Fazekas Csaba
PÁLYÁZAT a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatói megbízására
2014.
1
Emberi Erőforrások Minisztere Budapest Tárgy: intézményvezetői pályázat
Tisztelt Miniszter Úr!
Hivatkozva a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján 2014-06-30 azonosító számmal megjelent felhívásra pályázatot nyújtok be a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium intézményvezetői munkakörére. A pályázati anyag tartalmazza:
az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolatát hatósági bizonyítványt a büntetlen előélet igazolására, hogy nem állok olyan foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, amely a jogviszony létesítését nem teszi lehetővé szakmai önéletrajzot az intézmény vezetésére vonatkozó programot, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket nyilatkozatot arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyag sokszorosításához, továbbításához nyilatkozatot arról, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez a legalább 5 éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumot
Budapest, 2014. március 23.
Tisztelettel:
Fazekas Csaba 1204 Budapest Nefelejcs u. 23/B
2
Tartalom
I.
Bevezetés
4
II.
Helyzetkép. Az iskola rövid bemutatása
6
III.
Pedagógiai elvek
10
1. Hitelesség és önértékelés
10
2. A Nemzeti alaptanterv elvei a gyakorlatban
12
2.1.
Nevelési célok
12
2.2.
Kulcskompetenciák
17
Intézményi szerkezet és képzési kínálat
21
1. Emelt szintű nyelvi képzések
21
2. Közoktatási típusú sportosztályok
24
3. Ökológiai szemléletű képzés
25
V.
Szervezeti felépítés, vezetés
27
VI.
Oktatómunka, eredményesség
32
1. Motiváció
32
2. Tehetséggondozás
35
Befejezés
38
IV.
VII.
3
I.
Bevezetés A köznevelés és a közoktatás komoly változásokon megy keresztül
Magyarországon 2013 januárja óta. Ha pusztán a legfontosabb alapelvek mentén foglaljuk össze ezt az átalakulást, akkor a következőket kell kiemelni. 1. A köznevelés szolgálatát a korábbinál nagyobb állami szerepvállalás támogatja. 2. Célként fogalmazódik meg a pedagógus-presztízs helyreállítására. 3. A NAT-ban kiemelt szerepet kap, így megerősítést nyer a nevelés, miközben deklarált feladat a lelki, a szellemi és testi fejlesztés egyensúlyban tartása. Az állami szerepvállalás a KLIK és tankerületei 2013-as működésbe lépésével vált először igazán érzékelhetővé, a pedagógus életpálya és az új kerettantervek bevezetése a 2013/2014-es tanévet érinti. Folyamatos változásban van tehát minden, s marad is még sokáig. Az intézmények állami fenntartásba vétele is „tart” még: a hatalmas szervezet első éve olyan próbaév volt, amelyre jelentős változtatásokkal fog építkezni minden következő. „Nagy munkát vállal az magára”, aki most intézményvezetőnek pályázik. A fenntartás és a működtetés szétválasztásával, a szerepek újraértelmezésével igaz ugyan, hogy felelősségeket vettek le az igazgatók válláról, a gyakorlatban azonban egyelőre nem valósult meg az a cél, hogy az intézményvezetőnek főképpen a pedagógiai munkára kellene koncentrálnia. Az átállás évében mindennapos feladat volt a fenntartó és a működtető közötti egyeztetés, jelentősek maradtak a munkáltatói szereppel járó feladatok is (kinevezés módosítások elkészítése, átadása). Ebben az átalakulás alatt lévő köznevelési rendszerben olyan intézményvezetőkre van szükség, akik képesek a
higgadt
és
türelmes
munkavégzésre,
a
partnerekkel
való
folyamatos
kapcsolattartásra és egyeztetésekre, akik az elvégzendő feladatra koncentrálnak akkor is, ha látják a célmegvalósítás során tapasztalható esetleges ügyetlenségeket és problémákat. Én ilyen embernek ismerem magam. De nem csak emiatt nyújtom be pályázatom. Számtalan megerősítést kapok, hogy ezt kell tennem, mégpedig ott, ahová régóta köt a sorsom. Sokféle szerepet töltöttem már be a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. 1978 és ’82 között a francia tagozatos B osztály tanulója voltam. Tanáraim közül többen meghatározó szerepet játszottak a pályaválasztásomban és abban is, hogy a diploma megszerzése után visszatértem ebbe az intézménybe. 1988 és ’92 között
4
magyar nyelv és irodalmat és orosz nyelvet tanítottam, később csak magyart. Kétszer voltam osztályfőnök: előbb általános tantervű, azután két tanítási nyelvű osztályban. 1990 őszétől átvettem a diákönkormányzat irányítását. Kidolgoztuk új működési szabályzatunkat, gazdag programajánlatot állítottunk össze az akkoriban kialakított pinceklubban; magam is vezettem szakkört és délutáni foglalkozásokat. Egy másik akkoriban fölálló testület munkába lendülésében is részt vehettem: a kollégák Közalkalmazotti Tanács-taggá választottak. Írásba foglaltuk működési rendünket, aktívan részt vettünk a kibővített iskolavezetés értekezletein. 1995 őszétől dr. Bátorfi Józsefné igazgatónő fölkérésére, a nevelőtestület támogatásával igazgatóhelyettes lettem. Elődömtől az úgynevezett személyzeti és nevelési feladatokat örököltem, s mivel épp ekkor szereztem meg francia nyelv és irodalom szakos tanári diplomámat, hozzám került a két tanítási nyelvű tagozat irányítása is. Munkaköröm
folyamatosan
változott.
Egyre
nagyobb
szerepet
kaptam
a
nyolcadikosok beiskolázásának feladataiból, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem külső vezetőtanáraként én foglalkoztam a gimnáziumba érkező hallgatók tanítási gyakorlatának a koordinálásával. 1998 óta – abban az évben lett százéves az intézmény – foglalkozom az iskola történetével. Több kollégával együttműködve akkor centenáriumi kiadványt szerkesztettem, 2009-ben pedig jubileumi évkönyvet és kiállítást
az
épület
fölavatásának
századik
évfordulójára.
Nyaranta
mindig
összeállítom az elmúlt tanév krónikáját, az „értesítőt”. Részt vettem a Tablók könyve sorozat kölcseys kötetének az összeállításában, bevezető adatbázist készítettem a valaha nálunk megfordult dolgozókról. Úgy érzem, az iskoláról a legtöbbet tudók közé tartozom. Az igazgatóhelyettesi feladatok során szerzett ismereteim és tapasztalataim, továbbá a – sok váratlan helyzetet teremtő - 2013/2014-es tanév megbízott igazgatói szerepköre megfelelő fölkészültséget biztosítanak számomra. Pályázatomat végül azért is be kell újra nyújtanom, mert noha az eredménytelennek minősített 2013-as eljárás során minden elvárásnak megfeleltem (hiánytalan pályázati anyag, reflektálás a köznevelési reformokra, kimagasló támogatottság), rajtam kívülálló körülmények miatt nem kaphattam intézményvezetői megbízást. Őszintén remélem, hogy ezúttal korrekt eljárásra számíthatok, és kérem a pályáztatót, hogy adjon lehetőséget a személyes meghallgatásra, hogy az alkalmasságommal kapcsolatos esetleges kételyeit eloszlathassam.
5
II.
Helyzetkép. Az iskola rövid bemutatása
Gimnáziumunk a főváros nagy múltú, több, mint 100 éves iskolája. Egykori tanáraink és diákjaink között neves művészeket, tudósokat, újságírókat, világhírű sportolókat tartunk számon, de talán ami ennél is fontosabb: olyan emberek ezreit, akik szívesen gondolnak vissza a nálunk eltöltött évekre. A Kölcseyhez fűződő ragaszkodás egyik pontos mutatója az, hogy a nevelőtestület tagjainak negyede (a 2013/14-es tanévben 17-en) öregdiákunk. Nincs olyan része Budapestnek, ahonnan ne jönnének hozzánk tanulók, de a Nyugati pályaudvar közelsége miatt a naponta bejárók száma is nagy. A 800 fő körüli diákság 26 osztályban tanul. Ez korábban négy évfolyamon hat párhuzamos osztályt jelentett, napjainkra az ötéves képzések (két tanítási nyelvű és nyelvi előkészítős) úgy alakították át a rendszert, hogy a 26 osztályból 20 ötéves képzési idejű, hatnak pedig
négy
évig
tart
a
gimnázium.
A
tavaly
megjelent
Feladatellátási,
intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv adatai alapján átlagos osztálylétszámaink magasabbak a budapesti gimnáziumokéra jellemzőknél.1 A tanulmány négy fővárosi kerület – közöttük a VI. – vonatkozásában hívja föl a figyelmet arra, hogy a kapacitáskihasználtság a 100 %-ot közelíti, a férőhelyek száma és a középtávú demográfiai mutatók szerint figyelemmel kell kísérni a feladatellátás biztosítását, szükség esetén fölvetődhet a kapacitás-módosítás kérdése. A heti 1400
körüli órát mintegy 70 pedagógus látja el. Szakmai
munkaközösségeink és létszámuk a tartósan távollévők nélkül a 2013/14-es tanévben: osztályfőnöki (26 fő), francia (13 fő), angol (12 fő), matematika (11 fő), biológia és földrajz (9 fő), magyar (8 fő), történelem (7 fő), testnevelés (6 fő), fizika (5 fő). Ha formálisan nincs is, valójában mégis működik munkacsoport az informatika, a kémia, a dráma, az olasz, a német és az orosz nyelvek területén. A tantestület több, mint fele két szakos, mindössze negyede egy szakos, sok a három szakosok száma. Kilencen rendelkeznek pedagógus szakvizsgával. A
1
A Budapest VI. kerület tankerület „1 gimnáziumában ugyanakkor 30 felett van az átlagos
osztálylétszám (Kölcsey Ferenc Gimnázium)”. 422.o.
6
tantárgyfelosztásban természetesen már nem tükröződik ez a gazdagság: a tanárok mintegy negyede tanít több tantárgyat. A két tannyelvű tagozat működtetése szempontjából nagyon fontos, hogy legyenek olyan idegen nyelven tantárgyat tanító szaktanárok, akiknek az egyik szakja a francia nyelv. Történelemből és földrajzból rendelkezésre állnak a szükséges létszámban, évek óta nehéznek bizonyul azonban a franciás fizika- és biológiatanár alkalmazása. A tagozat működését ez nem veszélyezteti, ugyanis a rendeletben meghatározott, évfolyamonkénti három idegen nyelven tanított tárgyat biztosítani tudjuk, ugyanakkor fontos, hogy e képzés fő célkitűzését, a nyelvnek mint a tanulás eszközének a használatát a lehető legnagyobb mértékben valósítsuk meg. E cél érdekében továbbképzési stratégiát dolgoztunk ki, és pályázatot nyújtottunk be a 2014-ben induló Erasmus+ rendszerben. A nevelőtestület korosztályi megoszlása változatos. Harminchatan járnak a tanári pálya első húsz évében, negyvenhárman a második húszban. A nevelőtestület átlagos életkora 2014-ben 45 év, amely épp a pálya delén tartók életideje. A pályakezdő korosztály jelenleg négy gyakornok, illetve a tanítási gyakorlatukat nálunk végzők révén van folyamatosan jelen. Az elmúlt években magyarból,
történelemből,
mozgókép-
és
médiaismeretből,
továbbá
idegen
nyelvekből közvetítettek hozzánk az egyetemek hallgatókat. Szorgalmazni fogom a továbbiakban is ezt az együttműködést. Szóbeli megállapodást mondtunk már ki két hallgató hosszú gyakorlatának vonatkozásában a 2014/15-ös tanévre. A gyakorlat során nem csupán a tanárjelölt tanul: friss tudásával és módszertani ismereteivel, kísérletező kedvével pozitívan hat osztályra, vezető tanárra, mentorra egyaránt. Nyitottnak kell lennie a hallgatók fogadására az egész tantestületnek, hiszen a látogatott órák a tanárokat inspirálhatják. A tanárképzés átalakulásával, a hosszú gyakorlat
bevezetésével
szükségessé
válik,
hogy
legyenek
mentortanári
végzettséggel rendelkező kollégáink. Az ilyen irányú továbbképzési igényeket mindenképpen támogatom. A mentortanároknak úgy kell majd szervezniük a hallgatók
egyéni
gyakorlatait,
hogy
bizonyos
feladatok
elvégeztetésével
munkaterheink – ha kis időre is – csökkenjenek. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak közül az iskolatitkároknak és a rendszergazdának a közvetlen vezetője az igazgató ; a gondnokok, a konyhai dolgozók, a karbantartó munkáltatója viszont a gazdasági szervezet igazgatója. Ezen munkakörök közül korábban több a pedagógiai munkát segítő elnevezést kapta. 7
Voltaképpen ezek mindegyikének pontosan ez a szerepe. E munkavállalóknak – függetlenül attól, hogy formálisan ki a munkáltató – tudniuk kell, hogy valamilyen szinten ők is részei a nevelő munkának. Tevékenységüknek összhangban kell lenniük az iskola pedagógiai célkitűzéseivel. Ez a harmónia pedig csak akkor teremthető meg, ha az intézményvezető és a munkáltatói jogkör gyakorlója rendszeresen egyeztetnek az érintettek munkavégzéséről. Iskolaépületünk fővárosi egyedi védelem alatt áll, műemlékvédelmi listán szerepel. Kastélyokra emlékeztető formája, tágas lépcsőháza és folyosói lélekemelő hatásúak. Szépsége és patinája azonban nem pótolják a mindennapok hiányérzeteit. Utolsó nagy fölújítására 1991-ben került sor. Folyamatosan napirenden kell tartani az elöregedett, illetve korszerűtlenné vált elemeinek a cseréjét. Ugyanez vonatkozik bútorzatára is, különös tekintettel az osztálytermekben lévő székekre. A sportpálya nyárra tervezett fölújítása kapcsán lehetővé vált az udvar egészének újratervezése. 2014 őszére megvalósulhat a szabályozott beléptető rendszer, kialakul a víz elvezetését szolgáló drénrendszer, az autóforgalomtól védett sportpálya (részei: kézilabda- / focipálya, röplabdapálya, futópálya, távolugró gödör) és több kisebb közösségi tér. Korábban az épület „felelőse” a gazdasági vezető volt. A mai helyzetről a működtető képviselőjével tárgyalunk folyamatosan, „házon belül” pedig újra kell gondolni az épülettel is foglalkozó alkalmazottak szerep- és felelősségi körét. A tárgyi eszközök beszerzésére vonatkozóan mindig naprakésznek kell lennie egy olyan jegyzéknek, amely – a munkaközösségek által megfogalmazott igényeket is figyelembe véve – tükrözi az éppen aktuális prioritásokat. Ezért a tanév elején, a munkaterv összeállításakor erre a szempontra is ki kell térni. Ehhez azt is figyelemmel kell követni, hogy a kötelező felszerelési tárgyak mindegyikével rendelkezik-e az iskola. A Gimnáziumok Gazdasági Szervezetének 2014-re vonatkozó felújítási tervei biztatóak. Az érték- és műemlékvédelmi szempontú korszerűsítések révén a következő években jelentős mértékű javulás várható az épület állapotát tekintve. A tervezés jelenlegi szakaszában fő célként fogalmaztuk meg a következőket: az étkezőnek nagyobbnak kell lennie, s amennyiben lehetséges, az alagsorba kell kerülnie. A két informatika tanterem legyen egymással szomszédos, a két könyvtár és az irodák ugyancsak.
8
A Gimnáziumok Gazdasági Szervezete azért is tűzte ki céljául iskolapalotánk jelentős fölújítását, mert azt tapasztalta, hogy mind az iskolavezetés, mind az alapítvány kuratóriuma és a nevelőtestület több tagja értő érdeklődéssel fordul ehhez az építészeti remekműhöz, s úgy gondolkodik kreatívan róla, hogy terveit mindig az értékvédelem szempontjaira alapozza. Az iskolaépület fennállásának századik évében (2009-ben) végzett kutatásaink nem értek tehát véget, a „Rózsaszín álomról” szóló közös gondolkodásnak – mint látjuk – az az év nem egyszeri, ünnepi pillanata volt, hanem egy újabb időszámítás kezdete. Jó érzés benne lenni e folyamatban. Megtisztelő szerepet játszani benne.
9
Pedagógiai elvek
III.
„Ugyanúgy, ahogy a fának szüksége van arra, hogy napfényt, vizet, táplálékot kapjon a környezetéből, minden embernek alapvető szükséglete, hogy biztonságot, szeretetet és elismerést kapjon a környezetétől. Ám mindkét esetben ez még csak alap, ahonnan a személyiség fejlődése megindulhat, mert ha ezeket a szükségleteit kielégítették, minden egyes fa és minden egyes ember a saját céljaira, sajátos módon használva folytatja a maga egyedi fejlődését.” (Maslow)
Alapelvek. Hitelesség és önértékelés.
1.
Alapvető oktatási és nevelési elveinkben módszerbeli különbözőségeink ellenére is meg kell egyeznünk, s ehhez az egyezséghez mindenkinek tartania kell magát. Szigorúaknak kell tehát lennünk önmagunkkal szemben és nevelési elveink érvényesítése tekintetében. Alapvető célnak tekintem például
a humanista értékek közvetítését és a személyes példamutatást
az
egyéni
képességek
kibontakoztatása
mellett
a
toleranciára,
az
együttműködésre való képesség tanítását is
a segítőkészséget és türelmet az oktatás-nevelés folyamatában
a pontosságot a szó szűkebb és tágabb értelmében
a másik emberrel szemben tanúsított korrekt magatartást
az igazságosságot és a következetességet.
Eredményességünk alapfeltétele a hitelességünk. Nekünk magunknak kell először
is
a
lehető
legteljesebb
mértékben
rendelkeznünk
azokkal
a
tulajdonságokkal, amelyeket tanítványainkban fejleszteni akarunk. Diákjainkra nagy hatással van a minta és az értékrend, amelyet képviselünk,
továbbá a 10
munkafegyelem, amellyel dolgozunk. Ha mindaz, amit képviselünk, mélyen és őszintén belőlünk fakad, akkor ez a hitelesség már nemcsak alapfeltétele, de egyben kulcsa is sikerünknek. Önismeretünket és önértékelésünket hatékonyan szolgálhatja, ha figyelünk a diákok véleményére is. Ennek jelenleg szervezetten működő formája a tanév végi diákértékelése oktató-nevelő munkánknak. Úgy gondolom, az évek óta használatos kérdéssort ideje megújítani, néhány konkrét szemponttal kiegészíteni, s esetleg munkaközösségenként megalkotni további olyan értékelő lapokat, amelyek az adott tantárgy oktatásával kapcsolatos speciális tényezőkre is kitérnek. Az általános kérdőív átdolgozásakor például ilyen szempontok fölvételét javaslom: Meggyőzően, lelkesen adja-e át tudását a tanár ? Törekszik-e az órák pontos kezdésére és befejezésére? Konkrét elképzelések vagy inkább improvizációk szerint épül-e az óra? Kijavítja-e általában a dolgozatokat két héten belül? Használ-e szemléltető és technikai eszközöket? A tanulás / tanítás hatékonysága érdekében nagyobb védelmet kell biztosítanunk a tanórának. Tanóra csak különösen indokolt esetben maradhat el. Előre látható hiányzása esetén a tanár próbáljon óracserét szervezni. Iskolai vagy azon kívüli programok – amelyeket mi tervezünk meg – a délutáni órákban szerveződjenek. Törekedjünk pontosságra, és szoktassuk is erre diákjainkat.
11
2.
A Nemzeti alaptanterv elvei a gyakorlatban
Az oktatási intézmény nevelési elveinek összhangban kell lenniük a Nemzeti alaptantervben megfogalmazottakkal. A következőkben röviden összefoglalom az egyes nevelési célok, majd a kulcskompetenciák tartalmát, s kitérek ezeknek a gyakorlati, iskolai életbeli megvalósíthatóságára.
2.1.
Nevelési célok
Az erkölcsi nevelés Célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért
viselt
felelősségtudatuk
elmélyítése,
igazságérzetük
kibontakoztatása. Olyan készségek megalapozását és fejlesztését jelenti, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás. E cél eléréséhez
közös
értékrendhez
kell
magunkat
tartani,
s
minden
megnyilvánulásunkban következetesnek kell lennünk. A szavak mellett e területen a tetteknek van igazán nagy súlya. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulóknak meg kell ismerniük kultúránk értékeit, hagyományait. A hazához való kötődésük a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, sportolók munkásságának alapos ismerete révén növelhető. Ebből a szempontból is fontos, hogy őrizzük és ápoljuk a neves, korábbi kölcseys tanároknak és diákoknak az emlékét. A névadóhoz kapcsolódó megemlékezések és a hozzá fűződő megkülönböztetett tisztelet legyen e cél szolgálatának az alapja. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Ezt a magatartást az írott szabályok betartása és betartatása révén fejleszthetjük. A diákfórum (diákközgyűlés) az aktuális, praktikus céljain túl a közéleti szerepvállalásra való fölkészülést, a tárgyalási technikák és a retorikai ismeretek alkalmazását is
12
szolgálja. Kiemelt cél az emberi méltóság és jogok tisztelete, az erőszakmentesség elvének és gyakorlatának a követése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A valóság megismerése és az én föltérképezése feltételezik egymást. Önismeret nem létezik a világban való jártasság nélkül, így az iskola - mely elsődlegesen a valóságban való tájékozódást szolgálja – végül is az én-ismeret alapjait biztosítja. Közvetlenül vagy közvetve minden tanóra e folyamat részévé válik, s tudatosan is e cél szolgálatába állítható. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés Az alaptantervben megfogalmazott célok közül ez az egyik legnehezebben megvalósítható. Az iskolai keretek között folyó családi életre nevelés hatékonyságát ugyanis jelentős, néha döntő mértékben befolyásolja a tanuló családi háttere, az ott szerzett tapasztalatok, az ott látott minták. Ugyancsak meghatározó a kor társadalmi és gazdasági helyzete (az önálló egzisztencia megteremtésének a reális esélyei például). A család értékeit az iskola indirekt módon tudja közvetíteni. Ennek egyrészt az az oka, hogy szűkek az erre a témára fordítható tantárgyi és óratervi keretek, másrészt pedig az, hogy a direkt módon deklarált értékeket a kortárscsoport jellemzően elhárítja magától. A családi élet tematizálása jó eszköze annak, hogy az elhangzó tapasztalatok alapján a diák ismeretei szélesedjenek, s a példákkal kapcsolatban
állásfoglalásokra
jusson.
A
direktnek
ható
osztályfőnöki
órai
beszélgetéseknél hatékonyabbak lehetnek a spontánnak tűnő, idegen nyelvi órákon folytatott társalgások. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot megéléséhez. Motiválnunk kell és segítenünk a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának a megelőzésében. Ösztönöznünk kell tanulóinkat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra és a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelés biztosításán kívül sportversenyekre történő nevezéssel, szabadidős programok szervezésével segítjük testedzésüket. A lelki egészséget 13
elsősorban az segítheti, ha technikákat tudunk adni a konfliktusok kezelésére. E téren továbbra is számítok képzett drámatanárainkra. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek meg kell tanulnia, hogyan kell az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használni. Cél, hogy környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartású embereket neveljünk. A környezettudatosság rendszeres tevékenység. A környezettudatos szemléletet és gondolkodásmódot ki kell alakítani és fenn kell tartani. Első lépésként az olyan berögzült, környezetre káros szokásokat, mint az energiapazarlás vagy a szemetelés kell elhagyni. Szelektív hulladékgyűjtésre kell szoktatnunk diákjainkat. Szemlélet pedig úgy születik mindebből, ha minden tanórán és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet s benne az embert. Így az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét.
A
közösségi
szolgálat
–
melyről
a
következő
bekezdésben
részletesebben szólok – adhatja meg a jövőben e feladatunk kereteit. Egyik lehetséges partnerünk a közeli Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona lehet. Pályaorientáció Az iskolának képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok információkat és tapasztalatokat szerezhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken. A kialakult gyakorlatot (osztályfőnöki órák, szakmák bemutatását szolgáló tematikus nap) gazdagítja a jövőben a közösségi szolgálat. 14
A nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása lesz 2016. január 1-jét követően. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012 őszén
részletes
Segédletet
tett
közzé
az
iskolai
közösségi
szolgálat
megszervezéséről. Az OFI a http://www.kozossegi.ofi.hu/ felületen folyamatosan frissíti a témához kapcsolódó híreit és adatbázisait. E feladat a 2013/2014-es tanévben már osztályaink felét érinti. E nagy szám nyilvánvalóvá teszi, hogy ezzel a témával több pedagógusnak is foglalkoznia kell. Mindenekelőtt az osztályfőnököknek. Ők tudják megítélni, hogy melyik diákjuknak milyen jellegű szolgálat a legoptimálisabb, s ők fogják nyomon követni a szükséges dokumentációt.
A
fogadó
intézmények
és
partnerek
fölkutatásában
az
iskolavezetésnek, a koordinátornak, a kollégáknak és a szülőknek egyaránt fontos a szerepe. Az osztályfőnök tehát részletes tájékoztatást ad a szülői értekezleten, és szorgalmazza a szülők bekapcsolódását a szervezésbe. Ugyanezt teszi az igazgató a választmány találkozóján. Fölvetődik, hogy irányítsuk-e az egyes osztályokat a profiljuknak megfelelő területek, feladatok felé. Úgy gondolom, ilyen lehetőségeket mindenképpen kell találni, de a választás végül a tanulóé, s az ajánlat nem fogadandó el kötelezően. Az élsportolók és az ökológiai szemléletű képzésben részt vevők esetében kézenfekvő
a
gondolat,
hogy
lássanak
el
sportszervezéssel,
környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi szolgálati feladatokat.
illetve
A francia-
magyar és a nyelvi előkészítős osztályok tanulói számára változatos kínálatot kell biztosítani, amely mindenképpen tartalmazzon rendezvényszervezési, oktatásikulturális, egészségügyi és szociális munkára vonatkozó lehetőségeket. A közösségi szolgálat akkor lesz eredményes, ha fejleszti a tanulók egyes kompetenciáit (pl. együttműködés, szociális érzékenység, felelősségvállalás), és segítséget ad a pályaorientációban. Gazdasági és pénzügyi nevelés Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Ennek érdekében az intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok,
a
banki
tranzakciókkal
kapcsolatos
minimális
ismeretek
és
a 15
fogyasztóvédelmi
jogok
tanítását.
A
hatékonyság
érdekében
pedagógus-
továbbképzésre, esetleg külső partnerekre lesz szükségünk. Ilyen lehet például a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére létrejött Pénziránytű Alapítvány, amely néhány éve új iskolahálózatot hívott életre. A Pénziránytű Iskolahálózat részére született meg a Pénzügyi Oktatási Program (POP), melynek központi elemét a legfontosabb pénzügyi-gazdasági témaköröket átfogó oktatási anyag képezi. A programhoz pályázat útján lehet csatlakozni, a részt vevő oktatási intézmény szakmai és anyagi támogatásban részesül. Ugyancsak segítő partnerünk lehet a Nemzedékek
Tudása
Tankönyvkiadó,
amely
a
föntihez
hasonló
program
kidolgozásába kezdett. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés célja az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása, a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezése, tudatos alakítása. Bár a Nemzeti alaptanterv a mozgóképkultúra és médiaismeretet a Művészetek című műveltségi terület fejezetébe sorolja, nem csupán művészeti területként kezeli (mint filmesztétikát), hanem társadalomismereti kérdésként is. Ebből következően e nevelési céllal nem egyetlen tanórán foglalkozik az adott pedagógus, hanem a teljes iskolarendszernek reagálnia kell valamilyen formában a média jelenségére, osztályfőnöki és szakórákon. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. A tanulókkal be kell gyakoroltatni azokat a módszereket, amelyekkel képesek lesznek a lényeg kiemelésére, a vázlat, a prezentációval kísért kiselőadás elkészítésére, a tananyag kiválasztott elemeinek az emlékezetbe vésésére. A beérkező diákoknak ezt a tudást kell először is átadni, illetve ezeket a készségeiket kell mindenekelőtt fölmérni. Ugyancsak fontos, hogy az elsajátított ismereteket a tanulók meggyőzően, logikusan fölépített és megfelelő nyelvi minőségű szövegben tudják maguk is megfogalmazni. Ehhez az alaptantervben első helyen szereplő kulcskompetenciára lesz szükségük.
16
2.2.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését és közvetítését szóban és írásban, valamint a helyes, tudatos és alkotó nyelvhasználatot. Az anyanyelvi kultúra fejlesztése minden pedagógus feladata, a magyartanár szerepe pusztán abban más, hogy a magyar nyelvi órákon főképpen erre összpontosít. S ahogyan az érettségi szóbeli vizsgarészeinek értékelésekor pontszámmal kell minősíteni a felelő nyelvhasználatát, úgy az évközi feleletek osztályozásakor is figyelembe kell venni e szempontot. Az anyanyelvi ismeretek tökéletesítése iskolánkban azért is különösen fontos, mert ez nagyban segíti a következő, számunkra kiemelt kompetencia eredményes fejlesztését.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi
formákban.
Továbbá
olyan
képességekre
és készségekre
is
támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. Választott szlogenünk szerint: „Hét nyelven beszélünk”. Az idegen nyelvi kommunikáció eredményességén múlik nagyban megítélésünk, sikerünk. Nyelvtanárainknak ezzel a tudattal és felelősséggel kell munkájukat végezniük. A jövőben folyamatosan nyilván kell tartani a diákok által megszerzett nyelvvizsgákat és azt, hogy egy adott osztály (csoport) tanulóinak hány százaléka rendelkezik egy adott nyelvből bizonyítvánnyal.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó alapképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, 17
amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során matematikai ismereteket és módszereket alkalmazunk. A sztereotípia szerint iskolánkba úgynevezett humán beállítottságú diákok érkeznek. A középiskolás évek során ugyanakkor sokuk számára kiderül, hogy a matematikai tudásra és a versenyképes érettségi eredményre szükségük lesz a felsőfokú továbbtanulásuk szempontjából, ezért viszonylag nagy számban választják e tantárgyat a fakultációs órakeretben. Az a tapasztalat, hogy ekkorra már többen komoly lemaradásban vannak, s reálisan csak a középszintű érettségiben gondolkodhatnak. Szükséges tehát, hogy a matematikai tehetségekkel a kilencedik évtől kezdődően külön is foglalkozzunk.
Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.
Az
alaptanterv
nevelési
céljai
közül
a
fenntarthatóság
és
környezettudatosság elvével e kompetencia szoros kapcsolatban áll, így az ott leírt feladatok érvényesek ebben a kontextusban is.
Digitális kompetencia Készségek,
tevékenységek:
az
információ
felismerése
(azonosítása),
visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és annak megosztása, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Ezzel a területtel kapcsolatban érzi jellemzően úgy sok tanár, hogy tanítványai előbbre tartanak nála. Arról, hogy az úgynevezett digitális bennszülöttek
információs-technikai
eszközismeretének
előnyeit
hogyan
kell
kamatoztatnunk, később lesz szó. Most hangsúlyozzuk inkább az informatikatanárok és az IKT-eszközöket magas szinten kezelők szerepét abban, hogy a diákok
18
ismerjék meg az általuk ösztönösen alkalmazott programok és technikák bonyolultabb vagy ritkábban használt elemeit is.
Szociális és állampolgári kompetencia A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli azokat a magatartásformákat, amelyeknek révén az ember hatékonyan vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári
kompetencia
lehetővé
teszi,
hogy a
társadalmi folyamatokról,
struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. E kulcskompetenciához tartozó képességek és készségek révén érhetők el tehát azok a célok, amelyekről az alaptanterv az állampolgárságra és demokráciára nevelés fejezetében ír. Ha az iskolát úgy működtetjük, hogy az ne pusztán spontán leképeződése legyen a társadalomnak, hanem benne tudatosan modellálunk
állampolgári
magatartásokat
és
helyzeteket
(elsősorban
a
diákönkormányzat működése/működtetése révén), akkor tanulóink egy védettebb, könnyebben áttekinthető, „kis” világban tapasztalhatják meg azokat a viszonyokat, szerepeket, amelyekkel a felnőtt életükben is találkoznak majd.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az alaptanterv nevelési céljai közül több is érinthető e kompetencia fejlesztésével. A gazdasági
és
pénzügyi
nevelés
mellett
a
társas
kultúra
fejlesztése,
az
állampolgárságra és az erkölcsös létre nevelés is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és annak vállalása, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. Tantárgyi tartalmaktól független technikákról van tehát szó, amelyeket diákok által vagy velük együtt szervezett iskolai
programok
megvalósítása
során
gyakorolhatunk,
de
a
kooperatív
tanulásszervezéssel a tanórai keretek között is. A kooperatív munkamódszerrel az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. Nemcsak a tanulás tananyaga a cél, hanem szociális folyamatok elsajátítása is. A közös munkával a tanulóknak a 19
személyiségfejlődés területén is lehetőségük van a haladásra, miközben az ismeretszerzésben is előbbre jutnak.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével. Segítenünk kell tanulóinkat abban, hogy meglássák a különbséget az igazi művészi érték és a fennmaradásra alkalmatlan divatjelenség, a belső igényből született és a piaci igényekre apelláló alkotás között. Támogatnunk kell őket abban, hogy gyakorolják az önkifejezés különböző formáit, hogy készítsenek saját maguk ajándék- vagy kisebb használati tárgyakat.
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat. A tanulás tanításaként megfogalmazott nevelési cél szélesebb spektrumú megközelítése ez, amely révén lehetővé válik, hogy diákjaink alkalmasak legyenek a folyamatos önképzés, az élethosszig tartó tanulás céljának a megvalósítására
20
IV.
1.
Intézményi szerkezet, képzési kínálat
Emelt szintű nyelvi képzések Hét nyelven beszélünk Képzési struktúránk legmeghatározóbb sajátossága az idegen nyelvek emelt
szintű (tagozatos) oktatása. A két tanítási nyelvű és a nyelvi előszítős képzéseknek köszönhetően a franciának, az angolnak és az olasznak van kiemelt helyzete, de folyamatos az igény a német, az orosz, a latin és a portugál nyelvoktatás iránt is. Németből és oroszból fakultációs vagy szakköri csoportok is alakulnak, s színvonalas tanórán kívüli programokkal is sikerül a tanulói motivációt fenntartani, növelni. A latint és a portugált - érthetően – kevesebben választják, azonban olyanok, akikben erős a motiváció. Ezt igazolja az utóbbi évek néhány szép OKTV-eredménye latinból, a portugál vonatkozásában pedig az, hogy harmadik nyelvként is kitartóan tanulják a diákok. Ezt a nyelvi sokszínűséget mindenképpen meg kell őrizni, sőt, gazdagítani is lehetséges. A két tanítási nyelvű tagozatnak nemcsak azért van különleges fontossága iskolánkban, mert ez a képzés tudja a középiskolában a legmagasabb szintű nyelvtudást biztosítani, hanem azért is, mert a ’60-as évektől működő francia tagozatos képzés hagyományain alapul, vagyis - némi túlzással - fél évszázados múlttal rendelkezik. Ritkán szoktuk hangsúlyozni, hogy a 300 körüli tanulót számláló tagozat nemcsak az országban, de a térségben is a legnagyobb francia-magyar szekció. A nagy számok törvényei – a pozitívumok és a negatívumok egyaránt – jellemzik. Összességében alkalmas arra, hogy megfeleljen a rendeletekben megfogalmazott
minőségi
kritériumoknak.
A
Francia
Intézettel
folytatott
együttműködés keretében a tanulók már az érettségit megelőző évben B2-es szintű nyelvvizsgát (DELF scolaire / junior) tehetnek kedvezményes áron. Célravezető lehet franciatanárainknak elvégeznie a DELF vizsgáztatói képzést. Amennyiben tanulóink között már lesznek e francia vizsgával rendelkezők, úgy napirendre tűzhetjük a LabelFrancEducation minősítés megszerzését. E címet 2012-ben nyerhették el 21
először olyan franciás két tannyelvű tagozatok, ahol minőségi nyelvoktató munka folyik. Megpályázását azért kell végiggondolni, mert a hazai és nemzetközi minőségi kritériumoknak történő egyidejű megfelelés meggyőző válasz lehet a képzés sikerével kapcsolatos kétségekre. A franciatanárokra azért nehezedik nagy felelősség, mert a két tanítási nyelvű tanulók felének már a 10. év végén meg kell felelnie a hivatal szervezte B2-es szintű mérésen.
E
megméretés
első
résztvevői
már
megkezdték
gimnáziumi
tanulmányaikat. A siker csak céltudatos, a tanulókat motiválni képes tanári munkától remélhető. Az egy osztályban oktatók együttműködése alapfeltétel. A 10. évfolyamos és a kimeneti minőségi kritériumoknak való megfelelés sikere voltaképpen a beiskolázással kezdődik. Mindig is az volt a cél, hogy megtaláljuk azokat a diákokat a felvételizők közül, akiknek az úgynevezett nyelvérzéke megfelelő a célnyelven folytatott tanulmányokhoz. Ezt a célt korábban nagyban segítette az előzetes felvételi eljárás lehetősége. Minden lehetséges fórumon képviselni fogom azt a gondolatot, hogy ahol kimeneti kritériumoknak kell megfelelni, ott indokolt az általános felvételi eljárást megelőző bemeneti mérés. Ennek a létjogosultságát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 22/2013. (III.22.) számú módosítása különösen indokolja. A jogszabály 136.§ b) pontja a továbbiakban: a két tanítási nyelvű nevelés-
oktatásba felvett tanulók legalább nyolcvan százaléka a két tanítási nyelvű nevelésoktatásban a célnyelvből érettségi vizsgabizonyítványt szerez. Nem fordulhat tehát elő a meghatározott mértékűnél nagyobb lemorzsolódás. Mivel azonban a kimeneti követelményt teljesíteni kell, a felvételi időszakában azokat kell beiskolázni, akik a nagyobb terhelésre alkalmasak, azt vállalják, s akik közül várhatóan kevesek kényszerülnek a tagozat elhagyására. A nyolcadikos diákok részére 2013 őszén először megszervezett nyelvi akadályverseny alkalmas programnak bizonyult az idegen nyelvi tanulmányok iránti kedvcsinálásra. Folytatását, szélesítését támogatom. A két tanítási nyelvű képzésünkre az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentkezők száma, s ebben minden – a beiskolázási időszakban szervezett – programunk szerepet játszik. A hatékony érdekképviselet alapja az összefogás. A két tanítási nyelvű képzésnek ebben a tekintetben van „gazdája”: a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület. Ennek a szervezetnek az alelnökeként egyfelől a francia nyelvű tagozatok javaslatait képviselem, másfelől koordinálom minden iskolatípus és minden érintett idegen nyelv 22
érdekeit. Nagyon fontos eredményeket értünk el 2012-ben a két tanítási nyelvű oktatásról szóló új irányelvek véleményezésének a folyamatában. Egyeztető munkámra a tagság és az elnökség a továbbiakban is számít, én pedig szívesen vállalom azt. A két tannyelvű tagozatok mindig is a perifériáján helyezkedtek el a közoktatásnak, ezért is voltak számukra szükségesek partnerkapcsolatok. Ezeket a továbbiakban is erősíteni kívánom. Különösen fontos együttműködésünk a budapesti Gustave Eiffel Francia Gimnáziummal, amelynek további perspektívái nyílhatnak. A
két
tannyelvű
képzés
további
eredményességét
a
munkaközösségben
megvalósuló együttműködés, a rendszeres értekezleti egyeztetés szolgálhatja. A nyelvi előkészítő évfolyammal működő B és D osztályaink új, minőségi kritériumoknak való megfelelése érdekében komoly munkát kell végeznünk. A rendelet szerint elvárt eredményeket a kezdő szintről induló nyelv esetében (olasz) csak tudatos tehetséggondozással lehet elérni. Az érettségire, illetve az azt kiváltani tudó nyelvvizsgára felkészítő csoportot kell szervezni. A haladó szintről folytatódó angol nyelvoktatás látszólag könnyebb helyzetben van. Az első nehézséget itt az eltérő angoltudással érkező tanulók szintre hozása jelenti. Mivel a tagozat fennmaradása azon fog múlni, hogy meghatározott százaléknyi diák eléri-e a kijelölt nyelvismereti küszöböt, fontos a felvételi eljárás során angol nyelvből vizsgát tartani. Ez azért is praktikus, mert többen az angol nyelvet nem az iskolai keretek között tanulják, s így jelentkezési lapjuk szerint kezdőknek, vagyis elutasítandóknak tűnnek. Az angol nyelvi szóbeli vizsgát 2014-ben bevezettük.
A B és D osztályokba
jelentkezők felvételi pontszáma így a hagyományos összetevőkön túl (általános iskolai eredmények alapján számított pont, írásbeli pontok) tartalmazta az angol nyelvi
vizsgapontszámot
munkaközösséggel
fogjuk
is.
A
bevezetett
elvégezni,
rendszer
igazgatói
értékelését
megbízásom
az
esetén
angol tovább
finomítjuk. Fontos, hogy a vezérelv összhangban áll az új nyelvoktatási stratégia azon ajánlásával, miszerint a középiskolában a diák által már öt éve tanult nyelv (első idegen nyelv) oktatása ne kezdődjék elölről. A dokumentum ennek érdekében a nyelvi szintcsoportok létrehozását szorgalmazza − akár évfolyamokon átívelően is. A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig című 2012 decemberében megjelent ajánlás szerint az idegennyelv-tudás megszerzésének elsődleges terepe a közoktatás. Az itt zajló nyelvi képzésnek 23
alkalmasnak kell lennie arra, hogy két használható, dokumentummal igazolható idegennyelv-tudás megszerzését tegye lehetővé. E célnak megfelelni nagy kihívás. Támogatom mindazokat a belső méréseket és kulturális programokat, amelyek erre válaszul szolgálhatnak. Iskolánk profilja arra kötelez minket, hogy olyan programokat dolgozzunk ki az egyes idegen nyelvek oktatására, amelyek elérhetővé teszik az ilyen szintű eredményességet. Ezért támogatom csatlakozásunkat a British Council Partneriskola Programjához. A hálózat tagjaként méréseken, szakmai programokon és tanár-továbbképzéseken vehetünk részt, az általunk szervezett versenyeken és témanapokon pedig szakmai segítséget és díjakat kapunk.
2.
Közoktatási típusú sportosztályok
„A sport a játék alatt tanítja meg az embert (…) az összetartásra, az önfeláldozásra, (…) a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira.” (Szent-Györgyi Albert) A régi Értesítőkből és az öregdiákok visszaemlékezéseiből világosan kiderül, hogy a sportéletnek az élsportolói osztályok hivatalos indítását (1985) megelőzően is igen nagy jelentősége s így hagyománya volt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Ma is találni kiváló sportolókat nyelvi tagozatos osztályainkban is. Mégis: nagyon fontos a közoktatási típusú sportiskolákhoz tartozásunk. Egyfelől azért, mert így az egyesületekben sportoló diákoknak lehetőségük van e speciális helyi tanterv és pedagógia szerint működő képzésre jelentkezni, másfelől azért, mert munkánk eredményességéről folyamatos visszaigazolást kapunk.2 Az új tantervek kiemelt fontosságot adnak a mindennapos testedzésnek. Elmondhatjuk tehát, hogy az idegen nyelvek magas szintű oktatásához hasonlóan a „sportos profilunk” is korszerű, s a jelen kívánalmainak megfelelő. Sajnos, ugyanez nem mondható el a legalapvetőbb tárgyi feltételről: a testnevelés órák helyszíneiről. 2
A Magyarország legjobb köznevelési típusú sportiskolája pályázaton 2011-ben II., 2012-ben I. helyezést szereztünk.
24
Folyamatos egyeztetéseket
kell folytatnunk a felújítás és a
korszerűsítés
lehetőségeiről az érintett és a lehetséges partnerekkel. Támogatom, hogy a mindig is jellemző aktivitással és elszántsággal képviseltessük magunkat a diákolimpiai és egyéb versenyeken. Egy-egy döntőn a személyes jelenlétemmel is biztosítani kívánom a tanulókat az eseményen való részvételük fontosságáról. Talán eljön az az idő is, amikor az iskolák úgynevezett általános rangsorolásakor a diákolimpiákon elért eredményeket is figyelembe veszik, hiszen az oktató-nevelő munka színvonalát ezek ugyanúgy tükrözik, mint például a tanulmányi versenyeredmények vagy a nyelvvizsgák száma. Ezt az álláspontomat már hivatalosan is megfogalmaztam, érvényesíteni szeretném. A sportosztályok tanulóinak tanulmányi munkáját segítendő szervezettebbé kívánom tenni a hiányzások miatti fölzárkóztató foglalkozásokat. Az a javaslatom, hogy a kötelező érettségi tantárgyakból mindenképpen kerüljön bele tantárgyfelosztásba és órarendbe a korrepetálás. Indokolt esetben természetesen a heti rendszerességűtől eltérő időpontban is szervezhető egyéni foglalkozás. Az értékeléshez
hiányzó
osztályzatok megszerzéséhez sikeresen vezettük be – a 2013-as pályázatomban leírtak szerint – a beszámolók hetét ! Az írásbeli produkciókat – az osztályozó vizsgákhoz hasonlóan – egy helyen és időben készítették el az érintett diákok.
3.
Ökológiai szemléletű képzés „A természet nem a vagyontárgyunk: úgy kell átadnunk gyermekeinknek, ahogy kaptuk.” (Oscar Wilde) Az ökológiai szemléletű képzés bevezetésével ugyancsak korunk egyik
fontos kérdésére kívántunk reagálni. Sajnos, az óraszámok szabta szűk lehetőségek csupán az orientációt biztosítják. Sőt, ez is csak akkor eredményes, ha a természettudományokat tanító szaktanárok tanórán kívüli programokkal is erősítik pedagógiai célkitűzésüket. A közösségi szolgálat is olyan lehetőség, amelyet ebben a tanulócsoportban érdemes az ökológia keretében megszervezni. Több partnert is fogunk ehhez találni, 25
s a magunk háza táján is van mihez kezdeni: szorgalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtést. Vannak diákjaink, akik olyan általános iskolából érkeznek, ahol ez már működik, velük szemben különösen nagy mulasztás volna az igénytelenebb szemétkezelés alkalmazása. A technikai-szervezési problémák most elháríthatók azzal, hogy a diákok a közösségi szolgálat keretében elvégezhetik a hulladékgyűjtők ürítését és a szemét konténerekbe hordását. Pedagógiai programunk környezeti és egészségnevelési fejezete igen részletesen és konkrétan fogalmazza meg célkitűzéseinket és feladatainkat. Az ökológiai szemléletű csoport lehet az a kisebb mag, amelyikkel e programnak minden elemét tudatosan valóra lehet váltani. S miközben a környezettudatosságra nevelés mindannyiunk munkájának lényeges része, s az ökológia fontossága minden tanulónak szóló üzenetünk, ökoiskolaként arra is törekednünk kell, hogy legyen a diákok között úgynevezett „zöld” csoportunk.
26
Szervezeti felépítés, vezetés
V.
Egy folyamot naggyá a sok kis patak árja növel” (Erasmus)
Az iskolában fontos szerepet kell betölteniük a kisebb közösségeknek és szervezeteknek, az igazgatónak pedig közvetlenül kell kapcsolatot tartania velük. Az igazgató munkáját közvetlenül helyettesei segítik, akik egy-egy területnek felelős irányítói, gondozói. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a 750-nél több tanulóval rendelkező intézményekben a helyettesek száma 3. Az elmúlt tanévi eredménytelen intézményvezetői pályázat következtében 2013 augusztusában és szeptemberében több olyan bizonytalansági tényező volt, amelyek miatt a jogszabály által
előírt
vezetési
szerkezet
csak
később
alakulhatott
ki.
A
harmadik
igazgatóhelyettes megbízásával végre igazi gazdája lett a pályázatfigyelésnek és írásnak
és
a
nagyobb
szabású
iskolai rendezvények
koordinálásának.
A
munkamegosztás újragondolása keretében az érettségi vizsgák szervezésével megbízott vezető átvette az osztályozó vizsgák ügyét, hiszen az ilyen típusú megméretésre jelentkezők nagy része előrehozott érettségire készül, s ennek feltételeként kell beszámolnia. igazgatóhelyettes
munkakörét
Nagy létszámú intézményünkben az egyik szinte
teljesen
kitöltik
a
munkavállalók
távolmaradásával kapcsolatos teendők. Ehhez kapcsolódóan az ő feladata az elektronikus napló használatának az ellenőrzése, az iskolai munka értékeléséhez szükséges adatok figyelése és gyűjtése. A
pedagógus
munkakörben
dolgozók
munkaidejének
új
szabályozása
elengedhetetlenné teszi, hogy minden vezető megbízással rendelkező alkalmazott az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet fordítson az intézményen belüli egyenletes munkaterhelésre. Akik egy adott tanévben magas óraszámban (24-26) tartanak foglalkozásokat, és / vagy rendszeres feladatokat (például osztályfőnöki)
27
látnak el, azokat csak szakmailag különösen indokolt esetekben osszuk be alkalmi feladatokra (helyettesítés, felügyelet). A szakmai munka irányítói a mindennapokban a munkaközösség-vezetők. A köznevelési törvény értelmében legfeljebb öt évre kaphatnak megbízást az igazgatótól – a szaktanárok véleményének a figyelembe vételével. A következő tanévi tantárgyfelosztást az igazgató készíti el, de a tervezés során értekezletet tart a munkaközösség-vezetőkkel, amelyen egyeztetik a több tárgyat is tanító kollégák óráinak az elosztását. A szakmai vezetők részt vesznek az iskolai munkaterv összeállításában, az új alkalmazottak kiválasztásában és mentorálásában, felügyelik a tervbe vett programok megvalósulását, a tanmeneteket, az egységes haladási ütem és értékelési rendszer megvalósulását. Az igazgató és a munkaközösség-vezető látogasson órákat, függetlenül attól, hogy a pedagógusok
munkájának
az
értékelése
és
minősítése
külső
szakértők
kompetenciájába tartozik-e. A közös munka, a tervezés csak úgy lehet sikeres, ha jól ismerjük munkatársaink erősségeit, ezért a vezetőnek kell, hogy legyen saját tapasztalata minden egyes kollégájának a pedagógiai munkájáról is. A munkaközösségeken belüli egységes követelmény- és értékelési rendszerek folyamatos frissen tartásáért és betartatásáért a munkaközösség-vezetők a felelősek. A mindennapos gyakorlatban az egységesség megvalósulása a legtermészetesebb módon úgy lehetséges, ha minden kolléga látogat időnként órákat. Az óralátogatások két legfontosabb típusa: 1. a látogató által is tanított tantárgy (vagy tantárgycsoport) órája, 2. a látogató által is tanított osztály (csoport) bármely tanórája. A hospitálások szervezését megkönnyíti, ha időről időre mindenki fölajánl látogatható órákat a sajátjai közül. Ilyen módon nem szükséges előre bejelentkezni, az adott kínálatból a spontán választás is lehetséges. A kínálati lista frissülését a munkaközösség-vezetők segítik. A mindenkire érvényes hospitálások közösséget formáló hatásukon túl megteremtik azt a praktikus helyzetet is, hogy óralátogatási naplók készüljenek a tanári portfóliókba. Az igazgató részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség értekezletein. Az osztályfőnökök minden tanévkezdést megelőzően egyeztetnek azokról az elvekről, amelyeket egységesen és hangsúlyosan közvetítenek a diákoknak a tanév első napjának óráin. Kisebb iskolákban könnyen elérhető cél, hogy az igazgató minden diákot ismerjen, de tudatos munkával eredményes lehet e célkitűzés a nagy létszámú intézményben 28
is. Azért fontos ez, mert az intézményvezető úgy tud legjobban nevelő is lenni, ha közvetlen kapcsolatban áll a gyerekekkel. A magyar iskolarendszer szép és megőrzendő hagyománya az, hogy az igazgató egyszerre felelős az adminisztratív és a pedagógiai munkáért. Fontosnak tartom, hogy az igazgató ne csupán a diákönkormányzatot támogató tanár közvetítésével álljon kapcsolatban a tanulók választott és önkéntes érdekképviseleti és szervező csoportjaival, hanem maga is vegyen részt vagy jelenjen meg rövid időre egy-egy diákértekezleten. Az ünnepi jellegű iskolai rendezvényeken kívül az igazgatói jelenlét meghatározó fontosságú lehet az olyan eseményeken is, mint például a gólyatábor, a sportnap, a munkaközösségek rendezvényei. Ki kell alakítani azt a rendet, hogy egy tanítás nélküli munkanap megszervezésének a felelősei a diákönkormányzat vezetői legyenek. A tanév rendje hagyományosan erre biztosít is lehetőséget. A diákok bevonása a kiválasztott nappal kapcsolatos döntésekbe, a szervezés feladatainak átadása pozitívan fog hatni a tanulók programmal kapcsolatos várakozásaira. Lehetőséget kell újra biztosítani a diákközgyűlés megszervezésére is, illetve támogatni kell a tanulókat abban, hogy éljenek ezzel a jogukkal. Hasonlóan gondolkodom a szülőkkel való kapcsolattartásról is. Az információk közvetítésére ma számos lehetőség kínálkozik, ám más a jelentésük üzeneteinknek, ha személyesen adjuk át őket. Az igazgatónak több időt kell szentelnie a választmánnyal való együttműködésre. Ha az igazgató még a szeptemberi szülői értekezleteket megelőzően tart tájékozódó/tájékoztató megbeszélést a szülői választmány képviselőinek, akkor az iskolai hírek, elvárások és kérések tolmácsolói nem kizárólagosan a pedagógusok. A szülői értekezletekre a választmányi tagok már a közösen elfogadott döntésekkel vagy megfogalmazott javaslatokkal érkezhetnek. Fontos szerepe lehet ennek például az anyagi kötelezettségvállalással járó programokra nézve. Az új osztályokat első alkalommal egy olyan szülő képviselheti, aki a májusi – igazgató által tartott – szülői értekezleten elvállalja e feladatot. A Kölcsey Gimnáziumért Közhasznú Alapítvány és a szülői választmány által szervezett
szeptemberi
szülő-tanár
találkozó
folytatandó
hagyomány,
újabb
megvalósulásait támogatom. Elsősorban az új osztályokba járók szülei és az ezekben tanító pedagógusok számára kiváló lehetőség a megismerkedésre és az első egyeztetésre. Alkalom arra, hogy az alapítvány és a diákönkormányzat 29
„személyesen”
is
bemutatkozzék
a
szülői
közösségnek.
Érdemes
az
est
bevezetéseképp részletesebb tájékoztatást adni e szervezetek működéséről. A szülők bevonása nagy segítséget jelenthet további programok szervezésében is, s elmélyítheti partneri kapcsolatunkat. A szakmák napjának megtervezésekor volt már rá példa, hogy előadókat kerestünk a szülői oldalon, ez azonban nem vált olyan hagyománnyá, amely magától értetődő. A döntés-előkészítő egyeztetések különösen fontosak a közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezeti tagok képviselőjével. Az úgynevezett kibővített iskolavezetés a tanév során legalább három alkalommal értekezzék. Az alkalmazottakat éppen foglalkoztató aktualitásokon kívül át kell tekinteni a személyi változásokat, a továbbképzési igényeket és kötelezettségeket, az egyenletes munkaterhelés és a munkafegyelem kérdéskörét, a szociális és mentálhigiénés problémákat. Az
iskola
legfontosabb
nevelőtestületi
értekezlet.
tájékoztató/tájékozódó A
munkatervben
és
döntéshozó
rögzített
alkalmak
fóruma
a
megfelelő
előkészítettség esetén fontos szerepet játszanak a közös értékrend alapján végzett oktató-nevelő munka szabályozásában, összehangolásában. Ezért az értekezleti jegyzőkönyv egyik példánya irattári dokumentum, egy másik könnyen hozzáférhető emlékeztető lehet. A mindennapok nélkülözhetetlen fórumai az óraközi szünetekben szervezett röpgyűlések. Mivel ezen a pedagógusok az adott nap órarendje szerint vannak jelen, a legfontosabb információkat az elektronikus napló üzenő felületén közzé kell tenni. Az iskolát fenntartó és a működtető szerepkör kettéválása új egyeztető feladatokat teremt az iskolavezető számára. A munkavállalók „gazdája” korábban az igazgató volt, az ingatlan és ingó vagyoné a gazdasági vezető és a gondnok. Jelenleg az úgynevezett technikai dolgozóknak nem az iskolaigazgató a munkáltatója, s a pedagógusok vonatkozásában is korlátozott az intézményvezető munkáltatói jogköre. Az alkalmazottak munkavégzését ugyanakkor ő ismeri, s napi feladataikat is ő instruálhatja. Hasonló a helyzet az épülettel és a tárgyi eszközökkel: a korszerűsítés, a felújítás, a beszerzések hivatalos megrendelői (a gazdasági szervezet és a tankerület) nincsenek nap mint nap a „terepen”, nem használják a létesítményt és tárgyait. Fontos tehát, hogy alakítsuk ki az egyeztetés és közreműködés hatékony formáit. Olyan partnerkapcsolatra van szükség mind a tankerület, mind a gazdasági szervezet központjában lévő dolgozókkal, amelynek 30
alapját a közoktatás ügyének a szolgálata, az iskolai munka eredményességének és hatékonyságának az elősegítése adja. Ha e célért több intézmény – egymással szoros munkakapcsolatban – együttműködve dolgozik, akkor munkájuk kizárólag úgy lehet eredményes, ha az egymás iránti bizalmon alapul. Intézményvezetőként én nyitott vagyok erre az együttműködésre. Összegezve: Meggyőződésem, hogy az iskolavezetés olyan szolgálat, amelyben az igazgató legfőbb ambíciói arra kell, hogy irányuljanak, hogy a partnerekkel együttműködve valósuljanak meg a közösen meghatározott rövid- és középtávú célok − a távolabbiak sikerét előkészítve.
31
VI.
Oktatómunka, eredményesség
A sikeres oktatómunka tényezői közül e fejezetben két olyan, különösen fontosat mutatok be, amelyek szorosan összefüggnek egymással, mert egy folyamat kezdeteként és végeként is értelmezhetők. A kiindulás legyen a motiváció, a végcél a tehetséggondozás. Két olyan kategória, amelyek nélkül nem képzelhető el eredményes és színvonalas oktatói tevékenység.
1.
Motiváció „Értéknek kell tekinteni az emberi sokféleséget” (Lutz Van Dijk)
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium megőrzendő értéke a sokszínűség. A nagy tanulói létszám lehetővé teszi a változatos profilú képzések meghirdetését az általános tantervűtől a tagozatokig. A tarkaság ugyanakkor nemcsak „tematikus”, vagyis nem pusztán az osztályok arculatának szintjén jelentkezik, hanem a tanulók motiváltságában is. Most foglalkozzunk ez utóbbival. Iskolánk sosem tartozott azon intézmények közé, amelyek a tanulók teljesítményei (például a továbbtanulási statisztikák) alapján készített rangsorok élén állhatnak. Mindig voltak ugyanis olyan típusú osztályaink, amelyek ezeket a mutatókat gyengítették. Az iskola azonban nem attól (pontosabban: nem csak attól) jó, hogy milyen helyezései vannak e táblázatokban. Az emberséges nevelői magatartás,
a
meghatározóbbak
türelem, a
az
elfogadás
mindennapokban,
olyan
mint
a
értékek,
amelyek
számszerűsíthető
sokkal
tények.
A
továbbiakban is vállalnunk kell, hogy a tehetségek gondozása mellett tudatosan dolgozunk az átlagos képességűek lassabb ütemű fejlesztésén is, olyan légkörben, amelyre szeretettel gondolnak vissza felnőtt éveikben. Mindez azt is jelenti, hogy a motivációval kapcsolatos eszköztárunknak is igen változatosnak kell lennie. A diákok motiválása egyébként is kulcskérdése a 32
hatékonyságnak és a jó iskolai közérzetnek. Heterogén tanulói összetételű intézményünkben pedig nemcsak arról van szó, hogyan újítsuk meg mára kissé szűkössé és nehézkessé vált motivációs eszközeinket, hanem arról is, hogy a diákcsoportok összetétele szerint kell őket differenciálni. Arra
kell
törekednünk,
hogy
minél
kevesebb
kudarcélmény
érje
tanítványainkat, s ha ez – készületlenségük, motiválatlanságuk miatt – bekövetkezik, sikerüljön a kudarcot feldolgozniuk, illetve tanulási stratégiát változtatniuk. E folyamat során kell segítőkésznek és türelmesnek lennünk. A sikerek, eredmények elismerésével pedig tudatosan kell hatnunk a tanulók motivációjára. Újra kell gondolnunk a diákok jutalmazásának elveit és formáit. A tanévet nem zárhatjuk le úgy, hogy nem ünnepeljük meg együtt, mindannyian a valamilyen területen kimagasló eredményeket elért diákokat. Mivel a közös évzáró megszervezését több tényező is nehezíti, jó megoldásnak találom az utolsó tanítási napon rendezett iskolagyűlést (az udvaron), amelyen a tanulmányi és sportversenyek helyezettjeit
díjazzuk.
Nagyobb
ismertséget
kell
biztosítanunk
a
Kölcsey-
emlékéremnek és birtokosainak, s talán létre kell hoznunk olyan egyéb jutalmazási hagyományokat,
amelyek
már
a
tanulmányi
idő
alatt
érvényesíthetők
a
legsikeresebbek számára. Kiemelten fontosnak tartom, hogy örüljünk egymás sikereinek, és ismerjük el a másik munkáját. Sőt, ennél még többet is tehetünk. A tehetséggondozásnak, a megméretések
előtti
felkészítő
munkának,
a
versenyeztetésnek
sokszor
következménye az, hogy a tanuló egy adott területen kiemelkedően teljesít, másokon pedig nem
naprakész.
Ilyenkor a
megértésen
túl akkor vagyunk igazán
közreműködőek, ha segítünk a versenyidőszakot követő fölzárkózásban, pótlásban. A diák nem érezheti úgy, hogy – akár csak egyetlen – tanárát zavarja az ő eredményessége egy másik területen. Meg kell találni az elismerés azon módszereit is, amelyek révén nem az amúgy is motivált diák lesz még célratörőbb, hanem a bizonytalanabb vagy bátortalanabb kap lendületet.
Ennek a célnak a szolgálatába állítható a
továbbtanulási és nyelvvizsga-mutatók házi követése. Különösen az utóbbi tehet jó szolgálatot. Az osztályfőnökök félévkor és év végén összeírják, hogy diákjaik pontosan milyen nyelvvizsgákkal rendelkeznek. Az összesített adatok alapján közzé tesszük, hogy hány nyelvvizsga van az egyes osztályokban, mely idegen nyelvekből, milyen típusúak. Az évről évre emelkedő számoknak motiváló ereje kell, hogy legyen. 33
A továbbtanulási adatok követése némileg nehezebb feladat, de a kapcsolattartás új eszközeivel lehetséges. Tanár és diák részére egyaránt informatív a táblázat, amelyben látható, hogy egy elballagott osztály tanulói közül hányan nyertek felvételt egyes konkrét képzéstípusokra. A kimeneti megméretés (érettségi vizsga) és a központi mérések adatai jelenleg is nyilvánosak. Meghatározó jelentőségük van az iskola megítélése szempontjából. Míg az érettségire a vizsgázó elméletileg motiváltan készül, hiszen felvételi pontokat gyűjt a vizsgán, addig a kompetenciamérésre ez nem igaz. Az iskolának azonban érdeke, hogy diákjai jó eredményeket érjenek el. Megfontolandó tehát, hogy a két érintett munkaközösség (a magyar és a matematika) tervszerűen foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogyan növeljük tanulóink személyes érdekeltségét a követő mérések során. Első lépésként természetesen a feladatok és a korábbi eredmények elemzését kell elvégezni. A motiváció már említett megújítása azért is elkerülhetetlen, mert az elmúlt két évtizedben jelentősen megváltozott a gyerekek ismeretszerzési és tanulási szokásrendje. Az információs-kommunikációs eszközök (IKT) térhódításáról van szó, amelyeknek motiváló ereje az iskolai gyakorlatban sem hagyható figyelmen kívül. Mark Prensky egy tanulmányában digitális bennszülötteknek nevezi azon generáció tagjait, akiknek megszületésekor már létezett az internet, s olyan közegben nőttek fel, ahol a digitális eszközök mindennapos használatúak voltak. A digitális technikát ők készségszinten használják. E nemzedék tanulási szokásai jelentősen eltérnek a régebbiekétől. Hamar szeretnének információhoz jutni, s e folyamat során a szöveggel szemben előnyben részesítik a képet. Mintha visszakívánkoznának a gyermekkorukban alkalmazott szabad, önmaguk által irányított tanuláshoz, mely spontán, gyakorlati, nem verbális. Ma már nem az okoz gondot, hogy honnan szerezzünk be információkat, hanem hogy miként szelektáljunk közöttük. Az információrobbanás szükségessé teszi a tudásmenedzselés fejlesztését. A gyerekek azonban nap mint nap anélkül alkalmazzák a digitális eszközöket, hogy erre az iskola bármilyen hatással bírna. Az iskolai oktatásnak képesnek kell lennie pozitívan befolyásolni a gyerekek új típusú ismeretszerzési
és
eszközhasználati
szokásait.
Motivációs,
módszertani
stratégiánkat épp arra alapozhatjuk, hogy a gyerekek kedvelik az aktív cselekvéssel
34
kísért megismerő tevékenységeket, szeretnek gyorsan, maguk által irányított módon ismereteket szerezni, a korosztálybeli társaikkal együttműködni. Az információs-kommunikációs eszközök, a számítógép a legtöbb fiatal számára otthonos miliőt biztosít. Az iskola falain belüli és az iskolán kívüli világ közötti szakadék csökkentését szolgálja, ha a tanítás-tanulási folyamatot ebbe, a diákok számára ismerős, IKT környezetbe helyezzük. E résznek logikus befejezése volna, ha ígéretet tennék az osztálytermek IKT eszközökkel történő fölszerelésére. Számolva a realitásokkal: az erre irányuló szándékot, a pályázat- és partnerkeresést, a fokozatosságot vállalom. Tavalyi pályázatom megírása óta, megbízott igazgatói titulusom évében három rögzített projektor és vetítővászon fölszerelése történt meg. A díszterem mellett két nagyobb méretű osztálytermet választottunk, amelyekben 2014 januárjától vált lehetségessé a munkaszervezés és az eszközök alkalmazásának ez újabb típusú próbája.
2.
Tehetséggondozás „ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az társadalmi tragédia.” (Gallagher)
Az, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnázium 2011-ben Tehetségpont lett, 2012-ben pedig Akkreditált Kiváló Tehetségpont minősítést kapott, számomra inkább felelősség és kötelezettség, s csak másodsorban érdem. Változatos összetételű osztályainkban különösen nagy gondot kell arra fordítanunk, hogy a tehetségeket azonosítsuk, gondozzuk, és ne hagyjuk őket kallódni. Bár a tehetségpontakkreditáció során csak három terület eredményeivel és teendőivel foglalkoztunk, nyilvánvaló, hogy az iskolai tantárgyak és foglalkozások mindegyikén van tehetségfejlesztő
feladatunk.
Az
akkreditált
területek
dokumentált,
tudatos
gondozása viszont példaértékű lehet a továbbiak szempontjából. Első hallásra talán furcsának tűnhet, de a sporttehetségek fejlesztésének pszichológiai vonatkozásai más esetekben is megszívlelendők. A sportolók tekintetében evidens, hogy különös figyelmet kell fordítani az önbizalom és az önbecsülés fejlesztésére, a szorongás legyőzésére és a tökéletes koncentrációra. 35
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy ugyanezek más területeken is nagyon fontosak – legalább annyira, mint az adott tárggyal kapcsolatos ismeretek. A tehetségfejlesztés mindkét alapvető módszerét alkalmazni kell: 1. A bővítés során jellemzően új, kiegészítő többletfeladatokat adunk a tanulónak ; 2. A gyorsítás a tananyagnak az elvártnál rövidebb idejű elvégzését jelenti (például előrehozott vizsgára, nyelvvizsgára készüléskor). Mindkét esetben lehetőségünk van a következő szervezési módokra: 1. differenciált tanórai munka, 2. otthoni plusz feladatok 3. tanórán kívüli foglalkozás. Mivel a tehetséggondozás legjellemzőbb formája az utolsóként említett, ezzel érdemes külön is foglalkozni. Hagyományosan a tagozatos többletóra, a fakultáció, a szakkör, a sportkör, az egyéni foglalkozás (például versenyre készítéskor), a tanulmányi célú iskolán kívüli program (például terepgyakorlat, tábor) szerveződnek az alap tantervi követelmények elsajátításán túlmutató tehetséggondozásra. Fontos, hogy ezeken a foglalkozásokon fogalmazzuk meg egyéni és közös céljainkat, tudatosítsuk magunkban és a másikban, hogy a tehetségfejlesztés kereteiben dolgozunk. A fakultációs
tárgyválasztásnál
a
munkaközösség-vezetők
tájékoztathatják
a
jelentkezőket a plusz órák helyi programjáról és a célokról. Ha egy tantárgyból két csoport is indítható, az egyik lehet azoké, akik versenyekre és emelt szintű érettségire készülnek, a másik pedig a továbbtanulási cél nélkül érdeklődőké. A versenyekre és vizsgákra készülőknek tartott felkészítő foglalkozások módszertana is tökéletesíthető. Mivel a diákok inspirálhatják egymást mind a készülés, mind a megméretés alkalmával, érdemes kis csoporto(ka)t szervezni, és nem egyéni foglalkozásokat tartani. A csoportos készülés során lehetőség nyílik a kooperatív technikákra is. A munka hatékonyságát növelheti, a felkészítő tanárra jutó terhet csökkenti, ha a munkaközösség tagjai közösen vesznek részt ebben a programban. Az elvégzendő tematika így fölosztható (különösen a pályázatos tantárgyak esetében), egy tanár néhány kiválasztott témában jobban el tud mélyülni, alaposabb fölkészítést tud adni. Mindez tudatos tervezést igényel. A siker azonban egyébként is ezt feltételezi. Már az előző tanév végén meg kell beszélni a következő versenyidőszak koreográfiáját: azt, hogy kik induljanak, kik vegyenek részt a fölkészítésben, és milyen tematika határozza meg az első fordulóig tartó szakasz anyagát. A
tehetségpontok
hálózatához
történt
csatlakozásunk
lehetővé
teszi
részvételünket szakmai programokon, s e tapasztalatszerzés biztosíthatja folyamatos 36
megújulásunkat. Figyelemmel kell kísérnünk a Tehetséghidak Program kínálta lehetőségeket. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló programcsomag céljai között szerepel például a tehetséges fiatalok segítése, évközi és nyári gazdagító programok támogatása, tehetséggondozók és mentorok képzése, a személyes és intézményes kapcsolatrendszerek kialakítása és fejlesztése. Az e fejezetben tárgyalt területeken csak akkor tudunk előrelépni, ha magunkat is képezzük, pedagógiai eszköztárunkat korszerűsítjük, s közösen gondolkodunk és tervezünk. Ennek a munkának az intézményvezető az alapját és a hátterét biztosítja, a sikere pedig a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon dől el. A köznevelés működésének új koncepciója szerint az igazgató elsősorban szakmai irányítója intézményének. Én ezt a szerepet szívesen vállalom, sőt kívánom is, hogy ne foglalják el tőle a figyelmem olyan feladatok, amelyekre korábban külön apparátus volt a gazdasági irodában. Az oktatómunka színvonalának és korszerűségének érdekében tudatosan, a céloknak alárendelten kell megterveznünk a továbbképzési terveinket. A támogatott képzések kiválasztásakor nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy kiknek kell aktuálisan teljesíteniük a továbbképzési kötelezettségüket, hanem azt is, hogy a megcélzott tudás hogyan szolgálja az iskolai érdekeket. A színvonalas oktatómunka folyamatos ellenőrzést és értékelést is feltételez. Az elektronikus napló lehetővé teszi a tanári munka kereteinek a kontrollját, a tartalmi részt pedig rendszeres óralátogatással
fogom
felügyelni.
Két
évtizedes
vezetőtanári
tapasztalatom
alkalmassá tesz a támogató értékelések elvégzésére.
37
VII.
Befejezés
Ennek a dolgozatnak a keretei nem teszik lehetővé, hogy minden fölvethető kérdésre kitérjek, s azt sem, hogy az érintett témakörök részleteiben elmélyedjek. Ez azért sem volna könnyű, mert köznevelésünk jelentős átalakulásban van, s e pályázattal egy időben is újabb rendeletek születnek. Az intézményvezetői munka fontos része lesz ezeknek a szabályozóknak a bevezetése, alkalmazása. Az új Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek ugyanakkor már kijelölik a szakmai munka alapjait. Pályamunkám III. fejezetében ezért tértem ki részletesen arra, hogyan képzelem el ezeknek a pedagógiai elveknek az intézményen belüli megvalósulását. Az ezt követő részekben mutattam be a vezetéssel kapcsolatos konkrét elképzeléseimet és a tanulók oktatása és nevelése terén legfontosabbnak ítélt feladatainkat. 2013 szeptemberétől a magyar köznevelés az értékőrzés és a megújulás mindig is érvényes célkitűzéseit tudatosan emeli programjába, és tudatosítani kívánja e terület minden szereplőjében. Nekünk úgy kell az e célok mentén megfogalmazott feladatokat elvégeznünk, hogy közben saját értékeinket is ápoljuk, és saját belső megújulásunk törvényeit is kövessük. Milyen igazgató kívánok lenni? Olyan, mint amilyen ember és amilyen pedagógus vagyok. Olyan, mint amilyen igazgatóhelyettes voltam. Sokat dolgozó, munkáját lelkiismeretesen végző, pontos és korrekt munkavégzésre törekvő. Gondoskodó, olyan, aki e megbízásban elsősorban feladatot és szolgálatot lát, nem a saját előmenetelének újabb állomását vagy kiteljesedését. A szolgálat pedig elsődlegesen a gimnáziumnak szól: a Kölcsey értékeinek és sikereinek, föntebb említett megújulásának. Sikerült-e így működnöm egyéves megbízásom idején? Igen is meg nem is. Az átlagosnál több váratlan helyzet – önmagában az eredménytelen pályázat következtében kialakult bizonytalan tanévkezdés – megakadályozott abban, hogy minden tervembe belekezdjek. Sokan többször is gondterheltnek láttak. Én komolyan hiszem, hogy a mindennapok sikerélményeit úgy lehetséges megélni, ha mi magunk, az intézmény fenntartója és működtetője mind együttműködő magatartást tanúsítunk. A menedzser szemléletű iskolavezetésnek mára igen leszűkült a mozgástere. A fenntartó és a működető válhatnak az intézmény 38
mentoraivá. Ha ez a gyakorlat nem alakul ki, úgy minden elvégzendő feladat, minden megoldandó ügy teherként és gondként jelentkezik. Ugyanez történik, ha az intézményen belül nem állunk föl egységesen közös céljainkért. Én a közösnek megélt célok megvalósításához és az együttműködéshez kérem a pályázat véleményezőinek és elbírálóinak bizalmát és támogatását.
39
