ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. OKTÓBER19-i ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM:2-12 /2012.
2.
MELLÉKLET:
TÁRGY: Javaslat Székesfehérvár térségi szerepének meghatározása ügyében, a készülı Nemzeti Fejlesztés 2020., az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció megalapozása címő anyaggal kapcsolatos állásfoglalás kialakítására
ELİTERJESZTİ: Pleizer Lajos a közgyőlés alelnöke
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Balsay István területpolitikai tanácsadó Igari Antal megyei fıépítész
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:
2
Tisztelt Közgyőlés! A Nemzeti Fejlesztés 2020, az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció megalapozása címő anyag az 1999 óta kialakult szerves terület- és településfejlesztési, tervezési elvekben merıben új, megalapozatlan, a térségi fejlıdés számára káros, a Budapest körüli fejlett kategória mutatókat tovább erısítı, a Székesfehérvár-Veszprém-Mór pólust – benne a hátrányos helyzető kistérségeket – leszakító javaslatot terjesztett elı. Az elıterjesztés a Beavatkozás térségi és térszerkezete, azon belül 5.2.3. A külsı és belsı nagyvárosi győrőnk a decentralizáció szolgálatában címő fejezetben felsorolja a korábbi megyei városokat, mint egyes országos hatókörő intézmények „kihelyezésére” alkalmas székhelyeket. Ezek között még gesztusértékkel sem jeleníti meg a területfejlesztési szakirányításnál (Gyır vagy Pécs) Székesfehérvárt. Azaz nem sorolja be a nemzeti (perspektivikusan nemzetközi) jelentıségő funkcionális nagyvárosi térségek közé. Megítélésem szerint ez súlyos tévedés. Székesfehérvárt a „másik markánsan kirajzolódó nagyvárosi csoport a Budapesttıl körülbelül 1 órányi útra lévı városok” közé sorolja. Azt állítja, hogy „a termelés és logisztika terén feladatokat vesz át a fıvárostól”. „Méretüknél fogva ezek a városok nem válhatnak önálló regionális mérető térségek központjaivá, de a fıvárossal kialakult munkamegosztás keretében lehetıvé tennék annak tehermentesítését úgy, hogy Budapest gazdasági központi jellege ne csorbuljon…”.
Ezekkel a körzıvel meghúzott, leegyszerősítı, a szerves fejlıdést semmibe vevı megállapításokkal nem értünk egyet. Javasoljuk, hogy a tervezés vegye figyelembe a következıket:
3 Székesfehérvár és vonzáskörzete „Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Tengely a Közép-Dunántúli Régió versenyképességének katalizátora, a jármőipar, az informatika, a környezetipar és a logisztika fejlesztésén keresztül modernizálja a gazdaságot, közelítve az Európai Unió fejlett régióihoz, ezáltal vonzó életkörülményeket és befektetési környezetet biztosít.” (Forrás: A Székesfehérvár-Veszprém fejlesztési tengely stratégia, amit az OTK keretén belül is már korábban elfogadtak.)
A települési hálózatok térszerkezete címő ábra jól mutatja, hogy az amúgy is fejletlen Fejér megye délnyugati részén lévı három kistérség (Enying, Sárbogárd, Aba), valamint Siófok, Várpalota, Mór, Kisbér, továbbá a Velencei-tó, Vértes, Váli-völgy szerves egységet képez. Ebbıl a térségbıl Székesfehérvár „csapágyvárosi” kategóriába való besorolása érdekében nem szakítható ki. Székesfehérvár nagyváros más jelenlegi megyei jogú városokkal való összehasonlításának 2012-ben keletkezett adatsora jól mutatja be Székesfehérvár és vonzáskörzetének a magyar gazdaságban, közlekedésben, az oktatásban és a kultúrában kimutatható teljesítményét. A megyei jogú városok szerepét hazánkban – történelmi elıdeivel, a törvényhatósági jogú városokkal együtt – az határozza meg, ami egyrészt a nagyobb városok sajátos szabályozásával jár, másrészt a környék településeivel és az ott élı lakossággal kapcsolatos feladatokból adódik. E sajátos státusszal rendelkezı nagyvárosok olyan önkormányzattal rendelkeznek, amelyek abban különböznek más városoktól, hogy területükön a megyei önkormányzat feladat- és hatásköreit is gyakorolhatják. A feladatkör felöleli a megyék által biztosított magasabb szintő közszolgáltatásokat is (pl. oktatás, könyvtár, levéltár, kórház, szociális és gyermekvédelmi feladatok). Az önkormányzati rendszer jelenlegi átalakítása során, a feladatmegosztás új típusú rendszerében továbbra is fontos szerepet kapnak a megyei jogú városok.
4 Ezeknek a nagyvárosoknak kiemelkedı gazdasági és társadalmi szerepük van, és egyben a közigazgatás központjai is az adott térségben. A városok magas tıkevonzó képessége következtében megtelepedett vállalkozások nemcsak a helyi lakosságnak, hanem a környezı településeken élıknek is munkalehetıséget biztosítanak. Széleskörő képzési, oktatási kínálattal, kulturális lehetıségekkel rendelkeznek, ami a megye illetve a régió határán túl is vonzó lehet. Elemzésünkben a legutolsó ismert év, 2010. adatai alapján mutatjuk be a megyei jogú városok legfontosabb demográfiai sajátosságait, a foglalkoztatottság, a nyugdíj és más ellátási formák alapján az ott élık megélhetési és lakáskörülményeit. A rendelkezésre álló adatokból válogatva bemutatjuk még a nagyvárosok gazdasági szerkezetét, az oktatás, a kultúra helyi adottságait, illetve az uniós fejlesztési források eddigi felhasználását. A Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes lélekszáma összesen 127 127 fı. Ez a statisztikai adat a közvetlenül városi közszolgáltatásokat igénybevevı lakosság száma. (KSH 2012.) A Székesfehérvári járás népességszáma 143 634 fı, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a város kisugárzása és közszolgáltatásai kihatnak a Balaton dél-keleti és keleti partján élıkre, Mór és Kisbér térségében élıkre, valamint szerves egységet képez a Velencei-tó teljes üdülıkörzetével. A város közlekedési szerepe egyedülálló az ország nyugati felében. A közúti és a vasúti közlekedésben nem egyszerően csak egyes vonalak találkozási pontja, hanem a Budapest felıli forgalomnak a Balaton két partját közrefogó elágazások kiinduló pontja, valamint a Gyır-Komárom-Dunaújváros-Kecskemét tengely csomóponti-helye is. Ezzel közlekedési szempontból a Dunántúl „fordító korongja”, logisztikai és intermodális központja. A gazdasági világválság Magyarországot, és azon belül a Közép-Dunántúli Régiót súlyosan érintette. Az 1 fıre jutó GDP csökkent, Budapesté a legkevésbé, amely most is az Európai Unió átlagában 112 ponton áll, így a fejlett régiók kategóriájába tartozik. Budapest és Pest megye közötti „szétválási vita” azonban régóta tart. Most úgy tőnik, hogy a fıváros agglomerációja újabb területeket kíván bevonni, hogy a saját fejlesztéseit elısegítse egy kiemelkedıen fejlett régióban! Az ipari, gazdasági termelésben drámai átalakulás történt 2009-ben, ahol az 1 fıre jutó GDP Fejér megyében és Komárom-Esztergom megyében drámaian visszaesett: 13,4-10,2%. Ugyanakkor 2011-ben az ipari termelés volumene ismét megközelítette az eredeti értékeket. A Magyarországon belüli szerepvállalást jól mutatja a KSH alábbi, 2012-es adatai. Az ipari termelés területi megoszlásában nem következett be lényegi átalakulás, továbbra is a Közép- és Nyugat-Dunántúl a legiparosodottabb vidéki régiók. Budapest ipari termelésen belüli súlya továbbra is csökkenı tendenciát mutat, 2011ben 16,5%-ot ért el. Az iparban döntı súlyt képviselı megyék: Komárom-Esztergom (10,9%), Gyır-Moson-Sopron (10,5%), Pest (9,1%), Fejér (9,1%) és Borsod-AbaújZemplén (8,5%). Székesfehérvár több mint 1000 éve vált szakrális központtá. Ezt a Szent Istvántól kezdıdı, sok szentet és uralkodót felvonultató, a magyar államiság felét, mintegy 550 évet átívelı történelmet az egykori koronázó székesegyházat magába foglaló Nemzeti Emlékhely testesíti meg. A nemzeti összetartozás eme lelkileg, kulturálisan messze ható, ugyanakkor tárgyiasult együttesnek nemcsak a mai Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére és a diaszpórában élı magyarságra is kisugárzása van. Ezt a Magyarországon egyedülálló szerepet jelentıs mértékben kiaknázhatja a város egyházi turizmus központtá történı alakulása.
5 Ezzel a különleges szereppel rímel az a tény is, hogy leszámítva a Budapesten található országos hatású és győjtıkörő múzeumokat, a fehérvári Szent István Király Múzeum rendelkezik a legnagyobb darabszámú és legátfogóbb győjteménnyel az országban. A sport, utánpótlás nevelés, rekreáció területén is kiemelkedı teljesítménnyel bír Székesfehérvár és környéke, különösen a legnépszerőbb csapatsportágakban. A város vezetése és lakossága, valamint gazdasági szereplıi évtizedek óta sokat tettek a siker érdekében. Nem véletlen, hogy az utóbbi években 3-4 sportágban is az országos bajnokságért küzd, illetve azt többször el is nyerte, egyúttal a nemzetközi színtéren is eredményesen szerepelnek. Fenti indokaink és minden bizonnyal meggyızı és valóban méltó eredményeink alapján javasoljuk, hogy Székesfehérvár kerüljön be a nemzeti (perspektivikusan nemzetközi) jelentıségő funkcionális nagyvárosi térségek sorába. Népessége, gazdasági, közlekedési és kulturális jelentısége, - mint ahogy az elmúlt 25 évben bizonyította, - Magyarország és a magyarság gazdasági, kulturális innovatív fejlıdését elısegíti, megyehatárán túlmutató térsége és a többi nagyváros felé.
Határozati javaslat Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a „Javaslat Székesfehérvár térségi szerepének meghatározása ügyében, a készülı Nemzeti Fejlesztés 2020., az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció megalapozása címő anyaggal kapcsolatos állásfoglalás kialakítására” c. elıterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1. A Fejér Megyei Közgyőlés indítványozza azt, hogy Székesfehérvár kerüljön be a nemzeti (perspektivikusan nemzetközi) jelentıségő funkcionális nagyvárosi térségek sorába. 2. A Fejér Megyei Közgyőlés nem ért egyet azzal, hogy Székesfehérvár a „csapágyvárosi” kategóriában szerepeljen, amely elutasítást egyaránt indokol a város nagysága, gazdasági, közlekedési szerepe, történelmi hagyományai és korábban elfogadott – jelenleg is hatályos – területfejlesztési dokumentumok. A Közgyőlés felkéri Elnökét, hogy a fenti állásfoglalását juttassa el a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalához, miszerint a Nemzeti Fejlesztés 2020 az Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozása címő dokumentumban Székesfehérvár a nemzeti (perspektivikusan nemzetközi) jelentıségő funkcionális nagyvárosi térségek sorába kerüljön, ne a „csapágyvárosi” kategóriába. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke 2012. október 31.
Székesfehérvár, 2012. október 19. Pleizer Lajos s.k.
