fax:

Magyar – Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola 1074 Budapest, Dob u. 85. Tel./fax: 322-6833 www.dobsuli.hu; [email protected]

Ikt. sz.: I/8-5/2004.

A MAGYAR – ANGOL KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS VENDÉGLÁTÓ SZAKISKOLA HÁZIRENDJE

A MAGYAR - ANGOL KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS VENDÉGLÁTÓ SZAKISKOLA HÁZIRENDJE A házirend elfogadása és jóváhagyása A házirendet a nevelőtestület a 2004. év december 1. napján megtartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta. ________________________ igazgató

A házirendet az iskolai diákönkormányzat a 2004. december 6 napján megtartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett..

________________________ a Diákönkormányzat magbízásából az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár

A házirendet az iskolai Szülői Választmánytól kapott felhatalmazás alapján megismertem, az abban foglaltakkal egyetértek. __________________________ a Szülői Választmány elnöke

A Magyar – Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola házirendjét a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év március hó 18. napján tartott ülésén a 145/2005. (III. 18.) számú határozatával jóváhagyta.

2

A házirend célja, jogi alapja és hatálya A házirend közzététele 1. A házirend célja 1.1 A házirend meghatározza a Magyar – Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket, az iskola belső rendjét. 1.2 A házirend az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint a pedagógiai programjában meghatározott cél- és feladatrendszer hatékony megvalósítását szolgálja. 1.3 Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 2. A házirend jogi alapja 2.1 A házirend a következő törvények, rendeletek alapján készült: - a többször módosított 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről - a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2.2 A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel, ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. 3. A házirend hatálya, érvényessége 3.1 A házirend hatályos az iskola teljes területén, illetve az iskola által szervezett iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. 3.2 A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az iskola dolgozóira egyaránt. 3.3 A házirend a hatályba lépés napjától, 2005. január …-től visszavonásig érvényes, az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 3.4 A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és az iskolai szülői választmány egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti. 3.5

A házirend megsértése esetén számonkérések, fegyelmi eljárások lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.

3.6 A házirendet – elfogadását követően – minden tanuló megkapja. Az év közben érkező tanulók a házirendet a beiratkozáskor kapják meg. 3.7 A házirend egy-egy példánya hozzáférhető az iskolai könyvtárban, az igazgatói, igazgatóhelyettesei irodában, a tanári szobában. A házirend olvasható az iskola honlapján is.

3

Tanulói jogviszony létesítésének és megszűnésének szabályai 1. Tanulói jogviszony az iskolába történő beiratkozáskor, felvételkor, átvételkor keletkezik. Az eljárás során a közoktatási törvényben, a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló rendeletben, az iskola alapító okiratában, valamint a mindenkori tanév rendjéről szóló utasításban foglaltak a mérvadók. 2. Az iskolába történő felvétel rendjét, szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 3. A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanköteles tanuló másik iskolába iratkozik. 4. A nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonyának megszüntetése a közoktatási, illetve a szakképzési törvényben foglaltak szerint lehetséges. A megszüntetés oka lehet az intézményből történő kizárást eredményező súlyos fegyelmi vétség elkövetése, illetve a megengedettnél magasabb hiányzás a szakképző évfolyamokon. 5. A tanuló tanulmányi kötelezettségeit magántanulóként is teljesítheti. A magántanulói státuszt kiskorú tanuló esetében a szülő kérheti. Magántanulói státusz létesítéséhez – huzamos külföldön tartózkodás kivételével – az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét is ki kell kérni. Az iskolai munkarenddel, az iskolai foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatával, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések Az iskola működési rendje 1. A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanítás nélküli munkanapok számát a miniszter mindenkori tanév rendjéről szóló utasítása határozza meg. A tanítás nélküli munkanapok felhasználását az iskola éves munkatervében határozza meg úgy, hogy egy nap programjáról a diákönkormányzat dönt. 2. Az intézmény nyitva tartása A tanulónak az iskolába az első tanítási óra előtt 10 perccel (7 óra 50 percig) kell beérkeznie, hogy legyen ideje az első tanítási órára előkészülnie. Az iskola reggel 7 órától van nyitva. A 7 – 7.30 óra között érkező tanulók a földszinten kijelölt teremben a reggeli ügyeletben tartózkodhatnak. A 7.30 óra után érkező tanulók tanári felügyelet mellett gyülekeznek a következő helyszíneken: - alsó tagozatos tanulók a főlépcsőházban, - felső tagozatos tanulók a II. emelet 6-7. terem előtti folyosón, - a szakiskolások a földszinten, a könyvtár előtti folyosón. A tantermekbe 7.45 órakor lehet bemenni.

4

3. Az épületben tartózkodás rendje A tanulók az iskola épületét az utolsó foglalkozás befejezése előtt csak indokolt esetben, írásos kilépővel hagyhatják el. A kilépőt az osztályfőnökkel – annak távollétében az ügyeletes igazgatóhelyettessel/igazgatóval – alá kell íratni és a portán le kell adni. Az iskola épületében az utolsó tanítási óra után tanuló csak akkor tartózkodhat, ha - napközis vagy tanulószobás, - az iskolában ebédel, - szakköri, tanfolyami, sportköri, énekkari foglalkozáson vesz részt, - a könyvtárban tartózkodik, - iskolai szervezésű programon vagy annak előkészítésében vesz részt, - a Molnár Antal Zeneiskola óráin vesz részt, - hittanórán vesz részt, - osztályfőnöke, szaktanára engedélyezte, hogy bent legyen Az utolsó óra és a délutáni foglalkozás között a nem napközis tanuló szülői engedéllyel hazamehet, illetve ezt az időt a könyvtárban is eltöltheti. 4. Csengetési rend A tanítási órák kezdetét és végét csengőszó jelzi az alábbiak szerint: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra 10. óra 11. óra

(szakiskolában) (szakiskolában) (szakiskolában) (szakiskolában)

8.00 – 8.45 9.00 - 9.45 10.00 – 10.45 10.55 – 11.40 11.50 – 12.35 12.45 – 13.30 13.40 – 14.25 14.35 – 15.20 15.30 – 16.15 16.25 – 17.10 17.15 – 18.00

A gyógytestnevelés órák 13.45 és 18.00 óra között zajlanak, a csoportok beosztása mindig a tanév elején történik. A szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások – a szaktanárok, külső szakkörvezetők által meghatározott időpontban – 13.30 és 18.00 óra között zajlanak. 5. A tanítási órák rendje A tanítási órák, foglalkozások kezdetére a tanulónak a tanteremben, a foglalkozások helyszínén kell tartózkodnia. A tanuló köteles az osztálytermek rendjére ügyelni. A szaktantermek (fizikakémia terem, számítástechnika terem, tornaterem, technikaterem, tankonyha, vendéglátó terem) rendjét a szaktanárok a tanév első tanítási óráján ismertetik. A tanítási órák, iskolai foglalkozások eredményességét a tanuló fegyelmezett magatartásával köteles segíteni, feladatait a tanítók, szaktanárok útmutatása szerint végezni. Minden tanulónak figyelembe kell vennie, hogy a tanítási órákon, foglalkozásokon társainak joga, hogy nyugodt körülmények között tanulhasson, munkáját zavartalanul végezhesse.

5

6. Hetesi feladatok -

A tanulók – az osztályfőnök megbízása alapján, az iskola rendjének fenntartása, megóvása érdekében – hetesi feladatokat látnak el, melyek a következők: - a tábla tisztán tartása, kréta és szivacs biztosítása, - a tanterem rendjének ellenőrzése, betartatása; rendbontás esetén segítségkérés az ügyeletes tanártól, - az irodán jelenteni, ha 5 perccel a becsengetés után a tanár még nem érkezett a tanórára, - az óra elején jelenteni a hiányzókat, a tájékoztató füzetek (ellenőrzők) esetleges hiányát, - az utolsó óra után gondoskodni a tábla letörléséről, a székek felpakolásáról (ahol ez szükséges), a villany lekapcsolásáról, az ablakok bezárásáról, a padok és a tanterem tisztán hagyásáról. - A hetesek kijelölése a csoportbontásnak megfelelően történik. - A hetesi munkát az osztályfőnök – a szaktanárok, az adott hetesek és az osztálytársak jelzése alapján – szóban értékeli. Amennyiben a hetes feladatait példamutatóan végzi, írásbeli dicséretben, amennyiben hanyagul látja el, írásbeli figyelmeztetésben részesíti.

7. Tanulói ügyelet Az iskola rendjének fenntartása érdekében a pedagógusok mellett a tanulók is ellátnak ügyeletesi feladatokat. A tanulói ügyelet szervezése a diákönkormányzat és az osztályfőnöki munkaközösség feladata. 8. A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanulók a következő – az iskola által szervezett, illetve engedélyezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokon vehetnek részt: napközi otthon, tanulószoba, gyógytestnevelés, szakkörök, énekkar, tömegsport, felzárkóztató- vagy tehetséggondozó foglalkozások, logopédiai foglalkozás, könyvtári foglalkozás. A jelentkezés egy tanévre szól. A jelentkezés elfogadása után a foglalkozásokon kötelező a részvétel. A tanórán kívüli foglalkozások helyéről is időpontjáról a résztvevő tanulókat foglalkozást tartó pedagógusok tájékoztatják. 9. Az iskola helyiségeinek használati rendje, a foglalkozások rendje -

A tantermekben a tanulók az osztályfőnök által a naplóban rögzített ülésrend szerint kötelesek ülni. A szaktanárok – az eredményes munka biztosítása érdekében saját szakórájukon – más ülésrendet is meghatározhatnak. A könyvtárban a szabadpolcokon elhelyezett könyvállomány az olvasók számára helyben olvasásra és kölcsönzésre is rendelkezésre áll. A folyóiratok és kézikönyvek viszont nem kölcsönözhetők. Könyvtári kölcsönzésre heti 14 óra áll a tanulók rendelkezésre. Ennek beosztása minden évben az órarend összeállításával egyidőben történik úgy, hogy a könyvtár szolgáltatásait az olvasók délelőtt és délután is igénybe vehessék. A könyvek kölcsönzési ideje 2 hét. Szükség esetén – szóbeli kérésre – hosszabbítás lehetséges. A kölcsönzési időt túllépő olvasó könyvenként és kölcsönzési naponként 10,- Ft késedelmi díjat köteles fizetni. Az az olvasó, aki az előző tanévben megszegte a kölcsönzési szabályokat, a könyvtár állományát csak helyben olvasásra használhatja.

6

-

-

-

-

-

-

A könyveket rongálók, illetve elvesztők kötelesek a megrongált vagy elveszett könyvet pótolni. Amennyiben ez nem lehetséges, a könyvtáros által megállapított összeget kötelesek fizetni. A leglelkesebb könyvtárhasználók évente egy alkalommal könyvjutalomban részesülnek. A tornaterembe és az öltözőkbe a tanulók kizárólag tanári felügyelettel léphetnek be. Rendezvények kivételével a tornaterembe utcai cipővel belépni tilos! Testnevelés órákon előírt viselet: fekete vagy kék alsó, fehér póló, edző- vagy tornacipő, fehér zokni. Az öltözők zárásáról az órát tartó tanár vagy az általa kijelölt tanuló gondoskodik. Az utolsó órát, foglalkozást követően az öltözőket és a tornatermet az órát, foglalkozást tartó tanár zárja be. Az ebédlőben a szervezett étkezések az alábbiak szerint vehetők igénybe: - az alsó tagozatosok tanítóik kíséretében, a felső tagozatosok önállóan mehetnek reggelizni az 1. szünetben, - ebédelni 11.40 és 14.45 óra között lehet; a napközis tanulók csoportjukkal ebédelhetnek a tanév elején meghatározott beosztás szerint, a nem napközis tanulók az ügyeletes tanár jelenlétében, az utolsó órájuk után étkezhetnek, erre az időre kabátjukat és táskájukat az osztályuk számára kijelölt, zárható szekrényben kell elhelyezniük, - az ebédlőben elvárjuk a kulturált, csendes viselkedést, a higiénikus étkezést. A napközis foglalkozások a tanítás befejezésétől 17.00 óráig tartanak. 16.00 óráig – a tanulási időben – biztosítjuk a tanulók felkészülését a másnapi órákra, a fennmaradó időben szabadidős foglalkozások vannak. A gyermekek biztonsága érdekében kérjük, hogy a szülő az üzenő füzetben írásban jelezze, - ha a tanulónak rendszeres vagy egy-egy esetben iskolán kívüli délutáni elfoglaltsága van, - ha a tanuló egyedül mehet haza, - ha egyedül nem közlekedhet, ki viheti haza a tanulót, - ha a gyermeket a napközis foglalkozás befejezése előtt kívánja hazavinni. Ha a tanuló a szülő tudtával nem vesz részt a napközis foglalkozáson, másnapra történő felkészüléséért az iskola nem vállalja a felelősséget, arról a szülőnek kell gondoskodnia. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején meghatározott kezdés előtt 10 perccel kell a résztvevőknek megjelenni a másnapi órarendnek megfelelő taneszközökkel. A tanulószobáról távol maradni indokolt esetben, a szülő írásbeli kérelmére lehet. A tanulószobáról történő hiányzást az osztályfőnöknél, rajta keresztül a foglalkozást tartó pedagógusnál igazolni kell. A tanulószobai foglalkozásokon fegyelmezett magatartással biztosítani kell nyugodt munkához szükséges feltételeket. A vendéglátó teremben és a tankonyhában a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A szakórákon az előírt munkaruhában kell részt venni. A termekbe kabátot, táskát. enni- és innivalót bevinni tilos. A számítástechnika teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A tanulók kabátjukat és táskájukat a folyosón, zárható szekrényben kötelesek elhelyezni. A tanteremben enni- és innivalót fogyasztani tilos. A tanítási óra elején a tanuló köteles a gépfüzetbe a dátumot, nevét és osztályát beírni, az óra végén kijelentkezni. A technikateremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A munkaeszközöket rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az utolsó óra után a székeket a padokra fel kell tenni. 7

-

A mellékhelyiségeket rendeltetésüknek megfelelően kell használni és azt mások számára is lehetővé kell tenni. A folyosókon úgy kell viselkedni, hogy mindenki szabadon közlekedhessen, testi épségét semmi ne veszélyeztesse. Az udvaron délelőtt és délután is csak tanári engedéllyel és felnőtt felügyelet mellett lehet tartózkodni Az iskolai büfé 7.30 órától 7.55 óráig és az óraközi szünetekben áll a tanulók rendelkezése. Szolgáltatásit úgy kell igénybe venni, hogy a tanítási órák kezdetére a tanulók a megfelelő helyszínen legyenek.

10. Az iskolai ünnepélyek rendje -

Intézményünkben a következő iskolai ünnepélyeket rendezzük meg: - tanévnyitó ünnepély: az 1., 5. és 9. évfolyamok köszöntése, - megemlékezés az 1956. évi forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának évfordulójáról, - karácsonyi gálaműsor (kétévente), - megemlékezés az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc évfordulójáról, - kulturális gálaműsor (kétévente), - tanévzáró ünnepély. - Az iskolai ünnepélyeken ünnepi viseletben (sötét alj, fehér felső) kell megjelenni. - A fentieken túl az iskola éves munkaterve tartalmazza a közoktatási törvényből, a tanév rendjéről szóló utasításból és az iskola hagyományaiból következő rendezvényeket, megemlékezéseket.

11. Tanulói ügyintézés rendje A tanulók hivatalos ügyeiket naponta 9.45-től 10.00 óráig és a tanítás végétől 15.00 óráig intézhetik az irodában. Tanítási időben az ettől eltérő időpontokban az irodákba és a tanári szobába csak az ügyeletet ellátó tanulók léphetnek be. 12. Védő-óvó előírások -

-

A tanulókkal egészségük és testi épségük védelme érdekében a szorgalmi idő megkezdésekor, illetve az első testnevelés, gyakorlati és más szaktanteremben tartott foglalkozási órán ismertetni kell az intézmény helyiségeinek, az adott szaktanteremnek helyes használati rendjét, a házirendben előírt magatartási szabályokat. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az iskolai oktatás során a tanulók csak a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 2. sz mellékletében meghatározott eszközöket, az ugyanebben a rendeletben meghatározott módon használhatják. Pedagógus által készített szemléltető eszköz abban az esetben használható, ha az a tanuló testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Az iskola helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. A tanulók részére a tanítás előtti ügyelet alatt az arra kijelölt helyiség áll rendelkezésre. Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához (pl. klubdélután tartása osztályteremben, vetélkedő rendezése az ebédlőben) az iskola igazgatójának engedélyére van szükség. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus-felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 8

-

-

A tanulók nem használhatnak elektromos berendezéseket, vegyszereket. Tanulókísérleteket csak tanári felügyelettel végezhetnek, az iskolai számítógépeket csak tanári felügyelet mellett használhatják. A pedagógus az iskola épületébe általa készített kísérleti eszközt nem hozhat be, a tanítási órán nem használhat. Pedagógus által készített szemléltető eszköz (tabló, táblázat, szókártyák stb.) abban az esetben használható, ha az a tanuló testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A tanuló rosszulléte, a tanulóval történt baleset esetén az egészségügyi ellátást végzők segítségének kérése mellett a szülőt azonnal értesíteni kell. Bombariadó esetén az iskola épületét a tűzesetre vonatkozó kivonulási terv alapján azonnal el kell hagyni. Az épület átvizsgálása alatt az Almássy téren (rossz idő esetén a Szabadidőközpontban) kell tartózkodni. Ez idő alatt a játszóteret nem lehet elhagyni. A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és azok gyakorlásának módja

A tanulót kötelezettségei teljesítésétől függetlenül megilletik a közoktatási törvény által biztosított egyéni és közösségi jogok. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, a tanulók ettől az időponttól gyakorolhatják jogaikat intézményünkben. 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai vagy lelki erőszakot ne alkalmazzanak. 2. A tanulónak joga van ahhoz, hogy önazonosságát, világnézetét, más meggyőződését (ha az nem ütközik jogszabályba, nem sérti, illetve nem korlátozza mások jogát) tiszteletben tartsák. 3. A tanulónak joga van ahhoz, hogy mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben. A véleménynyilvánítás történhet: - bármely osztályfőnöki órán, - az osztályképviselőkön keresztül a diákönkormányzat megbeszélésein, - a diákközgyűlésen, - közvetlenül diákönkormányzatot segítő felnőttnek, az iskola vezetőinek is. 4. A tanuló joga, hogy kérdést intézzen - az iskola igazgatójához fogadóóráján, - az SZMK-hoz, vagy az SZMK vezetőségéhez; az ülések időpontjáról az osztályfőnökök adnak tájékoztatást. 5. Ha a tanuló úgy érzi, hogy jogai gyakorlásában sérelem érte, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a gyermekvédelmi felelősökhöz, a diákönkormányzatot segítő felnőtthöz, az iskola igazgatójához, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 6. A tanulók a jogaik gyakorlásához szükséges információkat - az osztályfőnöküktől, - a gyermekvédelmi felelősöktől, - a diákönkormányzaton keresztül, - a diákközgyűlésen kapják meg.

9

7. A tanulónak joga, hogy tanulmányi munkájához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon egyéni és csoportos korrepetálás, fejlesztő-felzárkóztató foglalkozás, szakköri foglalkozás keretében. Az iskola megszervezi azokat a szakköröket, sportköri foglalkozásokat, amelyeken legalább tíz tanuló részt vesz, és amelyek megtartásához szükséges feltételeket az iskola biztosítani tudja. A szakköri foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a szakköröket vezető pedagógusoknál a meghirdetett feltételek szerint. 8. A tanuló joga, hogy szülei kérésére vagy osztályfőnöke, szaktanára javaslatára igénybe vegye a napközis, tanulószobai foglalkozásokat, és ott segítséget kapjon a másnapi tanítási órákra történő felkészüléshez. 9. A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat idejét és témáját minimum három munkanappal korábban megismerje. Egy napon maximum két témazáró dolgozat íratható, ezért a tanár a témazáró időpontját ceruzával a naplóban előre jelzi. 10. A tanuló joga, hogy a témazáró eredményét tíz munkanapon belül megismerje, és a dolgozatot a tanítási órán megkapja. Tíz napon túl a diák joga dönteni arról, hogy kéri-e az adott érdemjegyet, kivéve, ha a határidő betartása a diák hiányzása miatt nem volt lehetséges. 11. A tanuló joga, hogy – szüleivel egyetértésben – válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül. 12. A tanulónak joga – hogy szüleivel egyetértésben – kérje átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba. A kérelmet az iskola igazgatójának, írásban kell benyújtani. Az átvételről – az osztályfőnök és a szaktanárok véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója dönt, és erről írásban értesíti a kérelmező tanuló szüleit. 13. A tanuló joga, hogy tanulmányi munkáját, személyét érintő kérdésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanáraitól. 14. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, számítógépes termét, az iskola sportfelszereléseit; a tornatermét – a tanítási órákon túl – térítésmentesen használja. A nyitva tartásról és a használat rendjéről a tanév elején tájékoztatást kapnak a tanulók. 15. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik. A tanuló a diákérdekeket képviselő szervezetekbe választó és választható. 16. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnököknél vagy a diákönkormányzatnál. A versenyre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. A versenyek, pályázatok időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. 17. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskolában folyó hitoktatásban. A különböző felekezetek által tartott hittanórák időpontjáról és helyszínéről a tanórán kívüli tevékenységeket felügyelő igazgatóhelyettest ad tájékoztatást. 18. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról – a védőnőtől kapott tájékoztatás alapján – az 10

osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező, felmentés csak a szülő írásos nyilatkozata alapján lehetséges. A nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy a kötelező szűrővizsgálatokon hol vesz részt a tanuló. 19. A tanuló joga, hogy családja szociális és anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön. Ennek feltételeiről szabályairól és az igénylés rendjéről az osztályfőnökök, illetve a gyermekvédelmi felelősök adnak tájékoztatást. Tanulói érdekképviselet és véleménynyilvánítás, a diákönkormányzat működése 1. A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége s tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 2. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválasztja az osztály diákbizottságát, valamint küldöttet delegál az iskolai diákbizottságba. Az iskolai diákbizottság tagjai megválasztják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolják jogaikat. Az iskolai szintű diákbizottság minden hónapban egy alkalommal, az iskolavezetőségi megbeszélést követően ülésezik. 3. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - a házirend elfogadása és módosítása, - a tanulók jutalmazása, - az alapítványi jutalmazottak kiválasztása. A diákönkormányzat döntési joga kiterjed: - saját működése és hatásköre gyakorlására, - évente egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározására. 4. A diákönkormányzat munkáját – az iskolai diákbizottság egyetértésével – az iskolavezetés által megbízott pedagógus segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az iskola igazgatójával. 5. Az iskolai diákbizottság tagjai az osztályközösségnek, az iskolai diákbizottság felnőtt segítői (tanárfelelősei) pedig a nevelőtestületi értekezleten beszámolnak a diákönkormányzati ülésen elhangzott megállapodásokról, állásfoglalásokról. 6. Az iskolai diákbizottság megbízottja képviseli a tanulói közösséget az iskola vezetőségi, nevelőtestületi, szülői választmányi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainak tárgyalásakor. 7. Az osztályközösségek problémáinak megoldásában az osztály diákbizottságok megbízott tagjai járhatnak el. 8. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az iskola igazgatóját. 9. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint veheti igénybe.

11

10. A diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket az iskola vezetése az éves költségvetésben tervezi. A diákönkormányzat saját bevételeivel (papírgyűjtésért és egyéb tevékenységekért kapott térítés) teljes egészében rendelkezik. A tanulók nagyobb csoportjának, közösségének meghatározása 1. Az iskolai szülői választmánynak a közoktatásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy osztályba járó tanulók közösségét érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a csoportbontásnak megfelelő tanulócsoport tekintendő. Tanulói kötelezettségek és azok végrehajtásának módjai 1. A tanuló kötelessége, hogy tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 2. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyi követelményeknek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat megírása alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, mobiltelefon), vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli. Ha a tanuló az írásbeli számonkéréskor hiányzik, a szaktanárral megbeszélt időpontban és módon köteles a dolgozatot pótlólag megírni, illetve az adott témakörből beszámolni. 3. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzását az e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanuló köteles azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenni, amelyekre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. 4. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a helyiségek használati rendjére vonatkozó szabályokat betartsa. 5. A tanuló kötelessége, hogy a tanítási órák alatt és az óraközi szünetekben az iskolában tartózkodjon. Ebben az időben az épületet elhagyni csak az osztályfőnök – távollétében az ügyeletes igazgatóhelyettes/igazgató – írásos engedélyével lehet. 6. A tanuló kötelessége, hogy iskolatársai, osztálytársai zavartalan tanuláshoz való jogát tiszteletben tartsa. 7. A tanuló kötelessége, hogy a tanításhoz szükséges eszközöket, felszereléseket, valamint a tájékozató füzetet (ellenőrzőt) mindig magával hozza. A kapott érdemjegyeket a tanuló köteles beírni a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe), és azt a szaktanárral aláíratni. 8. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont, az iskola berendezéseit, felszereléseit rendeltetésszerűen használja. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt az iskola valamelyik dolgozójának jelzi. 9. A tanuló – tanulói jogviszonya megszűnése esetén – köteles a használatra kapott, az iskola tulajdonát képező eszközöket, könyvtári könyveket leadni.

12

9. A tanuló kötelessége, hogy az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, mások jogainak gyakorlását ne akadályozza meg. 10. A tanuló kötelessége, hogy az iskola pedagógusainak rendtartó utasításait betartsa. 11. A tanuló köteles az iskola termeiben, helyiségeiben, berendezéseiben szándékosan okozott kárt megtéríteni. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. 12. A tanuló – értéktárgyainak megőrzése érdekében – köteles a tanítás megkezdése előtt kabátját, valamint ebédeléskor a táskáját osztálya zárható szekrényében elhelyezni. Az öltözőszekrényeket mindig zárva kell tartani. 13. A tanuló köteles az iskolában az iskola által szervezett rendezvényen talált tárgyat az igazgatóhelyettesi irodában leadni. 14. A tanuló kötelessége, hogy óvja a saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. 15. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályokat, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. 16. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi- és szűrővizsgálatokon. Felmentés csak a szülő írásos nyilatkozata alapján lehetséges. A nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy a kötelező szűrővizsgálatokon hol vesz részt a tanuló. 17. A tanuló kötelessége az iskola épületének, tantermeinek, helyiségeinek tisztaságára ügyelni. 18. A tanuló kötelességeinek megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a közoktatási törvény tartalmazza. Tiltó rendelkezések 1. A tanulóknak az iskola teljes nyitva tartási idejében és egész területén, továbbá az iskola által szervezett tanórán, iskolán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken tilos dohányozni, szeszesitalt és drogot fogyasztani, illetve terjeszteni. 2. Az iskola alkalmazottaira ebből a szempontból az SZMSZ előírásai érvényesek. 3. Kereskedelmi célt szolgáló cikkeket az iskolába behozni tilos; ez alól az iskola által szervezett rendezvények kivételek (karácsonyi vásár szervezése, rendezvényeken büfé szolgáltatás biztosítása, iskolai büfé üzemeltetése) 4. Az iskolába és az iskolai rendezvényekre a tanuló és társai testi épségét veszélyeztető tárgyat, játékot behozni tilos. 5. Tiltott önkényuralmi jelképeket, valamint ezeket ábrázoló ruhadarabot az iskolában és az iskola által szervezett rendezvényeken viselni tilos. 13

6. Tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozásokon rágógumizni, tanári engedély nélkül étkezni tilos! 7. Tanítási óra alatt híradástechnikai eszközöket (pl., walkman, discman, mobiltelefon stb.) eszközt üzemeltetni, bekapcsolva tartani – tanári engedély nélkül – tilos. 8. Az iskolában, illetve az iskola által szervezett programokon fényképet, kép- és hangfelvételt készíteni – az érintett személy(ek) beleegyezése nélkül tilos. 9. A tanítási órák zavartalansága érdekében a pedagógusokat és a diákokat óráról kihívni vagy más módon zavarni tilos. Rendkívüli esetben az igazgató és helyettesei kivételt tehetnek. 10. Órát, ékszert, testékszert testnevelés órán, sportfoglalkozáson, technikaórán és a szakiskolai gyakorlati foglalkozásokon –a fokozott balesetveszély miatt – viselni tilos. 11. Az iskolában pénz- vagy haszonszerzési céllal játszani tilos. A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések A tanulók kártérítési felelőssége 1. Az épület berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit minden, az iskolával jogviszonyban álló személynek rendeltetésszerűen kell használnia. Károkozás esetén az iskola igazgatója vizsgálatot indít a felelős és a károkozás körülményeinek megállapítása érdekében. A vizsgálatról a tanulót és szülejét is értesíteni kell. Az okozott kárért a közoktatási törvényben meghatározott kártérítést kell fizetni. 2. A tanulók az iskola folyosóin, illetve a tantermekben zárható szekrényekben helyezhetik el kabátjaikat, táskáikat. A szekrények zárva tartásáért a tanulók felelősek. 3. A testnevelés és gyógytestnevelés órák, illetve sportfoglalkozások alatt a tanulók az öltözőkben helyezhetik el utcai ruhájukat, táskájukat. Értékes tárgyakat (pénzt, órát, ékszert, mobiltelefont stb.) az órát, foglalkozást tartó tanárnak javasolt átadni. Az órák, illetve a foglalkozások ideje alatt az öltözőket zárva kell tartani. Az öltözők zárásáért a pedagógus, illetve az általa kijelölt tanuló a felelős. -

Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezéskor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre átadja- e osztályfőnökének, szaktanárának, illetve az iskolatitkárnak. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét, állagának megőrzését vállalja. Ellenőrzés, számonkérés, értékelés

1. A tanulmányi munka értékeléseinek elveit részletesen az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Ennek megfelelően az előírt követelmények teljesítését a pedagógusok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, beszámolója, írásbeli munkája, a tanórákon történő megnyilvánulásai, gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés felölelheti a tanév egésze során elsajátított ismereteket is.

14

2. Az elméleti tárgyakból megszerzett ismeretek ellenőrzése, mérése a következő formában történhet: - a pedagógusok a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik (az alsó tagozaton a szóbeli ellenőrzés mellett az írásbeli ellenőrzést – a felmérő dolgozatok mellett – fokozatosan vezetjük be); - a szóbeli ellenőrzés témaköre lehet: az aznapra feladott lecke, illetve két-három lecke ismeretanyaga, valamint a tanév során tanult fogalmak számonkérése; kiselőadás tartása otthoni felkészülés alapján; - a szóbeli ellenőrzés alkalmával adott érdemjegy az átlag számításánál egy jegynek számít; - az írásbeli ellenőrzés témaköre az aznapra feladott lecke; történhet néhány tanulót érintő írásbeli feleltetés, valamint az egész osztályra terjedően röpdolgozat formájában; - az írásbeli ellenőrzéskor adott érdemjegy az átlag számításakor egy jegynek számít; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit magában foglaló témazáró dolgozatot írnak; a témazáró dolgozat időpontját úgy kell meghatározni, hogy a tanulóknak egy hétvége rendelkezésre álljon a felkészülésre, és egy tanítási napon legfeljebb kettő témazáró (ellenőrző, felmérő) dolgozatot írjanak; - a témazáró (ellenőrző, felmérő) dolgozat íratásának szándékát a naplóban a szaktanárnak jeleznie kell (ceruzával!); - a témazáró dolgozatok érdemjegye pirossal kerül a naplóba, és az átlag számításakor két jegynek számít; - a dolgozatok kijavítására a szaktanárnak maximum tíz nap áll rendelkezésre. - A témazáró dolgozatok értékelése a következő teljesítményhatárok szerint történik: Teljesítmény 0 %- 33% 34 %– 50% 51% - 75% 76% - 90% 91% - 100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

3. A készségtárgyakból – ének-zene, rajz, technika, testnevelés – a megszerzett ismeretek ellenőrzése, mérése a következő formákban történhet: - elsősorban a tanulók gyakorlati tevékenységét értékeljük; az értékelés során messzemenően figyelembe vesszük a tanulók teljesítményében érzékelhető változást; - ének-zene tantárgyból a felső tagozaton és a szakiskola 9-10. évfolyamán érdemjeggyel lehet értékelni a füzetvezetést is; - rajz és testnevelés tantárgyakból – a jobb eredmény elérése érdekében – elméleti feladatok megoldása is lehetséges; - technika tantárgyból a felső tagozaton – az elsajátítandó ismeretanyagtól függően – az ellenőrzés történhet szóbeli és írásbeli felelet formájában is. 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a heti egyórás tantárgyak esetében félévenként legalább egy, a heti két- vagy többórás tantárgyak esetében félévenként legalább két alkalommal minden tanulónak szóban is kell felelnie.

15

5. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A pedagógusok az értékelés során figyelembe veszik a tanuló által megoldott, elkészített szorgalmi feladatokat, tanulmányi versenyekre történő felkészülését, elért eredményeit, a adott tantárgyhoz kapcsolódó szakkörben végzett munkáját. 6. A felszerelés hiánya, a házi feladatok el nem készítése – a testnevelés, rajz és technika tantárgyak kivételével – a félévkor és év végén megállapított osztályzatba nem számíthat be, azt a szorgalom értékelésekor kell figyelembe venni. A házi feladat és a felszerelés hiányáról – ha az rendszeresen tapasztalható egy-egy tanuló esetében – a szülőt írásban tájékoztatni kell. 7. Testnevelés, rajz és technika tantárgyak esetében ha a felszerelés hiánya lehetetlenné teszi az órai részvételt, valamint a tanuló gyakorlati teljesítményének értékelését, elméleti feladatot sem tudott megoldani, az adott órán a tanuló elégtelen érdemjegyet kaphat. A felszerelés hiányáról a szülőt írásban tájékoztatni kell. 8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: -

-

A 2004/2005. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az első (második, harmadik) évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A 2004/2005. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a második (harmadik, negyedik) – tizenkettedik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük. Az első (második, harmadik) évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített – a pozitívumok kiemelésével és s hiányosságok konkrét meghatározásával - felzárkóztatásra szorul – az esetleges pozitívumok kiemelésével és a felzárkóztatásra szoruló területek konkrét meghatározásával. A fent meghatározott évfolyamokon és értékelési időszakokban a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik – tizenkettedik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét – a helyi tantervben meghatározott tantárgyak kivételével – osztályzattal minősítjük. Az újonnan belépő tantárgyak esetében az alsó és felső tagozaton az első félévben osztályzattal még nem értékeljük a tanulók teljesítményét. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1)

16

-

A 9. évfolyamon a pályaorientáció, a 11. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyakból a tanulók előmenetelét tanév végén osztályzattal nem értékeljük. A tantervi követelményeknek megfelelést „részt vett”, a meg nem felelést „nem teljesített” bejegyzéssel értékeljük. A tantervi követelmények nem teljesítése esetén a tanulók a javítóvizsga időszakában kötelesek beszámolni előre meghatározott témakörökből.

9. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében a heti egyórás tantárgyból félévente minden tanulónak legalább három, a heti kettő- vagy többórás tantárgyból legalább négy érdemjeggyel kell rendelkeznie. 10. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító pedagógus értesíti az értesítőkönyvön keresztül. Az értesítőkönyv bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévente egy alkalommal ellenőrzi, és pótolja az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását. 11. A tanítási órákon való részleges vagy teljes részvétel alól felmentést – kiskorú tanuló esetében a szülő által adott – írásos kérelem alapján, indokolt esetben az igazgató adhat. 12. Az egyes tantárgyakból értékelés alóli felmentés csak az illetékes nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság véleménye alapján adható. A tanulók jutalmazása, fegyelmező intézkedések 1. Dicséretek, a tanulók jutalmazásának rendje 1.1 A tanulók dicséretben részesíthetők, ha - tanulmányi munkájukat kiemelkedően végzik, - tanulmányi eredményük – képességeiknek megfelelően – jelentősen javul, - kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt nyújt, - jól szervezi és irányítja a közösségi életet. 1.2 Az írásos dicséretek formái: - tanítói, szaktanári, nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatóhelyettesi dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az írásbeli dicséret a naplóba, tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) kerül beírásra. A nevelőtestületi dicséret a bizonyítványba és a törzslapra is beírásra kerül 1.3 A különböző versenyeken, rendezvényeken való sikeres szereplésért a diák oklevéllel és / vagy tárgyjutalommal díjazható. A nevelőtestület csoportos jutalmazás keretében pénzjutalmat is adományozhat egyes osztályoknak, csoportoknak, diákönkormányzatnak, amennyiben közös tevékenységükkel kiemelkedő eredményt értek el. 1.4 A Boldog Iskolásévekért Alapítvány a nevelőtestület javaslata alapján minden évben pénzjutalomban részesíti azt a nyolcadikos és tizenkettedikes tanulót, aki kiemelkedően teljesített az évek során.

17

2. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárások 2.1 Azt a tanulót, aki a tanítási órák rendjét magatartásával megzavarja, a szaktanár beírja a magatartásfüzetbe, amely az osztálynaplóban található. A tanárnak jeleznie kell a beírás tényét. A beírások befolyásolják a hónap végén adható magatartásjegyet a következőképpen: Beírások száma 0-3 4-5 6-7 8-

Érdemjegy példás jó változó rossz

2.2 Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébben megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. 2.3 Írásos fegyelmi intézkedések – a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően – a következők lehetnek: - tanítói, szaktanári, nevelői intés, - osztályfőnöki intés, - igazgatóhelyettesi intés, - igazgatói intés. Az írásos fegyelmi intézkedések a naplóba és a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) kerülnek beírásra. 2.4 Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező eljárásban vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. 2.5 Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján a fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. A foglalkozásról történő távolmaradással kapcsolatos rendelkezések A mulasztások igazolásának módja Eljárás igazolatlan hiányzás és késés esetén A tananyag pótlása 1. A mulasztás igazolásának módja - A hiányzás első napján a szülők lehetőleg értesítsék az iskolát a távolmaradás okáról, várható időtartamáról. A mulasztásról a tanuló mielőbb, de legkésőbb a hiányzását

18

-

-

követő első osztályfőnöki órán adja át az osztályfőnöknek az igazolást. A megadott határidő után az igazolást nem áll módunkban elfogadni. A szülő nagyon indokolt esetben - félévenként egy alkalommal, esetenként három tanítási napot meg nem haladó hiányzást - a tájékoztató füzetbe való bejegyzéssel igazolhat. Három napon túli hiányzás esetén csak a háziorvos (gyermekorvos) igazolhatja a mulasztást. A szakképző évfolyamokon a tanulók a munkahelyről csak táppénzes igazolással maradhatnak távol. Az igazolást az osztályfőnöknek be kell mutatni, majd az eredeti példányt a munkahelyen le kell adni. Ha a távolmaradást nem igazolja a tanuló, hiányzását igazolatlannak kell tekinteni.

2. Eljárás igazolatlan órák esetén - Az első igazolatlan mulasztáskor az iskola értesíti a szülőt. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 10 órát, és korábban már volt 2 jelzés a szülő felé, az iskola gyermekvédelmi felelőse a Gyermekjóléti Szolgálat közbenjárást kéri. Amennyiben a tanuló ezután is hiányzik igazolatlanul, a gyermekvédelmi felelős értesíti a tanuló lakhelye szerint illetékes jegyzőt. - Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely büntetést von maga után: 1-4 óra esetén: osztályfőnöki figyelmeztetés; szülő értesítése 5-6 óra esetén: osztályfőnöki intés 7-8 óra esetén: igazgatói figyelmeztetés; a szülő újbóli értesítése; tanórán kívüli foglalkozásokról való eltiltás lehetősége 9-10 óra esetén: igazgatói intés; a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése. - Igazolatlan hiányzások esetén a magatartás osztályzatok: nincs igazolatlan mulasztás: lehet példás 1-3 óra esetén: lehet jó 4-6 óra esetén: lehet változó 7 órától : rossz 3. Kikérés Előre látható hiányzást az osztályfőnök három napig terjedően engedélyezhet. Három napnál hosszabb távolléthez az igazgató hozzájárulása szükséges. 4. Késés A késést az órára becsengetés utáni érkezés jelenti. Az órát tartó tanár a naplóban rögzíti a késés időtartamát. 45 perc késés egy igazolatlan órának felel meg, és az igazolatlan hiányzással azonos eljárást von maga után. 5. A tananyag pótlásának a módja - A tanuló a hiányzást követő első napon jelenti a szaktanárnak, hogy hiányzás miatt nem tudott készülni, és megbeszélik a pótlás módját, határidejét. Az iskolába jövetel első napján a tanuló köteles érdeklődni társaitól vagy szaktanáraitól a többi tantárgyban történt előrehaladásról is. A mulasztást követő második napon a tanuló készületlenségét nem indokolhatja a hiányzással. - Hosszan tartó hiányzás esetén a tanuló és szaktanár megállapodása alapján történik a pótlás.

19

Fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályok 1. Étkezés térítési díja Az iskolában az étkezési térítési díjat - a tanév elején meghatározott időpontokban készpénzben kell befizetni a gazdasági ügyintézőnél. Ha a tanuló az étkezést nem tudja igénybe venni, és a szülő a gyermek távolmaradását legalább az előző napon 9.00 óráig bejelentette, a távolmaradás napjaira járó térítési díjjal a következő hónap térítési díját csökkenteni kell. 2.

Szakkörök térítési díja

Az iskolában szervezett önköltséges szakkörök részvételi díját a tanulók akkor igényelhetik vissza, ha a szakkörön való részvétel önhibájukon kívüli okból hiúsult meg, s a szakköri foglalkozásoknak több mint felén nem tudtak részt venni. Amennyiben az önköltséges foglalkozások a pedagógus távolmaradása (pl. betegség) miatt hiúsulnak meg, a részvételi díjat – a megtartott foglalkozásokra eső összeg levonása után – vissza kell fizetni. Az elmaradt foglalkozások más időpontban pótolhatók, ebben az esetben a pótfoglalkozásokon részt vevő tanulóknak visszafizetés nem jár. Szociális támogatások, ösztöndíj elosztásának elvei, rendje A szociális juttatásokra a tanulók az aktuális rendeletekben megfogalmazottak szerint jogosultak, erről az iskola tájékoztatja a szülőket. Melléklet A magatartás- és szorgalomjegyek kritériumai 1. A tanuló magatartása példás, ha: - viselkedése órákon, szünetekben, iskolán kívüli foglalkozásokon fegyelmezett; - tanáraival szemben őszinte, az iskola minden dolgozójával tisztelettudó; - társaival való kapcsolata megfelelő, segítőkész, közösségi munkában lehet rá számítani, megbízatásait képességei szerint látja el; - igazolatlan hiányzása nincs. jó, ha:

- viselkedése általában fegyelmezett; - tanáraival őszinte; - az iskola minden dolgozójával szemben tisztelettudó; - társaival jó a kapcsolata, nem részese nagyobb rendbontásnak; - nem zárkózik el a közösségi feladatok elől, megbízható tisztségviselő; - legfeljebb 3 óra igazolatlan hiányzása van.

változó, ha: - viselkedése többször fegyelmezetlen, az órai munkát zavaró, társait is rendbontásra készteti; - hibáit nem ismeri el, nem mindig szavahihető; - feladatai ellátásában megbízhatatlan, nem mindig korrekt; - beszédstílusa, társas kapcsolatai nem megfelelőek; - legfeljebb 6 óra igazolatlan hiányzása van. 20

rossz, ha:

- általában fegyelmezetlenül, gátlástalanul viselkedik; - rendszeresen hazudik, tetteit nem vállalja; - tiszteletlen, goromba, agresszív, megbízhatatlan, botrányok okozója; - társaival durva stílusban beszél, nem szelídíthető, nem lehet rábízni semmit; - 6 óránál több igazolatlan mulasztása van.

2. A tanuló szorgalma példás, ha: - órákon aktív, együttműködő, megbízhatóan, képességei szerint készül; - felszerelése, írásbeli feladatai hiánytalanok; - kötelességtudó, teljesítménye képességeinek megfelelő; jó, ha:

- órai munkája rendszeres, figyelme tartós; - rendszeresen felkészül, írásbeli feladatait mindig elkészíti, felszerelése általában hiánytalan;

változó, ha: - órákon nyújtott teljesítménye változó; - feladatait többnyire elkészíti, nem jön teljesen készületlenül, de nem elég lelkiismeretes, alapos; - felszerelése néha hiányos; - képességeinél gyengébb teljesítményt nyújt; hanyag, ha: - az órákon figyelmetlen, mással foglalkozik; - az órákra gyakran nem készül, felszerelése, házi feladatai gyakran hiányosak, füzetei rendetlenek; - valamilyen tárgyból bukásra áll.

21

TARTALOMJEGYZÉK A házirend elfogadása és jóváhagyása A házirend célja, jogi alapja és hatálya. A házirend közzététele 1. A házirend célja 2. A házirend jogi alapja 3. A házirend hatálya, érvénye Tanulói jogviszony létesítésének és megszűnésének szabályai Az iskolai munkarenddel, az iskolai foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatával, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések Az iskola működési rendje 1. A tanév rendjének meghatározása 2. Az intézmény nyitva tartása 3. Az épületben tartózkodás rendje 4. Csengetési rend 5. A tanítási órák rendje 6. Hetesi feladatok 7. Tanulói ügyelet 8. A tanórán kívüli foglalkozások rendje 9. Az iskola helyiségeinek használati rendje, a foglalkozások rendje 10. Az iskolai ünnepélyek rendje 11. Tanulói ügyintézés rendje 12. Védő-óvó előírások A jogszabályban meghatározott tanulói jogok és azok gyakorlásának módja Tanulói érdekképviselet és véleménynyilvánítás, a diákönkormányzat működése A tanulók nagyobb csoportjának, közösségének meghatározása Tanulói kötelezettségek és azok végrehajtásának módjai Tiltó rendelkezések A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések. A tanulók kártérítési felelőssége Ellenőrzés, számonkérés, értékelés A tanulók jutalmazása, fegyelmező intézkedések 1. Dicséretek, a tanulók jutalmazásának rendje 2. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárások A foglalkozásokról történő távolmaradással kapcsolatos rendelkezések. A mulasztások igazolásának módja. Eljárás igazolatlan hiányzás és késés esetén. A tananyag pótlása 1. A mulasztás igazolásának módja 2. Eljárás igazolatlan órák esetén 3. Kikérés 4. Késés 5. A tananyag pótlásának módja Fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályok 1. Étkezés térítési díja 2. Szakkörök térítési díja Szociális támogatások, ösztöndíj elosztásának elvei, rendje Melléklet: A magatartás- és szorgalomjegyek kritériumai

22

2 3 3 3 3 4 4 4 4 4 5 5 5 6 6 6 6 8 8 8 9 11 12 12 13 14 14 17 17 18 18 18 19 19 19 19 20 20 20 20 20