MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Mi zajlik az interneten?
Ki uralja a virtuális médiateret?
Kiről beszélnek a legtöbbet a Facebook-on?
Február: fókuszban az évértékelők
Milyen események borzolják a kedélyeket a neten?
Hogy áll a pátok népszerűsége cyber-térben?
Kivel foglalkoznak a legtöbbet a hírportálok?
Milyen a politikusok online megítélése?
Hogyan alakul a pártok véleményárfolyama?
A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Neticle Technologies egy, a hazai piacon teljesen egyedülálló kutatást indít útjára, amely innovatív módszerekkel eddig ismeretlen szemszögből láttatja a hazai politikai folyamatokat. A Neticle Technologies saját fejlesztésű webes szöveganalízisére építve az MPK havi rendszerességgel publikál majd a fő politikai manőverek, taktikai lépések és a véleményalkotás összefüggéseire fókuszáló elemzéseket. Nem csupán az internetes szféra véleményreflexióira világítunk rá, hanem feltárjuk a háttérben meghúzódó ok-okozati kapcsolatokat is. Így amit kínálunk, az több mint hagyományos közvélemény-kutatás és egyben meghaladja a klasszikus politikai elemzés kereteit is. Február: fókuszban az évértékelők Ha visszagondolunk az elmúlt egy hónap politikai eseményeire, akkor a pártvezetők évértékelő beszédei a felfokozott médiaérdeklődésnek és politikai visszhangnak köszönhetően egyértelműen kiemelkednek a történések folyamából. Legelsőként február 9-én az Együtt 2014 választói mozgalom vezetője, Bajnai Gordon vette számba az elmúlt hónapok gazdasági/társadalmi/politikai folyamatait, majd tíz nappal később a Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc szónokolt, végül a sort Orbán Viktor zárta 22-én. Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy az évértékelő beszédek milyen hatással voltak az említett politikusok és pártjaik megítélésére, és összességében milyen „digitális lábnyomot” hagytak maguk után az online térben.
BAJNAI GORDON ÉS AZ EGYÜTT 2014 Az Említési grafikon szerint a vizsgált hónapban a mérvadó online felületeken Bajnai Gordon nevét jóval többször említették, mint az Együtt 2014-t. Ennek oka lehet a politikai verseny perszonalizálódása mellett a Bajnai személyére kihegyezett kormánypárti kommunikáció és a személye ellen irányuló plakátkampány együttes hatása. Ezen túl az is jól látható, hogy az évértékelő napján található említésszámot, csak az múlta felül, amikor 6-án Bajnai vitára hívta ki a miniszterelnököt.
A másik említési grafikon alapján elmondható, hogy Bajnai előbb említett „kihívása” erőteljes negatív reakciókat váltott ki az online térben, míg maga az évértékelő beszéd jóval kisebbre nyitotta az ollót a pozitív és negatív vélemények között. Mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor személyének támadása összességében inkább kontraproduktív volt, amit jól mutat, hogy Bajnaival kapcsolatban a pozitív említések nem követték a negatív csúcsot.
Az Említésfolyam és a Véleményárfolyam is alátámasztja a korábbi megállapításainkat, miszerint a Bajnai Gordon személyére irányuló negatív kampány sikeresnek tűnik, hiszen míg az Együtt 2014ről jóval kevesebbet és jóval pozitív kontextusban beszélnek, addig Bajnai személyének megítélése valószínűleg a miniszterelnökkel való vita kezdeményezésének, és az évértékelő beszédének is köszönhetően erőteljesen negatív irányba mozdult el.
GYURCSÁNY FERENC ÉS A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ Az előbbiekben megfigyelhető trend, miszerint a politika egyre inkább a személyekről (pártvezetőkről) szól, és nem a pártokról, Gyurcsány és a DK esetében még jobban kirajzolódik, hiszen arányaiban a volt miniszterelnököt még többször említik pártjához képest, mint ahogy azt Bajnainál és az Együtt 2014-nél láthattuk. Kommunikációs szempontból is hatékonyabb Gyurcsányt támadni (hiszen önmaga egy teljes korszakot szimbolizál), mint a DK-t, amelynek neve valószínűleg sokkal kevésbé cseng ismerősen a választóknak.
Az Említési grafikon szerint arányaiban Gyurcsányról több negatív említés történt, mint Bajnairól ebben a hónapban. Továbbá annak ellenére, hogy a 19-én tartott évértékelő megemelte a pozitív említések számát, de a negatív véleményeket ennél erőteljesebben növelte, vagyis a proteszt-reakció itt is erőteljesebb volt. Érdekes, hogy nem az évértékelő, hanem a 12-én bejelentett diákok iránti szimpátiatüntetés váltotta ki a legpozitívabb fogadtatást, és jóval kevesebb ellenérzést is generált, mint maga a beszéd. Ennek elsőszámú oka lehetett, hogy beszédében Gyurcsány számos konfliktust felvállalt és nem csak a kormánypártokkal, de az ellenzéki erőkkel szemben is. A kettős „front” megnyitása pedig erőteljes ellenérzéseket váltott ki.
Mind a Véleményárfolyam, mind az Említésfolyam hasonló trendeket tükröz, mint amit korábban Bajnai kapcsán láthattunk. A kormányzati kommunikáció és a kommentelők, újságírók célkeresztjében is Gyurcsány személye áll. A Véleményárfolyam alapján megállapítható, hogy a 19-én elmondott évértékelő aznap láthatóan rontott a volt miniszterelnök általános webes megítélésén, de a következő napokban a folyamat lelassult, egyfajta konszolidáció következett be. Ez vélhetően annak tudható be, hogy az első negatív reakció „sortűz” után a kormánnyal szimpatizáló médiumok és internetes felületeken aktív fórumozók, kommentelők a beszédet követő napokban már sokkal kevésbé foglalkoztak a témával (láthatóan csökken is az említésszám), tehát a pozitív vélemények nagyobb arányban tudtak jelen lenni az összes említésen belül.
Az Említési grafikon a másik két esethez képest teljesen ellentétes trendet jelez: hiába a politikai világ személyközpontúvá válása, és hiába tartják úgy, hogy maga a Fidesz és a kormányzás is erőteljesen Orbán Viktor személyére épül, mégis a Fideszt februárban összesítve kétszer többször említették, mint a miniszterelnök nevét. Ehhez egyrészt az is hozzájárulhat, hogy a Fidesz neve sokkal régebb óta jelen van a magyar politikai életben, mint a DK és az Együtt 2014, vagyis már a választó tudat integráns része, így mind a negatív mind a pozitív politikai kommunikációt fel lehet rá építeni. Másrészt a Fidesz méretét tekintve is sokkal nagyobb, mint az Együtt 2014 és a DK, így több politikusa tud megjelenni a választók előtt a párt képviseletében, ami növeli a Fidesz említésszámát, de nincs közvetlen ráhatással arra, hogy Orbán Viktorról mennyit beszélnek. Fontos kiemelni, hogy Orbánról csak 22-én beszéltek többet, pont az évértékelő napján, de aztán 24-én visszaállt a havi trend, vagyis a beszéd ebből a szempontból nem tudott tartós hatást kifejteni.
ORBÁN VIKTOR ÉS A FIDESZ
Az Említési grafikon a másik két esethez képest teljesen ellentétes trendet jelez: hiába a politikai világ személyközpontúvá válása, és hiába tartják úgy, hogy maga a Fidesz és a kormányzás is erőteljesen Orbán Viktor személyére épül, mégis a Fideszt februárban összesítve kétszer többször említették, mint a miniszterelnök nevét. Ehhez egyrészt az is hozzájárulhat, hogy a Fidesz neve sokkal régebb óta jelen van a magyar politikai életben, mint a DK és az Együtt 2014, vagyis már a választó tudat integráns része, így mind a negatív mind a pozitív politikai kommunikációt fel lehet rá építeni. Másrészt a Fidesz méretét tekintve is sokkal nagyobb, mint az Együtt 2014 és a DK, így több politikusa tud megjelenni a választók előtt a párt képviseletében, ami növeli a Fidesz említésszámát, de nincs közvetlen ráhatással arra, hogy Orbán Viktorról mennyit beszélnek. Fontos kiemelni, hogy Orbánról csak 22-én beszéltek többet, pont az évértékelő napján, de aztán 24-én visszaállt a havi trend, vagyis a beszéd ebből a szempontból nem tudott tartós hatást kifejteni.
Az Említési grafikon pedig azt jelzi, hogy a miniszterelnökről alkotott webes vélemények közel sem annyira egyoldalúak, mint Bajnai és Gyurcsány esetében. A pozitív és negatív vélemények közötti olló február 6-án nyílt szét leginkább, amikor Bajnai vitára hívta Orbánt, mire ezt a Fidesz közleményben utasította el, valamint felreppent a hír, hogy az egy héttel korábbi moszkvai útján a kormányfő pénzügyi megállapodást kötött. Továbbá érdekes, hogy a 22-én elmondott évértékelő sokkalta kiegyensúlyozottabb véleményeket váltott ki, mint a másik két politikusé. Sőt 23-án eddig nem tapasztalt módon a pozitív hangvételű reakciók fölénybe is kerültek, vagyis az Orbán-beszéd az említésszám és a polarizáltság tekintetében is egyértelmű sikerként könyvelhető el.
Látható, hogy mivel inkább a Fidesz kerül a riválisok kommunikációs célkeresztjébe, ezért többször kerül megemlítésre, mint a kormányfő, és ezzel együtt a megítélése is rosszabbul alakul. Mindazonáltal itt válik el legkevésbé a politikusról és pártjáról alkotott véleményárfolyam, tehát a politikus személye ebben az esetben függetlenedik a legkevésbé pártja megítélésétől.
AZ EMLÍTÉSFOLYAM A webes megjelenési felülettípusokat vizsgálva az látszik, hogy a politikai kommunikáció szempontjából kiemelten kezelt közösségi médium-felületeken csak Bajnai Gordon tudott „versenyezni” Orbán Viktorral. A Facebookon például az ex-miniszterelnök hagyta februárban a legnagyobb „digitális lábnyomot”, viszont a Twitteren már a jelenlegi kormányfő váltott ki lényegesen több reakciót. Nem véletlen, hogy Bajnai március elején Twitterezni kezdett, ezzel egy újabb kommunikációs csatornát becsatolva politikusi imázs-építésébe. Egyébként is jellemző, hogy a Bajnaival kapcsolatos említésekben a közösségi média felülreprezentált (az összes említésen belül ez az arány 16% körül mozog). A közösségi médiában a három vizsgált szereplő közül egyértelműen Gyurcsány a legsúlytalanabb, összesen csak 1,5%-ban említették ezeken a felületeken. A többi webes megjelenésformában Orbán fölénye megkérdőjelezhetetlen, például kb. háromszor annyit említették a címlapokon, mint a második helyezett Bajnait, míg a cikkekben történő említéseknél már négyszer annyit.
MEGOSZLÁSA
Pártokra lebontva a Fidesz fölényetermészetes módón- szembeötlő. Ami érdekes, hogy a kormánypártot a Facebookon is sokszorosan többször említik, mint például az Együtt 2014-t, holott korábban épp azt láthattuk,hogy Bajnai itt képes volt megelőzni Orbánt. Sőt az Együtt 2014 esetében- szemben a Bajnainál tapasztaltakkal- nem is a Facebookon keletkezett a legtöbb említés, hanem a különféle hozzászólásokban. Orbán és a Fidesz vonatkozásában, azonban épp ellenkező trendet figyelhettünk meg februárban: a kormányfőről a hozzászólásokban találkozhatunk a legtöbb említéssel, de a Fideszről már a Facebookon. Mindebben szerepet játszhat- a korábban kifejtett okok mellett-, hogy az Együtt 2014 jelenleg „egyszemélyes pártként” funkcionál, vagyis a választók kizárólag Bajnaival azonosítják, így az Együtt 2014 meglehetősen aktív jelenléte nem a választói mozgalom számára generál említéseket/reakciókat, hanem közvetlenül Bajnainak.
Összegzés A februári általános trendekről megállapítható, hogy az Együtt 2014 és a DK, valamint vezetőik esetében a politika jelenlegi, világ szerte érvényesülő törvényeivel összhangban alakulnak az árfolyamok, tehát a vezetők sokkal inkább előtérbe kerülnek, mint az általuk vezetett politikai formációk. A Fidesz és Orbán Viktor vonatkozásában, azonban meglepő módon ellentétes trendeket figyelhetünk meg, ami a korábban kifejtett mozgatórugókra vezethető vissza.
A februári specifikus történéseket (évértékelőket) vizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy a beszédeknek köszönhetően leginkább Bajnainál és Gyurcsánynál növelte a rájuk irányuló figyelmet (említésszám), a kormányfőnél ez a hatás jóval korlátozottabban érvényesült. Ez természetes, hiszen egy miniszterelnöknek jóval több lehetősége van nagy médiaérdeklődéssel kísért fórumokon és eseményeken megjeleníteni magát, mint ellenzéki riválisainak.
A kormányfőnél ráadásul a beszéd fogadtatásában a pozitív és negatív vélemények lényegesen kiegyensúlyozottabban jelentkeztek, mint a Bajnai és Gyurcsány esetében, ahol a negatív webes reakciók domináltak. Ez több tényező együttesére vezethető vissza, de ezek közül kiemelendő a beszédek stílusbeli és tartalmi különbségei: a kormányfő beszéde kevésbé volt konfrontatív és negatív üzeneteket hordozó, mint az ellenzéki vezéreké.
A három politikus Véleményárfolyamát tekintve láthatjuk, hogy február 6-án egy nap leforgása alatt mind Orbán, mind Bajnai megítélése nagyot zuhant (feltehetően főként a korábban kifejtett okokból), amit a miniszterelnök február 11én elmondott napirend előtti felszólalásával részben tudott kompenzálni, melyben beszámolt az elfogadott új EU-s költségvetés hazánkra nézve pozitív hatásairól.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a Fidesz Bajnai személyére irányuló kommunikációjának érvényesül a hatása a webes szférában, mivel szinte minden nagyobb publicitást kapó megnyilatkozását árfolyamesés követte (pl.: Orbán kihívás vitára 6-án, 18én az Együtt 2014 gazdaságpolitikái vitairatának bemutatása). Egyúttal az, hogy Bajnai ilyen heves reakciókat képes kiváltani a webes felületeken azt is jelzi, hogy feltehetően az online szereplők komolyan veszik a volt miniszterelnököt, mint Orbán Viktor lehetséges kihívóját az ellenzéki térfélen.
Módszertan Kutatás tárgya: magyar politikai pártok és politikusok kulcsszó magyar nyelvű weben keletkezett említései lettek vizsgálva a Neticle rendszerrel. A vizsgált időszak: 2013.02.01. – 2013.02.28. Vizsgált források: magyar nyelvű fő hírportálok Magyar nyelvű blogok Magyar nyelvű fórumok Nyilvános Facebook posztok Twitter posztok Google+ posztok A Neticle rendszer a vizsgált időszak webes tartalmaiban kereste meg a szinonimákat tartalmazó említéseket (cikkeket, blogokat, hozzászólásokat, közösségi média tartalmakat), a megtalált tartalmakat automatikusan véleményelemezte: minden említés kapott egy pontszámot, ún. polaritásindexet, mely jelzi, hogy az adott szöveg mennyire pozitív vagy negatív a kulcsszóra vonatkozóan. A számszerűsítés alapja az egyik legpontosabb magyar nyelvre készített saját véleményelemző algoritmus, mely 7580%-os pontossággal képes megállapítani egy említés véleményét. A pontszámozott említések folyamatos kumulálásával ún. véleményárfolyamot (WOI - Web Opinion Index) alkotott a rendszer. A véleményárfolyam a Neticle saját mutatója, mely a web véleményét egyetlen dinamikusan változó mutatószámmal fejezi ki. A Neticle másik saját mutatója, az említésfolyam grafikon egyszerre mutatja a kulcsszó említések polaritását és mennyiségét.
