F Ó T I NÉPMŰV É S Z E T I SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA P E D AG Ó G I AI P R O G R AM J A

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.MÁJUS


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ................................................................................................................................................................ 4 BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................... 6 AZ ISKOLA JELLEMZŐ ADATAI:............................................................................................................................. 6 Iskolatípusok: .................................................................................................................................................. 8 AZ ELSŐ MODULÁRIS RENDSZERŰ OKJ-KÉPZÉS 2009/2010-ES ÉVVEL INDULT, ÉS 2014-BEN VIZSGÁZNAK ELŐSZÖR TELJES KÖRŰEN TANULÓINK, UTOLJÁRA PEDIG 2017-BEN..................................................................... 8 Az iskola környezete: ....................................................................................................................................... 8 Az iskola fő jellemzői:...................................................................................................................................... 8 Az iskola tanulóinak összetétele lakóhely szerint: ........................................................................................... 9 A/ NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................................ 10 Az iskola rövid története, helyzetelemzés....................................................................................................... 10 Nevelőtestületünk........................................................................................................................................... 12 Az iskola munkáját segítő dolgozók: ............................................................................................................. 13 Tárgyi feltételek ............................................................................................................................................. 13 PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK ............................................................................................................................. 14 ISKOLÁNK FŐ FUNKCIÓI ............................................................................................................................. 16 NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLJAINK .............................................................................................................. 16 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: ...................................................................... 19 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI – NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................... 19 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 20 1. Hagyományos tanórai foglalkozások......................................................................................................... 21 2. Nem hagyományos szervezésű tanórák...................................................................................................... 22 3. Tanórán kívüli foglalkozások..................................................................................................................... 22 4. Nem hagyományos tanórai keret (szervezett forma nélkül folyó egészségnevelés) ................................... 22 A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok.................................................................................. 23 Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................... 24 A mindennapos testedzés formái.................................................................................................................... 25 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK .......................................................................................................... 27 A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE, FELZÁRKÓZTATÁSA ..................................... 27 Tennivalók a fejlesztés területén.................................................................................................................... 28 Tennivalók a tehetséggondozás területén /ld: kiemelt figyelmet igénylő tanulók .......................................... 29 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK ................................................................................ 30 A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák ... 31 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........................................................................ 32 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység/ünk/ ............................................................................. 33 Véleményezéssel, javaslattal segítünk a helyi önkormányzat alkalmanként nyújtott támogatásának odaítélésében. ................................................................................................................................................ 33 Az egyesület szükség esetén anyagi támogatást nyújthat a tanulmányi kirándulások, szakmai versenyek költségeinek csökkentésére. ........................................................................................................................... 33 INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE....................................... 33 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközcsoportok jegyzéke 39 Kapcsolattartás ............................................................................................................................................. 40 1. Az iskola külső kapcsolatai: ...................................................................................................................... 40 A szülőkkel való kapcsolattartás formái:....................................................................................................... 40 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, lehetőségei ........................... 40 B/ HELYI TANTERV........................................................................................................................................ 42 KÉPZÉSI RENDSZERÜNK ............................................................................................................................. 43 Tantárgyszerkezet .......................................................................................................................................... 43 Az emelt szintű felkészítés fejlesztési feladatainak és követelményeinek meghatározása 11. 12. évfolyamokon: ............................................................................................................................................... 54 A tankönyvválasztás elvei:............................................................................................................................. 54 Iskolai közösségek ......................................................................................................................................... 54 Tanórán kívüli tevékenységek........................................................................................................................ 55 Szabadidős tevékenységek ............................................................................................................................. 55 Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai: ..................... 55 TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE....................................................................................................................... 56 FELVÉTELI SZABÁLYZAT .................................................................................................................................... 56 2


PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. Tanulmányi területek: ................................................................................................................................ 57 II. A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE:...................................................................................................................... 59 Az átvétel elvei: ............................................................................................................................................. 62 Magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................................................... 62 VIZSGARENDSZERÜNK ............................................................................................................................... 64 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI TANTÁRGYANKÉNT ................................................................. 69 Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................................. 69 Magyar nyelv................................................................................................................................................. 69 Irodalom ........................................................................................................................................................ 70 Történelem..................................................................................................................................................... 70 Matematika.................................................................................................................................................... 70 Idegen nyelv................................................................................................................................................... 71 Folklórismeret /kimenő rendszerben, és átalakul a helyzete/ ........................................................................ 71 Testnevelés..................................................................................................................................................... 72 Ének-zene....................................................................................................................................................... 72 Rajz és vizuális kultúra .................................................................................................................................. 73 Informatika .................................................................................................................................................... 74 Földrajz (Földünk és Környezetünk) ............................................................................................................. 76 C/ SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................................................. 77 SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEINK ................................................................................................................................ 77 A SZAKMAI KÉPZÉS RENDSZERE ......................................................................................................................... 79 Szakmánkénti célkitűzések ............................................................................................................................. 79 SZAKMAI VIZSGA MODULÁRIS TÁBLÁI ............................................................................................................... 83 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK A „RÉGI” (MODULRENDSZERŰ) ÉS AZ „ÚJ”(ÁGAZATI RENDSZERŰ) OKJ-S KÉPZÉSEKBEN..................................................................................................................................................... 91 „RÉGI”, A 2013. ÉVI TAVASZI SZAKMAI VIZSGAIDŐSZAKBAN LEZÁRULÓ OKJ-S SZAKKÉPESÍTÉSEK SZAKMAI ÓRASZÁMAI ........................................................................................................................................................ 91 KÖZPONTI PROGRAMRA ÉPÜLŐ HELYI TANTERV A MODUL RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSBEN ................................. 97 A nyári gyakorlatok megfeleltetése a kézműves szakokon a modul rendszerű szakképzésben..................... 116 D.......................................................................................................................................................................... 161 HAGYOMÁNYÁPOLÁS ....................................................................................................................................... 161 A KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........................................................................................................... 161 Bevezetés ..................................................................................................................................................... 162 II. A könyvtárra épülő nevelési program................................................................................................... 1633 III. Könyvtárhasználati tanterv.................................................................................................................. 1633 GYÓGYTESTNEVELÉS AZ ISKOLÁBAN ............................................................................................................... 174 GYÓGYTORNA AZ ISKOLÁBAN .......................................................................................................................... 176 SPORTKÖR AZ ISKOLÁBAN ................................................................................................................................ 178 MUNKAREND ................................................................................................................................................... 179 Időkeretek .................................................................................................................................................... 179 Csoportok .................................................................................................................................................... 179 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK SZERKESZTŐI ........................................................... 180 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .............................................................. 181 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ............................................................................................... 181 ELFOGADÁSI REND:.......................................................................................................................................... 182

3


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELŐSZÓ 1997-ben nevelő testületünk elkészítette Pedagógiai programját és helyi tantervét az 1993. évi Közoktatási Törvény (LXXIX. tv.) előírásai értelmében. Az azóta eltelt évek a törvényi szabályozásban és az iskola szakmai képzésében is változásokat hoztak. Így tehát a Közoktatási törvény 1999. évi módosítása, amely a nevelési terv és a kerettantervek alapján elkészítendő helyi tanterv elkészítését írta elő, találkozott a képzési rendszerünk átalakulását rögzíteni kívánó igénnyel, objektív körülménnyel. A Közoktatási törvény azt prognosztizálta, hogy a tanköteles fiatalok tovább maradnak az iskolarendszerben, és hogy a megfelelő korú népesség érettségit adó iskolatípusban fog tanulni, a szakközépiskolák értéke pedig nő azzal, hogy a középfokú képzés felsőfokú irányultsága az utóbbi tömegessé válásának következtében csökken. A demográfiai csökkenés mellett is megfelelő létszámú fiatal fog bekerülni a szakképző rendszerbe, hiszen a társadalmi igény és az oktatási feltételek is ezt sugallják. Így is lett. A pedagógiai programunk elkészítését megelőzte egy 1991 óta tartó iskolaszerkezet-váltás, mely folyamatosan átmeneti időszakokat eredményezett az azóta eltelt évek alatt, de hozzásegített: a/ a konkrét pedagógiai célok meghatározásához, b/ a meglévő értékek feltárásához és azok beépítéséhez a következő évek pedagógiai tevékenységébe, c/ az új szakmai képzések megvalósításához. A 2000. évre már túlléptünk az átmeneti korszakon, a Nevelési terv a szerkezetváltás során kialakult Népművészeti Szakközép-és Szakiskola igényeinek megfelelően készült el, meghagyva a lehetőséget a későbbi fejlesztési tervek hozzáillesztéséhez. 2003-ban lehetővé vált számunkra - felismerve a helyi társadalom igényeit –, hogy kidolgozzuk egy általános gimnázium alapdokumentumait. Iskolánk nyitva állt annak a helyi középiskolás korosztálynak a befogadására, amely nem szívesen vállalná a nagyvárosba való ingázás hátrányait és veszélyeit. Szülők és gyermekeik számára egyaránt előnyös a helyben elérhető gimnázium. Ennek szellemében 2004. szeptember 1-jével felmenő rendszerben beindítottuk a gimnáziumi oktatást. Egy újabb előrelépést és a kor igényeinek való megfelelést jelentett 2005-től az ún. 0. évfolyam (nyelvi előkészítő osztály) indítása. Meg kellett adni a lehetőséget arra, hogy az iskolahasználók igényeinek megfelelően alakítsuk a képzési struktúrát. További helyi igényt elégítene ki a gimnáziumi esti vagy levelező képzés Fóton (iskolánkban) történő megvalósítása a fiatal ill. idősebb felnőtteknek. A Nevelési tervet a Pedagógiai Program felülvizsgálata során alakítottuk ki, és figyelembe vettük a Közoktatási Törvény paragrafusait, illetve a 2003. évi LXI. tv. módosítást, a NAT és a Kerettanterv előírásait, az Oktatási Minisztérium által megfogalmazott és kiadott követelményeket, a Szakképzési Törvényt, és az érettségi vizsga követelményeit, az iskolahasználók igényeit és a fenntartó elvárásait. 2009-ben a moduláris szakmai képzés óraterve bekerült a helyi tantervbe. 2010-ben újabb módosításra került sor, amely párosult a Nevelési program áttekintésével, a helyi tanterv törvényi változásából eredő kiigazítással. A Nat módosításából eredő változások 2011-re elérték a 9. osztályt, ennek megfelelően a közismereti oktatás és az érettségire felkészítés helyi tantervét, az óraszámokat és a tantervi tartalmakat megfeleltettük az általánosan képző évfolyamokon. Ugyanez megtörtént a szakmai képzésben: a moduláris szakképzés központi programját és a helyi sajátosságokat összhangba hoztuk. 4


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Mindezek alapján a Pedagógiai Program kialakításánál öt döntő szempontot érvényesítünk: 1. legyen valóban helyi, azaz szolgálja az iskolánk diákjainak érdekeit 2. legyen differenciált a felkészítésben az érettségi és szakképzési követelményeknek megfelelően 3. legyen átjárható, hogy a nem nálunk kezdett tehetséges fiatalok is bekapcsolódhassanak a képzésbe, 4. tegye lehetővé a tanuló számára iskolán belül az iskolatípus-váltást mindkét irányba (gimnáziumból szakközépiskolába illetve szakközépiskolából gimnáziumba) 5. őrizze meg a hagyományainkat, melyek több évtizedes tapasztalatokon nyugodnak, és ezek épüljenek be a korszerű, jövőbe mutató oktató-nevelő munkába. A 2011-es köznevelési törvény, a 2012-es Nat, a 20/2012-es EMMI-rendelet az intézmények működéséről, továbbá a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. radikális változásokat írnak elő az iskolák, így a mi iskolánk életében is. Az átmenet időszakában láthatóvá tesszük a régi jogszabályoknak az érvényesülését, ugyanakkor már az új intézkedéseket is láthatóvá tesszük. . A kerettanterv, a szakmai kerettantervek azok a lényeges dokumentumok, amelyek jelentősen meghatározzák a nevelés-oktatás folyamatát, és a szakmai oktatást-képzést még struktúrájában is megváltoztatják, így helyi tantervünk ennek függvényében felmenő rendszerben jelentősen átalakul. A Pedagógiai program végleges lezárásakor, végleges változatában 2013 május 13ig már teljességében beépítettük a törvényi változásokat, így az átállás folyamatalegalábbis a tervező munka terén- lezárul. Fót, 2013. május15. Kaudersné Madarász Zsuzsanna intézményvezető

5


PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEVEZETŐ Az iskola jellemző adatai: Az iskola megnevezése : Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Az iskola székhelye, címe: 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által 2013-ban kiadott alapító okirata alapján az iskola jelenlegi alaptevékenységei: 2009. IX. 16. - 2009. XII. 31.

2010. I. 01-től

802144 nappali rendszerű általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő (gimnáziumi oktatás); kompetencia alapú oktatás; integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása 802241 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (szakmai középfokú oktatás) 802177 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 802166 Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás /esti, levelező gimnáziumi oktatás/ 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 751922 Önkormányzatok elszámolásai

853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (912/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: gyógytestnevelés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 8904411 Közcélú foglalkoztatás 8904421 Közhasznú foglalkoztatás

6


JELENLEGI OKJ- számok utolsó kimenő évfolyam 2012/13ban Kerámikus 52 181 2 08 Textilműves 52 181 2 12 Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 52 1812 13 Néptáncos 52 1833 02

PEDAGÓGIAI PROGRAM

MODULÁRIS RENDSZERŰ ÚJ OKJ- számok utolsó 9 évfolyam 2012/13-ban kimenő rendszerrel Keramikus 54 211 10 0000 00 00 Textilműves (kéziszövő) 54 211 160010 54 02 Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 54 211 16 0010 54 04 Néptáncos) 54 212 07 0010 54 03

Ágazati szakmai kerettanterv alapján, először 2013/2014-es tanévben indított évfolyamok 2017ben szakmai érettségivel záruló párhuzamos képzési formában. Ezután az első komplex szakmai vizsga 2018-ban lesz. V. Képző- és iparművészeti ágazat Ágazaton kívüli, önálló szakmacsoport 54 211 05 Kerámiaműves 54 212 09 Táncos (a szakmairány megjelölésével: néptáncos) 54 211 08 Textilműves 54 211 02 Divat- és stílustervező 54 213 02 Kiadványszerkesztő 54 211 04 Grafikus A FENTI SZAKMÁKBÓL ugyanilyen OKJ-számokkal:: nappali, esti és vagy tanfolyami felnőttképzés keretében iskolarendszeren kívül történő adott óraszámú képzés GIMNÁZIUMBAN nappali, esti és levelező felnőttoktatás A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavar esetén)

Az iskola által nappali, nem párhuzamos, szakiskolai képzés keretében feltüntetett de nem oktatott szakmák 2013-tól már nem indulnak, mert csak részszakképesítést adnak. Az intézmény alapfeladatának ellátása melletti, kiegészítő oktatótevékenységei: A felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó iskolarendszerű középfokú szakképzés. Alapfeladata ellátása mellett a szakközépiskola jogosult meglévő művészeti gyakorlóhelyeinek ( műterem, műhely, stúdió ) technikai háttere és szellemi kapacitása kihasználásával a fentebb felsorolt, párhuzamos képzésben oktatott szakmákat érettségi vizsgával rendelkező, önköltséget vállaló növendékek számára indított osztályokban kétéves képzésben is oktatni. Iskolarendszeren kívüli képzés, ECDL, ECL vizsgáztatás. kurzusok, nemzetközi kurzusok. Az iskola saját kezdeményezésére, felkérésre, vagy megbízásra bel- és külföldi hallgatóknak az iskola képzési irányaiba eső, továbbképző előadásokat vagy kurzusokat szervezhet tanév közben, vagy a tanítási szünetekben. Az intézmény egyéb, szakmai jellegű kiegészítő tevékenységei: Az iskola tanárai részt vesznek a Magyar Képzőművészeti Egyetem és Táncművészeti Főiskola felsőfokú szakképzésében, emellett a képesítésüknek megfelelő szakágban szakértőként, szaktanácsadóként tevékenykedhetnek. Ezt a tevékenységet az iskola ösztönzi.

7


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola, oktatási tevékenysége megismertetése, a diákok alkotómunkája népszerűsítése céljából kiállításokat, szimpóziumokat, előadásokat szervezhet, egyéb kulturális és művészeti tevékenységet folytathat. Iskolatípusok: 1. gimnázium 2. szakközépiskola (művészeti)+ 3. szakiskola 4. gimnáziumi és szakközépiskolai felnőttképzés Az 52-vel /kifutó rendszerben/ és az 54-gyel kezdődő szakmaszámok szakközépiskolai, a 31-gyel kezdődőek szakiskolai szintet jelölnek. Az első moduláris rendszerű OKJ-képzés 2009/2010-es évvel indult, és 2014-ben vizsgáznak először teljes körűen tanulóink, utoljára pedig 2017-ben. Az iskola környezete: Fót Pest megyében, Budapest agglomerációs körzetében lévő város. A Gyermekközpont viszonylag elszigetelt, különálló része a városnak, melynek 66 holdas parkjában épült iskolánk eredetileg ifjúsági kollégiumnak, de később iskolai célokra is alkalmassá vált kisebb átalakításokkal. A főváros közelsége jó a településnek, az iskolának, bár a vidéki növendékek szülei féltik gyermekeiket a főváros hatásaitól. Az iskola optimális környezetben, egy nagy park közepén helyezkedik el. Az egészséges és esztétikus környezet könnyen megközelíthető busszal vagy vonattal a fővárosból is. A város és a tágabb környezet /Gödöllői térség, Galgamenti vidék/ hagyományőrző elveket vall. Az iskola fő jellemzői: Gimnáziumi oktatással és művészeti szakképzéssel foglalkozó intézmény, 2010. jan. 1-jétől ECDL-központ, 2012 tavaszától pedig már ECL nyelvvizsgahely is. Az iskola képzési struktúrája sokrétű. A szakképzés elsősorban népművészeti jellegű, ezért a központi művészeti szakmai programba beépítettük a magyar népművészet alapvető ismeretanyagát. Nappali tagozatos iskolarendszerű és a későbbiekben igény szerint gimnáziumi felnőttképzést egyaránt folytatunk. A pedagógiai munka szakaszai határozzák meg feladatainkat: 2013-tól a középfokú oktatás-nevelés szakasza a 9. évfolyamtól kezdődik, szakiskolában a 11., középiskolában a 12. évfolyamon fejeződik be. 2013/2014-től a szakképzés felmenő rendszerben – a szakok részbeni módosításával – átalakul: Szakközépiskolában az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás és a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz párhuzamosan folyik. Gimnázium: A 5 /4/ évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás-nevelés keretében a tanulókat felkészítjük az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Szakközépiskola: Az ún. párhuzamos oktatás keretében 9. évfolyamtól az iskolai nevelés-oktatás mellett a szakképzés követelményeit sajátíthatják el növendékeink. Legkésőbb az első félév végéig a képző-és iparművészeti szakmákban lehetőséget biztosítunk 8


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a szakmaváltásra. A negyedik év végén kerül sor az érettségi vizsgára /benne egy szakmai érettségi tárggyal 2013-tól felmenő rendszerben/, az 5. év végén pedig a komplex szakmai vizsgára. Igény esetén indítunk kétéves szakképző évfolyamot – a nálunk, helyben, illetve másutt - érettségizett fiataloknak az általunk oktatott szakmákban egy-egy csoporttal. Szakiskolai képzés Fazekas és szőnyegszövő szakmai képzést – amennyiben tárgyi és személyi feltételeink lehetővé teszik - elsősorban azoknak a fiataloknak biztosítunk, akik nem tudnak iskolánkban eleget tenni a szakközépiskolai követelményeknek. A 2013/2014-es tanévben ilyen képzés nem indul. Felnőttképzés a gimnáziumban és a szakképzésben Az esti vagy levelező tagozaton a Fóton, ill. környező településeken élő fiatal felnőtteknek vagy átképzésre vállalkozó felnőtteknek szeretnénk helyben gimnáziumi oktatást biztosítani. A tankötelezettség változásai miatt egyes tanulók már csak felnőttképzés keretében folytathatják majd tanulmányaikat. A szellemi erő rendelkezésre áll, a település csak nyer vele. 2010-től új lehetőség nyílt – helyben- tanulóinknak és a környékbeli tanulni vágyóknak: természetesen iskolai felkészítés keretében az előbbieknek, míg tanfolyami felkészítés keretében az utóbbiaknak lehetővé tesszük ECDLközpontunkban a vizsga letételét. 2012-től pedig az iskolai ECL vizsgahelyünkön ECL nyelvvizsgát tehetnek. A felnőttképzés egy másik lehetősége az iskola sajátos szakmai struktúrájából adódik. A feltételek és az igények szerencsés találkozása lehetne a külföldön élő, magyar származású ill. nemzetiségű fiatalok népművészeti képzése tanfolyami rendszerben. Az iskola tanulóinak összetétele lakóhely szerint: A 2012/2013-as tanévben a szakközépiskolába beírt tanulók közül: Pest megyei 100 fő budapesti 14 fő egyéb megyékből 44 fő határon túlról 9 fő 167 fő A 2012/2013-as-es tanévben 124 gimnáziumi tanulót írtunk be. Intézményünk részben országos beiskolázású. A vidéki növendékeket jelenleg Budapesten és Gödöllőn középiskolai kollégiumokban helyezzük el.

9


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A/ NEVELÉSI PROGRAM Az iskola rövid története, helyzetelemzés A Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium jogelődjének tartja a fóti Gyermekváros iskoláját, amely1960 óta működött szakközépiskolai és szakmunkás jellegű szakmákat oktatva. Az iskola elsősorban az állami gondozott fiatalok szakmai képzésére alakult. Már létrejöttekor fontosnak tartotta, hogy a lakókörnyezetben, családban élő növendékekkel együtt történjen az iskoláztatásuk. Kezdetben differenciált szakmunkás és szakközépiskolai szintű szakmai képzéssel igyekezett az elsősorban állami gondozott fiataloknak megfelelő szakmát, képzettséget biztosítani. A Gyermekközpontban bekövetkezett pedagógiai koncepció- és nevelési rendszerváltás, továbbá a társadalomban lezajló változások a középiskolai képzésben is szükségessé tették a képzési struktúra átalakítását. A korábban tanított szakmák szakmai programja és képzési szintje átalakult és differenciáltabbá vált. Szakiskolai képzéssel is ki kellett egészíteni oktatási rendszerünket, hogy kevesebb legyen a lemorzsolódás, a képzési rendszerből kiesők száma. Előtérbe került az ún. modulrendszerű képzés. A kétéves szakiskolai képzés lezárása után már csak a szakmát értő és tanulni akaró fiatalok léphettek tovább és készülhettek fel szakmunkásvizsgára. A különböző profilú szakközépiskolai képzések helyébe egy egy tőről fakadó képzési formát vezettünk be, a Népművészeti Szakközépiskolát. Ennek az országban egyedülálló képzési formának a bevezetéséhez alapul szolgáltak a Gyermekközpontban évtizedek óta eredményesen működő művészeti szakkörök, a társadalom részéről megmutatkozó széleskörű érdeklődés a népi kultúra iránt, és az állami gondozott gyerekek nagyfokú cselekvési intelligenciája, melyen keresztül a tanulási motiváció eredményesebben megvalósítható számukra. Az iskola szellemiségéből fakadóan vállalja tehát a tehetséges állami gondozott ill. hátrányos helyzetű fiatalok együtt oktatását, nevelését a családban élő fiatalokéval. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók befogadásától sem zárkózunk el, a többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk őket a nem sajátos nevelési igényekre írt kerettantervek szerint. Korlátozott számban van mód felvételükre és felmentésükre szakértői vélemények alapján. Azt a feladatot vállaljuk, hogy érettségit illetve érettségit és a népművészet területén nyújtott jártasság mellett szakmai képesítést adunk textilműves (kézi szövő), táncos (néptáncos), a népi fazekasságot is magába foglaló keramikus és a népviseletkészítéssel kiegészített textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens), szakiskolai szinten pedig fazekas és szőnyegszövő szakmákban. Kiemelt feladatként kezeljük a népi hagyományok ápolását, gyűjtését, a mindennapokba való integrálását és a képzésünk népzenei oktatással való kiegészítését 2013-tól felmenően

10


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szervezeti felépítés Igazgató

Műv. gy. vez.

Ped. ig. h

képző- és iparművész

Tech. dolg.

Mk. - vezetők

MK. - vezetők

Tanárok

Művész tanárok szakoktatók

Műv. gy. vez. táncos szakirány

MK. - vezetők

Művész tanárok

Az iskola szerkezeti felépítésében, képzési struktúrájában a még 1991-ben megkezdett alapvető szerkezeti változások befejeződtek. A profiltisztítás eredményeként a népművészeti szakmákra felkészítő szakközépiskolai képzést folytatjuk, és két – párhuzamos - osztályt indítunk évfolyamonként. A Népművészeti Szakközépiskola felé való elmozdulást az iskola iránti érdeklődés, az 1993 óta elért szakmai eredmények és a gyermekvédelmi törvény végrehajtására elkészült fenntartói feladatterv együttesen predesztinálták. A fenntartóváltás – a helyi önkormányzathoz kerülés - óta újabb koncepcionális változások, igények is megjelentek a nevelési, oktatási programunkban. Ez eredményezi a közismereti képzési rendszer differenciált átalakítását. Mára már programunk a 2004-től beinduló gimnáziumi oktatás programját is és a 2005-től bevezetett 9. nyelvi előkészítő osztállyal kiegészített tervet is /angol-német nyelvi csoportokkal/ tartalmazza. 2003-tól – a módosult, immár új névvel jóváhagyott – Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Pedagógiai programjáról és helyi tantervéről beszélünk. (KT-határozat száma: 254/2003.) 2012 tavasza óta iskolánk ECL nyelvvizsgahely is egyben. A 2012/2013-as tanév az átmenet éve a magyar iskolarendszerben: a program a 2012/2013-as tanév törvényes megindításához szükséges módosításokat is tartalmazza, ugyanakkor a végleges formáját 2013 márciusában nyeri el. A jelenleg módosított helyi tantervünk a moduláris szakmai képzés óraterve mellett (Kt- hat. sz.: 122/2009) az ECDL-vizsgáztatás programját is tartalmazza. 11


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nevelőtestületünk Nevelőtestületünk viszonylag stabil. Eddigi tevékenysége bizonyította, hogy alkalmas a jövő egyre bonyolultabbá váló szakmai feladatainak megoldására. /Ennek példája, hogy a nevelőtestület a népművészeti kísérleti képzés tantervét maga dolgozta ki 1992-ben, és azóta is törekszik egyedi tantervek, tananyagok összeállításával, az új módszerek bevonásával az innovációra./ A közismereti tárgyakat oktató pedagógusaink és a művészeti tanárok egyetemi végzettségűek, a táncpedagógusok - a szakon megszerezhető legmagasabb - végzettsége főiskolai(ld. Magyar Táncművészeti Főiskola) A tantárgyi felmentésekkel vagy részfelmentésekkel rendelkező tanulók segítéséhez fejlesztő-, ill. gyógypedagógus tanár áll rendelkezésre középiskolánkban. Jelenléte biztosítja - szűk keresztmetszetben - minden évfolyamon az állandó ellátást. Az Alapító Okirat módosításában beállított integrált képességfejlesztő oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelése a szakfeladat ellátására felkészült pedagógusokat és többletórát igényel.

Pedagógusok összetétele végzettség szerint

egyéb 3% főiskola 28%

egyetem 69%

Az iskolai dolgozóinak beosztás szerinti összetétele

technikai 19%

könyvtáros 2%

tanár 58%

művésztanár 19% szakoktató 2%

12


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola munkáját segítő dolgozók: a., a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók: 0,5 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 0,5 fő könyvtáros 0,5 gyógytornász (A KNT-ben gyógytorna és gyógytestnevelés nincs említve.) b., egyéb munkakörök: 1 fő iskolatitkár 1 fő gondnok 1 fő karbantartó 4 fő takarító Tárgyi feltételek Az iskola tárgyi feltételei jónak mondhatóak. A tanműhelyek a jelenlegi létszámnak megfelelően vannak ellátva. A kötelező eszközjegyzékben előírt eszközök – a tervszerű bővítéssel, fejlesztéssel az oktatás rendelkezésére állnak. A közismereti tantárgyak oktatásához szükséges taneszközöket pályázatokkal és a fenntartói pályázati önrész biztosításával tudjuk biztosítani. 2008-ra az OKÉV engedélye alapján teljesítette. Az informatika oktatásához a tanulólétszámnak megfelelő gépparkkal rendelkezünk. A fejlesztési feladatok a tanulólétszám, a technika gyors fejlődése és a feladatnövekedés következtében a hardverek és a szoftverek területén egyaránt folyamatosan adódnak. Az iskolai könyvtár állománya 2010-ben teljesen számítógépre került. Könyvtári készletünket fizikai és tartalmi vonatkozásban felülbíráltuk, és folyamatosan fejlesztjük. A növekvő osztálylétszám és feladatbővülés megkívánta fejlesztéseket fokozatosan, tervszerűen valósítjuk meg. 2003-tól kezdődően a multimédiás eszközfejlesztésben előrelépés történt. A kor kihívásainak eleget téve lépésről lépésre az interaktív táblával is történő oktatásra készülünk fel folyamatosan. A táblák száma egyre nő. Az egyes tantárgyakhoz rendelt főbb eszközcsoportok listája külön fejezetben megtalálható Nevelési programunkban. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet ill. a 20/2012-es EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről külön rendelkezik a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzékéről. Az előírt követelményeknek intézményünk eleget tesz. Az iskola belső életéről a Házirend és az SZMSZ rendelkezik.

13


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Pedagógiai hitvallásunk Iskolánk sajátos helyzetéből adódóan a népi kultúra iránt érdeklődő, családban élő fiatalok szakközépiskolai képzésének és gimnáziumi oktatásának, továbbá a hátrányos helyzetű, magas cselekvési intelligenciájú állami gondozott fiatalok oktatásának színtere. Egyrészt a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek a továbbépíthető alapjait közvetítjük, másrészt az érettségi vizsgakövetelményeket figyelembe véve lehetővé tesszük az érettségire való felkészülést úgy, hogy párhuzamos képzés keretében a népművészeti, azaz művészeti szakmák oktatását is biztosítjuk. Természetesen mód van a már érettségivel rendelkező fiataloknak a szakképző évfolyamokra bekapcsolódni. A különbözeti vizsga tartalmát egyénenként kell meghatározni. A 9. évfolyamon menet közben bekapcsolódó tanulók számára a hiányzó szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekből osztályozó vagy különbözeti vizsgát írunk elő, a már érettségivel rendelkezők számára pedig a szakmai és egészségügyi alkalmasság a feltétel. Képzésünk alappillére a magyar népi kultúra, amely az évezredek során kikristályosodott tartalmi és formai világával biztos alapot nyújt bárkinek e művészeti tevékenységek gyakorlati műveléséhez a későbbiek során. Figyelmet fordítunk egyúttal az emberiség előtt álló közös problémákra. A globális kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk az egyének és az állam felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. Hozzájárulunk a különböző kultúrák iránti nyitottsághoz, elősegítjük más népek kultúrájának, hagyományainak megismerését, megbecsülését. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Hisszük, hogy az általunk közvetített alapvető ismeretanyag eszköz a tanulók értelmes, önálló ismeretszerzéséhez, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez, világképük kialakításához, a világban való eligazodáshoz. Fejlett nyelvi - informatikai kompetenciák, ECDL- és ECL-bizonyítvány birtokában elősegítjük felnőtt korukra az élethosszig tartó tanulást, a külföldi tartózkodás, ill. külföldi élet során az idegen nyelvterületen történő helytállást, eligazodást. Pedagógiai programunk és a nevelési - tanítási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Hisszük, hogy a folyamat során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddzük akaratukat, hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Programunk megvalósítása során tevékenységünkkel a köznevelési törvény céljait és alapelveit szolgáljuk.(1.§(2)) Összegezve: olyan pedagógiai munkát kívánunk végezni, amelyben a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban.

14


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Pedagógiai munkánk lényege a szakközépiskolában 9-10. és gimnáziumban 9-11. évfolyamon az általános műveltség megszilárdítása, 11-12. évfolyamon a szakközépiskolában, gimnáziumban12-13. évfolyamon annak elmélyítése, a nyelvi előkészítő évfolyamon (a későbbiekben is a tv-i feltételeknek való megfelelés esetén) a használható nyelvtudás és az informatikai felkészültséget bizonyító ECDLvizsgamodulok megszerzésével, továbbá a pályaválasztás előkészítése. /A 2011-es KNTés a NAT némileg módosította /ld. a 9. o.-on és alább./ A szakközépiskolában az alap- és középfokú általános műveltség megszerzése mellett párhuzamosan / ún. párhuzamos oktatás keretében / egyes művészeti-, népművészeti szakmák elsajátítását is biztosítjuk, ötéves képzéssel. Kimenő rendszerben: - textilműves (kéziszövő) - textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /viseletkészítő tartalommal/) - táncos (néptáncos) - keramikus /fazekas tartalommal kiegészítve/ A 2012-es Nat a pedagógiai munka szakaszait módosította, melyet beépítünk felmenő rendszerben:. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik 912. évfolyamon, melyet nyelvi előkészítő évfolyam előzhet meg. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Felmenő rendszerben: - textilműves /kfle. textil-technikák a magyar népi textilművesség alapjain/ - divat- és stílustervező /viseletkészítő tartalommal/) - táncos (néptáncos) - kerámiaműves /fazekas tartalommal kiegészítve/ - grafikus /a magyar rajzművészet hagyományaira építve/ - kiadványszerkesztő /a magyar népművészeti, néprajzi könyvkiadás alapjain/ Azok számára, akik nem képesek megbirkózni követelményeinkkel a gimnáziumban és a szakközépiskolában, lehetőséget biztosítunk a szakiskolai szintű szakmai képzésben való részvételre. Így zökkenőmentesen folytatódhat a tanulók jogviszonya. A 2012/13-as tanévben ilyen képzés nem indul. Szakiskolai szintű szakmák: Jogszabály hiányában nem született döntés az alábbi szakokról: Népi kézműves (fazekas) (10. évfolyam után kétéves képzés) Népi kézműves (szőnyegszövő) (10. évfolyam után kétéves képzés)

15


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ISKOLÁNK FŐ FUNKCIÓI I.

az indulási hátrányok csökkentése tehetségfejlesztés, kreativitás fejlesztése személyiségfejlesztés, értékközvetítés integrált képességfejlesztő oktatás

II.

az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása hagyományápolás művészeti és esztétikai nevelés

III.

az önálló szakmai munka alapjainak kialakítása

A pedagógiai rendszerünkben fontosnak tartjuk még a következő feladatokat is: egészséges életmódra nevelés / testi-lelki egészségre nevelés/ erkölcsi nevelés önismeret és a társas kultúra fejlesztése, azaz közösségi nevelés családi életre nevelés hazafias nevelés, nemzeti öntudat állampolgárságra, demokráciára nevelés környezetvédelmi- és fenntartható fejlődésre nevelés, védelem a civilizációs ártalmaktól a tanulás tanítása felelősségvállalás másokért, önkéntesség az idegen nyelvi kommunikáció megtanítása gazdasági és pénzügyi nevelés pályaorientáció médiatudatosságra nevelés szabadidő-szervezés, a szakmai ismeretek gyakorlati lehetőségeinek sokoldalú biztosítása az oktatott művészeti tevékenységekhez, oktatott szakmákhoz kapcsolódó termelő, szolgáltató tevékenység, vállalkozói képességek kialakítása, fejlesztése az iskola eszközeinek, helyiségeinek esetleges bérbeadása NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLJAINK Célunk egy olyan iskola működtetése: 1. - mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad - képességei, szándékai szerint 2. - melynek működési szabályai világosak, nyilvánosak 3. - mely közvetíti a nemzeti értékeket, megőrzi a hagyományokat 4. - melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet 5. - melyben nem csak " tankönyvi " ismereteket tanul a diák 6. - mely lehetőséget biztosít az önkifejező művészeti tevékenység gyakorlására 16


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. - melyben a népművészet örök esztétikai értéket képvisel. A társadalmi és törvényi elvárásoknak, azaz a szükségleteknek megfelelően fogalmazzuk meg céljainkat. Elvárás iskolánkkal szemben, hogy − a tehetséges állami gondozott, továbbá az ország különböző megyéiből érkező tanulók oktatása mellett részt vállaljunk Fót város középiskolás korosztályának gimnáziumi képzéséből, − a minőségi képzést biztosítva tegyük lehetővé az érettségi bizonyítvány megszerzését (ld. gimnázium), ill. az érettségi bizonyítvány megszerzését és egy szakma elsajátítását (ld. szakközépiskola), 2017-től pedig szakmai érettségi végzettség megszerzését, továbbá komplex szakmai vizsga letételét, − az új kihívásoknak megfelelően a nyelvi előkészítő 9. évfolyam segítségével felkészítsük tanítványainkat magas szintű nyelvi és informatikai ismeretek elsajátítására, − tegyük lehetővé a továbbtanulást, ill. készítsünk fel a munka világába való beilleszkedésre (az utóbbi a szakközépiskolában a tanulók önálló szakmai munkára való felkészítését jelenti). − A gimnáziumi érettségivel nem rendelkező (a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű) felnőtteket érettségihez juttassuk. − ECDL tanfolyami képzés és vizsgáztatás segítségével növeljük a munkába állás esélyeit. − ECL - nyelvvizsgához (német-angol) juttassuk tehetséges diákjainkat Iskolánk egyrészt általános műveltséget megalapozó, illetve megszilárdító képzést végez azzal, hogy a NAT, a gimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek és az érettségi vizsga (2013-tól az új kerettantervek, szakmai kerettantervek felmenő rendszerben) követelményeinek megfelelően felkészít az érettségire, 2013.tól felmenő rendszerben a szakközépiskolában a szakmai érettségire.. Az alapozó szakaszban a 9-10. évfolyamon /szki/, ill. 9-11. évfolyamon /gimn./ az általános képzés keretében a mindenki számára szükséges ismereteket tanulják, a gimnáziumban nyelvi, informatikai, természettudományos ismereteiket óraszámtöbblettel (is) megnövelve zajlik az oktatás, ugyanakkor szakközépiskolában ezzel egyidejűleg a párhuzamos képzés keretében megkezdődik a szakmai képzés is. Az alapozó szakaszban a tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete akkor érhető el, ha megtanítjuk diákjainkat tanulni, képessé tesszük őket az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra. Az általános képzés tananyagában prioritásként vesszük figyelembe az úgynevezett minimális kompetencia területén az egy idegen nyelvben való jártasságot, az informatika alapjainak megtanulását, az egészséges életvitelhez szükséges mozgáskultúra kialakítását, a vizuális kultúra érettségihez is alapokat adó elsajátítását. Az elmélyítő, illetve pályaválasztást segítő differenciáló szakaszban a választható tárgyak nagyobb számban jelennek meg a fakultációs lehetőségekkel kibővítve. Ez az érettségi követelményekre való felkészítés két évfolyama: a 11-12. /szki/ és 12-13. /gimnázium/ évfolyam. Az emelt szintű érettségire felkészülés esetén a tanuló az érintett tantárgyat emelt óraszámban köteles tanrendjébe felvenni. A művészeti képzésben kimenő rendszerben ötödik érettségi tárgyként iskolánk 17


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a folklórismeret (néprajz) tantárgyat kötelezően előírja, mivel az iskola szakmai koncepciója ennek érettségi szinten történő teljesítését követeli meg, 2013-tól pedig egy szakmai érettségi vizsgatárggyal bővül a kötelező vizsgatárgyak köre. A gimnáziumi oktatásban nagyobb szabadságot kap a tanuló az idegen nyelv és az ötödik érettségi vizsgatantárgy megválasztásában. A szakképzésről szóló törvény, az Új Szakképzési tv. (2011. évi CLXXXVII.) a bevezetéstől, 2013 szeptemberétől kötelezi iskolánkat a végrehajtásra. A szakmai képzés a párhuzamos oktatás esetén a művészeti iskolákban 5 éves. Az első négy év egy időben szerveződik az általános felkészítéssel, majd az ötödik évben - ez a 13. évfolyam - már csak szakképzés történik. Kiemelendő, hogy ebben az óratervben az elhelyezkedés, munkavállalás és a szakmai tartalmak idegen nyelven való megismerésére is szán heti 2 órát a szakképzési kerettanterv. / Óratervét, évfolyamonkénti tantárgyi szerkezetét külön táblázat tartalmazza./ Szervezünk szakképzést érettségivel rendelkezők részére szakképző évfolyamokon. Az így oktatott szakterületek: a táncos (néptáncos), a textilműves, kerámiaműves és a divat- és stílustervező szakképesítés szakmai elméleti és gyakorlati ismeretei. Az új szakmai elnevezések valamelyes tartalmi és óraszámváltozást is jelentenek, ezek figyelembevételével továbbra is hangsúlyt helyezünk a népművészeti tartalmak megjelenítésére, egyrészt a 10 százaléknyi szabad tartalom megtöltésével, másrészt a kötelező tartalmak értelmezésével. Az iskola szocializációs funkciója megköveteli, hogy a diákok képesek legyenek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben európai értékrenddel, mintegy erősítve bennük a nemzeti és európai identitástudatot. Ennek érdekében jelennek meg a kötelező tantárgyakba beépítve olyan ismeretkörök, mint a társadalmi, gazdasági ismeretek vagy az élet- és pályatervezés - ezzel is elősegítve a „felelős állampolgár" szerepére való felkészülést. Gimnazistáinknak lehetőségük van a szakközépiskolásokkal való együttélés folyamán többet is megtudni a népművészetről elsősorban a tanórán kívüli tevékenységek során; ez pedagógiai törekvésünk is egyben. Diákjaink megismerik nemzeti kultúránkat, hagyományainkat, mindezt összekapcsolva a humanista és európai értékrenddel. Biztosítjuk az ismeretek, a vallási ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, azok erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését úgy, hogy igazságukról nem foglalunk állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk. Hitoktatásnak iskolánk a tanórán kívüli időkeretben az igényeknek megfelelően helyet biztosít a Knt-nek és az egyházi tv. mellékletének megfelelően.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez 18


PEDAGÓGIAI PROGRAM

méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulás tanítása, hatékony tanulási stratégia kialakítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni tudás kialakítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelem kialakítása. A szolidaritásra való nevelés kiemelt fontossága. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti öntudatra nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, a közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka és a tanulás fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók környezeti nevelése Feladat: megvalósulását az egészségfejlesztési - nevelési program tartalmazza. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI – NEVELÉSI PROGRAM 19


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Bevezetés A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. A környezet és az egészség egymással szorosan összefüggő fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természetikörnyezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelő munkánkat végezni. Feladatunknak tekintjük azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. A pedagógiai programunk célkitűzései között szerepel az egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra nevelés. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere. A gyerekek, a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban még érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukat, később kialakuló szokásaikat. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Célok • Fontos, hogy diákjaink megértsék az egészség jelentőségét életükben, és mindent megtegyenek annak megóvása, fejlesztése érdekében. • Be kell látniuk, hogy a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás veszélyezteti egészségüket, szélsőséges esetekben életüket is. • El kell érnünk, hogy a szenvedélybetegségek elkerülése belső igényük legyen. • Fel kell ismerniük a szűrővizsgálatok jelentőségét, meg kell érteniük, hogy a betegségek könnyebben megelőzhetők a korai jegyek felismerésével. • Legyen igényük az egészséges táplálkozás is, otthon és az iskolában egyaránt. • Igényesség kialakítása saját magával és környezetével kapcsolatban is (test és a ruházat ápolása). Feladatok • Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. • Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljon magatartási alternatívákat, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra példamutatással. • Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. • Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. 20


PEDAGÓGIAI PROGRAM

• Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. • Ki kell alakítani a tanulókban a sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. • Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. • Kiemelt feladatunk, hogy a tanulókat a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük. • Az iskolaépületet és berendezéseit folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy azok ne jelentsenek közvetlen (emberi beavatkozástól független) veszélyforrást. • Minden tanév elején, illetve veszélyes tevékenység megkezdésekor oktatást kell tartani a tanulóknak, amelyet dokumentálni kell. Az egészségnevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában 1. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egészségre nevelés hagyományos színterei a biológiaórák. E tárgy keretében ismerkednek meg a tanulók az emberi lét biológiai alapjaival, az és gyógyításának egészségvédelemmel, a betegségek megelőzésének lehetőségeivel, itt sajátítják el a kiegyensúlyozott családi élet megteremtésének alapvető tudnivalóit. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Az emberismeret és etika tantárgy együttműködik a biológiával az ember lényegének megismertetésében, a lélektani és erkölcsi kérdések megválaszolásában. A néprajzórán a tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit. Ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Az osztályfőnöki órák tanmenetében valamennyi évfolyamon szerepel az egészséges életre és a családi életre nevelés. Itt (és természetesen a biológia tantárgy keretében) foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, igyekszünk a tanulókat a felelős párkapcsolatokra és a harmonikus családi életre felkészíteni. Az osztályfőnöki óra a felmerülő etikai és mentálhigiéniai problémák megvitatásának terepe is. Elsősorban az osztályfőnök kamatoztathatja itt osztályával ápolt bizalmas kapcsolatait, de vendégek is megjelenhetnek: az igazgató, más tanárok, külső előadók. A földrajzórák és az osztályfőnöki órák keretében megismertetjük a tanulókat azzal a ténnyel, hogy a világ fejlett országai (köztük hazánk) demográfiai mutatóinak romlása miatt néhány évtizeden belül ezen társadalmak működőképessége kerülhet veszélybe, s hogy az új nemzedék felnevelésében való részvétel tömeges elutasítása az egész civilizáció jövőjét teheti kérdésessé. A matematika biztosítja az ehhez szükséges statisztikai hátteret. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Minden természettudományi és társadalomtudományi tantárgy hozzájárulhat az egyén és a társadalom egészséges állapotának felrajzolásához, a gondok megoldásához. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben 21


PEDAGÓGIAI PROGRAM

szerzett tapasztalataik nyomán meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket A művészeti oktatás a problémakört művészi alkotások tükrében vizsgálja, ezáltal téve teljessé a tudományos feldolgozás nyújtotta képet. Az élő idegen nyelvek viszonylagos tanórabősége kínálja a lehetőséget a célzottan kiválasztott eredeti szövegek elemzésére, társalgási témák feldolgozására. A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével Az informatika: (Minden alkalommal, amikor az Internetet használjuk információk gyűjtésére) előtérbe kerülhetnek a célzottan keresett egészségnevelési anyagok. A testnevelés tantárgy kiemelkedő jelentőséggel bír. Optimális esetben ellensúlyt képez a tanulók egyoldalú elméleti megterhelésével szemben. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek. A szakórákon kívül a könyvtárban, a délutáni foglalkozásokon, is felmerülnek az egészségneveléshez kapcsolódó gondolatok. 2. Nem hagyományos szervezésű tanórák • Az iskolai egészségügyi szolgálat – iskolaorvosok, védőnő –segítségének igénybe vétele, alkalmanként egy-egy osztályfőnöki óra megtartásához, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. • Ismeretátadás, tanácsadás, ötletek a prevencióval kapcsolatban a pszichológus mentálhigiénikus bevonásával. • Egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés) keretei között.

3. Tanórán kívüli foglalkozások • sportkör, szakkör • klubfoglalkozás (pályázatok, egyéni kutatómunkák, plakátok diákműsorok készítése) • sí-tábor szervezése • tanulmányi kirándulás • intézmény-, múzeum- színházlátogatások • előadáson, konferencián való részvétel • alkalmi esemény (sportnap, egészségnap, programjának megszervezése) • sportversenyek • gyógytestnevelés lehetőségének biztosítása

4. Nem hagyományos tanórai keret (szervezett forma nélkül folyó egészségnevelés) Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. A nevelő-oktató tevékenység nem zárul le a tanítási óra végével. A nevelés folyamatosságából következően a pedagógus egészségnevelő tevékenysége is tovább folytatódik. Feladatok: • Gondoskodni az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről. 22


• • • ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az osztálytermek berendezését az egészségügyi szempontoknak megfelelően kialakítani. Gondoskodni a mozgásigény kielégítéséről, az órarend tervezésénél. Egészséges, balesetmentes környezet és tárgyi feltételek biztosítása. Balesetvédelmi oktatás év elején tanulóknak és tanároknak. Balesetmentes bútorzat biztosítása, karbantartás. Mosdók, WC-k higiéniája: (szappan, törülköző, WC papír, stb.) Megfelelő megvilágítás a láthatóság érdekében. Padok, székek feleljenek meg az életkori sajátosságoknak. Iskolai dohányzás megelőzése. A szemetelés csökkentése. Óraközi ügyelet a folyosón. Időjárásnak és tevékenységi formának megfelelő öltözet. Önkormányzat által felügyelt iskolán kívüli étkezés biztosítása.

A célokat, feladatokat tevékenységrendszerben valósítjuk meg. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 1. Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezetek Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. 2. Iskolaorvos, háziorvos védőnő A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). 3. Iskolapszichológus A lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, csoportfoglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. 4. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében. 5.

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek 23


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézményektől kérhetünk segítséget. 6. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani iskolánknak. Mindennapos testnevelés Mindennapos testnevelés törvényi háttere: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. A Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium mindennapos testnevelési programja a tanórai testneveléssel, az órarendi kereten kívül biztosított sportolási lehetőséggel, illetve az iskolai közösség számára alkalmanként rendezett sport és mozgásprogramokkal valósul meg. Célja A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.

Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához -, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása.

24


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A mindennapos testedzés formái 1. A tanórai testnevelés Az iskola minden tagozatán lehetőséget biztosítunk a mindennapos testedzésre. A kilencedik évfolyam mind a három tagozatán heti öt testnevelés óra van megtartva órarendi keretek között, a 10-13. évfolyamon heti 3 óra, a szakmai vizsgára történő felkészítés idejében heti 2 óra testnevelésóra van. A testnevelés- és néptáncórák szerencsés lehetősége, hogy jó idő esetén az iskola környezetében található ősfás parkot tudjuk használni, így a diákok jó levegőn, szép természeti környezetben futhatnak, kondicionálhatnak. A testnevelésórákon minden évfolyamon folyamatosan zajlik a kondíciófelmérés és ehhez mérten a fejlesztés. A gyógytestnevelés órák, a testnevelés órával párhuzamosan egy időben vannak. Ennek óriási előnye, hogy nincs felmentett tanuló. Az „A” osztályok számára biztosított ily módon a gyógytestnevelés, szakképzett gyógytestnevelővel, ahol csoportbontásban lehet foglalkoztatni a tanulókat egészségi és fizikai állapotuknak megfelelően, a tanév eleji szűrővizsgálatok alapján. A néptánctagozaton a többi évfolyamon is megoldott a mindennapos testnevelés, hiszen a néptáncgyakorlatok a testnevelés- és balett órákkal együtt évek óta arányos elosztásban kerülnek az órarendbe, a diákok a hét minden napján erős, dinamikus terhelést kapnak. A gimnáziumi tagozaton a kötelező heti 3 testnevelésórát a tanterv szerinti Tánc és dráma órák egészítik ki. A kézműves tagozat rajz- és szakmai órái tömbösítettek és főleg üléshez kötöttek, testnevelés- óráik pedig a hét más napjaira esnek. Ezért tanulóink, a kollégák irányításával a kiadott szünetekben tarthatják meg frissítő, átmozgató napi tréningjüket. A kézműves tanulók számára is kiegészít jellegű foglalkozás a sportkör és a néptánc szakkör. 2. A szabadidős sportolási lehetőségek A szabadidős elfoglaltságok közé tartoznak a délutáni sportolási lehetőségek is, pld. az iskolai ISK heti 2 órában, valamint a táncház, és a táncszakkör. Az iskolai sportkörön elsősorban labdajátékokra oktatjuk a tanulókat, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek a közös sikerélmény megszerzésének. Fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés. 3. Mozgásos iskolai programok Az iskola évről–évre visszatérően megrendezésre kerülő, már bizonyos hagyományokkal rendelkező programját az éves munkatervben rögzíti. Ilyen a diáknap, sportnap, ürömi néptáncfesztivál, néptánc gála, néptánc tanulmányi verseny, táncház találkozó. Évente két alkalommal kerül felmérésre a tanulók fizikai állapota. Iskolánk doktor F. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofit módszert alkalmazza a tanulók fizikai állapotának mérésére, mert ez módszer a testnevelés sajátos eszköz- és módszerrendszerével mérve olyan egyszerű és megbízható mérési és értékelési rendszert ad – mindkét nem minden korosztálya számára – amely különösebb anyagi és idő ráfordítás nélkül bárhol elvégezhető, ezért a gyakorlati életben kiválóan alkalmas a diákok országosan egységes minőségellenőrzésére. A próbák minden korosztály számára egységesek. Ez a motorikus próbarendszer méri és értékeli: az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: 25


• •

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az aerob kapacitást, (amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legfontosabb mérőszáma), azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és aminek gyengesége akár tartási rendellenességet is okozhat.

A felmérés során kapott eredmények feltárják az egyén, illetve a csoport hiányosságait az egészség és a fittség területén. Lehetőséget adnak a terhelés megfelelő szabályozására, a differenciált terhelésre, a felzárkóztatásra. A mérhető eredmény által a gyerekek el tudják helyezni magukban saját teljesítményük értékét. Fejlődik önértékelésük, önismeretük. Megtanulják becsülni társaikat, társaik munkáját. A törekvés a jobb teljesítményre fejleszti az akaraterőt, a kitartást és a céltudatosságot. A felmérések nemcsak a pillanatnyi helyzet meghatározását szolgálják, hanem nevelési célokat is megvalósítanak. A tesztek értékelése: Az Oktatási Minisztérium a 2ooo. évben kiadott " Útmutató a tanulók fizikai és motorikus méréséhez " című kiadvány 64. és 95. oldal alapján történik. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

• • • • • •

Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra. Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgás során történjen meg a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése. Fontos a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag a légző torna, valamint a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása. Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes mozgásprogramban. A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük.

Várható eredmények A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások. Csökken a gyerekek stressz szintje, jobban bírják az idegi terhelést is. Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk. Értékelés A mindennapos testnevelés heti 5 óra teljesítményét félévkor és év végén együtt egy osztályzattal minősítjük. Az értékelés során, elsősorban a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelni. Az adott tevékenységre jellemzően a tanulók aktivitását, kezdeményezőkészségét, sportszerű viselkedését és a csapatmunkában való részvételét vesszük figyelembe. A testnevelés órákon kívüli rendszeres sporttevékenységben való részvétel, eredmény a tantárgyi érdemjegyben is megjelenhet. Értékelés előtt hangsúlyozottan kell figyelembe venni azt, hogy a diák saját képességeihez mérten, lelki, akarati, fizikális tulajdonságainak megfelelően mennyire vesz részt teljes énjével az órán, hajlandó-e a tőle elvárható erőbedobással, koncentrációval, lelkesedéssel dolgozni. 26


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kiemelt figyelmet igénylő tanulók A különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. Kiemelten tehetséges gyermekek tehetséggondozása. A fejlesztés-felzárkóztatás pedagógiai feladatai A fejlesztés – felzárkóztatás pedagógiai folyamatát a tanórákon és a tanórákon kívül az iskolai élet részeként kell megszerveznünk. Célunk az, hogy a tehetséges, átlagot felülmúló teljesítményű és a lemaradó, nehézségekkel küzdő tanulóink egyaránt kapjanak segítséget a sikeres továbbhaladáshoz, a személyiségük gazdagításához, a kiteljesedéséhez. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás szükségességét, területeit és módját a fejlesztő pedagógus tervezi meg. Az osztályfőnök és az iskolavezetés támogatja a programban résztvevő diákok kiválasztását, és a további egyéni haladásukat a szülőkkel egyezteti. A szülői együttműködés és kezdeményezés egyéb formáinak is teret kell biztosítani. Az elzárkózás vagy elutasítás tényét dokumentálni kell, és szükség szerint az iskolán kívüli, pl. a tanuló lakóhelyén működő szakszolgálattól lehet segítséget kérni, ha a segítség elmaradása hátrányokkal járna a fiatal számára. A hatékony tanulás- tanítás kereteit a diákok igényei és a szülők elvárásainak figyelembevételével alakítottuk ki, melyet rögzítettünk az iskola minőségbiztosítási programjában. Működésünk távlataiban azonban egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a speciális, egyéni fejlesztésre, a nivellálódás helyett az egyéni haladás serkentésére. Ezt elősegíti az a gyakorlat, hogy a kötelező minimum teljesítendő követelményt a szaktanár max. egy félévre előre megadja a fejlesztő pedagógusnak és a tanulónak. A fejlesztés-felzárkóztatás sokrétű, időigényes tevékenység. Alkalmazkodnunk kell diákjaink életmódjához, az életkori sajátosságaikon kívül a kollégiumi élet rendjéhez illetve a napi hazautazásuk időtényezőjéhez. Ezeket megfontolva kell a felzárkóztatás – fejlesztés tevékenységét úgy megtervezni, hogy elkerüljük a túlterhelésüket. A fejlesztés – felzárkóztatás pedagógiájának napi gyakorlatát nevelőtestületünk alapelvként fogadja el. A pedagógusaink szaktárgyuk keretein belül a többség haladását nem akadályozó módon végzik a tanórákon, valamint részt vállalnak a tanórán kívüli tehetséggondozó és korrekciós nevelésben. Együttműködnek a fejlesztőpedagógussal, a pszichológussal, szükség szerint a családdal vagy a család - és gyermekvédelmi szakszolgálattal. Önképzéssel és szervezett továbbképzésen gyarapítják tudásukat, hogy a speciális fejlesztő – felzárkóztató pedagógiát mindinkább beépíthessék az oktató - nevelő munkájukba. A fejlesztésen a tehetséggondozást, a felzárkóztatáson a korrekciót értjük. Egyidejű alkalmazását is lehetségesnek tartjuk, ismerve és elfogadva a dinamikájának egyenetlenségét, a részképességek személyiségfejlődés fejleszthetőségét és jelentőségét az összteljesítményben. 27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulók kisebb csoportjáról, a tantárgyi vagy tantárgyrészek értékelés alóli felmentésben részesülő gyermekekről is e tevékenységek keretében gondoskodunk. A helyi nevelési tanácsadóval évente 2 alkalommal egyeztetünk a tantárgyi vagy tantárgyrészekre vonatkozó értékelések alóli felmentésben részesülő gyerekek egyéni fejlesztő foglalkozásának módjáról. A szakvéleményeket felül kell bírálni minden évfolyamon 2012-ben. Tennivalók a fejlesztés területén Az olvasás- szövegértés a tanulás és ismeretszerzés legalapvetőbb készsége. Iskolánk bukdácsoló, nehezen haladó tanulói az értelmező olvasás készségével nem rendelkeznek. Ennek fejlesztése a fejlesztőpedagógus és a logopédus feladata, ám a gyakoroltatását minden tantárgy tanulásának alapmozzanatává kell tenni. Logopédus és fejlesztőpedagógus iskolánkban nincs, a státuszra fenntartói határozatunk nincs. A mentális képességek fejlesztése az információ befogadását, feldolgozását javítja. Az elemzés, következtetés, rendszerezés alapműveleteit gyakoroltatni kell, ez a szövegértés készségszintű befogadásának feltétele. A lényegkiemelés és az összefüggések megtalálásának képessége, fogékonyság a különösre, érzékenység a humorra a gondolkodási folyamatok színvonalát jelentősen javíthatja. A memória mélységének és terjedelmének bővítése a hasznosítható információk mennyiségét megtöbbszörözheti. Az analógiák és az algoritmusok használata a problémamegoldás jól hasznosítható módszerei. Az új szempontok és ellentétes nézetek keresése az eredetiségre ad teret a vita, az érvelés, a meggyőzés eszközeivel. Mindezek gyakorlása a szociális hatékonyságot is növeli, amely az énkép alakulására van kedvező hatással. Ez a fejlődő személyiség szocializációs folyamatában döntő mozzanat, különösen a referenciacsoport megválasztása miatt. Az emocionális képességek a tanulási eredményeket jelentősen befolyásolják. A stressz teljesítménygátló hatása közismert, a kudarc tűrésének képessége általában igen alacsony a fiatalok körében. Az empátia és a tolerancia nemcsak mások felé, hanem magukra nézve is megoldási modellt kínálna a veszélyes élethelyzetek kikerüléséhez. Az óratervi kommunikációs gyakorlatok az önismeretet és az önreflexió képességét természetes módon serkentik. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek személyisége a tartós kudarc miatt olyan torzulásokat szenvedhet, amely frusztráltságból fakadó agressziót, regressziót, cinizmust és nihilizmust, ún. kompenzáló magatartásmódokat hív elő. Drogprevenciónak tekinthető tulajdonképpen minden olyan pedagógiai beavatkozás, amely sikeres életvezetéshez, az önmegvalósításhoz segíti a fiatalokat. A kudarc elviselése és a küzdelem felvállalása, az önerő és a segítség megtapasztalása pozitív életstratégia kialakítását eredményezi, ezáltal védetté teszi az élvezeti és kábítószerek nyújtotta örömök és veszélyek ellen. A tanulás tanítása a legközvetlenebb segítségnyújtás a tanulási nehézséggel küzdőknek. A megismerés, megértés, bevésés, felidézés, reprodukálás műveletsor begyakorlásával komoly javulást érhetnek el a tantárgyi eredményeikben. A diák a tanulás különféle módjait ismerheti meg, és így rátalálhat a neki legmegfelelőbbre. A 28


PEDAGÓGIAI PROGRAM

hatékony önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáját, képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatásokat. A korrepetálás azoknak jelent segítséget, akik egy- egy tárgyból sikertelenek, halmozott hiányok miatt nem tudnak megbirkózni a tananyaggal. Őket szaktanári korrepetálással lehet átsegíteni a nehézségeken, miközben aktív részvételüket célirányos kérdésekkel kell bizonyítaniuk. Feladatunk a pozitív attitűd kialakítása, amely a tanulás iránti belső motivácót erősíti. Kiaknázatlan lehetőség a tananyag vizualizálása. Az ismeretek jobb megértését és megjegyezhetőségét segítik a halmazok, ágrajzok, diagramok és folyamatábrák. Ha a fejlesztés kiterjed a használatukra, megtanítaná a készítésüket, modellt nyújtana a tananyag vizuális befogadásához. Az internet az önálló ismeretszerzés, a tanulás motivációs eszközévé válhat, ha a hozzáférés egyébként biztosított. Képi világa megragadó, használata komplex képességeket fejleszt. A szelekció, az azonosítás, az összehasonlítás, a kiemelés gondolkodási folyamatait serkenti, az információ mennyiségét megtöbbszörözi, és a hozzáférési időt töredékére csökkenti. Szervezett keretek között a szakközépiskolai osztályokban 9-12. évfolyamon, gimnáziumi osztályokban 9-13. évfolyamon a nevelési tanácsadó ill. egyéb szakvéleménye alapján meghatározott heti 1 vagy 2 – órarenddel összeegyeztetett órában egyéni vagy kiscsoportos keretek között tudjuk vállalni. Csekély óraszámban (heti 1 óra) tudjuk vállalni az egyéni fejlesztést minden iskolatípusban a fenti módszerekkel. Ugyanakkor a tantestület számára a rövid távú továbbképzési programokban folyamatosan megjelenő feladatként számolunk a tanárok módszertani felkészítésével. Tennivalók a tehetséggondozás területén /ld: kiemelt figyelmet igénylő tanulók A tehetséggondozás is kiemelt szerepet kap, és legalább annyira fontos, mint a felzárkóztatás. Kutatási adatok szerint a tehetségpotenciállal rendelkezők mindössze ötöde bontakoztatja ki tehetségét, négyötöde kiaknázatlan marad. Az iskola értékelési gyakorlatának megváltoztatásával sokat tehet mindazokért a tanulókért, akik a reproduktív teljesítményeikben nem tűnnek ki, de újító tenni vágyásukkal, különleges érdeklődésükkel, elkötelezett tevékenységükkel kiemelkednek valamely területen. A pályázatokon, versenyeken való részvétel elősegítése érdekében biztosítani kell számukra a tanulmányi munkában az egyéni haladás lehetőségét. Az iskolai közélet adjon teret bemutatkozásuknak, az iskolai alapítvány ösztöndíjjal vagy más tárgyiasult módon ismerje el teljesítményüket. Díjat alapítunk a 2010-es tanévtől 1 fő részére a tanulmányi munkán kívül mutatott kimagasló szellemi vagy tárgyi alkotás megbecsülésére és ugyancsak 1 fő részére a közismereti tanulmányok befejezésekor az egyenletesen kimagasló tanulmányi eredményért. Évente legalább egy pályázatot hirdessen meg olyan területen, amely az iskolai tantárgyi tudáson túlmutató teljesítményeiket mutathatják be a diákok. A tehetséges fiatal gyakran nonkonform, öntörvényű. Az önismeretük fejlesztését, a hatékony kommunikáció elsajátításának módját kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés keretében lehet megvalósítani. 29


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az alternatív pedagógia szellemét képviselő iskolák gyakorlatából olyan adaptálható módszereket kell keresni, amelyek már bizonyították hatékonyságukat a tanulási zavarokkal küzdők felzárkóztatásában, megtartásában és fejlesztésében. Szakmai fórumot kell szervezni e problémakör hosszú távú stratégiájának kidolgozásához. A tanulásban akadályozottak integrált oktatása kormányzati döntés, a részképességek zavaraival élő tanulók oktatása kikényszeríti a pedagógiai eszköztárunk bővítését. Addig is a részképesség zavarokkal küzdő tanulók esetében élünk a törvény adta felmentési lehetőségekkel, s a fentiekben leírt módon biztosítjuk számukra a felzárkóztatást, ill. fejlesztést. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nehézségei is összefüggésben lehetnek a tanulási problémákkal. Szakemberekre van esetükben szükség, melyekkel iskolánk csak részben rendelkezik. Addig, amíg az oktatási kormányzat nem biztosítja jelenlétüket helyben, a rászoruló tanulót az illetékes pedagógiai szakszolgálathoz irányítjuk. Jelen körülmények között fél állás erejéig fejlesztő-felzárkóztató foglalkozásokat tudunk beállítani. Ezzel a legkritikusabb helyzetben levő tanulók problémáit tudjuk kezelni. A jelen helyzet többszintű megoldást kíván. A pedagógusoktól annak a belátását, hogy a tanári hatékonyság a kliens igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével valósulhat csak meg. Az a jó módszer, ami eredményes, ezért keresni kell a legmegfelelőbbet. A szülőktől annak felismerését, hogy az iskolai eredményesség a család és az iskola közötti konszenzus nélkül lehetetlen. A szülő védő, ellenőrző, támogató szerepét nem tudja az iskola nélkülözni, hiányát a gyermek sínyli meg. A diák számára egyértelművé kell váljék, hogy biztonságot és bizalmat kap az őt nevelő felnőttektől, de felelős a sorsáért és alakítani képes azt. Saját fejlődéséért erőfeszítéseket kell tennie, az érdekeit felismerve fogadja el a felkínált segítségeket, tartsa természetesnek az akaratának és a képességeinek az edzését. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos folyamatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közősség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a közösség fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért 30


PEDAGÓGIAI PROGRAM

összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett. munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan rész vesznek és közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák 1. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik, saját szervezeti és működési szabályzata alapján. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 2. Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e, február 26-a és április 16-a és június 4-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a végzősök szalagavatóján és ballagáskor. Diáknapon tartalmas programokat, versenyeket szervezünk a tanulók által megfogalmazott igények szerint. „Studium” néven kiállítást szervezünk diákjaink saját munkáiból. Egyéb hagyományaink: gólyabál, „Fóti ősz”, „Mindenki karácsonya”, farsang, sportnap, év végi kiállítás, vizsgaelőadás és –kiállítás, továbbá a település kiemelt rendezvényein való részvétel. 3. Tanulmányi kirándulások • Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára egy időben évente egy alkalommal egynapos tanulmányi kirándulást szerveznek. Erre a kirándulási napra a szükséges anyagi fedezetet az iskola a költségvetés mértékének megfelelően tudja csak vállalni. Előfordulhat azonban 0 ft-os támogatás is. Egyéb, ennél több anyagi forrást feltételező igényeket csak szülői költségvállalással tudunk kielégíteni. A szakmacsoportok részére évente maximálisan öt nap időtartamban igény szerint hazai vagy külföldi gyűjtőutat, alkotótábort szervezhetünk,, amelynek a felmerülő költségeit a szülőknek kell fedezniük. Az iskola pedagógusai által szervezett bel-és külföldi utak, amelyek a tanulók kérései alapján szerveződnek, csak szülői költségvállalással vagy költségvetésen kívüli forrásokból finanszírozhatóak.

31


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok Cél: A fizikai, lelki, értelmi fejlődésében, valamint családi helyzetében hátrányos illetve halmozottan hátrányos tanulók esélyeinek javítása, esélyegyenlőség biztosítása, különös tekintettel a tanulási és viselkedési zavarokkal küzdőkre. Iskolánk ifjúságvédelmi programja: - az iskola elsődleges feladata a prevenció, ezért az osztályfőnökök és szaktanárok segítségével figyelemmel kísérjük, ha valamelyik tanulónkon hirtelen magatartásváltozást észlelünk, osztályfőnökökkel, fejlesztőpedagógusokkal és a szülők bevonásával megpróbáljuk kideríteni az okokat, és a lehetőségekhez mérten biztosítani a megfelelő segítséget a veszélyeztetett és károsodott gyerekeket is alkalmassá tenni az iskolai nevelésre ill. a nevelő értékű hatások befogadására, megelőzni a felnőttkori devianciák kialakulását, megkeresni a pedagógiai beavatkozás sikeres formáit, azokat célszerűen alkalmazni, kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal a hatósági és társadalmi szerveknél, szakintézményeknél intézkedéseket kezdeményezni a tanuló érdekében, segíteni a hatósági és a területi gyermekvédelmi szerveket feladatuk teljesítésében / pl. vélemény, jelzés, tájékoztatás / népszerűsíti és terjeszti a gyermekvédelmi szempontokat a tantestület, a szülők, és a tanulók közösségében, hogy a gyermekvédelmi feladatokban egyre nagyobb szerepet tudjanak vállalni. Az iskolai gyermekvédelem pedagógiája és annak módszerei azonosak az iskolai nevelés módszereivel. A közösségi nevelésen belül különösen fontosnak tartjuk a személyes és egyéni nevelői hatásokat. A törvénynek megfelelően a konfliktuskezelést segítő team biztosítása A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szerepe: Tartja a kapcsolatot az önkormányzatok gyámügyi osztályaival, a Gyermekközpont növendékügyi előadójával, a pedagógiai tanácsadókkal. Folyamatosan és naprakészen vezeti a nyilvántartó lapokat a veszélyeztetett tanulókról. Naprakész nyilvántartást vezet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról, amelyet a minden tanévben szept. 30-ig készít el. Az osztályfőnökökkel együtt évente felülvizsgálja a nyilvántartását a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról. A tanév során – ha ez megoldható - családlátogatást végez az érintett tanulóknál – lehetőleg ) az osztályfőnökökkel együtt. 32


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gondoskodik és javaslatot tesz ezen tanulók segélyezésére, támogatására. Koordinálja és gondozza a témával kapcsolatos pályázatokat. Munkaterv alapján dolgozik, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. Az éves munkájának értékelése a tanév munkájának értékelésével együtt történik. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység/ünk/ Tanulóink az étkezési hozzájárulást a törvény szerinti kedvezményekkel fizetik. A három vagy annál több gyerekes családból jövő és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult tanuló étkezési hozzájárulást kap /az államtól/, illetve a lakóhely szerint illetékes önkormányzattól. /Ezt a szülőnek külön kérnie kell./ (A gyermekét egyedül nevelő szülő is a fenti módon igényelheti az étkezési hozzájárulást.) Az iskola felhívja a szülő figyelmét az önkormányzati és egyéb támogatások igénybevételének lehetőségére, feltételeire, aktuális pályázatokra. A tankönyvtámogatás megítélésében a szociális hátrányok figyelembevétele mellett számolunk a tankönyv-támogatási rendelet aktuális utasításaival. Ennek alapján határozzuk meg a tanévre ingyen biztosítható könyvek értékét az érintett körnek. A helyi tantervben és a törvény által meghatározott alaptankönyveket és munkafüzeteket tudjuk csak támogatni, illetve az iskola könyvtárából kölcsönzéssel biztosítani. Kikerült az egyedülállók normatív tankönyvtámogatása, mert a törvény módosult. Véleményezéssel, javaslattal segítünk a helyi önkormányzat alkalmanként nyújtott támogatásának odaítélésében. Az egyesület szükség esetén anyagi támogatást nyújthat a tanulmányi kirándulások, szakmai versenyek költségeinek csökkentésére. Integrációs és képességkibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere Az integrációs stratégia kidolgozása Helyzetelemzés Iskolánk részben országos beiskolázású a népművészeti szakközépiskolai szakmák esetében. A népművészetet választó, a művészeti szakmák iránt fogékony gyerekek között halmozottan hátrányos helyzetű elvétve található. Jelenleg nem azonnali megoldást igénylő feladata iskolánknak az integrált nevelés alkalmazása. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a következő években nem találkozunk ezzel a problémával. Alapító Okiratunk értelmében feladatunk az integrált nevelésre való felkészülés, feltételeinek megteremtése. Sokkal inkább jellemző a különféle részképesség zavarokkal küzdő, ugyanakkor nagyon tehetséges fiatalok részvétele a művészeti képzésben. Az említett probléma általában a felvételi képességfelmérő gyakorlati vizsgán nem derül ki. Sok esetben a részfelmentések szükségessége csak a beiratkozás után, a középiskolai képzés során merül fel. Nekünk az ő integrált felkészítésük jelenti az aktuális feladatot. 33


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ez differenciált foglalkoztatást igényel a szaktárgyi órákon. Újabban megoldandó feladat a fogyatékkal élők integrálása, amihez biztosítani kellene az akadálymentes közlekedést, valamint komoly pedagógiai munka az egészségesekkel való elfogadtatás. A gimnáziumi tanulók többsége a fóti általános iskolákból és a környező települések intézményeiből kerül ki. Közülük várható, hogy növekedni fog a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolánkba kerülése. Iskolaválasztásukban szerepet játszik, hogy az utazás költségeit takarítsák meg a helyi iskolaválasztással. Jelenleg még iskolai szinten elenyésző a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Ingyenes tankönyvellátásra a tanulólétszám 40%-a jogosult, ami évek óta viszonylag stabil arány. Az integráció szempontjai Felmérés nyilatkozatok alapján évfolyamonként, osztályonként: szülők iskolai végzettsége, kiegészítő családi pótlékot kap-e gyermeke után, részesül-e rendszeres gyermekvédelmi támogatásban? fogyatékkal élő-e a gyermek? nyilatkozattételhez személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e? igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés rendszerében való részvételre. Ez a törvénymódosítás szerint már kötelező. A nyilatkozatok bekérése a tankönyvtámogatás igénylésével egy időben történik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzet megjelölése önkéntes, ugyanakkor a törvény ezzel kedvezmények igénybevételét teszi lehetővé. Célunk, hogy a rászorultság - a szabályosan bekért szülői nyilatkozat és a jegyzői határozattal igazolt halmozottan hátrányos helyzet – a lehető legtöbb tanuló esetében derüljön ki. A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %) Osztályonkénti, évfolyamonkénti, illetve iskolai szintű összegzés készül arányok kimutatásával Az intézmény vezetője az osztályba soroláskor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével – a felmérés adatait nem tudja figyelembe venni, mivel minden típusú osztályból évfolyamonként csak 1 van. Kizárólag a programba bevehető tanulók számának meghatározásával tudja az arányokat a rendelet előírásainak megfelelően alkalmazni. Célok: A tanulók esetében A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása Tanulás, tudásszerzés iránti motiváció felkeltése, fenntartása a napi tanulási sikerek segítségével-pozitív élmény, kudarcok csökkentése A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon ( pl. kooperatív módszer alkalmazásával) 34


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása (tanórán, egyéni foglalkozásokon, a szakmai sajátosságok segítségével) A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet) fejlesztése. Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása (felkészítés a felsőfokú oktatási rendszerbe való bekapcsolódásra) )Személyiségfejlesztés folyamatosan A szabadidő hasznos eltöltése (DÖK programok, információszerzés és részvétel versenyeken, bemutatókon, pályázatokon, fellépéseken, kiállításokon, gyűjtő utakon, stb)). A pedagógusokra vonatkozóan: Szemléletváltás: folyamatos motiváció biztosítása Integráció tudatosabb elfogadása Képzések: módszertani eszköztár bővítése (kooperativ és differenciált ) Partnerközpontú nevelés: pedagógus – tanuló pedagógus – szülő pedagógus – pedagógus pedagógus – külső partnerek Egész intézményre vonatkozóan: Nem emelkedik, sőt csökken az iskolánkat elhagyó tanulók száma. Csökken vagy stagnál az évismétlők száma. Nő a felsőfokú szakmát vagy felsőoktatási diplomát adó intézményekbe továbbtanulók száma. Az országos kompetenciamérés eredményei maradnak vagy javulnak, illetve csökken a negatív szóródás. Az intézmény továbbra is képes lesz fogadni az eltérő fejlettséggel és különböző háttérrel érkező gyerekek fogadására, együttnevelésre, a hiányosságokkal érkezők felzárkóztatására. Az intézmény hasznos párbeszédet alakít ki a szülőkkel a gyermekek érdekében. Az intézmény értékelési rendszerét a tanárok együttműködésével alakítja ki és valósítja meg. Feladatok A hatályos jogszabályok alkalmazása Az együttnevelés megvalósítása Az ehhez szükséges módszerek elsajátítása és alkalmazása A szülőkkel történő együttműködés folyamatossá tétele, ezek fórumainak működtetése Az értékelési rendszer folyamatos felülvizsgálata a gyakorlati tapasztalatok alapján. A belső ellenőrzési rendszer feladathoz igazítása (IMIP) Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek A középiskolába már kialakult tanulási és magatartási zavarokkal érkeznek a gyerekek, a programoknak ezeket kell csökkenteni. A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont: 35


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tanárok a Nevelési Tanácsadó szakemberei meglévő szakvélemények alapján. Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanárok számára irányadók a tanulóval kapcsolatban. differenciált tanulásszervezés tanórákon, tanulás-módszertani fejlesztés iránya, sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások felkínálása. A folyamatos (negyedévenkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerülnek, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. Szülőnek és gyermeknek egyaránt tudatos résztvevőnek kell lenni, mert ez a korosztály másként nem is hajlandó részese lenni a fejlesztő programnak. A tanuló értékelése igazodik az egyéni fejlesztési tervhez. Tantárgyi képességfejlesztő programok Osztályon (évfolyamon) belüli csoportbontások (idegen nyelv, informatika, matematika, magyar) szempontjai: idegen nyelv – választott nyelv, a pillanatnyi tudásszint elvének érvényesülése alapján informatika – a heterogenitás elvének érvényesülésével matematika, magyar – a heterogenitás elvének alapján differenciált tevékenykedtetést is elősegítő kommunikációs képességfejlesztő programok Az iskola kompetenciafejlesztésre vonatkozó intézkedési tervének minden tanórára vonatkozó fejlesztési metódusa, tematikája, Egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés szakértői vélemények alapján. Kommunikációs képességeket fejlesztő programok felzárkóztató, gyakorló foglalkozások szervezése a tanulók a művészeti képzésből adódó szakórákon és az egész iskola tanulóit foglalkoztatható szakkörökön, felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt (ez utóbbi szabad választás alapján) Szociális kompetenciák fejlesztése osztályközösségek (kirándulások, stb.), szabadidős foglalkozások, színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények, fellépések, versenyek, DÖK programok, stb.), a tanulók szerteágazó megjelenési, művészeti, szereplési lehetőségei: (tanulmányi és művészeti versenyek, az iskolai és városi ünnepi megemlékezések, pályázatok, gyűjtőutak, alkotótáborok, ásatások, tárlat- és múzeumlátogatások, fellépések, stb.) Mentálhigiénés programok 36


PEDAGÓGIAI PROGRAM

9-10. évfolyamon személyiségfejlesztéssel foglalkozunk. Minden évben hagyományosan sportnapot rendezünk körmérkőzésekkel egybekötve. A mindennapos testnevelést a gyakorlatokon is biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgása érdekében. Drogprevenciós program és az egészséges életmódra nevelés zajlik évfolyamonkénti szervezésben. A mindenkori 9.D osztályban heti 1 órában a tanmenetnek megfelelően részesülnek a tanulók önismereti , személyiség - és közösségfejlesztő foglalkozásban. A fejlesztés tartalma igazodik az aktuális tanulócsoport igényeihez és állapotához. Az integrációt segítő tanórán kívüli fejlesztés Mentori rendszer működtetése Anyagi támogatást is tudunk biztosítani pályázat segítségével, amely a mentori rendszert erősíti. Az „Út az érettségihez” programba elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók kerülhetnek be. A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, a családdal. A mentor lehet bármelyik pedagógus vagy szakember, akit a tanuló elfogad mentorának. A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát: a tanulóval naponta értékeli a nap eseményeit, meghallgatja, közvetíti a tanuló, a család felmerülő kéréseit, kérdéseit a vele foglalkozókhoz. a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében, tanulásmódszertani segítséget nyújt szükség szerint, a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja ( a jogszerűség megőrzésével), kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj-lehetőségeket, segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, rendszeres feljegyzést készít a tanulóval végzett munkáról, annak előrehaladásáról Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés differenciáló óraszervezés, egyéni haladási szintnek megfelelő feladatok az együtt nevelés pedagógiai hatékonyságának és esélyeinek növelése érdekében differenciálásra alkalmas technikák alkalmazása a tanórán. egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén) tehetséggondozó foglalkozások A tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések A negyedévi szöveges értékeléseket megelőzi egy széleskörű egyeztető megbeszélés, melynek tárgya: a mentori beszámoló a résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról, 37


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a tanárok, az ifjúságvédelmi felelős szakmai beszámolói, összefoglalói eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye), megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként). Szempontok: hogy a valóságos eredményeket és hiányosságokat feltárjuk, az ok-okozati összefüggéseket felderítsük, a fejlődési irányt kijelöljük, további szakemberek bevonásának szükségességéről döntsünk. A szervezetfejlesztés módszertani feltételei: pedagógus- továbbképzés célirányos tervezése, szervezése pedagógus másoddiploma a szakemberszükségletek érdekében történjen, természetesen a pedagógusok érdeklődését is figyelembe véve a program folyamatos korrekciója a program igénye szerint Az önértékelés évenkénti elvégzése a hatályos jogszabályok alapján. Az integrációs és felzárkóztató felkészítés bevezetése A középfokú oktatás követelményeinek való megfeleltetés A beiskolázási körzetünk országos, a gimnázium esetében Fót és a környező települések. Ebből következik, hogy nagyon sokszínű és eltérő felkészültségű tanulók kerülnek egy osztályba. Az eltérő tájegységek mikrokultúrájának sajátosságait is magukkal hozzák. Közvetlen kapcsolatot több tucat általános iskolával nehéz vagy lehetetlen kialakítani. Leginkább azokkal az intézményekkel állunk kapcsolatban, amelyekből a legtöbb tanuló érkezik hozzánk. Ez is több mint 10. Első lépés a tanulók tudásszintjének mérése. Heterogén osztályok kialakítása: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról nem kapunk kellő időben információt, csak a tankönyvigénylésekből és a kedvezményes étkezéshez beadott nyilatkozatokból és igazolásokból van némi képünk a gyerekek szociális helyzetéről. Az osztályba sorolásnál nem tudjuk érvényesíteni a már korábban leírtak miatt. A heterogén, integrált osztályok spontán alakulnak ki. A százalékos megosztottság nem irányítható.(Az osztályba sorolás szempontja a szakmaválasztás illetve az iskolatípus-választás.) Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal: Szülői értekezleteken (az iskola szakmai, pedagógiai programjának, integrációs rendszerének ismertetése). Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata. Évente legalább 2 alkalommal (a szülői értekezleteken kívül) fogadóórán van lehetőség a pedagógusok és a szülők egyéni kapcsolattartására. Nyílt tanítási napok szervezése 38


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Családlátogatás (korlátozott megvalósulási lehetőséggel) Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a szolgálatot minden tanév elején. Szakmai és szakszolgálatokkal A helyi Nevelési Tanácsadó (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok) – az iskola tanárai, javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az iskola területén az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak: pszichológiai ellátás tanulást segítő foglalkozások A tanuló tanára – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Nevelési Tanácsadó szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát. A várható eredményeket tanulónként a szakmai team fogalmazza meg. (pl. dislexia kezelése stb.) Az ellátás az iskola területén vagy a Nevelési Tanácsadó szolgáltatási körében valósulhat meg. Ez költségvetés kérdése. A szakszolgálat minősítései, dokumentációi az irattárba és tanulók személyi anyagába kerülnek. Művészeti Szakközépiskolák Szövetségével A szakmai kapcsolattartás fontossága a fejlesztés egyik kulcspontja, hiszen a folyamatos motivációt a szakközépiskolai képzésben a szakmán keresztül lehet a leghatékonyabban fenntartani. A korosztályi hatások, versenyeztetés, tapasztalatszerzés hatékony pedagógiai eszköz. Felsőfokú oktatási intézményekkel Tájékoztatást adunk folyamatosan a felsőoktatási és egyéb továbbtanulási lehetőségekről a megküldött prospektusok, újságok segítségével, és a tanulók a nyílt napokra is ellátogat/hat/nak. A tanulók kötelesek az elhelyezkedésükről a középiskolát tájékoztatni a hatályos jogszabályok szerint (ld. utánkövetés). A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközcsoportok jegyzéke -

Tankönyvek, munkafüzetek, füzetek Könyvtár, médiatár Számítógépek Audiovizuális és multimédiás eszközök Szaktárgyak szertári bemutatóeszközei, szaktantermek fali táblái, térképek, stb. Szabadidős tevékenységek eszközei Tornatermi sporteszközök, konditerem

39


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolakönyvtár teljes, megújuló és gyarapodó állományával szolgálja a pedagógiai munkát. A pedagógiai program a jelenlegi eszközkészlettel megoldható, a fejlesztés a minőség javítása érdekében történik. Az eszközfejlesztésnél figyelembe vesszük, hogy: 2004-től a 9-12. évfolyamon minden iskolatípusban a kerettanterv alapján tanítunk. 2011-től a Nemzeti Alaptanterv fokozatos bevezetésére térünk rá /243/2003.(XII.17)Korm. rend. a Nemzeti Alaptantervről/. Tankönyvek korlátozott mértékben kölcsönözhetők az iskola könyvtári készletéből. 2012-től fokozottan szem előtt tartjuk az új Nat-nak történő megfelelést, tehát az ennek megfelelő könyvtárfejlesztést. Kapcsolattartás 1. Az iskola külső kapcsolatai: Az intézmény rendszeres, napi munkakapcsolatot tart a fenntartójával, Fót Város Önkormányzatával. A NEFMI-Emberi Erőforrás Minisztérium és az oktatást segítő Szervezetek, az OH, a Pest Megyei Kormányhivatal és az NMŰ-NSZFI szakmai, irányítási segítséget nyújtanak. Szakmai kapcsolataink közül a legfontosabbak: a, kollégium(ok) b, művészeti képzést folytató iskolák, intézmények c, néptánccsoportok d, szentendrei Skanzen e, Állami Népi Együttes f, Kézműves Kamara g, kismesterségeket oktató művelődési központok h, Szakmai Ház i, iskolánkat támogató Egyesület j, Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége A szülőkkel való kapcsolattartás formái: korszerű e-napló mindenirányú tájékoztatásra lehetőséget ad fogadóóra szülői családlátogatás nyílt nap, nyílt hét levelezés, értesítés ellenőrzőben, levélben szalagavató, ballagás, kiállítások diáknapok iskolaszék ülése egyesületi értekezlet internetes tájékoztatás egyéni lekéréssel iskolai weblap A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, lehetőségei 40


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. Szülő és iskolai pedagógus együttműködése Hivatalos és nem hivatalos együttműködési formákat egyaránt alkalmazunk /szülő és tanári viszony mellérendeltségével/. A törvényi előírásokat tiszteletben tartva mindkét formát értékesnek és rendkívül fontosnak tartjuk a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése érdekében. Szülői, gondviselői támogatás nélkül az iskolai élet minden területén problémák, hiányosságok merülnének fel. A hivatalos kapcsolattartás eszközeinek sajátos helyi formája a negyedévi, háromnegyed évi értékelés: írásbeli tájékoztatás /bizonyítvány, ellenőrző, hivatalos levél/. Szóbeli: tájékoztatás, megbeszélés /személyesen ill. telefonon/, A szülői szervezet az iskolaszékben hallathatja hangját, megismerheti az iskolai nevelési programot, ill. mindazt, amire a törvény felhatalmazza. Rendszeresen tartunk fogadóórát és szülői értekezletet, össz-szülői értekezleteket az iskolaszéki tagok aktív közreműködésével. Szemléletünk alapja a kölcsönösség, a folyamatos információcsere igénye. A nem hivatalos kapcsolattartás eszközei: írásbeli tájékoztatás, szóbeli tájékoztatás, megbeszélés /személyesen vagy telefonon/. Tantestületünk a szokásosnál többször él e két eszközzel: a mindennapos problémákra azonnal reagál, s ha fontosnak tartjuk /ofők., szaktanárok/ felveszik a kapcsolatot a szülőkkel (figyelembe véve a törvényi előírásokat, lehetőségeket). A kollégista tanulók sajátos helyzete gyakoribb kapcsolattartást igényel a szülőkkel. 2. Tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének hivatalos formái: a DÖK a törvény által előírt jogai és kötelességei alapján az Iskolaszék a törvény által előírt jogai és kötelességei alapján élhet /-nek/ a tanuló/k/ írásbeli és/vagy szóbeli megkereséssel, melyre az igazgató, a tantestület, a pedagógus válaszol A tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének nem hivatalos formája: a kötetlen és udvarias mindennapos emberi /tanár, diák/ kapcsolat ill. munkakapcsolat 3. Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái: Személyes látogatás – igazgató, ofők, Telefonbeszélgetés 4. Szülő, tanuló és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái: Az adott kollégium nevelési programjában megtalálható. A fegyelmi eljárás részletes szabályaival az SZMSZ külön fejezetben foglalkozik.

41


PEDAGÓGIAI PROGRAM

B/ HELYI TANTERV Az iskola az egyes évfolyamain az elkövetkezendő években az alábbi tantervek alapján szervezi az oktatást a párhuzamos szakközépiskolai, illetve az öt évfolyamos gimnáziumi képzésben: SZAKKÖZÉPISKOLA: Tanév 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018

9 régi K-SZm új K-SZK új K-SZK új K-SZK új K-SZK új K-SZK

10 régi K-SZm régi K-SZm új K-SZK új K-SZK új K-SZK új K-SZK

évfolyam 11 12 régi régi K-SZm K-SZm régi régi K-SZK K-SZm régi régi K-SZm K-SZm új régi K-SZK K-SZm új új * K-SZK K-SZK új új * K-SZK K-SZK

13 SZ régi régi K-SZm régi K-SZm régi K-SZm régi K-SZm Szakképző év komplex szakmai vizsgához

* szakmai érettségi

Rendszerben van: a régi OKJ szerint oktatva- kimenő rendszerben- a szakközépiskolában: GIMNÁZIUM: Tanév 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018

évfolyam 9Ny 10/9 11/10 12/11 K régi K régi K régi K régi K új K új K régi K régi K új K új K új K régi K új K új K új K új K új K új K új K új K új K új K új K új

13/12 K régi K régi K régi K régi K új K új

A rendszerben levő gimnazistákat ugyancsak a kerettanterv- ld. K-alapján oktatjuk. Tekintve, hogy a gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyamos oktatás igénye dominál, ezt tervezzük óratervünkben. K—Az oktatási miniszter által 2001-ben, illetve 2003-ban kiadott kerettantervek alapján felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv

42


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZm- a modulrendszerű szakmai tanterv a központi OKJ-szakmai programra építve 9. évfolyamtól kezdve a közismerettel párhuzamosan és 5. évfolyamon az OKJ szakmai program befejezéseként (az első négy év után) a szakközépiskolában SZr- régi OKJ-s szakképzés 9. évfolyamtól kezdve a közismerettel párhuzamosan és 5. évfolyamon az OKJ szakmai program befejezéseként (az első négy év után) a szakközépiskolában 2013-tól felmenő rendszerben vezetjük be az új kerettanterveket és a szakmai tanterveket. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK Tantárgyszerkezet A tantárgyi szerkezet összeállításakor figyelembe kell venni, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően alakuljon a tanulók terhelése, az ismeretanyag megfeleljen a képzési céljainknak, és az önálló szakmai életkezdéshez szükséges alapismereteket elsajátítsák. Ennek megfelelően képzési rendszerünk három részből áll. 1. A 9-10. ill. gimnáziumban a 11. évfolyamon is mindkét iskolatípusban a Nat-ra épülő kerettanterv és az érettségi vizsgakövetelmény határozza meg az általános képzés tartalmát. Ebben a szakaszban a tanulási nehézségek leküzdése érdekében a tanulás tanításával, felzárkóztató foglalkozásokkal, a tanulási képességek fejlesztésével igyekszünk elősegíteni a különböző szintű felkészültséggel rendelkező tanulóink számára az esetleges hátrányok, hiányosságok csökkentését. Az alapképzés és a párhuzamos oktatás keretében történő szakmai képzés mellett már differenciálás is történik az egyéni érdeklődés figyelembevételével annak érdekében, hogy a diákjaink szélesebb körű képzésben részesüljenek a tánc, a zene, a rajz és a számítástechnika egy-egy részterületével. / Ennek érdekében alakítjuk ki a választható tárgyak ill. foglalkozások körét./ 2. Az érettségi vizsgára felkészítés szakasza szakközépiskolában a 1112. gimnáziumban a 12-13. évfolyam .(2013-tól a gimnáziumban is a 11-12. évfolyam) Fokozottan törekszünk az egyéni igények figyelembevételére, az iskola szakmai profiljából eredő ismeretek differenciált oktatására, az önálló tanulói munka feltételeinek megteremtésére. Ennek megfelelően diákjaink konkrét specializációt választanak. A szakasz érettségi vizsgával zárul. A népi iparművészeti szakokat tanuló növendékeink ezeken az évfolyamokon tanulják az ének-zene, a néptáncosok pedig a rajz és vizuális kultúra tantárgyat és ezt választhatják érettségire is. A természettudományos tárgyak közül a fizika tanítását folytatjuk, mely érettségire is választható középszinten. Az informatika és a földrajz tantárgyat szintén felajánljuk további tanulásra és középszinten érettségire választható tantárgyként is. A gimnáziumi oktatás lényegét tekintve megfelel a fent leírtaknak (ld. l., 2. pont) azzal az eltéréssel, hogy a párhuzamos (művészeti) oktatáséhoz képest a gimnáziumban a kerettantervi óraszámok mások (ld. a táblázatban a szakközépiskola után az 54. oldalon) 3. A szakképzés szakaszai Szakképzést iskolánkban lehet egyrészt párhuzamos képzés keretében folytatni, másrészt a már érettségivel rendelkezőknek az OKJ-ben előírt számú szakképző évfolyamokon. A párhuzamos képzésben történő szakmai képzés 5 éves képzés. A 9-12. évfolyamig együtt történik az általános képzéssel, és a 13. évfolyamon már 43


PEDAGÓGIAI PROGRAM

csak szakképzés történik. Az érettségivel már rendelkezők két szakképző évfolyamon készülhetnek fel a szakmai vizsgára. Mindkét esetben a központi szakmai program- a törvény megengedte mértékben- kiegészül a helyi szakmai képzési tartalommal. Mivel iskolánk egyfelől népművészeti iskola, és a népi kultúra ismeretét minden szakközépiskolás tanulónk részére alapvetőnek tartjuk, ezért a folklórismeretet / néprajzot/ kötelezően választandó érettségi és az iskola profilját meghatározó tárgynak tekintjük. Egyedi akkreditált tantervünket a 100/1997 Kr. módosítás szerint a 2012/13-as tanévben taníthatjuk utoljára felmenő rendszerben változatlan formában. A tantárgy helyét 2012. dec. 30.-ig kell véglegesítenünk. Oktatását már a 9. évfolyamon megkezdjük, és az akkreditált érettségi tárgyak sorába emeltük. Az eljárás 2003 októberében eredményesen lezárult (határozatszám: 6484/2002). A szakasz az OKJ - képesítést nyújtó szakmai vizsgával zárul. A fenti szakaszolásnak megfelelően az oktatott tárgyakat - kötelező - kötelezően választandó - választható - szakmai jellegük szerint csoportosítva ismertetjük. hogy alkalmazkodnak a kerettantervben Tantárgyaink jellemzői, megfogalmazott tartalmakhoz. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon tervezhető órák számával évfolyamonként különféle / pl. matematika, angol illetve német/ tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Ugyanezt a célt szolgálja a magyar, matematika, idegen nyelv és számítástechnika tárgyak bontott csoportban való oktatása is. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által korábban kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel, 2013-tól felmenő rendszerben az új kerettantervi tananyagok 10 %-os helyi tartalommal bővülnek. A kerettantervi rendelkezés a művészeti párhuzamos képzést folytató iskolák számára lehetővé teszi, hogy a természettudományos tantárgyak mindegyikének heti óraszámát eggyel csökkentse vagy akár el is hagyja. Mi mérsékelten élünk a csökkentés lehetőségével, így a kémia, a földünk és környezetünk tantárgyak óraszámát csökkentettük. Az iskola a szakközépiskolában a szabadon választott órakeret terhére a folklórismeret tárgyat oktatja saját, egyedi, akkreditált tanterv alapján. A tanulók a kétszintű érettségi rendszerben érettségi vizsgát tesznek : magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol vagy német nyelv és – az iskola sajátságait kifejező, akkreditált - folklórismeret tantárgyakból. A közoktatási törvény 124.§ (4) c, pontjában rendelkezik a közismereti és a szakmai elméleti tárgyak oktatásának átcsoportosításáról.

44


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Népművészeti Szakközépiskola közismereti tárgyainak óraterve a 2003/2004 -től bevezetett régi kerettanterv alapján, heti bontásban Tanév

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

2016/2017

Tantárgy / évfolyam

9.

10.

11.

12.

V.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

--

Történelem és társ. ism.

2

2

2

2

--

Társadalomism. és etika

--

--

1

--

--

Idegen nyelv (angol v. német)

4*

4*

4*

4*

--

Testnevelés és sport v+

3

3

3

3

2.5

Matematika

3*

3*

3*

3*

_

Fizika v•+

1

2

•

•

--

Földünk és környezetünk v•+

--

2

•

•

--

Biológia v.+

2

1

--

--

--

Kémia

2

--

2

2

--

Informatika v•+

1

1

Folklórismeret

2

2

2

2

--

Szabadon terv.

Sportkör 2

--

1

1

--

Kötelező óraszám

27,5

27,5

30

30

--

Összesen (közism. köt. óra)

25

25

23

23

3.5

45

•

•

--


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakközépiskolai osztály tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyamon A 2013/14-es évtől érvényes Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola/új/ Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 4

4 4 4

4 4 4

4 4 4

2

2

3

3

1 2 1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek:

2 2 2

1

Kézműves: Dráma és Tánc Táncos: Vizuális kultúra

Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 1 1

2 5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

12

12

14

17

4 36+4

4 35+5

4 35+5

4 35+5

TÁNCOS szakon a szabadon tervezhető órakeret 2 óráját és a testnevelés 5 óráját azonban szakmai tanterv előírásai alapján a néptánc szakmai órákra fordítjuk: így a 9. évfolyamon a kötelező minimális óraszámban /1/ tanulják az informatikát a tanulók, és a többi évfolyamon nem lesz ilyen tárgyuk. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó 10% időkeretet a tananyag elmélyítésére, azaz gyakorlásra, ismétlésre fordítjuk. Az átcsoportosítás elvei: -

A kötelező érettségi tárgyakat a gimnáziuméhoz hasonló súllyal és intenzitással oktatjuk. A párhuzamos képzéssel együtt a heti kötelező óraszám ne lépje túl a 40 órát. A kétszintű érettségi rendszerben kimenő rendszerben kötelezően választandó érettségi tárgy a folklórismeret. A kis óraszámú természettudományi tárgyakat az első két évfolyamra csoportosítottuk. A csillaggal jelzett tárgyakat csoportbontásban oktatjuk. A szabadon választott órasáv terhére emeltük be a folklórismeret tantárgyat. 46


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Eltérések, átcsoportosítások a 2003. évben bevezetett kerettantervi ajánláshoz képest, ill. az átcsoportosítások elvei: -

-

Az idegen nyelv órakeretét minden évfolyamon 1 órával megnöveltük az érettségi elősegítése céljából. Az ének-zene (az ipaművészeti szakosoknak) 9., 10. évfolyamon ajánlott 1-1 óráját, illetve a rajz és vizuális kultúra 1-1 óráját (a táncosoknak) a 11-12. évfolyamon tanítjuk az alsó évfolyamok szűkös időkerete miatt. A szabadon tervezhető órakeretet a 9., 10. évfolyamon a testnevelés óra 3 órára történő kiegészítésére használjuk fel. A 11-12. évfolyamon a fakultációkra fordítjuk a 2 órát.

Egyéb megjegyzések a táblázathoz: A szakmai óraszámokkal együtt a tanuló heti kötelező óraszáma nem haladhatja meg a heti 40 órát, ezért a közismereti órák száma 9-10. évfolyamon nem lehet több 25-nél, 11-12. évfolyamon 24-nél. 1. a második idegen nyelv oktatása nem kötelező a művészeti képzésben párhuzamos képzés esetén / minisztériumi állásfoglalás/ vagy olyan szakmai előkészítő tárgy oktatása esetén, amelyből érettségizni lehet (ld. érettségi szabályzat). 2. * jel = csoportbontásban oktatjuk az így megjelölt tantárgyakat 3. a választásra fenntartott óraszámot az emelt szintű érettségire történő felkészüléshez kell felhasználnia a tanulónak, de ő dönti el, hogy az melyik lesz, illetve él-e a lehetőséggel. A természettudományos tárgyak közül a 11. és 12. évfolyamra további tanulásra a biológiát, az informatikát vagy a földrajzot ajánljuk fel (jelölése:•). 4. az érettségire választható tárgyakat a 11-12. évfolyamon heti 2 órában oktatható tárgyak köréből az érettségi szabályzatban megszabottak szerint évente jelöljük ki. Itt „v”-vel jelöltük ezen tantárgyakat. 5. + jellel jelöltük azokat a tárgyakat, amelyekből a tanórán kívüli foglalkozás terhére lehetőségük van a tanulóknak érdeklődésük szerint szélesebb körű ismeretek megszerzésére. Ezek a tárgyak középszintű érettségire is választhatók./ Utalás történt erre a képzési rendszer első szakaszának megfogalmazásában./ Tehát a választható érettségi tárgyak szintekkel is megjelölve: Tárgy Középszint Emelt szint Földünk és körny. X --Informatika X --Ének-zene X --Testnevelés X X Biológia X X Rajz-vizuális kult. X --2013-tól: Középszinten 138, emelt szinten 276 órában.

6. A szakmánkénti szakmai elméleti és gyakorlati órák részletes tantárgyi és évfolyamonkénti ismertetését a Szakmai programban külön táblázatokban tüntetjük fel. 47


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. Aki énekből érettségizik, az a választható órakeretből kiegészíti a 11. és 12. évfolyamokon az óratervben szereplő órákat. v•-vel jelöljük a 11-12. évfolyamon továbbtanulható természettudományos tárgyakat, melyek közül 1 kötelezően választandó heti 1 órában, melyek érettségire is választhatóak. . Kötelező tárgyak A 4 év alatt kötelező tárgyakat az fenti táblázat tartalmazza, melyből kiolvashatók az egyes tárgyak heti óraszámai. A közölt óraszámok a tárgyak többségénél a középszintű érettségire való felkészülést teszik lehetővé. Választható tárgyak Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy diákjaink dönthessenek képzésük egyes részeiről, tehát megválaszthassák tárgyaik egy részét.. A tantárgyak egy részének megválasztására igazán lehetőség a 11. és 12., /gimnáziumban a 12-13./ évfolyamon adódik, hiszen a kötelező érettségi tárgyakon kívül maguk választanak ki legalább három tárgyat az iskola által felajánlott lehetőségek közül, melyekből nem kötelező középszintű érettségit tenni. E két évben a „fakultációk" egyértelműen az érettségire, felvételire való előkészítést szolgálják. 9-10. évfolyamon: A folklórismeret tantárgyat a választható órakeret terhére állítottuk be./kimenő rendszerű érettségi vizsgatárgy. A mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében sportköri foglalkozásokat szervezünk. 11-12. évfolyamon: A legfőbb feladat a kétszintű érettségire ill. a felvételire való felkészítés. 2013-tól felmenő rendszerben szakmai érettségi tárgy A fakultációk tananyagának összeállításánál az érettségi és a felvételi követelményeket vesszük figyelembe. Érettségi felkészítő: A kis óraszámban tanult tárgyak vagy az emelt szintű érettségire való felkészülés igénye esetében szükség lehet érettségi felkészítő, hagyományos szóhasználattal élve „fakultációk” működtetésére / pl. az ének csak heti 1 órás tárgy / Ez a felkészítő heti 2 óra lehet (forrását a szabadon választható órakeret biztosítja).

48


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gimnáziumi nyelvi előkészítő osztály tantárgyi rendszere és óraszámai 9-13. évfolyamon (öt évfolyamos gimnázium) A 2012/13-as évben még érvényes tanév

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/201 2016/2017 6 9 10 11 12 13

tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom

3

4

4

4

4

Történelem

-

2

1,5

3

3

Emberismeret és etika

-

-

-

1

-

1.Idegen nyelv

15*

6*

5*

5*

5*

2.Idegen nyelv

-

3*

3*

3*

3*

Matematika

3

3

3

3

4

Informatika

4

2

2

-

-

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

-

1

Fizika

-

2

2

2

V

Biológia és egészségtan

-

-

1

2

2

Kémia

-

2

2

0

-

Földünk és környezetünk

-

2

2

-

-

Ének-zene

1

1

-

-

-

Rajz és vizuális kultúra

-

1

1

-

-

Testnevelés és sport

5

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

-

0,5

0,5

0,5

0,5

Tánc és dráma

-

0,5

0,5

-

-

Mozkóképkult. és médiaism.

-

-

-

0,5

0,5

Környezeti ismeretek

-

-

1

-

-

Művészetek/Művészettörténet**

-

-

-

1

1

Képességfejlesztés

-

-

-

-

-

Szabadon tervezhető

-

-

-

1

2

27,50

27,50

27,50

30,00

30,00

30

33

32,5

30

30

Társadalomismeret (ld.történelem)

Kötelező óraszám Összesen

--

49


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gimnáziumi nyelvi előkészítő osztály tantárgyi rendszere és óraszámai 9. nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 9-12. évfolyamos (öt évfolyamos gimnázium) A 2013/14-es évtől érvényes Óraterv a kerettantervekhez – 9/NY, ill. 9-12.. évfolyam, gimnázium „NYEK” Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

9/NY évf. 2

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

5

5

I. idegen nyelv

15

6

5

3

3

II. idegen nyelv

3

3

3

6

6+2v

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

4

4

4

2

2

4

4

1

Etika Biológia – egészségtan

2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1

Informatika

2v

2

Művészetek:Vizuális kultúra 2

2

2+2v

2

2 2v 1

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

4

4

6

8

Rendelkezésre álló órakeret

30

35

36

35

35

v=választható

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó 10% időkeretet a tananyag elmélyítésére, azaz gyakorlásra, ismétlésre fordítjuk.

50


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gimnáziumi osztály tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyamon (négy évfolyamos gimnázium, nem NYEK-es) A 2013/14-es évtől érvényes Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 6 3 3

4 5 3 4

5 3 6 4

5 3 6+2v 4

2

2

4

4

1 2 2

2+2v

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek:Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 1 1

2v

2 2

2

5 1 4 35

5 1 4 36

5 1 6 35

2 2v 1 5 1 8 35

v=választható

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó 10% időkeretet a tananyag elmélyítésére, azaz gyakorlásra, ismétlésre fordítjuk. Módosításul: 2012. dec.-ben az új diákoknak, az új feltételnek megfelelve - Ha a tanuló 10. vagy 11.évfolyamon végez az 1. idegen nyelvvel az előrehozott sikeres érettségi vizsgának köszönhetően, akkor óraszáma átcsoportosítható a 2. idegen nyelvre vagy informatikára vagy egyéb tárgyra. - „*” nyelvenkénti és/vagy szintenkénti bontást jelent. - A plusz 1-1 óra magyarból és matematikából és 0,5 óra ének-zenéből a szabadon tervezhető órakeret terhére van beállítva. - Az ötéves NYEK angol és/vagy német nyelvi csoporttal indítható. - **2010-11-es tanévtől bekerülő tanulók a 12. és 13. évfolyamon a művészetek tantárgy helyett művészettörténetet tanulnak. 51


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tehát a választható érettségi tárgyak szintekkel is megjelölve: Tárgy Középszint Emelt szint Földünk és körny. X --Informatika X --Ének-zene X --Testnevelés X X 2. idegen nyelv X X /angol, német, francia/ Biológia X X 2013-tól: Középszinten 138, emelt szinten 276 órában. A tantervek központi kerettantervek, A GIMNÁZIUMI ESTI, ILLETVE LEVELEZŐ TAGOZATOK ÓRATERVE KÖTELEZŐ TÁRGYAK

Magyar irodalom (1) Anyanyelv / kommunikáció Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem (2) Társadalomismeret Informatika Idegen nyelv Osztályfőnöki Összesen

Esti képzés 10. 11. 3 3 1 1 3 3,5 1,5 1 0,5 1 1 1 1 1 2 1 0 1 0 0 2,5 2,5 0,5 0,5 16 16,5

9. 3 1 3,5 1 1,5 0 0 2 0 0 2,5 0,5 15

Levelező képzés 9. 10. 11. Magyar irodalom 2 2 2 Anyanyelv / kommunikáció 1 0,5 1 Matematika 2,5 2,5 2 Fizika 0,5 1 0,5 Kémia 1 0,5 0,5 Földünk és környezetünk 0 0,5 1 Biológia 0 0,5 1 Történelem 1 1 1 Társadalomismeret 0 0 0,5 Informatika 0 0 0 Idegen nyelv 2 2 1,5 Osztályfőnöki 0 0 0 Összesen 10 10,5 11 (1)Az óraszámban szerepel a művészeti ismeretek tárgy anyaga is. (2)Az óraszámban szerepel a filozófia / etika tárgyak anyaga is. 52

12. 3 1,5 3 0,5 0 0 0 2 1 2 2,5 0,5 17

12. 2 1 2 0,5 0 0 0,5 2 0,5 1 1,5 0 11


PEDAGÓGIAI PROGRAM

VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Emelt szintű érettségire való felkészítés óraterve: Esti és levelező képzés Kötelező tárgyak: Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol vagy német nyelv Történelem Választható tárgyak: Földünk és környezetünk Biológia Fizika Kémia Angol vagy német nyelv

1 1 1 1 ---------------1 1 1 1 1

VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Emelt szintű érettségire való felkészítés óraterve: Esti és levelező képzés Kötelező tárgyak: Magyar nyelv és irodalom 1 Matematika 1 Angol vagy német nyelv 1 Történelem 1 Választható tárgyak: ---------------Földünk és környezetünk 1 Biológia 1 Fizika 1 Kémia 1 Angol vagy német nyelv 1 Az oktatásirányítástól várjuk még a fenti képzési formákhoz a megfelelő tanterveket. A tantervek kiválasztásának általános elvei és szabályai Egy tanulócsoportot alapul véve a bemenet és kimenet időszaka között tantervet nem változtatunk. Közismereti tantárgyak terén a kerettantervektől nem tértünk el. A szakközépiskolában az egyedi érettségi tárgyként kimenő rendszerben akkreditált folklórismeret az egyedüli, mely nem központi tanterv. 2013-tól a központi tantervek bevezetésével tanítunk felmenő rendszerben, saját tantárgyunk, a folklórismeret a helyi tanterv része marad a 10%-os kereten belül, noha az akkreditáció hiányában már nem lesz érettségi tárgy. Szakközépiskolában az alapóraszámú kerettantervek szerint tanítunk. Gimnáziumban:az I. és a II. idegen nyelvet a nyelvi előkészítő évfolyam kerettantervére építve az emelt óraszámú kerettanterv szerint tanítjuk, így a nyelvi előkészítő évfolyamra előírt óraszámokkal a feltételeknek meg tudunk felelni. A biológia és egészségtan, a fizika, kémia és ének-zene tantárgyakat a B tantervi változatból tanítjuk.

53


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az emelt szintű felkészítés fejlesztési feladatainak és követelményeinek meghatározása 11. 12. évfolyamokon: A fejlesztési feladatok egybeesnek a középszintű felkészítés szempontjaival. A követelményeket a középszintű kerettantervi anyag alapján a kiegészítő tartalmak beépítésével és a részletes vizsgaleírás által emelt szinten meghatározott tartalmainak beépítésével oktatjuk. A kimenetszabályozás az emelt szintű vizsgakövetelmények előírásával meghatározza az adott évfolyamokon a feladatokat A tankönyvválasztás elvei: A választott tankönyvek a kerettantervekre épülnek. Az oktatásírányítás szándékainak megfelelően figyelembe vesszük a tanuló szociális helyzetét, a tankönyvek tartalmi megfelelését és az általa felügyelt piaci lehetőségeket. A részletes leírást az SZMSZ-ben található Tankönyvellátás rendje melléklet tartalmazza. Iskolai közösségek Iskolánk dolgozói, tanulói és azok szülei számos munkaszerepben, munkacsoportban tevékenykednek / tantestület, igazgatóság, munkaközösségek, osztálykonferencia, osztályok, diákkörök, ODB, DÖK, osztályfőnökök, Iskolaszék, stb/. Ezen szervezetek és csoportok együttműködését, feladatkörét a Házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Ezek megalkotásakor figyelembe vettük a megfelelő kompetenciákat, a megfelelő döntési és véleményezési jogok decentralizálását. Szeretnénk, ha a pedagógusok saját szellemi tevékenységük eredményének tekintenék iskolánkat. A kialakult oktatási-nevelési rendszerben a fejlesztésben érdekelt tanárok és oktatók fejezik ki elképzeléseiket, szakmai érdekeiket. Természetesen a jogszabályokat és az érdekeltek véleményét is fegyelembe vettük. Szakmai-pedagógiai kérdésekben csak a nevelőtestületnek van döntési joga. Iskolánkban Közalkalmazotti Tanács működik, szakszervezeti csoport azonban nem. A Közalkalmazotti megállapodásban nem szabályozható kérdéseket Igazgatói Utasítás tartalmazza. A diákok közössége többféle kisebb-nagyobb csoportból tevődik össze. Meghatározó jelentősége az osztálynak van, de elősegítjük másféle szerveződések létrejöttét is. Az osztályok életének kialakításában, működésében döntő szerepe van az osztályfőnököknek. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri a tanulók testi-lelki fejlődését, tanulmányi és szakmai előmenetelét, részt vesz más tanítási órákon, szabadidős tevékenységekben, segít és tanácsokat ad, képviseli a fiatalok érdekeit, alakítja a nevelés bonyolult viszonyrendszerében létrejövő kapcsolatokat. A Diákönkormányzat a diákközösség azon testülete, melyen keresztül az egyén megvalósíthatja érdekképviseletét, részt vehet az iskola életének irányításában. A diákok joga és feladata, hogy - a választott pedagógus segítségével - kialakítsa megfelelő érdekképviseleti szerveit és működtesse azokat. A pedagógusok szakmai munkáját segítik a szakmai munkaközösségek. A szülők szervezetei, testületei a maguk által kialakított szervezetek keretei között részt vehetnek az intézmény irányításában, törekedhetnek saját érdekeik érvényesítésére. Diákjainkat és szüleiket az iskolaszék jog- és hatáskörén keresztül bevonjuk a döntések meghozatalába. Ennek előfeltétele, hogy az érintettek a megfelelő információ birtokában legyenek. Ennek biztosítása a nevelőtestület feladata. Számos formája már kialakult és működik iskolánkban: szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, rendezvények, levelek, értesítések, stb. 54


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanórán kívüli tevékenységek A tanórák nem nyújtanak elegendő lehetőséget az iskola nevelési céljainak megvalósításához. A tanulók sokirányú érdeklődése, az életkorukra jellemző változó és szerteágazó tevékenységi formák nem szoríthatók be tantárgyak, hagyományos foglalkozások, tanórai keretek közé. Az iskolánkban kialakult családias nevelési légkört biztosító nevelési célok sem valósíthatók meg a hagyományos tanár-diák szerepek mögé bújva. Ezért keressük azokat a formákat, közös tevékenységeket, melyek keretei között szorosabb kapcsolatba kerülhetünk növendékeinkkel, jobban hatással lehetünk személyiségfejlődésükre. Rendszeressé váltak a közös szakmai, gyakorlati tevékenységek egyes iskolai feladatok elvégzésében / pl. iskolai lap szerkesztése, az épület belső terének rendszeres dekorálása, gyűjtőutak, tanulmányi kirándulások, kiállítások szervezése vagy látogatása/ A hagyományok ápolását segíti elő a diáknapok rendezvényeinek évről évre történő megszervezése, mely minden évben mérföldkő az iskola életében. A sportrendezvények mellett a diákok kiállítást szerveznek az addig elkészült alkotásaikból, versenyt szerveznek, és érdekes témákban előadókat kérnek fel, ugyanakkor helyt adnak a vidám, felszabadult programoknak is. Külföldi utakat - a tanulók és szüleik igénye és költségvállalása esetén és részben állami költségvetési hozzájárulással/ld.Knt/ - elsősorban Erdélybe szervezünk, hiszen növendékeink ott ismerhetik meg eredetiben a népi kultúra még érintetlen vagy alig érintett gyöngyszemeit a mindennapi élet valóságában. A nyelvtanulást elősegítő tanulmányutat német v. angol nyelvterületre csak szülői költségvállalással tudunk szervezni. Igény esetén biztosítjuk a tanulószobai foglalkozást. A foglalkozásokat naponta más és más szaktanár vezeti, aki tud segíteni a felzárkóztatásban. Szabadidős tevékenységek A szakkörök a tehetséggondozást szolgálják, minden évben az igényektől, a létszámoktól /min. 3 vagy 10 fő létszámot a tehetséggondozás jellege határozza meg/ függően indulnak, és a választható órákból szerveződnek. A jelentkezések után ezek a foglalkozások 1 évig kötelezővé válnak, tanév közben az órákat leadni nem lehet. Egyéni felzárkóztatásra heti 1 órát kötelező adni egy-egy évfolyamon. Az ének-zene oktatás kiemelt foglalkozás (min. 10 fő) A rajz -, fotó és kerámiaszakkör is a tehetséggondozást segíti (min. létsz 10 fő). Informatika foglalkozásokra minden évben jelentős az igény (min. létszám 10 fő). Táncházat is rendezünk - igény szerint. Sportolási lehetőség az iskolai ISK keretén belül heti 2 órában biztosított A tantárgyi szakkörök gimnáziumi osztályban minimum 10 fővel indulhatnak. Táncszakkör (min. 1o fő) Rajz felvételi előkészítő (min 3 fő) Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai: Figyelembe vesszük a tanulócsoport és az egyes tanuló terhelhetőségét. Tantárgyaktól függően változó az írásbeli, szóbeli feladatok mennyisége, azok teljesítésének határideje. A pedagógus kötelessége, hogy számoljon a gyermekek teherbírásával a feladatok nehézségi fokát és mennyiségét illetően. 55


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanulók felvétele, átvétele Felvétel Céljainkból kitűnik, hogy nem törekszünk elitképzésre, a maximális képzettségűek begyűjtésére. A válogatás alapja a népművészeti szakmák iránti érdeklődés, a szakmák gyakorlásához elengedhetetlen adottságok megléte, a tehetség. Az általános iskolai eredmény és a magyar és matematika központi írásbeli eredménye mellett meghatározó a tanuló szakmai alkalmassági vizsgán nyújtott teljesítménye. Az írásbeli és a szakmai felvételi vizsgán a tárgyi tudáson kívül a szakmai alkalmasságot, a jelölt érdeklődését és személyiségét is vizsgáljuk. Ennek megfelelően a szakközépiskolánkba való felvétel szempontjai a következők: 1. a hozott általános iskolai eredmény 2.a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény 3. a szakmai vizsgán és beszélgetésen nyújtott teljesítmény Gimnáziumban : A fent említett 1. és 2. feltétel kiegészül egy 3.ponttal: Egy ismerkedő elbeszélgetéssel –részben idegen nyelven-, ami nem pontképző. A felvételről a pedagógusokból álló felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. A felvételi eljárás részleteit az FNM SZKI nyilvános felvételi szabályzata tartalmazza. Felvételi szabályzat 1. A képességfelmérés szabályai: Minden jelentkező részére követelmény: 8. osztály sikeres befejezését igazoló bizonyítvány jelentkezési lap a tanév rendjéről szóló előírásoknak megfelelően a központi írásbeli megléte a speciális egészségügyi alkalmasság igazolása (csak szakközépiskola) Felvételi eljárás a 9. osztályt kezdők részére Az általános iskolai eredmény és a magyar és matematika központi írásbeli eredménye mellett meghatározó a tanuló szakmai alkalmassági vizsgán nyújtott teljesítménye. Az írásbeli és a szakmai felvételi vizsgán a tárgyi tudáson kívül a szakmai alkalmasságot, a jelölt érdeklődését és személyiségét is vizsgáljuk. Ennek megfelelően a szakközépiskolánkba való felvétel szempontjai a következők: 1. a hozott általános iskolai eredmény 2. a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény 3. a szakmai képességfelmérő vizsgán nyújtott teljesítmény Gimnáziumban : A fent említett 1. és 2. feltétel kiegészül egy 3. ponttal: Egy ismerkedő elbeszélgetéssel –részben idegen nyelven-, de ez nem pontképző. A felvételről a pedagógusokból álló felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. A felvételi eljárás részleteit az FNM SZKI nyilvános felvételi szabályzata tartalmazza. 56


PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. Tanulmányi területek: Egyedi kód: Megnevezése: OKJ száma: Jellege: Idegen nyelv: Felvételi:

01 Táncos (néptáncos) 54 212 09 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam angol vagy német / a már tanult nyelv/ Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50) = Max: 100 pont „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Testnevelés: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga: alkalmas ELÉRHETŐ LEGMAGASBB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 20 fő Egyedi kód: Jellege: Idegen nyelv:

Felvételi:

Tervezett létszám Egyedi kód: Jellege: Idegen nyelv:

Felvételi:

Tervezett létszám

02 1 évfolyam nyelvi előkészítő + 4 évf. gimnázium A nyelvi előkészítős évfolyamban: angol A további évfolyamokon: második, választható idegen nyelv: német megfelelő számú jelentkező esetén: francia megfelelő számú jelentkező esetén: orosz megfelelő számú jelentkező esetén: latin Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény (50+50):2= Max: 50 pont „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom: 5+5=10 Magyar nyelvtan: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Max: 50 pont ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 100 PONT 20 fő

03 1 évfolyam nyelvi előkészítő + 4 évf. gimnázium A nyelvi előkészítős évfolyamban: német A további évfolyamokon: második, választható idegen nyelv: angol megfelelő számú jelentkező esetén: francia megfelelő számú jelentkező esetén: orosz megfelelő számú jelentkező esetén: latin Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény (50+50):2= Max: 50 pont) „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom: 5+5=10 Magyar nyelvtan: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Max: 50 pont ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 100 PONT 14 fő 57


Egyedi kód: Megnevezése: OKJ száma: Jellege: Idegen nyelv: Felvételi:

Tervezett létszám Egyedi kód: Megnevezése: OKJ száma: Jellege: Idegen nyelv: Felvételi:


Tervezett létszám

PEDAGÓGIAI PROGRAM

04 Kerámiaműves 54 211 05 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam angol vagy német / a már tanult nyelv/ Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50 ) = Max: 100 pont „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem : 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASBB PONTSZÁM: 200 PONT 8 fő 05 Divat- és stílustervező 54 211 02 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam angol vagy német / a már tanult nyelv/ Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50) x 3 = Max: 300 pont „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem : 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASBB PONTSZÁM: 200 PONT 8 fő 06 Textilműves 54 211 08 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam angol vagy német / a már tanult nyelv/ Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50 )= Max: 100 pont) „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 200 PONT 6 fő

58


Egyedi kód: Megnevezése: OKJ száma: Jellege: Idegen nyelv: Felvételi:


Tervezett létszám

PEDAGÓGIAI PROGRAM

07 Grafikus 54 211 04 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam angol vagy német / a már tanult nyelv/ Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50 )= Max: 100 pont) „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 200 PONT 10 fő 08 Kiadványszerkesztő 54 213 02 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam angol vagy német / a már tanult nyelv/ Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50 )= Max: 100 pont) „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 200 PONT 8 fő

* A készség- és képesség felmérő vizsga 2 órás rajzi (csendélet grafikai eszközzel) , 1 órás festészeti vizsgából és 1 órás szakmai, kreatív tervezési feladatból áll.

II. A felvételi eljárás rendje: Az iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet határozza meg. II/1. EGYSÉGES ÍRÁSBELI VIZSGA (KÖZPONTI ÍRÁSBELI) Valamennyi hozzánk jelentkező tanulótól kérjük az egységes írásbeli vizsga letételét. E vizsgára külön kell jelentkezni 201 …-ig középiskolákba. A mi intézményünk is szervez egységes írásbeli vizsgát, ezért hozzánk is lehet jelentkezni írásbeli vizsgára azoknak is, akik a közelben laknak, de nem nálunk szeretnének felvételi vizsgát tenni. A jelentkezéshez a „Tanulói jelentkezési lapot” hozzánk kell elküldeni. A 9.évfolyamra jelentkezők számára a vizsga időpontja: 201…. Pótló időpont 201…amelyet csak indokolt esetben, az előző időpontra vonatkozó igazolással lehet igénybe venni. Minden tanuló csak egyszer tehet ilyen vizsgát. 59


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az írásbeli vizsga módja: a 2 x 45 percben két feladatlap kitöltése, amelyek anyanyelvi és matematikai képességet és készséget mérnek, országosan egységesek. Az előző tanévek felvételi feladatlapjai és megoldásai a www.oh.gov.hu honlapon megtekinthetőek, az egységes írásbeli vizsgákra vonatkozó minden információval együtt. Az értékelőlapok átadása és a javított feladatlapokba való betekintés időpontja iskolánkban: 201…-ig. A javított feladatlapokba betekinteni, az értékelőlapot átvenni csak a tanulónak és szüleinek van joga. Az értékelőlap másolatát minden jelentkezéshez szükséges tanulói adatlap”-hoz csatolni kell. II/2. A FELVÉTELI ELJÁRÁS A tanulói adatlapokat az általános iskolák továbbítják a kiválasztott középfokú intézmény(ek)be és a Felvételi Központba 2 0 1 … . A 0 1 , 0 4 , 0 5 , 0 6 , 0 7 É S 0 8 kódú tanulmányi területek készség és képesség felmérő szakmai vizsgái 201..-án 8.30-tól vagy 201…. lesznek. A távol lakók kérjük a felvételi lapjukon jelezzék, hogy a korai érkezés problémát okoz számukra, a beosztást ennek figyelembe vételével készítjük el. A jelentkezőket a lapok beérkezési sorrendjében értesítjük a felvételi időpontjáról. Az itt mutatott teljesítményre maximum 200 pontot kaphatnak. A képességfelmérés alkalmával az orvosi alkalmassági vizsgálatot is elvégezzük, amely a választott szakmára való felvételhez jogszabályi feltétel. A S Z A K K Ö Z É P I S K O L A I F E L V É T E L I értékelése során az összesítésben azonos pontszámot elért tanulók rangsorolása a következő szempontok szerint történik a törvényi előírásokat figyelembe véve: 1) Pontazonosság esetén előnyben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. 2) Ha nem ilyen tanuló kerül a pontazonosság helyzetébe, akkor a helyben lakó tanulók részesülnek előnyben. 3) Minden további esetben – azaz amikor azonos helyzetű tanulók kerülnek a pontazonosság helyzetébe, akkor - az összes pontszámból kiemelve a szakmai készségfelmérő felvételi pontszámait alapul véve állítjuk sorrendbe a jelentkezőket. 4) Részképesség zavarral élő tanulók esetében – ha valamelyik tárgyból nem tett felvételit, vagy nincs általános iskolai érdemjegye - is ezt a megoldást alkalmazzuk, tehát az összes pontszámból kiemelve a szakmai készségfelmérő felvételi pontszámait alapul véve állítjuk sorrendbe a jelentkezőket. A 0 2 és 0 3 kódú tanulmányi területekre jelentkező tanulók 201…. szóbeli felvételi vizsgán ismerkedő beszélgetésen vesznek részt, ahol a választott idegen nyelv szaktanárai is beszélgetnek a tanulókkal. Célja a nyelvi tudás szintjének felmérése. A beszélgetés nem pontszerző, de feltétele a felvételnek. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ TANÉVVEL KEZDŐDŐ GIMNÁZIUMI képzésre való felvételi értékelése során az összesítésben azonos pontszámot elért 60


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tanulók rangsorolása a következő szempontok szerint történik a törvényi előírásokat figyelembe véve: 1) Pontazonosság esetén előnyben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. 2) Ha nem ilyen tanuló kerül a pontazonosság helyzetébe, akkor a helyben lakó tanulók részesülnek előnyben. 3) Minden további esetben – azaz amikor azonos helyzetű tanulók kerülnek a pontazonosság helyzetébe, akkor az összes pontszámból kiemelve a „hozott” pontszámokat alapul véve állítjuk sorrendbe a jelentkezőket. („Hozott” pontszámnak az általános iskola 7. év végi és 8. félévi érdemjegyei közül az érettségi tárgyak – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és a tanult idegen nyelv – érdemjegyei számítanak.) 4) Részképesség felmentésben részesülő tanulókat a nyelvi előkészítő osztályban nem tudunk fogadni. 2 0 1 … -ig értesítjük a tanulókat felvételi eredményükről és nyilvánosságra hozzuk a honlapunkon az ideiglenes felvételi jegyzéket. Az általános iskolákban 201….- án módosítani lehet a „Tanulói adatlap”-on a választott középiskolák sorrendjén. 201…-ig kell az általános iskoláknak a tanulói adatlapok második, esetleg módosított példányát a Felvételi Központba elküldeni. 201…-ig a középiskola igazgatója elektronikus úton és írásban megküldi a végleges felvételi jegyzéket a Felvételi Központnak. A Felvételi Központtal való egyeztetés alapján 2 0 1 … -ig írásban értesítjük a jelentkezőket és általános iskolájukat a felvételről vagy az elutasításról. Beiratkozás a 9. évfolyamra 2 0 1 …

Intézményünk megismertetésére a bemutató foglalkozások mellett nyílt napokat tartunk. Ezeken a napokon 8.30-tól általános tájékoztató, majd műhelyek, gyakorlatok illetve nyelvi órák tekinthetők meg. Felvételi előkészítő: magyar nyelv és irodalom matematika rajz. A felvételi bizottság a jelölt teljesítményét figyelembe véve rangsort állít fel, és a felvehető létszám alapján húzza meg a felvételi határt minden évben. A felvételről a bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. Az iskolaváltás jogával a tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás engedélyezéséhez a kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani. Az esti és levelező tagozatokra a felvétel egyéni jelentkezés alapján történik. A felvételi jelentkezési lapokat minden év március 30-ig kell megküldeni az iskolának. A jelentkezési laphoz csatolni kell a felvételhez szükséges, törvényileg előírt iskolai 61


PEDAGÓGIAI PROGRAM

végzettséget igazoló dokumentum(ok) fénymásolatát. A felvételről az igazgató dönt. A felvétel előfeltétele a szükséges előképzettségről szóló bizonyítvány bemutatása. Az osztályok beindításának előfeltétele a fenntartó által engedélyezett létszámnak megfelelő jelentkező Az átvétel elvei: a tanuló átvételére tanév végén, ill. elején kerülhet sor /kivételes esetben a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató ettől eltérhet/, átvételnél ki kell kérni az érintett szakoktató véleményét a felvételi bizottság előírja a különbözeti vizsga letételét egyes tárgyakból érettségivel rendelkezőknek csak folklórismeretből és a szakmai tárgyakból kell a hiányokat pótolni. Az átvétel feltételeként meghatározott különbözeti vizsgafelkészülés során egyéni segítségnyújtásban részesül a tanuló konzultáció formájában, szükség esetén 1 vagy 2 félévi türelmi idő biztosításával. Az átvétel egyes esetekben csak évfolyamismétléssel teljesülhet. P. éves szakmai gyakorlat hiánya. A szakközépiskolai évfolyamra való felvétel, átvétel, illetve a továbbhaladás feltétele a szakmai alkalmasság mellett a megfelelőséget igazoló egészségügyi szakvélemény. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra az iskola. A művészeti párhuzamos képzésben résztvevő szakközépiskolai tanulóink számára iskolán belül az egyes iskolatípusokba az első félévben átlépést biztosítunk. Az átlépést írásban kell kérni az igazgatótól. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt. Döntéséhez kikéri az érintett szakterület szakmai művészeti vezetőinek, munkaközösség-vezetőinek a véleményét. Kiskorú tanuló esetén a kérelmet a szülőnek kell benyújtania, és személyesen fel kell vennie a kapcsolatot az iskola igazgatójával az átvétellel kapcsolatosan. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett munkaközösség-vezető véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé. Megfelelő indoklással (például nyelvtanulás, ECDL-vizsga, emelt szintű érettségi) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadó iskola igazgatóját illeti. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben „ A továbbhaladás feltételei” c. fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamra minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközbeni tanulmányi munkája, ill. érdemjegyei alapján bírálják el. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, 62


PEDAGÓGIAI PROGRAM

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott ill. egy-egy tárgyból mulasztása az éves óraszám 20%-át /szakmai/ ill. 30 %-át /közismereti/ elérte. Az osztályozó vizsgát a nevelőtestület engedélyezi mindazon tanulóknak, akik számára ezt az köznevelési törv. lehetővé teszi. Testnevelés órán a tanulók értékelése, az alkati fizikai képességeinek különbözősége révén az egyén önmagához viszonyított fejlődésén, az akarati tényezők fejlődésén, a tanórai aktivitásán (hozzáállásán), tanórán kívüli tevékenyégén alapszik. Értékelés előtt hangsúlyozottan kell figyelembe venni azt, hogy a diák saját képességeihez mérten lelki, akarati, fizikai tulajdonságainak megfelelően mennyire vesz részt teljes énjével az órán, hajlandó-e a tőle elvárható erőfeszítéssel, koncentrációval, lelkesedéssel dolgozni. Tanulók iskolai szintű mérése és értékelése A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét rendszeresen ellenőrzik és érdemjegyekkel értékelik. Félévkor és év végén osztályzattal minősítik. Az érdemjegyekről a tanulót és a szüleit rendszeresen értesítik a kollégák a megfelelő hivatalos és nem hivatalos úton is. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti át, és a szaktanárok ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a, a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél . jeles/5/, jó/4/, közepes/3/, elégséges/2/, elégtelen/1/ b, a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás/5/, jó/4/, változó/3/, rossz/2/ c, a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás/5/, jó/4/, változó/3/, hanyag/2/. Az értékelésnél általában törekszünk: -a pozitív teljesítménymotiváció elérésére -az optimális értékelési rendszer kialakítására -készségtárgyaknál az elméleti és gyakorlati ismeretek összhangjára -a művészeti képzés, az alkotó tevékenység motiváló erejének felhasználására. Értékelési rendszerünk alapelvei: Ellenőrzési, értékelési módszereink révén szeretnénk elérni, hogy fejlődjön a diákok kifejezőkészsége, alakuljon ki széles értelemben vett vizsgarutinjuk, mélyüljön az anyag megértése. Legyen az ellenőrzés és értékelés rendszeres, hogy folyamatos munkára, az ismeretek rendszeres elsajátítására ösztönözze a diákokat. Igyekszünk biztosítani az egyéni tempóban való haladás lehetőségét, növelve ezzel a diák önbecsülését, önállóságát, igényességét. Alkalmazott módszerek: Folyamatosan: - szóban, szóbeli szöveges értékeléssel - írásban, írásbeli szöveges tanári értékeléssel Időszakosan: - diagnosztikus mérések egy-egy új anyagrész kezdetekor - összegző mérések/ tanév eleji, végi, téma vége, stb. felmérések/ - nagydolgozatok 63


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- kiselőadások - pályamunkák, gyűjtőmunkák, versenymunkák, stb. - vizsgák A félévzárások előtt minden olyan anyagrészből, amelyből diagnosztikus mérés segítségével minősítettünk, meg kell adni a lehetőséget a javításra. Ha a tanuló az adott anyagrészből ekkor jobban tud teljesíteni, mint a méréskor, akkor a félévet lezáró osztályzat kialakításánál ennek a teljesítménynek a mértékét figyelembe kell venni. VIZSGARENDSZERÜNK Vizsgarendszerünk középpontjában az érettségire, felvételire és a szakmai vizsgára való előkészítés áll. Minden tanuló a 10. évfolyam végén szintvizsgát tesz, melynek során írásban és /vagy szóban vizsgázik a kötelező érettségi / magyar, történelem, matematika, idegen nyelv/, és a szakközépiskolában folklórismeret kimenő rendszerben. Az induló évfolyamokon a szaktárgyi alapfelmérés eredményéről a szülőket tájékoztatjuk.. Diákjaink abban az esetben folytathatják tanulmányaikat magasabb évfolyamon, ha teljesítik valamennyi tantárgyból a helyi tantervünkben rögzített minimális követelményeket. Javítóvizsgát legfeljebb 3 tárgyból tehet a tanuló. Tantárgy értékelése alóli felmentést - a jogszabályban rögzített módon az igazgató adhat. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 20/2012.r. 64-65.§ Tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó, különbözeti, pótló, javítóvizsgák, és iskolánkban a helyi tantervünkben szereplő és minden tanuló számára előírt szintvizsga, és az ún. beszámoltató vizsga a szakképző iskolában is idetartozik, mely lényegében osztályozó vizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatának megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, ld. a magántanulók b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az EMMI- r.51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát a kormányhivatal szervezésében, melyet írásban kérelmezni kell az igazgatónál. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Különbözeti vizsgát átvétel esetén az iskolaváltás során eltérő óraszám miatt írhat elő az intézményvezető, külön nem szabályozzuk.

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető! A tanuló legfeljebb javítóvizsgát tehet. A vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell /úgy, hogy a kézbesítés megtörténte és az átvétel időpontja megállapítható legyen/. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A vizsgák 8-17 óráig, művészeti szakközépiskolában 20 óráig tarthatnak. Az osztályozó vizsga követelményei évfolyamonként és tantárgyanként Tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó, javítóvizsgák/, különbözeti, pótló, és iskolánkban a helyi tantervünkben szereplő szintvizsga és az ún. beszámoltató vizsga a szakképző iskolában is idetartozik, mely lényegében osztályozó vizsga/. Az osztályozó és javítóvizsga lényegében az éves tananyag elsajátítását hivatott számon kérni, és megállapítani az osztályzatot és hogy a tanuló teljesítette-e a továbbhaladás feltételeit. A vizsgákat ún.vizsgarészek szerint szervezzük: írásbeli, szóbeli és gyakorlati részek alkotják a vizsgát. Tantárgyankénti felsorolását lásd a fejezet végén található táblázatban. Írásbeli vizsgákon minden tantárgyból a tanév kerettantervben meghatározott tematikai egységeiből összeállított 60 perces dolgozatot old meg a tanuló. Az ismereteket és képességeket, készségeket felmérő mérőeszközt %-osan kell értékelni és jegyre váltani. Szóbeli vizsgákon a tanuló a tanév kerettantervben meghatározott tematikai egységeiből összeállított tételsorból tételt húz. 30 perc felkészülési idő illeti meg a tétel kifejtéséhez szükséges - tanár által biztosított- segédeszköz felhasználásával. Teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal az elnök póttételt húzat. A szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

65


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 -29---------elégtelen 30-44---------elégséges 45-64---------közepes 65-84---------jó 85-100 -------jeles A tanuló továbbhaladásának feltétele: Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek összesített eredményének 30%-osnak kell lennie. A csak egy vizsgarészből álló tantárgyak esetében, így pl. matematikából is, mely csak írásbeli vizsgarészből áll, 30% a továbbhaladás feltétele. A szintvizsga tartalmi-pedagógiai céljai jelentősen eltérnek a többi vizsgától: az érettségi vizsga mintájára szervezett helyi vizsga célja az érettségi tárgyak tananyagának félidőben történő számonkérése és a vizsgakörülmények gyakoroltatása. Ennek megfelelően a vizsgarészek tartalmi-formai követelményeit az érettségi vizsgaszabályzat általános és részletes követelményeihez igazítjuk. A mérőeszközök és a szóbeli tételek összeállítása is az érettségi vizsgarészek előírásai szerint történik. A vizsgarészek körülményei abban térnek csak el a fentiektől, hogy matematikából az egyetlen vizsgarészre tekintettel a dolgozat megírásának ideje 120 perc. A tanulók az adott tanév decemberében a téli szünet előtt megismerik a vizsga témaköreit, írásbeli vizsgát az adott év májusában tesznek /az órarendhez igazodva/, szóbeli vizsgát pedig júniusban, előre meghirdetett napokon. A tanulók 5 tárgyból jelentkeznek osztályfőnöküknél a szintvizsgára a szakközépiskola 10. , gimnázium 11 . évfolyamán minden év februárjának végéig. Idegen nyelvből nem kell szintvizsgát tennie a tanulónak, ha megszerezte a B2 szintű nyelvvizsga-bizonyítványt. Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 -29---------elégtelen 30-44---------elégséges 45-64---------közepes 65-84---------jó 85-100 -------jeles A szakközépiskola 10. gimnázium 11. évfolyamának végén az éves osztályzat és a szintvizsga eredménye előírt szabályok szerint együttesen határozzák meg a tanuló végső, és a bizonyítványba bekerülő jegyét./ Ld. az iskola Vizsgaszabályzatát./ Ezeken az évfolyamokon a továbbhaladás feltétele a szintvizsga teljesítése.

66


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Pótló-, javító és osztályozó vizsga tantárgyankénti vizsgarészei Sorszám/ tantárgy

írásbeli gyakorlati szóbeli

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

x x x x x x x x x x

magyar nyelv és irodalom matematika történelem és társadalomismeret angol nyelv német nyelv francia nyelv fizika kémia biológia földrajz folklórismeret etika filozófia informatika testnevelés ének-zene népzene rajz betűrajz ábrázoló geometria művészettörténet rajz és vizuális kultúra médiaismeret szakmai elmélet szakmai gyakorlat (kerámia, textilműves) anyagismeret textilrajzoló technológia modellszerkesztés viselettörténet tervezés szabás varrás gyakorlat néptánc gyakorlat balett társastánc néptánc elméleti tárgyak kinetográfia tánctörténet tánc és dráma művészetek kreatív tervezés kommunikáció

67

X

x x x x

X x x x x x x x x x x x x X X

X X X x X x x

X x X X

x x x x

x x x

x X

x x X x X X x x x x

x x x


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az osztályozás a szaktárgyaknál 5 érdemjeggyel történik: - Jeles/5/: Ha a tantervi követelményeknek a tanuló kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, és képes alkalmazni. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, írni. -Jó /4/: Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. -Közepes /3/: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre / javításra, kiegészítésre /. Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni, írni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. -Elégséges /2/: Ha a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. -Elégtelen /1/: Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. A minimumot sem tudja. A témazáró dolgozatok (írásban vagy szóban) %-os minősítésekor fő elvként a 100/ 1997 (VI.13) Korm. Rendelet érettségi vizsgaszabályzatának 6.§ban meghatározott utasításait vesszük alapul azzal az eltéréssel, hogy a középszintű felkészítés esetén 5 %-kal megemeljük az alsó határokat. 85-100% elérése esetén jeles (5) 65- 84% elérése esetén jó (4) 45- 64% elérése esetén közepes (3) 30- 44% elérése esetén elégséges (2) 0- 29% elérése esetén elégtelen (1) Emelt szintű felkészítés esetén nem térünk el a szabályzattól. 60-100% elérése esetén jeles (5) 47- 59% elérése esetén jó (4) 33- 46% elérése esetén közepes (3) 20- 32% elérése esetén elégséges (2) 0- 19% elérése esetén elégtelen (1) A témazáró dolgozat jegye súlyozottan, duplán számít. A félévi és az év végi osztályzatok átlagszámításakor (o),5- (1),-ig a tanár mérlegelhet, (o),5 alatt lefelé kerekítve átlagolunk. A tanuló minden témazáró dolgozatot köteles megírni. Ha mulasztott, akkor pótolnia kell. Az utóbbi határideje a hiányzás időtartamának megfelelő időszak vége, de legkésőbbi időpontja a félév vagy az év vége. Az érdemjegyek száma egy félévben legalább: heti 1 órás tárgynál legalább 3 jegy heti 2 órás tárgynál legalább 4 jegy heti 3 órás tárgynál legalább 4 jegy 68


PEDAGÓGIAI PROGRAM

heti 4 vagy több órás tárgynál

legalább 5 jegy

A modulokat (tánc és dráma, mozgóképkultúra és médiaismeret) a közismereti készségtárgyaknál alkalmazott elvek szerint értékeljük és minősítjük. A magatartás és szorgalom minősítésének követelményei: A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt / felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem/: -példás /5/, ha a tanuló életkorának megfelelően a házirendben foglalt követelmények szerint viselkedik, életvezetése társainak például szolgálhat, -jó /4/, ha a tanuló viselkedése a házirend követelményeinek általában megfelel, és súlyosabb fegyelmi vétséget nem követ el, -változó /3/, ha a tanuló magatartása több alkalommal nem felel meg a házirend követelményeinek, és súlyosabb fegyelmi vétséget is elkövetett, -rossz /2/, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirend követelményeinek ellentmond, és a súlyos fegyelmi vétségei után alkalmazott fegyelmező intézkedések eredménytelenek. A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt / kötelességtudat, cselekvőkészség, rendszeresség, pontosság/: -példás /5/, ha a tanuló képességeinek megfelelően, eredményesen tanul, az órákon aktívan dolgozik, füzetei, taneszközei rendesek, tiltott segédeszközt nem vesz igénybe, -jó /4/, ha a tanuló nem minden tárgyból dolgozik képességeinek megfelelően, de jó irányú törekvései vannak, -változó /3/, ha a tanuló több tárgyból képességei alatt teljesít, és javításra való törekvést sem mutat, -hanyag /2/, ha a tanuló tanulmányait rendszeresen elhanyagolja. A szakképző évfolyamokon a tanuló nem kap magatartás és szorgalom osztályzatot. Jutalmazások és büntetések rendszerét a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályoztuk. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés 69


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek. Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 1. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök,logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek 2. Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvénytranszformációk, függvények jellemzése Sorozatok 3. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok 70


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Terület-, kerület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordinátageometria 4. Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűségszámítás Idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Folklórismeret /kimenő rendszerben, és átalakul a helyzete/ Témakör I. Jeles napok 1. A téli napforduló ünnepköre 2. Vízkereszttől Dömötör napjáig 3. Munkához kapcsolódó ünnepek II. Az emberi élet fordulói 1. Születés 2. Gyermekkor 3. Legényélet, leányélet 4. Párválasztás 5. A házasság előkészítése 6. A kereszténység előtti magyarság házassági szokásai 7. Lakodalom 8. A házasok életmódja 9. Halál III. A magyar nép hiedelemvilága 1. Történeti rétegei 2. A magyar ősvallás 3. Világkép 4. Természetfeletti lények 5. Természeti démonok 6. Ördög, Luca, egyéb természetfeletti lények 7. Természeti erővel rendelkező emberek IV. Népköltészet 71


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. Eposz 2. Népdal 3. Ballada 4. Mese 5. Monda 6. Prózai kisműfajok V. A magyar nép táji- és történeti csoportjai 1. Dunántúl 2. Felföld 3. Alföld 4. Erdély, Partium, Moldva Testnevelés A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok Ének-zene 1.Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2. Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX.századi és kortárs zene 3.Dallamátírás Művészettörténet érettségi témakörök Készségek, képességek 72


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz Barokk Klasszicizmus és romantika Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. század elején Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után Ábrázoló és művészeti geometria /változik, megszűnik kimenő rendszerben/ 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A tárgy kultúrtörténete Két képsíkos (Monge-féle) ábrázolás Axonometria Perspektíva Vetületi ábrázolások Számítógépes alapismeretek

Rajz és vizuális kultúra 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 73


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete Informatika 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban 74


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblapkészítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés Biológia 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek testtájak Viselkedés 75


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-, pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhely típusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Földrajz (Földünk és Környezetünk) 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség-, és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi – gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

76


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fizika 1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok C/ SZAKMAI PROGRAM Szakmai célkitűzéseink A pedagógiai program szakmai célkitűzése a néphagyományban gyökerező szakmai ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátíttatása a tanulókkal, melyek az évezredek során kikristályosodott tartalmi és formai világukkal biztos alapot nyújtanak bárkinek e művészeti tevékenységek gyakorlati műveléséhez a későbbiek során. Ennek érdekében oktatási programunk két pillérre támaszkodik: úgymint az egyes szakmák elméleti megalapozása, valamint ennek gyakorlatban történő elsajátítása Az elméleti megalapozás általános területe a folklórismeret /néprajz/, mely elengedhetetlen ismereteket tartalmaz a népművészet egészében való kellő tájékozódáshoz, valamint olyan rendszerszemlélet kialakításához, mely szerint a 77


PEDAGÓGIAI PROGRAM

népművészet elemei komplex egységet alkotnak, részei az egészből kiragadva nem értelmezhetők és sajátíthatók el maradéktalanul. Az egyes szakterületek speciális néprajzi vonatkozásainak oktatása jelenti a szakmák elméleti megalapozásának folklórismereti oldalát. Ezen ismeretek elsajátítása nagyrészt a közismereti (folklórismeret tantárgy), és speciálisan a szakmai elméleti oktatás keretében történik. A népművészet tartalmak kötelezően elsajátítandó részei nagyobb mélységben jelennek meg az egyes szakmai tárgyakban. Legfőbb célkitűzésünk, hogy az általános és a szakmai néprajzi ismeretek oktatása egységes szemlélet szerint történjen. Emellett természetesen az egyes szakképesítésekhez tartozó elméleti tartalmakat a megfelelő óraszámban tanítjuk. A gyakorlati képzés során hangsúlyt helyezünk az adott szakma magyar néphagyományból ismert tárgytípusainak, motívumrendszereinek megismertetésére, alkalmazására, a szakmai párhuzamok bemutatására. A gyűjtés, rekonstrukció és tervezés egységében szeretnénk a hagyománytisztelő tárgyalkotás és az önálló művészi megnyilvánulás lehetőségét, harmóniáját megteremteni, egy-egy növendék képességeinek és törekvéseinek megfeleltetve. További szakmai tantárgy a rajz – festés és mintázás, valamint a művészettörténet. A szakmai képzés része a rendszeres múzeum – és kiállításlátogatás, alkalmi feladatokkal segítve a befogadás technikájának elsajátítását, valamint az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlatok színes, élményszerű megszervezése az ágazati szakmai kerettantervekben megfogalmazott kötelező tartalom és óraszám figyelembevételével.

78


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakmai képzés rendszere Az általános folklórismeret oktatása évfolyamonként közösen történik a megadott óraszámban, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás csoportbontásban, a választott szakmák szerinti műhelyekben, oktatóhelyeken. Szakmánkénti célkitűzések Iskolánk jelenlegi lehetőségei három szakközépiskolai szintű kézműves szakma oktatását teszik lehetővé, úgymint keramikus /fazekas tartalommal/ (OKJ száma: 52 1813 08), textilműves (kéziszövő) (OKJ száma: 58 1812 12) és textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /népviselet-készítő tartalommal/ (OKJ száma: 52 1812 13) valamint néptáncos (OKJ száma: 52 1833 02) képzést, mely negyedik szakma a gyakorlati oktatásban, és amely némileg elkülönül a kézműves szakmák oktatásától. Ez a típusú képzés a 2012/2013-as tanévben V. szakképző évfolyamot végző tanulók szakmai vizsgájával lezárul. A modul-rendszerű szakképzés esetében módosultak az általunk oktatott szakmák elnevezései is, követték a szakmák egymáshoz való viszonyának strukturális változásait is. Ennek megfelelően a szakmáink a következők: keramikus /fazekas tartalommal/ (új OKJ száma: 54 211 10 0000 00 00), textilműves (kéziszövő) (új OKJ száma: 54 211 16 0010 54 02) és textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /viselet-készítő hangsúllyal/) (új OKJ száma: 54 211 16 0010 54 04), valamint a táncos (néptáncos) (új OKJ száma: 54 212 07 0010 54 03) Az modul-rendszerű szakmai szerkezetben a keramikus szakma alapszakképesítés, textiles szakmáink a textilműves alapszakképesítés elágazásai, a néptáncos szakma pedig a táncos alapszakképesítés elágazása. A kismesterségek köréből a népi kézműves (fazekas)(új OKJ 31 215 02 0010 31 04) és a népi kézműves (szőnyegszövő)(új OKJ 31 205 02 0010 31 08) szakmák oktatására van lehetőségünk. Ezek a népi kézműves alapszakképesítés elágazásai. Az új OKJ szám szerkezete pontosan megmutatja a jelölt szakma jellemzőit: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15.

1.és 2. számjegy:a szakképesítés szintjét jelöli.

54 = emelt szintű (érettségivel) 31= középszintű (általános iskolával) 3.; 4 és 5. számjegy:a szakképesítés tanulmányi területét jelöli.2= humán tudományok és művészetek 6. és 7. számjegy: sorszám* 8. számjegy: alap szakképesítés-e: 1=igen 0=nem 9. számjegy: rész-szakképesítés-e: 1=igen 0=nem 10. számjegy: elágazás-e: 1=igen 0=nem 11. számjegy: ráépülés-e: 1=igen 0=nem 12. és 13. számjegy**: az elágazás szintjét jelöi: 54 = emelt szintű (érettségivel) 31= középszintű (általános iskolával) 14. és 15. számjegy***:sorszám * = az azonos szintű és azonos tanulmányi területbe tartozó szakképesítések megkülönböztetésére szolgál 79


PEDAGÓGIAI PROGRAM

** = a rész-szakképesítés, elágazás vagy ráépülő szakképesítés szintjét jelölő két számjegy *** = az azonos szintű rész-szakképesítések, elágazások, ráépülések megkülönböztetésére szolgál Mind a négy ill. hat szakterület alapja a biztos folklórismeret, de a kézműves szakmák elsődlegesen a vizuális kultúra részei, míg a tánc egyfajta sajátos mozgásművészet, melynek maradandó alkotásai nem születnek, csak maradandó hatásai az egyéniségre. Éppen ezért a képzés rendszerében némi eltérés adódik. A kézműves szakmákban a modul-rendszerű képzés után az ágazati kerettantervek alapján történő szakképzések belépése előreláthatólag lényeges tartalmi változást nem hoznak, azzal együtt, hogy a szakképzések elnevezései és a képzés szerkezete jelentősen változnak. (Itt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy jelen pillanatban az ágazati szakmai kerettantervek még csak munkaanyag formában hozzáférhetőek, s majd a végleges jogszabály megjelenésekor a szükséges módosításokat meg kell tennünk.) Az új OKJ számsor jelentése: 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. Szint Tanulmányi Sorszám terület Ezen túl szakmacsoport és ágazati besorolás is árnyalja egy-egy szakképesítés besorolását. Az ágazati kerettanterv szerint az általunk „kézműves” szakmáknak nevezett szakképesítések a V. Képző- és iparművészeti ágazatba tartoznak. (azonosítószám

megnevezés)

54 211 01 54 211 02 54 211 03 54 211 04 54 211 05 54 211 06 54 211 07 54 211 08 54 211 09 54 213 02

Dekoratőr Divat- és stílustervező Festő Grafikus Kerámiaműves Ötvös, fémműves Szobrász Textilműves Üvegműves Kiadványszerkesztő

80


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Modul rendszerű OKJ-s szakképzések

Ágazati szakmai kerettantervek szerinti OKJ-s szakképzések

Keramikus /fazekas tartalommal/ (OKJ száma: 54 211 10 0000 00 00)

54 211 05 Kerámiaműves

Textilműves (kéziszövő) (OKJ száma: 54 211 16 0010 54

54 211 08 Textilműves

Textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /viseletkészítő hangsúllyal/) OKJ száma: 54 211 16 0010 54 04 táncos (néptáncos) (OKJ száma: 54 212 07 0010 54 03)

54 211 02 Divat- és stílustervező

54 212 09 TÁNCOS (néptáncos) 54 211 04 Grafikus 54 213 02 Kiadványszerkesztő

Szakmáink célkitűzéseiben alapvető követelmény a tevékenység technikai elsajátítása, mely kialakítja azt a manuális készséget, /Művészetelmélet és ábrázolás (Rajz, festés, mintázási gyakorlat, Tervezés és technológia (Tervezés és gyakorlat)/ ami szükséges a későbbi művészeti tevékenység kibontakoztatásához. Ezzel párhuzamosan sajátítják el a szakterületükhöz tartozó azon elméleti ismereteket / Művészetelmélet és ábrázolás (Művészettörténet, Térábrázolási rendszerek)/, /Tervezés és technológia (Stílustan és szaktörténet, Technológia, Tervezés és gyakorlat)/, melyekre a munkájuk során

támaszkodniuk kell. Az elméleti folklórismereti háttér és a szakmai munka során megismert hagyományos szemlélet és kultúra pedig esztétikai és etikai bázisa lesz a majdan kibontakozó művészeti tevékenységnek. A tánc esetében mindezek egyidőben jelentkeznek, ezért szükséges az oktatást kiegészíteni olyan eszközökkel, melyek az adott pillanat eseményeit rögzítik. Ehhez egy hagyományos és egy korszerű eszköz áll rendelkezésre, a kinetográfia és a technikai képrögzítés / film, videó/.A kinetográfia /táncjelírás/ oktatásának szükségességét a már meglévő kutatás- gyűjtés anyagának hozzáférhetősége is indokolja, mivel a korszerű képrögzítés eszközei csak korlátozott mértékben állhatnak rendelkezésre. Valamint a kinetográfia, mint mozdulatelemzést rögzítő rendszer a filmek, videok feldolgozását is megkönnyíti. A különböző tánctípusok és dialektusok megkívánta mozgásstílus csak ezek segítségével sajátítható el magas színvonalon, melyet kiegészít és megerősít az adott tánctípusok és táncdialektusok elméleti - folklórismereti oktatása. A tárgy oktatását még alátámasztják azok a kutatások (Fügedi János) melyek a táncjelírásban otthonosan mozgók jobb mozgásos memóriáját bizonyítják. A tanulók a szorgalmi időszak szerves részeként nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek során elmélyíthetik elméleti és gyakorlati ismereteiket. A Képző és iparművészeti ágazathoz tartozó szakképesítéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat idejét és tartalmát az ágazati kerettanterv egységesen határozza meg. (Az óratervekben jelenítjük meg.) Az egységes kereteket az adott szakma sajátosságaihoz igazítva fogjuk megtölteni.

81


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A modul-rendszerű szakképzések esetében saját döntésünk volt, hogy összefüggő (nyári) gyakorlatot illesztünk a tanév végére, ehhez a következő formákat alakítottuk ki. 1)a) Az évközi múzeum- és kiállítás-látogatások a szakgyakorlat részét képezik, kb.15 – 20 óra terjedelemben. b) Az iskola által rendezett bemutatókon (pl. Fóti Ősz, gyereknapi rendezvények, stb.) kiállításokon, iskolabörzéken való részvétel és aktív munka kb. 15 – 48 órát tehet ki egy – egy tanulónál. (A tanítási órákon kívül beszámítható a nyári gyakorlatba.) 2) A tanév utolsó hetében intenzív szakmai munka folyik minden szakon a szakmai elmélet-gyakorlat heti óraszámában, a lehetséges legnagyobb óraszámban. a) Az évközi munkák kiállítását,azoknak valamilyen közös bemutatását készítik elő és rendezik meg a tanulók. b) Ebben az időszakban készülnek fel az utolsó szakgyakorlati hét feladataira, elméletben (pl. tervezés, szakirodalomból gyűjtés,) és gyakorlatban (pld. alapanyagelőkészítés). 3) A tanév befejezése utáni időszakra esnek az ún. nyári gyakorlatok, melyeket a következő lehetőségek közül választunk ki az adott évfolyamok képességeinek, érdeklődésének és a szülői költségvállalásnak megfelelően. Ezek a programok minden esetben megfeleltethetőek a modul-rendszerű szakképzés valamelyik tananyagegységének, illetve tananyagelemének.(*a mellékletben kifejtve) a) KÉZMŰVES táborban egymás szakmájával, illetve más mesterségekkel ismerkedhetnek meg, „forgószínpadszerűen” végigjárva a műhelyeket. Színtere lehet az iskola vagy valamilyen külső helyszín. b) NÉPRAJZI – NÉPMŰVÉSZETI táborban megismerkedhetnek egy – egy tájegységgel, annak kiemelt területeivel, illetve a gyűjtőmunka fortélyaival. Az itt megkezdett munkát a szünidő folyamán, illetve a következő tanévben is folytathatják. c) A KÉPZŐMŰVÉSZETI táborban az órai keretben nehezebben megmutatható, kipróbálható képzőművészeti technikák, témák feldolgozására van lehetőségük. d) KÜLSŐ MESTEREK, MŰHELYEK mindennapi életével, munkájával, annak megszervezésével ismerkednek meg az ún. „kihelyezett” szakgyakorlaton a magasabb (III. –tól) évfolyamos tanulók. Az iskolai tanműhelyben szervezett foglalkozásoknak nincs költsége, azaz ingyenesek. Törekszünk arra, hogy egy – egy évfolyam minél több tevékenységi formában vehessen részt. A tematikus nyári táborokban természetesen megjelennek, megjelenhetnek más elemek is, pld. a rajzolás, festés egy - egy ihletadó táj vagy városkép esetén. Esetleg napi „kroki – tréning” egészítheti ki a kézműves és néprajzos tábor programját. Az a); b); és c) típusú táborok témáját kiegészíti a környezeti neveléshez kapcsolódó terepgyakorlat. (Egynapi program.) A néptáncos szakma tanulói számára lehetőséget biztosít az iskola: egyrészt saját szervezésben különböző tájegységeken tart szakmai táborokat, másrészt lehetőséget biztosít - pályázatokon keresztül - a számos, független szervezésű szakmai táborban való részvételre, melyekben gyarapíthatják tudásukat, s egyben a helyi sajátosságokkal / adatközlőkkel / való közvetlen találkozás, ismerkedés néprajzi 82


PEDAGÓGIAI PROGRAM

értékekkel mással nem pótolható élményt jelentenek; a részvételről a tanuló igazolást hoz. Az iskolaidőn kívüli évközi fellépések - a három hetes nyári gyakorlat keretéből - max. egy hetet váltanak ki, s kétszer egy hetet biztosít helyben az iskola. Az oktatás helyi sajátosságaként kell megemlíteni, hogy a kilencedik évfolyam első féléve után, annak sikeres teljesítése esetén a kézműves / keramikus, textilműves (kéziszövő), és textilrajzoló- és modelltervező, illetve az új OKJ szerint keramikus, textilműves (kéziszövő) és textilműves (textilrajzoló és modelltervező asszisztens)// szakmákat választó tanulók szakmai különbözeti vizsga letétele esetén megváltoztathatják szakmájukat. E lehetőséggel azt kívánjuk biztosítani, hogy az induláskor esetleg nem kellően megalapozott választás az ismeretek bővülésével kedvező irányba módosítható legyen. A modul-rendszerű szakképzés kimeneti szakaszában az első vizsgára 2013 júniusában kerül sor, a 2009/2010-es tanévben beiskolázott, párhuzamos képzésben tanuló diákjainknak, és utoljára 2017 júniusában lesz ilyen típusú vizsga, a 2012/2013-as tanévben 9. osztályba beiskolázott tanulóknak. A 2013/2014-es tanévben beiskolázandó tanulók 2017-ben az ágazati kerettanterv típusú szakképzés keretében szakmai érettségit fognak tenni, s ezután 2018-ban tehetnek komplex szakmai vizsgát azok a tanulók, akik az iskolában maradnak az 5/13. szakképző évfolyamban. Az oktatás lényeges kiegészítő eleme az iskolán kívüli tevékenységek elősegítése, szakmai támogatása. Ezek közé sorolhatók a tanulók felkészítése a kézműves szakmák terén a rendszeres és alkalmi pályázatokra, a kiállításokra való ösztönzés, melyek elismerést jelenthetnek számukra, s egyben megalapozhatják a vizsga utáni önálló tevékenységüket. A táncos szakmát választók felkérésre előadásokat, önálló műsorokat tarthatnak, fesztiválokon vehetnek részt, melyek szintén segítik a későbbi hivatásos pályára való beilleszkedést. Szakmai vizsga moduláris táblái Az új OKJ szerinti, a modul rendszerű szakképzések szakmai vizsgáit olyan táblázatokban mutatjuk be, amelyekben pontosan követhető a tartalom, a vizsgatevékenység, annak időtartama és értékelési rendje.

83

Keramikus 54 211 10 0000 00 00 Vizsgarészek és hozzárendelt vizsgafeladatok

Az egyes vizsgarészek súlya a vizsga egészében

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya


1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Tanulmányrajz, festés vagy mintázás: portré vagy figura ábrázolása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A népművészeti minta- és formakincs egy adott területének feldolgozása a vizsgázó szakterületéhez közel álló, gyakorlati munka teljesítésével – vizsgán történő bemutatásával ( prezentáció ) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Művészettörténeti korszakok, alkotások bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Portfolió elkészítése, amelyben a tanuló bemutatja a képzés során készült rajzi, szakmai munkáit ( prezentáció ) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc

30%

20%

30%

30 %

20%

2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A munkavállalással és a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

100%

5%

100%

15 %

3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0982-06 Kreatív tervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A tervezői gondolkodásmód bemutatása, a szakmai gyakorlati vizsgamunka dokumentációjának elkészítése. Terv, vázlat, virtuális 3D modell vagy makett készítése az adott szakmai vizsgafeladathoz kapcsolódóan ( prezentáció ) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc

4. vizsgarész 84


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0999-06 Kerámia-porcelán előképek értelmezése, anyagok és segédanyagok alkalmazása, eszközök és gépek használata A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kerámia és a porcelán szakmatörténet. Alapanyagok jellemzői, a különböző Technikák és technológiák alkalmazása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

100%

10 %

100%

40 %

5. vizsgarész. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1001-06 Kerámia tárgykészítés és égetés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vizsgamunka bemutatása és megvédése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc

összesítés 1. vizsgarés z

2. vizsgarés z 3. vizsgarés z 4. vizsgarés z 5. vizsgarés z

1.

1. vizsgafeladat

gyakorlati 240 perc

prezentáció -----

szóbeli -----

30% 30%

2. 3. 4.

2. vizsgafeladat 3. vizsgafeladat 4. vizsgafeladat

-------------

15 perc 15 perc ----

5.

1. vizsgafeladat

-----

----

6.

1. vizsgafeladat

-----

15 perc

7.

1. vizsgafeladat

240 perc

9.

1. vizsgafeladat

Összesen:

--------30+15 perc 30+15 perc

20% 30% 20% 100%

5%

-----

100%

15%

-----

-----

100%

10%

-----

30 perc

-----

60%

40%

480 perc

75 perc

-

100%

60+30 perc 645 perc, azaz 10 óra és 45 perc

85

Textilműves ( kéziszövő ) 54 211 16 0010 54 02 Vizsgarészek és hozzárendelt vizsgafeladatok


PEDAGÓGIAI PROGRAM




30%

20%

15 % 30%

20%


100%

5%

100%

25 %


4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Mintaelem és variációinak tervezése és ezek egyikének kivitelezése valamelyik kézműves technológiával, vagy folyamatos és zárt kompozíciójú minta tervezése, ( raportálási feladat) vagy egy ötszínes minta létrehozása, megadott hangulat, vagy 86


PEDAGÓGIAI PROGRAM

trend kolorizálása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Textilipar nyersanyagai, fonal- és cérnagyártás, kelmegyártás, színezés, kikészítés, kelmék fajtái és tulajdonságai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

70%

30%

Sorszám szerint az 5. vizsgarész, de a tm alapszakképesítésen belül ez a 6. vizsgarész. A hozzárendelt követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0994-06 Kéziszövés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kéziszövő vizsgamunka bemutatása és megvédése 60% A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A textilművesség története (az ókori és kopt textilemlékek, a kaukázusi, a keletázsiai szőnyegek, a középkori flamand és francia gobelinkárpitok, szövött kárpitok és 20% műhelyek, kortárs textilművészeti törekvések) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: I. A fonalfajták tulajdonságai. A szövés alapfogalmai, alapkötések, hagyományos szőnyegszövési technikák. Jacquard mintázási elv, különleges szövési eljárások. II. Textilipar nyersanyagai, fonal- és cérnagyártás, kelmegyártás, színezés, kikészítés, kelmék fajtái és tulajdonságai. 20% (Ez a II. tétel csak az iskolarendszerű képzésben résztvevők részére.) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

25 %

30 %

összesítés 1. vizsgarész

1. vizsgafeladat

gyakorlati 240 perc

prezentáció -----

szóbeli -----

30%

2. vizsgafeladat

-----

15 perc

-----

20%

3. vizsgafeladat

-----

15 perc

-----

30%

4. vizsgafeladat

-----

----

20%

1. vizsgafeladat

-----

----

100%

5%

1. vizsgafeladat

-----

15 perc

30+15 perc 30+15 perc -----

100%

25%

1. vizsgafeladat

240 perc

-----

-----

70%

1.

15%

2. 3. 4. 2. vizsgarész 3. vizsgarész 4. vizsgarész

5. vizsgarész

5. 6. 7. 8

9. 1 0. 1 1.

25% 2. vizsgafeladat

-----

----

1. vizsgafeladat

-----

30 perc

2. vizsgafeladat

-----

----

3. vizsgafeladat

-----

----

480 perc

75 perc

30+15 perc -----

30% 60% 30%

Összesen:

780 perc azaz 13 óra

87

30+15 perc 30+15 perc 150+75 perc

20% 20% -

100%

Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) 54 211 16 0010 54 04 Vizsgarészek és hozzárendelt vizsgafeladatok


PEDAGÓGIAI PROGRAM




30%

20%

15 % 30%

20%


100%

5%

100%

25 %


4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Mintaelem és variációinak tervezése és ezek egyikének kivitelezése valamelyik kézműves technológiával, vagy folyamatos és zárt kompozíciójú minta tervezése, ( raportálási feladat) vagy egy ötszínes minta létrehozása, megadott hangulat, vagy 88


PEDAGÓGIAI PROGRAM

trend kolorizálása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Textilipar nyersanyagai, fonal- és cérnagyártás, kelmegyártás, színezés, kikészítés, kelmék fajtái és tulajdonságai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) Sorszám szerint az 5. vizsgarész, de a tm alapszakképesítésen belül ez a A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0994-06 Textilrajzolás és modelltervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A textilrajzoló és modelltervező vizsgamunka bemutatása és megvédése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Viselettörténeti korszakok kezdetektől napjainkig A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: I. Ruházati textíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, ruházati kellékek, a ruhaipari feldolgozás technológiája. II. Textilipar nyersanyagai, fonal- és cérnagyártás, kelmegyártás, színezés, kikészítés, kelmék fajtái és tulajdonságai. (Ez a II. tétel csak az iskolarendszerű képzésben résztvevők részére.) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

70%

25 % 30%

8. vizsgarész.

60%

20%

30 % 20%


.

1. vizsgafeladat

gyakorlati 240 perc

prezentáció -----

szóbeli -----

. . . .

2. vizsgafeladat 3. vizsgafeladat 4. vizsgafeladat 1. vizsgafeladat

-----------------

15 perc 15 perc -------

---------

.

1. vizsgafeladat

-----

.

1. vizsgafeladat

240 perc

15%

2. vizsgarész 3. vizsgarész 4. vizsgarész

5%

15 perc

30+15 perc -----

20% 30% 20% 100% 100%

25%

-----

-----

70%

30+15 perc

25% 2. vizsgafeladat

-----

----

.

1. vizsgafeladat

-----

30 perc

1 0. 1 1.

2. vizsgafeladat

-----

----

3. vizsgafeladat

-----

----

480 perc

75 perc

8 5. vizsgarész

30%

Összesen:

780 perc azaz 13 óra

89

30+15 perc ----30+15 perc 30+15 perc 150+75 perc

30% 60%

30%

20% 20% -

100%

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Néptáncos 54 212 07 0010 54 03 Vizsgarészek és hozzárendelt vizsgafeladatok

A vizsgarész ben az egyes feladatok Az egyes vizsgarész ek súlya a vizsga egészében


1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0945-06 Próbatermi és színpadi fekadatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Klasszikus balett-Kortárs-, modern tánc-Néptánc-Iskolagyakorlatok A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Kompozíciók, koreográfiák A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Tánctörténet A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: A műfajhoz tartozó speciális ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) Sorszám szerint a 2. vizsgarész, de a táncos alapszakképesítésen belül ez a A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0948-06 Néptánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Néptánc A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Koreográfiák. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Tánctörténet A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Táncfolklorisztika, néprajzi alapismeretek, folklórismeretektörténet A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

40%

40%

40%

10% 10% 4. vizsgarész.

40%

40% 10%

60%

10%


2.(4.) vizsgar.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat 3. vizsgafeladat 4. vizsgafeladat 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat 3. vizsgafeladat

gyakorlati 60 perc 60 perc --------60 perc 60 perc -----

8

4. vizsgafeladat Összesen:

----240 perc

prezentáció ----------------------------

szóbeli --------30+15 perc 30+15 perc --------30+15 perc

---30+15 perc ----120+60 perc 420 perc azaz 7 óra

90

40% 40% 10% 10% 40% 40% 10% 10% -

40%

60%

100%


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképző évfolyamok a „régi” (modulrendszerű) és az „új”(ágazati rendszerű) OKJs képzésekben A szakmai képzés struktúrájának általános jellemzői a „régi” OKJ számú szakmáknál. Párhuzamos oktatás esetén a képzés időtartama 5 tanév. A tanuló a közismereti érettségi vizsgát a 12. évfolyam végén, a szakmai vizsgát a 13. évfolyam befejezése után teheti le. Az érettségi vizsga után bekapcsolódók részére a képzés 2 éves. Az ágazati szakmai kerettantervekben előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak 10%-a a helyi igényeknek megfelelően átcsoportosítható vagy más tantárgyakra fordítható. A szakképzés csoportlétszámai Az oktatott szakmáinkban a szakmai gyakorlatot a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 2. melléklete alapján a következő létszámok alapján kell szervezni. A szakmai gyakorlatok elméletigényes gyakorlatnak minősülnek. 2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Osztály- és csoportlétszámok

minimum

maximum

átlag

Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés:

6

12

8

Művészeti szakközépiskola közismereti

14

29

23

Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet

6

12

10

A szakmai képzésben a 9-11. évfolyamon 36 héttel számolunk, s ehhez hozzáadódik az összefüggő szakmai gyakorlat 1.5 hete. A 12-13. évfolyamokon az érettségi (szakmai érettségi) és a komplex szakmai vizsga miatt 32 hetesek. A modul rendszerű szakképzésben az OKM hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei (SzVK) és Központi Program ajánlásai alapján elkészített helyi tantervünkben a Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége által az NSzFI (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet)-től kért állásfoglalás alapján, az eddigi meghatározások szerint e l m é l e t i g é n y e s gyakorlatnak határoztuk meg szakmai gyakorlati, kreatív és szakmai tervezés, művészetelméleti és ábrázolási gyakorlat tartalmú, hagyományosan rajz-festés-mintázás, ábrázoló geometria és betűrajz elnevezésű tantárgyainkat. „Régi”, a 2013. évi tavaszi szakmai vizsgaidőszakban lezáruló OKJ-s szakképesítések szakmai óraszámai

91


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A népi iparművészeti képzés 5 éves heti szakmai óraterve Párhuzamos képzés esetén Évfolyam Művészeti kiegészítő tantárgyak Művészettörténet Ábrázoló geometria Betűrajz Művészeti tantárgyak Rajz-festés, rajz-mintázás ! Szakmai elm. Szakm. gyak.* Kommunikáció Összesen Testnevelés Osztályfőnöki óra Gazdasági és jogi ism. Összesen Összefüggő szakmai gyak.

heti óra --1

9 10 11 éves heti éves heti éves óra óra óra óra óra ---2 72 -2 72 --36 -----

heti óra 2 ---

12 éves óra 64 ---

7 2 5 -15

252 72 180 -540

6 2 5 -15

216 72 180 -540

6 2 5 1 16

222 72 180 36 576

6 2 5 1 16

192 64 160 32 512

15 35

540 105

15 35

540 105

16 35

576 105

16 35

512 105

heti óra 7 --9 5 10 -31 2,5 1 2 36,5 --

13 éves óra 224 --288 160 320 -992 80 32 64 1168

*átlagban 10 főből álló szakmai csoportlétszámmal, ! =szakmánkénti bontásban A „népművészet” központi tantárgy tartalmát integráltuk a folklórismeret és a szakmák elméleti , tervezési és gyakorlati tantárgyainak tartalmába. Néptáncos képzés 5 éves szakmai óraterve heti bontásban Párhuzamos oktatás esetén Évfolyam Tantárgy Művészettörténet Tánctörténet Kinetogr.,mozdulate. Népzene Zenetört-zeneelm. Táncfolklorisztika Néptánc** Gyerekjátékok Klasszikus balett* Színpadi játék,komm. Társastánc Összesen Gazd. és jogi ism. Testnevelés Osztályfőnöki óra Összesen

heti óra ---1 1 1 9 -3 --

9 éves óra ---36 36 36 324 -108 --

heti óra ---1 1 2 8 -3 --

10 éves óra ---36 36 72 288 -72 --

-15 --

15

11 éves óra 72 -36 36 36 36 52 -72 --

12 heti óra 2 -1 2 --7 -2 1

heti óra 2 -1 1 1 1 7 -2 1

éves óra 64 -32 64 --224 -64 32

-540 --

-15 --

-540 --

-16 --

-576 --

1 16 --

32 512 --

540

15

540

16

576

16

512

13 heti óra 1 2 3 2 --12 1 7 -2 30 2 2,5 1 35,5

éves óra 32 64 96 64 --384 32 224 --64 960 80 64 32 1216

* minimum 40 órás nyári gyakorlat szervezendő / 5 napos / ** minimum 80 órás szakmai gyakorlat szervezendő / 10 napos / Ebben az esetben a gyakorlati óra 30 perces.

92


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Modul rendszerű OKJ-s szakképesítések szakmai óraszámai (Utolsó induló évfolyam: 2012/2013 tanévben, kimenő rendszerben.) 5 éves (4 év párhuzamos művészeti + 1 év szakmai) művészeti szakképzés óraszámai Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után Hetek száma 36 36 36 32 32 Évfolyam 9/I. 10/II. 11/III. 12/IV. V. Tantárgy heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi 72 72 72 64 Szakmai elmélet 2 2 2 2 4 128

összesen heti évi 12 408

144

4

144

4

144

4

128

10

320

26

880

Kreatív tervezés

4 1

36

----

----

----

----

----

----

----

----

36

36

Szakmai tervezés

----

----

1

36

36

4

136

----

----

----

32

5

168

5 2

180

5 1

180

180

160

1 1 10

32

----

1 2 5

32

Mintázás

1 2 5

320

30

1040

36

----

----

----

----

----

----

3

108

----

----

36

----

----

----

----

----

----

1

36

1

36

1 1

36

2

72

2

64

5

160

11

376

Szakmai gyakorlat

Rajz-festés Ábr.és műv. geometr. Betűrajz Művészettörténet

72

72

64

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Összes szakmai óra

15 540 15 540 16 576 16 512 31 992

Textilműves ( kéziszövő ) OKJ 54 211 16 0010 54 02 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után Hetek száma 36 36 36 32 32 Évfolyam 9/I. 10/II. 11/III. 12/IV. V. Tantárgy heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi 72 72 72 64 Szakmai elmélet 2 2 2 2 4 128

xxx


144

4

144

4

144

5

160

10

320

27

912

Kreatív tervezés

4 1

36

----

----

----

----

----

----

----

----

36

36

Szakmai tervezés

----

----

1

36

36

2

64

2

64

6

200

Mintázás

----

----

----

----

72

----

----

----

----

2

72

5 2

180

180

180

5

160

10

320

30

1040

36

----

----

----

----

----

----

3

108

----

----

36

----

----

----

----

----

----

1

36

1

36

5 1 1 1

1 2 5

36

2

72

2

64

5

160

11

376

Szakmai gyakorlat


72

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


15 540 15 540 16 576 16 512 31 992

93

xxx


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) OKJ 54 211 16 0010 54 04 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után Hetek száma 36 36 36 32 32 Évfolyam 9/I. 10/II. 11/III. 12/IV. V. összesen Tantárgy heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi 72 72 72 64 Szakmai elmélet 2 2 2 2 4 128 12 408

4 1

144

4

144

4

144

5

160

10

320

26

912

36

----

----

----

----

----

----

----

----

36

36

Szakmai tervezés*

----

----

1

36

36

2

64

2

64

6

200

Mintázás

----

----

----

----

72

----

----

----

----

2

72

5 2

180

5 1

180

1 2 5

180

5

160

10

320

30

1040

36

----

----

----

----

----

----

3

108

----

----

36

----

----

----

----

----

----

1

36

1

36

1 1

36

2

72

2

64

5

160

11

376

Szakmai gyakorlat Kreatív tervezés


72

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


15 540 15 540 16 576 16 512 31 992

Táncos (néptáncos) OKJ:54 212 07 0010 54 03 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után Hetek száma 36 36 36 32 32 Évfolyam 9/I. 10/II. 11/III. 12/IV. V. Tantárgy heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi 36 -----36 32 64 Szakmai elmélet 1 1 1 2 (Kinetrográfia) ------72 36 32 Szakmai elmélet 2 1 - - ---- 1 (Táncfolklorisztika)

2

72

Tánctörténet

----

Művészettörténet

288

2 1 1 8

256

3

108

3

96

----

----

----

----

----

-------

-------

-------

-------

-------

2

72

2

72

----

----

----

----

----

----

----

----

----

36

Szakmai gyakorlat (Néptánc) Klasszikus balett

9

324

8

288

1 8

3

108

3

108

Tört.társastánc

----

----

----

----------------------------------------

-------

-------

-------


Ének - Népzene

64 32 32

1 2 2 10

32 64 64 320 224

-------


4

140

9 3 4 43

171 96 132 1476

19 2

644

-------

-----

--------

15 540 15 540 16 576 16 512 27 864

xxx

94

7 2

xxx

64

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 éves, érettségi utáni művészeti szakképzés óraszámai Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 2 éves, érettségi utáni szakképzés Hetek száma 36 32 Évfolyam I. II. Tantárgy heti évi heti évi 72 64 Szakmai elmélet 2 2 Szakmai gyakorlat Kreatív tervezés Szakmai tervezés Mintázás Rajz-festés Ábr.és műv. geometr. Betűrajz Művészettörténet

10 1 2 2 8 2 1 4


360

10

320

20

680

36

----

----

36

36

72

32

3

104

64

2

72

288

1 2 10

320

18

608

72

----

----

2

72

36

----

----

1

36

144

4

128

8

272

72

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


32 1152 29 928

xxx

Folklórismeret

2

72

2

64

4

136

Gazd. és jogi ism.

----

----

3

96

3

96

Textilműves ( kéziszövő ) OKJ 54 211 16 0010 54 02 2 éves, érettségi utáni szakképzés Hetek száma 36 32 Évfolyam I. II. összesen Tantárgy heti évi heti évi heti évi 72 64 4 136 Szakmai elmélet 2 2 Szakmai gyakorlat Kreatív tervezés Szakmai tervezés Mintázás Rajz-festés Ábr.és műv. geometr. Betűrajz Művészettörténet

10 1 2 2 8 2 1 4

360

10

320

20

680

36

----

----

36

36

72

3

96

5

168

72

----

----

2

72

288

10

320

18

608

72

----

----

2

72

36

----

----

1

36

144

4

128

8

272

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


32 1152 29 928

xxx

Folklórismeret

2

72

2

64

4

136

Gazd. és jogi ism.

----

----

3

96

3

96

95


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Táncos (néptáncos) OKJ:54 212 07 0010 54 03 2 éves, érettségi utáni szakképzés Hetek száma 36 32 Évfolyam I. II. összesen Tantárgy heti évi heti évi heti évi Szakmai elmélet 72 64 4 136 2 2 (Kinetrográfia) Szakmai elmélet 108 32 4 140 3 1 (Táncfolklorisztika) Ének - Népzene 72 2 64 4 136 2 Tánctörténet Művészettörténet Szakmai gyakorlat (Néptánc) Klasszikus balett

2 15

72 540

5

180

Tört.társastánc

2 1 10

64 32 320

2 3 25

64 104 860

7 2

224 64

12 2

404 64

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


1044 72 ----

29

Folklórismeret

2

Gazd. és jogi ism.

----

27 2 ----

864 64 96

56 4 3

1908 136 96

2 éves, szakiskolai művészeti szakképzés óraszámai

Népi kézműves (fazekas) OKJ 32 215 02 0010 31 04 2 éves szakiskolai szakképzés Hetek száma 36 32 Évfolyam I. II. összesen Tantárgy heti évi heti évi heti évi 216 192 12 408 Szakmai elmélet 6 6 Szakmai gyakorlat Tervezés Rajz Gazd. és jogi ism. Folklórismeret Művészettörténet Kézműves elmélet

12 2 3 1 1 1 2

432 72 108 36 36 36 72

12 2 3 2 1 1 2

384

24

816

64

4

136

96

6

204

64

3

100

32

2

68

32

2

68

64

4

136

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Összes szakmai óra Osztályfőnöki óra

28

1008

1

36

96

29 928 57x 1936 1

32

2

68


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Népi kézműves (szőnyegszövő) OKJ 31 215 02 0010 31 04 2 éves szakiskolai szakképzés Hetek száma 36 32 Évfolyam I. II. összesen Tantárgy heti évi heti évi heti évi 216 192 408 Szakmai elmélet 12 6 6 Szakmai gyakorlat

12 2 3 1 1 1 2

Tervezés Rajz Gazd. és jogi ism. Folklórismeret Művészettörténet Kézműves elmélet

432 72 108 36 36 36 72

12 2 3 2 1 1 2

384 64 96 64 32 32 64

24 4 6 3 2 2 4

816 136 204 100 68 68 136

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Összes szakmai óra Osztályfőnöki óra

28

1008

1

36

29 928 57

1936

32

68

1

2

Központi programra épülő Helyi Tanterv a modul rendszerű szakképzésben A különböző szakmákhoz és képzési típusokhoz tartozó Központi Progran ajánlásokat a saját helyi tantervünkben szereplő tantárgyakkal megfeleltettük, hiszen a szakmai tartalmak azonosak voltak. A továbbiakban ezeket a táblákat mellékeljük. A táblákban szereplő modulokhoz tartozó tananyagegységek és tananyagelemek részletes leírását, elvárásait a Központi Programok tartalmazzák, melyeket CD-én mellékeljük ezen Pedagógiai Programhoz. Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00

Szakmai elmélet

TANTÁRGY

5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat 0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek

Általános vizuális művészeti alapismeretek (Népművészet) Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése

0999-06 Kerámia-porcelán előképek értelmezése, anyagokés segédanyagok alkalmazása, eszközök és gépek használata

Kerámia szaktörténet és technológia

97

TANANYAGELEMEK

048/1.10/0980-06 A magyar népművészet 048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások 048/1.1/0999-06 A kerámiakészítés története – korok, stílusok, műhelyek 048/1.2/0999-06 Kerámia alapanyagok és segédeszközök kiválasztása 048/1.3/0999-06 A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakmai gyakorlat

TANTÁRGY

Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

0999-06 Kerámia-porcelán előképek értelmezése, anyagok- és segédanyagok alkalmazása, eszközök és gépek használata


1001-06 Kerámia tárgykészítés és égetés

Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok

TANANYAGELEMEK

048/1.3/0999-06 A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei 048/1.4/0999-06 A kerámiakészítés eszközeinek és berendezéseinek előkészítése 048/1.5/0999-06 A kerámiakészítés anyagainak előkészítő munkafázisai 048/1.1/1001-06 Nyers kerámiatárgy előállítása 048/1.2/1001-06 A nyers kerámia tárgykészítés befejező fázisai – ragasztás, szárítás, tisztítás 048/1.3/1001-06 Mázazási eljárások 048/1.4/1001-06 Síkdekorációs eljárások 048/1.5/1001-06 Plasztikus díszítési eljárások 048/1.6/1001-06 Égetési eljárások

98


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY


Szakmai tervezés

Kreatív tervezés

Rajz-festés

Mintázás

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

0982-06 Kreatív szakmai tervezés

Általános tervezési alapismeretek

048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás



048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás 048/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai

0999-06 Kerámiaporcelán előképek értelmezése, anyagokés segédanyagok alkalmazása, eszközök és gépek használata


048/1.3/0999-06 A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei

0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyak.

Általános vizuális művészeti alapismeretek (Rajz, festés, mintázás)

048/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés

0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat


048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai 048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok

Ábr.és műv. geometr.


Általános vizuális művészeti alapismeretek (Ábrázoló geometria)

Betűrajz



99

048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai kifejezési lehetőségei 048/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek 048/1.18/0980-06 Térbeli szerkesztési feladatok 048/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia


PEDAGÓGIAI PROGRAM


TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK


Általános vizuális művészeti alapismeretek (Művészettörténet)

048/1.1/0980-06 Művészettörténet a kezdetektől az ókorig

TANTÁRGY

MODUL

048/1.2/0980-06 A művészettörténet korszakai – a román stílus és a gótika


048/1.3/0980-06 A reneszánsz és a barokk művészete 048/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. Század művészeti irányzatai

048/1.5/0980-06 A modern művészet 048/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése 048/1.7/0980-06 Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése

048/1.8/0980-06 Hazai és külföldi műgyűjtemények

100


PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEM SZAKMAI TANTÁRGYAK MODUL-SZERINTI TARTALMAI Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL

Általános vizuális művészeti alapismeretek (Népművészet)

048/1.9/0980-06 Néprajz és népművészet alapfogalmai

0999-06 Kerámia-porcelán előképek értelmezése, anyagokés segédanyagok alkalmazása, eszközök és gépek használata


048/1.3/0999-06 A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei

0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése

048/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere

Gazdasági és jogi ismeretek

Informatika

Folklórismeret


048/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere

101


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Textilműves ( kéziszövő ) OKJ 54 211 16 0010 54 02 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

Szakmai elmélet

TANTÁRGY

MODUL



048/1.10/0980-06 A magyar népművészet


048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása

Általános textil elmélet

077/2.1/0994-06 Textilipari általános anyag-, áruismeret 077/2.2/0994-06 Textilipari általános technológiaismeret 077/3.1/0994-06 Textiltörténet 077/3.1/0996-06 A kéziszövés technológiai folyamatai és anyagai 077/4.1/0996-06 Ált. és szövött anyagok textiltörténete napjainkig

Általános textiltörténet 0996-06 Kéziszövés

Szakmai technológia

Szakmai elmélet

102


PEDAGÓGIAI PROGRAM


TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL

Szakmai gyakorlat

0996-06 Kéziszövés

A kéziszövés tervezése

077/1.1/0996-06 Tervezés és szakmai rajz

Tervezési munkák

077/2.1/0996-06 A kivitelezés technikai megalapozása 077/2.2/0996-06 A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése 077/2.3/0996-06 A tervezési munkák kivitelezése 077/2.4/0996-06 A vizsgamunka kivitelezése

103


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY


Szakmai tervezés

Kreatív tervezés

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK






048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás 048/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai 077/1.1/0994-06 A mintatervezés sajátosságai


Textilmintatervezés






048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai




Betűrajz



Rajz-festés

Mintázás

0776/1.2/0994-06 A mintatervezés gyakorlata

104

048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai kifejezési lehetőségei 048/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek 048/1.18/0980-06 Térbeli szerkesztési feladatok 048/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia


PEDAGÓGIAI PROGRAM


TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL



048/1.1/0980-06 Művészettörténet a kezdetektől az ókorig 048/1.2/0980-06 A művészettörténet korszakai – a román stílus és a gótika


048/1.3/0980-06 A reneszánsz és a barokk művészete 048/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. Század művészeti irányzatai 048/1.5/0980-06 A modern művészet 048/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése 048/1.7/0980-06 Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése 048/1.8/0980-06 Hazai és külföldi műgyűjtemények

105


PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEM SZAKMAI TANTÁRGYAK MODUL-SZERINTI TARTALMAI Textilműves ( kéziszövő ) OKJ 54 211 16 0010 54 02 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL





077/1.2/0996-06 Számítógépes tervezés és szakmai rajz



048/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere

Gazdasági és jogi ismeretek

Informatika

Folklórismeret


048/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere

106


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) OKJ 54 211 16 0010 54 04

Szakmai elmélet

TANTÁRGY


MODUL

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK



048/1.10/0980-06 A magyar népművészet


048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások


Általános textil elmélet

Általános textiltörténet 0998-06 Textilrajzolás és modelltervezés

Szakmai technológia

Szakmai elmélet

107

077/2.1/0994-06 Textilipari általános anyag-, áruismeret 077/2.2/0994-06 Textilipari általános technológiaismeret 077/3.1/0994-06 Textiltörténet 077/3.1/0998-06 Textilrajzoló és modelltervező szakmai technológia 077/4.1/0998-06 Viselettörténet


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakmai gyakorlat

TANTÁRGY

Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) OKJ 54 211 16 0010 54 04 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

0998-06 Textilrajzolás és modelltervezés

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/1.1/0998-06 Tervezés és szakmai rajz

Tervezési munkák

077/2.1/0998-06 A kivitelezés technikai megalapozása 077/2.2/0998-06 A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése 077/2.3/0998-06 A tervezési munkák kivitelezése 077/2.4/0998-06 A vizsgamunka kivitelezése

108


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY


Szakmai tervezés

Kreatív tervezés

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK








Textilmintatervezés

048/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai 077/1.1/0994-06 A mintatervezés sajátosságai

0776/1.2/0994-06 A mintatervezés gyakorlata 0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat





048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai




Betűrajz



Rajz-festés

Mintázás

109

048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai kifejezési lehetőségei 048/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek 048/1.18/0980-06 Térbeli szerkesztési feladatok 048/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY


MODUL




TANANYAGEGYSÉG

110

TANANYAGELEMEK

048/1.1/0980-06 Művészettörténet a kezdetektől az ókorig 048/1.2/0980-06 A művészettörténet korszakai – a román stílus és a gótika 048/1.3/0980-06 A reneszánsz és a barokk művészete 048/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. Század művészeti irányzatai 048/1.5/0980-06 A modern művészet 048/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése 048/1.7/0980-06 Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése 048/1.8/0980-06 Hazai és külföldi műgyűjtemények


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY

NEM SZAKMAI TANTÁRGYAK MODUL-SZERINTI TARTALMAI Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) OKJ 54 211 16 0010 54 04 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK





077/1.2/0996-06 Számítógépes tervezés és szakmai rajz



048/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere 048/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere

Gazdasági és jogi

Informatika Folklór -


111


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Táncos (néptáncos) óraszámai

TANTÁRGY


MODUL

TANANYAGEGYSÉG

Szakmai elmélet (Táncfolklorisztika)

Szakmai elmélet (Kinetrográfia)

0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok

0948-06 Néptánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése 0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok

A néptánc speciális elméleti ismeretei

0948-06 Néptánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése


Általános elméleti ismeretek

112

TANANYAGELEMEK

076/2.4/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.5/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.6/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.7/0945-06 Elméleti felkészülés 076/3.6/0948-06 Kinetográfia 076/4.1/0948-06 Zeneismeret 076/2.4/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.5/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.6/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.7/0945-06 Elméleti felkészülés 076/3.3/0948-06 Folklorisztika


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Táncos (néptáncos) óraszámai 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL


Próbateremben végzett gyakorlati feladatok

Szakmai gyakorlat (Néptánc)

Felkészülés a színpadi feladatokra


Néptánc spceciális táncművészti gyakorlatai

113

076/1.2/0945-06 Tánctechnikai gyakorlatok 076/1.3/0945-06 Koreográfia betanulása és gyakorlása 076/2.1/0945-06 Előadói feladatok 076/2.2/0945-06 Színpadi előkészületek 076/2.3/0945-06 Színpadi feladatok 076/2.4/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.5/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.6/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.7/0945-06 Elméleti felkészülés 076/1.1/0948-06 Néptánc I. 076/1.2/0948-06 Néptánc II. 076/1.3/098-06 Népi gyermekjáték I. 076/1.4/098-06 Népi gyermekjáték II. 076/2.2/0948-06 Előadói feladatok I. 076/2.3/0948-06 Előadói feladatok II.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

MODUL


TANANYAGEGYSÉG



TANANYAGELEMEK

076/3.4/0948-06 Népzene I. 076/3.5/0948-06 Népzene II. 076/4.1/0948-06 Zeneismeret



076/4.2/0948-06 Tánctörténet



076/3.2/0948-06 Művészettörténet

Tört. társastánc


Tánctörténet

Ének – Népzene

TANTÁRGY


114


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Klasszikus balett

TANTÁRGY


MODUL

0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok 0948-06 Néptánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése

TANANYAGEGYSÉG

Próbateremben végzett gyakorlati feladatok Néptánc spceciális táncművészti gyakorlatai


TANANYAGELEMEK

076/1.1/0945-06 Előkészítő gyakorlatok 076/1.5/0948-06 Modern tánc I. 076/1.6/0948-06 Modern tánc II. 076/1.7/0948-06 Klasszikus balett 076/3.1/0948-06 Balettelmélet

TANTÁRGY

Nyári gyakorlat Táncos (néptáncos) óraszámai 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL


TANANYAGELEMEK

Próbateremben végzett gyakorlati feladatok

076/1.3/0945-06 Koreográfia betanulása és gyakorlása


076/2.1/0945-06 Előadói feladatok 076/2.2/0945-06 Színpadi előkészületek 076/2.3/0945-06 Színpadi feladatok 076/2.4/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.5/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.6/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.7/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.2/0948-06 Előadói feladatok I. 076/2.3/0948-06 Előadói feladatok II.

Nyári gyakorlat


TANANYAGEGYSÉG

Néptánc spceciális táncművészti gyakorlatai

115


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nyári gyakorlatok megfeleltetése a kézműves szakokon a modul rendszerű szakképzésben Ezek a programok minden esetben megfeleltethetőek a modul-rendszerű szakképzés valamelyik tananyagegységének, illetve tananyagelemének.(*a mellékletben kifejtve) a) KÉZMŰVES táborban egymás szakmájával, illetve más mesterségekkel ismerkedhetnek meg, „forgószínpadszerűen” végigjárva a műhelyeket. Színtere lehet az iskola vagy valamilyen külső helyszín. MODUL 0982-06 Kreatív szakmai tervezés

TANANYAGEGYSÉG Általános tervezési alapismeretek

TANANYAGELEMEK 048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás

b) NÉPRAJZI – NÉPMŰVÉSZETI táborban megismerkedhetnek egy – egy tájegységgel, annak kiemelt területeivel, illetve a gyűjtőmunka fortélyaival. Az itt megkezdett munkát a szünidő folyamán, illetve a következő tanévben is folytathatják. MODUL 0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat

TANANYAGEGYSÉG Általános vizuális művészeti alapismeretek (Népművészet)

TANANYAGELEMEK 048/1.9/0980-06 Néprajz és népművészet alapfogalmai 048/1.10/0980-06 A magyar népművészet

c) A KÉPZŐMŰVÉSZETI táborban az órai keretben nehezebben megmutatható, kipróbálható képzőművészeti technikák, témák feldolgozására van lehetőségük. MODUL 0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat

TANANYAGEGYSÉG Általános vizuális művészeti alapismeretek (Rajz, festés, mintázás)

TANANYAGELEMEK 048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai 048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai kifejezési lehetőségei

d) KÜLSŐ MESTEREK, MŰHELYEK mindennapi életével, munkájával, annak megszervezésével ismerkednek meg az ún. „kihelyezett” szakgyakorlaton a magasabb (III. –tól) évfolyamos tanulók. MODUL 0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek

TANANYAGEGYSÉG Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése

116

TANANYAGELEMEK 048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 2013/2014-es tanévtől bevezetendő ágazati szakmai kerettantervek alapján indítandó szakképesítések rendje felmenő rendszerben. K=közismeret SZm=modul rendszerű szakképzés SZA=ágazati szakmai kerettantervek alapján szervezett szakképzés SZAKKÖZÉPISKOLA: Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018

1/9 K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ

2/10 K-SZm K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ

évfolyam 3/11 K-SZm K-SZm K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ

4/12 K-SZm K-SZm K-SZm K-SZÁ K-SZÁ

5/13 SZm SZm SZm SZm SZÁ

1/9 ------

2/10 K-SZm -----

évfolyam 3/11 K-SZm K-SZm ----

4/12 K-SZm K-SZm K-SZm ---

5/13 SZm SZm SZm SZm --

Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018

Óraszámok / 40 órás hét / közismereti 4 órás szabad sávval Képző- és iparművészeti ágazatban

Évfolyam

1/9.

2/10.

3/11.

4/12.

5/13.

Hetek száma

36

36

36

32

32

Heti szakmai óraszám, heti 40 órás szakközépiskolai kerettanterv szerint

11

12

13

16

31

NAT művészeti óra

--

1

--

--

--

Szabad sáv (közismereti órákra fordítunk ebből heti 3 órát)

4

4

4

4

4

Helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám

15

17

17

20

35

SAJÁT ÓRASZÁM a Képző- és iparművészeti ágazatban

11

12

13

16

32

+ folklórismeret a szabad sávból (heti)

1

1

1

1

2

Összes óraszám: + folklórismeret a szabad sávból (éves)

Összes óraszám a folklórismerettel:

117

396 432

468

512 1024

36

36

36

32

432 468

504

544 1088

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óraszámok / 40 órás hét / közismereti 4 órás szabad sávval+ heti 5 testnevelés órával Táncos (néptáncos)

Évfolyam

1/9.

2/10.

3/11.

4/12.

5/13.

Hetek száma

36

36

36

32

32

Heti szakmai óraszám, heti 40 órás szakközépiskolai kerettanterv szerint

11

12

13

16

31

NAT művészeti óra

--

1

--

--

--

Szabad sáv (közismeret helyett táncos szakmai óra lesz)

4

4

4

4

4

+Testnevelés (heti 5)

5

5

5

5

5

Helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám

19

21

22

25

35

+ folklórismeret a szabad sávból (heti)

1

1

1

1

2

Összes óraszám:

684 756

792

800 1120

36

36

36

32

720 792

828

832 1184

+ folklórismeret a szabad sávból (éves)

Összes óraszám a folklórismerettel:

64

Ágazati szakmai kerettantervek alapján indítandó OKJ-s szakképesítések szakmai óraszámai (Első induló évfolyam: 2013/2014 tanévben, felmenő rendszerben.) 5 éves /4 év párhuzamos művészeti (szakmai érettségi)+ 1 év szakmai (komplex szakmai vizsga)/ művészeti szakképzés óraszámai

Foglalkoztatás II.

--

--

--

--

1149812 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

--

--

--

--

1058612 Művészet-


2

Egységes szakmai követelménymodulok a 9-12. évfolyamon

1149912 Foglalkoztatás II.

7 -2

2

7 2

-

118

2

7 -- 3 9 2 6

0,5

2

Össz óra szám

éves

heti

5/13. évfolya m / 32 hét éves

heti

4/12. évfoly am / 32 hét ögy

éves

ögy

heti

3/11. évfolyam / 36 hét

éves

2/10. évfolyam / 36 hét heti

ögy

éves

Tantá rgyak

heti

Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam / 36 hét

18

64

312

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Térábrázo lási rendszerek

1

3 -- -- -- - -- -- -- -- 6 -

Rajz, festés, mintázás gyakor lat

3

1 0 8

1150012 Munka -helyi egészs ég és biztons ág

Munka helyi egészség és biztonság

1058812 Tervezés és techno -lógia

Stílust an és szaktör ténet

--

Techn ológia

1

Tervez és és gyakor lat

4

** Külön tábláza tokban kifejtv e.

--

Szakképesítésenként különböző szakmai követelménymodulok és tantárgyak AZONOS óraszámkeretben

1 4

4

1 2 4 4 1 4

1 4 4

1 5

36

524 + 50ögy

4 1 2 8

18

1

3 6

1 4

1

1 4 4

2 1

1

1

1 6

4

1 2 5 4 8 4

1 8 0

--

--

3 6

-

3 1

1

122

1

104 + 30ögy

6 1 9 2

732 + 80ögy

--

384 elmélet 608 gyakorlat

12 elmélet + 19 gyakorlat

elmélet és ábrázolás

PEDAGÓGIAI PROGRAM

119

(128 szabad sáv nem fér bele)

Össz. :992 (+128)


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképesítésenként különböző szakmai követelmény-modulok és tantárgyak AZONOS óraszámkeretben

Szakmai követelmény modulok

Tantárgyak

KÖZÖS ÓRASZÁMOK: 14 óra / hét Divat és stílus.; Textilműves; Kerámiaműves; Grafikus;;

Kerámiaműves

54 211 05 Kerámiaműves szakképesítés óraszámai 5/13. évfolyamban

heti

éves

h

é

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

64

-

-

Szabad sáv Folklórismeret

Folklórismeret

2

64

-

-

Digitális prezentáció

2

64

-

-

Kortárs szakmai környezet („Művészettörténet”)

2

64

-

-

Szakmai ábrázolási gyakorlat („Rajz,festés,mintázás”)

6

192

-

-

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

--

--

0,5

16

11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés

Kerámia-porcelán szakmai ismeret

--

--

3

96

Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat

--

--

17,5

560

14

448

21

672

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10610-12 Grafikai alapok 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10610-12 Grafikai alapok

Összes óraszám

120


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Tantárgyak

KÖZÖS ÓRASZÁMOK: 14 óra / hét Divat és stílus.; Textilműves; Kerámiaműves; Grafikus;

Textilműves

54 211 08 Textilműves szakképesítés óraszámai 5/13. évfolyamban

heti

éves

h

é



2

64

-

-


Folklórismeret

2

64

-

-


2

64

-

-


2

64

-

-


6

192

-

-


Foglalkoztatás

--

--

0,5

16

10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

Textil szakelmélet

--

--

5,5

176

Textil szakgyakorlat

--

--

15

480

14

448

21

672

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok

Összes óraszám

121


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Tantárgyak


Divat és stílustervező

54 211 02 Divat- és stílustervező szakképesítés óraszámai 5/13. évfolyamban

heti

éves

h

é



2

64

-

-


Folklórismeret

2

64

-

-


2

64

-

-


2

64


6

192

-

-


Foglalkoztatás

--

--

0,5

16

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet

Divattörténet

--

--

2

64

10599-12 Divattervezés

Divattervezési gyakorlat

--

--

4

128

Öltözék kivitelezési gyakorlat

--

--

4

128

Stílusalakítás elmélet

--

--

2

64

Stílusalakítás gyakorlat

--

--

3,5

112

Látványtervezési gyakorlat

--

--

5

160

14

448

21

672

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

-

-

10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10610-12 Grafikai alapok 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10610-12 Grafikai alapok

10600-12 Stílusalakítás

Összes óraszám

122


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Tantárgyak


Textilműves

54 211 04 Grafikus szakképesítés óraszámai 5/13. évfolyamban

heti

éves

h

é



2

64

-

-


Folklórismeret

2

64

-

-


2

64

-

-


2

64

-

-


6

192

-

-


Foglalkoztatás

--

--

0,5

16

10610-12 Grafikai alapok

Kortárs grafikai szaktörténet

--

--

3

96

Grafikai szakelmélet

--

--

3,5

112

Illusztrációs technikai gyakorlat

--

--

1

32

Szakillusztrációs gyakorlat

--

--

2

64

Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat

--

--

4

128

Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat

--

--

7

224

14

448

21

672

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10610-12 Grafikai alapok 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10610-12 Grafikai alapok

10611-12

10612-12

munka

Grafikai illusztrálás

Alkalmazott grafikai

Összes óraszám

123


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Tantárgyak

KÖZÖS ÓRASZÁMOK: 6 óra / hét Kiadványszerkesztés

Kiadványszerkesztés

54 213 02 Kiadványszerkesztő szakképesítés óraszámai 5/13. évfolyamban

heti

éves

h

é



2

64

-

-


Folklórismeret

2

64

-

-


2

64

-

-


Foglalkoztatás

--

--

0,5

16

10638-12 Kiadványszerkesztés előkészítése

Kiadványszerkesztés alapismeretek

--

--

1,5

48

Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat

--

--

2

64

Szövegfeldolgozás

--

--

2

64

Szövegfeldolgozás gyakorlat

--

--

5

160

Képfeldolgozás

--

--

2

64

Képfeldolgozás gyakorlat

--

--

7

224

Kép-szöveg integráció

--

--

2

64

Kép-szöveg integráció gyakorlat

--

--

7

224

6

192

29

928

10639-12 Szöveg- és képfeldolgozási feladatok

10640-12 Tördelés, nyomdai, előkészítés

Összes óraszám

A vizsgakövetelményeket integráltan számon kérő komplex vizsgán nem kell minden követelménymodulhoz külön vizsgarészeket rendelni, vizsgafeladatokat végrehajtani. A szakmai vizsga komplex jellege jelzi, hogy a vizsgázónak teljességgel, a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell számot adni a tudásáról.

124


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Képző- és iparművészeti ágazati szakmáink 5/13. évfolyamának közös és speciális óraszámai

KÖZÖS ÓRASZÁMOK: 14 óra / hét Divat és stílus.; Textilműves; Kerámiaműves; Grafikus; heti

éves

h

é

h

é

h

é

h

é

Grafikus

Kerámiaműves

Tantárgyak

Textilműves


Divat és stílustervező

5/13. évfolyam / 32hét



2*

64

-

-

-

-

-

-

-

-


Folklórismeret

2*

64

-

-

-

-

-

-

-

-


2*

64

-

-

-

-

-

-

-

-

2

64

-

-

-

-

-

-

-

Szakmai ábrázolási gyakorlat („Rajz,festés, mintázás”)

6

192

-

-

-

-

-

-

-

-


Foglalkoztatás

--

--

0,5

16

0,5

16

0,5

16

0,5

16

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet

Divattörténet

--

--

2

64

-

-

-

-

-

-

10599-12 Divattervezés

Divattervezési gyakorlat

--

--

4

128

-

-

-

-

-

-

Öltözék kivitelezési gyakorlat

--

--

4

128

-

-

-

-

-

-

Stílusalakítás elmélet

--

--

2

64

-

-

-

-

-

-

Stílusalakítás gyakorlat

--

--

3,5

112

-

-

-

-

-

-

Látványtervezési

--

--

5

160

-

-

-

-

-

-

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok


-

10610-12 Grafikai alapok 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10610-12 Grafikai alapok

10600-12 Stílusalakítás

125


PEDAGÓGIAI PROGRAM

gyakorlat 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

Textil szakelmélet

--

--

-

-

5,5

176

-

-

-

-

Textil szakgyakorlat

--

--

-

-

15

480

-

-

-

-

11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés

Kerámiaporcelán szakmai ismeret

--

--

-

-

-

-

3

96

-

-

Kerámiaporcelánkészítési gyakorlat

--

--

-

-

-

-

17,5

560

-

-

Kortárs grafikai szaktörténet

--

--

-

-

-

-

-

-

3

96

Grafikai szakelmélet

--

--

-

-

-

-

-

-

3,5

112

Illusztrációs technikai gyakorlat

--

--

-

-

-

-

-

-

1

32

Szakillusztrációs gyakorlat

--

--

-

-

-

-

-

-

2

64

Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat

--

--

-

-

-

-

-

-

4

128

Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat

--

--

-

-

-

-

-

-

7

224

Összes óraszám

14

448

21

672

21

672

21

672

21

672

Összes óraszám 14 közös + 21 speciális óraszám

35

1120

10610-12 Grafikai alapok

10611-12

10612-12

munka


Alkalmazott grafikai

A Kiadványszerkesztő szakképesítésnek csak 6, (* jelöli) közös órája van a másik négy szakmával.

126


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54 211 05 számú K E R Á M I A M Ű V E S szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető MUNKAKÖR(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 7413 Keramikus A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) : Porcelánkészítő Edénygyártó Épület keramikus Fazekas Festő, porcelán Finomkerámiai kézi formázó Finomkerámiamáz-készítő Formába öntő, kerámia Kerámiaformázó Kerámiamozaik-készítő Majolikafestő Modellkészítő (porcelángyártás FEOR száma 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású Kerámia-porcelán kézműves FEOR száma 7419 Egyéb kézműipari foglalkozású Ajándéktárgy készítő FEOR száma 7537 Kályha- és kandallóépítő Cserépkályha-készítő

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

127


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, - a vizuális világon belül a magyar népművészet tárgyainak megismerésére, ábrázolására. A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a 128


PEDAGÓGIAI PROGRAM

kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz

A 10587-12 azonosító számú Művészeti vállalkozások működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Művészeti vállalkozás tantárgy tanításának célja, hogy az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire.

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és népművészeti stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a hagyományos népművészeti mesterségek speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel, a 129


PEDAGÓGIAI PROGRAM

hagyományos népi fazekassággal. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat - Műhely- és műteremhasználat - Kivitelezés

A 10636-12 azonosító számú Kerámia-porcelán előtanulmányok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Kortárs szakmai környezet - Szakmai ábrázolási gyakorlat A Kortárs szakmai környezet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Témakörök: - Képző- és iparművészet a 20. században - Kiállítások és kulturális események A Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Témakörök: - Ember és környezet ábrázolása

A 11104-12 azonosító számú Kerámia-porcelán tárgykészítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - A kerámia-porcelán szakmai ismeret - Digitális prezentáció - Kerámia-porcelánkészítés gyakorlata A kerámia-porcelán szakmai ismeret tantárgy tanításának célja, hogy a szakképzés gyakorlati tapasztalatainak elsajátításával párhuzamosan, tanítsa meg azokat az ismereteket, amelyek a szakmai munkák alapjául szolgáló technológiai elméleti alapot, a népi fazekasság ismeretét és kulturális, szakmatörténeti bázist adják. A tanuló számára nyújtson az adott szakma műveléséhez korszerű szakmai műveltséget, fejlessze művelődési igényét, formálja esztétikai érzékét, ízlését. 130


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Témakörök: - Kerámiaműves szaktörténet - Kerámiaműves technológia -

A Digitális prezentáció tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Témakörök: - Digitális prezentáció A Kerámia-porcelánkészítés gyakorlata tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze az alkotó, kreatív gondolkodást, rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, melyek elsajátítása és begyakorlása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlat során előforduló feladatok megoldására, különböző rendeltetésű kerámiatárgyak, tárgy együttesek készítésére egyedi és sorozatgyártásban egyaránt. Témakörök: - Őskori és ókori kerámiatechnikák megismerése, edénymásolatok készítése - Kézműves technikákkal készített tárgyak tervezése és kivitelezése - Sokszorosító eljárásokkal készített kerámiaműves tárgyak tervezése és kivitelezése - Építészeti környezetben alkalmazható tárgyak tervezése és kivitelezése

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs 131


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás II. tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. Témakörök: - Munkajogi alapismeretek - Munkaviszony létesítése - Álláskeresés - Munkanélküliség

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek

A tantárgyak értékelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

megnevezése

a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége

10586-12

Művészetelmélet és ábrázolás

gyakorlati és szóbeli

10587-12

Művészeti vállalkozások működtetése

szóbeli

10588-12

Tervezés és technológia

gyakorlati

10636-12

Kerámia-porcelán előtanulmányok

szóbeli

11104-12

Kerámia-porcelán tárgykészítés

gyakorlati

132


PEDAGÓGIAI PROGRAM

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51 %-osra értékelhető.

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54211 08 számú T E X T I L M Ű V E S szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető MUNKAKÖR(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 7413 Iparművész, gyártmány és ruhatervező A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) : Textiltervező Gobelintervező Textilművész, szövés Textilművész, textilnyomás Textilművész, applikációk Textilművész, hímzés Terméktervező, textil Divattervező Képzőművész SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló 133


PEDAGÓGIAI PROGRAM

pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, - a vizuális világon belül a magyar népművészet tárgyainak megismerésére, ábrázolására. A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz 134


PEDAGÓGIAI PROGRAM


A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és népművészeti stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a hagyományos népművészeti mesterségek speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel, a hagyományos népművészeti textilművesség ágaival. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat 135


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Műhely- és műteremhasználat Kivitelezés

136


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10727-12 azonosító számú Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Kortárs szakmai környezet - Szakmai ábrázolási gyakorlat - Textil szakelmélet - Textil szakgyakorlat A Kortárs szakmai környezet tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Témakörök: - Képző- és iparművészet a 20. században - Kiállítás és kulturális események látogatása A Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban és a népművészeti gyűjtés során. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről, és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenítési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket a térábrázolás ismert geometriai rendszereivel is megjelenítik. A textiltárgyak, öltözékek esztétikus és professzionális ábrázolásának, az emberi figurán bemutatott öltözéktervek készítésének gyakorlati megalapozása rajzi és festészeti eszközökkel. Témakörök: - Ember és környezet ábrázolása A Textil szakelmélet tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, azok tulajdonságaival, technológiáival és történetével, hagyományos alapanyagaival, eszközeivel és technológiáival. A tantárgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó elméleti tudásra. Témakörök: - Textiltörténet, textiltechnológia-történet és viselettörténet - Szakelméleti vizsgafelkészítés - Képfeldolgozó programok használata a textiltervezésben A Textil szakgyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, eszközeivel, technológiáival és azok kreatív és sokoldalú, és hagyományőrző felhasználásával. A tantárgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó gyakorlati tudásra. Témakörök: - Textiltervezés - Textilműves kivitelezés - Prezentációkészítés - Textil szakmai rajz 137


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás II. tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. Témakörök: - Munkajogi alapismeretek - Munkaviszony létesítése - Álláskeresés - Munkanélküliség

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága 138


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek


megnevezése


10586-12



10587-12


Szóbeli

10588-12


Gyakorlati

10727-12

Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

Gyakorlati

11498-12


Írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

Írásbeli

11500-12


Írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51 %-osra értékelhető

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54211 02 számú D I V A T - É S S T Í L U S T E R V E Z Ő szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető MUNKAKÖR(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 2723 Iparművész, gyártmány és ruhatervező: Stylist Divattervező SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz és modern kortárs szakmai környezet 10599-12 Divattervezés 10600-12 Stílusalakítás 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 139


PEDAGÓGIAI PROGRAM

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, - a vizuális világon belül a magyar népművészet tárgyainak megismerésére, ábrázolására. 140


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz


A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és népművészeti stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a hagyományos népművészeti mesterségek speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret 141


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel, a hagyományos népművészeti textilművesség ágaival. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat - Műhely- és műteremhasználat - Kivitelezés

A 10598-12 azonosító számú Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Kortárs szakmai környezet - Divattörténet - Szakmai ábrázolási gyakorlat A Kortárs szakmai környezet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Témakörök: - Képző- és iparművészet a 20. században - Kiállítás és kulturális események látogatása A Divattörténet tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje és figyelembe vegye a 20. század és napjaink öltözködés- és divattörténetét, a divattrendek változásait, kiemelkedő alkotók életművét és a szubkultúrák, folklór hatások külső megjelenési formáit a tervezési munkája során. Ismerje és használja a szakhoz kötődő speciális szakkifejezéseket. Témakörök: - A 20. század divattörténete - Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete A Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni látvány után, tapasztalataikat rögzíteni, szabadkézi inspirációs és tervvázlatokat, méretarányos látványterveket készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket több felhasználási célnak megfelelően is megjelenítik Témakörök: - Ember és környezet ábrázolása

142


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10599-12 azonosító számú Divattervezés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Divattervezési gyakorlat - Öltözék kivitelezési gyakorlat A Divattervezési gyakorlat tantárgy tanításának célja az öltözéktervezési ismeretek elsajátítása; következetes, kreatív gondolkodásmód kialakítása; rugalmas, problémamegoldó tervezői szemlélet alkalmazása. Adott témában legyen képes önálló és ruhatervező iparművész irányításával történő öltözéktervezési feladatok ellátására, egyéni formakialakítási, hagyományos népművészeti és modern díszítési módok alkalmazására. Legyen képes kollekciók harmonikus tervezésére, kialakítására. Általános vizuális művészeti alapismereti tudására építve tudjon egyedi divatrajzokat, divatgrafikákat készíteni, terveit megfelelő formában prezentálni. Témakörök: - Öltözéktervezés - Öltözék kiegészítők tervezése - Kollekcióalakítás Az Öltözék kivitelezés gyakorlat tantárgy tanításának célja a ruhakészítés különböző modellezési, szabási, varrási műveleteinek megismerése. Kézi és gépi varrást és díszítőtechnikákat ismerje meg. Ruhakészítés különböző műveleteinek kipróbálása, gyakorlása. Kisszériás és egyedi, illetve népviseleti öltözködési tárgyak elkészítése. Öltözék kivitelezési folyamatok megtervezése, koordinálása, költségkalkuláció készítése. Ismerje és kövesse a korszerű technológiai megoldásokat az öltözékek kialakításánál. Témakörök: - Modellezés, szabás, varrás gyakorlat - Öltözék kivitelezési folyamatok

A 10600-12 azonosító számú Stílusalakítás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Stílusalakítás elmélet - Stílusalakítás gyakorlat - Látványtervezési gyakorlat A Stílusalakítás elmélet tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje és követni tudja a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Megismerje a trendinformációs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Ismerje a testalkatokat, arányokat, személyiségjegyeket, optikai és hangulati hatásokat. Felismerje a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Ismerje a különböző öltözéktípusokat, szakkifejezéseket, a szabásvonalakat, speciális szabászati megoldásokat, alapanyagtípusokat, díszítéseket. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel, és a társművészetek / szakmák csatlakozási pontjaival és alkalmazási területivel. Tudjon önállóan és ruhatervező iparművész irányításával divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Témakörök: - Stílusismeret - Trendismeret 143


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Stílusalakítás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg és alkalmazza elgondolásában a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Tudja használni a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Stylist munkája során tudja használni és beépíteni a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Stylist munkája során optimálisan alkalmazza a különböző testalkatoknak, személyiségjegyeknek megfelelő optikai, hangulati hatásokat. Képes legyen az elvárásoknak megfelelő öltözékformák, a szabásvonalak, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek megválasztására. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel. Képes legyen adott feladatnak megfelelő társművészetek / szakmák összekapcsolására. Tudja kialakítani és önállóan irányítani a koncepció feladatait, munkafázisait. Tudjon önállóan divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Témakörök: - Stílusgyakorlat - Trendgyakorlat A Látványtervezési gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Témakörök: - Számítógépes programismeret - Látványtervezés

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: 144


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyelvtani rendszerezés 1. Nyelvtani rendszerezés 2. Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs


A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek A tantárgyak értékelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik.

145


PEDAGÓGIAI PROGRAM

VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

megnevezése


10586-12



10587-12


szóbeli

10588-12


gyakorlati

10598-12

Stílus és divat szakmai rajz és modern és kortárs szakmai környezet

szóbeli

10599-12

Divattervezés gyakorlati

szóbeli

10600-12

Stílusalakítás

gyakorlati

11498-12


írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12


írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51 %-osra értékelhető.

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54 211 04 számú G R A F I K U S szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 2136 Grafikus és multimédiatervező A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Alkalmazott grafikus Számítógépes grafikus Web grafikus Webdesigner Weboldal-grafikus FEOR száma 7231 Nyomdai előkészítő A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Számítógépes nyomdai szövegszerkesztő Számítógépes nyomdai képszerkesztő 146


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Számítógépes nyomdai tördelő Hirdetési grafikus, nyomdai Számítógépes tördelő Médiaszerkesztő Nyomdai előkészítő Nyomdai képszerkesztő Nyomdai szöveg és képszerkesztő Alkalmazott tipográfus Alkalmazott illusztrátor FEOR száma 2143 Hálózat és multimédiafejlesztő A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Honlap tervező Weblaptervező Webtervező Tartalommenedzser, elektronikus megjelenés

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10610-12 Grafikai alapok 10611-12 Grafikai illusztrálás 10612-12 Alkalmazott grafikai munka 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. 147


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, - a vizuális világon belül a magyar népművészet tárgyainak megismerésére, ábrázolására. A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz

148


PEDAGÓGIAI PROGRAM


A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és népművészeti stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a hagyományos népművészeti mesterségek speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel, a hagyományos népművészeti textilművesség ágaival. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat 149


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Műhely- és műteremhasználat Kivitelezés

A 10610-12 azonosító számú Grafikai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Kortárs szakmai környezet - Kortárs grafika szaktörténet - Szakmai ábrázolási gyakorlat - Grafikai szakelmélet A Kortárs szakmai környezet tantárgy tanításának célja, a tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Témakörök: - Képző- és iparművészet a 20. században - Kiállítás és kulturális események látogatása A Kortárs grafika szaktörténet tantárgy tanításának célja a tervezőgrafika 20. századi történetének elsajátítása. Legfontosabb történeti periódusok és alkotók kronológikus áttekintése. Legfontosabb tervezők, munkák és munkamódszerek megismerése országok szerinti bontásban. Társművészeti összefüggések, társadalmi kontextus megértése. Kortárs alkotók munkásságának megismerése. Az információszerzés csatornáinak megismerése: hiteles online és offline hírforrások, kiadók, szakmai szervezetek megismerése Témakörök: - Tervezőgrafika a 20. században - Kortárs grafikusok, munkamódszerek A Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket a térábrázolás ismert geometriai rendszereivel is megjelenítik. Témakörök: - Ember és környezet ábrázolása 2 A Grafika szakelmélet tantárgy tanításának célja megismertetni a tervezőgrafika legfontosabb műfajait, a legfontosabb betűtípusokat és betűcsaládokat és ezek alkalmazásának lehetőségeit. Tipográfiai és tördelési szabályok elsajátítása. A nyomtatás és a nyomdai előkészítés szabályzóinak és folyamatának megismerése. A grafikai munkavégzéshez szükséges papírfajták megismerése. A komplex tervezői munkafolyamat áttekintése a megrendeléstől a leadásig. Prezentációs módszerek áttekintése. Témakörök: 150


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Grafikai tervezési folyamatok Tipográfiai ismeretek

A 10611-12 azonosító számú Grafikai illusztrálás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Illusztrációs technikai gyakorlat - Szakillusztrációs gyakorlat Az Illusztrációs technikai gyakorlat tantárgy tanításának célja az illusztrációs tervezési folyamat gyakorlatának elsajátítása. Az anyaggyűjtés, vázlatkészítés, a tervezői folyamat áttekintése. Narratív tartalomhoz kapcsolódó illusztráció készítésének gyakorlata. Különböző grafikai médiumok szerinti illusztrációkészítési gyakorlat. Szakillusztráció készítésének gyakorlata. Saját vizuális nyelv kialakításának gyakorlata. Prezentációs gyakorlat. Témakörök: - Manuális Illusztrációs technikák - Digitális Illusztrációs technikák - Sokszorosított grafikai Manuális Illusztrációs technikák A Szakillusztrációs gyakorlat tantárgy tanításának célja szakillusztrációk különböző műfajainak megismerése, felhasználási lehetőségeinek megismerése, tervezési folyamatának áttekintése, tervezési gyakorlat végzése. Különböző tematika, tartalom és médium szerint az illusztrációs stílus, eszköz, megjelenési forma megválasztása. Sorozatjellegű illusztrációk létrehozatala. Szakillusztráció szövegkörnyezetbe való integrálása. Anyaggyűjtés, vázlatkészítés, tervezés és végfelhasználás szerinti előkészítési és tervezési folyamat átlátása a prezentációig és az anyagleadásig. Témakörök: - Szakillusztrációs tervezése - Kép és szöveg integrációja A 1061212 azonosító számú Alkalmazott grafikai munka megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat - Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat A Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, a tervezőgrafikai munka végzéséhez szükséges digitális technikai eszközök működésének elsajátítása, szoftveres ismeretek elsajátítása és gyakorlat megszerzése. A nyomdai előkészítés technológiájának, a médiasokszorosítás technológiájának megismerése és gyakorlat megszerzése. A komplex tervezőgrafikai munkavégzéshez szükséges tecnhikák, technológiák átfogó ismerete, a teljes munkafolyamat átlátása. Témakörök: - Médiatechnológiai gyakorlat - Médiasokszorosítási gyakorlat A Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat tantárgy tanításának célja, a tervezőgrafikai munkavégzés gyakorlatának megszerzése. Anyaggyűjtés, vázlatkészítés, a tervezési folyamat és a végfelhasználás szerinti előkészítés átlátása. A tervezői munkafolyamat elvégzése a munka átvételétől az anyagleadásig. 151


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Komplex grafikai tervező tevékenység végzése, amely integrálja a tervezői gyakorlatot, illusztrációs, tipográfiai tudásokat, a tervezéselméleti tudást, a manuális és digitális eszközhasználati gyakorlatot, a szaktörténeti és művészettörténeti ismereteket. A megrendelés felvételétől az anyagleadásig a teljes munkafolyamat megszervezése. Témakörök: - Tipográfiai munka végzése - Tervezőgrafikai munka végzése - Tervezőgrafikai műfajok és médiumok

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs


152


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek


megnevezése


10586-12



10587-12


szóbeli

10588-12


gyakorlati

10610-12

Grafikai alapok

szóbeli

10611-12


gyakorlati

10612-12

Alkalmazott grafikai munka

gyakorlati

11498-12


írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12


írásbeli


153


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54 213 02 számú K I A D V Á N Y S Z E R K E S Z T Ő szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma: 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Kiadványszerkesztő FEOR száma: 7231 Nyomdai előkészítő A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Betűszedő, nyomdai szövegszerkesztő SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10638-12 Kiadványszerkesztés előkészítése 10639-12 Szöveg- és képfeldolgozási feladatok 10640-12 Tördelés, nyomdai előkészítés 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. 154


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz


155


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat - Műhely- és műteremhasználat - Kivitelezés

A 10638-12 azonosító számú, Kiadványszerkesztés előkészítése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Kiadványszerkesztés alapismeretek - Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat 156


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Kiadványszerkesztés alapismeretek tantárgy tanításának célja, az írástörténet fejlődésének, a nyomdabetűk kialakulásának, a betűosztályok, betűcsaládok, betűváltozatok megismerése. Az információterjesztés fejlődésének, jelentőségének, a szakma számítástechnikai hátterének, valamint az írott és elektronikus média jelentőségének megismerése. A betűkezelő és betűszerkesztő programok, az eredetik jellemzőinek, minőségi követelményeinek, a klasszikus és modern tipográfia irányelveinek megismerése és alkalmazása. A nyomdatermékek jellemzőinek, a papírfajták, a szabványos papír-, tasakés borítékméreteknek és a nyomdai méret- és mértékrendszerek megismerése. Témakörök: - A kiadványszerkesztés eszközrendszere - A kiadványszerkesztés programjai - A kiadványszerkesztés dokumentumai - Tipográfia és nyomtatási technológiák A Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse és alkalmazza a szakma számítástechnikai hátterét, a betűkezelő és betűszerkesztő programok használatát, az eredetik jellemzőit, minőségi követelményeit. Ismerje meg és alkalmazza a klasszikus és modern tipográfia irányelveit, a nyomdatermékek jellemzőit, a papírfajták, a szabványos papír-, tasak- és borítékméreteket, a nyomdai méret- és mértékrendszerek megismerése.

Témakörök: - Segédprogramok használata - Vektorgrafikus programok - Pixelgrafikus programok - Kiadványszerkesztő programok

A 10639-12 azonosító számú, Szöveg- és képfeldolgozási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Szövegfeldolgozás - Szövegfeldolgozás gyakorlat - Képfeldolgozás - Képfeldolgozás gyakorlat A Szöveg-feldolgozás tantárgy tanításának célja a szövegfeldolgozó programok megismerése, a szövegimportálás és a szakszerű szövegbevitel elsajátítása. Az alkalmazott fontok tulajdonságainak, a szövegfájlok konvertálásának és a szövegfájlok típusainak megismerése. Betűtípusok, betűméretek és sortávolságok beállítása, szövegrészi tagolások, címek, címrendszerek esztétikus kialakítása. A klasszikus és modern tipográfia alkalmazásának elsajátítása. Az oldalalkotó, tipográfiai és hatáskeltő elemek jellemzőinek megismerése. Témakörök: - Szövegeredetik, szövegformázás szabályai - Helyesírás és tipográfia, korrektúra 157


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Szövegfeldolgozás gyakorlat tantárgy tanításának célja, a szövegfeldolgozóprogramok használata. A szövegimportálás és a szakszerű szövegbevitel alkalmazása. Pixeles és vektoros fontok használata. Szövegfájlok konvertálása. Betűtípusok, betűméretek és sortávolságok beállítása. Szövegrészi tagolások, címek, címrendszerek esztétikus kialakítása. A klasszikus és a modern tipográfia alkalmazása. Az oldalalkotó, tipográfiai és hatáskeltő elemek használata. Témakörök: - Szövegbevitel, szövegrészi tagolások - Járulékos és speciális elemek A Képfeldolgozás tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg az analóg képek digitalizálásának folyamatát. Sajátítsa el a pixeles képek módosításának lehetőségeit. Ismerje meg a pixeles képek méretezését, színmódjait, felbontását, színprofilok alkalmazását. Ismerje meg a pixeles képek, tömörítését, fájlformátumait. Ismerje meg a vektorgrafikus programot alkalmazásának korlátait. Sajátítsa el a vektorgrafikus ábrák színmódjának, színprofiljának beállításait. Legyen képes vektoros rajzok és pixeles képek jellemzőinek beállításaira, konverzióra. Témakörök: - Képdigitalizálás, képmódok, fájlformátumok - Autotípia, direkt színek A Képfeldolgozás gyakorlat tantárgy tanításának célja analóg képek digitalizálása. pixeles képek módosítása, méretezése, színmódjának, felbontásának és színprofiljának beállítása, tömörítése, fájlformátumának beállítása. Vektorgrafikus programok alkalmazásának lehetőségei, ábrák színmódjának, színprofiljának beállítása, vektoros rajzok és pixeles képek konverziója. Témakörök: - Képek digitalizálása, képkonverziók. - Vektor- és pixelgrafikus képek készítése

A 10640-12 azonosító számú, Tördelés, nyomdai előkészítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak - Kép-szöveg integráció - Kép-szöveg integráció gyakorlat A Kép-szöveg integráció tantárgy tanításának célja, a klasszikus és modern tipográfia alkalmazásának elsajátítása. Az oldalalkotó, tipográfiai és hatáskeltő elemek jellemzőinek megismerése. A tördelés folyamatának, programjainak, szabályainak, a CMYK és direkt színek alkalmazásának, a színkezelő eljárásoknak, színprofiloknak a megismerése. A digitális rácsképzés 158


PEDAGÓGIAI PROGRAM

módszerének elsajátítása. Felbontás, rácsozási mód, rácssűrűség, rácspont alak jellemzőinek használata. Színvissszavétel, élesítés, alátöltés, felülnyomás lehetőségeinek megismerése. Témakörök: - Tördelési dokumentumok - Klasszikus és modern tipográfia - Tördelési szabályok - Kimenetek A Kép-szöveg integráció gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az egyre bonyolódó feladatokon keresztül legyenek képesek a következőkre: A klasszikus és modern tipográfia alkalmazása digitális és nyomtatott kiadványokban. Az oldalalkotó, tipográfiai és hatáskeltő elemek alkalmazása kiadványokban. A tördelés folyamatának, programjainak, szabályainak alkalmazása kiadványszerkesztő programokban. A CMYK és direkt színek használata kiadványokban. Színkezelő eljárások, színprofilok alkalmazása kiadványokban. Digitális rácsképzés módszerének használata kiadványszerkesztő programokban. Színvissszavétel, élesítés, alátöltés, felülnyomás lehetőségeinek alkalmazása kiadványokban. Témakörök: - A kiadvány alkotóelemeinek konvertálása - Tördelés és korrektúra elvégzése - Kilövés, nyomtatás - Kimeneti elemek elkészítése, archiválás

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs 159


PEDAGÓGIAI PROGRAM


A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek A tantárgyak értékelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik.

VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

azonosító száma

azonosító száma

10586-12



10587-12


Szóbeli

10588-12


Gyakorlati

160


PEDAGÓGIAI PROGRAM

10638-12 10639-12 10640-12 11498-12

Kiadványszerkesztés előkészítése Szöveg- és képfeldolgozási feladatok Tördelés, nyomdai előkészítés Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Gyakorlati Gyakorlati, szóbeli Gyakorlati, szóbeli írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12


írásbeli


D / HAGYOMÁNYÁPOLÁS Az iskola hagyományainak, ünnepségeinek rendjét a Szervezeti- és Működési Szabályzat határozza meg, és az éves munkaterv rendezvénytervében rögzítjük. Legfontosabb ünnepeink, hagyományaink: Újabb keletű hagyományként, már Fót település részére is szervezünk egy tartalmas és meghitt ünnepséget, a „MIndenki karácsonyát”. Fenyőünnepséget tartunk minden év decemberében. Az első osztályos fiatalokat Gólyává avatják a harmadévesek. A farsang a hagyományok életben tartása mellett az önfeledt szórakozás színtere is. A szalagavató ünnepség és a ballagás a végzős fiatalok méltó köszöntését és búcsúztatását segíti elő. A szerenád az iskola falai között zajlik, ahol a tantestület tagjai megvendégelik a végzősöket. Kiállítást szervezünk tanévenként. Gyűjtőutat szervezünk – a már korábban említett feltételek mellett – Erdélybe vagy az ország valamely részébe kisebb csoportoknak tavasszal ill. nyáron azoknak a tanulócsoportoknak, amelyek a szakmai munkájuknak olyan fázisában tartanak, ahol ez már hasznos lehet. Nyári alkotótábort rendezünk bemutatókkal egybekötve alternatívák megjelölésével, amely azonban a szülői költségvállalás függvénye. Március 15-e tiszteletére az első osztályok bemutatkozó, megemlékező műsort szerveznek, és megkoszorúzzuk Vörösmarty szobrát. június 4. Trianon megemlékezés. Október 6-án és 23-án iskolai ünnepségen, február 25-én, április 16-án osztálykeretben emlékezünk. Tavasszal kétnapos rendezvénysorozatot, azaz diáknapokat szervez a diákönkormányzat. Igény esetén gólyatábort szervezünk a tanítás megkezdése előtt. A könyvtár pedagógiai programja

161


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Bevezetés

Az iskola jellemző adatai: Az iskola megnevezése: Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Az iskola székhelye, címe: 2153 Fót, Vörösmarty tér 2.

Általános rész 1. Általános információk Készítette: Felhő Mária Fót, 2013. március 24. Jóváhagyta: Kaudersné Madarász Zsuzsanna iskolaigazgató

2. Jogi hivatkozások Részben és/vagy egészében érvényben lévő iskolai könyvtári jogszabályok • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény • A 2003. évi LXVI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról • A 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról, valamint az Irányelvek a 3/1975. (VIII. 17.) KMPM sz. együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről az állományból való törléséről. • 11/1994. (VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • 1/1998. (VII. 4.) OM rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról • 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és módosításai • 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról • 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1) Új jogszabályok: • 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről • 110/2012. (VI. 24.) korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 2012. évi CXXC. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról. • 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. • 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Iskolai dokumentumok: • Iskola Alapító okirata, • Iskolai SZMSZ, • Iskolai Pedagógiai Program.

3. Az iskola Funkciója: többcélú (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), mely meghatározza a könyvtári munkát Tanulók létszáma: 293 fő (2012. okt. 1-i statisztika alapján) pedagógusok létszáma: 38 fő egyéb dolgozók létszáma: 9 fő

4. Tárgyi feltételek Iskolánk Fót központjában, a Károlyi kastély ősfás parkjában, gyönyörű környezetben fekszik. Az iskola épülete valamikor a Fóti Gyermekváros egyik kollégiuma volt. A könyvtár egy szabadpolcos, számítógéppel felszerelt osztályteremben kapott helyet. Az ülőhelyek száma egy átlagos osztály létszámának megfelelő, az önálló tanulás, kutatás és könyvtárhasználati órák tartásának feltétele tehát adott. 162


PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. A könyvtárra épülő nevelési program

Küldetésnyilatkozat A könyvtár az iskola szerves része, a könyvtáros a tantestület tagja, így az iskola pedagógiai célját, feladatait munkája közben maximálisan magáévá teszi, azokkal azonosul. Követelményrendszere egységes az iskoláéval.

1. Tevékenységrendszer Tanórai szervezeti formák, keretek, eljárások Az olvasás- és szövegértés fejlesztése a könyvtár sajátos eszközeivel: felolvasások tartása, különböző olvasási programok szervezése, azokba való bekapcsolódás. Mindezek a nem csupán a tanulási nehézségek felszámolását támogatják, hanem a felzárkóztatást is segítik. Az olvasás segítése ma már személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység is. Tanórán kívüli szervezeti formák A lyukasórák eltöltésének hasznos módja a könyvtárban: kulturált viselkedés elsajátítása, a mentális képességek fejlesztése. Internethez való hozzáférés biztosítása, a kulturált netezés elsajátítása. Írásbeli feladatok végzéséhez nyomtató biztosítása. Tehetséggondozás terén a szakirodalomban való búvárkodás segítése, könyvtárközi kölcsönzéssel való biztosítása, irodalomjegyzék készítésében való segítségnyújtás. Egyéni fejlesztés a szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka, irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása során. Kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról, egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok, internetes adatbázisok segítségével, sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról stb. Korrepetálás, felzárkózás segítése: A tanulás tanítása a házi feladatok pontos, önálló elkészítése során. Felzárkóztatást segítő könyvtárpedagógiai tevékenység a személyre szóló olvasási tervek készítése. Az ifjúsági és felnőtt szépirodalom értékes alkotásai, az olvasmányélmények közös megbeszélése kitűnő indirekt megközelítést nyújt a személyiség belső rétegeihez. Olyan témák érinthetők, mint család, társas kapcsolatok, önismeret, konfliktuskezelés, etikai problémák, hiszen a szépirodalmi művek erről szólnak. Könyvtártípusokkal való együttműködés formái: Könyvtárközi kölcsönzés biztosítása. Helyi közművelődési intézményekkel, könyvtárral való együttműködés a város különböző rendezvényeihez kapcsolódva történik. A szakkönyvtárak megismerése egyénileg a különböző dolgozatok kapcsán személyesen vagy interneten keresztül (pl. keresés az adatbázisban, anyag kérése emailben), és tanulmányi kirándulások szervezése keretében.

III. Könyvtárhasználati tanterv A KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK A KERETTANTERVBEN A könyvtárhasználat oktatása során a tanulók olyan eszköztudást sajátítanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és -feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. Az ismeretkör két jellegzetes szegmensből áll. Egyik eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeretegyüttes, amely a könyvtárra mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra mint forrásokra és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkozik. Olyan tartalomtudásról van itt szó, amely nélkül az önálló ismeretszerzés nem lehet hatékony. A könyvtárhasználati tananyagnak ez a része az informatika tantárgy kerettantervébe épült be oly módon, hogy az évfolyamonként megjelenő órakeretek minden esetben magukban foglalják a könyvtári informatikai ismeretek és műveletek tanítására fordítandó időt is. Megtanításukra elsősorban a könyvtárostanár vállalkozhat, hiszen ő rendelkezik az ismeretkör szakszerű átadásához nélkülözhetetlen könyvtár szakos felkészültséggel. Az ismeretek elsajátításához és gyakorlásához nélkülözhetetlen a törvény előírásainak megfelelő iskolai könyvtár, a megfelelő összetételű, elrendezésű és feltártságú könyvtári állomány. (A könyvtár állománya napjainkban nem szorítkozik a hagyományos nyomtatott dokumentumokra, bármely formában, illetve technikával rögzített információt gyűjt, és hozzáférést biztosít a különböző funkciójú CD-ken található forrásokhoz, valamint a számítógépes hálózatok adatbázisaihoz is.) A másik elem a fellelt információ feldolgozása. A NAT-ban ezt az ismeretegyüttest a szellemi munka technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. A kerettanterv táblázatai az adott évfolyamokra előírt teljes órakeretet közlik, nem különítik el a befogadott ismeretkörre fordítandó órákat.

163


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt.

Az ismeretkör elhelyezése a kerettantervekben A NAT könyvtárhasználati programja a kerettantervekben két befogadó tárgyba épül be: az informatikába és az anyanyelvbe. Az a tény, hogy a könyvtárhasználati tananyag a tantárgyiasítás következtében a kerettantervek különböző pontjaira került, megnehezítette az ismeretkör alkalmazói számára a követelmények egységben látását, egységes értelmezését. Ezért került sor a két befogadó tantárgyba beépült könyvtárhasználati ismeretek és követelmények egybeszerkesztett változatának elkészítésére. Az 1. mellékletben található táblázatok a megadott időkeretekkel együtt láthatóvá teszik a kerettantervekbe beépült teljes képzési struktúrát.

A könyvtárismeret az informatikában A NAT követelményrendszerén túl tartalmazza azokat a lényeges elemeket, amelyeket az informatikai eszközökben és rendszerben az elmúlt időszakban bekövetkezett fejlődés szükségessé tesz. (Többek között ez is indokolja, hogy a könyvtárhasználati ismereteknek az a része, amely a dokumentumhoz, a forráshoz, és a benne foglalt információhoz való eljutás folyamatát ismerteti meg a tanulókkal, az informatika tantárgy keretében kapjon helyet. A forrás ebben az esetben a legtermészetesebb módon jelenti a számítógéppel olvasható vagy a hálózaton hozzáférhető dokumentumokat, illetve adatbázisokat is.) A könyvtárhasználati ismeretek az önálló ismeretszerzésre készítenek fel, ezért elsősorban a könyvtárra mint információszolgáltató intézményre vonatkoznak, tehát a felhasználó szempontjait érvényesítik. Az ismeretkör sajátos szakmai tartalmai miatt a használói képzést célszerű szakos képesítésű könyvtárostanárra bízni. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés. Tudnunk kell, hogy noha az alapozás a könyvtárostanár dolga, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. A siker érdekében jól működő, hatékony munkamegosztásra kell törekednünk.

A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek a magyar nyelvben A magyar nyelv és irodalom kerettanterveiben a könyvtárhasználati ismeretek az első évfolyamtól a tizedikig folyamatosan jelen vannak. Mivel az ismeretek első osztálytól kezdve szorosan egymásra épülnek, ezért fontos az előzmények ismerete. Az 1–4. és az 5. évfolyam tanterveibe a teljes könyvtárhasználati tananyag beépül, mivel ebben a szakaszban nincs informatikai képzés. Fontos ezt tudni, mert a kerettanterv tantárgyi rendszert és óraszámokat közlő táblázataiban a magyar nyelv és irodalom magában foglalja, de nem nevezi meg a könyvtárhasználati ismereteket. A 6. évfolyamtól kezdve ebben a befogadó tantárgyban a dokumentumismeret és a szellemi munka technikája kap helyet. Az előbbiben elsősorban a tartalmi jellemzők és a használat dominál, a szellemi munka technikája pedig az önálló ismeretszerzés teljes folyamatát tartalmazza a problémafeltevéstől, a forráskereséstől, választástól az információfeldolgozáson át az önálló szellemi termék létrehozásáig. Az utóbbi ismeretek, műveletek a kommunikációs és a tanulási képességek fejlesztésében játszanak jelentős szerepet, ezért az anyanyelvi képzés során elsajátított ismeretszerző, tanulási, könyvtárhasználati ismeretek és műveletek rendszeres alkalmazása, bővítése, rögzítése minden tantárgy közös követelménye. A 9–10. évfolyam tanterve a „Célok és feladatok” között fogalmazza meg a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tartalmát, rájuk vonatkozó megállapításait. A fejlesztési követelmények között a témára vonatkozó konkrét kitétel nincs. Az ismeretkör alapozó tanítása/tanulása a 10. évfolyamon befejeződik, önálló órarendi időkeretben tovább nem jelenik meg, de a szükséges ismereteket ekkorra megszerzik a tanulók, és minden tantárgyban használni tudják. A magyar nyelv és irodalom tanulása, a felkészülés az érettségire nehezen képzelhető el enélkül, de a mindennapokban is megkönnyíti az informálódást. Ha a munka következetes, ekkorra minden tantárgyban érezhetővé válik a hatékony tanulás, az önálló ismeretszerzési kultúra eredménye. A továbbiakban az osztályfőnöki nevelési feladatok között jelenhetnek meg azok a területek, amelyek igénylik ezt a kultúrát, és egyúttal fejleszteni is tudják.

Az osztályfőnöki nevelés programjába építhető könyvtár-pedagógiai tartalmak és alkalmazások A könyvtárhasználatra, önművelésre nevelés, illetve a művelődés igényeinek felkeltése az osztályfőnöki nevelés sajátos és nagy hagyományokkal rendelkező területe. A nevelési cél mellett megtaláljuk a tananyagtartalmat, a megvalósításhoz javasolható tanulói tevékenységeket. Az osztályfőnöki óra jellegéből, nevelési meghatározottságából adódóan a javasolt tematika nem tartalmazhat 164


PEDAGÓGIAI PROGRAM

követelményeket. A könyvtár-pedagógiai témák feldolgozásához főként a már elsajátított könyvtárismeret és műveletek szolgálnak alapul. A táblázatokban is megjelenített könyvtári témakörök mellett az osztályfőnöki nevelés tradicionális és újszerű tartalmai különösen alkalmasak a könyvtári feldolgozásra.

A könyvtárhasználat beépülése a különböző tantárgyakba A kerettantervekben a könyvtárhasználat programja egyrészt a befogadó tárgyakban elkülönített tudástartalomként, másrészt a minden tantárgyban megvalósítandó tantárgyközi nevelési feladatként jelenik meg. Az informatikában és a magyar nyelvben található könyvtári célismeretek és műveletek tantervi követelményei biztosítják a minden tantárgyban közös alapvető tudás fokozatos és biztos megszerzését. Az egyszer elsajátított ismeretek azonban könnyen feledésbe merülnének, ha a különböző tantárgyak nem adnának lehetőséget sokoldalú alkalmazásukra, a tantárgyi jellegnek megfelelő folyamatos kiegészítésükre. A minden tantárgyban közös alapok és ezek folyamatos szaktárgyi kiegészítése, széles körű alkalmazása egymást feltételezve jelentik a NAT, illetve a kerettantervek könyvtár-pedagógiai koncepciójának megvalósítását. A NAT könyvtár-pedagógiai követelményeinek valóra váltásához tehát az alapismeretek elsajátításán túl elengedhetetlenül szükség van a tantárgyi könyvtárhasználat megtervezésére, megszervezésére. Ebből következik, hogy a használói képzés nem egyedül és kizárólagosan a könyvtárostanár feladata; a nevelési követelmény megvalósításáért az egész nevelőtestület felelős. A közös tervező és szervező munkát azonban a könyvtárostanár irányítja, koordinálja, hiszen ő ennek a szakterületnek a felelős gazdája. A könyvtári forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés nagy hozadéka továbbá, hogy teret enged a tantárgyi témák, problémák különböző nézőpontú megközelítésének, a megszerzett ismeretek problémahelyzetben történő alkalmazásainak, az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök (projektek) feldolgozásának. A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik az adott szaktárgy intézményes, dokumentális forrásait, és megtanulják az információk összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit, módszereit. Az eddigieknél is szélesebb területen kellene érvényre juttatni a könyvtárhasználat szerepét ahhoz, hogy az alapozó ciklusban megtanított, elsajátított tudás biztos készséggé válhasson, tudatos használói, információkezelői magatartássá fejlődhessen. Mind a könyvtárhasználat tantervezése, mind pedig a nevelési feladat intézményszintű megszervezése gondos együttműködést igényel a könyvtárostanár és más szakos kollégái között. Ebben a közös munkában egyértelműen a könyvtárostanár illetékességébe tartozik a szakterületével összefüggő alapozó foglalkozások megtartása és a használói képzéshez szükséges feltételek megteremtése. De legalább ennyire fontos feladata, hogy az intézmény összpedagógiai tevékenységén belül kezdeményezze, szakmailag támogassa, koordinálja a könyvtár szerteágazó tantárgyi beépülését, és közvetve segítséget nyújtson ennek gyakorlati megvalósításához.

A középiskolai könyvtárhasználatra nevelés előzményei A 8. évfolyamig megszerzett használói tudás, amire a különböző tantárgyak és modulok építkezhetnek saját könyvtár-pedagógiai tevékenységük megtervezése során a következők: - a könyvtárról, mint szervezeti egységről megszerzett tudása segítségével eligazodik a könyvtár raktári rendjében, és élni tud legfontosabb szolgáltatásaival; - ismeri és használni tudja az alapvető dokumentumtípusokat (könyvek, időszaki kiadványok, audiovizuális és elektronikus információhordozók); - ismeri a kézikönyvtár könyvtípusainak (lexikon, szótár, enciklopédia, fogalomtár, statisztika, határozó, kronológia, atlasz stb.) szerkezeti, használati jellemzőit és információt tud meríteni belőlük; - feladataihoz – a téma és a probléma jellege szerint – forrásokat tud keresni a könyvtár katalógusaiban; - rendelkezik az alapvető anyaggyűjtési és feldolgozási technikákkal, vagyis az életkorának megfelelő szinten képes önálló ismeretszerzésre, és a szerzett ismeretek felhasználására. A könyvtárhasználati tananyag szerkezete Középfokú iskolák esetében különösen fontos az iskolaváltást követő 9. évfolyam. A különböző iskolákból érkező tanulók könyvtárhasználati felkészültségét ezen az évfolyamon kell közös szintre hozni. A tanév kezdetén célszerű egy diagnosztikus tudásszint-méréssel feltárni a tanulók tényleges felkészültségét, és ennek megfelelően pótolni a hiányosságokat. Jelentős szerepet kap ezen az évfolyamon az ismeretek ismétlő rendszerezése, a középiskolai könyvtár gyakorlatának megfelelő kiegészítése, és további órakeretet igényel az információkeresés és -feldolgozás újabb követelményeinek érvényre juttatása. A szakközépiskolákban a 10. évfolyam szerepét kell még kiemelni a folyamattervezésben, ugyanis az alapműveltségi vizsga informatikában megtalálható könyvtárhasználati követelményei megfelelő felkészítés híján teljesíthetetlen feladatot jelentenek a tanulók számára. Itt nem egy járulékos ismeretanyag elsajátításáról van szó, hanem olyan eszköztudásról, amely javíthatná a tanulási alaptevékenység hatékonyságát (esetleg csökkentve ezzel a lemorzsolódás arányait). 165


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10. évfolyammal befejeződik a könyvtárhasználat alapjainak tantárgyi részterületként való tanítása, elsajátítása. Ennek következtében a 11–12. évfolyam tantárgyi tanterveiben már nem jelenik meg a könyvtárhasználat önálló, elkülönített tanegység formájában. A könyvtárhasználatra nevelés azonban nem fejeződik be. Ebben az időszakban az alábbi területeken fontos a tízéves képzési időben megtanultak továbbfejlesztése: Elsősorban a szaktárgyi tananyag elsajátításában lenne szükség a könyvtárismeret további szakirányú bővítésére és alkalmazási lehetőségeinek megteremtésére. Szükséges a szaktárgyi forrásismeret elmélyítése és a szellemi munka területén olyan műveleti szintek elérése, ami a tanulókat képessé teszi az érettségi és a felvételi vizsga, valamint a továbbtanulás követelményeinek teljesítésére. (A szellemi munka technikájával kapcsolatos követelmények megtalálhatók a magyar nyelv 11–12. évfolyamán megfogalmazott követelmények között.) A tanulók pályaorientációjában, a pályaválasztás, munkavállalás megkönnyítése érdekében kiemelten fontos az érdeklődésnek, a választott szakiránynak megfelelő tájékozódás könyvtári forrásainak megismerése. A szakmai tájékozódás hagyományos (kézikönyv, szakkönyv, szakfolyóirat) és számítógépen elérhető (CD-ROM, internet) forrásainak, dokumentumainak és tájékoztató eszközeinek (bibliográfiák, katalógusok és egyéb adatbázisok) megismertetésével, illetve használatával a tanulók információkat, tapasztalatokat szerezhetnek választott életpályájukkal, szakterületükkel kapcsolatban, és növelhetik megfelelési esélyeiket. A használói képzésnek itt már túl kell lépnie az iskolai könyvtár keretein. A választott vagy tanult szakmának megfelelő szakjellegű könyvtárak, információs intézmények (szakkönyvtárak, felsőoktatási intézmények könyvtárai, országos tudományos szakkönyvtárak) közvetett vagy közvetlen megismerésével a tanulók könnyebben el tudják érni a továbbtanuláshoz, a szakma elsajátításához, a megszerzett szakismeretek megújításához nélkülözhetetlen intézményes forrásokat. Ezt a tanegységet az osztályfőnöki programba, a pályaorientációhoz kapcsolódó foglalkozások közé célszerű tenni. Hasonlóképpen az osztályfőnöki nevelés kompetenciájába utalható a könyvtár közhasznú tájékozódást segítő szolgáltatásainak bemutatása. A diákok mindennapi ügyes-bajos dolgaival kapcsolatos kérdések, a gyors tájékozódást kívánó tipikus problémahelyzetek megoldásához, a munkaerőpiacon való eligazodáshoz, a munkavállalás jogi és munkaügyi kérdéseiben való tájékozódáshoz meg kell ismertetni velük a könyvtár(ak)ban elérhető dokumentumtípusokat (közlönyök, ifjúsági pályázatfigyelők, versenytájékoztató vállalkozási jogszabályok, felvételi tájékoztatók stb.) és speciális könyvtári szolgáltatásokat (közhasznú tájékoztatás), valamint ezek hozzáférési módját.

A könyvtárhasználati tananyag megtanításának/megtanulásának órakerete A használói képzés alapozását szolgáló – befogadó tárgyakba (informatika, magyar nyelv) illesztett – könyvtárismereti elemek, valamint az osztályfőnöki nevelés programjába szervesen beépíthető témakörök elsajátításához szükséges időkeretek nem haladják meg az évi 8-10 tanítási órát. A középfokú képzés első két évfolyamán 15 tanítási óra keretében oldható meg a könyvtárhasználat alapjainak megtanítása, megtanulása. A javasolt osztályfőnöki foglalkozásokat (11 óra) is számítva 26 tanóra fordítandó a középfokú képzésben a kerettantervekben található alapozó jellegű könyvtárhasználati követelmények gyakorlati megvalósításához. Az alapozó fázisban megszerzett könyvtárhasználati tudás azonban csak úgy fejleszthető készségszintre, ha alkalmazásai minden tantárgyba beépülnek, rendszeresen funkciót kapnak a tananyag elsajátítása során. A tantárgyi kerettantervek többségében megtalálhatók a fejlesztési célok, illetve a megvalósításukhoz szükséges tanulói tevékenységek között a tanulásnak, ismeretelsajátításnak azok az újszerű, hatékony formái, amelyek igénylik az iskola (és egyéb könyvtárak) eszközeinek, különböző információforrásainak rendszeres használatát. Ennek következtében szinte minden szaktárgyban számítani lehet azoknak a könyvtári szakóráknak a megtartására, amelyek a könyvtári alapismeretekre építve, azokhoz szervesen kapcsolódva bevezetik a tanulókat az adott szaktárgy sajátos könyvjellegű és egyéb ismeretforrásainak használatába, és könyvtári segítséggel megoldható tantárgyi feladatokkal ösztönöznek az önálló ismeretszerzés munkaformáinak, módszereinek elsajátítására. A befogadó tárgyakban megkezdett könyvtárhasználati képzés tehát a különböző szaktárgyakban folytatódik, teljesedik ki. A könyvtárra épülő szaktárgyi órák számát nehéz lenne pontosan meghatározni. A kerettantervi követelmények alapján csak óvatos becslésekre vállalkozhatunk. Tantárgyanként és évente átlagosan 2-3 tanítási óra megtartása látszik minimálisan szükségesnek ahhoz, hogy a tantárgyi általános fejlesztési követelmények között szereplő könyvtári tájékozódás önálló információszerzés, -feldolgozás képességének fejlesztése valóban hatékony pedagógiai gyakorlattá válhasson. Lényeges követelmény, hogy a könyvtár igénybevétele rendszeres, folyamatos elvárás legyen a tanulók tantárgyi munkájának megszervezésében, és szerepeljen az elvégzett feladatok értékelési szempontjai között is. Itt nem elsősorban a tantárgyi ismeretanyag bővítéséről, kiegészítéséről, hanem a tanulói aktivitást kívánó, forrásalapú tanulás hatékony munkamódszereinek elsajátításáról van szó. A fentieket figyelembe véve a következőképpen alakult az egyes évfolyamokon szükséges óraszám. 166


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A könyvtárhasználati modul óraszáma Gimnázium 9–12. évfolyam 9–10. évfolyam Magyar nyelv és Informatika 4+3=7 informatika 4+4=8 magyar 3+2=5 osztályfőnöki (javaslat) Összesen: 15/+5/ óra

11–12. évfolyam Osztályfőnöki (javaslat) 3+3= 6 (javaslat) Összesen: /6/ óra

Szakközépiskola 9–10. évfolyam Magyar nyelv Informatika Informatika-könyvtárhasználat 4+3=7 informatika 4+4=8 magyar 3+2=5 osztályfőnöki (javaslat) Összesen: 15/+5/óra

11–12. évfolyam Osztályfőnöki (javaslat)

3+3=6 osztályfőnöki (javaslat) Összesen: /6/ óra

1. melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A magyar nyelvben és az informatikában megtalálható tanegységek egybeszerkesztett tanterve A könyvtárhasználat oktatásának célja a középfokú oktatási intézményekben A középfokú nevelésben-oktatásban az informatika oktatásának alapvető célja az 1–8. évfolyam céljaihoz hasonlóan az, hogy felkészítse a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertesse velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy (számítástechnika és könyvtárhasználat) és az iskolai élet egészét átható informatikai (könyvtárhasználatra) nevelés biztosíthatja. Célkitűzések

• A tanulók felkészítése az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. • A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. • A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. • Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. • A könyvtárhasználati tudás eszköz jellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. • A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. • A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni képes, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

A középiskolai nevelés-oktatás 9–12. évfolyam Általános fejlesztési követelmények

167


PEDAGÓGIAI PROGRAM

• A tanuló ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. • Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat. • Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást jelentő könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtár katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. • Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. • Értse meg a különböző könyvtártípusoknak az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban betöltött szerepét és tudja igénybe venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját. Legyen felkészült arra, hogy a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni. 9. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák • Tájékozódás a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében • Újabb könyvtártípusok megismerése látogatással (tanulmányi kirándulás) vagy közvetett források segítségével • A tanult dokumentumok rendszerezése információs értékük szerint • Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokból • Források keresése (formai és tartalmi szempontok szerint) hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban

Tartalom • A középiskolai könyvtár terei, állományszerkezete Raktári rend • Könyvtártípusok, könyvtári rendszer • Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok • Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok

Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom

A továbbhaladás feltételei • Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állomány-szerkezetében • Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban • Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból • Ismerje a könyvtártípusokat

A továbbhaladás feltételei 168


• Tantárgyi és a mindennapi

PEDAGÓGIAI PROGRAM

• Témafeldolgozás • Forráskeresés a könyvtári tájékoztató eszközök használatával és alapozva. Forrásértékelés, választás, irodalomjegyzék készítése. • Anyaggyűjtés többféle forrásból (verbális, audiovizuális, elektronikus ismerethordozók), jegyzetelés • Az információk feldolgozásának és az új szellemi termék létrehozásának gondolati és technikai műveletei

témákban tájékozódás a könyvtári katalógusokban, adatbázisokban, segéd-könyvekben • Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutató munkával a dokumentumok széles skálájának (könyv, folyóirat, videofelvétel, multimédia CD, internet dokumentum stb.) felhasználásával. A dokumentumok kiválasztása a feladat (téma, probléma) szempontjai szerint, adataik feljegyzése • Eligazodás a kézi-, és ismeretközlő művekben (könyv, folyóirat), jártasság szövegeik és nem szöveges információik feldolgozásában. • A kiválasztott források információinak rögzítése jegyzeteléssel, cédulázással • Az információk feldolgozása (rendszerezés, vázlatkészítés) • Beszámoló a feladat megoldásáról szóban vagy írásban (idézet, hivatkozás, szemléltető anyagok, forrásjegyzék) 10. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 3 Belépő tevékenységformák Tartalom • Tematikus keresés országos • Könyvtári és egyéb információs könyvtárak katalógusaiban az rendszerek Interneten • A közhasznú tájékozódás • Közhasznú információk keresése forrásai, eszközei (internet, hagyományos és elektronikus pályaválasztási tanácsadó, tájékoztató forrásokban (pl. egy telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb. osztálykirándulás útvonalának, programjának megtervezése) • Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia • Szelektív irodalomgyűjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával különböző témákhoz, tantárgyi feladatokhoz Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom • Forráskeresés a könyvtár • Az előző évfolyamokon tanult hagyományos tájékoztató könyvtárhasználati ismeretek eszközeiben és elektronikus összegzése, rendszerezése adatbázisokban (számítógépes • A forráshasználat etikai normái, könyvtári katalógus, bibliográfia, formai szabályai repertórium, CD-ROM, Internet), a források kritikai értékelése, kiválasztása, forrásjegyzék készítése • Hagyományos és elektronikus ismerethordozókból a feladat szempontjából releváns információk 169

• Könyvtárhasználati tájékozottság az iskolában, a tanult anyag kibővítése különböző típusú dokumentumokból • Jegyzet, vázlat készítése írott szövegről

A továbbhaladás feltételei • Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból • Tudjon irodalomjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról • Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait, etikai normáit • Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban

A továbbhaladás feltételei • Jártasság a könyvtári gyűjtőmunkában • Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete, alkalmazása


PEDAGÓGIAI PROGRAM

kiválasztása, logikai összefüggéseik megállapítása, rendszerezésük • A témának és a problémának megfelelő közlési műfaj megválasztása. Szemléltető anyagok kiválasztása, vázlat alapján az írásmű elkészítése, hivatkozások, jegyzetek, a felhasznált forrásokról jegyzék készítése • Az információfeldolgozás, idézés, hivatkozás technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása • A feladat elvégzésének értékelése

170


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. melléklet

Könyvtárpedagógiai ajánlások Az osztályfőnöki nevelés helyi programjához (9–12. évfolyam) 9. évfolyam Javasolt évi óraszám: 3 Az iskolaváltást követő új intézmény könyvtári környezetébe való problémamentes beilleszkedés segítése A tanulók tanulmányi munkájának és önművelésének könyvtári eszközökkel való támogatása és motiválása → A mérés a középiskolai könyvtárhasználati ismeretek tanítási-tanulási programjának kialakításához szükséges és ahhoz, hogy információt szerezhessünk a felzárkóztató és tehetséggondozó programok tervezésében. 10. évfolyam Javasolt évi óraszám: 2 A különböző könyvtártípusok bemutatása és a használatukból eredő önművelési lehetőségek tudatosítása → Egy-egy szakkönyvtár vagy nagyobb közművelődési könyvtár szakrészlegének közvetlen megismerése tanulmányi kiránduláson is történhet. A látogatásra felkészülhetnek a tanulók a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó szakterületekre és a szolgáltatásokra vonatkozó kérdésekkel.

A tanulók könyvtárhasználata

- a könyvtárhasználati felkészültség diagnosztikus mérése - tájékozódás a tanulók könyvtárhasználati és olvasási szokásai - differenciált fejlesztő stratégia a meglévő könyvtárhasználói kultúra szintre hozása, elmélyítése érdekében és az adott képzési szint szükségleteinek megfelelően

• Tesztek kitöltése, gyakorlati feladatok megoldása a könyvtárhasználati ismeretek egyéni szintjének megállapítására • Irányított beszélgetés a felmérés tapasztalatairól, arról, hogy a tanulók tanulási tevékenységékben, önművelésében, mindennapi tájékozódásában, szabadidős tevékenységében milyen szerepet játszik a könyvtár, a könyv és egyéb ismeretforrások felhasználása

Könyvtártípusok • lakóhelyi közművelődési könyvtár szakrészlege(i) • szakkönyvtárak – gyűjtőköre, – szolgáltatásai

• Tájékozódás a szakkönyvtárak funkciójáról • A lakóhelyen vagy a környékén működő szakkönyvtárak (vállalati, kutatóintézeti stb.) megismerése • A továbbtanulási céloknak, ill. a szakiránynak megfelelő szakkönyvtárak közvetett (videó, CD) vagy látogatás formájában való megismerése • Ismerkedés a pályaorientációnak megfelelő szakkönyvtárak szolgáltatásaival, hálózaton elérhető tájékoztató eszközeivel, információival

A szakmai tájékozódás intézményei és eszközei - országos tudományos könyvtár - szakkönyvtár - információs központ - Internet A közhasznú tájékozódás intézményei és eszközei - információs iroda - pályaválasztási tanácsadó - pályaválasztási tájékoztató - intézményi nyílt napok - tömegkommunikációs eszközök - internet

• Továbbtanulási lehetőségek keresése a közhasznú tájékozódás eszközeiben • A szakirány, a szakterület pontosabb megismerése a szakmai tájékozódás intézményeinek és eszközeinek segítségével (szakkönyvtár, információs központ felkeresése, információkérés elektronikus levelezéssel, tájékozódás az interneten )

11. évfolyam Javasolt évi óraszám: 3

A 11. évfolyamra javasolt osztályfőnöki foglalkozások célja, hogy az önálló információszerzést gyakorolják a tanulók, miközben minél pontosabb ismeretek alapján határozhatják meg továbbtanulásuk irányait vagy jövendő hivatásukat, szakmájukat

171


PEDAGÓGIAI PROGRAM

12. évfolyam Javasolt évi óraszám: 3 A foglalkozások célja, hogy segítse Szakmai tájékozódás a a tanulók felkészülését a felvételi gyakorlatban vizsgára, ill. a felsőfokú képzésre a választott pályáról, ill. szakterületről szerezhető minél több aktuális ismerettel

• A választott pálya alaposabb megismerése a könyvtár tájékoztató eszközeinek és forrásainak használatával • Tájékozódás a választott szakterület alapvető dokumentumairól (kézikönyvek, szakkönyvek, szakmai folyóiratok) • Ismerkedés a választott szakterület legfrissebb eredményeivel, aktuális problémáival (szakfolyóiratok, Internet) • Tesztek kitöltése, gyakorlati feladatok megoldása a könyvtárhasználati ismeretek egyéni szintjének megállapítására • Irányított beszélgetés a felmérés tapasztalatairól, arról, hogy a tanulók tanulási tevékenységékben, önművelésében, mindennapi tájékozódásában, szabadidős tevékenységében milyen szerepet játszik a könyvtár, a könyv és egyéb ismeretforrások felhasználása

Ajánlás a könyvtárhasználat megtervezéséhez a különböző szaktárgyakban (avagy: mire lehet alapozni a tantárgyi könyvtárhasználatot a különböző évfolyamokon?) A könyvtárhasználati képzést befogadó területek (informatika, magyar nyelv, osztályfőnöki nevelés) könyvtárismereti és műveleti követelményei által meghatározott használói tudást minden tantárgy felhasználhatja, és szükségletei szerint továbbfejlesztheti. A könyvtár ugyanis bármely ismeretterület, tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínál, segítve ezzel a tanulók tanulási, kommunikációs képességeinek fejlesztését, önművelési szokásaik kialakítását. Azt is látnunk kell, hogy a könyvtárra alapozott ismeretszerzés nemcsak a tantárgyak belső összefüggéseinek feltárására ad lehetőséget, hanem elősegíti a különböző tantárgyak kapcsolatának bemutatását is. A könyvtár állománya a tudományok egészét, teljességét testesíti meg, ezzel teret enged a tantárgyak közötti szabad asszociációknak, hozzájárul a tanulók egységes világképének kialakításához. A könyvtárhasználat megtervezéséhez minden tantárgy keretében át kell gondolni a könyvtári ismeretelsajátításra legalkalmasabb témaköröket, pedagógiai módszereket, tanulói tevékenységeket. Mindenekelőtt az adott tantárgy főbb könyvtári ismerethordozóit, eszközeit kell megismertetni a tanulókkal, majd ezek felhasználásához a tanulói aktivitásnak teret engedő, valamint a tananyag jellegének megfelelő feladatokat rendelni. A könyvtári munkával kapcsolatban mindig várjuk el a tanulótól, hogy felhasznált forrásait pontosan azonosítsa, legfontosabb adataikat rögzítse (szerző, cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve). Javaslat a könyvtárhasználat tantárgyközi felhasználásához 9–10. évfolyam Alapvető ismeretek és tevékenységek • Az iskola könyvtárának ismerete, eligazodás a közművelődési könyvtárban. • A különféle dokumentumtípusok (könyv, napilap, hetilap, folyóirat elektronikus dokumentumok) használata. 172


PEDAGÓGIAI PROGRAM

•

Tájékozódás a könyvtár katalógusaiban, számítógépes adatbázisaiban és a hálózaton. • Különböző témák önálló feldolgozása nyomtatott (könyv, időszaki kiadványok), audiovizuális (hangkazetta, hanglemez, CD-lemez, videokazetta, és digitális források (CD-ROM, multimédia CD, Internet dokumentum stb.) segítségével. Tevékenységek, feladattípusok • Ajánló irodalomjegyzék (bibliográfia) készítése különböző tananyagrészek feldolgozásához. • Témafigyelés a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb forrásaiban (rádió, televízió), valamint az interneten. • Új tananyagrészek feldolgozása a könyvtárban a tantárgy irodalmának (segédkönyvek, kézikönyvek, ismeretközlő művek, folyóiratok, audiovizuális és digitális ismeret-hordozók) felhasználásával csoportmunkában. • A tananyag bizonyos részeinek önálló feldolgozása könyvtári források felhasználásával írásbeli beszámoló, házidolgozat készítése, kiselőadás megtartása. A fenti tevékenységek megszervezése során A tanár feladata • A feldolgozandó tananyagrész kiválasztása (olyan téma, amelyhez elég irodalom, illetve forrás áll rendelkezésre, és amelyhez a tanuló rendelkezik előismeretekkel. • A feladat egyértelmű kijelölése. • Útmutatások a probléma megoldásának menetéhez. • Az elvégzett feladat értékelése. A tanuló feladata • A téma fogalmainak pontos meghatározása (tájékozódás a segédkönyvekben). • A probléma pontos megfogalmazása (egyértelmű keresőkérdés és szempontok). • Tájékozódás a könyvtárban (katalógusokban, számítógépes adatbázisokban). • A megfelelő források kiválasztása. • Információgyűjtés (jegyzetelés, cédulázás). • Rendszerezés, vázlatkészítés. • A témáról szóló önálló beszámoló elkészítése (idézetek, hivatkozások szabályos alkalmazása. • Jegyzék készítése a felhasznált irodalomról. A 9. évfolyamon a könyvtárhasználati tantervek követelményei értelmében a tanulók használni tudják a dokumentumokat és a könyvtárat. Erre a tudásra a tantestület tagjai minden tantárgy tanításánál számíthatnak. Bízvást adhatnak tanítványaiknak olyan önálló feladatot, amely a könyvtárhasználat területén szerzett tudásukra épül. A könyvtárhasználatra épülő módszerek természetes lehetőséget kínálnak a tanulói aktivitásra, az oktatás differenciált megszervezésére, mivel több egymásra épülő, különböző nehézségi szintet jelentő feladatelemből állnak. Ha a tanulók különböző forrásokkal dolgoznak, figyelmüket fel kell hívnunk arra, hogy a bennük lévő információkat fogadják kritikával, igyekezzenek meggyőződni hitelességéről.

173


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyógytestnevelés az iskolában Bevezetés Oktatási intézetünk sajátosságaira tekintettel, nagyon fontos, hogy helyben, az iskola épületében oldhatjuk meg a gyógytestnevelési órákat. Intézetünkben a népművészet kiemelkedő ágait oktatjuk, magas óraszámban, ezért tanulóink nem tudnak másik oktatási intézetbe elmenni és igénybe venni a gyógytestnevelés órákat. Gerincük a többlet gyakorlati foglalkozások miatt is fokozottan túlterhelődi. Ellátásuk intézetünkben testnevelés és gyógytestnevelés órákon oldható meg a leghatékonyabban. Gyógytestnevelés A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban kt.) 52. § (8) bekezdése szabályozza a pedagógiai szakszolgálatok közé sorolt gyógytestneveléssel kapcsolatos kérdéseket. Ez annyit jelent, hogy az iskola, illetve az iskolafenntartó helyi önkormányzat (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. bekezdése szerint) feladata az érintett tanulókkal kapcsolatos feladatok ellátásának megszervezése. A jogszabályokból következik, hogy az orvosi, szakorvosi vélemény alapján a gyógytestnevelésre utalt gyereket a fenntartó döntése szerinti iskolában, a feltételeket biztosítva kell foglalkoztatni. A gyógytestnevelés fogalma: A testnevelés sajátos tudományterület a szaktudományon belül. Tágabb értelemben a testkultúra, a testnevelés-tudomány része. Szűkebb értelemben önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal. A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb.) eszközeivel annak érdekében, hogy alkotó s örömteli felnőtt életet éljenek és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek. Kategóriák Az I. II. III. kategóriába sorolt tanulók névjegyzékét az orvos készíti el - az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig -, melyet továbbít a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. A könnyített és gyógytestnevelés szervezésének és a gyógytestnevelési órára történő beosztásnak rendje: I. kategória: könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisméretű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatai nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével. II. kategória: gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat javasol a szakorvos. II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. 174


PEDAGÓGIAI PROGRAM

II/B kategória: Csak a gyógytestnevelési órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. III. kategória: Fel kell mentenie a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének és a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1. sz. melléklete alapján történik. 1. Ha a tanuló, ha egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni - az orvosi szakvéleményben foglaltak szerint - a kötelező testnevelési óra keretében vagy helyett könnyített testnevelésre (a továbbiakban: I. kategória) vagy a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre (a továbbiakban: II. kategória) kell beosztani, illetve fel kell menteni (a továbbiakban: III. kategória) mindenféle testnevelési órán való részvétel alól. 2. Könnyített testnevelési órán (I. kategória) vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés a testnevelési órák keretében vagy azok helyett is megszervezhető. 3. Gyógytestnevelési órán (II. kategória) vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembe vevő foglalkozásokat kell részére szervezni. A tanuló orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. 4. Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól (III. kategória), ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem. 5. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-ig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. 6. A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. 7. Ha a könnyített, illetve a gyógytestnevelést pedagógiai szakszolgálat keretében biztosítják, a tanítási órák számát oly módon kell meghatározni, hogy a tanulók legalább a 6. pontban meghatározottak szerint részt vehessenek a tanórai foglalkozásokon. 8. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. Foglalkozási formák: •

•

Csoportos óra: Lehetőleg azonos vagy hasonló mozgásállapotú, azonos intellektusú tanulókból kell szervezni, figyelembe véve az életkort és a nemek elkülönítését, különösen felső tagozaton és a szakiskolában; ha a személyi feltétele biztosított. Egyéni óra: Azoknak a tanulóknak, akik mozgásukban gátoltak, mentálisan subnormalis alsó határ övezetébe sorolhatók, csoportban nem foglalkoztathatók eredményesen. Biztosítva mindegyiküknek a visszahelyezés lehetőségét a számukra legmegfelelőbb csoportba

.Személyi és tárgyi feltételek: Gyógytestnevelő tanár, fűthető tornaterem bordásfallal, tükörrel és gyógytestnevelésben használatos szerekkel.

175


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyógytorna az iskolában Gyógytorna célja Az egészség megőrzése, mozgásszervi megbetegedések megelőzése, illetve speciális gyakorlatokat alkalmazva a megbetegedett szerv vagy testrész funkciójának helyreállítása. Segít a helyes testtartás kialakításában, visszaadja a gerinc és az ízületek rugalmasságát, testünk izmainak erejét. Gyógytornával egyes esetekben műtéti beavatkozások is kiválthatók illetve megelőzhetők. A mozgás, mint életjelenség minden élő szövet alapvető tulajdonsága. Így az emberi szervezetnek is szükségszerű, nélkülözhetetlen igénye a mozgás. Az egészség szempontjából nagyon fontos, hogy a testmozgás életünk részét képezze. A mozgatórendszer: csontok, ízületek, izmok megfelelő fejlődéséhez és működéséhez, terhelésre, tehát mozgásra van szükségük. Ugyanakkor a mozgás segíti a test nedveinek keringését is, így teljes testi működésünkre kihat. Gyógytornász kompetenciái A gyógytornász olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező egészségügyi szakember, aki munkáját önállóan, orvosi diagnózis alapján végzi és irányítja. Ismeri és alkalmazza a különböző klinikai területek komplex fizioterápiás eljárásait. A prevenció, a gyógyítás, a rehabilitáció területén képes fizióterápiás tevékenység önálló megtervezésére, irányítására, alkalmazására. A primér prevenció folyamatában oktat, mozgásprogramot tervez, kivitelez, életmódbeli tanácsokat ad. Gyógytornász tevékenységi helyei: Fekvőneteg intézetek Járóbeteg ellátás Otthoni szakápolás Szociális intézetek Gyógyfürdők Wellness létesítmények Oktatási-, nevelés-i, és fejlesztő centrumok

Gyógytorna alkalmazásának területei porckorongsérv nyak/hát/derékfájás gerincferdülés tartáshibák izületek kopásos betegségei műtétek utáni állapot balesetek utáni mozgási nehezítettség sportsérülések törések, zúzódások, ficamok idegrendszeri kórképek Gyógytorna formái Csoportos kezelés, melynek célja általában a prevenció, de bizonyos gerincproblémák, ízületi elváltozások is kezelhetők ily módon.

izomerősítő nyújtó (streching) egyensúly-,koordináció fejlesztő tartásjavító relaxációs gyakorlatokkal.

176


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egyéni kezelés során a gyógytornász személyre szabottan állítja össze a gyakorlatokat, ezáltal a torna megfelelő izmokat erősíti, nyújtja, az ízületek mozgástartományát növeli, mely következtében a fennálló panaszokat megszünteti vagy csökkenti. Speciális terápiák alkalmazása történik. Schroth terápia: A háromdimenziós gerincferdülés (scoliozis) valamint Scheuermann- kórkép és egyéb tartási problémák kezelésére alkalmas.

Gyógytornász által végzett (fizioterápiás) kezelés általános szabályai táncgyógyászati specifikációval Cél Az adott mozgásszegmentum élettani funkciójának lehetőség szerinti maximális helyreállítása. Lehetőség szerint az adott táncművészeti ágnak megfelelő funkció helyreállítása. Általános kondicionálás. Fájdalomcsillapítás. Prevenció. A protokoll bevezetésének alapfeltétele A betegség fizioterápiájának egységes szemlélete és a táncművészet fizikális elvárásainak figyelembe vétele a gyógytornász-fizioterapeuta számára, szakmai kompetencia szerint végzett megelőző, gyógyító, és rehabilitációs ellátás. Személyi feltételek: - Fıiskolai oklevéllel / diplomával rendelkező gyógytornász, (külföldön szerzett diploma esetén magyarországi honosítás szükséges). Tárgyi feltételek: - Szükséges: A fizioterápiához nélkülözhetetlen berendezések és eszközök, kezelőhelység, balett rúd vagy bordásfal, kezelőágy, tükör - Ajánlott: labda, gimnasztikai labda, rugalmas ellenállások többféle erősségben, balett-terem) Gyógytorna - fizioterápia kezelési terve A sérülések jelentős részét konzervatívan kezeljük, melyhez tartozhat viszonylag rövid ideig tartó rögzítés (merev rögzítés, brace, rugalmas pólya, Kineziotex, taping). A fizioterápiát védelmi fázisokra osztjuk, a kezelés célja a statikus stabilizáló rendszer védelme mellett a dinamikus stabilizátorok funkciójának és erejének a visszaállítása, a fájdalom csillapítása, az általános kondíció megőrzése és fejlesztése. A maximális, mérsékelt és minimális védelmi fázis időtartama az adott beavatkozástól függ, általában orvosi utasítás határozza meg. A táncművészeti aktivitás folyamatos visszaépítése, szabályai az adott sérüléstől függenek. Kezelés és rehabilitáció a) Konzervatív kezelés Mozgásterápia Ízületi manuális mobilizáció és manuális terápia Passzív mozgatás Vezetett aktív gyakorlatok Manuális lágyrészt kezelő technikák, masszázs Stretching Mozgásszegmentum szükség szerinti rögzítése 177


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Elektroterápia Kondicionálás Gyógyszerelés (orvosi utasítás alapján vagy a nem receptköteles gyógyszerek használatára vonatkozó protokoll szerint) b) Műtéti utókezelés, műtéti felkészítés A konzervatív terápiával megegyezően, szükség szerint sebellátás. c) Betegoktatás és betegtájékoztatás Az egészségügyi törvény alapján a beteget tájékoztatjuk a várható kezelésekről, azok reálisan várható eredményéről, lehetséges szövődményeiről, az alternatív kezelési lehetőségekről. Életvezetési tanácsok, önállóan végzendő gyakorlatok, technikák betanítása, gyógyászati segédeszköz használatának megtanítása, szövődmények elkerülésének lehetőségei.

Sportkör az iskolában Iskolai Sportkör szakmai programja Célja: - a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremése, - kötődés növelése az iskolához, - túrák, táborozások szervezése, - minőségi versenyzés körülményeinek megteremtése, - az iskola hírnevének növelése Működési feltételei: - az intézmény sport célú helységeinek, felszereléseinek ingyenes használata, - sportcsoportok alakítása különböző sporttevékenységi körökre Szakmai program: Háziversenyek: -

kispályás foci, kosárlabda, röplabda, íjászat

Kiemelt rendezvények: -

iskolai sportnap, diáknapi sportbemutatók, részvétel foci-kupán több iskolai csapattal, meghívásos mérkőzések más iskolák röplabdacsapataival, „Jó tanuló, jó sportoló” cím hirdetése

Táborok: -

sí-tábor, iskolai röplabda és kézműves-tábor, 178


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

korcsolyázás, úszás

Munkarend Rohamosan változó világunkban az iskolának egyfajta stabilitást kell nyújtania, hogy teret adhasson a rendszeres oktató - nevelő munkának. Törekszünk ennek biztosítására részben a nyugodt munkakörülmények megteremtésével, másrészt a személyi állandóság biztosításával. Alapelvünk, hogy lehetőleg ugyanaz a pedagógus oktasson egy - egy tanulóközösséget egy képzési szakaszon belül. E törekvésnek rendeljük alá az iskola szervezeti működését is. A szabályrendszer két alappillére a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend, melynek megalkotásába, folyamatos korrekciójába és megvalósításába rendszeresen bevonjuk az érintettek egész körét. Az önértékelés a belső mérések ismeretében - az iskolahasználók véleményét is figyelembe véve - évenkénti tantestületi értekezlet tárgya. Időkeretek Munkánk legfontosabb időegysége a tanév, mely 36, a 12. évfolyamon 32 tanítási hétből áll. A művészeti iskolák érdekegyeztető fórumának megállapodása szerint a párhuzamos oktatást folytató iskolák esetében a művészeti tevékenységet bemutató kiállítások, bemutatók miatt a nem vizsgaköteles szakképző évfolyamokon ez csak 36 hét. Iskolánk és osztályaink munkáját a tanévek végén értékeljük átfogóan. A tanulók részletes egyéni értékelésére elsősorban félévkor kerül sor, hogy az egyéni fejlesztési terveket aszerint korrigálhassuk a sikeres évzárás érdekében. Félévkor felmérjük a részeredményeket, és sor kerülhet bizonyos tantárgyi változtatásokra is. A tanév beosztásakor figyelembe vesszük a rendeleteket. A tanév diákokra és szülőkre vonatkozó programjait az érintettekkel egyeztetve állítjuk össze, és nyilvánosságra hozzuk. A tanítási hetek állandó órarenddel működnek, melyek során a diákok kötelező óraszáma megfelel a törvényi előírásoknak. Az első elméleti tanítási óra 8 órakor kezdődik, a kötelező tanórai foglalkozásokkal. Az órák 45 percesek, melyek között 15 perc szünet van. A 15 perces szünet a testnevelés óra előtt és utánra is érvényes. A helyi adottságoknak megfelelően a testnevelés órák másik épületben vannak, ennek ellenére a tanulóknak kötelességük és módjuk is van a becsöngetésre átöltözve megjelenni az órán.. Ebédidő: 30 perc. A szakmai gyakorlati órák 45 percesek. A szünet idejét a szakképzési tv. határozza meg. A választható, ill. tanórán kívüli foglalkozásokra a kötelező tanítási órák után kerül sor. A tanulók kötelesek részt venni a kötelező és az általuk választott tanórai foglalkozásokon. Iskolánk bizonyos szolgáltatásai tanítási idő alatt és azon túl is igénybe vehetők. Ebbe a körbe tartoznak például az iskolai könyvtár, egyes szaktantermek, tornaterem, műhelyek. Használati rendjét a Házirend tartalmazza. Csoportok Az osztályokat a knt által behatárolt létszámokkal indítjuk. Az osztály munkáját az osztályfőnök irányítja: 179


PEDAGÓGIAI PROGRAM

aki segíti növendékeit problémáik megoldásában, eligazítja őket napi ügyeikben, aki elismeri diákjai eredményeit, szóvá teszi botlásaikat, aki nélkül nem hozható diákjairól döntés, aki tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket a diákokkal kapcsolatos gondjaikban, tájékozódik a tanulók előmeneteléről, aki tájékoztatja a szülőket a tanulók előmeneteléről. A kötelező tanórák egy részét / matematika, idegen nyelv, informatika / ill. a választott tárgyak óráit bontott, kiscsoportos keretben tartjuk. Ezek a csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szerveződnek, létszámuk 8-18 fő között változik. Egyes tehetséggondozó vagy felzárkóztató foglalkozásokat az ún. egyéni órakeret terhére szervezünk meg, akár 1-3 fő számára is. Az iskolában időnként szerveződő öntevékeny diákkörök osztályoktól, évfolyamoktól függetlenül, érdeklődés szerint szerveződnek, működnek. Másik alapegységünk az évfolyamonként szervezett szakmákra épülő szakmai gyakorlati csoport. Létszáma maximum 10-15 fő. Ezek munkáját segíti a művészeti szakmai tanár, aki az elméletigényes gyakorlatot szervezi, irányítja az osztályfőnökökhöz hasonló felelősséggel és feladatokkal. A tanulók egyéni igény vagy szaktanári ajánlás alapján vehetnek részt tanulószobai foglalkozáson. A pedagógiai program és a tantárgyi programok szerkesztői Pedagógiai programot összeállította, szerkesztette Kaudersné Madarász Zsuzsanna és Nagyné Mikula Katalin A tantárgyi programok kiválasztását és összeállítását gondozta: Nagyné Mikula Katalin A közismereti szaktárgyi tantervek a kerettantervek alapján készültek. Az iskola profiljának megfelelően elkészített „folklórismeret” tantárgyat a szabadon felhasználható órakeret terhére vezettük be és készítettük el. A folklórismeret /néprajz/ tantárgyi programot készítette: P. Vas János és Dr. Némethné Bakonyi Erika A szakmai képzési rendszerünk alapját a központi szakmai programok képezik a helyi sajátosságokat figyelembe véve. A helyi szakmai elképzelésekhez való igazítást, szerkesztést Landgráf Katalin művészeti vezető végezte el a szakmai munkaközösségek segítségével. Az egészségnevelési programot készítette: Dr. Némethné Bakonyi Erika, Edőcsné Kósa Tünde. A könyvtárról szóló fejezetet Felhő Mária készítette A gyógytestnevelés és gyógytorna fejezetet Boda Péterné Kaposi Regina és Edőcsné Kósa Tünde írta. A tanulók fizikai állapotának méréséről Edőcsné Kósa Tünde készített dokumentumot. A tehetséggondozás-felzárkóztatás programját készítette: Tóth Erzsébet, Lászka Edit, Sándor Gabriella és Szajdáné Kubik Henriett. 180


PEAGÓGIAI PROGRAM

A Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola részben a 2001. évi szeptemberi iskolaindítástól szervezte meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A 2004 tavaszán módosította, 2004 szeptemberétől érvényes. Felülvizsgálata, módosítása 2010 tavaszán történik /történt/ meg, elfogadása után 2010 szeptemberétől lép érvénybe. 2014 helyett az új törvények, rendeletek szerinti módosítások bevezetése miatt 2013 május 15-től lép hatályba Programunk, ez alól kivétel az új kerettantervi óraterv, melyet 2013 szeptember 1-étől vezetünk be. 2. A pedagógiai program érvényességi ideje négy tanév, vagyis 2017. augusztus 31-ig érvényes lesz, amennyiben a törvénymódosítások másként nem rendelkeznek erről. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2014 helyett az új törvények, rendeletek szerinti módosítások bevezetése miatt 2013 március 31-től újul meg Programunk. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolaszék, az iskola fenntartója. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A nevelőtestület fogadja el a módosítással, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított programot a jóváhagyást követő tanév szeptemberétől kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyettesnél, továbbá az iskola honlapján is olvasható a neten. /ld.www.fotinepmuveszeti.hu/ A tantárgyi programok a Nevelési Program CD - mellékletét képezik.

181


PEAGÓGIAI PROGRAM

Elfogadási rend: A Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Pedagógiai Programjának elfogadása és jóváhagyása Az Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2013. év …2013.május .14. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal kifejthette véleményét.. Kelt: Fót, 2013. 2013.május .15 …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője Az Pedagógiai Programot az iskolaszék 2013. év május 13. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal kifejthette véleményét. Kelt: Fót, 2013. 2013.május 15 …………………………………… iskolaszék elnöke Az Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete 2013. év május 13. napján tartott ülésén döntésével elfogadta. Kelt: Fót, 2013.május 15 …………………………………… intézményvezető-helyettes

A Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Pedagógiai Programját 2013. év május 15.… napján jóváhagyta. Határozat száma:116-288/2013. május15.

Kelt: Fót, 2013. május 15. ………………………………….. intézményvezető A Pedagógiai Programot az iskola fenntartója, azaz a KLIK számára 2013. május 15-én megküldtük.

Kelt: Fót, 2013. május 15.

182

F Ó T I NÉPMŰV É S Z E T I SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA P E D AG Ó G I AI P R O G R AM J A

Recommend Documents