Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013.

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .....................................................................................................................3 1.

Bevezető .........................................................................................................................7

2.

Módszertan......................................................................................................................9

3.

Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete ...................................................................11 3.1. A megye településszerkezete ...................................................................................... 11 3.2. Demográfiai adatok .................................................................................................... 12 3.3. Fejér megye gazdasági helyzete.................................................................................. 14 3.4. Vállalkozási környezet ............................................................................................... 18 3.5. Foglalkoztatottsági helyzet ......................................................................................... 20 3.6. Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra .......................................................... 23 3.7.

Szakképzési helyzetkép .......................................................................................... 25

3.7.1. Intézmény struktúra, iskolák száma, kapacitása, személyi, tárgyi feltétele ............ 28 3.7.2. Szakmastruktúra, oktatott szakok, szakmák .......................................................... 37 3.7.3 Beiskolázási adatok, prognózis ............................................................................. 40 3.7.4. Gyakorlati képzőhelyek száma, gyakorlati képzési adatok .................................... 40 3.7.5. Munkaerő-piaci igények, képzés szerkezete .......................................................... 53 3.7.6. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései ........................................ 55 4. Szakképzés-fejlesztési koncepció létrejöttének indoklása .............................................. 57 4.1. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete .................................................... 57 4.2. Szakképzés irányítás változásai .................................................................................. 58 4.2.1. A Fejér Megyei Kormányhivatal - Oktatási Főosztály .......................................... 58 4.2.2. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ............................................................. 58 4.2.3. A Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ................ 59 4.2.4. Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság ............................................................... 60 4.2.5. A megyei szakképzés- és a területfejlesztés ........................................................... 62 4.2.6. A megyei szakképzési és a köznevelési rendszer.................................................... 64 5.

Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció .......................................................... 66

5.1. A koncepció hatálya......................................................................................................66 5.2. A koncepció szerkezete .............................................................................................. 66 5.4 Fejér megye szakképzésének jövőképe ........................................................................ 68 5.5. A szakképzésfejlesztés átfogó céljai ........................................................................... 68 3

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5.6. Fejér megye szakképzés-fejlesztési részcélkitűzései ................................................... 69 5.7. A koncepció céljainak indoklása, feladatok, eszközök ................................................ 70 5.7.1. Az esélyegyenlőség biztosítása ............................................................................. 70 5.7.2. A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása ................................ 74 5.7.3. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése ............................... 82 5.7.4. A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása ................................................. 87 5.7.5. A gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzési feladatok megfogalmazásában ................................................................. 91 5.7.6. Az információs rendszerek kiépítése .....................................................................92 6.

Javaslat a középtávú megyei képzési irányok kialakítására ............................................ 95

4

Vezetői összefoglaló Magyarország gazdasági életében Fejér megye jelentős szerepet tölt be. A gazdaság biztos hátterét nyújtó képzés és ezen belül a szakképzés kiemelt jelentőséggel bír. Fontos, hogy a szakképzés fejlesztése szolgálja a munkaerőpiacot. Olyan képzési struktúra és minőségi képzés működjön, amely rugalmasan, hatékonyan és gazdaságosan elégíti ki a szakember szükségletet. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság összeállította a megye középtávú szakképzésfejlesztési koncepcióját. A cél a szakképzéssel kapcsolatos törvényekben rögzített országos érvényű főbb stratégiai feladatok, megyei szintű középtávú koncepciójának cselekvési irányainak kidolgozása, mely középtávra meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket követve kialakulhat egy szervezetten és gazdaságosan működő szakképzési rendszer. Munkamódszerének azt választotta, hogy bemutassa a megye társadalmi-gazdasági helyzetét. Tárgyalja a megye természeti adottságait, gazdasági helyzetét, annak teljesítményét, vállalkozási környezetét. Elemzi a megye település szerkezetét, demográfiai adottságait, foglalkoztatottsági helyzetét. Bemutatja a megváltozott közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúrát. Az adottságokat követően részletesen vizsgálja a szakképzés helyzetét, mint a fejlesztés kiindulási alapjait az Európai Uniós képzési célokkal és feladatokkal összevetve. Ebben kitér a szakmastruktúra, oktatott szakmák, beiskolázási adatok, képzési területi lefedettség elemzésére. Bemutatja a szakképzés hátterét, a szintvizsgák, tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek, záróvizsgák eredményeit, a pályaorientációs tevékenységet. Tárgyalja a munkaerő-piaci igények megjelenésének módjait és szükségleteit. A koncepció fő témája az átalakulás alatt lévő szakképzés irányítás által létrejött új struktúra megismertetése. Bemutatja a megváltozott jogszabályi környezetet, a Fejér Megyei Kormányhivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatait, tevékenységét. Az átalakulás alatt lévő szakképzési és köznevelési rendszer és a területfejlesztés kapcsolatrendszerében vizsgálja a fejlesztendő célokat. A koncepció meghatározza a megye szakképzésének jövőképét, melyet a következőképpen fogalmazott meg: A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság célja egy modern, az európai uniós trendekhez igazodó és a megyei igényekre koncentráló szakképzési rendszer kialakítását szolgálja, amely teljes szakképzési vertikummal, jelentős gazdasági kapcsolati potenciállal, meghatározó szellemi és kulturális kisugárzással rendelkezik. A rendszer tevékenységével az egyre vonzóbb, folyamatosan aktuális tudást nyújtó, módszertanilag felkészült, magasan kvalifikált oktatókkal dolgozó, megújuló, fokozottan a szakmai

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ életpályára felkészítő, innovatív, széles körben elérhető, az igényekre rugalmasan reagáló hatékonyan gazdálkodó és vállalkozó szakképző iskolák kialakítását segítse. Az intézmények, amelyek Székesfehérvár, Dunaújváros, Fejér megye és a Közép-dunántúli régió sajátos kihívásait, illetve problémáit szem előtt tartva képeznek szakembereket a gazdaság által igényelt mennyiségben, minőségben és a megyei specifikumoknak megfelelően, valamint a gazdasági és társadalmi szereplőkkel együttműködve támogatnak kutatásokat és fejlesztéseket.

Ebből kiindulva megfogalmazza a szakképzésfejlesztés átfogó céljait, majd a részcélkitűzéseit. Részletesen tárgyalja a célok indoklását, feladatait és a hozzá rendelhető eszközöket. A fő témakörök: az esélyegyenlőség biztosítása, a szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása, a szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése, a szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása, a gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzésben, az információs rendszer kiépítése. A bizottság folyamatos tevékenységével vizsgálja, elemzi és javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés irányaira. Tevékenységével támogatja a megyei képzési irányok kialakítását a keretszámok meghatározását. Döntéseiben kiemelt figyelmet fordít az intézményrendszer korszerűsítésére, a személyi és tárgyi feltételek a rendelkezésre álló eszközrendszer optimális kihasználására.

6


1.

Bevezető

A 2012. január 01-jén hatályba lépő, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján, 2012. október 01-jétől kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, így a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (röviden: MFKB) is. A szakképzésről szóló törvény 81-83. §-a határozza meg az MFKB által elvégzendő feladatokat, melyek közül az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozása. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságnak, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság munkáját folytatva most már megyei szinten, törvényi kötelezettsége a középtávra szóló szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, a Bizottságnak az is feladata, hogy olyan perspektívát vázoljon fel a szakképzés vonatkozásában, amely kielégíti a társadalmi és gazdasági elvárásokat, igényeket. A koncepció hátterét képezi az Európai Unió által megalkotott „Európa 2020” nevű 10 évre szóló növekedési stratégia. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unióban és a tagországokban. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. A szakképzési rendszer átalakításánál támogatni kell, olyan struktúra létrejöttét, amely szolgálja a versenyképesség növelését, a kiválóan képzett szakemberek kibocsájtását. Gondolkodásmódot és szemléletformálást támogatva erősíteni kell a szakmunkások megbecsülését a társadalomban. A jól képzett szakembereket várják az üzemek és munkájuk nem nélkülözhető a korszerű termelési rendszerekben. Ezzel, vissza kell állítani a szakmunka elismertségét, megbecsültségét, anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. A megyei koncepció készítésével egy időben történik: - a felnőttképzési törvény módosítása - a szakképzési törvény végrehajtási utasításainak kidolgozása - a megyei területfejlesztési stratégia készítése - a megyei köznevelési program készítése - a szakképzési intézmény és fenntartói struktúra átszervezése - a szakképzést érintő egyéb ágazati jogszabályok változása

7

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A teljes körű, összehangolt, közép- és hosszú távú koncepció kidolgozásához szükségesek a fent látható jogszabályváltozások dokumentumainak, eszközrendszereinek ismerete. A bizottság ezért szükségesnek tartja az elkészült koncepció folyamatos felülvizsgálatát, változtatását, módosítását a mindenkori jogszabályi környezethez, jogszabályi feltételrendszerhez való igazítását.

8


2.

Módszertan

A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Fejér megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmigazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett további megyei intézmények és szervezetek adatai és kutatási eredményei is fellelhetőek, melyek nem minden esetben engedték meg a több évre való visszatekintést. A Kereskedelmi és Iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a www.isziir.hu honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak:  

Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Fejér Megyei Kormányhivatal,



Fejér Megyei Önkormányzat,



Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

  

megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK), Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság



Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

A koncepcióba számos, egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség.

9


A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: 

Új Széchenyi Terv1

 

Nemzeti Fejlesztés 20202 Széll Kálmán Terv

 

Wekerle Terv Magyar Növekedési Terv3

 

Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció 20124 Európa 2020 Stratégia 5

 Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására – Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, 

A magyarországi szakképzés rövid áttekintése6



Az MFKB-k új szerepköre – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011,

 Közép-dunántúli Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2009-2015.7  Fejér Megye közoktatás feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve 2008-2014 – Fejér Megyei Közgyűlés 2008,  A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú Szakképzési Stratégiája 2005-2013 – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2005. 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési stratégia

1

http://ujszechenyiterv.gov.hu/strategia_leiras, Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata – Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012, 3 http://www.kormany.hu/download/f/d7/60000/MAGYAR%20NOVEKED%C3%89SI%20TERV%20konzult%C3%A1ci%C3%B3.pdf 4 (Feltáró munkarészek – Helyzetelemzés, helyzetértékelés) – Fejér Megyei Önkormányzat 2012, 5 http://www.kormany.hu/download/0/c3/30000/Nemzeti%20Reform%20Program.pdf, 6 • Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, CEDEFOP 2011, 7 Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2009, 2

10


3.

Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete

3.1. A megye településszerkezete

A KSH 2012-ben közzétett adatai szerint Fejér megye területe 4.358 km2, Magyarország területének 4,7%-át foglalja el, a megyén belül tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében jelenleg 108 település található, ebből tizenöt városi rangú, közülük is kettő megyei jogú. Fejér megye földrajzi elhelyezkedése kedvező, a közép-európai és a mediterrán fejlesztési övezetek metszéspontján található, a Bécs-Budapest innovációs zónába tartozik, az ún. „Kelet-Európai Banán” részeként. A Közép-Európát Dél-Európával összekötő „AdriaPannónia Banán” felöli Észak-Dunántúlt egészen a fővárosig. Ezen kívül a Közép-és DélDunántúl térségen halad át a tervezett Helsinki korridorok közül kettő, melyek Európa legfontosabb közlekedési tengelyei. A Duna, mint Európa egyik legfontosabb összekötő vízi útja a megye keleti határán folyik, követve a 6-os sz. főút vonalát. Fejér megye hazai térszerkezetben is kedvező pozíciót foglal el. A főváros közelsége mellett, itt halad át az M1-es és az M7-es autópálya. A megye földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élők életlehetőségeit. 1. sz. táblázat A megye települései népességkategóriák szerint (2012.) Kategória 1-500 fő 501-1000 fő 1001-1500 fő 1501-2000 fő 2001-2500 fő 2501-3000 fő 3001-3500 fő 3501-4000 fő 4001-4500 fő 4501-5000 fő 5001-10000 fő 10000-20000 fő 20000-50000 fő 100000 fő fölött

Száma 4 19 17 15 15 7 7 3 4 4 8 3 1 1

Lakosság arány 0,29 % 3,59 % 4,80 % 6,00 % 7,82 % 4,37 % 5,26 % 2,57 % 3,88 % 4,38 % 12,76 % 9,00 % 11,29 % 23,88 %

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

2012. január 1-jei adatok alapján Fejér megye az ország népességének 4,3 százaléka számára, 425 581 főnek nyújt lakóhelyet. Legkisebb települése Bakonykúti, ahol csupán 11

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 132 lakó él. A megye településsűrűségi mutatója (2,5 település/100km²) kisebb az országosnál (3,4 település/100km²), tehát sűrűbben lakott terület. 2012. január 1-jei állapotok szerint a népsűrűség 97,7 fő/km2, a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel az ország egyik legsűrűbben lakott térsége. A 2001. évi népszámlálás óta, 2012. január 1-jéig a megyei jogú városok népessége átlagosan 6százalék-kal csökkent, a legnagyobb mértékben Dunaújvárosé (9 százalék), a 1050.000 fő közötti városoké stagnált, az összes többi településtípusban népességnövekedés következett be. Ennek aránya az 500 fősnél kevesebb lakosú törpefalvak esetében a legmagasabb, 16 százalék. A megye településhálózata stabilnak mondható. 3.2. Demográfiai adatok Fejér megye a Közép - Dunántúlon található, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye: Székesfehérvár. Fejér megye természeti adottságait tekintve, az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. 1. sz. diagram Fejér megye korfája 2011.

Forrás: KSH 2011.

12

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Fejér megye lakosainak száma 425.581 fő volt 2012. év elején, mely egy év alatt 0,1 százakkal, tovább mérséklődött. A megye lakosságának 14,4 százaléka 14 év alatti, 69,7 százaléka 15-64 év közötti, míg 15,9 százaléka 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség létszáma csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. A gyermeknépesség aránya csökken, az idősebb korosztályé, viszont nő. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2000-ben 25, 2012-ben pedig csak 21 fő. A 2012-es év elején 290 800 fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott az aktív (munkavállalási) korú népesség csoportjába. 2. sz. táblázat A lakónépességre vonatkozó országos és megyei adatok

Év

2008 2009 2010 2011 2012

száma 428 295 428 295 427 416 426 120 425 581

A lakónépesség változása az előző év azonos időpontjához képest, % 99,97% 99,93% 99,79% 99,70% 99,87%

az országos százalékában 4,27% 4,27% 4,27% 4,27% 4,27%

Egy km2-re jutó lakónépesség 98,34 98,28 98,08 97,78 97,66


A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik (1.sz. diagram), hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a 15-64 év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2012-es érték már csak 89,5 %-a 2001. évinek. A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2011-es értékeket tekintve Fejér megyében ez a szám a nők esetében 78,19 év (az országos adat 78,23 év, a Közép-Dunántúli régió adata 78,22 év). A férfiak esetében ez a mutató 70,94 év (országos adat: 70,93 év, Közép-Dunántúli régió adata: 70,91 év). Az iskolás korba lépő és tanuló korú fiatalok száma és aránya az összlakossághoz képest folyamatosan csökken.

13


2. sz. diagram Fejér megye születési adatai 3631 2010

3735 3983

2008

4203 4228

2006

4243 4185

2004

4156 3996

2002

4164 4119

2000

4119 4008

1998

4068 4157

1996

4552 4813

1994

5069 5268

1992

5512 5651

1990

5613 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000


A diagramból látható, hogy az egyes korosztályok létszáma folyamatosan csökken. 3.3. Fejér megye gazdasági helyzete A megye gazdasági helyzetét a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsájtott elemzések alapján készítettük el. Fejér megyét évtizedek óta hazánk legtermelékenyebb megyéi között említik, gazdasági mutatói 2001 óta kismértékű visszaesést és stagnálást mutatnak. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasága figyelemre méltó, a régió megyéi között vezető szerepe van és mutatói magasabbak a régió átlagánál, de országosan Komárom-Esztergom megye megelőzi. Az egy főre jutó GDP-ben kifejezett teljesítményével a Közép-Magyarországi és a Nyugat-Dunántúli régió után tartja III. helyét. 3. sz. táblázat GDP-re vonatkozó adatok Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %ában Fejér megye Közép-Dunántúl

2007 95,8 92,6

2008 94,5 90,8

2009 84,5 83,4

2010 88,0 87,3

A megyék, régiók közötti sorrend az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján 2007 4. III.

2008 4. III.

2009 5. III.

2010 4. III.


14

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2012-ben 102,4 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására, folyó áron háromnegyedét az egy évvel korábbinak. Egy lakosra 241 ezer forint beruházási érték jutott, ami az országos átlag 78%-át jelentette. 4.

sz. táblázat A beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint (millió Ft) Beruházások összesen

Fejér megye

Közép-Dunántúl

2008

217 367

466 971

2009

165 844

391 486

2010

190 823

447 133

2011

177 085

393 626


5.sz. táblázat A gazdasági szervezetek beruházásai főbb gazdasági ágak szerint 2012.

Megnevezés Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Ingatlanügyletek Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Beruházás összesen:

Beruházások teljesítményértéke Millió forint Megoszlás % 7 637 7,5 65 605 64,1 1 486 1,5 8 116 7,9 4 430 4,3 2 989 2,9 2 913 2,8 4 441 4,3 102 418 100,0

Előző év= 100 % 95,4 70,9 88,5 55,6 132,4 63,9 176,7 220,1 74,8


A 2012. évi adatokból látható, hogy a beruházások mintegy háromnegyedére estek vissza és a termelő tevékenységek esetében is csak visszaesés tapasztalható. A legnagyobb a visszaesés a kereskedelem, az ingatlanügyletek és az ipar területén. Mezőgazdaság 2010-ben a mezőgazdaság országos bruttó hozzáadott értékének közel 13%-át a KözépDunántúlon állították elő. Három megyéje közül Fejér hozzájárulása volt a legnagyobb, 5,4 15

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ %, Komárom-Esztergomé 3,8 %, míg Veszprémé 3,5%. Az előző évihez képest a mezőgazdaság GDP részesedése azonos mértékben (0,3 százalékponttal) nőtt a KözépDunántúlon (4,8%-ra), mint az országban (3,8%-ra), ugyanakkor Fejér megye az átlagosnál jobban teljesített: 0,6 százalékponttal, 5,5%-ra növelte részarányát. A Közép-Dunántúlon 2010-ben 20,5 milliárd forintot fordítottak agrárberuházásokra, az országos teljesítmény 14%-át. A befektetések felét Fejér megye területén valósították meg, az összes ráfordítás másik fele, pedig 28–22%-os arányban Komárom-Esztergom és Veszprém megye között oszlott meg. A közép-dunántúli vállalkozások 2010-ben már az ágazati GDP 19%-ának megfelelő összeget invesztálták a mezőgazdaságba, szemben a 2000. évi 14%-kal. Ipar 2012-ben Fejér megye ipari termelése – a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján – 1906 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron az előző évi termelés kilenc tizede. Ezzel a megyék rangsorában az ötödik legmagasabb termelési értéket adta. Az egy lakosra jutó termelés értéke 4 millió 485 ezer forint volt, ami megközelíti a régió átlagát, ugyanakkor majdnem kétszerese az országosnak. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 1783 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron az előző évinél egy tizedével kevesebbet. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében kitevő feldolgozóipar 1741 milliárd forint értékű kibocsátása 11%-kal kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest. A feldolgozóipari termelés közel négy tizedét adó gépipar teljesítménye negyedével maradt el az előző évitől. Az ágazaton belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása felére esett vissza, ezzel szemben közel tizedével növekedett a villamos berendezések és 6%-kal a gépek, gépi berendezések termelési volumene. A feldolgozóipari teljesítmény három tizede a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek kibocsátásából származott, ezek előállított mennyisége 6,3%-kal csökkent. A kisebb súlyt képviselő ágazatok közül 16%-kal bővült az élelmiszeripari, és 18%-kal a gumi-, műanyag, valamint nem fém ásványi termékek gyártása. A csökkenő külpiaci kereslet miatt – 2,6%-os belföldi keresletnövekedés mellett – az összes értékesítés tizedével maradt el az előző évitől. A feldolgozóipar termékeinek négyötödét külföldön értékesítették. A megye iparában döntő súlyt képviselő gépipar összes eladása 27%-kal esett vissza a 2011. évihez képest. Ágazatai közül csak a gép, gépi berendezés gyártása tudta növelni kivitelét, míg a belföldi értékesítés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásán kívül minden ágazatában növekedést mutatott. A gumi-, műanyag és nem fém ásványi termékek exportja 21%-kal, az élelmiszeripari termékeké 17%-kal bővült.

16


6. sz. táblázat Az ipari termelés értéke (millió Ft-ban) Terület Fejér megye

2009 1 617 862

2010 1 769 299

2011 2 075 357

2012 1 783 450


A megye iparát nagyon erős koncentráció jellemzi: az össztermelés és az export-értékesítés közel kilenc tizedét a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok adták. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek átlagos létszáma 2,7%-kal bővült az előző évhez képest. Az összes foglalkoztatott több mint négy tizedét a gépiparban alkalmazták, ahol 10% volt a növekedés. A gépiparon belül a járműgyártásban ötödével (mintegy 8400 főre) nőtt az alkalmazásban állók száma. Az ipar összességét tekintve a termelés csökkenése az alkalmazásban állók számának kismértékű emelkedése mellett következett be, így az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) 13%-kal csökkent. A feldolgozóipar termelékenységének csökkenését a gépiparban lezajló kedvezőtlen folyamatok döntően befolyásolták. Itt 10%-os alkalmazotti létszámbővülés mellett a termelés egy negyedével való visszaesését regisztrálták. Építőipar A megye építőiparának 2007 óta tartó visszaesése 2012-ben is folytatódott. A megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató építőipari szervezetek éves termelési értéke 27,5 milliárd Ft volt, összehasonlító áron 15%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Országosan ennél jóval kisebb mértékű (4,4%) volt a visszaesés. Az egy lakosra jutó termelési érték Fejérben 64,8 ezer forint, ami a régió átlagánál (62 ezer forint) valamivel magasabb, de az országos érték hat tizedét sem éri el. Az építőipar vonatkozásában fontos kitérni, hogy Fejér megyében 2012-ben 317 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami csupán három negyede az egy évvel korábbinak. Biztató jelenség azonban, hogy a 2009 óta tartó csökkenés után most jelentősen, 46%-kal emelkedett az építési engedélyek száma (586), így a megyék rangsorát tekintve Fejér megye a legnagyobb arányú növekedést könyvelheti el. Turizmus A Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyek az előző évinél 1,4%-kal kevesebb, 159 ezer vendéget fogadtak, a szálláshelyeken eltöltött 356 ezer vendégéjszaka 3,3%-kal maradt el a 2011-ben regisztrálttól. A megye idegenforgalmát mérséklődő belföldi, ugyanakkor élénkülő külföldi kereslet jellemezte. A teljes vendégkör több mint háromnegyedét kitevő 17

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ hazai vendégek száma 3,6, az eltöltött vendégéjszakáik száma 5,9%-kal visszaesett. Határainkon túlról – elsősorban az európai kontinens országaiból – 37 ezer fő érkezett, 6,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 102 ezret, ami 3,7%-kal volt magasabb a 2011. január-decemberinél. A látogatók az előző évinél rövidebb időre foglaltak szállást: a hazai vendégek átlagosan 2,1, a külföldiek 2,8 éjszakát töltöttek el a megyei szálláshelyeken. 3.4. Vállalkozási környezet

Fejér megyében 2012. december 31-én 60 816 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál 0,8%-kal kevesebbet. Év végén összesen 56 212 megyei székhelyű vállalkozás és 4012 nonprofit szervezet szerepelt a regiszterekben. A vállalkozásokat 35– 65%-os arányban társas, illetve egyéni formában jegyezték be. A 19 394 regisztrált társas vállalkozás kétharmada korlátolt felelősségű, háromtizede pedig a betéti társasági formát választotta. A kft-k száma 3,7%-kal növekedett, a bt-ké 7,3%-kal csökkent. Egy százalék alatti a részvénytársaságok és a szövetkezetek hányada, melyekből 148-at, illetve 101-et tartottak nyilván. A társas vállalkozások szinte teljes egésze kis-, azon belül is túlnyomórészt (10 fő alatti) mikro vállalkozás. Mindössze 144 középvállalkozást (50–249 fő) és 44 (250 fő feletti) nagyvállalatot regisztráltak. Az év végén nyilvántartott 36 818 egyéni vállalkozó 35%-át fő-, 47%-át mellékfoglalkozásúként vették nyilvántartásba, 18%uk pedig nyugdíj mellett dolgozott, és csak a mellékállásban vállalkozók köre bővült, 1,2%kal. Az egyéniek csaknem teljes egészében 10 fő alatti kisvállalkozások, és 42%-uk szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. A vállalkozások több mint ötöde a mezőgazdaság, 15%-a, az ingatlanügyletek, 12%-a kereskedelem, egytizede a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, további 7,6%-a, az építőiparban, 5,5%-a pedig az iparban tevékenykedett. A mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén kis mértékben bővült a szervezetek száma, amit döntően az egyéni vállalkozások számának növekedése eredményezett.

18


3. sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként,Társas vállalkozás 2012.

Többi gazdasági ág; 20,7

Mezőgazdaság; 2,6

Ipar; 11,3

Építőipar; 12,7

Adminisztratív szolgáltatás; 5,6

Tudományos és műszaki tevékenység; 15

Ingatlanügyletek; 5,5

Vendéglátás; 4,9

Kereskedelem; 21,7

4. sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként, Egyéni vállalkozás 2012. Mezőgazdaság; 30,6

Többi gazdasági ág; 19,6 Adminisztratív szolgáltatás; 3,7 Tudományos és műszaki tevékenység; 7,4

Ipar; 2,5

Építőipar; 5 Ingatlanügyletek; 20,5

Vendéglátás; 3,9

Kereskedelem; 6,8

19

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a régiós és országos arányokhoz nagyjából hasonlóan, a következőképpen alakul: 20,1% a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban, 16,8% az ingatlanügyletek ágazatban, 11,7 % a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban, közel 10% a tudományos, műszaki tevékenységek ágazatában, közel 8% az építőiparban, és 5% a feldolgozóiparban tevékenykedik. A fennmaradó 28,4% a szállítás-raktározás, bányászat, infó-kommunikáció, villamos-energia, szennyvíz- és hulladékkezelés, egyéb szolgáltatás ágazatokban üzemel néhány %-os részesedésekkel. Az agrárágazatban működő vállalkozások a megye mezőgazdasági adottságainak megfelelően legnagyobb részt a megye déli területén jöttek létre. A megye legnagyobb foglalkoztatói a városokban, ezen belül főként Székesfehérváron és Dunaújvárosban találhatók. A 250-499 fős és 500 fő fölötti vállalkozások valamivel több, mint fele Székesfehérváron helyezkedik el. Arányait tekintve a régiós és országos viszonyokhoz hasonlóan az összes vállalkozás 70%-át az 1-9 fős mikro vállalkozások teszik ki, amelyek lényegében önfoglalkoztatók. A Fejér megyében keletkező termelési érték, tőkevagyon, értékesítésből származó bevétel és vállalkozási eredmény 2010-ben a következőképpen alakult a társasági adóbevallásokból származó adatok szerint. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték (BHÉ) 1,4MFt volt a megyében 2010-ben, amely alacsonyabb az országos (1,9MFt), de magasabb a régiós értékhez képest (1,3MFt). A bevételi oldalt vizsgálva a megye vállalkozási tevékenységből származó összes bevétele 3.695Mrd Ft, amelynek 52%-át Székesfehérvár, 17,5%-át Dunaújváros, 11,5%-át Bicske, 4,6%-át Mór, 2,5%-át Szabadegyháza és 1,9%-át Rácalmás vállalkozásai realizálták. 8 A Fejér megyei vállalkozások jegyzett tőkevagyona 437,4Mrd Ft, amelyből a külföldi tőke 68%-ban részesedik (régiós arány 65%, országos arány 59%). 3.5. Foglalkoztatottsági helyzet

A fejér megyei gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma az előző évhez képest nem változott, a versenyszférában kevesebben, a közszférában, azon belül a közigazgatásban és az egészségügyben többen dolgoztak. A regisztrált álláskeresők száma 2012-ben nőtt, a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási arány kedvezőbb volt az országosnál. 2012-ben a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Fejér megye 15–74 éves népességének 58%-a, 188,7 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A lakosságon belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 170 ezer fő volt, 800-zal kevesebb a 2011. évinél.

8

Az utóbbi két település magas részesedése a Hungrana Kft. és a Hankook Tire Magyarország Kft. tevékenységével magyarázható.

20

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A megyei munkanélküliségi ráta 10,3%, a foglalkoztatási arány 52,3% volt. Mind a munkanélküliségi, mind a foglalkoztatási ráta kedvezőbben alakult az országosnál.

7. sz. táblázat A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Fejér megye 2010

Fejér megye 2011

Fejér megye 2012

Középdunántúli régió 2012

Országosan 2012

Népesség száma (ezer fő)

427,4

426,1

425,6

1090,3

9957,7

Foglalkoztatottak (ezer fő)

164,1

170,8

170,0

446,3

3935,5

Munkanélküliek (ezer fő)

12,6

11,3

18,2

46,1

457,7

181,3

188,9

188,7

492,5

4393,2

146,4

136,1

136,0

346,4

3259,8

Aktivitási arány (%)

55,3

58,0

58,0

58,7

57,4

Foglalkoztatási arány (%)

50,1

52,4

52,3

53,2

51,4

Munkanélküliségi ráta (%)

9,5

9,6

9,6

10,3

10,4

Megnevezés

Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő)


A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján – mely más fogalmi rendszerben gyűjti az adatokat - 2012 év végére az álláskeresők száma (21 835 fő) 2011 decemberéhez képest 2,8%-kal nőtt. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők négytizede 1-3 hónapja regisztráltatta magát, egynegyede pedig már több mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők 52%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. A regisztrált pályakezdők száma 1,3-szeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest. December végén mindeközben a megyében a tavalyinak 1,3-szerese, 1268 bejelentett üres álláshely volt, így egy betölthető álláshelyre 17 nyilvántartott álláskereső jutott. A közszféra mintegy 25 ezer fős létszáma 7,8%-kal növekedett, ezzel szemben a versenyszféráé (84 ezer fő) 1,8%-kal kevesebb volt a 2011. évinél. Munkakör szerint az állami szektor fizikai dolgozóinak száma nőtt legjobban, a legnagyobb csökkenés a vállalkozásoknál lévő szellemi állományt jellemezte. Az alkalmazottak közel négy tizedét foglalkoztató iparban stagnált, a többi jelentős gazdasági ág közül a közigazgatásban, valamint az egészségügyben nőtt az alkalmazottak száma, a kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban kevesebben dolgoztak.

21


8. sz. táblázat Az alkalmazásban állók megoszlása foglalkozásuk szerint Alkalmazásban álló, fő Időszak

2011.

2012.

I. negyedév I-II. negyedév I–III. negyedév I–IV. negyedév I. negyedév I-II. negyedév I–III. negyedév I–IV. negyedév

fizikai foglalkozású 68 276 69 590 70 284 70 418 68 281 69 987 70 908 71 052

szellemi foglalkozású 40 801 40 864 40 782 40 693 39 590 39 729 39 783 39 736

összesen 109 077 110 453 111 066 111 111 107 872 109 716 110 691 110 788

Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2012. évi átlagos bruttó keresete 213 ezer forintot tett ki, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 222 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 185 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál jelentősebben, 7,2%-kal emelkedtek 2011-hez képest, ezen belül a versenyszférát 9,3%-os növekedés, a költségvetést stagnálás jellemezte. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset 2012. január-decemberben 138 ezer forintot tett ki, 4,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 5,7%-kal (224 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5,1% volt az egyéb munkajövedelem aránya. A foglalkoztatottsági esély növelése szempontjából is fontos, hogy a munkanélküliek összetétele milyen arányú az iskolai végzettség szempontjából. A 2012. év folyamán az álláskeresők 46,6%-a szakképzetlen volt. 53,3% rendelkezett szakképesítéssel. Az álláskeresők legnagyobb részét az általános iskolai végzettségűek tették ki 35,2%-kal. A szakmunkásképzőt végzettek az álláskeresők 30,8%-át, a szakközépiskolát végzettek a 14,0%-át, a gimnáziumot végzettek a 8,7%-át tették ki.

22


5. sz. diagram Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Fejér megyében 2012.

Általános iskola; 35,2

8 ált.-nál kevesebb; 3,3

Egyetem; 1,5

Főiskola; 3,8 Technikum; 2,7 Szakközépiskola; 14

Szakmunkásképző; 30,8 Gimnázium; 8,7 Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

3.6. Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra

A kormány a hatékony, megbízható, ügyfélbarát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében tett lépéseinek köszönhetően 2011. január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok részeként működő szakigazgatási szervek jogszabály alapján bármilyen államigazgatási ügyben eljárhatnak. A kormányhivatal - a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a 23

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ kistérségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét is. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket. A kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezésben, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében. 6.sz. diagram Kormányhivatalok felépítése

Forrás: www.kormanyhivatal.hu

24


Járási hivatalok A járási hivatalok felépítése a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonló, a járási hivatalokban törzshivatalok és szakigazgatási szervek működnek. 2013-tól a járási hivatalokhoz kerültek az okmányirodák. Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerültek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is. 2013-tól a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség, a járási népegészségügyi intézet, a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal. A járási hivatalhoz kerülő ügyek legnagyobb részét az okmányirodai feladatok jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, kommunális igazgatással összefüggő feladatok, a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek. Szabálysértési hatáskörben 2013. január 1-jétől a járási hivatal hatósági osztálya jár el. A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablakrendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék. Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín. 3.7. Szakképzési helyzetkép

Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel.

25

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A koncepció öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a 2011. évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (7. diagram), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll. 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet. 7. sz diagram Foglalkoztatottsági ráta az Európai Unióban

Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés

Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is meghatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem „Az új készségek és munkahelyek” elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei.

26

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés Fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. Kiindulásként érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai oktatásban is évről-évre csökkentek, ez pedig a középiskolai létszámok visszaeséséhez vezetett (9.sz. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2011-re 23%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. A Közép-Dunántúli régióban és Fejér megyében is nagyobb mértékű a visszaesés, a régiós érték 27%-kal, míg a megyei 28%-kal esett vissza. 9.sz. táblázat Tanulói létszám adatok (fő) Tanév

1999/2000

2010/2011

2011/2012

Intézmény típusa általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola

Fejér megye 43150 5480 11485 5360

Tanulói létszám KözépOrszágosan Dunántúl 109920 972901 16830 208570 26555 296753 15940 121680

31675 7042 11436 6731

80794 19445 26389 18422

758566 241872 273596 147340

31203 6867 11193 6624

79698 18806 24569 18251

749865 236707 265788 149556


Ahogyan azt a 8. sz. diagram is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált 27

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ időszakban 41% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 36% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 2011-re 41%-ra esett vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 34%-ra, a szakiskolánál pedig 23-ról 25%-ra. 8.sz. diagram Fejér megyei középiskolai képzés megoszlása Középiskolában tanulók aránya 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Szakközépiskola

Gimnázium

Szakiskola


Abban a megyei mutatók is egyeznek az országos adatokkal, hogy a 2000-es évhez viszonyítva 2011-re a szakközépiskolai értékek csökkentek (6 százalékponttal), míg a gimnáziumi és a szakiskolai létszámok emelkedtek, 3,3, illetve 2,7 százalékponttal.

3.7.1. Intézmény struktúra, iskolák száma, kapacitása, személyi, tárgyi feltétele 3.7.1.1.Szakképzési és szakközépiskolai ellátottság a megyében

Azzal, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átvette a szakképzést folytató intézményeket, ezzel ezek meghatározó fenntartójává az állam vált. Szakiskolai oktatás A szakképzés tanulólétszámainak vizsgálata előtt célszerű áttekinteni a megyében szakképzéssel foglalkozó intézményeket és az általuk ellátott feladatok típusait.

28


10. sz. táblázat Fejér megye szakképzéssel is foglalkozó intézményeinek feladat-ellátási hely szerinti megoszlása

Fejér megye

Szakiskolai feladatok

Speciális szakiskolai feladatok

Szakközépiskolai feladatok

33

10

54

Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés

Fejér megye 47 szakképző intézményében 97 feladat-ellátási helyen 18 844 fő tanulót oktatnak. Székesfehérvár és Dunaújváros, mint képzési központok mellett Alsószentivánon, Baracskán, Bicskén, Bodajkon, Fehérvárcsurgón, Felcsúton, Martonvásáron, Móron, Pusztaszabolcson, Sárbogárdon, Seregélyesen, Száron és Velencén is folyik szakképzés. A megyében összesen 31 intézményben 43 feladat-ellátási helyen 6412 tanulót oktatnak szakiskolában, a felnőttoktatási tanterv szerint 207 főt. Ebből az állami fenntartású 19 intézményben 24 feladat-ellátási helyen 4945 tanuló, 12 magán fenntartású intézményben 19 feladat-ellátási helyen 1467 fő tanul. Egyházi fenntartású intézmény nincsen. A 9. évfolyamokra felvettek száma a 2010/2011-es tanévre 2253 fő, a következő tanévre 2181 fő, míg a 2012/2013-as tanévre 1978 fő. 92,5%-ban a szakiskolák, 7,5%-ban a speciális szakiskolák látják el a szakképzési feladatokat. A szakiskolák a megyében elosztva helyezkednek el. Székesfehérvár és Dunaújváros mellett működik intézmény Bicskén, Gárdonyban, Martonvásárban, Móron, és Sárbogárdon. A polgárdi és az enyingi tankerületben nem folyik szakképzés. Az előbbi esetben Székesfehérvár az utóbbiban, pedig Siófok közelsége miatt, azonban nem okoz gondot ezeknek az iskola típusoknak az elérése az érdeklődő tanulók számára. A speciális szakiskolák az állam által fenntartott, illetve két tankerületben (Székesfehérvár és Dunaújváros) állami és magán fenntartású intézményekben működnek. A bicskei tankerületben két intézményben 54 tanulóval működik szakiskolai képzés, egy intézményben 39 tanulóval speciális szakiskolai képzés, a speciális szakiskolai képzés állami, a szakiskolai magán fenntartású intézményekben. A dunaújvárosi tankerületben a szakiskolai képzésben az állami fenntartású intézmények öt feladat-ellátási helyen 1494 fő tanulót látnak el, a magán fenntartásúak nyolc feladat-ellátási helyen 710 tanulóval dolgoznak. A dunaújvárosi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 49 fővel speciális szakképzési feladatellátás történik. Állami feladatellátással a gárdonyi tankerületben 247 fő, a móriban 206 fő, a székesfehérváriban nyolc feladat-ellátási helyen 2534 fő ellátása történik. Magán fenntartású intézmény működik a martonvásári tankerületben, ahol két feladat-ellátási helyen 103 főt, a sárbogárdi tankerületben, ahol két feladat-ellátási helyen 86 főt és a székesfehérvári tankerületben, ahol négy feladat-ellátási helyen 497 tanulót 29

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ oktatnak. A gárdonyi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 95 főt, a martonvásári tankerületben, egy intézményben 61 főt, a móri tankerületben, egy intézményben 39 főt, a sárbogárdi tankerületben két feladat-ellátási helyen 51 főt látnak el. A székesfehérvári tankerületben a már említett állami fenntartású intézmény mellett egy magán fenntartású intézményben 17 tanuló tanul. Szakközépiskolai oktatás Az állam által fenntartott szakközépiskolák száma 20, a feladat-ellátási helyeinek száma 24, az ott tanulóké 8689 fő. A középfokú oktatás keretében Fejér megyében a szakközépiskolába járók száma a legmagasabb, 12432 fő jár ebbe a képzési típusba, s ez az összes középfokra járó tanuló 47%-a. Több mint kétszerese a szakiskolába és speciális szakiskolába, és másfélszerese a gimnáziumba járóknak. Megyei szinten a 34 szakközépiskola 54 feladat-ellátási helyén oktatja a tanulókat a szakközépiskolai képzésben. Három tankerület – az enyingi, a martonvásári és a polgárdi - kivételével tankerületenként legalább egy szakközépiskola van. De a két megyei jogú városban több intézmény is működik, így ez a képzési forma a megye diákjai számára könnyen elérhető, főleg azért mert több településen (Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Móron, Bodajkon, Seregélyesen, Velencén, Felcsúton) kollégiumok is vannak. A magán fenntartásban működő 14 intézmény 30 feladat-ellátási helyen 3743 tanulót képez. A közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai feladat-ellátási helyeken, amelyek a megye egész területét lefedik, elérhető a szakközépiskolai általános képzés keretében a szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozás, amelyben összesen 8578 tanuló képzése történik. Továbbá ugyanúgy elérhetőek a szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai szakképző évfolyamok is, amelyeken 3854 tanuló tud szakképesítést szerezni. A közismereti szakközépiskolai oktatás elsősorban az állami fenntartású szakképző intézményekben érhető el, e szegmensben még a magán fenntartásúak részvétele említhető meg. A magán fenntartású intézmények inkább szakközépiskolai szakképző évfolyamokat működtetnek (feladatellátásuk 62%-a ilyen). Az állami fenntartású intézmények a képzéseik 21,3%-ában végzik a szakképző évfolyamokkal fenntartott szakközépiskolai képzést. Fejér megye kilenc tankerületéből hatban működik szakközépiskolai képzés. A megye településeinek és járásainak területi elhelyezkedését figyelembe véve elmondható, hogy a polgárdi és a martonvásári térséget, tankerületet a Székesfehérváron meglévő középfokú intézményrendszer látja el. Mind a város megközelíthetősége (magán- és tömegközlekedéssel), mind a távolságok ezt támasztják alá. Dunaújváros egy másik centrum, amelyet a sárbogárdi tankerületből is sokan vesznek igénybe. Mivel a megye 11 településen működnek szakközépiskolák, így viszonylag bőséges a választási lehetőség azok számára, akik ebben az iskolatípusban szeretnének tanulni. 30

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A dunaújvárosi tankerületben az állami fenntartású nyolc feladat-ellátási helyen a közismereti képzésben vesz részt a tanulók többsége, csak kisebb része (19,9%) jár a szakképző évfolyamokra. Az állami fenntartású intézmények mellett 12 feladat-ellátási helyen 1291 tanulót tanítanak, itt a szakképzésben a tanulók 23%-a vesz részt. Székesfehérvár mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzés szempontjából a legmeghatározóbb a megyében. Az állami fenntartású intézményekben 13 feladat-ellátási helyen 5312 fő vesz részt a képzésben, közülük 83,1% a közismereti képzésben és 16,9% a szakképző évfolyamokon. A magán fenntartású intézmények meghatározóan szakképző évfolyamokkal tartanak fenn szakközépiskolákat 13 feladat-ellátási helyen 1995 tanuló tanul, akiknek 84,2%-a ebben a szakképesítési formában fejezi be tanulmányait. A móri tankerületben egy állami fenntartású intézmény 74 fő oktatását végzi. Közülük 60 tanuló közismereti képzésben 14-en pedig szakképzésben vesz részt. A két magánfenntartású iskola három feladat-ellátási helyen tanuló 347 tanulója szakképző évfolyamokra jár. A bicskei tankerületben egy magán fenntartású iskola a közismereti képzésben, egy állami fenntartású pedig főként a közismereti képzésben vesz részt, a szakképző évfolyamú képzésben a 117 tanulóból csak nyolcan tanulnak. A gárdonyi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 136 főt látnak el, akik közismereti képzésben vesznek részt. A sárbogárdi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 63 főt látnak el, akik szintén közismereti képzésben tanulnak. 3.7.1.2. Fenntartói megoszlás

2013. január 1-jétől - mint az egész országban máshol is - a szakképző intézmények nagyrészt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába kerültek. Ezáltal az állam vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá. Megyénkben, 27 intézményben, 48 feladat-ellátási hely került a KLIK fenntartásába, ahol összesen 13 634 tanulót oktatnak. Egy szakképzést is folytató intézményt két feladat-ellátási hellyel a Kodolányi János Főiskola tart fenn. Egyházak által fenntartott szakképző iskolák megyénkben nincsenek. Hat magán fenntartású intézmény 10 feladat-ellátási helyén 1538 fő tanulót látnak el. Két intézményt egyesület, egyet közalapítvány tart fenn, az itt tanuló diákok száma 624 fő. Jelentős a korlátolt felelősségű társaságok által fenntartott szakképző intézmények száma is. 10 ilyen intézmény 33 feladat-ellátási helyén 2748 tanuló tanul.

31


9. sz. diagram Szakképzésben tanulók létszám megoszlása fenntartók szerint 6000 4945 5000 4000 3000 2000 1000

215

621

631

Korlátolt Felelősségű Társaság

Alapítvány

0 Egyesület

Állami szerv


Látható, hogy az intézményfenntartó központ fenntartásába került a megyei intézmények több, mint fele, emellett jelentős még a korlátolt felelősségű társaságok részaránya, melyek az intézmények közel egy negyedét tömörítik. Az alapítványok, az egyesületek, illetve felsőoktatási intézmény által fenntartott iskolák aránya jóval kisebb. Az állami fenntartású intézmények képzései a nappali rendszerű oktatás szerint történnek, felnőttoktatási keretben a képzésük nem számottevő, mintegy 2,5%-ot tesz ki. A magán fenntartású szakképző iskoláknál mindkét képzési típus meghatározó, a nappali rendszerű oktatást 56,8%-ban, a felnőttoktatást 43,2%-ban végzik. A szakképzésben érdekelt intézmények fenntartó szerinti megoszlását a 9. sz. diagram szemlélteti. 11. sz. táblázat Szakképző intézményekben tanulók létszámadatai fenntartó típusa szerinti bontásban Fenntartó típusa állami magán magán magán magán magán

állami szerv alapítvány egyéb felsőoktatási intézmény egyesület korlátolt felelősségű társaság közalapítvány összesen

Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma 13289 997

Felnőttoktatás keretében tanulók száma 345 541

250

50

300

330

0

330

1090

1658

2748

294 16250

0 2594

294 18844

Összesen 13634 1538


32


3.7.1.3. Kapacitás kihasználás a képző intézményekben

A kapacitás kihasználás tekintetében megyénkről megállapítható, hogy a szakmacsoportonként az intézményekbe jelentkezők száma érdemben csak az állami fenntartású intézményekben változott a vizsgált időszakban. (1.számú melléklet) (2010/2011-es tanév – 2012/2013-as tanév) Ezekben az intézményekben 12278-ról 11008ra, vagyis 1270 fővel (8,6 %) csökkent a tanulók száma. Annak ellenére, hogy az engedélyezett férőhelyek száma az állami fenntartású intézményekben némileg emelkedett, a felvett tanulók száma stagnál. A magán fenntartású intézményekben az engedélyezett férőhelyek száma folyamatosan csökkent, ennek ellenére a felvettek számaránya itt sem kedvező. A 2012/2013-as tanévre vetítve a 9. évfolyamra felvettek száma a szakmacsoportonként engedélyezett létszámokhoz viszonyítva az állami fenntartású szakképző intézményekben 52%-os, a magán fenntartású intézményeknél csak 36%-os kihasználtságot mutat. Ha az állami fenntartású intézményeknél a jelentkezők számát viszonyítjuk az engedélyezett férőhelyek számához, akkor az arány több mint háromszoros, ha a felvettek számához viszonyítjuk, akkor több mint négyszeres. Az elmúlt időszakban a folyamatosan változó szabályozás miatt sokfajta formában indultak a szakképzési évfolyamok (a kilencedik évfolyamon a szakmacsoportban folyó gyakorlati oktatás, tízedik évfolyamon folyó szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás; a Kt. 27. § (4) bekezdés alapján a kerettanterv szerint oktatott „előrehozott” szakképzés; az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás; elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás; tizenegyedik (nyelvi előkészítő esetén a tizenkettedik) évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás). Ha néhány szakmacsoportban áttekintjük az elmúlt három tanévben a szakmacsoportonként az intézménybe 9. évfolyamra jelentkezők számát, szakmacsoportonként a 9. évfolyamra az engedélyezett férőhelyek számát, valamint szakmacsoportonként a 9. évfolyamra felvettek számát, akkor azt látjuk, hogy a tendenciák ugyan hasonlóak a megyei szinten összegzett átlagokhoz, de egy-egy intézmény esetében igen jelentősek az eltérések. Ha az engedélyezett létszámhoz viszonyítjuk a jelentkezők arányát a három legnépszerűbb szakmacsoport esetében megállapítható, hogy a jelentkezési arány mintegy háromszorosa a férőhelyek arányának.

33

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 12. sz. táblázat A 9. évfolyamra jelentkezettek és felvettek aránya

Szakmacsoport Egyéb szolgáltatások Kereskedelem-marketing Vendéglátásidegenforgalom

a 9. évfolyamra engedélyezett és felvettek aránya (kapacitás) % 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. tanév tanév tanév 67% 48,2% 63,3% 50,4% 63,5% 57% 53%

52%

51,8%


Szembetűnő, hogy a magas jelentkezési számok ellenére a felvett tanulók aránya viszonylag alacsony. Az összességében megállapítható, hogy nehéz képet alkotni a jelentkezések, a felvettek és az engedélyezett létszám alapján. Ennek oka az adatok pontatlansága és átfedettsége. A jelentkezési adatok azért torzulnak, mert minden tanuló több helyre jelentkezhet, így egy-egy tanuló 3-4 főnek is számíthat a jelentkezési létszámban, az engedélyezett létszám sem pontos annak csak részleges meghatározottsága miatt, mivel van olyan szak, ahol korlátozás nélkül lehet beiskolázni. Fontos szempont, hogy hogyan alakult az elmúlt években a fejér megyei szakképző intézmények térségi integrált szakképző központokba (TISZK) rendeződése. Összesen hat TISZK jött létre, öt székesfehérvári, egy dunaújvárosi központtal. (Lásd: 2. számú melléklet) Az önkormányzati fenntartású szakképző iskolák állami fenntartásba vétele a TISZK-ek sorsát is befolyásolják, mert a TISZK-ek által megvalósított TIOP és TÁMOP projektek fenntartásához kapcsolódóan azok önkormányzati tagjai már nem rendelkeznek a szükséges feltételekkel. Az állami szerepvállalás átalakulása miatt a szakképző intézmények tankerületi átvétele és új típusú működtetésének kialakítása most van folyamatban. Az átadás-átvétel fontos szempontja, hogy a megnyert és felhasznált uniós források elszámolhatósága biztonságos legyen, a létrejött infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések továbbra is, fenntartható módon, a megyei szakképzést szolgálják. 3.7.1.4. Személyi, tárgyi feltételek Szakiskolai oktatás A szakiskolai feladatellátásban résztvevő 5515 tanuló 81,1%-a, az állami fenntartású intézményekben, 15 feladat-ellátási helyen részesül képzésben. Az állam által fenntartott intézményekben a tanulók átlagos osztálylétszáma a nappali rendszerű oktatásban 26 fő, a magánfenntartásúaknál alacsonyabb, 19,7 fő. Az állami intézményrendszerben a 172,3 osztályra 116 osztályterem és 70 szaktanterem, míg a magán fenntartói intézményekben az 53 osztályra 57 osztályterem és 27 szaktanterem jut. Mindkét típusban nagyobb a 34

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ teremkapacitás, mint azt az osztályok jelenlegi nagyságrendje indokolná. Felnőttoktatási tanterv szerint a magán fenntartásban működő iskolák 408 főt, míg állami fenntartású intézményben 8 fő tanul. Az állami rendszerben a 4473 tanulót 336 főállású pedagógus látja el, közülük 317 fő teljes munkaidőben, 19 fő részmunkaidőben alkalmazott. Mellettük 23 óraadó is tanít. A magánfenntartású iskolákban a 79 pedagógusnak alig fele, 38 fő a teljes állásban, míg 41 fő részállásban foglalkoztatott. Ezeknek a fenntartóknak az esetében arányaiban magas, 52 fő az óraadók aránya is. A speciális szakiskolákban – a feladat specialitásából adódóan – alacsonyabbak az átlagos osztálylétszámok, míg a szakiskolában 26,0, addig ebben a képzési formában 8,8 fő. Az 57 csoport ellátását bőséges tanteremszám szolgálja, hiszen 47 osztályterem és 18 szaktanterem áll rendelkezésre. A pedagógusok döntő többsége, 91% teljes munkaidőben foglalkoztatott. A tankerületek saját településeiken túl, értelemszerűen a térség szakképzési feladatait is ellátják, így a bejárók aránya lényegesen magasabb, mint az általános iskolai képzéseknél. A szakiskolai, speciális szakiskolai képzésben résztvevők 66%-a bejár az állami intézményrendszerbe, 51%-a pedig a magán fenntartású intézményrendszerbe. A tankerületi szintet nézve állami iskolákban ez az arány erősen eltérő. A legmagasabb a bejáró tanulók száma a gárdonyi tankerületben, 82%, a dunaújvárosi tankerületben 71%, a székesfehérváriban 64,6%, a móriban 47%, a sárbogárdiban 25%, a bicskeiben 15%, a martonvásáriban 13%. A magán fenntartású intézmények esetében székesfehérvári tankerületben lévő intézményekbe a bejáró tanulók aránya 68,5%, a bicskeiben 55%, a dunaújvárosiban, a gárdonyiban, a sárbogárdiban egyaránt 45%. A hátrányos helyzetű tanulók aránya megyei összesítésben a magán fenntartású intézményeknél nem magas, 10%-os. Az állami fenntartásúaknál ez az arány 20%-os, és az ezekbe az intézményekbe járó tanulók 2%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az arányok tankerületenként igen eltérőek. A bicskei tankerületben a hátrányos helyzetűek aránya 38,5%, a gárdonyiban 37%. A többi tankerületben megyei átlag közelében van a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya két tankerületben lényegesen magasabb a megyei átlagnál. A bicskei tankerületben 25,6%, a martonvásáriban 18%. A nappali rendszerű szakiskolai, speciális szakiskolai oktatás keretében az integráltan oktatottak aránya megyei szinten az állami fenntartású szakképzőknél 5%, a magán fenntartásúaknál 3%. Az állami fenntartásúaknál a beilleszkedési, tanulási, magatartási 35

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulók aránya 4%, a magán iskolákban ilyen tanulók nem kerültek kiszűrésre. Az integráltan oktatott tanulók aránya tankerületeként sem mutat jelentős eltérést. Több tankerületben nincs SNI-s (speciális nevelési igényű) tanuló, számuk a gárdonyi tankerületben a legmagasabb (8,7%). A BTMN tanulók aránya a móri tankerületben a legmagasabb, 8,6%. Az állami intézményekben oktató 336 fő pedagógus 33,3%-a, azaz 112 fő 40 évesnél fiatalabb. Ehhez a korosztályhoz tartozik a magániskolákban dolgozó 29 fő, azaz 36,7%. A 40 és 49 év közöttiek aránya az állami intézményekben 19,9%, azaz 69 fő, a magánintézményekben 34,1%, 27 fő. Az 50 éves vagy annál idősebb pedagógusok aránya az állami fenntartású iskolákban 46,1%, azaz 155 fő, a magán iskolákban 34,3%, 23 fő. Összesítésben 141 fő 40 év alatti, 178 fő 50 éves vagy annál idősebb. Az állami iskolákban idősebb korú a tantestület, mint a magániskolákban. Az állami fenntartású iskolákban 19 fő elmúlt 60 éves, 8 fő már 65 éves, vagy annál is idősebb. A kimutatások szerint 415 pedagógust foglalkoztatnak főállásban (ebből 60 főt részmunkaidőben), továbbá 79 főt óraadóként. A teljes vagy részmunkaidős pedagógiai munkát segítők száma 25 fő.

Szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolai tanulói létszámadatokat figyelembe véve külön kell elemezni a nappali rendszerű és a felnőttoktatás keretében végzett képzéseket, valamint azt is, hogy a közismereti és szakképző évfolyamokon milyenek a tanulói részvételek, arányok. A nappali rendszerű közismereti képzésben (fenntartótól függetlenül, valamennyi ellátott tanulót egységesen figyelembe véve) 7375 fő vesz részt, a nappali rendszerű oktatásban a szakképző évfolyamokra járók száma 2879 fő. A felnőttoktatási tanterv szerint tanul 2178 fő, 84,5%-uk magán fenntartású intézmények tanulója. Az állami fenntartású szakközépiskolákban a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma közismereti képzésben 7014 fő. Őket 250 osztályban, 28,1 fős csoportátlaggal képzik. Az állami fenntartású szakközépiskolákban a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma a szakképző évfolyamokon 1338 fő, őket 56,7 csoportban, csoportonként 23,6 fős csoportátlaggal tanítják. A magán iskolák osztályátlagai némileg alacsonyabbak az államiakénál a közismereti képzési formában, a szakképző évfolyamokon gyakorlatilag egyformák. Az állami intézményekben a 306,7 csoportra 259 osztályterem és 133 szaktanterem jut. A magániskolák 82 csoportjára 109 osztályterem és 66 szaktanterem áll rendelkezésére. 36

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az állami intézményrendszerben a pedagógusok döntő többsége főállásban (teljes- vagy részmunkaidős alkalmazásban) látja el a feladatát, s az összes pedagógusnak (632 fő) csak 13%-a, óraadó. A magán fenntartású szakközépiskolákban a pedagógusok közel fele óraadó státusban van. Hasonlóan a szakiskolákhoz, a szakközépiskoláknál is értelemszerű, hogy magas a bejárók aránya, hiszen a megyében két nagyobb (Székesfehérvár, Dunaújváros) és négy kisebb (Bicske, Mór, Gárdony és Sárbogárd ) központban összpontosul a szakközépiskolai képzés. A legmagasabb a bejárók aránya az állami intézményeknél, ott megyei átlagban 58%-os, azaz minden második tanuló bejáró. A magán fenntartású intézmények esetében ez az arány csak 34%. A legalacsonyabb a bejárók aránya a móri tankerületben (35%). A legmagasabb arányú a sárbogárdi (93,6%) és a gárdonyi tankerületben (91,9%). A magas aránynak az oka, hogy bentlakásos intézményekről van szó. A másik három településen lévő intézményekbe a bejáró tanulók aránya a megyei átlag – 58%- közelében van. A magán fenntartású iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók aránya mindössze 2%, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló nincs. Az állami fenntartású szakközépiskolák tanulóinak 12%-a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű a tanulók 1%-a. A tankerületek között a megyei átlagtól a hátrányos helyzetűeket érintően érdemi eltérés csak lefelé van. A szakközépiskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók aránya az állami intézményekben, megyei szinten 2%-os, a magán fenntartásúakban sem ilyen, sem BTMN-es tanuló nincsen. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók létszáma nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami fenntartású iskolákban a tanulók 2%-a. A megye szakközépiskoláiban pedagógusként 802 fő lát el oktató-nevelő munkát. Az összes pedagógus 79%-a az állami fenntartású iskolákban dolgozik, amelyeknél a pedagógusok átlagéletkora kicsit magasabb, mint a másik két fenntartói típusnál. Az állami iskolák pedagógusainak 27,4%-a 40 év alatti, 21,5%-a negyven éves vagy annál idősebb, de ötven év alatti, 29,8%-a pedig 50 éves vagy annál idősebb. 29 fő elmúlt hatvan éves, 13 fő pedig már túl van a hatvannégy éven. 3.7.2. Szakmastruktúra, oktatott szakok, szakmák Az elemzés első részében állami fenntartású szakközépiskolák adatait tekintjük át. A szakközépiskolai kínálat elemzésekor azt érdemes megnézni, hogy mely 37

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ szakmacsoportokban milyen létszámmal hirdetnek meg az intézmények képzéseket, ehhez viszonyítva milyen a jelentkezők aránya, s milyen lesz a feltöltöttség, azaz a felvettek aránya. A számadatok az általános középfokú felvételi eljárás adatait tartalmazzák, a rendkívüli felvételi eljárás adatai nincsenek feltüntetve. Ennek ellenére, miután az általános felvételi eljárásban a tanulók döntő többsége képzési helyet talál, a kimutatásból a preferenciák jól kiolvashatóak. A 2014 meghirdetett helyre 6461 jelentkezést regisztráltak és 1365 tanulót vettek fel a 2012/13-as tanévre. A feltöltöttség szempontjából a „nincs elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás” a kapacitás kihasználás szempontjából teljesen feltöltött (100%), második helyen az egészségügy áll 95%-kal, ezt követi az ügyvitel 91%-kal és 9%-kal a faipar zárja a sort. A jelentkezettek és a felvettek arányát nézve az ügyvitel szakmacsoportra 6,97-, a környezet – vízgazdálkodásra 6,78-, a faipari szakmacsoport képzésére 6,33-szoros volt a jelentkezés. A sort a közlekedés szakmacsoport zárja (2,61-szoros jelentkezés) felvételi aránnyal. Megyei összesítésben az látszik, hogy a meghirdetett létszámokhoz képest a jelentkezések száma több mint háromszoros. A meghirdetett létszámhoz képest a felvettek aránya 67,7%. (Lásd: 3.sz.melléklet). A szakképző évfolyamokon történő, OKJ szakképesítésekre felkészítő oktatás adatai alapján megállapítható, hogy a humán szakterületen az egészségügyi és a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, míg az agrárszakterületen a mezőgazdasági szakmacsoportban vesznek részt legtöbben a szakképzésben. A műszaki szakterület szakmacsoportjai az alábbi képet mutatják: legtöbben az informatikai szakmacsoporton tanulnak, azt követik a gépészet valamint az építészet szakmacsoportok. A gazdasági-szolgáltatási szakterület mind a négy szakmacsoportjában magas a tanulói részvétel. A magán fenntartású iskolai képzésnek a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportokban van jelentős képzési szerepe. ( Lásd: 4. sz. melléklet) Fejér megyében a szakközépiskolai OKJ szakmák tanulói igen széleskörű választékból választhatnak, mind a négy szakterület szinte valamennyi szakmacsoportjából. (Lásd: 5.számú melléklet) Szakközépiskolában oktatott OKJ szakmák tanulói létszámait szakterületenként a 6. számú melléklet tartalmazza. A felvételi eredmények mutatói mellett a szakközépiskolai képzés során oktatott OKJ szakmacsoportos alapozás főbb mutatóit is célszerű megvizsgálni. Az állami fenntartású intézmények a meghatározóak. Néhány, elsősorban nagyobb létszámú szakmacsoportban a fel töltöttségi mutatók 65-80% között mozognak. Az alábbiakban először a szakmacsoport nevét, aztán a felvettek számát, majd a feltöltési kapacitás értékét tüntetjük fel. Informatika 188 fő, 80%; üzleti adminisztráció 171 fő 75,6%, elektrotechnika-elektronika 73 fő, 79,3%; gépészet 153 fő, 38

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 65%; közgazdaság 108 fő, 68,8%; közlekedés 44 fő, 88%; építészet 87 fő, 69,6%; egyéb szolgáltatás 149 fő 77,6%. A felvételi eredmények mutatói mellett a szakközépiskolai képzés során oktatott OKJ szakmacsoportos alapozás főbb mutatóit is célszerű megvizsgálni. Az állami fenntartású intézmények a meghatározóak. A felvételi számadatokhoz hasonlóan, itt is ugyanazok a szakmacsoportok szerepelnek a legnagyobb arányokkal. Közgazdaság 1237 fő, informatika 1016 fő, vendéglátásidegenforgalom 802 fő, kereskedelem-marketing 728 fő, mezőgazdaság 630 fő és elektrotechnika-elektronika 546 fő. A szakképző évfolyamokon történő, OKJ szakképesítésekre felkészítő oktatás adatai alapján megállapítható, hogy a humán szakterületen az egészségügyi és a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, míg az agrár szakterületen a mezőgazdasági szakmacsoportban vesznek részt legtöbben a szakképzésben. A műszaki szakterület szakmacsoportjai az alábbi képet mutatják: legtöbben az informatikai szakmacsoporton tanulnak, azt követik a majd a gépészet valamint az építészet szakmacsoportok. A gazdasági-szolgáltatási szakterület mind a négy szakmacsoportjában magas a tanulói részvétel. A magán fenntartású iskolai képzésnek a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportokban van jelentős képzési szerepe. Az állami fenntartású iskolákban az iskolán belüli, a tanműhelyekben csoportos formában történő gyakorlati képzés a meghatározó (63%), de a tanulók 11%-a iskolán kívül együttműködés alapján csoportos formában vesz részt a gyakorlati képzésben. A magán fenntartású intézmények diákjainak még nagyobb része (92%) az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzésben vesz részt, az együttműködési megállapodás alapján történő csoportos vagy egyéni gyakorlati képzési formát választja. Fejér megyében a szakközépiskolai OKJ szakmák tanulói igen széleskörű választékból választhatnak, mind a négy szakterület szinte valamennyi szakmacsoportjából. Az agrár szakterületen az állategészségügyi technikusok, vannak a legnagyobb létszámmal 41 fő. A gazdasági szolgáltatás szakterületen a logisztikai ügyintéző szakma a legkeresettebb 308 fővel. Az ügyvitel szakmacsoportban a pénzügyi szakügyintéző és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szerepel magas létszámmal. A humán szakterületen a sportedző, az ápoló és az általános ápoló szakmák vezetik a rangsort. A műszaki szakterületen a magasépítő technikus, a gépgyártás technológiai technikus és az autószerelő szakmák iránt a legnagyobb a kereslet.

39


3.7.3 Beiskolázási adatok, prognózis

A beiskolázási tendenciák vizsgálatához érdemes megvizsgálni a megye teljes beiskolázási adatait. A beiskolázási arány a gimnáziumi és szakiskolai képzés vonatkozásában a három év alatt jelentősen nem változott. A szakképzésben résztvevők aránya 68% az összes középiskolai képzésben résztvevőkhöz képest. A szakképzésben a keretszámok nem kerültek pontosan meghatározásra, így a kapacitásszámítás pontosan nem végezhető. Az átlagos kihasználtsági mutató valamennyi képzéstípust tekintve 57,42%, ez az arány a gimnáziumi képzések esetében 74,48%, a szakközépiskolai képzés esetében 52,43%, a szakiskolai képzések esetében 42,87%. Három tanév (2010/11 – 2012/13) adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a meghirdetett helyek száma nőtt a 4 és a 8 évfolyamos gimnáziumi képzés, illetve a 6 évfolyamos – 1 év angol nyelvi előkészítővel induló képzés esetében. Itt a meghirdetett és betöltött helyek aránya a 4 évfolyamos képzés esetében csökkent említést érdemlően. A szakközépiskolai képzés esetében a meghirdetett és a betöltött helyek aránya jellemzően nem csökkent, tekintve, hogy a meghirdetett helyek számának csökkentésére is sor került. (lásd: 7. számú melléklet) 3.7.4. Gyakorlati képzőhelyek száma, gyakorlati képzési adatok

Az állami fenntartású iskolákban az iskolán belüli, a tanműhelyekben csoportos formában történő gyakorlati képzés a meghatározó (63%), de a tanulók 11%-a iskolán kívül, együttműködés alapján, csoportos formában vesz részt a gyakorlati képzésben. A magán fenntartású intézmények diákjainak még nagyobb része (92%) az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzésben vesz részt, az együttműködési megállapodás alapján történő csoportos vagy egyéni gyakorlati képzési formát választja. Tanulószerződéssel mind az állami, mind a magán fenntartású iskolások nagyon alacsony arányban rendelkeznek, mindössze 4 illetve 3%.

40


13.sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban

Iskolában

Forma/Fenntartó típusa

állam

magán

állam %

magán %

Iskolai tanműhelyben csoportos formában

958

2145

63%

92%

TISZK képzőhelyen, csoportos formában

137

-

9%

-

172

121

11%

5%

58

-

4%

-

64

61

4%

3%

138

-

9%

-

1527

2327

100%

100%

Iskolán kívül

Együttműk.má. alapján csoportos formában Együttműk.má. alapján egyéni formában Tanulószerződéssel csoportos formában Tanulószerződéssel egyéni formában Összesen

Forrás: KIRSTAT 2012.

A szakképzés egyik legfontosabb célja, hogy munkaerő-piacra felkészült szakemberek kerüljenek ki az iskolákból. A Kormánynak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött együttműködési megállapodása alapján a kamarák is jelentős szerepet kapnak. Többek között a gyakorlatot előtérbe helyező duális képzési forma bevezetésével a cél egyértelműen jól felkészült szakemberek kibocsátása a szakképzésből a munkaerőpiacra. A duális képzési rendszer ismérve, hogy az elméleti képzésre az iskolában, míg a gyakorlati képzésre a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél vagy egyéb szervezetnél kerül sor, melynek egyik formája a tanulószerződés keretein belül megvalósuló gyakorlati képzés. A gyakorlati képzés formáját és helyszíneit vizsgálva megállapítható, hogy az állami intézmények tanulóinál az iskolai tanműhelyi képzés mellett döntő szerepe van a tanulószerződéses formában történő gyakorlati képzésnek. Az állami fenntartású szakképző intézményekben, iskolai tanműhelyben, csoportos formában 2109 tanuló vesz részt gyakorlati képzésben. Az iskolán kívüli képzésben a nagy többség tanulószerződéssel 527 fő csoportos, 700 fő egyéni formában részesül. Együttműködési megállapodás keretében csoportosan 58 fő, egyéni formában 11 fő vesz részt a gyakorlati oktatásban. Látszik tehát, hogy az iskolai tanműhelyeknek, és a tanulószerződéses formának van döntő szerepe a gyakorlati oktatásban. A magán fenntartású iskolák tanulóinak több, mint fele egyéni formájú tanulószerződéssel vesz részt a gyakorlati képzésben. Csoportos együttműködési megállapodás keretében 87, iskolai tanműhelyben, csoportos formában 210 fő vesz részt a gyakorlati képzésben. 41


Iskolában

14.sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolákban Fenntartó típusa

állam

magán

állam %

magán %

Iskolai tanműhelyben csoportos formában

2109

311

62%

31%

TISZK képzőhelyen, csoportos formában

-

-

-

-

58

39

1,7%

4%

11

21

0,3%

2%

527

273

15%

27%

700

365

21%

36%

3405

1009

100%

100%

Iskolán kívül

Együttműk.má. alapján csoportos formában Együttműk.má. alapján egyéni formában Tanulószerződéssel csoportos formában Tanulószerződéssel egyéni formában Összesen


3.7.4.1. Tanulószerződések és szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A tanulószerződéses gyakorlati képzésnek, mely évről-évre egyre népszerűbb, fontos szerepet szánnak a szakképzés racionalizálásának folyamatában. A tanulószerződés a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet és a tanuló között létrejött olyan dokumentum, mely mindkét félre nézve tartalmazza a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából lekért adatokból is kiderül, hogy a tanulószerződések száma 1998-tól napjainkig emelkedik (10. sz. diagram). Jelentős növekedés tapasztalható 2006-tól, amikor is a 2005-ös több mint 21 ezerről 35 ezerre nőtt a regisztrált szerződések száma. A növekedés a későbbiekben is megmaradt, azonban annak mértéke már elmarad a 2005 és 2006 közötti értéktől.

42


10. sz. diagram

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés

A 2010-től adható tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a gazdaság által igényelt szakmákat tanulók támogatásban részesüljenek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet ad részletes tájékoztatást. Az ösztöndíjas szakmák köréről korábban az RFKB-k hoztak döntést régiónkként, ettől az évtől kezdődően pedig az MFKB-k feladata lesz a szakmákra vonatkozó javaslat elkészítése. Az ösztöndíj mértéke tanulmányi átlagtól függően (legalább 2,51-es átlag szükséges), 10 ezer és 30 ezer forint között mozog, ami a tanulószerződéses tanulók esetében fizetendő juttatással együtt havi több tízezer forintos összeget jelenthet a tanulók számára. Az ösztöndíj bevezetésének egyértelmű célja, hogy az érintett szakmákban tanulók jobb tanulmányi eredményt érjenek el és a hiányzások száma is csökkenjen. Többek között nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az előző félévben tanulmányi átlageredménye nem érte el a 2,51-es átlagot, az évismétlésre kötelezett tanuló a megismételt tanévben, illetve a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát. A tanulmányi ösztöndíjakról nem állt rendelkezésre pontos adat. A Rendeletben megfogalmazott elvek megvalósulása, az ösztöndíjak számának követése, szakmánkénti aránya és mértéke pedig sok hasznos információval szolgálna. A Fejér megyében nyilvántartott tanulószerződések esetében a gazdasági kamarák által ellenjegyzett szerződések számát vizsgálva látható, hogy a Mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetén alacsony a megkötött szerződések száma. A 15. sz. diagram szemlélteti a gazdasági kamarák által nyilvántartásba vett tanulószerződések számát, ami az előző megállapítást támasztja alá. A Fejér megyei kamarák által nyilvántartott 43

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ tanulószerződések száma a 2010-ben 2258, 2011-ben 2336 és 2012-ben 2394 volt. A változásokat a jogszabályi környezet és a tanulói érdeklődés befolyásolja. A kamara adatai alapján a legnépszerűbb tanulószerződéses szakmacsoportok a vendéglátás, kereskedelem, közlekedés, gépészet és az egyéb szolgáltatások.

11. sz. diagram A tanulószerződések száma és megoszlása Fejér megyében 3000 23942336 2258

2500 2000 1500 1000

2012 1218 1003 934

2011

12541294 1035

500

2010

141 79

30

0 FMKIK

DKIK

Agrárkamara

Összesen

Forrás: Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság adatai alapján saját szerkesztés

3.7.4.2. Szakmai záróvizsgák A szakmai záróvizsgák statisztikái alapján a megye szakképzésének szerkezete jól körvonalazódik. Ugyan a gazdasági kamarák nem minden szakmacsoport tekintetében jogosultak a vizsgabizottságokba vizsgaelnök vagy vizsgabizottsági tag delegálására, ám a 22 szakmacsoportból 17 esetében a kamarák bízzák meg a vizsgabizottság valamelyik tagját mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzés tekintetében. Kivételt képeznek ez alól az Egészségügy, a Szociális szolgáltatások, az Oktatás, a Művészet, közművelődés, kommunikáció és a Közszolgálat szakmacsoportok. Emellett bizonyos a Közgazdaság és az Ügyvitel szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében sem a kamarák feladata a szakértők megbízása. A záróvizsgák statisztikái a nem egységes kezelés miatt jelentősen eltérnek. Az iskolarendszerű képzésnél a vizsgaszervező lehet megyén kívüli intézmény is. Ezért statisztikailag nem szerepel a megye adatai között. Igaz ez fordítva is, hogy megyei vizsgaszervező cég más megyei intézménynek szervez vizsgát, ekkor pedig szerepel a megye adatbázisában. Legjelentősebb eltérést, ebben az esetben a Türr István Képző és Kutató Intézet vizsgái okoznak. 44

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A megyében működő kamarák jelentős szerepet töltenek be a vizsgák szervezésében, mint az elnököt delegáló, vagy vizsgabizottsági tagot delegáló szervezet. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara esetében a 2012. évben iskolai rendszerű szakmai záróvizsgáknál 110 vizsgára 1253 vizsgázó részvételével elnöki delegálás, 71 vizsgára 855 vizsgázó részvételével tagi delegálás történt. Iskolarendszeren kívüli képzésekben 123 vizsgára 1718 vizsgázó részvételével elnöki, 125 vizsgára 1510 vizsgázó részvételével tagi delegálás történt. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara esetében 46 szakmában 123 vizsgán 1734 fő vizsgázott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság esetében 23 vizsgához, 365 vizsgázóhoz delegáltak elnököt, kamarai képviselőt. Iskolarendszerű szakmai záróvizsgák

Fejér megyében három tanítási év összegzésében (2009/2010, 2010/2011, 2011/2012) szakmacsoportonként a sikeres vizsgázók száma az alábbiak szerint alakult. A legtöbben, 1599-en a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban tettek sikeres vizsgát. Ezt követi a Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció 873 sikeres vizsgázóval, majd a Gépészet szakmacsoport 871 sikeres vizsgázóval. A szakmákat tekintve az idegenforgalmi szakmenedzser szakon végeztek a legtöbben, három év alatt 639-en. A logisztikai ügyintéző szakon 300-an, a szakács szakon 241-en végeztek. 15. sz. táblázat Az iskolarendszerű záróvizsgákon résztvevők száma a 2009/2010, 2010/2011, 2011/2012-es tanévekben 2010

2011

2012

Összesen

Egészségügy

96

100

88

284

Egyéb szolgáltatások

125

128

84

337

Elektrotechnika-elektronika

64

74

117

255

Építészet

162

155

221

538

Faipar

67

68

114

249

Gépészet

179

269

423

871

Informatika

73

78

76

227

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

298

295

280

873

Könnyűipar

18

43

45

106

Szakmacsoport

45

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2010

2011

2012

Összesen

Környezetvédelem- vízgazdálkodás

15

0

0

15

Közgazdaság

195

113

141

449

Közlekedés

130

134

137

401

Mezőgazdaság

13

12

15

40

Művészet, közművelődés, kommunikáció

84

170

158

412

Oktatás

19

137

66

222

Szociális szolgáltatások

12

85

81

178

Ügyvitel

90

109

110

309

Vegyipar

13

5

8

26

Vendéglátás-idegenforgalom

526

522

551

1599

Összesen

2179

2497

2715

7391

Szakmacsoport

Forrás: KIRSTAT 2012. alapján saját szerkesztés

Iskolarendszeren kívüli szakmai záróvizsgák

Iskolarendszeren kívüli képzésben a három év alatt 11 000 fő vizsgázott. Legtöbben, 3599en, az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, 2997-en a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban, 1435-en a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban. Szakmák szerint a legtöbben (1671 fő) kéz- és lábápoló, műköröm építő szakmában tettek sikeres vizsgát, ezt követi az élelmiszer- és vegyi áru eladó 1483 fővel és az abroncsgyártó 798 fővel. 16. sz. táblázat Az iskolarendszeren kívüli záróvizsgákon résztvevők száma a 2009/2010, 2010/2011, 2011/2012-es tanévekben 2010

2011

2012

Összesen

12

32

18

62

1643

1939

17

3599

Elektrotechnika-elektronika

17

79

64

160

Építészet

221

130

11

362

Gépészet

197

92

201

490

Informatika

16

20

22

58

1683

899

415

2997

Szakmacsoport Egészségügy Egyéb szolgáltatások

Kereskedelem-marketing, üzleti

46

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2010

2011

2012

Összesen

Közgazdaság

148

59

0

207

Mezőgazdaság

56

0

0

56

Oktatás

76

0

0

76

Szociális szolgáltatások

29

0

0

29

Ügyvitel

0

67

0

67

Vegyipar

573

425

404

1402

Vendéglátás-idegenforgalom

129

154

1152

1435

Összesen

4800

3896

2304

11000

Szakmacsoport adminisztráció


3.7.4.3. Szintvizsgák A gyakorlati szintvizsga hivatott arra, hogy a képzés meghatározott időpontjában tájékoztatást adjon a tanuló és oktatója számára a tanuló időarányos felkészültségéről, szakmai ismereteiről. A gyakorlati szintvizsgák megszervezése elsősorban a gazdasági kamara feladata, annak szervezhetőségéről az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye ad tájékoztatást. A korábbi években a szintvizsga bizonyos szakmákban szervezhető volt, amennyiben azt a kamara vállalta, az új jogszabályok alapján azonban a szintvizsga kötelező és a tanulószerződés megkötésének előfeltétele. A szintvizsgák statisztikái többek között a lemorzsolódásra vonatkozóan szolgáltatnak hasznos információkkal, emellett a szakmák tanulói, szülői oldalról jelentkező „keresettségét” is tükrözik.

47


2009/2010 –es tanév A szintvizsgára jelentkezettek és azon részt vettek száma Székesfehérváron (kék szín) 397, Dunaújvárosban 324 fő volt. 12. sz. diagram Szintvizsgára jelentkezettek 2009/2010-es tanévben 160 140 120 100 80 60 40

Á cs -á llv án yo zó B ur B k út or oló as zt al os C Ép uk ül rás et Fe z gé st ő, pé F m s áz érf z ol is ó és zab ta ó pé tá zó Fo dr á G ép sz la ka t H os eg es zt K öz ő K po ár p nt i K if ű oz tos té m sé et ik sc K us ső há őm ló űv za t s es ze re N lő ői sz ab ó Pi nc ér Sz S er zak ke á ze cs t V laka ill an tos ys ze re lő

20 0

2010/2011 –es tanév Székesfehérváron 759 tanuló tett szintvizsgát, Dunaújvárosban 456 fő. 146 fő tett szintvizsgát a bútorasztalos és szakács szakmai ismeretekből és 113 fő fodrász, valamint 106 fő pincér ismeretekből. 13. sz. diagram Szintvizsgára jelentkezettek 2010/2011-es tanévben 160 140 120 100 80 60 40 20

Ác sáll vá ny oz ó Bu rk Bú o ló to ra sz ta lo s Cu kr Ép á sz ül et Fe gé pé stő sz ,m áz Sz ol ó a bó és ta pé táz ó Fo dr ás z Ká rp i t o Ko s zm eti ku s Kő m űv Nő es is za bó Pi nc ér Sz ak Vi ác lla s ny Kö sz zp e r on e Gé lő tif pl űt ak és ato és s cs He őh áló gesz tő za ts Sz ze re er lő ke ze tl Bő aka to rd s ísz m űv e Fé s rf i Sz sz er ab sz ó ám ké sz ítő

0

48

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2011/2012 –es tanév Székesfehérváron 550 tanuló, Dunaújvárosban 324 tanuló tett szintvizsgát. A legtöbben szakács szakmából, 133 fő, azután bútorasztalos 85 fő és pincér 83 fő.

14. sz. diagram Szintvizsgára jelentkezettek 2011/2012-es tanévben

Festő, diszítő,

Élelmiszer- és vegyi

Gázfogyasztóbeállító

Szerszámkészítő

Férfi szabó

Szerkezetlakatos

Központifűtés és

Hegesztő

Géplakatos

Villanyszerelő

Pincér

Szakács

Női szabó

Kőműves

Kozmetikus

Kárpitos

Fodrász

Festő, mázoló és

Cukrász

Bútorasztalos

Burkoló

Ács-állványozó

140 120 100 80 60 40 20 0

3.7.4.4. Pályaorientációs tevékenység a szakképzésben

A pályaorientáció az EU stratégiák kidolgozása során az Európai Unió Tanácsa által a tagállamok kormányai felé 2008-ban megfogalmazott állásfoglalásában kiemelt szerepet kapott az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning – LLL) stratégiáiba való fokozottabb integrálás igényének megfogalmazásával. Ennek nyomán a 2011-ben elfogadott, bizonyos rendelkezéseit tekintve 2013. szeptember 1-től hatályba lépő új szakképzési törvény külön fejezetben foglalkozik a pályaorientációval és a pályakövetéssel. A jogszabályban foglalt pályaorientációhoz kapcsolódó résztevékenységek közül a pályaválasztási tanácsadás, a továbbtanulási tanácsadás, a professzionális pályatanácsadás, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadás, a pályakorrekciós tanácsadás a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szakembereinek kompetenciájába tartozik. A pályaorientációhoz kapcsolódó kompetenciák kialakítása elsősorban az oktatási intézmények feladata. Mind az általános iskolai, mind a szakiskolai kerettantervek kijelölik azokat a fejlesztési feladatokat, melyeket elsősorban osztályfőnöki órákon, illetve szakiskolában az osztályközösség építés feladatai közé kell beépíteni. A kompetenciafejlesztés azonban nem korlátozható egy-egy területre, csak a kapcsolódó műveltségi területekkel együtt művelhető eredményesen. A pályaorientáció fontos részét képezi a pályainformáció nyújtás, melyben a gazdaság szereplőivel legszorosabb kapcsolatban álló kamaráknak kell elsődleges szerepet játszaniuk. E feladat fontosságának törvényhozói felismerése jelent meg abban a rendelkezésben, amely 49

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ alapján a kamarák 2013. januártól önálló munkakörben foglalkoztatott pályaorientációs tanácsadókat alkalmaznak. A pályaorientációs tevékenységben a szakképzés területén két fő célcsoport különböztethető meg: az általános iskolás tanulók és a szakiskolai tanulók köre. Az általános iskolás tanulók esetében külön hangsúlyt kell fektetni a szülők elérésére, hiszen a pályaválasztási döntés meghozása a nyolcadik osztályos serdülők esetében sohasem lehet önálló döntés, csak szülői beleegyezéssel történhet. Így az általános iskolás korosztály sokoldalú információhoz juttatásának a fenti szempontok figyelembevételével kell történnie. Az általános információ nyújtás mellett kiemelt célként jelenik meg a hiányszakmák bemutatása a térség munkaerő-piaci jellegzetességeivel párhuzamban. Az utóbbi időben jellemző maradék elvvel szemben minél több arra alkalmas tanulót kell a szakma tanulás irányába orientálni. Ezzel is elősegítve a gazdaság igényeinek és a szakképzési tevékenységnek az összehangolását. A pályaorientációs tevékenység alapját képező sokoldalú pályainformáció-nyújtás szándékával az alábbi tevékenységeket végzik a kamarák:  általános tájékoztatás a szakképzés nyújtotta lehetőségekről általános iskolás tanulóknak kihelyezett osztályfőnök órák keretében  általános tájékoztatás a szakképzés nyújtotta lehetőségekről általános iskolás tanulók szüleinek kihelyezett szülői értekezletek keretében  kihelyezett szakmaismertető interaktív foglalkozások  kihelyezett információkereső interaktív foglalkozások  gazdálkodó szervezetek üzemegységeiben tett szervezett látogatások A fenti tevékenységekben a kamarák természetes partnerei az iskolák, illetve a gazdálkodó szervezetek. Mellettük azonban további együttműködő partnerek felkutatása szükséges, első sorban a civil szférából, a kulturális egyesületek köréből és minden egyéb szervezeti körből, hogy az információkat az iskolai csatornák mellett egyéb utakon is eljuttathassuk az érintettekhez. Emellett minden egyéb fórumot is fel kell használni a pályainformáció-nyújtásra. Ilyen lehetőség a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által minden év őszén megszervezett Pályaválasztási Kiállítás, melyen a szakképző intézmények és a vállalkozások képzési kínálatával is megismerkedhetnek az általános iskolás tanulók. A Pályaválasztási Kiállítás mostanra az iskolák között széles körben ismertté vált, a pályaválasztás előtt álló osztályok szinte teljes számban ellátogatnak a rendezvényre. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésért felelős minisztériummal összefogásban évente megszervezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), melynek a fővárosban lebonyolított döntőjére a megye általános iskoláiból több száz gyermek utazhat kamarai támogatással. Az üzemlátogatások mellett ezen a rendezvényen nyílik alkalom a szakmák testközeli megismerésére. A látogató általános iskolásokra jelentős, pozitív hatást gyakorol, amint láthatják a hozzájuk korban közel álló társaikat munka közben. További lehetőségek még az információnyújtásra a szakmai versenyek, a szakmaismereti vetélkedők, a pályázatok, interaktív tájékoztató anyagok, tájékoztató filmek, kiadványok, stb. A szakiskolákban a közoktatási törvényben megfogalmazott és előírt iskolák közötti átjárhatóság biztosítása a gyakorlatban csak korlátozottan valósul meg. A 9-10. évfolyamos 50

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ pályaorientáció nem hatékony. Az intézmények túlnyomórészt csak a saját szakképzéshez kapcsolódó orientációs foglalkozásokat szervezik meg. A tapasztalatok szerint az orientációs foglakozások hatékonysága igen alacsony, ezért a tanulók többsége csak a gyakorlati képzés megkezdése után szembesül a szakma valós követelményeivel, a gazdálkodó szervezetek pedig a gyakorlati képzésre jelentkező tanulók képességeivel.

3.7.4.5 A gazdasági kamarák és érdekképviseleti szervezetek által végzett kutatások főbb eredményei A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. január hó folyamán is részt vett, abban a négy éve tartó országos kutatási programban, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete koordinálásával valósult meg, és célja az volt, hogy a szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható jövőbeni alakulását állapítsa meg. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több más szervezettel együtt a fejér megyei vállalkozások körében végzett kérdőíves felmérést arról, hogy a cégeknél hány szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállaló dolgozik, milyen szakmákban mekkora arányban tervezik a szakmunkás létszámukat növelni vagy csökkenteni, ezek a változtatások milyen időtávon belül várhatóak, illetve a pályakezdő szakmunkásokkal mennyire vannak megelégedve a vállalkozások képviselői. Jelen beszámoló tehát a fejér megyei vállalkozások által nyújtott adatok elemzésén alapul. Az eredmények kizárólag a megkérdezett vállalkozások körére vonatkoznak. A szakmunkások számát tekintve megállapítható, hogy a szakmunkások 62 százaléka a nagyvállalatoknál áll alkalmazásban, a középvállalkozásoknál 35 százalékuk, a kisvállalkozásoknál pedig 3 százalékuk. 15. sz. diagram

A munkavállalók és a szakmunkások létszáma a megyében és cégméret szerint statisztikai létszám fő (ezer) 31,777

35

szakmunkás létszám

21,561

30 25

4,29

0,688

5

0,408

10

7,558

9,524

15

12,258

20

0 Fejér megye

középvállalkozás kisvállalkozás

nagyvállalat

51


A szervezetek többsége úgy látja jelenleg, hogy a jövőben valószínűleg nem fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalóik létszáma, 73 százalékuk ezt gondolja az elkövetkező egy évre, illetve ugyanezen a véleményen van a cégek kétharmada a középtávú jövőt illetően is. A szervezetek 23 százaléka egyértelműen jelezte, hogy náluk létszámnövekedés várható a következő 12 hónapban, míg a megkérdezett cégek 31 százaléka 3 év múlva kíván szakmunkás munkaerőt felvenni. Szakmunkás munkaerő elbocsátást is jeleztek előre a megkérdezett vállalkozások, a válaszadók 4 százalékánál fordulhatnak elő ilyen lépések a jövőben. A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy a fejér megyei cégek az elmúlt egy évben hány pályakezdő szakmunkást vettek fel, illetve belőlük hányat alkalmaznak még jelenleg is. A kérdésre adott válaszokat elemezve kiderül, hogy a cégek harmada vett fel az elmúlt egy év során pályakezdő szakmunkást, míg a vállalkozások két harmada nem alkalmazott ilyen munkavállalót. A cégek képviselői alapvetően elégedettek a pályakezdők felkészültségével, véleményük szerint munkájuk elvégzéséhez inkább megfelelő mértékben vannak felkészülve. A válaszadók 23 százaléka nagyon elégedett, 57 százalékuk inkább elégedett, 23 százalékuk szerint pedig inkább nem megfelelő a pályakezdők felkészültsége. Cégméret alapján a legelégedettebbek a középvállalkozások a pályakezdők felkészültségével, őket követik a nagyvállalatok. Legkevésbé a kisvállalkozások elégedettek a pályakezdőkkel, körükben a legmagasabb a negatív véleménnyel rendelkezők aránya. Leginkább a pályakezdők önálló munkavégzés képességével és munkakultúrájukkal elégedettek kevésbé a munkaadók, 38 illetve 36 százalékuk említette ezeket a problémákat, továbbá 34 százalékuk a munka-, és élettapasztalatokat sorolta fel. A cégek körülbelül egynegyede szerint a pályakezdőik nem rendelkeztek együttműködési készséggel, illetve megfelelő mértékben technikai, és feladat-specifikus képességekkel. További 17 százalékuk említette a motivációhiányt, 11 százalékuk pedig a felelősségtudattal kapcsolatos hiányokat. A vállalkozások legkisebb arányban az idegennyelv-tudást, az ügyféllel való bánásmódot és a vezetési-szervezési képességet jelölték meg problémaként, ezeket a válaszadók maximum 2 százaléka említette.

52


16. sz. diagram

Milyen tekintetben voltak a pályakezdőik nem megfelelő felkészültségűek? önálló munkav égzés képessége munkakultúra munka-/élettapasztalat egy üttmûködési készség technikai, feladat-specifikus képességek motiv áció 17% felelõsségtudat 11% kollégákkal v aló bánásmód 9% fegy elmezettség 9% pontosság 6% általános tudás, készségek 4% számoláskészség 4% idegenny elv -tudás 2% ügy féllel v aló bánásmód 2% v ezetési, szerv ezési képességek 2% 0%

10%

20%

38% 36% 34% 28% 26%

30%

40%

50%

említések százalékos aránya

3.7.5. Munkaerő-piaci igények, képzés szerkezete

A munkaügyi központ évente egy alkalommal reprezentatív felmérést végez a megyei munkáltatók körében. A rövidtávú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás előző évi felmérései alapján a megkérdezett munkáltatók meghatározó hányada visszafogott várakozással tekint a 2013. év elé, mivel többségük mind a reálfolyamatokra, mind a létszámváltozásokra vonatkozó kérdések tekintetében szinten tartást vetít előre, ugyanakkor a cégek egy szűk körénél a derűlátás jelei is megmutatkoznak.

53


50 - 99 fő

100 fő és több

17. sz. táblázat Keresett foglalkozások az év végi tervezett létszámfelvételek nagyságcsoportjai szerint (az évente megkérdezett fejér megyei munkáltatók által jelzett igények alapján)

2011.

2012.

2013.

Gumitermék-gyártó, vulkanizáló

Villamos-berendezés összeszerelő Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású

Gumitermék gyártó gépkezelő

Fémmegmunkáló gépkezelő

Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője

Egyéb termék-összeszerelő

Egyéb termék-összeszerelő

Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője

Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, - tartósító

Mechanikai gép-összeszerelő

Szabó, varró Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője

20 - 49 fő

Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású

Egyéb szolgáltatási foglalkozású Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője Villamos gépek és készülékek műszerésze és javítója

Kőműves Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője

10-19 fő

Gyengeáramú villamosmérnök Gyengeáramú villamos ipari technikus

Forgácsoló

Villamosmérnök

Mechanikai gép összeszerelő

Kőműves

Eladó

Ügynök

Számviteli ügyintéző

Lakatos

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású

Kubikos

Fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó

Vezeték- és csőhálózat- szerelő

Lakatos

Autóbuszvezető

Rakodómunkás

Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gép kezelője

Vízgazdálkodási gépkezelő

Baromfitartó és - tenyésztő

Egyéb irodai, ügyviteli foglalkozású Vezeték és csőhálózat szerelő Gépkezelők

Forrás: Fejér megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

A bejelentett munkaerő igény az elmúlt két év távlatában jelentősen nem módosult. A térségbe települő vállalkozások tudják módosítani jelentősen a már ismert képzési szükségleteket.

54

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 3.7.6. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései

A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2012. október 1-jét megelőzően regionális szinten hozta döntéseit Az elődjeként működő Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság korábbi években hozott döntéseit is a munkaerő-piac igényeinek alapos vizsgálata előzte meg, ennek megfelelően hozta meg határozatait. A három megyét magába foglaló testület „támogatott”, „nem támogatott” és „kiemelten támogatott” kategóriákban hozta meg döntését a 2012/2013-as tanévre vonatkozóan. A 2013/2014-es tanévben átmeneti jelleggel két kategóriát alkalmaztak az RFKB-k, az egyik a „korlátozás nélkül beiskolázható”, a másik a „költségvetési hozzájárulásra nem javasolt” szakképesítések. Tapasztalat, hogy a korábbi évek RFKB döntéseihez a szakképző iskolák jelentős mértékben alkalmazkodtak A újonnan alakult bizottság minden év március 31-ig teszi meg javaslatát a következő iskolai tanév tekintetében. A konzultációs testület javaslattételét megelőzőn alapos kutatómunkát végez, mind a munkaerő-piaci mutatókat, mind a szakképző iskolák igényeit, kapacitásukat, a meg lévő infrastruktúrát és az évek óta folyó Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatásainak eredményeit figyelembe véve. A hiány- és ösztöndíjas szakképesítések meghatározásakor a bizottság az előző évek döntéseitől kis mértékben tért el.

55


18. sz. táblázat Ösztöndíjas szakmák Ösztöndíjas szakmák 2012/2013

2013/2014

2014/2015

Ács, állványozó

Ács

Ács

Gépi forgácsoló

Gépi forgácsoló

Gépi forgácsoló

Hegesztő

Hegesztő

Hegesztő

Szerszámkészítő

Szerszámkészítő

Szerszámkészítő

Kőműves

Kőműves

Kőműves

Géplakatos

Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

Villanyszerelő

Villanyszerelő

Villanyszerelő

Szociális gondozó

Szociális gondozó és ápoló

Szociális gondozó és ápoló

Húsipari termékgyártó

húsipari termékgyártó

Férfiszabó

Épületgépészeti rendszerszerelő

Ipari gépész

Dísznövénykertész

A hiány- és ösztöndíjas szakképesítések meghatározása során is konzekvensen követte a Bizottság a korábbi évi döntéseit, így azokban évről-évre nem történtek jelentős változások. Jellemző, hogy az így meghatározott szakképesítések főként a gépipari és építőipari szakmacsoportokba tartoznak. Mivel ezek jellemzően fiúk által választott szakképesítések, ezért a Bizottság megpróbált „lányos” szakmákat is meghatározni – így került a körbe a Szociális gondozó és ápoló, férfi szabó és a dísznövénykertész. Az MFKB-k a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti javaslattételében - a szakképesítések és a szakközépiskolai ágazatok körében – újra „három lépcsős” szerkezetben születnek a javaslatok (korlátozás nélkül támogatott, korlátozottan támogatott, nem támogatott).

56


4. Szakképzés-fejlesztési koncepció létrejöttének indoklása 4.1. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete

Kapcsolódó jogszabályok köre:  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,  2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról,  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,  2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról,  2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről,  2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól,  2012. évi CLXXXVIII. törvény egyes köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről,  150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásáról,  202/2012.Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

57


4.2. Szakképzés irányítás változásai Az utóbb időben átalakult a szakképzés irányításban résztvevők köre. Az alábbi fejezet részletesen mutatja be a résztvevő szervezeteket. 4.2.1. A Fejér Megyei Kormányhivatal - Oktatási Főosztály A Fejér Megyei Kormányhivatal részére a jogszabályok fontos oktatásirányítási kötelezettségeket írnak elő, így az Oktatási Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozik, hogy:  közreműködik az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, koordinálásában,  közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában,  közreműködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokban,  első és másodfokú hatósági döntéseket hoz tanulói jogviszonnyal, tankötelezettséggel kapcsolatban,  a járási hivatalok útján gondoskodik a tanulók nyilvántartásáról, a tankötelezettség teljesítéséről.  a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedélyezési eljárás lefolytatása,  a szakmai vizsga hatósági ellenőrzése,  a nemzetgazdasági miniszter megbízásából képviselet ellátása a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságban,  a szakképzési törvény alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól kapott szakmai tételek szétosztása.

4.2.2. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, 2012. évi CLXXXVIII. Törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről és a 202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról jelentősen megváltoztatta a iskola fenntartói és működési rendszerét. 2013. januártól jelentősen változott az iskolák fenntartói rendszere. A Kormány 2012. szeptember elsejével létrehozta az Emberi Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkárság irányítása alatt működő központi hivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mely a KLIK mozaik nevet viseli, szerepe szerint állami intézményfenntartó központ. Az állami fenntartású iskolákban a megyei szakképzés irányítását a megyeközponti tankerület végzi. A megyeközponti tankerület a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai 58

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó közoktatási intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A tankerületi igazgatók főbb feladata az illetékességi területükön működő köznevelési intézmények irányítása, pedagógiai munkájának koordinálása, kapcsolattartás az intézményvezetőkkel, pedagógusokkal és a köznevelés egyéb szereplőivel; rendszeres jelentések és adatszolgáltatások készítése; bizonyos esetekben az intézmények működési feladatainak ellátása. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központon kívül a megyében találhatók egyházak, alapítványok és gazdasági társaságok által működtetett szakképző intézmények. 4.2.3. A Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött megállapodás alapján a területi kamarák közreműködnek a szakképzés fejlesztésében. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésről, valamint a kamarákról szóló törvények alapján - országosan egységes eljárásrenddel - végzi feladatait a szakképzés területén. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakképzési feladatait a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. sz. és a közoktatásról szóló törvények rendelkezései, a vonatkozó végrehajtási rendeletek, valamint a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglaltak határozzák meg. A kamara szakemberei dolgozzák ki a kamara gondozásában lévő szakmák esetén a szakmai- és vizsgakövetelményeket. Ellen jegyzik, nyilvántartják és ellenőrzik a gyakorlati képzőhely és a tanuló közt létrejött tanulószerződéseket, illetve az együttműködési megállapodásokat. A kamara minősíti és ellenőrzi a gyakorlati képzőhelyeket, s ez alapján csak azok a cégek foglalkozhatnak tanulóképzéssel, amelyek teljesítik a képzés személyi, tárgyi és technikai feltételeit. Ez a rendszer tehát garancia arra, hogy csak azok a cégek foglalkozhassanak tanulóképzéssel, amelyek a legjobb színvonalat képviselik. Az Ipari és Kereskedelmi Kamara delegál vizsgaelnököt és vizsgabizottsági tagokat abban a 125 szakmában, amelyekben a kamara közreműködik a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozásában. (Ebből a megyében jelenleg 75 szakmában zajlik ténylegesen iskolai rendszerű képzés.). Az agrárgazdasági kamara a megállapodással átvett 45 szakképesítés 2013-ban kibővül a 14-es környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport szakképesítéseivel, így a vidékfejlesztési minisztérium illetékességébe tartozó valamennyi szakképesítés az agrárgazdasági kamara gondozásába kerül. A megyében 10 szakképző iskolában mintegy 17 59

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ fő szakképesítés keretében folyik ágazati iskolai rendszerű szakképzés, de jelentős az iskolarendszeren kívüli képzés aránya is. A kamara feladata, hogy aktuális információkkal lássa el a szakképzési intézményeket és gyakorlati képzőhelyeket, közvetítse a kormányzat felé a képzők véleményét, igényét, és segítsen a tanulóknak a megfelelő gyakorlati képzőhelyeket biztosítani. A szakképzésről szóló törvény értelmében a kamara látja el a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság munkaszervezeti feladatait, azaz szervezi és előkészíti a testületi üléseket. A kamarák együttműködési szakmai területei:              

a tanulószerződéses rendszer működtetése, tanácsadás, ellenőrzés és adminisztráció, a gyakorlati képzőhelyek nyilvántartása, ellenőrzése és adminisztrációs feladatok ellátása, szakmai gyakorlati szintvizsgák szervezése, OKJ-s szakmai vizsgákra kamarai tag és elnök delegálása, szakmai vizsgák ellenőrzése központi felkérés alapján, mesterképzések szervezése, mestervizsgáztatás, felnőttképzés, felnőttképzési szolgáltatások, tanácsadás, pályázatírás, szakmai tanulmányi versenyek előkészítése és szervezése, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) és OSZT területi szervezése, gyakorlati oktatók és oktatásvezetők klubjának (GYOK) működtetése, pályaválasztási rendezvények szervezése, pályaorientáció, pályakövetés, munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer működtetésével kapcsolatos területi szintű feladatok ellátása. MFKB működtetése

A feladatellátás során a kamarák együttműködnek az oktatási intézményekkel, a központi, illetve az ágazati fejlesztő-szolgáltató intézetekkel, a civil szervezetekkel, a gazdasági érdekképviseletekkel, a képzésért felelős minisztériumokkal valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és a szakmai kamarákkal. 4.2.4. Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Az MFKB a szakképzés fejlesztése szempontjából, 2012. október 01-től konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó megyei testületként működik. Az MFKB hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. A bizottság létszáma 7 fő. A tagokat az országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei ( 2 fő), a területi gazdasági kamarák ( 2 fő), a kormányhivatal ( 1 fő a foglalkoztatási, 1 fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés ( 1 fő) delegál.

60

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az MFKB köteles megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a vonatkozó jogszabályok véleményezésre, állásfoglalásra, javaslattételre, valamint döntésre a hatáskörébe utalnak. Az MFKB javaslatot tesz:  



   

a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire; a megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). E javaslattételi jog nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre; a felnőttoktatást is magába foglaló iskola rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire valamint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre; a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk nyert összeg nagyságára; a képzési alaprész központi kerete megyei felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre; a nívódíj odaítélésére; a megyében a hiány-szakképesítésekre, valamint a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre;

A bizottság együttműködik az országos, a regionális és a megyei szervezetekkel a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. Közreműködik munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában, illetve a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában. Kidolgozza az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésének a megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázás arányainak rövid- és középtávú tervét tartalmazó szakképzés-fejlesztési koncepcióját, amely a megye közép- és hosszú távú területfejlesztési stratégiájának részét képezi. Állást foglal fenntartói megkeresés esetén a szakképzést érintő fenntartói döntések megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról. Részt vállal az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában és a pályakövetési rendszer működtetésében. Ellátja az alaprész decentralizált keretével és a nívódíj odaítélésével kapcsolatos pályázatok értékelésével kapcsolatos feladatokat valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

61

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Kezdeményezi az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésével kapcsolatban, a bizottság által indokolt változtatások megtételét. A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság megalakulása óta az alábbi feladatokat látta el: - javaslatot tett a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire (A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2012. évi decentralizált keretéből finanszírozandó, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésre irányuló beruházások támogatására fordítható megyei keretösszeg (251 297 000 Ft). A bizottság javaslata alapján 24 gazdálkodó nyerte el a kért támogatás 100 %-át, 6 iskola nyerte el a kért támogatás 100 %-át, 8 iskola nyert 20 %-os csökkenéssel. A bizottság javaslatát a miniszter változtatás nélkül elfogadta) - Javaslatot tett a megye képzési irányaira és beiskolázási arányira a 2014/2015-ös tanévre vonatkozóan Mutató Érintett szakképesítések száma Korlátozás nélkül támogatott szakképesítések száma 29 Korlátozottan támogatott szakképesítések száma 117 Nem támogatott szakképesítések száma 104 - kidolgozta a megyére vonatkozó szakképzés fejlesztési koncepciót, amely a megye középés hosszú távú területfejlesztési stratégiájának részét képezi.

4.2.5. A megyei szakképzés- és a területfejlesztés A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13.§ (2) bekezdés b) pont: „A megyei önkormányzat […] a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat.” A Fejér Megyei Önkormányzat fejlesztési koncepciója a terület-felhasználási alapelvek között kiemeli a közkincset képező természeti és kulturális értékek megőrzését, a barnamezős fejlesztések és a helyi adottságokhoz igazodó térségi gazdaság és társadalom támogatását. A megye területének nagy része földrajzi meghatározottságú védendő természeti környezet, melyen csak e speciális funkciókhoz kapcsolódó, kisléptékű, helyi termékek feldolgozását végző ipar- illetve turizmusfejlesztés kívánatos. Ezekben a

62

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ térségekben elsősorban a kisvárosok munkahelyteremtő, kisvállalkozói típusú gazdaságfejlesztése a prioritás. A megye kitörési pontjaként tekintendő a humán fejlesztésekre való fókuszálás. Ezen belül az igényes, értékközpontú, munkaszerető felnövekvő generációk kinevelése az oktatásiképzési terület nagy kihívása, amelyet a területfejlesztési forrásoknak is támogatni kell. Ahhoz, hogy a munkahelyteremtésben az önfoglalkoztatás bővülésének irányába lehessen elmozdulni, a tehetséges fiatalokat meg kell nyerni a vállalkozásbarát szemléletnek. A vállalkozói attitűdre, a vállalkozóvá válásra a fiatalokat meg kell tanítani, majd a vállalkozásuk elindításához szükséges beruházáshoz is támogatást kell adni. A vállalkozóvá válás szakaszai: - a preaktív szakaszban a kreativitás és az önbizalom fejlesztésével alkalmassá kell tenni a személyiséget, - a reaktív szakaszban ki kell alakítani a vállalkozói attitűdöt és megszerezni a szakmai tudást, - az aktív szakaszban el kell indítani az üzletet, hasznosítani a korábban tanultakat és vállalkozóként is aktualizálni a tudást. Az önfoglalkoztatás előtérbe kerülését Fejér megyében olyan fejlesztési célterületként is meg kell erősíteni, amelyhez pályázati források kötődnek. Ennek keretében egy támogatott mintaprogram keretében az oktatást – nevelést - képzést végzőket szükséges felvértezni azzal a kompetenciával, hogy hangsúlyosan a kreativitásra, a kudarctűrésre, a problémamegoldásra neveljék a kezük alatt formálódó gyerekeket, fiatalokat. Amennyiben a társadalom tagjai már a korai életszakaszban segítséget, motivációt kaphatnak egyfajta megújulásra képes szemlélet kialakulásához, az szakmai teljesítményükben is jelentkezni fog. A központi célkitűzések szerinti munkaalapú társadalom megteremtésében a foglalkoztatás bővítése az egyik leglényegesebb kérdés. Ebben a megvilágításban az önfoglalkoztatási képesség szerepe megnő, mely az egyéni érdeket a több lábon állás lehetőségével szolgálja, a közösségi érdekeket pedig azzal, hogy a speciális termelési-szolgáltatási igények kielégítésének felvállalására ösztönzi a munkaerőpiac szereplőit. A jogszabálynak megfelelően az MFKB folyamatos kapcsolatot tart a Fejér megyei Önkormányzattal – a bizottságnak tagja a megyei Közgyűlés képviselője – annak érdekében, hogy a kidolgozott irányelvek alapján a koncepcióba a javaslatokat beépíthessék. A bizottság tagjai több konzultáción részt vettek, és egyeztették és kifejtették véleményüket. Ennek következtében a Fejér megye területfejlesztési koncepciója „Befektetés az emberekbe” fejezet a szakképzés-fejlesztési koncepcióval összhangban a következő fejlesztési irányokat és kapcsolódó intézkedéseket fogalmazta meg:  

Szakképzés további bővítése, hálózat korszerűsítése, Felnőtt képzések erősítése, a munkavállalók és vállalkozók szakmai ismereteinek bővítése, 63

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ        

Vállalatok és felsőoktatási intézmények partnerségi programjainak ösztönzése, gyakorlati képzés fejlesztése, Kutatási együttműködések bővítése, kutatói létszám emelése, Közösségi infó-kommunikációs hozzáférési lehetőségek biztosítása, Integrált IKT megoldások alkalmazása: „intelligens városok” e-kormányzása, eközigazgatás fejlesztése, digitális társadalmi befogadás, Infó-kommunikációs csatornák bővítése, intézményi és vállalati internetes oldalak tartalmának bővítése, fejlesztése, interaktivitási lehetőségek kihasználása, Digitális oktatás – képzés – nevelés feltételeinek megteremtése, Egészség- és környezettudatos életmódra nevelés, szemléletformálás, Helyi és kisközösségi identitásfejlesztés, közösségi programok szervezése, helyi sajátosságok, hagyományokhoz kapcsolódó nevelési programok kialakítása,

Az MFKB a megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának készítése során a fejlesztési irányokat figyelembe vette és beépítette az alapelvekbe, a stratégiai célokba, a feladatokba és eszközökbe, azok a koncepció szerves részét, megvalósítandó feladatait képezik.

4.2.6. A megyei szakképzési és a köznevelési rendszer

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 75. § (1) bekezdés: „Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal (Oktatási Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.” Az Oktatási Hivatalnak kell elkészíteni a köznevelési fejlesztési tervet. Szakképzési terv tervezett fejezetei:    

Demográfiai adatok alapján a szakképzésbe jelentkezők prognosztizált létszáma és intézményi kapacitás, Szakképzési centrumok bemutatása (centrum és intézmények), Szakképzési intézményrendszer átszervezésének megyei szintű tervezése – szakközépiskola, Szakképzési intézményrendszer átszervezésének megyei szintű tervezése – szakiskola, 64

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ   

Szakképzési intézményrendszer átszervezésének megyei szintű tervezése Pedagógus adatok, HÍD programban résztvevő intézmények tervezet adatai, Felnőttoktatás tervezet adatai.

65


5. Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció 5.1. A koncepció hatálya Területi hatály: Fejér megye területe Időbeli hatály: 2013-2020 (folyamatos felülvizsgálattal) Intézményi és szervezeti hatály: A koncepció hatálya kiterjed a Fejér megye területén bejegyzett, illetve ott szakképzési tevékenységet folytató intézményekre, továbbá a velük, ezen tevékenységükkel összhangban kapcsolatban álló intézményekre, állami, önkormányzati, érdekvédelmi szervezetekre, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára, vállalkozásokra és civil szervezetekre.

5.2. A koncepció szerkezete A koncepció szerkezetileg három szintre tagolódik. Első szint: a probléma feltárása. Adatgyűjtés után ezen a szinten feldolgoztuk a szakképzés fejlesztése során fontosnak tartott kérdéseket, probléma háttereket, elemeztük azt. Alternatívákat jelölünk ki, melyek választási lehetőséget biztosítanak. Második szint: a jövőkép megfogalmazása, stratégia alkotás szintje. A feltárt problémákhoz célokat határozunk meg. A célok tartalmazzák a vízió eléréséhez szükséges akciókat, melyek működtetésével a jövőképben megfogalmazott eredmény elérhető. Harmadik szint: a feladatok és eszközök szintje: A feladatok végrehajtására alkalmas azon eljárások, tevékenységek meghatározása, melyek a rendelkezésre álló erőforrások hasznosításával hatékonyan és eredményesen alkalmazhatóak a probléma megoldására.

66

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5.3. Alapelvek és feladatok Az Európa Tanács 2010. júniusában fogadta el az „Oktatás és képzés 2020” stratégiát, amely a: 1. Szakoktatás és –képzés minőségének és hatékonyságának javítása, vonzó jellegének erősítése és a munkaerő-piachoz történő igazodása 2. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása, 3. A kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése, 4. A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdításagondolatkörökben fogalmazta meg a legfontosabb alapelveket. Ehhez igazodva megfogalmazták a 2011-2014 évekre vonatkozó rövid távú célokat. Az elfogadott dokumentum részletesen taglalja a nemzeti szintű fellépéseket és az uniós szintű támogatásokat. A szakképzés- fejlesztési koncepció kidolgozásának alapelvei: 



A megye és a nemzetgazdaság szakember igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési struktúra kialakítása, mely képes a gazdaság munkaerő szükségletének mennyiségi és minőségi kiszolgálására. A szakképzés társadalompolitikai szerepének hangsúlyozása, a jövő generációk kilátásainak javítása, az életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával.



A gazdaság munkaerő-piaci igényeinek hangsúlyos figyelembevétele a foglalkoztatás bővítése, az öngondoskodás, továbbá az állampolgári szuverenitás megőrzése, kibővítése céljából.



A társadalmi különbségek csökkentése a szakképzés fejlesztésének, irányításának aktív eszközeivel, az esélyegyenlőség kiteljesítése nemek, etnikai csoportok, és fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű személyek számára.



A szakképzés rendszerének átfogó modernizációja a tervezési, szervezési, folyamatkövetési és pedagógiai eszközök egységes, új megközelítésű, modellszerű alkalmazásával.



Az alapfokú oktatás gyakorlatának, követelményrendszerének megerősítése abból a célból, hogy a szakképzés számára megfelelően általános műveltséggel rendelkező, élethosszig tartó tanulásra, munkára motivált fiatalok esélyei növelhetők legyenek a középfokú szakképzés által támasztott követelmények eredményes elsajátítására.



Az infó-kommunikációs technológia széles körű alkalmazása feltételeinek megteremtése, hogy a jövő meghatározó technológiai eszközei mindenki számára elérhetően és alkalmazhatóan biztosíthassák az információs társadalom kialakulását.

67


5.4 Fejér megye szakképzésének jövőképe

A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság célja egy modern, az európai uniós trendekhez igazodó és a megyei igényekre koncentráló szakképzési rendszer kialakítását szolgálja,

amely teljes szakképzési

vertikummal,

jelentős gazdasági

kapcsolati

potenciállal, meghatározó szellemi és kulturális kisugárzással rendelkezik. A rendszer tevékenységével az egyre vonzóbb, folyamatosan aktuális tudást nyújtó, módszertanilag felkészült, magasan kvalifikált oktatókkal dolgozó, megújuló, fokozottan a szakmai életpályára felkészítő, innovatív, széles körben elérhető, az igényekre rugalmasan reagáló hatékonyan gazdálkodó és vállalkozó szakképző iskolák kialakítását segítse. Az intézmények, amelyek Székesfehérvár, Dunaújváros, Fejér megye és a Közép-dunántúli régió sajátos kihívásait, illetve problémáit szem előtt tartva képeznek szakembereket a gazdaság által igényelt mennyiségben, minőségben és a megyei specifikumoknak megfelelően, valamint a gazdasági és társadalmi szereplőkkel együttműködve támogatnak kutatásokat és fejlesztéseket.

5.5. A szakképzésfejlesztés átfogó céljai A legfontosabb célok a következők: 1. Vonzó és befogadó szakképzés (alap-, tovább-, felnőttképzés) létrejöttének megteremtése, magasan kvalifikált tanárokkal és szakoktatókkal, innovatív tanulási módszerekkel, magas szintű infrastruktúra és létesítmények létrejöttével. 2. A munkaerő-piaci igényekhez való nagyfokú igazodás, a gazdaság részéről felmerülő képzési szükségletek rugalmas és változatos oktatási és képzési formákban való kielégítése, lehetőséget adva a szakmaváltásra is. 3. A szakképzés minőségi javítása, minőségirányítási rendszer kidolgozása, hatékony megyei adaptálása, mely kiterjed a szakmai követelmények teljesítésének mérésére, a szakmai kulcskompetenciák megszerzésére. 4. A munkaalapú tanulás erősítése, melynek fő eleme a duális képzés általánossá tétele, a tanulószerződések számának és a gyakorlati képzőhelyek számának növelése. 5. A szakmai képzés kapcsolatának szorosabbra fűzése a termelő üzemekkel, úgy, hogy a gyakorlati oktatók továbbképzés keretében ismerjék meg a munkahelyi szakmai követelményeket és a munkahelyek jelezzék vissza az elvárt kompetenciák elsajátítási szintjét. 68

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 6. A pályakezdő fiatalok számára gyakornoki program támogatása, mely kapcsolatban van a tanulószerződések folytatásával. 7. Szükséges a képzés tartalmi és módszertani megújításának növelése, hogy csökkenjen a lemorzsolódás. Feladat az infó-kommunikációs technika alkalmazásának növelése a képzés minden területén. 8. Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása, hogy a fiatalok kötelezettségnek érezzék a folyamatos fejlődést együttműködve a vállalati és civil szférával.

5.6. Fejér megye szakképzés-fejlesztési részcélkitűzései 1.

2.

3.

  

Az esélyegyenlőség biztosítása A nők esélyegyenlőségének biztosítása, A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk, A romák esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk.

A szakképzés és a munkaerő-piac igényeinek összehangolása Elsősorban a megyei, azon túl a hazai munkaerőpiac igényeinek kielégítésére alkalmas szakképzési-rendszer és képzési kínálat kialakítása,  A munkaerő-piacról érkező igények figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál,  Hatékony pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása,  Tanulószerződések általánossá tétele,  A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése,  A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása,  Az egységes pályakövetési rendszer bevezetése és eredményének visszahatása a képzési kínálatra,  Képzési kínálat racionalizálása,  A duális (3 éves) szakképzési rendszer teljes körű bevezetése,  A gyakorlati képzőhelyek számának radikális növelése,  A gyakorlati oktatók folyamatos képzése, képzésük korszerűsítése,  A helyi felnőttképzés teljesítményének javítása. 

A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése  A területi igényekhez hangolt képzés kialakítása,  A HÍD jellegű programok támogatása,  A speciális pedagógus továbbképzések,  Az iskolai szociális munka megerősítése,  A pályaorientáció szerepének növelése, pályakövetés erősítése,  Mesterképzés szerepe a hatékony gyakorlati képzésben,  Felsőoktatási szakképzés szerepe, illeszkedése a szakképzés rendszerébe,  Iskolarendszeren kívüli szakképzés EU-s és hazai finanszírozású képzések keretében folytatott képzések munkaerő-piaci relevanciája,  Az együttműködés az adatszolgáltatásban, közös szempontrendszerű adatbázisok létrehozása.

69

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4.

A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása  Az NFA képzési alaprészből nyújtott támogatások felhasználása,  A szakképzéshez kapcsolódó hazai és EU-s források feltérképezése,  A szakképzés komplex erőforrástérképének megrajzolása,  A források felhasználásának hatékonyabbá tétele a feladatellátás volumenéhez illeszkedő intézményhálózat üzemeltetése,  A képzési kínálat koncentrációja,  A jelenlegi kapacitások strukturáltabb és oktatásgazdaságilag jobb kihasználása.

5. Az gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában  A kis és középvállalkozások együttműködésének megszervezése szakképzési igények szempontjából,  A szakmai követelményrendszer átalakítása,  Fejlesztési irányvonalak meghatározása. 6.

  

Az információs rendszerek kiépítése Adatbázis létrehozása a régió szakképzőiről (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli), Pályakövetési rendszer felhasználása a tervezésnél, Munkaadók igényeinek felméréséből kapott adatok figyelembevétele a döntés előkészítésénél.

5.7. A koncepció céljainak indoklása, feladatok, eszközök 5.7.1. Az esélyegyenlőség biztosítása Elsőként az esélyegyenlőség kérdéskörét, mint minden területre kiterjedő horizontális feladat és eszközrendszert tárgyaljuk. A nők esélyegyenlőségének biztosítása A szakképzésben a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét tekintve a hagyományos nemi szerepeket érintő felfogás következtében a gyermek-vállalás, - nevelés a nők életpályáját kedvezőtlenül befolyásolja, szűkíti mozgásterüket, mivel elsősorban a nők vállalnak nagyobb részt a családi és háztartási teendők ellátásában. Ezért a munkáltatók esetenként – a rendelkezésre állást mérlegelve – inkább a férfiakat részesítik előnybe a toborzásánál, előmenetelnél. Ez a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét, képességeiknek megfelelő munkahelyi érvényesülését korlátozzák. A nők megbecsültsége alacsonyabb a munka világában, ezért az otthoni helytállást jobban lehetővé tevő szakmát, munkahelyet, időbeosztást választanak, alacsonyabb presztízsű munkakörben helyezkednek el. A nők egyéni helyzetét és esélyeit a munkaerő-piacon elhelyezkedési esélyeiket, foglalkoztatási feltételeiket nemükből eredő hátrányos helyzet határozza meg. A jellemző egyenlőtlenség statisztikai adatokból is megállapítható, amiből látható, hogy nem csak a 70

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ munkanélküliségi adatok a magasabbak, hanem például a kiközvetítési akadályok (gyermek-megőrzési gondokból adódóan), a jövedelmi különbségek, a foglalkoztatottság képzettségi struktúrája, a munkaerőpiac nemek szerinti szegregációja is. A nők néhány tipikus szakmára való koncentrálása hátrányos helyzetet teremt, ezen hosszú távon változást elősegíteni csak akkor tudunk, ha a nők foglalkoztatásának és szakmai beilleszkedésének mikéntjét és minőségét helyezzük előtérbe. Ennek egyik eszköze lehet a nem hagyományos női szakmákra való felkészítés, ami nagymértékben hozzájárulna az esélyegyenlőség elősegítéséhez. A specifikus nőképzést a nők vállalkozóvá válásánál, a gyermekgondozásból visszatérni kívánó nők támogatásánál és a hátrányos helyzetűek – pl. alacsony képzettségű nők nem hagyományosan női szakmákban történő – képzésénél kell figyelembe venni (tolerancia kialakítása az oktatás egész folyamatában az óvodától a felnőttképzésig, tudatos pályaorientáció a nem hagyományos női szakmák elsajátítására). A nő-specifikus felnőttképzés elsősorban a hátrányos helyzetű nőket tekinti célcsoportnak, akik gyakran többszörösen hátrányos helyzetűek: alacsony iskolai végzettségűek, nem piacképes végzettséggel rendelkeznek, a tanulástól elszoktak, általában kisebb településen élnek, ahol egyetlen lehetőség a közmunka. Ha jelenlegi helyzetükből nem sikerül kilépni, ezt örökíthetik tovább. A gyakorlatban a nők részére alkalmazott támogatások (pl. foglalkoztatási programok, gyermekgondozási támogatások) hosszabb távon nem járhatnak sikerrel, hiszen pl. ha a nőket a munka világába való beilleszkedés érdekében pl. hagyományos női szakmákra képzik, a hátrányos helyzetet újrateremtjük. A képzést alapos körültekintéssel kell végezni nagyobb előkészítést igényelnek, pályaorientációs tréninget kell, hogy tartalmazzanak, a képzés ideje alatt folyamatos tanácsadást, egyéb szolgáltatást is be kell építeni – ezáltal a képzés költségei magasabbak, mint az általános munkaerő-piaci képzések, ami akadályt jelenthet a támogathatóságban. Felnőttképzés keretében a képzési programokat úgy kellene összeállítani, hogy azok kötődjenek a munkafolyamatokhoz, kombinálni kellene a szakmai képzést a személyiségfejlesztéssel. Jelentőséggel bír a nők esetében az idő szervezése: a megfelelő képzési időtartam, az óraszám, a kezdés befejezés megfelelő időpontja – ezt a lemorzsolódás csökkentése érdekében figyelembe kell venni egy képzés szervezésekor. A nők esetében ugyanis különösen fontos lenne, hogy a képzéssel járó elfoglaltság egyeztetve legyen az egyéni időbeosztás lehetőségével, és a képzések megfelelő támogató szolgáltatásokkal egészüljenek ki. A nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a pályaorientációs tevékenység erősítésével, a beiskolázási szerkezet átalakításával növelni kell esélyeiket olyan szakképesítések megszerzése érdekében, hogy növekedjen munkaerő-piaci esélyük. A képzésbe épített speciális módszerekkel csökkenteni kell lemorzsolódásukat.

71

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk a szakképzés területén A társadalmi kirekesztődés egyik eleme a bizonytalan munkaerő-piaci pozíció és a munkaerőpiacról történő tartós kiszorulás, a tartós munkanélküliség. Ebben egyes társadalmi csoportok, elsősorban a roma és a megváltozott munkaképességű emberek érintettek leginkább, esetükben a hátrányok legtöbbször halmozottan jelentkeznek. Magyarországon az utóbbi években egy sor kormányzati döntés látott napvilágot a fogyatékosok és a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci hátrányát csökkentő intézkedésekre vonatkozóan. A fogyatékkal élő emberek többsége nem intézetben, hanem családban, vagy egyedülállóként él. Ezzel meg lenne a lehetőségük a társadalmi beilleszkedésre, de tapasztalható, hogy a fogyatékkal élők teljes családja ki van téve a társadalmi leszakadásnak. A hátrányos helyzet leküzdésének egyik legfontosabb eszköze a képzés, melynek célja, hogy a képzés eszközrendszerével olyan képzési programot kínáljon a célcsoport számára, amivel hátrányaik ellenére a munkaerő-piac aktív részesévé válhatnak. A képzéssel szemben elvárt a nyitott, rugalmas képzési rendszer, a képzések modul rendszerű felépítése pedig lehetőség ad az egyéni fejlesztésre. A tanulás, a mentális és kommunikációs képességek fejlesztése, a hiányzó ismeretek pótlása segíti a résztvevőket, hogy a hátrányos helyzetükből adódó esélyegyenlőtlenségeiket csökkentsék. A korszerű képzés alapelvei: az átláthatóság, az esélyegyenlőség, a megelőző tudáshoz való alkalmazkodás, a szakmai képesség fejlesztése és a tanulhatóság, a hozzáférhetőség. A fogyatékossággal élő emberek képzésben való részvételének legfőbb akadálya az akadálymentesség hiánya, ami alatt nem csak a mozgáskorlátozott emberek hozzáférési lehetőségét kell érteni, hanem valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó emberét, például a látássérült, hallássérült, autizmussal élő ember. Tehát az elsődleges cél, hogy megteremtsük az egyenlő esélyű hozzáférést mindenhol. Teljes körű akadálymentességről akkor beszélhetünk, ha mind a tárgyi, mind a kommunikációs elérhetőséget tudjuk biztosítani, ha a fogyatékossággal élő ember kísérő nélkül, önállóan is boldogul, ügyeit egyedül el tudja intézni. Ma a munkáltatók nem is az előítéletek, hanem a kockázatvállalás (pl. táppénz, hatékonyság) miatt nem alkalmaznak szívesen fogyatékkal élő embereket. Ezen egyének munkaerőpiacra történő integrációja a munkáltatókat segítő szolgáltatások és megfelelő kompenzációs támogatási rendszer nélkül ma elképzelhetetlen. A fogyatékkal élők esetében biztosítani kell a teljes körű fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést. A pályaorientáció segítségével olyan szakképzésbe irányítani őket, ahol teljes értékű munkához való hozzájutást tudnak biztosítani részükre.

72

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A romák esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk a szakképzés területén A ”roma” egy olyan elnevezés, melyet a romák is használnak és általánosan elfogadott abban az esetben, ha magukat, mint egy etnikai csoportot akarják megjeleníteni. Magyarországon a romák különösen érintettek a képzési területen a hátrányok által, illetve esetükben a hátrányok gyakran halmozottan jelentkeznek. Ez részben köszönhető a társadalmi előítéleteknek, azonban emellett szembetűnő az is, hogy az egyes kisebbségekhez tartozó emberek bizonyos képességei, tudása, társadalmi, gazdasági helyzetük eltér az átlagtól. E tulajdonságok (például alacsony végzettségi szint) nagymértékben befolyásolhatják képezhetőségüket. A kedvezőbb munkaerő-piaci pozíció elérése, a vállalkozóvá válás, az egész életen át tartó tanulás követelménye miatt az emberek többsége felnőttként kapcsolódik be a különböző oktatási formákba. A romák körében is különösen fontos lenne, hogy bekapcsolódjanak a felnőttképzésbe, hiszen ezzel esélyük lenne az integrációra. A roma lakosság magasabb iskolai végzettséghez, piacképes szakmához jutása olyan lépcsőfok lehetne, mely elengedhetetlen feltétele a tartós munkanélküliségből való kilépésnek, a jobb lakáskörülmények közé jutásnak, a szociális gondoskodásra szorulás helyett az önmagukról és családjaikról gondoskodni tudó polgári létnek. Ha sikerrel akarunk tenni valamit a romák magasabb iskolai végzettséghez jutásáért, a felemelkedés esélyének megszerzéséért, akkor szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy a leszakadó roma családok gyermekei az iskola világával történő első találkozásukkor rendszerint kudarcélményeket szereznek. Akik sem a saját életükben nem tapasztalták meg, sem környezetükben nem láttak mintát az életben való boldoguláshoz, nem tapasztalták meg, hogy a jobb életkörülmények megteremtéséhez vezető út a tanuláson keresztül valósulhat meg, azoknál meg kell a tanuláshoz való pozitív viszonyulást erősíteni. A felzárkóztatás érdekében szükséges a képzés minden típusú erősítése, az általános képzések esetén az általános iskolai végzettség megszerzése. Közvetett formában azonban az általános képzés is hasznosulhat, hiszen megteremti a magasabb szintű, már szakmainak tekinthető képzésekbe való belépés feltételét. Fontos, hogy a munkaerő-piacról kiszorult rétegeknek valós és reális alternatívát kínáló, egymásra épülő képzési modulokból álló, támogatott képzéseket kínáljunk és a képzések során erősítsük motivációjukat. Az általános iskola befejezése után azonnal legyen lehetőség olyan szakma megszerzésére, amely elhelyezkedésüket biztosíthatja. A képzéseknek természetesen fel kell készíteniük a résztvevőket az alkalmazkodásra, az élethosszig tartó tanulás elvének befogadására. A kínált képzéseknek támogatott képzésként kell megvalósulniuk. Az eddigi képzési tapasztalatok azt mutatják, hogy csak abban az esetben várható el a képzésben való részvétel, ha az nem sodorja veszélybe a képzésben résztvevő illetve családja megélhetését. A képzésben való részvételért nyújtott támogatás közelítőleg meg kell egyezzen, azzal az összeggel, amit a képzésben potenciálisan részt vevő egyébként a láthatatlan/fekete/szürke gazdaságban vagy

73

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ alkalmi munkásként az adott időszakban szerezhetne. További motivációt jelenthet a teljesítményhez kötött ösztöndíj-rendszerű támogatás. Ezért a romák részére szervezett képzéseknek a kognitív tartalmak átadásán kívül, a gyakorlati, szakmai képzés mellett a viselkedés, a magatartás kialakításával, a motiváltság erősítésével is kell foglalkozni. A jelentős teljesítmény elvárása, a mindennapitól eltérő tevékenység és rend elfogadása csak akkor lehetséges, ha motiváltan akarnak részesei lenni az oktatásnak. Az Európai Unió kiemelten támogatja a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák munkaerő-piaci integrációját. A szakképzésbe jutás érdekében széles körű tájékoztatást, egyéni és számukra kidolgozott módszertani, szociális támogatást kell nyújtani, hogy eredményes tanulmányokat folytassanak.

5.7.2. A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása A szakképzés eredményességének elsőszámú mutatója, hogy a végzettek milyen arányban tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Emellett annak mérése is lényeges szempont, hogy közülük milyen arányban vannak azok, akik tanult szakmájukban dolgoznak. Ahhoz, hogy a kínálat és kereslet minél jobban illeszkedjen egymáshoz, szükség van a szakképzés és a gazdaság igényeinek összehangolására, ami közvetlenül hozzájárul a szakképzés eredményességének növekedéséhez, ezáltal a foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság mutatói is javulnak. A megyei szakképzés eredményességének növelését célzó feladatok, az azok realizálását segítő eszközök és a feladatok végrehajtásától várt eredmények az alábbiakban kerülnek összefoglalásra.

Elsősorban a megyei, regionális, azon túl a hazai munkaerőpiac igényeinek kielégítésére alkalmas szakképzési-rendszer és képzési kínálat kialakítása. A megyei szakképzés eredményességi mutatóinak javulása érdekében szükséges, hogy a szakképzésben érintett intézmények, szervezetek, testületek legyenek képesek a megye valós munkaerő-piaci igényeinek feltérképezésére. A felmérések eredményei kerüljenek beépítésre a szakképzési rendszert, a szakmaszerkezetet átalakító fejlesztési elképzelésekbe. Az érintetteknek szoros együttműködést kell kiépíteni. A feladat elsősorban egy olyan, a megyei gazdasági igényekhez igazodó képzési kínálat kialakítása, mely képes a megye gazdaságának igényeit kielégíteni, a végzettek körében a minél nagyobb arányú foglalkoztathatóságot biztosítani, aminek egyaránt meg kell valósulnia az iskolai rendszerű szakképzés és a felnőttképzés vonatkozásában is. A szakképzés szereplői közötti együttműködés az MFKB-n, mint kapcsolódási ponton keresztül valósulhat meg, hiszen a bizottság a megye szakképzését alapvetően meghatározó feladatok elvégzéséért felelős. 74

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az előzőekben vázolt célkitűzések eléréséhez olyan adatszerzési és feldolgozási rendszer létrehozására van szükség, mely valós információkkal szolgál a gazdaság igényeiről a szakképzés szereplői számára. Ehhez szükséges a megyei gazdaság szereplőiről információkkal rendelkező szervezetek, testületek az előzőekben már említett szoros együttműködése, hiszen egy közösen kialakított szempontrendszer alapján létrejövő, folyamatosan frissülő gazdasági, foglalkoztatási és képzési adatokkal ellátott adatbázis hatékonyabb, mintha ezek külön-külön állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci folyamatok nyomon követése, az újonnan szerzett információk, a várható beruházások kiváltotta hatások ismerete, hatékony felhasználása, a kiépülő együttműködésbe történő integrálása szintén elengedhetetlen része a szakképzés minőségi fejlesztésére irányuló tervek végrehajtásának. A szakképzésben érintett intézmények, szervezetek, testületek mindegyike igényli olyan adatszerzési és feldolgozási rendszer létrehozását, amely valós információkkal szolgál a gazdaság igényeiről a szakképzés szereplői számára, azonban ennek kialakításához és működtetéséhez minden érintett félnek komolyan hozzá kell járulnia, hiszen éppen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az a terület, - a pályakövetési rendszerhez hasonlóan, ahol több éve nem sikerül a minden fél által jól használható rendszert kidolgozni.

A Munkaerő-piacról érkező igények figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál. A gazdaság a nagy nemzetközi versenyhelyzetben igényét a minőségi szakképzett munkaerő iránt jelenti be. A magyar szakképzés közép- és hosszú-távú fejlesztési elképzeléseinek elvárása a duális képzési forma általánossá tétele, mely a munkahelyi képzést helyezi előtérbe, ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak is. Ebben a képzési formában jelentős szerepe van a gazdaságnak, hiszen a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzésbe való bevonásának kiterjesztésére van szükség. Szükséges a munkahelyi szakmai követelmények, elvárások, a gyakorlati képzést végzők javaslatainak, észrevételeinek megismerése, beépítése a szakmai tartalmakba, ezáltal is még jobban érdekeltté téve őket a szakképzésben. A képzések szakmai tartalmának kidolgozásakor egyébként sem hagyhatóak figyelmen kívül a gazdaság jelzései, ezek alapján lehet ugyanis főként a gyakorlati képzés tartalmi elemeit a korszerű eljárásokhoz, technológiákhoz, tulajdonképpen a mindennapi gyakorlatban alkalmazott módszerekhez igazítani. Ennek köszönhetően alakítható ki a folytonosság, a zökkenőmentes átjárás lehetősége a tanulmányok és a munka világa között, ami hatással lehet a gazdálkodók képzési hajlandóságának növekedésére is, a közvetlen szakember utánpótlás kiképzésének lehetőségével.

75

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A szakképzést folytató intézményeknek fontos a gazdaság javaslatainak figyelembe vétele a szakmagondozás területén, a szakmai tartalmak folyamatos felülvizsgálata és beépítése a gyakorlati képzés tartalmába a számonkérés és vizsga követelményeibe. Ennek érdekében a kamara folytassa kutatásait, felméréseit a munkaerő-piaci igények alakulásáról. Az MFKB pedig állítsa össze, dolgozza ki a megye specifikus államilag támogatandó szakmacsoportok körét és közvetítse a szakképzést folytató intézmények és a fenntartók felé.

Hatékony pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása A pályaorientáció a szakképzésbe kerülés egyik legfontosabb eleme. A megfelelő pályaorientáció nagy segítséget jelent a szakképzés népszerűsítésében, a pályaválasztás támogatásában az iskolaválasztás előtt álló gyerekek és szüleik számára. A hatékony pályaorientáció következtében jelentős mértékben mérséklődhet a szakképzésre oly jellemző lemorzsolódás, valamint a későbbi pályamódosítások, pályakorrekciók is ritkábban fordulnának elő. A pályaválasztást segítő intézkedések végrehajtása a szakképzés eredményességének növeléséhez hasonlóan csakis a szakképzésben érintettek összefogásával valósulhat meg, kiegészülve az általános iskolák aktív részvételével. A pályaorientációt lehetőség szerint már az általános iskola minél korábbi szakaszában (ötödik-hatodik osztályban) érdemes elkezdeni, amiben az alapfokú oktatási intézményeknek is nagy a felelősségük. A pályaorientáció tehát a szülő, az iskola, a felsőoktatási intézmények, a munkaügyi és civil szervezetek közös feladata kell, hogy legyen. Ennek csupán egyik állomása az iskolai rendszerű szakképzés. A szakképzés szereplői önmagukban, a szakképzés rendszerén belül nem képesek a kétkezi szakmák presztízsének helyreállítására, ehhez – hosszabb idő alatt – minden érintett szereplő összehangolt együttműködése szükséges, többek között az általános iskolai oktatás során az értékorientált nevelés szerepét, a pályaorientációban érintettek szerepét érdemes kiemelni. A pályaorientáció hatékonyságának növelését szolgálhatja közvetlen módon a szakmai versenyek és kiállítások, üzem- és gyárlátogatások szervezése, a szakképzés, azon belül pedig az egyes szakmák megismerésére, népszerűsítésére irányuló előadások, bemutatóórák megtartása. A szakmai versenyek és kiállítások tekintetében fontos, hogy azok rendszeresen kerüljenek megrendezésre, és minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak. Másik oldalról jelentős szerepe van a munkahelyi igények bemutatásának, a kereseti lehetőségek, munkahelyi feltételek, a szakmai közösségek, a karrier lehetőségek bemutatásának. A szakmai képzés alapja – mint a gyakorlati képzés legfontosabb jellemzője – a tevékenykedtetés. Ezt akár jogszabályi úton, de az alapfokú oktatásba integrálni lenne szükséges, tantervekbe építve. A bemutatóórák és előadások megszervezéséért, a megfelelő

76

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ szakmai tartalomért a szakképző iskoláknak, a gazdasági kamaráknak és a munkaügyi központoknak közös felelősséget kell vállalniuk. A pályaorientáció egy olyan összetett és szerteágazó, intézmények sorát felölelő tevékenység, amely igazán hatékonyan csak az abban dolgozó szerveztek összehangolt, tervszerű együttműködésével valósítható meg. Az együttműködés alapjainak kialakítását követően szükséges az érintett szervezetek munkáját koordináló fórum megteremtése.

Tanulószerződések általánossá tétele A tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés több szempontból is fontos eleme a szakképzésnek. Egyrészt a tanulók valós körülmények között tanulhatják ki választott szakmájukat, másrészt a vállalkozások könnyen és gazdaságosan megoldhatják saját szakember utánpótlásukat. Emellett a tanulószerződésből eredő feladatok ellátása révén kapcsolat alakul ki a szakképző intézmények és a gazdálkodó szervezetek, azaz a gazdaság között. A tanulószerződések száma az elmúlt években egyértelmű növekedést mutat és ennek a folyamatnak a folytatása szükséges. Ehhez elsősorban a megyei gazdasági kamarák aktivitása járulhat hozzá a gazdálkodó szervezetek számára nyújtott információszolgáltatással, mely elősegíti a már gyakorlati képzéssel foglalkozók rendszerben tartását, illetve új gazdálkodók bevonását. A duális képzés tartalmi és formai elemeiről, motiváló tényezőiről széleskörű tájékoztatást kell nyújtani a gazdálkodó szervezeteknek, hogy minél többen tudják vállalni a munkahelyi képzés elindításához szükséges feltételeket. Továbbra is népszerűsíteni kell ezt a támogatási formát, ösztönözni kell a tanulókat és szüleiket, hogy maguk is keressék a gyakorlati képzést felvállaló vállalkozásokat és ebben a kamara vállaljon hatékony szerepet.

A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése A szakmai és általános kompetenciák fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy a mai ifjúságot a világban már más ingerek érik, gondolva itt elsősorban az őket érő információkra és azok megszerzési módjára. Ennek következtében a képzésbe kerülők kompetenciái nagyon differenciált képet mutatnak. Annak érdekében, hogy a szakképzés meg tudjon felelni a jelen kor kihívásainak, mindenképpen szükséges, hogy a szakképzés tartalmi elemeinek korszerűsítése megvalósuljon. Ezért a szakmai elméleti és gyakorlati tananyagok a modern módszerek, technológiák, eljárások elvégzésére készítsék fel a tanulókat, hogy a 77

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ munkaerő-piacra történő belépéskor használható, a gazdaság igényeinek megfelelő szakmai, személyes, társas és módszerkompetenciákkal rendelkezzenek. A képzésbe kerülés első lépése legyen, hogy mérjék fel a tanulók meglévő, előzetes tudását, meglévő kompetenciáit, amelyekkel már rendelkeznek. Fel kell mérni, ki kell dolgozni a szakképzés EU-s alapkompetenciákból, azok mellett milyen új területekre és szakmaspecifikus kompetenciákra van szükség. Ennek alapján készüljön el minden tanuló egyéni kompetencia fejlesztési irányát tartalmazó terve. A fejlesztendő kompetenciák kidolgozásának folyamatába a gazdaság szereplőinek bevonása elengedhetetlen.

A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása A tanulók felkészítése az életre, az életpályára, a szakma megszerettetésére, vagy elfogadására fontos feltétele a folyamatos és befogadó fejlődésnek. Szükséges, hogy a tanulók már az iskolaévek alatt fel tudják építeni szakmai életútjukat, életpályájukat. Ehhez az szükséges, hogy pontos képet kapjanak választandó szakmájuk helyzetéről, kereseti, továbbképzési, továbbtanulási lehetőségeiről. Folyamatos képük legyen a szakma fejlődéséről, az elvárt teljesítményről, a munkaerő-piaci kínálatról és keresletről. Napjainkban a továbbtanulásnak, mint az egész életen át történő tanulásra való felkészítésnek fontos szerepe van a gazdálkodó szervezeteknek és a képző intézménynek. A mai fiatal már a tanulás menedzselését igényli, mint tanulási módszert és nem a parttalan ismeret átadást. Arra készüljön fel, hogy hogyan tudnak gyorsan és hatékonyan a változó követelményekre felkészülni, a verbális ismeretek visszaadása mellett. Az életen át történő tanulásban vállaljon nagyobb szerepet Kamara az eredményes és hatékony ismeret alkalmazási módszerek kidolgozásában és átadásában. Az iskolák alkalmazzák a változatos tanítási módszereket, erősítve az egyéni tanulás menedzselését, törekedjenek a tanulási képesség fejlesztésére.

Egységes pályakövetési rendszer bevezetése és eredményének visszahatása a képzési kínálatra A pályakövetés megvalósítása régóta húzódó probléma. Régóta szükségeltetik egy olyan kataszter kialakítása, amelyben nyilvántartott, hogy az egyes szakmákban hány képzett, 78

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ képzettségét megszerző és átképzés alatt álló személy van, ennek segítségével ugyanis hasznos információkhoz juthatnak a szakképzés irányítói. Egyrészt mérhetővé válik a szakképző intézmények teljesítménye azzal, hogy egyes képzett szakmákban mennyi a szakmában dolgozó, a továbbképzett, illetve a szakmáját elhagyó, másrészt az egyes szakképesítések munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan is lehet következtetni. A kialakított egységes pályakövetési rendszer kialakítása és annak alkalmazása, valamint a rendszer adatainak rendszeres feldolgozása, az eredményeknek a képzőkkel történő folyamatos közös kiértékelése. A rendszer másrészről jó alapot adhat a szakmai szervezetek aktivizálására, megszólítására, fejlesztésekbe való bevonására is. A szakképző intézmények ezen a területen nagy előnnyel rendelkeznek és szellemi és technikai potenciáljuk jól kihasználható. Egységes pályakövetési rendszer kialakításával történjen meg az egyes szakmákban végzettséggel rendelkezők felmérése, regisztrálása, hogy a szakmai tapasztalatok felhasználhatók legyenek a képzési kínálat alakításában és tartalmi fejlesztésében. Ehhez szükséges a megfelelő infrastruktúra megteremtése.

Képzési kínálat racionalizálása A képzések indításának egyik legfontosabb feltételének kell lennie, hogy megszűnjön a munkaerő-piacra történő túlképzés, párhuzamosság és a képzési erők szétaprózottsága. A kínálatot úgy kell kialakítani, hogy mind társadalmi, mind a munkaerőpiacon keresett tevékenységekre történjen a fókuszálás. A képzési kínálat elsődleges szempontja a széles körben feltárt igények megfelelő számban történő kielégítése, másod sorban az utánpótlás biztosítása és ezt követően a kapacitások fenntartó kihasználása. A képző intézmények fejlesztésénél figyelni kell arra, hogy olyan képzési centrumok alakuljanak ki, melyekben megvalósul a szakmacsoportok képzéseinek koncentrációja, egymásra épülése és olyan alap-, tovább- és felnőttképzési kínálat kialakítása, hogy szolgálja az életen át történő tanulást. Képzési centrumok kialakulásával történjen meg a képzési kínálati piac koncentrációja és egymásra épülése. Alakuljon ki olyan szellemi és szakmai műhely ahol az intézményekben fel tudják vállalni a szakmai rá- tovább- és felnőttképzést is. Koncentrált fejlesztésekkel váljanak ezek a centrumok a szakmai szerveztek bázisává is.

79


A duális (3 éves) szakképzési rendszer általános körű bevezetése A duális szakképzés bevezetésével jelentős változások történnek a rendszerben, a képzés 4 évről 3 évre rövidült, a gyakorlati képzés már 14 éves korban elkezdődhet és 17 éves korban a fiatal szakmával hagyhatja el az iskolát és kikerülhet a munka világába, és ami nem utolsó, kereseti lehetőséghez is jut. A képzés során jelentősen (50%-kal) megnő a gyakorlati képzés, a képzési idő 1/3 része közismereti óra kb. 1000 óra, 2/3 része szakmai képzés, ennek 1/3 része szakelméleti, 2/3 része gyakorlati óra. A diákok már az első évben gyakorlati oktatásban részesülhetnek az iskolai tanműhelyekben, a 2. és 3. évben pedig ezt a képzést a cégeknél, vállalkozásoknál kapják meg tanulószerződés keretében. A rendszer megvalósításához szükséges a munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott, munkatapasztalatot biztosító, munkaerőpiac által igényelt szakképzés. Jelentősen megnő a gyakorló helyek iránti igény. A tanulók szülei, a vállalkozások és vállalatok körében széles körű propagandát és felkészítő tevékenységet kell kifejteni, hogy a szakképzés munkahelyi gyakorlati része igazi szakmai tartalommal teljen el. Történjen meg a képzőhelyeken tanulókkal foglalkozók kiválasztása és felkészítése.

A gyakorlati képzőhelyek számának radikális növelése A szakképzésben bevezetésre kerülő duális képzés jelentős mértékben többszörözi meg a gyakorló helyek iránti igényt. Szükséges, hogy a munkahelyi képzéseken megfelelő számban álljanak rendelkezésre a képzett oktatók, hogy a munkahely tudja biztosítani a szükséges foglalkoztatáshoz a tárgyi feltételeket. A feltételeket a Kamarák kétlépcsős eljárás keretében ellenőrzik és felügyelik, iskolai és szakmai szakértők bevonásával. A képzőhelyek számának növeléséhez népszerűsítésre, a követelmények megismerésére, a tárgyi feltételek kialakításához, javításához támogatásra van szükségek. Ehhez a pályázati programok felhasználása megbízható megoldásnak minősül, hozzáfűzve azt, hogy volumenét növelni szükséges. Átfogó propagandát kell folytatni a munkahelyi képzés széleskörű megismeréséhez, a gyakorlóhelyekkel szemben támasztott követelmények teljesíthetőségéről, a támogatási rendszer bemutatásához.

80

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A gyakorlati oktatók folyamatos képzése, képzésük korszerűsítése A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése csak abban az esetben reális elvárás, ha a szakképzés tartalmi elemeinek korszerűsítése megvalósul, valamint az ő oktatásukat végző szakoktatók maguk is képesek a modernizált tartalom átadására. Ennek feltétele a gyakorlati oktatók folyamatos továbbképzése, az új technológiák, eljárások és módszerek megismertetése. A gyakorlati oktatók minőségi követelményeknek való megfelelése mellett nem kerülhető meg a szakképzésben dolgozó gyakorlati oktatók létszámával, leterhelhetőségével kapcsolatos kérdés sem. Az elmúlt időszak tükrében elmondható, hogy a gyakorlati oktatók többsége már nyugdíjasként végzi munkáját, megfelelő utánpótlás pedig nem érkezik, hiszen a szakképzés presztízse és a versenyszférában megkereshető bérektől jóval elmaradó fizetések nem vonzóak a fiatal szakemberek számára. Az ő bevonásuk a szakképzésbe a következő időszak egyik legsürgetőbb feladata, amihez a megfelelő anyagi források biztosítása szükséges. Ez a feladat a legsürgetőbb, mert a jelenlegi feltételek mellett már szeptemberben gondot fog okozni a szakemberhiány. Villamos területen (Árpád- Széchenyi) lesz a legnagyobb gond, hiszen ez a terület kiemelten támogatott, illetve ösztöndíjas szakmát is tartalmaz, és hiába támogatjuk ösztöndíjjal a szakmát, ha a szakoktatók hiánya miatt erősen korlátozott lesz a felvehető tanulók száma. A létrehozandó holland modell szerinti TISZK-en belüli rugalmasabb munkaerőgazdálkodás következtében lehetővé válik a foglalkoztatásnak a képzési struktúrához történő igazítása, az egymást követő eltérő képzési tartalmú tanévek indításához illeszkedő megvalósítása. Ennek következtében a szakmai tárgyakat oktató tanárok a munkaviszony megfelelő kialakítása révén az intézmények közötti rugalmas foglalkoztatás következtében hatékonyabban vehetnek részt a TISZK szakképzési feladatai megvalósításában, azonban ez nem jelenti azt, hogy egyes területeken jelentkező szakember hiányt pótolhatná. A gyakorlati oktatást végzők részére biztosítani kell a folyamatos és rendszeres továbbképzést, a felkészítést a szakmai munkára. Létszámuk növelése mellett törekedni kell a képzési programok, szakmai és vizsgakövetelmények előkészítésbe és a gyakorlati feladatok készítésébe történő bevonásukra.

A helyi felnőttképzés teljesítményének javítása A felnőttképzés várhatóan jelentős jogszabályi változásokon megy át. A Kamara jelentős szerepet játszott többek között a szakmai tevékenységek erősítésében, úgy, mint az OKJ rendszer felülvizsgálata, szakmagondozás és vizsgáztatás szervezése, a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálatában. A megváltozott szerepkörben a felnőttképzés is előtérbe került. Jelentős szerep jut neki a gazdaság különböző távú szak-és felnőttképzési igényeinek felmérésében, a felnőttkori pályakorrekciós tevékenység fejlesztésében és az 81

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ utánpótlást biztosításának prognosztizálásában. Az alapjaiban átalakuló munkahelyi gyakorlati rendszer megváltoztatja pályakezdő fiatalok gyakornoki rendszerben való elhelyezkedésének támogatását, segíti a munkába való visszakerülést, részt vállal az átmeneti foglalkoztatási programban is. A felnőttképzés minőségbiztosítási rendszerének alapja a megfelelő ellenőrzési folyamat kiépítése. Az ellenőrzési rendszerben fontos szerep jut a kamaráknak, amely felügyeli a képzések minőségi követelményeit. Az egész életen át tartó tanulásban fontos szerep jut a karrier programok biztosításának. A felnőttképzők feladata lesz a szakmai előrehaladás, a továbbképzések szervezése is. A megye felnőttképzési rendszere akkor lesz eredményesen és hatékonyan működő, ha az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi összehangolását tudjuk biztosítani. Az alapozó szakmai képzést biztosító szakképző intézmények számára legyen nyitott a felnőttképzés szakmaspecifikus szolgáltatása, természetesen más tanulási idővel. Az oktatók szakmaspecifikus képzésében a kamara nyújtson szervező és gondozói segítséget, hogy a szakmai oktatók megismerhessék a termelési gyakorlatot is. Támogatni kell a szoros együttműködés kialakítását a minősített felnőttképzők és a szakmai centrumok között. A felnőttképzés teljesítményét a rendszer pontos felépítésének megismerésével, megismertetésével, a követelmények pontos bemutatásával szükséges növelni. A követelmények teljesítését folyamatosan ellenőrizni kell.

5.7.3. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése

A területi igényekhez hangolt képzés kialakítása Ezt a célt kell szolgálnia a köznevelési és szakképzési törvény alapján a KLIK által fenntartott intézményrendszernek. A szakképzés hatékonyságának egyik legfontosabb fokmérője, hogy gyorsan mérje fel a területi igényeket, reagáljon a fejlesztések munkaerőpiaci elvárásaira. Az érzékeny iskola és képzési rendszer olyan kommunikációt alakít ki a munkaerőpiac szereplőivel, hogy a keresletet és a kínálatot is egyformán tudja érzékelni. Ennek mutatói már látszanak, a fejlesztési tervekben melyre a középtávú tervekben már fel lehet készülni, másrészről látszanak a pályakövetési adatokból, hogy hogyan tudnak elhelyezkedni a végzettek. A területfejlesztési koncepciók megfogalmazzák egy-egy térség vonzereje alapján annak fejlesztési irányait. Ezekhez igazítható a képzés területileg meghatározott képzési igénye. A megye sajátossága, hogy kitörési pontként megjelölhető foglalkoztatáshoz szükséges a vállalkozóvá válás, az önfoglalkoztatás és a gazda szemlélet 82

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ kialakítása. Mindezt a tantárgyi anyagokba illesztve, a személyiség belső követelményévé kell fejleszteni. Az MFKB-k feladata is egybecseng ezekkel a követelményekkel, hogy reagáljanak az igényekre és alakítsák a szakképzés differenciált támogatottságával a képzés struktúráját. A megyén belüli képzéseknél - azzal, hogy megnőtt a képzések gyakorlati ideje - támogatólag léphetnek fel a gyakorlati képzés üzemi, munkahelyi megszervezésével kapcsolatban, ha valamely térségben az jelentősebb létszámmal jelentkezik. A területi igények megjelenése és képzési rendszerbe kapcsolása mind a munkaadói, mind a képzési oldal fontos szükséglete. Ebben az MFKB és a kamara szerepe fontos összehangoló, közvetítő tényezőt jelent. Ki kell alakítani a helyi igényekhez legjobban megfelelő és reagáló rendszert. A felmérések készítésébe, a javaslatok, rendszerek kialakításába jobban be kell vonni a munkaadói szervezeteket. A HÍD jellegű programok támogatása Az általános iskolából különböző okok miatt kikerülő tanulási, motivációs, vagy bármely problémákkal küzdő tanulóknak lehetőségük van különböző felzárkóztató programokban részt venni. A helyi szükségletek alapján kialakított, a köznevelési törvényben támogatott programok segítségével bekapcsolhatók, vagy visszavezethetőek a szakképzésbe. Különösen nagy jelentősége van a felzárkóztató programoknak, hiszen az általános iskolából lemorzsolódók száma elég jelentős és a nyolc osztályt végzettek között is sokan vannak, akiknek szükségük van az ilyen programok nyújtotta segítségre. A HÍD jellegű programok támogatása rövidtávon a tanulólétszámok növelése, közép- és hosszútávon a foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság fokozása érdekében is szükséges, amihez a már meglévő jogszabályok mellett anyagi forrásokat is biztosítani kell.

A speciális pedagógus továbbképzések A szakképzésben részt vevő tanulók körében egyre nagyobb a speciális bánásmódot igénylő tanuló. A gyakorlati oktatóknak és a közismereti tárgyakat tanítóknak is egyre nagyobb szüksége van a speciális pedagógiai ismeretek elsajátítására. A szakképzésben különböző feladatokat ellátó szakembereket is fel kell készíteni a szakképzésben egyre inkább teret nyerő speciális pedagógiai feladatok ellátására. Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékos, sérült, akadályozott helyzetben lévő, eltérő képességekkel rendelkező fiatalokkal foglalkozók felkészítésére. A velük való foglalkozáshoz akár integrált rendszerben, akár speciális intézményben történik képzésük kiemelt figyelmet kell fordítani a módszertani, pedagógiai, pszichológiai felkészítésre. 83


Támogatni kell a szakképzésben résztvevők eredményes és hatékony módszertani felkészítését speciális foglalkoztatáshoz pedagógiai ismeretekből. Az ilyen szakemberek számára kidolgozásra kerüljenek a megfelelő képzési dokumentumok és tananyagok., valamint továbbképzésükre a megfelelő anyagi források.

Az iskolai szociális munka megerősítése A megye szakképzésében egyre több hátrányos helyzetű körülmények között nevelkedő tanuló van, akik számára teljesítményük eléréséhez szükséges a személyes gondozás. A szociális gondozást végezhetik az iskola pedagógusai és végezhetik a hivatásos szociális munkások is. A gondozás akkor éri el célját, ha nemcsak a tanulók, hanem családjaik segítségére is kiterjed. A tanulók problémáit a helyzetfelméréssel kell kezdeni és tudatosítani kell bennük a közös megoldás lehetőségeit. A közösen kidolgozott program segítheti személyes fejlődésüket és motivációjukat. Az iskolai szociális munka hatékonyságának növelése érdekében fel kell készíteni a pedagógusokat és biztosítani kell a hivatásos szociális munkások részvételét is. Az eredmény mérhető a képzést idő előtt abbahagyók számának csökkenésével. Hosszú távon eredményes lehet a közösségbe való beilleszkedés, a tanulási és motivációs problémák megoldása területén is. A pályaorientáció szerepének növelése, pályakövetés erősítése A közoktatási törvényben megfogalmazott és előírt iskolák közötti átjárhatóság biztosítása a gyakorlatban csak korlátozottan valósul meg. A 9. és 10. évfolyamos pályaorientáció nem hatásos. Az intézmények túlnyomórészt csak a saját szakképzéséhez kapcsolódó orientációs foglalkozásokat szervezik meg. A tapasztalatok szerint az orientációs foglalkozások hatékonysága igen alacsony, ezért a tanulók többsége csak a gyakorlati képzés megkezdése után szembesül a szakma valós követelményeivel, a gazdálkodó szerveztek pedig a gyakorlati képzésre jelentkező tanulók képességeivel. A kamara által kidolgozott egyedülálló pályaválasztási, pályaorientációs program, a fenntartók támogatásával, az iskolák értő közreműködésével került kidolgozásra. A program meghatározott célja a pályaválasztási döntés meghozatalának elősegítése megkönnyítése a következő fórumokon keresztül: A pályaorientációs tevékenység kiemelt céljaként jelenik meg a hiányszakmák bemutatása, az adott térség által kínált munkaerő kereslet és gyakorlati képzési lehetőségek megismertetése. Kiemelt szerepet kap továbbá a szervezetek együttműködése adott témában, és a pályaorientációs tevékenységek együttes koordinálása.

84

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A pályaorientációs stratégia részeként segíteni kell az intézmények, a pedagógusok pályaválasztási munkáját, a diákok és a szülők pályaválasztását az aktuális irányok és lehetőségek megismertetésével, a munkaerő-piaci felmérések tapasztalataival, eredményeivel, a munkaerőpiac igényeivel, az adott iskolákban oktatott hiányszakmákkal, a pályázati pénzekből kiemelten támogatott szakmákkal, az ösztöndíjjal támogatott szakmákkal, az ösztöndíj rendszerével, a szülőket és diákokat a tanulószerződés intézményeinek lehetőségével, előnyeivel, a keresett, a jó elhelyezkedési és kereseti lehetőséget biztosító szakmákkal. A pályaorientációs tevékenység eredményességét monitorizált adatokkal lehet mérni amelyek részei a pályakövetés rendszerének. Fontos szerep jut a személyes megkeresésnek, az együttműködésben részt vevő iskoláknak, gazdasági szervezeteknek és a kamarának. Mesterképzés szerepe a hatékony gyakorlati képzésben Erősíteni kell a „Mester” fogalom társadalmi elismertségét, javítani kell kommunikációját, tudatosítani kell azt, hogy a mester cím garancia arra, hogy a munka végzője szakmáját értő, kompetens megbízható személy. A mester cím rangjának növelése érdekében - első sorban a mestereket tömörítő szervezeteknek – segíteni kell a cím viselésének és a címmel járó jogosultságok gyakorlásának kidolgozásában. A folyamatos fejlődés biztosítása érdekében be kell vezetni a mester címmel járó jogosultságok megtartásához szükséges, időhöz kötött kredit - rendszert, valamint méltatlanná válás esetén meg kell teremteni a cím megvonásának lehetőségét. Biztosítani kell a mester cím megszerzésének lehetőségét pályázati források-programok létrehozásával, az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban, a gyakorlati szak- és felnőttképzésben kiemelkedő munkát végző szakemberek számára, amelynek speciális feltételeit az adott szakterület szakmai szövetségeinek kell kidolgozni. A mester képzettséget a vállalkozás alapítás és működtetés feltételeként kell meghatározni azokban a szakmákban, ahol az emberi élet, egészség, baleset, vagyon, környezet, a biztonság, az esztétikum, és a műemlékvédelem indokolja. Ki kell szélesíteni a mesterképzettséghez kötött szakmák sorát, biztosítva a mesterlevél megszerzésének feltételeit és annak társadalmi elismertségén keresztül kivívott kiváló minősítést. A kamara népszerűsítse a mesterképzést, teremtse meg a cím megszerzéséhez szükséges megyei feltételeket és fogja össze a mester címmel rendelkezőket, hogy az országos kezdeményezéshez minél többen csatlakozhassanak. A gyakorlati oktatók között tegye lehetővé azoknak, akik minőségi munkavégzésük és példamutatásuk által megszerezték a mestercímet és vonja be az innovációs tevékenységébe tudásuk és társadalomformáló oktatási munkájukat. Országos pályázati programokkal segítse elő a mesterképzésben résztvevők aktivitását. 85

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Felsőoktatási szakképzés szerepe, illeszkedése a szakképzés rendszerébe Felsőfokú szakképzés helyett felsőoktatási szakképzésekre jelentkezhetnek 2013-tól a felvételizők – az új szabályok (pl. a féléves kötelező gyakorlat) miatt több főiskola kénytelen lesz lemondani képzései egy részéről, és gyakorlati helyet is nehezebb lesz találni, mert csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket. A kétéves képzések kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően itthon is a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezeket a rövid, gyakorlatorientált, ugyanakkor elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. 2013-tól a szakmai gyakorlat rendszere is változik – a hallgatóknak eddig hathetes gyakorlaton kellett részt venniük, szabadon választhatták ki, melyik vállalathoz mennek. A jövőben kötelező lesz egy féléves gyakorlat elvégzése, az intézményeknek ráadásul már most, a szak elfogadtatása során be kell nyújtaniuk a cégekkel kötött megállapodásokat, a gyakorlati programról szóló szándéknyilatkozatokat. A megyében kevés felsőoktatási intézmény van, de a munkahelyek igénylik a felsőfokú, jól felkészült szakembereket. Ezért szükséges a kamarának hathatós segítséget nyújtani a vállalatok közreműködéséhez. A Kamara részéről indokolt kezdeményezni a 6 hónapos gyakorlat ösztönzését, mobilizációjának bevezetését.

Iskolarendszeren kívüli szakképzés EU-s és hazai finanszírozású képzések keretében folytatott képzések munkaerő-piaci relevanciája Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere támogatja és előmozdítja az általános oktatást, a szakoktatást-és képzést és a felsőoktatást lefedő, átfogó nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetését, melyekhez a tanulási eredmények szolgálnak alapul. Azzal, hogy a hangsúly az inputorientált tanulási folyamatról átkerül a tanulási eredményekre, e keretek lehetőséget adnak az egész életen át tartó tanulásra, és segítenek a munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés elérésében. Az országok többségében az inputorientált tanulási folyamatokról a tanulási eredmények irányába történő hangsúlyeltolódás a szakpolitikákban és a gyakorlatban is egyértelműen tapasztalható; A tagállamok egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy az uniós eszközök támogatni tudják az átlátható, átjárható, rugalmas és beszámítható tagállami képesítési rendszereket. Jelenleg azonban nem mindegyik uniós eszköz esetében élnek a benne rejlő minden lehetőséggel. Annak ellenére, hogy kialakulóban van az oktatás és képzés európai térsége, a szakképzésben tovább kell erősíteni a tanulmányi mobilitást. El kell érni, hogy azokban a képesítésekben, amelyekben az Európai Képesítési Keretrendszer követelményeinek megfelel az adott szakmai képesítés a részt vevő kapja 86

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ meg a nemzetközi elismerésről szóló bizonyítványt is. Ebben a képzők között a tájékoztató tevékenységet erősíteni kell. Növelni szükséges a szakképesítések EU-s rendszerbe illesztését.

Az együttműködés az adatszolgáltatásban, közös szempontrendszerű adatbázisok létrehozása Az együttműködésben részt vevő intézményeknek az egymás tevékenységét, tájékoztatását szolgáló adatbázis kialakításában feltáró és elemző munkával ki kell alakítani azt az adatbázist, amelyet egységesen használva a munkaerőpiac és a képzés támogatását naprakészen és hatékonyan tudják végezni. Olyan munkacsoportot kell létrehozni, amely feltárja azokat a kezelendő adatokat és rendszer elemeket, amelyek szolgálják az intézményeket a szakképzési intézményrendszer hatékonyabbá tételében.

5.7.4. A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása

Az NFA képzési alaprészből nyújtott támogatások felhasználása A szakképzési koncepció megvalósításához természetesen elengedhetetlen a szükséges erőforrások biztosítása. A személyi feltételek biztosításához és annak kötelező továbbképzéséhez költségvetési finanszírozás szükséges. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási előirányzata tartalmazza a Kormány döntésén alapuló, az 50 főnél többet foglalkoztatóknak tanműhely létrehozására és fenntartására, bővítésére, a szakképzéssel. Tartalmazza a felnőttképzéssel összefüggő, központi program teljesítésére szolgáló keretösszeget, a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget, a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget. Tartalmazza továbbá a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget, a decentralizált keretösszeget és a központi keretösszeget. 87


A képzési alaprészből nyújtott támogatások esetén a legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása lehetőleg teljes mértékű legyen, azokból a képző intézmények és a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek is részesüljenek. Emellett amennyire lehetséges a pályázati kiírások elkészítéséhez a területi fejlesztési terveknek, elképzeléseknek megfelelő javaslatokat kell kialakítani, melyek segítik a koncepcióban felvázolt célok teljesülését. A kamara érvényesítse javaslatait a pályázati kiírások terület specifikus meghatározásánál. Ennek megfelelően a megyei képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó elképzelések is eredményesebben realizálhatóak.

A szakképzéshez kapcsolódó hazai és EU-s források feltérképezése A tárgyi feltételek biztosításához és folyamatos fejlesztéséhez a szakképzési alap és különböző pályázati források szolgálhatnak. A szakképzés szereplőinek törekedniük kell arra, hogy minden rendelkezésre álló forrás felhasználásra kerüljön a megyei szakképzés fejlesztése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan jelenteti meg pályázatait, melyek illeszkednek az Európa Unió által megfogalmazott irányelvekhez és az Új Széchenyi Tervben kerültek megfogalmazásra a hét kitörési pontban megjelenítve. A szakképzés szereplőinek közös felelősséget kell vállalniuk, a pályázati lehetőségek feltárása és kiaknázása terén, hogy a szakképzés a megye gazdaságának fejlődéséhez meghatározó mértékben hozzájáruljon. Az MFKB a kamarán keresztül tájékoztassa a gazdálkodókat, az intézményeket és azok fenntartóit a pályázatok kiírásáról és nyújtson segítséget azok megírásában. A szakképzés komplex erőforrástérképének megrajzolása A szakképzés minőségi működésének fontos része a finanszírozás. Ezen kívül szükséges, hogy ismerje azokat a támogatásokat, melyeket a társadalom különböző szervezetei, a vállalatok tudnak nyújtani anyagi és szellemi erőforrás tekintetében. Átgondolandó, hogy azok a szellemi erők és innovatív gondolatok hogyan építhetők be a rendszer elemeként. Az anyagi források tekintetében is érdemes figyelemmel lenni a vállaltoknál keletkező melléktermékek és ott hulladékként kezelendő anyagok további felhasználhatóságára. A megyei szakképzésfejlesztéssel megbízott szervezet (MFKB) teremtse meg az összhangot a szakképzésbe beáramló források között, támogatandó szakmák, és területek szempontjából. 88

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A források felhasználásának hatékonyabbá tétele a feladatellátás volumenéhez illeszkedő intézményhálózat üzemeltetése A jelen helyzetben a rendelkezésre álló lehetőségek szűkösnek mondhatóak, de inkább a széttagoltság a jellemző, felhasználtsága nem pontosan követhető. A források felhasználása különböző elvek alapján, sokszor párhuzamosan és nem kellő mértékben ellenőrzötten történik. A szakképzési feladatok megoldásában az intézmények a létszám növelésében és nem elsősorban a minőségi oktatásban és a foglalkoztatás erősítésében érdekeltek. Szükséges az intézmények kapacitásának pontos felmérése, mind a tanulók elhelyezése, mind a személyi állomány tekintetében. Az intézmények ma kemény harcot folytatnak a humánerőforrások, a tanuló létszámok megtartásáért miközben a beiskolázható létszám több mint negyedével csökkent az elmúlt évtizedben. Régen húzódó, ma már nem halasztható feladata a valóságos szakképzési igények felmérésével, az optimális intézményszám kialakítása. Kimutatás az intézményi képzések kihasználtságáról, igénybevevők számáról. Az egyes intézményegységek működéséről rendszeres költségkimutatás készítése. Az optimális forráselosztás beállítása. Minőségi, hatékonysági és eredményességbeli mutatókat kell meghatározni, amelyek alkalmazásával szükséges mérni az intézményeket. Meg kell teremteni a források hatékony felhasználásának lehetőségét. Az intézményhálózat működését e fenti elvek alapján kell megszervezni.

A képzési kínálat koncentrációja A szakoktatás területén az oktatási kapacitás túlméretezett mind a pedagógusokhoz, mint a tantermekhez, szaktantermekhez, a tanulólétszámhoz képest. Az iskolák versenyezni kényszerülnek a tanulókért, az intézmények olyan szakokon indítanak képzést, ahol biztos a nagyarányú érdeklődés és háttérbe szorulnak a munkaerő-piac igényeit kielégítő, kevésbé divatos képzések. Mindez az oktatás minőségének rohamos visszaesésével, illetve a munkaerő-piaci kereslet és kínálat eltávolodásával jár. A meglévő párhuzamosságok kiküszöbölésével, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásával érhető el a képzések hatékonyabb finanszírozása. A csökkenő tanulólétszámhoz igazodva a közoktatás kapacitásait át kell szervezni, de úgy, hogy a koncentráltabb iskolaszerkezet révén az oktatás minőségi (szakmai és pedagógiai) színvonala emelkedjen. Meg kell határozni azt az intézményrendszert, amely megfelelő területi bontásban, mennyiségben és szakmaszerkezetben képes kielégíteni a megyei szakképzési igényeket. A megye minden jelentősebb városában van a szakképző intézmények mellett kollégiumi elhelyezési lehetőség. Így a megyéből egy területre koncentrált szakmai képzésnél a 89

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ távol lakó tanulók számára a kollégiumi ellátás biztosítható. A jelenlegi szabályok alapján a kollégiumi lakhatás igénybevétele térítésmentes. Az étkezésért a nyersanyagnorma költségét kell megfizetni, de a szociálisan rászorulók kedvezményben részesülnek. A képzési kínálat ésszerűsítése, a párhuzamos képzések megszüntetése szakmai minőségi szempontok alapján. Fontos feladat az intézmények EU-s programban való részvételét és a földrajzi viszonyokat, valamint a kollégiumok meglétét. Területi képzési térkép kialakítása szükséges. Az MFKB által a szakképzési irányok és arányok meghatározása és a képzések annak szempontjai szerinti indítása. Szakképzési megállapodások kötésének szorgalmazása. A jelenlegi kapacitások kihasználása

strukturáltabb

és

oktatásgazdaságilag

hatékonyabb

A profiltisztítás és a rugalmasabb foglalkoztatás eredményeként megszűnnek a többszörös finanszírozásból eredő anomáliák, emellett az indokolatlan kiadások csökkentése következtében hosszútávon jelentős költség-megtakarítás érhető el a szakmai feladatok veszélyeztetése nélkül. Ennek szükséges, de korántsem figyelmen kívül hagyható velejárója bizonyos szakképesítések, osztályok jövőbeli megszüntetése, kapacitások, felesleges és költséges tanműhelyek átszervezése, racionalizálása. A fentiekhez mindenképpen szükséges egy egységes szerkezetű kapacitástérkép kialakítása. Az adatbázis egységes szerkezetben mutatná be az adott intézmény humán és eszköz kapacitását, finanszírozási forrásait, a rendelkezésére álló eszközök felsorolását. A rendelkezésre álló kapacitásokat hasznosítani kell a felnőttképzés területén, növelni kell a felnőttképzés hatékonyságát. Az átalakítások során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Térségi Integrált Szakképző Központokkal (TISZK) kapcsolatos tapasztalatokat. A megyében három TISZK alakult a megyei fenntartású intézményekből 3-3 intézménnyel és egy a megyeszékhely szakképző intézményeiből. A megalakulásnál érzékelhető volt a jogi kényszer: létre kell hozni. Ez rá is nyomta a bélyegét az egész rendszerre. A célkitűzésekből alig valósult meg valami, így: nem valósult meg tényleges együttműködés nem valósulhat meg feladat átcsoportosítás tényleges együttműködés a tagok között, mert nincs közös képzési terület (Pannon TISZK)

A TISZK rendszer átalakítása elengedhetetlen, melynek során létre kell jönnie: - a tényleges profiltisztításnak, - az elaprózott képzés megszüntetésének, - a képzéshez szükséges technológiák koncentrálásának, - a munkaerő hatékony átcsoportosításának, 90

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - költséghatékonyabb működésnek, - az egységes irányításnak, mely megszünteti a tagok között érdekellentétet. - rokon, vagy egy szakmacsoportba tartozó szakmák koncentrálása magasabb képzési színvonalat tesz lehetővé -kisebb tanműhelyek új funkciókkal való ellátása (pályaorientáció). A megvalósítás érdekében: - adatbázis készítése a rendelkezésre álló szakmai oktatáshoz szükséges humán erőforrásról. - adatbázis készítése a rendelkezésre álló eszköz kapacitásról. - eszközök állapotfelmérése a képzési kapacitás területén, intézményi szinten. - a rendelkezésre álló képzési potenciál kihasználtságának közelítése a lehetséges legmagasabb szinthez - a rendelkezésre álló eszközök, humán és a kapcsolati tőke felhasználásának támogatása a felnőttképzés, és támogatott képzések területén - a felnőttképzés szerkezetének felmérése, a mutatkozó kínálati rések feltöltése

5.7.5. A gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzési feladatok megfogalmazásában

A kis- és középvállalkozások együttműködésének megszervezése szakképzési igények szempontjából A koncepció megvalósítása érdekében a szakképzésben résztvevőknek szorosan együtt kell működnie. A kamara szerepe felértékelődött és megnőtt a szakképzés átalakításával összefüggésben, mely szerepnek megfelelni kiemelt és felelősségteljes feladat. Az oktatási intézmények, a vállalkozások, a gyakorlati képzéssel foglakozók egyre többet fordulnak kérdéseikkel és problémáikkal a kamara képviselőihez, segítségüket kérve a nem könnyű problémák megoldásában. Nagyon fontos a hatékony együttműködés kialakítása az érintettekkel, mely szinte napi kapcsolattartást, együtt-gondolkodást, „együtt-lélegzést” jelent. Figyelemmel kell lenni a kis- és középvállalkozások helyzetére, tekintettel arra, hogy talán kevésbé hatékonyan tudják érdekeiket képviselni, mint a „nagyvállalatok”. Tekintettel arra, hogy a kormányzati politika kiemelt célja a foglakoztatás bővítése, különös figyelmet kell fordítani a duális szakképzés hangsúlyozására, növelni kell a tanulószerződések, a gyakorlati képzésben szerepet vállaló vállalkozások számát. Mindezekkel összhangban kiemelt fontosságú a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálata (módosítása, karbantartása), tekintettel a gyakorlati képzés szerepének növelésére.

91

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A kamara szervezze meg azokat az informális fórumokat, ahol közösen tudják egymást tájékoztatni a szakképzést érintő valamennyi kérdésről. Folyamatosan tájékoztassa a résztvevőket a szakképzés állapotáról a végrehajtott és végrehajtandó feladatokról. A szakmai követelményrendszer átalakítása A Kamara a Kormánnyal kötött megállapodás alapján az átalakított OKJ megújításaként végzi a szakmai követelmények átdolgozását. Alapvető változás a gyakorlati óraszámok növelése. A szakmai záróvizsgáztatásban fontos az értékelések és mérések előtérbe helyezése, ehhez kapcsolódóan a záróvizsgák idejének csökkenése, az OKJ rendszer egyszerűsítése, és meghatározó a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelése. A cél a gyakorlati életbe, a termelésbe integrált szakképzés megvalósítása. Az eddigi modulokat át kell rendezni a szakmai tudás méréséhez, a szintvizsgát be kell számítani a záróvizsgába, amely lényegesen egyszerűbb lesz, s rövidebb ideig tart, mint eddig. Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy kevesebbet várnak el a tanuló fiataloktól és a pedagógusoktól, hiszen szakmai szempontok alapján mérik az úgynevezett input es output pontokat. Mindehhez kérik a vállalkozások támogatását is, hiszen e nélkül nem jöhet létre tényleges gyakorlati képzés. Az is látható, hogy a változások megvalósításához anyagi támogatásra van szükség. Ezen túl a vállalatok meghatározó szerepet játszanak abban, hogy milyen szakemberek kerülnek ki a munkaerőpiacra, amely hozzájárul gazdaságunk fejlődéséhez, ezzel együtt a vállalkozások helyzetének javításához is. A Kamara működjön közre abban, hogy feltárva a szakmákban jól teljesítő pedagógusokat és oktatókat aktívan vegyen részt a követelményrendszer átdolgozásában, hogy a munkahelyek követelményei hangsúlyosabban tudjanak megjelenni. Fejlesztési irányvonalak meghatározása A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koncepció céljai között pontosan megfogalmazta a fejlesztés irányait. Ezeket figyelembe véve a területi kamara átgondolja és pontosítja a saját céljait, konkretizálja a feladatokat és nyilvánosságra hozza azt. A fejlesztés helyi irányvonalai jelenjenek meg a kamarai tervekben és az MFKB megtárgyalva tűzze stratégiai céljai és feladatai közé.

5.7.6. Az információs rendszerek kiépítése

92

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Adatbázis létrehozása a régió szakképzőiről (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli) A Kamara új típusú szak- és felnőttképzési feladatainak ellátása feltételezi az átvállalt feladatok egységes, azonos szintű ellátását. Biztosítani kell az átvett állami feladatok egységes végrehajtásának feltételeit, mind központi, mind területi szinten, ami a jelenlegi rendszer áttekintését, megerősítését igényli. A működő kamarai információs rendszert nyitottá kell tenni a képző intézmények és gazdálkodó szervezetek felé és olyan információkkal kell feltölteni, amelyeket a minden nap rendszeresen használnak és a kommunikációjuk fő csatornája lehet. Olyan nyitott adatbázissá kell bővíteni a kamara meglévő információs rendszerét, amely szolgálja a szakképzés teljes fejlesztését, folyamatosan aktuális adatokkal rendelkezik a képzés egész folyamatáról.

Pályakövetési rendszer felhasználása a tervezésnél A pályakövetési rendszer a képzésekről és az egyénekről gyűjtött adatok lekérdezhetőségével, valamint a képzések színvonalára és a munkahelyi beválásra vonatkozó munkáltatói és munkavállalói vélemények visszacsatolásával erősítheti a társadalom minden csoportjának és tagjának munkaerő-piaci helyzetét. Pontosabb képet közvetít a szakmák a gazdaság által történő megítéléséről, a képzések szerkezetének és összetevőinek munkaerő-piaci értékeléséről. Valamennyi munkaerő-piaci szereplő egységesen és ugyanazzal a jelentéstartalommal értelmezheti a rendszerből lekérdezhető adatokat, melyek felhasználása így hatékonyabbá válik. Az egyes szakmákra vonatkozó munkáltatói elvárásoknak a képző intézmények felé történő folyamatos továbbításával nő a szakképzés színvonala, gazdaságosabbá válik finanszírozása és összességében eredményesebbé válik a szakképzés.

A pályakövetési rendszer pontos adatokat szolgáltasson szakképzés és fejlesztés folyamatártól, melyek aktuálisan beépítésre kerüljenek a tervezésnél.

Munkaadók igényeinek felméréséből kapott adatok figyelembevétele a döntés előkészítésénél

93

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A munkaadók több szinten és több intézmény felé szolgáltatnak adatokat a munkaerőpiacról és a szakmai követelményekről. Ezen adatokat rendszerbe kell foglalni és meg kell határozni, hogy melyeket hol tudják a leghatékonyabban hasznosítani és felhasználni. A döntések előkészítéséhez több szempontú gondolkodás és mátrix szemlélet kell. A munkaadók felmérései épüljenek be a döntés előkészítésébe, mint a munkaerő-piac egyik legfontosabb követelménye.

94


6.

Javaslat a középtávú megyei képzési irányok kialakítására

A koncepció feladata, hogy a szakképzés szereplői számára iránymutatást adjon arra vonatkozóan, hogy a megyei sajátosságokat, a gazdasági igényeket figyelembe véve a megye gazdasági fejlődését elősegítő minél optimálisabb szakmaszerkezet alakuljon ki a szakképzésben. Természetesen sok tényező van befolyással arra, hogy egyrészt a megyei gazdasági igények kielégítésére alkalmas képzési kínálat alakuljon ki, másrészt, hogy a tanulók is ezeket a szakmákat válasszák. A bizottság valamennyi szakképesítés és ágazati kategória vonatkozásában azonos szempontrendszer alapján hozta meg döntését. Figyelembe vette a munkaerő-piaci igényt, - benne a hiányszakmák, a túlképzés és a fenntartó képzés lehetőségeit -,a gazdaság igényét, a szakképző iskolák, gyakorlati képzőhelyek kapacitását, a jelentkezők arányát és a várható fejlesztések munkaerő szükségletét. A koncepciónak ebben a fejezetében felsorolásra kerülnek azok a megyére vonatkozó konkrét javaslatok, melyek segíthetik a szakképzéstervezést. A szakmákkal, szakmacsoportokkal kapcsolatos javaslatok:  A megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges az Gépészet (5.), az Elektrotechnika- elektronika (6.), szakmacsoportok tekintetében a jelenlegi tanulói létszámok szinten tartása vagy növelése, ezzel párhuzamosan a tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek számának emelése.  A Vegyipar (8.) szakmacsoport kiemelését az teszi szükségessé, hogy, több műanyag és gumiipari cég működése kezdődött meg a megyében, szükséges annak környezetvédelmi funkciójának erősítése.  Hazánkra, így Fejér megyére is egyre inkább jellemző a társadalom elöregedése, az ezzel kapcsolatos kihívásokra a szakképzésnek is megfelelő válaszokat kell találnia, ezért fontos az Egészségügy (1.) szakmacsoport képzésének támogatása, azok népszerűsítése, főleg a jelentős hiánnyal jellemezhető szakképesítések (pl.: Ápoló/Gyakorló ápoló, Ápolási asszisztens) tekintetében,  A turisztika Magyarország gazdaságának egyik meghatározó ágazata, az arra vonatkozó fejlesztések, elképzelések, valamint Fejér megye kedvező földrajzi adottságai alapján a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17.), a Vendéglátás-turisztika (18.) szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében a jelenlegi tanulói létszámok szinten tartása célszerű, azonban a szakképesítések közötti arányok átgondolása szükséges (például a szakács, cukrász szakképesítés megyei összlétszámának csökkentése más ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítések javára),  A Szociális szolgáltatások (2.) szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében a szakmák közötti arányok újragondolása indokolt, főleg a megyei szinten jelentős létszámmal bíró Szociális gondozó és ápoló szakképesítés vonatkozásában, annak ellenére, 95

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ hogy a szakképesítés az elmúlt esztendőkben az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések közé tartozott,  Az Építészet (9.), Faipar (11.) szakmacsoportok esetében a jelenleg elhanyagolható létszámokkal rendelkező (pl.: Ács, Bádogos, Tetőfedő) szakképesítések támogatása, a tanulószerződések számának növelése, amivel összefüggésben a szakmák oktatására alkalmas gyakorlati képzőhelyek bővítésének is meg kell valósulnia.  A Közlekedés (13), szakmacsoport a megyébe települt és települni készülő, a fejlesztési tervekben szereplő irányok munkaerő igényt jeleznek előre.  A megye déli területe nagyon jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Fejlesztésük az élelmiszeripar és feldolgozóipar vonatkozásában is fejleszthető. Az Élelmiszeripar (21.), a Mezőgazdaság (20.) támogatottsága a fenti szempontok alapján indokolt.  A megye adottsága indokolja szakmacsoport támogatását is.

a

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

(14.)

 A megye adottságai indokolják a Közgazdaság (15.), Ügyvitel (16.) és Informatika (7.) szakmacsoport képzések szinten tartását.

96

Mellékletek


1 .sz. melléklet Szakiskolákban oktatott OKJ szakmák tanulói létszámadatai Fejér megyében Szakképzési terület

Szakmacsoport

Szakma

Összesen Agrár

Élelmiszeripar

Agrár

Élelmiszeripar

Agrár Agrár Agrár

Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing,

Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá

A tanulók száma állami magán egyházi fenntartásban működő intézményben

összesen

3144

0

992

4136

27

0

0

27

55

0

0

55

45 77 46

0 0 0

37 0 0

82 77 46

0

0

51

51

19

0

0

19

53

0

0

53

44

0

0

44

109

0

0

109

45

0

0

45

0

0

25

25

Élelmiszer- és vegyiáru eladó

215

0

0

215

Kereskedelmi ügyintéző

0

0

0

0

Kereskedő

18

0

0

18

0

0

45

45

26

0

0

26

Édesipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Pék Pék-cukrász Tejtermékgyártó Általános állattenyésztő Dísznövénykertés z Gazda Lótartó és tenyésztő Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Növénytermeszté si gépüzemeltető, gépkarbantartó Zöldségtermesztő

Logisztikai műszaki menedzserasszisz tens Logisztikai ügyintéző

1


Szakképzési terület

si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si Gazdaságiszolgáltatá si

Szakmacsoport

üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

Szakma


összesen

Marketing- és reklámügyintéző

0

0

14

14

Műszakicikk eladó

12

0

0

12

Ruházati eladó

44

0

0

44

Ügyvitel

Irodai asszisztens

0

0

10

10

Ügyvitel

Ügyintéző titkár

0

0

0

0

Vendéglátásidegenforgalom

Cukrász

83

0

108

191


Falusi vendéglátó

0

0

41

41


Panziós, falusi vendéglátó

45

0

0

45


Pincér

141

0

157

298


Szakács

194

0

214

408


Vendéglős

57

0

0

57

8

0

0

8

0

0

8

8

0

0

8

8

Humán

Egészségügy

Humán

Egészségügy

Humán

Egyéb szolgáltatások

Ápolási asszisztens Fogtechnikus és fülillesztékkészítő Fényképész és fotótermékkereskedő

2



Humán Humán Humán Humán Műszaki

Szakmacsoport

Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Szociális szolgáltatások Elektrotechnika -elektronika

Műszaki

Elektrotechnika -elektronika

Műszaki

Műszaki Műszaki

Elektrotechnika -elektronika Elektrotechnika -elektronika Elektrotechnika -elektronika Elektrotechnika -elektronika Építészet Építészet

Műszaki

Építészet

Műszaki Műszaki Műszaki

Építészet Faipar Faipar

Műszaki

Gépészet

Műszaki

Gépészet


Gépészet Gépészet Gépészet

Műszaki

Gépészet

Műszaki

Gépészet

Műszaki

Gépészet


Szakma


összesen

Fodrász

66

0

74

140

Kozmetikus

0

0

35

35

Fazekas

0

0

28

28

24

0

34

58

22

0

0

22

20

0

0

20

23

0

0

23

28

0

0

28

32

0

0

32

Villanyszerelő

166

0

0

166

Ács, állványozó Burkoló Festő, mázoló, tapétázó Kőműves Bútorasztalos Kárpitos Épületgépész technikus Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Központifűtés- és csőhálózatszerelő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szerkezetlakatos

76 36

0 0

0 42

76 78

56

0

19

75

88 142 36

0 0 0

24 0 0

112 142 36

25

0

0

25

24

0

0

24

171 125 112

0 0 0

0 0 0

171 125 112

57

0

0

57

69

0

0

69

74

0

0

74

Szociális gondozó és ápoló Automatikai műszerész Elektromos gépés készülékszerelő Elektronikai műszerész Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus

3



Szakmacsoport

Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki

Gépészet Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Közlekedés

Műszaki

Közlekedés

Műszaki

Közlekedés

Műszaki

Közlekedés

Szakma


Szerszámkészítő Bőrdíszműves Férfiszabó Női szabó Nőiruha-készítő Autószerelő Gépjárműkarossz éria-készítő, javító Járműfényező Karosszérialakato s

összesen

74 13 37 43 0 20

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 18 0

74 13 37 43 18 20

67

0

0

67

16

0

0

16

39

0

0

39

(Forrás: KIRSTAT 2012.)

4


2. sz melléklet A Térségi Integrált Szakképző Központok Fejér megyében

Duna-Tisza-RábaKörös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft

Alba Regia TISZSZ Közhasznú Nonprofit Kft.

Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Térségi Integrált Szakképző Központ

Belvárosi I. István Középiskola Térségi Integrált Szakképző Központ

Fejér megyei Szakképzés - Szervezési Társulás

TISZKEK Fejér megyében Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Fejér Megyei Önkormányzat Eötvös József Szakképző Iskolája és Kollégiuma Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Balaton-Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Ált.Iskola, Gimnázium, és Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium Dél-Balatoni Idegenforgalmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Belvárosi I. István Középiskola Térségi Integrált Szakképző Központ Belvárosi I. István Középiskola Térségi Integrált Szakképző Központ Belvárosi I. István Középiskola Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Térségi Integrált Szakképző Központ Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskolája

Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola Fejér Megyei Önkormányzat Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium City College Üzleti Szakközépiskola Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola School of Business Zalaegerszeg Üzleti Szakképző Iskola Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola

5


3. sz. melléklet Középfokú beiskolázási számadatok a 2012/2013-as tanévben a Fejér megyei szakközépiskolákban Elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás megnevezése

Állami fenntartó

Arányok

Meghirdetett létszám

Összes jelentkező

Összes felvett

Feltöltöttség

Jelentkezési arány

összesen

2014

6461

1365

egészségügy

92

324

87

95%

3,72

192

438

149

78%

2,94

92

279

73

79%

3,82

építészet

125

291

87

70%

3,34

faipar

35

19

3

9%

6,33

gépészet

235

619

153

65%

4,05

informatika

234

1151

188

80%

6,12

226

910

171

76%

5,32

100

400

59

59%

6,78

közgazdaság

157

571

108

69%

5,29

közlekedés

50

115

44

88%

2,61

83

160

46

55%

3,48

16

40

8

50%

5,00

ügyvitel

78

495

71

91%

6,97

vegyipar

32

30

7

22%

4,29

vendéglátásidegenforgalom

243

487

87

36%

5,60

nincs

24

132

24

100%

5,50

egyéb szolgáltatások elektrotechnikaelektronika

kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció környezetvédelemvízgazdálkodás

művészet, közművelődés, kommunikáció szociális szolgáltatások

Forrás: KIFIR 2012. alapján saját szerkesztés

6

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4.sz. melléklet A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján Szakterület

Humán

Műszaki

Gazdaságiszolgáltatási

Agrár

Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar Egyéb, általános képzés

állami fenntartó

magán fenntartó

összesen

350 31

0 0

350 31

110

254

364

683 660 136 1105 33 462 72 58 184

24 0 0 0 0 0 0 0 0

707 660 136 1105 33 462 72 58 184

245

0

245

576 306

0 14

576 320

743

22

765

310 55 45 998

42 5 0 1055

352 60 45 2053


7

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5.sz. melléklet Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai Szakterület

Humán

Műszaki

Gazdaságiszolgáltatási Agrár

Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Közlekedés Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar

állami fenntartó 172 45 56

magán fenntartó 0 112 224

192

344

536

42 229 52 25 100 136

0 0 89 0 0 24

42 229 141 25 100 160

45

0

45

146 26

606 248

752 274

156

460

616

41 39 25

192 28 0

233 67 25

összesen 172 157 280

Forrás: KIRSTAT 2012. saját szerkesztés

8

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 6. számú melléklet Szakközépiskolában oktatott OKJ szakmák tanulói létszámait szakterületenként Agrár szakterület: Szakma Sütő- és cukrászipari technikus Állategészségügyi technikus Állattenyésztő technikus

Fő 25 41 17

Mezőgazdasági technikus

9


Gazdasági-szolgáltatási: Szakma Kereskedelmi ügyintéző Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Logisztikai ügyintéző Marketing- és reklámügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Postai ügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Számviteli szakügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vámügyintéző Idegen nyelvi titkár Jogi asszisztens Ügyintéző titkár Idegenforgalmi szakmenedzser Idegenvezető Protokoll ügyintéző Utazás ügyintéző Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglős

Fő 78 134 308 46 13 8 29 58 86 271 169 35 133 41 184 49 67 31 12 18 64 41


9

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Humán szakterület: Szakma Általános ápoló Ápoló Biztonságszervező I.

Fő 80 92 12

Fényképész és fotótermékkereskedő Kozmetikus Alkalmazott fotográfus Divat- és stílustervező Énekes (a műfaj megjelölésével)** Festő Grafikus

7 23 8 18 2 7 58

Grafikus -Alkalmazott grafikus

31

Grafikus (a tevékenység megjelölésével)**

38

Játék- és animációs film készítő**

6

Jazz-zenész ( a hangszer megjelölésével) Keramikus

73 34

Klasszikus zenész(a hangszer megjelölésével) Kortárs-, modern táncos Magánénekes Mozgóképi animáció készítő Népi énekes

25 53 16 46 13

Népzenész (a hangszer megjelölésével)

7

Népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével)** Szobrász

1 18

Szobrász (az anyag és a tevékenység megjelölésével)** Szórakoztató zenész I. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)**

15

Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével)** Textilműves

18 33

Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)** Fitness-wellness asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens

12 38 54

4

10


Rekreációs mozgásprogram-vezető (a szakirány megjelölésével)

21

Sportedző (sportág megjelőlésével) Ifjúságsegítő Kisgyermekgondozó, -nevelő Szociális asszisztens

167 47 84 26


Műszaki szakterület Szakma Magasépítő technikus

Fő 100

Gépgyártástechnológiai technikus Gépipari mérnökasszisztens

133 53

Mechatronikai mérnökasszisztens Vaskohászati technikus CAD-CAM informatikus

34 9 11

Műszaki informatikai mérnökasszisztens

10

Számítógéprendszerkarbantartó Webmester Web-programozó

67 31 22

Környezetvédelmi méréstechnikus Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autótechnikus Hajózási technikus Légiutas-kísérő Útépítő és -fenntartó technikus Vegyipari technikus

45 15 62 15 5 19 44 25


11


7.

sz melléklet Az egyes oktatási formákban meghirdetett és betöltött helyek száma

2012/2013

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2010/2011

2011/2012

2012/2013

346

289

242

211

1,3

1,46

1,01

833

967

970

627

655

624

0,75

0,68

0,64

5 évf.

109

58

56

56

48

36

0,51

0,83

0,64

6 + 1 évf, nyelvi előkészítő

32

32

36

27

29

33

1,65

1,73

1,82

6 évf.

220

199

174

185

156

151

0,84

0,78

0,87

8 évfolyamos

97

124

125

97

124

122

1

1

0,98

gimnázium összesen

1688

1692

1707

1281

1254

1177

0,76

0,74

0,69

656

1331

130

573

0,2

0,43

0,04

0,15

2010/2011

gimnázium szakiskola

Az oktatási formában a meghirdetett és a betöltött helyek aránya

312

4 + 1 évf. nyelvi előkészítő

397

4 évf.

"Előrehozott" szakképzés 10 hónapos felzárk. oktatás * 10 hónapos felzárkóztató okt. * 2 + 2 évf. készségfejl. Spec.szakisk.képzés; 2 + 2 évf. speciális szakiskolai képzés; 2 évf. + a szakképzési évfolyamok; 2 évf. elők. szakisk.képzés 9 2 évf. előkészítő szakiskolai képzés; 2 évf. készségfejl. Spec. szakisk.képzés a középsúlyos értelmi fogy. tanulók részére 2 évf. spec. szakisk. képzés, 10 2 évf. speciális szakiskolai képzés; 20 hónapos felzárkóztató oktatás a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz; 20 hónapos felzárkóztató okt. alapf. isk. végzettség

9

Összes felvett tanuló

2011/2012

iskolatípus

Meghirdetett helyek száma

57

3 52

1470

1568

33

0,05 2

5

12

8

0,67

198

76

0,38

790

48

840

874

379

24 17

12

0,57

12

9

3

0,33

48

21

0,44

0

121

0,48

0,88

1

0,5 15

78

0,56

20

19

0,26

2

1

0,11

0,01

az értelmi fogyatékos tanulók képességének fejlesztésére a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képtelenek felkészítése szakmai vizsgára

10

12


2012/2013

7

2011/2012

2012/2013

3

Az oktatási formában a meghirdetett és a betöltött helyek aránya 2010/2011

2011/2012

Összes felvett tanuló 2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

iskolatípus

Meghirdetett helyek száma

0,02

0,21

tanúsításával 20 hónapos felzárkóztató okt. alapf. isk. végzettség tanúsításával; a Kt. 27. § (4) szerinti ("előrehozott") szakképzés alapf. isk. végzettséggel rendelkezőknek; 4 + 1 évf. nyelvi előkészítő

136

33

444

103

0,23

232

311

168

130

90

64

0,87

0,35

0,72

4 évf.

2156

2189

2087

1547

1399

1365

0,72

0,64

0,65

5 évf.

188

123

110

153

80

86

0,81

0,65

0,78

Szakképzés összesen

4773

5130

4793

2825

2613

2577

0,59

0,55

0,54

Forrás: KIFIR 2012. saját szerkesztésben

13

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Recommend Documents