Fax.: , Hozamfelosztási Szabályzat

BIZALOM Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár 1146 Budapest, Borostyán u. 1/B. Tel./Fax.: 351-0372, 351-4843

Hozamfelosztási Szabályzat

A Hozamfelosztási Szabályzatot a Nyugdíjpénztár Igazgató Tanácsa 2006. július 14-i ülésén fogadta el.

BIZALOM Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár Hozamfelosztási Szabályzat

1. Bevezetés

A BIZALOM Vízügyi Ágazati Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár az Öpt. előírásai alapján jelen szabályzatban rendelkezik a hozamok meghatározásáról, felosztásáról és jóváírásáról. A szabályzatban hivatkozott jogszabályok és rövidítéseik: Öpt.:

az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény;

Öpg.:

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 281/2001. (XII.26.) Korm. rendelet;

Öpb.:

az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII.19.) Korm. rendelet.

Az egységes terminológia érdekében jelen szabályzatban a hivatkozások fedezeti, működési és likviditási tartalékra történnek, ami egyenértékű az „alap” fogalom használatával. 2. A pénztár gazdálkodása A pénztár gazdálkodása keretében gondoskodik a pénztárvagyon befektetéséről és kezeléséről. A pénztár csak saját eszközeit fekteti be. A pénztár a jobb befektetési eredmények elérése érdekében vagyonkezelését külső vagyonkezelőkre bízza. A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a pénztár eszközeit az Öpg. 3. számú mellékletében szabályozott előírásoknak megfelelően értékeli. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni. A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordítja, abból tartalékokat képez. A pénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki. A pénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetési eszközcsoportok szerint megosztani (befektetési portfólió szabályok). A befektetések megosztása nem veszélyeztetheti a pénztár folyamatos fizetőképességét és a pénztári szolgáltatások teljesítését. A pénztári befektetéseknek összhangban kell lenniük a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét. 2


A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától. A pénztár befektetett eszközeit (portfólióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti és likviditási tartalék eszközei, valamint a működés tartalékai befektetésének eredményei elkülönítetten megállapíthatók legyenek. A fedezeti tartalékon belül meg kell különböztetni az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetési eredményességét. 3. A hozamok meghatározása A hozamokat és a hozamrátákat negyedévre, illetve pénzügyi év egészére kell meghatározni vagyonkezelőnként, és a pénztár egészére vonatkozóan. A hozamokat és a hozamrátákat az egyes vagyonkezelők által kezelt vagyonra vonatkozóan az adott vagyonkezelők, a teljes befektetési portfolióra vonatkozóan a letétkezelő, a pénztár egészére vonatkozóan a pénztár számviteli vezetője állapítja meg, és aktuáriusa ellenőrzi. A hozamráta kiszámításának képletét az Öpg. 4. számú melléklete tartalmazza. A hozamokat és a hozamrátákat ki kell számolni a pénztár egészére, valamint az egyes tartalékokra, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékra is. Így összességében a pénztár működésének hatékonysága és a vagyonkezelés teljesítménye külön-külön is megítélhető. Az Öpt. 36.§ (4) alapján a befektetések vagyonarányos költségeit annak a tartaléknak a terhére kell a tárgyidőszakban elszámolni, amellyel kapcsolatban felmerültek. Így a fentiekben meghatározott bruttó hozamokból le kell vonni a befektetéseknek az adott időszakra vonatkozó költségeit. A későbbiekben a hozam - amennyiben külön nem szerepel más meghatározás - a befektetési költségekkel és ráfordításokkal csökkentett nettó hozamot jelenti. A hozam realizált hozamból és értékelési különbözetből áll. A realizált hozam a tárgyidőszakban ténylegesen befolyt, a befektetési költségekkel és ráfordításokkal csökkentett hozam, az értékelési különbözet pedig a befektetések beszerzési értéke és piaci értéke közti különbözet. Az értékelési különbözetnek négy esete lehetséges : időarányosan járó ( de még be nem folyt ) kamat, járó osztalék ( szintén később folyik be ténylegesen ), devizaárfolyam-különbözet ( lehet pozitív, vagy negatív ) és egyéb piaci értékítéletből adódó értékelési különbözet, tulajdonképpen ez az az elem, amikor a piac értékel.

3


4. A hozamok felosztása A 3. pont szerint meghatározott, megállapított hozamot negyedévente, a negyedév utolsó napjával kell felosztani. A felosztás két lépésben történik: elsőként a tartalékok között, a második lépésben pedig a tartalékokon belül. A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell. A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra hozamjóváírásokat azoknak a hozamjóváíráskor fennálló egyenlege arányában kell elvégezni, a negyedév fordulónapjára vonatkozóan. A hozamjóváíráskor fennálló egyenleg alatt a pénztár tárgyidőszakra (negyedévre) vonatkozó idővel súlyozott átlagegyenleget ért. A pénztár az egyéni és szolgáltatási számlákon a felosztott és jóváírt hozamot a jóváírással egyidejűleg tőkésíti is. A működési és a likviditási tartalék befektetéseinek hozamai az adott tartalék bevételeit növelik. A tartalékok - egyéni számlák, szolgáltatási tartalékok, működési és likviditási tartalékok - tárgyidőszakra vonatkozó, az értékelési különbözettel számított egyenlege meg kell hogy egyezzen a velük szemben álló portfolió piaci értékelés szerinti eszközértékével. 5. A hozamok fedezeti tartalékon belül történő felosztásának standard eljárása Az Öpg. előírásai szerint a fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és befektetési költségek különbözete) a tagok egyéni számlái és szolgáltatási tartalékai javára, a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével kell jóváírni. A Pénztár a felosztást az egyéni számlák és szolgáltatási tartalékok tárgyidőszakra (negyedévre) vonatkozó idővel súlyozott átlagegyenlege alapján végzi. Az aktuárius feladata – eseti felkérésre - az elszámolások ellenőrzése. A nem standard eljárás alapján felosztott hozamokról az igazgatótanács a részletes indoklással együtt köteles a közgyűlést tájékoztatni. 6. Nyilvánosságra hozatal A pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a pénztári teljesítménymérés hivatkozott jogszabályokban meghatározott mutatóit a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a pénztárrendszer egészének áttekinthetősége 4


érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A pénztár által készített ismertetők, tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közléseket, továbbá a pénztár bármilyen teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becslések alkalmazhatók, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, amelyeknél fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az Öpt. alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni. Az éves hozamráta értékek nyilvánosságra hozatalakor be kell mutatni a tárgyévet megelőző négy év éves hozamrátáit, valamint az öt év gazdálkodásának év végi piaci eszközértékkel súlyozott átlagos hozamértékét. A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti. 7. Egyéb hozam jellegű felosztások a fedezeti alapon belül Támogatói adományok illetve alapok közötti átcsoportosítások esetén jelentkezhet a fedezeti alapon belüli felosztásnál a hozamfelosztás elvének meghatározásához hasonló probléma. Támogatói adomány esetén szerződésben kell rendelkezni a felosztás elvéről, alapok közötti átcsoportosításnál pedig a közgyűlési határozatnak kell pontos útmutatást tartalmaznia. 8. Hozamelszámolás új belépő és más pénztárból átlépő tagok esetén Az, hogy az Öpg 29. § (3) tételesen kimondja, hogy a hozamfelosztási szabályzatnak rendelkeznie kell a belépő tagok esetén követendő eljárásról, lehetőséget teremt a tagság egésze érdekeinek védelmére. A hivatkozott jogszabály alapján az új belépők és a más pénztárból átlépők esetén is lehetőség van a hozamok az általánostól eltérő kezelésére is. Új belépő pénztártagok esetén a Pénztár nem alkalmaz az általánostól eltérő hozamfelosztási módot. Az általános alapképzési elvekben megfogalmazottak védik a tagság egésze érdekeit.

5


9. Hozamelszámolás a tagsági jogviszony megszűnése esetén A tagsági jogviszony megszűnése – nyugdíjszolgáltatás, kilépés, átlépés, haláleset – esetén, a szolgáltatási szabályzat alapján, a pénztár mindig két lépésben számol el a taggal, éppen a hozamok elszámolásának zökkenőmentessé tétele érdekében. Hozamjóváírás a tagnak az első kifizetés napjáig jár, számítása a normál esetek szerint történik. 10. Hozamelszámolás járadék-szolgáltatás igénybevétele esetén A járadék mértékét – az egyéb pénztári szabályzatok szerint – a Pénztár évente, június 30-i fordulónappal újra megállapítja, aminek lényege az időközben keletkezett és jóváírt hozam figyelembe vétele, így a járadék revalorizálása. 11. Záró rendelkezések Jelen szabályzat 2006. január 01-i visszamenőlegességgel lép életbe. Ezzel egyidejűleg a korábban érvényes Hozamfelosztási Szabályzat érvényét veszti.

………………………………… A pénztár képviseletében

6

Fax.: , Hozamfelosztási Szabályzat

Recommend Documents