Fallout Magyarország P&P RPG

Fallout Magyarország P&P RPG

Magyarország társadalma............................................................................................................3 Általános tudnivalók................................................................................................................... 5 Szerepjáték.............................................................................................................................. 5 Karakteralkotás....................................................................................................................... 6 Városok bemutatása.................................................................................................................. 11 Azúria....................................................................................................................................12 Odú........................................................................................................................................14 Rozsda...................................................................................................................................18 Fellegvár................................................................................................................................20 Mocsárvidék..........................................................................................................................22 Víziváros............................................................................................................................... 23 Rejtek.................................................................................................................................... 26 Pusztulat................................................................................................................................36 Ódon......................................................................................................................................37 Gúlia......................................................................................................................................39 A Gombafelhő Gyermekei.................................................................................................... 41 6-os menedék........................................................................................................................ 41 SkyCity..................................................................................................................................42 Dátumok....................................................................................................................................44

1

Magyarország gazdasága, társadalmi, politikai beállítottsága a 24.-25. században Évszázadokon keresztül élettelen volt a puszta. Lassan kinyíltak az óvóhelyek kapui, újra benépesültek a régi városok romjai, sőt, újak jöttek létre. nyugaton megalakult Győr romjain Víziváros, amit 3 banda tart uralma alatt. Kaszinók, nők, drog, fegyverek, maffia. Az élet ott nem sokat ér, de még mindig viszonylagos biztonságot nyújt a végeláthatatlan pusztákhoz képest. Főleg emberek lakják, de manapság egyre több mutáns is előfordul itt. Valamint a helyi yakuza szervezet emberei is feltűnést keltenek, feltűnést, mely azonos az állandó rettegéssel. Tőle délkeletre egy új város jött létre, fémből épült, melyet hamar kikezdett a korrodáció. Így kapta gúnynevét is, Rozsda. Békés városka, egy déli óvóhely lakosai húzták fel. Szoros kapcsolatot ápol Vízivárossal. A régi Veszprém romjain az ottani óvóhely fajgyűlölő lakosai hoztak létre egy jól védett, katonai diktatúrát. Az óvóhelyen lemészárolták a másképp gondolkodókat és saját eszmerendszerüket tanították be a felnövekvő nemzedékeknek. Végül egy instabil pont lett a hely, mely az országban a legnagyobb katonai erővel bír, és embereken kívül más fajúakat nem tűr meg a falai között. A veszprémi várban laknak a legbefolyásosabbak, az "alacsonyabb rendű" fajokat rabszolgaként tartják. A félmutánsokkal távolságtartóan bánnak, de ők nem számíthatnak azonnali halálra a többi "korcshoz" képest. Azúria a Kékestető Óvóhely városa, bányászatból és újságnyomtatásból élnek. Hadserege számos régi technológiát birtokol, mely kiemeli a városok közül. Beszélnek egy robbanófejről, mely a bánya eldugott zugában vészelte át az évszázadokat, és a hadsereg csak a bevetésére vár. Egy ideggáz, mely bármelyik háború menetét megfordíthatja. Támogatói az egyenlőségnek, szabadságnak, az új világ létrehozásának. Nem úgy mint Rejtek. Emberek által lakott bűnfészek. Mondhatni már várossá nőtte ki magát. Kecskemét romjai között húzódik egy katonai erőd, melyet bázisként szemeltek ki maguknak. Itt is csak embereket tűrnek meg, sokan szolgasorban dolgoznak a harcos banditáknak. Mindenkinek megvan a feladata a kommunában, az életszínvonal nagyon alacsony, a konfliktusokat fegyverrel intézik el. Ez legtöbbször az egyik fél halálával ér véget. Gúlia... a régi Gyula irányában. Messziről felismerni hatalmas legelőiről, búzatábláiról, kukoricásairól és kondáiról. Mutánsok, gúlok, emberek vegyesen lakják ezt a kisvárost, melynek hadserege oly félelmetes, hogy a rejteki banditák már régóta elkerülik a városhatárokat. Nehézgyalogosai kivívták maguknak a tiszteletet. Ódon... Senki sem tudja a pontos helyét, keresgélni kell a Mecsek hegyei között. Ám aki már járt ott, az könnyen odatalál. Borászatból és üvegfújásból élnek az itteniek, mindenkit szívesen látnak. Fő ékességük egy légvédelmi lézerágyú, melynek története az idő homályába vész. Nagyon büszkék rá, legalább annyira mint boraikra. Szóbeszéd járja, hogy a régi Balaton mocsarai hatalmas értékeket rejtenek, elhagyott katonai bázisok húzódnak meg az ország határainál, sőt, egyesek szerint egy égi építmény is áll valahol. Utóbbi létezését támasztja alá, hogy Azúriának valahonnan egy cég szállít lőszert, alkatrészt és elektronikai ellátmányt. Hunecto... a szállítás pontos, az áru megbízható, és látszik hogy frissen összeszerelt. Rejtélyes...

2

Magyarország társadalma Magyarország gazdasága, társadalmi felépítése A háború végétől nem beszélhetünk a régi értelemben vett gazdaságról. A kolóniák önellátásra rendeződtek be, s ez így ment hosszú évekig. Pécs volt talán az egyetlen hely, s egyben a legszerencsésebb, melyet az atomrakéták elkerültek. Az ott lakóknak csak az ellenséges csapatokkal, és a radioaktív felhővel kellett szembenézniük. Az éhínség és savas esők következtében a lakosság mintegy 2000 főre zsugorodott, s szörnyű mutációk mentek végbe. Évszázadok teltek el így, s a 25.-ik század közepén emelkedett ki egy multicég, a CONTER, mely klónozással és kísérletekkel vonta magára a figyelmet. Számos leányvállalata van, s több helyi szervet is bekebelezett. Az emberek kisajtolását tartja szem előtt, és ennek érdekében mindent bevet, csak hogy gazdagabb legyen. Az élén Conter Tiszai István, egy félmutáns áll. A cége felügyeli az élelmiszer eladásokat, a fegyverkereskedelmet, az általános szükségletek és az élvezeti cikkek kereskedelmét. Jólétük, már-már elviselhetetlen, s a nép lázongásait fegyveres erőkkel verik le. Sajnos ők a gazdaság meghatározói, a CONTER ügynökei. Minden rivális a Duna helyén hömpölygő fertőző iszap alján végzi. Az ország új vezetői ők. Az új elnyomók… A társadalom a következőképpen alakult:

3

A városban virágzik a rabszolgaipar, és a bányászat. Előbbi színhelye a CONTER cég rabszolgapiaca, míg utóbbi a város melletti fekete-kőszén fejtőkben zajlik. Mindenkit befognak rabszolgának, aki lázadó, vagy vét a törvény ellen. Az igazságos ítélet nem létezik. A cég kezdi kiterjeszteni hatalmát a Dunántúl déli egészére. Keleten a helyzet változatlan… atomsíkságok, ameddig a szem ellát, puszta földönégen. Egy-két város rom éktelenkedik, feketén az égbe nyújtva tagjaikat. Élet nyomát leghamarabb a Kecskeméti Támaszponton lehet találni, mely ghoulok és emberek gyűjtőhelye. Északabbra menvén Sopronnál található a legnagyobb lázadó központ, s Debrecen romjai fele a rablók országos központja.

4

Általános tudnivalók Szerepjáték Mivel ez egy SZEREP játék, azaz semmi level grind meg XP grind, értelmes karaktert várunk el. Természetesen lehet hangulatosan is fejlődni, csak okosan kell csinálni. Amit viszont ne felejtsen el egyetlen játékos se: - Ez egy illúzióvilág, tehát ne törje meg senki az illúziót. Itt nincsene mágia, ne akarjon senki varázsolni. Ellenben hit van, tehát hiheted azt, hogy remek varázsló vagy, de valójában mondjuk csak a szerencséd 10-es. Mivel ez egy science-fiction világ, lehetőleg maradjunk a SCIENCE nél azaz a tudománynál. Tehát semmi atomantium meg dilithium meg fézer, meg ilyesmi. Ez NEM Star Trek, lézerkard sincs, meg lépegetők sincsenek, Mivel ez se nem Star Wars, se nem Mechwarrior. Ha ahhoz van kedved, keress egy olyan siteot. Ha robotikus dolgokat akarsz, persze ott a Power Armor, az már majdnem mecha, csak kicsit drága. - Mivel ez egy illúzióvilág, a karaktered is SZEMÉLYISÉG. Van múltja, jövője, érzései, céljai, van akit kedvel, van akit utál és persze vannak ismerősei, barátai stb. stb… Ezt ne felejtsd. [Tehát nem csak úgy gyütt a pusztábú’ oszt’ gyütt, hogy ű lögyön a f***a gyerek.] Azt se felejtsd, hogy meglehet, hogy a karaktered más nemű vagy más személyiségű, mint te vagy. Tartsd is be és viselkedj is úgy vele. [Tartózkodj a sztereotípiáktól. Valamilyen szinten persze lehet valaki sztereotip, de TELJESEN SZTEREOTÍP EMBER NINCS. Mindig van egy kis eltérés, ugyanis a biológia diverz.] A karakter SOSEM ISMERI saját számértékeit tisztán. Nem célja, hogy azokat mindenáron növelje. Persze lehet törtető, vagy maximalista, de akkorsem értékek szerint és azt is KI KELL JÁTSZANI. A bónusz az nem csak addig bónusz amíg előny, meglehet a képzett jellegzetesség azt jelenti, hogy tudásvágyad elég nagy. Ha van rá lehetőséged akkor tanulsz. Magolós vagy és könyvmoly, vagy pedig egyszerűen csinálod amíg tudod azt a dolgot, és megszenvedsz vele. Egy áldott pedig meglehet fellengzős, vagy dicsekvő, vagy álszerény, hisz tudja, hogy sokkal jobb, mint a többi. A karakterednek illeszkednie kell a világba. Ha nem abba akkor annak a világnak a múltjába, hisz hibernátorból is lehet ébredni. - Most, hogy egy ideje fölmerültek a nemzetiségi karakterek, ezekkel kapcsolatban: engedélyezett, DE magyarázd meg, hogy hogyan kerültél Magyarországra. Másodsorban KÖVETELMÉNY, hogy ismerd a kultúrádat. Lévén nem ismerek minden kultúrát, én utána fogok nézni, és ha valamiféle kulturális szabályt megszegsz, meglesz az eredménye, ha a saját környezetedbe kerülsz. - Nyelvi szempontból lehetőleg maradjunk a MAGYAR NYELV KERETEIN BELÜL. Azaz HELYESÍRÁS és még egyszer HELYESÍRÁS. Többször is kiemelem, ugyanis sokaknál hieroglifafejtő tanfolyamot kell végezni egy szó kiolvasásához. Természetesen ha olyan környéken vagy szlenget is használhatsz, az aktuális szlenget ami jellemző a karakteredre, tehát nem fog egy földerítő l33t sp34k -et használni, ellenben egy hacker meglehet megteszi. Egy katona például ismeri és használja a katonai szlenget, egy tudós pedig a tudományához kapcsolható terminológiát. Természetesen egy fosztogató már nincs megkötve így. Rövidítések szempontjából: FELEJTSD EL! A „valami” az NEM vmi a „hogy” és a „vagy” az nem h meg v. [EZ NEM CHAT] Ha ilyesmit írsz akkor úgy vesszük, hogy a karaktered is ezt mondta ki. Csak hülyének fognak érte nézni, de elég az, hidd el. Hibák persze maradhatnak, senki sem hibátlan, de ha föltűnik neked egy, akkor javítsd ki légy szíves. 5

- Káromkodások: Lehet, de indokoltan és ésszel. A karakter érzelmi kitörései esetén [én] megengedem, ha mocskos szájú akkor is, bár akkor ha nem hasonlókkal beszél, már speech skill-t vonok le. [Hogy más ehhez hogyan viszonyul az egyéni, kérdezd meg tőle ha izgat.] Gondolom elismered, hogy ha káromkodsz mint egy rejteki kocsis, akkor nem fog téged megtapsolni az Azúriai Tanács. Másodsorban, mivel ez a fórum publikus, kérlek használj csillagokat. Hidd el, föl fogjuk ismerni az adott káromkodást akkor is, ha így írod: B***d meg! Itt persze nem számít a helyesírás, tehát az szd-s változat és a két z-s változat is jó lesz. Wink - Szabályok: Kérdezd az aktuális mesélőt. Mivel a szabályrendszer design alatt van, folyamatosan változik, lehetőleg szorgalmasan látogasd a Realism-ot. - Gyakoriság: Megbeszéled a mesélőddel, hogy neked hogy jó. Mivel ez nem fogathajtás és nem hajt senkit sem a tatár, a megfelelő ütemezés a te dolgod.

Karakteralkotás 1. lépés Első leglényegesebb komponens, amely megelőz minden szabályt az az ötlet. E nélkül bele se fogj. Úgyis kiszúrom, hogyha csak úgy hülyülni akarsz és addig nem is engedlek be a játékba amíg a minimális kreativitást vagy az elsöprő tehetséget meg nem érzem az alkotásodban. Legalább azzal légy tisztában, hogy miféle karaktert akarsz indítani, illetve a személyiségével sem ártana tisztában lenned, így tudod csak kialakítani megfelelően. [Mivel elsöprően megemelkedett a gifted+skilled azaz áldott+képzett karakterek száma és persze szimulációs szempontokból is, bizonyos jellegzetességeket innentől kötni fogok. Azaz meglehet, hogy egy jellegzetességnek lesz minimum tulajdonságigénye. A következő frissítéssel a jellegzetességek és előnyök mindegyike bele fog kerülni az új rendszerbe, méghozzá átdolgozva.] Ehhez a lépéshez tartozik természetesen a kinézet, a bőrszín, a hajszín, az életkor stb. stb. Tessék ezeken is elgondolkozni, ahogy a karakter múltján is. Ezek is meghatároznak egyet-mást. Tegyük föl, hogy megvan az ötletünk. Én például úgy döntök, hogy egy nagydumás, hazudozós, eléggé mázlista fickót fogok indítani, nevezzük őt Patkánynak. Neve egy sunyi karaktert sugall, hát ilyen is lesz, méghozzá egy nagyszájú, szemtelen hamisjátékos. Vékonyságával, csendességével, sunyi rókaképével, hegyes orrával, hosszú, kissé túlszarusodott karomszerű körmeivel most hasonlít csak igazán egy patkányra. Persze ez csak stilisztikai változás, semmiféle előnyt nem jelent, nem fogok neki plusz sebzésjárulékot számolni a körmei miatt [hidd el, ez is elég ahhoz hogy kikaparja a szemeid Wink]. Nem lesz túl magas, 170 cm rel számolva máris átlag alatt vagyunk, és ez m,eg is fele neki. Mivel nem a legkigyúrtabb fickó, 20 körüli Body Mass Index-szel számolva [ez a sovány kategória] ~ 58 kg jön ki neki. Mielőtt bárki is kérdezné, Patkány haja, azaz sörénye eredetileg barna, de a szennyeződésektől hol fekete, hol szürke, bőrszíne pedig bár eredetileg fehér, hála a már elég régen messze tűnt perzselő nyári napnak, bizony eléggé napbarnított. Szemei szürkék, amitől elég hideg a tekintete, de ezt nem sokan tapasztalják meg, ugyanis ahhoz Patkány szemébe kellene nézniük, amit elég ritkán lehet megejteni. Ráadásul ehhez össze is kellene vele futni, ami elég nehéz, ugyanis ha róla van szó, akkor először hallgatózik, majd ha veszélyt neszel, hirtelen nyomtalanul fölszívódik. Így viszont most már külsőre is megérdemli ragadványnevét.

6

2. lépés A faj kiválasztása a második lépésed. Itt dől el ugyanis, hogy bizonyos tulajdonságokra mi a minimum és a maximum értéked, nem beszélve ugye arról sem, hogy a fajod, ha olyan, akkor meghatározza az induló helyed, és más fajok viszonyát hozzád. [Bár nem faj, de a kiborgra ez KIMONDOTTAN érvényes. Elég sokan rettegnek a kiborgoktól, tegyük hozzá nem ok nélkül.] Patkány persze a neve ellenére nem egy óriásira nőtt radpatkány, hanem egy ember, így a faja meg is van, mivel emberre a faji minimumok mindenütt 1-et mutatnak, míg a maximumok azok 10-et. Az ötletem és a névválasztásom persze Rejteket sugallja, így ide is fogom beilleszteni Patkány „elvtársat”, azaz ő egy rejteki fosztogató lesz. Egy meglehetősen sunyi fosztogató. 3. lépés A karakter tulajdonságait kell elosztani. Összesen 7 tulajdonság van, Strength, Perception, Endurance, Charisma, Intelligence, Agility, Luck. Ezekről kapta a rendszer a S.P.E.C.I.A.L. nevet. Ezekre összesen 40 pontot kell elosztani. Amennyiben fölveszed az Áldott jellegzetességet, összesen 47 pontod lesz erre a célra. Mindjárt más, nem? Természetesen csak óvatosan azzal az áldott dologgal, ugyanis a képzettségeiden eléggé meg fog látszani a hatása [-10 mindenre…] Javaslom, hogy az ötlet alapján gondolkozzon el mindenki azon, hogy milyen tulajdonságára mennyit oszt. Hiába volna jó mondjuk egy szupermutánst is megszégyenítő ST, vagy egy hihetetlen nagy EN, ha az illető nem más, mint egy cingár technikus. Ilyenkor jobb ha átgondoljuk az ötletünket. Biztos azt akarjuk mi? Patkány nálam ebből a szempontból így néz ki: S:4, P:6, E:6, C:7, I:5, A:6, L:6, összeszámolva ki is jön az a bizonyos 40 pont. Add össze a számokat, ha nem hiszed. 4. lépés Innentől a jellegzetességeket kell átnézni, amelyek a karakter genetikájából következnek. A változott jellegzetességeket az új szabályzatban lehet meglelni, míg a változatlanokat az eredeti [kissé selejtes] szabálykönyvben. Patkány genetikája természetesen vékonyságát hozza magával. Ezt máris kiválasztom, így az első jellegzetesség a Small Frame, azaz a Cingár [+1 AG és persze a kisebb cipelhető súly, ezeket már lehet is jegyezni.] Másik jellegzetessége viszont már múltjából és fölfogásából következik. A Good Natured, azaz Jó természetű jellegzetességet múltja miatt kapja. Nem mintha olyan becsületes volna, inkább csak a fegyverekkel gyűlt meg a baja. Patkány alapvetően gyáva, nem igazán harcias, ami nem nehéz nála, sosem volt egy szupermutáns, és mivel Rejtekben nevelkedett, elég sokszor eldöngették társai. Innen jön bizalmatlansága és persze alattomos természete. Ő bizony orvul mutatja meg másoknak, hogy ér annyit, mint ők. [Az Elsősegély és Orvoslás képzettséghez adandó bónuszokat inkább bizalmatlansága adja, ugyanis nem fog ő egyetlen kuruzslót sem fölkeresni, kivéve ha nagyon muszáj. Tudja, hogy ha ő így átver másokat, akkor a vajákosok, akiknek a kezében életek dőlnek el, még inkább, pláne, hogy az ember a lelkét eladná az egészségéért.] Az a bizonyos Áldott ugyan jól jött volna, de mivel Rejtekben elég veszélyes ha az ember nem ért mindenhez egy kicsit, inkább kihagytam. Nem beszélve arról, hogy Patkányhoz nem illett volna a hősiesség és a túláradó magabiztosság. Ő nem ilyen alkat.

7

5. lépés Most már mielőtt nekiesünk a számolgatásnak nem árt megállapítani a kezdő szintet. Amennyiben végig akarjuk szenvedni a karakterünk „tanoncéveit” is, természetesen 1. szint a nyerő. Innen is el lehet indulni elég szépen, hisz az alapvető dolgokon már túl vagyunk, csak természetesen élesben elég nagyot koppannánk, ha bevetésre mennénk. A maximális induló szint egyébként 3-as, de azért a 3. szint jelenjen meg az előtörténetben is valahogy. Patkány egy rejteki utcagyerekként kezdte fosztogatói pályafutását, az ottani bandákkal lógott, amikor tudott, amikor pedig lehetőségei engedték, el-elcsent ezt-azt, illetve idősebb korában egyszer még pár portyára is ellógott potyautasként. Utolsó portyája a Guberáló zónába vitt, a kiborgvadászok egyik járgányának platóján rejtőzött el egy ellátmányos ládában és ez volt a szerencséje, nem jutott társai sorsára, elrejtőzött a ládában. A kiborgok természetesen begyűjtöttek, akit tudtak, de szerencsére az egyik vadász otthagyva társait beletaposott a gázba és hazahajtott Rejtekbe. [Igen, erre is jó ha az átlagosnál nagyobb a szerencsénk. Kisebb szerencsével Patkány már SkyCity fölött röpködve lődözne a vadászokra, mint ahogy a pórul járt vadászok is teszik nagy valószínűséggel.] Innentől kezdve Patkány alig hagyta el Rejteket, de persze mivel maga Rejtek is elég jó gyakorlótér egy ilyen magafajta sunyi alaknak, inkább megtanult hamiskártyázni és ebből tartotta fönn magát, meglehetősen jól. Ez sem segített rajta amikor a Patkányfogók egyikét sikerült lehúznia egy meglehetősen tetemes összeggel, mire az persze orra alá dugta vadászkését. Ekkor kényszerült újból a portyákra. A Kígyókkal kezdett közösködni, akik akkor persze még nagyon messze voltak attól, hogy Rejtek „irányítói” legyenek, ellenben arra jók voltak, hogy Patkány ledolgozhassa az elnyert összeget. Itt ragadt rá végleg a Patkány név. Itt tanulta meg igazán, hogy az árulás milyen jó üzlet, ugyanis a Kígyókon rajtaütő más bandákat nem is egyszer hátulról intézte el azzal, hogy átdumálta magát hozzájuk, majd hirtelen tényleg oldalt váltott. [Nem mindig történt ez meg, de arról ő maga gondoskodott, hogy olyankor ne maradjon tanúja ennek.] Ezután jött a nagy bandaháború, amely teljesen átrendezte Rejteket, a Kígyókat juttatva vezető pozícióba, és persze elmosva szinte mindent, így Patkány rossz hírének már csak töredéke létezik, az is csak hihetetlen jó hamisjátéka miatt. A háború után most Keselyű és a Doki bandájával lóg, titkon pedig csatlakozott a Patkányfogókhoz, így most már több lábon állva biztosabban megúszhatja, ha félresikerül valami. [így jelenik meg Patkány 3-as induló szintje vázlatosan. Természetesen, mivel ez idő tájt már elérte a 4 es szintet én arra számolom ki.] 6. lépés Most, hogy a jellegzetességek is jelölve vannak, el lehet kezdeni kiszámolni a másodlagos, azaz származtatott karakterisztikákat, mint például a kezdeményezést, az életerőt, a cipelhető súlyt, stb. stb. Ezek kiszámolását föl is tűntettem a karakterlapon, azaz amikor jelentkezel nálam, akkor meg fogod kapni őket, így nem kell kotorásznod utánuk. A táblázatban keresős dolgokat [AP, Sebzésjárulék, Gyógyulási ráta…] a Jegyzeteknél fogod megtalálni a lap legalján. Nálam Patkány így néz ki: HP: 49; páncélszint: 7; Sebzésjárulék:+1; Méregellenállás: 30; Sugártűrés: 12; Cselekvési pontok[AP]: 8; Teherbírás: 85 lbs => 38,56 kg; Gyógyulási ráta: 2; Kritikus esély: 6; Kezdemény: 12; Képzettségpontok/szint: 15; Előny ráta: 3; HP ráta: 6. Javíts ki ha elszámoltam volna.

8

7. lépés Most jönnek a képzettségek. A karakterlapon természetesen föltüntettem mindegyik kiszámítási módját, hogy ne kelljen annyit kotorászni utána. Az alap oszlopba kerülnek a képlet szerint kiszámított értékek, a +/- oszlopba pedig a változások, akkurátusan jelölve persze, hogy melyik változás micsoda. A TAG oszlopba pedig egy szimbólumot kell illeszteni, méghozzá ahhoz a képzettséghez, ami a főképzettségünk lesz. Három főképzettséget kell kiválasztani és bejelölni, se többet, se kevesebbet [ezek +20-at kapnak, mivel ezeket jobban gyakorolta a karaktered]. Itt jegyzem meg, hogy a Képzett jellegzetesség MINDEN KÉPZETTSÉGRE biztosítja az egyszeri bónuszt, tehát ez NEM azt jelenti, hogy van 10%-od amit szétoszthatsz a játék kezdetén. Ugyanez érvényes az összes többi ilyen egyszeri bónuszt adó előnyre és jellegzetességre is. Azaz például a Tolvaj előnyre ami +10-et ad a Lopakodásra, Zárnyitásra, Tolvajlásra [amit a régi rendszer fordítói a MAGUS után szabadon zsebmetszésnek jelöltek], és a Csapdákra. Természetesen ez nem azt jelenti, tehát, hogy a 10%-ot szét kell osztani a négy képzettség között, hanem azt, hogy MIND A NÉGY megkapja a +10 % emelkedést. Ugyanez érvényes a levonásokra is, lásd Jó természetű jellegzetesség. Ez az emelkedés, ha jellegzetességektől származik akkor beleszámít a képzettség szintjébe, ha előnyökkel vagy kibernetikával kapott a bónusz, akkor viszont nem. Azaz ha a Kézifegyverek képzettséged 90%-os és kapsz rá +10% bónuszt, a huzalozott reflexek miatt, azaz összesen 18% bónuszt, mivel alapból az a beültetés +2 AG-t is ad azon a szinten, és a Kézifegyverek meg 4×AG, tehát a +2 AG is meg fog jelenni a képzettségben 8% bónuszként még, akkor a képzettséged ugyan 108%-ra ugrik, de ha fejleszted akkor még mindig 90%-nak számít, egészen addig, amíg rá nem áldozol annyi pontot, hogy a kibernetikával nem módosított összeg elérje a 100%-ot. Ebben a lépésben kell elosztani is a képzettségpontokat, ha nem 1. szintről indulsz.

Patkány fő képzettségei, azaz amelyekben úgy ítélte meg, hogy a legjobb, vagy a legjobban megéri, ha gyakorolja őket, azok a Lopakodás, a Beszéd, és a Szerencsejáték. Képzettségügyileg Patkány most így néz ki: Kézifegyver: [alap: 33][+/-: -10[Jó természetű]][össz:23] Nehézfegyver[alap: 14][+/-: -10[Jó természetű]][össz:4] Energiafegyver[alap: 14][+/-: -10[Jó természetű]][össz:4] Ökölharc[alap: 52][+/-: -10[Jó természetű]][össz:42] Közelharc[alap: 42][+/-: -10[Jó természetű]][össz:32] Hajítás[alap: 28][+/-:][össz:28] Elsősegély[alap: 24][+/-: +20 [Jó természetű]][össz:44] Orvoslás[alap: 16][+/-: +20 [Jó természetű]][össz:36] Lopakodás[alap: 26][ +/-:+20[tagged]; +20[10p]; +10 [Tolvaj előny]][össz:76] Zárnyitás[alap: 22][+/-: +10 [Tolvaj előny]][össz:32] Zsebmetszés[alap: 21][+/-: +10 [Tolvaj előny]][össz:31] Csapdaismeret[alap: 23][+/-: +10 [Tolvaj előny]][össz:33] Tudomány[alap: 20][+/-:][össz:20] Javítás[alap: 15][+/-:][össz:15] Vezetés[alap: 26][+/-:][össz:26] Beszéd[alap: 35][+/-: +20 [Jó természetű]; +20[tagged]; +20[10p]][össz:95] Kereskedelem[alap: 28][+/-: +20 [Jó természetű]][össz:48] Szerencsejáték[alap: 30][+/-: +20[tagged]; +50[25p]][össz:100] Túlélés[alap: 22][+/-:][össz:22]

9

Természetesen, mint látható, és mint mondtam, Patkány elérte a 4. szintet, így egy előnyt is kap, méghozzá én a Tolvaj előnyt adom neki, ami persze még 10%-ot jelent a Lopakodás, Zárnyitás, Csapdák és Lopás képzettségeire. Mindjárt jobb nem? Mivel Patkány egy a játékban létező NJK, így a fölszereléseire nem fogok kitérni, de remélem ez már kimerítette a karakteralkotással kapcsolatos kérdéseidet. 8. lépés Nincs más hátra, mint bevásárolni a karaktered számára. A rendelkezésedre álló összegről kérdezd a mesélőd, a vásárolható tárgyak helyfüggő árairól szintén. Néhány tárgyat már föltüntettünk az új rendszer tárgylistájában, de a változtatás jogát természetesen fönntartjuk. [Kibernetikával kapcsolatban annyit, hogy ha valamilyen módosítással rendelkezel, akkor ha az egy tulajdonságodra bónuszt ad, mint például a huzalozott reflexek, akkor az a bónusz bizony a faji maximum fölé is emelheti az adott tulajdonságod, lévén erre találták ki.]

10

Városok bemutatása

11

Azúria

Hegyek, erdők Az Azúriát körülvevő hegyeket borító erdők mélye titkokat rejt, a hegyek gyomrába lefutó vájatok kaladokra csábítják a felelőtleneket, és nem ritkán ez az életükbe is kerül. Veszélyes fenevadak, alattomosan rejtőzködő pókok hazája ez. Lakónegyed Elérkeztetek Azúria legzsúfoltabb szegletébe. A közel 3500 ember nagy része itt lakik, egyfajta panellakás rendszerben. A pénzesebbek általában a kereskedő negyedbe költöztek, de meglepően tiszta és virágzó ez a rész is. Cipészek, kovácsok dolgoznak néhány emeletes ház aljában, odébb egy férfi szarvasmarha virsit árul kiflibe töltve. Még egy hírlap árusítóba is belebotlotok, egy nyomda is működhet a közelben. Az újság ugyanis mai kiadás...

12

Kereskedőnegyed Az egész hely legszebb városrésze. Mindenhol tiszta utcák, koszmentes járművek, csodálatos faházak. Többnyire 2-3 szintesek, s valószínűleg kiépített csatorna hálózat húzódik a város alatt. Baloldalra pillanatva a rendőrséget láthatjátok, míg jobboldalt egy kis egészségügyi rendelő és egy tűzoltóparancsnokság van. Előttetek egy templom és egy iskola, míg utánuk a Gyémántherceg szálló és rengeteg ház következik. Ha balra a hátatok mögé tekintetek, láthatjátok a hely fő kereskedelmi övezetét, ahol sorban állnak a karavánok. Az egész gazdaság Pallérozott Nagy Ferenc nyugalmazott püspök kezében összpontosul. Ő vezeti a várost és kereskedelmét. A kereskedőház eladója egy fiatal férfi, állítólag fair árak mellett dolgozik. Katonai Blokk Azúria, mint szinte minden város, ami nem dezertált katonákkal és banditákkal van tele és ép elméjűek is irányítanak, gondoskodik a saját védelméről. Ezt Azúriában egy szinte teljesen elzárt negyed teszi ki. No nem mintha vasfüggönyt húztak volna a negyed határán, csak senkinek sincs kedve belépni a komor negyedbe. Bár aki a bejárat felől közelíti meg Azúriát, az bizonyosan belép, amikor a legközelebbi kereskedőház felé veszi az irányt. A negyed többi része nem látszik ennyire hasznosnak. Itt van a városőrség és a katonai barakkok kissé lepusztult épületegyüttese is itt foglal helyet. Az egészre pedig a Fraktál Reaktor lepusztult gyártelepre emlékeztető épületei teszik föl a szépnek nem igazán mondható koronát. De legalább ha baj van, akkor a katonák gyorsan kivezényelhetők. A negyed látogatottságát talán az itt elszállásolt katonák unalom miatti panaszkodása tükrözi leghívebben, amire a kiképzők körlettakarítási feladatokat szoktak kiadni. Így hát a negyed legtöbbször hallgat. Csak néha hallatszik ki a kiképzéssel járó hangok egy része, de az sem több tagoltnak hallatszó érthetetlen kiabálásnál.

Fraktál reaktor Azúria energiakeringésének dobogó szíve ez, egy igazi hatalmas és dicső hidegfúziós reaktor. A felszínen mindössze egy kissé lepusztult gyártelepnek látszik, nem is több annál, ráadásul abban sem fordulnak meg többen néhány karbantartó munkásnál, ám odalent a felszín alatt kiterjedt nehézbetonból épült, többszintű épületrendszer van, aminek nagy részét kitölti maga a reaktor. A reaktorrészeket pedig át- és átfúrják a szinte életveszélyesnek tűnő futóhidak, aki nem vigyáz, könnyen a mélyben végezheti. A szervízjáratok többsége szinte folyékony vörös fénnyel van elárasztva, ami csak néhol látszik hullámzani, ha némelyik járatban víz gyűlik össze és a piros mindenféle árnyalatát vetíti a falra. A járatok maguk nyugalmasak, csak a gigantikus erőt jelző halk zümmögés-morgás az ami figyelmezteti az itt járót, egy régen eltemetett, alvó óriás fölött halad át épp. A falakra festett figyelmeztetések ugyanis lassan belevesznek a nedvesség hatására fölkúszó szerves üledékrétegbe. Csodálatos módon, a reaktorba, talán emiatt a rezgés miatt, egyetlen patkány sem teszi be a lábát, sőt, messzire elkerülik mind. A reaktor igazi mélyén élő embert már nem nagyon találni, pedig egyesek szerint szükség volna rájuk. Néha különös mesék kapnak szárnyra az időnként le-lelátogató technikusoktól, akik feltűnő, majd eltűnő emberekről számolnak be illetve néha tényleg eltűnik a személyzet, de a legutóbbi ilyen az öt éve volt, azóta ember nem tette le a lábát huzamosabb időre, ha a szóbeszédnek hinni lehet. A technikusok viszont mélyen hallgatnak és remélhetőleg végzik a munkájuk ami heti kétszeri lelátogatást jelent.

13

Bányász negyed Egy olyan helyre csöppentek, mely mintha építés alatt állna. Mindenhol fadeszkák, sínek és csupasz vázú daruk. De ne tévesszen meg titeket a kép, aktív munka folyik itt. Kis kocsik szállítják ki a feketekőszenet a barlangok mélyéből a felszínre, mely egy hosszú csúszdán átjutva kerül a feldolgozó üzembe. Nyoma sincs a háborúnak. Ez a hely maga a nyugalom... füstfüggöny száll fel a gyárkéményekből, zöld erdők terülnek el, tele madárcsicsergéssel, egy kis mókus szalad át a munkások között. Relaxációra ideális a hely. Sajnos azonban, a munkásszállókon kívül csupán 1 késdobáló hangulatú kocsma helyezkedik itt el. Szerencsére az ital olcsó.

Odú Az örök vadászmezők Senki földje, kettős territórium ez a terület, amelyet ugyan melegvérűek népesítenek be, de mindig is a hidegvérűek népe járt erre vadászni. Mióta a sugárzás egy fűcsomót megengedett, azóta virul itt ez a puszta, szinte gyökeres ellentétben a nátrontól gyilkos kristályvirágokat hajtó Halálmezőkkel. Ez a hely látja el élelemmel a közelben élő halálkarmokat, akik nem átallnak a segítőkész melegvérűektől időnként „kölcsönvenni” egy-egy csorda marhát élelmezési célokra. A szemtelenebbjei egyenesen ide is költöznek, csak a nászidőszakban látogatva vissza a Mementó környékére. Hála a fűtengernek és a kisebb mocsaraknak, a hely dúsan hajt, ezt használják ki a melegvérűek is, amikor ide hajtják a csordáikat. Bár nem egy életbiztosítás a hely embernek és marhának, mégis akinek a csordáját megkímélik nagy haszonra tehet szert, talán ezért is vannak itt az emberek annyian. Mivel a puskák és őrök csak annyira elegendők, hogy a ragadozók távolabb húzódjanak és utat engedjenek a környék igazi ragadozóinak, a legtöbb gazda csak annyit tehet, hogy összeeresztik a csordákat és imádkoznak, hogy az övék szenvedi a legkisebb kárt. Bár a helyről szinte állandó segélyhívások szállnak az éterben Azúria, Gúlia és szinte minden emberi település felé, szerencsére egyiküket sem ejtették a fejük lágyára, talán csak Rejtek martalócai vannak olyan bátrak és kitartók, hogy el-ellátogatnak errefelé is, megvámolva a ragadozóktól sanyargatott csordákat, így a hívások száma is csökkent ugyan, de az eredményen mit sem változtat ez. Az ember itt folyton harcban áll az javaiért és legtöbbször menekülés az osztályrésze. Talán csak egy nagyobb haderő tudná innen kizárni a veszélyt, de egyetlen település sem bolondult még meg annyira, hogy hadereje számottevő részét küldje ki. Fizessenek bár érte egy vagyont, az sem tudná megtéríteni annak a támadásnak az árát, ami akkor következne be, ha valaki emiatt így meggyöngítené magát, így marad az értelmetlen segélykiáltás, és az ima, a halálkarmoknak pedig a dúsan terített asztal. A melegvérűek fészke A fullasztó, kesernyés por, a rothadás szaga és különféle vegyi bűzök és miazmák tölti be azt a helyet, ahol a legemberibbnek tűnő épületek emelkednek ki a szemétkupacok közül. Míg másutt gödrök fölé halmozott szemétkupacok, itt indiánsátrakra emlékeztető bőrsátrak és néhány faház emelkedik a lúgos homokból. Itt élnek azon kevesek, akik rátaláltak a halálkarmok szállására, de nem léphetnek innen ki többé, mert félő, hogy az itt élők nyakára hoznák az embereket. Egy ember még puskával is, szinte veszélytelen, de amikor falkaszámra jönnek… Ezt egyetlen Anya sem engedheti meg. Még amelyik nem lát a jövőbe tisztán, még az is tudja, az emberek, ha falkában vannak, veszélyesebbek, mint a halálkarmok. Az emberek falkája így bizalmatlan halálkarmokkal vegyül el. Elvben bármerre lehetne menni, ha a faji feszültségek miatt a halálkarmok engednék. Az Anya engedélyt adott ugyan, de hogy rakoncátlan fiai mit csinálnak, azzal már nem törődik. Az itt élők pedig életükért cserébe segítenek a halálkarmoknak a feladatokban amiket azok rájuk bíznak. 14

A kotorék Hívogató meleg árad ki a Végítélet Mementóját át és átfúró nagy alagutakból, de az első méter után mélyük már a fülledt sötétbe veszik. Az egyenesebb járatok is az első felszín alatti kanyar után már a vaksötétben kanyarognak tovább, a nehéz, fojtogatóan fülledt, párás és hüllőszagú mélységbe. Itt már nincs fény, ami enyhíthetne a mély, szorongató feketeségen. Elérkeztünk a zajok, a tapintás és a sejtelmek világába. Fénynek még a reménye sem hatol ide, hisz a legnagyobb botorság volna ebbe a fullasztó légkörbe fojtogató, füstös fáklyákat hozni, más fényforrás pedig nagyon kevés akad. A legtöbb veszélyes, a többihez pedig nem értenek a természethez ilyen közel állók. A feketeségből csak néha villan elénk egy piciny villanás, tudatva, hogy vannak itt olyan lények, is, amelyek világítani is képesek, de persze egy folyosót ezek sem képesek bevilágítani, csak a figyelmet vonják el, ami itt végzetes lehet. Soha nem tudni, hogy melyik oldaljáratból fog előrontani egy jogosan itt lakó, hogy megleckéztesse az alkalmatlankodót. Elhagyva a teljes sötétzónát, néhol a szemlélődő sűrű, viszkózus, zöldesen világító anyaggal részben megtöltött hordókat pillanthat meg, mint jelzőfényeket a sötétben. Ezek mellett korhadt, szenesedett végű ágakat is látni, némelyik ág bele van mártva ebbe a folyadékba, ahol lassan szürkés porrá mállik, de ha az ember kihúzza, vagy egy másik ágat márt meg, ha szerencséje van, sápadt zöld derengést varázsolhat a sötétbe. Sokan ezt sem merik, ugyanis a fénykörön kívül táncoló körvonalak és a sejtelmes árnyak hullámzásai, táncoló rémalakokkal töltik meg a feketeséget, amelybe csak egy icipici derengő fénytócsát varázsol az ág pislákoló, lidérces zöld fénye. Jó kérdés mi lehet ez, de egyetlen jóérzésű embernek sincs túl nagy kedve a hordóba nyúlni, a halálkarmok pedig nem törődnek ezzel, ők mindenféle baj nélkül hurcolászzák ezeket a zöldesen derengő ágakat. Persze egyszer ezek is kialszanak, akár az igazi fáklyák, a hordók pedig nincsenek túl közel egymáshoz, így a járatok útvesztőjében akár élete végéig barangolhat, aki benn rekedt, a hely igazi urai volnának képesek csak kiszabadítani a halál torkából, de ők kaphatók erre a legkevésbé. Aki nem talál ki a szimata, hallása, vagy mások nyomai alapján, az magára vessen, hisz ők ott vannak mindenütt a sötétben. Az jár a legrosszabban a halk, tompa hangok világában, aki a csendet kiáltozással, zajjal töri meg, annak reményében hátha rátalál egy megmentő. Már az első hangos szó után áshatja a sírját, mert valószínűleg már a nyomában lohol az, ami megváltja majd az éhhalál kínjaitól. Halálmező Átkozott ez a föld szokták mondani és a megfigyelőnek tényleg ez az érzése támad, ahogy megroppannak bakancsa alatt az első csontdarabok, mert ezt a földet valamiféle megmagyarázhatatlan erő csontokkal vetette be és a halál jár ide aratni. Kísértetek és szörnyek lakják a Halálmezőt, amelynek kiindulási, vagy talán végpontja egy hatalmas domb, amit a környező kövekből és földből emeltek, talán figyelmeztetésül azoknak, akik erre járhatnak. A környéken alig nő valami és a kisült száraz fűcsomók közül pusztaság homokját a gúnyosan kacagó szél vágja gyilkos tréfa gyanánt az erre járók arcába. Amikor az elemek megfegyelmezik a szelet akkor a fölkavart homok napokig hullik az égből, szinte egyenletes rétegben temetve be mindent, mintha a fölperzselt világ hamvai hullanának vissza a végítélet napján, hogy újra megtermékenyítsék a földet. Sajnos ez a föld már nem lesz termékeny, a visszahulló hamu ugyanis nem más, mint só, amely újra és újra visszahullva gyilkos nátronnal mérgezi meg a talajt és teszi keserűvé a levegőt. A Kaszás pedig bőven szórja a vetőmagot, hogy még dicsőbb legyen az aratás. Bizony nem egy erre járó tűnt el, nem beszélve a környéken el-eltünedező egész marhákról, sőt néha egész csordákról, amelyek csontjai itt ezen az elátkozott földön fehérlenek azok szemébe, akik földönfutókká válván a csordáik nyomába eredtek egy szál puskával. Minden valamirevaló legenda, amit a Halálmezőről mesélnek megemlíti a szörnyeket, de legtöbbször csak túlzó lábnyomokról esik szó, néha

15

pedig hatalmas többembernyi lényekről, mások meg sárkányokról számolnak be, bármi is legyen ebből igaz, aki itt hajtja álomra a fejét jobb ha nem alszik túl mélyen, mert könnyen megesik, hogy nem ébred föl, fehérlő, lúgtól tisztára mart csontjaival gazdagítva a talajt. Aki nem merne aludni, az pedig azt kívánja bár lehunyta volna a szemét, mert a kesernyés kavargó ködből hallatszó szörnyű fújások-sziszegések pokollá teszik az éjszakáját, a furcsa körvonalak pedig szörnyeket rajzolnak a tűz fénykörén kívülre. Nappalra a démonok ugyan mind visszatérnek oda ahonnét jöttek, de aki túlzott jelentőséget tulajdonít nekik, nem biztos, hogy ép elmével éri meg a reggelt. Senki sem tudja mik élnek itt, ha egyáltalán élnek. A néhány romos omladozó épületmaradvány és faldarab nem mesél semmiről. Ez a hely a szellemek, a hamvak és a halál helye… A tisztánlátók menedéke Bár semmiben sem különböznek a legalsó szinten futó járatok a többitől, ugyanolyan sötétek és dohosak, mégis ezek a legjobban őrzött helyek. Itt a Mementó szívében, örök sötétbe, vagy derengő zöldbe zárva élik életüket azok az elmék, akiket természet anyánk egy különleges tulajdonsággal ajándékozott meg. Ebből a tompa, meleg sötétből erednek azok a vékony, de pengénél is élesebb pókfonalak, amelyek ebbe a rengeteg falkából álló zűrzavarba hoznak egy kevés rendszert, átfogva és valami bonyolult módszer szerint rendezve az egészet. Bár már nagyon messze vannak azok az idők, amikor az Anya ténylegesen a falka anyja is volt, mégis olyan tisztelettel tekintenek rá, mintha így volna, valószínűleg így is van, különben nem bukkannának föl időről időre olyanok, akik rendelkeznek a képességgel, amit a többiek félelemmel vegyes tisztelettel nyugtáznak. Bizony az elmék és talán az idő kulcsa van az anyák és testőrségük kezében, ezzel együtt pedig a fajtájukért vállalt felelősség terhe a vállukon. A Mementó így nemcsak a faj szíve, de agya is, hisz mióta a sugárzó puszta a melegvérűek számára is elviselhetővé vált, új versenytárs lépett a porondra, aki nem átall gyalázatos módon a hidegvérűek életére törni néhány trófeáért. A faj amit a melegvérűek hívtak életre szerencsére tartogat még meglepetéseket, legyenek viszont ezek bármilyen természetűek, egyetlen kiindulópontjuk van: az Anya. Ő és „udvartartása” élnek itt lenn, szándékosan elkülönülve társaiktól. Bár bárki belátogathat ide, a szokás úgy diktálja, ide látogató csak nyomós okkal teheti be a lábát, legyen bár odakinn a legnagyobb úr. Külön elvonult világ ez, melynek rendezettsége kisugárzik és támaszt biztosít a külsők számára, amely valljuk be, igencsak szükséges. Anya nélkül valószínűleg a falkák szétszélednének, egyenként pedig nem kell Anyának lenni, hogy belássuk, valószínűleg trófeaként végeznék mindannyian.

16

Az apokalipszis mementója Memento mori! Köszöntötték így egymást a karthauzi szerzetesek. Emlékezz a halálra!, szólt a mondat, amely úgy tűnik itt örök érvényű. Óriási domb emelkedik egy kráterszerű mélyedés mélyén, mintha csak a pusztulásnak akarna méltó mementót állítani, ami Debrecent elérte. A bomba ütötte hatalmas, talán soha be nem gyógyuló sebhelyből egy törmelékből, fémvázakból és földből épült domb emelkedik, mintha csak a táj szerves része lenne. Hátából úgy merednek az égre az épületek vas vázelemei, mintha a bomba áldozatainak vádló csontkeze mutatna az égre, egy újabb apokalipszisért kiáltva megtorlásként, hogy a régiek hamvain sarjadó új élet is megismerhesse mi az a szenvedés. Milyen elevenen elégni vagy elmállani egy lökéshullámtól… Az ismeretlen erő, az új élet, amely ezt a dombot emelte, még mindig ott élhet, hisz ezt a dombot át és átjárják a járatok. Némelyikben éjszaka még tüzek fényét is megpillanthatja az, aki keresztülvergődik a Halálmező a kráter pereme felé egyre sűrűsödő romjain. Még ha a környezet halálosnak tűnik is, ezt a dombot máris birtokba vette az élet. Ahol csak egy pici mag is megfoghatta, félszáraz fűcsomók népesítik be azt a talajt amit a hártyás ujjú kezek ide fölhordtak. A helyet a puszta szörnyei tartják uralmuk alatt, a halálkarmok barlangjai és járatai lyuggatják ezt a mesterséges dombot, tövében pedig romokból, fából és bőrökből épült sátrak és kuckók biztosítanak helyet azoknak kinek a dombban nem jutott hely. A domb számtalan járata úgy tűnik a mélybe visz, útvesztői pedig ezekkel a szörnyekkel vannak tele. Idáig senkinek nem volt mersze, hogy utánajárjon, hányan is lakják, senki nem tért még innen vissza, így a kalandosabb kedvűek is inkább messzire elkerülték a helyet és más, kevésbé veszélyes dolgokra fogadtak, amit még volt is esélyük megnyerni. A domb lazának, szellősnek tűnik, de valószínűleg odabenn fülledt meleg lehet, hisz ahol szellőzőjáratai a felszínre nyílnak, ott amikor hidegebb az idő, mintha füst szállna a magasba azt a látszatot keltve, hogy ez a domb egy hatalmas máglya, vagy egy vulkán. Ahol a fűnél komolyabb növényzet is meg tud kapaszkodni, ott ujjnyi vastag tüskebozót sarjad, lárvaszerű gyökereivel fonva át a mélységet. A környék ugyan kihaltnak tűnik, de aki körülnéz, az lépten nyomon alakokra lesz figyelmes, de ekkor már vetheti a keresztet, hisz itt többszörösen is igaz a bokorugró bölcsesség: Ha látod az ellenséget, ő is lát téged.

17

Rozsda

Utcák, terek Komor sikátorok, szűk utcák kígyóznak szemeitek előtt. Koszos, mocskos utak, melyekbe szemetet forgatott a szél. A rothadás szaga csapja meg egy két kapualjból az orrotokat. Amott egy nő veri a gyerekét, arrébb meg két bandita kinézetű egyén azon vitatkozik, kinek a lándzsája ölt meg több kékgyíkot. Tisztára mint a gyerekek. Az égen komor viharfelhők gyülekeznek, bár lehet hogy csak füst. Henrik kereskedőháza A legtöbb ide utazónak ez az épület tűnik fel először a főtéren. Biztonságosnak tűnő bádogtetős ház, hófehér fémlemezfalakkal. Egy német férfi, Henrik Johannsen vezeti a helyet, ám felesége, és nagyobbik fia is besegít olykor. Árulnak élelmet, friss vizet, sört, és még fegyvereket is. A hely éjjel-nappal nyitva van, bár gyakran hosszan kell ütni az ajtót, hogy végre kijöjjön a kopaszodó férfi.

18

Szeméttelep Egy hatalmas kupac rozsdától barna szeméthalom fogad titeket. Imitt amott guberáló embereket-ghoulok láttok, míg pár gyerkőc fémlapokat dob a kupac tetejére és lecsúszdáznak rajta. Egy kifutópálya is húzódik mellette, egy kis fatorony áll mellette, s egy antenna lóg ki a tetejéből. A kifutón egy kis repülő és három karosszékből, ventillátorból és propellerből épített tákolmány várakozik. A régi idők helikoptereire akarnak hasonlítani, de legnagyobb meglepetésetekre az egyik fel is száll. A torony mellől pedig egy motoros tart a város irányába. Egy ghoul lép oda hozzátok, s egy bazookából átalakított vasrúd (6db-ot lő ki egyszerre) kínál fel megvételre. Hát elég rozsdásnak tűnik... hol van manapság már a vérmérgezés elleni oltás? Városháza Egy vályog és kőház kereszteződéséből létrehozott épület magasodik a főtéren. Oldala fémlemezekkel van megerősítve, tetején a bádogot vadul fújja a szél. Fehéres-szürkés falain nem látszik az idő múlása. Egy rendszámtáblára felragasztott felirat jelzi, ez a városháza. Bentről dohszag szivárog ki a nyitott kapun. Kész csoda hogy képes valaki itt dolgozni. De legalább kívülről szépnek tűnik az épület a körülményekhez képest. Érzitek, ha fontos dolgotok van, ez az a hely, ahol a város vezető teszik napi dolgukat.... alszanak Gépmadár kocsma A Gépmadár, Rozsda egyetlen kocsmája, épp ezért nagyon sok vendége van, a nap minden szakában. Füstös kis hely, az egész kocsma egy lezuhant repülő gyomrában van kiépítve. Nem valami szép látvány a romos és rozsdás falak, de legalább jó itt a pia. Csatornarendszer A város alatti csatorna rendszerben fészkelnek a Rat skorpiók, oriás patkányok és egyéb szörnyűségek. Ha karavánban tagfelvétel van az újoncokat ide küldik le, hogy bizonyítsák a rátermettségüket. A csatorna sötét hely, rémísztő, a nagy csend, a patkányok kisebb zaja, a csontvázok, elrettentik az ide lemerészkedőt.

19

Fellegvár

Kertváros Már messziről látszanak a családi házak. Többségük újrafoltozva, de könnyen felfedezhetőek rajtuk az idő vasfoga, vagy épp a tüzérség töltetei által okozott nyom. A város belsejéből egy vár magasodik ki, míg itt a kertvárosban tankok, repülőgéproncsok övezik a bejáratot. Úgy látszik egy komplett kis múzeumba botlottatok. Több tábla jelzi, hogy a területre a helyi polgárőrség vigyáz. Láttok is gyanakvóan figyelő embereket. Az egyik figyelmeztet titeket messziről, hogy a várba csak emberek léphetnek be. Rasszista egy hely. Ez egy érdektelen farmrészleg, sok élelmiszert innen kapnak a város belső lakói. Hátha odabent barátságosabb lesz a környék, bár kétlitek, s félve léptek át a hatalmas fémkapun...

20

FKF kutatóintézet A Fellegvári Katonai Fejlesztés névre keresztelt intézet kutatólaboratóriuma, amely több emelet mélyen fekszik a földfelszín alatt. Bejárata felett egy egyszerű földszintes ház húzódik meg, ez rejti a lifteket, és a vész esetére épült lépcsőház felső szintjét. Mozgást nem igazán lehet látni a környékén, legalábbis nappal. Éjjel aztán lesötétített üvegű furgonok, időnként katonai mentőautók jelennek meg az épület homlokzatánál, majd miután lerakták vagy felvették ismeretlen terhüket, továbbhaladnak. Ha valaki meglátja ezt a sürgés-forgást, joggal merül fel benne a kérdés: mi folyhat odabent. És ezt a beavatottakon, és pár magas rangú katonatiszten kívül senki sem tudhatja... Szórakozó negyed A városka itt éli éjszakai életét. Prostik, drogok, italok, motoros gyorsulások, ökölvívó mérkőzések, orosz rulettek pezsdítik fel az éjszakai életet. Olyan hogy rendőrség itt hírből sem ismerős. Előttetek a kaszinó, telis tele nyerőgépekkel, oldalt balra a fegyverboltos és a gyógyszerész/drog-éria, az utcán csövesek és stricik, köztük feltűnve néha néha drogosok és drogárusok. Jobboldalt egy hosszú, lezárt utca fut, rajta épp három motoros készül a rajthoz. Vigyázzatok magatokra. Fogadó negyed Pár lakóház, egy-két 'panellakás torony' és a 'Taverna az özvegyhez című szálló/kocsma jellemzi ezt a sivár helyet. A kietlen puszta széle, egy őrposzttal, ahol 3-4 ember figyeli a fosztogatókat egy hatalmas toronyból. Pár kutya szaladgál az utcákon, elég nagy a szemét és a kosz. Undorító hely, remélitek a kocsma jobb. Sajnos a kinti árlapon látszik, hogy drága hely, 40 pénz egy éjszaka normál, és 100 úri lakosztályban, míg a vacsora 20 pénzbe kerül. A fürdő 30 pénz, és az alkohol lista se túl kecsegtető: (1 üveg, 0,5 liter) -sör 30$ -bor 40$ (1 korsó, adag, kb 2,5 deci) -pálinka 55$ -rum 90$ -whiskey 70$ (1 liter) -víz 200$ A hely vezetője özvegy Tibai Lászlóné "Erzsike"

Fellegvár A vár maga egy kör alakú kőfallal és földbuckákkal megerősített erődítmény, melyet felújítottak a lakosok. Az egyik földbuckánál egy kis ajtó van, ráírva H25-ös Óvóhely. Már tudjátok honnan van itt ilyen sok ember, csak a várban vagy 500-an élnek. A falnál előttetek egy árus osztogatja a szuveníreket (természetesen nem ingyen), míg nyugatra egy kézifegyverekkel foglalkozó stand van (AbbitPenge), és egy kötszereket, orvosságot áruló vajákos. Keletre pillantva az óvóhely ajtót, s egy lőfegyver boltot pillantotok meg (Ezüstgolyó). Bent a várban, a szórólapok szerint egy terjedelmes könyvtár működik. A belépő 25 kupak.

21

Mocsárvidék Környék A régi Balaton környéke. A tó elmocsarasodott az éghajlatváltozást követően, a hely a fertőzések és bogarak melegágya. Senki sem szereti ezt a helyet, amolyan métely az ország testében. Fura lények lakják, olyanok melyekről eleddig senki sem hallott. Vannak amik növényekre hasonlítanak, vannak amik pedig teljesen földönkívülinek számítanak. Nem tudni hogy mutáció hozta létre őket, vagy esetleg valóban "odakintről" származnak e. Beszélik hogy krokodilok is élnek a mocsárban de valószínű ez téves feltételezés. Az biztos, még soha egy felderítő sem tudta feltérképezni az egész helyet, mert vagy egy betegség, vagy egy ismeretlen lény végzett vele. A leghíresebb történet, mikor egy kétszáz fős vízivárosi csoport tűnt el nyomtalanul a fák között. Este még rádión át jelzést adtak hollétükről, másnap már nem jelentkeztek be... Robotgyár Egy ősi robottechnológiai üzem állt itt, mígnem hirtelen véget ért a gyártás. Valószínűleg az egész világra veszélyt jelentett volna ha tovább gyűrűzik a mesterséges intelligencia terjedése. Azt beszélik pár kalandra éhes vándor tette tönkre a helyet, elűzve a robotokat irányító erőt. Nem tudni mi igaz ebből, csak annyi bizonyos, mindenhol fémdarabok és gépalkatrészek hevernek. Pár, tízemeletes tömbház méretű robot fekszik az erdőben, lassan benövi őket a gaz és a moha. Egyetlen aszfalt út halad itt át, az érinti az üzemet. A kapu be van robbantva, senki sem tudja, hogy van e másik bejárat. Már csend honol ezen a tájon, de körbetekintve látszik, ez nem mindig volt így...

22

Víziváros

Bejárat A városba bevezető utak egyike, de közülük a legfontosabb, így a Bejárat nevet kapta. A karavánok itt, a hőerőmű szomszédságában pakolnak le és fel, itt a legnagyobb az áruforgalom. Elsősorban pont azért itt alakult ki a karavánok megállóhelye, mivel a nyersanyagok feldolgozása a hőerőmű nyugati oldalán folyik, így nem kell sokat cipekedni a felhasználni kívánt anyagokat. A karavánok egy magas kerítéssel, és néhány őrtoronnyal védett területen tevékenykednek, ahova a belépés korlátozott, ott csak a rakodómunkások, és a karavánok alkalmazottjai tartózkodhatnak. Aki egy karavánban vagy rakodóként akar munkát vállalni, az az egyik torony tövében megbújó faházban jelentkezhet, és ott tudnak információt is adni a karavánok indulásáról.

23

Előttetek egy csillogó villogó város, jobboldalra tekintve pedig szintén ragyog, csakhogy a vízfelszíntől. A házak élesen elhatárolódnak egymástól, balra villák állnak, míg előttetek javításban lévő toronyházak és rendbetett panellakások ágaskodnak az ég felé. Nos, a vízzel elárasztott helyen pedig facölöpökön álló házikók állnak, deszkákkal biztosítva az átjárást a szomszédhoz. Legalább lehet az ablakból horgászni. A távolban egy Hőerőmű ontja a füstöt az ég felé, s vezetékek kígyóznak magas oszlopok tetején a villanegyedbe. Sok rakomány hever az út szélén, itt pakolnak le a karavánok, s fizetik ki a tized adót. Az egyszerű utazó 50 pénz, iletve kupak fejében beléphet a városba. Rögtön jobboldalt egy pénzváltó kínálgatja szolgáltatásait, míg balra egy kupleráj várja az urakat. Mutáns-, ghoul-, ember hölgyek a kínálatban, mint hirdeti egy nagy tábla is. Ideje továbbhaladni, mert megpillantotok egy rabszolga piacot is. Kikötő A valamikor kék Duna északi partján fekvő kikötők jelentik a város egyik élelmiszerellátási központját. Az itt kifogott halak még a messzi Azúriába is eljutnak időnként. Két híd ível át a folyómeder felett, az egyik a Belvárosba, a másik a Palota negyedbe vezet. Ez utóbbit erős őrség ellenőrzi, az oda bekívánkozókat szigorúan átvizsgálják. Maga a kikötők környéke elég unalmas, halászok és halkereskedők élnek itt, meg a városban élő idegenek nagy része: olaszok, kínaiak, japánok, és egyéb hajdanvolt nemzetek leszármazottjai. Itt ütötte föl főhadiszállását a harmadik bűnbanda, aminek a vezetője - a család feje - egy csinos kis kertes házban él. Az ő neve Don Vincenzo Santini de Palermo, de az alkalmazottjai csak Don Santininek szólítják. Egyes pletykák szerint volt aki nem ismerve az olasz nyelvet így nem tudván, hogy a Vincenzo keresztnév - egyszer hibásan Don Vincenzonak szólította, amiért ő kivágatta a nyelvét. De ezek csak pletykák... Don Santini az olaszokon kívül a távol keletieket is befogadta a családjába, így néhány japán yakuza- és kínai triad-tag is megtalálható az alkalmazásában. Elsődlegesen erotikus szolgáltatásokból, védelmi pénzekből, zsarolásból, csempészetből, könnyűdrogokból, alkoholokból, bérgyilkosságokból, kémkedésekből élnek. A "Genya" által vezetett bandával háborúban állnak, mióta annak megbízásából egy Fortian nevű kalandor megölte Don Santini unokaöccsét, a Széparcú Giovannit. A zöldes-kék folyó, mely elárasztja a várost, régen egy szabályozott mederben csordogált. Jelenleg a hely majdnem másfél méter mélyen megsüppedve felszik a víz alatt. Számos bárka és csónak lebeg a víz tetején. Hatalmas halak bűzölögnek a standokon, párszáz év alatt megszokták a radioaktiv vizet. Ez a város számos fertőzés melegágya. Az alvilági bűnözők leghirhedtebbje is itt él, Don Vincenzo, aki fennhatósága alatt állnak a helyi yakuzák. Jó lesz vigyázni. Belváros A régi Győr belvárosának déli része, többemeletes házak, igazi betondzsungel. Lepukkant munkásszállók, kiskocsmák, mindenféle motelek és szállodák tömkelege jellemzi a város ezen negyedét, ahol a munkások, technikusok, kereskedők, és mindenféle tevékeny népség él és dolgozik. Keleti végében egy hőerőmű ontja magából a füstöt, és szolgáltatja az elektromos energiát (a Palota negyednek télen hőenergiát is) a városnak. A hőerőmű szomszédságában találhatók különböző öntödék és lakatosműhelyek, ahol állandóan nagy a sürgés-forgás, nem véletlenül, hiszen már az előző évezred végén is ipari központ volt a város. Az ide betérőnek leginkább a többi negyedtől eltérő kosz és mocsok keltheti fel a figyelmét, bár a Palota negyedhez közeledve még a szállodák színvonala is emelkedni látszik. Jóérzésű utazó ha teheti errefelé szerez magának éjjeli szállást, de a bátrabbak megpróbálkozhatnak a vadabb környékkel is. A városban itt tudja a megfáradt vándor feltölteni készleteit, több fegyverkereskedés, és vegyesbolt is kínálja portékáit.

24

Ódon betonrengeteg, mely között megül a levegő. Autóroncsok, melyek közt bóklászó emberek alakjai bontakoznak ki. Néhol még felér a Duna vize, de szerencsére ez már magasabban fekvő pont. Itt számos hely terül el, többek között egy Borozó (Sellő Borozó), egy fegyverműves, aki a legjobb minőségű acélfegyvereket árulja, s egyben a legerősebb lőfegyvereket is. (Mindennapi Fegyverünk) Számos gépágyú figyel a házának tetején, fegyveres őrség védi a boltba vezető utat. Egy házzal arrébb, egy vegyes kereskedés van (Tamási Ellátmány). Jó pár hely van, ahol meg lehet szállni. Ez a városrész talán a legtisztább az egész helyen. Kertváros Régen még Győr belső területeihez tartozott ez a terület, de a háború lecsupaszította, és miután eltakarították az itt lakók a romokat, újra nekiálltak, és feltörték a földet. Gabonatáblák lengedeznek a szélben, az öntözést a Rába vizéből oldották meg, de azért termésmennyiségben nyomába sem érhetnek Gúliának. Elszórtan kertes házak, tanyák, omladozó romok láthatók mindenfelé, na meg a munkában elfáradt földművesek, ahogy küzdenek a természettel: szántanak, vetnek, aratnak, és mindenféle kártevőket irtanak, ha tudnak... Palota negyed A vízivárosi elit által lakott terület, a régi vár és környéke. Itt tényleg csak a leggazdagabbak tudnak ingatlanhoz jutni, az itt lakók pedig nem akárkit fogadnak be maguk közé. Sznob egy társaság... A területet egy magas drótkerítés fogja körül, megpróbálva óvni a bentlakók életét és értékeit. Ezen felül az utcán biztonsági őrök, és rendőrök cirkálnak. Ez utóbbiak meglehetősen korruptak, a rendőrfőnök kivételével szinte mindegyikük valamelyik bűnszövetkezet "alkalmazásában" áll. Ezekből három is található a városban, kettő itt a Palota negyedben, egy pedig a kikötők környékén: Az első vezetője Radóvárossy Nagy Elemér, aki a különösen gyanús módon eltűnt Szálassi Lajost váltotta a vezérségben. Székhelyük a Kiválasztott névre keresztelt kaszinó, és környéke. Elsősorban szerencsejátékban, uzsoraüzletekben és alkoholforgalmazásban utaznak. A másik helyi banda a Pénznyelő nevű kaszinónak nevezett játékteremben és a mellette kialakított étteremben székel. Vezetőjük egy bizonyos "Genya", akinek eredeti nevét nem sokan ismerik, de egyes alvilági források tudni vélik, hogy Lakatos vagy Kolompár vezetéknévvel látta meg a napvilágot. Elsődlegesen zsarolással, lányok futtatásával, mindenféle drogok és szesz forgalmazásával, színesfém és vasgyűjtéssel, valamint erőszakos bűncselekményekkel - betöréses lopás, gyilkosság - foglalkoznak. Az utóbbiakat a Palota negyed kivételével bárhol és bármikor elkövetik, bár már volt rá példa, hogy egy olasz fickót itt tettek hidegre. De ez egy másik történet... Természetesen mindkét banda védelmi pénzeket is szed a helyi árusoktól a biztonságuk érdekében. Íme a hely leggazdagabbak által lakott része. Egy hatalmas, körülbelül 4 méter magas vaskerítéssel elkülönített terület, csak napi jeggyel látogatható meg. Annak pedig 200 pénz az ára, s este 8-ig el kell hagyni a helyet.

25

Odabent látszik ahogy egy hegytetőn egy hatalmas villa terül el... a yakuzák főnökéé. Jobb lesz messze elkerülni, hacsak nem valami piszkos ügyletet kell lerendezni. Úszómedencés házak sorakoznak mindenhol nagy telkekkel. 2 kaszinó is áll bent, oda még a polgárok is bemehetnek, de szigorú szabályok vannak. Ezek a kaszinók (Pénznyelő; Kiválasztott) állandó versenyben vannak egymással. Az egyiket Szálassi Lajos vezeti, míg a másikban "Genya" a főnök. A kidobó emberek mind UZI géppisztolyokkal, illetve a másik oldalon MP5 gépfegyverekkel vannak felszerelve. Elérkeztetek arra a helyre, ahol egy rabló, vagy egy szerencsejátékos szépen megszedheti magát, bár míg előbbit rajtakapás esetén megölik, addig utóbbinak a nyeremény miatt a többiektől kell félnie.

Rejtek Külső város Mindaz ami odabent kimaradt. Ez az amivel jellemezhetnénk az egykori Kecskemét külvárosának maradványait. Az egykori város romjai most szinte a földig vannak rombolva, és a régi tízemeletesek romjaiból épült ez az új lakórész. A település épületei egymás hegyén hátán zsúfolódnak, néhol 3-4 egyszobás romlakás van egybeépítve. Némelyiknek elérhető bejárata sincs, nehogy kirabolják a bentlakókat, ezért rengeteg helyen létrák támasztják a düledező mocskos falakat. Az utcák egykori szerkezete még nagy nehezen kivehető, már ahol nem szedték föl a burkolatot a Belsőváros falainak fölépítéséhez, vagy házépítéshez, de ezek is eltűnőben vannak, az utak használatlansága miatt. A helyet a folytonos nyüzsgés jellemzi, hiszen a visszatérő banditáknak először itt kell átjutniuk, sokan már az itteni zugkocsmákban eljátsszák a nehezen szerzett zsákmányt, bár különösen nagy fogás esetén jut belülre is bőven. A Belsőváros lakóinak sem kell attól tartaniuk, hogy áru nélkül maradnának, ugyanis, amit itt nyernek azt odabenn játsszák el, vagy próbálnak rajta túladni, bár az elég nehéz, ugyanis a várostól kifelé haladva a bűnözők ügyessége is egyre csökken, míg a külváros szélén gyakran figyelhetők meg guberáló bandák, akik békésen járják a pusztulatot fölhasználható hulladék után kutatva. A befelé igyekvő, ha nem eljátszani igyekszik az értékeit, akkor legjobb lesz ha a szélesebb utcákat választja, amik egyenesen vezetnek a falakon nyíló kapukhoz, ugyanis ha úgy döntene, hogy a keskenyebb, de sokkal mocskosabb sikátorokon keresztül tűnik el, könnyen meglehet örökre eltűnne, hála Rejtek gyakorlott bicskásainak. Valószínűleg már az első sikátor után bottal üthetné zsákmánya nyomát, hála az ügyes kezű tolvajoknak, ha szerencséje van akkor tényleg egy bicska oltja ki az életét mielőtt, a Sakálok bandájába fut. A Sakálok a legdeformáltabb ghoulok a környéken, bár egyesek szerint az egész világon. Néhányan közülük pedig bizonyítottan kannibálok, legalábbis a legutóbbi bandaháború alkalmával többszörösen bebizonyosodott-e tény. Szerintük csak dögevők, bár azt nem szabják meg, hogy milyen idős dögöket esznek… Sosem lehet pontosan tudni hol fészkelnek, de ha az ember egy csöndes sikátorba botlik, ahol szinte elhal a Külváros állandó zsongása, legjobb ha keresztet vet és imádkozik, hogy csak egy sugárfertőzött zóna, vagy egy járvány sújtotta övezet legyen az.

26

A Sakálok egyetlen ismert tartózkodási helye egy egykori templom, ami egy kovácsoltvas kerítéssel körülvett temetőre tekint. Aki csatlakozni akar a Sakálokhoz, ghoul kell legyen, különben már az első beavatáson, azaz a sugárkeresztségen elbukik. A második stációba úgy válik beavatottá az illető, hogy szertartásosan eltemetik egy koporsóban, ahonnan ki kell ásnia magát. A harmadik beavatáshoz pedig bizonyítania kell a portyákon, már nem elég holmi betöréses rablás, néhány rablógyilkosság, itt kőkeményen ki kell vegye a részét a harcokból. Ha elég portyán vesz részt, akkor eshet át a vérkeresztségen, ez az a kannibál szertartás, ami a Sakálok veszett hírét kelti. Egyébként pedig joggal félhet a Sakáloktól bárki, ugyanis ha nem tudja magát megváltani, akkor bizony nagy valószínűséggel valamelyik kripta mélyén hal szörnyű sugárhalált. Ha szerencséje van, akkor ghoulként is fölkelhet, de ez az ami nagyon keveseknek adatik meg. A külsőváros szerencsére erről jótékonyan hallgat a külső szemlélő számára, aki pedig elmerül a nyomorban, előbb meghal, minthogy elmondhatná ezt. Ha szerencséje van, akkor a városszéli guberáló bandák némelyike még beveszi. A Belsőváros rablói nem nagyon fordulnak meg ezeken a még általuk is pokoli aljasság fészkének tartott szemétdombokon és nyomortanyákon, talán csak a faltól nem messze lévő egy- és kétemeletes épületekig ha kimerészkednek, ugyanis ott vannak homokzsákokkal megerősített figyelőtornyaik az épületeken. Azokat a területeket még ellenőrzés alatt tudják tartani, illetve onnan elég szerencsétlenre tudnak szórakozásból tüzet nyitni. Az ellenőrzés ott még szilárd, hisz akik oda jutnak, általában vagy a belsővárosi leszámolásoktól, bandaháborúktól menekülnek, vagy a mocsokból küzdöttek föl magukat. A faltól nem messze van néhány rabszolgabarakk is az engedetlenebb vagy csak uránbányászatra szánt rabszolgáknak, de ezt is erős védelem veszi körül, inkább a kint lévők kint, mint a bent lévők bent tartására. Féreg standja és az élelmiszerpiac A belsőváros nem éppen díszes környékén, de célirányosan a köztudottan hatalmas étvágyú Wendigotól messze, ponyva alá elhelyezett pár ládasorról van szó, amely elé ládákba vagy ponyvákra teheti ki minden árus azt, amit eladni kíván. Legtöbbször ez élelmiszer, ugyanis fegyvert és fölszerelést az ember itt akkor nem talál, ha vak, de még akkor is valószínűbb, hogy fölbukik benne, az élelmiszer viszont annál ritkább, lévén a többnapos portyákra pillanatok alatt elhordják, az utána való ünnepségekre szintén. A legnagyobb élelmiszerstand itt a Patkányfogók irányítása alatt van, az egyetlen személlyel, aki köztudottan az, ez pedig Féreg. Féreg meglehetősen furán fest, vékony alakjával és a kosz ellenére szürkés sápadt bőrével inkább egy ghoulra emlékeztet, de vidám természete teljesen ellentmond ennek. Alkatra úgy tűnne, elfújná az első szél, valószínűleg csak a ponyva tartja itt, szakadt ruhájában pedig száz macska nem fogna meg egy egeret, de még valószínűleg a híres Patkányfogók sem. Haja a legutóbbi dreadlock divat szerint úgy van hagyva, ahogy a természet megszabta neki, így összetapadt fürtökben lóg alá a háta közepéig, de legalább azt nem fújja át a szél. Szájából mindig egy kézzel sodort cigaretta, vagy annak a csikkje lóg, legtöbbször csak a csikk, mert csak így tudja elhitetni magával, hogy még mindig van cigije. Néha ezt olyan hihetően teszi, hogy többen is odaállnak kéregetni. Ilyenkor általában elzavarás a díjuk, ha kitartóak, akkor kavicszápor és a végső esetben egy szupermutáns. A Patkányfogók standját ugyanis tisztes távolból mindig vagy négy-öt szupermutáns figyeli, akiket ezzel bíztak meg. Féreg kínálata viszonylag nagy, ugyanis szinte a teljes élelmiszerskálát lefedi, amit Rejtekben elő lehet túrni és persze lehet nála fölszereléssel is fizetni. Bár azt előtte Madárijesztővel kell megbeszélni, aki a piac becsüse és persze egy örökké károgó vészmadár, de a vénasszonyok már csak ilyenek.

27

Féreg általában egy sűrű szövésű drótvázas fémháló kosárban viszi magával a sáskákat, amelyeket ilyenkor télen trükkös technikája nélkül is ki tud fogni a kosárból. Olcsók és táplálóak. [2€/db] Aki ezekből akar bevásárolni az legjobb, ha a füstszagú szenes fadarabra emlékeztető sózott füstölt sáskákból vesz. [3€/db] Tizenöt-húsz ilyen „pálcika” felel meg egy napra élelemnek ezekből. Egy egykor hevederes lőszert tároló ládában fekszenek az élő gyíkok, ilyenkor dermedten a hidegtől. Ezekből is vásárolhat az, aki úgy gondolja, csak frissen az igazi. [Egy jól megtermett [egyadagos] gyík ára 35€] Ugyanúgy friss áru az a kéthárom ketrec patkány, ami nincs messze Féreg lábától, de az ember jobb, ha sosem veszi meg azt, amelyiknek egy fehér folt van a jobb füle körül, ugyanis az ügyes szabaduló művész. Másik freeform mutatványa ennek a rágcsálónak, hogy visszatér a gazdájához, a napi sajtadagért. [Egy patkány ára 10€, de ugyanennyiért lehet öt kisebbet is venni. Egy embernek három rendes patkány vagy egy nagyobb patkány kell, aminek darabja 30€. Ezeket nem árt, ha az ember megszagolja és a legkisebb ózonillatra visszadobja, különben könnyen kiderülhet, hogy egy radpatkányt sóztak rá. Ha nem venné észre, nos valószínűleg nem kell majd neki pilács az éjféli vizeléshez.] Ha az ember hüllő tájékon nézelődik, akkor egy ládában az élő gyíkok mellett füstölt fél gyíkokat is talál, ezeket a természetes borításukban hagyták száradni és füstölődni, így ha az ember meg akarja enni, akkor csak meg kell hámozni és a pikkelyes bőr egyben lejön. Egy napi adag három ilyen fél gyíkból jön ki, ezeknek darabja 15€, de szinte addig is elállnak, mint az egyiptomi múmiák. Némelyik tényleg olyan már, mintha a bőre helyett szarkofágban volna. Ez főleg a keménységben mutatkozik meg. Efölött a láda fölött vannak a füzérben kapható füstölt sózott patkányok. Ezek egy fűzére két-három napra is elegendő és nem is túl drága, csak 75€. Egy ládába állított zsákból vehet az ember kenyeret is, a tél elején még 8, a vége felé már van amikor 12€ egy kilós vekni. A kenyér legtöbbször keményebb az átlagosnál és barna a mindenféle gabona miatt, de legalább eredeti, nem úgy mint azok a furcsa fényes papírba csomagolt valamik, amik a háború előttről származnak. A föliratuk szerint élelmet rejt a csomagolásuk, de kinyitva és megszagolva az embernek egészen más véleménye van. Ha a pletykáknak és vadászmeséknek hinni lehet, akkor az állatoknak is egészen más a véleményük, hanyatt homlok menekülnek a szintetikus fehérjekockáktól. Ezeknek egy adagja 5€ és egy embernek napi 3 elég, de mégse fogy az istennek se. Emellé eredetileg egy másik ezüstös csomagolás is járt, amiben használati utasítás van, ami leírja, hogyan lehet fogyaszthatóvá tenni azt a borzalmat, de ezekből az „ÍZESÍTÉS” föliratú tasakokból senki sem mert még venni. Elég ízesítés volt nekik a nagy is, a sűrített kicsi nem kell, pedig 2€ ért igazán nem drága. Ha valaki ilyet vesz, akkor általában azért veszi, hogy az a kocsmában valaki sörében/vodkájában landoljon. Akinek ez a választék sem elég az megnézheti a nadrágszíjak mintájára kiterített „gyíkszíjakat”, ezek egy tüskés gyíkból vannak, a háti részből amit átütnek a csonttüskék. Amikor a gyíkhúst lefejtik, az egész középen lyukacsos marad, a pácolás miatt összezsugorodik, a fustöléstől sötétebb színt nyer. Rágósságában tényleg a nadrágszíjra emlékeztet. Ennek egy marékja kerül 10€-ba, három négy marék pedig egy embernek elég szokott lenni, ha gyenge a fogazata, vagy türelmetlen és gyorsan kívánna enni, akkor valószínűleg az első szál betesz az étvágyának. Ez az az anyag, ami bizonyosan kell, ha az ember kóbor kutyát vagy farkast akar fogni. A banditák szinte mindegyike készít gyíkszíjat, mindenki a saját kis receptje szerint, akárcsak a különféle füvekkel ízesített pálinkákat, vodkákat. Az íz élmény így bandánként változó, és a gyíkszíj íze alapján meg lehet mondani, honnan jött. Wendigoéké például finom, de messziről árasztja azt a furcsa aromatikus szagot, Dinamit Pistáé viszont valamitől enyhén terpentines utóízt kap, főleg ha nemrég volt lepárlás vagy néha enyhén mentolos. Van, amikor ezek szálanként változnak a pakkban.

28

A Halálbrigádét sokan gilisztának is csúfolják, mert nedvesebb a kelleténél és egy kicsit földes utóízt hagy az ember szájában. Szerencsére a radokat eddig még kifelejtették a páckeverékből. Igaz Féregnél egyetlen korty italt sem lehet látni, legalábbis olyat, amit eladásra szánna, de ez nem jelenti azt, hogy a rejtekiek szomjan halnának. Aki szomjas az általában sörért látogatja a helyi kocsmák valamelyikét. A sörárak általában 5 és 8€ között mozognak, aminek a meghatározója épp az, hogy a ghoulok isszák-e. Úgy tartják, amit a ghoulok megisznak az csak radioaktív lehet, éppen ezért bármit is igyon valaki, azonnal másikra áll át, ha egy ghoult lát hasonlót inni. Ilyenkor az árak is hirtelen megváltoznak. Egyetlen sörmárka van ami ghoulbiztos, ennek a neve Szenteltvíz, ez egy helyi búzasör. Nevét onnan kapta, hogy tényleg szenteltvizes üvegbe palackozzák, [hisz más akkor amikor főzni kezdték nemigen volt kéznél, csak ezeket sikerült kimenteni egy régi templom pincéjéből, mielőtt a Sakálok bevették volna magukat oda] vagy pedig egy Bibliából kitépett képet ragasztanak a palackra. a Kép témája általában egy halottat /kísértetet vagy a Halált űző papféle, bár akad olyan üveg is, amire félrenézés miatt olyan kép került, amin John Dee látható amint halottat idéz. A kereszt szimbóluma mindig ott van az üvegeken és persze a jelmondat: "Hozzáadott biztonsággal.". Ez a biztonság azt is jelenti, hogy aki egy ghoult lát ilyet inni az gyorsan kikapja annak a kezéből és széttöri a fején. Hála a ghoulok intelligenciájának ez egyre ritkábban fordul elő. Ők átöntik valami másmilyen üvegbe, ha mégis arra vetemednek, hogy Szenteltvizet igyanak. Aki valami eredetibbre vágyik, amiben több mikroorganizmus van, mint a sörben valaha is lesz, az ihat az itteni kút vizéből, amely meglehetősen vasas ízű, egy kis penészízzel társítva. Ha nem vasgyomrú a merész próbálkozó, akkor meglehet futós éjszakája lesz. A kút mellett lehet Dinamit Pista egyik haverjától, Örökmécsestől beszerezni a fertőtlenítőtablettával kevert, pocsék, egyesek szerint fölmosó víz ízű iható vizet, míg egyesek azt mondják Örökmécs nem azért kapta a nevét, mert ghoul és már csak az örök világosság fényeskedik neki, hanem mert eléggé erőteljesen tud világítani. Tény, hogy éjszaka még senki sem látta vizet árulni, de az is tény, hogy világítani sem, különben úgy menekülnének mellőle, mint a pestisestől, ráadásul a víz, amit árul sem fogyna. Így viszont még literéért az 5€ is megéri. Örökmécsnek valójában nem csak az örök világosság fényeskedik, hanem egy örök varjú is károg, amikor épp nincs más aki meghallgassa. Nem messze a kúttól van fölállítva egy kis fél sátor, ott ül, vagy épp áll Madárijesztő a helyi becsüs, füvesasszony, tenyérjós és kuruzsló is egyben. A különböző füveket csokronként 5€ ért lehet beszerezni, az úgymond ritkábbakat 8-10€ ért, de az egyszerű fűszerektől kezdve a tényleges gyógyfüveken át a dohányig minden kapható nála, akárcsak a különböző szerencsehozó amulettek. Jósoltatni ugyan van aki szokott, általában az, aki feledékeny, ugyanis Madárijesztő mindenféle halálnemeket szokott megjósolni, sokszor többet is egymás után, így aki elfeledkezett valamiféle bebiztosításról egy ilyen lista után nyugodt szívvel megteheti, valószínűleg egy sebezhető pontja sem marad. Gyümölcsöt itt sehol se nagyon látni, ugyanis abból előbb szeszt főznek, minthogy a szájakig elérne, a rablók pedig úgysem keverik a "szűzlánykosztot", ők az olyat kedvelik, amihez az embernek belül is páncél kell, illetve a csapat többi tagjának este orrcsipesz vagy gázálarc. Egyedüli gyümölcsforrás az Madárijesztő mama lekvárja [10€/üveg], de azt egyesek enyvnek, mások [egér-]ragasztónak, némelyek meg szúnyogriasztónak veszik. Egyes találgatások szerint a Patkányfogók sikerét is ez garantálja. Aki zöldségekhez akar jutni, az is jobban teszi ha az öregasszony körül ólálkodik, ha szerencséje van, akkor a néni azt hiszi lopni akar és jól megdobálja krumplival, répával, hagymával, ezzel-azzal, de aki tisztességes szándékkal közelít, az valószínűleg a zöldség fajtájától és szezonjától függően 3-8€-t fizethet egy kilóért.

29

Belváros Ez maga Rejtek, az egyetlen az igazi, a falakkal körülzárt, ugyanis a kívülről szüntelen befelé törő mocsoknak bizony csak a széles, romokból emelt, kissé talán a barbárokat idéző falak szabhatnak gátat. Néhol fém rudak merednek ki a törmelékből rakott falakból melyeken a bástyafokokat félig leomlott emeletes házak maradványaira épített homokzsáképítmények alkotják. Ezeken a póznákon száradnak azoknak a fejei, akik megpróbáltak valamiképpen ártani Rejteknek de kudarcot vallottak. Ezek hirdetik minden lobogónál ékesebben és tartósabban a banditák fényes győzelmét, amin ha végigpillant a szemlélődő bizony nem lát mást, csak romokat, szemetet és nyomort. Ebből viszont nem jut túl sok a Belsővárosban ugyanis itt élnek azok a bandák illetve bűnözők, akik elég sikeresek voltak ahhoz, hogy bejussanak és persze két portya után is vissza tudtak térni ide. A helyet kissé lazábban épített kisebb nagyobb, a régi emeletes házak romjain alapuló rablótanyák építik föl, mindegyik maga után húzva a maga kis sleppjét, így az egész olyan, mintha óriási méhek építettek volna ide méhsejteket. Itt már egy új úthálózat figyelhető meg, amit a rablók és persze a használat alakított ki, a régi burkolólapok már régen elvesztek a kihullott radioaktív porban és az idők viharaiban. Valószínűleg itt már csak egy ásatás segíthetne, de aki itt ásni mer az bizony számíthat arra, hogy jól fejbe kummantják egy fütykössel, ugyanis vagy valaki személyes raktárára talált rá, vagy arra gyanakodnak az aljasabbak, hogy értékeket készül elásni, ennek a munkának a terhétől pedig szívesen megszabadítják az óvatlant. Így a rablók kalandos történeteiben fölbukkanó motívum, az éjfélkor, vagy esőben a tolvajlámpa pislákoló fényénél végzett kincsásás itt is gyakran előfordul, de persze mindenki csak a saját tanyáján áskálódik. Mivel ha egyedül szerezne itt valaki telket, annak az volna a következménye, hogy mindjárt beköltöznének az élelmesebbek, a telekfoglalás legtöbbször csapat vagy banda alapon történik, így a telekviszonyok többé-kevésbé állandóak maradnak. Teljes csapatok ugyan nem túl ritkán tűnnek el a süllyesztőben, de teljes bandákat innen kipucolni sokszor még a legádázabb bandaháborúk sem képesek. Pedig ezek meg-megesnek, néha, de általában ezt egyvalakihez szokás kötni. A hely névleges irányítója egy Cadaver Maximus [valójában Kovács Béla, de ha a valódi nevét kiejtené egyszer is, valószínűleg saját bandája is körberöhögné] névre hallgató bandita, aki a Szárnyas Kígyók klánjának a vezére és ezt bizony nem kis arccal szokta hangoztatni mellét süllyesztve. De persze túlságosan ő sem meri, ugyanis attól fél, túl jó célpontot biztosítana egyes elégedetlenkedőknek. A bandaháborúk kirobbanása ennek az egy embernek a szeszélyéhez van kötve. Amikor úgy véli, valami igazán nagy okosság pattant ki a fejéből, általában megpróbálja rákényszeríteni a többi bandára. Ilyenkor szoktak elszabadulni az indulatok. A Szárnyas Kígyók hiába a legerősebb banda az összes között és hiába csak embereket vesznek be, fennen hirdetve fajuk felsőbbrendűségét, amikor a Loppaljárók ghoul kémei nélkül vakok és süketek, a Halálbrigád csempészei nélkül kisemmizettek és a különböző szupermutánsokkal támogatott kisebb csapatok nélkül védtelenek volnának, dacára annak, hogy a legerősebb épület az övék. A Kígyók bizony sosem voltak képesek igazi rendet és uralmat fönntartani, pedig vezérük agya folyton ekörül forog. Valójában csak arra szoktak ezek az ötletek elég hajtóerőt biztosítani, hogy megzavarják a Belsőváros nyugalmát, vagy a kiagyalójukét. Ugyanis a gyengébb bandák nem vállalnák szívesen az uralkodást, hisz nem tudnák a helyüket megtartani, viszont egy erős kormányzást sem szeretnének. Tulajdonképpen semmilyet sem szeretnének, de a legutóbbi bandaháborúból győztesen kiemelkedő Kígyók bevonultak az Erődítménybe, kihirdetve uralmukat. Ez volt az egyetlen ok ami véget vetett a bandaháborúnak. Most minden banda azon mesterkedik, hogy borsot törjön a Kígyók orra alá, mindezt pedig úgy érje el, hogy ne neszeljenek meg amazok ebből semmit.

30

A bandák végeláthatatlan dzsungelét így most már szövetségek és fondorlatok hálója szövi át és a fölemelkedni vágyókat egy ügyesen fölállított politikai aknamező fogadja, ami egy látszaturalmat enged a Kígyóknak és ami Rejtekben egy tökéletes patthelyzetet tart fönn. Elméletileg a vezért ki lehet hívni párbajra, ha uralkodni kívánna a bátor próbálkozó, de ha egyszer is bejelentené ezen igényét, megkapná a verekedést amire áhítozott. Valószínűleg egymás után verné hülyére az összes banda, ugyanis a legutóbbi bandaháború még túl élénken él a város emlékezetében. A falfirkákat eltünteti az idő, a holtakat eltemetik, a golyónyomokat újak váltják föl, de a szóbeszédnek és a hordók melletti történetmesélésnek nem szab gátat semmi sem, talán csak az emberi emlékezőtehetség. A golyó szaggatta falakról viszont ez szerencsére nem rí le, így aki ide érkezik az ebből csak annyit érzékel valószínűleg, hogy nem ritka a heveny lövöldözés. Ez a jelenség egyébként sem túl ritka még viszonylagos nyugalomban sem. Mindig akad pár tag, aki szívesen megtanítaná a másikat az ólomzápor táncra. Még békeidőben is akad pár csapat akik szívesen telepítenének ugróaknát a másik ülőládája alá, de az ilyeneket általában úgy szerelik, hogy a Kígyók lépjenek a szeretetcsomagba. A belsőváros élelmiszerellátását az a számtalan egykori lakos és a karavánokból elrabolt szerencsétlen biztosítja, akiket rabszolgává léptettek elő az „éjszaka nemes harcosai”. A Külvároson kívüli földek megművelése az ő feladatuk és persze uraik kiszolgálása, már ahol az urak ezt megengedhetik maguknak. Egyértelműen az Erődítményre jut a legtöbb fő, bár a barakkokban még így is akad elég, ha valaki nem bírná a zsákmányt bevinni. A Belsőváros másik ritkasága a Gyíkfarm, amelynek helye egyáltalán nem ismert, egyesek szerint valahol a föld alatt van, de az biztos, hogy a Patkányfogók teljes titokban tartják a helyet. Igaz a helyről senki sem tud, de mindenki szembesül áldásos hatásával, amikor megéhezik és beletúr a táskájába egy füstölt sózott gyíkfarokért. Az egyetlen kimondottan élelmiszerrel kereskedő üzlet az egy piacféle. Ennek a ponyvái alá hordják be mindazt, ami ehető és még nem ette meg senki. A Patkányfogók egyetlen olyan képviselője található meg itt, akiről nyíltan tudható, hogy az, ő Féreg, az eladó. Legyen az élő, vagy már fölfüstölt, rágós szíjakká vagdalt, vagy csak egy egyszerű gyíkfarok, netán egy ketrecnyi patkány, nála minden megtalálható. Még azok a kutyakajánál is szörnyűbb ízű, még a háború előttről származó szintetikus préselt fehérjekockák is, amelyek ízesítés híján az istennek se akarnak fogyni. Egyesek szerint még a farmon sem váltak be, mert a gyíkok is csak menekültek tőle, de erre a vadászok bármelyike megesküdne, kiegészítve azzal, hogy csalinak is csapnivaló az anyag, ellenben a zsebében lapul egy finomnak tűnő gekkó. Ilyenkor szerencsénk van, ha csak egy csupa csont és bőr gyíkot tesznek ki elénk. Amennyiben túl egészségesnek tűnik, bizonyosan radioaktív. A többi árus mind Féreg árnyékában tevékenykedik, neki róják le bevételük egy részét, lévén ő ült ki ide először egy láda félig rothadt káposztával, ha hinni lehet annak, amit a kocsmákban szokott hangoztatni, egy kis szintetikus alkohol után. Az viszont jó kérdés, hogy egy ilyen élő, de mégis inkább ghoulnak tűnő fickó hogyan tudta megvédeni elsőbbségét. A másik ilyen furcsaság az Wendigoék fészke, ami első ránézésre nem különbözik sokban egy különösen nagy szemétdombtól, talán csak az előtte leszúrt rozsdás flinta csövére tűzött koponya jelzi, hogy a barlangszájnak tűnő bejárat egy épületet rejthet.

31

Az örökfüst bánya Baljóslatúan füstölgő hasadék ez, amely fölé hatalmas kőhalom tornyosul, tetején egy rákosan burjánzó villámsújtotta fával, amely még mindig makacsul kapaszkodik szívós gyökereivel a sziklák közé. A fáról egy akasztóhurok lóg, alatta pedig néhány csont fehérlik. Gyakori kilátója ez a vérmesebb varjaknak, amelyek szüntelen károgása méltó kíséretet ad a süvítő szélnek. A kihordott meddőből és Rejtek egykori épületeinek acélvázából építettek ide egy dombot, a bányát művelő rabszolgák uraik parancsára. Csak kevesen tudják, mit rejt ez a mindeneket elnyelő pokol és az azt leplezni hivatott, zord szirtre emlékeztető kőhalom. Az egész környéken fekete a föld, mintha kiégett volna és néha szürkés csapadék hull alá a magasból, ha a szirt alól fölkap valamit a kegyetlen szél. Ha a hasadék szája böffen föl, olykor napokig pernye szitál a fellegekből, néha még Rejtekben is. A valamikori szép telepített erdő kellős közepét szeli át ez a furcsa geológiai képződmény, amelyet egyesek szerint egy atombomba szakított a Földanya testébe. Néha bizony itt meg is mordul a föld és bizonyságát adja annak, hogy a seb még szinte friss, de szerencsére Rejtek még nem tapasztalta meg az elemek tombolását igazán. A környező erdő már teljesen kiszáradt, a fák elrákosodtak, vagy korhadova dőlnek egymásra, a helyet síri csend üli meg. A talaj nyirkos, de általában mindenki irtózik az ember csizmájába is utat találó megnevezhetetlen levektől. Néhol emberi és mindenféle csontokat is fölfedezhet a szemlélődő. Ha nincs akkora szerencséje, beléjük botlik és könnyen arccal a földön találja magát. A talaj fölött pedig mindenféle bűzös miazmák gomolyognak, de ez a bánya környékén mindenütt így van. A térdmagasságig érő köd miatt hívják ezt a helyet Örökfüstnek. A bánya köré az őrök szinte vasfüggönyt húztak, hogy benn tartsák a munkásokat és még valami mást, ami lassan végzett is az itt élőkkel és ami elemészti a rabszolgákat is, elégtelen védelmük miatt. Néhányak viszont nem ilyen szerencsések. Akiket a „hely szelleme” megkaparint, azok kitántorognak a holt erdőből, ahová a halottakat temetik és ha szerencséjük van megmenekülnek, hogy kitaszítottként tengődjenek, halált hozva az élőkre. Akik viszont nem ússzák meg a fogságot, talán évszázadokig sínylődnek ott lenn. A környéken számtalan helyre tettek ki figyelmeztető jelzéseket, de a legtöbbet benőtte a mocsok és a senyvedő lárvaszerűen fehér indázatú növényzet, amelynek leveleit az örök miazma marta sárgára. Vagy talán ilyenek is voltak? Néhol ezek a párák pöffentekben távoznak a talajból, ott derékig is érhet a ködtakaró, amit a legerősebb szél is csak órákra képes elfújni. A hely hivatalos bejárata előtt áll egy figyelmeztető jelzés, amit a kopár földön kinőtt egyetlen zöldnek mondható fűcsomóba szúrtak, mintha ezzel is azt jeleznék, a természet itt csak karót kaphat. A karóra durván odaszögelt fémtábláról a festék már foltokban hiányzik, így a szöveg nem is nagyon olvasható már. A fakó sárga alapon fekete betűk próbálják a darazsak színeivel elriasztani az idetévedőt, bár értelmük már régen megkophatott, hisz az egész föliratból csak ennyi olvasható: VIGY..AT, S…RZÁ…SZÉLY! Bármilyen furcsa is ez, ezen a szörnyű környéken is élnek. A vasfüggöny rozsdamarta nyirkos, barna gaztól lepett drótfonatai mellett mindjárt egy egészen népes kis településre figyelhet föl a szemlélődő. Ha nem rejtőzött el eléggé és veszélyesnek ítélik, vagy csak a lakók unják magukat, hát meglehet ez volt az utolsó kíváncsi pillanata. A helyet ugyanis Rejtek élőhalottjainak egy bandája, a Halálbrigád nevezetű ghoulok tartják ellenőrzés alatt. Ez a kis település pedig egy sebtében fölállított vegyi üzem és a mellé épített viskó és sátortábor. Azt mondják, azért zavarták ki őket Rejtekből, mert ilyené változtatják maguk körül a környéket. Az indok valójában egyszerűbb: ők maguk távoztak. Úgy néz ki a pokol támogatja gyermekeit, hisz a Halálbrigád fő megélhetési forrása a baljós hasadékból származik és ők a legnagyobb titoktartás közepette csempészik el ezt az ismeretlen kicset Gúliába.

32

A legendák egy tolvajról is szólnak, aki a kincs láttán menten szörnyethalt, de ez csak mese, ugyanúgy mint ahogy az is az, hogy odalenn maga a pokol van. A hasadék mindkét szélét jó mélyen szabdalják a járatok, melyeket fémgerendákkal erősítettek meg, de hiába, a lenti környezet meglehetősen korrozív, főleg ott ahol a kinti friss szellővel találkozik és ködöt is képez szinte azonnal. Az acélgerendákat mindenütt vastag rozsda fedi, sokak szerint ennek köszönhető, hogy nem maródtak még teljesen porózussá. Másutt ez ellen olajjal kenik a rozsdás fémet, megint másutt pedig csiszolás után tömény savval. Talán még azok a legtartósabbak. A hasadék fölé épült domb alól estefelé meglehetősen nyomorúságos sort lehet látni kifelé, a barakkok felé kígyózni, de velük egy időben egy ugyanolyan sor, a váltás tart a domb felé, így a termelés soha sem áll meg, bár hogy az a kis üzem mit állít elő, illetve, hogy mi tör föl a pokolból ami ennyit ér, sokaknak örök rejtély marad. Wendigó fészke Wendigoék fészke már kívülről különbözik a többi rablótanyától, ugyani ez az egyetlen hely, amely kiemelkedik a földből. Az emeletes háznak csak a fél földszintje áll, erre építettek egy elég hevenyészettnek tűnő, de mégis tartósnak bizonyult tartószerkezetet. Az egészet ezután mindenféle törmelékkel és romokkal borították be, amitől az egész olyan külsőt kapott, mint egy vadállat sziklabarlangja. A bentről áradó szagok is ugyanezt juttatják az illető eszébe, főleg ha már legalább egy hete nem járt Wendigoéknál. Ekkorra képes ugyanis az ember orra elszokni attól a furcsa se nem kellemes, se nem kellemetlen aromatikus szagtól, amit egyesek gyíkszagnak hívnak. Ezt persze ki sem merik ejteni a szájukon, ha az épület előtt fordulnak meg, tudják, Wendigo harap ezért és persze erre bátorítja őket az a letépett fej is, amit Wendigo egy rozsdás csőpuskára tűzött ki. Wendigot nem lehet túl gyakran látni, de amikor föltűnik bizonyosan magára vonja a körülötte lévők figyelmét. A pletykák szerint ugyan csak egy mutáns, akit különösen brutálisan sújtott az FEV, de egyesek szerint vérfarkas. Így került oda az a fej is a házuk elé, amikor Wendigot rabszolgaterelésre rendelték ki és egy különösen bátor rabszolga egy ezüst golyóbissal töltött elöltöltős flintával jól mellbe trafálta. Wendigot ez nem igazán zavarta abban, hogy letépje az illető fejét, majd kitűzze a tanyája elé. Az egészet csak annyival kommentálta sajátos mélyen morgó hangján, hogy Most meg mi a fenét bámultok? Amúgy is kezdett az idegeimre menni. A babonásabbak ekkor győződtek meg igazán arról, hogy Wendigo egy valódi vérfarkas, de azóta ezt a gyanút senki sem meri a környéken hangoztatni és még a kocsmában is körül néznek, nincs-e a környéken Wendigo. Pedig fölösleges az aggodalmuk, hisz amióta a hely megépült a "vérfarkas" nem igazán mutatkozik a nyilvánosság előtt, dacára annak, hogy barlangja amelyet öt társával oszt meg, egyben mindenes bolt is. Az eladással általában Csorbafog nevezetű cimboráját bízza meg, őt gyakran lehet ott látni egy régi lőszeresládán ülve amint épp kedvenc vodkáját iszogatja, vagy az AK-ját tisztogatja. Az utóbbi a ritkább. Míg lakótársait nagyon is gyakran látják portyára vonulni Wendigot még egyszer sem kapták el úgy, hogy kifelé tartott volna a Belsővárosból, viszont befelé mindig a kapukon jön, egyesek szerint egy földalatti járatrendszert használ. Néhányan azért aggódnak, nehogy a Sakálok találjanak azokon a járatokon bejárást a falak közé, de ezen aggodalmuk sem szokott kifejezést nyerni, pedig Wendigo amikor megjelenik mindig megkérdezi az aktuális kocsmát, ahol jelenléte miatt kristályossá dermed a levegő, hogy Most meg mi a fene bajotok van? Wendigo mintha olvasna az emberek arcában, [vagy a fejében?] egyesek szerint szimata egészen a gondolatok mélyéig hatol.

33

Wendigo önmaga föltűnő jelenség, a maga 2 méter 20-as magasságával, ami rá enyhén behajlított térdekkel és görnyedt háttal jellemző. Ha vigyázba vágná magát valószínűleg 2 méter 50 körül járna, de kinézete, a jobb megfigyelők szerint csontozata alapján sem képes már erre a mutatványra, nem mintha szüksége volna rá. A lényt "meztelenül" azaz a páncélja nélkül még sohasem látták, bár nagy valószínűséggel még akkor sem volna csupasz, ugyanis a páncéllemezek találkozásainál, azaz a térdhajlatában, a könyökénél és a csuklójánál szürkés, talán eredetileg fehér szőrpamacsok láthatók, hátul a nyakán és a feje tetejétől a tarkója felé dús sörény lobog, ettől úgy látszik, mintha hosszú leengedett haja volna, de csak addig, míg az ember profilból vagy félprofilból nem látja. Feje hosszúkás és kihegyesedő, bár egészen másként, mint ahogy ez a kutyaféléknél megszokott. Arca csupasznak tűnik, ámde bőrét csontos lemezek, pajzsok borítják amelyek alatt arckifejezése változásai sem tűnnek föl, egyesek szerint az arca már emberi mimikára sem képes. Való igaz, beszéd közben már csak résnyire nyitja elcsontosodott ajkait, de még a rés is vadállati fogazatot sejtet. Aki látta már ásítani, vagy épp egy jóízűt lakmározni, az valószínűleg sohasem felejti el amit látott, [ugyanis az elfogyasztott ennivaló mennyisége igencsak súrolja egy jól megtermett ember tűrőképességének fölső határát] de ezt igen kevesen mondhatják el. Annak ellenére, hogy arcjátékra nem képes már, szeme annál többet árul el, szikrázó borostyánszínű szeme, amelynek íriszét néhol fekete foltok tarkítják, hasított, macskaszerű pupillákkal rendelkezik és a macskaszem még egy tulajdonságával, a pislogó hártyával, amely oldalról csúszik a szeme elé, de ez nagyon ritkán figyelhető meg. Szemei szinte rezzenéstelenek, de mélyükön értelem csillog. Hosszan még senki sem nézett ezekbe a félelmetes, vagy inkább idegen szemekbe, igaz Wendigo képes állni a tekintetet rezzenéstelenül, de mégsem engedi, hogy mélyen a szemébe nézzen bárki is. Legalábbis egy esetet sem jegyzett még föl Rejtek szájhagyománya. Ettől mintha irtózna, amit méretes tenyerével adott pofonnal szokott meghálálni. Keze és tenyere szinte emberiek, ujjai csak kicsit vastagabbak az emberi normálisnál, de hosszuk messze meghaladja egy emberi ujjét. Aki kezet fogott vele érdesnek, de mégis puhának írja le a tenyerét és persze meglehetősen hidegnek és nyirkosnak egy emberi kézhez képest. A pofonjait nem is ez teszi veszélyessé, hanem éles karmai, amelyek egy vadállathoz képest túl egyenesek és hihetetlen testi ereje. Annak a bátor szerencsétlennek, aki meglőtte is egy mozdulattal tépte le a fejét, bár abban valószínűleg a harag is közrejátszott. Valószínűleg egy visszakezes pofonjától még egy mutáns is sarkon fordulna, másnem a döbbenettől. Képességeivel ellentétben Wendigo egyáltalán nem tűnik harciasnak és éppen ez okozza a furcsa gyanút. Ugyanis a fölszerelést, amit árul, szereznie kell valahonnan illetve elő kell teremtenie valahonnan azt az elképesztő mennyiségű élelmet, amit valószínűleg naponta magához vesz. Aki tudja ha teheti elkerüli, de általában minden bandita megfordul egyszer az életében Wendigo fészkében, sokan utoljára, hisz a halálozási arány nem kicsi, de aki egyszer járt ott, mindig meg fogja ismerni azt a furcsa, jellegzetes szagot, amely valószínűleg sokaknak jelenti a halál előtti utolsó emléket erről a világról.

34

Erődítmény Menedék, de börtön is egyben ez a fallal körülvett torony, de mindig is így volt ez, nemcsak a legutóbbi bandaháború végével. Most épp a Kígyók klánját nyelte el acélból és vasbetonból álló mattfekete, fojtogató gyomra. Úgy tűnik a jók azért harcolnak, hogy még jobbak legyenek, míg a legjobbak azért, hogy végre bevégezhessék. Bizony ez a Kígyókkal sincs másképp, de hogy is lehetne. Ezt az épületet a kinézete alapján egy gonosz varázsló emelte, valójában pedig csak egy régen lepusztult irodaépület ez, amelynek acélvázáról rozsda porzik, repedezett betonfalait most romokkal és homokzsákokkal pótolták ki. Ez a karcsú, fenyegetően gonosz külsejű torony ad otthont a Kígyóknak. Valójában nem gonoszabb ez egyetlen másik leomlott irodaépületnél sem. Részben leomlott emeletei most géppuskafészkek, de a köré épített falon is elég gépfegyverest találhat a nézelődő. A leszakadt részek fölött keskeny pallók ívelnek át, tanúi és eszközei számtalan halálesetnek. Hiába, az egyes tagok sem mentesek a bosszútól. Emiatt nem látható a nyilvánosság előtt Cadaver Maximus. Meglehet sokan kiállnának mellette, de még így is az ellenségeitől, ha mindegyik csak egyetlen lövést is ad le, akkor is gyönyörű ünnepi golyózáporra számíthat. Nemtetszésüket sokan be is hajtják a Kígyók bandáján, amit nagy arccal csak ők, sokszor még ők sem, csak inkább a vezérük nevez klánnak. Az épület az ég felé számtalan melléktoronyként tör, de csak a középső részek érik el a legmagasabban lévő fészket, ami Rejtek legfőbb védelmét tartalmazza az azúriai kopterekkel szemben. Ez nem más mint egy a háború idejéből származó P-18-as lokátor, amely a torony csupa rozsda és acél tetejét koronázza és egy Pechora-2M típusú rakétakilövő állomás. Ennek és a fölhalmozott rakétakészletnek köszönheti Rejtek a létét. A rendszert energiával egy miniatűr reaktor, egy nagy nehezen fölépített és még nehezebben egyben tartott atommáglya látja el, bár ez is eléggé ingatag. Egy kiadósabb vihar esetén az elektromos rendszer ki kihagy, de az épületet kívülről félelmetes villámok festik elektromos kékre vagy lilára. Az épület igaz rendelkezik világítással, de az egész rendszer instabil, így ha a főnök szobája mellett gyújt valaki villanyt, meglehet a lökést a főnök is megérzi. A lokátor és a rakéták irányítórendszere persze meglehetősen energiaigényes és Rejtek vezetősége inkább a biztonság és a stabil kommunikáció mellett döntött, mint a díszkivilágítás mellett, ami így is megvan a mocsoktól feketéllő falú toronyban. Az őrség fáklyákkal köröz a falakon, de legtöbbször csak ülnek és persze örülnek a fáklyának, ugyanis reflektorról nem sikerült még cigit gyújtania senkinek. Az épület belsejét is fáklyák teszik elviselhetővé és persze a nyirkosság teszi kellemesen penészessé. Némely nem használt terem már egyenesen gombatermesztő kamra, bár az ilyenek csak a földfelszín alatt vannak. A legalsó szinten van a reaktor ami tizenkét emelettel található a felszín alatt, egy bombabiztosnak titulált bunker egykori aggregátora helyén. Hogy mi lehet a többi szinten azt csak nagyon kevesen tudják, legtöbben el sem hagyják már élve azokat a kamrákat, mások pedig a köztudat szerint már nem is élnek, így sírba vitték a titkot, amit még azon túl sem árulnak el. Az Erőd területére mindenkinek szabad a bejárás, de magába a toronyba csak a Kígyóknak szabad belépniük. Kilépni csak az egyetlen kapun lehet a falak közül, de mindenki máshol jár ki és be, a Kígyók nagyon kényesek a magánéletükre. Úgy tartják a klán társak csak belekotorásznának abba amibe jobb ha nem ütik az orrukat. Innen is látszik, hogy a klán még nem igazán az, amit a neve sugall. Ha fölbomlana, tagjai valószínűleg elkeverednének azokkal, akiktől vezetőjük annyira külön igyekszik őket választani. Viszont ha egyszer komolyabb baj történne, valószínűleg mindenki szétspriccelne a szélrózsa minden irányába.

35

A falak között a Kígyóknak mindenük megvan, ha nem figyelnek oda, akkor a halottaik is, hisz a kintiek nagyon gyakran törnek borsot a vezetőség orra alá. Senki sem szeretne egy erős központosított irányítást, a Kígyók pedig vészesen megközelítették ezt. Ez az, amit nem engedhetnek sosem, így elég gyakoriak a szabotázsakciók, sokszor pont azok vezetésével, vagy hallgatólagos beleegyezésével, akik pénzért kémkednek a Kígyóknak. Néha persze ha mégis Fortuna rámosolyogna az újdonsült királyokra, meglehet egy Loppaljáró kés, vagy golyó vet véget a hirtelen jött jólétnek.

Pusztulat Féreg-mocsár Kísérteties szinte már majdnem föltöltődött tőzegmohaláp ez. Soha sem pusztult ki teljesen, sőt mintha az egykori sugárzó kihullás még kedvezett is volna az itt élő növényzetnek. Az épphogy vegetáló, rákosan burjánzó, lehetetlen alakúra torzult fákat teljesen benövi a szakállzuzmó és valami fehéres, lárvaszerű inda, amely a talajba is bevette magát. Az ágakról szakadozott függönyöket formázva lóg a zuzmó és a fák tövében csak elvétve találni zöld leveleket. Az aljnövényzetet kiölte a víz, csak néhol, a keményebb részeken maradtak meg bokrok, illetve a zsombékokon. Ezek fölött igaz bokrok nőnek, de ha nem vigyáz az ember, akkor méter mély vízbe is gázolhat, ha nincs szerencséje, akkor menten elsüllyed. Persze a férgek is képviseltetik magukat, akárcsak a szúnyograjok. Az ember még szárazon is összeszedhet néhány piócát, hát még a vízben. Az egész helyet állandó fülledt pára lengi be és néhol gőzölögve pöfög föl a rothadó miazma. Néhol egy pillanatra lidérclángot lehet látni, míg másutt pici, kellemes tisztásként hívogatja az embert a zsombék. Igaz a helyen egy kavicszúzalékra épített út maradványai visznek keresztül, mégis érdemes elkerülni, ugyanis nem kerülnek ki sokan élve innen. Még ha a hely egy kis helyismerettel gyakorlatilag veszélytelen is, amit persze egy jó hosszú bot is helyettesíthet ebben az esetben, hát a hely lakosai nem igazán azok. A helyet egyesek szerint vízi szörnyek lakják, akik a víz elvesztésével most a felszínre járnak prédáért, mások szerint meg kísértetek. Megint mások ezt is a ghoulokra és a hulla bandájukra fognák, míg egyesek szerint itt is a guberáló zóna furcsa szerzeteitől kell félni. Mégis a féregelmélet viszi a pálmát, ami szerint hatalmas emberszerű férgek járják a helyet, persze a szokásos céllal: hogy megegyék az erre tévedőket. Bármi is legyen ebből igaz, tény, a Féreg-mocsár nem szívesen ereszti a látogatót. Guberáló zóna A misztikára és összeesküvés elméletekre hajlamosabb emberek nagy rejtélyesen csak Zónának hívják a helyet, ám az egyszerű népség, aki itt üt tanyát, nem hívja másként ezt a háború szaggatta földet, mint Guberáló zóna. Nem kevesen vannak azok, akik elnevezésükkel már közelebb járnak a megoldáshoz, mint gondolnák, amikor Kiborg zónának hívják ezt a helyet, ugyanis a Mohácson fölépült SkyCity komplex ionmotoros sárkánnyal szerelt kiborgjai a Zóna határáig járnak el járőrözni, addig tudnak ugyanis elérni SkyCity irányított rakétái és légvédelmi egységei irreálisan nagy energiaveszteség nélkül. Mivel a helyet még Mohács kibernetikus megszállásakor is a háború szaggatta, most is olyan, mintha a háború nem is olyan régen ért volna véget. Oldalukra fordult, a talajba süllyedt lézertornyos tankok, félig kiásott lövészárkok, beomlott bunkerek, szétszórt páncéllemezek és szétroncsolt exoskeletonok darabjai tarkítják ezt az elátkozott helyet, ahol az ember mindig jól teszi, ha imákat mormolva néz fedezék után, amikor megmozdulnak a csillagok az éjszakai égbolton.

36

Máig sem tudja senki sem, talán csak a Tudat, hogy hogyan került ide ennyi hadianyag, és főképp miért maradt itt, de annyi bizonyos, hogy amióta fölfedezték ezt a helyet, azóta járnak ide Rejtek külvárosából a számkivetettek lecsúszottak és kiborg vadászok csoportjai, hogy egy ásóval vagy egy puskával próbáljanak szerencsét, és hazatérve végre a biztonságos falak között tudhassák magukat. Persze a legtöbbjük soha nem tér haza, kibernetikus exoskeletonnal szerelve vigyázza mindörökké SkyCity nyugalmát, vagy tápoldattá oldva próbálja csillapítani SkyCity kiapadhatatlan étvágyát a szerves anyag iránt. Bár a hely csatadúlta, mégis vannak itt szervezett helyek is, ilyenek például a kiborgok által fölállított naperőművek, amelyek segítségével megpróbálják kitolni saját hatótávukat, és persze amelyekre előszeretettel csapnak le a kiborgvadászok, hátha begyűjthetnek némi alkatrészt. Persze legendák szólnak itt egy egész bandáról is, amelyik még a bandaháborúk idején hagyta el Rejteket, hogy szerencsét próbáljon, persze azóta sem hallott róluk senki sem. Időről időre még néhány botor fölfedező hajlamű egyén is fölbukkan errefelé, hogy megtalálja az Elveszetteket, ahogy a bandát emlegetik, sőt, Rejtekben erre Maximus és a Kígyók 100000 €s díjat is kitűztek, edddig viszont minden próbálkozás sikertelen volt. A Zónában számtalan lehetőség adott a sikerre, de próbáljon itt az ember bárhogyan szerencsét, egy bizonyos: ha nem sikerül neki, többé emiatt soha nem kell aggódnia.

Ódon Piac és karavánállomás Ódont körülvevő megerősített fafalakon való átjutás után a szerencsés egy nyüzsgő piaccal találja magát szemben: Jó hangulatot keltő, szépen megnyúzott állatok bőréből készült sötét, és világos barna sátrak sorakoznak, míg a bádogbódék oldalt szegélyezik a negyed határait. Időközönként a hangos kiáltások egybeszövődnek a tompán hallható piac zajával. Az ordibálások forrása a sok embert vonzó alkohol osztó: Pár négyzetméteres, és vöröses téglákból összerakott kiszolgáló "pult". Az oldalán pár óriási tartály, mely sok helyen van befoltozva, bizony akinek nincs pénze, az lopja a többnyire sárga nedűt. A "pult" előtt hosszan elnyúló sötétbarna fa talpazatos terasz, mely fölött szintén ugyanolyan deszkákból össze szegezett burkolat. A székek sokat megélt fa anyagokból, és korrodálódott fémekből készültek. A parkoló, néhány kisebb karavánokban használatos utánfutónak ad helyet. Többnyire könnyen felkavarható homok borítja a negyed nagy részét, de itt ott, főleg a már jó ideje felhúzott bódék tövében felbukkan a sötétzöld gaz, és néhány reményt-szóró narancssárga szirmú virágok. Az istállókból szarvasmarhák bűze, és hangjuk egyvelege szökik a közelükben mozgó tömegbe. A gyerekek egy kis csapata az istálló mellet néhány lépéssel felhúzott sátorból fogják meg megható tekintetükkel az arra járót, és mindenféle házilag készített kacatokat próbálnak a szerencsétlenre sózni. 1-2 rozsda ette fémből összebarkácsolt bódéban fegyverek kaphatók kis választékban. A vizet itt becsülik és nagyon drágán adják. Hiánycikk a pálinka és az állatbőr. Sokat adnak értük.

37

Lakónegyed A világ gondjait alig ismerő önfeledt gyermekek játszadoznak a lakóházak előtt, és a házak gondosan művelt kertjeiben. A természet zöld pázsiton melyeket rendszeresen karbantartanak fiatal anyák tanítgatják járni eső-kelő csemetéiket. Közép tájt egy ízléses, mesterien megmunkált fából készült, két szintes ház, amelynek ablakán a függönyt elhúzva időközönként egy sötét alak tekintget az utakra. Nem messze ettől egy fogadó foglalja a termékeny földön a helyet. Fő jellemzője a megosztottság: Míg a fenyőfából faragott hosszan elnyúló bárpultjánál, ami fölött tiszta poharak lógatják magukat, az átlag emberek és a munkások lopják a napot, addig beljebb a szivar füsttel keveredett sötétségben a magasabb réteg, és a város vezetői lazítanak, beszélgetnek. A várost sűrű és nagy erdő veszi körbe. Igazi háborítatlan terület. Nem is csoda, hogy a városlakók próbálnak saját termésből megélni karavánokat is csak szükség esetén szerveznek amiatt, hogy a kegyelem szót nem ismerő banditák, és főleg Rejtek elől bújva maradjanak. Kevés ember van, aki valaha is ismerte a város pontos helyét, de különösebben nem is foglalkoztak vele a nagyhatalmak, megéltek e hely gazdasági üzleteit nélkülözve is, az egyszerű ember pedig nem kockáztatja életét azért, hogy egy alig védett helyre költözzön. Kilátó A hely legészakabbi része. Egy sziklaorom a kapukon túl, hol pár luxusvilla és egy hatalmas lézerágyú foglalja a helyet. Utóbbihoz csak külön engedéllyel lehet belépni, körül van kerítve. Egy platformon áll mely lesüllyeszthető a szikla belsejébe. A fegyvernek a négy csöve fenyegetően mered az ég felé, ám használatára már évtizedek óta nem került sor. Legutoljára egy támadó rablósereget vertek vissza az ódoniak, akik ráleltek az eldugott városkára, és kettő kicsiny helikopterrel is támadni akartak... Sikertelenül. Az ágyú megannyi év működési szünete után is helyt állt. Manapság immár csak szimbólum, senki sem tudja épségben van e még teljesen. Rendszeresen javítási munkálatokat végeznek rajta, de a közelébe csak a szerelők és tudósok mehetnek. A villák lakói szerény létszámú őrséggel rendelkeznek, ők a legmódosabbak az egész településen. Hatalmas kertjeik, lovaik, sokak szemében irigységet szülnek. Lezárt övezet A hely legkísértetiesebb része. Egy kisebb szeméttelep, melynek bejáratát egy busz torlaszolja el. Azt beszélik a kanyargós, szűk utcácskák végül egy óvóhely lezárt kapujához vezetnek, ahonnan mindegyikük származik. Csak a legöregebbek tudják mi az igazság, de ők sem beszélnek róla. Túl akarják tenni magukat a múlton, hogy gyermekeik ne a múlt veszélyeivel, hanem a jövő építésével foglalják le magukat. Az óvóhelyet berobbantották, kapuját leplombálták. A számzáraz tönkretették, így szinte lehetetlenség lenne bejutni. Ám a város jelenlegi értékei mind bentről származnak, többek között az Édenkert csomag is, mely segítségével a meglepően sugárzásmentes vidéket még termékenyebbé tudták tenni.

38

Gúlia

Őrtornyok Gúliától jó 4-5 kilométernyire északnyugati irányban, néhány magasabb dombon kőből és fából épült tornyok emelkednek az ég felé. Tetejükön megfigyelőállomás és géppuskafészek, a tövükben egy-egy bunker bújik meg. Az előbbiekben ghoulok és emberek, míg az utóbbiakban általában mutánsok és félmutánsok teljesítenek szolgálatot. A tornyok tetejéről messzi kilométerekre el lehet látni a pusztába, és messziről észre lehet venni minden mozgást. Háborús helyzetekben megerősített őrszolgálat is működik itt. Sátorváros Gúlia legnyugatibb része, a vándorló idegen ide toppan be legelőször (kivéve ha a "vadkeletről" jön). Mindenfelé szétszórva karámok, karavánok, itatók, fa- és bádogviskók csoportosulnak, de a legtöbb egy romos templomépület körül. Az épületen hatalmas betűk hirdetik: ez a KARAVÁNÁLLOMÁS. Itt fordul meg az összes Gúliába érkező kereskedő, itt cserél gazdát a Gúliában termett gabona, a húsárú, az olaj, és a víz. Mindezekért cserébe gépalkatrészeket, fegyvereket, orvosi eszközöket és anyagokat, és nem utolsósorban uránércet hoznak a messzi földről érkezők. Nem messze a kereskedelem eme fellegvárától délkeletre egy hangos épület hívja fel magára a figyelmet, ez pedig nem más, mint a Tomboló Bika névre keresztelt műintézmény, egy igazi "késdobáló". Romváros Sátorvárostól északra kezdődik Gúliában a bűn birodalma, habár elég kis birodalom ez. Egy régi, romokkal teli városrész ez, ahol az égbe nyúló épületcsonkok, mint a háború megannyi emlékműve, komor hangulatot kölcsönöznek az erre tévedőnek. A romos épületekben kisebb tolvajbandák, a törvény elől menekülők, és egyéb állatfajták húzzák meg magukat.

39

Új-Gúlia és Újtelep Új-Gúlia Gúlia központi területe, a ghoulok igazi otthona. Az itt lakó népesség jelentős része (kb.90%) ghoul. A településrész egy hajdanvolt várrom köré épült fel, amelyet az ide érkező ghoulok erőddé alakítottak át. Sátorváros felől megközelítve két egymáshoz közeli épület tűnik fel: az egyik Új-Gúlia egyetlen szálláslehetősége, a Gúlia Fénye Fogadó, míg a másik a Visner & Visner Vegyesbolt. Innen északfelé tekintve a kíváncsi utazó könnyen észreveheti az erődöt, amelytől nem messze vannak a termálforrások, és a mellé épült közfürdő. Innen vastag csöveken juttatják el a vizet a település más részeire, a földekre, és a legelőkre. ÚjGúliától keletre egy vegyes lakosságú rész kezdődik, ez az Újtelep nevet viseli, ahol az egyetlen említésre méltó építmény a környék egyetlen kórháza. Kis-Gúlia Kis-Gúlia egy régi határőr laktanya köré épült emberi település maradéka, melyet magas fal, és árok vesz körül, az egyetlen bejutási lehetőség egy rozoga vashíd. Innen kapta a ghouloktól a "sziget" gúnynevet, mely részben földrajzi jelelgéből, részben pedig az itt élők zárt közösségéből adódik. Kis-Gúliában csak a gúliai polgárok viselhetnek nyilvánosan fegyvert, és idegeneknek éjjel tilos az utcáin tartózkodni. Legjelentősebb épületek a központban emelkedő laktanya, ahol Gúlia polgármestere székel, nem messze tőle a Fegyver & Lőszernevet viselő fegyverüzlet, és a délnyugati fal mellett a Fehér Körös Fogadó. Gyulavarsánd romjai Nem messze, csupán pár kilométernyire délkeletre Gúliától fekszik egy romos település, melyet hajdanvolt lakó még az utolsó nagy háború idején elhagytak. Ennek köszönhetően nagy harcok nem dúltak a közelében, de mégis épületeinek nagy része leginkább törmelék halomra hasonlít, mint házra. A városka közepén egy tágas tér terül el, az egyik itt lévő épület falán megkopott tábla lóg: Po...rme..eri Hiv.... Gyul.var..nd. A közeli házfalakat itt-ott golyó ütötte lyukak díszítik, mindent beborít a por, és ellep a gaz. Leszakadt zsalugáterek, kidőlt kerítésoszlopok, szétkorhadt, üvegüket vesztett nyílászárók jellemzik ezt a helyet. Igazi kísértetváros, amin a régmúlt emlékek nyomasztó légköre uralkodik. Az ide betérőnek eláll a lélegzete is, és úgy érzi, mintha ezernyi szempár figyelné... Marhalegelő Újteleptől északra hatalmas zöld rétek húzódnak, ahol fakerítéssel körbekerítve legelésznek a gúliai gulyák. Egy csővezetékrendszer biztosítja a mindenkori friss vizet mind jószágnak, mind növénynek. A távolban, a kerítés mellett időnként emberek is feltűnnek, vagy gúliai városőrök, vagy az állatokat gondozó munkások.

40

A Gombafelhő Gyermekei Küldő részleg A messzi Szeged környékén valaha egy maghasadási kutatóintézet működött. A háborút jelentős veszteségekkel ugyan, ámde átvészelték. Amiről ők sem tudtak, hogy a reaktorokból szivárgó sugárzás és a vegyi anyagok kombinációja testüket eltorzítja. Ezen a helyen az őrök tanyáznak, egy radioaktív folyadékokkal teli árok veszi körbe a bázisukat. Az egyetlen bejárat a kőfallal körbevett külső városba egy hatalmas fémkapu. Odabent is jelentős a sugárzás, így csak ők képesek elviselni a körülményeket. Valószínűleg ez az oka, hogy eddig még sohasem érte támadás ezt a helyet, hisz még a legutolsó rablónak is Tiltott Övezetként van feltüntetve a térképén. Az egyedüli kereskedelmi útvonaluk Rozsdával és Ghúliával van, de nem árulják el senkinek pontosan honnan is jöttek. Ghúlia elektronikai alkatrészeket kap tőlük, míg Rozsda kisebb energiafegyvereket. Nagyon ritkán megy ki tőlük karaván. A Külső részleg pár lakóházat és egy kereskedelmi központot foglal magában. Továbbhaladva a szentélybe jut a látogató. Szentély Belépve az újabb kapun egy terembe ér a látogató. Ide senkit sem engednek be aki nem helybéli, és minden fegyvert el is koboznak a benntartózkodás idejére. A hely közepén egy rácsos padlózat van, felette zuhanyrózsák és a központi helyen egy hatalmas üvegtest. Ebben egy amorf alak lebeg zöldes folyadékban. Hívei leborulnak előtte, miközben beszédet mond, majd megpecsételve a mondandóját felkavarodik és a sugárzó folyadékkal együtt fentről a hallgatóságára permetezi magát. Lecsurog a rácsokon és ismét összeáll humanoid alakzatra az üvegkabinban. Ő a Fénylény, a leghatalmasabb szellemi vezető. Jellemező a helyre, hogy ide sugárvédő ruha nélkül a külsősök nem tehetnék be a lábukat, mert menten szörnyethalnának. Még a területen kívüli Ghúlok is csak óvatosan közlekednek itt, mert nem teljes a testük ellenállása egy ilyen erős radioaktivitású hellyel szemben.

6-os menedék Környék A hely Rejtek fennhatóságának legdélebbi részén van, amerre már nem nagyon járnak járőrcsapatok. Miután a balkáni kőzetlemezek megsüllyedtek a robbanások következtében, a tenger megközelítette mintegy 30 km-re. Állítólag fenntartja a kapcsolatot pár orosz egységgel, mind rádióügyileg mind kereskedelemben. A környék száraz, homokos, csak pár növény színesíti az összképet. Áthámozva magát a homokdűnéken, az ember megláthatja a kerítéssel körbevett bázist. Őrposzt Messze délnyugaton található, ám szoros összeköttetésben áll a főbázissal. Ezen a helyen sátrakban és fémbódékban élnek, nem fedik fel valódi mivoltukat, ám hirdetik hogy az arra érdemesek tanulhatnak ősi tudományokat a berkeikben. Karavánokat indítanak havi rendszerességgel a bázisra, híján vannak élelemnek és víznek. Néhanapján kereskedelmet folytatnak Rozsdával és Ódonnal, ám ezen tranzakciók is titokban szoktak maradni. A hely maga két őrtoronyból és az egészet körbevevő fából eszkábált falakból áll. Körülbelül 40 technokrata szolgál itt és végzi mindennapi elmélkedéseit.

41

Bázis A 6-es óvóhely felső része, miután megtörtént a kiköltözés. Az óvóhelyet berobbantották, most már végleg a napfényben élnek. Sokáig úgy tűnt, ez a hely nem lesz megfelelő nekik, hiszen ők kifejezetten a technika megszállottjai voltak. A legkiválóbb tudósok, műszerészek és technika bolondok lettek összegyűjtve, mintegy 700 fő, hogy megalapozzák majd a bombák hullása utáni világ elektronikai alapjait. Ám el lettek felejtve, közben létesültek egyéb óvóhelyek és bázisok, miközben az itt élők egyre nagyobb jártasságra tettek szert a robotikában, az elektronikában és a tudományok egészében. Miután felszínre jöttek, megtapasztalták mi történt és végleg eldobták neveiket. Magukat csak Tecnokratáknak nevezik és számmal illetik egymást. A vezető a 0001-es, a ranglétrán elfoglalt hely a nevet helyettesítő sorszámban nyilvánul meg. A bázis 2 épületből áll, az egyik a gyártó részleg ahol a gépek, berendezések és járművek összeállítását végzik, míg a másik a lakóház, ahol apró szobákban laknak kettesével. Kifinomult fegyvereket használnak, melyeknek főleg az optikáját emelték igen magas szintre. Mondák szólnak arról, hogy verték vissza páran a támadó rejteki seregeket, kilőve kilométerekről a homokfutók és motorok vezetőit. Sok monda él arról hogy messze délnyugaton élnek, ám ott csak egy kitelepült őrségükhöz juthatnak el a vándorok, ahonnan az arra érdemeseket továbbirányítják a bázisra.

SkyCity Landoló zóna A hatalmas és félelmetes SkyCity csúcsáról tekinthet a távolba az a szerencsés vagy bátor lélek, aki ilyen magasságokba merészkedik. A hatalmas épületkomplexum legtetején foglal ugyanis helyet az a landoló zóna, ahová a földerítésre vagy begyűjtésre kiküldött kiborgok vissza-visszatérnek, és ahonnan rajokban szoktak elindulni. A leszállópályáról gyönyörű kilátás nyílik a környékre, főleg a nyári időszakban, amikor nem homályosítja el az a gőzfelhő, amely SkyCity alsóbb, ipari részeiből tör a magasba. Ilyenkor az ember szinte az egész pusztulatot belátja, sőt tájolás szempontjából még ha kiborg volna, akkor is jó helyzetben volna, ámbár, ha hinni lehet a híreszteléseknek ők már készen kapják ezeket az adatokat. Kevés szerencsétlen begyűjtött mondhatja magát olyan „szerencsésnek”, hogy itt köt ki, ugyanis a legtöbbjükkel a begyűjtők meg sem állnak az átépítő üzemekig vagy a szerves anyag földolgozókig, ahol kiborg vagy tápoldat lesz az idelátogatókból. A landoló zónáról ha valaki mégis úgydönt, hogy meglép, csak egyetlen út van, mégpedig lefelé. Ugorj le a mélybe, vagy indulj el kényelmesen cigarettázva a legközelebbi lejáraton, egy bizonyos, ugyanannyi esélyed van arra, hogy a nyakad szegd. Se a kiborgok, se a gravitáció nem kegyelmeznek.

42

Sürgősségi ellátó Itt látja el SkyCity azokat a sérülteket, akiket el lehet szállítani idáig, illetve itt készíti föl az útra az újdonsült földerítőket, és itt építenek használható egységeket azokból, akiket a begyűjtök idehoznak. A hely egyetlen elég rosszul kivilágított, hideg folyosóból áll, amelyet csak halványan világít be a műszerek hideg, kék fénye. Bal felöl a kíváncsi szemlélődő a kékes-ködös félhomályba burkolózó átépítő, és regenerációs tartályokat pillanthatja meg, illetve a kommunikációs csomóponthoz is csatlakozhat, ha képes rá, míg jobb felöl a kezelőhelyiségek, azaz a sürgősségi műtők és az orvosi műszerekkel szerelt kiborgok várják azokat, akik el tudnak vánszorogni idáig. Ha az embernek nincs szerencséje, még akár földerítőkbe, vagy begyűjtőkbe is botolhat, akik társukat hozták ide. Persze nem mindenki kerül ide, a sérült begyűjtöttek ugyanis mind először egy regenerációs tartályban kötnek ki, majd egyből meg is kapják beültetéseiket, így a műtők használatára csak a helyi lakosok jogosultak, akikből errefelé elég keveset látni és ők is ha nem a kezelőszemélyzet tagjai, akkor valószínűleg a harciasabbak közül kerülnek ki. A műszerekhez és anyagokhoz az erre jogosult orvosi egységeknek hozzáférésük van, és mivel a lopás SkyCityben nem jellemző, elég sok mindent hagynak szerte szét, így egy élelmes betolakodó bizony elég szépen megpakolhat. Bár a lehetőség adott, eddig bizony nem nagyon akadt olyan, akinek érdemben tudott volna élni vele, ugyanis ide holtan, sérülten vagy elkábítva szoktak érkezni a „betolakodók”, hogy tápoldat vagy kiborg váljon belőlük. SkyNet 2.0 A SkyCity CyberNet 2.0 virtuálisan fölépített komplexumában jelenik meg az összes becsatlakozott kiborg, aki a megfelelő terminálokon csatlakozott. A hely alapvetően egy hatalmas társalgó, ahonnan a kiborgok olvasásra elérhetik az adatbázisokat. A teremből ajtók vezetnek kifelé, bár a legtöbbre föl van írva, hogy melyik csomóponthoz vezet, van néhány ajtó amelyikre a „Kibertér” szót írták. A modern, futurisztikus kinézetű helyiség remekül meg van világítva, nem úgy mint SkyCity valóságos, sötét folyosói, és a kellemetlen hűvös helyett a kellemes meleggel. A vezérlőterem jelleget a holoeszközök kölcsönzik, ezek a megjelenített kommunikációs csomópontok, ahonnan elérhetők az adatbázisok. Innen tölthet le programokat vagy adatokat az érdeklődő egy-egy futurisztikus, inkább nanotechnológiára emlékeztető holovezérlőrendszer segítségével. Ezek nem mások, mint komputergenerált képek, a levegőben lebegő jelek, textúrázott modellek, ahogy itt minden az, bár az élmény határozottan realisztikus és megdöbbentő. A környezet deformálható, sőt akaratra változtatható, bár ezt kevesen szokták használni, ugyanis itt a központi csomópontban virtuálisan minden megtalálható amire egy kiborgnak szüksége lehet. A különböző adatbázisokhoz és csomópontokhoz persze lehet innen is csatlakozni, de aki direktebb kontaktust szeretne, például helyi diagnosztikát futtatni vagy szoftverellenőrzés az bármikor kiléphet a megfelelő ajtón.

43

Hibernátor szint Hat emelet mélységben húzódik SkyCity populációjának igazi forrása, a sötét fémfolyosókból álló hibernátor szint. A folyosók jól tartják magukat az idő vas fogával szemen. Hála a még mindig járőröző karbantartórobotoknak, a korlátok krómozása szinte egy cseppet sem veszített eredeti fényéből, a korrózió nem rágta el, de ez mit sem segít, hisz a párától matt itt minden. A hely sötét és hideg, hisz a BioMed tartályokat volna a leghelytelenebb dolog fűteni, a csarnokokban pedig tömött sorokban állnak a szalmasárga folyadékkal töltött, rendezett kábelkötegekkel és gégecsövekkel körülvett üvegfalú tartályok. Mindegyik tartály mélyén szunnyadó életek és életcsírák alusszák mesterséges és időtlen álmukat, míg egy hatalmas szintetikus elme úgy nem határoz, hogy ideje fölébredniük. A hatalmas csarnokokba csak a vezérlőpultok visznek némi fényt, így a hely szinte teljesen a sötétségbe veszik, csak néhol tölti be mélyzöld, vagy sárgás derengés, vagy pokoli vörös homály. Halk zümmögés és ütemes bugyborékolás, mely aláfestést ad a csövekről lecsöpögő vízcseppek ütemes koppanásainak-csettenéseinek és az elektromotorok berregésének. Némelyik tartály falára emberi sziluett rajzolódik ki, ahogy embriópózba görnyedve várja további sorsát, csak néha fut át egy-egy mesterségesen indukált izomrángás a tartályok lakóin. Másutt zavaros folyadék keveredik a tiszta, szalmasárga BioMed zseléhez, valószínűleg a nanojavítók, vagy sejttenyészetek, így biztosítva a tartályokban lakozók kortalanságát. A tartályok némelyikében furcsa, hiányos fémváz figyelhető meg, amint lüktető, rózsaszín szövet kezdi lassan élettérré alakítani, valószínűleg ez egy kiborg növesztő tartály. A tartályok között a csöveken néha furcsa, soklábú, nedves testeken csillan meg a fény, ahogy a szervizrobotok végigvégigmásznak a csöveken és ellenőrzik minden a legnagyobb rendben van-e. Halk pittyenéseik bizonyítják, itt bizony mindig minden a legnagyobb rendben van, hála annak a hatalmas testetlen elmének, amely a komplexum szívében ül, mint egy hatalmas pók, képzeletbeli hálója kellős közepén. Vajon a 2077-ben történt bombázás elől a tudatlanságba és az örökös Csipkerózsika-álomba menekülők is így gondolnák?

Dátumok 2452. December 5. A mai napon nagy hóvihar kezdődött, mely északkeletről húzódott be az országba és délnyugati irányba tart. 2452. December 6. Éjszakába is átnyúlt a havazás, erőteljes széllökésekkel. A hőmérséklet -5 fokhoz közelít, továbbra is erősen esik az égi áldás, közel 1 méteres hótakarót létrehozva, és két méteres hóakadályokat alkotva a szél segítségével. 2452. December 8. Elállt a hóesés. Jelenleg -10 fok van, csontig hatoló hideg szél borzolja a nyakakon a szőrt. A kisebb állatok percek alatt kihűlnek és megfagynak a hóréteg alatt. Áldatlan állapotok uralkodnak, befagyott a Nagy Folyó is.

44

2452. December 9. Motoros szánon érkezett haditudósítónk megerősítette a rádióüzenetet, miszerint fiaink hőstettei, és szövetségeseink bátor húzásai megmentették országunkat az elnyomó Fellegvártól, totális vereséget mérvén ama hadseregre. Rozsda súlyos károkat szenvedett, de szerencsére a helyreállítás gyorsan fog haladni. Összefogtunk, testvériesen megosztozva a költségekben, hadifoglyokkal építtetjük újjá, szebbé a várost. Győzelmünk megkérdőjelezhetetlen. Vegyi robbanófejünkkel csapdát állítottunk, és az ellenség belesétált. Lassan haladtunk, ők azt hitték, hogy nem fogunk időben odaérni a városukhoz, majd előbb végeznek a barátainkkal. Tévedtek! Az első két nap várakozása után átléptünk a Nagy Folyón, és a városukat vettük tűz alá. Az utánpótlási vonalakat elvágtuk, ejtőernyősöket dobtunk le a vonalak mögé, szabotázsakciókkal a yakuzák szolgáltak, míg a leghalálosabb csapást a ghúliai nehézgyalogos század mérte rájuk. Nem volt ellenfelük, ahogy átvágták magukat a különcök áradatán. A lehullott hó mennyiség szintén gátolta egységeiket a mozgásban, míg mi szorgos munkával utat vágtuk magunknak. Megérdemeltük a dicsőséget! Győzelmünk híre tovaszáll a világban! Nagyszerű nap ez mindannyiunk számára! 2452. December 11. A hőmérséklet fagypont fölé emelkedett, szép, napsütéses időben lehet ma részünk. A Fellegváriaktól új, kibernetikai implant technológiát koboztak ez a Gúliai kórház vezetői számára, mely lehetővé teszi, hogy minden ember számára elérhetővé tegyék a végtag és szervpótlást, valamint a motorizált testrészeket. 2542. December 15. Az átmeneti enyhülés után újabb fagyok jönnek. A déli vidékekről furcsa hírek érkeznek egy ismeretlen, hatalmas épületről. 2420. December 20. Átmenti időszak köszöntött be. A csípős, hideg légáramlat keletre távozott. A felhők közül kibukkan a nap, fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet.

45

Készült: ~2004-2009 Megalkották: Sector ([email protected]) & Eroberer ([email protected]) & IronDoom ([email protected]) & Csoder ([email protected]) & R-pee ([email protected]) Ajánlott honlap:

http://falloutrpg.fw.hu http://postnuclear.atw.hu http://falloutshelter.fw.hu

46