E X L I B R I S MEDICINÁÉ A Z ORVOSI H I V A T Á S S Z I M B O L I K Á J A ORVOSI K Ö N Y V J E G Y E K E N JOBST Á G N E S
Inter folia flores 1
Habent sua fata libelli — tartja a mondás, bizonyára nem alaptalanul. A könyveit szerető és féltő, hiányukat fájón nélkülöző ember mégis nehezen törődik bele ebbe az igazságba, s minden eszközzel tenni igyekszik ellene. Ennek történetét kívánja bemutatni a tanulmány, külön figyelmet szentelve a hagyományosan nagy könyvtárral rendelkező tudós orvosok eb béli törekvéseinek. A kultúra előrehaladtával a könyv is vagyontárgynak minősült. Már i.e. 4000-ből fennma radt egy olyan világoskék egyiptomi fajansztábla, melyet papirusztekercsbe helyeztek. Sötét kék felirata azt tanúsította, hogy a tekercs ///. Amenophis könyvtárából származik. A kö zépkor nagybecsű kódexeit szigorú tulajdonosaik lánccal erősítették az olvasópulthoz. Egyes vélemények szerint ez a lánc — mely a magántulajdont még brutális nyíltsággal védelmez te —, finomodott évszázadok múltával művészi rajzolatú lapocskává. A vaslánctól az ex lib risig vezető útnak voltak persze közbeeső fázisai. Ide sorolhatók a méltán híres, és kortársak által nagyrabecsült Bibliotheca Corviniana egyes kódexeinek a tulajdonos címerét illetve képmását ábrázoló, bőrkötésbe nyomott ún. super-librosai, zománcos, hollós címerrel ellá tott könyvkapcsai. Szintén a tulajdonos megjelölésére szolgált a scriptorok és illuminátorok azon törekvése, mellyel a kódexek fejléceibe és iniciáléiba szőtték a tulajdonos címerét és ha talmi jelvényeit. Az elmúlt évszázadok gyakorlatához tartozik és magyar földön sem ismeret len a pecsétviaszból címeres pecsétgyűrűvel belső címlapra nyomott megjelölés, melynek prózai leszármazottja a tintával történő tulajdonosi névbejegyzés. A hivatására büszke, köny vei kiadásából élő németalföldi humanista, Rotterdami Erasmus műveibe ,,Sum Erasmi nec muto dominum", röviden ,,Sum Erasmi" jegyezte tulajdonjogát, ami a könyvek felkutatásá hoz, könyvtára rekonstruálásához a kutató számára kiindulópontként szolgál. A tulajdonbe2
3
4
5
1
2
3
4
5
Terentianus Maurus Carmen heroicum 258. A tanulmánynak az orvosi ex librisek történetére vonatkozó rövid áttekintése Waehmer, Kuno: Buecherzeichen De utscher Aerzte (Leipzig, 1919) c. munkája és ábrái felhasználásával készült. A modern orvosi ex librisek tipologizálásában a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár Történeti dokumentációs gyűjteményében és Könyvtárában fellelhető darabokra, főként pedig az Országos Széchényi Könyvtár Plakáttárának Ex libris gyűjteményére támaszkodtam. Leiningen-Westerburg Deutsche und Oesterreichische Bibliothekzeichen, Ex libris (Stuttgart, 1901) p. 99 (ma a British Museum-ban őrzik London, No 22.878) Kuczka Péter: ,,Kisgrafikák a Dürer teremben" A Könyv 1965/7. p.l38 Vida Mária: „Egy humanista könyvtára — a könyvgyűjtő Erasmus" Magyar Könyvszemle 1973/1. (89. évf.) pp.41-52
jegyzés e könyveket bemocskoló technikáit jóízlésű könyvbarátok címkével pótolták, mely mind anyagánál mind terjedelménél fogva összhangban áll a megjelölni kívánt tárggyal. A la pocska a művelt világ nemzetközi nyelvén, latinul tudatja, hogy a kézben tartott kötet kinek a könyvei közül való. A könyvek tulajdonjogát jelölő cédulák e latin nyelvű feliratról nyerték az ex libris elnevezést. A könyvnyomtatás feltalálásával a könyvek megszűntek egyedi darabok lenni; a tulajdon jegy céljává az egyéni példányok megkülönböztetése vált. A nyomtatott könyvek kezdetben igen drágák voltak. Szerencsés tulajdonosaik — uralkodók, főurak, főpapok — saját címerei ket használták ex libris céljára, s ezzel hosszú időre meghatározták a műfaj divatját. A könyvnyomtatás technikájának fejlődése, egyre olcsóbb előállítása szélesebb néprétegek szá mára is lehetővé tette könyvek gyűjtését. A polgári könyvgyűjtemények megjelenésével egy szerűbb, névtábla hatású címkék kerültek forgalomba, melyeken olykor nemzeti nyelven sze repel a tulajdonjogot kifejező fordulat. Ezt követően a heraldikai vonatkozások helyett új, a tulajdonos személyére, foglalkozására, kedvtelésére utaló illusztratív elemek jelentek meg. Az ex libris előállítása a kor technikáját követi. A kezdet kezdetén, a könyvnyomtatás fel találásának idején a sokszorosítás legősibb módjával, fametszéssel készült. Érdekességként meg kell említeni, hogy a fába metszett ex libris megelőzi a könyvnyomtatás korát. Az 1500-as esztendőt megelőzően három Németországban készült ex librist ismerünk, melyek közül kettő nemesi címert, a harmadik, egyben legérdekesebb a tulajdonos nevére utaló tré fás szójátékot tartalmaz. A fametszést a fémmetszés, mégpedig a rézmetszés eljárása kö vette, mellyel a fametszésnél több, ám csak vonalas rajz visszaadására alkalmas nyomat ké szíthető. A tónusok visszaadására találták fel a rézkarcot, ezután a két technika előnyeit ötvöző mezzotintot, majd az aquantinta és a hidegtű következett. Ezek a gyűjtők által ked velt, arisztokratikus eljárások, melyeket a lényegesen olcsóbb, és több nyomat előállítására alkalmas síknyomat (litográfia), majd a fotomechanikai eljárások (cinknyomat, autotípia, he liogravure) követtek. Az ex libris hármas funkcióval rendelkezik: megóvja a könyvet az elkallódástól, egy-egy könyvtár anyagát szétszóródás után is összeállíthatóvá teszi, végül és nem utolsósorban fo kozza a gyűjtő önérzetét. A tulajdonmegőrzés indítékából, ama bizonyos vaslánctól eredeztethetők a könyvjegyeken gyakorta feltűnő, könyvek eltulajdonítását ostorozó intelmek, me6
7
8
9
6
7
8
9
Egyéb gyűjtemények esetében is használatos jelölési forma a papírból készült címke, melynek felirata a gyűjtött tárgyhoz igazodik: Ex armoris, Ex cotticis, Ex herbario, Ex numismaticis, Ex discis, Ex Japonicis stb. Nagyobb könyvgyűjtemény esetén bevett szokás az egyes állományrészeknek különféle ex librisekkel történő tema tikai elkülönítése: Ex libris musicis, Ex libris turisticis, Ex libris etnographii, Ex libris eroticis stb. Ez a magyar ex libris történetére is érvényes, hiszen a 16—17. századból szinte kizárólag főpapi, elvétve főúri ex libriseket ismerünk, jóllehet az első magyar könyvjegy egy pozsonyi polgár, Teiinkes János 1525-ben készült fa metszete volt. Nevezetes 16. századi ex libriseink még: a bártfai r.k. plébániának Gutgesel Dávid bártfai könyv nyomtató által nyomott lapja; Istvánffy kancellár hasonló korú fametszete; a csornai premontrei prépostság 1542-es fametszete. Néhány magyar példa erre: Kaffka Margit könyvjegyén tintatartőból könyvre boruló tinta utal az írói mesterségre, Kner Imre ex librisén könyvprés, Stemmer Ödönén, a neves pesti antikváriusén könyvkereskedése látható. Mécs Lászlónak, a neves pap-költőnek ex librisén az isteni szeretet előtt arcra boruló faun, Ravasz László református püspökén, a református bibliamagyarázatokra utaló mérleg serpenyőjében a Szentírással tűnik fel. Ezek a következők: (1) Hildebrand Brandenburg aus Biberach angyalos-címeres Biberachban vagy Ulmban, 1470-ben keletkezett ex librise,. (2) Wilhelm von Zell nemesi címert ábrázoló, ugyancsak 1470 k. datált könyvje gye, (3) Hans Igler (eredeti nevén Knabensberg) káplánnak a tulajdonos becenevét sündisznós képpel illusztráló, feltehetően legrégibb, 1450—1470 között keletkezett ex librise.
lyek legrégebbike éppen egy orvosi ex librisen, az 1515-ös Cuspinianus féle fametszeten ol vasható: „Hinc compesce manum, ne sur dicaris ab illa Quae ueri faciem pagina reddit Heri." Ugyanezt megerősíti az ex libris alsó mezejében látható három nőalak melletti felirat: do, accipio, refero. A nyomaték kedvéért az intelmet olykor archaizáló nyelvi formába öltöztetik; tréfás színezetet adnak neki; vagy a bűnt és várható büntetését képpel illusztrálják. Az eltulaj donítások visszaszorítására a 14. sz. közepén még pápai bulla is keletkezett, mely a vétkese ket kiközösítéssel fenyegette: ,,Si quis secus fecerit, libros partemve aliquam abstulerit, extraxerit, depserii, rapseritque, carpserit, corruperit doh malo, ille afidelium communione ejectus maledictus anathemaüs vinculo colligatus esto. A quoquam praeterquam Romano Pontifice ne absolvitor." A VI. Kelemen (Pierre Roger) avignoni pápa (1342. máj. 7.—1352. dec. 6.) nevéhez fűződő bullára két szerzetesi ex libris is hivatkozik: az 1600-as évekből származó Johann G.D. Gottfried és Aegidius Gelen-féle kölni, valamint az 1706-ban keletkezett salzburgi Szí. Péter bencés kolostor-féle könyvjegy. A gyűjtemény együtt tartásának célja fogalmazódik meg Johann Georg Starckmann 1690-es, rézmetszetes ex librisén. A harminc éves háború idején élt német orvos sokat fára dozott, hogy a háború pusztításai által szétdúlt könyvtárát ismét összeállítsa. Törekvését bib liai hivatkozással juttatja kifejezésre, melyet a könnyebbség kedvéért feloldva közlök: könyvtárat létesített, ahová összegyűjtötte a királyok és a próféták könyveit, Dávid írásait és a királyok adományleveleit. Ugyanúgy Júdás is összegyűjtötte a háborúban elkallódott köny veket." (2 Mak. 2, 13—14) A könyveltulajdonítást ostorozó intelmek mellett az ex librisek fontos eleme a jelmondat, mely többnyire a tulajdonos könyvek iránti szeretetét, tudomány iránt érzett tiszteletét fogalmazza meg, annak műveltségét bizonyítandó latin, olykor görög mondások formájában. Ilyen tipikus, többnyire képileg is illusztrált jelmondatok: Fiat lux; Scientia est lux; Inter folia flores; Ars longa vita brevis est. Az általánosság szintjén maradó jelmondatok mellett találkozhatunk konkrétabb, esetünkben az orvosi hivatásra utaló megfo galmazással: Apage mors; Pereat mors; Sanare et sedare; Pflichttreu macht stark. Az ex libris műfaja német földön fejlődött k i , és a könyvnyomtatás feltalálásával párhuza mosan terjedt el. Mintegy 13 fába metszett orvosi ex libris ismert a 16. századból, amelyek mindegyike német orvos számára készült. Az ex libris-metszés első három évszázadának divatját megelőlegezi V. Károly császár azon intézkedése, mely minden tanult orvost arany lánc és nemesi ruha viselésére, címer használatára jogosít fel. Az aranyláncot nem, a cí10
11
12
13
14
15
1 0
1 1
1 2
1 3
1 4
1 5
Magyar fordítása körülbelül így hangzik: ,,El a kezekkel, különben mint tolvajt jelöl meg téged e lap, Mely a könyv igaz urát és tulajdonosát mindenkinek megmutatja." Waehmer i.m. p . l l „Bárki, aki másképpen tesz, és (teljes) könyveket vagy egyéb részeket elvesz, kihúz, elemel, ellop, kiszakít vagy aljas szándékkal tönkretesz, a szentáldozástól eltiltassék, megátkoztassék és egyházi átok bilincsébe veressék. Ezen kívül egyetlen római pápa se adhasson neki ezalól feloldozást." Leiningen-Westerburg i.m., p.50 Waehmer i.m., p.35 — Dietrich Block id. Lucas Cranach által metszett ex librise fametszet 1509 k.; — Johannes Cuspinianus famet szete 1515 k.; — Georg Tannsteter feltehetően Hans Springinklee által készített fametszete 1516.; — Georg Hobsinger két fametszete 1539. ; — Sixtus Kappser két fametszete 1560. ; — Peter Merenda két fametszete 1540., 1548. ; — Matthias Biechner fametszete 1542. ; — Johann Schenck von Grafenberg fametszete 1590. ; — Georg Wirth fametszete 1580 k.; — Anton Schneeberger fametszete 1570 k. Waehmer i.m., pp 28—29
mert és nemesi viseletet annál gyakrabban látjuk viszont orvosi ex libriseken, azaz kialakul a címert illetve portrét tartalmazó ex libris típusa. Az orvosi ex librisek legrégibb ismert da rabja a wittenbergi egyetem orvosprofesszora és rektora, Dietrich Block (sz. 1460 k.) nevé hez fűződik. Id. Lucas Cranach 1509 körül, Block rektorrá választása idején készítette szá mára az orvoslás és gyógyszerészet védőszentjeit, Szt. Kozmát és Szt. Damjánt attribútumaikkal, vizeletes üveggel és patikaedénnyel ábrázoló fametszetét. A 4. század fordulóján élt testvérpár öltözetét megfigyelve azt látjuk, hogy a fejfedő, köpeny és széles prémgallér az 1500-as évek viseletét idézi. Mint heraldikus elem, a címerábrázolás is megje lenik a képen, mégpedig valódi címer hiányában a tulajdonos nevét illusztráló ún. ,,beszélő" címer formájában. Alig fiatalabb a másik két legkorábbi, a tulajdonos portréját ill. mell képét ábrázoló orvosi fametszet. Az egyik 1515-ben, a bécsi orvosi fakultás dékánjává négy ízben is megválasztott Johannes Cuspinianus, eredeti nevén Spitzheimer megrendelésére ké szült, gazdagon díszített, reneszánsz öltözetű tulajdonosának képmásával. A másik Georg Tannsteter, I . Miksa császár háziorvosa részére 1506-ban készült. A férfiportrét ábrázoló metszet bal felső sarkában csillagos éggömb látható, ami az orvostudomány és asztrológia szoros korabeli kapcsolatára, egyben a tulajdonos kedvtelésére utal. A csillagmotívum meg ismétlődik a monogram M.G.T. (Magister Georgius Tannsteter) fölött, valamint a címer pajzsban. Metszőjére vonatkozóan megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók Hans Baldung Grien, mások Hans Springinklee munkájaként tartják számon. Gyakran előfordul, hogy ugyanazon tulajdonos portrét ill. címert tartalmazó ex librissel is rendelkezik, s ezek egyikét a könyv elejébe, másikát ugyanazon könyv hátuljába ragasztja. E megoldásra legkorábbi példa Georg Hobsinger fürdőorvos két 1539-ből származó famet szete. Az abachi melegvizű — 1532-ben V. Károly császár által is látogatott — gyógyfürdő tulajdonosának egyik könyvjegye energikus, külsejére kevés gondot fordító, 60 év körüli or vos portréját, a másik a vezetéknevére utaló komlót (ném. Hopsen) tartalmazó címerpajzsot tárja elénk. Hasonló megoldást találunk egy másik 16. századi német orvos, Sixtus Kappser két 1560-ból származó fametszetén. A heraldikai elemeket és a tulajdonos arcmását feltüntető ex librisek egészen a 18. száza dig használatosak. Az utóbbi csoport azért is különösen fontos számunkra, mert segítségük kel nyomon követhetjük elmúlt évszázadok orvosi viseletének változását. A heraldikus indít tatás még ennél is hosszabb időre, gyakorlatilag az 1880-as évekig rányomja bélyegét a műfaj divatjára. A heraldikus elemek visszaszorulása fokozatosan megy végbe. A 16. században még teljes címerábrázolásokkal találkozunk, a 17. században viszont már gyakoribb a pusz tán címerpajzsot idéző elrendezés, melynek jellemzője a dupla, növényi ornamentikájú ovális keret. Christian Johann Langé-mk (1655—1701), a lipcsei egyetem professzorának 1690-es rézmetszetén érhető tetten az a mozzanat, amikor a heraldikus elemek egyikét hivatásra utaló szimbólum váltja fel. A kettős keret külső ívét az orvosi mesterségre utaló kígyó alkotja, mely a belső ívet alkotó örökzöldet tartja. A könyvjegy e megoldással túllépett a heraldikus elrendezésen, hiszen a kép szervező elemévé a jelkép vált. A címerpajzsot felváltó kígyó el16
17
1 6
1 7
A téma modern parafrázisa Alföldi József könyvjegyén a középkori viseletbe (köpeny, barett) öltözött orvos, aki korunk orvosi eszközeit, sztetoszkópot és mikroszkópot Szt. Kozma pózában tart a kezében OSZK Plakáttár Ex libris-gyűjtemény továbbiakban OSZK Plakáttár A „beszélő" terminus a heraldikában is használatos fogalom. A polgári címerviselés terén fordul elő, s a tulajdo nos nevének illusztrálása értendő alatta. Ex librisekre történő alkalmazása a műfaj legismertebb pártolójának, gyűjtőjének és szakértőjének, Leiningen-Westerburgnak nevéhez fűződik. Jelen esetben a címerpajzsban fatönk ném. Block látható.
lenpontja a galamb, s a két állat együttese az Újszövetség egy helyére (Mt 10,16) utal, ami az orvossal szemben támasztott erkölcsi követelményekre irányítja a figyelmet. A 18. századtól címer és portré háttérbe szorulnak, előtérbe kerül viszont a figurális ábrá zolás, s jelképek valóságos kavalkádjával találkozunk. Kialakul az orvosi hivatásra utaló attri bútumok rendszere, melyek együttese először Johann Reis augsburgi sebésznek, a Compen dium anatomico-chirurgicum c , 1739-ben megjelent munka szerzőjének ex librisén tűnik fel. A Johann Esaias Nilson által 1756-ban készített rézmetszeten koponya, orvosi eszköz, kenőcsös tégely, gyógy növény könyv, anatómiakönyv látható, s a felsoroltak mellett egy daru szerepel, mely a kor szimbólumrendszerében az éberséget jelképezi. Mindehhez lényegében már csak egy fontos motívum járul, mely első ízben Salomon Schinz (1764—1847) 1793-as, Daniel Chodowiecki (1726—1801) által a lengyel kolerajárványok hatására metszett híres réz karcán jelenik meg; az orvos és a halál betegért folytatott küzdelme. A túldíszített, olykor zsúfolt ex librisek divatját lehiggadt, egyszerű, sőt puritán könyvjegyek követték, majd ezt követően a műfaj átmenetileg háttérbe szorult. 1860-as években történt újbóli felfedezése a Herold című német heraldikai lapnak köszön hető, melyet egy archaizáló, reneszánsz stílusjegyeket és heraldikai elemeket felelevenítő hullám követett. Modern ex librisről csak ezután beszélhetünk, melynek jellemzője, hogy heraldikai elemek helyett gondolatokban gazdag, olykor művészi értékű alkotásokban hozza létre tulajdonosának grafikai szimbólumait. A Berlinben élő Johann Sattler 1895-ben megje lent Deutsche Kleinkunst in 42 Bücherzeichen c. könyve áttörést hozott a műfaj életében. Ezt követően két irányú fejlődés indult meg: a használat céljára készülő, reklámgrafikához ha sonló elemeket felhasználó ex librisét; és az eredeti rendeltetésétől és a könyvtől függetle nedő ún. luxus ex librisé, mely maga is gyűjtés tárgyát képezi, azaz alkalmazott grafikából önálló kisgrafikai műfajjá fejlődött. A kultúrtörténet szempontjából nem elhanyagolható az alkalmazott művészet ezen ágának olykor csekély értékű, sorozatszerű alkotásain megmutatkozó tendenciák vizsgálata, annak feltárása, hogy bizonyos képi hagyomány mely tartalmak kifejezőjévé válik. Jelen esetben en nek fordítottja érdekel bennünket: mégpedig az, hogy egy bizonyos tartalom — esetünkben az orvosi hivatás — milyen képi eszközökkel jeleníthető meg. Ennek elemzése azért is ke csegtető, hiszen a kortárs tömegművészet e termékein nem érvényesül szigorúan előírt iko nográfiái rend, a felhasznált motívumok az alkotó fantáziája és a megrendelő kívánsága sze rint eklektikusán keverednek. A magyar ex libris metszés szintén a 16. századra nyúlik vissza, orvosi ex librisek azonban csak a 18. század végétől, szórványosan ismertek. A magyar orvosi ex librisek legrégebbike Komárom megye főorvosának, Séth János József-nek (megh. 1810. Komárom) 18. sz. végéről származó rézmetszete, mely háromszögből sugárzó istenszemet (Szentháromság szimbó lum), Napot és Holdat ábrázol. Ezt követte Segesvári Istvánnak (1774—1826), Debrecen vá ros másodfizikusának 1803-ban készült egyszerű, a nevet és foglalkozást virágornamentikával 18
19
1 8
1 9
A jó orvos iránt támasztott erkölcsi követelmények megfogalmazást is nyernek dr. Csengery Kálmán ex librisén: Erkölcsösség/Mértékletesse'g/Felvilágosodottsdg/Emberszeretet. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár (továbbiakban: SOMKL/Könyvtár) emberszeretet képi megjelenítése a középkori Caritas (anya két vagy több gyermekkel), vagy az irgalmas szamaritánus alakjában is történhet, ld. Lukács Pál, Gergely Jenő könyvjegycit OSZK Plakáttár Hasonló jelenségnek vagyunk tanúi a heraldikában a polgári címerviselés terén, ahol egyes mesterségek szerszá mainak, termékeinek, jelvényeinek ábrázolásával utalnak a tulajdonos hivatására. Orvosi területen ennek feldol gozása Antall J.—Buzinkay G.: Insignia medicorum in Hungária (Budapest 1982.) c. munkájában történt meg.
keretező rézmetszetes ex librise. A harmadik leg régibb magyar orvosi könyvjegy Almási Balogh Pálé (1794—1867), Széchenyi István és Kossuth Lajos homeopata háziorvosáé. Az 1840-ben ké szült kőrajz heraldikus elrendezést mutat. A tudo mány általános szimbólumaként középen Miner va-fő, jobboldalt pedig a speciális orvosi műkö désre utaló górcső látható rajta. Napjainkig a Reiss-féle ex librisen már megis mert attribútumok különböző módon megkompo nált együttese tűnik fel leggyakrabban orvosi ex libriseken. Pólya Jenő 1929-ben, Petry Béla (sz. 1902) által metszett könyvjegyén például anató mia könyv tetején üldögél a tudást jelképező ba goly, mellette az élet véges mivoltára utaló homo kóra, a halál közelségét jelképező koponya. A Verebély Tibor részére készített ex librisen Almásy Denise (sz. 1893) ugyanezen motívumokat interieur-ben helyezi el. A tudós orvos távcsövével vizsgálja az éjszaka csillagos égboltját, a telesz 1. ábra. Séth János József ex librise rézmetszet kóp mellett az ember szűkebb világára utaló mik 18. sz. vége roszkóp áll. A karosszék lábánál könyvek, papi rusztekercs, koponya és a halál legyőzésére utaló törött pengéjű kasza látható. A tudo mányt jelképező bagoly gyakran az orvos helyére lép (előtte anatómia könyv vagy mikrosz kóp), így ezen általános szimbólum speciálisan orvosi jelleget ölt. A megoldás lényegében Almási Balogh Pál már ismertetett könyvjegyén látottal rokon, melyen a Minerva-főnek tu dományra utaló általános szimbólumát górcső konkretizálja. A felsorolt attribútumok mellett magától érte tődő az orvoslás ókori istenének, Aszklépiosznak és lányának Hygieiának jelképként történő alkal mazása. Aszklépiosznak attribútumaival történő teljes ikonográfiái megjelenítése Igna N. székes fehérvári orvos ex librisén tűnik fel, melyen az is tenség mellett a botra tekeredő kígyó, és a legyő zött betegséget szimbolizáló kakas — Aszklépiosz áldozati állata — látható. Az antik viseletbe öl tözött istenség önmagában történő ábrázolása ritka, gyakori viszont attribútumai által történő megjelenítése. Aszklépiosznak és lányának, 2. ábra. Segesvári István ex librise rézmetszet, Hygieiának együttes ábrázolása a Bibliotheca 1803 20
21
22
23
24
2 0
2 1
2 2
2 3
2 4
SOMKL Történeti dokumentációs gyűjtemény (továbbiakban: Tört.Dok.) 85.214.1 SOMKL Tört.Dok. 77.245.1 Iván László, Szilágyi Aladár ex librisei OSZK Plakáttár Igna N . ex librise OSZK Plakáttár Benkő Ferenc Petry Béla által metszett, valamint Bakondy Béla, Rosetti R.A. ex librisei OSZK Plakáttár
25
Wagneriana könyvjegyén jelenik meg. Hygieiá nak teljes alakú, valamint attribútumára, a ser legre szorítkozó ábrázolása egyforma gyakoriság gal szerepel. Szellemes megoldás a serlegnek szökőkúttá történő felnagyítása Balogh Mécs Fe renc könyvjegyén, mely utat enged az ifjúság kútjára történő asszociációknak. Aszklépiosszal és Hygieiával megegyező funkcióban feltűnhet az egyiptomi Imhotep istennek, és a gyógyítás görög atyjának, Hippokratésznek mellképe. A tulajdonos könyvszeretetére utalva igen gyakran megjelenik a bölcsesség általános szim bóluma, a könyv, melynek gerincén esetleg az or vostudományra utaló cím — Medicina, Anatómia — olvasható. Lapjain olykor a kezdetet és véget jelképező A és ü látható, melyeknek a Földközi tenger keleti térségében már a kereszténységet megelőzően bajelhárító erőt tulajdonítottak. Az orvos személyét a könyvjegyek sokszor világtól 3. ábra. Almási Balogh Pál ex librise elvonult, önmagát könyveinek és tudományának litográfia, 1840 szentelő tudós vagy szerzetes alakjában ábrázol j á k . Áttételesen a tudományra, konkrétan az emberi intellektus felemelkedésére utal a gya kori lépcső-, vagy emelvényszerű elrendezés (esetleg hegycsúcs), melynek tetején a tudo mányra utaló könyv vagy mécses, esetleg a természeti erő felnövekvő hatalmát, a szellemivé válás ösztönös képességét jelképező Pegazus helyezkedik e l . A tudomány örökérvényűségét szimbolizálhatják a növényi örökzöldek és az évszázados nyugalommal szemlélődő szfinxek, melyek elsősorban Sassy Attila (Aiglon) (1880—1967) metszeteinek kedvelt elemei; megújhodása és győzelme gyümölcsöt termő fával (tudás fája), felkelő nappal kerül ábrázo lásra. Intellektus és morál általános érvényű megtestesítője a fény, és annak hordozója, a mécses, mely alkalmas fény és sötétség ősrégi kozmikus ellentétének bemutatására, melyből a sötét és rossz hatalmát megtestesítő kígyó is származik. Ezt az ellentétet hagyományosan világosság és sötétség, sas (sólyom) és kígyó harcával szokták ábrázolni. A sas és a kígyó Hutyra Ferenc professzornak a szepeshelyi Hutyra család címeréből kialakított ex librisén ta26
27
28
29
30
31
32
33
2 5
2 6
2 7
2 8
2 9
3 0
3 1
3 2
3 3
Waehmer i.m., p.55 Bessenyei Lajos, Igna N . , Petrikovits László, Tóth Csaba, Varga Béla ex librisei OSZK Plakáttár Az élet vize aqua vitae az emberiség örök álmának, a mulandóság legyőzésének jelképe. A középkorban növényi párlatokból próbálták elkészíteni. Patikaüvegben való megjelenítése orvosi és gyógyszerészi ex librisek kedvelt eleme ld. Köves Zsuzsa, Lux Arnold ex librisei OSZK Plakáttár Primász P. ex librise OSZK Plakáttár; Gottlob Siegfried Dieterici ex librise In: Waehmer i.m., p.66 Vö. Apokalipszis Elet könyve Jel 1,8; 21,6; 22,13 Bóka, Igna N . , Jónás Virágh István ex librisei OSZK Plakáttár Faludi Géza ex librise SOMKL 7931; Vízkelety Arady Kálmán, Kenézy ex librisei OSZK Plakáttár; Hajós Károly ex librise SOMKL Tört.Dok. 76.363.3 Kenczler Gusztáv Aiglon által metszett, továbbá Arany Sándor, Krausz Béla, Márton Béla cx librisei OSZK Pla káttár Manninger Gusztáv Adolf könyvjegye SOMKL/Könyvtár S 584 Wittkower, Rudolf Allegorie und der Wandel der Symbole in Antike und Renaissance (Köln, 1984) ,, Adler und Schlange" c. fejezete pp 21—86
34
lálható meg. A sötétben b u j k á l ó halál ellen a fény erejével küzdő orvos számos ex libris té májaként megjelenik, így a neves orvos gyűjtő, Arady Kálmán egyik nyomatán, melyen a közép kori viseletbe öltözött orvos mécs világával űzi el azt. Orvos és halál betegért folytatott küzdelmének ex librisen történő ábrázolása Chodowiecki már említett 1793-as rézkarcától származtatható, me lyen az orvos antik viseletben, bottal kezében (Aszklépioszként) űzi el a betegágynál settenkedő halált. Ennek nyomán alakul ki az orvosi ex libri sek azon típusa, mely betegszobát (modernebb változatban kórtermet) ábrázol, s a betegágy mel lett a beteg életéért küzdő (beteget vizsgáló, vagy gyógyszert beadó) orvos, valamint a lepergőben lévő homokórát felmutató, kaszáját készenlétben tartó halál látható. Az orvos gondoskodásával konkrétan vagy képletesen félretolja az ugrásra kész halált, s az kaszáját vállára vetve távozni kényszerül. 4. ábra. Hajós Károly ex librise tametszet. 1920 k. metsző: Divéky József (1887-1951) A konkrét helyszín, a betegszoba idővel elma rad, a téma általánosabb kidolgozást nyer, mely ben a haláltól való megmentés mozzanata kerül előtérbe. Ennek megfelelően az orvos izmos, fiatal, az erő hangsúlyozására gyakran mezítelen férfi alakjában jelenik meg, a gyámolításra szorulót gyermek, nő, vagy aggastyán személyesíti meg. A középpontban a beteg (leggyak rabban összeroskadó fiatal nő képében) látható, akit kaszával támadó halál, harapni készülő kígyó fenyeget, s ezt a fenyegetést hárítja el az orvos. A küzdelem drámaiságát akrobatikus kötéltánc képében domborítja ki Hans Jäger-nek századunk elején, ismeretlen metsző által készített könyvjegye, melyen hanyag tartásban, kezében homokórát pergetve tartja a halál a kötél egyik végét, szemben a minden erejét latba vető orvos alakjával. E keskeny kötélen, vállán hat koponyával ügyeskedik az egyensúlyát bármikor elveszíthető beteg. A háromszereplős téma olykor megmentő és megmentett ábrázolására redukálódik. A kétszereplős ábrázolások a beteg fenyegetettségét annak testi állapotában (összeroskadó alak), vagy külső, természeti veszélyforrásban (szakadék, viharos tenger) jelenítik meg. Az orvos felemeli, a szakadékon átsegíti, vagy a vízből kimenti halálra ítélt páciensét. A har madik szereplő személytelen fenyegetéssé történő átminősülése Gróh Endrének Haranghy Jenő (1894—1951) által finoman megrajzolt ex librisén érhető tetten. A rajz ölében kisdedet 35
36
37
38
39
3 4
3 5
3 6
3 7
3 8
3 9
Szállási Árpád: „Magyar orvosi ex librisek" Orvosi Hetilap 1991/10. p.544 Vízkelety Aradi Kálmán ex librise OSZK Plakáttár Antal Miklós, Igna N . , Kovács Endre, Lipner Pál ex librisei OSZK Plakáttár Diós Szilágyi Sámuel, Krón Károly Sándor, Schlotter Dezső, Tabák Péter ex librisei OSZK Plakáttár Frankel, Walter K.: „ M o d e r n e Ärzte-exlibris" Medizinische Mitteilungen Firma-Schering 1932/4 p.143 Vizkelety dr. Arady Kálmán, Bándy Ferenc, Hajdú Imre, Holik Sándor, dr. Rados ex librisei OSZK Plakáttár
tartó fiatal férfit ábrázol, aki szabad kezével a kö rülöttük tekergőző, szenvedést jelképező tüskés indát hárítja e l . Az ábrázolások másik csoportján a három sze replő közül a beteg személye marad el. Az orvos és halál küzdelmét bemutató képtípuson többnyire csontvázzal dulakodó fiatal férfit látunk. Az or vos kezében a halál legyőzésének eszközeként gyakran az anatómiakönyvből kialakult vastag fóliáns is látható. A halál, illetve betegség kígyó formájában is megjelenhet, ezért az ábrázolások másik csoportján kígyót legyőző erős, fiatal férfit, konkrétabb esetben munkaruhába (köpenybe vagy 5. ábra. Manninger Vilmos ex librise fametszet, műtősruhába) öltözött orvost látunk. Az embert 1921. metsző: Pálffy Erzsébet hatalmába kerítő sötét, gonosz hatalmakat, ese tünkben a betegséget nemcsak kígyó, de sárkány formájában is megjeleníti a művészi hagyomány. A sárkányölő ősi mondája Szt. Györggyel, a tizennégy segítő szent egyikével fonódott össze, akihez a mérges sárkány legyőzése miatt a démonnak képzelt betegség (német területen elsősorban a lepra) megfélemlítésének remé nyében fohászkodtak. Tipológiailag adott tehát a betegséggel Szt. György módjára hősie sen megvívó orvos alakja, amit számos ex libris megjelenít. Modernebb feldolgozásokon a szünechdoché-elv alapján a harcosnak pusztán keze jelenik meg. Manninger Vilmosnak Pálffy Erzsébet által 1921-ben rajzolt ex librisén például babérral övezett könyvből kinyúló ököl szorítja markába a halál alakját. A küzdelem eredményessége olykor kétségessé vá lik: valóban képes az orvos a halál legyőzésére, vagy csak késlelteti annak eljövetelét? Alfred Markowitz német orvosnak Alfred Cossmann által metszett ex librise két kígyót ábrázol: az egyik fejét sikerül összeroppantani, ám a másik máris harapásra tátja száját. A felirat meg erősíti a kép mondanivalóját: Lüge, azaz magyarul hazugság. Orvos és halál küzdelmének méltán híres szecessziós ábrázolása Max Klingernek Kuno Waehmer, az orvosi ex librisek nagy szakértője számára 1930-ban készített rézkarca. A halál éppen fáradtan elszenderedik, midőn apró emberke, az orvos közelíti meg hátulról, s bátortalanul lemetszi a szárny alján található evezőtollakat. Az orvos napi gyakorlata során az átlagosnál gyakrabban szembesül az elmúlással. A földi dolgok múlandóságát, értéktelenségét és hiábavalóságát jelölő bibliai eredetű (Préd. 40
41
42
43
44
45
46
47
48
4 0
4 1
4 2
4 3
4 4
4 5
4 6
4 7
4 8
Gróh Endre ex librise OSZK Plakáttár Hermányi Sztankay Aba, Merkl Ferenc ex librisei OSZK Plakáttár Hermányi Sztankay Aba, Jósa László ex librisei OSZK Plakáttár Jáki Gyula, Lechoczky Győző ex librisei OSZK Plakáttár Bálint Sándor Ünnepi kalendárium (Budapest, 1977) l.köt. p.302. Szent Györgyöt — a köztudat elsősorban — lovagok védőszentjeként tiszteli. (A Főszerkesztő megjegyzése.) Okolicsányi Kuthy Dezső, Reuter Camillo ex librisei OSZK Plakáttár; Petrikovits László könyvjegye SOMKL/Könyvtár S 396 SOMKL Tört. 'dok. 76.363.2 Richard Braungart: Neue deutsche Exlibris (München, 1919) p.27 Waehmer i.m. p.85
1,2; 6,9) Vanitas fogalom a 14. század derekának nagy pestisjárványai hatására kapott központi sze repet a kor gondolkodásában, a képzőművészet ben pedig ezzel párhuzamosan saját — ex librise ken is nyomon követhető — szimbólumrendszere alakult ki. Mulandóság és orvosi hivatás szoros összetartozását fogalmazza meg Otto Help-nek. Wormser Universal ex libris címen ismert könyvjegye, melyen az orvosi hivatásra utaló Aszklépiosz-bot és vizeletes üveg mellett a mulandó ság jelképeként kasza, homokóra és megkoroná zott halálfő szerepel. A legfontosabb, kontempla tiv célra különösen alkalmas Vanitas-szimbólum a koponya, mely orvosok és egyházi személyek ex libriseinek leggyakrabban feltűnő eleme. A mu landóságnak reneszánsz óta használatos szimbó luma a homokóra, mely a feltartóztathatatlanul múló időt, a halál eljövetelének bizonyosságát jel képezi. Hühl Hümérnek (1868—1940), a gyomor varrógép feltalálójának ex librisén a homokórát körülölelő papírszalag jelmondata is erre utal: Vulnerant omnes ultima tiecat. Földi létünk szűkreszabott, időnk kimért — hirdeti Haranghy 6. ábra. Hültl Hümér ex librise litográfia, Jenőnek Gyulai Béla számára készített ötletes ex 1930 k. librise, melyen a homokóra felső rekeszében ho mok helyett újszülött kuporog. Az idő beteljesedésének, az aratás eljövetelének szimbó luma a sarló illetve kasza — ex libriseken inkább az utóbbi — egyúttal a halál attribútuma, melynek törött pengéjű ábrázolásával már a Verebély Tibor-féle ex librisen találkoztunk. Az elmúlás gondolata hatásos módon kiemelhető virágzó fiatal nő, vagy szerelmespár mögött felbukkanó halál kontrasztjával. A téma 20. századi feldolgozásának szép példája Sassy Attilának (Aiglon) 1911-ben készült munkája, melyen a halál szép, fiatal nő álarcát emeli le, s mögüle koponya bukkan elő. A másik kiemelkedően szép könyvjegyet Ade Matild (1877. Sárbogárd) Lohmayer Géza számára készítette. A halál hátán cipeli a földgömböt, me lyet az Egyenlítő helyén az orvosi mesterségre utaló kígyó övez, a földgömb tetején szerel mespár csókolózik. A halál közelsége, ellenállhatatlan hatalma árad a képből, viszont a halál maga is meggörnyed az élet súlya alatt. Ezen ábrázolások szellemes technikai segédeszköze a tükör, olykor víztócsa, mely a beletekintő csontvázát tükrözi vissza, azaz önnön halálával szembesíti. A mulandóság kifejezése különböző életkorok (ifjú és aggastyán) együttes áb49
50
51
52
53
4 9
Einbeck József, Popper Leó, Steckinger János, Wiltner Sándor ex librise OSZK Plakáttár SOMKL/Könyvtár 18.971; Vízkelety Arady Kálmán, Hedda Grein, Gyulai Béla ex librisei OSZK Plakáttár •^ Gyulai Béla Haranghy Jenő által metszett ex librise OSZK Plakáttár Burg Lajos, Cseresnyés Tibor, Lobmayer Géza, Skarvan József ex librisei OSZK Plakáttár D. Laflize nevű, Nancy téli sebész ex librise; metszője Callin a Nancy. 1768. In: Hamilton, Walter: French book plates (London-New York.1896) p.215; Ajtay Gyula ex librise metszője: Bordás OSZK Plakáttár 5 0
1
5 2
5 3
rázolásával, pókháló, hervadó virág, hulló falevél megjelenítésével is történhet. Ide sorolhatók az élet szépségét, ugyanakkor idilli törékenységét be mutató nyomatok is, melyeken kőhíd árnyékába bújva, kertek alján elsuhanva tűnik fel a mindig készenlétben álló kaszás. Az orvosi hivatás megjelenítésében az ex libris művelői nem kizárólag művészi szimbólumokra hagyatkozhatnak, hiszen orvosi eszközök és kellé kek (hőmérő, lázgörbe v. lázlap, fecskendő, csi pesz), illetve betegvizsgálat pl. pulzusszámlálás ábrázolásával is utalhatnak a tulajdonos hivatá sára. A tudomány 19. századi specializálódását követően új elemek tűnnek fel, melyek a tulajdo nos speciális orvosi működését jelzik. Ezen ex lib risek szaktevékenységre utaló elemei lehetnek: — a betegségben szenvedők védőszentjének, vagy más, az illető betegséggel összefüggésben álló személynek ábrázolása pl. Szt. Apollónia fog orvosi, az ószövetségi Tóbiás (Tób. 11,8—12) 7. ábra. Jármay Zoltán ex librise fametszet szemész ex libriseken; 1950 k. — gyógyítandó szerv ábrázolása (pl. agy idegpá lyákkal: neurológus; szem: ophtalmológus; fog: dentológus; gyomor: gasztroenterológus; vese: nefrológus) az ex libriseken ; — adott szakmára utaló orvosi műszer megjelenítése pl. sztetoszkóp belgyógyászra; szike, műtőasztal, csontfűrész, sebészi láda sebészre; mikroszkóp laboratóriumi orvosra, röntgen cső radiológusra, orvosi táska háziorvosra utaló szimbólum ; — meghatározott szervek gyógyítására használatos gyógynövények ábrázolása e szervek spe cialistáinak ex librisein ; — adott szakmára utaló orvosi tevékenység megjelenítése pl. oltás gyermekorvosra, hályoglevétel szemészre, tüdőszűrés pulmonológusra utal ; 54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
5 4
5 5
5 6
5 7
5 8
5 9
6 0
6 1
6 2
6 3
Feldman Ignác, Gergely Jenő, Merkl Ferenc, Siklós István, Balassa József ex librisei OSZK Plakáttár Magyarországi Gyógyszerész Egyesület ex librise SOMK/Könyvtár 16.374; Vízkelety Arady Kálmán, Hajdú Imre ex librisei OSZK Plakáttár Réthly Endre, Debrőczi Tibor, Hirschberg Jenő, Várkonyi Sándor, Kunváry József, Ranschburg Pál ex librisei OSZK Plakáttár Várkonyi Sándor, Wiltner Sándor ex librisei OSZK Plakáttár Skovenborg, Erik: Exlibris medicináé Phnix-Trykkeriet, Ferrosan. (Arhus, 1987) pp 10—11 Grósz Emil ex librise OSZK Plakáttár Csanaky Artúr, Mihályhegyi Géza, Gáspár Andor ex librisei OSZK Plakáttár; Magyar Imre ex librise In: Szállási Árpád: „Magyar orvosi ex librisek" Orvosi Hetilap 1991/10. p.545; Lothar van Criegen Bruno Heroux metszette ex librise In: Richard Braungart Neue deutsche Exlibris (München, 1919) Bakondi doktorék. Herceg László. Sóvágó János, Bánhidy Ferenc, Baumgartner Sándor, Sasic Szvetozár Ha ranghy Jenő által metszett, valamint Gallyai Judit-féle ex libris OSZK Plakáttár; Ludwig Alb. Marcus ex librise; metszője Willi Geiger In: Willi Geiger Exlibrismonografie (Leipzig, 1905) 3. köt. p.28 Skovenborg, Erik i.m.., pp.8—9 Faludi Géza, Varga Imre ex librisei OSZK Plakáttár; Bartha Elemér ex librise In: Arady Kálmán: „Magyar orvo sok ex librisei" Orvosi Hetilap 1959/10. p.375
— orvosi beavatkozás eredményének (csecsemő), illetve a néphit alapján azzal összefüggő jelképnek (gólya) felhasználása szülész könyvjegyeken. Hogy az orvosi hivatás megjelenítésére milyen ötletesen használható fel egy eszköz, megmutatja Baumgartner Sándornak Szabó Ferenc által 1936-ban metszett ex librise. A nyomaton mik roszkóp fölé hajló köpenyes, kopaszodó tudós lát ható, a mikroszkóp tárgylemezén parányi női akt fekszik. A müncheni Ottohans Beier (sz. 1892) az amerikai szívspecialista, Norman Schaftel szá mára készített rézmetszetén két módon is utal a kardiológus tevékenységére. A padlón elektrokardiogramm görbéje rajzolódik ki, a kép bal oldalán pedig piros gyűszűvirág (Digitalispurpurea) képe látható, melynek kivonata szívműködést serkentő, szívritmust szabályozó gyógyszerek alapanyagául szolgál. Megállapíthatjuk tehát, hogy az újon nan felfedezett és alkalmazott orvosi eszközök be vezetésüket követően gyorsan megjelennek az or vosi ex libriseken. Korunk egyik legfontosabb diagnosztikai eszközének, a röntgencsőnek a képe már szerepel Fedor Haenisch röntgenprofesszor nak a századforduló körül készült könyvjegyén. 8. ábra. Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Orvosi irányzatok divatja is nyomon követhető: ex librise fotótípia, 1910 k. így például a Mesmer-féle magnetizmust összefo nódó kezekkel ábrázolja egy francia könyvtár múlt századi könyvjegye, s az akupunktúrának is elterjedését követően hamarosan megje lenik ex librisen való hazai ábrázolása. A szakorvosi tevékenységről szólva az orvosi működés egy speciális területét kell még megemlíteni. A katonaorvosi tevékenységet megjelenítheti Aszklépiosznak bot helyett fegy verre csavarodó kígyója, a harcmezőn katona és halál közé önmagát pajzsként toló orvos sze mélye. Kuriózumként közreadom Bányai Viktor-nak, első világháborús honvédorvosunk könyvjegyének leírását, mely a legnagyobb orosz hadifogolytáborban, Omszkban raboskodó orvost megbilincselt, kezében gallyat szorongató Hermeszként ábrázolja. Az ágacskáról 64
65
66
67
68
69
70
71
6 4
6 5
6 6
6 7
6 8
6 9
7 0
7 1
Frankó Sándor, Pataky Jenő, Debreceni Egyetem Nőgyógyászati Kukájának, M . Kir. Bábaképző Könyvtárának ex librisei OSZK Plakáttár Baumgartner Ferenc Szabó Ferenc által 1936-ban metszett ex librise OSZK Plakáttár Koebner, Franz: ,,Das Arzt-Exlibris" p.19 In: Exlibriskunst und Gebrauchsgraphik Jahrbuch 1964 (Frankfurt am Main) Deutsche Exlibrisgesellschaft. Frankel, Walter: „Bücherzeichen deutscher Ärzte" Firma Schering Medizinische Mitteilungen (Berlin, 1931/3) pp 219—224. 2.t. Bibliothèque Magnétisme Sciences könyvjegye SOMKL/Könyvtár 46.015 Bocsa acupuntura könyvjegye OSZK Plakáttár Doroszlay József, Török János ex librisei OSZK Plakáttár OSZK Plakáttár
I I . Vilmos császár híres kijelentését cáfoló, dá tummal ellátott levelek peregnek alá. Felüdülésként és egyben befejezésként egy t i pikusan 20. századi elemre, az ironikus hangvé telre szeretném még felhívni a figyelmet. Az or vosi ex librisek a századfordulót követően szívesen élnek az irónia eszközével. E humoros elemek utalhatnak egyes korok orvosi viseletére, fő orvosi tevékenységére, amint a lornyonos, copfos-parókás, idős doktorokat és hatalmas klistírokat ábrázoló könyvjegyek teszik. Utalhatnak egy orvosi szakmára, mint Willi Geiger-nek J. Klüber idegorvos számára készült rézkarca, me lyen melankolikus arckifejezésű, könyvbe harapó férfifej koponyájának felső részét nyitja meg az orvos, és a lyukon kiáramló gőzt figyeli. Kari kírozhatják az orvosi beavatkozást, amint az egy — a fogós szülés nehézségét bemutató — francia fametszeten látható. Burleszkszerű elemek kö tődhetnek az orvosnak halál ellen vívott küzdel méhez. Árva József sebész ex librisén például or vos és halál szabályos vívóállásban párbajozik 9. ábra. Emódi Aladár ex librixe litográfia, 1919. egymással, egy vastag fóliáns tetején állva. metsző: Glück Carl Berger-nek Erler által készített rézkarcán az ingujjra vetkezett orvos hosszú nyárssal üldözi a menekülő halált. Julius Möller-nek W. Twitzsch által metszett ex librise a századforduló vidéki orvosának viseletére, közlekedési le hetőségeire utal, számunkra kissé komikus m ó d o n . Az orvostudomány korlátozott lehető ségeit illusztrálja Gácsy Mihály grafikusnak (1926—1987) egy Kertész nevű állatorvos részére készített rézkarca, melyen az anekdotából jól ismert állatorvosi ló előtt tanácstalanul álldigáló állatorvos képe tűnik fél. Amint az a fentiekből is kitűnik, a képzőművészetek epigrammájának nevezett ex libris közvetlen használati célján, a könyv tulajdonosának megjelölésén túlmenően önálló kisgrafikai műfajjá fejlődött, mely a rendelkezésre álló csekély felületen sokoldalúan utalhat tulajdo nosának foglalkozására. Nem véletlen, hogy a műfajban rejlő sűrített kifejezési lehetőség minden korok legnagyobb művészeit ihlette meg, így a régiek közül Albrecht Dürert, id. 72
73
74
75
76
77
78
79
7 2
7 3
7 4
7 5
7 6
7 7
7 8
7 9
Természetesen az orvoslás testvérszakmájának, a gyógyszerészetnek is megvannak a maga patikaedényeket, mo zsarakat, officinát, olykor középkori alkimista műhelyt a kor divatjának megfelelő módon ábrázoló könyvjegyei. Schweinitzer József, Horváth dr. ex librisei OSZK Plakáttár J. Klüber Willi Geiger által metszett ex librise In: Geiger, Willi i.m., 3.köt. p.21 J. Hartemann Valentin le Campion által metszett ex librise In: Franz Koebner: „ D a s Arzt-Exlibris" p.16 Exlibris kunst und Gebrauchsgraphik Jahrbuch 1964 (Frankfurt am Main) Deutsche Exlibrisgesellschaft OSZK Plakáttár OSZK Plakáttár Waehmer i.m., p.82 SOMKL Metszetgyűjtemény 87.33.3
10. ábra. Kertész D. A. ex librise rézkarc, 1970 k. metsző: Gácsy Mihály (1926—1987)
Lucas Cranachot, Holbeint, a modernek közül Gordon Craig-et, Max Klingert. A 20. szá zadi magyar ex libris művészek közül legismertebbek: Ade Matild, Bottka Miklós, Bottlik Tibor, Divéky József, Ferenczy Valér, Haranghy Jenő, Kovács Jenő, Földes Imre, Nagy Sán dor, Sassy Attila (Aiglon), akik nemcsak hazai, de külföldi orvosok számára is ötletes, ere deti, gondolatokban gazdag ex libriseket készítettek. ÁGNES JOBST, M . A.; Ph. D. research fellow Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives H—1013 Budapest Apród u. 1—3.
IRODALOM Altalános
művek
Siklóssy László (szerk.): ,,Ex libris" A Gyűjtő (Budapest, 1913) Diamant Izsó: „Előadás az ex librisről" Könyvtári Szemle 4 (1915) pp 92—99 Leiningen-Westerburg: Deutsche und Oesterreichische Bibliothekzeichen (Stuttgart, 1901) Braungart, Richard: Deutsche Ex libris (München, 1922) Braungart, Richard: Neue deutsche Exlibris (München, 1919) Geiger, Willi: Exlibrismonografie (Leipzig, 1905) 1—3. köt. Hamilton, Walter: French book-plates (London—New York, 1896) Girardi, Margarete: Exlibrisbesitzer und ihre Namen im Wiener Straßenbild (Wien, 1953)
Orvosi ex librissel foglalkozó
munkák
Waehmer, Kuno: Buecherzeichen deutscher Aerzte (Leipzig, 1919) Frankel, Walter: Bücherzeichen deutscher Ärzte. Medizinische Mitteilungen (Berlin, 1931) Heft 3. pp 219—224 Frankel, Walter: Moderne Ärzte-Exlibris. Medizinische Mitteilungen (Berlin, 1932) Heft 4. pp 141—146 Koebner, Franz: „ D a s Arzt-Exlibris" In: Exlibriskunst und Gebrauchsgraphik. Jahrbuch 1964. (Frankfurt am Main, 1964) pp 15—22 Skovenborg, Erik: Exlibris medicináé ('rhus, 1987) Leszek Barg — Stanislaw Szpilczynski (red.) Polski exlibris medychny (Wroclaw, 1975) C o d o l á , M . Rodígez: El ex libris y su uso por los medicos y farmacéuticos. (Barcelona, 1941) Colección de publicaciones médicas histórico artisticas de los Laboratorios del Note de Espana, S. A . Szerelemhegyi Ervin: „Magyar orvosok ex librisei" On'osi Tudósító 3 évf. 1932/2. pp 49—54 Arady Kálmán: „Magyar orvosok ex librisei" Orvosi Hetilap 1959/10 pp 373—376 Szállási Árpád: „Magyar orvosi ex librisek" Orvosi Hetilap 1991/10. pp 544—545 Gribanov, E.D.: „Orvosok és orvosi intézetek ex librisei Oroszországban és a Szovjetunióban" Comm.Hist.Artis Med. 27 (1963) pp 223—240
SUMMARY One of the sources which has regained limited interest in Hungary so far, but could be very useful to understand the change in attitudes towards medical profession is book plate engraving. This article is a strive for interpreting the views of both artists and medical collec tors as they appear in forms of book plate illustrations. The investigated material belongs largely to the collection of the Semmelweis Medical Historical Museum and Library, and the National Széchényi Library with some additional pieces from other Hungarian libraries. The origin of using book plate engravings to indicate the owner is connected with the in vention of printing. Previously, the proprietors of codices usually had had their coat of arms painted on the front pages of their books. Since printing resulted serious price reduction books became available for lower classes of society as well, and collecting books were not reserved for rich noblemen, members of secular or clerical aristocracy any more. Early book plates which still applied heraldic symbols were soon replaced by woodcuts that presented civil professions, and civic values and customs. As a proof that scholars were also keen on testifing the items of their considerably rich libraries, the author refers to the 13 known book plates of physicians from 16th-century Germany. Regarding symbolic terms, we can come accross many of the usual iconographical depic tions of scientia naturalis or medica: the owl of Pallas Athene, a book, the snake of Asclepios, or the head, and sometimes the statue of Hygieia etc. From the 17th century some elements of the dans macabre became widely used on medical book plates as well. The author mentions the engravings of Daniel Chodowiecki and others which illustrate the fami liar dans macabre motif: the struggle between Death and the Physician for the survival of the patient. Beside these well known iconographical themes the artists often applied medical in struments, and parts of human body on their woodcuts or engravings to remind of the col lector's profession. Although first Hungarian book plate woodcuts appeared as early as the 16th century, those belong to physicians are only from the late 18th century. The oldest Hungarian ex libris is a copperplate made for János József Seth, head-physician of Komárom County from the late 18th century. There are two other early examples: the copperplate of István Segesvári, deputy physician of Debrecen from 1803, and the litographic ex libris of the famous homeo path physician Pál Almási Balogh from 1840. Modern Hungarian book plate engravings were speeded up from the turn-of-the-century, giving way for many modern presentations.
