BIOLÓGIA
11-12. évfolyamon A gimnáziumi biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A gimnáziumi biológia kerettantervben kifejezõdõ értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, azonosíthatók benne a Nat-ban kiemelt kompetenciák. A gimnáziumi biológia kerettantervben foglaltak alkalmasak a kompetenciák fejlesztésére, meghatároznak egy koherens szaktudományi mûveltségképet, segítik a differenciált tanulást és útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind a mûveltségi területhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez. A gimnáziumi biológia kerettanterv oly módon igyekszik meghatározni a tantárgy tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elõsegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását a környezeti és gazdasági fenntarthatóság kialakulásához és a társadalom felelõsségtudatának erõsödéséhez. Figyelmet fordít az emberiség elõtt álló közös, globális természeti-környezeti problémákra, hangsúlyozva az egyén és a kisebb és nagyobb közösségek felelõsségét a veszélyek csökkentésében, elhárításában. A gimnáziumi biológia kerettanterv alapvetõ céljának tekinti tanulók a felnõtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elõsegítését. A gimnáziumi biológia kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A biológia gimnáziumi oktatásának – az oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlõdésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen a gimnáziumi biológia kerettanterv a tantárgy jellegébõl adódóan nem egyformán kínál lehetõséget minden kulcskompetencia fejlesztésére – de ha eltérõ mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével. A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, elõrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlõdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelõsség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos mûveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülõ problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlõdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya, a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elõsegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a 2
környezet megóvására, elõsegítve ezzel az élõ természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlõdését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minõségi változásainak megismerésére és elemi szintû értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megõrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelõsségen alapuló környezetkímélõ magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megõrzésébe és lehetõvé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelõzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsõsorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztõ szövegeket, összegyûjteni és feldolgozni belõlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelõ módon meggyõzõen megfogalmazni és kifejezni. A gimnáziumi biológiaoktatás számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsõsorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvetõ matematikai elveket és az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes lesz indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló a gimnáziumban képes lesz a biológia tudományának megfelelõ formában és módon használni az olyan fõbb számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetõségek és az elektronikus média útján történõ prezentáció- kommunikáció. A gimnáziumi oktatás részeként, a biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erõs és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére.
3
A gimnáziumi biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építõ módon vehet részt az egyre sokszínûbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlõséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különbözõ nézõpontokat és leküzdje elõítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a gimnáziumban folytatják népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemzõ részének megismerését. Tanulmányozzák a kiemelkedõ magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmûködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megõrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvõ nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elõ kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítõkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függõségekhez vezetõ szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelõzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelõs, örömteli párkapcsolatokra történõ felkészítésre. Célok és feladatok: A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségnek elválaszthatatlan kapcsolatát valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelenősége alapvető. Mutasson rá ökológiai rendszerek működésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és 4
változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadását. Fejlesztési követelmények: Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésre, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzésére. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Segítsük elõ a tanulóban az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Tegyük képessé a tanulót a természeti jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazására, a tanultaknak magyarázatokban, elõrejelzésekben és cselekvésben való alkalmazására, az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelésére. Tegyük képessé a tanulót a kísérleti eszközök megismerésére, használatára, egyszerûbb kísérleti eszközök készítésére. A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére a tanult összefüggések, elméletek fényében. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységben használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni, kritikusan értelmezni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és segítsük hozzá a tanulót, hogy legyen képes a
5
különböző jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy vizsgálati eredményeit, ismereteit tudja megfogalmazni, és rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos legfontosabb diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót ismereteinek, a vizsgálatai eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatására. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tanulás során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Tegyük képessé a tanulót a tudomány-technika-társadalom komplex összefüggésrendszer elemzésére, a problémák megfogalmazására, az ember természeti folyamatokban betöltött szerepének kritikus vizsgálatára. Segítsük a tanulót a természetitársadalmi problémák megoldását célzó cselekvési lehetőségek felismerésében, a tudományos-technikai fejlődés erkölcsi-etikai vonatkozásainak helyes értelmezésében. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságai, az élő anyag jellemzőit. Ennek kapcsán mutassuk be az anyagi világ egészéről alkotott komplex elképzelést, mutassuk be a világ egységes felépítését az elemi részecskéktől a galaxisokig. Mutassuk be a különböző anyagcsoportok szerepét az élettel kapcsolatos folyamatokban. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élő rendszerek is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
6
11. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák: A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és rövid ismertetése. A legismertebb élőlénycsoportok testfelépítési és életműködési jellemzőinek ismertetése ábrák, makettek segítségével. A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élőlények testének felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A legismertebb élőlénycsoportok tipikus képviselői testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcserefolyamatok alapján. Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről. Fénymikroszkóp használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése tanári segítséggel. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszinű életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémiai és biológiai tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével.
7
Témakörök, tartalmak
Fejlesztési követelmények
Tanulói tevékenységi formák
Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokariótiák és Magyarázzák, miért állnak a Kiselőadások kutatók az eukarióta egysejtűek: vírusok, az élő és az élettelen életéről, munkásságukról - A vírusok életciklusa és haátrán. (Ivanovszkij egészségügyi jelentősége. Leevenhock, - A prokarióta sejtek Hasonlítsák össze a Semmelweis). felépítése. prokarióta és az eukarióta A növényi és állati sejt - Autotróf és heterotróf sejt legfontosabb jellemzőit. összehasonlítása. baktériumok, a bakériumok Egysejtűek egészségügyi jelentősége és Ismerjenek néhány vírus és mikroszkópos vizsgálata szerepe a bioszférában. baktérium okozta a látottak értékelése, - Az eukarióta egysejtűek megbetegedést, illetve lerajzolása. Ábrák, fotók néhány képviselőjének eukaióta egysejtűt. elemzése. A jellemzői, és jelentősége. legfontosabb sejtalkotók. Az állatok teste és Vizsgálják meg Szövetek mikroszkópos életműködései mikroszkóppal az állati vizsgálata, felismerése - Az állatok szöveteket, hasonlítsák össze ábrákról. testszerveződésének és a tapasztalatokat. életműködéseinek általános Az egyes életműködések Fogalmazzák meg az állatok összehasonlítása jellemzői. - Az állati sejt és a főbb életműködéseinek lényegét. különböző állatoknál. Ismerjék fel, hogy ugyanazt szövettípusok jellemzői. - Az állatok mint heterotróf az életműködést többféle Az állatok testfelépítése szerv is és életműködése közötti élőlények, szerepük a felépítésű létrehozhatja. bioszférában. összefüggések - Az önfenntartó megfogalmazása. Hasonlítsák össze és állítsák életműködések fejlettségi sorrendbe az egyes Az összefüggése. egyes - Az önfenntartó életműködéseket produkáló szervrendszerek életműködések, valamint a szerveket, szervrendszereket. felépítésének elemzése környezet, az életmód és a Magyarázzák meg a ábrák segítségével. testszerveződés táplálékszerzés módja, a kapcsolatának kutatók táplálék minősége és a Kiselőadások összehasonlítása az alábbi tápcsatorna felépítése közötti életéről, munkásságukról állatcsoportoknál: (Malpighi, Herman összefüggéseket. Gerinctelen állatok: a Ottó), illetve különleges szivacsok és a csalánozók, a Magyarázzák szaporodási, meg az állatok férgek, a puhatestűek anyagszállítás táplálkozási törzsén belül a csigák, a szükségességét a többsejtű viselkedéséről. kagylók és a fejlábúak, a álltatoknál. ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a Értelmezzék az anyagcsere, pókszabásúak. légzés, táplálkozás - A gerincesek törzsén belül a összefüggését az halak, a kétéltűek, a hüllők, anyagszállítással. a madarak és az emlősök. példákat a - Az állatok társas Mondjanak különböző típusú viselkedése, kültakarókra, kommunikációja. légzési, - Az állatok szexuális mozgásformákra, táplálkozási, anyagszállítási, viselkedése, az szabályozási, ivadékgondozás különböző kiválasztási, szaporodási módokra. formái. Csoportosítsák érzékszerveket.
az
8
Minimális követelmények Alapfogalmak (sejt prokarióta, eukarióta autotróf, heterotróf). Egy-egy példa a vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták közül. A sejt általános felépítése.
Egy-egy példa különféle állati szövetekre, kültakarókra, mozgásformákra, táplálkozásformákra, légzéstípusokra, anyagszállítása állatokra. A heterotróf anyagcsere lényege. Egy-egy példa különféle szaporodású állatokra, az ivadékgondozás különböző formáira. Az egyedfejlődés fő szakaszai, főbb állomásai.
A növények életműködései
teste
és Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében, a látott kép értelmezésében. - A növényi test Tudjanak elvégezni egyszerű szerveződésének és vizsgálatokat, anyagcseréjének általános megfigyeléseket és azokat jellemzői. tudják értelmezni. - A növényi és állati sejt Nevezzék meg a növényi felépítésének szöveteket, a növényi sejt összehasonlítása. fontosabb sejtalkotóit. - Az autotróf anyagcsere Sorolják fel a zárvatermők lényege, anövények szerepe szerveit, fogalmazzák meg a bioszférában. feladatukat. - Az autotróf és heterotróf Hasonlítsák össze a légzést a anyagcsere fotoszintézissel, az ivaros és összehasonlítása. az ivartalan szaporodást. - Telepes növények: a mohák Ismerjék a növények test és anyagforgalma. életfolyamatainak lényegét. - A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. - A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. - A növények anyagfelvétele és leadása. - Gázcsere és párolgás. - A szállítónyalábok felépítése és működése. - A növények tápanyagraktározása. - A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. - A szövetes növények szaporodása. - Az ivaros és ivartalan szaporodási módok jellemzői. - A zárvatermők szaporodása és egyedfejlődése. - A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata. Rajzolják le a kalapos A gombák teste és gombák felépítését. életműködése Magyarázzák meg a gombák - A gombák testfelépítésének miért alkotnak külön sajátosságai. csoportot az élővilágban. - A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal.
Ismerjék galócát.
fel
a
Mikoszkópos vizsgálatok sejt, szövet).
Növényi-állati sejt (növényi közötti legfontosabb különbségek.
Megfigyelések (csírázás, Növényi szövetek fotoszintézis, légzés). elhelyezkedése egyes szervekben, az Növények autotrófia lényege. meghatározása. Növényi tápanyagok. Kiselőadások kutatók munkásságáról (Hooke, A nedvkeringés Paál, Liebig). lényege. Ábrák elemzése (pl.: A zárvatermők ivaros kettős szaporodásának megtermékenyítés). lényege. A felépítés és a működés A csírázás feltételei. közötti összefüggések megfogalmazása.
Kiselőadások munkásságáról Femming)
kutatók Alapfogalmak (pl. szimiózis).
Gombák határozása.
(pl.:
Gombák rendszertani besorolása.
Gombák mikroszkópos Bazidiumos gombák gyilkos vizsgálata. testfelépítése.
A gombák testfelépítése Csoportosítsák a gombákat és a heterotróf életmódjuk szerint. anyagcsere közötti összefüggés feltárása. - A legfontosabb ehető és Ismerjék a gombák mérgező gombák hétköznapi jelentőségét. felismerése.
9
A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése Ismerjék a sejtet alkotó - A biogén elemek. anyagok felépítését, - A víz biológiai fontosabb tulajdonságait, szempotnból fontos biológiai szerepét. tulajdonságai. - A szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék és a nukleinsavak Hasonlítsák össze a növényi, legfontosabb tulajdonságai. álltai sejt felépítését. - A membránok, a színtestek, a mitodondrium és a sejtmag funkciója. Értsék meg a sejtalkotók és működése A sejtek anyagcsere felépítése közötti összefüggéseket. folyamatai - A sejtek anyagfelvétele és leadása, a paszív és aktív Lássák be, hogy a transzport jellemzői. melózisnek fontos szerepe - Enzimek szerepe. az élővilág - A felépítő és lebontó van változatosságának anyagcsere-folyamatok fenntartásában. összefüggése. - A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. - A sejtek energiaforgalma. A szaporodás és öröklődés sejttani alapja - Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. - A gén és az allél fogalma. - Az öröklődő információ megnyilvánulása: DNS → RNS → fehérje → tulajdonság. - A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. - A mitózis és meiózis folyamata és biológaiai jelentősége. - A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. - A mutációk típusai és következményei. - Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei.
10
A sejt mikroszkópos Alapfogalmak vizsgálata, a látottak ismerete (pl. biogén lerajzolása. elem, anyagcsere, enzimek, sejt, gén, Az anyagcsere- mitózis, meiózis). folyamatok kísérletes vizsgálata, tapasztaltak A sejtet felépítő értelmezése (pl. makromolekulák sejtlégzés, erjedés). felsorolása, biológiai jelentőségük. Hétköznapi jelenségek megfigyelése, Jelentősebb magyarázata (pl. sejtalkotók és izomláz, fogszuvasodás, biológiai szerepük. a tej megsavanyodása). Az anyagcsere két Elektronmikroszkópos iránya a fotoszintézis, képek elemzése tanári sejtlégzés, erjedés segítséggel. lényege, jelentősége. Az ember A DNS és kromoszómakészletének tulajdonságok megfigyelése (testi-ivari összefüggése. kromoszómák). A mitózisd és a meiózis lényegének kiemelése, jelenőségük megfogalmazása.
a
A továbbhaladás feltételei: -
Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat.
-
Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni.
-
Ismerjék fel, hogy többféle testfelépítés is eredményezhet hasonló működést.
-
Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani.
-
Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését.
-
Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül.
-
A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében.
-
Értsék az autotróf és a heterotróf anyagcsere lényegét.
-
Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára.
-
Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit.
-
Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg.
-
Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait.
-
Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit.
-
Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja.
-
Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira.
-
Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát.
-
Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni.
-
Szerezzenek gyakorlatot a fénymikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében.
-
Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni.
-
Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni.
-
A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat.
11
12. évfolyam Belépő tevékenységformák: Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és életműködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoldások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nem magatartásra való törekvés kialakítása. A lakosság egészségügyi mutatóinak megismerése, a veszélyeztető tényezők felismerése, és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok mennyiségi jellemzőinek változatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló folyamatábrák segítségével.
ismertetése vázlatrajzok,
Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez.
12
Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerébe, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatok környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.
13
Témakörök, tartalmak
Fejlesztési követelmények
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az önfenntartó működések Legyenek képesek ábrák áttekintése segítésével az egyes - A szervezet belső környezete. szervrendszerek - Az egyes életműködések felépítését elemezni. funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában. Értsék meg, hogy a Az idegi és hormonális különféle életműködéseknek szabályozás milyen szerepe van az - A szabályozás fogalma. létés - Az idegsejtek felépítése, az ember fajfenntartásában. idegszövet. - Az ingerlékeny sejtek fel az nyugalmi és ingerületi Tárják összefüggéseket a állapota. szervek, szervrendszerek - Az ingerület átadása. felépítése és működése - A reflexív elve. - A szem felépítése és között. működése. képesek - A hallószer felépítése és Legyenek egyszerűbb élettani működése. vizsgálatokat, - Az egyensúly érzékelése. kísérleteket elvégezni, a - Az íz- és szagérzékelés. kapott eredményeket - A bőr érző működése. módon - Az érzékszervek védelme és megfelelő rögzíteni, értelmezni. betegségei - Az idegrendszer tagolódása. fel, mely - A központi idegrendszer Sorolják szervrendszerek vesznek felépítése, az agyvelő részei. - Az idegrendszer szomatikus és részt a salakanyagok eltávolításában, azaz a vegetatív működése környezet - Az idegrendszer működésével belső kapcsolatos egészségügyi állandóságának fenntartásában. ismeretek. - A hormonális szabályozás Ismerjék fel a keringési alapelvei. és az - A hipotalamusz-agyalapi rendszer immunrendszer szoros mirigy rendszer. - A pajzsmirigy, a mellékvese, a kapcsolatát. hasnyálmirigy legfontosabb Magyarázzák meg az hormonjai és ezek hatása idegrendszer és a hormonális rendszer A keringési rendszer kapcsolatát. - A vér összetétele, alkotói. - A vörösvérsejtek és a Hasonlítsák össze a két vérlemezkék funkciója. rendszer - Az értípusok összehasonlítása, szabályozó felépítését, működését. a hajszálerek működése. - A szív szerkezete és az működése, a nagy és a kis Csoportosítsák érzékszerveket a felfogott vérkör funkciója. - A szív- és érrendszeri ingerek alapján. betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése.
14
Tanulói tevékenységi formák
Minimális követelmény
A felépítés és a működés közötti összefüggések feltárása.
Az alapfogalmak ismerete (pl. belső környezet, emésztés, felső-alsó légutak, artériák, vénák, kapillárisok, immunitás, reflexkör). A legfontosabb belső szervek elhelyezkedése az emberi testben. A bőr mechanikai, vegyi, fény- és hőártalmak elleni védőműködése. A bőr tisztításának, ápolásának módjai. A csontváz és az izomzat együttműködése. A leggyakoribb mozgásszervi elváltozások, sérülések, megelőzésének módjai. A szájürek, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, a vékonybél, a vastagbél részvétele az emésztésben és az anyagfelvételben. A fogápolás és az egészséges táplálkozás legfontosabb szabályai. A levegő útja a légzőszervrendszerben. A hangadás. A légzőfelület csökkentő hatások (légszennyezettség, dohányzás, gyulladás) következményei és azok megelőzése. A vér anyagszállítása és védőműködése. A vér útja a nagy- és a kisvérkörben. A leggyakoribb szívés érrendszerbeli betegségek megelőzésének lehetőségei. A vizelet kialakulása és elvezetése. A vese és a húgyutak leggyakoribb betegségeinek megelőzése. Az idegrendszer főbb részei és a hormontermelő mirigyek neve, elhelyezkedése, biológiai szerepük. Egy-egy példa az idegi és a hormonális szabályozásra. Egy-egy példa az akaratlagos és az akarattól független szabályozására. Az érzékszerv fogyatékosság korrigálásának lehetőségei. A leggyakoribb hormonhiány okozta betegségek és gyógyításuk lehetőségei.
Ábrák és grafikonok elemzése. Egyszerű élettani vizsgálatok elvégzése, értelmezése (pl. vérnyomásméret, pulzusmérés..). Az egyes szervrendszereket érintő gyakoribb betegségek és gyógymódjuk összegyűjtése. Kiselőadás készítése pl. a gyermekkori védőoltásokról, kutatók munkásságáról. A különböző életműködések lényegének, jelentőségének kiemelése. A vérerek felépítésének, működésének összehasonlítása. Az idegi és hormonális szabályozás összehasonlítása.
Az immunitás - Az immunrendszer funkciója. - A fehérvérsejtek típusai, a sejtes és az antitestes immunitása lényege. - A védőoltások. - A vércsoportok. - Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. A táplálkozás - Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. - Az előbél szakaszai és ezek funkciói. - A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. A légzés - A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. - A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. - A légzőmozgások. - A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A bőr és a mozgás - A bőr felépítése, az egészséges bőr. - A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. - A csontok szerkezete és kapcsolódása. - A csontváz fontosabb részei. - Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. - A mozgási szervrendszer akaratlagos és akaratunktól független szabályzása. - Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége. A kiválasztás - A vese, felépítése és működése. - A húgyutak. - A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
15
Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodása Tudatosuljon bennük, - Az ivarsejtek. hogy a korai szexuális - A hím ivarszervek: a here élet ártalmas lehet, ilfelépítése és működése, a letve, hogy az egyes emjárulékos ivarmirigyek és az berek egyedfejlődése küivarutak. lönböző ütemű. Legye- A hím ivari működések nek jártasak testükkel, hormonális szabályozása. életműködéseikkel és az - A női ivarszervek: a petefészek egészségükkel kapcsolaés az ivarutak felépítése és tos önálló ismeretszerműködése, a ciklus. zésben. Az ember test- A ciklus hormonális felépítéseinek, betegsészabályozása. geinek megismerésében - Az emberi szexualitás. szerepet játszó kutatók - A fogamzásgátlás módjai. (Pavlov, Szent-Györgyi Albert) munkássága. Az ember egyedfejlődése - A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. - Az embrionális és posztembrionális fejlődés testi és pszichés jellemzői. Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek Értsék meg az - A mindennapok egészségügyi elsősegélynyújtás ismeretei, elsősegélynyújtás, fontosságát. Legyenek az orvosi ellátás igénybevétele. képesek az egészséget - Veszélyeztető tényezők, erősítő értékek civilizációs ártalmak. felismerésére, az - Szenvedélybetegségek. egészséget elősegítő - Az utódvállalás, magatartás elsajátítására. családtervezés, genetikai Legyenek képesek tanácsadás és terhesgondozás. felelősségteljes nemi - Környezet-egészségtan, magatartásra. A környezet-higiéné. betegségek leküzdésében - A lelki egészség. jelentős eredményeket elért kutatók (Pasteur, Jenner, Semmelweis, Koch) munkássága. Az öröklődés Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése - A fenotípus lés a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. - Az intermedier és a dominánsrecesszív öröklésmenet valamint a kodominancia lényege. - Néhány emberi tulajdonság, betegség, öröklődése.
Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítőanyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Lássák világosan, hogy az örökítőanyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Az öröklődés törvényeinek feltárásában meghatározó szerepet játszó kutatók (Mendel, Morgan) munkássága.
16
A női és férfi nemi szervek és működésük összehasonlítása.
Az ivarsejtek termelődésének helye és ideje. A megtermékenyítés helye és ideje. A menstruációs ciklus. A magzat fejlődésének időtartama és főbb állomásai. A szülés. A születés utáni fejlődés szakaszainak legjellemzőbb testi, lelki és viselkedésbeli megnyilvánulásai.
Önálló tapasztalatszerzés, adatgyűjtés. Kiselőadások készítése. Pl. kutatók munkásságáról.
A legegyszerűbb elsősegélynyújtási módszerek ismerete (pl. sebkötözés). A betegségmegelőzés lehetőségei, az egészségkárosító hatások következményei. Az alkohol és a leggyakrabban használt drogok, kábítószerek élettani hatása. Az orvosi ellátás (védőoldások, szűrővizsgálatok szakvizsgálatok, terhesgondozás, gyermekgyógyászat) igénybevétele. A fogamzásgátlás leggyakoribb módjai, a leggyakoribb nemi- (kankó) és nemi úton terjedő (AIDS szifilisz) betegségek elkerülésének módjai.
A tulajdonságok kialakulásának értelmezése. A domináns-recesszív és intermedier öröklésmenetek összehasonlítása. Egyszerű genetikai feladatok megoldása. Mutációt kiváltó tényezők gyűjtése a hétköznapi életből. Kiselőadás készítése a genetika gyakorlati hasznáról.
Alapfogalmak ismerete (fenmotípus, genotípus, homozigóta, heterozigóta, mennyiségi, minőségi tulajdonságok). A genotípus és a fenotípus összefüggése egymással. Egy-egy példa az uralkodó-lappangó és a köztes öröklésmenetre. Az ember nemének öröklődése. Egy-két példa az örökölhető betegségekre, fogyatékosságokra. A mutáció jelentősége az evolúcióban.
Több tulajdonság egyidejű öröklődése - A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. - Az emberi ivar kialakulása. A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakításában. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai - A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. - A gének kölcsönhatásának jelentősége, a mennyiségi jellegek kialakulása. - A genetikai kutatások jelenősége. - A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és Értsék meg, hogy a változásai fotoszintézis miért olyan alapvető az élővilág - Egyedszám, egyedsűrűség és számára. Lássák meg az ezek változása, koreloszlás. összefüggést a - Túlélési stratégiák. környezetében előforduló Az élettelen környezeti tényezők növények életmódja és a környezet napi, illetve és ezek változásai évi változásai között. - A legfontosabb élettelen Legyenek képesek a környezeti tényezők jellemzői, táplálékhálózatok, a víz, a levegő és a talaj életközösségek mennyiségi jellemzőit védelme. - Az élettelen környezeti vázlatosan ábrázolni, az tényezőknek az élővilágra ilyen ábrákat értelmezni. Igényeljék, hogy gyakorolt hatása. biológiai környezetüket Ökológiai rendszerek minél részletesebben ismerjék. Tudjanak - Populációk közötti érvelni a kölcsönhatások. természetvédelmi - Táplálkozási hálózatok. fontossága - A létfontosságú anyagok területek mellett és a körforgása a természetben. - Az emberi tevékenység környezetszennyező, következményei az környezetpusztító magatartás ellen. anyagforgalomban. - Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Természetes és mesterséges életközösségek - Az életközösségek fogalma és jellemzői. - A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága.
17
Vázlatrajzok, ábrák önálló elemzése (pl. anyagforgalom, energiaáramlás, táplálékhálózatok). A környezeti tényezők és a körülöttünk élő életközösségek és változásuk megfigyelése, vizsgálata tanári segítséggel és az eredmények értékelése, magyarázása. A természetes és mesterséges életközösségek összehasonlítása. Az emberi tevékenység következményeinek ismertetése. A környezetvédő magatartás fontosabb ismérveinek felsorolása. Önálló ismeretszerzés és kiselőadások készítése.
Az élőlényekre ható környezeti tényezők. Az élőlények táplálkozási kapcsolatai a táplálékláncok szintjei. Egy anyag körforgása a bioszférában. Egyszerű növényés állatazonosító eljárások használata. Egy védett terület (Hortobágyi Nemzeti Park, Nagyerdő) néhány jellemzője. A környezetszennyezés legfontosabb forrásai, megelőzésük.
Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és Jussanak el arra a bizonyítékai következtetésre, hogy az - Az evolúció lényege. élőlények és az élővilág - Adaptív és nem adaptív állandóan változnak. evolúciós folyamatok; a fajok Legyenek képesek az kialakulása. élőlényeket lényeges - Az evolúció bizonyítékai. tulajdonságaik kiemelésével különböző Az evolúció folyamata csoportokba sorolni. - Az élet keletkezésére Tudjanak az élővilág vonatkozó elképzelések. fejlődéstörténeti - A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az rendszerében tájékozódni. Az evolúció élővilág evolúciójával. folyamatának - A prokarióta és eukarióta feltárásában meghatározó sejtek kialakulása. szerepet játszó kutatók - A többsejtűek evolúciójának (Lamarck, Darwin) legfontosabb lépései a munkássága. tengerekben. - A szárazföldi növények törzseinek kialakulása. - Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. - A jelenkori élővilág kialakulása. Az ember evolúciója - A korai emberfélék evolúciója. - A Homo nemzetség evolúciója. - A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A bioszféra jelene és fövője - A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. - A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. - A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. - A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. - Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. - Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. - A fejlődés alternatív lehetőségei. - A bioszféra jövője.
18
A fejlődéstörténeti rendszer lényegének kiemelése. Az evolúció legfontosabb forrásainak felsorolása, a természetes szelekció értelmezése. Az evolúciós bizonyítékok csoportosítása. Fontosabb élőlénycsoportok besorolása az élővilág természetes rendszerébe. A törzsfjlődés fontosabb lépéseinek ismertetése. Kiselőadások készítése kutatók munkásságáról, régen élt emberelődök testfelépítéséről, életmódjáról.
Az evolúció legfontosabb hatóereje a természetes szelekció. Az élővilág szerveződési szintjeinek kialakulási sorrendje. Az emberi törzsfejlődés leglényegesebb képviselőinek neve, külleme, élete és megjelenésének hozzávetőleges ideje. Egy-két bizonyíték az élőlények származására, rokonságára.
A továbbhaladás feltételei: Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értség meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mid a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a legfontosabb hormontermelő mirigyeket, tudják ezer hormonjainak legfőbb hatásait. Sorolják fel a férfi és a női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. Tudjon érveli a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója.
19
Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változások olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Legyenek képesek nyomatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban, legyenek képesek egyszerű prezentációkat készíteni elektronikus információtechnológiai eszközök segítségével. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az ellenõrzés a tanítási-tanulási folyamat elengedhetetlen mozzanata. A tanár és a diák közötti kommunikációs folyamatban a visszajelzés tartalma gyõzi meg a tanárt addigi munkájának eredményérõl vagy hiányosságairól, a visszajelzés vezérli a további munkát. Ezért a tanulók ismereteit, készségeinek, képességeinek fejlõdését folyamatosan ellenõrizni kell. Az ellenõrzés módszerei kiterjednek az ismeretszerzõ tevékenységre, az ismeretek elsajátításának a mértékére és az alkalmazási készségre. A szóbeli feleltetés akkor hatékony, ha intellektuális tevékenységre készteti a tanulókat. Azok a jó tanári ellenõrzõ kérdések, amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket. A szóbeli feleletek alapján nehéz eldönteni, hogy a természettudományi megismerõ tevékenység elsajátításában és alkalmazásában milyen szintre jutottak el a tanulók. Feltétlenül kell tehát adni olyan feladatokat is, amelyek a tanultak gyakorlati alkalmazását helyezik elõtérbe, lehetõség szerint nemcsak egyéni, hanem csoportos – kooperatív – feladatmegoldás formájában is. A szóbeli ellenõrzési módszerek számos esetben szubjektívek. Nélkülözhetetlenek ezért a teljesítményértékelés objektívebb formái is. Fontos leszögeznünk, hogy az objektív teljesítményértékelés egyáltalán nem azonos az írásbeli feleltetéssel, hiszen például a nyíltvégû kérdésekre készített fogalmazványok esetében sokszor igen nehéz eldönteni, hogy ismeretbeli, vagy fogalmazásbeli hiányosságból adódik-e a hibás válasz. Az országos mintán sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok az esetek legnagyobb részében objektív adatot szolgáltatnak a tanulók pillanatnyi tudásáról, de a tanuló valós felkészültségének megállapításához idõben megfelelõen szakaszolva tesztek sorát kell alkalmazni. Ezek a tesztek azonban nem teszik fölöslegessé a tanulók szóbeli feleltetését, a tanultak egyéni vagy csoportos prezentálást, mert a szakmai felkészültségük lemérése mellett ezekben a szituációkban jól fejleszthetõ az anyanyelvi kommunikációs kompetencia. A tanulók ellenõrzésének akkor van értelme, ha az ellenõrzés együtt jár az értékeléssel. Az értékelés során a követelményekben rögzített (és adott esetben a tanulóhoz, tanulócsoporthoz igazított) „kell” értékeket viszonyítjuk a tanuló tényleges (adott pillanatban manifesztálódó) teljesítményéhez, a „van” értékhez. E két érték összehasonlításának eredménye az igazi visszajelzés a tanuló, és az igazi jelzés a tanár számára. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell az eredményrõl, de számukra ez a visszajelzés csak akkor ad pontos információt a teljesítményükrõl, ha pontosan ismerik a viszonyítási alapot, azaz a lehetõség szerint minél pontosabban tudják, hogy mit várunk el tõlük.
20
A kerettantervi a követelményeket (a Nat-tal összhangban) a Továbbhaladás feltételei címû rész tartalmazza. Természetesen ezek általánosan megfogalmazott minimumok, amitõl a tanár az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon eltérhet. A gimnáziumi biológia bemeneti követelményként az általános iskolai természetismeret, biológia és kémia tantárgyakban tanultakra épít, és törekedik arra, hogy a gimnáziumi évfolyamok ismeretanyaga maga is önálló és logikus egységet alkosson. Vannak olyan tananyagrészek, amelyek a korábbi évfolyamok környezetismereti, természetismereti vagy biológia tananyagának részét pontosítják, szélesítik, bõvítik, de léteznek olyan anyagrészek is, amelyeknek nincs a korábbi években direkt elõzményük. Ennek értelmében az ismeretekre vonatkozó követelmények bõvülése, mélyülése egyes leckéknél a környezetismeret, a természetismeret és az általános iskolai biológia vonatkozásában megállapítható, míg más esetekben elõzmény nélküli új anyagok elsajátítása történik, vagyis az ismeretbõvítés helyett az ismeretszerzés kerül a középpontba. A megismerõ tevékenység fejlesztése tehát egyrészt a korábbi évfolyamokban végzett ilyen irányú munka folytatása. Az általános iskolában a tanulók a természeti jelenségek és folyamatok felismerését, megfigyelését, a megfigyeltek elbeszélését, egyre pontosabb, részletesebb leírását gyakorolták. Elkezdték a megfigyelt jelenségek és folyamatok összehasonlítását is. A középiskolás biológia ezt a folyamatot folytatja, és helyezi magasabb szintre. A gimnázium biológiatanítás elsõ évében (a 10. évfolyamon) az általános iskolában már megalapozott növény- és állatszervezettani és élettani jellemzõk mélyebb megismerésén túl elsõsorban e jellemzõk összehasonlításán van a hangsúly. A második évben (a 11. évfolyam) egyrészt az ember életmûködéseit tárgyaljuk – megint csak az általános iskolából ismert logikai rend alapján, de a korosztálynak megfelelõen magasabb szinten, másrészt teljesen új ismereteket is tanítunk (biokémiai ismeretek, sejtbiológia). A harmadik évben (a 12. évfolyamon) túlnyomóvá válnak azok az új ismeretek, amelyeknek nincs közvetlen általános iskolai elõzményük (genetika, evolúcióbiológia). Ilyen módon egy jól követhetõ ívet alkot a tananyag, amelyben kezdetben a már ismerõs részek újrafeldolgozása dominál és végére pedig a korábban teljesen ismeretlen témák feldolgozása válik uralkodóvá. A tananyag feldolgozása során a jelenségek közlése, bemutatása nem elegendõ. A középiskolában fontos hangsúlyt kap a rendszerezõ tevékenység és az összehasonlító képesség. A jelenségek, folyamatok okának megállapításához a megfigyelés, a leírás, az összehasonlítás és rendszerezés önmagában még kevés. Fontos a gyakorlati kipróbálás, önálló tapasztalat – legyen bármilyen egyszerû kísérletrõl vagy vizsgálatról is szó. A természettudományi kísérletek, az oknyomozó vizsgálatok, megfigyelések viszont csak akkor eredményesek, ha alkalmazója a megfigyelésben, a leírásban, az összehasonlításban és a rendszerezésben jártas. Az ismeretek alkalmazására vonatkozó követelmények is egymásra épülnek, és a középiskolában elsõsorban a kétszintû érettségi határozza meg a követelményeket. Természetesen jól el kell különítenünk az érettségire készülõ és a biológiát továbbtanulási irányként nem választók csoportját. Míg az elsõ csoportban az érettségi követelmények determinisztikusak, a második csoport esetében a lexikális tudás helyett a szemléletformálásra, a jó gyakorlatok kialakítására, a biológiai mûveltségkép kialakítására koncentrálunk. Ezt a differenciálást a helyi tanterv szintjén kell megadni az iskola pedagógiai programjával összhangban.
21
