február III. évfolyam 2. szám Ára: 945 Ft VILÁG Jelöltek és blogok Jogtár kiegészítések ügyvédekre szabva Közlekedj okosan!

2009. február III. évfolyam 2. szám Ára: 945 Ft

Ü

VILÁG

Jelöltek és blogok Jogtár kiegészítések ügyvédekre szabva Közlekedj okosan!

TARTALOM

SZAKMA

4 5

Jogtár kiegészítések ügyvédekre szabva

Jelöltek és blogok Egy ügyvédjelölt viszontagságai – Ármos Lóránd blogja

6

„A kaució lehet pletyka, de az nem, hogy sok jelölt ingyen dolgozik” Bojtarok.blog.hu

Köszöntő Bevallom, én magam nem vagyok egy nagy blogolvasó. Amikor nagy ritkán mégis rátévedek egy ilyen oldalra, bizony ott tudok ragadni, pláne ha az érdekes, színvonalas, „neadjisten” még a szakmához is köze van. Valahogy így jártam jelen számunk két blogjával is, ami az ügyvédjelöltek mindennapjait, problémáit mutatja be. Humoros, érdekes és néha bizony megdöbbentő dolgokat, történeteket olvastam, melyek mélyen elgondolkoztattak, és tulajdonképpen ez az oka annak, hogy meginterjúvoltuk a két jelölt-blog szerkesztőit. E havi számunkban – többek közt – eligazítást kaphatunk még a domain-regisztráció rejtelmeiről, bemutatunk egy kevéssé ismert sportágat, a curlinget, szólunk az űrversenyről, összehasonlítjuk az orosz és az amerikai filmművészetet. Kellemes szórakozást!

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

Tájékoztató Az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

8

A közbeszerzési törvény módosítása Közbeszerzési kerekasztal dr. Lukács Andrea külső szakértő, dr. Buda György és dr. Bűrös László ügyvédek

PORTRÉ

22

Dinamizmus és céltudatosság Dr. Csapó András ügyvéd

SZABADIDŐ A stratégia, a precizitás és a fegyelem játéka Curling

25

KARRIER

26

Fehér holló? Interjú dr. Malatinszky Judit ügyvéd coach-csal

UTAZÁS

10

29

12

30

A sport mindenkié Beszélgetés dr. Szabó Tünde sportjogásszal, olimpiai ezüstérmes úszóbajnokkal

Sajtóközlemények Becher Ákos és Molnár Gábor a Horváth és Társai DLA Piper új partnerei A visegrádi országokban folytatja terjeszkedését a Schönherr

13

Artúr és a román cégalapítás Egy román cégalapítási hercehurcát végigjárva egyből elkezdjük értékelni az itthoni e-cégeljárást Kísérteties várólista Varanasiban

ÉLETMÓD

32

Az intelligencia népszerűsítése Beszélgetés Balanyi Bibiánával, a Mensa HungarIQa volt elnökével

Lesz ez még így se… Magyarország kettős csapdában

15

Közlekedj okosan! Tömegközlekedés és pótdíjak

17

Ritkán eltűrt önszabályozás Dr. Balogh Zsolt György a domainregisztrációról

19

Mit tehet az áldozat? Karl Katha Magyarországon

20

CompLex Reggeli – Házassági vagyonjogi viták Dr. Csűri Éva, a Legfelsőbb Bíróság bírája

HAJÓZÁS

34

A kevesebb több San Lorenzo SD92 A Yacht Life magazin rovata KULTÚRA

36

Mongolok a spájzban Filmajánló TUDOMÁNY

37

Űrverseny a XXI. században

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztők: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Elérhetőségünk: [email protected] Nyomdai előkészítés: László Ágnes Nyomdai munkálatok: BLACKPRINT Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Fekete Attila ügyvezető igazgató

Hirdetésfelvétel: (40) 464-565; [email protected] ISSN 1789-2430

ÜgyvédVilág ■ 2009. február

3

SZAKMA

Jogtár kiegészítések ügyvédekre szabva A CompLex Kiadó a Jogtár és a Jogtár Plusz kiadványok testreszabott változatát kínálja régi és új ügyvéd ügyfelei számára. 2009ben hét olyan kiegészítést jelentet meg, melyek mindegyike az ügyvédi munka egyegy fontos területére koncentrál, azokon nyújt rendszerezett többletinformációt és gyakorlati segítséget. A kiegészítések olyan – a Jogtárhoz / Jogtár Pluszhoz képest – többlet-tartalmakat (kommentárokat, iratmintákat, kitölthető nyomtatványokat, szerkesztett bírósági döntéseket, hasznos információkat) hordoznak, melyek a Jogtárba/Jogtár Pluszba beépülve az ügyvédi problémamegoldást támogatják, illetve az ügyvédi feladatok elvégzését segítik. Minden egyes kiegészítés része legalább egy kalkulátor, melynek segítségével egyszerűen kiszámolhatóak a jogszabály előírta összefüggések. Egy-egy kalkulátor segíti az ügyleti és késedelmi kamat, az ügyvédi munkadíj, az eljárási illeték, a végrehajtói díj, az örökösödési, az adásvételi, az ajándékozási illeték gyors kiszámítását, illetve a hatásköri és illetékességi kérdések megoldását. Bármelyik kiegészítés telepítésével a Jogtár és a Jogtár Plusz ügyvédbarát felülete áll a felhasználó rendelkezésére. A felület megújításán túlmenően finomodik a kereső funkció, korszerűsödik a változásfigyelés, s ősztől lehetőség nyílik arra, hogy az ügyvéd ne csak a Jogtár tartalmakra, hanem saját dokumentumaira is beállítsa a jogszabályok változásfigyelését. Valamennyi kiegészítés önálló CD-n jelenik meg, frissítése azonban online módon történik, ami lehetőséget biztosít az adattartalmak rendszeres frissítésére. A frissítések letölthetőségéről a felhasználó e-mail értesítést kap. Az első Ügyvédi kiegészítések a márciusi zárású Jogtár, illetve Jogtár Plusz lemezekkel együtt kerülnek kiadásra. A döntés megkönynyítését segítik elő azok a bemutató verziók (demók), melyek a lemezek megjelenésével egyidejűleg a complex.hu oldalról lesznek hozzáférhetőek. Mind régi, mind új ügyvéd megrendelőink számára olyan kedvező előfizetési konstrukciót alakítottunk ki, melyek az egyes kiegészítések megvásárlását segítik.

A tervezett kiegészítések: Áprilisban megjelenő Ügyvédi hivatás Büntetőjog Fizetési meghagyás Legkésőbb szeptemberig megjelenő Végrehajtási jog

4 ÜgyvédVilág ■ 2009. február

Cégjog Házassági vagyonjog Ingatlan-nyilvántartás

Az egyes kiegészítések: 1. Ügyvédi hivatás – kamarák szabályozásai, eljárásrendjei, kommentárok/indokolások, ajánlások, javaslatok, állásfoglalások, elnökségi határozatok – jogesetek (pl. fegyelmi ügyek) – CCBE (Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa) anyagai – Dokumentumok (pl. nyilatkozat a kirendelésről) – Közérdekű adatok (bíróságok, közjegyzők) – Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének dokumentumai. – IBA és UIA (nemzetközi ügyvédi szervezetek) anyagai – EU bírósági döntések és irányelvek – Ügyvédi munkadíj kalkulátor 2. Büntetőjog – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényhez és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez kapcsolódó kommentár – büntető anyagi jogi és a büntető eljárásjogban alkalmazott iratminták – a gyakorlatban alkalmazott beadvány minták és egyéb nyomtatványok – a büntetőjoghoz, eljárásjoghoz kapcsolódó szerkesztett bírósági döntések, amelyek a törvény adott szakaszához kerülnek beépítésre – hatásköri és illetékességi mutató, amely a hatásköri és illetékességi kérdések gyors megoldását teszi lehetővé 3. Fizetési meghagyás – kommentár a fizetési meghagyásos eljárásról és a kisértékű perekről – iratminták lábjegyzetekbe foglalt érdemi magyarázatokkal, kitöltési útmutatókkal, szerkesztési lehetőséggel – formanyomtatványok – szerkesztett bírósági döntések – a mindennapi munkát segítő programok: = kamatkalkulátor = kalkulátor a peres és nemperes eljárások illetékszámításához = hatáskör- és illetékességmutató = intelligens nyomtatványkitöltő. 4. Végrehajtási jog – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény paragrafusaihoz kapcsolódó kommentár: tömör, lényegretörő, gyakorlati és magyarázó jellegű (kapcsolódó

joganyagok és bírósági döntések linkelve kerülnek a kommentár szövegébe beépítésre) – a végrehajtási jog területére eső 150 darab, kommentárokkal ellátott iratminta – végrehajtási joghoz kapcsolódó bírósági döntések, melyek a törvény adott szakaszához kerülnek beépítésre; a döntések összefoglalóval bővítettek, időgépesítettek – végrehajtói díj számolását segítő kalkulátor 5. Ingatlan-nyilvántartási jog – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény gyakorlatorientált kommentárja (a kapcsolódó joganyagok és bírósági döntések linkelve kerülnek be a szövegbe) – az ingatlan-nyilvántartás területére eső iratminták, különös tekintettel a bejegyezhetőségre, kommentekkel ellátva – az ingatlan-nyilvántartási joghoz kapcsolódó legfontosabb bírósági döntések szerkesztett formában – az ingatlan-nyilvántartási jog területéről a legfontosabb kérdéseket tárgyaló tömör kérdés-válasz adatbázis – a földhivatalok hatáskörét és illetékességét az ingatlan adatai alapján megmutató program 6. Házassági vagyonjog – a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény IV. fejezet 2. házassági vagyonjog címet viselő részéhez kapcsolódó kommentár – a házassági vagyonjog témakörében felmerülő és alkalmazásra kerülő iratminták – a gyakorlatban alkalmazott beadványminták és egyéb nyomtatványok – a házassági vagyonjoghoz kapcsolódó szerkesztett bírósági döntések, amelyek a törvény adott szakaszához kerülnek beépítésre – a visszterhes vagyonátruházási illeték számolását segítő kalkulátor 7. Cégjog – a cégtörvény magyarázata – szerkesztett bírósági döntések – cégjogi iratmintatár magyarázatokkal – cégjogi nyomtatványtár: XML-nyomtatványok készítése, a cégtörvény szerződésmintái intelligens nyomtatványként, PDFformátumban; – Cégeditor nyomtatványkitöltő program: = automatikus cégadatkitöltés változásbejegyzésnél a CompLex Kiadó internetes cégadatbázisával összekapcsolva = kötelező mezők kitöltésének intelligens ellenőrzése ■

SZAKMA

Egy ügyvédjelölt viszontagságai – Ármos Lóránd blogja

Jelöltek és blogok Tavaly kezdett blogot írni dr. Ármos Lóránd, hogy így oszthassa meg tapasztalatait más ügyvédjelöltekkel, valamint kezdő jelölti élményeit megörökíthesse. Mint mondja, az ügyvédjelöltekre a fásultság, reményvesztettség jellemző, akik olykor kevesebbet keresnek, mint egy gyorséttermi eladó, és az a dolguk, hogy beengedjék az irodába az ételfutárt. A jelölt szerint a siker titka, hogy a megfelelő nyelvtudás mellett elsősorban innovatívnak és sokoldalúnak kell lenni.

?

Mikor és miért kezdett blogot írni?

Az „Egy ügyvédjelölt viszontagságai” című blogot (http://ugyvedjelolt.blogspot.com) 2008 márciusában kezdtem el írni, egyrészt azért, hogy a tapasztalataimat más ügyvédjelöltekkel is megoszthassam, másrészt azért, mert kezdő jelöltként sok olyan újszerű, érdekes élményben volt részem, amit úgy éreztem, meg kell örökítenem. Azóta rendszeresen fejlesztem a blogot, hogy minél több hasznos információt tartalmazzon az ügyvédjelöltek számára. A jogi szakvizsgáról szóló IM rendelet például meghatározza, hány havi ösztöndíjat lehet beleszámolni a szakvizsgáig letöltendő gyakorlati időbe. Az azonban sehol nincs meghatározva, milyen ösztöndíjakról van szó. Ehhez kapcsolódóan a blogon közzétettem néhány nemzetközi szervezet ösztöndíjajánlatát is.

?

Hogyan látja az ügyvédjelöltek helyzetét? Mit tart a legnagyobb nehézségnek?

Ügyvédjelölt barátaim, ismerőseim lelki állapotára fásultság, reményvesztettség, kilátástalanság jellemző. Munkahelyükön számos alkalommal nem részesülnek meg-

felelő szakmai támogatásban, sokan a jogi munka egyes részfeladatait ismétlik reggeltől estig, miközben kevesebbet keresnek, mint egy gyorséttermi eladó. Megnehezíti helyzetüket az a tény is, hogy ismeretség, családi összeköttetések híján kilátásuk sincs saját ügyfélkört kialakítani. A legtöbb ügyvédjelölt sajnos ugyanabban a helyzetben van, mint W. Somerset Maugham Az örök szolgaság című regényének hőse, Hayward, aki ügyvédjelölti pályafutásának végén eszmél rá arra, hogy nem elég az embernek kiakasztania a névtábláját az ajtóra ahhoz, hogy megbízásokat kapjon.

?

Már egy évtizede is közhelynek számított, hogy jogász túlképzés van Magyarországon, és több ügyvéd dolgozik Budapesten, mint egész Ausztriában. Mennyire durva ma a kenyérharc? Ügyvéd barátaimnak, ismerőseimnek nagyon innovatívnak, sokoldalúnak kell lenni mind szakmailag, mind emberileg ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a jogszabályok állandó változásával, valamint a technika, az internet kínálta újabbnál újabb kihívásokkal és lehetőségekkel. Különösen ma, amikor köztudomású, hogy az amerikai elnökválasztás eredményének alakulásában az internet játszotta az egyik legfontosabb szerepet.

?

Hogyan érdemes ügyvédjelöltként elindítani a karrierépítést? Mire érdemes figyelni, mit tanácsolna annak, aki most végez a jogon? Eddigi pályafutásom során mindenhol nagy hasznát vettem nyelvtudásomnak, és annak, hogy az ügyvédjelölti pályafutásom előtt jelentős munkatapasztalatra tettem szert, Magyarországon, külföldön, végrehajtói és vezetői pozícióban egyaránt. Sok

Dr. Ármos Lóránd 2002-ben végzett a Temesvári Nyugati Tudományegyetem Jogi Karán. Ugyanez évben egy hónapot tölt Brémában a DAAD ösztöndíjasaként. Jogi diplomája honosításáig nemzetközi cégeknél dolgozik Budapesten, Prágában, és Manchesterben. 2007–2008 között ügyvédjelölt budapesti ügyvédi irodákban. 2008. októbere óta Luxemburgban dolgozik gyakornokként, az Európai Bizottság Fordítási Főosztályán. Németül, angolul, románul és franciául beszél. Kedvenc helye a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéház. Szeret utazni, 2008 nyarán végigjárta a magyarországi Gyöngyök Útja Zarándokutat. A jogi szakmával párhuzamosan költő, első kötete Rózsahús címmel 2005-ben jelent meg Kolozsváron, második kötete nyomdai előkészítés alatt áll.


5

SZAKMA

Bojtarok.blog.hu ügyvédjelölt estében megfigyelhető az, hogy az egyetem padjaiból kikerülve nem csak a szakmai gyakorlatuk hiányzik, hanem kialakult munkakultúrával sem rendelkeznek. A jelenlegi jogi egyetemi hallgatóknak azt tanácsolom tehát, sajátítsanak el legalább egy idegen nyelvet, és, ha módjukban áll, vegyenek részt minél több szakmai gyakorlaton: a későbbiekben ennek biztosan hasznát veszik.

?

Mennyire becsülik meg az ügyvédjelölteket? Hogyan lehetne ezen javítani?

Eddig két ügyvédi irodában dolgoztam. Az elsőben az volt a feladatom, hogy számlákat írjak, felvegyem a telefont, és délben beengedjem az ételfutárt. Később, dr. Ruttner György ügyvédi irodájában érdemi ügyekkel foglalkozhattam, személyes kapcsolatom volt az ügyfelekkel, és számíthattam az irodavezető és az ott dolgozó csapat szakmai és emberi támogatására. Az ügyvédjelöltek megbecsülése tehát nagyon változó, a jelölti fizetés azonban kevés kivételtől eltekintve egységesen alacsony, ami a jelöltek önérzetére, és teljesítményére is rányomja a bélyegét.

?

Az ügyvédjelölti három év mennyire hasznos, mennyire készít fel a szakvizsgára?

Ez attól függ, milyen irodában telik el ez a bizonyos három év. Számos irodában az ügyvédjelöltek kizárólag egy ügytípust látnak el három éven keresztül. Más irodákban – tisztelet a kivételnek – az ügyvédjelölt titkárnői feladatot lát el, vagy legjobb esetben is kizárólag részfeladatokat teljesít. Az ügyvédjelölti három év akkor igazán hasznos, ha az ügyvédjelölt ezalatt a három év alatt érdemi ügyeket láthat el, van alkalma különböző ügytípusokat megismerni, és tapasztalatot szerez mind az ügyfelekkel való bánásmódban, mind a bíróság előtti eljárásban.

?

Hogyan látja, mi az oka annak, hogy nem becsülik meg az ügyvédjelölteket?

Az ügyvédjelöltek megbecsülése, mint mondtam, változó. Magyarországgal szemben például Romániában sokkal kisebb az ügyvédjelöltek fluktuációja, igaz, ott sokkal nehezebb is ügyvédjelöltté válni. Romániában a leendő ügyvédjelöltnek először felvételiznie kell az ügyvédi kamarába, és, amennyiben sikeres felvételi vizsgát tesz, keresnie kell magának egy úgynevezett mestert, tehát egy ügyvédet, aki mellett a jelölti éveit tölti majd. Az, hogy a munkaadók szakmai fórumokon, vagy sajtóban hirdetnék, hogy ügyvédjelöltet keresnek, szinte egyáltalán nem jellemző. A kamarai felvételi vizsga révén kevesebb ügyvédjelölt van


„A kaució lehet pletyka, de az nem, Az ügyvédjelölti lét örömeiről és bosszúságairól szóló „Bojtárok” blog egyebek mellett könnyedebb, kicsit bulvárosabb hangvételben szemezget az érdekesebb jogesetek közül, illetve igyekszik olyan, tévhitekkel terhelt vagy tabunak számító témákról vitát nyitni, mint az ügyvédi reklám vagy az internet szerepe az ügyvédség jövőjében. Az ügyvédjelöltek, bojtárok egységes kategóriája ma már nem létezik, sok tényezőtől függően tagolódik a szakma. Nem mindegy, hogy a fővárosban vagy vidéken, illetve milyen ügyvédi irodában dolgozik a jelölt; egyéni, közepes – pesti, 3–4 ügyvéddel és két jelölttel dolgozó – vagy nemzetközi (illetve nemzetközi ügyfelekkel rendelkező) irodában. Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya, és mindegyik más típusú embereket foglalkoztat – mondta lapunknak az ügyvédjelöltek apró örömeit és bosszúságait taglaló bojtarok.blog.hu egyik, anonimitást kérő szerzője. A klasszikus ügyvédjelölti feladatok – mint amilyen a földhivatali ügyintézés, a tárgyalásra járás vagy az ügyfelekkel való kapcsolattartás – már nem tekinthetők általánosnak, mert egyre több iroda szakosodik. A nemzetközi irodákban például a bojtári munka alapvetően az idegen nyelvekhez kötődik, nem a klasszikus feladatokhoz. Itt olyan tevékenységek fordulnak elő, mint céges átvilágítás, jogvélemények írása vagy dokumentumok fordítása. Vidéken kifejezetten rossz a jelöltek helyzete, Pécsett például katasztrofális. Ott körülbelül 350 ügyvéd és 50 jelölt van a kamarában, az egyetem miatt félévente legalább 200–300 jogász végez, sokan szeretnének helyben maradni, ami lenyomja az árakat. Itt lehet horror-történeteket hallani a nulla fizetésről, állandó túlórázásról, arról, hogy a jelöltet adminisztratív teendőkre tartják, bár erről már Budapesten is hallottam. „Egyik kollégámat próbaidő után mondvacsinált indokokkal elbocsátották, majd véletlenül megtudta, hogy őt valójában egy projektre vették fel, és egész nap változás-bejegyzési kérelmeket és fizetési meghagyásokat írattak vele. Majd megköszönték a munkáját és felmondtak neki.” Mondják, hogy egyes sztárügyvédek tandíjat, kauciót kérnek a jelölttől a belépésért. Ez lehet, hogy pletyka, de az már nem, hogy sok jelölt ingyen dolgozik, esetleg minimálbért kap csupán, vagy azt a zsebbe adott pénzekkel egészítik ki, havonta ez sem több 100–120 ezer forintnál. A minimálbér feletti, bejelentett fizetés általában sajnos csak a nemzetközi irodákra jellemző, én is ilyen helyen dolgozom, nálunk a jelöltek fizetésként a minimálbér dupláját-négyszeresét is megkaphatják, akár nettó 140–180 ezer forintot, ennek fejében esetenként irtózatos mennyiségű túlmunkát vállaltatnak a jelöltekkel. A magasabb fizetésért cserébe viszont a jelölt hosszú távra elkötelezi magát az alkalmazotti státus mellett, és sok dolgot, ami szükséges az ügyvéddé váláshoz, nincs alkalma elsajátítani, például nagyon ritkák vagy egyáltalán nincsenek peres ügyek. A nemzetközi irodák ugyanis mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a tárgyalótermeket és alternatív utakon kezeljék a konfliktusokat. Az ügyfelekkel való kommunikációra is csak a későbbiekben van lehetőség, ami nagy hátrány. Érdemes az elején végiggondolni, hogy mik a jelölt hosszú távú tervei. Azt fontos mindenesetre leszögezni, hogy aki tehetséges és talpraesett, az igenis ki tud alakítani magának praxist.

SZAKMA

hogy sok jelölt ingyen dolgozik”

Romániában, de ők elszántabbak, felkészültebbek.

Az a modell sem működik már, hogy a három év leteltével a jelölt a szakvizsga után átvesz néhány ügyfelet az ügyvédtől, hiszen rengeteg ügyvéd van, nehéz ügyfelet szerezni és a klasszikus területeken nagyon nyomottak az árak, van, aki már húszezer forintért vállal cégalapítást vagy harmincezer forintért adásvételi szerződést. A legtöbb bojtár, ha szeretne, sem maradhatna a három év után a munkahelyén, mivel az irodának nem érdeke, hogy az ügyvédjelölti teendőket egy ügyvéd lássa el arányaiban több pénzért. Ha letelik a jelölt három éve, választania kell: egyéni praxisba fog, másik irodához szegődik vagy más jogi területen (például a közigazgatásban, vállalati jogtanácsosként) helyezkedik el.

?

Az ügyvédjelöltek oktatásának meglétét hasznosnak tartom, főleg a tananyag azon részét, amely az ügyvédekre és jelöltekre vonatkozó joganyagokkal és protokollokkal foglalkozik, de a jelenlegi formájában ez a képzés nem szerencsés. Az anyag túlzottan elméleti, ami az előadássorozatokon elhangzik, az könyvből is megtanulható volna, ráadásul, aki orvosi igazolás nélkül hiányzik, annak félévet kell ismételnie és ezért csúszhat a szakvizsgája. A helyzet a gazdasági válság miatt vélhetően romlani fog, még kevesebb lesz a munka, a jogásztúltermelés pedig változatlan formában folyik tovább. Közhelyes a megállapítás már, de igaz, hogy minden baj forrása az egyetemi fejkvóta, ami túlképzést eredményez, ezért alacsony a jelölti fizetés, és alacsony a szakmai presztízs. Tény, hogy a többség valahogyan el tud helyezkedni, kérdés, hogy ennek mekkora ára van. Már az egyetem alatt érdemes karrierépítésbe fogni – nyelveket tanulni, külföldi képzések, ösztöndíjak (Erasmus, LMM) – rájuk vadászni fognak az állásközvetítő cégek. „Mi páran, akik Pécsen végeztünk, próbáljuk fenntartani a magunk hálózatát, a nyári cégeljárás-átállás kapcsán például gyakran hívtuk egymást, és rendszeresen eljárunk konferenciákra, vagy sörözés közben megosztjuk egymással a tapasztalatainkat.” A blogon gyakran közlünk beküldött történeteket is, „de ezeket óvatosan kell megfogalmazni, mert az ügyvédek zárt közösségében a kritikák még idegenül hatnak”. A közölt történeteket is úgy írjuk meg, hogy azzal tiszteletben tartsuk az ügyvédi titoktartást. Némileg könnyedebb, kicsit bulvárosabb hangvételben szemezgetnek érdekesebb jogesetek közül vagy BH-kat elemeznek. „Foglalkozunk olyan témákkal is, amelyekben sok a tévhit vagy tabunak számítanak, például az ügyvédreklám, amelyet hivatalosan mindenki elutasít, de volna jogosultsága. Az ügyvédi irodák gazdasági társaságokként való átalakulásának a kérdése is elkerülhetetlen, ez Európai tendencia. Szívesen meghallgatnánk mások véleményét ebben a kérdésben is, erre is jó a blog. A blogíró szerint az internet az ügyvédi szakmát is alapvetően fogja átalakítani. A legtöbb szakmabeli inkább középkorú, és idegenkedik az elektronikus eljárásoktól. „A mi generációnk már nem a papíralapú kommunikációhoz van szokva, ez pedig rengeteg felesleges adminisztrációs teendőt, valamint ügyvéd–ügyfél találkozók egy részét is feleslegessé fogja tenni, de legalábbis jelentősen átalakítani.” A blogon időnként bemutatjuk és értékeljük egyes ügyvédi irodák honlapjait, amelyek között sajnos sok az elrettentő példa. Amerikában ma már az ügyvédek blogjai az ügyfélszerzés fontos eszközei; az ügyvéd ott nem engedheti meg magának, hogy ne legyen rendszeresen frissülő honlapja vagy blogja. dr. Schmidt Gábor

Egyik blogbejegyzésében arról ír, hogy a német és román ügyvédjelöltek számára létezik speciális fórum, ügyek és beadványok leírásával, Magyarországon viszont ilyesmi még nincs, ezt pótolná az Ön által beindítani tervezett ügyvédjelölt.hu oldal? Igen, románul és németül is elérhető ilyen internetes fórum, a német rechtsreferendar.de, a román avocatulstagiar.ro domainnév alatt. Érdekes, hogy Magyarországon eddig ilyen nem működött. Ugyanilyen érdekesnek tartom, hogy számos hasznos és haszontalan jogi kiadvány mellett eddig senki nem gondolt arra, hogy az ügyvédjelöltek számára kézikönyvet adjon ki. Igény biztosan lenne rá. Egy jól megszerkesztett kiadvány, ami az ügyvédjelölteket ténylegesen érintő és foglalkoztató információkat tartalmazza, nagy hasznára válhatna minden ügyvédjelöltnek, és, közvetett módon a munkaadóiknak is. Ilyen kiadvány azonban nem létezik. Terveim között szerepel a www.ügyvédjelölt.hu oldal beindítása. A domain nevet (hangsúlyozom, ékezetekkel) már megvásároltam, ez egyelőre a blogra irányítva működik.

?

Hogyan képzeljük el az ügyvédjelöltek kézikönyvét?

Úgy, mint bármilyen útikönyvet. Térképpel, hogy minden jelölt egyből láthassa, hol van a Gyorskocsi utca vagy a Fővárosi Bíróság különböző kirendeltségei, általánosan ügytípusok, ügymenetek, vagy olyan részletek leírásával, hogy hogyan kell összehajtani a külzetet. Ezenkívül hasznos tanácsokkal, esetleg zsargonszótárral, hogy minden jelölt egyből tudja, mi az a külzet, és mi az a fizmeghagy.

?

Tudnak-e segíteni egymáson – vagy így, vagy másként – az ügyvédjelöltek, van-e lehetőség (akár szervezett formában), hogy megosszák egymással tapasztalataikat? Van-e erre egyáltalán igény? Tavaly március óta több mint négyezer alkalommal jelenítették meg a blog különböző aloldalait, és az internetes keresők első találatok között jelenítik meg az oldalt az „ügyvédjelölt” keresőszó alapján. Igény tehát biztosan van, eddig mindössze a kezdeményezés hiányzott. A blog kapcsán számos pozitív visszajelzést kapok, ügyvédjelöltektől, és ügyvédektől is, ami azt igazolja: érdemes munkát fektetni ebbe a tervbe. Azért dolgozom, hogy a www.ügyvédjelölt. hu oldal valamennyi magyarországi ügyvédjelölt oldala legyen. dr. Schmidt Gábor


7

SZAKMA

Közbeszerzési kerekasztal dr. Lukács Andrea külső szakértő, dr. Buda György és dr. Bűrös László ügyvédek

A közbeszerzési törvény módosítása Lukács Andrea: Aktuális téma a közbeszerzési törvény (Kbt.) módosítása, várható hatálybalépése. A jogszabálynak van egy-két passzusa, amelyet érdemes megbeszélni. Az alvállalkozó definícióját illetően a Kbt. immáron kezd közelíteni a polgári jogi definícióhoz: alvállalkozó az, aki közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében. Bűrös László: Izgalmas kérdés, miként értelmezik majd a gyakorlatban a „közvetlen” fogalmat. Egy példával élve, ha egy belföldi gyártói képviselet vagy forgalmazó cég megnyer egy közbeszerzési eljárást, és vállalja a szerződésszerű teljesítést, amelynek a tárgya például valamilyen berendezés leszállítása, az ajánlattételhez a gyártótól ajánlatot kér, akkor a fenti fogalommeghatározás alapján minek minősül a berendezés gyártója? A berendezést a gyártó állítja elő, szállítja le, adott esetben látja el a vevőszolgálatot stb. Ez vajon a teljesítésben való közvetlen részvétel? Eddig is vitatott kérdés volt ez a gyakorlatban, a piaci szereplők általában úgy fogták fel, hogy az előbbi példa alapján nem tekintethető közvetlennek a gyártói közreműködés a szerződés teljesítésében. Vitatták az eddigi szabályozás kapcsán is, hogy a gyártó céget – amelytől az árut beszerzik – alvállalkozónak kell tekinteni. Ez a helyzet annyiban változik, hogy most nem a teljesítéshez kapcsolódó szerződéskötés, hanem a teljesítésben való részvétel közvetlen vagy közvetett minősítése lesz a vita tárgya. Különösen problémás lehet ez a szolgáltatás tárgyú beszerzéseknél, az azok nyújtásához szükséges teljesítési részelemeknél. Lukács Andrea: Ide kapcsolódik a 70. § (3)–(4) bekezdésének változása. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében az adott személy, szervezet nem vehet részt egynél több ajánlattevő mellett, mint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, vagy erőforrást nyújtó szervezete. Azaz kiterjeszti a többes pozíció tilalmát az alvállalkozókra. Visszatérve az előbbi problémára: ha a gyártó alvállalkozónak minősül ez alapján, a (4) bekezdés értelmében problémát jelenthet majd, mert csak az egyik ajánlattevő alvállalkozójaként jelenhet meg. Bűrös László: Ez felveti a hatályos uniós szabályokba ütközés lehetőségét, a gyártó ugyanis például nem tagadhatja meg a termékeire történő ajánlat kiadását egyet-


len cégtől sem, amelyik tőle ajánlatot kér, és valahol az adott készüléket forgalmazni szeretné. Bőven akad érv annak alátámasztására is, hogy ezekben az esetekben a gyártó közvetlenül vesz részt a teljesítésben, hiszen a belföldi forgalmazó részéről a teljesítéshez hozzáadott érték – és adott esetben tevékenység – meglehetősen csekély mértékű. Egy ilyen értelmezés pedig súlyos következményekkel járhat a gyakorlatban. Lukács Andrea: Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy a Kbt. 304. §-a új bekezdéssel egészül ki: a nyertes ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek) a szerződést legalább 50 százalékban saját magának kell teljesíteni. Bűrös László: A korábban említett példánál maradva tehát a jogszabályi rendelkezés értelmezésénél el kellene vonatkoztatni a szerződés tárgyától vagy annak egy meghatározó részétől, nevezetesen a leszállítandó berendezéstől, amelynek értéke általában a szerződéses érték túlnyomó részét teszi ki. Vagy úgy fogjuk fel, hogy a szerződés tárgya függetlenedik annak egyes elemeitől, azaz figyelmen kívül hagyjuk, hogy a szállító a leszállítandó terméket kitől és hogyan szerezte be, vagy azzal kell szembenézni, hogy ezen esetekben nem tud megvalósulni az e szakasz szerinti, 50 százalék feletti teljesítés az említett belföldi cégek esetében. Ez azt is jelentené indirekt módon, hogy ezen eljárásokban kizárólag a gyártók tudnának ajánlatot tenni. Például egy gyógyszerbeszerzésre lefordítva ez azt eredményezné, hogy csak a gyártók tudnának ajánlatot tenni, a nagykereskedők nem. Buda György: E rendelkezés jogpolitikai céljával egyet lehet érteni, az ugyanis az, hogy ne a „táskás” cégek nyerjenek meg hatalmas építőipari beruházásokat. Az építőiparban ez egy nagyon hasznos rendelkezés, hiszen így a tényleg érdemi munkatársakat foglalkoztató cégek nyerhetnek, akiken utána számon is kérhető az elvégzett munka. A megoldás a jogszabály módosítása lehet, vagy az, hogy a joggyakorlat majd kialakítja azt az értelmezést, mi tartozik a teljesítéshez. Bűrös László: Ha ez a cél, azzal én is egyetértek, csakhogy ezt az összes beszerzési tárgyra vonatkoztatni hiba, és kezelhetetlen helyzetekhez vezet. Beszerzési tárgyanként külön-külön pedig nem lehet értelmezni, hiszen egy eltérő tartalmú értelmezés lehetőségét a törvény nem tartalmazza.

Lukács Andrea: A szövegezésből csak következtetni lehet, hogy a jogalkotói szándék az alvállalkozói bevonás mértékére irányult, hiszen a jogszabály szövege úgy fogalmaz: „saját maga”. A fővállalkozó a teljesítési segéd teljesítéséért úgy felel, mintha saját maga teljesített volna. A megfogalmazás sem a legszerencsésebb. Buda György: Két éve volt érdekes ügyünk, amelyben előírtuk: olyan teljesítést kellett igazolnia az ajánlattevőknek, ahol legalább ötven százalékban saját erőforrásaival, önmaga teljesítette a munkát, és ezt az egyik „táskás” cég megtámadta. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig nekünk adott igazat, merthogy fővállalkozói referencia keretében kértük ezt, a szerződés fővállalkozói szerződés volt, jogszerűen kértünk ilyen referenciát. A KD helyesen aktivista álláspontra helyezkedett, és megelőlegezte az előbb említett jogpolitikai célt. Lukács Andrea: Álláspontom szerint egy jogesetre hivatkozni nem elegendő, korábban ezzel ellentétes álláspontot követett a joggyakorlat. Nem vált ki tehát megdöbbenést az a tény, ha április 1. után az ajánlatkérők a referenciák körében vizsgálni fogják, hogy a korábbi években volt-e olyan teljesítése, ahol ötven százalékot meghaladó mértékű volt a saját teljesítés, mivel a Kbt. 69. § (3) bekezdés alapján a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mérték lehet. Ha jól emlékszem, a kkv-k részvételének elősegítése volt a jogalkotói szándék, de véleményem szerint sok vállalkozó le fogja húzni a rolót, a közbeszerzésben érintett piac ugyanis nem egyenszerkezetű. Buda György: Én csak az építőiparról beszélek, amelynek szempontjából ez egy jó és hasznos rendelkezés, segít megerősödni a hazai középvállalkozásoknak, amelyek eddig nem tudták megugrani a lécet a multikkal szemben. Nekik alapvetően vannak ilyen referenciáik (saját gépeik, munkásaik). Csak a kiírón múlik, mennyire nyílik ki a középvállalkozások előtt a pálya. Bűrös László: Más területeken – például a szolgáltatásoknál vagy a reklámügynökségeket tekintve – viszont ennek az ellenkezője fog történni. A kógencia elve szerinti értelmezés borzasztó következményekkel járhat. Lukács Andrea: Érdemes volna a jogszabály szövegét pontosítani, cizellálni, ha az a cél, hogy az alvállalkozói bevonást korlátok

SZAKMA

közé szorítsuk, akkor lehet, hogy ezt kellene kimondani egy kógens jogszabályban. Bűrös László: Több év, amíg kialakul a jogalkalmazói gyakorlat. Kógencia miatt soha nem a gyakorlat oldaláról érkező jogértelmezésnek van prioritása, megpróbálják a törvény szövegét a lehető legszűkebben, lehetőleg szó szerint értelmezni, aminek súlyos következményei vannak a gyakorlatban. Ez a pontatlanság csak fokozza a korábbi bizonytalanságot. Lukács Andrea: Még mindig ehhez a témakörhöz kapcsolódva; az új Kbt. értelmező rendelkezései közé bekerült az erőforrás és az erőforrást nyújtó szervezet fogalma. A jogalkotó meglehetősen profán megoldást választott: utóbbinak ugyanis az minősül, aki erőforrást biztosít és nem alvállalkozó. Nem új keletű probléma, hogy az erőforrást nyújtó szervet eddig bármilyen alkalmasság igazolásához igénybe vehette az ajánlattevő. Márpedig ha a Kbt. kógens rendelkezéséi alapján a műszaki-szakmai alkalmasságot illetően az a rendelkezés található, hogy ez a szerződés teljesítése során igénybe venni kívánt műszaki-technikai berendezésre, szakemberre vonatkozik, úgy ebből az is következik, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő személyről van szó. Bűrös László: Eddig is kezelhetetlen volt az erőforrás és az alvállalkozói viszony szétválasztása. Buda György: És értelmezési gondot okozott a napi gyakorlatban; ha számon kértük azt a szakembert, akit ajánlatában az ajánlattevő bemutatott, a kivitelező és a tervező felháborodott, mondván, már a teljesítés időszakában vagyunk. Ezt a kérdést sokkal pontosabban kellett volna szabályozni, és összhangba hozni az uniós elvekkel. Ez alapvetően ugyanis a holdingszervezetre vonatkozó előírás volna; ha mondjuk a gépeket kiszervezzük egy holdinghoz tartozó cégbe, az részt vehessen a teljesítésben, az alkalmasság igazolásában. Lukács Andrea: A törvény már distinkcionál. Bizonyos igazolásoknál a – a Ptk. szerinti – többségi befolyás fennállását előírja (amelynek az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szerv között kell fennállnia, az már mindegy, hogy melyik gyakorolja a másik felett), de nem minden esetben. Buda György: Nem tudom elfogadni, és jogi nonszensznek tartom, hogy az erőforrásoknak piaca kezd kialakulni, és házalnak vele. Bűrös László: Bizarrnak tartom, hogy mondjuk egy áruszállításnál megkövetelhetem az ajánlattevőtől, hogy ne hozzon be külsősöket, akikkel a referenciáit igazolja, de akiknek egyébként nem volna közük a teljesítéshez, a szolgáltatásnál viszont

nem. Holott utóbbi esetben ténylegesen van jelentősége, hogy neki kell a teljesítést nyújtania, de az már senkit sem érdekel, hogy korábban az ajánlattevő csinált-e ilyet, hiszen „fűvel-fával” igazoltathatja a referenciákat. Nem értem, mi az indoka a kettő közötti különbségtételnek. Gyakorlati tapasztalataim szerint e korlátozó feltételt a szolgáltatásra – amely sokkal kevésbé konkretizálható – fokozottan érvényesíteni kellett volna. Buda György: Több kedvenc paragrafusom is akad a módosításban. Az egyik ilyen az „egyajánlattevős” modell. Minden ajánlatkérő réme, ha csak egy ajánlattevő van, vagy ketten nyújtanak be ajánlatot, de csak egy marad. A megismételt eljárást, annak költségeit, mondjuk egy PPP-konstrukciónál, ahol elúszhat a támogatás, senki sem akarja vállalni. Bűrös László: Ez ötletet adhat az ajánlattevőnek; egész egyszerűen kihagyja mindazt az ajánlatából, ami hiánypótoltatható, nem nyújtja be, és mindaddig vár, amíg nem látja, hogy ki lesz a nyertes. Rosszhiszeműen viszszaélhet azzal, hogy nem teszi érvényessé az ajánlatát, és ezzel meg tudja hiúsítani a nyertes győzelmét. Blokkolni lehet eljárásokat, a hiánypótlást ugyanis most már nem lehet korlátozni. Ez öngól és abszurd. Lehet arra játszani, hogy az ajánlat mikor legyen érvényes vagy érvénytelen, az ajánlatkérőt pedig lehetetlen helyzetbe hozni. Buda György: Az a probléma, hogy a jogalkotó egyre inkább úgy kezeli az ajánlatkérőt, mint aki lop, csal, hazudik, holott csak az egymásnak ellentmondó jogértelmezéseknek akar megfelelni. Ráadásul az egésznek ő lehet a legnagyobb vesztese, ha mondjuk elbukja a támogatást vagy visszafizetés áll elő. Lukács Andrea: Visszakerült a Kbt.-be, hogy a pénzügyi fedezetnek rendelkezésre kell állnia, illetve ha jogorvoslati eljárás indul – nem vizsgálva, hogy a kérelem alaptalan-e – az érdemi határozat meghozataláig, nem lehet szerződést kötni. Ez megint egy ötlet az ajánlattevőknek, hiszen lehetetlenülhet a teljesítés, a nagyobb építkezéseknél egy másfél hónapos csúszás azt is jelentheti, hogy a beruházás meghiúsul. Buda György: Ha blokkolni akarjuk a magyar gazdaságot, egész egyszerűen meg kell támadni a kiírásokat a nagyobb beruházásoknál. Bűrös László: Egy költségvetéssel működő intézménynél egy több évre átnyúló, ilyen értelemben a fedezetet nem garantáló beszerzéseknél ez miként fog érvényesülni? Ki tudja azt előre megmondani, hogy az intézmény következő évi költségvetésében lesz-e fedezete? Ha szó szerint értelmezem a jogszabályt, aligha lehet alkalmazni.

Lukács Andrea: E módosítás indoka, hogy túl sokszor hivatkoztak az ajánlatkérők az eljárás eredménytelenségére a pénzügyi fedezet hiánya miatt. Dupla garanciáról beszélünk, hiszen a Kbt.-be beépítették, hogy legkésőbb az eredményhirdetéskor az összegezésben, írásba foglaltan az ajánlattevőnek indokolnia kell, mikor, ki, hogyan vonta el a pénzügyi fedezetet. Buda György: A jogpolitikai céllal megint egyet lehet érteni, éppenséggel csak átültetni nem sikerült azt a törvényszövegbe. Említenék egy másik érdekességet az új Kbt.-ből, miszerint az ajánlatkérő a formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékében írhatja elő. Bűrös László: Kérdés, hogy mit tekintünk formai követelménynek. Lehet sejteni, hogy a jogalkotó ki akarta iktatni a – mondjuk így – huncut formai előírásokat (például azt, hogy az ajánlat oldalanként fordítva legyen bekötve). Lukács Andrea: Szerintem megoldás lehetett volna, ha kimondjuk: az ajánlat nem lehet érvénytelen kizárólag azért, mert csak formai hiányosságai vannak (például a tartalomjegyzék nem teljes vagy az oldalszám nincs a helyén). Buda György: A magyarországi közbeszerzések történetében – mintegy száz éve – voltak hatályban ilyen preferenciális szabályok, a mezőgazdasági szövetkezéseket például nem lehetett formai okokból kizárni. Az ajánlatkérőknek mi egyébként korábban mindig azt javasoltuk: kérjen be egy összefoglaló táblázatot, hogy az ajánlattevő az egyes alkalmassági vagy egyéb követelménynek mivel felel meg, és akkor nincs vita. A jövőben ezt valószínűleg nem teheti meg, a módosítás ezért véleményem szerint rossz irányba ment el. Lukács Andrea: Mindez a bírálati szakaszt megnövelheti, elhúzhatja a közbeszerzési eljárásokat is, és jogbizonytalansághoz vezet. Az új Kbt.-ből érdemes megemlíteni még a hiánypótlás szabályozását. Kivették, majd mégis visszakerült a szövegbe az önkéntes hiánypótlás intézménye. Érdemes kiemelni azt a rendelkezést, miszerint önkéntes hiánypótlásnak továbbra is van helye, de csak addig a határidőig, amelyet az ajánlatkérő a hiánypótlásra felszólító levelében a többi ajánlattevőnek meghatározott. Ebből az következik, ha az ajánlatkérő tévesen úgy ítélte meg, hogy egyik ajánlat sem szenved hiányban, tehát nem küldött hiánypótlásra felhívást, akkor nincs önkéntes hiánypótlás, hiszen nincs milyen határidőhöz igazodni. Azaz az önkéntes hiánypótlásnak akkor van helye, ha a további ajánlat is hiányos?

dr. Schmidt Gábor


9

SZAKMA

Beszélgetés dr. Szabó Tünde sportjogásszal, olimpiai ezüstérmes úszóbajnokkal

A sport mindenkié Olimpiai ezüstérmes (100 m hát, Barcelona 1992), VB ezüstérmes (100 m hát, Perth 1991) és kétszeres EB ezüstérmes (100 m és 200 m hát, Athén 1991) úszás sportágban. A rendkívül csinos és kedves hölgy maximalista ember, ha valamibe belekezd, azt 100%-ban elvégzi.

?

Egy olimpiai ezüstérmestől, a világ második legjobb hátúszójától nem áll messze a sport, mégis megkérdezem, hogyan jött az ötlet, hogy sportjoggal foglalkozzon?

1992-ben Barcelonában az Olimpián Egerszegi Krisztina mellett ezüstérmes lettem, elértem mindent, amit lehetett és úgy döntöttem, hogy abbahagyom a versenyzést. 1998-ban elvégeztem a Magyar Testnevelési Egyetemet, szakedző lettem, majd 2006-ban diplomáztam a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. A jog mindig is nagyon érdekelt, elsődlegesen a sportjog területe, véleményem szerint, mint sportból jövő személy sokat tudok tenni a különböző generációért. Jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatában dolgozom, a Főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztályának sportigazgatási, sportjogi és nemzetközi ügyek referenseként. Vidékről (Nyíregyházáról) kerültem Budapestre, s azonnal álláslehetőséghez jutottam a Parlamentben az Ifjúsági és Sportbizottságban, ahol elnöki tanácsadóként dolgoztam. Onnan hívtak át a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalához, mert szükség volt egy sportban járatos, képzett szakemberre. Szeretem a munkám, mert megmaradhattam azokban a körökben, ami életem része is volt és segíthetem a sportolókat, sport szakembereket. A hivatalon belül elsődleges feladatom, a nemzetközi sportesemények irányítása, a sportolók jogainak képviselete. Sok sportesemény helyszínéül választják Budapestet, s ezen pályázatok előkészítő, lebonyolító fázisában, szerződések, garanciák véleményezésében ugyancsak sok a dolgom. Pár példát említenék: a balsikeres 2012ben Magyarországon megrendezni kívánt labdarugó Európa-bajnokságot, a 2010. évi


triatlon Vb megrendezését, valamint a 2011ben esedékes férfi kézilabda világbajnokság, amelynek rendezésére többedmagával Magyarország is pályázik. Az Olimpiai törvénytervezet véleményezésén is dolgozom, amellyel kapcsolatos tevékenységek egy hosszú folyamatot indítanak el. A sportjog az a terület, amiben otthon érzem magam, ami mindig is meg fog maradni az életem részeként, csakúgy mint maga a sport. Ezt a munkát nem tudtam volna vidéken végezni, ezért is jöttem fel Budapestre, bár nem ez volt a fő indokom. Elsődlegesen a fő okom az volt, hogy van egy kislányom, akinél már 6 évesen megmutatkozott, hogy az úszó sportban tehetséges lesz. A lehető legjobb körülményeket akartam Neki biztosítani, ezért úgy döntöttem, hogy Budapesten a helyünk. A céljaim között szerepel néhány év múlva létrehozni egy olyan céget, ahol egy helyen foglalkoznánk a sportolókkal kapcsolatos valamennyi ügyekkel. A sportolóknak ez nagy biztonságot jelentene, hiszen minden területen egy helyen képviselve lennének. Magam is megtapasztaltam, valamint a lányomon keresztül is látom, hogy mennyire nagy szüksége van egy sportolónak, hogy képzett szakemberek álljanak mellettük, valamint mögöttük, ezzel is segítve a munkájukat és teljesítményüket. Senkit ne érjen hátrány, akár egyesületi, nemzetközi vagy szövetségi szinten, és egy helyen megvalósulhassanak a jogi-, marketing-, média-, a reklámszerződésekkel, egyéni szponzorációkkal, illetve az átigazolások lebonyolí-

tásával kapcsolatos procedúrák. Doppingügyekben is vannak hiányosságok, amelyeket korrigálni szükséges. Magyarországon is, csakúgy mint külföldön, a sportjogi kérdéssekkel kapcsolatos ügyek számának növekedésével egyre nagyobb igény van a szakértelemre.

?

Lánya Evelyn az Ön nyomdokaiba lépett. 11 évesen negyedik éve országos bajnok úszásban. Ön menedzseli? Milyen tanácsokkal látja el? A kislányomat nagy tehetségnek tartják a szakemberek. Bár még kicsi, mégis úgy látom, hogy már most szüksége van arra, hogy teljes mértékben képviseljem szakemberként (jogászként, szakedzőként), bár elsődlegesen anyaként. Nagy örömmel és büszkén támogatom és látom el ezt a feladatot, remélve, hogy a sportban mindazt eléri, amire vágyik.

?

Dupla öröm az Ön számára, hogy a lánya is az úszást választotta és kiváló eredményeket ér el. Biztos vagyok benne, hogy még sokat fogunk róla hallani. Ön hogyan került kapcsolatba az úszással? 6 évesen kezdtem el úszni. Általános iskolában egy sportiskolába jártunk az ikertestvéremmel, ahol uszoda is volt és ott a testnevelő/úszótanár figyelt fel ránk és felkérte a szüleinket, hogy válasszuk az úszást, s legyünk úszók.

SZAKMA

A testalkatunk teljesen ideális volt az úszáshoz, első perctől tehetségeseknek bizonyultunk, így az úszó sportban ragadtunk. Mivel a lányomat is megfertőzte az úszás, így általa is benne maradtam a sportban, ami az életformámhoz tartozik. Nemcsak a múltam, a jelenem, hanem a jövőm is a sporton belül fog zajlani. Attól függetlenül, hogy abbahagytam az aktív sportot, minden reggel úszom, rendszeresen kondi terembe járok, néha futok is. Az egészséges életmód népszerűsítőjeként hivatalosan 2008-ban az Egészség nagykövetének választottak meg. Mivel irodai munkát végzek, a kollégáimat is arra ösztönzöm, hogy mozogjanak, sportoljanak, hiszen ez nem csak egészségmegőrző, hanem testileg, lelkileg is formában tart. Szeretem a természetet, a különböző kultúrákat, ezért sokat utazom és kirándulok szeretteimmel.

?

Szaktudása, valamint sportolói múltja miatt több titulusa is van.

Igen, több területen tevékenykedem: tagja vagyok a Magyar Olimpiai Bizottság női bizottságának, alapító tagja vagyok a Magyar Sportjogászok Egyesületének, valamint a Magyar Úszószövetség Elnökségi tagjaként is dolgozom. A fogyatékos sportolók helyzete is nagyon foglalkoztat, szívesen segítek nekik különböző ügyekben, ennek köszönhetően a Magyar Paralimpiai Bizottság Számvizsgáló Bizottságának az elnökének választottak 2007-ben. Nagyon fontos számomra, hogy olyan területen dolgozzak, ahol mind szakmailag, mind emberileg a legtöbbet hozhatom ki magamból, s ezzel a céljaimat megvalósítom.

Dr. Szabó Tünde 1998-ban a Magyar Testnevelési Egyetemen szakedzői diplomát szerzett, majd 2006-ban a Szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 2004–2005 a Parlamentben az Ifjúsági és Sportbizottság elnökének a tanácsadója, 2005 óta Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Sportügy Osztály sportigazgatási, sportjogi és nemzetközi ügyek referense. A MOB Női Bizottságának tagja, a Magyar Paralimpiai Bizottság Számvizsgáló Bizottságának az elnöke, a Magyar Úszószövetség Elnökségi tagja, valamint alapító tagja a Magyar Sportjogászok Egyesületének. Autóban a BMW, órában a Maurice Lacroix a kedvence. Kedvenc étele a juhtúrós sztrapacska, étterme a Symbol. Szabadidejében sportol, színházba, moziba jár, utazik, nagy természetkedvelő és állatbarát.

dr. Pál Edith


11

SZAKMA

Sajtóközlemények

Becher Ákos és Molnár Gábor a Horváth és Társai DLA Piper új partnerei Budapest, 2009. január 21. – A Horváth és Társai DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnerré nevezte ki két vezető ügyvédjét. Becher Ákos a jövőben az iroda Ingatlanjogi, míg Molnár Gábor a Társasági jogi Csoportját vezeti partnerként. A budapesti irodában dolgozó két ügyvéd kinevezésére a DLA Piper nemzetközi irodahálózatában dolgozó 51 további partner kinevezésével egy időben került sor. Becher Ákos (35 éves) a hazai és a határokon átívelő ingatlan-tranzakciókban tett szert széles körű tapasztalatokra (mint az Aréna Bevásárlóközpont aAIM Group Ltd. általi felvásárlása, eszközérték: 381 millió euró). Ezen kívül széles körű tapasztalatokat szerzett a tőkeáttételes finanszírozással lebonyolított ingatlanakvizíciók területén és az ilyen típusú komplex ügyletek adójogi aspektusainak kezelésében. Becher Ákos a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1998-ban végzett közgazdászként, majd 2000-ben jogi diplomát szerzett. Ezt követően a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál szerzett adószakértői oklevelet 2001ben. Becher Ákos 2000 óta dolgozik a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Irodában. Magyar anyanyelvén kívül angolul és németül beszél. Molnár Gábor (36 éves) vállalatfelvásárlásokra és -összeolvadásokra, valamint tőkepiaci tranzakciókra szakosodott ügyvédként nyújt jogi tanácsokat a befektetőknek és céltársaságoknak egyaránt. Közreműködött az utóbbi évek több kiemelkedő tőkepiaci és private equity tranzakciójában (pl. a BorsodChem Permira általi felvásárlása, eszközérték: 1,1 milliárd dollár), amelyek során elsősorban hazai és nemzetközi társaságoknak nyújtott jogi tanácsokat magyarországi befektetéseik megvalósítása és beruházásaik lezárása során. Molnár Gábor 1997-ben szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd az Egyesült Királyság Chevening ösztöndíjasaként 1998-ban LL.M fokozatot szerzett a Bristoli Egyetemen. Molnár Gábor 2003-ban a University of Oxford Magister Juris fokozatát szerezte meg. A Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Irodának 2003 óta tagja. Magyar anyanyelvén kívül angolul beszél.


A visegrádi országokban folytatja terjeszkedését a Schönherr Budapest, 2009. január 22.

A Schönherr, Közép-Európa egyik élvonalbeli jogi szolgáltatója – mely Magyarországon a Szécsényi Ügyvédi Irodával működik együtt – 2009. február 1-jével Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában folytatja terjeszkedését. A visegrádi országok piacaira történő belépéssel jelentősen, mintegy 50 fővel bővül az együttműködő ügyvédek száma. Az immár 12 európai országban működő Schönherr-irodákban így összesen 310 jogász áll majd az ügyfelek rendelkezésére. „A terjeszkedéssel tovább erősítjük középeurópai vezető szerepünket, e piacokra történő belépése eredményeként ugyanis a Schönherr egyedülálló pozícióra tesz szert a régióban, ahol egyetlen más jogi szolgáltató sem rendelkezik hasonlóan kiterjedt közép-európai irodahálózattal.” – hangsúlyozta Christoph Lindinger, a Schönherr vezető partnere. „Az új irodákkal csatlakozó ügyvédek szaktudása hozzájárul irodahálózatunk szakmai csoportjainak kibővítéséhez, növelve ezzel annak lehetőségét, hogy minden egyes megbízást az adott szakterületen működő legképzettebb jogászunk lásson el, függetlenül attól, hogy a tranzakció melyik országban zajlik.” – tette hozzá Christoph Lindinger. „Az elmúlt év során a Schönherrel történő együttműködés valódi garanciának bizonyult a határokon átnyúló, komplex (elsősorban vállalatfelvásárlási) ügyletekben történő közreműködésre, ami elsősorban az M & A

„Mindkét új partner olyan képességekre és készségekre tett szert eddigi szakmai pályafutása során, amelyek valódi értéket képviselnek az ügyfelek számára, és a partneri kinevezés ennek az óriási befektetett munkának az elismerése. Az új partnerek kinevezésében tükröződik a DLA Piper töretlen optimizmusa és a menedzsment abbéli meggyőződése, hogy szaktudásuk segítségével az iroda a jelenlegi gazdasági válság kihívásait új üzleti lehetőségekké alakíthatja át.” – mondta Posztl András, a Horváth és Társai DLA Piper irodavezető partnere. A Horváth és Társai DLA Piper gazdasági joggal foglalkozó ügyvédi irodaként hazai és külföldi vállalati ügyfeleknek nyújt integrált jogi szolgáltatásokat, nagymértékben támaszkodva munkatársai nemzetközi

üzletágunk jelentős bővülését eredményezte. Meggyőződésem, hogy a Schönherr folyamatos európai terjeszkedésével párhuzamosan, az általunk lebonyolított ügyletekben egyre nagyobb arányt képviselnek majd a nemzetközi tranzakciók.” – mondta dr. Szécsényi László, a Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda vezető partnere. Prágában és Varsóban a Schönherr február 1-jétől veszi át a német Gleiss Lutz Ügyvédi Iroda által alapított jogi praxisokat, amelyek a jövőben Schönherr név alatt folytatják tevékenységüket. Pozsonyban hat tapasztalt helyi ügyvéd együttműködésével a Schönherr új irodát alapít. Az irodák belföldi és külföldi projektekhez nyújtanak majd széles körű jogi szolgáltatásokat. Prágában a három fő tevékenység a vállalati jog/M & A tranzakciók, az ingatlanés a versenyjog, míg a varsói iroda ezek mellett szerkezetátalakítási és projektfinanszírozási ügyekkel is foglalkozik. A Schönherr Közép- és Kelet-Európa egyik meghatározó vállalati jogi szolgáltatója. Belgrádi, bécsi, brüsszeli, budapesti, bukaresti, kijevi, ljubljanai, szófiai és zágrábi irodáiban több mint 250 szakember nyújt jogi szolgáltatást helyi és nemzetközi ügyfelek számára. Az iroda komoly hagyományokkal rendelkezik a nemzeti és vállalati határokon átívelő, magas színvonalú gazdasági jogi tanácsadás területén. ■

tapasztalataira és helyi szakértelmére a fokozódó üzleti versenyben Magyarországon. 1988-as megalakulása óta, az ügyvédi iroda elsősorban a társasági jogi és finanszírozási ügyletek területén alapozta meg hírnevét, ám a médiajoggal, a kereskedelmi ügyletekkel, valamint az ingatlanokkal foglalkozó szakcsoportjai is komoly erőt képviselnek a hazai jogi szolgáltatók piacán. A DLA Piper az egyik legdinamikusabban fejlődő nemzetközi jogi szolgáltató, amely ma már 28 országban 66 irodával áll ügyfelei rendelkezésére. A Chicagóból és Londonból közösen irányított cég tavaly a Mergermarket hírügynökség szerint a világ első számú M & A jogi tanácsadója volt a vállalatfelvásárlási ügyletek száma alapján. ■

SZAKMA

Magyarország kettős csapdában

Lesz ez még így se… A címről néhányunknak Jack Nicholson híres filmje jut eszünkbe, a pesszimista olvasó viszont egyből tudja, hogy a világot, Európát, s ezen belül főleg a hazánkat ért gazdasági és társadalmi válság lesz a témája ennek a beszélgetésnek. Az optimisták talán más címet adtak volna ennek az írásnak: Válság vagy átrendeződés? Lehet, hogy sokkal inkább erről van szó? Nincs olyan újság, amelyik ne foglalkozna napról napra, hétről hétre a válság témájával. Nem célunk tovább gazdagítani az erre vonatkozó cikkek, tanulmányok gyűjteményét, hanem inkább csak azt szeretnénk, ha megértenénk azok elemzéseit. Beszélgetőpartneremtől, Dér Kata főiskolai hallgatótól ezért az olvasást megkönnyítő válaszokat várjuk.

?

Milyen szerepet játszott a hazai válságnál az állampapír?

Dér Kata: Ez azért nagyon fontos kérdés, mert a hazai válság középpontjában a magyar államkötvény októberi kudarca szerepelt. Az állampapír az államnak nyújtott hitelt jelenti: olyan kötvény, amely után az állam kamatot fizet, és természetesen garanciát is vállal. Miért van erre szükség? Mivel az állam többet költ, mint amennyi bevételre szert tesz, ezért a különbözet fedezésére kötvényeket bocsát ki. Ez Magyarországon elég jelentős értéket takar. Egy évvel ezelőtt mintegy 11 ezer milliárd forint volt. (A buttó hazai összterméknek – 25 ezer milliárd – szinte a fele.) A bajok egyik forrásának számít, hogy az állampapír nem mindig versenyképes a kereskedelmi banki kamatokkal szemben. Éppen ezért Magyarországon nem igazán népszerűek az állampapírok. (Közvetlenül a lakosság nem is szereti az ilyen befektetést, annak ellenére, hogy biztonságosnak számít.) Általában nálunk a biztosítók, a nyugdíjpénztárak és más lakossági megtakarításra épülő intézmények vásárolnak állampapírokat. Mivel a hazai pénzügyi politika az államháztartás túlságosan nagy hiánya miatt nem túl népszerű, ezért a magyar állampapírok iránti kereslet megcsappant. Ezt úgy igyekeztek pótolni, hogy külföldi befektetőket kerestek, akiknek magasabb kamatot ígértek. A külföldi kézben lévő magyar állampapírok azzal a veszéllyel járnak, hogy a világban lévő tőkepiaci tendenciák is kihatnak rájuk. A globális válságot tehát duplán megérezte az ország, mivel ez nemcsak azzal járt, hogy a befektetők már nem vettek államkötényt, hanem azzal is, hogy a meglévőket is visszadobták a hazai piacra, vagyis a korábbi befektetéseiket felszámolták. Eleinte ezeket a papírokat a hazai bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak igyekeztek fölvásárolni, de amikor telítődött a piac, elfogytak a vevők is. A hazai pénzügyi rendszer teljesen megbénult.

?

És ekkor jött az IMF… De ez már egy későbbi történet. Maradjunk októbernél! Miért emeltünk októberben kamatot, amikor az EU-ban a gazdasági recesszió miatt éppen ennek ellenkezője történt? Ahogy már a fentiekben is említettem, az óvatosság miatt nincs miből finanszírozni az adósságot, illetve a költségeket, tehát valamivel a pénzt vissza kellett „csábítani”. ÜgyvédVilág ■ 2009. február

13

SZAKMA

Dér Katalin 1987-ben született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán folytatja, emberi erőforrások alapszakon, végzős hallgatóként. Szakmai gyakorlatát a Magyar Suzuki Zrt. személyzeti osztályán töltötte. A diploma megszerzése után szeretne az emberi erőforrás gazdálkodás területén dolgozni. Tanulmányai mellett egy budapesti brókercégnél dolgozik. Szabadidejében olvasni, kirándulni szeret.

tolók olcsón jutottak a forinthoz, majd azt eladták a devizapiacon. Ha nem építjük ki a védelmi vonalakat, akkor ez fizetésimérlegválsághoz is vezethetett volna.

?

Mit jelent a devizalikviditás, és mi a következménye?

A devizalikviditás a deviza fizetőképességét jelenti. 2008 októberében az ECB 5 milliárd eurós hitelkerete segítséget jelentett a devizalikviditás megtartására, így az ország a devizatartalékait nem kockáztatta.

?

Miért került hazánk rosszabb helyzetbe, mint más olyan ország (pl. Lengyelország), ahol szintén magas volt a devizaeladósodás?

Egy relatíve magas kamat jó megoldás lehet. Ez a kereskedelmi banki kamat, amit a jegybanki alapkamat határoz meg, pontosabban az ad irányt neki.

?

Sokat hallottunk a shortolásról. Milyen veszélyt jelentett ez októberben?

„Short selling”, az árfolyamesésre játszó tőzsdei művelet, amelynek lényege, hogy úgy adja el a tőzsdei résztvevő a termékét, hogy az még nincs a tulajdonában, abban a reményben, hogy az ára csökkenni fog, amit így olcsóbban „vissza tud vásárolni”. Magyarországon ez csak a határidős piacra jellemző. (A longolás pedig éppen a shortolás fordítottja.) Ez a művelet azért érintette ilyen érzékenyen hazánkat, mert az Egyesült Királyságban és az USÁ-ban ez a ténykedés a bankok részbeni államosításával véget ért, ezért ott már nem lehetett shortolással annyi pénzt keresni, így a befektetők a gyengébb láncszemeket keresve, rátaláltak Magyarországra. Mindez azt követően történt, hogy nem sokkal azelőtt a befektetők éppen azon igyekeztek, hogy megszabaduljanak eszközeiktől. Ebben a helyzetben nagyon könnyű volt shortolni. A forint ugyanis olyan gyenge lett, hogy gyakorlatilag nem volt a shortolásnak semmilyen költsége. A shor-


lében már lehetett látni, hogy a tartalékszintet emelni kell, de erre nem volt azonnal lehetőség, mivel hazánkban devizahitelt csak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vehet föl, illetve ő járhat el ennek érdekében. Ez viszont időbe telik, így a magyar állam nem tudott azonnal gyors forrásokhoz jutni.

Elsősorban mert Magyarország nagymértékben függ a nemzetközi pénzügyi rendszertől. Ez tette egyszerűvé a tőkekivonást, ugyanakkor ki voltunk téve a hedge fundok, a spekulatív befektetési alapok akcióinak is. Másfelől a magyar eladósodottság rendkívül magas (Lengyelországban közel a fele!), és ehhez járul, hogy sokkal nehezebben talál az állam olyan befektetőket, akiknek a hiteleivel ki tudna evezni a mélyvízből. A balti államok azért vannak például jobb helyzetben, mert néhány svéd bank finanszírozza a hiányt. Nálunk tehát több dolog együttes hatásaként keletkezett a nagyobb válság. Az egyes bajok talán külön-külön orvosolhatóak lettek volna, de így együtt hatványozottan jelentkeztek.

?

Most, hogy megemlítette a balti államokat, a közelmúlt eseményei Litvániában is azt mutatják, hogy a gazdasági válság mellé a társadalmi is felsorakozik, és a követeléseknek engedve a kormányfő visszavonja az autókra kivetett különadót, és ott is kénytelenek tárgyalni a szakszervezetekkel a takarékossági programban szereplő adóemelésekről. Mindez pedig a költségvetési deficit növekedéséhez vezethet. Visszatérve a hazai viszonyokhoz, sokan azt gondolják, hogy Magyarországon az igazi bajt az okozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem töltötte fel időben a devizatartalékait. Ez így nem igaz, illetve nem pontos. Nem az volt a baj ugyanis, hogy csökkent a devizatartalék, hanem az, hogy megnőtt a devizatartalék-igény, mert a bankrendszer adósságállománya átstrukturálódott, és az adósságállományunk lejárati ideje lerövidült. Az egész világgazdaságban likviditásszűke jött létre. Ez pedig azzal jár, hogy rövidebb lejáratú hitelek keletkeznek. Az adósságállomány lerövidülése növeli a tartalékszükségletet. 2008 második fe-

A beszélgetés végéhez közeledve, adósok maradtunk a bevezetőben ígért és optimistá(bb)nak tűnő kérdés megválaszolásával, miszerint valóban válságban van-e a világ, vagy csak némi átrendeződés előtt állunk. Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke szerint nem válság van a globális piacon, hanem hatalmas átrendeződés. A jövőben Ázsia, Kína és India szerepe jelentősen növekszik majd, miközben a most tapasztalható visszaesés Európára és Amerikára korlátozódik inkább. Paul Samuelson Nobel-díjas közgazdász szerint viszont az átrendeződés Európán és Amerikán belül történik majd. Mivel a piaci rendszer nem képes arra, hogy önmagát szabályozza, ezért a jövőben a válság levezetésében az államnak nagy szerepe lesz. Lassú talpraállást adócsökkentéssel és infrastrukturális beruházásokkal lehet elérni, mivel ezek gazdaságélénkítő hatással rendelkeznek. Ázsia szerepéről elmondta, hogy ezeknek az országoknak a jövőben nem az lesz az érdekük, hogy nagyobb exportra törekedjenek, hanem sokkal inkább a belső fogyasztást kell erősíteniük. Talán a lettekhez hasonlóan mi is feladhatnánk egy apróhirdetést, miszerint „megszálló kerestetik”. Tizenkétezer lett hisz abban, hogy ha Svédországhoz csatolnák őket, akkor minden gondjuk megoldódna. dr. Kiss Anna

ADÓ

-

TANÁCS

-

ADÓ

Alapítvány-, cégalapítási és offshore tanácsadás Liechtensteinben, Cipruson és más adórégióban www. lichtax. eu [email protected]

SZAKMA

Tömegközlekedés és pótdíjak

Közlekedj okosan! Több milliárd forintra rúg a BKV-nak be nem fizetett büntetések összege. A közlekedési vállalat különösebbnél különösebb módon próbálja meg behajtani a bliccelőktől a tartozást – ezek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint tisztességtelen és alkotmányellenes eszköz is akad. „Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves fizető utasunknak” – tavaly karácsonykor ezzel a közleménnyel kedveskedett a Budapesti Közlekedési Vállalat a szolgáltatásait térítés ellenében igénybe vevő fővárosi és máshonnan érkező polgároknak. Az utóbbi időben a BKV minden más reklámjában és megnyilvánulásában „paradigmaváltás” érhető tetten. A cég, bizonyos szempontból üdvözlendő módon, ezzel is azt akarja tudatosítani mindenkiben, hogy a tömegközlekedés igénybevétele nem alanyi jogon járó állampolgári jog, hanem olyan szolgáltatás, melynek bizony ára van, amelyet jegy, illetve bérlet vásárlásával lehet megfizetni. Az évek óta több tízmilliárdos veszteséget felhalmozó vállalat törekvése, hogy minden lehetséges – sőt mint hamarosan látjuk: olykor akár a leglehetetlenebb – módon fizetésre bírja az utasokat, nagyon is érthető. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a bliccelők többmilliárd forintnyi kárt okoztak a BKV-nak, s ha csak ennek töredékét sikerül behajtani, már az is nagy siker, és jelentősen segíthet a vállalat anyagi helyzetén. Tavaly decemberben például „Karácsonykor ne legyen sáros” szlogennel hirdettek akciót, melynek értelmében húsz százalékot elen-

gedtek mindazoknak a tartozásából, akik december elseje és karácsony között befizetik elmaradásukat. A felszólításnak volt is némi foganatja. Miként a 2007-ben indított hasonló kampány eredményeként 5700 utólagosan fizető utas jóvoltából 80 millió forint folyt be a vállalat kasszájába (s ezzel tízszer annyi pénzre tettek szert, mint amennyit az akció meghirdetésre fordítottak), úgy most is több tízmillió forint ütötte a cég markát. A vállalat tavaly nyáron a Sziget fesztiválra is kivonult, hogy az ott szórakozó fiatalok körében próbáljon szerencsét egy hasonló kezdeményezéssel: itt egy úgynevezett Bírságtalanító Szerencsekereket állítottak fel, melynek megpörgetésével – és persze a Fortuna közbenjárásával – akár 30 százalék kedvezményt is lehetett kapni a büntetésből. A legjobban ugyanakkor azok jártak, akiknek eleve nem volt tartozásuk – az ő jutalmuk egy-egy, tömegközlekedési eszközt formázó kulcstartó lett. Az így befolyó összegek természetesen csak cseppeket jelentenek a sokmilliárdos tartozások tengerében. Annak érdekében pedig, hogy nagyságrendekkel több pótdíjtartozást hajtson be, a BKV a tavalyi évben külön erre a célra prókátort fogadott. A köz-

lekedési vállalat megbízásából a Kováts Sebestyén Ügyvédi Iroda felszólítást intézett egy sor utasnak, hogy fizessék be (olykor több évre visszamenőlegesen) tartozásukat – melynek összege esetenként százezres nagyságrendre rúgott. Jelenleg a jegy, illetve bérlet nélkül utazókat 12 ezer forint pótdíj terheli – illetve ennek a fele, ha a helyszínen fizetnek –, és további 12 ezer forint a késedelmi díj, ha 30 napon belül nem rendezik tartozásukat. Ha pedig külön felszólítást kell foganatosítani, akkor mindezen felül 3000 forint bírósági illetéket, 5000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat, 350 forint egyéb költséget kell kifizetni. A cég honlapján emellett – a Ptk. 301. paragrafusára hivatkozva – szó esik az időarányosan megállapított késedelmi kamatról is, melyet akkor kell fizetni, ha jogerős fizetési meghagyásról van szó. Belátható, hogy ha egy ilyen ügy háromnégy évig, vagy még ennél is tovább húzódik, akkor a végszámla akár többszázezer forintra is rúghat. (A BKV legnotóriusabb adósa ötmillió forinttal tartozik.) Mindennek egyetlen, ám annál nagyobb szépséghibája van az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint: mégpedig az, hogy minden bizonnyal alkotmányellenes, mi több, tisztességtelen ez az eljárás. Szabó Máté – felháborodott utasok bejelentése nyomán – még tavaly szeptemberben indított vizsgálatot az ügyben, és megállapította: a BKV behajtási gyakorlata nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, és „a jogállamiság elvével és az abból fakadó tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő viszszásságot okozott”. Szabó Máté hozzátette: „A jogos követelések érvényesítési módjának


15

SZAKMA

is jogszerűnek kell lennie. E követelmények nem felelnek meg, ha a BKV Zrt. minden rendelkezésére álló eszközzel azt kommunikálja, hogy követeléseinek elévülési ideje a valósnál ötször hosszabb”. Az ombudsman utóbbi mondata a probléma lényegére mutat rá. A BKV ugyanis egy még 1981-ből ránk maradt, máig hatályban lévő minisztertanácsi rendelet sajátos értelmezésére alapozva követeli több év után is a pótdíjakat. Bár a korabeli paragrafusok szerint „a személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el”, a rendelet úgy fogalmaz: annak hatálya „kiterjed az autóbusszal, trolibusszal, villamossal vagy személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállításra”. Nos, okoskodtak a BKV-nál, ha tehát a jogszabályban az áll, hogy azt buszra, trolira, villamosra vagy személyautóra kell vonatkoztatni, akkor a más tömegközlekedési eszközökön – például metrón, fogaskerekűn vagy éppen földalattin – kapott büntetések nem évülnek el egy esztendő alatt. Utóbbi esetekre tehát a magyar jogban általánosan használt hosszabb, ötéves elévülési idő alkalmazandó. Így gondolkodott a BKV, még akkor is, ha ez sokak számára biztosan nem érhető fel józan ésszel – sőt az ombudsman szerint ellentétes az alkotmánnyal is. Amint ugyanis Szabó Máté felhívta a figyelmet, az alaptörvény kategorikusan tiltja a polgárok – köztük a különböző tömegközlekedési járműveken utazók – mindennemű hátrányos megkülönböztetését. Az ombudsman szerint tehát a látszólagos joghézag nyomán keletkezett helyzetet úgy lehet feloldani, ha válogatás nélkül mindenkire az egyéves elévülési idő érvényes. Ezzel azonban az ügy még mindig nem ért a végére. A BKV ugyanis az országgyűlési biztos felszólítására a füle botját sem mozgatta, és megbízásából az ügyvédi iroda to-


vábbra is fizetési felszólítást küld. Amint ugyanis Kováts Sebestyén, illetve a vállalat vezetése az ÜgyvédVilágnak nyilatkozta, elvi álláspontja szerint az elévülés nem a követeléshez való jogot szünteti meg, hanem a bíróság előtti jogérvényesítés lehetőségét zárja ki. Mindezt úgy kell értelmezni, hogy ha a jogszabályokban járatlan állampolgároknak csak egy része – akár félelemből, akár kötelességtudatból – befizeti az összeget, a BKV már nyert a bolton, függetlenül attól, hogy a hatályos jog szerint a büntetés még érvényben volt-e vagy sem. Kováts Sebestyén mindehhez hozzáteszi: nem a közlekedési vállalatnak mint jogalkalmazónak, hanem a jogalkotónak lenne feladata feloldani a minisztertanácsi rendelet és az alkotmány közti részleges ellentmondást. Szerinte mindez történhet a korabeli jogszabály hatályának kiterjesztésével, vagy éppen egy vadonatúj rendelet megalkotásával. Az ügyvéd a titoktartásra hivatkozva nem árult el részleteket a BKV és közte létrejött megállapodásról, ám általános érvénnyel hangsúlyozza: ügyfeleinek nem szokta javasolni, hogy elévült követeléseket próbáljanak érvényesíteni. „Ám hogy egy követelés mikor évült el, azt csak a konkrét esetek megvizsgálásával lehet eldönteni, ezért nem jogalap nélküli, ha megkeressük az akár többéves tartozást felhalmozó utasokat. A Polgári Törvénykönyv pedig úgy rendelkezik, hogy elévülés címén, jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva nem lehet már kifizetett összeget visszakérni; ez is mutatja, hogy a jog is utal a követelés behajtásának megalapozottságára” – mondja Kováts Sebestyén. A közlekedési vállalatnak ugyanakkor az utóbbi időben az adatvédelmi biztossal is meggyűlt a baja. Jóri András ugyanis január elején megállapította: „Nem járt el jogszerűen a BKV, amikor az általa követelés, bír-

ságolás céljából kezelt személyes adatok közül kiválogatta a budapesti Gábor Áron utca lakóihoz köthetőket.” Az ügy előzménye, hogy a 91-es buszjárat útvonala a közelmúltban megváltozott, és most már végighalad a budapesti Gábor Áron utcán is. Az ott lakók azonban ezt kifogásolták, mondván, a jármű szennyezi a környezetet, és szerintük felesleges is. Erre a BKV fogta magát, és adatbázisából kigyűjtötte azon Gábor Áron utcai lakók nevét, akik pótdíjtartozást halmoztak fel – azt bizonyítandó, hogy a környékbeliek bizony igénybe veszik azt a buszjáratot, amely ellen oly hevesen tiltakoznak. Jóri András viszont megállapította: a cég mint adatkezelő csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhet személyes adatot, ebben az esetben pedig nem ez történt. És ha ehhez hozzátesszük, hogy az eljárás nem is csak önmagában, hanem elrettentő, illetve büntető volta miatt hátborzongató, akkor máris aggályosabbnak láthatjuk a módszert. A pótdíjakkal kapcsolatos botrány ugyanakkor nem előzmény nélküli, hiszen korábban a Centrum Parkoló Kft. bonyolódott hasonló ügybe, amikor több év után küldött fizetési felszólítást a tilosban parkolóknak. Abban az esetben is vita kerekedett az elévülési időről, végül az a megoldás született, hogy a főváros úgy rendelkezett: a pótdíjat egy éven belül be kell hajtani. Ennek alkalmazását szorgalmazza most az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület a tömegközlekedést igénybe vevőkre is – mely törekvéshez minden, a közszolgáltatások, illetve az alkotmányosság érvényesülésének ügyéért aggódó polgárok nevében csak sok sikert lehet kívánni. Szőnyi Szilárd

SZAKMA

Dr. Balogh Zsolt György a domainregisztrációról

Ritkán eltűrt önszabályozás A domainregisztráció szabályozásának megértéséhez elengedhetetlen egy kis internettörténeti és technikai áttekintés. Az internet létrehozása körül az Amerikai Egyesült Államok Hadügyminisztériumának fejlesztési intézete, az ARPA (Advanced Research Project Agency) bábáskodott az 1960-as évek végétől kezdődően. Az ARPA dolgoztatta ki egy viszonylag kis kiterjedésű számítógép-hálózat létrehozásának alapelveit a legalapvetőbb alkalmazásokkal együtt. Ennek a munkának az eredményeként épült ki az ARPANET, amely 1969-től 1990-ig működött, és folyamatosan bővült mind a bekapcsolt egységek száma, mind a nyújtott szolgáltatások tekintetében. Az ARPANET-hez számos egyetem, nagyvállalat, könyvtár és kutatóintézet kapcsolta hozzá saját helyi hálózatát (LAN) előbb csak az Egyesült Államokon belül, később pedig számos más országból is. Az ARPANET helyét és feladatait a fejlesztési projekt lezárását követően 1990-től az NSFNET vette át. Ma az internet egy olyan csomagkapcsolt elven működő metahálózat, amely egyedi hálózatok folyamatosan változó összetételű sokaságából áll, és amelynek tagjai egy közös protokoll szerint kommunikálnak egymással. Ez nem más, mint a közösen használt IP/TCP1 protokoll. Az internethálózatban minden számítógépnek egyedi azonosítója van. Ezek az azonosítók 32 bit – tehát 4 byte – hosszúságú címek. A byte-ok 0-tól 255-ig vehetnek fel értéket; írásban a byte-ok közé pontot (.) kell tenni. A gépek számára ez egy kényel-

mes és pontos azonosítási mód, nem így a felhasználók számára; ezért minden géphez egy szintén egyedi név, egy szimbolikus azonosító is rendelhető, amely „emberi fogyasztásra” alkalmasabb formájú. A nevek konstruálása azon alapul, hogy a világ számítógépeit címtartományokba, ún. domainekbe csoportosítják. A gépi és a szimbolikus címzési rendszer összekapcsolását, átjárhatóságát speciális célszoftverek, a DNS-ek, Domain Name Server-ek végzik. A DNS lényegében egy listaszerű adatbázist kezel, amelyben egymáshoz rendelten szerepel az egyes gépek domain neve és numerikus azonosítója. Az internethálózatban számos olyan szolgáltató gép működik, amely ellátja a DNS-funkciókat, ahhoz ugyanis, hogy egy számítógép megtalálható, elérhető legyen a hálózatban, szerepelnie kell valamelyik DNS-listájában. Egy számítógép hálózati neve azoknak a felsőszintű és további – második, harmadik, stb. szintű – domainek felsorolását tartalmazza, a kisebbtől a nagyobb egység felé haladó sorrendben, amelyekbe a gépet regisztrálták. A lista végén mindig egy ún. felső szintű domaint, azaz Top Level Domaint jelölő rövidítésnek kell állnia.

Domainregisztráció globális szinten A domainek kezelését, tehát az azonosítók kiosztását, nyilvántartását és a felhasználás ellenőrzését egy soklépcsős, nemzeti és nemzetközi szinten működő szervezetrend-

Fotók: Bakcsy Árpád

Dr. Balogh Zsolt György kutatási területe • az információs társadalom jogi környezete, • ezen belül különösen az állami információpolitika, • a személyes adatok védelme, • az információszabadság, • a szoftverek és adattárak jogi oltalmának kérdései, • elektronikus közigazgatás, • a távközlés, • az elektronikus kereskedelem és • a digitális aláírás szabályozása, valamint • a számítógépes bűnözés elleni küzdelem.

szer végzi. Ennek legfelsőbb szintjén az ICANN2 nevű, önkormányzati elven működő, globális jellegű nonprofit társaság áll, mely fokozatosan veszi át az Amerikai Egyesült Államok kormányától, illetve a vele szerződésben álló szervezetektől, társaságoktól az internet működtetésével összefüggő technikai és szervezési feladatokat, így különösen a domainnevek kezelését, az IP címtartományok kiosztását és nyilvántartását. Az ICANN által kezelt domainek hierarchikusan felépített rendszert alkotnak, amelyben egyes elnevezéseknek kitüntetett szerepük van. A nemzetközi címtartományok felső szintjét néhány un. Top Level Domain (TLD) alkotja. Ilyenek például a .com, az .org, a .net, a .mil, a .gov, az .edu, az .int, és a további általános felső szintű domainek (generic TLD; gTLD) valamint az országok nevéből képzett rövidítések, azaz a country code TLD-k, vagy másként ccTLD-k. Ilyen például a .hu, amely Magyarországra utal. Az ICANN a DNS-rendszer stabilitása és a hálózat áttekinthetősége miatt a legutóbbi időkig óvakodott a TLD-k számának jelentős gyarapításától. A TLD-k kezelését üzleti vagy nonprofit alapon az erre feljogosított társaságok végzik. Ha egy felhasználó a számítógépét vagy alhálózatát valamely TLD alá be kívánja jegyeztetni, akkor ezt az adott TLD kezelésével megbízott szervezettől kell kérnie. A fent említettek közül az első három adható ki általános felső szintű domainként – ezek az un. generic Top Level Domain-ek (gTLD) – a továbbiak kiadása korlátozott. Például a közismert .com és .net gTLD-khez tartozó internetcímek kiadását az amerikai Network Solutions Incorporation (NSI) végezte, 1997 óta pedig a VeriSign Company vette át a feladatot. 2008 közepén kiadott jelentése szerint a kiadott .com domain-ek száma 77 millióra rúg. 2000 novemberében az ICANN pályázati eljárás alapján további hét gTLD bevezetését tette lehetővé. Ezek az .aero, a .biz, a .coop, az .info, a .museum, a .name és a .pro. Az új nevek közül a .biz és az .info a kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat kínáló .com alternatívájává válhat majd, a .pro gTLD alá pedig a jövendőbeli üzemeltető reményei szerint az engedélyhez kötött foglalkozást folytatók regisztráltathatnak majd. A .name címtartomány a természetes személyek, az .aero a repülőgépgyártásban érdekelt cégek, a .coop a szövetkezetek, a .museum pedig a múzeumok és egyéb közgyűjtemények számára áll nyitva. 2005 júniusában az ICANN még tovább ment, és újabb gTLD-k bejegyzéséhez adta elvi hozzájárulását. Közülük talán a legmeglepőbb a .cat, mely a katalán nyelv és kultúra ápolására szolgáló tartalmak hozÜgyvédVilág ■ 2009. február

17

SZAKMA

Dr. Balogh Zsolt György Jogász és programozó matematikus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (PTE ÁJK) Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékének vezetője, egyetemi docens. 1988 óta egyetemi oktató. Felsőfokú tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán folytatta. 1995 és 2001 között dr. Majtényi László adatvédelmi biztos tanácsadója volt. A PTE ÁJK Doktori Iskolájának jogi informatikai programvezetője, a Doktori Iskola Tanácsának titkára. Tagja a British and Irish Legal Education Technology Association (BILETA) és az International Association for Artificial Intelligence and Law (IAAIL) nevű nemzetközi tudományos egyesületeknek, valamint az International Review of Law, Computers and Technology címû folyóirat tudományos tanácsadó testületének. 1994-ben alapítója és 1997-ig titkára volt a Jogi Informatikai Társaság nevű magyarországi tudományos egyesületnek. Az Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet alapítója és vezetője.

záférhetővé tételét célzó oldalak regisztrálására szolgál. Továbbiak a .job, a .mobi, a .post, a .tel és a .travel, melyek úgy vélem önmagukért beszélnek. Új további liberalizációs elképzelések is léteznek, olyanok, amelyek gyökeres szakítást jelentenének az eddig követett rendszerfejlesztési hagyományokkal. 2008 júniusában az ICANN – egyelőre munkaanyagként – közzétette egy új gTLD program elveit. Eszerint azok a szervezetek, melyek eddig csak a .com vagy a .org domain alá jegyeztethették be magukat, korlátlanul folyamodhatnának gTLD-ért is. Eszerint például a Microsoft igényelhetné a .msn, a Google a .google, vagy éppen a magyar főváros önkormányzata a .budapest felső szintű domaint.

Domainregisztráció Magyarországon Az internet domainek kezelését Magyarországon is egy nonprofit szervezet végzi. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) egyesületi formában működik, s a tagjai hazai internetszolgáltatók. Az ISZT a jól ismert .hu ccTLD kezelését látja el saját szabályzata és üzletpolitikai irányelvei szerint. Mindazon szervezetek és egyéni felhasználók, akik a .hu domain alatt kívánnak internetszolgáltatást nyújtani, az ISZT-től kérhetik az általuk választott internet domain bejegyzését. Felettébb ritka jelenség, ha egy állam eltűri, hogy ilyen fontos kérdésben állami normaalkotás helyett iparági önszabályozás érvényesüljön, még a jogviták eldöntésében is. A nyilvántartási eljárás szereplői a regisztráló szervezet – ez maga az ISZT – az igénylő, vagyis az a természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely valamely közdomain alá kíván internet domainnevet bejegyeztetni, valamint az ún. regisztrátor. A regisztrátor olyan internetszolgáltató, amely tagja az ISZT-nek, és amelyhez az ISZT, mint regisztráló szervezet az internet domainnevek bejegyzésével és fenntartásával összefüggő ügyintézést, az igénylőkkel való kapcsolattartást telepítette.


Az eljárás célja a domain delegálása, vagyis az igénylő kezelésébe adása. Ennek természetesen előfeltétele annak megállapítása, hogy van-e valamilyen akadálya a kezelésbe adásnak. Ha ilyen akadály nem merül fel, akkor a delegálás megtörténik, azaz a megfelelő adatbázisokban regisztrálásra kerül a delegált domainneve, az adott domain elsődleges és másodlagos névszervereinek címe, az igénylő neve és elérhetőségi adatai. A domain delegálását az igénylő az általa választott regisztrátornál kezdeményezheti az erre a célra rendszeresített igénylőlap kitöltésével. Ezen az igénylő azonosító adatai mellett természetesen meg kell jelölni a kért nevet. Domainnévként csak olyan 2–40 elemből álló szavak, szóösszetételek, rövidítések szerepelhetnek, amelyek alfanumerikus karakterekből, azaz a latin abc ékezet nélküli kisbetűiből, a magyar abc ékezetes kisbetűiből, továbbá számokból (0–9) és/vagy kötőjelből (-) állnak. A benyújtott domainigényeket a regisztráló szervezet a delegálás előtt a hivatalos webszerverén az igénylés időpontjának feltüntetése mellett nyilvánosan meghirdeti. Ekkortól számítva 14 napon belül emelhető kifogás az igényelt domain delegálása ellen. Ha ez az időtartam észrevétel benyújtása nélkül telik el, a regisztráló szervezet az igénylést teljesíti. Ellenkező esetben a vita rendezéséig az igény teljesítését fel kell függeszteni. Bizonyos esetekben az igényelt domainnevet prioritással rendelkezőnek tekinti a regisztráló szervezet. A prioritás feltétele, hogy az igénylő a nevet közvetlenül a .hu közdomain alá kéri delegálni, s a választott név az igénylő szervezet hivatalos – bírósági bejegyző végzéssel igazolt vagy jogszabályban megállapított – megnevezése, illetve rövidítése, vagy az igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy. A prioritásos igények kiszolgálása az igénylés nyilvántartásba vételének időpontja szerinti érkezési sorrendben, előzetes nyilvános meghirdetés nélkül történik. Az ISZT által kibocsátott szabályozás3 alapelve szerint egy domainnév nem tartozhat több igénylőhöz, azaz egy bizonyos név

Családi életét a – második – feleségével és kettejük összesen három gyermekével éli egy Pécshez közeli gyönyörű mecseki faluban. Kedvenc időtöltése a ház körüli munkán kívül az úszás, a nagy társaságban zajló baráti beszélgetések és az utazás. Kedvenc úticél, az örök szerelem Balaton után, Olaszország és adventi időszakban Ausztria, ahol évente egyszer néhány napig sült gesztenyén és forralt boron él.

csak egyetlen igénylő számára regisztrálható. Az igénylő jogosult használni a számára regisztrált domain nevet, ám azzal nem rendelkezhet korlátlanul. A nevet másra át nem ruházhatja és használatra sem engedheti át. Az igénylő a név használatáról bármikor lemondhat; ekkor a név visszaszáll a regisztráló szervezetre s ismét regisztrálhatóvá válik. A regisztráció csak azonnali felhasználásra történhet, azaz tilos a neveket előre lefoglalni, készletezni. A regisztráló szervezet a fenti korlátozásokkal – helyeselhető módon – a domainnevekkel való üzérkedésnek kívánja elejét venni.

Balogh Zsolt György és Bodolai László

1

2

3

IP = Internet Protocol; TCP = Transmission Control Protoco The Internet Corporation for Assigned Names and Numbers http://www.domain.hu/domain/ szabalyzat/szabalyzat.html (2009. január 5.)

SZAKMA

Karl Katha Magyarországon

Mit tehet az áldozat? Karl Katha az óceánon túlról érkezett Európába, pontosabban Spanyolországba, ahol a schengeni rövidtávú vízum utolsó napján hazánkba látogatott, abban bízva, hogy a hazája és Magyarország között korábban megköttetett kétoldalú egyezménynek megfelelően, további 90 napig itt tartózkodhat.

Hosszú távú elképzelései közé tartozott, hogy a vízummentességének lejárta után esetleg tartózkodási engedélyt is kér, mivel hivatásos zenészként oly sokat hallott már a magyar népzenéről, oly sokat tanult korábban Bartókról az egyetemen, és egyébként is nagyon érdekli a folklór. Régi tervei közé tartozott tehát a magyar népdalok összegyűjtése, szövegének angolra fordítása, hadd hallhassák e ritka adományt máshol is. Persze akkor még nem tudta, hogy országunkban tartózkodása – a kezdeti nehézségek ellenére – kicsit hosszabbra nyúlik majd, mivel iratok nélkül, új útlevélre várva, nem a terveinek megfelelően hagyhatja el Magyarországot. De ne siessünk annyira előre a történetben, hiszen az említett „első nehézségek”-nek nem kis szerepe lesz abban, hogy később, turistaként se akarjon már visszatérni hazánkba. Az első megpróbáltatás rögtön Ferihegyen érte: az unatkozó határőrök úgy érezték, hogy Schengen elvette a munkájukat. Ezért tetőtől talpig átvizsgálták a számukra idegennek tűnő férfit, aki engedelmeskedett az emberi jogokat is mellőző, sokszor megalázó katonai parancsoknak. Mélyen legbelül viszont csodálkozott azon, mire jó ez a sok felesleges akadékoskodás, hiszen

egyszer már belépett a schengeni zónába, és úgy hallotta, hogy itt szabadon közlekedhetnek a turisták (is). Nem tudhatta, hogy mindez azért történik, mert megjelenése meglepetésszerűen érintette a határőrt. Ő ilyet utoljára a Hair című filmben látott, és ott mindenki kábítószerezett. Követke-

Tehát a kérdés: maradhat-e Karl Katha további 90 napot Magyarországon, vagy sem. Mivel a hatóságok hosszú ideig nem tudtak megegyezni, ezért az volt a legegyszerűbb, ha az „idegen” tartózkodási engedélyt kap. A külügy álláspontja szerint ugyanis jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy a külföldiek itt költsék el – jelen esetben – dollárjaikat. Így történt, hogy az év utolsó napját itt ünnepelte, bár éppen éjfélkor határozta el, hogy lassan tovább utazik. Csakhogy ettől kezdve nem sokra emlékszik. A rendőrségen azt mondták neki, amikor másnap megtette a feljelentést, hogy valószínűleg partidrogot tettek az italába, és miután az utcán eszméletlenül összeesett, mindenét elvették. Az újév első napján itt állt papírok és pénz nélkül.

zésképpen, akinek hosszú haja van és színes ruhát hord, az biztosan drogot tart magánál. Mivel sehol sem talált ilyet, kénytelen volt átengedni a külföldit. A következő megpróbáltatás a városban érte, éppen akkor, amikor a Parlament épületében gyönyörködött. Örült annak, hogy túlélte a ferihegyi megpróbáltatásokat. Már éppen arra gondolt, hogy Budapest mégiscsak szép nagyváros, amikor odalépett hozzá egy rendőr, és igazoltatta. Az angol nyelv ismeretének hiányában, kézzel-lábbal igyekezett tudomására hozni, hogy egy nap múlva lejár a tartózkodási engedélye, ezért jobban teszi, ha jelentkezik a Bevándorlási Hivatalnál. Ide szerencsére, idejében érkezett, mert a 91. napon már kiutasították volna a zónából. Ugyanis – mint később kiderült –, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a Külügyminisztérium másképpen értelmezik a schengeni végrehajtási egyezményt. Előző szerint ez felülírta a korábbi kétoldalú megállapodásokat, utóbbi szerint pedig ezek továbbra is hatályban maradtak.

Szerencsére azért van valami, ami jól működik hazánkban: a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata.

Az ő segítségükkel a bajba jutott, pénz és papírok nélkül maradó külföldi két dolog közül választhat: 1) A Western Union-on keresztül pár óra alatt pénzhez juthat, és felveheti a kapcsolatot a külföldön maradt rokonokkal. Ebben az esetben a követség kiállít neki egy olyan bizonyítványt, amely kétséget kizáróan bizonyítja a személyazonosságát. 2) Hat hónapig érvényes ún. Emergency Passport-ot, sürgősségi útlevelet állítanak ki neki. Ennek hátránya, hogy illetéket kell fizetnie, 21 900 Ft-ot. Ennek összegét viszont kigazdálkodhatja az IH-tól kapott azonnali segélyből. dr. Kiss Anna


19

SZAKMA

CompLex Reggeli

Házassági vagyonjogi viták A rendszerváltás után a házastársi közös vagyonban új, szokatlan vagyontárgyak jelentek meg, a házasság felbontásakor már nemcsak a Trabant, a hétvégi üdülő vagy éppen a hokedli elosztásáról kellett gondoskodni. A joggyakorlatban először az önkormányzati lakás bérleti jogának rendezése jelent meg problémaként – hangzott el a CompLex Ügyvédreggeli keretében dr. Csűri Éva, a Legfelsőbb Bíróság bírája által tartott előadáson.

A magyar házassági vagyonjog a szerzeményi vagyonközösségen alapul, ezen belül is a reálszerzés elvén. Külső jogviszonyokban minősülhetnek külön-külön szerzőnek, a belső jogviszonyban azonban mindenféleképpen együttes szerzők, és közös tulajdonosai annak, amelyet bármelyikük külön-külön jogügyletben vagy egyéb jogi ténytől fogva szereztek. A házastársi közös vagyon megosztása során a bármelyikük által megszerzett bármilyen vagyontárgyra vonatkozóan megosztásra irányuló igényt érvényesíthet. Ez nemcsak kötelmi jellegű elszámolási igényt jelent, hanem a házastárs kérheti a tulajdonjogának a megállapítását is. A közös vagyon megosztásánál el kell különíteni a házastársak egymás közti, illetve harmadik személlyel kapcsolatos, külső jogviszonyait. Előbbire a családjogi kódex, utóbbira a vagyontárgytól függően más jogági szabályok (a Gt., a szövetkezeti törvény stb.) irányadóak. A belső jogviszonyban a házastársak osztatlan, közös tulajdonszerzése nemcsak a Ptk. szerinti tárgyakra terjed ki, abba a vagyonjog egyéb tárgyai – vagyoni értékű jogok, kötelezettségek, követelések – is beletartoznak. Az LB 209-es számú elvi határozata – mutatott rá Csűri Éva –, a következőket mondja ki: megosztandó házastársi közös vagyont csak az életközösség megszűnésekor is


meglévő olyan vagyontárgy, dolog, vagyoni értékű jog, követelés, vagyoni tárgyú kötelezettség képezhet, amelyet a házastársak az életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön megszereztek, vagy amelynek a megszerzésére irányuló jogcím az életközösség fennállása alatt keletkezett. Amíg a közös vagyont a „Trabant, szobabútor, hétvégi üdülő” jelentette, nem volt problémás a reálszerzés elvén alapuló, közös tulajdonszerzés kérdésének értelmezése. A rendszerváltás után azonban a házastársak közös vagyonának a köre jelentősen kibővült, a házassági vagyonjogi vitákban új, szokatlan vagyontárgyak jelentek meg, elsőként az állami-önkormányzati lakás bérleti joga. A Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy ez vagyoni értékű jognak minősül. A családjogi törvény szerint a házastársak közös lakásának a használatát kell rendezni a házasság felbontásával egyidejűleg, ez pedig főszabály szerint a közös tulajdon, közös bérlet esetén a használat megosztása. Ha valamelyik házastársat a bíróság a lakás elhagyására kötelezi, az a lakáshasználati jog ellenértékre tarthat igényt, de más vagyoni igényt nem érvényesíthet a lakással kapcsolatban. Nem beszélhetünk közös lakásról, ha korábban a házastársak pénzbeli térítésért lemondtak arról, a bérleti jogot elcserélték a magánforgalomban vagy gyakorolták vételi jogukat. Ilyenkor a bérleti jog értékét a közös vagyonba kell beállítani, és attól függően számít közös vagy külön vagyonnak, hogy a lakást közösen vagy önállóan bérelték (önálló bérlet tehát a szolgálati lakás, az, amelyiket valamelyik házastárs a házasság előtt szerzett, illetve amit ugyan az életközösség alatt szereztek, de kizárólag valamelyikük személyére tekintettel, a felmenőről háramlott valamelyik házastársra). Az önálló bérletet a Csjt. sajátos családjogi kategóriának tartja, az önálló bérlő házastárs a közös lakás használatának rendezésekor előnyt élvez. Vannak azonban olyan esetek, amikor a méltányosság elve mást diktálna. A joggyakorlat a Csjt. alapján az önálló bérletet különvagyonnak tekintette. Mivel gyakran előfordult, hogy a házasfelek valamelyikük szülőjének önkormányzati, állami lakását vásárolták meg, a Legfelsőbb Bíróság 20. sz. elvi határozata azt mondta ki, ha közösen vagy egyedül veszik meg a lakást, az nem feltétlenül számolható el a szülő saját gyermeknek juttatott ajándékaként. Sőt,

SZAKMA

a bérleti jog csak akkor tekinthető a szülő által adott ajándéknak, ha a felmenő a saját vagyoni eszközeivel vásárolja meg, vagy ha ugyan a gyerek vásárolja az ingatlant, ám arra a pénzt a szülő adta, vagy ha a gyerek veszi meg a saját pénzéből, de ezzel együtt a szülő a bérleti jogáról és a lakás bármilyen további használatáról ingyen lemond. (Gyakori volt ugyanis ilyen esetekben, hogy a vételkor kikötötték a szülő haszonélvezeti jogát, ami a szülőnek lényegében a korábbinál kedvezőbb használatot biztosított, elvégre a bérlet visszterhes, a haszonélvezet viszont ingyenes használat). Amikor a lakást a gyereknek a szülő vette meg, az LB szerint harmadik személy javára kötött szerződésről van szó, az ingatlan pedig a gyermek külön vagyona. Kiemelendő a vagyoni értékű jogok közül a haszonélvezeti jog. Ha a házastársak közös ingatlanára csak egyikük haszonélvezeti joga van bejegyezve, akkor – az LB tanácselnöki értekezletének többségi álláspontja szerint – a másik nem kérheti haszonélvezeti jogának bejegyzését. Ha harmadik személy ingatlanán van valamelyiküknek haszonélvezeti joga, a maga javára azt bejegyeztetni a másik házastárs szintén nem kérheti. Ilyenkor viszont a haszonélvezeti jogot – mint vagyoni értékű jogot – elszámolhatják egymás között a házastársak, vagy a közös tulajdon szabályai szerint gyakorolhatják. A haszonélvezeti jog a házastársi közös vagyonhoz tartozik, arra vonatkozóan a házastársak osztatlan közös tulajdont szereznek egymás között. Ha tehát az ingatlan az egyik házastárs kizárólagos tulajdona, a másiknak pedig azon holtig tartó haszonélvezeti joga van, a vagyonmegosztáskor utóbbi kérheti fele tulajdonjoga megállapítását, és haszonélvezeti jogának törlését. Ha az egyik házastársnak a gyermek ingatlanán van haszonélvezeti joga, akkor – ha a gyermek hozzájárul – ezzel együtt a másik házastársnak is lehet haszonélvezete az egész ingatlanra, vagy a felére alapíthat haszonélvezeti jogot, és a másik e jogát is e mértékre szoríthatja. A haszonélvezeti jog nem forgalomképes, de – a Ptk. szerint – alapítható szerződéssel. A házastársi közös vagyon megosztásánál minden vagyontárgyra (beleértve a kötelezettségeket is, azaz a negatív, passzív vagyontárgyakat) létrejön valamelyik házastárs kizárólagos tulajdona vagy kettejük polgári jogi közös tulajdonjoga (ha nincs más lehetséges megosztási mód, vagy ez pillanatnyilag megfelel mindkettejüknek). A tulajdoni igény pedig mindaddig fennáll, amíg azt harmadik, jóhiszemű harmadik személy meg nem szerzi. A házastársak külső jogviszonyaiban a vagyonmegosztás nem jár mindig alanyváltozással, például ha a vagyontárgy tulajdonjogát ugyanaz a házastárs szerzi meg, aki a külső jogviszonyban eddig is tulajdonosa volt. Alanyváltozást akkor eredményezhet a vagyonmegosztás, ha a vagyontárgy forgalomképes, az arra irányadó szabályoknak megfelelően ruházták át, a szerezni akaró házastárs pedig megfelel bizonyos speciális személyi feltételeknek. (A Gt. a dolgozói üzletrésznél például előírta, hogy azt csak az szerezheti meg, aki szintén az rt. munkavállalója volt, vagy ott dolgozott, de nyugdíjazták.) A társasági részesedéseknél az a házastárs minősül tagnak, aki részt vett a társasági szerződés megkötésében vagy – ha átruházással szerezte meg a társasági részesedést – a kötelmi ügylet alanya volt. Itt sem akadálya viszont az alanyváltozást eredményező vagyonmegosztásnak, ha a külső jogviszonyban csak az egyik házastárs minősült tulajdonosnak vagy jogosultnak. A Gt. (vagy a vagyontárgytól függően más jogszabály) alapján dönthető el, hogy alkalmazható-e ilyen megosztás. Az új Gt. a közkereseti és a betéti társasági részesedést korlátozottan forgalomképessé nyilvánította, és a tagsági viszony megszűnésének esetei közé sorolta, a társasági részesedés átruházását. A kkt.-, bt.-üzletrész szabadon átruházható, de csak a társasági szerződés módosításával válik hatályossá az átruházás. Fontos, a Gt. nem ismeri el, hogy a társasági részesedés közös tulajdonban legyen. A tőketársaságoknál a társasági részesedés a kezdetektől forgalomképes volt. A kft. tagjai jogosultak arra, hogy kizárják a társasági szerződésben az adásvételi szerződésen kívüli átruházás lehetőségét (vagy akár az üzletrész öröklésének a jogát), illetve azt a társaság engedélyéhez kössék. Adásvétel esetén a tagoknak vagy a társasági taggyűlés által kijelölt személynek elővásárlási joga van. A nem tag há-

zastárs a Vht. szabályai szerint kérheti az üzletrész, részvény értékesítését, a kkt.-nél, bt.-nél pedig a tagot megillető felmondási jogot gyakorolhatja, és ennek alapján megilleti mindaz, ami a tagot a tagsági viszony megszűnésekor. A részvény átruházása a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. A kft. üzletrész átruházásnál a korábbi nem tag házastársnak kell a társaságnál bejelentkeznie, hogy a tulajdonjogot megszerezte, a társasági szerződés rendelkezéseit ismeri, és magára nézve kötelezőnek ismeri el. (Amíg ezt a bejelentést nem teszi meg, üzletrész-tulajdont nem szerzett, nem jogosult osztalékra sem.) Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a bejelenést a tagjegyzéken átvezessék. A bemutatóra szóló részvényeknek a puszta birtoklása elegendő a tagsági jogok érvényesítéséhez. A nyomdai úton előállított, névre szóló részvényt csak zártkörűen működő részvénytársaság bocsáthat ki, átruházására a váltó-átruházási szabályokat kell alkalmazni: annak módja a forgatmány, amely lehet üres vagy teljes, előbbinél minimum az aláírást tartalmaznia kell. Ha nincs forgatmány, meg kell állapítani a nem részvényes házastárs tulajdonszerzését, valamint kötelezni a részvényest, hogy a birtokában lévő, névre szóló részvényeket – teljes vagy legalább üres forgatmánnyal ellátva – adja a másik, a tulajdonjogot megszerző házastárs birtokába. Ha nem adja ki, ingó kiadásra lehet kérni végrehajtást, megjelölve az értéket. Ugyanez a helyzet, ha kiadja ugyan a részvényt, de forgatmány nélkül; ilyenkor a bíróság ítéletével – kvázi teljesítést pótló jognyilatkozatként – pótolja azt. A tulajdonjogot szerző házastársnak nem kötelező bejegyeztetnie magát a részvénykönyve, viszont ez esetben a részvény értékpapírjogi és társasági jogi tulajdonosa elválik egymástól. Aki megszerezte értékpapírjogi jogcímen (tehát forgatással) a részvény tulajdonjogát, az jogosult azt értékpapírjogi hatállyal továbbforgatni, de nem gyakorolhat jogokat a társasággal szemben (közgyűlésre nem mehet el, nem kaphat osztalékot, adott esetben viszont árfolyamnyereséget érhet el). A szövetkezet üzletrésze vagyoni értékű jogként vagy értékpapírként ruházható át – attól függően, hogy kiállított-e értékpapírt vagy sem. Ha igen, a váltójogi szabályokat kell alkalmazni. A 2006-os szövetkezeti törvény is ismeri a szövetkezeti üzletrész fogalmát, valójában hosszabb távon annak felszámolására törekszik oly módon, hogy befektetői szövetkezeti részjeggyé alakítja át, vagy helyette az üzletrész-tulajdonosnak választása szerint kft.-üzletrészt, részvényt vagy más jogosultságot biztosít. A részjegy érdekessége, hogy míg a korábbiak szerint abszolút forgalomképtelen volt, az új szabályozás szerint korlátozottan forgalomképessé válik, azaz átruházható olyan személyre, aki tagja volt a szövetkezetnek vagy a részjegy megszerzésével egyidejűleg tagként belép. A befektetői szövetkezeti részjegy – amely a részjegytől abban különbözik, hogy nem kötelez ugyan személyes közreműködésre, de ugyanúgy tagsági jogviszonyhoz kötött – átruházható tagra, befektető tagra, vagy olyan személyre, aki a megszerzésével egyidejűleg tagként vagy befektetőként belép a szövetkezetbe. Az átalakított befektetői szövetkezeti részjegy pedig – amely semmiféle tagsági jogviszonyt nem feltételez – valójában azoknak az üzletrész-tulajdonosoknak az üzletrésze, akik nem élnek a választási jogukkal; korlátozottan forgalomképes, de másik, átalakított befektető szövetkezeti részjegy tulajdonosra sem ruházható át (csak tagra, befektetőre, vagy olyan személyre, aki befektető tagként belép). A dematerializált részvény hasonló módon ruházható át, azzal a különbséggel, hogy az értékpapírszámla jóváírása, terhelése az átruházás módja. Ilyen esetekben a bíróságnak meg kell keresnie a számlavezetőt, hogy a másik házastárs tulajdonába adott részvényeket átvezessék zárolt alszámlára, valamint megkeresni vagy feljogosítani a részvénytulajdont szerző házastársat arra, hogy a számlavezetőtől a zárolt alszámlán kezelt részvényeknek kérje az általa megjelölt értékpapír-számlára való jóváírását. Az átruházás módját minden esetben a külső jogviszonyban, az adott vagyontárgyra irányadó szabályok határozzák meg. dr. Schmidt Gábor


21

PORTRÉ

Dr. Csapó András ügyvéd

Dinamizmus és céltudatosság A Linklaterstől függetlenné vált négy irodából szerveződő cég kilenc partnerrel és 120 jogi szakértővel Kinstellar néven 2008. november 1-jén kezdte meg működését. A helyi és regionális piacokra szakosodott regionális ügyvédi iroda működésének középpontjában kifejezetten a közép-keleti és dél-európai országok gazdaságát meghatározó ügyletekhez kapcsolódó jogi képviselet áll.

?

Hogyan választotta az ügyvédi hivatást?

Gyerekkorom óta az ügyvédi pályára készültem, egyrészt családi indíttatásból is (apai nagyapám is ügyvéd volt), másrészt anyai nagynéném is ezen hivatás felé terelgetett, mikor többször, nagyobb társaságban kijelentette, hogy „Ez a gyerek annyit beszél, hogy biztos jó ügyvéd lenne belőle!”, nagy derültséget okozva ezzel.

?

Az Andrékó Kinstellar, a Kinstellar budapesti irodája ingatlancsoportjának egyik vezető ügyvédjeként milyen egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozni?

Miután kikerültem az egyetemről két elképzelésem volt: vagy egy kisebb ügyvédi irodában tanulom meg a szakmának egy szélesebb területét, vagy elmegyek egy nemzetközi ügyvédi irodába és ott egy bizonyos jogterületre specializálódom, kihasználhatom nyelvtudásomat és lehetőségem lesz arra, hogy kiutazhassak külföldre tapasztalatokat szerezni. A nemzetközi iroda mellett döntöttem és pályafutásomat ügyvédjelöltként a PricewaterhouseCooperssel együttműködő Dezső, Réti and Antall Landwell Ügyvédi Irodában kezdtem, majd ügyvédként az időközben önállósult Dezső és Társai Ügyvédi Irodában dolgoztam. Később kerültem a Linklaters Ügyvédi Irodához, amelyik iroda a londoni úgynevezett


„Magic Circle cégek” között is igen előkelő helyet foglal el. A tavalyi évben a Linklatersnél stratégiaváltás következett be. A budapesti, pozsonyi, prágai és bukaresti ügyvédi irodák leváltak a Linklaters hálózatról és önálló kelet-európai irodát hoztak létre, hogy ily módon egyebek mellett olyan közép- és dél-európai piacokon (Törökország, Bulgária, Ukrajna, Kazahsztán, Szerbia, Horvátország) is terjeszkedni tudjanak, amelyek korábban a Linklatersnél nem voltak stratégiai jelentőségűek. A Linklaters stratégiája ugyanis az, hogy kizárólag a nemzetközi viszonylatban legnagyobb bankokat, a legnagyobb befektetési alapokat képviselje. Most független regionális ügyvédi irodaként azt is szabadon megtehetjük, hogy a hazai, valamint regionális piacon sokkal nagyobb arányban jelenlevő közép-kelet-európai ingatlanfejlesztő cégeket, helyi perspektívát nyújtó ügyfeleket képviseljünk. Természetesen a Linklaters szakmai továbbképzésein és csereprogramjaiban továbbra is részt veszünk és vannak és a jövőben is lesznek közös ügyeink, ügyfeleink. Dr. Andrékó Csilla irodavezető partner irányításával budapesti irodánk főként társasági jogi ügyekkel, cégfelvásárlással és egyesüléssel, finanszírozások kapcsán bankok képviseletével, energiajoggal és ingatlanjoggal foglalkozik. Gyors növekedést tűztünk ki célul, így a Kinstellar hamarosan további irodákat nyit a térségben, hogy prémiumszolgáltatásokat nyújtson regionális ügyfélkörének.

?

Milyen ügyfeleket képvisel a Kinstellar?

Ügyfeleink, mint általában a nemzetközi ügyvédi irodák ügyfélköre, nagy nemzetközi és hazai vállalatok és bankok, energetikai, építőipari, távközlési és számos más területen tevékenykedő cégek, akiknek fontos a minőség, a felelősségbiztosítás és a komoly szakmai tapasztalattal rendelkező apparátus. Számos nagy projektben vettünk részt, ügyvédi irodánk Romániában, Szerbiában is jelentős ügyfeleket képvisel. Különösen érdekes élmény volt számomra, amikor ügyvédként egy több országon átívelő tranzakcióban működtünk közre jogi tanácsadóként; például egy szerb jog szerint működő szerződésben, ahol a szerb jogi tanácsadóval együttműködve strukturáltuk a tranzakciót.

?

Szakterülete az ingatlanjog. Mindig is ez iránt érzett affinitást?

Az az elvem, hogy ha valaki magas szinten akar művelni valamit, akkor azon az egy területen specializálódnia kell. Én mindig ingatlanjoggal foglalkoztam, habár korábban nagyon hajlottam a büntetőjog felé, a gyakorlati időmet is a Budai Központi Kerületi Bíróságon töltöttem, amit nagyon élveztem és igen hasznos is volt.

?

Milyennek látja a mostani gazdasági válsághelyzetben az ingatlanpiacot?

A jelenlegi gazdasági válság kiindulópontjaként az amerikai jelzálogpiaci válságot szokták megjelölni, így a válság természetesen az ingatlanpiacra is komoly hatással van. Magyarországon a projektfinanszírozás és az ingatlanfinanszírozás sajnos szinte megállni látszik és nagy problémákat fog okozni, ha a fejlesztők nem jutnak hitelhez. További probléma, hogy az általános gazdasági gyengülés miatt a kereslet is visszaesik. Több fejlesztési projektet lelassítottak és az irodapiacon a bérbeadás sem halad úgy, ahogy szokott és azt sem tudjuk biztosan, hol lesz a mélypont a folyamatban. Az irodafejlesztések mellett/helyett például a hotelfejlesztések és más típusú ingatlanoknak a fejlesztése halad tovább, kicsit erőre is kapva, ezért sokan már most keresik ezeket a lehetőségeket, hogy úgymond a

„zavaros vízben” halászva előnyös üzletet kössenek. Egész Kelet-Európa arra vár, hogy saját tőkéből finanszírozó amerikai vagy ázsiai alapok jelenjenek meg, hisz a változó időkben még mindig az ingatlan tűnik a legbiztosabb befektetésnek. Talán 2011-ben újra magára talál és „felpörög” az ingatlanpiac, de az biztosnak látszik, hogy az az aranykor, ami pár évvel ezelőtt volt, amikor is bárki ingatlanfejlesztésbe fogott, az hatalmas sikert könyvelt el, ma már nem szükségszerű következmény.

?

Hogyan látja a szomszédos országok ingatlanpiacának helyzetét?

Sajnos a lassulás egész Európában tapasztalható, még az olyan „forró” piacokon is, mint Románia. Korábban Bukarestben már a tervező asztalon szinte teljesen bérbe adtak egy irodaházat. Sőt, a befektető már így, az „előzetes” bérleti szerződésekkel, „forward purchase” útján meg is vette az ingatlant. Manapság már ott is változott a helyzet. Bár ingatlanpiaci és gazdasági szempontból Bukarest egy erősen növekvő piac, érdekes módon most Párizs, Isztambul és München a befektetők célpontja.

?

Lehet a válságnak pozitív hatása is?

A közelmúltban tartottak Budapesten egy ingatlanfejlesztési témájú konferenciát, ahol az ingatlanpiaci szereplőkön, fejlesztőkön, valamint a befektetőkön kívül az önkormányzatok vagy a helyi politika részéről senki sem volt jelen, ami elszomorító. Az ingatlanfejlesztések területén eddig az volt a gyakorlat, hogy az önkormányzatok gyakorlatilag kértek egy Duna-hidat akkor is, ha az ember csak egy kis irodaházat akart építeni. Az önkormányzatok talán túlontúl is kihasználták a fejlesztőket és az új szabályozási terv elkészíttetésének költségeitől kezdve sok egyéb fejlesztés költségeit fizettették ki velük. Számos kerületnél a helyi politikai érdekek játszottak közre és nem vették figyelembe azt, hogy mennyit fejlődne az adott környék, a város, sőt maga az ország egy új beruházás létrejöttével. Talán utolsó figyelmezetésként a gazdasági válság jó arra, hogy a politikusok is észrevegyék, hogy az ország marad le abban az esetben, ha az önkormányzatok túlzottan szigorú követeléseikkel vagy nem profeszszionális hozzáállásukkal beruházásokat hiúsítanak meg. Egy ilyen konferencia jó alkalom lett volna arra, hogy az önkormányzatok megismerjék az üzleti szemléletet, a piaci szereplőket, a befektetőket, a bankokat, de ma Magyarországon sajnos elképzelhetetlen, hogy egy önkormányzati jegyző befizesse magát egy

ingatlanos konferenciára, vagy hogy egy kerület reklámozza önmagát a fejlesztők felé. Az egymáshoz közeledést az is segítené, ha a nagyobb ingatlanfejlesztők összefognának és valamilyen módon együttesen képviselnék az érdekeiket. Így az együttműködés a hatóságokkal sokkal gördülékenyebb lenne, rengeteg erő, energia, pénz spórolódna meg.

?

Úgy tudom a Kinstellar számos szakmai továbbképzést tart a cég ügyvédeinek, ügyvédjelöltjeinek.

Nemrég vettünk fel az ingatlanos csoportba egy ügyvédjelölt kollégát, aki most volt kint Londonban egy többnapos oktatáson a Linklatersnél, ahol elismert szakemberektől tanulhatott a jelenlegi válságos ingatlanpiaci helyzetről és az összes ilyen helyzetben alkalmazható szakmai fogásról. Ez az a versenyelőny, amivel a nemzetközi ügyvédi irodák egy része rendelkezik, hogy egy 3 hónapja ügyvédjelölt kolléganő tudja mi az a „yield compression” és tisztában van vele, hogy a frankfurti ingatlanpiacon mi a helyzet, amellett, hogy a magyar jogi sajátosságokat is kiválóan meg tudja tanulni az igazán komplex és bonyolult tranzakciók során. A budapesti irodán belül, egymás között is rendszeresen szervezünk képzéseket, melyeket úgy hívunk, hogy lunch time seminar, amit magyarul úgy is fordíthatnánk, hogy szakmai képzéssel egybekötött ebéd. Ezek abból állnak, hogy ebéd mellett egy felkészült, tapasztalt kolléga elmondja tapasztalatait egy adott szakmai kérdésről, szerződéstípusról, vagy egy nemrégiben lezárt tranzakció tapasztalatait, egy perrel kapcsolatos bírói állásfoglalást, szemléletmódot ismertet és magyaráz el a kollégáknak részletesen. Ez a fiatal kollégáknak talán még fontosabb, hisz ily módon még nem „éles-

ben” megtanulják, hogyan kell egy konzorciumi szerződést, vagy egy másfajta bonyolultabb szerződést elkészíteni. Egy másik típusa az oktatásnak, amikor a különböző országok helyi irodáiból a szakértő csoportoknak (például bankjogi csoport, ingatlan csoport) tartanak egy még specializáltabb képzést, ami kizárólag arra az adott iparágra vonatkozik, az adott iparág szereplőiről, az adott iparággal kapcsolatos trendekről, bizonyos jogi instrumentumokról szól. Lényeges, hogy az ilyen alkalmakkor az iparág további, még részletesebb megismerésére fókuszálunk, ezáltal képesek vagyunk sokkal jobban megismerni ügyfeleink gondolkodását és üzleti igényeit. Ha felkeres minket egy ingatlanbefektető, a megfelelő háttérismeret birtokában sokkal felkészültebben tudjuk fogadni és számára a megfelelő jogi megoldást tudjuk nyújtani. A harmadik módja a tapasztalatszerzésnek, oktatásnak, amikor az ügyvéd vagy a jelölt valamelyik külföldi irodában dolgozik egy hosszabb időszakot. Természetesen ez nagyon hasznos, egyrészt mert megismeri a szervezetet, másrészt mert megtanulja egy másik ország munkamorálját, és a későbbiekben hasznosítja is ezeket a tapasztalatait.

?

Ön szerint melyek a jó ügyvéd fő ismérvei?

Az az elvem, hogy egy ügyvéd számára ügyfelei érdekeinek képviselete mellett a legfontosabb az üzlet elősegítése. Egyik ügyfelem szokta mondani: „Lawyers should make deals, and not break deals.” Vagyis, az a célunk és akkor képviseljük a legjobban az ügyfelet, ha határozottan, de célirányosan a kompromisszumos megoldásokra törekszünk. Mindig hangsúlyozom a fiatal kol-


23

Fotók: Hudák László

Dr. Csapó András

légáknak, hogy ha egy jogi átvilágítást csinálunk, akkor ne csak arra koncentráljunk, hogy ezt meg ezt a hibát találtuk, hanem mindenekelőtt figyelmeztessük az ügyfelet, hívjuk fel a figyelmét arra, hogy az adott probléma mekkora rizikóval jár, és ennek milyen lehetséges következményei vannak, és legfőképpen, hogyan lehet ezt kezelni, megoldani. Az ügyfelet az érdekli, hogy egyértelműen kiderüljön, az ő biztonságát, az ő érdekeit egy adott helyzet, probléma hogyan érinti, és hogyan tudja magát megvédeni. Nagyon fontos, hogy ezt a szempontot az ügyvéd mindenképpen tartsa szem előtt ügyfelei kiszolgálásakor. Az ügyvédnek ügyfele szemével kell látnia és értenie az üzlet lényegét, tudnia kell, ügyfele hogyan számol, mire figyel és mi az, ami az ügyfele szempontjából igazán lényeges.

?

Ön, mint vezető ügyvéd, milyen karriertanácsot adna a fiatal kollégáknak?

Egy nemzetközi háttérrel rendelkező iroda rengeteg lehetőséget nyit meg a tehetséges, ambiciózus, energikus fiatalok számára, mindenkinek van esélye a ranglétrán egyre feljebb lépni. Én vezető ügyvédként is látom magam előtt a célokat, a közeli jövőben rám


váró kihívásokat. Nagyon lényeges, hogy az ügyvédjelölt tudja, mit akar, lebegjen egy határozott cél a szeme előtt, amit el akar érni, meg akar valósítani, de véleményem szerint akkor tud kiemelkedőt nyújtani a szakmájában, ha a szakvizsga után szakosodik és egy vagy két jogterülettel foglalkozik igazán mélyen. Emellett természetesen nagyon fontosnak tartom a nyelvtanulást, idegen nyelvek ismeretét.

?

Ön a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetének OKJ-s képzésein állandó felkért oktatóként folytat oktatási tevékenységet ingatlanjogi témában. Ugyancsak ingatlanjogot tanít a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet facility management kurzusán. Szakmai tevékenysége mellett kamarai tisztséget is visel, a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagja. A tanítás számomra hobbi. Négy éve tartok előadásokat ingatlanbecslő, ingatlan vagyonértékelő és ingatlanjog témakörben. Emellett szerencsés vagyok, hogy a kollégák megszavazták és így tagja lehetek a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának. dr. Pál Edith

1977-ben született Nagykőrösön. 2001-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Pályafutását ügyvédjelöltként a PricewaterhouseCooperssel együttműködő Dezső, Réti and Antall Landwell Ügyvédi Irodában kezdte, majd ügyvédként a Dezső és Társai, valamint az Andrékó Linklaters Ügyvédi Irodákban dolgozott. Jelenleg a Kinstellar budapesti irodában az ingatlancsoport egyik vezető ügyvédje. Szakterülete az ingatlanjog; a magyar és a nemzetközi ingatlanpiac jelentős szereplőinek ad jogi tanácsot, ideértve különösen a nemzetközi ingatlanfejlesztő cégeket, német befektetési alapokat és nemzetközi ingatlanbefektető cégeket. A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző OkJ-s képzésein és a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet állandó felkért oktatójaként tart előadásokat ingatlanjog témakörben. A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagja. Autóban az AUDI a kedvence. Kedvenc étterme a Gesztenyés étterem Budakeszin. Folyékonyan beszél angolul és németül. Szabadidejében a hajózásnak és a vadászatnak hódol.

SZABADIDŐ

Curling

A stratégia, a precizitás és a fegyelem játéka A Magyar Curling Szövetség 1989 óta létezik. Kanadában, több mint 3000 klub van, másfél milliónál több férfi, nő és gyermek űzi a sportot. A sportág olimpiai múltja 1924-ig nyúlik vissza, ám akkor nem aratott nagy sikert. Az 1998-as naganói téli olimpián osztottak először érmet.

Kiss László, a Magyar Curling Szövetség főtitkára 2002 végén ismerte meg a sportot Béres Alexandra és barátai révén. – Hamar megtetszett, mert a sakkhoz hasonlóan ez is „agyjáték”, amiben a taktika, a csapatszellem és a kitartás legalább annyira számít, mint az ügyesség. 2003 óta aktívan versenyzem is. Szövetségi tag szerettem volna lenni, el akartam érni, hogy hazánk is rendezhessen bajnokságot. Mi csak Kitzbühelben tudtunk gyakorolni és versenyezni, mivel Budapesthez legközelebb ott volt hivatalos curling pálya. 2003 októberében rendeztük meg az első hivatalos curlingbajnokságot, úgy, hogy négy csapatunk ott ismerkedett meg a sporttal. Előtte természetesen tartottunk számukra elméleti és gyakorlati képzést. Az osztrákok persze jót mosolyogtak ezen. De azóta változott a helyzet: az elmúlt öt évben a magyar csapatok jobbára megverték őket. 2003-ban már 16 csapatunk indult a Magyar Köztársaság kupán. Abban az évben kértek fel főtitkárnak és azonnal munkához láttam: hokipályákon kezdtük hirdetni a sportot, hogy minél többen megismerjék. Mára igen népszerűvé vált hazánkban is, több mint 200 igazolt játékossal büszkélkedhetünk. A szövetség minden versenyszámban és korosztályban rendez versenyeket és a magyarok az összes európai bajnokságon részt vesznek. A kamaraerdei központ mellett Debrecenben is van már curlingbázis és Kaposvárra is terveznek egyet. A Kamaraerdei Curling Klub Közép-Európa egyetlen curlingpályája, Bécsből, Horvátországból és Szlovákiából is érkeznek játékosok. A horvátok a saját bajnokságukat is itt rendezik. Téli sportág lévén, például a focihoz képest hátrányban van, de az elmúlt 15 évben világviszonylatban is megnőtt a népszerűsége. A játékhoz használt kövek gránitból készülnek, 130 ezer Ft egy darab, de mivel ez a pálya tartozéka, a sportolóknak nem kerül pénzbe. Az első néhány alkalommal csúszótalpakat kap a játékos, ám a versenyzőknek nem árt a cipő, ami 20–60 ezer Ft, attól függően, hogy milyen vastag a teflonból készült cipőtalp. Az acélkorongos a legjobb és legdrágább. A seprűnek 10–30 ezer Ft az ára, az üvegszálas kerül a legtöbbe. A pálya bérleti díja óránként 10 ezer Ft, de ez meg-

oszlik a csapat tagjai között. A nyár sem telhet curling nélkül: olyankor a szárazföldön gyakorolnak. Debrecenben augusztus közepén tartják a nyári kupa nemzetközi versenyét, amin 24 csapat indul. Tavaly decemberben 16 csapat részvételével zajlott a nemzetközi verseny Kamaraerdőn, amelyre Németországból, Dániából és az USÁ-ból is érkeztek. – A legutóbbi magyar versenyt januárban tartottuk, közepes érdeklődés mellett – meséli Kiss László. – Ez a csapatbajnokság felkészítője volt és ranglista pontokat is szerezhettek a résztvevők. Meglepő eredmény született: egy másodosztályú csapat nyert. Bár szezonális sport, a naptárunk már most sem üres: márciusban vegyes párosok nemzetközi versenye lesz Kamaraerdőn. Áprilisban vegyespáros világbajnokság Olaszországban, ahová az országos bajnokság nyertes duója megy, tehát minden országból egy válogatott csapat. Mivel nagy az egymásra utaltság, az összeszokottság elengedhetetlen, de csapatszellem és kitartás is kell ehhez a sporthoz. Ami a fizikumot illeti: jól jön az egyensúlyérzék, a megfelelő feszültségbíró-, célzó- és állóképesség, a csapatkapitánynak pedig legyen jó a kommunikációs és stratégiai érzéke. Dr. Bóta Rózsa ügyvéd majdnem három évig a női válogatott tagja volt. – Szép időszak volt, egy gyerekkori álmom késői megvalósulása. Mindig is sportoltam, de az egyetemen el kellett dönteni, hogy válogatott sportoló vagy ügyvéd leszek. Az utóbbit választottam. Majd 2003-ban, 42 évesen Szekeres Ildikó csapatkapitány hívott, hogy

tanuljam meg a culinget. Megszerettem és beszálltam a csapatba. Kanadába jártunk edzőtáborba és a környező országok jégpályáin gyakoroltunk, hiszen akkor még hazánkban alig ismerték ezt a sportot. A curlinghez precizitás, kitartás és küzdeni tudás kell, ahogyan az ügyvédi pályához is. 2005-től már nem tudtam összeegyeztetni a sok szárazföldi és az akkor már a kamaraerdei pályán zajló edzéseket a munkámmal. Be kellett látnom, hogy a korom sem a legideálisabb az európai versenyekhez, így – bár nagy fájdalommal – abbahagytam. A 2004-es szófiai EB-n a válogatott mezben játszani feledhetetlen élmény volt, büszke vagyok rá. Negyedikek lettünk a B csoportban, de hiszem, hogy a lányok hamarosan felkerülnek az A csoportba. Szívből drukkolok nekik! Krausz Viktória

Egy játék 2–2 és fél órás. Tíz endből, vagyis játékrészből, „tizedidőből” áll. A játék színhelye egy keskeny, hosszú jégpálya, két végén egy-egy céltábla jellegű rajzolattal. A csapatok célja minden end végére, hogy minél több kövük helyezkedjen el a ház középpontjához közelebb, mint az ellenfélé. Kiüthetik az ellenséges követ is, ha az túl jó helyen áll. A kövek útja a jég sűrű söprésével bizonyos határokon belül befolyásolható. Négy csapattag ellenfelével váltakozva végzi el a delivery-t, vagyis a kő kiadását. Egy enden belül a delivery sorozat megismétlődik, azaz minden játékosnak két dobása van. Így egy end végére 16 kő sokasodik a pálya végén, persze nem feltétlenül a házban.

Balról: Bartalus Krisztina, Szekeres Ildikó, Nagy Gyöngyi, Béres Alexandra és dr. Bóta Rózsa


25

KARRIER

Interjú dr. Malatinszky Judit ügyvéd coach-csal

Fehér holló? Néhány évvel ezelőtt, egy merész döntést követően praxisát a coachinggal váltotta fel, s ma azon kevesek közé tartozik, akit coachként az ügyvédek is megtiszteltek bizalmukkal.

Malatinszky Judit: Életünk során gyakran nagyon hasonló problémákkal találkozunk és ezeket ugyanazokkal az eszközökkel próbáljuk megoldani. Mivel mindegyiket jól ismerjük és mindegyikkel kapcsolatban van már egy saját, bevált verziónk, ezért gyakran lehet az az érzésünk, mintha egy körforgalomban járnánk. Néha azonban szükségünk van arra, hogy kiléphessünk ebből és új utakat, új megoldásokat találjunk, ám legtöbbször fogalmunk sincsen, hogy ezek az új utak a körforgalom melyik pontjáról indulnak. Ilyenkor arra van szükségünk, hogy védett környezetben egy külső szemlélő, egy másik, külső szempár segítségével kívülről, felülről láthassunk rá saját körforgalmunkra. Ebből a szemszögből könnyebben észervehetőek a kijáratok. Ez a külső szem, külső szempont a coach – adja meg mindjárt beszélgetésünk elején szakmai credoját dr. Malatinszky Judit.

?

Hogyan és miért lesz „külső szemponttá”, tanácsadóvá egy ügyvéd? A mi külső szemszögünkből tekintve hatalmas távolságot látunk a két tevénység között…

Az áttérés az ügyvédi pályáról erre a pályára valóban jelentős változás, de korántsem akkora, mint amilyennek látszik. Az ügyvédi munka ugyanis valójában szintén segítő foglalkozás, csak egy kicsit másképpen, mint a mostani tevékenységem. Nagyon sok a párhuzam az ügyvéd (segítő) és kliens kapcsolatában, igen hasonlóak a munkafázisok is az első interjútól a kontaktuskötésen át a folyamat lezárásáig tartó szakaszig. Mindkét esetben a szakember és kliense zárt lélektani térben dolgozik, amelynek alappillére a bizalom és a titoktartás, továbbá mindkét munkafolyamat során azonos az ügyvéd és a coach által tanúsított vagy optimálisan tanúsítandó attitűd, az ügyfél melletti lojalitás és az elfogadás is. Személyes indokaim között pedig a legerősebben az motivált, hogy másfél évtizedes ügyvédi munkám során rendre azzal szembesültem, a hozzám forduló ügyfelek jogi problémái mögött minden esetben megoldatlan, fájdalmas emberi gondok húzódnak meg. Ezek súlyosan terhelik az ügyfelet, aki szeretné azokat letenni, s ehhez mástól (tőlem) vár segítséget, megoldást, olykor csupán annyit, hogy valaki (az ügyvéd) megkönnyítse számára e terhek vise-


lését. Különösen igaz ez a vagyoni, családjogi, öröklési esetekre. Ezek a problémák így átterhelődnek az ügyvédre, ez szinte kivédhetetlen. Különösen válásokkal, örökléssel, gyerekekkel kapcsolatos ügyek esetében fordul elő, hogy az ügyvéd az ügyfelek fájdalmát is magára veszi, és nem tud tőle a saját családja körében „megszabadulni”: akták nélkül is hazaviszi a munkát. Ez a folyamat könnyen fásultsághoz, kiégéshez (burn out-jelenséghez) vagy akár pszichoszomatikus megbetegedésekhez is vezethet. Magam is hosszú, megoldáskereső folyamat során értettem meg, hogy ami nekem probléma, mások számára is az lehet, s kis túlzással persze, de már csak azt vettem észre, hogy gyakorlatilag ezzel foglalkozom. S mivel nem kevés időt töltöttem ezen a pályán és magam is átéltem sok nehézséget, jól tudom, mennyi túlhajszolt, vegetatív és szomatikus problémákkal küzdő kollégám dolgozik az ügyvédi pályán. Valószínűleg sokan vannak köztük olyanok, akikben felmerül a vágy arra, hogy csökkentsék a napi munka során felügyelmlett stresszt vagy növeljék a saját hatékonyságukat, de nem jutnak el odáig, hogy nyíltan megfogalmazhassák az igényüket.

?

Leegyszerűsítve, nem tudják, hogy mit kellene, lehetne tenniük, ezért meg sem próbálják?

Igen, így valahogy. Korábbi, ügyvédekkel folytatott coaching folyamatok végeztével mindig kértem az ebben résztvevő klienseimtől visszajelzést, többek között arról is, hogy véleményük szerint hasznos volt-e nekik a folyamat, illetve szerintük mennyire

lenne hasznos általában a coaching az ügyvédek számára. Kivétel nélkül mindegyiküknek nagyon pozitív volt a véleménye, visszajelzéseik szerint nekik személy szerint nagyon sokat adott és egyetértettek abban is, hogy más kollégáknak is hasznos lehet. Kétségeik a tekintetben voltak csupán, hogy az ügyvédek vajon felismerik-e, hogy szükségük van coachingra, külső lökésre az előrehaladáshoz? Szakmai szerepe szerint ugyanis általában az ügyvéd az, aki mindent megold, akihez mások segítségért folyamodnak. Ő a megoldás a problémákra, ezért van egyfajta „omnipotens”-tudata is. Ezt az attitűdöt nagyon nehéz az irodában hagyni. Legtöbben akkor is így működnek, ha kilépnek az ajtón és hazaindulnak. Rendkívül nehéz elkülöníteni a szakmai ént a magánemberi éntől, hiszen az ügyfelek sem kizárólag lecsupaszított jogi problémákkal keresik fel őt, hanem magánéleti helyzetekből fakadó konfliktusokkal, amelyeket már nem tudnak megoldani. Pedig amikor az ügyvéd kilép az irodából, „mindennapi emberré” válik, és ugyanúgy terhelik őt is a saját magánéleti problémái, mint az ügyfeleit. Az alapvető kérdés tehát az ügyvédi coachingot illetően az, amit az én ügyfeleim is

KARRIER

megfogalmaztak: vajon a kollégák felismerik-e, elismerik-e, hogy adott esetben elfogadhatnak külső szempontokat, külső támaszt is a helyzetek kezeléséhez? Tapasztalatom szerint azonban az ügyvédek úgy érzik, minden problémát egyedül kell megoldaniuk – s idővel azonosulnak is ezzel az omnipotens szakmai szereppel. Ez nem meglepő, hiszen ügyfeleik épp azért keresik fel őket, mert remélik, ügyvédjük minden tudás birtokában van ahhoz, hogy gondjaikat megoldja, terheiket levegye a vállukról. Aki pedig a „mindenttudás birtokában” van, nyilván azt is tudja, hogy mihez kezdjen a saját nehézségeivel és korlátaival – tehát nincs, és nem is lehet szüksége külső megerősítésre. Ez bizony hatalmas tévedés! A munkám során kapott visszajelzések alapján állíthatom, hogy az ügyvédek, jogászok jelentős részének lenne igénye és szüksége is a coachingra, csak nem tudják, mit keresnek és hol kaphatnák meg.

?

Az első alkalmakkor neked, a coachnak hogyan sikerült áttörnöd az elutasítás falát?

Nem érzékeltem ilyet. Nyilván hozzájárul ehhez az is, hogy közel két évtizedet töltöttem az ügyvédi pályán, jól ismerem a szakmát, azaz falon belül vagyok én is. Eleinte, az első üléseken érezhető volt ugyan egy kis tartózkodás, kétség és szkepticizmus, de elég gyorsan, már a második alkalommal ráéreztek a partnereim arra, hogy milyen sokat profitálhatnak ebből a helyzetből.

?

Mennyit segít a szakmai hozzáértésed az ügyvédi coaching során?

A coaching egyik alaptétele, hogy nem kell ahhoz terepkompetenciával rendelkeznie a coachnak, hogy sikeresen dolgozhasson, sőt! „Szakmailag érintetlen”, külső szemlélőként sokszor könnyebben tudja hozzásegíteni ügyfelét a problémája megoldásához, ha nincs beragadva ugyanabba a körbe, amelyben ügyfele is egy helyben toporog. Ugyanakkor az ügyvédi munka specialitása miatt én nagy segítségnek érzem a saját jogászi múltamat. Könnyebben és gyorsabban el tudnak fogadni a kollégák, mert feltételezik hogy én pontosan értem,

amit az adott probléma kapcsán mondanak. Ez a helyzet nagyon megkönnyíti a munkámat, és ők is jobban bíztuk bennem.

?

Melyek az ügyvédi munkára jellemző tipikus problémák, jellegzetes coahing témák? Vannak ilyenek?

Fotók: Hudák László

Az ügyvédi coaching csak a szakma jellegéből adódó problémahelyzetek tipusaiban különbözik a más szakmák képviselőivel végzett coachingtól. Egy dologra azonban mindenképpen tekintettel kell lenni: a szakma bizalmi jellege, a nagyfokú, mindkettőnket terhelő titoktartási kötelezettség és az ügyvédi szerep sajátosságai miatt kizárólag az egyéni, a coach és az ügyvéd között zajló coachingnak lehet helye ebben a munkában, csoportosnak soha. Természetesen van néhány jellemzően ügyvédi coaching téma, ezeket részben a coaching folyamatok során, részben a saját ügyvédi praxisomban tapasztaltak alapján veszem sorra. A teljesség igénye nélkül meg kell említeni a szakmai identitás és elismertség, a kapcsolati konfliktusok körét, a hatékonysági kérdéseket és a maximalizmus igényét és szükségességét. Komoly stresszor továbbá, hogy sokan munkájuk nagy részét egyedül végzik. Intézményi és szervezeti struktúra híján a felelősség és a teljesítmény terhe egyedül rajtuk nyugszik. Ilyenkor az ügyvéd nem tud tevékenységet delegálni, az idő és a munkateher kezelése így hatalmas terhet jelenthet a számára. Gyakori problémaforrás az együttműködés a kollégákkal, a nehéz ügyfelek kezelése, a távolságtartás nehézségei az ügyfelek negatív történéseivel szemben. Nehézséget okoz sokaknak a bizalmi kapcsolat kialakítása az ügyfelekkel, a kiszolgáltatottság érzésének kezelése a bíróságokkal, illetve az államigazgatási szervekkel szemben, a hatalommal való konfrontáció vagy együttműködés és az örök versenyhelyzet megélése, valamint a kommunikáció, a mások előtt való megnyilatkozás képessége is. Más szakmákhoz képest az ügyvédeknek sokszor kell gyorsan fontos döntéseket hozniuk, amelyeknek terhét nincs kivel megosztaniuk, és akár az orvosok esetében, hibázni gyakorlatilag nem lehet. A döntéseket ráadásul szoros határidők nyomása alatt, vagy nehéz, hatalmi konfliktusokkal terhelt helyzetekben, hatóságokkal szemben, bíróságokon kell meghozni. E komoly feszültséggel terhelt közegből egyedül nehéz kitekinteni, a döntés terhét csökkenteni viszont coachingban hatékonyan lehetséges. Végül, de nem utolsósorban, bizonyos idő után nagyon nehézzé válhat a megújulási képesség, a frissesség visszaszerzése, az állandó készenlét fenntartása is, bekövetkezhet a fásultság, a kiégés (burn out) állapota is. Meglepő módon azonban az ügyvédi coaching során felmerülő problémáknak csak körülbelül a felét alkotják a szakmai döntéshelyzetek, illetve a munkahelyi szervezeti ÜgyvédVilág ■ 2009. február

27

KARRIER

problémák. A kérdések másik felét a nem kifejezetten szakmai jellegú, hanem a munka során adódó, emberi kapcsolati problémák, a kollégákkal, az ügyfelekkel, illetve az intézményeket képviselő személyekkel kapcsolatban keletkező konfliktusok, csalódások, visszautasítások és sikertelenségek okozta problémák, valamint a női szerepből adódó nehézségek (jelemzően a család és karrier, illetve a szakma férfias, konfrontatív jellege miatt keletkező feszültség) teszik ki.

?

E sok feszültség levezetéséhez, a konfliktusok kezeléséhez mindenkinek vannak jól bevált technikái. Miben adhat többet, jobbat a coaching, mint egy jó sörözés a haverokkal, egy teniszmeccs vagy egy wellness-hétvége egy elegáns szállodában?

Dr. Malatinszky Judit Coach, vezető tanácsadó az ELTE Állam- és Jogtudomány Karán szerzett jogi diplomát, majd 15 éven keresztül ügyvédi tevékenységet folytatott. Fő szakterülete a polgári-gazdasági jog volt. Munkája során jelentős tapasztalatokat szerzett a profitszférában működő közép- és nagyvállalatok szervezeti struktúrájának, működési mechanizmusának áttekintésében. 2002-től szervezetfejlesztéssel és vezetői tanácsadással is foglakozik. 2004-ben szerzett másoddiplomát a Károli Gáspár Egyetem szervezetfejlesztő-szupervizor szakán, majd 2006-ban tréner és coach minősítést kapott a Magyarországi Coachképző Központ akkreditált képzésének keretében, majd ugyanebben az évben megszerezte a Pro Coaching School diplomáját is. Az ügyvédi praxist 2006-tól teljes egészében a szervezetfejlesztő-tanácsadó pályára váltotta fel. Fő területe a szervezeti működés átalakításával és a változáskezeléssel kapcsolatos folyamatmenedzsment, valamint a felsőés középvezetők vezetői-szakmai kompetenciafejlesztése, egyéni és csoportos coaching, valamint szupervízió formájában.

Coach-hoz akkor érdemes fordulni, ha az ügyvéd már nem akar egyedül megoldani minden nehéz helyzetet, ami a munkájával kapcsolatban felmerül, akkor, ha szüksége van valakire, aki amellett, hogy érti a problémáját, abszolút érdekmentesen tud mellette állni, s akit ebben semmilyen szakmai féltékenység vagy presztízsérdek nem gátol. A coach olyan útitárs, aki reflexiv jelenlétével segíti partnerét a szakmai és egyéni problémákkal való küzdelem során. Nem bírál, nem ítélkezik, csak szükség esetén értékel és kész arra, hogy a tanulságokat a partnerével közösen megfogalmazza. A jó coach egyfajta szakmai barát, akinek ügyfele kollégáival vagy a családjával ellentétben nincsenek semmiféle elvárásai vele szemben, így tiszta szívből tud neki szurkolni és döntéseiben valóban képes támogatni őt. A coaching tehát nem terápia, nem önismereti tréning – a coaching egy tanulási folyamat, amelynek eredményeképpen a benne résztvevő képessé válik önmaga és mások viselkedésének egy külső nézőpontból való megfigyelésére, megértésére, saját erőforrásainak feltárására és kiaknázására, ezáltal problémái vonatkozásában a megfelelő megoldások megtalálására. dr. Bakó Krisztina és dr. Blaski Judit

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu


UTAZÁS

Egy román cégalapítási hercehurcát végigjárva egyből elkezdjük értékelni az itthoni e-cégeljárást

Artúr és a román cégalapítás Az egyik megbízóm izgalmas feladattal bízott meg tavaly, egy romániai cég alapítását kellett végigvinni. Fogalmam sem volt mire vállalkozom pontosan, amikor elvállaltam.

Első körben tájékozódásképpen összeültem egy régi barátommal, aki külkereskedőként megbízható kapcsolatokkal rendelkezett Romániában, és nemrég végigszenvedett egy háromhetes hercehurcát cégalapítás ügyben. Rajta keresztül így megvolt a romániai emberünk. E-mailen elküldte, milyen dokumentumok kellenek. A helyzetet bonyolította, hogy nem magánszemély, hanem egy részvénytársaság szeretett volna egy egyszemélyes kft.-t alapítani. Itthon az instrukcióknak megfelelően minden szükséges okiratot előkészítettem, és hivatalosan lefordíttattam. Egy késő őszi napon nekiindultunk egy északnyugat-romániai nagyvárosba az ügyet hivatalosan is elindítani. Az alapító cég képviselője, aki egyben az alapítandó cég ügyvezetője is kívánt lenni, természetesen velem jött. Estére időzítettük az érkezésünk, hogy másnap reggel neki tudjunk kezdeni a cégbejegyzési procedúrának. Reggel már találkoztunk a romániai emberünkkel, aki egy tapasztalt, sikeres, a román üzleti életben és cégjogi kultúrában jártas magyar nemzetiségű nagyvállalkozó. Előzetesen már megbeszéltük, hogy a székhelyet az ő cége fogja biztosítani az új cég részére. Az egyik munkatársát ajánlotta fel segítségül tolmácsként és ügyintézőként, aki mindenhová elkísért bennünket. Artúr, a kísérőnk, meglehetősen nyugodt vérmérsékletű segítőnek bizonyult. Átültünk a kis kategóriás, ügyintézésre használt autójába, azzal fuvarozott bennünket a kaotikus közlekedésű városban. Mivel a pontos költségeket nem ismertük előtte, főnökével abban állapodtunk meg, hogy Artúr rendezi az aktuális fizetnivalókat, és a végén rendezzük, ne kelljen feleslegesen lejt váltanunk. Az összekészített dokumentációval először a cégbíróság „előszobájába” indultunk, a magyar közigazgatásban leginkább egy jegyzőségféléhez hasonló hivatalba, ahol a cégügyeken kívül például vezetői engedélyek kiadásával, vállalkozások működési engedélyeztetésével is foglalkoztak. Mint kiderült, ez egy előzetes jogi kontrollszerűségként működött a rendszerben, de minden biztosíték nélkül. Az ügyintéző hölgy jogi végzettségű bírósági alkalmazottként végezte ezt a munkát. Körülbelül két óra sorban állás után tudtunk a színe elé kerülni, átnézte a dokumentációt, majd közölte, hogy hiányzik néhány román közjegyzői okirat: nyilatkozat arról, hogy az alapítónak nincs másik romániai vállalkozása, nincs romániai adótartozása, és kell egy ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, és le-

téti igazolás a banktól a törzstőke rendelkezésre állásáról. Adott egy délutáni időpontot, ahol hivatalos tolmáccsal kellett megjelenni. Nekiindultunk a közjegyzőnek, ahol a készséges román tolmácsunkkal, Zsuzsával is találkoztunk. A szükséges papírokat viszonylag gyorsan elkészítették, nekiindultunk a banki papírok elintézésnek. A bankban nem számítottunk meglepetésre, ugyanis egy itthoni nagybank kinti fiókjában szerettünk volna számlát nyitni, úgy, hogy az alapító cégnek már volt ugyanennél a banknál román folyószámlája. A bankügyintéző átnézte a papírokat, és elkezdte hiányolni a társasági szerződést. Az addigi információink szerint úgy tudtuk, hogy ezt a cégbíróság előszobájában szerkesztik, de mint kiderült, az csak az egyik megoldás a sok közül. Nekiindultunk társasági szerződést gyártatni. A román jog szerint – az mondjuk már az elején nyilvánvalóvá vált – nincs ügyvédkényszer a cégeljárásban, de az, hogy egy társasági szerződést bárki szerkeszthet, akinek van számítógépe és iratmintája, az nagyon furcsának tűnt. Pedig számos cég ezzel is foglalkozik, a tolmácsunk felhívott egy ilyet, szerencsénkre éppen ráértek. Fél óra múlva egy panelház garázsában találtuk magunkat, ahol lemásolták az adatokat, és azt ígérték, hogy félóra múlva mehetünk a kész papírokért. Egy rövid kávézás után visszatértünk, a szerződések tényleg készen álltak. Mivel közeledett a cégbírósági ügyintézője által adott időpont, a hiányos dokumentációval inkább oda tértünk vissza, mint a bankhoz. Az ügyintéző hölgy készségesen végignyálazta a papírokat, majd közölte, hogy két napja megváltoztak a jogszabályok, ezért kell egy hivatalos cégkivonat a magyar alapító cégről is. És az alapító cég határozatában hiányoznak a pontos adatai az alapításra jogosult vezérigazgatónak (hiába érveltünk, hogy ezt a cégjegyzék és a meghatalmazás tartalmazza). Megkérdeztük, hogy esetleg Artúrt megbízhatjuk-e a további ügyintézéssel, igen volt a válasz, csak közjegyzői okiratba kell foglalni a meghatalmazást. A tolmács hölggyel megegyeztünk, hogy fél óra múlva találkozunk a közjegyzőnél, átrohantunk a bankba. A banki ügyintéző először azt próbálta bizonygatni, hogy nem lehet az alapító cég kinti számlájáról az alaptőkét átutalni a letéti számlára. Akkor felajánlottuk, hogy készpénzben felvesszük és átutaljuk. Nem, azt sem lehet, mert annyi

készpénzt nem lehet felvenni (kb. egymillió forintnyi összegről lehetett szó). Végül kisebb huzavona után mégis kiderült, hogy szabályos amit kérünk, csak eddig nem volt szokványos. Megvolt a banki igazolás, rohantunk a közjegyzőhöz. A tolmácsunknak addigra el kellett menni kutyát sétáltatni, de a közjegyző készségesen elkészítette a dokumentumokat. Az adótartozásról szóló nyilatkozatba is belekötöttek a cégbíróságon, azt is ki kellett egészíteni. A papírokat ott hagytuk Artúrnál, és abban a hiszemben, hogy sínen van a dolog, egy este öt órai ebéd után visszaindultunk Budapestre. A cégkivonatot, és a hiányzó dokumentumokat kiküldtük e-mailen a tolmácsnak, hogy le tudja fordítani. Az eredetieket gyorspostával juttattuk el, sürgetett az idő, mert lejárt a névfoglalás. Pár nap múlva hívott Artúr, hogy gond van. Az alapítói határozatban szerepel az a szó, hogy „leányvállalat”, és a román jog szerint ez más megítélés alá esik. Módosítani kell a határozatot. Gyorsan megírtam, este aláírattam az alapító igazgatósági elnökével, és másnap hajnalban autóba pattantam, és rohantam ki Romániába. Karácsony előtt voltunk pár nappal, másképp nem lehetett megoldani. Artúr nagyon megörült nekem, legalább lesz aki sorban áll vele. Szolidaritásból sorban álltam. A cégbírósági ügyintéző hölgy a papírok ellenőrzése közben megkérdezte, hogy ez hogy megy Magyarországon. Elmeséltem neki az elektronikus ügyintézés folyamatát, kicsit hitetlenkedve nézett rám. A papírokat mindenesetre befogadta. De volt még egy próbatétel, egy másik irodában is sorba kellett állni az összekészített dokumentációval. A hivatalban sajátosan nem ablakok, hanem íróasztalok voltak, így ha valaki hangosabban beszélt a sorban, erélyesen helyreutasította az ügyintéző az íróasztal mögül. Így ment kb. 4 órán keresztül, leülni nem lehetett. Végre sorra kerültünk, az ügyintéző akkurátusan végignyálazta a papírokat. Rossz a közjegyzői nyilatkozat, állapította meg. Artúr nyugalma mentett meg attól, hogy hivatalos személy elleni erőszak miatt rámhívják a milíciát. Villámló szemekkel kértem Artúrt, hogy tolmácsoljon. A hölgy hajlandó volt végre előkaparni egy közlönyt, kiderült, hogy mégis jó a nyilatkozat. De mégis talált hibát, a székhelybérleti szerződést nem jegyezték ellen a fináncok. Holnap menjünk vissza, akkor beveszi a papírokat az ellenjegyzett szerződéssel együtt. ÜgyvédVilág ■ 2009. február

29

UTAZÁS

Artúr azt ígérte, hogy elintézi másnap. Én összesen 900 km vezetés után éjjel estem ágyba. Másnap délelőtt már várt az e-mail, hogy befogadták a papírokat, december 23-ára meglesz a cég. Miközben az egész procedúrára leginkább egy pár évvel ezelőtti indiai vonatjegy vásárlási hercehurca emlékeztetett, némi elégtétellel nyugtáztam, hogy a román cégbíróság csont nélkül befogadta hivatalos okiratként a Céghírekből letöltött cégbizonyítványt, a hivatalos pecsét nem hiányzott senkinek róla.

Kísérteties várólista

(Az indiai történetet lásd keretes írásunkban). dr. Bodolai László

India

India

Nepál Halottégetésre készülve

Nepál


Varanasi, régies nevén Benárez India egyik szakrális központja. A Gangesz-parti város a hinduk legszentebb helye, mind megtisztulni, mind meghalni milliók zarándokolnak el ide évente. Hogy miért meghalni? Mert miután a hindu szertartás szerint a holtakat elhamvasztják, a hamvakat lehetőleg a Gangeszba, vagy olyan folyóba kell szórni, ami a Gangeszba torkollik. Varanasi nemcsak a Gangesz parti máglyái miatt maradt meg bennem ennyire, hanem azért, mert volt az életemnek néhány olyan magába roskadt pillanata, amikor komolyan úgy éreztem, hogy mindörökké ebben a városban ragadunk. Hajnali három körül érkeztünk a városba, persze vonattal, akkor még nem sejtettünk semmit. Pedig voltak már baljós jelek. A peronokon, vasúti felüljárókon, majdhogynem a vágányok között is fekve, tízezres nagyságrendű zarándoktömeg várakozott, minden valószínűség szerint vonatra. A Lonely Planet útikönyv információit felhasználva kinéztünk egy közepesen olcsó szállodát, és a kóbor kutyák rótta amúgy néptelen utcákon motoriksával odavitettük magunkat. Hol a Gangesz, kérdeztem az álmatag recepcióst, mivel amúgy is csak reggeltől kaptunk volna szobát, gondoltam körülnézek. Kint a szálloda mellett, mutatta a fiatal indiai fiú, kisétáltam a párás éjszakába. Megláttam egy lépcsőt, gondoltam híd, elindultam felfelé, egy rácsos vasajtóhoz értem. Körülbelül fél perc alatt esett le, hogy ez egy krematórium bejárata. Kéményei közvetlenül a szállodánk ablaka mellett meredeztek. Nem osztottam meg a felfedezésemet a többiekkel, nem bírtam volna ki, hogy másik szállodát keressünk. Kicsit bántam is meg nem is ezt később, ugyanis kiderült, hogy a krematórium egy steril, barátságos megoldás a környéken. Hajnalban kimentünk csónakosokkal megnézni a napfelkeltét, és az ilyenkor tisztálkodni vágyó színes sokaságot. Kiszúrtam, hogy néhány kisgyerek a parton aranyat mos. Arany fogakat. Reggel a társaság nagy része kidőlt a sokkoló élményektől, én Tamás barátommal, aki jelen újság kiadójának veteránja, bevállaltuk, hogy megvesszük a vonatjegyeket másnapra a következű úti cél, Darjeeling felé. Lestoppoltunk egy biciklis riksát és nekivágtunk az egyszerűnek tűnő feladatnak. A pályaudvar csak kicsit volt barátságosabb mint éjszaka. Az utasok által szétszórt szeméthalmokon kóbor kutyák marakodtak makákó majombandákkal. Megkerestük a jegypénztárt, egy külön épületben helyezték el. Találomra sorban álltunk az egyik ablaknál. Mikor sorra kerültünk, a jegypénztáros kezünkbe nyomott egy rakás jegyigénylő űrlapot, csak úgy itt nem lehet jegyet kérni. Persze nem volt nálunk toll, a posztos rendőrtől próbáltunk kérni. Az egyszerűen kikapta egy szerencsétlen indiai kezéből, és a kezünkbe nyomta. Vissza akartam adni, de a szegény pára ijedtében kirohant az épületből. Tollunk már volt, de nem túl szerencsés karmával megáldva. Kitöltöttük a hat igénylőlapot, csak a járatszámot nem tudtuk. Újra sorba álltunk. Minden sorban állás egyébként minimum 20 perces forduló volt. A jegypénztáros akkurátusan végigolvasta az összes igénylőlapot. Járatszám? Vonogattuk a vállunkat, gondoltuk megnézi a számítógépen. Nem, menjünk a kettes ablakhoz. Újból sorban álltunk. Nyilvánvaló volt, hogy minden gép ugyanabból az adatbázisból dolgozott. Fél óra múlva járatszámmal felvértezve diadalittasan dugtuk az első emberünk orra elé a papírokat. Akkurátusan végigolvasta az összes űrlapot. Megnézett valamit a gépen, majd vigyorogva közölte: Nincs erre a járatra jegy, 300-an várnak helyjegyre. Kértük, hogy mondjon még másnapi járatszámokat. Kettes ablak, mutatta. Kettes ügyintézője barátságosan fogadott bennünket a szokásos sorban állás után. Akkurátusan végigolvasta mind a hat űrlapot, és mondott egy másik járatszámot. Próbáltam alkudozni, hogy mondjon még néhányat. Nem, rázta a fejét. Egy sorban állás, egy járatszám. Újra nekivágtunk a korábbi ablaknak. Erre a járatra csak 175-en vártak, közölte régi isme-

UTAZÁS

India

Varanasiban rősként üdvözölve bennünket a vasutasunk, miután akkurátusan újra átolvasta mind a hat lapot, pedig csak a járatszámot javítottuk rajta. Menjünk, igyunk egy Coca Colát, javasolta Tamás, ez olyan volt, mintha rágyújtottunk volna az út folyamán. Egy kinti árustól vettünk kólát, én vettem egy zacskó sós mogyorót is. Rosszul tettem, mert amikor rágcsálni kezdtük egy nagy bakmajom kiszúrta. A zacskó Tamás kezében volt éppen, de rutinosan a kezembe nyomta, amikor a felénk sunyuló makákót kiszúrta. Így a majom engem vágott gyomorszájon felugrásból egy szabályos oitzukival (egyenes, szúró karate ütés). Egyből bizonyítva láttam, hogy a kung fu bölcsője India, innen lopták a kínaiak, tőlük meg a japánok. A meglepetéstől elejtett mogyorót mindenesetre a majom megszerezte. Nézzünk körül az állomásépületben, hátha van egy utazási iroda, ahol könnyebben lehet jegyet szerezni, javasoltam. Egy készséges bakter odairányított a külföldieknek felállított jegypénztárhoz. Egy ventilátoros, több kanapéval ellátott helyiségben némiképp megnyugodva vártunk a sorunkra, felváltva szunyókálva. Egy óra múlva kerültünk a pulpitus elé. Mondtuk mi járatban vagyunk. Kell mind a hat útlevél, közölte szigorúan a Buddha méretű hivatalnok. És hat bizonylat arról, hogy hivatalosan váltottuk a rúpiát. Két hét alatt még hivatalos valutaváltóval sem találkoztunk, mindig a szikh motorriksásoknál intéztük az ügyletet. Persze csak a kettőnk útlevele volt nálunk. Fájdalomdíjként két percre megpróbáltam elkérni a menetrendkönyvet. Nem kaptuk meg. Azt csak a forgalmi irodában lehet elkérni. Megkerestük a forgalmi irodát. Kivételesen egy készségesebb hivatalnokot találtunk, aki felírta nekünk az összes lehetséges járatszámot. Gondosan eldugtam a kincset érő papirost, nehogy véletlen egy makákó szemet vessen rá. A rendőr vigyorogva biccentett, beléptünk a jegypénztárakhoz. Magabiztosan nyújtottam a hat űrlapot a kedvenc jegypénztárosunknak. Nincs jegy erre a járatra, dobta vissza hetykén, 76-an várnak. Megdöbbenve figyelte, ahogy a fecninkről átírom a járatszámot. Akkor erre kérnénk. Akkurátusan végigolvasta mind a hat lapot. Nincs hely, ötvenen várnak. Ezt végigjátszottuk néhányszor. Megunhatta, mert az egyik vonatnál lemondóan közölte a jó hírt, a járatra csak öten várakoznak. Akkor kérünk jegyet, „waiting list” kategóriát. Annak ellenére, hogy egyszer 17 órát utaztam waiting list jeggyel állva egy indiai vonaton, jegynek ennyire még nem örültem. A waiting list azt jelenti az indiapakisztáni vonatokon, hogy helyjegy nélkül is fel lehet szállni, és ha a kalauz elég normális, akkor ott keres helyet. Az ominózus vonatúton egy rasszista kalauzt fogtunk ki, a gyarmati idők minden bűnét rajtunk akarta megbosszulni, inkább csomagra is eladott helyjegyet az indiaiaknak, csak nehogy véletlenül le tudjunk ülni. Ezt az attitűdöt jól ismerhette a jegyüzérünk is, mert háromszor ránk kérdezett, biztos waiting list? Igen biztos. De az nagyon szörnyű. Nem baj, akkor is. Erre felkiáltott, valószínűleg azt mondhatta hindi nyelven, hogy itt van néhány hülye európai, aki waiting list jegyet vesz, összerohant röhögni a jegypénztár teljes állománya. Amikor rájött, hogy nem tud lebeszélni, kezünkbe nyomott egy másik űrlapot, amit a külföldiek használnak, végig rossz papírokkal dolgoztunk. Még utoljára megkérdezték, hogy biztos-e a waiting list, majd megvehettük a jegyet. Amikor visszaértünk a szállodába, büszkén lobogtatva a jegyeket, a többiek riadtan mutattak a hátsó udvar felé. Addigra már vagy tíz halottat égettek el máglyán a hotel mellett – éjszakáig majd 100-at –, mivel az egyik fő halottégető lépcső mellett laktunk, mint ahogy később kiderítettük. Délutánra teljesen hozzászoktunk a halottas menetekhez, csak az tűnt egy kicsit bizarrnak, amikor a szállodatulajdonos ecsetelte, hogy a tetőteraszra éttermet tervez. A waiting list jeggyel egyébként nem volt gond, a Gangesz túlpartján álló állomáson a kalauz egy külön fülkét biztosított megfáradt csapatunknak. Csak fél nap múlva jöttünk rá, amikor felébredtünk, hogy egy vicinálisra kaptunk jegyet, ami minden őserdei megállónál megáll. Csaknem ezer kilométeren keresztül.

India

India

India

India


31

ÉLETMÓD

Beszélgetés Balanyi Bibiánával, a Mensa HungarIQa volt elnökével

Az intelligencia népszerűsítése Mi a Mensa? Hogyan került kapcsolatba a Mensával? A Mensát egy angol egyetemista, ausztrál barátja és a londoni egyetem pszichológusa alapította meg 1946-ban. Honnan a Mensa név? Eredetileg „a magas IQ-júak klubja” nevet javasolták, a klub folyóirata pedig a Mens (a latin „elme”) címet viselte volna. Ezt azonban könnyen össze lehetett téveszteni egy férfiaknak szóló akkori újsággal. Úgy döntöttek tehát, hogy a klub a Mensa (a latin „asztal”) nevet kapja, az újság pedig legyen „Mensa Magazin”, egyrészt azért, mert a „mensa” az első

latin szó, amit megtanítanak az embernek, másrészt azért, mert a Mensának „kerekasztal-társaságnak” kell lennie, ahol senki sem előbbre való, harmadrészt pedig a név a latin mondást idézi: „mens sana in corpore sano”. Először arisztokratikus társaságot akartak kialakítani, afféle királyságot, amelyben az alapítók uralkodnak. Még „királynőt” is választottak, szigorúan szépsége alapján. Ekkoriban nem sokat adtak a demokráciára, úgy vélték, 600 főnél be kell zárni a kapukat és szinte szabadkőműves páholyként akartak tevékenykedni, mint magas intelligenciájú, tudományos alapon kiválasztott emberek csoportja, amely elfogulatlan

véleményével segítheti a kormányzatot a döntések meghozatalában. Meg is kerestek vezető személyiségeket, minisztereket, de visszautasításban részesültek. Eleinte egy sárga fejű gombostű volt a tagok titkos ismertetőjele.

Miért két százalék? Tévedés miatt. Azt hitték, hogy a Mensa által addig gyakorlatban megkövetelt szintet háromezer személy közül egy tudja teljesíteni, vagyis 0,33 ezrelék! Később kiderült, hogy százból egy, azaz a felső 1%. Ezek azonban felügyelet nélküli teszten történtek, s még később kiderült, hogy felügyelet mellett megírt tesztekben más az arány: akik az ellenőrzés nélküli tesztben 99% fölött teljesítettek, az ellenőrzött tesztekben csak 98% fölött. Így „alakult ki történelmileg” a Mensa felvételi kritériumaként az ellenőrzött tesztben elért 98% fölötti eredmény. A Mensáról a tévében hallottam még 1993-ban. Rögtön érdekelt. Megírtam a tesztet és „pozitív” lett. Az elnöki feladatokat 1997 és 2002, valamint 2006 és 2008 között láttam el.

Mi az egyesület célja? A Mensa célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberiség felső 2%-ára jellemző intelligenciaszint. A Mensa nem kötelezi el magát egyetlen ideológia, filozófia, politika vagy vallás mellett sem, és semmilyen közös véleményt nem erőltet a tagjaira. A Mensa igyekszik tudatosítani és népszerűsíteni az intelligenciát mint értéket, hozzájárulni ahhoz, hogy az emberi intelligenciát az emberiség javára fordítsuk. Támogatja az intelligencia természetére, jellemzőire és használatára irányuló kutatásokat, nem utolsósorban pedig ösztönző közeget biztosít a tagjainak.

Fotók: Bakcsy Árpád

Kik jelentkezhetnek és hogyan zajlanak a tesztírások?


A tesztre bárki jelentkezhet, aki elmúlt 17 éves. A teszt egy nemzetközileg elfogadott intelligenciateszt, amelynek értékelését pszichológus végzi, eredményéről kizárólag a tesztíró kap értesítést. A teszt kitöltésére a Mensa által szervezett tesztírásokon van lehetőség. A tesztírás részleteiről bővebb információt találnak a honlapunkon (www. mensa.hu).

ÉLETMÓD

póker. Itt is találhat ki-ki kedvére valót. A fentieken kívül ad hoc jelleggel sor kerülhet még bármire: látogatás a paksi atomerőműben, az embertani tárban, nyomdalátogatás.

Miért jó Mensa-tagnak lenni?

Milyen közös programokat szerveznek a tagoknak? Fontos kiemelni, hogy a programokat maguk a tagok szervezik saját maguknak, hiszen a Mensa civil szervezet, amelyben mindenki a szabad idejében végez tevékenységet. A Mensa HungarIQa elsősorban gazdag programkínálat révén kívánja tagjait közösséggé kovácsolni. Országos rendezvényeinket – táborozás, farsang, karácsony – azért tartjuk, hogy azoknak a tagoknak is módjuk legyen találkozni a többiekkel, akik nem Budapesten vagy helyi csoporttal rendelkező városban élnek. Ezeken kívül számos helyi rendezvényt kínálunk: ilyenek az előadások vagy a vacsorabeszélgetések. Gyakran szervezünk olyan előadásokat, ahol egy-egy Mensa-tag beszél saját szakterülete legérdekesebb eredményeiről (grafológia, asztrológia, csillagászat, tamagocsi, sci-fi, színház, zene). Alkalomszerűen „Mensán kívüli” előadókat is meghívunk – valamely tudományág jeles képviselőjét, „híres embert” stb. Vendégeink voltak többek között (a teljesség igénye nélkül): Popper Péter, Vámos Miklós, Geszti Péter, Réz András, Varnus Xavér, Mérő László, Egely György, Verebes István, Szász Endre, Kepes András, Herendi Gábor, Rófusz Ferenc, Vágó István, Pierrot, Zorán és még sokan mások. A „kevésbé szellemi, kevésbé komoly” programok sem állnak távol tőlünk: mozilátogatás, lovastúra, vízitúra, kirándulás, barlangászat, tánc, sport, biliárdverseny, társasjátékok, vacsorabeszélgetések, majális,

Erre mindenki más választ adna, és attól függ, ki mit tud kihozni belőle. Én elsősorban a baráti kört, a széles kapcsolati hálót emelném ki. Nagy értéknek tartom a Mensában összegyűlt embereket: ha bármilyen kérdésem van, vagy segítségre, szállásra van szükségem, bármikor felhívhatom valamelyik tagtársamat, akár ismeretlenül is, biztosan segíteni fog. Számomra szintén fontos a szabadidőm eltöltése változatos programokkal, izgalmas, néha kissé „őrült” emberek társaságában. A Mensa előadások, viták, összejövetelek és a szervezet folyóirata révén fórumot nyújt az eszmecseréhez, és nemzetközi klubként lehetőséget ad a hasonló mentalitású emberek találkozására. a) Érdekes és érdeklődő emberekkel lehet találkozni, minden korosztályból és társadalmi rétegből. b) Részt lehet venni a helyi és nemzetközi összejöveteleken. c) Rendszeresen lehet olvasni a szervezet folyóiratát (AsztalLap) és publikálni benne. d) Új nemzetközi kapcsolatokra lehet szert tenni. e) Élvezni lehet a magunkhoz hasonlók társaságát. Az AsztalLap évi 10 számmal jelentkező, belső terjesztésű lap, amelybe bármelyik tag írhat. Emellett ez szól az egyesületi élet aktuális kérdéseiről és a programokról is. Most már túl vagyunk a 150. lapszámon, és bízvást állíthatom, hogy kifejezetten színvonalas újságról van szó.

Milyen kapcsolatban állnak más nemzetközi szervezetekkel, Mensa-tagokkal? Szoktak esetleg közös programokat szervezni? A Mensa HungarIQa a nemzetközi Mensa tagszervezete, amely évente egyszer tart találkozót a nemzeti Mensák képviselőinek. Emellett sok a „születésnapi” rendezvény, amikor egy tagszervezet valamilyen nevezetes évfordulót ünnepel: erre általában más Mensák tagjait is meg szokták hívni. A Magyarországgal szomszédos országokban igen aktív Mensák működnek, már-már rendszeresnek mondható a regionális focibajnokság vagy a trilaterális találkozók.

Miből áll a vízipisztoly-párbaj? A vitás felek a párbaj szabályai szerint két, teljesen egyforma vízipisztolyból pisztolyürülésig locsolják egymást. Tudomásunk szerint a Mensa HungarIQa az egyetlen olyan szervezet a világon, amely alapszabályban rögzíti a vízipisztoly-párbajt,

mint a vitás kérdések elrendezésének egyik lehetséges módját. Az első párbaj tárgya becsületbeli sértés volt. A következő párbaj egy táborban zajlott le. Célja az volt, hogy racionális úton tegyen pontot végre a vita végére: az asztrológia tudomány vagy szemfényvesztés?

Egy 150-es IQ-val rendelkező hölgy szabadidejében mivel szokott foglalkozni? A Mensával. A többi taghoz hasonlóan nekem is számtalan hobbim és érdeklődési köröm van, sajnos nem mindre jut idő. Imádok fotózni, utazni, táncolni, sportolni, főzni. Rendszeresen járok Mensásokkal tollasozni, kártyázni, maffiázni (ez egy nagyon izgalmas társasjáték). Orchideákat és más növényeket tartok, régi könyveket gyűjtök. Szerintem pont ugyanúgy élek, mint mások. Dolgozom, főzök, mosok, mosogatok… Talán kicsit több dolgot akarok belezsúfolni egy-egy napba, mint az átlag, hiszen túl sok minden érdekel.

Félnek, illetve tartanak tőled a férfiak? Azt tőlük kellene megkérdezni. Az intelligens férfi szerintem nem fél az okos nőktől, hiszen olyan párt keres magának, aki hasonló szellemi szinten van, mint ő. A kevésbé intelligens talán tart az okos nőtől, hiszen ebben az esetben nem tud az „okosabb”, a „fontosabb”, a „vezér” szerepében feltűnni. dr. Pál Edith


33

HAJÓZÁS

San Lorenzo SD92

A kevesebb több A valódi elegancia nem túlzó – a minőségi anyaghasználat, a rafinált, ám nem indokolatlanul burjánzó vonalak, a finom és tökéletesen megválogatott kiegészítők, „a” stílus hivalkodás nélkül is kiérdemli az értők elismerő biccentését.

Naprakész műremek

Fotók: San Lorenzo és F. Tóth Gábor

Annak ellenére, hogy egy elitkikötőben nem tartozik a legnagyobb jachtok közé, a San Lorenzo SD92 mégis már az első pillanatban megragadja a tekintetet remek, emberléptékű arányaival, elegáns és mégis hihetetlenül friss bézs-fehér-barna színvilágával. Hiába, jachtban sem mindig a méret a lényeg. A San Lorenzo SD92 tervezője az ünnepelt itáliai jachtdesigner, Francesco Paszkowski. A jacht nem akar csillogni, visszafogott eleganciája azonban kendőzetlenül árulkodik grandiózusságáról, és nem leplezetten idézi meg a múlt század elejének világát. Ugyanakkor persze tökéletesen naprakész is egyben. Tervezésekor stílustisztasága mellett célul tűzték ki azt is, hogy a sportosság helyett a harmóniára, a rafinériára érzékeny, akár vitorláshajóból átülő vásárlók is kedvüket leljék benne – nem utolsósorban az egy tankolással megtehető 2000 tengeri mérföldes hatótávolságával, ami csekély tömegének, remek vízfekvésének és gazdaságos motorjának köszönhető.


A nemrég felavatott új viareggioi gyárban készülő navetta folyamatos 18 csomós sebességével, statikai és dinamikai stabilitásával is egyedülálló osztályában.

Elegáns külső Bátran kimondhatjuk: az SD92 megjelenése egyszerűen tökéletes. A hajótest krémes bézs színe tökéletesen illeszkedik a fedélzeten alkalmazott mahagóni, valamint a járófelületek teak borításával, sőt, a felső szinten a flybridge-et védő vásznak harmonizáló színével is. Mintha közel egy évszázadot repülnénk vissza a múltba. Az időutazásból talán csak a felső szint modern elrendezése zökkent vissza – a pilótafülke feletti stabil, ugyanakkor a szellősséget biztosító, minden irányban nyitott fedél a hajó tatja felé nyújtott, elegáns horizonttal slankítja a jacht amúgy nem túlnyújtott, meglepően kompakt és kezelhető formáját.

Gombhoz a kabátot Az SD92 enteriőrje – meglepetésszerűen, a jachtoknál beválttól eltérően – sokkal kevésbé „vizes”, inkább városiasan elegáns, otthonos világot teremt. A tervezők eredetileg az Észak-Amerika keleti partvidékére jellemző, New England világát idéző jachtklubok száz évvel ezelőtti klasszikus stílusát javasolták a megrendelőnek, aki azonban – számunkra különösen jól érthető európéer indíttatásáról téve tanúbizonyságot – inkább a múlt század első évtizedeinek sztárépítésze, a bécsi Josef Hoffmann stílusából merített inspirációt. A fedélzetre lépve a bécsi szecesszióból táplálkozó, szigorúan geometrikus, tiszta rendben a négyzetes formák, az erős kontúrok mellett a falak lakkozott fehér paneljei keltette átható fénnyel, a krémszínű, süppedős szőnyegek és ülőgarnitúrák kényeztetésével, a sötétbarna, enyhén antikizált, elmozdítható, viasszal kezelt és erezett felületű cseresznye- és rózsafa bútorokkal, a falakon a XX. század elejének finom kis rajzaival találkozik az ember – mintha egy eredeti Josef Hoffmann-enteriőrben járnánk. A szalon két eredeti (!) Hoffmann-karosszéke, a mester tervei alapján Ausztriában készült fekete bőrszófa, az eredeti rajzok és fotók alapján rekonstruált kiegészítők, a korhű antik székekkel körülvett, rózsafából és polírozott acélból készült étkezőasztal csak erősítik a hatást, ami a főfedélzeten lévő tulajdonosi hálóban töretlenül folytatódik. Az alsó szintre ívelt márványlépcső vezet, amelynek korlátja kézzel készült, teljes egészében rózsafából. Lent a tágas VIPkabin mellett két dupla hálót találunk a vendégeknek. A hajó stílusához a szokásos szpotlámpák helyett szórt vagy visszatükrözött fényű megvilágítás dukált, amely a dominánsan fehér enteriőrrel kifejezetten világos belsőt teremt.

HAJÓZÁS

Fenn és lenn A sötét cseresznye panelekkel borított és a legmodernebb műszerekkel megtöltött kapitányi fülke háromüléses szófája az utasoknak is optimális kilátást biztosít cirkálás közben. A mögötte elhelyezkedő flybridge pedig hatalmas, 50 négyzetméteres, teljes egészében mahagónival borított területről kínál utánozhatatlan kilátást. Luxuslakosztályhoz illő luxusterasz ez a javából: a kárpitok itt is a hajótesttel harmonizáló krémszínűek, a karbonszálas kemény tető pedig lehetővé teszi, hogy bármilyen időjárási körülmények mellett is élvezetes legyen az itt tartózkodás. A hajó farában tágas, 27 négyzetméteres garázs nyílik az elektromosan üzemeltetett kapu mögött, amelyben – akár boci helyett is – jet-ski vagy más sporteszköz vár a hullámokat közvetlenebbül is meglovagolni vágyókra. A hajó gyomrában találnak helyet a 3-4 főnyi legénység fürdőszobás hálókabinjai és étkezője, valamint a stabilizáló nehezékek és a két, egyenként 1100 lóerőre csökkentett teljesítményű (így gazdaságosabb és hosszabb életű) MAN-dízelmotor, amelynek segítségével – a 16 000 literes tank tartalmát felemésztve – 2000 tengeri mérföldet vagy 40 órát haladhatunk megszakítás nélkül.

Merre tovább? A San Lorenzo üzemében már több új SD92es készült, amelyekből volt, ami ehhez a modellhez hasonló, más pedig ettől eltérő stílusú berendezést kapott. A meleg fogadtatás nyomán pedig a megrendelők növekvő igényeinek megfelelő, logikus lépésként már

Yacht Life magazin be is mutatták az SD-sorozat továbbgondolásaként a nagyobb nővért, az SD122-es modellt – az SD92-esért elnyert World Yachts Trophy designdíj után természetesen szintén Francesco Paszkowski tervezésében. Ha meglátjuk Monacoban, Genovában vagy éppen Cannes-ban, biztosan felismerjük. Körösvölgyi Zoltán

Magyar kiadású, magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jacht- és életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető. 2008. téli számunk tartalmából: Red Dragon, Zeelander, Continental 50, Moon Goddess, 70 Sunreef Power, Vienna Boat Show, Urwerk UR-202 karóra, White Turf St. Moritz, Nymphenburg Commedia dell’Arte Couture Edition 2008, A bor fehér karácsonya, Értékes whiskyk, Egy kis szivartörténelem.

Josef Hoffmann (1870, Pirnitz – 1956, Bécs) Építész, a bécsi szecesszió művészetének meghatározó alakja. Otto Wagner tanítványaként indult, saját építészirodáját 1898-ban indította be, mellette 1936-ig a bécsi Kunsgewerbeschule tanára volt. 1903-ban a Bécsi Műhely (Wiener Werkstätte) egyik alapítója. Munkái egyre geometrikusabb, szögletesebb, funkcionálisabb irányt vettek, így a modernizmus egyik legjelentősebb előfutárává vált. Jelentősebb épületei közül is kiemelkedik a Purkersdorfi Szanatórium és a brüsszeli Stoclet-palota, amelynek falait Gustav Klimttel készítette el.


35

KULTÚRA

Filmajánló

Mongolok a spájzban Miközben úgy tűnik, hogy csak a hollywoodi szériafilmek uralják a filmpiacot, azért háttérben csendesen bekúszik a mozikba egy-egy figyelemreméltó távolkeleti és orosz filmalkotás. Ezekből kiderül, hogy a kínai filmgyártás is képes maradandó alkotásokra – lásd például az Oscar-díjat is kapott misztikus Tigris és sárkányt – és az orosz filmes hagyományokat sem kell eltemetni. A közelmúltban bemutatott Mongol című német–kazahsztáni–orosz–mongol filmdráma mindkét filmes stílust ötvözi, ügyesen kikerülve a hollywoodi filmeknél megszokott kliséket.

A film fogadtatása mindenesetre vegyesnek mondható. Vontatottnak tűnő stílusa nehezen emésztető azoknak, akik a sűrű, pattogó vágásokhoz szokott akciófilmeken nőttek fel, de aki már járt keleten, rögtön érzi, hogy a vontatott szerkezet hangulatközvetítő elemként tökéletesen funkcionál, a profeszszionálisan megkonstruált csatajelenetek pedig az akcióhívőket is kárpótolják. Mindezeket azért írom le, mert ezt a filmet más szemmel kell nézni, mint a kortársait. Akik emlékeznek Tarkovszkij Andrej Rubljovjában a harangöntő jelenet finom mozdulatira, tudják miről beszélek.

A Mongol egy Dzsingisz Kán életéről szóló monumentális filmtrilógia első része, Dzsingisz Kán – Temudjin – gyermek és fiatalkorának hányattatásait kíséri végig a gyermekkori feleségválasztástól, a rabszolgaságon keresztül a mongol törzsek egységbe kovácsolásáig. Sergei Bodrov rendező kínosan ügyelt a részletekre, ezt nem csak én éreztem így néhány kalandos nyugat-mongóliai horgásztúra élményeim alapján, hanem Enkhbat, mongol születésű ügyvédjelöltem is megerősített ebben. Néhány kekec filmkritikus azért talált kisebb fogásokat, például Börte, a feleség ruhája állítólag pár száz évvel későbbi kollekció. A filmet mégsem az eredeti helyszínen forgatták, mert a mongol önérzet közbeszólt, a mongol kultuszhivatal-


lent a mongol sztyeppéken, ezt személyesen is tapasztaltam, amikor három hétig bolyongtunk a mongol vizek misztikus halát, a Taiment kutatva, eredménytelenül. Egyszer megjelent egy fehér farkas a sátrunk mellett. Farkas az jót jelent, örvendett meg Batchuk, a vezetőnk, és estére horogra is akadt az első Taimen, majd rögtön utána még kettő.

nokok megsértődtek a film néhány elemén, például azon, hogy a főszereplőt nem mongol, hanem japán színész Tadanobu Asano játssza. Temudjin kínai rabszolgaéveinek bemutatását is nehezményezték, pedig a történészek szerint tényleg eltűnt 5–6 évre, amivel nem tudnak elszámolni, és amikor előkerült, mérhetetlenül gyűlölte a kérdéses kínai tartományt. Az a finom utalás sem jött be mongol részről, hogy a feleség, Börte, minden bizonnyal prostitúcióból volt kénytelen fenntartani magát Temudjin rabszolgaévei alatt, és ilyen formán szedte össze a pénzt a férje kiszabadítására is. Ezért a felvételeket a mongol felföldhöz hasonló kazah pusztákon forgatták. Megdöbbentő élmény, hogy a mongol sztyeppén még ma is ugyanazt a jurtát és fakerekes kocsit használják, mint majd 900 éve, és a mai vidéki Mongólia ritmusa sem sokban különbözik az akkoritól, legfeljebb a nőrablóktól és a többi ellenséges törzstől nem kell már tartani. A filmet mélyen átszövi az ősi mongol hiedelemvilág, Temudjin útját az időnként farkasként megjelenő Tengri, a Ég Kék Istene egyengeti. A farkas most is szerencsét je-

A közhelyszerűnek tűnő ősi erények példázata – barátság, becsület, szerelem, hősiesség – is bőven belefér a történetbe, cseppet sem teszi csöpögőssé, nyálkássá, akit érdekel a magyarra hasonlító mongol őstörténet hiteles lenyomata, annak mindenképpen ajánlott. dr. Bodolai László

TUDOMÁNY

Űrverseny a XXI. században Kína felébredt

Az űrkutatás félévszázados évfordulóján ismét kiéleződött a verseny a kozmosz meghódításáért. A tét nem sokat változott – az egyik fő cél továbbra is a holdraszállás –, a szereplők azonban időközben cserélődtek. A Szovjetunió helyét egyre inkább Kína veszi át, de India is erősen mutatja magát. „Nem tudhatjuk, milyen lesz a Föld kétszáz év múlva: lehet, hogy kolóniák laknak majd a Marson vagy egy másik bolygón, ami minden bizonnyal megváltoztatja majd a történelem menetét” – e mondatot nem valamelyik tudományos-fantasztikus könyvből ollóztuk, hanem abból azz interjúból, amelyet Umberto Guidoni, az Európai urópai Űrügynökség, illetve az amerikai ikai NASA egykori asztronautája adott zeres néhány hónapja. A kétszeres űrhajós jelenleg az Európai pai Parlamentben az Egysééges Európai Baloldal / azz Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportjának tagja, s e minőségében is azért lobbizik, hogy az Európai Unió költségvetésében külön tételként szerepeljenek az űrkutatással kapcsolatoss kiadások.

Ismét cél a Hold A politikus fellépése nagyon is indokolt, hiszen kontinensünknek bőven van behoznivalója ezen a téren. Míg ugyanis a korábbi évszázadokban az európai felfedezők jártak élen, hogy a világon elsőként jussanak el az addig fehér foltnak számító területekre, a huszadik században a világűr meghódítására fordított erőfeszítéseket jobbára a Szovjetunió és az Egyesült Államok párharca jellemezte. A hidegháború elmúltával, illetve a szovjet birodalom szétesésével azonban némileg változott a felállás: bár Moszkva továbbra is jelentős tényező maradt az űrversenyben, a mezőny olyan államokkal bővült, mint Kína, India, illetve néhány más, feltörekvőben lévő ország. A szovjet blokk szétesése után Oroszország elsősorban a gyorsan változó politikai és gazdasági helyzet kezelésének szentelte a figyelmét, és a korábbinál, illetve fő vetélytársánál jóval kevesebb pénzt fordított az űrkutatásra. Ezzel együtt, a jelentős mértékben elavult technika ellenére is, ma csak az oroszok képesek arra, hogy rendszeresen embert juttassanak a világűrbe – továbbra is a kazahsztáni Bajkonurból, melyet a Szovjetunió felbomlása után Oroszország bérlet-

be vett –, így az amerikaiak orosz segítség nélkül nem képesek ellátogatni az űrbe. Az amerikai űrsiklók üzemképtelensége miatt pedig Moszkva látja el a nemzetközi űrállomást és végzi a személyzet cseréjét, a teherszállítást. Amerika napjainkban napjainkb is többet költ űrkuű mint a tatásra, m világ többi országa o együt-

E törekvésében pedig nem korábbi legnagyobb riválisában, hanem a világhatalmi szerepre készülő Kínában talált ellenfélre. A földrésznyi ország ugyanis, mint minden más téren, az űrkutatásban is lélegzetelállító teljesítményt mutatott fel az utóbbi időben. Évek óta tíz százalék körüli gazdasági növekedésének köszönhetően az Egyesült Államok és a Szovjetunió után – 2003ban – harmadikként volt képes önerőből embert küldeni a kozmoszba (eddig két űrhajóval három asztronautájuk járt odafönt), és maga is önálló rakétaprogrammal rendelkezik. Peking tervei ugyanazok, mint amelyek a korábbi szovjet és amerikai űrprogramok egyes lépcsőfokait jelentették: női űrhajós, űrséta – ez már időközben meg is valósult –, űrállomás, Hold-program, majd Mars-program, méghozzá nemzetközi segítség nélkül,

Ember a holdon Bár már a második világháborúban megkezdődött a rakéták hadászati célú fejlesztése, az űrversenyként emlegetett politikai, gazdasági, illetve katonai szembenállás elejének 1957-et tekintik. Azt az évet, amikor a Szovjetunió sikeresen fellőtte Szputnyik-1 nevű műholdját – az első emberkéz alkotta tárgyat, amely Föld körüli pályára képes állni. Az orosz– amerikai vetélkedés – legalábbis annak a kozmoszban vívott része – 1975-ben ért átmeneti nyugvópontra, amikor is lebonyolították az első közös szovjet–amerikai repülést, az Apollo–Szojuzprogramot. A két időpont között a nagyhatalmak mindent megtettek, hogy egymás orra elől szakítsák le a világűr meghódításáért járó babérokat. A verseny kezdete a Szovjetuniónak hozott sikereket, amennyiben 1961-ben – Jurij Gagarin személyében – ők küldték az első embert az űrbe, 1965-ben ők tették meg az első űrsétát, majd 1966-ban az ő űreszközük szállt le elsőként a Holdra. Az Egyesült Államok nem sokáig késlekedett a méltó válasszal: 1969ben az amerikai Niel Armstrong volt az első asztronauta, aki eljutott a Holdra, hogy utána az Apollo program keretében fél tucat holdraszállást hajtsanak végre 12 amerikai űrhajóssal. Most a világ nagyhatalmai ezt a teljesítményt akarják megismételni, illetve túlszárnyalni.

tesen, s a tudományos célú munkák mellett – egy esetleges „űrháborúra” készülve – továbbra sem tett le a kozmosz biztonságpolitikai, illetve katonai célú kihasználásáról. Az Egyesült Államok a hagyományos expedíciók terén is igyekszik megtartani elsőségét, aminek jeleként 2003-ban George Bush Hold-bázisok létesítésének, majd Marsexpedícióknak a tervét is bejelentette, majd megfogadta népének: Amerika 2020-ra – Neil Armstrong 1969-es, világra szóló sikere után másodszorra – ismét embert juttat a Holdra.

így nem csatlakoznak a Nemzetközi Űrállomáshoz sem. A Holdra-szállást pedig nagyjából tíz év múlva tervezik, így minden bizonnyal 2020 környékén megismétlődhet a hatvanas években a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti verseny az ezüstös bolygó meghódításáért, csak éppen Moszkva szerepét akkor alkalmasint Peking fogja betölteni. Kína ugyanakkor nem csupán a nemzeti büszkeség okán, illetve felértékelődő szerepének fitogtatása miatt öl bele a becslések szerint évente kétmilliárd dollárt – nagyjából ÜgyvédVilág ■ 2009. február

37

TUDOMÁNY Svéd múzeummal pereskedne Egyiptom annyit, mint a technológiai nagyhatalom Japán – az űrkutatásba. Egyes szakértők szerint ezzel, az Egyesült Államokhoz hasonlóan, egyúttal beszáll a fegyverkezési versenybe is; nem véletlen, hogy valóságos erődemonstrációval ért fel, amikor Kína 2007-ben az egész világ számára világossá tette: ha arról van szó, minden további nélkül képes rakétával szétlőni az egyik meteorológiai célú műholdját. És bár az illetékes pekingi hivatalnokok lépten-nyomon azt bizonygatják, hogy űrprogramjuk kizárólag békés célokat szolgál, e nyilatkozatokat külföldön rendre kétkedéssel fogadják. A gyanakvás több mint érthető, hiszen Peking folyamatosan állít pályára megfigyelő, hírszerzési műholdakat, illetve a kínai űrprogram, akárhogyan nézzük is, mégis csak a Központi Katonai Bizottság felügyelete alatt működik.

Aki kimarad, az lemarad Miközben Peking világszinten Amerikát hívja ki az űrversenyben, az ázsiai térségben neki is vetélytársa akadt, méghozzá India képében. Tavaly ősszel például büszkén jelentették be Delhiben, hogy – az ország történelmében először – automata holdrakétát indítottak útnak, és Kínához hasonlóan kilátásba helyezték, hogy tíz év múlva embert küldenek a Holdra. A szubkontinens évek óta szintén dollármilliókat öl az űrkutatásba, és amiként azon kevés államok közé tartozik, amelyek rendelkeznek atombombával, úgy a kozmoszban is meghatározó befolyásra tör. Teszi ezt annak ellenére, hogy több mint egymilliárd lakójának vagy hetven százaléka a szó szoros értelmében nyomorban tengődik. Persze erre is megvan a magyarázat. „Nem az a kérdés, hogy megengedhetjük-e ezt magunknak. Az a kérdés, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy kimaradjunk belőle” – mondja K. Kasturirangan, az Indiai Űrkutatási Szervezet korábbi elnöke. És ahogy felhívja rá a figyelmet, a célra szánt összegek hosszú távú befektetésnek tekintendők, melyek – a tudományos eredmények felhasználásában, a technológiai fejlődésben, illetve a nemzetközi elismertségben –

Egyiptom hivatalosan is benyújtotta annak a 212 műalkotásnak a listáját, amelyek visszaszolgáltatását kéri Svédországtól – jelentette be Záhi Havvász, a Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője. A műtárgyakat az 1920-as években vitték ki Egyiptomból. A műtárgyakat Záhi Havvász szerint illegálisan vitte ki Otto Smith svéd műgyűjtő, aki Szakkara és Luxor környékén végzett ásatásokat az 1920-as évek közepén, amikor Nyugaton igen nagy volt a kereslet az óegyiptomi kultúra tárgyi emlékei iránt. Otto Smith hazatértekor magával vitte a műtárgyakat, 1959-ben bekövetkezett halála után pedig családja az Östergötlendi megyei múzeum gondjaira bízta őket. Havvász szerint a múzeum az éttermében állította ki e műtárgyak némelyikét, amelyek károsodtak a nem megfelelő körülmények miatt. mult-kor.hu

Nikotinmentes cigarettát eredményezhet egy genetikai áttörés busásan megtérülnek a programban résztvevő országok számára. Hogy csak egy példát mondjunk: India ezzel megalapozhatja helyét a kereskedelmi célú műholdak piacán, és az ország felbecsülhetetlen értékű tapasztalatot nyer az űrrepülők, a rakéták és a távirányítással működő egyéb szerkezetek gyártásában. A fentiekből is látszik, hogy földrészünk jelentős lemaradásban van a kérdésben. Ennek egyik hagyományos oka, hogy míg az űrversenyben élen járó államok vezetése egységes érdekeket képviselhet, illetve hatalmas pénzek felett rendelkezhet, addig az egymáshoz csak laza szállal kapcsolódó európai uniós tagországok nem jutottak közös nevezőre a kérdésben, külön-külön pedig egyikük sem rendelkezik a szükséges anyagi forrással. Ilyenformán kontinensünk a jövőben is csak részsikereket érhet el az űrkutatásban, melynek ugyanakkor egyik feltétele az lenne, hogy képes legyen megépíteni egy olyan űrjárművet, amely európai asztronautákat juttathat a kozmoszba – hogy ott végre saját jogon is, és ne csak az amerikai vagy az orosz űrkutató programok vendégeként lehessünk jelen.

Magyar Távirati Iroda Szőnyi Szilárd

Eldobhatjuk a merevlemezt, jön a Google online tárhelye A Google keresőóriás egyre-másra indítja ingyenes online szolgáltatásait, amelyekkel kiválthatóak többek között a levelező és szövegszerkesztő alkalmazások, idén azonban már a merevlemezek pótlására is lehetőséget kapnak a felhasználók. A TG Daily értesülései szerint a szolgáltatás – amelyet a tervek szerint idén indítanak be – akár a keresőcég levelező szolgáltatását, a Gmailt is háttérbe szoríthatja. Az IT-iparban már évek óta terjengtek pletykák az online tárhelyről, most azonban úgy tűnik, a 2009-es esztendő során valóban lehetővé válik akár teljes merevlemezünk internetes tárolása. A módszer lényege, hogy az adatok nem egy konkrét helyen találhatóak a rendszerben, hanem dinamikusan változtatják a helyüket, így kevesebb háttérkapacitásra és kevesebb folyamatosan működő gépre van szükség. Mindennek köszönhetően a felhasználóknak nem kell magukkal vinniük adataikat, ha azokat a GDrive-ra mentik el, akár egy internetkávézóból is folytathatják az otthon elkezdett munkát. Az otthoni gép bekapcsolásakor pedig automatikusan a legfrissebb változatokat találják meg a merevlemezen. hvg.hu


Japán tudósok azonosították a gént, amely a dohánynövény gyökeréből a leveleibe szállítja a nikotint. A felfedezés a későbbiekben nikotinmentes cigaretta előállítását eredményezheti a The Daily Telegraph szerint. Jazaki Kazufumi, a Kiotói Egyetem biológusa három kutatási évet fordított arra, hogy a nikotin szállításáért felelős Nt-JAT1 jelű gént azonosítsa. Mint elmondta, következő célja, hogy olyan cigarettát hozzon létre, amelynek íze a dohányé, ám nem ártalmas az egészségre. A japán lakosság körében viszonylag nagy a dohányzók aránya: egy 2008 májusi felmérés szerint a férfiak közel 40 százaléka, a nők 13 százaléka dohányos. Jazaki úgy véli, hogy eredménye segíthet majd azoknak, akik le akarnak szokni a cigarettáról. Sokan ugyanis hiába alkalmaznak nikotinpótlást, hiányzik nekik a dohányzás élménye, az ahhoz kapcsolódó szertartás.

Magyar Állami Operaház

M á j u s ü n n ep

{M ay fest at the Opera House}

2009. ÁPRILIS 29. – MÁJUS 10. ÁPRILIS 29. CECILIA BARTOLI koncertje 30. Händel XERXES – premier MÁJUS 2. Verdi TRAVIATA 3. Puccini TURANDOT 4. Verdi TRAVIATA MÁJUS 5. Puccini TURANDOT 6. Händel XERXES 7. Puccini TOSCA MÁJUS 8. Verdi RIGOLETTO 9. Puccini TOSCA 10. Verdi RIGOLETTO

február III. évfolyam 2. szám Ára: 945 Ft VILÁG Jelöltek és blogok Jogtár kiegészítések ügyvédekre szabva Közlekedj okosan!

Recommend Documents