FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

IKTATÓSZÁM: 2-4/2011.

TÁRGY:

11.

MELLÉKLET: -

Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára

ELİTERJESZTİ: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke

AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:

CCA Adó és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Zrt.

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

-

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS:

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2011.04.13.

-

FEJÉR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2011-2014. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA

1

A Fejér Megyei Önkormányzat „Előrelépés és fejlődés a települések összehangolásával” Gazdasági Program a 2011-2014 évekre

„A valódi felfedezés nem abban áll, hogy új területeket találunk, hanem, hogy új szemmel nézzük az ismert világot!” (Marcel Proust)

TARTALOMJEGYZÉK A. Bevezető........................................................................................................................................ 3 FEJÉR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2011-2014. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA

B. Helyzetelemzés ........................................................................................................................... 10 B. 1. A finanszírozási paraméterek bemutatása ......................................................................... 10 B. 2. A költségvetés által közvetlenül finanszírozott közszolgáltatási rendszer ...................... 16 B. 3. Általános forrástérkép ........................................................................................................ 17 B. 4. A Megye követendő bevételi politikája ..............................................................................28 B. 5. A Megye kötelező és nem kötelező feladatai ..................................................................... 33 B. 6. Swot analízis a Város és közvetlen környezete figyelembe vételével ...............................39 C. A Gazdasági Program célrendszere .......................................................................................... 44 C. 1. A Megye küldetésnyilatkozata ........................................................................................... 44 C. 2. A Megye prioritásai.............................................................................................................45 C. 3. A célrendszer ......................................................................................................................45 C. 4. A célrendszer szakaszolása ................................................................................................50 D. A Gazdasági Program végrehajtását biztosító feltételrendszer ............................................... 51 D. 1. A helyi társadalmi és civil szervezeti környezettel szembeni elvárások. .......................... 51 D. 2. A Gazdasági Program finanszírozhatóságának adottságai a bevételi és támogatási politika függvényében................................................................................................................. 52 D. 3. A kedvezőtlen adottságok és kialakult eladósodottsági helyzet megszűntetésére irányuló törekvések célrendszer függvényében történő megfogalmazása. ..............................54 D. 4. Víziók az elkövetkezendő évek költségvetésére, az adósságspirál megszűntetésére, a szolgáltatási feltételrendszer megváltoztatására. ......................................................................56 E. 1. A Megye küldetésnyilatkozatával összhangban a célok ....................................................58 E. 2. Az intézkedési terv a Gazdasági Program végrehajtásához ..............................................58 E. 3. Határozati javaslatok ..........................................................................................................59

2


A. Bevezető A helyi önkormányzatok a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. Az önkormányzat, mint helyi hatalmi szervezet meghatározó szerepet lát el a lakossági szolgáltatások tekintetében önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, amelynek alapjaként az önkormányzati rendszer kialakulásakor három pillér került megjelölésre, nevezetesen a központi költségvetés különböző jogcímeken történő finanszírozása, a helyi bevételek megszerzésének lehetőségei, harmadsoron az önkormányzatoknak jutatott vagyon, mint bevételszerzési lehetőség. Az önkormányzatiság kialakulásától eltelt időszakban mindhárom pillér alapvetően gyengébb teljesítményt tud ma már nyújtani, mint amennyi az elvállalt feladatokhoz szükséges lenne, így az önkormányzatok döntő többsége a felélt vagyon, az egyre szűkülő saját bevételek mellett, annak érdekében, hogy a szolgáltatási mennyiséget és színvonalat megkíséreljék megőrizni egyre inkább kölcsönforrásokhoz folyamodtak és ezekkel biztosítják gyakorlatilag „a túlélést”. Általában a viszonylagosan csökkenő források kompenzálására az önkormányzatok vagyonmobilizálással válaszolnak. A vagyonmobilizálás elsődleges színtere az értékesítés, melyhez kapcsolódóan olyan fejlesztései programot szükséges megvalósítani, mely hosszú távú és biztonságos működési forrást tud biztosítani. A gyakorlat szerint a vagyonértékesítésből származó bevételek működési kiadásokra történő közvetlen felhasználása valósult meg, amely ilyenformán vagyonfeléléshez vezetett, így az önkormányzati vagyonvesztés, mint alapvonás a jellemző az önkormányzati gazdálkodásban. A működési költségek csökkentésének érdekében a feladatellátás áttekintése lehetséges megoldásokat vázolhat. Az önkormányzati szektor működési bevételeinek tartósan, irreálisan alacsony szintre történő korlátozása (saját forrás, központi támogatás), az önkormányzati vagyon szinten tartásának (karbantartás) valamint a szükséges fejlesztések és beruházások elmaradása (visszapótlás) azt eredményezte, hogy az önkormányzatok felélték piacképes vagyonukat, illetve a működés változatlansága, a feladatellátás terjedelmességének bővülése mellett jelentős adósságállományt halmoztak fel.

3


A megfelelő mértékű saját forrás hiányának legfőképpen akkor van jelentősége, amikor az Európai Uniótól lehívható források felhasználásához növekvő mértékű pénzügyi és menedzsment erőforrásra lenne szükség. Az önkormányzatok a külső forrásokat részben működési hiányaik pótlására fordítják, illetve megvalósítják az uniós projekteket, biztosítva az előírt önrészt, így adósságállományuk egyre magasabb szinten stabilizálódik. A működési hiány pótlása, valamint az uniós projektekből realizált fejlesztések nagyobbrészt hiányzó hosszú távú forrásképző funkciója, azt eredményezi, hogy az adósság folyó terhei ellehetetlenítik az egyébként is túlterhelt működést, ezáltal egy pénzügyileg összeomló (végső soron a központi költségvetést terhelő konszolidációs igénnyel fellépő) önkormányzati szektorhoz vezethet. Az önkormányzati gazdálkodás elsődleges célja a jogszabályok által ráruházott lakossági igények figyelembe vételével történő kötelező feladatellátás. A kiadások csökkentése érdekében az önként vállalt feladatellátás további szűkítése, a közvetett támogatások, illetve azon területek felülvizsgálása, ahol a forrásszükséglet jelentős terheket jelenít meg a költségvetési gazdálkodás során, megfelelő eszköznek ítélhető meg. Az önkormányzat - a választott közgyűlés által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. Az elkövetkezendő időkben az önkormányzatok a már visszavonhatatlanul kialakult állapotot feltételezve, egyre szigorodó paraméterek mentén szükséges feladataikat ellátni, mely elsősorban a feladat-ellátási rendszer újragondolását igényli a költségvetési keretek lazítása, kiegyensúlyozott finanszírozás elérése, az ezen belüli fejlesztések és működési költségek megfelelő figyelemmel kísérése érdekében. A fentiekben megfogalmazottak Fejér Megye Önkormányzata esetében is alapvetően jellemzőek. A Megye Önkormányzatának gazdasági és működési gyakorlatát tekintve egyértelművé vált, hogy a gazdálkodási és támogatási mechanizmusoknak, valamint a feladatellátásnak köszönhetően jelen pillanatban egy tovább javítható gazdasági helyzetben van az Önkormányzat.

4


Az önkormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések végrehajtása általában csak hosszabb távon kivitelezhető, így a jövőbeni kívánatos állapothoz a döntéseket évekkel előbb kell meghozni. Az önkormányzati intézményrendszert, az alkalmazotti létszámot befolyásoló döntések emberileg és politikailag érzékeny döntések. A kellő körültekintés hiánya pénzügyileg is többletkiadást okoz. A döntéseket ezért mindig a hosszú távú érdekeknek alárendelten célszerű meghozni. Nem helyes tehát az a szemléletmód, mely szerint; mivel a költségvetési feltételeket meghatározó állami hozzájárulások összege főszabályként a költségvetési évet megelőző év végén alakul ki, ennek megfelelően nem bírnak jelentőséggel a hosszabb- vagy középtávú tervek. A szakmai feladatellátásra vonatkozó törvények alapján az Önkormányzat által vállalt konkrét kötelezettségek és a középtávú tervek kölcsönös egymásra hatással alakulnak ki, a többletköltségek finanszírozhatósága alapján. A szakmai apparátus által készítendő középtávú elképzelések megvalósíthatósága a pénzügyi lehetőségektől is függ, ezért az elképzelések pénzügyi hatásait is számításba kell venni. A szakapparátus által megfogalmazott irányelvek alapján számíthatóak ki azok a peremfeltételek, amelyekbe a szakmai elképzeléseket be kell illeszteni. A hosszabb távú tervezés hozzásegíti az Önkormányzatot, hogy a jelenleg ismert állapotból kiindulva, a tervezett teljesítések hatásait előrevetítse, valamint a tervek megvalósításához szükséges feltételeket meghatározza. A stratégiakészítés olyan sajátos eljárást követő módszer, amellyel az Önkormányzat meghatározza helyzetét azért, hogy elképzeléseit sikeresen valóra válthassa. Az Önkormányzat hosszú, közép és rövid távú tervezésének komplex, összefüggő rendszert szükséges alkotnia, ahhoz egy a gazdálkodás folytatásához megfelelő alap álljon rendelkezésre a tervezés vonatkozásában. A választási programok általában nem rendelkeznek mindazokkal a tartalmi ismérvekkel, amely a stratégiák jellemzője, ezért elkerülhetetlen, hogy ágazatonként, fő közszolgáltatási területenként ágazati stratégiák készüljenek, amelyek viszont részletes helyzetelemzésen alapulnak. A helyi önkormányzatokban többséggel rendelkező politikai erőnek egyrészt alkalmazkodnia kell az országos politikához, másrészt viszont olyan helyi célokat kell kitűznie, amelyek alkalmazkodnak az adott helyi körülményekhez.

5


Annak ellenére, hogy a parlamenti demokráciában a váltógazdaság miatt elvileg ciklusonként megváltozhat az átfogó politika, szükséges az önkormányzati szolgáltatásokra hosszabb távú, 10-15 évre kitekintő terveket, koncepciókat is készíteni, amelyek alkalmazkodnak az országos elképzelésekhez, de azok követelményeit a helyi sajátosságok szerint konkretizálják és kellően rugalmasak ahhoz, hogy a makrogazdasági folyamatokat meghatározó választási ciklusok által meghatározott elvárásokat teljesíteni tudják. Az önkormányzati tevékenységi területek különböző szempontok szerint megfogalmazható részrendszerek, amelyek különböző metszetekben egymásba fonódó rendszert alkotnak, így a hatékony működéshez, az erőforrások célirányos felhasználásához különböző tárgyú, szintű, de az alapvető célkitűzéseket szem előtt tartó stratégiák készítése indokolt. E stratégiák alapvető tárgya lehet valamely közszolgáltatási terület, részterület, illetve adott szervezet, szervezettípus működéséről szóló elképzelések, amelyek feladata a szolgáltatások biztosítása. A stratégiák készítésekor külső és belső információk elemzésével először meg kell határozni a közszolgáltatás, illetve az Önkormányzat helyzetét a stratégiakészítés időpontjában. E helyzet, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a kívánt, optimális helyzet mérlegelésével azt az állapotot kell felvázolni, amelyet a tervezés időtávja alatt el kívánnak érni. Ezen kívánt állapot megvalósítása érdekében kell meghatározni azokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósítása képessé teszi a szervezetrendszert az adott feltételek közötti optimális helyzet elérésére. A hosszabb távú tervek segítségével a konkrét ügyekben való döntés nem lesz ad hoc jellegű, mert mögötte áll az az elképzelés, amelynek végső soron a konkrét döntéseket alá kell rendelni. Ez bizonyos biztonságot ad a döntéshozóknak, hiszen adott döntés pillanatában nem mindig könnyű belátni a helyes megoldást. Ezen túlmenően a tervek biztosítják az Önkormányzat töretlen fejlődését, mert létezik egy viszonylag konkrét elképzelés a jövőre vonatkoztatva. A terv teljesítése, az attól való eltérés számon kérhető a kompetenciával rendelkezőktől. A tervek segítik a körülményekhez való alkalmazkodást, ha pontosan tudjuk, mit akarunk elérni és annak megvalósításához milyen feltételekkel számoltunk, akkor a konkrét helyzetben nem kell valamennyi változót megvizsgálni, csak azokat, amelyek az előzetes elképzelésekhez képest változtak, s könnyebb megtalálni az adott körülmények között legjobb megoldást.

6


Az éves költségvetés egy hosszabb távú terv adott évi állomásává válik, megkönnyítve az éves prioritások felállításának nehéz feladatát. A körülmények természetesen állandóan változnak, ezért a költségvetési koncepció kialakítása szakaszában mindig aktualizálni kell a 3–4 évre szóló elképzeléseket, ami nem jelenthet gondot, ha már van egy jó alap. 7

A Fejér Megyei Önkormányzat szolgáltatási és közszolgáltatási rendszere alapvetően szélesen szegmentált, melyet a jövőben lakosságbarátnak lehet majd minősíteni, ugyanis most egy összefogott koncepció mentén valósul majd meg és ehhez illeszkedően lesz biztosított a megfelelő finanszírozás és a feladatok meghatározása a kötelező és nem kötelező jellegük figyelembevételével. Fejér Megye valamennyi szolgáltatási, közszolgáltatási szervezettől megfelelő fegyelem megkövetelése mellett dönt a jövőben a feladatellátási volumenéről, figyelemmel arra, hogy az elmúlt években az Önkormányzat gazdálkodása forráshiányos volt, melynek pótlására külső források kerültek bevonásra. A hiány fedezetére bevont külső források szerkezete hátrányos volt az Önkormányzat számára. A cél az Önkormányzat feladatellátási és működési koncepciójának ideális meghatározása, különös figyelemmel az adósságspirál megállítására. Fejér Megye Önkormányzatának meg kell küzdenie a feladatszelektálások, a valós igényekre való reagálások megannyi problémájával, azonban lehetőségei felhatalmazzák arra, hogy ezen lakossági igényeket is figyelembe véve egy olyan környezetet és egyben szolgáltatási szerkezetet alakítson ki, amely megkülönbözteti minden más megyétől. Ez egyben biztosítja azt is, hogy alkotó részese lehet a Magyar Köztársaságnak olyan módon, hogy úgy a hazai, mint a külföldi állampolgároknak vonzó célpontot jelenthet a továbbiakban. Fejér Megye Önkormányzatának Közgyűlése és a Közgyűlés által létrehozott és működtetett intézményrendszer, beleértve az igazgatási szervezetet is, átérzi annak a feladatnak és lehetőségnek a jelentőségét, amely egy megváltozott európai uniós környezetben lehetőséget biztosít az Önkormányzat irányításával a Megye fejlesztésére és a szolgáltatások színvonalának megőrzésére, valamint fejlesztésükre. Ennek érdekében nem csak rövid távon, hanem hosszabbtávú stratégiai elképzelések mentén is megtervezi és a tervek alapján végzi feladatait.


Ezen tervező munka, folyamatos előregondolkodás részeként kerül megfogalmazásra az egyébként törvényi kötelezettségként is megfogalmazott Gazdasági Program kialakítása, amely az eddigi önkormányzati létből folyó tapasztalatokat is kihasználva tervezi meg a Megye adottságaira, a gazdasági és társadalmi szereplőinek elvárásaira alapozott fejlesztését és működtetését. 8

Mindezek figyelembe vételével és tekintettel arra, hogy ma már a jogi szabályozás részben kötelező keretet is ad a Gazdasági Programok kialakításának, a Megye Önkormányzata egy olyan hosszabbtávú elképzelésrendszeren alapuló Gazdasági Programot kíván végrehajtani az elkövetkezendő időszakban, amely Fejér Megye területét, az itt élő lakosságot, az itt működő vállalkozásokat, non-profit és társadalmi szervezeteket a jelenleginél jobb helyzetbe kívánja hozni és differenciált, de az igényeket messzemenően kielégítő szolgáltatási hálót kíván létrehozni. A megváltozó és várhatóan erősödő megyei önkormányzati szerep mellett természetesen látni kell azt, hogy nagy ívű Gazdasági Program végrehajtása csak az önkormányzat forrásaiból nem valósítható meg, ennek megfelelően igénybe veszi - de mindent megelőzően legalább tervezi - azoknak az egyéb forrásoknak a Megye fejlesztése érdekében történő felhasználását, amelyeket az Európai Unió kínál. Ez a Gazdasági Program az ilyen típusú források mellett szeretné megcélozni és kialakítani a területen élők, a területen dolgozók esélyegyenlőségét és lehetőségét arra, hogy az öngondoskodás rendszerén belül ki-ki a kategóriájának illetőleg a céljainak és elképzeléseinek megfelelően hozzáférhessen azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek könnyebbé és hosszabb távon kellemesen élhetővé teszik az életüket illetve működésüket. Az Önkormányzat eddig működése során megkísérelte folyamatosan megőrizni azokat a szolgáltatásokat, illetőleg ezen szolgáltatások színvonalát, amelyet a területen megszoktak, illetve elvártak. Nyilván az elkövetkezendő időszakban arra is szükség lesz, hogy a területen működő vállalkozások, az itt élő lakosság aktívabban fejtse ki véleményét a kapott szolgáltatásokról, az elvárt fejlesztésekről és azokról a viszonyokról is, amelyekkel részese kíván lenni a szűkebb környezet alakításának és a fejlesztések, valamint szolgáltatások megvalósításának.

A 2011-2014. évek Gazdasági Programját az alábbi rendszer szerint készítettük el: küldetésnyilatkozat, stratégia, taktika, operatív célok

A MEGÚJULÁS GAZDASÁGI PROGRAMJA


A Gazdasági Program bevezető része a fentiekben foglaltak alapján talán még nem teljes, szükség van arra, hogy a következő fejezetben néhány az előző cselekvési programok végrehajtásával megvalósult elemet rögzítsünk, egyes esetekben a folytatás, egyes esetekben az emlékeztetés érdekében.

helyzetelemzés

Küldetésnyilatkozat Prioritások Célrendszer A célrendszer szakaszolása

célrendszer

feltételrendszer

összegzés

Finanszírozási számok bemutatása Közszolgáltatási rendszer Általános forrástérkép A követendő bevételi politika Kötelező és nem kötelező feladatok SWOT analízis

Helyi társadalmi és civil szervezeti környezettel szembeni elvárások A program finanszírozhatóságának adottságai a bevételi és támogatási politika függvényében Kedvezőtlen adottságok Víziók a jövő költségvetésére Célok a küldetésnyilatkozattal összhangban Intézkedési terv a végrehajtáshoz Határozati javaslatok

9

B. Helyzetelemzés


B. 1. A finanszírozási paraméterek bemutatása Az elmúlt három év vonatkozásában a Fejér Megyei Önkormányzat gazdálkodása forráshiányos volt, amely azt jelenti, hogy a realizált bevételek és teljesített kiadások különbözete negatív. 2007. évben a hiány pótlására külső forrás bevonására került sor, mely kötvénykibocsátás formájában jelent meg. A kötvényforrás felhasználás céljaként a fennálló hiteltartozások kiváltása, illetve fejlesztési célok megvalósítása került meghatározásra. 2008. évben tovább romlott a finanszírozási helyzet, nőtt az eladósodottság, a működési kiadások finanszírozására az előző évi maradvány igénybevételével volt lehetőség, amely maga is hitelforrásból származott, így a felhalmozási, fejlesztési feladatok negatív egyenlegét újabb hitel felvételével kellett kompenzálni. A 2009. évben a pozitív működési egyenleg megítélését torzította az előző évi pénzmaradvány teljes összegének működési forrásként történő maghatározása, amely kölcsönforrásból finanszírozott. A fejlesztési kiadások jelentősen meghaladták a bemutatott fejlesztési források volumenét, melyet az előző évi maradvány, működési bevételek, illetve újabb hosszú lejáratú hitel felvétele biztosított. A felhalmozási mérleg mindhárom év vonatkozásában növekvő mértékben volt negatív. A kötelezettségek 2006. évtől folyamatosan növekedtek. A hitelállomány kezelése folyamatos elemzést igényel, mivel az adósságszolgálati terhek pillanatnyi helyzetét nagymértékben befolyásolhatja a kamatok és az árfolyamok időbeni mozgása, nem is beszélve a likviditási tervekről, amelyek dinamikus szerkezetben kellene megmutassák a jelentkező és visszafizetendő összegeket, valamint a működést, fejlesztést biztosító fizetési kötelezettségeket. Mindemellett ugyanilyen megfigyelési rendszer szükséges a pozitív pénzáramok területén is. Az Önkormányzat költségvetési hitelállomány jelenti.

főösszegének

közel

felét

adósság

és

10

adatok eFt-ban

70,00% 62,31%

60,00%


50,00%

48,67% 43,41%

40,00% 33,26%

30,00% 20,00%

11

20,92%

10,00% 0,00% 2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

eladósodottság mértéke (ΣKÖT/MFÖ)

Az Önkormányzat költségvetési adatait, valamint az adósságszolgálati kötelezettségeket figyelembe véve látható, hogy a felvett külső források által keletkező fizetési kötelezettségek fedezetét újabb hitel felvétel jelenti, mely által az Önkormányzat olyan helyzetbe került, melyben az eladósodottság által generált hitelspirál egyre erősödik és a rendelkezésre álló költségvetési kereteket szétfeszíti. A Fejér Megyei Önkormányzat teljes feladat-ellátási rendszere, intézményhálózata, ideértve a gazdasági társaságokat is, nem működött fegyelmezetten. A meglévő problémák kezelésének elmaradása által a költségvetés egyensúlyának erőltetett megtartása mellett az eladósodottság által generált hitelspirál tovább erősödött. Az önként vállalt feladatok nem megfelelő elkülönítése, finanszírozási igényük jelentős volumene, megjelenésük az intézményhálózat rendszerében nem kellően takarékos, nem kellően ellenőrzött gazdálkodást eredményezett. A költségvetésen kívülre adott támogatások, a gyenge színvonalú vagyongazdálkodás, a követelések liberális, és végső soron nem nagy eredményeket produkáló kezelése további problémákat vetett fel. Fejér Megye Önkormányzata a jövőben részese kíván lenni a Magyary Tervnek, így kívánja keretbe foglalni és meghatározni a Megye hosszú távú, több évtizedes fejlődését. A terv hat nagy fejezetből és több részprogramból áll. Minden programban megjelenik a társadalomfejlesztés, a településfejlesztés, a városüzemeltetés és az igazgatásszervezés koncepciója, illetve a helyzetkép, jövőkép, akcióterv (rövid, közép- és hosszú távú terv) hármasa.


A Gazdasági Program egyben része kell, hogy legyen a Magyary Tervnek is, az abban foglaltak egy „ciklusra” szóló lebontása. Magyarország komoly változások előtt áll. Látható, hogy az Ország csak részben tudja kivonni magát a világgazdaság, illetve Európa makrogazdasági tényezőinek hatása alól. 12

Az önkormányzatiságot is érintő új alkotmányt készül elfogadni az Országgyűlés, elkészült a Széchenyi Terv pályázati kiírása, megismerhettük a Széll Kálmán Terv gazdasági stabilitást elősegítő elképzeléseit. 2011-ben új önkormányzati törvény születik, a jövőben változik az önkormányzatok finanszírozási rendje is. Az önkormányzatiság várható változásának hatásait a következő négy esztendőben folyamatosan kell vizsgálni és felkészülni a korábban hozott döntéseink esetleg szükséges módosításaira. Az új kormánypolitika fontos feladata az állam megfelelő, ésszerű és hatékony működtetése. A hatékony közigazgatás kialakításához nélkülözhetetlen az államigazgatási, önkormányzati feladatok újragondolása. A járás fontos szerepet kaphat a közszolgáltatások optimális telepítésében, és az államigazgatási és önkormányzati feladatok áttekinthetőbb szerkezetének kialakításában. Fejér Megye Önkormányzata megkezdi a felkészülést az önkormányzatok rendszerében várható változtatásokra, úgy hogy a most megalkotott Gazdasági Program mentén egy élhetőbb megyei önkormányzatról gondoskodik. A Gazdasági Program prioritásai:

A Megye területén az ide illeszkedő fejlesztések kiaknázására van szükség, alapvetően önkormányzati irányítással, de egyben részvétellel is.

Az Önkormányzat teljes gazdálkodási rendszerének átalakítása és újragondolása alapvetően új szemléletet kell, hogy kövessen, amelynek jellemzője a meglévő természeti és egyéb értékek megőrzése mellett, az egyes területeken végrehajtott beavatkozások az Önkormányzat számára is gazdaságosan hasznosítható értéknövelést jelentsenek.

Az Önkormányzat aktív részese és nem csak kísérője, vagy kiszolgálója kíván lenni a fejlesztések megvalósításának és ezt elő is kívánja mozdítani azzal, hogy a gazdálkodást korszerű formában az alapvető célokat szolgálva alakítja át és működteti.

Az Önkormányzat a fejlesztések fenntartható megvalósítását valósítja


meg, amely fenntarthatóság úgy a környezeti, mint a társadalmi és a gazdaságossági szempontokra egyaránt koncentrál, vagyis ezeket együttesen magába foglalja.

Célként rögzítjük azt, hogy valamennyi területen kapcsolódik az Önkormányzat fejlesztési és működési tevékenysége a kormányzati fejlesztési tervekhez (Magyary Terv, Széll Kálmán Terv, Széchenyi Terv), és ezzel együtt vagy annak támogatásával valósítja meg elképzeléseit.

A Tervekkel összhangban, azok lehetőségeinek kihasználásával és az Önkormányzat sajátos eszközeivel, közvetlen és közvetett támogatásokkal biztosítani kívánja a vállalkozások fejlesztését, foglalkoztatási célú bővítését, természetesen úgy, hogy a megfelelő környezeti illeszkedések az egyéb célokkal harmóniát képezzenek.

Stratégiai célként fogalmazódnak meg az önkormányzati részvételű területalakítások, tulajdonviszony tisztázások feladatai, amelyet az Önkormányzat egységesített vagyongazdálkodásának rendszerében szükséges végrehajtani.

Differenciált közteherviselés kialakítását határoztuk el, amelynek ellenőrizhetőségét úgy a megállapítás, vonatkozásában biztosítjuk.

mint

a

felhasználások

Célunk önkormányzati vagyongazdálkodási rendszer stabilizálása és olyan viszonyok közé történő beépítése, amely biztosítani tudja az Önkormányzat részvételével megvalósuló fejlesztések hozamrealizálását a helyi hatalmi szervezet által elvállalt szolgáltatások finanszírozásának érdekében.

Társadalmi és gazdaságossági szempontból fenntartható szolgáltatási terület kialakítására törekszik az Önkormányzat, döntően úgy, hogy az önkormányzati részvállalás magas színvonalú legyen, és e mellett lehetőséget teremtsen a feladatellátásokban való részvételre non-profit szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, magánszemélyeknek, úgy az oktatás, a szociális, egészségügyi ellátás, de a kultúra és a sport területén is.

Valamennyi szolgáltatás területén alapvető cél a megyei lakosság mind teljesebb mértékű kiszolgálása a kapcsolódó agglomerációs feladatellátások területén, ehhez kapcsolódóan az arányos közteherviselések megteremtése.

13


Az Önkormányzat az általa finanszírozható kötelező és nem kötelező feladatellátásokban nem csak önmaga kíván részt venni, hanem biztosítani szándékozik a részvállalás lehetőségét a lakosságnak ugyanúgy, mint a non- és for-profit szervezeteknek.

Stabil

önkormányzati gazdálkodást kell megteremteni az intézményhálózat optimális szerkezetű és kihasználású átalakításával, ide értve az igazgatási szervezet egészét is.

Gondot kíván fordítani az Önkormányzat rövidebb és hosszabb távon is a biztonságra és ezen törekvéséből az Önkormányzatot terhelő részek finanszírozási eszközeit folyamatosan rendelkezésre bocsátja.

Az Önkormányzat biztosítani kívánja a térségi kapcsolatok dinamikus alakításán keresztül a nyitottságot és nyilvánosságot, valamint a szolidaritást. Prioritások megvalósításának feltétel- és eszközrendszere Megalapozott és egyeztetett rendezési, fejlesztési tervek. Az Önkormányzat dinamikus és átgondolt fejlesztési politikája. Vonzó gazdasági környezet és infrastruktúra, valamint gazdasági diverzifikáció. Érdekérvényesítő tevékenység dinamikusabbá tétele. Következetes és átlátható döntési mechanizmus. Új szabályozásokra tekintettel a térbeli kapcsolatok fejlesztése. A rekreáció és idegenforgalom feltételeinek megteremtése. Tudatos előretervezés és projektalkotás. Jelentősen javuló PR tevékenység, jobb tájékoztatás és érdekegyeztetés. Integráló szerep és feltételteremtés a kezdeményezések befogadására. Akciótervek és programok részletes meghatározása. Forrástérképek készítése az egyes akciótervekhez. A stratégiai célok megvalósításának forrásai:

Önkormányzathoz köthető forráslehetőségek: Önkormányzati saját és sajátos bevételek, ideértve a térítési díjakat, vállalkozásokból származó bevételeket, A Megye vagyongazdálkodásából származó bevételeket, Hozzájárulások a kezdeményezésekhez.

14

Európai Unió-s támogatások, Kormánytámogatási programokból eredő források, Tőkebefektetések, Közös beruházások, Egyéb hazai szervezetek támogatásai.

15

Az elmúlt három év költségvetésének bevételi és kiadási főösszegeinek alakulását mutatja be az alábbi két grafikon. adatok eFt-ban 30 000 000

25 000 000 2008. év eredeti 2008. év módosított

20 000 000

2008. év teljesítés 2009. év eredeti 15 000 000

2009. év módosított 2009. év teljesítés 2010. év eredeti

10 000 000

2010. év módosított

28 038 323

23 801 951

28 607 708

28 164 807

25 063 988

25 022 700

25 263 634

28 517 429

25 993 235

25 731 858

28 607 708

23 801 951

28 164 807

24 330 666

24 323 715

25 022 700

25 993 235

2010. év teljesítés 5 000 000

28 517 429


Idegen vagy részben idegen források a stratégiához

0 Kiadások összesen

Bevételek összesen

Kiadások összesen

Bevételek összesen

35 000 000 30 000 000 25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000 5 000 000 0 eredeti

módosított 2008. év

teljesítés

eredeti


teljesítés

eredeti


teljesítés


B. 2. A költségvetés által közvetlenül finanszírozott közszolgáltatási rendszer Az Önkormányzat a feladatellátás jellegéből adódóan nem tud minden hozam-, illetőleg jövedelmezőségi kritériumot számszerűsíteni, vagy ha még ezt tudja is, nem feltétlenül jelenik meg abszolút értékben mérhető formában az eredmény vagy a hozam. Ennek oka, hogy az Önkormányzat által ellátott feladatok akár kötelezőek, akár nem, megkívánnak olyan vagyonelem hasznosításokat, amelyeket úgy lehet mérni, hogy az adott feladat mennyiben szolgálja a közfeladat-ellátást, hiszen a jelenlegi elszámolási rendszerben nem lehet ezeket számszerűsíthető haszonként kimutatni. Egy nagyléptékű változtatás a vagyonkezelés, vagyonfejlesztés és működtetés kapcsán nyilván hozhat időlegesen kétkedéseket, különböző kritikákat, nem is beszélve arról, hogy a már szóban forgó jövedelmezőségi kritériumokat nem, vagy nagyon nehezen lehet megfogalmazni. A vagyongazdálkodási rendszer racionalizálása kapcsán érdemes végiggondolni a közhaszon-elmélet érthetőbb és publikálhatóbb részeit, amelyhez néhány gondolatot e részen belül rögzítünk. Ma már a világ egyre több országának közfeladat-ellátási rendszerében találkozhatunk az ún. közhaszon fogalmával, amely a feladatellátások körében működő vagyonelemekre vetítve úgy kerül megfogalmazásra, hogy egy abszolút jövedelmezőséget produkálni képes vagyonelem esetében a piaci viszonyok között realizálható összes hozamból mi az, amit ténylegesen abszolút értékben kifejezve realizálni lehet, és mi az, melyet nem lehet realizálni oly módon, hogy a közfeladat-ellátást segítse. Az önkormányzati fejlesztések, illetőleg az önkormányzati vagyonok működtetésénél a közhaszon hányadok publikálása, nyilvánosságra hozatala jelentős mértékben javíthatja a lakosság megítélését, mindemellett a vagyonhasznosítást vizsgálók körében is tisztább képet teremt. Az önkormányzati körben a vagyonhasznosítások bemutatásánál ezek a közhasznúsági viszonyok és jövedelemrontó tényezőik nem kellően kezeltek, nem is beszélve arról, hogy nyilvánosságra hozataluk a legritkább esetben történik meg.

16


Fontos megemlíteni az úgynevezett és ide szorosan kapcsolódó közforint elméletet, amely jelenti az Önkormányzat lakosság részére nyújtott nem pénzben kifejezhető fejlesztések, rendeletek megalkotását. Ezeknek hatása értelemszerűen pénzben nem kifejezhető, de – mint tudjuk – amit nem kell kifizetni, akár a lakosság részéről, akár az Önkormányzat részéről, az bevételként jelenik meg. 17

Ennek a fogalomnak az Európai Unióban már létezik egy igen egzakt szabályozási módja, amely közmeghallgatásokon, lakossági fórumokon, illetve a közgyűlési ülés nyílt napirendje keretében negyedévente vagy évente tájékoztatja a Megye lakosságát a megtett intézkedések hatásairól. Az igen széles spektrumú lakossági szolgáltatási rendszer keretében és azért, hogy valamennyi polgár tudomással bírjon az Önkormányzat által nekik biztosított szolgáltatásokról, érdemes lenne az úgynevezett közforint elméletet jól bemutatni és kommunikálni, hiszen ennek kapcsán a beszedett bevételek helyét akár a közvetlen, akár közvetett szolgáltatások és ezek hatása kimutatható lenne.

B. 3. Általános forrástérkép Fejér Megye Önkormányzata a feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el. Az Önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi előírások keretei között, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. Az Önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből (beleértve a vagyonhasznosítási forrásokat is), átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. A magyarországi önkormányzatok Alkotmány három tételben definiálja: • saját bevétel, • állami támogatás, • önkormányzati vagyon.

működésének

gazdasági

alapjait

az


Fejér Megyei Önk ormányzat E L M É L ET I F O R R Á S T É R K ÉPE

adók

díjak

hozzájárulások

támogatások, befektetések 18

A fenti ábrán látható forrástérkép elemeinek kifejtése a következő oldalakon történik.


1. Saját bevételek • saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj, • illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint, • átvett pénzeszközök, • az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada, • az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, • a helyi önkormányzat egyéb bevételei. 1.1. Saját tevékenységből, vállalkozásból és az hozadékából származó osztalék, kamat, bérleti díj

önkormányzati

vagyon

Az önkormányzat szerezhet ingatlant, vásárolhat értékpapírokat, leköthetik szabad pénzeszközeiket teljes vagy résztulajdonosai lehetnek vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak. Az ebből származó bevételek, a tulajdonlott ingatlanok bérleti díjai, az értékpapírok, lekötött bankbetétek kamatai, illetve a gazdasági társaságokban lévő tulajdon után járó nyereség, osztalék. 1.2. Illetékbevételek Az önkormányzatok által beszedett illetékek külön törvényben1 meghatározott része az önkormányzatok egyes típusait (megyei és megyei jogú városi önkormányzatok) illeti. A megosztás módjáról az éves költségvetési törvény dönt. A megyei önkormányzatok költségvetési forrásainak meghatározó eleme az illetékbevétel. 2007. évtől kezdődően a hatáskör személyében történt változás miatt az illetékbevétel beszedése az APEH (jelenleg NAV) feladatkörébe került. Az illetékbevételből való részesedés mértékét az aktuális költségvetési törvény határozza meg. Az illetékbevétel fele a központi költségvetést, fele pedig a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg, akik között meghatározott szabályok szerint kerül megosztásra a beszedett bevétel.

1

1990. évi XCIII. törvény

19


1.3. Környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság (jellemzően nem jelenik meg a megyei önkormányzatok forrásai között) 1.4. Vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel (jellemzően nem jelenik meg a megyei önkormányzatok forrásai között) 1.5. Átvett pénzeszközök Feladataik ellátásához az önkormányzatok pénzeszközöket vehetnek át, az államháztartás alrendszereitől (pl. OEP, elkülönített állami pénzalapok), illetve államháztartáson kívüli szervezetektől, alapítványoktól, társadalmi szervezetektől, gazdasági társaságoktól. Átvett pénzeszközként szerepelnek az Európai Uniótól, vagy hazai szervektől pályázat útján elnyert források. E pénzeszközök felhasználását főszabályként az átadó és az önkormányzat közötti megállapodás szabályozza. 1.6. Egyéb bevételek Egyéb bevételek lehetnek a bírságok, pótlékok, szerződést biztosító mellékkötelezettségek (például kötbér), díjak (például közterület-foglalási díj). 2. Állami támogatás 2.1. Átengedett központi adók 2.1.1. A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedését a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. A normatív módon elosztott rész mértékét a törvény a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásait tartalmazó mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulása határozza meg. A személyi jövedelemadó részesedés részét képezi még a megyei önkormányzatokat egységesen megillető, és népességarányosan elosztott forrás. 2.2. Normatív központi hozzájárulás A jelenleg működő központi forrásszabályozási rendszer legjelentősebb eleme a normatív központi hozzájárulás. Az Országgyűlés állapítja meg a népesség, az egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. A pénzügyi szabályozás alapvető jellemzője, hogy az állami támogatás döntő hányada alanyi jogon, normatív módon illeti meg az önkormányzatokat.

20


Az önkormányzatok ezt a bevételi forrást előre kiszámíthatják, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott paraméterek alapján. A normatív hozzájárulás két módon illeti meg az önkormányzatokat. Az egyik a településre jellemző mutatók alapján (pl. népességszám) jár. Ezzel az állam gyakorlatilag az önkormányzatok igazgatási feladatainak végrehajtási költségeihez kíván hozzájárulni. A másik csoportba tartozó támogatások olyan mutatók alapján kerülnek meghatározása, amelyek valamilyen feladat ellátásához kapcsolódnak és alapvetően létszámhoz kötöttek. A feladatmutatók alapján folyósított támogatások a feladatellátás országos átlagában számított költségei alapján kalkulálódnak. Ezen források szabadon felhasználhatók, az önkormányzat felelőssége a kötelező feladatellátás minimális szinten történő ellátása. 2.3.

Normatív kötött felhasználású támogatások

Az Országgyűlés az aktuális költségvetési törvényben évente felhasználási kötöttséggel járó normatív támogatást határoz meg. A támogatások igénylése, az eljárásrend a normatív támogatásokkal azonos. A normaív kötött támogatások, egyes oktatási, illetve szociális feladatok kiegészítő finanszírozását jelentik. Ezen forrásokat minden esetben elszámolási kötelezettség terheli. 2.4. Központosított előirányzatok E támogatási forma egyes fontos önkormányzati feladatokhoz kötődik és azért központosított, mert a költségvetés tervezés időszakában még pontosan nem behatárolható, minden esetben igénylés alapján jut az önkormányzat a forráshoz. Az igénylés feltételeit a költségvetési törvény mellett egyéb ágazati jogszabályok határozzák meg. 2.5. Egyéb állami támogatások A normatív állami támogatási rendszer által szükségszerűen kialakult egyenlőtlenségeket és az önkormányzatok saját bevételi bázisának nagy szóródását különböző kiegészítő támogatási elemek korrigálják. 2.5.1. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

21


2.5.1.1. Önhibájukon kívül önkormányzatok támogatása

hátrányos

helyzetben

lévő

települési

Ezen támogatást azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására. 2.5.2.2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a Helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A támogatás feltételeit az önkormányzati miniszter és a támogatott önkormányzat közötti megállapodásban kell rögzíteni. 2.3.2.3. A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása Azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az igénybe vehető Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati miniszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz köthet. A támogatás az Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása szerinti támogatással el nem ismert, az önkormányzatok kötelező feladataival összefüggő működési kiadásokhoz igényelhető.

22


2.4.

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatása

Ez a támogatási forma az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 10. és 11. §-ában meghatározott, helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek működését finanszírozza. 2.5. Cél és címzett támogatások Ez a támogatási forma az önkormányzati rekonstrukciókat és új beruházásokat segíti. Célja az önkormányzatok erejét meghaladó beruházások támogatása (címzett támogatás), illetve a települési önkormányzatok közötti infrastrukturális különbségek mérséklése (céltámogatás).

3. Önkormányzati vagyonból származó bevételek Az önkormányzatok önállóságának és működőképességének alapvető feltétele, hogy feladataik ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezzenek. Az önkormányzatokat az önkormányzati törvény tette tulajdonossá, e törvény adott először vagyont az önkormányzati jogokkal felruházott településeknek, megyéknek. Az önkormányzatok vagyonának döntő forrása az állami tulajdon. Az önkormányzatok tulajdonossá tételének célja az, hogy az alanytalan állami vagyon valós tulajdonoshoz kerüljön, azokhoz, akiknek mindennapi életfeltételeit a közszolgáltatásokkal való ellátást biztosítja. Az önkormányzati vagyon felosztása a gazdálkodás szempontjai szerint: • Szolgáltatási vagyon Az önkormányzat által biztosított közvetlen szolgáltatások vagyoni feltételeit adó vagyonelemek, ahol a hivatali munka, illetve a lakosság számára nyújtott szolgáltatás ténylegesen zajlik. Idetartoznak a szociális, egészségügyi létesítmények, a könyvtárak és iskolák, minden, ami az önkormányzati törvényben előírt kötelező feladatok ellátásának vagyoni feltétele.

23


• Üzleti hasznosítású vagyon Ez a vagyon is az önkormányzat tulajdonában van, de nem hasznosítja közvetlenül szolgáltatásra, hanem bérbe-, haszonbérbe adja, vagy egyéb módon hasznosíthatja. Ebbe a csoportba értjük azon vagyont is, mely közvetetten szolgáltatást nyújt, s mint ilyen önkormányzati támogatásra is számíthat. 24

• Szabad vagyon Az önkormányzat tulajdonában lévő, annak szolgáltatásai által megkívánt vagyonmértéket meghaladó rész. Az üzleti és szabad vagyon tekintetében elsődleges cél, annak oly módon történő hasznosítása, mely a szolgáltatási vagyonra is kiterjedően támogatja a vagyon állagmegőrzését, gyarapítását, illetve lehetőség szerint finanszírozási részt vállal a működés zavartalanságának biztosításában.

3.1. Vagyonhasznosításból származó bevételek (osztalék, kamat, bérleti díj, üzemeltetési díj, vagyonkezelői díj, koncessziós díj, értékesítés) Az önkormányzati vagyon egy része ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok formájában támogatja a feladatellátást. Ezek legegyszerűbb hasznosítása a bérbeadás, mely nem túl magas, de alapvetően hosszútávon tervezhető forrás. Az ingatlanvagyon egyéb módon történő hasznosítása az üzemeltetésre, vagyonkezelésbe adás, koncessziós szerződés megkötése, vagyonkezelői jog létesítése. Ingatlan értékesítés Az önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlása során, feladatellátásában nem hasznosítható ingatlan vagyon tekintetében az értékesítést preferálhatja. Ezen értékesítéseknek azonban minden esetben a közvagyonnal való felelős gazdálkodást kell jelentenie (valós ingatlanértékelés, pályáztatás, versenyeztetés), valamint az ebből származó forrásokat hosszú távon az önkormányzati vagyon gyarapításra, állagmegőrzésre kell fordítani.


Pénzügyi befektetések bevételei Az önkormányzatok szerezhetnek értékpapírokat, melyek kamatbevételt jelenthetnek, teljes vagy résztulajdonosai lehetnek vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak, nyereség, illetve osztalékbevétel megszerzése céljából. 25

3.2. Megosztott privatizációs bevétel Ez a tétel a hazai privatizáció sajátos lebonyolításából adódik. Itt a volt tanácsi vállalatok privatizációjából keletkezett bevételből az alapító jogán történő részesedést kell megemlíteni. Ezen források ma már csak járulékos bevételeket jelenthetnek, esetlegesen átvett részvénycsomagból származó osztalék formájában. Az Alkotmány által az önkormányzatok gazdálkodásának alapjául definiált források az önkormányzat saját forrásait jelentik. 4. Külső források Napjainkban az önkormányzatokra oktrojált feladatok és egyébként is az önkormányzatok feladataikhoz képest mért alulfinanszírozottsága - elsősorban a fejlesztések, de a működés zavartalanságának biztosítása érdekében is -, idegen forrás bevonásának (kölcsönforrás) megjelenését generálta. 4.1. Hitel felvétel, kötvénykibocsátás Az önkormányzatoknak egyensúlyi gazdálkodásra kell törekedniük. A költségvetés egyensúlyának előírása azt jelenti, hogy a tervezett kiadásokat a saját bevételek - beleértve a vagyon hasznosításából származó bevételeket -, a központi támogatásoknak, átvett pénzeszközöknek kell fedezniük. Az önkormányzatok jövedelmi helyzete nem tart lépést a feladatellátás (kötelező és önként vállalt feladatok) forrásigényével. A normatív támogatási összegek csökkenése, a saját bevételek növelési korlátai (jogszabályi, illetve politikai korlátok) szükségessé tették a kiadások csökkentését. Az önkormányzatoknak a pénzügyi nyomás hatására sikerült kis mértékben javítaniuk a költséghatékonyságot, sok esetben azonban csak oly módon tudtak költségcsökkentést elérni, hogy a költségvetési többlet megszűnt és a tőkeberuházások nem érték el a megfelelő szintet.


Sok önkormányzat esetében már a működési költségek további csökkentésére sincs lehetőség, figyelembe véve az ellátandó feladatok jogszabályok által meghatározott kötelező színvonalát. Ilyen helyzetben finanszírozási hiány lép fel, melyet hitel felvételével, vagy kötvénykibocsátással van lehetőség kompenzálni. 26

A Helyi önkormányzatokról szóló törvény2 alapján az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A törvény szabályozása szerint a hitel felvétel és kötvény kibocsátás között lényeges különbség nincsen, mindkét esetben figyelemmel kell lenni a törvény 88. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely limitálja ezen külső források volumenét (hitelfelvételi korlát). A hitelfelvételi korlát nem terjed ki a likvid hitelekre, illetve az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezését szolgáló hitelekre. Az önkormányzati kötvénykibocsátás elsősorban hosszútávra szóló fejlesztési források biztosítása esetén célszerű megoldás. Likvid hitel felvételére abban az esetben kerülhet sor, ha a folyó működési kiadásokat a folyó bevételek átmenetileg nem fedezik. 4.2. Hozzájárulás formájában megjelenő forrás 4.2.1. Településfejlesztési hozzájárulások (megyei önkormányzatnál jellemzően nem jelenik meg) Az Önkormányzat által megvalósított rendezési, fejlesztési projektek kivitelezése az érintett területeken elhelyezkedő ingatlanok tekintetében értéknövekedést eredményeznek, melyre vonatkozóan a for-profit szervezetektől elvárt hozzájárulások ösztönözhetővé válnak. Lakossági hozzájárulások potenciáljának növelési lehetősége az általuk igényelt többlet infrastruktúra-fejlesztésében, intézmény beruházásban (bölcsőde, óvoda, sportlétesítmény) rejlik, mely alapvetően az érintettek életminőség javítását is jelenti. 4.2.2. Közterület fejlesztési hozzájárulás (megyei önkormányzatnál jellemzően nem jelenik meg)

2

1990. évi LXV. törvény 88. §


A bevétel-termelési potenciál volumenének egy fontos tényezője lehet a közterület fejlesztési hozzájárulás, mely külön jogszabályban foglaltak szerint az Önkormányzat által létesített kiszolgáló utak és közművek áthárított költségei. 4.2.3. Közműfejlesztési hozzájárulás (megyei önkormányzatnál jellemzően nem jelenik meg) 27

A közműfejlesztési hozzájárulás az a közműfejlesztés céljára befizetési kötelezettségként megállapított olyan pénzösszeg, amelynek nagyságát a magánszemélyek ingatlanait érintő közműberuházást szervező, az igazolás kiadására jogosult jogi személy, az általános forgalmi adó későbbi levonási jogát is figyelembe vevő várható kivitelezési érték alapulvételével, a közmű által kiszolgálandó ingatlanonként előzetesen számította ki, és azt az érintett magánszemélyekkel írásban közölte. Közműfejlesztési hozzájárulásnak minősül a gáz-, és a villamoshálózatok fejlesztésére a magánszemély által külön jogszabály szerint megfizetett összeg is. 4.2.4. Szakképzési hozzájárulás A szakképzés költségeihez való hozzájárulás célja a képzés fejlesztésének támogatása, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a Felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.

B. 4. A Megye követendő bevételi politikája


Mint ahogy már rögzítésre került, véleményünk szerint a Gazdasági Programhoz megszerezhető forrás elemek az alábbiak:

Önkormányzathoz köthető forráslehetőségek: Önkormányzati saját és sajátos bevételek, ideértve a térítési díjakat, vállalkozásokból származó bevételeket, A Megye vagyongazdálkodásából származó bevételei, A hozzájárulások indukációja.

Idegen vagy részben idegen források a stratégiához

Európai Unió-s támogatások, Kormánytámogatási programokból eredő források, Tőkebefektetések, Közös beruházások, Egyéb hazai szervezetek támogatásai.

A forrásbevonások megoldhatósága a Gazdasági Program megvalósíthatóságának alappillérét jelentik, így maga a forrástérkép és ennek első eleme a forrás felsorolás nem elegendő ahhoz, hogy biztosan finanszírozhatók legyenek az elképzelések különböző anyagi eszközökből. Megítélésünk szerint a hatékony forrásbevonás feltételeit az alábbiakban lehet megfogalmazni: Társadalmi, üzleti, gazdaságossági szempontokból megfelelően kidolgozott programötletek, Színvonalas infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések lehetőségei, Célzott és jól működő marketing munka, Megfelelő és gyors információáramlás Gyors döntési mechanizmus, Képzett és hozzáértő humánerőforrás. Az Önkormányzat számára alapvető érdek, hogy a megváltozott gazdasági környezetben különös tekintettel az európai uniós támogatásokra a jó pályázatok elkészítése, valamint a forrás felsorolásokat figyelembe véve olyan befektetéseket indukáló dokumentumok elkészítése, amelyek alkalmasak lehetnek elemzésekre és vonzóak a különböző tőkecsoportok számára. Nagy lehetőségeket rejt a források megszerzésében az európai uniós pályázatok előkészítése és megírása.

28


A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. év végén tette közzé a 2011-13-ra vonatkozó Akcióterveit, amelyet ezzel egy időben társadalmi konzultációra is bocsátott (az Akciótervek konzultációs anyagai elérhetők az NFÜ honlapján). Ezekben az Akciótervekben összesen mintegy 2000 milliárd forintnyi támogatás átcsoportosítását mutatták be. 29

A források nagy részét (kb. 70%-át) a kormányzat már 2011-ben elérhetővé kívánja tenni, a legtöbb támogatást pedig a Társadalmi megújulás, a Gazdaságfejlesztési, valamint a Közlekedési Operatív Program számára biztosítják. Operatív program

2011. év

Gazdaságfejlesztési OP Környezet és Energia OP Közlekedés OP Társadalmi Megújulás OP Társadalmi Infrastruktúra OP Dél-Alföldi OP Dél-Dunántúli OP Észak-Alföldi OP Észak-Magyarországi OP Közép-Dunántúli OP Közép-Magyarországi OP Nyugat-Dunántúli OP ÖSSZESEN %

600 500 400 300 200 100 0

118 207,15 304,65 305,9 106,83 62,38 47,21 106,53 102,43 38,12 37,03 38,27 1474,5 70,73%

2012. év 105 3,26 2,88 182,54 23,56 0 0 0 0 0 8,8 0 326,04 15,64%

Pénzügyi Összesen % eszközök 105 101,8 429,8 20,62% 3,26 213,67 10,25% 1,6 309,13 14,83% 54,86 543,3 26,06% 0 130,39 6,25% 0 62,38 2,99% 0 47,21 2,26% 0 106,53 5,11% 0 102,43 4,91% 0 38,12 1,83% 3 14,53 63,36 3,04% 0 38,27 1,84% 167,72 116,33 2084,59 8,05% 5,58%

2013. év

543,3 429,8 309,13 213,67 130,39 106,53 102,43 63,36 62,38 47,21 38,27 38,12

1,84% 2,99%


4,91%

TÁMOP GOP

2,26% 1,83%

3,04%

KÖZOP 26,06%

5,11%

KEOP TIOP

6,25%

30

ÉÁOP

10,25%

20,62% 14,83%

ÉMOP KMOP DAOP DDOP NYDOP KDOP

A forrástérkép hiányzó elemei (az elérhető összegek nagysága, ideje, saját forrásigényei a forrás lehívási rendszer) akkor állíthatók viszonylagosan össze, ha egy-egy éves költségvetési program vagy a Gazdasági Programból meghatározott elem munkája a tervezés időszakába kerül, illetve ez megkezdődik. Mindehhez azonban az szükséges, hogy az átfogó projekt területek elemrendszeréből a fontossági sorrendek időbeni ütemezéssel is kijelölésre kerüljenek és ezen túl az is, hogy az egyes projekt ötletek adott esetben szükségszerűségek néhány tartalmi elem figyelembevételével konkrétabban meghatározásra kerüljenek, azaz a megvalósítás körülményei és oda vonatkozó részcéljai is tisztázódjanak. Mindennek előfeltétele, hogy a stratégiai elemek mentén meg kell erősíteni az egységes fejlesztés (megyefejlesztés) és üzemeltetés elképzelt rendszerét és a stratégiai szükségszerűségek között rögzített szemléletváltással a területi tervezés harmóniáját, valamint ezek alapvető céljait szükséges meghatározni. Fejér Megye Önkormányzata egy-egy fejlesztési terület vonatkozásában rendelkezik olyan fejlesztési, tervezési koncepciókkal, amelyeket csak összességében átgondolt egységes területhasznosítási rendszer kereteibe kellene illeszteni.


A tervezési tevékenység során komplex szemlélet kell, hogy érvényesüljön figyelemmel a társadalmi és morális igényekre, amelyhez rendszeres terület kutatások, város kutatások, szociális térkép és a térinformatika nyújthat segítséget annak érdekében, hogy megvalósulhasson az alapkoncepción belüli folyamatos tervezés és ennek szakszerű nyomon követése, mindez a korszerű szabályozási terv indukálás, illetve elkészítés érdekében. 31

A területfejlesztési politika fejlesztési alapelvei

Területfejlesztési politika alapelvei

A térhasználatra horizontális elvek

vonatkozó

• Szubszidiaritás és decentralizáció elve • Térségi és táji szemlélet elve • Rendszerszemlélet programozás, integrált fejlesztés • Hatékonyság és koncentráció elve • Fenntarthatóság, biztonság elve • Nyilvánosság, partnerség elve • Átláthatóság, monitoring és értékelés elve •A fenntartható, hatékony, biztonságos és egyenlő esélyeket nyújtó területhasználat • Az erőforrások védelmét szolgáló területhasználat • Az értékmegőrzést, hozzáférést biztosító térhasználat-szervezés • A hatékony, fenntartható térségi rendszereket, térségi gondolkodást kialakító térhasználat-szervezés •A személy-, anyag-, és energiamozgatás, az utazás igényét csökkentő és fenntartható módon kielégítő térhasználat-szervezés.

A komplex közösségi tervezések megvalósítása lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztési területek vonatkozásában elkészült alapos tervek kellő publikálásával és a befektetési feltételek meghatározásával olyan forrás generálás történjen meg, amely meghatározná azt a sorrendet is, hogy az egyébként elhatározott ütemű infrastrukturális fejlesztések milyen mértékűek kell, hogy legyenek és mely irányokba kell, hogy biztosítsák a tervek olyan megvalósítását, hogy azoknak az infrastruktúra hiánya ne legyen akadálya.


A megvalósítandó projektcélok, illetőleg területek közül talán a legfontosabb az infrastrukturális hátrányok felszámolása, de ezt olyan módon szükséges koordinálni, hogy egyben befektetői elképzeléseknek is adjon lehetőséget, hiszen a vonzó infrastrukturális ellátottság záloga lehet a nagyobb befektetéseknek és egyben eszköze a befektetés ösztönzésnek. Nagyon lényeges, hogy a befektetés ösztönzés olyan módon történjen meg, hogy az Önkormányzat legyen generálója és maradjon részese még azoknak a projekteknek is, amelyek tisztán magántőkéből valósulnának meg, hiszen adott esetekben a területek vagy az önkormányzati szerepvállalás és előkészítés olyan anyagi értéket képvisel, amelyek átválthatók üzletrészekre, részvényekre. Ezen részesedések képesek lesznek majd folyamatos bevételeket produkálni az önkormányzatok számára. A befektetés ösztönzések alapvető eszközei között meg kell említeni a térségről, településről alkotott kép helyes felrajzolását és javítását azok mellett, hogy az Önkormányzat képes a megvalósuló befektetések támogatási elemeit előzetesen körvonalazni vagy ezekről megállapodásokat kötni. Az új befektetések, illetve tőkevonzó programok alkalmazása mellett nem szabad megfeledkezni a meglévő befektetések megtartásáról, azok esetlegesen olyan irányú átalakításáról, amely a Gazdasági Programban elfogadott általános elveket, bizonyos mértékben megváltozott szemléletet az önkormányzati szerepvállalások vonatkozásában itt is képes megteremteni. A befektetés ösztönzés azokra a területekre is érvényes lehet, amelyek a közszolgáltatások biztosításában jelentkeznek és itt az Önkormányzat olyan típusú ösztönzési, feltétel biztosítási megoldásokat is tartalmazhat, amelyek adott esetben az önkormányzati vagyon ingyenes használatával – természetesen a használó fenntartási kötelezettségével – járul hozzá a magántőke önkormányzati szolgáltatások biztosításához történő mozgósításában. Ma már ugyan csak korlátozott keretek között, de lehetőség van a befektetés ösztönzés kapcsán különböző kedvezmények biztosítására amellett, hogy az Önkormányzat által is támogatott beruházások esetében a gyors döntési mechanizmusok, esetleges adókedvezmények vagy anyagi jellegű támogatások vonzók lehetnek a még vonakodó tőketulajdonosok számára is. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az átfogó projektcélok között megjelenő területi szelektációnak és funkció, valamint tulajdon tisztításoknak.

32


Ami azt jelenti, hogy a kijelölt fejlesztési területek megkívánhatnak önkormányzati beavatkozásokat, kisajátításokat, cseréket, vételeket vagy adott esetben használati tevékenységi átcsoportosításokat. A beruházás ösztönzésekhez szorosan kapcsolódik Önkormányzat átalakítandó vagyongazdálkodási rendszere, amelyben a lépések megtételének kezdete ezen Gazdasági Program időszakában, pontosabban kezdeti időszakában kell, hogy megtörténjen. Az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendszere jelen pillanatban még szétaprózott, nincs mód arra, hogy a minőségében megkérdőjelezhető színvonalú vagyonkataszter alapján a fejleszthető ingatlanok konkrét kijelölése és előkészítése megtörténhessen és a piaci körülmények között vagy egyéb módon a projektálás elindulhasson. Fejér Megye Önkormányzata ma még jelentősnek mondható vagyonnal rendelkezik, ahol a vagyonhasznosítás kritériumai nem kerültek megfogalmazásra, nincs egységes vagyonkezelés. A korszerű vagyongazdálkodás kialakításához módosítani kívánjuk az Önkormányzat vagyonrendeletét, de ebben a körben a felülvizsgálat igényével rátekintünk a nem lakás, és lakás célú helyiségek hasznosításának és díjainak önkormányzati szabályozásaira is. Az Önkormányzat Közgyűlésének döntései mentén meg kívánjuk határozni a vagyonkezelés mindenképpen eredménycentrumú megvalósítását, akár ez az eredmény közhaszon formájában vagy költségmegtakarítást jelentve, akár tényleges pénzbeli bevételként realizálódjon. Cél, hogy a jelenlegi körülmények között is meghatározásra kerüljenek a vagyoncsoportok és a vagyoncsoportokba tartozó vagyonelemeknek „gondos gazdája” legyen a vagyonkezelő szervezet, vagy az Önkormányzati Hivatal a vagyon fenn- és karbantartásától kezdve a hasznosításokig vagy fejlesztésekig.

B. 5. A Megye kötelező és nem kötelező feladatai Az önkormányzati rendszer alapvető jogi kereteit az Alkotmány és a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény határozza meg, gazdálkodásukat pedig, ezen források mellett több más jogszabály is szabályozza, melyek közül kiemelt jelentőséggel bír az éves költségvetési törvény, amely a központi transzferek éves mértékét, illetve egyes esetekben az elnyerés feltételeit határozza meg.

33


Egyéb kiemelt jelentőséggel bíró jogszabálycsomag az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek, és fontos szabályozási keretet alkotnak az úgynevezett szakmai, vagy ágazati törvények, amelyek különböző közszolgáltatásokkal kapcsolatos feltételeket, követelményeket tartalmaznak. Mindezek mellett az önkormányzati gazdálkodás speciális területeit érintő törvények, mint a cél-, és címzett támogatások, vagy az önkormányzatok társulásairól szóló törvény, illetve a fizetésképtelenség kezelésével kapcsolatos, úgynevezett önkormányzati csődtörvény is ezen körbe tartozik. Az említett meghatározott jogi feltételek között az önkormányzat széles körű feladat-ellátási kötelezettséggel (kötelező feladatok), illetve lehetőséggel (önként vállalt feladatok és vállalkozási tevékenység), valamint nagyfokú gazdálkodási önállósággal (saját bevételszerzés lehetősége, normatív központi finanszírozás, vagyonnal történt ellátás, vállalkozás lehetősége) rendelkeznek. Kötelező feladatot csak törvény írhat elő, melyre vonatkozóan nincsen választási lehetőség, azokat az önkormányzat köteles biztosítani. Arról viszont dönthet, hogy ezeket a feladatokat milyen mértékben és milyen formában végzi. Természetesen csak azon feladatok esetében lehetséges ez, amelyekre vonatkozóan a feladatról rendelkező törvény ellátási normatívákat nem határoz meg. A magyar jogi szabályozás szerint az önkormányzat mindent megtehet, amit számára jogszabály nem tilt, illetve nem utal kifejezetten más kormányzati szint hatáskörébe. Az Ötv. 69. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Törvény a megyei önkormányzat kötelező feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a Megye egész területére vagy nagy részére kiterjed. A törvény, kötelező megyei feladatként írhatja elő az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezését, ahol a szolgáltatást igénybe vevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik. Az Ötv. egyik alapelve, hogy a jogállást tekintve egyenjogú megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A törvény megszüntette a megyék korábbi pénzelosztó szerepét, de erősítette közszolgáltatási funkcióikat.

34


A Megye alapvető rendeltetése az, hogy kiegészítő, kisegítő (szubszidiárius) jelleggel mindazokat a közszolgáltatásokat biztosítsa, amelyeknek ellátására a települések gazdasági helyzetükből adódóan, valamint a települési társulások esetlegességei miatt nem képesek. Kötelezően ellátandó feladatot a megyei önkormányzatnak csak törvény állapíthat meg. A Megye főbb közszolgáltató feladatai különösen az alábbiak: térségi közszolgáltatás és intézményfenntartás (e körben részben a települések kisegítése); a települési önkormányzatokkal közös vállalkozások, társulások létrehozása; érdekösszehangolás, különösen az önkormányzati infrastruktúra, az idegenforgalom, a munkaerő-gazdálkodás, a környezet- és természetvédelem, a területi információs rendszer kialakítása tekintetében; a nemzetközi kapcsolatok szervezése; együttműködés más köztestületekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, nemzetiségi és etnikai kisebbségek szervezeteivel; minden olyan szolgáltatás, vállalkozás szervezése, amelyhez a települések a Megye közreműködését igénylik. A törvény biztosítja, hogy az érintett települési önkormányzatok és a megyei önkormányzat között, indokolt igény esetén - megállapodáson alapuló feladatátadás-átvétel jöjjön létre. A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy a körzeti jellegű közszolgáltatást biztosító megyei önkormányzattól annak egyetértésével, a megyei intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat átvállalhassa az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását. A körzeti kötelező közszolgáltatást nyújtó intézményeknek a települési önkormányzat által történő átvételét adott esetben ugyanis több tényező indokolttá teheti. Így például: a körzeti ellátásban résztvevő önkormányzatok anyagi teherbíró-képessége, az intézmény működési adottságai, a korábban kialakult és jól működő hagyományok. A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;

35


b) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról; c) az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról; továbbá közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában. (2) Ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladatot ellátó megyei intézmény a települési önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörébe tartozó, vagy általa önként vállalt közszolgáltatást is biztosít, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kezdeményezésére, a megyei önkormányzat az intézmény közös fenntartására, fejlesztésére és irányítására megállapodást köt, vagy társulást hozhat létre. A kötelező feladatok mellett a Megye önként is vállalhat olyan közfeladatokat, (pl. színház, uszoda működtetése, fenntartása) amelyeket jogszabályok nem utaltak más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe. A Megye nem vállalhatja azonban a megyében lévő község és Megye területére kiterjedő azon fakultatív feladatok teljesítését, amelyeket az adott település önkormányzata maga kíván megoldani, vagy amely feladat megyei szintű megvalósítását a település saját érdekeivel ellentétesnek tartja. Önként vállalt önkormányzati feladatként új körzeti intézmény is létrehozható, új körzeti szolgáltatás szervezhető meg. A fakultatív feladatoknál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ne szenvedjen csorbát a törvényekben kötelezően meghatározott települési feladatok megvalósítása. A megyei önkormányzat önként vállalt feladatai jellemzően a következők lehetnek: a Megye települési önkormányzatai - a térség helyzetéből adódóan érdekeinek megjelenítése, érvényre juttatása, részvétel önkormányzati társulásokban, a helyi igények alapján új társulások kezdeményezése, szorgalmazza a települési önkormányzatok közös gazdasági alapjának létrehozását, amiben saját eszközeivel részt vehet,

36


segíti a vállalkozásbarát környezet kialakítását, biztosítja a Megye gazdasági szereplőinek tájékoztatását szolgáltatások, együttműködési formák kidolgozásával, vállalkozói alapítványok útján piaci információt biztosít, közreműködik források feltárásában, vállalkozási tevékenységet végez, közreműködik a Megye szellemi életének serkentésében és a tudomány támogatásában, az egészséges életmód szélesebb körű elterjesztése érdekében pályázatok kiírásával, sportcélú alapítvány létrehozásával támogatja a sportot, a turizmust és a természetjárást, eredményességi és eseti támogatással ösztönzi a verseny- és élsportot. A Fejér Megyei Önkormányzat által ellátott feladatok a helyi közügyek és az államigazgatási feladatok széles körét fogják át. Valamennyi, a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és egyes ágazati jogszabályok által kötelező jellegűnek megjelölt feladat ellátását biztosítja az Önkormányzat, amelyeken túlmenően igen nagyszámú önként vállalt feladat ellátásáról is gondoskodik, az oktatás, a közművelődés és a sport ágazatokra vonatkozóan. Az Önkormányzat költségvetésében a jövőben elkülönítésre fognak kerülni a kötelező és az önként vállalt feladatok, mely takarékos ellenőrizhető gazdálkodást fog eredményezni, hiszen lehetőség lesz a feladatellátások terén prioritások meghatározására, mely nem csak feladatellátás csökkentését jelentheti, hanem új feladatok vállalását is. Ez új és korszerű üzemeltetési formák megvalósítását teszi szükségessé. Szükség van arra, hogy az Önkormányzat pontosan határozza meg a kötelező, és az önként vállalt feladatainak körét, valamint a kötelező feladatokhoz kapcsolódó többletvállalásokat. Csak ennek eredményeképpen nyílhat meg a lehetőség mérlegelésre azon feladatok körében, melyek elsődleges visszafogása alapvetően már nem választási alternatíva, hanem szükségesség a kialakult gazdasági helyzetben. Az Önkormányzat a kötelező feladatainál lényegesen több tevékenységet vállal magára és finanszíroz is, anélkül, hogy lehetőséget adna azokra a pótlólagos forrásbevonásokra, amelyek napjainkban már egyre meghatározóbbak, nevezetesen a magánforrások, támogatások intenzívebb igénybevétele.

37


Mindenképpen szükséges figyelembe venni azt, hogy a kötelező feladatokat az elvárt szinten, a különböző felvállalt tevékenységeket a rendelkezésre álló források függvényében lássa el az Önkormányzat. Összhangba kell állítani a feladatvállalást, a feladatellátást és annak finanszírozhatóságát. A lefutóban lévő világgazdasági válságban az egyre nehezedő pénzügyi kondíciók melletti önkormányzati gazdálkodás során szükség van a vállalt feladatok strukturális elkülönítésére annak érdekében, hogy az igények csak a források által biztosított lehetőségek mértékében kerüljenek számbavételre. Ehhez szükséges figyelembe venni a megváltozott jogszabályi környezetben használatos szakfeladatrendet.

38

B. 6. Swot analízis a Megye és közvetlen környezete figyelembe vételével


A Gazdasági Program keretében szükség van a Fejér Megyei Önkormányzat adottságainak feltérképezésére. Ennek megfelelően egy, a stratégiai menedzsment eszköztárába illeszkedő, a belső erőforrások elemzésére vonatkozó módszertani eszközt segítségül hívva, állítottuk össze a Fejér Megyei Önkormányzatot jellemző SWOT analízist. A SWOT mátrix készítése, illetve maga az eljárás alkalmas arra, hogy átfogóan mutassuk be az Önkormányzat, a Megye helyzetét. A lehetőségek és a veszélyek összegyűjtésének segítségével a külső befolyásoló tényezőkre mutathatunk rá, míg az erősségek és a gyengeségek a belső helyzet felmérésére alkalmasak, mindezek eredményeképp pedig kiaknázhatók a kínálkozó lehetőségek, valamint a kihívások legkockázatosabb elemei kezelhetők, és ezek adott esetben el is kerülhetők. Az erősségek által meghatározott lehetőségek kihasználására reális esélyei vannak az Önkormányzatnak. Az eljárás tehát alkalmas arra, hogy ne csak felmérjük, hanem összefogottan, átfogóan értékeljük Fejér Megyét - jelen esetben az Önkormányzat, illetve az egész Megye helyzetét. Az alábbi ábra bemutatja a SWOT elemzés elvi vázát. Segítik a célok elérését

Belső tényezők

Külső tényezők

Gátolják a célok elérését

Erősségek

Gyengeségek

(strengths)

(weaknesses)

Lehetőségek (opportunities)

Veszélyek (threats)

39


Erősségek Fejér megye székhelye Székesfehérvár, Magyarország és Közép-Európa egyik legrégebbi, történelmi jelentőségű városa másik megyei jogú városa Dunaújváros, mely fejlett ipari központ közúti és vasúti megközelíthetősége jó természetföldrajzi adottságok előnyösek idegenforgalmi központ is található Fejér megye területén (Velencei-tó) megyei tekintetben az átlagnál alacsonyabb munkanélküliség összességében stabil alapellátás a Megye területén a Megye hazai (és nemzetközi) fejlődési zónák, innovációs tengelyek metszéspontjában helyezkedik el Velence fejlesztése

40


Gyengeségek alap infrastrukturális hiányok egyes kistérségekben a Megye településeinek gazdasági helyzete tekintetében területi egyenlőtlenségek idegenforgalom erősen szezonalitás-függő a Fejér Megyei Önkormányzat gazdálkodása forráshiányos az elmúlt négy évben a kötelezettségek állománya majdnem megduplázódott a feladat-ellátási rendszer nem működik fegyelmezetten költségvetésen kívülre adott támogatások gyenge színvonalú vagyongazdálkodás Önkormányzati Hivatal szervezeti rendszere teljes körűen nem illeszkedik az ellátandó funkciókhoz az önkormányzati gazdasági társaságokkal szemben nem történik sem hatékonysági sem gazdaságossági követelmények érvényesítése költségvetési tervezési rendszer alapvetően elavult az Önkormányzat vagyonrendelete nem megfelelő

41


Lehetőségek a Megye innovációs és gazdasági központi szerepének erősítése meglévő ipari adottságok kihasználása a Fejér Megyei Önkormányzat szolgáltatási és közszolgáltatási rendszere alapvetően szélesen szegmentált, lehetne lakosságbarátnak minősíteni abban az esetben, ha összefogott koncepció mentén valósulna meg adósságkezelés keretében az adósságállományoptimalizáció megvalósítása megfigyelési rendszer a pozitív pénzáramok területén kintlévőségek hatékonyabb beszedése, behajtása kontrollált pénzgazdálkodási rendszer megvalósítása egy új, reális alapokon kialakított költségvetési tervezés rendszer, melyben az intézményvezetők felelősségi körét hangsúlyozottan érvényesül költségvetés tervezési rendszerének átállításához a korrigált null-bázison alapuló feladatfinanszírozás olyan kontrolling rendszer működtetése, amely gazdaságossági és hatékonysági elemeket is vissza tud igazolni támogatott szervezeteknek egy új támogatási politika keretei között szorosabb elszámolási feltételek Velence-tavi fejlesztések idegenforgalmi központ (Velencei-tó, Fejér Megyei Levéltár, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága)

42


Veszélyek a községi oktatási intézmények erodálása a városi és a vidéki oktatás színvonalának eltérése Főváros közelsége miatt a Megye felsőoktatási intézményeiben tanulók létszámának csökkenése a Fejér Megyei Önkormányzat részéről külső forrás bevonás a forráshiányos gazdálkodás pótlására az elmúlt években az Önkormányzat eladósodottságának növekvő tendenciája kötvénykibocsátásokhoz nem készült közép-, illetve hosszú távú terv eladósodottság által generált hitelspirál Önkormányzati Hivatal esetén egyes tevékenységi körök nem tisztázottak az intézmények többségének tekintetében a kiadások alul-, a saját bevételek felültervezettek az intézmények gazdálkodási rendszere nem alkalmazkodik az Önkormányzat mindenkori likviditási helyzetéhez előnytelen szerződéses konstrukciók kapcsolódóan közfeladat-ellátási feladatellátáshoz szerződések hiánya vagyongazdálkodás gyengesége

43

C. A Gazdasági Program célrendszere


C. 1. A Megye küldetésnyilatkozata A megfogalmazott küldetésnyilatkozat, mint hosszabb távú és összetett stratégiai célrendszer csak azokban a metszetekben válik értelmezhetővé, amely metszetek figyelembe veszik az adottságokat és e mellett a Megye specialitásai egymásra épülését. Ezen feltételek teljesülése mentén alakulhat ki egy olyan egységes rövidebb távokra is lebontható célrendszer, amely eredőiben képes lesz a küldetésnyilatkozatban foglalt igényeket és elképzeléseket megvalósítani. Mindezt az egymásra épülést mutatja az alábbi táblázat és kapcsolódik a gúlát követő küldetésnyilatkozat és stratégia összefüggésrendszerébe. ELŐRELÉPÉS ÉS FEJLŐDÉS A TELEPÜLÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSÁVAL Közép-Európa egyik legrégibb megyeszékhelyű Városával való együttgondolkodás bázisán kötelező feladatellátás priorizálása kötelező és felvállalt feladatok jó színvonalú finanszírozása

fenntartható és követhető feladatellátás

feladatfinanszírozási forrásszerkezet

megalapozott vagyoni viszonyok kiegyensúlyozott gazdálkodás szabályozottság korrigálása adósságállomány optimalizálása vagyongazdálkodási rendszer átalakítása intézményrendszer racionalizálása szolgáltatások színvonalának emelése munkanélküliség szintjének csökkentése környezetvédelem javítása a megye előnyeinek kihasználása és ezeknek való megfelelés életminőség folyamatos javítása lakossággal való minőségi kritériumok meghatározása önkormányzati szerep meghatározása (hatalom, hatóság, igazgatás, ellátási szereplő, gazdasági szereplő)

44


C. 2. A Megye prioritásai Fejér Megye Önkormányzata, olyan hosszabbtávú elképzelésrendszeren alapuló Gazdasági Programot kíván végrehajtani az elkövetkezendő időszakban, amely a Megye területét, az itt élő lakosságot, az itt működő vállalkozásokat, non-profit és társadalmi szervezeteket a jelenleginél jobb helyzetbe kívánja hozni és differenciált, de az igényeket messzemenően kielégítő szolgáltatási hálót kíván létrehozni. Ez a Gazdasági Program szeretné kialakítani a területen élők, a területen dolgozók esélyegyenlőségét és lehetőségét arra, hogy az öngondoskodás rendszerén belül ki-ki a kategóriájának illetőleg a céljainak és elképzeléseinek megfelelően hozzáférhessen azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek könnyebbé és hosszabb távon kellemesen élhetővé teszik az életüket illetve működésüket. Az Önkormányzat eddig működése során megkísérelte folyamatosan megőrizni azokat a szolgáltatásokat illetőleg ezen szolgáltatások színvonalát, amelyekhez a területen élők úgy magánszemélyként, mint vállalkozások munkavállalóiként vagy tulajdonosaiként megszoktak, illetve elvártak. Nyilván az elkövetkezendő időszakban arra is szükség lesz, hogy a területen működő vállalkozások, az itt élő lakosság aktívabban fejtse ki véleményét a kapott szolgáltatásokról, az elvárt fejlesztésekről és azokról a viszonyokról is, amelyekkel részese kíván lenni a szűkebb környezet alakításának és a fejlesztések, valamint szolgáltatások megvalósításának. A megyei önkormányzatok szerepének átgondolását követően várhatóan erősödni fognak, mint közigazgatási egységek, a megyei kormányhivatalok által. Kiemelt célunk az Önkormányzat likviditásának biztosítása, az adósságállomány optimalizációja, az intézményi rendszer racionalizálása, a vidéken élők kezdeményezőkészségének támogatása, valamint a települések és a megyeszékhely, Székesfehérvár közös stratégiának kialakítása, a gazdasági érdekek egységes képviselete, a közszolgáltatások összehangolása. C. 3. A célrendszer Kiegyensúlyozott finanszírozási politikát szükséges meghatározni, amely egy jól körülírható forrás-célrendszer egészét és elemeit veszi figyelembe. Szükséges a kötelező és nem kötelező feladatok feltérképezése – figyelemmel az esetleges ide vonatkozó változásokra is, amely előre vetítheti az intézményi rendszer racionalizálási vonatkozásait is.

45


Alapvetően szigorúbb feladatellátási kontrollt kell működtetni azzal együtt, hogy meg kell követelni az ellenőrzött gazdálkodási fegyelmet. Az önkormányzati forrás-allokációs tevékenység szabályozását erősíteni, ösztönözni kell. 46

Az Önkormányzat likviditási erejét növelni kell. Fókuszálni kell a működési és beruházási eredményező vagyonhasznosításokra.

célú

bevételnövelést

Az önkormányzati és az intézményi működési forrásokat növelni kell. Felhalmozási célú hitelt csak felhalmozásokra lehet fordítani. Szükség van strukturált döntési és kontrolling rendszer kialakítására az Önkormányzat egészében, de különösen az Önkormányzati Hivatalnál. Szükséges az Önkormányzati Hivatal szervezetének felülvizsgálata, a hatásában feladat-centrikus berendezkedés megvalósítására. A Hivatalon belül megvalósítandó kontrollált tervezési és gazdálkodási rendszert szükséges kialakítani, amelyet támogatni kell korszerűbb informatikai és pénzellátási megoldások együttesével. A Hivatal minden területén értett funkcionális vezető és dolgozó közvetlenül kell, hogy feleljen a szakmai felelősségkörébe utalt intézményi kör szakmai működésének helyes irányításáért. A teljesítmény-mérés e tevékenységre is kiterjed, melyhez a szükséges ösztönzési hátteret itt is biztosítani kell. A helyi vezetőknek tudatosabb és átgondoltabb vezetői módszereket kell a dolgozók teljesítményének értékelésére alkalmazni (mely nem feltétlenül jelent jutalmazást), s amelyet tehát a megfelelőséget a lehetséges továbbképzésekkel elő kell segíteni. Meg kell teremteni a helyi motiváció anyagi feltételeinek fedezetét, a továbbképzések rendszerét ki kell dolgozni a szervezeti és személyi nem megfelelőségi jelenségek megelőzése céljából.


A kisebb, és funkcióit tekintve jobban szervezett Hivatal a feladat iránt elhivatott, felesleges tevékenységektől megkímélt, szakmailag elismertséget szerzett, identitásában szilárd munkatársi kollektívát kíván meg. A színvonalasabb teljesítményt elvárni csak színvonalasabb képzési és vezetés/irányítási módszerekkel lehet. Szükséges, hogy a dolgozó tudatában legyen fontosságának. Fontos, hogy az elismerések a nivellációs „segélyezés” helyett valódi teljesítményt tükrözzenek. A köztisztviselői teljesítményértékelési rendszer komolyságát vissza kell szerezni. Nevezetesen valós értékelési rendet kell érvényesíteni, melynek gyakorolhatósági jogkörét a vezetők alacsonyabb szintre nem ruházhatják át. Kötelezően felül kell vizsgálni az Önkormányzat szerződéses rendszerét, támogatáspolitikáját úgy a gazdasági társaságok, mint a különböző alapítványok és non-profit szervezetek vonatkozásában. Nagyobb gazdálkodási fegyelem megteremtése érdekében a költségvetés tervezési rendszerét szükséges megváltoztatni és ide kapcsolódóan a kötelezettségvállalások pontos felderítését követően jól ellenőrizhető rendszerének kialakítására van szükség. A költségvetés tervezési rendszerének átállításához a korrigált nullbázison alapuló feladatfinanszírozást kell megoldani. A költségvetési gazdálkodás során következetes számonkérési, de emellett megfelelő érdekeltségi rendszer működtetése szükséges. Szabályzatok alapján ki kell alakítani a külső forrásbevonások, az így keletkezett adósságok kezelésének rendszerét, amely hozzájárulhat egy koordinált adósságkezeléshez és megteremtheti a finanszírozások eredményes és költségtakarékos rendszerét is. A magas kamatozású adósságállományt át kell ütemezni, a kamatokat át kell alakítani. Szükséges olyan kontrolling rendszer működtetése, amely gazdaságossági és hatékonysági elemeket is vissza tud igazolni, természetesen ehhez előzetesen a feladattervekhez kapcsolódó pénzügyi tervek elkészítésére van szükség.

47


Szükséges kialakítani az Önkormányzatnál a kötelezettségvállalások pontos rendszerét és nyilvántartását. A kötelezettségvállalási rendszer biztos alapjául szolgáló szerződés nyilvántartási rendszert kell bevezetni, amelynek folyamatos ellenőrzése mellett a rendszerben tartására külön figyelmet kell fordítani. 48

Az Önkormányzat Hivatalában de az intézményeknél is meg kell teremteni a gazdálkodási fegyelem megszigorítására vonatkozó körülményeket együtt a feladatellátások területére koncentráló számonkérés lehetőségével. Intézmények szabályozottabb, felelősség teljesebb és ösztönző finanszírozási rendjét kell elérni, a cash-pool rendszer bevezetésével. Az önkormányzati és az intézményi működési költségeket csökkenteni kell. Csak alaptevékenységre, tehát a nem kötelező feladatok nélküli működési kiadásokra lehet fordítani az önkormányzati támogatást és a saját bevételeket. Meg kell szüntetni az azonos intézményi szakfeladatok közötti párhuzamosságot jelentő költséghelyeket, ki kell alakítani a csökkentett vezetési szintekkel kezelhető intézményi struktúrákat. A jelenlegi intézményi struktúra tovább nem finanszírozható. Csökkenteni kell a nem kötelező feladatokat. A kiadásaink csökkentése eredményeként kialakuló szabad forrás egy részét tartalékképzésre kell fordítani. A költségvetési tervezéshez kapcsolódóan felül kell vizsgálni a Megye alapvető irányultságát visszatükröző támogatási rendszert, ebben a keretben is szükséges alkalmazni a feladatfinanszírozást, a közfeladatellátási szerződések alkalmazásával. A támogatott szervezeteknek az új támogatási politika keretei között szorosabb elszámolási feltételeket szükséges meghatározni és néhány esetben ezen elszámolások szigorú ellenőrzését is el kell végezni.


Alkalmazni szükséges az Önkormányzatnál, de az intézményi kör, valamint a for- és non-profit szervezeteknél is a közszolgáltatási szerződéseket, valamint gondoskodni kell a módosítandó vagyonrendelet keretein belül a dolgi-anyagi jogot biztosító jogcímek megalapozását. A vagyon-működtetést optimalizálni kell. 49

Cél a vagyonszerzés és vagyonhasznosítás fokozása. Törekedni kell olyan befektetésekre, amelyek a vagyon portfoliónkat és a működési bevételeinket növelik, vagy a működési kiadásainkat csökkentik. Ez utóbbi esetében az intézmények átalakításánál nyílik lehetőség. Fel kell tárni a jelenleg korlátozottan forgalomképes, használaton kívül lévő ingatlanok aktívvá tételének lehetőségeit Csökkenteni kell az ingyenes vagyonhasználók körét. Az Önkormányzat teljes vagyongazdálkodási rendszerét szükséges átalakítani mindent megelőzően úgy, hogy vagyonértékelések mellett pontos vagyonkatasztert kell elkészíteni. A vagyongazdálkodással megbízott szervezetek számára gazdaságossági és hatékonysági követelményeket kell rendszerbe iktatni és ezek számonkéréséről és az ezen alapuló értékelési rendszer működtetéséről szükséges gondoskodni. Szükséges szétválasztani a külső és belső vagyongazdálkodókat, illetve vagyonkezelőket, emellett szét kell választani az üzemeltetési és fejlesztési feladatokat, amelyeket a költségvetési lehetőségekhez igazodva tartalmát és módszereit illetően mobillá kell tenni. A vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó rendeleteket és szabályzatokat át kell vizsgálni, praktikus eredményeket is produkáló módszerek bevezetéséről szükséges gondoskodni. Lényeges, hogy a vagyonkatasztert, a vagyonkimutatások területén korszerűsíteni szükséges egy komplex vagyongazdálkodási koncepcióba ágyazva. Szükséges az Önkormányzat alapdokumentumainak jelentéktelenebb területeken, valamint ezek módosítása.

elkészítése


A megyei intézményeknek megyei illetékességi értelemben kell a Megye lakossága felé valóban szolgáltatni úgy, hogy a jelenleginél ezt magasabb színvonalon tegyük, érvényes működési engedélyek birtokában. E cél eléréséhez kell a forrásokat koncentrálni, kell kompromisszumokat kötni, pályázni kell és át kell alakítani az ellátási struktúrákat. Helyzetünknél és homogén rendszerünknél fogva nem engedhetjük meg magunknak, hogy szakmai, gazdasági feladatainkat ne egyeztessük a többi megyei (területi) önkormányzat vezetésével, kollektívájával. Erre formális együttműködési kezdeményezéseket kell tennünk a meglévő, alig-alig működő szerveződéseken túl. Feladatainkból következik, hogy a közigazgatási, hivatalos, vagy informális együttműködésen túl szoros kapcsolati pontokat kell kialakítanunk a közoktatás, a szociális ellátás, a közművelődés és a gyermekvédelem területeinek széles skáláját érintően, kiemelten a beruházásokat, a pályázati források megszerzését és a szakmai koordinációt, illetve egyeztetéseket a fontos döntések meghozatala előtt. A közigazgatási feladataink átgondolt finanszírozásába, vagyonhasznosításokba, üzemeltetésbe és a pályázatok előkészítésének részfeladataiba a vállalkozási szféra bevonása nélkülözhetetlen, a speciális szaktudás, a tőke hiány és a piaci kapcsolati tőkehiány kompenzálása érdekében. A kistérségekkel ki kell alakítani olyan formális (stratégiai célú és tartalmú) kapcsolatot, melyek összehangolják, mind a kistérségi, mind a megyei szakmai feladatokat, kezdeményezéseket. C. 4. A célrendszer szakaszolása A Megye fokozatos átszervezés és a felhalmozódott adósságállomány kezelése az előfeltétele annak, hogy egy jól átgondolt időhorizonton meghatározásra kerülhessenek a célrendszerben megfogalmazottak meghatározása. Ezen elemek megfogalmazása a fenntartható önkormányzati működés egyik alapvető biztosítéka kell, hogy legyen. Prioritási sorrendben az alábbi feladatok végrehajtását kell elérni: intézményrendszer felülvizsgálata, kötelező és önként vállalt feladatok elkülönítése, adósságállomány optimalizálása, vagyonstruktúra felülvizsgálata fenntartható önkormányzati működés kialakítása.

50


D. A Gazdasági Program végrehajtását biztosító feltételrendszer D. 1. A helyi társadalmi és civil szervezeti környezettel szembeni elvárások. Az önkormányzati szolgáltatások vonatkozásában a költségkímélő megoldásokat előnyben kell részesíteni és az eshetőlegesen fellelhető költségpazarló megoldásokat el kell hagyni. Az Önkormányzatnál 2011. évben részletes szakértői vizsgálatok kerülnek lefolytatásra, melyek nyomán változások várhatók, annak érdekében, hogy a kialakult adósságspirál ne gyűrűzzön tovább. Ahhoz, hogy a Megye orvosolja gazdálkodási problémáit nagyobb fegyelemre van szükség. A Megye alkalmas egy új logika alapján új struktúrák kialakítására és így arra is, hogy az elkövetkezendő 2-3 év vonatkozásában olyan állapotokat hozzon létre, melyek által az adósságállomány csökkenhet és a gazdálkodás stabilizálódhat. A feladatok végrehajtásához együttműködőkre és a problémát átérzőkre van szükség, és ha a megfelelő emberek a megfelelő helyeken végzik tevékenységüket a Megye megteremtett lendületét meg lehet őrizni vagy még magasabb szintre lehet emelni.

51


D. 2. A Gazdasági Program finanszírozhatóságának adottságai a bevételi és támogatási politika függvényében. A kölcsön pénzeszközök tekintetében az Önkormányzat minden estben olyan terveket fog készíteni, mely a tőke és kamattörlesztési kötelezettségek teljesítésének bemutatására szolgál, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó működési többletköltségek finanszírozási módját prognosztizálja. A hitelfelvételből (kötvénykibocsátásból) származó források felhasználása olyan beruházások esetén értelmezhető, melyek hosszú távon biztosítják az Önkormányzat számára azon forrástöbbletet, mely a külső forrásből származó fizetési kötelezettségeket, valamint a fejlesztés működési többletigényét biztosítani tudja. A költségvetés végrehajtása során fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig csak a bevételi előirányzatok megfelelő szintű teljesülése esetén vállalható. A bevételek teljesülésének elmaradása esetén a Közgyűlés elnöke a kiadási előirányzatok felhasználását az Önkormányzat likviditási tervének adataihoz igazodva korlátozza. Bevételkiesés esetén – annak mértékére figyelemmel – a Közgyűlés Elnöke elsősorban a kötelezettséggel nem terhelt egyszeri kiadások, a speciális célú támogatások, fejlesztési célú előirányzatának felhasználását korlátozza. Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a Közgyűlés Elnöke – a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett – a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási (pénzfelhasználási) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül a szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti a Megye költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében. Az Önkormányzat év közben keletkező többletbevételeit a költségvetési hiány csökkentésére kell fordítani. Amennyiben a többletbevétel céljellegű, akkor a meghatározott célhoz kapcsolódó kiadási előirányzatának növelésére használható fel. Az önkormányzat költségvetéséből meghatározott céllal biztosított támogatások kizárólag érvényes megállapodások alapján folyósíthatók, melyeket beszámolási és elszámolási kötelezettség terhel.

52


Ezen megállapodásoknak tartalmaznia kell, hogy a kedvezményezett a támogatást milyen célra használhatja fel. Több cél megjelölése esetén külön kell rendelkezni az egyes feladatokra vonatkozó támogatás összegéről. A megállapodásoknak továbbá tartalmazniuk kell a finanszírozás ütemezését és az elszámolási határidőket. Amennyiben a támogatott előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, ezt követően a következő évben támogatásban nem részesülhet. A következő évek költségvetési gazdálkodás során a költségvetési rendeletekben foglaltakon túlmenően további kötelezettséget vállalni csak a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság véleményezését követően lehet. Pénzügyi tartalmú, a költségvetés évében, illetve az azt követő években pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság támogató véleményezésével terjeszthetők a Közgyűlés elé. Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelente, valamint meg kell jelölni a többletkiadást ellentételező bevételi forrást is. A Közgyűlés a hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz kapcsolódóan saját hatáskörben megtartja a közép-, és hosszú lejáratú hitelfelvételre, kötvény kibocsátásra vonatkozó döntést. A közép-, és hosszúlejáratú hitelfelvétel, kötvény kibocsátás fedezetére az önkormányzati törzsvagyon és a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel. Az éven belül felvett és visszafizetett likviditási hitel a közszolgáltatási alapfeladatok folyamatos működtetéséhez használható fel. Az intézményi költségvetés végrehajtása során a költségvetési szerv vezetője fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhat és kifizetéseket is ezen összeghatárig rendelhet el. Az előirányzatok túllépése esetén a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását és felelősségre vonását kezdeményezi. Az intézmények tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni. A kiadások a bevételek teljesülési ütemére tekintettel teljesíthetők. A saját bevételből tervezett kiadás teljesítésére bevételi elmaradás esetén, annak mértékében nem vállalható kötelezettség.

53


D. 3. A kedvezőtlen adottságok és kialakult eladósodottsági helyzet megszűntetésére irányuló törekvések célrendszer függvényében történő megfogalmazása. Fejér Megye Közgyűlése által közbeszerzési eljárás keretében 2011. február 3-án megrendelt munka lesz képes választ adni arra, hogy részleteiben milyen területeken vannak döntési zavarok vagy rosszul pozícionált megoldások, amelynek eredményeként fény derülhet azokra a területekre, amelyek kevésbé ellenőrzöttek és magukban hordozzák a nem racionális gazdálkodás alapelemeit. A közigazgatási auditálás ki fog terjedni – az előzetes áttekintő jellegű vizsgálat megállapításai miatt is – nem csak az Önkormányzat költségvetésének, vagyongazdálkodásának kiadási oldalaira, hanem feltérképezi a bevételi oldalon található diszharmóniákat, vagy a hatékonyság- és ezzel bevételcsökkentő elemeket is. A bevételi oldal vizsgálata választ ad majd arra, hogy melyek azok a területek, amelyek nem képviselnek megfelelő hatékonyságot, de egyben felderíti azt is, hogy milyen szempontok szerint kell az adóterhelést, egyéb bevételi jogcímek terhelését megosztani és gondoskodni a nivellált rendszer megvalósításáról. A közigazgatási auditálásnak az a célja, hogy felderítse azokat a területeket, ahol jelentős megtakarításokat lehet elérni, vagy legalább a döntést hozó közgyűlés elé tárja azokat az alternatívákat, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy dönteni tudjanak a finanszírozási források függvényében egyes területek átcsoportosításáról vagy a gyengébb finanszírozások megvalósíthatóságáról. A pénzügyi-gazdasági szabályozási terület áttekintése, de ide sorolhatnánk a vagyongazdálkodási feltételrendszer részletes vizsgálatát is azt eredményezheti, hogy a döntést hozó képviselők jobb tájékoztatást kaphassanak a szolgáltatások árairól, összefoglalva a költségvetés mindenkori felhasználásáról. Nagyon lényeges területnek véljük, hogy olyan koordinált pénzellátási rendszer és ezt követően sok információt biztosító kontrolling rendszer és emellett korszerű költségvetés tervezési metódus kerülhet kialakításra, amely biztosítja a takarékosabb, de a szolgáltatások mennyiségét és színvonalát csak a legszükségesebb mértékben érintő rendszerét.

54


Arra is szüksége van Önkormányzatunknak, hogy a folyamatos megszigorítások helyett gyakorlati tapasztalatokból kiinduló olyan módszerek alkalmazására is javasatok szülessenek, amelyek képesek integrálni az off-budget törekvéseket, azzal együtt, hogy a civil szervezeti és lakossági elképzelések megvalósítása is teret kaphasson. Nyilván az itt felsorolt okok, illetőleg indokok mellett viszonylagosan súlyos és nehezen koordinálható finanszírozási problémákat is meg kell oldani, amely megoldásoknak természetesen eddig a napig az volt a gátja, hogy az Önkormányzat nem rendelkezett hosszabb távra racionális feladatellátási elképzeléssel. A most megalkotott Gazdasági Program az Önkormányzat racionalizáltabb gazdálkodásának első mérföldköve.

55


D. 4. Víziók az elkövetkezendő évek költségvetésére, az adósságspirál megszűntetésére, a szolgáltatási feltételrendszer megváltoztatására. Az új vezetés a jövőben nem enged felesleges pénzkiáramlást, de be kell látnunk, hogy „öreg a csap” és minél jobban próbáljuk szorítani, egyik napról a másikra nem lehet a most már csak felesleges csepegést megszűntetni. A jövő költségvetései esetében a hiány összegéből majd látszik, hogy az Önkormányzat megkísérli az előirányzatok oldaláról biztosítani valamennyi feladat kiadási keretét, de szükség lesz a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, nagyobb fegyelemre, és a felesleges kiadások csökkentésére. A költségvetési tervezetekben kimutatott hiányt a Megye majd finanszírozni képes és a költségvetési rendeletben meghatározott gazdálkodási szabályok várhatóan azt eredményezik, hogy már érezhető megtakarítások csökkenteni is képesek a tervezett hiányokat. A költségvetési tervezés döntő részében át fog állni a feladatfinanszírozás logikájára. Ez közelebbről azt jelenti, hogy valamennyi intézmény beleértve az Önkormányzati Hivatalt is, de a Megye tulajdonlásával érintett vállalkozásokat is a rájuk bízott feladatokhoz megfelelő költségvetési előirányzatokat kapnak és ezek alapján folytatják a gazdálkodást. A 2011. évi költségvetési tervezet szándékaink ellenére nem tudott olyan, a megnövekedett kiadások ellentételeként jelentkező bevételi nagyságrendet felsorakoztatni, amely legalább részben fedezetet biztosított volna az adósságállomány csökkentésére. Hangsúlyozni kell, hogy a benyújtott költségvetési tervezet nem képes ellentételezni – belső szerkezetét illetően is – a központi adóemelések hatásait, így néhány területen már érezhetőek apróbb megszorítások, amelyeket nem titkoltan egyrészt a 2011. évi költségvetési gazdálkodás során, de ezt követően is még jelentősebb hatású intézkedések követnek. Az eddigiekben feltárt gazdálkodási fegyelmezetlenségek pénzpazarló megoldások az indokoltnál bőségesebb juttatások felülvizsgálatra kerülnek és egyes esetekben megszűntetésükre is szükség van.

56


A Megye gazdálkodásában, költségvetésének felhasználásában elsődlegesek lesznek a beszedhető bevételekhez igazodó kiadás teljesítések, a fegyelmezett gazdálkodás, és az új pénzellátási rendszer. A 2011. évi gazdálkodás alapvető jellemzője a finanszírozási módszerek megváltoztatása mellett az elengedhetetlen racionalizálás, amelyre vonatkozóan az önkormányzati átvilágítások anyagai folyamatosan készülnek. A költségvetés végrehajthatóságához a gazdálkodási fegyelem jelentős erősítésére van szükség valamennyi területen. A gazdálkodási fegyelem erősítésének érdekében vizsgálatokat fogunk végeztetni és javaslatokat teszünk a felelősségre vonásra, vagy ezeket saját hatáskörben megtesszük.

57

E. Összefoglalás és határozati javaslatok


E. 1. A Megye küldetésnyilatkozatával összhangban a célok Fejér Megye Önkormányzatának Gazdasági Programja kielégíti azokat a feltételeket, amelyeket a jogszabályok a Gazdasági Program követelményeként előírnak. A Gazdasági Program megalapozását szolgáló stratégiai célkitűzések megadják a kereteit a 2011-2014. évek közötti ciklus teendőinek, azonban a stratégiai prioritások azt indokolják, hogy az ágazati politikák és ágazati projekt területek túlnyúljanak a 2014. éven és tartalmazzák az Önkormányzat szándéka szerint az következő ciklus főbb teendőit is. A Gazdasági Program kezelésére vonatkozóan tehát azt kell megállapítani, hogy a források és a munkafázisok alakulásának vetületében elsődlegesen az átfogó projekt területek a megvalósítandók a ciklusban, de szükség esetén az ágazati politikák fontosságának sorrendjében megvalósíthatók az ezen a területen megjelölt projektek is. A Gazdasági Program a Közgyűlés jóváhagyásával válik cselekvési programmá és a cselekvési program évenkénti lebontása az éves költségvetési koncepciókban, majd számszerűen az éves költségvetésben jelenik meg. E. 2. Az intézkedési terv a Gazdasági Program végrehajtásához feladatellátási és működési koncepciójának meghatározása (CCA-val együtt) 2011. április 30. finanszírozási politikát szükséges meghatározni (CCA-val együtt) 2011. május 15. a gazdálkodási fegyelem megszigorítására vonatkozó körülmények 2011. május 30. megteremtése kötelező és nem kötelező feladatok feltérképezése (CCA-val együtt) 2011. június 15. a vagyonértékelések mellett egy pontos vagyonkataszter felfektetése 2011. június 30. a vagyongazdálkodással megbízott szervezetek számára gazdaságossági és 2011. július 15. hatékonysági követelmények támasztása, értékelési rendszer működtetése a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó rendeletek és szabályzatok 2011. július 30. költségvetés tervezési rendszer korszerűsítése (CCA-val együtt) 2011. augusztus 15. a szerződéses rendszer, a támogatáspolitika felülvizsgálata (CCA-val együtt) 2011. augusztus 30. strukturált döntési és kontrolling rendszer kialakítása 2011. szeptember 15. Önkormányzati Hivatal szervezetének felülvizsgálata (CCA-val együtt) 2011. szeptember 30. kontrollált tervezési és gazdálkodási rendszer kialakítása (CCA-val együtt) 2011. október 15. a külső forrásbevonások, az adósságok kezelési rendszerének kialakítása 2011. október 30. a kötelezettségvállalási rendszer korszerűsítése 2011. november 15. közszolgáltatási szerződések alkalmazása (CCA-val együtt) 2011. november 30.

58

E. 3. Határozati javaslat


Fejér Megye Közgyűlése a Gazdasági Programot megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1. Fejér Megye Közgyűlése a Gazdasági Programban foglalt célkitűzésekkel és elvekkel egyetért, a Programot elfogadja, végrehajtását támogatja, s egyben felkéri a Közgyűlés Elnökét, hogy a Programban rögzített határidők és ellenőrzési pontok szerinti tartalom kidolgozását követően, a Program megvalósítása érdekében, hatáskörében a szükséges egyeztetéseket, intézkedéseket és döntéseket, a felelős személyek és bizottságok bevonása mellett hozza meg, azokról évente számoljon be. 2. Fejér Megye Közgyűlése a Gazdasági Program végrehajtását kötelezővé teszi az intézkedési tervben foglalt valamennyi elemnek és ennek érdekében a végrehajtást segítő célszerű magatartást vár el a helyi társadalmi-, civil szervezeti-, lakossági- és gazdasági társasági környezettől, beleértve a kormányszervek és hivatalok támogatást elváró magatartását is. Székesfehérvár, 2011. április 27.

Vargha Tamás

59

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

Recommend Documents