Útmutató a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet alkalmazásáról alkalmazásáról A Rendelet a kihirdetését követő 3. napon lépett hatályba, 2009. július 27.-ével. Az előírásait azon képzések tekintetében kell alkalmazni, amelyek esetében a képzésben résztvevő felnőttel a képző intézmény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 20. § szerinti felnőttképzési szerződést 2009. július 27-én vagy azt követően kötötte meg. Amennyiben a hivatkozott felnőttképzési szerződést 2009. július 27-ig már megkötötték, akkor a képzés folyamatban lévő képzésnek minősül. Az Európai Uniós források terhére 2009. szeptember 1-jéig kiírt pályázatok keretében megvalósuló képzésekre, valamint a Rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzések esetében a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet. elszámolási szabályait kell alkalmazni. A Rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) (a továbbiakban: Bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a Rendelet alapján elszámolható költségekkel történő csökkentése - az Fktv. 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján - állami támogatásnak minősül, amelyre a Bizottsági rendelet I. fejezet, illetve II. fejezet 8. szakaszában foglaltak megfelelően irányadóak. A Rendeletet a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan 2013. december 31-ig lehet alkalmazni. A. Fogalmak: Állami támogatás: az Európai Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelet - HL L sorozat 379. szám, 2006. 12. 28. - 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás. Csekély összegű (de minimis) állami támogatásnak minősül minden olyan állami (központi költségvetési, vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás, amelynek az együttes összege három egymást követő pénzügyi év alatt nem haladja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget, és amelyről a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni. A Rendelet nem mondja ki, hogy a hatálya alá tartozó támogatást de minimis támogatásnak kell tekintetni. Az Általános képzés fogalmába a Bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott képzés tartozik, amely olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. A képzés akkor tekinthető "általánosnak", ha: a. b. c. d.
az OKJ-ben szereplő szakképesítésre felkészítő képzés, vagy állami nyelvvizsgára felkészítő képzés, továbbá a szakképzésről szóló 1993. LXXVI. törvény (továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó, de az OKJ-ben nem szereplő szakképesítésre felkészítő szakmai képzés, illetve az akkreditált felnőttképzési intézmény által szervezett, olyan szakmai vagy nyelvi képzés, amelyre különböző független vállalkozások küldhetnek munkavállalót vagy különböző vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek.
A Speciális képzés fogalmába a Bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés tartozik, amely oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken. A képzés akkor tekinthető "speciálisnak", ha: a. b.
belső képzésként szervezik és az Sztv. hatálya alá tartozó, de az OKJ-ben nem szereplő szakképesítésre felkészítő szakmai vagy nyelvi képzés vagy olyan külső képzés, amely kizárólag a hozzájárulásra kötelezett igényei szerint, a megrendelésére készített képzési program alapján, kizárólag a részére megvalósított szakmai vagy nyelvi képzés.
Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. q) támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 31. pontjában meghatározott fogalom, mely szerint a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú melléklet A) pontjában foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke. Áthúzódó képzések esetén a támogatástartalom, a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke, ahol Q1 = a több részletben folyósított támogatás első évi részösszege (az 1. év a képzés megkezdésének éve) Q2 = a több részletben folyósított támogatás második évi részösszege ( a képzés következő tárgyévi szakképzési hozzájárulásból elszámolni kívánt költsége) Q3 = a több részletben folyósított támogatás harmadik évi részösszege (...) Qn = a több részletben folyósított támogatás n. évi részösszege i = diszkont kamatláb
Példa a támogatástartalom jelenértékének számítására:
Egy hozzájárulásra kötelezett 200 000 Ft vissza nem térítendő támogatást kap a két üzleti évet érintő képzés elszámolható költségeire a szakképzési hozzájárulása terhére az alábbi ütemezésben: a képzés megkezdésének évében 100 000 Ft, következő évben szintén 100 000 Ft a képzési órák arányában. Diszkont kamatláb = i = 9,58% A fenti konstrukció támogatástartalma 191 258 Ft. B. Elszámolási feltételek: A hozzájárulásra kötelezett az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján legfeljebb 33 %-a mértékéig - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott bruttó kötelezettségét, ha a következő feltételeknek együttesen megfelel: a. b. c. d. e.
a képzés az Fktv.-ben, illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1-4. §ában foglaltak szerint és nem távoktatási formában történik; a képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel az Sztv. 1. § (1) bekezdés c), e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak; a képzés minimális időtartama 20 óra; a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor; a képzésről a hozzájárulásra kötelezett a Rendelet 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.
A fentiekben meghatározott támogatás nem nyújtható a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez, továbbá az 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988.(XII.20.) MT rendeletben meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulásra kötelezettek a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetői engedélykategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükségesvezetői engedélyek megszerzését célzó képzések, és az ezekhez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott képzések és továbbképzések költségeit, ideértve a veszélyesáru-szállító gépkocsivezető, belföldi és nemzetközi fuvarozó, autóbuszos szakmai alapképesítés és autóbuszos továbbképzési képesítés, könnyű- és
nehézgépkezelői tanfolyami képzéseket is, a Rendelet szerint számolhatják el. Az előbbiekben nevesített képzésekre az a) és b) pontokban foglaltakat nem kell alkalmazni. A Rendeletben szereplő, a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a Bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. C. Adatszolgáltatás: A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást a Rendelet 1. és 2. számú mellékletek szerinti adattartalommal kell benyújtania a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. A rendelkezés alapján a tárgyévre vonatkozóan elszámolni kívánt képzésekről egy alkalommal, a szakképzési hozzájárulásról szóló adóbevallással egyező, tényadatokat tartalmazó adatlapok kitöltésével kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem határidőre történő teljesítése jogvesztő. Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ írásban - 15 nap alatt teljesítendő - hiánypótlásra történő felszólítást küld a hozzájárulásra kötelezettnek. A hiánypótlás nem, vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a hiánypótlással érintet képzések elszámolása nem lehetséges. Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését (székhely szerint illetékes munkaügyi központ részére és határidőben), valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát (teljességét és valódiságát) a munkaügyi központ ellenőrzi. A Rendeletben szereplő, a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a Bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. D. Elszámolás alapja, elszámolható költségek: Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. Külső képzés esetén az elszámolható költségek köre: a.
b. c.
a képző intézmény által lebonyolított képzésnek a Bizottsági rendelet 39. cikk (4) bekezdése szerint számított díja, ahol is a képzési támogatási projektek esetében az elszámolható képzési díj a következőket kell, hogy tartalmazza: o az oktatók személyi jellegű költségei, o az oktatók és képzésben résztvevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is, o egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök, o az eszközök és felszerelések értékcsökkenése, olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, valamint o a képzés díjának részét képező általános közvetett költségek (adminisztrációs díj, bérleti díj, rezsiköltségek). Tehát amennyiben a képző intézmény biztosítja a képzéshez szükséges tananyagot és taneszközöket, akkor azok költsége a képzésdíj részét képezik. Ugyan ilyen elven amennyiben a képző intézmény biztosít utazást és/vagy szállást, illetve eszközöket ezen tételek költsége szintén csak a képzési díj részeként számlázható. a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja, a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei, amennyiben nem a képzőintézmény biztosítja,
d. e.
a képzésben résztvevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltsége, amennyiben a képzés lebonyolítása nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik, és nem a képzőintézmény biztosítja, a külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj, valamint a képzésben résztvevő munkavállaló a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei az a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig vehető figyelembe.
Belső esetén az elszámolható költségek köre: a.
b. c. d. e.
az oktatóknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei, és a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei, A belső képzéshez kapcsolódó oktatók személyi jellegű ráfordításai az Szt. 79. §. (1) bekezdése szerint számolhatók el. Az oktatók esetében a személyi jellegű ráfordítások alatt az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeget, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, valamint a bérjárulékokat kell érteni. Amennyiben az oktatók több kurzusban oktatnak, a Képzési program-leírásból ki kell derülnie, hogy egyegy kurzus milyen időtartamú és az adott oktató hány kurzust oktat. Természetesen csak a tényleges oktatási időtartamra számolhatók el költségek (tehát pl. ha egy oktató egy hónap alatt 10 napig napi 5 órában végez oktatást az egyik csoportnak, majd 5 napig napi 8 órában végez oktatást ugyanazon v. egy másik csoport számára, akkor a személyi jellegű ráfordításként nem lehet munkájáért napi 8 órát alapul véve egy havi (22 nap*8 óra=176 óra) bért elszámolni, hanem csupán 10 nap*5 óra + 5 nap*8 óra = 90 órával arányos összeget. az oktatók és képzésben résztvevő munkavállaló utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is, egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök, az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, a képzésben résztvevő munkavállaló Szt. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig.
A belső képzések esetében az egyes képzések elszámolható költségeinek meghatározásához szükséges képzésenként, az egyes képzésekre felmerült elszámolható költségek tényleges önköltségen történő elkülönített nyilvántartása, mely a hozzájárulásra kötelezett számviteli szabályzatában rögzített módón történhet, utókalkulációs számom, témaszámom, költséghelyen stb. történő elkülönítéssel. Az önköltség számítás módját az önköltség számítási szabályzatban kell rögzíteni, amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a számviteli törvény előírásai alapján nem kötelezett önköltség számítási szabályzat készítésére, úgy egy számítási sémát, levezetést kell készítenie a számítás és az elkülönítés elvéről, módjáról, illetve a könyvvezetéssel való kapcsolatáról. Vegyes képzés esetén az elszámolható költségek köre: a. b.
a külső képzési részre vonatkozóan a külső képzés esetén meghatározott kiadások, a belső képzési részre vonatkozóan a belső képzés esetén meghatározott kiadások.
Külső, belső, illetve vegyes képzés esetén a következőkre is figyelemmel kell lenni: a. b.
A képzésben résztvevő munkavállaló személyi jellegű költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. Az oktatók, tanácsadók, illetve a képzésben résztvevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (huszonkét munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó KSH adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi átlagkeresetének kétszeresét. (A versenyszférában a bruttó átlag kereset 2007. évben: 177 413 Ft volt.
A bruttó átlagkereset kétszerese: 177 413*2 = 354 826 Ft. A bruttó átlagkereset kétszeresének (huszonkét munkanapra vetített) napi összege: 354 826/22 = 16 128 Ft/nap. A napi összeg 1 órára jutó értéke: 16 128/8 = 2 016 Ft/óra
Tehát a képzésben részt vevő oktató, munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség képzési óránként maximum 2 016 Ft/óra. Amennyiben a képzésben résztvevő munkavállaló személyi jellegű költsége nem éri el a 2016 Ft/óra értéket, akkor a ténylegesen kifizetett és elszámolt személyi jellegű költség vehető csak figyelembe. E. Támogatás intenzitás, támogatás tartalom: A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére a fentiekben meghatározott elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása a. b.
általános képzés estén 60%; speciális képzés esetén 25%-os mértékű lehet.
A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: a. b.
10%-kal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés, továbbá 10%-kal középvállalkozás, és 20%-kal mikro- vagy kisvállalkozás
esetén. Így például az általános képzés esetében - az egyéb feltételek megléte esetén - az elszámolható képzési költségek 60%-át a szakképzési hozzájárulás 33%-os kerete terhére, míg az önrészt, az elszámolható képzési költségek 40%át a vállalkozás egyéb forrásaiból kell biztosítani az új szabályozás értelmében. Ha valamely képzési projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, a speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a fenti bekezdésben foglaltakat, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály alapján - megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál, vagyis (71 500 Ft * 0,06) 4 290 Ft/fő/óra értéknél. F. A Bejelentőlap adatainak összefüggései: A Bejelentőlap I. részét értelemszerűen kell kitölteni. Amennyiben a Bejelentőlap I. 9. sorában a válasz igen, akkor szükséges jelölni a I. 10. pontban felsoroltak valamelyikét. A Bejelentőlap I. 11. pontjában szereplő összegnek meg kell egyeznie a szakképzési hozzájárulásról készített éves bevallásban feltüntetett bruttó kötelezettség összegével. A Bejelentőlap I. 13. pontjában szereplő összegnek meg kell egyeznie a szakképzési hozzájárulási kötelezettség bruttó összegének 33%-ával, illetve mikró- és kisvállalkozások esetében a 60%-ával. A Bejelentőlap II. 3. pontjának számszakilag meg kell egyeznie az Adatlap(ok) 18. pontjában feltüntetett adattal. A Bejelentőlap II. pontjában a tárgyévre vonatkozóan elszámolni kívánt képzésekről összefoglaló adatokat kell feltüntetni, melyek a csatolt Adatlap/ok adataiból számíthatók ki, azok összegzését tartalmazzák. A Bejelentőlap II. 4. pontjában feltüntetett összes igénybe vett támogatásnak meg kell egyeznie az Adatlap(ok) 22. pontjában feltüntetett a) értékek összegével, továbbá nem lehet nagyobb érték, mint a I. 13 pontban szereplő adat. A Bejelentőlap II. 4. pontja a képzésekre igénybe vett összes tárgyévi támogatást tartalmazza - a szakképzési hozzájárulásról készített bevallásban feltüntetett adattal egyezően - és az Adatlapo(ko)n kerül sor a támogatási összeg képzésenkénti részletezésére. G. Az Adatlap adatainak összefüggései: Az Adatlap 1. és 2. pontjait a Bejelentőlap I.1. és 4. pontjával egyezően kell kitölteni.
Az Adatlap 12. pontjában a képzésben részt vevő saját munkavállalók összlétszámát kell feltüntetni, majd alább ki kell emelni az összlétszámból a fogyatékossággal élő, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók létszám adatát. Az Adatlap 13. pontjában a képzés összes óraszámának meg kell egyeznie a képzési programban megjelölt képzési óraszámmal. Az Adatlap 17. pontjában a képzés tárgyévben elszámolt óraszáma kisebb vagy egyenlő lehet a 13. pontban feltüntetett értéknél. Az Adatlap 18. pontjában a Rendelet 5. számú melléklete szerint, a képzésben ténylegesen részt vett munkavállalóknak a képzési órákon való részvételi arányával számított elszámolható költségek tüntethetők fel. Az Adatlap 20. pontjában feltüntetett adat a 18. és 19. pontokban feltüntetett adat szorzata. Az egyes képzésekre vonatkozóan az elszámolható költségek (18. pont) és az intenzitás mértékének (19. pont) szorzata adja a támogatási intenzitás alapján számított maximálisan figyelembe vehető támogatási összeg jelenértéke. Az Adatlap 21. pontban feltüntetett fajlagos költségeket a 20. pont szerinti támogatási összegnek, a 12 pont szerinti képzésben résztvevők létszámának és a 13. pont szerinti képzés összes óraszámának a hányadosa, ha Ft/fő/órára számoljuk. Az Adatlap 22.a) pontjában a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt támogatási összeget kell feltüntetni, amely kisebb vagy egyenlő érték lehet, mint a 20. pont szerinti támogatási összeg, figyelemmel arra, hogy a maximálisan elszámolható támogatási érték nem haladhatja meg a minimálbér 6%-át személyenként és óránként. Áthúzódó képzés esetén az adatlap 22. a), b), c) pontokban feltüntetett értékek összege nem haladhatja meg a 20. pontban feltüntetett támogatási összeget az adott évi adatlap vonatkozásában. Figyelembe kell venni továbbá a Rendelet 8. § (4) bekezdésében meghatározott maximális támogatási mértéket is (a minimálbér 6%-a /fő/óra). Például: egy 2009-ben induló, áthúzódó képzés fajlagos költsége a fent számított képlet alapján 5000 Ft/fő/óra, 2009-ben ez a képzés maximum 4290 Ft/fő/óra értékig számolható el a szakképzési hozzájárulás terhére, a következő években igénybe venni kívánt (22.c) pont összegére a hozzájárulásra kötelezett 4290 Ft/fő/óra összeggel számolt értéket, vagy nagyobbat, de a két összeg nem haladhatja meg a maximálisan elszámolható támogatási összeget (20. pont), ha 2010-ben a minimálbér növekedésével emelkedik az elszámolási korlát, akkor a 2010. évi adatszolgáltatásban már más, akár magasabb összeg is lehet a 22. a) pontban, az előző évben igénybe vett támogatási összegnek (22. b) meg kell egyeznie a 2009. évi adatlap 22. a) pontjában feltüntetett értékkel, és a két összeg nem lehet nagyobb, mint a 20. pont ismét. Két konkrét példát figyelembe véve: 1. A Példa Kft. szakképzési hozzájárulási kötelezettsége 14 500 000 Ft. Ennek 33%-át, vagyis 4 785 000 Ft keretösszeget fordíthat a saját munkavállalói képzési költségeinek elszámolására. Példa Kft. 20 munkavállalója számára külső képzés formájában a tárgyévben megvalósított 100 órás általános típusú, szakmai tartalmú képzést szervezett, mely képzésnek a képzési díja 300 000 Ft/fő összegű, amely tartalmazza a tananyag és taneszköz költségeit is. A képzésben a munkavállalók tanulmányi szerződéssel vettek részt munkaidőben, illetve azt követően. Az elszámolható képzési költségek: Külső képző által számlázott képzési díj összege
6 000 000 Ft
A munkavállalók munkaidőre jutó távolléti díja és annak járulékai:
3 032 000 Ft
Összesen:
9 032 000 Ft
Elszámolható támogatási összeg: 9 032 000 * 60% = 5 419 200 Ft összeg lenne, ahol is a
fajlagos támogatási összege a képzésnek: 5 419 200 Ft / 20 fő / 100 óra = 2 710 Ft/fő/óra, 5 419 200 Ft / 20 fő = 270 960 Ft/fő/képzés, de az elszámolást csak a 33%-os keretösszeg erejéig, vagyis maximum 4 785 000 Ft összegig érvényesíthető. 2. A Belső képző Kft., mely mikró vállalkozásnak minősül, hátrányos helyzetű munkavállalói számára olyan oktatást tartalmazó képzést szervezett, mely elsődlegesen és kizárólag a munkavállalók jelenleg betöltött munkakörének ellátásához szükséges. A képzési program óraszáma 20 óra volt. A képzésben a 10 munkavállaló munkáltatói kötelezéssel, munkaidőben vett részt. A képzésekre fordítható szakképzési hozzájárulási kötelezettség 33%-a 900 000 Ft összeg. Az elszámolható képzési költségek: Az oktató megbízási díja és járulékai: 100 000 Ft, ebből figyelembe vehető: 20 óra*2 016 Ft/óra =
40 320 Ft
Az oktatók és képzésben résztvevő munkavállalók utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is:
550 000 Ft
Egyéb folyó költségek, úgymint a képzéshez közvetlenül kapcsolódó anyagok, taneszközök költsége:
480 000 Ft
Az oktatástechnikai eszközök képzési időre jutó értékcsökkenése:
335 000 Ft
Összesen: A képzési időre jutó kieső munkabér és járulékai: 900 000 Ft, melyből figyelembe vehető összeg: 2 016 Ft / fő / óra * 10 fő * 20 óra A belső képzés összes elszámolható költsége:
1 405 320 Ft 403 200 Ft 1 808 520 Ft
A támogatás intenzitása: 25% + 10% + 20% = 55% Elszámolható támogatási összeg: 1 808 520 * 55% = 994 686 Ft összeg lenne, ahol is a fajlagos támogatási összege a képzésnek: 994 686 Ft / 10 fő / 20 óra = 4 973 Ft/fő/óra, 994 686 Ft / 10 fő = 99 469 Ft/fő/képzés, de az elszámolást képzésben résztvevőnként és óránként csak a minimálbér 6%-os mértékéig, vagyis maximum 71 500*0,06 = 4 290 Ft/fő/óra Ft összegig lehet figyelembe venni, ezért a ténylegesen elszámolható támogatási összeg a képzésre: 20 óra*10 fő*4 290 Ft/fő/óra = 858 000 Ft összeg lehet.
