DE, Kísérleti Fizika Tanszék
F1301 Bevezetés az elektronikába
Műveleti erősítők
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
+ -
MŰVELETI ERŐSÍTŐK
Műveleti erősítők: Kiváló minőségű differenciálerősítő integrált áramkör, amely egyenfeszültség erősítésére is alkalmas. Analóg számítás- és szabályozástechnikai alkalmazásokhoz fejlesztették ki (elnevezésük is innen ered), de kiváló tulajdonságaik és alacsony áruk miatt azóta igen sokoldalúan alkalmazzák őket (UA741, TL081, …). Áramköri rajzjel: Helyettesítő áramkör:
+Ut U1
+
U2
-
Uki -Ut
+ ⇒ nem-invertáló bemenet - ⇒ invertáló bemenet Aol ⇒ nyílthurkú feszültségerősítési tényező
Uki=Aol˙ (U1-U2)
U1 U2
Ug=Aol˙(U1-U2)
+ Rbe -
Ug
Uki Rki
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Műveleti erősítő belső felépítése: bipoláris és térvezérlésű tranzisztorokból álló integrált áramkör UA741
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Ideális műveleti erősítő jellemzői:
- Uki=Aol˙(U1-U2) - Végtelen nagy nyílthurkú feszültségerősítés (Aol = ∞) - Végtelen nagy bemeneti ellenállás (Rbe = ∞ Ω ) - Zéró kimeneti ellenállás (Rki = 0 Ω ) - Végtelen nagy sávszélesség: az erősítőnek minden frekvencián ugyanakkora az erősítése - Zéró ofszet (tökéletesen szimmetrikus felépítés): ha a bemeneti feszültségek megegyeznek, akkor a kimeneti feszültség zéró. A valódi műveleti erősítők egyike sem teljesíti a fenti feltételeket, de gyártó adatlapján megadott paraméterek elég jól megközelítik az ideális értékeket. Valódi műveleti erősítők jellemző értékei: - szimmetrikus tápfeszültségre van szüksége (tipikusan ±15V) - Aol ≈ 105-106 - Rbe ≈ 1-200 MΩ bipoláris bemenet, Rbe ≈ 1000-2000 MΩ FET bemenet - Rki ≈ 10 Ω - fmin ≈ 0 Hz , fmax ≈ ~ MHz - közös módusú elnyomási tényező: CMRR ≈ 90-100 dB - véges kimeneti feszültségtartomány: -Ut < Uki < +Ut - véges maximális jelváltozási sebesség(slew rate): SR ≈ 0.5 - 30 V/μs
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Visszacsatolt műveleti erősítők: A műveleti erősítő nyílthurkú feszültségerősítése túl nagy a szokásos gyakorlati alkalmazásokhoz. Néhány külső alkatrész hozzáadásával egyszerűen kialakítható egy olyan visszacsatoló hálózat, amely segítségével az erősítőfokozat erősítése csökkenthető, stabilizálható és jelentősen javítható néhány más fontos paraméter is: pl. nagyobb sávszélesség, kisebb torzítás, … érhető el. (A visszacsatolással a műveleti
erősítőnek nem, csak a vele felépített erősítőfokozatnak változik meg az erősítése!)
Negatív visszacsatolás: A kimeneti jel egy részét visszavezetik és kivonják a bemeneti jelből, így erősítésre ténylegesen a bejövő jel és az adott hányadban visszacsatolt kimeneti jel különbsége kerül. Így a kimenet megváltozása a negatív visszacsatolás révén ellene hat az U’ különbség növekedésének. Állandó bemeneti jel esetén a kimeneti feszültség is stabil értékre áll be, amely a következő módon számítható:
U’=Ube-Uv Ube
Uki=Aol˙(Ube-Uv)
Uv=β˙Uki
Uki=Aol˙(Ube-βUki) Aol Uv U ki = U be 1 + β ⋅ Aol U ki Aol A = = Uv=β˙Uki U U be 1 + β ⋅ Aol β 1 Ha a hurokerősítés H=β˙Aol>>1, akkor AU ≈ , ekkor a fokozat erősítését csak a β visszacsatoló hálózat (β) határozza meg. + U’ Aol + -
Uki
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
A negatív visszacsatolást alkalmazó áramköröknél a műveleti erősítő két bemeneti U feszültségének különbsége a nagy nyílthurkú erősítés miatt igen kicsi ( U ' = ki ).
Aol
A továbbiakban az áramkörök elemzésének megkönnyítése céljából feltételezzük: - hogy negatív visszacsatolás esetén U ' ≈ 0 . - hogy a műveleti erősítő igen nagy bemeneti ellenállása miatt a bemenetekbe folyó áramok (I(-), I(+)) elhanyagolhatóan kis értékűek. MŰVELETI ERŐSÍTŐK ALAPKAPCSOLÁSAI: Feszültségkövető
Ube
+
Nem-invertáló erősítő
Ube
+
Uki
-
R1 Uv
R2
R2 U v = U ki R1 + R2 U v = β ⋅U ki
AU ≈
Uki
β
=1
U ki ≈ U be U
β=
1
R2 R1 + R2
R1 + R2 R1 AU ≈ = = +1 R2 R2 β
Uki Ube
1
Rkinem−inv = Rkimüv.er .
t
AU Aol
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Invertáló erősítő
Mivel a nem-invertáló bemenet földpotenciálra van kötve, és a negatívan visszacsatolt műveleti erősítő bemenetei szinte azonos feszültségűek, így az invertáló bemenet is közel földpotenciálú (”virtuális föld”). Így az ellenállásokon folyó áramok U U egyszerűen: I be = be és I v = ki
R2
virtuális földpont
Ube R2 -
Ibe
U U 0 = ∑ I j = I be + I v + I (− ) = be + ki R2 R1 j R
=R
müv.er . ki
AU Aol
R1
Uki
+
R1
A virtuális földpontra alkalmazva a csomóponti törvényt:
inv ki
Iv
U R AU = ki ≈ − 1 U be R2
U Ube
Rbeinv ≈ R2
Több bemenettel kiegészítve összegző erősítővé alakítható az áramkör.
Uki
t
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Összegző erősítő
virtuális földpont
Mivel a virtuális földpont (a valódi földhöz hasonlóan) Ube1 R1 igen jó áramnyelő, ezért erre az egymással párhuzamosan kötött ellenállásokon befolyó áramok egymástól Ube2 R 2 függetlenek és a visszacsatoló ellenálláson összegUbe3 R ződnek: 0= Ij
∑
Iv +
3
j
− I v = I be1 + I be 2 + I be3 + ... Iv =
−
U ki Rv
I be1 =
U be1 R1
I be 2 =
U be 2 R2
I be3 =
U be3 R3
U ki U be1 U be 2 U be3 = + + + ... Rv R1 R2 R3
⎛U ⎞ U U R R R U ki = − Rv ⎜⎜ be1 + be 2 + be3 + ...⎟⎟ = − v U be1 − v U be 2 − v U be3 − ... R2 R3 R1 R2 R3 ⎝ R1 ⎠ Ha R1=R2=R3=… , akkor
U ki = −(U be1 + U be 2 + U be3 + ...)
Rv
Uki
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Differenciálerősítő
R1 Ube1
R2 -
Uki
+
Ube2 R2
R1
- Ha Ube2= 0 V , akkor (Ube1-re invertáló erősítő)
R1 Ube1
R2
R1 U ki = − U be1 R2
+
Ube2 (U’-re nem-invertáló erősítő) R2 - Ha Ube1= 0 V , akkor
U '=
R1 U be 2 R1 + R2 U ki =
+
R1 Általánosan:
U ki =
R1 (U be 2 − U be1 ) R2
-
R1 R2
R R1 + R2 U ' = 1 U be 2 R2 R2
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Áram-feszültség konverter
Rv Ibe -
U ki = − I be ⋅ Rv
+
Feszültség-áram konverter (áramgenerátor)
Mivel negatív visszacsatolás esetén
U ' = U be − U v ≈ 0 ezért U be ≈ U v és így
U I t = I 2 = be R2
Ube
+
U’ Uv
-
Rt R2
I2
It
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Műveleti erősítő kimeneti teljesítményének növelése
+Ut Ube
+
Uv R2=1k
-
Uki
R1=10k
R3=1k
+Ut
R1
Ube R2 +
Uki -Ut
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
NEMLINEÁRIS KAPCSOLÁSOK MŰVELETI ERŐSÍTŐVEL U
Komparátor Funkciója: két bemeneti feszültség összehasonlítása
Ube
+
-
Uki
Uref
Ha Ube> Uref , akkor Uki=+Ut -1V (pozitív telítés). Ha Ube< Uref , akkor Uki= -Ut +1V (negatív telítés).
+Ut
Uki
Uref
t Ube
-Ut
A kimeneti feszültség adott szintre korlátozható pl. Zener-diódával:
Ube
+
R=3.3kΩ Uki
-
Uref
D
+Ut
Zajterhelt bemeneti jelhez a két billenési szinttel rendelkező Schmitt-triggert használják: U U Ube Ube Uref2 Uref2 Uref1 Uref1 t Uki
+Ut
Ube 10k
1k +
t
10k
100k
Uki
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Műveleti erősítős feszültségszabályozó kapcsolótranzisztorral:
Ube=12V - 30V szabályozatlan
10k
Uki=10V 2N3055 szabályozott
2N3725 4.3k +
-741
5.6V 1N4734
5.6k
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Astabil multivibrátor (négyszögjel oszcillátor) Az áramkör bemeneti jel nélkül is négyszögjel UA R1 kimenetet ad, mivel pozitív visszacsatolás is R2 Uki + van benne. UC A műveleti erősítő komparátorként hasonlítja össze a bemenetein levő feszültséget, és a R kimenetét - ami egyben az oszcillátor kimeneC te is – ciklikusan a pozitív, illetve negatív telítési szint között váltogatja, ahogy a feltöltődő kondenzátor UC feszültsége eléri a másik bemenet (kimenetről leosztott t szintű) aktuális UA értékét. − R + 2R
T
U
Umax
U C (t ) = U max + A ⋅ e
UA
− U max
Uki UC t
1 f = ⎛ 2R ⎞ 2 RC ln⎜⎜ 2 + 1⎟⎟ ⎝ R1 ⎠
U max
A = −U max
R2 = U C (t = 0 ) = U max + A R1 + R2
1
2
R1 + R2
⎛ R1 + 2 R2 − 2 TRC ⎞ R2 ⎛ T⎞ ⎟ = U C ⎜ t = ⎟ = U max ⎜⎜1 − e ⎟ R1 + R2 R1 + R2 2⎠ ⎝ ⎝ ⎠
R2 = R1 + R2 − (R1 + 2 R2 )e e
RC
T 2 RC
=
2 R2 +1 R1
−
T 2 RC
R1 + 2 R2 − 2 RC e 1= R1 ⎛ 2 R2 ⎞ T = 2 RC ln⎜⎜ + 1⎟⎟ ⎠ ⎝ R1 T
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Integráló fokozat (integrátor)
0 = ∑ I j = I be + I C + I (− )
IC
j
Ube R -
Ibe
C
Uki
I be =
+
U be R
dU ki U = − be dt RC
IC =
dU ki dQ d (C ⋅U ki ) = =C dt dt dt t
1 U ki (t ) = − U be dt + U 0 ∫ RC 0
Ha a kezdeti (t=0) időpillanatban a kimeneti feszültség zéró, akkor U0=0.
U ki = −
1 U be dt ∫ RC
- Állandó bemeneti feszültség esetén a kimeneti feszültség lineárisan változik: ha U be = U be 0 , akkor
U U ki = − be 0 ⋅ t + U 0 RC
U
Ube t
Uki T
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
- Szinuszos bemeneti feszültség esetén a kimeneti feszültség is szinuszos, de ϕ=−π/2 fázistolás (vagyis π/2 fázissietés) is fellép:
U be = U be 0 sin (ωt ) π⎞ ⎛ 1 1 ⎡ U be 0 ⎤ U be 0 cos(α ) = sin ⎜ α + ⎟ ( ) ( ) U ki = − U dt cos ω t = cos ω t = − ⋅ − be ⎥ ωRC 2⎠ ⎝ RC ∫ RC ⎢⎣ ω ⎦ AU(dB) U be 0 π⎞ ⎛ 1 sin⎜ ωt + ⎟ U ki = U ki = U ki 0 sin (ωt − ϕ ) U ωRC ⎝ 2 ⎠ Uki0 RC ω (lg) Ube0
U ki 0 1 = AU = U be 0 ωRC
0
Uki
t
ϕ 0
−π/2
Ube
⎛ R ⎞ A komplex erősítés megkapható az invertáló erősítő képletéből: ⎜⎜ AUinv = − 1 ⎟⎟ R2 ⎠ ⎝ 1
AU = −
XC 1 j j ⋅ω ⋅ C =− =− = R R jωRC ωRC
j
AU
1
ω (lg)
π j U ki 0 − jϕ 1 AU = ⋅e = ⋅e 2 U be 0 ωRC
A gyakorlatban a kondenzátorral párhuzamosan bekötnek egy Rv ellenállást is, hogy az eredetileg végtelen nagy egyenáramú erősítési tényezőt korlátozzák.
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Differenciáló fokozat
0 = ∑ I j = I C + I v + I (− )
Iv
j
Ube C -
IC
R
Uki
IC =
+
C
dU be dQ d (C ⋅U be ) = =C dt dt dt
dU be U = − ki dt R
U ki = − RC
Iv = dU be dt
- Állandó bemeneti feszültség esetén a kimeneti feszültség zéró. - Lineárisan változó bemeneti feszültség esetén a kimeneti feszültség állandó: ha U be = U be 0 ⋅ t , akkor U ki = − RC ⋅ U be 0
U Ube t Uki T
U ki R
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
- Szinuszos bemeneti feszültség esetén a kimeneti feszültség is szinuszos, de ϕ=π/2 fázistolás is fellép:
U be = U be 0 sin (ωt ) π⎞ dU be ⎛ − cos(α ) = sin ⎜ α − ⎟ U ki = − RC = − RCωU be 0 cos(ωt ) 2⎠ ⎝ dt π⎞ ⎛ U ki = U ki 0 sin (ωt − ϕ ) AU(dB) 1 U ki = ωRC ⋅U be 0 sin⎜ ωt − ⎟ 2⎠ U U ⎝ RC ki0 U AU = ki 0 = ωRC U be 0
Ube0
Ube Uki
0
t
ϕ π/2
0 ⎛ R ⎞ A komplex erősítés megkapható az invertáló erősítő képletéből: ⎜⎜ AUinv = − 1 ⎟⎟ R2 ⎠ ⎝ j R R
AU = −
XC
=−
1 j ⋅ω ⋅ C
= − jωRC
1
AU
ω (lg) ω (lg)
π −j U ki 0 − jϕ 1 AU = ⋅e = ⋅e 2 U be 0 ωRC
A gyakorlatban a kondenzátorral sorosan beiktatnak egy Rbe bemeneti ellenállást is, hogy a nagyfrekvencián eredetileg végtelen nagy erősítési tényezőt korlátozzák.
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Aktív szűrők: Aktív áramköri elemet tartalmazó szűrőáramkörök.
AU
felüláteresztő szűrő
A0
3dB
0.7˙A0 0
AU
f1
A0
3dB
0.7˙A0
f1
A0
3dB
0.7˙A0
f1
f
AU sávzáró szűrő 3dB
0.7˙A0 0
f
-
alultáteresztő szűrő
0
sávszűrő
A0
AU
+
f2 f
0
f1
f2 f
Aktív szűrők előnyei a passzív szűrőkkel szemben: - meredekebb vágás a határfrekvenciánál - egységnyinél nagyobb erősítésük is lehet - könnyen méretezhetők alacsony határfrekvenciákra is (nem kell nagy értékű induktivitásokat használni)
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Aluláteresztő szűrő
1
Rv
1
Rv Zv = = = 1 1 1 + + jωC 1 + jωRv C Ube R Rv X C Rv Im{AU } Z R 1 tg (ϕ ) = AU = − v = − v ⋅ R R 1 + jωRv C Re{AU } 1
-
C
Uki
+
2
Rv ⎛ 1 ⎞ 2 ⎜⎜ ⎟⎟ + (ωC ) Zv 1 + ω 2 Rv2C 2 1 R ⎝ Rv ⎠ =− =− =− v ⋅ AU = − R R R R 1 + ω 2 Rv2C 2 R 1 ϕ = arctg (− ωRvC ) AU AU = − v ⋅ ⋅ (1 − jωRv C ) 2 2 2 R 1 − ω Rv C ⎛ω⎞ A0 ϕ = −arctg ⎜⎜ ⎟⎟ ⎝ ω0 ⎠ 0.7˙A0 Rv A → − = A0 , ϕ → 0 - ha ω → 0 , akkor U 0 R π f0 - ha ω → ∞ , akkor AU → 0 , ϕ → − ϕ 2 A határfrekvencián(ω0): 0 A0 R 1 1 1 1 −π/4 =− v ⋅ = ω0 = R 1 + ω02 Rv2C 2 2 2 1 + ω02 Rv2C 2 RvC −π/2
3dB
f=ω/2π (lg) f(lg)
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Felüláteresztő szűrő
Z be = R1 + XC = R1 +
R
1 jωC
Ube C
R1
Uki
Im{AU } R R tg (ϕ ) = =− + 1 { } Re A Z be U R1 + jωC R R R R 1 AU = − =− =− =− ⋅ 2 R1 Z be 1 1 ⎛ 1 ⎞ 2 + + R 1 1 1 R1 + ⎜ 2 2 2 2 2 2 ⎟ R C R1 C ω ω 1 C ω ⎝ ⎠ ⎛ ω0 ⎞ ⎛ 1 ⎞ ⎛ R R j ⎞ 1 arctg ϕ = ⎜ ⎟ ⎟⎟ ϕ = arctg ⎜⎜ ⎜⎜1 + ⎟⎟ =− AU = − ⎝ω⎠ ωR1C ⎠ 1 1 ⎝ R R C ω 1 1+ 1 ⎠ ⎝ R1 + AU 2 2 2 jωC ω R1 C -
AU = −
π
- ha ω → 0 , akkor AU → 0 , ϕ → - ha ω → ∞ , akkor A → − R = A , 2 ϕ → 0 U 0 R 1 A határfrekvencián(ω0):
A0 R =− ⋅ R1 2
1 1+
1 ω02 R12C 2
1 = 2
1 1+
1 ω02 R12C 2
A0
3dB
0.7˙A0 0
ϕ
1 π/2 ω0 = R1C π/4 0
f0
f=ω/2π (lg)
f(lg)
F1301 Bev. az elektronikába
DE, Kísérleti Fizika Tanszék
Oszcillátorok Oszcillátor: periodikus kimeneti jelet szolgáltat, bemeneti jel nélkül. Ehhez aktív áramköri elemet és pozitív visszacsatolást kell alkalmazni. A kimeneti jel hullámformáját, amplitúdóját és frekvenciáját az áramkör típusa, az alkalmazott alkatrészek, valamint a tápfeszültség nagysága határozza meg.
Általános berezgési feltétel:
U1
A
U2
β
U’
U2=A˙U1 → ϕA U’=β˙U2 → ϕβ
Zárt hurok esetén az áramkör állandósult rezgő állapotában U’=U1 .
U1
U’
A
β
U2
berezgés ⇔ U ' = U1 ⇔ amplitúdófeltétel ⎧ A⋅ β = H = 1 ⇔ ⎨ fázisfeltétel ⎩ϕ A + ϕ β = 0 ± 2nπ
pl. fázistoló oszcillátor: invertáló erősítő+fázistoló(f0-nál 180°) visszacsatoló hálózat