Excel 2000
-1-
Excel 2000 Alapismeretek Indítása: Start menü Programjai között található menüponttal.
A képernyő felépítése 1
2
4
3 5
6 13 14 11
12 15
7
10
9 8
7
1. Címsor (alkalmazásnév és az éppen szerkesztett dokumentum neve) 2. Menüsor 3. Eszköztár 4. Szerkesztőléc vagy képletsor 5. Programablakra vonatkozó vezérlőgombok 6. Aktuális dokumentumra vonatkozó vezérlőgombok 7. Görgetősávok 8. Állapotsor 9. Munkafüzetek 10. Munkatábla váltó gombok (ugrás a legelsőre, előzőre, következőre, utolsóra) 11. Sorfejléc (sorok számozása számmal) 12. Oszlopfejléc (oszlopok számozása betűvel) 13. Címterület (az aktív cella címét jelzi) 14. Mindent kijelölő gomb (teljes munkatáblát kijelöli) 15. Aktív cella (éppen szerkesztés alatt álló cella – vastag keret veszi körül)
Excel 2000
-2-
Mozgás a munkalapon és a munkalapok között Mozgás munkalapon belül Egérrel Az ablak tartalmát a görgetősávok segítségével mozgathatjuk. Ha az ablak területén megjelenik a keresett cella, akkor mozgassuk rá az egerünket és kattintsunk rá. Billentyűzetről (csak a fontosabbak) ENTER Alapbeállítás szerint az aktív cellától egyel lejjebb lép. SHIFT+ENTER Az aktív cellától egyel feljebb lép. TAB Az aktív cellától egyel jobbra lép. SHIFT+TAB Az aktív cellától egyel balra lép. CTRL+HOME Az A1-es cellára lép. HOME Az aktív cellát tartalmazó sor elejére ugrik. Mozgás a munkalapok között Egérrel Mozgassuk az egerünket a kiválasztandó munkalap fülére és kattintsunk rá. Lapozgató gombokkal (munkalap váltó gombok) Billentyűzetről CTRL+PageUp Előző munkalapra lép. CTRL+PageDown Következő munkalapra lép.
Munkalapok kezelése Munkalap beszúrása Beszúrás menüpont Munkalap vagy Munkalap füleknél jobb egérrel gyorsmenü előhívása és Beszúrás… Munkalap
Munkalap törlése Szerkesztés menüpont Lap törlése vagy Törlendő munkalap fülén jobb egérrel gyorsmenü előhívása és Törlés. Figyelem! Véglegesen törlődik!
Munkalap átnevezése Formátum menüpont Lap / Átnevezés vagy A munkalap fülén 2x kattintás az egérrel, ekkor a munkalap neve ki lesz jelölve, és átírható, utána üssünk ENTER-t, vagy kattintsunk a munkalap valamely cellájára.
Munkalap áthelyezése Áthelyezendő munkalap fülét fogjuk meg az egérrel, és húzzuk oda, ahová helyezni szeretnénk. (pl. Munka1, Munka2, Munka3, Munka4 lapjaink vannak, és a Munka4-et az első kettő közé szeretnénk helyezni. Ekkor a Munka4 fület megfogjuk és az első két fül közé húzzuk, amikor a kis fekete háromszög az első két lap között jelenik meg, akkor felengedhetjük az egerünket.) vagy Fülön jobb egérrel gyorsmenü előhívása és Másolás vagy áthelyezés. Ezzel a módszerrel akár másik munkafüzetbe is helyezhetünk át munkalapot.
Excel 2000
-3-
Munkalap másolása Fülön jobb egérrel gyorsmenü előhívása és Másolás vagy áthelyezés. A Legyen másolat jelölőnégyzete legyen bejelölve.
Munkalapok kijelölésének megszüntetése Egyszerre több munkalapon is végrehajthatjuk a fenti parancsokat. Több munkalapot úgy jelölünk ki, hogy a CTRL billentyű nyomvatartásával kattintunk sorba a kijelölendő munkalapok füleire. A csoportos kijelölést megszüntetni a következőképpen lehet: A füleknél jobb egérrel gyorsmenü előhívása és Csoport szétbontása.
Adatbevitel Amikor adatot viszünk be a munkalapunkon, akkor az aktív cellába írjuk. Az aktív cella tartalma nem csak a cellában jelenik meg, hanem a szerkesztőlécen is. A szerkesztőléc segítségével szerkeszthetjük a cella tartalmát, a szövegszerkesztőkben tanultak szerint. Az adatbevitelt az ENTER billentyűvel, vagy a szerkesztőléc előtti zöld pipára való kattintással fejezzük be. Ha mégsem szeretnénk aktualizálni a végrehajtott módosítást, nyomjunk ESC-et vagy kattintsunk a piros X-re a szerkesztőléc előtt. Az aktuális cellába a mai dátumot a szerkesztősáv segítségével a CTRL+. billentyűkombinációval, a pontos időt pedig a CTRL+SHIFT+. billentyűkkel vihetjük be. Mikor a cellába írt szöveg (max. 256 karakter) hosszabb, mint a cella szélessége, akkor a táblázatkezelő kétféle módon jelenítheti meg a szöveget: ha jobbra üres cella van, akkor átnyúlik az üres cellába ha a jobbra levő cella tartalmaz adatot, akkor csonkítva jelenik meg. Szám szövegként való bevitele: eléjük aposztróf (’) jelet teszünk.
Cella vagy cellatartományok kijelölése Amikor bizonyos cellán vagy cellákon műveletet kívánunk elvégezni, azokat előtte ki kell jelölni.
Egérrel: Egyetlen cella: kijelölendő cellára kattintás Cellatartomány: első cellára rákattintunk az egér bal gombjával, nyomva tartjuk, és az utolsó celláig húzzuk az egeret. Az utoljára kijelölt cella fehér lesz. Nem szomszédos cellák kijelölése: első cellát kijelöljük majd a CTRL billentyű nyomva tartásával a többi cellát is kijelöljük. Az utoljára kijelölt cella fehér lesz. Sor kijelölése: a sor azonosítójára kattintunk. Több sor kijelölése: az egeret végighúzzuk a kijelölendő sorszámokon. Oszlop kijelölése: az oszlop fejlécére kattintunk. Több oszlop kijelölése: az egeret végighúzzuk a kijelölendő oszlopfejléceken. Az összes cella kijelölése a munkalapon: a mindent jelölő gombra kattintással.
Billentyűzetről a fontosabb kijelölési lehetőségek: SHIFT + nyilak aktív cellától arra, amerre a nyíl mutat. SHIFT+SPACE aktuális sor kijelölése CTRL+SPACE aktuális oszlop kijelölése CTRL+SHIFT+END az aktív cella helyétől az adatterület végéig jelöli ki a cellákat.
Excel 2000
-4-
Cellák kitöltése sorozattal Sorozat készítése egyetlen érték alapján Vigyük be a sorozat első elemét a kívánt cellába. Jelöljük ki a cellát, majd vigyük az egeret a cella kitöltő kockájára. Ekkor a kurzor jele megváltozik, kicsi fekete kereszt () lesz. Nyomjuk le az egér bal gombját, és mozgassuk a kívánt celláig. Az egér mozgatása során látjuk, hogy a sorozat melyik eleménél tartunk. Az egér elengedésével a kijelölt cellák feltöltődnek a sorozat elemeivel. Pl. számsorozat (1, 2, 3,…) vagy hónapok nevei (január, február stb.)
Sorozat készítése két érték alapján Vigyük be a sorozat két elemét. Jelöljük ki a két cellát, majd a kitöltőkocka húzásának segítségével elő tudjuk állítani a sorozatot.
Sorozat készítése menüből Szerkesztés menüpont Kitöltés / Adatsorok
Kitöltés egyéni lista elemeivel Saját magunk is létrehozhatunk új listaelemeket. Minden lista legfeljebb 2000 karaktert tartalmazhat. Egy listaelem maximum 80 karakter lehet. Elkészítéséhez először vigyük be a munkalapunkra a lista elemeit, majd jelöljük ki a listát tartalmazó tartományt. Majd válasszuk az Eszközök menüpont Beállítások parancsát. Válasszuk az Egyéni listák fület. A Beolvasás gombra kattintva a kijelölt tartomány felkerül a listára. A listánkat bármikor bővíthetjük, módosíthatjuk vagy törölhetjük, csak ki kell választani, hogy a jobb oldali mezőben az jelenjen meg. Az alapértelmezett listákat nem módosíthatjuk. Növekvő sorozat: A kitöltő kockát jobbra vagy lefelé húzzuk. Csökkenő sorozat: A kitöltő kockát balra vagy felfelé húzzuk.
Rendezés Rendezni kívánt cellák kijelölése után Adatok menüpont Sorba rendezés… vagy az eszköztáron a Rendezés – növekvő vagy Rendezés – csökkenő ikonokat választjuk. (Szöveg esetében ABC sorrend szerint, számok esetében számok szerint rendezés.)
Cellák beszúrása, törlése Üres cellákat úgy tudunk beszúrni a meglévő celláink közé, hogy a beszúrás helyétől egy akkora cellatartományt vagy annyi sort és oszlopot kell kijelölnünk, amekkora helyre szükségünk van. A kijelölés után két lehetőség van: 1. Beszúrás menüpont Cellák parancsa vagy 2. A kijelölt területen jobb egérrel gyorsmenü előhívása és Beszúrás… . Itt megadjuk az eltolás irányát. Sort és oszlopot is szúrhatunk be, Beszúrás menüpont Sorok vagy Oszlopok parancsaival vagy a gyorsmenüből előhívott Beszúrás párbeszédpanelon az „Egész sort szúr be” vagy az „Egész oszlopot szúr be” lehetőséget választjuk. Törölni úgy tudunk cellákat, sorokat, oszlopokat, hogy kijelöljük, és Szerkesztés menüpont Törlés vagy a kijelölt területen jobb egérrel gyorsmenü előhívása és Törlés.
Excel 2000
-5-
Munkalapok formázása Számformák 1. Formátum menüpont Cellák… vagy 2. Cella kijelölése után jobb egérrel gyorsmenü előhívása és Cellaformázás… Szám fül: Kategória listából kiválaszthatjuk a megfelelő formátumot. (Általános, Szám, Pénznem, Dátum, Idő, Egyéni stb.)
Oszlopszélesség és sormagasság állítása Oszlopszélesség állítása Az oszlopazonosító szegélyének húzásával vagy dupla kattintással tudjuk változtatni az oszlopszélességeket. Húzás esetén tetszőleges hosszt tudunk beállítani. Dupla kattintáskor pedig az oszlopban található leghosszabb bejegyzés hosszúsága alapján állítja be az oszlopszélességet. Több oszlop szélességét egyidejűleg is tudjuk változtatni. Kijelöljük az oszlopokat és az egyik oszlop azonosítójának szegélyére kattintunk kétszer. Az oszlopszélesség állításához jelöljük ki a kívánt oszlopo(ka)t, majd Formátum / Oszlop / Szélesség menüpontban pontos értéket adhatunk meg. Amennyiben a cellában ### jelek jelennek meg, akkor az oszlopszélességen változtatni kell, mert nem fér bele a karaktersorozatunk. Oszlopszélességet állíthatunk még gyorsmenü segítségével is. Sormagasság állítása Hasonlóan lehetséges, mint az oszlopszélesség, csak értelemszerűen a Sor parancsokat választjuk.
Karakterformázás Hasonló lehetőségek vannak, mint a Word szövegszerkesztőben: Formátum / Cellák… Betűtípus fülön vagy az eszköztár ide vonatkozó ikonjaival.
Munkalap adatok igazítása Eszköztáron Cellaigazító ikonok (balra igazítás, középre zárás, jobbra zárás, cellaegyesítés). Formátum / Cellák… Igazítás fül: a szöveg igazítása a cellában vízszintesen és függőlegesen, el lehet forgatni a szöveget, a cellán belül lehet sortörést használni, lekicsinyíteni a szöveget, hogy beleférjen, illetve cellákat lehet egyesíteni. Figyelem! Több cella egyesítésénél csak az első cellában levő adat marad meg, a többi elveszik. Ezt a párbeszédpanelt természetesen gyorsmenüből is el lehet érni. A kijelölt cellá(ko)n jobb egérrel gyorsmenü előhívása, és Cellaformázás…
Cellák keretezése és kitöltése Formátum / Cellák… Szegély fülön meg lehet adni a vonal stílusát, színét, és a cella mely oldalait határolják szegélyek. Formátum / Cellák… Mintázat fülön a kijelölt cellák árnyékolását adhatjuk meg. Eszköztáron: Szegély, Kitöltő szín, Betűszín Formátum / Automatikus formázás: Néhány alapértelmezett szegélyez és mintázat formátum közül választhatunk.
Excel 2000
-6-
Nyomtatási kép Úgy látjuk a munkafüzetünket, ahogy majd nyomtatás után a papíron látható lesz. Itt látszik a fejléc és a lábléc, és a margó is. Fájl menüpont Nyomtatási kép… Eszköztár: Nyomtatási kép ikon
Oldalbeállítás Fájl menüpont Oldalbeállítás Oldal fül: a papír álló vagy fekvő legyen, papírméret, nyomtatási minőség, első oldalszám. Margók fül: margók beállítása Élőfej és élőláb fül: fejléc és lábléc beállításai, előre megírt szövegekkel vagy egyéniekkel Lap fül: nyomtatási terület, cellarácsokkal vagy nélkülük, sor- és oszlopazonosítókkal vagy nélkülük stb.
Hivatkozások I. Relatív hivatkozások: a munkalap celláinak vagy cellacsoportjainak azonosítására használjuk. Hivatkozások: Cella: cellára úgy hivatkozunk, hogy megadjuk az oszlop és a sor azonosítóját. Pl. az E oszlop 5. sorában levő cella: E5 Cellacsoport, tartomány: megadjuk a tartomány bal felső sarkában található cella hivatkozását, majd kettőspont következik, és utána hivatkozunk a tartomány jobb alsó sarkában levő cellára. Pl A2:C3 (ez vonatkozik: A1,A2,A3,B1,B2,B3,C1,C2,C3 cellákra.) Nem összefüggő részekre való hivatkozás: pontosvesszővel elválasztva soroljuk fel őket. pl. A1;A3:A6;C2:D6 Egy másik munkalap celláira: munkalap neve, felkiáltójel, cellahivatkozás: Munka2!A2:C3
Adattípusok -
szöveges adat szám adat logikai adat dátum adat képlet
Szöveges adat Egy cellába maximum 255 karaktert vihetünk be. Ha olyan formátumot akarunk bevinni, hogy 11/1, akkor ezt számként fogja kezelni, tehát bevitel előtt formáznunk kell a cellát szöveg formátummá (Formátum/Cellák/Szám- Szöveg). Számadatok Számok beírásánál a következő jeleket használhatjuk: - számjegyek, - tizedesvessző, - előjelek - normálalakban felírt szám kitevőjének jelei - százalékjel - pénznem jel - egyedi formátum (db, kg stb.)
Excel 2000
-7-
Logikai adat Eldöntendő kérdést teszünk fel, Igaz vagy Hamis választ adhatunk rá. A cellába ezt írjuk: =5>1 a bevitel után a cella tartalma: IGAZ Dátum és idő adatok Formátum/Cellák/Szám- lapon sok formátum közül választhatunk. Képletek (kifejezések) Ha egy cellába képletet írunk, akkor az a bevitel után végrehajtódik, és a cellában az előírt műveletek eredménye jelenik meg. A képletek számokat, cellahivatkozásokat, függvényeket tartalmaznak műveleti jelekkel összekapcsolva. Egy képlet maximum 1024 karakter lehet. A képletet mindig egyenlőség jellel kell kezdeni. Az egyenlőség jel mutatja meg az Excelnek, hogy végre kell hajtania a képletben szereplő utasításokat. A képletekben szereplő cellahivatkozásokat egyszerűen begépelhetjük, vagy amikor a képlet gépelése közben cellahivatkozásokhoz érünk, akkor a hivatkozandó cellára kattintsunk, illetve cellatartomány esetén jelöljük ki azt. Ha nem pontosan sikerült a kijelölés, vagy meggondoltuk magunkat, akkor egyszerűen végezzük el újból a kijelölést. Ez addig igaz, amíg be nem gépeltünk egy másik műveleti jelet, vagy valamilyen karaktert. Az a cella, vagy cellatartomány, amit kijelöltünk, villogó szaggatott keret veszi körül.
Alapműveletek Prioritási sorrendben: hatványozás (^), osztás, szorzás, összeadás és kivonás.
Szöveggel való műveletek Cellákban levő szövegeket össze tudunk vonni: & jellel. =A2&B4
Összehasonlító műveletek Relációs jelek használatával: =A3>B3 eredmény lehet IGAZ vagy HAMIS
Hivatkozások II. Fent néztük a relatív cellahivatkozást. Van még: Abszolút cellahivatkozás: a cella sor és oszlop azonosítója is rögzített: $A$2 Vegyes cellahivatkozás: az abszolút és a relatív keveréke: B$2 vagy $A4 Relatív cellahivatkozás: sem a sor-, sem az oszlopazonosítója nincs rögzítve. Relatív cellahivatkozás (A2) használata esetén egérhúzással lemásoljuk a következő cellá(k)ba a képletet, a következőket tapasztaljuk: - Vízszintes másolás esetén a cellahivatkozások oszlop azonosítója növekedik. Amennyiben az oszlopazonosító elé $ jelet teszünk ($A2), másolás után az azonosító nem fog növekedni. (abszolút hivatkozás) - Függőleges másolás esetén a cellahivatkozások sor azonosítója növekedik. Amennyiben a sorlopazonosító elé $ jelet teszünk (A$2), másolás után az azonosító nem fog növekedni. (abszolút hivatkozás)
Excel 2000
-8-
Diagramok Az adatok grafikus ábrázolása diagramokon történik. Megkönnyíti az adatok leolvasását, kiértékelését, elemzését és összehasonlítását. A munkalap celláiban lévő értékek (melyeket kijelöltünk) csoportjait sávok, vonalak, oszlopok, körcikkek, pontos stb. jelenítik meg. Az adatsorok elkülönítése érdekében a program minden adatsornak különböző színt ad, amelyet természetesen mi módosíthatunk a későbbiekben. Adatsor: a kijelölt terület egy sorából vagy egy oszlopából származó, összetartozó adatok együttese. Egy diagram több adatsort is tartalmazhat. Kördiagramok viszont csak egy adatsort. Azt a tartományt kell kijelölni, amelyet a diagramban ábrázolni szeretnénk. Ha csak Magyarország, Franciaország és Csehország adatait szeretnénk ábrázolni, akkor a CTRL billentyű segítségével jelöljük ki ezeket a tartományokat. Ha kijelöltük a megfelelő tartományt, tartományokat, akkor válasszuk a Beszúrás menüpont Diagram pontját. Elindul a diagram varázsló. 1. lépés: Alaptípusok fül: Diagramtípust (oszlop, sáv, torta stb.) választunk, majd kiválasztjuk az altípusát (csoportosított, halmozott). Felhasználói típusok fül: További diagramtípusok közül választhatunk, és az általunk létrehozott, összeállított diagramot felvehetjük a listára. 2. lépés: Adattartomány fül: a tartomány mezőben adjuk meg a tartományt, amit a diagramon ábrázolni szeretnénk. Az adatsorok rádiógombokkal megadhatjuk, hogy az adatok a sorok vagy az oszlopok figyelembevételével legyenek ábrázolva. Adatsor fül: adatsorokat adhatunk hozzá, vagy távolíthatunk el. 3. lépés Címek fül: Diagramcím, tengelyfeliratok megadása (megjelenik a mintán) Tengelyek fül: tengelyek adatainak látszóságát ki-be tudjuk kapcsolni Rácsvonalak fül: vízszintes és függőleges rácsvonalak megjelenítése, elrejtése (segítik az értékek leolvasását) Jelmagyarázat fül: jelmagyarázat legyen-e, illetve hol legyen Feliratok fül: adatokhoz legyenek-e feliratok Érték mutatva: adatponthoz tartozó cella értéke Százalék mutatva, Felirat és százalék mutatva: kör- és perecdiagramoknál Felirat mutatva: adatponthoz rendelt kategória Jel a felirat mellett: a jelmagyarázatban szereplő színt helyez el az adatfelirat mellett Adattábla fül: a kijelölt táblázat megjelenítése a diagram alatt 4. lépés Új munkalap létrehozásával, vagy a meglévőek közül kiválasztunk egyet, és létrejön a diagramunk.
Diagram formázása A diagram címét, tengelyfeliratait, jelmagyarázatát és adatfeliratait formázhatjuk. Amit formázni szeretnénk, kettőt kattintunk rá, és megjelenik a hozzá tartozó párbeszédpanel, vagy
Excel 2000
-9-
jobb egér gombbal gyorsmenüből elérhetjük az adott objektum (diagramterület, rácsok, tengely, jelmagyarázat, adatfelirat, rajzterület, fal, padlószint stb.) formázás parancsát.
Függvények Függvények: Matematikai szabályok által meghatározott képletek. Felépítésük: a függvény nevével kezdődik, majd zárójelek között következnek az argumentumok pontosvesszővel elválasztva. A függvényeket is egyenlőségjellel kell kezdeni. Beszúrás/ Függvények A függvények kategóriákba vannak sorolva, először a kategóriát válasszuk ki, majd a jobb oldali mezőből a függvény nevét. A két mező alatt láthatjuk a kiválasztott függvény felépítését és rövid leírását. Az OK gombra kattintva megjelenik egy párbeszédablak. (Ugyanezt a párbeszédablakot kapjuk, ha a szerkesztőléc előtti egyenlőségjel ikonra kattintunk, majd a bal oldalon megjelenő legördülő listából kiválasztjuk a függvényünket.) A párbeszédablakban megjelenő mezők kitöltése vagy begépeléssel történik, vagy az adatokat az egér húzásával jelöljük ki. Utána kattintsunk a Kész gombra, majd ha minden adat helyesen volt megadva, akkor az aktuális cellában a függvény végrehajtódik, és megjelenik az eredmény. Most következzen néhány függvény csoportokba sorolva.
Matematikai és statisztikai függvények =GYÖK(szám) Egy szám négyzetgyökét számítja ki. =HATVÁNY(szám;kitevő) Egy szám adott kitevőjű hatványát számolja ki. =MARADÉK(szám;osztó) A számnak az osztóval való elosztása után kapott maradékát adja eredményül. =INT(szám) Egy számot kerekít lefelé a legközelebbi egészre. =KEREK(szám;hány_számjegy) Egy számot adott számú számjegyre kerekít. (5-től felfelé) =VÉL() 0-nál nagyobb, vagy egyenlő és 1-nél kisebb véletlen számot ad eredményül. Egy a és b közötti valós véletlen szám a következő képlettel állítható elő: VÉL()*(b-a)+a =SZORZAT(szám1;szám2;…) Az összes argumentumként megadott szám szorzatát számítja ki. =SZORZATÖSSZEG(tömb1;tömb2;tömb3;...) Megadott tömbök megfelelő elemeit szorozza össze, majd kiszámolja a szorzatok összegét. =SZUM(szám1;szám2;…) A megadott tartományban lévő összes számot összeadja. =SZUMHA(tartomány;kritérium;összeg_tartomány)A megadott feltételeknek eleget tevő cellákban található értékeket adja össze. Összeg_tartomány: A ténylegesen összeadandó cellák. A függvény az összeg_tartomány celláinak értékét csak akkor adja össze, ha a tartomány ennek megfelelő értékei kielégítik a megadott feltételt. Ha az összeg_tartomány argumentumot nem adjuk meg, akkor a tartomány celláit összegzi a függvény. =ÁTLAG(szám1;szám2;…) Argumentumainak átlagát (számtani közepét) számítja ki. =DARAB(érték1;érték2;...) A függvény az argumentumlistában szereplő számokat és számokat tartalmazó cellákat számlálja meg. A függvény egy tartomány vagy egy számtömbben lévő bejegyzések számának megállapítására használható. A függvény csak a számokat számolja meg. A logikai értékeket, a dátumokat, a szövegként megadott számokat, az üres cellákat, a hibaértékeket és a számokká nem konvertálható szövegeket figyelmen kívül hagyja.
Excel 2000
- 10 -
=DARAB2(érték1;érték2;...) A függvény az argumentumlistában szereplő nem üres cellákat és értékeket számlálja össze. Ha nem kell logikai értékeket, szöveget vagy hibaértéket számlálnunk, használjuk a DARAB függvényt. =DARABTELI(tartomány;kritérium) Egy tartományban összeszámolja azokat a cellákat, amelyek eleget tesznek a megadott feltételnek. =DARABÜRES(tartomány) A megadott tartomány üres celláit számolja meg. =MAX(szám1;szám2;…) A megadott tartományban szereplő legnagyobb számot adja meg. =MIN(szám1;szám2;…) A megadott tartományban szereplő legkisebb számot adja meg. =MEDIÁN(szám1;szám2;...) Adott számhalmaz mediánját adja meg. A medián a számhalmaz középső értéke, a számok fele ennél kisebb, másik fele pedig nagyobb. =MÓDUSZ(szám1;szám2;...) Egy tömb vagy tartomány leggyakrabban előforduló vagy ismétlődő értékét adja eredményül.
Logikai függvények =ÉS(logikai1;logikai2;...) IGAZ értéket ad vissza, ha az összes argumentuma IGAZ; HAMIS értéket ad vissza, ha egy vagy több argumentuma HAMIS. =HA(logikai_vizsgálat;érték_ha_igaz;érték_ha_hamis) Ha a megadott feltétel kiértékelése IGAZ értékre vezet, akkor az első értéket adja vissza, különben (ha HAMIS) a másodikat. =VAGY(logika11;logikai2,...) Az IGAZ értéket adja eredményül, ha legalább egy argumentumának értéke IGAZ; a visszatérési érték HAMIS, ha összes argumentum értéke HAMIS. =NEM(logikai) Az argumentum értékének ellentettjét adja eredményül. A függvényt akkor használjuk, amikor biztosítani szeretnénk, hogy egy érték egy megadott értékkel ne egyezzen meg. Olyan érték vagy kifejezés, amelynek kiértékelése az IGAZ vagy a HAMIS értéket adja. Ha az argumentum értéke HAMIS, akkor a függvény visszatérési értéke IGAZ lesz; ha az argumentum értéke IGAZ, a függvény visszatérési értéke HAMIS lesz.
Dátum függvények =DÁTUM(év;hónap;nap) Eredménye a dátumot Excel dátum-időmértékben megadó szám. =ÉV(dátumérték) A dátumértékből az évet adja vissza. =HÓNAP(dátumérték) A dátumértékből a hónapot adja vissza. =NAP(dátumérték) A dátumértékből a napot adja vissza. =MA() A mai dátumot adja eredményül. =IDŐ(óra;perc;mperc) Adott időpont időértékét adja meg. A visszaadott érték a 0 és 0,99999999 közötti tartományba esik, amely a 0:00:00 és 23:59:59 időpontnak felel meg.
Szövegkezelő függvények =SZÖVEG(érték;formátum_szöveg) Egy számértéket alakít át adott számformátumú szöveggé. (Formátum: cellaformázás/szám/kategória) =ÉRTÉK(szöveg) Számot ábrázoló szöveget számmá alakítja át. =BAL(szöveg;hány_karakter) A szövegdarab legelső karakterét vagy balszélső karaktereit adja eredményül. =JOBB(szöveg;hány_karakter) A szövegdarab utolsó karakterét vagy jobboldali karaktereit adja eredményül.
Excel 2000
- 11 -
=KÖZÉP(szöveg;honnantól;hány_karakter) Eredményként megadott számú karaktert ad egy szövegből a megadott sorszámú karaktertől kezdődően. =ÖSSZEFŰZ(szöveg1;szöveg2;…) Több szövegdarabot egyetlen szöveggé fűz. =HOSSZ(szöveg) Egy szöveg karakterben mért hosszát adja eredményül.
Mátrix függvények =FKERES(keresési_érték;tábla;oszlop_szám;tartományban_keres) A függvény egy tömb bal szélső oszlopában keres egy megadott értéket, és az így kapott sorból veszi az oszlop_szám argumentummal kijelölt cellát, és ennek tartalmát adja eredményül. Tartományban_keres: IGAZ vagy hiányzik: a következő legnagyobb, de a keresési_érték argumentumnál kisebb értéket adja vissza. HAMIS: pontos egyezést keres, és ha ilyen nincs, akkor a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményül. =VKERES(keresési_érték;tábla;sor_szám;tartományban_keres) A megadott tömb felső sorában egy adott értékű elemet keres, majd a megtalált elem oszlopából egy adott sorban elhelyezkedő értékkel tér vissza. A VKERES függvény használata azokban az esetekben lehet hasznos, amikor az összehasonlítandó értékek a tömb felső sorában helyezkednek el és egy adott sorban lévő értéket szeretnénk megtudni. Tartományban_keres: IGAZ vagy nincs megadva: közelítő egyezést keres (másképpen fogalmazva: ha pontosan egyező érték nincs, akkor a következő legnagyobb érték, mely kisebb, mint a keresési_érték lesz a függvény eredménye). HAMIS: pontosan egyező értéket keres. Ha ilyet nem talál, eredménye a #HIÁNYZIK hibaérték lesz.
Pénzügyi függvények Részlet függvény =RÉSZLET(ráta;időszakok_száma;jelenérték;jövőérték;típus) Valamely adott futamidejű befektetés részleteinek nagyságát adja meg. Feltételezi, hogy a kamatláb (ráta) és a részletek összege állandó. Ráta: havonta történő befizetésnél havi, évente történő befizetésnél éves kamatláb. Időszakok száma: Az időperiódusok száma, tehát a befizetések darabszáma. Jelenérték: Jelenérték, vagyis a folyamat elején felvett kölcsön összege: ez pozitív, ha mi vettünk fel pénzt, negatív, ha mi adunk kölcsön. Jövőbeli érték: Vagyis az utolsó időperiódus végén az egyenleg. Ha ezt a változót nem adjuk meg, akkor értéke automatikusan nulla. Típus: lehet 0 vagy 1. 0 jelentése: mindig a szóban forgó időperiódus (hónap vagy év) végén fizetünk; 1: mindig az elején. Ha ezt a változót nem adjuk meg, akkor értéke automatikusan nulla. Kamatfizetés és adósságtörlesztés függvények =PRÉSZLET(kamatláb;aktuális_időszak;befizetések_darabszáma;jelenérték;jövőérték; típus) adósságtörlesztés függvény =RRÉSZLET(kamatláb;aktuális_időszak;befizetések_darabszáma;jelenérték;jövőérték; típus) kamatfizetés függvény Egy kölcsön visszafizetésekor a befizetett összeg egy része a kamatot tartalmazza, s a fennmaradó résszel csökken az adósság. Tehát a befizetett összeg minden időperiódusban a kamatfizetés és az adósságtörlesztés összege, vagyis:
Excel 2000
- 12 -
RÉSZLET=PRÉSZLET+RRÉSZLET A kamatfizetés mértékét az éppen aktuális adósság és a kamatláb egyértelműen meghatározza, s csak a fennmaradó összeggel csökken az adósságunk. Hosszú lejáratú hitel esetén tipikus jelenség, hogy az első években az adósság csökkenése igen kicsi, szinte a teljes befizetett összeg kamatfizetésre megy el. Az idő elteltével az adósság és ezzel együtt a kamathányad csökken, s a befizetett összeg egyre nagyobb része fordítódik az adósság csökkentésére. Kamatláb (ráta) függvény =RÁTA(időszakok_száma;részlet;jelenérték;jövőérték;típus) valamely befektetés egy időszakra vonatkozó kamatlábát számolja ki. Befektetési időszak függvény =PER.SZÁM(ráta;részlet;jelenérték;jövőérték;típus) valamely befektetés időszakainak számát határozza meg. Jelenérték függvény =MÉ(ráta;időszakok_száma;részlet;jövőérték;típus) valamely befektetés jelenlegi (mai) értékét számolja ki. Jövőérték függvény =JBÉ(ráta;időszakok_száma;részlet;jelenérték;típus) valamely befektetés jelenlegi (mai) értékét számolja ki. Nettó jelenérték függvény =NMÉ(diszkontláb;tartomány) Egy befektetés nettó jelenértékét adja meg. diszkontláb: havonta történő fizetésnél havi, évente történő fizetésnél éves diszkontlábat kell megadni. Tartomány: a tartományban a ki- ill. befizetések vannak felsorolva. Kifizetés összege pozitív, befizetés összege negatív. Belső megtérülési ráta =BMR(értékek;becslés) Belső megtérülési ráta: Egy adott nagyságú kifizetésekből álló kifizetés sorozat mekkora kamatláb mellett lesz nullszaldós, azaz a nettó jelenértéke mekkora kamatláb mellett lesz 0? Értékek: Tömb vagy a pénzáramlás azon értékeit tartalmazó cellákra való hivatkozás, amelyekre a belső megtérülési rátát ki kell számítani. Becslés: Olyan szám, amely várhatóan közel esik az eredményhez. Értékcsökkenés Amortizáció (értékcsökkenés): gépek, berendezések, felszerelések, járművek, épületek és más ingatlanok, szellemi termékek, vagyoni értékű jogok stb., kopásának elhasználódásának, elavulásának pénzben kifejezett értéke. BRUTTÓ ÉRTÉK – ÉRTÉKCSÖKKENÉS = NETTÓ ÉRTÉK Bruttó érték: beszerzési ár (vételár + felár – engedmény + üzembe helyezési költségek + adók (ÁFA nem) ± támogatások + vámköltség, stb.)
Excel 2000
- 13 -
Leírási módszerek: 1. Lineáris =LCSA(költség;maradványérték;leírási_idő) Egy tárgyi eszköz egy időszakra eső amortizációját adja meg, bruttó érték szerinti lineáris leírási kulcsot alkalmazva. Költség: A tárgyi eszköz beszerzési költsége. Maradványérték: A tárgyi eszköz értéke az értékcsökkenés leírásának végén (vagyis a tárgyi eszköz maradványértéke). Leírási_idő: A leírási időszakok teljes száma (azaz az eszköz hasznos élettartama). 2. Degresszív a) fix kulcs nettó érték után =KCSA(költség;maradványérték;leírási_idő;időszak;faktor) Egy eszköz értékcsökkenését számítja ki adott időszakra vonatkozóan a progresszív vagy egyéb megadott leírási modell alkalmazásával. Költség: A tárgyi eszköz beszerzési ára. Maradványérték: A tárgyi eszköz értéke az értékcsökkenés leírásának végén (vagyis a tárgyi eszköz maradványértéke). Leírási_idő: A leírási időszakok teljes száma (azaz az eszköz hasznos élettartama). Időszak: Az az időszak, amelyre az értékcsökkenés mértékét ki kell számítani; ugyanazt a mértékegységet kell használni, mint a leírási_idő megadásánál. Faktor: A leírás gyorsasága. Ha nem adjuk meg, értéke 2 lesz (progresszív leírási modell). Mind az öt argumentumnak pozitív számnak kell lennie. b) évek száma összeg módszer =SYD(költség;maradványérték;leírási_idő;időszak) Egy tárgyi eszköz értékcsökkenését számítja ki adott időszakra az évek számjegyösszegével dolgozó módszer alapján. Költség: Az eszköz beszerzési ára. Maradványérték: Az eszköz értéke az értékcsökkenés leírása után (gyakran az eszköz maradványértékének is nevezik). Leírási_idő: A leírási időszakok száma (azaz az eszköz hasznos élettartama). Időszak: Az időszak; ugyanazt a mértékegységet kell használni, mint az élettartam megadásánál.
Excel 2000
- 14 -
Tartalomjegyzék: Alapismeretek.........................................................................................................................1 A képernyő felépítése..........................................................................................................1 Mozgás a munkalapon és a munkalapok között..................................................................2 Munkalapok kezelése..............................................................................................................2 Munkalap beszúrása............................................................................................................2 Munkalap törlése.................................................................................................................2 Munkalap átnevezése..........................................................................................................2 Munkalap áthelyezése.........................................................................................................2 Munkalap másolása.............................................................................................................3 Munkalapok kijelölésének megszüntetése..........................................................................3 Adatbevitel..............................................................................................................................3 Cella vagy cellatartományok kijelölése..................................................................................3 Egérrel:................................................................................................................................3 Billentyűzetről a fontosabb kijelölési lehetőségek:............................................................3 Cellák kitöltése sorozattal.......................................................................................................4 Sorozat készítése egyetlen érték alapján.............................................................................4 Sorozat készítése két érték alapján......................................................................................4 Sorozat készítése menüből..................................................................................................4 Kitöltés egyéni lista elemeivel............................................................................................4 Rendezés.................................................................................................................................4 Cellák beszúrása, törlése.........................................................................................................4 Munkalapok formázása...........................................................................................................5 Számformák........................................................................................................................5 Oszlopszélesség és sormagasság állítása............................................................................5 Oszlopszélesség állítása..................................................................................................5 Sormagasság állítása.......................................................................................................5 Karakterformázás................................................................................................................5 Munkalap adatok igazítása......................................................................................................5 Cellák keretezése és kitöltése..................................................................................................5 Nyomtatási kép.......................................................................................................................6 Oldalbeállítás..........................................................................................................................6 Hivatkozások I........................................................................................................................6 Adattípusok.........................................................................................................................6 Szöveges adat..................................................................................................................6 Számadatok.....................................................................................................................6 Logikai adat.....................................................................................................................7 Dátum és idő adatok........................................................................................................7 Alapműveletek....................................................................................................................7 Szöveggel való műveletek..................................................................................................7 Összehasonlító műveletek...................................................................................................7 Hivatkozások II.......................................................................................................................7 Diagramok...............................................................................................................................8 Diagram formázása.............................................................................................................8 Függvények.............................................................................................................................9 Beszúrás/ Függvények....................................................................................................9 Matematikai és statisztikai függvények..............................................................................9 Logikai függvények..........................................................................................................10 Dátum függvények............................................................................................................10
Excel 2000
- 15 -
Szövegkezelő függvények.................................................................................................10 Mátrix függvények............................................................................................................11 Pénzügyi függvények........................................................................................................11 Részlet függvény...........................................................................................................11 Kamatfizetés és adósságtörlesztés függvények.............................................................11 Kamatláb (ráta) függvény.............................................................................................12 Befektetési időszak függvény.......................................................................................12 Jelenérték függvény......................................................................................................12 Jövőérték függvény.......................................................................................................12 Nettó jelenérték függvény.............................................................................................12 Belső megtérülési ráta...................................................................................................12 Értékcsökkenés..............................................................................................................12 Tartalomjegyzék:..................................................................................................................14
