FaragóT: Nemzetközi klímapol. 1

NEMZETKÖZI KLÍMAPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS: eredményes volt-e és folytatható-e az eddigi módon? dr. Faragó Tibor MTA, 2012. február 23.

(1) A TUDOMÁNYOS FELVETÉS: az antropogén éghajlatváltozás lehetőségének felismerése (-1972) (2) A POLITIKA ÉBREDÉSE: tudomány és politika közötti párbeszéd, együttműködés erősödése (1972-1987) (3) A POLITIKAI SZÁNDÉK ERŐSÖDÉSE: a teendőkkel kapcsolatos nemzetközi döntések kezdeményezése (1987-1990) (4) A NEMZETKÖZI INTÉZKEDÉSI KERETEK KIALAKÍTÁSA: az alapvető megállapodások, intézmények, eszközök (1990-2005) (5) "NEM ELÉG" .. az újabb megállapodás szükségessége, de az érdekellentétek erősödése (2005-) Zárógondolatok

FaragóT: Nemzetközi klímapol. 1

(1) A TUDOMÁNYOS FELVETÉS: az antropogén éghajlatváltozás lehetőségének felismerése (-1972)


(1) A TUDOMÁNYOS FELVETÉS: az antropogén éghajlatváltozás lehetőségének felismerése (-1972) Hipotézisek, kezdeti megfigyelések

"karbon-kor" .. 1882- Edison: az első széntüzelésű villamos erőművek .. 1896- Arrhenius: a légköri szén-dioxid koncentráció és átlagos hőmérséklet összefügg 1938 Callendar:fosszilis tüzelőanyag felhasználásból eredő szén-dioxid emisszió és a növekvő légköri koncentráció összhangja (1900-1935 közötti adatok alapján) 1957 Revelle: az antropogén szén-dioxid emissziónak akár globális hatása lehet, szisztematikus mérésekre van szükség

Globális jelentőségű megfigyelési programok

1958- Keeling: szisztematikus mérések (NOAA-Scripps I.O., NOAA/ESRL - Mauna Loa) 1967- Globális Légkörkutatási Program (GARP) / Éghajlati Alprogram 1969- Légköri Háttérszennyezés Megfigyelő Hálózat (BAPMoN)

Globális jelentőségű kutatási, modellezési programok

1960~ globális éghajlati rendszer numerikus modellezése (GFDL; NCAR, GISS; GGO; 1990 Hadley C.) ellentmondó értékelések: interglaciális vége avagy antropogén "melegítő" hatás érvényesül

A környezetet érintő emberi tevékenységek miatti aggodalom

1962 Carson: Néma tavasz (ennek nyomán pl. az USA betiltja a DDT-t) 1968 Dubos – Ward: globális környezeti problémák (Only One Earth) 1970- Római Klub (a társadalmak és a környezeti erőforrások) 1970- Föld Nap mozgalom


(1) A TUDOMÁNYOS FELVETÉS: az antropogén éghajlatváltozás lehetőségének felismerése (-1972)

A világháborúk, majd a hidegháborús viszonyok az 1970-es évtizedig szinte lehetetlenné tették a nemzetközi környezeti együttműködés kibontakozását: a mind kiterjedtebb környezeti problémák - köztük az antropogén éghajlatváltozás lehetőségének - jobb megértéséhez szükséges nemzetközi környezeti megfigyelő rendszerek fejlesztését, a nemzetközi kutatói hálózatok kialakítását, ill. megerősödését, a teendők tudományos megalapozását, közös szakpolitikai megközelítések, megállapodások kezdeményezését.


(2) A politika ébredése: a tudomány és a politika közötti párbeszéd, együttműködés erősödése

(1972-1987)


(2) A politika ébredése:

tudomány és politika közötti párbeszéd, együttműködés erősödése (1972-1987)

Az "enyhülés" és a nemzetközi környezetpolitikai együttműködés megalapozása 1972 ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről: "A kormányoknak figyelemmel kell lenniük a tevékenységekre, amelyek éghajlati hatása jelentős kockázatot rejt." 1975 Helsinki Záróokmány / Környezet: "fejleszteni kell az együttműködést a környezet(védelem) területén; Az éghajlatot, a tájakat és az ökológiai egyensúlyt érintő – természeti vagy emberi tényezők hatására bekövetkező – változások vizsgálata" 1979 Éghajlati Világkonferencia - Nyilatkozat: "a CO2 légköri mennyiség-növekedés .. feltehetően .. folytatódni fog a jövőben. .. indokoltnak látszik, hogy a nagyobb légköri CO2 mennyiség hozzájárulhat egy globális melegedéshez .. de a változások részleteit még alig értjük."  Éghajlati Világprogram – WMO, UNEP, UNESCO/IOC, ICSU

A precedensek: tudományos elemzések nyomán nemzetközi (keret)megállapodások 1979 Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről 1985 Egyezmény az ózonréteg védelméről

ENSZ határozat: fejlődést érintő körny. problémák felmérésének szükségessége 1987 Környezet és Fejlődés Világbizottság - az éghajlatváltozás kezelésére: "stratégiák elfogadása a károk minimalizálására és az éghajlatváltozás kezelésére; megfelelő politikák .. az összes környezetileg reaktív vegyi anyagra, melyek emberi tevékenységek által jutnak a légkörbe, s különösen azokra, melyek hatással lehetnek a földfelszíni sugárzási mérlegre; a kormányoknak kezdeményezniük kell olyan egyeztetéseket, amelyek elvezetnek e témában egy egyezmény elfogadásához."


(2) A politika ébredése:

tudomány és politika közötti párbeszéd, együttműködés erősödése (1972-1987)

Az időszak egyik jelentős eredménye a nemzetközi környezet-politika vonatkozásában: az elővigyázatosság elvének politikai elfogadása; a továbbiakban ez lett az alapja a nemzetközi klímapolitikai együttműködésnek is. Az "enyhülés", illetve a hidegháború korszakának lezárulta pedig elősegítette a nemzetközi környezettudományi és környezetpolitikai együttműködés gyors fejlődését.


(3) A politikai szándék erősödése: a teendőkkel kapcsolatos nemzetközi döntések kezdeményezése (1987-1990)


(3) A politikai szándék erősödése: teendőkkel kapcsolatos nemzetközi döntések kezdeményezése (1987-1990) Előzetes egyezkedések a kibocsátás-csökkentési célokról

1987 Bellagio, Villach konf.: a 0.3°C/évtized (BAU) helyett 0,1°C lenne elviselhető; ehhez a fosszilis tüzelőanyagok miatti CO2-emissziók ~40-60%-os csökkentése kellene 1988 Torontó (politikus-tudós találkozó): "A földi légkör példátlanul gyors változása az emberi tevékenységekből eredő szennyezőanyagok (emissziója) által .." Torontói Cél: a fejlett államok 20%-os CO2 kibocsátás-csökkentése 2005-ig. (1989 Nordwijk: mielőbbi kibocsátás-korlátozás)

Intézményes "tudomány-politika-közi" mechanizmus:

1988- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület - különös együttműködési intézmény a tudományos eredmények szintézisére a politika-alkotás elősegítése érdekében. 1990 Első értékelő jelentés "Az emberi tevékenységekből eredő kibocsátások lényegesen növelik az üvegházhatású gázok légköri koncentrációit .. E növekedés erősíteni fogja az üvegházhatást, ami pedig a földfelszín további átlagos melegedését fogja eredményezni." 1990 Éghajlati Világkonferencia (magasszintű politikus-tudós találkozó). Nyilatkozat: kutatások támogatása, az elővigyázatosság szellemében késedelem nélkül kibocsátás-korlátozási intézkedések stb.

ENSZ határozat egy nemzetközi éghajlatvédelmi egyezmény szükségességéről

1988 ENSZ Közgyűlés:"A globális égh. megvédése a jelen és jövő nemzedékek számára" (d) A létező nemzetközi jogi eszközök azonosítása és lehetséges megerősítése, amelyek érintik az éghajlat kérdését; (e) azon elemek meghatározása, amelyeknek be kell kerülniük egy lehetséges jövőbeli nemzetközi klíma-egyezménybe."


(3) A politikai szándék erősödése: teendőkkel kapcsolatos nemzetközi döntések kezdeményezése (1987-1990)

Az antropogén éghajlatváltozás veszélye túl gyorsan és túlságosan leegyszerűsítetten lett túlzottan "népszerű" a politikusok körében:

ebben közrejátszhatott a korábbi megállapodásokban tárgyalt – de lényegesen egyszerűbben elemezhető és kezelhető – két nagytérségű légköri probléma mintája is.

Amikor ezt követően már a konkrétabb, nemzetközileg egyeztetett intézkedésekről kellett megállapodni, világossá vált, hogy egy sokkal szerteágazóbb (pl. sokkal több társ.-gazd. ágazatot érintő) és sokkal mélyebb nemzetközi konfliktusokat magában foglaló problémakörről van szó.


(4) A nemzetközi intézkedési keretek kialakítása: az alapvető megállapodások, intézmények, eszközök (1990-2005)


(4) A nemzetközi intézkedési keretek kialakítása: az alapvető megállapodások, intézmények, eszközök (1990-2005) Az Egyezmény 1990 ENSZ határozat 1991-92 Kormányközi Tárgyaló Bizottság: az egyezmény előkészítése (három - változásban lévő - világ vitája: fejlettek, "átmenetiek", fejlődők) 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Jelentősége: antropogén éghajlatváltozás veszélyének politikai elismerése; az elővigyázatosság elfogadásával az okok (kibocsátások) és káros hatások mérséklése Teendők: a közös, de megkülönböztetett felelősség elvének elfogadásával a fejlettek (iparosodottak) vezető szerepe és vállalása a kibocsátás-korlátozásban 2000-ig (/1990); együttműködés az alkalmazkodásra való felkészülésben, globális megfigyelések és kutatások fejlesztésében, a kibocsátások számszerűsített nyomon követésében; a környezetileg hatékony technológiák fejlesztésében, terjesztésében; a fejlődők bizonyos intézkedéseinek finanszírozásában. 1994 hatálybalépés; "univerzális" (192 állam részes az egyezményben)


(4) A nemzetközi intézkedési keretek kialakítása: az alapvető megállapodások, intézmények, eszközök (1990-2005) A Jegyzőkönyv 1995 Szigorítani a kötelezettségeket 2000 utánra 1995-1997 A jegyzőkönyv előkészítése 1997 Kiotói Jegyzőkönyv Jelentősége: az iparosodott országok továbbra is vezető szerepet vállalnak és készek - bár egyelőre szerény mértékű és korlátozott időtartamú - kibocsátás-csökkentésre is. Teendők: az iparosodott országok (ezúttal már jogilag kötelezően) átlagosan ~5%-os CO2eq kibocsátás-csökkentést vállalnak 2012-ig (2008-2012/1990), de helyzetük, érdekeik miatt nagyon eltérő hozzájárulásokkal; ennek elősegítésére sajátos nemzetközi kibocsátási "kvóta-szerzési" mechanizmusok (pl. nemzetközi emisszió-kereskedelem) és a nyelők számításba vétele is. A fejlődők készek saját kibocsátásaik számításba vételére, nemzeti programok készítésére. 1997-2001, -2004 egyezkedés a "részletekről" és pl. az orosz csatlakozásról 2005 hatálybalépés; majdnem "univerzális" (191 állam részes a jegyzők-ben; USA nem)


(4) A nemzetközi intézkedési keretek kialakítása: az alapvető megállapodások, intézmények, eszközök (1990-2005)

E globális környezeti problémára vonatkozó nemzetközi tárgyalások és az elfogadott "kezdeti" megállapodások elemei jórészt követik a korábbi mintákat (SO2-emissziók, ózonkárosító anyagok kibocsátás-szabályozása, káros hatások mérséklése stb.). Az egyes országcsoportok és gazdasági-ágazati csoportok érintettsége, érdekeltsége mind inkább megnyilvánul. Emiatt is összességében óvatos - "kiváró" - kompromisszumok születnek. Sokan a még egyértelműbb és még konkrétabb tudományos információkra, illetve a kibocsátás-csökkentést is sokkal hatékonyabban elősegítő technológiai innovációkra várnak, avagy azokban bíznak.


(5) "Nem elég" .. : az újabb megállapodás szükségességének elfogadása, de az érdekellentétek erősödése (2005 -)


(5) "Nem elég" .. : az újabb megállapodás szükségessége, érdekellentétek erősödése (2005-) Vita a továbblépésről nem elég (konszenzus): eddigi fellépés antr. é.v. veszélyének mérséklésére nem elég (a fejlődők szerint): fejlettek eddigi vállalása ill. annak végrehajtása; nem elég (a fejlettek szerint): fejlődők csak önkéntes és nem ellenőrizhető vállalásai 2005- Kiotói Jk. folytatása? tárgyalások a kiterjesztésről, szigorításról ("Kiotó-2") 2007 IPCC 4. jelentés: még egyértelműbb megfogalmazások az antr. é.v. veszélyéről 2007- Új jogi eszköz? (2. jegyzőkönyv?): tárgyalások a kidolgozásról 2009-re

Tisztább kép: kockázat-korlátozás szükségessége, de erősödő érdekellentétek

2007-2011: a 2012-t követő időszakra vonatkozóan elvi megállapodás néhány politikailag is érzékeny ügyben: annak elkerülése, hogy a globális hőmérséklet-növekedés meghaladja a 2°C-t; általában a kibocsátás-csökkentési és egyúttal az alkalmazkodási teendők szükségessége; Kiotói Jk kibocsátás-csökkentési időszaka 2012 utánra ("Kiotó-2"), de részletek nélkül; nem készült el: sem a Kiotói Jegyzőkönyv kiterjesztése, sem az újabb jogi eszköz; megállapodás "egyszerűbb" ügyekben: alkalmazkodás, erdőirtás mérséklése; technológiai együttműködés; új pénzügyi alap és a fejlettek (újabb) pénzügyi támogatási felajánlásai; nincs megállapodás: kibocsátás-korlátozásról, ill. -csökkentésről haladék avagy időnyerés: új megállapodás kidolgozása 2015-ig, hatálybalépésre 2020-ig

2012- Hogyan tovább? - "peremfeltételek":

nincs "Kiotó-2" az újabb jogi eszköz nélkül nincs újabb megállapodás (pl. 2. jegyzőkönyv) a "Kiotó-2" nélkül nem biztos, hogy mindenki akar új jogi eszközt? újabb tudományos eredményekre várva: 2014 IPCC köv. értékelés (AR5) változó világrend, sokkal heterogénebb országcsoportok (fejlettek is, fejlődők is)


(5) "Nem elég" .. : az újabb megállapodás szükségessége, érdekellentétek erősödése (2005-)

A gyorsan változó globális politikai és gazdasági viszonyok miatt – a globális környezeti problémákra vonatkozó mind egyértelműbb tudományos információk ellenére – a korábbi nemzetközi tárgyalási, megállapodási minták mentén feltehetően már nem érhető el megegyezés, azaz az eddigieknél sokkal nehezebbnek tűnik az újabb környezet-, ill. klímapolitikai megállapodások kidolgozása, véglegesítése.


ZÁRÓGONDOLATOK

Az emberi tevékenységek és a környezet kapcsolatában számos probléma már globális szintű (biológiai sokféleség csökkenése, erdővel borított területek fogyása, ivóvíz, levegőszennyező anyagok emissziója, talaj-degradáció, ásványi anyagok készleteinek apadása, vegyianyagok környezeti hatásai stb.). E problémák egyaránt fontosak és egyúttal új kihívást is jelentenek a természettudományok számára: megfigyelésük, vizsgálatuk, a közöttük lévő összefüggések elemzése is. A természeti környezet folyamatainak összefüggései miatt sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a természettel foglalkozó tudományágak közötti együttműködésre. E problémák mind jobban foglalkoztatják – a társadalmi-gazdasági hajtóerők és hatások okán – a társadalom- és a gazdaságtudományok képviselőit is. A gazdasági élet szereplői azért fordulnak kiemelt figyelemmel az antropogén éghajlatváltozás témája felé, mert az érintett hajtóerők, a becsült hatások és a teendők kapcsán a világ minden térsége, minden állama érintett, valamint a társ.-gazdasági tevékenységek számos kulcságazatáról van szó. A globális környezeti ügyekkel kapcsolatban sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az érintett természet- és társadalmi-gazdasági tudományágak közötti együttműködésre. Hazánk számára is különös jelentőségű a globális környezeti problémák összefüggéseinek és az ezekkel kapcsolatos teendők kölcsönhatásának (és szinergiájának) jobb megértése, a vonatkozó nemzetközi együttműködésben való részvétel, s mindezekre tekintettel a hazai intézkedések körültekintő – interdiszciplináris - tudományos megalapozása. A hazai környezet-tudatosság erősítése érdekében példamutató lenne, ha – a költséghatékonysági szempontok, ill. számos nemzetközi és külföldi példa figyelembevételével is – a különböző közintézményekben, így az MTA intézményrendszer működésében is tovább erősödne a környezettudatos, környezetbarát (ennek keretében klímabarát) szempontok érvényesülése.


FaragóT: Nemzetközi klímapol. 1

Recommend Documents