DE, Kísérleti Fizika Tanszék
F1301 Bevezetés az elektronikába
Félvezető diódák
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
FÉLVEZETŐ DIÓDÁK Félvezető P-N átmeneti réteg (P-N átmenet, kiürített réteg): A félvezető kristály két ellentétesen szennyezett tartományának határán kialakuló réteg. A szennyezés után a P és az N típusú tartományok találkozási felületén diffúzió indul meg. Az N típusú részből nagyszámú elektron lép át a P típusú részbe, ahol az ott többségben levő lyukakkal találkozva azokkal rekombinálódnak. Az eredetileg semleges tartományok határmenti rétegében a P típusú oldalon negatív töltéstöbblet, az N típusú oldalon pedig pozitív töltéstöbblet alakul ki, és ezek között elektromos tér épül fel (és potenciálkülönbség alakul ki). P-N P N P N
1. diffúzió megindulása
E0
2. + és - tértöltések kialakulása
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Az átmeneti rétegben az elektromos tér olyan irányú, hogy gátolja a további diffúziót (további töltéshordozók nem lépnek át egyik oldalról a másikra), sőt a tér még a hőmérsékleti gerjesztés miatt létrejövő kisebbségi töltéshordozókat is kitaszítja a P-N átmeneti rétegből ⇒ kialakul a kiürített réteg. (Az átmeneti réteg vastagsága függ az anyag típusától és a szennyezés mértékétől.) P N P-N P N Félvezető dióda: Félvezető kristály két ellentétesen szennyezett, fémkivezetéssel ellátott tartománnyal. E0 Záróirányú külső feszültség E0 P N A külső feszültséggel még jobban megnöveltük a pot. különbséget a P és az N oldal között ⇒ a kiürített réteg kiszélesedik ⇒ csak a P-N átmeneti rétegben a termikus Ek gerjesztésekkel létrejövő és az el. térben szétváló töltéshordozó párok kitaszításából származó kis IR0 maradékáram folyik
IR0Ge ≈ 2 μA
IR0Si ≈ 10 nA
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Nyitóirányú külső feszültség A külső feszültség ekkor ellene hat a nyugalmi a pot. különbségnek a P és az N oldal között ⇒ a kiürített réteg a fesz. növelésével elvékonyodik ⇒ az elvékonyodó rétegen egyre könnyebben
E0
P
N
Ek
tudnak átjutni a töltéshordozók, így növekszik a diódán átfolyó I áram.
⎛ − qkTeU ⎞ Addig amíg teljesen el nem tűnik az átmeneti réteg: I ~ ⎜⎜ e − 1⎟⎟ ⎝ ⎠ Adott Uf küszöbfeszültség felett az átmeneti réteg eltűnése után: I ~ U Félvezető dióda jelleggörbéje:
I 30 mA
Ideális dióda
Ge
Si
I U
20 mA
UZSi UZGe
A
10 mA
-10 nA
U
U 0.7 V
-2 μA
0.3 V
Rf =
U I f →∞ ⎯⎯⎯→ 0Ω If
Rr =
U I r =0 ⎯⎯ ⎯→ ∞Ω Ir
F1301 Bev. az elektronikába
Si
A félvezető dióda jelleggörbéje hőmérsékletfüggő:
I 30 mA
200°C 100°C 25°C -75°C
20 mA 10 mA -10 nA
Lavina- és Zener-effektus
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
U 0.7 V
-2 μA
Zener-effektus: Ha a kiürített rétegben elég nagy az elektromos térerősség (vékony réteg, nagy külső záróirányú feszültség), akkor az elektronokat képes kiszakítani a kötésekből ⇒ szabad töltéshordozók jelennek meg. Lavina-effektus: A szabad töltéshordozók elegendően nagy (104-105V/cm) térerősség hatására a kiürített rétegben annyira felgyorsulhatnak, hogy elegendő energiájuk lesz, hogy ütközéssel újabb töltéshordozókat szakítsanak ki kötött állapotukból, amelyek szintén felgyorsulnak és újabb töltéshordozókat keltenek …⇒ lavinaszerűen sokszorozódik a szabad töltéshordozók száma. A Zener- és a lavina-effektus miatt adott nagyságú záróirányú feszültségnél hirtelen megnő a félvezető dióda árama.
Zener-dióda:
speciális tulajdonságú dióda, a konstrukciótól függően különböző letörési feszültségek alakíthatók ki.
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Diódák fontosabb jellemzői: (egy adott típus pontos adatai a gyártó adatlapján találhatók meg) Ge Si I Ge küszöb nyitófesz.: Uf 0.3V 0.7V 30 mA ≈200V ≈3000V max. zárófesz.: URM 20 mA 5-10Ω 2-50Ω nyitóir. ellenállás.: RF 10 mA UZSi UZGe
(1mm2 PN átm.)
záróir. ellenállás.: RR visszáram: IR0 PN átm.max.hőm.: Tj
Si
0.1-10MΩ 1-3000MΩ ≈2μA ≈10nA 90°C 200°C
-10 nA
U
0.7 V -2 μA
0.3 V
Dinamikus jellemzők: feléledési idő (tRR ): a PN átmenet vezető állapotból záró állapotba történő átalakulásának ideje (az az idő, amíg az átmenetben tárolt töltések eltávoznak) kisteljesítményű diódáknál ≈10ns-100ns nagyteljesítményű diódáknál ~μs Schottky (fém-félvezető átmenetű) diódáknál ≈100ps !
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Felépítés: gyártás lépései: egykristály növesztés, szeletelés, csiszolás, szennyezés (hőm. diffúzió, ionimplantáció), tokozás rétegdióda
planárdióda
tűs dióda
teljesítménydióda
kis rétegkapacitás ≈0.2pF
kis RF ellenállás ≈50mΩ
Au, In P
N
P
N
N
hegesztés
Schottky dióda igen kis rétegkapacitás
fém (Mo, Pt, Cr, W) N
kiürített réteg
Si
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Félvezető diódák alkalmazása I
Egyenirányítók:
30 mA
Egyutas egyenirányító
U1 ~
Rt
Si
20 mA
U2
10 mA
U 0.7 V
- ha U1 > 0.7 V akkor ⇒ U2=U1 - 0.7 V
-2 μA
- ha U1 ≤ 0.7 V akkor ⇒ U2= 0 V
U 0.7 V
-0.7 V
U1 U2 t
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Egyutas egyenirányító + szűrőfokozat:
R U1 ~
U 0.7 V
U1
Rt
C
U2’
U2’
ΔU
U2
-0.7 V
T
t
Ha τ =RC >> T=1/f akkor feltehető, hogy az I állandó így ΔQ = I ⋅ Δt
ΔQ I ⋅ Δt I = ≈ és ezzel ΔU = C C C⋅ f
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Kétutas egyenirányítók
Középkivezetéses kétutas egyenirányító A
D1
U 0.7 V
~ B
D2
Rt
U2
UA
U2ideális U2
-0.7 V
középkivezetés esetén: UA = -UB = UAB /2 Ideális diódákkal: - ha UA > 0 V akkor D1 nyit, így U2= UA és az áram iránya → - ha UA < 0 V (vagyis UB > 0 V ) akkor D2 nyit, így U2= -UA és az áram iránya → mindkét esetben az ellenálláson ugyanaz az áramirány ⇒ kétutas egyenirányítás Valódi Si diódákkal: - ha UA > 0.7 V ⇒ D1 nyit és U2= UA – 0.7 V - ha UA < -0.7 V vagyis UB > 0.7 V ⇒ D2 nyit és U2= -UA – 0.7 V - ha -0.7 V ≤ UA ≤ 0.7 V
⇒ U2= 0 V
t
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Graetz-híd kapcsolású kétutas egyenirányító D1 U1=UA -UB
A
D4
B
U
D3
1.4 V
D2
Rt
U2
U1
U2ideális
U2
-1.4 V
Ideális diódákkal: - ha UA > UB (vagyis U1 > 0 V ) akkor D1 ,D3 nyit, így az áram iránya → - ha UA < UB (vagyis U1 < 0 V ) akkor D2 ,D4 nyit, így az áram iránya → mindkét esetben az ellenálláson ugyanaz az áramirány ⇒ kétutas egyenirányítás Valódi Si diódákkal: - ha U1 > 1.4 V
⇒ U2= U1 - 1.4 V
- ha -1.4 V ≤ U1 ≤ 1.4 V ⇒ U2= 0 V - ha U1 < -1.4 V ⇒ U2= -U1 - 1.4 V
t
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Félvezető diódák alkalmazása Feszültséghatároló (voltage limiter): U1
R
D Uref
Rt
U2
U
U1
Uref+0.7 V
U2 t
- ha U1 > UR + 0.7 V + Uref ⇒ D nyit és U2=Uref + 0.7 V - ha U1 ≤ UR + 0.7 V + Uref ⇒ D zár és U2=U1 - UR
Feszültségkétszerezés: (két sorba kapcsolt félhullámú egyenirányító) U2 A U D1
~ B
D2
U2
Rt
0.7 V
t
-0.7 V
UAB
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Speciális tulajdonságú diódák Zener dióda: a Zener- és a lavinaeffektust hasznosítja Adott nagyságú záróirányú feszültségnél hirtelen megnő a félvezető dióda árama. Konstrukciótól függően különböző letörési feszültségek alakíthatók ki. Zener-effektus: Ha a kiürített rétegben elég I UZ1 UZ2 U nagy az elektromos térerősség (vékony réteg+
nagy külső záróirányú feszültség), akkor az elektronokat képes kiszakítani a kötésekből ⇒ szabad töltéshordozók jelennek meg.
Lavina-effektus: A szabad töltéshordozók
IZk IZmin
-5 mA
ΔU Z rZ = ΔI Z
Δ IZ
IZmax
működési tartomány
elegendően nagy (104-105V/cm) térerősség hatására a kiürített rétegben annyira felgyorsulhatnak, hogy elegendő energiájuk lesz, hogy ütközéssel újabb töltéshordozókat szakítsanak ki kötött állapotukból, amelyek szintén felgyorsulnak és újabb töltéshordozókat keltenek …⇒ lavinaszerűen sokszorozódik a szabad DZ1 DZ2 töltéshordozók száma.
UZk hőmérsékletfüggő ⇒ szükséges ennek kiegyenlítése: UZke =UZk1+UZk2 ahol DZ1 pozitív DZ2 negatív hőm. koeff.
UZke
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Zener-dióda alkalmazása
UE
Feszültségstabilizátor:
UZk a Zener dióda küszöbfeszültsége Feltesszük, hogy Ube > UZk -Terhelés nélkül (Rt=∞ )
Ube
RE
UD
Rt Uki
U D = U Zk U be − U Zk ( I t =0 ) I t =0 U E = U be − U Zk ⎯⎯ ⎯→ I max = I E = RE
RE-t olyan nagyra kell választani, hogy adott Ube mellett a Zener-diódán átfolyó, külső terhelés nélkül maximális (Imax) áram ne lépje túl az IZmax megengedett értéket.
-Véges Rt -vel terhelve( vagyis Rt értékét csökkentve)
It növekedni kezd ( ID pedig ugyanennyivel csökken) és eközben UD
először nem változik, mivel a dióda letörési szakaszán a feszültség állandó.
I E = ID + It Ha It eléri IE értékét, akkor ID=0
U Zk I t = I E U Zk U Zk Rt = RE ⎯⎯⎯→ = It I D U be − U Zk
már nem folyik a Zener diódán áram, itt megszűnik a szabályozóképessége. Tovább csökkentve Rt értékét már viszont csökkenni fog az addig stabil UD
F1301 Bev. az elektronikába
P
P-N
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
N
Kapacitásdióda:
Záróirányú feszültségnél a félvezető dióda PN átmeneti rétege kiszélesedik, ezáltal megváltozik az átmeneti réteg kapacitása. Minél nagyobb a záróirányú UR feszültség, annál nagyobb a tértöltés tartományok átlagos távolsága, és annál kisebb lesz az átmeneti réteg kapacitása. Jellemző értékek: C= (50 – 200 pF), (20 – 50 pF), (3 – 10 pF) max. ( 1 : 5 ) Alkalmazás: pl.: rezgőkörök feszültségvezérelt hangolása
E0 P
E0
N
Ek
C 100 pF
UR -20V -10V
Ube
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Fotodióda:
Fény félvezető kölcsönhatás: A félvezetőben a fény - ha elegendően nagy az energiája - elektron-lyuk párt képes létrehozni, többlet töltéshordozók jelennek meg. hc Vezetési sáv λh = határhullámhossz: hν Wg Si Si Wg ≈1.1eV ⇒ λh ≈ 1.12μm Wg
WgGe ≈0.7eV ⇒ λhGe ≈ 1.72μm kvantumhatásfok:
η=
Valencia sáv
N elektron −lyuk N foton
Ifoto működési
üresjárási feszültségek
U Fotodióda: a PN átmenetben keltett ellentétes töltésű töltéshordozókat az átmenet elektrosztatikus tere szétválasztja és a dióda két ellentétes oldalára taszítja. Rt1 < Rt2 megvilágítás Záróirányú feszültség hatására kiszélesedik az átmeneti rövidrezárási réteg ⇒ megnövekszik az érzékeny tartomány térfogata áramok A fény intenzitásának növekedésével arányosa a záróirányba előfeszített dióda fotoáramának nagysága is növekszik ⇒ fényérzékelésre alkalmas eszköz tartomány
F1301 Bev. az elektronikába
Felépítés: planárdióda fényáteresztő ablakkal
Gyors működés: határfrekvencia kb. 10 MHz (PIN-fotodióda kb. 1 GHz) Spektrális érzékenység:
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
LED (Light Emitting Diode, fénydióda):
A nyitóirányban előfeszített diódában az erősen szennyezett rétegben az elektron-lyuk párok gyakori rekombinációja során a félvezető anyagra jellemző energiaspektrumú (hullámhosszeloszlású) fény sugárzódik ki. A fényspektrum domináns tartománya alapján különböztetnek meg ultraibolya (UV), látható és infravörös (IR) ledeket. Gyors működés: ~ GHz Az infravörös ledek hatásfoka kb. 1-5%, a többi típusoké kisebb, mint 0,05%. szín
domináns λ
alapanyag
fénytelj.10mA áramnál
infravörös
900 nm
GaAs
100-500 μW
vörös
655 nm
GaAsP
1-2 μW
sárga
583 nm
GaAsP
3-8 μW
zöld
565 nm
GaP
1.5-8 μW
kék
490 nm
GaNi
1.5-6 μW
p++ n
Felépítés: Speciális tokozás (optika) ⇒ nagy felületi fényesség A nyitóirányú áramot korlátozni kell ⇒ soros előtétellenállással (200Ω-1kΩ)
~1μm