Fax :

Besnyői Arany János Általános Iskola OM.: 030088 2456 Besnyő Iskola köz 1 Tel / Fax : 06-25-505 020 06-25-505 021 E-mail:[email protected]

Pedagógiai Program Besnyői Arany János Általános Iskola 2013 Módosított

-1-


Tartalom 1 Bevezetés 2. Az iskola nevelési programja .................................................................................................... 4 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .............. 4 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................... 13 2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 21 2.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................... 27 2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..................... 28 2.6 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………………………………...34 2.7 Az iskola környezeti nevelési programja……………………………………………………38 2.8 Fogyasztóvédelem…………………………………………………………………………..41 2.9 Külső kapcsolatok rendszere, kapcsolattartás formái a tanulók a szülők esetében. ........... 44 2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................. 48 2.11 Az értékelés rendszere ......................................................................................................... 51 2.12 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................. 56 3. Az intézmény helyi tanterve..................................................................................................... 57 3.1 Az intézmény kerettantervének óraszámai - választott kerettanterv megnevezése .............. 57 3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................. 58 3.3 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása........ 61 3.4 Mindennapos testnevelés ....................................................................................................... 63 3.5 Projektoktatás ........................................................................................................................ 64 3.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................................. 65 3.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........... 66 3.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ..................... 68 3.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek, feladatok 69 3.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..................... 73 Záradék ....................................................................................................................................... 76 Mellékletek .................................................................................................................................. 78 1. számú melléklet ........................................................................................................................ 78 2. számú melléklet ........................................................................................................................ 81 3. számú melléklet ........................................................................................................................ 83 4. számú melléklet ........................................................................................................................ 85

-2-


I. FEJEZET 1. Bevezetés A Pedagógiai program újabb felülvizsgálata és átdolgozása a következők miatt vált szükségessé: •

Életbe lépett a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

•

Elfogadásra került a 2013/2014-es tanévtől az új Nemzeti Alaptanterv

Az iskolának folyamatosan követnie kell a törvényi és társadalmi változásokat: • Az oktatásközpontúság helyett a készségeket kell fejleszteni, a felesleges túlterhelést csökkenteni. •

Az érzelmi és közösségi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

•

A társadalmi esélyegyenlőség növelése, a hátrányos helyzetű tanulók erőteljes segítése.

• A felnőtt életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése, az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása. Az iskolának el kell fogadnia, hogy ma egyértelmű elvárás az is, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki. •

Folyamatos önképzésre való igény

•

Konstruktív életvezetésre való igény

•

Tolerancia, együttműködési képesség

•

Idegen nyelvi kommunikáció képessége

•

Kezdeményező és vállalkozói képesség A Besnyői Arany János Általános Iskola értékes hagyományaira építve, a megújulás jegyében kíván a kor követelményeinek, kihívásainak megfelelni.

-3-


2. Az iskola nevelési programja 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1 Pedagógiai alapelveink



         

iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; -4-


  

  



     

minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez iskolánk segíti a világban való eligazodást az angol nyelv oktatásával az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai fejlődéssel; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;

. 2.1.2 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és alapozó szakaszára (1.–6.) évfolyam: -5-


         

az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermek játék - és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam):  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;  vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;  az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; (DÖK)  magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;  tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;  a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéletiés szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;

-6-


      

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;

2.1.3 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai Feladatok a nevelés-oktatás bevezető és alapozó szakaszára (1 – 6. évfolyam):             

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

-7-


Feladatok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam):          

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét; tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat.

2.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai (1– 8.évfolyam)          

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; -8-




 



az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket.

2.1.5 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei       

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;

2.1.6 Kompetencia alapú oktatásról Iskolánkban a 2009/2010-es tanévben kerül sor a kompetencia alapú oktatás bevezetésére 3-6. évfolyamon. A módszer bevezetése a 2008 decemberében beadott „Kompetencia alapú oktatás bevezetése Besnyőn” TÁMOP-3.1.4/08/2. pályázati dokumentáció alapján történik.

-9-


A kompetencia alapú oktatás lényege: A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. Pála Károly megfogalmazása szerint: „…tudatossá kell tenni a gyerekben azt, hogy ha tanulás során mit csinál, mi történik a tudatában, és hogyan lehet ezt befolyásolni. Nagyon jól lehet növelni a hatékonyságot, ha a gyerekben tudatosítjuk tanulási folyamatuk egyéni sajátosságait, és például felhívjuk a figyelmet arra, hogy amikor ő valamiben elakad, annak mi az oka, egyáltalán tudatosítjuk benne, hogy elakad valamiben. A legtöbb gyerek ott vész el, hogy fogalma sincs arról, hogy ő most elakadt, miközben az egész tömeg valahogy megy tovább, csak éppen ő rég nem tudja, miről van szó, mert az időhiány miatt nincs mód a tanulási nehézségek felszámolását segítő technikák és a megfelelő eszközök alkalmazására.” A tanulni tudás képességeinek fejlesztéséhez sorolható a szelektáló képességek kialakítása is. Ezzel a képességgel képes lesz a rázúduló információ mennyiségben elválasztani a lényegest a lényegtelentől. Meg kell tanítanunk őket a kételkedésre, a kritikai gondolkodásra.

2.1.7.Iskolánkban a következő kulcskompetenciák fejlesztését helyezzük előtérbe: 1. Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli és írásbeli kifejezés, valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Megfelelő módon történő nyelvi érintkezésre való alkalmasság a társadalmi és kulturális kontextusok teljes rendszerében. A fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége. (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) A helyes nyelvhasználat, tevékenységek során, az oktatásban, munkában, családi életben és a szabadidős tevékenységben pl. 

köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, társalgás, tájékoztatás,



egyszerű metakommunikációs jelzések megértése,



a történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról.

2. Idegen nyelvi kommunikáció Nagyjából ugyanazokat a területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje a nyelvtudás foka, az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől, szükségleteitől függő. Olyan készségeket is igényel, mint a közvetítés és a kultúrák közötti megértés.

- 10 -


A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.

3. Matematikai – logikai kommunikáció A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapművelet, a százalékok és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteit a mindennapi életben való alkalmazásukat. A hangsúly inkább a tevékenységen van, mint az ismereteken. Alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján. Matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén. Magasabb fejlettségi szinten a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára, használatára való képesség és készség. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretke és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, és irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információ keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, - 11 -


valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét is magába foglalja. 6. A hatékony önálló tanulás A saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességét foglalja magában. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

7. Szociális és állampolgári kompetencia Ezen kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi és szakmai életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, demokráciáról kialakult ismereteit, tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen. A nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje a környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Képes legyen célok kitűzésére, tervek készítésére és ezek megvalósítására. Pozitívan viszonyuljon a változásokhoz, saját cselekedetei iránt felelősséget vállaljon. 9. Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között, zene, tánc, irodalom, szobrászat, festészet, – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás - 12 -


elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

Az iskola pedagógiai programja a Nemzeti Alaptantervében képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT – ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák mindegyike magában hordozza a tanulni tudás képességét. A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során – mely erősen épít a hozott tudásra, képességekre és az iskola keretein kívül megszerezhető ismeretekre - arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több színtű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. A fejlesztendő kulcskompetenciák az életben való boldogulást teszik lehetővé, ezért az iskolán kívüli környezetben jól fejleszthetőek.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből.

- 13 -


Az alapelveket-célokat-eszközöket ismertetését az 1. sz melléklet tartalmazza. Pedagógiai tevékenységünk középpontjába az emberközpontú nevelést állítjuk, melynek során legfőbb tennivalónk a tanulók személyiségének sokoldalú megismerése, fejlesztése, motiválása. Munkánkban az emberi kultúra általános alapértékei / igazság, jóság, becsület, / meghatározó jellegűek. Kiemelten képviselni kívánjuk a szabadság pedagógiáját, ami azt jelenti, hogy tisztelettel, szeretettel, megértéssel, segítő szándékkal közelítünk a gyermekek, a szülők és egymás felé. Fontosnak tartjuk a tolerancia kimunkálását, elfogadni egymás másságát, tisztelni valamennyi embert. A tradicionális értékek közül: a humánum pedagógiai érvényesítésére, a kultúrált magatartás megvalósítására törekszünk. Nevelésünk célja, hogy a társadalom objektív szükségleteit, követelményeit közvetítsük a tanulóknak, velük elfogadtassuk ezeket, vagyis a társadalmi szükségleteket a személyiség szubjektív szükségleteivé alakítsuk át. Nevelőmunkánk akkor teljesedik ki, / éri el célját / ha gyermekeink sikeres, kiegyensúlyozott emberként megállják helyüket a felnőtt társadalomban. Ezért kiemelt feladataink: Személyiségfejlesztő munkánk annál sikeresebb, minél inkább egyénekre szabott. Meg kell ismernünk tanulóinkat. A gyermekismeret minden egyes tanulónk legfontosabb személyiségjegyeinek megismerését, főbb értékeinek és leginkább fejlesztendő tulajdonságainak kiemelését, a személyiség egészének rugalmas megítélését jelenti. Személyiségfejlesztő munkánkat elsősorban a gyermek alapvető, domináns vonásaira kell alapoznunk, mert ezek alkotják a személyiség szerkezeti vázát. A formálandó, alakítandó személyiségjegyek a következők: A/ a gyermek képességei; B/ érdeklődése; C/ motivációs bázisa; D/ érzelmei; E/ akarati és jellemtulajdonságai; F/ erkölcsisége; G/ ízlése. Mindezek fejlesztésével formálható a személyiség egésze. A / Képességek: Értelmi, kommunikációs, tervezési, szabályozó, szociális, önfejlesztő képesség. Az értelmi képességek kiemelkedő fontosságúak. A gyermeket ösztönöznünk kell a figyelemre a pontos, fegyelmezett észlelés érdekében. A megfigyelő képesség fejlesztése során gondot kell fordítanunk a részek pontos megragadására, a részek közötti kapcsolatok - 14 -


felismerésére és az egésznek a felfogására. A gondolkodási képességek / pl.: lényegkiemelés, általánosítás, stb. / főleg problémamegoldó tevékenységgel alakíthatók. A tanulók között itt tapasztalhatók a legnagyobb különbségek, ezért a differenciált bánásmód lehetőségeit feltétlenül ki kell használnunk. A kommunikációs ill. nyelvi képességek az egymás közötti érintkezés gyakorlásával fejleszthetők leginkább. A cselekvés tervezésének képességeit szintén a tényleges tevékenységek formálják elsősorban. / előrelátás, az eredmények előrevetítésének képességei stb. / A szabályozó képességek a tevékenységek folyamatos elvégzését biztosítják. A szociális képességek az osztályközösségben alakulnak a legtermészetesebben. A spontán társas hatások, együttes élmények mellett nem hanyagolható el a tanító/tanár – gyermek kapcsolatának szociális képességeket formáló hatása sem. Az önfejlesztés, önnevelés képessége hosszú fejlődés eredménye. B/ Érdeklődés Az érdeklődés irányítása az iskoláskor kezdeti szakaszában viszonylag könnyű, mivel a gyermekek még erősen befolyásolhatók. / Későbbiek során kevésbé. / Az érdeklődés is a tényleges tevékenységekben, a dolgokkal való sokoldalú cselekvésben fejlődik. C/ Motivációs bázis A környezeti hatások által fejlődik elsősorban. D/ Érzelmek A gyermek értelmének fejlődését segítik az intellektuális érzelmek: pl. kíváncsiság, tudásvágy, felfedezés öröme stb. Tudatosan kell törekednünk arra, hogy didaktikai – metodikai eljárásaink a tanulók érzéseire is hassanak. / pl. sokat szemléltessünk /. Különösen gondot kell fordítanunk a minden gyermekre kiterjedő tanító/tanár – diák kapcsolatra. Megfelelő érzelmi mintákat kell adnunk, gyakran ki kell fejeznünk a gyermek iránt érzett szeretetünket, megbecsülésünket, vagy közöljük nemtetszésünket dolgaikkal kapcsolatosan. A kötelességteljesítéssel kapcsolatos érzelmeket ösztönző eljárásokkal erősíthetjük. Pl. dicséret, jutalom stb. A pedagógusnak meg kell mutatnia, miként közeledjenek egymáshoz a tanulók, konfliktusok alkalmával hogyan viselkedjenek. A derűs, szeretetteljes légkör alapvető. A pedagógus ne akarja a tekintélyét állandó szigorral, a tanulók megfélemlítésével biztosítani. E/ Akarati és jellemtulajdonságok Az iskoláskor kezdeti szakaszában a gyermek önmagára vonatkozó jellemvonásai / pl. szerénység, igényesség stb. / igen kezdetlegesek. A felső tagozatos gyermek viszont kezdi reálisan látni önmagát különösen a közvélemény súlya alatt. Feladatunk az erkölcsi tudatosság fejlesztése, az erkölcsi normák, fogalmak tudatosítása.

- 15 -


F/ Erkölcs A kisiskoláskor végére ill. az általános iskola felső osztályaiban megy végbe a fejlődés az autonóm erkölcs irányába. Ez azt jelenti, hogy a gyermek bizonyos szabályokat elfogadott, sajátjának érez. A környezeti hatások között fontos szerepe van a kortárs – csoport, ill. a szülők – nevelők hatásának. A felnőtt embernek az erkölcsi fejlődés útján el kell jutnia arra a szintre, amikor ítéleteit, döntéseit elsősorban magasabb rendű értékek határozzák meg. A pedagógusnak ezt a célt kell látnia maga előtt, a gyermekek erkölcsi nevelése során. G/ Ízlés Láttassuk meg közvetlen és tágabb környezetünkben a szépet, értékeset. Személyes példamutatással / pl. öltözködés/, a tantermek, folyosók dekorálásával fejlesszük tanulóink szépérzékét, ízlését! Személyiségfejlesztő tevékenységünk során a kezdeti lépésektől kezdve a megjelölt célt kell magunk előtt látni. A cél elérése érdekében látjuk el feladatainkat, melyek megoldása során meg kell választanunk azokat az eszközöket, eljárásokat, melyeket munkánkba beépítve alkalmazunk. Első lépés a tanulók legfontosabb személyiségjegyeink megismerése, a személyiség egészének rugalmas megítélése. Ez a folyamat akkor programszerű, ha megismerkedünk a gyermek közvetlen környezetével/családjával. Indokolt esetben tisztázzuk a személyiségfejlődés előzményeit (pl. születési ártalmak /körülmények). Egyéni beszélgetés során feltárjuk az egyén törekvéseit. Megismerjük a gyermek tanórán és iskolán kívüli helyzetekben tanúsított magatartását. A differenciált követelményrendszer az egyes gyermekek ismeretére és a tanulókkal szemben az állami dokumentumokban megfogalmazott általános, egységes követelményekre épül. Az elvégzendő feladatok számát, nehézségét, önállósági szintjét igyekszünk az egyénekhez igazítani. A tanulók tevékenységeinek differenciált programja részben megegyezik a tantárgyi tevékenységek programjával, hiszen a személyiségformálás esélyei a gyermek legfontosabb tevékenységeihez kapcsolódnak. A pedagógus – gyermek viszony, ennek szabályozottsága a személyiségformáló munka döntő jelentőségű tényezője. Munkánk csak akkor lehet eredményes, ha szeretjük a gyermekeket, tiszteljük – bármily tökéletlen – személyiségüket. Tiszteletünket irántuk elsősorban erőfeszítéseket kívánó követelményeinkkel és következetességünkkel fejezzük ki. Szeretetünket pedig azzal, hogy minden gyermeket minden körülmények között emberszámba veszünk, és bízunk értékes emberré válásában. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

- 16 -


2.2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A személyiségfejlesztés egy folyamat, ahol az egyes képzési szakaszokban az elvárások igazodnak az életkori sajátosságokhoz. Ezen célkitűzések kapcsán az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Ilyenek pl.: igazmondás, becsületesség, szerénység, a család szerepének fontossága.

tisztesség,

tiszteletadó

magatartás,

2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, a megismerési vágy fejlesztése. A tapasztalati, értelmező tanulás elsajátíttatása, szorgalom, kreativitás fejlesztése. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása - önzetlenség, tolerancia, szerénység, szolidaritás, példamutatás. 5. A tanulók akarati nevelése.

- 17 -


Feladata: Az önismeret, a tanulók személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság, vállalkozó szellem, elkötelezettség, öntevékenység kialakítása, véleménynyilvánítás, kritika helyes módja. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: Lakóhelyük és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A társadalmi jelenségek, problémák iránti érdeklődés felkeltése. Az iskolai és helyi közéletben való részvétel iránti igény kialakítása. Európaiság, az Európai Unió jelentősége, kapcsolata hazánkkal. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

- 18 -


8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók érdeklődési körének megfelelő szakmák megismerése, a pályaválasztás fontossága. Környezetvédelem - a jövőnk záloga. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. A serdülőkorral kapcsolatos testi és lelki problémák feltárása, megismerése, helyes kezelése. 10. Fenntarthatóság, környezettudatosság Feladat: A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, - 19 -


igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladat:

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel

kell

rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások

életét

meghatározó

gazdasági-pénzügyi

intézményekről

és

folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető - 20 -


vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet fenn is tartsuk, szem előtt tartva az élethosszig való tanulásra való felkészítést b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell, hogy részesítsék az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára, kooperatív tanulási módszerekre támaszkodnak. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül A közösség ismérvei: -

a közös cél, a közös hasznos munka, felelősség a megvalósításáért.

Az ifjúság sokoldalú fejlesztése csak jól szervezett és fegyelmezett közösségben képzelhető el. A jól működő osztályközösségek még nem alkotnak feltétlenül egységes iskolaközösséget. Fontos feladat erősíteni az osztályok kapcsolatát egymással és az iskolaközösséggel. Ennek módjai: - 21 -


1. Az osztályok közvetlen érintkezése a közös tevékenységek során: iskolai ünnepélyek, rendezvények, közös játék, sport, kirándulás, erdei iskola, iskolai szünetekben vagy hosszú hétvégeken szervezett táborok. 2. Tájékoztatás az iskolaközösség és az egyes osztályok életének legjelentősebb mozzanatairól: iskolagyűlések. Így a gyermekek hozzászoknak, hogy eredményeiket az egész iskola eredményeinek szemszögéből nézzék. 3. A felelősségérzet kialakítása az osztályért. 4. A Diákönkormányzat hatékony működése. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez pl. szakkörök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során - a Diákönkormányzattal összehangoltan - ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

- 22 -


Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 2.3.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok évfolyamonként 1. osztály: - A tevékenységi rendszer kibontakoztatása terén a mindennapi élet megszervezése, a felelősi hálózat építése. - A közös munka önállóságának fejlesztése terén a felelősök önálló munkára nevelése. - Az osztály szervezeti differenciálása, csoportok alakítása. - A közösségalakítás szubjektív feltételeinek kibontakoztatása, az érintkezés stílusának, hangnemének fejlesztése, a közösséghez tartozás élményeinek a biztosítása. 2. osztály: - A közösségi perspektívák szerepének fokozása. - A felelősi feladatok közvetlen ellenőrzés nélküli teljesítésének megvalósítása. - Az összetartozás érzésének növelése. A pedagógus központi szerepének óvatos csökkentése. - A fegyelem továbbfejlesztése a közösségei aktivitás fegyelmének irányában. - A segítés közösségi indítékainak növelése. 3. osztály: - Lerakjuk az osztályközösség vezető szervének az alapjait. A legfontosabb teendők megtanítása: a feladatok lebontása, elosztása, ellenőrzése. - Az összetartozás érzésének növelése. - Az összetartozás megerősödő érzésére támaszkodva élményszerűvé tesszük a követelmények közösségi jellegét. - A szolidaritás érzésének alakítása, erősítése. - Az önellenőrzés kialakítása. 4. osztály: - Az osztály tevékenységi rendszerét még több szállal beépítjük az iskola tevékenységi rendszerébe. - Az aktívát az osztály vezetőerejévé fejlesztjük. Az összetartozás érzését az iskola vonatkozásában is erősítjük. Formáljuk az osztály sajátos arculatát a hagyományok megerősítése és tudatosítása útján. - A közvéleményt a magatartás jelentős szabályozójává fejlesztjük. Az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét az osztály vonatkozásában. A tevékenység aktív fegyelmének biztosítása során erősítjük a közösségi motívumok szerepét. - A tanulás közösségformáló hatásának kibontakoztatása érdekében továbbfejlesztjük a közösségi formákat a tanórán és a tanítási órán kívül. - Az önellenőrzés lehetőségeinek megismerése. 5. osztály:

- 23 -


-

Legelső feladatunk a közösség beilleszkedése az új formák és követelmények keretei közé, az osztály beépítése a felső tagozatba. Együttműködő közösség kialakítása. A tevékenység önállóságának fokozása, a gyermekek ne csak a feladatok végrehajtását, hanem megszervezését is önállóan végezzék. A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei: barátság, tisztelet, szeretet, őszinteség, segítőkészség. A közösség tevékenységének tervezése, szervezése /tanulás, sport, játék/. Az önellenőrzés formáinak bővítése.

6. osztály: - Az együttes tevékenységben való részvétel képességének, készségeinek kibontakoztatása. - A nemek különbözősége a közösségben, fiúk és lányok barátsága, elemi udvariassági szabályok. - Önmagáért és egymásért is felelős közösség kialakítása. - A humánus társas kapcsolatok létrejöttének további feltételei: alkalmazkodás, lelkiismeretesség, az önzés és önzetlenség közötti különbség, a tulajdon tisztelete, az őszinteség. - Tolerancia a másság iránt. - Az önismeret fejlesztése: az „én” elhelyezése a közösségben. - A tanulásban az év folyamán el kell érni, hogy az értékelés alapja a képességek szerinti tanulás legyen. - Az önellenőrzés formáinak tudatos alkalmazása. 7. osztály: - Az önellenőrzés formáinak tudatos alkalmazása, az együttes tevékenységben való részvétel képességeinek további fejlesztése. - A kapcsolatteremtő és kooperációs képesség fejlesztése: a viselkedés látható és láthatatlan jegyei. - A nemek közötti udvariassági szabályok ismeretének továbbfejlesztése. - A társas kapcsolatok jellegzetes formái, az „ember” tisztelete. - A család funkciói: érzelmi védettség, együttélés, nevelés, gazdálkodás. 8. osztály: - Az együttélés szabályai, az egyén és a közösség. - Társas mezők az osztályban /kiscsoportok, klikkek: barátok, sztárok, magányosok/ - Tolerancia, empátia, a konfliktus – és kudarctűrés képessége: feszültségek a társas kapcsolatokban. - A család szélesebb kapcsolatai, rétegei. - Az iskolai hagyományok tudatos átadása a fiatalabb korosztálynak. - Az iskolai szintű feladatokkal kapcsolatos felelősség továbbépítése. - Az iskola fegyelméért érzett felelősség felébresztése és formálása, annak a tudatosítása, hogy elsősorban saját magatartásuk példájával hatnak a fiatalabbakra.

- 24 -


-

A tanulók felkészítése az általános iskola befejezésére, az egyéni és társadalmi érdek, az egyéni és a társadalmi célok összhangjának megvalósítására törekvés kialakítása.

2.3.3. Együttműködés az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőkkel: A szaktanári és osztályfőnöki feladatkörök mellett fontos funkciót tölt be: - pályaválasztási felelős – a mindenkori 8. osztályos osztályfőnök - szakkörvezetők - tömegsportért felelős - könyvtáros - szülői munkaközösség - diákönkormányzatot segítő tanár. Az osztályfőnök feladata: az osztályközösség és az egyes tanulók eredményes munkája céljából együttműködjék az osztályban dolgozó nevelőkkel, valamint a szülőkkel. A családi nevelésnek kulcsfontosságú szerepe van, az osztályfőnöknek jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy szövetségesül megnyerje a szülőket. A szülőkkel való szervezett találkozások alkalmával a szülőket be kell vonni a közösség célkitűzéseibe, feladataiba. 2.3.4. A Diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai Diákönkormányzat munkáját a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló Diákönkormányzati vezetőség végzi. A Diákönkormányzatot a demokratikus úton megválasztott diákelnök vezeti DÖK segítő tanár irányításával.

2.3.5. A szabadidős tevékenység és egyéb időponthoz köthető tevékenység közösségfejlesztő színterei és feladatai: Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Arany János emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról - a különféle iskolai és területi szintű Arany Jánoshoz kapcsolódó rendezvények megszervezése, részvétel azokon. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitó, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, Mikulás, karácsonyi ünnepély, 1848. március 15-e évfordulóján, Költészet napja, Föld napja, Anyák napja alkalmával és a 8. osztályosok ballagásakor, valamint a tanévzárókor. Tanulmányi kirándulások - 25 -


Az iskola nevelői, a nevelési és közösségformálási munka elősegítésére az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. A tanulmányi kirándulás önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. . A kirándulásokon a kísérő pedagógusok költségeit bele kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó költségébe. Erdei iskola, nyári táborok (kizárólag igény alapján). A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Hasonló céllal szervezünk nyári táborokat. Az erdei iskolai foglalkozásokon, a táborokon való részvétel a tanulók részére önkéntes, /részvétel minimum az osztálylétszám 80 %-a/ a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. A pedagógusnál az útiköltség plusz szállás költséget be kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó összegébe Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. A kísérő pedagógusnál az útiköltséget be kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó összegébe. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, úszásoktatás, klubdélutánok, mozilátogatás, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. A szabadidő-szervező költségeit a rendezvény költségébe be kell kalkulálni. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

- 26 -


A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, játszótér, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül – a tanítási órák után hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti-osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. - 27 -


Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (digitális) napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat / hospitálás az osztályban.

2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.5.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását illetve felzárkóztató segítő tevékenységek Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. /45 perc/ Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

- 28 -


 Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti rendszerességgel felzárkóztató foglalkozások szervezése.  A 7-8. évfolyamon a továbbtanulást, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és matematika tantárgyakból. A 2008/2009-es tanévtől az alsó tagozaton bevezetésre került az angol nyelv és a néptánc tanórai kereteken belül történő oktatása.. A 2009/2010-es tanévtől az angol nyelvet 3-4. évfolyamtól (fölmenő rendszerben) emelt szinten, illetve az informatikát 1. évfolyamtól heti egy-egy órában, 6. évfolyamtól emelt óraszámban taníthatjuk. Az új NAT szerint felmenő rendszerben emelt óraszámú angol nyelv oktatás folyik iskolánkban

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:        

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, felvételi előkészítők a tehetséggondozó foglalkozások; / lehetőség szerint / az iskolai sportkör; szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás segítése. A tehetséggondozás iskolai lehetőségei (hangsúlyosan lehetőségként kerül említésre! ) 1. Segítő tanár Általában a nehezen tanuló vagy a gyorsabban haladó, nagyobb tudásvágyú gyermekeket támogatják a rendelkezésre álló bővített tananyaggal. 2.

Tervek / projektek

A tehetséges diák egyéni vagy csoportosan végezhető külön feladatokat kaphat, hogy alulkövetelés nélkül tanulhasson anélkül, hogy „különleges státusza” lenne az osztályban. 3. Munkaközösségek / munkacsoportok Kiegészítő lehetőségek. Módot adnak a gyerekeknek arra, hogy életkortól független csoportokban dolgozhassanak együtt. Pl.: szakkörök 4. A tananyag egyénivé tétele Minden gyermek „méretre szabott” tananyagot kaphat, amennyiben a nevelő űgy ítéli meg, hogy szükséges. - 29 -


2.5.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése. Az iskola tanulóifjúságának összetétele heterogén képet mutat. A magatartási zavarokkal küszködő gyermekek családi környezete természetesen okozója, kiváltója lehet ezeknek a többnyire pszichés hatásoknak. A zavarok forrását keresve igen széles skálán mozoghatunk. Így a leggyakoribb kiváltó okok és tünetek lehetnek az alábbiak: - kishitűség, kisebbségi érzés, - önbizalom hiánya, - agresszív, revans jelenség, tulajdonság, - külső megjelenés, testi hiba, - anyagi jellegű szégyenérzet, szegénység, - figyelemzavar, tanulási nehézségek, - ügyetlenség, hiperaktivitás - befolyásolhatóság, megértési nehézségek, stb.. A tapasztalat és a felmérések azt mutatják, hogy iskolánkban a tanulók 15 - 20 %-a tanulási, magatartási zavarokkal küzd. Az előzmények már az óvodás korban észlelhetők, ezért a tanulók, gyerekek vizsgálatát, megfigyelését tervszerűen, célszerűen meg kell kezdeni és a vizsgálat eredményétől függően a „kezelést” is szükséges megindítani. A jelzett tanulókkal való céltudatos, korrekciós nevelői tevékenység nyilvánvalóan megfelelő, kis létszámú osztályban, csoportban lehetséges. Feladatunknak tekintjük dicséretek révén - természetesen a megfelelő fokozatok és folyamatosság figyelembevételével -, megfelelő sikerélményekhez, megfelelő szintű eredményekhez juttassuk el a tanulókat. Ha e nélkül nőnek fel, úgy könnyen elveszíthetjük őket a társadalom és önmaguk számára egyaránt. A sikertelenség, a folytonos kudarc, a megszégyenítés csupán negatív hatást vált ki és nem motivál, nem ösztönöz nagyobb teljesítményre. A dorgálás, a büntetés, a buktatás, a felmentés, a magántanulói jogviszony, stb. nem szüntetik meg az igazi problémát, bár nagymértékben arra irányulnak, de csakis tüneti kezelés érhető el velük. A probléma eredményesebb megoldásához célirányos vizsgálatok, és ezek tükrében végzett felzárkóztató, hiánypótló terápiás programok kellenek. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; pl.: differenciált foglalkozások  az egyéni foglalkozások  a felzárkóztató foglalkozások - 30 -


 

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése.

2.5.3 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A „veszélyeztetettség” és a „hátrányos helyzetű” kifejezés a gyermekvédelem területén igen gyakran használt fogalom, mely a gyakorlatban szinte összemosódik. A gyermek veszélyeztetetté nyilvánítása során a hátrányos helyzet felismerése (vizsgálata) meghatározó jelentőségű, ugyanakkor nyilvánvalóan nem tekinthető minden hátrányos helyzetű gyermek minden esetben veszélyeztetettnek. De az is tény, hogy a hátrányos helyzetben élő gyermek körében nagyobb valószínűséggel alakul ki veszélyeztető élethelyzet. A hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek (család) tágabb értelemben vett szociális (bio-, pszicho-, szociális) körülményei alapján lehet meghatározni. Ezek a következők lehetnek: - életmód - iskolázottság - lakáskörülmények - lakókörnyezet - fogyasztás, kiadások - anyagi háttér - munkamegosztás - érdekérvényesítő képesség - etnikai (esetleg vallási) hovatartozás - életkor. Hátrányos helyzetűnek akkor minősíthetünk egy gyereket (családot), ha a fenti szempontok szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni. E tény feltárása azonban csak az első lépésnek tekinthető, a tényleges veszélyeztetettség a gyermek fejlődésének vizsgálatával állapítható meg, melynek okai és következményei vannak. A gyermek veszélyeztetettsége, illetőleg annak figyelemmel kísérése át kell, hogy fogja az iskolai élet egészét. Amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a megelőzésre, esetleg a megszüntetésre, akkor az ifjúságvédelmi felelős (iskolánkban jelenleg nincs külön ifjúságvédelmi felelős) és az intézmény vezetője köteles értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. A tantestület minden tagjától nagyfokú odafigyelést igényel ez a tevékenység. A legfőbb cél az, hogy elősegítsük a gyermek családban való nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Ezekkel a családokkal az osztálytanítóknak, osztályfőnököknek, szaktanároknak rendszeresen tartaniuk kell a kapcsolatot fogadóórákon, spontán beszélgetéseken, ha kell ellenőrzőn, vagy hivatalos levélen keresztül! Továbbítják nevüket az iskolaszer (tankönyv) támogatásra és a továbbiakban azt figyelemmel kísérik.

- 31 -


Minden lehetőséget meg kell keresnünk ahhoz, legyen az osztályfőnöki,- tantárgyi óra, szünet, magánbeszélgetés, megfigyelő tevékenység, hogy fel tudjuk tárni, mikor van szükség a további lépésekre. 2.5.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A pedagógusok feladatai közé tartoznak ezzel kapcsolatosan:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében  a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik az iskola vezetőjét, aki értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, és segíti annak tevékenységét, valamint a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezheti  tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. b) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:    

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

c) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval  gyermekjóléti szolgálattal  polgármesteri hivatallal  gyermekorvossal d) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások - 32 -


            

a tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése drog-prevenció a rendőrség által szervezett bűnüldözési, bűnmegelőzési előadások a családi életre történő nevelés a napközis foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)  a szülőkkel való együttműködés  tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 2.5.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Kiindulási pontnak tekinthetjük a vonatkozó helyi és országos felmérések által vett arányszámot, mely szerint az iskolába járó gyermekek 25-30 %-a jelentős szociális és műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórákon kívül a korrepetálások, speciális foglalkozások adnak lehetőséget a szociális hátrányok szülte negatívumok csökkentésére. A lehetőségek másrészt a materiális feltételek jelenléte köré csoportosulnak. A családok ilyen tekintetben igen széles skálán mozognak. Fontos tényező ezért a családi miliő akár kulturális téren, akár a rendszeres táplálkozás, az egymás közti érintkezés, a kommunikálás, beszélgetés, a kapcsolatok megléte és folytonossága a családtagok között, az iskolán belül, az osztályokon belül, a szülők és az iskola között. Igen lényeges és fontos a kapcsolatok ápolása a szülők és az iskola között, melynek gyakorlati formái a családlátogatás, a jól szervezett szülői értekezletek, a nyílt napok, de hasznosak lehetnek a spontán találkozások, beszélgetések is. A gyerekek szociális környezetének hatásait minden gyermek magán viseli. Ennek megfelelő lesz majd a viselkedése a magatartása, az egyéni reakciói. Ennek alapján választ majd barátot, baráti társaságot. Az ingerszegény környezet testi és szellemi negatívumokat hordoz és szükségszerűen szociális hátrányt teremt. Ezekkel a jelenségekkel az iskola leginkább a prevencióban lehet eredményes, ha együttműködésre talál a családokkal, a környezettel, a társadalmi jelenségekkel. A leghatékonyabbak abban lehetünk, ha a kellő időben tárjuk fel a gyermekek fejlődésében tapasztalható rendellenességeket, és időben jelezzük észrevételeinket, majd ezt követően pedig megtesszük a kívánt intézkedést.

- 33 -


Sajnos a szociálisan hátrányos helyzetben élők többsége anyagi szegénységben él és ebből eredően a gyerekek helyzete kevés optimizmust tartogat. Jelenleg súlyosbodnak az anyagi körülmények, ez sok esetben erkölcsi lazulást, rosszabb esetben családi ziláltságot eredményez. A jelenlegi helyzetben nagy szükség van az óvodára, a napközi otthonra, melyek képesek segíteni a naturális helyzeten.

Feladataink: a végző tanulók pályaválasztásának előkészítése, amely által segíteni, befolyásolni lehet egyben a gyerekek szociális kibontakozását, jelenlegi és jövőbeni életvitelét, életkörülményeit - a kommunikációs készség kialakítása, fejlesztése, melynek tevékenységi formái lehetnek a szereptanulás, játékok és versenyek, drámapedagógiai gyakorlatok, dramatizálás, stb. - magatartási normákon belül: iskolai rendezvények, megbízatások, illem- és érintkezési normák, stb. - kulturális nevelés területén: kirándulások szervezése, olvasóvá nevelés gyakorlata, múzeumlátogatások szervezése, iskolai hagyományok ápolása, iskolán kívüli viselkedési formák és normák gyakoroltatása, a tanulás tanításának folyamata, a folyamat gyakoroltatása, irányítása, stb. -

Ebben fontos tényező a nevelőtestület, azaz személy szerint minden iskolai dolgozó a saját módszereivel, saját személyiségével, lényével: megértő, kedves, igazságos, segítőkész, jó érzelmi kapcsolatban van a tanulókkal. Nélkülözhetetlen a nevelő szakmai tudása, tudjon érdekesen magyarázni, legyen szociálisan érzékeny, tudja megmutatni az önművelés lehetőségeit. A közös munka értékeinek érvényesítése pl. az együttdolgozás, egymás segítése, a problémák közös megbeszélése, a partnerség elérése, biztosítása, valamint az emberi közelség. A szociálisan hátrányos helyzetben levő tanulók az átlagosnál érzékenyebbek a környezeti hatásokra, de különböző módokon reagálnak azokra. Fontos feladat tehát az egyéni bánásmód, a személyiség alapos ismerete, az interperszonális kapcsolatok kialakítása, fejlesztése, gyakorlata. Mindezek érdekében a következő feladatokat hajtjuk végre:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése pl.: differenciált foglalkozások  a felzárkóztató, tehetséggondozó, képességfejlesztő órák;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;  a családlátogatások;  a továbbtanulás irányítása, segítése;  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,  a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

- 34 -


 szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

2.6 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.6.1 Az egészségnevelés célja  A tanulók korszerű ismeretekkel és az, azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. 

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében.



Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.



A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel 

a táplálkozás,



az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,



a családi és kortárskapcsolatok,



a környezet védelme,



az aktív életmód, a sport,



a személyes higiénia,



a szexuális fejlődés terén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2.6.2 Az egészségnevelés feladata 

Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben - 35 -


      

 

         

legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani; fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást; ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit; legyenek képesek a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére; váljanak képessé az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésére; fordítsanak figyelmet továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására); nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkoho lés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Mindezen tartalmakat fokozatosan beillesztjük az iskolai pedagógiai munkánkba. Egészségfejlesztő programunk során erősödnie kell a személyiségfejlesztő hatásoknak, csökkennie kell az ártó tényezőknek, és el kell érni, hogy az iskola befejezésekor a diákok saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását; az egészségkárosító magatartásformák elkerülését; a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni; tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében; erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. - 36 -


Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 

A közoktatási tv. 2010. szeptember 1-ei módosítása alapján a mindennapi testedzés lehetőségeinek biztosításának módja: 

testnevelés órák



néptánc



közlekedési ismeretek játékos elsajátítása, az életkoruknak megfelelő közlekedési eszközök használata



tömegsport foglalkozások



úszásoktatás



napközi otthon



A természetismeret, biológia, egészségtan tantárgyak, valamint az ötödik – nyolcadik évfolyamokon, az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek.



Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: osztálykeretben: szervezett gyalog- vagy kerékpártúra a környékre, minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő a fogápolási ismeretekről, az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan.



Az egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában, illetve a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

2.6.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: 

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;



ismerjék meg alapfogalmakat.



ismerjék fel a vészhelyzeteket;



tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;



sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;



ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - 37 -

az

élettannal,

anatómiával

kapcsolatos

legfontosabb




sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.



a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY

biológia

kémia

fizika testnevelés

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK



rovarcsípések



légúti akadály



artériás és ütőeres vérzés



komplex újraélesztés



mérgezések



vegyszer okozta sérülések



savmarás



égési sérülések



forrázás



szénmonoxid mérgezés



égési sérülések



forrázás



magasból esés

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) - 38 -


segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

2.7

Iskolai környezeti nevelési program

2.7.1 Az iskola környezeti nevelés céljai és elvei              

természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése a természet szeretetére nevelés a globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés a mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés – szelektív hulladékgyűjtés a kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. településünk helytörténeti értékeinek megismertetése népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése a természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása a lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése a természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása - kézműves foglalkozások.

2.7.2 Személyi feltételek  

Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület. Az iskola pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal.

- 39 -


2.7.3 A környezeti nevelés színterei Környezeti nevelés a tanórákon az 1-4. évfolyamban 

 

A környezeti nevelés átfogja az 1-4. évfolyam tárgyainak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és az elkötelezettség szintje. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket.

Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az 5-8. évfolyamon      

Ennek a területnek alapvető pillérei a természettudományi tárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. Itt szerzi a tanuló az ismereteit, fedezi fel az összefüggéseket. A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy az emberi kultúra és viselkedés irányából közelítse a kérdést. A technika- életvitel tantárgy lehetőségei nagyok a környezeti nevelés terén, ezt tudatosan felhasználjuk. A művészeti tárgyak az érzelmek irányából közelítik meg a környezeti nevelést és hatnak tanulóinkra. A test- és egészségnevelési tantárgyak rávilágítanak az egészség és a környezet szoros kapcsolatára, ezzel tehetik a legtöbbet. A hulladékok újrahasznosítása érdekében a papírgyűjtést a DÖK szervezésével valósítjuk meg.

2.7.4 Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása.



Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik.



A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából - 40 -


legfontosabb ismeretekkel: 

a környezet fogalmával,



a környezetszennyezés formáival és hatásaival,



a környezetvédelem lehetőségeivel,



lakóhelyünk természeti értékeivel,



lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. 2.7.5 Az iskolai környezeti tevékenységformák szolgálják:



nevelést

elsősorban

a

következő



A természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika tantárgyak, valamint az ötödiknyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek.



A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: 

osztálykeretben egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése a környék környezeti értékeinek felfedezésére,



a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel.



Tanévenként egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen.



Szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában.



Alsó tagozaton látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

Egyéb foglalkozások, kiemelten a szabadidő-szegmense, valamint a napközis foglalkozások

- 41 -


2.8 Fogyasztóvédelem A helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. 

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása é fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség NAT 2003. Fontos a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése.



A fogyasztónak joga van: 

az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez



a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz



a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között a megfontolt - 42 -


választáshoz szükséges tények ismeretéhez 

a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez



az egészséges és elviselhető környezetben való élethez



a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 



A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: 

az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai



tanórán kívüli elemek (vetélkedő, versenyek, rendezvények)



hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. A diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.





interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



hely-, országos – és EU-s szabályozások tanulmányozása



adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel



problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



viták, szituációs játékok (előadói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)

érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

- 43 -


2.9 Külső kapcsolatok rendszere, kapcsolattartás formái a tanulók a szülők esetében. Az intézmény és az intézményen kívüli szervezetek kapcsolatát, a tanulóközösséget, a szülőket érintő kérdések-ügyek illetve azok lehetséges fórumait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.( lásd. 2. számú melléklet.) 2.9.1 A szülő, tanuló és az iskola együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei Az integrált nevelés sikeres megvalósításának fontos feltétele a helyi társadalom érzékenységének felkeltése és pozitív attitűd kialakítása. A szülők, a civil és szakmai szervezetek széleskörű bevonásával támogató környezetet kell teremteni a kompetencia alapú oktatás és az integrált oktatás eredményessége érdekében. A hagyományos együttműködési formák mellett alkalmazzuk: rendhagyó szülői értekezleteket, szülőkkel értékelő megbeszélés, közös programok szervezése szülők, pedagógusok, gyermekek részére. Ezeknek az alkalmaknak a célja, hogy szemléleti nyitottságot alakítson ki az érintettekben, segítő és támogató kommunikációs, illetve konfliktus megoldási technikákat adjon át. Az együttműködés fejlesztésének további célcsoportjai: a gyermekjóléti szolgálat, a helyi média. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tarjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A pedagógus – szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. A gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében folyamatos és őszinte kapcsolattartásra kell törekedni a szülői ház és az iskola között. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. Erősítjük a szülővel való együttműködés kötelezettségét a pedagógusokban. Bővítjük az együttműködés lehetőségét a közös célok érdekében. Fokozzuk és fejlesztjük a szülők nevelési módszertani kultúráját, és segítjük a gyermekek érdekében történő fejlődését. Javítjuk az iskola nevelési céljainak elfogadtatása és az együttműködés lehetőségeit, módjait és módszereit. - 44 -


Az iskolahasználók (szülők) közösségének szervezetei - Az osztályok szülői munkaközösségei - A szülői szervezet A szülők tájékoztatásának formái Szóbeli • Iskolai szülői értekezletek • Osztálybeli szülői értekezletek • Fogadóórák • Nyílt tanítási napok • Családlátogatás Írásbeli • • • • •

Tájékoztató füzet Ellenőrző könyv Iskolai hirdetőtábla Tájékoztató szórólapok Besnyői Hírmondó

2.9.2 Az intézményben folyó pedagógiai munkával kapcsolatos kapcsolattartási formák: A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok A szülő nemcsak segítője, hanem aktív részese is lehet a nevelési – tanulási folyamatnak. Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktató – nevelő feladatok sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Ennek színtere lehet: osztályfőnöki óra, szülői értekezlet, szabadidős tevékenységek, kulturális programok, rendezvények. Segítség a szülőknek az iskolaválasztásban Igényfelmérő van a leendő első osztályosok szüleinek. Az óvodákban a leendő első osztályos tanulók szüleinek szülői értekezletet tartunk. A nagycsoportos óvodások iskolalátogatáson és óralátogatáson vesznek részt. - 45 -


Szülői értekezlet Feladata: szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, szülők tájékoztatása, az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra Feladata:a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) E személyes találkozó szervezett formában a fogadó órákon keresztül történhet meg, illetve egyéni megbeszélés után a szülő és a pedagógus által egyeztetett időpontban. Családlátogatás Feladata: Közvetlenebb kapcsolat kialakítása a szülőkkel, A gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, Tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Nyílt tanítási nap Feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. Ismerjék meg a tanítási órák lefolyását, az ott alkalmazott módszereket. Megfigyelhetik az osztályközösség és saját gyermekül tanórai és órán kívüli tevékenységét. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

- 46 -


A szülő értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola nevelőtestületével vagy az intézmény vezetőjével. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az intézmény igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A tanulók részvétele az iskolai szervezetben A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról tájékoztatni kell. A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a Diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: a Diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tájékoztatás formái: Szóbeli Osztályfőnöki órák – Folyamatos - Végzik az osztályfőnökök. Diákönkormányzat vezetőségének ülései - Havonta egy diákönkormányzatot segítő pedagógus. Diákközgyűlés - Évente egy alkalommal

alkalommal

-

Végzi

a

Írásbeli Ellenőrző könyv, tájékoztató füzet Iskolai hirdetőtáblák Szórólapok A tanulók, tanulóközösségek érdekeik képviseletére diák-önkormányzatot hoznak létre. Az osztályközösségek 3. évfolyamtól a tanév első napján két diák-önkormányzati képviselőt - 47 -


választanak, akit a diák-önkormányzat vezetőségébe delegálnak. A diák-önkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleteken és az iskolavezetés értekezletein a diák-önkormányzatot segítő pedagógus képviseli a diákok érdekeit. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diák-közgyűlés, melyet évente egy alkalommal hívnak össze. A diák-önkormányzat, a tanuló ifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja, hogy az érintettek számára egyértelműen meghatározza a vizsgák lebonyolítási rendjét. Meghatározza : tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli,gyakorlati) az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A szorgalmi időszakra eső vizsgák célja, azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

- 48 -


A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 2.10.2 Vizsgák típusai Osztályozó vizsga Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt, engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. - 49 -


A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javítóvizsga A tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet. A javítóvizsgával kapcsolatban érintett tantárgyak témaköreit, a kapcsolódó gyakorlófeladatait és a javítóvizsga időpontját tartalmazó domumentumot az érintett tanuló szülei részére tértivevényes formában kell eljutattni. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelmény-rendszerével. Viszgatárgyak részei Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia

írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga - 50 -


Kémia Informatika Testnevelés

írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga

Előzetes tájékoztatás esetében – a nevelőtestülettel, szakmai közösséggel egyeztetve – lehetőség van arra, hogy csak írásban vagy csak szóban vizsgázhasson az érintett tanuló.

2.11 Az értékelés rendszere Az iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelmény-rendszert állít fel a gyerekek számára. A követelményrendszer három nagyobb részre osztható: Tantárgyi követelmények Magatartási követelmények Szorgalmi követelmények A követelményrendszer betartása ill. betartatása szempontjából alapvetően fontos az alábbi alapelvek figyelembe vétele: Csak az iskola helyi tantervében elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátságokat. A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és teljesíthetők. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet és a kiszámíthatóságot. Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozott vagy elhanyagolt a másik tantárgy rovására, előnyére. -. Figyelembe kell venni a tanuló képességeit, és a tanuláshoz való hozzáállását, ehhez jól kell ismerni a tanulót. A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása. -

2.11.1 Tantárgyi követelmények értékeléséről Az iskolai számonkérés, értékelés a jogszabályi előírásnak megfelelően az ellenőrzés keretében történik az ellenőrzés célja, hogy a pedagógus, de maga a tanuló is megbizonyosodjon a tananyag elsajátításában elért előrehaladásáról, annak színvonaláról, az esetleges hiányok pótlásának szükségességéről úgy, hogy mindezekről a szülő is kellő tájékoztatást kapjon. - 51 -


Az ellenőrzésnek rendszeresnek, változatosnak és tárgyilagosnak kell lennie. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltál, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség fontosságát. Még a "feladatmegoldó" tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. Az intézmény pedagógusainak a szóbeli és írásbeli feleletek egyensúlyára ügyelni kell. Ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében, ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzet egyensúlyára ügyelni, kell. A szaktárgyi előmenetel követelménye és minősítési szempontjai 2.11.2 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az osztályozás ma még nem mellőzhető motivációja a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek. Az osztályzás nevelési hatékonyságát növeljük. A tanév első két hónapjában megismertetjük a tanulókkal az új tantárgyak sajátos tanulási módszereit, tudatosítjuk, hogy milyen típusú munkát és teljesítményt várunk tőlük az adott tantárgyban. Az új tantárgyaknál az első hónapban lehetőleg csak a motivációt elősegítő érdemjegy kerüljön a naplóba. Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket.

Értékelés a folyamatos munka, folyamatos visszajelzésének eszköze motivációs eszköz /belső motívum erősítése/ az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony illetve mérték kontrolljának eszköze az önismeret kontrollja - 52 -


-

az elvárt képességek szintmérésének eszköze az előrehaladás mérésének eszköze egyéni adottságok figyelembe vétele regisztrálja a fejlesztési irányt.

A tanulók számára kialakítandó értékelési renddel szemben az alábbi követelményeket határoztuk meg a tanítás tanulás folyamatában: legyen egységes, egyszerű, áttekinthető legyen differenciált, személyre szóló legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is jelezze a sikert és a kudarcot jelezze a tanuló számára a helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára. Az értékelés formái 1. Személyes szóbeli értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a személyre szóló értékelésben. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló és motiváló. Többféle módon jelenhet meg: A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő szinte minden pillanatban megjelenő megnyilvánulások. A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres szóbeli értékelés. A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel, szülőkkel. A személyes szóbeli értékelés munkánk minden percében folyamatos. 2.

Írásbeli szöveges értékelés

A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések. Tanév közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat iratunk melyeket százalékosan értékelünk.

0% - 35% 36% - 49% 50% - 74% 75% - 89% 90% -100%

- felzárkóztatásra szorul - gyengén megfelelt - megfelelt - jól megfelelt - kiválóan megfelelt

- 53 -


Az évközi értékeléseket a gyerekeknek, a félévi és az év végi értékeléseket pedig a szülőknek címezzük. A félévi és év végi minősítés az első évfolyamon félévkor és év végén, illetve a 2. évfolyam félévkor a törvény alapján történik: Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, úgy fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükségek intézkedésekre. Szöveges értékelés az 1. évfolyam első félévben és év végén, a 2. évfolyam első félévben a mondatbank alapján történik. 3.

Osztályozás

Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles / 5 / jó /4/ közepes / 3 / elégséges / 2 / elégtelen /1/

90% - 100% 75% - 89% 50% - 74% 31% - 49% 0% - 30%

Ez az értékelési forma a 2. évfolyam év végétől a 8. évfolyamig történik. Az egyes fokozatok tartalmát tantárgyaktól függetlenül az alábbiak szerint határozzuk meg. Jeles (5) érdemjegyet ill. osztályzatot kap az a tanuló, aki az iskolai (tanórai) közös munkában különösen nagy figyelmet és érdeklődést mutat. Otthon feladatát állandóan, és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi. Az osztályban már feldolgozott tananyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és helyes magyarsággal számot tud adni, annak helye és önálló alkalmazásában nehézsége nincs, kötelességtudása, pedig társaira jótékony hatású. Amennyiben a tanuló osztályzata mindkét félévben valamennyi érdemjegye jeles, a tanuló szaktárgyi dicséretben részesülhet. Jó (4) érdemjegyet ill. osztályzatot kap az a tanuló, Aki az iskolai közös munkában érdeklődéssel és figyelemmel vesz részt, otthoni feladatait általában segítség nélkül jól elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja, kifejezőképességében csak kisebb hiány fordul elő, de tanulmányi kötelezettségeinek teljesítéséről kellő bizonyítékot nyújt. Közepes (3) érdemjegyet ill. osztályzatot kap az a tanuló, - 54 -


aki az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni feladatait nagyobbrészt önállóan elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban vagy írásban kisebb hiányokkal, tévedésekkel vagy pontatlanságokkal számot tud adni és azt segítséggel, alkalmazni is tudja, kifejezőkészségében időnként nehézségei mutatkoznak, amelyeket azonban kötelességtudóan megpróbál kijavítani. Elégséges (2) érdemjegyet ill. osztályzatot kap a tanuló, aki az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni munkáját lényeges elemeiben elvégzi, a már feldolgozott tananyag legfontosabb részeiről szóban és írásban számot tud adni, de ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak eredménye pedig legalább felerészt elégséges. Elégtelen (1) minősítést kap a tanuló, aki az iskolai közös munkában passzív, otthoni feladatai nem vagy csak hanyagul végzi el, a feldolgozott tananyag lényeges részeiből szóban és írásban sem tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye, pedig túlnyomórészt elégtelen. 4.

Szöveges értékelésről, moduláris tárgyakra vonatkozó értékelés

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyam félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük., A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük, kivéve a modulokat. Moduláris tantárgyak értékelése: / kifutó rendszerben/ a) b) c) d) e)

etika – szöveges értékelési kategóriák médiaismeret – szöveges értékelési kategóriák egészségtan – szöveges értékelési kategóriák hon és népismeret – szöveges értékelési kategóriák tánc és dráma – szöveges értékelési kategóriák

A szövegértés-szövegalkotás tantárgy értékelése a magyar irodalom és magyar nyelvtan tantárgyi érdemjegyeknél jelenik meg. Értékelési kategóriák: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg/felzárkóztatásra szorul

- 55 -


A szöveges értékeléssel szemben támasztott követelmények: Tartalma érthető legyen a szülők és gyermekek számára egyaránt. Szerkezete jól tagolt, áttekinthető. A pedagógus véleménye megalapozott legyen, tükrözze a gyermek alapos ismeretét. Valamennyi kategória (szöveges, számjegyes) tartalmazza a tanuló tanulmányi teljesítményének alakulását a tantárgy sajátosságaiból adódóan a tantervi követelmények tükrében – a legfontosabb szempont; ismereteinek, képességeinek fejlődését, kimagasló teljesítményét; erőfeszítését a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében; a tantárgyhoz fűződő viszonyát, érdeklődését, aktivitását, szorgalmát; felszerelésének, füzeteinek gondosságát, rendben tartását; rendszeres felkészülését a tanítási órákra; az önálló és csoportmunkához való hozzáállását; a tanítói, tanári segítségkérés mértékét; az önellenőrző képességének szintjét, fejlődését; szóban, írásban: javaslatokat a továbbhaladásra, a meglévő hiányosságok pótlására. A félévi és év végi minősítés - osztályozás - nem lehet mechanikus művelet. A záró osztályzatnak tükröznie kell a tanuló évközi szerepléseit. Értékelni kell az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. Az értékelések rögzítésére az országosan alkalmazott tájékoztató füzetet, ellenőrző könyvet, osztályozó naplót, bizonyítványt használjuk. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak „jeles" osztályzatai mellett magatartása és szorgalma is példás, a nevelőtestületi dicséretben részesül. A dicséreteket az ellenőrzőkben, naplókban, anyakönyvekben, bizonyítványokban is dokumentálni kell. 2.11.3 A továbbhaladás feltételei (Nkt. 57.§ alapján) 57. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. (2) (3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. (4) A tanuló az egyes évfolyamok …..tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap…. - 56 -


Az a tanuló folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamba lépéssel, aki az adott évfolyam minden tantárgyából teljesítette a minimális követelményeket a szorgalmi időszak alatt. A javítóvizsga sikeres letétele esetén is magasabb évfolyamra léphet. A tantárgyak minimális követelményeit a helyi tanterv tantárgyi részei tartalmazzák, évfolyamokra lebontva. A sikeresen teljesített iskolai évfolyam megismétlése Az iskola igazgatója engedélyezheti a tanulónak a már sikeresen befejezett iskolai évfolyam megismétlését. Elbírálása intézményi hatáskör, igazgató mérlegelés tárgya, azonban az általános iskola első-negyedik évfolyamán, mivel a szülő kérésére az említett évfolyamok megismétlését az igazgatónak engedélyeznie kell.

3. Az intézmény helyi tanterve 3.1 Az intézmény kerettantervének óraszámai - választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 

1.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”,



2.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a - 57 -


kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére, fordítjuk. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait valamint a választott kerettantervek változatait a 3. számú mellékletben található táblázatok tartalmazzák. A mellékletben megtalálható táblázatokban beszámításra került a szabadon választható órakeret által biztosított plusz órák száma.

3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Törekszünk az egymásra épülő (lehetőleg egy kiadótól származó) tankönyvcsaládok alkalmazására. Olyan tankönyveket választunk, amelyekben kellő hangsúlyt kap a felhasználás képessége, az alkalmazásképes tudáshoz szükséges alkalmazási technológiák, eljárások bemutatása. Olyan eljárási javaslatokat kell tartalmaznia a tankönyvnek, amely gyakorlati példákon keresztül mutatja be a megszerzett tudás alkalmazhatóságát. Előnyben részesítjük azokat a tankönyveket, amelyek egyéb taneszközök alkalmazását is támogatják (internet, digitális tananyag, tanulói eszközök stb.) Tartalmazzon (vagy kapcsolódjon hozzá) differenciálásra alkalmas feladatsor (egyszerű alapfeladatok, többszintű nehézségi fok, szorgalmi és választható feladatok). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes munkacsoportok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Az első évfolyamos tanulók esetében a pedagógus által - szakmai szempontok alapján összeállított - kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösség a következő szempontokat veszik figyelembe:

A választás általános szempontjai: 

a tankönyvek, taneszközök a helyi tantervünkkel összhangban legyenek - 58 -




életkori sajátosságoknak megfelelő, jól érthető, áttekinthető, világosan megfogalmazott tananyag, nyelvezet



a tankönyv, taneszköz legyen figyelemfelkeltő, motiváló, esztétikus



a következő tanév tananyaga, ismeretanyaga építhető legyen rá



segítse a tantárgyi koncentrációt



a tankönyvek ismeretanyaga ne csak a minimum követelményeket tartalmazza, adjon módot a tanulónak az önálló ismeretszerzésre is és differenciálásra is (IPR)

A taneszköz és tankönyvválasztás szempontjai:  



         

Feleljenek meg az iskola helyi tantervének. A taneszközök választásánál előnyben részesítjük azokat, amelyek munkálkodásra késztetik a tanulókat, támogatják a differenciálást és a kooperatív technikák alkalmazását. Kapcsolható hozzájuk digitális tananyagtartalom. Előnyben részesítjük azokat a tankönyveket, amelyek egyszerű alapfeladatokat tartalmaznak többszintű nehézségi fokkal, valamint szorgalmi és választható feladatokat is kínálnak. Csak a művelődési és közoktatási miniszter által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, nyomtatott taneszköz legyen használható. Lehetőség szerint több tanéven keresztül legyenek használhatók. Új taneszközt (tankönyvet) csak indokolt esetben vezessünk be. A különböző tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek. A tankönyvhöz lehetőleg munkafüzet is tartozzon. A tankönyv érdeklődést keltő legyen, tartalmában és a feldolgozás mélységében igazodjon a tanuló életkorához. A kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg a helyi tantervnek megfelelően. A tankönyvválasztás a munkaközösségek tanévenként felülvizsgálják. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket időben (a megelőző tanév tavaszán) tájékoztatjuk. Az iskola törekszik még minél több nyomtatott, tartós taneszköz beszerzésére (az iskolai könyvtár számára), hogy ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenes használatába bocsáthassa.

3.3 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének általános elvei 

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet a kormányhivatal határoz meg – - 59 -


minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.



Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt;



az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást:



óvodai szakvélemény,



nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény,



sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.



A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:



a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt;



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.



Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.



Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi magatartása vagy szorgalma rossz vagy hanyag minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

 A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

- 60 -


3.3 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe helyezzük a hatékony, tevékenységközpontú módszereket, a tanórák szervezését kooperatív technikákkal, változatos munkaformákban (az egyéni és frontális munka melletti homogén és heterogén csoport, pár), lehetőséget biztosítunk az egyéni haladásra szakértői javaslatok alapján. Differenciált feladatadással biztosítjuk a tanulók fejlődését, rendszeres és következetes figyelemmel kíséréssel, akár az iskolaközösség nyilvánossága előtti értékeléssel (elsősorban jutalmazással). A kötelességérzetet szabályok közös felállításával és elfogadásával, a kiadott feladatok rendszeres ellenőrzésével, folyamatos értékeléssel alakítjuk ki, amibe a szülőket is elengedhetetlenül szükséges bevonni. 3.3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Mintákat adunk az önálló ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Előtérbe kerül a tanulók önálló ismeretszerzése, önellenőrzése a pedagógus összehangoló, moderáló szerepe mellett. 3.3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. • • • •

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; - 61 -


• • • • • • • •

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat; az anyanyelvi műveltség, a nyelvi kompetencia fejlesztése hagyományok, szokások ismerete vállalkozói, pénzügyi ismeretek bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelően 3.3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. • • • • • •

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával - 62 -


•

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat; az anyanyelvi műveltség, a nyelvi kompetencia fejlesztése hagyományok, szokások ismerete vállalkozói, pénzügyi ismeretek bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelően

• • • •

3.4 Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján 

az iskola - felmenő rendszerben - minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: 

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,



iskolai sportkörben való sportolással,



kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és Sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően a különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A kifutó évfolyamokon a tanulók számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 

kötelező testnevelés órák



iskolai tömegsport foglalkozásai



játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

- 63 -


Célunk a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Igényt kialakítani bennük a mozgás és a küzdés iránt. Valamint legyen vízbiztonságuk (úszás), tudjanak sportjátékot játszani, legyen életvitelük része a rendszeres fizikai mozgás A mindennapos testnevelés biztosítása: A törvényi rendelkezés értelmében a 2013/14-es tanévtől kezdve már az 1-2. illetve az 56. évfolyamokon kell biztosítani a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben. Mivel intézményünkben hagyományainknak megfelelően néptánc oktatása is folyik, így azt a testnevelésre vonatkozó tantervébe integrálva nyílik lehetőség arra, hogy mind a jogszabályi előírásoknak megfeleljünk és őrizzük hagyományainkat. Intézményünkben a néptánc oktatása mellett úszásoktatás is folyik a 2-3. és az 5-6. évfolyamos tanulóknak, így változatos mozgásformák segítségével tudjuk teljesíteni az előírtakat. 1. évfolyam T+N+Ts 5. évfolyam T+U+Ts 3 évfolyam T+N+U 6. évfolyam T+U+Ts 4 évfolyam T+N+U 7. évfolyam T+Ts 5 évfolyam T+N+Ts 8. évfolyam T+Ts ahol

T- Testnevelés

N – Néptánc

U- Úszás

Ts – Tömegsport

Sportfoglalkozások: - sportjátékok - osztályok közötti bajnokságok ( igény szerint) - kosárlabda - floorball - labdarúgás - asztalitenisz A sportfoglalkozások, a testnevelés, és az úszásoktatás helye minden évben az órarend függvénye.

3.5 Projektoktatás A projektoktatás során egy összetett, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely mindennapi életüket vagy annak bizonyos részét az adott problémához kapcsolja. - 64 -


A feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Lehetővé teszi, hogy a résztvevők a élményeik, tapasztalataik, tehetségük vállaljanak részt. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, ” életből merített” problémákból indít, és a résztvevők tapasztalataira épít. A projektmódszer igényli a tanulói tevékenységek tudatos tervezését. A tervezés két szintje: első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő. Iskolánkban a TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltak szerint témahetet illetve három hetet meghaladó projektek működnek.

3.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi gyermeknek joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésük támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül.

Fontos feladatunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése, egyenlőségének biztosítása nevelő-oktató munka minden területén: -

a beiratkozásnál, a tanításban, ismeretközvetítésben - 65 -


a gyerekek egyéni fejlesztésében előmenetelükben dicséret fegyelmezés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a pályaválasztásban kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel). Folyamatos feladataink A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése. Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. Felelősségek: -

-

Az igazgató felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Felelőssége továbbá, hogy az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

3.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tantárgyi ismeretek számonkérésének és a tanulók beszámoltatásának alábbi formáit alkalmazzuk: - szóbeli - 66 -


- írásbeli - gyakorlati beszámolás A SNI-s és BTM-s gyermekek számonkérése a mindenkori érvényes jogszabályok és a szakértői véleményben meghatározottak alapján történik. 3.7.1 Írásbeli értékelése -

kompetenciamérés (az alkalmazó tudást méri) témazáró dolgozat (egy-egy téma befejezése után) felmérő dolgozat (két-három tananyag összekapcsolása) diagnosztizáló mérés (adott tananyag megvalósításának sikerességét méri) 10 – 20 perces röpdolgozat (írásbeli felelet) házi dolgozat

Az írásbeli munkáknál mindenkor követelmény: - az áttekinthető külalak - a helyesírási szabályok alkalmazása A nevelőtestület állásfoglalása, hogy az alsó tagozatos tanulók esetén, egy tanítási napon maximum egy olyan írásbeli számonkérés lehet, amelynek időtartama harminc percnél több. A felső tagozatos tanulók esetében maximum két harminc percet meghaladó írásbeli dolgozat íratható egy napon. Az ehhez szükséges egyeztetés az osztályfőnök és a szaktanárok feladata. A röpdolgozatokat kivéve minden írásbeli beszámoltatás szándékát legkésőbb az azt megelőző órán a tanulókkal közölni kell. 3.7.2 Szóbeli értékelés: -

felelet: adott tananyagból, memoriter feladat szóbeli megoldása kiselőadás, beszámolók gyűjtő és kutatómunka eredményének ismertetése egyéb tanórai szereplés

A szóbeli beszámolóknál általános követelmény a helyes tantárgyi kifejezés és mondatszerkesztés évfolyamtól függően a két-három-többmondatos összefüggő előadásmód 3.7.3 Gyakorlati beszámoltatás: egy-egy produkció bemutatása (rajz, egyéb műalkotás, munkadarab tornagyakorlat, számítógépen végzett munka, stb.) - 67 -


projekt munka (összetett, tanórai kereteken túlmutató, több tantárgyon átívelő egyéni vagy csoportmunka) az alsó tagozaton valamennyi készségtárgyból (ének, rajz, technika, testnevelés) csak gyakorlati beszámoltatást alkalmazunk. A felső tagozatban a készségtárgyak vonatkozásában is – a testnevelés kivételével – mindegyik beszámoltatási forma előfordul. A tanulók értékelésében betöltött súlyukat tekintve csökkenő sorrendben a különböző beszámoltatási formákat így rangsoroljuk: témazáró dolgozatok felmérő dolgozatok szóbeli feleletek, gyakorlati bemutatók röpdolgozatok rendszeres órai munka házi dolgozatok egyebek

3.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulási folyamatban szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatokra egyaránt szükség van. Ezek aránya az egyes tantárgyak jellegéből adódóan eltérő. Annak eldöntése, hogy a tanuló felkészülését milyen jellegű otthoni feladat segíti legjobban egy-egy tananyagnál, a szaktanár, tanító kompetenciája, de köteles figyelembe venni a nevelőtestület által elfogadott alábbi alapelveket. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. - egy tantárgyból kijelölt otthoni szóbeli és írásbeli feladat együtt annyi legyen, hogy átlagos képességű tanulók esetén egy óránál többet ne vegyen igénybe - törekedni kell a differenciálásra a házi feladatok kijelölésekor , figyelembe véve a tanulók eltérő képességeit, - hétvégi pihenőnapokra és szünetekre is adható írásbeli és szóbeli házi feladat, de nem több, mint egyéb esetben. - házi feladat adható a készségtárgyakból is (kutató-, gyűjőmunka, órai feladat befejezése, stb.) - a házi feladatokat minden esetben ellenőrizni, értékelni kell. - a házi feladat hiányát szankció kövesse (szaktanár, tanító belátása szerint). Sorozatos hiány esetén elégtelen érdemjegy adható. - a szorgalmi (nem kötelező) házi feladatokat szintén értékelni és jutalmazni kell (a pedagógus belátása szerint).

- 68 -


3.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek, feladatok 

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt alapján került összeállításra.



A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük centiméterben. 2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütem törzsemelést végez, 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütem visszanyit tarkórátartásba, 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt folyamatosan végrehajtott törzsemelések száma. 3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét - 69 -


90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 5. feladat: 2000 m síkfutás (pontozási táblázatok ) 2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú leányok számára

A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 20

igen gyenge

21 – 40

gyenge

41 – 60

elfogadható

61 – 80

közepes

81 – 100

jó

101 – 120

kiváló

- 70 -


121 – 140

extra A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: igen gyenge, az egészséges létezés stabil megtartáshoz szükséges szint eléréséig nagyfokú, tudatos fejlesztést igényel.

IGEN GYENGE 0.0 – 20.pont

Az egyes motorikus próbákban jelzett pontértékek alapján, az igen gyenge-gyenge minősítést jelző kategóriák értékhatárainak figyelembe vételével. A legnagyobb hiányosság: pl. a tartós futás, és a vállöv,- és a karizmok erő-állóképessége területén mutatkozik. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4-5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, „felzárkóztató” jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A gyermek fizikai állapota: gyenge. A legnagyobb hiányosságok: pl. a tartós futás és hasizmok erő-állóképessége területén mutatkozik. A fizikai állapota nagyfokú tudatos fejlesztést igényel.

GYENGE 21.0– 40. pont

Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4-5 alkalommal, alkalmanként egy óra – elsősorban a hiányosságok felszámolására irányuló – rendszeres testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota kifogásolható. Kisebb hiányosságok mutatkoznak: pl. a hát, és a hasizmok erő-állóképessége területén.

KIFOGÁSOLHATÓ 41.0- 60. pont

Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, felzárkóztató jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig.

- 71 -


A tanuló fizikai állapota közepes. Elérte az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet.

KÖZEPES 61.0 – 80. pont

Javaslat: a tanórai testneveléssel együtt heti 4 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres testedzés. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy – ha egy mód van rá, tovább javítson edzettségén, de – legalább ezt a szintet megőrizze. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége jó.

JÓ 81. – 100. pont

Az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet kiválóan teljesítette. Az amatőr szinten versenyző – heti 3-4 órát edző – sportolók között jól bírja az általános és sportág speciális terhelést. Javaslat: az egészséges létezés stabil megtartásához és az amatőr szintű versenyzéshez szinten tartás. Élsportolói szint eléréséhez az általa kiválasztott sportághoz szükséges szintre fejlesztés. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: kiváló.

KIVÁLÓ

101.- 120. pont

Néhány, – elsősorban „technikai” – sportágban eléri az élsportolók számára „szükséges”, vagy „kell” értéket. Javaslat: az általa versenyszerűen űzött sportágtól függően további fejlesztés, vagy szinten tartás. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: extra.

EXTRA

Az általános fizikai teherbíró-képessége elérte azt a szintet, hogy vala121.-140.0 pont mennyi sportágban – nagyobb egészségkárosodás nélkül kiválóan terhelhető a felkészülési és a versenyidőszakban sportág specifikusan is, és nagyobb formaingadozás nélkül versenyezzen. Javaslat: élsportolói pályafutás alatt, folyamatos szinten tartás.

- 72 -


3.10 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 3.10.1 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon októbertől havonta, valamint félév és év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembe vételével. A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5): - a házirendet betartja, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, kulturáltan beszél - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, - a közösség fejlődésére jó hatással van. Jó (4): - a házirendet betartja, - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon jól viselkedik, - feladatait teljesíti, - a rábízott feladatokat teljesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője,

Változó (3): - az iskolai házirend előírásait többször megszegi, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - 73 -


- feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - írásbeli intője van, - társait hátráltatja a tanulási idő alatt. Rossz (2): - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - osztályfőnöki megrovása vagy igazgatói fokozatú büntetése van.

3.10.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt a tájékoztatóba, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon, a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, az év végi osztályzatot a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5): - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

- 74 -


Jó (4: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3): - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire figyelmeztetésre dolgozik.

teljesíti,

Hanyag (2): - nem a képességeinek megfelelően tanul, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges 3.10.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás és fegyelmezés különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekedünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is történjen, míg a fegyelmezés során a nyilvánosság, mint eszköz nem feltétlenül alkalmazandó. A jutalmazás és fegyelmezés fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák pontos szabályozását a Házirend tartalmazza.

- 75 -


Záradék A 2013. tavaszán elkészült pedagógiai programhoz kapcsolódóan az alábbiakat kívánjuk rögzíteni 1. Az intézmény munkáját meghatározó új Pedagógiai Programban foglaltak megfogalmazzák és rögzítik a pedagógia munkánkat. A 2013/14-es tanévtől kifutó rendszerben a 2-3-4. évfolyamok valamint a 6-7-8. évfolyamok az eddig érvényben volt Pedagógiai Program szerint folyik az oktató-nevelő munka 2. A mindennapos testnevelés a Nkt. értelmében 2012.szeptember 1-től került bevezetésre minden általános iskola 1. ill. 5. évfolyamában. A törvény rendelkezéseket , az 1. pontban megfogalmazottakat és a fenntartói lehetőségeket figyelembe véve – megőrizve hagyományainkat – az alsó tagozatos testnevelés tantárgyba , heti 1 óra időtartammal beépítettük a néptánc oktatását 3. A régi Pedagógiai Program értelmében kifutó rendszerrel továbbra is folyik az emelt szintű angol nyelv oktatása. Ennek értelmében a felső tagozat 6-7-8. évfolyamában heti 5 tanítási órában folyik a nyelvi oktatás, míg alsó tagozaton 2-3-4. évfolyamon 1-2-4,5 heti óraszámmal. 4.

Pályázatok

A TÁMOP.3.1.4 – 2009/0040 pályázat értelmében a fenntartási idő lejártáig a minden tanévben szükséges egy három hetet meghaladó projekt, valamint egy témahét megszervezése. Az adott tanévre vonatkozó témahét/ három hetet meghaladó projekt tematikáját az adott tanévet megelőzően az intézményi munkatervben kell rögzíteni. A TIOP -1-1-9 pályázattal kapcsolatosan a fenntartási időszak végéig a 3-4-5-6. évfolyamokon ( magyar(3.) – matematika (4) – angol(5.) – matematika (6)) az adott tantárgy éves óraszámának 30%+1 tanítási órán kell a tanulói laptopokat alkalmazni.

- 76 -


A MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A módosított pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2014.év január hó 31. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Besnyő, 2014.év január hó 31. ............................................... Az iskolai diákönkormányzat vezetője

2. A módosított pedagógiai programot az iskola szülői szervezete 2014.év január hó 22. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Besnyő, 2014.év január hó 31. ........................................... A szülői szervezet nevében

3. A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület a 2014.év január hó 31. napján tartott ülésén elfogadta. Besnyő, 2014.év január hó 31. napján.

Jóváhagyta: Kovács Gáborné igazgató - 77 -


Mellékletek 1. számú melléklet ALAPELVEK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket).

CÉLOK Az iskolai tevékenységrendsz er minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

FELADATOK Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuálisesztétikai és az önmegvalósítás. A fiataloknak Segítsük felfedezni és legyen áttekintése fejleszteni minden saját személyisége gyermekben / fiatalban a összetevőiről, személyiségének saját képességei és értékeit; keressük tehetsége határairól minden gyerekben az és lehetőségeiről, egyedit, a legyen betekintése megismételhetetlent, a viselkedése támogassuk őket hátterébe, önmaguk motívumkiteljesítésében! rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

ELJÁRÁSOK Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejleszt ő programot!

Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: 1-2. évfolyam 3-6. évfolyam 7-8. évfolyam jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

- 78 -


sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!

A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagó-giai programunk össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A pedagógus vértezze A szociális fel magát a befolyásolás professzionális szakmai- folyamatai közül a módszertani tudás behódolás, az elemeivel, a tanuló azonosulás és személyiségének interiorizáció közül megismeréséhez az utóbbira szükséges tudással, a törekszünk, amelyet tanári-tanulói interakciós nem a hatalmi és kommunikációs tekintéllyel, hanem készségekkel, a a vonzerővel, konfliktusok kezeléséhez hitelességgel és és megoldásához értékeink szükséges vállalásával képességekkel kívánunk elérni. Az értelem Kognitív kiműveléséhez képességek kapcsolódó tanulási fejlesztése: kognitív motívumok tanulási rutinok (műveletek), módok, a megisme-rési kognitív vágy fejlesztése, a játék- kommunikáció, szeretet és az problémamegoldás, alkotásvágy fejlesztése, a tanulási életforma a tanulási teljesítmény kialakítása a optimalizálását segítő pedagógusok és személyiségjegyek szülők erősítése minden együttműködése pedagógus napi feladata. révén.

- 79 -

aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a „megszó-líthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.


Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociálintegratív!

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

Az ember és társadalomismeret, etika modul és erkölcstan tantárgy keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

- 80 -

A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.


2. számú melléklet (részlet a Besnyői Arany János Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatából ) A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Egy - egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermekek osztályfőnöke tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének képviselője juttatja el az intézmény vezetőjéhez. Az osztályközösség szülői szervezete véleményezési jogot gyakorol a szülői értekezletek napirendi pontjainak meghatározásakor és a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Az osztályközösségek szülői szervezetéből két megválasztott szülő képviselőtagként kerül az iskolai Szülői Szervezetbe. Az intézmény Szülői Szervezete képviseleti úton választott szülői szervezet, mert a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben. Az iskolai Szülői Szervezet jogköre Kezdeményezheti iskolaszék felállítását. Figyeli: a gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését, a Pedagógiai Program megvalósulását, a tanári, nevelői munka eredményességét. Tájékoztatja megállapításairól a nevelőtestületet, intézmény vezetőjét. Tanácskozási joggal részt vehet képviselője a nevelőtestület értekezletein, amennyiben meghívást kap. Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől gyermekközösségek nagyobb csoportjaiban (az osztályközösségek, foglalkozási csoportok) a felmerült problémákról. Véleményezési jogot gyakorolhat azokban a kérdésekben, amelyekben a jogszabály rendelkezései alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna: • a Házirend, az SZMSZ és a Pedagógiai Program elfogadásakor Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel A Szülői Szervezetet az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait.

- 81 -


Külső kapcsolatok

Fenntartó

Szakszolgálatok

Hivatalos szervek

Általános Iskola Intézményvezető

Munkaközösség vezető Szülői Szervezet

Felsőben tanító pedagógusok

Alsóban tanító pedagógusok

Technikai személyzet (takarítók, konyhai beosztottak)

Diákönkormányzat Osztályközösségek és tagjaik

- 82 -


3. számú melléklet Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

4. oszt

3. oszt

1. oszt

4. oszt

2016/2017

3. oszt

2. oszt

1. oszt

4. oszt

2015/2016

3. oszt

2. oszt

1. oszt

4. oszt

2014/2015

3. oszt

2. oszt

1. oszt

2013/2014

A A A vagy B A vagy B A A

2. oszt

Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

úPP rPP rPP rPP úPP úPP rPP rPP úPP úPP úPP rPP úPP úPP úPP úPP 7

8

7,5

7

7

7

7,5

7

7

7

7

7

7

7

7

7

1

1

2

4,5

1

1

2

4,5

1

1

1

4,5

1

1

1

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

1

-

-

-

1

1

-

-

1

1

1

-

1

1

1

1

1

1

1,5

2

1

1

1,5

2

1

1

1

2

1

1

1

1

2

1

1

1

2

2

1

1

2

2

2

1

2

2

2

2

2

1,5

1

1

2

2

1

1

2

2

2

1

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

4

2

2

5

5

2

2

5

5

5

2

5

5

5

5

1

1

1

1

1

Néptánc

1

informatika

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

összesen

25

23.5

22

24,5

25

25

22

24,5

25

25

25

24,5

25

25

25

27

- 83 -

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály


4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

3

4

4

4

3

4

Idegen nyelvek Matematika

4

5

5

5

4

4

5

5

4

4

4

5

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Történelem Erkölcstan

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

-

-

-

1

1

-

-

1

1

1

-

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

Biológia-egészségtan Fizika

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

2

1,5

-

-

2

1

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

2

1,5

2

1

Kémia Földrajz

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

1

1,5

1

2

-

-

1,5

1,5

-

-

1,5

1,5

-

-

1

1,5

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Dr / tánc - Honnépismeret*

1

-

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

2

FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom

Honismeret

0,5

Etika

0,5

Média

0,5

0,5

Egészségtan

0,5

0,5

0,5

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1,5

2

2

1

2

2

2

1

2

2

2

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

-

Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5

5

2

2

5

5

2

2

5

5

5

2

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

összesen

28

28

28

28

28

31

29,5

28

28

31

31

28,5 29,5 29,5

29,5 29,5

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Honismeret tantárgyat tanítja.

A felső tagozaton a biológia-kémia-földrajz-fizika tantárgyak esetében lehetőség van arra, hogy a kétéves ciklus idejében( 7-8 évfolyam) egyenlő mértékben elosztva folyik az oktatás. - 84 -


4. számú melléklet HELYBŐL TÁVOLUGRÁS Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88

- 85 -

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05


20 21

1.57 1.61

1.68 1.72

1.78 1.81

1.84 1.88

1.92 1.96

1.98 2.02

2.03 2.07

2.08 2.11

HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

- 86 -

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84


HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. 6. Évfolyam 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98 98 100 102

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. 6. évfolyam 29 32 34 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98

- 87 -

7.

8.

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

Arany János Általános Iskola OM.: 030088 Besnyő 2456, Iskola köz 1-3 Tel / Fax : 06-25-505 020 06-25-505 021

FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba érték-e esetén)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

- 88 -

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19


2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú lányok számára

Pontérték

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

1

21' 03

20' 20

19' 50

18' 45

18' 28

18' 11

18' 03

17' 55

17' 47

17' 39

2

20' 41

20' 00

19' 31

18' 19

18' 11

17' 55

17' 47

17' 39

17' 31

17' 23

3

20' 20

19' 40

19' 12

18' 03

17' 55

17' 39

17' 31

17' 23

17' 16

17' 01

4

20' 00

19' 21

18' 54

17' 47

17' 39

17' 23

17' 16

17' 01

16' 54

16' 47

5

19' 40

19' 03

18' 36

17' 31

17' 23

17' 01

16' 54

16' 47

16' 40

16' 33

6

19' 21

18' 45

18' 11

17' 16

17' 01

16' 47

16' 40

16' 33

16' 26

16' 20

7

19' 03

18' 19

17' 55

17' 01

16' 47

16' 33

16' 26

16' 20

16' 13

16' 06

8

18' 45

18' 03

17' 39

16' 47

16' 33

16' 20

16' 13

16' 06

16' 00

15' 54

9

18' 19

17' 47

17' 23

16' 26

16' 20

16' 06

16' 00

15' 54

15' 47

15' 41

10

18' 03

17' 31

17' 01

16' 13

16' 06

15' 54

15' 47

15' 41

15' 35

15' 23

11

17' 47

17' 16

16' 47

16' 00

15' 54

15' 41

15' 35

15' 23

15' 17

15' 11

12

17' 31

16' 54

16' 33

15' 47

15' 35

15' 23

15' 17

15' 11

15' 06

15' 00

13

17' 16

16' 40

16' 20

15' 35

15' 23

15' 11

15' 06

15' 00

14' 54

14' 49

14

16' 54

16' 26

16' 06

15' 23

15' 11

15' 00

14' 54

14' 49

14' 43

14' 38

15

16' 40

16' 13

15' 54

15' 06

15' 00

14' 49

14' 43

14' 38

14' 33

14' 27

16

16' 26

16' 00

15' 35

14' 54

14' 49

14' 38

14' 33

14' 27

14' 22

14' 17

17

16' 13

15' 47

15' 23

14' 43

14' 38

14' 27

14' 22

14' 17

14' 12

14' 07

18

16' 00

15' 35

15' 11

14' 33

14' 27

14' 17

14' 12

14' 07

14' 02

13' 57

19

15' 47

15' 17

15' 00

14' 22

14' 17

14' 07

14' 02

13' 57

13' 52

13' 48

20

15' 35

15' 06

14' 49

14' 12

14' 07

13' 57

13' 52

13' 48

13' 43

13' 38

21

15' 17

14' 54

14' 38

14' 02

13' 52

13' 48

13' 38

13' 34

13' 29

13' 24

22

15' 06

14' 43

14' 27

13' 52

13' 43

13' 38

13' 29

13' 24

13' 20

13' 16

23

14' 54

14' 33

14' 17

13' 43

13' 34

13' 29

13' 20

13' 16

13' 11

13' 07

24

14' 43

14' 22

14' 07

13' 34

13' 24

13' 20

13' 11

13' 07

13' 03

12' 58

25

14' 33

14' 12

13' 57

13' 24

13' 16

13' 11

13' 03

12' 58

12' 54

12' 50

26

14' 22

14' 02

13' 48

13' 16

13' 07

12' 58

12' 54

12' 50

12' 46

12' 38

27

14' 12

13' 52

13' 38

13' 07

12' 58

12' 50

12' 46

12' 38

12' 34

12' 30

28

14' 02

13' 38

13' 29

12' 54

12' 46

12' 38

12' 34

12' 30

12' 26

12' 22

29

13' 52

13' 29

13' 20

12' 46

12' 38

12' 30

12' 26

12' 22

12' 18

12' 11

- 89 -


30

13' 43

13' 20

13' 11

12' 38

12' 30

12' 22

12' 18

12' 15

12' 07

12' 04

31

13' 34

13' 11

12' 58

12' 30

12' 22

12' 15

12' 11

12' 07

12' 04

11' 56

32

13' 24

13' 03

12' 50

12' 18

12' 11

12' 07

12' 04

12' 00

11' 56

11' 53

33

13' 16

12' 54

12' 38

12' 11

12' 04

12' 00

11' 56

11' 53

11' 49

11' 46

34

13' 07

12' 46

12' 30

12' 04

11' 56

11' 49

11' 46

11' 42

11' 39

11' 36

35

12' 54

12' 34

12' 22

11' 56

11' 49

11' 42

11' 39

11' 36

11' 32

11' 29

36

12' 46

12' 26

12' 11

11' 49

11' 42

11' 36

11' 32

11' 29

11' 26

11' 19

37

12' 38

12' 18

12' 04

11' 42

11' 36

11' 29

11' 26

11' 19

11' 16

11' 13

38

12' 30

12' 11

11' 56

11' 36

11' 29

11' 19

11' 16

11' 13

11' 10

11' 07

39

12' 22

12' 04

11' 49

11' 29

11' 19

11' 13

11' 10

11' 07

11' 04

11' 01

40

12' 15

11' 56

11' 42

11' 22

11' 13

11' 07

11' 04

11' 01

10' 58

10' 55

41

12' 07

11' 49

11' 36

11' 16

11' 07

11' 01

10' 58

10' 55

10' 52

10' 49

42

12' 00

11' 39

11' 29

11' 10

11' 01

10' 55

10' 52

10' 49

10' 46

10' 43

43

11' 53

11' 32

11' 22

11' 04

10' 55

10' 49

10' 46

10' 43

10' 40

10' 37

44

11' 46

11' 26

11' 16

10' 58

10' 49

10' 43

10' 40

10' 37

10' 34

10' 32

45

11' 39

11' 19

11' 07

10' 52

10' 43

10' 37

10' 34

10' 32

10' 29

10' 26

46

11' 32

11' 13

11' 01

10' 46

10' 37

10' 32

10' 29

10' 26

10' 23

10' 21

47

11' 26

11' 07

10' 55

10' 37

10' 32

10' 26

10' 23

10' 21

10' 18

10' 15

48

11' 19

11' 01

10' 49

10' 29

10' 26

10' 21

10' 18

10' 15

10' 13

10' 10

49

11' 10

10' 52

10' 43

10' 23

10' 18

10' 13

10' 10

10' 08

10' 05

10' 03

50

11' 01

10' 46

10' 37

10' 18

10' 13

10' 08

10' 05

10' 03

10' 00

9' 58

51

10' 52

10' 40

10' 32

10' 13

10' 08

10' 03

10' 00

9' 58

9' 55

9' 53

52

10' 43

10' 34

10' 26

10' 08

10' 03

9' 58

9' 55

9' 53

9' 50

9' 48

53

10' 37

10' 29

10' 21

10' 03

9' 58

9' 53

9' 50

9' 48

9' 45

9' 43

54

10' 32

10' 21

10' 15

9' 58

9' 53

9' 48

9' 45

9' 43

9' 41

9' 38

55

10' 26

10' 15

10' 10

9' 53

9' 45

9' 43

9' 41

9' 38

9' 36

9' 34

56

10' 21

10' 10

10' 05

9' 48

9' 41

9' 36

9' 34

9' 31

9' 29

9' 27

57

10' 15

10' 05

10' 00

9' 41

9' 36

9' 31

9' 29

9' 27

9' 25

9' 22

58

10' 10

10' 00

9' 53

9' 36

9' 31

9' 27

9' 25

9' 22

9' 20

9' 18

59

10' 05

9' 55

9' 48

9' 31

9' 27

9' 22

9' 20

9' 18

9' 16

9' 14

60

9' 58

9' 50

9' 43

9' 27

9' 22

9' 18

9' 16

9' 14

9' 12

9' 10

61

9' 50

9' 45

9' 38

9' 22

9' 18

9' 14

9' 12

9' 10

9' 08

9' 05

62

9' 43

9' 38

9' 31

9' 16

9' 14

9' 10

9' 08

9' 05

9' 03

9' 01

- 90 -


63

9' 38

9' 34

9' 27

9' 12

9' 08

9' 03

9' 01

8' 59

8' 57

8' 55

64

9' 34

9' 27

9' 20

9' 08

9' 03

8' 59

8' 57

8' 55

8' 53

8' 51

65

9' 29

9' 22

9' 16

9' 03

8' 57

8' 55

8' 53

8' 51

8' 49

8' 47

66

9' 25

9' 18

9' 12

8' 59

8' 53

8' 51

8' 49

8' 47

8' 46

8' 44

67

9' 20

9' 14

9' 08

8' 55

8' 49

8' 47

8' 46

8' 44

8' 42

8' 40

68

9' 16

9' 10

9' 03

8' 51

8' 46

8' 44

8' 42

8' 40

8' 38

8' 36

69

9' 12

9' 05

8' 59

8' 47

8' 42

8' 40

8' 38

8' 36

8' 34

8' 32

70

9' 08

9' 01

8' 55

8' 42

8' 38

8' 34

8' 32

8' 31

8' 29

8' 27

71

9' 03

8' 57

8' 51

8' 38

8' 34

8' 31

8' 29

8' 27

8' 25

8' 23

72

8' 59

8' 53

8' 46

8' 34

8' 31

8' 27

8' 25

8' 23

8' 22

8' 20

73

8' 55

8' 47

8' 42

8' 31

8' 27

8' 23

8' 22

8' 20

8' 18

8' 17

74

8' 51

8' 44

8' 38

8' 27

8' 23

8' 20

8' 18

8' 17

8' 15

8' 13

75

8' 47

8' 40

8' 34

8' 23

8' 20

8' 17

8' 15

8' 13

8' 11

8' 10

76

8' 44

8' 36

8' 31

8' 20

8' 17

8' 13

8' 11

8' 10

8' 08

8' 06

77

8' 40

8' 32

8' 27

8' 17

8' 11

8' 08

8' 06

8' 05

8' 03

8' 02

2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú fiúk számára Pontérték

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

1

20' 20

19' 03

17' 09

16' 33

15' 41

14' 54

14' 22

13' 48

13' 24

13' 07

2

20' 10

18' 45

16' 47

16' 20

15' 29

14' 43

14' 12

13' 38

13' 16

12' 58

3

20' 00

18' 28

16' 33

16' 06

15' 11

14' 33

14' 07

13' 29

13' 07

12' 50

4

19' 40

18' 11

16' 20

15' 54

15' 00

14' 22

13' 52

13' 20

12' 58

12' 42

5

19' 21

17' 55

16' 06

15' 41

14' 49

14' 12

13' 43

13' 11

12' 46

12' 34

6

19' 03

17' 39

15' 54

15' 29

14' 38

14' 07

13' 34

13' 03

12' 38

12' 26

7

18' 45

17' 23

15' 41

15' 11

14' 27

13' 52

13' 24

12' 54

12' 30

12' 18

8

18' 28

17' 09

15' 29

15' 00

14' 17

13' 43

13' 16

12' 46

12' 22

12' 11

9

18' 11

16' 47

15' 11

14' 49

14' 07

13' 34

13' 07

12' 38

12' 15

12' 04

10

17' 55

16' 33

15' 00

14' 38

13' 52

13' 24

12' 58

12' 30

12' 07

11' 56

11

17' 39

16' 20

14' 49

14' 27

13' 43

13' 16

12' 46

12' 22

12' 00

11' 49

12

17' 23

16' 06

14' 38

14' 17

13' 34

13' 07

12' 38

12' 15

11' 49

11' 42

- 91 -


13

17' 09

15' 54

14' 27

14' 07

13' 24

12' 58

12' 30

12' 07

11' 42

11' 36

14

16' 47

15' 41

14' 17

13' 52

13' 16

12' 46

12' 22

12' 00

11' 36

11' 29

15

16' 33

15' 29

14' 07

13' 43

13' 07

12' 38

12' 15

11' 53

11' 29

11' 22

16

16' 20

15' 11

13' 52

13' 34

12' 58

12' 30

12' 07

11' 46

11' 22

11' 16

17

16' 06

15' 00

13' 43

13' 24

12' 46

12' 22

12' 00

11' 39

11' 16

11' 07

18

15' 54

14' 49

13' 34

13' 16

12' 38

12' 15

11' 49

11' 32

11' 10

11' 01

19

15' 41

14' 38

13' 24

13' 07

12' 30

12' 07

11' 42

11' 26

11' 01

10' 55

20

15' 29

14' 27

13' 16

12' 58

12' 22

12' 00

11' 36

11' 19

10' 55

10' 49

21

15' 11

14' 17

13' 07

12' 46

12' 15

11' 49

11' 29

11' 10

10' 49

10' 43

22

15' 00

14' 07

12' 58

12' 38

12' 07

11' 42

11' 22

11' 01

10' 43

10' 37

23

14' 49

13' 52

12' 46

12' 30

12' 00

11' 36

11' 16

10' 55

10' 37

10' 32

24

14' 38

13' 43

12' 38

12' 22

11' 53

11' 29

11' 10

10' 49

10' 32

10' 23

25

14' 27

13' 34

12' 30

12' 15

11' 46

11' 22

11' 01

10' 43

10' 26

10' 18

26

14' 17

13' 24

12' 22

12' 07

11' 39

11' 16

10' 55

10' 37

10' 18

10' 13

27

14' 07

13' 16

12' 15

11' 56

11' 32

11' 10

10' 49

10' 32

10' 13

10' 08

28

13' 52

13' 07

12' 07

11' 49

11' 26

11' 01

10' 43

10' 26

10' 08

10' 03

29

13' 43

12' 58

12' 00

11' 42

11' 19

10' 55

10' 37

10' 18

10' 03

9' 58

30

13' 34

12' 46

11' 53

11' 36

11' 13

10' 49

10' 32

10' 13

9' 58

9' 53

31

13' 24

12' 38

11' 46

11' 29

11' 07

10' 43

10' 26

10' 08

9' 53

9' 45

32

13' 16

12' 30

11' 39

11' 22

11' 01

10' 37

10' 18

10' 03

9' 48

9' 41

33

13' 07

12' 22

11' 32

11' 16

10' 55

10' 32

10' 13

9' 58

9' 43

9' 36

34

12' 58

12' 15

11' 26

11' 10

10' 49

10' 26

10' 08

9' 53

9' 38

9' 31

35

12' 46

12' 07

11' 19

11' 04

10' 40

10' 18

10' 03

9' 45

9' 34

9' 27

36

12' 38

11' 56

11' 13

10' 58

10' 34

10' 13

9' 58

9' 41

9' 29

9' 22

37

12' 30

11' 49

11' 07

10' 52

10' 29

10' 08

9' 53

9' 36

9' 25

9' 18

38

12' 22

11' 42

11' 01

10' 46

10' 23

10' 03

9' 48

9' 31

9' 20

9' 12

39

12' 15

11' 36

10' 55

10' 40

10' 18

9' 58

9' 43

9' 27

9' 16

9' 08

40

12' 07

11' 29

10' 49

10' 34

10' 13

9' 53

9' 38

9' 22

9' 12

9' 03

41

12' 00

11' 22

10' 43

10' 29

10' 08

9' 48

9' 34

9' 18

9' 08

8' 59

42

11' 49

11' 16

10' 37

10' 23

10' 03

9' 43

9' 29

9' 12

9' 03

8' 55

43

11' 42

11' 10

10' 32

10' 18

9' 58

9' 38

9' 22

9' 08

8' 59

8' 51

44

11' 36

11' 01

10' 26

10' 13

9' 53

9' 34

9' 18

9' 03

8' 55

8' 47

45

11' 29

10' 55

10' 18

10' 08

9' 45

9' 29

9' 14

8' 59

8' 51

8' 42

- 92 -


46

11' 22

10' 49

10' 13

10' 03

9' 41

9' 25

9' 10

8' 55

8' 47

8' 38

47

11' 16

10' 43

10' 08

9' 58

9' 36

9' 20

9' 05

8' 51

8' 42

8' 34

48

11' 10

10' 37

10' 03

9' 53

9' 31

9' 16

9' 01

8' 47

8' 38

8' 31

49

11' 01

10' 32

9' 58

9' 48

9' 27

9' 12

8' 55

8' 42

8' 34

8' 27

50

10' 55

10' 26

9' 53

9' 43

9' 22

9' 08

8' 51

8' 38

8' 31

8' 23

51

10' 49

10' 18

9' 48

9' 38

9' 18

9' 03

8' 46

8' 34

8' 27

8' 20

52

10' 43

10' 13

9' 43

9' 34

9' 12

8' 59

8' 40

8' 31

8' 23

8' 15

53

10' 37

10' 08

9' 38

9' 29

9' 08

8' 55

8' 34

8' 27

8' 20

8' 11

54

10' 32

10' 03

9' 34

9' 25

9' 03

8' 49

8' 31

8' 23

8' 15

8' 08

55

10' 26

9' 58

9' 29

9' 20

8' 59

8' 44

8' 27

8' 20

8' 11

8' 05

56

10' 18

9' 53

9' 25

9' 16

8' 55

8' 38

8' 23

8' 15

8' 08

8' 02

57

10' 13

9' 48

9' 20

9' 12

8' 51

8' 34

8' 20

8' 11

8' 05

7' 58

58

10' 08

9' 41

9' 16

9' 05

8' 47

8' 31

8' 15

8' 08

8' 02

7' 55

59

10' 03

9' 36

9' 12

8' 59

8' 42

8' 27

8' 11

8' 05

7' 58

7' 52

60

9' 58

9' 34

9' 05

8' 55

8' 38

8' 23

8' 08

8' 02

7' 55

7' 48

61

9' 53

9' 29

9' 01

8' 53

8' 34

8' 20

8' 05

7' 58

7' 52

7' 45

62

9' 48

9' 20

8' 57

8' 47

8' 31

8' 15

8' 02

7' 55

7' 48

7' 42

63

9' 43

9' 16

8' 51

8' 42

8' 27

8' 11

7' 58

7' 52

7' 45

7' 39

64

9' 38

9' 12

8' 47

8' 38

8' 23

8' 08

7' 55

7' 48

7' 42

7' 36

65

9' 34

9' 08

8' 44

8' 34

8' 20

8' 05

7' 52

7' 45

7' 39

7' 33

66

9' 29

9' 03

8' 40

8' 31

8' 15

8' 02

7' 48

7' 42

7' 36

7' 29

67

9' 25

8' 59

8' 34

8' 27

8' 11

7' 58

7' 45

7' 39

7' 33

7' 26

68

9' 20

8' 55

8' 31

8' 23

8' 08

7' 55

7' 42

7' 36

7' 29

7' 23

69

9' 14

8' 51

8' 27

8' 18

8' 05

7' 52

7' 39

7' 33

7' 26

7' 20

70

9' 08

8' 47

8' 23

8' 13

8' 02

7' 48

7' 36

7' 29

7' 23

7' 18

71

9' 03

8' 44

8' 20

8' 10

7' 58

7' 45

7' 33

7' 26

7' 20

7' 15

72

8' 59

8' 38

8' 15

8' 06

7' 55

7' 42

7' 30

7' 23

7' 18

7' 12

73

8' 55

8' 34

8' 11

8' 03

7' 52

7' 39

7' 27

7' 20

7' 15

7' 09

74

8' 51

8' 31

8' 08

8' 00

7' 48

7' 36

7' 24

7' 18

7' 12

7' 06

75

8' 47

8' 27

8' 05

7' 57

7' 45

7' 33

7' 22

7' 15

7' 09

7' 04

76

8' 44

8' 23

8' 02

7' 54

7' 42

7' 29

7' 19

7' 12

7' 06

7' 01

77

8' 38

8' 20

7' 58

7' 49

7' 37

7' 26

7' 18

7' 09

7' 04

6' 59

- 93 -


- 94 -

Fax :

Recommend Documents