FEJÉR MEGYE K Ö Z E G É S Z S É G Ü G Y É N E K T Ö R T É N E T E 1865—1903 K Ö Z Ö T T SZILVÁGYI
IRÉN
A X I X . századvégi Fejér megye népességének a l a k u l á s á b a n a korabeli felmérések szerint növekedés történt. A z 1836, 1870, 1890-es népszámlálások szerint 1836-ban a megye népességszáma 165 225 volt. A z 1870-es évben a népszámlálók 205 320 lakost találtak a megyében, 1890-ben pedig ez a szám 231 548-ra emelkedett. A megyéhez egy szabad királyi j o g ú város, Székesfehérvár, 16 m e z ő v á r o s , 77 falu, 188 puszta, illetve lakott település tartozott. Fényes Elek adatai szerint 1863-ban a bicskei j á r á s ban 43 623, a csákvári j á r á s b a n 62 558, a sármelléki j á r á s b a n 74 192, Székesfehérvár városban 17 950 a lakosok l é t s z á m a . H a ezeket az adatokat összevetjük az orvosok, gyógyszerészek, illetve a megyében található gyógyszertárak számadataival döbbenetes képet kapunk. Megállapíthatjuk, hogy a közegészségügyi ellátottság igen rossz. A betegségek egymás u t á n szedték a maguk áldozatait, tizedelték a lakosokat. Egy-egy j á r v á n y o s megbetegedés m á r komoly gondot jelentett. A csekély létszámú közegészségügyi személyzet mellett gon dolni sem lehetett a beteg ember h a t h a t ó s kezelésére, a megelőzésről nem is beszélve. A z adatok azt bizonyítják, hogy m á s megyében sem volt jobb a helyzet. Fényes Elek szerint orvosok száma G y ő r ö t t 12, S z e n t m á r t o n b a n 1, seborvos G y ő r ö t t 12, Szent m á r t o n b a n 2, Téthen 2, Felpécen és K o r o n c ó n egy-egy, okleveles b á b a 45. Gyógy szertár ellátottságban sem j o b b a helyzet. Gyógyszertárak száma G y ő r ö t t 5, G y ő r Szigeten l . Ugyanebben az időben Baranya megyében Pécsen kívül 8 orvos, 20 seb orvos és 14 b á b a m ű k ö d ö t t . Pécsen az egészségügyre 30 orvos, sebész és b á b a ügyelt. A gyógyszertárak száma mindössze 4 . 1
2
3
4
5
6
A közegészségügyi rendelkezésről szóló 1876. évi X I V . törvénycikk megkísérelte a törvény erejével és szigorával rendezni, egységes mederbe terelni az ország köz egészségügyi helyzetét. A közegészségügyi rendelkezés széles területet fogott á t . 7
1
2
3 4 5 B r
A népmozgalom főbb adatai 1828—1900. Budapest, 1972. 23. (Központi Statisztikai Hivatal kiadványa) Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földirati s történelmi szempontból. Pest, 1865. I . kötet, 95—96. Szilvágyi Irén: Az elmaradottság statisztikája. Fejér Megyei Hírlap, 1974. július 28. 11. Fényes Elek: im. 158. Fényes Elek: im. 19. Fényes Elek: im. 23. Az 1876. évi országgyűlési törvénycikkek. Bp. 1876. X I V . törvénycikk a közegészségügyi rendezésről, 104—153.
Lényeges részét képezte a törvénynek annak kimondása, hogy a belügyminiszter olyan vidéken, ahol a halálozás a k o r á b b i a r á n y t jelentősen felülmúlta, elrendelte annak kutatását, hogy m i az oka a halálesetek gyors növekedésének, t o v á b b á intézkedések megtételét szorgalmazták annak érdekében, hogy a halálozási szám csökkenjék. K ü l ö n ö s e n fontos volt a közegészségügyi rendelkezésekben foglaltak sikeres meg valósítása érdekében, hogy a vármegyék rendelkezzenek megfelelő számú és képzett ségű orvossal, ápolószemélyzettel, t o v á b b á felszerelt kórházzal. Fejér megye nagy kiterjedése, valamint a lakosság növekvő létszáma szükségessé tette, hogy minél t ö b b e n legyenek a v á r o s b a n és a megyében, akik élethivatásul választották az orvosi és gyógyszerészi pályát. Ezeknek a s z á m a azonban nem növe kedett a város lakosságának létszámnövekedése a r á n y á b a n . Thirring Lajos adatai szerint Székesfehérváron a népesség létszáma a következő képpen alakult : 8
lakosok száma
1869 1880 1890 1900
22 26 28 32
9
683 589 942 167
A tárgyalt időszakban Székesfehérvárott új házak sora é p ü l t , b á r ezek nem min denben feleltek meg a közegészségügyi követelményeknek. A z adatok szerint a szám szerű fejlődés a k ö v e t k e z ő : év
1857 1880 1890 1900
házak száma Székesfehérvárott
10
1615 1974 2521 2621
Annak ellenére, hogy az egészségügyi törvény 11. §-a világosan és egyértelműen kimondta, hogy az ú j o n n a n épült vagy átalakított helyiségek lakhatása v á r o s o k b a n csak az egészségrendőri szemle u t á n engedhető meg — és csak abban az esetben, ha a szemle kielégítő véleménnyel zárult — továbbra is épültek olyan házak, amelyek építői a legelemibb egészségügyi követelményeket sem vették figyelembe (pl. 10—15 Az 1876. évi országgyűlési törvénycikkek. Ím. 106—107. old. T h i n ing Lajos: Székesfehérvár és Fejér megye népességének fejlődése és összetétele. Magyar Statisztikai Szemle X V I . évf. 3. szám, 209. Thirring Lajos: im.
lakáshoz csak egyetlen W C - t építettek stb.)- Beszédes bizonyítékai a korabeli egészség telen épületeknek azok a h á z s o r o k is, amelyeknek utolsó tanúit most számolják fel Székesfehérvárott. A régi Székesfehérvár Fényes Elek adatai szerint feloszlott a b e l v á r o s r a és négy kül városra: a Felsővárosra, a R á c v á r o s r a , a T ó v á r o s r a , a Vízivárosra, amelyet a Gajapatak és a Sárvíz csatorna választott el e g y m á s t ó l . Érdemes egy pillantást v e t n ü n k arra, hogy Székesfehérvár h á z a i n a k száma a X I X . század derekán hogyan oszlott meg a belváros és a négy külváros k ö z ö t t : 11
12
városrész
házak száma
Belváros Felsőváros Víziváros Tóváros Rácváros
215 742 80 169 368 13
A házak t ú l n y o m ó többsége egyrészt földszintes, másrészt egészségtelen. A lakások szűkek, dohosak és nyirkosak voltak, a falak salétromosak, és nem egy lakásba soha sem jutott be napfény. Természetesen ilyen k ö r ü l m é n y e k között a betegségek és a j á r ványok tizedelhették a város lakóit és azok között is elsősorban a gyermekeket. Fejér megyében magas volt a j á r v á n y o s megbetegedésben meghalt gyermekek száma. Tíz év alatt vörhenyben 145, k a n y a r ó b a n 109, görcsös köhögésben 241, torokgyíkban pedig 188 gyermek halt meg. A vörheny j á r v á n y o s méretekben Székesfehérvárott hatszor lépett fel 1866, 1867 és 1871—1874 k ö z ö t t . A kanyaró a vizsgálat alá vett tíz évben ötször, 1867, 1869, 1872—1874 között jelentkezett és szedte áldozatait. Fejér megye 1868. évi közegészségügyi helyzetét, a lakosság orvosi ellátottságát, illetve ellátatlanságát jól tükrözik azok az adatok, amelyeket a megye alispánja tett közzé éves jelentésében. Eszerint hivatalos állásban volt a megyénél 2 főorvos, fizetésük 600, illetve 400 forint. A megyénél h á r o m járási seborvos m ű k ö d ö t t , fizetésük egyenként 300 forint. A h á r o m j á r á s i szülésznő fizetése 100—100 forintban állapítta tott meg. Ugyanakkor a megye területén 1868-ban az orvosok s z á m a 19, a m á r fentebb említett két megyei főorvossal e g y ü t t . 14
15
16
17
10
19
1 1 1 2 1 3 1 4 1 5
1 6 17 18 19
Szilvágyi Irén: Székesfehérvár régi épületei a X V I I I — X I X . században. (Kézirat) Szilvágyi Irén: im. és Fényes Elek: im. 108. Szilvágyi Irén: im. és Fényes Elek: im. Szilvágyi Irén: Az elmaradottság statisztikája. Fejér Megyei Hírlap, 1974. július 28. 11. Fanta Adolf : Székesfehérvár város népesedési mozgalmának és közegészségügyének 10 évi története 1865—1874, valamint javaslatok a közegészségügy javítása érdekében. Székes fehérvár, 1875.31. Fanta Adolf: im. 31. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 24. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 23. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 23.
Ezeknek száma j á r á s o n k é n t a következőképpen oszlott megr általános orvosok
járás
sebészek
száma Sármelléki Csákvári Bicskei
8 7 2
10 8 10
Ismeretesek 1868-as évre vonatkozólag az állatorvosok é s a gyógyszerészek adatai i s . A z állatorvosok s z á m a 14, az okleveles gyógykovácsoké 30. A z egészség ügyi szakszemélyzethez tartozott továbbá a megye területén levő tizenkét gyógyszertár tulajdonosa és az ö t v e n h á r o m okleveles s z ü l é s z n ő . 1886-ban Fejér megye területén a közegészségügyi személyzet s z á m a a következő képet mutatja : 21
22
tiszti főorvos járási orvos megyei állatorvos községi orvos körorvos
1 5 2 8 25
A felsorolt adatokhoz tartozik, hogy ugyanebben az esztendőben Fejér megyében egy községi és egy körorvosi állás betöltetlen v o l t . A fentiek mellett 7 m a g á n o r v o s dolgozott a megyében, így az orvosok s z á m a az 1886. évben m i n d ö s s z e 48 Fejér vár megye egész területén. A z 1894. évi adatok m á r kibővítik a k é p e t . I t t felsorolták a fogorvosokat is. Az adatok szerint fogászattal és foghúzással negyvenötén, nagyobb részben orvosok foglalkoztak. Bővült a k é p azzal, hogy adatokkal rendelkezünk arra vonatkozólag is, hogy ebben az i d ő b e n Sóskúton és Velencén fogtechnikus is m ű k ö d ö t t . A megyében orvosi engedéllyel 7 egyén „vérlebocsátással" foglalkozott. Halottkémleléssel 102-en foglalkoztak, k ö z ö t t ü k falusi papok és tanítók is voltak, akik m ű k ö d é s ü k e t az alispáni jelentés tanúsítása szerint nagy odaadással v é g e z t é k . A z 1876. évi közegészségügyi rendelkezés kimondta, hogy M a g y a r o r s z á g o n orvosi gyakorlatot csak az folytathat, aki az ország területén m ű k ö d ő egyetemek által kiállí23
24
25
26
27
28
Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér
megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 23. megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 23. megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 23. megyei Levéltár. Fejér vármegye alispánjának megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának
éves jelentése éves jelentése éves jelentése éves jelentése éves jelentése éves jelentése
1886. évről. 1886. évről az 1894. évről. az 1894. évről. az 1894. évről. az 1894. évről.
29
tott orvosi oklevelet szerzett. A közegészségügyi rendelkezés tehát megkönnyítette a kuruzslók elleni fellépést, azonban m ű k ö d é s ü k e t nem t u d t á k véglegesen felszámolni. A megye falvaiban t o v á b b r a is megtalálhatók voltak a javasasszonyok, kuruzslók, akiknek a tevékenysége sok áldozatot követelt. K ü l ö n gondot jelentett és nagy erőfeszítést is kívánt a j á r v á n y o s és ragályos beteg ségek elleni küzdelem. A z 1876. évi X I V . törvénycikk rögzítette a járvány elleni küzdelem fontosságát akkor, amikor kimondta, hogy a községi elöljáróságok köteles sége a közegészségügyi ügyekben elsőfokú hatóságnak azonnal jelenteni, mihelyt valahol t ö b b személy egyidejűleg ugyanazon betegségbe esik, vagy ha ragályos k ó r o k esetei mutatkoznak. A törvény kötelezővé tette a járvány elfojtására minden szükséges intézkedés gyors megtételét, a kellő orvosi segélynyújtást, valamint a gyógyszerkészlet megszerzését, a betegeknek az egészségesektől való elkülönítését, a fertőtlenítés meg történtét. Ugyancsak elrendelték a j á r v á n y állásáról és terjedéséről szóló statisztikai adatok, valamint a j á r v á n y keletkezésére, jellegére, lefolyására, t a r t a m á r a v o n a t k o z ó dőszaki zárójelentések elkészítését is. A j á r v á n y gyors térhódítását elősegítette az a k ö r ü l m é n y , hogy Székesfehérvár városát mocsaras területek szegélyezték. A külterületek zsúfoltak voltak, csatornázás hiányában a szennyvíz az u t c á r a , udvarokba került. A szemétszállítás megszervezve nem volt, hulladékhegyek tornyosodtak nem messze a l a k á s o k bejáratától, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a járványos megbetegedések táptalajt találtak maguknak. A j á r v á n y o k között a görcsös köhögés j á r v á n y o s méreteket az 1871. és az 1873. években öltött, míg a k o r á b b i években, 1867-ben és 1868-ban is komoly gondot jelen tett, de nem ért el j á r v á n y o s szintet. A j á r v á n y o s méretű betegségek között a leg nagyobb veszedelmet a kolera okozta. Tormay K á r o l y adatai szerint a kolera 1866. július végén érte el Magyarországot. Pozsony, Nyitra, K o m á r o m , Esztergom, Fejér és Pest megyében fordultak elő megbetegedések. A z adatok tanúsága szerint a kolerában megbetegedettek száma összesen 153 705 volt, s az esetek közül 69 628 végződött halállal. A kolera Székesfehérvárott elsősorban azokat a részeket t á m a d t a meg, ahol a legelhanyagoltabbak voltak az utcák, ahol egyáltalán nem t ö r ő d t e k az alapvető köz egészségügyi előírások b e t a r t á s á v a l . így t á m a d t a meg a j á r v á n y a Kecskeméti, a Zámolyi és a Kertalja u t c á k a t . Ezeknek lakói a szemetet az u t c á r a hordták és oda — többnyire a m á r ott levő szemétre — öntötték a szennyes vizet is. Pusztított a kolera a G y ü m ö l c s utca és az Apáca utca lakói között is. Ezeken a helyeken az utakat szeméttel töltötték f e l . A város gondozottabb részén, a Belvárosban 1866-ban 30
31
32
33
34
35
36
29
30 3 1 3 2 3 3
8 4 3 5 1 6
Az 1876. évi országgyűlési törvénycikkek. Bp. 1876. XIV. törvénycikk a közegészségügyi rendelkezésről, 115. Az 1876. évi országgyűlési törvénycikkek, im. Fanta Adolf: im. 31. Fanta Adolf: im. 33. Tormay Károly: A colera-járvány Magyarországban nevezetesen Pesten. Hivatalos Statisztikai Közlemények I . 2. 1868. 145. Idézi: Dóka Klára: Közegészségügyi viszonyok Pesten az 1866. évi kolerajárvány idején. Comm. Hist. Artis Med. 80. (1976). 54. Fanta Adolf: im. 34. Fanta Adolf: ím. 34. Fanta Adolf: im. 34.
mindössze négy, 1872—1873 k ö z ö t t pedig m i n d ö s s z e két esetben fordult elő kolerás megbetegedés. A z adatok tanúsága szerint 1866. szeptember 8-án tört k i a kolera a városban és október 27-én szűnt meg. Megbetegedett 187 személy, közülük meghalt 101, vagyis a betegeknek t ö b b mint a fele. 1872-ben a j á r v á n y november 28-án kezdődött és 1873. j a n u á r 4-ig tartott. E z u t á n szünet állt be, majd augusztus 2-án ismét d ü h ö n g ö t t a járvány, egészen o k t ó b e r 5-ig. 157 ember betegedett meg a j á r v á n y időszaka alatt. Ugyanakkor a halottak száma 83 fő v o l t . Nem nehéz magunk elé k é p z e l n ü n k a régi leírásokból azt a d ö b b e n e t e t , amelyben a város élt. A z emberek b e z á r k ó z t a k , sokan végítéletről beszéltek, voltak akik elmene kültek a v á r o s b ó l . A járvány e l s ő s o r b a n a szegényebb családokat és a város kül területén l a k ó k a t sújtotta. Ezek az emberek a legnagyobb nélkülözések között, m á r ó l - h o l n a p r a éltek. A z 1868-as évben is rendkívül magas volt Fejér megye területén a j á r v á n y o s meg betegedések s z á m a . 1868 f e b r u á r j á b a n a kiütéses hagymáz j á r v á n y o s méreteket öltött a megye h á r o m községében, Baracskán, Z á m o l y o n és K a j á s z ó s z e n t p é t e r é n . A járvány m á j u s 16-án szűnt m e g . Május második felétől november végéig a megye szinte egész területén váltóláz p u s z t í t o t t . A váltóláz a korábbi é v e k b e n is előfordult, elsősorban a sármellékijárásban szedte áldozatait. 1868-ban azonban halálesetről csak a csákvári j á r á s b ó l adtak h í r t . 1 868-ban k a n y a r ó , vörheny, b á r á n y h i m l ő , h ö r g h u r u t megbetegedést jelentettek. J á r v á n y o s jellegű megbetegedésekről a sármelléki j á r á s egyes községeiből vannak adataink. A kor viszonyai között a megye egészségügyi személyzete megtett mindent, hogy a járványos megbetegedést egyrészt megelőzze, másrészt pedig a j á r á n y o k terjedését meggátolja. A fennmaradt k i m u t a t á s o k d o k u m e n t á l j á k , j á r á s o n k é n t i megosztásban, a védőhimlő oltásban részesített gyermekek s z á m á t . A kimutatások szerint a bicskei j á r á s b a n a beoltott gyermekek s z á m a 1131, a csákvári járásban 2088, a sármelléTd j á r á s b a n pedig 2920. Védőhimlő oltásra összeírtak a megye területén 5891 gyermeket. 1885-ben védőhimlővel 6887 személyt olttottak be. 1887-ben a védőhimlő oltás keresztülvitele érdekében 35 o l t ó k ö r z e t r e osztották Fejér m e g y é t . A z oltóterületek37
36
39
40
41
42
43
44
45
40
47
40
49
50
51
3 7 3 8 3 9 4 0 4 1 42 4 3 4 4 45 4 6 4 7 4 8 4 9 5 0 5 1
Fanta Adolf: im. 34. Fanta Adolf: im. 33—34. Fanta Adolf: im. 33. Fanta Adolf: im. 34. Fanta Adolf: im. 34. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 32. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 32. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 32. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 32. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 32. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 31. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 32. Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 32. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1885. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1887. évről.
ben az oltást befejezték, elmaradt azonban az újraoltás kilenc oltókerületben. A z 1887. évi oltási statisztika a következő képet m u t a t t a : 52
h i m l ő ellen b e o l t a n d ó és újraoltandó j ó sikerrel beoltottak az első oltásnál az újraoltásnál nem használt az oltóanyag álhimlő képződött nem jelent meg az utóvizsgálaton oltatlan maradt betegség vagy gyengeség miatt oltásnál nem jelent meg
21 540 gyermek 8 032 gyermeket 12 217 gyermeket 73 esetben 33 esetben 32 gyermek 102 gyermek 1051 gyermek
A z adatok azt tanúsítják, hogy Fejér megyében 1896-ban 36 oltóállomást állítottak f e l . A 36 oltóállomáson összesen 15 484 személyt oltottak be, ebből az újraoltottak s z á m a 8339 volt. 1896-ban 3537-tel t ö b b e t oltottak be, m i n t 1895-ben. Ezt indokolta az a k ö r ü l m é n y , hogy a hólyagos himlő két j á r á s hat községében j á r v á n y o s á n , a többi j á r á s o k b a n pedig szórványosan mutatkozott. A j á r v á n y o s megbetegedések fajtája és szóródása a következő képet mutatta 1885—1887 között Fejér megye k ö z s é g e i b e n : 53
54
55
56
év
a betegség megnevezése
1885
1886
6 2 5 3 5 4 5 5 5 6
Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér
előfordulási helye
roncsoló torok lob
Pátka, Hantos, Báránd, Szolgaegyháza
vészhimlő
Cikolapuszta, Adony
vörheny, kanyaró
Martonvásár, Sáregres, Balinka, M ó r , Csákvár, Polgárdi, Szár, Űjbarok, Vál, Lovasberény, Nádasdladány, Moha, M ó r , Csór, Kajászószentpéter
hörghurut
Bodajk, Mór, Isztimér, Guttamási
tüdőlob
Csákvár, Ondód
szemcsés kötőhártyalob
Sárpentele
kolera
Mány, Hercegfalva, Dunapentele, Tárnok, Martonvásár, Adony, Ercsi, Rácalmás
megyei Levéltár, megyei Levéltár, megyei Levéltár, megyei Levéltár, megyei Levéltár,
Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér
vármegye vármegye vármegye vármegye vármegye
alispánjának alispánjának alispánjának alispánjának alispánjának
éves jelentése éves jelentése éves jelentése éves jelentése éves jelentése
az az az az az
1887. évről. 1896. évről. 1896. évről. 1896. évről. 1885—1886. évről
A következő évi adatok m á r a betegség megnevezését, a betegek s z á m á t és az elhaltak számát a d j á k . 57
betegek száma
betegség megnevezése
elhaltak száma
kanyaró vészhimlő hagymáz roncsoló torok lob hörghurut
2034 1103 691 196 953
138 396 195 120 144
Összesen:
4977
993
A járványos megbetegedés ellen folytatott küzdelem komoly erőfeszítést és anyagi áldozatot is kívánt. A küzdelem az évek során növekedett, illetve egyik napirendi pontját képezte a megye közegészségügyének. Nem volt ritka az sem, hogy a j á r v á n y o s betegségek megakadályozása é r d e k é b e n bezárták az iskolákat is. A z 1886-os évben Dunapentelén és R á c a l m á s o n j á r v á n y o s méreteket öltött a kolera. A z egészségügyi hatóságok messzemenő gondot fordítottak arra, hogy a kolera továbbterjedését megakadályozzák, m á s községekbe való b e h u r c o l á s á n a k gátat szabjanak. A korabeli Fejér megyét a vasúthálózat négy irányban is átszelte, és a közlekedési utakon a járványok b e h u r c o l á s a a legnagyobb óvintézkedések mellett is megtörténhetett. Ezért az úgynevezett járványbizottságok felállítását h a t á r o z t á k el, berendezték a j á r v á n y k ó r h á z a k a t , kirendelték az utcabiztosokat, a gőzhajó á l l o m á s o n pedig éjjel-nappal orvosi szemlét t a r t o t t a k . Gondot jelentett a betegek elkülönítése az egészségesektől. A korszak zsúfolt és egészségtelen lakásviszonyai k ö z ö t t — ame lyekről m á r a fentiekben szóltunk — szinte megoldhatatlannak tűnt a betegek elkülö nítése, táplálkozásának helyes kialakítása, gyógykezeltetése. A megye alispánja fel m é r t e , hogy a r á v á r ó feladatok k ö z ö t t a egyik legfontosabb a megyei lakosok életszín vonalának emelése. Ismeretesek azonban a X I X . századvégi és a X X . századeleji munkanélküliség kirívó gondjai. Munkaalkalmat biztosítani nem tudtak, így tehát a t o v á b b i a k b a n is számolniok kellett azzal, hogy a megye lakosságának táplálkozási szintje, a megfelelő keresetforrás h i á n y á b a n , nem éri el a kívánt mértéket, sőt meg sem közelíti a z t . 58
59
60
61
A vármegye tisztifőorvosa, az adonyi járási orvos, dr. Károlyi Gyula, s a rácalmási községi k ö r o r v o s , dr. Mészáros Ferenc példát mutattak erőskezű fellépésükkel a 5 7 5 8 6 9
B0 6 1
Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1887. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1885. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1886. évről. A két községben összesen 43 kolera eset merült fel, amely közül 22 végződött halállal. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1886. évről. Szilvágyi Irén: Munkáséletmód a századfordulón Fejér megyében. (Kézirat)
j á r v á n y továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Segítséget nyújtottak a kolera elleni harchoz a községi elöljáróságok i s . Fejér megye a fertőtlenítés gyorsabb elvégzése céljából 1898-ban 34 Fabriczius-féle fertőtlenítőgép beszerzését határozta el. Ebből egy fertőtlenítőgépet m á r beállítottak a vásárlás é v é b e n . A megye alispánja elrendelte, hogy 1899-re minden községi és k ö r o r v o s egy-egy fertőtlenítőgépet kap jon. Ú j a b b gondot jelentett az, hogy az 1900-as évben nagy erővel lépett fel a diftéria, amely a vármegye 57 községében 223 esetben fordult e l ő . G é g e - és torokdiftériában hetvenen haltak meg. A 223 beteg közül 115-öt szérummal kezeltek. Ezek közül 87 gyógyult meg. A gyógyszérummal való kezelés elterjedését akadályozta az is, hogy a lakosság nagy részének nem volt lehetősége arra, hogy a d r á g a gyógyszert meg szerezze. Ingyen szérumot a belügyminiszter bocsátott ugyan a törvényhatóság rendelkezésére, de mindössze ötven adagot. A szérumot az O r s z á g o s Betegápolási Alap terhére nem lehetett megrendelni. Meg kell említenünk azt is, hogy a nagy j á r v á n y lezajlása u t á n fontos rendelkezés született. Elrendelték, hogy meg kell vizsgálni a város valamennyi kútját, tapasztal ható-e a víz fertőzöttsége, és milyen mértékben. H a t á r o z t a k a r r ó l is, hogy a városi kutak számát növelni k e l l . Rendeletben szabályozták, hogy a kutak mellől a leg távolabbra vigyék azokat a létesítményeket, amelyek előidézhették a kutak fertőzését. Külön figyelmet fordítottak arra is, hogy a k u t a k t ó l távol kerüljenek az emésztőgödrök vagy faluhelyen a t r á g y a d o m b o k . H o s s z ú , sok évtizedes vizsgálatok és számtalan ember megbetegedése és halála volt az á r a , hogy eljussanak annak fel ismeréséig: a betegségek és a járványos megbetegedések egyik főoka a piszok, a hanyagság, a hiányos táplálkozás és az egészségtelen l a k á s v i s z o n y o k . A korabeli hivatalos jelentések és az egészségügyi kérdésekkel foglalkozó dokumen tumok egyértelműen alátámasztják, hogy a megyében nem volt elég gyógyszertár. Az 1868-as alispáni jelentésből az alábbi képet kaphatjuk a gyógyszertári ellátottság r ó l : a megyében 1868-ban összesen 11 gyógyszertár m ű k ö d ö t t . A sármellékijárásban négy gyógyszertár volt: M ó r o t t , Kalózon, S á r b o g á r d o n és Cecén. A csákvári j á r á s b a n a gyógyszertárak száma 4, helyileg Csákvárott, Lovasberényben, Adonyban és Duna62
03
6 4
65
66
67
08
09
70
71
72
0 2
6 3 6 1
6 5 GG 6 7 6 8 6 9 7 0 7 1 72
Fejér vármegye alispánjának jelentése és Szilvágyi Irén: Az elmaradottság statisztikája, Fejér Megyei Hírlap, 1974. július 28. 11. Fejér megye Levéltára, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1899. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1899. évről. Szükséges és fontos volt a közegészségügyi berendezések és a fertőtlenítőgépek gyors beszerzése, mert az 1899-es évben pl. a váltólázas megbetegedést 1995 esetben jelentettek, leginkább a Velencei-tó és a Sárvíz csatorna melletti községekből. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1900-as évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1900-as évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1886-os évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1886—1900-as évekről Fanta Adolf: im. 47—48. Fanta Adolf : im. Fanta Adolf: im. Szilvágyi Irén: Az elmaradottság statisztikája, Fejér Megyei Hírlap, 1974. július 28. 11. Továbbá: Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 24.
pentelcn. A bicskei j á r á s b a n h á r o m gyógyszertár m ű k ö d ö t t : M a r t o n v á s á r o n , Bicskén és Ercsiben. A gyógyszerre s z o r u l ó k ó r á k a t , napokat utazhattak, amíg a megfelelő gyógyszerhez juthattak. Jelentősen javított volna a helyzeten ha a m e g y é b e n szorgalmazzák a gyógyszertárak létrejöttét. 1885-ben Vashegyi J á n o s n a k N a g y p e r k á t á n engedélyezték, hogy gyógyszer tárat nyisson. Ez azonban c s u p á n eggyel növelte a gyógyszertárak számát, b á r jóval többre lett volna szükség. A j á r v á n y o s megbetegedések elleni küzdelem egyik fő pillérét a j ó l felszerelt és e l é r h e t ő gyógyszertárak jelentették. N e m véletlen, hogy az 1876-os közegészségügyi t ö r v é n y szorgalmazta új gyógyszertárak felállítását. 1888-ban vizsgálatot végeztek a megye gyógyszertáraiban. Megállapították, hogy a seregélyesi gyógyszertár helyiségei célszerűtlenek voltak, a berendezés hiányos, a gyógyszertár felszerelésében is hiányosságok mutatkoztak. A vizsgálat befejezése után u t a s í t o t t á k a gyógyszertár vezetőjét, hogy 1889-re akár építés, a k á r pedig bérlet útján gondoskodjék megfelelő gyógyszertár kialakításáról és a h i á n y z ó gyógyszerek beszerzéséről. A z alispáni jelentés t a n ú s á g a szerint 1888-ban Fejér megye területén alispáni engedéllyel az alábbi jogi személyek, t o v á b b á orvosok rendelkeztek kézi gyógyszer tárral: 73
74
75
76
77
78
79
gyógyszertárral rendelkezett
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
a lángi uradalom a sárosdi uradalom az adonyi uradalom Szabolcs község részére a sárkeresztúri körzet a rácalmási községi orvos a bodajki körorvos a csákberényi körorvos a szentiványi uradalom
gyógyszertár kezelője
az uradalmi orvos dr. Kerbolt László körorvos Sajgó Gusztáv uradalmi orvos dr. Vész Ignác körorvos dr. Vajda Kálmán községi orvos Wéber Ferenc dr. Szőke Károly körorvos az uradalmi orvos
A z adatok szerint a n a g y h ö r c s ö k i uradalom is rendelkezett kézi gyógyszertár t a r t á sára alispáni engedéllyel, azonban az uradalmi orvos halála u t á n állását nem töltötték be, így az alispán a kézi gyógyszertár engedélyezését visszavonta. 80
7 3 7 4 75
7 6 7 7 7 8 7 9 8 0
Fanta Adolf: im. 24—25. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1885. évről. Az 1876. évi országgyűlési törvénycikkek. Bp. 1876. XIV. törvénycikk a közegészségügyi rendelkezésről 135. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1888. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér megye alispánjának éves jelentése az 1888-as évről Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1888-as évről. Fejér megyei Levéltár: Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1888-as évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1888-as évről.
A tárgyalt i d ő s z a k b a n Székesfehérvárott négy k ó r h á z m ű k ö d ö t t : a városi k ó r h á z , a megyei k ö z k ó r h á z , a kereskedő ifjak kórháza és a katonai k ó r h á z . A városi k ó r h á z hatvan ággyal volt felszerelve, a megyei közkórház 34, m í g a katonai k ó r h á z 54 beteg befogadására volt alkalmas. A kereskedő ifjak k ó r h á z a 1869-ben nyílt meg, az ágyak száma m i n d ö s s z e öt v o l t . A vármegyei k ö z k ó r h á z betegforgalma 1886-ban 412, amely jelentősen emelkedett a k o r á b b i a k h o z képest, mert a betegforgalom az 1880—1885. években 288—366 k ö z ö t t v á l t a k o z o t t . A z 1891. évi adatok tanúsítása szerint a vármegyei közkórház nyolc kórteremmel és Összesen 51 ággyal rendelkezett. Ezenkívül a közveszélyes elmebetegek elhelyezésére k é t külön zárkát n y i t o t t a k . Fejér megyében a vármegyei k ö z k ó r h á z építési m u n k á l a t a i 1865-ben fejeződtek be. A z intézményt december 1-én a d t á k át rendeltetésének. Igazgatója dr. R é v y Ferenc, az alorvosi teendőket dr. Lausmann Gyula látta e l . F e j é r megyében a tárgyalt idő szakban m ű k ö d ö t t m é g a csákvári uradalmi k ó r h á z , fenntartója Esterházy Miklós Móricz. A k ó r h á z b a n 14 ágy állt a betegek rendelkezésére, 8 a férfiak, 4 pedig a n ő k r é s z é r e . A k ó r h á z vezetését az uradalmi orvos, a betegek ápolását az a p á c á k látták el. A k ó r h á z b a n felekezeti különbség nélkül felvettek mindenkit, aki kórházi kezelésre szorult. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ebben a k ó r h á z b a n az ápolás és a gyógyke zelés ingyenes v o l t . A vármegye harmadik kórháza a m ó r i községi k ó r h á z , amelyet a község a közalap igénybevételével tartott fenn. Vezetése a községi orvos hivatalos teendői közé t a r t o z o t t . 1893-ban a v á r m e g y e k ö z k ó r h á z á b a n 629 beteget á p o l t a k . Ezek között Fejér megyei 257, m á s m e g y é k b ő l 290, székesfehérvári illetőségű 42, osztrák t a r t o m á n y b ó l 35, külföldi pedig 5 . 1894-ben a vármegyei kórház m á r 667 személyt részesített ápolás b a n . Érdemes megemlíteni azt is, hogy a Déli-vasút rendszeresen a k ó r h á z b a küldte betegség esetén m u n k á s a i t ; így a tárgyalt évben 16, a helybeli ipartestületi betegsegélyző egylet pedig 21 személyt k ü l d ö t t a vármegyei k ó r h á z b a kezelés céfjából. A csákvári k ó r h á z b a n 1896-ban 189 beteget ápoltak. E b b ő l 141 gyógyultan, 23 javulva távozott a k ó r h á z b ó l , 15 meghalt, 10 pedig további á p o l á s miatt továbbra is a k ó r h á z ban maradt. A felsoroltakon kívül ingyenes gyógykezelésben részesítettek 556 sze mélyt. 81
82
83
84
85
86
8 7
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
8 1 8 2 8 3 8 4 8 5 8 6 8 7 8 8 8 9 9 0 9 1 9 2 9 3 9 4 9 5 9 6 9 7
Fanta Adolf: i m . 35—37. Fanta Adolf: i m . Fanta Adolf : im. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1886-os évről Fejér megyei Levéltár, Fejér megye alispánjának éves jelentése az 189l-es évről Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1891-es évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1892-es évről, Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1892-es évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1892-es évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1892-es évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1892-es évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1893-as évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1893-as évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1894. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1894. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1896. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1896. évről.
A rácalmási k ó r h á z a t 1898. o k t ó b e r 16-án nyitották meg. A d o m á n y o k b ó l , illetve községi alapból t a r t o t t á k fenn. A z intézetben 22 ágy állt a betegek r e n d e l k e z é s é r e . 1903-ban G y ő r y T e r é z grófnő új k ó r h á z a t alapított N a g y p e r k á t á n . A kórház alapító levele szerint a rácalmási k ó r h á z b a elsősorban az uradalmi cselédeket vették fel, m á s o d s o r b a n N a g y p e r k á t a lakosait. A z alapszabály értelmében azoknak volt fel vételi előnyük, akiknek kórházi á p o l á s a leginkább szükségesnek m u t a t k o z o t t . G y ő r y Teréz k ó r h á z á b a n a betegek rendelkezésére h á r o m szoba állt, összesen 12 ággyal. A betegek élelmezését és ápolását a Szent Vincéről elnevezett irgalmas n ő v é r e k teljesítették. Fontos szerepet játszottak az egészségvédelem megőrzésében a város f ü r d ő i . Fényes Elek említette m u n k á j á b a n a v á r o s két fürdőjét; említésre érdemes az is, hogy a tárgyalt időszakban Székesfehérváron m ű k ö d ö t t az elaggott katolikus papok részére egy ápolda és m ű k ö d ö t t egy szegényápolda 8670 forint alaptőkével és 40 ággyal. A városi k ó r o d a pedig 30 ággyal rendelkezett. Székesfehérvár v á r o s szegényintézete 1868 november elseje óta 90 szegény részére adott naponta élelmet, és a házbérre évente személyenként 5 forintot j u t t a t o t t . A z élelem levesből, főzelékből á l l t . Ezenkívül a szegények a várostól orvosi segítséget és gyógyszereket kaptak, illetve a k ó r h á z b a n ingyenes gyógykezelésben r é s z e s ü l t e k . A z adatok tanúsága szerint Székesfehérvár város évente 500 forintot költött a szegények kezelésére. Utoljára, de nem utolsósorban kell szólnunk a megye gyógyforrásairól, ásványi vizeiről. Ismertebbek a bodajki, az iszkaszentgyörgyi és az alapi keserű s ó s f o r r á s . A bodajki forrás Fényes Elek adatai szerint 180 négyszögölnyi tavat képezett, s 7—8 láb mély vize 18—20 ° C m e l e g s é g ű . Vegybontását 1785-ben Brigelius megyei orvos végezte e l . K é s ő b b Láng nyitrai gyógyszerész vizsgálta a bodajki f o r r á s v i z e t . Lényeges megjegyeznünk azt is, hogy a korszak t u d o m á n y o s szintjén sikerült megálla pítani, hogy a forrásvíz összetételénél fogva gyógyhatású. A megállapítás szerint a forrás vize egyrészt a csúzos, a köszvényes megbetegedéseknél, másrészt a lép- és a máj daganatokban, valamint az aranyérben szenvedőknél hozott e r e d m é n y t . A forrást sokan keresték fel, gyógyulást remélve. A földbirtokos Bethlen gróf építtetett itt egy 98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
9 8
Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának 103 fényes Elek : im. Fényes Elek: im. Fanta Adolf: im. 38. Fanta Adolf: im. 38. ' Fanta Adolf: i m . 38. Fanta Adolf: i m . 38. loa Fényes Elek im. 90. és 108. Szilvágyi Irén: im. Fényes Elek: im. 135. Fényes Elek: im. Fényes Elek: i m . 136. Fényes Elek: im. 136. 9 9
1 0 0
1 0 1 1 0 2
1 0 4
1 0 5 1 0 6 1 0
1 0 8
1 1 0 1 1 1 1 1 2 1 1 3
éves jelentése az éves jelentése az éves jelentése az éves jelentése az éves jelentése az
1898. évről. 1898. évről. 1903-as évről. 1903-as évről. 1903-as évről.
114
13 szobát m a g á b a n foglaló f ü r d ő h á z a t . A megye másik sós keserűvíz forrása Alapon, Perczel Gyuláné b i r t o k á n volt, amely nyolc fürdőszobával m ű k ö d ö t t . A z 1885. évi alispáni jelentés is beszámolt arról, hogy Fejér megye gyógyforrásai jelentősek, megemlítette itt az alapi és a mohai f o r r á s o k a t . K ü l ö n kiemelte az alis p á n a mohai Ágnes-forrás világhírét, amelyet szénsavas vizének és gyógyhatásának köszönhetett. A forrás 1879-től m ű k ö d ö t t , vizét palackozták, szétküldték az ország k ü l ö n b ö z ő részébe és mint ahogy m á r említettük, h a t á r a i n k o n túlra i s . A z alábbiakban áttekintést adunk a mohai Ágnes forrás 1880—1885. év közötti forgalmáról, a forrásvíz kelendőségéről, amelyet a fennmaradt adatok éves megosz lásban jól dokumentálnak: 115
116
117
év
1880 1881 1882 1883 1884 1885
a palackok száma
82 125 295 311 560 215 1 045 092 1 503 471 1 724 168
N e m érdektelen megemlítenünk, hogy Hunfalvy J á n o s Magyar birodalom termé szeti viszonyainak leírása című m u n k á j á b a n részletesebb adatokat közölt a megye gyógyvizeiről, á s v á n y o s forrásairól. Adatai kiegészítik azt a képet, amelyet a X I X . századvégi Fejér megye gyógyforrásairól és ásványos vizeiről i s m e r ü n k . 118
1 1 4 1 1 5 1 1 6 1 1 7 1 1 8
Fényes Elek: im. 136. Fényes Elek: im. 138. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentései, 1885. évről. Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentései az 1885. évről. Hunfalvy János: Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. Pest, 1865. 150—165. Hunfalvy felsorolásából adatokat kaphatunk arra, hogy meleg források és hévízek Fejér megye területén Bodajkon találhatók, a forrás hőmérséklete 14—16 °R. Főalkatrészek: földes, semleges savanyúvíz. Atya (Iszkaszentgyörgy) két forrás, hőmérséklete 15—20 °R., főalkatrészek: konyhasós, földes savanyú víz. Hideg, kénes vizek Fejér megyében Hunfalvy adatai szerint nem találhatók. Savanyú vagy borvizek Fejér megyében Moha és Gaja pataknál, Keresztes közelében találhatók. Vasas vagy acélos, rézgálicos, rezes, timsós és cementvizek Fejér megyében Hunfalvy adatai szerint nincsenek. Keserűvizek Fejér megyé ben Alsó és Felső Alap (jódos, brómos, glaubersós, az utóbbi helyen vasas). Konyhasós vizek Fejér megyében nincsenek. „Égvényes" vizek: Fejér megyében Abán találhatók. Glauber-sós, kőolajos, kátrányos források Fejér megyében nem találhatók. Semleges és ismeretlen minőségű hideg források Fejér megyében Csór, Mindszent, Szent Miklós és Sárkeresztúr községekben.
Zusammenfassung I m Wandel der Bewohnerzahl des Komitats Fejér ist im X I X . Jh. eine Erhöhung zu beob achten, die sich aber nicht, oder nur in geringem Mass auf das Personal des Medizinwesens bezieht. Im Jahre 1868 war die Zahl der Ärzte niedrig, das Apothekenwesen auch nicht den Fordernissen gewachsen. I m Komitat und in der Stadt Székesfehérvár (Stuhlweissenburg) befanden sich Häuser, die nass und salpetrig waren, zahlreiche Wohnungen bekamen keinen Sonnenschein. Die Unternährung, die asozialen Verhältnisse und die ungenügende Kanalisation hatten zur Folge, dass Krankheiten, sogar Seuchen auftraten, welche die Einwohnerzahl ver minderten. Vom 8—27. Oktober 1866 tobte besonders die Cholera in der Stadt. Den Ver hältnissen gemäss versuchte das Personal des Gesundheitswesens Hilfe zu leisten, viele Erwachsenen und Kinder wurden in kurzer Zeit geimpft. Auch mehrere Apotheken hätten die Lage beträchtig beeinflussen können, da aber die Aufrechterhaltung der Apotheken zum Teil aus finanziellen Gründen, zum Teil aus Mangel des fachausgebildeten Personals er schwert wurde, durftenGenehmigungen zur Errichtung neuer Apotheken kaum ausgehändigt werden. I n der angegeben en Zeit funktionierten 4 Krankenhäuser in Székesfehérvár: das Kranken haus der Stadt, des Komitats, der Handelslehrlinge und das Militärlazarett; im Komitat be fanden sich noch 3 weitere: das Herrschaftskrankenhaus zu Csákvár, bzw. das Dorfkrankenhaus zu Mór und Nagykáta. Die Bäder der Stadt haben eine wichtige positive Rolle im Gesundheitswesen gespielt, ebenso die weltberühmte Heilquelle zu Moha. I . SZILVÁGYI, Mrs., M . A. Archivist Országos Vízügyi Levéltár Budapest, Duna sor 15, Hungary, H-1044
