6. (A.

1.

S.

ll.

L) Melyek

az

irányzék förészei?

Az ir;ínyzék förésze i :

I . (IZ irlinyzékkeret, Z. az irfÍfl.vzékto/6, ,i. az ÍrállyzékfllKÓ.

II. f.) Melyik a legmélyebb és legnagyobb ird/Jyzékáfltís? Mit '/evezünk alapirtínyzékállásrlllk ? 7. (A. 1 . S.

A legmélyebb irányzékállás a 300 lépés és a !cgmtgyebb 2400 lépés. Az 500 lépéses i rányzék,iUúst al(l/Jirdflyzékálldsnak nevezziik.

8. (A. l . §. ll. L) Mikepen történik ,az irdnyzék beiga­ zítdsa 300, 500, 2400 és 600-220V lépésT/yi távolsá�okra ? A leg'n�(:lyebb irányzékállásnál (:300) a toló t eljesel1 fel­

c.:súsztatva marad . aZ 500 l épés nek megielclő al-apir{tnY1.·ékál·

Jasnül a keret előre lefetkctve és a toló teljesen fclcsüsztatva

van, nníg a 2400 J.(:pésre való irjnyz,ókálJásnál a tol6t teljesen

le .kell csüszootni. A 600- 2200 lépés távolságra való 'beigazítás­ !I:il a toló felső szélét a me�jelctő osztóvonásig eSlísztatiák.

9. (A. I . �. II. L) A cseT/d6rsegi békefiiltéT/T/yel val6 liil'ésh('z fl'lIdszeri"t milyen irlÍllyzékof Iwszmiltl1lk?

az

A csend
alaoirányzékálltlst

használjuk.

mely ezen tölténn y el 200

lépésnek ielel meg. H
16pésrc

il

600 l'éV!'scs. 500 lépésre petl1g,. a

son lépéses irányzékáll:ist hasznáUuk.

A béketöhénnycl való Jö \'ésnél a találatokra ll�ZVC nem

tesz Ikülönbségd al., ho�r
*. Ilf. L) Melyek

A záviirzat főr€s z ei :

a

závárzat förészei?

1. ti tok az dcsattanú Msziiféklwl 2. CI zárÓdugattYIÍ.

,'5

1 . *. 1Ir. f.) Hogy vall alakifl'a a lyeu áfröretekkel bir? 1 1 . (A.

A tok l1i)Ci'iíH"ar ml'��lctcin�1 fOgVil

H

fok

es mi­

csőhőz van eriísítve.

A tok a nöcsílvar mctszcl ck mügntt a zúrószcrnö[csL"k hefü-g"a­

dás{tra belsejében ient ;!s ICIII egy -egr kidjássa! 'bír.

A tok áilöri középrésze .\ töltéllymcch'lIcéf alkotja.

A ro,', hátsó réSZ�'1 !oklarknak nevezz�ik. ml'lr felső reS1A!n

a záródugatlpí vezet ésére ,,:s:tt(}m�i\"al

bír. alsó rCsz.én pedig

az elcsattantó késziilék egyes részei számára hosszílkús és többszörösen kivágott mályedés van, baloldalán levő kis mé­ !y-eóés a 2fÍrdcsapnJ'llgl/Szt k.(:pc�i.

12. (A. l . S. III. L ) Milyell részekből áll keszüiék?

(lZ

elcsattalltö

Az eksattantó kGsziiloék a billentyiiúűf, az elcsaltantó emel­

(vúból, az elcsllttal1tÓCS(lJ)b61, (t kivetűhől, a kivetöszegMI, az c[csattal1tórtl.zófJóf es az elcsaftalltószegb61 áll.

13.

(A. l .

I

S. III. L) A z<Írót/lIgattyú mely részekből áll?

A záródugattyti n zürócsapóva[ és a zárócsapócsavarral cllütolt fogtJlllYLÍrészből, (l zárofófJól, a zdru/ócsavarból, a től­ IÓIYVOllóhól, az iit6!izl'KMI, llZ iit6szegnó<:stlvliJ'ból és az ülúru­ f{óból ,i ll. •

6

•

8�

83

14. (A. ! . *. IV. L)

A szekrény m/fe szolKál és mily

alkatrészei vaT/llak?

A sz.ekrény a töltényeklkel megrakot( tárnak és az ado­ �al6l1ak befogadására szolgál; .
15. (A.

1.

§. IV. f.)

Az ado[{at6 mire szolgdl és milyet!

részekből dll?

Az adogató a tárban levő

ós

töltények

au'ogmására szolgál

az adogatrilemcz!Jö[, az adogatóemeltJ'üből, II fámrugóból és

az adoi!ofórllgóhól áll.

16.

(A. 1 . S. V. f.)

Az ágyon milye11 részeket kiiliinböz­

teliiflk meg?

Az ágyon megkülönbözteti-ük : az előt1g.vat, melyben a cső. II közép(Í1!yaf, nielyben a závárz.ar és rt szckrény fekszi·k, lovátibá a tllsal1yakát és a tusát. valamint a csővel takmó fels6ágyat. 17. (A. I .

§. Vr. L)

Jartozik hozzei?

A loglalvány mire szolgdl

és

mi

A fo.glalvány it esőnek az ággyal vaJó egylbek,\:J}�sol;.í· sára, az ágy rneg6vására, valamint .rt karabélyszíi odaerősíté­ sére szolgál. A foglalv.inyillO'z tartoz,ik : a felső és alsó karafJély karika, a két szi/kengyel, a fülessin (a lovascsendőr-karabélynál a fiilessze{() és a tusaborUó.

A fe1.ső karabély karika �t1só lapjából a sZllrollyfoglalék emelkedik Iki. baloldaláJba pedig a tiiske vall becsavarva. mel }' a k arabélynak gJÍlába ralkására szolgál.

18.

(A. J . §. VII. L)

A szurony áJi :

Milyen részekből áll a szurony r

fJengéhől, védő\'asból, markofllf[}Óf, mar.

kolaJllejakbót marko!afkupaklJól, nyomaJtJ'lÍb61 és a nJ"omaty� Jyú-nöcsllvarból a r u�6val.

19. (A. l . §. VIT. L)

A sZllronylrüvely miből keszült?

A szuronyhiivel) ac�lhfldogbó! készült és Íelhtére van lak­ kozva; alsó végére cg} gQmb, felső nyitott végének oldalára pedig a tart6kam6 V'1 1I od,aiorrasztv.a. A szuronYlhüvely felső nyíi<í.sába a szdjkarika V
A szerelék mire szolgál és mely részek tartoznak ll szerelékhez?

A .szerel'ék a ,kmabély jók,arbaJl tartás<Íra. valamint an­ n ax szétszedéséf.c és ilsszorakás6r.a �rolgál. A szereléklhez t;�rtoz;k: a tisztit6vesszlJ, a csavarhúz6 és a

torkolatfed6.

2 1 . (A. 2, �. a) Mikor szabad a karabély! szétszedni?

A karabélYI a csendőr CS
Hogyan járunk ej a karabély széfsze­

A karabély sz,étszedésénél HZ egyes részeket a levevés '.Sorrendjében az ,asztalra vagy padra egymás meU;! tegyük és vigyázzunk arra. hogy azok semmivel. d-e külö.nösen földdel "Vagy hOillO'kkill he ne mocskoltassana.'k; cl cSélvarokat nehogy kicserélődjcnek, fés7Mllkbctl t.flrtsllk.

23. (A. 2. §. a)

A karabety lisztitasdhoz vagy vizsgá­ lásához mely alkatrészek eltávulilása elégsé�es?

h-a CSClk a zarúdll,lwll.vút lIdogat6\'al lávolitjuk cl.

Rendszerint elégségcs. rény!eneket az

és a suk­

24. (A. 2. §. a)

A karabély lelies széfszedésénél 11lI­ Jyell sorrem/ben kell a részeket e!fdvolitaui? "

•

85 84 I. u

helyen kel! {",ut ani, hogy
rtirúdugllltJ'ul,

szekréflyt, 3. II fels6 és alsó 4. u felső ágyctl, 5. II cs{j\'el. 2. II

29. (A. 3. §.) Mire kell füleg figyelni, hogy lyok haszfUílaf közben meg ne rOllgálfassimak?

karabily karíklír.

A c!ói cndörnek általában tilos levenni vagy sztHszedni : az

kész{jlé� irányzekot, a célgömbiJt, {J zt;rócsapot, az elcsattafltó tülessillt ket, az adogatót, II tar/órugót, a szíjkengycleket. a g,é� esetén (f'jilcsszc�et) és a [{ISi/boritól; ,e m űvelet eke.t sziik

csak a fegyvermesternek sZ8bad végezni.

(A. 2. §. b) Miként történik ősszerakdsa?

fl

szétszedet! karabély

A szét.szcuett 'karab';'h·· összerakása ü!t.dlában a sz�tsze­ désllck meg-ford1tott �orrcndjéocn tört unik. L'

27. élja?

(A.

.3.

karabé­

A karabéllyal h aszllál:H közben mindig a legnagyobb gonddal és óvatosságga! 'kell btlllni. Figyc!tmünkct iől eg az irányzékra, a célgömbr� és csőfllratra iordítsuk. t1lCrt e r�szck :

25. (A. 2. �. b) A csendömek me/y karabélyrészeket tilos dlta/dban leveIlIli \'ogy szétszedni?

26.

II

§.) A karabély jókarban fa rfdsúnak 1111 a

karabély jukarban tartásának c.}Lia az, hogy a kara­ bély mcg�riUéscktől és illö előtti elk opásoktól megóvas sék. A karalX:ly ós Jőrésze inek gyakori szétszedése: megsé­ rülésekre és idő elötti c-lkop ásokra \i'ezet. Az ism6t'Clt céltalan tisztítás, tie különösen tilQ,'_ tisztító szerek használ.afa következtében a karabély rövid idő .tlat t

A

a legkönnyebben

megrongálódlJ.J.tn�k De a karabély haszn:'dhat6süg{lt csökkentheti atnnak iöl drc­ ejtése, falhoz állítása, a üsőfurat bcdugaszolása. s a sz.ekrény falainak esetleges benyom ása is.

30. (A. 3. §.) Mil kell terlIli a ki/rabél/yal minden hasz­ nálat után és armak fisztitásdlloz miféle szerek használ­ haták? A karabélyt has.zllítJ:1.t ut1in mindig haladá nélkiil meg kell tisztítani.

A ti sztítá shoz., fisztító\'esszón kívül még fada.rabkák, koc, kender, vdszoll, valamim gj'{//JolrOIlKyok, tiszta viz, vetro­ leum, fao/aj,

fegy \ erkefJöc� és '

kl!'fl6szalJPall haszná�hatók.

Más tiszntószerck használata tiltva van.

3 1 . (A. 3. §.) Mire JUlszmiltatik

a

ktlrabélv tisztitdsa­

nál a petro/eum?

clkorJj'k, sót h'lsZI1avc.J!ctd].cnné vóíl'hatik.

Petróleum csak szerfölött megkemén yedett mocsok. meg­ gyantásodott ol aj vagy rozsda felol-dásár�'l használható. A pet­ róleumnak a vasr6szek. bekenésére va gy rozsda ellen óvszeriil való használ ata tilos.

28. (A. 3. §.) A karabélyok meg6rzésénél és elhelye­ zésénél mire kell ügyelni?

32. (A. 3. §.) Mikép kell a karabély! száraz, illetve nedves időjdráskor való haSZTuílat után megtisztitani?

Arra, hogy a megőrzendő k ar abélyok iitőrugúja le­ cresztv'c, .a ;,drúcSQIJójllk bocs.ukva. irdnyzékuk pedig a z al{/f)­

Szilfaz időjáráskor v:1l-6 Jtasznál at után a ka r abély1 a p ortóI a mocsoktól; neúves vagy a gyengébb .esős időben v.aló }msználat után pedig a nedvességtől is rongyokkal megtisz� tJtjuk, azután a vasrészeket bezsírozort ronggyal áttörö]jük lia ne dveSSé g h.a tol t vol na II szekrénybe. aklkor annak feneke kivehetö. e gyébkoé nt ped ig rt por tóI a tok áttöretén és

dlldsba igazítva legy en.

Laktan,yában a karabélyok a szobában az erre való foga� .-;o'l
,

,

.

az alsó nyí!{lsnáJ benytilva ti szt íljuk m eg.

86

87

Időnké.n(

a csőfur.atot is száraz

kóccal ki kell törüIn i és

ieg yverkerKh:.csc! bekenni. :--.lcd\'cs tdőben a tisztítást Mtatába!!

behatóbbal1 teUcsit­

jük. mini .száraz időjáráskor. .13. (A. 3. *.) Réke es hadi töllénnyel való lüvés után hOgYlIll kell a karabélyt megtisztíwni? H.ngy­ �yal) áttöriiljük és a tisztítóvcssr.ő csombolékjára ,keni fegy­ verkcnőc-.:sel kJic!c t sz cr üe n bezsírozzuk. A csö fölszin{t szá raz ronggyal kell l-eíöriilni, s az utün zsíros rOllggy,ll megtörüln i.

karabély nagy ,és hosszal::lb ideig: tartó esöben dt­ ázo tt. vugy ha nzl lövések után nem lehetne hamarosan meg­ ji szt it an i. akkor bevonulás után a kambélyt és förészcit any­ nyira sz�tszedjUk. amennyire a szétszedés általában meg van engedve. (L: 2. §.) Ha a

3,1. (A.

5,

*.) Mibii! lÍll a lőszer?

il

§.) Melyek töltény alkatrészei?

36. (A.

5,

(IZ

éles hadi ts csendőrség; béke•

1 . a tÖltéllJ'hih'c/y, 2. il csaVPlUltylÍ, 3.

a lőportöltet,

4. a Wvedéll.

37.

(A. 5. §.) A csendörségi béketöftény az éles hadi Ulltenyfö[ míben különbözik? A mJ y iban hogy' .a csendiírségi béketölt,ét1�' töltétlyhüvelye, ,

hosszabb és ,elöl III�� cl!:'y músouík bchúzata is VUll; a l öve dék kisebb és hátsó r-ész,e vékonyabb: végUI a lüport öltet csak 2 gramm súlyú Iekete puskapor, mig HZ éles h nd i töltényé 2'75 gm:l1m

füsttelell kQronglöpo1".

38, (A. 6. �.) A lőszer jókarúufl tartására gond for� dit.ondó�e?

A löS;:Zer ióka rban [art,ísüra nagy gond fordítandó.

Neve­

zetesen : .a teli töltellytárak mindig ttin/obozukban tartandók és azoka! csak közvetlenül a tüJt-és elöt t Szabi.ld a tárdobozok­ ból kivenni. JárÖrszolgáli.ltlxln a töltény tö\'edékét és tárakat az clrmsdásodüsról akként óvjuk lmeg. hogy azokat időnként fegyverkenőccsel ittHOlt ronggy,,1 firt ö riiljiik. Ha tclc töttény­ t:'irakat földre eHenénk, aklkor azO'kat a tölt:::s előtt a Dortól és homrik1ól m eg ,kell lisztHaJli.

BJ A csendörségi kardok.

34. (A. 3. §.) Miktp kell a karabtlyt na�yul)h es6bell val6 Iwszmilat után tisztítani?

93.

minlájIi éles hadi tlJlt(;ny(>kböl, a cseruJórsegi /;éketöltén.\'ekI1öl, il tölfénytárakb61 és tárdobozokból áll. A lőszer

.

39. (A.

II.) Miből vall a kardpenge gyártva és pen főrészekből lill a kard ? miJ

15. �.

I.

Úgy a gyalog, mint a lovas csendőrk'ard : a mérs<:kelt-en hriiiltott. kétszer finolllított rugóacélból van gyártva és súlyá­ nak cs ökkentés e végett m indk�t lapján hOlllorIian Ikiköszörült· nündkét ka r d a pengéhűl, a If/(/ilwlathdl, (ennek részei : ,kosár fOg.lll tYlí. iog'lII tyllkarika, kU :k't J � és szegecstok) és a hüvely­

:

Ml

;ill.

89

88 40. (A. 1 5 . §. 1.) Miből készült

l/

gyalogcselldőr Rl/rtl­

hih'ely?

kardhiivcly aoélbddogból készült és i e­ keíérc van lakkozva. Az alsó végére ·egy gomb, ,felső végére pedig a tariókamö van od'aiorrasl-tva. A kardhiivelr felsö nyí­ liis{tba a szójkarika. míg .a kardhüvelybc. :\ kardpenge !öiyögé­ séu-ck meggátlása végett. két !aszifank van beillesztve. A gyal ogcscndör

4 1 . (A. 15.

§, II.) MilJűl vall a lovascs€lIdőr kardhüvely?

A ]ova scsC'nd őr kardhüvely, acélbádogból van g�túrh,a. belseiébe a rugodó nyelvükkel bíró sZlijkarika :és két fcnyöia­ szil:'lnk van bet-éve, a hüvel y alsó vége pedig cSlisztatóvassal van elzárva. A száj karrka rugói a penge !ötyögéS'ének meggóÍ.t­ 'Júsára, mig a iellyöszihínkok il lpeng,e és hüvely kŐ7,t ,levő űr

dítva tett. A világításnak is \,,:111 hefo lyás a, amennyiben világított cél gömb nagyobbnak tíinik feJ. s a lövés az oldal ielé t-6r el.

a meg­ árnyék

45. (B. 3. §.)

Ifogyan cé/ozank a falólépésben oldali mozg6 egyes személyekre, s hogyan az ügetésben vagy vcíKtóban oldalt mozgó egyes lovasra?

Futólél>éshcn oldalt mozgó egyes személyre : 100 lépésre körülbcHlI 1 ember, 200 Jépésr'e köriilheliil 2 ember 300 l ép és re körülbeliil (3 ember s7..élességgel előbbre �eJ.l célozni. Ügetésben va gy vágtában ö1daH mozgó egyes lovasra : 100 lépésre a ló sziigyére. 200 4ép(.'Sre lkörülbcliH rél lóhossza!. 300 ICJ)é sr e körülbcliil egy l óhossnl kell a ló szügye elc ,

célomi.

46. (B. 3. §.) tlog)'an célazallk akkor. lia a cél felénR

kítüHés(:re szolgálnak. c) Lőutasitás. 42. (R. 2. �.) Mi a lövedék pálya? A lövedék pálya azon görbe \'onal: melyen az elégő lőpor hajtó ereje által mozgásba hozott lövedák mozog, mely az ili­ dulfls ini.nyát61 le
43. (B. 3. §.) tlogyall történik a célzás? A célz ás akként történik. Ihogy a célgömb hegyét a né­ zőke széJességoének közepébe <"l Z irány i:!lle l egr lIl<1gasságba iuttatjuk és a oélpontot a célgömb csúcsára hozr...uk. -Ezt ,nevez­ ziik csapott célgömbbel való célzásllak, s cgyszen1ségénél ,fogva reudszerint ez a lkalmazand ó. 44. (B . .,. §.) Melyek II leggyakrabban előlordaló cél•

zási hibák?

A l eggyakr� \ bban előforduló célzási hrbák a kövctke zők : finoman vett célgömfJ, midőn a Célgömb a, nézőkén alig Játhatt\ ennek .mély lövés a következménye. teljesen wtt célgömb, miooll a célgömb a n é"l.1íkét teljesen kitölti, ennek magas lövés a köveiJkezménye és elszori/ott célgömb. midón a célgömb nincs a JlIéző'ke közepén. ellIlek az a következménye, hogy a lövés arra tér el, merre i1 oélgÖlllU elszorftva lett. Továbbá a kara­ bélynak egyik oldalra �'aló elfordítása; clIllek az a köve tkez­ ménye. hogy a löv(:s arra l'ér el. amely oldalra a karabély for-

közeledik, s hogyan, hu az tölünk távolodik?

lekra, Ilii lozunk.

.oélownk, min i

álló cé­ pedig tőliillk távolodik, egy Ikiss·é magas abbra cé­

Ha a cél felénk 'kör,.e:ledik. akként

D)

A csend6rségi forgópisztoly.

47. (A. H. §.) MelyeR II A forgópisztoly főrész.ci :

forg6pisztoly 16részei?

] . a cs6 az irán}'zCJlkal,

2. a 'lok, 3. a 'U!1lf�er,

II

4. ({ lobbantyú, 5. az ágy,

6.

/zengertengely és

II

ten!:elyzárra!.

a foglah'ány,

7. a szerelék.

48. (A. 8. §. 1.) Milyen a eslj kiilső elrendezése? A cső kUlseje nyolcszögletes; el őrészén a csővel egy d-a­ rabból készitve a célgiimbföke van, melynek kiálló él{:s gc­ rince a célgömb; a h:ítsó fele a tokba van becsavarva. 49. (A. 8. §. A

1.)

Milyell a cs6 belsü berel/dezése?

cső ki vall ilÍrva, elől levő nyíl ü sát

naJ ú ! cs6Il ' lIgel.\'llek nevezzük.

torkutatnak, köz6» vo­

9\

90 A csőfurat

a

vezetése végett csa..'arszcrűen

Jövedék

totr bar:.izd.ik'kal van ellátva, melyek IllIzagoknak neveztetnek. il

.Ar.

furainak

a huzagok közt kiemelkedő részei

1. a cS{J\'arllllzó \'usaft fafl)'éllel 'egJ'iitl, 2. lisztitó-\'esszö,

haj'i­

ormozatnak;

mcly fából készült,

Milyen

56. (A. A

a fok?

A tok középsó része a henger számára négyszögletes alakban ki van vágva; e kiváf{ás iö!örl a nézőke van bc\'ágv
alallba megy út.

5 1 . (A. 8. §,) Mire szol/!,dl

II

henger és mivel

gely rés zére

közepén

52. (A. A

8. §.

is

át

-

bir,

Iolúból,

a

ezenkívül a hengerten­

van fúrva.

IV.) A lobbontYII mily részekMI áll? liincízzel és kllkasfeszitővel, 2.

a

henger­

csavartal varrfl
SS.

5.

(A.

a csavarok.

8.

§ . vrr.) A

A szerclékhez

szerelékhez mik

tartozik:

A

henger kiveh.etése végett a

a

heT/ger kiszedése?

te n gc1y zárt kinyitjuk. ezután

leoldv
58. (A. 9. §.) Hogyan történik szedése ? [ obbatl lyÍl alkatr::szciJlck

II

lobbantyú szet­

kiszedéséhez elöbb

a s,ítorvas

faágyrészek távo[ítandók el.

a kakast teliesen felhúzzuk. a rugószorítót kivá­ gásaval az ü tör ugór a toliuk, s a kakast leeresz;.tjük, az ütőrugó szegjét a csavarhÍlzóval krmozdltvfln, az ütőrugút a tokból ki-­ ezután

,

A �akas és bil lentyií henR'crtnlóval egy,ült

a

tartoznak?

4.

a

- csavariaik kiszedésc

után

-

a

tokból killllzlmtók. A töltőcsapó rugója

csavariának kivevtsc után

foglalvúnyhoz tartozik :

tarfókarika,

billelllyűfeszítéssel vagy kltlwsfeszílés­

emeljük .

•

(IZ

lőni?

tal elsül.

cs

Az ágy recézett faligyrészekb61 áH, melyek a. tokpánt mindkét oldalfit fötlik, s egymással a rajtuk kereszt/il dugott

I.

for�ópjszloIlY<JI

lehef

ro­

BHlcntyűfeszitéssel v,n ló lövésnél a bil lentyűt addig kell hátra fe!é húzni, míg a felemelkedó kakas fejével elöre nem esaptat és fgy a forgópbzto!y el nem stH. Kakasfcszités.scl való lövésh ez. il iobbkéz hifvelykujjával addig kell a kakas far kút JlI.ítra ielé htizni, mig a billentyű orra :,1 kakas kown&: nyug,<.Isztlha ha llha tóan be nem csapódi:-:. g, ek k or 'il 1or�ópisztÜ'ly löV'ésr,c !<�SZ. s II billlJlltyŰ hátrah,Ílzása ál­

A

53. (A. 8. *. V.) Az dgy miMI dll?

A

A forgópiszfollyal hogyan

végett

.

billentyüból és 4. az ülőrugób61.

3. lJ

kóc raer ósitése

57. (A. 9. §.) Hogyan tört enik

lotbantYÍI áll:

I. kalwsból

Ro �.)

sel lehet lőni.

bir?

A hen ger a t őltényck befogadására ,5zo1gál s e végre kör­

ben 6 sima fura tt al - tiil1ényür

a

\',hkolt és 3. II rugöszoriJ6.

furatnak az omnozatok közé eső átmérőjét ürmüefllck kaliberllek - hivjuk Ez a forgópisztolY!l1ál 9 mim. 50. (A. 8. §. ll.)

s egyik végén

cSrlpjúról I chüvhat ó.

Más részét a

forgó"isztolYlIuk szétszedni nil/CS mCKengedve, s nem is

sza­

bad azt elrendelni. .'5 9.

(A. 9. és 1 0 . §.) fJogyan törtenik a forgópisztoly összerakása , s dltaltíbllTl mily szabályok állanak fenn II for­ gópisztoly jókarbafltartáslÍra?

92

93

A forgópisztoly össterakása általálban a s,7étszedés meg­

fordított sorrendjében történik. A h:. t sználatra kiado(t iorgópiszlolyok - tokban .!andók.

tar­

A Ikakas leeresztve. s a töJtcnycsapó becsukva legyen

.

A cső és töllényürök tisztításához a fából készült tisztitó· vessző ha!:izmílandó. Általában a iorgópiszloly tisztílas ....hoz oly szcrek hmsznj,lhatók, mint amelyek a karabély tisztításához e!ö vannak Irva. Közöméges szolgáJali foglalkozás után való tisz!ltáshoz a forgópisztoly .sztt nem szcdQl1dő. Lövés után v.aló tisz.titüshoz a henR"er eltávoUt..1I1d6. Ha a iorgópisztoly nagy és hosszabb ideig tartó esöben

dtázott vagy egyéb okból nagyon oopiszko16dott. akkor a Illeg­ ellgcdctt haüirig sz-ót,szedhctö.

60. (A. 1 2. �s 1 3 . S.) A forgópisztoly éles tölténye 1Ilill� alkatrészekből áll és az hogyan gondozandó?

U gyamtZon alkatrészekbö1 áll, m in t a kara'h'élyé lés gondo­ dsára n ézve is a karabély löszerének gondozására fennálló szabályok a mérvadók.

EJ

A csendőrségi önmüködő Frommer-féle ismétlő­ pisztoly.

6 1 . (Pótlék.) Melyek II csendőrség; önnlliködő From.mer-féle isméttüpisztuly főrészei? I. A cső és ú zárwirzattok II. a závdrzat�

,

TIl. az elsü!6 szerkezet? ,

62. (I.) Mi tartozik

(l

II

zaróhüve/)m6cstl\'ar. II

63. (I.) Milye"

csö elrendezése?

A cső hcngeralaki'l.

nelű]

4

huzaggal bír.

Ormértéke

,'65 mfm. A esőnek elől balmenefü CSJvarmenetc van a züróhüvely nQcsa\'ar részére, emögött ;:l z(irólliively számára egy szemölcs van. A cső hátul vastagabb, s az ('zen levő csavarmenettel a závárzuUokhoz van csavarva. 64.

lyezve

II

(L) Mit hUlll1k a zá\'drzaftolwtl, kivető?

s

hol vall elhe­

A závárzattokon feWl egy l1yil.ist látunk. Ezen röpíttet­ nek ki fl töUényhiivclyck. A zdv(Írzuttok bal oldalán a kivető van mozgarhatóan megerősítve. Beliil a zlÍwírzaltoll a zároló

szemöJcsei számára hosszlhoronyo){!kal bir.

65. (1.) Milyen

(J

lök(}rúj!,ó és mire való?

A lökiJnígu cgy a csó kör ul c!helyezett tekercsrug6. fel­


66. (11.) Melyek a z,íVlírzat alkotórészei? A závárzat alkotórészei : a ztíróduKalt)'ú. II

zlirúrllJ:ó

•

korOflKok,

a meKakaszió

a a

zároló, gylÍszeg a gyliszeK rllJ.fova[,

a töltényvonó.

I V . II biztosító szerlwzet,

V. az adogató VI . II tok, a tokfedél. s vr!. (f szerelék.

•

zárólliively.

a rÖKzitószmn:el ts rugós bizfositócsavarral biró határoló.

rnarkolatftik,

csűhöz?

67.

(ll.) Mi elhelyezve?

(J

záródugattyú:J

A

záróTllKú miként van

. henger. Beliil a zároló vcz.cté­ A záródugaftyú egy Hhírt �ére két csavarszeriíen hajlított léccel és a zdr6rugó neki ta·

A esőhöz ta.rtozik a

maszkodl-ratása céljából egy kflrimáva! bir. A záróruKó másik

kivet6, [őkőníKó,

vége a llatárolónak túmaszkodik. Kfvül a zárddugaityú vezető­ lécekkel. s több vájaltaj. htltu� pedig, hogy 'könnyen megfo-g­ II:ttó legyell. recézett kIUgró részekkel va n clliHva.

95

6R.

(II.) Milyen a zuraló?

A zúrolóllak elől h,írom, icnt k�t kesk en y'ebb. alul egy s zél es ehb szcmölcse V311. Ez ek a závarzatlok homny ai ba ille­ nek. A zároló ielső rész�J1 és bal ol d alán vájatok vanna" a töllényvolló és a kivető s zámára. EzenkiviH még t;savarszerü 11Oronyok vannak a zárolón. amelyek a záródugaltYlÍ lbeivel

gy'aft\Oralt 11}"omás csak lését, Itta egyid-e.iűl-cg a

A töliénytdr

tok lcgh:íts6 csapja körii1 rnoz"athatóan meg­ erösltett kétkarÍl eme1tyíi. Hosszabb része kinYlÍlik a ,tokból. E kin y Íli ó részen megk,[i[ötlböztethetjük az ii tö l apot és a kéI Tocézctt fiillel biró kjet. A tokhml levö rövidebb ngával fl ka­ Iws a billentyűvel, nemkntőllbetl a biztosítókésziihJkkeJ van együttmOködésben.

felhúzolI kakast leesal­

II

biztosító szerkezet alkotórészei? Mit ldtunk a biztositó szerkezefből és mire szolf!(if ez?

szerkezet alkotórészei:

a biztosító emeltyű a rUKóval, II megakasztó eme[tyü a rugóval. A biztosító szerkezet tel jesen a tokroon fészkel. csupán a biztosító emeltyű egy dudorodása emelkedik ki a'bból és látható. A biztosító szcl"kezet ren de ltetése

a

ki

�le szoríitassanak l1'al'ol·dalán '11 0SSZlí vájat van, hogy abban az

a

A bi:dosító

:t:.:élbállogból késziHt. fclsií k-ét éle sziíkebbre

van saitolv.a. hegy a tölté'lIyek bdőle a tölténytár-rugó á ltal

lecsattantafni?

72. (IV.) Melyek

is

Az adogató szerkezet két iőI"észböl {til: a tölténytárból és a gombba l ellálott rugós tártartóhól.

adogllfólenwz g()mbj.íl lnozoghassol1 és ezzel az ad{lgatólemez is mozga tható legyoIl. Alul a töltéJlytdr a kcménydiójából ké­ sz Ult töliénytárfellékkl'l van elzárva. Erre Iámaszkodik a te­ i).:crcsrugóból készHlt lIdnglltórllgÓ egyik vége. míg a másik vé­ gén 37. adoga't6Ie:l1cz van elhelyezve.

7 t . (III.) Milyen a kakas? Szal}(ld-e a fellllízotf kakast

II

bizr-üsitó szer.kezel dudorodására

74. (V.) Milyen a tölténytár?

70. (III.) Milyen " /JiUentyi; e/Ile/yezése? A billentyünek h;.írom karja van .(:S a tok/ulIl levő csap 'körül mozgathatóan van I11cgerösítvc. A tokból leghosszabb .karja kinyúlik, ,s az clcsanantásra szolgá l.

Ha csak Wni !lem akarunk, lantani tilos.

fegyver elsil­

kezet?

részei :

a billentyű fl fJiffellfylirllJ!6val, a billentyű,Jecek szeg és rugóval, az elcsattantó emelt:iü II rugóval, a kakas a kakasrugó\'al.

A kakas

il

73. (V.) Minő alkot6részekbm áll az adogató szer-

(Ill.) Melyek az elsütö szerkezet alkotórészei?

Az elsütő szerkezet al,kotó

id::zi elő

nyomást gyakorolunk.

egyiitt a zároló csavanw,erí i mozgüsát eszközlik.

69.

az esetben

'Pi szto

ly

Jését megakadályozni, s ;ukként mOködik. hog}

véletlen elsü­ a billcutyfire

75. (V.) A ,drf'artó1Iak mi a rendeltetése? Mire szol­

gái

II

zett

A tokban, pout osabb an ru gó.i a úlüü megfeszítve

tölténytár? a s <Íto-rva s hátsó felében .elhelye­

tart{ltt tórlartó az alulról a t01\1>.1

be tol t tültéllyltírt llH:grögzí!ve tan.ia. s6re

A tölténytár 8 töltén yt fogad be é-s (a töltén ye k adogatására) szolgál .

76. (V!.)

Mit tud

II

11

pisztoly megtöl t é­

tokról es a markollllfdkr6/?

A tok egy darabból kész [ilt és benne vannak elhel,Y·ezve a pisz t oly összes alkatrészei. Elöl a célgömb {it, 'hátu l az irány­ zékat láthatjuk, a.lul pedig
77. (VI!.) Miböl dll a szerelek? 1 . A tarlókarikliból, mel}' a tok alsó részébe

van szerelve.

97

96 Ennek

Az ismétlílpisztoly leejcése, a osőtorkolat eldugulása, a

gerebenezett kender

fegyvernek hidegről meleg helyiségbe való átvi·telc - ha a

2. A puha vasllUzalból készült tisz/ító\'esti.z6b61. fogantyÍlja gyűdi alakú, másik vége, rúltel'y ezhetésé végett, át van törve.

a

telii1elére mkódott nedvesség szor�osnn le nem törii1telnék rong
78. Miként szedendő szét a pisztoly?

A pi·szlolyt használat utan hal'ad6ktal rL!wl

Az ism(:t!öpisz!olr. mint ahogy alapos tisztihíshoz szü:k­ s�ges. �"Savarhúzó haszmílala né�kiil kézzel s7.étszedhetö és ugyanúgy össze is rakható. A fegcseki:lyebb erőszakosságot is

kerülIli ke(l.

Szétszcd6s céljából kövctkezl'JkéDen ji1r1lnk cl:

3. .a rugós bizlnsítóval ellátott csa\'ar t balra fordítva iki­

csavarjuk, ennek vég-ével

4. a rögzítő szeget kinyomiuk.

3. a szabaddá vJlt htltároló a záró rugó hatása folytán

hátra n}'ornul: kiemeljük. végül

I

6. hátrafel� kiIHí/.Zl�k a zá\"árnltömböt (z<Íródugattyú és lartozékoai) és a zárolót.

'Jisz/olyból ki ,'an "él'e. a kakast elcsal­

Ha II haiárolá tan/ani nem szabad. A pisztolyt tovább szétszedni csak szabad.

79.

Melyek II mef!,eTlgedett tiszfitóeszközök és mire szo[/!lÍll1l1k? SZllvad-e a barna részekef fé1lyesre !isz/ita,,;?

81.

-

gercccnezett kenderrel - a csőfurat.

jadarahf.ák - ronggyul köriilcsavarva - a h
2. a kakas t ielh(lzzuk.

II

meg kell tisztíwni.

A tisztító, eS":tö

I. k ivessziik a töl tényt.í.rt.

és ::1lapOS311

fl

fegyvermestemek

stbi li sztítasár a rOIl�yok törlésre szolgúlnak. .

A cső közvetll'uiil a lövó Il((írl fegyverola)jal bekeIleIIdő. azután jól :ít1wz;1ndó. Ha a cső tiszta, fegyverkenőccsel vétko­ nyan bekenendő.

A súrlólapo'k. s n: olgófe1ületck szintén fegyvenke.nöcscsd legyenok lcheletszerfie!l bekenve. Pcirólemll csak megkeményedett mocsok, elgyant:ísodott olaj vagy rozsd. t fcloldáscíra hasZlnálandó.

Az ismétlöpiszfoly !Hlmito(t részeit fényesre tisztítani nem szalJad.

82. Milyen. az ismétlőpisztoly !öszerer

Miként kell a szétszedeft pisztolyt összerakni?

Az ismétlőpisztoly l őszerc az etes tiiUéflY. Ennek alkat­

A pisztoly öss?erak,ísa a szétszedésne.k iordított sorrend­

részei: a töltényl,üI'ely, mel}T hengerala!k:ít és Sárgaréz bádog­

jében történik ügyelni kell arra, hogy � rugós bizfosítóval ellátott csa­

húl van saHolva; a WstnélkiiH lőporból álló !ö/Jor/öltet; a csap­

vlz.szintesen álljon.

ólom Jövedek.

.

var teljesen

he

.

legyen csavarva és a biztosító a cső irányában

80. Az isméflöpisztoly júkarlJan tartdsa érdekében mi kerülcTldő, s mikép kell Iwszndfatban kezelT/i? Kerülendő a niSzloly oknél küli sZ6tS7..edés-c

tisztitása, .kü1önö�1l pedig fl. t iltott

(maró)

és

c.6.1talan

tisztHóesz,közök

használata. Használatban a pisztoly a hozz.i • tartozó táskában tar­ tandó; ha ez megnedvescdctt, alaposan meg IkeH szárítalli. A závarzatot.

hogy a pisztoly

a

viszkolódástól

megóvassék,

.::sakis közvetlenül a !öltés -és ürítés előtt nyissuk fel.

pantylÍ, mely
ell
kemény

A töltények 1 6 darabot tartalmazó kéregpapfr töltény-do­

lJOzokba vannak málházva.

83. Kiilönösen mit kell tudTlunk, hogy az ismétlöpisz­ foly zavartalarl mfiküdése biztosittassék? TudjUlIlk Ikell, hogy bepiszkolódotl

vagy

behorpadt töl­

ténytárak nehezen vagy egyál1alán nem tehctók a pisztolyba. bepiszkol6dott vagy behorpadt töltények .pedig cgy{lItalán nem használhatÓk. 7