Fax

Küldö tt A Veszprémi Főegyházmegye lapja

V. évfolyam 3. szám, 2016. ősz

Küldött: A Veszprémi Főegyházmegye lapja. Kiadja a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ, 8200 Veszprém, Vár u. 31. Tel.: 88/580-528. Fax.: 88/580-529, e-mail: [email protected]. A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Márfi Gyula érsek, dr. Mail József, Megyesi Ferenc, Pálfalviné Ősze Judit. Munkatársak: Horváthné Szukop Andrea, Németh Erika, Fődi Gábor, Nagy Zoltán. Fotó: Nagy Lajos, Vásárhelyi Dániel, Szaléziánum. Kéziratokat és fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A kéziratok rövidítési jogát fenntartjuk. Az újságban található cikkek a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.

NéháNy goNdolat az aNgyalokról A főangyalok ünnepe szeptember 29., az őrangyaloké pedig október 2. Mi, veszprémi katolikusok azért is érezzük közel magunkat az angyalokhoz, mert kedves székesegyházunk az angyalok fejedelmének, Szent Mihálynak oltalma alatt áll. Mivel pedig a Bibliának szinte minden lapján találkozunk az angyalokkal, illő egy kicsit közelebbről is ismerkednünk velük.

1. Az első, amit tudunk róluk, az így hangzik: Az angyalok lelkek, tehát testük nincs. A mai ember számára ez mindjárt nagy gondot jelent. Hiába találkozik lépten-nyomon azokkal a láthatatlan sugarakkal, amelyek a hangokat és a képeket televíziónk, számítógépünk vagy okostelefonunk ernyőjére varázsolják, még mindig a színes és harsogó reklámok bűvöletében él, és könnyen kimondja a világ legprimitívebbb mondatát: „Akkor hiszem, ha látom.” Még mindig nem akarjuk megérteni a Kis Herceg szavát: „Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan.”De ehhez hozzátehetjük ezt is: „Ami igazán fontos, az a fülnek hallhatatlan, a kéznek tapinthatatlan, a nyelvnek ízlelhetetlen, az orrnak szagolhatatlan.” És a létezők fontossága egyáltalán nem attól függ, hogy milyen mértékben érintik meg érzékszerveinket. Ahhoz, hogy az angyalok létét komolyan vegyük, nem kell leértékelnünk, semminek tartanunk az anyagi világot, hiszen az sem az ördög műve, hanem Istené, és az Isten Fia is látható testben jött el közénk, mégis tudomásul kell vennünk, hogy jelen életünkben az angyalokat csak értelmünkkel és a szívünkkel érjük el.

2. A héber mal’ ak, illetve a görög angelosz (latin változata: angelus) küldöttet jelent, méghozzá Isten küldöttét. Az angyalnak az Istenhez való kötődése annyira alapvető, hogy bizonyos esetekben a természetfölötti élményben részesülő ember (Ábrahám, Jákob, Mózes, Gedeon és mások) nem is tudják eldönteni: magával Istennel találkoztak-e vagy az ő angyalával. A Biblia egészéből azonban egyértelműen kiolvasható, hogy az angyalok nem azonosak Istennel, nem is félistenek, de nem azonosíthatok a babonás hiedelmekben szereplő égitest-mozgató szellemekkel, a viharok szellemeivel, a források nimfáival, sem a görög filozófusok által megjelölt négy elem (föld, tűz, víz, levegő) szellemi lényegeivel. – Az angyalok Istentől különböző, ám hozzá nagyon közel álló, őt ismerő és tisztelő, neki készségesen engedelmeskedő szellemi lények. – Az angyalok szeretnek és segítenek minket is, hogy földi utunk folyamán mi is eljussunk a jó Isten mind tökéletesebb megismerésére, szeretetére és az ő boldogító színe-látására, amely részesedés lesz az angyalok isten-élményében, akik „a mennyben szüntelenül látják a mennyei Atya arcát” (vö. Mt 18,10).

3. Mivel a Biblia tud gonosz lelkekről, bukott angyalokról is, fel kell tételeznünk valamiféle próbatételt, amely az Isten által teremtett szabad akaratú lények egy részét az üdvösség, az örökös Isten-közelség állapotába juttatta, míg másokat az elvettetés, a kárhozat, az Isten boldogító látásából való végleges kizártatás helyére száműzte. (A „helyet”

most nem fizikai értelemben kell vennünk.) A gonosz lelkek arra törekszenek, hogy ártsanak nekünk, embereknek. Hatalmuk természetesen korlátozott, de azért nem árt komolyan venni őket, akiknek fejedelmét a Szentírás sárkánynak, őskígyónak, ördögnek és sátánnak is nevezi. (vö. Jel 12,9). A sátán szó jelentése: ellenség: Isten és ember ellensége.

4. Az asszonyokról szólva említsük meg azt is, hogy mértéken felüli tiszteletük nem helyes (vö. Kol 2,18), helyes kultuszuk azonban összeköt bennünket nemcsak a monoteista (zsidó, mohamedán) vallásokkal, hanem a politeista és a henoteista vallások követőivel is. (A henoteizmus egy főisten imádása mellett más istenek imádását is megengedi. ) Az angyalokat a hindoizmus, a buddhizmus és a kínai taoizmus is tiszteli. A Japán sintoizmus a főistennő (Amateraszu Ómikami) mellett számtalan kamit tisztel, akik az angyalokra emlékeztetnek minket. 5. Emlékezzünk meg azokról az angyal-jelenésekről, amelyek Fatimában megelőzték a Mária-jelenéseket. 1916 tavaszán, nyarán és őszén, három ízben is megjelent „ragyogó fénybe öltözött, átlátszó ifjú” alakjában egy isteni küldött, aki magát a „béke angyalának” nevezte. Lúciát, Ferencet és Jácintát lenyűgözte a látomás, amellyel megkezdődött a három pásztorgyermek átalakulása isteni titkokat ismerő látnokokká, végül pedig szentekké. A második jelenésről Lúcia így ír: „Az angyal szavai fénysugárként hatottak lelkünkbe. A fényben fölismertük, hogy ki az Isten, mennyire szeret minket, és mennyire akarja, hogy viszontszeressük őt. Fölismertük az áldozat értékét és azt, hogy mennyire tetszik ez Istennek, és az áldozatok révén hogyan téríti meg a bűnösöket.” A harmadik jelenés alkalmával az angyal misztikus szentáldozásban részesítette a gyermekeket. „Az ostyát nekem nyújtotta, a kehely tartalmát pedig Ferenccel és Jácintával itatta meg” – írja Lúcia. A gyermekeket szinte minden erejük elhagyta, a béke és a boldogság érzése mégis igen nagy volt lelkükben.

6. Végül hadd idézzek Sík Sándornak Angyal című verséből: „Jöjj, jöjj, királyi testvér, jöjj, emeld arcodat E sürgő hangyanép fölébe fényesen, Magasodj föl előttünk királyi termeteddel És napszemeddel nézz ránk csendesen, Hogy átöleljünk boldog döbbenettel, És lepattanjon rólunk minden földi kéz, S ne lássunk mást csak tégedet, nagy tündöklő, fehér alak, És benned azt, akinek fényessége vagy. Mert lásd, fényesség gyermeke, A jó közös Szülőnek elsőbb szülöttje te: Mi sejtjük sokszor (és a szívünk dobban), Hogy testvérek vagyunk veled.” +Gyula érsek

3

Ferenc pápa:

a fiatalok a testvériség és a béke jelét mutatták fel a világNak Ferenc pápa az augusztus 3-án, szerdán délelőtt az Ifjúsági Világtalálkozóról (IVT) és lengyelországi útjáról beszélt szokásos általános kihallgatásán. Hangsúlyozta azt is, hogy Európának csak akkor lesz jövője, ha visszatér alapító értékeihez. A Szentatya beszédét teljes terjedelmében közöljük. Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma szeretném röviden felidézni az elmúlt napokban Lengyelországban tett apostoli utazásomat. Az útra az ifjúsági világnap adott alkalmat, huszonöt évvel a Częstochowában nem sokkal a „vasfüggöny” lebontása után megrendezett történelmi találkozó után. Ez alatt a huszonöt év alatt megváltozott Lengyelország, megváltozott Európa, megváltozott a világ, és ez az IVT prófétai jellé vált Lengyelország, Európa és a világ számára. A fiatalok mai nemzedéke, a Szent II. János Pál pápa által megkezdett zarándoklat örökösei és folytatói megadták a választ a mai kor kihívására, a remény jelét mutatták fel, és ezt a jelet testvériségnek hívják. Mert ebben a háborúban álló világban testvériségre van szükség, közelségre van szükség, párbeszédre van szükség, barátságra van szükség! És ez a remény jele: amikor testvériség uralkodik. Kezdjük a fiatalokkal, ők jelentették ugyanis az út első okát. Ismételten válaszoltak a felhívásra: eljöttek az egész világról – némelyikük itt is van! [rámutat a teremben lévő zarándokokra] –, ez a színek, a különböző arcok, nyelvek és élettörténetek ünnepe volt. Nem tudom, hogy csinálják: eltérő nyelven beszélnek, mégis meg tudják érteni egymást! Miért? Mert megvan bennük az akarat, hogy együtt haladjanak előre, hogy hidakat építsenek, a testvériség hídjait. Magukkal hozták sebeiket, kérdéseiket is, de legfőképpen a találkozás lehetőségének örömét. Ismételten megalkották a testvériség mozaikját! A testvériség mozaikjáról beszélhetünk. Az ifjúsági világnapok emblematikus képe a fiatalok által lengetett zászlók színes kavalkádja: az ifjúsági világnapon ugyanis a nemzeti zászlók szebbé válnak, mondhatni „megtisztulnak”, és egymással szembenálló nemzetek zászlói

TwiTTer üzeneTek Az emberek ismerjék föl az Evangéliumot életünkből: Krisztus és testvéreink iránti nagylelkű és hűséges szeretetünkből!

A szentgyónásban az Atya irgalmas ölelésével találkozunk. Az Ő szeretete mindig megbocsát nekünk!

4

is egymás mellett lobognak. Milyen szép ez! Itt is vannak zászlók… mutassátok csak! Így, e nagy jubileumi találkozójukon a világ fiataljai elfogadták az irgalmasság üzenetét, hogy mindenhová elvigyék az irgalmasság testi és lelki cselekedetei által. Köszönetet mondok minden fiatalnak, aki eljött Krakkóba! Köszönetet mondok azoknak is, akik csatlakoztak hozzánk a föld minden tájáról! Hiszen sok országban kis helyi ifjúsági találkozót szerveztek, és összeköttetésben voltak a krakkóiakkal. Az ajándék, melyet kaptatok, váljon mindennapi válasszá az Úr hívására! Nagy szeretettel emlékezem meg Susannáról, arról a római lányról – ebből az egyházmegyéből –, aki nem sokkal az után, hogy részt vett az IVT-n, Bécsben meghalt [agyhártyagyulladásban – a ford.]. Az Úr, aki már biztosan befogadta a mennybe, erősítse meg családtagjait és barátait! Ezen az úton meglátogattam a częstochowai kegyhelyet is. Szűz Mária ikonja előtt megkaptam az anya tekintetének ajándékát, aki különösképpen anyja a lengyel népnek, annak a nemes nemzetnek, amely sokat szenvedett, de a hit erejével és az ő anyai kezét fogva mindig felállt. Köszöntöttem néhány lengyelt itt [a teremben]. Derék emberek vagytok, derék emberek! Ott, Mária tekintete alatt, megérti az ember e nép útjának spirituális értelmét, e nép történelme ugyanis elválaszthatatlanul összekapcsolódik Krisztus keresztjével. Ott kézzel érinthetjük Isten hűséges, szent népének hitét, ez a nép ugyanis megőrzi a reményt a megpróbáltatásokban, és megőrzi azt a bölcsességet is, amely egyensúly hagyomány és újítás, emlékezet és jövő között. Lengyelország ma egész Európát emlékezteti arra, hogy a földrésznek nem lesz jövője azon alapító értékei nélkül, amelyeknek középpontjában az ember keresztény felfogása áll. Ezen értékek között van az irgalmasság, amelynek különleges apostola volt a lengyel föld két nagy gyermeke: Szent Faustina Kowalska és Szent II. János Pál. A különböző kultúrákból álló társadalom keresse az egységet a tiszteletben.

Isten megbocsátása nem ismer határokat… Isten a szívét nézi annak, aki bocsánatot kér.

Az öröm titka: ne oltsuk ki a jó kíváncsiságot, hanem bátran kockáztassunk, mert az életet nem szabad fiókba zárni.

a veszprémi fiatalok a világtalálkozóN

Végezetül, ennek az útnak is világméretű távlatai voltak: a világnak válaszolnia kell a „darabokban” zajló háború fenyegetésére és kihívására. Ennek összefüggésében a Auschwitz-Birkenauban tett látogatás szótlan csendje beszédesebb volt minden szónál. Abban a csendben hallottam, éreztem mindazok lelkének jelenlétét, akik ott jártak; éreztem Isten együttérzését, irgalmasságát, amelyet nem egy szent lélek oda tudott vinni, abba a feneketlen mélységbe is. Abban a nagy csendben imádkoztam az erőszak és a háború összes áldozataiért. És ott, azon a helyen, megértettem – mint még soha – az emlékezés értékét, nemcsak mint elmúlt események felidézését, hanem mint figyelmeztetést és felelősséget a ma és a holnap számára, hogy a gyűlölet és az erőszak magja ne verjen gyökeret a történelem földjének barázdáiban. És ebben a háborúkra és sok sebre, sok megélt fájdalomra való emlékezésben jelen van az a sok mai férfi és nő is, akik háborútól szenvednek, sok testvérünk és nővérünk! Amikor néztem azt a rendkívüli kegyetlenséget abban a koncentrációs táborban, rögtön a mai kegyetlenségekre gondoltam, melyek hasonlóak: nem annyira koncentráltak, mint azon a helyen, de az egész világon jelen vannak; ezen a kegyetlenségtől, fájdalomról, háborútól, gyűlölettől, szomorúságtól beteg világon. Ezért kérem tőletek mindig, hogy imádkozzatok: adjon az Úr békét! Köszönetet mondok mindezért az Úrnak és Szűz Máriának! Ismét kifejezem hálámat Lengyelország elnökének és a többi állami vezetőnek, Krakkó bíboros érsekének és az egész lengyel püspöki karnak, továbbá mindazoknak, akik – nagyon sokféleképpen – lehetővé tették ezt az eseményt, amely a testvériség és a béke jelét mutatta fel Lengyelországnak, Európának és a világnak. Szeretnék köszönetet mondani a fiatal önkénteseknek is, akik több mint egy éven keresztül dolgoztak a találkozóért. Szeretnék köszönetet mondani a médiának is, azoknak, akik a tömegkommunikáció területén dolgoznak: nagyon köszönöm, hogy lehetővé tettétek, hogy ezt a világnapot az egész világon láthassák. Nem feledkezhetem meg Anna Maria Jacobiniről, arról az olasz újságírónőről sem, aki ott halt meg, váratlanul. Imádkozzunk őérte is: éppen szolgálatvégzés közben távozott el. Köszönöm! Magyar Kurir

Egyházmegyénk ifjúsága július végén részt vett Krakkóban a Világifjúsági találkozón. Kis csapatunk a Padányi Katolikus Iskola csapatával kiegészülve július 24-én vasárnap este indult el Krakkóba. A hétfői nap az érkezés után a regisztrációval telt el. Brzeskoban volt a szállásunk, ezért vonattal közlekedtünk a találkozó ideje alatt. Különleges élmény volt megtapasztalni a Lengyel katolikusok vendégszeretetét. Azt gondolom, hogy fiataljaink ízelítőt kaphattak az Egyház egyetemességéből, mert családoknál voltunk elszállásolva és bár idegenekként érkeztünk meg, nem szenvedtünk hiányt a vendégszeretetüknek köszönhetően semmiben. Az első napon, kedden, a Blonia parkban a nyitó szentmisén vettünk részt, szerdán pedig elzarándokoltunk az Irgalmasság bazilikájához és átmentünk a szent kapun. A délután folyamán lehetőségünk volt egy kicsit megismerkedni a várossal, este pedig fakultatív programként koncerten és szentségimádáson vehettünk részt a főtéren. Csütörtökön volt számunkra az első katekézis, amin Udvardy György püspökatya buzdítását hallhattuk, a katekézis végén lehetőségünk volt arra is, hogy személyesen feltegyük a kérdéseinket. Pénteken Orosz Atanáz püspökatya vezette a katekézist, sokan elvégezték a szentgyónásukat is. A délután folyamán ismét a Blonia parkban gyűltünk össze, ahol Ferenc pápa vezetésével elmélkedtünk a keresztút állomásairól. Egészen különlegesek voltak az állomások. Szombaton már délelőtt elindultunk a virrasztás helyszínére. Óriási élmény volt együtt imádkozni 1,5 millió fiatallal. A szentségimádáson látni a Szentatyát, ahogy leborul az oltáriszentség előtt és hogy kivétel nélkül minden fiatal követte őt. Gyertyával a kezünkben imádkoztunk és virrasztottunk. A vasárnapi pápai misén Ferenc pápa felhívta a figyelmünket arra, hogy a találkozó nem ért véget, sőt igazán most kezdődik. Feladatunk elvinni a Krakkóban átélt élményeket és lelki gyümölcsöket mindazoknak, akik nem tudtak itt lenni. Darnai János atya

Isten úgy szeret bennünket, amilyenek vagyunk és a bűn, vétek vagy hiba sem változtatja meg elképzelését.

Óriási „köszönöm” nektek, kedves fiatalok! Szent II. János Pál ujjongott az égben, és segít nektek mindenhová elvinni az Evangélium örömét!

Jézus mindennap szól hozzád! Tedd sajátoddá Evangéliumát és legyen Ő a te „navigátorod” életed útján!

Mennyire szeretném, ha keresztényként képesek lennénk a betegek mellé állni, ahogyan Jézus tette: csönddel, simogatással, imádsággal!

Isten rád számít, arra aki vagy, és nem arra, amid van. Szemeiben értékes vagy, a te értéked felbecsülhetetlen.

Emlékezzünk az idősekre és a betegekre, akik ezen a nyáron gyakran még magányosabbak és nehézségben lehetnek.

5

első szeNtmiséiket üNNepelték az újmisések Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-én a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyházban dr. Márfi Gyula érsek pappá szentelte Bagi Ádám, Fuchs Tibor és Szalontai István Balázs diakónusokat. Bagi Ádám újmisés Agárdon a Szent István király templomban tartotta újmiséjét ahol Nagy Károly címzetes apát úr mondott szentbeszédet.

Fuchs Tibor újmisés Szilban az Utolsó Vacsora Plébánia templomban mutatta be első szentmiséjét, melynek szónoka Varga István a Boldog Gizella Szeminárium rektora volt. Szalontai Istán Balázs Városlődön a Szent Mihály Főangyal templomban mutatta be első alkalommal a legszentebb áldozatot. Itt Janka Ferenc görögkatolikus parókus teológia tanára mondott prédikációt.

ezüstmisések hálaadása balatoNfűzfőN

Összesen tíz, az esztergomi szemináriumban végzett lelkipásztort szenteltek pappá 1991-ben, hármukat Veszprémben Szendi József, akkori veszprémi püspök, hat papot Esztergomban Paskai László bíboros-érsek, valamint Berta Tibort a későbbi kaposvári egyházmegye területén szentelte fel Szendi József püspök. A tíz lelkipásztor azóta is évente legalább kétszer találkozik, erősítve egymásban hivatásukat és barátságukat. Szentelésük 25. évfordulóján közülük kilencen a Balatonfűzfő-gyártelepi Szent László-templomban, a templom búcsúünnepén, június 27-én mutattak be hálaadó szentmisét. Ez alkalommal a vendéglátó Szécsi Ferenc balatonfűzfői plébános volt, Ailer Gáspár dunabogdányi esperes- plébánost, Berta Tibor ezredest, a tábori püspökség általános helynökét, Földi István badacsonytomaji esperes-plébánost, Hernádi László nagykőrösi esperes-plébánost, Horváth Zoltán protonotárius kanonok, Budapest-terézvárosi esperes-plébánost, Juhász Gábor Budapestvizafogói plébánost, Somos László kaposfői esperes-plébánost és Tóth Kálmánt, a budapesti Szent Rita-egyházközség esperesplébánosát fogadta. Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök nem tudott jelen lenni. Az ünneplőkhöz csatlakozott a Veszprémi Főegyházmegye harmadik ezüstmisés papja, Németh József is.

6

Az ünnepi szentmise szónoka Barsi Balázs ferences szerzetes volt, aki a szentmise előtt a házigazda kérésére sorsolta ki a főcelebráns személyét, így ezúttal Ailer Gáspár dunabogdányi esperes-plébános mutatta be a szentmisét a paptestvéreivel. Barsi Balázs homíliájában a szeretet krisztusi és emberi értelmezéseiről beszélt. A szentmise zárásaként a tíz lelkipásztor közös ezüstmisés áldásban részesítette a megjelenteket.

felmeNtések, NyugdÍjazások és kiNevezések főegyházmegyéNkbeN – Zsebe Attila László diakónus urat – Németh Éva bv. ezredes, intézetparancsnok előterjesztésére – a megüresedett részmunkaidős börtönlelkészi beosztásra a Veszprém Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet börtönlelkészévé neveztem ki 2016. márc. 1-i hatállyal. – Kerekes Zoltán kisegítő lelkész urat 2016. jún. 10-i hatállyal kineveztem pápateszéri plébánossá. Egyúttal Bakonytamásit, valamint az eddig a Lovászpatona Plébániához tartozott Nagydém filiálist a Pápateszéri Plébániához csatoltam. – Horváth Tamás csóti plébánost – köszönetem nyilvánítása mellett – f. év jún. 10-i hatállyal felmentettem a Pápateszéri Plébánia, valamint Bakonytamási és Nagydém egyházközségek ellátása alól. – Papp Szabolcs csabrendeki plébánosnak – saját kérésére – 2016. márc. 8-tól 3 havi betegszabadságot engedélyeztem. Ezen időre a Csabrendeki Plébánia lelkipásztori ellátását a Veszprém I. Plébánia káplánjára, Felker Zsolt atyára, Juhász Csaba kórházlelkészre, valamint Bagi Ádám ajkai diakónusra bíztam, a gazdasági és pénzügyek intézésére pedig Bakos Frigyes ajkai kerületi esperes urat kértem fel. Papp Szabolcs betegszabadságát meg nem határozott ideig meghosszabbítottam, és csabrendeki plébánosi megbízatása alól júl. 1-i hatállyal felmentettem. – Bagi Ádám újmisést – csabrendeki segítő szolgálata után – csabrendeki adminisztrátorrá neveztem ki júl.1-i hatállyal. Megbízatása nem terjed ki Nagygörbő és Döbröce filiálisokra, melyeket a Csabrendeki Plébániától visszacsatolok a Sümegcsehi Plébániához. További dispozíciók aug. 1-i hatállyal: – Nagy József sümegi főesperes, plébános urat köszönetem nyilvánításával felmentettem a Sümegcsehi Plébánia oldallagos ellátása alól. – Östör Dánielt felmentettem ajkai kápláni megbízatásától, engedélyeztem egyházzenei tanulmányok folytatását, és kineveztem a Sümegcsehi Plébánia adminisztrátorává. Egyúttal Nagygörbő és Döbröce filiálisokat visszacsatoltam a Sümegcsehi Plébániához. – Fuchs Tibor újmisést Ajkára küldtem kápláni minőségben. – Szerenka Miklóst – saját kérésére – köszönetem nyilvánítása mellett, általános helynöki megbízatásának érintetlenül hagyásával – felmentettem Veszprém III. (Árpád-házi Szent Margit) Plébánia ellátása alól, és nyugállományba helyeztem. Saját kérésére felmentettem továbbá főszékesegyházi főesperesi megbízatása alól, s egyúttal kineveztem dr. Balázs Pál c. apát, balatonkenesei plébánost főszékesegyházi főesperessé.

– Tornavölgyi Krisztiánt felmentettem az Ugodi Plébánia és csatolt lelkipásztori körzetének ellátása alól, és kineveztem a Veszprém III. (Árpád-házi Szent Margit) Plébánia plébánosává. – Laposa Norbertet felmentettem Veszprém III. Plébánia kápláni megbízatása alól, és Várpalotára küldtem kápláni minőségben. – Darnai Jánost felmentettem várpalotai kápláni megbízatása alól és egyéb tisztségei érintetlenül hagyásával kineveztem a Padányi Római Katolikus Iskola és a Davidikum Római Katolikus Középiskola Kollégium lelkiigazgatójává. – Takáts Istvánt köszönetem nyilvánítása mellett felmentettem a Padányi Római Katolikus Iskolában és a Davidikum Róm. Kat. Középisk. Kollégiumban betöltött lelkiigazgatói megbízatása alól, és kineveztem az Érseki Hivatal irodaigazgatójává – főiskolai tanári munkájának megtartásával. – Bedy Imrét felmentettem a Hévízi Plébánián végzett kápláni megbízatása alól és kineveztem ugodi plébánossá. – Szalontai István Balázs újmisést Hévízre küldtem káplánnak. – Farkas Józsefet felmentettem a Bakonyszombathelyi és az oldallagos Kerékteleki, valamint Rédei Plébániák ellátása alól, és saját kérésére nyugállományba helyeztem. – Aradi Lászlót – római tanulmányainak sikeres befejeztével – kineveztem Bakonyszombathelyre plébániai adminisztrátornak, engedélyezve tanulmányainak folytatását a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. – Kovács Károly Ferencet saját kérésére felmentettem a Badacsonytördemici Plébánia és annak fíliái vezetése alól, és felvettem nyugdíjas papjaim sorába. – Cséry Gergő nemesgulácsi plébánost megbíztam, hogy a nyugdíjazás miatt megüresedett Badacsonytördemici Plébánia ellátásáról – eddigi megbízatásainak érintetlenül hagyásával – oldallagosan gondoskodjék. Szigliget filiális egyházközség gazdaságilag egyelőre a Nemesgulácsi Plébánia által oldallagosan ellátott Badacsonytördemici Plébániához tartozik, de lelkipásztori ellátását Fódi Ákos balatonedericsi plébános úrra bíztam. – Balogh Árpád káptalantóti plébánost felmentettem a káptalantóti plébánia, valamint az oldallagosan ellátott salföldi és szentbékkállai plébániák ellátása alól, és nyugállományba helyeztem. – Czár Péter rendelkezési állományban lévő papunkat megbíztam a káptalantóti, salföldi és szentbékkállai plébániák vezetésével és ellátásával. – A nagyszombati érsek úrral történt megállapodás alapján Molnár Ernő, egyházmegyénk papja további 2 évig a Nagyszombati Érsekség területén végez lelkipásztori szolgálatot.

prépostavatás felsőörsöN A felsőörsi prépostsági templomban augusztus 21-én, vasárnap, Márfi Gyula érsek beiktatta dr. Adriányi Gábor professor emeritust Szent Mária Magdolnáról nevezett felsőörsi prépostnak , és vitéz Ajtós József László esperes, plébánost a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett rátóti prépostnak.

7

diakóNusszeNtelés NemesapátibaN 2016. július 2-án, a templom történetében először, Nemesapátiban zajlott Mózsa Csaba diakónusszentelése. A kis falu hívei által is várva várt eseményt Balogh Zsolt nyitotta Márfi Gyula érsek atya köszöntésével. Az evangéliumot követően az Érsek Atya prédikációjában kiemelte, a mindennapokban is mekkora szüksége van az embereknek a hitükre, ebben pedig a Szűzanya segítségét kell kérnünk. Ezt követően ismertette a leendő diakónus feladatait, akinek nemcsak a népét, hanem a paptársait is segítenie kell saját lelkiségével hitben és szeretetben. Mindezek után megtörténhetett az ünnepélyes szentelés, mely alkalmával Csaba fogadalmat tett kötelességeinek és feladatainak ellátására, illetve mások segítésére. A beöltözés után az ott lévő papok is köszöntötték őt. Ezután a mise koncelebrálásánál Csaba, most már, mint diakónus folytatta a szolgálatot. A szentmise a köszönetnyilvánításával fejeződött be, melyben kiemelt mindenkit, aki segítette őt ezen a hosszú, de kegyelmekben gazdag úton.

az örök hazába távoztak Gyűrű Géza pápai prelátus, nyugalmazott érseki helynök 2016. július 4-én, életének 85., papi szolgálatának 61. évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Gyűrű Géza 1931. november 3-án született Dénesfán. 1955. június 19-én szentelték pappá Veszprémben. Papi szolgálatát Zalamerenyén, Sümegen, Nagykanizsán, Zalaszentivánban, majd 30 éven keresztül Balatonfüreden végezte. C. esperesi kinevezést kapott 1972-ben. Szentszéki bíró volt 1983-ban. Székesegyházi kanonokká nevezték ki 1988-ban. Irodaigazgató helyettesként szolgált 1988-ban. Székesegyházi főesperes volt 1990–2013-ig. Jásdi c. apáttá nevezték ki 1990-ben. Általános püspöki helynök volt 1991-93-ig, általános érseki helynök 1993-2013-ig. Egyházmegyei médiareferens lett 1992-ben. Nagypréposttá nevezték ki és Pápai prelátusi kinevezést is kapott 1995-ben. Irodaigazgatóként szolgált 1996–97-ben. 2013-ban vonult nyugdíjba. Lelki üdvéért egykori szolgálati helyén, a Krisztus Király Plébániatemplomban mutatott be szentmisét dr. Márfi Gyula érsek, Pápai Lajos győri püspök és a főegyházmegye papsága július 13-án. Ezt követően helyezték örök nyugalomra a balatonfüredi római katolikus temetőben.

Elhunyt Borián Tibor piarista szerzetes, tanár 2016. július 18-án, életének 83. évében, szerzetességének 63. és papságának 59. esztendejében elhunyt Borián Tibor piarista szerzetes,tanár a budapesti piarista rendházban. Generációk nőttek fel keze alatt, számtalan diákja tanult tőle magyar nyelvet, történelmet, zenét és emberséget. Augusztus 5-én helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Rákoskeresztúri Új Köztemető piarista sírkertjében. Hajmáskéren született, 1933. november 22-én, a veszprémi Piarista Gimnáziumban tanult. Itt került életre szóló kapcsolatba a piarista renddel. 1952-ben beöltözhetett a rendbe. 1958-ban szentelték pappá, s 1959-ben megkapta magyartörténelem szakos diplomáját is. Kecskeméten kezdte meg nevelői pályafutását, ahol nyolc évet töltött. Ezután Budapesten szolgált. 1998ban Kállay Emil, akkori tartományfőnök áthelyezte Veszprémbe, ahol a Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gyakorlóiskolának volt a vezetője nyolc éven át. Veszprémben ezen felül a Közoktatási Közalapítványnak,

8

a KÉSZ-nek és a Diákszövetségnek is az elnöke lett, amellett, hogy az iskola pasztorációs felelőseként is dolgozott. 2006-ban, 73 évesen tért vissza Budapestre, ahol haláláig aktívan dolgozott több területen is. Veszprémben. Lelki üdvéért dr. Márfi Gyula érsek mutatott be engesztelő szentmisét a veszprémi Szent Mihály-bazilikában augusztus 11-én.

Dr. Bécsi László püspöki tanácsos, ny. kerületi esperes, ny. lesencetomaji plébános életének 73., pappá szentelésének 50. évében 2016. július 18-án a veszprémi Szent Ferenc Papi Otthonban csendesen elhunyt. Az elhunyt lelkipásztor Devecserben született 1944. március 7-én. Pappá szentelték Győrött 1967. június 18-án. Papi szolgálatát Nagykapornakon, a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánián, majd közel 40 évig lesencetomaji plébánosként végezte. Három ízben is töltött be központi szolgálatot, 1974-76 között püspöki titkári minőségben. H. esperes 2002–2004 közt, kerületi esperes 200415 közt. 2015-től haláláig a veszprémi Szent Ferenc Papi Otthonban lakott nyugdíjasként. A lesencetomaji templomban mutatott be engesztelő szentmiseáldozat lelki üdvéért Márfi Gyula érsek július 29-én, majd a devecseri új temetőben helyezték végső nyugalomra. Dr. Bécsi László egyik kívánsága az volt, hogy sírjára koszorút ne vigyenek, a koszorúk árát mindenki a hitoktatás támogatására fordítsa. – Másik kívánsága az volt, hogy tegyük közzé üzenetét: „Szerettelek benneteket.”

Zdiarszky László kármelita szerzetest 2016. augusztus 14-én hívta haza a mennyei Atya. A keszthelyi kármelita bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra 2016. augusztus 24-én. Zdiarszky László Győrben született 1929. november 1-én. Győrben 1956. június 17-én szentelték pappá. Több helyen szolgált az egyházmegye területén 1988tól szentszéki bírónak nevezték ki. 1990. október 7-én tett karmelita noviciátusa után egyszerű fogadalmat, 1991-ben lett a keszthelyi Kis Szent Teréz Plébánia plébánosa 2002-ig. 1993. július 3-án tett örök fogadalmat, s akkortól kezdve a keszthelyi Kármelita Rendház házfőnöke nyugdíjba vonulásáig. 1994-től a Veszprémi Főegyházmegyei Bíróság szentszéki bírója haláláig. 2005-ben költözött a Győri Egyházmegyei Papi Otthonba, haláláig a győri kármelita templomban szolgált.

szeNdi józsef Nyugalmazott veszprémi érsek székesfehérvár tiszteletbeli polgára lett

Cser-Palkovics András polgármester adta át szeptember 2-án a nyugalmazott veszprémi érseknek a kitüntetést, amelyet augusztus 20-a alkalmából adományozott Székesfehérvár önkormányzata a

város szülöttének. A veszprémi papi otthonban Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Márfi Gyula érsek is köszöntötte az idén 95 éves egykori főpásztort, valamint jelen volt Nagy Károly apát, kanonok és Takáts István irodaigazgató is. Szendi József 1921. október 31-én született Székesfehérváron. 1944ben szentelték pappá, több helyen szolgált lelkipásztorként, volt kórházlelkész valamint teológiai tanár. 1980-ban székesfehérvári kanonok lett. 1982-ben szentelték püspökké, Veszprémben végezte szolgálatát, először apostoli kormányzóként, majd 1983-tól az egyházmegye 100. püspökeként, 1993-tól pedig Veszprém első érsekeként. 1997-ben vonult nyugalomba, azóta a veszprémi Szent Ferenc papi otthon lakója. A mai napig aktívan szolgál, reggel 7 órakor ő mutatja be a szentmiséket a ferences templomban. 2005-ben megkapta a Hit Pajzsa díjat. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

szereNka miklós atya búcsúmiséje

Szerenka Miklós ált. érseki helynök, az Árpád-házi Szent Margit templom plébánosa július 31-én közel 20 év után vett búcsút az egyházközségétől. Miklós atya 53 év papi szolgálat után kérte nyugdíjazását, a vasárnapi szentmise keretében búcsúzott a hívektől. Nyugdíjba vonulása után sem marad tétlen, általános érseki helynökként továbbra is szolgálja egyházmegyéjét. A szentmise végén került sor a Pro Meritis díj átadására, amelyet Veszprém megyei jogú város nevében Némedi Lajos alpolgármester adott át. Miklós atya a díjat egyházi- és közéleti tevékenységének elismeréseként kapta. A szentmise keretébe búcsúzott el a plébánia közössége Miklós atyától, megköszönték a közösségben végzett közel 20 évi áldozatos munkáját. Szintén elköszöntek Laposa Norbert káplántól, akit egy év veszprémi szolgálat után helyezett Várpalotára főpásztora. Az új plébános Tornavölgyi Krisztián – a Szent Margit templom egykori káplánja – lett augusztus 1-jével.

ioaN selejaN metropolita látogatása veszprémbeN Ioan Selejan bánsági ortodox metropolita július 12-én a Veszprémbe látogatott. A metropolita magyarországi mintára szeretne onkológiai centrumot létrehozni Temesváron, ezért felkereste a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház onkológiai osztályát. A látogatásra elkísérték Soltész Miklós az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A kórházi látogatás után Ioan Selejan metropolitát fogadta Márfi Gyula veszprémi érsek, akivel megtekintették az Érseki Palotát és a Szaléziánumot is.

9

támogatás a diákokNak! A Veszprém Főegyházmegyei Karitász, mint a Katolikus Karitász veszprémi központja minden évben kiemelt figyelmet szentel az iskolakezdésre, különösen azokra a családokra, akik számára nehézséget jelent az iskolakezdés. Szeptemberben a gyermekek iskolai eszközeinek beszerzése miatt sok család nehéz helyzetbe kerül. A tanszerek és az ilyenkor szükséges egyéb felszerelések beszerzése után a karitász igyekszik támogatni a családokat, csökkenteni az iskolakezdés terheit. A veszprémi egyházmegye 25 településén a Karitász országos iskolakezdést segítő programja keretében 1.195.000 Ft értékben jutottat támogatást a rászoruló családok gyermekeinek ajándékutalványok és tanszerek formájában. A fenti összeget a karitász csoportok kiegészítették 910.000 Ft-tal, így összesen 2.105.000 Ft értékben tudtak támogatást nyújtani a megyében. Augusztus 25-én, szerdán 10 órakor az ajkai Szent István Király Általános Iskola támogatott diákjainak adták át ünnepség keretében a taneszközöket, utalványokat.

dabroNci karitász tábor Csoportunk szervezésében 17 gyermeket, köztük 14 rászorulót vittünk táborba 2016. július 4-től 3 napra Bakonykoppányba. Utunkat Veszprémben kezdtük, ahol meglátogattuk a Főegyházmegyei Karitász irodát,majd a Szaléziánumban Brigitta közreműködésével ismerkedtek a gyerekek a Karitász munkájával és kiállításával. A Bazilikában Kati néni nagyon kedvesen mesélt nekünk,még mi felnőttek is sok új, érdekes dolgot hallottunk tőle. Tovább indultunk Bakonykoppányba, örömmel foglaltuk el a Plébánián kialakított, táborozásra tökéletes ideális szálláshelyünket. Itt már várt ránk Birkásné Erdős Krisztina, Birkás Zsófia és Szalóky Ildikó a csóti Karitász csoportból, akiknek sokat köszönhetünk a szervezésben és ellátásban nyújtott segítségért. Másnap Pápára utaztunk, megnéztük a Kékfestő Múzeumot, Nagytemplomot, Eszterházy Aznap szentmisén vettünk részt, melyet plébánosunk Papp Sándor István celebrált a helyi templomban. Utolsó nap reggeli után összepakoltunk, 9 órára jöttek értünk a Faluautók és indultunk Bakonybélbe. Első programunk a Csillagda volt, felejthetetlen élményt nyújtva, majd az Erdészeti-vadászati kiállítást néztük meg. Ebéd után a Monostort és a hozzá tartozó arborétumot,

gyógynövény ültetvényeket gyermek idegenvezetéssel jártuk végig. A gyermekek fáradtan, de sok-sok élménnyel gazdagodva tértek haza. Külön köszönet a szállításban segítő dabronci, rigácsi és zalagyömörői polgármestereknek! Varju Zoltánné csoportvezető Don Bosco Karitász csoport Dabronc

karitász a művészetekvölgyébeN A Művészetek Völgye rendezvénysorozat keretein belül Szaléziánum meghívására a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász is képvisletette magát. Taliándörögdön a katolikus templom melletti kertben rendezett kézműves foglalkozást a gyerekek számára.

10

ajkai sikerek a katolikus karitász embertől emberig cÍmű rajzpályázatoN Embertől Emberig címmel hirdetett rajzpályázatot iskolásoknak a Katolikus Karitász. A pályázat kiírásának célja az volt, hogy a részvevők bemutassák a körülöttük érzékelt, általuk megtapasztalt szegénységet, a segítés lehetőségeit és a Karitász tevékenységét. Az Ajkai Szent István Király Római Katolikus Általános Iskolából többen is rajzoltak a témával kapcsolatosan. A beérkezett pályaműveket a Katolikus Karitász Veszprém megyei igazgatósága bírálta el. Az eredményhirdetésre az ajkai iskolába érkezett Szijártó László a pápai Szent Benedek templom plébánosa, a Veszprémi Egyházmegye Karitász igazgatója. A díjátadón elmondta, hogy az ajkai Katolikus iskolából kapták a legtöbb rajzot. Megemlítette, hogy a gyermekek átérezték a Karitász fontosságát, ami rajzaikból is tükröződött. Az alsós kategóriában első helyezett lett Gál Sára 4.a osztályos tanuló, második helyezést ért el Horváth Hanna 2.a osztályos tanuló. Minden rajzot készítő kisdiák a helyezettek mellett ajándék kitűzőt kapott. A díjakat Szijártó László Egyházmegyei Karitász igazgató Rieder Andrással a katolikus iskola igazgatójával közösen adta át.

800 karitász öNkéNtes a szeNt jobb-körmeNeteN A Karitász kettős jubileumi évének egyik kiemelt programjaként mintegy 800 önkéntes zarándokolt Budapestre augusztus 20-án, hogy az ünnepi szentmisében közösen adjanak hálát a Karitász megalapításának 85., és újjászerveződésének 25. évfordulója alkalmából az elmúlt évtizedekben kapott kegyelmekért.Az ünnepen a Veszprém Főegyházmegyei Karitász önkéntesei is jelen voltak, Szíjártó László esperes-igazgató vezetésével.

a foNyódligeti gyermek paradicsom 2016. július 10-15. között az Erzsébet-program keretein belül 20 Veszprém megyei gyermek és kettő kísérő táborozhatott a Karitász által Fonyódligeten. A 6 nap alatt rengeteg program közül választhattak, és a jó időjárásnak köszönhetően többször is kihasználhatták a táborhoz tartozó strandot. A gyerekek részt vettek vízi vetélkedőn, elméleti totót töltöttek ki, ügyességi versenyeken mérhették össze erejüket. Csütörtöki napon áthajókáztak Badacsonyba. Minden táborozó rengeteg élménnyel tért haza, és azt is elárulták,hogy jövőre is szívesen eljönnének.

bébi étel a babákért

Szijártó László atya PÁPA III. Szent Benedek plébánosa és a Veszprém – Főegyházmegyei Karitász igazgatója idén is igen nagy mennyiségű bébiételt kapott a Teuton Lovagrendtől (OMT), melynek Ő is aktív tagja. A veszprémi munkatársak 8 településen osztottak bébiételt, illetve 2 intézményt is elláttak gyümölcs sűrítménnyel és rizses kisbabáknak készült finomsággal. Reméljük sok kismamának, anyukának tudtunk örömet okozni.

11

a Nyár gyümölcsei „Nyári szünet! Pihenés, kikapcsolódás! Kimozduljak vagy bezárkózzak?!” – mintha csak most írtam volna a nyári gondolatok címeként. De, elmúltak a nyári hónapok a maguk szép élményeivel. Már frissebbek a reggelek és hamarabb lenyugszik a nap. A fák levele is már itt-ott színesedik. Sok-sok gyümölcs kerül az asztalra. Gazdagodtunk a szünidőben, a szabadság ideje alatt, vagy ha ezt nem is sikerült megvalósítani, akkor egy - egy „hosszú hétvége” idejére sikerült kimozdulnunk, töltekeznünk testi és lelki élményekkel. Többet beszélgettünk, mosolyogtunk figyeltünk egymásra a családban, segítettük egymást a pihenésben is. Arra gondoltam, hogy megosztom a nyár gyümölcseit. Képzeletbeli asztalra téve, mint termény hálaadáskor szoktuk az Úr oltára elé helyezni köszönettel mindazokért, amiket adott nekünk. Itt a Balaton északi partján is sok kedves család töltötte a nyári pihenés idejét. Öröm volt találkozni a kisebb és nagyobb gyermekekkel és szüleikkel nemcsak hét közben a parton, vagy az utcán, esetleg kirándulás közben, hanem a vasárnapi szentmisék alkalmával is. Megteltek hívekkel a templomok Badacsonytomajon, Ábrahámhegyen, Kővágóörsön, a kápolnák Badacsonyörsön és Balatonrendesen. Lelkipásztorként örömmel tapasztaltam, hogy fiatal szülők kisebb és nagyobb családjaikkal, hogyan igyekeznek a templomok felé, hogy részt vegyenek a szentmiséken! Ilyenkor mindig kicsit magasabb az „alapzaj” szentmise közben, de el szoktam mondani, hogy a legkisebbek így vannak jelen és látják szüleiket imádkozni, hallják énekelni és így formálja őket a Szentlélek. Amikor pedig a család együtt járul szentáldozáshoz és a szülők vezetik, vagy éppen a karjukon hozzák gyermekeiket áldást kérve, úgy érzem ezek a legszebb pillanatok! Hálát adok Istennek azért, hogy a fiatal szülők is odafigyelnek arra, hogy a pihenéshez is hozzátartozik a vasárnapi szentmise. A lelki táplálék. Ők a jövő Egyháza, akik élik és továbbadják gyermekeiknek az Evangéliumot! Igaz, több vasárnap komoly erőpróbát is jelentettek, amikor háromszáz fölött volt az áldozók száma egy szentmisén. De Jézus ilyenkor mindig küld segítséget egy közelben pihenő diakónus, paptestvér, sőt volt, hogy püspök atya személyében! Hálát adok értük is, mert megélhettem velük a papi egységet az Úr oltáránál! Találkoztam sok olyan nyaralóval is, akik csak félve, óvatosan közeledtek a templomajtó felé. Amikor pedig látták, hogy nyitva van bátrabbak lettek! Sok kerékpáros választotta pihenőhelynek a templom előtti lépcsőket, néha 20-30 kerékpár is volt a templom előtt, de soha nem kellett figyelmeztetni őket a szemetelés miatt. Amikor kérték elmondtam nekik a templom történetét, meghívtam őket a Badacsony-hegyen lévő

szent II. János Pál pápa emlékhelyhez és a szent István király kápolnához is. Ha idejük engedi, nézzék meg és pihenjenek egy kicsit az erdő csendjében. A plébániai közösségi házban heti váltásban táborozó gyerekek vidámságát heteken keresztül lehetett hallani. Voltak itt táborozó sérült gyermekek, fiatalok. A katolikus iskoláink tanulói, dolgozói. Szombatonként több esküvő is volt. Szinte minden vasárnapra jutott keresztelő is. Lelki élmény találkozni olyan szülőkkel, akiknek házasságát évekkel ezelőtt áldottam meg és elhozták első, második, harmadik gyermeküket a keresztség szentségében részesíteni. Tudtunk időt szánni egymásra! Igaz voltak olyanok is, akik türelmetlenül igyekeztek, hogy minél több férjen egy napba! Ők a nyáron is rohanók elfelejtik, hogy nemcsak a testünknek kell regenerálódnia a pihenésben, hanem a lelkünknek is! Mennyire szükségünk van arra, hogy pihenjünk testileg és lelkileg. Találtál-e lehetőséget a tartalmas pihenésre? A lelki töltekezésre odafigyeltél-e, vagy csak a fizikai pihenésedet valósítottad meg? Jézus tudja, hogy mire van szükségünk, és amikor kell meg is adja nekünk, legyen szó testi és lelki pihenésről, töltődésről vagy éppen a szeretet konkrét feladatairól. Olykor megengedi, hogy kicsit elragadjon a világ rohanása. Így akar elvezetni az alázatra! Jézus szeretettel kíséri életünket. A pihenésünket, munkánkat, emberi kapcsolatainkat! Van úgy, hogy feladatokat ad, van, hogy pihenni hív. Mindkettőre szükségünk van! A szabad levegőn töltött idő, testmozgás, új élmények, látnivalók segítettek a kikapcsolódásban? Jutott időd kényelmesen sétálni, beszélgetni egymással, nevetni nagyokat, együtt elkészíteni az ebédet, vacsorát? Tudtál-e belefeledkezni a közös játék élményeibe? Tudtál-e elcsendesedni? Nemcsak kívül, hanem belül is? Megújult a szíved és a lelked? A nyár végén érett gyümölcsök kerülnek az asztalra…, az oltár elé. Hálát adok Istennek a lelkekért, a Szentlélek gyümölcseiért! Mindazokért a testvérekért, akikkel találkozhattam! Akikben felfedezhettem a te arcodat Uram. Amikor az édesapa karján hozza szentáldozáskor sérült gyermekét. Keresztet rajzolva a kicsi homlokára megáldom őt. Ő pedig váratlanul rám mosolyogva kis kezével ugyanezt teszi velem. A pillanatokat melyekben rám tekintettél egy- egy kisgyermek, fiatal, idős, beteg, sérült testvérem szemein keresztül. Hálát adok a szavakkal ki nem fejezhető gyümölcsökért! Földi István atya

búcsú a badacsoNy-hegyeN Szent István király ünnepe a Badacsony-hegyen felépített kápolna búcsúnapja, amelyet szentmisével bor- és kenyérszenteléssel ünnepelnek minden évben. A szentmisét Földi István esperes, plébános mutatta be augusztus 20-án. A kis hegyi kápolnát Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész álmodta meg a volt pálos kolostor és a Szent II. János Pál emlékhely közelében. 2014. augusztus 23-án szentelte fel Szent István király tiszteletére dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A kápolna fő ékessége a festőművész által alkotott oltárkép, amelyen első királyunk felajánlja országát és koronáját Szűz Máriának.

12

újra áll a csékúti csoNka toroNy 2016.július 30- án számtalan érdeklődő jelenlétében szentelte fel Simon János plébános Csékúton / ma Ajka Padragkút/a valamikori katolikus templom tornyának a szobrát. Immár legendává vált a torony, amelynek története a régmúltban kezdődött. Akkor ugyanis mikor a templommal egybe építve elkezdte a csékúti katolikus hívek szolgálatát. Ablakai aztán láthattak elvonulni falai alatt törököt, labancot, németet, oroszt, de 1941-ben , legalább is hajójának a sorsa megpecsételődött. A templommal kapcsolatosan több kutatásban, leírásban és vissza emlékezésben olvashatunk. Építésének idejét minden dokumentum középkori ként említi. Középkori eredetére utalnak az építési jellegzetességei. Vaskos tömör, támfallal megerősített hajója, ablakai és a torony építési arányai is románkori jegyeket viselnek. 1940. december 26-án mondta el itt az utolsó misét Molnár Lajos plébános. 1941 tavaszán a devecseri hatóság bezáratta, mert a déli fala megdőlt, megindult, de azért 1950-ig még dacolt az idővel. Bezárás után az istentiszteleteket az iskolában tartották. Szombatonként a lányok és aszszonyok a tanítói asztalra helyezett, a templomból megmaradt egyetlen fűzfa törzséből kifaragott tekintélyes méretű barokk stílusjegyeket viselő tabernákulummal oltárt készítettek. / Jelenleg a BoldogGizella Főegyházmegyei Gyűjtemény tulajdonában van /Az iskolában történő misézés az új templom felszenteléséig,1957. augusztus15-ig tartott. A templom hajóját 1950 tavaszán bontották le véglegesen, mikorra a középkori falak kidőléssel fenyegettek. Az épület köveit a falu lakossága összefogásával, felekezeti hovatartozás nélkül csillékkel a bányától kölcsönkapott sín pályán, a mai templom telkére szállították. A templom bontásakor helyén maradt a torony, a falu jelenlegi jelképe. Itt szóltak a harangok 1984. szeptember 5-ig. Szeptember 13-án lebontották,/ döntötték/az egyébként műemléki besorolású csonka tornyot. „ A devecseri honvédség drótkötéllel körbefogta és tankkal meghúzatva de.10 óra 11 perckor omlott össze. Téglából és kőből volt

építve.1804 és 1808 jelzésű téglákat találtunk. Az építés eredeti dátuma ismeretlen. Délután 13 órára már teljesen eltakarították a gépek az anyagot.” Olvasható, a Varga György tanító által egy fénykép hátoldalára gépelt szöveg. Az új templom elé utólag épített toronyban 1984. november 25én szólaltak meg , már elektromos vezérléssel az oda áthelyezett harangok. Lebontás után a Varga család egy kis virágos kertet létesített a templom helyén. Az egyház ugyanis használatra átadta a részükre. A torony lebontásáig karban is tartották. Ezután a kert helyén a senki által nem használt terület tönkrement, elvadult. A torony újkori története 2014-ben kezdődött, amikor is az „Ajka 800 éve város” kulturális vetélkedőn, a Csékúti Baráti Kör koordinálásával a falu lakosai is rész vettek. Az eseményen harmadik helyezést értek el. Az ezzel járó pénzjutalom egy részéből és nagylelkű hívek adományaiból egy részben közös döntés alapján helyrehozták a templom helyének területét, kialakítva, egy majdan erre haladó kerékpárút pihenő helyét. Az elsődleges cél viszont az volt, hogy a rendbe hozott kis tér közepén Varga György helytörténész ötlete alapján kapjon helyet a torony élethű szobra. A Csékúton bányászott bazaltkő alapzatra fehér horvát mészkőből faragott szobrot, Keresztes Tibor szobrászművész restaurátor, Takács Viktória szobrászművész közreműködésével. A szobor ünnepélyes átadásán ünnepi beszédet mondó Puskás Károly önkormányzati képviselő, saját a toronyhoz fűződő emlékeit is felidéve. Simon János plébános áldása és a torony megszentelése után már nem csak egy buszmegálló elnevezése és a 2009- ben tervezett falucímer emlékeztet a toronyra. Mostantól emlékezteti a jövő generációit arra, hogy itt valaha, évszázadokkal ezelőtt felszentelt templom szolgálta a falu katolikus híveit. Varga György

haraNgszeNtelés NemessáNdorházáN Új harangokat kapott a nemessándorházi Szent Család kápolna. 2002-ben merült fel a gondolat, hogy a Búcsúszentlászlói Plébánia ellátásában álló Nemessándorházán templomot kellene építeni a község számára, hogy méltó helye legyen a szentmiséknek és a hívők liturgikus életének. 2008-ban a tervek elkészülte után kezdődhetett el az építkezés a Főegyházmegye támogatásának és a hívek adományainak köszönhetően. 2015re készült el a Szent Család tiszteletére felszentelt kápolna, amelyet augusztus 22-én szentelt fel Ilyés Dénes atya, mivel Márfi Gyula érsek Paskai László bíboros temetése miatt nem tudott részt venni az eseményen. Idén július elején a helyükre kerültek a harangok, amiket Márfi Gyula érsek augusztus 28-án áldott meg és Ilyés Dénes plébános koncelebrálásával szentmisét mutatott be a kápolnában. A harangokat Gombos Lajos harangöntő mester készítette Őrbottyánban. A nagy harang 160 kg és a lélek harang 56 kg.

13

fejedelemasszoNyok az egység szolgálatábaN a veszprémi boldog gizella főegyházmegyei gyűjteméNy kiadváNyáról Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben – e címmel látott napvilágot nemrég a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény reprezentatív kiadványa, mely mind külső megjelenésében, mind belbecsét tekintve rendkívüli értéket képvisel, tudományos, történelmi, vallástörténeti és művészeti vonatkozásban egyaránt. A Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke előszavával, Udvarhelyi Erzsébet gyűjteményi igazgató és Nagy Károly népművelő szerkesztésében megjelent, angol nyelvű rezümékkel, a II. Mehmed és a Nagy Szulejmán szultán uralkodása idején virágzott török miniatúraművészet színpompás, gyönyörű darabjaival gazdagon illusztrált történelmi album visszatekintés az ökumené szellemében, a hit évében, 2013 tavaszán – a vallási toleranciát meghirdető 1568. évi tordai országgyűlés 445., Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulóján – Veszprémben rendezett azonos című kiállításra és előadássorozatra. A kiadvány unikális értékét az adja, hogy egy új (eddig nem elemzett) aspektusból vizsgálja az Erdélyi Fejedelemség 16–17. századi történelmét, vallási viszonyait: a fejedelemasszonyoknak, Erdély nagyasszonyainak felekezetek közötti, politikai békesség- és egységteremtő törekvései irányából, amelynek révén komoly hatással lehettek Erdély társadalmára, sőt nemegyszer alakítóivá válhattak a régió felekezeti átrendeződésének. Tették ezt politikai hatalommal felruházva, fejedelemként, kormányzóként, és a művelődés szervezőiként, kulturális nagyköveteiként, hitükben megerősödött és elkötelezett katolikusként vagy reformátusként. A kötet a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárral 2013-ban közösen rendezett Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben című előadássorozaton elhangzott előadásokat, továbbá az emlékév alkalmából, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által felkért szerzők tanulmányait, valamint a Gyűjtemény azonos című kiállításának katalógusát tartalmazza. A könyv törzsanyagát az a nyolc (előadás nyomán készült) tanulmány adja, amellyel a szerzők (Őze Sándor történész, a PPKE BTTK intézetvezető egyetemi tanára, Oborni Teréz történész, egyetemi docens, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa (aki a kötet szakmai lektora is), Szabó Péter történész, az ELTE BTK (azóta elhunyt) egyetemi docense (akinek emlékére ajánlják a kötet szerkesztői a kiadványt), Balogh Judit egyháztörténész, az Eszterházy Károly Egyetem docense, Mikó Árpád művészettörténész, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, Pásztor Emese művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményének főosztályvezetője) 2013-ban végigkísérték az Erdélyi Fejedelemség történetét 1541-től 1711-ig, bemutatva a régió vallási átalakulását a reformáció és az ellenreformáció korában. A tanulmányokhoz kapcsolódik Benda Kálmán történész Tordán, a lelkiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét meghirdető 1568. évi tordai országgyűlés 425. évfordulóján, az ünnep alkalmából rendezett tudományos ülésszakon tartott előadása, valamint Hargittay Emil irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Magyar

14

Irodalomtudományi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára, az irodalom, a tudomány, az építészet, a képző- és iparművészet reformáció kori alkotóiról, alkotásairól írt tanulmánya. A kötetet keretbe foglalja, az ökumené szellemiségét mintegy megerősítve Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke előszava és báró losonczi Bánffy Miklós (az erdélyi arisztokrácia jeles leszármazottja) hazafias utószava, melyben hitet és tanúságot tesz arról, hogy mint a johannita lovagok Kárpát-medencei altagozatvezetője, ma is az erdélyi ősök, elődök nyomdokain járva, történelmi felelősséggel viseltetik szülőhazája, Erdély iránt. „Világviszonylatban egyedülálló volt az 1568. évi tordai országgyűlés döntése a római katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallás törvény előtti egyenlőségéről, illetve a fenti vallások követőinek szabad vallásgyakorlási jogáról. Ezt a jogot az 1571. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a négy „bevett vallás” vonatkozásában” – emeli ki bevezető gondolataiban Márfi Gyula érsek, majd felteszi a kérdést: „Vajon mikor kezdődtek el a kereszténységen belüli szakadások, és mikor indult el az ’ökumené’ jegyében az egységre törekvés?” Válaszában a főpásztor részletesen elemzi a már Szent Pál korától jelentkező törésvonalakat a kereszténység történetében, a különböző eretnekmozgalmakat, az egység megbomlását, a két egyházszakadást, melynek fájdalmas jelenléte jellemzi ma is Krisztus követőinek közösségét. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy az ökumené napjainknak is komoly kihívás, s hangsúlyozza: az egység hiánya a keresztény világban nem pusztán tanbeli ellentétek következménye, még kevésbé jogi probléma, hanem legfőképpen a szeretet kérdése. Steinbach József református püspök mintegy folytatva a gondolatsort, kiemeli a Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben című kiállítás 2013. évi megnyitóján mondott beszédével: „Bár a vallásszabadság alkotmányos jog, manapság a mindennapokban, a gyakorlatban, a megvalósítás szintjén nincs ennél nehezebb, bonyolultabb kérdés: értve ezalatt a keresztyén felekezetek egymáshoz való viszonyát, a történelmi egyházakét ugyanúgy, mint a kisegyházakét, de bizony a nem keresztyén vallásokhoz való viszonyt is”. A kiadvány ezután tematikailag négy egységben elemzi az Erdélyi Fejedelemség társadalmi és politikai rendszerét, mutatja be a tanulmányok révén a régió vallási sokszínűségét, a protestáns és a katolikus fejedelemasszonyok szerepét a politikai és a vallási élet szervezésében és a mindennapokban, amikor is általában hitvestársként, illetve néhány esetben fejedelemként (Jagello Izabella, Habsburg Mária Krisztierna, Brandenburgi Katalin személyében) kellett helytállniuk hitük, hazaszeretetük, anyai hivatásuk mellett. Egy bő fejezet foglalkozik az 1568. évi tordai országgyűlés lelkiismereti- és vallásszabadságról hozott törvényével, amely a világon elsőként fogalmazta meg a vallási türelem előírásait, a felekezeti egyenlőséget, a lelkiismereti szabadságot. A tanulmányok sora végül a művészetek világába vezeti az olvasót, kiemelve a protestantizmus kultúra területére gyakorolt óriási hatását, mely a magyar nyelvű bibliafordítást ösztönözte, a magyar nyelvű iskoláztatás

rendszerét segítette kiépíteni, s a művészetek terén is az anyanyelvi kultúrát lendítette előre, illetve a reneszánsz művészetnek nyitott utat. Külön kell szólni a reprezentatív kötet gyönyörű, igényes illusztrációiról, melyek az előadássorozattal azonos című kiállítás képeiből, grafikáiból, miniatúráiból, tárgyi vonatkozású emlékeiből nyújtanak gazdag válogatást az olvasónak. A kiadványt Veronese II. Mehmed szultán portréja, a török miniatúraművészet remekei, erdélyi úrihímzések, az erdélyi reneszánsz ötvös-, textil-, portré-, és építőművészet valamint a magyar történelmi festészet kvalitásos munkái díszítik. A szerkesztők, a kiállítás kurátorai a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye, az isztambuli Topkapi Múzeum, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, a gyulafehérvári Biblioteca Batthyaniana, a fogarasi városi múzeum, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, az Országos Evangélikus Múzeum Soproni Gyűjteménye, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az Iparművészeti Múzeum, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma és Levéltára, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és a Veszprémi Érseki Könyvtár, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár gyűjteményéből, különböző

hazai egyházmegyei gyűjteményekből, magángyűjteményekből, evangélikus, református és unitárius gyűjteményekből adnak gazdag válogatást. A kötetet részletes kiállítási katalógus zárja, a függelékben térképmellékletekkel, személy- és helynévmutatóval. A tanulmánykötet-kiállítási katalógus bemutatója a Kulturális Örökség Napjai és az Ars Sacra Fesztivál programjaihoz kapcsolódóan, szeptember 19-én 17 órakor lesz a veszprémi Érseki Palotában. Köszöntőt mond Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke, a kötetet bemutatja Medgyesy S. Norbert történész, egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTTK Újkori Történeti Tanszék, Piliscsaba), közreműködik Csörsz Rumen István (ének, lant). A kötet a könyvbemutatón, a Gyűjteményben és műemléképületeiben valamint a Libri és a Líra könyvesboltokban is megvásárolható. (www.gizellagyujtemeny.hu, [email protected], https://www.facebook.com/gizellagyujtemeny)

Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Veszprém, 2016. / szerk.: Udvarhelyi Erzsébet – Nagy Károly / 288 oldal / puhatáblás, ragasztókötött / ISBN: 978-963-12-1005-7 Toldi Éva

örökség és közösség – szeNt művészet kulturális örökség Napjai és ars sacra fesztivál a gizella gyűjteméNybeN Idén ősszel is gazdag programmal készülnek nemzeti kulturális és művészeti örökségünk intézményei, történelmi, irodalmi, művelődéstörténeti értékeink bemutatására. A különböző műfajú események ezúttal is összekapcsolódnak a Kulturális Örökség Napjai (KÖN – szeptember 17–18.) és az Ars Sacra Fesztivál (szeptember 17–25.) kínálatában. A KÖN idei mottója – Örökség és közösség – a 170 éve született Forster Gyulára, a Műemlékek Országos Bizottsága egykori elnökére emlékezve, az ezerarcú műemlékeket állítja a figyelem középpontjába. Szeptember 18-án 16 órakor Veszprémben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény a KÖN programjaihoz kapcsolódva a Szent Imre piarista és helyőrségi templomba invitálja az érdeklődőket, Mudrák Attila fotóművész Freskós Gelence című tárlatának megtekintésére. A kiállításon Udvarhelyi Nándor, a Kárpát-medence történelmi és művészeti értékeinek kutatója (az azonos című reprezentatív helytörténetiművészeti kiadvány szerzője) vezeti végig a látogatókat, valamint dedikálja kötetét. A kiadvány a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható. Az Ars Sacra programsorozata idei bibliai mottója jegyében – „Reményt és jövőt adok nektek” (Jer 29, 11) – a művészetek téren és időn túli, jövőbe mutató szakrális üzeneteit megfogalmazó irodalmi, művészeti előadásokra, kiállításokra, koncertekre, könyvbemutatókra hívja látogatóit országszerte. A rendezvénysorozat első napja idén is a Nyitott Templomok Napja lesz (szeptember 17.), amikor az egyházi szakrális épületek szakrális művészeti eseményekkel, tárlatokkal várják az érdeklődőket. A Gyűjtemény az idén is színes, változatos programokkal kapcsolódik az Ars Sacra rendezvénysorozatához. Szeptember 17-én 10–17 óra között a Szent Imre piarista és helyőrségi templom történeti és művészeti értékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, valamint a helyszínen megtekinthető Mudrák Attila Freskós Gelence című fotókiállítása, amely a 13. századi Árpád-kori, felső-háromszéki Szent Imre-templomba vezeti el a látogatókat, ahol a magyar egyházművészet és hagiográfia legjelentősebb alkotásaival, a hajlék híres freskósorozataival ismerkedhetünk meg. Szeptember 18-án 10 és 11 órakor térítésmentes tárlatvezetést tart a Gyűjtemény a Tejfalussyházban látható Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, kato-

nai kórházak és orvoslás az első világháborúban című kiállításon. Ugyancsak ezen a napon 10 és 11 órakor tekinthetik meg a vendégek térítésmentesen az Érseki Palotát és a Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné emlékezete – Az utolsó király- és királyné-koronázás centenáriuma – 1916–2016 című tárlatot valamint a Gizella- és a Szent György-kápolnát. Az Ars Sacra Fesztivál programjaihoz is kapcsolódik szeptember 18-án 16 órakor a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban Udvarhelyi Nándor, a Kárpát-medence művészeti értékeinek kutatója tárlatvezetése és kötetdedikálása. Ezt követően ugyancsak a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban 18 órakor az Orlando Énekegyüttes ad hangversenyt, Vikman Pál művészeti vezetésével. Szeptember 19-én 17 órakor ünnepi könyvbemutatóra kerül sor az Érseki Palotában. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény (Veszprém, 2016.) kiadásában megjelent Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben című tanulmánykötet–kiállítási katalógus (amely Udvarhelyi Erzsébet gyűjteményi igazgató és Nagy Károly népművelő szerkesztésében jelent meg) visszatekintést nyújt a hit évében, 2013 tavaszán a Gyűjteményben rendezett azonos című kiállításra és a kiállításhoz kapcsolódó előadássorozatra. A könyvbemutatón köszöntőt mond Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke. A kötetet bemutatja: Medgyesy S. Norbert történész, egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTTK Újkori Történeti Tanszék, Piliscsaba), közreműködik Csörsz Rumen István (ének, lant). A tanulmánykötet a helyszínen valamint a Libri és a Líra könyvesboltokban megvásárolható. Szeptember 23-án 16 órakor az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezve „Népek Krisztusa, Magyarország” – Az 1956-os forradalom és szabadságharc szakrális költészete címmel tart vetített képes előadást az Érseki Palota dísztermében Toldi Éva tanár, újságíró. A programban a magyar nép szabadságküzdelme idéződik fel magyar költők versei és a bibliai Jelenések könyve gondolatai nyomán, mintegy szakrális lírai krónikáját adva 1956 nevezetes eseményeinek. Szeptember 25-én 18 órától az Ars Sacra Fesztivál záróeseményeként az Érseki Palotában a Mendelssohn Kamarazenekar ünnepi hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők, Kováts Péter művészeti vezetésével. Toldi Éva

15

bezárkózásból találkozás Jézus mindig az embert keresi. Nem a múlttal, a megkövesedett történelemmel, sem a nagy tervekkel nem foglalkozik; ő mindig a jelenben érkezik, mert ő a jelenlévő, s szeretne jelenvalóvá válni minden ember életében. Ettől kezdve csak észre kell(ene) vennünk jelenlétét, s máris örvendezhetnénk társaságának. Ám mire eddig eljutunk, általában hosszú utat kell bejárnunk – mert gyakran távol vagyunk önmagunktól, s időbe telik, amíg megérkezünk saját jelenünkbe. Szent Lukács evangélista egy ilyen találkozáshoz vezető utat mutat be Zakeus történetében (Lk 19,1-10). Zakeus híres-hírhedt gazdag ember. A vámosok jerikói főnöke volt, ami azt jelenti: ő szervezte meg a rómaiak számára fizetendő adó begyűjtését. A rómaiak ebben viszonylag nagy szabadságot adtak a birodalomhoz tartozó népeknek: meghatározták, mennyi adót kell befizetni, erről szerződést kötöttek az adószedőkkel, végül időszakonként átvették a megbeszélt összeget. Az adószedők, akiket a Szentírás gyakran vámosoknak nevez, abból éltek, hogy több adót gyűjtöttek össze, mint amennyit a rómaiaknak át kellett adniuk. Zakeusnak, mint az adószedők főnökének az volt a feladata, hogy a megfelelő időben átadja Jerikó és környékének adóját a római hatóságoknak. Több alkalmazottja volt, akik nap mint nap begyűjtötték az adót az emberektől, neki csupán a szervezési feladatok maradtak, amelyből komoly hasznot húzott. Az emberek árulónak tekintették, hiszen együttműködött a megszállókkal, s honfitársai megcsalásából gazdagodott meg. Eközben Zakeus valószínűleg elveszítette barátait, az emberek lenézték, megvetették, s nagy vagyona miatt irigykedéssel telt bosszúval néztek rá. Munkatársai sem feltétlenül szerették. Ők Zakeustól függtek, anyagi jólétükről Zakeus gondoskodott, de teljesen sohasem lehettek elégedettek; látták, hogy Zakeus gyorsabban gazdagodik náluk. Így neki nem maradt más, mint saját családja, háza, gazdagsága, amelybe bezárkózva élte a maga világát. Nem tudjuk, hogyan számolt el lelkiismeretével, hogyan magyarázta meg övéinek, miért éppen ezt a „szakmát” választotta. Talán az emberi kapcsolatoknál fontosabb volt neki a személyes előrejutás. Jeruzsálem felé haladva Jézus áthaladt Jerikón, s a város aprajanagyja találkozni akart vele. Mindenki az utcán tolongott, mert a híres tanítót látni, hallani, érinteni akarták. Remélték, hogy Jézus majd megáll, s tanítja őket, esetleg meggyógyít néhány beteget – ám Jézus megállás nélkül haladt át a városon. Zakeus sem akart kimaradni a látványosságból. Várt valamit Jézustól, vagy csak kíváncsi volt? Bizonyára érezte, hogy választott életformája túlságosan bezárta, s talán Jézustól várt szabadulást.

16

Ám mégsem találkozhatott vele: a tömeg biztos félrelökte volna őt, a kicsiny, alacsony vámost. Nem találkozhatott biztonságosan Jézussal, ezért fut előre és mászik fel egy fügefára, amelynek nagy levelei között mindent láthatott, őt magát azonban senki sem vehette észre. Zakeus biztonságban akart maradni. Nem vállalta a találkozás kockázatát, amely esetleg változásra hívta volna őt. Ő egyszerre akart mindent meghagyni úgy, ahogyan eddig megszokta, s akart részesülni a találkozás örömében. S amikor a biztonság és a találkozás között kellett választania, a mérleg nyelve a biztonság felé billent benne. Jézus most is az embert kereste. Nem a múlttal, a megkövesedett történelemmel, Jerikó már akkor évezredes épületeivel foglalkozik; ő most is a jelenben érkezik, mert ő a jelenlévő, s szeretne jelenvalóvá válni minden jerikói ember életében, Zakeuséban is. Zakeus egy apró lépést tett e jelenlét felé, s Jézus ezt a lépést vette észre, amikor megszólította őt, s meghívta, jöjjön le a fügefáról. A megszólított ekkor hatalmas utat jár be: vállalja a tömeg előtt a megszégyenülést, hogy ő, a híres-hírhedt gazdag vámos egy fügefán ücsörög. Vállalja, hogy éppen ő lép Jézus elé, s fogadja őt otthonába. S e találkozás következményeként átalakul. Bár nem hagyja el munkáját, nem ad oda mindent, megvetett feladatát ezentúl emberségesen végzi. Látszólag nem történik semmi, valójában Jézus megtalálta azt, ami Zakeusból elveszett. A tömeg persze háborog: rengeteg rendes ember élt a városban, s Jézus őket még csak meg sem szólította. Ezt a gazembert pedig kitüntette azzal, hogy nála szállt meg. Az emberek felháborodása érthető, talán jogos is. Mert ők is szerettek volna találkozni a Mesterrel. Szerették volna legalább egy rövid időre magukénak tudni őt, talán szerették volna egy rövid időre kisajátítani őt. Jézus azonban mindig ellenáll az ilyen kisajátítási kísértéseknek. Ő azáltal találkozik Jerikó népével, hogy Zakeusnál száll meg. S ha a jerikóiak valóban Jézusra, s nemcsak magukra tekintenének, Jézus egyik legnagyobb csodájának, átváltoztatásának lehetnének szemtanúi. Az eseményeket látják, ám nem veszik észre a csodát. Nem veszik észre, hogy Jézus még mindig az embert keresi. Nem a múlttal, a megkövesedett történelemmel, sem a nagy tervekkel nem foglalkozik; ő mindig a jelenben érkezik, mert ő a jelenlévő, s szeretne jelenvalóvá válni minden ember életében. Ma is rácsodálkozhatunk jelenlétére, s máris örvendezhetünk társaságának. Ám mire eddig eljutunk, Zakeushoz hasonlóan hosszú utat kell bejárnunk – mert gyakran távol vagyunk önmagunktól, s időbe telik, amíg lemászunk fügefánkról, előjövünk biztosnak vélt rejtekünkből és megérkezünk saját jelenünkbe, Jézus gyógyító jelenlétébe. Csernai Balázs atya

hitoktatók lelkigyakorlata veszprémbeN A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán rendezik meg évről-évre a hitoktatók lelkigyakorlatát, amelyet idén június 19. és 21. között tartottak. A főegyházmegye hitoktatói számára mindig fontos a júniusi lelkigyakorlat, hiszen ilyenkor van lehetőségük a gyakorlati kérdéseket megbeszélni, a pedagógiai módszereket egyeztetni és ekkor vitatják meg közös ügyeiket és vesznek részt érdekes előadásokon. Az idei előadásokat Marton Zsolt a Központi Papnevelő Intézet rektora vezette. Idén több, mint ötvenen gyűltek össze a főegyházmegye számos településéről. A szakmai kérdések megtárgyalása mellett a lelkigyakorlat legfontosabb célja lelki töltekezést adni a részvevőknek. A tanév végére nemcsak a gyerekek, hanem a hitoktatók is elfáradnak, a lelkigyakorlat alatt van lehetőségük “kikapcsolódni” a hétköznapi teendőkből. A lelkigyakorlatot kezdeteként Felker Zsolt a Főegyházmegye hitoktatási referense köszöntötte a megjelenteket majd vele és a lelkigyakorlat vezetőjével szentmisét mutatott be Nagy Károly c. apát, kanonok.

veNi-saNcte és rekollekció a veszprémi főegyházmegye hitoktatóiNak

Augusztus utolsó szombatján újult erővel gyűltek össze az Egyházmegye hitoktatói a Hittudományi Főiskola dísztermében, ahol szentmisével nyitották meg a 2016/17-es tanévet. A szentmise főcelebránsa Felker Zsolt atya, az Egyházmegye hitoktatási referense volt. Szentbeszédében buzdította az atyákat és a hitoktató testvéreket, hogy bármilyen nehézségbe is ütköznek az év folyamán, soha ne veszítsék kedvüket, hitüket, hanem keressék az igazi forrást, Jézus Krisztust. Kérte a Szentlélek Isten kegyelmét és a Mindenható áldását a hitoktatók munkájára! Felker Zsolt egyházmegyei referens felolvasta Márfi Gyula érsek atya levelét, amellyel elrendelte a BELLARMIN rendszer bevezetését az Egyházmegyénkben. Ezt követően Tiszttartó Dávid a Hitoktatási Iroda vezetője nyitotta meg a rekollekciót. Bükkerdő Gergely előadása keretében pedig bemutatta a hitoktatóknak a BELLARMIN rendszert, vagyis az elektronikus napló használatát. Csomay Tünde

Nemcsak szakembereket képezNek, embereket NevelNek!

Nemcsak szakembereket képeznek, embereket nevelnek! – mondta dr. Varga István rektor a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola diplomaátadóján. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hittudományi főiskolán nemcsak szakembereket képeznek, hanem embereket nevelnek és a lélek nevelése a legalapvetőbb. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán június 25-én tartották a végzős hallgatók diplomaosztóját. Az ünnepségen dr. Márfi Gyula érsek is köszöntötte a hallgatókat. Az ünnepségen a megjelent tanárok, hallgatók, szülők és rokonok jelenlétében, a hallgatók dr. Varga István rektortól vehették át tanulmányaik sikeres lezárásaként diplomájukat.

17

szeNt aNNa a veszprémi főegyházmegye védőszeNtjéNek üNNepe A Veszprémi Főegyházmegye védőszentjének ünnepén, július 26-án immár hagyományosan a nagyszülőket várták elsősorban a Szent Mihály Bazilikába. Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét Nagy Károly apát, kanonok plébánossal, Halmágyi Zoltán ösküi plébánossal, Felker Zsolt káplánnal, Ebele Ferenc és Lőrinczy Ferenc nyugalmazott plébánosokkal.

Szentbeszédében a főpásztor arról beszélt, hogy az egyház megbecsüli és tiszteli az anyaságot, olyan nőkre van szükség, akik vállalják az anyai és a nagyszülői szerepet. Szent Annának, egyházmegyénk védőszentjének ünnepén arra kérte a híveket, hogy becsüljék meg a nőket, női erényeket, mint a gyengédség a hitvesi és az anyai szeretetet. Arra kérte a híveket, hogy imádkozzunk Szent Annához, hogy egyházmegyénket segítse és mi is adjuk tovább hitünket szavainkkal és tetteinkkel, ahogyan Szent Anna is tanította Máriát. A szentmise végén Szent Anna ereklyéjével körmenetben áldotta meg a főpásztor a jelenlevőket. Az érseki székhelyen minden évben ünnepi programmal készülnek ünnepére idén, Vass György és népi zenekarának műsora köszöntötte a nagyszülőket.

szeNt aNNa búcsú pápáN

18

A pápai Szent Anna Plébánián több éve hagyomány, hogy a templom búcsúünnepén Salgó Ferenc plébános megáldja a jubiláló házaspárokat. Idén a kanonok-plébános a vasárnapi ünnepi szentmisén 14 házaspárt áldott meg, akik között voltak 5, illetve 55 éves jubileumot ünneplők is. Az Anna-napi búcsú a hagyományoknak megfelelően esti hangversennyel zárult, amelyen a 25 éves Szent Anna Kórus és a Szent László Kolping Család tartott imádságos, énekes, zenés áhítatot.

új imahelyet szeNteltek a gyermekáldásért koloNtároN A Devecser és Kolontár között található Szentkútnál vasárnap, július 31én délután több százan gyűltek össze a Szent Anna napi búcsúra. A Veszprémi Főegyházmegye Családpasztorációs Irodája és a Reményforrás Egyesület erre az alkalomra két új imahelyet hozott létre a meg nem született gyermekekért és a családok gyermekáldásáért, a Devecser és Kolontár között elhelyezkedő, egykori Jézus-ösvény területén. A kezdeményezés a sikertelen gyermekáldás nehézségeivel küzdő, érintett házaspároktól indult, a helyszín és az alkalom kiválasztását pedig Devecser-Kolontár plébánosa, a főegyházmegye családreferense, Fodor János atya segítette. Az egyik helyszín a két település közötti Szentkút, a másik pedig a kolontári templom dombja alatti betlehemi barlang. A Szentkút, mely közel másfél évszázada létezik közvetlenül a vasúti töltés mellett található. Csodás módon elkerülte a vörösiszap-katasztrófa és a forrása iható, melynek számos csodát tulajdonítanak a környékbeliek. A búcsúi miséket az utóbbi években Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódva szeptember végén tartják, viszont pár éve elevenítették fel a régi hagyományt, hogy Szent Anna ünnepét is megünneplik. A szentmise kezdetén Glózer László, a Szentkút gondnoka köszöntötte a zarándokokat, majd elimádkozták a Szűzanyát köszöntő imát. A búcsúi szentmisét Márfi Gyula érsek mutatta be Szijártó László esperes, pápai plébánossal, Bali Tibor h. esperes, külsővati plébánossal, Fodor János plébánossal és Somlai Péter tüskevári plébánossal. A főpásztor megáldotta a felújított Szentkutat, és a gyermekáldásért imádkozók emléktábláját. Szentbeszéde kezdetén Szent Annáról beszélt, aki a főegyházmegye védőszentje is, hangsúlyozva a nők tiszteletét és azt, hogy Jézus volt az, aki “felemelte” a női nemet, szakítva az akkori hagyományokkal. Nagyon fontos, hogy egy gyermek megtapasztalja az anyai, nagyanyai szeretetet, gyengédséget. Nem elég, ha csak tudást adunk át neki, hanem a szívüket formálni, az akaratukat nemesíteni is szükséges és meg kell tanítani őket imádkozni. Kérte, hogy a szívünkkel tudjuk szeretni a Jóistent, tisztelni a Szűzanyát és tisztelni a szenteket, köztük Szent Annát s tudjunk hozzájuk hasonlóvá válni az imádságban, zárta beszédét a főpásztor. A szentmise végén a Burucs házaspár, Tamás és Barbara, az emléktáblák megálmodói, megtervezői beszéltek az imahelyek létrejöttéről a családpasztorációs iroda képviseletében, végül Márfi Gyula érsek megáldotta a családokat. A két egymástól mintegy két kilométerre található imahely az iszapkatasztrófa során nagyrészt megsemmisült Jézus-ösvény részét képezte. A Szentkút életet fakasztó vizénél méltó helyet talál az az imahely, mely a gyermektelen családok gyermekáldásáért hivatott létrejönni. Innen indultak a szentmise végén a Torna patak mentén a zarándokok a kolontári

IMA GYERMEKÁLDÁSÉRT

Drága Urunk, azért jövünk eléd, hogy kérjünk, a házasságunkat áldd meg gyermekekkel. Kérjük, hogy add meg nekünk ezt a kiváltságot, hogy együttműködhessünk Veled a teremtés titkában. Hódolattal és szeretettel, Uram, egyesítjük szívünket, lelkünket és testünket, és reméljük, ebben az anyaméhben egy gyermek növekedhet, akit szerethetünk, gondozhatunk és dédelgethetünk. Drága Urunk, készek vagyunk válaszolni a szülővé válás kihívására. Előre tekintünk a feladatokra és az örömökre, és bár sokszor túlterhel minket a roppant felelősség, de biztosak vagyunk abban, hogy segítségeddel és vezetéseddel sikerül életet adnunk és a tudás és szeretet bőségét adjuk ehhez a különös kis titokhoz. Segíts, Urunk a teremtés titkához és az életet hozó szerelemhez. Amen. (Renee Bartowski: Imák házaspárok számára)

templom dombjánál rejlő betlehemi barlanghoz, mely ezentúl a meg nem született magzatgyermekek emlékét is őrzi. Miután a zarándokok megérkeztek, Márfi Gyula érsek megáldotta az emléktáblát. A magzatgyermekek emlékére kis fatáblákat írhatnak meg és helyezhetnek el a zarándokok a barlangban. A két imaszándék, melyekért az imahelyek létrejöttek, sok család életében meghatározó, ugyanakkor kevés hasonló kezdeményezés valósult meg eddig az országban. A létrehozók remélik, hogy ezek a zarándokhelyek a Főegyházmegye olyan kincseivé válnak, ahol a Szűzanya pártfogását is kérve a házaspárok reményt és erőt kapnak családi életük kiteljesedéséhez.

19

taNév végi zárás balatoNkeNeséN a katolikus hittaNcsoportokNál Itt a nyár. A balatonkenesei katolikus hittanosok is befejezték az iskolai tanévet. Az egész éves tanulás után próbáltuk megjutalmazni hittanosainkat Balatonkenesén. A mai kor gyermekei sok tárgyi ajándékot kapnak, valami más meglepetésre gondoltunk. Az egymásnak ajándékozott minőségi idő korunk legnagyobb kincse. Éppen ezért a hittanos gyerekeknek közös programokat és maradandó élményeket ajándékoztunk. Jézus is erre tanít minket, hiszen a Szentírásban olvashatjuk, hogy „Legyetek mindnyájan egy!” Először, az egész tanév során rendszeresen szentmisére járó hittanosoké volt a főszerep. Május 29-én, Úrnapján vártuk a gyerekeket a közös szentmisére és ünnepi körmenetre. Hittanosaink lelkesek, és aktivak voltak a liturgia alatt. Majd a templomban meglepetéssel vártuk őket. Minden hittanos az óvodástól a nyolcadik osztályosig sütemény-csomagot kapott, hiszen jól tudjuk, nemcsak a léleknek, hanem a testnek is kell a táplálék.

Június első hetében pedig minden hittanos gyerekünket vendégül láttunk egy hittanos napon. 3 csoportban kértük ki a gyerekeket az iskolából egésznapos programra. Először az 1, 2, és 3. osztályos hittanosok érkeztek hozzánk. A közös szentmisét a templom megtekintése, majd közös csoportjáték, kreatív füzetborító készítés, sok-sok nevetés és finomság követett. A legkisebbek sok élménynyel, jókedvvel és teli hassal mentek el. Másnap a 4. és 5. osztályos gyerekeké volt egy napra a kolostor udvara, és a közösségi ház. Velük is szentmisén vettünk részt, majd a liturgikus hely, és liturgikus tárgyak megismerése következett. Jókedvben nem volt hiány sem a hittanos, sem az ügyességi vetélkedőkben. Jó közös mókának tűnt a templom hosszának lemérése, vagy éppen a lisztfújás is. A jókedvhez bőségesen fogytak a sütemények és a gyümölcsök is. A felső tagozatos hittanosokat az utolsó iskolai héten vártuk felsős programokkal. Jó érzés volt látni a kamaszokat, amint szentségekhez járultak, és aktívan részt vettek a szentmisén. A körjátékok jó hangulatot teremtettek az ügyességi játékokhoz, és a közös szalonnasütéshez is. A mozgalmas délelőttöt vidám játékokkal fejeztük be, és természetesen jobbnál jobb süteményekkel. Köszönjük minden szülőnek, aki ebben a tanévben ránk bízta gyermekét, hogy közelebb vezessük Istenhez, a széphez, és a jóhoz. Külön köszönet illetti a Balatonkenesei Katolikus Karitász csoport tagjait, akik szolgálatukkal, jelenlétükkel, háttérmunkájukkal és anyagi támogatással segítették ezeknek a hittanos napoknak a megvalósulását. Bízunk benne, hogy hittanosaink valami olyan megélt élménnyel lettek gazdagabbak, melyeket egy életre magukkal visznek. Jövőre pedig újra találkozunk! M. Erzsébet nővér

a szilágyi haraNgegyüttes káptalaNtótibaN A Szilágyi Harangegyüttes és a kis harang utánpótlás csoportja 2016 júliusában Káptalantótiban töltött néhány napot. Az együttes szép koncertet adott a Művészetek Völgyében, a vigándpetendi katolikus templomban, a koncert után érkeztek az ifjúsági táborba. A gyönyörű Balaton-felvidéki környék kirándulásra ösztönzött mindenkit: a hőség ellenére a Csobánc megmászására vállalkoztunk. A szőlős kertek és pincéket elhagyva a meredek Kék-túrás gyalogösvény vezet fel a tanúhegy kráteréhez, ahonnan lélegzetelállító panoráma fogadott bennünket. Ahogyan az a fotókon is érzékelhető. A táborban rendelkezésre álló kerékpárokkal közlekedtünk a badacsonytomaji strandra, mely a tábortól 4 km-es út csupán. A tábor konyhájában oldottuk meg a csoport étkeztetését: a reggelik, ebédek, vacsorák itt készültek. Még nemes feladatunk is akadt Tótiban: Balogh Árpád atya vasárnapi utolsó miséjét tudtuk emlékezetessé tenni a plébános úr és a hívők számára egyaránt. Árpád atya 39 évi szolgálat után nyugdíjba vonult. Köszönjük a lehetőséget, hogy itt lehettünk. Albertné Balogh Márta

20

egyháztörtéNeti koNfereNcia a hittudomáNyi főiskoláN Impavide inter ruinas, A veszprémi egyházmegye 1945 és 1972 között címmel augusztus 24–25-én egyháztörténeti konferenciának adott otthont a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. A rendezvényt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezte és immár a harmadik volt a sorban a testület rendezte tudományos szimpóziumok között. A rendezvényt dr. Varga István rektor nyitotta meg, a fővédnöki köszöntőket dr. Márfi Gyula érsek és Némedi Lajos alpolgármester mondta el. A konferencia címéül Bánáss László püspök (1945–1949) latin jelmondatát választották a szervezők. „Rendületlenül a romok között” – a cím arra utal, hogy a második világháború anyagi, emberi és erkölcsi értelemben is mély nyomot hagyott az egyházmegye életén. Az újjáépítés a front átvonulása után azonnal megkezdődött, azonban a kibontakozó politikai fejlemények a kezdetektől meghatározták ennek lehetőségeit. Az egyház vagyonát a „földreform” rendelet végrehajtása során sokszor az érintettek nélkül rendezték, ezzel anyagilag lehetetlenítették el működését. Az 1945 és 1950 között hozott számos, az egyház életét korlátozó rendelkezés – az egyesületek és sajtó felszámolása, az iskolák államosítása, a hitoktatás megszüntetése, a szerzetesrendek működési engedélyének visszavonása, az internálások és a börtönbüntetések – eredményeképp és a formailag vallásszabadságot biztosító új, 1949-es alkotmány ellenére a hitélet a templomok falain belülre szorult. A következő püspök, Badalik Bertalan (1949–1957) éveire a legsúlyosabb egyházüldözés volt a jellemző. Az Állami Egyházügyi Hivatalt 1951-ben hozta létre az állampárt, ugyanebben az évben született meg az egyházi hivatalok betöltését szabályozó első törvényerejű rendelet, és ekkor szerveződött meg a papi békemozgalom is. A veszprémi egyházmegyét különösen sújtotta a veszprémi sze-

minárium 1952-ben történt bezárása, illetve Badalik püspök 1957 augusztusában bekövetkező internálása. Az állam a társadalom és ezzel párhuzamosan az egyház életének minden szegmensére közvetlen és erőszakos befolyást gyakorolt. A korszak harmadik főpásztora Klempa Sándor Károly egykori premontrei szerzetes volt, aki apostoli kormányzóként irányította az egyházmegyét (1959–1972). A kádári puha diktatúra máig ható változásokat hozott a társadalom hitéletében. Olyan generációk nőttek ekkor fel, amelyek már beleszülettek a vallástalanított „létezett szocializmusba”, így nem rendelkeztek összehasonlítási alappal a megelőző időszakra vonatkozólag. Az elbukott ’56-os forradalom pedig megmutatta, hogy változásra a legcsekélyebb remény sincs; az így kialakult kényszerű modus vivendi legjellemzőbb példája maga Klempa személye volt. A konferencia előadói között megtalálhatók voltak az országos és megyei levéltárak korszakkal foglalkozó levéltárosai, a Történettudományi Intézet, illetve a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársai, valamint helytörténeti kutatók és egyetemi hallgatók is. Ők a rendezvény első napjának estéjén a püspöki palota pincéjében borkóstoló keretében ízlelhették meg a főegyházmegye borait. A két nap során elhangzott előadásokat a szervezők ígérete szerint tanulmánykötetben tárják majd az érdeklődők elé. Így történt ez a tavalyi konferencia anyagával is, amelyet „Nehéz időkben dönteni kell”. A veszprémi püspökség a második világháború idején címmel az idei programba illesztve mutattak be a közönségnek. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap, az 1956-os emlékév rendezvényeit koordináló Közép- és KeletEurópai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, valamint Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósította meg a Veszprémi Főegyházmegye. Dr. Karlinszky Balázs

szeNtmise a jásdi szeNtkútNál Második alkalommal köszöntötték a hívek a Szűzanyát a jásdi Szentkútnál elsőszombaton. A szentmise főcelebránsa Huszár Lőrinc zirci perjel úr volt. Homíliájában emlékeztetett minket arra, hogy mi is zarándokok vagyunk, ahogy a Szűzanya is elzarándokolt Erzsébethez. Augusztus első szombatján Tódor Szabolcs, keszthelyi káplán misézett a Szentkútnál. Szeptember 11-én Urr Ipoly ciszterci atya budai házfőnök vasárnap mutatja be a búcsúi szentmisét a zarándokhelyen.

21

„születéstől a vértaNúságig” kerékpáros zarándoklaT bódi magdi nyomában

Immár negyedik alkalommal szerveztek kerékpáros zarándoklatot augusztus 2-án Bódi Mária Magdolna, a Veszprémi Főegyházmegye fiatal vértanújának nyomában.

A kerékpáros zarándoklatot ez alkalommal is Juhász Gábor atya, Budapest-vizafogói plébános vezette. A kerékpárosokat elkísérte Szécsi Ferenc balatonfűzfői plébános, a zarándoklat ötletgazdája. Szigligetről, Magdi születési helyéről indultak útnak a zarándokok, hogy biciklivel megtegyék azt több, mint 70 km-t, ami felöleli Magdi életének főbb állomáshelyeit. Az első állomás Badacsonytördemic volt, ahol Magdit megkeresztelték. Badacsonytördemicen Kovács Károly nyugalomba vonuló plébánosa és Cséry Gergő nemesgulácsi plébános a település új plébánosa köszöntötte a zarándokokat. Innen indultak tovább Köveskálra, ahol Magdi iskolába járt. Balatonfüred érintésével érkeztek Balatonfűzfőre majd az áprilisban Magdiról elnevezett kerékpárúton jutottak el Litérre. A Balatonfűzfő-gyártelepi templomban – ahol Magdi naponta találkozott az Úrjézussal – mutatta be a zarándoklatot záró szentmisét Juhász Gábor atya Szécsi Ferenc plébánossal. Ezt követően Litéren Magdi sírjánál adtak hálát a nap kegyelmeiért.

bódi mária magdolNa kiállÍtás a művészetek völgyébeN Bódi Mária Magdolnáról a Veszprémi Főegyházmegye 1945. március 23-án Litéren egy szovjet katona gyilkos golyójától vértanúságot szenvedett munkáslányáról vándorkiállítás emlékezett meg a taliándörögdi katolikus templomban. A kiállítást július 22-én, Szent Mária Magdolna ünnepén, Szécsi Ferenc balatonfűzfői plébános nyitotta meg, aki ismertette a jelenlévőkkel Magdi tanúságtévő életútját.

angyalok és pápák a szaléziánumban Az Irgalmasság Szentévéhez kapcsolódva, az Ars Sacra Fesztivál keretében kelnek életre és harcolnak értünk Szabó Virág szobrászművész bronzba álmodott angyalai, akik között megtalálhatjuk a számunkra, magyarok számára kedves és fontos pápákat, de a bátor és rendíthetetlen hétköznapi hősöket is, ha jól figyelünk. SZABÓ VIRÁG 1976. április 1-jén született Budapesten. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte, 2003-ban ugyanott diplomázott, s ebben az évben elnyerte a portugáliai III. Nemzetközi Kortárs Érembiennálé Fődíját (The Great Prize). Rá egy évre a XXIX. FIDEM Nemzetközi Éremkiállításon a Fiatal Alkotók Díjában részesült. 2001 és 2016 között elnyert 21 díja közül legbüszkébb a tíz évvel ezelőtt odaítélt Első Nemzetközi Érem-Szobrászati Verseny Fiatalok Részére Fődíjára, amivel egyéni kiállítási lehetőséghez jutott New York-ban. Hazai elismerései közül kiemelkednek az Országos Érembiennálékon elnyert díjai, s legutóbb, 2015-ben a ’Pápás Éremsorozattal’ elnyert Emberi Erőforrások Minisztériumá-

22

nak díja. Pápás műalkotásait Róma után elsőként Magyarországon Veszprémben láthatja a közönség, a Szaléziánumban. A magyar történelem jelentős eseményeihez, sorsfordulóihoz kötődő pápákról – a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszterről, a déli harangszót elrendelő III. Kalliktuszról egészen II. János Pál pápa máriapócsi látogatásáig - készített bronzsorozatát mutatjuk be a megszokottól kicsit eltérő értelmezésben. A művésznek ez lesz az ötödik egyéni tárlata Miskolc, Szolnok, New York és Róma után. Alkotásaiból már több nagy hazai és külföldi múzeum vásárolt. Egyik angyalos művét a londoni British Museum vette meg (Ruhatár, 2007). További munkáit a Magyar Nemzeti Galéria, a Soproni Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.

Szeptember 17-én a 16.00 órai megnyitóra nyitott szívvel várjuk a művészet lélektisztító erejében hívő, a szépet és a jót értékelő érdeklődőket.

TarTalmas nyár a szaléziánumban a halimbai esperes nyomában

Június 29-én tartották a Szaléziánumban A halimbai esperes nyomában c. dokumentumfilm bemutatóját. Az egykor Halimbán tevékenykedő dr. Szalai Miklós története sok látogatót vonzott a bemutatóra, melyen dr. Mail József gazdasági helynök és Halimba polgármestere, Tóbel János mondott köszöntőt, méltatva a kezdeményezést, hogy Dékány Péter klubvezető kezdeményezésére film formájában is foglalkoznak a Szaléziánumban az esperes életével és az általa gyűjtött gyógynövényekkel, valamint gyógyhatású teakeverékeivel. Dr. Mail József beszéde során teológiai szempontból is kitért a halimbai esperes munkásságára. Isten megteremtette növényeket, a természet pedig egy nyitott könyv, amelyet maga az Isten nyitott meg számunkra. Ebből a könyvből értelemmel és szeretettel olvashatunk, és aki pedig ezt hasznosítani is tudja, az biztosan barátja a természetnek és az embernek. Ilyen ember volt dr. Szalai Miklós is. Halimba polgármesterétől megtudhattuk, hogyan is készült el a halimbai emlékház abból a célból, hogy bemutassák annak a plébános-

nak a munkáját, aki híressé tette falujukat. A halimbai esperes nevét viseli a helyi általános iskola is 1996-tól. Mindezek után, miután a Szaléziánum tervei elkezdődtek, rögtön felmerült a lehetőség, hogy Veszprémben, az egyházmegye központjában a Turisztikai Központ is megemlékezzen az esperes munkájáról.

múzeumok éjszakája Éjszakai tárlatjárat, sötétben világító buborékfújó, csillagászati bemutató, koncert, miseborkóstoló, valamint az Érseki Palota alatti borospince látogatása várta a kíváncsi érdeklődőket 2016-ban a Múzeumok Éjszakáján a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ szervezésében. Szombaton, június 25-én óránként indult éjszakai tárlatvezetés a részlegesen kivilágított kiállítótermekben, valamint a Szaléziánum pincéjében miseborkóstolóra és az Érseki Palota alatti borospince látogatására várta az érdeklődőket Zsilinszki Tamás az Érsekség borásza. 19 órakor Bárány Zsuzsa és Csaba Ágnes hegedűművészek koncertje csendült fel, majd 22 órától Ladányi Tamás asztrofotográfus „hozta közelebb” a csillagokat. Idén is számos újdonságot vonultatott fel a Szaléziánum, június 26án Kövi Szabolcs várta a gyerekeket 16 órától hangszerbemutatóra, melyet 17 órától nyárköszöntő kézműves foglalkozás követett, ezalatt a kertben pedig Kövi Szabolcs adott koncertet.

zenés estek A Bran ír népzenei együttes adott koncertet június 29-én. A koncert előtt a veszprémi érseki borászat és ostyaüzem termékeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Misina duda együttes koncertezett július 2-án. A koncert alkalmával, amellett, hogy az együttes egy egészen elvarázsolt világba kalauzolta a hallgatókat nem mindennapi zenéjükkel, az érdeklődök jobban megismerkedhettek az általuk megszólaltatott különleges hangszerekkel, pl. a bőrből készült dudákkal. Mindeközben a Szaléziánum udvarában a bakonybéli szerzetesek termékeinek bemutatója zajlott, ahol a résztvevők vásárolhattak is ezekből a specialitásokból, a különböző gyógynövényekből készült likőrökből.

23

szeNt istváN király üNNepe a veszprémi főegyházmegyébeN Az egyik legősibb magyar nemzeti ünnep, a keresztény magyar államalapítás és az államalapító Szent István király emléknapja augusztus 20-a. Ezen a napon ünnepeljük a magyar állam megalapítását és ezeréves folytonosságát. A nap egyben a magyar katolikus egyház főünnepe Magyarország fővédőszentje tiszteletére. A Veszprémi Főegyházmegyében több településen tartottak ünnepi szentmisét és kenyérszentelést. Kötelességünk hazánkat szeretni és szolgálni! – mondta Márfi Gyula érsek augusztus 20-án. A Szent István-napi ünnepi szentmisét együtt mutatta be a főpásztor Nagy Károly c. apát, plébánossal, Felker Zsolt káplánnal, Ebele Ferenc és Lőrinczy Ferenc atyákkal a Szent Mihály Bazilikában. Homíliájában a főpásztor Szent István királyról, mint államalapítóról beszélt, hangsúlyozva, hogy neki köszönhetjük, hogy nekünk van hazánk. Felhívta a figyelmet rá, hogy kötelességünk hazánkat szeretni és szolgálni. A nemzeti ünnepen érsek atya megáldotta a nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyeret, amiből mindenki vihetett haza egy szeletet.

Fotó: Lampért Gábor

Tapolcán a városi ünnepségen dr. Csernai Balázs kisegítő lelkész mondott beszédet, majd Szakács Péter plébános megáldotta a kenyeret.

24

Pápán a tókerti Szent Benedek Plébánián kemence épült, melyet az augusztus 20-i szentmise után áldotta meg Szijártó László esperes, plébános, s ezen a napon sült meg az első kenyér is az új kemencében – Szőke András színész-rendező, és a Taliándörögdről jól ismert Laci pék közreműködésével. Egy tavaszi erdélyi zarándoklat közben merült fel, hogy talán egy kemence hozzájárulhatna ahhoz, hogy a plébánia közösségeit összekovácsolja, közelebb hozza egymáshoz. Az ötletet László atya is támogatta, ennek és Áldozó Tamás polgármester magánszemélyként nyújtott anyagi támogatásának köszönhetően épülhetett meg a kemence. A kemence megáldását követően felszelték az első kenyeret és osztották meg a jelenlevőkkel.

Petőhenyén Szeghy Csaba atya a homíliában arról beszélt, hogy mit üzen a ma emberének Szent István, ki is volt ő. „Királynak lenni felelősség, jó királynak lenni dicsőség, szent királynak lenni az Isten ajándéka.”

orgoNavarázs A veszprémi Árpád-házi Szent Margit templomban idén is megrendezték a Nyári Orgonavarázs című zenei sorozatot. Az első estén június végén Tombor Beáta és Molnár Péter játszott klarinéton, a házigazda Rostetter Szilveszter, a templom kántora orgonált. Július közepén a Recercare régizenei műhely adott nagysikerű koncertet. A harmadik esten Mali Katalin, a tihanyi apátsági templom kántora játszott barokk, romantikus ill. 20. századi darabokat. Augusztus 28—án, az utolsó estén a Németországban élő Kelemen József orgonált Róbert György blockflöte-közreműködésével. A blockflöte eleve barokk hangszer, Kelemen József pedig a Bach előtti orgonamuzsika avatott tolmácsolója. A vasárnap esti szentmisék után megtartott koncertek már évek óta nagy érdeklődéssel zajlanak az egyházmegye egyik legnagyobb templomában.

a kármelhegyi boldogasszoNyt köszöNtötték keszthelyeN

Kármelhegyi Boldogasszony-búcsút ünnepeltek július 17-én a keszthelyi Kis Szent Terézbazilikában. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Varga Lajos váci segédpüspök volt. Az ünnep július 16-án, szombaton este szentmisével és virrasztással vette kezdetét Keszthelyen. A liturgia elején Pawel Denisiewicz OCD plébános köszöntötte a főcelebráns püspököt. Varga Lajos homíliája elején hangsúlyozta, az ünnep lényegét nem a külsőségekben, hanem a bensőséges érzésben találjuk meg, amely eltölt minket Isten és egymás iránt. Amikor ünnepelünk, egy szívvel-lélekkel fordulhatunk a mindenható Istenhez. A szentmise után körmenetben, énekelve és imádkozva hordozták körbe a kis Jézust a karján tartó Szűzanya szobrát, majd a liturgia zárásaként a szentélyben kérték a Kármelhegyi Boldogasszony közbenjárását a hívek a váci segédpüspök vezetésével.

Nyári koNcert és egyházközségi Nap

2016. augusztus 27-én, szombaton ünnepelt a gyulafirátóti katolikus közösség. Idén immáron második alkalommal szerveztük meg a nyári hangversenyt a templomunkban. Ez az alkalom azonban kissé különbözött a tavalyitól, ugyanis idén a nívós

hangverseny után a templomkertben szeretetvendégségre is öszszegyűlt a közösség apraja-nagyja. Példás összefogás eredményeként született meg ez a szép szombat délutáni program. A sok tehetséges testvér munkája mellett nagy szerepük volt a szorgos kezeknek, akik finomabbnál-finomabb süteményekkel és szendvicsekkel készültek. Az egy órás koncerten elhangzottak orgonaművek Tóthné Siklósi Ágnes és Szalai István, szóló énekes művek Szimicsek Lilla, Kreschka Ágnes és Nagy Regina, továbbá kórusművek a Gyulafirátóti egyházközségi kórus előadásában. Köszönjük meg elsősorban Istennek, hogy együtt ünnepelhettünk, és örüljünk a tőle kapott kegyelmeknek, kincseknek, amik mindnyájunkban ott lakoznak, hogy a közösséget szolgálhassuk vele. Az egyház zenéje, énekei pedig mindannyiunk öröksége, amit hozzá méltó módon ápolnunk és őriznünk kell! Szeretném köszönetemet kifejezni mindazoknak, akik e koncert létrejöttéhez hozzá járultak, hozzá adták tehetségüket, idejüket, illetve adományaikat. Remélem, hogy a már két éves gyakorlat a jövőben is folytatódni fog! Szaturi György

25

Nyári táborok BADAcSonyTomAjon TáBoroZTAk AZ AjkAI kAToLIkuS ISkoLA DIákjAI

Húszan vettek részt az Ajkai Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola által szervezett nyári táborozáson, július közepén. A kirándulások, kézműves foglalkozások, játékok és a strandolás mellett a tábor alatt rendszeresen imádkoztunk, esténként énekeltünk, lelkiségi és közösségi programokon vettünk részt, így a tábor ideje alatt lelkileg is töltekezhettük. Érdekes volt mindenki számára, hogy a napok zárásaként, együtt értékeltük a közösen töltött időt. Mindenki elmondhatta, hogy az adott napon mi tetszett számára a legjobban, mi okozott igazi örömet. A válaszok a kísérőket is meglepték, hiszen sokszor hangzott el, hogy az esti közös együttlétek mennyire tetszenek. Élményekben gazdagon térhettünk haza otthonaikba, és bizony volt mit mesélni a szülőknek. E sorokon keresztül is köszönetet kívánunk mondani mindenkinek, aki bármilyen módon is hozzájárult, táborozásunk sikeréhez. Bizakodva várjuk a következő évi folytatást. SIkErES VoLT AZ IDEI HITTAnTáBor

A Szent Anna Plébánia már több mint tíz éve megszervezi a hittanosai körében a napközis tábort. A nagy érdeklődésre való tekintettel a tábor mára már kinőtte magát, így pár éve a Szent József Kápolna ad otthont az öt napos tábornak. A táborba ezúttal 50 gyermek jelentkezett . A hittantábor kapcsolódott az Irgalmasság Szentévéhez. A kézműves foglalkozások, játékok mellett az imádságra is maradt idő, de a gyerekekkel ellátogattak a Teveli Úti Idősek Otthonába is, ahol megörvendeztették a lakókat, s együtt imádkoztak, énekeltek velük. Egy iráni bevándorlót is vendégül láttak, aki autóvillamossági mérnök és Vámosszabadiban a befogadó-állomáson él jelenleg. A szervezők fontosnak tartották, hogy a gyerekek ismerkedjenek meg egy bevándorlóval, hiszen Ferenc pápa is arra tanít, hogy imádkozzunk értük, s segítsük őket, az irgalmasság cselekedetét vállalva ezzel. A gyerekek szívesen hallgatták az angol nyelvű beszámolót, amit a Vámosszabadi befogadó- állomás egyik dolgozója tolmácsolt. A tábor szentmisével zárult, melyen a gyerekek elénekelték a tábor ideje alatt tanult egyházi énekeket. „EZ A VILáG LEGjoBB HELyE.” TáBorok A SZALéZIánumBAn

Immár 5. alkalommal június végétől augusztus közepéig 7 héten keresztül várták a gyerekeket változatos programokkal a Szaléziánumban, ahol már visszatérő vendégként köszöntöttek sokakat. Ahogy Virág, az egyik résztvevő kislány írta: „Ez a világ legjobb helye.” A változatos tematikát felvonultató kínálatban helyet kaptak kézműves foglalkozások, kirándulások, társasjátékcsaták, udvari és játszótéri játék, kísérletek, városismeret. Idén először a média világába is betekintést kínáltak. Médiatáborukban az újságírás, a rádió- és tvműsorok készítésének kulisszatitkairól lebbentették fel a leplet. A 8-14 éves diákok többek között megismerték hogyan kell jó cikket írni, mi kell egy jó riporthoz, valamint azt is, mi történik egy élő rádióadásban.

PécSrE éS környékérE SZErVEZTEk HITTAnoS TáBorT IDén A VESZPrémI mAGyArok nAGyASSZonyA PLéBánIán

Augusztus 2. hetében Schall Tamás plébános vezetésével keltek útra a fiatalok. A napi szentmiséken az adott nap szentjének életéről hallottak, a hét folyamán pedig felkeresték a környéken lévő egyházi értékeket, köztük a a pécsi Székesegyházat, a máriagyűdi kegyhelyet, valamint felkerestek a környéken élő szerzeteseket, rendházakat is. Eljutottak a magyarszéki karmelita nővérekhez, a pécsi pálos rendházba. Az imádság és a kirándulások mellett sok játék, éneklés és strandolás is helyet kapott.

26

NagykaporNak – remetekerti búcsú

Immáron 11. alkalommal várta 2016. augusztus 14-én Major István plébános atya a környék híveit a zalai Nagykapornak határában található remetekerti kis kápolnához. A Nagyboldogasszony-napi szentmise főcelebránsa Péceli Imre karmelita szerzetes ünnepi prédikációjában utalt arra, hogy Szűz Mária mennybevétele számunkra is utat jelöl, hisz életünk folyamán nekünk is a menny felé kell törekednünk. Példaként idézte a karmelita Marcell atya életét is, akihez hasonlóan olykor mi is gumilabdaként élünk. Az égiektől eltávolodunk, hogy majd a földről visszapattanva repüljünk az Úr felé. Ebben segít nekünk a Boldogságos Szűz . A szentmise után a vértanúk emlékhelyénél a vértanúk boldoggá és szentté avatásáért,majd a lourdes-i barlangnál a Boldogságos Szűz közbenjárását kérve imádkoztak a zarándokok a betegekért, családtagokért. Az ünnepi szertartás a nagyszülők és unokáik áldásával zárult.

eNgesztelő imaNap szápároN Engesztelő imanapot tartottak az Irgalmasság Szentéve alkalmából a szápári Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplomban augusztus 28-án. Az ország több pontjáról érkezett vendégek tanúságtételét is meghallgathatták a résztvevők. A templomban imádkoztak, szentségimádást tartottak, majd körmenetben vonultak a szabadtéri szentmise helyszínére, magukkal hordozva a településen keresztül az alkalomra ide érkezett Chestochowa-i Szűzanya kegyképének másolatát. Az ünnepi szentmisét Bese Gergő Péter atya mutatta be, vele együtt koncelebrált Primász Gábor Róbert ciszterci plébános, h. esperes és Horváth Lajos esperes, plébános.

1útoN zaráNdoklat veszprém-bakoNybél Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg két évvel ezelőtt első ízben a Mária út Egyesület és a Mária Rádió az 1Úton zarándoklatot. A zarándoklat lényege, hogy egy adott napon – Nagyboldogasszony ünnepét követő szombaton – a Mária Út teljes hosszát zarándokok járják végig 10 – 30 km-es szakaszokban. Minden évben más célért ajánlják fel a zarándoklatot: első alkalommal a családokért, másodszor az egységért, idén pedig a gyermekáldásért. Veszprémet nem érinti a Mária Út, ezért a veszprémi és környékbeli résztvevők a Zirc – Bakonybél vagy a Nagytevel – Bakonybél útvonalat szokták végigjárni. Ebben az évben megszervezték a Veszprém – Bakonybél szakaszt is. Augusztus 27-én reggel 33-an indultak a 33 km-es szakaszra Szabó Tamás vezetésével. A zarándokokhoz útközben többen is csatlakoztak, így Halmos Ábel perjel már a kibővült zarándokcsapatnak mutatta be este a hálaadó szentmisét Bakonybélben.

A veszprémi Szent Mihály Bazilika ministránsai jutalomkiránduláson vettek részt Felker Zsolt káplán vezetésével a bakonyi kalandparkban július elején.

A jásdi és a nagyesztergári plébánia betlehemezős gyermekei Pápára és Sopronba kirándultak augusztus elején Primász Gábor Róbert ciszterci plébánossal és Csomay Tünde hitoktatóval.

27

NagyboldogasszoNy búcsú pápáN A Pápai Szent István vértanú plébánia Nagyboldogasszony ünnepén tartotta a volt Bencés templom búcsúját. A búcsúi szentmisét Márfi Gyula érsek mutatta be Mail József apát-plébánossal és Szijártó László esperes, Pápa-tókerti plébánossal. Régi hagyomány szerint ezen a napon emlékeznek az egykori Ranolder Intézet volt tanáraira és diákjaira. A szentmise keretében jubiláns házaspárokat áldott meg a főpásztor, aki homíliájában felhívta a figyelmet Szűz Mária tiszteletének fontosságára, hangsúlyozva, hogy emellett soha nem feledkezhetünk meg a feltámadott Krisztusról.

a Nemesapáti és a zalaszeNtiváNi plébáNiák zaráNdoklata

A Nemesapáti és a Zalaszentiváni Plébániák zarándokcsoportja Homokkomáromba utazott 2016. július 13-án. E napon tartották Szent Félix búcsúját, a horvát nyelvű zarándoklatot és szentmisét, melyre a mi utunk is vezetett. 17 órakor elkezdődött a Keresztút. Mindenki elindult Jézussal a Kálvárián, elmélkedett saját életén. Horvát és magyar nyelven várták az atyák a gyónni vágyókat, órákon át kígyózó sorok mutatták ezek helyét. 18 óra 30 perckor kezdetét vette a horvátok ünnepi búcsúi szentmiséje Blaz Horvat lelki üdvéért, aki maga is sok zarándokcsoporttal járt e falak között. Karlo Simek (Prelog plébánosa) végezte a celebrálást, több magyar és horvát paptestvér együttműködésével, s a Nyolc Boldogság Közösség nővéreinek segítő

jelenlétével. A prelogi kórus és zalai horvát települések horvát nyelvű énekükkel dicsőítették az Istent. A szél és eső elcsendesedett mire a körmenetben hívek százai kísérték énekelve Máriát és az Oltáriszentséget a Kisboldogaszszony templom körüli kálvárián. A pápai, a magyar, a székely és a horvát himnuszok felhangzása után kegytárgyak szentelése és Szent Félix áldás adása következett az ide érkező gyerekek számára. Az ünnepi eseményt szentségimádás zárta.

járműáldás szeNt kristóf üNNepéN Szent Kristófnak, az utazók védőszentjének ünnepén – 2016. július 24-én, vasárnap – járműáldásra került sor az Alsóörsi és Szentkirályszabadjai Római Katolikus Plébániákon. Szent István és Boldog Gizella egyházközségeinek hívei szép számban és katonás rendben parkoltak le járműveikkel a szentkirályszabadjai templomkertben, illetve az alsóörsi Endrődi Sándor utcán. A munkára használt terepjárótól a családi egyterűn keresztül az egészen kicsiny gyermek-kerékpárig valamennyi jármű áldásban részesült.

28

családi Nap a felsőörsi plébáNiáN Gyerekzsivajtól volt hangos 2016. augusztus 13-án, szombaton délelőtt a felsőörsi prépostság udvara, ahova vitéz Ajtós József plébános és munkatársi hívták közös játékra a falu kisgyermekes családjait a „Közösségfejlesztő programok a felsőörsi családok szolgálatában” elnevezésű programsorozat nyitórendezvényeként. Miközben a gyerekek bevetették magukat a légvár „falai” közé, pörögtek a kosárhintán, összemérték ügyességüket a népi játékokban, vagy elkészítették kincseiket a kézműves foglalkoztatóban, szüleik megoszthatták egymással örömeiket/bánatukat, megvitathatták a falu aktuális híreit. Az egykor szebb napokat is megélt préposti kúria felújítási munkálatai plébános úr áldozatos munkájának köszönhetően az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázati támogatásával indult meg az elmúlt években. Az épület valamikori gazdasági szárnyában zarándokszállás került kialakításra a Mária Zarándok út és a Boldog Batthyány- Strattman László Zarándokút állomásaként. A közeljövőre vonatkozó tervek között pedig a főépület tetőfelújítása szerepel, hiszen enélkül lehetetlen vállalkozás lenne a műemlék épület megóvása az utókornak.

Ajtós atya a környezet építése/szépítése mellett a közösségépítésre is ügyel. Az országos tendenciákkal szemben Felsőörs, és benne a katolikus plébánia ugyanis évről évre gyarapszik, fiatalodik. A szentmiséken már nemcsak a nyári turistaszezonban, hanem hétről hétre növekvő létszámban töltik meg a hívek a templomot. Az oltár körül egyre több ministráns szolgál, a padsorokból egyre több kisgyermek szalad a szentbeszéd alatt az oltár elé, biztató jövőképet festve az egy-két évtizede még kiöregedés veszélyével fenyegetett plébániának.

Nyári programok a tihaNyi beNcés apátságbaN Lélekemelő pillanatokat élhettek át az érdeklődők 2016. augusztus 47. között az Apátsági Zenei Napokon a Tihanyi Bencés Apátságban. A nyitónapot a komolyzenének szentelték. Mali Katalin orgonaművész és Rohmann Ditta csellóművész koncertjén Bachtól Bartókig terjedő zenetörténeti korszakból csendültek fel művek. Az Egyházzenei napon, augusztus 5-én reneszánsz és kortárs egyházi kórusmuzsika csendült fel a Bakonybéli Monostor “Ausculata” Énekegyüttesének előadásában, majd a “Fountain of Love” (szeretet forrása) jordániai kórus és kamarazenekar koncertjét élvezhette a hallgatóság. A jordán kórus, melynek tagjai különböző keresztény egyházakhoz tartoznak, és van közöttük muszlim hívő is, leginkább egyházi darabokat szólaltat meg. Jelenlegi európai turnéjuk két magyarországi állomást tartalmazott, a tihanyi mellett a budavári Mátyás templomban is előadták Jézus a szeretet kútja című oratóriumot, amely Jordániában az első, és az egész Közel-Keleten a második ilyen jellegű zenemű. Tizenkét részben beszéli el Jézus történetét.

Sebestyén Márta népdalénekes és Andrejszki Judit csemballóművész “Ave Maria Stella” című koncertje nyitotta meg a népzenei napot augusztus 6-án, ami a Kobzos Együttes koncertjével folytatódott. A zenei napokat augusztus 7én a Világzenei nap zárta, melyen St. Martin “Lelkek érintése” című koncertjét hallgathatták meg a jelenlévők. A Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum IV. Károly emlékszobájában az Országos Színháztörténeti Múzeum kihelyezett kamarakiállítását látogathatják az érdeklődők augusztus 7. és november 17. között IV. Károly királlyá koronázásának 100. évfordulója alkalmából. “A borvörös bársonytól a csukaszürke posztóig” – Gróf Bánffy Miklós az 1916. évi koronázási ünnepség rendezője című kamarakiállítás a színházi díszlet- és jelmeztervező gróf szemszögéből, korabeli fényképek tükrében meséli el az utolsó magyar királykoronázás eseményeit. A kamarakiállítás részét képezi az ünnepségről készült, a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban fellelt korabeli filmfelvétel.

29

Ta n év ny iTók a F ő

A 2016/2017 tanévben több, mint 3000 diák kezdte el a tanulmányait a Veszprémi Főegyházmegye területén működő katolikus oktatási intézményekben. veNi saNcte és iskolaépület-megáldás ajkáN

Új épületszárnnyal gazdagodott az ajkai Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola. A teljesen felújított és kibővült épületet Márfi Gyula érsek áldotta meg a tanévnyitó ünnepségen augusztus 31-én. Az ünnepségen jelen volt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Fülöp Attila, a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is. Rieder András iskolaigazgató arról beszélt, hogy az új iskolaszárny annak a folyamatos növekedésnek a megnyilvánulása, ami az iskola 2012-es elindulása óta jelen van. Idén szeptember 1-én már 317 kisdiák kezdi meg a tanulmányait, 35%-kal több, mint kezdetben. Az iskola elhivatott tanárai az elődök által felépített alapokat bővítve teremtik meg a jövőt, hiszen a jövő záloga az élettel teli iskola. Rétvári Bence államtitkár örömét fejezte ki a festékszagú új épület felett, hiszen a friss festékszag mindig egy élő gyarapodó közösségről árulkodik. A nyári szünet örömeiből kiemelte a foci EB és a riói olimpia sikereit, példaként állítva a gyerekek elé a sokévnyi kitartó, áldozatos munka gyümölcseként. Méltatta az egyházi iskolák nevelő munkáját, melyek akár 300 éves múlttal is rendelkezve újra és újra meg tudtak újulni és minden korban a legmodernebb tudást adták át tanulóiknak.

„Ahol az Úr lelke, ott a szabadság.” Szent Pál szavaival indította szentbeszédét a tósokberéndi templomban bemutatott Veni Sanctén érsek úr, akivel együtt mutatta be az ünnepi szentmisét Mail József gazdasági helynök és Bakos Frigyes plébános, az iskola lelki igazgatója. A gyerekekhez szólva arról a belső szabadságról beszélt, ami a szenvedélyektől, hibáktól mentes. Akit a lustaság, a szórakozás túlzó igénye, a mértéktelenség kísértése nem akadályoz, az szabadon tud tanulni, vagy a szüleinek segíteni. Bár emberként folyton ki vagyunk téve a kísértésnek, a Szentlélek segít jónak lenni, ha megtartjuk a kérését: reggel, délben és este imádkozunk, és vasárnap részt veszünk a szentmisén.

padáNyi

pápa

A Padányi Katolikus Iskolában Takáts István volt lelki igazgató aki ezentúl az érseki hivatal irodaigazgatójaként szolgál tovább tartotta a Veni Sanctét, és mutatta be utódját Darnai János atyát az iskolásoknak és szüleiknek.

A Szent István Katolikus Iskola diákjainak, szüleiknek és nevelőiknek Szíjártó László pápai esperes, plébános mutatta be a tanév kezdetén az ünnepi szentmisét a pápai nagytemplomban.

30

e g yh áz m e gy éb en szilágyi

tapolca

A Regina Mundi templomban László Dezső plébános, a Szilágyi Keresztény Iskola lelki igazgatója mutatta be szeptember 1-jén a Veni Sanctét.

Földi István esperes, lelki igazgató mutatta be az ünnepi tanévnyitó szentmisét a tapolcai katolikus templomban a Nagyboldogasszony Katolikus Iskola diákjainak és tanáraiknak.

mihalovics zsigmoNd a karitász első vezetője Mihalovics Zsigmond (1889-1959) munkássága, élete az egyházközsége, a Karitász és az Actio Catholica körül mozgott egészen haláláig. A nevével szinte teljesen összeforrt Budapest herminamezei plébániája, ahova 1919-ben került, és ahol a közösségi élet, a hitélet és a szeretetszolgálat is magas szinten bontakozott ki személyének köszönhetően. Később a plébániáján megvalósított karitatív szolgálat lett az egyházközségi Karitász alapja országszerte. Hozzá kapcsolódik a Katolikus Egyház szervezett szeretetszolgálatának, a Karitásznak a megszervezése 1931-ben, és első évtizedeinek rendkívül gyümölcsöző tevékenysége, Budapest nyomortelepeinek feltérképezése, a 47 budapesti Karitász szervezet megalakítása és az egyházmegyei és a plébániai Karitász élet beindítása is. Az egyházi szeretetszolgálatot egységes mederbe terelte, és számos könyvön újságcikken keresztül, megismertette a társadalommal. Nagy hatású könyvei közül talán kiemelkedik „A világi apostolkodás kézikönyve” c. munkája. Mihalovics 1933-tól az Actio Catholica országos igazgatója, 1937-től kormányfőtanácsos, 1938-tól pápai prelátus, 1944-től kanonok volt. Feladatai mellett rendkívül nagy részt vállalt az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus előkészítésében és megrendezésében is. A II. világháború alatt szervezte a külföldi adományokat, és a háború kihívásainak megfelelően a szegénysegélyezés mellett új segélyprogramokat indított hadiárvák, hadirokkantak és hadiözvegyek részére. A háborút követően a kommunista államhatalom Mihalovics külföldi kapcsolatain keresztül érkező adományok, támogatások célba juttatását valutaüzérkedésnek, az Actio Catholicában kifejtett erőteljes hitéleti és

szeretetszolgálati tevékenységét lázítónak és államellenesnek bélyegezte. 1948-ban Mindszenty József hercegprímás tanácsára letartóztatása elől Ausztriába, majd Rómába menekült, végül az USA-ban telepedett le. 1951-ben „a Magyar Állam elleni háborús bűntett, demokráciaellenes ténykedés és a Magyar Népköztársaság fennállása ellen kifejtett tevékenység” miatt 10 év börtönre ítélték és megfosztották állampolgárságától. Mihalovics külföldön sem hagyott fel a szervezőmunkával, megalakította a külföldi magyarok Katolikus Akcióját. Emigráns társait példásan összefogta és lehetőségei szerint mindig küzdött a magyarság ügyeiért. 1959-ben Chicagóban halt meg. Mihalovics Zsigmond rendkívüli elköteleződését tükrözik az 1933-ban rögzített, 510. Világhíradóban mondott szavai, amely nyelvezete már talán megmosolyogtatóan idegen számukra, mondanivalója azonban szívbemarkolóan közeli: „Harctérre hívlak titeket, oda, ahol a rémültes ínség tépi ronggyá magyar testvéreitek ruháját, ahol a hideg ontja magyar testvéreitekbe a pusztulás csíráit. Most a szeretet harcára tüzellek benneteket az éhség és a hideg ellen. Menjetek, és harsanjon fel harsonátok a bérházak udvarán és a villák kapujában, és gyűjtsétek az emberszeretet lobogója alá mindazokat, akik a sorsközösség bús órájában az éhező arcokon is felismerik a magyar testvért.” E gondolatok reményeim szerint bennünk is felébresztik a „harci kedvet”, hogy a szegénység és az elhagyatottság csatamezején napjainkban is megvívjuk a küzdelmeinket a rászoruló embertársainkért. Zagyva Richárd

31

ELSŐÁLDOZÁSOK

Ajkarendek

Csesznek

Hegymagas

Nemesgulács

Tapolca 32

ÉS BÉRMÁLÁSOK

Pápa

Devecser

Tapolca

Nemesgulács

Devecser

Csesznek 33

MÚLTIDÉZŐ 20. RÉSZ „Atyánk! Bocsásd meg a gyűlöletet, mely népet a néptől elválaszt! Bocsásd meg az emberek és népek önző törtetését… a birtoklás vétkes vágyát! Bocsásd meg a gonosz kéjt, amely férfiakat és asszonyokat ordas célokra használt fel!” – hangzott fel 1995 őszén a „lelkiismeret szava” a veszprémi Vámosi úti temetőben, ahol a II. világháborúban elesett magyar és német katonák végső nyughelyéül szolgáló hősi katonatemetőt avattak fel ünnepélyes külsőségek között. A rendezvényen részt vett a Német Szövetségi Köztársaság kormányának szövetségi minisztere és Keleti György Magyarország honvédelmi minisztere. Az ünnepségen ökumenikus egyházi szertartás keretében adóztak a világégésben életüket vesztett katonák emlékének, majd Takaró Károly református és Szalai Tamás evangélikus tábori püspökök megáldották, Szendi József érsek pedig felszentelte a katonatemetőt.

templomok és temetők üNNepei

Várszegi Asztrik nyitotta meg a Szent Erzsébet-kiállítást Tihanyban

Tihanyban az apátsági múzeumban kiállítás nyílt Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezetére, aki, mint elhangzott, emberi erényeivel kiemelkedett kora asszonyai közül elesettek iránti irgalmasságával, támadókkal szembeni szelídségével. A kiállítás alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát rendi testvérei és a szomszéd plébániák lelkipásztorai koncelebrálásával. Homíliájában a jézusi parancs, az ellenségszeretet, az Istenre hagyatkozás felszabadító üzenetéről elmélkedett. A szertartás után Kuklay Antal körömi plébános bemutatta azt az ereklyetartót, amelyet Erzsébet szülőföldjéről, Sárospatakról hoztak Tihanyba a kiállítás alkalmára, s mely a szent ruhájának és csontjának egy darabját őrzi.

adási ceremónián, ahol ökumenikus szertartás keretében Tislér Géza református lelkész megáldotta, Ajtós József plébános megszentelte az épületet. Az ősz újabb előrelépést hozott a sümegi püspöki palota sorsát illetően. Az épületegyüttes ugyanis ekkoriban került át a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe, s ingyenes használati jogot kapott rá a város. Mivel az erősen megrongálódott épület helyreállításának költségei meghaladják Sümeg képességét, a munkálatokat így csak szakaszosan tudják elvégezni. A palotaépület hasznosításának irányairól konferenciát rendeztek. Ezen elhangzott, hogy a felújítás nem jár majd belső-külső szerkezeti változtatásokkal. Benne kiállítótermek, püspöki emlékszoba, könyvtár, étterem, adminisztrációs irodák kapnak helyet, azaz, főként kulturális célokat szolgál majd.

Német-magyar katonatemető ünnepélyes avatása

Szeptember végén Vörösberényben ünnepélyesen visszaállították eredeti helyére, a Séd-patak hídjára Nepomuki Szent János restaurált szobrát. A felújítás a lakosság és az önkormányzat hathatós támogatásával valósult meg. Kovács István a szobor restaurátora leleplezte a műalkotást, majd Illés Béla helyi plébános megáldotta azt és ismertette az 1300as években élt szent életútját és mártírhalálát.

34

Illés Béla plébános megszentelte Nepomuki Szent János restaurált szobrát

Szent Donát püspök találkozása a Szűzanyával (Udvardi Erzsébet oltárképe)

Szent Erzsébet ereklyéje

Berhidán is ünnepeltek ez idő tájt a falunapok alkalmával, ugyanis a település 13. századi műemléktemplomának művészettörténetileg értékes, erdélyi motívumokkal ékes intarziás kapuját – mely még a ’60-as években került az Országos Műemlékvédelmi Hivatal budapesti központjába – ekkor kapta vissza immár restaurált állapotban. Szent Kereszt felmagasztalásának hagyományos búcsúi ünnepén a műemléktemplomban hálaadó szentmisét mutatott be Reichardt György, a közösség lelkipásztora. Mindenszentek és Halottak napja közeledtén Paloznakon ravatalozót építettek társadalmi munkában. A telket a református egyház ajánlotta fel, de az épület a katolikus felekezet híveinek és a nem hívőknek is biztosítja majd a végső tisztességet, hangzott el az át-

Novemberben, Krisztus Király ünnepén, az egyházi év utolsó hetében Lesencefalu ünnepelhetett. Templomában ugyanis Szendi József érsek úr megáldotta és megszentelte Szent Donát, a szőlőhegyek védőszentje új oltárképét, Udvardi Erzsébet festőművész alkotását, mely a hegyközségben a hosszúberegi kápolnát ékesíti majd, hangzott el. Onnan ugyanis az előző évben ellopták a szent 250 éves barokk oltárképét. A művésznő a község plébánosa, Bécsi László atya felkérésére tervezte és készítette el az új oltárképet, mely Szent Donát Szűz Máriával történt találkozásának szakrális pillanatait ragadja meg. A festmény elkészültének örömére ünnepi szentmisét mutatott be a főpásztor a falu templomában a művésznő szolgálatáért. A festmény csodálatosan érzékelteti azt a bizalommal teli kapcsolatot, lelki megnyílást, amely Szent Donátot jellemezte, méltatta szentbeszédében Udvardi Erzsébet alkotását. (Folytatjuk.) Toldi Éva

Szent Fausztína sírja