Fejér megye gazdasági értéktára

Fejér megye

gazdasági értéktára

A megye legnagyobb

vállAlkozásAi A 2013-As év eredményei AlApján

A

kiadványa

A DENSO 17 éve van jelen Magyarországon. Székesfehérvári üzemünkben az autóipar számára gyártunk üzemanyag-ellátó rendszerelemeket (közös nyomócsöves befecskendezô rendszer – diesel common rail injection system), valamint rendszervezérlô egységeket (változtatható vezérmûtengely idôzítô - VCT, kipufogógáz-visszaáramoltató szelep - EGRV). Büszkék vagyunk rá, hogy székesfehérvári gyárunkból egyidejûleg közvetlenül képesek vagyunk kiszolgálni mind az olyan neves személyautó gyártókat, mint például a Volkswagen, az Audi, az Opel, a Peugeot, a Toyota, a Nissan és a Suzuki, mind a mezôgazdasági és erôgépek széles választékát gyártó John Deere-t és Perkinst. A DENSO az elmúlt több mint 15 év során a régió legnagyobb munkáltatójává nôtte ki magát. Székesfehérváron jelenleg közel 5000 embert foglalkoztatunk, akiknek a folyamatos képzésére nagy hangsúlyt fektetünk. Úgy gondoljuk, hogy mély gyökereket eresztettünk ebben a térségben és közösen járunk a fejlôdés útján. Mindezt alátámasztva az elmúlt 15 évben 150 milliárd forintnyi beruházást hajtottunk végre a megyében, melyet a közeljövôben tovább kívánunk növelni. Amellett, hogy újabb termékek bevezetésére természetesen nagy hangsúlyt fektetünk é é kerül sor a székesfehérvári é f é á gyárban, á a jelenlegi fô termékünk (nagynyomású közös nyomócsöves befecskendezô rendszer, 2000 bar) fejlesztésére is. Ennek eredményeképpen vállalatunk az elkövetkezô két évben újabb 30 milliárd forintnyi beruházást kíván végrehajtani, melynek köszönhetôen a 2015-ös évben beindítjuk a legmodernebb közös nyomócsöves befecskendezô rendszer (i-Art common rail system, 2500 bar) gyártását, mely termék a Volvo személyautókba kerül beépítésre elsôként. Ennek a fejlesztésnek köszönhetôen a székesfehérvári gyár eladási eredményei várhatóan meghaladják a gazdasági válság elôtti, azaz a 2007-es szintet. Természetesen ezt a mögöttünk álló stabil és jól képzett beszállítói háttér nélkül nem lennénk képesek elérni, ezért törekszünk arra, hogy beszállítóinkkal való kapcsolatunk kiszámítható és mindkét fél számára jövedelmezô legyen. Rendszeresen megrendezzük a már hagyományossá vált beszállítói konferenciánkat, melynek célja egyrészt a kapcsolatok ápolása, másrészt pedig a DENSO terveinek és elvárásainak megismertetése a beszállítóinkkal. Minden alkalommal ezen a rendezvényen kerül sor azoknak a beszállítói díjaknak az átadására is, melyekkel partnereink teljesítményét kívánjuk elismerni. Hosszú távú stratégiánk egyik alapvetô eleme beszállítóink lokalizálása, mely tevékenységünkre évek óta nagy hangsúlyt fektetünk, ezzel is hozzájárulva a megyei gazdaság erôsítéséhez.

DENSO Gyártó Magyarország Kft.

8000, Székesfehérvár, Holland fasor 14. tel.: +36-22/552-000 • e-mail: [email protected] 174363-Z

Tudjon meg többet rólunk: www.denso-local.com/hungary

köszöntő

Tisztelt Olvasó! s

okan emlékeznek még Önök közül az egy emberöltővel ezelőtti időszakra, amikor úgy látszott, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese Fejér megye, és ezen belül is Székesfehérvár gazdasága lesz. Akkoriban sokan illúziónak, lila ábrándos ködnek tartottak volna egy olyan prognózist, miszerint 2014-re Fejér megye gazdasága meghatározó lesz a nemzetgazdaság egészét tekintve is. Hosszú és gyakran egyenetlen utat kellett bejárni ehhez, de tény, mára már ambivalens érzésekkel olvassuk, hogy Fejér megye gazdaságát az idei év első félévében ugyan több szempontból is az élénkülés jellemezte, ennek mértéke azonban elmarad a megyére korábban jellemzőtől. Milyen tehát Fejér megye gazdasága 2014-ben? A Pannon Lapok Társasága kiadásában első alkalommal megjelenő TOP 100+100 kiadványunkban erre a kérdésre keressük a választ partnereinkkel, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságával, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztályával. Természetesen a számok nyelvén beszélünk, de az érdemi elemzések műfajában. Természetesen cégek teljesítményéről szólunk, de egy pillanatig sem feledkezünk meg az alkotó emberről. A legnagyobbakról szól a kiadvány, ugyanakkor érzékeltetni szeretné, hogy a megye gazdasági életének egyaránt fontos szereplői az exportbevételek döntő hányadát produkáló – akár külföldi, akár magyar tulajdonban levő – nagyok, a gyakran családi vállalkozásként induló, mára a piac meghatározó szereplőivé vagy megbecsült beszállítókká váló kkv-k, a homlokzatra „csipkét” készítő kicsik. Ők mindannyian, együtt jelentik Fejér megye gazdaságát. Közülük kerül ki minden évben a TOP 100+100, amelynek bemutatása – reményeink szerint – releváns információkat kínál a csúcshoz szokott nagyok, követendő példát a törekvő közepesek és a jövőjüket tudatosan tervező kicsik számára is.

Radetzky Jenő elnök Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Elekes András lapigazgató, főszerkesztő

Umenhoffer Ferenc főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága

impresszum Top 100+100 – Fejér megye gazdasági értéktára Lapigazgató, főszerkesztő: Elekes András Tervezőszerkesztő: Krucli Gábor Terjesztési vezető: Major Tamás Hirdetési vezető: Tóthné Horváth Ildikó Készült a Fejér Megyei Hírlap szerkesztőségében, 8000 Székesfehérvár, Ady utca 15.Telefon: 22/542-700 Hirdetésfelvétel: 8000 Székesfehérvár, Ady utca 15. Telefon: 22/542-733

Kiadja a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft., Veszprém, Házgyári út 12. Központi lapigazgató: Barták Péter A kiadásért felel: Kázmér Judit, Kinde Kálmán, Szabó Miklós ügyvezető igazgatók. Nyomda: Gyomai Kner Nyomda Zrt..

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

3

NaV

elemzés

a 2013. évi gazdasági folyamatok alakulása

a közép-dunántúli régióban és Fejér megyében a társasági adóbevallások tükrében

e

lemzésünk a közép-dunántúli régióban, azon belül Fejér megyében székhellyel rendelkező, naptári évvel megegyező üzleti évet választó kettős könyvvezetésű vállalkozások helyzetét mutatja be a 2013. évi társasági adó gyorsjelentés alapján. a komplex gazdasági folyamatokat – a régiónkban nem számottevő súlyú – pénzügyi szektorral együtt vettük figyelembe. a vállalkozások gazdálkodásának bemutatása során a főbb adatok tekintetében kitértünk a régió szempontjából meghatározó nemzetgazdasági ágakra, valamint a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet reprezentáló főbb mutatókra is. Bemutatásra kerültek továbbá a nettó árbevétel alapján rangsorolt 100 vállalkozás gazdasági tevékenységének fontosabb jellemzői, megyén belül elfoglalt helyük. 2013-ban 2,2 milliárd Ft-tal lehetett bekerülni a 100 adózó közé, ez közel 7%-os árbevétel növekedés a bázis évhez képest. a 2012. évi tOP listában szereplő gazdálkodók közül 90 cég helyet kapott a 2013-as kiemeltek között is, azaz tíz pozícióban történt csak változás.

i. a 2013-as éV FőBB jellemzői

a tendenciák iránya a régió, a megye és a TOP 100-as kör esetében is megegyeztek, eltérés csak a mértékükben adódott.

A Közép-dunántúli régió 2013. évi gazdasági folyamatait alapvetően meghatározta a főbb gazdasági mutatók tekintetében jellemzően 40% körüli részesedéssel bíró Fejér megye. Tovább szűkítve a kört, ugyanez elmondható Fejér megye és az árbevétel alapján rangsorolt 100 adózó kapcsolatáról is. Általánosságban elmondható, hogy a főbb paraméterek (pl. bevételek, ráfordítások, üzemi eredmény, adófizetési kötelezettség, jegyzett tőke) tekintetében

A Közép-dunántúli régió - ezen belül Fejér megye - adózóinak 2013. évi nettó árbevétele kismértékben csökkent, ennek ellenére üzemi eredményük lényeges javulást tükrözött. Köszönhető ez annak, hogy tevékenységüket költségtakarékosabban, ráfordításaik racionalizálásával végezték az elmúlt évben. A pénzügyi eredmény csak Fejér megyében maradt nyereséges, ez a régió veszteségét 7,9 milliárd Ft-tal csökkentette.

4

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

Mindez jótékonyan hatott az adózás előtti eredményre is, hiszen a közép-dunántúli vállalkozások 8,5%-os, a Fejér megyeiek 5%-os adózás előtti nyereségnövekedést könyvelhettek el, szemben az országos 6%ot meghaladó csökkenéssel. A nyereséges vállalkozások köre országos, régiós és megyei viszonylatban is bővült, ennek hatására a veszteséget kimutatók és a nullás eredménnyel zárók súlya - 3,6 százalékponttal 43,6%-ra csökkent Fejér megyében. A Közép-Dunántúlon egyedül Fejér megyében növekedett a foglalkoztatottak száma, melyet a bérköltségek nagyobb

NaV

elemzés

A főbb gazdasági mutatók alakulása, változása Megnevezés

Értékesítés nettó árbevétele

M. e.

milliárd Ft %

– ebből export

milliárd Ft %

Jegyzett tőke

milliárd Ft %

– ebből külföldi tulajdon

milliárd Ft %

Adózás előtti eredmény

milliárd Ft %

Üzemi tevékenység eredménye

milliárd Ft %

Mérlegfőösszeg

milliárd Ft %

Átlagos állományi létszám

fő %

Átlagbér

ezer Ft/fő %

Időszak

Ország

KDR

Fejér megye

Top 100

Fejér Top 100 megye részaránya részaránya

1.

2.

3.

4.

5=3/2

6=4/3

2012.

70 848,3

7 005,7

2 877,3

2 196,2

41,1

76,3

2013.

72 297,6

6 921,2

2 761,2

2 072,1

39,9

75,0

2013/2012.

102,0

98,8

96,0

94,3

--

--

2012.

21 773,3

3 542,0

1 222,2

1 171,0

34,5

95,8

2013.

22 654,9

3 446,7

1 071,0

1 015,1

31,1

94,8

2013/2012.

104,0

97,3

87,6

86,7

--

--

2012.

11 823,5

828,6

322,5

220,2

38,9

68,3

2013.

11 540,0

833,6

325,0

223,0

39,0

68,6

2013/2012.

97,6

100,6

100,8

101,3

--

--

2012.

4 982,1

489,3

182,4

166,9

37,3

91,5

2013.

5 182,5

490,8

180,8

168,4

36,8

93,1

2013/2012.

104,0

100,3

99,1

100,9

--

--

2012.

2 897,1

231,7

108,5

64,1

46,8

59,1 54,7

2013.

2 712,9

251,5

113,9

62,3

45,3

2013/2012.

93,6

108,5

105,0

97,2

--

--

2012.

3 261,1

199,9

87,2

57,7

43,6

66,2

2013.

3 556,4

251,8

114,9

77,6

45,6

67,5

2013/2012.

109,1

126,0

131,8

134,5

--

--

2012.

116 746,1

5 212,5

2 334,1

1 518,8

44,8

65,1

2013.

118 108,5

5 406,6

2 394,4

1 548,5

44,3

64,7

2013/2012.

101,2

103,7

102,6

102,0

--

--

2012.

2 174 189

216 994

89 619

45 637

41,3

50,9

2013.

2 126 348

213 319

91 490

46 641

42,9

51,0

2013/2012.

97,8

98,3

102,1

102,2

--

--

2012.

2 343

2 241

2 317

2 905

--

--

2013.

2 456

2 334

2 394

2 990

--

--

2013/2012.

104,8

104,1

103,3

102,9

--

--

1. sz. táblázat

mértékű emelkedése kísért, így az átlagbér az inflációt meghaladóan nőtt. Fejér megyében a mezőgazdaságban, a bányászatban, a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek területén az országos átlagbéreket meghaladó kifizetések történtek. 2013. évben a legnagyobb nettó árbevételt kimutató 100 Fejér megyei vállalkozás a megyei árbevétel háromnegyedét realizálta. A koncentráltság az exportbevételek tekintetében még meghatározóbb, hiszen megközelítette a 95%-ot. E szűkebb kör üzemi nyeresége több mint harmadával nőtt, de ez sem tudta kompenzálni a pénzügyi- és rendkívüli tevékenységeik veszteségeit, így adózás előtti pozitív eredményük 2,7%-kal csökkent. A megyei

jegyzett tőke állomány több mint kétharmadát a TOP 100 vállalkozás birtokolta, ezen belül is meghatározó a külföldi tulajdon háromnegyedes részesedése. 2012. óta a Kormány mintegy 50 céggel - köztük három Fejér megyeivel – kötött stratégiai megállapodást, melyben fontos szerepet kapott az új munkahelyek létesítése és új beruházások megvalósítása. Emellett a KKV szektor számára is bővültek azok a lehetőségek (kedvező kamatozású hitelek, uniós pályázatok), amelyek önerő hiányában is megteremtik a bővítések feltételeit. Mindezek szerepet játszhattak abban, hogy 2013-ban a beruházók köre és a tárgyévben üzembe helyezett beruházások értéke is emelkedett, így ré-

giós szinten 31,3 millió Ft-ot, Fejér megyében 28,1 millió Ft-ot költött fejlesztésre átlagosan egy vállalkozás, ami 31%-os, illetve közel 17%-os növekedést tükrözött.

ii. jOgszaBályi körNyezet VáltOzása, új előírásOk A társasági adót érintő - 2013. január 1-jétől hatályos - változások, új előírások a teljesség igénye nélkül: • A jogszabályi feltételeknek megfelelő adózók – társasági adó helyett – a kisvállatOP100+100 · Fejér megye gazdasága

5

NaV

elemzés

lati adó (KIVA), illetve a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) szabályai szerint is teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket. • Nemcsak az adózó által megszerzett jogdíjbevételre jogosító szellemi termék, vagyoni értékű jog minősül bejelentett immateriális jószágnak, hanem az adózó által előállított jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is, feltéve, hogy az adózó ezt a tényt a használatba vételt követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Új feltétel, hogy csak akkor csökkenthető az adóalap, ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben az adózó nem csökkentette az adózás előtti eredményét az immateriális jószág értékesítése kapcsán. • Az alultőkésítettség meghatározása során a kötelezettségek és követelések adóévi napi átlagos állományának meghatározásánál nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségeket és követeléseket. • A látvány-csapatsport támogatása kapcsán a támogatást nyújtó adózónak és a támogatott szervezetnek is köztartozásmentesnek kell lennie a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában. • Bevezetésre került a szabad vállalkozási zóna fogalma. Fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásra, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon – energiahatékonyságot szolgáló beruházásra. Az adózó a beruházás üzembe helyezését követően, 90 napon belül köteles bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek a beruházás befejezése napját, aki évente tájékoztatja az adóhatóságot a nyilvántartásba vett fejlesztési adókedvezményekről.

lás 1,2 ezerrel kevesebb az előző évinél, országosan 4,3%-os volt a csökkenés. Ennek egyik oka feltételezhetően az új adónemek (KATA, KIVA) bevezetése volt, mely választási lehetőséget teremtett az adózók részére. A régió megyéi közül a bevallások száma Fejér megyében csökkent a legkisebb mértékben, így régión belüli súlyuk 39%-ra erősödött (1. sz. ábra). A bevallások közel 23%-át a Középdunántúli régió kereskedelmi vállalkozásai adták be 2013-ban, majd 11-11% körüli részesedéssel a feldolgozóipar és az építőipar következett. Hasonló arányok jellemezték Fejér megyét is, de a TOP 100-as körben a feldolgozóipari cégek 47%-os súlya volt a meghatározó, kereskedelemmel 24 cég foglalkozott. A Közép-Dunántúlon, ezen belül Fejér megyében a bevallást benyújtók döntő többsége mikro vállalkozásként működött az elmúlt két évben. Fejér megyében súlyuk annak ellenére erősödött 89%-ra, hogy számuk 2%-kal mérséklődött. Az egyéb/nagy vállalkozásoknál kimutatható 14%-os csökkenés hatással volt a megyén belüli részesedésükre is, mely 4%-ra mérséklődött.

6

iV. a gazdálkOdás FőBB mutatói 1. Bevételek

2013. évben a Közép-dunántúli régióban a vállalkozások által kimutatott öszszes bevétel 7 280,1 milliárd Ft-ot tett ki, kismértékű mérséklődés mellett. Az országos növekedés megközelítette a 2%-ot, így régiónk súlya 9,7%-ról 9,4%-ra csökkent. A teljes bevétel 95%-át a nettó árbevétel tette ki 6 921,2 milliárd Ft-tal, ez 9,6%-a a nemzetgazdasági értéknek.

Bevallások száma és változása (db; előző év = 100%)

2012 418 335

KDR (96,6%)

iii. a BeVallásOk számáNak alakulása 2013. évben a kettős könyvvezetést választó adózók 400,5 ezer társasági adó bevallása került feldolgozásra országosan, ezek 8,7%-át a Közép-dunántúli régióba tartozók nyújtották be. A 34,8 ezer beval-

A foglalkoztatottak száma alapján vizsgálva régiós és megyei szinten is elmondható, hogy az adózók többsége önfoglalkoztató, illetve 1 főt alkalmazó volt 2012– 2013. években, majd a 2-9 fővel működők következtek, azaz a vállalkozások több, mint 92%-a 0-9 fővel végezte tevékenységét. Ettől eltérően a 100 legnagyobb árbevételt elérő társaságból 76 cégnek 50 főnél több alkalmazottja volt, a 10-49 fővel működők pozíciója 15-ről 19-re erősödött. A 2-9 főt foglalkoztató két vállalkozás fele a 2012. évinek, három gazdálkodó viszont az elmúlt két évben önfoglalkoztató volt.

2012 13 970

1. sz. ábra

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

2013 400 540

2012 36 053

Ország (95,7%)

2013 34 841

2013 13 638

Fejér megye (97,6%)

NaV

elemzés

2013. évi bevételek alakulása és változása (milliárd Ft; előző év = 100%) KDR 7 280,1 (98,9%)

• Nettó árbevétel: 6 921,2 (98,8%) • Egyéb bevétel: 306,3 (96,7%) • Aktivált telj. értéke: 52,6 (142,7%)

Fejér megye 2 925,4 (96,9%)

• Nettó árbevétel: 2 761,2 (96,0%) • Egyéb bevétel: 148,7 (120,1%) • Aktivált telj. értéke: 15,5 (87,4%)

Top 100 2 181,1 (95,3%)

• Nettó árbevétel: 2 072,1 (94,3%) • Egyéb bevétel: 103,1 (126,7%) • Aktivált telj. értéke: 5,9 (53,0%)

2. sz. ábra

Fejér megyében a bevételek 3%-kal, ezen belül a nettó árbevétel 4%-kal csökkent, ennek ellenére a régió teljesítményének 40%-át továbbra is a megye vállalkozásai adták. A megyei 2 761,2 milliárd Ft nettó árbevétel háromnegyedét a TOP 100-ba került vállalkozások realizálták, a 2 072,1 milliárd Ft-os árbevételük 5,7%-kal volt kevesebb a 2012. évinél (2. sz. ábra). Érdekesség, hogy az első 10 helyen álló vállalkozás a megyei árbevétel felét lefedte. 2013-ban a Közép-dunántúli régióban az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel 198,7 millió Ft volt, az előző évinél 2,3%-kal több. Nemzetgazdasági összesítésben 180,5 millió Ft árbevételt realizáltak átlagosan a társaságok, mely 6,6%-kal volt magasabb a 2012. évinél. A Fejér megyében kimutatható öszszeg 3,8 millió Ft-tal haladta meg a régióst, a cégenkénti 202,5 millió Ft 1,7%-kal kevesebb a bázis évinél. A TOP 100-ba tartozó vállalkozások gazdasági súlyát jól példázza a 2013. évi átlagos árbevételük nagysága, mely 20,7 milliárd Ft-ot tett ki, igaz 5,7%os csökkenés eredményeként (3. sz. ábra). A Közép-Dunántúlon a nettó árbevételben közel 50 – 50%-os arányt képviselt az export és a belföldi értékesítés az elmúlt két évben, előbbit 2,7%-os csökkenés, utóbbit stagnálás jellemezte (4. sz. ábra). Országosan a hazai eladások voltak a meghatározóak, de a kivitel 4%-os növekedése volt erőteljesebb. Az export orientáltság Komárom-Esztergom megyében a legdominánsabb, az értékesítések 63%-a külföldre irányult.

Fejér megyében a külpiaci értékesítések 12%-ot meghaladóan, 1 071 milliárd Ft-ra csökkentek, mely tendenciát egyértelműen a TOP 100-as kör alakított, hiszen a megyei kivitel 95%-a e vállalkozásoknál koncentrálódott. A megyei belföldi forgalom 35 milliárd Ft-tal 1 690,2 milliárd Ft-ra bővült, a többlet 90%-át a 100 adózó érte el.

Régiónkban a nettó árbevétel közel 61%-át a feldolgozóipar adta, második helyen a kereskedelem állt (20,8%). Legnagyobb növekedést az építőipar (+25%), majd az oktatás (+20,5%) ért el, a pénzügyi szektorban ugyanakkor 16%-os volt a csökkenés. A régiós kivitel 93%-át teljesítő feldolgozóiparban 3,4%-os csökkenés mutatkozott, az energiaiparban és a vízellátás ágazatban a külpiaci értékesítések a 2012. évi harmadára csökkentek. A belföldi eladásoknál a kereskedelem tovább erősítette vezető szerepét (38%), majd a feldolgozóipar következett 29%-kal. A nettó árbevételnél már említett építőipar jó teljesítményét a belföldi értékesítéseinek dinamikája (+26,6%) generálta, így régiós részesedésük egy százalékponttal 5,3%-ra erősödött. Fejér megyében az árbevétel 81%-át a feldolgozóipar és a kereskedelem realizálta, előbbinél az értékesítések több mint kétharmada - 14%-os csökkenés mellett - külföldre irányult, utóbbinál a hazai piac 92%-os részesedése volt a meghatározó. A TOP 100-as körben az építőiparban tevékenykedők mutatták ki a legnagyobb, 4,8-szoros árbevétel növekedést, de a 28%os súlyt képviselő kereskedelem is 5%-os

KDR 2012: 194,3 2013: 198,7 (102,3%)

Egy vállalkozásra jutó ó nettó árbevétel alak kulása és változá ása Fejér megye 2012: 206,0 2013: 202,5 (98,3%)

(millió Ft; előző év = 100%)

Top 100 2012: 21 962 2013: 20 721 (94,3%)

3. sz. ábra tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

7

NaV

elemzés

A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása (%)

A Fejér megyei cégeknél keletkezett a térség ráfordításainak 40%-a, a kimutatott

KDR Export értékesítés

2012: 50,6 2013: 49,8

Belöldi értékesítés

2012: 49,4 2013: 50,2

Fejér megye Export értékesítés

2012: 42,5 2013: 38,8

Belöldi értékesítés

2012: 57,5 2013: 61,2

Top 100 Export értékesítés

2012: 53,3 2013: 49,0

Belöldi értékesítés

2012: 46,7 2013: 51,0

4. sz. ábra

emelkedést ért el. Az árbevétel 63%-át adó feldolgozóiparban egytizedes volt a bevétel kiesés, a pénzügyi, biztosítási tevékenység esetében 37%-os volt ennek a mértéke. Országosan valamennyi vállalkozási kategóriában nőttek a bevételek, régiós szinten a kisvállalkozások emelhetők ki: a nettó árbevételük 9%-os emelkedését a kivitelük 18,6%-os és a belföldi eladásaik 7,4%-os bővülése indukálta. A régiós export zöme (84,3%) az egyéb/nagy vállalkozásoknál került kimutatásra, de meghatározó a súlyuk a hazai piacon is (38,6%). Fejér megyében a kisvállalkozások által kimutatott 13,4%os árbevétel emelkedés súlyukat 2 százalékponttal 12,6%-ra erősítette. E körben az export 45%-kal, a belföldi értékesítés közel egytizeddel haladta meg a 2012. évi értékeket. Az egyéb/nagy vállalkozások meghatározó szerepe itt is megfigyelhető, mely a belföldi eladások (52%) terén még meghatározóbb, mint régiós szinten. A foglalkoztatottak száma szerint országosan a 0-1 főt, a Közép-Dunántúlon az 50-249 főt alkalmazók nem tudták növelni árbevételeiket. Fejér megyében és a TOP 100 adózónál is a régióssal egyező tendenciák érvényesültek.

szes bevételhez hasonlóan – a költségek is emelkedtek, így régiónk súlya 9,5% lett. Mivel régiós szinten a bevételek csökkenését ha kismértékben is, de meghaladta a ráfordítások mérséklődése, ezért a költségszint 0,8 százalékponttal 96,5%-ra mérséklődött (az országos 95,4%).

KDR 2012: 198,6 2013: 201,7 (101,6%)

Egy vállalkozásra ju utó költségek alak kulása és változá ása Fejér megye 2012: 209,9 2013: 206,1 (98,2%)

2. Költségek és ráfordítások A közép-dunántúli vállalkozások 2013-ban 7 028,4 milliárd Ft költséget és ráfordítást számoltak el, ez 1,8%-kal kevesebb az előző évinél. Országosan – az ösz-

8

2 810,6 milliárd Ft 4%-kevesebb a 2012. évinél. A megyében a bevételek csökkenését egy százalékponttal meghaladta a költségek visszaszorítása, így a Fejér megyei adózók mutatták ki a legkedvezőbb költség/ bevétel arányt (96,1%) a régióban, a Komárom-Esztergom és Veszprém megyei 96,9% körüli volt. A TOP 100-as cégek a Fejér megyei költségek háromnegyedét lefedték. Ráfordításaik a megyeit is meghaladóan, 5,7%kal mérséklődtek, itt szintén egy százalékpontos eltérés adódott az összes bevétel változásához viszonyítva. Ez jótékonyan hatott az általuk kimutatott költségszintre, ami 97,5%-ról 96,4%-ra változott. Az egy vállalkozásra vetített ráfordítások összege - 1,6%-os emelkedés után - 201,7 millió Ft-ot tett ki régiónkban. Míg 2012-ben még 24,6 millió Ft-tal volt magasabb a közép-dunántúli érték az országosnál, addig tárgyévben a különbség 17,6 millió Ft-ra csökkent. A Fejér megyei 3,8 millió Ft-tal volt alacsonyabb az előző évinél és 206,1 millió Ft-ot tett ki. A TOP 100 gazdálkodói átlagosan 21 milliárd Ft ráfordítást mutattak ki bevallásaikban, ebben nagy szerepük volt a magas költségigény-

5. sz. ábra

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

(millió Ft; előző év = 100%)

Top 100 2012: 22 312 2013: 21 035 (94,3%)

NaV

elemzés

nyel működő 71 feldolgozóipari és kereskedelmi vállalkozásnak (5. sz. ábra). A költségek 81%-át az anyagjellegű ráfordítások tették ki a Közép-dunántúli régióban, értéke 2,5%-kal kevesebb a bázis évinél. Ezen belül a legnagyobb, 56%os részarányt az anyagköltség képviselte, országosan az eladott áruk beszerzési értéke volt a domináns. Fejér megyében 2 216,4 milliárd Ft anyagjellegű ráfordítást számoltak el az adózók, ennek háromnegyede a 100 legnagyobb árbevételű vállalkozáshoz köthető. A csökkenő tendencia – a régióssal egyezően – itt is megfigyelhető (6. sz. ábra). Országosan 7 466,2 milliárd Ft személyi jellegű ráfordítást számoltak el a vállalkozások, ennek közel egytizede a KözépDunántúlon képződött, azonos dinamika mellett (+2,3%). A 719,4 milliárd Ft 69%-át a bérköltség jelentette, mely arány országosan is jellemző volt. Fejér megyében a régiós átlagot meghaladó, 6%-ot közelítő volt a növekedés mind a személyi jellegű ráfordítások, mind a bérköltség tekintetében, a megyei adózók régiós részesedése mindkét relációban 44%-os volt. A TOP 100 vállalkozás - a megyeivel közel azonos dinamika mellett - 206,3 milliárd Ft személyi jellegű ráfordítást, ezen belül 139,4 milliárd Ft bérköltséget számolt el 2013. évben. A Közép-dunántúli régióban mind az anyagjellegű-, mind a személyi jellegű ráfordítások döntő többsége a feldolgozóiparban koncentrálódott, előbbi 61%-os, utóbbi 51%-os súlyt jelentett. Országosan az anyagjellegű ráfordításoknál kiegyenlítettebb volt a megoszlás, hiszen a feldolgozóipar és a kereskedelem megközelítőleg egyharmad-egyharmad arányban osztoztak. A régiós anyagjellegű költségek az építőiparban emelkedtek leginkább (+24,8%), a pénzügyi, biztosítási tevékenységet folytatóknál ugyanilyen mértékű csökkenés volt. A személyi jellegű ráfordítások jellemzően növekedtek vagy bázis szinten maradtak az egyes nemzetgazdasági ágakban, elmaradás csak a bányászatban és az előbb említett pénzügyi tevékenységet végzők körében volt, ugyanez elmondható a bérköltség esetében is. Fejér megyében az anyagjellegű költségek az oktatásban emelkedtek legintenzívebben, majd az építőipar következett (+19%), a megyei anyagjellegű ráfordítások felét adó feldolgozóiparban 14,4%-os

2013. évi költségek, ráfordítások alakulása és változása (milliárd Ft; előző év = 100%) KDR: 7 028,4 (98,2%)

Fejér megye: 2 810,6 (95,9%)

Top 100: 2 103,5 (94,3%)

Anyagjellegű ráfordítások

5 699,3 (97,5%)

2 216,4 (93,7%)

1 688,2 (91,8%)

Személyi jellegű ráf.

719,4 (102,3%)

317,5 (105,8%)

206,3 (105,9%)

Egyéb ráfordítások

349,5 (97,6%)

166,5 (106,8%)

129,0 (109,1%)

260,2 (102,4%)

110,2 (100,9%)

80,0 (100,2%)

Értékcsökkenés 6. sz. ábra

csökkenés mutatkozott. A személyi jellegű ráfordítások három nemzetgazdasági ágban (mezőgazdaság, vízellátás, pénzügyi, biztosítási tevékenység) mérséklődtek, a bérköltség tekintetében negatív irányú elmozdulás már csak az utóbbi kettőnél figyelhető meg. A TOP 100-as körből az építőipar emelhető ki: az anyag- és személyi jellegű ráfordításoknál több, mint négyszeres illetve 2,5-szeres emelkedést mutattak ki, a bérköltségük 80,6 millió Ft-ról 223 millió Ft-ra változott.

3. A foglalkoztatottak száma és az átlagbérek alakulása 3.1. A foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma régiósan és nemzetgazdasági szinten is mérséklődött, a 213,3 ezer fő egytizede volt az országosnak. KomáromEsztergom és Veszprém megyében létszámcsökkenés következett be 2013-ban, melyet a Fejér megyei 1 871 fős bővítés mérsékelt (7. sz. ábra). A TOP 100-as körbe sorolható gazdálkodóknál állt alkalma-

Az átlagos állományi létszám alakulása és változása (előző év = 100%) Közép-dunántúli régió 213 319 fő (98,3%)

Fejér megye 91 490 fő (102,1%)

Komárom-

Veszprém

Esztergom

megye

megye

60 657 fő

61 172 fő (94,6%)

(96,8%)

7. sz. ábra tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

9

NaV

elemzés

Az éves átlagbér alakulása Megnevezés

KDR

Fejér megye

Top 100

2012.

2013.

Index

2012.

2013.

Index

2012.

2013.

Index

Bérköltség (milliárd Ft)

486,3

498,0

102,4

207,6

219,0

105,5

132,6

139,4

105,2

Átlagos áll. létszám (ezer fő)

217,0

213,3

98,3

89,6

91,5

102,1

45,6

46,6

102,2

Átlagbér (ezer Ft/fő)

2 241

2 334

104,1

2 317

2 394

103,3

2 905

2 990

102,9

2. sz. táblázat

zásban a 91,5 ezer megyei foglalkoztatott több mint fele, körükben 2,2%-kal emelkedett a munkavállalói létszám. Régiónkban a foglalkoztatottak közel 40%-a a feldolgozóiparban, egyötöde a kereskedelemben dolgozott 2013-ban. Legnagyobb mértékű, 9%-os létszámcsökkenés a bányászatban volt, ez 61 fős leépítést jelentett ebben a szektorban. Kismértékű növekedés a kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén volt kimutatható. Fejér megyében a munkavállalók közel 36%-a a feldolgozóipar cégeinél állt alkalmazásban, a korábbinál 318 fővel több, azaz 32 738 főt foglalkoztattak. A kereskedelem, gépjárműjavítás volt a megye második legnagyobb foglalkoztatója, az alkalmazottak száma itt több mint ezer fővel emelkedett. A 100 legnagyobb árbevételű adózó közül az ingatlanügyletekkel, majd a szállítással, raktározással foglalkozók növelték leginkább dolgozóik számát, de az építőiparban is 8%-os létszámbővítés volt. A TOP 100-ba tartozó 47 feldolgozóipari cég a megye feldolgozóiparában dolgozók mintegy 71%-át alkalmazták, a 24 kereskedelmi vállalkozásnál ez közel 64%, majd a szállítás, raktározás (40%) és a mezőgazdaság következett 22%-kal. 3.2. Átlagbérek Az egy foglalkoztatottra jutó bérköltség 2013-ban 2 334 ezer Ft volt a régióban, ez 4,1%-os növekedés az előző évhez képest. Országosan ennél 122 ezer Ft-tal volt magasabb az átlagbér 4,8%-os dinamika mellett. Az éves átlagbérek térségünk mindhárom megyéjében - a 2013. évi inflációs értéket meghaladóan - emelkedtek, a Fejér megyei 2 394 ezer Ft a középmezőnyt jelentette 3,3%-os növekedés mellett. A

10

Fejér megyei érték 2012-ben is a régiós átlag felett volt, az akkori 76 ezer Ft-os többlet 2013-ban 60 ezer Ft-ra mérséklődött. A megyei átlagbérek bázis évben 26 ezer Fttal maradtak el az országostól, 2013-ban 62 ezer Ft-ra nőtt a különbség, melynek oka elsősorban az eltérő létszámváltozás volt. A TOP 100 körben az átlagbérek közel 3%-kal emelkedtek, ami 2 990 ezer Ft-ot eredményezett 2013-ban. Ez a megyei átlagnál 596 ezer Ft-tal, a régiósnál 656 ezer Ft-tal magasabb, de az országos szintet is meghaladta 534 ezer Ft-tal (2. sz. táblázat). Régiónkban valamennyi nemzetgazdasági ágban emelkedtek az átlagbérek, országosan a vízellátás, szennyvízgyűjtés területén stagnálás volt. A Közép-Dunántúlon legjobban az energiaiparban dolgozók kerestek az elmúlt két évben, legalacsonyabb bérek a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást jellemezték. Fejér megyében 2013-ban az energia szektor és a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők nem érték el az előző évi átlagbér szintet. 2012. évben a legjobban keresők az energiaiparban dolgoztak, majd a bányászat következett, 2013ban megfordult a sorrend, az egyötödös átlagbér növekedésnek köszönhetően a bányászat került az élre, a feldolgozóipar az elmúlt két évben a dobogó 3. fokán állt. Az árbevétel szempontjából kiemelt 100 vállalkozásnál – az ingatlanügyletekkel foglalkozók kivételével – emelkedtek az átlagbérek. Kiemelkedő az építőiparban kimutatott 2,5-szeres növekedés, így az itt dolgozók lettek 2013-ban a legjobban keresők 8 578 ezer Ft-tal. Általánosságban elmondható, hogy a TOP 100 vállalkozás által foglalkoztatottak – a mezőgazdaság kivételével – valamennyi nemzetgazdasági ágban a megyei átlagok felett kerestek.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

V. a társas VállalkOzásOk eredméNyei

1. Az adózás előtti eredmény összetevői

2013. évben a Közép-dunántúli régióban az üzemi eredmény 251,8 milliárd Ft pozitívumot mutatott, mely egy százalékpontos emelkedés után 7%-át adta az országos eredménynek. A 26%-os dinamika – mely lényegesen meghaladta az országos emelkedést - az üzemi nyereség 3%-os bővülésének és a veszteség 28,4%-os mérséklődésének volt köszönhető. Az üzemi eredményét Fejér és Komárom-Esztergom megye is régiós átlagot meghaladóan növelte, 46-35%-os súlyt képviselve. Veszprém megye is nyereséggel zárta a 2013-as évet, de az 14%-kal csökkent. Fejér megyében a 114,9 milliárd Ft-os üzemi eredmény bővülése megközelítette a 32%-ot, ezt a nyereség 4%-os emelkedése és elsősorban a veszteség 27%-os csökkenése alakította. 2012. évben a megyei szinten realizált üzemi eredmény kétharmadát a 100 legnagyobb árbevételű vállalkozás tudhatta magáénak, ez a részesedés az üzemi tevékenység eredményének 35%-os növekedése következtében 2013-ban tovább erősödött. E cégek nyeresége csak 2%-kal emelkedett, de a veszteségeiket közel egyharmaddal mérsékelték (3. sz. táblázat). Fejér megyében az üzemi eredmény 71,4%-a a feldolgozóiparban képződött, a közel 18%-os növekedés a nyereség 3%-os emelkedésének és a veszteség egynegyedes csökkenésének az eredménye. Pozícióváltás a kereskedelemben következett be, a 2012. évi veszteség után nyereséges ágazat lett 2013ban. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a pénzügyi, biztosítási tevékenység továbbra is veszteséges maradt (8. sz. ábra).

NaV

elemzés

Az adózás előtti eredmény összetevőinek alakulása Megnevezés

(milliárd Ft; %)

KDR

Fejér megye

Top 100

2012.

2013.

Index

2012.

2013.

Index

2012.

2013.

Index

199,9

251,8

126,0

87,2

114,9

131,8

57,7

77,6

134,5

Pénzügyi eredmény

14,1

-13,4

-

12,5

8,0

64,0

2,6

-7,0

-

Rendkívüli eredmény

15,8

13,2

83,5

6,9

-9,0

-

3,8

-8,3

-

Üzemi eredmény

3. sz. táblázat A TOP 100-as körben a - a kereskedelem kivétel – valamennyi nemzetgazdasági ág nyereséggel zárta az évet, a 77,6 milliárd Ft-ból közel 75 milliárd Ft a feldolgozóipari vállalkozásoknál koncentrálódott. A régiós üzemi eredmény növekedéséhez valamennyi vállalkozási kategória hozzájárult a régióban, Fejér megyében csak a kisvállalkozások eredménye maradt el az előző évitől. A közel 65%-os emelkedésnek köszönhetően már nem a mikro vállalkozások képviselték a legkisebb súlyt a megyében, hanem helyet cseréltek a középvállalkozásokkal. A foglalkoztatottak száma szerint vizsgálva, a régióban a legkisebb súllyal bíró 0-1 főt foglalkoztatók üzemi eredménye emelkedett a legdinamikusabban (+89,5%), Fejér megyében 2012-ben e kör még veszteséges volt. A 100 legnagyobb árbevételű gazdálkodó közül a 2-9 főt foglalkoztatók veszteségesek lettek, a 0-1 és a 10-49 alkalmazottal működők esetében csökkent a nyereség. A 250 fő feletti munkáltatók mintegy 47%-kal növelték üzemi eredményüket, a 63,2 milliárd Ft-juk szinte 100%ban lefedte a megyei 250 fő feletti foglalkoztatók eredményét.

A pénzügyi műveletek eredménye nemzetgazdasági szinten továbbra is negatív szaldót mutatott, a Közép-Dunántúlon viszont a nyereséges 2012. év után lett veszteséges. A 13,4 milliárd Ft negatívum a nyereség 26%-os csökkenésének és a veszteség 17,7%-os emelkedésének köszönhető. A pénzügyi eredmény 2012-ben a régió mindhárom megyéjében nyereséges volt, 2013-ban csak Fejér megye adózói tudták megőrizni ezt a pozíciót, 36%-os csökkenés mellett. A 8 milliárd Ft pénzügyi eredmény a nyereség 15%-os és a veszteség 5%-os mérséklődésének tudható be, megjegyezve, hogy Komárom-Esztergom és Veszprém megyében a veszteségtömeg jelentősen emelkedett. A Fejér megyei feldolgozóipar pénzügyi nyeresége több mint kétharmaddal visszaesett, veszteségei csak 18%-kal csökkentek, így a 2012. évi 2,4 milliárd Ftos negatív eredményüket megháromszorozták 2013-ban. Kedvezőtlen folyamatok zajlottak a kereskedelemben is, bázis évi 4,8 milliárd Ft-os nyereségük 3,1 milliárd Ft-os veszteségbe fordult át. Az ingatlanügyletekkel foglalkozók nyereségei na-

A Fejér megyei vállalkozások 2013. évi üzemi eredménye a főbb nemzetgazdasági ágakban Nyereségesek • Mezőgazdaság • Bányászat • Feldolgozóipar • Energiaipar • Vízellátás • Építőipar • Kereskedelem • Szállítás, raktározás • Ingatlanügyletek • Oktatás 8. sz. ábra

Veszteségesek • Szálláshely-szol. • Pénzügyi, bizt. tev.

gyobb ütemben nőttek, mint veszteségeik, ezek egyenlegeként a nyereség 78%-ot meghaladóan emelkedett és a 15,2 milliárd Ft-juk a legeredményesebb ágazattá tette ezt a kört megyei szinten. A TOP 100 adózó pénzügyi tevékenysége összességében veszteséges lett 2013-ban, melyhez nagymértékben hozzájárult a feldolgozóipar 5 milliárd Ft-os veszteség növekedése és a kereskedelmi cégek veszteségessé válása. A rendkívüli eredmény 13,2 milliárd Ft volt a Közép-dunántúli régióban, 16,5%kal kevesebb a bázis évinél. Országosan ugyanakkor 50%-os csökkenés következett be, így régiónk súlya 11,8%-ról mintegy 20%-ra erősödött. A régiós folyamatokra az egyes megyék különbözőképpen hatottak: Fejér és Veszprém megyében a 2012. évi nyereség után veszteséget könyvelhettek el az adózók, Komárom-Esztergom megyében viszont 6,5-szeres volt a nyereség növekedése. A Fejér megyei cégeknél megfigyelhető kedvezőtlen folyamatok abból adódtak, hogy a rendkívüli tevékenységhez kapcsolódó veszteségek 5,3-szoros növekedést mutattak, emellett nyereségük is csökkent. Ez azt eredményezte, hogy a megye vállalkozásai a Közép-dunántúli régió rendkívüli nyereségéhez a 2012. évi 42,6%-kal szemben csak 14,4%-kal járultak hozzá, de a régiós szintű veszteség fele is itt képződött 2013-ban. Az árbevétel szempontjából meghatározó 100 vállalkozásnál is a megyénél leírt tendenciák érvényesültek: az előző évi 3,8 milliárd Ft-os pozitívum váltott 8,3 milliárd Ft-os negatívumra tárgyévben. Fejér megyében az energiaipar tevékenysége a közel ötszörös növekmény hatására 663,6 millió Ft pozitív rendkívüli eredményt jelentett. Legnagyobb, 5 milliárd Ft-os veszteséget a vízellátás, szennyvízgyűjtés területe mutatott ki, ez annak tükrében jelentős visszalépés, hogy 2012-

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

11

NaV

elemzés

ben még nyereséges volt az ágazat, mely elmondható a feldolgozóiparról is. Az adózás előtti eredmény (251,5 milliárd Ft) 8,5%-os régiós növekedését az üzemi eredmény erősödése segítette, emellett az adózás előtti nyereség 4%-kal emelkedett, a veszteség viszont 3,7%-kal mérséklődött. Országosan 6,4%-os volt a negatív irányú elmozdulás, ez régiónk súlyát 9,3%-ra javította. A Fejér megyei adózók adózás előtti eredménye 5%-os emelkedés után 113,9 milliárd Ft lett, ez a régiós érték 45%-át lefedte. Komárom-Esztergom megyében a 70%-os eredmény javulás 27%-os súlyukat 42%-ra erősítette. Veszprém megye adózás előtti eredménye a nyereség csökkenésének és a veszteség növekedésének hatására 47%-kal visszaesett. A TOP 100 vállalkozás adózás előtti nyeresége és vesztesége is csökkent, melyek eredőjeként közel 1,8 milliárd Ft-tal kevesebb eredményt realizáltak, mint 2012-ben. Ez hatással volt a megyei részesedésükre is, mely 59%-ról 54,7%-ra változott (9. sz. ábra). Míg 2012-ben Fejér megyében az energiaipar, a kereskedelem és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás zárta negatívummal az adóévet, addig tárgyévben az energiaszektor helyébe a vízellátás, szennyvízgyűjtés lépett. Az adózás előtti eredmény 63%-át a feldolgozóipar mutatta ki, majd az ingatlanügyletek következett 18%-os súllyal. Dinamikus növekedés mutatkozott az építőipar és a szállítás, raktározás területén, de megyei részesedésük együtt is alig 6%-os volt. Vállalkozási kategóriánként vizsgálva, a megyei növekedést a KKV szektor segítette, az egyéb/nagy vállalkozások 6%-kal kisebb

Az adózás előtti eredmény alakulása és változása (milliárd Ft; előző év = 100%) KDR

Fejér megye

Top 100

• Nyereség: 388,9 (103,9%) • Veszteség: –137,4 (96,3%) • Eredmény: 251,5 (108,5%) • Nyereség: 186,3 (101,6%) • Veszteség: –72,4 (96,6%) • Eredmény: 113,9 (105,0%) • Nyereség: 111,6 (95,5%) • Veszteség: –49,3 (93,3%) • Eredmény: 62,3 (97,2%)

9. sz. ábra

adózás előtti eredményt értek el, mint bázis évben. A foglalkoztatottak számát tekintve eredmény csökkenés a 10-49 és a 250 fő feletti munkáltatóknál jelentkezett. A 100 meghatározó árbevételű gazdálkodó közül a feldolgozóiparban működők 64,5 milliárd Ft adózás előtti eredményt értek el, melyet a többi nemzetgazdasági ágba tartozók eredménye 62,3 milliárd Ft-ra csökkentett. Az építőipar eredményének súlya elenyésző a 100 vállalkozáson belül, de a 2012. évi 642 ezer Ft-os adózás előtti eredménye után a 441,8 millió Ft figyelemre méltó. 2013-ban a vállalkozások 57,6%-a, azaz 20 078 cégért el nyereséget régiónkban, ez 816 adózóval több a 2012. évinél. Ugyanakkor a veszteséget kimutatók száma (12 841) közel egytizeddel és az eredményt el nem érők köre (1 922) 26%-kal szűkült. A régió

Nyereséges és veszteséges vállalkozások aránya KDR Fejér megye Nyereségesek 2012: 53,4% 2013: 57,6%

Veszteségesek 2012: 39,4% 2013: 36,9%

Nyereségesek 2012: 52,8% 2013: 56,4% Veszteségesek 2012: 40,1% 2013: 37,4%

Top 100 Nyereségesek 2012: 79,0% 2013: 80,0%

10. sz. ábra

12

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

Veszteségesek 2012: 21,0% 2013: 20,0%

megyéiben és országosan is hasonlóan kedvező folyamatok zajlottak. A 19,4 millió Ft egy vállalkozásra jutó nyereség a régióban bázis szintű volt. Ez még mindig elmaradt az országos értéktől, de az „olló szárai” 4 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra záródtak. Az átlagos veszteség 10 millió Ft-ról 10,7 millió Ft-ra emelkedett a régióban, de ez 3,5 millió Ft-tal kedvezőbb az országos átlagnál. A Fejér megyei gazdálkodók 56%-a nyereséges volt 2013-ban, ez 3,6 százalékpontos erősödést jelentett az előző évhez képest. Az egy vállalkozásra jutó 24,2 millió Ft-os nyereség kevesebb, mint a bázis évi, de közel egynegyeddel magasabb a régiós értéknél. A 2013-as évet 5 105 Fejér megyei vállalkozás zárta negatívummal, ez 9%-kal, azaz 502 céggel kevesebb, mint 2012-ben. Mivel a veszteség összegének csökkenése csak 3,4%-os volt, ezért átlagosan 14,2 millió Ft veszteség keletkezett, ami 6%-kal magasabb a bázisnál. A nullás eredményt 843 gazdálkodó mutatott ki, 15%-os csökkenés mellett. A TOP 100-as körbe tartozó vállalkozások 62,3 milliárd Ft adózás előtti eredményt értek el, amely 97,3%-a az előző évinek. Lényeges átrendeződés az elmúlt két évben nem történt, egy 2012-ben még veszteséges vállalkozás nyereséges lett 2013-ban, így 80-20%-os arány jellemezte a nyereséges–veszteséges adózók megoszlását. Az árbevétel szempontjából kiemelt 100 adózóra jutó 1,4 milliárd Ft átlagos nyereség és 2,5 milliárd Ft veszteség lényegesen magasabb mind a megyei, mind a régiós értéknél (10. sz. ábra).

elemzés

2. Az adóalap, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség Az adóalapot módosító tételek figyelembe vételével számított pozitív adóalap 304,3 milliárd Ft volt a régióban 1,7%-os növekedés mellett, országosan 4,7%-kal emelkedett. A pozitív adóalap után számított társasági adó 42,5 milliárd Ft-ot tett ki, azaz stagnált. Mivel országosan a számított adó 3,8%-kal emelkedett, ezért régiónk súlya 9,8%-ra mérséklődött. A számított adó 52%-a Fejér megyében, egyharmada Komárom-Esztergom megyében képződött, 9 illetve 3%-os növekedési ütem mellett. Veszprém megyében a pozitív adóalap 15%os csökkenését a számított adó 26%-os mérséklődése kísérte. A megyei pozitív adóalap 68%-a a 100 legnagyobb árbevételű társasághoz köthető, a 8,4%os emelkedését a számított adó azonos mértékű bővülése kísérte. A Közép-Dunántúlon a pozitív adóalap alapján számított 42,5 milliárd Ft társasági adót 15,3 milliárd Ft-tal csökkentették az igénybevett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó. A régiós vállalkozások az országosan összesített adókedvezmények 14,5 százalékát vették igénybe 2013-ban, ez közel 15 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A térségi csökkenésben szerepet játszott, hogy a domináns fejlesztési adókedvezmény mértéke négytizedet meghaladóan csökkent és a látvány-csapatsport támogatása is bázis szinten maradt. Az adókedvezmény lehetőségével elsősorban a Fejér megyei vállalkozások tudtak élni, az igénybevett 9,4 milliárd Ft 8%-kal magasabb, mint 2012-ben, ezzel a régiós érték 62%-a ide koncentráló-

dott. A másik két megyében mérséklődés mutatkozott, Veszprém megyében több, mint 50%-os. A TOP 100-as kör a megyei adókedvezmények 94,3%-át érvényesítették, ezen belül a megyei fejlesztési adókedvezmény teljes egészében a legnagyobb árbevételű cégekhez köthető. Fejér megyében az adókedvezmények 93%-át a feldolgozóipari vállalkozások vették igénybe, a TOP 100 esetében még meghatározóbb ez a részesedés (98%). Az adókedvezmények 91%-a az egyéb/nagy vállalkozásokhoz, 88%-a a 250 fő feletti munkáltatókhoz köthető. Vállalkozási kategóriánként és foglalkoztatottak számát tekintve legdinamikusabb növekedés a mikro vállalkozásoknál és az önfoglalkoztatók, illetve az 1 főt alkalmazók körében volt. A számított adót mérséklő tényezőket figyelembe véve 2013-ban a vállalkozások háromnegyedénél, azaz 26 121 közép-dunántúli adózónál 27,2 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Ez csak 121 adózóval több a bázis évinél, de összegében 9,2%-os a növekedés. Országosan az egy százalékot el nem érő kötelezettség emelkedést az adózók számának mérséklődése kísérte. Az adókötelezettség 46%-a a Fejér megyei vállalkozásokhoz kapcsolható 9%-os növekedés mellett, Komárom-Esztergom megyében 17,3%-os volt a bővülés, a Veszprém megyei vállalkozások kötelezettsége csökkent. A TOP 100-as körbe tartozó cégeknél koncentrálódott a megyei adókötelezettség kétharmada, körükben egytizedes adófizetési kötelezettség növekedés keletkezett.

Az átlagos adóterhelés alakulása KDR

2012. 8,3%

2013. 9,0%

Fejér megye

2012. 8,4%

2013. 8,5%

Top 100

2012. 8,2%

2013. 8,3%

11. sz. ábra

NaV

A pozitív adóalap és az adófizetési kötelezettség eltérő mértékű emelkedésének, a mérséklődő kedvezmények hatására az átlagos adóterhelés 8,3%-ról 9%-ra emelkedett a Közép-Dunántúlon, ezzel együtt még mindig alacsonyabb volt az országosnál. Fejér és Veszprém megyében a régiós átlag alatt maradt az adóterhelés, a Komárom-Esztergom megyei 10,1% volt a legmagasabb (11. sz. ábra). A nemzetgazdasági ágak tekintetében Fejér megyében a legkisebb adóteher a bányászatot (4,1%) jellemezte, legmagasabb az ingatlanügyletekkel foglalkozók körében (11%) volt.

Vi. mérlegadatOk A Közép-dunántúli régió kettős könyvvezetést alkalmazó társaságainak 2013. évi mérleg főösszege elérte a 5 406,6 milliárd Ft-ot, mely 3,7%-kal több a bázis évinél. Országosan 1,2%-os volt a bővülés, régiónk 4,6% körüli részesedése változatlannak tekinthető. Legnagyobb, 6,4%-os növekedés Veszprém megyében mutatkozott, meghatározó súlya (44,3%) továbbra is Fejér megyének volt. A megyei cégek mérlegfőösszegének közel 65%-a a 100 legnagyobb árbevételt realizáló vállalkozás könyveiben szerepelt, körükben 2%-os volt a növekedés.

1. Eszközök Az eszközök két nagy csoportja a vállalkozási tevékenységet egy éven túl szolgáló befektetett eszközök és a mobilabb forgóeszközök, melyek régiónkban közel azonos részesedéssel bírtak a vizsgált években. Nemzetgazdasági szinten a befektetett eszközök voltak a dominánsabbak, értékük – a forgóeszközök 2,6%os növekedésével szemben – stagnált. A Közép-dunántúli régióban a befektetett eszközök 85%-át a tárgyi eszközök képviselték, majd a 11%-ot közelítő befektetett pénzügyi eszközök következtek (4. sz. táblázat). 2013. évben a Közép-dunántúli régió forgóeszközeinek 5%-os bővülése közel két százalékponttal meghaladta a befektetett eszközökét, ehhez hozzájárult, hogy az elemei közül csak a készletek értéke mérséklődött kismértékben. A forgóeszközök több, mint felét kitevő követelések 6,7%-kal nőttek, de pozitívum, hogy ezen

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

13

NaV

elemzés

Eszközök alakulása Megnevezés

(milliárd Ft; %) KDR

Fejér megye

Top 100

2012.

2013.

Index

2012.

2013.

Index

2012.

2013.

Index

Befektetett eszközök

2 555,6

2 638,4

103,2

1 206,2

1 241,4

102,9

808,5

821,6

101,6

Forgóeszközök

2 559,9

2 689,6

105,1

1 089,6

1 122,1

103,0

690,5

714,8

103,5

97,0

78,6

81,0

38,3

30,9

80,7

19,8

12,1

61,1

5 212,5

5 406,6

103,7

2 334,1

2 394,4

102,6

1 518,8

1 548,5

102,0

Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen 4. sz. táblázat

belül a vevőkövetelések 3,4%-kal mérséklődtek, mert ez utalhat a fizetési fegyelem javulására. Az értékpapírok és pénzeszközök együttesen régiós szinten 546,9 milliárd Ft-ot tettek ki 2013-ban. A térség befektetett eszközeinek 47%a a Fejér megyei vállalkozásokhoz kapcsolódott, értékük 1 241,4 milliárd Ft-ot tett ki. A 3%-os emelkedésükhöz a tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök is hozzájárultak, ez utóbbi 11%-os dinamikája 7,4 százalékponttal magasabb volt a régiósnál. A megyei vállalkozások forgóeszközeinek változása együtt mozgott a befektetett eszközökével, régión belüli súlyuk megközelítette a 42%-ot. Fejér megye befektetett eszközeinek kétharmadát a 100 legnagyobb árbevételű vállalkozás birtokolta, értéke 13 milliárd Fttal emelkedett és 821,6 milliárd Ft-ot tett ki 2013-ban. A legnagyobb, 83%-os részarányú tárgyi eszközök 2,8%-kal emelkedtek, emellett az immateriális javak állománya közel 15%-kal csökkent. A forgóeszközök (714,8 milliárd Ft) 3,5%-os emelkedéséhez – a készletek kivételével – valamennyi eleme hozzájárult, ezen belül kiemelkedő az értékpapírok 90%-os gyarapodása.

2. Források A forrás oldal két meghatározó öszszetevője a saját tőke és a kötelezettségek, ez a két elem a passzívák 95%-át jelentették 2013-ban a Közép-dunántúli régióban. A saját tőke súlyának növekedését a 6%-os dinamikának köszönhette, országosan 2,5% volt jellemző. A saját tőke 42%-át a Fejér megyei vállalkozások mutatták ki, körükben 5,6%-os emelkedés mutatkozott. Veszprém megye azonos dinamika mellett 22,8%-kal részesedett, Komárom-Esztergom megyében a növekedés megközelítette a 7%-ot (5. sz. táblázat). A saját tőke közel 59%-át a tartalékok képezték régiónkban, az 1 339,9 milliárd Ft 7%-kal volt több a 2012. évinél. Országosan 70%-os volt a súlyuk és a bővülés mértéke 5%-ot tett ki. A mérleg szerinti eredmény (109,7 milliárd Ft) másfélszeres növekedése a régió súlyát 10 százalékponttal 22%-ra erősítette. A nyereség 9%-os emelkedése és a veszteség 12,7%-os csökkenése javította a régió egyenlegét. Országosan a nyereség és veszteség csökkenése a mérleg szerinti eredmény 16,6%-os mérséklődéséhez vezetett. Komárom-Esztergom megyében megduplázódott a pozitív

eredmény, Veszprém megye viszont négyötödös visszaesést könyvelhetett el. Fejér megyében, és a TOP 100-as körben is javult a gazdálkodók vagyoni helyzete, mivel a saját tőke növekedett. Fejér megyében – a passzívák négytizedét adó – saját tőke összege 960,2 milliárd Ft volt, melynek közel 62%-a a 100 legnagyobb árbevételt kimutató gazdálkodónál koncentrálódott. A saját tőke elemei közül a mérleg szerinti eredmény érdemel különös figyelmet, mind megyei szinten, mind a TOP 100 adózónál. A Fejér megyei vállalkozások a mérleg szerinti nyereség 14,5%os emelkedésének és a veszteség 19%-os csökkenésének eredőjeként a 2012. évi 16,8 milliárd Ft-tal szemben 2013-ban 44,6 milliárd Ft-ot mutattak ki. A 100 legnagyobb árbevételt elérő cég 27,8 milliárd Ft-ra javította eredményét, mely 62,4%-os megyén belüli részesedést jelentett, szemben az előző évi 16,6%-os súllyal. 2013. évben az országos jegyzett tőke állomány 7,2%-a, azaz 833,6 milliárd Ft koncentrálódott a Közép-Dunántúlon, Komárom-Esztergom megyét 44 és Veszprém megyét 17%-os részesedés jellemezte. Egy vállalkozásra átlagosan 29,6 millió

Források alakulása Megnevezés Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

(milliárd Ft; %) KDR

Top100

2012.

2013.

Index

2012.

2013.

Index

2012.

2013.

Index

2 152,5

2 282,6

106,0

909,3

960,2

105,6

566,6

592,8

104,6

81,7

68,8

84,2

28,6

28,7

100,3

25,9

26,2

101,2

2 766,8

2 837,2

102,5

1 298,4

1 311,7

101,0

857,9

869,0

101,3

211,5

218,0

103,1

97,8

93,8

95,9

68,4

60,5

88,5

5 212,5

5 406,6

103,7

2 334,1

2 394,4

102,6

1 518,8

1 548,5

102,0

5. sz. táblázat

14

Fejér megye

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

NaV

elemzés

Jegyzett tőke 2013. évi tulajdonosi szerkezete KDR

Fejér megye

Top 100

 Külföldi tulajdon: 58,9%  Belföldi társaság: 17,4%  Belföldi magánsz.: 17,4%  Önkormányzati: 3,5%  Állami tulajdon: 2,5%  Egyéb: 0,3%

 Külföldi tulajdon: 55,6%  Belföldi társaság: 23,8%  Belföldi magánsz.: 16,6%  Önkormányzati: 3,2%  Állami tulajdon: 0,7%  Egyéb: 0,1%

 Külföldi tulajdon: 75,5%  Belföldi társaság: 21,6%  Belföldi magánsz.: 0,7%  Önkormányzati: 1,4%  Állami tulajdon: 0,8%  Egyéb: –

12. sz. ábra

Ft jutott nemzetgazdasági szinten, 1%-os dinamikája kisebb a régiósnál. A Középdunántúli 24,6 millió Ft-os átlagos értéknél a Komárom-Esztergom megyei 35,9 millió Ft volt magasabb és a legnagyobb, 4,1%-os növekedés is itt következett be, Veszprém megyében 13,6 millió Ft jegyzett tőke jutott egy vállalkozásra. A jegyzett tőke állomány 61,7%-a a feldolgozóiparhoz köthető a régióban, de a legmagasabb, 3,7%-os tőkeemelés az ingatlanügyletek területén volt. Országosan nem jellemző a tőkeállomány ilyen mértékű koncentrációja, itt a három meghatározó súlyú nemzetgazdasági ág (feldolgozóipar, energiaipar, pénzügyi, biztosítási tevékenység) is csak 51%-os részt fedett le. Régiónkban a KKV szektor a jegyzett tőke 35%-át birtokolta, e körben 7,2 milliárd Ft volt a tőkenövekmény. Foglalkoztatottak száma szerint vizsgálva tőkemérséklés a 10-249 főt alkalmazók esetében volt, a 2-9 dolgozóval működőknél a jegyzett tőke állománya kimagaslóan, 21,3%-kal gyarapodott. A Közép-dunántúli régióban a jegyzett tőke 59%-a külföldi befektetőknél koncentrálódott 2012-2013. években, majd a belföldi magánszemélyek- és társaságok következtek 17-17%-os részesedéssel. Országosan a külföldi érdekeltség súlya 2,8 százalékponttal 45%-ra emelkedett, majd a belföldi társaságok és magánszemélyek volt a sorrend (12. sz. ábra). A jegyzett tőke állománya a Közép-dunántúli régió mindhárom megyéjében bázis szinten maradt, Fejér megyében a 325 milliárd Ft 39%-a volt a régiós értéknek. A megyében átlagosan 24,5 millió Ft jegyzett tőkével rendelkeztek a társaságok, ez 2,5%-kal több a 2012. évinél. A részesedések a régió megyéiben eltérően alakultak: Fejér megyében a külföldi tulajdon (55,6%) után a belföldi társaságok következtek kö-

zel 24%-kal. Komárom-Esztergom megyében a 78%-os külföldi tulajdon még dominánsabb, Veszprém megyében mindkét évben a belföldi magánszemélyek birtokolták a megyei jegyzett tőke többségét. Fejér megyében a külföldi tulajdon jelenléte a feldolgozóiparban volt meghatározó, majd a kereskedelem következett. A Fejér megyei társaságok által jegyzett tőke közel 69%-a a TOP 100 körben koncentrálódott, a 223 milliárd Ft 1,3%-kal volt több a 2012. évinél. E körben a külföldi háromnegyedes súly még meghatározóbb, mint megyei szinten, a 168,4 milliárd Ft-juk a megyei külföldi jegyzett tőke 93%-át lefedte. Tőkeemelés (+9,3%) a hazai társaságok tulajdonában álló cégeknél volt, ezzel szemben a jegyzett tőke mérséklődése az állami részesedést egy százalék alá csökkentette a TOP 100 vállalkozásnál.

A kötelezettségek állománya 2013. évben 2 837,2 milliárd Ft-ot tett ki régiónkban, ez 2,5%-kal több a 2012. évinél. Az összes tartozás háromnegyedét kitevő rövid lejáratú kötelezettségek 2%-kal emelkedtek, ezen belül a szállító kötelezettségek 5,3%-kal mérséklődtek. A hosszú lejáratú kötelezettségek is bővültek régiós szinten, melyhez a Veszprém megyei több, mint egyharmados emelkedés jelentősen hozzájárult. A Fejér megyei cégek 1 311,6 milliárd Ft-os kötelezettségei a régiós érték 46%át jelentették, alig 1%-os bővülés mellett. Az összes kötelezettség háromnegyedét az éven belüli tartozások tették ki, összege a 2012. évinél 3%-kal több volt. A TOP 100as körbe tartozó társaságokhoz kötődött a Fejér megyében kimutatott kötelezettségek kétharmada, tartozásaik növekedése 1% körüli volt, melyben szerepe volt a hosszú lejáratú kötelezettségek 7%-os csökkenésének.

Vii. BeruházásOk Fejlesztések szempontjából vizsgálva a 2013-as évet, biztató kezdet lehet a jövőre nézve. Országos, régiós és megyei szinten egyaránt kedvező tendenciákkal találkozhattunk, amik megmutatkoztak mind a beruházók számában, mind a beruházásra fordított összegekben. Országosan a beruházók számának 3%-os emelkedését a tárgyévben üzem-

Üzembe helyezett beruházások alakulása és változása (milliárd Ft; előző év = 100%) 2012. év 3 148,9

 Ország  KDR  Fejér megye

2013. év 3 939,6

273,0

368,1

107,8

128,6

125,1%

134,8%

119,4%

13. sz. ábra tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

15

NaV

elemzés

be helyezett beruházási érték egynegyedes növekedése kísérte. A beruházók 9,5%-ának a Közép-dunántúli régióban volt a székhelye, 2,6%-kal több, azaz 11 772 vállalkozás megvalósított meg fejlesztéseket. A befektetői bizalom emelkedését mutatja, hogy a régiós beruházások értéke közel 35%-os növekedés után meghaladta a 368 milliárd Ft-ot. A 95 milliárd Ft-os növekmény 22%-át a Fejér megyei, mintegy kétharmadát a Komárom-Esztergom megyei adózók adták (13. sz. ábra). A Fejér megyében 4 582 adózó 128,6 milliárd Ft-ot költött beruházásokra, ez a vállalkozások számában 2,3%-os, beruházási értékében 19,4%-os emelkedés. A pozitív irányú változás jelentőségét növe-

Viii. gazdasági mutatószámOk A gazdasági mutatószámok alapján történő elemzés akkor mutatna teljes képet, ha a trendek elemzéséhez hosszabb időszakot vizsgálnánk és figyelembe vennénk a területi, ágazati sajátosságokat is. Így az összesített adatok mellett, Fejér megyében a nettó árbevétel több, mint négyötödét bonyolító két legnagyobb nemzetgazdasági ágra - a feldolgozóiparra és a kereskedelem, gépjárműjavításra – számított 2012. és 2013. évek közötti változásokat, elmozdulásokat is kiemeljük (6. sz. táblázat). A vagyoni helyzet elemzésével a vállalkozások mérlegének struktúráját, az egyes eszköz- és forrás csoportok aránya-

sabb. Legalacsonyabb arány a régiót jellemezte, ez 6,5 százalékponttal kevesebb az országosnál. A vállalkozások pénzügyi helyzetének megítélésére leggyakrabban a likviditási rátákat használjuk, ami alatt az adózók fizetőképességét értjük. A mutató értékének emelkedéséből javulásra következtethetünk, tehát a Közép-Dunántúlon és a Fejér megyei kereskedelmi cégeknél a rövid lejáratú kötelezettségek kiegyenlítésére a 2012. évit meghaladó fedezet állt rendelkezésre. Országosan és Fejér megyében lényeges változás nem történt, a megyei feldolgozóipari vállalkozásoknál és a 100 legnagyobb árbevételű cégnél a rövid lejáratú kötelezettségek – forgóeszközöket meghaladó – dinamikája miatt csökkenés következett be.

A gazdasági mutatószámok alakulása Fejér megye KDR

Megnevezés

Összesen

Feldolgozóipar

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Top 100

2012.

2013.

2012.

2013.

2012.

2013.

2012.

2013.

2012.

2013.

470,4

559,2

134,6

137,2

26,4

19,7

30,9

35,4

58,3

55,6

Eladósodás foka (%)

53,1

52,5

55,6

54,8

57,0

55,9

67,0

65,9

56,5

56,1

Likviditási ráta (%)

122,5

126,2

114,1

113,9

105,1

103,7

119,8

121,9

109,2

108,4

Árbevétel arányos eredmény (%)

3,0

3,2

3,4

3,7

4,0

4,4

-

-

2,6

2,6

Nettó forgótőke (milliárd Ft)

6. sz. táblázat

li, ha figyelembe vesszük a 2011-2012. évi tendenciákat, amikor a megyei beruházók köre és a fejlesztésekre fordított összeg is csökkent, ez utóbbi mintegy 31%-kal. Mindezek a folyamatok jótékonyan hatottak a tárgyévben üzembe helyezett beruházások átlagos nagyságára. Országosan és régiónkban átlagosan közel azonos, 31,6-31,3 millió Ft-ot fordítottak fejlesztésekre a vállalkozások, ez nemzetgazdasági szinten 21%-os, térségünkben 31%-os emelkedést mutatott. A Komárom-Esztergom megyei adózók 43,5 millió Ft-ja meghaladta a régiós átlagos értéket, melyet a beruházók számának stagnálása mellett és a fejlesztések értékének 70%-os növelésével értek el. Fejér megyében a 17% körüli bővülés átlagosan 28,1 millió Ft- beruházást eredményezett.

16

it, összetételét és azok változását vizsgáltuk. A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözeteként adódó nettó forgótőke értéke országosan, a régióban és a megyében is pozitív volt és növekedett a vizsgált két évben, ami előnyös pénzügyi tartalékokat hordoz, azaz a vállalkozások stabilitása erősödött. A kereskedelemben a mutató értékének emelkedése szintén azt mutatta, hogy ezen cégek likvid pénzeszközei gyarapodtak. A feldolgozóiparban és a TOP 100 körében a vállalkozások finanszírozhatósága megoldott, de 2012. évhez képest a működő tőke öszszege csökkent. Az eladósodás foka minden vizsgált kategóriában csökkent, a kötelezettségek összes forráson belüli aránya az elmúlt két évben a kereskedelemben volt a legmaga-

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

A piacgazdaság szereplői a gazdasági döntéseik során figyelmet fordítanak a vállalkozások eredményességére. A jövedelmi helyzetet vizsgálja az árbevétel arányos eredmény, mely megmutatja, hogy az árbevétel hány százaléka áll a vállalkozások rendelkezésére az adózást követően. Ez alapján a régió vállalkozásainak jövedelmi helyzete javult, a TOP 100-as kört szinten maradás jellemezte. A kereskedelemben 2012-2013. években az adózott eredmény negatív volt, a legkedvezőbb árbevétel arányos nyereség a Fejér megyei feldolgozóipari vállalkozásoknál mutatkozott. Készítette: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Középdunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, Tervezési és Elemzési Főosztály

aNalysis

NaV

economic Processes

in the Central Transdanubian region and Fejér district in 2013 Introduction Based upon the flash report concerning the 2013 corporate income tax overview, our analysis aims to offer a comprehensive picture of double entry bookkeeping corporations registered in the Central Transdanubian Region (CTR) with company seats in Fejér District (FD). The review of complex economic processes also extends to the financial sector of the region despite the fact that it does not play a decisive role. The corner points of our analysis regarding company management issues focus upon criteria such as most important regional industry sectors and indicators regarding assets, finance and profit. We will also detail the main economic characteristics of 100 most profitable regional corporations with the highest net turnover rate. By comparison with the previous year, only 90 companies managed to maintain their position.

I. Main characteristics of 2013 Based on the most important economic indicators, the overall economic processes of the 2013 CTR are dominated by FD with a staggering 40%. The same is true for the relationship between the district and the TOP 100 most profitable tax contributor companies. It is safe to say that considering main parameters such as income, investments, productivity, tax payments and subscribed capital, the tendencies seem to coincide for region, district and the TOP 100. Although the net sales revenue of tax contributors within both the region and the district seems to have slightly decreased in 2013, productivity shows a definite increase most probably due to more efficient operating measures and management. However, financially only FD seems to have maintained profitability which in turn has decreased the regional losses by 7,9 billion Ft. This has undoubtedly positively influenced the pre-tax earnings since the central transdanubian companies have managed to obtain an 8,5% and FD companies a 5% pre-tax profit rise, whereas the national tendency has been an over 6% decrease. Company profitability has however risen on a national level and the same is true for the region and the district and therefore the percentage of zero profit and loss-generating companies have decreased by 3,6 % totaling -43,6% in FD.

Additionally, the numbers indicate a rise in employment rates within the district accompanied at the same time by a rise in wages which is especially prominent within the agricultural, mining, manufacturing and real estate sectors where wages are higher than the national average income. Interesting to note is the fact that the TOP 100 companies with the highest net turnover rate constituted three quarters of the total district turnover in 2013. This concentration is even more prolific when it comes to the export figures where 95% has been realized by the same companies. Furthermore, three quarters of the total subscribed capital of the district is owned by the TOP 100 companies. Relevant to present analysis is the fact that in 2012 the government has signed a strategic partnership agreement with 3 corporations in the district with its main goal being the creation of new jobs and investments and supported SME’s with new opportunities like cheaper loans and credits, EU tenders so that previous investments and newly opened facilities have increased in 2013 which translates to a rise of 31% on a regional level and nearly 17% on a district level.

II. Changes in legislation, new regulations • Taxpayers who meet statutory requirements can choose to substitute corporate tax with Small business tax (KIVA) or Small taxpayers’ itemized lump sum tax (KATA) • The concept of intellectual property has been broadened by the addition of the reported immaterial goods for cases when the intellectual property or intangible asset is produced by the taxpayer itself. • In determining undercapitalization, liabilities and claims arising from the supply of goods and provision of services are not to be considered • Corporations sponsoring sport teams may not have outstanding tax debts • A special development tax deduction is applicable to companies meeting statutory requirements and who are investing over 100 million HUF in free trade zones tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

17

NaV

aNalysis

III. Changes in the number of tax declarations Although there has been a regional decrease in corporate tax declarations, this is most likely due to the fact that companies can now choose between KATA and KIVA (see above). Regionally, as per the submitted tax declarations, 23% of companies are active in trading, 11% in manufacturing and 11% in construction. The same can be said about the district of Fejér, however, 47% of the TOP 100 companies are manufacturing and 24 companies have commerce and trading as their main activity. A vast majority of companies, namely 89% are SMEs. The number of large corporations has decreased by 14% so that their share is now 4%. As to the number of employees, both regional and district data suggests that most tax payers are self-employed or have 1 employee. More than 92% of companies have 0-9 employees but 76 companies from the TOP 100 employ more than 50 and 19 companies between 10-49 people.

IV. Main indicators of economy 1. Revenue Total turnover for 2013 within the Central Transdanubian Region (CTR) were in the amount of 7.280 billion HUF (slight decrease compared to the previous year), 95% of which was net turnover and 40% of that was realized by companies of FD. Not surprisingly, three quarters of FD net turnover has been achieved by the TOP 100 companies, although, compared to 2012, there has been a slight decrease of 5,7 %. As far as net turnover division within CTR is concerned, there is an equal 50-50% proportion between export rates and local distribution. When it comes to net turnover distribution between industry branches, regional tendencies show that 61% was achieved by the manufacturing industry, followed by trading with 20,8%. The greatest growth was shown in the construction branch with a + 25%, education with + 20,5 %. The financial sector however has showed a 16% fall. On the local market, the trading industry has further consolidated its position achieving 38% share, followed by manufacturing with 29%. With regards to the TOP 100, the construction industry has shown the greatest growth with a 4,8 times increase in revenue. Trading companies closely follow with a 5% growth. On a national level, all categories show a growing tendency which is especially true for regional small businesses. 2. Costs and Expenditures TDR companies have accounted for a total of 7.028,4 billion HUF in costs and expenditures for 2013 which shows a decrease of 1,8 % compared to the previous year. Expenditures of FD companies make up 40% of the regional total but again, a decrease of 4% was registered here as well. The TOP 100 companies make up for three quarters of the total FD costs. Expenditures for individual companies in the region have risen by 1,6 % totaling 201,7 million HUF. FD expenditures have slightly fallen to a total of 206,1 million HUF whereas the TOP 100 companies account for expenditures totaling 21 billion HUF

18

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

which is most likely due to the high operating costs of the manufacturing and trading companies. Overall, 81% of regional expenditures were material in nature. In FD, three quarters of material expenditures were registered by the TOP 100. Employee wages in the region constitute almost 10% of the national expenditure level. Regionally, 69% falls into this category. The manufacturing industry seems to have the biggest material and employee expenditures with a proportion of 61 to 51%. Construction also showed a definite rise in material expenditures, whereas the financial and insurance sectors have seen an equal percentage in decrease.

3. Number of employees and wages 3.1. Number of employees The national and regional tendencies coincide in this matter and show a rise in employment numbers. There has been an increase of 1.871 employees regionally and more than half of the total number of 91.500 regional workers were employed by the TOP 100, who in return further increased their employee numbers by 2,2 %. The only sector registering lay-offs was the mining industry. Regional numbers show that 36% of employees are active in the manufacturing industry, followed by trading and car-repair. Data shows that the TOP 100 has increased their work force in the areas of real estate, transportation, logistics and construction. 3.2. Average wages Regional labor costs for an individual employee were totaling 2.334 thousand HUF which shows a 4.1% increase for previous years. Nationally, this number is higher by 122 thousand HUF. Average yearly wages have risen in all 3 districts of CTR and FD constitutes middle ground with 2.394 thousand HUF – a 3,3 % increase. As far as the TOP 100 companies are concerned, a rise of 3% has been registered, that is a total of 2.990 thousand HUF. This is 596 thousand HUF higher than the district average and 656 thousand HUF higher than the regional and even surpasses the national average by 534 thousand. 2013 has seen an overall rise in average wages on a national level and as far as CTR is concerned, data suggests that highest earnings have been achieved by employees working in energy production and the lowest earners seem to be those active in the tourism industry. Workers in financial and insurance industries earn below the average. With reference to employees working for the TOP 100 companies, data indicates that wages have gradually increased (except certain sectors) and all earn better than the regional average. However, workers in construction seem to lead, earning 8.578 thousand a year.

V. Joint company results 1. Components of pre-taxation results In 2013 CTR shows an operating profit of 251,8 billion HUF and a growth dynamic of 26 %. Both Fejér and Komárom-Eszter-

aNalysis

gom districts have reached operating profits higher than the regional average. FD has achieved an increase of 32 % totaling 114,9 billion HUF, three quarters of which can be attributed to the TOP 100 companies. Percentage-wise, 71% of operating profits in FD have been realized by the manufacturing industry. Data also shows that as compared to previous years, commerce has also become profitable again. Operating at a loss continue to be the industrial branches of tourism, finance and insurance. Only small enterprises in the district have not registered an increase, on the contrary, profits seem to have fallen compared to 2012. Considering the number of employees, it seems that the greatest dynamic was registered by companies with 0-1 employees (+89,5 %) whereas those with 2-9 workers have generated losses. From the point of view of financial indicators, only FD tax contributors have managed to operate at a profit, however huge losses have been registered by the manufacturing and trading industries which has greatly impacted the TOP 100. The only growth has been registered by the real estate industry. Pre-tax operating profits show a regional increase of 8,5 % and 5 % in the district, which is certainly due to the favorable dynamics shown by the SMEs. Overall, the 2013 data shows that 57,6 % of companies operate at a profit and the percentage of loss-generating enterprises have fallen by one tenth. 2. Rateable value, tax relief, tax liability Rateable tax has increased by 1,7 % regionally and 4,7 % nationally. Corporate tax has stagnated at 42,5 billion HUF. 52 % of the regional total has been calculated in FD – three quarters of which are related to the TOP 100 - and one third in the district of Esztergom-Komárom. 15.3 billion HUF have been deducted from the total amount of corporate tax due to tax reliefs and withheld taxes. A great number of companies within the district have benefited from various tax reliefs and so did the TOP 100 who instead invested in development. Concerning corporate tax, in 2013 there has been a number of 26.121 companies in the CTR liable to pay 27,2 billion HUF, which is in increase of 9,2 % concerning the previous year. Not surprisingly, two thirds of that are constituted by the TOP 100.

VI. Balance sheets Companies applying the principle of double entry bookkeeping within the region, have achieved a total balance of 5.406,6 billion HUF. Although the district of Veszprém has seen the biggest growth, 44,3 % of the total amount has been registered in FD. The TOP 100 has also seen a slight increase of 2%. 1. Assets 85 % of the investment assets in the region have been tangible assets and only 11% financial assets. Current assets in the region have risen by 5% and 47% of the regional investment assets were linked to companies in FD. Additionally, indicators seem to

NaV

suggest a more pronounced discipline as far as outstanding payments go. Further to that, regional current assets seem to move in line with investment assets. Two thirds of investment assets in FD are owned by the TOP 100 and their total value has increased by 13 billion HUF. Important growth has also been shown in the 90% rise of securities. 2. Liabilities The two most important components are equities and liabilities. Equities have increased by an important 6% and 59% of the total is represented by savings. Increase in private equities has also been shown to be the case of the TOP 100 due to an increase of 27,8 billion HUF. On a national level, 7,2 % of the share capital was registered in CTR of which 61,7 % is represented by the manufacturing industry. SMEs own the additional 35% which has additionally shown a growth of 7,2 billion HUF. As far as the CTR, 59% of the share capital belongs to foreign investment companies. On a regional level, share capital has maintained base level but 39% of the total was registered in FD. Foreign companies’ share capital percentage varies among districts but only manufacturing and trading companies in FD are predominantly foreign investments. Share capital in the district is owned to a 69% degree by the TOP 100. Liabilities have increased by 2,5% regionally but 47% of the total is concentrated in FD. Again, two thirds of liabilities belong to the TOP 100.

VII. Investments According to indicators, investments seem have increased on all levels. On a national level, 9,5 % of investments have been made in the CTR and 2,6% of companies have invested in further developments. Regional investments have also grown by 35% which undoubtedly reflects an increase in trust and security as far as companies are concerned. 22% of the 95 billion HUF total spent on investments have come from FD. The regional numbers for developments largely equal the national tendencies with 31,631,3 million HUF, which on a regional level is an increase of 31%, 10% more than the national average.

VIII. Economic indicators A truly accurate picture could only been given if the tendencies had been examined for a number of years past. It is however safe to ascertain that the most significant branches of FD are the manufacturing, trading and car repair branches. The working capital also shows growing tendencies, in line with the national trend. Outstanding debts have decreased in every examined category. Liquidity rates have risen in both CTR and FD. Revenue and tax liability analysis has shown that regional companies have registered bigger profits. The TOP 100 maintain their overall position and the most significant profit increase has been registered by manufacturing companies within FD. Central Transdanubian Regional Tax Directorate of the National Tax and Customs Administration tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

19

ksh

elemzés

Fejér megye gazdasága F

ejér megye gazdaságát az idei év első félévében ugy yan több szempontból is az élénkülés jellemezte, de ennek mértéke elm marad a megyére korábban jellemzőtől. a 2012-ben az elektronikai ágazatban történt jelentős létszámleépítések visszavetették a megye iparát, amelynek teljesítménye 2014-ben már javulásnak indult. az építőipari cégek teljesítménye is meghaladja a tavalyit, a rendelésállományuk viszont annál jóval kevesebb. a jövőre vonatkozó kedvező folyamatokat előrevetíti a beruházások élénkülése, azonban a növekedés legnagyobb része a feldolgozóiparra, ezen belül pedig a gumi-, és műanyagtermékek gyártására koncentrálódik. a megye idegenforgalmát az első kilenc hónap adatai alapján élénkülő forgalom jellemezte.

2014. i. félév

iPar

2014 első félévében a Fejér megyében telephellyel rendelkező (azaz a megyében termelő tevékenységet folytató) 4 fő feletti ipari vállalkozások 1111,4 milliárd, míg a Fejér megyében bejegyzett, legalább 50 fős ipari szervezetek 920,1 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő. Az ipari termelés a telephely szerinti megfigyelés alapján 4,7, a székhely szerinti megfigyelés szerint 3,3 százalékkal bővült 2013 első

20

félévéhez képest. A hat hónapos időszak egészét tekintve a megye egy-egy lakosára 2,6 millió forint termelési érték jutott, több mint a kétszerese az országos átlagnak. 2012 második felében – hatását tekintve 2013-ra is áthúzódva – Fejér megye elektronikai iparában olyan szervezeti változás történt, amely jelentős létszámleépítéssel járt, és visszavetette a megye egészének ipari teljesítményét. Ezért a 2014. első félévi adatok egy alacsonyabb bázis-

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

hoz képest mutatnak javulást. A megye 2014. január-júniusi ipari termelésének növekedése ezzel együtt is kisebb volt, mint az országos átlag; területi bontásban vizsgálva csupán Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Tolna megyéét előzte meg. Fejér megye 2014. első félévi ipari teljesítményének 98 százaléka a feldolgozóiparból, 2 százaléka az energiaiparból származott. A teljes ipari termelés csaknem háromtizedét a fémalapanyagok,

ksh

elemzés

A Fejér megyei ipari termelés és értékesítés volumenindexe* (előző év azonos időszaka=100,0%)

% 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70

I. I. I-III. év I. I. I-III. év n.év f.év n.év n.év f.év n.év 2010 2011

Termelés

I. n. I. I-III. év év f.év n.év 2012

I. n. I. I-III. év év f.év n.év 2013

Belföldi értékesítés

I. n. I. év f.év 2014

Export értékesítés

A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.

*

Az ipari termelés volumenindexe területi bontásban, 2014. I. félév* 140

%

(előző év azonos időszaka=100,0%)

Ország összesen: 110,3

120 100 80

103,3

103,3

103,3

100,5

100,0

Komárom-Esztergom

Borsod-Abaúj-Zemplén

Fejér

Zala

Jász-Nagykun-Szolnok

98,8

104,8

Heves

Tolna

106,0

Békés

99,1

107,6

Nógrád

Baranya

108,2

111,1

Csongrád

Szabolcs-Szatmár-Bereg

112,3

Vas

108,4

115,4

Bács-Kiskun

109,2

115,5

Veszprém

Pest

115,9

Hajdú-Bihar

Budapest

126,6

Somogy

40

126,9

60

Győr-Moson-Sopron

fémfeldolgozási termékek, ötödét a járműipari produktumok tették ki. Az összesen 897,7 milliárd forint értékű feldolgozóipari termelés 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A járműipar, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék-gyártás kibocsátása több mint az ötödével bővült, a fémalapanyagok, fémfeldolgozási termékek előállított mennyisége gyakorlatilag megegyezett a tavalyival, ezzel szemben az élelmiszeripar termelési volumene 15, a gép, gépi berendezés-gyártásé pedig 12 százalékkal csökkent. A Fejér megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari vállalkozások a belföldi értékesítésből 206,5, míg az exportból 718,1 milliárd forintnyi árbevételt könyvelhettek el: előbbi 3,9 százalékkal kevesebb, utóbbi viszont 5,0 százalékkal több a 2013 első félévinél. A kivitel szinte teljes egészében a feldolgozóipar termékeiből származott – háromtizedét a kohászati és fémipari, egyötödét a járműipari produktumok tették ki. A számítógépek, elektronikai, optikai termékek előállítóinak exportja 30, a járműipari vállalkozásoké pedig 25 százalékkal bővült, jelentősen (13-18 százalékkal) csökkent viszont a külpiaci kereslet az élelmiszeripari termékek és a gépek, gépi berendezések iránt. A teljes belföldi árbevétel legnagyobb részét, 52,8 milliárd forintot a kohászati és fémipari termékek gyártói realizálták. Az élelmiszeripari vállalkozásokhoz összesen 43,9, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékeket előállító gazdasági szervezetekhez 23,6 milliárd forintnyi bevétel folyt be a hazai megrendelésekből. A félév során a megyei székhelyű, 50 fős és ennél nagyobb létszámú ipari vállalkozásoknál 37 ezer munkavállaló állt alkalmazásban, döntően a feldolgozóipar ágazataiba tartozó cégeknél. A legnagyobb foglalkoztatónak számító ágazatcsoportok – a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék-gyártás, valamint a járműipar – együtt az ipari alkalmazottak felének biztosítottak megélhetést. A járműipari vállalkozások munkavállalói létszáma tavalyhoz képest több mint 1100 fővel emelkedett, de a gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termékek, valamint a gépek, gépi berendezések gyártói is 430–440 fővel növelték alkalmazottaik számát. A számí-

20 0

*A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

21

ksh

elemzés

Az ipari termelés és export értéke, valamint az iparban foglalkoztatottak száma Fejér megyében, 2014. I. félév* Termelés

Megnevezés

Exportértékesítés

millió Ft Ipar összesen

Alkalmazásban állók száma, fő

Termelés

Exportértékesítés

Alkalmazásban állók

előző év azonos időszaka = 100,0%

920 122

718 082

37 088

103,3

105,0

104,1

897 652

717 398

35 874

103,8

105,1

104,2

262 364

209 065

9 261

100,1

98,1

100,2

Ebből Feldolgozóipar összesen Ezen belül: Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Járműipar

182 107

159 158

9 325

122,1

125,1

113,6

Gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termék gyártása

116 830

93 428

5 346

101,4

98,0

108,8

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

109 213

107 437

2 784

127,8

130,1

90,3

Élelmiszeripar

77 920

33 142

2 415

84,9

81,5

100,5

Gép, gépi berendezés gyártása

70 843

60 306

4 103

87,9

86,6

112,1

Fa-, papír- és nyomdaipar

58 510

49 331

1 007

101,8

101,9

97,7

2 368

1 427

195

103,2

103,1

50,4

Egyéb feldolgozóipari ágazatok

*A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai

tógép, elektronikai, optikai termék-gyártásban ezzel szemben 300 fővel kevesebben álltak alkalmazásban, mint 2013 első

félévében. A Fejér megyei feldolgozóiparban az időszak során minden egyes foglalkozta-

A termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) a megyei feldolgozóiparban, 2014. I. félév* 58,1

Fa-, papír- és nyomdaipar Számítógép, elektronikai optikai termék gyártása

39,2

Élelmiszeripar

32,3

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása

28,3

Gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termék gyártása

21,9

Járműipar

19,5

Gép, gépi berendezés gyártása

17,3

Egyéb feldolgozóipari ágazatok

12,1 0

10

20

A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.

*

22

Feldolgozóipar együtt: 25,0

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

30

40

50

60 millió Ft

tottra átlagosan 25 millió forint termelési érték jutott. A fa-, papír- és nyomdaipart kiugróan magas termelékenység jellemezte, de a számítógépek, elektronikai, optikai termékek előállítóinak, az élelmiszeripari vállalkozásoknak, valamint a kohászati és fémipari termékeket kibocsátó gazdasági szervezeteknek is az átlagosnál magasabb volt a féléves fajlagos teljesítménye.

Beruházás A megfigyelt Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2014 első félévében 132,5 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, vagy meglévő eszközeik felújítására – folyó áron 2,8-szeresét az egy évvel korábbinak. Az egy lakosra vetített beruházási érték a megyék közül Fejérben volt a legmagasabb, 316 ezer forint, amely meghaladta az országos átlag másfélszeresét. A fejlesztések 28 százalékát épületberuházások, 72 százalékát gép-, berendezés-, illetve járműbeszerzések tették ki. Épületek vagy egyéb építmények építésére, felújítására a tavalyi első féléves összeg több mint 2,5-szeresét, gép- és járművásárlásra pedig közel 3-szorosát fordították a gazdasági szervezetek. Az újonnan beszerzett gépeknek, berendezéseknek, járműveknek csaknem a háromnegyede származott külföldről.

ksh

elemzés

A nemzetgazdasági beruházások egy lakosra jutó értéke területi bontásban, 2014. I. félév ezer Ft 400

350 300 250

Ország összesen: 177,2

200 150

87,7

79,5

72,6

49,6

Zala

Nógrád

102,3

Tolna

Békés

105,9

Baranya

Somogy

106,3

96,9

109,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Csongrád

112,4

132,3

Heves

Pest

132,7

Veszprém

125,3

139,0

Bács-Kiskun

150,1

Hajdú-Bihar

Borsod-Abaúj-Zemplén

183,0

217,0

Komárom-Esztergom

Jász-Nagykun-Szolnok

261,8

Győr-Moson-Sopron

Vas

315,9

Fejér

0

370,5

50

Budapest

100

A megyei beruházási teljesítmények négyötöde az iparhoz kötődött. Az ipari invesztíciók nagysága egy év alatt 3,6-szeresére bővült a kiugróan magas feldolgozóipari fejlesztéseknek köszönhetően. Az öszszes Fejér megyei beruházás 54 százaléka a gumi- és műanyagtermék-gyártásban valósult meg: az ágazatba 71,5 milliárd forintnyi fejlesztési összeg áramlott, az egy évvel korábbinak csaknem a 16-szorosa. A gépipari invesztíciók, valamint a fémalapanyagok, fémfeldolgozási termékek előállításához kötődő beruházások megközelítették az egy évvel korábbi másfélszeresét, a fa-, papír- és nyomdaipari fejlesztések pedig még ennél is nagyobb ütemben bővültek. Az egészségügyi és szociális ellátásban 2,8 milliárd forintnyi épületberuházás valósult meg, további 194 millió forintból pedig e szolgáltató terület gép- és berendezés-állománya gyarapodott. Az oktatásban ezzel szemben a negyedére csökkent a fejlesztési ráfordítások összege, s a közigazgatásban is 24 százalékkal kevesebb beruházás realizálódott, mint egy évvel korábban.

A Fejér megyei beruházások nemzetgazdasági áganként, 2014. I. félév A beruházások Megnevezés Beruházások összesen Ebből: Mezőgazdaság Ipar Ezen belül: Feldolgozóipar Melyből: Élelmiszeripar Gumi- és műanyagtermék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Gépipari ágazatok Ezen belül: Járműipar Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Fa-, papír- és nyomdaipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet és szabadidő Többi gazdasági ág

teljesítményértéke, millió Ft

értékének változása, előző év azonos időszaka = 100,0%

megoszlása, %

132 512

100,0

280,5

6 657 105 835

5,0 79,9

182,8 3,6-szeres

104 432

78,8

3,7-szeres

5 350 71 474 7 622 17 414

4,0 53,9 5,8 13,1

108,4 15,7-szeres 142,7 148,0

9 561 4 983 2 680 1 908 929 6 120 1 879 440 2 881 1 800 203 3 013 111 2 643

7,2 3,8 2,0 1,4 0,7 4,6 1,4 0,3 2,2 1,4 0,2 2,3 0,1 2,0

127,2 258,1 116,9 170,0 164,1 155,3 161,9 140,0 224,6 76,5 23,4 3-szoros 77,9 112,2

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

23

ksh

elemzés

éPítőiPar Idén június végéig a Fejér megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése 14,9 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 27 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Fejér megye egy-egy lakosára 36 ezer forintnyi termelési érték jutott, ez viszont 27 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól (sőt kevéssel a középdunántúli régió átlagától is). Az építőipari termelés értéke közel fele-fele arányban oszlott meg a két építményfőcsoport – az épületek, illetve az egyéb építmények – között. Az épületek építéséhez kapcsolódó teljesítmény több mint harmadával, az egyéb építményekhez kötődő pedig ötödével nőtt 2013 első félévéhez képest. Az összes termelés 46 százalékát – 6,8 milliárd forintot – a speciális szaképítések adták. Ide tartoznak az épületgépészeti szerelések (többek között a villanyszerelés, a víz-, gáz- és fűtésszerelés), a befejező építési munkák (például az üvegezés, burkolás, vakolás), a bontás, és az építési terület előkészítése. A speciális szaképítések termelési értéke együttvéve több mint 40 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületgépészeti szerelési, valamint a befejező építési munkáké egyaránt csaknem a harmadával nőtt. Az épületek építéséből származó megyei teljesítmény 28 százalékkal (3,2 milliárd forintra), míg az út- és vasútépítésekhez kötődő 82 százalékkal (2,4 milliárd forintra) bővült 2013 első hat hónapjához viszonyítva. A január-júniusi időszakban a megyei

A Fejér megyei építőipari termelés értéke alágazatonként Millió forint 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

félév

év összesen 2012

félév

év összesen

félév

2013

2014

Épületek építése

Út, vasút építése

Közműépítés

Épületgépészeti szerelés

Befejező építés

Többi alágazat

építőipari vállalkozások az egy évvel korábbinál 5 százalékkal több új szerződést kötöttek. A félév végén fennálló, 4,6 milliárd forint értékű szerződésállományuk viszont alig kétharmada volt a tavalyinak. A megállapodások 30 százaléka épületek, 70 százaléka egyéb építmények kivitelezésére szólt.

A megyei székhelyű építőipar termelésének több, mint a felét a 10–49 főt foglalkoztató vállalkozások képviselték; teljesítményük 36 százalékkal volt magasabb a tavaly első félévinél. A legalább 50 fős építőipari szervezetek kivitelezési munkáinak értéke egytizedével, az 5–9 fős vállalkozásoké pedig a negyedével nőtt.

Az építőipari termelés megoszlása az építőipari szervezetek létszám-kategóriája szerint, 2014. I. félév Összes termelés

Ebből: épületek

Megnevezés

egyéb építmények

változása, előző év azonos időszaka = 100,0%a)

millió Ft

5–9 fős 10–49 fős 50 fős és ennél nagyobb létszámú

gazdasági szervezetek

Együtt

A termelés

megoszlása, %

3 700

2 581

1 119

125,5

24,8

7 860

4 463

3 397

135,7

52,6

3 369

314

3 055

110,0

22,6

14 929

7 358

7 571

126,5

100,0 a) Összehasonlító áron.

24

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

ksh

elemzés

A bővülő idegenforgalom a szálláshelyeken kedvezőbb kapacitáskihasználtságot eredményezett. Januártól szeptemberig az üzemeltetők a szobák 35, a férőhelyek 19%-át tudták kiadni. Ez az előbbi esetében 18, utóbbinál 16%-os javulást jelent az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek öszszesen bruttó 4,5 milliárd forint bevételt értek el 2014 első kilenc hónapjában,

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Vendégek, fő 25 000

Vendégéjszakák 70 000 60 000

20 000

50 000 15 000

40 000 30 000

10 000

20 000 5 000 10 000 0 Augusztus

Szeptember

Július

Május

Június

Április

Március

Január

2013

Február

November

December

Október

Szeptember

Július

Augusztus

Június

Május

Április

Február

0 Március

Fejér megye kereskedelmi szálláshelyeit 2014. szeptember végéig 135 ezer vendég kereste fel, ők közel 305 ezer éjszakát töltöttek el. A megye idegenforgalma az előző év azonos időszakához képest kedvezően alakult, a vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 13%-kal nőtt. A megyébe látogató vendégek ötöde érkezett külföldről, számuk 13, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 23%-kal emelkedett, így átlagosan 2,7 éjszakára nőtt az itt tartózkodásuk ideje. A külföldi vendégek zöme az Európai Unió országaiból érkezett, legtöbben a német nyelvterületű országokból; Németországból (5960 fő) és Ausztriából (2644 fő), de sokan érkeztek Lengyelországból is (2372 fő). Az előző év I-III negyedévében regisztrálthoz képest ötödével több német, harmadával több osztrák és 39%-kal több lengyel turista szállt meg a megyében. A teljes vendégkör négyötödét kitevő belföldi vendégek száma (107 ezer fő) és az általuk eltöltött éjszakák száma (228 ezer vendégéjszaka) egyaránt 10%kal haladta meg az egy évvel ezelőttit, így a tartózkodási idő tavalyhoz képest nem változott. A megyébe látogató vendégek háromnegyede szállodákban szállt meg. A külföldről érkezők a 77 ezer vendégéjszaka 84%-át szállodákban töltötték, míg a hazai vendégek közel héttizede választotta ezt a szállástípust. A megyében található szállodák vendégforgalma és az itt eltöltött vendégéjszakák egyaránt 16%-os bővülést mutatnak 2013 azonos időszakához képest. A panziók és kempingek vendégforgalma csökkent (18-, illetve 3,5%-kal), a közösségi szálláshelyekre is kevesebb vendég érkezett (13%-kal) viszont hosszabb időre foglaltak szállást (16%-kal nőtt a vendégéjszakák száma).

Január

turizmus

2014

Külföldi vendégek

Belföldi vendégek

Külföldiek vendégéjszakái

Összes vendégéjszaka

A vendégek és a vendégéjszakák számának változása szállástípusonként, 2014. január-szeptember (2013 azonos időszakához képest)

Ezer fő, ezer éjszaka 40 35

31,3

30

 Vendég  Vendégéjszaka

25 20 15

13,9

10

6,4

5

2,8

0 -2,7

-5 -10

Szálloda

2,7 -0,9

-0,3

-0,4

-4,5

Panzió

Üdülőház

Közösségi szállás

Kemping

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

25

ksh

elemzés

Kiemelt vendégforgalmú települések, 2014. január-szeptember Megnevezés Fejér megye összesen

Vendég

Ebből: külföldiek aránya, %

Vendégéjszaka

Ebből: külföldiek aránya, %

Előző év azonos időszaka=100,0% ebből: külföldiek

vendég

vendégéjszaka

ebből: külföldiek

135 419

20,8

304 834

25,3

110,5

112,6

113,2

123,0

Gárdony

34 340

6,7

75 747

10,3

119,9

117,3

116,3

106,3

Velence

30 902

5,9

69 157

9,3

102,1

141,4

105,9

187,8

Székesfehérvár

31 963

45,5

67 768

51,1

105,7

103,6

110,0

108,2

Dunaújváros

10 223

24,9

30 990

25,7

125,2

139,2

147,9

155,5

Ebből:

ebből 2,5 milliárd (egy évvel ezelőttinél 21%-kal több) volt a szállásdíj-bevétel. A bruttó szállásdíj bevétel kétharmada (1,6 milliárd forint) a belföldi vendégektől származott. A bevétel 27%-át, mintegy 419 millió forintot egyenlítették ki SZÉP–kártyával, ami 16%-kal több mint 2013 hasonló időszakában. Valamennyi szállástípust figyelembe véve egy kiadott szoba átlagára 6,6%-kal, bruttó 14 ezer forintra nőtt egy év alatt. A megye vendéglétszámának és vendégéjszakáinak döntő részét (80-80%-a) a két megyei jogú városban valamint a Velencei-tó két turisztikailag kiemelt településén regisztrálták.

forintot. A megye az egy főre jutó GDP alapján mért területi fejlettség rangsorában 2000 és 2001-ben még a 3., majd ezt követően 2009-ig a 4-6. helyen tartózkodott, az utolsó három évet pedig rendre a 4. helyen zárta.

%

150

2800

140

2450 2100

120

1750

110

2012-ben Fejér megyében folyó beszerzési áron 1119,8 milliárd forint bruttó hazai termék képződött. Az országos GDP 4 százalékát a térségben állították elő, ezzel Fejér ötödik helyen állt a Budapest nélkül számított megyei rangsorban.

26

Az egy főre jutó GDP alakulása Fejér megyében, 2000-2012* Ezer forint

130

Bruttó hazai termék

Míg a bruttó hazai terméket leginkább a gazdaság teljes méretének meghatározására használják, addig a származtatott mutatóit, többek között az egy főre jutó GDP-t széles körben alkalmazzák az életszínvonal összehasonlítására. Fejér megye egy főre jutó bruttó hazai terméke az elmúlt évtizedben fokozatosan emelkedett. Az egyedüli törést a globális pénzügyi és gazdasági válság okozta, aminek eredményeként a fajlagos mutató értéke 2009-ben jelentősen visszaesett. 2010-től a tendencia már újra növekvő és 2012-ben a GDP egy főre vetített nagysága már elérte az eddigi legmagasabb értéket, közel 2,7 millió

cégek termelték meg a gazdasági teljesítmény meghatározó részét. A mezőföldi területek kedvező agroökológiai viszonyainak köszönhetően az átlagnál jóval magasabb a mezőgazdaság részesedése, szemben az építőiparral, amely az orszá-

100

1400

90

1050

80

700

70

350

60 50

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 az országos átlag százalékában

a megyék átlagának százalékában

az EU-27 átlagának százalékában

Egy főre jutó Gdp

Fejér megyében 2012-ben a bruttó hozzáadott érték (938 milliárd forint) több mint felét az árutermelő ágazatok állították elő, az országos egyharmaddal szemben. Évek óta meghatározó súlyt képvisel az ipar, ahol nagyrészt a gépipari, a gumi- és műanyag-, valamint a fémalapanyag termék gyártó multinacionális

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

0

*A 2012. év adatai előzetesek.

goshoz hasonlóan szerényebb mértékű. A szolgáltató ágak közül a kereskedelem és az ingatlanügyletek járultak hozzá legnagyobb arányban a bruttó hozzáadott értékhez. A fejlettség nemzetközi összehasonlítására a vásárlóerő-parításon (PPS) mért egy főre jutó GDP adatok nyújtanak le-

ksh

elemzés

A bruttó hozzáadott érték megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 2012* Fejér

Magyarország

Európai Unió – 27

0

10

20

30

40

 Mezőgazdaság  Ipar  Építőipar  Kereskedelem, vendéglátás, szállítás és

50

60

70

gazdasági szerVezetek

Fejér megyében 2014. június 30-án 61,5 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, 100 közép-dunántúli szervezetből a legtöbb (38) a megyében került bejegyzésre. A szervezetek száma az országoshoz hasonló mértékben, 1,0 százalékkal emelkedett egy év alatt. A gazdálkodási formát tekintve a szervezetek döntő többsége – országosan és a megyében is – vállalkozás. A vállalkozások aránya a megyében (93 százalék) a legmagasabb a régión belül, de meghaladja az országos átlagot is. A magas vállalkozásszám ellenére alacsony vállalkozói aktivitás jellemző a megyére, ezer lakosra az országos átlagnál 36-tal kevesebb, 136 vállalkozás jutott. A vállalkozásokat 33-67 százalékos arányban társas, illetve önálló formában jegyezték be. A társas vállalkozások kétharmada a korlátolt felelősségű, 28 százaléka a betéti társasági formát választotta. Az

90

100%

 Ingatlanügyletek, pénzügyi

és egyéb gazdasági szolgáltatások  Egyéb közösségi szolgáltatások

raktározás, információ, kommunikáció

hetőséget. Ez alapján Fejér megye fajlagos mutatójának értéke 2012-ben 16 ezer PPS-t tett ki, ami az uniós átlag közel kétharmadát jelentette.

80

*Előzetes adatok

előbbi formában alapított cégek száma csak kis mértékben, utóbbiaké viszont közel tizedével csökkent egy év alatt. A munkavégzés jellege szerint a bejegyzett önálló vállalkozók 35 százaléka

fő-, 48 százaléka mellékfoglalkozású munkavállalóként, 17 százalékuk pedig nyugdíj mellett dolgozott. A megyei vállalkozások szinte kizárólag kis-, azon belül is döntően (10 fő alatti) mikrovállalkozások, mellettük mindössze 154 (50-249 fős) középvállalkozás és 46 (250 fős és afeletti) nagyvállalat szerepelt a regiszterben. Főtevékenységük alapján a vállalkozások kétharmada a szolgáltató ágakban tevékenykedett, ezen belül főként ingatlanügyletekkel, kereskedelemmel, valamint tudományos és műszaki tevékenységgel foglalkozott. A termelő ágak közül a legtöbben (22 százalék) mezőgazdasággal foglalkoztak, erre a gazdasági ágra az önálló vállalkozók dominanciája jellemző. Ipari és építőipari tevékenységet a vállalkozások 5,4, illetve 7,1 százaléka végzett, többségük társas formában. A félév végén az egy évvel korábbinál 68-cal több, 4102 nonprofit szervezet volt a megyében, többségük az egyéb szolgáltatás ágban tevékenykedett, de ingatlanügyletekkel és művészeti valamint szabadidős tevékenységekkel is sokan foglalkoztak. A 2008 év végén begyűrözött gazdasági válság a szervezetek (ezen belül főként a vállalkozások) közül sokak számára komoly nehézségeket okozott, sokan

A regisztrált vállalkozások főbb gazdasági ágak és gazdálkodási formák szerint, 2014. június 30. Önálló vállalkozók

Társas vállalkozások

0

20

 Mezőgazdaság  Kereskedelem  Építőipar  Többi gazdasági ág

40

60

80

100%

 Ingatlanügyletek  Tudományos és műszaki tevékenység  Ipar tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

27

ksh

elemzés

A felszámolási, végelszámolási eljárás alatt álló vállalkozások száma Fejér megyében 2 500

2313

2 000

1926

2001

2142 1897 1687

1 500 1214

1329

1494

1452 1396

1 000

500

0

jún. 30. dec. 31. jún. 30. dec. 31. jún. 30. dec. 31. jún. 30. dec. 31. jún. 30. dec. 31. jún. 30. 2009

2010

2011

váltak fizetésképtelenné és indult ellenük ezzel kapcsolatban eljárás. A felszámolások és végelszámolások száma 2012-ig fokozatosan nőtt: míg 2008 végén a cégnyilvántartásban szereplő 1069 megyei székhelyű vállalkozás ellen folyt fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárás, addig 2012 első félévének végére már 2313 céget érintett. A 2012 tavaszától megjelent, cégbíróságok által indított kényszertörlési eljárás részben átvette a felszámolások és cégmegszűnések helyét. Év végén már érezhető volt az átrendeződés, a fél évvel korábbihoz képest 171-gyel kevesebb vállalkozás állt felszámolás alatt. A csökkenő tendencia az ezt követő időszakban tovább folytatódott és 2014. első félévének végére az eljárások száma 1494-re fogyatkozott. A cégbedőlések szempontjából évek óta a legkockázatosabb nemzetgazdasági ág a kereskedelem és az építőipar. 2014 első félévében a legtöbb végzést (az összes több mint négytizedét) e két gazdasági ágban adták ki.

alkalmazásBaN állók

2014 első félévében a megfigyelt Fejér megyei székhelyű, legalább 5 fős vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási

28

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

2012

2013

2014

intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél csaknem 118,5 ezren álltak alkalmazásban. A foglalkoztatottak száma minden megyében nőtt 2013 első félévéhez képest, Fejér megyében 6,9 százalékkal. A létszámbővülésben a közfoglalkoztatásnak is meghatározó szerepe van. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával ugyanis négy megyében (Baranya, Borsod-AbaújZemplén, Nógrád, Somogy) csökkent a létszám, a többi megyében pedig kisebb mértékű a növekedés, mint a közfoglalkoztatottakkal együtt. Fejér megyében a legtöbb megyéhez képest kedvezőbb a közfoglalkoztatottak nélkül számított létszámbővülés üteme (4,7 százalék), csupán Pest és Zala megye előzi meg. A munkavállalók közel kétharmada a fizikai állományba tartozott, számuk az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,7, a szellemi munkakört betöltőké 3,7 százalékkal nőtt. Az alkalmazottak több mint fele a szolgáltatási szektorban dolgozott, ezen

Az alkalmazásban állók száma és változása (előző év azonos időszaka=100,0%)

Alkalmazásban állók száma, fő 120 000

Létszám változása, % 110

118 000

108

116 000 106

114 000 112 000

104

110 000

102

108 000

100

106 000

98

104 000

96

102 000 100 000

I.

I-II.

I-III. 2013

I-IV.

I.

I-II.

94

2014

negyedév

Alkalmazásban állók száma

Alkalmazásban állók száma a közfoglalkoztatottak nélkül

Létszám változása

Létszám változása a közfoglalkoztatottak nélkül

ksh

elemzés

belül főként a kereskedelemi, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, az oktatási és a közigazgatási tevékenységet végző szervezeteknél, a 2013. első félévinél magasabb létszámban. A szolgáltató szektor mellett a termelő ágakban is többen dolgoztak, a mezőgazdaságban és az építőiparban több mint tizedével, az iparban 4,9 százalékkal. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2014 első félévében 220 ezer forintot tett ki, 1,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban (országosan 3,0 százalékos növekedés volt jellemző). Ezzel – a fővárost nem tekintve – Győr-Moson-Sopron és KomáromEsztergom után a harmadik legmagasabb bruttó átlagkeresetet érte el a megye. A közigazgatást és az egészségügyet az egy évvel korábbinál alacsonyabb átlagkereset, a mezőgazdaságot, az ipart, az építőipart, a kereskedelmet és az oktatást viszont keresetnövekedés (a legtöbbjüket azonban így is a megyei átlag alatti átlagkereset) jellemezte.

A bruttó átlagkeresetek az egyes nemzetgazdasági ágakban, 2014. I. félév Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Megyei átlag: 220 000 forint

Szállítás és raktározás Vendéglátás Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügyi szolgáltatás

0

50 000

100 000

Munkaerô keresés Fejér megyében A kis- és középvállalati vezetô elôbb-utóbb szembesül azzal, hogy a cégben munkaerôhiány lépett fel. Ennek felismerése és kimondása is felelôsségteljes dolog. Eldöntendô, valóban szükség van-e új emberre, és saját túlterheltségét csökkentve a vezetô átadjon-e feladatköröket az új kollégának. Gyakori, hogy a vezetők több feladatot is maguknál tartanak, mint amennyi feltétlenül szükséges, mert már az alapítás óta megszokták, hogy a cég működtetésének minden területében személyesen működnek közre. A felelősségkörök átadása, a részfeladatok kiszervezése nem könnyű. Emellett azt is el kell fogadni, hogy az új ember felvétele nem feltétlenül többletkiadás, a befektetés (az új kolléga bére) megtérül. A nagy cégek esetében is csak az idő a megmondhatója, jó döntés volt-e felvétel, egy kisvállalatnál pedig ez az idő sokkal hosszabb is lehet. Kényes és időigényes feladat a megfelelő jelölt megtalálása. A KKV vezetők véleményét felmérve kiderül: itt érzékenyebb kérdés a fluktuáció, mint a nagyvállalatok esetében. Egy jól működő munkakapcsolat végén emellett nehéz nem az arra érkező jelölt személyére, hanem szakmai kompetenciáira figyelni. A munkakör meghatározása az egyik leg kényesebb feladat:

nem csak az álláshirdetésben, de magán az interjún is kiemelten fontos, hogy pontos képünk legyen az elvárt képességekről és tapasztalatokról, miközben a jelentkező is tiszta képet kap a pozícióról. Helyi szinten megfigyelhető, hogy a cégek nemigen tudnak partnereiktől munkaerőt elszipkázni. Megesik, hogy „meg nem támadási szerződést” kötnek, vagyis kölcsönösen megígérik, hogy nem csábítják el egymás dolgozóit, ez segítség a jó munkaerő könnyebb megtartásában, de gyakran hátrány is az új kollégák megtalálásában. A piac szűk mérete miatt összetettebb az álláshirdetés kérdése is – melyik megoldás a jobb, ha kevesebb információt osztunk meg, ezzel elkerülve, hogy a konkurencia jobban megismerjen, vagy ha egyértelműbb képet adunk a pozícióról. Egy Fejér megyéhez hasonlóan fejlettebb régióban a KKV vezetők véleménye szerint nehe-

150 000

200 000

250 000

forint 300 000

zebb jó munkaerőt találni, mert a multik elszívják a legjobbakat. A statisztikák ennek ellenére azt mutatják, hogy a megyében is egyre több az online munkakereső, a kék és a fehér galléros pozíciókban egyaránt, akit jobban motivál a kisebb vállalkozások által nyújtott barátságosabb környezet. Bizonyos létszám felett szervezeti fejlesztés szükséges A KKV-k fejlődéstörténetében előbb-utóbb bekövetkezik az a pillanat, amikor indokolt egy szintet betoldani a felsővezetők és a munkavállalók közé. A szakirodalom szerint 40 alkalmazott vagy annál nagyobb munkaerő-csoport esetén már szükség van a középvezetőkre, ezt a pontot azonban szakértők segítségével csak maga a vezető tudja pontosan meghatározni. HR kérdésekben a legégetőbb kérdés az idő és a szakértelem. A speciális tudás, többek között a munkajog, a megfelelő motivációs rendszerek és munkáltatói imázs kialakítása több cégnél csak bizonyos időszakokban kerül előtérbe, de akkor meghatározó a jelentősége. Ezekre számos esetben a részfeladatok kiszervezése adhatja a leghatékonyabb megoldást. HR tanácsadás online A piacvezető állásportál, a Profession.hu legújabb kezdeményezésében online, részben automatizált rendszerrel nyújt HR kérdésekhez kötődő segítséget a nyugat-magyarországi KKV vezetőknek. Az ingyenes kampány célja, hogy a portál megismerje a piaci igényeket, miközben értékes tanácsokkal látja el a döntéshozókat. Részletek: www.profession.hu/kkv 166735-TI

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

29

ksh

aNalysis

economic overview of Fejér county for the first half of 2014

a

lthough during the first half of the year the economy has shown very distinctive signs of growth in various areas, the dynamic nevertheless falls short of those previously characteristic of the county. the large scale lay-offs that had affected the electronic branch back in 2012, have had a very negative impact upon the regional industry, however 2014 showed some definite signs of improvement. despite the fact that the performance of the construction industry has surpassed that of 2013, their orders have significantly decreased. the level of investments points to favourable future indicators but the biggest growth is mainly concentrated around the manufacturing industry and in particular around the production of rubber and plastic goods. as far as tourism is concerned, data regarding the first nine months suggests a growing number of visitors. During the first half of 2014, construction companies having their seat in the county of Fejér and employing over 4 employees, have achieved a production value of 1111,4 billion HUF, while companies with at least 50 employees registered in the county have produced the equivalent of 920,1 billion HUF. As compared to the previous year, this means an increase of 3,3 and 4,7 percent respectively. The large scale lay-offs and structural changes affecting the electronic industry in 2012 have had a very negative influence upon the county’s industrial performance as a whole so the favorable numbers of the first half of 2014 are reported against a relatively low base and so the general growth falls below the national average. The manufacturing industry, bearing a large influence upon the county’s economy, has seen a growth of 3,8 percent compared to that of 2013, however the engine, machinery and food industry branch performance has fallen 12-15 percent shorter. In general, the county’s industry is strongly export-oriented, so much so that four fifth of the entire revenue for the first half of the year, has been obtained through export sales. Trading company investments located in the county have reached a total value of 132,5 billion HUF which is 2,8 times more than during the previous year. The growth is strongly influenced by a very high level of developments that have taken place in the industry – especially what the manufacturing branch is concerned. Construction companies based in the county, with at least 5 employees have achieved a total revenue of 14,9 billion HUF by the end of June this year, which is the equivalent of 27 percent increase compared to the same period last year. The performance of the three main branches of the construction industry (building construction, other edifices, specialized constructions) has also grown. During January-June this year, there has been a 5 percent increase in the number of agreements signed. Unfortunately, the 4,6 billion HUF agreement value for the first half of the year, still falls one third short when compared to the same period in 2013. According to reports containing data up to the end of September, Fejér county has been visited by 135 thousand tourists who spent a total of 305 thousand nights in commercial establishments. This suggest

30

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

a favorable developmental trend compared to the same period last year since the number of visitors has risen by 11 percent and the number of overnight stays by 13 percent. This increase refers to both national and international visitors. The rise in the number of visitors has had a positive effect on hotel occupancy and revenue. The bulk of Fejér county’s overall tourism activity is concentrated around two city-counties and the cities of Gárdony and Velence located in the area around lake Velence. These four locations have attracted eight tenth of the total number of incoming tourists. In terms of purchase price, in the year 2012 the county of Fejér has produced 1119,8 billion HUF worth of gross domestic product. Four percent of the national GDP has been produced in the region, placing the county fifth in the national ranking which does however not include the capital. As far as the GDP per capita-based regional development ranking goes, the county placed 4th in 2012. This index has gradually increased over the decades, except of course the years marked by the detrimental effects caused by the global economic and financial crisis. The gross added value has been predominantly influenced for a number of years now by the industry and the favorable agro-ecological characteristics have made it possible for the agricultural branch to increase its overall share while greatly surpassing the national average. According to data reported on June 30th 2014, there has been a total of 61,5 thousand registered companies in the county of Fejér and from the total of 100 newly registered companies in the Central Transdanubian Region, the highest number, namely 38, have been incorporated in the county. The rate of newly incorporated companies is in line with the national trend of a 1 percent rise per year. The biggest majority of companies are enterprises and predominantly private in nature. Considering their main activities, it is seems that two thirds are service providers mainly in the areas of real estate, commerce and trading but also science and technology related. As far as employee numbers are concerned, companies with at least 5 employees based in the county, as well as budgetary, social security and non-profit organizations (irrespective of their particular employee numbers) go, data for the first half of 2014 shows that a total of 118,5 thousand people were actively employed at these organizations, which means an increase of 6,9 percent during the course of one year. This increase in employee numbers is undoubtedly influenced by public employment trends and figures. Considering overall numbers without public sector participation, the increase is of 4,7 percent which is somewhat above most figures reported in other counties but below those of the county of Pest and Zala. Full-time employee gross monthly average income for the first half of 2014 has been 220 thousand HUF which shows a growth of 1,4 percent compared to 2013 (the national trend was reported to be a 3,0 percent growth). In light of this percentage, not counting the capital, the county has ranked third behind the counties of Győr-Moson-Sopron and Komárom-Esztergom as far as the highest gross average wages are concerned.

Vállalati biztosítások: kockázattudatossággal a biztos működésért Egyetlen vállalkozás sincs könnyű helyzetben a versengő, kemény piaci környezetben függetlenül attól, hogy mely iparágban vagy mely országban tevékenykedik. A helyzetet csak tovább nehezíthetik az előre nem látható események, melyek bekövetkezését sokszor a kevésbé kockázattudatos gondolkodás miatt nem is feltételezünk. A KKV szektor biztosítási kultúrája bár még magasabb szintű nyugaton, de már megindult Magyarországon is a fejlődés. Az elmúlt egy évben már látható volt egyfajta trendforduló: 2-3 százalékos növekedést tapasztaltunk a vállalati vagyonbiztosítások területén – mondta Hajas Gábor, a Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója.

MELY TERÜLETEKEN TAPASZTALNAK FELLENDÜLÉST? MIBEN KOCKÁZATTUDATOSABBAK A MAGYAR VÁLLALAKOZÁSOK? A díjnövekedés elsősorban a mezőgazdasági biztosításoknak köszönhető, ahol két éve ismét bevezették a támogatási rendszert, mely ösztönzi a biztosításkötést. Emellett kis mértékben már látszódik az MNB Növekedési Hitelprogram hatása is, ez a fajta beruházás-ösztönzés ugyanis pozitívan befolyásolja a biztosítási szektort is.

HOGYAN HATOTT A BIZTOSÍTÁSI PIACRA AZ ÚJDONSÁGNAK SZÁMÍTÓ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS? MEKKORA AZ ÉRDEKLŐDÉS? Az elmúlt hónapokban főként a KKV-szektor tagjai voltak azok, akik, felismerve a lehetséges veszélyeket, egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak az új felelősségbiztosítás iránt. Azonban, ha a ténylegesen eddig megkötött szerződéseket nézzük, akkor hozzávetőleg tízből kettőről beszélhetünk. Azt azonban tudjuk, és mi is szem előtt tartjuk, hogy egy évközi jogszabály-változásról van szó, amely a következő pénzügyi év tervezésekor válik majd valós igénnyé. Ekkor érdemes a cégeknek valamennyi biztosításukat és kiemelten az általános felelősségbiztosításokat felülvizsgálniuk.

MIÉRT LÁTJÁK EZT SZÜKSÉGESNEK? Tapasztalataink szerint egy igen érdekes szituáció alakult ki: a vezető tisztségviselők több száz millió, adott esetben több milliárd forintos fedezetre is hajlandóak lennének vezető tisztségviselői felelősségbiztosítást kötni, mert úgy gondolják, hogy vezetőként akár ekkora kárt is okozhatnak. Ugyanakkor az általuk vezetett cég általános felelősségbiztosítása sok esetben csak néhány tíz millió forintos fedezetű. Ezeknek viszont párhuzamban kellene állniuk, ezért szeretnénk még inkább felhívni a figyelmet erre, és természetesen segítünk felülvizsgálni a céges biztosításokat is.

HOGYAN SEGÍTENEK? Egy úgynevezett risk-management beszélgetést javaslunk, amikor végigvesszük a lehetséges kockázatokat. Ilyenkor általában fény derül arra, hogy cégvezetői minőségben kisebb eséllyel okozhatnak 10-20 milliárd forintos kárt, miközben a vállalat tekintetében már jóval nagyobb kockázat állhat fenn. Ezekben az esetekben javasoljuk a szerződés átdolgozását, a személyes felelősségbiztosítási díj egy részének „átcsoportosítását” a cég felelősségbiztosítására. Emellett ügyfélszegmens alapú működésünknek köszönhetően nem csak egy-egy vállalati kockázatra kínálunk megoldást, de biztosítási programjainkkal – ilyen például a Cégpaletta programunk is – igyekszünk valamennyit lefedni. Eddig a vállalkozások jellemzően az egyes kockázatokra más-más társaságnál kötöttek biztosítást főként költséghatékonysági okból, pedig azzal, hogy mi egyben értékeljük a vállalkozás minden kockázatát, és egy díjat állapítunk meg, összességében jobbnak járnak ügyfeleink, mintha külön-külön kötnék meg ezeket a biztosításokat. Ehhez kapcsolódik például Előzetes kiegészítő védelem nevű szolgáltatásunk is: átkötés esetén ingyenesen biztosítunk vagyonbiztosítási fedezetet a másik biztosítás évfordulójáig a szolgáltatás feltételei szerint.

generali.hu

kamara

elemzés

közteherviseléstől a közéleti szerepvállalásig Az elmúlt századokban virilistáknak nevezték őket, a globalizmus a Top 100/200 minősítést, versenylistát hozta. míg korábban a közügyekben való részvételi arány meghatározása, addig a kor szellemének megfelelően most a verseny, a helyezés a cél. Az elemzések az egymáshoz való viszonyt rögzítik, a súlyarányt az ágazatban, a megyei és megyék közti viszonyokat. növekvő adatok, csökkenő számok, célok, okok, következtetések! nincs piacgazdaság enélkül. radetzky jenő

g

nóthi szeautom! ismerd meg önmagad! a versenyben annak van esélye, aki ismeri önmagát, az üzleti környezetet, a versenytársat, a tendenciákat időben és térben. mert mások voltak a körülmények tegnap és mások lesznek holnap. az elmúlt 20 év gazdasági környezete is közismerten jelentősen megváltozott. a világban, európában, de saját megyénkben, Fejér megyében is. amíg korábban a területek felosztásáért, a piacért való küzdelem elsőbbséggel rendelkezett, a közelmúltban befektetésekért, tőkéért, pénzért lobbiztak országok, régiók, városok, ma már európában és magyarország néhány megyéjében, úgy a mienkben is már a képzett felső-, középfokú és szakmunkásokért folyik a küzdelem, a verseny. Verseny van az innovációra képes tudásért, mert csak a globális gyártás kiszolgálásához szükséges feltételek nem elegendők a „középszerűség csapdájából” való kitörésre. Átmenetileg lehetséges a foglalkoztatás bővítésével növekedést elérni, a régiók és országok versenyében azonban csak első vonalbeli termékfejlesztés-

32

sel, kutatásfejlesztéssel, az erre alapozott termeléssel és szolgáltatással van esélyünk a felzárkózásra, a konvergenciára. Ehhez a reál versenyszféra igényét kielégítő duális rendszerű, felsőfokú és alapképzésre van szükség. Verseny van tehát a tanulókért a szakiskolákban és az egyetemeken is. Szükség van továbbá egy olyan infrastruktúrára (lakókörnyezet, oktatás, városi adópolitika), amely munkaerő vonzóképességet biztosít a térségnek. Nem véletlen tehát, hogy a gazdasági közösségek nevében és érdekében a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára Székesfehérvár Integrált Településfejlesztési Stratégiájában olyan kulcsprojekt megvalósítása szerepel, amely ezt a feltételrendszert megteremti. Az a törekvésünk, hogy hasonló környezet alakuljon ki a megye többi innovatív, fejlődő városában, Bicskén, Móron és a megye déli részén is. Fejér megye alkalmas arra is, hogy a nemzetpolitikai célokat megfogalmazó migrációs politikában befogadó térségként jelenjen meg és a Kárpát-medencei magyarság köréből a nyugat-európai munkaerő-piacon ma aktív szakembereket letelepítse.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

Verseny van tehát minden területen. Ebben a versenyben szeretnének a jelen kiadvány szerkesztői a NAV, a Pannon Lapok Társasága és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évente egyszer iránytűt adni. Mint ahogy a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdaság Házában naponta, a Fejér Megyei Hírlappal közösen a Gazdasági Kalauzban havonta teszi ugyanezt, ahol lehetőség van arra, hogy ne csak számok, adatok, sorrendek, hanem a mögöttük levő arcok is megjelenjenek. Az ember, vezetők, munkatársak - a közösségek. Mert a versenyt ők döntik el. A TOP 10-20 ezer vállalkozást működtető emberek, a jót jobbra váltani akarók, a közteherviselésben aktívan résztvevők. A virilisták, a TOP-on levők, magyar megfogalmazásban a Sikeresek. Ők, akik nem csak adójukkal, munkahelyek biztosításával járulnak hozzá az ország fenntartásához, hanem reményeink szerint egyre többen és aktívan részt vesznek a közéletben is, segítve a helyes és hasznos gazdaságpolitika kialakulását. Így kaphatna újból virilista értelmezést a sikeres magyar vállalkozók évente megjelenő rangsora.

elemzés

kamara

radetzky jenő Fejér megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

33

kamara

elemzés

gazdaság és társadalom kéz a kézben

A termelés, a szállítás, a hírközlés, az építőipar, a megye vagy egy város fejlesztése, a kommunális gazdálkodás, az életszínvonal, megtermelt nemzeti jövedelem (Gdp), a foglalkoztatás, mint a gazdaságstatisztika alapkérdései ugyanolyan fontosak a gazdasági és a politikai szereplők számára, mint a könnyebben észlelhető és mérhető, az emberek mindennapi életével közvetlenebbül foglalkozó társadalmi kérdések. míg a társadalmi kérdések esetében azonban soha nem tévesztjük szem elől az arctalan statisztikák mögötti emberi sorsokat, addig a gazdaságstatisztikai elemzések esetében hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy ugyanúgy emberek, emberi tényezők vannak a számok mögött, legyen szó akár vállalatok ipari termeléséről, beruházásokról vagy éppen k+F ráfordításokról. domokos Tamás

a

statisztikák mögött meghúzódnak persze külső, elsősorban földrajzi és természeti adottságok is, melyek erősíthetnek gazdasági és társadalmi folyamatokat, de akár ellentétes hatásokat is kifejthetnek. e tekintetben Fejér megye földrajzi fekvése szerencsés, a főváros közelsége és a fontosabb közlekedési folyósok, melyek átszelik a megye területét, kedvezőleg hatnak a gazdaság és a helyi közösség fejlődésére, s ez a pozitív hatás az utóbbi években csak fokozódni látszik. a megye és különösen két megyei jogú városa nemcsak az ország fontos közlekedési csomópontja, hanem kedvező fekvésének, kvalifikált szakembereinek és ipari hagyományainak köszönhetően évek óta a térség kiemelt jelentőségű gazdasági szereplője. a megyék sorrendjét tekintve az egy főre jutó gdP alapján az elmúlt évtizedben Fejér megye mindig az első ötben szerepelt, különösen az évtized elő felében, olyan régiós versenytársakkal, mint Budapest, győr-moson-sopron illetve az egyre erősödő és Fejér megyét maga mögé utasító komárom-esztergom megye.

34

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

Az közismert, hogy a megye gazdaságában az ipar a legmeghatározóbb nemzetgazdasági ág, de a fentiekkel együtt Budapest közelsége negatív hatással is van a megyére, hiszen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül sokan a fővárosban dolgoznak, így a megye gazdasága több területen is hiánnyal küzd a magasan képzett szakemberek tekintetében, s a szakember hiány lassan a további növekedés gátjává is válhat, ha a gazdasági szerkezet nem változik. A korábbi években tapasztalhattuk, hogy az ipar felszívta az alacsonyabb végzettségű munkaerőt, ami kedvezően hatott a foglalkoztatási adatokra, azonban hosszú távon a technológiai fejlődés és a körvonalazódó új gazdasági szerkezet, melyben kitüntetett szerepet kapna a szerves egységet alkotó kutatás – fejlesztés - innováció „szentháromság”, veszélybe kerülhet, ha a jelenlegi humán erőforrás összetétele nem változik. A megyében működő kutató-fejlesztő helyek száma nagyon lassan emelkedik, a 2005-ben regisztrált K+F helyszínek száma az évtized végére 79-re nőtt, de az utóbbi években csak további 6-tal bő-

kamara

elemzés

140 000 130 000

37 601

37 321

36 818

18 899

20 000

19 394

25 000

19 429

30 000

37 373

35 000

A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása Fejér megyében

19 680

234 130

224 735

40 000

15 000

0

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 forrás: KSH

2009

2010

társas vállalkozás

2011 önálló vállalkozó

2 317

2 283

2271

5000

2232

10 000

2253

150 000

133 383

160 000

142 166

170 000

153 507

180 000

164 080

190 000

175 370

200 000

190 631

210 000

189 005

220 000

209 584

230 000

200 972

240 000

Az alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelmének alakulása Fejér megyében

Ft

35 915

vült, így tíz év alatt sem a kutató-fejlesztő helyek számát, sem pedig a kutató- fejlesztő helyek munkatársainak tényleges létszámát nem sikerült megduplázni. Sőt ez utóbbi 1116 főről mindössze 1330-ra nőtt, ami a megyék rangsorában is csak a 10. helyre teszi Fejér megyét, s ebből is mindössze alig 800 fő, aki tényleges kutató vagy fejlesztő munkát végez munkaköre alapján, ez az országban dolgozó kutatók alig 2 százaléka. A kapcsolódó beruházások értéke az elmúlt tíz évben egyszer sem érte el az évi egymilliárd forintot, volt olyan év, hogy a 100 milliót is alig haladta meg, és a tendencia sem egyértel-

18 971

domokos Tamás: Az új gazdasági szerkezet kialakításának feltétele a humán erőforrás összetételének változása

műen növekvő, bár a 2012-ben aktivált K+F beruházás már 900 millió forint feletti volt Fejér megyében. Ezen beruházások hatása csak hosszabb távon fog érvényesülni, napjainkban a korábbi évek elmarad vagy visszafogott beruházásainak fájó hiányát érzi a gazdaság. Fejér megyében az elmúlt években több olyan fejlesztés, beruházás és döntés született, amely nemcsak a munkaerő-piac pozitív változását és a munkahelyteremtést segítette, de jövő gazdaságára nézve is fontos hatással lesz. A megyeszékhelyen megalakult az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara, így a városban a műszaki felsőoktatás önálló kar keretében biztosítja azt a szellemi és infrastrukturális hátteret, amely a Székesfehérváron és tágabb régióban megtelepedett vállalatok versenyképességének, foglalkoztatási, műszaki kutatási és fejlesztési igényeinek hosszú távú kielégítéséhez szükséges. A kormány több Fejér megyei vállalattal kötött stratégiai partnerségi megállapodást is (Alcoa-Köfém, Hankook Magyarország Tire Kft., Denso, Prinzhorn Csoport), amelyek hosszútávon biztosítják ezen vállalatok szerepvállalását a megye és az ország gazdaságában és ipari termelésében. Erre szükség is van, mert az ipari termelés volumene erősen hullámzó Fejér megyében. Míg a 20042008 között minden évben az előző évit meghaladó volt (102, 111, 132, 115 százalék), addig a válság utáni éveket nézve 2010-ben és 2011-ben növekedés volt mérhető, 2012-ben viszont az ipari termelés 92, 2013-ban pedig 96 százaléka volt az előző évinek. A külföldi tőke jelenléte meghatározó tényező Fejér megyében, fontos szerepe van a régió népességének foglalkoztatásában, a beruházások megvalósulásában és gazdaságának eredményességében. Bár a megyében székhellyel rendelkező vállalkozások számából alig 2 százalékot tesznek ki a külföldi tulajdonú vállalkozások, de a foglalkoztatottak több mint egynegyede ezeknél a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél dolgozik, és itt állítják elő a nettó árbevétel több mint felét. A megyében az elmúlt évtizedben a külföldi érdekeltségű vállalkozások befektetett tőkéje a vállalkozások számánál jóval gyorsabb ütemben emelkedett, az egy vállalkozásra jutó tőke nagysága folyamatosan, az országosnál nagyobb ütemben nőtt, a megye továbbra is fontos tőkebefektetési területe.

2012

2013

nonprofit szervezet forrás: KSH

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

35

kamara

Egy főre jutó bruttó hazai termék alakulás Fejér megyében

3000 2500 2000

0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

többségét egyre erősödő nonprofit szervezetek valósítottak meg, van olyan társadalmi vállalkozás is Fejér megyében, amelyik már több mint száz főnek ad munkát. Mindezen változások lenyomatát adják a gazdasági szervezetek forma alakulásának is. A 2014-es gazdasági évet Fejér megyei székhellyel 61 059 gazdasági szervezet kezdte meg, ez több mint 300 vállalkozással több, mint amennyi az előző évet kezdte. Az év során működő gazdálkodó szervezetek több mint kilenctizedét a vállalkozások tették ki, további 7 százalékuk pedig nonprofit szervezetként volt a nyilvántartásba. A vállalkozásokat egyharmad-kétharmad arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be, előbbiek száma – a korábbi évekhez hasonlóan – csökkent a megyében is. A társas vállalkozásokon belül a kétharmados részarányt képviselő korlátolt felelősségű társaságok száma nem változott számottevően, a betéti társaságoké viszont – amely ma is a második legnépszerűbb cégforma – jelentősen, közel nyolc százalékkal visszaesett. A kisebb arányt képviselő szövetkezetek száma bővült, részvénytársaságból pedig hárommal többet regisztráltak, mint egy éve. A megye jövőjének szempontjából a helyi, térségi vagy éppen globális folyamatok alakulásának számbavétele és elemzése fontos feladat, hiszen csak reális helyzetképekre építve lehet megfelelő válaszokat adni a felmerülő kihívásokra. Társadalmi és gazdasági folyamatok igényeknek és szükségleteknek megfelelő

Megyék sorrendje az egy főre jutó GDP alapján 2000

2001

2002

2003

2004

2005

1.

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

2.

Győr-MosonSopron

Győr-MosonSopron

Győr-MosonSopron

Győr-MosonSopron

Győr-MosonSopron

KomáromEsztergom

3.

Fejér

Fejér

Vas

KomáromEsztergom

Vas

Győr-MosonSopron

4.

Vas

Vas

Fejér

Vas

Komárom-Esztergom

Fejér

5.

Zala

KomáromEsztergom

KomáromEsztergom

Fejér

Fejér

Vas

36

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

2 657

2 573

2 335

2 160

2 499

2 382

2 290

2 100

1 983

1 737

500

1 574

1000

1 516

1500

1 493

A Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013-ban 139,4 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására, 2013-ban egyharmadával többet, mint az előzőévben. A megye egy-egy lakosára jutó 332 ezer forintnyi beruházási érték 54 ezer forinttal magasabb az ország megyéit együttesen jellemző - Budapest nélkül számított átlagértéknél. Az elmúlt évben ezen beruházások 70 százalékát a gép-, berendezés-, járműbeszerzések adták, míg az egyéb beruházások (pl. föld, telek, ültetvény, erdő, tenyész- és igásállat) a tárgyi eszköz bővítéseknek kevesebb, mint a 2 százalékát tették ki. Az épületek és egyéb építmények építésére az elmúlt évben közel egynegyeddel többet költöttek a gazdasági szervezetek. Mindez az importot hozta helyzetbe a megyében, mert a vásárolt gépek és járművek közel kétharmada külföldi, az importból származó gépbeszerzések értéke több mint másfélszeresére nőtt. Ágazat szerint a megyei beruházások döntőrésze a feldolgozóiparban valósult meg. Ágazatai közül a gumi-, műanyag, nemfém ásványi termék-gyártásban több mint kétszeresére, az élelmiszeriparban közel kétszeresére emelkedett a tárgyi eszköz beszerzések, bővítések volumene 2012-hez képest. Az elmúlt években mind a foglalkoztatás, mind pedig a tőkebefektetés szempontjából több jelentős beruházás is történt tehát a megyében, többek között a koreai Wooshin Medics egy új gyógyszergyárat és kutatásfejlesztési labort épít Székesfehérváron, a Prinzhorn Csoport dunaújvárosi papírgyára új erőművet épít, a Grundfos a megyeszékhelyen építette fel negyedik magyarországi gyárát, a Sapa Profiles Kft.új üzemcsarnokot adott át, az IBM szakképzett IT specialistákkal bővítette munkaerő állományát, a Jüllich Glas Holding új napelemgyárat épített. A megyei kis- és középvállalkozások közül jelentős fejlesztést hajtott végre a SIMON Műanyag Feldolgozó és Fémtömegcikk Gyártó Egyéni Cég új üzemcsarnokának felavatásával. Ezeken kívül az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően számos kis- és középvállalkozás tudott eszközberuházást végrehajtani, munkavállalóik számára képzéseket nyújtani, illetve a megyében több inkubátorház is létesült a kisvállalkozások piaci helyzetének segítésére. Nemcsak a forprofit, hanem a nonprofit szektor is tovább bővült, az elmúlt évben több társadalmi vállalkozás és szociális szövetkezet alakult a megyében, új innovatív foglalkoztatási programok, tranzitfoglalkoztatás jellegű projektek, illetve pályakezdők munkába állását segítő programok indultak, amelyek

ezer Ft

elemzés

kamara

elemzés

80

85

2009

2010

2011

2012

2007

2009

1038

2006

1023

2005

1190

1100

2010

2011

2012

alakítása, folyamatos modernizációja, fejlesztése sem képzelhető el érvényes alapelemzések nélkül. Ezek között kiemelt helyet kell elfoglalnia a rendelkezése álló munkaerővel kapcsolatos adatoknak. 2000-2004 között minden évben alacsony, 6 százalék körüli munkanélküliségi ráta jellemezte Magyarországot, ezzel európai szinten is kedvező helyzetben volt, Fejér megyében ennél is jobb volt a helyzet, volt olyan év (2001., 2003), amikor az 5 százalékot sem érte el. 2005 és 2008 között 7-8 százalékos rátával már kedvezőtlenebb munkaerő-piaci folyamatok indultak el, az országban (Fejér megyében még ekkor is csak 5-6 százalék volt a munkanélküliség), 2009-ben már 10 százalékos, az elmúlt években pedig folyamatosan e feletti volt a munkanélküliek aránya. A szakértői becslések alapján a gazdasági recesszió hatására 2008-2010 között 120 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, akiknek többsége munkanélküli lett, s a leépítések erősen érintettek néhány gazdasági ágat, így az ipart, építőipart és a kereskedelmet. 2012-re a foglalkoztatottak száma 3794 ezer főre csökkent, a munkanélküliek száma 497 ezer főre nőtt, ez 12 százalékos rátát jelentett. Ebben az évben Fejért megyében is meghaladta már a nyilvántartott munkanélküliség a 10 százalékot, s ez várhatóan csak idénre csökken 10 százalék alá.

Az ipari termelés volumenindexének alakulása az előző évhez viszonyítva Fejérben (2001–2013) 150

12

132,1

az előző év azonos időszaka = 100,0

140

forrás: KSH

70

11 10 9

95,7

91,8

89,4

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

5,5

4,8

4,9

6,3

6,4

6,1 4,8

5

4,8

112,1

105,9

114,8

110,9

102,3 92,1

6

72,3

80

Munkanélküliségi ráta Fejér megyében

7

80,6

90

98,5

120

100

%

8

130

110

Készült: a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából

5,2

1000

2008

1060

1200

1116

1300

1213

1400

1330

1352

1500

9,7

79

2008

10,3

79

2007

9,6

69

2006

K+F helyek létszáma (fő)

9,5

75

2005

72

Kutató-fejlesztő helyek száma

58

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

A lakossági munkaerő-felmérések szerint Fejér megye 15– 74 éves népességének 59%-a, 190 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé 2013-ban, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 175 ezer fő volt, ami 4900-zal több, mint 2012-ben. Mind a munkanélküliségi, mind a foglalkoztatási ráta kedvezőbben alakult az országosnál, a nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen visszaesett. A nyilvántartott álláskeresők 52 százaléka nő, 12 százaléka pályakezdő és 16 százaléka 25 éven aluli. Ez utóbbi adatok egyben ki is jelölik az elkövetkező évek egyik legfontosabb foglalkoztatási feladatát, a 16-25 éves nem tanuló, nem dolgozó fiatalok munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának elősegítését. Az alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelmének alakulását tekintve az elmúlt tíz évben folyamatosan növekvő számokat láthatunk. 2003-ban a havi átlag jövedelem a megyében bruttó 133 ezer forint volt, 2010-ben már meghaladta a 200 ezer forintot, tavaly pedig a 230 ezret. Ezzel Fejér megye országos szinten a harmadik legmagasabb bruttó kereseteket produkálja ma, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye után. Fejér megye az ország többi területéhez képest a korábbi évek rossz gazdasági folyamatai ellenére (csökkenő ipari termelés, munkanélküli ráta-emelkedés, szociális ellátások növekedése) rendelkezik bíztató erőforrásokkal. A lassan növekedő foglalkoztatási ráta, a gazdasági szervezetek növekvő száma, a vállalkozások számának és az üres álláshelyek számának növekedése azt mutatja, hogy a megye rendelkezik olyan kihasználatlan erőforrásokkal, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor a korábbi évek elmaradt beruházásai, a munkaerőpiaci folyamatok koordinációja, különösen pedig a kutatás-fejlesztési kapacitások alacsony szintje bőven ad feladatot a megye gazdasági szereplőinek a jövőre vonatkozóan is, és ebben nem mellékes az sem, hogy idén elkészültek a megye és a megyei jogú városok 2020., illetve 2030-ig szóló fejlesztési tervei, melyek öszszehangolt megvalósítása közös érdeke a gazdaságnak és a társadalomnak.

9,4

Fejér megyei kutató-fejlesztő helyek és létszámok alakulása

4 3 2 1 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

37

Város

iNterjú

székesfehérvár – tele élettel a gazdaság terén is

s

zékesfehérvár hazánk történelmi fővárosa, az egyik legfontosabb gazdasági és kulturális központ, de sportéletére is büszke lehet. hogyan hangolhatóak össze ezek területek, és miben látja az elkövetkező évek lehetőségeit, feladatait az önkormányzat, illetve az ipar oldaláról a nemrég újraválasztott polgármester – erről szól Cser-Palkovics andrással készített beszélgetésünk. „A helyi közösségi életnek tereket biztosítani – ez volt a legfontosabb célunk az elmúlt időszak beruházásainál. A város egészét érintő kérdések és nagyobb fejlesztések mellett minden városrészben szerettünk volna egy kis teret, parkot, vagy egy játszóteret megújítani. A 2013-as Szent István Emlékév ugyanis megmutatta, hogy mekkora igény van a kisebb közösségek mindennapjaiban ezekre a helyekre.” – kezdte beszélgetésünket Székesfehérvár polgármestere, aki azonnal hozzátette azt is, hogy az itt élők mellett az itt működő kisebb és nagyobb vállalatokra is odafigyel Székesfehérvár Önkormányzata. A gazdasági élet szereplőivel rendszeresen kapcsolatot tartanak, meghallgatják felvetéseiket, valamint az uniós és kormányzati támogatással, illetve saját erőből megvalósuló beruházásoknál is fontos szempont, hogy a város logisztikai előnyeit és termelő cégeit megtartsák. „Minden fejlesztés munkahelyeket tart meg és teremt. Én a legbüszkébb arra a helyi iparral kialakított közös munkára vagyok, amelynek révén számos fehérvári nagycég és még több helyi kisebb vállalkozás pályázott sikeresen telephely-fejlesztésre és termelési kapacitásának növelésére. Biztosan állítható, hogy az elmúlt években ezek több ezer álláshely sorsát befolyásolták pozitívan. Nyáron „A város, ahol nincs munkanélküliség” címmel jelent meg cikk az index.hu-n, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségére hivatkozva.” – fogalmaz CserPalkovics András. Épp a fentiek miatt kezdett újfajta párbeszédbe Székesfehérvár Önkormányzata a műszaki felsőoktatás és az ipar helyi szereplőivel. Első lépésben sikerült megőrizni a korábban a GEO által nyújtott képzést, létrejött az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara. Ehhez kapcsolódik a következő lépés, egy helyi ösztöndíj-rendszer kidolgozása, amellyel nemcsak a fiatalokat tartanák itt, Székesfehérváron, hanem a cégek is már tanulmá-

38

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

nyaik alatt kapcsolatba kerülhetnek a leendő szakemberekkel. Szeretnék, ha ebbe a duális képzési modellbe minél több helyi vállalkozás bekapcsolódna. Célunk, hogy a fehérvári fiatalok itthon maradjanak vagy tanulmányaik elvégzése után hazatérjenek Fehérvárra illetve, hogy mások is otthonuknak válasszák városunkat. Ehhez a gazdaság szereplőivel közös lakásépítési programra is szükség lesz és reméljük, hogy folyamatosan javulni fog a bérszínvonal is. Ami a városi fejlesztéseket illeti, tavaly Saára Gyula-programot hirdetett az Önkormányzat, amelynek keretében már több mint százezer négyzetméternyi út- és parkolófelület, valamint járdaszakasz újult meg önkormányzati forrásból. Idén pedig elindult az Ybl-program, ez az igen kiterjedt és az elmúlt évtizedekben sajnos eléggé rossz állapotba került intézményhálózat felújítását célozza meg. Mindehhez az önkormányzat stabil gazdálkodása és a helyi ipar erőssége teremti meg a szükséges anyagi hátteret. Ezekkel a fejlesztésekkel az Önkormányzat az egyik legnagyobb megrendelője is a helyi építőiparnak és szolgáltató szektorának. „Székesfehérvár az előző évekhez hasonlóan – jelentős összegű tartalékkal számolt idén is, fenntartva a gazdálkodás biztonságát, stabilitását még akkor is, ha ez az év éppen az önkormányzati választások éve volt. Egy olyan nagyváros vagyunk, amely sokrétű és fejlett ipari szerkezetének köszönhetően saját bevételekkel is bír, emellett pedig évek óta kiemelt figyelmet fordítottunk különféle pályázati források megszerzésére is. Mindezek eredményeként közel 30 milliárdos „főösszeggel” dolgozunk idén. Az adósságkonszolidáció nagyon fontos új lehetőségeket teremtett a város számára. Óriási a felelősségünk, hiszen fejlesztésekre mindösszesen 5,9 milliárd Ft (!) szerepelt az idei költségvetésünkben. Az áthúzódó és halasztott fizetési konstrukcióval együtt ez azt jelenti, hogy 1,9 milliárd forint uniós forráshoz Önkormányzatunk 600 millió forint saját forrás biztosításával 2,5 milliárd forint összegű kiemelt projekteket hajt végre. Emellett, kizárólag önkormányzati saját bevételből, a megképzett tartalékok egy részének felhasználásával idén mintegy 3,4 milliárd forint összegben valósítottunk, illetve valósítunk meg fejlesztést, felújítást. A vagyongazdálkodás terén a köz-

iNterjú

Cser-palkovics András: székesfehérvár az előző évekhez hasonlóan – jelentős összegű tartalékkal számolt idén is, fenntartva a gazdálkodás biztonságát, stabilitását még akkor is, ha ez az év éppen az önkormányzati választások éve volt.

Város

szolgáltatások visszavásárlására (pl. hulladékgazdálkodás) és a tulajdon megerősítésére (pl. vízszolgáltatás) nyílt lehetőségünk a kormány által átvállalt adósságterhek révén. Itt minden esetben az ellátás biztonsága a legfőbb célunk.” – mondta a polgármester. Uniós és kormányzati támogatással megújult a város egyik legnagyobb gyűjtőútja, a Mártírok útja, lezárult egy többéves szennyvízcsatorna-felújítási projekt és augusztusban kerül átadásra a megyei kórház új épülete, az Árpád-ház Program keretében pedig méltó körülményeket szeretnének teremteni, hogy Szent István egykori bazilikájának maradványait bemutathassák, megmentve ezzel két patinás belvárosi épületet is! A Közgyűlés kiemelt figyelmet fordított a 2014-2020 közötti uniós ciklushoz kapcsolódó integrált településfejlesztési stratégia megalkotására, hiszen szerencsére jelentős szemléletváltással itt tényleg a helyi igényekhez igazított fejlesztések megvalósítására nyílik majd lehetőségük a városoknak. „Ismereteink szerint Székesfehérvár mintegy 16 milliárd forint összegben hívhat majd le forrásokat a területi operatív programból és reményeink szerint legalább ilyen nagyságrendben lesz „beleszólásunk” gazdaságfejlesztési célzatú források felhasználásában is. Néhány tervünket kiemelve: a közvilágítás és az energiagazdálkodás korszerűsítése, a történelmi múltunkra és a helyi identitás erősítésére irányuló programok, a műszaki felsőoktatás fejlesztésére és ezzel összhangban a gazdasági versenyképességet erősítő beruházásokra készülünk elsősorban.” – foglalta össze az elkövetkező évek feladatait Cser-Palkovics András. A polgármester a 20142020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan óriási előrelépésnek tekinti, hogy jelentős források hívhatóak le gazdaságfejlesztésre, hiszen a teljes Magyarországra jutó támogatási forrás 60 %-a kerül majd pályáztatásra és felosztásra. Ez azért is jó üzenet, mert a versenyképesség megőrzéséhez és a fejlődéshez szükséges források közvetlenül a gazdasági élet szereplőihez jutnak. Ez lehet a záloga annak, hogy termelési tevékenységük erősödjön, amivel munkahelyek őrződnek meg és teremtődnek, erősödik a családok egzisztenciális biztonsága és ezáltal a fehérváriak közössége is.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

39

agrárkamara

iNterjú

Kiss Norbert Ivó, a kamara megyei elnöke: A falugazdászok öt körzetközpontban és hat településen, valamint csaknem valamennyi önkormányzatnál, kihelyezett ügyfélszolgálaton várják a gazdákat. egységes szabályok szerint, de a helyi adottságok figyelembe vételével dolgoznak. Örvendetes, hogy a hatósági és tanácsadói feladataik mellett többségében már sikerült közvetlen, jó kapcsolatot kialakítaniuk a körzetükben dolgozó gazdákkal

Bővíti szolgáltatásait a nemzeti Agrárgazdasági kamara 40

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

PrOmóCió

agrárkamara

egységes és eredményes a gazdatámogató rendszer

m

ind sokoldalúbban és teljesebben képviseli az agrártársadalom érdekeit a Nemzeti agrárgazdasági kamara. a kormányhivataloktól az év elején átvett falugazdászokból és a kamarai tanácsadó testületből ugyanis sikerült olyan egységes gazdatámogató rendszert létrehoznia, amelynek munkáját már igénylik és értékelik a termelők, gazdálkodók. A NAK falugazdász-hálózatán keresztül tanácsadással, az eredményes gazdálkodáshoz szükséges információk továbbításával, egyes hatósági feladatok ellátásával, jövőre pedig várhatóan már tápanyag-utánpótlási terv készítésével és más szolgáltatásokkal segíti a gazdákat. Az agrárkormányzatnak pedig a termelők érdekeit szolgáló több javaslatot is tett a kamara. A fiatal köztestület kemény hónapokat hagyott maga mögött. A mostanáig végzett munkáról Kiss Norbert Ivó, a kamara megyei elnöke a következőket mondja: – Az elmúlt időszak egyik legnagyobb feladata a falugazdász-hálózat kialakítása volt. A kormányhivataltól 20 falugazdász (23 státusz) került át a megyei kamarához. A cél az volt, hogy a kamarai tanácsadókkal kiegészítve, egy olyan egységes falugazdászhálózat jöjjön létre, amely ellátja a mezőgazdasági termelők támogatását, informálását. Mostanra teljessé vált a hálózat, csupán Sárbogárdon hiányzik még egy szakember, de rövidesen ott is megoldódik a probléma. A falugazdászok öt körzetközpontban és hat településen, valamint csaknem valamennyi önkormányzatnál, kihelyezett ügyfélszolgálaton várják a gazdákat. Egységes

szabályok szerint, de a helyi adottságok figyelembe vételével dolgoznak. Örvendetes, hogy a hatósági és tanácsadói feladataik mellett többségében már sikerült közvetlen, jó kapcsolatot kialakítaniuk a körzetükben dolgozó gazdákkal, ami azért is figyelemre méltó, mert egy-egy falugazdászhoz 250300 termelő is „tartozik”. A megyei elnök tájékoztatása szerint a falugazdászok felméréseket készítettek – egyebek között regisztrálták körzetükben a termelők öntözési igényeit –, adatgyűjtést, termésbecslést végeztek, kiadtak, érvényesítettek hatezernél több őstermelői igazolványt, s technikai közreműködőként, vagy szakmai segítségnyújtással segítették a támogatásban részesült ügyfelek adatszolgáltatását. Közvetlenül működtek közre 4300-nál több, szakmai segítségnyújtással pedig csaknem 400 területalapú, illetve egyéb támogatási kérelem benyújtásában. A gazdákkal kialakított jó kapcsolatot mutatja, hogy jelzéseik alapján a kamara országos vezetése javaslatot tett a gázkvóta felhasználási határidő két hónappal való meghosszabbítására, amire az elhúzódó betakarítás miatt meghosszabbodott szárítási idény miatt van szükség. – Nem ez volt az egyetlen olyan javaslat, amit a termelők, gazdálkodók érdekeinek érvényesítése végett szorgalmazott a kamara. Nemcsak az agrárágazat szereplőinek, hanem a fogyasztóknak is sokat jelentene, ha megvalósulna az, az indítvány, amit egyes agrártermékek áfájának csökkentésére tett a NAK. Az európai uniós költségvetési időszakot megelőzően pedig jelezte az agrárkormányzatnak, milyen pályázatokkal, uniós és

hazai támogatásokkal lehetne segíteni a gazdákat abban, hogy a kis-és középvállalkozásoktól minél több helyben termelt és feldolgozott termék kerülhessen a fogyasztókhoz, a nagyobb termelőktől pedig a hazai és külföldi piacokra. A gazdák figyelmét pedig arra hívták fel, hogy sikeresebben indulhatnak el a támogatások megszerzéséért, ha olyan célokra pályáznának, amelyeket együttműködve, összefogással valósítanának meg. – A NAK eddigi működésének fontos mérföldköve, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttműködésben létrejött egy országos növényvédelmi előrejelző rendszer, amely jelentősen megkönnyíti majd a gazdálkodók munkáját. A jelenleg még tesztüzemben működő rendszer internetes honlapján a növényorvosok által írt szöveges előrejelzési bejegyzések mellett a műszeres növényvédelmi prognózisok is megtekinthetők. A gazdálkodók egy adott növénykultúrát kiválasztva megyei bontásban tájékozódhatnak a várható növényvédelmi helyzetről. Az internetes portál mellett készül egy mobil alkalmazás is, így a gazdálkodók okos telefon segítségével bárhol, bármikor elérhetik a növényvédelmi információkat. Jövőre egyébként a talaj tápanyag utánpótlására vonatkozó tervek elkészítésével bővül a szervezet által nyújtott szolgáltatások köre. Ezzel nemcsak szakmai segítséget kapnak, hanem költséget is megtakaríthatnak a gazdák. Annak érdekében pedig, hogy minél több termelő végezhesse szakszerűen a munkáját, a kamara által szervezett Aranykalászos gazda tanfolyamon frissíthetik fel tudásukat a gazdák.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

41

Vállalkozásfejlesztés

elemzés

Az rvA pénzügyi tanácsadói kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalok és a nők vállalkozóvá válásának támogatására, személyre szabott tanácsadással, mentorálással próbálják segíteni őket az első lépések megtételében

az rVa hitelprogramjai

hozzájárulnak a vállalkozók életkörülményeinek javításához A szociális elérési felmérés alapján a vállalkozók több mint 90%-a elégedett az rvA munkájával

a

helyi vállalkozásoknak nyújtott konkrét szolgáltatások (mikrohitel, támogatások, tanácsadás stb.) mellett az rVa célul tűzte ki a vállalkozók és családjuk életkörülményeinek fejlesztését is. társadalmi missziójuk „a helyi vállalkozók azon képességeinek és készségeinek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy anyagi és társadalmi helyzetükön, valamint életkörülményeiken javítsanak”. Ezen misszió teljesülését évről évre vizsgálja az alapítvány. A 2013-ra vonatkozó felmérés során több mint 400 RVA-ügyfelet

42

kérdeztek meg. A felmérés legfontosabb megállapítása, hogy az ügyfelek mintegy háromnegyed része vélte úgy, hogy életkörülményei javultak az RVA hitelének köszönhetően (34,8% úgy ítélte meg, hogy jelentősen javult). Megállapítható tehát, hogy – a vállalkozók szubjektív értékelése alapján – megvalósul a misszióban megfogalmazott cél, azaz a mikrohitel program képes számottevően javítani a résztvevő vállalkozók és családjaik életkörülményein, előmozdítani személyes jólétüket. Fontos eredmény, hogy a két kiemelt célcsoport, a nők és fiatalok nagyobb

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

arányban vélekedtek úgy, hogy az RVA hitelprogramjai nagy mértékben segítették életkörülményeiket, mint a férfiak, ill. a 30 év felettiek. A vállalkozók személyes helyzetét tekintve megállapítható, hogy az ügyfelek között többségben vannak a városi lakók (55%-uk 20.000 főnél nagyobb lélekszámú településen él), a férfiak (64,%) és az idősebb korosztály: legnagyobb részük, 34,4%-uk 51 év feletti. A „tipikus” mikrohitel-ügyfél tehát 51 év feletti, felsőfokú végzettséggel rendelkező városi férfi. Gazdasági aktivitásukat tekintve 89,2%-uk

PrOmóCió

foglalkoztatott, és 46,7%-uknak nincs más rendszeres jövedelemforrása a vállalkozásukon kívül. Megállapítható tehát, hogy az ügyfelek legnagyobb csoportjának saját vállalkozása jelenti a kizárólagos jövedelemforrást, így a cég helyzete szorosan összefügg személyes életkörülményeik alakulásával. A kutatásban résztvevő cégekenek több mint harmada maximum egy munkavállalóval dolgozik (12,2%-nál nincs bejelentett alkalmazott; 25,9%nál csak egy munkavállaló van) 2-5 fő munkavállalót foglalkoztat a válaszadók 42,9 %-a. Az átlagos munkavállalói létszám a mintában 3,25 fő. Az elmúlt két év gazdasági teljesítményét tekintve a vizsgált cégek többsége, 65,6%-a számolt be új beruházásról (valószínűsíthető, hogy a mikrohitel „jóvoltából” megvalósított projektről van szó) , és magas a jövőben további tárgyi eszköz bővítést, beruházást tervezők aránya. Technológiai fejlesztés az elmúlt két év-

ben a vizsgált esetek mintegy harmadában (31,3%) történt. A mikrohitel szerepe jelentős a foglalkoztatottsági szint megtartásában, és emelésében a mikro- és kisvállalkozói körben. A felmérésben a mikrohitel több mint 200 esetben hozzájárult létező munkahelyek megtartásához, és válaszadók 43,4%-a esetében hozzájárult új munkahelyek létrehozásához is. A munkaerő-felvevő cégek átlagosan 1,87 álláshellyel bővítettek. A kisvállalkozói ügyfélkör tehát nem elhanyagolható foglalkoztatási potenciállal bír. A jövőre vonatkozóan óvatosan fejlesztő állásponton van a vizsgált ügyfelek nagy része. Többségük nem tervez létszámbővítést, 32,7%-uk maximum egy fővel bővítene. Csak 11,4%-uk kíván legalább két fővel bővíteni. Viszont leépítéseket sem terveznek, 1,6%-uk számolt be elbocsátási tervekről. A válaszadást követő egy év terveit tekintve legtöbben tárgyi eszköz bővítést terveznek (47,9%), ezt követi a beruházást tervező (folytató) cégek aránya (34,4%). Új tevékenységbe a válaszadók 19,8%-a kíván kezdeni. Mindez azt bizonyítja, hogy a kutatásban résztvevő mikro- és kisvállalkozások képesek a fejlődésre. A növekedési terveik megvalósításához – a cégek nagysága miatt – feltételezhetően csak a mikrohitel képes hatékonyan hozzájárulni.

Vállalkozásfejlesztés

rVa a vállalkozásokért

A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (RVA) 1991 óta tevékenykedik a helyi mikro-, kis- és középvállalatok érdekében. Az RVA csapata kezdő és működő vállalkozások részére egyaránt segítséget nyújt a régióban, tapasztalt szakembereik várják az informálódni és fejlődni vágyó vállalkozásokat. A szakmai tanácsadás során megismertetik az érdeklődőket a források eléréseinek, a kezdő vállalkozások hitelhez jutásának feltételeiről, a szükséges eszközbeszerzések, a készletfeltöltés finanszírozásának lehetőségeiről. Az elérhető – interneten keresztül egyszerűen igényelhető – hitelprogramok hozzájárulnak a vállalkozások fejlesztéseihez, beruházásaihoz, likviditásuk erősítéséhez, gazdasági növekedéséhez, és ezáltal a foglalkoztatottak életkörülményeinek javításához. A működő vállalkozások pénzügyi tudatosságának erősítése érdekében – megfelelő számú jelentkező esetén – vállalkozói tanfolyamot is indít az RVA. Kiemelten segítik a nők és pályakezdő fiatalok vállalkozóvá válását; az elmúlt években számos projektben vett részt az Alapítvány ezen célcsoportok támogatása érdekében. 2013-ban elindították az Országos Diákvállalkozó Vetélkedőt, és Vállalkozástan címen e-learning tananyagot dolgoztak ki középiskolások számára. A gazdasági ismeretek terjesztése érdekében működtetik a Gazdasági TV (www.gazdasagi.tv) portált, ahol közérthető formában lehet előadásokat megtekinteni aktuális gazdasági témákban. Nemrég új szolgáltatással bővült az RVA palettája: fiatal (35 év alatti) vállalkozóknak rendkívül kedvező, az induló szakaszban 1%-os kamatra kínálnak mikrohitelt, ami kiegészül egy éves ingyenes mentorálással, e-learning tananyaggal, és ajándék tankönyvvel, mely segít eligazodni a vállalkozások világában. www.rva.hu 8000 Székesfehérvár, Budai út 9-11. Telefon: 06-22-518-018

tOP P100+100 · Fejér megye gazdasága

43

Cégadatok

2013

a Fejér megyei tOP 100+100 Sorszám

Cég rövidített neve

Város (bejegyzett)

FŐ TEÁOR

Alkalmazottak száma

Értékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

2013

Pénznem

Változás %

1

SPAR Magyarország Kft.

Bicske

Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

14 157

356 614 000 000 HUF

384 632 000 000 HUF

107,86%

2

ISD DUNAFERR Zrt.

Dunaújváros

Vas-, acél-, vasötvözetalapanyag gyártása

4 536

293 861 000 000 HUF

271 449 000 000 HUF

92,37%

HANKOOK TIRE Magyarország Kft.

Rácalmás

Gumiabroncs, gumitömlő gyártása

3 124

162 448 530 000 HUF

165 617 000 000 HUF

101,95%

4

ALCOA-KÖFÉM Kft.

Székesfehérvár

Alumíniumgyártás

1 705

138 808 000 000 HUF

157 660 000 000 HUF

113,58%

5

DENSO Gyártó Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság

Székesfehérvár

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

3 638

389 184 461 EUR

461 932 922 EUR

118,69%

6

HUNGRANA Kft.

Szabadegyháza

Keményítő, keményítőtermék gyártása

301

113 131 222 000 HUF

115 553 294 000 HUF

102,14%

Mór

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

1 666

75 624 282 000 HUF

88 635 879 000 HUF

117,21%

1 171

265 133 521 EUR

256 291 235 EUR

96,66%

360

60 580 965 000 HUF

238 011 755 EUR

0,39%

1 748

66 000 222 000 HUF

59 476 304 000 HUF

90,12% 103,18%

3

7

Johnson Controls Mór Bt

8

SAPA Profiles Kft.

Székesfehérvár

Fémalakítás, porkohászat

9

HAMBURGER Hungária Kft.

Dunaújváros

Papírgyártás

10

Halla Visteon Hungary Kft.

Székesfehérvár

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

11

DUTRADE Zrt.

Dunaújváros

Fém-, érc-nagykereskedelem

254

45 443 924 000 HUF

46 889 745 000 HUF

12

ISD POWER Kft.

Dunaújváros

Gőzellátás, légkondicionálás

434

46 120 723 000 HUF

40 049 037 000 HUF

86,84%

13

Alföldi Tej Kft.

Székesfehérvár

Tejtermék gyártása

551

32 667 522 000 HUF

35 335 890 000 HUF

108,17%

14

DUNAFIN Kft.

Dunaújváros

Papírgyártás

152

97 917 801 EUR

95 674 878 EUR

97,71%

1 319

23 795 846 000 HUF

28 284 560 000 HUF

118,86%

15

VIDEOTON Autóelektronika Kft.

Székesfehérvár

Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

16

ISD Kokszoló Kft.

Dunaújváros

Kokszgyártás

641

34 139 823 000 HUF

28 082 233 000 HUF

82,26%

17

Emerson Process Management Magyarország Kft.

Székesfehérvár

Csap, szelep gyártása

574

19 265 950 000 HUF

26 712 850 000 HUF

138,65%

18

BENTELER Kft.

Mór

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

581

34 360 677 000 HUF

25 605 809 000 HUF

74,52%

19

INOTAL Zrt.

Székesfehérvár

Alumíniumgyártás

375

77 683 903 EUR

71 386 931 EUR

91,89%

20

SEWS Komponens és Elektronika Európa Kft.

Mór

Elektronikai alkatrész gyártása

723

58 939 868 EUR

70 679 423 EUR

119,92%

808

46 723 560 EUR

59 491 076 EUR

127,33%

21

SEWS Magyarország Kft.

Mór

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

22

CSI Hungary Kft.

Székesfehérvár

Műanyag csomagolóeszköz gyártása

230

16 351 734 000 HUF

16 787 487 000 HUF

102,66%

Székesfehérvár

Elektronikai áramköri kártya gyártása

651

14 295 043 000 HUF

16 373 752 000 HUF

114,54%

23

VIDEOTON EAS Kft.

24

Vincotech Hungária Kft.

Bicske

Elektronikai alkatrész gyártása

481

47 913 763 EUR

53 798 562 EUR

112,28%

25

GESTAMP-HUNGÁRIA Kft.

Mór

Fémalakítás, porkohászat

524

14 001 620 000 HUF

15 588 055 000 HUF

111,33%

Sárszentmihály

Fa-, építőanyag-, szaniter-árunagykereskedelem

151

14 785 798 000 HUF

15 435 313 000 HUF

104,39%

145

14 977 600 000 HUF

14 256 447 000 HUF

95,19%

26

MASTERPLAST Kft.

27

Bericap Bt.

Székesfehérvár

Műanyag csomagolóeszköz gyártása

28

Martin Metals Kft.

Székesfehérvár

Fém-, érc-nagykereskedelem

48

14 632 918 000 HUF

14 188 299 000 HUF

96,96%

Ercsi

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

193

51 756 560 EUR

41 481 831 EUR

80,15%

Székesfehérvár

Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

127

13 174 082 000 HUF

11 772 486 000 HUF

89,36%

17

13 519 954 000 HUF

11 676 018 000 HUF

86,36%

16

9 994 926 000 HUF

11 173 555 000 HUF

111,79%

344

11 319 274 000 HUF

11 003 369 000 HUF

97,21%

29 30

Musashi Hungary Ipari Kft. FLAGA GÁZ Kft.

31

Patika Profi Kft.

Székesfehérvár

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

32

AGROKÉMIA Mezőgazdasági Szolgáltató Kft.

Aba

Vegyi áru nagykereskedelme

33

TEXTRADE Kft.

Vegyestermékkörű Iszkaszentgyörgy nagykereskedelem

34

HERVIS Kft.

Bicske

Ruházat kiskereskedelem

368

11 039 480 000 HUF

10 992 115 000 HUF

99,57%

35

VT-ARRIVA Kft.

Székesfehérvár

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

866

5 416 170 000 HUF

10 831 006 000 HUF

199,98%

36

ESAB-Mór Kft.

Mór

Huzaltermék gyártása

200

8 627 713 000 HUF

10 561 508 000 HUF

122,41%

37

DDSG MAHART Kft.

Nadap

Belvízi áruszállítás

10

11 870 093 000 HUF

10 482 614 000 HUF

88,31%

38

VIDEOTON HOLDING ZRt.

Székesfehérvár

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

736

9 300 944 000 HUF

10 419 071 000 HUF

112,02%

44

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

2013

Cégadatok

cég a nettó árbevétele alapján Nettó árbevétel 2013. HUF

Exportértékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

2013

Befektetett eszközök Pénznem

2012

Pénznem

2013

Mérleg szerinti eredmény Pénznem

2012

Pénznem

Pénznem

2013

384 632 000 000

347 000 000 HUF

689 000 000 HUF

134 206 000 000 HUF

128 067 000 000 HUF

-12 880 000 000 HUF

-11 773 000 000 HUF

271 449 000 000

210 095 000 000 HUF

193 669 000 000 HUF

137 280 000 000 HUF

134 956 000 000 HUF

-29 156 000 000 HUF

-21 401 000 000 HUF

165 617 000 000

143 293 212 000 HUF

146 124 000 000 HUF

97 460 305 000 HUF

104 246 000 000 HUF

38 236 277 000 HUF

29 328 000 000 HUF

157 660 000 000

133 619 000 000 HUF

152 425 000 000 HUF

38 852 000 000 HUF

40 352 000 000 HUF

153 000 000 HUF

16 718 000 000 HUF

137 152 503 871

386 428 890 EUR

457 419 853 EUR

111 722 280 EUR

125 632 150 EUR

-9 894 264 EUR

115 553 294 000

45 588 755 000 HUF

45 598 192 000 HUF

30 922 698 000 HUF

31 079 885 000 HUF

0 HUF

0 HUF

88 635 879 000

75 583 855 000 HUF

88 580 156 000 HUF

16 781 278 000 HUF

5 573 890 000 HUF

13 744 535 000 HUF

-13 643 709 000 HUF

-818 555

EUR

76 095 430 584

246 267 734 EUR

234 201 573 EUR

83 859 799 EUR

87 014 022 EUR

2 067 563 EUR

-5 303 194

EUR

70 668 070 177

44 143 772 000 HUF

175 663 280 EUR

58 446 197 000 HUF

189 981 198 EUR

565 405 000 HUF

15 003 840

EUR

59 476 304 000

65 957 899 000 HUF

59 195 364 000 HUF

14 131 195 000 HUF

13 970 101 000 HUF

1 097 806 000 HUF

-2 785 535 000 HUF

46 889 745 000

11 504 199 000 HUF

15 966 258 000 HUF

5 283 257 000 HUF

5 096 348 000 HUF

60 710 000 HUF

339 439 000 HUF

40 049 037 000

0 HUF

0 HUF

8 630 888 000 HUF

7 801 594 000 HUF

443 429 000 HUF

300 854 000 HUF

35 335 890 000

5 307 757 000 HUF

3 687 409 000 HUF

7 685 610 000 HUF

7 903 971 000 HUF

88 055 000 HUF

204 952 000 HUF

28 406 828 027

95 588 682 EUR

94 182 315 EUR

41 592 650 EUR

38 264 058 EUR

6 948 051 EUR

28 284 560 000

15 133 287 000 HUF

19 940 752 000 HUF

421 542 000 HUF

433 233 000 HUF

69 672 000 HUF

8 797 498

EUR

106 622 000 HUF

28 082 233 000

2 378 930 000 HUF

2 061 555 000 HUF

4 756 736 000 HUF

3 951 459 000 HUF

699 802 000 HUF

-961 778 000 HUF

26 712 850 000

19 038 644 000 HUF

26 355 670 000 HUF

1 491 380 000 HUF

2 220 371 000 HUF

816 651 000 HUF

1 544 175 000 HUF

25 605 809 000

19 029 286 000 HUF

12 825 677 000 HUF

2 791 528 000 HUF

2 678 287 000 HUF

86 812 000 HUF

918 046 000 HUF

21 195 493 683

62 676 114 EUR

55 657 302 EUR

29 149 394 EUR

42 525 061 EUR

1 042 701 EUR

1 300 776

EUR

20 985 427 483

1 614 935 EUR

2 016 907 EUR

35 307 676 EUR

34 228 464 EUR

-8 337 836 EUR

2 020 435

EUR

17 663 495 375

3 610 109 EUR

4 904 574 EUR

4 366 541 EUR

5 794 462 EUR

-58 153 EUR

-3 825 965

EUR

16 787 487 000

14 576 798 000 HUF

14 805 215 000 HUF

17 028 605 000 HUF

18 481 064 000 HUF

562 993 000 HUF

0 HUF

16 373 752 000

11 779 510 000 HUF

13 334 414 000 HUF

657 992 000 HUF

465 549 000 HUF

71 904 000 HUF

72 080 000 HUF

15 973 331 043

47 747 378 EUR

53 692 543 EUR

8 997 201 EUR

9 421 532 EUR

1 301 877 EUR

15 588 055 000

0 HUF

14 374 009 000 HUF

6 828 803 000 HUF

7 915 480 000 HUF

-883 638 000 HUF

-1 554 690 000 HUF

1 343 550

15 435 313 000

8 626 052 000 HUF

9 613 805 000 HUF

679 431 000 HUF

719 103 000 HUF

74 490 000 HUF

16 124 000 HUF

14 256 447 000

12 703 209 000 HUF

12 082 463 000 HUF

7 579 663 000 HUF

7 218 489 000 HUF

19 516 000 HUF

283 267 000 HUF

14 188 299 000

4 385 348 000 HUF

4 986 043 000 HUF

684 338 000 HUF

643 669 000 HUF

25 442 000 HUF

34 515 000 HUF

12 316 370 442

49 501 774 EUR

39 290 633 EUR

12 799 353 EUR

12 335 830 EUR

2 102 023 EUR

11 772 486 000

0 HUF

0 HUF

2 964 693 000 HUF

2 758 748 000 HUF

0 HUF

0 HUF

11 676 018 000

0 HUF

0 HUF

118 503 000 HUF

82 759 000 HUF

329 839 000 HUF

0 HUF

11 173 555 000

856 222 000 HUF

1 885 712 000 HUF

254 617 000 HUF

244 263 000 HUF

208 460 000 HUF

206 966 000 HUF

11 003 369 000

6 516 543 000 HUF

6 939 433 000 HUF

51 003 000 HUF

49 853 000 HUF

123 000 HUF

-120 200 000 HUF

10 992 115 000

88 011 000 HUF

89 400 000 HUF

2 133 162 000 HUF

1 782 409 000 HUF

-714 947 000 HUF

-357 850 000 HUF

10 831 006 000

1 805 000 HUF

0 HUF

1 284 041 000 HUF

12 446 597 000 HUF

364 998 000 HUF

237 444 000 HUF

200 640

EUR

EUR

10 561 508 000

8 595 938 000 HUF

10 526 072 000 HUF

3 283 679 000 HUF

3 482 159 000 HUF

175 461 000 HUF

272 768 000 HUF

10 482 614 000

11 768 521 000 HUF

9 893 664 000 HUF

18 509 000 HUF

39 203 000 HUF

-1 454 980 000 HUF

-1 120 774 000 HUF

10 419 071 000

3 196 000 HUF

5 167 000 HUF

60 309 327 000 HUF

62 056 268 000 HUF

1 088 167 000 HUF

2 897 608 000 HUF

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

45

Cégadatok

Sorszám

Cég rövidített neve

2013

Város (bejegyzett)

FŐ TEÁOR

Alkalmazottak száma

Értékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

2013

Pénznem

Változás %

39

FERROBETON Zrt.

Dunaújváros

Építési betontermék gyártása

370

8 206 387 000 HUF

10 355 744 000 HUF

40

GYŐRI KEKSZ Kft.

Székesfehérvár

Tartósított lisztes áru gyártása

650

12 665 156 000 HUF

10 182 700 000 HUF

126,19% 80,40%

41

ENERGOTT Kft.

Dunaújváros

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

68

8 803 131 000 HUF

10 076 487 000 HUF

114,46%

42

SCHMITZ CARGOBULL MAGYARORSZÁG Bicske Kft.

Egyéb gépjármű-kereskedelem

18

31 934 857 EUR

33 868 871 EUR

106,06%

43

Mészáros és Mészáros Kft.

Felcsút

Építési betontermék gyártása

166

4 604 510 000 HUF

9 717 008 000 HUF

211,03%

44

FEJÉRVÍZ ZRt.

Székesfehérvár

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

697

7 736 137 000 HUF

7 984 812 000 HUF

103,21%

45

DunaCent Kft.

Dunaújváros

Vagyonkezelés (holding)

12

12 523 143 000 HUF

7 886 846 000 HUF

62,98%

46

RUFORM Hungary Betonacél Kft.

Kápolnásnyék

Fémmegmunkálás

456

6 079 401 000 HUF

7 856 484 000 HUF

129,23%

47

ALBA VOLÁN Zrt.

Székesfehérvár

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

928

7 586 527 000 HUF

7 625 294 000 HUF

100,51%

48

FERTILIA Kft.

Enying

Vegyi áru nagykereskedelme

81

9 129 926 000 HUF

7 543 350 000 HUF

82,62%

237

6 888 000 000 HUF

7 140 315 000 HUF

103,66% 113,44%

48

MENTAVILL Kft.

Székesfehérvár

Elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrészei nagykereskedelme

50

FEVITA HUNGARY Zrt.

Székesfehérvár

Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

266

6 178 890 000 HUF

7 009 206 000 HUF

51

DAK Kft.

Dunaújváros

Fémszerkezet gyártása

231

7 826 292 000 HUF

6 996 455 000 HUF

89,40%

52

DUNACELL Kft.

Dunaújváros

Papíripari rostanyag gyártása

108

19 823 597 EUR

21 886 349 EUR

110,41%

53

PHILIPS Kft.

Székesfehérvár

Elektronikus fogyasztási cikk gyártása

6

592 503 090 EUR

21 017 736 EUR

3,55%

54

JÜLLICH GLAS Holding Zrt.

Székesfehérvár

Fa-, építőanyag-, szaniterárunagykereskedelem

240

5 750 313 000 HUF

6 054 878 000 HUF

105,30%

55

MEZŐMAG-AGRÁRHÁZ Kft.

Lepsény

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

15

6 465 582 000 HUF

5 934 865 000 HUF

91,79%

Egyéb műanyag termék gyártása

390

5 259 893 000 HUF

5 829 378 000 HUF

110,83%

56

VT Plastic Kft.

Székesfehérvár

57

Dunaújvárosi Víz-, CsatornaHőszolgáltató Kft.

Dunaújváros

Gőzellátás, légkondicionálás

58

Pannonjob Kft.

Székesfehérvár

Munkaerőkölcsönzés

210

6 021 797 000 HUF

5 543 290 000 HUF

92,05%

1 589

4 208 092 000 HUF

5 429 626 000 HUF

129,03%

59

FEHÉRVÁR TRAVEL Kft.

Székesfehérvár

Utazásszervezés

46

4 382 437 000 HUF

5 178 859 000 HUF

118,17%

60

Xomox Magyarország Kft.

Székesfehérvár

Csap, szelep gyártása

111

4 420 865 000 HUF

4 863 294 000 HUF

110,01% 108,34%

61

Frimo Hungary Kft.

Mór

Szerszámgyártás

199

4 480 653 000 HUF

4 854 190 000 HUF

62

VTES Kft.

Székesfehérvár

Fémmegmunkálás

325

5 124 228 000 HUF

4 830 698 000 HUF

94,27%

63

BROOKS INSTRUMENT Kft.

Székesfehérvár

Mérőműszergyártás

144

4 424 483 000 HUF

4 755 691 000 HUF

107,49%

64

TEJÉRT Kft.

Bicske

Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme

1

4 138 649 000 HUF

4 638 260 000 HUF

112,07%

65

FHL BJÖRN HUNGARY Kft.

Mór

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

219

3 618 799 000 HUF

4 438 785 000 HUF

122,66%

Székesfehérvár

Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme

3 663 796 000 HUF

4 308 049 000 HUF

117,58%

66

FEHÉRVÁR-TEJ Kft.

67

Body Fashion (Magyarország) Kft.

Dunaújváros

Alsóruházat gyártása

450

16 502 277 EUR

14 455 612 EUR

87,60%

68

Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Kft.

Dunaújváros

Vegyes gazdálkodás

251

3 580 014 000 HUF

4 141 669 000 HUF

115,69%

69

Vaderstad Kft.

Kápolnásnyék

Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme

18

3 635 751 000 HUF

4 135 075 000 HUF

113,73%

70

Balzers GmbH Mft.

Székesfehérvár

Fémfelület-kezelés

25

698 445 000 HUF

13 790 734 EUR

1,97%

71

SZÉPHŐ Zrt.

Székesfehérvár

Gőzellátás, légkondicionálás

220

4 601 319 000 HUF

4 078 636 000 HUF

88,64%

72

Enyingi Zrt.

Mátyásdomb

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

236

3 353 576 000 HUF

3 972 341 000 HUF

118,45%

73

GUMIFLEX Kft.

Székesfehérvár

Gépjárműalkatrésznagykereskedelem

59

3 428 621 000 HUF

3 959 196 000 HUF

115,47%

26

3 904 182 000 HUF

3 885 070 000 HUF

99,51%

30

805 777 000 HUF

3 879 417 000 HUF

481,45%

254

12 999 808 EUR

13 008 108 EUR

100,06%

74

ALBA-ZÖCHLING Kft.

Székesfehérvár

Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

74

SÁG-ÉPÍTŐ Zrt.

Székesfehérvár

Lakó- és nem lakó épület építése Egyéb műanyag termék gyártása

76

GENERAL-PLASTICS Kft.

Székesfehérvár

77

VIRÁG-CHEM Kft.

Székesfehérvár

Vegyi áru nagykereskedelme

6

3 995 697 000 HUF

3 755 278 000 HUF

93,98%

78

VADEX Mezőföldi Zrt.

Székesfehérvár

Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás

497

3 490 586 000 HUF

3 693 736 000 HUF

105,82%

79

VT METAL Kft.

Székesfehérvár

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

270

3 555 121 000 HUF

3 691 195 000 HUF

103,83%

Székesfehérvár

Szerszámgépnagykereskedelem

38

3 346 747 000 HUF

3 486 326 000 HUF

104,17%

80

46

Makita Kft.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

2013

Nettó árbevétel 2013. HUF

Exportértékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

2013

Befektetett eszközök Pénznem

2012

Pénznem

2013

Cégadatok

Mérleg szerinti eredmény Pénznem

2012

Pénznem

Pénznem

2013

10 355 744 000

261 639 000 HUF

151 228 000 HUF

1 924 528 000 HUF

1 837 746 000 HUF

-641 408 000 HUF

10 182 700 000

6 779 413 000 HUF

8 323 865 000 HUF

8 596 273 000 HUF

13 747 142 000 HUF

490 298 000 HUF

-42 278 000 HUF 65 162 000 HUF

10 076 487 000

2 423 120 000 HUF

1 799 530 000 HUF

10 083 402 000 HUF

10 719 280 000 HUF

543 016 000 HUF

954 991 000 HUF

10 056 006 489

8 500 063 EUR

5 669 499 EUR

1 858 306 EUR

1 907 483 EUR

310 822 EUR

9 717 008 000

0 HUF

0 HUF

1 418 609 000 HUF

2 424 422 000 HUF

464 662 000 HUF

292 317 000 HUF

422 816

EUR

7 984 812 000

0 HUF

0 HUF

7 877 263 000 HUF

2 883 911 000 HUF

84 938 000 HUF

-4 941 826 000 HUF

7 886 846 000

0 HUF

0 HUF

743 781 000 HUF

702 260 000 HUF

62 406 000 HUF

12 568 000 HUF

7 856 484 000

5 216 115 000 HUF

7 499 001 000 HUF

178 318 000 HUF

173 625 000 HUF

5 401 000 HUF

9 130 000 HUF

7 625 294 000

0 HUF

0 HUF

4 211 680 000 HUF

3 688 413 000 HUF

-29 114 000 HUF

128 740 000 HUF

7 543 350 000

613 486 000 HUF

369 801 000 HUF

910 977 000 HUF

984 977 000 HUF

188 594 000 HUF

103 936 000 HUF

7 140 315 000

308 588 000 HUF

205 836 000 HUF

1 451 904 000 HUF

1 473 397 000 HUF

122 785 000 HUF

0 HUF

7 009 206 000

2 561 267 000 HUF

3 038 739 000 HUF

1 845 879 000 HUF

2 166 510 000 HUF

395 085 000 HUF

314 808 000 HUF

6 996 455 000

2 704 165 000 HUF

2 317 011 000 HUF

989 681 000 HUF

986 922 000 HUF

0 HUF

3 941 000 HUF

6 498 275 882

16 764 786 EUR

18 628 515 EUR

9 290 597 EUR

11 276 219 EUR

-265 039 EUR

380 074

EUR

6 240 375 996

564 705 179 EUR

19 853 690 EUR

0 EUR

0 EUR

-1 406 619 EUR

4 786 246

EUR

6 054 878 000

1 827 985 000 HUF

1 917 601 000 HUF

4 624 955 000 HUF

2 017 945 000 HUF

135 025 000 HUF

62 242 000 HUF

5 934 865 000

0 HUF

0 HUF

82 691 000 HUF

73 048 000 HUF

35 785 000 HUF

48 620 000 HUF

5 829 378 000

1 464 426 000 HUF

1 671 023 000 HUF

79 910 000 HUF

68 733 000 HUF

39 333 000 HUF

41 062 000 HUF

5 543 290 000

0 HUF

0 HUF

2 911 511 000 HUF

2 750 655 000 HUF

57 425 000 HUF

3 795 000 HUF

5 429 626 000

6 315 000 HUF

0 HUF

22 459 000 HUF

0 HUF

6 305 000 HUF

31 871 000 HUF

5 178 859 000

0 HUF

0 HUF

395 322 000 HUF

517 408 000 HUF

344 077 000 HUF

376 849 000 HUF

4 863 294 000

4 372 196 000 HUF

4 856 910 000 HUF

634 714 000 HUF

628 582 000 HUF

-115 151 000 HUF

338 295 000 HUF

4 854 190 000

4 218 922 000 HUF

4 445 262 000 HUF

1 108 531 000 HUF

1 186 746 000 HUF

137 008 000 HUF

0 HUF

4 830 698 000

2 708 427 000 HUF

2 793 912 000 HUF

344 207 000 HUF

298 652 000 HUF

44 546 000 HUF

48 563 000 HUF

4 755 691 000

4 416 704 000 HUF

4 745 540 000 HUF

392 445 000 HUF

353 797 000 HUF

-110 864 000 HUF

80 127 000 HUF

4 638 260 000

1 729 635 000 HUF

0 HUF

23 391 000 HUF

9 417 000 HUF

-1 012 000 HUF

-7 660 000 HUF

4 438 785 000

1 660 227 000 HUF

1 814 452 000 HUF

2 114 419 000 HUF

2 173 765 000 HUF

98 459 000 HUF

103 291 000 HUF

4 308 049 000

1 109 950 000 HUF

1 389 398 000 HUF

35 632 000 HUF

45 934 000 HUF

4 473 000 HUF

-8 081 000 HUF

4 292 015 759

16 479 676 EUR

14 441 596 EUR

7 355 816 EUR

7 335 291 EUR

0 EUR

4 141 669 000

61 605 000 HUF

48 903 000 HUF

3 817 342 000 HUF

3 940 359 000 HUF

588 973 000 HUF

370 431 000 HUF

669 711

EUR

38 042 000 HUF

4 135 075 000

51 302 000 HUF

135 212 000 HUF

361 089 000 HUF

353 552 000 HUF

0 HUF

4 094 606 832

16 774 000 HUF

0 EUR

471 772 000 HUF

6 803 031 EUR

158 051 000 HUF

4 078 636 000

0 HUF

0 HUF

5 621 848 000 HUF

5 959 074 000 HUF

-1 587 877 000 HUF

25 864 000 HUF

3 972 341 000

0 HUF

0 HUF

5 279 841 000 HUF

5 375 138 000 HUF

314 007 000 HUF

206 262 000 HUF

3 959 196 000

291 355 000 HUF

287 432 000 HUF

332 783 000 HUF

343 100 000 HUF

30 974 000 HUF

30 828 000 HUF

3 885 070 000

1 327 587 000 HUF

1 167 717 000 HUF

399 152 000 HUF

381 865 000 HUF

16 140 000 HUF

20 227 000 HUF

3 879 417 000

0 HUF

0 HUF

335 510 000 HUF

368 349 000 HUF

538 000 HUF

318 672 000 HUF

3 862 237 346

6 242 175 EUR

8 586 073 EUR

2 148 037 EUR

2 128 398 EUR

212 468 EUR

36 043 000 HUF

28 333 000 HUF

51 694 000 HUF

54 053 000 HUF

3 693 736 000

1 291 047 000 HUF

1 357 858 000 HUF

1 737 149 000 HUF

1 831 109 000 HUF

11 066 000 HUF

10 502 000 HUF

3 691 195 000

1 677 036 000 HUF

1 391 409 000 HUF

51 118 000 HUF

48 677 000 HUF

0 HUF

27 216 000 HUF

3 486 326 000

15 527 000 HUF

1 258 000 HUF

45 019 000 HUF

55 592 000 HUF

241 723 000 HUF

114 543 000 HUF

3 755 278 000

7 783 132

248 143

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

EUR

EUR

47

Cégadatok

Sorszám

2013

Cég rövidített neve

Város (bejegyzett)

FŐ TEÁOR

Alkalmazottak száma

Értékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

2013

Pénznem

Változás %

81

ALFA-NOVA Kft.

Dunaújváros

Gőzellátás, légkondicionálás

158

4 406 924 000 HUF

3 482 702 000 HUF

79,03%

82

LAUREL Kft.

Székesfehérvár

Számítógépes programozás

105

3 064 692 000 HUF

3 376 360 000 HUF

110,17%

83

Brunswick Magyarország Kft.

Székesfehérvár

Csomagküldő, internetes kiskereskedelem

64

62 891 659 USD

15 437 579 USD

24,55%

84

Mezőfalvai Zrt.

Mezőfalva

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

210

3 709 536 000 HUF

3 274 738 000 HUF

88,28%

85

LINDSTRÖM Kft.

Székesfehérvár

Textil, szőrme mosása, tisztítása

171

2 962 195 000 HUF

3 207 504 000 HUF

108,28%

Besnyő

Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

58

2 694 039 000 HUF

3 167 998 000 HUF

117,59%

Székesfehérvár

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

39

3 079 058 000 HUF

3 069 155 000 HUF

99,68%

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

134

1 902 654 000 HUF

3 061 325 000 HUF

160,90%

86 87

BAKI-TRANS Kft. Böllhoff Kft.

88

KVJ Művek Zrt.

Nagyvenyim

89

T.O.M. Trans Duna Kft.

Dunaújváros

Közúti áruszállítás

65

2 794 431 000 HUF

3 023 461 000 HUF

108,20%

49

2 295 626 000 HUF

2 979 004 000 HUF

129,77%

1

3 143 433 000 HUF

2 932 499 000 HUF

93,29%

90

BÁZISMAG Kft.

Martonvásár

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

91

Helogistics Asset Leasing Kft.

Nadap

Vízi szállítóeszköz kölcsönzése

92

DEH Draxlmaier Hungaria Kft.

Mór

Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

434

3 653 848 000 HUF

2 883 433 000 HUF

78,91%

93

MAGYARMET Bt.

Bicske

Acélöntés

240

2 723 034 000 HUF

2 842 285 000 HUF

104,38%

94

ALUFE Kft.

Székesfehérvár

Fémszerkezet gyártása

207

2 000 086 000 HUF

2 755 840 000 HUF

137,79%

Bicske

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

36

2 761 820 000 HUF

2 732 254 000 HUF

98,93%

95

EUROPARK Bevásárlóközpont Kft.

96

Martin Metal Product Kft.

Székesfehérvár

Fém-, érc-nagykereskedelem

30

93 244 000 HUF

2 673 230 000 HUF

2866,92%

97

MOMERT Zrt.

Dunaújváros

M.n.s. egyéb általános rendeltetésű gép gyártása

193

2 220 040 000 HUF

2 657 331 000 HUF

119,70%

98

TECHNOCAR-MC-2003 Kft.

Bicske

Fémmegmunkálás

130

2 645 934 000 HUF

2 553 082 000 HUF

96,49%

99

Stadler Magyarország Kft.

Pusztaszabolcs

M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

71

1 356 282 000 HUF

2 527 235 000 HUF

186,34%

100

HOLLAND-SECOND-HAND Kft.

Iszkaszentgyörgy

Vegyestermékkörű nagykereskedelem

2 619 448 000 HUF

2 510 728 000 HUF

95,85%

3

3 192 606 000 HUF

2 501 294 000 HUF

78,35%

582

2 285 959 000 HUF

2 465 838 000 HUF

107,87%

16

1 345 570 000 HUF

2 412 440 000 HUF

179,29%

144

7 181 784 EUR

7 805 492 EUR

108,68%

101

ALBACOMP RI Kft.

Székesfehérvár

Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme

102

DUNAFERR MUNKAERŐKÖLCSÖNZŐ Nonprofit Kft.

Dunaújváros

Munkaerőkölcsönzés

103

VMD zrt.

Dunaújváros

Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

104

Aikawa Hungária Kft.

Dunaújváros

M.n.s. egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

105

ALBA FIX Kft.

Székesfehérvár

Közúti áruszállítás

105

2 229 300 000 HUF

2 280 136 000 HUF

102,28%

106

HUMÁNIUS Kft.

Székesfehérvár

Munkaerőkölcsönzés

659

1 755 641 000 HUF

2 234 844 000 HUF

127,30%

107

SPRINGFIELD Hungary Kereskedelmi Kft.

Székesfehérvár

Ruházat kiskereskedelem

88

2 398 015 000 HUF

2 226 204 000 HUF

92,84%

108

REJLEK Metal & Stamping Kft.

Mór

Fémalakítás, porkohászat

208

6 991 457 EUR

7 461 136 EUR

106,72%

109

metaloBox Kft.

Székesfehérvár

Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme

64

2 070 057 000 HUF

2 171 585 000 HUF

104,90%

41

2 183 604 000 HUF

2 170 979 000 HUF

99,42%

162

1 167 951 000 HUF

2 142 829 000 HUF

183,47%

110

MEDIA MARKT Székesfehérvár Kft.

Székesfehérvár

Villamos háztartási készülék kiskereskedelme

111

Búzakalász 66 Felcsút Kft.

Felcsút

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

112

V Trans-Spedicio Kft.

Ráckeresztúr

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

113

FEHÉRVÁR F. C. Kft.

Székesfehérvár

Egyéb sporttevékenység

114

VT-Rendszertechnika Kft.

3

952 575 000 HUF

2 123 510 000 HUF

222,92%

118

2 057 149 000 HUF

2 118 621 000 HUF

102,99%

Székesfehérvár

Híradás-technikai berendezés gyártása

33

1 642 061 000 HUF

2 117 220 000 HUF

128,94%

614

667 418 000 HUF

2 109 097 000 HUF

316,01%

115

Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.

Székesfehérvár

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

116

UGRICS és SZABÓ Kft.

Székesfehérvár

Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem

27

1 840 899 000 HUF

2 103 862 000 HUF

114,28%

117

Molnár Norbert Intersped Nemzetközi Fuvarozó Kft.

Sárszentmihály

Közúti áruszállítás

89

1 840 911 000 HUF

7 010 132 EUR

0,38%

118

Kovács Ádám Intertrans Kft.

Sárszentmihály

Közúti áruszállítás

79

1 956 288 000 HUF

6 883 305 EUR

0,35%

119

Szabó Intertrans Kft.

Sárszentmihály

Közúti áruszállítás

76

1 798 100 000 HUF

6 838 465 EUR

0,38%

120

ÚTÉPPARK KFT.

Székesfehérvár

Út, autópálya építése

81

376 780 000 HUF

2 029 201 000 HUF

538,56%

121

Garzon Bútor Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

Székesfehérvár

Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme

31

2 373 889 000 HUF

2 006 737 000 HUF

84,53%

48

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

2013

Nettó árbevétel 2013. HUF

Exportértékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

2013

Befektetett eszközök Pénznem

2012

Pénznem

2013

Cégadatok

Mérleg szerinti eredmény Pénznem

2012

Pénznem

Pénznem

2013

3 482 702 000

0 HUF

0 HUF

1 916 723 000 HUF

2 009 214 000 HUF

-169 626 000 HUF

1 452 000 HUF

3 376 360 000

243 848 000 HUF

225 516 000 HUF

714 790 000 HUF

866 794 000 HUF

3 751 000 HUF

19 018 000 HUF

3 329 422 663

62 279 416 USD

15 080 971 USD

26 960 788 USD

29 093 558 USD

9 088 183 USD

0 USD

3 274 738 000

56 683 000 HUF

69 710 000 HUF

2 581 194 000 HUF

3 018 563 000 HUF

313 058 000 HUF

269 992 000 HUF

3 207 504 000

11 167 000 HUF

43 691 000 HUF

1 268 970 000 HUF

1 404 380 000 HUF

22 710 000 HUF

17 267 000 HUF

3 167 998 000

33 315 000 HUF

27 975 000 HUF

622 896 000 HUF

761 341 000 HUF

80 475 000 HUF

157 468 000 HUF

3 069 155 000

116 938 000 HUF

186 042 000 HUF

156 111 000 HUF

173 257 000 HUF

181 398 000 HUF

183 631 000 HUF

3 061 325 000

106 455 000 HUF

172 338 000 HUF

416 914 000 HUF

506 261 000 HUF

76 320 000 HUF

272 034 000 HUF

3 023 461 000

733 251 000 HUF

711 556 000 HUF

371 582 000 HUF

745 755 000 HUF

-53 104 000 HUF

21 290 000 HUF

2 979 004 000

243 236 000 HUF

339 835 000 HUF

219 622 000 HUF

237 283 000 HUF

185 140 000 HUF

335 692 000 HUF

2 932 499 000

12 800 000 HUF

2 282 000 HUF

15 766 877 000 HUF

14 965 631 000 HUF

140 264 000 HUF

-896 588 000 HUF

2 883 433 000

3 601 118 000 HUF

2 870 340 000 HUF

325 532 000 HUF

343 899 000 HUF

132 322 000 HUF

115 698 000 HUF

2 842 285 000

1 694 329 000 HUF

1 721 396 000 HUF

1 067 682 000 HUF

1 111 174 000 HUF

22 206 000 HUF

-106 273 000 HUF

2 755 840 000

1 685 326 000 HUF

2 543 763 000 HUF

679 653 000 HUF

673 081 000 HUF

-344 395 000 HUF

135 771 000 HUF

2 732 254 000

0 HUF

0 HUF

387 328 000 HUF

60 864 000 HUF

227 890 000 HUF

-206 558 000 HUF

8 063 000 HUF

10 349 000 HUF

0 HUF

40 171 000 HUF

2 657 331 000

345 898 000 HUF

289 944 000 HUF

1 019 979 000 HUF

1 167 797 000 HUF

26 635 000 HUF

49 357 000 HUF

2 553 082 000

2 562 013 000 HUF

2 456 599 000 HUF

565 746 000 HUF

1 014 305 000 HUF

0 HUF

136 796 000 HUF

2 527 235 000

0 HUF

920 321 000 HUF

1 928 117 000 HUF

2 202 662 000 HUF

-61 502 000 HUF

-176 134 000 HUF

2 510 728 000

352 682 000 HUF

316 391 000 HUF

0 HUF

0 HUF

-21 887 000 HUF

0 HUF

2 501 294 000

8 124 000 HUF

15 944 000 HUF

199 428 000 HUF

160 912 000 HUF

15 662 000 HUF

21 341 000 HUF

2 465 838 000

0 HUF

0 HUF

3 078 000 HUF

2 271 000 HUF

62 531 000 HUF

59 695 000 HUF

18 749 000 HUF

65 791 000 HUF

7 024 000 HUF

35 672 000 HUF

3 552 802 EUR

3 594 058 EUR

3 369 774 EUR

-69 558 EUR

2 673 230 000

2 412 440 000 2 317 528 630

3 590 398 EUR

27 038

EUR

2 280 136 000

0 HUF

0 HUF

608 517 000 HUF

782 294 000 HUF

15 223 000 HUF

63 642 000 HUF

2 234 844 000

0 HUF

0 HUF

62 021 000 HUF

23 404 000 HUF

5 133 000 HUF

244 000 HUF -140 117 000 HUF

2 226 204 000

0 HUF

0 HUF

359 188 000 HUF

242 173 000 HUF

-11 345 000 HUF

2 215 285 890

4 614 168 EUR

5 404 955 EUR

4 583 394 EUR

6 326 719 EUR

29 531 EUR

2 171 585 000

696 741 000 HUF

717 394 000 HUF

2 600 676 000 HUF

2 901 389 000 HUF

275 505 000 HUF

398 319 000 HUF

2 170 979 000

12 006 000 HUF

6 744 000 HUF

52 390 000 HUF

62 899 000 HUF

-89 561 000 HUF

-87 281 000 HUF

56 895 000 HUF

568 046 000 HUF

1 114 142 000 HUF

18 236 000 HUF

10 134 000 HUF

2 142 829 000 2 123 510 000

177 007

EUR

86 000 HUF

2 423 000 HUF

95 632 000 HUF

26 283 000 HUF

2 118 621 000

133 587 000 HUF

132 238 000 HUF

766 134 000 HUF

787 831 000 HUF

-887 760 000 HUF

-811 481 000 HUF

2 117 220 000

2 422 000 HUF

0 HUF

9 931 000 HUF

10 512 000 HUF

6 017 000 HUF

20 953 000 HUF

2 109 097 000

0 HUF

0 HUF

1 250 399 000 HUF

3 956 695 000 HUF

192 369 000 HUF

198 609 000 HUF

2 103 862 000

0 HUF

3 028 000 HUF

455 485 000 HUF

447 919 000 HUF

-18 643 000 HUF

7 920 000 HUF

2 081 378 292

0 HUF

0 EUR

2 448 000 HUF

7 579 EUR

29 141 000 HUF

1 818

EUR

2 043 722 088

0 HUF

0 EUR

2 358 000 HUF

3 935 EUR

-13 774 000 HUF

-5 870

EUR

2 030 408 643

0 HUF

0 EUR

2 432 000 HUF

8 020 EUR

-34 592 000 HUF

175 625

EUR

2 029 201 000

0 HUF

0 HUF

523 855 000 HUF

581 818 000 HUF

0 HUF

128 252 000 HUF

2 006 737 000

151 100 000 HUF

317 820 000 HUF

6 404 000 HUF

11 323 000 HUF

36 457 000 HUF

20 149 000 HUF

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

49

Cégadatok

Sorszám 122

Cég rövidített neve KARSAI ALBA Műanyagfeldolgozó Kft.

2013

Város (bejegyzett)

FŐ TEÁOR

Székesfehérvár

Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

Alkalmazottak száma 168

Értékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

1 830 047 000 HUF

2013

Pénznem

2 002 827 000 HUF

Változás % 109,44%

123

Molnár S Intertrans Kft.

Sárszentmihály

Közúti áruszállítás

78

1 918 111 000 HUF

6 741 876 EUR

0,35%

124

ALBA MOLARIS Kft.

Székesfehérvár

Malomipari termék gyártása

35

1 222 262 000 HUF

1 991 697 000 HUF

162,95%

125

Heitz Élfurnér Művek Kft.

Pusztaszabolcs

Falemezgyártás

122

1 993 288 000 HUF

1 990 071 000 HUF

99,84%

126

MEISER FERROSTE Kft.

Dunaújváros

Fém épületelem gyártása

100

1 993 969 000 HUF

1 969 690 000 HUF

98,78%

127

1 674 988 000 HUF

1 966 806 000 HUF

117,42%

127

Agárdi Farm Kft.

Seregélyes

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

128

Cosma Alu Structures Kft.

Székesfehérvár

Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

61

1 871 767 000 HUF

1 966 436 000 HUF

105,06%

9

2 346 823 000 HUF

1 965 840 000 HUF

83,77%

129

M-K-SZ Kft.

Pusztaszabolcs

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

130

ANTKER-BAU Kft.

Székesfehérvár

Fa-, építőanyag-, szaniterárunagykereskedelem

21

1 660 738 000 HUF

1 934 454 000 HUF

116,48%

131

DOLOMIT Kft.

Gánt

Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata

65

1 702 115 000 HUF

1 926 100 000 HUF

113,16%

132

PROCAR Kereskedelmi és Ügynöki Kft.

Székesfehérvár

Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem

34

1 651 530 000 HUF

1 925 549 000 HUF

116,59%

12

2 169 988 000 HUF

1 923 789 000 HUF

88,65% 103,93%

133

Kiss-Áron Kft.

Kisapostag

Gépjárműüzemanyagkiskereskedelem

134

TOB-KER Kft.

Pusztaegres

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

4

1 844 813 000 HUF

1 917 378 000 HUF

135

NELSON FLOTTALÍZING Kft.

Székesfehérvár

Személygépjármű kölcsönzése

36

1 761 903 000 HUF

1 902 639 000 HUF

107,99%

136

HUNGRANATRANS Kft.

Szabadegyháza

Gőzellátás, légkondicionálás

476 006 000 HUF

1 885 541 000 HUF

396,12%

137

R-STEEL Kft.

Rácalmás

Fém-, érc-nagykereskedelem

20

1 624 845 000 HUF

1 881 256 000 HUF

115,78%

138

POLYAX Kft.

Székesfehérvár

Fémmegmunkálás

73

1 468 119 000 HUF

1 880 054 000 HUF

128,06%

139

DEPÓNIA Nonprofit Kft.

Székesfehérvár

Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

135

1 861 741 000 HUF

1 849 330 000 HUF

99,33%

140

SIMON Kft.

Hantos

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

51

1 636 230 000 HUF

1 830 866 000 HUF

111,90%

141

GREINER Packaging Kft.

Seregélyes

Műanyag csomagolóeszköz gyártása

50

1 759 501 000 HUF

1 820 512 000 HUF

103,47%

142

Fejér Pig Szövetkezet

Székesfehérvár

Élőállat nagykereskedelme

1 810 981 000 HUF

1 758 755 000 HUF

97,12%

143

HERCEGHALOM INTERAT Zrt.

Bicske

Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása

29

1 099 587 000 HUF

1 746 716 000 HUF

158,85%

144

INTEREX-WAGA Kft.

Székesfehérvár

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

34

2 076 984 000 HUF

1 746 269 000 HUF

84,08%

2

845 812 000 HUF

1 733 846 000 HUF

204,99%

145

Alba Napforgó Kft.

Székesfehérvár

Cukor, édesség nagykereskedelme

146

Columbus McKinnon Hungary Kft.

Székesfehérvár

Hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása

69

5 832 137 EUR

5 807 904 EUR

99,58%

14

1 189 646 000 HUF

1 704 389 000 HUF

143,27%

147

KEVE Zrt.

Tabajd

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

148

Energo-Hőterm Kft.

Dunaújváros

Villamosenergia-termelés

149

G.E.B.E. Kft.

Székesfehérvár

Közúti áruszállítás

Székesfehérvár

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

150

ST MAG INVEST Kft.

2

1 164 898 000 HUF

1 666 472 000 HUF

143,06%

88

1 408 467 000 HUF

1 643 266 000 HUF

116,67%

1

3 874 983 000 HUF

1 633 470 000 HUF

42,15%

151

H.T.M. Zrt.

Székesfehérvár

Szerszámgyártás

100

5 364 615 EUR

5 401 943 EUR

100,70%

152

Swedex Hungária Kft.

Székesfehérvár

Irodai papíráru gyártása

110

1 636 465 000 HUF

1 577 838 000 HUF

96,42%

13

1 207 720 000 HUF

1 571 811 000 HUF

130,15%

1 088 057 000 HUF

1 559 628 000 HUF

143,34%

153

MIKÓ & MIKÓ Kft.

Enying

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

154

AGROTECHNIKA Kft.

Seregélyes

Vegyestermékkörű nagykereskedelem

22

155

IK JÁRMŰTECHNIKA Kft.

Székesfehérvár

Egyéb gépjármű-kereskedelem

68

892 706 000 HUF

1 543 925 000 HUF

172,95%

156

KOEPFER HUNGÁRIA Kft.

Bicske

Fémmegmunkálás

71

1 487 227 000 HUF

1 527 391 000 HUF

102,70%

157

Pélpusztai Mg.-i Kft.

Pélpuszta

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

52

1 383 663 000 HUF

1 523 415 000 HUF

110,10%

158

STEEL-INVEST Kft.

Dunaújváros

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

1

294 730 000 HUF

1 514 885 000 HUF

513,99%

67

2 127 826 000 HUF

1 490 004 000 HUF

70,02%

61

1 538 435 000 HUF

1 481 444 000 HUF

96,30%

159

ELME Kft.

Székesfehérvár

M.n.s. egyéb speciális gép gyártása

160

VT ARTRANS Kft.

Székesfehérvár

Raktározás, tárolás

50

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

2013

Nettó árbevétel 2013. HUF 2 002 827 000

Exportértékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

572 927 000 HUF

2013

Befektetett eszközök Pénznem

682 079 000 HUF

2012

Pénznem

336 902 000 HUF

2013

Cégadatok

Mérleg szerinti eredmény Pénznem

2012

Pénznem

368 414 000 HUF

0 HUF

Pénznem

2013

48 061 000 HUF

2 001 730 403

0 HUF

0 EUR

2 298 000 HUF

7 158 EUR

-16 190 000 HUF

1 991 697 000

118 606 000 HUF

75 926 000 HUF

507 386 000 HUF

996 486 000 HUF

0 HUF

22 645 000 HUF

14 042

EUR

1 990 071 000

1 843 787 000 HUF

1 909 191 000 HUF

617 784 000 HUF

588 867 000 HUF

67 148 000 HUF

227 293 000 HUF

1 969 690 000

1 347 753 000 HUF

1 424 423 000 HUF

860 267 000 HUF

865 368 000 HUF

74 408 000 HUF

83 727 000 HUF

1 966 806 000

0 HUF

2 432 000 HUF

2 241 791 000 HUF

2 398 214 000 HUF

113 874 000 HUF

20 849 000 HUF

1 966 436 000

1 828 342 000 HUF

1 910 658 000 HUF

159 802 000 HUF

348 376 000 HUF

39 982 000 HUF

2 163 000 HUF

1 965 840 000

0 HUF

0 HUF

140 926 000 HUF

133 625 000 HUF

1 170 000 HUF

-81 108 000 HUF

144 376 000 HUF

164 728 000 HUF

0 HUF

0 HUF

1 934 454 000 1 926 100 000

0 HUF

0 HUF

1 145 708 000 HUF

1 053 863 000 HUF

133 560 000 HUF

232 105 000 HUF

1 925 549 000

212 043 000 HUF

507 432 000 HUF

211 008 000 HUF

167 553 000 HUF

-1 550 000 HUF

14 706 000 HUF

76 438 000 HUF

82 125 000 HUF

14 000 HUF

16 214 000 HUF

1 923 789 000

41 644 000 HUF

62 462 000 HUF

10 275 000 HUF

2 178 000 HUF

1 902 639 000

1 917 378 000 473 000 HUF

529 000 HUF

3 155 663 000 HUF

3 135 321 000 HUF

113 544 000 HUF

93 579 000 HUF

1 885 541 000

0 HUF

0 HUF

3 454 755 000 HUF

3 208 975 000 HUF

-79 990 000 HUF

296 109 000 HUF

0 HUF

109 686 000 HUF

150 064 000 HUF

120 478 000 HUF

120 263 000 HUF

1 880 054 000

328 524 000 HUF

516 095 000 HUF

942 871 000 HUF

1 267 120 000 HUF

324 702 000 HUF

376 685 000 HUF

1 849 330 000

0 HUF

13 146 000 HUF

965 734 000 HUF

244 935 000 HUF

143 331 000 HUF

133 014 000 HUF

1 830 866 000

0 HUF

0 HUF

581 152 000 HUF

606 093 000 HUF

69 829 000 HUF

66 811 000 HUF

1 820 512 000

140 436 000 HUF

114 722 000 HUF

605 362 000 HUF

535 502 000 HUF

58 500 000 HUF

-98 941 000 HUF

13 657 000 HUF

9 781 000 HUF

2 640 000 HUF

-12 497 000 HUF

1 746 716 000

47 738 000 HUF

77 165 000 HUF

289 306 000 HUF

318 179 000 HUF

323 000 HUF

22 000 HUF

1 746 269 000

56 007 000 HUF

36 674 000 HUF

181 141 000 HUF

171 630 000 HUF

0 HUF

0 HUF

4 251 000 HUF

413 000 HUF

800 000 HUF

4 813 000 HUF

1 881 256 000

1 758 755 000

1 733 846 000 1 724 424 777

5 148 231 EUR

5 189 051 EUR

339 713 EUR

358 623 EUR

224 765 EUR

1 704 389 000

0 HUF

0 HUF

1 215 378 000 HUF

1 177 832 000 HUF

10 298 000 HUF

125 320 000 HUF

1 666 472 000

0 HUF

0 HUF

3 427 463 000 HUF

3 077 495 000 HUF

-208 826 000 HUF

-207 989 000 HUF

15 994 000 HUF

1 229 211 000 HUF

1 475 417 000 HUF

165 751 000 HUF

147 930 000 HUF

1 006 000 HUF

1 005 000 HUF

56 531 000 HUF

-11 803 000 HUF

1 643 266 000 1 633 470 000

106 142

-281 580

EUR

1 603 890 896

2 495 214 EUR

2 878 929 EUR

4 668 207 EUR

4 617 605 EUR

-92 337 EUR

1 577 838 000

1 582 379 000 HUF

1 547 543 000 HUF

273 629 000 HUF

310 131 000 HUF

41 802 000 HUF

0 HUF

EUR

1 571 811 000

278 917 000 HUF

181 249 000 HUF

977 179 000 HUF

1 075 105 000 HUF

14 216 000 HUF

0 HUF

1 559 628 000

18 738 000 HUF

18 939 000 HUF

68 633 000 HUF

60 578 000 HUF

46 348 000 HUF

53 109 000 HUF

1 543 925 000

23 070 000 HUF

9 134 000 HUF

30 528 000 HUF

25 862 000 HUF

400 000 HUF

1 998 000 HUF

1 527 391 000

466 386 000 HUF

455 315 000 HUF

632 233 000 HUF

647 093 000 HUF

40 437 000 HUF

7 666 000 HUF

1 523 415 000

126 718 000 HUF

143 142 000 HUF

1 818 811 000 HUF

1 885 615 000 HUF

63 609 000 HUF

309 289 000 HUF

1 514 885 000

0 HUF

512 259 000 HUF

67 033 000 HUF

58 435 000 HUF

3 858 000 HUF

0 HUF

528 558 000 HUF

810 815 000 HUF

316 451 000 HUF

165 562 000 HUF

93 151 000 HUF

35 563 000 HUF

-33 380 000 HUF

0 HUF

1 490 004 000 1 481 444 000

496 823 000 HUF

519 428 000 HUF

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

51

Cégadatok

Sorszám

Cég rövidített neve

2013

Város (bejegyzett)

FŐ TEÁOR

161

Eurowind Kft.

Székesfehérvár

Gépjárműalkatrésznagykereskedelem

162

BITTER-SZŰCS GARÁZS Bt.

Mór

Közúti áruszállítás

163

AMBACH Kft.

Ráckeresztúr

Közúti áruszállítás

164

Alba RÓ-RA Kft.

Székesfehérvár

Porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelem

Alkalmazottak száma 26

Értékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

2013

Pénznem

Változás %

1 309 561 000 HUF

1 477 301 000 HUF

112,81%

97

1 250 711 000 HUF

1 466 620 000 HUF

117,26%

39

1 188 015 000 HUF

1 456 582 000 HUF

122,61%

6

1 508 435 000 HUF

1 434 028 000 HUF

95,07%

165

Bicskei Mg. Zrt.

Bicske

Vegyes gazdálkodás

115

1 489 841 000 HUF

1 426 496 000 HUF

95,75%

166

VRS Part HOTEL Kft.

Velence

Szállodai szolgáltatás

107

343 617 000 HUF

1 389 585 000 HUF

404,40%

167

SOKON Kft.

Agárd

Lakó- és nem lakó épület építése

10

420 275 000 HUF

1 388 519 000 HUF

330,38%

16

1 345 820 000 HUF

1 381 596 000 HUF

102,66%

168

STEINER-AUTOHOF Kft.

Bicske

Gépjárműüzemanyagkiskereskedelem

169

Henelit International Kft.

Székesfehérvár

Vegyi áru nagykereskedelme

23

1 393 599 000 HUF

1 368 440 000 HUF

98,19%

37

1 213 517 000 HUF

1 365 630 000 HUF

112,53%

15

303 331 000 HUF

1 363 299 000 HUF

449,44%

170

HELIANTHUS Növénytermelő Kft.

Adony

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

171

ÉPDUFERR Zrt.

Dunaújváros

Lakó- és nem lakó épület építése

Dunaújváros

Nem veszélyes hulladék gyűjtése

132

1 093 144 000 HUF

1 355 774 000 HUF

124,03%

23

1 437 521 000 HUF

1 342 352 000 HUF

93,38%

172

DUNANETT Nonprofit Kft.

173

VELENCE-MEAT Kft.

Székesfehérvár

Hús-, húskészítmény nagykereskedelme

174

Zöld Bicske Nonprofit Kft.

Bicske

Nem veszélyes hulladék gyűjtése

91

1 331 892 000 HUF

1 331 212 000 HUF

99,95%

30

1 254 666 000 HUF

1 326 948 000 HUF

105,76%

175

EUROMIX NK Kft.

Dunaújváros

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

176

FEHÉRÉP Kft.

Székesfehérvár

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

41

1 755 600 000 HUF

1 310 119 000 HUF

74,63%

177

CONVOY SPED Kft.

Székesfehérvár

Közúti áruszállítás

26

1 196 185 000 HUF

4 401 037 EUR

0,37%

42

1 410 719 000 HUF

1 303 174 000 HUF

92,38%

178

SÁRRÉT Kft.

Szabadbattyán

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

179

SVAT Hungary Kft

Székesfehérvár

Közúti áruszállítás

58

735 686 000 HUF

1 296 929 000 HUF

176,29%

54

1 530 604 000 HUF

1 270 752 000 HUF

83,02%

124

1 495 010 000 HUF

1 265 833 000 HUF

84,67%

27

1 112 996 000 HUF

1 254 531 000 HUF

112,72%

2 741 954 000 HUF

1 246 939 000 HUF

45,48%

50

1 239 787 000 HUF

1 241 087 000 HUF

100,10%

175

1 479 569 000 HUF

1 241 023 000 HUF

83,88% 170,09%

180

DUVIÉP 2000 Kft.

Székesfehérvár

Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

181

ARANYBULLA Mg. Zrt.

Székesfehérvár

Baromfitenyésztés

Etyek

Vasáru-, festék-, üvegkiskereskedelem

182

Etyeki Tüzép Kft.

183

GreenPower E85 Kft.

Szabadegyháza

Üzem-, tüzelőanyag nagykereskedelme

184

Gázmodul-Weisz Kft.

Sárbogárd

Vasáru-, festék-, üvegkiskereskedelem

185

MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft.

Székesfehérvár

Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása

186

TŰZÁLLÓTECHNIKA Kft.

Székesfehérvár

Ipari gép, berendezés javítása

78

729 223 000 HUF

1 240 326 000 HUF

187

VIBROTEAM Kft

Székesfehérvár

Szerszámgyártás

50

771 804 000 HUF

1 229 296 000 HUF

159,28%

188

K & V 94 Bt.

Csákberény

Gépjárműüzemanyagkiskereskedelem

9

1 189 090 000 HUF

1 228 974 000 HUF

103,35%

189

HR Komplex Kft.

Székesfehérvár

Munkaerőkölcsönzés

418

906 919 000 HUF

1 211 298 000 HUF

133,56%

Székesfehérvár

Műanyag csomagolóeszköz gyártása

30

1 559 223 000 HUF

1 203 148 000 HUF

77,16%

1 281 497 000 HUF

1 202 897 000 HUF

93,87%

190

KNAUF PACK HUNGARY Kft.

191

SIBO Kft.

Lepsény

Papír csomagolóeszköz gyártása

192

Cerazus Hungária Kft.

Mór

Almatermésű, csonthéjas termesztése

55

946 894 000 HUF

1 198 637 000 HUF

126,59%

193

Nijhof-Wassink Kft.

Székesfehérvár

Közúti áruszállítás

61

819 860 000 HUF

1 187 825 000 HUF

144,88%

194

TRADETEX Kft.

Iszkaszentgyörgy

Vegyestermékkörű nagykereskedelem

28

848 322 000 HUF

1 170 168 000 HUF

137,94%

195

Aranykorona Zrt.

Székesfehérvár

Baromfitenyésztés

58

1 526 268 000 HUF

1 168 895 000 HUF

76,59%

Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme

13

1 245 716 000 HUF

1 166 843 000 HUF

93,67%

196

Kramár és Társa Kft.

Martonvásár

197

JACK FILTER HUNGÁRIA Kft.

Polgárdi

Műszaki textiláru gyártása

40

3 670 299 EUR

3 886 742 EUR

105,90%

Dunaújváros

Lakó- és nem lakó épület építése

57

1 141 974 000 HUF

1 149 009 000 HUF

100,62%

45

1 148 046 000 HUF

1 144 681 000 HUF

99,71%

31

1 026 213 000 HUF

1 140 246 000 HUF

111,11%

198

FEJÉRDUNA-ÉP Építőipari Kft.

199

DARUSÍN Kft.

Dunaújváros

Emelő-, anyagmozgató gép gyártása

200

TILLA-TRANS Kft.

Nagyvenyim

Közúti áruszállítás

52

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

2013

Nettó árbevétel 2013. HUF

Exportértékesítés nettó árbevétele 2012

Pénznem

1 477 301 000

264 023 000 HUF

1 466 620 000

129 385 000 HUF

1 456 582 000

2013

Befektetett eszközök Pénznem

2012

Pénznem

2013

Cégadatok

Mérleg szerinti eredmény Pénznem

2012

Pénznem

244 386 000 HUF

569 881 000 HUF

647 304 000 HUF

189 751 000 HUF

349 830 000 HUF

411 623 000 HUF

112 208 000 HUF

92 145 000 HUF

256 371 000 HUF

330 376 000 HUF

477 911 000 HUF

109 220 000 HUF

142 882 000 HUF

9 075 000 HUF

14 189 000 HUF

20 510 000 HUF

-7 066 000 HUF

1 434 028 000

97 391 000 HUF

Pénznem

2013

127 815 000 HUF

1 426 496 000

0 HUF

0 HUF

1 880 561 000 HUF

1 944 462 000 HUF

83 382 000 HUF

4 055 000 HUF

1 389 585 000

0 HUF

0 HUF

3 722 000 HUF

4 495 000 HUF

239 000 HUF

0 HUF

1 388 519 000

130 311 000 HUF

142 015 000 HUF

14 897 000 HUF

17 086 000 HUF

1 381 596 000

304 615 000 HUF

284 569 000 HUF

-15 021 000 HUF

-11 159 000 HUF

1 368 440 000

25 001 000 HUF

34 546 000 HUF

532 736 000 HUF

512 326 000 HUF

74 823 000 HUF

61 249 000 HUF

1 365 630 000

0 HUF

0 HUF

492 964 000 HUF

516 372 000 HUF

73 186 000 HUF

39 793 000 HUF

53 520 000 HUF

56 575 000 HUF

21 443 000 HUF

27 798 000 HUF

1 363 299 000 1 355 774 000

0 HUF

0 HUF

706 204 000 HUF

658 748 000 HUF

27 895 000 HUF

17 242 000 HUF

1 342 352 000

0 HUF

43 348 000 HUF

270 216 000 HUF

284 081 000 HUF

32 102 000 HUF

50 598 000 HUF

1 331 212 000

0 HUF

0 HUF

562 522 000 HUF

446 246 000 HUF

5 561 000 HUF

-24 934 000 HUF

1 326 948 000

59 676 000 HUF

71 461 000 HUF

246 904 000 HUF

265 398 000 HUF

109 993 000 HUF

98 832 000 HUF

1 310 119 000

0 HUF

0 HUF

136 552 000 HUF

18 771 000 HUF

64 597 000 HUF

18 354 000 HUF

16 649 000 HUF

183 274 EUR

1 848 000 HUF

1 306 711 896

126 327

EUR

1 303 174 000

0 HUF

0 HUF

1 061 983 000 HUF

1 199 561 000 HUF

6 838 000 HUF

27 482 000 HUF

1 296 929 000

735 686 000 HUF

1 296 929 000 HUF

384 045 000 HUF

422 925 000 HUF

18 880 000 HUF

21 741 000 HUF

1 270 752 000

0 HUF

0 HUF

137 186 000 HUF

148 228 000 HUF

763 000 HUF

6 914 000 HUF

1 265 833 000

0 HUF

0 HUF

1 581 378 000 HUF

1 664 386 000 HUF

37 781 000 HUF

31 155 000 HUF

170 264 000 HUF

179 752 000 HUF

23 373 000 HUF

41 121 000 HUF

1 254 531 000 1 246 939 000

0 HUF

0 HUF

0 HUF

0 HUF

168 054 000 HUF

25 872 000 HUF

1 241 087 000

0 HUF

3 079 000 HUF

124 055 000 HUF

150 978 000 HUF

151 811 000 HUF

97 176 000 HUF

1 241 023 000

26 390 000 HUF

12 967 000 HUF

274 003 000 HUF

268 778 000 HUF

2 136 000 HUF

-42 403 000 HUF

1 240 326 000

59 261 000 HUF

123 513 000 HUF

132 331 000 HUF

297 432 000 HUF

4 538 000 HUF

42 095 000 HUF

1 229 296 000

73 110 000 HUF

190 746 000 HUF

576 418 000 HUF

572 357 000 HUF

73 321 000 HUF

75 525 000 HUF

104 524 000 HUF

101 707 000 HUF

11 022 000 HUF

21 723 000 HUF

1 228 974 000 1 211 298 000

0 HUF

0 HUF

7 407 000 HUF

7 094 000 HUF

2 229 000 HUF

4 116 000 HUF

1 203 148 000

166 739 000 HUF

153 406 000 HUF

627 545 000 HUF

659 363 000 HUF

56 561 000 HUF

-41 180 000 HUF

1 202 897 000

2 191 000 HUF

2 706 000 HUF

409 066 000 HUF

495 117 000 HUF

66 991 000 HUF

52 591 000 HUF

377 363 000 HUF

457 516 000 HUF

136 286 000 HUF

82 826 000 HUF

1 187 825 000

636 280 000 HUF

880 783 000 HUF

495 313 000 HUF

776 107 000 HUF

47 494 000 HUF

30 474 000 HUF

1 170 168 000

1 309 000 HUF

0 HUF

2 138 000 HUF

2 355 000 HUF

2 162 000 HUF

-14 784 000 HUF

1 168 895 000

0 HUF

0 HUF

1 198 637 000

1 543 886 000 HUF

1 304 991 000 HUF

1 950 000 HUF

-482 551 000 HUF

1 166 843 000

45 032 000 HUF

41 059 000 HUF

13 620 000 HUF

12 352 000 HUF

1 154 012 567

201 751 EUR

191 978 EUR

59 082 EUR

177 566 000 HUF

175 275 000 HUF

13 930 000 HUF

8 138 000 HUF

1 144 681 000

178 838 000 HUF

161 252 000 HUF

23 936 000 HUF

0 HUF

1 140 246 000

436 338 000 HUF

466 097 000 HUF

38 711 000 HUF

54 938 000 HUF

1 149 009 000

0 HUF

0 HUF

186 778

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

EUR

53

kutatás, fejlesztés, innováció

PályázatOk

az innováció pénzt hoz Hamarosan indulnak a kutatás-fejlesztési pályázatok dr. lőrincz sándor

m

int ismeretes, 2014 és 2020 között mintegy 12 000 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás áll magyarország rendelkezésére, a 10 operatív programra 8737 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek 85 százaléka uniós, a maradék pedig hazai költségvetési forrás. Az operatív programok egyike a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) melynek legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75%-ot, de emellett fontos célkitűzés az is, a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (k+f) források elérjék a 1,8 százalékot. A GINOP-on belül az 1. prooritás a vállalkozások versenyképességének javítását és foglalkoztatásának ösztönzését szolgálja. A kutatás-fejlesztési témák a 2. és a 3. prioritásba koncentrálódnak, ezek a Tudásgazdaság fejlesztése, valamint az infokommunikációs fejlesztések. Előbbihez tartozik majd a vállalati K+F+I tevékenység támogatása, stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések, kutatóintézetek és nemzetközi együttműködés fejlesztés, utóbbi fő témái a versenyképes IKT szektor fejlesztése, a közigazgatás és állami informatikai fejlesztések, az infokommunikációs ismeretek, készségek növelése, a szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése. A cél az, hogy a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelést és a foglalkoztatás bővítésére épülő fejlesztéseket támogassák, ahol a kedvezményezettek nem "mentőövként" tekintenek a fejlesztési támogatásokra. A kutatás-fejlesztési támogatások döntően a kis- és közepes vállalkozásoknál folyó a kutatás-fejlesztést és az innováci-

54

mint kétszeres túljelentkezésre keretemelés várható. Az októberben meghirdetettek között nem volt kutatás-fejlesztési célú pályázat, ezek az operatív programok elfogadása után, jövő év elején jelennek majd meg. A GINOP K+F pályázatain azok a cégek számíthatnak sikerre, amelyeknél a piacképes termék, szolgáltatás vagy technológia kifejlesztésén dolgoznak, illetve új tudományos vagy műszaki eredmények, szellemi alkotások megszüdr. lőrincz sándor kutatás-fejlesztési szakértő letéséhez keresnek forrást, ugyanis e pályázatok célja olyan ót célozzák, de a nagyvállalatokat is szekutatás-fejlesztési tevékenységek támogaretnék érdekeltté kell tenni abban, hogy a tása lesz, amelyek jelentős szellemi hozkkv-kat bevonják k+f tevékenységükbe. záadott értéket tartalmazó új, piacképes Október első napjaiban megjelentek termékek, szolgáltatások, technológiák, az első európai uniós pályázatok, újdonság illetve ezek prototípusainak kifejlesztését volt, hogy a pályázatok megnyitása előtt eredményezik. minden pályázónak 30 nap áll rendelkezéA támogatott projekteknek főleg agsére, hogy megnézze a kiírásokat, felmérrár-, műszaki-, orvosi- vagy természettuje, hogy azok mennyire illeszkednek fejdományi szakterületen kell megvalósulni, lesztési elképzeléseihez meg; a projektben kifejleszteni kívánt terAz előzetes igények alapján a legnépmék, szolgáltatás, technológia vagy proszerűbb a mikro-, kis- és középvállalkozátotípus jelentős tudományos vagy műszaki sok termelői kapacitásának bővítését segíújdonságtartalommal kell rendelkezni, a tő pályázat, amelynek 8,5 milliárd forintos projektben megcélzott termék, szolgáltakeretösszegére több mint 2100 igény értás, technológia üzletileg hasznosíthatókezett, 18,5 milliárd forint értékben. A több nak kell lenni.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

PrOmóCió

kutatás, fejlesztés, innováció

innovációs tanácsadás – pályázati támogatással

a

kutatás-fejlesztésre és innovációra mind nagyobb szerep vár a gazdaság fellendítésében és a munkahelyteremtésben. ebben lehet hasznos partnere a kis-és közepes vállalkozásoknak és nagyvállalatoknak egyaránt a több mint húsz éve székesfehérvári pályázati irodával működő „k+F” kutatás-fejlesztési tanácsadó központ. A cég fő profilja a pályázati tanácsadás, az elmúlt két évtizedben összesen csaknem ezer nyertes pályázatot készítettek ügyfeleinek, s az ezek által elnyert támogatás és fejlesztési adókedvezmény összege meghaladja a 250 milliárd forintot. A cég nemcsak a pályázati úton elnyerhető támogatások megszerzésével foglalkozik, hanem ügyfelei igénye esetén - javaslatokat készítenek az önerőt kiegészítő bankhitelek és a kockázati, illetve magántőke bevonására is. Ennek a komplex szakmai teljesítménynek köszönhető, hogy évek óta az egyik piacvezetőnek számít a tanácsadó cégek között. A tanácsadó központ minden hozzáforduló ügyfélnek igyekszik megkeresi a legjobb pályázati lehetőséget. Hogy mindez a gyakorlatban mit jelent? Először is személyes konzultáció keretében ingyenesen megvizsgálják az adhatósági és a kizáró feltételeket, javaslatot tesznek a legmegfelelőbb pályázati formára, és az ügyfél főbb gazdasági adatai alapján az előminősítést is elvégzik. Eredményérdekeltségű, sikerdíjas megbízási szerződés keretében állítják öszsze a pályázati dokumentációkat, ami „azt jelenti, hogy a pályázatírás költségeit és annak kockázatát csaknem teljesen átvállaljuk ügyfeleinktől”. A pályázat benyújtása után részt vesznek a támogatási döntést megelőző helyszíni szemléken és az esetleges hiánypótlásokban, nyertes pályázat esetében előkészítik a támogatási szerződés megkötését, majd pedig – együttműködési megállapodás keretében - folyamatosan, havi rendszerességgel segítenek a támogatások lehívásához szükséges pénzügyi elszámolások, beszámoló jelentések össze-

pC szemüveg virtuális monitor

állításában. Amennyiben igény van rá, több évre szóló, átfogó pályázati koncepció elkészítését is vállalják, ami különösen fontos lehet napjainkban, amikor indul a 2020-ig tartó pályázati időszak. A „K+F” Tanácsadó Központ több száz, főleg nagyvállalati ügyfele fejlesztési terveit, termékeit és gyártási technológiáját ismeri, ez alapján abban is segíteni tudnak, hogy a kis- és közepes vállalkozások beszállítói jellegű munkához jussanak, és így megalapozottabb módon nyújthassák be a kapacitásbővítést és munkahelyteremtést szolgáló pályázataikat. „A sikeres pályázatkészítésben és a pályázati pénzek megszerzésében sok múlik az ügyfél adottságainak leginkább megfelelő pályázati koncepció kialakításán és az szoros együttműködésen” – hangsúlyozta végül a K+F Tanácsadó Központ ügyvezetője. A társaság nemcsak pályázatírással foglalkozik, hanem maga is részt vesz innovatív projektek megvalósításában, melyek-

hez mindig is igyekeztek a pályázati lehetőségeket felkutatni. „Jelenleg két jelentős magyar találmány gyakorlati megvalósításában veszünk részt szakembereink közreműködésével” – mondja dr. Lőrincz Sándortól, a K+F Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ ügyvezető igazgatója. Az egyik a PC–szemüveg elnevezésű virtuális monitor, amely a levegőbe vetíti ki a számítógépes display képét, de arra is jó, hogy az okos telefon képét 80 x 60 cm nagyságúra felnagyítsa, és elénk vetítse. A másik találmány, amelynek piacképes termékké fejlesztésében és piacra vitelében is közreműködik a tanácsadó központ, egy igen kedvező környezeti paraméterekkel rendelkező bio-üzemanyag, amely a biodízelnél gazdaságosabban gyártható, Ez eddig számos találmányi kiállításon nyert aranyérmet és húsz országban szerezte meg a szabadalmi védettséget, s már folynak a tárgyalások távol-keleti, dél-amerikai és európai hasznosításáról.

„k+F” kutatás-fejlesztési tanácsadó központ kft. székhely: 1054 Budapest, Honvéd u 8. 1/2. Telefon/fax: 1/354-2250 pályázati iroda: 8000 székesfehérvár, kadocsa u. 3/A. Telefon/fax: 22/327-940 ingyenes zöld szám: 09-80-204-327 e-mail: [email protected] Honlap: www.consultingcenter.hu tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

55

műanyagipar

PrOmóCió

harminc év a műanyagiparban A családi vállalkozás magyar nagyvállalatot épített v. varga józsef

a

cég a régió egyik legjelentősebb műanyagalkatrészgyártójává vált, elsősorban az autóipari elektromos csatlakozók és a hangrendszerek piacán. környezetirányítási rendszerrel és isO/ ts autóipari beszállítói szabványrendszerrel rendelkeznek. A Simon cég első lépéseit a szülői ház garázsában tette meg 1985-ben, a kezdeti fémtömegcikk-gyártás hamarosan kibővült a hőre lágyuló műanyag termékek gyártásával. A látványos fejlődés 1996-ban kezdődött, ekkor épült meg Szabadbatytyánban első csarnokuk. A termelőmunka további fejlesztéseket tett szükségessé, a szomszédos faluban, Kőszárhegyen telepedtek meg. Mára három üzemben, 7000 négyzetméteren folyik gyártás és 4300 négyzetméteren raktározás. A Simon Műanyag-feldolgozó teljes simon istván (jobbról) és fia, simon péter Fotó: v. varga józsef egészében műanyag fröccsöntéssel foglalkozik, gyártócsarnokaikat mintegy 30 millió alkatrész hagyja el havonta, melyek túlnyomó többsége augukénak vallják a kormányzati elvet: újra fel kell lendíteni a szaktóipari felhasználásra kerül. Összesen csaknem ötszáz főnek biztomunkásképzést, a mérnökképzést, olyan szakmákat kell támogatni, sítanak munkát, és a családoknak megélhetést; árbevételük a múlt amelyekre a gazdaságnak, az országnak szüksége van. évben elérte az 5,2 milliárd forintot. Együttműködési megállapodást kötöttek a székesfehérvári Olyan magyar nagyvállalatot építettek, amely elébe megy a Váci szakképző iskolával, a Széchenyi szakközépiskolával, az Óbuvevők igényeinek – mondta el Simon István tulajdonos. A 90 műdai Egyetemmel és a Kecskeméti Főiskolával. Sőt, a fiatalabb geneanyag fröccsöntő gépük mérettartománya rendkívül széles: 25-től ráció pályaorientációját is segíteni tudják: a környékbeli általános 1000 tonna záróerőig terjed, mellyel a termékek széles spektrumát iskolák végzős diákjait és szüleiket gyárlátogatásra várják. lehet gazdaságosan, hatékonyan gyártani. A cég a hagyományos A kapacitás-növelést követően a kutatás–fejlesztésé a jövő, a technológián túl szilikon és kétkomponensű fröccsöntéssel is foghatékony irányítási és munkamódszereké, a minél nagyobb hozzálalkozik. A következetes fejlesztés célja, hogy a régió egyik legjeadott értékű termékek gyártásáé, melyhez kvalifikált szakembereklentősebb, 100 gépes gyártójává váljanak. re van szükség. Jelentős a mérnöki létszámigényük, s mellettük a A gyakornoki program szeptember közepén kezdődött a válszakmunkások előtt is nagy lehetőségek állnak. lalatnál, jelenleg öt fiatal pályakezdőt foglalkoztatnak. A duális A családi vállalkozást erősítve, a cég vezetésében dolgozik Siképzés keretében pedig bekapcsolódtak a szakmunkásképzésbe, mon István két gyermeke: Zulejka a pénzügyi területet vezeti, Péter tanműhelyt alakítottak ki, tanulmányi szerződéseket kötnek. Maaz ügyvezetésben tevékenykedik.

56

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

gyártás

Üvegipar

garázsműhelytől a napelemgyárig Harminc év alatt hétmilliárdos céggé nőtt jüllich ádám vállalkozása dávid erzsébet

h

arminc évvel ezelőtt körülbelül tízezer forintos befektetéssel, egy 16 négyzetméteres garázsműhelyben indult el az a vállalkozás, amely harminc év alatt 7,5 milliárd forintos árbevételt produkáló, nyolc tagvállalatot magába foglaló, 400 dolgozónak munkát adó cégbirodalommá fejlődött. az üveggyártással, üveg nagykereskedelemmel, autóüveg nagykereskedelemmel és napelemek gyártásával foglalkozó jüllich glas holdinghoz tartozó cégcsoportot szinte tégláról, téglára építette fel az alapító tulajdonos jüllich ádám.

A vállalkozás tulajdonképpen egy, a szükséges pénz hiánya miatt csak nagyon lassan épülgető családi háznak köszönheti a létrejöttét. Az akkor 27 éves Jüllich Ádámnak ugyanis ahhoz, hogy befejezze félig kész otthonuk építését, nagyobb fizetésre lett volna szüksége, mint amennyit a Könnyűfémmű technológusaként keresett. S mivel akkor sem volt híján a vállalkozó kedvnek, kihasználva, hogy a pártállam abban az időben engedélyezte már a kisszövetkezetek, társas vállalkozások működését, három társával megalakította a Metall Gmk-t. A családi ház 16 négyzetméteres garázsában berendezett „üzemben” a hő-

szigetelt üvegek távtartó profiljainak készítésével indult meg a „termelés”. Az akkoriban hiánycikknek számító termékek iránt óriási volt a kereslet, sorban álltak értük az ország szinte minden részéből érkező üvegesek, már az első évben 164 ezer forint árbevételhez juttatva a gmk-t. E mögött persze, kemény munka volt: Jüllich Ádám miután délután hazatért a Könnyűfémműből, munkásruhát öltött, s megkezdte a gyakran éjfél utánig is elhúzódó második műszakot. Két év után döntött úgy, hogy leszámol a Könnyűfémműben és csak a vállalkozás sikeréért dolgozik. Kísérletezett, új dolgokkal próbálkozott, s tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

57

Üvegipar

gyártás

jüllich ádám szerint olyan nagy lépésekkel, mint eddig, nem mehetnek tovább, alaposan meg kell fontolni a követendő irányt. most nem újabb milliárdos beruházásokban kell gondolkodni, hanem a meglevő technológiák kapacitását kell jól lekötni, kihasználni. Fotó: Borbély Béla

termékeivel igyekezett minél jobban megfelelni a piac igényeinek. Az eredmény nem maradt el, a cég egyre ismertebb lett, vevőköre folyamatosan bővült. Két év alatt kinőtte a garázst, Jüllichék kénytelenek voltak a szomszédban venni egy telket, ahol 130 négyzetméteres műhelyt és 70 négyzetméteres irodát építettek. Akkoriban már előbb a cégalapító Ladájának csomagtartóján, majd egy használt Barkasban szállítottak is a legnagyobb vevőiknek. Időközben kivált a gmk-ból Jüllich Ádám két társa – egyikük a konkurense is lett –, s onnantól a vállalkozás két mellékállású alkalmazottal dolgozott. 1988ban folytatódott a cég terjeszkedése, egy újabb szomszédos ingatlan megvásárlásával 140 négyzetméteres műhellyel és 80 négyzetméteres irodával gyarapodott a gmk. Majd újabb termékekkel jelent meg a piacon, s a tulajdonos elérkezettnek látta az időt arra is, hogy megismerkedjen a nemzetközi piaccal. A milánói üvegkiállításon felvette a kapcsolatot az olasz IMSA céggel. Előbb csak a hőszigetelt üvegek tömítéséhez ragasztóanyagot és pisztolyt vásárolt tőle, majd 1991-ben, miután a gmk Metall Glas Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakult, az olasz partnerrel 50-50 százalékos részesedéssel vegyesvállalatot alapított, s létrehozta a METIM Export - Import Kft.-t.

58

Közben folyamatosan bővült a vállalkozás tevékenységi köre és a forgalma. 1989-ben az üveg nagykereskedelem is felkerült a palettájára – elsőként az orosházi és a salgótarjáni üveggyárnak szállított, barteres elszámolással –, majd a vegyesvállalat megalakítását követően, az országban elsőként reflexiós üvegeket, segédanyagokat, üvegfeldolgozó gépeket, berendezéseket importált Olaszországból, óriási sikerrel. Kétezer vevő vásárolt tőlük, s volt olyan nap, amikor tíz számlatömbjük telt be. Miután a cégnek akkor még helyet adó Sárosi utcában a nagy forgalom miatt már nehézkessé vált a kiszolgálás, Jüllich Ádám úgy döntött, hogy saját, illetve vegyes tulajdonba kerülő leányvállalatokat alapít a megyeszékhelyeken. Azok fő tevékenysége kezdetben a regionális kiskereskedelem, 2000től pedig a regionális üvegfeldolgozás volt. Az 1990-es évek a hálózat- és csapatépítés, valamint a növekedés esztendei voltak. 1994-ben új cégként megalakult az Alba Glas Kft., amelynek fő profilja a hőszigetelő üveggyártás volt. A Metall Glas Kft. pedig a Holland fasor 5. szám alatt a következő évben 40 ezer négyzetméternyi földterületet vásárolt, s megkezdte 6500 négyzetméteres logisztikai központjának az építését. 1996-ban a vállalkozás a METIM Kft.-ből kivásárolta az olasz cég üzletrészét, az Alba Glas pedig területet és csarnokot vett a

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

Börgöndi úton. Ekkor alakult meg a később Glassworld Kft.-nek nevezett Lisec Hungária Kft., Boszniában a Metall Glas Sarajevo, s jött létre a romániai képviselet. 1998-ban elkészült az Alba Glas 1600 négyzetméteres vágóüzeme, s a hőszigetelő üveggyártás mellett üvegmegmunkálással, csiszolással, fazettázással, üveghajlítással, gravírozással bővült a cégcsoport tevékenységi köre. Ennek az évnek jelentős vállalati eseményeként a Metall Glas Kft. részvénytársasággá alakult, s megemelték az alaptőkéjét. 1999-től megkezdődött a vállalat nemzetközi kapcsolatainak a fejlesztése: kiállításokon, szimpóziumokon mutatták be a tevékenységét, eredményeit, a tulajdonos pedig kínai, indonéziai, orosz, baskír üzletemberekkel tárgyalt, többnyire eredményesen. A fejlődés 2007-ig töretlen volt. 2000ben elkészült a logisztikai központ, megépült a négy csarnokrész utolsó két épülete, a következő évben pedig 550 millió forintos fejlesztést valósított meg az Alba Glas, aminek eredményeként átadták az ország legkorszerűbb edzőkemencéjét. Oroszlányban földterületet és ipari csarnokot vett a Metall Glas Rt., ahol üvegipari gépek, berendezések gyártását kezdte meg a frissen alapított Metall Glas 2000 Kft. Székesfehérváron pedig 2002-ben tízezer négyzetméteres új csarnok építését kezdte meg a Sóstó Ipari Parkban vásárolt kéthektáros területen a Metall Glas. Szervezeti változás is történt ebben az időben a cégcsoportnál: megalakult a Jüllich Glas Holding, amely a Metall Csoport pénzügyi, stratégiai és marketing irányítását végzi. Vidéken sem szüneteltek a fejlesztések: növelte termelési területét a szolnoki Szol Glas Kft., s új csarnokba költözött a Zala Glas. A budapesti Glassworld Kft. alapításával tizenkettőre emelkedett a holding cégeinek száma, a fővárosban pedig megnyílt a Jüllich Glas bemutatóterem. A fejlesztések jelentős lépéseként automata hőszigetelő gyártósorokra cserélte korábbi félautomata berendezéseit az Alba Glas, elindult a LISEC automata hőszigetelt üveget készítő gyártósor, s a Holland fasor 5. szám alatt elkészült a 11 ezer négyzetméteres csarnok. Beüzemelésre került egy ragasztott üveggyártó gépsor, s új csarnokba költözött az Alba Glas. Új cégként megkezdtet az autóüveg gyártást az Alba Glas Autóüveg Kft. Csúcsminőségű edzhető, multifunkcionális üvegekkel bővült a ter-

PrOmóCió

mékpaletta, azoknak az országoknak a sora pedig, ahonnan alapüveget importál a cég, Kínával és Indonéziával egészült ki. Jelentős eseményként 2005-ben öszszeolvadt és Jüllich Glas Holding Rt. néven megalakult az ország legnagyobb üveg nagykereskedelmi és feldolgozó komplexuma. A társaság dolgozóinak összlétszáma elérte a 420 főt, s 11 hektáron 35 ezer négyzetméternyi gyártóüzem és raktárbázis volt már a birtokában. Befejeződött az egymilliárd forintos beruházás. 2007-ben újabb területet vásárolt a cég, 11,8 hektárt vett a Holland fasor 8. szám alatt azzal a céllal, hogy ott 50 ezer négyzetméter gyártócsarnokot építsen fel. 2008-ban 14 hét alatt fel is épült a logisztikai csarnokközpont 13 ezer négyzetméteres első épülete, új projektként pedig elindult a sík és vákuum csöves napkollektorok forgalmazása. 2009-ben a Holland fasor 8. szám alatti csarnokba költözött Jüllich Glas Üveg Nagykereskedelem, az Alba Glas Autóüveg és a Jüllich Glas Solar, majd 2011-ben megkezdődött a napelemgyártás, amely a kezdeti értékesítési gondok után 2014-re növekedési pályára állt.

A cégcsoport 2007-ig megtorpanás nélkül fejlődött, a 2007-es csúcs évben például az 500 legnagyobb nyereséget elért vállalat közé is bekerült. A 2008. évi válság azonban hatalmas traumaként érte a vállalkozást. Vevői mentek tönkre, s a menedzsment azért aggódott, hogy cég meg tudja-e őrizni a fizetőképességét, tud-e fizetni dolgozóinak, s főleg, nem kell –e a létszámot csökkentenie? A menekülés egyik útjaként az innovációt választották, megkezdték a napelem üzletág felépítését, s erőteljes export hadjáratot indítottak. Nem is eredménytelenül: a cég exportja a 2008.-évi 20 százalékkal szemben mostanra elérte az 53 százalékot. A válság idején bebizonyosodott, hogy meghozta gyümölcsét az innováció, az évtizedes, folyamatos fejlesztés, s az, hogy e tekintetben a cégcsoport egy lépéssel mindig a versenytársak előtt járt. A vállalkozás viszonylag alacsony árbevétel csökkenéssel, s úgy élte túl a válság éveit, hogy nem vesztett sok vevőt. S ami a legfontosabb, meg tudta tartani a munkatársait. A válság után ismét lendületbe került a cégcsoport, fejlődésnek indultak a korábban „gyengélkedő” vállalatai, árbevéte-

Üvegipar

le pedig 700 millió forinttal lett több, mint 2013 hasonló időszakában volt. Időközben megkezdődött a Lean és az 5S termelési rendszer bevezetése, az idén pedig elkészült az, az új irodaépület, amit a közelmúltban a miniszterelnök avatott fel. A cégalapítás harmincadik évfordulója alkalmából rendezett október eleji ünnepségen sokan kérdezték Jüllich Ádámtól: hogyan tovább? Tud-e a jövőben is az eddigiekhez hasonló tempóban fejlődni a vállalkozás? Az alapító tulajdonos szerint olyan nagy lépésekkel, mint eddig, nem mehetnek tovább, alaposan meg kell fontolni a követendő irányt. Úgy vélte, most nem újabb milliárdos beruházásokban kell gondolkodni, hanem a meglevő technológiák kapacitását kell jól lekötni, kihasználni. A meglevő piacok megőrzése mellett fontos újabb hazai-és külföldi vevők meghódítása, s a vállalkozás még jobb stabilizálása. Erősíteni kell a vállalatszervezést, s fejleszteni a Lean termelési rendszert. Természetesen a jövőben sem marad el az amortizálódott technológiák megújítása, évente több százmillió forintot fordítanak majd a műszaki szinten tartásra.

A cégalapítás 30. évfordulója alkalmából rendezett október eleji ünnepségen részt vett orbán viktor miniszterelnök is tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

59

Videoton

NöVekedés

a legnagyobb magyar

A videoton a válság alatt is növekedett – idén is rekordbevételre számítanak B. kiss lászló

a

75 éves múltra visszatekintő, fehérvári székhelyű Videoton a legnagyobb magyar tulajdonban levő ipari vállalatcsoport. a kilenc magyarországi és egy bulgáriai telephellyel rendelkező holding 9000 munkavállalót foglalkoztat, 2013 évi konszolidált árbevétele elérte a 114 milliárd forintot.

A cég stabilitását jól mutatja, hogy a 2008-ban kezdődött válság mindössze 2009-ben okozott kisebb csökkenést az árbevételben, ami a cégcsoport nagyfokú piaci és technológiai diverzitásának köszönhető. 2009 óta az árbevétel 70 százalékkal növekedett. Ez ráadásul szinte teljes egészében organikus, akvizíció nélküli növekedés; a cég komplexitása, hozzáadott értéke, innovációs potenciálja folyamatosan növekszik. A Videoton működéséhez stabil hátteret nyújt a vállalatcsoport 80 milliárd forintot megközelítő saját tőkéje. Az eredmény nagy részét minden évben visszaforgatják, így a válság óta minden évben több milliárd forint értékű, az amortizációt jelentősen meghaladó kapacitásbővítő beruházás valósult meg belső forrásokból, hitel nélkül. A holding 2013-ban összesen 3,5 milliárd forintot fordított technológiai beruházásokra, 2014-ben pedig már szeptemberig is 4,2 milliárdot.

60

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

A Videoton technológiailag vertikálisan integrált, soktechnológiás beszállító, illetve szerződéses gyártó. 19 jelentős és több kisebb cégből áll. Tevékenységén belül kiemelkedő az elektronikai gyártás, illetve az autóipar részaránya. A Videoton forgalmát tekintve a negyedik legjelentősebb európai Elektronikai Gyártási Szolgáltató (EMS), világviszonylatban pedig a 27. A vállalatcsoport több mint 50 ezer különféle alkatrészből sok ezer fajta terméket gyárt sok száz vevőjének, akik közül a legtöbb a világ legnagyobb ipari vállalatai közé tartozik. Az elektronikai gyártásban évente közel kétmilliárd alkatrészt épít be. A kibocsátott termékek oldaláról nézve a Videoton alkatrészek, szerelvények, és komplett gépek, berendezések gyártója az elektronika, műanyag fröccsöntés, lemezmegmunkálás, mechanikai, finommechanikai megmunkálás, szerszámgyártás, felületkezelés és a szerelési tevékenységek terén. A vállalatcsoport tevékenységében mind kiemeltebb szerepet kapnak a tervezési és mérnöki szolgáltatások, beleértve a termékfejlesztést és teljes körű gyártásba vitelt is. A már hagyományosnak számító autóipari alkatrészek, részegységek, háztartási gépek és ipari alkalmazások mellett az elmúlt években számos új területen jelent meg a cég. Ilyen például a vevői igényekre szabott konténerek, a hordozható, újratölthető akkumulátorcsomagok, a nagy teherbírású ipari ventilátorok és szűrőrendszerek, acélszerkezetek, illetve automata gyártósorok, elektronikai tesztelő berendezések, célgépek gyártása. A csoport magyarországi és bulgáriai ipari parkjaiban a HR, a logisztika, a munkaerőszállítás, a létesítménymenedzsment, a minőségirányítás és a vonalkód rendszerek területén nyújt testreszabott szolgáltatásokat a bérlők és az ipari parkon kívüli cégek számára egyaránt. A Videoton holding az idén is rekordbevételre számít, hasonlóan az elmúlt évekhez. A harmadik negyedév végén a halmozott árbevétel 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mint azt Sinkó Ottótól, a vállalatcsoport társvezérigazgatójától megtudtuk: ez a szám a termelő cégek növekedését tükrözi, s nem tartalmazza a VT-Arriva növekedését. (Ez a cég a budapesti autóbuszos tömegközlekedésben vesz részt.)

Videoton

PrOmóCió

(16.) VIDEOTON Autóelektronika Kft.: – NYÁK beültetés az autóipar számára – Elektromechanikai szerelés autóipari vevők számára

(84.) VT METAL Kft. – Alumínium-, és rézötvözetek megmunkálása (öntvény, rúd, profil) – Esztergálás, marás, köszörülés – Galvanizálás, kémiai nikkelezés – Mechanikai szerelés Horváth Zoltán és Király Imre – Környezetvédelmi szolgáltatás (veszélyes hulladékok kezelése)

Lászlófalviné Gönczy Zsuzsa (24.) VIDEOTON EAS Kft. – NYÁK beültetés – Elektromechanikai szerelés – Késztermékgyártás Klambauer Csaba

Dósa Mátyás

(37.) VT-ARRIVA Kft. – Szerződéses járatok üzemeltetése a munkaerő szállítás terén – Kiszervezett szolgáltatás Budapesten a BKV részére – Kiszervezett szolgáltatás az Alba Volán részére – Közszolgáltatási szolgáltatás helyi közlekedés ellátására (Budaörs) – Igény szerinti szolgáltatás (eseti megrendelések)

(93.) KVJ Művek Zrt. – Közepes méretű lemezalkatrészek gyártása hidraulikus és excenteres présgépekkel – Hegesztés: fogyóelektródás védőgázas (CO2) ívhegesztés (kézi és robotos), ellenállás hegesztés (kézi és robotos) – Csomagolási, tárolási megoldások alkatrészekhez és komplett rendszerekhez

Dr. Kiss Norbert vezérigazgató

(119.) VT-Rendszertechnika Kft. – Védelmi elektronikai, ipari és telekommunikációs konténerek fejlesztése, gyártása és installálása Csobán Pál és Éliás István

(59.) VT Plastic Kft. – Műanyag fröccsöntés – Műanyagalkatrészek festése, tamponnyomása, prégelése és hegesztése – Részegységek szerelése, tesztelése Lászlófalvi Árpád

Styaszni Gyula

(66.) VTES Kft. – Kis és közepes sorozatú lemezalkatrész gyártás – Mechanikai, elektromechanikai szerelés – Nagy sorozatú lemezalkatrész gyártás excenteres présgépekkel – Vonalkód rendszerek (tervezés, üzembe helyezés, eszközforgalmazás, szerviz)

Touré Fatime és Molnár Attila

(73.) Pannonjob Kft. – Munkaerő-kölcsönzés – Munkaerő-közvetítés – Bérszámfejtés és HR outsourcing – Tréning – Egyéb specifikus szolgáltatások

(168.) VT Artrans Kft. – Nemzetközi és belföldi szállítmányozás – Raktározás és logisztika – JIT szolgáltatás – VMI és Work Order megoldások – Konszignációs raktározás – Kitting és finishing szolgáltatás – Vámügynöki szolgáltatások

Devecsai Péter

VT-ASYST Kft.: – Egyedi célú berendezések fejlesztése és gyártása – Egyedi és kis sorozatú alkatrészek forgácsolása, esztergálása, hegesztése (CO, AWI) – Kis sorozatszámú szerelvények, illetve komplett termékek, gépek, berendezések gyártása és szerelése VT Precíziós Kft.: – Szerszámtervezés és készítés (fröccsöntéshez, stancoláshoz) – 3D-s mérés, és szkennelés – Műszaki tanácsadás műanyagalkatrészek tervezéséhez – Egyedi, és kisszériás alkatrészek gyártása

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

61

kutatás, fejlesztés, innováció

PrOmóCió

karsai zöldtorony, a zöld jövő új alkotóeleme

a

székesfehérvári székhelyű karsai műanyagtechnika holding zrt. küiönös figyelmet fordít a környezetbarát technológiák és termékek fejlesztésére, az innovációra. ennek jegyében született a közelmúltban a jövő "zöld településének" alkotó elemeként a cég izgalmas terméke, a betonra is életet varázsoló karsai zöldfal, most pedig a termékcsalád új tagjaként, a lélegző környezet kialakításának új, színes térképző elemeként, a karsai zöldtorony.

A karsai zöldtorony különböző méretekben készíthető, a képen szereplő torony több, mint két méter magas

Csak választás kérdése, hogy milyen virágkompozíciót varázsolunk a karsai zöldtorony kaspóiba

62

Ez azért is különösen fontos, mert hazánk lakosságának 65 százaléka él városokban, és igenis nagy a jelentősége van annak, hogy milyennek szeretnénk látni, milyenné szeretnénk kialakítani lakóhelyünket, életterünket. Aki néhány héttel ezelőtt elsétált a Széna téri iskola előtt, különös virágépítményre figyelt fel. Az iskola bejárata előtt felállított két, több, mint két méter magas színes viragoszlop harsogva hirdette, hogy a botanikus kertek melegházain kívül nincs e Földön olyan hely, ahova ne kívánna a szem és a szépre és harmóniàra vàgyó lélek egy hasonló zöldtornyot.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

A Karsai zöldtorony, mert erről van szó, amely ezúttal muskátlik és árvácskák színkavalkádjával varázsolt, bárhol felállítható, ahol adott a megfelelő szilárd talaj (aszfalt, beton, vagy bármely burkolt felület). A saját víztartállyal és automatikus öntözőberendezéssel rendelkező Karsai zöldtorony, önfenntartó, csupán naponta egyszer kell feltölteni víztartályát (időjárás függvényében), és ez biztosítja a növények megfelelő víz- és tápanyagellátását. Az automatikus öntözőrendszer szivattyúját akkumulátor működteti. Környezetbarát alternatívaként, igény szerint, a Karsai zöldtoronyba napelem építhető, amely biztosítja az akkumulátor folyamatos feltöltését. A Karsai zöldtorony változatos méretekben és színekben rendelhető. A gyártó Karsai Zöldfal Zrt. ökológiai értékteremtő programjával, korszerű, környezetbarát, tereken, közterületeken, utcákon egyaránt alkalmazható, esztétikai élményt is jelentő termékeivel megfontolandó alternatívát kínál a pályázati lehetőségek által biztosított településfejlesztési folyamatok során.

elérhetőségek karsai zöldfal zrt. 8000 székesfehérvár, zsurló u. 12. Telefon: +36/30/3006551 e-mail: [email protected]

iparosdinasztia

gyártás

Tanulók tucatjai sajátították el az asztalos szakmát sárváriéknál

egy igazi családi vállakozás dávid erzsébet

a

székesfehérvári sárvári kft. igazi családi vállalkozás. megalapozása, felépítése a nagyapa – a 71 éves korában, az idén augusztusban elhunyt - idős sárvári józsef életműve, továbbvitele pedig öt gyermeke és az unokák feladata, szakmai öröksége. Nem sok olyan vállalkozás lehet az országban, amelynek munkájából a családfő valamennyi gyermeke kiveszi a részét. A Sárvári asztalosműhely ilyen. Az elsőszülött József az ügyvezetést vállalta magára, úgy, hogy közben asztalosmesterként is kiveszi részét a tennivalókból. Erzsébet a bútorok felületkezelését, s az intarziakészítést végzi, Eszter dolga a könyvelés, a gazdasági ügyek intézése, István és Gábor asztalosmesterként, Ádám, a tehetséges, világversenyen is előkelő helyezést elért felnőtt unoka pedig egyelőre segédként dolgozik, s mestervizsgájára készül. József egyik lánygyermeke a ragasztós és felületkezelő munkákat irányítja, a másik pedig az idén végez a belsőépítész és dekoráció szakon, s remélhetően a tervezésben hasznosítja majd magát. S még van utánpótlás. A következő évtizedben a család további hat

A sárvári "gyerekek": (balról jobbra) ifjú sárvári józsef, sárvári erzsébet, sárvári eszter, sárvári istván, sárvári Gábor

Fotó: Borbély Béla

rendezte be az első műhelyét. Néhány gépet saját maga készített el, a munka megkezdéséhez szükséges gyalupad és ropánt

más megrendelők is. Javította a templomok ablakkereteit, nyílászáróit, bútorzatát, a lakossági megrendelők számára pedig

gyermeke választhatja az asztalos szakmát, vagy az ahhoz kapcsolódó rokon szakmák

árát pedig az édesanyja kuporgatta össze, s ajándékozta neki. Az első gyári gépet – egy

átalakításokat, kisebb, nagyobb javításokat végzett. Akkoriban nem volt egyszerű - a

valamelyikét. A cégalapító idős Sárvári József 44

használt kombinált gyalugépet - Seregélyesen vásárolta egy ottani faiparostól. Már

maszekoknak pláne nem - alapanyaghoz jutni, így legtöbbször régi, használaton kí-

éve, 1970-ben váltotta ki az iparengedélyt. – Édesapánk a nagyanyjától örökölt aprócska, nádtetős ház egyik szobájában

kezdetben rengeteget dolgozott, a nap 6070 százalékát a műhelyben töltötte. Kapott megbízásokat az egyháztól, s jöttek hozzá

vüli bútorok felhasználásával készítette el a megrendelt tárgyakat. Maximalista volt, csak tökéletes terméket adott ki a kezéből

64

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

szakkéPzés

– emlékezik édesapja magánvállalkozásának kezdetére ifjú Sárvári József. Az idősebb Sárvári sokáig egyedül dolgozott, nem volt segédje. Amiben tudott, a család segített neki. – Úgy osztotta be a tennivalókat, hogy délelőtt elvégezte a külső szereléseket, a „fogd meg”munkákat, azokat pedig, amelyekhez több kéz kellett, délutánra hagyta, s amikor iskola és lecketanulás után édesanyánkkal együtt átmentünk a műhelybe, mi segítettünk neki gyalulni, előkészíteni, a munkaasztalról elvenni az anyagokat, összetakarítani a forgácsot. Bár szerettem a műhelyben időzni, azt nagyon nem kedveltem, hogy – elszívó akkor még nem lévén - a gyalugép pont az arcomba köpte a forgácsokat. Emiatt nem is akartam asztalos lenni, hanem erdésznek készültem. Nem vettek fel, így apám nagy örömére, a szakmában maradtam, s egy osztálytársammal együtt mi voltunk édesapám első tanulói. A maga nyugodt, csöndes módján megtanított bennünket mindenre, amit bizonyít, hogy a társam első lett az országos szakmunkástanuló versenyen. Nagy szó volt ez akkor, nem is volt rá addig példa, hogy egy maszek tanulója ért, érhetett el ilyen előkelő helyezést. Híre ment, s onnantól rangot jelentett Sárvári mesternél tanulni a szakmát. Édesapám 28 évig nevelte az asztalos utánpótlást, ez idő alatt százharmincnégyen sajátították el nála a szakmát. Többségük a szabadulása után is a cégnél maradt, s így többségében saját nevelésű fiatal szakemberekkel dolgozhatott a műhely. Időközben szűknek bizonyult a nádtetős ház szoba-műhelye, s a család 1968ban építkezni kezdett az Öreghegyen. Először a pince készült el, odaköltözött a műhely, majd mivel az épület negyedét eleve műhelynek szánták, ahogy felhúzták a falakat, az üzem feljebb költözött egy szinttel. – Az épület akkor már megfelelt a célnak, de korszerű gépekre is szükség lett volna. Azokhoz pedig nem lehetett hozzájutni, használtan lehetett csak egyet, egyet megvenni a szocialista ipar remekeiből. Emlékszem, egy stencilezett lapról „választottuk ki” az egyetlen feltüntetett lapszabász gépet, amit bedobozolva, mintegy zsákbamacskaként kaptunk meg a raktárból. Az utcán bonthattuk csak ki, s néztük meg, mit rejt a csomagolás. Otthon pedig két napig szereltük, mire üzemképes lett – mosolyog az emléken József.

Közben építeni kezdték a panelházakat, a bútorgyárakban pedig készültek az oda illő bútorok. A tömeggyártás azonban nem jelentett konkurenciát a Sárvári műhelynek, az ottani igényes, méretre készült, faragott termékekre már kialakult a vevőés megrendelőkör.

a nagyapa alapozta meg, a gyerekek és az unoka folytatják 1980-ra ismét bővíteni kellett a vállalkozást. Ezért a családi ház udvarán felépítettek egy 100 négyzetméteres műhelyt, amit a terepviszonyok miatt csak szinteltolással lehetett tető alá hozni. Így többnyire kézzel kellett mozgatni a termékeket, cipelni az alapanyagokat. Akkor már négyen dolgoztak a mester mellett, s tanulói is voltak. Az 1980-as évek második fele egyébként a Sárvári műhely legsikeresebb időszaka volt. Tíznél többen dolgoztak a vállalkozásban, bőven volt megrendelés, s új, korszerű gépekkel tudtak fejleszteni. Akkoriban több székesfehérvári és vidéki templom berendezéseinek elkészítésére kapott megbízást Sárvári József. Az ő műhelye készítette el többek között az Öreghegyi templom és plébánia teljes bútorzatát és berendezését, újította fel a Bazilika padjait és tornyát, s a fehérvári asztalos cégtől rendelték meg a csákberényi református templom berendezését is. Mindezek után 1991-ben igazi nagy megrendelést kapott az egyháztól a Sárvári műhely. A pápa magyarországi látogatását megelőzően el kellett készítenie a vatikáni nagykövetség nyílászáróit, s berendezni a belső tereket, közte a Szentatya kápolnáját, hálószobáját. Nem volt egyszerű munka, mert a Nunciatúra helyszíni felmérésére nem volt lehetőség, kizárólag rajzból kellett dolgoznia a mesternek. Nem volt lehetőség korrigálásra sem, , mivel az átadással egyetlen órát sem lehetett késni. A munka ennek ellenére remekül sikerült, egetlen helyen kellett csak kicsit változtatni a bútorzaton, ott is azért, mert máshova húztak fel egy falat, mint ahol a Sárvári Józsefnek átadott rajzon szerepelt. – 2000-re, miután a családból addigra többen kezdtek dolgozni édesapánk

iparosdinasztia

mellett, elhatározta, hogy új, korszerű, nagyobb műhelyt épít. A város szélén telket vásárolt, s nekiálltunk az 1600 négyzetméteres épület felhúzásának. A kőművesmunka kivételével mindent magunk csináltunk. Munka után zsaluztunk, téglát raktunk, tettük, amit kellett. A mostani telephelyünkre 2004-ben költöztünk be, s itt már korszerű gépek, berendezések segítik a munkát. Most tizennyolcan vagyunk, van egy tanulónk is, s főként belsőépítészeti munkákat végzünk. Több neves belsőépítésszel dolgozunk együtt, vannak megrendeléseink is, de ennek ellenére nem könnyű szinten tartani a vállalkozást. Megéreztük, s némileg még most is érezzük a gazdasági válság hatását. Korábban egy, másfél évre láttunk előre, azaz annyi időre tudtuk, mire számíthatunk, milyen munkáink lesznek. Most legfeljebb két, két és fél hónapra tudunk biztosra tervezni. S ez aggodalomra ad okot. Magasak a költségeink, de rezsit csak úgy tudnánk csökkenteni, ha növelnénk a létszámot. Hitelt nem akarunk felvenni, apánk elveit követve, megpróbálunk addig nyújtózni, ameddig a takarónk ér. Fájó, hogy le kellett állnunk a fejlesztésekkel, a nyereségünk ugyanis a válság előttinek mintegy felére esett vissza. Korábban soha nem kértünk előleget, megfinanszíroztuk a megrendelt munkát, de egyre nehezebb már elérni, hogy időben megkapjuk annak ellenértékét. Előbb-utóbb muszáj lesz már ismét fejlesztenünk, szükségünk lesz újabb gépekre, de egyelőre nem merünk belevágni. Persze, próbálunk pályázni is, s figyelünk minden információt, ami segítheti a munkánkat. Lessük az internetet, s sokat jelent, hogy kapunk tájékoztatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától is – vázolja a vállalkozás mostani helyzetét ifjú Sárvári József. Az ügyvezető a gondok ellenére bizakodó. Hiszi, hogy az ifjabbik Sárvári nemzedék tovább építi majd a nagyapjuk által felépített asztalos üzemet, s fejleszti az örökséget, mert - ahogy fogalmaz-, minél többen, s egy irányba húzzák a szekeret, az annál jobban megy. Sokat jelent, hogy a cégnél dolgozók nem csak családtagként, hanem munkatársként is elkötelezettek a Sárvári műhely mellett, s bár időnként szükség van kompromisszumokra, mindannyian egy célért dolgoznak.

tOP100+100 · Fejér megye gazdasága

65

Hatékony és versenyképes volán dolgozik az utazóközönség szolgálatában

Évtizedes jó kapcsolat köti össze KomáromEsztergom és Fejér megye közlekedési társaságait. A nagy volános család olyan átalakulás előtt áll, amelynek elsődleges célja a modernizálás, a közösségi közlekedés költséghatékonyságának biztosítása. Németh Tamás vezérigazgató az elmúlt évek előkészítő munkájáról és az idei jubileumi ünnepségről is nyilatkozott lapunknak. - Az Alba Volán Zrt. ezekben a hetekben ünnepli fennállásának hatvanötödik évfordulóját. Decemberben ünnepség keretében adjuk át az idei elismeréseket és a jubileumra alapított díjakat. A volános családunk neve, tevékenysége szorosan összefügg Fejér megye sportjával, közösségi színtereivel, a kultúrával. Ennek mintegy esszenciája jelenik meg az évforduló kapcsán. - Az ünnepségen nyilván nem tud minden utast vendégül látni a volán. Az utazóközönséget hogyan lehet hozzákapcsolni a jubileumhoz?

- Autóbuszainkon is megjelenik az a kiállítás, melyet az elmúlt hatvanöt esztendő fotóiból állítunk össze. Ebben komoly partnereink a cégen belül működő érdekvédelmi szervezetek. Ezen kívül a médián keresztül decemberben játékokat indítunk. A téma az Alba Volán története, a kvízjáték ajándékai pedig a biztonságos közlekedést szolgálják a család számára. Szeretnénk, ha utasaink is részesülnének ezzel a mi ünnepünkből. - Utolsó alkalom, hogy jubileumot ünnepeljen az Alba Volán, hiszen januártól régiós társasággá válik. - Évtizedes jó kapcsolat köti össze Komárom-Esztergom és Fejér megye közlekedési társaságait. A nagy volános család olyan átalakulás előtt áll, amelynek elsődleges célja a modernizálás, a közösségi közlekedés költséghatékonyságának biztosítása. A Középnyugat-magyarországi régió e két megye autóbusz közlekedését kezeli egy társaság égisze alatt január elsejétől.

- Az átalakulás egy hosszú folyamat... - Évek óta azon dolgozik a két volán, hogy a regionalizációs folyamat során a korábbi két gazdasági társaság összehangoltabb működéssel, költséghatékonyabb beszerzésekkel váljon egy céggé. Elismerés illeti munkatársaimat mindkét megyében a szoros időhatárok között, pontos tervezéssel végrehajtott munkavégzésért. Mára elmondható, hogy januártól egy egységes, közös irányítás alatt működő, hatékony és nem utolsó sorban versenyképes közlekedési társaság dolgozik az utazóközönség szolgálatában. - A volános összetartás megmarad? - A közlekedési szakma olyan tradíciókat tudhat magáénak, amelyre mindannyian büszkék vagyunk. Jó látni, hogy az autóbuszvezető kollégák gyermekei szívesen látogatnak

el az egyes telephelyekre és egyértelmű számukra, hogy továbbviszik a szakma szeretetét. Generációk hosszú sora dolgozott és dolgozik társaságainknál és mint minden változás felé, a januári átalakulás irányába is várakozással tekintünk. A közösségi közlekedés modernizálása minden volános családtag közös érdeke. Ebben mindannyian egyetértünk, így az összetartás természetesen megmarad.

176101 H

Átalakulás előtt ünnepli jubileumát az Alba Volán

LAST MINUTE AJÁNLAT

MNB 2,5%-os hitelkonstrukció 2014. 12. 31-ig

www.ivanics.hu Az MNB Növekedési Hitel jellemzői: fix kamatozású hitel, kamat mértéke 2,5%, mely felhasználható maximum 5 éves új vagy használt gépjármű vásárlása esetén. A finanszírozási összeg minimum 3 millió, maximum 15 millió forint, az önerő minimum mértéke 20%. Az ajánlat 2014. 12. 31-ig, vagy a készlet erejéig érvényes.

25 éves jubileumát

ünnepli idén az Alpha Holding Zrt. zászlóshajója, az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. A székesfehérvári vállalat sikere és lendülete töretlen. Közép-Kelet Európa legnagyobb állategészségügyi és PET centrumát működteti Budapesten. High-tech állatgyógyszer gyáruk és- takarmány- kiegészítő üzeme révén jelentős exportőrök. Az általuk gyártott állatgyógyászati készítmények nemcsak kiváló minőségűek, hanem gazdaságos alternatívaként szolgálnak mind a magyar mezőgazdaság, mind az állatorvosok számára. Első originális állatgyógyszerük már 8 EU tagállamában rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Saját fejlesztésű állateledeleiket kis-és nagykereskedele-

mi csatornáikon értékesítik. Egyedülálló módon állateledel franchise-ot működtetnek. Az ALPHAZOO állateledel és felszerelés szaküzletlánc 2012-ben elnyerte a legdinamikusabban fejlődő franchise díjat. Az Alpha-Vet több saját fejlesztésű terméke is országos nagydíjat kapott többek között az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon. Dr. Móré Attila az Alpha Befektetési Holding Zrt. elnöke napjainkra az operatív munkától visszavonult, boldog családi életet él. Büszke vállalata és dolgozói sikerére. Pontosan tudja mennyi munka vezetett idáig, míg a 10 főt foglalkoztató cégből napjainkra 15 milliárd forintos forgalmat elérő, 400 főt foglalkoztató vállalatcsoport lett. Az 1989-ben alapított Alpha-Vet Kft. ’98-ra piacának egyik meghatározó szereplője

lett. Kizárólagos hazai forgalmazója több nemzetközi állatgyógyszer- és állateledel gyártónak. 2002-től országos logisztikai hálózat kiépítését kezdte meg. Ennek eredményeként napjainkra 3 központi telephelyen közel 12.000 m2en raktároz állateledeleket, és 3.000 m2-en állatgyógyászati készítményeket. Több évtizedes tudásukra alapozva állatgyógyszer gyártó üzemet építettek, melyet 2014-ben a vállalat fennállásának 25. évfordulóján Magyarország miniszterelnöke adott át. A GMP tanúsítvánnyal rendelkező gyógyszergyár csúcskategóriás, high tech gépparkja amerikai és elismert magyar gyártók berendezéseivel lett felszerelve. A beruházási, illetve az új termékek fejlesztési költsége meghaladta a 3 milliárd forintot. Az általuk

gyártott állatgyógyszerek az export piacokon is megállják a helyüket. Ezzel szolgálva Magyarország nemzetgazdasági céljainak megvalósítását: az import kiváltását és az export növelését. A kedvencek egészségéért mindennap tesznek valamit. Lelkes aktivistái az állatvédelemnek és 25 éve gyógyítják az állatokat székesfehérvári kórházukban, mely az ország egyik legmodernebb állatkórháza. A fehérvári gyerekeket a felelős állattartásra oktatják. ALPHAZOO üzleteikben nagy hangsúlyt fektetnek a gazdik megfelelő tájékoztatásra, hisz tudják:„Kedvencünk a család négylábú gyermeke”. Állatmenhelyet támogatnak és a gazdátlan ebeket térítésmentesen kezelik. Támogatják a székesfehérvári sportot, az oktatást, a kultúrát.

Nagy út áll még előttük, de tudják, hogy minden egyes lépéssel közelebb kerülnek céljaik eléréséhez, mely nem más, mint “A magyar állattenyésztés eredményességének javítása és kedvenc állataink jóllétének biztosítása”!

176093 H

Szívügyük Szívügyük az az állatok állatok egészsége egészsége

KEOP-6.2.0/B/11-2011-0022

A gazdaság zöldre vált Gazdasági fejlődés, a jövendő generációk megóvásával

Egy zöld

lépéssel mások előtt Érdeklik a környezettudatos energetikai beruházások? Haladást és fenntarthatóságot szeretne egyszerre?

Gazdaság Háza Energetikai Mintaház Egy zöld-lépéssel előbb járna? Több mint 4000 Fejér megyei már tett a fenntarthatóságért. Csatlakozzon Ön is!

INFORMÁCIÓ facebook.com/gazdasaghaza www.gazdasaghaza.hu [email protected]; [email protected] 22/510-310

Gazdaság Háza a fenntarthatóbb életmódért mintaprojekt Fejér megyében Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. E-mail: [email protected] www.fmkik.hu facebook.com/gazdasaghaza www.gazdasaghaza.hu

Európai Regionális Fejlesztési Alap