ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. JÚLIUS 30-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 2-9/2012.
TÁRGY:
1.
MELLÉKLET:
Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat feladatainak meghatározására az Országos és Megyei Területfejlesztési és Koncepció és Program elıkészítésében véleményezésében
ELİTERJESZTİ: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Igari Antal megyei fıépítész Balsay István tanácsadó
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS:
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:
2 Tisztelt Közgyőlés! A Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkársága (NGM TEKÁT) szakmai felügyeletével, a minisztériumok, a megyei önkormányzatok és Budapest Fıváros Önkormányzata együttmőködésével, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) gondozásában, folyamatban van az új Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) és az új Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) kidolgozása. Ezen elemzı, tervezı és programozó munkák elkészítéséhez Útmutatót dolgozott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (1. sz. melléklet: Útmutató - megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásához). A Tisztelt Közgyőlés az Országos Területfejlesztési Koncepció Fejér megyei úgynevezett pozícionálását megismerhette és elfogadhatta. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Közép-dunántúli Régió Megyei Önkormányzatainak képviselıivel 2012. július 19-én egyeztetı tárgyalást hívott össze a megyei helyzetértékelések elkészítésének szakmai útmutatása, kidolgozása és folyamatos egyeztetése érdekében (2. sz. melléklet: Útmutatás a megyei helyzetértékelés elkészítéséhez). A tervezés, helyzetelemzés, feltárás majd program készítés feladatai: Az egyeztetı tárgyalásokon elhangzottak alapján határidıre történı végrehajtáshoz szakértı szervezetek és szakértık bevonása szükséges. Ezért javaslom - a helyzetértékelés és elemzés, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióval való összhang megteremtése érdekében, továbbá a Fejér Megyei program elkészítésének határidıre történı meghatározása céljából - meghívásos eljárással olyan szervezet kiválasztását, amelyik rendelkezik a területfejlesztésben és az útmutatók által meghatározott adatokkal, felkészültséggel és jogosultsággal. A Határozati javaslatban szereplı módon kérem a Közgyőlés felhatalmazását a helyzetfeltárás, egyeztetés és programozás elkészítésének feladatát ellátó szervezet kiválasztására. Ez a feladat – a késıbbiekben bemutatott ütemezés és forrásbiztosítás miatt – várhatóan több ütemben történik meg. Indokolt a Fejér megyét jellemzı információkkal és a területfejlesztés, területrendezés tárgykörében jártas, az egyeztetésekre felkészült szervezet kiválasztása. A szakmai egyeztetéseken résztvevı személyek kijelölése: A kormányzati szervekkel illetve a kiválasztásra kerülı tervezı és közremőködı szervezetekkel való egyeztetés, a határidık megtartása miatt kérem a Tisztelt Közgyőlés felhatalmazását, hogy az adott helyzetben és határidık figyelembe vételével a pénzügyi ellenjegyzési, a kormányzati szervekkel a minisztériumi egyeztetéseken állandó részvételre, szakmai szempontból legalkalmasabb személy kijelölését tegye lehetıvé. A tervezés és egyeztetési folyamat helyzetérıl szóló beszámoló: A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban 2012. július 19-én megtartott megbeszélésrıl a Közgyőlés tájékozottságát és döntését érintı fıbb kérdéseket az alábbiakban foglalom össze: 1.) Tájékoztatást kaptunk a fejlesztéspolitika feladatainak minisztériumok között megosztásáról: - BM: megyei jogú városok településfejlesztési feladatainak koordinációja, amely kiemeltebb támogatást kap az elızı idıszakhoz képest.
3
-
-
-
Felvetettük, hogy a több központú városiasodó településhálózat, mint Székesfehérvár, az agglomerálódó térség és az agglomeráció közös tervezése és közös programozása határozottabb követelmény legyen a pályázatok elbírálásánál. NGM: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalon (NTH) keresztül az OFK és az OTK elıkészítése. A NTH „kontaktpontot” hozott létre a megyei és országos tervezés koordinálására. NFM: 2014-2020-as fejlesztési stratégia kidolgozása és programdokumentumok elıkészítése, VM: vidékfejlesztési stratégia koordinálása. Javasoltuk, hogy a megyei önkormányzatok, a vidékfejlesztési programok, a turizmus, az országos jelentıségő programok (Duna Stratégia) több információt kapjanak koordináló feladatkörük ellátása érdekében. Miniszterelnöki Hivatal: részt vesz a terület- és településfejlesztés rendszerében, a késıbbiekben meghatározásra kerülı feladat-t és hatáskörrel.
2.) A(z) NFM 5 MFt kiegészítı támogatást nyújt a helyzetelemzés megyei feladataihoz. A szerzıdés tervezetet 2012. július 17-én juttatták el az önkormányzatok elnökeihez. A hiányzó adatokkal kiegészítve visszajutattuk a tervezetet. A feltáró, értékelı vizsgálat és helyzetértékelés továbbá a programozás egymást követı fázisaihoz ÁROP pályázat kerül a jövıben kiírásra. 3.) A helyzetértékelés, elemzés megalapozása érdekében a minisztérium az önkormányzatok számára országos és megyei, valamint ágazati információkat tartalmazó elektronikus hozzáférést biztosít. Kértük a KSH adathalmazához való ingyenes hozzáférés lehetıségét, különösen az aktuális népszámlálási adatok fontosak. A Tft., az Ötv. és a TEIR rendszer mőködtetését, illetve „jó állapotban” való tartását megyei önkormányzati feladatként határozza meg. A megyei önkormányzatokkal közösen kezdeményezni fogjuk az ehhez szükséges feltételek biztosítását. 4.) A(z) RFÜ-k – így a KDRFÜ is - a jövıben csak minıségellenırzési feladatokat látnak el. Ezt a Minisztérium és az RFÜ között megállapodás alapján ingyenesen kell biztosítania az RFÜ-nek az önkormányzatok felé. Minden ezt meghaladó szolgáltatás esetén az önkormányzat és az RFÜ között kötött visszterhes szerzıdés szerint lehet szó hatékonyabb együttmőködésrıl. Azokban az esetekben, ahol az RFÜ közremőködıi feladatokat lát el a tervezés és a programozás folyamatában, ott a Minisztérium a minıségellenırzési feladatokat – összeférhetetlenség miatt – más szervezettel fogja ellátni. A KDRFÜ képviselıje bejelentette, hogy a Fejér megyei tervezést a szakember-gárda hiányában nem tudja ellátni.
4 Az elıttünk lévı feladatok áttekintése: Feladat
A feladat várható végrehajtása Az OTK/OFK szövegébe szánt rövid megyei anyagok közgyőlés korábbi döntése elkészítése. jóváhagyta, és azt a Minisztérium részére megküldtük Az OTK/OFK vitairatainak szakmai véleményezése. várhatóan augusztus vége MKTB tag delegálása (1 fı). várhatóan szeptember vége Az MTFK részét képezı helyzetfeltáró és értékelı az elızetes egyeztetések vizsgálat elkészítése és megküldése NGM TFT-nek. alapján szeptember vége Az MTFK részét képezı jövıkép, elvek, prekoncepció, 2012. IV. negyedév célrendszer elkészítése. Az MTFK elfogadása. várhatóan 2013. II. negyedév
A lehetséges források: A tervezı-elemzı, majd a programozó és az OTK-val összhangot teremtı munkák szakmai megalapozására a Kormány az érintett minisztériumokon keresztül ez idáig és közel jövıben várhatóan az alábbi forrásokat jelölte meg, amelyekkel kapcsolatos szerzıdések megkötése a Közgyőlés hatásköre és lehetıvé teszi a szerzıdésekben foglalt összegek befogadását és felhasználását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a feladatok ellátása érdekében a KDRFÜvel és az érintett három megyével egy ötoldalú együttmőködési keretmegállapodást köt, amelynek tervezetét megkaptuk, amit a javaslatainkkal illetve szükséges adatokkal kiegészítve megküldtünk az NFM részére. Az NFM a fentiekben részletezett feladatokra 5 + 5 millió Ft-ot biztosít a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú elıirányzatok terhére a megyei területfejlesztési tanácsok által megkötött támogatási szerzıdések feladatellátása érdekében, továbbá a területfejlesztési tervezési feladatok 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben meghatározott elvégzésére. (3. sz. melléklet: Ötoldalú Együttmőködési keretmegállapodás és 4. sz. melléklet: Támogatási szerzıdés) Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szerzıdés-tervezet egyes pontjai módosulhatnak, így tervezetként terjeszthetı elı jelenleg. Az érvényes és hatályos szerzıdéseket az aláírást követı közgyőlésen – beszámolási kötelezettségemnek eleget téve – közgyőlés elé terjesztem. A Közgyőlés a 73/2012. (VI.27.) kgy. sz. határozatában döntött a megyei önkormányzati tartalékról, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatásáról szóló 3/2012. (III.1.) BM rendelet szerinti pályázat alapján a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérıl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben elkülönített 1.500 millió forint megyei önkormányzati tartalék keret terhére 83.573 ezer forint támogatási igény benyújtásáról. A támogatási igényt a BM felé benyújtottuk, amelynek elbírálása még folyamatban van. Ugyanakkor ezen pénzeket a megyei önkormányzatok feladatellátásának megfelelıen területfejlesztési, vidékfejlesztési célokra is fel lehet használni.
5 Az országos tervezést és programozást elıkészítı tárgyalásokon elhangzott, hogy a koncepció további ütemeinek, valamint a program elkészítésének forrásaként további összeg lesz elnyerhetı az ÁROP keretébıl pályázat útján. Ennek részletes feltétele és az összeg nagysága még nem ismert, de kérem a Közgyőlés felhatalmazását a forrás keresésében a szükséges tárgyalások lefolytatására, pályázat benyújtására, annak befogadásában - természetesen beszámolási kötelezettséggel. Partnerség, együttmőködés: Az országos és a szomszédos megyei önkormányzatokkal, kormányzati szervekkel, kormányhivatallal, valamint a megyében mőködı önkormányzatokkal, megyei jogú városokkal, kistérségekkel, a LEADER helyi akciócsoportokkal, kiemelt térségekkel (8-as fıút, Velencei-tó), a Duna-stratégia megvalósításában résztvevıkkel, szakmai és civil szervezetekkel elengedhetetlen a szakmai együttmőködés. A helyzetfeltárás, tervezés és programozás ütemezett feladata feltételezi és indokolttá teszi az együttmőködést, amit a mellékletben szereplı útmutatók is megerısítenek. Ezen közgyőlési elıterjesztés lehetıvé teszi a további egyeztetéseket és felhatalmazást ad a munkálatok folytatására. A Közgyőlést tájékoztatom arról, hogy az elektronikus adathalmaz hozzáférésén túlmenıen a Fejér Megyei Önkormányzat Hivatalában elérhetı dokumentumok és háttéranyagok találhatók, amelyek a következık: - Helyünk és Jövınk Európában, ESPON eredmények magyar szemmel - Mit érdemes tudni a társadalmi egyeztetésekrıl. Módszertani segédlet a társadalmi szakmai egyeztetések lebonyolításához - Térségileg integrált fejlesztések (Területfejlesztési füzetek 3.)
I. Határozati javaslat Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a „Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat feladatainak meghatározására az Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program elıkészítésében és véleményezésében” tárgyú elıterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. Fejér Megye Közgyőlése megkezdte és folytatja a Területfejlesztési Koncepció és Program megalkotásának elıkészítését. 2. Fejér Megye Közgyőlése a tervezési folyamat szakmai megalapozására és társadalmasításának elısegítése érdekében terület- és vidékfejlesztési konzultációs testület létrehozását határozza el, amely önálló munkacsoport(oka)t is létrehozhat. A testület összetételének meghatározására szervezeti és mőködési rendjének kialakítására felhatalmazza a Közgyőlés Elnökét.
6 3. Fejér Megye Közgyőlése egyetért a tervezési munka elıkészítésének elıterjesztésben bemutatott lépéseivel. Felhatalmazza a 2012. július 30. – 2012. szeptember 30. közötti idıtartamban a Közgyőlés Elnökét az elıkészítési feladatok végrehajtására és a felmerülı, tervezési feladatokkal összefüggı intézkedések meghozatalára, esetleges kötelezettségvállalások (például együttmőködési keretmegállapodás, támogatási szerzıdés) szerzıdések megkötésére a Közgyőlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett. 4. Fejér Megye Közgyőlése 2012. július 30. – 2012. szeptember 30. közötti idıtartamban felhatalmazza elnökét, hogy a Közép-dunántúli Régióban Fejér Megyével együttmőködı megyékkel (Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye) való Területfejlesztési Koncepció és Program egyeztetésére, valamint a megyehatáron túlnyúló koncepció és programok elızetes egyeztetésére, közös álláspont kialakítása érdekében a Fejér Megyei Önkormányzat álláspontjának képviseletére Pest megyével, Somogy megyével, Tolna megyével valamint Bács-Kiskun megyével, a Közgyőlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett. 5. Fejér Megye Közgyőlése 2012. július 30. – 2012. szeptember 30. közötti idıtartamban felhatalmazza elnökét az országos- és ágazati kiemelt és térségi programok megyei célokkal való összehangolására, a Közgyőlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett. 6. Fejér Megye Közgyőlése 2012. július 30. – 2012. szeptember 30. közötti idıtartamban felhatalmazza elnökét a Duna Stratégia elıkészítésében való közremőködésre, a Fejér megyei érdekek képviseletére, a Közgyőlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett. 7. Fejér Megye Közgyőlése felkéri elnökét, hogy a megyei és országos Területfejlesztési Koncepció és Program megvalósítására fordítható forrásokat tárja fel, és biztosítsa az elıkészítési és programozási munkák fedezetét (például támogatási szerzıdésben biztosított pénzösszeg, megyei önkormányzatok központi költségvetési támogatása, ÁROP pályázaton történı indulás) a Közgyőlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett.
Felelıs: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke Határidı: folyamatos
7 II.
Határozati javaslat
Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a „Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat feladatainak meghatározására az Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program elıkészítésében és véleményezésében” tárgyú elıterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: Fejér Megye Közgyőlése a 74/2012. (VI.27.) számú határozattal elfogadott Közbeszerzési Tervét az elıterjesztés 5. sz. mellékletét képezı módosítás szerint elfogadja. Felelıs: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke Határidı: azonnal
III.
Határozati javaslat
Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a „Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat feladatainak meghatározására az Országos- és Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program elıkészítésében és véleményezésében” tárgyú elıterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: Fejér Megye Közgyőlése felhatalmazza elnökét, hogy az Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció tervezetét véleményezze, és az önkormányzat véleményét a központi kormányzati szervekhez felterjessze, a Közgyőlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett. Felelıs: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke Határidı: folyamatos
Székesfehérvár, 2012. július 30. Vargha Tamás s.k.
Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közremőködéshez 2012
Készült a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából NGM Tervezéskoordinációs Államtitkárság - Területfejlesztési Tervezési Fıosztály
Készítette a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) NTH Stratégiai és Területi Tervezı-értékelı Fıosztály
Közremőködtek: NFM – Fejlesztési Koordinációs Fıosztály VM – Vidékfejlesztési Fıosztály és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI)
Szakértık: Péti Márton, Hoffmann Csilla, Horkay Nándor, Kígyóssy Gábor, Czene Zsolt Salamin Géza, Tipold Ferenc, Kajdi Ákos, Nagyházi György, Maácz Miklós, Balogh Nóra, Mezıszentgyörgyi Dávid, Eperjesi Tamás, Hósi Ágota
1
TARTALOM Rövidítések jegyzéke ............................................................................................................................ 4 A „TERVEZÉS TERVEZÉSE” ................................................................................................................ 5 1. Általános tudnivalók és ajánlások ................................................................................................... 5 1.1. A megyék területfejlesztési feladatai .......................................................................................... 5 1.1.1.
Újszerő megyei területfejlesztési tervezés ...................................................................... 5
1.1.2.
A tervezés egyes paraméterei még nem ismertek .......................................................... 5
1.2. A megyei területfejlesztési tervezés funkciója és tárgyköre ....................................................... 6 1.2.1.
A megyei területfejlesztési koncepció funkciója és tárgyköre ......................................... 6
1.2.2.
A megyei területfejlesztési program funkciója és tárgyköre ............................................ 6
1.3. A jelenlegi megyei területfejlesztési tervezés és az uniós forrásfelhasználás kapcsolata ........ 7 2. A megyei területfejlesztési koncepció (MTFK) tervezése, mint projekt ....................................... 9 2.1. Jelen módszertan szerint mi pontosan a megye feladata? ........................................................ 9 2.2. A megyei tervezés helye a 2014–20-as tervezési rendszerben ................................................ 9 2.3. A tervezés fıszereplıi és az egyeztetéseik rendje .................................................................. 10 2.3.1.
NGM és megyék tervezési és koordinációs fıszerepei................................................. 10
2.3.2.
Megyei Koncepciókészítési Tervezéskoordinációs Bizottság ....................................... 11
2.3.3.
Megyei Tervezési Fórum ............................................................................................... 12
2.4. A megyei területfejlesztési koncepció tervezésének ütemterve............................................... 12 3. Tisztázó kérdések ............................................................................................................................ 14 3.1. Mit kezdjünk a korábbi megyei területfejlesztési tervekkel? .................................................... 14 3.2. Mit kezdjünk a megyei területrendezési tervekkel? ................................................................. 14 3.3. Mit kezdjünk a regionális területfejlesztési tervekkel? ............................................................. 14 RÉSZLETES TERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK .................................................................. 15 4. Tervezési módszertani jogszabályi elvárások .............................................................................. 15 4.1. Tartalmi jogszabályi elvárások ................................................................................................. 15 4.2. Egyeztetési jogszabályi elvárások ........................................................................................... 15 5. Jogszabályokat kiegészítı módszertani elvek ............................................................................. 16 5.1. Az érintettek bevonása ............................................................................................................. 16 5.2. Kinek szól az MTFK? – célcsoportok és bevonásuk ................................................................ 16 5.3. Értékválasztás .......................................................................................................................... 17 5.4. Egyediség, adottságokra építés, közhelyek kerülése .............................................................. 17 5.5. Adatfeldolgozás ........................................................................................................................ 18 6. Ajánlások a tervezés egyes lépéseihez és az egyes tervdokumentum fejezetekhez ............... 19 6.1. Feltáró munkarészek ................................................................................................................ 19 6.1.1.
Helyzetelemzés ............................................................................................................. 19
6.1.2.
Helyzetértékelés ............................................................................................................ 20
2
6.2. Javaslattevı fázis – Célrendszer ............................................................................................. 20 6.2.1.
Jövıkép ......................................................................................................................... 20
6.2.2.
Célrendszer ................................................................................................................... 20
6.3. Javaslattevı fázis – Eszköz és intézményrendszer ................................................................. 23 6.3.1.
Javasolt prioritások ........................................................................................................ 24
6.3.2.
A tervezési folyamat, a társdalmasítás és legitimáció leírása ....................................... 24
6.3.3.
Felelısség és intézményrendszer – A koncepció üzenetei........................................... 25
7. Szempontok, háttérinformációk a megyei területfejlesztési koncepciók vidékfejlesztési munkarészének tervezéséhez ....................................................................................................... 27 7.1. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2014-2020 közötti agrár- és vidékfejlesztést meghatározó változásai ......................................................................................................... 27 7.1.1.
Változások az agrártámogatásokban: ........................................................................... 27
7.1.2.
Változások a vidékfejlesztési támogatásokban: ............................................................ 28
7.1.3.
Az EU támogatásokra vonatkozó keretmegállapodás és szabályok ............................. 29
7.2. A 2014–20-as évek közös agrárpolitikájának programjait meghatározó tíz pont .................... 29 7.3. A VM vidékfejlesztési program elkészítésére vonatkozó tervezési programja ........................ 31 7.4. Ajánlások a tervezés egyes lépéseihez és az egyes tervdokumentum fejezetekhez ............. 33 A Nemzeti Vidékstratégia – az uniós agrár- és vidékfejlesztési célokkal összhangban lévı – célkitőzései: .................................................................................................................................. 33 8. Az OTK-ba építendı megyei fejezetek követelményei ................................................................ 35 9. Programozás .................................................................................................................................... 36
3
Rövidítések jegyzéke NGM TFT
Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Fıosztály
NFM
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
VM
Vidékfejlesztési Minisztérium
NAKVI
Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet
megye
a megyei területfejlesztési koncepció tervezéséért felelıs intézmény
OTK
Országos Területfejlesztési Koncepció
OFK
Országos Fejlesztési Koncepció
PSZ
Partnerségi Szerzıdés
OP
operatív program
MTFK
megyei területfejlesztési koncepció
4
A „TERVEZÉS TERVEZÉSE”
1. Általános tudnivalók és ajánlások 1.1. A megyék területfejlesztési feladatai 1.1.1. Újszerő megyei területfejlesztési tervezés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben
meghatározottak
szerint
területfejlesztési,
vidékfejlesztési,
területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselı-testülete a közgyőlés.” A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény alapján pedig a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. A fenti változások az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentıs átalakítását igénylik, melynek az elsı lépés a megyei területfejlesztési koncepciók elkészítése. A területi önkormányzatok által kidolgozandó MTFK tartalmazza a területfejlesztési, a vidékfejlesztési,
valamint
az
egyéb
szakterületek
koncepcionális
fejlesztési
elgondolásait is. A korábbi szabályozásokkal szemben a megyei szintő területfejlesztési tervezés erısebb központi területfejlesztési tervezési szakmai koordinációval, támogatással és ellenırzéssel folyik. Jelen dokumentum ezeknek az új tervezési kihívásoknak segít megfelelni, mind a központi területfejlesztési tervezés, mind a megyékben folyó területfejlesztési tervezést és az NGM és a VM együttmőködésének eredményeként az MTFK vidékfejlesztési munkarészének tervezést is támogatva.
1.1.2. A tervezés egyes paraméterei még nem ismertek Fontos tudnunk, hogy nem csak a megyék területfejlesztési tervezése újult meg, hanem a területfejlesztési tervezés, és a területfejlesztés egésze is. Továbbá idıközben megkezdıdött a következı uniós forrásokból finanszírozott fejlesztési
5
ciklus (2014–20-as idıszak) tervezése. Az uniós tervezés a területi és az ágazati szereplıknek egyaránt feladatokat ad, ráadásul a vonatkozó uniós elvárások is várhatóan jelentısen átalakulnak az eddigi gyakorlathoz képest (kialakításuk folyamatban van). A jelenlegi helyzetben ezért érthetıen még számos központi és megyei tervezési és fejlesztési szerepkört nem lehet pontosan meghatározni. A mostani, a megyei önkormányzatok által végzett területfejlesztési tervezés ezért olyan tevékenységekre terjed ki, melyek a jelenleg már ismert tervezési szerepkörökhöz igazodnak, és melynek eredményei mindenképpen hasznosíthatók lesznek, bárhogyan is alakul a késıbbi tervezési és fejlesztési rendszer.
1.2. A megyei területfejlesztési tervezés funkciója és tárgyköre A területfejlesztési szabályozások szerint a megyéknek továbbra is két tervi mőfajban kell területfejlesztési tervezést végezni: (1) koncepciót kell készíteni, majd ezt követıen (2) programozni. 1.2.1. A megyei területfejlesztési koncepció funkciója és tárgyköre A megyei területfejlesztési koncepció hivatott arra, hogy a megye egészének tervezési alapjait lerakja. Ezért a koncepció úgynevezett teljes tervezés, mely kiterjed:
a megye társadalmi, gazdasági és környezetei területi alrendszereire egyaránt, beleértve a vidéki térségekkel kapcsolatos témakörökre;
a megye fejlıdése szempontjából fontos témákra, ágazatokra;
a megyei szinten és a központi szinten kezelhetı témákra és ágazatokra egyaránt;
az önkormányzat és a közszféra tevékenységeivel befolyásolható témákra és ágazatokra, de emellett számba veszi a gazdasági szereplık, a vállalkozások, a civil szervezetek, egyházak és egyéb társadalmi szerveztek felelısségi körébe tartozó feladatokat is.
1.2.2. A megyei területfejlesztési program funkciója és tárgyköre A megyei területfejlesztési program a koncepcióval szemben nem teljes tervezés, hanem csak nagyon erısen kötött tárgykörben valósulhat meg, az alábbi szabályokkal:
Csak azokra a témákra terjedhet ki, melyek a megyei önkormányzat saját kompetenciájába esnek. A megyei önkormányzat kompetenciáit kijelöli a törvényi 6
háttér. Fejlesztéspolitikai és területfejlesztési szempontból azonban ezek a kompetenciák jelenleg még kialakítás alatt állnak. A következı (2014–20-as) fejlesztési idıszak hazai és uniós szabályozásai nagyon nagymértékben fogják ıket befolyásolni.
Programot készíteni – szemben az eddigi idıszak kívánságlistaszerő és soha meg nem valósuló programjaival szemben – csak és kizárólag akkor lehet, ha ismertek, és a program felelıse számára rendelkezésre állnak a végrehajtás eszközei, különösen, ha van a program mögött ismert költségvetés, és a szükséges egyéb eszközök (pl. szabályozás, tanácsadás stb.).
A program minden esetben a program készítıjének számon kérhetı vállalása. Ezért nagyon körültekintıen, a feltételek ismeretében szabad csak elkészíteni és elfogadni.
A fentiek alapján a megyei területfejlesztési programozás csak késıbb, a következı uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés elırehaladásával indulhat el. A programozáshoz fontos alapot képezhet majd a formálódó, elfogadásra kész koncepció is. Nem szükséges azonban a koncepció elfogadásához kötni a programozás kezdetét, hamarabb is elindulhat.
1.3. A jelenlegi megyei területfejlesztési tervezés és az uniós forrásfelhasználás kapcsolata A jelenlegi megyei területfejlesztési tervezés a most folyó (2007–13-as) fejlesztési ciklus európai uniós forrásfelhasználását nem érinti, sem akcióterveit, sem a végrehajtási rendszerét, sem a regionális, sem az ágazati programok tekintetében. A jelenlegi megyei területfejlesztési tervezés a következı (2014–20-as) fejlesztési ciklus forrásfelhasználását viszont határozottan orientálja. Fontos tudni, hogy a 2014–20-as fejlesztési ciklusra való tervezési felkészülés központi szinten is hasonlóan történik, mint a megyékben: a tervezés az OFK és az OTK kialakításával indult el, és ezek alapján fognak elkészülni az uniós elıírások szerint készülı tervdokumentumok (az úgynevezett Partnerségi Szerzıdés és a kapcsolódó Operatív Programjai). A megyei koncepciók beépülnek a 2014–20-as hazai kormányzati koncepcionális elképzelésekbe. A megyei elképzelések és a 2014–20-as forrásfelhasználás pontos
7
kapcsolata csak a késıbbi programozási fázisban alakulhat ki, lásd a megyei programok és az operatív programok kapcsolata. A jelenlegi, koncepcionális szintő megyei területfejlesztési tervezés a késıbbi 2014–20-as végrehajtás megtervezésére nem terjed ki. Ilyen irányú megyei elképzelések pontos megfogalmazására majd csak a késıbbiekben megjelenı vonatkozó uniós és hazai rendeletek alapján, azaz már csak a programozási szakaszban lehet törekedni.
8
2. A megyei területfejlesztési koncepció (MTFK) tervezése, mint projekt A megyei területfejlesztési koncepciók tervezését mind a központi szint, mind az egyes megyék rendszerszerően szervezett és koordinált projektként kell, hogy felfogják (szemben az eddigi területfejlesztési tervezési akciókkal). Ennek érdekében meg kell határozni a folyamat ütemezését, kapcsolatait más tervezési folyamatokkal, felelıseit és a kapacitásigényeit.
2.1. Jelen módszertan szerint mi pontosan a megye feladata? 1. Elkészítse a megyei területfejlesztési koncepciót. 2. Elkészítésen egy rövid anyagot, mely az OTK megyei fejezetének részévé válik.
2.2. A megyei tervezés helye a 2014–20-as tervezési rendszerben A megyei területfejlesztési koncepció az OTK megújításához kötıdik. A megújított OTK tartalma, a megújított OFK-val együtt összefoglalja minden fontos hazai politikai és szakpolitikai dokumentum releváns üzeneteit (különösen: Növekedési Terv, Új Széchenyi terv, Nemzeti Reformprogram, Geostratégia, Vidékstratégia). A megyei területfejlesztési koncepciókat ezért az OTK tartalmával összhangban kell kialakítani. A megyei területfejlesztési koncepciók elfogadása ezért csak az OTK elfogadását követıen történhet meg. Az OFK és az OTK lesz az alapja a 2014–20-as idıszak hazai és uniós fejlesztésének. Ez alapján készül majd el a Partnerségi Szerzıdés (korábbi Nemzeti Fejlesztési Tervnek, illetve Nemzeti Stratégiai Referenciakeretnek megfelelı, az uniós forrásfelhasználásunk központi tervdokumentuma) és az ahhoz kapcsolódó uniós finanszírozású Operatív Programok. 2013. június 30-ig kell az uniós tervdokumentumokat lezárni, és az EU Bizottságához egyeztetésre benyújtani.
9
2012
2013
Az MTFK elfogadásának elıfeltétele az OTK elfogadása
OFK-OTK tervezés
MTFK tervezés
Partnerségi Szerzıdés tervezése
MTFK helyzetelemzés egyeztetése NGM-mel
MTFK célrendszer egyeztetése NGM-mel 2013.06.30 PSZ és OP-k benyújtása az EU Bizottság felé
Operatív Programok tervezése megyei programozás
2012.05.17. Bevezetı és módszertani megbeszélés a megyékkel
2012.08.15 OTK vitairatának szakmai véleményzése (megyék által is)
2012.09.15 OTK szövegébe megyei anyagok beépítése
2013.03.15 OTK várható elfogadása
2013.04.30 MTFK várható elfogadása
2.3. A tervezés fıszereplıi és az egyeztetéseik rendje 2.3.1. NGM és megyék tervezési és koordinációs fıszerepei
Az
MTFK
és
az
Nemzetgazdasági
OTK
tervezés
Minisztérium
operatív
központi
Tervezéskoordinációs
koordinációját
a
Államtitkárságának
Területfejlesztési Tervezési Fıosztálya látja el.
A megyei tervezés felelısei a megyei önkormányzatok által kijelölt megyei intézmények, illetve az általuk megbízott szereplık.
Az
következıkben
részletesen
ismertetett
fórumok
és
koordinációs
mechanizmusok a területi tervezést támogató és annak koordinációját biztosító, a megyékkel május 17-én ismertetett ÁROP projekt alakulásának függvényében változhatnak.
10
2.3.2. Megyei Koncepciókészítési Tervezéskoordinációs Bizottság Az MTFK tervezésben a megyék és az NGM közötti kapcsolattartás eszközeként javasolt a Megyei Koncepciókészítési Tervezéskoordinációs Bizottság felállítása, amely az alábbi feladatokkal, ütemtervvel és tagokkal mőködhetne:
Az MKTB feladata: A MTFK-ákról tartott szóbeli egyeztetések a Megyei Koncepciókészítési Tervezéskoordinációs Bizottság (MKTB) ülésein zajlanak:
Üléseken kerülnek megvitatásra az NGM által az MTFK-ákhoz tett javaslatok (alapvetıen a minden vagy több megyét érintı témák);
megyei tagjai képviselik a megyék MTFK-val kapcsolatos álláspontját;
az NGM észrevételeit továbbítják az érintett megyéknek.
Az MKTB elıreláthatóan két rendes ülést tart az MTFK kialakításához kapcsolódóan,
ezek
ülései
az
alábbi
nagyobb
tervezéshez
kapcsolódó
egyeztetési idıszakokban várhatók:
2012. október-novemberben: az MTFK helyzetfeltáró munkarészeinek megbeszélése
2013.
január-február:
az
MTFK
javaslattételi
munkarészeinek
megbeszélése Az MKTB a fentieken túl rendkívüli üléseket is tarthat.
Az MKTB tagjai:
A dunántúli megyék által kijelölt egy fı tervezı
Az alföldi és észak-magyarországi megyék által kijelölt egy fı tervezı
A megyei önkormányzati szövetség területfejlesztési bizottságának elnöke
Pest megye tervezıje
Budapest tervezıje
Az NGM tervezıje
a VM tervezıje
A megyék által delegálandó 1-1 fı tervezı kijelölését a megyék saját hatáskörben dönthetik el, a meglévı együttmőködési fórumaikra építve.
Az MKTB mellett, szükség esetén az NGM közvetlenül, írásban is kommunikálhat az egyes megyékkel. Különösen az egy-egy megyét egyedileg érintı kérdések esetén indokolt ez.
11
2.3.3. Megyei Tervezési Fórum A fenti tervezési egyeztetéseken túl az NGM TFT, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös szervezésében megyei tervezési fórumokat (MTF) tart, ahol tájékoztatást adnak minden megye számára a 2014–20-as idıszakra való felkészülés aktuális uniós és hazai eseményeirıl. Az MTF ülések rendjérıl késıbb kapnak tájékoztatást a megyék.
2.4. A megyei területfejlesztési koncepció tervezésének ütemterve
Határidı
Központi tervezési feladat (OFK-OTK tervezés)
bevezetı és módszertani megbeszélés lefolytatása a megyékkel MTFK módszertan kiadása
2012.05.30-ig
2012.06.20-ig
2012.06.21-ig
2012.07.15-ig
2012.07.15-ig
2012.08.15-ig
2012.09.15-ig
2012.09.30-ig
Megyei tervezési feladat (MTFK tervezés)
OTK/OFK szövegébe szánt rövid megyei anyagokra minta készítése a megyéknek OTK/OFK szövegébe szánt rövid megyei anyagok beküldése az NGM TFT-nek OTK/OFK vitairatának kiküldése a megyéknek OTK/OFK vitairatának szakmai véleményezése • Megyei fejezetek OTK/OFK szövegébe építése • OTK/OFK társadalmasítás indul
Felelıs
Kapcsolódó folyamat / feltétel
NGM TFT
NGM TFT
NGM TFT
Megye
NGM TFT
Megye
NGM TFT
Megyei MKTB tagok kijelölése
12
Megyék
2012.06.20-ig kiküldött módszertan/minta szerint
Határidı
2012.09.30-ig
2012.11.30-ig
2012.12.15-ig
2013.02.28-ig
2013.04.30-ig
Központi tervezési feladat (OFK-OTK tervezés)
Megyei tervezési feladat (MTFK tervezés) MTFK helyzetfeltárás elkészítése, megküldése NGM TFT-nek MTFK helyzetfeltárások áttekintése, egyeztetése megyékkel (MKTB ülés) MTFK javaslattétel (célok stb.) elkészítése, megküldése NGM TFT-nek MTFK javaslattétel (célok stb.) áttekintése, egyeztetése megyékkel (MKTB ülés)
MTFK elfogadása
13
Felelıs
Megye
Kapcsolódó folyamat / feltétel Kiadott módszertan (jelen dokumentum!) szerint
NGM TFT
Megye
Kiadott módszertan (jelen dokumentum!) szerint
NGM TFT
Megye
Csak, akkor ha addigra az OTK/OFK elfogadásra kerül, valamint a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben foglalt A területi tervek egyeztetésének rendje alapján lezajlik a 45 napos véleményezési idıszak a véleményezésre jogosultak körében
3. Tisztázó kérdések 3.1. Mit kezdjünk a korábbi megyei területfejlesztési tervekkel? Minden megyei területfejlesztési terv az MTFK elfogadását követıen hatályát veszti. A tervek jelenleg is érvényes helyzetfeltáró és javaslattevı megállapításai viszont természetesen hasznosan támogathatják az MTFK tervezését.
3.2. Mit kezdjünk a megyei területrendezési tervekkel? Amennyiben a megye területrendezési tervének felülvizsgálata az új 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletnek megfelelıen az utóbbi években megtörtént, akkor az abban szereplı feltáró munkarészeket az MTFK készítés során felhasználhatók (azaz hivatkozhatók a tervdokumentumban).
3.3. Mit kezdjünk a regionális területfejlesztési tervekkel? Hivatalos kapcsolatot és koherenciát nem kell felépíteni az MTFK és a regionális területfejlesztési tervek között. A meglévı regionális területfejlesztési tervek helyzetfeltáró és javaslattevı megállapításai az MTFK tervezést hasznosan támogathatják.
14
RÉSZLETES TERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK
4. Tervezési módszertani jogszabályi elvárások 4.1. Tartalmi jogszabályi elvárások A tervezés során a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben meghatározottak követendık. A jelen dokumentumban rögzített módszertani elvárások az ott megfogalmazottakat egészítik ki.
4.2. Egyeztetési jogszabályi elvárások A társadalmasítási folyamatnak a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben elıírtaknak megfelelıen kell történnie. A területfejlesztési koncepciót és programot, valamint a területrendezési tervek elfogadás szempontjából fontos részeit tartalmazó dokumentációját véleményezésre meg kell küldeni az egyeztetésben résztvevık részére. A területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére jogosultak körét a fent említett kormányrendelet 10. melléklete tartalmazza. A területfejlesztési koncepció esetén a véleményezésre 45 napot kell biztosítani. Az
elfogadást
megelızıen
az
NGM-mel
egyeztetni
kell
a
feltáró
munkarészeket és javaslati részeket (ennek módjára az „MTFK tervezés mint projekt” címő fejezet tér ki részletesebben). Az elfogadott tervdokumentumot a dokumentumtárban el kell helyezni.
15
5. Jogszabályokat kiegészítı módszertani elvek Az itt megfogalmazott módszertani gondolatok egy része elvárás (azaz kötelezı), más része csak ajánlás (azaz nem kötelezı). Minden esetben külön említi a jelen módszertani dokumentum, amikor nem kötelezı, azaz csak ajánlott módszertani elveket vagy tartalmai elemeket rögzít.
5.1. Az érintettek bevonása Az új elıírások alapján (lásd 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet), a bevonásra úgynevezett partnerségi tervet is kell készíteni. Ebben a jogszabályi elıírásokon túl az alábbi módszertani elveket kell kijelölni:
A tervezés a lehetı legszélesebb körben mozgassa meg a megye polgárságát, társadalmát, értelmiségét.
A bevonás folyamatát, eredményeit dokumentálni kell: kit és hogyan sikerült megszólítani, és mindez hogyan járult hozzá a tervezési folyamathoz.
A bevonás legyen rendszerben szervezve, legyen folyamatos és mechanizmusai mőködtethetık legyenek a tervezés lezárását követıen is.
A megyei jogú városok a megyei önkormányzatok legfontosabb partnerei a tervezésben. Hathatós bevonásuk nélkül nem lehet az MTFK-t elkészíteni.
A megye többi városa szintén fontos tervezési partner a megye számára, nem hagyhatók ki a tervezési folyamatból, a partnerségi tervben meg kell találni annak módját, hogy ne maradjanak ki a tervezési folyamatból.
fontos, hogy vidékfejlesztési szereplık is megszólításra kerüljenek. A
megfelelı
bevonás
megvalósításához
kommunikációs
szakértelem
igénybevétele indokolt lehet. Különösen akkor, ha nem alakult ki a fenti szereplık között együttmőködés megyei szinten, hiányoznak ennek formális vagy informális fórumai, illetve ha azok az utóbbi években szüneteltek.
5.2. Kinek szól az MTFK? – célcsoportok és bevonásuk Tekintve, hogy az MTFK úgynevezett teljes tervezés (lásd fentebb), ezért a megyei társadalom egészének kell, hogy szóljon, beleértve a közszféra és a gazdaság szereplıit, a társadalmi szervezeteket, a polgárokat. Különösen fontos a megyei nagyvárosok képviselıinek érdemi bevonása a tervezés egyes fázisaiba.
16
A megye felelıssége az említett szereplık mozgósítása. A mozgósítás módja és sikeressége a jogszabályban meghatározott keretek (lásd 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet partnerségi terv) között a helyi viszonyok függvényeként megyénként eltérhet. Sıt ennek megfelelıen a bevonás eredménye is különbözı lehet. Fontos az ajánlás az MTFK készítéséhez, hogy az MTFK-ban azon célcsoportok által támogatható célkitőzések kapjanak különös hangsúlyt, ahol érdemi bevonást
sikerült megvalósítani.
Érdemi bevonást
jelent, ha
a
célcsoport
reprezentatív képviselıivel sikerült egyetértésre jutni egy célban, ha már formálódnak a célokhoz kapcsolódó vállalások körvonalai (pl. a megye kutatás-fejlesztési szereplıi el tudják kötelezni magukat egy késıbbi együttmőködésre). Mindezek eredményei megyénként eltérhetnek. Itt is fel kell hívnunk a figyelmet a megyei jogú városok és a városok közösségeinek kiemelt szerepére.
5.3. Értékválasztás Egy koncepció tervezés módszertani szempontból egy politikai (azaz egy közösség képviselıi által meghozott) döntésen alapuló értékválasztást tükröz. Ezt kell szem elıtt tartani az MTFK tervezésekor is. Törekedni kell arra, hogy olyan tervdokumentum szülessen meg, amely határozottan kijelöl bizonyos fejlesztési irányokat. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos fejlesztési irányokat viszont nem vállal fel, mert értékrendjébe nem illik, vagy mert nem annyira fontos, hogy kitérjen rá. Mindez ugyan triviálisan hangzik, de az eddigi hazai területfejlesztési tervezési gyakorlat egyik fontos problémája volt, hogy mindenre kiterjedı kívánságlistákká álltak össze a tervek, gyakran egymásnak ellentmondó célokat foglaltak össze.
5.4. Egyediség, adottságokra építés, közhelyek kerülése Fontos lenne, hogy minél határozottabb, markánsabb, az adott megyére szabott konkrét üzeneteket tudjon megfogalmazni a koncepció. El kellene kerülni a regionális operatív programozás gyakorlatát, melynek során egymástól alig különbözı tervdokumentumok születtek meg. A koncepcionálás fázisában nem kell használni az uniós finanszírozású fejlesztéspolitika
bevett
frázisait
(pl.
versenyképesség,
nemek
közötti
esélyegyenlıség kötelezı beemelése, intelligens fejlıdés – kivéve persze ha az
17
adott megye profilja ezt követeli meg). Ez a tervezési szakasz még nem arról szól, hogy elképzeléseinket az uniós lehetıségeknek feleltessük meg, ennél kreatívabban lehet közelíteni. Azért is érdemes kerülni ezeket a megfogalmazásokat, mert az egymástól jól elkülönülı fejlesztési profil kialakítását nagyban akadályozhatják (lásd pl. minden megye szimplán csak fenntarthatóan versenyképessé szeretne válni).
5.5. Adatfeldolgozás
A helyzetfeltárás részeként sorra kerülı adatfeldolgozás nem feltétlen kell, hogy döntıen primer, azaz csak az MTFK tervezés által győjtött adatokra támaszkodjon. Megfelelı az is, ha nagyobb részt másodlagos forrásokból táplálkozik, már meglévı megyei vagy a megyét érintı tanulmányokat dolgoz fel és szintetizál.
A helyzetfeltárásban mindenképpen szerepeljen térképi alapú feldolgozás is, mely a megye belsı térségi és határon átnyúló, településhálózati, gazdasági, társadalmi, környezeti szerkezetére utal. Rendelkezésre álló anyagok hiányában ehhez a TeIR minden megyében használható.
18
6. Ajánlások a tervezés egyes lépéseihez és az egyes tervdokumentum fejezetekhez A Jelen fejezet egyes pontjait ajánljuk az MTFK egyes fıbb tartalmi pontjainak struktúrájaként. A teljes tervdokumentum ajánlott terjedelme maximum 100 oldal.
6.1. Feltáró munkarészek A feltáró munkarészek ajánlott maximális terjedelme 60 oldal, illetve a tervdokumentum teljes terjedelmének maximum 60%-a. 6.1.1. Helyzetelemzés
A helyzetelemzést a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet alapján kell elkészíteni.
Azoknál a megyéknél ahol az utóbbi néhány évben, a területrendezési tervezéshez kapcsolódóan megtörtént a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerinti helyzetfeltárás, ott az felhasználható. Ha a területrendezési tervezés miatt a helyzetfeltárás megtörtént, de nem felel meg a hivatkozott Kormányrendelet elıírásainak, akkor azt annak megfelelıen ki kell egészíteni.
A jogszabály elıíráshoz kiegészítı elvárás:
A helyzetfeltárás tartalmazzon térképi ábrázolást is, mely utal a megye belsı térstruktúrájára (térségi és települési).
Azon témákban, melyekben az releváns és lehetséges, ott a megyei pozícionálja magát az országos átlaghoz, és a Pest megyén kívüli megyei átlagokhoz képest. Az NGM 2012. nyaráig szakmai anyagokat bocsát a megyék rendelkezésére, segítve a hazai és nemzetközi pozícionálás elvégzését.
Azon témákban, melyekben az releváns és az elérhetı adatok és információk lehetıvé teszik, ott a megye tekintsen ki a szomszédos megyékben vagy az országhatáron túl tapasztalható jelenségekre (pl. kedvezıtlen mutatókkal rendelkezı kistérségek vagy települések által körvonalazódó
térségek
folytatódnak a megyehatáron
túl is,
egy
szomszédos megyében vagy országban található nagyváros megyébe benyúló agglomerációja).
19
jelenítse meg a vidéki térségekkel és a vidékfejlesztési tématerületekkel (pl. agrárgazdaság, élelmiszergazdaság, agrár-környezetgazdálkodás), illetve
a
településszerkezet
vidéki
vonásaival
(pl.
tanyák,
falvak)
kapcsolatos adottságok, tényezık elemzését. 6.1.2. Helyzetértékelés A) A helyzetelemzés záruljon összefoglaló helyzetértékeléssel. Ennek ajánlott eszköze a SWOT analízis. A helyzetértékelésbıl derüljön ki a tényezık fontossági sorrendje. Olyan helyzetértékelési eszközt kell alkalmazni, melynek eredményébıl le lehet vezetni a célokat. Az összefoglaló helyzetértékelés ajánlott terjedelme: 4 oldal. B) A fejezetnek legyen egy elkülönült része, mely bemutatja, hogy a helyzetértékelésbıl milyen fejlesztési irányok, cselekvési területek következnek. Nem kell minden egyes késıbb kijelölésre kerülı célt megnevezni, csak a témákat/földrajzi területeket kell itt azonosítani. Ajánlott terjedelem: 1 oldal
6.2. Javaslattevı fázis – Célrendszer A célrendszer az alábbi struktúrát kövesse. 6.2.1. Jövıkép A megye 2030-ra elérni kívánt jövıképe, a teljes tervezésnek megfelelıen mindenre kiterjedı célállapot rögzítése. Lehetıleg a kívánt térstruktúrát stratégiai szinten térképen is bemutatva (pl. fejlesztési csomópontok, tengelyek, ipari övezetek, rekreációs zónák stb. stb. – központi kategorizálás nélkül – ellentétben a területrendezési tervezéssel). Ajánlott terjedelem: maximum 2 oldal. 6.2.2. Célrendszer
Célrendszer és a helyzetértékelés kapcsolata A helyzetértékelés, a jövıkép, a fejlesztési elvek és az átfogó cél kapcsolatának leírása. Nem szükséges külön elkészíteni, elegendı utalni a helyzetértékelés B) pontjára.
20
Célrendszer összefoglaló bemutatása (ábra): A célrendszert egy összefoglaló célrendszeri ábra vezesse be. Az ábra rögzítse az összes célt és elvet, valamint mutassa be a célok közötti kapcsolatot. A célrendszeri ábrát kövesse az egyes célok szöveges kifejtése.
Átfogó célok leírása:
Lehetıleg max. 3 db átfogó cél.
Az átfogó célokban megfogalmazott célállapot 2020-ra szóljon.
Az átfogó célok csak kivételes esetben kötıdjenek egyetlen ágazathoz, inkább egyes ágazatoktól független komplex témákat ragadjanak meg (életminıség, családbarát, népességmegtartó képesség, rend és biztonság stb.).
Az átfogó célok tükrözzenek értékválasztást, derüljön ki, hogy a megyének milyen jellegő a fontos fejlesztési iránya ezen az idıtávon. Pl. alapvetıen súlyos
válsághelyzeteit
próbálja
felszámolni
(hátrányos
helyzető
térségeiben az életminıséget elfogadható szintre hozni) vagy kitőnı adottságaira, mint kitörési pontokra építve inkább offenzív stratégiát valósít meg (pl. Magyarország innovációs központjává válik). Az értékválasztás persze kombinált is lehet, de mindenképpen jó lenne elkerülni azt a jelenséget, hogy nem bontakozik ki markáns és egyedi, az adottságokra szabott tervüzenet ezen a szinten.
Stratégiai célok leírása
Lehetıleg maximum 7 db stratégia cél.
A stratégia célok idıtávja 2020.
Egy-egy stratégiai célt már lehet egy-egy ágazatnak dedikálni (pl. a megye ipari termelésének újjáélesztése, agrárpotenciáljának kibontakoztatása). A teljes tervezés ellenére semmiképpen nem követelmény, hogy minden tématerület, illetve ágazat célt kapjon. Sıt, ellenkezıleg, kifejezetten az lenne fontos, hogy a stratégiai célok tükrözzenek egyfajta koncentrációt, értékválasztást. A vidéki térségekre, vidéki tématerületekre vonatkozóan is ajánlott stratégiai cél(ok) megfogalmazása.
A stratégiai célok között mindenképpen legyen legalább 1 db, de lehetıleg minél több területi cél. Akár minden cél lehet területi cél. (Szakítani kell az
21
eddigi területfejlesztési gyakorlat ágazati személetével.) Itt nevesíthetık a megye sajátos vidéki térségei is. A területi célok követelményei: •
A területi cél egy meghatározott földrajzi egységre irányul, mely lehet: (1) kijelölt és megnevezett térség(ek) vagy bizonyos típusú térségek csoportja (pl. hátrányos helyzető kistérségek, ártéri területek); (2) kijelölt és megnevezett település(ek) vagy bizonyos típusú települések csoportja (pl. járási központok).
•
A területi cél kifejezhet területegységek közötti kapcsolatot is, pl. a megye
legfejlettebb
és
legkevésbé
fejlett
térségei
közötti
különbségek csökkenjenek.
Elvek és horizontális célok leírása:
Lehetıleg maximum 7 db elv vagy horizontális cél.
A horizontálisan kezelendı témák horizontális célok vagy elvek formájában kerüljenek kijelölésre. Azon témák legyenek horizontálisan kezelve, melyeknek az eléréséhez várhatóan nem fognak önálló eszközrendszert rendelni, hanem minden egyes egyéb célt támogató eszközben (azaz beavatkozás során) tekintettel kell rájuk lenni.
Amennyiben a horizontális témákhoz nem tudunk célállapotot rendelni, akkor elvekként jelöljük ki ıket (pl. a fejlesztések támogassák a környezeti fenntarthatóságot, vagy a város-vidék kapcsolatok erısítését).
Amennyiben a horizontális témákhoz tudunk célállapotot rendelni, akkor horizontális célként fogalmazzuk meg ıket (pl. 2030-ra az új termelı beruházások megújuló energiahasznosítást is alkalmaznak).
A célrendszer koherenciájának leírása:
Belsı koherencia leírása: Be kell mutatnia a célrendszer egyes céljainak és elveinek kapcsolatát (ha a célrendszeri ábra ezt megfelelıen leírja, akkor erre külön nem kell kitérni).
Külsı
koherencia
leírása:
Be
kell
mutatni
a
célrendszer
más
tervdokumentumok célrendszerével fennálló külsı koherenciáját. Ajánlott errıl maximum 1 oldalas ábrát vagy táblázatot is készíteni. Legalább az alábbi tervdokumentumokat kötelezı megvizsgálni (és a vizsgálatokat dokumentálni) a jogszabályi elıíráson túl: •
Növekedési Terv
•
Új Széchenyi Terv 22
•
Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Keretstratégia
•
Nemzeti Vidékstratégia
•
formálódó Országos Területfejlesztési Koncepció
•
formálódó Országos Fejlesztési Koncepció
Térhasználati elvek A területfelhasználás alapelveit lefektetı koncepcionális rész. Mintáját lásd a jelenleg érvényben lévı OTK (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról) vonatkozó fejezetében (I. fejezet: Az új országos területfejlesztési koncepció funkciója és alapelvei A térhasználatra vonatkozó horizontális elvek pontja), illetve bıvebben kifejtve az OTK háttéranyagaiban (Háttéranyag a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz címő dokumentum – interneten elérhetı www.nfu.hu). A fejezet fontos üzeneteket ad az országos és megyei területrendezés, és az egyes
infrastrukturális
és
intézményszervezési
ágazati
beavatkozások
végrehajtásához.
A megye stratégiai térstruktúrája Ha a jövıkép már tartalmaz ennek megfelelı térképi részt (lásd fentebb), akkor ezt nem szükséges külön elkészíteni. A fejezet térképi ábrázolás, mely összesíti a térképen ábrázolható célrendszeri üzeneteket (fejlesztési tengelyek, megkímélendı örökségvédelmi területek stb. lásd a jövıképnél leírtakat). Tartalmazza a fejlesztési célok értelmezését a megyén belül található különféle sajátosságokkal rendelkezı részegységekre. Késıbbiekben meghatározandó térinformatikai fájlstruktúrában is a koordináló szervezet (NGM TFT) rendelkezésére kell bocsájtani.
6.3. Javaslattevı fázis – Eszköz és intézményrendszer A koncepció tervezés módszertani szempontból nem kell, hogy tartalmazzon eszközöket, hiszen funkciója csak az irányok kijelölése. Az eszközök kiválasztása a késıbbi tervezési fázis feladatát képezik (lásd stratégiaépítés és operatív programozás). Ennek megfelelıen az MTFK-nak csak nagyon röviden és vázlatosan kell kitérni az eszköz és intézményrendszerre. Javasolt terjedelem: maximum 15 oldal.
23
6.3.1. Javasolt prioritások A fejezet a célok elérését támogató prioritások meghatározását, és egy-egy prioritás alatt a lehetséges beavatkozások rövid felsorolását tartalmazza. A prioritások leírásánál fontos szempont, hogy azt nem kell teljes körően elvégezni. Elég csak a koncepcionálás fázisában már biztosan azonosítható prioritásokat és beavatkozásokat azonosítani. Az így kialakuló listákat nyílt, indikatív listaként kezelni, melyek a programozás során még átalakulhatnak. A prioritásokat és a beavatkozási területeket semmiképpen nem kell hosszasan szövegesen kifejteni, hanem elég csak rövid példaállító felsorolást adni róluk. Fontos, hogy a prioritások között ne csak ágazati építkezésőek legyenek (pl. megye közoktatási infrastruktúrájának modernizálása: informatikai fejlesztések, reprezentációs technikai fejlesztése, épületállomány korszerősítése, élelmiszerfeldolgozás fejlesztése), hanem földrajzi alapú, úgynevezett területi prioritások is (szakítva az eddigi túlzott ágazati szempontú területfejlesztési gyakorlattal). A területi prioritások a területi céloknál (lásd fentebb) már meghatározott földrajzi kategóriákra terjednek ki. Jellemzıen több ágazati beavatkozást tömörítenek és integrálnak egy meghatározott térségben. Pl. a leghátrányosabb helyzető térségekben élık támogatása:
a
munkaerıpiaci,
képzési
és
a
szociális
ellátó
rendszerek
integrációjával kialakított egyénekre szabott támogatásokkal. Figyeljünk arra is, hogy a
különbözı
forrásból
finanszírozott
fejlesztések
térségi
koordinációja
is
megvalósulhasson, pl. a vidékfejlesztési támogatásokkal való kapcsolat.
6.3.2. A tervezési folyamat, a társdalmasítás és legitimáció leírása A fejezetben röviden rögzíteni kell a legitimáció fázisait, és a tervezési folyamat fıbb paramétereit:
ki a felelıse, mikor kezdıdött, a bevont szereplık fıbb csoportjai;
a társadalmi egyeztetés fıbb paraméterei (hány szereplı, meddig tartott, milyen fıbb változások történtek);
mikor ment el a tervdokumentum testület általi legitimációra, mikor és milyen formában hagyták jóvá, mikor lép életbe és mikor kerülnek hatályon kívül a megyei egyéb területfejlesztési dokumentumai;
milyen további tervezési lépések várhatók – lásd programozás megkezdése.
24
6.3.3. Felelısség és intézményrendszer – A koncepció üzenetei E fejezet elkészítése nem kötelezı, csak ajánlott. Elkészítéséhez ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre minden információ. Azért ajánlott mégis a fejezet nagyvonalakban való megfogalmazása, mert az így strukturált gondolatok vélhetıen nagyban segíthetik, hogy a megye a fejlesztési elképzeléseit a késıbbiekben egyeztetni tudja a tárcákkal, szomszédos megyékkel. A fejezet célja, hogy kijelölje a késıbbi programozás tárgykörét, azaz nagyvonalakban megvalósításában.
ismerteti
a
tervezés
Programozni
felelısének
ugyanis
csak
szerepét a
a
tervezés
koncepció felelısének
kompetenciájába esı témákban lehet. Ez a fejezet ezért célszerően elkülönítené, hogy:
A koncepció mely részére épülhet a tervezés felelıse általi vállalásaként felfogható program vagy projekt.
A koncepció mely részei esnek kívül a tervezés felelısségének kompetenciáján, melyek
így
más
felelıs
szereplık
számára
felfogható
üzenetekként
értelmezhetık. Ezeket a tartalmakat viszont csak akkor lehet pontosan megírni, amikor a fejlesztési kompetenciák már pontosan rögzültek, jelenleg viszont ez még csak kialakítás alatt áll. Ugyanakkor már most is csoportosíthatók a koncepció üzenetei egyes címzetti csoportok szerint (akikkel majd érdemes lesz egyeztetni a tervezés késıbbi szakaszában). Ezért ebben a fejezetben csak az alábbi címzési csoportok szerint lehet röviden és vázlatosan felsorolni az üzeneteket:
Az MTFK fı üzenetei a közszférán kívüli szereplık számára:
civil szervezetek pl. végezzenek közösségfejlesztési tevékenységeket a megye LHH térségeiben
egyházak pl. koncentrálják karitatív erıforrásaikat a megye LHH térségeire
gazdasági szereplık (KKV-k és kamaráik, klasztereik) pl. törekedjenek az innovációra
gazdasági szereplık (nagyvállalatok): pl. végezzenek magas képzettségő munkaerıt igénylı beruházásokat
25
Az MTFK fı üzenetei egyes ágazatonként:
Gazdaságpolitika (Gazdasági szabályozáspolitika, Turizmuspolitika, Iparpolitika, KKV politika, Bel és Külkereskedelempolitika)
Közlekedéspolitika
Kitermelı ágazati politikai, Energia és klímapolitika
Környezetpolitika
Agrárpolitika, élelmiszergazdaság
Vidékfejlesztés
Egészségügyi politika
Szociálpolitika
Oktatáspolitika
Kultúrpolitika
Központi közigazgatás-szervezési politika
Önkormányzati politika
Igazságügyi politikai
Honvédelmi politika (pl. korábbi katonai gyakorlóterepek újrahasznosítása)
Környezetpolitika
Az MTFK fı üzenetei a szomszédos és más megyéknek
Az MTFK fı üzenetei a megye települési önkormányzatainak
Az
MTFK
fı
üzenetei
egyes,
más
megyékben
található
települési
önkormányzatoknak (jellemzıen pl. szomszédos nagyváros agglomerációs ügyei, megyehatáron átnyúló periférikus térség kezelése)
Az MTFK fı üzenetei a járási hivataloknak
az
MTFK
fı
üzenetei
a
helyi
fejlesztési
megvalósításához
26
programok
(CLLD/LEADER)
7. Szempontok, háttérinformációk területfejlesztési koncepciók munkarészének tervezéséhez
a megyei vidékfejlesztési
7.1. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2014-2020 közötti agrár- és vidékfejlesztést meghatározó változásai Az Európai Unió a 2014–2020-as költségvetési idıszakára vonatkozó KAP tervezetét 2011. október 12-én mutatta be a Bizottság Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Fıigazgatósága. Egyértelmővé vált, hogy bizonyos tagállamok kikényszerítették a KAP-kiadások visszafogását, emiatt a 2013-as névleges értéken fagyasztották be a mezıgazdaságra és vidékfejlesztésre szánt jövıbeli uniós pénzügyi kereteket. A KAP megújításának fı célja, hogy az EU gazdasági stratégiájának végrehajtását segítse, a versenyképesség, a fenntarthatóság és a hatékonyság növelésének irányelvei mentén, az egészséges élelmiszertermelést, a természeti erıforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és a kiegyensúlyozott területi fejlıdést szem elıtt tartva. A tervezet szerint EU szinten 317 milliárd eurót szánnak az 1. pilléres közvetlen kifizetésekre és a mezıgazdasági kiadásokra, 101 milliárdot pedig a 2. pilléres vidékfejlesztésre, a vidékfejlesztési programokra. Mezıgazdasági válság esetére 2,8 milliárd eurós céltartalékot tennének félre, az élelmiszer-ellátás biztonságát 2,5 milliárd euró szavatolná (szükség esetén mindkét összeget megnövelhetnék), a legrászorultabbakat pedig 2,8 milliárd euróból segítenék. Kutatás-fejlesztésre 5,1, az Európai Globalizációs Alapra pedig 2,8 milliárd euró jutna. A Magyarország számára rendelkezésre álló keretösszeg még nem ismert, tárgyalás alatt van, várhatóan nagyságrendileg nem fog csökkenni a 2007-2013 közötti forráshoz képest.
7.1.1. Változások az agrártámogatásokban: A hagyományosnak mondott piaci támogatások csökkentése mellett erısödne a vidékfejlesztésre fordítható források összege. A Bizottság egyfelıl az „aktív gazdálkodók” fogalmának közösségi meghatározásával megszüntetné azt a helyzetet, hogy a nem mezıgazdasági tevékenységgel hasznosított területek is részesülhessenek a támogatásból, másfelıl 150 ezer euró felett a támogatás
27
mértéke fokról fokra kisebb lenne hektáronként, a maximálisan egy gazdálkodó részére kifizethetı támogatási mérték felsı határa pedig 300 ezer euró lesz. Az EU 2020-as célkitőzései alapján több pénzt fordítanának mezıgazdasági kutatásra és fejlesztésre, továbbá a KAP úgynevezett zöldítésére. Az országonkénti keretek 30 százalékát környezetvédelmi intézkedésekhez kötnék, így lehívásukhoz egy gazdaságon belül legalább háromféle növényt kellene termeszteni, valamint a gazdaság területének egy részét pihentetni kellene, és minimum hét százalékát ökológiai célra kellene használni (pl. zöldfolyosó-hálózat biztosítása). Elkülönített források állnak majd rendelkezésre a fiatal gazdák támogatására is. Egy új és különleges elem is megjelenik a tervezetben. A három hektárnál kisebb gazdaságokra külön támogatási rendszer áll fel. Ebbe csak 2014-ben lehet belépni, utána viszont bármikor fel lehet hagyni vele. Birtokmérettıl függetlenül 500–1000 euróra és egyszerőbb adminisztrációra számíthatnának a rendszerben, amelyre az összes támogatás maximum 10 százalékát lehet fordítani.
7.1.2. Változások a vidékfejlesztési támogatásokban: A vidékfejlesztési rendszer is átalakul majd. Itt a pontos támogatási számok még nem ismertek, de lényegi változás lesz, hogy a vidékfejlesztési támogatások „egy keret alá kerülnek” (ez az EU szintjén készülı Közös Stratégiai Keret) a strukturális alapokkal, és nemcsak lehetıség, hanem elvárás is az alapok közötti szinergia, a programok és fejlesztések egymáshoz való kapcsolódása, az eddigi merev lehatárolás helyett. A rugalmasság biztosítása érdekében a vidékfejlesztési programban megszőnne a ma érvényes „tengelyszerő” felosztás, és a tagállamok egy húsz intézkedésbıl álló csomagból válogathatnának, amin belül tematikus alprogramokat (pl. fiatal gazdák támogatása) lehetne majd kialakítani. A LEADER – a jelenlegi ÚMVP IV-es tengely – mint helyi fejlesztési program meg fog maradni a vidékfejlesztés eszközeként, sıt módszertanát átvéve a kohéziós forrásokból lehetıség nyílik helyi közösség-vezérelt fejlesztési programok kialakítására is a LEADER-hez kapcsolódva vagy attól függetlenül. A helyi fejlesztési programokat így több alap is támogathatja, lehetıvlé téve a közös finanszírozást, tehát az EMVA mellett például az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap bevonását is ebbe a sajátosan felépülı támogatási rendszerbe.
28
7.1.3. Az EU támogatásokra vonatkozó keretmegállapodás és szabályok Magyarország és az Európai Unió a Partnerségi Megállapodásban
rögzíti
majd, hogy az EU tematikus célkitőzései kapcsán milyen célokat tőznek ki, amivel egyrészt olyan elıfeltételek, mint az innovációs tevékenység fokozása, másrészt – meg nem valósulásuk esetén –
esetlegesen szankciók is járnának. Az Európai
Bizottság külön teljesítési tartalékot zárolna, aminek a kifizetését elıre rögzített feltételekhez kötné (2. ábra). A vidékfejlesztési programnak is hozzá kell járulnia az EU kohéziós célkitőzéseihez, emellett azonban önálló EU szintő szakpolitikai céljai, szempontjai is vannak.
7.2. A 2014–20-as évek meghatározó tíz pont •
A
növekedés
és
a
közös
agrárpolitikájának
munkahelyteremtés
fellendítésére
programjait hatékonyabb
jövedelemtámogatás. Általános jövedelemtámogatásban csak az aktív termelık fognak részesülni. A jövedelemtámogatás üzemenként 150 ezer euró éves összeg fölött csökkenni fog, felsı összeghatára 300 ezer euró lesz, és figyelembe fogja venni az üzemek teremtette munkahelyek számát is. A jövedelemtámogatás, a tervek szerint, moderáltabban kerül felosztásra a termelık, a régiók és a tagállamok között, így igazságosabb, egyszerőbb és célzottabb rendszer jöhet létre. •
Hatékonyabb és gyorsan aktivizálható válságkezelési eszközök. A gyakori
áringadozások miatt hatékonyabb és gyorsabban reagáló biztonsági eszközöket kíván bevezetni az EU a válságoknak leginkább kitett mezıgazdasági értékesítési csatornák esetében, és szorgalmazza a biztosítások, kárenyhítési és kockázati alapok létrehozását. •
A fenntarthatóság és az ökológiai rendszerek megóvása érdekében „zöld”
kifizetések. A mezıgazdasági ágazat ökológiai fenntarthatóságának növelése és a termelık jövedelem kiesésének ellensúlyozására a közvetlen kifizetések 30%-át a természeti erıforrások optimális hasznosítását szolgáló eljárásokra kell fordítani. Egyszerően megvalósítható és ökológiailag célravezetı eljárásokról van szó: a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó legelık fenntartása, az ökológiai tartalékok és a tájak megóvása. •
A kutatási és innovációs tevékenység kiemelt támogatása. Az agrárkutatás és
innováció költségvetését kétszeresére kívánják emelni, amellyel elérhetı, hogy a
29
kutatási eredmények gyorsan alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban. Itt lehetıség nyílik a tudásátadás és a termelık körében történı tanácsadás minıségének javítására, valamint a gazdálkodók számára fontos alkalmazott kutatási projektek támogatására. •
Versenyképesebb és kiegyensúlyozottabb értékesítési láncok kialakítása. Az
elsıdleges termék elıállításban részt vevı termelık értékesítési láncai igen kezdetleges formában lelhetık fel, ezért jelentıs a kiszolgáltatottságuk. A mezıgazdasági termelık pozíciójának megerısítése érdekében a termelıi és ágazati szervezetek támogatására, valamint a termelık és a fogyasztók közötti rövid értékesítési csatornák kialakítására célzott támogatások fognak rendelkezésre állni. •
Az agrár-környezetvédelmi intézkedések elıtérbe helyezése. Ösztönözni
fogják
az
országos,
regionális
és
helyi
szintő
agrár-környezetvédelmi
kezdeményezéseket. Ennek érdekében a vidékfejlesztési politika hat prioritása közül kettı az ökoszisztémák védelme-helyreállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve az erıforrások hatékony felhasználása lesz. •
A
fiatal
gazdálkodók
induló
tevékenységének
támogatása.
Mivel
a
mezıgazdasági termelık kétharmada 55 évesnél idısebb, a munkahelyteremtés elımozdítására és a fiatal nemzedékeknek a mezıgazdasági ágazatban történı elhelyezkedésére való ösztönzésére a kezdık részére új támogatást vezetnek be, amelyet 40 éven aluli termelık igényelhetnek, a tevékenységük megkezdését követı elsı öt évben. •
A
munkahelyteremtés
és
vállalkozói
aktivitás
támogatása
a
vidéki
térségekben. Külön intézkedéscsomag áll rendelkezésre a vidéki térségek gazdasági tevékenységének
serkentésére
és
a
helyi
fejlesztési
kezdeményezések
ösztönzésére. A mikro-vállalkozási programokra 70 ezer euró összeghatárig öt éven keresztül
nyújtott
támogatási
csomag
kerül
bevezetésre.
Ezen
felül
a
gazdaságfejlesztési tevékenység fokozására a LEADER helyi akciócsoportok e tevékenységét is kiemelten támogatják majd. •
A hátrányos helyzető térségek fokozottabb támogatása. A vidéki térségek
elnéptelenedésének elkerülése és gazdagságának megırzése érdekében a tagállamoknak lehetıségük lesz a kedvezıtlen természeti adottságú területek termelıinek kiegészítı kompenzációval való fokozott támogatására. Ez a támogatás hozzáadódik a vidékfejlesztési politika keretében már igényelhetı támogatásokhoz.
30
•
A KAP egyszerőbbé és hatékonyabbá tétele. A fölösleges igazgatási
többletfeladatok kiküszöbölése érdekében a KAP több mechanizmusa, így különösen a kölcsönös megfeleltetés szabályai és az ellenırzési rendszerek egyszerősödnek, anélkül, hogy hatékonyságuk csökkenne. Egyszerőbbé válnak a kistermelıknek nyújtott támogatások, üzemenként évente 500–1000 euró összegő átalány kifizetés kerül bevezetésre. A mezıgazdasági tevékenységgel felhagyó kistermelıket arra fogják ösztönözni, hogy földjeiket olyan mezıgazdasági üzemekre ruházzák át, amelyek gazdaságaik szerkezetátalakítását tervezik.
7.3. A VM vidékfejlesztési tervezési programja
program
elkészítésére
vonatkozó
A 2014-2020 közötti idıszakra vonatkozó európai uniós társfinanszírozású vidékfejlesztési
program
és
halászati
operatív
program
elıkészítésére
és
megalkotására a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelt projektet kíván indítani. Ennek keretében a VM VKSZI jogutódaként létrejött Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) illetékes egysége, mint programiroda fog közremőködni. Többek között elıkészíti és kidolgozza a programalkotás teljes folyamatát szabályzó Projekt Indító Dokumentumot, megalkotja a programalkotáshoz szükséges, szakmai irányelvekre épülı belsı eljárásrendeket, ügyrendeket, valamint a kapcsolódó szakmai dokumentumokat. Felméri továbbá a mőködéshez szükséges feltételeket és elkészíti a programalkotáshoz kapcsolódó döntés-elıkészítı és tájékoztató anyagokat. A NAKVI kidolgozza az egyes munkacsoportok ügyrendjét, mőködésüket segíti, illetve szakmailag koordinálja, valamint ellátja feladataihoz kapcsolódó adminisztratív és szervezési teendıket. A programalkotási feladat elvégzését az iroda munkacsoportok együttes mőködésével kívánja megvalósítani. Egy adott, meghatározott vidékfejlesztési témában létrehozott munkacsoport biztosítja a programalkotási folyamathoz szükséges szakmai hátteret. Ezek a munkacsoportok a jelenlegi tervek szerint következık: •
Környezetminıség és természeti erıforrások munkacsoport
•
Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika munkacsoport
•
Erdészeti munkacsoport
31
•
Hozzáadott
érték-növelés,
minıségrendszerek
és
élelmiszerbiztonság
munkacsoport •
Helyi közösség és társadalmi kohézió, helyi gazdaságfejlesztés munkacsoport
•
K + F és innováció, tudásátadás, képzés munkacsoport
•
Kultúra és vidéki örökség munkacsoport
•
Pénzügyi
rendelkezések,
jövedelemstabilizálás
és
kockázatkezelés
munkacsoport •
Monitoring és értékelés munkacsoport
•
Állami támogatások munkacsoport
•
Technikai segítségnyújtás munkacsoport
•
Általános tervezés, intézmények, eljárásrendek, egyszerősítés munkacsoport
•
Halászati munkacsoport
Munkacsoportok dolgozzák ki az EMVA rendelet 9. pontjának megfelelı programfejezeteket, a halászati operatív program fejezeteit, továbbá, ahol releváns, a munkacsoport területéhez tartozó helyzetelemzést és stratégiát, illetıleg a programokban foglalt intézkedéseket. A munkacsoportok tesznek továbbá javaslatot a programok szerkezetére, az EMVA esetében különös tekintettel a tematikus alprogramok kidolgozásának lehetıségére. A programok lebonyolítását lehetıvé tevı intézményi struktúrák kialakítására, az eljárásrendekre és azok lehetséges egyszerősítésére, különös tekintettel a LEADER helyi akciócsoportokra, a kifizetı ügynökségre, az irányító hatóságra, a monitoring bizottságra, és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatra szintén a munkacsoportok tesznek javaslatot. Az elızetes feltételrendszer (pl. az ex ante kondicionalitások) meglétének ellenırzése, hiányuk esetén az elérésükhöz szükséges intézkedések megtétele, valamint a programok indikátorainak kidolgozása, együttmőködésben a Partnerségi Szerzıdésben érintett tárcákkal és szervezetekkel, különös tekintettel a Közös Monitoring és Értékelési Keretben (KMÉK) foglaltakra ugyancsak a munkacsoportok feladata.
A munkacsoportokba a 19 megye 1-1 közös képviselıjének deklarált helyet biztosít.
A fentiekbıl világosan látható, hogy a helyzet elemzése nélkül nem lehetséges megfelelı tervezés, ebbıl adódóan a valódi igényeket kielégítı vidékfejlesztés sem.
32
Már megkezdıdött az a munka, amely megpróbálja a fentebb sorolt követelményeket teljesíteni, ugyanakkor az is teljesen egyértelmő, hogy összefogás nélkül ez nem tud majd megvalósulni. A 2014-tıl meghirdetett programok alapvetı feltétele – azon túl, hogy az európai uniós vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokat teljesítse – az, hogy azok valóban „hasznosak” legyenek. Ennek három feltétele van: a társadalmi, a gazdasági és a szakmai-szakmapolitikai hasznosság. Ha ezek közül bármelyik is sérül, az jelentısen rontja a programok megvalósításának hatékonyságát. Az is kijelenthetı, hogy a tervezés során nem elegendı pusztán a hagyományosan az agrárágazat képviselıjeként
vagy
vidékfejlesztıként
számon
tartott
szervezetekkel
és
intézményekkel egyeztetni és konzultálni, hanem szükség van a vidékfejlesztés széles értelemben vett minden érintett szereplıjének bevonására, még akkor is, ha nem köthetı szorosan az agráriumhoz vagy az elızı programhoz, hiszen az Európai Unió által megadott irányelvek alapján komplex programokat kell kidolgozni a többi finanszírozási alappal együtt.
7.4. Ajánlások a tervezés egyes tervdokumentum fejezetekhez
lépéseihez
és
az
egyes
A Vidékfejlesztési Koncepció elkészítéséhez a 4-6 pontban leírt módszertant és irányelveket ajánljuk követni. A beküldendı dokumentumban javasoljuk, hogy a „Vidékfejlesztés” fejezet külön kerüljön megfogalmazásra. A vidékfejlesztési munkarész összeállításakor az uniós támogatási célokon tú figyelembe
kell
venni
a
Nemzeti
www.videkstrategia.kormany.hu
– és
Vidékstratégiát
–
az abban foglalt
interneten nemzeti és
elérhetı térségi
programokat. A Nemzeti Vidékstratégia – az uniós agrár- és vidékfejlesztési célokkal összhangban lévı – célkitőzései: 1. Tájaink természeti értékeinek, erıforrásainak megırzése 2. Sokszínő és életképes agrártermelés 3. Élelmezési és élelmiszerbiztonság 4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése 5. A vidéki közösségek megerısítése, a vidéki népesség életminıségének javítása
33
Stratégiai területek: 1. Természeti erıforrások védelme, fenntartható használata 2. Vidéki környezetminıség javítása 3. Föld- és birtokpolitika 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 6. Helyi gazdaságfejlesztés 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek 8. Térségi komplex vidékfejlesztési programok
34
8. Az OTK-ba építendı megyei fejezetek követelményei Az OTK-ba egy külön megyei fejezet vagy kötet foglalná össze a megyék elképzeléseit. Ebbe a fejezetbe tervezetten körülbelül 1 oldalnyi terjedelmő anyagokat várunk megyénként 2012. július 15-ig, hogy egybeszerkesztve azok az OTK egyeztetési változatának részét képezhessék. A megyei fejezetek alapvetıen a késıbbi MTFK tézispapírjaiként is szolgálnak. Változtatásukra az OTK tervezés során 2012. év végig még lehetıségük nyílik a megyéknek. Ezekhez a megyei fejezetekhez 2012. június 15-ig javaslatot küldünk a beérkezett megyei anyagok alapján.
35
9. Programozás A NFM és a VM, valamint a NAKVI ad programozási módszertant a 2014–20-as fejlesztésben betöltött tervezési-fejlesztési kompetenciák kialakítását követıen.
36
Útmutatás a megyei helyzetértékelések elkészítéséhez
A területfejlesztés célja, hogy: -
a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki, az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával, álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék jól magukat azon a helyen, ahol élnek és dolgoznak.
Az identitástudat megőrzése egy hely és egy közösség tartós fejlődésének egyik kulcsa. Ennek érdekében fontos, hogy a helyi közösségek bekapcsolódjanak az őket érintő fejlesztési tervek és programok kidolgozásába, a lokális kezdeményezések szerves részét képezzék a regionális és országos koncepcióknak. Szükséges a válsággal küzdő térségek gazdasági megújítása és felzárkóztatása, az innováció térbeli elterjesztése és a területi különbségek csökkentése. A kiemelt térségek egyediségük és különlegességük folytán sajátos, jól megalapozott fejlesztést igényelnek. Fenntartható fejlődés elképzelhetetlen a területfejlesztés szereplőinek együttműködése nélkül. A területfejlesztési politika feladata a horizontális és vertikális partnerségi kapcsolatok kialakításának elősegítése. Tartós eredmény akkor érhető el, ha a fejlesztés forrásai nem teljes egészükben külső támogatásként érkeznek, hanem a támogatott közösség is részt vállal belőle. A fejlesztés irányát az érintett közösség és terület sajátosságai határozzák meg. Belülről fakadó kezdeményezések képesek arra, hogy hosszú távon életképesek maradjanak, és biztos megélhetést nyújtsanak az embereknek.
1. A helyzetértékelés tárgya
A területfejlesztési törvény módosítása a korábbi öt területi szint helyett (kistérség, megye, régió, kiemelt térség, országos szint) alapvetően két területi szintet határozott meg (megyei és országos), azzal, hogy ezen túl csak egy kötelezően megyék által létrehozandó kiemelt térségi tanácsot ismer a Balaton térségében. A korábban működő regionális fejlesztési tanácsok jogutódjai az adott NUTS II-es szintet alkotó megyék lettek. A területfejlesztési hatáskör címzettjei a megyei önkormányzatok lettek. A megyei területi tervezés folyamatának első lépéseként szükséges a 218/2009 (X.6.) Kormányrendeletben (lásd az 1. számú mellékletet) is meghatározott helyzetértékelés elkészítése. A helyzetértékelés tárgya: -
a megye társadalmi, gazdasági, stb. viszonyainak felmérése, a megye területén zajló folyamatok vizsgálata, a beavatkozást igénylő területek (földrajzi és tematikai értelemben egyaránt) azonosítása.
2. Az értékelés célja, az eredmények lehetséges hasznosítása
A helyzetértékelés célja, hogy alapját és kiindulási pontját képezze a megyei területfejlesztési koncepciónak, majd pedig a megyei területfejlesztési stratégia/program kidolgozásának. A megyei dokumentumok elkészítése során figyelemmel kell lenni az EU-nak a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabályaira. A helyzetértékelésnek alapvetően két fókuszt kell szolgálnia. Egyrészt, hogy a tematikus célkitűzések figyelembe vételével kellő alapot adjanak programok kidolgozására. Másrészt beazonosíthatók legyenek olyan területek, helyszínek ahol komplex, több alapból finanszírozható program megvalósítható. •
Már a helyzetértékelő fejezetnek hangsúlyosan foglalkoznia kell a 2014-2020 között finanszírozható komplex projektek lehetőségeinek feltárásával Kiemelten kell kezelni a forrásfelhasználás területi megoszlásának vizsgálata mellett a lezárt projektek eredményeit. Ezekre a jövőben nyilván lehet és kell is építeni, másrészt elkerülendő hogy adott térségben felesleges kapacitások épüljenek ki a későbbiekben. A közös megyei, illetve megyehatáron átnyúló helyi-térségi fejlesztési elképzelések megalapozása. A megyei adottságok vizsgálata során, ha lehetséges, törekedni szükséges a közöse fejlesztési múlttal rendelkező települések, térségek beazonosítására. A SWOT kialakítása során törekedni kell a helyzetelemzés eredményeinek adaptálására és a megfelelő partnerségi kör bevonására A megfogalmazásra kerülő lehetséges fejlesztési irányok bemutatása és a cselekvési területek azonosítása során törekedni kell az általános megfogalmazások kerülésére (pl. humánerőforrás fejlesztése), valós koncepcionális irányok megfogalmazására
•
•
• •
3. Helyzetelemzési helyzetértékelési fókuszok
Az Európa 2020 stratégiai célterületei*: -
Foglalkoztatás K+F/innováció Éghajlatváltozás/energia Oktatás Szegénység/társadalmi kirekesztés
*http://ec.europa.eu/europe2020/targets/eu-targets/index_hu.htm
A 2014-2020 kohéziós időszak 11 tematikus célterülete: -
kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése; információs, kommunikációs technológiák hozzáférésének elősegítése, minőségi javítása; KKV-k az agrár- és halászati szektor versenyképességének növelése és a vízkultúrák támogatása
-
az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden szektorban; a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat-megelőzés és kezelés ösztönzése; környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése; fenntartható közlekedés megteremtése és a hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása; foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása; társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem; oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás elősegítése; intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése.
A helyzetértékelésben kiemelten az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat: • • • • • • • • • • • • •
Milyen problémákat, veszélyeket sikerült azonosítani tématerületenként (különös tekintettel az EU által meghatározott öt stratégiai célterületre vonatkozólag)? Milyen erősségei, átlagon felüli kompetenciái vannak a megyének, illetve annak egyes részeinek? Milyen kiemelt kapcsolódási lehetőségei vannak a szomszédos megyékkel, illetve az országos szintű politikákkal a megyének? Fentiek alapján milyen kiemelt fejlesztési irányai, kitörési lehetőségei vannak a megyének, illetve annak egyes részterületeinek (különös tekintettel az EU által meghatározott öt stratégiai célterületre vonatkozólag)? Milyen cselekvési területeket lehet meghatározni a megye jövőbeni fejlődésének érdekében (különös tekintettel az EU által meghatározott öt stratégiai célterületre vonatkozólag)? Mely területeken mutathatók ki jelentős fejlettségbeli különbségek a megyén belül és milyen tendenciákkal jellemezhetőek azok? Mennyire kiegyensúlyozott a megye településhálózati térszerkezete (különösen a centrumperiféria térségek megjelenése szempontjából)? Milyen kiemelt kapcsolódási lehetőségei vannak a szomszédos megyékkel, a szomszédos országbeli határ menti térségekkel (amennyiben az adott megye esetében releváns), illetve az országos szintű politikákkal a megyének? Melyek a megyén belül beazonosítható területegységek, melyek speciális problémákkal rendelkeznek? Melyek ezek belső erőforrásai, potenciáljai? Város-vidék kapcsolat átgondolt, több szempontú értékelése, funkcionális várostérségek és azok helyzetének beazonosítása. Hol lehetséges integrált programok megvalósítása? Képes volt-e a térség a korábbi területfejlesztési programdokumentumokban megfogalmazott célok elérésre, a definiált kitörési pontok kiaknázására, és ha nem (vagy nem kellő mértékben), akkor milyen okok vezettek erre az eredményre?
4. Módszertani elvárások - a minıségbiztosítást segítı kérdések, szempontok győjteménye
A megyei helyzetértékeléssel kapcsolatban az alábbi konkrét módszertani elvárások fogalmazhatóak meg:
• • • • • • • • • • •
•
•
a helyzetértékelés formailag és tartalmi felépítésében megfelel a 218/2009 (X.6.) Korm. rendeletben leírtaknak a helyzetértékelés figyelembe veszi és hivatkozza a korábban készített koncepcionálisstratégiai elemzésekben leírtakat az elemzéshez kapcsolódó adatbázis statisztikai alapú, idősoros elemzést tesz lehetővé a helyzetértékelésben bemutatásra kerül a 2007-2012 közötti időszakban felhasznált EU-s források területi megoszlása, erre vonatkozóan szakmailag megalapozott, részletes elemzést tartalmaz a helyzetértékelés figyelembe veszi és épít a környező megyékkel, határon túli területekkel közös erősségekre a SWOT elemzés alapján már előzetesen rögzíthetőek a stratégiai szintű beavatkozások, melyek részletes kifejtésére a koncepcióban kerül sor a helyzetértékelés tematikus fejezetei összefoglaló megállapításokat fogalmaznak meg partnerségi terv és annak megvalósítása megfelelő ütemű? Mennyire jelenik meg tényleges fókuszálás az anyagban? A régión belüli megyei tervek közti összhang megléte, kapcsolódás a szomszédos területi egységek fejlesztési elképzeléseihez. Képes-e a túllépni a helyzetértékelés a klasszikus, globális versenyképességi szempontú elemzésen, fel tudja-e tárni a megye, különösen a megyén belüli "periférikus" térségek belső erőforrásait, helyi potenciálját, melyek a helyi gazdasági folyamatok erősítése, a lakosság helyben tartása szempontjából kulcsfontosságúak? A helyzetértékelés kellő alapossággal kitér-e a vidéki térségek helyzetének feltárására, beleértve az agráriummal, tájfenntartással kapcsolatos folyamatok elemzését is (tekintve, hogy a vidéki térségekben a mezőgazdálkodás a jövőben is az egyik legjelentősebb jövedelemforrás és a környezeti erőforrások fenntartásának alapvető eszköze lesz)? A statisztikai adatok elemzése kiegészítésre került-e a vizsgálat során látótérbe került, már előkészítés alatt levő tervezett nagyberuházások áttekintésével (pl. térségi infrastruktúra hálózat elemeit, nemzeti egészségügyi-, oktatási-, szociális ellátó hálózatok elemeit érintő beruházások)?
A partnerség sikeres megvalósítása érdekében az alábbiakra kell különös hangsúlyt fektetni: • • • •
Megfelelő időben megfelelő adatokat kell gyűjteni, majd ezeket felhasználóbarát és érdemi információkká kell alakítani. Be kell azonosítani az érintettek körét és időben tájékoztatniuk kell őket az ügyek állásáról. Gondoskodni kell a visszacsatolás lehetőségeiről és csatornáiról, majd az esetleges kérdéseket és véleményeket érdemben fel kell használni a tervezés során. Segíteni kell a közösségeket, hogy megértsék az információkat és jól tudjanak részt venni a folyamatban. - személyes vélemények, szándékok felmérése tematikus (gazdasági helyzet, szociális helyzet, szolgáltatások stb.) és társadalmi, szociális szerepkör (vagyoni helyzet, civil vagy vállalkozói szerepvállalás stb.) bontásban, - szakmai szereplők véleményeinek összegyűjtése, - politikai döntéshozók véleményeinek, szándékainak összegyűjtése, - az eredmények táblázatos, ábrák általi, térképes és szöveges bemutatása és értékelése.
A tervezési folyamat megtervezése Előzetes helyzetértékelés • Tisztában vagyunk-e az adott térség intézményi struktúráival? • Látjuk-e a fejlesztés hátterében húzódó legfontosabb tényezőket, problémákat? • Elemeztük-e (amennyiben vannak ilyenek) a korábbi terveket? Az erőforrás-szükséglet felmérése • Felmértük-e a tervezési folyamat minimális, illetve megengedett időszükségletét? • Rendelkezünk-e a szükséges anyagi háttérrel? Fókuszálás • • • • •
Egyértelmű-e minden résztvevő számára a folyamat mandátuma, fókusza? Konszenzusra tudtunk-e jutni a folyamattal szemben támasztható elvárásokról? Meghatároztunk-e sikerkritériumokat? Meghatároztunk-e alapvető feltételeket és kockázatokat, illetve van-e tervünk a kockázatok minimalizálására? Van-e módunk egy vagy több, szélesebb körben is megtartandó fókuszáló műhelymunka megszervezésére?
Helyzetfeltárás, helyzetértékelés: Statisztikai adatgyűjtés • Meg tudtuk-e szerezni a tervezési környezetünkre vonatkozó statisztikai adatokat? • Meg tudjuk-e határozni, hogy melyek a kulcsadatok, amelyek elemzése a tervezés szempontjából a legfontosabb? • A legfontosabb adatsorokat ellenőriztük-e helyiek segítségével? • A statikus helyzet bemutatása mellett trendeket, időbeli folyamatokat is bemutatunk-e? • Területi elemzés esetén megtörtént-e a kulcsadatok összehasonlítása más térségek, megyék, régiók, az ország azonos adataival? Helyi adatok gyűjtése • Meg tudjuk-e határozni, hogy milyen további kvantitatív (mennyiségi) adatokra lehet szükségünk? • Gyűjtöttünk-e kvalitatív (minőségi) adatokat? A részvételen alapuló helyzetfeltárás előkészítése - Partnerség • Alakítottunk-e a fejlesztési bizottság segítségével helyzetfeltáró munkacsoportokat? • Megterveztük-e, hogy a bevonandó érintettekkel milyen időrendben, milyen módszerrel végezzünk helyzetelemzést? Közösségi helyzetfeltárás • Meghatároztuk a tervezési helyzethez köthető erősségeket, gyengeségeket, veszélyeket? • Összeírtuk-e a megoldandó helyzethez vezető problémákat? • Elemeztük-e a problémáinkat?
lehetőségeket,
További vizsgálatok elvégzése • Végiggondoltuk-e, hogy esetleg szükségünk van-e további szakértői vizsgálatokra? Az információk összefoglalása
•
Dokumentáltuk-e és összegeztük-e a részvételen alapuló helyzetfeltárás eredményeit?
•
Visszacsatoltuk-e folyamatosan az információt az érintettek felé?
A területre ható főbb folyamatok, vizsgálata, (globális, európai, regionális, hazai tendenciák) trendelemzés • A területre vonatkozó horizontális szempontok, témák elemzése (pl. fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség) • A területre vonatkozó megelőző stratégiák és programok eredményeinek áttekintése, értékelések tapasztalatainak összefoglalása (sikerek, kudarcok, ezek okai)
5. A helyzetelemzéshez, helyzetértékeléshez felhasználható rendelkezésre álló adatbázisok
Magyarországon a statisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjti és dolgozza fel. Az adatok jelentős részét települési szintű bontásban tartják nyilván, de vannak reprezentatív mintavétellel készülő, csak magasabb területi szinteken (általában megye vagy régió) rendelkezésre álló adatok. A KSH honlapján a „Tájékoztatási adatbázisban” lekérdezhetők bizonyos adatok választott területi szintre, de egyszerre csak egy egységre (pl. egy településre). A KSH minden évben kiadja a Magyar statisztikai évkönyvet, különböző ágazati, illetve megyei statisztikai évkönyveket. Ma már ezek elektronikusan is elérhetők, ami jóval könnyebbé teszi az adatok felhasználását. A VÁTI Nonprofit Kft. működteti az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert, röviden TeIR-t, amely tartalmaz különféle területi elemzéseket, kistérségi helyzetképeket, illetve segítségével komplex adatsorok kérhetők le (pl. települési adatsorok). A TeIR két önálló belépési ponttal rendelkező webportálból áll. Az egyik a mindenki számára szabadon elérhető TÉRPORT (www.terport.hu), amely általános szakterületi információkat és egyszerű alkalmazásokat tartalmaz. A másik belépési pont a TeIR teljes adatbázisán alapuló komplex elemzést és térinformatikai szolgáltatásokat tartalmazó szakrendszer (http://teir.vati.hu), melynek teljes elérése regisztrációhoz kötött, azonban regisztrálás nélkül is elérhetők benne előre elkészített elemzések, pl. kistérségi helyzetképek. A TÉRPORT oldalról letölthető a TeIR üzemeltetési szabályzata. A helyzetfeltárásunkhoz szükséges statisztikai alapadatok összegyűjtéséhez az elmúlt évek tervezési dokumentumai is nagy segítséget nyújthatnak (pl. az adott térség területfejlesztési koncepciója és programjai, helyi vidékfejlesztési stratégia, LEADER tervdokumentumok, LHH dokumentumok), hiszen itt már összegyűjtve, rendszerezve találjuk meg ezeket. A 2. számú mellékletben felsorolásra kerül néhány a fenti adatbázisokban elérhető és a helyzetértékeléshez felhasználni javasolt adatsor.
6. Kapcsolódó dokumentumok és tanulmányok
Kapcsolódó dokumentumok:
-
-
-
-
NSRK és OP-i és AT-i OFK, OTK és OTK felülvizsgálat Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia; http://www.nfft.hu/nffs_2012/ ÚSZT és programjai ÚMFT félidei értékelések (OP, Szintézis) és ex-ante értékelések Az operatív programok éves jelentései NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság (2009): Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató. NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság, Budapest. (http://www.nfu.hu//doc.) NFGM (2009): Kézikönyv a területi kohézióról; http://regionalispolitika.kormany.hu/download/1/9a/10000/TC%20K%C3%A9zikonyv_HU.pd f NFGM (2009): Kézikönyv az Európai Unió Területi Agendájának Hazai Érvényesítéséhez; http://regionalispolitika.kormany.hu/download/8/8a/10000/TA%20K%C3%A9zik%C3%B6nyv _HU.pdf Területfejlesztési füzetek 1. szám: Segédlet a közösségi tervezéshez; http://www.terport.hu/teruletfejlesztes/utmutatok-kezikonyvek Az NFÜ honlapján elérhető mid-term és ex-post értékelések az I. NFT-ről, illetve az ÚMFT programjairól ( http://www.nfu.hu/elemzesek_ertekelesek ) Az NFÜ honlapján elérhető területi elemzések (http://www.nfu.hu/elemzesek_ertekelesek)
Kapcsolódó tanulmányok: -
-
-
-
Csite András – Németh Nándor (2008): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás. Vol. 2, No. 2, pp. 257–289. Kiss János Péter (2007): A területi jövedelemegyenlőtlenségek strukturális tényezői Magyarországon. Doktori értekezés Lőcsei Hajnalka (2010): A gazdasági világválság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire. In: Fazekas Károly – Molnár György (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2010. MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. Lőcsei Hajnalka (2010): Területi növekedési pályák Magyarországon, 1990–2008. Doktori értekezés, ELTE Regionális Tudományi Tanszék. Nagy Gábor (2007): Divergencia vagy konvergencia – az átmenet gazdasági térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmel. In: Tér és társadalom Vol. 21, No. 1, pp. 35–51 Németh Nándor – Kiss János Péter (2007): Megyéink és kistérségeink belső jövedelmi tagoltsága. Területi Statisztika. 1. pp. 20–45. Németh Nándor (2009): Fejlődési tengelyek az új térszerkezetben. Regionális Tudományi Tanulmányok 15. ELTE Regionális Tudományi Tanszék, pp. 62–98. Németh Nándor szerk. (2011): A helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata. KTI Könyvek 14. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Budapest. Tóth Péter: Magyar települések az információs társadalomban. Doktori értekezés 2011. Széchenyi Egyetem. Győr; http://rgdi.sze.hu/files/Ertekezesek,%20tezisek/tezisek_toth_peter.pdf Making Local Strategies Work, szerkesztette: Jonathan Potter, OECD 2008.
1. számú melléklet A kiemelt térségi és a megyei szintő területfejlesztési koncepció, valamint a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv közös feltáró - értékelı vizsgálatának tartalmi követelményei 1. A megye/kiemelt térség (a továbbiakban: a térség) terület társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése 1.1. Az adott térségre értelmezhetı külsı környezet vizsgálata: a) a térség fejlıdésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten, b) a nagytérségi összefüggések vizsgálata. 1.2. A térség adottságainak, belsı erıforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel: a) természeti adottságok, természeti erıforrások és a környezet állapotának elemzése: aa) természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élıvilág), ab) a termıföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása, ac) a táj jellemzıi, ad) természet- és tájvédelem, ae) környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezık, af) szennyezett területek számbavétele adatbázis alapján (a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer kármentesítési információs rendszere, FAVIKÁRINFO), ag) felszíni és felszín alatti vízkészletek, ah) energiaforrások, ai) vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés; b) épített környezet és a kulturális örökség védelme (mőemlékek, régészeti lelıhelyek); c) gazdasági bázis: ca) fıbb gazdasági ágazatok, azok fejlıdési irányai: mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb., cb) a gazdaság belsı és külsı kapcsolatai, cc) a termelési infrastruktúra állapota, cd) a telepítési tényezık értékelése, ce) a területi innovációs potenciál, cf) a térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezık; d) társadalmi környezet: da) kulturális adottságok, értékek, db) területi identitás, civil aktivitás, dc) humán erıforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete; e) közlekedési (országos és térségi jelentıségő közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: ea) vonalas rendszerek, létesítmények, eb) egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetıségi viszonyok, ec) közlekedési kapcsolati hiányok, ed) vízellátás, ee) szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés, ef) energiaellátás, eg) hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás; f) a települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidı, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága);
g) a települések jellemzı lakásviszonyai; h) településhálózati adottságok: ha) településhierarchia, hb) a településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), hc) települések közötti feladatmegosztások, együttmőködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, figyelemmel az egyes kötelezı közszolgáltatások biztosításának módjára, hozzáférhetıségére, fenntartási lehetıségeire, valamint az 1.2. pont dc) alpontja szerint vizsgált demográfiai viszonyokra; i) a térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet idıbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése; j) a térségi területfelhasználás vizsgálata; k) a táj terhelésének és terhelhetıségének meghatározása. 2. A térséget érintı tervezési-fejlesztési környezet áttekintése 2.1. A térséget érintı ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése: a) az OTK térséget érintı vonatkozásai, b) a térséget érintı kiemelt térség területfejlesztési tervei, c) az Országgyőlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai, d) a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintő térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei, e) az OTrT és a területrendezési terv(ek) térséget érintı vonatkozásai, f) a térséget érintı környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások, g) a térség 20 ezer lakos feletti városainak települési gazdasági vagy településfejlesztési programjai és településfejlesztési koncepciói, h) a térség hatályban lévı ágazati tervei, programjai, i) vonatkozó egyéb tervek, j) a tervezést érintı egyéb jogszabályok. 2.2. A térség területfejlesztési szereplıi elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása: a) a partnerségi terv elkészítése, b) a partnerségi terv végrehajtása, c) a partnerségi terv eredményei alapján ca) az üzleti szektor szereplıinek a térséget érintı fejlesztési elképzeléseinek áttekintése, cb) az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek áttekintése, cc) a térség társadalmi szervezetei fejlesztési elképzeléseinek áttekintése. 2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése: a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások), b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, mőködés, együttmőködés), c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok). 2.4. Helyzetértékelés: a) a térség erısségeinek, gyengeségeinek, lehetıségeinek és a térséget fenyegetı veszélyek azonosítása, b) a térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása.
2. számú melléklet A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitőzés ERFA támogatásának közös mutatói (6. cikk)
Termelő beruházás (támogatásban részesülő vállalatok száma)
Vissza nem fizetendı támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülı vállalatok száma A nem pénzügyi támogatásban részesülı vállalatok száma A támogatott új vállalatok száma A kkv-knak nyújtott köztámogatáshoz illeszkedı magánberuházás (vissza nem fizetendı támogatás) A kkv-knak nyújtott köztámogatáshoz illeszkedı magánberuházás (nem vissza nem fizetendı támogatás) A támogatott kkv-kban létrejött munkahelyek száma Idegenforgalom látogatások A támogatott látványosságokhoz tett látogatások száma Közlekedés
Az új vasútvonal teljes hossza amelybıl: TEN-T km Az újraépített vagy felújított vasútvonal teljes hossza Vasút amelybıl: TEN-T km Az újonnan épített közutak teljes hossza amelybıl: TEN-T Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza Városi közlekedés (tömegközlekedésen tett utazások)
A támogatott városi tömegközlekedési szolgáltatást igénybe vevı utasok utazásai számának a növekedése Belvízi hajóutak tonna-km A fejlesztett belvízi hajóutakon szállított szállítmány növekedése Környezetvédelem
Szilárd hulladék tonna További hulladék-újrahasznosítási kapacitás Vízellátás
A jobb vízellátásban részesülı lakosság növekedése A vízelosztó hálózatban tapasztalt szivárgás becsült csökkenése
Szennyvízkezelés (lakosság-egyenérték)
A jobb szennyvízkezelési szolgáltatásban részesülı lakosság növekedése Kockázat- személyek Árvízvédelmi intézkedéseket élvezı lakosság megelızés és – kezelés Erdıtőzvédelmi intézkedéseket és egyéb védelmi intézkedéseket élvezı lakosság Talaj-rehabilitáció A rehabilitált talaj összkiterjedése A fejlesztések következtében az elzáródott talajban bekövetkezett változás Természet és a biológiai sokféleség A jobb védettségi helyzetben lévı élıhelyek területe Kutatás, innováció
Új építéső vagy újonnan felszerelt kutatási infrastruktúrákban dolgozó K+F személyzet A támogatott kutatási intézményekkel együttmőködı vállalatok száma teljes munkaidı-egyenérték A támogatott létesítményekben létrejött K+F személyzeti/kutatói munkahelyek száma Az innovációs és K+F projekteknek nyújtott köztámogatáshoz illeszkedı magánberuházás Közutak A támogatott innovációs és K+F projektek eredményeként a cég számára új vagy jelentısen fejlesztett termékeket bevezetı vállalatok száma A támogatott innovációs és K+F projektek eredményeként a cég számára új vagy jelentısen fejlesztett termékeket bevezetı vállalatok száma Energia és éghajlatváltozás
Megújuló energiaforrások A megújulóenergia-termelés további kapacitása Energiahatékonyság A jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma A középületek elsıdleges energiafogyasztásának csökkenése Az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó további energia-felhasználók száma Üvegházhatású gázok csökkenése tonna CO2- egyenérték Üvegházhatású gázok becsült csökkenése CO2 egyenértéken Szociális infrastruktúra
Gyermekgondozás és oktatás Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kiszolgáló kapacitása A támogatott egészségügyi szolgáltatások kapacitása Lakhatás háztartások A jobb lakhatási körülményeket élvezı háztartások száma Kulturális örökség A támogatott helyszínekhez tett látogatások száma Városfejlesztés
Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élı lakosság Új nyitott terek városi környezetben Új köz- vagy kereskedelmi épületek városi környezetben Új házak városi területeken
Az ESZA-beruházások közös teljesítmény- és eredménymutatói 1. A résztvevıkre vonatkozó közös teljesítménymutatók: - munkanélküliek, beleértve a tartós munkanélkülieket is* - tartós munkanélküliek* - inaktív személyek* - oktatásban vagy képzésben részt nem vevı inaktív személyek* - foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat* - 25 év alattiak* - 54 év fölöttiek* - alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkezı személyek* - felsı középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkezı - személyek* - felsıfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkezı személyek* - migránsok, külföldi származású személyek, kisebbségek (beleértve a társadalom peremére - szorult közösségeket, például a romákat)** - fogyatékossággal élık** - egyéb hátrányos helyzető személyek** Résztvevık az ESZA-beruházások által közvetlenül támogatott, azonosítható személyek, akiknek a jellemzıi lekérdezhetık, és akik számára egyedi kiadásokat különítenek el. Az egyéb kedvezményezettek nem minısülnek résztvevıknek. A résztvevık teljes száma a teljesítménymutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra. A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i irányelv rendelkezéseivel és különösen annak 7. és 8. cikkével. A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az említett rendelet 7. cikkének megfelelıen személyes adatoknak minısülnek. Az adatkezelıre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez ezeket az adatokat fel kell dolgozni (7. cikk c) pont). Az „adatkezelı” meghatározását lásd az említett rendelet 2. cikkében. A **-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az említett rendelet 8. cikkének megfelelıen az adatfeldolgozás valamely különleges kategóriájába tartoznak. Megfelelı garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvetı közérdekbıl, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelı hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a 8. cikk (2) bekezdésében foglaltakon kívül (8. cikk (4) bekezdés).
Az ESZA forrásaiból támogatandó mőveletek résztvevıire vonatkozó említett adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni. 2. A szervezetekre vonatkozó közös teljesítménymutatók:
- a szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által teljesen vagy részben végrehajtott projektek száma - a közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatásokra irányuló projektek száma - a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani. 3. A résztvevıkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók: - inaktív résztvevık, akik a program elhagyásának idıpontjában újra munkát keresnek - a program elhagyásának idıpontjában oktatásban/képzésben részt vevık - a program elhagyásának idıpontjában képesítést szerzı résztvevık - a program elhagyásának idıpontjában foglalkoztatásban levı résztvevık Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni. 4. A résztvevıkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók: - a program elhagyása után 6 hónappal foglalkoztatásban levı résztvevık - a program elhagyása után 6 hónappal önfoglalkoztató résztvevık - a program elhagyása után 6 hónappal jobb munkaerı-piaci lehetıségekkel rendelkezı résztvevık Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének (4) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani. Az adatokat a résztvevık reprezentatív mintája alapján, minden egyes prioritási tengely keretében össze kell győjteni. A minta belsı érvényességét oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a prioritási tengely szintjén általánosíthatók legyenek. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.
3. számú melléklet Javaslat a térségi versenyképesség méréséhez alkalmazott mutatókra
I. Alapkategóriák I.1. Jövedelmek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az egy adózóra jutó adóköteles jövedelmek (AEE+EVA+összevont adóalap, leosztva a személyi jövedelemadót fizető adózók számával) Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem Munkaviszonyból származó jövedelem/összes adófizető darabszáma Társas vállalkozásból származó jövedelem/összes adófizető vállalat darabszáma Értékesítés nettó árbevétele/működő vállalkozások Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Az EVA hatálya alá tartozó vállalkozások adóévben megszerzett bevétele/EVA-s vállalkozások száma Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összege/nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma
I.2. 9. 10. 11. 12. 13.
I.3. 14. 15. 16. 17. 18.
I.4. 19. 20. 21. 22.
Munkatermelékenység Az egy foglalkoztatottra jutó AEE Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték a feldolgozóiparban Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó alap Az egy EVA-vállalkozásra jutó EVA-alap
Foglalkoztatottság A foglalkoztatottsági ráta A munkanélküliségi ráta A személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutó száma Helyben foglalkoztatottak száma/15-74 éves népesség Naponta bejáró foglalkoztatottak száma/15-74 éves népesség
Globális integráltság (nyitottság)
Az export értékesítés nettó árbevétele egy lakosra számolva A feldolgozóipari export értékesítés nettó árbevétele egy lakosra számolva A kereskedelmi integráltság A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 23. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra számolva a gyógyszállodákban 24. A belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 25. A belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra számolva a gyógyszállodákban
Egyéb társadalmi gazdasági elemzéshez használható indikátorok II. Alaptényezık
II.1. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
II.2. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.
II.3.
Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás A szabadalmak száma a térségben 2000-X közötti időszakban/10000 lakosra MTA köztestületi tagok száma 10000 lakosra K+F-ben összes foglalkoztatott számított létszáma 10000 lakosra K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők létszáma 10000 lakosra K+F ráfordítások 10000 lakosra K+F beruházások 10000 lakosra Tudás-intenzív vállalkozások aránya a kistérség vállalkozásaiból Tudás-intenzív vállalkozásokban foglalkoztatottak aránya az összes térségi foglalkoztatottból
Kis- és középvállalkozások, vállalati szektor Működő társas vállalkozások ezer lakosra jutó száma Működő társas kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma Működő jogi személyiségű vállalkozások ezer lakosra jutó száma Működő jogi személyiségű kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma Működő jogi személyiségű vállalkozások aránya a működő gazdasági szervezetekből A térségi 250 főnél több főt foglalkoztató működő vállalkozásokban foglalkoztatottak aránya A térségi 250 főnél több főt foglalkoztató feldolgozóipari működő vállalkozásokban foglalkoztatottak aránya A térségi 50-249 főt foglalkoztató működő vállalkozásokban foglalkoztatottak aránya A térségi 50-249 főt foglalkoztató feldolgozipari működő vállalkozásokban foglalkoztatottak aránya A kistérség vállalkozásainak jegyzett tőke összege ezer lakosra A kistérség vállalkozásainak mérlegfőösszege ezer lakosra Működő gazdasági szervezetek száma ezer lakosra
Külföldi működő tőke, vállalati vagyon, támogatások
46. Külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéjének egy lakosra jutó értéke 47. Külföldi érdekeltségű vállalkozásokban foglalkoztatottak aránya a kistérség összes vállalkozásához képest 48. Külföldi érdekeltségű feldolgozóipari vállalkozásokban foglalkoztatottak aránya a kistérség összes feldolgozóipari vállalkozásához képest 49. Külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéjének aránya a kistérség összes vállalkozási saját tőkéjéből 50. Külföldi érdekeltségű feldolgozóipari vállalkozások saját tőkéjének aránya a kistérség összes feldolgozóipari vállalkozási saját tőkéjéből 51. 1000 lakosra jutó állami hozzájárulások és támogatások: normatív támogatások, központosított előirányzatok, címzett támogatás, céltámogatás, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, céljellegű decentralizált támogatás egy lakosra jutó értéke
52. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek: EU-tól felhalmozási célra átvett pénzeszközök egy lakosra jutó értéke
II.4. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.
II.5.
Humán tőke és infrastruktúra 180 napon túli regisztrált munkanélküliek száma 1000 lakosra 1000 lakosra jutó felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma Az egyetemet, főiskolát végzett (ek) foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül A 25 évnél idősebb főiskolai, egyetemi diplomával rendelkező népesség aránya a megfelelő korúak % ában A 25 évnél idősebb középfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya a megfelelő korúak %-ában Idegen nyelvtudással bírók aránya Kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek ezer lakosra jutó száma Szállodák szállásférőhelyeinek ezer lakosra jutó száma Internettel ellátott feladatellátási helyek száma a közoktatási intézményekben, 1000 lakosra Távbeszélő fővonalak ezer lakosra jutó száma 1000 lakosra jutó kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás Széles sávú Internet előfizetések 1000 lakosra jutó száma Az év folyamán épített lakások összes alapterülete Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a 40-59 éves korosztályhoz viszonyítva 1000 lakosra jutó működő háziorvosok száma 1000 lakosra jutó működő házi gyermekorvosok száma
Intézmények és társadalmi tőke
69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76.
A működő nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma A felsőfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 2000Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők ezer lakosra jutó száma Ismertté vált közvádas bűncselekmények száma (az elkövetés helye szerint)/1000 lakos Ismertté vált gazdasági közvádas bűncselekmény/1000 lakos Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma 1000 hatvan éves és idősebb lakosra Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma 1000 hatvan éves és idősebb lakosra 77. Költségvetési intézményekben foglalkoztatottak ezer lakosra jutó száma 78. Középiskolai férőhelyek száma ezer lakosra
III. Sikerességi faktorok III.1. Gazdasági szerkezet 79. Működő társas vállalkozások aránya a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazdasági ág, az év végén) az összes működő társas vállalkozáson belül (%) 80. Működő társas vállalkozások aránya a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazdasági ág, az év végén) az összes működő társas vállalkozáson belül (%)
81. Működő társas vállalkozások aránya a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazdasági ág, az év végén) az összes működő társas vállalkozáson belül (%) 82. Működő társas vállalkozások aránya az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazdasági ág, az év végén) az összes működő társas vállalkozáson belül (%) 83. Működő társas vállalkozások aránya az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazdasági ág, az év végén) az összes működő társas vállalkozáson belül (%) 84. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül 85. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül 86. A szolgáltatás jellegű ágazatokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül 87. Egyéb szellemi ágazatokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül
III.2.
Innovációs kultúra és kapacitás
88. A munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak beiratkozott olvasóinak ezer lakosra jutó száma 89. A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak ezer lakosra jutó száma 90. Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (intézmény székhelye szerint)/1000 lakos 91. Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (kihelyezett tagozatok szerint)/1000 lakos
III.3. 92. 93. 94. 95. 96.
III.4. 97. 98. 99. 100. 101.
III.5. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109.
Elérhetőség Terra Stúdió hétköznapi elérési mutató Legközelebbi autópálya-felhajtó elérésének átlagos ideje a térségi központból Vasútállomások száma a kistérségben 1000 lakosra vetítve Megyeszékhely átlagos elérési ideje közúton a kistérségközpontból Főváros átlagos elérési ideje közúton a kistérségközpontból
A munkaerő felkészültsége Pályakezdő munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül Helyben dolgozó lakónépesség legalább középiskolai érettségivel/1000 lakos Helyben foglalkoztatottak végzettsége: főiskola, egyetem/1000 lakos A naponta ingázó (eljáró) vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma/1000 lakos A naponta ingázó (eljáró) egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak száma/1000 lakos
Társadalmi szerkezet A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből 0-18 éves népesség aránya az állandó népességből Elvégzett átlagos osztály (évfolyam) szám Élve születések száma/halálozások száma A 120 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya A térségközpont lakosságának aránya a kistérség lakosságában Vitalitási index Házasságkötések száma/válások száma
III.6.
Döntési központok
110. 250- és több főt foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma/1000 lakos 111. 50-249 főt foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma/1000 lakos
III.7. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118.
III.8. 119. 120. 121. 122. 123. 124.
A környezet minősége Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya az összes lakáson belül Az év folyamán a közcsatorna-hálózaba bekapcsolt lakások ezer lakosra jutó száma Az év folyamán újonnan fektetett közüzemi szennyvízcsatorna hálózat ezer lakosra jutó hossza Az év folyamán épített lakások/az év folyamán megszűnt lakások A rendszeresen tisztított közterület teljes területhez viszonyított aránya A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások 1000 lakosra jutó száma Egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat
A térség társadalmi kohéziója Elvándorlások 1000 lakosra jutó száma Odavándorlások 1000 lakosra jutó száma Helyben dolgozó lakónépesség/más településre eljáró lakónépesség összesen Helyben dolgozó lakónépesség/más településre eljáró lakónépesség az iparban, építőiparban Helyben dolgozó lakónépesség/más településre eljáró lakónépesség a szolgáltatásban A naponta bejáró foglalkoztatottak száma/más településre eljáró lakónépesség összesen
Megyei szinten javasolt további indikátorok 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132.
Egy főre jutó PPS-ben számított GDP Foglalkoztatottsági ráta Munkanélküliségi ráta Munkatermelékenység Feldolgozóipari beruházások 1000 lakosra jutó értéke Egy lakosra jutó gép, berendezés, jármű beruházások összege Vállalkozások egy lakosra jutó beruházásai Költségvetési szerv és intézményei 1 lakosra jutó beruházásai
TEIR, APEH EVA 1. 2. 3. 4. 5.
Az adóévben megszerzett bevétel db (település) Az adóévben megszerzett bevétel eFt (település) Egyszerűsített vállalkozói adó db (település) Egyszerűsített vállalkozói adó eFt (település) Vállalkozások száma db (település)
TEIR, APEH SZJA 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
Munkaviszonyból származó jövedelem (település) Összes adó (település) Összes adófizető darabszáma (település) Összes belföldi jövedelem (település) Összes egyéni vállalkozó darabszáma (település) Összes főállású darabszáma (település) Összes jövedelem egyéni vállalkozásból (település) Összes jövedelem főállásból (település) Összes jövedelem társas vállalkozásból (település) Összes társas vállalkozás darabszáma (település) Összevont adóalap összege (település) Szellemi alkotások jövedelme (település) Társas vállalkozásból származó jöv. (település) Összes adófizető darabszáma 0-100 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 100 001-200 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 200 001-300 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 300 001-400 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 400 001-500 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 500 001-600 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 600 001-700 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 700 001-800 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 800 001-900 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 900 001-1 000 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 1 000 001-1 500 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 1 500 001-2 000 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 2 000 001-2 500 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 2 500 001-5 000 000 Ft intervallumban (település) Összes adófizető darabszáma 5 000 001- X intervallumban (település)
TEIR, APEH TÁRSASÁGI ADÓ 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.
Adózás előtti eredmény (település) Adózott eredmény (település) Bruttó hozzáadott érték (település) Darabszám (település) Értékesítés nettó árbevétele (település) Exp. értékesítés nettó árbevétele (település) Jegyzett tőke összege (település) Külföldi tulajdoni hányad (település) Mérleg főösszeg (eszközök) (település) Saját tőke összege (település)
TEIR, KSH NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 44.
A naponta ingázó (eljáró) vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település)
45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.
Komfortos lakások száma 2001(település) Összkomfortos lakások száma 2001(település) A helyben foglalkoztatottak száma összesen 2001(település) A helyben lakó és helyben dolgozó egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település) A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma 2001(település) A helyben lakó és helyben dolgozó ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település) A helyben lakó és helyben dolgozó legalább érettségizett foglalkoztatottak száma 2001(település) A helyben lakó és helyben dolgozó mezőgazdasági foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település) A helyben lakó és helyben dolgozó szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település) A helyben lakó és helyben dolgozó vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település) A más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak száma 2001(település) A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma 2001(település) A megyén belül más településre naponta eljáró foglalkoztatottak száma 2001(település) A naponta bejáró foglalkoztatottak száma 2001(település) A naponta ingázó (eljáró) egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település) A naponta ingázó (eljáró) érettséginél alacsonyabb végzettségű foglalkoztatottak száma 2001(település) A naponta ingázó (eljáró) ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település) A naponta ingázó (eljáró) 29 éves és fiatalabb foglalkoztatottak száma 2001(település) A naponta ingázó (eljáró) 30-49 éves foglalkoztatottak száma 2001(település) A naponta ingázó (eljáró) 50 éves és idősebb foglalkoztatottak száma 2001(település) A vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma 2001(település) Az eltartott férfiak száma 2001(település) Az eltartott nők száma 2001(település) Az inaktív kereső férfiak száma 2001(település) Az inaktív kereső nők száma 2001(település) A foglalkoztatott férfiak száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban 2001(település) A foglalkoztatott férfiak száma a pénzügyi tevékenységben 2001(település) A foglalkoztatott férfiak száma a szállítás, raktározás, posta, távközlésben 2001(település) A foglalkoztatott férfiak száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban 2001(település) A foglalkoztatott férfiak száma az építőiparban 2001(település) A foglalkoztatott férfiak száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban 2001(település) A foglalkoztatott férfiak száma az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) 2001(település) A foglalkoztatott férfiak száma az oktatásban 2001(település) A foglalkoztatott nők száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban 2001(település) A foglalkoztatott nők száma a pénzügyi tevékenységben 2001(település) A foglalkoztatott nők száma a szállítás, raktározás, posta, távközlésben 2001(település) A foglalkoztatott nők száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban 2001(település) A foglalkoztatott nők száma az építőiparban 2001(település) A foglalkoztatott nők száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban 2001(település) A foglalkoztatott nők száma az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-,
85. 86. 87. 88. 89.
gőz-, vízellátás) 2001(település) A foglalkoztatott nők száma az oktatásban 2001(település) Egyedülállók száma 2001(település) Idegen nyelvtudással bírók aránya 2001 (település) A 25 évnél idősebb főiskolai, egyetemi diplomával rendelkező népesség aránya a megfelelő korúak %-ában A 25 évnél idősebb középfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya a megfelelő korúak %-ában
TEIR, KSH TERÜLETI STATISZTIKA 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112.
Működő gazdasági szervezetek száma összesen (település) Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) Működő korlátolt felelősségű társaságok száma (év végén) (település) Működő nonprofit szervezetek száma (település) Működő részvénytársaságok száma (év végén) (település) Működő szövetkezetek száma (év végén) (település) Működő társas vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakbam (C+D+E gazd.ág) (település) Működő társas vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) (település) Működő társas vállalkozások száma a mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban (A+B gazd.ág) (település) Működő társas vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) (település) Működő társas vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) (település) Működő társas vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) (település) Működő társas vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazd.ág) (település) Működő társas vállalkozások száma összesen (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt,év végén) (település) Regisztrált társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató működő társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató müködő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt,év végén) (település) 10-19 főt foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 10-19 főt foglalkoztató működő társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt , év végén) (település) 10-19 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 1-9 főt foglalkoztató müködő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 1-9 főt foglalkoztató működő társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra
113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151.
kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 1-9 főt foglalkoztató müködő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 20-49 főt foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 20-49 főt foglalkoztató működő társas vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt , év végén) (település) 20-49 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszünt és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkalegyütt, év végén) (település) 250- és több főt foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 250- és több főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 250- és több főt foglalkoztató működő társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 50-249 főt foglalkoztató működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) 50-249 főt foglalkoztató működő társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt,év végén) (település) 50-249 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (település) Külföldi vendégek száma a gyógyszállodákban (település) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (település) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban (település) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken /Szervezett fizetővendéglátás (település) Nagykereskedelmi raktárak száma összesen (település) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (település) Szállodák szállásférőhelyeinek száma (település) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken /Szervezett fizetővendéglátás nélkül/ (település) Vendégéjszakák száma a szállodákban (település) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település) Az év folyamán a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (település) Az év folyamán újonnan fektetett közüzemi szennyvícsatorna-hálózat hossza (település) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (település) Közüzemi ivóvizvezeték hálózat hossza (település) Rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások száma (település) Rendszeresen tisztított közterület (település) Üzemelő közkifolyók száma (település) Egyéni távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (település) ISDN vonalak száma (település) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (település) Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) (település) Üzleti távbeszélő fővonalak száma (közületi fővonal) (település) A munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (település) A nemzeti és szakkönyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (település) A nyilvános könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (település) Mozilátogatások száma (település) Múzeumi látogatók száma (település) Állandó elvándorlások száma (település) Állandó odavándorlások száma (település)
152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194.
Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (település) Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (település) Élveszületések száma (település) Halálozások száma (település) Házasságkötések száma (település) Válások száma (település) Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma (település) Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma (település) Gyógyszertárak száma (település) Működő házi gyermekorvosok száma 12.31-én (település) Működő háziorvosok száma 12.31-én (település) Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma (település) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma (település) Internettel ellátott feladatellátási helyek száma a közoktatási intézményekben (település) Könyvtárral ellátott közoktatási intézmények száma (település) Szakiskolai és speciális szakiskolai felnőttoktatásban tanulók száma (település) A helyi önkormányzatoknak nyújtott állami hozzájárulások és támogatások (település) A helyi önkormányzatoknak nyújtott területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (település) Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma (település) Regisztrált munkanélküliek száma , szellemi foglakozású (település) Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl összesen (település) Regisztrált munkanélküliek száma egyetemi végzettséggel (település) Regisztrált munkanélküliek száma főiskolai végzettséggel (település) Regisztrált munkanélküliek száma, férfi (település) Regisztrált munkanélküliek száma, nő (település) A település területe (település) Állandó népesség száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 18-59 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 60-x évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 14 évesek száma (A KÖNY továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 15-17 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 0-2 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 3-5 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 6-13 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Lakónépesség száma az év közepén (a népszámlálás végleges adataiból továbbszámitott adat) (település) Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (település) Regisztrált munkanélküliek száma összesen (település) Nappali tagozatos hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben (település) Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) (település) Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (intézmény székhelye szerint) (település) Esti és levelező tagozatos hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben (település) Az év folyamán épitett lakások összes alapterülete /üdülők nélkül/ (település) Számítógéppel ellátott közoktatási intézmények száma (település)
TEIR, KSH TERÜLETI STATISZTIKA 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209.
Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összege, férfi (település) Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összege, nő (település) Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (település) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma (település) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma (település) Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak száma (település) Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő nők száma (település) Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma (a KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 0-14 éves nők száma (a KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 15-17 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 18-59 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 40-49 éves férfiak száma (a KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 40-49 éves nők száma (a KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 50-59 éves férfiak száma (a KÖNYV továbbvezetett adata) (település) Állandó népességből a 50-59 éves nők száma (a KÖNYV továbbvezetett adata) (település)
KSH TERÜLETI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229.
Természetes szaporodás ill fogyás (kistérség) Belföldi vándorlási különbözet (kistérség) Munkavállalási korú állandó népesség (kistérség) Épített lakások száma (kistérség) Megszűnt lakások száma (kistérség) Felsőoktatási intézmények egyetemi és főiskolai szintű képzésében részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma (kistérség) Bűncselekmények száma (kistérség) Gazdasági bűncselekmények száma (kistérség) Városok népessége (kistérség) népsűrűség (kistérség) A 120 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya (kistérség) A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 2000- (kistérség) A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből (kistérség) A munkanélküliek aránya (kistérség) A pályakezdők aránya a munkanélkülieken belül (kistérség) 100 lakásra jutó lakos (kistérség) Az épített lakások átlagos alapterülete (kistérség) egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (kistérség) Felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói egy lakosra (kistérség) Elvégzett átlagos osztályszám (kistérség)
KSH TERÜLETI STATISZTIKA ÉVKÖNYV (MEGYEI ADATOK) 230. 231. 232. 233. 234. 235.
Egy főre jutó PPS-ben számított GDP (megye) Foglalkoztatottsági ráta munkaerő-felmérés szerint (megye) Munkatermelékenység (megye) Munkanélküliségi ráta munkaerő-felmérés szerint (megye) Feldolgozóipari beruházások összege (megye) Egy lakosra jutó gép, berendezés, jármű beruházás összege (megye)
236. 237.
Vállalkozások beruházása összesen (megye) Költségvetési szerv és intézményei beruházásai összesen (megye)
KSH KÖZPONTI ADATBÁZIS 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253.
Külföldi érdekeltségű vállalkozásokban foglalkoztatottak száma Külföldi érdekeltségű feldolgozóipari vállalkozásokban foglalkoztatottak száma Külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéje Külföldi érdekeltségű feldolgozóipari vállalkozások saját tőkéje Költségvetési intézményekben foglalkoztatottak száma Öngyilkosok száma Lakásépítési engedélyek száma Költségvetési intézmények létszám-kategóriánkénti száma A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak száma a szülők lakóhelye szerint K+F ráfordítások K+F-ben összes foglalkoztatott számított létszáma az összesből K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők létszáma az összesből K+F beruházások száma Tudásintenzív vállalkozások száma fő tevékenységük TEÁOR száma alapján Tudásintenzív vállalkozásokban foglalkoztatottak száma Bruttó hozzáadott érték a feldolgozóiparban
MAGYAR SZABADALMI HIVATAL IPARJOGVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATA 254.
Szabadalmak száma
MTA KÖZTESTÜLETI TAGOK ADATBÁZISA 255.
Köztestületi tagok száma
Iktatószám: NFM_SZERZ/
/ /2012. 3. sz. melléklet
EGYÜTTMŐKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS
amelyet egyrészrıl a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium székhelye: 1011 Budapest, Fı u. 44-50. képviseli: Németh Lászlóné miniszter a továbbiakban: Minisztérium, másrészrıl
a Fejér Megyei Önkormányzat székhelye: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. képviseli: Vargha Tamás elnök Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata székhelye: 2800 Tatabánya, Fı tér 4. képviseli: Popovics György elnök Veszprém Megye Önkormányzata székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. képviseli: Lasztovicza Jenı elnök a továbbiakban együttesen: Önkormányzatok,
valamint
a KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság székhelye: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 1. III.em. képviseli: Molnár Tamás ügyvezetı cégjegyzékszáma: a továbbiakban: Ügynökség
a továbbiakban együttesen, mint Szerzıdı Felek kötöttek, alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel. I. Elızmények 1. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggı egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvénnyel módosított, a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) értelmében 2012. január 1. napjával megszőntek a regionális fejlesztési tanácsok, valamint a megyei területfejlesztési tanácsok. 2. A Tftv. 28. § (1) bekezdése értelmében a megszőnt regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat, illetve ahol nem állapítható meg egy vagy több megye kizárólagos érintettsége, ott a régiót alkotó megyék önkormányzatai lesznek azok egyetemleges jogutódjai. 3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a megyei önkormányzatok területfejlesztési – Tftv. 11-14. §-ában részletezett foglalt – feladatokat is ellátnak. 4. A regionális fejlesztési ügynökségek állami tulajdonban álló közhasznú non-profit gazdasági társaságok, amelyek ellátják a Tftv. 17. §-ban meghatározott területfejlesztési feladatokat. A Tftv. 9. § (1) bekezdése j) pontja alapján a regionális fejlesztési ügynökségek felett a tulajdonosi jogokat a területfejlesztésért felelıs miniszter gyakorolja. 5. Az egyes miniszterek valamint a Miniszterelnökséget vezetı államtitkár feladat- és hatáskörérıl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § b) pontja értelmében a nemzeti fejlesztési miniszter a Kormány területfejlesztéséért felelıs tagja. Oldalszám: 1 / 5
Iktatószám: NFM_SZERZ/
/ /2012. 3. sz. melléklet
6. A Tftv. 9. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a területfejlesztésért felelıs miniszter koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezeléső elıirányzatok felhasználását az egyes fejezeti kezeléső elıirányzatok felhasználásáról szóló 39/2012. (VII.4.) NFM rendelettel összhangban, az államháztartásról szóló CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megállapítja azok felhasználási célját és szabályait, a Tftv. 9. § (1) bekezdésének i) pontja alapján pedig összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett. 7. A Tftv. 4. §-a alapján a területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végzı szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttmőködve látják el. 8. Fentiekre tekintettel Szerzıdı Felek jelen keretmegállapodásban a jogszabályból eredı egyes területfejlesztési közfeladataik ellátásának összehangolása érdekében a következı keretmegállapodást kötik. II. A keretmegállapodás tárgya A Minisztérium, az Ügynökség és az Önkormányzatok az alábbi területfejlesztési közfeladataik tekintetében a következık szerinti együttmőködésben állapodnak meg. A.) A hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú elıirányzatok terhére megkötött szerzıdésállományhoz kapcsolódó feladatok A)1. Az Önkormányzatok ellátják a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú elıirányzatok terhére a regionális fejlesztési tanácsok, mint támogatók által megkötött támogatási szerzıdések tekintetében a támogató döntéshozói feladatait. A)2. Az Önkormányzatok ellátják a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú elıirányzatok terhére a megyei területfejlesztési tanácsok által megkötött támogatási szerzıdések tekintetében a támogató döntéshozói és az A)4.a)-d) pontban megjelölt feladatait. A)3. A Szerzıdı Felek megállapodnak, hogy az A)1-2. pontban részletezett támogatási jogviszonyok tekintetében az Önkormányzatok közül az jár el, amelynek illetékességi területén található az adott támogatási jogviszonnyal érintett projekt megvalósítási helyszíne. Amennyiben a projekt megvalósulási helye több megye területét érinti, úgy a döntésrıl az Önkormányzatok a Tftv. 14/A. §-a szerinti regionális területfejlesztési konzultációs fórumon elızetesen egyeztetnek. A)4. Az Ügynökség ellátja a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú elıirányzatok terhére a regionális fejlesztési tanácsok, mint támogatók által megkötött támogatási szerzıdések tekintetében a támogatót megilletı döntés-elıkészítési szakmai feladatokat. Ennek keretében, az érintett fejezeti kezeléső elıirányzatok felhasználására irányadó jogszabályok alapján, az abban rögzített módon különösen az alábbi tevékenységekhez kapcsolódó feladatokat látja el: a) elıkészíti, illetve közremőködik a támogatási szerzıdések, valamint az azokhoz kapcsolódó biztosítékokról szóló szerzıdések módosításában, b) dokumentáltan nyomon követi, ellenırzi a támogatott projektek megvalósítását és a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljesítését, együttmőködve a feladat ellátásában érintett szervezetekkel; c) szakmai döntési javaslatot készít és terjeszt elı a döntéshozó részére a támogatói döntést igénylı kérdésekben, így különösen a támogatási Oldalszám: 2 / 5
Iktatószám: NFM_SZERZ/
/ /2012. 3. sz. melléklet
szerzıdés módosítása, lezárása, valamint a támogatás esetleges visszavonása, a támogatási szerzıdésekhez kapcsolódóan fennálló követelések érvényesítése, illetve a mindezekkel kapcsolatos kérelmek, megkeresések tárgyában; d) kapcsolatot tart a kedvezményezettekkel és a támogatási programokban érintett szervezetekkel; e) elızetes egyeztetett tartalommal és határidıvel adatokat szolgáltat az Önkormányzatok és a Minisztérium részére. B.) Területfejlesztési tervezési feladatok B)1. Annak érdekében, hogy a 2014-2020-as programidıszakra vonatkozó hazai tervezési folyamat során a területi fejlesztési igények és tapasztalatok felhasználásra kerülhessenek, az Önkormányzatok a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeirıl, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben foglaltakra is figyelemmel a) elemzik a megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetét, ennek keretében áttekintik a meglévı terveket, meghatározzák a felülvizsgálat irányait, területfejlesztési vonatkozású helyzetfeltáró vizsgálatot végeznek; b) az Országos Területfejlesztési-, illetve Fejlesztési Koncepcióval (OTK, OFK) párhuzamosan kidolgozzák a megye területfejlesztési koncepcióját; c) az OTK és az OFK alapján elkészítik a megyei területfejlesztési stratégiát és programot, amely tartalmazza a koncepcióban kitőzött megyei célokhoz illeszkedı intézkedéseket, beavatkozásokat, valamint a lehetséges forrásokat és a megvalósítás ütemezését is; d) a programtervezéssel párhuzamosan összegyőjtik a megyei projektjavaslatokat (projektgenerálás); e) összegyőjtik a megyén túlmutató, azonban a megye területfejlesztési programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselı, de megvalósítás szerint országos, ágazati programok irányába mutató fejlesztési igényeket. B)2. Az Ügynökség a Tftv. 17. § (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével, külön megállapodásban foglaltak szerint közremőködik a B)1. pont szerinti feladatok ellátásában. B)3. Az Ügynökség és az Önkormányzatok a B)1. és B)2. pontban foglalt feladataikat a Minisztérium szakmai javaslatát figyelembe véve látják el. C.) Szakmai együttmőködés a területfejlesztésben, fejlesztéspolitikában érintett szervezetekkel, a Tftv.-ben elıírt további feladatok ellátása Az Önkormányzatok és az Ügynökség ellátják a Tftv. 11-14. §-aiban, illetve 17. §-ában rögzített, jelen keretmegállapodás A.)-B.) pontjaiban foglaltakon túlmenı feladatokat. III. Finanszírozás A Minisztérium az Önkormányzatokkal és az Ügynökséggel a jelen keretmegállapodásban foglalt feladatellátás finanszírozásához történı kiegészítı támogatásról külön szerzıdést köt. IV. Egyéb rendelkezések 1. Szerzıdı Felek kijelentik, hogy a jelen keretmegállapodás megkötésére, és az ebben foglalt kötelezettségvállalások megtételére jogosultak, a keretmegállapodás Oldalszám: 3 / 5
Iktatószám: NFM_SZERZ/
2.
3.
4. 5. 6.
7.
8. 9.
/ /2012. 3. sz. melléklet
megkötéséhez szükséges felhatalmazással bírnak, és a Szerzıdı felek képviseletére a nevükben eljáró személyek e keretmegállapodás tárgya tekintetében teljes körően jogosultak. Az Ügynökég és az Önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen keretmegállapodásban meghatározott feladatok teljesítésérıl és a III. pont szerinti kiegészítı támogatás felhasználásáról a Minisztérium részrére – annak megkeresése esetén – de legalább évente, a tárgyévet követı év március 31-ig a tevékenységükrıl beszámolót küldenek. Az Ügynökség és az Önkormányzatok a jelen keretmegállapodásban meghatározott feladataikat a mindenkor hatályos jogszabályokban, egyéb szervezetszabályozó eszközökben meghatározottaknak megfelelıen, legjobb tudásuk szerint, a közfeladat ellátásra irányadó egyéb kötelezettségek betartásával kötelesek ellátni. Jelen keretmegállapodás annak minden fél által történı aláírása napján lép hatályba. Jelen keretmegállapodást a Szerzıdı Felek határozatlan idıtartamra kötik. Jelen keretmegállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény, a Tftv., és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Jelen keretmegállapodás bármely pontjának érvénytelensége nem jelenti a keretmegállapodás egészének érvénytelenségét kivéve, ha az érvénytelen pont vagy rendelkezés hiányában az egész keretmegállapodás érvénytelenné vagy értelmezhetetlenné válna, illetve e pont hiányában a Szerzıdı Felek a keretmegállapodást nem kötötték volna meg. Jelen keretmegállapodás csak írásban, minden fél által aláírt dokumentummal módosítható. Szerzıdı Felek a keretmegállapodásból fakadó feladataik operatív ügyintézésére és az egymással való kapcsolattartás céljára a következı személyeket jelölik ki: a) az Önkormányzatok részérıl: Fejér Megyei Önkormányzat részérıl név: dr. Molnár Krisztián beosztás: fıjegyzı telefonos elérhetıség: 22/312-144 postai elérhetıség: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. e-mail cím:
[email protected] név: beosztás: telefonos elérhetıség: postai elérhetıség: e-mail cím: név: beosztás: telefonos elérhetıség: postai elérhetıség: e-mail cím: b) az Ügynökség részérıl: név: beosztás: telefonos elérhetıség: postai elérhetıség: e-mail cím: Oldalszám: 4 / 5
Iktatószám: NFM_SZERZ/
/ /2012. 3. sz. melléklet
c) a Minisztérium részérıl: a II.A) és II.C) pontok tekintetében név: Búzásné Szıke Zsuzsanna beosztás: fıosztályvezetı telefonos elérhetıség: 1/795-4524 postai elérhetıség: 1011 Budapest, Vám u. 5-7. e-mail cím:
[email protected] a II.B) pont tekintetében név: Kajdi Ákos beosztás: fıosztályvezetı telefonos elérhetıség: 1/ 795-3441 postai elérhetıség: 1011 Budapest, Vám u. 5-7. e-mail cím:
[email protected] 10. Amennyiben a fent szereplı adatokban változás történik, úgy a Szerzıdı Felek egymást a változásról 10 napon belül értesítik. 11. Szerzıdı Felek jelen keretmegállapodást áttanulmányozták, értelmezték és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezıt, cégszerően – 10 példányban – aláírták, amelybıl 2-2 példány az Önkormányzatokat, 2 példány az Ügynökséget, 2 példány a Minisztériumot illeti. Kelt:
Kelt:
Vargha Tamás elnök Fejér Megye Önkormányzata
Popovics György elnök Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata
Kelt:
Kelt:
Lasztovicza Jenı elnök Veszprém Megye Önkormányzata
Molnár Tamás ügyvezetı KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Kelt:
Németh Lászlóné miniszter Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Oldalszám: 5 / 5
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet TÁMOGATÁSI SZERZİDÉS a 2012. évi területfejlesztési feladatok ellátásáról
amelyet egyrészrıl
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium székhelye: 1011 Budapest, Fı u. 44-50. képviseli: Németh Lászlóné miniszter a továbbiakban: Támogató,
másrészrıl
a Fejér Megyei Önkormányzat székhelye: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. képviseli: Vargha Tamás KSH szám: 15726982-8411-321-07 adóazonosító száma: 15726982-1-07 számlavezetı szervezet neve: Magyar Államkincstár fizetési számla száma: 10029008-00319731-00000000 a továbbiakban: Támogatott
a továbbiakban együtt: Szerzıdı Felek kötöttek a mai napon, az alábbi feltételekkel:
I.
A támogatás nyújtásának elızményei, jogcíme
Szerzıdı Felek a szerzıdés elızményeként rögzítik, hogy a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 28. § (1) bekezdése értelmében a megszőnt regionális fejlesztési tanácsok és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. A Tftv. 11-14. §-ai meghatározzák a Támogatott által kötelezıen ellátandó területfejlesztési közfeladatokat. Ezen feladatok hosszú távú ellátásáról a Támogató, a régióhoz tartozó megyék önkormányzatai és az érintett regionális fejlesztési ügynökség együttmőködési keretmegállapodást kötöttek. Az ebben foglalt területfejlesztési közfeladatok biztosítása érdekében a Támogató a Támogatott számára, kiegészítı költségvetési támogatást nyújt. Szerzıdı Felek a támogatás felhasználásának részletes szabályairól jelen szerzıdésben állapodnak meg.
II.
A szerzıdés tárgya
1.
A Magyarország 2012. évi központi költségvetésérıl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetének 20/33/4 Területfejlesztési célelıirányzat terhére (ÁHT azonosító szám: 302735), a célelıirányzat felhasználásának szabályait tartalmazó, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (5) bekezdése alapján kiadott NFM rendelettel összhangban, a Támogató «összes_támogatás» Ft, azaz «összes_támogatás_betővel» forint összegben vissza nem térítendı kiegészítı támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a jelen szerzıdésben foglalt feltételek szerint a Támogatott részére az alábbiakban részletezett, az 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet 1. számú mellékletében szereplı 841381 területfejlesztési és területrendezési területi szakfeladatok körébe tartozó tevékenységek megvalósítására.
2.
A Támogatott a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú pályázati rendszer szerzıdésállományához főzıdı döntés-elıkészítési és döntéshozói feladatai 2.1. A Támogatott a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú elıirányzatok terhére a regionális fejlesztési tanács, mint támogató által megkötött támogatási szerzıdések tekintetében ellátja különösen az alábbi feladatokat: 1. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet a) b) c)
a területileg érintett regionális fejlesztési ügynökség által elıkészített, a döntést megalapozó elıterjesztés alapján a támogatói döntést igénylı feladatok ellátása; kapcsolattartás a támogatási programok által érintett kedvezményezettekkel és szervezetekkel; elızetesen egyeztetett tartalommal és határidıvel adatokat szolgáltat a Támogató részére.
2.2. A Támogatott a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú elıirányzatok terhére a megyei területfejlesztési tanácsok által megkötött támogatási szerzıdések tekintetében ellátja az alábbi döntéshozói és döntés-elıkészítési feladatokat: a) a támogatási szerzıdések, valamint az azokhoz kapcsolódó biztosítékokról szóló szerzıdések módosításának elıkészítése; b) dokumentáltan nyomon követi, ellenırzi a támogatott projektek megvalósítását és a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljesítését, együttmőködve a feladat ellátásában érintett szervezetekkel; c) szakmai döntési javaslatot készít és terjeszt elı a döntéshozó részére a támogatói döntést igénylı kérdésekben, így különösen a támogatási szerzıdés módosítása, lezárása, valamint a támogatás esetleges visszavonása, a támogatási szerzıdésekhez kapcsolódóan fennálló követelések érvényesítése, illetve a mindezekkel kapcsolatos kérelmek, megkeresések tárgyában; d) támogatási döntést igénylı feladatok esetén ellátja a döntéshozói feladatokat; e) kapcsolattartás a támogatási programok által érintett kedvezményezettekkel és szervezetekkel; f) elızetesen egyeztetett tartalommal és határidıvel adatokat szolgáltat a Támogató részére. 3.
Területfejlesztési tervezési feladatok Annak érdekében, hogy a 2014-2020-as programidıszakra vonatkozó hazai tervezési folyamat során a területi fejlesztési igények és tapasztalatok felhasználásra kerülhessenek, a Támogatott a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeirıl, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban Korm. rendelet) foglaltakra is figyelemmel a) a Támogató által rendelkezésre bocsátott „Útmutató a megyei helyzetértékelések elkészítéséhez” címő dokumentumban foglaltak figyelembe vételével elemzi a megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetét, ennek keretében áttekinti a meglévı terveket, meghatározza a felülvizsgálat irányait, területfejlesztési vonatkozású helyzetfeltáró vizsgálatot végez; b) a Támogatóval egyezteti és végrehajtja a Korm. rendelet 13. § szerinti partnerségi tervet; c) 2012. november 30-ig meghozza a Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerinti döntést arról, hogy az elıkészítı fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául.
4.
Szakmai együttmőködés a területfejlesztésben, fejlesztéspolitikában érintett szervezetekkel, a Tftv.-ben elıírt további feladatok ellátása A Támogatott ellátja a Tftv. 11-14. §-ában, illetve 17. §-ában rögzített, jelen szerzıdés II.2II.3. pontjaiban foglaltakon túlmenı feladatokat.
5.
A Támogatott a II.2.-II.4. pontokban részletezett feladatokra az 1. számú melléklet szerinti költségtervben szereplı összegeket fordíthatja.
6.
Az 1. számú mellékletben feltüntetett egyes feladatok támogatási keretösszegei vonatkozásában jelen szerzıdés módosítása nélkül, legfeljebb a teljes támogatás 10%-ának erejéig, a II. pontban foglalt szakmai feladatok megvalósításának változatlan biztosítása mellett lehet eltérni. A 10%-ot meghaladó mértékő eltérés csak a Támogatott írásbeli, legkésıbb 2012. október 30-ig benyújtott kérelme alapján, a Támogató elızetes engedélyével, szerzıdésmódosítás keretében lehetséges. 2. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet 7.
A Támogatott a támogatást kizárólag a II.2.-II.4. pontokban részletezett feladatok megvalósításához – a jelen szerzıdésben rögzített feltételeknek és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen – használhatja fel, számolhatja el.
8.
A Támogatott köteles a támogatási összeg felhasználásáról a hatályos rendelkezések betartásával számviteli elszámolásában és a teljesítés kapcsán keletkezett háttérdokumentációk tekintetében is elkülönített nyilvántartást vezetni.
9.
A II.2.-II.4. pontokban meghatározott feladatok megvalósításának határideje: a) a II.2. és II.4. pontokban meghatározott feladatok megvalósításának végsı határideje 2012. december 31.; b) a II.3. pontban meghatározott feladat elırehaladásáról, aktuális állásáról a Támogatott 2012 szeptemberében a Támogatóval egyeztetni köteles. A II.3. pontban meghatározott feladat megvalósításának végsı határideje 2012. november 30-a.
III.
A támogatás folyósítása és felhasználásának szabályai
1.
A Támogató a támogatás összegét a Támogatott Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett «bankszámlaszám» számú fizetési számlájára utalja át egy összegben, jelen szerzıdés aláírását követı 30 napon belül.
2.
Szerzıdı Felek tudomásul veszik, hogy az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 46. § (1) bekezdése alapján a költségvetési évi kiadási elıirányzata terhére olyan kötelezettség vállalható, amelybıl származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követı év június 30-áig megtörténik.
3.
A Támogatott kijelenti, hogy a) nem áll adósságrendezési eljárás alatt, nincs lejárt esedékességő adó-, vagy adók módjára behajtható köztartozása, vagy annak megfizetésére fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott; b) a szerzıdés megkötését megelızı egy éven belül az államháztartás alrendszereibıl juttatott támogatással összefüggésben a támogatási szerzıdésben rögzített kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, továbbá az ilyen támogatásból eredı lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs; c) nincs lejárt esedékességő adó-, vagy adók módjára behajtható köztartozása, vagy annak megfizetésére fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott; d) megfelel az Áht. 50. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és a 109. § (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet adatait rendelkezésre bocsátja; e) a jelen szerzıdésben szereplı adatok és információk teljes körőek és a valóságnak mindenben megfelelnek; f) jelen támogatási szerzıdés tárgyában támogatási igényt korábban vagy egyidejőleg nem nyújtott be.
4.
Amennyiben a III.3. pont szerinti tények vonatkozásában bármely változás bekövetkezik, azt a Támogatott a tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles írásban a Támogatónak bejelenti. Ennek elmulasztása súlyos szerzıdésszegésnek minısül.
5.
A Támogatott tudomásul veszi, hogy Áht. 52. § (3) bekezdése alapján, amennyiben az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérıen nem rendelkezik, az államháztartáson kívüli természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkezı más szervezetnek folyósított költségvetési támogatásból a költségvetési támogatásban részesülı természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiség nélküli más szervezetet terhelı köztartozás összegét - a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján - a Kincstár visszatartja, és az 3. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet állami adóhatóság megfelelı bevételi számláján jóváírja. A Támogatottat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg. A visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelı összegő köztartozás az átutalással megfizetettnek minısül. A köztartozással csökkentett támogatási összeg a II.2.-II.4. pontokban a Támogatott részére meghatározott feladatok teljes körő megvalósítását nem befolyásolja. 6.
A Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a feladatok megvalósítása érdekében beszerzett eszközöket a tıle elvárható legnagyobb gondossággal kezeli, az eszközök karbantartásáról saját költségén haladéktalanul gondoskodik, és a feladatok megvalósítására tekintettel vállalja azok folyamatos üzemképes állapotban tartását, valamint viseli a fenntartásukkal járó terheket, a rendkívüli javítások és helyreállítások költségeit.
7.
A támogatás felhasználásával létrehozott vagy beszerzett befektetett eszközök mindaddig, amíg a II.2.-II.4. pontokban foglalt feladat megvalósítása le nem zárul, csak a Támogató elızetes jóváhagyásával idegeníthetık el, adhatók bérbe, illetve terhelhetık meg.
8.
Jelen támogatási jogviszony vonatkozásában a Támogatott általános forgalmi adó visszaigénylésre jogosult/nem jogosult (megfelelı rész aláhúzandó). A támogatás visszaigényelhetı általános forgalmi adó megfizetésére nem használható fel. Amennyiben a Támogatott a jelen szerzıdésben meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult, úgy a támogatási összeg az általa benyújtott számlákon szereplı nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) összeg, ha általános forgalmi adó visszaigénylésére nem jogosult, úgy a számlaérték bruttó összege alapján kerül meghatározásra. A Támogatott az adólevonási jogosultságában bekövetkezett változást a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a Támogatónak írásban bejelenteni. A változás bejelentése elıtt igénybe vett támogatás visszaigényelt áfájára jutó összegével a Támogatott köteles elszámolni, illetve azt visszafizetni.
9.
A Támogatott a II.2.-II.4. pontokban meghatározott feladatok megvalósításába közremőködıt vonhat be. A bevonásra került közremőködık tevékenységéért a Támogatott felel.
IV.
Beszámolási és elszámolási kötelezettség
1.
A Támogatott a támogatás felhasználásáról pénzügyi elszámolást és szakmai beszámolót köteles benyújtani, amelynek határideje 2013. március 31.
2.
A Támogatott a pénzügyi elszámolás keretében köteles a Támogató részére könyvvizsgálói záradékkal ellátott, a szerzıdés 2. számú melléklete szerinti pénzügyi elszámoló lapot benyújtani.
3.
A pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell a) a kiegyenlített személyi jellegő kifizetésekre vonatkozó összesítıt, amely havonként mutatja be a feladat ellátásában részt vevı személyeket, b) az illetményük/munkabérük bruttó összegét, c) az egyéb személyi jellegő költségeket (pl. bizonyos cafeteria elemek), d) a munkaadót terhelı járulékokat, valamint e) mindezek feladatban elszámolni kívánt összegét. Az összesítıt oly módon kell elkészíteni, hogy egy esetleges tételes ellenırzés során a kifizetések egyértelmően azonosíthatók legyenek.
4.
Az elszámolás alá esı valamennyi, a számviteli elıírásoknak megfelelı, a Támogatott, a Támogatott hivatala, vagy 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság nevére kiállított számla, illetve egyéb bizonylat (pl.: fizetési jegyzék) eredeti példányára rá kell vezetni, hogy „az NFM_SZERZ/ / /2012. számú támogatási szerzıdés alapján fizetve … -, Ft”.
4. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet 5.
A Támogatott az elszámolás során köteles külön nyilatkozni arról, hogy a pénzügyi elszámolásban feltüntetett költségek kifizetése elıtt azok összegszerőségérıl – ellenszolgáltatás teljesítését követıen esedékes kifizetés elıtt ezen felül az ellenszolgáltatás teljesítésérıl is – elızetesen meggyızıdött.
6.
A Támogatott az elszámolás keretében a szerzıdésben vállalt feladatai megvalósításáról köteles – a jelen szerzıdés iktatószámára való hivatkozással – szakmai beszámolót is készíteni, amely tartalmazza a szerzıdés céljának (a II.2-II.4. pontokban szereplı feladatoknak) a megvalósulását, a feladatok megvalósításához szükséges, a támogatásból beszerzett eszközök használatbavételét, illetve szolgáltatások igénybevételét. A szakmai beszámoló keretében a Támogatott megküldi a II.3.a) pont szerinti helyzetértékelést. A szakmai beszámoló részletes tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
7.
A pénzügyi elszámolás, illetve a szakmai beszámoló jóváhagyására és a teljesítés igazolására a Támogató képviseletében Búzásné Szıke Zsuzsanna fıosztályvezetı jogosult. Támogató a pénzügyi elszámolás, illetve a szakmai beszámoló jóváhagyásáról a Támogatottat írásban értesíteni köteles.
8.
A támogatás terhére kizárólag azon költségek számolhatók el, amelyek a 2012. január 1. 2012. december 31. (a II.3. pont szerinti feladat kapcsán 2012. január 1. - 2012. november 30.) közötti idıszakban merültek fel, és legkésıbb jelen szerzıdés 2. számú melléklete szerinti elszámoló lap könyvvizsgálói záradékolásának napjáig kifizetésre kerültek. A kiadások felmerülési idejének megállapítása szempontjából a bizonylat alapjául szolgáló gazdasági esemény bekövetkezésének idıpontja az irányadó.
9.
A támogatás intenzitása minden költségelem tekintetében legfeljebb 100% lehet.
10. A szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás kézhezvételét követı 45 napon belül a Támogató írásban nyilatkozik azok elfogadásáról. A szakmai beszámoló elfogadásának feltétele a II.3.a) pont szerinti helyzetértékelés Támogató általi elfogadása. Amennyiben akár a szakmai beszámoló, akár a pénzügyi elszámolás hiányos, illetve egyéb okból nem alkalmas a támogatás szerzıdésszerő felhasználásának ellenırzésére, úgy a Támogató a Támogatottat írásban, igazolható módon hiánypótlásra hívja fel. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetıség. 11. Hiánypótlásra a Támogatottnak a felszólítás kézhezvételétıl számított 15 napon belül van lehetısége. A hiánypótlás benyújtását követıen a Támogató a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás elfogadásáról a megküldött adatok és dokumentumok alapján hozza meg döntését. A Támogató a hiánypótlás elfogadásáról annak beérkezésétıl számított 30 napon belül értesíti a Támogatottat. 12. Amennyiben a Támogatott a szakmai beszámoló, vagy a pénzügyi elszámolás benyújtására vagy a hiánypótlásra vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, az súlyos szerzıdésszegésnek minısül. 13. A szerzıdés szerinti feladatok az esetben tekinthetıek befejezettnek és lezártnak, ha a Támogatott a II. pont szerinti feladatokat megvalósította, a Támogatott részére a támogatás maradéktalanul kifizetésre került és a Támogató jóváhagyta a Támogatott jelen szerzıdés alapján benyújtott szakmai beszámolóját és pénzügyi elszámolását.
V. 1.
Szerzıdésszegés és következményei
Amennyiben az V.3. pont b)-c) és h) alpontjaiban meghatározott bármely körülmény bekövetkezik vagy a támogatás egyéb, a jelen szerzıdésben rögzített feltételeiben változás következik be, a Támogatott köteles e tényt a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban a Támogatónak bejelenteni. A jelen pontban foglalt, továbbá a III.8. és a VII. pont 5. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet szerinti bejelentést követıen a Támogató 8 napon belül gondoskodik a szükséges intézkedések megtételérıl. 2.
Amennyiben a II.2.-II.4. pontok szerinti feladatok megvalósítása a Támogatottnak fel nem róható okból meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, az V.1. pont szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe még nem vett támogatásról a Támogatottnak le kell mondania.
3.
A Támogató a szerzıdéstıl való elállásra jogosult, ha az alábbi esetek bármelyike bekövetkezik: a) ha hitelt érdemlıen bebizonyosodik, hogy a Támogatott a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott; b) a feladatok teljesítése meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik; c) az Ávr. 76. § (1) bekezdésében meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követıen következik be, vagy jut a Támogató tudomására; d) a Támogatott neki felróható okból megszegi a jelen szerzıdésben foglalt, illetve más jogszabályi kötelezettségét (így különösen nem tesz eleget ellenırzéstőrési kötelezettségének, és ennek következtében a feladatok szabályszerő megvalósítását nem lehet ellenırizni); e) a III.8. és V.1. pontban elıírt bejelentési kötelezettségét a Támogatott az ott rögzített határidın belül nem teljesíti; f) a Támogatott a támogatási összeget a jelen szerzıdésben megjelölttıl akár részben eltérı célra vagy eltérı módon használja fel, ide nem értve a II.6. pontban foglaltakat; g) a jelen szerzıdés kapcsán lefolytatott bármely ellenırzés megállapítja, hogy a támogatás igénybevételére a Támogatott nem volt jogosult; h) a Támogatott a jelen szerzıdésben foglalt, bármely nyilatkozatát visszavonja; i) a IV.1. pont szerinti elszámolást és beszámolót a Támogatott az ott megjelölt határidıben nem nyújtja be, illetve nem megfelelı teljesítés esetén a Támogató írásbeli felszólításában meghatározott határidıben sem tesz eleget kötelezettsége teljesítésének; j) a Támogatott részérıl nyújtott biztosíték megsemmisül, és a Támogatott a megfelelı új biztosíték nyújtásáról 45 napon belül nem intézkedik; k) a Támogatott a támogatás felhasználásával létrehozott vagy beszerzett befektetett eszközöket a Támogató elızetes jóváhagyása nélkül idegeníti el, adja bérbe, vagy terheli meg; l) a Támogatott egyéb súlyos szerzıdésszegést követ el.
4.
Ha a Támogatott neki felróható okból nem teljesíti a jelen szerzıdésben vállalt bármely kötelezettségét, az súlyos szerzıdésszegésnek minısül.
5.
Az elállás a szerzıdést felbontja és a Támogatott az addig részére jelen szerzıdés alapján folyósított támogatást a Ptk.-ban meghatározott kamattal növelt összegben köteles visszafizetni a Támogató részére. A kamatszámítás kezdı idıpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. A visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Támogatott az Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni.
6.
Amennyiben a Támogatott a szerzıdésben vállalt kötelezettségeit – neki fel nem róhatóan – nem, vagy csak részben teljesíti, az igénybe nem vett támogatás – törvény, illetve kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában – annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül.
7.
A Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás jogszerően fel nem használt részét – a vonatkozó elszámolással egyidejőleg – visszafizeti a Támogató 1003200000290737-50000005 számú „NFM fejezeti kezeléső célelıirányzat felhasználási keretszámla” javára.
6. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet 8.
A Támogatott tudomásul veszi, hogy amennyiben a jelen szerzıdést felmondja, attól eláll, továbbá, ha a Támogató az Ávr. 84. § (2) bekezdése alapján elrendeli a támogatás visszafizetését, a Támogatott köteles az addig nyújtott támogatás jogosulatlanul igénybe vett, illetve annak jogszabálysértéssel, nem rendeltetésszerő vagy szerzıdésellenes felhasználással arányos részét az V.5. pont szerint számított kamattal (késedelmi kamattal) növelt mértékben visszafizetni.
9.
A Támogató a Támogatott részére jelen szerzıdés alapján folyósított támogatás visszafizetésére és annak kamata, illetve késedelmi kamata megfizetésére irányuló követelését beszedési megbízás alkalmazásával érvényesíti, amennyiben a fizetési felszólítás megküldését követıen, az abban foglalt határidın belül a Támogatott fizetési kötelezettségét nem teljesíti és visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történı engedélyezésére sem kerül sor.
10. A Támogatott vállalja, hogy a jelen szerzıdés aláírásakor meglévı minden fizetési számlájára vonatkozóan valamennyi megjelölt számlavezetı bankjánál bejelenti a Támogató beszedési megbízás benyújtására vonatkozó jogosultságát azzal, hogy ezen bejelentésének visszavonására csak a Támogatóval együttesen, annak szignálásával jogosult. A Támogatott számlavezetı bankja által érkeztetett felhatalmazása a Támogató beszedési jogának biztosítására a jelen szerzıdés 4. számú mellékletét képezi.
VI.
A támogatás felhasználásának ellenırzése
1.
A Támogatás felhasználását a Támogató, az általa ellenırzéssel megbízott szerv vagy személy, az Állami Számvevıszék, a Kormányzati Ellenırzési Hivatal, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek – a Támogatott szükségtelen zavarása nélkül – bármikor, bárhol ellenırizhetik. Ennek keretében az ellenırzést végzı szervezet vagy személy jogosult helyszíni ellenırzést tartani, minden vonatkozó dokumentumot megvizsgálni és a teljesítés során eljáró személyeket nyilatkoztatni.
2.
A Támogatott kijelenti, hogy a támogatás felhasználásának ellenırzéséhez hozzájárul, és tudomásul veszi, hogy köteles az ellenırzést tőrni és annak gyakorlása feltételeit biztosítani. Ennek keretében biztosítja az ellenırzést végzık részére – jelen szerzıdés tartalmáról, annak teljesítésérıl, továbbá a támogatás folyósításával és felhasználásával kapcsolatos körülményekrıl – az általuk megkívánt és szükséges tájékoztatást, beleértve a feladatok megvalósításába bevont közremőködıkkel kötött szerzıdéseit és megállapodásait is. A Támogatott harmadik személyek irányába nem vállalhat olyan kötelezettséget, mely megakadályozná a fentiek szerint feljogosított szervezetek vagy személyek részére a támogatás felhasználásával kapcsolatos vizsgálatokat és a támogatási összeg felhasználásával kapcsolatos iratok, dokumentumok, számlák, egyéb bizonylatok megtekintését, ellenırzését.
3.
A Támogatott tudomásul veszi, hogy ellenırzésre a támogatás folyósításakor, a támogatás felhasználása során, illetve a feladatok teljesítését illetıen a támogatás folyósítását követıen, a pénzügyi elszámolás és szakmai beszámoló elfogadásával bezárólag utólagosan is sor kerülhet.
4.
A Támogatott köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenırzés céljából elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani és az ellenırzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenırzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni.
5.
A VI.2. és VI.4. pontokban foglalt kötelezettségek a Támogatott által történı elmulasztása súlyos szerzıdésszegésnek minısül.
VII.
A Támogatott adatszolgáltatási kötelezettsége 7. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet 1.
Amennyiben a Támogatott jelen szerzıdésben megjelölt adataiban változás következik be, azt köteles 8 napon belül írásban bejelenteni a Támogató részére. A bejelentés megtételéig a jelen szerzıdésben feltüntetett adatokat kell hatályosnak tekinteni, ez esetben a Támogató a Támogatott részére továbbítandó küldeményeit a jelen szerzıdésben megjelölt címre jogosult megküldeni.
2.
Amennyiben a Támogatottnak a szerzıdésben megjelölt fizetési számláira vonatkozó adataiban bármilyen változás következik be, vagy a jelen szerzıdésben megjelölt bankszámláin kívül további fizetési számlát nyit, köteles azt a Támogató felé 8 napon belül bejelenteni. Amennyiben a Támogatott a Támogatót új fizetési számla megnyitásáról értesíti, úgy az értesítéshez csatolnia kell a Támogató beszedési megbízásra vonatkozó, az új fizetési számlát érintı felhatalmazását. Amennyiben a Támogatottnak a fizetési számláira vonatkozó – a jelen szerzıdésben feltüntetett – adatszolgáltatásáról kiderül, hogy az nem volt teljes körő, illetve amennyiben a Támogatott a beszedési megbízással kapcsolatban jelen szerzıdésben vállalt bármely kötelezettségét megszegi, az súlyos szerzıdésszegésnek minısül. VIII.
Adatkezelés
1.
Jelen szerzıdés aláírásával a Támogatott tudomásul veszi, hogy neve, a támogatás tárgya, az elnyert támogatás összege, felhasználásának helye és módja nyilvánosságra hozható.
2.
A Támogatott vállalja, hogy a Támogató, az általa ellenırzéssel megbízott szerv vagy személy, az Állami Számvevıszék, a Kormányzati Ellenırzési Hivatal, a Kincstár továbbá a jogszabályban feljogosított egyéb szervek képviselıit ellenırzési munkájukban a helyszínen is – a megfelelı dokumentumok, számlák, a feladatok megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában – segíti, részükre megadja a jelen jogviszonnyal összefüggı és Ptk. 81. § (3) bekezdése alapján közérdekbıl nyilvánosnak minısülı adatokra vonatkozóan az általuk kért tartalmú tájékoztatást, beleértve a feladatok megvalósításában közremőködı teljesítési segédekkel megkötött szerzıdéseit és megállapodásait is.
3.
A Támogatott kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogatási szerzıdés teljesítése során közölt, a személyes, valamint a különleges adat fogalma alá nem esı adatokat a Támogató közérdekő adatként tartsa nyilván és kezelje.
4.
A Támogatott jelen szerzıdés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Ptk. 81. §-a értelmében nem minısül üzleti titoknak a támogatás felhasználásával kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekbıl elrendeli.
5.
A Támogatott kijelenti, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény elıírásainak megfelelıen a II.2.-II.4. pontban meghatározott feladatokért felelıs, illetve a feladatok megvalósításában részt vevık személyes adatainak Támogató által történı kezeléséhez (ideértve ezen adatok felvételét, tárolását, nyilvánosságra hozatalát is) kifejezetten hozzájárulnak. Ennek alapján a Támogatott szavatol azért, hogy ezen személyes adatok fentieknek megfelelı kezelése az érintettek hozzájárulásával történik.
IX. 1.
Egyéb rendelkezések
A Támogatott tudomásul veszi, hogy amennyiben a mindenkor hatályos közbeszerzésekrıl szóló törvény szerinti feltételek fennállnak, úgy a támogatási összegbıl megvalósítandó beszerzései tekintetében köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. 8. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet 2.
A Támogatott a feladatok megvalósítása során támogatás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékő, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerzıdést kizárólag írásban köthet. Jelen pont alkalmazásában írásban kötött szerzıdésnek minısül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.
3.
Szerzıdı Felek kötelesek a Támogatással kapcsolatos iratokat és a Támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatokat a támogatási szerzıdés megkötését követıen 10 évig teljes körően megırizni.
4.
A felek a szerzıdés teljesítésének elısegítése érdekében kapcsolattartó személyeket jelölnek meg az alábbiak szerint: a) A Támogató képviselıje - a II.3. pont szerinti szakmai feladatok kapcsán: név: Kajdi Ákos beosztás: fıosztályvezetı telefonos elérhetıség: 1/ 795-3441 postai elérhetıség: 1011 Budapest, Vám u. 5-7. e-mail cím:
[email protected] - a II. pont szerinti többi szakmai feladat kapcsán név: Búzásné Szıke Zsuzsanna beosztás: fıosztályvezetı telefonos elérhetıség: 1/795-4524 postai elérhetıség: 1011 Budapest, Vám u. 5-7. e-mail cím:
[email protected]
b) A Támogatott képviselıje név: dr. Molnár Krisztián beosztás: fıjegyzı telefonos elérhetıség: 22/312-144 postai elérhetıség: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. e-mail:
[email protected] 5.
Felek rögzítik, hogy egymás között minden nyilatkozatot vagy egyéb értesítést írásban, szükség szerint tértivevényes levélben, e-mailben vagy telefax útján kell megküldeni, amely akkor tekinthetı szabályszerőnek, ha azt a kapcsolattartó személyek részére kézbesítették. Az értesítés akkor válik joghatályossá, amikor azt a címzett igazoltan átvette.
6.
Az e-mail vagy telefax útján történı kézbesítés esetén a nyilatkozat vagy értesítés akkor válik joghatályossá, amikor a címzett azt igazoltan kézhez vette: arról automatikus vagy kifejezett visszaigazolás érkezett.
7.
A tértivevényes ajánlott postai küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Amennyiben a küldemény a postai kézbesítés második megkísérlését követıen is „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a posta által visszaküldött küldemény visszafordításának napját kell a kézbesítés napjának tekinteni.
8.
A felek megállapodnak, hogy a fent megjelölt kapcsolattartók személyében vagy adataiban történt változásról a másik felet haladéktalanul értesítik. A kapcsolattartók személyében vagy adataiban bekövetkezett változás a másik félhez szerzıdésszerően megküldött értesítéssel lép hatályba. A kapcsolattartók személyében vagy adataiban bekövetkezett változás nem minısül a szerzıdés módosításának. 9. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet 9.
A Támogató nem vállal semmilyen felelısséget Támogatott tevékenységéért a feladatok megvalósítása során. A Támogatott kijelenti, hogy beszerez minden olyan engedélyt, illetve hozzájárulást, amely a feladatok jogszerő megvalósításához, és a szerzıdésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges.
10. A szerzıdés bármely pontjának érvénytelensége nem jelenti a szerzıdés egészének érvénytelenségét, kivéve, ha az érvénytelen pont vagy rendelkezés hiányában az egész szerzıdés érvénytelenné vagy értelmezhetetlenné válna, illetve e pont hiányában a Szerzıdı Felek a szerzıdést nem kötötték volna meg. 11. A Szerzıdı Felek megállapodnak, hogy a jelen szerzıdés elválaszthatatlan részét képezik a mellékletek között felsorolt dokumentumok. Értelmezési vita esetén a Szerzıdı Felek a Támogató birtokában lévı eredeti példányt tekintik irányadónak. 12. A Szerzıdı Felek a jelen szerzıdésbıl eredı esetleges jogvitáikat elsısorban tárgyalásos úton kötelesek rendezni, ennek eredménytelensége esetén a megfelelı hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bírósághoz fordulhatnak. 13. A szerzıdés a felek általi aláírás napján lép hatályba, és határozott idıre, a II.2 – II.4. pont szerinti feladatok tárgyévi végrehajtásának Támogató által történı elfogadásáig jön létre. A Szerzıdı Felek jelen szerzıdésben nem szabályozott kérdések tekintetében az Áht., az Ávr., a Ptk., az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, illetve a minısített adat védelmérıl szóló 2009. évi CLV. törvény rendelkezéseit tekintik irányadónak. 14. A szerzıdés csak írásban, mindkét fél által aláírt dokumentummal módosítható figyelembe véve az Ávr. 83. § (3) bekezdésében foglaltakat. 15. A felek jelen szerzıdést elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezıt – 4 példányban – jóváhagyólag írták alá.
Kelt: Budapest,
Kelt,
Németh Lászlóné miniszter
Vargha Tamás elnök
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogató
Megye Önkormányzata Támogatott
Kelt: Budapest,
Ellenjegyzem:
dr. Németh Nóra fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Költségvetési Fıosztály
10. oldal, összesen: 11
Kötelezettségvállalás azonosítója:
iktatószám: NFM_SZERZ/
/
/2012.
4. sz. melléklet Ellenjegyzem!
Galler Nándorné fıosztályvezetı Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Költségvetési és Pénzügyi Fıosztály Mellékletek: 1. számú melléklet: költségterv 2. számú melléklet: a pénzügyi elszámolás keretében benyújtandó elszámoló lap 3. számú melléklet: szakmai beszámoló tartalmi követelményei 4. számú melléklet: a Támogatott – számlavezetı bank által érkeztetett – felhatalmazása a Támogató beszedési jogának biztosítására 5. számú melléklet: a Támogatott törvényes képviselıjének 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldánya, vagy annak Támogatott által hitelesített másolata 6. számú melléklet: nyilatkozat az Ávr. 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakról 7. számú melléklet: nyilatkozat az Ávr. 72. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakról
Kapják: 1.) NFM szerzıdéstár 2.) Támogatott 3.) NFM Támogatáspolitikai Fıosztály
11. oldal, összesen: 11
5. számú melléklet Fejér Megyei Önkormányzat 2012. évi közbeszerzési terve
A közbeszerzés tárgya és mennyisége
I. Árubeszerzés II. Építési beruházás III. Szolgáltatás megrendelése IV. Építési koncesszió V. Szolgáltatási koncesszió
CPV kód
Irányadó eljárásrend
Tervezett eljárási típus
Idıbeli ütemezés Az eljárás Szerzıdés megindításának teljesítésének illetve a várható közbeszerzés idıpontja vagy a megvalósításának szerzıdés tervezett idıtartama idıpontja
Sor kerül-e vagy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben elızetes összesített tájékoztató közzétételére ?
NEMLEGES NEMLEGES 71220000-6
nemzeti
meghívásos
2012.09.15.
2013.04.30
NEMLEGES NEMLEGES
Székesfehérvár, 2012. július 30.
Vargha Tamás a közgyőlés elnöke
Dr. Molnár Krisztián fıjegyzı
nem
