Buddha
Belső Ösvénye
FELFEDEZŐ ÚT BELSŐ VILÁGUNKBA "Az ember valódi lényege a jóság. Ha igazán emberi lényekké szeretnénk válni és értelmet akarunk adni létezésünknek, alapvető fontosságú, hogy j ó szívünk legyen."
Dalai Láma 2500 évvel ezelőtt Buddha útjára indította „tudományos for radalmát". Tanítása t ö b b mint vallás: bensőnk feltárásának t u dománya és művészete, a Belső Ösvény, melynek gyakorlója feltárja m i n d az elméje, m i n d pedig az elméje által tapasztalt jelenségvilág valódi természetét. Ugyanakkor ez az út egy hiteles életbölcselet is - egy életvitel, mely az élet értelmé vel foglalkozik, és segít megértenünk, hogyan oldhatjuk meg életünk és a világ szenvedésének kérdéseit. Írta: Csöpel Láma Fényképezte: Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség és Szanyi Gergő
SZELLEM
E
uddha "tudományos forradalma" gyorsan elterjedt Ázsia
csak kétezer bitre figyelünk. E z azt jelenti, hogy egy olyan v i
fejlett szellemiségű és nyitott gondolkodású országai
lágban élünk, ahol minden, amit észlelünk, csak a jéghegy csú
ban. A z évszázadok során Európát is több hullámban
csa - csak azt vesszük észre, amit a szokásaink megengednek,
elérte - az ókortól kezdve egész napjainkig - és megterméke
miközben figyelmen kívül hagyjuk a fennmaradó hatalmas
nyítő hatást fejtett k i a Belső Ösvény nagy közép-ázsiai, közel-
információtömeget - a számtalan lehetőség hatalmas jéghe
keleti és európai megvilágosult gyakorlóinak közvetítésével.
gyének n e m látható részét. A tudatunk pedig a saját adottsá
A Nyugaton uralkodó szűklátókörű vallásos és tudományos
gai és korlátai alapján végzi a szűrést. Itt az idő, hogy új irányt
dogmatizmus és babona azonban csak a legutóbbi időkben
vegyünk. Lássuk be: a világegyetem hatalmasabb és gazda
veszített annyit erejéből, h o g y e megvilágosult eszmék szé
gabb, mint amilyennek gondoltuk eddig. Messze meghalad
les körű, nyílt és közvetlen elterjedése itt is lehetővé váljon.
ja gondolataink és fogalmaink lehetőségeit. A megvilágosult
A z utolsó nagy akadály a „klasszikus" természettudományos
közvetlen megtapasztalás lehetősége és képessége bennünk
szemlélet volt, amelynek földhözragadt dogmáit alaposan be
van. A h o g y a n az álomból fel tudunk ébredni, ebből a most
leverték az iskolában m i n d a n n y i u n k fejébe. A huszadik szá
átélt viszonylagos ébrenléti állapotból is képesek vagyunk fel
zad azonban gyökeres fordulatot hozott: az új kvantumfizi
ébredni a tökéletesen felébredt állapotba.
ka és agykutatás elsöpörte az elavult szemléleteket, és kitárta a kaput a belső és külső világ elválaszthatatlanságán alapuló megismerés felé.
Testünk érzékszervein keresztül rengeteg ínformáció érkezik tudatunkba, amelyet feldolgozunk, érzékszerveinkkel újra és újra átszűrünk, és m i n d e n lépésnél elvész egy csomó informá
Volt a világon néhány ember, aki a saját tudatával kezdett fog
ció. Végül kiderül, hogy tudatunk önellátó. A g y u n k négyszáz
lalkozni, s ezáltal mérhetetlen segítséget nyújtott megszám
milliárd bit információt dolgoz fel másodpercenként környe
lálhatatlan lénynek. Ilyen volt Buddha is, 2500 évvel ezelőtt.
zetünkről, testünkről, érzéseinkről és az időről, de m i ebből
Apja őt is arra akarta nevelni, h o g y mások tudatával foglal-
Norbulingka, a Dalai Láma nyári palotája Lhászában
kozzon: legyen király. Ő azonban egy nap apja elé állt, és így szólította: - Kérlek, válaszolj nekem egy pár kérdés re! Te jó király vagy, népedet boldogítani akarod, igazságos uralkodó vagy. A z e m berek életében alapvetőek a betegségből, az öregségből, valamint a halálból faka dó szenvedések. Te, m i n t király, a ren delkezésedre álló összes csodálatos esz közzel, meg tudod-e az embereket óvni ezektől a szenvedésektől? A király elgondolkozott, és azt válaszolta: - Nem. Buddha így folytatta: - A k k o r m i értelme mindannak, amit te szel? Én mindezektől a szenvedésektől akarom megszabadítani n e m csak népe met, hanem a világ összes lényét! Buddha otthagyta a palota m i n d e n kényel mét és elindult, hogy gyógyírt találjon a lé nyek szenvedésére. Először felkereste a leg nagyobb tanítókat, ám azt tapasztalta, hogy ők sem voltak birtokában a végső válasznak. Ezután hat évet töltött szigorú, magányos aszkézisben, azonban ráébredt, hogy az ön sanyargatás n e m célravezető. „Ha túlfeszí ted a húrt, elpattan. H a túl lazára engeded, nem ad hangot." - magyarázta egy, a Szkí ta Bölcs közelében elhaladó zenész tanítvá nyának. A hagyomány azt mondja, e szavak hatására hagyott fel Buddha az aszkézissel, és talált rá a középútra, majd rövidesen el érte a megvilágosodást, a végleges felébre dést a zavaros tudat szenvedéssel teli világá ból. Sziddharta, a szkíta királyfi harmincöt éves korában lett Buddha, vagyis ekkor érte el a tökéletesen felébredt buddha állapotot. Röviddel megvilágosodása után tanítani kezdett. Négy évtizeden át járta az indiai szubkontinens kiterjedt földjét, amely ab-
A mécsesek minden lény megvilágosodásáért lobognak
Jó - rossz Földünkön óriásiak a vallási előítéletek, és a belőlük táplálkozó problémák.
nagyobb hasznunkra válna, ha fejlesztenénk a gondolkodásmódunkat arról,
Mi ezeknek az alapjuk? A jó és a rossz fogalmait övező zűrzavar. A rossz
hogy miért vagyunk a világon. Bizonyos cselekedetek, formálnak cselekedetekért Isten megbüntet, a jókértgondolatok megjutalmaz. Egyszerűnek tűnik, bennünket, közelebb visznek valódi természetünkhöz
ezek a szeretetből táp
lálkozó jótékony cselekedetek. Másfelől vannak olyan cselekedetek, amelyek nem formálnak, sőt rombolnak, eltávolítanak eredeti természetünktől - ezek az erőszak megnyilvánulásai, az ártalmas tettek. Ez nem a jó vagy a rossz kérdése. Mindenkinek isteni természete van. Gondolatainkkal, szavainkkal és tetteinkkel mi teremtjük a világot.
SZELLEM
ban az időben egybefüggött Közép-Ázsiával. Járt és tanított Közép-Ázsiában, a szkíták földjén is. N e m alapított vallást, nem nyilatkoztatott k i dogmákat. Tanítása a tökéletesen fel ébredt buddha állapothoz vezető utat mutatja meg, gyakorlati módon. B u d d h a 2500 éve, mindmáig nagy hatást gyakorol a világra. Számtalan embernek és lénynek hozott boldogságot azáltal, hogy saját elméjével foglalkozott.
A tibeti buddhizmus legszentebb Buddha-szobra Lhászában
Buddha saját életében és a világban megtapasztalta a m i n d e nütt jelenlévő szenvedés - betegség, öregség, halál - tényét, és a végső kivezető utat kereste. Hosszú évekig tartó meditá ció gyakorlattal végül eljutott a felismerésig, hogy a világban tapasztalt m i n d e n szenvedés egyetlen végső okra vezethető vissza, arra, hogy a tudatunk zavaros állapotban van: n e m is merjük önmagunk és a világ igaz természetét. A zavaros t u datot a cselekedeteinkkel programozzuk, s ezek ereje, a kar ma, fogva tart minket a négy alapvető zavaros tudatállapotban, melyekben kezdet nélküli idők óta, életről-életre vergődünk. Ezek a következők: álom, ébrenlét, halál és a haláltól a követ kező újjászületésig terjedő állapot. Megvilágosodásával B u d d ha megtapasztalta, hogy amint az álomból fel lehet ébredni a hétköznapi ébrenléti állapotba, ugyanúgy a zavaros tudat álla potából is lehetséges a felébredés a tökéletesen felébredett ál lapotba. Ebben a tiszta tudatállapotban nincs többé szenvedés, hasonlatosan ahhoz, ahogyan a rémálomban átélt szenvedés az ébredés után semmivé válik. Buddha tanítása a tapasztalt vezető útmutatása, melynek segítségével m i is végigjárhatjuk a tudatunk tiszta állapotához vezető saját utunkat.
"Évezredek sötétjét elűzi egyetlen gyertyafénye Ne átkozd a sötétséget, gyújts világot!" Buddha
90
The Explorer
9.
SZÁM,
2008.
IV. É V F O L Y A M
A Dhvaja (harci zászló) a 11 tibeti győzelmi jelkép egyike
Buddha, vagyis Buda Buddha nevében a "h"-t sem az indusok, sem az angolok nem ejtik. Ezt mi a németektől vettük át - helytelenül. Helyes kiejtése tehát: Buda.
B u d d h a három nagy ciklusban tanított, a Tan kerekét három ízben forgatta meg. Első alkalommal a Négy nemes igazsá got magyarázta: 1. a szenvedés tényét, 2. a szenvedés okát, 3. a szenvedés megszűnését, 4. a szenvedésből kivezető ösvényt. Másodszor az összes jelenség megfoghatatlan nyitottság-ter mészetét tanította, mely szerint a világon m i n d e n összefügg m i n d e n mással, a dolgok egymástól való függésben kelet keznek. H a r m a d i k alkalommal az összes lény eredendő alapvető j ó ság-természetéről tanított. Eszerint m i n d e n lénynek buddha természete van (az állatoknak is) a m i azt jelenti, hogy képe sek eljutni a tiszta tudat tökéletesen felébredt állapotába, ha megfelelően törekednek erre.
E törekvésben első dolgunk az erőszakmentesség megvaló sítása, a nem-ártás. Erre épül a második lépés, az egyetemes gyengédség, szeretet és együttérzés gyakorlása, mely kivétel nélkül minden lény felé irányul elfogulatlanul, beleértve ellen ségeinket is. A z egyetemes jóság olyan, mint a Nap, mely jókra, rosszakra egyaránt ragyog. A gyakorlás fő eszköze a meditá ció, melynek segítségével egyre mélyebben tárjuk fel a ben nünk rejtőző értékeket. A meditáció a jelenben-lét gyakorlata, a felébredés a teljesség megtapasztalása a jelenben.
„Az elme mindennek lényege, Az elme, ha tiszta, minden tiszta. Az elme, ha világos, minden világos. Az elme, hajói van, minden jól van. Az elmém mindennek a lényege." Szitu Rinpocse
A katmandui Boudhanath-ot őrző sárkányszobrok egyikének szeme
Tibeti kolostor aranyozott teteje
Nepál legszentebb buddhista szentélye, a Boudhanath, azaz a Nagy Sztúpa
A Kőrösi Csorna Sándor Békesztúpa a Mátra aljában, Tar település mellett található
Védelmező Bódhiszattvák, azaz megvilágosultak, akik nem léptek át a Nirvánába
Mindannyian rendelkezünk elegendő ké pességgel és bölcsességgel ahhoz, hogy lé tünk valódi értékeit feltárjuk és formába öntsük. Ebben n e m szükséges, sőt n e m is lehetséges másokra hagyatkozni. Igaz értékeink éppen attól igazak, hogy m i an nak tapasztaljuk meg őket. A tudomány és a vallások megmondják, hogy a d o l gok hogyan vannak, m i a világ, hogyan jött létre, m i a dolgunk, hogyan válha tunk jóravaló személyekké. A világegye tem... a Teremtő... a teremtés... az ítélet... de m i történik, ha kételkedünk? Talán hallgattassuk el, tagadjuk le legbenső és legőszintébb gondolatainkat? Buddha Belső Ösvénye teljesen más meg közelítést kínál: tegyük félre a megkér-
9.
SZÁM,
2008.
IV.
ÉVFOLYAM
The Explorer
93
SZELLEM
Zarándokok a nyugat-tibeti Kailászon, a világ legszentebb hegyén
Tara, a női Buddha
dőjelezhetetlen dogmákat! Hagyjuk a mások által ránk kény-
datunknak egy spirituális része, ahova be is hatolhatunk. E z
szerített normákat, induljunk el a saját u t u n k o n ! A belső út
zel a képességgel valamennyien rendelkezünk.
m i n d e n fordulója új tájakat, új távlatokat, új lehetőségeket nyit meg. A belső utazás az első kézből nyert tapasztalás útja.
E z a feladatunk ebben az életünkben. Fejlesszük ezt a csodát,
Tanítói n e m próbálnak kész válaszokat adni, tanításai n e m
amit tudatnak hívnak, és megtanuljuk, hogyan teremtsünk a
írják elő, m i t csináljunk, csak útjelző táblákkal, útmutatás
lehető legjobb módon, m i n d e n lény javára. Azért létezünk,
sokkal szolgálnak. Buddha Belső Ösvénye a lehetőségek útja,
hogy alkossunk, és hogy csendben átitassuk a teret tiszta esz
az első kézből nyert eleven tapasztalásé. Minél inkább elmé
mék és gyengéd, szeretetteljes gondolatok és cselekedetek se
lyülsz benne, a világ annál tágasabb, gazdagabb, rejtélyesebb
regeivel. Azért létezünk, hogy felismerjük és méltányoljuk igaz
és csodálatosabb lesz.
énünket, ahol valós esélyünk nyílik arra, hogy megismerjük
A Belső Ösvény nagy hasznunkra lehet, a létezés magasabb
következik, akkor veszi kezdetét a megvilágosodás útja. Egy
szintjén megérthetjük az önmagunkhoz, az emberekhez és a
nap valamennyien elérhetjük a megvilágosodás szintjét. E l
az elménk igaz természetét. A m i k o r ez a szemléletváltás be
világ dolgaihoz fűző valóságos viszonyunkat. És itt a bensőnk
érkezhetünk a megvilágosodás birodalmába, ahol nincs ítél
szerepe is fontosabbá válik. Felfedezhetjük, hogy létezik t u
kezés, gyűlölet, nincsenek próbák. H o g y a n mérhetők a ha-
Egy hagyomány szerint a szent Manaszarovár-tó közelében fekvő Kailász azonos a szent Meru-heggyel, azaz a világ közepével
Az első buddhista szerzetesi közös ségeket maga Gautama Buddha alapította 2500 évvel ezelőtt
Buddhista zarándok kézi imamalommal
tások? Élni kell az életet, megalkuvás
és h u n népeknél, akik közül a tibetiek
nélkül képezni kell a tudatunkat, és az
és a mongolok máig buddhisták. Szkíta
tán majd meglátjuk, megváltozott-e v a
h u n mesterek közvetítésével eljutott Kí
lami. És ha bekövetkeznek a változások,
nába, majd Japánba, és Kelet- és Délkelet-
akkor az életünk ismerőivé és irányító
Ázsia számos országába. Déli irányban
ivá válunk. E z létünk értelme.
Sri Lankába, Hátsó Indiába és Indoné
Korunk paradoxona Nagyobbak a házak - kisebbek családjaink; több a kényelmünk - kevesebb az időnk; több a végzettségünk - kevesebb értelmünk;
ziába jutott el. A buddhizmus a X X . szá
több a tudás - kevesebb az ítélőképesség;
A tanítások útmutatását követve a gya
zad közepéig a világ legelterjedtebb val
korló megtapasztalja m i n d saját benső
lása volt, s a század második felében az
jének - elméjének -, m i n d pedig kör
egész világon sok követőt vonzott. M a
nyezetének - a külső világnak az igaz
szinte az egész világon találhatók közös
természetét. B u d d h a Belső Ösvényé
ségek, melyek B u d d h a belső ösvényét
de bajos köszönteni a szemben lakót.
nek alapvető üzenete az, hogy a külső
gyakorolják.
Több a számítógép, több az információ,
több a szakértőnk - több a problémánk; több a gyógyszer - kevesebb az egészség. Megjártuk a Holdat oda-vissza,
több példányban készülnek másolatok,
világot lehetetlen megismerni belső v i
mint valaha - ám kevesebb a kommunikáció.
lágunk megismerése nélkül, sőt éppen belső világunk feltárása vezet el külső valóságunk megismeréséhez. Buddha a tanítványok hatalmas tömege it vonzotta maga köré, és számos tanít ványa eljutott a felébredett tudatállapot
„Mi emberek, amellett, hogy rendelke zünk a képességgel, hogy boldog éle tet teremtsünk maguknak, másokat is képesek vagyunk segíteni. Termé szetes teremtő képességünk van, na gyonfontos, hogy erre ráébredjünk"
gyors ételek és lassú emésztés ideje ez; magas ember törpe jellemmel; égbe szökő nyereségek ám sekély kapcsolatok; e korban sok van a kirakatban,
ba. Eltávozása után a Tan északi és déli irányban terjedt. Közép- és Belső Ázsi
Nagyok lettünk mennyiségben, de minőségben aprók;
de a szobában semmi.
Dalai Láma
ában évszázadokon át virágzott a szkíta
9.
SZÁM,
2008. IV.
ÉVFOLYAM
| The Explorer
| 95
