Munkaügyi Központja
FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI
SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
1
1.
Vezetői összefoglaló
1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok
2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről (21.835 fő) két hónap alatt közel 2,8 ezer fővel emelkedve februárban tetőzött (24.605 fő), majd az ezt követő hónapokban folyamatosan, összesen mintegy 10 ezer fővel csökkent a decemberi értékre (14.784 fő). Az álláskeresők számának mozgása az év első félévében még követte a korábbi évek trendjeit, hisz tél végéig számukat a növekedés jellemezte, majd a tavaszi időszak kedvezve a mezőgazdaság, az építőipar és egyéb szezonális munkáinak folyamatosan csökkenti a nyilvántartásban lévők számát. Azonban az év vége felé általános jellegű volt a beáramlás, ami az álláskeresők egyre növekvő számát eredményezte, de ebben az évben ez a tendencia nem nyilvánult meg, hisz az álláskeresők nagy számban tudtak belépni a különböző közfoglalkoztatási programokba. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása
fő 26 000
10 000
-2 000
14784
12 000
16832
17675
-1 000
17879
18168
18487
14 000
18818
16 000
0
19796
18 000
1 000
21260
23884
24605
23498
20 000
2013-ban 2012. azonos hónapjaihoz mérve
2 000
24 000 22 000
A nyilvántartott álláskeresők számának különbsége
fő
Fejér megyéiben, 2013.
8 000
-3 000 -4 000 -5 000
6 000
-6 000
4 000
-7 000
2 000
-8 000
0
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII. VIII. IX.
X.
XI.
XII.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII. IX.
X.
XI.
XII.
2013. év folyamán a nyilvántartásban szereplő álláskeresők részére mintegy 23 ezer állást jelentettek be a megye munkáltatói. A legtöbb állásbejelentés november és március hónapokban volt megfigyelhető, amikor is 5,1 ezer és 4,6 ezer új állásbejelentés érkezett a megye nyolc kirendeltségére. A legkevesebb munkaerő-igény bejelentés ugyanakkor januárban történt 364 darabbal, amit a februári is hasonló nagyságrendben követett 531 db-bal. Az új munkaerő-igények 70%-a közfoglalkoztatás keretében biztosított munkalehetőséget az álláskeresők számára. További közel egytizedük hagyományos támogatott álláslehetőséget jelentett. Mindezeken felül mintegy 5,2 ezer támogatás nélküli állásigény is érkezett a kirendeltségek részére.
2
Összegezve 2013. év főbb munkaerő-piaci folyamatait, az álláskeresők számának csökkenését és az állások számának növekedését tapasztalhatjuk az előző évhez viszonyítva, aminek elsődleges oka az álláskeresők közfoglalkoztatási programokba való elhelyezése.
1.2. Szolgáltatások (közvetítések, mentorálás, tanácsadási tevékenységek) A szolgáltatásként nyújtott közvetítések a mi megfogalmazásunkban évek óta a „minőségi közvetítés” kategóriájába tartoznak. Ezek azok az esetek, amikor a munkáltató önéletrajzokat kér a kirendeltségtől, majd et követően dönti el, kit akar interjúztatni, illetve milyen kör számára tart csoportos tájékoztatót. Már a VMP bevezetése előtt rendelkeztünk álláskeresői adatbázissal, amely tipikusan azokból az önéletrajzokból tevődött össze, akik az egyéni munkavállalási tanácsadás eredményeképpen készítették el szakmai önéletrajzukat. A minőségi közvetítés és a hatósági közvetítés (pl. közfoglalkoztatás) között jelenleg nagy különbség van, a célunk az, hogy a kettő közelítsen egymáshoz, természetesen a minőségi közvetítés felé. Ez azért is nagyon fontos, mert a munkáltatók bizalmát nem akarjuk elveszíteni. Ebből a szempontból érdekes megvizsgálni a sikertelen közvetítések okait, amelyek egyrészt a munkáltató oldaláról merülnek fel, másrészt az állás keresők egészségügyi alkalmatlansága miatt. Nem csak az álláskeresők, hanem a közvetítést kérők is figyelmet érdemelnek, bár a tavalyi évben a diákmunka programban részt vevők alkották értelemszerűen a legmarkánsabb csoportot. A mentorálási és tanácsadói tevékenységeket nagyobb volumenben külső szolgáltatók nyújtják, vagy a TÁMOP 1.1.2. projekt terhére közbeszerzési eljárás eredményeképpen, vagy az NFA forrásból pályázat útján. A szolgáltatók piaca felől óriási igényt érzékelünk a vonatkozó GM rendelet megújítására, amely egységes minőségi követelményeket is bevezetne.
1.3. Aktív foglalkoztatási eszközök, a közfoglalkoztatás önálló bemutatása Az NFA eszközök közük a munkahelymegőrzés támogatása a legnépszerűbb a munkáltatók körében. Folyamatos az érdeklődés, ki kell szűrnünk azokat a kérelmezőket, akik csak azért akarják igénybe venni, mert hallottak róla valamilyen fórumunkon, vagy kapcsolattartótól, de a pénzügyi mutatóik szerint nincsenek likviditási problémáik. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy támogatás megadása általában egy hosszú távú kapcsolatot is eredményez az illető munkáltatóval. Az NFA forrásból már 3 éve nem finanszírozunk bértámogatást és végre a tavalyi évre már a munkáltatók is megtanulták a TÁMOP 1.1.2. bérköltség konstrukcióit. A hatféle differenciált célcsoportnak köszönhetően a támogatások „személyre szabottak”lettek. Ez – álláspontunk szerint – elősegíti azt a törekvésünket is, hogy a szolgáltatások is személyre szabottak legyenek, illetve a személyes kompetenciák is feltárhatók legyenek. Ehhez kapcsolódnak azok a projektek is, amelyek az NFA-ból finanszírozva segítik elő különböző rétegek elhelyezkedését („Nők 40” program, EMG, Diákmunka)
3
A közfoglalkoztatásban is megjelent 2013-ban a sokszínűség a egyedi programokban, ami a kistérségi mintaprojekteken kívül is lehetővé teszi kis, helyi programok végrehajtását (Zichy kastély, cecei rendőrőrs felújítása. Nagy előnye a helyi programoknak az is, hogy helyben kínál munkalehetőséget az ottani lakos álláskeresőknek. Bár a közfoglalkoztatáson belüli képzés – főleg az elméleti – nem helyben történik, de az alacsony iskolázottságú álláskeresők részére óriási lehetőséget jelent.
2. Fejér megye munkaerő-piaci folyamatai 2013.évben 2.1. Gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál, és hasonlóan alakultak, mint régiós szinten. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala 2013. III. negyedévben 54,1 % volt, ami 1,8 %-ponttal haladja meg az országos átlagot (52,3%). A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban megyénkben 8,9% volt, míg országosan 9,8%. A megyében a 15-74 éves népesség legnagyobb hányada (59,4 %-a) aktív volt az időszak folyamán, míg országosan 58,0 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői.
A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) 2013.I-III. negyedév Megnevezés Népesség száma (ezer fő)a) Foglalkoztatottak (ezer fő) Alkalmazásban állók (ezer fő)b) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)
Fejér megye 421,1 175,0 112,0 17,2 192,2 131,6 59,4 54,1 8,9
Középdunántúli régió 1074,7 454,6 264,0 39,4 494,0 340,6 59,2 54,5 8,0
Országosan 9908,8 3989,6 2677,1 434,2 4423,7 3203,6 58,0 52,3 9,8
a) 2013. január 1-én. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2013. I-III. negyedév végén a 175,0 ezer foglalkoztatott közel kétharmada, 112,0 ezer fő állt alkalmazásban a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél.
4
2.2.
A nyilvántartott álláskeresők számának és összetételének alakulása
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a 2013. decemberi zárónapon 14.784 fő álláskereső szerepelt, mely igen jelentősen - 32,3 %-kal (7.051 fővel) - kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál (országosan 27,3 %-os csökkenés mutatkozik a 2012. év végéhez képest). 2013-ban átlagosan 19.641 fő volt a havi zárónapokon a nyilvántartásban szereplők száma, mely a 2012-es átlagos havi adatoknál 7,5 %-kal (1.585 fővel) alacsonyabb.
A nyilvántartott állástalanok száma csupán 2013. március hónapjában haladta meg az előző év azonos havi értékét, a többi hónapban az álláskeresők száma az előző év azonos hónapjainál alacsonyabb szinten realizálódott. Az előző évihez képest a csökkenés decemberben volt a legjelentősebb, 7.051 fős, ami a novemberre 16.832 főre fogyatkozó létszámhoz viszonyítva még tovább mérséklődött.
A nyilvántartott álláskere sők arányának alakulása a me gyében, 2013.
% 13,5 12,5 11,5
10,5 9,5 8,5
nők 2013. nők 2012.
férfiak 2013. férfiak 2012.
12 000 10 000 8 000 6 000 4 000
. ov
ec . D
. N
kt O
t. ep
. Sz
ug A
Jú l.
n. Jú
M áj .
pr . Á
r.
Fejér
A férfi és nő álláskeresők számának alakulása Fejér megyében, 2013.
fő 14 000
M ár c.
Fe b
13
.J
an
.
7,5
20
A nyilvántartott álláskeresők és a gazdaságilag aktív népesség alapján számított mutató értéke decemberben 7,6 %-ot ért el a megyében, amely a 2012-es év végi adatnál 3,5 % ponttal kedvezőbb. Éves szinten a megyére számított átlagos mutató 10,1 % volt, amely 0,7 %-ponttal kedvezőbb az egy évvel ezelőtti adatnál. A nyilvántartott álláskeresők aránya a februári tetőzés (12,7 %) után folyamatos csökkenést mutatott és az év végén igen alacsony, 8% alatti értéken realizálódott.
Fejér 2012.
Éves szinten a megyében nyilvántartott álláskeresők többsége (52,2 %-a), havonta átlagosan 10.207 fő nő volt, míg a férfiak ennél havonta átlagosan 774 fővel voltak kevesebben (9.433 fő). Az előző évi átlaghoz viszonyítva ez a nők esetében 1.129 fős (10,0 %-os), míg a férfiaknál 457 fős (4,6 %-os) csökkenésnek felel meg. A férfiak száma a múlt év majd minden
2 000 0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
5
hónapjában alatta maradt a nőknek, kivételt csupán február és március hónapok jelentettek. Az év első hónapjában a férfiak száma alig száz fővel volt kevesebb a nőkénél, majd az azt követő két hónapban párszáz fővel meghaladta azt. A nyári hónapokban aztán a nők száma jelentősen magasabb szintet ért el, amikor is 1.500-1.600 fővel haladta meg a férfiak számát. Ez a tendencia folytatódott az év további részében is, csak kissé mérséklődött a két nem közötti létszámkülönbség. A két nem arányának hullámzása hasonlóan alakult, mint múlt évben. Megyénkben az év második, harmadik hónapjában 50 % feletti volt a férfiak aránya. Az azt követő hónapokban lassan, de folyamatosan mérséklődött az arányuk, aminek hatására a férfiak részaránya több, mint 5% ponttal csökkent júliusra, amikor 9% ponttal volt alacsonyabb a részarányuk a nőknél. Az ezt követő hónapokban aztán folyamatosan emelkedett a férfiak részesedése. Éves átlagban az álláskeresők több mint négyötöde, 82,6 %-a a fizikai állománycsoporthoz tartozott, ami 0,5%-ponttal magasabb részesedést jelentett mint 2012-ben. Arányuk a februári csúcsról, 83,9 %-ról szeptemberig szinte folyamatosan 81,4 %-ig csökkent, majd ezt követően novemberre 82,1%-ra emelkedett. Abszolút számuk a teljes álláskereső állomány hullámzását követve a legmagasabb februári értékről (20.642 fő) közel 8,5 ezer fős csökkenés után az év végére, decemberre érte el a minimumot (12.113 fő). A fizikai foglalkozásúakon belül a szakmunkások képviselik a legjelentősebb méretű csoportot, arányuk a teljes álláskeresői állomány egyharmadát teszi ki, éves átlagban 33,1 %-ot, mely fél %-ponttal alacsonyabb a 2012-es arányuknál. A legnagyobb részt (34,1 %-ot) az év utolsó hónapjaiban képviselték, legalacsonyabb hányaduk pedig 32,4 %-ot tett ki szeptemberben. Szám szerint februárban voltak a legtöbben (8.251 fő) és decemberben a legkevesebben (5.037 fő). A következő, átlagban 31,8 %-os részt A fizikai-szellemi foglalkozású álláskeresők fő kitevő csoport a betanított munkásoké. % száma és aránya Fejér megyében, 2012-2013. 84,0 Arányuk áprilisig (32,6%) nőtt, majd 22 000 azt követően szeptemberig kissé 20 000 83,5 mérséklődött és októberre (31,6%) 18 000 83,0 enyhén megemelkedett, de utána 16 000 82,5 decemberig aztán 31,0%-ra csökkent. 14 000 82,0 fizikai, 2013. Állományuk az év utolsó hónapjában 12 000 szellem i, 2013. 81,5 fizikai, 2012. volt a legkisebb (4.577 fő), és 10 000 szellem i, 2012. februárban tartoztak közéjük a 8 000 fizikaiak arány a, 2013. 81,0 fizikaiak arány a, 2012. 6 000 legtöbben (7.801 fő). A fizikai 80,5 foglalkozásúak harmadik, legkisebb 4 000 80,0 csoportja a segédmunkásoké, akik 2 000 0 79,5 16,9-18,8 % közötti értékek között I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. mozogva átlagosan az álláskeresők 17,7 %-át tették ki, 0,4 %-ponttal többet, mint 2012-ben. A legtöbben (4.590 fő) februárban voltak, a legkevesebben (2.499 fő) viszont decemberben tartoztak közéjük. Az álláskeresők életkorát tekintve éves átlagban továbbra is közel egynegyedük (22,8 %-uk, 4.476 fő) a 36-45 évesek, további egyötödük (20,0 %-uk, 3.941 fő) a 26-35 évesek és több mint egynegyedük (28,2 %-uk, 5.516 fő) az 50 évnél idősebb – munkaerő-piaci szempontból hátrányos, nehezen elhelyezhető – korosztályhoz tartozik, akiknek aránya az előző évhez képest
6
tovább emelkedett. Jelentős állományt (3.599 fő, 18,4 %) képviselnek a 25 éves és annál fiatalabbak az álláskeresők között, a maradék rész (10,7 %, 2.110 fő) pedig a 46-50 évesek csoportjába tartozik.
fő 3 000
Az álláske resők é le tkor sz e rinti havi átlagos sz áma Fe jér megye, 2013.
Az álláske re sők é le tkor sze rinti aránya Fe jé r me gyé ben, 2013.
% 15,0
2 500 10,0
2 000 1 500 5,0
1 000 500
0,0 <=17 18 - 21 - 26 - 31 - 36 - 41 - 46 - 51 - 56 - 60 év év 20 év 25 év 30 év 35 év 40 év 45 év 50 év 55 év 60 év <
<=17
18 - 20 21 - 25 26 - 30 31 - 35 36 - 40 41 - 45 46 - 50 51 - 55 56 - 60
60 év <
év
év
év
év
év
év
év
év
év
év
Fejér 2013
0,1
4, 4
13,9
9, 8
10,2
11,5
11,3
10,7
12, 7
14,0
1,5
Fejér 2012
0,0
3, 8
12,6
9, 6
10,3
10,9
10,8
10,4
12, 4
11,2
0,8
0
Az előző év adataihoz képest az 55 évnél idősebbek korosztályában nőtt az átlagos állomány, leginkább (183 fővel) az 55-60 éveseknél, de a 60 év felettieknél is 112 fővel és a 20 év alattiaknál 16 fővel. A többi korosztály esetén az előző évhez képest csökkenés tapasztalható, legnagyobb számban, 347 fővel az 51-55 éves és 340 fővel a 31-35 éves korcsoporthoz tartozók esetén figyelhető meg, de a 46-50 éveseknél is 281 fős a fogyás nagysága. Arányaiban a legnagyobb növekedés (2,0 %-os) az 51-55 évesek korosztályában ment végbe, de 0,7 % ponttal nőtt a 60 év felettiek részaránya is. Részesedés tekintetében a 31-35 éves korosztály aránya csökkent a legnagyobb mértékben, majd egy %-ponttal, de az 56-60 és az e felettiek esetén is megfigyelhető a részarány 0,7-0,7%-pontos mérséklődése a 2012-es hányadukhoz képest. Az álláskeresők iskolai % Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása végzettsége alapján legtöbbjük Fejér megyében 2013. 55,0 egyetem 1,4 szakképzett 2012. 52,7% (51,6 %-uk) szakképzettnek 50,0 szakképzetlen 2012. 47,3 % főiskola 3,5 minősül, kisebb hányaduk (48,4 technikum 2,7 45,0 gimnázium 8,8 %-uk) pedig szakképzetlen. A 40,0 szakközépszakképzetlenek aránya tavalyhoz 35,0 iskola 14,2 képest 1,1 %-ponttal nőtt, míg a 30,0 szakképzetteké ugyanennyivel 25,0 általános csökkent. A nyilvántartott 20,0 iskola 36,1 álláskeresők leg-nagyobb szakm. 15,0 képző 29,9 csoportját a teljes állomány több, 10,0 mint harmadát (éves átlagban 5,0 36,1%-át), a szakképzetleneknek 8 ált.-nál kev.3,5 0,0 pedig háromnegyedét kitevő szakképzetlen szakképzett általános iskolai végzettségűek alkotják, akiknek havi átlagos létszáma (7.105 fő) 370 fővel (4,9 %-kal) csökkent, arányában pedig 0,9 %-pontos emelkedés következett be az előző évhez képest. Az általános iskolát nem végzettek száma 692 fő, arányuk 3,5%, 0,2%-ponttal több a tavalyival. Az ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül a gimnáziumi érettségivel rendelkezők tartoznak még a szakképzetlenek táborába, átlagos
7
havi létszámuk 1.726 fő, arányuk pedig 8,8 % volt 2013-ban, ami az előző évhez mérten 129 fős csökkenést jelent számukban, arányukban pedig 0,1 %-pontos növekedést. A második legnagyobb csoport (29,9 %-át), egyben a szakképzettek közel háromötödnyi részét a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek adják. Számuk 5.878 fő, ami jelentős, (660 fős) tíz %os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva, és arányuk is 0,9 %-ponttal mérséklődött tavalyhoz képest. A szakközépiskolát, technikumot végzettek száma (3.282 fő) 7,1 %-kal 249 fővel csökkent tavalyhoz képest, ezzel együtt hányaduk (16,8 %) az előző évinél 0,1% ponttal több. Külön-külön a szakközépiskolát és a technikumot végzettek száma és aránya most egymással ellentétesen változott. Előbbieké 208 fővel, az utóbbiaké pedig 41 fővel mérséklődött 2012-höz képest, míg arányuk a szakközépiskolát végzetteknél nőtt, ugyanakkor a technikumot végzettek esetén nem változott. Az álláskeresők 4,9 %-a (958 fő) felsőfokú végzettségű volt, nagyobb részük (677 fő, 3,5 %) főiskolai diplomával, kisebb hányaduk (281 fő, 1,4 %) pedig egyetemi oklevéllel rendelkezett. Tavalyhoz képest mindkét csoport létszáma csökkent, előbbié 124 fővel, utóbbié pedig 36 fővel mérséklődött, együttes csökkenésük arányukban 0,4 %-pontos fogyásnak felelt meg. A nyilvántartott álláskeresők több mint negyede (éves átlagban 27,0 %-a) tartósan, folyamatosan egy éven túl szerepelt a regisztrációban. Havi átlagos számuk 5.306 fő volt, de létszámuk az év folyamán 5.838 fő (február) és 4.231 fő (december) között mozgott, arányuk pedig esetenként a 29 %-ot is meghaladta. Az előző évhez képest átlagos számuk 220 fővel, 4,2%-kal csökkent, míg részarányuk átlagosan 1,1 %-ponttal nőtt. A tartós álláske re sők aránya Fe jé r me gyébe n 2013.
A tartós álláskere sők számának alakul ása Fejé r megyé be n 2013. fő
%
6000
30,0 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
5000 4000 3000 2000 Fejér 1000
Fejér 2012.
0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII. VIII. IX.
X.
XI.
Fejér Fejér 2012.
I.
XII.
II.
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI.
XII.
2.3. Az ellátásra jogosult nyilvántartott álláskeresők száma, változása, az álláskeresők összetételének alakulása az ellátás típusa szerint 2013. során átlagosan az álláskeresők alig több mint kétötöde (42,0 %-a), havonta 8.279 fő volt jogosult valamilyen ellátásra, 635 fővel (7,1 %-kal) kevesebben, mint az előző évben, amely számbeli csökkenés arányukban nem okozott változást. Közülük 27,1 % (5.379 fő) az önkormányzatok által A nyilvántartott álláske resők e llátási forma sze rinti megoszlása, folyósított foglalkoztatást fő 2013. (hátté rbe n a 2012. év adatai) 27 000 Nem ellátott helyettesítő támogatásban FHT+RÁT+BPJ+RSZS vagy szociális segélyben, 24 000 Segély típusú ellátás Járadék típusú ellátás maradék 14,8 %-uk pedig a 21 000 munkaügyi szervezet 18 000 különböző ellátási formáiban 15 000 12 000 9 000 6 000
8
3 000 0 Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
részesült. Nagyobb részük, a nyilvántartottak alig több mint tizede (10,3 %-a, 2.035 fő) járadék típusú, további 4,5 %-uk, 864 fő pedig segély típusú ellátást kapott. Az előző évhez képest az önkormányzati támogatásokban részesülők aránya 0,7 %-ponttal nőtt, miközben létszámuk havonta átlagosan közel kétszáz fővel (224 fővel, 4,0 %-kal) maradt el a tavalyitól. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ellátási formáira jogosultak aránya a tárgyévben 4,4 %-ponttal nőtt, míg számuk mintegy 400 fővel (410 fővel, 12,4 %-kal) volt alacsonyabb a tavalyinál. Az ellátásra jogosultak aránya januártól decemberre 2,7 % ponttal 42,5 %-ról 39,8 %-ra apadt.
2013. év során az ellátásban részesülő 8.279 főnek csupán 4,9%-a (408 fő) volt pályakezdő. Nemenkénti összetételük szerint többségük, 49,1%-uk nő, ami szám szerint 4.065 főt jelent, s akiknek jelentős része, 7/10-e foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. A férfiaknál ez az arány kicsit alacsonyabb, nem éri el a 3/5-öt. Az ellátottak iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve 2/5-ük legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, további 3/10-ük szakiskolai, szakmunkásképző végzettségű, az érettségivel rendelkezők aránya meghaladja az egyötödöt, míg a diplomásoké megközelíti a 4%ot. Amennyiben a legfeljebb általános iskolát végzettekhez hozzávesszük a gimnáziumban végzetteket, akik szintén szakképzetlennek minősülnek, akkor azt mondhatjuk, hogy az ellátásban részesülőknek több, mint a fele nem rendelkezik szakképzettséggel. Kor szerint vizsgálva az ellátottak 11,3%-a legfeljebb 25 éves, további egyötödük a 26-35 éves korosztályhoz tartoznak, egyharmaduk a 36-50 éves korcsoportba sorolható és további egyharmaduk a nehezen elhelyezhető 50 éven felüliek közé tartoznak. A nyilvántartásban eltöltött idő alapján nézve megállapítható, hogy az ellátásban részesülők majd háromtizede már több, mint egy éve regisztrált álláskeresők közé tartozik, ötödük fél évnél több ideje, de még egy évnél kevesebb ideje vannak regisztrálva és közel kétötödük legfeljebb három hónapja került be a nyilvántartásba.
2.4.
A bejelentett munkaerőigények alakulása
1314
1321
1222
1544
1503
1273
531
364
1404
2668
4573
5123
fő A tárgyhónapban beje le nte tt munkae rőigénye k alakulása Az év során összesen majd 23 Fejé r megyé be n, 2013. ezer (22.840 db) új állásajánlat 5 500 érkezett a megye kirendelt- 5 000 ségeire, így havonta átlagosan 4 500 1.903 db új álláshelyet jelentettek 4 000 be a megye munkáltatói. Ez a 3 500 2012-es értékektől éves szinten 3 000 majd 4,2 ezer db-bal, havi 2 500 átlagban pedig 347 db-bal 2 000 magasabb. A legtöbb 1 500 állásbejelentés (5.123 db) 1 000 november hónap folyamán 500 érkezett, - de a márciusi 4.573 db 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. is igen tetemes mennyiség - a legkevesebb (364 db) pedig az év első hónapjában. Területenként nézve az új állások fele a Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet.
9
Havonta átlagosan 435 db új db bejelentés nem támogatott 5 500 álláshelyre történt, ami 50 db-bal 5 000 több a 2012-es átlagnál, s amely a tárgyhóban bejelentett nem támogatott 4 500 bejelentett új álláshelyeknek az év 4 000 folyamán átlagosan 22,9 %-át 3 500 tették ki. A támogatott állások havi 3 000 átlagos száma 1.469 db, ami az 2 500 előző évinek (1.170 db) az 1,262 000 szerese. A nem támogatott, normál 1 500 álláshelyek száma júniusban 1 000 tetőzött (669 db) és januárban volt 500 a legalacsonyabb (163 db) a 0 megyében. Ugyanakkor a I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. támogatott állások száma novemberben volt a legmagasabb (4.649 db), de ettől nem sokkal maradt el a márciusi számuk sem, ami 3.957 db-ot jelentett, és előtte, februárban érte el a minimumát a 112 db-os létszámával. A támogatott állásokon belül elsősorban a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások jelentek meg, hisz ezek képezik a támogatott állások 9/10-ét. Mindez azt is mutatja, hogy a hagyományos támogatott állások a támogatottak alig egytizedét képezik. Az álláshelyek számának alakulása Fejér megyében, 2013.
Az új bejelentett álláshelyekkel és az előző havi megmaradt záró állománnyal együtt havonta átlagosan közel 3,7 ezer db volt a rendelkezésre álló álláshelyek száma a megyében, mely az egy évvel ezelőtti értéknél több, mint egyötöddel több állást jelent. Az álláshelyek alakulása fő
A tárgyhónapban bejelentett munkae rőigények alakulása Fejér megyé ben, 2013.
5 500 5 000 4 500 4 000 3 500
457 3
2 500 2 000
VI.
VII.
1 314
V.
1 321
IV.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet.
5 500 5 000
tárgyhóban bejelentett nem támogatott
4 500
III.
1 22 2
II.
154 4
I.
150 3
0
53 1
500
1 273
1 000
14 04
26 68
1 500
Az álláshelyek számának alakulása Fejér megyében, 2013.
db
5 123
3 000
3 64
Az év során összesen majd 23 ezer (22.840 db) új állásajánlat érkezett a megye kirendelt- ségeire, így havonta átlagosan 1.903 db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2012-es értékektől éves szinten majd 4,2 ezer db-bal, havi átlagban pedig 347 dbbal magasabb. A legtöbb állásbejelentés (5.123 db) november hónap folyamán érkezett, - de a márciusi 4.573 db is igen tetemes mennyiség - a legkevesebb (364 db) pedig az év első hónapjában. Területenként nézve az új állások fele a
4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500
10
1 000 500 0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Havonta átlagosan 435 db új bejelentés nem támogatott álláshelyre történt, ami 50 db-bal több a 2012-es átlagnál, s amely a bejelentett új álláshelyeknek az év folyamán átlagosan 22,9 %-át tették ki. A támogatott állások havi átlagos száma 1.469 db, ami az előző évinek (1.170 db) az 1,26szerese. A nem támogatott, normál álláshelyek száma júniusban tetőzött (669 db) és januárban volt a legalacsonyabb (163 db) a megyében. Ugyanakkor a támogatott állások száma novemberben volt a legmagasabb (4.649 db), de ettől nem sokkal maradt el a márciusi számuk sem, ami 3.957 db-ot jelentett, és előtte, februárban érte el a minimumát a 112 db-os létszámával. A támogatott állásokon belül elsősorban a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások jelentek meg, hisz ezek képezik a támogatott állások 9/10-ét. Mindez azt is mutatja, hogy a hagyományos támogatott állások a támogatottak alig egytizedét képezik. Az új bejelentett álláshelyekkel és az előző havi megmaradt záró állománnyal együtt havonta átlagosan közel 3,7 ezer db volt a rendelkezésre álló álláshelyek száma a megyében, mely az egy évvel ezelőtti értéknél több, mint egyötöddel több állást jelent. Állásügynökök tevékenysége 2013. október 1-től lehetőség nyílt a TÁMOP 1.1.2-11/1kiemelt projekt keretében állásfeltárással foglalkozó munkatársak alkalmazására. Fejér megyében 3 fő állásügynök alkalmazása vált lehetővé. A program célkitűzése, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat új, üres álláshelyek feltárásával segítse elő a bejelentett munkaerőigények és állásajánlatok számának növekedését ezzel egyidejűleg növelje a szervezet munkaerő-piaci részesedését. Az állásügynökök által teljesítendő havi indikátorszámokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal határozta meg a következőképpen; havonta a kapcsolattartás/kontaktok száma lehetőség szerint elérje a 48-60 darab/hó/fő átlagot, a munkáltatói kapcsolattartás eredményeképpen 6 hónap átlagában pedig havi 40 új állásajánlattal kell bővíteni az Informatikai Rendszerben a munkaerőigények számát. 2013. október 01- 2013. december 31. között megvalósuló munkáltatói kapcsolattartások, behozott munkaerőigények és az abból feltárt üres álláshelyek száma a következőképpen alakult: § Munkáltatói kapcsolattartások száma: 451 alkalom/3 fő § Behozott munkaerőigények száma: 222 db/3 fő § A munkaerőigényekből feltárt üres álláshelyek száma: 585 álláshely/3 fő
11
3 fő állásügynök tevékenysége 2013. IV. negyedév 350 294
300 250
behozott munkaerőigények száma/db
200 150 100
112
179
169
162
feltárt üres álláshelyek száma/fő 120
98
64
munkáltatói látogatások száma
60
50 0 2013. október
2013. november
2013. december
A diagram jól mutatja, hogy az utolsó negyedév vizsgált értékei számszerűen hogyan alakultak. A munkáltatói látogatások száma október-november hónapban kiegyensúlyozott volt, míg december hónapban kissé visszaesett; ennek oka a szabadságok kiadása volt. Arányaiban azonban többet vagy legalább azonos szinten teljesítettek az állásügynökök 2-3 hét alatt, mint az előző hónap azonos időintervallumában. A behozott munkaerőigények száma összesen 222 db, átlagosan 74 db/hó. A behozott munkaerőigényekből feltárt üres álláshelyek száma ennél sokkal kedvezőbb képet mutat, hiszen 222 db behozott munkaerőigényből összességében 585 álláshelyet tártak fel a kollégák. Ez igen kimagasló szám, tekintve, hogy az utolsó negyedévben igencsak beszűkültek a munkáltatók számára kiajánlható programok, támogatások.
2.5.
A csoportos létszám-leépítési bejelentések
Fejér megye illetékességi területén a többszöri módosításokkal, visszavonásokkal korrigálva összesen 599 főt érintő csoportos létszámleépítési bejelentés érkezett 2013. év során. Ez havonta átlagosan 50 főről szóló leépítési döntést jelentene, ha egyenletesen oszlana el az év során. A legtöbb létszámot érintő létszám-leépítési bejelentés július hónapban érkezett, aminek nagysága 358 fő.
fő
A csoportos létszámleépítések alakulása 2013-ban
400 Fejér 2012.
Fejér 2013
350 300 250 200 150 100 50 0 Jan.
Febr. Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug. Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
12
Negyedévente vizsgálva a leépítéseket azt tapasztaljuk, hogy a teljes érintett Fejér 2012. létszám majd hattizedét (59,8 %-át) a Fejér 2013 350 harmadik negyedévben, további majd 300 háromtizedét (29,9 %-át) az utolsó, további egytizedét (10,4 %-át) az év 250 első negyedévében jelentették be a 200 munkáltatók. A létszám-leépítési bejelentések a 2013-as évben az előző 150 évinél nagyobb létszámot érintettek 100 (annak közel kétszeresét), és közel ugyanannyit, mint az azt megelőző 50 évben. A 2008. őszén kezdődött 0 leépítések 2009-ben érték el Fejér I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év megyében a tetőpontját, azóta szinte fokozatosan lefelé csengenek, amit jól tükröz a korábbi több ezres bejelentéshez képest történő néhány száz főt érintő leépítés nagysága. Ugyanakkor a tárgyévben már az előző évhez képest emelkedni látszik a létszám-leépítésben érintettek létszáma. fő
A csoportos létszámleépítések alakulása 2013-ban
400
A leépítési bejelentések Fejér megye három térségét érintik: Székesfehérvár, Dunaújváros és Gárdony körzetét. A legtöbb létszám-leépítési bejelentés, az összesnek mintegy héttizede Székesfehérvár körzetéből, ötödük Dunaújváros és a fennmaradó hányaduk – kevesebb, mint egytizedük - Gárdony térségéből érkezett. A létszám-leépítések elsősorban a fizikai foglalkozású munkavállalókat érintették, mivel ők képviselték a leépítettek 53,4%-át, de mellettük a vizsgált évben jelentős nagyságot ért el a szellemi foglalkozásúak munkaviszonyának a megszüntetése is. A munkáltatók a létszám-leépítések okát legfőképpen a belföldi és a külföldi kereslet csökkenésében, a szervezeti átalakulásban látták, valamint a felsőbb szintű határozatot jelölték meg. A dolgozóik 9/10-ének a munkaviszonyát rendes felmondással szüntették meg. Létszámbővítési bejelentések, új munkaadók 2013. év folyamán az újonnan létesült, legalább 10 főt foglalkoztatni szándékozó munkaadók által nem érkezett bejelentés. Megyei szinten négy létszám-bővítési bejelentés érkezett a már meglévő munkáltatóktól, legalább tízfős létszámbővítéseik összesen közel száz fő foglalkoztatására vonatkoztak. Ennek 7/10-e Dunaújváros körzetéből érkezett, míg a fennmaradó hányaduk Gárdony térségében jelentett munkahelybővülést az év folyamán. A legalább tíz f ős létszámbővítések alakulása
fő
Fejér megyében a létszám-bővítések a harmadik negyedévben valósultak meg, azon belül is a legtöbb létszám foglalkoztatását júliusban jelentették. Majd a következő hónapban további 25 fő és szeptemberben 15 fő munkába állása valósult meg. A létszámbővítések többségében 10-30 fő közötti létszám foglalkoztatására irányultak, s a legmagasabb előforduló létszám is alig
2013.
50 Fej ér Fej ér havi átlag
40
30
20
Dec.
Nov.
Okt.
Aug.
Júl.
Jún.
Máj.
Ápr.
Márc.
Febr.
Jan.
0
Szept.
10
13
haladta meg a harminc főt (34 fő). A létszámbővülések héttizedét belföldi foglalkoztatók biztosították. A szervezetek tevékenysége alapján a munkahely-bővülések elsősorban az ipari foglalkoztatóknál adódtak. Állománycsoport tekintetében a felvételre kerülő munkavállalók mind fizikai foglalkozásúak voltak.
2.6 A rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2014-re vonatkozó előrejelzései A felmérésben résztvevő szervezetek információi alapján a gazdasági helyzetüket összességében kielégítőnek ítélték meg. 2013-ra vonatkozóan kevesen /8 cég/ nem válaszoltak illetve, nem tudja választ adtak az üzleti helyzetük megítélésére vonatkozóan. A válaszolók mintegy 19,0 %a kifejezetten jónak minősítette az üzleti helyzetét, több, mint 3/5-ük kielégítőnek tartotta azt és majd egyötödük véleménye szerint nem megfelelő. Megfigyelhető, hogy minél nagyobb létszámmal gazdálkodik egy szervezet, annál pozitívabban látja a cég ügymenetét. Így a mikró cégek 10,9%-a, a 10-49 fős szervezeteknek 18,9 %-a, az 50249 fős cégeknek 25,8%-a, a 250-999 fős szervezeteknek 41,7%-a és az ezer fő feletti gazdálkodóknak fele jónak tartja az üzleti helyzetét, ami az egy évvel korábbi megelégedettségüknél kedvezőbb megítélést jelent a gazdasági helyzetükre vonatkozóan. Ezzel szemben kielégítőnek minősítette a helyzetüket az 50 fő alatti cégek 62-68%-a, az 50-249 fős létszámmal működőknek a 66%-a, a 250-999 fős munkaadóknak a fele, és az ennél nagyobb létszámú gazdálkodóknak szintén fele. Kifejezetten rossznak érzi a szervezete működését, helyzetét a 10 fő alatti gazdálkodók 27,2%-a, de a 10-49 fős munkaadóknak is több,mint a tizede. Gazdasági ágak szerint az üzleti helyzetüket a járműgyártás, számítógépgyártás, ingatlanügyletek ágban, az adminisztratív tevékenység, tevékenykedők látják a legjobbnak, mivel felük-egyharmaduk nyilatkozott így, míg a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazatban tevékenykedő szervezeteknek alig tizede tekinthető elégedettnek. A mezőgazdasági, villamos-energia ipari, vízellátási tevékenység munkáltatóinak ¾-e, az építőipari szervezeteknek, a kereskedelemben gazdálkodóknak, a szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás területén tevékenykedőknek mintegy 7/10-e kielégítő minősítést adott, míg az ingatlanügyletekkel és az oktatással foglalkozó gazdasági egységek legalább harmada kifejezetten rossznak ítélte az üzletmenetét. A következő, 2014. év első félévére vonatkozó kilátások részben optimisták, és jóval több /56 cég/ nem válaszolt, vagy nem tudta reálisan megítélni a várható helyzetét. A jó ügymenetben bízók aránya 5,5 % ponttal emelkedett, de sajnos a kilátások romlását feltételezők aránya alig mérséklődött (0,6%-ponttal), a kielégítő választ adóké pedig 5,0 % ponttal csökkent. Legoptimistábbak az ezer fő feletti cégek, akik a legnagyobb arányban (57,1%) bíznak a jó üzletvitelben, de az 50-249 fős gazdálkodó cégeknek is majd fele reménykedik ebben, és a kisebb cégek aránya is emelkedett. Emellett a kisebb létszám-kategóriákban megfigyelhető, hogy kisebb arányban bíznak a kielégítő üzleti helyzetben, mint korábban. A rossz ügymenettel számolók aránya pedig az 50 fő feletti gazdálkodóknál csökkent jelentősen.
14
Gazdasági ágak szerint a javulásban elsősorban a feldolgozóipar egyes ágazataiban, fafeldolgozás, számítógép, elektronikai termékgyártás, gép, gépi berendezés és a járműgyártása területén gazdálkodók legalább fele jó ügymenetet vár. Ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátással foglalkozók fele is a helyzet romlását prognosztizálja. A mezőgazdasági munkaadók sem túl optimisták, kevesebben bíznak a jó ügymenetben és nőtt a helyzet további romlását feltételezők aránya. Az építőipari cégek sem igazán bizakodóak, mivel kisebb arányban várják a jó és többen a rossz üzleti helyzetet reális várakozásnak. A megye megkérdezett munkáltatói átlagosan 76,0 %-os kapacitás-kihasználtsággal üzemelnek. A válaszadó cégek harmada (34,8 %) magas, (80 % feletti) kihasználtsággal működik, de a jónak mondható (61-80 %-os) kapacitással üzemelők aránya is meghaladja a kétötödöt (41,1 %). A közepes (41-60 %-os) kihasználtsági szinten működők hányada egyötöd (19,3 %), az ennél alacsonyabb (41,0 % alatti) kihasználtságú szervezetek aránya pedig összesen alig éri el az 5 %ot (4,8 %). Az értékelhető választ adó cégek többsége (64,2 %-a) közepesnek ítélte vállalkozásának jelenlegi rendelésállományát vagy a termékei, szolgáltatásai iránti keresletet. Emellett egynegyedük (25,2 %-uk) nyilatkozott alacsony, s egytizedük (10,6 %-uk) magas rendelésállományról. 2013-ban a megkérdezett cégek több mint fele (54,0%-a) tervezett beruházást, ezen belül is több mint negyedük csak korszerűsítő, innovatív beruházást, további 5,9 %-uk csak kapacitásnövelő beruházást, míg ötödük mindkettőt. A beruházások volumene 2014. I. félévében a válaszadó cégek mintegy felénél (45,6 %) nem változik az előző év első félévéhez képest, közel egyötödüknél nem lesz beruházás, több mint negyedénél (28,9 %) növekszik, alig egytizedüknél, 8,7 %-uknál pedig csökkeni látszik a munkáltatók válaszai alapján. 2014. I. félévében az előző év azonos időszakához képest a válaszadók több, mint felénél (53,9 %-nál) változatlan marad, egyharmaduknál (32,9 %-nál) növekedni fog és legkisebb hányaduknál (13,2 %-nál) csökkenhet a termelés szintje. 2013. évben mindösszesen 206 szervezet jelzett valamilyen létszámmozgást a válaszoló 328 cégből. A létszámmozgást tervezők közül a létszámfelvétellel számolók vannak egy kissé túlsúlyban, szám szerint 174 munkáltató gondolkodott a létszámának növelésében, míg 159 munkaadó létszámkiáramlást tervezett. A létszám kiáramlást és felvételt egyaránt tervezők száma 127 gazdálkodó. A létszámkiáramlások összesen 3.161 főt, míg a létszámfelvételek ennél majd 800 fővel többet, 3.942 főt érintenek, aminek következtében a létszámmozgások egyenlege + 781 főt jelentett 2013. évben. A fentiek alapján a gazdálkodó szervezetek 2013. év végére az egy évvel korábbi statisztikai állományi létszámukhoz képest 1.563 fős létszámnövekedést és 640 fős létszámcsökkenést jeleztek. 2014-ben az előző évinél kevesebben, 56 szervezet jelzett valamilyen létszámmozgást, ami a válaszoló 235 cégnek alig a negyede. A létszámmozgást jelzők közül a létszámkiáramlást tervezők vannak kissé kevesebben, szám szerint 39 munkáltató gondolkodik a létszámának
15
mérséklésében, míg 46 munkaadó létszámfelvételt tervez. Ez az előző évhez képest jelentős változás, mert az akkori számuknak hozzávetőleg a negyede tervez létszámnövekedést vagy csökkenést. A létszám kiáramlást és felvételt egyaránt tervezők száma 29 gazdálkodó. A létszámkiáramlások összesen 1.106 főt, míg a létszámfelvételek ennél majd félszáz fővel többet, 1.658 főt érintenek, aminek következtében a létszámmozgások egyenlege 552 fős növekedést jelenthet 2014. évben. A fentiek alapján a válaszoló gazdálkodó szervezetek 2014. év folyamán a statisztikai állományi létszámuknak 613 fős növekedésével és 164 fő csökkenésével számolnak, ami összességében mintegy 450 fős pozitív egyenleget eredményezhet.
3. A MEV működése, a munkaerő-piaci tervek értékelése 2013. évre összesen 22.200 fő foglalkoztatottá válását terveztük, ami közel kétezerrel magasabb létszámot jelent, mint a tavalyi évben. Az év során a foglalkoztatottá váltak száma 22.501 főt ért el, ami az ez évre tervezett elhelyezkedéseknél enyhén magasabb létszámot jelent. Ez a teljesítés kedvező, és a foglalkoztatottá vált létszám 47,64%-os elhelyezkedési arányát jelenti. A nyilvántartott álláskeresők éves érintett létszámát 45.390 főre terveztük a bázis 45.974 fővel szemben, annak némi csökkenésében bízva, ami az év végén elérte a 47.232 főt. 2013. év novemberében a rendelkezésre álló erőforrásokban bekövetkezett változások hatására módosítottuk az évre tervezett indikátor mutatóinkat. Támogatott foglalkoztatottá válás, képzés, támogatott munkaerő-igény tekintetében. 2013. évre 4.300 fő képzésbe vonását terveztük a megyében, ami 9,47 %-os bevonási arányt eredményezett volna. Ezzel szemben az év végéig 4.672 fő került képzésbe, ami 9,89%-os arányt jelent, és ez jelentősen magasabb a tavalyi mértéknél. Ennél az eszköznél a támogatásba bekerülők száma nem jelent havonta egyenletes, folyamatos emelkedést, de ennek ellenére kedvező lett a bevonás. Ugyanakkor az a tény, hogy csak olyan képzéseket indítunk, amelyek esetén van munkahely-ígérvény, megnehezítette a bevonást. A vizsgált időszakban képzésbe bekerülők többsége TÁMOP 2.1.6 program alanya, egynegyedük pedig 1.1.2-os. 2013. évre a megyét tekintve 19.505 bejelentett álláshelyet terveztünk, ami 1,4 ezerrel több, mint a 2012. évi tényleges mutató. Összességében a tervezett álláshelyeknek 1,14-szeresét, 22.354 db-ot teljesítettünk az év végéig, ami arányos feletti teljesítést jelent. Az állásokon belül több támogatott állást terveztünk (15.360 db) 2013-ra, mint amennyi a bázis (14.042 db) volt. Az éves teljesítésünk kedvező, 17.629 db, ami jelentősen meghaladja a tervezett nagyságot. A támogatott munkaerő-igények mintegy 9/10-e közfoglalkoztatásban történő elhelyezkedést jelentett. A nem támogatott állások megyei számát az előző évihez /4.064 db/ képest kissé magasabb nagyságban 4.145-re terveztük. Az éves teljesítés 4.725 fő, arányos feletti szinten alakult az időszak végére. 2013. év során a közvetítési átlagnapok száma 7,03 nap, ami az egy évvel korábbi 7,78 napnál is kedvezőbb.
16
A támogatott munkaerő-igények esetén a közvetítési átlagnapok száma 6,96 napot ért el az időszak végén, ami az egy évvel korábbi 7,81 napnál kedvezőbb időtartamot jelent. A nem támogatott állások esetén a közvetítési átlagnapok száma kissé magasabb szinten realizálódott az időszak során, mint a támogatott állások esetén, de így is kedvező, mivel 7,7 napot tett ki. Az összes aktiváltak száma a megyénkben 13.101 főt ért el, ami a bázisnál jóval kedvezőbb, annak 1,3-szerese. Ugyanakkor a regisztrációban lévők érintett száma 47.232 fő, a tervezettnek 104,3%-a. Így az aktív eszközbe kerültek aránymutató év végi értéke 27,74%, 6,15%-ponttal magasabb a bázis évi adatnál. Az aktív eszközökből három hónappal ezelőtt kikerültek száma 3.745 fő. A kikerültek közül 2.819 fő újra nem regisztráltatta magát a vizsgált időszakban, számuk az egy évvel korábbinál kissé magasabb. Így az újra nem regisztrált álláskeresők aránya 75,27 %, ami kedvezőtlenebb részarány, mint a tavalyi. Megyénkben az elmúlt hónapokban 7.514 fő 25 év alatti került regisztrálásra, s közülük 3.333 fő kapott érdemi szolgáltatást. A szolgáltatásban részesülők száma az ez évre tervezett arányos létszámot és bázis értéket is meghaladja, arányuk magasabb az éves tervnél és a bázisnál is kedvezőbb, 44,36%-ot tesz ki az időszak végén. A 25 évnél idősebbek nagyobb számban kaptak segítséget az elmúlt hónapok során, számuk 14.429 fő, ami az ez évre tervezett létszámot (12.728 fő) meghaladja. Az érdemi segítségben részesülők aránya mutató értéke 53,6%, meghaladja a tervezett 49,97%-ot, és a bázis mutatónál is magasabb. A nyilvántartásba került 25 év alattiak közül 3.036 fő kapott támogatást vagy sikeres közvetítést. A támogatásban részesülők száma a bázis évi értéket meghaladja. Arányuk is kedvező 40,40 %ot tesz ki a negyedév végén. A nyilvántartásunkban maradt fiataloknak 18,15%-a, szám szerint 483 fő, a kikerülteknek több, mint fele részesült támogatásban, sikeres közvetítésben, akiknek a száma a vizsgált időszakban 2.553 főt ért el. A 25 évnél idősebbek – bár számosságuk is nagyobb - nagyobb számban kaptak segítséget az időszak folyamán, számuk 15.583 fő, ami kissé meghaladja a bázisidőszak létszámát. Az aktív eszköz támogatásban, sikeres közvetítésben részesülők aránya mutató értéke 57,88 %, megközelíti a bázis mutató nagyságát. A 25 évnél idősebbek közül az egy éves regisztrálásban töltött időt követően 35,8%-uk továbbra is a nyilvántartásban maradt, ami kicsit alacsonyabb arányt jelent, mint a tavalyi és közel felük részesült valamilyen aktív eszközben, közvetítésben. Ezen időszak alatt a kikerültek számából /17.285 fő/, 10.775 fő kapott segítséget, ami 62,34 %-os arányt jelent. A nyilvántartásba került 25 év alattiak közül 4.440 fő kapott érdemi támogatást. A támogatásban részesülők aránya 59,09 %, megközelíti a bázist. A nyilvántartásunkban maradt álláskeresők aránya 35,41 %, az előző évinél kisebb mértékű. Számuk 2.661 fő, akiknek 45,02 %-a kapott
17
támogatást a vizsgált hónapok során. A kikerültek száma ugyanakkor 4.853 fő, akiknek kétharmada részesült érdemi támogatásban. A 25 évnél idősebbek közül mintegy 19,4 ezren kaptak érdemi segítséget az eltelt hónapok során. Az érdemi támogatásban részesülők aránya mutató jelenlegi értéke 72,09 %, meghaladja a bázismutató értékét. A 25 évnél idősebbek közül az egy éves regisztrálásban töltött idő végén is nyilvántartottak száma 9.637 fő, akik közül 6.685 fő érdemi támogatást kapott, ami 69,37 %os aránynak felel meg. Ezen időszak alatt a kikerültek számából 12.723 fő kapott segítséget, ami közel háromnegyedüket érinti.
Partner elégedettségi mutató 2013. évi tervezett és tényleges értékének alakulása bázis (2012.)
terv (2013.)
tény (2013.)
Ügyfél elégedettség (Ü)
88,7%
87,25%
85,64%
Munkaadói elégedettség (M)
93,8%
91,59%
94,49%
56,4%
54,69%
58,0%
84,3%
82,47%
85,64%
Mutató jele
Dolgozói elégedettség (D) Partner elégedettségi mutatószám „P”
Láthatjuk, hogy az elégedettségi mutatók majd mindegyike a tervezett értékeknél kedvezőbben alakult a múlt év során. Az Ügyfél elégedettségi mutató tervezett értékét a korábbi bázis szintjéhez mérten enyhén alacsonyabb szinten terveztük meg, azonban ennél még alacsonyabbat, 85,64%-ot értünk el. A Munkaadói elégedettségi mutató esetén a bázishoz képest alacsonyabb tervszámot vettünk, ugyanakkor a munkaadók az általunk vélthez képest jóval elégedettebbek velünk, így ténylegesen közel 95,0%-os teljesítést értünk el. Ami a dolgozói elégedettségi indexet illeti, a korábbi bázisnál alacsonyabb elégedettségi mértékkel számoltunk, de valójában ennél kedvezőbb mutató realizálódott. Ennek ellenére azonban továbbra is igen alacsony elégedettséget tükröz az 58,0%-os mutató. Aminek okai között a folyamatos átszervezések, bizonytalanságok, létszám-leépítések, bércsökkenések, juttatások elvonása állnak. Mindezek hatására a Partner elégedettségi mutató értéke kedvezően alakult, meghaladta a bázis értéket, és ténylegesen 85,64 %-ot ért el a tervezett 82,47 %-kal szemben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2013. évi szakmai tevékenységéhez kiadott irányelvek alapján fogalmazta meg a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a megyére vonatkozó irányelveket.
18
Az irányelveknek megfelelően végeztük szakmai tevékenységünket, az álláskeresőket a gazdasági környezet által biztosított feltételek figyelembevételével igyekeztünk az elsődleges, illetve a másodlagos munkaerő-piacon elhelyezni, növelve ezzel a foglalkoztatás színvonalát. A munkahelyek feltárása érdekében a kirendeltségek vezetői, valamint a vállalati kapcsolattartó kollegák havi rendszerességgel látogatták a munkaadókat, köztük az Új Széchenyi Terv keretében kedvezményezetteket és ajánlották a szervezetünk segítségét és mindeközben feltárták az üres álláshelyeket. Az állásfeltárási munkáról havonta számot adtak, s összességében elmondható, hogy a hatékony munkának köszönhetően az előző évinél nagyobb számban tudtunk állást feltárni. A főbb célkitűzéseink között szerepelt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők elhelyezése a közfoglalkoztatási programok megvalósításával, amelyeknek sikeresen eleget tudtunk tenni. Az országos, az önkormányzati és a kistérségi programokon belül mintegy 10.000 fő foglalkoztatása történt meg. A munkahelyek megőrzése a 2012. évhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordítottunk, aminek eredményeképpen több száz fő munkahelye maradhatott meg. Az uniós és az NFA-ból finanszírozott forrásokból a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését segítettük olyan munkáltatók támogatásával, akik hajlandóak voltak foglalkoztatni az alacsony iskolai végzettségű, a pályakezdő, a tartósan álláskereső és a gyesről-gyedről visszatérő munkavállalókat. A munkáltatók szakképzett munkaerő iránti igényét olyan képzések támogatásával biztosítottuk, amelyek után a korábban szándéknyilatkozatot kiadó munkáltató alkalmazta a képzést sikeresen befejező álláskeresőt. A munkaügyi szervezet által biztosított szolgáltatásokban is több ezren részesültek. Szolgáltatói tevékenységünkben kiemelkedő jelentőséggel bír a Pályaválasztási Kiállítás, amely nemcsak a pálya-, iskolaválasztásban, de a pályakorrekcióban érintetteknek is hasznos segítséget tud nyújtani. A csoportos létszámcsökkentést bejelentő munkáltatónál kihelyezett ügyfélfogadást rendeztünk, illetve intézkedési tervet valósítottunk meg a leépített dolgozók elhelyezése érdekében. A fentieken túl – a társadalmi partnerség erősítése érdekében – szakmai tájékoztatást nyújtottunk munkáltatói fórumokon, kamaráknál, helyi önkormányzatoknál
4. Munkaerő-piaci szolgáltatások 4.1 Munkaerő-közvetítés
19
2013. évben összesen mintegy 27 ezer lezárt közvetítés valósult meg a megye nyolc kirendeltségén. A közvetítések jelentős része, 96,1%-a közvetítőlappal történő közvetítést jelent, és csupán 3,9%-át képezte az ajánlattételi lappal történő kiközvetítés. A közvetítésben résztvevők állomány-csoportonkénti összetételére jellemző, hogy 68,9%-uk segédmunkás, 14,3%-os részarányt képviselnek a betanított munkások, a szakmunkások aránya 9,0%, míg a szellemi foglalkozásúak aránya csupán 7,8%. A közvetítések valamivel több, mint héttizede, 70,6%-a teljes munkaidős álláslehetőséget jelentett, míg fennmaradó hányaduknál részmunkaidőben történő munkavégzésre irányult. A közvetítettek közül a férfiak jelenléte magasabb, majd 10%-ponttal meghaladta a nőket, mivel a férfiak aránya 54,6%-ot tett ki, szemben a nők 45,4%-os arányával. Korukat tekintve több, mint egynegyedük legfeljebb 29 éves, további ötödük 29-39 év közötti korosztályból került ki, a 39-49 évesek aránya is közel egynegyedet tesz ki, míg az ennél idősebbek aránya megközelíti a háromtizedet. Iskolai végzettség szerint nézve a közvetítésben résztvevők majd fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, háromtizedük szakmunkásképzőben, vagy szakiskolában szerezte meg a szakképesítését, az érettségizettek aránya megközelíti az egyötödöt, és 2,4%-ot tesz ki a diplomások aránya. A nyilvántartásban töltött idejüket nézve mintegy harmaduk legfeljebb három hónapja szerepel a regisztrációban, ugyanakkor majd minden ötödikük már több, mint egy éve, ezen belül is a több, mint két éve regisztráltak száma megközelíti az ezernyolcszáz főt. Az év folyamán történő közvetítések ¾-e mintegy 20 ezer db közfoglalkoztatásra, közel egytizede pedig általános közvetítésre irányult. A közvetítések eredményességét tekintve 60,5%-os arányt ért el az összes közvetítésből a sikeres közvetítés által felvettek részesedése, akiknek száma meghaladta a 16,3 ezer főt. A meghiúsult közvetítések száma 759 főt érintett, ami az összesnek a 2,8%-a, míg 36,7%-uk elutasításra került, akiknek száma 9.907 főt tett ki az időszak folyamán. Az elutasítottak több mint fele, 5.114 fő elhelyezkedése a munkáltató miatt vált sikertelenné, és a közvetítések közel felét maguk az ügyfelek utasították el. A munkáltatók általi elutasítások több, mint felét a már betöltött álláshelyekre történő hivatkozás tette ki, ötödüket nem indokolták meg a munkaadók, további egyötödük esetén az egészségügyi alkalmatlanság és kevesebb, mint 5%-uk esetén a nem megfelelő képzettség, képesség, vagy tulajdonság jelent meg az elutasítás indokaként. Az ügyfeleink 7.793 közvetítést utasítottak el, elsősorban, mintegy felüket indokolás nélkül, további harmadukat a máshova történő elhelyezkedés miatt, valamivel több, mint egytizedüket egészségügyi okokra történő hivatkozással, és 2,6%-ukat a nem megfelelő munkarendre, a foglalkoztatás jellegére, vagy időtartamára történő hivatkozással. A közvetítéssel elhelyezkedett 16.354 főnek a 70,6%-a segédmunkás, 13,0%-a betanított munkás, 7,5%-a szakmunkás, és a fennmaradó hányaduk (8,9%-uk) szellemi foglalkozású álláskeresőként szerepelt a nyilvántartásban. Az álláshoz jutók majd háromnegyede teljes munkaidős foglalkoztatottá vált, és több, mint felerészben (53,7%) a férfiak munkához jutása valósult meg. Kor szerinti összetételüket tekintve az idősebbek, azaz az 50 év felettiek jutottak nagyobb arányban munkához, mivel ők tették ki az elhelyezkedettek 3/10-ét, közel egynegyedük a 39-49 éves és további egyharmaduk a 30 évnél fiatalabb korosztályhoz tartozik. Ugyanakkor minden ötödik elhelyezkedés a 29-39 éveseket érinti. A foglalkoztatottá váltak közel 3/10-e (4.664 fő) BM hosszabb idejű közfoglalkoztatás résztvevője lett, további 2.048 fő BM országos
20
közfoglalkoztatási programban vett részt, 1.995 fő kistérségi startmunka mintaprogramba került, közel 4.800-an a téli közfoglalkoztatási programba kerültek be. Az előbbieknél kisebb létszámot jelent a nyári diákmunka támogatása által elhelyezkedett 806 fő, valamilyen bérjellegű támogatással munkához jutó félezer fő, 910 fő általános közvetítéssel jutott munkához, és majd 300 pályakezdő az első munkahely garancia program által tudott álláshoz jutni. Közvetítést kérők jellemzői Megyénkben a múlt év során összesen 1.471 fő kért közvetítést a munkaügyi kirendeltségeink valamelyikén elhelyezkedése elősegítése érdekében. A közvetítést kérők több, mint fele, 54,7%a 805 fő nő volt, míg a fennmaradó hányaduk, összesen 666 fő férfi. Kor szerinti összetételüket nézve egyötödük 50 év feletti. A fiatalok, a 30 év alatti munka nélkül lévők közül igen sokan kerestek fel bennünket kiközvetítésük végett, szám szerint 911 fő, ami az összes közvetítést kérőnek a 61,9%-a. Ezen fiatal korosztály nagy létszámú közvetítés kérésének az oka, hogy nagyon sok fiatal érdeklődött a diákmunka iránt. Több mint nyolcszáz diákmunkára vonatkozó állást jelentettek be a munkáltatók és ennek keretében 808 fiatalt tudtunk diákmunkán elhelyezni a múlt év nyarán. Az idősebb korosztálynál azonban csökkenő a közvetítés miatt hozzánk fordulók aránya, így a 31-35 éveseké 2,5%, a 36-40 éves korosztályé 4,1%, a 41-45 éveseké 5,0% és a 46-50 éves korosztályhoz tartozóké 7,5%.
40
30
20
la
eg ye te m
fő isk o
0 - 20 év 21-25 év
sz ak m
sz ak is
ko la un ká sk ép sz ző ak kö zé pi sk ol a te ch n ik um gim ná zi um
10
sk .v t. I ál le gf elj .
A közvetítést kérők kor szerinti össze tétele,% 50
ég z.
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
A közvetítést kérők iskolai végzettség szerinti összetétele, %
26-30 év
31-35 év
36-40 év
41-45 év
46-50 év
51-55 év
56-60 év
60 -
A közvetítést kérők majd fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami szintén jól mutatja a diákmunkára jelentkezők nagyarányú részvételét, akik középiskolában folytatják tanulmányaikat és ezért csak befejezett általános iskolai végzettséggel bírnak. Szakmunkásképzőt, szakiskolát majd egyötödük végzett, a szakközépiskolai végzettségűek aránya 16,4%, a gimnáziumban végzetteké 14,9%, a diplomásoké 3,2%.
4.2. A munkaügyi központ és szolgáltatások, és azok eredményei
a
kirendeltségek által
működtetett
21
Személyi, tárgyi, technikai feltételek: A munkaügyi központ tanácsadói létszáma 2013. januártól-novemberig 3 fő volt, míg 2013. november-december hónapban már csak 2 fő. Tárgyi (technikai) felszereltség: 6 db számítógép áll rendelkezésre internet kapcsolattal. Ügyfeleink továbbra is térítésmentesen használhatják a 2 telefon fővonalat, álláskeresés céljából, valamint a foglalkozási információs mappákat. Lehetőségük van szakmaismertető filmek megtekintésére és önértékelő kérdőívek kitöltésére is A kirendeltség által nyújtott szolgáltató tevékenység: a munkaügyi központ tanácsadói heti 4 alkalommal csoportos tájékoztatót tartanak az újonnan regisztrált ügyfeleknek. Egyéni tanácsadás formájában igénybe vehető szolgáltatások: munka-, pálya-, álláskeresési-, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás, önismeret fejlesztés, próbatesztek kitöltése előzetes időpont egyeztetés alapján. A tanácsadási tevékenység mellett a munkaerő-piaci információnyújtás is napi feladat. Folyamatosan dolgozunk módszertani és szóróanyagok fejlesztésén, pl. önéletrajz és motivációs levélminták, szolgáltatásokról tájékoztató nyomtatványok. Az álláskeresési technikák csoportos formában történő átadását – a szűk kapacitás miatt - 3 napos foglalkozások keretében tudjuk megvalósítani. · A TÁMOP 1.1.2. program esetén a szolgáltató csoport végzi a bevonást és a képzések előtt motivációs csoportfoglalkozást tart az ügyfeleknek. 2013-ban 401 fő és további 2030 fő ún. „tartalékos” lett bevonva képzésbe (ezek a székesfehérvári kirendeltség számai, de vidéki kirendeltségek is küldenek be ügyfeleket motivációs tréningre). A legtöbb tanfolyam előtt motivációs tréninget tartottunk, amit egy kb. 1 órás dokumentálás (TÁMOP bevonás) előzött meg. · A képzésekhez kapcsolódóan előszűrést végzünk a kirendeltségen. 2013-ban 949 ügyfél esetében történt szűrés motivációs beszélgetés vagy tesztelés formájában. · Munkáltatói igény alapján csoportos tájékoztatót tartunk a csoportos létszámleépítésekkel érintett cégeknél a munkavállalóknak. 2013. június: TP Vision Magyarország Kft, cc. 400 fő. · A Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának felkérésére 2013. májusban állami gondozott fiatalok számára tartottunk pályaorientációs csoportfoglalkozást 3 alkalommal (10-12 fő/csoport). · Részt vettünk tanácsadóként a Hiemer Házban megrendezett Munka világa rendezvényen. · Bekapcsolódtunk a Szociális város-rehabilitáció Szárazréten programba támogatói csoport tagként. · 2013. szeptember 26-án EUROFIT képzésen, október 15-19-én Pályaválasztási Kiállításon vettünk részt. Egyik tapasztalt kollégánk novemberben 5 napos KAB mentor képzésen vett részt. Jelentős számban érkeznek hozzánk önállóan állást kereső ügyfelek – 10-15 fő/nap-, azonban esetükben is sokszor van szükség tanácsadói segítségre (pl. önéletrajz átalakítása, felvitele számítógépre és/vagy elküldése munkáltatóknak email-en stb.). A szolgáltatások igénybe vevő ügyfelek döntő többsége regisztrált, kor, nem és végzettség szerinti összetétele vegyes.
22
Számadatok: Csoportos tájékoztató:
3672 fő
Álláskeresési tanácsadás: Munkavállalási tanácsadás: Pályatanácsadás: Pszichológiai tanácsadás: Rehabilitációs tanácsadás: Egyéni tanácsadás összesen:
263 fő 498 fő 688 fő 117 fő 5 fő 1571 fő
3 napos álláskeresési tréningek (4 alkalom): 1. február: 10 fő 2. április: 9 fő 3. június: 9 fő 4. szeptember: 8 fő Összesen: 36 fő Megjegyzés: Az egyéni tanácsadást igénybe vett ügyfeleket a program csak 1-szer számolja, pedig az ügyfeleknek legalább 75%-a több, átlag 2-3 alkalommal vesz részt tanácsadáson. A munkát kereső, fogyatékossággal élő személyek pályaorientációs, pályaalkalmassági felmérésen vehetnek részt, felvételi teszteket gyakorolhatnak. A közvetítést megelőzően foglalkozás-egészségügyi vizsgálat támasztja alá a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmasságot. Korlátozó vagy kizáró tényezők hiúsíthatják meg a felvételt. Nagyon fontos a bejelentett álláshely alapos, mindenre kiterjedő megismerése, a munkakörülmények pontosítása. Lehetőség szerint közvetítés előtt a kapcsolattartó kolléga keresi fel a leendő foglalkoztatót. A fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű ügyfelek helyzetfeltáró beszélgetésen vehetnek részt valamelyik tanácsadónál, amelynek során a tanácsadó felméri a következő területeket: · jelenlegi egészségi állapot; · várható javulás, stagnálás, romlás; · ügyfél motivációja az elhelyezkedéssel kapcsolatban; · családi támogató háttér megléte vagy hiánya; · álláskeresési ismeretek szintje; · szakmai tapasztalatok-átvihető készségek; · pályaérdeklődés felmérése; · meglévő végzettségével tud-e érvényesülni a munkaerőpiacon; · pályamódosítás szükségessége esetén a képzési irány meghatározása; · lelki vagy anyagi támogatás (pl. bértámogatás, képzés stb.) szükségessége. Amennyiben a helyzetfeltáró beszélgetésen túl igény mutatkozik személyiség vagy képesség felmérésre, a szervezetben rendelkezésre álló tesztek és mérőműszerek segítségével ez megoldható.
23
A fogyatékossággal élő munkakeresők felmérése a tanácsadói tapasztalatra épül, figyelembe véve, hogy ez a célcsoport fokozott odafigyelést igényel. Elmondható, hogy a szervezetben a fogyatékossággal élő álláskereső ügyfelek fogadására, kiszolgálására, segítésére a személyi és tárgyi feltételek általánosságban biztosítottak. A székesfehérvári járási munkaügyi kirendeltség fizikai és kommunikációs téren is akadálymentesített. Lift segítségével mindegyik szint elérhető. A Kirendeltség elhelyezkedésénél előnyt jelent, hogy az épület a városközpontban található, az autóbusz pályaudvar szomszédságában. Közlekedést segítő eszközökkel - rámpa, lift, benne fényjelzés, hangjelzés - rendelkezünk. Közérdekű információ a liftben is el van helyezve, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy melyik szinten, milyen típusú ügyintézés folyik. Akadálymentesített a mosdó területe is. Hallássérültek fogadása esetén az alábbiak mondhatók el: az Álláskereső Klubban beépítésre került egy indukciós hurok, ami megfelelő készülék esetén felerősíti a beszédet, így a hallássérült ügyfelekkel is könnyebben lehet kommunikálni. Ezen kívül Kirendeltségünk rendelkezik indukciós párnával, ami teljesen mobil, tehát bárhol használható az épületben. Látás- és hallássérültek fogadása esetén: egyes számítógépekre fel lett telepítve szövegfelolvasó és szövegnagyító program. A fogyatékossággal rendelkező ügyfeleket szakirányú, többszörösen szakképzett munkatársak fogadják; több kolléga nyelvi jeltolmács képesítéssel is rendelkezik. Hiányoznak azonban a braille írású tájékoztatók, és a faliújság ilyen módozatú álláshirdetései. Fejér megyében 2011-ben 9 működő FIP pontot tartottunk számon (korábban 11 FIP volt), de az azóta eltelt időszakban a FIP pontokat működtető szervezetekkel/intézményekkel az erre irányuló adatok nem kerültek aktualizálásra.
4.3. Pályaorientációs tevékenység Pályaválasztási Kiállítások Fejér megyében A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja idén 14. alkalommal rendezte meg Pályakörkép 2013. elnevezésű rendezvénysorozatát két helyszínen: Dunaújvárosban és Székesfehérváron. Az eddigi rendezvények pozitív tapasztalatai alapján szakmabemutató és információs börzével egybekötött kiállítás-sorozatot szerveztünk, annak érdekében, hogy a pálya-, a szakmaválasztás és a munkavállalás előtt álló, továbbá pályamódosító fiatalok és felnőttek a munkaerő-piaci igények és lehetőségek jobb megismerésével megalapozottabb pályadöntéseket hozzanak. A rendezvényre való felhívásunkban mindig arra ösztönözzük a kiállító iskolákat, hogy az általuk oktatott szakmák, tananyagok jellegzetességeit, az elsajátításukhoz szükséges képességet, készséget, a megszerzett képesítésekkel betölthető munkaköröket mutassák be érdekes, a fiatalok számára vonzó, gyakorlatias, kipróbálható formában. Ennek megfelelően idei rendezvényeinken is - az előző évek kiállításainak megjelenési formájához viszonyítva - szinte minden kiállító igyekezett még látványosabb formában megjelenni. A látogatóknak módjukban állt a munkaeszközöket, a termékeket kézbe venni, kipróbálni egy–egy munkafázist. Dunaújvárosban október 15-én új helyszínen, a Dunaferr Sportcsarnokban 31 kiállító – köztük 13 munkáltató fogadta a látogatókat. A városban, valamint vonzáskörzetében működő oktatási
24
intézmények mellett a honvédség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtási intézet is bemutatkozott látványos, interaktív formában. Székesfehérváron a Türr István Képző és Kutató Intézet Székesfehérvári Igazgatóságán október 18-19-én 67 kiállító, köztük 5 munkáltató várta az érdeklődőket. A kiállítások szervezése kapcsán minden évben törekszünk arra, hogy valami újdonsággal bővítsük rendezvényünket. Ennek kapcsán felelevenítettük a régi idők gyakorlata alapján az üzemlátogatásokat, és vállaltuk, hogy a jelentkezőket bérelt autóbuszokkal szállítjuk a helyszínekre. Négy munkáltató fogadta a kétszáz érdeklődő diákot, akik különböző szakmák, munkafolyamatok mindennapjaiba tekinthettek bele. Szintén új elem volt a kiállítás helyszínére „kihelyezett osztályfőnöki óra”. Előzetes csoportbeosztásokkal százhatvan diák részvételével zajlottak le ezek az órák, melyeknek első felében egy foglalkozás-érdeklődés kérdőív kitöltésére került sor, amiből önértékelés után a pályaválasztási döntés előtt álló tanuló különböző kategóriákba sorolhatta magát, és ez alapján információt szerezhetett arról, hogy mely foglalkozás irányába mutat érdeklődést. Az óra második felében egy rövid tájékoztató keretében információt kapott a diák arról, hogy milyen ismeretek szükségesek egy megfontolt, alapos pályaválasztási döntés meghozatalához. Mindegyik kiállítási helyszínen a Magyar Honvédség katonazenekara mellett láthattunk közelharc bemutatót, fegyverzeti, harci eszköz és jármű bemutatókat, melyek megjelenését nagy érdeklődés kísérte. A kiállításokon képviseltette magát a Katasztrófavédelem, és a Rendőrség is. A kiállításokat a diákok által összeállított színvonalas kulturális programok kísérték. A rendezvénysorozat keretein belül szakmai fórumot, kerekasztal beszélgetést is szerveztünk a kiállítók, iskolaigazgatók, kamara, munkaügyi szakemberek képviselőinek részvételével. A két rendezvény sikeressége is bizonyítja, hogy továbbra is szükség van, igény mutatkozik arra, hogy az ilyen jellegű rendezvényekkel segítsük a fiatalokat pályaválasztási döntésük meghozatalában.
Pályaválasztás előtt címmel cd készült iskolák, diákok, látogatók részére. A CD-n elsősorban a megye (de néhány más megye) területén iskolarendszer keretében működő intézményekről, az általuk oktatott szakmákról, a képzések főbb jellemzőiről szóló információk találhatók. A CD anyagát nyomtatható/lapozható formában elérhetővé tettük honlapunkon is. A kiállítás költsége Megnevezés
Áfás árak Ft-ban
Terembérlet:
5.000.000,-
Kiadványok, reklámanyagok (pld. meghívók, plakát, szóróanyag, stb.)
2.000.000,-
Hirdetési költségek
200.000,-
Szállítási költségek
72.000,-
25
Egyéb kiadások (dekoráció, reklámtáblák, tollak, stb.) Összesen:
728.000,8.000.000,-
Megemlítendő még a Pályaválasztási Kiállításon kívül a 2013. július 1-4. között megrendezésre került a „Karriergyár road-show” egyik állomásának keretében, a Fehérvári Zenei Napokon (FEZEN), a Nemzeti Munkaügyi Hivatal TÁMOP 2.2.2 – 12 és a TÁMOP 2.4.8. Projektvégrehajtási Osztályának munkatársaival közösen lebonyolított program, mely különböző játékos feladatokkal célozta meg a vállalkozó szellemű, érdeklődő fiatalokat. A feladatok célja a diákok pályaismeretének bővítése, a Nemzeti Pályaorientációs Portál funkcióinak megismertetése, munkavédelmi tájékoztató játékok, a szakmák bemutatása óriás társasjáték, ill. szakmakerék segítségével, a duális szakképzés előnyeinek népszerűsítése volt. A programra 2.000.000 Ft került kifizetésre.
4.4. Megyei szintű EURES tevékenység A megyei EURES tanácsadót, aki egyébként a székesfehérvári kirendeltség dolgozója, havonta 20-40 fő keresi meg személyesen. A telefonon és e-mailen érdeklődők száma is magas, naponta többen érdeklődnek a lehetőségek felől. Ezen kívül aktívan rést vesz fórumokon és állásbörzéken, amit az alábbiakban részletezünk. 2013.04.06. A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége és a Tarsoly Ifjúságért Egyesület 2012 őszén vetélkedőt hirdetett középiskolások számára „A mi Európánk” címmel. A vetélkedőnek három internetes fordulója volt, a döntőre 2013 év április 06.-án került sor. A résztvevő középiskolások az EURES hálózattal kapcsolatos feladatokat is kaptak a vetélkedő során, így információkhoz jutottak az EURES rendszerről és annak szolgáltatásairól, az egyes országok munkavállalási feltételeiről. Az EURES tanácsadó a feladatok összeállításában, a rendezésben és a zsűriben is részt vett. 2013.04.09. A Europe Direct tájékoztató fórumot szervezett az Óbudai Egyetem hallgatóinak, ahova az EURES tanácsadó is meghívást kapott, hogy tájékoztatást nyújtson az EURES hálózatról, a szolgáltatásokról és a külföldi munkavállalásról. 2013.06.05. Állásbörze Bari, Olaszország A rendezvényt a helyi egyetem látta vendégül. A kiállítási terület ingyenes volt minden résztvevő számára, azonban a résztvevőknek kellett hogy saját promóciós anyagokkal álljanak fel. Az állásbörze nagy érdeklődésre tartott számot a különböző televízió állomások és újságok körében. A rendezvény látogatottsága az olasz kollegák tájékoztatása szerint meghaladta a 3000 főt.
26
Az állásbörze célja az volt, hogy az egyetem diákjai és az olasz álláskeresők részére tájékoztatást adjon a munkalehetőségekről, a részt vevő országok élet- és munkakörülményeiről valamint képzési lehetőségekről. A rendezvény folyamán az egyetem különtermében a munkáltatók előadásokat tartottak saját tevékenységeikről, az EURES tanácsadók pedig saját országuk élet- és munkakörülményeiről. A prezentációk után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel az elhangzottakkal kapcsolatban. Az érdeklődők kérdései főként a keresett szakmákkal, árakkal és bérekkel kapcsolatosak voltak. A magyar standra látogatók kb: 110 fő, leginkább a magyarországi keresetek, árak és munkalehetőségek iránt érdeklődtek, pl. gépészeti, villamos ipari, építőipari, biológiai, jogi, és más felsőfokú végzettséget igénylő álláslehetőségek után. Az érdeklődők általában olasz és angol nyelvtudással rendelkeztek. 2013.10.15. Pályaválasztási kiállítás Dunaújváros, tájékoztatás az EURES hálózatról 2013.10.18-19. Pályaválasztási kiállítás Székesfehérvár, tájékoztatás az EURES hálózatról
4.5. Munkaerő-piaci szolgáltatásnyújtók támogatása A 30/2000. (IX.15.) GM rendelet által szabályozott feltételek szerint 2013. évben folyamatos volt a munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás a kirendeltségeken. A munkaerő-piaci szolgáltatás a foglalkozásokra, az elérhető képzésekre, a munkaerő-kereslet és kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkozást elősegítő támogatások és az álláskeresési ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását foglalja magában. Első alkalommal 2012. novemberében tettünk közzé felhívást a 2013. január – június közötti időszakra vonatkozó információnyújtás lebonyolítására. Két pályázat érkezett, a legmegfelelőbb ajánlatot a SZITI Szociális Egyesület nyújtotta be, így velük kötöttünk hatósági szerződést a szolgáltatás lebonyolítására. Az információnyújtás 8 kirendeltségen, 11 fővel zajlott, kifizetett támogatás: 16.500.000 Ft volt. Az információ nyújtókkal szemben elvárás volt, hogy a támogatási időszak alatt információnyújtónként havi minimum 60 fő részesüljön szolgáltatásban. A jelzett időszakban 5.285 fő részére történt információnyújtás. Második alkalommal 2013. márciusában jelentettünk meg felhívást a munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtására, július 1-től szeptember 30-ig történő időszakra. Kiírási feltételként ismét 60 fő szolgáltatásban részesítése került meghatározásra információnyújtónként. Egy pályázat érkezett a SZITI Szociális Egyesülettől.
27
Kirendeltségenként 1-1 fő (összesen 8 fő) végzett információnyújtást, napi 6 órában. A 3 hónapra kifizetett összeg 5.000.000 Ft volt. Összesen 1.849 fő részesült szolgáltatásban. 2013. októbere és decembere közötti időszakra harmadik alkalommal írtunk ki pályázatot. A kiírási feltételek megegyeztek az előző három hónapban megfogalmazottakkal. Egy pályázó volt, aki megbízásra is került (SZITI Szociális Egyesület). 5.000.0000 Ft volt a támogatási összeg, 1.803 fő részesült szolgáltatásban. Összefoglalva: 2013. év folyamán a munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtást a SZITI Szociális Egyesület bonyolította a kirendeltségeken. Összesen 8.937 fő részesült szolgáltatásban, 2013. évben 24.166.666 Ft került kifizetésre (+ 2012. évről áthúzódó 5.500.000 Ft ; 2014. évre pedig áthúzódott 2.333.334 Ft). A szolgáltatási tevékenység hasznosságát, eredményességét az ügyfelek, és a kirendeltségek is hasznosnak, szükségesnek ítélik meg.
5. Aktív munkaerő-piaci eszközök működtetése, hatékonyságuk mérése, a közfoglalkoztatás, a bérkompenzáció, a bérgarancia támogatása. 5.1. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök Nemzeti Foglalkoztatási Alap decentralizált Foglalkoztatási Alaprész A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, az NGM/4157/7 (2013) sz. iktatott, a Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkár döntésével 2013-ban jóváhagyott (induló) kerete 317.611.000,- Ft volt. 2013. január havi nyilvántartásunk szerint a megyei DecFA keretet terhelően, több eszközt érintően összességében 124.049.415,-Ft áthúzódó kötelezettségállománnyal számolhattunk, amely csökkentette a 2013. évre előirányzott keretet. Az év folyamán több esetben kellett eszközökön belüli keretátcsoportosítás iránti engedélyezést felterjeszteni a Nemzetgazdasági Minisztériumba, az eszközök hatékonyabb – a változó munkaerő-piaci körülményekhez hatékonyabban alkalmazkodó - felhasználása érdekében. I. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása (legfeljebb 3 millió forint erejéig nyújtható visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás) és a vállalkozóvá válás támogatása (legfeljebb 6 hónapra, a minimálbér összegéig nyújtható vissza nem térítendő támogatás) Célja: A legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartottak, illetve rehabilitációs járadékban részesülők munkaviszonyon kívüli főfoglalkozásban történő önfoglalkoztatásának elősegítése illetve a vállalkozóvá válás támogatása esetén a vállalkozás elindításához szükséges, felmerülő költségekhez nyújtott támogatás biztosítása Előző évi tapasztalataink azt mutatták, hogy az önfoglalkoztatóvá válás támogatása iránt nagyban növelhető volt a pályázók vállalkozási kedve, ha a tőkejuttatás mellé a minimálbér
28
összegével megegyező támogatást is nyújtottunk. Ezen költség nagyban hozzájárult egy kezdő vállalkozás elindításával járó kiadások és nagyobb arányú terhek csökkentéséhez. A tavalyi évben megjelentetett pályázati felhívás is kedvező lehetőségeket kínált; a tőkejuttatás esetén megítélt támogatás 2/3 részben vált vissza nem térítendővé és csak 1/3 része vált visszatérítésre kötelezetté. Ahogyan 2012-ben is, úgy a tavalyi évben sem kellett ingatlanfedezetet vagy bankgaranciát…stb. felajánlani, hanem biztosítékként inkasszó lehetőségével vált növelhetővé az álláskeresők vállalkozási hajlandósága. Az önfoglalkoztatóvá válás támogatása és a vállalkozóvá válás támogatása keretében, 75 álláskereső számára összesen 46.320.113,-Ft lett a kötelezettségvállalással terhelt keret. Az eszközön 1.200.000,-Ft kötelezettségvállalás meghiúsulás keletkezett. II. Munkahelymegőrző támogatás Célja: a munkahelyek megőrzése érdekében olyan munkaadó támogatása, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát felmondással kívánja megszüntetni. A munkahelymegőrző támogatás iránt a 2013. évben is nagyszámú munkáltatói igény mutatkozott. A gazdasági válság bekövetkezte óta tapasztalható a támogatási igény megnövekedése a munkáltatók körében. 2013. évben éves szinten összességében 151 cég esetében 1097 felmondással veszélyeztetett munkavállaló munkaviszonyának megőrzése valósult meg. Ebben a számadatban szerepelnek azok is, akik esetében 2012. évről áthúzódó kötelezettségállománnyal kellett számolni. A 2012. évről áthúzódó kötelezettségállomány mögött 48 munkáltatói létszám és 349 munkavállalói létszám húzódik. Ezek a számadatok jól tükrözik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci erősödése még későbbre várható. E támogatási jogcímen a tavalyi évben 204.420.976,- Ft-ot volt a kötelezettségvállalással terhelt keretünk. A kereten mutatkozó 2.572.687,- Ft felhasználható szabad keret a december havi meghiúsulásokból keletkezett. A 2014. évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt keret 70.844.983,-Ft lett. A munkáltatók számára a keretből átlagosan 55,1 %-os intenzitású támogatást tudtunk nyújtani, átlagosan 4 hónap időtartamban. A DecFA keretből finanszírozott munkahelymegőrző támogatások koordinálása tekintetében egységes támogatási elvek, bírálati szempontok kidolgozásával segítettük a támogatások megítélését a kirendeltségek munkájában. A támogatási elvek kialakításával célunk az volt, hogy szabályozzuk az egyes aktív eszközök támogathatóságának megítélését. Kialakításánál figyelembe vettük az előző évek tapasztalatait, gyakorlati metódusait is. Célunk az volt, hogy a Módszertani Útmutatóban foglaltakat segítve, a megyei sajátosságokat (munkaerő-piaci helyzet, hátrányos helyzetű kistérségek besorolása, egyéb...stb.) is figyelembe véve megyei szinten egységes értelmezést kapjanak az adott eszköz esetén a támogathatóság/nem támogathatóság kritériumai és egységes rendszerben szabályozzák az adott eszközre fordítható pénzügyi keret nagyságát, valamint az azzal történő egész évi gazdálkodást is. III. Lakhatási támogatás A lakhatási támogatás elsődlegesen TÁMOP 1.1.2 program keret terhére nyújtható mobilitási támogatás. Amennyiben az ügyfél nem felelt meg a TÁMOP programba vonás feltételeinek (pl.: nem álláskereső), akkor lehetett a támogatást NFA forrás terhére biztosítani.
29
Tekintettel arra, hogy a Magyar Közlöny 2013. május 29-én megjelent 83. számában kihirdették a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerőtoborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 167/2013. (V. 29.) Korm. rendeletet, a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. május 30-án, NGM/13458 (2013.) iktatószámon kelt levelében a lakhatási támogatás feltételrendszere megváltozásának lényeges pontjait megjelenítve az alábbiakat emelte ki: · a támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható, aki munkaviszonyt létesít (M unka Törvénykönyve hatálya alá tartotó munkaviszony, valamint közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony); · a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta – a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje 5 órára változott; · a támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, vagy ha a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, akkor legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül kell benyújtani; · a munkavállaló kérelmére a költségek megelőlegezése céljából a kirendeltség egy alkalommal 2 havi támogatási előleget nyújt; Ezen változásokkal együtt továbbra is kiemelt cél volt, hogy a támogatás TÁMOP forrásból kerüljön finanszírozásra. A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. augusztus 9-én kelt, 702-5/2013. sz. iktatott levelében foglaltak alapján a Nemzetgazdasági Minisztériumtól 4.470.000,-Ft keretnövelést kért a megye decentralizált keretéhez a lakhatási támogatások kötelezettségvállalásának biztosításához. 2013-ban 10 fő számára állapítottak meg a kirendeltségek lakhatási támogatást. A 2013. évi tényleges kifizetés 1.648.983,-Ft volt, míg a 2014. évre áthúzódó kötelezettségvállalás 2.883.158,-Ft lett. Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi Foglalkoztatási Alaprész I. Munkahelyteremtő beruházási támogatás Célja: · a KKV-k fejlődésének, a gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozíciójuk megerősítése; · e támogatással nyert KKV-k versenyképességének növelése; · az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása; · a vállalkozások számára többlettámogatás biztosítása a gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű kistérségekben, településeken; · a hátrányos helyzetű munkavállalók, ezen belül az álláskeresők foglalkoztatásának ösztönzése kiemelt összegű kiegészítő támogatással; · a területi kiegyenlítő folyamatok elősegítése és a foglalkoztatás regionális különbségeinek mérséklése. Fejér megyében 49 cég nyújtotta be a pályázatot, amelyből 22 céget támogatott a Nemzetgazdasági Minisztérium. A támogatási összeg 239.563.000,- Ft volt, melyet két fordulóban állapítottak meg. A 22 támogatott közül 21 Pályázóval kötöttünk szerződést, mivel egy pályázó a szerződéskötéshez a megfelelő dokumentumokat nem csatolta. Ezért a kötelezettségvállalás összege 236.563.000,- Ft volt. Három kedvezményezett a szerződést visszamondta, mert a beruházást nem tudta megvalósítani, vagy a fedezetet nem tudta
30
biztosítani. A kötelezettségvállalás összege 220.784.000,- Ft-ra módosult. Az eljárást mindhárom esetben végzéssel megszüntettük, kifizetés nem történt. Összességében a beruházások megvalósultak, a támogatások kifizetése az év végéig megtörtént, áthúzódó kötelezettségállományunk nem keletkezett. A ténylegesen kifizetett összeg 219.961.024,- Ft volt. Nem minden esetben történt meg a támogatások teljes összegének kifizetése az árfolyam különbözetek miatt. A maradvány összege: 16.601.976,- Ft. A létrehozott munkahelyeken összesen 135 főt foglalkoztatnak új munkavállalóként, és 460 munkahelyet tartottak meg. Az újként felvett alkalmazottak közül 42 fő regisztrált álláskereső felvétele történt meg. A nyertes cégek különböző ágazatokban hajtottak végre beruházást. 11 Támogatott gyártó tevékenységet végez, mely a támogatottak 50%-át jelenti. Fejér megyében 5 olyan vállalkozás van, amelynek a beruházása hátrányos helyzetű településen valósul meg (Cece, Lajoskomárom, Dég településeken). Tekintve, hogy a pályázati kiírás szerint a támogatott beruházást legalább 3 évig fent kell tartani, így a beruházás eredményeként beszerzett gépek/egyéb eszközök/megvalósított fejlesztések mellett, a fejlesztésekhez kapcsolódó munkaterületeken foglalkoztatott munkavállalók alkalmazása is hosszabb időtartamú lehet, ami fontos célkitűzése is a pályázatnak. A támogatott munkáltatókkal a szakmai kapcsolatunk kiegyensúlyozott, amely nagyban köszönhető az ezzel az eszközzel foglalkozó kolléganő szakmai kompetenciájának és segítőkészségének. Néhány esetben Hatósági szerződésmódosítást kellett eszközölni, jellemzően a beruházás befejezésének eltolódása miatt.
5.2. Uniós forrásból finanszírozott programok TÁMOP 1.1.2. „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” A TÁMOP-1.1.2-11/1-2012-0001 program 2011. május 1-jén indult az NGM és a munkaügyi központok konzorciuma megvalósításában, és napjainkban is tart, tervezetten 2015. április 30ig. A program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők támogatás nélküli munkaerő-piaci integrációját személyre szabott komplex segítségnyújtással előmozdítani a következő célcsoportokkal: · alacsony iskolai végzettségűek; · pályakezdő álláskeresők és 25. életévüket be nem töltött álláskeresők; · 50. életévüket betöltött álláskeresők; · azok az álláskeresők, akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek; illetve gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesültek, vagy jelenleg is részesülnek; · foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak; · tartósan munkanélküliek vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek.
31
2011.05.01-2013.12.31-ig 4.155 fő vált a program résztvevőjévé, ez négy éves programtervünk 84,93%-os megvalósítását jelenti. 2013-ben 1686 fő bevonása teljesült, melyek közül 209 fő vallotta magát roma származásúnak. A programban résztvevők 12,92%-a (537 fő) az alacsony iskolai végzettségűek, 32,97%-a (1370 fő) a pályakezdők és 25 év alattiak, 15,64%-a (650 fő) az 50 év felettiek, 2,41%-a (100 fő) a 12 hón belül GYES, GYED, GYET, GYÁS, ápolási díjban részesültek, 8,31%-a (345 fő) FHT-ban részesülők, valamint 27,75%-a (1153 fő) tartósan munkanélküliek és tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek közül került bevonásra. A megyei keret összege a teljes projektidőszakra vonatkozóan: 4.696.000.000,- Ft. A 2013. évre vállalt pénzügyi elkötelezettség: · működési költségek: 149.059.102,- Ft · támogatások: 935.215.179,- Ft. A projekt indulásától 2013. december 31-ig vállalt pénzügyi elkötelezettség összesen: · működési költségek: 340.842.280,- Ft · támogatások: 2.233.358.535,- Ft.
A TÁMOP 2.1.6-12/1-2012-0001 „Újra tanulok!” kiemelt projekt alapvető célja és működése
A projekt megvalósítási időszaka 2012.04.23 – 2015.04.22. Alapvető célja, hogy javuljon a felnőttek képzés iránti motivációja, illetve a képzés által nagyobb eséllyel juthassanak be, illetve vissza a munkaerőpiacra, valamint a foglalkoztatottak nagyobb eséllyel őrizhessék meg munkahelyüket. Célja továbbá a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása. A projekt konzorciumi formában működik, melynek vezetője a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, konzorciumi partnerek a megyei kormányhivatalok, akik feladatukat szakigazgatási szervükkel, a munkaügyi központokkal valósítják meg. Fejér megyében Kormánymegbízott Úr írásos megbízása alapján a projektben teljes körűen eljáró, és a költségvetésben rögzített mértékig kötelezettségvállaló a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Igazgatója. Kormánymegbízott Úr, mint a konzorciumi partner hivatalos képviselője a projekt Támogatási Szerződésének, illetve a projekthez kapcsolódó, az ESZA NKft. felé havonta benyújtandó kifizetési igényléseknek hivatalos aláírója. A projektnek külön célelszámolási számlája van a kormányhivatalnál, melyről mind a működési költségek, mind a projekt célcsoportjának nyújtott támogatások finanszírozva vannak.
32
A kormányhivatal és a munkaügyi központ között a projekthez kapcsolódó pénzügyi feladatok úgy kerültek megosztásra, hogy a Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében pénzügyi érvényesítéssel és ellenjegyzéssel rendelkezik, valamint az utalványrendeleteket minden esetben a Kormányhivatal készíti el. A projekt keretében végzett főbb pénzügyi feladatok: · előirányzatosítás kezdeményezése a bevételek terhére, · a működéshez szükséges eszközök beszerzésének előkészítése, · a működési számlák befogadása, illetőleg ellenőrzése, valamint összekészítése, · a támogatási számlák ellenőrzése, a szükséges összesítők és kimutatások elkészítése, · utalványrendeletek ellenőrzése, és utalás az ELECTRA utaló rendszeren keresztül, · naprakész kimutatások, számla-analitika, pénzforgalmi kimutatások vezetése, · a havi adatszolgáltatásokhoz szükséges kifizetési és kötelezettségvállalási összesítők elkészítése, · a kifizetési igénylések havonkénti benyújtása és az elszámolni kívánt költségek elektronikus (EMIR) és postai úton történő továbbítása.
A kormányhivatal részéről végzett főbb pénzügyi tevékenysége: · a beérkezett számlák Forrás SQL ügyviteli rendszerben történő rögzítése, · utalványrendeletek elkészítése, · a kifizetéshez szükséges érvényesítési, és ellenjegyzési aláírások beszerzése, · a banki pénzforgalom könyvelése, · függő analitikák vezetése, · a TÁMOP projektek pénzügyi ügyintézőjével az általuk beadott kifizetési kérelmek alapján befolyt bevételek jogcímekre bontásának egyeztetése és továbbítása az előirányzatokat könyvelő kolléganő felé,
A projekt keretében jelenleg az 5. Támogatási Szerződésmódosítás van érvénybe, melynek alapján Fejér megyében 3753 főt kell a program végéig bevonni, és képzési támogatásban részesíteni. A megvalósításhoz közel 1,1 milliárd forint áll a rendelkezésünkre. E létszám magába foglalja a 2013. évi téli közfoglalkoztatás keretében képezni kívánt létszámot is. A projekt szakmai alapjait a Megvalósulási Tanulmány képezi, és a végrehajtáshoz kapcsolódó feladatokat alapvetően a Konzorciumvezető által kiadott Szakmai Eljárásrend szabályozza. A projekt célcsoportjai – foglalkoztatási helyzetüktől függetlenül – azok a tankötelezettségüket teljesített, de öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért felnőtt személyek, akik megfelelnek az alábbi feltételek valamelyikének: 1. nyilvántartott álláskereső; 2. munkaviszonyban álló; 3. közfoglalkoztatott;
33
4. egyéb (inaktív, önfoglalkoztatott stb..) Mindezeken belül a képzés célja szerint: · rendelkeznek legalább 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal és a projekt keretében fejezik be az általános iskolát; · nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de a projekt keretében megszerzik a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciákat; · az első szakképzettséget szerzik meg; · munkaerő-piaci igényre/hiányszakmára épülő magasabb szintű szakképzettséget szereznek; · elavult szakmával rendelkeznek, és új (rész) szakképzettséget szereznek; · munkáltatói igényre épülő, a munkavégzéshez szükséges kompetenciát szerzik meg;
A projekt elvárását mutató indikátorok (a 4-es és 5-ös Támogatási Szerződésmódosítás alapján):
Megyei indikátorok/mutatók Képzésbe bevont személyek száma a bevontak közül roma származású A képzést sikeresen befejezők száma
Megyei célérték 2015. április 22-ig (fő) (4.szerződés)
Teljesítés 2013.szeptember 30.
Megyei célérték 2015. április 22-ig (fő) (5. szerződés)
Teljesítés 2014.01.31-ig
744
699
3753
3625
61
72
274
547
635
470
2515
674
A Szakmai Eljárásrendet követve, megyei szinten az alábbi főbb tevékenységek valósulnak meg: · képzések szervezése, Integrált Rendszerben történő rögzítése, kezelése, · az ügyfelek felkeresése, képzésbe vonása, · kirendeltségi képzési ügyintézőkkel folyamatos kapcsolattartás, és információnyújtás, · az ügyfelekkel kötött Támogatási Szerződések iratalapú elkészítése, · ügyfél-analitika készítése, karbantartása, · az ügyfelek mentorálása, képzésben tartása,
34
· a mezőgazdasági start közfoglalkoztatási mintaprogramokhoz kapcsolódó képzések, valamint a téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó intenzív képzések számláinak kezelése, Integrált Rendszerben történő rögzítése, · napi, heti és havi statisztikák készítése, A nyolc kirendeltségen dolgozó képzési ügyintézők alapvető feladata a projekthez köthetően, az ügyfelekkel kötött Támogatási Szerződések rögzítése az Integrált Rendszerben, az ügyfelek projektdokumentációjának megküldése a megyei központba, valamint a keletkezett adatok rögzítése és továbbítása a megyei referensnek, valamint az egyéb képzések számláinak rögzítése az Integrált Rendszerben. A projekt keretében Fejér megyében a 4. számú Támogatási Szerződésmódosítás érvényességi idejéig minden bevont ügyfél mentori szolgáltatásban és 100%-os képzési támogatásban részesült, valamint egyszeri támogatásra is jogosultak voltak a sikeres vizsgabizonyítvány alapján. Az egyszeri támogatás összege a képzési óraszám függvényében került meghatározásra: 1 - 150 óra között: 50.000 Ft /fő 151-500 óra között: 75.000 Ft/ fő 501 óra és afelett: 100.000 Ft/ fő
A 2013. decemberétől indult, téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó intenzív képzési szakaszba bevont közfoglalkoztatott ügyfelek a jelenleg érvényben lévő 5. sz. Támogatási Szerződésmódosítás, és Képzési eljárásrend alapján szintén 100%-os képzési támogatásban részesülnek, azonban egyszeri támogatást nem nyújtunk a projektből, ellenben az utazási költségeket 100%-ban finanszírozzuk, utazási utalványok és buszjegyek formájában. E képzések időtartama 2013. december 1. - 2014. március 31. A téli intenzív képzési szakasz elindulását megelőzően a projektben 4 fő állt alkalmazásban. 2 mentor, 1 megyei pénzügyi referens és 1 megyei szakmai referens. A megnövekedett feladatok sikeres ellátása érdekében az 5. számú Támogatási Szerződésmódosítás alapján további 8 mentort és 7 szakmai asszisztenst foglalkoztatunk, akiknek jogviszonya 8 hónapra szól.
TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 projekt jelenlegi pénzügyi helyzete Fejér Megyei Kormányhivatal költségvetési keretösszege: Működés: Támogatás: - ebből téli közfoglalkoztatás intenzív képzéséhez kapcsolódó
1 052 687 224 Ft
2014. január 31-ig kifizetett összeg
Kötelezettségvállalás
233 155 728 Ft 819 531 496 Ft
48 380 201 Ft 285 406 665 Ft
102 632 152 Ft 438 877 464 Ft
642 909 076 Ft
139 064 941 Ft
381 961 103 Ft
35
támogatási összeg:
5.3. Komplex munkaerő-piaci programok A konkrét programok bemutatása egyenként az alábbiak szerint: Első munkahely garancia központi munkaerő-piaci program A program célja: · a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja, · elősegíti a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlás biztosítását is azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók aktív életpályája alatt megszerzett széles körű tapasztalat és szaktudás átadására is, · megalapozza a Kormány „Munkahelyvédelmi Akcióterv” 25 év alattiakat érintő programelemét is, biztosítva a foglalkoztatás munkakipróbálási szakaszát. A program közvetlen célja: az egymásra épülő támogatások eredményeként a bevont 25 év alatti pályakezdők legalább 30%-ának a program befejezését követő 180. napon történő foglalkoztatása. A program célcsoportja: 25 év alatti pályakezdő álláskeresők, ezen belül kiemelten · a szakképzetlenek vagy · a tartós álláskeresők. A program kezdete és vége: 2013. március 01. - 2013. december 31. A program tervezett költsége: 160.212.000,- Ft/230 fő (központi költségtervezési táblázat alapján), de a program összköltsége az NGM módosítását követően 80.106.000,- Ft/115 fő lett. 2013. 12.31-ig ténylegesen felhasznált összeg: 75.652.255,-Ft. Áthúzódó: 172.357,- Ft. Megjegyzés: Fejér megyében e programra, a program 2013. 07.01-ei TÁMOP-ba integrálását követően összesen 80.106.000,-Ft állt rendelkezésre. A keret terhére 75.824.612,- Ft kötelezettséget vállaltunk, ez 94,6%-os lekötöttséget jelent, amelyből 75.652.255,- Ft került kifizetésre 2013ban. 172.357,- Ft kifizetése 2014. évre húzódott át. Támogatott létszám 135 fő. Év közben a meghiúsulásokból ismételten bevontunk 6 főt. A program így mindösszesen 141 fő pályakezdő számára teremtette meg a foglalkoztatás lehetőségét. A program létszámindikátorai: bevontak száma: 159 fő
36
szolgáltatást igénybevevők száma: 159 fő képzésbe vontak száma: nem képezte a program elemét bérköltség támogatást állapítottak meg: 141 fő számára ( a foglalkoztatás megkezdése előtt meghiúsult 24 fő) mobilitási támogatásban részesültek száma: 5 fő a képzést sikeresen befejezők száma: nem képezte a program elemét a programot sikeresen befejezők száma: 141 fő a program befejezését követően 180. napon támogatással foglalkoztatottak száma: a hatékonyságvizsgálat/monitoring nem képezte a program kötelező részét, iratminta nem állt rendelkezésre támogatás nélkül foglalkoztatottak száma: a hatékonyságvizsgálat/monitoring nem képezte a program részét, iratminta nem állt rendelkezésre „A nők 40 év szolgálati jogviszonyának megszerzésének elősegítése” elnevezésű központi munkaerő-piaci program A program célja: Az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezési, elhelyezkedési esélyekkel nem rendelkező nők munkajövedelemhez juttatása és ezzel együtt a nyugdíjba vonuláshoz szükséges hiányzó szolgálati idő megszerzése. A program áttételes célja a nyilvántartott álláskeresők számának csökkentése is volt. A program célcsoportja: A legalább 6 hónapja az NFSZ nyilvántartásában szereplő 55 év fölötti álláskereső nők közül azok, akiknek a teljes öregségi nyugdíjra való jogosultságához megszerzendő 40 év szolgálati jogviszonyhoz legfeljebb 12 hónap szolgálati ideje hiányzik. A program kezdete és vége: 2013. október 15 - 2013. december 31. A munkaerő-piaci program (első változata) 2013. október 15-től 2014. december 31-ig tartott. Ezen belül a programba vonásra és a program terhére történő kötelezettségvállalásra kizárólag 2013. év során, november 1-től december 31-ig volt lehetőség. A program tervezett költsége: A program a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze 2013. évi központi kerete terhére kerül megvalósításra. A program teljes költsége 1,54 milliárd Ft. Megyei pénzügyi keret: 113 836 484,- Ft. Megyei keret 2013. évre: 5 122 642,- Ft.
37
Megyei keret 2014. évre: 108 713 842,- Ft. A program létszámindikátorai: A bevonható létszám meghatározására az álláskeresési nyilvántartásban szereplő 55 év feletti nők 2013. I-VIII. havi záró összlétszámához viszonyított megyei aránya alapján került sor. Ennek megfelelően a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja illetékességi területén összesen 74 fő bevonását irányozták elő. A program keretében adható támogatások: ·
Munkaerő-piaci szolgáltatás
A program keretében a munkaügyi központ (kirendeltség) biztosított a célcsoportba tartozó álláskereső nők számára egyéni szükséglet alapján motivációs tréninget, továbbá munkaerőpiaci és foglalkozási információnyújtással támogatta az álláskeresésüket. ·
Bérköltség támogatás
A program keretében a munkaadók számára a célcsoportba tartozó nők munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és a ténylegesen megfizetésre kerülő szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100 %-a került megtérítésre. Tekintettel arra, hogy a programba csak a legalább 6 hónapja álláskereső volt bevonható, valamint arra, hogy a tartós munkanélküli foglalkoztatásához a munkáltató teljes szociális adókedvezményt érvényesíthet 100.000,- Ft munkabér összegéig, így a programban csak az e fölötti munkabérre eső szociális hozzájárulási adó volt megtéríthető.
A támogatás megállapítása során havi munkabérként legfeljebb a garantált bérminimum 125%át, azaz legfeljebb 142.500,- Ft-ot lehetett figyelembe venni. A fentiek alapján így a támogatás havi összege személyenként nem haladhatta meg a 153.975,Ft-ot, a támogatás teljes idejére vetítve az 1.539.750,- Ft-ot. A támogatás időtartama egyénenként legfeljebb 10 hónap lehetett, ugyanakkor nem lehetett több mint a 40 év szolgálati viszony megszerzéséhez hiányzó hónapok száma. A program e változatában a támogatás mellett a munkáltatónak 2 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kellett vállalni. A program sikeressége érdekében megtett intézkedéseink: A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a „A nők 40 év szolgálati jogviszonyának megszerzésének elősegítése” elnevezésű központi munkaerő-piaci program keretein belül folyamatos és kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által előirányzott, 74 programba vonható főt „megtalálja”, felkutassa.
38
Elsőként a programtervben is szerepeltetett, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő (továbbiakban: NYES)-, és a program további paramétereinek is megfelelő személyeket céloztuk meg, tekintettel arra, hogy a szolgálati idő ismerete a NYES megállapításának feltétele. Nyilvántartásunk-, és a többszörös előzetes szűrés alapján 184 fő maradt (a 310 főből), akinek, szolgálati idejének ismerete tükrében feltételezhettük, hogy a programba vonás feltételeinek minden szempontból megfelelhet. A kirendeltségek valamennyi NYES-ben részesülő ügyfél ügyiratában lévő NYUFIG határozatot átnéztek, de a határozatban szerepeltetett jogosultsági idő alapján és összességében a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő alapján csak 1 ügyfél volt, akinek kevesebb, mint 1 év szolgálati ideje hiányzott a kedvezményes nyugdíj igénybevételéhez. A Kirendeltségek a határozatok áttekintésével párhuzamosan a központ által elkészített tájékoztató leveleket is megküldték nemcsak az ügyfelek-, de a lehetséges foglalkoztatók, így az önkormányzatok számára is. Mindemellett a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködő segítségét is kértük, hogy honlapjukon szerepeltethessük a program sajtóanyagát és a munkáltatóknak szóló tájékoztató levelet. Tekintettel arra, hogy a NYES-ben részesülő ügyfelek között csak egy fő felelt meg a programba vonás feltételeinek, felvettük a kapcsolatot az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának igazgatójával, hogy segítségét, együttműködését kérjük a program célcsoportjának elérése érdekében – szem előtt tartva a 2013. december 31-éig tartó programba vonás lehetőségét, határidejét. Az egyeztetés keretében informális tájékoztatást kértünk a szakigazgatási szervtől, hogy Ők is tekintsék át a NYES-ben részesülők listáját. A NYES-ben részesülő ügyfeleken kívül olyan célcsoport leválogatását is elvégeztük az Integrált Rendszerben, akik legalább 6 hónapja álláskeresők és 58-60 év közöttiek, de nem volt tudomásunk arról, hogy benyújtottak-e szolgálati idő iránti elismerési kérelmet vagy esetleg már rendelkeznek is ezzel. Ezen ügyfelek programról való tájékoztatása valamint adataik előzetes véleményezésre történő megküldése az ügyfelek szolgálati/jogosultsági idejére tekintettel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére megtörtént. Összességében, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság véleményezése valamint a kirendeltségi kollégák ezen potenciális ügyfelekkel történő kapcsolatfelvételét követően, majd az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges adategyeztetési igény eredményeként 5 fő felelt meg teljes körűen a programban történő részvétel feltételeinek. Az 5 fő összesen 3 kirendeltség illetékességét érintette. 2013 decemberében ismételt megkereséssel/informális tájékoztatáskéréssel éltünk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, megküldve egy 55-58 év közötti nőket tartalmazó listát, amely 728 főt tartalmazott. Az 55-58. év közötti nők leválogatásának célja az volt, hogy minél jobban szélesítsük a potenciálisan bevonható ügyfelek körét, vizsgálva azok megfelelőségét is. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól érkezett válasz egyértelmű utalást tartalmazott arra vonatkozólag, hogy a vizsgálat lefolytatása a 728 fő esetében érdemleges eredményre nem vezetne.
39
Fejér megyében 2013-ban a programba ténylegesen bevont létszám: 2 fő ·
A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség részéről: 1 fő A támogatás időtartama: 2013. 12. 18 - 2014. 07.06. Kötelezettségvállalás összege: 670.605,-Ft
·
A Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség részéről: 1 fő A támogatás időtartama: 2013.12.23-2014.09.29. Kötelezettségvállalás összege: 1.409.935,- Ft.
Kötelezettségvállalás összesen: 2.080.540,- Ft volt. A programba vonás meghiúsulásának okai voltak többek között, a programba vonás feltételeként meghatározott 6 hónap regisztrációs idő hiánya, továbbá a megfelelő munkáltató megkeresése (pl. az ügyfél munkahelyre történő eljutásának nehézsége, hiszen a programnak nem része az utazási támogatás) valamint több ügyfél az egészségi állapotára hivatkozva nem tudott a program résztvevőjévé válni. NYÁRI DIÁKMUNKA ELŐSEGÍTÉSE elnevezésű központi munkaerő-piaci program
A programindítás célja az volt, hogy az inaktív fiatalok száma ne növekedjen tovább. A program ennek megfelelően – prevenciós jelleggel-, már diákkorban elő kívánta segíteni a fiatalok munkához jutását és ezzel a korai munkatapasztalat mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is. I.
A program célcsoportja
A program célcsoportjába azok a fiatalok tartoztak, akik: - nappali tagozaton tanuló diákok, - a program kezdő időpontjában idősebbek 16 évnél, de a program befejezésekor sem töltik még be a 25. életévüket, - közvetítést kérőként kérték nyilvántartásba vételüket, - foglalkoztatásra irányuló, vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendelkeznek. II. A program elemei 1. Munkaerő-piaci szolgáltatások A munkaügyi központ a program keretében a közvetítést kérőként regisztrált diákok számára általános és a helyi sajátosságokra is kitérő munkaerő-piaci információt nyújtott. Ezt követően a beérkezett munkaerőigények alapján munkaerő közvetítést végzett a legoptimálisabb elhelyezés érdekében. 2. A foglalkoztatást elősegítő bérköltség támogatás
40
Tekintettel arra, hogy a diákok csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban foglalkoztathatóak, ennek megfelelően támogatás az önkormányzatok, önkormányzati fenntartású intézmények, számára csak a munkaviszony keretében történő foglalkoztatáshoz volt nyújtható. A foglalkoztatás támogatása legfeljebb két hónapra, maximuma bérköltség 100 %-áig, de teljes munkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100.000,- Ft/fő/hó (a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében csak a kötelező legkisebb munkabér összegéig) volt megállapítható. Szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum biztosítása részmunkaidő alkalmazásával történhetett. Tekintettel arra, hogy a célcsoport tagjai a program befejezésekor is 25 év alattiak maradtak, esetükben a munkáltató érvényesíteni tudta a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtott kedvezményt, azaz e körben szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem keletkezett. III. A támogatás időtartama A program 2013. június 15-től 2013. augusztus 31-ig tartott. A program keretében kötelezettséget vállalni csak a 2013. augusztus 31-ig befejeződő foglalkoztatásra vonatkozóan lehetett.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap országos szinten 1,5 Mrd Ft-ot különített el a központi alaprész terhére. A munkaügyi központ illetékességi területén összesen 76 munkáltatóval sikerült hatósági szerződést kötni, ami 808 fős bevont létszámot eredményezett. A program megvalósítására 76 M Ft állt Fejér megyében rendelkezésre, amelyből a kötelezettségvállalással terhelt keret 74.821.043,-Ft volt és 1.178.957,-Ft felhasználható szabad keret mutatkozott.
5.4. Közfoglalkoztatás 5.4.1. Országos közfoglalkoztatási program Az országos közfoglalkoztatási program keretében elsősorban állami feladatok ellátására, „vis major” helyzetek kezelésére van lehetőség, jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogó programok keretében: ár- és belvíz védelem, csatornák, védelmi művek tisztítása, karbantartása, iszapkiszedés, nádirtás, földmunkavégzés, erdészeti utak, séta és turista utak karbantartása, erdőtelepítések, erdők tisztítása, ápolása, fák nyesése, erdőművelési munkák, allergén növények irtása, természetvédelmi munkálatok. A program keretében vissza nem térítendő támogatás nyújtható a munkabér és járulékai legfeljebb 100%-nak erejéig (munkabérként a közfoglalkoztatási bér illetve a közfoglalkoztatási garantált bér figyelembevételével), valamint a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek megtérítésére. Ez a munkabér és járulékainak 20%-t érheti el, továbbá 100 fő foglalkoztatása felett a támogatás 3%-a szervezési költségként is elszámolható. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott létszám egy része képzésben vehet részt, amely lehetővé teszi a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítását, és elősegíti, hogy a későbbiek folyamán az elsődleges munkaerőpiacon könnyebben el tudjanak helyezkedni. Vonatkozó jogszabályok: · A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény
41
· ·
A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. Rendelet
2013-ben az alábbi közfoglalkoztatók részvételével valósultak meg országos közfoglalkoztatási programok: · · · · ·
Állami tulajdonú erdészeti részvénytársaság (1 program) Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (1 országos közfoglalkoztatási program + 1 országos mintaprogram) Magyar Honvédség, Országos Rendőr-főkapitányság, Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (1+1+1 program) Vízi társulatok (6 program) Magánerdő-gazdálkodók (2 program)
A beérkezett 14 kérelem mindegyikét támogatási döntésben részesítette a Belügyminisztérium, ebből 1 program, a vízügyi igazgatóság országos mintaprogramja hiúsult meg. A programok összesen 1882 fő átlaglétszám bevonásával valósultak meg. A legtöbb program esetében előleg folyósítása történt; 1 havi bér- és járulékköltség valamint a közvetlen költségek 70%-a mértékéig. A program 2013. évi módosított kerete 1.623.979.603,-Ft, melyből kötelezettségvállalással lekötött 1.552.948.089,-Ft. Felhasználható 2013. évi szabad keret: 71.031.514,-Ft. 2013. évi keretlekötöttség: 95,6%. 2013. évi tényleges kifizetés: 1.442.034.980,- Ft, azaz a kötelezettség 92,9 %-a került kiutalásra. Ellenőrzések tapasztalatai: Az országos közfoglalkoztatóknál 26 esetben volt ellenőrzés a munkaügyi központba benyújtott elszámolásokra vonatkozóan. Az elszámolásoknál a bérelszámolásokat a becsatolt bérjegyzékek alapján ellenőriztük. Eltéréseket a korrekciók miatt találtunk. 2013. október hónaptól a MÁK számfejtése miatt a hiányzások esetében a korrekciókat módosítani kellett. A közfoglalkoztatók a bérjegyzékekhez becsatolták a kifizetésekről szóló bizonylatok másolatát is. A közvetlen költségek esetében az eredeti számlák alapján történt az ellenőrzés. A hatósági szerződésben foglaltaknak megfelelően számolták el a költségeket. A számfejtések során az előlegek kiutalása miatt fokozottan kellett figyelni az elszámolásokra, mert az IR csak egységesen tudja kezelni az előlegeket, tehát ha valamelyik költségnemben már meghaladták a kiadásokkal az előleget, akkor sem tudták az IR-ben még elszámolni, tehát „tolni„ kellett a számlákat. Az ellenőrzés során jelentős hiányosságokat nem tapasztaltunk.
5.4.2. Kistérségi Startmunka mintaprogram A Belügyminisztérium országos közfoglalkoztatási mintaprogramok indítását jelölte ki Fejér megye 3 hátrányos helyzetű kistérségében, az Abai, Enyingi és Sárbogárdi kistérségben. A
42
startmunkaprogramok forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap „Közfoglalkoztatás kiadásai” előirányzata. A kistérségi startmunka mintaprogramokban tervezett tevékenységek a 2012. évben bevezetett programelemekben valósíthatók meg, továbbá egy újabb programelemmel bővült, a helyi sajátosságokra épülő, értékteremtő, a közösségi szükségletet kielégítő, a település fejlődését elősegítő, egyedi programokkal. A startmunka mintaprogramokban a béren kívül a közvetlen költségek is teljes összegben támogatottak, így a munka- és védőruházat, a munkába járással kapcsolatos költségek, kis értékű- és nagy értékű tárgyi eszközök beszerzési költsége, valamint a felmerülő egyéb költségek. A mintaprogramokban résztvevők körében kiemelten kezelendő a mezőgazdaságban dolgozó közfoglalkoztatottak képzése, melynek forrását a 2013. évben is a TÁMOP 2.1.6. „Újra tanulok” konstrukció biztosítja. Vonatkozó jogszabályok: · A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény · A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet · A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. Rendelet
2013-ban valamennyi érintett 28 település részt vett 119 db program vonatkozásában az alábbi projektekben: · Mezőgazdasági, · Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás, · Mezőgazdasági utak, földutak karbantartása, · Illegális hulladéklerakók felszámolása, · Belvízelvezetés, · Közúthálózat javítása. Legkorábban 2013. március 1-től indultak a projektek, kizárólag a mezőgazdasági programok esetében húzódhattak át a projektek 2014. február 28-ig. A startmunka program keretében 2013-ban 1696 fő tervezett létszám alapján 2105 fő közfoglalkoztatására került sor. A programok miniszteri döntéssel megállapított támogatási kerete 1.773.613.567,-Ft, melyből 2013. évre kötelezettségvállalással lekötött 1.611.138.380,- Ft, azaz a 2013. évi keretlekötöttség: 90,8 %. 2013. évi tényleges kifizetés: 1.504.127.840,- Ft, azaz a kötelezettség 93,3 %-a került kiutalásra. Ellenőrzések tapasztalatai: START minta programok során ellenőriztük /36 esetben/ a projektekkel kapcsolatos iratanyagok meglétét, valamint a tervezett munkafolyamatok megvalósítását. A munkaszerződések esetében felhívtuk a figyelmet a 2012. évi I.tv. /Munka Törvénykönyve/ valamint a 2011. évi CVI.tv. –re történő hivatkozásra. Kértük, hogy 2014-ben már a szerződéseknél tüntessék fel a hivatkozást. A munkaköri leírások pontosítására 10 esetben
43
hívtuk fel a figyelmet, mivel a z elvégzendő feladatokat nem kellően részletezték. A munkavédelmi és tűzvédelmi napló vezetésénél 3 esetben kértük az előadások részletesebb kifejtését. A munkanaplót szinte minden önkormányzatnál kisebb-nagyobb hibákkal vezetik. Hiányoznak a munkavégzés helyének pontos megjelölései, a mennyiségi hivatkozások. Az eszközök pontos nyilvántartására 5 esetben hívtuk fel az önkormányzatok figyelmét. Összefoglalva, az ellenőrzések fő célja az volt, hogy az önkormányzatoknál a közfoglalkoztatással kapcsolatos munkaszerződések, munkaköri leírások, eszköznyilvántartások egy esetleges hatósági ellenőrzés során megfeleljenek. ·
Kistérségi „Plusz” startmunka program
A kiemelkedően eredményes közfoglalkoztatási programokat megvalósító önkormányzatokat a Belügyminisztérium kistérségi „Plusz” startmunka mintaprogram keretében további támogatásban részesítette. A „téli és egyéb értékteremtő” programelemének megvalósítására Fejér megyében 1 települést, Szabadhídvéget részesítette a Belügyminisztérium támogatásban. A miniszteri döntéssel megállapított 2013. évi keret nagysága 4.000.000,- Ft. A döntés alapján a program keretében nyújtott támogatásból az egyéb beruházáson felül a 2013. december 1- 2014. február 28. időszakban legalább 1 fő, legalább egy hónapig tartó közfoglalkoztatásának kell megvalósulnia.
5.4.3. Hagyományos közfoglalkoztatás A lakosságot, települést érintő közfeladat, vagy önként vállalt lakossági feladat ellátására, illetve közhasznú tevékenység folytatására állapítható meg a támogatás. 2013-ben a támogatási lehetőségek közül a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatás kapott prioritást, melyben a helyi és kisebbségi önkormányzatok, egyházak, és civil szervezetek által szervezett hagyományos közfoglalkoztatás esetében a támogatás mértéke a munkabér és járulékainak 70-100%-ig terjedhet, közvetlen költségként pedig a munkabér és járulékainak legfeljebb 20%-a támogatható. Foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként a munkaruha és védőeszköz költségei, munkába járás, munkásszállítás, valamint a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök (kis értékű és nagyobb értékű tárgyi eszközök) költségei számolhatók el. A támogatás elsősorban az FHT-ben részesülők foglalkoztatására nyújtható. A támogatás legfeljebb 12 hónapra nyújtható, határozott idejű, teljes munkaidős, napi 6-8 órás munkaviszony keretében lehet a munkavállalókat foglalkoztatni. Vonatkozó jogszabályok: · A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény · A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. Rendelet · A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. Rendelet Az önkormányzatok által szervezett hosszabb idejű közfoglalkoztatás keretein belül végzett főbb tevékenységek az önkormányzat területén:
44
· · · · · · ·
Közterületek gondozása, tisztán tartása Településrendezési feladatok ellátása Csapadékelvezető árkok, átereszek tisztítása, karbantartása Önkormányzati intézményekben kisebb volumenű javítási, karbantartási munkálatok Évszaknak megfelelően szabadban végzendő munkák elvégzése, síkosság-mentesítés Parlagfű-mentesítés A településen élő idős, elesett emberek mindennapi életének segítése (pl.ebéd házhoz szállítása)
Nem önkormányzati foglalkoztatóknál elsősorban Egyéb takarítói és kisegítő tevékenységek ellátása jellemző. A közfoglalkoztatottak állal elvégzett munka hozzájárul ahhoz hogy, ezen munkaadók jó színvonalon tudják ellátni feladataikat. Az előirányzott létszám teljesítése nem okozott gondot a kirendeltségek számára, az önkormányzatok az év elején megadott adatok alapján tervezték a foglalkoztatást. A meghiúsulások miatti költségmegtakarításokból újabb létszámok felvételére nyílt lehetőség, így az év közben felmerült igényeket ki tudták elégíteni. 2013. évben 804 db kérelem esetében történt szerződéskötés, 8813 fő közfoglalkoztatott bevonásával. A program 2013. évi módosított kerete 652.855.400,-Ft, melyből kötelezettségvállalással lekötött 630.397.653,- Ft. Felhasználható 2013. évi szabad keret: 22.457.747,- Ft. 2013. évi keretlekötöttség: 96,6 % 2013. évi tényleges kifizetés: 611.517.649,- Ft, azaz a kötelezettség 97 %-a került kiutalásra. ·
Téli közfoglalkoztatás
A kormány döntött a téli közfoglalkoztatás támogatásáról, valamint a szükséges források biztosításáról, a program kapcsán 2013 novemberétől 2014. április végéig a megyénkben 6597 fős létszámot kell közfoglalkoztatásba bevonni, mindezt oly módon, hogy ennek keretében 3085 fő képzésbe vonását is meg kell oldani 2013 decembere és 2014 március vége között. A téli közfoglalkoztatásban a megye minden települése érintett, a legnagyobb foglalkoztatók elsősorban az önkormányzatok, önkormányzati intézmények. Összességében megyénkben több mint 100 foglalkoztató kapcsolódott a programhoz, melyek tevékenységi palettája igen széles, jelen vannak országos, állami közfoglalkoztatók (MÁV, VADEX, KÖDUVÍZIG), egyházak, civil szervezetek, rehabilitációs foglalkoztatók, de más egyéb karitatív szervezetek is megjelentek. Téli hosszabb időtartamú foglalkoztatás 2013-ban 3365 fő tervezett létszámból 3317 fő került bevonásra. A program 2013. évi kerete: 658.821.665,-Ft, melyből kötelezettségvállalással lekötött 648.892.202,- Ft. 2013. évi keretlekötöttség: 98,5 % 2013. évi tényleges kifizetés: 573.643.704,- Ft, azaz a kötelezettség 88 %-a került kiutalásra. A legtöbb program esetében előleg folyósítása történt; 1 illetve 2 havi bér- és járulékköltség valamint a közvetlen költségek 70%-a mértékéig. Az átmeneti időszakban kiemelt szempont, hogy értékteremtéshez kapcsolódó foglalkoztatási formákat biztosítsanak a közfoglalkoztatók. Ilyen például a mezőgazdasági termékek fűtött fóliás, üvegházi termelése, feldolgozása, értékesítése, az önkormányzatok vagy azok
45
intézményeihez kapcsolódó szakipari, karbantartási, felújítási munkák elvégzése, valamint a szociális és lakossági szolgáltatások nyújtása. További pozitív tényező, hogy a téli közfoglalkoztatás indulásánál az önkormányzatoknál keletkező plusz adminisztrációs terhek enyhítésére, lehetőség volt növelni az adminisztrátori létszámokat. Téli országos közfoglalkoztatás Az országos közfoglalkoztatási program keretében 2013-ban 1434 fő tervezett létszámból 1230 fő került bevonásra. Tervezett képzésbe vontak száma 402 fő. A program 2013. évi kerete: 312.118.115,- Ft, melyből kötelezettségvállalással lekötött 312.118. 115,- Ft. A program 2014. évi kerete és kötelezettségvállalása 624.441.412,- Ft. A program esetében előleg folyósítása történt; 1 havi bér- és járulékköltség valamint a közvetlen költségek 70%-a mértékéig. A téli közfoglalkoztatás keretében az időjárási körülményektől függően nagyrészt a sás, nád kisvízi mederből történő eltávolítása, valamint a vízoldali meder rézsűjén megtelepedett cserje irtása a feladat. Fejér megyében kiemelten kezelik a Velencei-tavat, ahol a Vízügyi Igazgatósági és önkormányzati kezelésű partszakaszokon a szemét és uszadék eltávolítását, a partvédőmű javítását végzik. A jelzett feladatok kézimunka-, idő- és költségigényesek, melyek elvégzéséhez nagy segítséget jelent a közfoglalkoztatottak foglalkoztatása. Ezeken túlmenően a műemlékek jégmentesítéséért, a medrek hó- és jégtelenítéséért, a vízmércék jégtelenítéséért, illetve az épületek, az ár- és belvízvédelmi műtárgyak karbantartásáért, a vadkár elleni védekezésért is felelnek. A rendvédelmi szervek esetében az elvégzendő feladatok közé tartozik a hó-eltakarítás, parkok rendezése, épületek karbantartása, takarítása, tisztán tartása, valamint adminisztrációs feladatokban való részvétel.
5.4.4. Egyéb közfoglalkoztatási formák/programok ·
A rehabilitációs ellátásban részesülök közfoglalkoztatásba vonása
A rehabilitációs ellátásban részesülő ügyfelek elsősorban a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervvel működnek együtt, regisztrációnkban minimális számban szerepelnek. A kirendeltségeken a rehabilitációs ellátásban részesülők közfoglalkoztatásba bevonása csak abban az esetben történik, ha a munkáltatóval való előzetes egyeztetés során rehabilitációs ellátásban részesülő foglalkoztatási igénye felmerül. A kirendeltség által közvetített személyek elsősorban az FHT-ben részesülők köréből, valamint a nyilvántartott álláskeresők köréből kerülnek ki. A kirendeltségek visszajelzése és tapasztalata alapján elmondható, hogy a közfoglalkoztatás során ellátandó feladatok elsősorban jó fizikai és egészségi állapotot igényelnek, melyet megváltozott munkaképességű közfoglalkoztatottak nem tudnak ellátni. A rehabilitációs ellátásban részesülők közfoglalkoztatásba való közvetítési létszáma elenyésző éves szinten (2-3 fő esetében egyeztetnek az egyes kirendeltségek az NRSZH munkatársával). ·
Bio- és megújuló energiafelhasználás (kazán) startmunka mintaprogram
46
Az önkormányzati tulajdonú intézmények fűtési rendszerének korszerűsítése, a fűtési költségek csökkentése, valamint a közfoglalkoztatás növelése céljából, a 2011. évi bio- és megújuló energiafelhasználási startmunka mintaprogram sikereit figyelembe véve a Belügyminisztérium a program 2012. évben történő ismételt meghirdetése mellett döntött. A programok jellemzően 2013. október 31-ei, illetve 2013. november 30-ai dátummal fejeződtek be, melynek keretében a hátrányos helyzetű kistérségek települési önkormányzatai részesülhettek vissza nem térítendő támogatásban. A program 2013. évi kerete: 115.434.044,- Ft, melyből kötelezettségvállalással lekötött összeg: 105.774.724,- Ft, a 2013. évi tényleges kifizetés pedig: 105.774.724,- Ft. A program során 21 településen 34 db kazán beszerzése és 48 fő foglalkoztatása valósult meg. ·
Biztonságos adatkezelés, ellenőrzött iratmegsemmisítés startmunka mintaprogram
A biztonságos adatkezelés, ellenőrzött iratmegsemmisítés startmunka mintaprogram során támogatási kérelmet nyújthatott be önkormányzat és megyei kormányhivatal. Az irattári, irodai leselejtezett iratanyagok, papír- és műanyagalapú adathordozók szabályszerű kezelésének, térítésmentes, ellenőrzött megsemmisítésének rendszere az alábbi előnyöket biztosítja a program során: munkahelyteremtés a közfoglalkoztatásban, adatbiztonság a közigazgatásban, költségcsökkentés és környezetvédelem a működésben. A program 2013. évi kerete: 8.256.000,- Ft, melyből kötelezettségvállalással lekötött összeg: 8. 195.738,- Ft. A 2013. évi tényleges kifizetés pedig: 7.596.483,- Ft. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal esetében 31 fő, valamint a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében 12 fő foglalkoztatásának támogatása valósul meg a program során. ·
Műemlékek gondozása közfoglalkoztatási mintaprogram
A Kormány közfoglalkoztatási célkitűzéseivel összhangban került megvalósításra a Műemléki Közfoglalkoztatási Program, azokon a kiemelt helyszíneken, amelyeken szakmai szempontok ezt különösen indokolttá teszik. A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkárságával, valamint a Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Örökségvédelmi Főosztályával folytatott egyeztetések alapján a helyszínekért felelős önkormányzatok, illetve fenntartók nyújthatták be a vonatkozó jogszabályok alapján, az azokban foglalt feltételek szerint összeállított kérelmüket a műemlékek sajátosságának megfelelően. Fejér megye vonatkozásában Zichyújfalu Község Önkormányzata részesült támogatásban a Zichy Kastély felújítása projekt keretében. A program 2013. évi kerete: 15.576.221,- Ft, melyből kötelezettségvállalással lekötött összeg: 14.747.095,- Ft. A 2013. évi tényleges kifizetés pedig: 14.725.322,- Ft. A programnak köszönhetően 10 fő foglalkoztatása valósul meg. ·
Cecei rendőrőrs felújítása egyedi startmunka mintaprogram
Cece Nagyközségben évek óta nem üzemelt a rendőrőrs. Az önkormányzat tulajdonában álló épület állaga megromlott, felújításra szorult. A2013-as évben történt vezetői egyeztetéseken megállapodás született arról, hogy lehetőség adódik újra működtetni a községben a rendőrőrsöt,
47
amennyiben rendelkezésre áll megfelelő infrastruktúra. Ez a közbiztonság szempontjából nem csak Cecén, de az egész déli kistérségnek is nagyon fontos, a fokozódó bűnügyi esetek miatt. A rendőrőrs épületén szükséges belső, külső felújításokat, átalakításokat ennek a pályázatnak a segítségével valósítja meg az önkormányzat. További cél, hogy a projekt segítségével a település valamennyi FHT-ben részesülő lakosát helyben tudják foglalkoztatni, és visszaintegrálják a munka világába, újabb munkahelyet létesítsenek A program 2013. évi kerete: 7.744.196,- Ft, melyből kötelezettségvállalással lekötött összeg: 7.686.919,- Ft. A 2013. évi tényleges kifizetés pedig: 5.034.025,- Ft. A programnak köszönhetően 11 fő foglalkoztatása valósul meg.
5.5. Bérkompenzáció Az egyes ágazatokban működő munkáltatók által, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásról A támogatás célja A Kormány célja a munkahelyek megvédése, új munkahelyek minél nagyobb számban történő létrehozása, ugyanakkor a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum reálértékének megőrzése, lehetőség szerinti emelése. Ennek a célnak a megvalósítását szolgálja a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez nyújtott támogatás, azon 11 ágazatba tartozó (103/2013. (IV. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletben felsorolt ágazatok) munkáltatók számára, ahol magas a kötelező legkisebb munkabéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya, továbbá az adott ágazat foglalkoztatási helyzete és gazdasági körülményei azt indokolják. A támogatás elősegíti a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését. A támogatás célcsoportja: Az a munkáltató, amely a 2012. december 31. napjától 2013. június 30. napjáig terjedő időtartam alatt fő tevékenysége szerint a 103/2013. (IV. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletben felsorolt ágazatokban működött, illetve működik. A támogatás forrása A Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi keretéből „A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelés ágazati támogatása” előirányzatából biztosított 10 milliárd Ft. A támogatás időtartama A cég székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központja a támogatást 2013. január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egy összegben állapította meg és folyósította. A támogatás mértéke
48
A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatta meg a kötelező bérminimum 2012. december 31-én és 2013. január 1-én hatályos összege közötti különbözet, valamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvezményekkel csökkentett) szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegének 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany munkáltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kellett figyelembe venni. (A Kormányrendelet 2. sz. melléklete szerint.) Támogatás elszámolása A munkáltatónak a támogatás felhasználásáról 2013. augusztus 31-éig kellett elszámolnia. A munkáltató az elszámolást követő 15 napon belül volt köteles visszafizetni a felvett támogatásnak azt a részét, amelynek felvételére nem lett volna jogosult. Fejér megyében 9 munkáltató esetén volt szükséges a visszafizetés megállapítása, összesen 132.644 Ft,- került visszafizetésre. Fejér megyében a 2013. év során összesen 93 munkáltató nyújtotta be a kérelmet, amelyből 87et támogattunk. A támogatással érintett munkavállalói összlétszám: 710 fő volt A 2013. év során megítélt támogatás összege: 30.306.621,-Ft. Lényeges változás volt az előző évhez képest, hogy a 2013. évben a 103/2013. (IV.5.) Korm. rendelet által meghatározott munkáltatók köre (11 ágazat) szűkebb volt a 2012. évhez képest Vélelmezhetően ez oka annak, hogy az előző évhez képest a támogatással érintett munkavállalói létszám az idei évben lényegesen alacsonyabb volt (2012. évben: 2941 fő, 2013: 710 fő). A munkáltatók tekintetében viszont nincs ekkora különbség, 2012-ben 105 munkáltató nyújtott be a kérelmet, míg 2013-ban 93 munkáltató. Megfigyelhető, hogy a munkáltatók az idei év során többségében az egyéni vállalkozók, valamint a kisebb cégek közül kerültek ki.
5.6. Bérgarancia támogatása Az év során 95 db kérelem érkezett a központba. Hat kérelem illetékesség hiányában továbbításra került az eljárásra illetékességgel rendelkező munkaügyi központokhoz. Négy kérelem esetén a felszámoló a kérelmet visszavonta a határozathozatal előtt. Egy kérelem pedig elutasításra került, mert a felszámoló a hiánypótlási felszólításnak nem tett eleget, és jogszabályi feltételek hiánya miatt nem lehetett támogatást megállapító határozatot hozni. Tehát összesen 84 db kérelemnek helyt adó határozat készült 2013-ban. 72 felszámolás alatt álló gazdasági társaság munkavállalója számára került sor a támogatás kifizetésére, 10 cég esetében a felszámolási eljárás ideje alatt több ízben is. Kettő cégnél háromszor, 8 cégnél pedig két alkalommal fizettünk a Bérgarancia Alapból. A kifizetett teljes összeg az év során 191.147.663,-Ft volt. A 84 kérelem 292 fő számára biztosította az elmaradt járandóság kifizetését. Azonban 27 kérelem esetén 66 fő számára nem tudtuk kifizetni a teljes tartozást, mivel az ő esetükben a bér-, és végkielégítés tartozás meghaladta a támogatásként megszabott maximális mértéket. A ki nem fizethető összeg elérte a 74,2 millió forintot. Két felszámolás alatt álló gazdasági társaság esetében élt a felszámoló azzal a lehetőséggel, hogy az egy éven túl elhúzódó eljárás alatt a Bérgarancia Alapról szóló törvény 7.§ (2)
49
bekezdése alapján további támogatást kérhetett. Ebben az esetben két kérelemre, 2 főt érintően további 831.400,-Ft került kifizetésre. 2013-ban a 84 felszámolás alá vont cégből 3 tudta teljes mértékben, kettő cég pedig részben teljesíteni a fennálló bérgarancia tartozását összesen 6.475.523,- Ft értékben. 2013. évben a kifizetett támogatások ellenőrzésére – a személyi feltételek hiánya miatt - nem került sor.
6. Helyi, térségi munkaerő-piaci szerep erősítése érdekében végzett tevékenység – térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok, munkaadói együttműködések. 6.1. Együttműködés a magán-munkaerőkölcsönző és közvetítő cégekkel A kölcsönzőkkel és közvetítőkkel való kapcsolat kiegyensúlyozott, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a nagyobb – ipari parkokban lévő - munkáltatók, különösen a külföldi tulajdonú cégek kölcsönzőkön keresztül szerzik be a munkaerőt. Különösen igaz ez a nagyobb létszámú fizikai munkakörök esetén. A kirendeltségek ebben az esetben is értesítik a regisztrációban lévő, a célcsoportnak megfelelő álláskeresőket. A munkáltatói kapcsolattartás során azoknak a munkáltatóknak is felajánljuk a kiválasztás lehetőségét illetve a csoportos berendelést, akik egyébként kölcsönzőkkel dolgoztatnak. A kölcsönzők endszeresen adnak be munkaerőigényt, amire közvetítések történek. A kölcsöntők számának alakulása a tavalyi évhez képest tendenciájában nem mutat változást. Jellemző módon a multicégek részére olyan nagy kölcsönző cégek adják a munkaerőt, amelyek budapesti székhellyel rendelkeznek, Fejérben csak telephelyük van (ADECCO, Manpower, Trenkwalder, stb.)
6.2.
Együttműködés érdekképviseletekkel, kamarákkal, iskolákkal,
civil szervezetekkel Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara / Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara Szervezetünk rendszeres kapcsolatot ápol a Fejér Megyei- és a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarával. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több esetben hívta meg szervezetünket előadóként, segítve ezzel a nyilvántartásunkban szereplő álláskereső ügyfelek mielőbbi elhelyezéséhez kiajánlható támogatási lehetőségeink ismertetését, ill. egyéb-, az álláskeresők után igénybe vehető kedvezmények ismertetését. E jó szakmai kapcsolat révén több olyan munkáltatóhoz is eljutottak a Kirendeltségek, amelyek pl. az Új Széchenyi Terv keretében nyert pályázatukhoz kapcsolódóan, létszámbővítési kötelezettséggel bírtak és regisztrált álláskeresőkkel kívánták a létrehozott álláshelyeket feltölteni. Mindemellett a Fejér Megyei Kereskedelmei és Iparkamara több, általa irányított/szervezett programhoz is meghívott bennünket. Ilyen volt pl. 2013 novemberében egy szakmaismereti
50
vetélkedő döntőjének megnyitása vagy év elején, februárban felszólalóként a pályaválasztással összefüggő ülésen történő részvétel biztosítása. Partneri az együttműködés abban is, hogy amennyiben szervezetünket érintően kiemelkedő jelentőségű pályázat jelenik meg vagy program indul el – 2013-ban ilyen volt többek között az EMG, a „NŐK 40” program és a munkahelyteremtő beruházási támogatásra kiírt pályázat, vagy több ízben szerveztük a Munkáltatói Fórumainkat – akkor a Kamara lehetőséget kínált fel, hogy a programokkal kapcsolatos tájékoztató, meghívó a honlapjukon megjelenjen. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarával való jó szakmai kapcsolat is hosszú évekre vezethető vissza. A Dunaújvárosi Járási Munkaügyi Kirendeltség vezetője nagyon szoros kapcsolatot ápol a Kamarával, ebből fakadóan minden évben a Kamara nagyterme biztosít helyszínt a Munkáltatói Fórumainknak; legyen ez az év elején indítandó programokról, pályázatokról, jogszabályi változásokról szóló tájékoztató előadás, vagy az augusztus végén megrendezésre került, kifejezetten a Virtuális Munkaerőpiac Portál használatát ajánló fórumunk is. Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) A Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2013. december 6-án rendezte meg Tatán a Közép-dunántúli üzletfejlesztési szervezetek találkozóját, ahol szervezetünk 10 perces hozzászólás keretében tájékoztatta a jelenlévőket a munkaerő-piaci adatok hozzáférésének lehetőségéről és az adatok tartalmáról, valamint azokról a szolgáltatásokról, amelyeket a Munkaügyi Központ a KKV-k részére nyújt. Eseti jelleggel a Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetői tárgyalások eredményes lebonyolítása érdekében adatszolgáltatást is kér tőlünk a nyilvántartásunkban lévő, általa megadott képzettségi állomány(ok)ra vonatkozóan.
Civil szervezetekkel való együttműködés Általánosságban elmondható, hogy a civil szervezetekkel való együttműködéseink tartalmilag az alábbi tevékenységekre, szolgáltatásokra terjednek ki: · ügyfelek számára munkaerő-piaci információ nyújtása, · projekt által biztosított szóróanyagok átadása az ügyfelek részére, · a projekt célcsoportjának elérésében nyújtott segítség (pl. nyilvántartásból történő leválogatás); · eseti jelleggel tájékoztató fórumokon történő tájékoztatás, előadás biztosítása; · támogatások igénybevehetéséről nyújtott információk a célcsoport számára;
Tájékoztató előadás megtartására a 2013. évben több alkalommal is lehetőség nyílt, többek között: · A Fejér Megyei Civil Információs Centrum 2013. szeptember 30-ára szervezett konferenciáján a „Hátrányos helyzetűek és a foglalkoztatás” témakörében kérte fel
51
·
·
·
szervezetünket tájékoztató előadás megtartására az aktuális támogatási lehetőségek ismertetésével (NFA DecFA, TÁMOP 1.1.2). A munkaügyi központ, segítő közreműködésével hozzájárult a SZITI Szociális Egyesület által megvalósított „Fiatalok Fehérvárért – Pályakezdő munkanélküliek bevonása közösségi feladatok ellátásába” elnevezésű, az Európai Unió által támogatott projekt eredményeihez, 20 fiatal elhelyezkedési esélyeinek növeléséhez. Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Fehérvári Civil Központ Nonprofit Kft-vel és a Fejér Megyei Roma Reintegrációs Információs és Tanácsadó Egyesülettel konzorciumi partnerségben megvalósított, a Fejér Megyei Paktum támogatása elnevezésű projektjében több alkalommal is előadóként volt jelen az év folyamán. Az MSZOSZ Nőképviselete 2013. november 15-én a „Nők munka nélkül” elnevezésű konferenciáján a nők munkaerő-piaci helyzetéről és az aktuális támogatási lehetőségekről (kiemelten a „NŐK 40” programról) kérte fel szervezetünket tájékoztató előadás megtartására.
A Humán Szolgáltatási csoport kollégái részvételével: · a Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának felkérésére 2013. májusban állami gondozott fiatalok számára tartottunk pályaorientációs csoportfoglalkozást 3 alkalommal (10-12 fő/csoport); · részt vettünk tanácsadóként a Hiemer Házban megrendezett Munka világa elnevezésű rendezvényen; · szervezetünk bekapcsolódott a Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű programba támogatói csoporttagként;
Egyéb · 2013. június 19-én Együttműködési megállapodás jött létre a FMKH Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv és a FMKH Munkaügyi Központja között; az Együttműködési Megállapodás 5.2 pontja szerint a járási munkaügyi kirendeltségek heti rendszerességgel elektronikus úton megküldik az RSZSZ kijelölt kapcsolattartója számára az aktualizált állásajánlati listát, amelynek keretében megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását teszi lehetővé a munkáltató. Együttműködés általános- és középiskolákkal Általános és középiskolákkal rendszeres kapcsolatot tartunk fenn, hiszen az ősszel megrendezésre kerülő Pályaválasztási Kiállítás kapcsán már februárban kezdődik a szervezéssel kapcsolatos feladatok lebonyolítása (bővebben a 4.3 pontban).
6.3.
Munkáltatói kapcsolattartás
52
A munkáltatói kapcsolattartó munkakörben foglalkoztatott tevékenységei a munkáltatói kapcsolattartással összefüggésben
kapcsolattartó
kollégák
Megjegyzés: 2011-ben a megyei felállással összefüggő szervezeti átalakulások-, valamint a 2012-ben végrehajtott kormányzati létszámcsökkentés következményeként szervezetünknél jelenleg nincs olyan kolléga, aki kizárólagosan csak munkáltatói kapcsolattartó munkakörben van foglalkoztatva. Ez a munkakör kapcsolt munkakörként jelenik meg vagy valamely aktív eszközzel foglalkozó kolléga munkaköréhez-, vagy a közvetítéssel (is) foglalkozó kolléga munkaköréhez illeszkedően. A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a munkáltatói kapcsolattartással összefüggésben célul tűzte ki a munkáltatókkal történő kapcsolatok hatékonyságának, és minőségének javítását, a közvetítési szolgáltatás színvonalának és eredményességének javítását, annak érdekében, hogy minél több, a nyilvántartásunkban szereplő álláskeresőt - a munkáltatók igényét szem előtt tartva - tudjunk kiközvetíteni. 2013-ban összességében, a munkáltatói kapcsolattartásnál az alábbi kapcsolattartási módokat alkalmaztuk: · munkáltatók személyes felkeresése előzetesen egyeztetett időpont alapján A munkáltatói kapcsolattartó a munkaadók részére összeállított tájékoztatóban leírt támogatásokról, kedvezményekről, aktuális munkaerő-piaci helyzetről… stb. nyújt bővebb információt. · a munkáltatók telefonon keresztül történő megkeresése és annak eredményeként a tájékoztató anyag megküldése. · a munkáltató személyesen keresi fel a járási munkaügyi kirendeltség munkáltatói kapcsolattartásra kijelölt kollégáját A lefolytatott tárgyalás/megbeszélés eredményeként a munkáltatói kapcsolattartó lényeges új információt tár fel, illetve a személyes konzultáció eredményeként a munkáltató biztosítja őt arról, hogy fogadja az eseti jelleggel és/vagy rendszeresen megküldött tájékoztató anyagainkat, kérésünkre közreműködik a partner elégedettségi felmérésben, érdeklődést mutat Munkáltatói fórumaink iránt, ezzel kapcsolatban fogadja meghívóinkat, fórumainkon képviselteti magát, szervezett Állásbörzére fogadja felkérésünket, meghívásunkat...stb. · Munkáltatói Fórumok lebonyolítása · Alkalmi jelleggel – évente egyszer - a munkáltatókat elégedettségi kérdőív kitöltésére ösztönözzük. Ez számunkra is fontos visszajelzés a tevékenységünkkel kapcsolatos szolgáltatásaink minősége, annak javíthatósága érdekében. · Eseti jelleggel a megyei munkáltatókat egy évben a következő évi munkaerő-piaci prognózis összeállítása kapcsán is felkeresik a Kirendeltségek. · HÍRLEVÉL, egyéb tájékoztató anyagok készítése (pl. az ISD Dunaferr Zrt. létszámleépítésben érintett munkavállalóik számára tájékoztató anyag került összeállításra az álláskeresési ellátásokról, azok időtartamáról, szüneteltetéséről...stb.) Tapasztalataink azt mutatják, hogy a személyes kapcsolattartás az egyik leghatékonyabb eszköz és a legbiztosabb alapjául szolgál a munkaerő-piaci folyamatok előmozdításának, a foglalkoztatási szint növelésének, főként, ha a munkáltató igényeit magas színvonalon és rövid időn belül tudjuk kielégíteni. A személyes interakció kínálja a legtöbb lehetőséget arra, hogy
53
„megnyerjük” a munkáltatót - ez nagyban nyújt alapot hosszútávon a kölcsönös szakmai együttműködésre. A 6/2013. sz. Igazgatói utasításban foglaltak szerint célul tűztük ki, hogy a kirendeltségek – különösen a munkáltatói kapcsolattartók – munkáját elő kívánjuk segíteni szakmai anyagok, információk folyamatos aktualizálásával, Hírlevél küldésével; A Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály 2013. év elején készített Tájékoztató csomagja az alábbi információkat tartalmazta: 1. A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának és a Fejér Megyei Kormányhivatal járási munkaügyi kirendeltségeinek elérhetőségei 2. Tájékoztató a munkahelymegőrző támogatásról 3. Tájékoztató a Munkahelyvédelmi Akcióterv foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezményeiről 4. Tájékoztató a TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 programban igénybe vehető támogatásokról 5. Tájékoztató az ELSŐ MUNKAHELY GARANCIA PROGRAMRÓL 6. Mi mennyi 2013-ban? 7. Munkáltatói kapcsolattartó bemutatkozó levél 8. Foglalkoztató Adatlap, Munkaerőigény bejelentőlap 9. Nyilatkozatok a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelésről ·
·
·
· ·
·
A Tájékoztató csomag a tavalyi évben kétszer került aktualizálásra, amit egyrészről az év közben megjelenő „Nyári diákmunka elősegítése” elnevezésű munkaerő-piaci program tett indokolttá, másrészről a Nők 40 év szolgálati jogviszonya megszerzésének elősegítése elnevezésű munkaerő-piaci program ösztönzött. Ezen felül a TÁMOP 1.1.2 programban nyújtható egyes támogatási konstrukció / vagy egyéb feltételek változásainál új tájékoztató került megküldésre a programot érintően. Ezt a Foglalkoztatási Programok Osztálya önállóan végezte és koordinálta. 2013 őszén, a TÁMOP 1.1.2 program keretében alkalmazott munkáltatói kapcsolattartók megjelenésével, a kirendeltségen működő munkáltatói kapcsolattartók teljesítményétől való szétválaszthatóság/elkülöníthetőség céljából Szakmai ajánlás került kidolgozásra, amely mind a kirendeltség, mind pedig a TÁMOP 1.1.2 munkáltatói kapcsolattartók vonatkozásában tartalmazott elvárásokat, célkitűzéseket. A gyors információáramlás biztosítása érdekében az újonnan megjelenő programokkal kapcsolatban a munkáltatók számára küldendő Hírlevelet állított össze a kirendeltségek számára; A Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály részéről megküldésre kerültek az NFA2013-KKV munkahelyteremtő beruházási támogatáson nyert azon pályázókkal kötött Hatósági szerződések másolatai, akik a beruházott kapacitáshoz regisztrált álláskeresők felvételét tűzték ki célul, segítve a támogatott állásra történő közvetítéseket; 2013. június 19-én Együttműködési megállapodás jött létre a FMKH Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv és a FMKH Munkaügyi Központja között; az Együttműködési Megállapodás 5.2 pontja szerint a járási munkaügyi kirendeltségek heti rendszerességgel elektronikus úton megküldik az RSZSZ kijelölt kapcsolattartója számára az aktualizált
54
állásajánlati listát, amelynek keretében megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását teszi lehetővé a munkáltató. Az igazgatói utasításban szerepelt, hogy a munkaügyi központ elemző-statisztikusa havonta tájékoztatja a járási munkaügyi kirendeltségeket a MEV mutatószámok tekintetében, hogy az alacsony eredménymutatók javítása érdekében a kirendeltségek időben megtehessék a szükséges intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan a kirendeltség-vezetők az INDI programon keresztül is folyamatosan figyelemmel kísérhették a mutatók alakulását. A járási munkaügyi kirendeltségeknek az alábbi – a kiadott közvetítőlappal kapcsolatos – indikátorokra kellett kiemelt figyelmet fordítani: 1. közvetítési átlagnap; 2. sikeres közvetítések aránya; 3. a támogatott állásba történő sikeres közvetítések aránya; 4. a nem támogatott állásba történő sikeres közvetítések aránya; Az egész évben nyomon követett MEV mutatók figyelembe vételével 12 hónap átlagában az alábbiak szerint alakultak a vizsgált mutatószámok; Megnevezés közvetítési átlagnap sikeres közvetítések aránya % sikeres támogatott közvetítések aránya % sikeres nem támogatott közvetítések aránya %
átlag/12 hó 5,95 nap 69,81 % 73,9% 40,42%
Havi bontásban a négy vizsgált mutatószám alakulását az alábbi grafikonok mutatják A közvetítési átlagnap 12 hónap átlagát tekintve 5,95 napot mutat. Fő szabály szerint a közvetítést 5 napon belül el kell indítani. Ha az alábbi grafikont megnézzük, egyértelműen kirajzolódik, hogy: · a legeredményesebb közvetítési átlagnap 2013. március hónapban volt; ekkor 4,51 nap volt a közvetítési átlagnap. Ezt a hónapot követően ennél csak magasabb közvetítési átlagnapot mutat a grafikon. A március havi sikeres mutató mögött nagy valószínűséggel a közfoglalkoztatásba irányzott gyors közvetítések javítják az átlagot.
55
közvetítési átlagnap 8,00 7,00 6,00 5,00 közvetítési átlagnap
4,00 3,00 2,00
XI. hó
X. hó
IX. hó
VIII. hó
VII. hó
V. hó
VI. hó
IV.hó
II. hó
III. hó
I. hó
0,00
XII. hó
1,00
A sikeres közvetítések aránya összességében, 12 hónap átlagában 69,81%-os arányt mutat. · Az egyes hónapok adatait vizsgálva megállapítható, hogy a 2. félévtől kezdődően egészen az év végéig 70% alá esik a sikeres közvetítések aránya; · A legmagasabb érték 2013. év januárban, márciusban és áprilisban volt, a legalacsonyabb érték pedig december hónapban mutatkozott. A sikeres közvetítések aránya összefüggésben állhat a kirendeltségi aktív eszközökhöz kapcsolható teljesítésekkel és a közfoglalkoztatással is. sikeres közvetítések aránya % 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 I. hó II. hó
III. IV.hó V. hó hó
VI. hó
VII. hó
VIII. hó
IX. hó
X. hó XI. hó
XII. hó
A sikeres támogatott közvetítések aránya tekintetében kissé magasabb értékekkel bírunk. · 12 hónap átlagát tekintve a sikeres támogatott közvetítési arány 73,9 %-os szinten áll. · Ha a havi adatokat megvizsgáljuk, szintén két kiemelkedő hónapot látunk; 2013. január hónap (81,31%) és március hónap (81,87%) adatait. Ennél mindegyik hónap %-os aránya alacsonyabb értékkel bír.
56
·
70%-os arány a 2013. év utolsó negyedévében mutatkozott; ekkor 70% alá esett a sikeres támogatott közvetítések aránya (október_69,32%; november_68,58%, december_63,37%). sikeres támogatott közvetítések aránya %
90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 I. hó II. hó
III. IV.hó V. hó hó
VI. hó
VII. hó
VIII. hó
IX. hó
X. hó XI. hó
XII. hó
A sikeres nem támogatott közvetítések aránya a négy vizsgált mutató közül a legalacsonyabb százalékos arányszámot mutatja. · A nem támogatott közvetítések arányának sikeressége 12 hónap átlagában 40,42%-os arányt mutat. · A grafikonon jól látható, hogy az eredményesség az év március (49,29%) és április (48,74%) hónapjában csúcsosodik ki, az év 2. felétől követően végig 40% alatt marad ez az érték. sikeres nem támogatott közvetítések aránya % 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 I. hó II. hó
III. IV.hó V. hó hó
VI. hó
VII. hó
VIII. hó
IX. hó
X. hó XI. hó
XII. hó
A sikeres támogatott közvetítések aránya és a sikeres nem támogatott közvetítések aránya összefüggést mutat a kirendeltségekre beérkezett munkaerőigények számával és jellegével is. Elmondható, hogy a munkáltatók a benyújtott munkaerőigényekhez nagyobb részt támogatott állásra kérnek közvetítést. Ezt bizonyítják a 2013. évről összesített statisztikai adatok is a tárgyhónapban bejelentett munkaerőigényekről-, és az álláshelyek számának alakulásáról (lásd 2.4 pont). Egyéb tevékenységek koordinálása a Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály részéről:
57
Az AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft. 2013. év folyamán két alkalommal tartott toborzást Fejér megye egészét érintően, a székesfehérvári járási munkaügyi kirendeltségen. Első alkalommal erre 2013. szeptember elején került sor, majd 2013. november 21-én második alkalommal. Az AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft. elvárásait a BÖO koordinálta a kirendeltségek felé, az alábbiak szerint: · AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft. által megküldött PLAKÁT elhelyezésének kérése a kirendeltségeken; · A kirendeltségektől szűrés kérése a meghirdetett nyitott pozíciókra az AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft. által megadott szempontok alapján; · Tájékoztató és önéletrajz sablon megküldésének kérése a szűrt álláskeresők számára; ezen belül meghagyva a döntési jogot a kirendeltségeknek, hogy eldöntsék, hogy a szűrt állomány közül mely’ álláskereső számára küldik meg e-mailben az AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft. felhívását, tájékoztatóját; · A BÖO az AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft-vel is tartotta a kapcsolatot; kommunikálva a szűrt állomány nagyságát és tájékoztatást adott arról, hogy hány tájékoztató levél került megküldésre….stb.; · A BÖO visszajelzést kért az AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft. részéről a toborzási napon/tesztíráson történő részvételi arányról és a sikeres tesztírók számáról;
Havi munkáltatói látogatás keretében előírt minimum látogatási számok kirendeltségenként: A munkáltatói látogatások számában az alábbi látogatási számok érvényesítését írtuk elő, minimumlátogatási számként: · Székesfehérvár: 40 látogatás/hó · Dunaújváros: 25 látogatás/hó · Gárdony, Enying, Ercsi, Sárbogárd, Bicske, Mór: 10 látogatás/hó/kirendeltség
A munkáltatói kapcsolattartás havi számszerűsítésénél/adatszolgáltatásánál engedélyeztük, hogy korlátozottan figyelembe vehetők a 6/2012. számú igazgatói utasítás I./1 pontjában ismertetett egyéb kapcsolattartási módok is (telefonon történő kapcsolttartás és a munkáltató személyes megjelenése a kirendeltségen), de az elsődleges elvárás az volt, hogy az előírt látogatási számok legnagyobb hányadát (legalább 70%-át) külső látogatással kell teljesíteni. Általánosságban elmondható, hogy a kirendeltségek munkáltatói kapcsolattartásra fordítható humán erőforrása, kapacitása az elmúlt évek folyamán fokozatosan csökkent, míg a napi szinten ellátandó feladatok száma nőtt. E két folyamat együttes hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kirendeltségek a tavalyi évben kissé alacsonyabb számban teljesítettek a havonta kitűzött mutatókhoz képest. Egyes kirendeltségeknek nagy visszaesést okozott az, hogy a TÁMOP 1.1.2 program keretében alkalmazott munkáltatói kapcsolattartók számára külön indikátor és egyéb elvárási mutatók kerültek meghatározásra. Az ő „kiesésük” számokban is jól mérhető volt. TÁMOP 1.1.2 programban foglalkoztatott munkáltatói kapcsolattartók tevékenysége és eredményei
58
2013. október 1-től lehetőség nyílt a TÁMOP 1.1.2-11/1kiemelt projekt keretében állásfeltárással foglalkozó munkatársak alkalmazására. Fejér megyében 3 fő állásügynök alkalmazása vált lehetővé. A program célkitűzése, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat új, üres álláshelyek feltárásával segítse elő a bejelentett munkaerőigények és állásajánlatok számának növekedését ezzel egyidejűleg növelje a szervezet munkaerő-piaci részesedését. Az állásügynökök által teljesítendő havi indikátorszámokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal határozta meg a következőképpen; havonta a kapcsolattartás/kontaktok száma lehetőség szerint elérje a 48-60 darab/hó/fő átlagot, a munkáltatói kapcsolattartás eredményeképpen 6 hónap átlagában pedig havi 40 új állásajánlattal kell bővíteni az Informatikai Rendszerben a munkaerőigények számát. Szervezetünk szakmai ajánlást készített a TÁMOP 1.1.2 projekt keretében alkalmazott állásfeltárással foglalkozó munkatársak számára, a munkáltatói kapcsolattartással összefüggő feladatok egységes értelmezéséhez. A Szakmai Ajánlás célja volt, hogy az állásfeltárással foglalkozó munkatársak a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (továbbiakban: munkaügyi központ) illetékességi területén egységes irányelvek alkalmazásával, a munkájuk eredményességét segítő módszerek figyelembevételével, a szervezet által biztosított lehetőségek kihasználásával, azonos elvárások mentén valósítsák meg az állásfeltárásra vonatkozó - a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által támasztott - elvárásokat, követelményeket. A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az állásfeltáró munkatársak munkájának eredményességét segítve: 1. hozzájárult a szervezet munkáltatói kapcsolattartói számára összeállított aktuális szakmai anyagok rendelkezésre bocsátásával (pl.. a támogatásokkal összefüggő anyagok, ill. pl. telephelyfejlesztéssel foglalkozó pályázatok összegyűjtése…stb.); 2. hozzájárult a szakmai feladatokért felelős igazgató-helyettes / kirendeltség-vezető(k) felügyelete mellett a központ/kirendeltség kiépített szakmai kapcsolatrendszere felhasználásának lehetőségéhez; 3. biztosította a szervezet által felkínált egyéb lehetőségeket, mint pl. fórumokon történő részvételt a munkáltatókkal történő kapcsolatfelvétel céljából. E tekintetben: azokon a fórumokon történő bemutatkozás/kapcsolatfelvétel biztosítása értendő, ahová vagy a szakmai feladatokért felelős igazgató-helyettes-, vagy a kirendeltség-vezetők vagy pedig az érintett osztályvezetők kapnak felkérést előadás megtartására, és amely összekapcsolható az állásfeltárással foglalkozó munkatársak munkájával; 4. lehetőséget biztosított arra, hogy az állásfeltárással foglalkozó munkatárs, az általa behozott munkaerőigény rögzítését maga végezze el, amelynek segítségével teljesítménye/elvárt indikátora az IR rendszer segítségével is hitelesíthető, mérhető; 5. a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával kialakított kölcsönös együttműködés keretében olyan (pl. a telephelyfejlesztéssel érintett pályázatok) nyertes pályázók elérhetőségének biztosítása, ahol a fejlesztés megvalósítása regisztrált álláskeresők felvételét/közvetítését kívánja/vagy írja elő; A munkáltatók felkereséséből adódó párhuzamosság elkerülése-, és a megye munkaerő-piaci sajátosságaiból adódó hátrányok figyelembevételével az egyenlő feltételek biztosítása érdekében az állásfeltárással foglalkozó munkatársak között a munkaügyi központ illetékességi területe is felosztásra került. A Szakmai Ajánlásban szerepelt, hogy az állásfeltárással foglalkozó munkatársak által tett látogatási számok – tekintve, hogy munkájuk tekintetében saját teljesítménymutató került meghatározásra – nem jeleníthetők meg a kirendeltségektől havonta elvárt minimumlátogatási
59
számokban. Az állásfeltárással foglalkozó munkatársak által behozott és rögzített munkaerőigény, de a kirendeltségi kolléga által az adott munkaerőigény tekintetében elvégzett közvetítési tevékenység (tekintve, hogy ez informatikailag megoldható és külön „naplózható”) a havonta elvárt eredmények megjelenítésében a párhuzamosságot nem zárta ki. 2013. október 01- 2013. december 31. között megvalósuló munkáltatói kapcsolattartások, behozott munkaerőigények és az abból feltárt üres álláshelyek száma a következőképpen alakult: · Munkáltatói kapcsolattartások száma: 451 alkalom/3 fő · Behozott munkaerőigények száma: 222 db/3 fő · A munkaerőigényekből feltárt üres álláshelyek száma: 585 álláshely/3 fő 3 fő állásügynök tevékenysége 2013. IV. negyedév 350 294
300 250
behozott munkaerőigények száma/db
200 150 100
112
179
169
162
feltárt üres álláshelyek száma/fő 120
98
64
munkáltatói látogatások száma
60
50 0 2013. október
2013. november
2013. december
A diagram jól mutatja, hogy az utolsó negyedév vizsgált értékei számszerűen hogyan alakultak. A munkáltatói látogatások száma október-november hónapban kiegyensúlyozott volt, míg december hónapban kissé visszaesett; ennek oka a szabadságok kiadása volt. Arányaiban azonban többet teljesítettek az állásügynökök 2-3 hét alatt, mint az előző hónap azonos időintervallumában. A behozott munkaerőigények száma összesen 222 db, átlagosan 74 db/hó. A behozott munkaerőigényekből feltárt üres álláshelyek száma ennél sokkal kedvezőbb képet mutat, hiszen 222 db behozott munkaerőigényből összességében 585 álláshelyet tártak fel a kollégák. Ez igen kimagasló szám, tekintve, hogy az utolsó negyedévben igencsak beszűkültek a munkáltatók számára kiajánlható programok, támogatások.
6.4.
Térségi fórumok, előadások
A tavalyi évben is kiemelt feladatként kezeltük a Munkáltatói Fórumok szervezését és lebonyolítását. Ezzel a szolgáltatással nem kevesebb célt kívántunk megvalósítani, mint azt, hogy a munkáltatók bizalmát nagyban növelni tudjuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységei, szolgáltatásai iránt. Tisztában vagyunk annak fontosságával, hogy ezek az alkalmak teremtenek lehetőséget arra, hogy motiválttá tegyük a munkáltatókat támogatásaink igénybevételére, szolgáltatásaink
60
megismerésére, a már több éve folyamatosan fennálló és működő szakmai kapcsolataink megerősítésére, és új munkáltatói kapcsolatok kialakítására. A fórumokat megelőzően szerteágazó médiatevékenységet folytattunk. A munkáltatókat folyamatosan és több csatornán keresztül is tájékoztattuk az NFA-2013-KKV munkahelyteremtő beruházási pályázat lehetőségéről: · a pályázatot több honlapon is elérhetővé tettük; így a kormányhivatal honlapján, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján és nem utolsó sorban a http://fejer.munka.hu honlapon is; · e-mailen keresztül számos cég kapott direkt meghívást a fórumainkra; · a központi szervezeti egységünk a 2012. év pályázóinak célzottan is megküldte a pályázati dokumentációt; · a 2012. évi fórumok jelenléti ívei alapján szintén egy szélesebb csatornát nyitottunk a munkáltatók elérése céljából; · ezen felül a megyében lévő médiáknak egy rövid sajtóanyag készült és került megküldésre. A pályázat iránti nagyszámú érdeklődést mutatta, hogy már a fórumok lebonyolítását megelőzően is számos érdeklődés mutatkozott telefonon keresztül vagy személyes konzultáció keretében. Fórumainkra meghívást kaptak a járási hivatalok vezetői is. A Munkáltatói Fórumokat 2013. évben Fejér megyében összesen 7 helyszínen bonyolítottuk le; egy kirendeltségünk esetében a tavalyi évben azt a gyakorlatot alkalmaztuk, hogy lehetőséget biztosítottunk arra, hogy az illetékességi köréhez tartozó munkáltatók egy nagyobb fórum helyszínéhez csatlakozhassanak (Ercsi illetékességéhez tartozó munkáltatók Dunaújvárosban tartott fórumon jelentek meg). A fórumok keretében a kirendeltség-vezetők röviden ismertették az adott térség munkaerőpiaci helyzetét, a 2012. év december havi statisztikai adatok felhasználásával. A Munkáltatói Fórumokon több mint 200 munkáltató számára nyújtottunk hasznos és értékes információt az adott kistérség munkaerő-piaci helyzetét illetően, a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt pályázat bemutatása-, a bérkompenzáció témaköre-, a szolgáltatásaink ajánlása-, valamint a munkahelymegőrző támogatásról nyújtott tájékoztatás és a foglalkoztatáshoz nyújtott adókedvezmények jogszabályi változásait érintően. Előadásaink témakörében helyett kapott a TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű program 6 célcsoportjának nyújtható átfogó támogatások ismertetése is. Úgy gondoljuk, hogy előadásaink szakmai komplexitásukkal, a vonatkozó ismeretek átláthatóvá tételével hozzájárultak a Munkáltatói Fórumok sikeres, eredményes megvalósításában. A Munkáltatói Fórumok témaköréhez szorosan kapcsolódva megemlíthető, hogy a tavalyi év folyamán - 2013. augusztusban és szeptemberben – a megye 3 helyszínén (Dunaújváros, Székesfehérvár, Mór), kifejezetten a Virtuális Munkaerőpiac Portál használatára, 61
előnyeinek hangsúlyozására, ezen új szolgáltatás iránti munkáltatói érdeklődés felkeltésére vonatkozóan szerveztünk Munkáltatói Fórumokat.
7. Hatósági tevékenység – elsőfokú eljárások, másodfokú és bírósági felülvizsgálatok A Fejér Megyei Kormányhivatal illetékességi területén működő munkaügyi kirendeltségek 2013-ban 95.946 kérelmet bíráltak el, 43.400 esetben hoztak határozatot és 81.765 hatósági bizonyítványt adtak ki. A kirendeltségek által nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, továbbá a közfoglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos közigazgatási döntések számát a hatósági szerződések száma fejezi ki, a 2013-ban meghozott hatósági szerződések száma: 3256 darab, ezen belül a közfoglalkoztatási támogatásra megkötött hatósági szerződések száma: 1144 darab volt. A beszámolóval érintett időszak jelentős eseménye volt, hogy 2013. július 1-től a kirendeltségek illetékességi területe – a járások kirendeltségi területéhez történő igazítás miatt – nagy mértékben megváltozott. Az ügyfelek értesítése és az iratanyagok költöztetése sok szervezési feladatot és jelentős többletmunkát jelentett mind a kirendeltségek, mind a munkaügyi központ számára. A munkaügyi központ helyi informatikai programot készített az érintett ügyfelek értesítésének segítésére. A jó előkészítésnek köszönhetően az átállás zökkenőmentesen lezajlott. A kirendeltségek első fokú hatósági döntéseivel szemben benyújtott fellebbezések esetén a munkaügyi központ másodfokú hatósági eljárás keretében 2013-ban hozott döntései a következők szerint alakultak: a kirendeltségekről felterjesztett összesen 110 fellebbezésből 102 ügyben helybenhagyó, 2 esetben megváltoztató, 5 esetben pedig megsemmisítő másodfokú határozat/végzés keletkezett, 1 esetben a másodfokú döntés új eljárás lefolytatására utasította a kirendeltséget. A kirendeltségekre beérkezett további 46 fellebbezés saját hatáskörben került orvoslásra. A fellebbezések tartalmukat tekintve többségükben a jelentkezési kötelezettség elmulasztása következtében nyilvántartásból való törlés miatt kerültek benyújtásra, emellett jelentős számú jogorvoslati eljárás indult a közvetítés következtében – a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlat visszautasításának következményeként – a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozatok ellen. A fellebbezések száma a 2012. évi adatokhoz képest jelentősen megnövekedett. Ennek elsősorban a 2013. január 1-től hatályba lépett törvényi változás volt az oka, amely elrendelte, hogy a kirendeltség a jelentkezési kötelezettségét elmulasztó álláskeresőt előzetes felszólítás nélkül törölje a nyilvántartásból, ellentétben az addigi szabályozással, amely a szankció alkalmazását megelőzően egy – a jelentkezési kötelezettség betartására történő – felszólítást is beiktatott. A munkaügyi központ elsőfokú hatósági feladatot lát el a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezése, a munkaerő kölcsönzők és magán-munkaközvetítők nyilvántartása, a méltányossági kérelmek elbírálása terén, továbbá azon foglalkoztatást elősegítő támogatások, illetve közfoglalkoztatási támogatások iránt benyújtott kérelmek elbírálása tekintetében, melyek esetén a jogszabály nem a kirendeltséghez, hanem a munkaügyi központhoz telepíti a hatáskört. A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, mint első fokú döntéshozó által a 2013. évben végzett hatósági tevékenységről 62
elmondható, hogy kiemelt cél volt a törvényes, jogszerű eljárásokat eredményező ügyintézési gyakorlat fenntartása. 2013. év folyamán 264 ügyben hoztunk döntést a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezése tárgyában. 3 új munkaerő kölcsönző cég nyilvántartásba vételére került sor, 4 céget pedig töröltünk a munkaerő kölcsönzők nyilvántartásából. Emellett 2 új közvetítő céget vettünk nyilvántartásba, 3 közvetítő cég törlésére került sor. Méltányossági kérelem a 2013. évben 56 darab érkezett és került elbírálásra. Az ügyek többségében helyt adó, vagy részben helyt adó határozat született. A foglalkoztatást elősegítő támogatások közül a munkahelyteremtő támogatás iránt benyújtott pályázatok száma 2013-ban 49 volt, melyből 22 ügyben keletkezett támogatást engedélyező döntés, 27 pályázat pedig elutasításra került. Bérkompenzációs támogatás iránt 93 kérelem érkezett, 88 darab hatósági szerződést kötöttünk, a bérgarancia támogatás iránt benyújtott kérelmek száma 89 darab volt, 84 határozat meghozatalára került sor. Közfoglalkoztatási támogatásra vonatkozóan a munkaügyi központ 39 hatósági szerződést kötött. A munkaügyi központ 2013. évben hatósági tevékenysége keretében 39 esetben munkaerőpiaci ellenőrzéseket is lefolytatott, az ellenőrzések túlnyomó többsége a foglalkoztatást bővítő támogatásban részesült természetes és jogi személyeknél történt, egy részük pedig az álláskeresők által benyújtott panaszok kivizsgálására irányult.
8. Egyebek 8.2.
Hatáskörváltozás, szervezeti létszámváltozások
A járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségeit érintő illetékességi változások, a 2013. július 1-jével módosuló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelettel léptek hatályba. A 2013. július 1-ét követő illetékesség változás jelentősebben érintette többek között az álláskeresők, a közvetítést kérők, a szolgáltatást kérők nyilvántartását, valamint az álláskeresők ellátását továbbá az egyéb-, ügyfélhez kapcsolódó ügyeket (pl. foglalkoztatást helyettesítő támogatás). Az átadáshoz alapvetően kétfajta eljárási cselekmény kapcsolódott: az egyik a folyamatban lévő ügyek esetén az Integrált Rendszerben történő illetékesség átállítása, valamint az érintett ügyekhez kapcsolódó írásos dokumentumok átadása. Az illetékességi átállásban érintett volt minden olyan folyamatban lévő ügy, amely a nyilvántartott álláskereső, a közvetítést kérő, a szolgáltatást kérő, az ellátásban részesülő személyhez kapcsolódott, függetlenül attól, hogy szünetelt-e a nyilvántartása, illetve az ellátása. Az NMH által kiadott Tájékoztató kellő részletezést adott az ellátási ügyek-, az útiköltség térítési ügyek-, az álláskeresők, közvetítést kérők, szolgáltatást kérők nyilvántartását érintő ügyek-, a munkaerő-piaci szolgáltatást-tanácsadást érintő ügyek-, a közvetítéssel kapcsolatos feladatokat érintő ügyek-, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök-, a NFA forrásból finanszírozott támogatások-, a TÁMOP 1.1 támogatások, a közfoglalkoztatás-, a közérdekű munkával összefüggő ügyek-, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságával kapcsolatos eljárás tekintetében. Elmondható, hogy összességében minden olyan ügytípust és eljárási folyamatot érintett a változás, amely a járási munkaügyi kirendeltségek hatáskörébe tartozott.
63
Az illetékességváltozásból fakadó feladatok jelentős terhet róttak a kirendeltségekre, mindemellett nem feledkezhettek el arról sem, hogy a változásból fakadó többletfeladatok ügyfélorientáltan kerüljenek lebonyolításra. Az illetékességváltozásról egyidejűleg kellett értesíteni a nyilvántartásban szereplő ügyfeleket és azokat a munkaadókat is, akik részére a változás időszakában támogatás került folyósításra, illetve megállapításra. Míg az ügyfelek adatainak a számítástechnikai rendszerben történő átadása 2013. június 30áig megtörtént, addig a technikai átkörzetesítést követően, az iratok átadását, legkésőbb 2013. július 31-ig kellett lebonyolítani. Fejér megyében - eltérő minőségben, de - minden járási munkaügyi kirendeltséget érintett a járási illetékességre történő átállás. Volt olyan kirendeltség, amelynek csak ún. átadó kirendeltség szerepköre volt; ilyen az enyingi járási munkaügyi kirendeltség, amely összesen öt települést adott át a székesfehérvári és a sárbogárdi kirendeltségre. Vannak olyan kirendeltségek, amelyek települést nem adtak át, viszont új települések kerültek az illetékességükbe (fogadó kirendeltségek), ilyen volt a móri járási munkaügyi kirendeltség, a sárbogárdi járási munkaügyi kirendeltség és a dunaújvárosi járási munkaügyi kirendeltség is. A többi kirendeltség (a székesfehérvári-, a bicskei-, a martonvásári (ercsi)-, a gárdonyi járási munkaügyi kirendeltségek) átadó és fogadó kirendeltség is volt egyben.
A megyei kirendeltségek között leghátrányosabb helyzetben a sárbogárdi járási munkaügyi kirendeltség van, hiszen az eddig is kedvezőtlen munkaerő-piaci pozícióját tovább gyengítette az a közel 600 fő álláskereső is, akik az illetékességi változást követően a kirendeltség nyilvántartásába kerültek. A kirendeltség az illetékességváltozással 3 olyan települést kapott (Igar, Mezőszilas, Sárkeresztúr), amelyek nagy létszámú nyilvántartott álláskeresői létszámot hoztak magukkal júliusban
64
