Ezt a kedvezményt a december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazni lehet (önellenőrzés)

Módosuló adótörvények 2016-2017. (összefoglaló) Év közben hat részben tájékoztattuk Hírlevél olvasóinkat az adótörvények 2016. évközi és 2017. évi változásáról. A Hírlevelekben jeleztük, hogy év végén megküldjük ezek összefoglalóját, kiegészítve az ősz folyamán elfogadott módosításokkal. Reméljük, munkájukhoz anyagunk segítséget ad. Természetesen a Hírlevélben nincs lehetőségünk a változások teljes magyarázatára, előfizetőink a Könyvelői Praktikum komplex témáinál olvashatják komplett magyarázatot. A.) Személyi jövedelemadó (SZJA) Változás 2017.01.01-től. A munkavállalókat leginkább érintő módosítás a családi adóalap kedvezmény, a béren kívüli juttatás, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás változása. Családi kedvezmény Két eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 100 ezer forintra nő az adóalap kedvezmény (83.330 forint volt) Első házasok kedvezménye Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Változás, hogy ez a kedvezmény akkor is igénybe vehető, ha a magánszemély gyermekére való tekintettel családi kedvezményre jogosult. Ezt a kedvezményt a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazni lehet (önellenőrzés). Változtak a kiküldetés szabályai. Kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, különösen  a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkoztatás Amennyiben a munkavállaló a bejegyzett munkahelyén kívül végzi a munkáját (szervizes), a munkavégzés helyei között történő utazás kiküldetésnek minősül. Ez a szabály 2016.08.01-től alkalmazható. Nem vonatkozik ez a rendelkezés továbbra sem a lakóhelyről, tartózkodási helyről a (első) munkahelyre történő oda- és visszautazást. Fizetővendéglátó tevékenység A tételes átalányadó évi összege szobánként 38 ezer 400 forint. Nem kell viszont e tevékenységgel összefüggésben Eho-t fizetni. Béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózása

Könyvelői Praktikum - szakmai hírlevél 2017.01.03.

A béren kívüli juttatások (kedvezményes adózású) esetén a juttatott érték 1,18-szorosa után a kifizető 15 % Szja-t és 14 % Ehot fizet, az egyéb (nem kedvezményes adózású) juttatás esetén a juttatott érték 1,18-szorosa után a kifizető 15 % Szja-t és 22 % Eho-t fizet. Béren kívüli juttatások változása Béren kívüli juttatásnak minősül a pénzben kifizetett éves keretösszeg A keretösszeg  évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll  a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn  évi 100 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg Az éves keretösszeget meghaladó rész a magánszemély jogviszonya szerinti juttatás Nem változott a SZÉP-kártyára kedvezményesen juttatható összeg és annak jogcíme (450 ezer Ft/év). Nem változott az üdülési szolgáltatás adómentesen adható, a minimálbért meg nem haladó összege, de csak ha azt szakszervezet biztosítja saját üdülőjében. Nem béren kívüli juttatás már, ha az üdülési szolgáltatást munkáltató biztosítja. Megszűnt az Erzsébet utalvány. Megszűnt a munkahelyi étkezére kedvezményes adózással biztosított 12.500 Ft-os juttatás lehetősége. Megszűnt a kedvezményes adózás mellett biztosított iskolakezdési támogatás. Megszűnt a munkáltató által kedvezményes adózás mellett adható helyi bérlet juttatás lehetősége. Nem adható már kedvezményes adózás mellett az iskolarendszerű képzés támogatása. Nem adható már kedvezményes adózás mellett a munkáltató önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba történő befizetése (a minimálbér 50 %-a). Nem fizethet be a munkáltató kedvezményes adózás mellett az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba (a minimálbér 30 %-a) Egyes meghatározott juttatások változása (nem kedvezményesen adózik) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett teljes összeg. A SZÉP kártyára befizetett, a kedvezményezett 450 ezer forintot meghaladó része.


Ha a pénzben kifizetett keretösszeg (100 ezer forint/év) és a SZÉP kártyára kifizetett összeg (450 ezer forint) együttesen meghaladja az éves rekreációs keretösszeget, az azt meghaladó rész. Az éves rekreációs keretösszeg, ha a munkaviszony teljes évben fennáll  költségvetési szervnél 200 ezer forint  más munkáltatónál 450 ezer forint A rekreációs keretösszeg a munkában töltött napokkal arányos, ha a munkaviszony nem áll fenn teljes évben, kivéve a halálesetet. Tehát ha egy nem költségvetési szerv munkáltató a munkavállalójának ad 100 ezer forint pénzösszeget kedvezményes adózás mellett a SZÉP kártyára már csak 350 ezer forintot fizethet (rekreációs keret). 2017. január 1 előtt a magánszemélynek juttatott Erzsébet-utalvány 2016. december 31-i után is beválthatók fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására. 2017.01.01-től a 2016.12.31-ig béren kívüli juttatásként adott juttatás továbbra egyéb meghatározott juttatásként adható összegkorlát nélkül. Munkába járás költségtérítése Ha a magánszemély közigazgatási határon kívüli lakhelyéről nem tömegközlekedési eszközzel, hanem személygépkocsival, vagy más módon jár munkába, a munkába járás adómentes költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re nő. Ha egy személygépkocsival többen járnak így munkába, minden munkavállaló megkaphatja a 15 Ft/km költségtérítést. Saját tulajdonú személygépkocsi költségtérítése Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül 15 Ft/km-ra nő az általános személygépkocsi-normaköltség. 82 %-os szabály A magánszemély bevételből jövedelemnek a bevétel 82 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, kivéve ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették. Egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem adója A vállalkozói személyi jövedelemadó a megállapított vállalkozói adóalap 9 százaléka. Ingatlan átruházásból származó jövedelem Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az alábbiak szerint számított összeg  100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,  90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,  60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,  30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,  0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.


Tehát nincs már különbség a lakóingatlan és egyéb ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítása között. Adómentesen adható juttatások bővültek A bölcsődei szolgáltatás kiegészül bölcsődei, óvodai szolgáltatásra, ellátásra Ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből adómentesen adható  a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka,  a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka  a foglakoztatás további 12 hónapjában a minimálbér 15 százaléka Munkásszálláson történő elhelyezés Munkásszállás az olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. Változás 2016.06.16-tól Béren kívüli juttatás Béren kívüli juttatás és egyéb meghatározott juttatás adható a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére is. Ez a szabály alkalmazható a 2015. szeptember 1-ét követően keletkezett adókötelezettségre is. Gyakorlati képzés idejére fizetett juttatás duális képzés esetén Adómentes a nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére duális képzés esetén az elméleti és gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. Ingatlan értékesítés jövedelme Akkor alkalmazható az időmúlás miatti jövedelem csökkentése, ha a annak megállapítása a 75 %-os szabály szerint történik. Változás 2016.08.01-től A törvénymódosítás rendezi a műalkotás, gyűjteménydarab, régiség ajándékozással történő megszerzése esetén figyelembe vehető szerzési értéket. Ezek szerint a megszerzésre fordított összeg a magánszemély döntése alapján lehet  az az összeg, amelyet az ajándékozó magánszemély a vagyontárgy megszerzésére fordított, vagy  a bevétel 75 %-a B.) A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) Változás 2016.06.16-tól Bevétel módosulása Könyvelői Praktikum - szakmai hírlevél 2017.01.03.

A kisadózó vállalkozásnál nem bevétel az olyan költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás, melyet a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósítottak és a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Fontos változás, hogy ezt a rendelkezést visszamenőleg a 2014. január 1-ét követő keletkezett bevételekre is alkalmazni lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a már benyújtott bevallások önellenőrzéssel helyesbíthetők. Változás 2017.01.01-től A bevétel megszerzésének időpontja A bevétel megszerzésének időpontja fejezet kiegészült a következő rendelkezéssel:  az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg Tételes adó fizetése Nem kell megfizetni a tételes adót arra a hónapra, mely hónap teljes egészében a kisadózó a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen. Nem főállású a kisadózó Ha a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. Bejelentési kötelezettség A kisadózó vállalkozás az ingatlan bérbeadásából származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját. KATA adózási mód ismételt választása Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. KATA értékhatár változása A kisadózó csak a 12 millió forintot (havi 1 millió forintot) meghaladó bevétel után fizet 40 %-os mértékű adót. Az ellátások alapja Az ellátások számításának alapja havi 90 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 150 000 forint. C.) Kisvállalati adó (KIVA) Változás 2017.01.01-től A törvény (Katv.) módosítása alapjaiban változtatta meg az adóalap meghatározását, a KIVA választásának feltételei közül a létszám határ emelkedett.


Az alábbiakban néhány fontos módosításra hívjuk fel olvasóink figyelmét, de tekintettel a széleskörű módosításra, javasoljuk hogy az érintettek figyelmesen tanulmányozzák a törvény módosítást és a megjelenő NAV tájékoztatókat. [NAV - Kisvállalati adó (kiva) (kisvállalati adó szabályozása 2017. január 1-től 2016.06.17.)] A választhatóság értékhatárai  az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt (eddig 25 fő volt)  az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét  az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot Arányosítani nem kell) Az adó, és alapja Az adó alapja 2017 január 1-jét megelőzően a személyi jellegű ráfordítások és a pénzforgalmi szemléletű eredmény összege. A pénzforgalmi szemléletű eredmény a vállalkozások pénzeszközeinek változása, valamint a vállalkozásból ki- és bevont pénzeszközök) egyenlege. 2017-től a pénzforgalmi eredményt a jövőben a vállalkozásból kivont osztalék és a tőkeműveletek egyenlege, valamint néhány adóalap-módosító tétel váltja fel. Az adóalap ilyen meghatározási módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot. A személyi jellegű kifizetések számításánál nem kell figyelembe venni a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó járulékalapját. Az adóalap megállapításánál csökkentő tételként kell figyelembe venni  a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét  a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét Az adóalap megállapításánál növelő tételként kell figyelembe venni  a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét A pénztár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. A kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. Az adó mértéke 14 %. D.) Számviteli törvény (Szvt) 2016.06.16-i módosítás


Az egyéb bevétel Az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül  belföldi vagy külföldi gazdálkodótól  természetes személytől  államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés  ha külön jogszabály eltérően rendelkezik  illetve a fent részletezett támogatás esetén ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént A törvénymódosítással elkerülhető az az eset, hogy egy adott évben felmerült költségek ellentételezésére a következő évben érkező támogatás miatt az előző év veszteséges legyen. Kiegészítő melléklet A kiegészítő mellékletben meg kell adni  a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát  bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként  a bérjárulékokat jogcímenként megbontva A módosított rendelkezéseket a 2017-től kezdődő üzleti évre kell alkalmazni, de a vállalkozó döntésétől függően már a 2016-ban kezdődő üzleti évre is alkalmazni lehet. E.) Cégautó adó Változás 2017.01.01-től Tartós bérlet 2016.06.12-ig a tartós bérletbe vett személygépkocsi után a cégautó adó fizetési kötelezettség a bérlőt terheli. 2017.01.01-től módosuló jogszabály megszünteti ezt az előírást, így a cégautó adó fizetésére ismét a tartós bérletbe adót terheli. Változik a cégautó adó fizetése alól mentes tevékenységek köre. 2016.12.31-ig a cégautó adó megfizetése alól mentesülnek a kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsik. 2017.01.01-től az adómentesség az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti alapellátási tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsik. Könyvelői Praktikum - szakmai hírlevél 2017.01.03.

Az egészségügyi alapellátás körébe tartozik:  a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás  a fogorvosi alapellátás  az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás,  a védőnői ellátás  az iskola-egészségügyi ellátás F.) Általános forgalmi adó (Áfa) Változás 2017.01.01-től. Az Áfa tv. módosítását elsősorban az adókulcsok csökkentése jellemzi. A megváltozott adókulcsú termékek és szolgáltatások köre a törvény 3. és 3/A. mellékletei tartalmazzák. 2017.01.01-től az 5 %-os adókulcs alá tartoznak:  A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva VTSZ 0207-ből  Madártojás héjában, frissen VTSZ 0407-ből  Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet) VTSZ 0401-10-ből 0401-20-ból 2017.01.01-től 18 %-os adókulcs alá tartoznak  Internet-hozzáférési szolgáltatás  Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből) Internet-hozzáférési szolgáltatás csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló Uniós irányelv és rendelet szerinti internet- hozzáférési szolgáltatás. Étkezőhelyi vendéglátás  55.30.1 Étkezőhelyi szolgáltatás 1. 55.30.11 55.30.11.0 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás 2. 55.30.12 55.30.12.0 Étkeztetés járművön 3. 55.30.13 55.30.13.0 Önkiszolgáló étkeztetés 4. 55.30.14 55.30.14.0 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás A számla adattartalma A szálának tartalmazni kell a vevő adószámának első nyolc számjegyét, amennyiben a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó az 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Alanyi adómentesség


Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 8 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg. Fordított adózás alá eső fémhulladék  krómhulladék- és törmelék VTSZ 8112-22  vanádiumhulladék- és törmelék VTSZ 8112 40 19 F.) Társasági adó (Tao) Változás 2017.01.01-től Kedvezményezett átalakulás A kedvezményezett átalakulás és a kedvezményezett eszközátruházás alapfeltételein túl további feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani. Az adózás előtti eredményt csökkenthető tételek  a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összegével, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig  a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költséggel, ráfordítással, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig  az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével (nem változott), de legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. Ennek az összegnek az szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, Az utolsó bekezdésnél változás, hogy megszűnt a 30 millió forintos maximális értékhatár. Adókedvezmény A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke a hitelre az adóévben fizetett kamat. Megszűnt a 60 %-os és a 6 millió forintos maximális értékhatár. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.


G.) Az adózás rendjéről (Art.) Változás 2016.07.01-től Megbízható az adózó Ha a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át. Új szabály, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel. A nyilvánosan működő részvénytársaságnál ettől az időponttól nem előírás a legalább 3 éves működés. Kockázatos az adózó ettől az időponttól akkor is, ha  kényszertörlési eljárás alatt áll  a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel  a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át Változás 2017.01.01-től. Áfa kiutalása A megbízható adózó - ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot - által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 45 napon belül utalja ki. A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki. Magánszemély adóelszámolása Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon adózó részére, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján  munkáltatói adómegállapítást nem kért  az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta  nem tett bevallási nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó adóbevallási tervezetét. Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait javíthatja, kiegészítheti. Az adózó az adóbevallási tervezetben - szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal - a naptári évet követő május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. Könyvelői Praktikum - szakmai hírlevél 2017.01.03.

Ha az adózó az adóbevallási tervezetet elektronikus úton eddig a határidőig nem fogadja el, bevallási kötelezettségének önadózással kell eleget tennie a naptári évet követő május 20-ig. Az adózó az adó megfizetésére május 20-ig köteles, az állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót az adóbevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalnia. A tevékenységét folytató személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő részére az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet nem készít. H.) EKAER változása Változás 2016.08.01-től Az Art. 2016.08.01-től több ponton is módosította az EKAER-el kapcsolatos rendelkezéseket. Ettől az időponttól az útdíj köteles járművön túl EKAER számot kell kérni abban az esetben is, ha a 3,5 to össztömegű jármű túlpakolása következtében a tényleges össztömeg meghaladja a 3,5 to-t. A jogalkotó ezzel kívánta elérni, hogy az engedélyezett raksúlytól több áru felpakolása esetén kikerülhető legyen az EKAER szám igénylése. Ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat annak felhelyezésétől az állami adó- és vámhatóság által történő levételéig sértetlen állapotban megőrizni. Ha a hatósági zár baleset vagy egyéb ok miatt megsérült, vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről az állami adó- és vámhatóságot haladéktalanul értesíteni. Ha a fuvarozó ennek a kötelezettségeinek nem tesz eleget  a magánszemély terhére legalább 200 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft  magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére legalább 500 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft mulasztási bírság szabható ki. Ha az állami adó- és vámhatóság a hatósági zárral kapcsolatos előírások megsértése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét - a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével - a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig határozat kiadása nélkül visszatarthatja. A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha  a bírságfizetésre kötelezett székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel Könyvelői Praktikum - szakmai hírlevél 2017.01.03.

 a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja. Ha a külföldi fuvarozó a hatósági zárral kapcsolatos előírásokat megszegve a felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, akkor bármely a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszközt lefoglalhatja, vagy a magánszemély terhére legalább 200 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére legalább 500 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft mulasztási bírság szabhat ki. Külföldi a fuvarozó, ha  belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet  a járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező magánszemély  a jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi magánszemély a vezetője I.) Az Illetéktörvény (Itv.) változása Változás 2016.06.16-tól Illetékmentességek Ettől az időponttól az Itv. nem minősíti a praxisjogot vagyoni értékű jognak, és így annak bármely módon történő megszerzése már nem illetékköteles. Ezt a rendelkezést a még el nem bírált esetekre is alkalmazni kell. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése akkor is, ha az vagyoni értékű joggal terhelt. Az illetékmentesség feltétele, hogy a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől számítva 5 évig  a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el  a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít  a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti  autóbusz  nyerges vontató és tehergépjármű  a pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése J.) Szociális hozzájárulási adó (Szochó) Változás 2017.01.01-től Az adó mértéke


Az adó mértéke 22 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. Adókedvezmények  szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatott kedvezménye a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómérték 50 százalékával megállapított összeg  a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 22 %-os adómérték 50 százaléka  a huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt foglalkoztatásának adókedvezménye 1. a legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló kedvezménye a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómértékkel megállapított teljes összeg a foglalkoztatás első két évében. 2. a fenti feltételekkel nem rendelkező huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló esetén az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómérték 50 százaléka  a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 22 %-os adómértékkel megállapított teljes összeg  a tartósan álláskereső természetes személy adókedvezménye 1. a kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómértékkel megállapított teljes összeg a foglalkoztatás első két évében 2. a fenti munkabér de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómérték 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében  anyasági ellátás kedvezménye 1. a kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő - természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómértékkel megállapított teljes összege a foglalkoztatás első két évében, illetve az első három évében, ha legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül 2. a fenti munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómérték 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében, illetve a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül Könyvelői Praktikum - szakmai hírlevél 2017.01.03.

 szabad vállalkozói zónában érvényesíthető kedvezmény A kedvezményt a szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető veheti igénybe 1. a kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómértékkel megállapított teljes összeg a foglalkoztatás első két évében 2. a munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómérték 50 százalékával megállapított összeg a foglalkoztatás harmadik évében  mezőgazdaságban 25 év feletti és 50 év alatti foglalkoztatottak kedvezménye egyenlő a foglalkoztatott természetes személy (munkavállaló) az adómegállapítási időszakra terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 22 %-os adómérték 50 százaléka K.) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) Vátozás 2016.11.26-tól A magánszemély az ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, az ekho mértéke 11,1 százalék. Az Ekho tv. értelmében egész évben nyugdíjasnak minősül az személy, aki az adott évben 183 napig nyugdíjas. Aki az év első felében lett nyugdíjas, az aktív időszakában túlfizette az Ekho-t, a nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza (az Ekho-alap 3,6 %-a a nyugdíjjárulék).


Ezt a kedvezményt a december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazni lehet (önellenőrzés)

Recommend Documents