évf. 1. szám. Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle

2007. 2005. XIV. XII. évfolyam 4. 1. szám

41

t

a

r

t

a

l

o

m

2007. 14. évf. 1. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László

VÉDELEM ONLINE VÉDELEM Online – a virtuális szakkönyvtár ............................................................. 6 FÓKUSZBAN „Melyiket az ötezerbõl?” – a hõ- és füstelvezetõ berendezések kiválasztásának szempontjai .......................................................................................... 7 TANULMÁNY A festékszóró, fényezõ fülkék biztonságtechnikai elemzése II. – A mûveletek robbanásveszélyessége ...................................................................... 14 TÉNYKÉP A tûz- és a káresetek nagysága a riasztási fokozatok alapján ................................... 17 TECHNIKA 20 méter munkamagasságú emelõkosaras magasból mentõ ..................................... 19 VISSZHANG Rakomány elhelyezés – rögzítés ................................................................................ 22 KUTATÁS Feszültség alatti elektromos berendezések, kábelek oltási lehetõségei .................... 25 MEGELÕZÉS Az utólagos hõszigetelés tûzvédelmi kérdései .......................................................... Utólagos hõszigetelés – az engedélyezés, az alkalmazás és a szabályozás problémái ......................................................................................... A homlokzati tûzterjedés várható új elõírásai ........................................................... Homlokzat felújítás – a tûzoltóság ellenõrzési lehetõségei ...................................... FÓRUM A tûzoltóságok 2007. évi technikai fejlesztése .......................................................... Érvényes technikai eszköz pályázatok ....................................................................... Újra a tûzoltóság lesz a tûzvédelmi hatóság!? ........................................................... Új tûzvizsgálati eljárás ................................................................................................

28 31 32 34

35 37 38 38

TÛZ- ÉS KÁRESETEK Mentési tapasztalatok az M 1-es autópályán ............................................................. 39 Mire számíthatunk az autópályákon? ......................................................................... 40 EU SZABÁLYOZÁS Az oltógázok helyzete a környezetvédelmi szabályozás tükrében ........................... 42

Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958

SZERVEZET Hazánk tûzvédelmi veszélyeztetettsége és hozzá rendelt védelem szintje ............... 46 A mûködési területek veszélyeztetettsége ................................................................ 49

Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával)

SZABÁLYOZÁS Mi változott tûzvédelmi törvény módosításával? ...................................................... 51 VÉDELEM 2006. 4. SZÁM ■ TARTALOM

5

v

é

d

e

l

e

m

o

n

l

i

n

e

VÉDELEM Online – a virtuális szakkönyvtár A Védelem eddigi közel 2000 cikkét rendszeresen használják továbbképzési anyagként, a régi lapszámokat már elajándékoztuk, a CD-k hasonló sorsra jutottak. Az igénylõk száma pedig gyarapodott. Nosza tegyük fel az egészet az Internetre! Ez sem kis vállalkozás, de ennél magasabbra tettük a mércét.

ALAPÍTSUNK KÖNYVTÁRAT! A lap célkitûzése a kezdetektõl fogva változatlan: a szakmai képzés, önképzés elõsegítését, a szakemberek közötti kommunikációs fórum megtemetését tekintettük és tekintjük feladatunknak. Egy aforizma szerint: „a világot túl közelrõl vagy túl messzirõl érdemes megfigyelni.” E szemlélet jegyében 2000 cikk, egy valóságos kis szakkönyvtárnyi anyag született, de számos másutt megjelent, akár nagyobb terjedelmû dolgozat és információ is segítheti a napi munkát. A VÉDELEM Online terveink szerint a szakterület virtuális szakkönyvtáraként a tûz- és katasztrófavédelem vezetõ szakembereinek szóló információforrásul szolgál. A napi bulvárral nem, de elemzésekkel találkozhatnak ebben a könyvtárban. Egy igazi szakkönyvtár persze szolgáltat is. Lássuk, milyen szobákat terveztünk? Aktuális A nyitó oldalon bemutatjuk a VÉDELEM legfrissebb számának fõ témáit. Emellett helyet adunk aktuális szakmai információknak: konferenciák, kiállítások, továbbképzések, jogszabályváltozások, nagyobb káresetek szakmai elemzései stb. Tartalom Itt megtalálhatók a Védelemben megjelent cikkek, évenként, rovatonként és témánként csoportosítva. Sõt akinek saját témakigyûjtései vannak, azokat örömmel várjuk és megjelentetjük. Tapasztalataink szerint ugyanis továbbképzési anyagként használják ezeket, s így segíthetünk a már kigyûjtött anyagok közreadásával. Védelem könyvtár Évfolyamonként tartalmazza a Védelem eddig megjelent lapszámait, ahonnan bármely cikk letölthetõ, felhasználható. Tanulmányok Az elmúlt években számos kiváló dolgozat született az építési tûzvédelemtõl a szolgáltató szektorig terjedõ széles skálán dolgozó szakemberek tollából. Ezek azonban nehezen hozzáférhetõk! Íme itt a helye a könyvtárban, minden arra érdemes dolgozatnak! Küldjék be, szerkesztjük, lektoráljuk, gondozzuk, ha kell. Számos nagyobb tûzesetrõl, balesetrõl készül tanulmány. A közvetlenül érintettek elolvassák, aztán a feledés homályába merül, pedig a tanulás egyik kincsesbányája lehetne. Nosza tegyük közzé az esettanulmányokat! 6

VÉDELEM ONLINE ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

Szakdolgozatok Ma már több felsõoktatási intézményben készülnek fiatal szakemberek a társadalom szinte minden területén hasznosítható tudás reményében a tûz- és katasztrófavédelemben helytállni. Az általuk készített szakdolgozatok a szakmai közösségbe lépés elsõ lenyomatai. Már a címek is orientálók lehetnek az utánuk jövõk számára. Jegyzetek, szakkönyvek Ha egy témát összegzõ szándékkal megírt szakmai anyag címét, szerzõjét közreadjuk már sokat tettünk. Ha néhányuk közlésére is lehetõségünk nyílik az már hab a tortán. História A múlt ismerete nélkül nehéz a jövõt biztos alapokra helyezni, ezért szinte kötelezõ olvasmány a reményeink szerint egyre bõvülõ dolgozatok sora. Termékek A munkát segítõ eszközök, új fejlesztések szakmai szempontú bemutatása fontos információ. Elsõ megközelítésben az építészeti tûzvédelem, tûzvédelmi szolgáltatások, tûzoltás, mûszaki mentés tagolásban adjuk közre anyagainkat. Céginfó A szakterületen dolgozó cégek bemutatkozására adunk lehetõséget ezen a felületen. Szabályozás A szakterületet érintõ jogszabályokat, szabványokat adjuk közre Vágvölgyi László és Nyíri Csaba gondozásában. Szakértõk Kihez forduljunk, ha speciális szakmai segítségre van szükségünk? Tervezõk, tûzvédelmi szakértõk, minõsítõ intézetek, tanúsító szervezetek adatai segítenek ebben. Névjegy Minden eredmény, amit egy szakma közössége elér egyénekhez köthetõ, ezért gondoljuk, hogy a múlt szakembereit és a jelen kiválóságait is be kell mutatnunk. Elismerések Az elismerések egy-egy közösség minõsítései. A jelentõsebbeket adjuk közre. Szervezetek Számos szervezet, egyesület, szövetség, stb. tevékenykedik szakterületünkön. Bemutatásukkal, elérhetõségeik közreadásával próbálkozunk. Számtükör A számok makacs dolgok. Egy-egy szakterület adatainak közreadásával, értelmezésével új összefüggések fedezhetõk fel. Ezzel próbálkozunk. Lapszemle Ide kattintva megtalálhatják az adott napon az interneten a tûz-és katasztrófavédelemmel kapcsolatban megjelent írásokat. A könyvtárrész gondozója a Rádiós és Infokommunikációs Országos Egyesület, akik egyben a technikai hátteret is biztosítják. Ennek a szakmának számos tudomány- és szakterület határvizein evezve kell megfogalmaznia önmaga és feladata (fellengzõsen: küldetése) határait. Ezeket a határokat igyekszünk most mindazok segítségével kitágítani, akik tettek, tesznek a szakma fejlõdéséért. Kérjük, juttassák el eddigi publikációikat a [email protected] címre, vagy CD-n a VÉDELEM 7401Kaposvár, Pf.: 71 postacímre. Heizler György ezredes fõszerkesztõ

f

ó

k

u

s

z

b

a

n

NAGY KATALIN

„Melyiket az ötezerbõl?” – a hõ- és füstelvezetõ berendezések kiválasztásának szempontjai Ha nem is áll rendelkezésünkre ötezer féle hõ- és füstelvezetõ berendezés, a beruházás során kiválasztott rendszer azért bizonyos pályára állítja az épület késõbbi üzembentartóját. Tekintsük hát át, mibõl is választhatunk, milyen típusai is léteznek a természetes hõ- és füstelvezetõ berendezéseknek (továbbiakban RWA, Rauch- und Wärmeabzugsgerät) és ki, milyen szempontok figyelembevételével választhatja ki a legmegfelelõbbet! De még mielõtt neki kezdenénk az áttekintésnek, szeretném rögzíteni, hogy csakis gyári, megfelelõ tanúsítványokkal rendelkezõ termékeket veszek figyelembe, egyedi gyártású „ablak + mûködtetõ szerkezet = RWA” megoldásokat nem.

KÉZENFEKVÕ KATEGORIZÁLÁSOK Mûködési elv alapján: természetes, vagy mechanikus füstelvezetõ. Mechanikus, azaz ventilátoros füstelvezetõt akkor érdemes választani, ha a megkívánt feladat természetes hõ- és füstelvezetéssel nem oldható meg. Funkció alapján: hõ- és füstelvezetõ, vagy kombinált, azaz napi szellõztetésre is alkalmas készülék. Beépítési hely alapján: a lapostetõn elhelyezett füstelvezetõ lehet pontszerû („kupola”), vagy sáv-felülvilágítóba épített. Mindkét altípusnál megkülönböztethetünk nyílószárnyas, illetve zsalus/lamellás kivitelt, új épületbe beépíthetõ illetve felújító szerkezetet. Lsd. kép.

Lapostetõ, pontszerû nyílószárnyas hõ- és füstelvezetõ

Hõ és füstelvezetõk nyitása Nyitószerkezet

Kézi nyitás

Kézi távnyitás

Automata távnyitás

Önmûködõ nyitás

Mechanikus

csörlõ

elektromos vagy pneumatikus

elektromos központi tûzjelzõ vagy saját rendszerelem jelzésére

hõolvadó biztosíték

Pneumatikus

CO2-es szekrény

elektromos vagy pneumatikus

elektromos központi tûzjelzõ vagy saját rendszerelem jelzésére

Thermoautomata

Elektromos

vésznyitó nyomógomb

elektromos

elektromosközponti tûzjelzõ vagy saját rendszerelem jelzésére

hõolvadó biztosíték vagy thermoautomata

VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ FÓKUSZBAN

7

Az elõzõ jellemzõknél lényegibb kategorizálást jelent a nyitószerkezet és a mûködtetõ szerkezet szerinti csoportosítás. A nyitószerkezet gyakorlatilag a kézi vésznyitó fajtája szerinti csoportosítás, míg a mûködtetõ szerkezet a kupolában található mûködtetõ berendezés szerinti elrendezés. E két lényegi csoportosítást táblázatokban összefoglalva mutatjuk be. (Lásd. Hõ és füstelvezetõk nyitása, Hõ és füstelvezetõk mûködtetõ szerkezete és távmûködtetése)

NYITÓSZERKEZET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS

Lapostetõ, sáv-felülvilágítóba épített nyílószárnyas és lamellás hõ- és füstelvezetõ

A hazai piacon kisebb mennyiségben megjelenõ homlokzati hõ- és füstelvezetõk, melyek elhelyezhetõek függõlegesen és meredek tetõn, szintén lehetnek nyílószárnyas, illetve zsalus/ lamellás kivitelûek, látható illetve rejtett mûködtetõ szerkezetûek. Rejtett mûködtetõ szerkezetû RWA-ban a munkahenger, elektromos motor, gázrugós teleszkóp láthatatlan, hiszen az magába a tokszerkezetbe kerül beépítésre.

Nyitószerkezet szempontjából létezik • mechanikus, azaz csörlõs, • pneumatikus, azaz CO2-es palackos valamint • elektromos nyomógombos vésznyitó. Az összes kézi vésznyitóról elmondható, hogy a megfelelõ modell kiválasztásával alkalmas lehet kézi távnyitásra, illetve automata távnyitásra. Azaz az elõírások szerint elhelyezett vésznyitó fogadni tudja pl. az épület diszpécserközpontjából érkezõ kézi indítású jelet, vagy a tûzjelzõ központból érkezõ automatikus jelzéseket, mely alapján a vésznyitás megtörténik. Itt jegyezném meg, hogy ez az automatizált távnyitás nem keverendõ össze a hõ- és füstelvezetõbe beépített thermoautomatával, hõolvadó biztosítékkal indukált önmûködõ nyitással. Ez utóbbi, a kupolában lévõ elem egy megadott hõmérséklet elérésekor az önmûködõ nyitás biztosítására szolgál és mûködésbe lépésekor csak az érintett kupola nyílik. Vagyis az automatikus nyitási jelre egy-egy füstszakasz mûködik, az önmûködõ nyitás pedig egy-egy kupolát mozgat.

MÛKÖDTETÕ SZERKEZET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS A mûködtetõ szerkezet szerinti csoportosításnál négy alapcsaládot különböztethetünk meg. 1. Az elsõ a feszített állapotú kupola, melyben a kupola

Hõ és füstelvezetõk mûködtetõ szerkezete és távmûködtetése Mûködtetõ szerkezet

Kézi nyitás

Kézi távnyitás

Automata távnyitás*

Gázrugós teleszkóp + elektromágneses zár

elektromos

Elektromos

elektromos

Hõolvadó biztosíték

Nyitás

Gázrugós teleszkóp + munkahengeres zár

pneumatikus

Elektromos/pneumatikus

elektromos

Hõolvadó biztosíték

Nyitás

Gázrugós teleszkóp + csörlõ

mechanikus

Elektromos/pneumatikus

elektromos

Hõolvadó biztosíték

Nyitás/zárás

Munkahenger

pneumatikus

elektromos/pneumatikus

elektromos

Thermoautomata

Nyitás/zárás

Munkahenger + druckgáz-generátor

elektromos

Elektromos

elektromos

Thermoautomata

Nyitás

Munkahenger + elektromágnes

elektromos

Elektromos

elektromos

Thermoautomata

Nyitás

Elektromos motor

elektromos

Elektromos

elektromos

-

Nyitás/zárás

Rasant + thermoautomata

Pneumatikus

elektromos/pneumatikus

elektromos

Thermoautomata

Nyitás

Rasant + thermoautomata + druckgáz-generátor

elektromos

Elektromos

elektromos

Thermoautomata

Nyitás

* Központi tûzjelzõ vagy saját rendszerelem jelzésére

8

FÓKUSZBAN ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

Önmûködõ nyitás Nyitás/zárás talajszintrõl

kinyílását gázrugós teleszkóp teszi lehetõvé, míg a zárt állapotot zárszerkezet biztosítja. E kupoláknál a kézi nyitás típustól függõen lehet mechanikus, pneumatikus és elektromos, az elõbb áttekintett távnyitási módok értelemszerûen hozzárendelhetõek. 2. A második a munkahengeres kupola, melyben a nyitást mindig pneumatikus munkahenger teszi lehetõvé, míg a zárt állapotot a munkahenger csukott helyzetben önmagában biztosítja. A nyitáshoz szükséges energiát vagy a kézi vésznyitóban elhelyezett CO2-es palack, vagy a munkahengerbe beépített, illetve közvetlen közelében található thermoautomatában lévõ druckgáz-generátorral/ elektromágnessel indított CO2-es patron biztosítja. E kupoláknál a kézi nyitás csak pneumatikus vagy elektromos lehet, melyekhez a távnyitási módok szintén hozzárendelhetõek. 3. A harmadik az elektromotoros kupola, melyben a nyitást elektromos motor teszi lehetõvé, és ez tartja zárva is

a szerkezetet. E kupolánál a kézi nyitás csak elektromos lehet, melyhez az elektromos távnyitási módok kapcsolhatóak. 4. A negyedik a rasant mûködtetõszerkezetes kupola, melyben a nyitást rasant mûködtetõszerkezet teszi lehetõvé, és ez is tartja zárva a készüléket. A mûködés beindításához szükséges energiát vagy a kézi vésznyitóban elhelyezett CO2es palack, vagy a rasant alapszerkezethez tartozó thermoautomata illetve elektromos impulzus biztosítja. E kupoláknál a kézi nyitás csak pneumatikus vagy elektromos lehet, melyekhez a távnyitási módok szintén hozzárendelhetõek.

EZEK UTÁN AKKOR MELYIKET IS AZ ÖTEZERBÕL? Választás során a következõ szempontok merülhetnek fel: • Biztonság • Beruházási költségek • Üzemeltetési költségek • Talajszintrõl történõ nyitás/zárás lehetõsége • Egyszer, vagy többször nyitható mûködtetõ rendszerû. • Kinézet, esztétikum. Az elsõ és az utolsó szempont hamar körbejárható. A mûködés biztonsága szempontjából a kiindulási feltételeknek megfelelõ, azaz gyári, megfelelõ tanúsítványokkal rendelkezõ termékek a gyártói elõírásokat betartó felülvizsgálat és karbantartás elvégzésével egyenértékûeknek tekinthetõek. Az esztétikum csarnoképületekben nem szokott alapvetõ kritérium lenni, mégis lehetnek egyéni vonzódások bizonyos megjelenésekhez. Gondolok itt elsõsorban a buborék alakú, illetve lapos, polikarbonátos héjalásra, fém illetve poliészter lábazatra. Homlokzati hõ- és füstelvezetõk esetében azonban a megjelenésnek igenis nagy szerepe lehet, hiszen ezeket a berendezéseket sokszor építészetileg kimondottan igényes helyeken használják. Ekkor lehet jelentõsége a rejtett, illetve látható mûködtetõ szerkezetnek, azaz, hogy lóg-e az ablakból munkahenger, motor vagy sem. Ebben az esetben különösen érdemes elgondolkodni azon, hogy az épülethez a lamellás, vagy a nyílószárnyas megoldás illik-e jobban.

BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK

Magas tetõ, nyílószárnyas és lamellás hõ- és füstelvezetõ

Miután áttekintettük a természetes hõ-és füstelvezetõ berendezések típusait vizsgáljuk meg a beruházás és üzemeltetés költségeit, majd a részletkérdésnek tûnõ nyitás/zárási lehetõséget. A feszített állapotú, gázrugós teleszkópos kupolák használata az utóbbi években visszaszorult. Az elektromotoros kupolák mûszaki adottságaik miatt 150x150 cm-es nagyságig alkalmazhatóak. Ezért a beruházási, üzemeltetési költségek bemutatásához a leggyakrabban használt munkahengeres és rasant nyitószerkezetes szegmens vizsgálatát választottam. A vizsgálathoz következõ hipotetikus, budapesti beruházás költségeinek elemzését végeztem el, pusztán az anyagköltségeket véve figyelembe: – 24 db 180 x 250 cm-es hõ- és füstelvezetõ kupola, „nehezen éghetõ”, „nem égve csepegõ” héjalással, – 4 füstszakasz szükséges vezérlõ egységei, – 840 m 3x1,5 T30-as elektromos, illetve – 6/1-es rézcsõhálózat a kézi vésznyitáshoz. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ FÓKUSZBAN

9

Üvegtetõbe épített hõ-és füstelvezetõ miért van létjogosultsága az elektromos kézi indításnak? Hazai beruházásoknál az az általános tapasztalat, hogy a füstelvezetõ kupolák beépítése a szükséges vezérléssel a tetõkivitelezõ cég feladatai közé tartozik. Leggyakoribb esetben ez a feladat továbbgördül egy külföldi gyártó hazai képviseletéhez. Csakhogy a kupola és a vezérlõegységek között kapcsolatot teremtõ elektromos hálózat kiépítése nem feltétlen tartozik szorosan a rendszerhez, azt a legtöbb esetben a villanyszerelést végzõ cég kapja meg. Vagyis innentõl kezdve az elektromos hálózat kiépítésének költsége nem a füstelvezetõ rendszer árában jelenik meg. Ekkor viszont további ügyes ártárgyalásokkal máris az elektromos rendszerek tûnhetnek gazdaságosabbnak. Már csak az a kérdés, hogy a projekt mely szereplõjének szemszögébõl nézzük ezt a gazdaságosságot.

Homlokzat, nyílószárnyas és lamellás hõ- és füstelvezetõ

ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK

A munkahengeres verzióhoz 4 gyártó árajánlatának tételenkénti számtani átlagát használtam. Mivel az árajánlatok feldolgozása során a legolcsóbb a pneumatikus indítású munkahengeres kupola lett, ennek árát 100 egységnek véve végeztem el a többi érték hozzárendelését. Rasant indítóegységes kupoláknál több ajánlat bekérésére nincs lehetõség, hiszen ezt a típust egyetlen gyártó gyártja csupán. Ebben az esetben a cca. 10 %-kal magasabb projekt ár a vizsgálat lényegét véleményem szerint nem érinti, hiszen egy konkurens cég valószínûleg nem rukkol elõ a legjobb árával, és más gyártó ára sem korrigálhatta a megadott értékeket. A kapott érétkeket szemügyre véve elmondható, hogy összberuházási szinten mindkét mûködtetõ szerkezet esetében a pneumatikus kézi indítási mód a gazdaságosabb. Vajon mégis

Üzemeltetés szintjén az összehasonlítást a 24 kupolás modellen a gyártói elõírások figyelembe vételével végezhetjük el. Ezek az elõírások a mûködtetõ szerkezetre és a vésznyitókra vonatkozólag a következõ cseréket írják elõ. Üzemeltetési szempontból is elmondható, hogy a pneumatikus kézi nyitású rendszerek alkatrészcsere igénye mind darabszám, mind költség szempontjából kedvezõbb. Sõt a pneumatikus indítású, munkahengeres mûködésû rendszerek karbantartási igénye minimális. Mit is jelent mindez költségszinten? Az összehasonlító táblázat az alkatrészeknél továbbra is a leggazdaságosabb pneumatikus kézi indítású, munkahengeres kupola 100-as bázisértékét használja, a 2006-os anyagköltséget a teljes idõszakra fixnek tekintve.

Kézi indítási mód

Mûködtetõ szerkezet

24 db kupola ára (Be*)

Vezérlõ berendezések ára (Be*)

Elektomos /rézcsõ hálózat ára (Be*)

Projek ár (Be*)

Pneumatikus

munkahenger

2.400

61

168

2.629

-

Elektromos

munkahenger

2.560

102

223

2.884

2.661

Pneumatikus

rasant

2.673

61

168

2.902

-

Elektromos

rasant

2.922

74

223

3.219

2.996

* 1 db pneumatikus indítású, munkahengeres kupola = 100 beruházási egység (Be*)

10

FÓKUSZBAN ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

Projekt ár elektromos hálózat nélkül (Be*)

CO2-es palack (vésznyitóban) Munkahenger pneumatikus távnyitással

Druckgáz -generátor

CO2-es patron

Hõkioldó ampulla

Rasant alap készülék

Akkumulátor

5 évente

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

2 évente

5 évente

2 évente

nincs

4 évente

2 évente

nincs

2 évente

2 évente

5 évente

Nincs

nincs

2 évente

2 évente

2 évente

5 évente

2 évente

Munkahenger elektromos távnyitással Rasant pneumatikus távnyitással Rasant elektromos távnyitással

Üzemeltetési költségek 10 éves idõszak alatt 2. év

4. év

5. év

6. év

8. év

10. év

Összesen

0

0

55

0

0

55

110

Munkahenger elektromos távnyitással

261

276

55

261

276

316

1.444

Rasant pneumatikus távnyitással

122

122

414

122

122

536

1.436

Rasant elektromos távnyitással

331

331

414

331

331

746

2.486

Munkahenger pneumatikus távnyitással

* 1 db pneumatikus indítású, munkahengeres kupola = 100 beruházási egység (Be*)

A beruházási és üzemeltetési költségek összefoglaló táblázatainak értékelésével megállapítható, hogy 10 év alatt a pneumatikus indítású, munkahengeres rendszernél a beruházási érték pusztán 4,18 %-át kell tervezett alkatrészcserére fordítani. Elektromos indítású munkahengeres rendszernél ez az érték 50 %, pneumatikus indítású rasant rendszernél 49%, míg elektromos indítású rasant rendszernél 77%. Ismét felmerül a talán most már csak költõi kérdés, hogy elektromos, vagy pneumatikus kézi indítású rendszert érdemes-e választani? Amennyiben az épület üzembentartója a gyártói és hatósági elõírások betartásával hõ- és füstelvezetõ rendszerét megfelelõen felülvizsgáltatja és a karbantartást is elvégezteti, elektromos rendszerek esetében komoly kiadások várnak rá. Sokan visszariadva a költségektõl keresik a megoldást. Szerencsére az esetek zömében van megoldás, mégpedig a kézi indítási mód átalakításával. Az esetek többségében megoldható, hogy a kupola mûködtetõ szerkezetének érintése nélkül a hõ- és füstelvezetõ pneumatikus indítással üzemeljen. Ehhez „csupán” a megfelelõ rézcsõhálózatot kell kiépíteni, és a vésznyitókat felszerelni. Gyakorlatilag ez a beruházás során, az érdekkülönbségek miatt megspórolt rézcsõhálózat utólagos kiépítését jelenti. Költségszinten ez 229 egységet jelent, mely a 2. évi karbantartás 261, 331 egységes alkatrészcseréjének reális alternatívája lehet. A kérdés, mely jelen esetben sajnos nem költõi, hogy az üzemeltetõk valóban fektetnek-e kellõ hangsúlyt a biztonságos mûködésre?

TALAJSZINTRÕL TÖRTÉNÕ NYITÁS/ZÁRÁS LEHETÕSÉGE Ez utóbbi kérdés megválaszolása helyett vizsgáljuk meg a talajszintrõl történõ nyitás/zárás lehetõségét. A nyitás/zárás szempontja nemcsak a felülvizsgálatot és karbantartást végzõ számára lehet fontos a kényelmesebb és biztonságosabb munkavégzés miatt. (Mellesleg neki általában semmi ráhatása nincs a beruházási döntésre.) Figyelembe vehetõ szempontja lehet ez az üzembentartónak, hiszen téves mûködtetés esetén a kupolák tetõrõl történõ visszazárása meglehetõsen idõigényes lehet. A rongálódásmentes visszazáráshoz a karbantartó segítségét kell kérni.

A karbantartó megérkezéséig esõs, hideg idõben, vagy épp kánikulában, de akár normál idõjárási körülmények között egy nyitott tetõ nem a legkellemesebb.

EGYSZER, VAGY TÖBBSZÖR NYITHATÓ MÛKÖDTETÕ RENDSZERÛ A kellemetlenségnél sokkal fontosabb szempont hogy a nem nyit/zár rendszerû kupolák zömében „egyszer használatosak”, újraélesítésükhöz új alkatrész beépítésére van szükség. Ez a téves nyitást, vagy akár a hatósági ellenõrzést rendkívül költségessé teszi. Nyit/zár rendszer megvalósítására három termékcsalád jöhet számításba. A mechanikus indítású, feszített állapotú kupolák mivel csoportos nyitásuk nem megoldható- leginkább kis darabszámú igény esetén alkalmazhatóak, üzemeltetésük viszont rendkívül gazdaságos. Az elektromotoros kupolák nagyságuk alapján korlátozottak, de a talajszintrõl történõ csoportos nyitás/zárás lehetõsége megoldott, ráadásul az üzemeltetési költségek itt sem számottevõek. A pneumatikus indítású munkahengeres kupolák dupla rézcsövezéssel nyit/zár rendszerûek lehetnek, mely esetbe sûrített levegõvel apróbb mûszaki kiegészítéssel a napi szellõztetõ funkció is megvalósítható. A fenti szempontok figyelembe vételével talán mindenki, beruházó, üzembentartó, generálkivitelezõ, forgalmazó, karbantartó és nem utolsó sorban a szakhatóság képviselõje megtalálhatja a számára legfontosabb, döntését befolyásoló kritériumokat. De talán nem véletlen, hogy tõlünk nyugatabbra például Németországban és Franciaországban is a nyit-zár rendszerû önmûködõ, pneumatikus indítású, munkahengeres rendszerek a legelterjedtebbek.

Nagy Katalin Ludor Kft., Hõ- és füstelvezetés, szellõztetés, felülvilágítás 1082 Budapest, Baross utca 98. Tel: 20/36 41 985 Fax:1/210 38 34 E-mail: [email protected] VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ FÓKUSZBAN

11

t

a

n

u

l

m

á

n

y

BÓNUSZ JÁNOS

A festékszóró, fényezõ fülkék biztonságtechnikai elemzése II. – A mûveletek robbanásveszélyessége A festékszóró helyiségek tûzvédelmének biztosítása komoly kihívás az üzemi tûzvédelmi szakemberek számára. Elõzõ számunkban egy valós helyzet elemzésével mutattuk be a robbanásveszélyes zónák kiterjedését illetve a fülke tûzveszélyességi osztályba sorolását. Most a fülkében végzett egyes mûveleteket elemezzük a robbanásveszély szempontjából.

A MÛVELETEK ELEMZÉSE A ROBBANÁSVESZÉLY SZEMPONTJÁBÓL Festés Az elemzésnél három szempontot kell figyelembe vennünk. A kibocsátás fokozata: elsõrendû, mert szóráskor rendszeresen elõfordul veszélyes gõz-levegõ elegy. A szellõzés fokozata: erõs A szellõzés üzembiztonsága: jó A szabvány szerint az elsõrendû kibocsátás erõs szellõzéssel és jó üzembiztonsággal 1-es zónát eredményez, jele: 1-es EH. Ez a következõket jelenti: az 1-es zóna EH egy elméleti zóna, amelynek normál üzemi körülmények között elhanyagolható a kiterjedése, nem robbanásveszélyes.A helyiségben tehát az 1-es zóna kiterjedése is elhanyagolható méretû teret eredményez, gyakorlatilag sem 1-es, sem 2-es zóna nincs számottevõ mértékben. Szikkasztás A kibocsátás fokozata: elsõrendû, mert szikkadáskor rendszeresen elõfordul veszélyes gõz-levegõ elegy. A szellõzés fokozata: erõs. A szellõzés üzembiztonsága: jó. A szabvány szerint az elsõrendû kibocsátás erõs szellõzéssel és jó üzembiztonsággal 1-es zónát eredményez, jele: 1-es EH. A helyiségben tehát az 1-es zóna kiterjedése is elhanyagolható méretû teret eredményez, gyakorlatilag sem 1-es, sem 2-es zóna nincs számottevõ mértékben. Szárítás A kibocsátás fokozata: elsõrendû, mert szárításkor rendszeresen elõfordul veszélyes gõz-levegõ elegy. A szellõzés fokozata: erõs. 14

TANULMÁNY ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

A szellõzés üzembiztonsága: jó. A szabvány szerint az elsõrendû kibocsátás erõs szellõzéssel és jó üzembiztonsággal 1-es zónát eredményez, jele: 1-es EH. A helyiségben tehát az 1-es zóna kiterjedése is elhanyagolható méretû kubatúrát eredményez, gyakorlatilag sem 1-es, sem 2-es zóna nincs számottevõ mértékben. Hûtés A kibocsátás fokozata: másodrendû, mert mûszak alatt esetenként elõfordulhat gõz-levegõ elegy. A szellõzés fokozata: erõs. A szellõzés üzembiztonsága: jó. A szabvány táblázata szerint a másodrendû fokozatú kibocsátáskor erõs szellõzés esetén és jó üzembiztonság alkalmával a zóna : 2-es EH. Ez a következõket jelenti: a 2-es zóna EH egy elméleti zóna, amelynek normál üzemi körülmények között elhanyagolható a kiterjedése, nem robbanásveszélyes. A helyiségben tehát a 2-es zóna kiterjedése is elhanyagolható méretû teret eredményez, gyakorlatilag 2-es zóna sincs számottevõ mértékben. A szabványosan kialakított festõ-, szárítófülke „C” tûzveszélyességi osztályba sorolandó. (Lásd az OTSZ helyiség besorolására vonatkozó részt.) A ,,C” tûzveszélyességi osztályba sorolt helyiségben - függetlenül attól, hogy az építmény vagy fülke, az OTSZ elõírásai alapján nem kell a hasadó vagy hasadó-nyíló felület. Nagyon lényeges, hogy ha a szórási mûvelet megváltozik (a festék kiszórásának mennyisége, más oldószer használata, a különbözõ kényszerkapcsolatok kiiktatása stb.), megváltozhat a veszély mértéke is. A TMT is úgy kerül kiadásra, hogy a kérelmezõ garantálja az elõírt és megengedett festékféleségek, és oldószerek mennyiségének korlátait, valamint a normál üzemeltetést. A festõhelyiséget más épülettõl a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrõl, azaz az OTÉK 36. § elõírásai alapján kell elhelyezni. A távolságot a területileg illetékes tûzoltóság állapítja meg.

A HELYISÉG VILÁGÍTÁSA, KAPCSOLÓK, SZELLÕZÕVENTILÁTOR A világítótestek, a kapcsolók, amennyiben az 1-es zónán belül vannak, akkor éppúgy, mint a szellõzõventilátornak az MSZEN 60079/14 szerinti biztonsági elvárásoknak kell megfelelni, Eex, vagy Ex védettségûek legyenek. A gyakorlatban a kapcsolók és világítótestek az 1-es zónán túl vannak telepítve, így azok villamos biztonsági szempontból a 2es zónára vonatkozó követelményeket kell, hogy kielégítsék.

FESTÕHELYISÉGEK VILLAMOS BERENDEZÉSEI A festõhelyiség villamos berendezései (világítás, szellõzés) központilag és szakaszosan is leválaszthatók. A biztonsági berendezésekhez és a világításhoz külön leválasztó fõkapcsoló tartozik. A villamos biztonság az 1- es zónán belül Eex vagy Ex, a 2- es zónában IP 44 vagy IP 54 villamos védettséget kíván. A 2-es zónában alkalmazható villamos gyártmányok a következõk:

-

a 0-ás és az 1-es zóna villamos gyártmányai, olyan ipari villamos gyártmányok, amelyek a termékszabvány követelményeinek megfelelnek és normál üzemben nincsenek gyújtásra képes forró felületei, - normál üzemben nem keletkeznek bennük villamos ívek vagy szikrák. A tokozások védettségi fokozata feleljen meg a következõknek: - szigeteletlen aktív részeket is tartalmazó tokozás legalább IP 54, - a csak szigetelt részeket is tartalmazó tokozás legalább IP 44 védettségi fokozatot igényel.

KÉSZÜLÉK ÉS TÁBLA Figyelmeztetõ táblák feliratok A tûzveszélyre és a dohányzási tilalomra utaló figyelmeztetõ tábla, illetve piktogram a bejárati ajtó külsõ oldalán szükséges. Festõ helyiség tûzoltó készüléke A festõhelyiség ajtajának közelében 1 darab habbal oltó, vagy porral oltó hordozható tûzoltó készülék legyen jól látható, könnyen hozzáférhetõ helyen.

A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI Festékszóró és szárító helyiségben munkát csak szellemileg, fizikailag és egészségileg alkalmas, l8 éven felüli dolgozó végezhet, aki a szükséges, és a jogszabályokban elõírt szakmai, munkavédelmi és tûzvédelmi ismereteket elsajátította és érvényes tûzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik. Egészségügyi alkalmasság A dolgozó egészségügyi alkalmasságát az arra illetékes egészségügyi szerv által kiadott okmányokkal kell igazolnia. A helyiségben munkát végzõ dolgozónak orvosi vizsgálaton kell részt vennie. A festõ- és szárítóhelyiségben csak az oda kijelölt dolgozók tartózkodhatnak. Szakmai képzettség Festõhelyiségben munkát önállóan csak az végezhet, aki a biztonsági követelményekbõl az erre vonatkozó elõírások szerint vizsgát tett, és errõl érvényes bizonyítványa van. Tûzvédelmi képzettség Festõhelyiségben és szárítóban munkával csak olyan dolgozó bízható meg, akinek az „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység folytatásához szükséges érvényes tûzvédelmi szakvizsgája van. Ez akkor is ajánlatos, ha csak vizes bázisú festékkel történik a szórás. A ruházat és védõfelszerelések követelményei Festõhelyiségben és a szárítóban csak mûszálmentes, pamut alapanyagú alsó, felsõ ruházatban és vezetõképes talpú lábbeliben szabad munkát végezni, illetve tartózkodni. Egyéni védõeszközként a jóváhagyott szûrõbetétes védõálarcot kell viselni. Munkavédelmi képzettség Festõhelyiségben munkával csak elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részt vett dolgozót szabad megbízni.

A felhasznált nitrózománc - celloxin - 40 % toluolt és 60 % festék pigmentet, tartalmaz. A festéktároló más térben van. A beszerzés során és a felhasználás elõtt gyári csomagolású festék tárolásával találkozunk. A festõhelyiségben csak a napi mennyiség tartható a temperálás miatt (esetünkben ez 2 liter). Egy mûszakban 1 doboz 1 literes festéket és 1 liter hígítót használnak fel. A szórási mûvelet alkalmával egy nap (8 órás mûszak) 25 db hengeres készülék kétszeri festésére kerül sor. Egyszerre négy készülék festhetõ. • elsõ szórás: A talp festése: szórás t1= 5 perc elszívással szárítás t2=30perc alapszellõztetéssel Talpra állítva: szórás t3= 30perc elszívással szárítás t4=60perc alapszellõztetéssel A teljes száradást követõen a tevékenység megismétlõdik. • második szórás: A talp festése: szórás szórás t5= 5 perc elszívással szárítás szárítás t6= 30 perc alapszellõztetéssel talpra állítva: szórás t7= 30 perc elszívással szárítás t8= 60 perc Alapszellõztetéssel A környezet terhelése: szóráskor 2 x 5 p + 2 x 30 p = 70 p = 4 200 s szárításkor 2 x 30 p + 2 x 60 p = 180 p = 10 800 s A munkahely átlagos levegõszennyezettsége, a környezet terhelése P á=

p1t1 + p 2 t 2 + p 3t 3 + p 4 t 4 + p 5 t 5 + p 6 t 6 + p 7 t 7 + p 8 t 8 t1 + t 2 + t 3 + t 4 + t 5 + t 6 + t 7 + t 8

Az elszívást úgy méretezik, hogy a festéskor a ventilátor 10 m/s sebességgel a munkatérbõl elszívja a festék- hígító- levegõ keveréket és a szûrõben 90 % -os hatásfokkal megtisztítja. Az elszívás 10 000 m3/h, azaz mintegy 300-szoros a légcsere. A szárítás alapszellõztetése olyan, hogy az alsó robbanási határérték 20 % -a alatt marad a töménység. A napi felhasználás során szórt festékmennyiség 8 óra alatt nem haladja meg a 2 kg-ot (az MSZ 05- 20 05 11 : 84 szabványban leírtakat), így annak elõírásait kell mértékadónak tekinteni. A szórás 1 m2-es forgatható raklapon történik. A szórás és a szárítás egymást követi. Az elszívás két részletben tekinthetõ korrektnek: • a helyiségben elõforduló szóráskor történõ feldúsulás elleni védelem - ilyenkor szárítás nincs. • a szórást követõ szárítási mûvelet során a feldúsulás elleni védelem - ilyenkor szórás nincs. Következõ számunkban, folytatva a gondolatmenetet, a környezetterhelés mértékét állapítjuk meg, szóráskor, szikkasztáskor ill. száradáskor, figyelembe véve az egyes festékek szárazanyag tartalmát.

SZELLÕZTETÉS Kiinduló adatok: A festékszórás mûveletét 36 m3-es térben végzik és tûzoltó készülékeket festenek.

Bónusz János ny. tû. alez. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tûzvédelmi Csoport VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ TANULMÁNY

15

t

é

n

y

k

é

p

HEIZLER GYÖRGY

A tûz- és a káresetek nagysága a riasztási fokozatok alapján A Védelem 2006/3. számában a tüzek és káresetek napi ciklusát, majd 2006/6. számában a napi váltakozását elemeztük, most folytatva a statisztikai megközelítést az esetek nagyságából levonható statisztikai szintû következtetésre is kísérletet teszünk.

Tûzesetek Vidéken nehézséget okoznak a III-V-ös, de különösen a IV-Vös riasztási fokozatú esetek, ezen belül is elsõsorban a tûzesetek. Az ilyen mûszaki mentések száma a 0,1% és 0,4% között mozgott (14-102 eset évente), a tûzesetek hasonló adata 0,3-0,9% között ingadozott (60-177 eset évente) a nehézséget okozó IV-V-ös riasztási fokozatú tûzesetek száma 36-84 között szóródott. Mûszaki mentések a riasztási fokozat szerint (%)

A RIASZTÁSI FOKOZATOK ALAKULÁSA A bekövetkezett esetek méretét bonyolultságát részben jól modellezik a visszajelzés alapján elrendelt riasztási fokozatok. Ezek elmúlt idõszakbeli (1998-2005) alakulását vizsgálva a megállapítható, hogy a beavatkozások 95-97%-a I-es vagy egyes kiemelt fokozatú. A tûzeseteknél ez az arány 94,9% és 96,5% (átlaga 95%), míg a mûszaki mentéseknél 98,9% és 99,5% között szóródik (átlaga 99,1%), tehát statisztikai szempontból lényegében azonosnak nevezhetõ. A tûzesetek kb. 79,8%-a I-es, 16,1%-a I-es kiemelt fokozatú, ami döntõen a vízszállító riasztását jelenti. A mûszaki mentések kb. 70,5%-a I., míg 28,6%-a I. kiemelt, ahol a mûszaki mentõ riasztása jelenik meg jellemzõen. Vagyis a beavatkozások 97%-ának kezelése taktikai, eszköz és létszám, szempontból probléma mentes, amihez még a II-es, II-es kiemelt esetek is besorolhatók.

Mûszaki mentések

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004 2005

I

65,7

77,2

71,5 67,85 70,67

69,1

71,1

71,1

I/k

33,2

21,9

27,8

30,4 27,94

28,1

I+I/k össz

98,9

99,1

99,3 98,85 99,17

99,5 99,04

99,2

1

0,64

0,45

0,93

0,64

0,43

0,75

0,39

0,1

0,26

0,25

0,22

0,19

0,07

0,21

0,41

III-V esetszám (db) 14

70

28

26

29

20

41

102

II+II/k III+V

31

28,5

Tûzesetek a módosított riasztási fokozat szerint (%) 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004 2005

I

78,7

79,5 79,33

77,9

80,2

80,6 80,56

81

I/k

16,2

16,5

16,1

17,3

15,9 15,32 15,68

15,5

I+I/k össz

94,9

96 95,43

95,2

96,1 95,92 96,24

96,5

II+II/k

4,2

3,7

3,9

4,1

3,3

3,38

3,11

2,9

III+V

0,9

0,3

0,66

0,7

0,6

0,7

0,65

0,6

III esetszám (db)

177

60

128

106

109

138

98

88

IV-V esetszám (db) 84

27

88

49

59

56

36

41

Az elmúlt 8 évben vidéken 393 IV-es riasztási fokozat feletti tûzeset és 163 mûszaki mentés fordult elõ, ez éves átlagban, 49 tûzesetet és 20 mûszaki mentést jelent. Ezeknél az eseteknél a technika összevonásának ideje magas és az esetek döntõ részében jelentõs beavatkozói létszámhiánnyal kell számolni. A III-as illetve III-as kiemelt riasztási fokozatok száma az elmúlt 8 évben 893, ez átlagosan 110 eset évente (ebbõl Budapesten 92, évente átlagosan 11,5 eset volt). A vidéki évi 100 esetnek a nagyvárosoktól távolabb keletkezõ részénél ugyancsak jelentkeznek kezelõi létszám problémák. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ VISZHANG

17

IV-es és V-ös riasztási fokozatok alakulása a – a módosított riasztási fokozat szerint – 98-2005 összesen

A RIASZTÁSI FOKOZATOK ELÉRÉSÉNEK IDEJE A bevethetõ tûzoltóegységek területi elhelyezkedésébõl (díszlokációjából) adódóan az ország nagy részén biztosítani tudják a 20 percen belüli elérhetõséget. Ugyanakkor, ha a riasztási fokozatok elérésének idejét egyes tipikus településtávolságokra vizsgáljuk kiütköznek a jelentõs különbségek. Egyrészt a 20 percen belüli elérhetõség az ország egy részén nem biztosított itt az elsõ kiérkezõ egységig akár, 40-45 perces szabad égésre is számítanunk kell. Másrészt ezeken a területeken, valamint a I-es kategóriás hivatásos tûzoltóságok mûködési területén lévõ települések jelentõs részén a II-es riasztási fokozathoz érkezõ erõk várható kiérkezési ideje hasonlóan magas. Ez a mûszaki mentések 0,5, a tûzesetek mintegy 2,5%-át érinti. Riasztási fokozatok elérésének ideje Település

Mûködési terület

I

II

III

IV

V

Pécs

Pécs

8

8

24

38

49

Veszprém Szekszárd

Veszprém Szekszárd

5 2

5 32

12 42

33 46

44 59

Marcali Nagyatád

Marcali Nagyatád

2 2

28 45

28 49

39 49

45 52

Törökkoppány

Kaposvár

42

42

57

81

88

Kadarkút Andocs

Kadarkút Tab

10 25

25 42

26 42

29 42

55 68

A probléma elsõ része – nevezetesen a 20 percen belüli elérhetõség biztosítása I-es fokozatban - új önkéntes tûzoltóságok alapításával, második része – a magasabb riasztási fokozatokban a gyorsabb felfejlõdés – a potenciális kezelõi létszám növelésével, illetve az Önkéntes Tûzoltóságok mûködési területen kívüli riaszthatóságával érhetõ el. A kezelõi létszám növelésének egyik megoldása a hivatásos tûzoltók számának növelése. Miután azonban a II-es feletti fokozatok a tûzesetek 3,5%-át és a mûszaki mentések 1%-át teszik ki ezek ritkábban elõforduló esetek. Ezért a feladat költség-hatékonyan és eredményesen a vegyes (hivatásos + önkéntes) egységek kialakításával is megoldható. A rendelkezésre álló technika (158 tartalék gépjármûfecskendõ, kb. 100 vízszállító és oltóképes különleges szer) kapacitása egy önkéntes tûzoltóságon min 2, egy I kategóriás hivatásos tûzoltóságon min. 3 raj bevetését tenné lehetõvé. A hivatásos tûzoltóságok mellett mûködõ önkéntesek egyidejûleg az utánpótlási bázis szerepét is betöltenék. A kis esetszám ellenére a probléma nem elhanyagolható, hisz a potenciálisan legnagyobb veszélyt jelentõ események felszámolásának hatékonysági korlátait mutatja.

*A kiérkezési idõk a fokozat elérésekor

A technika ezeken a helyeken többnyire rendelkezésre áll (készenléti, tartalék, különleges, vízszállító gjm), azonban a szolgálatban lévõ létszám ezek kezelését nem teszi lehetõvé. 18

TÉNYKÉP ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

Heizler György tû. ezds., igazgató Somogy megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Kaposvár

t

e

c

h

n

i

k

a

20 méter munkamagasságú emelõkosaras magasból mentõ A mentési feladatok kiszélesedésével egyre többször kerül a tûzoltóság olyan helyzetbe, hogy hiányzik a kissebb munkamagasságú, fordulékony, a mûszaki mentési feladatokat a szûk helyeken is jól ellátni képes magasból mentõ. Egy ilyen jármû bemutatására vállalkozunk. Közepes munkamagasság, kis helyen

MILYEN IGÉNYEK FOGALMAZÓDTAK MEG? A tûzoltóság mûszaki mentési feladatpalettája egyre szélesebb: a viharkárok felszámolásától, a jégcsapleverésen keresztül a magasból való mentésig terjed. Ezek többsége szûk helyen, közepes munkamagasságban végrehajtandó feladat. A településeken alapvetõen a középmagas épületek tûzeseteire felkészülve vannak mentési és oltási céllal gépezetes tólólétrák vagy emelõkosaras gépjármûvek készenlétben tartva. Ezek a 30-50 méterre tervezett jármûvek csak megfelelõ szélességû helyen tudnak letalpalni, szûk utcákban vagy parkoló jármûsorok között nem férnek el. A gyakorlatban elvárt képességek: • Közepes munkamagasság (10 – 20 m között) • Kis helyidény és fordulékonyság, gyors telepíthetõség • Munkakosárban min. két fõ dolgozhasson • Tûzoltási és mentési feladatok egyaránt végezhetõk legyenek

MAGASBÓL MENTÕ TÛZOLTÓJÁRMÛ Lényegét tekintve ilyen paraméterû jármûvekkel a különbözõ szolgáltatóknál már talákozhattunk, de mégsem feleltek meg a tûzoltói igényeknek. A maga alá talpaló T 218 illetve a T320 típusú magasból mentõ tûzoltójármû gyakorlatilag erre az igényre reagál. A felépítmény segédalváza egy speciális technológiával, kézzel hegesztett szerkezet, mely a gémszerkezetet köti a jármû alvázához. A málhafelszerelés számára két rekeszt (1,5 x 0,7 x 0,5 m) helyeztek el. A forgózsámoly a segédalvázba van beépítve és a hidraulikus hajtás lehetõvé teszi a körbefordulást teljes oldalsó gémkinyúlásnál, sõt teljes terhelésnél és max. dõlésszögnél is.

Teleszkópos csõvezeték a vízágyúhoz A teleszkópos gém öt részbõl áll: az alapgém és a négy darab teleszkóp nagy szilárdságú acélból készült. A kettõs nyomásvezérelt biztonsági szeleppel ellátott munkahengerek a gémet gyorsan mozgatják. Ami a fõ követelményt, a gyors letalpalást illeti: – A letámasztó lábak a plató oldalsó síkján belül vannak, nem kell õket kihúzni – A 4 hidraulikus letámasztó biztonságát nyomásvezérelt szelepek növelik – A letalpalónak minden irányban +/- 15°-ra billenõ önbeálló talpai vannak – 12 %-os ferdeségû talajon való letalpaláskor is vízszintbe tudja hozni az alvázat – A gémszerkezettõl független hidraulikus vezérlés – A letalpalást 2 db vezérlõállásból lehet irányítani, a kosárból és a platóról A vezérlés a megszokott módon a gép alján és a kosárban elhelyezett joystickekkel történik, amit a kivilágított, piktogramok könnyítenek meg. Az alulról történõ vezérlés felülbírálja a kosár vezérlõegységét. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ TECHNIKA

19

A Renault Midlum 220.10 Extra Light alvázra épített jármûvek össztömege 10 tonna. A két jármû teljesítménye közti különbség döntõen abból adódik, hogy a nagyobb típus kihúzható letalpalókkal is mûködhet. Ekkor az oldalkinyúlása 12,3 m. FÕBB MÛSZAKI JELLEMZÕK Típus

T 218 NUP

T 320 NUP

folyamatosan, korlátozás nélkül Munkakosár névleges terhelhetõsége 270 kg Max. munkakosár padlómagasság 16.00 m Max. munkamagasság 18.00 m Oldalsó gémkinyúlás 5,50 m Kitalpalási szélesség 2,20 m Kosár körbefordulás a gém végén 2 x 90o Plató megengedett oldaldölés szög +/- 7o Elõkészületi idõszükséglet < 80 s Kosárra épített monitor telj. 8 bar nyomáson 1000 l/min Felépítmény a talajtól <3M Felépítmény hossza < 7,00 m

folyamatosan, korlátozás nélkül 270 kg 18,00 m 20,00 m 7,20 m (12,3 m) 2,20 m 2 x 90o +/- 7o < 80 s 1000 l/min <3M < 7,00 m

Gém körbefordulása

Két helyrõl vezérelhetõ

A MENTÕKOSÁR Az aluminiumból készült kosár (hosszúság: 1,25m x szélesség: 0,7m x magasság: 1,1m) 3 fõig, azaz 270 kg-ig terhelhetõ. A 2 x 90o-ban elfordítható kosárból lenyitható mentõhíddal végezhetõ a mentettek biztonságba helyezése, amit megkönnyít, hogy biztonsági reteszelés védi a kosarat az elmozdulás ellen nyitott hídnál. További jellemzõi: • Túlterhelés elleni védelem • Hidraulikus munkahengerekkel történõ automatikus vízszintstabilizálás • Hordágy rögzítése többféle módon lehetséges • Tûzoltáshoz a monitor tartó kívánság szerint alakítható ki • Védõ vízfüggöny alkalmazható • A kosáron állítható 70W / 24V-os keresõ reflektor van • Szállítási helyzetben a kosár vízszintes síkba beállítható

BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEK A jármû speciális tûzoltói kialakítását az elõzõeken túl alapvetõen a mûködés és mentésbiztonságra való törekvésben találhatjuk meg. – A vezérlõegységeken lejtésérzékelõk vannak – A gém és a letámasztók közé kereszt blokkoló szerkezet van beépítve (a gém nem használható, ha a letámasztók nincsenek kieresztve, a letámasztók nem húzhatók vissza, amig a gém nincs visszaeresztve) – A letámasztók mozgására jelzõfények figyelmeztetnek – Minden hidraulika henger nyomásvezérelt visszacsapó szeleppel van biztosítva – Vészleállítás lehetséges a kosárban, az alsó vezérlõállomáson, a letámasztók vezérlõjén. – Holt ember kapcsoló van beépítve a kosárba és az alsó vezérlõegységen: egy pedál vagy gomb megnyomása után lehet csak megkezdeni a munkát – Az alsó vezérlõegység felülbírálja a kosárban lévõt – Az oldalra kifordított emelõszerkezet teszt terhelése a megengedett terhelés másfélszerese – A gém mozgatása kézi mûködtetésû tartalék hidraulika szivattyúval is lehetséges – Az üzemóra számláló segíti a karbantartási munkákat 20

TECHNIKA ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

Az ajtó mentõrámpaként szolgál

A kosár mindent tud, amit a „nagyok”

FELSZERELÉSEK A jármûvet tûzoltási és mûszaki mentési feladatokra alakították ki. Ennek megfelelõen a tûzoltáshoz „B“ kapoccsal csatlakozhatunk, s a kosárig teleszkópos csõvezeték szállítja a vizet. A kosárban elhelyezett vízágyú 8 bar-on 1000 l/perces teljesítményre van tervezve. A mûszaki mentéshez szükséges eszközök gyors használatát segíti elõ, hogy a ko- Helyben kitalpal sárba alaphelyzetben lévõ gém esetén a platóról fellépve be lehet szállni, de a földre is le lehet a kosarat engedni ezzel jelentõs idõt takaríthatunk meg. A jármûhöz számos kiegészítõ felszerelés csatlakoztatható, amellyel a sokoldalúsága növekszik. Ilyenek: mentõlétra, áramfejlesztõ, vízszivattyú, 1000 literes víztartály, hordágy, automatikus szintszabályozó a vizszintbe állításhoz. Információ: IFEX Mérnökiroda, Budapest WEB: www.foamfatale.com

v

i

s

s

z

h

a

n

g

SZABÓ JÁNOS

Rakomány elhelyezés - rögzítés

Rosszul rögzítették a rakományt

Az elmúlt 10 – 15 évben a közlekedésben jelentõs változások történtek. A vasút és a közút közötti - a szállított árúk összes tömegére vetített - arány eltolódott a közút irányába. A jelenség nem csupán hazánkban, hanem az Unió más országaiban is tapasztalható. Mindez azt jelenti, hogy a növekedett a közutak forgalmi terhelése. A forgalmi terheléssel arányosan emelkedett a közúti közlekedés kockázata.

EGY KOCKÁZATI TÉNYEZÕ FRICSKÁJA A kockázatok több rétegûek. A közúti teherfuvarozás, azon belül a veszélyes árúk közúti szállításának egyik, nem elhanyagolható kockázati tényezõje, a rakomány elhelyezése és rögzítése. Nem kell emlékezetünket megerõltetni, hogy felidézzünk olyan közúti veszélyhelyzeteket, baleseteket, melyeket a nem megfelelõen rögzített rakomány „elszabadulása” okozott. A veszélyes árúk közúti ellenõrzésérõl rendelkezõ módosított 2 / 2002. (I.11.) Korm. rendelet hatályba lépése után, a rendelet mellékletében szereplõ ellenõrzési jegyzék, egyes ellenõrzési szempontjaihoz tartozó szakmai tartalmakat többször is áttekintettük. Azonban az ellenõrzési jegyzék 22. pontjánál, amely a rakomány elhelyezésének, rögzítésének megfelelõsségével foglakozik, minduntalan zavarba jöttünk és jövünk. Elõzõekben említett Korm. rendelet 2005. évi módosítása elõtt, a jogszabály mellékletében szereplõ ellenõrzési jegyzék ugyan tartalmazta – többek között - a rakomány elhelyezés és rögzítés megfelelõsségére vonatkozó vizsgálati kötelezettséget, azonban – ugyanazon rendelet - mint ADR szerinti hiányosságot nem sorolta fel. Ebben az értelemben a rakományrögzítés és elhelyezés megfelelõsségét vizsgálni kellett, annak szabálytalansága esetében azt hiányosságként megállapítani viszont nem lehetett. Mivel a problémával nem tudtunk mit kezdeni, feloldására 2005 elején megkerestük a Közlekedési Fõfelügyeletet. Válaszuk egyértelmû volt, amely megegyezett a problémafelvetéssel, jelezve, hogy az elõzõekben említett Korm. rendelet 2005 évi késõbbi módosítása orvosolja és feloldja az ellentmondást. Valóban a Rendelet módosítása már olyan kockázati tényezõként említi a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó elõírások megszegését, amely a szállítási tevékenység azonnali megszakítására adhat okot. 22

VISZHANG ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

A helytelenül rögzített rakomány súlyos károkat okozhat

Ugyan – ma már – a jogszabály jelentõségének és súlyának megfelelõen kezeli a rakomány elhelyezésének és rögzítésének problematikáját, teljes megnyugvásról még mindig nem beszélhetünk.

SZABÁLYOZOTTSÁG – SZABÁLYOZATLANSÁG Az említett ellenõrzési jegyzék 22. pontjához ún. lábjegyzet fûzõdik, benne rögzítve, hogy az ellenõrzõ hatóságnak – az elhelyezéssel és rögzítéssel kapcsolatban - a szemmel látható szabálytalanságokat kell megállapítani. Sokat morfondíroztam azon, vajon – rakomány elhelyezés és rögzítés esetében - meddig terjed, mit jelenhet a szemmel látható hiányosság tartalma? Ennyire egyszerû ez a kérdés vagy esetleg bonyolultabb ahhoz – netalán csak hazánkban – hogy szabályosságát vagy szabálytalanságát szemmel láthatón meg lehessen ítélni? Egy adott rögzítés szabályosságát vagy szabálytalanságát abban az esetben lehet megítélni, amennyiben a felróható követelményeket szabvány / jogszabály tartalmazza. Ausztriában az ÖNORM V 5750 1-2; 5751 és 5752 „szabványok” foglalják össze a szakmai követelményeket. Németországban – többek között – a VDI 2700 – 2701 -2702 ajánlások már 1975-

VDI ajánlás

CTU követelmény

Rakomány elhelyezés diagram alapján

tõl tartalmazzák a szabályokat. Ez utóbbi elõírásokat, ajánlásokat tarják be a szállítói tevékenységben résztvevõk és nem utolsó sorban képezik a hatósági ellenõrzés alapjait. Hazánkban összességében négy olyan jogszabály lelhetõ fel, amelyek jogi kereteket adnak. Megfogalmazásaik egytõl egyig általános jellegûek. A leggyakrabban használt szófordulatok az „úgy kell elhelyezni, hogy „ vagy „úgy kell rögzíteni, hogy „. A megfogalmazások csak irányokat és általános követelményeket adnak, de szakmai tartalmat nem nyújtanak. A német és osztrák szabályozással ellentétben, hazánkban az alapvetõ meghatározások hiányoznak. Az egyik legfontosabb a különbözõ irányú minimális rögzítõ erõk definiálása lenne. Célszerû lenne megállapítani az egyes rögzítési módok esetében alkalmazandó számításokat, a szükséges biztosító erõk meghatározása érdekében. Külön kellene szólni a rögzítõ eszközökrõl, a velük szemben támasztott követelményekrõl, és alkalmazhatóságuk határairól. A rakomány-elhelyezés megfelelõ végrehajtásához és annak megítéléséhez a szükséges számítási módszerek közreadása nélkülözhetetlen. Információk szerint mintegy kettõ évvel ezelõtt – súlyos lefolyású balesetek tapasztalatainak hatására -szûkebb szakmai

kör, elkészítette a hazai szabályozás alapjait. Aztán minden maradt változatlan. Miközben a készítõk egyikével errõl polemizáltunk, vetõdött fel a jól ismert kérdés: vajon menyi súlyos balesetnek kell megtörténnie még a változás érdekében? Tehát joggal vetõdik fel a kérdés, mi képezi a rakomány-elhelyezés és rögzítés esetében a hatósági ellenõrzés alapjait? Amennyiben megállapítom a nem megfelelõ elhelyezést vagy rögzítést, milyen szakmai érvekkel, és milyen nemzeti elõírásokra alapozom intézkedésem indokolását? Alapelvek, elfogadott számítási módszerek nélkül nehéz lesz. Adott jogorvoslati eljárásban milyen szakmai alapokon nyugszik az elbíráló szerv határozata?

Szabó János tû.alezredes Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ VISZHANG

23

k

u

t

a

t

á

s

Ködös, nedves idõben, kötött sugárral TÓBI JÓZSEF

Feszültség alatti elektromos berendezések, kábelek oltási lehetõségei A fejlõdés révén az elektromos áram az élet szinte minden területén megjelenik, de hatását ismerve tudjuk, ha nem a szabályok betartásával közelítünk hozzá, súlyos következményeket okozhat. Ez különösen igaz beavatkozó tûzoltói tevékenységre. Az elõzõ számunkban (Védelem 2006/6 40-46. oldal) közölt vizsgálati eredmények után az Atomerõmû tûzoltóságának feszültség alatti oltására történõ felkészülési folyamatát mutatja be szerzõnk.

GYORSAN, BIZTONSÁGOSAN CSELEKEDNI A mai modern rendszerek már nem csak az ipar területén, de a mindennapi élet során is megkövetelik a folyamatos energia ellátást. A szünetmentes tápegységekkel felszerelt berendezések feszültség mentesítése nem egyszerû feladat, azonban a nem elég körültekintõ beavatkozás súlyos következményekkel járhat. Az ipari létesítményekben bizonyos technológiai követelmények miatt a feszültség mentesítés jelentõs idõveszteséggel hajtható végre vagy egyáltalán nem lehetséges. E körülmények miatt a beavatkozás késedelmet szenved és a nagy értékû berendezések, rendszerek károsodásával, tönkremenetelével végzõdhet. Ez esetenként jelentõs anyagi veszteséget jelent nem csupán a berendezés értéke és pótlása szempontjából, hanem a termelés kiesés viszonylatában is.

A SZABÁLYOZÁS KÉRDÉSEI A feszültség alatti munkavégzés követelményeit részletesen meghatározzák különbözõ szabályozókban, a fejlõdést figyelembe véve azonban evidensnek tûnhetne, hogy a szabályozókat a fejlõdés mértékével arányban változtatni, fejleszteni szükséges. A tûzoltóság feszültség alatt végzett tevékenységének szabályaival az 1/2003 (I. 9.) BM rendelet V. fejezet foglalkozik. A rendelet alkotás során néhány szabály és körülmény figyelembe vétele elmaradt.

Szórt sugárral, jó sugárcsõvel közelrõl is biztonságos az oltás Ezek a következõk: – Villamos berendezések osztályozása A villamos biztonsági szakemberek – mindenütt a világon – az 1000 V-nál nem nagyobb váltóáramú és az 1500 V-nál nem nagyobb egyenáramú névleges feszültségû villamos rendszereket „kisfeszültségû”-nek az ennél nagyobb feszültségûeket „nagyfeszültségû”-nek nevezik. Ezeket az elnevezéseket használják a laikusok számára készített jelzõtáblák is. Az áramszolgáltatók azonban – szintén világszerte – a nagyfeszültségen belül megkülönböztetik az 1-35 kV-os rendszereket, s ezeket „középfeszültségû” elnevezéssel illetik, s – egymás között – csak az ennél nagyobb feszültségûeket hívják „nagyfeszültségû”-nek. Ugyanakkor viszont az áramütés szempontjából különleges biztonságot igénylõ fogyasztókészülékeknél használják az 50 V váltóés 120 V egyen-feszültségnél nem nagyobb feszültségû táplálás esetén „törpefeszültségû” elnevezést is. – Feszültségmentes állapot Az erõsáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és rajta az elõírások szerinti mûveleteket • teljes leválasztás • visszakapcsolás elleni biztosítás • a feszültségmentes állapot ellenõrzése • földelés és rövidre zárás • a feszültség alatti részek elkerítése maradéktalanul elvégezték. Ezen mûveletek közül bármelyik elmaradása esetén a berendezés nem tekinthetõ feszültségmentesnek. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ KUTATÁS

25

– Az áram biológiai hatása Áramerõsség-határok (egészséges férfiakra) a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) publikációi alapján. (Nõkre az Váltóáram 50-60 Hz

áramerõsségek 60-70 %-a, gyermekekre 50 %-a tekinthetõ érvényesnek.)

Egyenáram (szûrt) Hatása az emberre

áramerõssége legfeljebb mA

Megjegyzés

0,5 … 1,5

2…6

Gyenge rázásérzet

2…3

8 … 10

Mozgást nem akadályozó rázásérzet

10 … 15

60 … 70

Fájdalmas izomgörcs a végtagokban, a vezetõt még éppen el tudja engedni

Elengedési áramerõsség (a veszélyesség kezdete)

20 … 25

80 … 90

Erõs fájdalom, szabálytalan szívmûködés, a légzõ izmok görcse már lehetséges

Az áramkörbõl való öntevékeny kiszabadulás már lehetetlen, a behatási idõ így már korlátlan mértékben megnõhet

30 … 40

110 … 140

Eszméletvesztés, a légzõ izmok görcse

Súlyos a veszélyeztetés

80 …100

300 … 500

Szívkamra-remegés (fibrilláció), szívbénulás

Halálveszély, 0,1 … 0,3 s után azonnali halál

Mivel az emberek élettani adottságai egymással nem tökéletesen egyformák, természetes a kísérleti értékek nagymértékû szórása. Ezért e (pontosnak tûnõ) értékek helyett a gyakorlat szempontjából elõnyösebb a következõ (kerek) értékek rögzítése: • érzetküszöb: 1 mA (ennél kisebb áramerõsséget nem is érzékelünk) • elengedési áram 10 mA (ennél nagyobb áramerõsség esetén nem tudjuk a megmarkolt fémrészt elengedni) • szívkamra fibrilláció veszélye: 50 mA Mindez ipari frekvenciájú (50-60 Hz-es) váltóáramra és felnõtt férfiakra vonatkozik. – Átívelési távolság Nagyfeszültségû berendezések „a” átívelési távolságai az MSZ 1610-1:1970 szerint Az „a” átívelési távolság levegõben, mm Névleges feszültség kV

légköri túlfeszültség által veszélyeztetett

nem veszélyeztetett

szabadtéri

belsõtéri berendezés esetén 3 5-6 10-12 20-22 30-35 60-66 100-132 220 400

60 75 90 160 290 470 900 -

65 90 115 220 340 470 1100 -

180 180 180 300 400 580 1100 2200 3200

– Védõtávolság 72/2003 (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról. 26

KUTATÁS ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

Érzetküszöb

Munkavégzés legkisebb védõtávolsága Legkisebb megközelítési távolság (m) Un Un< 1 kV 1 kV < Un < 20 kV 20 kV < Un < 35 kV 120 kV 220 kV 400 kV 750 kV

fázis-föld között 0,3 0,6 0,7 0,9 1,6 2,7 4,3

fázis-fázis között N/A N/A N/A 1,2 2,0 3,7 7,6

HOGYAN LEHET FESZÜLTSÉG ALATT OLTANI? A Paksi Atomerõmû Tûzoltóságnak, hasonlóan az ország nagyobb ipari létesítményeiben mûködõ tûzoltóságokhoz és azon HÖT-ökhöz ahol ilyen üzem vagy berendezés üzemel nagy problémát okoz a feszültség alatti berendezések tüzeinek oltása, illetve a feszültség alatt lévõ berendezések mellett keletkezett tüzeknél való beavatkozás. A jogszabályban (1/2003 BM rendelet) leírt szabályok a valóságban nem vagy csak részben tarthatók be, valamint az ott elõírt beavatkozási távolságokról tapasztalati úton szerzett információink nem voltak. Szükségesnek tartottuk egy olyan vizsgálatsorozat elvégzését, amely ellenõrizhetõ módon adatokkal szolgál a beavatkozási feltételek megteremtésére. A vizsgálat sorozat eredményeként a feszültség alatti tûzoltás esetén a biztonságos munkavégzés feltételei és szabályai megalkothatók legyenek. A vizsgálatokat 2002 õszén a Paksi Atomerõmû anyagi támogatásával, a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. budapesti telephelyén kezdtük. A vizsgálati körülmények és módszer megegyezik az MSZ EN 3-7:2004 szabvány feszültség alatti oltáshoz használt eszközök vizsgálatának feltételeivel.

A vizsgálatnak több célja volt: • Az Atomerõmû Tûzoltóságon használt oltóeszközök megfelelõségének vizsgálata • Mobil oltásra alkalmas eszközök (sugárcsõ) kiválasztása • Az alkalmazható oltóanyag kiválasztása • Megfelelõ oltástechnológia megvalósítása (sugárkép, védõtávolság, szükséges védõeszközök kiválasztása) Kiinduló adatként -az Atomerõmûben alkalmazott 6 kV-os házi üzemi rendszer miatt – a vizsgálat megfelelõ biztonsági tartaléka érdekében - 15 kV-os feszültségszinten történtek a vizsgálatok. A vizsgálat elsõdleges célja az alkalmazott oltósugáron keresztül folyó kúszóáram értékének meghatározása. A vizsgálati kritérium az MSZ EN 3-7:2004 szabványban szereplõ megfelelõségi küszöb. Az alkalmazott oltósugáron nem folyhat 0,5 mA-nél nagyobb áram. Az eszközök megfelelõségi kritériuma ez az érték, emlékeztetnék az érzetküszöb 1 mA.

A kábelvágási gyakorlat pszichés célokat is szolgált

SUGÁRCSÖVEK, OLTÓESZKÖZÖK A vizsgálat során saját sugárcsöveinket, nyugat európában alkalmazott sugárcsöveket, NEPIRO gyorsbeavatkozót, IFEX impulzusoltót, és TURBEX habgenerátort teszteltünk. A sugárcsövek esetében a vizsgálatokat 10 m-rõl kötött, 6 m-rõl hosszú szórt, 3 m-rõl rövid szórt sugárkép alkalmazásával végeztük 6 bar nyomással. Az eszköz megfelelõ, ha a sugárcsövön mért kúszóáram nagysága nem haladja meg a megengedett értéket. Az IFEX impulzusoltó esetén 3 m-es távolságból, a TURBEX esetében 5 m-es (hab ponyva) távolságról végeztük a mérést. A mérések alkalmával lehetõség szerint nem ideális („száraz, biztonságos hely”), hanem a valós viszonyokat próbáltuk modellezni, vizes helyrõl, ködös, esõs idõjárási viszonyok között is végeztünk vizsgálatokat. A vizsgálat eredményeként a legjobb értékeket produkáló 2 fajta sugárcsövet választottunk ki. A NEPIRO és az IFEX impulzusoltó megfelelõ minõsítésû lett. A TURBEX esetében a szabvány megfelelõségi kritériumának (0,5 mA) túllépése miatt nem megfelelõ minõsítés született. A következõ években további méréseket folytattunk a már kiválasztott és rendszeresített sugárcsövekkel. Évente két alkalommal tartottunk elméleti és gyakorlati oktatásokat az Atomerõmû tûzoltóság teljes beavatkozó személyi állománya részére. Ezeken a továbbképzéseken a beavatkozó állomány saját tapasztalatokat szerezhetett a feszültség alatti berendezések oltása területén, gyakorolhatta a helyes sugárkép beállítást és a megfelelõ védõtávolság meghatározását. A 2003-as és 2004-es gyakorlatokra meghívtuk a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Paksi Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság és a BM OKF Mentésszervezési fõosztály képviselõit.

FESZÜLTSÉG ALATTI KÁBELEK VÁGÁSA A 2004-es évtõl kezdõdõen további érdekes kísérletekkel bõvítettük a gyakorlatokat, ez a feszültség alatti kábelek vágása.A kábelek vágásához egy erre a célra kifejlesztett szigetelt hidraulikus vágófejet használunk megfelelõ védõtávolsággal (8 m) és elõírás szerinti földeléssel. Elõször 400 V, majd 6kV és 15 kV névleges feszültségû kábeleket vágtunk el. A kábelvágásnak a valós helyzetekben kábelterek tüzei esetén vehetjük hasznát, amikor a kábelek sérülése és beazonosíthatatlansága miatt

Feszültség alatti kábel átvágása a feszültségmentesítés más módon nem oldható meg. A kábelvágási gyakorlatoknak a beavatkozó állomány vonatkozásában pszichés és tapasztalatszerzési céljai vannak.

HÁZI SZABÁLYZAT A vizsgálat sorozat lezárásaként az egyéni védõeszközök vizsgálata és beszerzése (védõkesztyük 6 kV névleges feszültségig, leválasztó rudak) történt meg. A vizsgálati jegyzõkönyveket és egy tûzoltási szabályzat tervezetet 2005 õszén felterjesztettük a BM OKF Mentésszervezési fõosztályának. 2006. májusában a BM OKF Fõigazgatója a Jogi és Jogi Képviseleti Fõosztály bevonásával átvizsgálta és ideiglenes jelleggel engedélyezte alkalmazását a Paksi Atomerõmû mentõ tûzvédelmi feladatainak magasabb szintû ellátása érdekében. 2006 augusztus 01.-én a 6 kV-os és az az alatti névleges feszültségû berendezések tüzei oltására életbelépett a Feszültség alatti oltási szabályzat a Paksi Atomerõmû területén. A szabályzat lehetõvé teszi korszerû eszközök használatával, a biztonságos és hatékony beavatkozást, ezáltal az üzemi igényeknek megfelelõen sikeresen és gyorsan tudunk reagálni elektromos berendezések és villamos kábelek tüzeire. A vizsgálat sorozat továbbfejlesztési lehetõségei a nagyobb feszültségszintû berendezések oltásának lehetõségei, a védõeszközök és oltástechnológiák fejlesztése irányában folytatódik. Reményeink szerint az elkezdett vizsgálatok és azok eredményei felhasználhatók lesznek a magyar tûzoltóság fejlesztése, a biztonságos tûzoltói munkavégzés és a korszerû szabályzatok megalkotása során. Tóbi József kiképzési elõadó, Atomerõmû Tûzoltóság, Paks VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ KUTATÁS

27

m

e

g

e

l

õ

z

é

s

Az utólagos hõszigetelés tûzvédelmi kérdései

Illesztési hézagok - a hiányt a vakolóanyag majd eltakarja

Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy a már egyébként is nagy ütemben folyó utólagos hõszigetelések száma az energiaárak változásának hatására megnövekszik. Az elõzõ számunkban közölt berlini tûzeset, valamint számos más nyugati tûz tanulságai alapján érdemes megvizsgálni a hazai gyakorlatot.

AZ ELJÁRÁSI REND A hazai engedélyezési folyamatokban két szinten találkozhat a homlokzatra kerülõ szerkezet a hatósággal. 1. Valamennyi alkalmazott építõanyag, szerkezet, így a homlokzati hõszigetelõ rendszerek is megfelelõ vizsgálatot követõen ÉMI minõsítéssel kerülhetnek forgalomba. A rendszerhez szorosan kapcsolódó elõírások: a kivitelezés során betartandó anyagminõség és rétegrend, a kiviteli technológia, a keverési utasítások és rétegvastagságok. 2. A következõ szint az engedélyezési eljárás, ez alapvetõen építési engedélyezést jelent, amelynek folyamatában kerülhet sor a tûzoltóság, mint szakhatóság bevonására. A gyakorlatban az épülethomlokzatok utólagos hõszigetelése nem építési engedélyköteles, így csak egyedi esetben kerül a tûzoltóság látókörébe. 3. Az eljárás esetleges harmadik szintje az építkezések ellenõrzése lehetne. Ezek végrehajtását gátolja, hogy a beruházások többsége nem jut a szakhatóság tudomására, és nincs ehhez kapacitása sem. Ha az elõzõ két feltétel mégis teljesülne, újabb akadály, hogy hiányoznak a szakmailag korrekt ellenõrzéshez szükséges elõírások. 4. A használatbavételi eljárásra az engedélyeztetési kötelezettség hiánya miatt nem kerül sor. Ennek tûzvédelmi szempontú hatékonysága eleve megkérdõjelezhetõ ugyanis az esetleges kivitelezési hibákat a nemesvakolat hatásosan eltakarja. Ezek a hibák csak egy tûznél válnak láthatóvá, de akkor látványosan.

AZ ÉPÜLETMÉRETEK Az épületméreteket az esetleges tûzterjedés és a veszélyeztetés mértéke miatt kell figyelembe venni. Ebbõl a szempontból három csoportot különböztethetünk meg: 28

MEGELÕZÉS ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

Itt vajon hogyan lenne szabályos?

A tûzterjedés kritikus vonala – családi házak, – többszintes épületek (3-5 szint), – középmagas, magas épületek. Mindezeknél az anyagi érték és a személyi veszélyeztetettség szempontjából is jelentõs különbségek vannak, így elõírásaikban és engedélyezési, ellenõrzési szempontból is megkülönböztetendõk. Jelenleg ez a differenciált megközelítési mód lényegében nem érvényesül. Egységesen egyik kategóriával sem foglakozunk hatósági szinten.

A TÛZTERJEDÉS LEHETÕSÉGEI A tûzmegelõzés egyik fõ feladata az építmények megfelelõ kialakításával a bekövetkezett tûz terjedésének megakadályozása, illetve a meghatározott térbõl való továbbterjedés lehetõségének korlátozása. Ilyen meghatározott tér a tûzszakasz, amelyet a másik tûzszakasztól tûzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tûzszakaszt ennek megfelelõen úgy kell kialakítani, hogy egy belsõ tûz ne tudjon abból kitörni, illetve egy kívül keletkezett tûzeset hatásainak az elõírt szerkezetek meghatározott ideig ellenálljanak. Témánk szempontjából az egyik tûzszakaszból a másikba (egyik szintrõl a másikra) jutás lehetõsége áll fenn: a) az épület helyiségében keletkezet tûz, az ablakon keresztül kicsapva az éghetõ anyagú homlokzaton továbbterjed; b) az épület helyiségében keletkezett tûz az ablakon kijutva a fölötte lévõ nyílászárón átcsapva meggyújtja a felsõ ablak mögötti éghetõ anyagú tárgyat; c) az éghetõ homlokzatburkolat elõtt a falszerkezet közelében keletkezett tûz hatására a homlokzatburkolaton továbbterjed a tûz, illetve a nyílászárókon keresztül behatol a belsõ terekbe is; d) a szomszédos épületeken keletkezet tûz – nem megfelelõ tûztávolság esetén – átterjedhet az éghetõ anyagú homlokzatburkolatra, vagy a nyílászárókon keresztül az épület helyiségeibe. A tûznek a homlokzaton való továbbterjedésének megakadályozására az úgynevezett homlokzati tûzterjedési gát szolgál.

Mekkora lehet a hézag?

MIKOR GARANTÁLT A TÛZBIZTONSÁG? Az engedélyezett homlokzati hõszigetelési rendszerek a meghatározott anyagok felhasználásával és az elõírt technológiával, ezeknek a tûzállósági határérték követelményeknek megfelelnek, így az ÉMI minõsítésüknek megfelelõ körben alkalmazhatók. (Más kérdés, hogy az épületek homlokzatán meglévõ tûzterjedési gátakat - pl. az ablakok távolsága – eredetileg nem éghetõ anyagú homlokzatburkolatra tervezték.) A fentieknek megfelelõen a tûzbiztonság akkor garantált, ha: 1., az elõírt anyagokat, 2., az elõírt sorrendben, 3., az engedélyezett épülettípusnál alkalmazzák, és 4., pontosan betartják a technológiai elõírásokat.

A tûzterjedés iránya egyértelmû

HOGYAN, MITÕL TERJEDHET A TÛZ? A tûzterjedés lehetõségei fennállnak, ha az elõzõ négy pontban foglaltakat valamilyen módon megsértik. A hõszigetelõ rendszert minõsítik (anyagokat, beépítési módot és sorrendet), így az ettõl való eltérés a rendszer gyenge pontjává válik. A leggyakoribb tûzterjedési lehetõség az épület helyiségében keletkezett tûzbõl indul ki, amikor a mennyezeti gázhõmérséklet eléri a 600 C°-ot és az ablakon kitörve elkezdi melegíteni a homlokzatburkolatot. A kialakuló tûzhatásból háromféle terjedési lehetõséggel számolhatunk. 1., A legveszélyesebb, ha a falszerkezet és a homlokzatburkolat között légrés van és a légrés által biztosított kürtõhatás révén terjed a tûz az épületek homlokzati nyílásaihoz, vagy az éghetõ tetõszerkezetig.

Égõ szemétkonténer veszélyeztette a lakóházat 2., Másik lehetõség egyik változatában az ablakon kitörõ tûz hõhatására a burkolat alól kiolvad az éghetõ anyagú hõszigetelés és az így keletkezett résen alakul ki az elõbb említett kürtõhatás. Az említett légrés kialakulására akkor is számolhatunk, ha a hõszigetelõ lapok rögzítése gyenge és a hõ hatására a lapok „elválnak” a falszerkezettõl. 3., A harmadik esetben az ablakon kicsapó láng az éghetõ homlokzatot gyújtja meg s az kívülrõl égve terjed elsõsorban függõlegesen. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ MEGELÕZÉS

29

Nem éghetõ kõzetgyapot hõszigetelés a redõnytok felett

Parapetes gázkonvektor nyílása Budapesten

Rosszul rögzítették a szigetelést, elvált a faltól

Az égési fázisokat mutatják az ábrák, amelyek különösen a 100 mm feletti éghetõ hõszigetelésekre jellemzõek. Ezért a német elõírások nem éghetõ ásványgyapot lemezbõl „tûzterjedési gátat” írnak elõ.

A fentihez hasonló tûzterjedéssel számolhatunk, ha az éghetõ anyagú hõszigetelõ burkolat közelében keletkezõ tûz hõhatása gyújtja meg a burkolatot. Az elõírt technológiai rend megsértése, vagyis a kivitelezési hibák a rendszer gyenge pontjaiként mûködve alapvetõen a leírt terjedési szituációkat eredményezik. Ilyen típushibák: - a nem megfelelõ anyagú és/vagy vastagságú ill. méretû hõszigetelõ lapok alkalmazása; - a ragasztótapaszt nem a lemezek szélein körben illetve a közepén foltokban, a teljes felület min. 40 %-át befedve viszik fel, ennek következtében könnyen elenged, és hõhatásra kialakul a légrés; - elmarad a táblák megfelelõ számú acél beütõszöges mûanyag dûbeles erõsítése; 30

MEGELÕZÉS ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

-

nem helyezik el a nyílászárók körül az alumínium élvédõket; illesztési hézagok keletkeznek, amit más anyaggal pótolnak ki; családi házaknál, de a középblokkos többszintes épületeknél is elõfordul, hogy a beépített redõnytok elé, a külsõ homlokzatra is éghetõ anyagú hõszigetelést tesznek. Egy szobatûznél várhatóan itt fog a tûz elsõként kitörni és átcsapni a párkánydeszkára.

Lehet, hogy a tervezõknek, az engedélyezõknek, de a hõszigetelõ anyagok és rendszerek forgalmazóinak is szemléletváltozásra van szükségük?

CSUBA BENDEGÚZ

Utólagos hõszigetelés – az engedélyezés, az alkalmazás és a szabályozás problémái A Védelem legutóbbi számában a „Pusztító homlokzattûz Berlinben” címû cikk hatására végiggondoltam az utólagos hõszigetelés hazai helyzetét. Az elsõ reakció lehetne az is, hogy nálunk azért nem voltak még hasonló események, mert a szabályozásunk megfelelõ, azonban ez nyilvánvaló önámítás lenne. Reálisabb feltételezés, hogy hazánkban csak az utóbbi idõben kezdték el az utólagos homlokzati hõszigeteléseket. A hõszigetelések elterjedése pedig magában hordozza a hasonló események lehetõségét hazánkban is.

VÉGEZHETÕ ENGEDÉLY NÉLKÜL? Ha az épület homlokzati felújítási munkálatai építés engedély nélkül végezhetõ tevékenységnek minõsülnek, akkor e tevékenységre a rendelet 9.§ (5) bekezdését kell alkalmazni, – mely szerint • (5) Az építési engedély nélkül végezhetõ építési, illetõleg a bontási engedély nélkül végezhetõ bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényû kötelezõ építésügyi és más hatósági (védõterületi, biztonsági, közegészségügyi, tûzvédelmi, környezetvédelmi, mûemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történõ stb.) elõírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Ahhoz, hogy korrekt és alapos választ lehessen adni erre a kérdésre, végig kell járni a problémakört, mint engedélyezési, mint alkalmazási, mint szabályozási oldalról. Tény, hogy az épületek homlokzatával, külsõ térelhatároló szerkezetével kapcsolatban van tûzvédelmi követelmény, ezek betartása kötelezõ. Az elõírtak betartását a tûzoltóságoknak kellene leellenõrizni, megkövetelni és kikényszeríteni.

– akkor az tûzvédelmi, életvédelmi szempontból nem nyújt megfelelõ megoldást, mert csak egy utólagos intézkedésre ad lehetõséget. Ezen túl, mivel eltakart szerkezetrõl beszélhetünk a kivitelezés megfelelõsége sem állapítható meg szabad szemmel. A megfelelõ kialakítást csak egy esetleges tûz igazolhatja vissza, mint ahogy azt a berlini cikk is bizonyítja. A tûzvédelem, valamint a lakók érdeke egyértelmûen az építési engedélyezési eljárás lefolytatása. (E cél elérése érdekében az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság már megkereste a minisztériumot.) Ha az eljárási kérdések tisztázottak, akkor át kell tekinteni a tûzvédelmi követelményeket.

MIKOR KELL ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY?

NYÍLÁS NÉLKÜLI HOMLOKZATOK

Hogy van erre mód? Legegyszerûbb módja az építési engedélyezési eljáráshoz készített tervdokumentáció átvizsgálása. Kell e a hõszigetelésre építési engedély? A vonatkozó jogszabályok áttekintése adhat az engedély indokoltságára választ. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-a foglalkozik az építési engedélyhez kötött építési munkák meghatározásával.

Amennyiben nyílás nélküli homlokzat hõszigetelése folyik, akkor azzal szemben a 2/2002. (I.23.) BM rendelet 5. melléklet I/3. fejezet 1. táblázatában szereplõ éghetõségi és tûzállósági határérték követelményeket kell érvényre juttatni. • Itt az értékek a nem éghetõ 1 órától a közepesen éghetõ nincs Th érték követelményig terjednek a szintszámok, és a tûzállósági fokozatok függvényében. • A nem éghetõ kritériumot nyilvánvalóan nem tudják teljesíteni a polisztirol, vagy poliuretán anyagú hõszigetelések, tehát ezek alkalmazása ekkor kizárt.

TÉNYLEG ILYEN SÖTÉT A KÉP?

• 9. § (1) A következõ építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetõek: b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerûsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) – annak szerkezetével együtt – megváltoztatja, illetõleg az építményben lévõ önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; A fenti rendelkezés szerint tehát arra lehet következtetni, hogy az épületek utólagos homlokzati hõszigetelése építés engedély köteles, mivel a szigeteléssel megváltoztatják a homlokzat jellegét. A gyakorlatban azonban az építési hatóságok építési engedély nélkül végezhetõ tevékenységnek gondolják az utólagos homlokzati hõszigetelést. Így az engedélyezési dokumentáció nem jut el a tûzoltósághoz, mint szakhatósághoz.

NYÍLÁSOS HOMLOKZATOK A nyílásos homlokzatokkal szemben az említett fejezet a következõ elõírásokat tartalmazza: • 1.2.4. Nyílásos homlokzati falakkal, valamint üvegezett homlokzatokkal szemben az alábbi követelményeket kell támasztani: • kettõ– vagy többszintes, legfeljebb azonban 13,65 m legfelsõ használati szintû épületekben egyazon tûzszakaszhoz tartozó, egymás feletti szintek között a homlokzati tûzterjedés határértéke III-V. tûzállósági fokozatú épületekben legalább 0,2 óra, illetve a II. tûzállósági fokozatú épületekben legalább 0,5 óra, • az I. tûzállósági fokozatú, valamint a középmagas és magas épületekben, továbbá az „éghetõ” külsõ homlokzatburkolatot tartalmazó épületek esetében a homlokzati tûzterjedés határérVÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ MEGELÕZÉS

31

téke legalább az épületszintek közötti födémek tûzállósági határérték követelményének feleljen meg. • 1.2.6. A tûzszakaszok közötti tûzterjedés megakadályozása céljából az épületek homlokzatán, tûzszakaszonként, a tûzgátló szerkezetek vonalában (tûzfalak, tûzgátló falak és tûzgátló födémek elõtt) tûzterjedésgátat kell kiképezni. A tûzterjedési gátak kialakítására vonatkozó elõírásokat az M2. melléklet tartalmazza. A szabályozás értelmében tehát, • a szintek között a tûz átterjedésének ideje 0,2 és 1,0 óra között engedélyezett, • a tûzszakaszok határán, csak nem éghetõ anyagú tûzterjedési gát kialakítása a megengedett.

sik szintre történõ tûzátterjedés a homlokzati nyílásások között valósul meg, tehát a nyílások közötti megfelelõ távolság biztosításával lehet a megfelelõ homlokzati tûzterjedési határértéket garantálni. Ha két tûzszakasz nyílásai között függõleges értelemben elegendõ az 1,3 méteres távolság – függetlenül a tûzgátlófödém tûzállósági határértékétõl –, akkor megállapítható, hogy a tûzátterjedésének idõtartama – az 1,3 méteres távolságot alapul véve – elsõsorban nem a nyílások távolságán, hanem a nyílások közötti szerkezet – tûzterjedési gát – tûzállósági határértékén múlik. Ezen analógia alapján a megfelelõ homlokzati tûzterjedés elérése érdekében szintén ekkora méretet kell biztosítani a nyílászárók között, és a nyílások közötti falszerkezetnek kell tudnia az emeletközi födémekre elõírt, vagy a 0,2 óra, vagy a 0,5 óra tûzállósági határértéket az 1.2.4. alapján.

HOMLOKZATI NYÍLÁSOK KÖZÖTTI TÁVOLSÁG A fõ kérdés, hogy miként lehet megállapítani a homlokzati tûzterjedéssel kapcsolatos kritérium teljesülését tûzterjedési vizsgálat nélkül. A választ a tûzterjedési gátak kialakításában kell keresni. A tûzszakaszokat egymástól – építészeti megközelítéssel – megfelelõ tûzállósági határértékû szerkezetekkel és tûzterjedési gátakkal kell elválasztani. A tûzgátló szerkezetek és a tûzterjedési gátak együttesen garantálják, hogy a tûz egyik tûzszakaszról a másikra – az elõírt idõtartamon belül – ne terjedhessen át. A homlokzati tüzek esetében az egyik szintrõl a má-

A létesítésre vonatkozó szabályok áttekintése alapján kimondható, hogy azok nem kellõen alaposak, valamint nem elég pontosak. A hiányosságok kiküszöbölésére a tervezet szinten lévõ új OTSZ kíván megfelelõ megoldást adni.

Csuba Bendegúz tû. alez., osztályvezetõ OKF, Budapest •

•

A homlokzati tûzterjedés várható új elõírásai • Megállapítható, hogy a jelenlegi OTSZ elõírásai a homlokzati tûzterjedésre vonatkozóan több ponton felülvizsgálatra szorulnak. Ezért bemutatjuk a homlokzati tûzterjedést szabályozó várható új tûzvédelmi elõírásokat.

•

3.6.9.1. Nyílásos homlokzatok esetén, – a tûzterjedési gát kritériumait nem kielégítõ homlokzati megoldásoknál – továbbá nyílásos homlokzatokon A2 – D tûzvédelmi osztályú burkolatok, bevonatok, hõszigetelõ rendszerek alkalmazásakor a vizsgálattal? meghatározott homlokzati tûzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében a következõ: 2 vagy 3 szintes épületnél 15 perc ? Th < 30 perc 4 vagy 5 szintes épületnél 30 perc ? Th < 45 perc középmagas épületnél Th ? 45 perc Magas épületek nyílásos homlokzatain csak A1, vagy A2 tûzvédelmi osztályú burkolati, bevonati és egyéb hõszigetelõ rendszerek alkalmazhatók. Ezen kritérium vonatkozik a középmagas épületek 8 cm-nél vastagabb burkolati, bevonati és egyéb hõszigetelõ rendszereire. Amennyiben a homlokzatburkolat átszellõztetett légréteges homlokzatburkolatként kerül kialakításra, akkor – a lábazatot kivéve – az alkalmazott szigetelés csak A1 vagy A2 tûzvédelmi osztályú lehet. Olyan kétszintes épület esetén, ahol a két szint egy rendeltetési egységet, vagy egy összefüggõ légterû helyiséget alkot, annak homlokzati nyílásai között nincs tûzterjedési határérték követelmény.

ÁRNYALTABB MEGKÖZELÍTÉS A tervezett szabályozás a tervezésben és kivitelezésben érintett szakemberek bevonásával, valamint a hazai és külföldi tapasztalatok ismeretében készülve több új elemet tartalmaz. • 3.6.9. Nyílásos homlokzati falakat tartalmazó épületek esetében a külsõ térelhatároló falszerkezettel szemben csak homlokzati tûzterjedés határérték követelmény van. A homlokzat tömör falszakaszainak a nyílás nélküli falszerkezetre vonatkozó tûzállósági határérték-követelmény idõtartamán belül ellen kell állni a tûznek. 32

MEGELÕZÉS ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

A homlokzati tûzterjedés vizsgálatára a tervezet tartalmaz vizsgálati módszert, mellyel a jelenleginél sokkal objektívabban lehet megállapítani a tényleges homlokzati tûzterjedési határértéket.

Csuba Bendegúz tû. alez., osztályvezetõ OKF, Budapest

CSUBA BENDEGÚZ

Homlokzat felújítás – a tûzoltóság ellenõrzési lehetõségei Ha a tûzoltóság tudomást szerez az építkezésrõl, és arra nem az építési engedélyezési eljárásban kerül sor, milyen gyakorlati problémákkal kerül szembe és azok hogyan kezelhetõk?

ROSSZ ANYAG, TECHNOLÓGIA A homlokzat-felújítás során a költségtakarékos megoldások alkalmazására való törekvés, szinte egyet jelent a nem megfelelõ minõségû építõipari termékek, illetve építési technológiák alkalmazásával. A nem megfelelõ építõipari termékek, vagy technológiák alkalmazása akár az épület teljes homlokzatára kiterjedõ tûzhöz, illetve halálos balesetekhez is vezethet. A rosszminõségû építõanyagok, illetve technológiák kiszûrését nagyban elõsegíti a 2/2002. (I.23.) BM rendelet 3. § alkalmazása, mely kimondja, hogy: • 3. § A tûzoltó-technikai termék, építési termék, tûz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés (a továbbiakban együtt: termék) akkor építhetõ be, használható, illetve tartható készenlétben, ha tûzvédelmi megfelelõségét külön jogszabály alapján a belügyminiszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsította, vagy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósága (a továbbiakban: BM OKF) az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény alapján az egyenértékûséget megállapította, illetve a Ttv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a termék forgalmazását engedélyezte. Az építési termékek tanúsítására kijelölt szervezet az ÉMI, mely a termékek vonatkozásában TMI-t (Tûzvédelmi Megfelelõségi Igazolást) ad ki. A TMI tartalmazza a termék tûzvédelmi paramétereit, valamint a felhasználás körét, és annak korlátait. A TMI alapjául szolgáló vizsgálati jegyzõkönyv pedig tartalmazza a részletes körülményeket, és feltételeket amelyek mellett a termék bevizsgálásra került. A jegyzõkönyv fogja tartalmazni a termék azon paramétereit, illetve technológiai kialakítását, amelyek mellett a vizsgálat lefolytatásra került. Egy homlokzati burkoló, hõszigetelõ szerkezet, anyag, technológia esetén a konkrét mûszaki kialakítást (szigetelõanyag fajtája, vastagsága, táblamérete, egyéb kiegészítõ anyagok, élvédõk, vakolatminõség, vakolatvastagság, stb.), és ezek alapján az értékelést (pl.: „nehezen éghetõ” 0,75 óra) a jegyzõkönyvben találjuk meg. Ennek ismerete azért fontos, mert csak és kizárólag a jegyzõkönyvben meghatározott kialakítás mellett garantált a megállapított tûztechnikai jellemzõ biztosítása. Amennyiben a tényleges kialakítás eltér a jegyzõkönyvben foglaltaktól (pl.: a vakolat vastagság kisebb, a hõszigetelõ-anyag vastagsága, vagy táblamérete nagyobb, az élvédõket nem, vagy nem megfelelõ 34

MEGELÕZÉS ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

módon helyezték el, stb.), akkor fennáll annak a veszélye, hogy a beépített homlokzati hõszigetelõ rendszer már nem elégíti ki a példaként említett – az ÉMI által megállapított – „nehezen éghetõ” 0,75 óra éghetõségi és tûzállósági paramétert.

LÉTESÍTÉSI ELJÁRÁS E hibák elkerülése érdekében az eljáró tûzoltónak már lehetõleg a létesítési eljárás során meg kell gyõzõdnie arról, hogy a beépíteni kívánt építési termék rendelkezik-e TMI-vel, mely alapján az adott épület esetében az a termék be is építhetõ. Az engedélyezés során már figyelemmel kell lenni az épület tûzszakaszolására, mert a tûzszakaszhatárokon az éghetõ hõszigetelõ anyagokat nem éghetõ anyagúra kell cserélni a tûzterjedési gátak vonalában, azok teljes kiterjedésében.

ÉPÍTKEZÉS ELLENÕRZÉS Az építkezés során – amennyiben a leterheltség ezt engedi – javasolom a kivitelezés ellenõrzését is, mivel a vakolat felhordása után már nehézkes a homlokzati szigetelõanyag megfelelõ módon történõ beépítésének a megállapítása. Ekkor vizsgálni lehet a jegyzõkönyvben foglalt paraméterek megtartását, és még idõben lehet figyelmeztetni a kivitelezõt a szabálytalanságok kiküszöbölésére, a megfelelõ kialakítás, és az anyagi kár – mellyel az utólagos visszabontás és újraépítés jár – csökkentése érdekében.

HASZNÁLATBAVÉTELI ELJÁRÁS A használatbavételi eljárásnál, a TMI bekérésével, kontrollkérdésekkel, valamint részleges és kis területre kiterjedõ visszabontással, vagy más módon próbáljunk meggyõzõdni a beépített szerkezet megfelelõségérõl. Kontrollkérdés lehet pl.: Alkalmaztak-e „nem éghetõ” homlokzati szigetelõ elemeket, mert ha igen, akkor annak a TMI-jét is kérem bemutatni. Ha nem építettek be „nem éghetõ” anyagú hõszigetelést, akkor a tûzszakaszok vonalában nem jó a megépített szigetelés. Ha beépítettek, akkor kérjük el a TMI-t és kérdezzük meg, hogy hol építették ezeket be. Ha nem valamennyi tûzszakaszhatáron, vagy nem a teljes tûzterjedési gát egészén, akkor szintén nem megfelelõ a kialakítás. Vizsgálati módszer lehet a párkányok külsõ részének visszabontatása, és így a szigetelõ rendszer szemrevételezése, vagy hegyes vékony pálcával történõ vizsgálat amellyel vastagságot lehet mérni, illetve lehet következtetni az alkalmazott hõszigetelõ-anyag fajtájára. Megfelelõ körültekintéssel, és korrekt építési termékek alkalmazásával a berlini tûzesethez hasonlóak bekövetkezését meglehet elõzni, annak ellenére, hogy a jogi szabályozás nem a legtökéletesebb ezen a téren.

Csuba Bendegúz tû. alez., osztályvezetõ Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Budapest

1,5 % A FEJLESZTÉSRE

F ó r u m

A biztosító társaságok 2007-tõl az eddigi 1 %-os hozzájárulás helyett 1,5 %-os hozzájárulás befizetésére kötelezettek. Ez a jelentõs növekedés tovább javítja a fejlesztési lehetõségeket és egyben a felhasználási célok kibõvítését is lehetõvé tette. Ebbõl kiemelhetõ: – a gépjármûfecskendõ felújítás növelése, és – az oktatástechnikai eszközök beszerzése. Ez utóbbinál már konkrét eredményrõl is számot adhatunk. 2007. I. negyedévében a tûzoltók pszichikai-fizikai felkészítését elõsegítõ tûzszimulációs konténer beszerzése várható.

KRISTÓF ISTVÁN

A tûzoltóságok 2007. évi technikai fejlesztése

MI VÁRHATÓ 2007-BEN?

Az elmúlt években rendre számba vettük a fejlesztési tervek megvalósulását, amelyek a tervezett ütemben töretlenül folytatódnak.

VISSZANÉZVE A jelenlegi fejlesztési elképzelések szorosan kapcsolódnak a 2003 – 2006-ig terjedõ idõszakban megfogalmazott szakmai célkitûzésekhez. Az ezekre beérkezett pályázatok ütemezett teljesítése biztosítja a folyamatos fejlõdést. Ebben a fejlesztési ciklusban 142 db tûzoltógépjármû került a lakosság szolgálatába. Ebbõl külön ki kell emelni azt a 25 darab magasból mentõt, mintegy 3,6 milliárd forint értékben - amely a középmagas- magas épületek védelmében jelent minõségi ugrást. Tûzoltóságok gépjármûtechnikai fejlesztése 2003-2006 években. Eszköz megnevezése Gépjármûfecskendõ közép kat. félnehéz kat. Mûszaki mentõ könnyû kat. közép kat. Vízszállító Magasból mentõ 30 m 37m 42m 53m Daru Konténer szállító Erdõtüzes Gépjármû összesen

2003-2005. db

2006. db

2003-2006. Összesen db

8 23

8 15

16 38

11 4 8

7 2 15

18 6 23

4 10 2 1 4 4 1

0 6 1 1 1 5 3

4 16 3 2 5 9 4

80

64

144

Ezzel egyidejûleg a tûzoltás és a mûszaki mentés segédeszközeinek beszerzésére - szakzsargonban a nagy értékû eszközökre – több pályázat keretében több száz millió forint értékben került sor. Ez a védõruhától a légzésvédõ eszközökön, feszítõvágó berendezéseken, motoros fûrészeken, hõkamerákon át a kommunikációs eszközökig tartó paletta több száz fajta eszközt jelentett. Új elem volt, hogy 2004-ben - a köztestületi tûzoltóságok történetében elõször – a hivatásos tûzoltóságokéval azonos mûszaki tartalmú gépjármûfecskendõk átadására nyílt lehetõség.

Ha csak címszavakban vesszük sorra a fejlesztéseket a nagyságrend már akkor látható, ha tudjuk, hogy a 2006-2010 közötti fejlesztések tervezett összege mintegy 12 milliárd forint, mely összeg a biztosítói hozzájárulás növekedése miatt várhatóan tovább növelhetõ. Ezáltal lehetõvé válik új pályázati felhívások kiadása tûzoltó és mûszaki mentõ gépjármûvekre, illetve eszközökre még 2007-ben. A 2007. év prioritásai: • az egyéni védõfelszerelések korszerûsítése, a tûzoltósági létszámfejlesztéshez kapcsolódó ruházati és védõfelszerelés beszerzések biztosítása, • a tûzoltó és a mûszaki mentõ jármûvek típusválasztásának bõvítése, és • az önkéntes tûzoltóságok eszközellátottságának javítása. Ami a konkrétumokat illeti: – Várhatóan február végén leszállítják a tûzszimulációs konténer rendszert, amely már az új tûzoltók kiképzésében is bevethetõ. Már gyártják e konténerek mobilitását biztosító gépjármûvet is. Hasonlóan hamarosan elkezdik a 10 db 6800 literes vízszállító gyártását is. – Áprilisban kell leszállítani a 3 db TADANO FAUN típusú daru személy-emelõkosarat, amelyek mûszaki mentõbázisokra kerülnek. – A gépjármûfecskendõkre és az erdõtûzes gépjármûvek beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása már megjelent, melyek értékelésére január, illetve február hónapokban sor kerül. – Hasonlóképpen meghirdetésre került a tûzoltó bevetési védõruhára, egyéb nagyértékû eszközökre vonatkozó közbeszerzési eljárás is, mely lehetõvé teszi a minél gyorsabban történõ eszköz átadásokat. – Folyamatban vannak a fecskendõk felújításai a BM HEROS Zrt. kivitelezésében, lehetõvé téve ezzel az elsõ félévben történõ átadásokat. – Ezen kívül mintegy 1500 db bevetési ruha, nagy értékû légzõkészülékek, feszítõ-vágók, kompozit palackok, ügyeleti hírpultok, konténeres szállító jármûvek és hozzájuk tartozó légzõbázis ill. por-hab konténerek beszerzése várható. A 2007. évi tervek megvalósításához szükséges további közbeszerzési eljárások elõkészítése folyamatban van, és a pénzügyi lehetõségekhez igazítva kerülnek kiadásra. Kristóf István tû. ezds., fõosztályvezetõ OKF Mûszaki Fõosztály, Budapest VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ FÓRUM

35

CSÁNYINÉ PALÁDI ERZSÉBET

Érvényes technikai eszköz pályázatok Érvényes és még nem teljesült technikai eszköz pályázatok alapján megpróbáljuk felvázolni, hogy milyen fejlesztésekre számíthatnak 2007- 2008 I. féléve között a hivatásos és az önkéntes tûzoltóságok. 37 m-es Iveco Magirus magasból mentõ Az adatokból jól látható, hogy a legnagyobb igény félnehéz kategóriájú gépjármûfecskendõ, a vízszállító és a könnyû kategóriájú mûszaki mentõ iránt mutatkozik.

Dõléspróba átvételkor Valamennyi pályázati igény a 2007-es esztendõben nem elégíthetõ ki, de a jármûvek közel fele legkésõbb ez év végén ill. jövõ év elsõ félévében rendszerbe állítható. Csányiné Paládi Erzsébet tû. szds. OKF Mûszaki Fõosztály, Budapest

Országúti gyorsbeavatkozó málhatere

NYERTESEK ÉS ESÉLYESEK Pályázók

Várhatóan átadható jármû darabszám 2007-2008 I. félévében

GÉPJÁRMÛFECSKENDÕ Középkategória

Szigetszentmiklós, Kunhegyes

2 ± 1 db

Félnehéz kategória

Kecskemét, Gyõr, Kapuvár, Dunaújváros, Cegléd, Gödöllõ, Nyíregyháza, FTP Budapest (4), Tiszakécske, Hajdúböszörmény, Oroszlány, Kunszentmiklós, Nagykõrös, Ráckeve, Vámosmikola, Szakoly, Tiszavasvári, Újfehértó, Balatonfüred, Sümeg, Zalaszentgrót, Abádszalók, Kisbér

13 ± 6 db

MÛSZAKI MENTÕ Középkategória

Cegléd

2±1

Könnyû kategória

Kiskunhalas, Pécs, Szolnok, Ajka, Veszprém, Orosháza, Tiszafüred, Encs, Nagyatád, Nyírbátor, Nyergesújfalu

5±3

Kombinált gépjármû fecskendõ + magasból mentõ

Siklós, Encs, Berettyóújfalu, Szigetszentmiklós, Barcs, Pomáz, Csurgó, Csepreg

4±2

Mezõkövesd, Marcali, Budapest (2) Komárom, Körmend Szombathely, Békéscsaba, Szentes, Sopron, Hatvan, Zalaegerszeg, Sárvár, Esztergom, Hajdúszoboszló Kecskemét, Pécs, Budapest, Gyõr, Debrecen, Gyöngyös, Paks

2±1 2±1

VÍZSZÁLLÍTÓ

Körmend, Cegléd, FTP, Szolnok, Paks, Ózd, Kecskemét, Pécs, Sátoraljaújhely, Székesfehérvár, Heves, Tatabánya, Dabas, Marcali, Nagyatád, Nyírbátor, Szekszárd, Veszprém, Bácsalmás, Kunszentmiklós, Létavértes, Nagykõrös

10 ± 3

FECSKENDÕ FELÚJÍTÁS

Budapest (7), Nyíregyháza, Jászberény, Szentes, Szakoly, Kerekegyháza, Lajosmizse, Tiszaföldvár, Tamási, , Egyek,

ERDÕTÜZES GÉPJÁRMÛ

Budapest (2), Kazincbarcika, Esztergom, Sátoraljaújhely, Szendrõ, Eger, Vác

MAGASBÓL MENTÕ 18-24 m 30 m 37 m 42 m

4±2 3±1

15 4±2 VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ FÓRUM

37

Újra a tûzoltóság lesz a tûzvédelmi hatóság!? A tûzvédelmi törvény (Ttv.) módosítását követõen – információink szerint - a tûzvédelmi hatósági tevékenység több elemét is érintõ új szabályozás készül.

AZ ELJÁRÓ HATÓSÁGOK, SZAKHATÓSÁGOK A katasztrófavédelmi törvény módosítását a parlament 2006 decemberében nem szavazta meg, így a várható szabályozás bizonytalan eleme a Regionális Katasztrófavédelmi Igazgatóságok létrehozása. Az azonban már bizonyosnak látszik, hogy az eddigi jegyzõi tûzvédelmi hatósági jogosítványok megszûnnek. Tûzvédelmi hatóságként eljáró szervezetek: a) az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóság; b) az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság; c) az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság; d) a Magyar Honvédség létesítményeiben elsõ fokon a honvédelemi miniszter által kijelölt szervezet (HM hatóság) e) a honvédelemért felelõs miniszter Tûzvédelmi szakhatóságként eljáró szervezetek: a) az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóság; b) az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság; c) az OKF; d) a HM hatóság

ELSÕFOKÚ HATÓSÁGI FELADATOK Tûzvédelmi hatósági jogkörben az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóság, mint elsõ fokú tûzvédelmi hatóság várható feladatai: a) a külön jogszabályokban meghatározott tûzvédelmi kötelezettségek alól, ha azt jogszabály lehetõvé teszi - azonos biztonságot nyújtó elõírások megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet, b) a beépített tûzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár el, c) tûzvédelmi hatósági ellenõrzést tart, d) jogszabályban meghatározott esetekben tûzvédelmi bírságot szab ki, e) külön jogszabályban meghatározottak szerint lefolytatja a tûzvizsgálati eljárást, f) a tûzvizsgálatról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - hatósági bizonyítványt ad ki, g) a tûz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tûzvédelmi elõírásokat, illetõleg a tûzjelzésre, vagy tûzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtõl eltiltja, h) a tûzvédelmi ellenõrzés, a tûzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tûzkárok megelõzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén tûzvédelmi hatósági intézkedést tesz, i) az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok táro38

FÓRUM ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

lását - amennyiben az rendeltetéstõl eltérõen közvetlen tûzvagy robbanásveszélyt jelent - a tûzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti,az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását - amennyiben az rendeltetéstõl eltérõen közvetlen tûz- vagy robbanásveszélyt jelent a tûzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, j) a jogszabályok, a vonatkozó mûszaki követelmények keretei között, mint hatóság megállapítja a tûzvédelmi kötelezettségeket, A változások határideje célszerûen 2007 január 1 lett volna, ezt azonban a már említett késõi parlamenti szavazás megakadályozta.

Új tûzvizsgálati eljárás A jelenlegi Rendelet több a Ket.-tel ellentétes szabályt tartalmaz, ezért a tûzvizsgálatra új szabályrendszer várható.

FIZETNI IS KELL A legfontosabb változások a szakszerûség és a célszerûség irányába tett lépésként értékelhetõk. – A hatósági bizonyítványt a hivatásos önkormányzati tûzoltóság adja ki. Így az a hatóság adja ki, amelynek a nyilvántartása az adatot tartalmazza, s megszûnik eddigi kettõsség. – A Ket. szerint az ügy érdemi befejezése vagy határozattal, vagy határozat jellegû irattal (hatósági bizonyítvány, igazolás) történhet meg. A tûzvizsgálati eljárás összefoglaló jelentéssel zárul. Az összefoglaló jelentés továbbra is a vizsgálati cselekmények összefoglalását adja, azonban magának az eljárásnak a Ket. szerinti lezárását minden esetben a hatósági bizonyítvány fogja jelenteni. – A Ttv. alapján a tûzvizsgálat a tûzoltóságnak a tûz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló szakmai tevékenysége. A tûzesettel kapcsolatban azonban az ügyfél kérheti a tûzvizsgálati eljárás lefolytatását abban az esetben is, ha azt szakmai érdek nem támasztja alá, ekkor azonban a tûzvizsgálatot megfelelõ ellenszolgáltatás ellenében folytatja le a tûzoltóság.

NEM LESZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS Az elektronikus ügyintézés lehetõségének megteremtése problematikus a tûzvédelmi hatósági eljárásokban, mivel az ügyek egy csoportjában olyan speciális adathordozók és adattartalom vannak, amelyek – a jelenlegi technikai felszereltség mellett – még nem teszik elérhetõvé azt, hogy ezek az ügyek elektronikus úton is intézhetõek legyenek. Példaként lehet megemlíteni az eltérési, és az építésügyi szakhatósági ügyeket, ahol általános az olyan nagyméretû tervdokumentációnak mellékletként való becsatolása, amely csak speciális, nagyméretû nyomtatást lehetõvé tevõ számítástechnikai eszközzel (plotter) lenne nyomtatható és így megismerhetõ, feldolgozható. Ezen túlmenõen a tûzvédelmi hatósági ügyekben az ügyfelek (tervezõintézetek) egymástól eltérõ számítástechnikai rajzprogramot (pl. Autocad, Archicad, stb.) használnak, ezért minden egyes programhoz eltérõ felhasználói ismeretekre lenne szükség. Ilyen okok miatt az elektronikus ügyintézés alkalmazásának feltételei a jelenlegi gazdasági-jogi környezetben nem teremthetõek meg.

t û z -

é s

k á r e s e t e k

SALLAI PÉTER, PINTÉR FERENC, SZILÁGYI JÁNOS A területet biztosítani kell

Mentési tapasztalatok az M 1-es autópályán Az autópálya közlekedési balesetei jellegükben jelentõsen eltérnek a normál közúti balesetektõl, megközelítésük az osztott útpálya, a beavatkozási terület lezárása pedig a sebesség miatt jelent speciális feladatot. Gyõr-Moson-Sopron megyei kollégáink tapasztalatait adjuk közre.

BALESETI SZÁMOK Amikor az ellenoldali forgalmat is korlátozza Gyõr-Moson-Sopron megye egyik kiemelkedõ, a mûszaki mentési munkálatok során meghatározó tényezõje az M1-es autópálya Hegyeshalom és a megyehatár közötti szakasza. Az országhatártól Gyõrig tartó 42,4 km-es szakaszt 1996 január 4én adták át a forgalomnak, mely jelenleg is naponta 20-25 ezres gépjármûforgalmat bonyolít le. Az itt keletkezett balesetek két tûzoltóság - Mosonmagyaróvár és Gyõr - mûködési területéhez tartoznak, így ezek tevékenységét érintik elsõsorban. A balesetek száma Év

Gyõr

Mosonmagyaróvár

Összesen

2002 2003 2004 2005 2006 Összesen

12 15 26 27 29 109

8 17 18 17 15 75

20 32 44 44 44 184

A megközelítés és a mûködési terület biztosítása szempontjából Gyõr területén 8 fel- és lehajtó található a pályaszakaszon, s a baleset helyszínétõl függõen a lébényi, vagy a tatabányai autópálya rendõrségtõl várható segítség. Mosonmagyaróvár mûködési területén lévõ autópálya szakaszon 3 fel és lehajtási pont, valamint 1 fordító van, s a lébényi autópálya rendõrség illetékességi területéhez tartozik. Két határátkelõ, (Hegyeshalom, Rajka) is található ezen a területen, mely abból a szempontból érdekes, hogy a két átkelõt autóút köti össze, mely az autópályába torkollik.

A kifolyó üzemanyagra is ügyelni kell Az elmúlt idõszak adatait vizsgálva látható, hogy a bejelentések többsége mobil telefonról érkezik. Gyõr esetében ez pontosan azt jelenti, hogy 45% a rendõrségre jelzett, 5% a mentõknek, 40% a tûzoltóságra mobilon, 10%-a vonalas telefonon érkezett jelzés. A balesetek bekövetkezési idejét vizsgálva megállapítottuk, hogy 60%-a nappal, 06 – 20 óra között, 15%-a 20 – 24 óra között, és 25%-a éjszaka 24 -06 óra között keletkezett. Az esetek felszámolása 50%-ban I-es, 45%-ban I-es kiemelt, 5%-ban IIes kiemelt fokozatot igényelt. A személy mentés eszközszükségletét leginkább a feszítõ-vágó berendezés használatával jellemezhetjük. Erre az esetek 17%-ban volt szükség. Ennyit a helyi sajátosságokról. Ezek után tekintsük át a beavatkozásokat jellemzõ azonosságokat, valamint az autópályán történõ beavatkozások sajátosságait. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

39

A KÁRESETI LAPON TÚL KÉRT ADATOK Mivel a balesetek bejelentõi többnyire nem ismerik jól a környezetet, s az nem is határozható meg a szokásos módon (pl. utca, házszám, dûlõ stb.) a helyszínre és a jármûre kell a bejelentõ figyelmét ráirányítani. • milyen típusú jármû(vek) szenvedett (szenvedtek) balesetet, • milyen volt a jármû haladási iránya, valamint a balesetet követõen milyen az elhelyezkedése, • a helyszín pontos meghatározása, km szelvény, tájékozódási pont, • teljesen lezárja a pályát, illetve a másik irányú pálya szakasz mennyire érintett, • milyen a káresemény megközelítésének a lehetõsége.

• •

A beavatkozás során fokozott figyelem. Folyamatos kapcsolattartás a rendõrség és az autópálya mérnökség szakembereivel. • A helyszínt minél elõbb visszaadni a forgalomnak, a további balesetek elkerülése érdekében. Beavatkozás Alapjaiban nem tér el a közúton történõ beavatkozás szabályaitól. Jellegzetes körülmények: • Több száz méteren elszóródott rakomány, illetve kirepült személyek. • A pályatesten fokozott figyelemmel történõ mozgás a beavatkozás során.

ÖSSZEFOGLALVA AMIRE FIGYELNI KELL Riasztási fokozat meghatározása A bejelentés jellegétõl függõen beszorult személyekre, felborult, kisodródott jármûre, szétszóródott rakományra ill. veszélyes anyagokra lehet számítani elsõsorban • Gépjármûfecskendõ (I-es, II-es), Gyorsbeavatkozó, Mûszaki mentõ, vagy Mentõbázis • Daru, Víz, Vegyes, további gépjármûfecskendõ Vonulás Az autópályán történt tûz- és káreseteknél nagyon fontos a megközelítési útvonal helyes megválasztása. • A legelõnyösebb felhajtó kiválasztása. • A vonulási sorrend – az autópályás az elsõ szer – meghatározása. • Veszély! A balesettel szomszédos pályatesten való megállás. Felállítási hely megválasztása Az autópályán nagy sebességgel közlekedõ jármûvekre való tekintettel a felállítási hely megválasztása és a beavatkozók védelmére tett intézkedések elsõ és legfontosabb teendõk. • A terület lezárása, a forgalom irányítása a rendõrség kiérkezéséig. • Teljes lezárás esetén a pálya forgalmának elterelését kell kérni az illetékes hatóságoktól (rendõrség, határõrség). Helyszínen • Forgalomirányítás, az érintett forgalmi sáv lezárásával, különös tekintettel, ha átnyúlik a másik pályára. (Az autók, személyek figyelése, a terepviszonyok figyelembevétele.)

Mire számíthatunk az autópályákon? A hazai gyorsforgalmi úthálózat forgalma évente átlagosan 5-10%-al nõ. Az átlagos napi forgalom 2001-ben 22442, 2005ben 26989 jármû volt. Reményeink szerint a ma 522 km hosszúságú autópálya hasonlóan növekszik. Az itt bekövetkezõ balesetek az eltérõ forgalmi viszonyok és a sebességek miatt lényegesen különböznek az alsóbbrendû utakon tapasztaltaktól. A gyorsforgalmi utak legjellemzõbb baleseti típusa a pályaelhagyásos baleset. Ilyenkor a jármû a forgalmi sávot elhagyva letér az útpályáról, vagy az úttartozéknak, rézsûnek ütközik. A figyelmetlenség, elalvás itt nagy sebességgel párosul. 40

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

A végrehajtandó feladatok során az alábbiak megvalósítására kell törekednünk: • A káresetfelvétel pontos végrehajtása, felkészülve, hogy a jelzõ személy visszahívása nem minden esetben lehetséges. • Autópálya rendõrség és mérnökség értesítése, a párhuzamosan meglévõ információk áramoltatása. • Vonuló szerek, vonulási sorrend meghatározása, annak betartása. • Vonulási útvonal, irány pontos meghatározása, a legoptimálisabb le-vagy felhajtó megjelölése. • Helyszín biztosítása, forgalomirányítás ennek érdekében többlet létszám helyszínre rendelése magasabb riasztási fokozat meghatározásával. • Fegyelmezett munkavégzés, láthatósági mellény, egyéni védõöltözet használata. • Folyamatos kapcsolattartás a társszervekkel, az elöljárók és az ügyeletek tájékoztatása. • A szakmaiság csorbítása nélkül, a területet minél elõbb visszaadni a forgalomnak.

Sallai Péter tû. alezredes osztályvezetõ, Gyõr-Moson-Sopron megyei Igazgatóság, Gyõr. Pintér Ferenc tû. õrnagy, osztályvezetõ, Tûzoltó-parancsnokság, Gyõr Szilágyi János tû. szds., osztályvezetõ, Tûzoltó-parancsnokság, Mosonmagyaróvár

Az alsóbbrendû utakon gyakori jármûütközés itt ritka és más jellegû. Ütközés általában erõs forgalomban fordul elõ, ilyenkor – a követési távolság be nem tartása miatt - utolérik egymást a jármûvek és így ütköznek. Az ütközési energiák általában lényegesen kisebbek, mint frontális vagy oldal ütközéskor. 2002 és 2004 között a balesetek 20%-ában következett be személyi sérülés, 80%-ában csak anyagi kárral jártak a balesetek. Relatív baleseti mutatók, 100 millió km-re vetítve Mutató/év

2001

Személyi sérülések 10,49 Halálesetek 0,86 Forrás: www.aak.hu/biztonság

(szerk.)

2002

2003

2004

2005

10,96 1,43

9,25 1,11

8,94 0,91

7,6 0,56

E

U

s

z

a

b

á

l

y

o

z

á

s

TÓTH RÓBERT

Az oltógázok helyzete a környezetvédelmi szabályozás tükrében Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása szigorú keretek között szabályozza a környezetre veszélyes gázok, így egyes oltógázok használatát. Az oltógázokkal kapcsolatos idõszerû tudnivalók megítélésünk szerint a hatósági és gazdasági döntések meghozatalának legfontosabb elemei közé emelkedtek. Ezért térünk ki az új szabályozás ismertetésére.

KORLÁTOZOTTAN HASZNÁLHATÓ OLTÓGÁZOK A Montreali Jegyzõkönyv 1994 óta tiltja új halonos berendezés rendszerbe állítását a fejlett országokban, ahova hazánk is tartozik. A fejlõdõ országokban 2010. január 1-jén jön el ez az idõ. Ezért lehetséges, hogy napjainkban Kína és Dél-Korea még legálisan gyárt halont. 2004. május 1-je óta az Európai Unióban már csak a kritikus alkalmazási engedéllyel rendelkezõk használhatnak halonos eszközöket, amit hazánkban az ózonkárosító anyagokról szóló 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet szerint az OKF és a HM kijelölt szervezete engedélyez. Ezek zömmel honvédségi és repüléstechnikai alkalmazások. Az EU már dolgozik a kritikus alkalmazási helyek körének szûkítésén. HCFC-tartalmú oltógázzal töltött berendezés az EU-ban 1995 óta, hazánkban 2002 óta nem telepíthetõ (kivétel a 2037/2000/ EK rendelet 5. cikk (3) bekezdés szerint). A meglévõ berendezések csak az elsõ nyomáspróbáig tarthatók készenlétben, ugyanis a lefejtés-visszatöltés is felhasználásnak minõsül, amit a rendelet tilt. Az 5. cikk (7) bekezdése lehetõvé teszi a HCFC-k további felhasználását, ha mûszakilag és gazdaságilag alkalmas helyettesítõ technológia nem áll rendelkezésre. Ezt a Bizottság egyedi kérelmezés során bírálja el. Egyetlen hazai szervezet nyújtott be ilyen kérelmet eddig. A közel két évig tartó eljárás végén öt évvel meghosszabbították a kérelmezõ meglévõ HCFC-s oltóberendezéseinek utántölthetõségi határidejét.

EURÓPAI UNIÓS F-GÁZ RENDELET OLTÓGÁZOK HOSSZÚ TÁVON Hosszú távon is alkalmazható oltóanyag az inert gáz (argon, nitrogén, esetleg szén-dioxid), hiszen ezek a légkör állandó összetevõi. Az elektromosságot nem vezetõ tiszta oltóanyagok, a beépített rendszerekben használatosak nagy nyomású tartályokban. Jelentõs helyigénye és a viszonylag magas ára miatt hazánkban nem eléggé elterjedt. Bár a szén-dioxid nem tekinthetõ inert gáznak és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésérõl szóló Kiotói Jegyzõkönyv hatálya alá tartozik, tûzvédelmi célú használata valószínûleg még sokáig megengedett marad, tekintettel kis mennyiségére a fosszilis tüzelõanyagok elégetésekor a légkörbe jutó óriási tömeghez képest. A FIC-1311 (jód-trifluor-metán) hatékony halogéntartalmú oltógáz a beépített rendszerekhez. ODP-je 0,0001, nincs a Montreali Jegyzõkönyv által szabályozott anyagok listáján. Globális felmelegedési potenciálja (GWP) 1-nél kisebb, köszönhetõ többek között a mindössze néhány órás légköri élettartamának. Hátránya a jelentõs mértékû toxicitása, ezért emberek tartózkodására szolgáló terek védelmére nem alkalmas.

SZENNYEZÜNK 2002-ben világszerte 5 793 kt ózonkárosító anyag plusz HFC-k és PFCk voltak beépítve különbözõ termékekbe. Ebbõl tûzvédelmi célú töltet 191 kt, aminek nagyobb része (168 kt) halon volt. Az összmennyiség mintegy 10%-a jut a levegõbe évente, a tûzvédelmi alkalmazásokból ez kb. 11 kt. Ha azonban a kibocsátott mennyiségeket ODP tonnában (tömeg*ODP) számoljuk, a tûzvédelmi rész 68 ODPkt-ja az összkibocsátás 252 ODPkt-jának már jelentõs részét teszi ki.

42

EU SZABÁLYOZÁS ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

A fluortartalmú üvegházhatású gázokat (HFC, PFC) tartalmazó oltóberendezések szabályozása elvezet a 2006. május 17én közzé tett f-gáz rendelethez. (Az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete (2006. május 17.) egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (f-gázok)) A rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (1992) végsõ céljából eredeztethetõ. Eszerint: az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja olyan szinten stabilizálódjon, amely megakadályozza az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogén hatást. Az ezt követõen született Kiotói Jegyzõkönyv (1997) arra kötelezi az Európai Közösséget, hogy a Jegyzõkönyv A. függelékében felsorolt üvegházhatású gázok összesített, antropogén kibocsátását a 2008tól 2012-ig tartó idõszakban 8%-kal csökkentsék az 1990. évi szinthez képest. Magyarország a Jegyzõkönyv B. függeléke értelmében vállalta, hogy kibocsátása ugyanerre az idõszakra nem éri el a korábbi (19851987) viszonyítási szint 94%-át. A 842/2006/EK rendelet elsõdleges célja a Kiotói jegyzõkönyv hatálya alá tartozó, fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ezáltal a környezet védelme. A tûzvédelemben alkalmazott fluortartalmú üvegházhatású gázok (1. tábl.) Fluorozott gázok

Részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k): HFC-23 FE-13 HFC-125 FE-25 HFC-227ea FM-200 HFC-236fa FE-36 Perfluor-karbonok (PFC-k): Oktafluor-propán CEA-308 Perfluor-bután CEA-410

Képlet

Globális felmelegedési potenciál (GWP)

CHF3 C2HF5 C3HF7 C 3H 2 F 6

11700 2800 2900 6300

C3F 8 C4F10

8 600 8 600

Az 1. táblázat sorolja fel azokat a vegyületeket a kereskedelmi nevükkel együtt, amelyekre a rendelet hatálya vonatkozik és a tûzvédelemben használatosak. Az elsõ három HFC részletesebb tulajdonságairól már olvashattak a Védelem 2006. évi 3. számának fórum rovatában. Két csoportba oszthatók: HFC-k és PFC-k, de a belõlük álló keverék, „készítmény” is a tárgyi hatály alá tartozik. A részlegesen fluorozott szénhidrogén olyan szerves vegyület, amely szénbõl, hidrogénbõl és fluorból áll, és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot. A perfluor-karbon olyan szerves vegyület, amely csak szénbõl és fluorból áll, és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot. Információink szerint Magyarországon PFCs oltóberendezést nem telepítettek, s ezt már nem is tanácsos telepíteni a közeli forgalomba hozatali tilalom miatt. A rendelet fogalom meghatározásai közül az egyik legvitatottabb az „üzemeltetõ”: az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések vagy rendszerek technológiai mûködése felett tényleges ellenõrzést gyakorol; a tagállamok meghatározott, egyedi helyzetekben a tulajdonost jelölhetik meg az üzemeltetõ kötelezettségeiért felelõs személyként. A forgalomba hozatal alatt az immár 27 tagúra bõvült Európai Unió területére bocsátást kell érteni. Így import az, ha az áru az EU külsõ határán át a Közösség területére lép, export pedig hasonlóképp, ha az EU külsõ határán át távozik. Így tehát egy Németországból hazánkba érkezõ oltógáz szállítmány csak Közösségen belüli árumozgásnak tekintendõ. A felhasználás definíciója hasonlít az ózonkárosító anyagok szabályozásában megszokotthoz. „Felhasználás”: fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználása az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések elõállításához, újratöltéséhez, szervizeléséhez és karbantartásához.

a) a 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább tizenkét havonta kell ellenõrizni szivárgási szempontból; ez nem vonatkozik azokra a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkezõ berendezésekre, amelyek erre utaló szövegû címkével vannak ellátva és 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak. b) a 30 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább hathavonta kell szivárgási szempontból ellenõrizni; c) a 300 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább háromhavonta kell szivárgási szempontból ellenõrizni. Ezekhez szivárgásészlelõ rendszereket kell beszerelni (ami hazánkban többnyire már megtörténik a beépített tûzvédelmi rendszer telepítéskor). A szivárgás megjavítása után számított egy hónapon belül szivárgás ellenõrzést kell végezni, közvetlen vagy közvetett mérési módszerek alkalmazásával, ott ahol a legjobban valószínûsíthetõ a szivárgás. Olyan tûzvédelmi rendszerek esetében, amelyekre az ISO 14520 szabvány szerinti ellenõrzési rendet mûködtetnek, ezek az ellenõrzések az e rendelet által elõírt kötelezettségek teljesítésének is minõsülhetnek, amennyiben az ilyen ellenõrzések gyakorisága legalább az abban foglaltaknak megfelel. Az Európai Bizottság 2007. július 4-ig megállapítja az általános szivárgásellenõrzési követelményeket, valamint a telepítésben, karbantartásban, visszanyerésben közremûködõ vállalatokra és személyzetre vonatkozó képzési programokat és képesítési minimum követelményeket és a tagállamok közötti kölcsönös elismerési feltételeket.

NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG A RENDELET FÕBB ELÕÍRÁSAI A rendelet az f-gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetõire, forgalmazóira illetve a gázok gyártóira az alábbi kötelezettségeket állapítja meg: • a szivárgás megelõzése, minimalizálása, ellenõrzése; • az f-gázok visszagyûjtése; • a berendezések szervizelését végzõ szakemberek képzése; • jelentéstétel; • az f-gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkézése (7. cikk); • az f-gázok felhasználásának tilalma (8. cikk); • az f-gázokat tartalmazó termékek és berendezések forgalmazásának tilalma (9. cikk).

A SZIVÁRGÁS MEGELÕZÉSE A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött tûzvédelmi rendszerek üzemeltetõi kötelesek minden olyan intézkedést meghozni, amely mûszakilag kivitelezhetõ és nem jár aránytalanul magas költséggel, és ezáltal: a) megakadályozni e gázok szivárgását; és b) minden észlelt szivárgást a lehetõ leghamarabb megszüntetni. Az üzemeltetõ köteles biztosítani, hogy a szivárgást megfelelõ képzettségû szakember végezze az alábbi ütemezés szerint:

3 kg vagy annál több gáztartalom esetén az üzemeltetõnek nyilvántartást kell vezetni a beépített gázok – mennyiségérõl, – típusáról, – a hozzáadott mennyiségrõl, – szervizelésrõl, karbantartásról, – a végleges ártalmatlanítás során visszanyert mennyiségrõl, – a szervizelést vagy karbantartást végzõ vállalat vagy személy adatairól; – az ellenõrzések idõpontjáról és eredményérõl. Az üzemeltetõ köteles e gázoknak képzett személyzet által végzett • újrahasznosításáról, • regenerálásáról vagy az • ártalmatlanítását biztosító megfelelõ visszanyerésérõl gondoskodni.

TÛZVÉDELMI SZAKVIZSGA KÖTELEZETTSÉG Hazánkban jelenleg az 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet szól a tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökrõl és a szakvizsga részletes szabályairól. Terveink szerint a tûzvédelmi szakvizsga törzsanyaga egészül majd ki azokkal az ismeretekkel, amelynek birtokában az f-gáz rendelet elõírásai maradéktalanul betarthatók. Ezt az ismeretanyagot szükség VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ EU SZABÁLYOZÁS

43

szerint felülvizsgáljuk az uniós elvárások és gyakorlat függvényében. Az EU jelenleg az alábbi szakismereti ajánlásokat fogalmazta meg a képzés tananyagára vonatkozóan: • Alapvetõ ismeretek a magaslégköri ózon csökkenésérõl és az éghajlatváltozásról, a Montreali és Kiotói Jegyzõkönyvekrõl és a vonatkozó EU rendeletekrõl. • Oltógázok felismerése és a címkézés. • Visszanyerés, újrafelhasználás, újratöltés, regenerálás (definíciók, legjobb környezetbarát technikák). • Szivárgás vizsgálata és elhárítása. • Biztonsági elõírások.

A CÉGEK JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE Mivel hazánkban HFC-k és PFC-k gyártása nem folyik, a jelentéstételi kötelezettség azokra a cégekre vonatkozik, amelyek évi 1 tonna anyagnál többet exportálnak vagy importálnak. Továbbra is érvényes azonban a 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet adatszolgáltatásról szóló 15. §-a. F-gáz tartalmú termékek, berendezések és tartályok csak akkor hozhatók forgalomba, ha eltávolíthatatlan címkéjén szerepel a gáz: – kémiai elnevezése és mennyisége, – jelezve a hermetikusan zárt rendszereket, – üvegházhatásról információ a használati utasításban. A forgalomba hozatali tilalmat a 2. táblázat foglalja össze.

Forgalomba hozatali tilalmak (2. tábl.) Fluortartalmú üvegházhatású gázok

Termékek és berendezések

Tilalom kezdete

Fluortartalmú üvegházhatású gázok (HFC-k és PFC-k)

Nem utántölthetõ tartályban

2007. július 4.

Perfluor-karbonok: CEA-308 CEA-410

Tûzvédelmi rendszerek és tûzoltó készülékek

2007. július 4.

Nem vonatkoznak a tilalmak azokra a termékekre és berendezésekre, amelyeket bizonyítottan a vonatkozó forgalomba hozatali tilalom hatálybalépésének idõpontja elõtt gyártottak. Az uniós rendelet teljes egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Bizonyos szabályozást azonban az f-gáz rendelet is tagállami hatáskörbe ad. Ilyen például a rendelet elõírásainak megszegõivel szemben alkalmazandó szankciók, melyeknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejûeknek kell lenniük. Ennek érdekében kormányrendelet kidolgozása van folyamatban a szankciókról, s várhatóan még az év folyamán közös jogszabályban rendelkezünk az ózonkárosító anyagokkal és a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekrõl is. Tóth Róbert fõtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Fõosztály

Tûz- és Munkavédelmi eszközök szakkereskedése tartósan kedvezõ feltételekkel!

Rollexco márka vezérképviselet Továbbá: ✓ Teljeskörû tûzvédelmi átvilágítás, ajánlattétel ✓ Tételes nyilvántartás készítés ✓ Tûzvédelmi eszközök ellenõrzése, karbantartása, forgalmazása, telepítése ✓ Alkatrész forgalmazás ✓ Szállítások bonyolítása ✓ Szabályzatok, stb. készítése, oktatás ✓ Szakhatósági átadás- átvétel, ügyintézés vállalása.

REFERENCIÁVAL Tûz- és munkavédelmi feladatok vállalása, Budapesten és vidéken. Viszontforgalmazók, márkatagok részére szerzõdéssel versenyképes feltételek!!!

Szaküzlet:

44

EU SZABÁLYOZÁS ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

1143 Budapest, Hungária Krt. 69. Tel./Fax: 06 (1) 273-0075 E-mail: [email protected] www.pyrodienst.hu

s

z

e

r

v

e

z

e

t

Az elkészült szakmai elemzés a hazai és nemzetközi tûzvédelmi helyzet áttekintése, összehasonlítása alapján fogalmazza meg elvi javaslatait.

JOGSZABÁLYALKOTÁS

SZÛCS TAMÁS

Hazánk tûzvédelmi veszélyeztetettsége és hozzá rendelt védelem szintje Az elmúlt idõszak gazdasági, társadalmi változásai módosították a területek veszélyeztetettségét, amelyet a vonulási idõ csökkentésére kidolgozott program is jelentõsen befolyásolt. Ezért szükségessé vált a veszélyeztetettség és ezzel együtt a hozzá rendelt védelem feltérképezése.

VÁLTOZÓ IDÕK A rendszerváltás óta a gazdaságban és a társadalomban is dinamikus változások történtek. Az ország mentõ tûzvédelmét korábban 95 hivatásos tûzoltóság látta el alapvetõen. Ezek elhelyezkedése, védelmi kapacitása a korábbi idõszak gazdasági-társadalmi prioritásait (ipar túlsúlya, nagyvárosokra koncentrálás stb.) jellemezte. A 90-es évek közepén lehettünk tanúi az elsõ objektív mérõszámokra alapozott kísérletnek az akkori 95 tûzoltóság erõ-eszköz szükségletének meghatározására. Ez az érintettek által sokat szidott-dícsért tûz-és káreseti statisztikára alapozott besorolási rendszer, amely a hivatásos tûzoltóságok besorolását ma is meghatározza. Közben az eltelt közel két évtizedben a mentõ tûzvédelemben is mélyreható változások következtek be. A tûzvédelmi törvény lehetõvé tette a köztestületi tûzoltóságok létrehozását. A kormány pedig programszintre emelte a lakosság tûzvédelmi ellátottságának javítását. Ennek egyik meghatározó elemeként elfogadta az OKF által kidolgozott 10 éves fejlesztési programot, amelynek eredményeként ma 63 köztestületi tûzoltóság mûködik. A mûszaki fejlesztés mellett a másik elem a tûzoltóságok mûködési rendszerének, kimeneti adatainak (egységnyi idõ alatti elsõdleges, másodlagos beavatkozási képesség /kapacitás/ egy adott terület, lakosság védelmére) teljesítmény-centrikus rendszerû meghatározására való törekvés. A probléma megoldásának további aktualitást, mintegy végsõ lökést adott a hivatásos tûzoltók munkaidõ csökkentésének kötelezettsége. A változások és a téma hordereje, a tûzoltóság mély társadalmi beágyazódása indokolta a korábbi átfogó elemzések felfrissítését a kialakult helyzet újragondolását, középtávú célok meghatározását. Erre az érintett szervezetek (HÖTOSZ, LÖTOSZ) bevonásával munkabizottság alakult. 46

SZERVEZET ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

A kívánt cél elérése érdekében a szakterületnek el kellett kezdenie a tûzoltóságokat érintõ, jogszabály-rendszer felülvizsgálatát. Módosítani kellett a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok technikai állománytáblázatáról szóló BM rendeletet, így • az egyes szervezési kategóriákon belül a készenlétben lévõ technikai és személyi feltételek egységesítése, • a tûzoltóságokon készenlétben tartott eszközök indokoltságának szakmai vizsgálata, • a készenlétben tartott egyes szertípus kategóriák meghatározása,kiadásra került a 7/2006. (II. 10.) BM rendelet. A kormányzat által bejelentett munkaidõ csökkentés végrehajtása, mint egy kényszerítõ tényezõ jelentõsen felgyorsította a jogszabály-alkotási folyamatot. Ezért kiadásra került a 18/2006. (IV. 6.) BM rendelet, mely meghatározza a hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok szükséges és elégséges napi szolgálati létszámát. Módosult a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok mûködési területérõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl szóló 57/2005.(11.30.) BM rendelet is. Az új szabályozás lényege: • az elsõnek érkezõ beavatkozó egységek figyelembe vételével a mûködési területek aktualizálása, • az önkéntes tûzoltóságok segítségnyújtási feltételeinek megteremtése. Ezek mellett figyelemre méltó, hogy a mûködõ 63 köztestületi tûzoltóság jelentõsen átrajzolta az ország mentõ-tûzvédelmi lefedettségi térképét.

AZ ORSZÁG TÛZVÉDELMI VESZÉLYEZTETETTSÉGE A közel 30 fõs bizottság elsõ feladata olyan szempontrendszer kidolgozása volt, mely korrekt alapot képez a települések, térségek veszélyeztetettségének, majd ehhez kapcsolódóan a tûzoltóságok szervezési kategóriáinak újragondolásához. Mindehhez mérhetõ, számszerûsíthetõ tényadatokat kell hozzárendelni, hogy kellõen megalapozott legyen a késõbbi döntés. Szakítani kellett azzal a „rossz beidegzõdéssel”, hogy a meglévõ tûzoltóságokat kell besorolni. Döntés született arról is, hogy a tûzoltóságok erõ és eszközállományát normál terhelésre kell tervezni. Egyetértés volt a résztvevõk között abban, hogy jelenleg az azonos szervezési kategóriákon belül jelentõs eltérés fedezhetõ fel az egyes tûzoltóságok létszáma, és a készenlétben tartott szerállomány között. Ez az eltérés a több mint tíz éve történt tûzoltósági szervezési kategóriák és létszám meghatározásokra vezethetõ vissza. A fentiek figyelembe vételével a feladatok: • a települések veszélyeztetettségének meghatározása, • a mûködési területek veszélyeztetettség szerinti besorolása, • a tûzoltóságok kategóriáinak megállapítása.

A TELEPÜLÉSEK BESOROLÁSÁNAK VESZÉLYESSÉGI TÉNYEZÕI A települések veszélyességének olyan paramétereirõl született döntés melyek az ország minden településénél egyértelmûen meghatározhatók, és olyan adatokról (ipar, idegenforgalom) melyeket korrekciós tényezõként veszünk figyelembe, mert nincsenek jelen, mint veszélyeztetõ tényezõ minden településen. A tûzoltóságok alapfeladata a tûzoltás, mûszaki mentés, ennek megfelelõen az alábbi szempontok figyelembe vételére került sor. Tûz: Alaptényezõk: lakosság, középmagas és magas épületek száma, Korrekciós tényezõk: idegenforgalom és ipari területek nagysága, valamint az RST alapján a III-as erõk helyszínre érkezéséhez szükséges idõ Mûszaki Mentés: Alaptényezõk: közlekedés (1 és 2 számú átmenõ közút hossza, vasúti csomópontok száma), Korrekciós tényezõk: közlekedési objektumok (logisztikai központ, vasúti átrakó, kikötõ, stb.), ár- és belvíz, vegyi, biológiai, radiológiai veszély. Az adatszolgáltatás vizsgálata során egyértelmûvé vált, hogy csak a KSH, vagy más egyéb hiteles adatbázisból kinyerhetõ adatok vehetõk figyelembe. Így korrekciós tényezõként lehet figyelembe venni (pl. az idegenforgalomnál a vendégéjszakák számát, illetve az iparnál a mértékadó tûzszakaszok nagyságát). A bizottságban teljes egyetértés volt abban, hogy a mentõ tûzvédelem szempontjából az adott területen élõ lakosok száma és a terület földrajzi nagysága szignifikánsan meghatározza annak veszélyeztetettségét. Ezért a besorolásnál súlyozott arányt kell, hogy képviseljen e két mutató. Egyenes arány mutatható ki ugyanis a lakosság száma és a területen található veszélyforrások (közintézmény, termelõ egység, szolgáltató szféra stb.) között. Ezért valamennyi modellnél a lakosságszámot 60-80, a területet, pedig 15-20 súlyszázalék között vettük figyelembe.

A MÛKÖDÉSI TERÜLETEK BESOROLÁSA A mûködési területek veszélyeztetettsége a települések veszélyeztetettségének összegzése alapján kialakuló mutató.

A TÛZOLTÓSÁGOK SZERVEZÉSI KATEGÓRIÁJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A mûködési terület besorolását adó mutatóhoz kell hozzárendelni a terület biztonságos védelméhez szükséges tûzoltói kapacitást. Ehhez tanulmányoztuk a részükre rendelkezésre álló (HÖTOSZ, LÖTOSZ, MTSZ) koncepciókat, illetve több külföldi (német, osztrák és cseh) példát is. Két alapváltozat volt ebbõl a szempontból az egyik a bruttó a másik a nettó (csak belterület) területet vette figyelembe. A bizottságban egyetértés alakult ki, hogy mindenképpen a bruttó területet kell figyelembe venni a mûködési terület besorolásánál, hiszen jelentõs veszélyforrás lehet az erdõ és a mezõgazdasági mûvelés alatti, és a mûvelésbõl kivont terület egyaránt. Az egységek sávos megválasztását a bizottság elvetette, mivel nem támasztható alá a választott egységek és sávok egzakt mérete.

A VÉGSÕ SZÁMÍTÁS MENETE A bizottság végkövetkeztetése szerint az egyes veszélyeztetõ tényezõk összege (lakosságszám, bruttó terület, vendégéjszakák száma és ipari terület) együttesen mutatja a terület veszélyeztetettségét, melyet 100 % nak tekinthetünk. A meghatározott elvek szerinti matematikai modell alapján az alábbi számítási módot alkalmaztuk. • Minden egyes veszélyességi tényezõhöz (terület, lakosságszám, stb…) olyan konstans értéket kerestünk, amellyel megszorozva az a veszélyeztetettség számértékét arányosan mutatja a települések egymáshoz viszonyított veszélyeztetettségét. Az állandó értéket az alábbiak szerint számoltuk: • Összeadtuk a települések adatait tényezõnként. • Az így kapott számokat összeadtuk, így kijött az egész országot jellemzõ „veszély” pont (minden ha 1 pont, minden lakos 1 pont, stb.). • Megválasztottuk, hogy a tényezõk milyen súllyal kerüljenek figyelembe vételre: terület: 15,0 %; lakosságszám: 80,5 %; idegenforgalom: 01,5 %; 03,0 %. ipari terület: Az idegenforgalmat és az ipart, mint korrekciós tényezõt csak nagyon kis súlyértékkel lehet figyelembe venni, mert annak mutatói széles határok (0 és 106-on érték) között változnak. Ezek nagyobb figyelembevétele esetén az alapkoncepciótól eltérõen a normál terhelésre való tervezés helyett csúcsterhelésre való tervezést végeznénk. • Ezt követõen az országot jellemzõ összes „veszély” pontból számítottuk ki a tényezõkre jellemzõ konstans értékeket a fent leírt százalékértékeknek megfelelõen (terület konstans = összpont*0,15; lakosságszám konstans = összpont*0,8; stb.). • Az így kapott konstans értékekkel megszoroztuk a települések számadatait, melyek egy összes „veszély” pontot adtak településenként. • Ezeket rendeztük tûzoltósági mûködési területenként, melyeket összeadva kijött a tûzoltóságok mûködési területének összes „veszély” pontja. Az adatok könnyebb kezelhetõsége érdekében a végeredményt 109-el osztottuk. • Sorba rendezéssel kialakult az eredmény.

Az láthatóvá vált, hogy a mûködési területek nagysága rendkívül eltérõ. A legkisebb mûködési terület veszélyszáma 223 a legnagyobbé 9535. Ezért célszerû az ehhez védelemre rendelt tûzoltóságok eddiginél árnyaltabb besorolása, ugyanakkor a jelenlegi rendeletek 5 besorolási kategóriát határoznak meg, így a rendelkezésre álló lehetõségek ezen kategóriák figyelembevételével történõ besorolást tesznek lehetõvé. Ezért alulról építkezve az önkéntes tûzoltóságok tényszerûen létrejött mûködési terület méreteit és a hivatásos tûzoltóságok ezzel bekövetkezett változásait figyelembe véve két újabb kategória kialakítását javasoltuk. A rendezésnél abból indultunk ki, hogy a veszélykategóriákhoz megfelelõ védelmet kell hozzárendelni. A veszélyek elhárításához szükséges védelmi kapacitás azonban nem egyenletesen növekvõ tûzoltó erõt igényel, hisz a nagyobb veszélyszámmal rendelkezõ mûködési területeken a védendõ értékek koncentráltabban, így könnyebben-gyorsabban elérhetõen vannak jelen. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ SZERVEZET

47

ADATOK ÉS TÉNYADATOK Az adatfeldolgozás során bebizonyosodott, hogy egy település valós veszélyeztetettségének megállapítása csak a KSH, országos, vagy önkormányzati szerv által szolgáltatott, szükség szerint visszaellenõrizhetõ adatokra épülhet, mert a helytelen adatszolgáltatás rendkívüli mértékben torzítja a végeredményt, például: • A középmagas épületet egyes adatszolgáltatók nem a jogszabály szerint értelmezték (pl. több esetben templom lett beírva). • A legnagyobb mértékadó tûzszakaszt egyes adatszolgáltatók nem a jogszabály szerint értelmezték (pl. több 100,000 m2-es mértékadó tûzszakasz). • Némely adatszolgáltató megye területének minden településén ugyanakkora legnagyobb mértékadó tûzszakasz van beírva, melyek sok esetben nagyobbak a település területénél. • Az utakra, vasúti csomópontokra, vegyi-, radiológiai-, biológiai veszélyre utaló adatok nem egzakt adatok, matematikai számításban nem vehetõk figyelembe.

Az ország összes településének besorolását követõen a mûködési területtel rendelkezõ tûzoltóságok (HÖT és ÖT) elsõdleges mûködési körzetük, valamint a fenti szempontok együttes figyelembe vételével lettek besorolva. Az így kialakult sorrend jól mutatja, hogy vannak olyan ÖT-k, amelyek szinte azonos, vagy több feladatot látnak el bizonyos HÖT-öknél. A mûködési területek besorolását alapul véve a tûzoltóságok szervezési kategóriájának szükségszerû változásai elõre vetíthetõk.

KÖZÉP-TÁVÚ FEJLESZTÉSI IGÉNYEK •

•

• RÖVID-TÁVÚ FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 1. A tûzoltók munkaidejének csökkentése érdekében a Kormány 2007. január 1-jétõl 500 fõ tûzoltó felvételét, kiképzését, majd július 1-jétõl szolgálatba állításukat engedélyezte. A létszám csak és kizárólag a heti 50 órás munkaidõalap csökkentésének kezelésére használható fel. 2. A szervezési kategóriák elvégzett felülvizsgálatánál szem elõtt kellett tartani, hogy a meglévõ készenléti létszám elvonására és a HÖT-ök közötti átcsoportosítására nincs lehetõség, az esetleges kategória-emelés viszont jelentõs létszámot igényel. 3. Az 2. és 3. pontban meghatározott feltételek egyidejû megvalósulása esetén nyílik lehetõség a valós veszélyeztetettség függvényében történõ tûzoltósági szervezési kategóriák közötti módosításra (csökkentés, emelés). Meg kell jegyezni, hogy a kategóriák aktualizálása nem lehetõség, hanem szükségszerû ahhoz, hogy a több mint 10 éve meglévõ hibás rendszer ne torzuljon tovább. 4. Az a HÖT amely, a meglévõ eszközeivel, személyi állományával a mûködési területén hatékonyan, megfelelõ szinten képes ellátni a mentõ tûzvédelmi feladatokat, ne kerüljön fejlesztésre, azokkal a HÖT-ökkel szemben amelyek megerõsítést, szervezési kategóriaemelést igényelnek. 48

SZERVEZET ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

•

A veszélyeztetettségi adatok vizsgálata alapján szükséges egy árnyaltabb, differenciált szervezési kategória rendszer, — ezzel együtt finanszírozási és képzési rendszer — kialakítása, amely a jelenleginél tágabb, és a köztestületi tûzoltóságokat is tartalmazza. Látszik, hogy egyes hivatásos tûzoltóságok kisebb területen, kevesebb lakost „védenek”, mint némely köztestületi tûzoltóság. Ugyanakkor figyelembe kell venni a hivatásos tûzoltóságok egyéb kötelezettségeit is. Nem feltétlenül a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok szervezési kategóriáinak emelése jelenti a mûködési területek fokozottabb védelmét, hiszen a közeljövõbe mutató szakmailag megalapozott elvárás, hogy hazánk mentõ tûzvédelmének szintjét a létrehozott „vegyes tûzoltóságok” erõsítsék. Egy nagy mûködési területtel rendelkezõ, jelenleg I-es szervezési kategóriába tartozó HÖT megerõsítése azáltal, hogy egy újabb fecskendõt tarthat készenlétben, illetve fél rajjal több ember lát el napi készenléti szolgálatot (kategóriaemelés) a terület tûzvédelmi lefedettsége szempontjából nem hoz effektív hasznot. Ezért egyfajta megoldást jelenthet, ha a HÖT a területén már jól mûködõ tûzoltó egyesületekbõl, vagy önkéntes tûzoltók bevonásával kihelyezett õrsöt hozna létre, ezáltal növelve a tûzvédelmi lefedettség szintjét. Ez lehet a záloga annak, hogy a HÖTök elsõdleges mûködési körzetei stabilak maradhatnak. A tapasztalatok alapján indokolt a finanszírozás rendszerének áttekintése és a veszélyeztetettségi mutatókhoz rendelése, amely alapvetõen a jogszabályokban megfogalmazott tûzoltósági kimenõ teljesítményekhez kötõdik.

A téma fontossága miatt feltétlenül indokolt a szakmai tényeken alapuló vita alapján kiérlelni egy a megváltozott feltételeknek jobban megfelelõ mentõ tûzvédelmi rendszer kialakítását.

Szûcs Tamás tû. ezredes, fõosztályvezetõ OKF, Budapest

Az elvek szintjén szinte teljes egyetértésben született meg a mûködési területek szakmai besorolása. Az elvek gyakorlatba ültetésének elsõ kísérlete azonban erõs érzelmi hullámokat vetett. Mit mutatnak a számok?

A mûködési területek veszélyeztetettsége

tûz korrekció Javasolt szervezési kategóriák

I.

II.

III.

Jelenlegi szervezési kategória

ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT I. ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT I. ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT I. ÖT ÖT I. I. II. I. ÖT I. ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT II. ÖT ÖT ÖT ÖT ÖT I. I. I.

Település

Véménd Répcelak Vámosmikola Bajna Kadarkút Abádszalók Tiszanána Vál Kerekegyháza Bátaszék Nagyigmánd Vasvár Ács Bélapátfalva Soltvadkert Böhönye Kecel Tótkomlós Ruzsa Tab Újfehértó Egyek Kunhegyes Kõszeg Zalaszentgrót Lajosmizse Jászkisér Záhony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Szakoly Tolna Komádi Jánoshalma Füzesabony Sümeg Bácsalmás Csurgó Zirc Badacsonytomaj (Veszprém megye) Tiszakécske Oroszlány Csepreg Kisbér Polgárdi Szabadszállás Tapolca Fehérgyarmat Balmazújváros Csongrád (Csongrád megye) Kunszentmiklós Csenger Kiskõrös (Bács-Kiskun megye) Szendrõ (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Balatonfûzfõ (Veszprém megye) Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Tamási Nyergesújfalu (Komárom-Esztergom megye) Ibrány Rétság Mór Pomáz Létavértes Nagykõrös Tiszavasvári Komárom (Komárom-Esztergom megye) Balatonfüred Kisújszállás Vásárosnamény Ráckeve Tiszaföldvár Tiszafüred (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Hajdúnánás (Hajdú-Bihar megye) Barcs (Somogy megye)

terület (ha; KSH adat)

12893 17542 24151 15558 22019 20462 23740 17184 23933 21051 25012 31527 16255 19976 27928 36161 26689 24700 31240 29606 17221 33741 28716 17542 26080 25886 30003 14597 27610 20524 48193 39914 34177 30580,13 38109 45407 30489 33420 34305 14060 20921 42570 28155 53707 21005 32796 48685 33924 54429 44807 37782 55980 21593 50086 54135 15635 33695 43504 25943 12008 39086 34929 38166 21837 24092 50111 34737 36 831 24038 59477 44047 63627

lakosság száma (fõ, KSH adat)

Idegenforgalom (vendégéjszakák száma; KSH adat)

Ipar (legnagyobb mértékadó tûzszakasz, m2)

4415 17208 6518 8029 7595 9084 8771 10268 9646 11482 10404 13537 12903 11769 11462 10373 12495 12754 12158 12195 15453,5 12681 14026 17208 15993 17386 16974 20509 18972 20313 15576 17260 18049 17447 18294 17096 19604 13994 20747 25003 12593 19270 20972 18246 23988 23360 20573 24981 21242 24121 24814 21901 22471 22935 24037 30507 28143 25720 27821 28745 27150 29286 28922 29712 20858 27276 29231 30 006 29946 24987 30428 24642

0 54458 0 2594 1783 60769 30533 0 16349 881 0 1506 3550 50723 9118 242 808 2231 0 1556 0 0 4117 54458 13356 19227 16097 6800 0 3090 0 130 22997 17992 851 7913 50967 315895 20580 0 625274 2009 0 1756 85974 16321 19996 16566 3091 4862 22633 23395 480581 61540 14365 9718 396 20837 37866 18605 0 2343 14822 120227 854181 0 21051 22 278 4551 72288 10502 28145

0 24326 1910 18050 11193 0 6700 27891 8534 2533 14020 26220 12823 15850 10258 11275 10090 12630 0 19500 3000 3700 2350 24326 33850 8733 33029 20216 2190 680 0 4490 11867 49487 18600 19358 14340 28650 13831 12800 105941 29164 57825 16584 9169 2340 932 5635 10656 0 27820 26560 48052 36538 3520 31160 11900 22830 50116 24600 27900 6000 3025 35600 22040 9910 35485 13 500 108887 46460 14000 94600

Végleges pontszám

224,479 310,370 363,930 382,009 398,411 448,716 453,792 476,522 480,230 509,482 511,788 524,479 540,637 548,849 563,485 575,451 586,343 586,419 590,360 606,016 617,027 628,852 641,373 724,816 731,772 748,200 788,064 791,114 795,103 795,465 810,913 816,598 827,343 827,968 857,108 865,950 868,947 894,016 919,887 923,903 924,879 929,743 932,037 948,476 963,321 979,762 982,776 1042,207 1044,767 1068,599 1089,717 1103,527 1124,660 1129,289 1130,820 1140,911 1145,912 1147,579 1149,875 1161,806 1165,424 1184,639 1193,829 1202,840 1211,085 1214,890 1225,188 1226,241 1266,269 1270,478 1290,830 1325,144

VÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ SZERVEZET

49

IV

V

VI

VII

50

ÖT I. II. II. I. ÖT II. ÖT I. II. II. I. II. II. I. tolerancia határ I. I. ÖT II. II. I. I. II. ÖT II. I. I. II. I. I. I. II. II. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. III. III. II. II. IV. II. III. II. III. II. III. III. III. III. II. III. III. tolerancia határ IV. III. IV. V IV. V. III. III. V. IV. V V V V. V V. V.

Bicske Nagyatád (Somogy megye) Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Szentendre (Pest megye) Mezõtúr (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Balatonboglár Lenti (Zala megye) Pásztó Kapuvár (Gyõr-Moson-Sopron megye) Szentes (Csongrád megye) Pétfürdõ (Veszprém megye) Csorna (Gyõr-Moson-Sopron megye) Marcali (Somogy megye) Komló (Baranya megye) Heves (Heves megye) Makó (Csongrád megye) Mezõkovácsháza (Békés megye) Mohács (Baranya megye) Hajdúböszörmény Paks (Tolna megye) Szarvas (Békés megye) Szeghalom (Békés megye) Siklós (Baranya megye) Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Hajdúszoboszló Dombóvár (Tolna megye) Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar megye) Nagykáta (Pest megye) Hódmezõvásárhely (Csongrád megye) Ajka (Veszprém megye) Püspökladány (Hajdú-Bihar megye) Encs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Dabas (Pest megye) Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun megye) Szigetvár (Baranya megye) Körmend (Vas megye) Sárbogárd (Fejér megye) Gyula (Békés megye) Esztergom (Komárom-Esztergom megye) Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Kalocsa (Bács-Kiskun megye) MezQkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Orosháza (Békés megye) Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Kisvárda (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Balassagyarmat (Nógrád megye) Kiskunhalas (Bács-Kiskun megye) Sopron (Gyõr-Moson-Sopron megye) Sárvár (Vas megye) Mosonmagyaróvár (Gyõr-Moson-Sopron megye) Keszthely (Zala megye) Siófok (Somogy megye) Szigetszentmiklós (Pest megye) Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Veszprém (Veszprém megye) Baja (Bács-Kiskun megye) Gyöngyös (Heves megye) Pápa (Veszprém megye) Hatvan (Heves megye) Kazincbarcika (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Mátészalka (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Cegléd (Pest megye) Dunaújváros (Fejér megye) Zalaegerszeg (Zala megye) Monor (Pest megye) Szekszárd (Tolna megye) Szombathely (Vas megye) Salgótarján (Nógrád megye) Vác (Pest megye) Nagykanizsa (Zala megye) Gödöllõ (Pest megye) Tatabánya (Komárom-Esztergom megye) Eger (Heves megye) Kecskemét (Bács-Kiskun megye) Kaposvár (Somogy megye) Békéscsaba (Békés megye) Érd (Pest megye) Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Székesfehérvár (Fejér megye) Pécs (Baranya megye) Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Gyõr (Gyõr-Moson-Sopron megye) Szeged (Csongrád megye) Debrecen (Hajdú-Bihar megye) Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

SZERVEZET ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

38173 64707 59668 22242 71645 40894 82843 62303 66157 61969 35772 75257 88768 38525 74139 65187 88264 70618,89 52000 68747 82163 103152 89101,82 74054 50674 91517 90125 61513 58382 71441 92424 107172 70291 92033 117968,1 92837 117691 71599 33290 76844 105556 96903 83667 96711 100193 55498 76470 83258 121827 47673 111885 92889 67642 82928 23074 70046 61 862 120773 78405 129847 82291 73985 109317 88475 68043 91 435 53323 124839 56963 83581 82360 118569 53461 49413 104241 71208 144027 108463 42758 109070 144235 75111 103882 117551 127609 103790 94995

32466 27927 31528 39079 30909 26658 27866 34140 38661 39673 43557 40408 38113 46581 42472 47088 44459 47609 52382 48355 46882 43551 46661 49811 34407 49838 49208 55832 55948 55986 50833 50006 56232 54169 51211 48503 53618 61717 70105 62962 58923 60690 64549 60874 65454 75624 72792 64786 63849 76142 62747 72861 56595 59368 88510 57644 82 822 76337 79773 75319 87221 89908 84158 92757 101822 99 907 111366 99816 110916 103001 109228 98551 119085 121024 110365 126086 113234 122343 164600 147143 177638 193503 193799 202012 231746 252459 257645

20534 32687 119643 134647 17489 866583 76398 21163 52202 22460 1706 22402 73624 775 19509 9262 6811 13637 159 19062 54493 31257 32326 16482 1009817 17776 4535 0 25823 14310 27948 48569 18397 10109 18791 48283 8295 179774 82948 74699 17985 47821 15312 1277 63502 5226 24950 24022 96890 492099 206993 151171 1647088 1269184 38866 11707 102 251 44770 178657 1551 5648 27789 16780 0 77426 61 319 34492 37419 134364 91355 50766 485081 37079 168432 472413 107982 98684 43695 159181 64850 224634 381081 148864 257596 365399 320974 433800

34309 42849 20201 500 15381 30490 62954 73500 406000 15767 65500 614000 30268 78700 34200 38770 12550 35170 14120 26610 16350 27918 17850 21200 278357 9060 56689 43893 57520 6111 67600 29450 44569 18870 31714 126803 50600 33504 70617 50100 52200 53394 48850 94781 1328 36110 25450 255050 65516 264000 115652 362000 69582 54714 69100 680000 81 450 51360 85300 96600 21733 34905 62414 47219,61 130957 131 145 30700 8960 82430 79400 41300 101670 94230 100400 22600 4630 66266 67350 30685 322140 156452 77388 121200 791415 54043 130990 190600

1350,917 1378,589 1474,088 1476,583 1479,329 1515,409 1529,337 1538,047 1696,301 1711,213 1731,561 1797,121 1861,623 1863,539 1898,719 1997,453 2018,616 2032,898 2045,775 2049,995 2085,163 2108,109 2112,993 2122,595 2190,178 2215,615 2239,067 2265,243 2277,077 2315,779 2329,346 2353,882 2361,066 2370,096 2449,971 2476,956 2546,228 2580,685 2629,146 2631,147 2652,719 2671,709 2699,288 2708,120 2791,421 2872,422 2902,046 2959,403 2962,207 2995,549 3012,822 3024,613 3028,030 3040,782 3152,701 3156,753 3242,684 3244,231 3278,889 3380,497 3399,880 3463,241 3517,864 3652,213 3955,719 4028,924 4040,435 4070,857 4116,890 4029,648 4263,298 4285,846 4434,699 4473,716 4485,748 4676,617 4723,959 4785,957 5778,178 5924,690 7005,281 7073,304 7219,214 7467,383 8616,606 9228,692 9464,201

s

z

a

b

á

l

y

o

z

á

s

DR. KRIZSANITS GERGELY

Mi változott tûzvédelmi törvény módosításával? Az Országgyûlés novemberben fogadta el tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) módosításáról szóló 2006. évi XCIV. törvényt. A Védelem 2006. évi 6. számában egy hosszabb lélegzetvételû, nagyon színvonalas cikk foglalkozott a témával, ennek folytatásaként igyekszem a hangsúlyos módosításokra felhívni a figyelmet.

„ELSZEMÉLYTELENÍTÉS” A Ttv. módosítását az európai uniós csatlakozás óta szerzett tapasztalatok beépítése, és az új kormányzati struktúrára vonatkozó technikai változtatások indokolták. A 2006-os országgyûlési választásokat követõen a kormány élni kívánt az Alkotmányban biztosított szervezetalakítási szabadságával. Ennek megfelelõen a kormányzati és közigazgatási szervezetrendszer reformját úgy kívánta megvalósítani, hogy a minisztériumok, központi államigazgatási szervek csak keretjelleggel, körülírtan legyenek meghatározva (katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, tûzvédelmi hatóság, stb.). A jogforrási hierarchia alsóbb szintjein (kormányrendelet, miniszteri rendelet) történik az absztrakt hatósági szinttõl kiindulva az egyes szervezetek nevesítése, kijelölése. A Ttv. korábbi 12. §-át amely konkrét hatásköröket telepített egyes tûzvédelmi hatóságokhoz olyan szabályozás váltja fel, hogy a tûzvédelmi hatóságok külön jogszabályban kerülnek kijelölésre (a törvényben tehát egyetlen tûzvédelmi hatóság sincs nevesítve). A tûzvédelmi hatóságok a

KIFOGÁSSAL ÉLTEK A törvénytervezet a mûszaki jogszabálytervezetekre vonatkozó kormányrendeletekben elõírtak szerint az Európai Unió tagállamai véleményezhették: az Egyesült Királyság, a Cseh Köztársaság és az Európai Bizottság tett észrevételt, ezekre hazánk válaszolt és az érintettek a válaszokkal kapcsolatban nem éltek kifogással.

NEM KÖTELEZÕ A SZABVÁNY A változások szemügyre vétele elõtt ki kell térnem a fenti cikkel kapcsolatos két félreértésre: egyrészt a kormányzati struktúra átalakítása során megszûnt a Belügyminisztérium, és a tûzvédelemmel kapcsolatos irányítói, felügyeleti jogkört már nem a Belügyminiszter, hanem az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter látja el, másrészt Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásával megszûntek a kötelezõen alkalmazandó szabványok. Az uniós joggal való ellentét feloldása érdekében kerültek törlésre a törvénybõl a kötelezõen alkalmazandó szabványokra való utalások. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, ennek megfelelõen szó sincs arról, hogy valamennyi tûzvédelemre és mûszaki mentésre vonatkozó hazai és uniós szabvány kötelezõ erejû lenne. Természetesen a tûzvédelmi elõírások érvényesítése során a szabványok által nyújtott biztonsági szint az irányadó, de a módosítás lényege éppen az, hogy ennek megfelelõ biztonságot nyújtó, szabványtól eltérõ mûszaki és technikai megoldások is alkalmazhatóak legyenek.

tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl és a tûzvédelmi hatóság tevékenységének részletes szabályairól szóló új Korm. rendeletben lesznek meghatározva, amelynek a Ttv. hatálybalépésével egyidejûleg 2007. január elsején kellene hatályba lépnie, de sajnos elõreláthatóan késni fog a megjelenése. Szintén a törvény hatálybalépésével egyidejûleg kellene hatályba lépnie a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok illetékességi területérõl szóló és a tûzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló új ÖTM rendeleteknek is, hogy a szabályozás jogfolytonos legyen, és a hatósági jogkörök gyakorlásában se legyen fennakadás.

A HONVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGÕ VÁLTOZÁSOK

A tûzvédelmi hatósági feladatokkal kapcsolatban további lényeges változás, hogy a Ttv. módosítása a honvédelmi létesítményekre is kiterjeszti a tûzvédelmi elõírások kötelezõ alkalmazásához a tûzvédelmi törvény hatályát és a tûzvédelmi hatósági, szakhatósági jogkörök (a már említett) rendeletben való szabályozásának lehetõségét. E kormányrendelet határozza majd meg a honvédségi tûzvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörben eljáró szerveket, megtartva a honvédség elkülönültségét az általános tûzvédelmi hatóságtól, figyelemmel a honvédségi létesítmények speciális funkciójára.

MEGFELELÕSÉGI IGAZOLÁS, TÛZVÉDELMI MEGFELELÕSÉGI TANÚSÍTVÁNY A törvény értelmezõ részeiben is történtek változások: a tûzvédelmi biztonságossági követelmény fogalma váltja fel a korábbi fogalom-meghatározásban alkalmazott tûzvédelmi biztonságossági mûszaki követelmény fogalmát, és a 4. § új m) pontja vezeti be a megfelelõségi igazolás fogalmát, amelynek követVÉDELEM 2007. 1. SZÁM ■ SZABÁLYOZÁS

51

keztében a törvény rendelkezései világosabbá válnak, biztosítva a jogszabályi koherenciát a végrehajtási rendeletekkel. A megfelelõségi igazolás olyan vizsgálatokon alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék, illetve mûszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó mûszaki specifikációkban foglalt követelményeknek, a tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvány pedig a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tûzoltó-technikai termék, továbbá a tûz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tûzvédelmi elõírásoknak. Az Európai Uniós és azon kívüli országokból származó termékekre vonatkozóan számos - tartalmában és elnevezésében különbözõ - megfelelõségi igazolás jelenik meg (CE megfelelõségi igazolás, építõipari mûszaki engedély, európai mûszaki engedély, szállítói nyilatkozat stb.) ezért kizárólag a fenti átfogó kategóriák használatával fedhetõ le a megfelelõségi igazolás pontos fogalma és tartalma.

PIACFELÜGYELET Szükségessé vált a piacfelügyeleti hatósági kontrolltevékenység erõsítése is. Az áruk biztonságosságának alapkövetelménye ugyanis szükségessé teszi, hogy az állam ne csak a hatósági eljárás során, hanem piacfelügyeleti jogkörében is felügyelje a piac szereplõinek tevékenységét, fel tudjon lépni a tûzbiztonságot és a fogyasztók széles körét érintõ ügyekben. A Ttv. korábbi 13/A. §-ának (2) bekezdése a piacfelügyeleti bírság kiszabását csak akkor tette lehetõvé, ha a termék megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkezik és tûzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot. E két együttes feltétel a piacfelügyeleti bírság alkalmazásának lehetõségét szûk területre korlátozta, amellyel szemben az új szabályozás csak azt a követelményt határozza meg, hogy a rendeltetésszerûen használt termék tûzvédelmi szempontból veszélyezteti-e a biztonságot. A piacfelügyeleti szabályok pontosítása egyrészt a piacfelügyeleti hatóság (OKF) engedélyezési, valamint egyenértékûségi vizsgálatára vonatkozó szabályait teszik értelmezhetõbbé, továbbá kiküszöbölik a törvény és a végrehajtási rendelet együttes értelmezésébõl fakadó jogértelmezési problémákat. Az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény rendelkezéseivel egyezõen indokolt volt a Ttv-ben rögzíteni az Európai Unió tagállamában, illetve Törökországban elõállított árukkal kapcsolatos azon szabályokat, amelyek biztosítják az áruk szabad áramlásának elve mellett a kényszerítõ követelmények vonatkozásában a megfelelõ védelmet. Ennek megfelelõen a Ttv. kimondja, hogy az EGT megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli, országból származó termék forgalmazásához, használatához, beépítéséhez hatósági engedély szükséges. A hatósági engedély alapját a megfelelõségi tanúsítvány vagy vizsgálati jegyzõkönyv képezi, amely a tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvány és az összes megfelelõségi igazolás alapdokumentuma.

52

SZABÁLYOZÁS ■ 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

A BIZTOSÍTÓK HOZZÁJÁRULÁSA Valamennyi tûzoltóságot érintõ jelentõs változás a Ttv. 44. §-ának - önálló parlamenti képviselõi indítványra elfogadott – módosítása, amely a biztosítók hozzájárulásának 50 %-os növekedése mellett új törvényi kötelezettséggel is járt. A felhasználási jogcím kibõvítése a riasztás, a beavatkozás és a lakosság tájékoztatása szempontjából vált szükségessé. A tûzoltóságok számára feltétlenül jó hír viszont, hogy a 44. § (2) bekezdésének módosításával növekszik a biztosítók hozzájárulásából befolyó összeg, így a hivatásos és az önkéntes tûzoltóságok bevétele is. A korábbi jogi szabályozás ugyanis nem tartalmazott rendelkezést a tûzvédelmi hozzájárulás alapját képezõ díj megfizetésére az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkezõ, a Magyar Köztársaság területén a Ttv. 44. § (1) bekezdésében felsorolt biztosítási tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásként nyújtó, illetve fióktelep formájában végzõ biztosítók esetén. Egyes hazai biztosítók így külföldön fizették az ottani jogszabályok szerinti hozzájárulást. Mindenképpen indokolt volt tehát a magyar szabályozás felülvizsgálata, a hazai biztosítók esélyegyenlõsége érdekében is.

MÁS JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAINAK ÁTVEZETÉSE A létesítményi tûzoltóságokat érintõ változás, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. §-a szerint 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alakítható. Ennek megfelelõen módosult a Ttv. 35. §-a is, amely így nagyobb autonómiát biztosít a szervezet mûködéséhez választott társasági forma tekintetében. A törvényben még számos olyan változás felfedezhetõ, amelyek más jogszabályok idõközben megváltozott rendelkezéseivel való összhang megteremtésére irányulnak. A már említett cégtörvényen túl, természetesen közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) is több változtatást indukált, vagy említhetném például az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. évi XLVII. törvényt (Isztv.) is, amelyek eredményeképp a tûzvédelmi szakértõi névjegyzék vezetésével kapcsolatos 46/A. § került be a Ttv.-be. Összegzésként annyit fûznék a leírtakhoz, hogy véleményem szerint a módosított Ttv. lerakta a korszerû alapjait egy olyan tûzvédelemi szabályrendszernek, amely illeszkedik az uniós és hazai joganyaghoz és lehetõvé teszi a tûzvédelem szempontjából szükséges további jogszabályok megalkotását. A rugalmas és keretrendszerû törvényi szabályozás azonban csak a megfelelõ végrehajtási rendeletekkel együtt értékelhetõ, amelyek kiadása ugyan még várat magára, de remélhetõleg a komplex, átfogó szabályozás képes lesz megteremteni - az eddigiekhez hasonlóan eredményes - tûzoltói munka jogi garanciáit és feltételeit. Dr. Krizsanits Gergely tû. hdgy. OKF, Megelõzési és Piacfelügyeleti Fõosztály, Budapest