FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
9–10. évfolyam A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya A gimnáziumi földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a Nat szellemiségét. Összhangban van az abban meghatározott fejlesztési feladatokkal és nevelési-oktatási célokkal. Megfogalmazása során mindvégig szem elõtt tartotta a kiemelt fejlesztési feladatok, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése terén megfogalmazott célok teljesítését. A gimnáziumi földrajz kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében és a kiemelt fejlesztési célok teljesítésében. A földrajzoktatás a mûveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása, a szûkebb és tágabb környezetünkrõl megszerzett ismeretek bõvítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlõdéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítõ, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlõdését. Az Európai Unió, valamint a távoli tájak és országok természeti és társadalmi- gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérõ kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elõsegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következõ nemzedékek számára történõ megõrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelõs és tudatos környezeti magatartás fejlõdéséhez. A más anyanyelvû országok és kultúrák megismerése elõsegítheti a tanulókban az adott célnyelven történõ kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlõdését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhetõ kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományos szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerzõ tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetõségek hasznosítására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethoszszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzõinek bemutatásával a tantárgy oktatása elõsegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlõdését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. Célok és feladatok: A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tananyag az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. 2
A földrajztanítás célja, hogy a tanulók értelmezzék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a környezetre. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, tudják a jelenségeket, folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmigazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Ismertesse fel a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő, sokféle és kölcsönös függőséget. Értesse meg a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Fejlődjön ki a tanulókban az aktív részvétel készsége közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A gimnáziumi földrajzoktatás az életkori sajátosságokban megfelelően magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíti és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulásnak olyan fejlesztési, illetve a tanulás tanulását segító stratégiákra kell épülnie, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő ismeret- és képességszintjéből adódó sajátosságait és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával azt fejleszik tovább az egyén képességeinek, adottságainak megfelelő ütemben. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Ennek megfelelően az oktatási-fejlesztési feladatokat a gimnáziumokban az érettségi követelményekkel összhangban, a sajátosság figyelembe vételével kell teljesíteni. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. Fejlesztési követelmények: A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit, a megismerés során legyenek képesek a természettudományos gondolkodás alkalmazására. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalom-földrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket, legyenek képesek a földrajzi térben és időben való tájékozódásra. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben, legyenek képesek a természet-és társadalomföldrajzi algoritmusok önálló alkalmazására. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Legyenek képesek gadzasági-pénzügyi ismereteik birtokában a kezdeményező, kreatív, vállalkozó állampolgár szerepének betöltésére. Legyenek képesek földrajzi kompetenciáik szintjének reális értékelésére. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket és képességeiket. Legyenek birtokában a földrajzi ismeretek elsajátítást segítő hatékony tanulási módszereknek. Váljanak alkalmassá a nemzeti, az európai és az egyetemes természeti és kulturális értékek befogadására, legyenek képesek felismerni az azokban rejlő esztétikai értéket. A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni,
hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, szintetizálják korábbi ismereteiket, valamint biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív és a gondolkodási képességeket, pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Legyenek képesek együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, internet, kiállítások, filmek). Legyenek képesek a digitális kompetenciák alkalmazására a földrajzi tartalmú információk megszerzsésében és feldolgozásában. Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek az emberiség és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban.
9. évfolyam Belépő tevékenységek: Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Digitális térképeken közölt információk leolvasása, értelmezése. Digitális útvonaltervező használata. A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Földtörténeti események elhelyezése az időoszlopon. Földtörténeti események és azok következményeinek, más geoszférákra gyakorolt hatásainak bemutatása példák alapján. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. Adatok gyűjtése szakirányú honlapok felhasználásával. 4
Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel kapcsolatban. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszerű időjárási prognózis készítése adatok alapján. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. Szituációs játék, helyzetgyakorlat egy esetleges természeti vagy környezeti katasztrófa idején történő helyes magatartásforma bemutatására. Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő és szakirodalom, illetve digitális információforrások felhasználásával. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Vita és véleményalkotás az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. Döntéshozói szerep gyakorlása a környezeti problémák kialakulásával és mérséklési lehetőségeivel kapcsolatos szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban.
Évi óraszám: 74 óra. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Kozmikus környezetünk, térképészeti ismeretek: A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi- és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gaz-
FEJLESZTENDŐ KÉPESSÉGEK - legyenek helyes képzeteik a Világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról; - értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait; - megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben;
TANULÓI TEVÉKENYSÉG
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY
(Északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi és zónaidő kiszámítása stb.).
A fő természetföldrajzi övezetek elhelyezkedésének jellemzőinek ismerete. A helyi idő, zónaidő és használata a mindennapi életben. A Nap földi életet meghatározó tulajdonságai. Legyen képes felismerni a főbb égitesteket (Nap, Hold, nagy bolygók). Az űrkutatás és a mesterséges égitestek szerepe.
daságban.
Térképészeti ismeretek: A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei
A térképi alapismeretekre építve legyenek képesek szemlélet és logikai térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, ürfelvételek értelemzésére, földrajzi gyakorlatok végzésére
A geoszférák földrajza Geoszférák földrajza - értsék meg a Tájékozódás a tanulók és tudják ábföldtörténeti időben rákon magyarázni a geoszférák kialakuláA kőzetburok sának, a földfelszín földrajza fejlődésének, a kőzeA kőzetburok tek és ásványok kefelépítése. letkezésének folyamaA lemeztektonika tát; alapjai. A Föld nagy- megfigyeléseszerkezeti egységei és ik, vizsgálataik alapkapcsolatuk az ás- ján ismerjék fel a legványkincsekkel. fontosabb kőzeteket, A kőzetburokban le- ásványokat; játszódó folyamatok - legyenek kékísérőjelenségei és pesek a témakörhöz részfolyamatai: a gyű- kapcsolódó fizikai, rődés, a vetődés, a kémiai, biológiai isvulkánosság és a föld- meretek alapvető rengés. Az ásványok szintézisére. és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk.
Végezzen egyszerű ásvány- és kőzetvizsgálatokat. Ismerje fel a legfontosabb ásványokat és kőzeteket.
Ismerje fel az alábbi ásványokat, kőzeteket, érceket: kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, kőszén, kőolaj, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andeGyűjtsön példá- zit, bazalt, palák, kat a Föld egyedi tu- márvány. lajdonságaira. Értelmezze a kőzetlemezek Mutassa meg a mozgásai alapján a nagy kőzetlemezeket kéregszerkezeti jelen- a térképen. ségeket. A kőzetlemezek Okolja meg a fő mozgásfolyamataivulkánok helyét, mű- ra tudjon példákat ködését, különböző- mondani. ségét. A Föld nagy Leírások gyűjté- szerkezeti egységeise jelentős földrengé- nek és azok kialakulásekről, vulkánkitöré- sának ismerete. sekről és következményeikről. A földtani szerkezet ásványkincsekkel való kapcsolatának értelmezése.
A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedé- ismerjék fel és Rajzokon vagy Ismerje a vízbuse, víztípusai. A ten- magyarázzák: a víz képeken ismerje fel a rok tagolódását az gervíz tulajdonságai körforgásának, az víztípusokat. édesvíz és a sósvíz és mozgásai. A vi- óceánok és tengerek különbségeit.
6
lágtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, kapcsolataik, gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. A szárazföldi jég.
A légkör földrajza A légkör anyagi öszszetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárásváltozások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés.
mozgási-áramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának, a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit; - legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat.
Gyűjtsön tényeket a A felszíni és tömegkommunikációb felszín alatti vizet ólill. a lakóhelyről a főbb típusainak ismevízkészletek károso- rete. dottságáról. Ismerje a vízTanulmányozza szennyezés legfőbb dombortérképeken az okait és következméóceáni medencék nyeit. domborzatát. Mélységi adatok A főbb tengergyűjtése az atlasz tér- áramlások és éghajlati képeiről.l hatásaik.
- rendelkezzenek a tanulók ismeretekkel a légkörről, használják a témakör alapvető fogalmait; - értsék meg a természetben megfigyelt, képekenrajzokon ábrázolt folyamatokat. - lássák az öszszefüggéseket: a Föld mozgástípusai - a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet - magasság - légnyomás, a napsugarak hajlásszöge - földrajzi szélesség - domborzat - a felszín minősége felmelegedés, ózon káros sugárzás - ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok - az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék mezőgazdaság között; - tudják a meteorológiai és időjárási térképek, tematikus térképek értelmezését, időjárási megfigyelések és mérések végzését, középhőmérséklet és hőingás kiszámítását, adatok grafikus ábrázolását és össze-
Szerezzen járA légkör főbb tasságot az időjárás- alkotórészeinek szerjelentések értelmezé- kezetének ismerete. sében. Értse az időjáTartsanak vitát rás-változások okait. a lehetséges éghajlatváltozásokról.
hasonlítását. A talaj földrajza A talaj kialakulása, összetétele, szerkezete, a Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szenynyeződése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. A földrajzi övezetesség A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. A földrajzi övezetesség A vízszintes földrajzi övezetesség rendszere. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági
- ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit, és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz; - értelmezzék és magyarázzák a következő folyamatokat: a talaj kialakulása, romlása és pusztulása; - a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkája; - tudják elvégezni az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felis-
Elemezzen égIsmerje a Föld hajlati diagramokat és főbb éghajlatait. éghajlati térképeket. Adatok gyűjtése a levegőszennyezés éghajlatra gyakorolt hatásairól. Készítsen éghajlati diagramot.
8
életre. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.
Népesség és település földrajz Népesség és településföldrajz A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség öszszetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás.
merése, tájakkal való azonosítása; tematikus térképek elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró); - a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket. - ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat; - értsék meg a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését; - indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit; - tudják jellemezni a főbb településtípusokat; - magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait; - lássák be a Föld eltartóképessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti öszszefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait; - használják a témakörben a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a különféle forrás-
Kiselőadás a világ nagy kultúráinak kialakulásáról olvasmányaik alapján. Korfák és statisztikai adatok alapján ismerje meg a világ fő népességi jellemzőit. Térképelemzéssel mutassa be a népsűrűség területi különbségeit. Mutassa be a természeti adottságok szerepét a településhálózatban a Föld különböző tájairól vett példák alapján. A települések összehasonlítása alaprajzok, légifotók, képek segítségével. Esetelemzések a közlekedés és a távközlés fejlődést segítő hatásáról.
Tudjon példákat mondani az ember és környezete kölcsönhatásáról. Értse a fejlődést meghatározó tényezők kapcsolatát. Ismerje a Föld népességének területi elhelyezkedését befolyásoló legfőbb tényezőket. A népesség szerkezeti jellemzőit. Az urbanizáció jellegzetességeinek, okainak, következményeinek felismerése hazai példákon. Példákon keresztül ismerje meg a természeti adottságok és a települések kapcsolatát, legyen elképzelése azok időbeli változásairól. A városi és falusi egészséges életmód lehetőségei. Az infrastruktúra szerepének ismerete az ember életminőségében.
anyagokat ismereteik bővítésére. A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Grossglockner, Japán-árok, Kaledóniaihegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság,Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer; Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkostó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagaravízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger. A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudjon tájékozódni a földrajzi térben és időben. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével, ismerje fel a folyamatok közötti kölcsönhatásokat. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Nevezzen meg a környezetkárosítás mérséklését elősegítő megoldásokat, lehetőségeket. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban.
10
10. évfolyam Belépő tevékenységek: Különféle társadalmi-gazdasági folyamatokat és környezeti problémákat bemutató tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. Egyszerű számítási feladatok megoldása, pl.: árfolyamváltozással, tőzsdei folyamatokkal, gazdasági növekedés ütemével kapcsolatban. Különböző nyomtatott és elektronikus forrásokból gyűjtött gazdasági-pénzügyi adatok alapján táblázatok, grafikonok, rangsorok készítése. Az adatok értelmezése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. Információk gyűjtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Az időbeli változások területi öszszefüggéseinek bemutatása. Sajtó- és tv-, és internet-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Az információk rendszerezése és bemutatása tanulói kiselőadás, illetve prezentáció formájában. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről, a globalizálódó világ jellemző vonásairól. A hazai gazdasági-pénzügyi, tőzsdei folyamatok nyomon követése internetes források felhasználásával. A folyamatok jellemzőinek összefoglalása. Példák gyűjtése különféle kommunikációs forrásokból különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Projekt-feladatok megoldása egyéni vagy csoportos munkában az egyes témakörökhöz kapcsolódóan: pl. a lakókörnyezet közelébe települt trasznacionális vállalatok tevékenységének bemutatása, a legközelebbi ipari park tevékenységének bemutatása, a szolgáltatások jellemzőinek változása, környezetszennyezés és mérséklésének lehetőségei a lakókörnyezetben stb. Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportos információgyűjtés alapján. Összefoglaló készítése az elmúlt időszak környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásairól. A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása prezentáció összeállításával. Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. Önálló vélemény megfogalmazása a témához kapcsolódóan. Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről, vállalkozás alapításáról.
10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra. Évi óraszám felhasználása témakörök szerinti lebontásban: - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 26 óra - A globális problémák földrajzi vonatkozásai - Új anyag feldolgozására összesen: Szabadon felhasználható összesen:
TÉMAKRÖK Tartalmak A világ változó társadalmi-gazdasági képe: 24 óra A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai. A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmigazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai.
24 óra 10 óra 60 óra 14 óra 74 óra
FEJLESZTANULÓI TENDŐ KÉPES- TEVÉKENYSÉG SÉGEK
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY
- ismerjék a tanulók a gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatóit; - értsék meg a nemzetközi tőke, a pénzügyi függőség, az adósság szerepét a gazdaságban; - alkalmazzák információforrásként a nemzetközi statisztikai adatokat, grafikonokat, diagramokat, tankönyvi ábrákat, újságcikkeket, stb.
A gazdasági növekedés természeti és társadalmi feltételeinek, korlátainak ismerete.
Nemzetközi statisztikai adatok, grafikonok, diagramok, tankönyvi ábrák, újságcikkek értelmezése, elemzése. Tanulói kiselőadás, grafikonok, diagramok készítése.
12
A működő tőke és a pénz világa. A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok (26 óra) A gazdasági pólusok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Keletés Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon Beneluxállamok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Törökország, „olajországok” „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemző vonásai. Az
- ismerjék és alkalmazzák helyesen a tanulók a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános fogalmakat, tudjanak előfordulásaikra példát mondani; - értsék meg a hagyományos iparágak fejlődésének és a modern gyáripar kialakulásának folyamatát, telephelyeik megválasztásának eltérő szempontjait; - lássák a különbséget az egyes mezőgazdasági termelési módok között, s az összefüggést a természeti adottságok és a termesztett növények között; - ismerjék a főbb gazdasági pólusok és Magyarország szerepét a világgazdasági folyamatokban.
Vitassák meg, milyen okai lehetnek az eltérő gazdasági fejlettségnek. Összehasonlítások a gazdasági fejlettség legfőbb statisztikai mutatói segítségével. Adatok, tények gyűjtése a sajtóból hazánk és az európai szervezetek kapcsolatáról.
Értse, hogy milyen különbség van az eltérő fejlettségű országokban élők életminősége között. Értse az országok egymásrautaltságát. Példák a gazdasági élet eltérő fejlettségére. Soroljon fel olyan nemzetközi gazdasági szervezeteket, melynek hazánk is tagja.
Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A globális problémák földrajzi vonatkozásai (10 óra) A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért, regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai.
- a tanulók rendszerszemléletének fejlesztése annak tudatosításával, hogy a Föld egységes rendszerként működik, s a földrajzi ismeretek ennek megértését segítik; - értsék meg a tanulók a termelés és a fogyasztás növekedésének hatását a természeti folyamatokra, s a környezeti állapot romlásának visszahatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre; - lássák be az ellentmondást az ásványok, energiahordozók kitermelésének és felhasználásának eltérő földrajzi helyei között, a készletek végességét; - alakítsanak ki véleményt a népesedés, az élelmezési gondok és az élet minőségének kapcsolatáról; - érzékeljék az új technológiák és a hulladékhasznosítás szerepét a korlátozott készletekkel való gazdálkodásban; - érzékeljék a kulcskérdést: a fenntartható fejlődés és a mérsékelt fogyasztás megfelelő arányának kérdőjeleit.
Számítások a Tudja felsorolni népességszám növe- az emberiség néhány kedésének területi kü- globális válságproblönbségeiről. lémáját, ismerje azok okait, a lehetséges Beszámoló a le- megoldási törekvésevegő, a vizek és a ta- ket. laj főbb károsodási folyamatairól. A legfontosabb környezeti ártalmak Tájékozódás a hatásának ismerete és tájak helyreállításának példákon való bemulehetőségeiről. tatása. Példák a sajtóIsmerje a főbb ból, tv-ből a regioná- nemzetközi környelis és a globális kör- zetvédelmi szervezenyezeti ártalmakra. teket. Prognózisalkotás (esetelemzések alapján, konkrét példákon) a földrajzi környezet jövőjéről. Könyvtári és tömegkommunikációs információs források felhasználásával készítsen felszólalást, kiselőadást a környezet megvédése érdekében.
14
A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Új topográfiai fogalmak Asszuáni Nagy-gát; Kuznyecki-medence, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár; Arab Emírségek, Bolívia, Chile, Csád, Guinea, Irán, Kenya, Kuvait, Líbia, Libéria, Málta, Marokkó, Monaco, Nicaragua, Tunézia; Bahama-szigetek, Bali, Dominika, Kanári-szigetek, Panama, Seychelle-szigetek; Alexandria, Antwerpen, Atlanta, Cseljabinszk, Csernobil, Dallas, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dortmund, Duisburg, Europoort, Fokváros, Galaţi, Hannover, Haifa, Houston, Jeruzsálem, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Ostrava, Perth, Randstad, Rijád, Szczecin, Seattle, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Theszaloniki, Trieszt, Uszty-Ilimszk, Várna, Zürich.
A továbbhaladás feltételei: Tudjon gazdasági, pénzügyi információkat leolvasni diagramokról, tematikus térképekről. Legyen képes egyszerű számítási feladatok megoldására. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tudja bemutatni a fejlődő világ jellemző társadalmi-gazdasági folyamatait. Ismerje a piacgazdaság működésének az egyén életvitelét is befolyásoló sajátosságait. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Legyen képes a témákhoz kapcsolódóan érveken alapuló vélemény megfogalmazására.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A kerettanterv nem ad listát a tanulóktól elvárható követelményekrõl, csupán azt fogalmazza meg, hogy melyek a továbbhaladás feltételei az évfolyamok végén. Ebben az alapvetõ ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggõ tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következõ évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák, illetve sikerrel készülhessenek fel az érettségi vizsgára. A továbbhaladási feltételek teljesítése érdekében a helyi tantárgyi program kidolgozásakor a szaktanároknak kell összegyûjteniük az egyes témákhoz, résztémákhoz kapcsolódó újonnan elsajátítandó fogalmakat, folyamatokat, összefüggéseket valamint az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket. Meg kell fogalmazni az adott téma feldolgozásához leginkább kapcsolható kompetenciafejlesztés elvárásait is. Az eredményes szaktanári munkához nélkülözhetetlen a követelményrendszer ezen kategóriáiban való biztonságos eligazodás. Minden egyes tanórán világos legyen a cél, hogy az adott tevékenység alkalmazásakor vagy egy fogalom megtanításakor mire támaszkodhatunk és hová kell majd eljutni a földrajzi tanulmányok befejezésekor. Javasoljuk, hogy az iskolai szakmai munkaközösségekben közösen dolgozzák ki a képességfejlesztési tevékenységek egymásra épülõ rendszerét, a tanulók tudásának ellenõrzési módszereit és az értékelés alapelveit. Fontos, hogy ne csak a tanulók ismereteinek, hanem képességeik szintjérõl is tájékozódjunk. Ezért az ellenõrzési módszerek között ne csupán a hagyományos szóbeli és írásbeli formákra gondoljunk, hanem gyakorlati tevékenységekre is (pl. egy természeti vagy társadalmi-gazdasági folyamat modellezése, diagramszerkesztés stb.) Arról is folyamatosan szerezzünk visszajelzést, hogy milyenek a tanulók földrajzi-környezeti képzetei (pl. rajzoltassunk le velük földrajzi jelenségeket, folyamatokat, fogalmaztassuk meg velük gondolataikat egy-egy kép vagy hír kapcsán). Ellenõrzéskor is alkalmaztassuk az információszerzés különféle módszereit (pl. kerestessünk ki adatokat a függelékbõl valamely szempont szerint, és értelmeztessük azokat). Vizsgáljuk meg a különféle kompetenciák szintjében bekövetkezett változásokat is pl.: szövegértési, számítási, vagy egy földrajzi tartalmú probléma megoldását elváró feladatok segítségével. Kövessük nyomon a tanórai munkában való részvétel, a csoportos vagy páros feladatmegoldásban való aktív közremûködés változásait is. Folyamatosan adjunk visszajelzést a különféle tanulói tevékenységek minõségérõl, jellemzõjérõl. Törekedjünk arra, hogy a tanuló saját maga is értékelje a tanórai munkáját. Ugyancsak a munkaközösségekben célszerû megállapodni arról, hogy a tanórai aktivitás és munkafegyelem, valamint a tanórán kívüli tevékenységek (pl. gyûjtõmunka, kiselõadás, beszámoló vagy prezentáció készítése, terepi munka) milyen mértékben számítanak be a tanulói munka értékelésébe.
16
