Február a farsang ideje. A maskarába öltözés vidám, jó hangulatot teremt mind a nézõk, mind a szereplõk között.
A farsang ideje vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tart. Ebben az idõszakban több jeles nap is felbukkan. Január 6. Vízkereszt - a karácsonyi tizenketted zárónapja. Január 22. Vince napja termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince". Február 2. Gyertyaszentelõ
Boldogasszony napja - egyházi ünnep, az emberek azonban idõjósló napnak is tartották. Február 3. Balázs-nap: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élõ hagyomány.
Talán észrevettétek már az elmúlt két hétben, hogy Bujtor tanár néni a szokottnál is izgatottabb volt, és többet próbáltak az énekkarosok, mint általában. Mikor meghallottam, hogy ennek az oka az, hogy jönnek hozzánk forgatni a tévések, azt hittem, egy buta pletyka. Rákérdeztem hát
Az RTL KLUB XXI. század címû mûsorának stábja járt iskolánkban január 29-én. Riporterük, Wágner Bea készséggel állt újságírónk rendelkezésére. Fele fiú.........3. old. Dumcsi a könyvtárban...........4. old. Az álomról.......5. old.
Judit nénitõl, hogy mi igaz ebbõl. Az õ válasza az volt, hogy valóban jön két hét múlva az RTL Klub, és a XXI. század címû mûsorukban kellene szerepelnünk. 28-án hétfõn meg is érkeztek a vendégek Kövesdy János úrral együtt, aki költõ, dalszövegíró. Felvették, amit kellett, elénekeltük a dalokat, már csak egy interjúra vártak a tanár nénivel, mikor alkalmat találtam arra, hogy feltegyek egy-két kérdést a riporterhölgynek. (folytatás a 7. oldalon)
Papírzsebkendõ..,....6. Rejtvény.............7. Feleletmentesítõ.....7. Svájc................8.
old. old. old. old.
Háziverseny A Zrínyi Ilona Országos matematika verseny házi fordulóján diákjaink közül szép számmal vettek részt. A 3-8. osztályosok részére rendezett verseny legjobb helyezettjei: 3. osztály: Ábrahám Ágota, Csák Stella, Tüske Péter, 4. osztály: Kövér Dániel, 5. osztály: Trzebin Tabea, Szi-Benedek Nikolett, 6. osztály: Mátrai Dóra, Kiss Anikó, Kollár Evelin, 7. osztály: Szabó Bence, Kövér Eszter, Homola Kristóf, 8. osztály: Bertalan Loretta, Madács Nikolett, Bánki Dániel Felkészítõk: Pálné Bozzai Ibolya, Kulcsár Éva, Stubán Árpád, Károly Kálmán Nyelvtan A „Nyelvünkben élünk” magyar nyelvi kommunikációs verseny iskolai fordulója alapján a megyei döntõbe jutott Vincze Enikõ 8. osztályos diákunk. A Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny megyei összesítõ rangsorában az 5. osztályos Pikó Zsolt a középmezõnyben végzett, Vincze Enikõ a megyei döntõbe jutott. Felkészítõjük: Kósa Tamás Ének A „Tiszán innen Dunán túl” országos népdaléneklési verseny területi fordulójáról a kisegyüttesek kategóriában a megyei döntõbe jutott a Pikó Zsolt Pál Dániel kettõsünk. Felkészítõ tanáruk: Bujtorné Nagy Judit Tévéfelvétel Iskolánk énekkarosait hallhatjátok az RTL Klub XXI. század címû mûsorában. A lejátszás pontos idõpontjáról Jutka néni tájékoztat benneteket. A televíziósokkal készült riportot olvashatjátok újságunk 7. oldalán.
A történet a 16. századi Ang lia fõv áro sáb an, Londonban játszódik. Itt él a mû két fõszereplõje is: a szegény kis koldusfiú és a szintén kiskorú, ám nagy nevû királyfi. A koldus fiúcska korához képest sokat olvas, fõleg a királyi élet rejtelmeirõ l, a királ yok mindennapjairól és rengeteget álmodik is a királ yi palot a belse jérõl, ami neki valóban csak álom lehet. Ám egy nap kíváncsisá ga , ü gy es sé ge és bátorsága elviszi a királyi palota belsejébe, annak is legszebb szobájába, a királyfiéba. A kis trónörökös heccbõl ruhát cserél vele, mindössze pár percre. Ám a viccbõl hirtelen nagy
Ha megkérnénk bárkit, hogy soroljon fel pár dolgot, ami a télre jellemzõ, ilyeneket mondana: fogcsikorgató hideg, befagyott tavak, vastag hótakaró. Vizsgáljuk meg közelebbrõl a helyzetet!A fogcsikorgató hideg eddig úgy tûnik, hogy kimaradt a 2007-es télbõl. Befagyott tavak: a korcsolyázók szögre akasztották egy idõre lábbelijüket. Vastag hótakaró: még fátyol sem borítja be a tájat. Miért van ez? Talán csak a szeszélyes idõjárás teszi? Vagy komolyabb dolog, a klímaváltozás? Egy biztos, a klímaváltozás mindannyiunkat érintõ, szerteágazó és súlyos kérdés. Az vitathatatlan -ugyanis mérések bizonyítják-, hogy folyik egy globális felmelegedés. Ennek várható mértékérõl, okairól és fõleg következményeirõl viszont a vélemények legszélesebb skálájával találkozhatunk, melyben a szakembernek sem könnyû eligazodni. Hát még nekünk! Mindenki máshogy fogja fel a dolgot. Valaki örül, hogy spórolhat a
galiba lesz, mikor maga a fenség lép be az ajtón. Nem ismerve saját fiára kitaszítja az utcára. Itt kezdetét veszi a mû bonyodalma. Végre a koldus fiú saját bõrén tapasztalhatja a királyi élet szép, de nem irigylésre méltó hétköznapjait. A királyfit pedig rengeteg megalázás éri az utcán. Mark Twain mindké t sorsot nagyon jól ismerve írta meg a könyvet, és állítása szerint egyszer koldusnak, egyszer királynak álmodja magát. A kalandos, de olykor szomorú regényt mind a felnõttek, mind a gyermekek élvezik színházi darabban és olvasmányban egyaránt. Bence
fûtésen, valaki csak kihasználja a jó idõt. Akadnak olyanok is, akik vészmadárként beharangozzák a világvégét (bár ez szinte minden évben megszokott). Mindegy, hogy egy meteor, természeti csapás, a Nap fel rob ban ása , vag y épp en glo bál is felmelegedés, de valamit mindenképpen szétkürtölnek. Visszatérve a nyárias télre, sok gyerek szomorkodik amiatt, hogy kimaradnak a hócsaták, a hóemberépítés. A felnõttek pedig általában örülnek: nin cse nek úta kad ály ok, hóf úvá sok , fagyott utak. Mindenki döntse el magában, hogy mi lenne neki a legjobb. De tartsa a fejében Sz en tg yö rg yi A lb er t üz en et ét : „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milye n kapcs olato t tud terem teni a termés zettel , mennyi re érti meg, és hogyan használja fel erõit saját hasznára.” Dani
Az õs i é ks ze re k f on to s információkat közvetítettek a viselõjükrõl, utaltak rangjukra, vallásukra stb. Már több száz évvel ezelõtt megjelentek az elsõ piercingek. A legelsõ darabok növényi és állati nyersanyagokból készültek, ezeket követték a sárgarézbõl és nemesfémbõl megmunkáltak. A testékszerek egyre elterjedtebbek világszerte, bár mostanában sokkal kevésbé bizarrnak tûnõ anyagokból készülnek, mint az õsi kultúrákban. Szerencsére ma már befúrt ékszereinket sem kell az idõk végezetéig magunkon cipelnünk, hála az ötletes kapcsolóknak. Nem is azt a célt szolgálják ezek az ékszerek, mint egykor, hanem csak dísznek vannak. Manapság a férfiak körében is egyre népszerûbbek, bár eddig ilyesmit viselni nõies dolognak számított. Vannak olyanok, akiknek egyáltalán nem elõnyös egy piercing. Itt nincs mit tenni, vagy belátják, hogy nem áll jól nekik, vagy vállalják a következményeket: árgus szemek, az emberek arcán teli vigyor, kisgyerekek mutogatása: -Nézd mami, hogy néz ki ez a bácsi, talán szöget ütöttek a fejébe? Olyan emberekkel is találkozunk, akiknek jól áll a piercing, vagy egyszerûen szeretik az emberek figyelmét magukra vonni (esetleg az „õsöket” idegesíteni). Talán a szü lõk már val ame nny ire kibékültek a nyelv-, orr-, szemöldök piercingekkel, de a fogba és szembe rakhatókat csak néhány anya gyomra
tudja befogadni. A piercingek többnyire biztonságosak, és nem okoznak egészségkárosodást, de fõ az óvatosság. A
leggyakorib b gond a testékszert viselõknél az allergia; az ékszerekben levõ nikkel erõsen allergiát okoz. Ezért ajánlott minél jobb minõségû an ya gb ól ké sz ül t ék sz er t viselni. A piercing viselése közben gyulladás léphet fel az adott testtájékon (pl. ha a seb bepiszkolódik, elfertõzõdik). Okozhat sérüléseket is. A szájpiercing a fogak egészségére igen káros, szinte minden viselõnél megfigyelhetõ a fog deformálása, az íny visszahúzódása, gyulladása. Az sem mellékes, hogy iskolánk illemkódexe is a „nem ajánlott” kategóriába sorolja õket. Ezért is érdemes meggondolni, mielõtt valaki kipróbálja. Persze mindenkinek szívejog a, h ogy mit csi nál a testével, de én azért nem hiszem, hogy kipróbálnám.
Az ember az t hinné, pi llanatnyi divatõrület vagy „kamaszkori lázadás”, de én a legkevésbé sem hiszem, hogy er rõ l le nn e szó. A szülõk utálják és ellenzik. De miért is? Mert fáj, mert óvatlanság es et én ba j származhat belõle , mert szokatlan, vagy csak mert az „õ korukban” még nem volt ilyen? Azt hiszik, ez te lj es en ú j dolog, pedig ha tu dn ák , hogy már Kleopátra is birtokolt ilyet… Bár sokan hiszik azt, a testékszer egyáltalán nem a mai fiat alok agyából pattant ki. Nagy-Britanniában például az anglikán egyház piercing elleni tiltakozása volt az egyik legkülönösebb. Az egyik poszteren ez áll: „Piercing? Jézusnak már 2000 évvel ezelõtt is volt.”Nem is csoda, ha ez a kijelentés nagy port kavart.
Országos felmérés bizonyítja, hogy a tetovált, piercinges embernek jóval kisebb esélye van az úgynevezett jobb, bizalmi állások elnyerésére. Ezért bármennyire is tetszik, alaposan meg kell fontolnod, mielõtt egy Dani ilyen döntést meghozol.
Újabban én is kicsit utána nézegettem ezeknek a dolgoknak, azzal a szándékkal, hogy ha csináltatnék egy ilyet, vajon hova tetetném? Mire jobban beleástam magam a dologba, azt vettem észre, hogy én is szívesen el tudnék viselni egy különleges ékszert magamon. Hiszen ha valakinek ez tetszik, és ettõl egy kicsit jobban érzi magát, szerintem csinálja! Bár sokan azt gondolják, ez a hiúság csak a nõk jellemzõje, ez közel sem igaz. Manapság a férfiaknak ugyanannyi lehetõségük van behelyezni egyet, mint a nõknek. Azonban mindenkinek tisztában kell lenni a lehetséges következményekkel, és azzal, hogy sokat változhat majd az emberek szemében a megítélésünk. Hiszen bármennyire is azt mondják, nem számít a külsõ, ez legtöbbször nincs így. Mert ha nem számítana, ki akarna belsõ értékeinek növelésére piercinget? Loretta
Ug ya nc sa k b iz on yí to tt tén y, hogy a sz aks zerûtlenül feltett testékszer súlyos, akár az egész életre ható egészségkárosodást okozhat. S még egy dolog: iskolánk etikai kódexében a NEM AJÁNLOTT dolgok között szerepel!
Eleinte a kevés alvásra és a sok stresszre fogtam, de most végre megtaláltam az igazi okát! Azért vagyok fáradt, mert t úl sok at dol gozom . Tudniillik 10 millió lakosa van Magyarországnak, ebbõl 3,5 millió nyugdíjas, ami azt jelenti, hogy a maradék 6,5 milliónak kell elvégezni MINDENT! Hétszázezren tanulnak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5,8 millióra marad az összes munka, de 800 ezren a mindenkori kormánynak dolgoznak, így marad 5 millió. Félmillió embert alkalmaz a katonaság. Lenne még 4,5 millió aktív, de, ha számba vesszük az összes munkaerõt, aki a parlamentben, polgármesteri hivatalokban, állami támogatású intézmények-ben
Egy csokorba gyûjtöttem nekte k pár e lképe sztõ é s hihetetlen sztorit a világ minden részérõl. - Az ápolt kör öm nagyon szép, de azért ez már egy kicsit sok! Az amerikai Lee Redmond 1979 óta növeszti kö rm ei t, me ly ek má r 1 méternél is hosszabbak. Így legalább nem kell segítenie a házi munkában. Arról nem is besz élve , hogy szer inte m nagyon csúnyák a karmai! - Tudtad, hogy a világ legdrágább mobiltelefonja 18 karátos aranyból készült, és 2400 gyémánt díszíti? Vajon kinek jut eszébe ilyen készüléket venni, hogy utána a széfben tartsa? - A lányok okosabbak, mint a fiúk és ezt nem mi találtuk ki, hanem tény. Két nõ rendelkezik a világon a legmagasabb IQ-val: az egyiknek
dolgozik, megkapjuk ugye bár a zt a m arad ék má sf él m il li ót , ak ir e a tényleges munka elvégzése hárul. Egy adott pillanatban háromszázezer ember fekszik kórházban, van táppénzen, hozzájuk jön a félmillió munkanélküli, s máris láthatjuk: pontosan hétszázez er em be r o sz to zi k a terheken. Ja..., és most olvastam a legújabb statisztikát: jelenleg 699.998 ember van börtönben, ami azt jelenti, hogy mindössze két emberre maradt minden munka: Rám és Rád. Te most éppen olvasol. Szabó Bence (átirat a netrõl)
186-os, a másiknak 175-ös az IQ-ja. Az átlag egyébként 100 körül van… - Tudtad, hogy a világ legfeledékenyebb állatai az aranyhalak? Az agyuk ugyanis csak 3 más odp erc nyi eml éke t képes tárolni. Képzeld el, milyen lenne, ha te is csak az életed utolsó 3 másodpercét õriznéd? - Gondoltad volna, hogy a világ leghosszabb himnusza a görög, amely 158 versszakból áll. Persze egy ember sincs az országban, aki kívülrõl tudná… - Vagy azt, hogy tüsszentés közben az ember szíve egy ezredmásodpercre megáll? Remélem, most új ismeretekkel lettetek gazdagabbak! Aranyosi Laura
Reggel fél nyolc van. A könyvtár elõ tt sorakozna k már a diákok. Ennyien akarnak könyvet kölcsönözni? Vagy a házi felad at ró l l en ne szó? Nem! Legalá bbi s mi a barátnõimmel nem csak a kölcsönzés miatt szoktunk ide bejárni. Miután belépünk a könyvek birodalmába, gyorsan betelepedünk a mi kis „kuckónkba” a könyves sarokba. Szerintem a könyvtárnak ez a legjobb része, mivel itt van a meleg kályha (amihez jó odakuporodni a
Még alig több, mint három hónapja üzemel a Padtárs honlapja, de már most megpróbált valaki bejutni a weblapra. És sikerült neki! Sikerült megfejtenie a jelszót (valószínûleg valamilyen program segítségével) így könnyedén hozzáférhetett minden adathoz, ami a honlapon található, és azokat egyszerû módon meg is változtathatta volna. De nem tette! Csak egyszerûen feljött, körülnézett, és mint aki jól végezte dolgát, továbbállt. De nyomott hagyott maga után. A szerver lejegyezte az IP címét, (minden számítógépnek külön IP címe van) s ezt felhasználva könnyedén a nyomára lehet bukkanni. Ezért hát nem ajánlom, hogy valaki más is megpróbálja! Bence
hideg reggeli séta után) és itt nyugodtan beszélgethetünk. Ebben a kuckóban élvezet az elmúlt nap történé seit fele leve níteni, feltöltõdni a tanórákra a becsengetésig. Felmondhatjuk az aznapi leckét egymásnak, amit a hangos osztályte re mb en nem tehetnénk. Az iskolának ez a legmegfelelõbb helye egy könyv olvasásához, íráshoz vagy beszélgetéshez. Ajánlom nektek is, gyertek, olvassatok! Laura
A Padtárs honlapján (http://padtars.atw.hu) február 3-án rejtvényfejtõ verseny indult. Hasonló érdekességekre ezután is számíthattok. Olvassátok rendszeresen az újságot, s honlapunkat! szerkesztõk
Egy kis újítás történt a honlapon. Elindult a Hírek névre keresztelt linkünk, valamint a fórumba való regisztráció módját is megváltozattuk. Már nem kell regisztrációs levelet fogadni, visszaigazolni, jelszót változtatni, hanem egyszerûen csak fel kell lépni a fórumba, be kell lépni abba a témába, amihez hozzá akarunk szólni, kitöltjük a Név: mezõt, és már írhatjuk is üzenetünket.
Három cikkünkben az álmokról, az álmodozásról (mely állítólag az élet megrontója) olvashattok. Lehet, hogy nem találtok olyat, amiben magatokra ismertek, de az is elképzelhetõ, hogy néhány dologban nagyon is. Egyet azonban ne felejtsetek: csak az álmodozás semmire sem elég!
Az álom nem más, mint egy olyan állapot, amikor az emlékezetünkben és képzeletünkben létezõ képek keverednek össze egy rövid idõre egymással. Képzelet, álomfejtés, álmodozás, álomkép. Ezek a szavak jutnak az eszembe elõször róla. De miért is álmodunk valakirõl vagy valamirõl, akit esetleg nem is ismerünk? És mi ezeknek a jelentõsége? A tudósok még ma sem tudják pontosan megmondani, hogy miért álmodunk, de azt már kiderítették, hogy az álmoknak jelentõs szerepük van az életünkben. De mégis nagyon sokan azt hiszik, hogy ezek a dolgok nem fontosak, és ezt azzal magyarázzák, hogy õk csak nagyon ritkán álmodnak valamirõl, aminek esetleg nincs is semmi értelme. Pedig ez nem igaz, mivel már bebizonyították, hogy az összes
Õ miért nem bírja a másikat? És õk ketten miért barátok? Ha valak inek nem szimpatikus a másik, mit tesz? Kibeszéli a háta mögött? Netán a szemébe mondja, amit gondol? Esetleg kiabálni kezd vele? Szerintem ez attól függ, hogy kinek milyen a jelleme. Vannak türelmes, nyugodt, békés emberek, akiket nehéz felbosszantani. És vannak olyanok is, akik türelmetlenek, nyugtalanok, és izgõmozgók. Õket talán könnyebb kihozni a sodrukból. Sze mél y sze rin t én elé g hamar dühbe gurulok, de azt ajánlom, hogy ne hagyjátok ma ga to ka t fe li de ge sí te ni , mert ezzel ellenségeteknek csak örömöt szereztek! Bár
em be r ál m o d i k minden éjjel (akár négyszer- ötsz ör is) vala mirõ l, amire lehetséges, hogy már reggel nem emlékezik. Persze vannak olyan személyek is, ak ik vi sz on t tú l so ka t foglalkoznak az álmaikkal, és min den áro n meg aka rjá k fejteni azokat, meg akarják is me rn i az ál mo k mo ndanivalóját. Szerintem fontosak az álmok, mivel általuk egy olyan világba jutunk el, ahol mindenki a saját képzelete, és vágyai szerint él, még ha csak néhány óráig is.
Az ál ma i na gy ré sz ér e általában nem emlékszik az ember, és rá akar jönni, mit álmodhatott vajon. Talán azt reméli, jövõt lát benne, vagy saját magáról tud meg többet. Napjainkban a szakirodalom is sokat foglalkozik ezzel a témával, az álmodozást pedig eli ntézik annyival, h ogy rossz, é s tönkreteheti az embereket. Szerintem aki ezt állítja, az még biztos nem próbálta, ugy ani s ki ne s zer etn e azokra a dolgokra gondolni, amik után vágyik? Az én véleményem az, hogy aki nem álmodozik legalább egy kicsit, annak már nincsenek tervei az életével, vagy pedig mindene megvan, és nem
hiszem, hogy túl sok ilyen ember létezik. Talán az ilyen „látomások” elemzésével is sokat tudhatnánk meg bizonyos személyekrõl, hiszen hogy mire áhítozik egy ember, elég sokat elárul róla. Például azt, hogy mi hiányzik az életébõl, vagy milyen gondolatok gyötrik. Mégis legtöbben nem tulajdoní tana k neki k jele ntõséget, talán mert azt hiszik, ezt teljesen tudatosan irányítjuk, így nincs benne semmi érdekes, mi alkotjuk. A saját elménk alkotá sa azonban leginkább csak ránk utal, minket jellemez.
-Milyen különös álmom volt! És mi ly en bu ta sá go t á lmodtam! -gyakran hangzanak el az emberek szájából ezek a mondatok. De miért is álmodunk? És miért nem emlékezünk rá, mikor felébredünk? Vajon álmainknak van valami jelentése, mondanivalója? A kutatók szerint álmaink összefüggésben állnak mindennapi életünkkel, s jelentõs mértékben függenek a pillanatnyi idegállapotunktól is. Valójában minden ember csaknem egész éjszaka „mozizik”, csak felébredve sokan nem emlékeznek konkrétan álmaikra, legf elje bb azok utóh atás át érzik. Az álomkutatók szerint éjszakánként minden ember legalább négyszer-ötször álmodik. Mai felfogások szerint általában arról álmodunk,
amirõl tudunk, amit átélünk, ami foglalkoztat bennünket, vagy amire vágyunk. Segítségükkel a tudatalattiból olyan dolgok is felszínre kerülnek, amelyekrõl elõzõleg tudomást sem vettünk. A kutatók már az ötvenes évektõl kísérleteztek azzal, hogy megállapítsák, irányíthatók-e az álmok? A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a legtöbb embernek rendszeresen visszatérõ álmai vannak. Van, aki mindig menekül valaki vagy valami elõl, van, aki zuhan, mások úsznak, ismét mások félelmetes alakokkal viaskodnak. Ha tudatában vagyunk álmaink igazi jelentésével, s okával, akkor megtanulhatjuk az álmokat befolyásolni is. Flóra
Loretta
Eszti
so ks zo r ne hé z ma gu nk at türtõztetni, hogyha valaki beszól, akkor ne vágjunk vissza vagy legalább próbáljuk meg! Persze azt se hagyjuk, hogy teljesen elnyomjanak, lenézzenek bennünket! Inkább intézzük el a konfliktusainkat nyugodtan, négyszemközt! Az a legfontosabb, hogy mindig legyünk vid áma k, j óke dvû ek, kiegyensúlyozottak, és mosolyogjunk minél többet! Hiszen gondoljunk csak bele, hogy hiába cikizzük a másikat, nem jutunk vele elõbbre, hanem inkább csak jobban megutáltatjuk, esetleg nevetségessé is tesszük magunkat! Flóra
Kitüntetések, díjak, érmek, oklevelek, bõrszék, hatalmas asztal. Nagyjából ez jellemezhetné az igazgatói irodát, ahol a minap jártam. Azért kerestem fel iskolánk igazgatóját, Károly Kálmánt, hogy információkat gyûjtsek az új fejlesztéssel kapcsolatban:
Így télvíz idején a hidegben nagyon könnyen meg tudunk fázni, ezért szükségünk van papírzsebkend õre. De va jon tudju k-e, h ogy ho gyan készült, és eredetileg milyen célból gyártották? 1924-be n, Ameriká ban bevezettek egy új cellulózterméket (c el lu ló z: a növényi sejtfal al ap an ya ga ): eldobható papírlapocskákat kezdtek árulni a smink és az arckrémek eltávolítására. Dobozonként hatvanöt centbe került, vagyis akkoriban drágának számított, ezért gyenge volt
-Honnét sikerült elõteremteni a pénzt? -Egy bizonyos uniós pályázat, HEFOP (humán erõforrás) során 18 millió forintot nyert az iskola, ennek jelentõs részét az új eszközökre fordítjuk, így vásároltunk interaktív táblákat, projektorokat, laptopokat. -Mennyivel könnyítik meg ezek az eszközök a pedagógusok munkáját?
ir án ta a k er es le t. Aztán megprób álták értékesebbé tenni. Kitaláltak egy felpattanó dobozt és a lapokat többféle színben kínált ák. M ég rö vid, frappáns nevet is adtak n eki: Klee nex. Az eladási mutatók e-
melkedni kezdtek és a cég (Kimberly Clark) irodáiba özönlöttek a meg ren del ése k. Az emberek a cégvezetõk nagy meglepetésére nem azért dicsérték a
-A más módszereknek kösz ön he tõ en so kk al eg yszerûbben és modernebben lehet majd az órát megtartani. Egyelõre még a nevelõknek is fo ly am at os an is me rkedniük kell a rendszerrel (pedagógiai továbbképzésre is já rtak /nak ), de term észetesen az is fontos, hogy a diákok is kitapasztalják mûködését. -Kik fogják használni? Mikortól? -Ez egy felmenõ rendszer, az idén a második és az ötödik osztály tantervébe lett beépítve. Külön könyv és program szerint tanulnak. -Lesz-e olyan lehetõség, hogy minden terembe kerüljön ilyen felszerelés? -2 hordozható tábla, 5 hordozható projektor és 9 laptop áll még rendelkezésre. A
Kleenexet, mert jól leszedte a sminket , hanem mert elõszeretett el használták eldobható zsebken dõként. Kimberly Clark zavarba jött üzletkötõi elutaztak az Illinois á llam beli Peoriáb a, hogy tanulmányozzák a he ly ze te t. Szelvény ek et os zt ot tak szét a Kleenex vásárlók között, melyen ez állt: ,,K ije len tjü k, hog y semmi sem távolítja el úgy az arc kré met , mint a Kleenex.” A másik szelvényre ezt írták: ,,Kijelentjük, hogy a Kleenex re-
mekül beválik zsebkendõként”. A szelvények leadás ával az ember ek sza vazha ttak, mire használják a Kleenexet. A válaszadók több mint 61 szá zal éka az orr át törölte vele. A cég villámgyorsan megváltoztatta a hirdetéseit. A ,,Ne tedd zsebre a megfázást!” szlogen alatt eldobható papír zsebkendõként kezdték árusítani a Kleenexet. A forgalom soha nem látott nagysá gú ra nõ tt és a Kleen ex hamar osan országszerte ismertté vált.
Zsolti
rendszer segítségével a sima fehér táblát is interaktívvá tudjuk majd tenni. -Mennyi iskolában mûködik még ez az új dolog? -Zala megyében 10-20 iskola nyert pályázatot. Beszélgetésünk során megtudtam, hogy intézményünk (az ablakok és a számítástechnika terem korszerûsítése mellett), égetõkemencével is bõvült. Úgy gondolom, igazán büszkék lehetünk erre a sok újdonságra, ugyanis nem kis munka és nem kevés pénz fektetett bele az iskola. Mindannyiunk érdeke, hogy sokáig használhassuk az új dolgainkat, ezért vigyázzunk rájuk! Alexa
Gondolom mindenki megrémült, hogy ebben az évben idáig még mindig nem esett a hó. Azt gondolják a legtöbben, hogy milyen tél az, amikor nem lehet se hógolyózni, se korcsolyázni, se hóembert építeni. Tudom, ezeket a dolgokat nem lehet helyettesíteni, de én mondok pár dolgot, amit nyugodtan csinálhatsz, ha nem esik le a vastag hótakaró. Elõször is vegyél a kezedbe egy forró teával teli bögrét, feküdj le a puha ágyba, és egy film mellett szürcsölgesd el! Utána menj a polcodhoz, és lásd, teli van szebbnél szebb könyvekkel. Ezeket is olvashatod, ha nagyon unatkoznál. Azután társasozhatsz a testvéreddel, szüleiddel. Majd a vacsora után beülhetsz a számítógép elé és levelezhetsz a barátoddal. Én így töltök egy téli napot. Noni
É P Í TÕS Z EKRÉNY ROVA É S B ÉOK S NL T T I N F RB I BAÁVO ÉO E LÖ L L ÉA E TAB KM E G G Y P Á L I N K A ÁS ZÕGROBT ÜOF R LÁ ZUG BANKÁRAA L G BO L H AV É A S E B Ó A T OM R E A K T O R G
(folytatás az elsõ oldalról)
-Milyen céllal jöttek iskolánkba? -Egy összeállítás készül a mûsorba a régi, szocialista kori ifjúsági dalokról. Judit néni pár éve küldött egy levelet Kövesdy János szövegíró úrnak, hogy legyen szíves egy ilyen dalszöveget átírni. Õ örömmel fogadta a felkérést, és teljesítette a kívánságot mindenféle tiszteletdíj nélkül, ráadásul ígéretet tett, ha bármikor szükség van még hasonló munkára, szívesen megcsinálja. Ez az
Nyolc irányban (balról jobbra és fordítva, föntrõl lefelé és fordítva, valamint átlósan is négy irányban) kereshetitek az alábbi szavakat az ábrában. Húzzátok át a megtalált szavakat! A megmaradt betûkbõl újabb szót állíthattok össze. Melyiket?
úr ajánlotta nekünk az énekkart, hogy az õ elõadásukban meghallgathassuk a dalokat. -Milyen benyomást kel-
tett az iskola önben? -Szerintem nagyon barátságos hely, világos, látszik, hogy a gyerekek szeretik, és büszkék rá, akárcsak a tanárok. A gyerekek nagyon ügyesek voltak, és érdekes volt meghallgatni azokat a dalokat feldolgozva, amelyeket régen még én is énekeltem. Loretta
ATOMREAKTOR, BARABOLY, BOLHA, BORGÕZ, BUGYLI, ÉBENFA, ÉPÍTÕSZEKRÉNY, ÉRTÉKÁLLÓ, HABLEÁNY, KARFA, KOBALTKÉK, KVARGLI, LÁZGÖRBE, MEGGYPÁLINKA, MENÉS, ÕSBÉLÜREG, POTOMSÁG, RONTÁS, TÉRLÁTÁS, VAKFA,
Az iskolában a gyerekeknél van értékes és kevésbé értékes dolog is. Akiben megbízunk, annak ez utóbbit is néha kölcsön adjuk. A mi osztályunkban is történt ilyen. Egy jószívûségérõl ismert lány odaadta az egyik legféltettebb kincsét, a mobiltelefonját az osztálytársának. Ez még nem lett volna baj, de sajnos nem érdemelt a társa bizalmat. Ugyanis addig játszadozott a készülékkel, amíg el nem rontott rajta valamit. Szerencsére pár nap után sikerült megjavítani, de barátnõm azóta nem bízik meg senkiben. Jobb félni, mint megijedni? Reni Irodalom: . . . . . . . . . . . . Német: . . . . . . . . . . . . . . Történelem: . . . . . . . . . . Matematika: . . . . . . . . . Kémia: . . . . . . . . . . . . . . Technika: . . . . . . . . . . . . Ének: . . . . . . . . . . . . . . . A jegy tulajdonosa:
Szám. techn.: . . . . . . . . . Nyelvtan: . . . . . . . . . . . . Biológia: . . . . . . . . . . . . . Földrajz: . . . . . . . . . . . . . Fizika: . . . . . . . . . . . . . . . Körny. ism.: . . . . . . . . . .
Feleletmentesítõ jegy a 2006-2007-es tanév második félévére Félévente tantárgyanként, csak egy jegyet használhat fel szóbeli felelet esetén mindenki. Az óra megkezdése elõtt tisztelettudóan add át tanárodnak!
Havas, égbe nyúló hegyek, sze rpe nti nes uta k, fin om sajtok, különleges borok és síparadicsomok várnak minket, ha ellátogatunk Európa ékszerdobozába: Svájcba, annak is talán a legszebb részére, a hármas határ mellé, a Szent Bernáthegy alá, Martignybe. Tudta ezt az a 10 ember is, aki aug usz tus hón apb an egy ködös hajnalon elindult e pompás hely meghódítására. Nem nyaralni indultak, hanem a 2006. évi petanque Európa Bajnokságon részt venni, mint a Magyar Ifjúsági Válogatott. Jómagam, mint figyelõ, tapasztalatszerzõ voltam jelen, bár esélyem volt rá, mégsem én képviselhettem Magyarországot. Éppen ezért vállaltam a feladatot, hogy beszámoljak utunkról. Megérkezésünk után, mivel nem volt közöttünk francia nyelven besz élõ e mber, k aptu nk tolmácsot is, Menyhárt Tibor személyében, aki 15 éve él Svájcban, és nagyon sokat me sé lt ne ke m a z i tt en i ha gy om án yo kr ól , sz ok ásokról, emberekrõl. Mivel õ is újságíró (a helyi lap szerkesztõje) nagyon segítõkész volt. Visszatérve úti célunkra, a csapat edzõje nagypapám, Havasi József volt, mert mind a négy játékos a Sárvári Sakk
Padtárs
Clubból került ki. Rajtuk kívül még velünk utazott a szako sztál yveze tõ, s még három kísérõ is. A versenyen aztán megkaptuk a „legkönnyebb” csoportot, de így se sikerült a továbbjutás. Szorongattuk a belgákat, németeket, könynyen vertük az osztrákokat, de végül nem sikerült a bravúr, mert a dánok és a csehek megvertek minket. Így mi csak az 5. helyen végeztünk. Mivel nem sikerült a továbblépés az egyenes kieséses szak aszb an, m ehet tünk a nem zet ek kup ájá ba, ami annyit jelent: „a kiesettek kupája”. Itt az elsõ megmérettetés a szlovák csapat, volt, amelyet sokszor vertünk már meg ifi csapatunkkal, de most a korai búcsú a csoportból, a késõi meccs (hisz 10-kor játszották), fáradtság miatt nem sikerült. Így kevés sikerélménnyel, de rengeteg tapasztalattal, s gyönyörû élményekkel gazdagodva térhettünk a szállásra. Reggel mindenki sajnálatára jött a búcsú a kedves, nyugodt, segítõkész svájci emberektõl. Újabb élményekkel térhettünk haza, mert ez a petanque nemcsak a sportról szól, hanem újabb és újabb barátok szerzésérõl is.
A szokásos idõpon tban, januá r 13-t ól 17- ig síe lni voltak a vonyarci iskola tanulói és családjuk. Az indulás elõtt nagy volt az izgalom, hogy van-e hó. Ám a szorgalmas szlovének viszonylag jól gondozott pályákkal vártak nap, mint nap. Szerencsénkre a pályákon nem volt túl nagy tömeg, így kellemesen elfáradva, a gyönyörû napsütésben kipirulva értünk szállásunkra. Egy kis vacsora után a négy estébõl
háromszor élvezhettük a Zrece-i termálvíz lazító hatását. Minden bátor kezdõnk szépen megtanult síelni, egy-két haladónk pedig tökéletesítette technikáját. Jövõre ismét megyünk, a félév miatt egy héttel késõbb, január 19-tõl 23-ig. Sok szeretettel várok minden érdeklõdõt! GZ
- a tévéfelvétellel dicsõséget szereztek az iskolánknak - a Kórustalálkozókon való szereplésért
Bence
A vonyarcvashegyi Eötvös Károly Általános Iskola diáklapja 2 007. Február, XVII. évfolyam, 4. szám Felelõs szerkesztõ: Kósa Tamás Kiadó: Károly Kálmán igazgató Szerkesztõség: Vonyarcvashegy, Fõ út 84/1. Tel.: 83/348-018 Diákfõszerkesztõ: Bertalan Loretta. A szerkesztõség tagjai: Bánki Noémi, Bresztovszky Lilla, Szabó Bence, Hauer Renáta, Figder Dezsõ, Dóczi Martin, Kövér Eszter, Papp Alexandra, Bánki Dániel, Pálmai Bence, Aranyosi Laura, Vincze Enikõ. Az újságot a http://padtars.atw.hu oldalon is olvashatjátok.
