FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

IKTATÓSZÁM:55-3/2013.

TÁRGY:

10.

MELLÉKLET: - DB.

Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl, intézkedésekrıl

ELİTERJESZTİ: Törı Gábor közgyőlés elnöke

AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:

Igari Antal megyei fıépítész Nagy Ivett környezetvédelmi munkatárs

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

-

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2013. 06.20.

2

Tisztelt Közgyőlés! A 2013. márciusban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Keretstratégia kiemeli, hogy a 20. század második felére jellemzı gazdálkodási, termelési és fogyasztási mód egyre gyorsuló ütemben éli fel az emberi létezés alapját jelenı természeti környezet elemeit, számos faj kipusztítását eredményezi, megváltoztatja az éghajlatot, jelentısen megcsapolja a nem megújuló nyersanyag- és energiaforrásokat. A természeti erıforrások (köztük a nem megújuló fosszilis energiahordozók) helyzete szorosan összefügg többek között az élelmezés-, energia- és környezetbiztonsággal is. A természeti erıforrások globálisan jellemzı túlhasználata súlyos ökológiai, gazdasági, társadalmi problémákhoz vezet, ezért a jelenlegi fogyasztói és technológiai szemlélet jelentıs megváltoztatása szükséges: a környezethez való alkalmazkodás, a természettel való harmonikus kapcsolat, a természeti erıforrások mennyiségi és minıségi megırzése, bıvítése, a mértékletesség és a takarékosság elvének alkalmazása, az emberi tevékenységeknek a Föld környezeti eltartóképessége szabta határokon belül tartása, azaz a fenntarthatóság biztosítása által. A fenntarthatóság teljesülése esetén az adott idıpillanatban saját jólétét megteremtı generáció nem éli fel, nem meríti ki erıforrásait, hanem megfelelı mennyiségben és minıségben a következı generációk számára is megırzi, bıvíti azokat. A természeti erıforrások fenntartása és bıvítése valamennyi egyéni, családi, vállalati, közösségi, intézményi, kormányzati szintő elkötelezettség, megfelelı döntések és megvalósítások eredményeként valósulhat meg. A környezettudatos szemléletformálás érdekében a közoktatás keretein belül is szükség van a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának, a rendszerszintő gondolkodási készség elsajátításának erısítésére. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az éghajlatváltozás kockázatának csökkentésében az energiaszektor döntı szerepet játszik, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 45-50%-a ezen ágazathoz köthetı. Becslések szerint amennyiben az emberiség a megújuló energiaforrások hasznosítására váltana, akkor 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás 52%-kal csökkenhetne, 2075-re pedig 71%-kal. Ennek megfelelıen kiemelt feladat a fosszilis energiahordozók (kıszén, kıolaj, földgáz) hasznosításán alapuló energiafelhasználás csökkentése és megújuló energiaforrásokkal való kiváltása (pl. szél-, nap- és geotermikus energia, biomassza) valamint a jelentıs mértékő energia-megtakarítás. A megújuló energiaforrások elıállítása és hasznosítása az EU által elıírt, környezet- és klímavédelmi szempontból egyaránt nagyon jelentıs feladat, amely egyben a magyar gazdasági fejlıdés egyik fontos iránya is lehet. A megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelésével többek között csökkenhet a légszennyezı- és üvegházhatású anyagok kibocsátása (a fosszilis energiaforrások kiváltása révén), csökkenhet a nem megújuló, korlátozott készlető energiaforrások kitermelésének, hasznosításának mértéke, valamint új munkahelyeket teremhet a környezeti iparban, az energetikában, a mezıgazdaságban, a közlekedésben, építıiparban stb.

3

Az Európai Uniós Megújuló Energia Útiterv felméri a megújuló energiáknak az energiaszerkezetben való részesedését és az e területen megtett elırelépést. Magában foglalja továbbá azt a célkitőzést, hogy a megújuló energiaforrások 2020-ra az Európai Unió összes energiafogyasztásának 20 %-át fedezzék (ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 százalékot), valamint olyan intézkedéseket, amelyek célja a megújuló energiák fejlesztésének elımozdítása az energia, a bioüzemanyagok, a főtés és hőtés ágazataiban. A terv tartalmazza továbbá a 20 %os energiahatékonyság-növelést és az üvegházhatású gázok kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest történı) 20 %-kal való mérséklését tőzte ki. Magyarországon a megújuló erıforrások részesedése 2011-ben az összes energiafelhasználásból 8,1 % volt (2004-ben még csak 4,4 % volt). A Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának legalább a 13%-ot el kell elérnie, a bruttó végsı energiafogyasztásra vetítve. 2011-ben 13 %-ra nıtt az EU egészében a megújuló energiaforrások aránya a végfogyasztáson belül (2004-ben még 7,9 százalékos volt a megújulók részaránya az EU területén), melyet 2020-ig 7 %-kal kell növelni az elıírt 20 %-os érték eléréséhez. A megújuló energiaforrások részaránya Svédországban (46,8%), Lettországban (33,1%), Finnországban (31,8%) és Ausztriában (31%) volt a legmagasabb, míg Máltán mindössze 0,4%, Luxemburgban 2,9%, Nagy-Britanniában 3,8%, Belgiumban és Hollandiában alig 4 százalék fölött. Észtország volt az elsı tagállam, amely már 2011-ben elérte a 2020-ra kitőzött megújuló energiacélt. A klímavédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése érdekében számos jelentıs koncepció, program készült hazánkban, mint pl. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia (2007), Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Keretstratégiát (2013), III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014), Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008), Nemzeti Éghajlatváltozási Program (2010), Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (2010-2020), Nemzeti Energiastratégia 2030. A Fejér Megyei Közgyőlés a 347/2009. (XI. 19.) K.h.sz. határozatával fogadta el a Fejér Megyei Önkormányzat Klímavédelmi Programját. 2013. májusban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a megújuló energiaforrások alkalmazását elısegítı törvénymódosítást terjesztett a parlament elé, mely többek között a származási garancia bevezetésére és a támogatások igénybevételéhez szükséges mőszaki-technikai feltételek rendeleti szintő meghatározására irányul. 2011-ben megalakult a hazai megújuló energia iparági szövetségeket tömörítı Nemzeti Megújuló Energia Platform, melynek célkitőzése, hogy elımozdítsa a megújuló energiaforrások hazai hasznosítását, támogassa a klímavédelemmel, a megújuló energiaforrások hasznosításával, az energiahatékonysággal és az energiatakarékossággal kapcsolatos hazai és európai jogalkotást, közremőködjön a jogszabályok végrehajtásában, a pályázati felhívások elıkészítésében.

4

Az országos szintő, klímavédelemmel, fenntarthatósággal, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó tervekben, programokban szereplı fıbb célkitőzések: A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia elfogadásáról szóló 1054/2007. (VII. 9.) Korm. határozat tartalmazza többek között az épületállományban felhasznált megújuló energiák részarányának növelésével kapcsolatos célokat. A Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Keretstratégiát 2013. márciusban, a 18/2013. (III. 28.) OGY határozattal fogadta el az Országgyőlés. A keretstratégia 2024-ig terjedıen tartalmaz feladatokat, célkitőzéseket a természeti erıforrások hosszú távú megırzése, a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A Keretstratégia rögzíti a nemzeti fenntarthatósági politika alábbi elemeit: - Folyamatosan nyomon kell követni, s mennyiségi, minıségi mutatókkal mérni, számszerősíteni kell a nemzeti erıforrások alakulását. - Értékelni kell az erıforrások helyzetét, azonosítva a kritikus állapotban levıket ill. azzá válókat. Azonosítani kell azokat az okokat, amelyek az egyes erıforrások romlásához vagy gyarapításához hozzájárulnak. - A célkitőzéseket minden kormányzati, regionális vagy helyi döntés során érvényre kell juttatni (pl. hosszabb távú ágazati stratégiák megalkotása, jogszabály-alkotás, a költségvetés tervezése, településrendezési terv stb.) - Olyan intézményeket, eljárásokat kell létrehozni és mőködtetni, melyek biztosítják, hogy a különbözı szintő közösségi döntések során a nemzeti erıforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok, információk a döntéshozók tudomására jutnak, azokat a döntések során figyelembe veszik. A dokumentum a természeti erıforrásokkal kapcsolatos célrendszeren belül az alábbi célokat tartalmazza: - A környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. - Biodiverzitás, megújuló természeti erıforrások: az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megırzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítésének megakadályozása szükséges. Fontos cél a talaj termıképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése, a fenntartható hozamon alapuló gazdálkodás a megújuló erıforrásokkal. - Nem megújuló természeti erıforrások: szükséges az ésszerő, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. - Az embert érı környezeti terhelések csökkentése: az emberi egészséget és életminıséget veszélyeztetı kibocsátásokat korlátok között kell tartani, azokat megfelelıen szabályozni szükséges. A 96/2009. (XII. 9.) OGY határozattal elfogadott III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) az energiatakarékosságra és a megújuló energia felhasználásra vonatkozóan tartalmaz konkrét célokat. Intézkedései között szerepel többek között egy összehangolt kormányzati program kialakítása és megvalósítása a lakossági és az intézményi szektor meglévı épületállományának, valamint az új épületek energia-hatékonyságának javítására; a háztartások energiahatékonyságának javítása (pl. főtési, hőtési és világítási rendszerek korszerősítése); épületszigetelés; a falusi és kisvárosi közintézmények

5

energiafelhasználásának decentralizált biogáz-elıállító rendszereken költség-hatékony kiváltása szabályozási feltételeinek megteremtése.

alapuló,

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzıkönyve végrehajtási keretrendszerérıl szóló 2007. évi LX. törvény többek között elıírta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elkészítését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartására és adatszolgáltatásra (Nemzeti Nyilvántartási Rendszer mőködtetése), valamint a kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A 29/2008. (III. 20.) OGY határozattal elfogadott Stratégia az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének elıírása alapján készült, 2008-2024 közötti idıszakra vonatkozik. 3 fı cselekvési irányt jelöl: 1. intézkedések az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelızése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon. 2. a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezıtlen ökológiai és társadalmigazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; 3. az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erısítését. A Stratégiában kitőzött célok többek között: a fogyasztás, anyag- és energiafelhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele; életmódváltás;klímabarát közlekedés; anyag- és energiafogyasztás csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan; klímabarát kutatások és fejlesztések, klíma innováció; a társadalmi felelısségvállalás az éghajlatvédelem érdekében, vállalatok mőködésének klímabaráttá tétele stb. A klímaváltozás elleni védekezés más, pozitív járulékos hasznokat is eredményezhet, pl. csökkennek egyéb légszennyezı-anyag kibocsátások, „tisztábbá” teszi a gazdaságot. A kibocsátások mérséklése és az alkalmazkodás új munkahelyeket teremhet a környezeti iparban, az energetikában, a mezıgazdaságban, a közlekedésben, építıiparban stb. A Nemzeti Éghajlatváltozási Program A Nemzeti Éghajlatváltozási Program 1005/2010. (I.21.) Korm. határozattal került elfogadásra. A Program a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásának érdekében tartalmazza többek között az alábbiakat: - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben, illetve annak Kiotói Jegyzıkönyvében az emberi eredető üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére , illetve korlátozására , e gázok nyelıinek erısítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fı intézkedéseit, ezek menetrendjét és fı finanszírozási forrásait; - az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges fıbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait;

6

- a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. A Program rögzíti, hogy az államnak elı kell segíteni, és ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások terjedését és alkalmazását. A fosszilis tüzelıanyagot használó energiaszektor kibocsátásai érdekében fontos feladat az energiahatékonyság növelése (fajlagos energiafelhasználás -csökkentés); az energiatakarékosság növelése (energiafogyasztás csökkentés); a megújuló energia térnyerése; energiaforrás-váltás, azaz az alacsony fajlagos kibocsátású energiaforrások fokozottabb alkalmazása. A Program a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében az alábbi feladatokat írta elı: - A helyi energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítı beruházások megvalósulásának ösztönzése - Megújuló energiák használatának regionális támogatása. - A megújuló energia alapú térségfejlesztés érdekében a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokon alapuló hı és/vagy villamosenergia-termelés ösztönzése. - Megújuló alapon történı villamosenergia-termelés, és kapcsolt hı-és villamosenergia-termelés támogatása. - Nagy (80 kt/év feletti) és közepes (30 kt/év -50 kt/ év) kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása. - A kiskapacitású (max. 10 kt/év végtermék), termelıi tulajdonú bioetanol üzemek létesítésének támogatása. - Biogáz-létesítmények létrehozásának támogatása. - Szilárd biomassza megtermelésének, elıállításának és hasznosításának elterjesztése - Megújuló erıforrások (elsısorban nap -, szél-és vízenergia) elırejelzése, valamint a meglévık pontosítása - Egy kedvezményes hitelrendszer kidolgozásának megkezdése, finanszírozási lehetıségek felmérése az energia- takarékosság, energia-hatékonyságnövelés és a megújuló energiát hasznosító technikák alkalmazásának elısegítésére a kkv, intézményi és lakossági szektorban. - Klímatörvény tervezése. Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) Program A 2010-ben elkészített program tartalmazza többek között a megújuló energiaforrások lakóépületekben való alkalmazására, a középületek felújítására, az alacsony energiafelhasználású új építéső épületek építésére vonatkozó célokat – tekintettel arra, hogy a komplex energiahatékonysági és megújuló energiaforrások kapcsolt alkalmazása élvez prioritást.

7

A „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 – a 2020-ig terjedı megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról” c. anyag az alábbi fıbb megállapításokat, célkitőzéseket tartalmazza. „Egy fenntartható jövıt megalapozó gazdasági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása és a saját erıforrások elıtérbe helyezése meghatározó jelentıséggel bírnak. Az EU energia és klímacsomagjának nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv 2020-ra 20 százalékos megújuló energiaforrás részarányt, ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 százalékot, továbbá 20 százalékos energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest) 20 százalékra való mérséklését tőzte ki.” „Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve Magyarország számára 2020-ra – jogilag kötelezı módon - minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból elıállított energia bruttó végsı energiafogyasztásban képviselt részarányát. Figyelembe véve a zöldgazdaság-fejlesztés nemzetgazdasági jelentıségét, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és a hazai értékteremtésben kijelölt szerepét, a nemzeti érdekekkel összhangban, reális célkitőzésként a kötelezı minimum célszámot meghaladó, 14,65 százalékos cél elérését tőzte ki 2020-ra” Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve. A Terv szerint a megújuló energiaforrásokon belül az erdészetbıl és mezıgazdaságból származó biomassza felhasználása, a biogáz széleskörő alkalmazása, a geotermikus energia, a napenergia hasznosítása, a szélerımővek racionális elterjesztése, a kis vízierımővek elterjesztése, valamint a bio- és alternatív üzemanyagok elıállítása Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv fıbb intézkedései a következı közfeladatokat érintik: - fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotása - a meglévı támogatási programok végrehajtásának átalakítása, hatékonnyá tétele és egyszerősítése; - 2014-2020. között önálló (az EU által társfinanszírozott) energetikai támogatási program indítása; - a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiára (zöldáram) vonatkozó kötelezı átvételi rendszer átfogó átalakítása - zöldhı támogatási lehetıségeinek megvizsgálása; - közvetlen közösségi és egyéb támogatási programokban történı aktívabb részvétel elısegítése; - az épületenergetikai szabályozásba épített ösztönzık felülvizsgálata - területrendezési tervek felülvizsgálata, térségi energia koncepciók kialakítása; - zöld finanszírozás formák és programok kialakítása (zöld bank); szabályozási, engedélyezési rendszerek eljárások felülvizsgálata, egyszerősítése; - szemlélet- és tudatformálási programok, tájékoztatási kampányok (integrált tájékoztatási programok) kidolgozása;

8

- megújuló és alternatív energiaforrásokra, energiahatékonyságra alapozott képzési, oktatási programok indítása; - foglalkoztatási programok indítása a megújuló energiaforrások területén; - fejlesztési programok indítása a kapcsolódó iparágak fejlesztése érdekében; - kutatás-fejlesztési és innovációt ösztönzı programok ösztönzése; - második generációs bio- és az alternatív üzemanyagok elterjesztését szolgáló programok, intézkedések; - agrárenergetikai program kidolgozása; - a megújuló energiaforrások és kapcsolódó területeihez, a szabályozási és engedélyezési eljárásokban részvevı apparátus felkészítése. A magyarországi megújuló energiapolitika kulcsterületei a Cselekvési Terv alapján a következık: a) Ellátásbiztonság (Magyarország energiahordozó importfüggısége csökkenthetı a megújuló energiaforrások alkalmazásával); b) Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem (a megújuló energiaforrások alkalmazása hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez); c) Mezıgazdaság-vidékfejlesztés (az energetikai célú biomassza felhasználás hozzájárulhat a mezıgazdasági munkahelyek megırzéséhez, újak létrehozásához); d) Zöldgazdaság-fejlesztés (a megújuló energiaforrások felhasználása, az energiatakarékossági és energiahatékonysági célok a zöld gazdasági szektor kialakítását, fejlesztését segítheti); e) Közösségi célokhoz való hozzájárulás Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve az egyes megújuló energiaforrások tekintetében az alábbi célkitőzéseket tartalmazza: Szélenergia hasznosítása Az elmúlt években végzett felmérések alapján meghatározásra kerültek azok a helyszínek, ahol a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan telepíthetıek nagyobb szélturbinák. Ez alapján Magyarország összesített szélenergia potenciálja több ezer MWe teljesítmény. A szélenergia zérus CO2 kibocsátással rendelkezı, korszerő energiaforrás, ugyanakkor egy nem szabályozható, idıjárásfüggı technológia, ezért a szélenergia vonatkozásában a 2020. évi nemzeti célkitőzés a villamos energia rendszer szabályozhatósági korlátjához igazodik, ami a jelenlegi ismertek alapján kb. 740 MWe összteljesítményig képes a szélenergiát befogadni. A nagyobb szélerımő parkok mellett az NCsT a kisebb (néhány kW teljesítményő) szélkerekek, törpe turbinák terjedésével is számol, amelyek idıszakosan termelnek hálózatra és elsısorban a helyi autonóm energiaellátásában töltenek be fontos szerepet. A szakértıi becslések szerint 2020-ig ezek megjelenése kb. 10 MW e villamos energia összteljesítménnyel várható. Geotermikus energia Magyarországon a geotermikus gradiens jelentısen meghaladja a világátlagot. A geotermikus energia tervezett felhasználása elsısorban hıenergia elıállítását szolgálhatja (távfőtés, közintézmények, önkormányzatok tulajdonában lévı lakóépületek főtése, kertészetek stb, használati melegvíz-szolgáltatás, fürdık víz- és hıellátása, üvegházak hıellátása stb). Egy-egy beruházásnál a minél komplexebb

9

hıhasznosítás kívánatos. A termálkutak víz- és hıteljesítménye nagyobb épületegyüttesek ellátását és a települések távhıellátását teszi lehetıvé. A geotermikus energiahasznosítás során különös figyelmet kell fordítani ezen természeti kincsünk megırzésére, általában a visszasajtolás vagy a megfelelı célú továbbhasznosítás szükséges. Jelentıs potenciál rejtızik a geotermikus energia hıellátásban történı szerepének növelésében. A közvetlen hıhasznosítás mellett várhatóan 2020-ig megjelenik a geotermikus ásványkincs villamos energia termelésre történı hasznosítása is, mintegy 57 MW e beépített teljesítménnyel. Napenergia A napenergia aktív hasznosításának két módja: a napenergia termikus hasznosítása illetve a napenergia villamos energia-termelés célú hasznosítása. A termikus napenergia-hasznosítás területén leginkább a családi házas, a közintézmények, és önkormányzati létesítmények meleg vízellátása, a fotovoltaikus napelem-rendszerek tekintetében a kettıs hasznosítás fog leginkább elınyt élvezni, azaz a legfontosabb cél a saját energiatermelés, amelyet a többlet zöldenergia értékesítés egészíthet ki. A napenergia termikus hasznosításának elterjedt és jellegzetes eszközei az épületek besugárzott felületére (tetıre) szerelt napkollektorok. A termikus napenergiahasznosító berendezések leggazdaságosabban használati meleg víz (HMV) elıállításra alkalmasak, éves átlagban 30-50%-os hatásfokkal hasznosítják a napenergiát, a legnagyobb besugárzási idıszakban a szezonális hasznosítás hatásfoka elérheti a 90%-ot is. A komplex termikus hasznosítás (melegvízelıállítás, főtésrásegítés, megújuló energiaforrások kombinálása) egész évben hatékonyan mőködı energiaforrás lehet. A napkollektoros rendszerekben jelentıs szerepe van az energiatárolóknak, mely hıszigetelt tárolóban, meleg víz formájában valósul meg. A Cselekvési Terv szerint Magyarországon a meglévı távhıszolgáltató rendszerek jelentıs hányadát ki lehetne egészíteni napkollektoros HMV elıállító alrendszerekkel. A napenergia hasznosításának vonatkozásában az elvi potenciál több tízezer MW teljesítmény lehet, a legjelentısebb korlátozó tényezı a berendezések magas ára. Magyarország napsütéses óráinak számát tekintve a termikus napenergiahasznosítás jó eszköz a megújuló energiaforrások elterjesztésében. Villamos energia tekintetében az egyik irányzatot a fotovillamos napelemek jelentik, amelyek a napsugárzást közvetlenül alakítják át villamos energiává. A hazai beépített fotovillamos kapacitás mértéke jelenleg nagyon alacsony. Hıszivattyúk Ez Magyarországon az egyik legszélesebb körben alkalmazható megújuló energiaforrás típus. Egyrészrıl univerzálisan hasznosítható főtésre- és hőtésre, másrészrıl beépített, urbanizált területeken is jól alkalmazható. A hıszivattyú alkalmas eszköz a földhı (talajhı, hidrotermikus energia és légtermikus energia) hasznosítására, emellett a hıszivattyús hőtés növekedése is várható. A hıszivattyúk tekintetében az elvi potenciál, több száz PJ lehet, a legjelentısebb korlátozó tényezı a finanszírozás.

10

Biomassza Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a biomassza versenyképes elıállítására. Az élelmezési és takarmány szükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezıgazdaság fenntarthatóan biomasszát elıállítani. A biológiai eredető energiaforrások (bioenergia) elvi potenciálja meghaladhatja a 2020. évre becsült energiahordozó igény akár 20%-át is, a bioenergia alapú villamosenergia-termelés elıre jól tervezhetı, szabályozható. A bioenergiának elsısorban a helyi főtési igények kielégítésében lehet a jövıben nagyobb szerepe. A biomassza alapanyagok arányaiban elmozdulás várható a célirányosan termesztett energianövények (fás- és lágyszárú energianövények) de különösen a melléktermékek és hulladékok irányába. Utóbbiak részaránya a biomassza-mixen belül 2020-ra elérheti az 50 százalékot is. Az energetikai biomassza biztosítása során kiemelten kell kezelni a környezet- és természetvédelmi szempontokat. A biomassza alapú villamosenergia-termelést max. 20 MW e beépített teljesítményő helyi, kisközösségi kapcsolt erımővek telepítésével tervezi a Cselekvési Terv, ami az integrált vidékfejlesztés egyik fontos eszközét képezheti a jövıben. Biogáz Hazánkban jelentıs a biogáz elıállítási potenciál. Fajtái: depóniagáz, iszapgáz, mezıgazdasági biogáz. A biogáz-elıállítás a termelési hulladékok, mezıgazdasági melléktermékek, és egyéb szerves anyagok kezelésével, hasznosításával hozzájárul a környezetvédelmi célok teljesítéséhez, a metángáz-kibocsátás csökkentésével fontos klímavédelmi eszköz. A biometán termelı üzemek a földgázzal egyenértékő tisztított biogázt a gázvezeték hálózatba betáplálva, annak közlekedési célú felhasználását teszik lehetıvé. A biogáz elıállítás révén keletkezı zöldáram mellett a közvetlen felhasználásra vagy értékesítésre elıállított zöldhı is prioritást fog élvezni. A biogáz erımővek telepítésénél fontos szempont a gazdaságosság, üzembiztonság, létesítés és üzemeltetés kérdése, a megfelelı tüzelıanyagválasztás. Emellett figyelembe kell venni, hogy jelentıs a beruházási igényük és viszonylag rossz hatásfokkal mőködnek, ezért csak nagy kihasználtság esetén érdemes mőködtetni. Környezetvédelmi szempontból fıként a zöldhulladékok hasznosítására (pl. főrészpor, szalma, kukoricaszár), valamint egyéb biológiailag értékes hulladékok és melléktermékek - pl. szennyvíziszap, élelmiszeripari hulladékok, vendéglátóipari maradékok stb.- célszerő alkalmazni (azonban ezek rendelkezésre állása általában ingadozó), mert pl. a rönkfa ilyen jellegő hasznosítása a nemzeti erıforrás pazarlása, ill. környezet- és természetvédelmi szempontból is kedvezıtlen. Bioüzemanyagok Magyarország kiváló agroökológiai adottságaira alapozva a bioüzemanyagok hazai elıállítási lehetıségei jelentıs potenciált jelentek. A bioüzemanyagok gyártása – hasonlóan a biomasszához – nem csak energetikai, hanem mezıgazdasági és vidékfejlesztési kérdés is.

11

A bioüzemanyag elıállítás és az élelmiszertermelés közötti ellentmondás vonatkozásában Magyarországnak egyértelmő célja a biztonságos élelmiszerellátás. Becslések szerint az elsı generációs bioüzemanyagokból – az élelmezési és takarmányozási célok biztosításával egyidejőleg – a 2020. évi becsült felhasználás 10%-ot meghaladó mennyiség is elıállítható. Bioüzemanyagok vonatkozásában a felhasználásnak elsısorban motortechnikai korlátai vannak, mivel a jelenlegi gépjármővek bioüzemanyagot csak korlátozott mennyiségben tartalmazó üzemanyaggal képesek problémamentesen üzemelni, ezért fontos az alternatív üzemanyag felhasználás, így az elektromos, a hibrid és hidrogén alapú rendszerek, és annak gazdasági és infrastrukturális hátterének kiépítése. Vízenergia A vízenergia hasznosítása során elsısorban a vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi szempontok a meghatározóak. A Cselekvési Terv a 10 MW e alatti teljesítményő un. törpe vízerımővekkel, valamint a folyómedrekbe telepített 100500 kW e teljesítményő un. átáramlásos turbinákkal számol. A törpe vízerımővek telepítését a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek keretei közé illesztve kell megvalósítani. Kiemelt jelentısége van a vízvisszatartásnak azokon a területeken, ahol a gyorsan lezúduló csapadék károkat okozhat. Tározók tervezésekor meg kell vizsgálni, hogy a helyi adottságok természetközeli, tájba illesztett záportározók megvalósítását indokolják-e vagy lehetıség van-e energiatermelı turbinák felszerelésére is. A vízerımővek leginkább lokális környezetben, saját energiafelhasználás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat. Felmérésre kerültek a törpe vízerımővek telepítésének lehetıségei, helyszínei, amelyek alapján 2020-ig összesen 16-17 MWe beépített villamos energia teljesítmény installálásának lehet realitása. A megújuló energia hasznosítás növelésének foglalkoztatásra gyakorolt hatása A Cselekvési Terv szerint a zöldgazdaság, a zöldipar és ezen belül a megújuló energia ipar fejlesztéséhez szükséges elıfeltétel a humánerıforrás fejlesztése, szakképzés. A zöldgazdaságban foglalkoztatottak, a zöldfoglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha az energiahatékonyság, energiatakarékosság, alternatív és megújuló energiák alkalmazása, valamint a zöldipar és az agrárenergetika egyaránt megfelelı hangsúlyt kap. A foglalkoztatás növelése a megújuló energia szektorban úgy lehet a legjelentısebb, ha a zöldgazdaság fejlesztése a háztartásokban, családi kisvállalkozásokban, és kistérségek összefogása révén valósul meg, elısegítve az egyes vidéki területek lakosságmegtartó képességének növelését. A Cselekvési Terv tartalmazza az egyes megújuló energia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulást (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés), a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia részarányaira 2015-2020-ban vonatkozó kötelezı, 2020-ig teljesítendı célkitőzéseket, illetve az idıközi ütemtervet az elıirányzat hazai megvalósításához.

12

A 2011. júniusban elkészített „Nemzeti Energiastratégia 2030” célja az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlıdés és a környezeti fenntarthatóság szem elıtt tartásával, az elfogadható energia igény és az energetikai fejlesztések jövıbeli irányainak meghatározása, valamint a magyar energetika jövıképének kialakítása az energiapiaci szereplık bevonásával. Az Energiastratégia legfıbb célja: - „a függetlenedés az energiafüggıségtıl” - az energiatakarékosság, - a megújuló energia felhasználása a lehetı legmagasabb arányban, - a biztonságos atomenergia és az erre épülı közlekedési elektrifikáció, - a kétpólusú mezıgazdaság létrehozása, - az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. - teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket - alacsony CO2 intenzitású – elsıdlegesen megújuló energiaforrásokra épülı – villamosenergia-termelés arányának növelését; - a megújuló és alternatív hıtermelés elterjesztését; - az alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését. A Nemzeti Energiastratégia rögzíti, hogy: „A fenntartható energiaellátás érdekében a megújuló energia aránya a primer energia felhasználásban várhatóan 20% közelébe emelkedik 2030-ig. A 2020-ig 14,65 %-os részarány elérése a bruttó végsı energiafelhasználásban a kitőzött cél. A megújuló energia-forrásokon belül prioritást a kapcsoltan termelı biogáz és biomassza erımővek, és a geotermikus energiahasznosítás formái kapnak, amelyek elsısorban, de nem kizárólagosan hıtermelési célt szolgálnak. Emellett a napenergia-alapú hı- és villamos energia, valamint a szél által termelt villamos energia mennyiségében is növekedés várható. 2020 után nyílhat lehetıség a hazai napenergia potenciál nagyobb mértékő, közvetlen áramtermelésre való felhasználására a fotovillamos technológia árcsökkenése révén. A bioenergia hasznosítás szempontjából az energetikai rendeltetéső ültetvényekrıl származó alapanyaggal, valamint mezıgazdasági és ipari (például élelmiszeripari) melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelı egységek (például biogáz üzemek) kerülnek elıtérbe. Szintén hangsúlyos kérdés az anyagában már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek energetikai felhasználása.” A Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája A 2006-ban készül régiós energetikai stratégia tartalmazza többek között az alábbi megállapításokat, célkitőzéseket: „Felmérés és értékelés készült a hagyományos és megújuló energiahordozói potenciális adottságok nagyságára, területi megoszlásukra, reális hasznosíthatóságára, így külön-külön a szén, a vízenergia, a nap-, a geotermikus, a szél és a biomassza különbözı módon történı hasznosíthatóságára. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy a régió, noha jelenleg is fogékony és áldoz a megújuló energiák alkalmazására (biomassza bázisú erımővi rekonstrukcióival, szélerımő referenciahelyek teremtésével), ugyanakkor a régió kedvezı potenciális energetikai adottságai a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb alkalmazást, kihasználást is lehetıvé tehetnének.”

13

A regionális stratégiában vázolt jövıkép: • elınyére átalakul a jól prognosztizálható energiaigények kielégítésére szolgáló energiahordozói struktúra, amelyben a megújuló energiahordozók aránya: az elérhetı maximum, • az energiatudatos oktatás, kutatás, gyakorlati alkalmazás eredménye: a területi energiagazdálkodás – önkormányzati-, kistérségi önellátó gazdálkodást megteremtı és gyakorló energetikusi hálózat mőködése, • megújul, hatékonnyá válik a meglévı energiaátalakítás, újakkal bıvülnek a megújuló energiahasznosító technológiák választékai, technológiai transzfer és helyi innovációs hálózati kooperáció mőködik, • folyamatos referenciahely-teremtés, tudás-átadás más hazai és együttmőködı szomszédos régiók, CER2 partnerek számára. Folyamatos továbbképzés „magtérsége. A megújuló energiatermelı – energiahasznosító technológiák javasolt helye és területi megoszlása a regionális stratégiában szerint: „A régió primer biomassza hulladékok energiahordozói kitermelési helyei a jó minıségő szántóterületekrıl származtathatók, legnagyobb összefüggı termékeny rész a Mezıföld térsége, azaz a Székesfehérvári-, Ercsi, Gárdonyi-, Abai-, Adonyi Kistérségek területe. A kevesebbé jó minıségő területekre a hegyvidéken fás szárú energiacélnövény-termesztés javasolható, így pl. a Móri Kistérségben. A rétek, legelık térségében az állattenyésztés jellegzetes helyei – Fejér megye valamennyi térségében – a biogáz erjesztés alapanyagát szolgáltathatják.” Rangsorolt fejlesztési javaslatok a regionális stratégiában: 1. Az energiahordozói struktúra megújítása: - az importfüggıség mérséklése = a hagyományos energiahordozó felhasználás csökkentése = megújuló energiahordozók mennyiségének, arányának növelése: a KD Régióban a lakossági-, kommunális és mezıgazdasági ágazatban a földgáz felhasználás csökkentése, az ellátó és átalakító energetikai létesítmények fejlesztése és/vagy átállítása helyi, megújuló energiaforrásokra. - Megújuló primer energiahordozók (ki)termelése, befogása (pl. energia célnövény termesztése) 2. Innovatív technológiák, ellátásmódok megvalósítása (Környezetbarát, élhetı, fenntartható, minıségi életteret létrehozó, energiatermelı, átalakító és szolgáltató rendszerfejlesztések, projektjavaslatok: - Valamennyi kistérség részesüljön a helyi megújuló, fıleg biomassza energiahordozóra alapozott villamos és hıenergia átalakítókon keresztül táplált ellátásban, a kistérség által meghatározott településben kialakítva, és az ott meghatározott igényő fogyasztói kör ellátására. Elsıbbséget élvezzenek a távhı-közelhı ellátásban eddig nem részesült térségek (móri, bicskei, ercsi, gárdonyi, abai, enyingi kistérségek), egyenként 1–2 MW villamos és 3–5 MW hıteljesítménnyel.

14

-

-

-

-

-

-

-

-

Valamennyi Ipari Parkban támogatást kapjon biomassza alapú kiserımő, főtımő a KKV fejlesztések elımozdítására, egyenként 0,5–1,5 MW villamos és 2–4 MW hıteljesítménnyel. A mezıgazdasági szempontból kedvezı adottságú kistérségekben biogáz átalakító kis-, közép és nagyüzemek létesítése javasolható a régió kistérségeiben esetenként több helyen (az eddigi felmérés szerint), különbözı teljesítménnyel, de kiemelten: az enyingi, sárbogárdi, dunaújvárosi, abai, móri és székesfehérvári kistérségekben. A régió 7 kistérsége tekinthetı a geotermikus energiaforrás adottságok szempontjából megkutatottnak, kisméretı geotermikus erımővi hasznosításra javasolt elsısorban a dunaújvárosi kistérség. A földi hıáram hıhasznosítására ajánlható hıszivattyús innovatív, abszolút környezetbarát technológia elterjesztése javasolható mindazon településekben, ahol új beépítéseket terveznek, ill., ahol lakótömbnyi rekonstrukció elıtt állnak (ez utóbbiak fıleg városokban, nagyobb városok lakónegyedeiben jelentkeznek). A támogatott javaslatok I. ütemben Bicske, Mór, majd Székesfehérvár, Dunaújváros. Nyers-szesz elıállító üzemek létesítése javasolható a bioetanol alapanyag termelı területek közvetlen térségében, hogy a feldolgozás elsı mővelete a térségben maradjon, annak valamennyi anyagi és foglalkoztatási hasznával. A javasolt telepítési helyek: a enyingi, sárbogárdi, dunaújvárosi, abai, adonyi, ercsi, gárdonyi, móri, székesfehérvári kistérségek területe. A primer biomassza energiahordozók hasznosítása elıtti feldolgozására: pelletálásra, brikettálására javasolható technológiák kistérségi telepítése valamennyi kistérségben, 3–5 településben javasolható. A napenergia villamos és hıenergia hasznosító berendezése valamennyi új építés során támogatott formában valamennyi településben javasolható, ill. települési rekonstrukciók során tömeges méretben ajánlható. Mértékükre külön operatív program kidolgozása javasolható az energiatakarékossági, energiahatékonysági programmal támogatva. Az éghajlati viszonyokra alapozott szélenergia decentralizált hasznosítására – kisteljesítményő szélerımő-telepek alkalmazásával – ugyancsak valamennyi kistérség bármely, fıleg külterületi gazdálkodó fogyasztóhelyei javasolt, ahol a környezeti körülmények is megengedik.

3. Energetikai prioritás -

-

A Közép-dunántúli Régió energetikai mintarégióvá válásához nélkülözhetetlen az energiatudatos oktatás kialakítása: alap, közép és felsıfokú oktatási szinteken. Ehhez javasolható: elemi iskolákban megújuló energiák ismeretének szakirányú elıképzése, a középfokú oktatásban külön tantárgyak bevezetése, a felsıfokú oktatásban szakmérnöki-képzés bevezetése. Az önkormányzatok önálló gazdálkodása megteremtésének keretében javasolható: regionális energetikusi hálózat kialakítása

4. Nemzetközi K+F elvi és fizikai rendszerkooperációk bıvítése - Hatékony országos-regionális kapcsolatok mőködtetése - Elvi rendszerkapcsolatok kialakítása és fenntartása (pl. megújuló energiaforrások közös feltárása, kutatása és alkalmazása, összehangolt,

15

-

fenntartható energiapolitika létrehozása, megújuló energiatörvény kidolgozása) Tényleges fizikai – hálózat magisztrális rendszerek – kooperációjának fenntartása, bıvítése, korszerősítése

A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció hasznosításával kapcsolatos célkitőzései

megújuló

energiaforrások

A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció horizontális célkitőzései között szerepel a klímaváltozás kedvezıtlen hatásainak mérséklése, mely szerint: „A klímaváltozás kedvezıtlen hatásai közül Fejér megyét elsısorban az élelmiszer termelés biztonságának garantálásához szükséges fenntartható vízgazdálkodási feltételek biztosítása, a megfelelı szintő vízkárelhárítás, ár- és belvízvédelem, vízhiány- és aszály-kockázatkezelés (vízvisszatartás, víztározás, öntözés, víztakarékosság stb.), valamint az alkalmazkodás az éghajlatváltozás hatásaihoz problematikája érinti. További feladatokat jelent az EU 2020 Stratégiához illeszkedıen országosan is vállalt, számszerősíthetı feladatokhoz való hozzájárulás, az alábbiak szerint. A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nı, a teljes energia megtakarításvállalás 10 százalék, az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2005. évi szinthez képest legfeljebb 10 százalékkal nı. A megvalósítás hozzájárulhat a foglalkoztatottság növeléséhez, illetve az innováció alapú beruházások, így a hazai tudásbázis elınybe kerüléséhez. A kiváló termıhelyi adottságokra alapozva, valamint a klímaváltozás kedvezıtlen hatásainak mérséklésére tekintettel ki kell dolgozni – a vízgyőjtı-gazdálkodási és gazdaságossági szempontoknak megfelelıen – a megyei öntözési stratégiát. Ennek eredményei alapján szükséges megvalósítani egy erre épülı öntözési infrastruktúrát, illetve az öntözıcsatorna elemek helyi gyártását.” A koncepció rögzíti a megújuló energia hasznosításával, energiamegtakarítással kapcsolatos következı célokat: „Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a hatékonyság az energiaracionalizálással, a megújuló energia részarányának növelésével is fokozható legyen. E stratégiai fontosságú célnak többek között az energiafelhasználás csökkentésében és az alternatív megoldásokban kell testet öltenie. Ilyen lehet például a vidéki településekben gazdaságtalan nagy rendszerek kiváltása önellátó helyi egységekkel, illetve a másodnyersanyagokra épülı feldolgozóipar és az alternatív erıforrásokon alapuló új termelési szerkezet. Ezzel csökkenthetık a fenntartási költségek, a nagy rendszerektıl való függıség, a környezetterhelés.” A Koncepció kiemeli a természeti erıforrások védelme, a fenntartható fejlıdés fontosságát: „A fenntartható fejlıdés, értékeink megırzése szempontjából távlatosan megtérülı befektetés az egészség- és környezettudatos életmód széleskörő terjesztése, valamint a diákság szemléletformálása az oktatási programokon, erdei iskolákon és pl. a Duna parti településeken a vízijártasság szabályainak elsajátításán keresztül. A környezeti szempontból érzékeny térségekben fenntartható gazdaságfejlesztésre van szükség. Ez elsısorban a zöldgazdaság elıtérbe kerülését kell, hogy jelentse. Potenciálisan az elmaradott, iparfejlesztések által még nem szennyezett területek erre a legalkalmasabbak, hiszen e térségek komparatív elınyei

16

közé tartoznak: a minıségi élelmiszertermelés jó feltételei, a környezetvédelmi ipari potenciál, a megújuló energiaforrások, valamint az ilyen irányú szakképzéshez rendelkezésre álló szabad munkaerı. A kiváló termıhelyi adottságú térségek átfedésben vannak az elmaradott térségekkel, ahol szabad vállalkozási övezetek kijelölése indult meg (Enyingi és Sárbogárdi járások). Itt, együttmőködve a szomszédos Tolna megye hasonló problematikájú térségeivel zöld klaszter kialakítása hozhat fellendülést, amihez speciális szakképzést kell biztosítani.”

A Fejér Megyei Területrendezési Terv megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó ajánlásai A Fejér Megyei Közgyőlés 12/2009. (II. 13.) K.r.sz. rendeletével elfogadott Fejér Megyei Területrendezési Terv tartalmazza a szélerımővek elhelyezése céljából vizsgálat alá vonható területek lehatárolására vonatkozó ajánlást. A településrendezési tervek véleményezése során a Fejér Megyei Önkormányzat valamennyi település számára javasolja a megújuló energiaforrások helyi hasznosíthatósági lehetıségeinek feltérképezését és kiaknázását. Székesfehérvár Város Energiastratégiája A Székesfehérvár Város Energiastratégia specifikus fejlesztési céljai közül az I. Energiahordozói struktúra megújítása foglakozik különösen a megújuló energiahasznosítással, az alábbiak szerint: „A fosszilis energiahordozók aránya csökkentésének, a környezeti terhelés mérséklésének szándékával újragondolt és átalakított helyi energiagazdálkodás komplex megújításának elsıdleges célja a nemzeti szintő kötelezettségvállalásokhoz való felelıs és arányosított hozzájárulás deklarálása. A megújuló energiaforrások legalább 14,65%-ra történı növelésére a végfelhasználásban 2020-ig úgy kell sort keríteni, hogy a vállalásban meghatározó szereppel bíró közösségi távfőtésben a megújuló hıenergiaellátás jelenlegi 0 %-os aránya 2030-ig 25 %-ra növekedjen.” Közvetlen célok a városi energiastratégiában a távhıszektort érintıen pl: - a megújítható energia- és nyersanyag-felhasználás fenntartható módon történı növelése a helyi elıállítás ösztönzésével és a helyi igényekre létesült energiaellátási rendszerekben történı hasznosítással; - a fenntartható és hatékony tüzelıanyag-keverékek alkalmazása, elterjedésének ösztönzése a hıtermelés (és kapcsoltan villamosenergia-termelés) primer energiahordozói szerkezetében, a biomassza, a hulladék és egyéb alternatív tüzelıanyagok arányának növelése a település hıellátási rendszereiben; - a város belsı területei környezetterhelésének csökkentése a hıtermelıi kapacitás kitelepítésén keresztül. A város energiastratégiája rögzíti, hogy „a megújuló energiaforrások tekintetében Székesfehérvár és térsége adottságai – tekintettel a gazdaságos és fenntartható hasznosítási kapacitásokra kistérségi szintre vonatkoztatva – eltérnek az országosan jellemzı fıbb irányoktól. Az összes megújuló energiafelhasználási távlati szerkezetében az uralkodó szerepet a biomassza kapja részben a meglévı mezıgazdasági hagyományos

17

melléktermékek évente, megújuló módon keletkezı volumenei miatt, részben az energiacélú növénytermesztés várható eredményessége következtében. Székesfehérváron a különbözı biomassza félék hasznosítása mellett komoly lehetıségek még a napenergiában rejlenek és esetlegesen a szélenergia befogásában, elsısorban a helyi autonóm energiaellátásban. Az országos adottságokhoz képest csekélyebb potenciált jelent a geotermikus energia.” Néhány példa a megújuló energiaforrások hasznosításának Fejér megyei helyzetére, a már megvalósult ill. tervezett beruházások egy részére: • Székesfehérváron a város hıszolgáltatásáért felelıs vállalat 2013-ban megkezdett projektje keretében egy székesfehérvári 45 lakásos távfőtött tömbházban napkollektorokat telepít a használati melegvíz elıállítására. A projekt célja annak vizsgálata, hogy milyen módon lehet illeszteni a távhıtermelést és a decentralizált megújulóenergia-felhasználást. Egy szintén idén elindított projekt keretében egy 600 kW teljesítményő biomasszakazán kerül telepítésre a székesfehérvári Mura utcai telephelyre - részben saját felhasználásra, részben a közeli szociális bérlakások távhıvel történı ellátására. A cég 2011-ben az irodaépületében gázabszorpciós hıszivattyúkat telepített (együttes névleges teljesítményük 150 kW), melyek a külsı levegı hıtartalmát – mint megújuló energiát – hasznosítják, így évente 1705 GJ energia-megtakarítást érnek el és évente kb. 97 tonnával csökkent CO2-kibocsátás. • Székesfehérvári szennyvíztisztító telep: a szennyvíztisztítás során keletkezı szennyvíziszap rothasztása során keletkezı biogáz teljes körő hasznosításra kerül a telepen. A biogázt gázmotorban elégetve mechanikai munka nyerhetı és a motor hőtıvizében, kenıolajában és kipufogógázában lévı hıenergia is hasznosítható. A mechanikai munka generátorok közbeiktatásával villamosenergia elıállítására, a hulladékhı pedig főtési célokra használható fel. Az így elıállított villamos energiával a vásárolt villamos energia mennyiségét felére – harmadára csökkentik. • Székesfehérvár: napelemeket és napkollektorokat is gyártó üzem mőködik a Sóstó Ipari Parkban, mely nem rég bıvítésre került. • Székesfehérvár - Gazdaság Háza a fenntartható életmódért - mintaprojekt Fejér megyében: a komplex mintaprojekt célja: a Gazdaság Házának energetikai mintaházként való mőködése. A tervezett korszerő környezetvédelmi és energiahatékony technológiák beépítésével, szemléletformálással, kommunikációs tevékenységgel terveznek nagymértékben hozzájárulni a régió megújuló energia stratégiájának megvalósításához • Dunaújváros-Pálhalma biogáz üzem: a 2007-ben épült, évi 6 millió m3 biogázt állít elı 90-100 ezer tonnányi szerves hulladékból (trágyából, valamint növényi, vágóhídi és éttermi hulladékból), a hasznosított hulladék hatvan százaléka helyben keletkezik, a maradék negyven százalékot regionális begyőjtéssel a környezı telepek, mezıgazdasági vállalkozások szállítják be. A „zöld” áramot, amely körülbelül egy 15 ezer lakosú város villamos energia ellátásához elegendı, biogáz felhasználásával, gázmotorral fejlesztik, a keletkezett hıt pedig a Kft. saját telephelyén használják fel, többek között az állattartó-telep és

18

irodaház főtésére-hőtésére Évi 35 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól mentesíti a környezetet a biogáz üzem, melynek teljesítménye: 14 GWh/év, 1,7 MW/h és 16 GWh/év hıenergia. • Dunaújváros, SOLANOVA épület: a 42 lakásos panelházra a 2005-ben történt teljes körő felújítása során többek között 72 m2 felületen napkollektorokat, zöldtetıt telepítettek, dupla szigetelıréteget alakítottak ki, így összességében 85 %-os mértékő főtési energiamegtakarítást sikerült elérniük, megújuló energia (napenergia) hasznosításával biztosítják a használati melegvíz elıállítását. • Dunaújváros: egy papírgyártással ill. papírhulladék-hasznosítással foglalkozó vállalat új hıerımővet telepít, mely a tervek szerint a régióból származó biomasszát, szenet a papírgyártásból származó hulladékát hasznosítja, s a beruházás jóvoltából az üzem saját hı- és energiaellátását egyre nagyobb mértékben biztosíthatja. • Szabadegyháza: 2012-ben biomassza-kazánokat létesített Szabadegyházán Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó vállalata, mely évi egymillió tonna kukoricát vásárol és dolgoz fel. A biomassza kazánok üzembe helyezésével kiváltotta gázturbináját és gázkazánjait, mellyel évi 50 millió köbméter gázt takarít meg. A cég gyárt E85-ös t bioetanol üzemanyagot is, amely már 400 hazai kútnál tankolható. • Baracska: 2008-ban napkollektorral felszerelt adótorony bázisállomás épült Baracskán. A 17 napelem-panel az adótorony energiafelhasználásának felét biztosítja és évente 2,2 tonna szén-dioxid kibocsátásától óvja meg a környezetet. • Gárdony: geotermikus energia hasznosítása céljából 2008-2010 között valósult meg az a beruházás, melynek eredményeként geotermikus rendszer látja el hıenergiával az Agárdi Gyógy- és Termálfürdıt, az agárdi iskolát, az idısek otthonát, a lakóparkot, a gárdonyi iskolát, a Polgármesteri Hivatalt és négy társasházat (a geotermikus főtés 3oC külsı hımérsékletig látja el a fogyasztókat, ez alatt gázkazánok helyettesítik). A kinyert termálvíz visszasajtolásra kerül ugyanabba a vízadó rétegbe, a hıelvonást követıen. Az elkészült hıtranszport modellezés szerint a visszakerülı víz nem hőti le a termálvízbázist, hatása lokális jellegő. A beruházásnak köszönhetıen jelentısen csökken a káros, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. • Kulcson 2001. május 23-án lépett üzembe a szélerımő, mely az elsı magyar közüzemő szélkerék hazánkban (az inotai szélerımő volt az elsı tényleges szélkerék Magyarországon). 600 kW névleges teljesítménnyel bír. A szélerımő teljes beruházási költsége 200 millió Ft, az elsı évben megtermelt energia 1230 MWh volt. A három lapátból álló lapátkerék átmérıje 44 méter. 2002 márciusában a szélerımő Innovációs Díjat kapott. • 1 db 1,8 MW teljesítményő szélerımő létesült Bakonycsernye külterületén. • Szélerımő park kialakítását tervezi – és ennek érdekében elvégezte a településrendezési terv szükséges módosítását - többek között Söréd,

19

Bakonycsernye, Magyaralmás, Csákberény, Gyúró, önkormányzata. Balinka területén mőködik egy szélkerék.

Pátka,

Zámoly

• Több Fejér megyei településen telepítettek energetikai ültetvényt (pl. Cece, Balinka, Moha).

Aktuális pályázati lehetıségek a megújuló energiaforrások hasznosítása terén A kapcsolódó aktuális EU-s és hazai pályázatok listája az elıterjesztés mellékletében található. 2013. június 11-én az Országgyőlés döntött arról, hogy megváltoznak a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok szabályai. A törvénymódosítás értelmében a jövıben a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok helyett az illetékes miniszter által rendeletbe foglalt mőszaki követelmények lesznek az irányadók a pályázóknak. A KEHOP (Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program) és a területi operatív program is keretet ad a Közös Stratégiai Keret 11 tematikus célkitőzése (mint pl. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erısítése; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetıségének, használatának és minıségének javítása; a KKV-k, a mezıgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történı elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelızés és -kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erıforrás-hatékonyság propagálása; a fenntartható közlekedés elımozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fıbb hálózati infrastruktúrákban) között erıteljesen megjelenı, megújuló energiaforrás célkitőzésének megvalósításához. A KEHOP prioritásai a klímaváltozásra történı felkészülés, a víziközmő – benne a szennyvíz- és ivóvízhálózatok – és nonprofit tevékenységek hazai és EU-s követelményeknek való megfeleltetése. A vízvédelem, a természetvédelem, a környezetügyi K+F+I, a szemléletformálás és az energiahatékonyságra vonatkozó eszközök tartoznak ezen operatív programhoz. A legfontosabb része a megújuló energia rendszerszerő hasznosítása. Meglepı módon ez elsısorban az épületek energetikai szempontok szerinti kialakítását jelenti. Az irányító hatóság itt is a minisztériumba kerül, egyszerősödik a pályázati rendszer és eljárásrend. A KEOP szintén több EU-s forrásból részesülhet. A területi operatív programokban a foglalkoztatás, a kis – és középvállalatok támogatása, a környezetvédelem és az energiahatékonyság növelésére nyújtották be a legtöbb javaslatot a megyei önkormányzatok. A környezetvédelmi és megújuló energiahasznosítási pályázatoknál is kötelezı lesz az integrált tervezıi gondolkodás és programozás. Az energiamix térségi szintő megtervezésénél figyelemmel kell lenni az egyre szigorodó zaj- és levegıtisztaság-védelmi elıírásokra, a kommunális hulladék győjtésére és kezelésére, a közép-európai nemzeti és lokális érdekek összehangolására.

20

A környezet- és klímavédelem, a nem megújuló természeti erıforrásokkal való takarékosság érdekében - kiemelten fontos a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése Fejér megyében, a területi adottságok, a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy az elıterjesztést megtárgyalni és a tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjenek.

Székesfehérvár, 2013. június 28.

Törı Gábor

21

Norvég Alap - Zöld ipari innováció pályázat Programoperátor: Szent István Egyetem Cél a zöld vállalkozások versenyképességének erısítése, meglévı iparágak zöldebbé tétele, zöld innovációk elterjesztése, a tiszta környezet szempontjából meghatározó területek támogatása. 1. alprogram: Hulladék mennyiségének és a levegı, víz, talaj szennyezésének csökkentése • hulladékgazdálkodás és kármentesítés • vízminıség védelme • levegıszennyezés csökkentése 2. alprogram: Környezetbarát termelési technológiák • nano-, foto-, biotechnológia, anyagtudomány Keretösszeg: 6,4 milliárd Ft, projektméret: 50 – 450 millió Ft között Kedvezményezettek köre: • jogi személyiségő profit orientált gazdasági társaságok projektgazdaként • költségvetési szervek és jogi személyiségő intézményeik projekt partnerként • jogi személyiségő non-profit szervezetek projekt partnerként Norvég partner bevonása elınyt jelent. A program lebonyolításának várható ütemezése: 2013. június hó: pályázati felhívás megjelenése 2013. szeptember 30: a pályamunkák beadási határideje 2014-2016. április 30: megvalósítás Az utófinanszírozott projektekhez az elnyert támogatás 25%-a elılegként igényelhetı. A fenntartás idıszaka 5 év. A fıpályázat beadását megelızı 15 napon belül lehet legkésıbb benyújtani azokat a pályamunkákat, melyek a norvég partner keresését támogatják. Ez a pályázat csekély összegő támogatásként 100%-os támogatást nyújt, maximum 3000 euro összeghatárig. Az EGT Alap programterületei többek között a következık: energiahatékonyság, megújuló energia, alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, civil szervezetek támogatása, kulturális és természeti örökség megırzése. Megújuló Energia Program A program célja a megújuló energiaforrások arányának növelése az energia felhasználásban. A program kiemelt célja: a geotermikus energiát hasznosító fejlesztések (már mőködı távfőtı rendszerek átállítása geotermikus bázisra) megvalósítása, valamint a tudatosság és oktatás erısítése a megújuló energiaforrások fenntartható alkalmazása területén. A program felelıse az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., együttmőködésben az Izlandi Nemzeti Energia Hatósággal (OS). A program donor oldali jóváhagyását követıen a pályázati kiírások 2013 negyedik negyedévére várhatóak.

22

Pályázható keretösszeg: 2,3 milliárd forint Pályázati kiírások száma: 4 Támogatási intenzitás: max. 100 %, az állami támogatási szabályokat figyelembe véve. Pályázók köre: önkormányzatok, vállalkozások, felsıoktatási intézmények, alapítványok, nonprofit gazdasági társaságok, természetes személyek. Támogatott célok: • geotermikus energiát hasznosító fejlesztések megvalósítása már mőködı távfőtı rendszerek geotermikus bázisra való átállításával • a tudatosság és az oktatás erısítése a megújuló energiaforrások területén, szakértıi szintő, mesterfokú képzések, tréningprogramok, valamint tudatosságnövelı kampányok támogatása. Energiahatékonysági Program Program célja: üvegházhatású gázok és légszennyezı anyagok kibocsátásának csökkentése Nemzetközi megállapodásban rögzített elvárt eredmények: • Épületek energiahatékonyságának javítása • Nemzeti, regionális és helyi szintő kapacitásfejlesztés energiahatékonysági intézkedések megvalósítása érdekében • Fokozott tudatosság és oktatás az energiahatékonyság területén Program kerete: 9,89 millió EUR (2,96 milliárd Ft) Program Operátor: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága Programozás státusza: elfogadás alatt, pályázati kiírások várható megjelenése 2013. III. és IV. negyedév A tervezett pályázati felhívások rövid ismertetése: 1. Energiahatékony iskolák fejlesztése Megjelenés várható idıpontja: 2013. III. negyedév Rendelkezésre álló forrás: 8,7 millió EUR (kb. 2,6 milliárd HUF ) Támogatás formája és mértéke: vissza nem térítendı támogatás, 85% Támogatás összege: 100-300 millió Ft Várhatóan támogatásra kerülı pályázatok száma: 9 db Pályázók köre: iskolák, ill. iskolák fenntartói A nemzetközi megállapodásban rögzített elvárt eredmények alapján a tervezett projektek támogatható tevékenységei: • Energiahatékonysági beruházás megvalósítása (nyílászáró csere, hıszigetelés, főtéskorszerősítés, világításkorszerősítés) • Az 1. tevékenység eredményeinek mérése: okos mérık, smart metering rendszer kiépítése, alkalmazása, energiamenedzsment rendszer kiépítése, mőködtetése • A 2. tevékenység disszeminációja, szemléletformálás (a beruházás eredményeinek és az elért megtakarításoknak kommunikálása) • Kötelezı oktatás, képzés az iskola üzemeltetıi részére 2. Bilaterális kapcsolatok fejlesztésének alapja a) Hálózatépítés iskolák részére Pályázók köre: Iskolák

23

b) Hálózatépítés non-profit szervezetek részére Pályázók köre: non-profit szervezetek, melyek az energiahatékonysági szemléletformálás, oktatás területén mőködnek Megjelenés várható idıpontja: 2013. IV. negyedév Rendelkezésre álló forrás: 2 x 74.224 EUR (126.000 EUR, kb. 44,4 millió HUF) Támogatás odaítélése során alkalmazott eljárás: nyílt eljárás Támogatás formája, mértéke: vissza nem térítendı támogatás, 100% Támogatás összege: 1.500-8.250 EUR (449.100-2,47 millió Ft között, max. 1.500 EUR fejenként) Európai Bizottság Eco-Innovation pályázata Az Európai Bizottság Eco-Innovation pályázata az öko-innováció terén kiemelkedı technológiák, termékek és szolgáltatások piaci megjelenését, illetve terjeszkedését támogatja. Az öko-innováció célja a fogyasztási és termelési szokások megváltoztatása, illetve a folyamatosan fejlıdı technológiák, termékek és szolgáltatások révén a környezetterhelés csökkentése. A CIP Eco-Innovation kezdeményezés keretében azok a projektek nyerhetnek finanszírozást, melyek innovatívak és közérthetık, valamint jelentısen hozzájárulnak Európa környezetvédelmi politikáinak megvalósításához, piacképesek, széles körben alkalmazhatók, magas színvonalat képviselnek technológiai, gazdasági, és környezetvédelmi szempontból, illetve a pályázat tárgyát képezı technológia, termék vagy szolgáltatás az életciklus szemlélet alapelveire épül. Kiemelt témakörök: • újrahasznosítás • fenntartható épületek, építıanyagok és technológiák • víz • zöld vállalkozások Támogatás a Bizottság rendelkezései alapján a nyertes projektek elszámolható költségeinek 50%-ig nyújtható! A pályázatok benyújtási határideje: 2013. szeptember 5. Pályázók köre: az EU, EFTA, illetve EGT területén bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkezı szervezetek (KKV-k elınyben)! Pályázati felhívás honlapja: http://ec.europa.eu/environment/eco-innovation

KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) pályázatok KEOP-2011-4.3.0 - Megújuló energia alapú térségfejlesztés A pályázati kiírás célja a megújuló energiaforrás-felhasználáson alapuló, a megvalósítás helyszínének tekinthetı környezetben térségfejlesztı hatású mintaprojektek megvalósításának és kommunikációjának támogatása, elıkészítésének és megvalósításának szakmai segítése, továbbá finanszírozása (vissza nem térítendı formában).

24

A konstrukció 2007-13-as teljes kerete 6 milliárd Ft. A konstrukció keretében a projektek megvalósítására 6 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-2013 idıszakban. Jelen kiírásban a pályázatok kétfordulós eljárás keretében kerülnek kiválasztásra. Az elıkészítésre vonatkozó elsı forduló lezárult, jelen kiírás keretében kizárólag a 2. fordulóra nyújtható be pályázat! A 2. fordulós projektek megvalósítására nyújtható támogatás összege: Min. 70 millió Ft – max. 1500 millió Ft. Támogatható tevékenységek a projekt-megvalósítás során (2. forduló) A kiírásban meghatározott tevékenységeket úgy szükséges kialakítani, hogy a célok és eredmények tekintetében megfeleljenek a mintaprojekt jelleg követelményeinek. 1) Napenergia hasznosítása Támogatható projekttípusok: Napenergia hasznosító rendszerekkel (napkollektor) a) használati melegvíz igény részleges vagy teljes kielégítése ; b) használati melegvíz igény részleges és/vagy teljes kielégítése és főtési és/vagy hőtési hıigény részleges vagy teljes kielégítése; c) gazdasági termelési folyamat részleges vagy teljes hıigényének kielégítése (pl.: elıszárítás); 2) Biomassza-felhasználás Támogatható projekttípusok: 2.1. Szilárd vagy folyékony biomassza10 közvetlen hasznosítása hıigény kielégítésére 2.2 Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú (szilárd, folyékony, gáznemő) energiahordozóvá alakítása 100%-ban saját hıigény kielégítésre, illetve értékesítésre 3) Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz elıállítás, depóniagáz kitermelés és hıigény kielégítésre történı hasznosítási rendszer kialakítása és bıvítése 4) Geotermikus energia hasznosítása 5) Hıszivattyús rendszerek telepítése 6) Hőtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával 7) Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfőtı rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítása KEOP-2012-4.10.0/A - Helyi hı, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (érvényes: 2013.január 18- tól) A pályázati felhívás célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését; és vissza nem térítendı támogatás formájában támogatni a következı technológiáknak az épületek energiafelhasználásához és/vagy gazdasági-termelési technológiákhoz kapcsolódó kiépítését: - napkollektoros rendszerek - napelemes rendszerek - szilárd biomassza (apríték, pellet, faelgázosító) kazánok. Kizárólag a kisebb összegő (1-50 millió forint támogatási igényő), megújuló energia alapú beruházások támogathatóak. A beérkezett pályázatok egyfordulós, könnyített elbírálású eljárás keretében kerülnek kiválasztásra. Pályázat

25

benyújtható meglévı rendszerek energiaforrás-váltására, és/vagy új épület energia igényének kielégítéséhez kapcsolódó fejlesztésekhez egyaránt. A pályázati kiírás meghirdetésekor a 2012-13-as idıszakban a KEOP-2012-4.10.0/A komponensre 7 milliárd Ft áll rendelkezésre, melybıl 5 Mrd Ft költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek; 2 Mrd Ft vállalkozások és átmeneti és technikai besorolású szervezetek számára áll rendelkezésre. A támogatási igény minimum 1 millió Ft, maximum összege 50 millió Ft. Az elnyerhetı támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a, a maximum 40 – 85 %-a (a megvalósítás helyszínétıl és a pályázók körétıl függıen). Támogatható tevékenységek köre: I. Épület főtési hıigények részbeni vagy teljes kielégítése energiaforrásból a) Szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása

megújuló

II. Használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból a) Napkollektoros rendszer telepítése b) Szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása III. Gazdasági-termelési folyamat közvetlen hı- és/vagy villamosenergiaigényének részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból a) Napkollektoros rendszer telepítése b) Szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása c) Napelemes rendszer telepítése (50 kVA alatt) IV.

Épületek villamosenergia-igényének részbeni kielégítése megújuló energiaforrásból a) Napelemes rendszer telepítése (50 kVA alatt)

vagy

teljes

közvetlen

igény kielégítése

megújuló

A pályázati kiírással kapcsolatos további részletek: www.nfu.hu. KEOP-2012-4.10.0/B - Helyi energiaforrásokkal Érvényes: 2013. január 18-tól

hı

és

hőtési

A pályázati kiírás célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. Pályázat benyújtható meglévı rendszerek energiaforrás-váltására, többlet energiaigény kielégítésére, termelési folyamatokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez. E felhívás a nagyobb támogatási igényő pályázatokat célozza, ugyanis az 50 millió Ft és az alatti támogatási igényő pályázatok esetében a KEOP-2012-4.10.0/A pályázati kiírás nyújt támogatást. A pályázati kiírás meghirdetésekor a 2012-13-as idıszakban a KEOP-2012-4.10.0/B komponensre 11,5 milliárd Ft áll rendelkezésre, melybıl 4,5 Mrd Ft költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek; 7 Mrd Ft vállalkozások és átmeneti és technikai besorolású szervezetek számára áll rendelkezésre. A pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra.

26

A pályázati felhívásban elnyerhetı támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a, a maximum mérték 40-85 % közötti, a (a megvalósítás helyszínétıl és a pályázók körétıl függıen). A pályázati felhívás keretében elnyerhetı támogatás összege minimum 1 millió maximum 1 milliárd Ft lehet. Támogatható tevékenységek: 1) Napenergia hasznosítása Támogatható projekttípusok: Napenergia hasznosító rendszerekkel (napkollektor) a) használati melegvíz igény részleges vagy teljes kielégítése; b) részleges vagy teljes kielégítése: a használati melegvíz és/vagy a főtési és/vagy hőtési hıigénynek; c) gazdasági termelési folyamat részleges vagy teljes hıigényének kielégítése (pl.:szárítás); 2) Biomassza-felhasználás Támogatható projekttípusok: 2.1. Szilárd vagy folyékony biomassza közvetlen hasznosítása hıigény kielégítésére (pl. Szilárd biomassza (mezıgazdasági fı és melléktermék, kertészeti melléktermék, fás és lágyszárú energianövény, erdészeti fı és melléktermék, szilárd települési hulladék feldolgozásával elıállított biomassza, a veszélyes hulladéknak nem minısülı kezeletlen faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása használati melegvíz és/vagy főtési hıigény kielégítésére vagy gazdasági termelési folyamat közvetlen hıigényének kielégítéséhez. Folyékony biomassza (szennyvíziszap, használt sütıolaj, állati zsiradék) közvetlen felhasználása használati melegvíz és/vagy főtési hıigény kielégítésére, magában, vagy egyéb biomassza tüzelıanyaggal vegyes tüzelésben, vagy gazdasági termelési folyamat hıigényének kielégítésére. 2.2 Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú energiahordozóvá alakítása 100%-ban saját hıigény kielégítésre (pl. Szerves, folyékony vagy szilárd települési vagy ipari hulladék, szennyvíziszap köztes tüzelıanyag (pl. olaj, etanol) formába történı feldolgozása, saját melegvíz és/vagy főtési hıigény célú felhasználásra, valamint gazdasági termelési folyamatban jelentkezı hıigény kielégítésre történı felhasználása. Szilárd biomasszából pellet vagy biobrikett - saját használati melegvíz és/vagy főtési hıigény célú felhasználásra, valamint saját gazdasági termelési folyamatban jelentkezı hıigény kielégítésére történı elıállítása és felhasználása.) 3) Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz elıállítás, depóniagáz kitermelés és hıigény kielégítésre történı hasznosítási rendszer kialakítása és bıvítése Támogatható projekttípusok: a) Mezıgazdasági fı vagy melléktermék, állattenyésztési melléktermék, kapcsolódó iparági vagy egyéb ipari melléktermék, biológiailag lebomló települési hulladék vagy ezek vegyes felhasználásán alapuló biogáz termelés használati melegvíz, főtési vagy termelési folyamat hıigényének kielégítésére történı felhasználása. b) Szennyvízbıl keletkezı biogáz használati melegvíz elıállítás, főtési-, hőtési vagy

27

termelési folyamat hıigényének kielégítésére történı felhasználása. c) Hulladéklerakó és kezelı telepen keletkezı depóniagáz használati melegvíz, főtési vagy termelési folyamat hıigényének kielégítésére történı felhasználása. d) Meglévı rendszer kapacitásának bıvítését szolgáló beruházás, mellyel növelhetı a megújuló energiahordozó termelése és felhasználása, az ezen alapuló hıtermelés hatékonysága. 4) Geotermikus energia hasznosítása Támogatható projekttípusok: a) Új termelı és visszasajtoló kút/rendszer fúrása, jogszabályban elıírt minıségő használati melegvízhez víztermelés, főtés, hőtés, vagy termelési folyamat hıigényének kielégítéséhez szükséges rendszer kialakítása, valamint hıfogyasztókkal való összekapcsolása, kapcsolódó elıírás szerinti vízelhelyezı rendszer kialakítása. b) Meglévı, ám hıhasznosításra jelenleg nem használt termálkút jogszabályban elıírt minıségő használati melegvízhez víztermelés, főtés, hőtés vagy technológiai termelési folyamat hıigényének kielégítésére történı bevonása, rehabilitása, visszasajtoló kút/rendszer fúrása, valamint hıfogyasztókkal való összekapcsolása, kapcsolódó elıírás szerinti vízelhelyezı rendszer kialakítása. c) Meglévı geotermikus hıhasznosító rendszer kiemelt vízkontingens mennyiségének növelésével járó kapacitás-növelése és új fogyasztók bekapcsolása, kapcsolódó elıírás szerinti visszasajtoló vagy vízelhelyezı rendszer kialakítása. 5) Hıszivattyús rendszerek telepítése Támogatható projekttípusok: Villamos valamint gázmotoros hajtású, és abszorpciós hıszivattyús rendszerek melyek primerenergia felhasználásból számított szezonális teljesítménytényezıje (SPFprim) legalább 1,3 vagy annál magasabb. 6) Hőtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával Támogatható projekttípusok: Hőtési igény kielégítése abszorpciós hőtırendszer kialakításával, bármely megújuló energiaforrás felhasználásával. 7) Megújuló energiaforrásokat hasznosító távfőtı rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítása Támogatható projekttípusok: Meglévı távfőtı rendszerek hıigényének részleges vagy teljes átállítása megújuló energiaforrásokra, és új megújuló alapú távfőtı rendszer kialakítása A pályázati kiírásokkal kapcsolatos további részletek: www.nfu.hu. KEOP-2012-4.10.0/C - Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hı és villamos energia, valamint biometán termelés (Érvényes: 2013. január 18 – tól) Pályázat benyújtható meglévı rendszerek energiaforrás-váltására, többlet energiaigény kielégítésére, termelési folyamatokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez egyaránt. E felhívásra alapvetıen a nagyobb támogatási igényő pályázatokat várjuk, ugyanis az 50 millió Ft és az alatti támogatási igényő pályázatok esetében a KEOP2012-4.10.0/A pályázat nyújt támogatást. Jelen pályázati kiírás meghirdetésekor a 2012-13-as idıszakban a KEOP-20124.10.0/C komponensre 16,5 milliárd Ft áll rendelkezésre, melybıl 4,5 Mrd Ft

28

költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek; 12 Mrd Ft vállalkozások és átmeneti és technikai besorolású szervezetek számára áll rendelkezésre. A pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra. A pályázati felhívásban elnyerhetı támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a, a maximum mérték 40-85 % (a megvalósítás helyszínétıl és a pályázók körétıl függıen). Az elnyerhetı támogatás összege minimum 1 millió, maximum 1 milliárd Ft lehet – kivéve a napenergia hasznosítás esetében, ahol az elnyerhetı támogatás összege 50 millió Ft feletti, de maximum 1 milliárd Ft lehet. Támogatható tevékenységek: 1) Napenergia alapú villamosenergia termelés Támogatható projekttípusok: a) Hálózatra kapcsolódó 500 kWp alatti névleges teljesítıképességő fotovoltaikus rendszerek b) Hálózatra nem kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek 2) Biomassza-felhasználás kapcsolt hı és villamosenergia- termelésre Támogatható projekttípusok: és a) Szilárd biomassza11 közvetlen hasznosítása kapcsolt hı villamosenergiatermelésre. Új, kapcsolt hı- és villamosenergia-termelı, szilárd biomassza hasznosító, nagy hatékonyságú, kismérető (20 MWe kapacitásnál nem nagyobb) erımő kiépítése. b) Nem élelmiszer célú alapanyagú szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú (pl. növényi olaj, etanol, metanol stb.) energiahordozóvá alakítása, kapcsolt hı- és villamosenergia termelésre történı hasznosítása. 3) Vízenergia-hasznosítás: 5 MW alatti vízerımővek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése, és felújítása Támogatható projekttípusok: a) Meglévı, de leállított (használaton kívüli, villamos energiát nem termelı) vízerımő felújítása, és/vagy hálózati kapcsolatának kiépítése b) Meglévı, mőködı vízerımő kapacitásbıvítése c) Új vízerımő létesítése 4) Biogáz-termelés és felhasználás Támogatható projekttípusok: a) Mezıgazdasági fı- vagy melléktermék, állattenyésztési melléktermék, kapcsolódó és egyéb iparági melléktermék vagy ezek vegyes felhasználásán alapuló biogáztermelés kapcsolt hı- és villamosenergia-elıállításra történı hasznosítási rendszer kialakítása. Gázmotor üzemeltetése esetén az önfogyasztás felett keletkezett hı legalább 25%-át hasznosítani kell. Hasznosítás címszó alatt értendı a távhıhálózatba történı betáplálás is. b) Szennyvízbıl keletkezı biogáz kapcsolt hı- és villamosenergia-elıállításra, vagy földgáz hálózatba táplálásra történı hasznosítási rendszer kialakítása. Gázmotor üzemeltetése esetén az önfogyasztás felett keletkezett hı legalább 25%-át hasznosítani kell. Hasznosítás címszó alatt értendı a távhıhálózatba történı betáplálás is.

29

c) Hulladéklerakó és kezelı telepen keletkezı depóniagáz villamosenergiaelıállításra vagy kapcsolt hı- és villamosenergia-elıállításra, vagy földgáz hálózatba táplálásra történı hasznosítási rendszer kialakítása. d) Mezıgazdasági fı- vagy melléktermék, állattenyésztési melléktermék, kapcsolódó és egyéb iparági melléktermék vagy ezek vegyes felhasználásán alapuló meglévı biogáztermelés fogyasztóhoz való követlen kapcsolat kiépítése, vagy földgáz hálózatba táplálható biometán elıállítása, szükséges biogáz-termelı kapacitások bıvítése, biogáz tisztítása, tárolása, földgázhálózathoz való kapcsolódása. e) Mezıgazdasági fı- vagy melléktermék, állattenyésztési melléktermék, kapcsolódó iparági melléktermék vagy ezek vegyes felhasználásán alapuló új biogáz-termelı kapacitások létrehozása, fogyasztóhoz való követlen kapcsolat kiépítése, vagy földgáz hálózatba táplálható biometán elıállítása, tisztítása, tárolása, földgázhálózathoz való kapcsolódása. 5) Geotermikus energia hasznosítása Támogatható projekttípusok: hı és villamosenergia-termelés; villamosenergiatermelés 6) Szélenergia-hasznosítás Támogatható projekttípusok: a) 50 kWp alatti villamosenergia-hálózathoz csatlakozó szélerımővek telepítése, amennyiben a megtermelt villamos energia 100%-ban saját felhasználásra kerül b) Villamosenergia-hálózathoz nem csatlakozó szélerımővek, azok fogyasztóval való közvetlen kapcsolatának kiépítése, villamosenergia-tároló egységek telepítése A pályázati kiírással kapcsolatos további részletek: www.nfu.hu.

KEOP-2012-5.4.0 - Távhı-szektor energetikai korszerősítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetıségével Érvényes: 2012. december 12-tıl A pályázati konstrukció alapvetı és elsıdleges célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint ezzel együtt a helyi és nemzetgazdasági szintő CO2 megtakarítás fokozása a távhıtermelés és –szolgáltatás primeroldali infrastruktúrájának energetikai korszerősítésével. A konstrukció a távhıszolgáltatók és –termelık energia-takarékosság, - hatékonyság fokozására, illetve e projektek megújuló energiaforrásokkal történı kombinálására irányuló beruházásainak megvalósításához vissza nem térítendı támogatás formájában járul hozzá. A konstrukció 2012-13-as teljes kerete 4 milliárd Ft. Jelen pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4 milliárd forint. A pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra. A jelen pályázat keretében elnyerhetı támogatás összege minimum 10 millió Ft, maximum 1000 millió Ft lehet. Támogatható tevékenységek: Távhıellátás energiahatékonysági korszerősítése távhı-szolgáltatói engedéllyel rendelkezık esetében A pályázati kiírással kapcsolatos további részletek: www.nfu.hu.

30

KEOP-2012-5.5.0/A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerősítése Érvényes: 2012. december 12-tıl A pályázati konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása az energetika teljes vertikumában, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása és – a vertikum legkritikusabbnak ítélhetı szegmense – a végfelhasználás területén. A konstrukció hozzájárul az épületek (különös tekintettel a helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), energia-takarékosság, - hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához, vissza nem térítendı támogatás formájában. A KEOP-2012-5.5.0 konstrukció 2012-13-as teljes kerete 30 milliárd Ft. Jelen pályázat meghirdetésekor a 2012-13-as idıszakra az 50 millió Ft felett -500 millió Ft támogatás igényő projektekre 10,5 Mrd Ft áll rendelkezésre, melybıl 5,5 Mrd Ft költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek (kivéve egyházak) számára áll rendelkezésre. A közvilágítás energiatakarékos átalakítására 5 Mrd Ft fordítható. Jelen pályázat meghirdetésekor a 2012-13-as idıszakra az 1-50 millió Ft támogatás igényő projektekre 5 Mrd Ft áll rendelkezésre, melybıl 2,5 Mrd Ft költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek (kivéve egyházak); további 2,5 Mrd Ft vállalkozások és átmeneti és technikai besorolású szervezetek számára áll rendelkezésre. Az elnyerhetı támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a, a maximum mértéke 60-100 % lehet. A jelen pályázat keretében elnyerhetı támogatás összege minimum 1 millió, maximum 500 millió Ft lehet, vállalkozások esetében minimum 1 millió Ft, maximum 50 millió Ft lehet. Támogatható tevékenységek: I. Az épületek hıtechnikai adottságainak javítása, hıveszteségének csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkezı épületekbıl álló épületcsoport egészén. Projekttípusok: a) Utólagos külsı hıszigetelés b) Külsı nyílászáró-csere/korszerősítés c) Hıvisszanyerı szellızés korszerősítése, létesítése II. Intézmények főtési, hőtési és használati melegvíz rendszereinek korszerősítése, illetve a vállalkozások nem termelési célú főtési, hőtési és használati melegvíz rendszereinek korszerősítése Projekttípusok: a) Hıtermelık cseréje korszerő, nagyhatásfokú berendezésekre (pl. alacsonyhımérséklető vagy kondenzációs kazánok beépítése, sugárzó főtés kialakítása), kazánok égésfej-korszerősítése tüzelési hatékonyság-növelés céljából, b) Automatikus központi (hıforrás oldali) és helyi (hıleadó oldali) szabályozások kiépítése,

31

c) Főtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerősítése, szabályozhatóvá tétele, egyedi mérési lehetıségek kialakítása, energiatakarékos megoldások alkalmazása, d) Hőtési rendszerek energiatakarékos korszerősítése, e) Kisléptékő, helyi kogeneráció, vagy trigeneráció kiépítése (kizárólag saját felhasználásra, villamos és hıenergia értékesítés nélkül) f) Hulladékhı hasznosítási lehetıségek kiaknázása, g) Gız hıhordozó közeg váltása forró vízre, h) A hıelosztó rendszerek korszerősítése, veszteségeinek csökkentése i) Távhırendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtés III. Világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása Projekttípusok: a) Fényforrások, világítótestek és elıtétek cseréje, b) Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerősítése és az ehhez kapcsolódó az igényekhez térben és idıben alkalmazkodó mőszaki megoldások (pl. szakaszolások, mozgásérzékelık) kialakítása, amennyiben energiamegtakarítást eredményeznek. IV. Közvilágítás energiatakarékos átalakítása A közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése (a közvilágítással kapcsolatos kötelezı feladatok ellátásával megbízott pályázó esetében): a lámpatestek, fényforrások, elıtétek és az energiamegtakarítás szempontjából indokolt vezetékek felújítása, vagy cseréje. A pályázati kiírással kapcsolatos további részletek: www.nfu.hu. KEOP-2012-5.5.0/B - Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Érvényes: 2012.december 12-tıl. A pályázatok benyújtása legkorábban 2013. február 11-tıl lehetséges. A pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. A konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházások megvalósításához, vissza nem térítendı támogatás formájában. A KEOP-2012-5.5.0 konstrukció 2012-13-as teljes kerete 30 milliárd Ft. Jelen pályázat meghirdetésekor a 2012-13-as idıszakra az 50 millió Ft felett -500 millió Ft támogatás igényő projektekre 6,5 milliárd Ft áll rendelkezésre (a B.1 fejezet korlátozásai mellett) a költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek (kivéve egyházak) számára. Jelen pályázat meghirdetésekor a 2012-13-as idıszakra az 1-50 millió Ft támogatás igényő projektekre 5 Mrd Ft áll rendelkezésre, melybıl 2,5 Mrd Ft költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek (kivéve egyházak); További 2,5 Mrd Ft vállalkozások és átmeneti és technikai besorolású szervezetek számára áll rendelkezésre. Támogatás összege: A jelen pályázat keretében elnyerhetı támogatás összege minimum 1 millió Ft, maximum 500 millió Ft lehet, vállalkozások esetében minimum 1 millió Ft, maximum 50 millió Ft lehet.

32

Támogatható tevékenységek Jelen Pályázati Felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektet lehet benyújtani. A) Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek I. Az épületek hıtechnikai adottságainak javítása, hıveszteségének csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkezı épületekbıl álló épületcsoport egészén. II. Intézmények főtési, hőtési és használati melegvíz rendszereinek korszerősítése, illetve a vállalkozások nem termelési célú főtési, hőtési és használati melegvíz rendszereinek korszerősítése Projekttípusok: a) Hıtermelık cseréje korszerő, nagyhatásfokú berendezésekre (pl. alacsonyhımérséklető vagy kondenzációs kazánok beépítése, sugárzó főtés kialakítása), kazánok égésfej-korszerősítése tüzelési hatékonyság-növelés céljából b) Automatikus központi (hıforrás oldali) és helyi (hıleadó oldali) szabályozások kiépítése, c) Főtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerősítése, szabályozhatóvá tétele, egyedi mérési lehetıségek kialakítása, energiatakarékos megoldások alkalmazása, d) Hőtési rendszerek energiatakarékos korszerősítése, e) Kisléptékő, helyi kogeneráció, vagy trigeneráció kiépítése, (kizárólag saját felhasználásra, villamos és hıenergia értékesítése nélkül). f) Hulladékhı hasznosítási lehetıségek kiaknázása, g) Gız hıhordozó közeg váltása forró vízre, h) A hıelosztó rendszerek korszerősítése, veszteségeinek csökkentése, i) Távhırendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése III. Világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása Projekttípusok: a) Fényforrások, világítótestek és elıtétek cseréje, b) Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerősítése, és az ehhez kapcsolódó az igényekhez térben és idıben alkalmazkodó mőszaki megoldások (pl. kialakítása, amennyiben szakaszolások, mozgásérzékelık) energiamegtakarítást eredményeznek. B) Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek 1) Napkollektorok alkalmazása használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése céljából és/vagy főtésrásegítésre 2) Biomassza, azon belül mezıgazdasági fı és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fı és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása főtésre és/vagy főtésrásegítésre, 3) a) Hıszivattyú alkalmazása alapfőtésre és/vagy használati melegvíztermelésre b) Geotermikus energia hasznosítása főtésre, vagy főtésrásegítésre, és/vagy használati melegvíz-termelésre

33

4) Napelemek alkalmazása hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához. A pályázati kiírással kapcsolatos további részletek: www.nfu.hu. KEOP-2012-5.6.0/B - Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai (Az EMMI fenntartása és irányítása alatt álló, központi ktgv-bıl finanszírozott, önállóan mőködı és gazdálkodó, országos hatáskörő eü. ellátó int. energiahatékonysági beruházásai) Érvényes: 2013. január 31-tıl A pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. Jelen konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházások megvalósításához, vissza nem térítendı támogatás formájában. Jelen felhívásra az Emberi Erıforrások Minisztériuma, illetve a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség- és Szervezetfejlesztési Intézet fenntartása és irányítása alatt álló, központi költségvetésbıl finanszírozott, önállóan mőködı és gazdálkodó, országos hatáskörő egészségügyi ellátó intézmények által benyújtott nagyobb támogatási igényő pályázatokat várják. A KEOP-2012-5.6.0/B konstrukció 2013-as teljes kerete 0,8 milliárd Ft. E pályázati Felhívásban elnyerhetı támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10%-a, maximum 100%-a. A jelen pályázat keretében elnyerhetı támogatás összege minimum 50 millió Ft, maximum 800 millió Ft lehet. Támogatható tevékenységek: Jelen Pályázati Felhívás keretében vagy energiahatékonyság fokozását javító, vagy energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektet lehet benyújtani. A) Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek I. Az épületek hıtechnikai adottságainak javítása, hı veszteségének csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkezı épületekbıl álló épületcsoport egészén. Projekttípusok: a) Utólagos külsı hıszigetelés b) Külsı nyílászáró-csere / korszerősítés c) Hıvisszanyerı szellızés létesítése II. Intézmények főtési, hőtési és használati melegvíz rendszereinek korszerősítése Projekttípusok: a) Hıtermelık cseréje korszerő, nagyhatásfokú berendezésekre (pl. alacsonyhımérséklető vagy kondenzációs kazánok beépítése, sugárzó főtés kialakítása), kazánok égésfej-korszerősítése tüzelési hatékonyság-növelés céljából

34

b) Automatikus központi (hıforrás oldali) és helyi (hıleadó oldali) szabályozások kiépítése, c) Főtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerősítése, szabályozhatóvá tétele, egyedi mérési lehetıségek kialakítása, energiatakarékos megoldások alkalmazása, d) Hőtési rendszerek energiatakarékos korszerősítése, e) Kisléptékő, helyi kogeneráció, vagy trigeneráció kiépítése, (kizárólag saját felhasználásra, villamos és hıenergia értékesítése nélkül). f) Hulladékhı hasznosítási lehetıségek kiaknázása, g) Gız hıhordozó közeg váltása forró vízre, h) A hıelosztó rendszerek korszerősítése, veszteségeinek csökkentése, i) Távhırendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése, j) Technológiai berendezések (étkeztetés, mosás, szárítás, vasalás, stb.) energetikai korszerősítése, vagy cseréje a meglevınél jobb energetikai hatásfok és kisebb energiafelhasználás biztosítása céljából. III. Világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása Projekttípusok: a) Fényforrások, világítótestek és elıtétek cseréje, b) Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerősítése, és az ehhez kapcsolódó az igényekhez térben és idıben alkalmazkodó mőszaki megoldások (pl. szakaszolások, mozgásérzékelık) kialakítása, amennyiben energiamegtakarítást eredményeznek. B) Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek: 1) Napkollektorok alkalmazása használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése céljából és/vagy főtésrásegítésre 2) Biomassza, azon belül mezıgazdasági fı és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fı és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása főtésre és/vagy főtésrásegítésre 3) Hıszivattyú alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy főtésrásegítésre (alacsony hıfokú – levegı, talaj, víz, hulladékhıt hasznosító – hıszivattyús rendszerek kialakítása). Támogatható tevékenységek: • Hıszivattyús rendszerek kialakítása • Hıszivattyú berendezés telepítése • Primer és szekunder oldal kialakítása, telepítése, beüzemelése • Monitoring rendszer kialakítása és telepítése mellyel a COP, értékek számíthatók és ellenırizhetık a Megvalósíthatósági Tanulmány szerint. • A hıszivattyú energiaellátását biztosító energiavételezési és csatlakozási pont(ok) kialakítása 4) Napelemek alkalmazása hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához. A pályázati kiírással kapcsolatos további részletek: www.nfu.hu.