FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK

1.

2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

IKTATÓSZÁM: 55-3/2013.

MELLÉKLET: 6 DB

7 TÁRGY:

Tájékoztató a Mészeg-hegy fejlesztési lehetıségeirıl, továbbá a Pákozdi Katonai Emlékpark jövıbeli mőködtetésével és fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekrıl

ELİTERJESZTİ: Törı Gábor közgyőlés elnöke

AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Igari Antal megyei fıépítész

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS:

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

2

Tisztelt Közgyőlés!

A Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács 2013. május 24-i ülésén tájékoztató hangzott el a Pákozd, Katonai Emlékpark jelenlegi helyzetérıl illetve fejlesztési elképzeléseirıl. Az emlékpark kialakításának történetérıl és a területen zajló honvédelmi nevelést szolgáló, hagyományırzı tevékenységrıl a Honvédség és Társadalom Baráti Kör adott tájékoztatást. Az elkövetkezendı, az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési idıszakra vonatkozó, valamint távlati fejlesztési elképzeléseket a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka ismertette. Ugyancsak tájékoztatást tartott a Vadex Zrt. a Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidıpark jelenlegi állapotáról és jövıbeni terveirıl. Az ott bemutatott fejlesztési javaslatokat a jelenlévık tudomásul vették. Ennek során elhangzott, hogy a Fejér Megyei Önkormányzat Közgyőlése is ismerje meg, vitassa meg, illetve az abban vázolt elképzeléseket lehetıleg illessze be a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepcióba, valamint az ez után készülı Területfejlesztési Programba. Ugyancsak a téma közgyőlési napirendi pontok közé vételét indítványozta Vargha Tamás országgyőlési képviselı, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára is. Az egymás szomszédságában lévı két terület tulajdonosainak, üzemeltetıinek az a szándéka, hogy ezek a turisztikai látványosságok minél nagyobb látogatottságot biztosítsanak az adott tematikus (honvédelmi, illetve geológiai és környezettani) elrendezésben, ugyanakkor egymást kiegészítve segítsék elı elsısorban az ifjúság ismereteinek gyarapítását, hazaszeretetre, táj- és környezetvédelemre irányuló nevelését. Ezt nagymértékben elısegítik az említett területekre elkészített – jelen elıterjesztés mellékletét képezı – fejlesztési javaslatok, amelyek messzemenıen számolnak a Velencei-tó és környékének minden vonzerejével. Ezek között természetesen helyet kapott a turizmus több ága (kerékpáros, bakancsos, lovas, bor, gasztro, rekreációs, vízparti). A katonai emlékhely és környezetének fejlesztése rendkívül fontos a hazafias nevelés, hagyományırzés, örökségmegırzés és tájvédelmi szempontból is. Kérem az elıterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.

3

Határozati javaslat Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a „Tájékoztató a Mészeg-hegy fejlesztési lehetıségeirıl, továbbá a Pákozdi Katonai Emlékpark jövıbeli mőködtetésével és fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekrıl” c. elıterjesztést. 1.) Fejér Megye Közgyőlése az elıterjesztésben és mellékleteiben foglaltakkal egyetért, elismeri azon javaslatok fontosságát, amit a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Vadex Zrt. az elıterjesztés mellékleteiben javasolt. 2.) A közgyőlés felkéri Elnökét, hogy gondoskodjon a megismert fejlesztési elképzeléseknek a jelenleg elfogadás elıtt lévı Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepcióba való beillesztésérıl, illetve a Fejér Megyei Területfejlesztési Program közeljövıben összeállítandó javaslatai között való szerepeltetésérıl. Felelıs: Törı Gábor a közgyőlés elnöke Határidı: folyamatos

Székesfehérvár, 2013. június 28.

Törı Gábor elnök

Pákozdi Katonai Emlékhely nagybani kialakítása (tervezet) 2013. Dr. Kovács Vilmos ezredes HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnok

A jelenlegi Emlékpark Az 1848-as emlékek: • Emlékmúzeum • Az aradi vértanúk tiszteletére állított tizennégy emlékoszlop • A Mészeg-hegyen található Obeliszk (1951.) • Móga János császári és királyi altábornagy mellszobra

A XX. századi háborúk hıseinek emlékére • • • • • • • •

Az elsı világháborús katonai barakk A második világháborús eredeti, a Margit-vonal részét képezı lövészárok korabeli módon megjelenített szakasza Doni kápolna: Az 1990-es években épült kápolna, a II. világháború idején a Don-kanyarban elesettek emlékét ırzi. Az 1956-os emlékpont: Az 1956-os forradalom 55. évfordulójára elkészített Emlékpont. Magyarok a békefenntartásban. A sorkatonaság története.

Az új Emlékpark kialakítása •Az emlékpark alapkoncepcióját mindenképpen meg kell tartani, hogy bemutassa a Magyar Honvédség történetének fıbb eseményeit, és emléket állítson több mint 160 év hısi helytállásának. A parkban a magyar hadtörténelem legfontosabb sarokpontjait mutatnánk be. •A most meglévı emlékpontokra támaszkodva a kiállítási szerkezet átstrukturálásával, a fıbb sarokpontok kiemelésével új és izgalmas emlékparkot kell kialakítani, ahol mindenki megtalálja az érdeklıdési körének megfelelı részeket.

Az új park fıbb állomásai: •Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc •Az Osztrák-Magyar Monarchia és I. világháború •A magyar királyi honvédség újraszervezése, II. világháború •1956 forradalom és szabadságharc kiemelten kezelve a hadsereg szerepét •1999. Magyarország útja a NATO-ba

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Bejárat (jelenlegi) Fizetıs parkoló (jelenlegi) Recepció – Jegyvásárlás (jelenlegi) Obeliszk Móga János szobra Kilátópont Pákozd - Sukorói Csata Emlékmúzeuma Mártírok emlékmőve Sorkatonaság története kiállítás Vitézi Rend Barakk XX. századi háborúk emlékpontja Lövészárok 1956-os emlékpont Dísztér – Történelmi zászlók Magyar Békefenntartók emlékmőve Magyar Katonák a Békefenntartásban (tervezett üzemeltetési központ) Doni kápolna Pihenı Sikló (tervezett) Haditechnikai park (tervezett) Tematikus játszótér (tervezett) Kalandpark (tervezett) Látogatóközpont (tervezett) Parkoló (tervezett) Kiszolgálóépület (tervezett)

Pákozd •Szakrális üzenet: Itt jött létre a Honvédség, itt épült ki a Margit vonal állásrendszere, obeliszk, Doni kápolna. •Az Emlékparkban lehetıség nyílik március 15., október 23. és a honvédségi ünnepek, Honvédség napja, haderınemi napok megünneplésére, megemlékezésekre. •Az Emlékpark továbbra is kiemelkedı szerepet játszhat a honvédelmi nevelésben. •Az Emlékparkban kialakításra kerülı programok erısítenék a Magyar Honvédség társadalmi elismertségének növelését, továbbá a toborzó tevékenységének indirekt támogatását is. •Éves programterv kialakítása célszerő, mely programokat minden évben ugyanabban az idıszakban meg lehet ismételni, figyelembe véve a környék turisztikai adottságait is. •Hagyományırzı rendezvények, katonai bemutatók.

PÁKOZD - SUKORÓI CSATA EMLÉKMÚZEUMÁNAK ÁTALAKÍTÁSI TERVE

A park kiemelt elemei •

• • •

Parkoló (25.) Tervezett területe 7.500 m2, mely minimum 300 személygépkocsi és legalább 10 busz befogadására alkalmas. Ingyenes használat. A közlekedı utak aszfaltozottak, a parkolók térkı burkolattal épülnek. A teljes csapadékvíz elvezetésével és hasznosításával épül. Közvilágítás és térfigyelı rendszer kiépítése, bizonyos kandeláberek napelemes mőködésőek.

Látogatóközpont (24.) Az Emlékpark területén egy új kétszintes épület (2000 m2 alapterülető) kerül kialakításra, mely az alábbi funkcióknak felel meg: Földszint: • Információs pult, fogadótér • Ruhatár értékmegırzıvel • Melegkonyhás Büfé • Ajándékbolt • Kiállítótér •Második szint: •Hotel, családi, ifjúsági szállás (60-70 fı) •Elıadó- és rendezvényterem (100 fı) •Mozi (100 fı, 3D elıadásokkal, történelmi idıszakhoz kapcsolva 1520 perces filmek tekinthetık meg)

A LÁTOGATÓKÖZPONT TERVE Földszinti alaprajz

Emeleti alaprajz

12

5

2 11

2

5 4

3

1

6

1

3 7

8

3

9

4

10

0

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Látogatóközpont elıtere Pénztár – Információ Ajándékbolt Ruhatár WC – mosdó Kiállítótér Büfé Kávézó Étterem Melegkonyha Szálloda elıtere Recepció

5

1 0

1. 2. 3. 4. 5.

Elıtér WC – mosdó 2. Konferenciaterem Mozi Turista és ifjúsági szállás

Kalandpark és tematikus játszótér (23. és 22.) •A kalandpark kiegészíthetı „rohampályával”, mely a katonai kiképzéshez használt elemekbıl merítene (falmászás, erıdítéselemek- drótakadályok közötti mozgás). •A tematikus játszótéren a gyerekek valamilyen kerettörténetbe csöppennek, és közben kipróbálják a játszóeszközöket, barangolnak a területen, ismereteket szereznek múltjukról, kultúrájukról, történelmükrıl is.

A KALANDPARK TERVE

A kalandpark kiegészíthetı rohampályával, mely a katonai kiképzéshez használt pályák elemeibıl merítene (falmászás, erıdítéselemek drótakadályok közötti mozgás).

A JÁTSZÓTÉR TERVE

Az ún. tematikus játszótéren a gyerekek valamilyen kerettörténetbe csöppennek, és közben kipróbálják a játszóeszközöket és barangolnak a területen, megtanulnak valamit múltjukról, kultúrájukról, történelmükrıl is.

A jelenleg meglévı helyszínek felújítása, bıvítése A helyszíneket a mai kor színvonalának megfelelı információs rendszerekkel felszerelve kell a látogatók rendelkezésére bocsátani. (Touchinfók, QR-kód okostelefonokhoz, interaktív rendszerek) • A Pákozdi csata emlékkiállítás teljes körő felújítása a HM HIM tervei alapján. • A II. világháborús lövészárok • Az I. világháborús barakk • Az 1956-os emlékmő

A BARAKK ÁTALAKÍTÁSI TERVE (11.)

Új haditechnikai park kialakítása (21.) Az új haditechnikai park a szállító- és harcjármővek egyedülálló győjteménye, a park egyik része statikus, a másik része dinamikus kiállítás. A parkban megtalálhatók lesznek: rendszeresített harckocsik, páncélozott jármővek, légvédelmi- és mőszaki eszközök. A fedett kiállító részben kézi fegyverek, egyenruhák egyéb mőtárgyak. A haditechnikai parkból egy látványfelvonóval (20.) is fel lehet jutni az Emlékparkba, melybıl rendkívüli kilátás nyílik a tájra.

A HADITECHNIKAI PARK TERVE A parkban megtalálhatók: rendszeresített harckocsik, páncélozott jármővek, kétéltőek, légvédelmi és mőszaki eszközök. A fedett kiállító részben kézi fegyverek, egyenruhák is megtekinthetık. A harcászat technikája, ereje nemcsak a makettek, hanem igazi alkalmazott gépek révén ismerhetı meg, így a látogató a megelevenedı történelem valódi részesévé válhat.

A SIKLÓ TERVE HADITECHNIKAI PARK

EMLÉKPARK A haditechnikai parkból egy siklóval is fel lehet jutni az Emlékparkba, melybıl rendkívüli kilátás nyílik a Velenceitóra és környékére, a volt csatatérre, de egy gyalogösvény is rendelkezésre áll. A pénztárnál van lehetıség megvásárolni a jegyet a siklóra is.

Kerítés, biztonságtechnika Az Emlékpark teljes területére – a közcélú park kivételével – a HM és a NATO elvárásainak megfelelı kerítést tervezünk. A kerítés mögött lézeres és infra rendszerő biztonsági rendszer lesz telepítve. A kapuknál és a telek sarokpontjainál nagyfelbontású CCTV rendszer épül. 10 fı fegyveres biztonsági vagyonır szükséges, váltásban 3 fı, valamint 1 fı ırparancsnok.

VADEX MEZİFÖLDI ERDİ- ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ZÁRTKÖRÜEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 8002 Székesfehérvár, Tolnai u. 1. Pf. 371. Telefon: (22)510-500 Fax: +36-22-327-525 E-mail: [email protected] www.vadex.hu

A VADEX Mezıföldi Zrt közjóléti fejlesztési koncepció terve a Pákozd Sukorói Arborétum és Szabadidıparkban, a Velencei-tó térségében. 2013.

A VADEX Mezıföldi Erdı- és Vadgazdálkodási Zrt. mőködési területe Fejér-, és Komárom megyére terjed ki, ahol közel 20.000 ha területen gazdálkodik. A szétszórtan elhelyezkedı erdıtömbök nagyobb része a fatermesztés szempontjából kedvezıtlen területen található. A relatívan magas költséggel járó fatermesztés ellensúlyozása érdekében a társaság vezetése hosszú távú fejlesztési programot dolgozott ki és hajtott végre az elmúlt 30 évben. A tevékenységi körök bıvítésével (erdıgazdálkodás, vadgazdálkodás, fafeldolgozás, vadfeldolgozás, kereskedelmi-ipari vállalkozások) a Zrt. gazdálkodása kiegyensúlyozottá és eredményessé vált. Az erdı- és vadgazdálkodásra, mint alaptevékenységre épülı szerkezetbıvítés eredményként a társaság jelenleg a Közép-dunántúli régió egyik gazdasági meghatározója. Az elmúlt idıszakban vállalatunk 2000 ha új erdıt telepített, elsısorban a nagyvárosok és a velencei tavi üdülıövezet térségében, (pl. az 1985. évi kopárfásítás a Velencei- hegységben), elsısorban közjóléti és védelmi célokra, javítva ezáltal Fejér megye alacsony erdısültségi arányát. Régiónkban a kevés erdıre és az általa nyújtott szolgáltatásaira fokozott igény jelentkezik a lakosság részérıl. Mindenki számára természetes, hogy ezeket, az igényeket elsısorban az állami erdıknek és kezelıjüknek kell kielégítenie. Vállalatunk számára – anyagi erejét meghaladóan is - fontos ezen igények kielégítése, az erdı közjóléti funkciójának erısítése. A fejlesztéseink közül kiemelkedik a Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidıpark, amelynek területe 96 ha. Az Arborétum, a Magyar Turista Szövetség besorolása szerint Magyarország 9. legszebb arborétuma címet nyerte el! Azonosító adatok Megnevezés: Elhelyezkedés: Tulajdonos:

Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidıpark (röviden: Arborétum) Pákozd és Sukoró külterület VADEX Mezıföldi Erdı- és Vadgazdálkodási Zrt.

2 Elérhetıségek:

cím: 8000 Székesfehérvár, Tolnai u. 1. tel: 06-22-510500, 06-30-4170133 mail: [email protected], [email protected]

A Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidıpark használatában és megırzésében érintett további szereplık: • Magyar Természettudományi Múzeum • Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata • Klebersberg Intézményfenntartó Központ • Nyugat-Magyarországi Egyetem • Fejér Megyei Vadászkamara • Országos Magyar Vadászati Védegylet • Országos Erdészeti Egyesület • „Az Erdıért” Közhasznú Egyesület • Szivárvány Törzs Közhasznú Egyesület • Pannon-Servus Utazási Iroda • Regélı Hagyományırzı Egyesület A Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidıpark bemutatása: Budapesttıl ötven, Székesfehérvártól alig húsz kilométer autózással, a Szúnyog-szigeti hajóállomástól pedig rövid sétával gyorsan elérhetı a Velencei-tó legszebb táján elterülı arborétum és szabadidıpark. 96 hektáros területen a Mészeg-hegy csúcsán (160,5 m) – csodálatos erdei környezetben – 250 féle fa és cserje, számtalan lágyszárú növény tárul a sétáló elé. Az arborétum kilátójáról gyönyörködhetnek a velencei tájban.

3

Az egyedüli tájmúzeum betekintést nyújt a táj kultúrtörténetébe és gazdaságföldrajzába. Bemutatja a vidék természeti képét, nyomon követi földtörténeti kialakulását, tájékoztatást ad éghajlati, geológiai és talajviszonyairól, vízrajzáról. A győjtemény ízelítıt nyújt a rendkívül gazdag növény – és állatvilágról is. Ugyanakkor a kiállítás és az épület megújítása elodázhatatlan. A múzeum emeleti termében látható "vizek, nádak, emberek" c. kiállítás bemutatja a Velencei-tó környékének két legrégebbi mesterségének múltját, eszközeit sok érdekes fotóval, dokumentummal és eredeti tárgyakkal. Az 1300 m hosszú tanösvényen, igényes tájékoztató táblák segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók az erdı szerepével, az erdészek munkájával. A belsı kis tó mentén található kalandjátszótéren és a füves sportpályákon alkalom nyílik játékra, testmozgásra.

A sportolni vágyókat egy 1500 m hosszú kiépített erdei tornapálya is várja. A látogatók kényelmét erdei bútorok, fedett pihenık, tőzrakó és bográcsozó helyek valamint kiépített ivóvízvételi lehetıség és WC-k szolgálják. A 150 férıhelyes nyitott szín kiválóan alkalmas szabadtéri rendezvények, majálisok lebonyolítására. A társaság által mőködtetett arborétum és szabadidıpark évente mintegy 25 ezer látogatót fogad, melyeknek többsége fél vagy akár egész napot is eltölt a helyszínen. Az elmúlt évben ebbıl a 25 ezer látogatóból 19 ezer diák - 75 általános -, 12 középiskola és 4 egyetemifıiskolai kar - iktatta szakmai-, továbbképzési-, kirándulási programjába a VADEX Mezıföldi Zrt. által üzemeltetett erdei iskolát, Arborétumot.

4 Az erdészeti erdei iskola infrastrukturális és szervezeti hátteret biztosít az erdıpedagógiai alapokon nyugvó oktató, nevelı tevékenységnek. Célja, hogy elısegítse az ifjúság és a felnıttek erdıbarát, környezettudatos magatartásának kialakulását, fejlıdését. Feladata, hogy ráirányítsa a figyelmet a globális környezeti gondokra, és javaslatokat nyújtson lokális megoldásokra. Az arborétum a környezı Velence-tavi települések, és Székesfehérvár lakosainak, oktatási intézményeinek egyik legkedveltebb kiránduló helyévé vált.

A jelentıs látogatottság, és az idı vasfoga ugyanakkor megtették hatásukat. A folyamatos fenntartás ellenére eszközeink elhasználódtak, elkorhadtak, a Tájmúzeumban bemutatott kiállítási anyag elavult, elöregedett, cseréje, felújítása halaszthatatlanná vált. Az utóbbi években a pihenni vágyó, erdıt járó embereknél jelentıs szemléletváltozás is bekövetkezett. A minden tekintetben felkészült turisták mellett tömegesen jelentek meg az iskolás csoportok és a családok, akik a hosszas túrázások helyett a sokszor egész napos, összetett, a család minden korosztályát kielégítı programlehetıségeken kívül az ismeretterjesztést, a mai kor követelményeinek megfelelı színvonalú tájékoztatást keresik. Ez a tény is a mai kor követelményeinek már eleget tenni nem tudó Tájmúzeum kiállítási anyagának és épületének megújítását, valamint új, az Erdıgazdaságunk tevékenységéhez szervesen kapcsolható tudományos színvonalú bemutató létrehozását sürgeti.

5

2013. évi fejlesztési tervek bemutatása: TERMÉSZETTUDOMÁNYI, ERDÉSZETI és VADÁSZATIMÚZEUM KÖZPONT KIALAKÍTÁSA

I. A VELENCEI-HEGYSÉG, A VELENCEI-TÓ ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETI KÉPE c. állandó kiállítás

Elızmények: A Velencei-hegység, a Velencei-tó és környékének természeti képe címő állandó kiállítás megvalósítására a Pákozd Sukoró Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola, Tájház fenntartója a VADEX Mezıföldi Erdı- és Vadgazdálkodási Zrt. és a Magyar Természettudományi Múzeum Együttmőködési megállapodást kötött. (A megállapodás mellékelve). A megállapodásban A VADEX Zrt. kifejezi azon szándékát, hogy a tulajdonában álló, Pákozd Sukoró Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola, Tájházban állandó kiállításon mutatja be a Velencei-hegység és a Velencei-tó természeti értékeit. Erre a feladatra az MTM-et kérte meg, tekintettel arra, hogy a jelenleg is mőködı hasonló témájú kiállítást is az MTM készítette. A kiállítás célja: A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy még e viszonylag kicsi tájegységben is milyen változatos élıvilág jelenik meg, és az élettelen környezet is számtalan érdekességet tartogat. A kiállításba betérı látogató ne csak egy „nézhetı”, hanem egy „használható” kiállítással találkozzon. A kiállítás alapja, segítıje legyen az arborétumban mőködı erdei iskolának. A kiállítás célközönsége: Kiránduló és az erdei iskolába érkezı óvodás, általános iskolás csoportok. Az arborétumba érkezı családok, akik a kert szépsége mellett nyitottak mélyebb ismerteket befogadására is. A kiállítás helyszíne: Pákozd Sukoró Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola, Tájház bemutatóközpontja

6 A kiállítás alaprajza:

Az új kiállítás az eddig is használt három helyiséget érinti, a tetıtérben lévı halászati bemutató változatlan marad. A kiállítás három jól elkülöníthetı témára tagolódik: 1. A Velencei-hegység földtani felépítése, 2. A Velencei-hegység élıvilága, 3. A Velencei-tó élıvilága. A belépı látogató az elıtérben elıször a hegység földtani felépítésével, tipikus kızeteivel, ásványokkal és néhány érdekességgel találkozhat, balra a nagyobb teremben a Velencei-hegység, jobbra a kisebb teremben a Velencei-tó élıvilága elevenedik meg. Az élıvilágot bemutató termekben az ismeretátadás három formában történik. Egyrészt a térségben élı fajok diorámában, élethelyzetben, valódi környezetükben, másrészt az élıhelyeket jelképezı biodiverzitás-falon láthatók. Harmadrészt játékos, interaktív formában egy-egy jelenség kerül bemutatásra. Így a gyerekcsoportok és a családok is találnak kellemes „kutatási” „felfedezni való” lehetıségeket a kiállításban.

A kiállítás tématerve 1. BEVEZETİ ÉS A VELENCEI-HEGYSÉG FÖLDTANI BEMUTATÁSA (kb. 6,60 fm) Felvezetésként egy nagyobb légi fotón, madártávlatból tekinthetünk le a területre. A képre egy-két látványosabb fotó is kerül. (Pl. ingókövek, kócsag a nádasban, pancsoló kislány stb.) Ezen a falon kap helyet a földtani bemutató rész is. A hegység kis alapterülete ellenére számos, Magyarországon egyedi vagy ritka geológiai jellegzetességgel bír. A hegység képzıdményeinek és földtani folyamatainak rövid ismertetése mellett, az egyedi érdekességek is bemutatásra kerülnek. A bevezetı légi fotóval azonos mérető földtani térképre kerülnének a példányok az adott képzıdménybıl. Bemutatásra kerülnek azok a folyamatok, melyek létrehozták a Velencei-hegységet, ásványok, kızetek és ezek valamikori hasznosítása is.

7

1.1. Bevezetı 1.2. A Velencei-hegység helye Magyarország földtani nagyszerkezetében (Érdekesség: Afrikából Európába: a Velencei-hegység több száz kilométeres utazásai [A hegység területe a lemeztektonikai mozgások sodrában]) 1.3. A Velencei-hegység földtani felépítésének áttekintése (a lentebb részletezett képzıdmények területi elterjedése térképen, koruk idıskálán) (Érdekesség: Ésszel és kalapáccsal [A hegység földtani kutatói]) 1.4. A Velencei-hegység kızetei 1.4.1. A gránitot körülvevı átalakult palaköpeny (Érdekesség: Közeli rokonok a távolban [A variszkuszi hegységképzıdés gránitterületei Európában] ) 1.4.2. A hegység fı tömegét alkotó gránitos magmás kızetek 1.4.3. Az ókori tenger eltemetett üledékei (Érdekesség: Lyukak a hegység életrajzában [Csak rövid idıszakokból maradtak fönn kızetek a hegységben. A többi idıszakban nem volt kızetképzıdés, illetve lepusztultak a korábbi kızetek] ) 1.4.4. Magmás telérek a dinoszauruszok korából (Érdekesség: Titokzatos telérek a Dunántúlon [Röviden a környékbeli telérkızetekrıl]) 1.4.5. Tőzhányók változatos öröksége 1.4.6. Fiatal üledékek a felszínen és a felszín közelben (Érdekesség: Idıs kızetek – idıs hegység? [A felszíni formák kora]; És mégis mozog... [A nadapi szintezési ısjegy]; Kızsák, kıkocka, kıoroszlán [A gránit lepusztulás formái]) 1.5. A Velencei-hegység ásványi nyersanyagai (Érdekesség: A gránit rajongója [Jantsky Béla, a velencei-hegységi bányászat apostola] ) 1.6. A Velencei-hegység egykori bányászata 1.7. A Velencei-hegység ásványai – áttekintés (Érdekesség: Kis kristályok – nagy koponyák [A hegység ásványvilágának kutatói] ) 1.7.1. A gránit utómagmás ásványai (Érdekesség: Törpe óriások [A velencei-hegységi pegmatitok ásványai] ) 1.7.2. A gránit hidrotermás ásványai (Érdekesség: Egy helyi specialitás: kokárdaérc) 1.7.3. Az andezit hidrotermás ásványai (Érdekesség: Egy ásvány – száz forma) 1.7.4. Másodlagos ásványok (Érdekesség: A természet öntımintái [Sejtes kvarc a kioldott kristályok benyomataival]) 2. A VELENCEI-HEGYSÉG ÉLİVILÁGA (50 m2) A nagyobb terembe kerül a nem vizes élıhelyek növény- és állatfajainak az ismertetése. A fajok bemutatása, elrendezése élıhelyek szerint történik. A „kályhától” kiindulva egy „biodiverzitás-fal” kerül berendezésre, melyen élıhelyek szerint, preparátumok, fotók, grafikák segítségével mutatjuk be a hegység változatos növény- és állatvilágát. A „biodivezitás-falon” a tárgyak csoportonként üvegbúra fedést kapnak, de az egész fal egy grafikai egységet alkot. A cserjésedı legelıktıl indulva jutunk el az erdıkig, érkezünk a vaddisznós, rókás, ızes diorámához.

8 Ebben a teremben a játékos, interaktív egység az évszakonként megfigyelhetı jelenségekre, folyamatokra hívja fel a figyelmet. Kérdésekre, rejtvényekre kis ajtók mögött lelhetik meg a kíváncsiak a választ. Pl. a tavasz a fészekrakás idıszaka: kéthárom fészekalj gazdáját kell megtalálni, a nyárnál végig lehet követni egy rovar fejlıdési sorát, az ısznél terméseket lehet válogatni, a télnél nyomot kell olvasni stb. Néhány fatörzsön szemléltethetjük, hogy azonos korú fák nagyon eltérı vastagságúak lehetnek. 2.1. Velencei-hegység földrajza A Velencei-hegység valójában egy dombvidéki táj, legmagasabb pontja, a Meleg-hegy (352 m) is könnyed sétával elérhetı. Északról a ma már mezıgazdasági területek uralta Zámolyi-medence, délrıl a Velencei-tó határolja. A Velencei-hegység hazai viszonylatban száraz, csapadékban szegény terület, az éves csapadékmennyiség általában nem éri el a 600 mm-t. Ennek hátterében fekvése áll – a csapadékot hozó, leginkább északnyugat felıl érkezı frontok a Vértes szélárnyékában elhelyezkedı területre már kevesebb esıt hoznak. A gyengén tagolt, többnyire lankás lejtıkkel jellemezhetı táj a Sukoró és Pátka közötti képzeltbeli vonaltól ÉK-re és DNy-ra elterülı két része lényegesen eltér. A délnyugati rész alapvetıen egy sekély talajú gránitfelszín, ahol a jelenlegi uralkodó vegetációtípusok a szárazgyepek és cserjések. Ezzel szemben északkeleti, a Mezıföldbe lényegében lankásan belesimuló területen különféle tölgyes erdık uralják a tájat. Ennek a kettısségnek a hátterében földtani és tájhasználat-történeti okok állnak. 2.2. Velencei-hegység gránitsziklái, cserjésedı legelıi A Sukoró és Pákozd feletti dombok élıhely-szerkezetének jelenlegi képét az évszázadok óta jellemzı legeltetés, majd ennek visszaszorulása alakította ki. E sajátos megjelenéső, legelık, bozótos területek és sziklák érdekes mozaikjaként leírható táj, ma legszebben a Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Területen tanulmányozható. Jelenlegi tudásunk szerint eredetileg felnyíló, száraz tölgyesek és tisztásaikat alkotó gyepek mozaikjaként képzelhetjük el e terület természetes növénytakaróját. A középkorban kiirtott ritkás erdık a sekélytalajú, gránitsziklás dombhátakon maguktól nem voltak képesek felújulni, a természetes szukcessziót a jelentıs mértékő, rendszeres legeltetés is gátolta. Az eredetileg pannon sztyeprét jellegő, kis erdıtisztások helyett hatalmas összefüggı száraz legelık alakultak ki. A tendencia a XX. század második felében fordult meg. A legeltetés visszaszorulásával párhuzamosan elkezdıdött a gyepek becserjésedése, ill. egy részükön feketefenyı, ill. akáctelepítések is történtek. A hegység délies lejtıin, a települések felett a szılı- és gyümölcstermesztés kedvezı feltételeit évszázadok óta kihasználják. Napjainkban ez a funkció sok esetben már háttérbe szorul, az egykori szılıhegyek egyre inkább egybeolvadnak a településekkel. A Velencei-hegység délnyugati dimbes-dombos területei ma mezıgazdasági, természetvédelmi és turisztikai szempontból egyaránt hasznosított területek. A táj jelenlegi képe a ma is legeltetett gyepek, cserjések és a köztük megbújó regenerálódó pannon sztyeprét-foltok, a gránit sajátos lepusztulási formáit mutató sziklák (kıbörcök, gyapjúzsákok, ingókövek), a kicsiny természet közeli erdıfoltok és erdészeti ültetvények együtteseként írható le. A dombhátakon, az erodált talajú gránitsziklás felszíneken a kızettörmelékes, tápanyagszegény talajt és a szárazságot tőrı fajok, faj-együttesek jellegzetesek. A gránitsziklákon egy-egy sziklai maradványfaj jelzi a sziklás élıhely ısiségét

9 és kisebb mértékő bolygatottságát. Ezzel szemben a lankás hegylábakon, a dombok között, a foltokban jellemzı löszborítás miatt helyenként az értékes pannon erdıssztyep vegetáció maradványai, ill. regenerálódó foltjai figyelhetık meg. 2.3. Velencei-hegység erdıterületei A Velencei-hegység északkeleti 2/3 részén nagyrészt erdıterületek találhatók. Ez alapvetıen egy erdıgazdálkodási rendeltetéső terület, ahol a természetvédelem és a kiránduló turizmus számára figyelemre méltó értékek, célpontok is találhatók. A túlnyomórészt lankás, helyenként majdnem sík térszínek homokos, löszös üledékein agyagbemosódásos barna erdıtalajokon álló tölgyes erdık uralkodnak. Legnagyobb területen a cseres-kocsánytalan tölgyesek, valamint a mezei szillel és juharokkal elegyes cseres-tölgyesek jellemzıek. A gyertyános-tölgyesek csak üdébb foltokon, völgytalpakon, északias kitettségben fordulnak elı. A lankás déli lejtıkön, ahol a gránitfelszínt vékony lösztakaró borítja, lokálisan molyhos tölgy és virágos kıris alkotta melegkedvelı tölgyesek is felismerhetık. A kibukkanó kızetfelszínekkel (gránit, a hegység keleti peremén andezit) jellemezhetı magaslatok dombhátain, sekély termırétegő, száraz termıhelyen elıforduló, fıképp edafikus erdıtársulások (mészkerülı-tölgyesek, fragmentális bokorerdı-foltok) alakultak ki. Ezek fıleg természetvédelmi és tájképi szempontból értékesek. 3. A VELENCEI-TÓ ÉLİVILÁGA (22 m2) A tó élıvilágát (fajok bemutatása) egy tavi dioráma mutatja be. Az interaktív rész olyan érdekességeket tartalmaz, mint például a gombnyomásra megszólaló nádas hangjai, játékos táplálékkörforgás (a szúnyogot megeszi a béka, a békát megeszi a hal, a halat megeszi az ember, az ember vérét szívja a szúnyog), gázlómadarak nyomai az iszapban, tóparti étlap: mit fogyasztanak azt itt élı állatok, (és mi kerül a tóból a turisták étlapjára) stb. 3.1. Velencei-tó A Velencei-tó nagyrészt egy alföldi tájjal, a Mezıfölddel határos, északi partja felett a dombvidéki jellegő Velencei-hegység szelíd lankái emelkednek. A tó és környéke természeti értékekben gazdag, de funkcióját tekintve sokrétően hasznosított terület. Egymás mellett találhatók az elsısorban turisztikai, a természetvédelmi, ill. a gazdálkodási (mezı- és erdıgazdálkodás) célokat szolgáló egységek. 3.1.1. A nyílt víz A Velencei-tó déli partja ma túlnyomórészt üdülıterület, egymást váltják a strandok, horgászhelyek, csónakkikötık. Az északi part mentén és a nyílt vízen inkább a vízi sportok kedvelıi és a csónakos horgászok jelenléte tipikus. A ma többnyire kiépített partokkal övezett Velencei-tó lényegében egy szikes állóvíz, Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. A tó sekély, gyorsan felmelegedı, nátrium- és magnézium-ionokban gazdag vizében a Balatonéhoz hasonló, de annál kissé szegényesebb vízi vegetációt találunk. 3.1.2. A nádas és szegélye, úszóláp

10 A Velencei-tó nyugati harmadát nádas borítja. Ez egy elsıdlegesen természetvédelmi rendeltetéső terület, a „Velencei-tavi madárrezervátum”. A látszólag homogén, átjárhatatlan nádas rengeteg valójában egy változatos, az élıvilág számára szinte zavartalan feltételeket biztosító élıhelykomplex/élıhelymozaik. A part felıl a gyomosodó mocsári élıhelyeket a parti nádasok követik. Ezek belülrıl különleges lápi élıhelyeket szegélyeznek. Itt található hazánk egyik legszebb nádas-sásos úszólápja. Az úszóláp a nád gyökérzete (rizómái) által egyben tartott, lényegében a vízen lebegı (a növények gyökérzete nem éri el az aljzatot, a tó fenekét) növényzetfoltokat jelenti. Ezek alatt oxigénhiányos állapot lép fel, a növényi maradványok lebomlása (ásványosodása) gátolt, tızegképzıdés jellemzı. A nádas, sásos, télisásos állományokban és a foltszerően elıforduló rekettyés főzláp foltokon ritka lápnövények találnak menedéket. A lápnövényzet eldugott kis víztereiben, a sárgásbarna színő, disztróf vizekben csillárkamoszatos, rencés, békalencsés hínárvegetáció jellegzetes. 3.2. Dinnyés-fertı és a déli part gyepjei A Velencei-tó déli partját egykor szikes rétek övezték, napjainkra azonban ezek szinte teljesen eltőntek, ma ez a rész szinte teljes egészében beépített terület, a települések egymásba érnek. Az egykori szikes jellegő, alföldi mocsár- és kaszálórétek növényvilágának hírmondói azok a tágtőréső elemek, melyek alkalmasint egy strand nyírt gyepjének nádassal érintkezı gyepszegélyében is képesek fennmaradni, pl. a sziki ıszirózsa, sziki útifő, kisfészkő aszat. Az alföldi sziki növényzet a Velencei-tó környékén legteljesebben a Dinnyésifertı körüli, természetvédelmi rendeltetéső területen látható. Az üde, kaszálással fenntartott szikes réteket, a szárazabb, kissé magasabb térszíneken rövidfüvő, veresnadrág-csenkeszes síksági legelık váltják fel. Kisebb területen a tavasszal tocsogós, nyárra kiszáradó mézpázsitos szikfok növényzet is megtalálható. A száraz idıszakokban, a felszínen kikristályosodó Na-sóktól vakítóan fehér, gyér vegetációjú vakszikes foltok tarkítják a síkot. Ezek ugyan csak néhány–néhány tíz négyzetméteres felszíneken láthatók, mégis ez az a fontos építıelem, mely a terepen járva a Hortobágy pannon szikeseit idézı, igazi alföldi hangulatot kölcsönöz a tájnak. A Dinnyési-fertı legmélyebb fekvéső része egy nádasokkal övezett tó. Az ısi – a mainál nagyobb kiterjedéső – Nádas-tó egykor a Velencei-tó részét képezte, de a XIX. században lecsapolták. Ma a Velencei-tó vízszintje a Dinnyés– Kajtori-csatorna és a dinnyési zsilip segítségével szabályozható. Száraz nyarakon a Dinnyési-fertın a tómeder kiszárad, ilyenkor különleges szikes tófenék-növényzet borítja a felszínt. Várható költségek: A beruházás várható költsége 20 MFt, mely a Nemzeti Kulturális Alap és a VADEX Mezıföldi Zrt. közös támogatásával valósul meg. A kivitelezés ideje: 2013. július 15-szeptember 10.

11 II. „Öt Kontinens és Magyarország Vadjai” interaktív természettudományi

állandó kiállítás Elızmények: Németh Attila világjáró vadász Pákozdi lakos és egyben jó ismerıse a VADEX Mezıföldi Zrt által mőködtetett Arborétumnak és a társaság managmentjénk. 2011-ben lehetısége nyílt egy világkörüli győjtıút megvalósítására és végigjárására. Tizenkilenc országot érintett, ami mind az öt földrészt magában foglalta. A rendkívül értékes győjteményi anyag bemutatási lehetısége egy erre a célra felépített új múzeum épületben valósulhatna meg, abban a VADEX Mezıföldi Zrt. által üzemeltetett Pákozd Sukorói Arborétumban, ahol az erdei iskolát látogató közel 19 ezer tanuló megfordul. A kiállítás célja: A kiállítás célja, hogy egy olyan interaktív múzeum létrehozása ahol az elkészült preparátumok nem csak trófeatárként funkcionálnak, hanem a fiatal nemzedéket szolgálva, tanító ismeretterjesztı jelleggel mutatnák be a világ és Magyarország vadjait, valamint élıhelyüket. A régi utazók kifejezetten egy-egy földrészre koncentráltak. Kittenberger Kálmán például jellemzıen afrikai expedíciókon vett részt. Gróf Apponyi Henrik indiai, himalájai útjai szintén egyirányúak voltak. A több mint negyven vadfaj nagyrészt egész alakos preparátumban készült el, és földrészenként kerülnének bemutatásra. A kiállítás alapja, segítıje az arborétumban mőködı erdei iskolának. A Vadex Mezıföldi Zrt. alap küldetése a vadászati kultúra és a vadászat társadalmi elfogadottságának növelése. Ez a Múzeum nem csak ez irányú törekvéseinknek, hanem annak a természettudományos igényességő oktatási feladatnak is helyet ad, amire a menedzsment kiemelt figyelmet fordít. A kiállítás célközönsége: Kiránduló és az erdei iskolába érkezı óvodás, általános iskolás csoportok. Az arborétumba érkezı családok, akik nyitottak mélyebb ismerteket befogadására is. A kiállítás helyszíne: Pákozd Sukoró Arborétum Múzeumi bemutatóközpontja A kiállítás tanulmányrajza: Mellékletben. A kiállítás bemutató anyaga: A kiállításra kerülı győjtemény 2013. februárjában a FEHOVA kiállításon nagy sikerrel került bemutatásra Szintén a kiállításon került bemutatásra a világjáró vadász által írt emlékkönyv. Az útról országonként film is készült, mely egy háromdimenziós vetítıszobában tervezünk bemutatni, ahol hologram formájában tudnák az érdeklıdık nézni a vetített eseményt. A győjtemény földrészenként a következı sorszámozott elemekbıl áll:

12

Amerika Kanada (2010, British Columbia) 1. 2. 3.

Jávorszarvas (Alces alces) Karibu (Rangifer tarandus groenlandicus) Fekete medve (Ursus americanus)

preparálás módja koponya (fali) vállba (fali) egész (fatörzsre mászik)

Argentína (2011, La Pampa) 4. 5.

Csavartszarvú antilop (Antilope cervicapra) Axis szarvas (Axis axis)

egész vállba(fali)

Ázsia: Kirgizisztán (2010, Tien San) 6. 7.

Marco Polo argal i(Ovis ammon polii) Közép-ázsiai kıszáli kecske (Capra sibirica alaiana)

egész egész

Irán (2011) 8. 9. 10. 11. 12.

Perzsa-golyvás gazell a(Gazella subgutturosa subgutturosa) egész Bezoár kıszáli kecske (Capra aegagrus aegagrus) egész Transz-kaszpi uriál (Ovis orientalis vigenei arkal) egész Iszfahán muflon (Ovis orientalis isphanaica) vállba Vörös juh (Ovis gmelini gmelini) koponya

Nepál (2011 Himalája, Dhaulagiri régió) 13.

Kék kos (Pseudois nayaur)

egész

Afrika (2011 Zimbabwe) 14.

Zebra (Equus quagga)

szınyeg

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Impala (Aepyceros melampus)6db Gnú (Connochaetes taurinus) Kudu (Tragelaphus strepsiceros) Varacskos disznó (Phacochoerus) Óriás jávorantilop (Taurotragus derbianus) Víziantilop (Kobus ellipsiprymnus) Kafferbivaly (Syncerus caffer) Leopárd(Panthera pardus)

1 vállba 5 koponya vállba vállba agyar+koponya koponya vállba vállba egész, de falra (ágon áll)

Ausztrália 23. 24.

Vízi bivaly (Bubalus bubalis) 2 db Krokodil (Crocodylus porosus)

koponya 1szınyeg+koponya

13 25.

Vaddisznó (Sus scrofa) 6 db,

4 agyar, falra

Új-zéland 26. 27.

Himalájai tahr (Hemitragus jemlahicus) Zerge (Rupicapra rupicapra)

1egész 1koponya

Európa Anglia 2011 28. 29.

Muntyák szarvas (Muntiacus) Víziız (Hydropotes inermis)

vállba vállba

Spanyolország 2011 30. 31.

Beceite kıszáli kecske (Capra pyrenaica hispanica) Pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica)

egész egész

Románia 2012,Erdély 32.

Barnamedve (Ursus arctos)

Ausztria 2010 33. Alpesi kıszáli kecske (Capra ibex) 34. Alpesi zerge (Rupicapra rupicapra) 35. Nyírfajd (Lyrurus tetrix)

egész(álló)

egész egész egész,de fali

Várható költségek: A beruházás várható költsége 200 MFt, mely forrást a VADEX Mezıföldi Zrt. pályázat útján kíván megszerezni. A kivitelezés ideje: 2014. a pályázati lehetıségek függvényében.

Hisszük, hogy a Tájmúzeum megújítása, és az új Interaktív Múzeum leendı - reményeink szerinti - jó híre, az egész Velencei-tó látogatottságát, elismertségét is tovább növeli.

Székesfehérvár, 2013. június 20.

Majoros Gábor Vadex Mezıföldi ZrtVezérigazgató

Tervezett nettó alapterületek: 1. ütem: interaktív vadászati múzeum: 218,98 m2 2. ütem: múzeum és vendéglátás: 166,67 m2 Össz. nettó alapterület: 385,65 m2

Meglévő épület

Tér

1. ütem: interaktív vadászati múzeum 2. ütem: múzeum és vendéglátás

PÁKOZD-SUKORÓ, ARBORÉTUM - "ÖT KONTINENS VADJAI" INTERAKTÍV VADÁSZATI MÚZEUM - TANULMÁNYTERV ÉPÍTTETŐ: VADEX ZRT. - TERVEZŐ: ARCHICOM ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ, SZAKÁL CSABA OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK (É 07-0020/2013)

HELYSZÍNRAJZ M=1:1000

H-01

ARCHICOM '97 Építész Stúdió Bt. 8000 Székesfehérvár, Vértanú u. 72. Tel.: 22/325-217, 30/277-7166 www.archicom.hu 40°

40°

+8,145

+8,145

+6,06

Padlástér +3,60

+3,60

+2,40

Tér

Híd

+0,90

Terasz

Galéria

±0,00 -0,60 földrézsű

-1,50

Vadászati múzeum előadó

Vadászati múzeum kiállítótér

-2,00

Erdő -3,00

PÁKOZD-SUKORÓ, ARBORÉTUM - INTERAKTÍV VADÁSZATI MÚZEUM - TANULMÁNYTERV ÉPÍTTETŐ: VADEX ZRT. - TERVEZŐ: ARCHICOM ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ, SZAKÁL CSABA OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK (É 07-0020/2013)

A-A METSZET M=1:100

E-03

ARCHICOM '97 Építész Stúdió Bt. 8000 Székesfehérvár, Vértanú u. 72. Tel.: 22/325-217, 30/277-7166 www.archicom.hu

40°

40°

+8,145

+8,145

+6,06

+6,06

+3,60

+3,60

+2,40

+2,40

Híd

+0,90

+0,90

±0,00 -0,60

±0,00

Híd

Híd

-0,60

-1,50

-1,50

-2,00

-2,00

-3,00

-3,00

Múzeum bejárat

1. ÜTEM: VADÁSZATI MÚZEUM - 218,98 m2

PÁKOZD-SUKORÓ, ARBORÉTUM - "ÖT KONTINENS VADJAI" INTERAKTÍV VADÁSZATI MÚZEUM - TANULMÁNYTERV ÉPÍTTETŐ: VADEX ZRT. - TERVEZŐ: ARCHICOM ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ, SZAKÁL CSABA OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK (É 07-0020/2013)

Múzeum kijárat Üzlet-kávézó bejárat

2. ÜTEM: SZABADTÉRI KIÁLLÍTÁS

2. ÜTEM: MÚZEUM, VENDÉGLÁTÁS - 166,67 m2

ÉNY-I HOMLOKZAT M=1:100

E-04

6. mell. Vadex, tömegvázlat 1

7. mell. Vadex, tömegvázlat 2