Félegyháza Program

2

Félegyháza Program 2014-2019. Tartalomjegyzék

I.

Vitaindító

II.

Víziók városunkról 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6

III.

Új Politika és intézményrendszere Új stílus A „Félegyházi találkozások” Új polgármester Új Képviselő-testület Új Polgármesteri Hivatal

Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés 3.1 Rövid áttekintés 3.2 Kistérségi szerepkör 3.3 Lehetséges Kitörési pont: Gazdaságfejlesztési Önkormányzati Kft. 3.3.1 Településfejlesztés 3.3.2 Pályázatírás-kezelés 3.3.3 Ipari Park Kft. beolvasztása 3.3.4 Közbeszerzések koordinálása

IV.

Városüzemeltetés és településkép 4.1 Hatékonyabb VSZKSZ 4.1.1 Zöldfelület-gazdálkodás 4.1.2 Beruházások alvállalkozásban 4.1.3 Hószolgálat átvilágítása 4.1.4 Virágosabb várost! 4.1.5 Kegyeleti helyek rekonstrukciója 4.1.6 Temetkezések monopolizálása 4.1.7 Új telephely kialakítása 4.1.8 Apróbb igényességek 4.1.9 Játszóterek bővítése 4.2 Vagyongazdálkodás 4.2.1 Nem lakás célú helyiségek 4.2.2 Lakáspolitika, lakásgazdálkodás

Program.doc

3

4.2.3 4.2.4 4.2.5 4.2.6 4.2.7 4.2.8

V.

Városi Repülőtér Városi Strand és Uszoda Városi Sportcsarnok Városi Mozi Kemencei Ifjúsági Tábor Energetikai forradalom a városban

Egészségügyi-szociális önkormányzati feladatok 5.1 Egészségügyi kötelező önkormányzati feladatok 5.1.1 Kórházi széljegyzet 5.1.2 Háziorvosi ellátások 5.1.3 Fogászati ellátások 5.1.4 Védőnői ellátások 5.1.5 Központi háziorvosi és gyermekorvosi ügyelet 5.2 Szociális kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatok

VI.

5.2.1

Kapocs Szociális Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény feladatai 5.2.1.1 Gyermekjóléti szolgálat 5.2.1.2 Gyermekfelügyelet 5.2.1.3 Bölcsődei ellátás 5.2.1.4 Hajléktalan ellátás 5.2.1.5 Családok Átmeneti Otthona

5.2.2

Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény 5.2.2.1 Fogyatékosok Nappali Intézménye 5.2.2.2 Házi segítségnyújtás 5.2.2.3 Tanyagondnoki szolgálat 5.2.2.4 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 5.2.2.5 Bentlakásos Idősek Otthona

Oktatás, befektetés a jövőbe 6.1 Előzmények 6.2 Kiskunfélegyháza oktatáspolitikája előtt álló és megoldásra váró feladatok

VII. Néhány gondolat Kiskunfélegyháza vallási életéhez

VIII. Kulturális élet

Program.doc

4

8.1 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6 8.7 8.8

IX.

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár Művelődési Központ Kiskun Múzeum Az oktatási és köznevelési intézmények Fiatalok Civil szféra Tourinform Iroda Fejlesztési irányok, célkitűzések

Beruházások címszavakban: 9.1 Kész –aktualizálandó- tervekkel rendelkezünk 9.2 A jövő tervei

X.

Program.doc

Informatikai stratégiai pontok

5

Előszó Ez az anyag nem tökéletes. Nem is törekszik rá. Amikor évekkel ezelőtt eldöntöttem, hogy jobban megismerem Félegyháza működését, múltját, jelenét nagyon sok jó szándékú lokálpatrióta ajánlotta fel segítségét és mondta el tapasztalatait, véleményét városunkkal kapcsolatban. A több száz óra beszélgetés, olvasás eredménye ez az anyag, ami igazi csapatmunkában készült. Sokan, sokat dolgoztunk rajta, lehetne több, lehetne kevesebb, de úgy gondolom, éppen elég ahhoz, hogy megmutassa azt az irányt, amit szülővárosomnak elképzelek.

Sok mindent megértettem az elmúlt években, de nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy már mindent tudok, és mindenben biztos vagyok. A közös munka azonban nem is csak rólam szól: hiszen EGYÜTT kell Félegyházát dinamikus, élhető, fejlődő és szerethető hellyé tennünk.

Kérem a Tisztelt Olvasót, hogy ilyen szemüvegen keresztül értékelje az anyagot, fogalmazza meg kritikáit, észrevételeit.

Program.doc

6

„Elegen vannak olyanok, akik megmondják mi milyen most már olyanok is kellenének, akik megmondják mi milyen lehetne” Robert Orben

I.

Vitaindító

2010-ben a legfőbb kérdés az volt, hogy az önkormányzati választások után felálló új városvezetés képes lesz-e kivezetni Kiskunfélegyházát abból a gazdasági csődből, amelyhez a rendszerváltás után kialakított és már a kétezres évek elejére idejétmúlt szervezetirányítási - és működtetési modell vezetett. Napjainkban viszont az a kérdés a legaktuálisabb, hogy lehet-e a demokrácia helyi működésében csalódott, az állandó politikai harcokban megfáradt és kiábrándult embereknek hitet adva új stílusban, hitelesen várost vezetni, a város, a helyiek érdekét minden egyéb preferencia fölé helyezve. A 2010-ben felállt képviselő-testületnek és a megválasztott polgármesternek a város történelmében eddig soha nem látott esélye volt arra, hogy olyan irányba indítsa el a sok szempontból egészen kiváló adottságú városunk fejlődését, amelyen haladva az kiemelkedhet a jelenleg hozzá hasonló helyzetben lévő települések sorából. Nekünk Kiskunfélegyháza a világ közepe, de egy siófokinak Siófok, egy békéscsabainak Békéscsaba. Minden település egymással is harcol a források megszerzéséért, a pályázatok elhalászásáért, a befektetők kegyeiért. Ebben a versenyhelyzetben különös megbecsülést kellett volna, hogy élvezzen az évek, évtizedek alatt megszerzett tudás, felismert potenciál, a felhalmozott kapcsolati tőke és az eddiginél nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a szakmai alapú szemléletmódra és szakmai alapokon nyugvó kapcsolatépítésekre. Nem így történt. Ez elmúlt évek viharos politikai eseményei Kiskunfélegyházán sajnos oda vezettek, hogy napjainkra hiteltelenné váltak a városérdekről és a város szeretetéről zengő szólamok, és ebben az általános negatív hangulatban már az elvitathatatlan eredmények sem látszanak. Ezzel kapcsolatban az új városvezetésnek a legfontosabb feladata a legkülönbözőbb lakossági vélemények és igények, valamint a helyi és az országos politikai-, gazdasági-, társadalmi érdekcsoportok összhangjának megteremtése és azok becsatornázása a település fejlődésének hatalmas közös ütemtervébe.

Program.doc

7

Amire Kiskunfélegyházának szüksége van, az a vezetők és az itt élők egymásra találása, és a kölcsönös tiszteleten nyugvó érdekegyeztetés, és az így megteremtett közös nevezőn elkezdett értékteremtő munka. Jelen vitaanyag szándéka, hogy annyi elvesztegetett idő, elpazarolt energia után végre olyan folyamat indulhasson el Kiskunfélegyházán, ami a helyi társadalom valamennyi tagjának hasznára válik és hosszútávon biztosítja városunk felemelkedését.

Program.doc

8

II. 2.1

Víziók városunkról

Új politika és intézményrendszere

Egy város irányítása sok szempontból hasonlít egy nagyvállalatéhoz, csak másképp hívják a szereplőket. A részvényesek a kiskunfélegyházi lakosok. Ők - a legkülönbözőbb érdekek és elvárások mentén szerveződve - az önkormányzati választások alkalmával döntenek arról, hogy ki képviselje érdekeiket a „cég” ügyeiben. A megválasztott önkormányzati képviselők - mint az igazgatóság tagjai -, a legtöbbször e lakossági érdekek mentén szavaznak és teremtenek értékeket. Nekik ehhez minden segítséget meg kell adni, és a munka előkészítői és végrehajtási szakaszában is partnerként kell kezelni őket. Ebben hárul hatalmas szerep a legmagasabban képzett szakemberekből álló menedzsmentre, amelynek tagjai a „cég” teljes profilját lefedve előkészítik a döntéseket, irányítják azok végrehajtását. Egy város életében a menedzsment szerepét a polgármesteri hivatal tölti be. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a döntéshozók munkáját segítő emberek ne egy anyagi és erkölcsi elismerésben szűkmarkú, minden önálló ötletet elfojtó közegben dolgozzanak, hanem nyitott, a motiváció lehető legszélesebb eszköztárát felvonultató közösség megbecsült tagjai legyenek. Meggyőződésem, hogy e változáshoz új vezetési stílusra, új szemlélettel működő képviselőtestületre, valamint újra motivált önkormányzati apparátusra van szükség.

Program.doc

9

2.2.

Új stílus

Az új stílus lényegében nem más, mint egy korporatív, a helyi közélet szereplőinek állandó összhangjára, egyensúlyára törekvő önkormányzati modell bevezetése és elfogadtatása. Politikai haszon helyett össztársadalmi haszon elérése a cél, amihez a kiskunfélegyházi közéletet teljes mélységében át kell alakítani. Jelenleg eltorzult, egészségtelen arányok dominálnak – ahogy azt sajnálatosan sokan érezzük: a társadalmi érdekekkel szemben a politikai, személyes érdekek kerültek előtérbe. Meggyőződésem, hogy az össztársadalmi haszon és a közös érdekek általánossá válása már rövidtávon is igazi személyes tőkét kovácsol, legyen szó polgármesterről, képviselőről, vagy önkormányzati dolgozóról. Ez a folyamat nemcsak a városnak, hanem a közélet formálóinak is előnyére válik.

A politika az egyeztetés, a lehatárolás és a felvállalt konfliktusok művészete. Ezek közül együttműködésre kell törekedni a helyi társadalmi, civil és gazdasági élet valamennyi szereplőjével, – míg véleményem szerint a pártpolitikai csatározások, konfliktusok helye az országos közéletben van, –: egy kisvárosban kívánatosabb a technokrácia, a szakszerűség, hozzáértés érvényesülése. Szóljanak politikai dallamok, amikor egy közterület elnevezéséről van szó, de hallgassanak el, ha az ipari park hasznosításáról.

Ehhez olyan vezetésre van szükség, amely a szétválasztás helyett integrál, a káosz helyett egyensúlyra törekszik.

2.3.

A „Félegyházi találkozások”

Többször elhangzott az elmúlt években: közmegegyezésre van szükség a városban. Ezt a kifejezést új tartalommal kell megtölteni. Érdemes legalább megpróbálni a különböző társadalmi, gazdasági, politikai érdekek képviselői között párbeszédet elindítani. Sikeres vagy sem, nem tudom, de meg kell próbálni felébreszteni a szunnyadó várost, kicsalogatni az embereket a „barlangjaikból” és pezsgő szellemi műhelyt életre hívni. Miért ne lehetne leültetni egy asztalhoz évente néhány alkalommal a város politikai hangadóit, vallási, civil életének szereplőit, közalkalmazottait, köztisztviselőit? Hadd mondja el mindenki az ötletét, elképzelését! Hallgassunk meg mindenkit, hogy ki szerint mi a helyes út, mit csinál rosszul a

Program.doc

10

városvezetés, és mit csinál jól! Ismerjük meg jobban egymást egy sör mellett, egy horgászbottal a kezünkben… Oldjuk a városban eluralkodott bizalmatlanságot!

2.4.

Új polgármester

Hiszek abban, hogy a változás kulcsa egy új polgármester, egy új városvezetési stílus. Mondják: a társadalom egyik főbűne a meggyőződés nélküli politika. Szerintem a meggyőződés mit sem ér, ha nem társul mellé tisztelet. Tisztelet az itt élők, a helyi közélet szereplői, és azok sokszínű érdekei iránt. A tisztelet ugyanis kölcsönös megbecsülést szül, a megbecsülés pedig nyugalmat teremt. Nem szabad lenézni az embereket! Minden ember értéket képvisel, még ha ezt - saját korlátaink miatt – sokszor nehezen ismerjük is fel.

Az új polgármester egyik legfontosabb feladata éppen ez: segítse elő azoknak a korlátoknak a lebontását, amelyeket az itt élők saját félelmeik miatt emeltek. Ehhez az emberek iránti nyitottságra és figyelemre, csapatmunkára, és a városi lokálpatrióták bevonására van szükség.

2.5.

Új Képviselő-testület

Egyszerű városi polgárként érdekesnek találtam, hogy a 2010-es képviselő-testület megalakulása után hónapokig minden anyagot szinte érdemi vita és hozzászólás nélkül fogadott el a testület. Érdekes volt látni a 30 perces képviselő-testületi ülésekről szóló közvetítéseket. Ez a jelenség álláspontom szerint az akkori új vezetés iránt megelőlegezett bizalom jele volt. Az abba vetett hit, hogy valami újat hoz, hasznosat alkot. Sajnos ez az állapot nem tartott sokáig. S bár az ide vezető útra rálátásom nem volt, egy tanulságot levontam: Meg kell találni a helyes egyensúlyt a polgármester, a képviselők és a hivatal hármas rendszerében! Ennek érdekében új rendszert kell bevezetni a képviselőkkel való kapcsolattartásban. Ebben az anyagban kezdetnek legyen ez kétirányú:

1. A polgármesteri kapcsolattartást a polgármester titkársága, ügyvivője végzi. Ő egyezteti a programokat, a képviselő-testületi üléseket, a személyes egyeztetések időpontjait. Kapcsolatot tart a képviselők és hivatalnokok között.

Program.doc

11

2. A képviselők és a hivatali apparátus közötti kapcsolattartás csúcsán a polgármester által támogatott jegyző áll. Ez azért fontos, mert a köztisztviselőknek is kell egy igazodási pont, hogy a képviselő vagy a jegyző-polgármester a felettesük. Az általam helyesnek vélt légkörben a feladatát jól végző alkalmazottért vezetője a végletekig kiáll, akár egy képviselővel, akár az ügyféllel szemben is.

2.6.

Új Polgármesteri Hivatal

A polgármesteri hivataloktól 2013-ban számos feladatot vontak el a járási rendszer kialakításával,

aminek

következtében

a

köztisztviselőként

foglalkoztatottak

létszáma

Kiskunfélegyházán 60 fő körülire csökkent az előző évek 100-110 fős létszámkeretéhez képest. Az elvett hatáskörök szinte kivétel nélkül olyan feladatellátásokhoz társultak, amelyek szinte „automatizáltként” működtek, a helyi döntéshozóknak addig sem volt sem stratégiai, sem szakmai beleszólásuk a működésükbe (gyámhivatal, az okmányiroda, egyes szociális ügyek). Ezek eddig is jogszabályok által kötötten, hivatalnokok által működtetett „állami” feladatok voltak. Az előzetes tervekhez képest az építéshatósági feladatok továbbra is önkormányzati (jegyzői) hatáskörben maradtak. A feladatváltozással egyidejűleg átalakították a helyi közhatalmi funkciókhoz kapcsolódó központi finanszírozást, amit minden évben a költségvetési törvényben állapítanak meg. Ez jelenleg egy többtényezős rendszer, amiben szerepet játszik többek között a lakosságszám és több különböző korrekciós tényező. A hatályos jogszabályok értelmében a polgármester egy személyben irányítja a polgármesteri hivatalt, amit szervezetileg a jegyző vezet. A polgármesternek - az általa előre meghatározott körben, valamennyi jegyzői munkáltatói intézkedéshez kapcsolódóan - egyetértési joga van. Ez széles skálát ölel fel a kinevezéstől a jutalmazáson át a felmentésig. Figyelemmel arra, hogy 2013. január 1-től a jegyzők munkáltatóivá a polgármesterek váltak, a polgármesteri hivatalok teljes mértékben függetlenek a helyi képviselőktől, és azok esetleges érdekeitől. Ennek számos pozitív és negatív oldala is van, véleményem szerint Kiskunfélegyházán ebből túlnyomórészt a negatív hatások érvényesültek. A gyakorlatban a polgármesteri hivatalok az önkormányzati igazgatás csúcsszervei. A tervezéstől a döntés-előkészítésen át a végrehajtásig valamennyi feladatot a hivatali apparátus

Program.doc

12

végzi. Gyakran elhangzik, hogy a hivatal legfontosabb feladata a jogilag és szakmailag megfelelő előterjesztések elkészítése. Ezt a véleményt nem osztom. A hivatal alapfeladata a jogilag és szakmailag megfelelő előterjesztések elkészítése. A hivatalnak ennél sokkal többet kell képviselnie! A hivatali apparátus kapcsolatot tart egyrészt az ügyfelekkel, másrészt a képviselőkkel. A városvezetés legfőbb mércéje, hogy milyen hivatalt működtet. Meggyőződésem szerint a hivatal olyan szervezet, amely nyitott és kezdeményező az ügyfelek és a képviselők felé, ahol a munkatársak élethivatásszerűen végzik a feladatukat. A hivatal tehát nem munkahely, hanem életforma. Olyan közhivatal, ahol a személyében megbecsült és elismert munkatárs nem rettegve gondol a következő napra, hanem az foglalkoztatja, hogy hogyan tudná minden napjában megtalálni az apróbb-nagyobb sikereket. Siker, ha az ügyfélnek a privát dolgát is soron kívül elintézi, siker, mert a felettese elégedett a munkájával, siker, mert mosolyt kap a sokszor bizalmatlan emberektől. Ezt a légkört nem lehet megteremteni beléptető-rendszerekkel, számítógép- és internethasználat ellenőrzésével, e-mail forgalom figyelésével. A bizalmatlanság megöli a kreativitást, és hosszú távon a tenni akarás helyét a túlélni akarás váltja fel. Ma a félegyházi hivatal nem szervezetrendszert, hanem a munkavállalók összességét jelenti. Ennek meg kell változnia.

A legfontosabb tennivalók a jövőben •

szakmai

munka

megteremtése,

felelősök,

kapcsolati

rendszer

azonnali

meghatározása, pontosan elhatárolt felelősségi körök megteremtése többkörös visszacsatolással •

hivatali ügyvivő a polgármester mellett (szakmailag, emberileg elismert, közismert személy, a polgármester legközvetlenebb munkatársa)

•

élni és élni hagyni

•

világos fegyelmi és ösztönzési rendszer bevezetése, nemcsak a megszokott rendszerben (megtakarítások szétosztása)

•

szakmailag felkészült, agilis és dinamikus szakembergárdára van szükség, akiket megfizetünk,

megbecsülünk,

megtartunk

személyzeti, marketing, EU területek erősítése) Program.doc

(pénzügyi,

jogi,

közbeszerzési,

13

III.

3.1

Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés

Rövid áttekintés

Mindenekelőtt néhány mellbevágó adat, melyek arra is rámutatnak, hogy gyökeres változások nélkül milyen jövő vár Félegyházára. Kiskunfélegyháza lakosságának alakulása 1990-2013. január 1. (forrás: KSH) 1990

34.220

1994

33.834

1998

32.377

2002

32.081

2006

31.185

2010

30.640

2013. január 1.

29.567

Az alapvető kiindulópontom, hogy a város lakosságszámának csökkenése egy olyan öngerjesztő folyamatot indított be, amelynek megállítása elsődleges cél. Valamennyi jogi, politikai, közgazdasági eszközzel küzdeni kell e leépülési folyamat megfordítása érdekében! Ahhoz, hogy a lakosság itt maradjon, mindenekelőtt munkahelyre van szükség. Hiszen ahol nincs munka, ott nincs fizetőképes kereslet, ahol nincs fizetőképes kereslet, ott nincs igény a szolgáltatásokra sem. Ebből az is következik, hogy elmaradnak a lakossági beruházások, csökken a vállalkozási kedv, a gyermeklétszám, még kevesebb munkalehetőség lesz és egyre többen döntenek úgy, hogy az ország más régióiban, vagy külföldön próbálnak szerencsét. Ebből a láncreakcióból adódóan a város gazdasági teljesítménye folyamatosan csökken, Kiskunfélegyháza negatív spirálba kerül(t). A fenti tendenciát erősítette, hogy a város legnagyobb munkáltatója a 2010-es évek végére a pénzügyi összeomlás szélére került. Az akkor hatályos jogszabályok értelmében az adósságrendezési eljárást 2010 márciusában meg kellett volna indítani.

Program.doc

14

A 2010-es év végére jósolt pénzügyi összeomlást ugyan elkerülte a város (ÖNHIKI-k, adósságrendezés), de a helyi megosztottság miatt nem történtek gyökeresen átalakító változások. Próbálkozások voltak, de azok rendszerint kudarcot vallottak. Az önkormányzat életét 2014 és 2019 között meghatározó személyekre és szervezetekre azért is óriási felelősség hárul, mert az elmúlt négy évben nem született válasz az általam legfontosabbnak tartott társadalmi problémák kezelésére. A város költségvetési gazdálkodása során jól megfigyelhető, hogy a döntéshozók rendkívüli – sokszor indokolatlannak tűnő- megszorításokat vezettek be, amelynek köszönhetően a város költségvetési egyensúlya összességében javult. E rendkívüli megszorítások okait azonban a városvezetés rosszul kommunikálta, nem tudta megfelelően megértetni az emberekkel. Például azt, hogy miért sekélyesek az önkormányzati programok, miért csökkennek a közalkalmazottak pótlékai, miért rendezetlenek a közterületek… Ebben minden bizonnyal szerepe volt annak is, hogy a takarékoskodásban nem mutattak személyes példát: a gépjárműhasználattal, nyelvvizsgapótlékkal, indokolatlanul kifizetett több milliós tanácsadói összegekkel és az ezekkel kapcsolatos médiavisszhanggal járó folyamatos botrányok hiteltelenné tették a költségvetési politikát. Ráadásul nem lettek világos célok megfogalmazva, így sokszor tűnt úgy, hogy a város sodródik az eseményekkel. Nem szabad elhallgatni az önkormányzat, mint gazdálkodó szervezet szempontjából bekövetkezett kedvező változásokat sem. Ezek többsége azonban kifejezetten az állami szerepvállalás következtében történt: •

jelentős ÖNHIKI támogatások

•

állami adósságrendezés miatt enyhülő kamat- és tőkefizetési kötelezettségek

•

járási rendszer felállítása, amely jelentős bérköltség csökkenést eredményezett (szociális ügyintézők, okmányirodai dolgozók átvétele, dologi kiadások átvállalása)

Ezekkel párhuzamosan csökkentek ugyan az önkormányzat forrásai is, de összességében fenntarthatóbbá vált annak működtetése. Az új Mötv. jelentős átalakítást hozott az önkormányzatok hatásköreiben. A két legjelentősebb változtatás az iskolák és az egészségügyi intézmények állami fenntartásba vétele. A járási rendszer kialakítását szigorúan önkormányzati szempontból nem tartom kiemelkedő fontosságúnak, ugyanis az önkormányzattól ebben a körben eddig is államiként végzett Program.doc

15

hatásköröket

vontak

el

(okmányiroda,

normatív

szociális

ellátások,

gyámügyek,

szabálysértések) Az átalakítások következtében az önkormányzat intézményrendszere zsugorodott, az önkormányzat által foglalkoztatottak létszáma egy év alatt több mint 1.000 fővel csökkent.

Intézmény megnevezése

2012

Polgármesteri Hivatal Mezei Őrszolgálat Kkfházi Napköziotth. Óvoda Darvas Általános Iskola Kkfházi Összevont Ált. Isk. Többcélú Közös Ig. Közokt. Int. Petőfi S. Városi Könyvtár és Művelődési Központ

2013

117

62

6

5

141,5

141,5

79

0

153

0

89

0

26,5

26,5

118,5

105,5

67

0

323

0

95

95

244

0

Ifjúsági és Közösségi Ház Kapocs Szoc.Gyermekvéd. és Eü. Int. Móra F. Gimnázium Kkfházi Középisk. Szakisk. Városf. Kvi. Szervezet Kórház Kiskun Múzeum

7

Védőnői Szolgálat

16,5

Szivárvány SZ.G.Ny.I. Összesen:

146

161

1605,5

620

Ezeken felül a piac és az „Mt”-s ügykezelők 17 fő létszámmal rendelkeztek 2013-ban.

3.2

Kistérségi szerepkör

Az elmúlt időszakban Kiskunfélegyháza sokat veszített térségi központi szerepéből. Először Jászszentlászló csatlakozott a kiskunmajsai kistérséghez, majd a járási rendszer kialakítása során Kunszállás és Fülöpjakab a kecskeméti térség tagja lett. Ezt megelőzően bizonyos egészségügyi szolgáltatások területén is megfigyelhető volt Kecskemét elszívó ereje (központi Program.doc

16

ügyelet,

járóbeteg

szakrendelések,

fekvőbeteg

ellátás).

Ennek

legfőbb

okának

a

Kiskunfélegyháza rossz gazdasági helyzetéből adódó ellátási bizonytalanságot látom. A kialakult állapot rövidtávon is kedvezőtlen hatással járt, ugyanis csökkent a várost különféle okokkal (ügyintézés, betegellátás stb.) felkeresők száma, és ennek hosszútávon is egyre súlyosabb következményei lettek. (Kiskunfélegyháza kiesik egy nagyobb réteg látószögéből, nem itt, hanem más térségben költik el pénzüket, vesznek igénybe állami-privát szolgáltatásokat, íratják be gyermekeiket iskolába, vásárolnak ingatlant.) A helyzet kezelésére közép-, illetve hosszútávú stratégiát kell kialakítani, megkeresve azokat a személyes, politikai csatornákat, amelyek a térségközponti szerep erősítésében segíteni tudnak. Ennek során személyes, jó kapcsolatot kell kialakítani: •

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet vezetőivel

•

a megyei kórház vezetésével

•

az állami alapfokú- és középiskolák irányítóival

•

a területfejlesztésért felelős megyei önkormányzat vezetőivel

3.3

Lehetséges kitörési pont: Gazdaságfejlesztési Önkormányzati Kft. (településfejlesztés, projektmenedzsment, lapkiadás, kommunikáció, PR)

Az Európai Unió következő 7 éves programozási időszakára tudatosan készülni kell. Számos - a pályázatok benyújtásához és a kedvező elbírálásához elengedhetetlen, a hétköznapi ember számára megfoghatatlan - koncepció, stratégia, tanulmány elkészítése, aktualizálása szükséges (városfejlesztési stratégia, esélyegyenlőségi koncepció, rendezési terv, gazdasági program, vagyon- és ingatlangazdálkodási koncepció). Ezek jelölhetik ki azokat a világos célokat a lakosság és hivatali-önkormányzati munkavállalók számára, amelyet a politikai, szakmai vezetés középtávon követendőnek tart. Az elmúlt évek tapasztalata alapján továbbá az EU-s és a magyar szabályozási tendenciákba való sikeres illeszkedés a minél eredményesebb pályázati, területfejlesztési stb. pozíció eléréséhez az egyes speciális szabályozási-iparági területeken (energetika, egészségügy, turizmus) is a jelenleginél lényegesen nagyobb, szervezettebb és átfogottabb felkészültség szükséges. Hangsúlyozom, hogy ezek a „papírok” a laikusok szemében a bürokrácia megtestesítői, de a szakemberek számára a városfejlesztés alapkövei. Program.doc

17

Ezekhez igazodik a későbbiekben az önkormányzati jogalkotás, valamint az előkészítési és döntési folyamat. Ehhez olyan - eddig csak széttagoltan létező - egységes szervezetre vagy szervezetrendszerre van szükség, amelynek rálátása van a város szinte teljes területére, szakmailag felkészült, kezdeményező, gyorsan alkalmazkodik, jól, érhető módon kommunikál a városvezetés és a lakosság felé, valamint fenntartható módon működik, és növekedési potenciállal rendelkezik. Megoldás lehet a fejezet címében jelzett nonprofit önkormányzati gazdasági társaság létrehozása (vagy az ipari park kft átalakítása) a következő feladatokkal:

3.3.1 Településfejlesztés: a fent jelzett stratégiák kidolgozása

Nagyvonalakban ennek az egységnek lenne a feladata a sokak által most még elképzelhetetlennek tartott irányvonalak kijelölése és kidolgozása (pl: intézmények termálfűtése, szélerőművek, gyógyturizmus, repülőtér), ezek formába öntése, az ezekhez kapcsolódó dokumentációk elkészítése, illetve elkészíttetése.

3.3.2 Pályázatírás, kezelés:

A településfejlesztés munkáinak végrehajtása. Két területet ölelne fel: az önkormányzati és térségi pályázatok kezelését, valamint a városban működő gazdasági társaságok, egyéni

vállalkozók,

civil

szervezetek

részére

nyújtott

pályázati

tanácsadást,

pályázatfigyelést. Az önkormányzat jelenleg a projektmenedzsment csoporttal dolgoztat, amelynek átlagosan három-négy tagja van, és akiknek szinte minden idejét leköti a pályázatok végrehajtásával kapcsolatos adminisztráció. Motivációjuk közelít a nullához, hiszen elismerést semmilyen szinten nem kapnak. Az általam felvázolt rendszerben a pályázatok kezelését nem köztisztviselők, hanem „MT”-s munkavállalók végzik, akik az alapfizetésünkön felül igazságos, arányos és átlátható módon részesednek a projektmenedzsment működtetésére lehívható pályázati támogatásokból. Ennek két előnye is van: az önkormányzat számára olcsóbb a foglalkoztatás (mert a bérköltségük és a dologi kiadásaik elszámolhatóak), a munkatársak pedig érdekeltek a pályázatok felkutatásában Program.doc

és

lebonyolításában,

mert

részesednek

a

projektmenedzsmenti

18

támogatásból. Nem megengedhető, hogy a város lemaradjon valamilyen helyi, regionális, országos vagy EU-s pályázati lehetőségről, ahogyan az sem, hogy a szakszerűség hiány miatt veszítsen el egy ilyen lehetőséget vagy maradjon alul más városokkal, pályázókkal szemben. Éppen ezért biztosítani kell a pályázatírás tekintetében a hatékonyságot, a szakszerűséget, hiszen ez a városunk, mindannyiunk közös érdekét szolgálja. Fontos a pályázati lehetőségek összekapcsolt szemlélete: ami az egyik oldalon egy energetikai támogatás (pl. zöldenergia-beruházás), az a másik oldalon összekapcsolható lehet valamilyen turisztikai fejlesztéssel is! Ugyanez a lehetőség - ha korlátozottabban is – de fennáll a helyi vállalkozások, civil szervezetek részére történő pályázati segítségnyújtás esetén is. Ezzel kapcsolatban az első és legfontosabb feladat, hogy felmérjük és képet kapjunk valamennyi helyi vállalkozásról, amelyekkel ezt követően az önkormányzat egy kérdőív formájában felveszi a kapcsolatot (személyes felkeresés). Így létre tudunk hozni egy olyan vállalkozói adatbázist, amely segítségével szinte napi kapcsolat teremthető a gazdasági szereplőkkel. Innen már csak hozzáállás kérdése: pályázatfigyelés, pályázatírásra vállalkozás, kiközvetítés más cégekhez, reklámozási-kommunikációs lehetőségek felkínálása, vállalkozói estek szervezése, stb. Ennek a területnek az erősítése két célból kedvező: segíthetünk a helyieknek új források felkutatásában és ezzel új munkahelyeket teremthetünk (gazdasági cél) és mindezeket minimális önkormányzati ráfordítással, esetleg pozitív szaldóval tehetjük (gazdaságossági cél). Az ellátandó szakmai terület tetszés szerint bővíthető, és itt kapcsolódhat be a fent jelzett térségközponti szerep erősítése. Az Mötv. továbbra is engedi az önkormányzatok szabad társulását. A társulásokat eddig jellemzően munkaszervezeteken (költségvetési szerveken) keresztül működtették. 2013-tól a munkaszervezet tagjai kizárólag köztisztviselők lehetnek és a munkaszervezetek is, mint jogi személyek megszűntek. A társulások munkaszervezetének feladatait - eltérő megállapodás hiányában - a székhely település hivatala látja el. Elengedhetetlen, hogy e személyek - ha szervezetileg nem is de személyileg Kiskunfélegyházához kötődjenek és tevékenységüket összehangolják a Kft. tevékenységével. A fenti elképzelések így kiterjedhetnek a térség más településeire is. A térség és Félegyháza sokkal nagyobb potenciálra tehet szert ezen a módon, hiszen segítséget nyújthatunk a kisebb településeknek és az ott élő vállalkozóknak lehetőségeik jobb kihasználásához. Program.doc

19

3.3.3 Ipari park Kft. beolvasztása

Jelenleg egy köztisztviselő az ügyvezetője, gyakorlatilag érdemi munka nem folyik. Szép, színes kiadványok készülnek, de igazi személyes gazdája nincs az ügynek. Valószínűleg rövid távon csak ráfordítás lesz, de érdemesebb lenne eddig nem járt utakon elindulva kapcsolatot építeni más gazdasági szereplőkkel. Kiskunfélegyháza képviseltesse magát workshop-okon, állami és privát országos szakmai rendezvényeken, akkor is, ha a regisztráció pénzbe kerül. Ne csak ipari, hanem más lehetséges utakban is gondolkodjunk (pl. logisztika). Pozitív városmarketingre, erősségeink sokkal jobb bemutatására van szükség! Bármennyire is jól hangzik, hogy munkahelyteremtés a legfőbb cél, munkahely nem fog idetelepülni magától. Milyen döntések játszhatnak szerepet, egy befektetőnél, amikor fejlesztési területet keres és melyek a prioritások?

1. A terület országos, regionális elhelyezkedése 2. Terület jogi státusza 3. Infrastruktúra helyzete 4. Szakképzett munkaerő megléte 5. Háttérszolgáltatások kiépültsége 6. A terület ára Felmérte-e valaki valaha, hogy milyen a kiskunfélegyházi térség munkaerő-ellátottsága? Hogyan álmodozhatunk arról, hogy idetelepül egy autóipari beszállító, ha azt sem tudjuk a településünkről, hogy van-e itt elegendő szakember? Történtek-e lépések a város gazdasági területeinek felmérésére, kiajánlására? A helyi televízióban hirdetjük az ipari parkot? Így biztosan nem fog menni… Kapcsolatépítésre, pozitív jövőképre, pozitív városkép kialakítására van szükség! Hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy bizonyos potenciális befektetési lehetőségek kapcsán előzetesen elkészített, és ami fontos: érdemi bemutató anyagok, háttértanulmányok (pl. a befektetési forma jogi lehetőségei, lehetséges társasági és szerződéses megoldásai, a Program.doc

20

logisztikai, infrastrukturális állapotok és a továbbfejlesztés lehetőségei, stb.) óriási vonzerőt gyakorolnak a befektetőkre. Mindez direkt város- és térségmarketing céljára hasznosítva megsokszorozhatja a befektetői kedvet, egyúttal egy befektető térségi érdeklődése esetén óriási versenyelőnyt jelent a térség többi településével szemben. Ennek megfelelően precízen kidolgozott, befektető-csalogató csomagok elkészítésére van szükség, illetve annak szervezeti biztosítása is elengedhetetlen, hogy a konkrét befektetői érdeklődés esetén a felmerülő kérdések, feltételek gyors felmérése, megválaszolása biztosított legyen.

3.3.4 Közbeszerzések koordinálása:

A közbeszerzési szabályrendszer értelmezése és gyakorlati, gyors, pontos és aggálymentes alkalmazása nem kis feladat. Javasolt valamennyi közbeszerzés kiszervezése a legapróbb részletekig (hirdetmények feladása) akár keretszerződés keretein belül, mely a precizitás, a tisztaság, a szakmaiság garantálása mellett valójában költségcsökkentő hatással is jár, amennyiben megfelelő rutinnal és felkészültséggel rendelkező cég látja el. A kft-nél maradó feladat a koordináció és a Közbeszerzési terv elkészítése lenne. Feltétlenül fontos egy új, világos és a legújabb változásokat is megfelelően tükröző közbeszerzési szabályzat elkészítése. Ennek keretében és a közbeszerzések nyílttá tétele érdekében a bizottságba meghívást kapna a Civil Szervezetek Szövetsége által delegált képviselő is. A jogszabályi feltételek betartása mellett előnyt kell, hogy élvezzenek a helyi vállalkozások a jogszabályok által lehetővé tett mértékben és módon. A közbeszerzéseknél az ún. helyben való központosítás, vagyis amikor minden közbeszerzési igényt egyetlen helyen kezelnek a város és térsége, illetve az ide tartozó intézmények mérete miatt célszerű. Szükséges azonban a konkrét beszerzési igények (iskolaszerek, egészségügyi ellátási berendezések, stb.) tekintetében a szakértelemmel rendelkezők (pedagógusok, egészségügyi dolgozók) és a végső felhasználók véleményének a becsatornázása is, hogy a tényleges beszerzések valóban a legteljesebben azok érdekeit szolgálják, akiknek az érdekében azokra sor kerül. Ezt is a közbeszerzések koordinálásánál tartom fontosnak kialakítani. A pályázatokhoz kapcsolódóan nehéz, de szakmailag indokolt feladat a költségvetési politika olyan irányú változtatása, melyben az előkészítésre (tanulmánytervek, engedélyes tervek, árazatlan költségvetések) az eddigieknél több forrás álljon rendelkezésre. A mostani pályázatkövető rendszerben ad-hoc születnek a tervek, amelyek sokszor az idő rövidsége miatt

Program.doc

21

átgondolatlanok (lásd: piacfelújítás). Ezeket szükséges egységes koncepcióba illeszteni, illetve összehangoltan kezelni.

Program.doc

22

IV.

Városüzemeltetés és településkép

Az önkormányzat mozgástere e területeken bizonyos értelemben szűkült. A hulladékkezelés, vízszolgáltatás- és szennyvízelvezetés, valamint a kéményseprőipari-közszolgáltatás területén a központi jogszabályok változása miatt az önkormányzatnak komoly kitörési lehetősége nincs. Társulási, konzorciumi formában jelenleg is futnak fejlesztési pályázatok (egészséges ivóvíz, hulladékrekultiváló udvarok modernizációja) azonban az üzemeltetés szempontjából kötött pályán mozgunk. Az önkormányzat kezdeményezésével elinduló hatalmas változásokra ebben a körben nem látok lehetőséget. Két olyan városstratégiai pont létezik, amelynek elsőbbséget kell élveznie ebben a körben: ez a városközpont rehabilitációja és csapadék-vízelvezető rendszer megépítésének befejezése. Mindkét

témakörben

megszülettek

már

a

pályázatok

benyújtásához

szükséges

alapdokumentumok, tervek, azonban támogatást azok megvalósítására nem sikerült nyerni. A városüzemeltetési-fenntartási tevékenységet a polgármesteri hivatal koordinálja és a VSZKSZ hajtja végre, változékony hatékonysággal.

4.1.

Hatékonyabb VSZKSZ

A VSZKSZ fő feladatai: •

önkormányzati lakóingatlanok és helyiségek kezelése

•

zöldterületek kezelése, fenntartása

•

köztemetők fenntartása, üzemeltetése

•

hó- és jégeltakarítás

•

uszoda üzemeltetése

A szervezet gazdasági társasággá történő átalakítását 2010-ben az elsődleges célok között határozták meg, de a tervek tervek maradtak. A VSZKSZ működése miatti problémára azonban az OTP-s kötvényszerződés megoldást talált, ugyanis az ingatlan bérbeadásból származó Program.doc

23

bevételének egy részét elvonják tőle, amely így több tízmillió forintos bevételkiesést okoz a szervezetnek és a gazdálkodása relatíve fenntarthatóbbá vált. Javaslatom szerint a szervezet jogi státuszát a jelen viszonyok között nem érdemes megváltoztatni, azonban a következő tevékenységek hatékonyságának javulása érdekében már 2014-ben azonnali lépéseket kell tenni:

4.1.1 Zöldfelület-gazdálkodás: A szervezet e tevékenységét jelenleg a zöldfelületgazdálkodási terv szerint végzi. Ebben tételesen, városrészre és közterületekre lebontva meghatározták az adott területre fordított erőforrások mennyiségét és gyakoriságát. Az általános közvélekedés szerint rendezetlen a város. Amennyiben marad a közmunkaprogram állami támogatásának jelenlegi aránya (70-100%), javasolom a különféle közmunkaprogramok (startmunka, start-minta) bővítését, eszközpályázatok benyújtását (motoros fűkaszák, különféle vágóeszközök, gallyazók) valamint a foglalkoztatotti kör bővítését. A sokszor változó állami feltételrendszerhez alkalmazkodva meg kell szervezni, hogy az idénymunkák alatt a közmunkások tartós értéket is teremtsenek. (padok festése, apróbb karbantartási munkák elvégzése, közlekedési jelzőtáblák helyreállítása). A nyári időszak a zöldfelület gazdálkodásé. Ennek jegyében szeretném újragondolni a nagyobb közösségek, lakótelepek zöldfelület-gazdálkodását. Hogyan lehet, hogy a Majsai úti lakótelep zöldfelületeit tízmillió forintokért tették rendbe, nyáron mégis térdig ér a fű? Emellett az országban egyedülálló módon meghirdetném a „100 %-ig parlagfűmentes város” programot. 4.1.2 Ingatlankezelés mellett beruházások alvállalkozója: A Vszksz jelenleg apróbb karbantartási munkák elvégzésére alkalmas. Álláspontom szerint megfontolandó, hogy a szervezet vállalkozási tevékenységként közbeszerzési eljárás keretében önkormányzati kivitelezési munkákban is részt vegyen. Ez a rendszer kiválóan működik, pl. Baján is. 4.1.3 Hószolgálat

átvilágítása:

Javasolt

városrészenként

és

a

külterületen

keretszerződést kötni az ott élő gazdálkodókkal a hó elkotrására. 4.1.4 Virágosabb várost! : A városképet és a közhangulatot is javítaná, ha az éves szinten meghatározott költségvetési kereteken belül ismét muskátlik kerülnének a Program.doc

24

Démász oszlopaira, illetve a mindnyájunk által ismert elhanyagolt területekre évelő, igénytelen virágokat, cserjéket telepítene az önkormányzat. A „békás kút” újbóli megépítésére is nagy társadalmi igény van. El kell érni, hogy a félegyháziak ismét jól érezzék magukat a köztereinken! Ennek az is része, hogy ne a galambürüléket kelljen nézegetniük a padokon (már ahol van). A félegyházi emberek vagy a turisták jelenleg nem tudnak ülve elnyalni egy fagylaltot, mert a város főutcáján hiánycikk a pad. A játszótereken a szülők nem tudnak leülni. Ezeknek a problémáknak a megoldásához nem hatalmas összegek kellenek, csak egy kis odafigyelés és igényesség! 4.1.5 Kegyeleti helyek rekonstrukciója: A felső- és alsótemető ravatalozójának rekonstrukciója halaszthatatlan. Lassan már a legkisebb faluban is méltóbbak a körülmények, mint városunkban. 4.1.6 Törekedni kell, hogy a temetkezési szolgáltatók versenyében az önkormányzat saját szervezete élvezzen monopolhelyzetet, mert ez az ágazat nyereséges. 4.1.7 Meg kell vizsgálni, indokolt-e, hogy az intézmény a város egyik legértékesebb ingatlanában végezze tevékenységét. Összességében is elmondható, hogy egyszeri befektetéssel

az

összes

önkormányzati

háttérintézmény

egy

ingatlanba

költözhetne, amely így egy „szolgáltatóházként” üzemelne. Erre például alkalmas lehet a volt „SZTK” épület, amelynek jogi helyzetét egyébként is rendezni kell (egy hibás jogszabály miatt kétséges, hogy jogszerűen került-e állami tulajdonba. Valószínűleg nem.) 4.1.8 Figyelni kellene olyan apró dolgokra, mint pl. az ivókutak üzemképtelensége, az elhanyagolt magántulajdonú telkek, épületek, városképi jelentőségű homlokzatok hatósági kényszer-rendbetétele, a közterületi szelektív hulladéktárolók körüli anomáliákra. Összességében a most jellemző igénytelenségnek véget kell vetni. 4.1.9 2005-ben 20 millió forintból szinte a város minden részén új játszóterek lettek kiépítve. A program azóta nem folytatódott.

Program.doc

25

4.2.

Vagyongazdálkodás

4.2.1. Nem lakás célú helyiségek

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának jelentős nem lakás célú helyiségvagyon állománya van. Ennek túlnyomó többsége üzlethelység, valamint 35-40 db változó méretű garázs, (95 %-a a Petőfi Lakótelepen). Az önkormányzat monopol helyzetben van az üzlethelyiségek bérleti célú hasznosítási piacán. A válság ellenére meg tudta őrizi bérlői állományát, viszont 2008 óta nem hajtott végre inflációs rátával történő emelést. Ezzel az eszközzel az árak versenyképesek maradtak. Az állományról, annak elhelyezkedéséről az alábbi mondható: Kossuth utca és vonzáskörzete: •

Mártírok utca 1. szám alatti ingatlan: 100%-os önkormányzati tulajdon. Az összes üzlet (6 db) az önkormányzaté. 2 bank található az ingatlanban. Bérleti díjuk meghaladja a 40.000 Ft/m2/év+Áfa díjat. A terület (2 együtt) 410 m2! Az ingatlanban a bérleti díjak 15.000-30.000 Ft-ig szóródnak (m2/év+Áfa).

•

Kossuth utca 6. szám alatti ingatlan. Minden üzlethelyiség önkormányzati (5 db). Az ingatlanban a bérleti díjak 26.000-30.000 Ft-ig szóródnak (m2/év+Áfa).

•

Deák Ferenc utca 2. szám alatti ingatlan. Minden üzlethelyiség önkormányzati (4 db). Az ingatlanban a bérleti díjak 15.000-30.000 Ft-ig szóródnak (m2/év+Áfa).

•

Kossuth utca 12. szám alatti ingatlan. (HMO) Minden üzlethelyiség önkormányzati (8 db). Az ingatlanban a bérleti díjak 10.000-20.000 Ft-ig szóródnak (m2/év+Áfa).

•

Kazinczy utca 1. szám alatti ingatlan. Minden üzlethelyiség önkormányzati (6 db). Az ingatlanban a bérleti díjak 20.000-30.000 Ft-ig szóródnak (m2/év+Áfa).

•

Petőfi tér 1. szám alatti ingatlan. 1 db helyiség 530 m2. Bank bérli. 36.000 Ft/m2/év+Áfa

•

Petőfi tér 2. szám alatti helyiség. 4 db helyiség. Az ingatlanban a bérleti díjak 10.00030.000 Ft-ig szóródnak (m2/év+Áfa).

Program.doc

26

•

Jókai utca 1. szám alatti helyiség. 3 db helyiség. Az ingatlanban a bérleti díjak 10.00020.000 Ft-ig szóródnak (m2/év+Áfa).

•

Petőfi utca 5. szám alatti 2 db helyiség. Az ingatlanban a bérleti díjak 10.000-15.000 Ftig szóródnak (m2/év+Áfa).

•

Izsáki út 1/c., volt HM raktár 3 db helyiség ~ 1600 m2 összalap terület. 3500 Ft/m2/év+Áfa

•

Móra tér 11. 1 db üzlethelyiség. 15.000 Ft/m2/év+Áfa

•

Gorkij utca 4. 4 db helyiség. 15.000-25.000 Ft/m2/év+Áfa

•

A garázsok (13-21-26-42 m2-esek) átlagosan 5.000 Ft/m2/év+Áfa bérleti díjért vannak bérbe adva.

Legfőképp a Kossuth utcán az elmúlt időszakban nem volt üres helyiség. Becslés szerint az önkormányzat éves nettó árbevétele megközelíti a nettó 150 millió forintot. A vagyonról elmondható, hogy az elmúlt években jelentős hitelfelvétel alapját szolgálta. (volt értékes fedezet). A 2010. évi intézkedési tervben a szakértő cég javaslatot tett arra, hogy adja el az önkormányzat a fenti vagyon tetemes hányadát. Szerencsére erre nem került sor, így 1 db ingatlan sem került ki a vagyoncsoportból!

4.2.2. Lakáspolitika, lakásgazdálkodás

A 2009 óta tartó lakásértékesítések miatt az önkormányzati lakásállomány alacsony szintre csökkent: jelenleg 333 db lakás hivatott ellátni egy harmincezres város összes igénylőjét, ami nyilván lehetetlen. A fiatalok önálló életkezdését elősegíteni hivatott ifjúsági garzonlakások száma jelenleg épp elegendő, de a két nyugdíjasház 65 db lakása már nem elégíti ki az igényt. Ezért javasolom, hogy a volt Kommendáns Hivatal épületében az önkormányzat ne ifjúsági, hanem – a központi fekvése miatt – nyugdíjas lakásokat alakítson ki (földszinten üzlethelyiségekkel). Ezzel kapcsolatban érdemes megvizsgálni a felújítási-hasznosítási koncesszió alkalmazását, hasonlóan a volt Tiszti Klubhoz (beruházásért cserébe ingyenbérlet

Program.doc

27

meghatározott ideig). Az ezen felül megüresedő lakásokat az önkormányzat pályázat útján, piaci lakbérrel adja bérbe, elősegítve az önkormányzati bevételek gyarapodását. A meglévő lakásvagyonnal történő gazdálkodás mellett a másik nagy hangsúlyt az önkormányzati lakáspolitika jelenti, ahol a város komoly pénzügyi forrásokat mozgósítva és jelentős kezdeményező szerepet felvállalva igen látványos lakóépületfelújítási projekteket indított útjára (Panel-program, Majsai úti lakótelep felújítása). Az országosan jellemző botrányok elkerülték városunkat, amit nagyrészt annak köszönhetünk, hogy ha minimális összeggel (beruházási költség 10%-a) is, de az önkormányzat továbbra is támogatója a projekteknek, így beleszólása van a kivitelezők kiválasztásába. Javaslom a rendszer további fenntartását, megjegyezve azt is, hogy mindehhez elengedhetetlen, hogy továbbra is ugyanaz a személy maradjon felelős bizottsági elnökként városunk lakásgazdálkodásáért. Minimum egy városrész rehabilitációját érdemes előkészíteni, legalább szervezési szinten, mert az új programozási időszakban ismét jogosult lesz pályázni a város (Móraváros vagy Petőfi Lakótelep leghátrányosabb része). Itt jelzem, hogy pályázati kiírás hiányában is vélelmezhető, hogy a Petőfi Lakótelep észak-keleti része nagyobb eséllyel fér bele a pályázati feltételekbe, tekintettel a hátrányosabb helyzetű lakosságra.

4.2.3. Városi Repülőtér

2001-ben igényelte az önkormányzat a Magyar Államtól sportcélú üzemletetési indokkal. 15 évig elidegenítési, terhelési tilalom terheli, addig csak sporttevékenységre lehet hasznosítani a vonatkozó kormányhatározat értelmében. Összterülete 80 hektár. Jelenleg egy helyi sportszervezet üzemelteti. Az üzemeltetés az igénybevevők között kialakult személyes ellentétek miatt hosszú évek óta problémás. Változatlanul, az előzmények ismerete alapján is okszerű lenne az önkormányzati közvetlen üzemletetés, melynek során az önkormányzat egyes szakosztályok között meghatározná többek között a helyiséghasználat szabályait, a közüzemi és egyéb díjak viselésének megosztását. Hosszabb távon vizsgálható a reptér polgári célú használata (2016-tól nyílik erre lehetőség) szakmai befektető igénybevételével, tekintettel arra, hogy tudomásom szerint Kecskeméten a honvédségi repülőtér megléte miatt ilyen engedélyt a légihatóság nem ad ki.

Program.doc

28

4.2.4. Városi Strand és Uszoda

A felújított strandot és uszodát 2007-ben adták át. A beruházás összköltsége 850-900 millió forint volt, amit a város teljes egészében hitelből fedezett. A fejlesztés alapeleme egy jogszabályi változás volt, mely szerint töltő-ürítő rendszerű medencék csak szigorú feltételekkel üzemelhetnek, így a félegyházi medencék legnagyobb részét vízforgató berendezéssel kellett ellátni, és hidraulikailag át kellett alakítani. A fejlesztés során a képviselő-testület eltért a szakemberek által kívánatos funkciótól, így vélhetően a beruházás ebben a formájában soha nem térül meg. Fejlesztési források nélkül a jelenlegi cél egy alapszintű (közegészségügyileg) üzemeltetés minél olcsóbban, amelyben a VSZKSZ jelenleg kiváló partner. A szervezet üzemeltetésében a strand hozzávetőleg havi 1 millióval olcsóbb, mint a Kiskun Kft. fenntartásában volt. A strandon egyébként 3 kút van, 2 melegvizes és 1 hidegvizes. Távlatilag lehetne gondolkodni az alábbi területekben, de ehhez szakmai befektetőt kell találni. Meggyőződésem, hogy fejlesztés esetén az önkormányzat az üzemeltetést a számos egyéni érdek, forráshiány és a szakmai tapasztalatok, ismeretségek hiánya miatt gazdaságosan nem képes ellátni. Az önkormányzat feladata a jogszabályi környezet biztosítása és szakmaipénzügyi befektető felkutatása, ami nem könnyű , tekintettel a - 10 évvel ezelőtti - Széchenyi terv keretében lezajlott állami fürdőfejlesztési programokra. Sajnos a Fürdőszálló a kialakítása miatt még felújítás után sem lenne alkalmas arra, hogy szállodai működési engedélyt szerezzen. (Sem építészeti jogszabályi, sem a szakmai előírásoknak nem felelne meg.) A kívánatos iránnyal kapcsolatban jól használható tanulmánytervek készültek néhány évvel ezelőtt, csak befektető híján ezek az irattárakban porosodnak. A szakemberek a fejlesztési irány jogszabályi környezetét is megteremtették, ezek a jelenleg hatályos rendezési tervben is szerepelnek:

Program.doc

29

Röviden összefoglalva: •

HM raktárbázis igénybevétele (7600 m2-es, önkormányzati tulajdonú ingatlan.)

•

A Munkácsy utca átvágása, a területek összevonása. Közvetlen kapcsolat az Izsáki úttal és a sportcsarnokkal.

•

A jelenlegi Hősök parkja és a volt Petőfi iskola is potenciális fejlesztési terület lenne, természetesen a park zöldfelületként történő megőrzése mellett.

•

A 2,8 hektáros strand és a kapcsolódó szolgáltatások területe 250 %-al növekedhetne.

A strand fejlesztésére szolgáló kész tanulmánytervek is számolnak ezekkel a területekkel. Hosszú távú fejlesztési igényeket is ki tudnak elégíteni. A fejlesztési tervek fő sarokpontjai ütemszerűen: • a szigorúan vett strandterület fejlesztése: 1 db élménymedence, mely 2007-ben kimaradt a politikai lobbik miatt. (úszó lett helyette) • Lepényépület helyén több szintes fedett élményfürdő • Fürdőszálló: mindenféle tevékenységbe vágó szolgáltatás (OEP által támogatott egészségügyi szolgáltatások) • a jelenlegi teniszpálya- Munkácsy utca helyén szálloda • a HM ingatlan és részben a park területén a jogszabályi rendelkezések miatt megfelelő mennyiségű parkoló

Hangsúlyozom, hogy ez egy elképzelés, de erre már vannak eddig nem propagált látványtervek, gazdaságossági számítások stb.

4.2.5. Városi Sportcsarnok:

Mintegy 300 millió forintba kerül évente 2021-ig. Jelenleg a Térségi Sportiskola Kft. üzemelteti, a Kész Ingatlan Kft-től kapott összegből. Tény, hogy 2021-ig óriási teher a város számára, szervezetileg és jogilag már minden lehetséges módosítás megtörtént ahhoz, hogy az önkormányzatnak a lehető legkisebb terhet jelentse. Tudomásul veszem, hogy nem nyereséges,

Program.doc

30

és jelenleg minden szereplő ingyen veszi igénybe. Valódi programszervezője soha nem volt, folyamatos tartalommal nem sikerült megtölteni.

4.2.6. Városi Mozi a művelődés részeként

Mindig is szívügyemnek tekintettem ezt a stratégiai szempontból akár el is hanyagolható városi szolgáltatást, de úgy gondolom egy város értéke abban is tükröződik, hogy milyen szórakozásikikapcsolódási lehetőségeket nyújt a lakossága részére. A városi mozi - a szakmai üzemeltető pozitív hozzáállása esetén - a filmszínházi jelleg mellett más szerepet is kaphatna. Számos olyan önkormányzati eszköz áll rendelkezésre, amellyel ösztönözhetjük a látogatottságot, másrészről pedig közelfogadottságot élvező programoknak adhatunk helyet. Mindez csak igényesség és törődés kérdése. Csak címszavakban: •

A tankerület bevonásával országosan is első kísérleti programot indíthatna a város (közösen pályázik is rá). A mozi a város diáksága részére bemutatja a magyar és a nemzetközi filmtörténet klasszikusait órarendi, vagy napközis keretben, olyan filmeket, amelyeket a mai fiatalság már nem nézne meg magától.

•

Városi programok esetén közterületi vetítések tarthatók, ezzel is színesítve a kínálatot.

•

Kulturális estek, közönségtalálkozók kiindulási helyszíne lehetne, egy klub, hasonlóan a volt Koronához.

4.2.7. Kemencei Ifjúsági Tábor

Véleményem szerint sok máshoz hasonlóan az igénytelenség és a nemtörődés áldozata ez a valaha szebb napokat megélt varázslatos gyöngyszem. Kiindulási pontként két részre kell bontani a komplexumot, egyrészt a faházakra, másrészt a főépületre. •

A faházak jogi helyzete bizonytalan volt, egy 10 évvel ezelőtti önkormányzati döntés alapján az egyes faházak kezelői és használati joga a város iskolái között lett felosztva, ők voltak a felelősek azok karbantartásáért, üzemeltetéséért. Jelenleg már a VSZKSZ

Program.doc

31

kezelésében vannak. A jellemzően két bejáratos épületek elválasztó falait jórészt összenyitották, így a jelenlegi formában gyermektáboroztatásra nem a legjobb, de kevés ráfordítással újra hasznosítható lenne. •

A főépület a 90-es évek vége óta különböző vállalkozások számára lett üzemeltetés céljából bérbe adva. Az ezekkel való kapcsolattartást a kezdeti bizalom után a hosszú pereskedések-birtokviták jellemezték, miközben az épület állaga fokozatosan romlott. Az ingatlant három ütemben újították, (újítgatták). Az önkormányzat hitelből teljes tetőcserét hajtatott végre, majd pályázati támogatásból a konyhát /HACCP/, a teraszt, a fűtési rendszert és a közösségi tereket tették rendbe. Harmadik ütemben egy üzemeltető, bérleti díj kedvezmény ellenében, a szobákat és a mosdókat-tusolókat újította fel.

A fentiektől függetlenül valódi gazdája nem volt a létesítménynek, gyermekprogramokat, kirándulásokat már nem szerveztek az iskolák. Számomra a valódi értékét a gyermekeknek nyújtott örök élmény adja. A jelenlegi állapotokról: A kőház siralmas állapotban van, a víz, villany az egész tábor területén ki van kötve, a több betörés és rongálás következtében 80-100 millió forintos bekerülési költséggel lehetne újraindítani és azt is csak több ütemben. Hiányoznak a radiátorok, az új kazánok egy része, a villanyvezetékeket kitépkedték a falakból, stb. A faházak és a hozzájuk tartozó közösségi, szociális helyiségek kisebb ráfordítással újraüzemelhetők. Alapvető kiindulási pont, hogy ha valóban kezdeni akar valamit a város ezzel az ingatlannal, akkor egyszemélyben felelőst és szervezőt bíz meg a feladattal. Feltételek: •

A járási tankerület pozitív hozzáállására van szükség, mert nélkülük nincs értelme energiát ölni bele. Első körben a táboroztatást kell újraindítani. Ehhez szervezőkre, lelkes tanárokra, és a szülők pozitív hozzáállására van szükség. Pályázatokat kell benyújtani diáktáboroztatásra, akár konzorciumi formában is, és ösztönözni kell az iskolákat és az alapítványokat a táboroztatás elindítására.

•

A kőépület valódi, nagyléptékű fejlesztéséhez támogatást nyerni, és egyáltalán pénzt és energiát befektetni csak megalapozott szakmai programmal és üzleti tervvel lehet. A kőház hasznosítását ezért csak egy második ütemben tudom elképzelni, úgy, hogy kidolgozásra kerül egy MTT új, a köznevelésbe illeszthető programokkal (pl.: erdei iskola). Addig a minimális cél a további állagromlás megelőzése. (Ennek lehet eszköze

Program.doc

32

egy bernecebaráti, vagy kemencei közmunkás, vagy közalkalmazott felvétele, aki gondnokként és éjjeliőrként funkcionál, valamint megtérülő befektetés egy egyszerű riasztórendszer kiépítése.) •

Bármilyen fejlesztés esetén elkerülendőnek tartom az üzemeltetés harmadik személynek történő átengedését, illetve a rövidebb távú bérbeadást preferálom a nem hasznosított időszakra (országos vállalatok, egyéb szervezetek részére kiajánlani)

•

Egy gyermektáboroztatási alapítvány létrehozásával konzorciumban a tankerülettel, vagy az önkormányzattal, egyszerűbb nemzeti, minisztériumi pályázatokon, vagy a Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül is lehetne forrást találni a táboroztatás működtetéséhez.

4.2.8. Energetikai forradalom a városban

Fontos látni, hogy az energiaárak, az energetikai megoldások kérdése mind országosan, mind az egész EU tekintetében a szabályozás homlokterében van és lesz is a következő időben, elég ha csak a közmű-szabályozás előkészítésére, a rezsicsökkentésre, az energetikai felújítások támogatására, a zöldenergia előretörésére gondolunk, a megváltozott EU-ás prioritásokról nem is beszélve. Fontos, hogy a város és térsége vonatkozásában ennek minden következményét levonjuk. Ezért szükséges annak térségi szintű felmérése, hogy egyrészt mi az, ami a városban átalakításra szorul, másrészt mik a fejlesztés vagy az új ötletek megvalósításának a lehetőségei, végül hogy az EU-s és hazai energiastratégiába mi illeszthető bele. E három szempont körültekintő felmérése után, annak eredménye függvényében: • közműszerződések felülvizsgálata: a város, egyes intézményei, illetve a lakosságot érintő meglévő ellátási struktúrákat felül kell vizsgálni, így a város távhőszerződéseit, az elosztói tarifák alkalmazását, és ahol kiderül, hogy olcsóbban is biztosítható ugyanaz (vagy még jobb) a szolgáltatás, ott kíméletlenül fel kell bontani a korábbi, elavult szerződéseket függetlenül attól, hogy netán egy-két korábbi tanácsadó jól keres a városnak előnytelen szerződéseken! • lakossági fogyasztók támogatása költség-optimalizálásban: a piacot monitorozva segítséget nyújtani a lakossági fogyasztóknak is a kedvezőbb, olcsóbb szolgáltatóra váltás érdekében, ingyenes tanácsadással, javaslatokkal (akár elgondolkodni egy városi Program.doc

33

tulajdonú kereskedőcég létrehozásán, mely a fogyasztók nagy számára tekintettel olcsóbban tudja beszerezni és profit nélkül továbbadni a villamos energiát, a földgázt). • iparági beágyazottság: a minisztériummal, Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal és a szakmai-iparági szervezetekkel folyamatos kapcsolattartás annak érdekében, hogy lehetőleg mások előtt, azonnal információhoz jussunk a tervezett támogatási lehetőségekről, felújítási pénzekről, leendő pályázatokról illetve az iparági gondolkodás aktuális irányairól; mindezt összekapcsolva a város pályázatkezelésének fent leírt reformjával, azonnali, hatékony részvétel az elérhető energetikai (felújítási, panelprogram, stb.) pályázatokon és támogatásokban. • városi erőmű: a város adottságainak felmérése után át kell gondolni, hogy milyen termelői

kapacitás-beruházások

létesítésére

van

lehetőség,

pl.

napelem-park

(fotovoltaikus), szélerőmű, biomassza-erőmű, a panelek napelemesítése. Ennek keretében megfelelő állami támogatások (pl. zöldtámogatás esetén) akár önkormányzati erőmű építése; ezek híján pedig a befektetők idevonzása az olcsó helyi (szigetüzemi) áram biztosítása érdekében – ez sok, Félegyházánál egyáltalán nem kedvezőbb földrajzi adottságú település esetében már működik! • városi szolgáltató: a helyi szolgáltatások ún. sziget- vagy félszigetüzemű (az országos hálózattal nem vagy részben összekapcsolt) megoldási lehetőségeinek felmérése; a német-típusú Stadtwerke (helyi szolgáltató) kialakításának lehetőségei. Ennek keretében szoros együttműködés az elosztókkal, az átviteli rendszerirányítóval a további költségcsökkentés érdekében. • új és költségcsökkentő technológiák: a korszerű és városunkban is jelen lévő technológiák alkalmazásának elősegítése, amennyiben kimutatható költségcsökkenést eredményez: így példádul napelemes könnyűszerkezetes tető-burkoló anyagok használata (uszoda, buszváró, vasúti peronok). • összekapcsolt energetikai projektek létesítése: pl. feldolgozóüzem saját ellátást biztosító generátorral, napelem-park fagyasztóházzal, stb.

Program.doc

34

V.

5.1

Egészségügyi- szociális önkormányzati feladatok

Egészségügyi kötelező önkormányzati feladatok

A kórházak és egyéb egészségügyi intézmények 2012. május 1-i állami fenntartásba vétele miatt csak a szigorúan vett önkormányzati fenntartású egészségügyi - szociális ellátásokat mutatom be.

5.1.1 Kórházi széljegyzet

A kórház, valamint a szakrendelések helyzete érezhetően a legfontosabb szempontok közé tartozik, a lakosság város működéséről alkotott véleményében. Városunkat a kórház teszi várossá. A belgyógyászat, sebészet, gyermekosztály és szülészet bezárása soha el nem múló sebeket ejtett a kiskunfélegyháziak önérzetén. A kórház leépülése hosszú, és többtényezős folyamat volt, az állami finanszírozás csökkenése, a szakmai hozzá nem értés, a politikai lobbi hiánya és a város anyagi helyzete együttesen vezetett a mára kialakult helyzethez. Jó példa erre, hogy az OEP finanszírozás 2003-ig fedezte a működtetési költségeket, tehát először abban az évben kellett a fenntartó önkormányzatnak mintegy 30 millió forinttal hozzájárulnia a működtetéshez. Ez az összeg tervezés szintjén 2011-re 600 millió forintra emelkedett! Ezt kigazdálkodni egy kisvárosnak hosszú távon lehetetlen. Figyelemmel arra, hogy a felvett hitelek törlesztése, a sportcsarnok díjának terhei, valamint az egyéb, működésből adódó kiadások ezzel együtt még éves szinten mintegy 1 milliárdos hiányt okoztak, az akkori helyzetben egy út volt járható: a megyei fenntartásba adás. Sajnos ennek a politikai inkompetencia miatt csak az egyik része valósult meg, így került sor a hasznos és felújított belgyógyászat elfekvővé alakítására, az intenzív-coronaria őrző bezárására és a már rossz hírű és veszteséges sebészet megszüntetésére.

Program.doc

35

A most induló milliárdos állami felújítás következtében ez a helyzet sokat fog javulni, főleg a járóbeteg szakellátások területén, de a legvégső cél a szülészet helyreállítása. Visszatérve az önkormányzati feladatellátáshoz: Véleményem szerint a jelenlegi rendszer különösebb átalakítást nem igényel, tekintettel arra, hogy az önkormányzat hatáskörei ebben a körben leszűkültek.

5.1.2 Háziorvosi ellátások

A háziorvosok az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés keretein belül látják el tevékenységüket, amit az OEP finanszíroz. Egy jogszabály alapján valamennyi, a rendelők fenntartásával kapcsolatos költség, a helyiség, az orvosi és az informatikai eszközök biztosítása az önkormányzat feladata lenne. A háziorvosok egy része jellemzően gyógyszertár mellé, vagy gyógyszertári létesítménybe települt, amelyek magántulajdonban vannak. A gyermekháziorvosokra ugyanez vonatkozik, csakúgy mint az iskolaegészségügyre, amelyet szerződéssel a gyermek háziorvosok látnak el.

5.1.3 Fogászati ellátások A felnőtt fogászat önkormányzati, felújított ingatlanban működik magántulajdonú eszközökkel (Seven Dentists Kft.). Az önkormányzat támogatást nem biztosít, OEP finanszírozásból tartja fenn magát. A gyermekfogászat magántulajdonú ingatlanban és magántulajdonú eszközökkel működik, fenntartásához az önkormányzat minden évben minimális összeggel járul hozzá (Dr. Földeáki és Társai Kft.) bérleti díj formájában.

5.1.4 Védőnői ellátások Jelenleg önálló intézmény, de a sajtóban megjelent hírek szerint államosítás ellőtt áll, melynek időpontját még nem tudni. Szinte az egyetlen olyan ágazat, amely felülfinanszírozott.

Program.doc

36

5.1.5 Központi háziorvosi és gyermekorvosi ügyelet A feladatot egy közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott budapesti gazdasági társaság látja el. (Emergency Service Kft). A szerződése 2014 nyaráig érvényes. Jelenleg a volt kommendáns hivatalban végzi feladatát. Szerintem ez hatalmas hiba, mert ott nem áll rendelkezésre röntgen és készenléti sebészet. A most folyó TÁMOP-os sürgősségi fogadóhely kialakítása után olyan helyiségek szabadulnak fel a kórházban, amelyek biztonságosabb ellátást biztosíthatnak.

5.2

Szociális kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatok

Az önkormányzat jelenleg két intézményén keresztül gondoskodik a szociális ágazatban előírt feladatairól, ezek a Kapocs Szociális Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény és a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény.

5.2.1 Kapocs Szociális Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény feladatai

5.2.1.1 gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - tájékoztatást ad a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, segíti a támogatásokhoz való hozzájutást, - családtervezési, életvezetési, pszichológiai, jogi, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó prevenciós tanácsadásokat nyújt, illetve megszervezi az ezekhez való hozzájutást, - tanácsokkal látja el és támogatja a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyákat, - szabadidős programokat szervez, - segíti a hivatalos ügyek intézését.

Itt indokolt lenne a „kapcsolat ügyelet” visszaállítása, amely nagy segítség lenne azoknak a családoknak, ahol a szülők elváltak és az elmérgesedett viszony miatt a gyermekek láthatása komoly problémát okoz. Itt segítő szakemberek jelenlétében találkozhatnának a szülők és a gyermekek. Évekig jól működött, de pénzhiány miatt megszűnt. Program.doc

37

5.2.1.2 Gyermekfelügyelet: indokolt lenne a gyermekek szabadidős tevékenységének megszervezése, különösen a nyári időszakban, amikor a nevelési intézmények bezárnak. Amennyiben ez létre tudna jönni, szociális pályázatot lehetne benyújtani például a táboroztatásra. (lásd: Kemence) 5.2.1.3 Bölcsődei ellátás: a felújított és bővített két telephelyen meg kell vizsgálni az esetleges férőhely szám emelését, amellyel plusz normatívára lehet szert tenni. Fontos és hasznos feladat lenne a családok nevelési tevékenységének segítése érdekében mind a két telephelyen a gyermekfelügyeletet biztosítani azoknak a gyermekeknek, akiket szüleik alkalmanként pár órára szeretnének az intézményre bízni. (pl: részmunkaidős foglalkoztatottak). Ez az önkormányzat részéről óradíjas bevételszerző tevékenység, amely plusz költséggel nem jár, mivel a meglévő csoportokba kerülnek be a gyermekek. Véleményem szerint a jogszabály által engedett bölcsődei napidíjat nem szabad bevezetni. Szervezetileg sem ez, sem az óvodai rendszer különösebb változtatást nem igényel. Tudomásul kell venni, hogy mindkettő ráfizetéses feladat, pl. a bölcsődei éves normatíva gyermekenként mintegy félmillió forint, amelyhez az önkormányzat legalább ugyanennyit tesz hozzá. Nem megoldás a jogszabály által lehetővé tett gondozási díj bevezetése, hiszen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők és az alacsony jövedelemmel rendelkezők úgy is kiesnek belőle. A szolgáltatás magas szintű fenntartásával áttételesen munkahelyeket is megőrizhetünk.

A bölcsőde jelenleg egy konyhával működik, valamint a telephelyeken végzik a mosodai tevékenységet. Meg kell vizsgálni, hogy az étkeztetést ki lehet-e váltani vásárolt élelmezéssel. A mosodai tevékenységet valószínűleg gazdaságosabban el lehetne látni vállalkozási formában. 5.2.1.4 Hajléktalan ellátás: a régióban az egyik legnagyobb hajléktalan ellátó rendszer Kiskunfélegyházán működik. A város érdekében meg kell vizsgálni az ellátottak foglakoztatási lehetőségeit, az intézményi jogi kereteken belül. A népkonyhai étkeztetés jelenleg napi szintű feszültségeket generál, itt érdemes lenne a napi

Program.doc

38

adagszámot 50-ről 100-ra emelni. Indokolt lenne OEP finanszírozású rendelőt kialakítani. 5.2.1.5 Családok átmeneti otthona (Nyomás V. Tanya 5.) Férőhelyek száma: 40 Elengedhetetlen a teljeskörű felújítása, amelyhez a dokumentáció rendelkezésre áll. A 2013. évi pályázat nem járt sikerrel. Jelenleg semmiféle propaganda nincs arra vonatkozóan, hogy itt lehet leadni a családoknál feleslegessé vált ruhaneműket, bútorokat stb.

5.2.2 Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény

5.2.2.1 Fogyatékos nappali intézmény: 7-14 fővel érdemes lenne emelni az ellátotti kört, de elengedhetetlen autista nappali intézményt kialakítani, mert ennek hiánya súlyos gondot jelent a szülők számára és a családok anyagi és érzelmi létbiztonságát veszélyezteti. Ehhez a megfelelő szakemberek a városban rendelkezésre állnak. 5.2.2.2 Házi segítségnyújtás: a jelenlegi ellátás megfelelő 5.2.2.3 Tanyagondnoki szolgálat: jelenleg 2 külterületi körzetben van ilyen szolgáltatás. Társadalmilag indokolt lenne a teljes külterületet lefedni, ehhez eszközfejlesztési pályázatok is rendelkezésre állnak. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a szolgáltatás éves normatívája 1,95 millió forint, amely csak a tanyagondnok bérét fedezi. Kb. 40-50%-al alulfinanszírozott terület. 5.2.2.4 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 2013 júliusától állami feladat, azonban az állam szerződést kötött az intézménnyel a feladat ellátására. Az államnak mindenféleképp le kellene cserélni a jelenlegi jelzőrendszert, mivel az nem képes párbeszédre, csak jelezni tud a diszpécserközpontnak. 5.2.2.5 Bentlakásos idősek otthona: Két telephelyen működik, a Nádasdy utcában és a Csanyi úton. Mindkét telephely felújítása elengedhetetlen, különösen a Nádasdy utcai állapota kritikus. A 2013-ban benyújtott pályázat nem nyert, forráshiány miatt elutasították. Reális esélye van, hogy a bentlakásos otthonokat államosítják, hasonlóan a pszichiátriai és a szenvedélybeteg otthonokhoz.

Program.doc

39

Amennyiben ez nem történne meg, lehetőség lenne - akár magántőke bevonásával is - a Csanyi úti telephelyen garzonlakásokat kialakítani. Az államosítás esetére már rég fel kellett volna készülni, és a jelenlegi telephelynek helyt adó telket meg kellett volna osztani, hogy ne az egész ingatlan kerüljön állami fenntartásba.

Program.doc

40

VI.

6.1

Oktatás, befektetés a jövőbe

Előzmények

A múlt század vége óta él a helyi köztudatban a megállapítás, hogy Kiskunfélegyháza iskolaváros. Ez azon a tényen alapult, hogy az akkor 35000 lakosú településnek 10 általános és 5 középiskolája volt a megfelelő gyermeklétszámmal együtt. Minden iskolának meg volt a maga specialitása, a karaktere, amely oly jellemzővé- és népszerűvé- tette az egyes iskolákat. Az azóta eltelt évek során különböző okok és indítékok hatására megindult egyfajta átalakulás. A gyermeklétszám fokozatos és folyamatos fogyása, a gazdasági problémák erőteljes jelentkezése miatt iskolák megszűnése, összevonása következett be, de ugyanakkor megjelent Félegyházán az egyházi oktatás, majd a legnagyobb horderejű változásként megszületett a KLIK. A jelenlegi helyzet tehát igen színes képet mutat. Az állami fenntartású iskolák (kiegészülve a félegyházi járás oktatási intézményeivel) jelenleg a Platán, a József Attila, a Dózsa György valamint a Darvas József és a Batthyány Lajos Általános Iskola. Hozzájuk csatolták a Móra Ferenc Gimnáziumot is. Egyházi fenntartású intézmények – a Móra Ferenc Általános Iskola, a Constantinum (Kalocsai iskola nővérek) kezelésében az ottani gimnáziummal és szakközépiskolával. Ugyancsak egyházi kezelésbe került a Petőfi Gépészeti Szakközépiskola (Bencések). A Mezőgazdasági Szakközépiskola a Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésébe került, míg a Kossuth Lajos Szakközép és Szakmunkásképző Intézet és a Közgazdasági Szakközépiskola összevonása után a kecskeméti KLIK-hez csatolódott. Látható, hogy nagyon sokszínű és sokrétű ma is Kiskunfélegyháza oktatási palettája annak minden előnyével és hátrányával együtt. Ezek az intézmények azonban városunkban vannak, diákjaik többsége is félegyházi, és bizony szerves részét képezik Kiskunfélegyháza egész éves életének. Ezért is van szüksége a város képviselőtestületének és önkormányzatának arra, hogy rálásson ezen intézményekre, az ott folyó oktató-nevelő munkára és ezen kívül sok olyan rendezvénye van a városnak, ahol ezek az iskolák képviseltetik magukat, sőt olykor főszerepet is játszanak!

Program.doc

41

Természetesen minden városi akaratnak, amely az oktató-nevelő munkába való bekapcsolódást tűzi ki célul, csakis a fenntartókkal való nagyon szoros és rugalmas együttműködéssel képzelhető el. Az előttünk álló esztendők feladatai megoldást kívánnak – egyrészt mert a mögöttünk hagyott időszakban is már égetően jelentkeztek (megoldás nélkül), másrészt olyan új és újabb kihívásokra kell reagálni közösen (város és fenntartó) amely nem képzelhető el szoros együttműködés, előre vivő párbeszéd és konzultációk nélkül

6.2

Kiskunfélegyháza oktatáspolitikája előtt álló és megoldásra váró feladatok 1. Egy kis létszámú, de hozzáértő és elkötelezett művelődési osztály, iroda, vagy kabinet kialakítása, akinek feladata a város nevelés ügyének értő kezelése. (óvodás kortól középiskolás korig)

2. a város oktatási hierarchiáját talpára kell állítani. Minden településen, így Kiskunfélegyházán is a legmagasabb szintű működő oktatási formának kell prioritást élveznie.

3. A tehetséggondozás megerősítése. Ez az egyik legégetőbb feladat.

4. Az általános iskolák – elhibázott összevonását javítandó – önállóságának visszaadása ahol a tantestület és a szülők kívánják. A hagyományos egyéni arculat visszaadása.

5. Az intézményvezetők kiválasztásában az eddigieknél nagyobb odafigyelés és körültekintés szükséges.

6. Az oktatási intézményeknek a város mindennapi és ünnepi életében való jelenléte nagyon fontos és kívánatos.

Az előttünk álló esztendőkben – már csak az eddigiekből kiindulva – várható még jelentősebb változás, mozgás az oktatás területén Magyarországon. Azonban a fent vázolt feladatokat

Program.doc

42

mindenképpen meg kell oldani, különben Kiskunfélegyháza kíméletlenül lemarad az e területen is folyó versenyben.

Program.doc

43

VII. Néhány gondolat Kiskunfélegyháza vallási életéhez

Sokan mondják, hogy Kiskunfélegyháza jellemzően katolikus város. A KSH 2011. évben elvégzett népszámlálása során a város lakosságának mintegy 60 %-a vallotta magát katolikusnak. Véleményem szerint a jelenlegi helyzet sokkal árnyaltabb, mint egy száraz statisztikai adat, de az való igaz, hogy a hitüket gyakorló vallásos polgárok túlnyomó része a katolikus vallást gyakorolja. A protestáns családok száma – evangélikus, református – az 1800as évek elejétől mutat lassú növekedést, melynek következtében mára körülbelül 140 családot tart nyilván az Egyesült Protestáns Egyház. Mellettük néhány család képvisel más egyházakat, gyülekezeteket. Vannak baptisták, a Hit Gyülekezetéhez tartozók, görög keleti szertartásban részt vevők, valamint az eléggé elkülönült jehova tanúi csoport tagjai. Ez utóbbiak kivételével az előzőekben felsoroltak időről-időre hallatják hangjukat, találkozhatunk rendezvényeikkel Kiskunfélegyházán. Ők alkotják tehát városunk vallási palettáját. A félegyházi történelmi egyházak komoly értékeket képviselve szerves összetevői városunk életének. A velük való együttműködés és támogatásuk feltétlenül szükséges, ugyanis valamennyien tisztességes, saját és városuk boldogításán munkálkodó emberek, akikre lehet építeni a mindennapokban. Fontos, hogy a város vezetősége (polgármester, a képviselő-testület tagjai) időről –időre rendszeresen találkozzon a helyi egyházak elöljáróival, megismerjék problémáikat, kikérjék véleményüket, tájékoztassák őket a várost érintő fontosabb kérdésekről. A vallási vezetők készséges, lokálpatrióta polgárok is egyben, akik szívesen azonosulnak előremutató, magas erkölcsi mércéjű elképzelésekkel, tervekkel, és nem utolsó sorban hiteles emberekkel. Annak a városvezetésnek, amelyik megújulásban gondolkodik, ezen közösségekre is számítani kell, véleményüket, elgondolásaikat számításba kell venni. Szerencsés lenne, három-négy havonta tartandó rendszeres konzultációra a városvezetők és az egyházi vezetők között.( itt nem csak a két meghatározó nagytemplomi közösség vezetőire kell gondolni, hanem valamennyi, városunkban élő egyházi vezetőre is). Az elkövetkezendő időszakban a meglévő- de azért törékeny- pozitív kapcsolatokat erősíteni, finomítani kell, újabb területeket kell bevonni (kultúra, idegenforgalom), a meglévő Program.doc

44

hagyományokat ápolni ahhoz, hogy Kiskunfélegyháza vallásos élete, illetve vallásos polgárainak közérzete javuljon, valamennyiünk és városunk épülésére.. Területek ahol a jövőbeni együttműködés fokozható: 1. A lehetőségekhez képest a helyi egyházak anyagi támogatása, pl.: templomok, felújításban való segítés.

2. Az egyházak aktív bekapcsolása a város kulturális életébe. Megerősíteni az eddigi ilyen témájú rendezvényeket. Pl: a Nyitott Templomok Éjszakája, amely ugyan néhány év óta van, de mindenfajta városi elképzeléstől függetlenül. -

nyitott templomok éjszakája

-

orgona hangversenyek

-

zenei esték, alkalmak rendezése

3. Az egyházak bekapcsolása a város turisztikai életébe. Városunk és környékének szakrális emlékeinek tudatosabb megismertetése a Kiskunfélegyházára látogató külés belföldiekkel: -

épített örökségeink hangsúlyozott bemutatása

-

Petőfiszállás- Szentkút

-

Bugacmonostor

4. Alkalmi vallásos országos és regionális rendezvények támogatása.

Program.doc

45

VIII. Kulturális élet

Kiskunfélegyházán erős történelmi gyökerekből táplálkozik kultúránk. A mezővárosi hagyományok, földművelő - kereskedő - iparos polgárság öröksége kiegészül építészeti természeti

értékekkel,

amelyeket

nemzedékről-nemzedékre

hagyományozódó

értékes

örökségként kell tekintenünk. Amit az elmúlt korok a jelenre örökül hagytak, mindazokért felelősséggel tartozunk az elődöknek és az eljövendő nemzedékeknek is.

Kiskunfélegyháza

gazdag

építészeti,

irodalmi,

helytörténeti,

képzőművészeti,

zenei

hagyományokkal rendelkező város, amelynek megőrzése, megújítása, továbbvitele az utódok feladata. Köz- és magánépületeinek

impozáns látványa megragadja nemcsak a helyieket,

hanem a településre érkező vendégeket.

Fel kell erősíteni a város gazdag hagyományainak, történelmileg kialakult kulturális értékeinek megbecsülését.

A hagyományok továbbvitelében az igényesség az elsődleges.

A város kulturális kínálata rendkívül színes és több lábon áll. A város kulturális ellátása szempontjából fontos intézmények a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ, a Kiskun Múzeum, mint önkormányzati intézmények, a Szakmaközi Művelődési Ház Egyesület, az oktatási és nevelési intézmények, valamint a civil szervezetek.

8.1

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár

Európai színvonalú intézmény, amely 2008-ban megújult és kibővült. Minden korosztály számára nyitott, a közösségi találkozások színtere, értékteremtő, értékőrző és értékközvetítő intézmény. Felnőtt és gyermekrészlege, helytörténeti gyűjteménye, zenei és internetes részlege, rendezvény- és kiállítóterme szolgálja a lakosság, a felhasználók igényeit. Közösségi szolgáltatásaival, sokszínű rendezvényeivel, a felnőttképzés támogatásával segíti az

Program.doc

46

életminőség javulását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését. Az oktatás, a képzés, a kutatás és az innováció nélkülözhetetlen háttérintézménye. Egyik legfontosabb célja az olvasáskultúra fejlesztése, amelynek érdekében együttműködik a családokkal, a kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális intézményekkel és civil szervezetekkel. Sikeres pályázatai mind a technikai fejlesztésben, mind a rendezvények színvonalának emelésében érzékelhetők. Lehetőség szerint hosszabb nyitva tartási időben kell, hogy elérjék az intézmény szolgáltatásait a város lakosai. El kell érni azokhoz az idős vagy mozgásukban korlátozottakhoz - a házhozszállítás szolgáltatással – akik nem tudják a könyvtárat személyesen felkeresni.

8.2

Művelődési Központ

A település kulturális és civil életének egyik jelentős helyszíne. Színházterme alkalmas színházi és pódium előadások, koncertek, konferenciák, bemutatók, állásbörzék, bálok, lakodalmak, táncos

rendezvények

megtartására.

Kamaraterme

kiváló

kisebb

előadások,

családi

rendezvények, tanfolyamok, kiállítások, árubemutatók rendezésére. Aulája kiállításoknak ad lehetőséget. Számos civil szervezet: klub, kör, csoport működik az intézményben. Több pályázat hozzájárult az intézmény technikai feltételeinek javulásához és egyben tartalmi munkájának szélesítéséhez.

Továbbra is cél a nyitottság, a befogadás, az újítás, a lépéstartás a környezet igényeivel és elvárásaival. Szolgálni kell a helyi társadalmat, biztosítani a közösségi művelődés stabil kereteit az önmaguk és környezetük fejlődéséért is tenni akaró közösségeknek.

A fiatal és ifjúsági korosztályt koruknak megfelelő, gyermek és ifjúsági színházi és zenei előadások kínálatával kell bevonni az intézménybe. Fontos, hogy választhassanak interaktív műsorokból, a családok számára jeles ünnepekhez kapcsolódó komplex programokból. Pályázati lehetőségek függvényében meg kell oldani a műemléképület teljes külső felújítását, a régi szárny belső korszerűsítését, hasznosítani kell a pincerendszert.

Program.doc

47

A hangtechnikai eszközrendszer fejlesztése a saját és városi rendezvények színvonalas megvalósulását szolgálják. Az intézmény komoly raktározási gonddal küzd, megoldására törekedni kell. A Petőfi Sándor Városi Könyvtárat és a Móra Ferenc Művelődési Központot 2011-ben a képviselő-testület összevonta, amellyel összehangoltabbá, hatékonyabbá, szervezettebbé és átláthatóbbá vált az intézmény munkája, a városi rendezvények; azonban újra átgondolandó önálló működtetésük.

8.3

Kiskun Múzeum

2013-ban a nagy múltú intézmény a helyi önkormányzat fenntartásába került át. Az épületegyüttes méltó őrzője és bemutatóhelye a város és a Kiskunság múltjának. A főépület és a tömlöc, amely egykor helyet adott a Kiskunság közigazgatási ügyintézésének és ahol a kerület rabjait tartották fogva. A főépületben Holló László, Szántó Piroska és Morell Mihály képzőművészek tárlatai láthatók, valamint az emeleti kiállítótér mutatja be Kiskunfélegyháza régészeti, történeti, néprajzi, irodalmi emlékeit. A Kiskun Kapitányság hajdani egyemeletes tömlöce ma börtönmúzeum, az egykori börtönudvaron áll a Pajkos-Szabó féle műemlék szélmalom. Gazdag numizmatikai, néprajzi, történeti képző- és iparművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. 2013-tól újra a múzeumhoz tartozik a Petőfi- és a Móra Ferenc Emlékház. Az állandó kiállítások mellett időszaki tárlatok is várják a látogatókat. A Kiskun Múzeum közművelődési munkájával

igyekszik

Konferenciákkal,

megnyerni

ismeretterjesztő

mind

a

helybeli,

előadásokkal,

mind

az

átutazó

rendezvényekkel,

közönséget.

hangversennyel

gyermekeknek és családjuknak szóló Múzeumi Játszóházzal, helyismereti vetélkedőkkel teszik élvezetessé a múlt megismerését. A múzeum, a Börtönmúzeum, a Templomhalom bekapcsolása a turizmus útvonalába fontos feladat. Az épület belső megújítására, a Börtönmúzeum felújítására, a raktározás megoldására forrásokat kell találni, hogy a kor színvonalán álló szolgáltatásokkal fogadja látogatóit.

A városi könyvtár, a művelődési központ, a múzeum és a levéltár partnerségben, a városi önkormányzattal, az oktatási és nevelési intézményekkel közösen törekszik a helyi kulturális értékek megőrzésére, ápolására és azok továbbadására.

Program.doc

48

8.4

Az oktatási és köznevelési intézmények

Jelentős kulturális tevékenységgel járulnak hozzá a város kulturális életének gazdagításához. Nemzeti ünnepeinken az iskolák tanulói rendszeresen közreműködnek színvonalas kulturális műsoraikkal.

Fontosnak tartják hagyományaik ápolását, de számos új kezdeményezés is

tapasztalható. Támogatni kell a város életébe beilleszkedő, újszerű kezdeményezéseiket.

8.5 Történelmi

Fiatalok múltunk,

helyi

hagyományaink,

kulturális

értékeink

megőrzéséhez

elengedhetetlenül szükséges az, hogy bemutassuk és élményszerűen megismertessük a fiatalokkal a magyarság és városunk történelmét. Be kell vonni az itt élő diákságot a kulturális életbe, továbbra is meg kell szervezni a sikeres helytörténeti vetélkedőket, ösztönözni kell a kreatív diákok tevékenységét, lehetőséget biztosítani eredményeik bemutatásához. Az itt tanuló diákság kreativitása, új gondolkodásmódja a felnőtt generáció számára is új élményforrást kínáló lehetőség. Teremtsük meg a feltételeit az igazi, pezsgő, újdonságokban és értékekben gazdag diákvárosnak (a város főutcáján kávézók, a Blaha Lujza tér megújítása, sportcsarnokban aktív sportélet lehetősége, kerékpárutak, stb.).

8.6

Civil szféra

A helyi civil társadalom erősítése, a szabadidő felhasználás új formájának ösztönzése napjaink fontos feladata. A sokszínű kisközösségek jól egészítik ki az intézmények munkáját, megmozdulásaikkal teljesebbé teszik a város kulturális életét. Koordinálni kell a civil szervezetek munkáját, stabil hátteret biztosítva működésükhöz, pályázataik elkészítéséhez, színteret adva rendezvényeikhez. 8.7

Tourinform Iroda

A jobb, központi helyen történő elhelyezésével, hosszabb nyitva tartásával szolgálja a turizmus versenyképességének növelését, az idegenforgalmi tevékenység szakmai színvonalának fejlesztését. Arra kell törekedni, hogy a turisztikai programkínálatot a helyi polgárok és a turisták egyre növekvő számban vegyék igénybe. Egyben legyen a helyi értékek elérhetőségének helye. Program.doc

49

Az éves programfüzet megjelentetése, kiállításokon való részvétel a város ismertségét, megismerését növelheti. A helyi fiatalok önkéntesként segítsék a városba érkező külföldi vendégek kalauzolását. Cél továbbá a kistérségi önkormányzatok együttműködésével az idegenforgalmi látványosságok, kulturális értékek közös bemutatása, programcsomagok, szolgáltatáscsomagok összeállítása.

8.8

Fejlesztési irányok, célkitűzések

Kiemelt cél, hogy a kulturális élet, a közművelődés eddig elért eredményei megmaradjanak és új hagyományokkal, forrásokkal bővüljenek. Erősítsük a generációk közötti együttműködést, a családoknak, az időseknek és a gyermekeknek közösen tartott programok segítségével, áthidalva az egyre növekvő társadalmi szakadékot, ami a fiatalok és az idősek között mutatkozik.

8.8.1

Új programszervező: érdekelt és motivált programszervező alkalmazása a polgármesteri hivatalban. Feladata, hogy kapcsolatot építsen a civil és egyházi körrel, iskolákkal, intézze a szponzorációt. Semmi mással ne foglalkozzon, csak az évenként 3-4 városi rendezvény megszervezésével, illetve ő hangolja össze az egyéb intézmények, szervezetek programjait is.

8.8.2

A város sajátos ünnepei, rendezvényei, szokásai kapjanak nagyobb hangsúlyt

8.8.3

Fel kell éleszteni a több évtizedes múltra visszatekintő Kiskun Napok rendezvénysorozatát, amely az augusztus 20-i Szent István-ünnephez kötődjön. Jellege elsősorban kertészeti, élelmiszeripari (helyben termelt élelmiszerek, gyümölcsök), a helyi termelők mutassák be az általuk termelt értékeket.

8.8.4

Az Aranykapu vásárt kulturális szempontból igényesen kell megrendezni, bevonva az iskolákat, lehetőséget kínálva a családoknak az ünnep előtti készülődésre

Program.doc

50

8.8.5

A több mint másfél évtizedes hagyománnyal bíró Félegyházi Libafesztivál programjait egyre inkább országossá kell tenni. Például, ne libafeszivált, hanem libamáj napokat rendezzünk

8.8.6

Kapjanak

ösztönzést

(hangversenyek).

A

a

köztereinken,

rendezvényeket

tájban

folyamatosan

megvalósuló meg

kell

programok újítani,

új

helyszínekben kell gondolkodni, úgy, hogy lehetőség szerint a város turisztikai vonzerejét is növeljék. Érdemes lenne új terek felé nyitni a városi rendezvények helyszíneként. Vonjuk be újra a parkerdőt és a kálváriát! Tartson a képviselőtestület kihelyezett üléseket, propagálva ezeket a helyszíneket! Kössük össze a városi rendezvényeket más eseményekkel (pl: motoros találkozók, lovasnapok)!

8.8.7

A testvérvárosi kapcsolatok újragondolása, tartalommal való megtöltése. Ne mondjuk fel őket, de a nagy részükbe se anyagi, se emberi erőforrást ne fektessünk! A lakosság körében is a gúny tárgyává vált egy-egy újabb testvérváros felvétele. Javaslatom szerint a határon túli magyar testvértelepülések mellett a német, az olasz a francia és a dán testvérvárosokkal mélyítsük tovább a kapcsolatokat! Kölcsönös bemutatkozások, kiállítások, családi kötődések kialakítása, ápolása, nyelvtanulás szerepe. Olyan új testvérvárosokat keressünk, melyek a város illetve lakosainak a mindennapi életében jelentenek előnyt; a testvérvárosi kapcsolat ne csak egy üres szimbólum legyen, hanem maga a fejlődés potenciálja. Ne a polgármester kedvenc nyaralóhelyei, táborozási emlékei legyenek a testvérvárosok, hanem a gazdasági, szakmai kapcsolatokon keresztül elért, megismert gazdag, nagy lehetőségű települések. (Példa: Hartford, az USA nagyon gazdag, erősen iparosodott városa részéről érkezett megkeresés becsatornázása a város javára.)

8.8.8

A Petőfi-, a Móra- és a Kossuth-kultusz mellett továbbra is kapjon nagy szerepet Holló László, Szántó Piroska, Morell Mihály és Kolozsvári Sándor életművének ápolása.

8.8.9

Erősítsük a Tavaszi Virágünnep programját. A legnagyobb, a település történetéhez legmélyebben kapcsolódó rendezvény, a Városalapítók Napja. Programsorozatát az eddigieknél jóval igényesebben, a hagyományokhoz kötődően kell megszervezni, a vásári jellegét elhagyva.

Program.doc

51

8.8.10

Vasas pálya hasznosítása: Vizsgáljuk meg a volt Vasas pálya lovas központként való hasznosításának lehetőségeit. Érdemes ennek során szem előtt tartani, hogy a rendezési terv szerint a Liget utca túloldalán a „békásba” van tervezve a csapadékvíz tározó tó, és ahhoz kapcsolódóan egy szabadidőpark kialakítása.

8.8.11

A kortárs alkotók összefogása, bemutatkozásuk segítése. A városunk művészeti központtá válhat, ezt egy művésztelep létesítésével, művészeti táborok szervezésével lehet bővíteni és széles körben – bel- és külföldön egyaránt – népszerűsíteni.

8.8.12

Folyatni kell a Petőfi Emlékház további felújítását, új kiállítóterek kialakítását, a meglévő kiállítások áthelyezését. A nagyobb felújítás érdekében átfogó koncepciót kell készíteni a ház és ott elhelyezésre kerülő kiállítások felújítására.

8.8.13

Anyagi lehetőségektől függően meg kell oldani helyi születésű alkotóink életművének elhelyezését (pl. Kovács Ferenc, Faragó József).

8.8.14

Pályázatoktól függően szülessenek új köztéri alkotások, újuljanak meg köztereink (pl. Petőfi tér, Blaha Lujza tér).

8.8.15

Építészeti és természeti értékeink védelme, állagmegóvása, a közparkok, a város állandó tisztán tartása.

8.8.16

A modern művészet bekapcsolása a város vérkeringésébe, közismert személyek bevonásával.

8.8.17

Készüljenek a városról kiadványok, amelyek egyben hozzáférhetők és értékesíthetők is. Hosszabb távra készüljön helyi kiadványterv, azok megjelenését támogassa a város.

8.8.18

„Félegyházi Napok” a vendéglátásban és a programokban Kössünk barter megállapodásokat magánkezdeményezőkkel (Rocktár, Művelődési Ház, Magyarok Vására), hogy a részt vevők a megváltott jeggyel más rendezvényen is igénybe vehetnek szolgáltatást. (Pl: a Rocktár belépő mellé kap egy ingyen vagy kedvezményes mozijegyet, belépőt az uszodába stb.) Ezzel növeljük egymás

Program.doc

52

látogatottságát és az egyéb igénybe vett szolgáltatások miatt kára senkinek sem származik. A Torkos csütörtök példájára kezdeményezzünk „Félegyházi keddeket vagy szerdákat”, fogjuk össze az éttermeket, fagyizókat. Ha ez nem megy, csináljunk „happy hourt” péntekenként, a lényeg, hogy növeljük az otthonukból kimozdulók arányait. Hasonlóan az előző ponthoz, barterben egymás szolgáltatásainak igénybevétele esetén százalékos kedvezmény (pl. pizza mellé 30 % kedvezmény a moziban, uszodában, és fordítva).

Program.doc

53

IX.

9.1

Beruházások címszavakban

Kész –aktualizálandó- tervekkel rendelkezik, vagy foglalkozott a város: • Városközpont rehabilitációja • Csapadékvíz-elvezető rendszer II. ütem- pihenőparkkal • Kiskun utca rekonstrukciója • Bercsényi utcai kerékpárút megépítése • Aranyhegyi kerékpárút megépítése

• Arad utca rekonstrukciója

9.2

Jövő tervei: • Városrészek rehabilitációja (Petőfi Lakótelep, Móraváros) • Fürdőszálló Projekt • Útfelújítási program azzal, hogy prioritást élvezzenek a városrészeket „ellátó” utak. (Nefelejcs utca, Dessewffy utca, Kiskun utca, Csólyosi út) • Iskolafelújítási program (Dózsa, Platán, Móra Gimnázium) • Intézmények termálfűtéssel való ellátása • Átfogó energetikai program keretében városi erőművi kapacitás, városi szolgáltató ("Stadtwerke") • Befektetői erőművi fejlesztés (pl. szélpark) • Kommendáns hivatal ingatlanának nyugdíjasházként és üzlethelyiségként való kialakítása • Vasas pálya lovas központként való hasznosítása • Lakossági önerős útépítések folytatása, móravárosi teniszpálya mögötti út burkolása • Békás kút a Móra tér közepén (a helye már előzetesen ki lett alakítva) • Kemencei Ifjúsági Tábor felújítása • Panelprogram folytatása

Program.doc

54

• Játszótérprogram folytatása • Templomhalmi szabadidőpark

Program.doc

55

X.

Informatikai stratégiai pontok

•

Lakosok, vállalkozások tájékoztatásának javítása, átlátható működés megteremtése: korszerű portálrendszer kialakítása;

•

Lakosság, vállalkozások bevonása a döntések előkészítésébe, közvetlen demokrácia megteremtése (on-line véleményezés, szavazások: folyamatok átvizsgálása, korszerű informatikai döntéstámogató rendszer kialakítása;

•

Online időpont foglalási rendszer kialakítása az egyes ügyintézések, fogadóórák, intézmények ügyfélfogadásai, egészségügyi szolgáltatások, szakrendelések támogatására;

•

Internet hozzáférési intézményekben);

•

Nyilvános internet terminálok kihelyezése (lásd: a hivatal főbejáratánál lévő terminál);

•

A város szélessávú internet elérési lefedettségének minél nagyobb részen történő kiterjesztése;

•

Wifi elérés biztosítása közterületeken, intézményi közösségi terekben;

•

Pályakezdő munkanélkülieknek, diákoknak ECDL tanfolyamok szervezése;

•

Oktatás informatikai technológiával történő támogatásának javítása;

•

Önkormányzat belső kommunikációjának fejlesztése, intézmények közötti folyamatok felülvizsgálata és informatikai támogatása;

•

Gazdálkodási rendszer intézményi szinten történő fejlesztése.

Program.doc

pontok

biztosítása

a

lakosság

részére

(közművelődési