Címlapon: évf. 6. szám. Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle

2007. 2005. XIV. XII. évfolyam 4. 6. szám

46

t

a

r

t

a

l

o

m

2007. 14. évf. 6. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán

FÓKUSZBAN Vegetáció- és erdõtüzek: Az oltáshoz speciális felszerelés, taktika és irányítási rendszer szükséges! .................................................. 6 A közvetlen taktika korlátainak fizikai/égéselméleti háttere ...................................... 7 Magyarországi tûzoltóságok felszerelése vegetációtûz-oltási szempontból .............. 9 A nagykiterjedésû vegetációtüzeknél alkalmazható taktika és vezetési rendszer követelményei ............................................................................................................. 14

Fõszerkesztõ: Heizler György

INFORMATIKA Tûzvizsgálat számítástechnikai támogatással ............................................................ 19

Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László

TECHNIKA Csuklós létratag a Metz L32A gépezetes tolólétra újdonsága .................................. 23 Éghajlatváltozás és technikai fejlesztés ..................................................................... 26 MSA Evolution a hõkamerák evolúciója ................................................................... 27 KUTATÁS A hegesztés, lángvágás, mint tûzkeletkezési ok ........................................................ 30 FÓRUM Szakképzési hozzájárulás tûzvédelmi szakvizsgához ............................................... 34 Regisztráció és az oktatás minõsége .......................................................................... 34 HFC oltógázok szivárgás ellenõrzése ........................................................................ 35 Fej-, légzés- és gázvédelem ........................................................................................ 36 Hirdrofóbizált perlit felhasználása a kárelhárításban ................................................ 37 Új fejlesztésû fényárbóc a Rosenbauernél ................................................................. 37 MEGELÕZÉS Szikraoltó rendszerek ................................................................................................. 39 Korszakváltás a szendvicspanelek történetében?! ..................................................... 42 SZERVEZET Ütemezett mûszaki fejlesztés – 15 milliárdból .......................................................... 43 Milyen nagy értékû felszerelésekre pályáztak a tûzoltóságok? ................................ 45 TANULMÁNY Fagyveszélyes létesítmények védelme beépített tûzoltó berendezéssel I. ................ 46 A lángérzékelõk helye a tûzérzékelésben .................................................................. 49 MÓDSZER Légi támogatás nélkül nehéz lett volna. ..................................................................... 51

Címlapon:

Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával) VÉDELEM 2006. 4. SZÁM ■ TARTALOM

5

f

ó

k

u

s

z

b

a

n

DR. NAGY DÁNIEL A közvetlen taktika korlátozottan alkalmas

Vegetáció- és erdõtüzek: Az oltáshoz speciális felszerelés, taktika és irányítási rendszer szükséges! Itt az idõ, elfogadni, hogy a vegetációtüzek és erdõtüzek oltásához speciális felszerelés, taktika és irányítási rendszer szükséges!

KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS HATÁSAI

Hatalmas területeket veszélyeztet

Arról még vitatkoznak a szakemberek, hogy a klímaváltozás milyen mértékû és vajon az Európai átlagnál jobban melegszik-e a Kárpát-medence az elkövetkezõ években. Egy bizonyos, a középtávú tendencia nem az egyenletesebb eloszlású, nagyobb mennyiségû csapadék és alacsonyabb átlaghõmérsékletek felé mutat. Ennek a változásnak az erdõ és vegetációtüzekre kettõs hatása van. Mivel a hazai tüzek 99 százaléka emberi okból keletkezik a tüzek száma csak közvetetten nõ, azaz megnõ a tûzveszélyes napok száma, és egy adott napon belül is azon idõszakok hossza, amikor a biomassza nedvességtartalma az un. kialvási nedvességtartalom alatt van, s így képes meggyulladni. A napi átlaghõmérséklet 5 Celsius fokos emelkedése a relatív páratartalom csökkenését is jelenti, amely jelentõsen csökkenti a tûzterjedési sebességet elsõdlegesen befolyásoló könnyû biomassza nedvességtartalmát, de a tûzintenzitást nagymértékben befolyásoló közepes és nagyméretû biomassza nedvességtartalmát is. Egy erdeifenyõ állományban a biomassza-nedvességtartalom 5 százalékos csökkenése, a lánghossz 1,5-szeres, a tûzterjedési sebesség 2-szeres, a tûzvonal-intenzitás 2,5-szeres növekedését eredményezi. A megnövekedtet tûzintenzitás következtében a felszíni tûz hamarabb képes koronatûzzé fejlõdni.

tóanyaggal földrõl vagy levegõbõl) alkalmazásával eloltani. Már kisebb szélnél is ez szinte lehetetlen feladat. Gyakran hallottam itthon és más Európai országokban is erdész és tûzoltó kollégáktól, hogy „a tûz ellen a tüzet (ellentûz, kiégetés) Európában/Magyarországon nem lehet alkalmazni, amit a televízióban a mediterrán országokból vagy a tengerentúlról ismerünk, az csak ott mûködik. A magyar-erdõtüzet nem lehet ellentûzzel megfékezni, nekünk nincs is olyan felszerelésünk.”

KÖZVETLEN TAKTIKA – TÛZOLTÁS MINDENÁRON Az is ténykérdés, hogy egy fenyves állományban tomboló koronatüzet egyáltalán nem, vagy csak jelentõs késedelemmel – kedvezõbbre forduló idõjárási viszonyok mellett - lehet közvetlen taktika (tûzfront közvetlen oltása vízzel vagy egyéb ol6

FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

TAKTIKA ÉS FELSZERELÉS Természetesen a választott és alkalmazott taktika szorosan összefügg a felszerelés kérdésével is, a kettõ kölcsönösen feltételezi egymást. Amíg nem sikerül kilépnünk a közvetlen taktika bûvkörébõl, addig a minél több víz helyszínre-szállítására terepi körülmények között is képes szertípusokat preferáljuk, szerencsés esetben tûzoltóvonattal megoldva a vízutánpótlást. De a vízutánpótlás mindig nehézkes lesz, hiszen a vegetációtûz ellentétben az objektumtüzekkel mozog. Milyen más alternatívákban gondolkodhatunk? Melyek a közvetlen taktika korlátai? Hogyan lehet ezeket kiküszöbölni? Milyen technikai eszközök és milyen irányítási módszerek alkalmasak más megközelítésben? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a következõ oldalakon. Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire Monitoring Center, [email protected]

DR. NAGY DÁNIEL

A közvetlen taktika korlátainak fizikai/égéselméleti háttere A tûzoltásban jelenleg alkalmazott közvetlen taktika hatékonysága korlátozott. Vizsgáljuk a közvetlen taktika alkalmazhatóságának hátterét egy erdeifenyõ állományon.

FENYVES ERDÕ TÛZESETE Feltételezzünk egy pontszerû tûzforrást „ideális” esetben például egy villámcsapást, a magyar realitások között egy vagy több szál gyufát. A tûz szint azonnal képes átterjedni a koronaszintbe, hiszen a keletkezõ felszíni tûz lánghossza 2,1 m terjedési sebessége1 0,13 m/s. A keletkezõ koronatûz terjedési sebessége2 0,31 m/s. Az egységnyi területen felszabaduló hõt az erdei biomassza mennyiségének és a biomassza égéshõjének szorzatából kapjuk. A koronatûznél az aktív tûzfront áthaladása során, csak az 1 cmnél kisebb átmérõjû biomassza részek égnek el teljesen, az ennél vastagabbak csak részben illetve a tûzfront után. Ezért a modellben csak ezzel a „finom” biomassza résszel számoltam. HPA=Wf*H= (Wk+Wa)H= (0,92+1,5) 18500=44770 KJ/m2 Biomassza égéshõje: 18500 KJ/kg Wf: tûzfront által elégetett biomassza mennyisége (elérhetõ biomassza) HPA Egységnyi területen felszabaduló hõ Azt, hogy a koronatûznél mennyi hõ keletkezik egységnyi idõ alatt, a tûzfront egy méter széles (egységnyi) szakaszán, a tûzintenzitás mutatja meg. A tûzintenzitás az a változó, mely legjobban kapcsolható az alkalmazandó taktikához. I= HPA * Rk= 44770* 0,31= 13878 KW/m= KJ/s m I: Tûzvonal (Byron) Intenzitás, egy méter széles tûzfronton 1 s alatt felszabaduló energia Rk aktív korona tûz terjedési sebessége Rothelmel korona tûz modell szerint.

Vegetációtûz vízzel történõ oltásánál elsõsorban a hûtõhatással, ezen belül a párolgási alhatással, és nagyon korlátozott mértékben – a terepviszonyok és az idõjárási tényezõk függvényében – a fojtóhatás kiszorító alhatásával számolhatunk. A víz ütõhatása egy kiterjedt vegetációtûznél nem tud érvényesülni. A biomassza égésénél a biomassza hõ hatására bekövetkezõ bomlása során keletkezõ gázok égnek elsõsorban. A hûtõhatásnál tehát annyi vizet kell a tûzhöz jutatnunk, ami fõleg párolgáshõje, kisebb részben fajhõje által képes a tüzet lehûteni. Ideálisan hideg, 6 C°-os hõmérsékletû oltóvíz mellett egy liter oltóvíz elpárolgásával dE=c m dT+m p= m (c dT+ m p) = 94 C*4,187KJ+2684 KJ = 3077 KJ/l energiát képes környezetébõl kivonni. c: Víz fajhõje: 4,187 KJ/kgC p :Víz párolgáshõje: 2684 KJ/kg dT: hõmérséklet változás Azaz ha körülbelül ki akarjuk számítani a szükséges oltóvíz mennyiséget a felszabaduló energiából vissza tudjuk számolni.

m=

≈ 14 l/ m2 víz

= dEvíz

3077 KJ/l

Ez így elsõre nem is olyan sok, csakhogy ahhoz hogy megfékezzük a tûzfrontot legalább a lánghossznak (nem egyenlõ lángmagasság!) megfelelõ szélességû sávot kell eloltani, hiszen akkor nem képes visszagyújtani a tûz az állományt. Lk= (I/300)1/2 = 6,8 m Lk: lánghossz Tehát egy méter széles tûzfront szakasz esetén 6,8*14l = 95,2 l oltóvízre van szükségünk. Természetesen ideális esetben, amikor nem számolunk azzal, hogy a vizet csak jelentõs veszteséggel tudjuk az „égéstérbe” jutatni, a nagy fajlagos felülettel rendelkezõ koronán át. Szabad égési idõ az erdõtûznél Ami még mindig nem tûnik soknak, de a tûz keletkezése után fél órával ebben az állománytípusban a fenti meteorológiai paraméterek mellett már egy 1 hektáros (1. ábra) 500 méter kerületû (2. ábra) tûzzel találkozunk.

Statikus paraméterek Állomány magasság

47700 KJ/m2

Ekoronatûz

Dinamikus paraméterek H

m

11

1 órás biomassza nedvességtartalom

3%

Korona alap magassága

Hka

m

1,8

10 órás biomassza nedvességtartalom

4%

Korona térfogat

Vk

m3

4,59

100 órás biomassza nedvességtartalom

5%

Korona sûrûség

CBD

kg/m3

0,18

Lágyszárú élõ biomassza nedvességtartalom

70%

Korona biomassza mennyisége egységnyi területen

Wk

kg/m2

0,92

Fás szárú élõ biomassza nedvességtartalom

70%

Elérhetõ felszíni biomassza (1 cm átmérõnél kisebb ágak és tûlevélréteg)

Wa

kg/m2

1,5

Középszél sebesség

25 km/h

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓKUSZBAN

7

MILYEN TAKTIKÁT ALKALMAZZUNK? A fenti rövid és leegyszerûsített számításból több taktikai szabály is levezethetõ, illetve alátámasztható elméleti oldalról: •A meteorológiai tényezõk alapvetõen meghatározzák a tûzterjedést és a tûz dinamikus paramétereit, így a lokális idõjárási adatok rögzítése és várható változásuk ismerete alapvetõ a választandó taktika és az oltásban résztvevõk biztonsága szempontjából. •A vegetációtûz oltását közvetlen taktika alkalmazásánál is érdemesebb a tûz hátnál kezdeni, és innen haladni a tûz kerületén egy, de ideális esetben két irányban. Ezzel a taktikával csökkenthetõ leggyorsabban a tûz kerületének növekedése, és a tûz fej is „oldalról” támadható, jelentõsen csökkentve az oltóvíz veszteséget és a beavatkozó állomány füst és hõ terhelését. • A légi tûzoltás elõnye, hogy egy idõpillanatban nagyobb területre képes kijutatni az oltóvizet ezzel megállítva a tûzfront növekedését. • Közvetlen taktika alkalmazása egy fenyves koronatûznél a tûz keletkezése után fél órával is igen nagy mennyiségû oltóvizet igényel, melyet ritkán sikerül ilyen gyorsan a terepi körülmények között a helyszínre jutatni. Az idõ múlásával a szükséges oltóvíz mennyiség exponenciálisan nõ. • A biomassza mennyiségének csökkentése, felszíni biomassza eltávolítása vagy kiégetése a keletkezõ hõt és ezért a szükséges oltóvíz mennyiséget is jelentõsen csökkenti. • Koronatûznél kedvezõtlen idõjárási körülmények esetén, a kialakuló tûzterjedési viszonyok következtében nem alkalmazható közvetlen taktika3, csak párhuzamos4 vagy közvetett5 taktika.

1. ábra

Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire Monitoring Center, [email protected]

2. ábra

Ennek természetesen csak egy töredéke kb. egy tizede a széllel égõ, megadott terjedési sebességgel és intenzitással rendelkezõ tûzfej, ami 50 méteres tûzfej-frontot jelent. Ennek vízszükséglete már 95,2 l*50= 4760 l. Természetesen veszteségek nélkül számolva és figyelmen kívül hagyva azt a tényezõt, hogy nem tudjuk ezt a vízmennységet egy idõpillanatban kijutatni, így a tûz további területre terjed át a kijutatáshoz szükséges idõ alatt. A 4760 l csak a tûzfej oltóvíz szükséglete, nem számoltunk a tûz szárnyak és a tûzhát oltóvíz szükségletével. Ezek a szakaszok hosszabbak, de itt a tûz terjedési sebessége, ezért a tûz intenzitása, így a lánghossz és ennek következtében az oltóvíz szükséglet is kisebb.

Jegyzetek: 1 (Rothelmel (1972) – Albini (1976) terjedési modell 2 Rothelmel koronatûz modell (1991)

Van Wagner (1977) aktív koronatûz feltételrendszerrel 3 Tûzfront közvetlen oltása kézi eszközökkel, vízzel vagy

más oltóanyaggal 4 Tûzszárnyakkal párhuzamos védekezés a tûzfej

kiszélesedésének megakadályozásával 5 Megfelelõ szélességû biomassza mentes pászta

kialakítása mechanikusan vagy kiégetéssel és/vagy ellentûz alkalmazása

VÉDELEM Online – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása

www.vedelem.hu 8

FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

DR. NAGY DÁNIEL

Magyarországi tûzoltóságok felszerelése vegetációtûz-oltási szempontból A vegetációtüzek elleni hatékony védekezéshez a megfelelõ taktika megválasztása mellett, elengedhetelen a megfelelõ felszerelés is. Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Milyen lehet a célszerû fejlesztések iránya?

ERDÕTÜZES- SZEREK MAGYARORSZÁGON Magyarországon a 6/2006. (XI. 20.) ÖTM rendelet alapján 24 erdõtûzoltó-szer hely van a tûzoltóságokon. (1. ábra) Az, hogy a tûzoltósági nyilvántartás is elkülönít erdõtüzes szert, azt mutatja, hogy a hazai tûzoltó szakemberek is világosan látják, tapasztalják, hogy a vegetációtüzek speciális eszközöket igényelnek. Az erdõtüzes szerek száma elsõ ránézésre is nagyon alacsony (2. ábra), tovább árnyalja a képet, hogy sok parancsnokág a régi, kiöregedett, hagyományos szerét vagy egyéb gépjármûvét tartja rendszerben erdõtüzes szerként. (van köztük dobozos UAZ, Lada Niva, Gazella, platós IFA, stb.) (Magyarországon erdõtüzes szerként állományban tartott szerek típusát és felszereltségét mutatja a melléklet 1. táblázata). Pedig a szabadterületi (vegetáció) tüzek száma Budapest kivételével, minden megyében meghaladja a lakástüzek számát, a megyék majdnem felében, pedig az összes esetszám 2/3-a vegetációtûz1. A vegetációtüzekhez az esetek kb. 90 százalékában „hagyományos” közúti-városi használatra tervezett szer vonul elõször. Példának nézzük a csúcstechnikát képviselõ Mercedes-Rosenbauer 4000-es tûzoltó gépjármûvet. Ez a szer öszkerékhajtású, de a túlnyomóan közúti használat miatt ritkán rendelkezik igazi terepgumikkal. A 4000 liter víz miatt, a 16 tonnás teherautó súlypontja magasan van, terepjáró képessége, még a nagyon ügyes sofõrrel is minimális. Kapaszkodóképessége kicsi, már közepes keresztdõlésû utak is leküzdhetetlen akadályt jelentenek számára, homokos terepen hamar elássa magát. A szer kisebb átmérõjû, de fajlagosan nehéz, gyorsbeavatkozó tömlõn kívül csak C sugár (52 mm) szerelésére alkalmas tömlõkkel rendelkezik. Gyorsbeavatkozó tömlõbõl 25-30 méter van egy dobon, tehát összekapcsolva maximum 60 méter hosszú D sugár építhetõ ki. C tömlõbõl lehet sugarat építeni, de a C tömlõ mozgatása terepen nagyon nehéz. Egy 30 méter hosszú C tömlõszakasz tömege nyomás alatt kb. 250 kg! Összességében a Mercedes-Rosenbauer 4000-es (de állhatna itt a többi hagyományos tûzoltó gépjármû is) nem alkalmas a vegetációtüzek elleni hatékony küzdelemre, nem is ilyen feladatra tervezték: – gumiköpenye, málházata, súlypontja miatt rossz terepjáró-képességgel rendelkezik, – nem tudja a tûzoltókat, eszközöket a tûz közelébe szállítani, – ha tud is, csak lassan képes a terepen mozogni, ez idõveszteséget okoz, nem képes biztosítani a gyors vízutánpótlást,

1. ábra. Erdõtüzes szerek száma Magyarországon

2. ábra. Erdõtüzes szerek megoszlása kategóriánként

– málházata nem alkalmas hosszabb, könnyen áthelyezhetõ sugarak szerelésére, – tetején elhelyezett, drága felépítményei könnyen sérülnek az erdei utakon.

A MEGVÁSÁROLT ERDÕTÛZOLTÓ SZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA ÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA Új erdõtüzes szerek beszerzésének szükségességét az illetékesek is felismerték. A kérdés az, hogy az erdõtüzes szerek beszerzésére szánt, korlátozott források mennyire hatékonyan, átgondoltan kerülnek felhasználásra, és az egy-két év alatt beszerzett szerek képesek-e már rövid távon is orvosolni, a vegetációtûzoltás területén fennálló eszköz és felszerelés hiányt. Sok más erdõtûz szempontból fejlõdõ országhoz hasonlóan, a közvetlen taktika kizárólagos alkalmazhatóságának bûvkörében, mi is beszereztünk több csúcsminõségû, de költséghatékonyság szempontjából megkérdõjelezhetõ eszközt. A 2006-ben megvásárolt Mercedes Unimog U-500-as gépjármûfecskendõk kb. 350.000 Euroba kerültek. Jó terepjáró képességgel rendelkeznek, de nem alkalmasak csak egy fél raj (3fõ) szállítására, pedig a tûzoltásban részvevõk helyszínre juttatása VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓKUSZBAN

9

különösen fontos feladat lenne. Ráadásul az Unimognak van olyan típusa (kétségtelenül drágábban), amely egy egész raj (5+1) számára megfelelõ helyet biztosít, így ezeket alkalmazni lehetne különösen nagy vegetációtûz esetszám arányú területeken (BAZ, BácsKiskun) 2-es de kisebb parancsnokságokon akár egyes szerként is. Az már csak a hab a tortán, ha egy erdõtüzes gépjármûrõl lemaradt a bukócsõ, galytörõrács vagy a TLT kihajtás. A 3.-as kép egy valóban erdõtûz oltáshoz málházott unimogot mutat, természetesen a szárzúzó csak opcionálisan felhelyezett segédeszköz, ami azonban számos vegetációtûznél könnyítheti meg a tûzoltók munkáját. (Az unimog kétségtelenül hatalmas elõnye hogy elöl és hátul is rendelkezik TLT kihajtással, amely speciális eszközökkel gyors gépi-tûzpászta kialakítást tesz lehetõvé) A középkategóriás vegetációtüzes gépjármûvek hatékony felszerelése a távirányítható monitorfej (4. kép), mely elsõsorban kis, de legnagyobb terjedési sebességû gyeptüzeknél segíti a tûzfront gyors és hatékony oltását. Sajnos a beszerzett Unimogok ezzel sem rendelkeznek.

3. kép. Erdõtüzes Unimog, elején szárzúzóval

4. kép. Távvezérlésû monitorfej erdõtüzes Unimogon Egy UNIMOG U-500-as erdõtüzes gépjármûfecskendõ beszerzései költsége kb. 350.000 Euro, ami 88,22 millió forint. A következõkben azt vizsgálom, hogy a vegetáció tûzoltás szakmai szempontjai és a nemzetközi tapasztalatokat alapján, a költséghatékonyság szem elõtt tartásával milyen eszközök beszerzése lenne megoldható azonos nagyságú forrásból.

1. kép. A beszerzett U-500 Unimog

KISKATEGÓRIÁS ERÕTÜZES SZEREK ALKALMAZÁSÁNAK ÖKONÓMIAI INDOKOLTSÁGA Vegetációtüzeknél világszerte alkalmazzák a kiskategóriás (5001000 l vízkapacitású) erdõtüzes szereket, melyek gyorsak, mozgékonyak, jó terepjáró-képességgel rendelkeznek, kiválóan alkalmasak a közvetlen és közvetett taktika megvalósítására, a tûzoltásban résztvevõk gyors mozgatására.

GÉPJÁRMÛ KIVÁLASZTÁSA

2. kép. 6 személyes erdõtüzes Unimog

A megvásárolt három darab UNIMOG országon belüli elhelyezése elsõ látásra nincs összhangban az erdõtûz-veszélyeztetettségi adatokkal, bár tudom, hogy egy szer beszerzése önrész és egyéb tényezõk függvénye is. Minden szer a Dunántúlra Somogy, Zala és Fejér megyébe került. A Keleti régió, ahol a legveszélyeztetettebb megyék is vannak (Borsod, Nógrád, BácsKiskun) – egyenlõre - nem kapott ilyen speciális szert. 10

FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Áttekintve 8 platós terepjáró mûszaki adatait, két típus jöhet szóba. A Land-Rover Defender (1350 kg-val a legnagyobb teherbírású és legjobb terepjáró képességû) és a Ford Ranger (kategóriájában legolcsóbb és a legnagyobb teherbírású.) A Mitsubishi, Toyota és Mazda platós terepjárók hasznos tömege csak 800 kg, ami kevés a feladat teljesítéséhez. A Land-Rover beszerzési ára viszont 7,3 millió forint, ami jóval meghaladja a Ford Ranger 4,7 milliós árát Mobil tûzoltó egység A tûzoltóságnál a terepjárókat esetleg fix beépítésû vízzeloltó egységgel is érdemes lehet felszerelni, de a terepjárók univerzális alkalmazhatósága miatt (mûszaki mentés, árvíz) egy robosztusabb, de leszerelhetõ változatokkal számoltam. Mindkét egység habkeverõ fejjel van szerelve, és két tömlõdobbal.

Személyi védõfelszerelés A hazai tûzoltóságokon általában a Bristol vagy Vektor védõruha és Drager védõsisak van rendszeresítve. Ezek a maga kategóriájuk legjobbjai, csakhogy nem vegetációtûz-oltásra tervezték õket. A védõruha nehéz, rosszul szellõzik, akadályozza a szabad mozgást, sötét színe miatt nehezen észrevehetõ terepen. (Az erdõtûzoltásnál a védõruházat legalább felsõ része a terepi körülmények közötti könnyû felismerhetõséget szolgálja.) Mivel a védõruha, kényelmetlen, meleg, és ergonómiailag nem egész napos viselésre tervezték, az állomány gyakran leveszi a kabát részét ezzel teljesen védtelenné válik nemcsak az égési sérülésekkel, hanem az erdei növényzet mechanikai behatásaival szemben is. A kényelmes és biztonságos munkavégzés miatt, szükséges minden vegetációtûz-oltásban résztvevõ tûzoltót könnyû nomex vagy kevlár védõöltözettel ellátni. Navigáció A vegetációtüzeknél különösen ismeretlen terepen nagy segítséget jelent, ha legalább a szer rendelkezik GPS készülékkel. Ez ma már a többi felszereléshez képest nem jelent jelentõs többlet kiadást, de nagyban könnyíti a tájékozódást és a védekezés összehangolását. Emellett a vegetációtûz adatlap kitöltésénél és a tûz helyzetének késõbbi azonosításánál is hasznos.

5. kép. Tûzoltók gyorsbeavatkozóval, Bristol védõruhában (Fotó: Kis-Guczi Péter (www.langlovagok.hu)

JAVASOLT FELSZERELÉS Bruttó kiskereskedelmi árakon számítva, a rendelési tételbõl származó esetleges kedvezményeket figyelmen kívül hagyva:

6. kép. A „könnyített” védõruha (Fotó: Kis-Guczi Péter (www.langlovagok.hu)

KISKATEGÓRIÁS ERÕTÜZES SZER Gépjármû Hasznos teher Plató méret (mm) Szállítható személyek száma Beszerzései ár eFt Málházat Jellemzõk Szivattyú teljesítmény Beszerzési ár Kiegészítõ felszerelés Drip torch 1 db (eft) Speciális lapát 2db Hordozható víztározó (1100 l) Puttonyfecskendõ 1 db Motorfûrész 1 db Hûtõláda 1 db Egység beszerzési ára (személyes védõfelszerelés nélkül) Védõfelszerelés (sisak, ruházat) Mindösszesen

A változat

B változat

Ford ranger nyújtott kabin 1225 1753*1456 4 4745 WFC 600 mobil egység 600l polietilén tartály, foampro habkeverõ rendszer, szimpla kétoldalra forgatható tömlõdob motoros visszacsévéléssel 1517 kPa, 330 l/perc 2900

Land rover, szimpla kabin 2010*1670 3 7100 WFC 750 mobile egység 750l polietilén tartály, foampro habkeverõrendszer, dubla tömlõdob motoros visszacsévéléssel 2310kPa, 380 l/perc 3600

45 20 350 35 120 30 7245

45 20 350 35 120 30 10690

240 7422

320 10867 KÉZI FELSZERELÉS ÉS VÉDÕFELSZERELÉS EGY RAJRA (6 FÕ)

Nomex védõruházat (nadrág+ felsõ) sárga színben, fényvisszaverõkkel Drip torch Hátizsák Kulacs (1l) Könnyített sisak arc és tarkóvédõvel Puttonyfecskendõ Speciális lapát Speciális gereblye Motorfûrész Mobil tömlõ (D 30 m) Kismotorfecskendõ Összesen

db

eFt/db

Összesen

6 1 6 12 6 3 2 2 1 6 1

39 45 15 1,5 20 35 12 14 80 30 300

234 45 90 18 120 105 24 28 80 180 300 1224

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY

11

ÉRTÉKELÉS • Egy Mercedes UNIMOG beszerzési költségébõl 10 db A változat szerinti vagy 7 db B változat szerinti vízzeloltó egység a személyzet védõfelszerelésével együtt, és 10 raj felszereléséhez elegendõ védõfelszerelés és kézi eszközök szerezhetõ be. Szükség esetén a szeren rendszeresített hordozható víztározó és a „kézi” raj kismotorfecskendõjének segítségével további sugarak szerelhetõk. Tekintettel arra, hogy a vegetációtûz-veszélyes idõszakok jól körülhatárolhatók, málházat cserével a szer akár országúti gyorsbeavatkozóként, vagy parancsnoki gépjármûként is alkalmazható, ez tovább növeli a kiskategóriás erdõtûzoltó szer költséghatékonyságát. • Az UNIMOG 2500 l vizet képes a helyszínre szállítani, míg az A változat 10 egysége összesen 6000 litert, míg B változat 7 egysége 5250 litert. Fontos körülmény, hogy az UNIMOG a legzordabb terepviszonyok között is képes a nagyobb mennyiségû vizet terepen szállítani, de olyan mély nyomvályúkat képes hátrahagyni, melyen késõbb az erdészet hagyományos terepjárói sem képesek átjutni. • Egy nagyobb erdõtûz esetén nyilvánvaló a 10+10 vagy 7+10 jól felszerelt egység elõnye a csúcstechnikát képviselõ egy darab UNIMOG-val szemben. Kisebb vegetációtüzeknél kétségtelen, hogy egy UNIMOG vs. 1 mobil egység összehasonlításban az UNIMOG kerül elõnyösebb helyzetbe, de 2 mobil egy-

ség már egy kisebb tûznél is sokkal hatékonyabb taktikákat tud alkalmazni. A vegetációtûz oltásban vitán felül szükség van a közép kategóriás (1000-2500 l vízkapacitású) nagy terepjáró-képességû gépjármûvekre, melyek jól kiegészítik a kiskategóriás (500-1000 l) szerek alkalmazhatóságát. De abban az esetben, amikor az összes parancsnokság közül körülbelül 8-10 rendelkezik vegetációtûz oltásra alkalmas szerrel, a többiek a városi használatra tervezett nagy értékû szereiket kénytelenek vegetációtûz-oltásra (el)használni, véleményem szerint ökonómiai és stratégiai szempontból is érdemesebb lenne a kisebb kategóriás erdõtüzes szerek beszerzésével kezdeni a fejlesztést. Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire Monitoring Center, [email protected] Köszönöm Kis-Guczi Péternek, hogy fényképei közléséhez hozzájárult.

Jegyzetek: 1 Adatokat lásd Heizler Gy. 2006. A tûzesetek száma és a biz-

tonság alakulása. Területi Statisztika, 46. évf. (4): p. 411-427 2 252 HUF/EUR árfolyamon

MELLÉKLET 1. TÁBLÁZAT ERDÕTÜZES SZER ÁLLOMÁS-HELYEK A 6/2006. (XI. 20.) ÖTM RENDELET ALAPJÁN ÉS A MEGLÉVÕ SZEREK TÍPUSA ÉS MÁLHÁJA (2007. AUGUSZTUSI ÁLLAPOT) IV-V. szervezési kategória Tûzoltó parancsnokság

Megye

Szer típusa

Málha

Veszprém Vác Salgótarján Eger Nagykanizsa Kaposvár Gyöngyös Tatabánya Pécs Miskolc Zalaegerszeg Székesfehérvár Kecskemét

Veszprém Pest Nógrád Heves Zala Somogy Heves Komárom-Esztergom Baranya BAZ Zala Fejér Bacs-Kiskun

nincs UAZ (doboz) üzemképtelen Toyota hilux UAZ (doboz) üzemképtelen Nincs Ford ranger Platós IFA 4*4 nincs GAZ 69 nincs Unimog Unimog L-400 4*4

Tûzoltó parancsnokság

Megye

Szer típusa

Málha

Marcali Szentendre Sopron Sátoraljaújhely Pétfürdõ Ózd Lenti Körmend Komló Esztergom Balassagyarmat

Somogy Pest Gyõr-Moson BAZ Veszprém, BAZ Zala Vas Baranya Komárom-Esztergom Nógrád

UNIMOG LADA Niva Opel campo, 4*4 Nincs (IFA üzemképtelen) nincs L-200 IFA 4*4, W50platós Steyr Bronto Nincs Nincs L-200

Rosenbauer 2500

Somogy

GAZELLA

Kéziszerszám és személy szállítás 500 l Honda szivattyú Kéziszerszám és személy szállítás 100 liter Brix szivattyú, nagynyomású 600l+1000l, szivattyú, habkeverõ, 1000l Honda, Rosenbauer 2500 Rosenbauer 2500 400l , HONDA,

II-III. szervezési kategória

Rosenbauer, alu, 200l, hab Kéziszerszám és személy szállítás

200 l HONDA,

I. szervezési kategória Nagyatád

12

TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

600 l HONDA

Tûzvédelem • • • • • •

• • •

Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. Elektromos – és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése.

Munkavédelem • Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. • Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. • Munkabiztonsági szaktevékenység végzése – veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, – súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása – egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. • Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. • Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. • Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. • Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft.

Tanfolyamszervezés, oktatás • A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése, rendezvényszervezése. • Egyéb képesítést adó tanfolyamok: – könnyûgépkezelõi, – nehézgépkezelõi, – ADR, – alapfokú közegészségügyi, – fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. • A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. • Egyedi szakanyagok elkészítése.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929 E-mail: [email protected] www.konifo.hu

NAGY DÁNIEL

A nagykiterjedésû vegetációtüzeknél alkalmazható taktika és vezetési rendszer követelményei Milyen hiányosságok fedezhetõk fel a hazai vegetációtûz oltási taktikában és a beavatkozás irányításában? Milyen válaszokat adott ezekre a problémákra a világ?

– Menekülõ utak kijelölésének hiánya (esetleges kitisztítása): ez szinte mindig elmarad, változó tûzterjedés esetén az egységek ad-hoc módon keresik a kiutat. – Idõjárási elõrejelzések alkalmazásának hiánya: az idõjárási frontok mozgása, idõjárási paraméterek változása jelentõsen megváltoztatja a tûzterjedési viszonyokat. Sajnos sokszor még olyankor sem mérjük a helyi idõjárási paramétereket, amikor a helyszínen van erre alkalmas berendezés. – Utómunkálatok hiányos elvégzése. Korábban is említettem, hogy a taktika és felszerelés kölcsönösen feltételezi egymást, de a növekvõ intenzitású vegetációtüzek mellett mindkettõ felülvizsgálatára szükség van. A taktika fejlesztése, gyakorlása talán a legolcsóbban megvalósítható lehetõség, mégis mind biztonsági mind hatékonysági szempontból a legfontosabb.

TAKTIKAI IRÁNYÍTÁSI PROBLÉMÁK VEZETÉSI RENDSZER A vegetációtûz-oltásnál alkalmazott eszközök hiányosságai mellett nem kerülhetjük meg, hogy taktikai-irányítási problémák is vannak a tüzek oltásánál. Ez már a kisebb tüzek oltásánál is megfigyelhetõ, de a nagyobb tüzeknél (50ha felett) bontakozik ki a taktika hiányából (és a vezetési struktúra rugalmatlanságából) következõ probléma a maga teljességében. Ennek okaként említhetjük, hogy korábban a tûzoltó-, és az erdészeti szakemberek képzésében igen kis hangsúlyt fektettek a vegetációtüzek oltásával kapcsolatos ismeretanyagra. Pedig a tûzoltási szabályzat erdõtüzek oltásánál lehetséges módszerként nemcsak az ellentüzet, hanem még a robbantásos tûzoltást is javasolja, mégis úgy hiszem kevesen vannak az országban, akik ilyen mûveletek végzésére kaptak kiképzést. Sajnos sokszor a térképolvasás/tájékozódás sem volt tananyag, s így igen nehéz helyzetbe kerülhetnek a bevetett egységek egy nagyobb erdõtömbön belül. Ha valaki nincs kiképezve adott típusú és méretû erdõtûzoltási feladat irányítására, általában pszichésen is nehezebben viseli a helyzetet, mint egy sokkal komplikáltabb de jól begyakorolt lakástüzet vagy mûszaki mentést.

A nagyobb kiterjedésû (50 hektár feletti) vegetációtüzek számos szervezet együttmûködését igénylik. A taktikához hasonlóan a szervezetei struktúra hatékonysága is kiemelten fontos ténye-

OLTÓVIZET A TÛZFRONTRA! Csoport irányítás. Forrás: BM rendelet Alkalmazott taktikáról csak korlátozottan beszélhetünk, általánosan jellemzõ, hogy mindig a tûzfront közvetlen támadását próbáljuk meg a lehetõ legtöbb sugárral. Alkalmazott taktika: Tûztípustól és környezeti feltételektõl függetlenül közvetlen taktika. Taktikai problémák, hiányosságok – Horgonypont (kezdõpont) kiválasztásának hiánya: az oltást több szakaszon, sokszor a szárnyakon kezdjük meg, ami nemcsak a beavatkozó egységekre veszélyes biztonsági szempontból de nem is hatékony. – Tûz szárnyak alulbiztosítottsága: ha a tûz fejet oltjuk, nem gátoljuk meg a tûzfront szélesedését. – Koronatûz esetén is kizárólag vízzel oltás. – Biztonságági zónák kijelölésének és kialakításának hiánya: új biztonsági zónák szinte sohasem kerülnek kialításra, de az újonnan érkezõ beavatkozó egységek is csak a legritkább esetben kapnak felvilágosítást a biztonsági zónák (rét, vegetációmentes terület, stb.) elhelyezkedésérõl. 14

TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Vezetési törzzsel történõ irányítás. Forrás BM rendelet

zõ, az oltás eredményességének és az oltásban résztvevõ erõk biztonságának szempontjából. A tûzoltás szervezetét a Tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet 1. számú melléklete „A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól” (továbbiakban TSZ) határozza meg. A TSZ elsõsorban nem erdõtüzekre, hanem objektumtüzekre és egyéb nem nagy kiterjedésû káreseményekre készült. A nagyobb vegetációtüzeknél a csoportirányítás és a vezetési törzzsel történõ irányítás jöhet szóba. Mindkét irányítási struktúra a tûzoltó egységek vezetésére vonatkozik. A tûzoltásnál jelentkezõ feladatokat funkcionálisan viszonylag jól felosztja, bár furcsa módon még a vezetési törzsnél is lehetnek közvetlenül a TV alatt operatív feladatokat végzõ erõk, igaz SZ közbeiktatásával. Egy erdõtûznél más természeti katasztrófákhoz hasonlóan számos más szervezet erõi is részt vesznek az oltási mûveletekben, de a jelenlegi TSZ szerinti struktúra nem alkalmas ezen szervezetek integrálására az irányítási rendszerbe. Habár a TSZ szerint „A tûzoltási szervezetbe - a feladatok jellegétõl függõen - más szervezetek és személyek is bevonhatók”, azoknak a TSZ 31.4 pontja szerint, a TV jogosult vezetõik útján utasítást adni. Ez a szabály merevvé és hierarchikussá teszi az oltási szervezetet. Sokszor több irányítási struktúra mûködik párhuzamosan, úgy, hogy csak a legfelsõbb szinten van irányítási kapcsolódási pont (kedvezõ esetben információs kapcsolódás több szinten is létrejön, de sajnos ez nem mindig igaz). Mindamellett a részvevõ erõk legtöbbször nem ismerik a másik szervezeti-vezetési rendszerét, így kisebb probléma megoldása sem lehetséges a rendszerben horizontálisan, hanem a vertikális információáramlást és vezetõi kapacitásokat feleslegesen terhelve, csak a legfelsõbb szintre telepített irányítási kapcsolaton keresztül. A több szervezetre kiterjedõ oltási szervezet kialakítása esetrõl esetre változik, ad-hoc módon történik. A különbözõ szervezetek munkavégzése már nem funkcionálisan tagozódik, az csak TV szinten kapcsolódik a rendszerhez. A jelenlegi erdõtûzoltási irányítási rendszerben a következõ problémák vannak: • Nem hatékony a vezetési rendszer. • Egymással párhuzamos vezetési/szervezési struktúrák alakulnak ki. • A problémák horizontális kezelése nehézkes, sokszor egyáltalán nem megoldott. • Nem kompatibilis a kommunikációs rendszer, a szervezetek közötti kommunikáció legtöbbször csak bilaterális és csak TV szinten kapcsolódik. • Hiányos az információáramlás, a tûzesetre vonatkozó információk jelentõs késéssel, áttételesen jutnak az oltásban résztvevõkhöz. • Nincs közös tervezési egység, a tûzoltási manõverek az idõjárási elõrejelzések és állományviszonyok részletes elemzése nélkül ad-hoc módon kerülnek meghatározásra. • Nincs egységes terminológia, az egyes szervezetek struktúrája, terminológiája a többiek számára nehezen érthetõ. • Az egyes pozíciókat betöltõ személyek más szervezetek tagjai számára nem ismerhetõk meg azonnal, nem viselnek beosztásukra utaló könnyen felismerhetõ jelzést (mellényt, stb.).

Incident Commander, Aspen fire Arizona 2003

ESET PARANCSNOKI RENDSZER (ICS) A vezetési struktúrával kapcsolatos problémák más országokban (szövetségi államszervezetnél fokozottan) is jelentkeztek, elõször pont a nagykiterjedésû erdõtüzek oltásánál. Innen indult ki a nemzetközileg is egyre szélesebb körben használt Incident Command System (ICS). Az ICS a 1970-es években Kaliforniában került kialakításra, ahol az erdõ- és vegetációtüzek sokszor érintettek lakott területeket (wildland –urban interface), és az ilyen típusú tüzek megfékezése a városi-, erdészeti- és nemzeti parki tûzoltó egységek és számos más szervezetnek az együttmûködését igényelte. Az ICS legfontosabb jellemzõje, hogy un. többszervezetes (multy-agency), többfunkciós (multy functional) rendszer, amely valamennyi szervezet, káresetnek megfelelõ felépítettségû mégis egységes funkciók szerint csoportosított vezetését teszi lehetõvé. Az ICS képzés minden szervezetnél egységes, elkülönül a szakmai speciális tananyagoktól. Az ICS egyes vezetõ pozícióit bármely szervezet adott képesítéssel rendelkezõ munkatársa betöltheti. Az ICS rendszer a káreset függvényében tetszõlegesen bõvíthetõ, az incident commander döntése szerint tölthetõk be az egyes funkciók. Most csak áttekintésszerûen próbálom bemutatni a rendszert, a részletes ismertetés csak egy külön cikk keretében lehetséges. Az ICS fõ elemei a következõk: Káreset parancsnok (Incident commander) és az irányító törzs (Command Staff) 1. A tervezési szekció 2. Operációs szekció 3. Logisztikai szekció 4. Adminisztráció/finanszírozási szekció

5. ábra. Az ICS fõ elemei VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER

15

Univerzális, többször használható rugalmas gát szennyezõdések körülhatárolására, víznyelõk és folyókák védelmére

TÛZKERÉK KFT. S Z O L G Á LTAT Á S A I N K : ✖ Új (MSZ EN3 szerinti) tûzoltó készülékek értékesítése ✖ Kézi, hordozható tûzoltó készülékek javítása, ellenõrzése ✖ Tûzcsapok és tartozékaik forgalmazása, felülvizsgálata és javítása ✖ Vízhozam és víznyomás mérés ✖ TKF típusú készülékekhez alkatrészek értékesítése ✖ T.L.-P.P. ’92 ® oltópor eladás, egyedüli forgalmazói joggal ✖ Száraz felszálló vezetékek felülvizsgálata és nyomáspróbája ✖ Beépített tûzoltó berendezések felülvizsgálata és karbantartása. ✖ Füstelvezetõ, tûzi víztározók ellenõrzése, karbantartása. ✖ Tûzvédelmi-, munkavédelmi szabályzat készítése. ✖ Tûz- és munkavédelmi megbízotti teendõk ellátása. ✖ Munkavédelmi kockázatértékelés. ✖ Oktatás, szakmai tanácsadás és segítségnyújtás. ✖ Elektromos biztonságtechnikai felülvizsgálat ✖ Robbanás gátló vegyszertároló szekrények felülvizsgálata, nyomáspróbája.

BÁRCZY Kft. Környezetvédelem 1143 Budapest, Gizella u. 37. Telefon/fax: (1) 251-2451, 273-1414 E-mail: [email protected] www.barczy.hu

15 éve a tiszta környezetért dolgozunk

IRODÁK: 1084. Budapest, Vásár u. 4. POSTACÍM: 1431. Budapest, Pf.: 181. E-MAIL: [email protected] ❖ http://www.tuzkerek.hu TELEFON: 313-7401, 313-8819, TEL./FAX: 334-4569 MINTABOLT: tel./fax: 334-4393, ELLENÕRZÉS: tel./fax: 334-2126 RAKTÁR, MÛHELY: 1084 Budapest, Bérkocsis u. 18. TELEPHELYEK: 9024 Gyõr, Eörsi P.u. 42. Tel.: (96) 423-810 7627 Pécs, Engel J.u.1. Tel.: (72) 311-892 Szeged, Tel.: (30) 942-7839

ISO 9001-2000 szabványminõsítésû cég

Vezetõi törzs (command staff) Vezetõje a magyar TV-nek megfelelõ IC, tagjai • az egyes szekciók vezetõi, • az információs vagy média tiszt, • az összekötõ tisztek, • az oltásban részvevõ szervezetek képviselõi. 1) Tervezési szekció (planning section) a) Erõforrás egység (resource unit): • Folyamatosan nyilvántartja az oltásban résztvevõ erõket (nemcsak a tûzoltóságét!), az új egységeknek itt kell bejelentkezni a távozóknak kijelentkezni, • nyilvántartja az adott idõpontban bevehetõ erõk és a pihenõ idõt töltõ egységek számát típusát, • tervezi az egységek bevethetõségét, a szükséges pihenõ és karbantartási idõk figyelembevételével. b) (mûvelet) tervezési egység (situation unit) • Elkészíti az oltásban részvevõknek szükséges térképeket, • elemzi az idõjárási elõrejelzések adatait, • modellezi a tûz várható terjedését, • kijelöli a fõ biztonsági zónák ideális helyét, • felderítést végez, összegyûjti a tûz terjedési adatait és az erre vonatkozó információkat a beavatkozó egységektõl, • javaslatot tesz az egységek optimális felhasználására és az alkalmazandó taktikára. A tervezési speciális képzettséggel rendelkezõ tagjai: • meteorológus • térinformatikus • tûzterjedési/tûzmodellezési szakértõ (egyéb káresetnél az adott terület modellezési szakemberei) 2) Operációs/beavatkozási szekció (operations section) Általában rögtön két részre oszlik a légi és földi tûzoltásra. a) Földi tûz oltás • A földi oltásnál tûzszakaszonként tagozódik, • egyes szakaszokon belül kézi-eszközös csoportok, tûzoltó szerek és földmunkagépes alakulatok különülnek el, • speciális egységek: robbantó és kiégetést / ellentûz gyújtást végzõ csoportok. b) Légi oltás • merev szárnyas egységek, tûzszakaszonként, • forgószárnyas egységek, • földi kiszolgálás, • lokális káreseti légi irányítás. 3) a) b) c) d)

Logisztikai szekció (logistics section) kommunikációért felelõs egység utánpótlás egység egészségügyi egység pihenõhelyek-irányítási pontok kialakításáért felelõs egység

4) Adminisztráció/finanszírozás szekció (finance/administration) Elsõsorban angolszász országokban a bérszámfejtés/fizetés részben káresetenként történik, minden káresemény költségei személyre/beavatkozó egységre lebontva kerülnek nyilvántartásra. Ennek a szekciónak az alkalmazása opcionális, valójában nem tartozik szorosan az operatív irányításhoz.

NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK Az ICS-t ma már nemcsak az Egyesült Államokban használják széleskörûen katasztrófák elleni védekezésnél, hanem alkalmazzák Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon de használják Dél Amerika több országában és Dél-Afrikában is. Több nemzetközi erdõtûzoltási akciónál is alkalmazásra került, és az itt szerzett tapasztalatok alapján javasolta a 2003-as Sydney-i III. Nemzetközi Erdõtûzoltási konferencia az ICS nemzetközi standardként történõ bevezetését. Az ICS önmagában nem újdonság, számos ország tûzoltási vagy katonai vezetési rendszerében sokszor ugyanilyen struktúrát találunk, hasonló elemekkel kis eltéréssel. De az ördög mindig az apró részletekben bújik meg. Egy nemzetközi mûveletnél felbecsülhetetlen könnyebbség, ha mindenki egy ábra alapján azonnal átlátja a vezetési-irányítási rendszert, mert ismeri annak felépítését, az egyes feladatok-felelõségek tagozódását. Adott probléma esetén tudja kit kell keresnie. Ehhez nagyon hasonló eset, amikor egy hazai tûznél több szervezet erõforrásait kell alkalmazni. Az ICS szerintem legfontosabb újítása, hogy mindenki ismeri a vezetési struktúra elemeit, szervezeti hovatartozástól függetlenül, és ugyanaz az irányítási rendszer kiterjed mindenkire, nincsenek párhuzamos struktúrák, nincs információhiány.

SPECIÁLIS TÖBBSZERVEZETES VEZETÉSI CSOPORTOK (INTERAGENCY COMMAND TEAMS) A nagykiterjedésû erdõtüzek a több szervezetre kiterjedõ integrált vezetési rendszer mellett, olyan speciális vezetõi és szakmai ismereteket (mint például légi-tûzoltás irányítása, tûzmodellezés, tûz-meteorológia, térképészet, ellentûz és kiégetési mûveletek tervezése, speciális taktikák alkalmazása, stb.), összeszokott, folyamatosan gyakorlatozó vezetõi-csoportot igénylenek, melyet érdemes központilag szervezni. Meg kell határozni azokat a mutatókat (erdõtûz típusa, kiterjedése, alkalmazandó erõk jellege, száma) melyekkel meghatározhatók azok az esetek, amikor a speciális csoport bevetése indokolt. A vezetési csoport általában az érintett szervezetek egymást ismerõ, összeszokott szakembereibõl áll. Erdõtüzek vonatkozásában Magyarországon különösen indokolt egy ilyen egység létrehozása, hiszen sok helyen – szerencsére csak ritkán fordulnak elõ nagykiterjedésû vegetációtüzek, de ez azt is jelenti, hogy az ottani szakemberek lehet, hogy elõször és utoljára találkoznak ilyen típusú és kiterjedésû tûzzel, ennek megfelelõen a legnagyobb szakmai hozzáértés és jó szándék mellett sincs tapasztalatuk. A sok hektár erdõt és több tízmillió forintot jelentõ tanulópénzt, pedig jó lenne minél kevesebbszer megfizetni a természetnek.

Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire Monitoring Center, [email protected] Köszönöm Restás Ágostonnak és Heizler Györgynek a cikkel kapcsolatos észrevételeiket. VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER

17

i

n

f

o

r

m

a

t

i

k

1. Bejárati ajtó 2. Ablak 3. Ablak 4. Elõtér 5. Szoba 6. Sparhelt 7. Asztal 8. Tv állvány 9. Ágy 10. Szekrény 11. Gáztûzhely 12. Konyha szekrény 13. Konyha szekrény

a

1. ábra. Alaprajz SZILÁGYI CSABA

Tûzvizsgálat számítástechnikai támogatással A matematikai tûzmodellek egyik felhasználási lehetõsége a tûzesetek elemzése. A hagyományos eljárásokban az áramlások, a különbözõ gázok koncentrációjának vizsgálata, a kialakult hõmérséklet meghatározása okozhat nehézségeket. A modell lehetõséget ad hogy az eddig meg nem vizsgált szempontokat is figyelembe vegyük.

2. ábra. A levegõ áramlás sebesség vektorai a 240s-ban a sparhelt elõtt az ajtónyílás középvonalában

2. kép. A két függõleges irányú fa szerkezet a szoba és az elõtér helyiségek között húzódó válaszfal tartó szerkezete. A baloldalon a bejárati ajtó felé látható a nagyobb fokú szenesedés.

5. ábra. A tûz képe a 250s-ban a sparhelt elõtt az ajtónyílás középvonalában

FIRE DYNAMICS SIMULATOR

1. kép. A konténer bejárati oldalán látható égésnyomok. A kép jobb oldalán a sparhelt füstcsõ nyílása látható.

Szeretném leszögezni, hogy a számítógép csak a bevitt adatokkal képes dolgozni, így az eredmény a felhasználó felelõssége. Az elemzéshez a NIST által kifejlesztett Fire Dynamics Simulator (FDS) szoftvert használtam. Ebben az esetben igen egyszerû, -modellezési szempontból- azonban tanulságos tûzesetet vizsgáltam meg. Nyílván a tûzmodell nélkül is megállapítható lett volna a tûz keletkezési oka, és helye, de a példa jól szemlélteti a mûködést. VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ INFORMATIKA

19

A TÛZESET LEÍRÁSA

2. A MODELL KIINDULÁSI ADATAI

A tûzeset egy lakó konténerben keletkezett. A konténer külsõ borítása acéllemez, míg a belsõ burkolata fából készült. Az alaprajzot, valamint a belsõ elrendezést az 1.ábra szemlélteti. A meghallgatások alapján tényként volt kezelhetõ, hogy a lakó a sparhelt begyújtása után a konténert elhagyta. Amikor késõbb kb. ¾ óra múlva visszaérkezett már láng és füst csapott ki a konténer nyílásain. A konténer berendezési tárgyai nem egyenletesen égtek el. A legmélyebb szenesedés a sparhelt melletti sarokban lévõ fa szerkezeteken volt tapasztalható. Így a belsõ fa szerkezeten és a konténer oldalán látható égésnyomok alapján [1.;2. kép] a tûz keletkezési helyét könnyû volt a sparhelt környezetére szûkíteni. A további vizsgálatnak már csak arra kellett választ adnia, hogy a tûz ezen a területen belül hol és hogyan keletkezhetett.

Az FDS számításaihoz szükség van a számítási tér, a bútorok, berendezések geometriájára, a falak, a berendezések, bútorok termodinamikai tulajdonságaira, illetve a szellõzés paramétereire a nyílászárók nyitásának, csukódásának idejére. 2.1. Felbontás A tûzeset szimulációjához egy 6,6mX3,6mX3,2m-es teret használtam, amelyet 10X10X10 cm-es egységekre bontottam. Ezek az egységek képezik a számítási cellákat, amelyeknek középpontjaira a számítógép elvégzi a szükséges számításokat. 2.2. Szellõzés A szellõzés rendkívül fontos tényezõ a tûz lefolyása során. Az ajtók, ablakok bezáródásának, nyitásának, az üveg törésének idõpontja, sarkalatos kérdés. Éppen ezért a tûz modellezésnél is e tényezõk kiemelt figyelmet kapnak. A meghallgatások, valamint a konténer ajtaján látható égésnyomok [1.kép] alapján megállapítható volt, hogy a konténer ajtaja valamint az ablakok a tûz fejlõdési szakaszában zárva voltak. Az ablakok nyílván a tûz hatására kitörtek, de ehhez már megfelelõ hõmérséklet emelkedés és hõsugárzás volt szükséges. Az feltételezhetõ, hogy a legsúlyosabb károsodást szenvedett szerkezeteknek már a tûz elsõ perceiben meg kellett gyulladniuk, ezért a vizsgálat során csak a tûz korai szakaszát elemeztem. Korai szakasznak tekintettem a még zárt, sértetlen nyílászárók melletti tûzfejlõdést. Az ablaküvegek törésének idõpontjára, így csak a késõbbi szakasz elemzése során lett volna szükség. 2.3. Anyagok A modellben szereplõ anyagok tulajdonságai: Fenyõ[3]: • Gyulladási hõmérséklet 320.0 (C) • Párolgás hõ 500. (kJ/kg) • Sûrûség 450. (kg/m3 ) Acél [3]: • C_DELTA_RHO: 20. (kJ/m2 /K) A padlón lévõ szõnyeg [3]: • Gyulladási hõmérséklet: 290.0 (C) • Párolgás hõ 2000. (kJ/kg) • Sûrûség 750. (kg/m3 ) Kárpitozott bútor: [3]: • Gyulladási hõmérséklet: 280.0 (C) • Párolgás hõ 1500. (kJ/kg) • Sûrûség 40. (kg/m3 )

A MODELL 1. A MODELL ALAPJAI A tûzmodell melyet felhasználtam egy CFD (Computational Fluid Dynamics) elvû tûz modell, a NIST Fire Dynamics Simulator (FDS) szoftvere és az ehhez a programhoz készült szintén a NIST Smokieview megjelenítõ szoftver. A modell matematikai eredményei alapján a Smokieview egy háromdimenziós ábrát hoz létre, mely az elõre meghatározott idõlépcsõnek megfelelõen kép kockákon szemlélteti a különbözõ megjeleníteni kívánt eseményeket, értékeket. Ilyenek lehetnek többek között, a tûz, a füst terjedése, a hõmérsékletek, a különbözõ gázok koncentrációja, az áramlási sebességek, irányok és az égési sebesség. Az ábrák alján szerepel az idõpont másodpercben, a jobb oldalán az érték, és annak skálája, amelyet megjelenít az ábra. A vizsgálatban szereplõ ábrák ezen megjelenítõ program által készültek. A szereplõ ábrákon természetesen csak a lényegesebb idõpontokat, fordulópontokat jelenítettem meg. A CFD modell lényege, hogy a modellezett tér, épület derékszögû kis méretû számítási egységekre, cellákra bontható legyen. A számítások során a modell az egyes cellák fizikai jellemzõit külön-külön számítja ki, a cellák geometriai középpontjára. Az áramlásokat a cellák falán keresztül vizsgálja, úgy hogy figyelembe veszi a cella belsejében jelen levõ forrást, vagy nyelõt. Az ismételt számításokat akár több tízezerszer végzi el, mire a végeredmény megszületik. A rendkívül sok számítás, igen jelentõs számítástechnikai erõforrásokat igényel. A számítógép egy-egy modellel akár heteket is dolgozhat, függõen annak paramétereitõl. A modell a sûrûséggel, a sebességgel, a hõmérséklettel, a nyomással és a különbözõ anyagok koncentrációjával számol. A fõbb matematikai egyenletek a tömeg áram egyenlet, Newton második törvénye és a termodinamika elsõ fõtétele. A modell mûködését tekintve három részre bontható a hidrodinamikai, az égési, és a hõsugárzási modellre. A hidrodinamikai modell a Navier-Stokes egyenletre alapul. Az anyagok égésének kevert, illetve direkt égési szimulációjához szükség van az anyagok hõfelszabadulási sebességére, vagy párolgáshõjére, a gyulladási hõmérsékletükre, sûrûségükre, és az égéshõjükre. A hõsugárzási modellben a teljes hullámhossz tartomány 6 sávban kerül számításra, majd a sávok eredményeit összegezve kapjuk meg a beesõ sugárzás mennyiségét. A cellába érkezõ teljes hõmennyiséget pedig, a hõvezetéssel és hõsugárzással szállított hõmennyiség összege adja. 20

INFORMATIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

A berendezések méretei (1. számú táblázat): Megnevezés

Anyag

Gáztûzhely Konyhaszekrény ajtóval szemben Konyhaszekrény válaszfal mentén Sparhelt Asztal TV állvány Ágy Szekrény

Acél Fenyõ Fenyõ Acél Fenyõ Fenyõ Kárpitozott bútor Fenyõ

Méret 1m hosszú 2m széles 1 m széles 110 cm széles 120 cm széles 50 széles 180 cm széles 120 cm széles

60 cm mély 110 cm magas 60 cm mély 110 cm magas 30 cm mély 0 cm magas 60 cm mély 110 cm magas 1 m mély 110 cm magas 26 cm mély 40 cm magas 120 cm mély 30 m magas 40 cm mély 260 cm magas

VIZSGÁLAT AZ ELSÕ ESET A tûz a legsúlyosabb károkat a sparhelt melletti sarokban, valamint a válaszfalban okozta. A sparheltet éppen a távozás

7. ábra. Égési sebesség a szõnyeg felületén a 250s-ban a sparhelt elõtt.

12. ábra. A tûz képe az 72s-ban a sparhelt tetején.

8. ábra. A sparhelt melletti sarokban mért falhõmérséklet.

14. ábra. A sarokban a falfelületre beesõ hõsugárzás nagysága az 72s-ban

10. ábra. A levegõ áramlás sebesség vektorai a 72s-ban a sparhelt tetejének környezetében a válaszfalra merõleges síkban.

15. ábra. A sparhelt melletti sarokban mért falhõmérséklet

elõtt gyújtották be, így a legkézenfekvõbb keletkezési ok a nyílással ellátott, vagy nyitva hagyott hamutér ajtón keresztül kipattanó parázs volt. A parázs az éghetõ anyagú padlóburkolatra hullva meggyújthatta azt, majd a tûz a szõnyegen tovább terjedhetett a sparhelt felé és a sparhelt melletti falakra.

A vizsgálat kérdése: A szõnyegen a sparhelt elõtt keletkezett tûz vajon okozhatta-e a terjedési nyomokat? 1. Gyújtóforrás Az FDS-ben gyújtóforrásként több féle megoldás használható. Lehet egy adott hõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng, VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ INFORMATIKA

21

és lehet egy adott hõmérsékletû felület, ami hõvezetéssel, hõáramlással, hõsugárzással gyulladást eredményez a környezetében. A tûz az elsõ esetben a sparhelt elõtt a szõnyegen a kipattanó parázstól keletkezett. A gyújtóforrás egy 30cm X 30cmes 1000KW/m2 –es hõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng, a szõnyegen a sparhelt elõtt. Ez nyílván nem a kezdeti állapotot, de a kialakult tûznek egy viszonylag kis területû korai szakaszát tükrözi. 2. A tûz terjedése A vizsgálat során megfigyelhetõ, hogy a tûzre ható légáramlatok eltérõ sebességûek [2.;3. ábrák]. Az elõtér és a szoba közötti ajtónyílás felõl a 30s-ban 0.5 m/s, a 240s-ban 0.75 m/s, a szoba közepe felõl jóval kisebb a 30s-ban 0.1 m/s, a 240s-ban 0.15 m/s sebességgel áramlik a levegõ a tûz irányába. A közeg mozgásának sebesség vektorai 120s-ig nem mutatnak jelentõs változást, azonban a 240s-ban az irányváltoztatás mértéke már számottevõ. A láng dõlése a 135s-ban és a 250s-ban is azonos [4.;5. ábrák]. A légáramlatok hatására a 135s-tól a tûz, a szoba belsõ részei felé kezd terjedni. Az égés során, a szõnyeg felületén az égés sebessége a szoba közepe felé kétszer gyorsabban növekszik, mint az ajtó irányába. A kezdeti tûz állapothoz képest az ajtó irányába a 135s-ban 10cm-es a 250s-ban 20cm-es távolságban, a szoba közepe felé a 135s-ban 20cm-es a 250sban 40cm-es távolságban az égési sebesség 1.40x10-7 kg/m2s[6.;7. ábrák]. A sparhelt melletti sarokban a 250s-ban a fal hõmérséklete, az eltelt idõhöz képest még csak 80 C fok [8. ábra]. Figyelembe véve a terjedési irányt, valamint a rögzített nyomokat megállapítható, hogy ha a tûz a sparhelt elõtt a szõnyegen keletkezik, akkor a legnagyobb károsodásokat valószínûleg nem a sparhelt melletti sarokban okozza. A tûznek más irányba kellene terjednie????!!!!

A MÁSODIK ESET A vizsgálat során rögzítésre került, hogy a konténer elõtt a kimentett sparhelt tetején egy edény volt. A meghallgatás nem támasztotta alá, hogy az edény a sparhelten lehetett a tûz idején, de nem volt kizárható sem. Így a következõ vizsgálat tárgya a sparhelt tetején az edényben keletkezõ tûzeset volt. A vizsgálat kérdése: A sparhelt tetején keletkezett tûz vajon okozhatta-e a terjedési nyomokat? 1. Gyújtóforrás A gyújtóforrás az elõzõ esethez hasonló módon, de most a sparhelt tetején volt. Egy 30cm X 30cm-es a 1000KW/m2 –es hõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng. 2. A tûz terjedése A tûz környezetébõl a tûz felé a 60s-ban 0.5 m/s, a 72s-ban 0.8 m/s sebességgel áramlik a sarok irányába a levegõ [9.;10. ábrák]. A 11. 12. ábrákon jól látható, hogy a tûz az 50s-ban a sarok, illetve a válaszfal felé terjed. A 72s-ban, pedig az a terület ég, ahol a legnagyobb károsodások keletkeztek. A sarokban találkozó falfelületeket érõ hõsugárzás mértéke egyenletes növekedést mutat. A válaszfal felületére érkezõ hõsugárzás az 50s-ban 42KW/m2, a 60s-ban 48KW/m2, a 72s-ban 60KW/m2 [13.;14. ábrák]. Megfigyelhetõ, hogy a sarokban a falaknak egymásra gyakorolt hatása miatt nagyobb a beesõ hõsugárzás értéke. Ezen a területen a fal hõmérséklete már a 70s-ban 300 C fokra emelkedik [15. ábra]. A második esetben már röviddel a tûz kialakulása után az a terület ég, ahol a tûz a valóságban a legnagyobb károsodásokat okozta. 22

INFORMATIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

ÖSSZEFOGLALVA A vizsgálat eredményeképpen megfigyelhetõ, hogy a kialakuló légáramlatoknak jelentõs szerepe lehet a tûz lefolyásában. Az elsõ esetben a légáramlás a tüzet a szoba közepe felé terelte. A terjedés iránya ezáltal csökkentette annak a valószínûségét, hogy a tûz a kihulló parázstól keletkezhetett volna. Az elsõ eset ezért indokolttá tette egy második keletkezési ok vizsgálatát. A második esetben a tûz a sparhelt tetején felejtett edény környezetében keletkezett. Ebben az esetben a tûz terjedését az áramlások számottevõen nem befolyásolták. A sarokban találkozó falak egymásra gyakorolt hõsugárzása viszont meggyorsította a felületek felmelegedését. A faszerkezet ennek hatására gyorsabban érte el a gyulladási hõmérsékletét, ezért a tûz határozottan a falak találkozásának irányába terjedt tovább. A két modellt összehasonlítva a terjedési jellemzõk valamint a legnagyobb károsodások helye alapján megállapítható hogy a tûz nagy valószínûséggel, a második esetnek megfelelõen a sparhelten felejtett edény, illetve az edényben lévõ étel túlmelegedésének következménye volt. Ennek a tûzesetnek a vizsgálata nem használta ki az FDSben rejlõ lehetõségeket, de az egyszerûsége révén jól áttekinthetõ a felhasználás néhány módja. Nyílván nem a hasonló súlyú tûzesetek vizsgálati eljárásában kell e programokat használni, de elképzelhetõ hogy egy-egy nagyobb tûzesetnél meglepõ eredményekkel szolgálhatnak. A jelenlegi eljárási formában a tûzvizsgáló pontos adatokat gyûjthet be az anyagokról, tárgyakról, épületekrõl. A döntését azok elhelyezkedése, tulajdonsága, állapota, valamint a terjedési nyomok alapján hozza meg. Az áramlásokat, az oxigén, illetve a CO koncentrációját viszont nehéz elemezni, pedig ezek is fontos tényezõk lehetnek. A szoftver nem oldja meg a feladatot, de segít hogy a vizsgáló olyan tényezõket is elemezhessen, amelyeket egyébként igen nehezen és költségesen vizsgálhatna meg. Irodalom jegyzék: [1]: Kevin McGrattan, Editor. Fire Dynamics Simulator (Version 4) Technical Reference Guide. Nist Technology Administration U.S. Department Of Commerce 2006. [2]: Kevin McGrattan, Glenn Forney Editor. Fire Dynamics Simulator (Version 4) User Guide. Nist Technology Administration U.S. Department Of Commerce 2006. [3]: Database4.data file of NIST Fire Dynamics Simulator. U.S. Department Of Commerce 2006. [4]: Dr. Beda László. Tûzmodellezés, Tûzkockázat Elemzés. Szent István Egyetem Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar. Budapest 1999. [5]: Dr. Beda László. Égés- És Oltás- Elmélet I. Szent István Egyetem Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar. Budapest 2001. A cikk minden ábrával a Védelem Online (www.vedelem.hu) tanulmanyok rovatában olvasható.

Szilágyi Csaba tûzvédelmi mérnök Szolnok MVJÖ Hivatásos Tûzoltóság

t

e

c

h

n

i

k

a

Csuklós létratag a Metz L32A gépezetes tolólétra újdonsága

Fokozatmentes kitalpalás

Október 22-én Karlsruheban mutatták be a Rosenbauer konszernhez tartozó Metz Aerials új gépezetes tolólétráját a Metz L32A típust, amelynek újdonsága az 5. létratag csuklós kialakítása.

MEGNÖVELT TELJESÍTMÉNY A 165 éves Metz Aerials cég központjában mutatták be a legújabb fejlesztést, amely már 1998 óta a Rosenbauer konszernhez tartozik így, ennek szakmai iránymutatásai alapján készült. A 2006-ban gyártott új létratípus a Metz L32 típus (Lásd: Védelem 2007/5 37-39. oldal) már megmutatta azokat a csúcstechnológiai és dizájn megoldásokat, amelyek egy jövõbeni új létra program alapjai. Ez a létra a magasból mentésben a csúcstechnológiát eredeti technikai megoldásokkal és jövõbemutató formai kialakítással társította. Egy nagyteljesítményû hidraulikus rendszerrel a létra mozgássebességét sikerült 25 %-al növelni miközben a felszerelési idõt az EU norma felére csökkentették. Mindez társult az üzemelést segítõ CAN Bus technológiával és egy a mûködést támogató Online szervizportállal, a service4fire-val.

Sokoldalú mentõkosár

TOVÁBBFEJLESZTETT MENTÕKOSÁR A fejlesztést most egy csuklós létratagú, billenthetõ kosaras változat kibocsátása jelenti. Ez a megoldás további mentési alkalmazásokat tesz lehetõvé. Ennek érdekében a mentõkosarat is továbbfejlesztették, a helytakarékosság és a sokoldalúság követelményeit szem elõtt tartva. (Pl.: hordágy, vízágyú, túlnyomásos szellõztetõ elhelyezése) A Metz 20 és 53 méter közötti tartományban gyártja magasból mentõ jármûveit. Az új típus 30 méteres mentési magasságban és 32 méteres munkamagasságig képes hatékonyan mûködni. A teljesen automatikus, hidraulikus létra az új nagyteljesítményû hidraulikus rendszernek tulajdoníthatóan megnövelt mozgássebességgel képes mûködni. Az új generációs CAN Bus vezérlés mellett a világító kezelõ pontokkal ellátott nagyfelbontású színes LCD képernyõ segíti a kezelõ munkáját a létra fõkezelõhelyén és a kosárban. A vezetõfülkében egy további display segíti a teljes létra felügyeletét. A biztonságos mûködtetést egy integrált vezérlés és folyamatos kitámasztás mérés biztosítja, amihez a fokozatmentes létrakitámasztást 2,50 – 4,85 méter között lehet megválasztani.

Takart, szûk helyeken elõnyös Az 5 részes létratag utolsó tagja 75o-ban billenthetõ, ami a bonyolult épületszerkezeteknél jelenthet elõnyt a mentésben. Maga a 270 kg terhelésû mentõkosár is sok új megoldást tartalmaz, elõröl 3, hátúról 1 belépési lehetõséget biztosít, az elején egy kihajtható létrával segítve a magasban történõ biztonságos beszállást. A létra szerkezetben ill. a kosárban számos egyedi megoldás kialakítására nyílik lehetõség, így az egyedi igények alapján az alapjármû sokféle kialakítással szállítható. Pl.: • Vízágyú és szállító vezeték kialakítás (1550 l/perc) • 14 kVA-os szállítható agregátor • elektrohidraulikus szükségmeghajtás • 2 db. 230V/1000W-os menekülési utat megvilágító fényszóró • 2 db. 24V-os xenon fényszóró a létra alatti terület megvilágításához • automatikus távdiagnózis (Service4fire) VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TECHNIKA

23

ISO 901:2000 Nyilvántartási szám: 503/0804

✘ A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat, ✘ A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat (feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat,

✘ Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat, ✘ A TUBEX angol habgenerátorokat, ✘ A PULVEX ABC EURO tûzoltóport, ✘ A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket. ✘ Ziegler tûzoltójármûvek és felszerelések teljes skálája

● ● ● ● ● ● ● ● ●

tûzvédelmi szolgáltatást, tûzvédõ anyagokat, bevonatokat, tûzoltó készülékeket, tûzvédelmi eszközöket, felszereléseket, tûzoló készülékek, felszerelések ellenõrzését, javítását, faanyagvédõ szereket, tûzgátló ajtókat

egy helyrõl

Tûzvédelmi Szolgáltató Kft.

PIRO-VÉD Kft. 1071 Budapest Hernád u. 40. Telefon: (1) 461-0109 Rádiótelefon: (30)952-9352 E-mail: [email protected]

1102 Budapest, Szent László tér 20. Tel./fax: 260-9163 Telefon: 433-2475 E-mail: [email protected] Web oldal: www.piro-ved.hu

PIRO-VÉD A TÛZTÕL VÉD!

TÛZOLTÓ BERENDEZÉSEK

IFEX Tûzõr Tervezõ és Fõvállalkozó Kft. 1131 Budapest, Szent László út 109. Tel./Fax: (06-1) 320-9888, (06-1) 350-2328 E-mail: [email protected], www.ifextuz.hu

FÕBB VÁLLALKOZÁSI TERÜLETEINK: ◆ Sprinkler és nyitott szórófejes oltórendszerek ◆ Gázzal oltó rendszerek ◆ Habelárasztó rendszerek ◆ Vízköddel oltó berendezések ◆ Tûzivíz szivattyútelepek ◆ Tûzveszélyes tartályok tûzvédelme

Éghajlatváltozás és technikai fejlesztés Az éghajlat megváltozása olyan kockázat, amely az élet szinte minden területét érintheti. A VAHAVA projekt keretében számos tanulmány vázolta fel a lehetséges hatásokat, ezekre már ma el kell kezdeni a felkészülést.

MELEGEDÉS VÁRHATÓ Minden évszakra egyértelmû melegedés várható, amelynek mértéke az elmúlt évtized átlagához képest nyáron a legnagyobb: 4-5°C, tavasszal a legkisebb: 3-3,5°C. Nyáron a csapadék csökkenése, míg télen a csapadék növekedése várható. (Nyáron 8%os csökkenés, télen 9%-os emelkedés). Ez akár a 30-35%-ot változás is lehet, szélsõséges csapadékmennyiségekkel. A kutatók azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül nyaranta akár a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak. A talajvízszint a völgyekben és az alacsonyabb területeken süllyedni fog. A záporok ugyanakkor gyakoribbá válnak, ami miatt nõ a hirtelen árhullámok kockázata. Nagy bizonyossággal növekszik a hõhullámok és az aszályos idõszakok száma. Az intenzív, özönvízszerû esõk következtében hazánkban fokozódik az árvízveszély, a mélyen fekvõ területeken, pedig fokozott belvízveszélyre lehet számítani. Az intenzívebb (özönvízszerû) csapadékok következtében a vízelvezetés szerepe települési léptékben és az épület körül egyaránt felértékelõdik. Nõ a földcsuszamlás veszélye, amely az épületek telepítése; a jégesõk intenzitása, amely a tetõfedés, tetõablak, napkollektor kialakításában igényel további meggondolásokat.

ÁRVÍZ ÉS ASZÁLY Szimulációs vizsgálatok az árvízi kártételek 20 százalékos növekedését prognosztizálják, s nem zárható ki új árvízi szélsõségek jelentkezése a nagy és közepes folyókon. A hegy- és dombvidéki kisvízfolyásainkon a felhõszakadások hatására a gyors levonulású heves árhullámok kialakulásának valószínûsége nõni fog. A Dunát és a Drávát a közepes vízhozamok mérsékelt csökkenése mellett az évszakos megoszlás változása, eltolódása fogja jellemezni. Az állóvizek, és vizenyõs területek természetes vízellátása hosszabb idõszakokra csökkenhet, a Balaton, a Fertõtó és a Velencei-tó vízforgalma lelassul, a hosszú vízhiányos idõszakok esetleg gyakrabban fordulhatnak elõ. Az Alföld és ezen belül a Duna-Tisza közének egyes kisebb tavai, az elszigetelt holtágak, sõt a folyókkal összeköttetésben lévõ vízfelületek is csökkenhetnek, de akár teljesen meg is szûnhetnek. Felszín alatti vizeink közül az Alföld térsége és – kisebb mértékben – a Dunántúli középhegység karsztvíz-készlete minõsül leginkább veszélyeztetettnek. A növekvõ párolgás a felszín alatti vízkészlet drasztikus csökkenését is okozhatja. A hosszan tartó aszályos idõszakok ellátási nehézségeket, a hirtelen lezúduló esõzések a szennyvíz- és csatornarendszer túlterhelését, esetleg szennyezések kialakulását okozhatják. 26

TECHNIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

VESZÉLYHELYZETEK KEZELÉSE A változó feladatok, az új kihívások a hagyományos feladatokon túl az új típusú veszélyhelyzetekhez igazodó mûszaki és szervezeti fejlesztéseket igényelnek. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia kiterjed az összes katasztrófatípus következményeinek kezelésére, de ezen belül a természeti okok miatt bekövetkezett események kiemelkedõ szerepet kaptak. A stratégia számol azzal, hogy a szélsõséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válnak. Kiemelt feladat: – a széleskörû tájékoztatás hatékonyságának javítása; – a lakosságvédelmi feladatokra való felkészülés; – a kritikus infrastruktúra védelme; – az ipari katasztrófák megelõzése. Lehetséges megoldások: – az elhárításhoz és lokalizáláshoz szükséges mûszaki feltételek, felszerelések, informatikai és logisztikai rendszer megteremtése és mûködõképességének biztosítása; – anyagtartalékok készletezése; – gyors elõrejelzõ rendszer kiépítése és mûködtetése; – erdõ és bozóttüzek megelõzése, illetve felkészülés a hatékony védekezésre; – szennyvíztisztítás és fertõtlenítés; – védekezés az árvízi kártételek ellen, a bekövetkezett vízkárok felszámolása; – árvízvédelmi alegységek anyagi, technikai eszközökkel történõ ellátása; – lakosság felkészítése.

MILYEN ESZKÖZÖKET CÉLSZERÛ BESZEREZNI? – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – –

víztisztító és vízszállító eszköz, mobil világító eszközök, kézi lámpák, mobil gátak, aggregátorok és kompresszorok, vízszivattyú (tömlõvel) és zagyszivattyú (tömlõvel), motoros gumi, illetve alumínium csónak, üzemanyag-szállító, illetve tároló eszköz, sátrak és sátorfûtõ berendezés, fektetõ anyagok, kézi szerszámok (ásólapát, csákány, fejsze, kézi fûrész, bontó, vágó eszközök) motoros (elektromos) láncfûrész, fenyõfûrész árú, homokzsáktöltõ berendezés és homokzsák, fáklya és takarófólia, személyi védõfelszerelések (mûanyag védõcsizma, csizmás védõnadrág, esõkabát, védõkesztyû, védõsisak, védõruha, láthatósági mellény) étkezéshez szükséges anyagok csomagoló és kötõzõ anyagok, fertõtlenítõ anyagok és eszközök, terepjáró teher- és személygépjármûvek, híradó- és informatikai eszközök.

A felkészülés hosszú távú folyamat, amelyben a lehetséges hatásokra való reagáláshoz szükséges felszerelések megválasztása a jövõbeni sikeres védekezés feltétele. Ennek alapja, pedig a tudósok prognózisainak figyelemmel kísérése.

MSA Evolution a hõkamerák evolúciója

FELHASZNÁLÓBARÁT KIALAKÍTÁS ÉS KEZELHETÕSÉG Mindhárom az EVOLUTION 5000 sorozathoz tartozó kamera ergonomikus kialakítású és egyetlen gombbal kesztyûben is jól kezelhetõ. Az IP67 (1 méteres vízmélységben 30 perc) védettségû kamerák valamennyi külsõ behatásnak - por, víz, hõhatás, lángok, ütések, esés és rezgések - ellenállnak. Mindemellett képesek fennmaradni a víz felszínén, ami rendkívüli helyzetekben igen hasznos lehet.

Az MSA cég az EVOLUTION hõkamerák folyamatos fejlesztésével, a legújabb mûszaki megoldások alkalmazásával, a tûzoltók számára a bevetések során egyedi felderítési lehetõségeket teremt.

ALKALMAZÁSI TERÜLETEK Az EVOLUTION 5000 sorozat három kamerája: • EVOLUTION 5200 – a sokoldalú • EVOLUTION 5200 HD – az egyedülálló • EVOLUTION 5600 – a gazdaságos A praktikus moduláris rendszer sajátossága, hogy mindhárom típus kiegészíthetõ képátviteli és képrögzítõ rendszerrel. A képátviteli rendszer a háttérben dolgozó tûzoltók számára teszi lehetõvé, hogy valósidejû felvételen kövessék az eseményeket. Ezen kívül, dokumentációs céllal mindhárom kamerához könnyen csatlakoztatható egy egyedi képrögzítõ rendszer is. • Tûzoltás Bármelyik EVOLUTION 5000 hõkamera-típus kiválóan alkalmas a tûzfészkek fellelésére, valamint a rejtett tüzek felderítésére és elszigetelésére. • Bevetésirányítás, Veszélyes anyagok figyelése, Szellõzés A nagyfelbontású EVOLUTION 5200 HD és a sokoldalú EVOLUTION 5200 a valósidejû képátvitel segítségével lehetõvé teszi a tûzesetek helyszínének megfigyelését. Lehetõvé válik a szennyezõanyagok forrásának és mozgásának szisztematikus azonosítása és nyomon követése, valamint a forró zónák és a lehetséges szellõzési pontok felderítése. • Helyzetelemzés - Kutatás és mentés – Erdõtüzek oltása Az EVOLUTION 5600 ill. az EVOLUTION 5200 a legjobb választás, ha a helyzet gyors áttekintésére, pl. eltûnt vagy sérült személyek helyének meghatározására vagy gócpontok gyors feltérképezésére van szükség. • Tûzfigyelés Az EVOLUTION 5600 célszerû választás, ha pl. az oltás után azt kell megvizsgálni, hogy az adott területen nem maradtak-e hátra rejtett tüzek vagy parázsló anyagok. • Személyek keresése Kutatási és mentési feladatoknál, valamint helyszíni vizsgálatoknál/kutatásnál kiválóan alkalmazhatók az EVOLUTION 5200 HD éles, nagyfelbontású képei. A technológia olyan mûveleteket is lehetõvé tesz, mint a komplikált, rossz látási viszonyok között történõ keresést, nehezen látható vagy rejtõzködõ személyek képének megjelenítését. Az EVOLUTION 5200 és 5200 HD típusok kiemelkedõen fontos jellemzõje, hogy velük a tûz mellett közvetlenül fekvõ embert is észlelni lehet.

MÉRET, SÚLY ÉS EGYÉB FONTOS JELLEMZÕK Az alábbi adatok valamennyi EVOLUTION 5000 típusú kamerára érvényesek • Súly [akkumulátorral] 1,2 kg • Méretek [MagxSzélxMélység] 275 x 205 x 112 mm

• • • •

Áramellátás Ütésállóság: Lángállóság: Hõállóság:

Újratölthetõ Lítium ion akkumulátor 2 m-es ejtési teszt 3-szor – nincs sérülés 950°C 10 sec-ig 260°C 8 percig

ÉRZÉKELÕK ÉS KÉPMINÕSÉG Az EVOLUTION 5000 hõkamerák olyan hûtés nélküli vanádium-oxid mikrobolométer szenzorral mûködnek, amely kis mérete és tömege ellenére kitûnõ képminõséget biztosít. A hõkamerák képminõségét az ISDR [lnstantaneous Scene Dynamic Range – Pillanatnyi Kép Dinamikus Tartománya] érték jellemzi a legjobban. Az ISDR értéket a magas- és az alacsony érzékenységû tartományokban mutatott érzékenység figyelembevételével az alábbi képlettel lehet meghatározni: 160 560 Nagy Érzékenység ——— + Alacsony Érzékenység —— = 4795 ISDR 0,065 0,24

Az MSA Evolution 5200 és 5200 HD hõkamerák rendkívüli képminõségét a kiemelkedõen magas - 4795-ös - ISDR érték mutatja. Minél nagyobb ugyanis az ISDR értéke, annál pontosabb a mérés, és annál nagyobb a mérési tartomány az adott üzemmódban. Az érzékenység növelése a mérési tartomány kiszélesítésével és a kamera dinamikájának növelésével érhetõ el. Így az EVOLUTION 5200 és 5200 HD típusok a Nagy Érzékenységû üzemmódban, a 160 °C-ig terjedõ mérési tartományban elérik a 0,065 °C-os érzékenységet. Az Alacsony Érzékenységû üzemmódban a hõmérsékleti tartomány egészen 560 °C-ig terjed, és az érzékenység még mindig 0,24 °C. Minden Evolution 5000 hõkamera két hõmérséklet-érzékenységi üzemmóddal rendelkezik. Nagy Érzékenységû (High Sense) üzemmód a 160 °C-ig terjedõ tartomány. A nagyobb érzékenység finomabb részletek megjelenítését teszi lehetõvé egy kisebb dinamikus tartományban. Alacsony Érzékenységû (Low Sense) üzemmód az 560°C-ig terjedõ tartomány. A megnövekedett érzékenységének köszönhetõ magasabb dinamikus tartomány, az EVOLUTION hõkamerák Alacsony Érzékenységû üzemmódja lehetõvé teszi a tárgyak részletes megjelenítését magas környezeti hõmérséklet esetén - még a tûz fészke mögött is. Ebben a tartományban ezek a kamerák egyedülállóan jó minõséget adnak. Ha a Nagy Érzékenységû üzemmódban a hõkép több mint 15%-a telített (azaz átlépte a 160 °C-ot), akkor az EVOLUTION 5000 hõkamerák automatikusan átváltanak az Alacsony Érzékenységû üzemmódra. Az átváltás ideje kevesebb, mint egy másodperc, így megelõzhetõ, hogy a felhasználó figyelmét fontos részletek elkerüljék. VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TECHNIKA

27

• A fényzárjelzõ arról tájékoztatja a felhasználót, hogy folyamatban van az automatikus újrakalibrálás. Ezt egy zöld négyzet jelzi a kijelzõ bal felsõ sarkában, az egész folyamat alatt, ami az MSA AUER hõkamerák egyedülálló sajátossága. • Heat Seeker PLUS – Hõkeresõ technológia a sárgától a sötétpiros színû képpontokig terjedõ színskálán jeleníti meg a megfigyelt szerkezeti elemek hõmérsékletének változását. Ez alapvetõ fontosságú a tûz intenzitásának és irányának meghatározásakor, ugyanakkor a hõképek olyan minõségû megjelenítését teszi lehetõvé, ami korábban elképzelhetetlen volt. • A kezelõgomb egyszeri megnyomásával az Evolution 5000 kamerák készenléti üzemmódba kapcsolnak. Ilyenkor annak érdekében, hogy az akkumulátor kapacitása ne csökkenjen, a kijelzõ kikapcsolja önmagát.

AZ MSA EVOLUTION 5000 HÕKAMERÁK KÉPMINÕSÉGI JELLEMZÕI EVOLUTION 5200 K É P M I N Õ S É G

FORRADALMIAN ÚJ MEGOLDÁSOK

EVOLUTION 5200 HD

5600

Érzékelõ

Hûtés nélküli vanádium oxid mikrobolométer

Felbontás [pixelben]

160 x 120

320 x 240

120 x 120

4795

4795

3482

Dinamikus tartomány [ISDR] Magas érzékenységû Üzemmód [mK]

65

65

85

Alacsony érzékenységû Üzemmód [mK]

240

240

350

55 ° / 41°

36 ° / 41°

41 ° / 41°

Látószög [vízszintes / függõleges]

HÕMÉRSÉKLETMÉRÉS Ha egy hõkamerát hõmérsékletmérésre használunk, akkor a mérés pontossága az érzékelõ képméretarányától függ. 20:1 képméretarány esetén minél messzebb van a kamera a forró tárgytól, annál pontatlanabb a mérés, mivel ebben az esetben a helyszínen található összes tárgy az átlaghõmérséklettel jelenik meg. Az EVOLUTION 5000-es modellek szenzációs, 85:1 távolságaránya kiemelkedõ pontosságot eredményez. A megjelenített terület, amelynek hõmérsékletét a készülék méri, a célterületnek a kamerától mért távolságától függ. Az arány nagyjából 85:1, azaz 85 m távolságból a mért terület átmérõje kisebb mint 1 m. A „Quick-Temp” üzemmód a hõmérsékletet kétféle módon tünteti fel: egyfelõl hõmérsékleti analóg oszlopdiagramként, másfelõl digitálisan (számértékkel) is megjeleníti. A Nagy Érzékenységû üzemmódot zöld hõmérsékletszimbólumok, míg az Alacsony Érzékenységû üzemmódot kék hõmérsékletszimbólumok jelenítik meg.

A tûz intenzitását és irányát is segíti meghatározni

KIJELZÕ ÉS DIGITÁLIS ZOOM A hõkamerák 8,9 cm-es kijelzõvel rendelkeznek, s az EVOLUTION 5200 HD kamera választhatóan, egy magasan fejlett, 2x-es digitalis zoom funkcióval is rendelkezik, amely különösen a tûzoltósági alkalmazásoknál elõnyös.

KÉPÁTVITEL ÉS KÉPRÖGZÍTÉS A Video Capture képrögzítõ moduljával a bevetési területekrõl készített felvételek rögzíthetõk. • A kisméretû és különálló Video Capture modul könnyen, másodpercek alatt illeszthetõ a kamerához. • A beépített memóriakártya 2 órányi, MPEG-1 formatumú felvétel készítését teszi lehetõvé. Az EVOLUTION képátviteli rendszerével, amely egy adóés egy vevõké-szülékbõl áll, megvalósítható a valós idejû képek közvetítése a bevetési helyszínrõl az irányító központ felé. A Videójel átviteli távolsága • Nyílt terepen : > 5000 méter • Erdõben: 200 - 1000 méter [az erdõ sûrûségétõl függõen] • Metróalagútban: kb. 750 méter • Beton szervizalagútban: kb. 60 méter 28

TECHNIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Az eltérõ hõmérsékletek jól érzékelhetõk

Kesztyûben is jól kezelhetõ

Hõmérsékletmérés: 85 méterrõl 1 méter átmérõjû terület hõmérsékletét képes mérni Feicht Ferenc igazgató MSA-AUER Hungaria Biztonságtechnika Kft., Budapest Email: [email protected]

SZKD FOREIGN TRADE 1027 Budapest, Margit krt 3. III. 20. Tel/fax:315-0896; 315-1037; 438-0527; 438-0528; 438-0529 e-mail: [email protected] ■ Honlap: www.globalbusiness.hu/szkd-kidde-deugra

k

u

t

a

t

á

s

A hegesztés, lángvágás, mint tûzkeletkezési ok

1. ábra. Az izzó részecskék maximális vízszintes gyújtási távolsága

Ezeknél a munkáknál az üzemszerûen jelenlévõ szikrák okozzák a tûzesetek többségét, kisebb része a hõvezetésre vezethetõ vissza. Mivel az izzó anyagrészecskék okozzák a legnagyobb veszélyt, a veszélyességi övezet és gyújtás lehetõségét vizsgáljuk a külföldi szakirodalmi adatok alapján. 2. ábra. Az eddigi ábrázolások szerint a szétrepülés a hegesztési nyomástól függött SZABÁLYSZEGÉSEK A hegesztés, lángvágás (darabolás), forrasztás, a tetõtéri munkák, a nyílt lánggal járó olvasztásos munkák (szigetelések), a gyorsdarabolóval végzett munkák a leginkább tûzveszélyes tevékenységek. A tûzkeletkezési statisztikák ezt a megállapítást bõségesen alátámasztják. Gyakori, hogy a hegesztésnél az alapvetõ biztonsági elõírásokat is megsértik. A biztosító társaságok statisztikái szerint a hegesztéssel járó munkavégzéseknél a tüzek 50 %-a szétrepülõ izzó anyagrészecskék miatt keletkezik. A jelentõs tûzkárokért a hegesztõk figyelmetlensége és a munkahelyi tûzvédelmi szervezetek ellenõrzõ, engedélyezõ tevékenységének hibái mellett, döntõ mértékben az izzó részecskék gyújtóhatásának figyelmen kívül hagyása, illetve téves megítélése okolható. Szakértõi vizsgálatok során mérték az izzó anyagrészecskék kirepülési távolságát és felületi hõmérsékletét. Lángvágásnál például az izzó részecskék még 4 méter repülési távolság után is 1600 - 1700 0C hõmérsékletûek voltak. Ez lényegesen melegebb, mint amit eddig feltételeztek. A mérési eredmények alapján pedig meg lehet becsülni a különféle méretû izzó részek „gyújtási potenciálját”.

A TECHNOLÓGIÁTÓL FÜGGÕ TÛZKELETKEZÉSI OKOK A hegesztési technológiánál az izzó anyagrészek a különbözõ röppályából eredõen lehetnek gyújtóforrások. Ilyenek: • A sugárzó hõforrás, beleértve a munkahely közvetlen közelében felmelegített gáztömeget. • A hõvezetés által felmelegedett munkadarab felületi hõmérséklete, ha éghetõ anyag érintkezik a munkadarabbal. • A nagy mozgási energiával rendelkezõ repülõ izzó részecskék, lecsöppenõ izzó anyagok a röppályájuk függvényében. 30

KUTATÁS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

A leírtakon túl a technológiai zavarok, meghibásodások is okozhatnak tüzet, sõt robbanást pld. lánghegesztésnél/vágásnál a visszaégés, nyomásszabályozók meghibásodása, acetilén, vagy oxigén bejutása üreges helyekbe, esetleg kóboráram az ívhegesztésnél. Acélok hegesztéssel történõ kötéseinél majdnem mindig keletkeznek izzó anyagrészecskék. 1. A lángok okozta nyomásnövekedés az anyag felületén lévõ oxidréteg kis részecskéinek lepattogzódásához vezet (az átmérõje mikrométer). A lángokban ezek a részecskék fém részecskévé redukálódnak és az égõ gázzal a környezõ levegõbe szállítódnak. Itt – a csekély energiával rendelkezõ – részecske egy karakterisztikus fénycsík formájában elizzik. 2. A megolvadt munkadarabból, vagy a hegesztésnél a hegesztõanyag átalakulása során a hegesztési illesztésnél az olvadék leválasztódik és az égõ gáz mozgási energiájától szétfreccsen. 3. Ívhegesztésnél a részecskék szétszóródásáért, kirepüléséért az elektromechanikai erõk felelõsek. A megolvadt elektróda anyaga is szétfreccsenhet. 4. Az olvadt fém lecsöpög a hegesztõpálcáról, vagy az izzó munkadarabról. Az ilyen olvadék cseppek a nem szakszerû melegítésnél, olvasztásnál (lángvágás helyett) is keletkeznek. A fémolvadék szökõkútszerûen szétfreccsenhet, ha a hegesztõpisztolyt tévedésbõl az izzó anyagba merítik. Itt az égõfejben lévõ gázkeverék a fúvókából kilépve robbanásszerûen meggyullad és a megolvadt anyagból izzó anyagcseppeket szakit le, amelyeknek áltagon felüli mozgási energiát és röppályát kölcsönöz. 5. Lángvágásnál acélok és más anyagok esetében is a munkadarab felülete hamar eléri a gyulladási hõmérsékletét.

Az acél vonatkozásában a fúvókából hangsebességgel kilépõ tiszta oxigén salakká ég el (reve) ez a vasoxidok keveréke FeO és a Fe3O4 és a nem oxidált vas részecskékbõl áll. A megolvadt oxidok magas hõmérséklettel (nagyobb, mint 1600 0C) és alacsony viszkozitással rendelkeznek, így a hegesztési illesztésekbõl, fugákból a pisztolyból kilépõ oxigénsugár könnyen kifújhatja ezeket az oxidokat. Az izzó salak szétömlik a munkadarab hátoldalán és szétszóródik a környéken. 6. A plazmahegesztésnél és vágásnál, illetve a védõgázas hegesztésnél hasonló hatások lépnek fel. Itt a szétrepülõ részecskék túlnyomórészt nem oxidált fémrészecskék. A gyújtóképes részecskék mennyisége függ a hegesztés, forrasztás és a vágás technológiai sajátosságaitól. Miközben a hegesztésnél az ember arra törekszik, hogy minél kevesebb anyagveszteség legyen, ezáltal az olvadékképzõdés is kisebb lesz, a termikus hegesztésnél az illesztési rést hozaganyaggal telítik, ezáltal nagy mennyiségû izzó részek keletkeznek és repülnek szét.

MILYEN TÜZEKET OKOZTAK A HEGESZTÉSEK? Több mint 400 tûzeset tanulmányozása alapján értékelték a hegesztés technológiáját, a tûzkeletkezés helyét, a munka helyszínét és a munkahelyi szervezetet. Megállapításuk szerint az állandó, helyhez kötött hegesztõ munkahelyeknél, lángvágó és forrasztó gépeknél szinte soha nem keletkezett tûzeset. A tüzek szinte kizárólag építési, bontási, javítási munkáknál keletkeztek, ahol a gyakran változó munkahelyekre a néha kaotikus munkahelyi feltételek a jellemzõk. A tüzek keletkezése szempontjából vezetõ helyen van a lánghegesztés, villamos ívhegesztés, ezt követi a lángvágás, forrasztás, majd csökkenõ számban vannak jelen más hõtechnikai munkafolyamatok pld. tetõszigetelés, betonvágás, olvasztások lánggal és más hõtermelõ berendezésekkel, illetve újabban a védõgázos hegesztés. A gyújtóforrás szerinti csoportosításnál figyelemre méltó, hogy a tüzek 50 %-áért a munka helyszínén szétrepülõ, vagy lehulló izzó anyagrészecskék voltak a felelõsek. A „repülõ szikrákat”, mint gyújtóforrást csak akkor zárták ki, ha a tûz keletkezési helye a munka helyszínétõl nagyobb távolságra volt. A munka helyszínének oldalsó, alsó és felsõ területei meg lettek adva, mint gyújtási helyek. A tûzvizsgálati/kárszakértõi jegyzõkönyvekben ezek a távolságok 15 m-ig lettek megnevezve. Jellemzõ, hogy a tényleges bekövetkezett gyulladáshoz képest a tûz keletkezését csak tetemes késedelemmel veszik észre. A gyakorlatból is tudjuk s ezt a vizsgálatok is igazolták, hogy a tûz keletkezés veszélyére a falak mögött, mennyezeten, padlón, állmennyezet felett, a nehezen ellenõrizhetõ terekben, sõt a szomszéd helyiségekben különösen figyelni kell. A gyújtási veszély megelõzéséhez szükséges tûzvédelmi intézkedések be nem tartása az egyik legfontosabb oka a tûz keletkezésének. A vizsgálat megállapításai szerint, azoknál a tüzeknél, ahol a hegesztési munkálatokat megbízás alapján egy külsõ cég végezte a keletkezett károk nagyobbak voltak, mintha ezt saját szervezeten belül oldották volna meg. Nyilvánvaló, hogy egy belsõ ember a helyi lehetõségeket ismerve a keletkezõ tüzet hatékonyabban tudja oltani, mint egy külsõ vállalkozó.

3. ábra. A különbözõ méretû részecskék eloszlása a munkahelytõl való távolság függvényében. (10 mm-es lemez, 3 m-es munkamagasság, 3,5 bar nyomás)

4. ábra. Az egyes olvadékrészecskék gyújtási potenciálja és a lemezvastagság közötti összefüggés vágásnál. (10 és 20 mm-es lemezvastagság) IZZÓ RÉSZECSKÉK – KIREPÜLÉSI TÁVOLSÁGOK Mint említettük a szétrepülõ izzó részecskék jelentik a legnagyobb veszélyt. A kérdés, hogy milyen távolságokra repülnek és mekkora ez a veszély. A részecskék általában az elektródától ballisztikus törvényszerûségek szerint repülnek szét a munka helyszínén, majd a padlón, vagy egyéb akadályba ütközve a tulajdonságai (viszkozitás, hõmérséklet, nagyság), vagy a padló minõsége alapján összegyûlnek, vagy további részecskékre esnek szét. A kirepülést befolyásolja a hegesztési munka magassága, a munkadarab alakja (hornyok, oszlopok), továbbá a hegesztõ munkamódszere. VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ KUTATÁS

31

Két fajta repülési irányt kell megkülönböztetnünk: 1. vízszinteset a munka irányába és 2. függõlegeset lefelé. Összesen az izzó részecskék maximális vízszintes gyújtótávolsága (zn,m) az a vízszintes hatótávolság, amelynél a gyújtás még létre jöhet, ez a távolság a maximális repülési távolság (fn.m) és a „szétfreccsenési” távolság (sn,m) összegébõl jön létre, ezt a „szétfreccsenési” távolságot alternatívaként a részecskék csúszási, gördülési távolságának is nevezhetjük (lásd 1. kép). A maximális függõleges gyújtótávolság (zv,m) az a függõleges távolság a hegesztés helyétõl a szilárd padlóig, ameddig a gyújtóképes szikra leeshet. A zv,m megfelel az esési, vagy függõleges repülési távolságnak f v,m. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a részecskék akadályoknál oldalirányban, illetve nem szakszerû hegesztésnél a hegesztés irányával ellenkezõ irányban freccsenhetnek szét. A részecskék kirepülésével a hegesztéseknél, vágásoknál, illetve nem szakszerû olvasztásoknál több külföldi szakirodalom foglalkozik. Az idézett kísérletet kemény padlón végezték, aminél a legnagyobbak repülési távolságok. Az ilyen padlón az olvadt fémrészecskék szétrobbantak és a lerepedt részecskék tovább gördültek. A részecskék repülési mozgását röppályaszámításokkal is ellenõrizték. Ez igazolta, hogy a repülési távolságok alig függnek a vágásnál használt oxigén nyomásától. Az 1. kép sémája hitelesen ábrázolja lángvágásnál a részecskék szétrepülését, ellentétben az eddig ismert ábrázolásokkal szemben (2. kép). Néhány kísérletnél a részecskéket méretük alapján osztályozták, itt arra jutottak, hogy a legnagyobb részecskék rendelkeztek a legkisebb vízszintes gyújtótávolsággal, azonban a hõkapacitásuk miatt ezeknek volt a legnagyobb a függõleges gyújtótávolsága. A legnagyobb vízszintes gyújtótávolságot a 0,6-1 mm átmérõ közötti részecskék érték el. A 3. képen egy empirikus határgörbe van ábrázolva, amelynek segítségével kiszámolható, hogy a részecske elõfordulási valószínûsége a munka helyszínétõl mért 10 m távolság után kevesebb, mint 5x10-7m-2, ami elhanyagolhatóan kicsi értéket jelent.

HÕMÉRSÉKLET ÉS HÕKAPACITÁS A részecskék gyulladási képessége mindenekelõtt a hõmérsékletüktõl és hõkapacitásuktól függ. (Vizsgálatoknál mérik az izzó részecskék felületi hõmérsékletét, méretét és sebességét.) Egy vizsgálatnál a 10 mm és 20 mm vastag acéllemezek vágásánál a vágási helytõl 4 méterig a keletkezõ részecskék maximális és minimális hõmérsékletét, a részecske halmaz számtani és súlyozott átlagértékét mérték. A hõmérsékleti középérték 16001750 oC között helyezkedett el, tehát lényegesen magasabban, mint amit ez idáig gondoltak. Néhány részecske még ennél is magasabb hõmérsékletû volt. Itt felismerhetõ, hogy a sugárzás általi energiaveszteség ellenére a részecske hõmérséklet középértéke a nagyobb repülési távolságok után sem csökken számottevõen, sõt vastagabb (20 mm-es) lemezek vágásánál hõmérsékletnövekedés volt megfigyelhetõ. Ez a melegedés és a magasabb felületi hõmérséklet az utólagos oxidációval magyarázható, ugyanis repülés közben a levegõ oxigén tartalma a részecskében lévõ vasat oxidálja. A vágási salak fajlagos negatív entalpiájának tömegére határozták meg a gyújtási potenciált. A tömeg fajlagos gyújtási potenciálból lett a különbözõ nagyságú részecskék (Hz,p) gyújtási potenciálja meghatározva. 4. képen Extrapolációval megbecsül32

KUTATÁS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

hetõ, hogy egy 5 mm átmérõjû anyagrészecske maximálisan 250 J gyújtási potenciállal rendelkezik. Ennél azonban figyelembe kell venni, hogy a vágás során keletkezõ anyagrészecskék gázrészecskékkel körülvett szerkezetûek, így az átmérõjük lényegesen kisebb, mint a tömör anyagoké. Ugyancsak mérték a felületi hõmérsékletét a lánggal megolvasztott és felületi oxidréteggel rendelkezõ acél olvadékcseppeknek, amelyeknek a hõmérséklete 1500 -1750 oC közé esett, ez középértékben valamivel alacsonyabb, mint a vágásnál keletkezett részecskék hõmérséklete. Ennek ellenére az 5 mm átmérõjû olvadási cseppek gyújtási potenciálja a nagy tömeg miatt 1,1 kJ. Az ilyen olvadék cseppek hatékony gyújtóforrások.

ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK Az izzó részecskék nem viselkedtek olyan rugalmasan, hogy a padlón tovább pattanjanak, mint egy teniszlabda. A repülési távolság és a vágási oxigén nyomása közötti szoros függõség – több szakirodalomban közöltekkel ellentétben - téves megítélés. A maximális vízszintes repülési, illetve gyújtótávolságot a régi ábrázolásokban 10 méterrel jellemezték, ezt a kísérletek alátámasztották. A vízszintesen legmesszebb repült részecske viszonylag kis energiával rendelkezik. Ezzel szemben teljesen elhanyagolható, hogy a nagy energia tartalommal ezáltal nagy gyújtási potenciállal rendelkezõ részecskék jelentõs szakaszt tesznek meg szabad esésben. 20 méteres függõleges távolság is elõfordulhat a hegesztés helye és a tûz keletkezés helye között. Irodalom: Schönherr, W: Brandgefahren beim Arbeiten mit Schweißbrennern, Der Praktiker 7/1981 Hölemann-Wolperberg: Brandursache Schweißen, Brennschneiden und Löten – Reichweite und Zündpotential glühenden Partikel, vfdb 2/92 Hölemann–Wolperberg: Brandursache Schweißen, Brennschneiden und Löten – Zündmechanismen glühenden Partikel, vfdb 2/94

Összeállította: Bajna Balázs tû. õrgy. Somogy megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Kaposvár

TÛZVÉDELMI KFT.

1116 Budapest, Hunyadi János út 162. Tel.: 204-8669 Fax: 206-7233 E-mail: [email protected] Web: www.ifex.hu

TELJESKÖRÛ TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELEM, TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK, GYÁRTÁS, FORGALMAZÁS, ELLENÕRZÉS, SZERVIZ, SZAKTANÁCSADÁS, DOKUMENTÁCIÓK

IFEX porral oltó

PARATECH kézi mûszaki mentõ

Tohatsu kismotor szivattyú

LEADER nagyteljesítményû sugárcsövek

Úszó szivattyú

Professzionális kézi szerszámok mentési feladatokra

Túlnyomásos ventilátor

THÖNI tûzoltósági nyomótömlõk

SORBEX vegyi semlegesíõ

Fali tûzcsapszekrények

Állandóan bõvülõ minõségi választékkal várjuk kedves vásárlóinkat!

f ó r u m

• •

intézmény közremûködésével valósít meg; a képzés minimális idõtartama 20 óra; a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés

Külsõ képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képzõ intézmény közötti szolgáltatási szerzõdés és az annak alapján kiállított számla képezi az elszámolás alapját. Ezután a hozzájárulásra kötelezettnek a jogszabály 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást kell teljesítenie.

Szakképzési hozzájárulás tûzvédelmi szakvizsgához Egy vezetõ cég ajánlatot kért dolgozóinak tûzvédelmi szakvizsgáztatására. Érkeztek is az ajánlatok szép számmal, de az ajánlatot adók egyikével sem kötött szerzõdést a cégvezetés. A tender tanulságait a tûzvédelmi vezetõk és tûzoltósági szakemberek figyelmébe ajánljuk.

Nikicser Ildikó ügyvezetõ KONIFO Kft., Budapest Email: [email protected]

Regisztráció és az oktatás minõsége A címben szereplõ két kérdést is felvetnek a szakképzési hozzájárulásról írottak.

FELNÕTTKÉPZÉSI AKREDITÁCIÓ KELL! A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökrõl és a szakvizsga részletes szabályairól szóló 53/ 2005. (XI. 10.) BM rendelet értelmében a tûzvédelmi szakvizsgáztatásra kötelezett foglalkozási ágakhoz, munkakörökhöz a vizsga elõtt tanfolyamot is kell tartani. Az oktatásszervezõk nagy számban regisztráltaták magukat az OKF-nél, s ezzel letudottnak vélik kötelezettségeiket. Napjainkig országosan 2237 oktatásszervezõz regisztráltak. Rendelkeznek a felkészítéshez szükséges oktatási segédanyaggal és a regisztrációs szervezet által jóváhagyott oktatási tematikával. A kérdés, hogy milyen követelményeknek felelnek meg ezzel a szakmai regisztrációval? Ezzel az oktatási szervezet ugyanis még nem felel meg a 2001. évi CI. törvényben, és a 48/2001. (XII.29.) OM rendeletben leírtaknak, amely szerint „A felnõttképzést folytató intézmény a felnõttképzési tevékenység megkezdésére kizárólag akkor jogosul” ha az OM rendelet szerinti nyilvántartásban szerepel. Ez a nyilvántartásba történõ bejegyzés 4 évig érvényes.

LEÍRHATÓ KÉPZÉSI KÖLTSÉGEK Az említett cég – ismerve a jogszabályokat – szerette volna a tûzvédelmi szakvizsgára fordított költségeit a saját szakképzési hozzájárulásából leírni. Nos a pályázó szakvizsgaszervezõk ennek a feltételnek nem feleltek meg. (Néhányan olyan alacsony árajánlatot adtak, hogy az már a cég számára is gyanússá tette a leendõ oktatás minõségét. De ez egy másik történet.) A saját munkavállalói részére szervezett képzést végzõ cég a 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet szerint ugyanis jogosult a szakképzési hozzájárulását csökkenteni a saját dolgozóinak képzésére fordított összeg mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 60 százalékával, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében legfeljebb 33 százalékával, a mi esetünkben ha: • a saját munkavállalói részére, a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) szerint akkreditált felnõttképzési 34

FÓRUM ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

FELNÕTTKÉPZÉSI ELLENÕRZÉS A tûzvédelmi szakvizsgáztatás felnõttképzésnek minõsül. Ezért az oktatásszervezõnek az illetékes munkaügyi központban nyilvántartásba kell magát vetetnie. Ezt követõen regisztráltathatja magát a regisztrációs szervezetnél. Az oktatásszervezõ felnõttképzési tevékenységre való jogosultságának ellenõrzését az illetékes munkaügyi központ végzi.

OKTATÁS – TÁVOKTATÁS – SZAKVIZSGA MEGÚJÍTÁS Az oktatási tematika jelzi a szakmai tartalmat. Az oktatásszervezõ regisztrációs kérelméhez mellékelt anyag minimum követelménye, hogy tartalmazza az elõadások címét, óraszámát, rövid tartalmát, továbbá az OKF által közétett törzsanyaghoz kapcsolódó oktatási segédanyagokra való hivatkozásokat. Az alap az oktatási tematikában leírtak szerinti képzés színvonalas végrehajtása. A tûzvédelmi szakvizsgára felkészítés távoktatás formájában is történhet, azonban az oktatásszervezõknek ennek megfelelõ oktatási tematikát kell beadnia. A jelenlegi gyakorlatban a törzsanyag ajánlott óraszámokat határoz meg a felkészítés tanfolyami keretek közötti minimális óraszámáról. Távoktatási formában is indokolt a törzsanyagban meghatározott óraszámok minimum 25 %-át tanfolyami keretek között megtartani. A fennmaradó óraszámban a tûzvédelmi szakvizsgára jelentkezõk felkészülhetnek az oktatásszervezõ által elõzetesen rendelkezésükre bocsátott oktatási segédanyagból. Ismételt vizsga (oklevél megújítás, pótvizsga) esetén nem kötelezõ újabb felkészítõ oktatás szervezése. Erre a törzsanyagban javasolt óraszámok nem vonatkoznak. A rendelet 5. § (3) bekezdése szerint sikertelen vizsga, valamint az oklevél érvényességének lejárta esetén ismételt szakvizsga tehetõ, a felkészítõ tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül. Más kérdés, hogy a munkáltató jól felfogott érdeke az ismeretek felújítása.

HFC oltógázok szivárgás ellenõrzése Lassan, de biztosan beszivárognak azok a környezetvédelmi elõírások, amelyek a tûzoltó gázokat sem kímélik. A tûzvédelmi hatóságokat egy kormányrendelet e témában környezetvédelmi bírság kiszabására is felhatalmazta.

MI AZ ÜZEMELTETÕ KÖTELESSÉGE? A Rendelet értelmében az üvegházhatású gázokat tartalmazó tûzvédelmi rendszerek üzemeltetõi kötelesek minden olyan intézkedést meghozni, amely mûszakilag kivitelezhetõ és nem jár aránytalanul magas költséggel, hogy megakadályozzák a gázok szivárgását; illetve minden észlelt szivárgást a lehetõ leghamarabb megszüntessenek.

MIKOR, MIT KELL ELLENÕRIZNI? Az üzemeltetõk kötelesek biztosítani, hogy a tûzvédelmi rendszereknél a szivárgást olyan képesítéssel rendelkezõ személyzet ellenõrizze, aki megfelelõ képzettséggel rendelkezik. (Jelenleg a beépített tûzoltó berendezés karbantartói tûzvédelmi szakvizsga megfelelõ képzettséget jelent a szivárgás ellenõrzéséhez, azonban a közeljövõben egységes európai képzés és vizsgarendszer bevezetése várható.) Az ellenõrzés ütemezése: 1. Tizenkét havonta kell ellenõrizni szivárgási szempontból a 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat; kivéve a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkezõ berendezésekre, amelyek erre utaló szövegû címkével vannak ellátva és 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak; 2. hathavonta kell szivárgási szempontból ellenõrizni a 30 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat; 3. háromhavonta kell ellenõrizni a 300 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat.

MILYEN NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI? A 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazások üzemeltetõinek nyilvántartást kell vezetniük • a beépített fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségérõl és típusáról, • minden hozzáadott, visszanyert mennyiségrõl, • a szervizelést vagy karbantartást végzõ vállalat vagy személy adatairól; • az ellenõrzések idõpontjáról és eredményeirõl.

MILYEN SZANKCIÓK VÁRHATÓK SZABÁLYSÉRTÉS ESETÉN? A tagállamoknak meg kellett állapítaniuk a Rendelet meg-

sértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó bírságról szóló 107/2007. (V.9.) Korm. Rendeletet e kérdéseket szabályozza. Ebben a tûzoltóságok ellenõrzési jogkörrel rendelkeznek a tûzoltó berendezések üzemeltetõi kötelezettségekkel összefüggésben. Az oltóberendezéseknél tapasztalható szivárgás ellenõrzés egyben tûzvédelmi kötelezettség is. A szivárgás ellenõrzés elvégeztetése, és egyéb a tûzoltó berendezések üzemeltetéséhez kapcsolódó szabálytalanságok esetén a kormányrendelet környezetvédelmi bírság kiszabására a tûzvédelmi hatóságot jogosítja fel. A tûzvédelmi és a környezetvédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás nagyon hasonló. Ha a fluortartalmú oltógázt tartalmazó beépített tûzoltó oltóberendezés karbantartásáról az üzemeltetõ nem gondoskodik a jogszabályoknak megfelelõen a tûzvédelmi hatóság tûzvédelmi és környezetvédelmi bírságot is kiszabhat.

HOVA MEGY A BESZEDETT PÉNZ? A tûzvédelmi és a környezetvédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás nagyon hasonló, de az összeg nagyságában és a bevételek felhasználásában nagy különbség van. A környezetvédelmi bírság összegének megállapítását a Kormányrendelet részletesen szabályozza, bírság bevételének felhasználásáról a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. Törvény 58. § (2) ad útmutatást. • A hivatásos önkormányzati tûzoltóság által, a Kormányrendelet alapján kiszabott jogerõs környezetvédelmi bírság összegének 70 %-a a saját bevétele, és 30 %-át továbbítania kell az illetékes település önkormányzata számára. Célszerûen a jogerõs környezetvédelmi bírságról szóló határozatról az összeg harminc százalékra jogosult önkormányzatot is értesíteni kell. • A fluortartalmú tûzoltógázok forgalomba hozatalával összefüggõ szabálytalanságok esetében – a tûzvédelmi bírsághoz hasonlóan – az OKF jogosult eljárni. Még idõben célszerû megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a szabályok betartását segítik elõ.

MELY OLTÓGÁZOK TARTALMAZNAK FLUORT? Az Európai Unió intézkedéseket hozott egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználásáról, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és készülékek forgalomba hozatalára és címkézésére vonatkozó követelmények összehangolásáról. Ennek a környezetvédelmi célnak a tûzvédelemre is hatása van, mert az aktív tûzoltó gázok jelentõs része fluortartalmú gáz. Az engedélyezett fluortartalmú oltógázok kereskedelmi nevei: • HALOTRON II.; • Pyrostop 5; • FS-400; • NAF S-227 ea/i; • FS-49; • NAF S-125; • FM 200; • HFC-227; • FE 227; • Pyrostop H7; • HFC-23 (FE-13). Az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendeletének (2006. május 17.) elsõdleges célja a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ezáltal a környezet védelme. VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓRUM

35

Fej-, légzés- és gázvédelem A düsseldorfi A+A védõfelszerelés szakkiállítás számos újdonsága közül a Dräger cég standjának több újdonságát tartottuk tûzoltói szempontból figyelemre méltónak. A fej-, légzés- és gázvédelem új megoldásait mutatjuk be.

FEJ – HPS 6200 TÛZOLTÓSISAK Kompromisszum mentes védelem a fejnek – hirdették a kiállításon. Valóban nagyon magasra tették a mércét a tervezõk. A legújabb szabványkövetelményeknek (prEN 443) megfelelõ sisak-álarc kombináció jó komfortja kiemelkedõ biztonsági paraméterekkel társul. A sisakhéj magas hõmérsékletnek ellenálló duroplastból, a felnyitható sisakálarc pedig karcmentes borostyánkõszínû hõálló Polysulfonból készült. A tájékoztatóból az is kitûnt, hogy tartozékok széles köre választható hozzá, s a több kivitele közül lehet választani.

HPS 6200 tûzoltósisak

LÉGZÉS – PSS 7000 LÉGZÕKÉSZÜLÉK A háton mutatja meg igazán, hogy mit tud! Akkor érezhetõ, hogy mennyit jelent az ergonómiai kialakítás és az állítható széles hevederek nyújtotta mozgásbiztonság. Talán nem véletlen, hogy a bemutatón ezt a típust nevezték a Drägernél a tûzoltói fejlesztések jövõbeni személyi védelmi alapjának és szívének. Valóban innovatív és flexibilis megoldások sorát fedezhetjük fel a készüléken, de a lényeg, hogy jó a súlyeloszlása, jól és szilárdan fekszik a háton, miközben nem gátolja a mozgást. Azt, hogy az anyaga extrém módon hõálló, nem próbáltuk ki, de az égésminták alapján készséggel elhittük.

LÉGZÉS – FPS 7000 TELJES ÁLARC Dräger FPS 7000 teljes álarc Az ergonómiai kialakítású és nagy látómezõjû teljes álarc 3 méretben (S, M, L) és sok egyedi megoldással szolgálja a tûzoltók védelmét. Felpróbálva a jó fekvés, a tömör zárás (ami,

mint kiderült a dupla tömítésnek tulajdonítható) és a torzításmentes látás tûnt fel elsõsorban. A hevederek segítségével egyedileg jól beállítható.

GÁZ – DRÄGER X-AM 5000 GÁZMÉRÕKÉSZÜLÉK

PSS 7000 légzésvédõ 36

FÓRUM ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Dräger X-am 5000 gázmérõkészülék

A könnyû és mégis robusztus kis készülék öt gáz mérésére alkalmas multifunkcionális eszköz. Az éghetõ gázok, gõzök, és az oxigén mellett a toxikus gázok széles palettájának mérésére alkalmas. (H2S, CO, CO2, CL2, HCN, NH3, NO2, PH3, SO2) Az Ex szenzor 0 – 100 térfogat % közötti mérésre alkalmas. A kis készüléket kifejezetten a bevetéseknél személyi védelemre tervezték, ennek megfelelõen IP 67-es víz elleni védettséget kapott. A legújabb XXS szenzortechnológiának köszönhetõen a maximális biztonságot sikerült alacsony üzemelési költségekkel társítani. Információ: Dräger www.draeger.hu [email protected]

GÖCSEJÁN ANTAL, KLEMAN DÓRA

Hirdrofóbizált perlit felhasználása a kárelhárításban A vízi és közúti szállítás során elõforduló mûszaki mentések egyik fõ problémája a baleset során kijutó veszélyes anyagok károsító hatása. A környezeti károk és a további veszélyek elhárításának egyik hatékony módja a hidrofóbizált perlit felhasználása lehet.

PERLIT ÉS PERLIT – MI A KÜLÖNBSÉG? Elöljáróban néhány szót a perlitrõl: a perlit olyan mélymagmás vulkanikus (üveg) kõzet, amely a felszínre kerülve közvetlenül érintkezett vízzel (pl.: tengerbe ömlõ láva). Ezt a kibányászott kõzetet õrlik, szárítják, osztályozzák, majd egy speciális kemencében 900-1100 oC-ra hevítik. A kõzetben a kötött víz a hõ hatására gõzzé válik és a felszabaduló gõztõl 10-15-szeresére duzzad. Az így átalakult anyagból egy nyitott pólusszerkezetû nagy felülettel rendelkezõ, a vízen úszó könnyû fajsúlyú termék keletkezik, amelynek térfogatsúlya 40-120 g/l. A perlit ilyen állapotában az olajszármazékokat és a vizet is magába szívja. A perlitet ezért egy úgynevezett vizes szilikon szuszpenzióval kezeljük, majd szárítjuk. A szilikonos kezelés után a már hidrofóbizált perlitnek nevezett termék a vizet nem, de a kõolajat és annak származékait a felületén megköti. Felszívó képességét jelzi, hogy egy kg perlit 3 – 5 liter olajszármazékot képes megkötni.

VÍZEN ÉS SZÁRAZFÖLDÖN A kõolajszármazékokat felszívó tulajdonságát kihasználva tudjuk a hidrofóbizált perlitet a vízen úszó olajszennyezõdések összegyûjtésére felhasználni. A technológia ezek után már egyszerû. A szennyezett szakasz elõtt egy úszógátat alakítunk ki felfújt vagy hidrofób perlittel töltött tömlõ segítségével, amellyel a part félé tereljük a már víz felszínére szórt hidrofóbizált és olajat összegyûjtõ perlitet, amelyet szûrõlapát segítségével a víz felszínérõl összegyûjthetünk. A Pannon-Perlit Kft. fejlesztése alatt vannak még olyan termékek, mint hidrofóbizált perlittel töltött úszógát, perlites olajfelszívó paplanok és párnák. Az autópálya mûtárgyaiban alkalmazható olajfelszívó hurkák és párnák. Ezek mind a csapadékvíz olajmentesítésében játszanak szerepet. TECHNIKAI ADATOK Szemszerkezet (mm) Laza halmazsûrûség (kg/m3) Vízfelvétel (súly %-ban) Olajfelvétel (ml/g) Szemcseszilárdság (N/mm2)

0,0-2,0 80-120 5-10 5-6 0,05-0,3

100 L-es PE hegesztett zsákokban valamint perlit tömlõkben forgalmazzuk. Tervezzük olyan speciális kovaföld gyártását és forgalmazását, amely por és granulátum formában a közutakra kiömlõ olaj-

szennyezõdések felitatására és összegyûjtésére használhatunk. Fõ tulajdonságai - a nagy adszorbció, alacsony térfogatsúly, magas olvadáspont, regenerálhatóság – miatt alkalmazása különösen elõnyös, de közlekedésbiztonsági szempontból fõ elõnye ezeken túl, hogy nedvesen is csúszásmentes felület biztosít. A 20 kg-os PE zsákokban szállított kovaföld a kiömlött anyag sûrûségétõl függõen 0,5-1,5 olaj/kg felitatására képes. A perlit és a kovaföld kármentesítõ anyag nagy elõnye, hogy hulladék megsemmisítõ kemencében az olajszármazék kiégethetõ. Így a megmaradt salakanyag a hagyományos hulladéktemetõkben elhelyezhetõ. Mindezen termékek alapanyaga és gyártása magyar termék.

Göcseján Antal, Kleman Dóra Pannon-Perlit Kft., 1141 Budapest, Öv u. 64/b Tel.: +36-1-46-000-64, Fax: +36-1-252-69-19 www.pperlit.hu

Új fejlesztésû fényárbóc a Rosenbauernél A Rosenbauer új fejlesztésû fényárbóca a FLEXILIGHT mozgatható és a xenon fényforrásoknak köszönhetõen eddig elképzelhetetlen teljesítményû megvilágítást biztosít.

20-SZOR FÉNYESEBBEN A fejlesztés eredményeként a fényárbóc 360 fokban körbeforgatható és 90 fokban dönthetõ. A hét xenon fényvetõ pedig pontszerûen fókuszálható, így a sugár pontosan a kívánt objektumra irányítható. Ennek köszönhetõen a fénysugár a jármû környezetében hatékony munka-megvilágítást tud biztosítani. Ez a xenon fényforrásoknak köszönhetõen akár 300 méterig terjedhet. Mindez távirányítással kb. 100 méter távolságig mûködtethetõ. (CMD - CAN Multi Device) A FLEXILIGHT xenon fényvetõi spotállásban 10 méteres távolságban 560 lux fényerõsséget képesek leadni. Ezzel az eddigi fényárbócok megvilágítás teljesítményének 17-szeresére képes. Forrás: www.rosenbauer.com VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓRUM

37

m

e

g

e

l

õ

z

é

s

Egy szikraoltó rendszer elvi vázlata, amely teljesíti a szikraoltó rendszerrel szembeni követelményeket (észlelés, hatástalanítás, ellenõrzés, akadályozás) PERLINGER FERENC

Szikraoltó rendszerek Cikkünkben összefoglaljuk a porrobbanásveszélyt jelentõsen lecsökkentõ szikraoltó rendszerekkel kapcsolatos igények, követelmények sorát, valamint a jelenlegi szabványi hátteret és a tanúsítási tapasztalatokat.

Infra érzékelõ NÕ A PORMENNYISÉG – NÕ A ROBBANÁSVESZÉLY A napjainkban is zajló technikai fejlõdés a porrobbanásveszélyes technológiáknál is megnövelte a veszélyeket. A faiparban is megnõtek a gyártási igények, megnõttek a megmunkálási folyamatokban keletkezõ – porrobbanásveszélyes – pormennyiségek. A termelékenység növekedésével arányosan megnõtt az elszívó- és leválasztórendszerek mérete, teljesítménye – ezzel együtt nõtt a porrobbanásveszélye is. A szikraoltó rendszerek eredetileg a faipar számára lettek kifejlesztve, azonban ma már találkozunk más olyan technológiákban is, ahol létjogosultsága van.

Oltófúvóka

Észlelés, indítás, oltás

Gyorsmûködésû csappantyú

A szikraoltó rendszerekre ott van szükség, ahol egy elszívórendszerben égõ, izzó anyag vagy nagyobb energiájú szikra/

szikracsoport haladhat egy porszûrõ vagy porleválasztó felé, amelyben az ott üzemszerûen lebegõ állapotban elõforduló port VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MEGELÕZÉS

39

begyújtva porrobbanást idézhet elõ. Ilyen gyújtóforrások lehetnek (a teljesség igénye nélkül felsorolva): • fémdarab vágásakor, csiszolásakor keletkezõ szikrák, szikracsoportok (pl. tûzõkapocs, szög, stb.) • ventilátorlapáttal ütközõ fém vagy kõ szikrája • csiszoló- vagy kontaktcsiszológép csiszolószalagja alatt „megszoruló” csomó vagy faréteg izzó csomója (ún. „glimmelõ” anyag) • sorozatvágógép fûrészlapjai között megszoruló csomó felizzó darabja („glimmelõ” anyag) • habosított hõszigetelõ panel darabolásakor keletkezõ izzó fémforgács (nem faipari alkalmazás)

A SZIKRAOLTÓ RENDSZERREL SZEMBENI ELVÁRÁSOK • • • •

az elszívócsõben haladó szikrát/szikracsoportot/izzó csomót észlelje még az elszívócsõben hatástalanítsa azt ellenõrizze a hatástalanítás sikerességét szükség esetén – ha nem volt sikeres a hatástalanítás – akadályozza meg a gyújtóforrás bejutását a védendõ berendezésbe (porszûrõ, porleválasztó, siló, stb.)

a vezérlésüket adó mágnesszelepek közvetlenül a fúvókák (fúvókapárok) elõtt vannak, ezért a mágnesszelepekig az állandó víznyomást tartani kell. A szikraoltó rendszerek biztonságát egy állandó öntesztelõ rendszer is növeli. Ez azt jelenti, hogy az infraérzékelõk mûködõképességét egy beépített tesztadó a vezérlõközpontban beállított idõközönként folyamatosan és automatikusan ellenõrzi – hiba esetén jelzést ad, naplóz és meg is állítja a védendõ technológiát.

MÉRETEZÉSI KÖVETELMÉNYEK Az ismertetett szikraoltó rendszer azonban csak a következõket figyelembe véve adhat teljes biztonságot: • az elszívócsõ hossza legalább annyi legyen, mint az L1+ L2+ L3 távolság, • ha az elszívócsõ hossza kisebb, mint az L1+ L2+ L3 távolság, de legalább az L1 távolsággal egyenlõ, akkor az elsõ érzékelõ az oltófúvókákkal együtt vezérelje a csappantyút is, • ha az elszívócsõ hossza kisebb, mint az L1+ L2+ L3 távolság, akkor nincs értelme beépíteni a szikraoltó rendszert – más módot, vagy gépelrendezést kell választani. Még egy fontos dolgot kell említenem a szikraoltókkal kapcsolatosan: az ATEX direktíva szerinti 20-as és 21-es zónákban kerül alkalmazásra – e szerint legalább az infraérzékelõnek Ex II 1D vagy Ex II 2D alkalmazási jellel kell rendelkeznie!

LÉTESÍTÉSI SZEMPONTOK SZIKRAOLTÓK SZABÁLYOZÁSA A rendszer felépítésekor a következõ létesítési szempontokat kell figyelembe venni: • a telepítési távolságok a csõben levõ légsebesség függvényében számítandók: – L1 (m) = 0,3 (s) . légsebesség (m/s) (0,3 s az elektronikus elemek idõállandója) – L2 (m) = pl. 2 m (általában a gyártó adja meg) – L3 (m) = Z (s) . légsebesség (m/s) (Z (s) a csappantyú zárási idõállandója, amely általában 0,3 s ∅ 400 mm csõátmérõig 0,4 s ∅ 700 mm csõátmérõig • az infraérzékelõk és az oltófúvókák elhelyezését és számát a csõátmérõ függvényében szükséges meghatározni: – D = ∅ 500 mm-ig 2 db érzékelõ és 2 db oltófúvóka 180°-os szögben elhelyezve – D = ∅ 500 mm felett ∅ 1.000 mm-ig 3 db érzékelõ és 3 db oltófúvóka 120°-os szögben elhelyezve – D = ∅ 1.000 mm felett egyedileg kell mérlegelni az érzékelõk és oltófúvókák számának növelését, illetve az esetleges szögben és távolságban változtatott duplázásának lehetõségét. A szikraoltó rendszerek faipari alkalmazása esetén az oltóanyag a víz – más éghetõ porok elszívórendszereiben való alkalmazáskor mindig külön vizsgálandó, hogy a víz, mint oltóanyag alkalmazható-e! A vízzel oltó rendszereknél az oltáshoz szükséges víznyomás 7-9 bar, amely nyomást ún. víztápegységgel állítanak elõ, és ez a nyomás áll rendelkezésre „szünetmentesen”, azaz rövid hálózatkimaradás vagy a vezetékes oltóvíz rövid kiesése esetén is. Szabadtéren szerelt vizes oltórendszernél a fagyveszély miatt az állandó víznyomás alatti csõszakaszokat fûtõkábellel kell szerelni, miután az oltófúvókák gyors mûködését biztosítandó 40

MEGELÕZÉS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

A szabványi és rendeleti háttérrõl a következõket lehet ma tudni: 1. Eddig a ZH 1/730:1997 német ágazati elõírás tartalmazott minden szükséges információt a szikraoltók alkalmazásához. 2. Az MSZ EN 12779:2005 honosított harmonizált úniós szabvány csak ajánlást tartalmaz a szikraoltók alkalmazására – illetve a porelszívó rendszer használatbavételéhez szükséges vizsgálatot végzõ szakértõ feladatának szabja a szikraoltó alkalmazásának elõírását. 3. Az MSZ EN 1127-1:2000 honosított harmonizált szabvány azt mondja: • A technológiák biztonságos mûködéséhez elõször a megelõzés módszereit kell alkalmazni (esetünkben ez pl. a szikraoltó rendszer). • Ha a megelõzés nem ad 100%-os biztonságot, akkor a védelem módszereit is alkalmazni kell. (ezek a porelszívó rendszereknél a nyomásleeresztés (hasadó-nyíló felületek), a robbanástechnikai elválasztás (csappantyúk, cellás adagolók, stb.)) Ebbõl az következik, hogy nem kötelezõ a szikraoltó rendszer beépítése, azonban ekkor számolni kell egy esetleges porrobbanás következményeivel és persze költségeivel is! Ehhez adódnak még a helyreállítás költségei!

TANUSÍTÁS A tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítás gyakorlatában éppen most történik elõrelépés: A GÉPMI KFT (aki a porrobbanásveszélyes technológiai berendezések tanúsítására van kije-

Szikraoltó vízellátása

Más megoldás: hõelemes csappantyú

lölve) megkérte a kijelölést „szikraoltó rendszerek” tanúsítására is. Lépésünket az indololta, hogy rendeleteinkben konkrétan nem szerepel a „szikraoltó” elnevezés – a 2/2002 BM rendelet II/1 fejezete sprinkler berendezésekre tartalmaz elõírásokat. Az azonban már a meghatározásokból kiderül, hogy a szikraoltó egyetlen pontban sem felel meg ezen meghatározásoknak – tehát ezt a joghézagot az egyértelmû használat miatt szükséges volt áthidalni. A szikraoltó rendszerek kizárólag porrobbanásveszélyes technológiák és berendezések védelmére alkalmazhatók és csak a

rendszerek belsõ tereibe építve, vizsgálatuk is csak ezen rendszerek vizsgálatával együtt végezhetõ el, ezért tartottuk kézenfekvõnek, hogy a szikraoltók – mint védelmi berendezések – tanúsítását is a GÉPMI Kft végezze a továbbiakban is, azonban most már egyértelmû kijelölés alapján és birtokában.

Perlinger Ferenc ipari szakértõ GÉPMI Kft., Budapest

Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, békés, boldog új évet kívánunk olvasóinknak A VÉDELEM és a VÉDELEM Online szerkesztősége nevében Heizler György tű. ezds. VÉDELEM Online – a virtuális szakkönyvtár www.vedelem.hu

VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MEGELÕZÉS

41

Korszakváltás a szendvicspanelek történetében?! Újhartyánban - 2007. október 11-én - tûzvédelmi szakmai napon mutatták be a szakembereknek a KINGSPAN Kft. magyarországi üzemében elõállított hõszigetelt szendvicspanel termékeket, ezen belül is elsõsorban Kingspan FIREsafe fantázia nevû termék kedvezõ tûzvédelmi tulajdonságait.

PUR ÉS PIR HAB Az elmúlt idõszak PUR hab szendvicspanel szerkezetû csarnok épületeinek tûzoltási és tûzvizsgálati tapasztalatai számos negatív tapasztalatot hoztak, ezért felfokozott várakozás elõzi meg a tûzvédelmi szempontból kedvezõbb tulajdonságú termékekrõl szóló híreket. Az elõadásokat követõ égetési kísérletek nagyon meggyõzõ eredményeire utalva az OKF részérõl Csuba Bendegúz tûzoltó alezredes elõadásában kifejtette, hogy a jelenleg alkalmazott éghetõségi és tûzállósági határérték vizsgálati módszerek és kategóriák nem alkalmasak az elterjedt PUR (poliuretan) habos tûzvédelmileg kedvezõtlen tulajdonságú panelek és a PIR (poliizocianurat) habos tûzvédelmi szempontból kedvezõbb tulajdonságú panelek közötti különbség markáns kimutatására. A szendvics panelekre a jövõben elõírásokat tartalmazó – kiadás elõtt álló - Országos Tûzvédelmi Szabályzatban szereplõ vizsgálati módszerek és jelölések már lehetõséget adnak a két termékfajta közötti tûzvédelmi különbségek kimutatására és a tûzvédelmi szempontból kedvezõbb termékek elterjedésére. Következõ elõadóként Trabach János a Kingspan KFT. kereskedelmi vezetõje bemutatta a nagyméretû tesztek és tûzesetek tapasztalatait. Ezekben a tüzekben a FIREsafe kemény hõszigetelõ szendvicspanel magban a tûz nem terjedt, a panelek nem segítették a tûzterjedést és a láng elvételével az égés megszûnt. Az önkioltóként viselkedõ anyag másik nagy elõnye, hogy nem olvad, így a keresztmetszet integritása még kiterjedt tûznél is megmaradt. Ezzel párhuzamosan kedvezõek a hõszigetelési és káros anyag kibocsátási tulajdonságai is. Ismertette a termék széleskörû felhasználási lehetõségeit (ipari csarnok, raktár, hûtõház, egészségügyi- ,oktatási-, sportlétesítmény, stb.), hisz a tûzállósági tesztek alapján a termék rendelkezik az FM és LPCB jóváhagyásokkal, amit a nagy biztosító társaságok elismernek.

VIZSGÁLATOK ÉS MINÕSÍTÉSEK A termék ÉMI engedélyéhez szükséges égetési vizsgálatokban résztvevõ Geier Péter elõadásában ismertette, hogy eddig a Kingspan terméke az egyetlen Magyarországon bevizsgált PIR habos termék. A kevés tapasztalat ellenére a vizsgálattal kapcsolatos több, a jövõre nézve bíztató jelrõl is beszámolt. Figyelemre méltó volt az égetési vizsgálat során a termék PUR habokhoz képest csekélyebb tömegvesztesége, kedvezõbb füstfejlesztõ képessége, a kisebb mértékû fegyverzetek közötti égés és a nagyobb tûzállósági határérték. A találkozón résztvevõ tûzvédelmi szakemberek a következõ elõadásban Richard Zammitt úr jóvoltából megismerkedhet42

MEGELÕZÉS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Tûzoltói érdeklõdés

Egy óráig égették

tek az FM Global Biztosítótársaság tudományos eredményekre és nagymodell kísérletekre alapozott minõsítési rendszerével. Az elõadó megpróbált rávilágítani az „FM Diamond” és a „CE” jelölés megszerzése mögött húzódó alapvetõ biztonság filozófiai különbségekre.

„KÉZZEL FOGHATÓ VOLT” Az elõadás sorozat a Kingspan RIREsafe termékének égetési kísérletével zárult. A kísérlet során saját érzékszerveikkel gyõzõdhettek meg a szakemberek, hogy a több mint 1órán át több ezer Celsius fok hõmérsékletû gázlángnak kitett védelem (fegyverzet) nélküli habanyag csak minimális károsodást szenvedett. A 10 cm-nél vékonyabb szerkezet ezen idõ alatt nem égett át és a tûz átellenes oldalán kézzel a kísérlet befejezéséig tapintható maradt. Meglepõ volt, hogy a gázláng eloltása után a néhány másodperccel azelõtt még izzó anyag nem okozott égési sérülést az emberi kézen.

Klem Róbert tû. alez.

s

z

e

r

v

e

z

e

t

KRISTÓF ISTVÁN

Ütemezett mûszaki fejlesztés – 15 milliárdból A gazdaságban és az idõjárásban bekövetkezett változásokat is tükrözi az elmúlt és a következõ év mûszaki fejlesztése. A 2006-2009 közötti idõszakban várható közel 15 milliárdos fejlesztés újabb minõségi változást jelenthet.

A tûzoltóságok rendszeresített gépjármû fajtái binált magasból mentõ gépjármûvek, a daruval felszerelt mûszaki mentõk, a motoros fûrészek lehetnek a lehetséges válaszaink erre a kihívásra. Az ország helyzetébõl adódóan az árés belvizekre való felkészülés elengedhetetlen eszközei a speciális konténerek, mentõcsónakok, nagyteljesítményû szivattyúk, homokzsáktöltõ berendezések és az infokommunikációs eszközök.

MI VÁRHATÓ 2008-BAN? 2006-2007. ÉVI FEJLESZTÉSEK A biztosítói hozzájárulás 1 %-ról 1,5 %-ra bõvülése a fejlesztési célok bõvülését is jelentette. Ez 2006-ban a hivatásos tûzoltóságok számára 57 új gépjármû beszerzését jelentette, 4,761 millió Ft értékben. Az önkéntes tûzoltóságok 30 gépjármûfecskendõhöz jutottak, míg a mûszaki mentõbázisok 16 új jármûvel gyarapodtak. 2007-ben ez a fejlesztés folytatódott. 19 használt gépjármûfecskendõ teljeskörû felújítására került sor. Ezen túl 3 db. konténerszállító gépjármû, 3 db. életmentést szolgáló darukosár és egy darab tûzszimulációs konténer javítja a beavatkozások, illetve a képzés hatékonyságát. 18 darab új híradópult a jelzésfogadást szolgálta. A tûzoltóság eddigi legnagyobb létszámfejlesztését jelentõ 500 fõ teljes védõruházatának (sisak, bevetési ruha, kesztyû, légzõkészülék, csizma) biztosítása is nagy kihívást jelentett. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett nagyértékû felszerelésekre 800 millió forint értékû pályázat érkezett, de az idei pályázati felhívások (amelyek beadási határideje október 30. volt) már a 2010-ig szóló fejlesztéseket is meghatározzák.

ÚJ PRIORITÁSOK Több olyan tényezõ van, amelyre a technikai fejlesztés szintjén is reagálni kell. Ezek közül az egyik a közlekedési baleseti beavatkozások számának növekedése, amelynél figyelembe kell vennünk az ország útfejlesztési koncepcióját. Erre reagálva az országúti gyorsbeavatkozó gépjármûvek irányába tervezzük a fejlesztéseket. A klímaváltozás hatásai az egymással ellentétes, szélsõséges idõjárási tényezõk jelenlétében mutatkoznak meg. A száraz idõszakok, a hõségnapok számának növekedése az erdõés vegetáció tüzek gyakoriságát és méretét növeli. Ezért az oltás feltételeinek javítása érdekében az erdõtüzes gépjármûvek, a nagyteljesítményû vízszállítók, erdõtûzoltási konténerek, a légi tûzoltóeszközöz és a hosszantartó esetekre légzõbázis beszerzését irányoztuk elõ. A viharos erejû széllökések számának növekedése már nem csupán prognózis, ebbõl következõen a kom-

Már a közeljövõben – várhatóan januárban – átadható lesz 21 db. Renault-Brontó típusú gépjármûfecskendõ, amelyet Ziegler gyártmányú tûzoltószivattyúval szereltek fel. Ezen túl 3 db. Iveco gyártmányú középkategóriájú gépjármûfecskendõ nyert tendert, amelyeket elõkészítés után ugyancsak megkapnak a nyertes pályázók. Szintén januárban tervezzük átadni azt a 6 db. 42 m-es Bronto Skylift típusú magasból mentõt, amelyek a régi elavult jármûvek lecserélésével a mentési biztonságot és a kapacitást hivatottak növelni. A 2008-as év a magasból mentés fejlesztésének éveként fog bekerülni a fejlesztések történetébe, ugyanis május-június hónapban 3 db. 30 m-es METZ L32 típusú gépezetes tolólétrát (lásd: Védelem 2007/5-37. oldal), augusztusban pedig 10 db. 37 méter munkamagasságú Iveco Magirus típusú gépezetes tolólétrát vehetnek át a pályázó tûzoltóságok képviselõi. Az igények feldolgozása, valamint a tenderkiírások idõ igénye miatt a beszerzések, mûszaki átadások bonyolítása mellett az új kiírások elõkészítése is folyamatos. Ilyen elõkészítés alatt álló projektek: – mûszaki mentõ gépjármûvek: 10 + 5 db. könnyû és 1 + 1 db. középkategóriájú – vízszállító gépjármûvek: 4 + 2 db. 8000 liter és 8 + 4 db. 6800 liter szállítási kapacitású – kombinált (magasból mentõvel) jármû: 4 db. – 18-24 m-es magasból mentõ gépjármû: 4 db. 2007. az egyéni védõeszközök fejlesztésének éveként említhetõ! 2008—ban a 83 rendszeresített magasból mentõ közül 19 darab vonulhat nyugállományba! Erre szükség is van, hisz sok – ha nem is öreg, de technikailag korszerûtlen – létra lát el „készenléti szolgálatot”. A mintegy 75-80 db üzemben lévõ eszköz átlagéletkora 18 év. A legidõsebb létrák 33 évesek, míg 12 db magasból mentõ eszköz 5 évnél fiatalabb. Ez az összes eszköz mintegy 15 %-a. Eddig összességében 9 db magasból mentõ átadására került sor 2002-ben, 2002 és 2006 évek között további 14 db. Kristóf István tû. ezds., fõosztályvezetõ Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Budapest VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ SZERVEZET

43

Milyen nagy értékû felszerelésekre pályáztak a tûzoltóságok? A gépjármûfecskendõkön, különleges szereken túl folytatódott a tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelések és az egyéni védõeszközök pályázati úton történõ beszerzése és átadása.

• Holmatró • Weber típusok. A pályázott eszközök széles skáláját mutatja, hogy az eszközöket 38 tételcsoportba soroltuk a beszerzések elõkészítése során, amit az egyedi igények és a típusváltozatok megsokszoroztak. Más oldalról jól látható az önkéntes tûzoltóságok fokozott fejlesztési szükséglete, hisz az eszközfejlesztések 22 %-a az önkéntesek bevetési képességeinek javítását szolgálta. (Ennél az összehasonlításnál az 500 fõ 318 146 ezer forintértékû egyéni védõfelszerelés fejlesztési igényét nem vettük figyelembe. Ezt figyelembe véve az önkéntesekre az összes fejlesztés 14 %-a jutott.)

NAGYÉRTÉKÛ FELSZERELÉSEK KATEGÓRIÁI: SZABAD GYÁRTMÁNYVÁLASZTÁS. Az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy nagy az igény a nagy értékû tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelések pályázati úton történõ beszerzésére. A 2005. évi pályázati felhívásra például 800 millió Ft-os pályázati igény érkezett. E pályázati forma népszerûségét döntõen a nagyfokú igénybevételnek és a kedvezõ önrészû beszerzési lehetõségnek tulajdoníthatjuk. Ugyanakkor bizonyos félreértések is tapasztalhatók, amikor 10-15 ezer forint egyedi értékû nyomótömlõk, vagy hidraulikus szerszámok alkatrészeire is adtak be pályázatot. Az ilyen típusú eszközfejlesztéseknél változatlanul alapelvként kezeltük a szabad gyártmányválasztást, valamint a gazdaságosság jegyében lehetõség van az egymás közötti cserére is. E lehetõséggel elsõsorban a légzõkészülékek, a feszítõ-vágó berendezések és a védõsisakok vonatkozásában éltek az egyes tûzoltóságok.

ESZKÖZCSOPORTOK ÉS FÕ TÍPUSOK A nagy értékû felszerelések közül az egyéni védõeszközök alkották a legfontosabb csoportot, különösen azzal az 500 fõvel kiegészítve, akik elsõ felszerelésként jutottak vadonatúj védõeszközökhöz. A legtöbbet választott/beszerzett típus: • csizma: Haix Florian Pro • bevetési védõruha: Vektor 07 • tûzoltó védõsisak: MSA AUER F1S, F1SA, Rosenbauer Heros, Schubert • tûzoltó kesztyû: Seiz A légzésvédelemben a légzõkészülékek, mentõálarcok, kompozit palackok és a kiegészítõ biztonsági berendezések közül a Dräger PSS 7000, PSS 90, az AUER BD 96 és az Interspiro típusok volt a legtöbbet választott típusok sorrendje. A mûszaki mentések hatékonyságát nagyban elõsegítõ feszítõ-vágó berendezések pályázott sorrendje szoros eredményben: • Lucas

Összeg / Ár mindösszesen KATEGÓRIA alpintechnika áramfejlesztõ búvár felszerelés búvárszivattyú tûzoltó védõcsizma csizma egyéb motoros mentõcsónak csörlõ emelõpárna feszítõ-vágó berendezés motoros fûrész fûrész-védõeszköz kámzsa kesztyû kismotorfecskendõ lámpa légzõ készülék légzõpalack létra mászóöv mélyszívó mûszer nagynyomású oltó oltó palacktöltõ berendezés rádió bevetési védõruha sisak sisakmikrofon sugárcsõ szerszám szivattyú távhõmérõ tömlõ tömlõ nyomáspróbázó úszószivattyú vegyi vegyi védõruha ventilátor

ÖSSZESEN 2 903 832 Ft 738 511 Ft 17 989 200 Ft 3 215 928 Ft 54 637 583 Ft 92 736 Ft 8 878 800 Ft 4 395 480 Ft 6 161 026 Ft 99 593 490 Ft 2 887 092 Ft 2 309 040 Ft 249 600 Ft 17 978 400 Ft 11 243 880 Ft 10 332 448 Ft 24 337 152 Ft 37 813 562 Ft 2 257 416 Ft 16 035 600 Ft 1 461 120 Ft 3 316 296 Ft 14 555 640 Ft 3 733 260 Ft 12 136 680 Ft 6 497 880 Ft 179 205 055 Ft 77 951 095 Ft 4 874 400 Ft 4 028 610 Ft 7 747 381 Ft 15 764 034 Ft 754 320 Ft 7 204 110 Ft 1 225 440 Ft 1 164 708 Ft 1 404 300 Ft 10 051 752 Ft 6 523 943 Ft

Végösszeg

683 650 799 Ft

KI MIRE PÁLYÁZOTT

(bruttó Ft) Egyéni védõfelszerelés Tûzoltási és mûszaki mentési eszközök Összesen:

2005. évi tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelés pályázat Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok Önkéntes Köztestületi Tûzoltóságok 366 630 000 Ft 43 887 000 Ft

Összesen: 410 517 000 Ft

176 095 000 Ft

97 039 000 Ft

273 134 000 Ft

542 725 000 Ft

140 926 000 Ft

683 651 000 Ft VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ SZERVEZET

45

t

a

n

u

l

m

á

n

y

KOCZKA SÁNDOR, CSÍZI BÉLA

Fagyveszélyes létesítmények védelme beépített tûzoltó berendezéssel I.

Magasraktári elfagyás jégcsapokkal

Milyen veszélyt rejt magában a különbözõ oltó-berendezés típusokra nézve a fagy? Milyen speciális gondokat vet fel a „téliesítés” elmulasztása? Hogyan mûködik a száraz sprinkler és mire kell vigyázni a megvalósításánál? Ezekre a kérdésekre válaszol a cikk.

FAGYVESZÉLYES ÜZEM Majd ha fagy és hó lesz nagy, akkor gyûlik meg a baja a beépített oltóberendezések üzemeltetõinek és karbantartóinak a tûzoltó-berendezésükkel, amennyiben elmulasztották a folyamatos karbantartás „téliesítési” programját. A tavaly elõtti mínusz 1520 C fokos hidegben a helytelenül megvalósított, illetve rosszul üzemeltett beépített oltóberendezések teljesen szétfagytak, és ezáltal mûködésképtelenné váltak. A kockázatok elkerülése céljából a tél beállta elõtt minden beépített oltóberendezést ellenõriztetni kell, mivel 80-90%-uk vízzel olt, a többi oltóberendezés típusban pedig a habbal oltók aránya is jelentõs, és a haboldatok (nem összetévesztendõ a habkoncentrátummal, vagy más néven habképzõanyaggal, mely lehet fagyálló) fagyáspontja is 0 oC körüli. Fagyveszélyes helyen a sprinklerek ún. ”száraz” kivitelben alkalmazhatóak. Ez a rendszer úgy mûködik, hogy az oltóvíz tartályból az oltóvíz szivattyú csõvezeték-rendszeren keresztül a „száraz” riasztószelepig vízzel felöltött állapotú, a riasztószelep másik oldalán a sprinkler háló csõvezetékrendszere légkompresszor segítségével préslevegõvel van feltöltve. A száraz riasztószelep csak a sprinkler-berendezés beindulásakor nyitja rá a levegõvel töltött részre az oltóvizet, és a nagynyomású oltóvíz kitolva maga elõl a levegõt a sprinkler-fejeken keresztül permetezni kezd. Ellenõrzés nélkül a fagy a „száraz sprinkler” rendszereket, és a magas harmatpontú közeggel mûködõ beépített -gázzal, vízköddel -porral oltó berendezéseket sem kíméli. Hogy is van ez? A légnemû, szilárd és folyékony oltóanyag is elfagyhat? Igen! Az üzemeltetõk megdöbbenése a legnagyobb, amikor az elsõ fagy alkalmával szembesülnek a mûködésképte46

TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Száraz sprinkler fõszelep (IFEX-Tûzõr Kft.) len, szétfagyott, esetenként „totálkáros” oltóberendezésükkel. Az üzemeltetõk, a karbantartást végzõk, sõt a beépített oltóberendezések tervezõinek, kivitelezõinek rossz munkája miatt az oltóberendezések bármikor elfagyhatnak! Az oltóberendezés elfagyási veszélye már a tervezõ kezében benne van, és ezt fokozza minden, a folyamatban résztvevõ kivitelezõ, üzembe helyezõ, üzemeltetõ, idõszakos ellenõrzést végzõ, hatósági felülvizsgáló szakszerûtlen munkája. A hiba (vagyis az „ördög”) itt is, mint mindig, a részletekben rejlik.

SZÁRAZ SPRINKLER FÛTÕSZÁLLAL A száraz sprinkler csõvezeték-rendszere vízzel van feltöltve a riasztószelepig, tehát az oltóvíz-szivattyútól a riasztószelepig

a csõvezetéknek temperált területen kell haladnia. A vízzel telt csövek fagyvédelmére elektromos kísérõ-fûtõ szálat alkalmaznak a fagyveszélynek kitett helyeken, azonban ezek a legtöbb esetben nem megfelelõ gondossággal készülnek. Cégünk a fûtõszál mechanikai és egyéb védelmérõl is gondoskodik, a karbantartási tervben pedig a szeptemberi „téliesítési” mûveletben a fûtõszál épségének ellenõrzése is szerepel. A fûtõszál áramfelvételét folyamatosan ellenõrizzük és ennek hiányát érzékelve a tûzjelzõ felé üzemzavar-jelet küldünk. Ezzel a bekövetkezõ üzemzavar idõben elhárítható. A vezeték szétfagyásakor ugyanis az oltórendszer javítási költségei szinte a teljes kivitelezési költséggel azonosak, a másodlagos vízkárok határa pedig a csillagos ég.

ROSSZ TÖMÍTÉS – IDÕZÍTETT BOMBA Amikor a gyorslégtelenítõk sem „bírják” a telet A másik gond a karbantartás. Tapasztalataink szerint a száraz sprinklerek többségének kivitelezését végzõ cégek, nem gyakorlottak ebben a feladatban. A menetes csatlakozásoknál a megfelelõ menet-tömítõ anyag, és az alkalmazott rossz tömítéstechnika okoz gondot. Ráadásul ez a probléma „idõzített bomba”-ként mûködik, mert a mûszaki átadás elõtti víznyomás-próbákon a csõvezetékek a vízben bedagadt tömítéseikkel jelesre vizsgáznak, csak több hónap múlva indul be naponta egy-két alkalommal a száraz rendszer, miután a tömítések kiszáradtak. A tömítetlenségeken keresztül elszivárog a préslevegõ, a nyomás leesik, a riasztószelep kinyit, és a száraz csõvezeték-rendszerbe betódul a víz. Általában percek kérdése az elfagyás, és 1-2 óra a totális szétfagyás.

SZÁRÍTOTT LEVEGÕ KELL Minél kisebb a tömítetlenség, annál késõbb veszik észre a hibát, és annál nagyobb bajt okoz. A kis tömítetlenség levegõveszteségét ugyanis a kompresszor pótolni tudja és nagy mennyiségû friss, környezeti levegõt komprimál a csõvezeték-rendszerbe, mely azonban mindig tartalmaz vízgõzt (párát) is, ha ez nem is látszik, és ez újabb fagyveszély forrása. Ennek mértéke, lekondenzálása, a relatív páratartalom fogalma a Moliere-féle i-x diagrammon követhetõ nyomon. Kevés az olyan száraz rendszer, ahol a sprinkler csõvezetékrendszerbe benyomott levegõt szárítják. Pedig a levegõszárító hiánya szintén meghibásodáshoz vezet. A kompresszor a környezeti pl. 40%-os relatív nedvességtartalmú, és mínusz 2 oC hõmérsékletû, 1 bar nyomású levegõt 8 bar-ra komprimálja. A komprimálástól felmelegedett levegõ a száraz sprinkler csõvezeték-rendszerében lehûl a környezeti hõmérsékletre, tehát cca. -2oC hõmérsékletre, de elõbb a „harmatpontjánál” lecsapódik a csõ falán (mint a hideg jénai-üvegfedõn a forró víz gõze, vagy a gépkocsi ablakának belsõ felén a pára). Itt azonban a víz azonnal meg is fagy. A berendezés elõször üzemképtelen lesz a jégdugók miatt, majd szétfagy. A tömítetlen száraz sprinklert legjobb azonnal teljesen újraszerelni, mert az elsõ szétfagyásnál további hibák is keletkeznek.

TERVEK ÉS TERVTELENSÉG Sajnos a hibalehetõségek listája ezzel még nem ért véget. A

Az üríthetõség csõdje sprinkler berendezés száraz részének csõvezeték-rendszerét monoton lejtéssel kell szerelni a száraz riasztószelep irányában, abban egyetlen kanyar, könyök, fitting, (csõvezeték-) kerülés nem lehet, amely megsértené a folyamatos lejtés szabályát. A tervezõnek és a kivitelezõnek itt kell igazán a helyzet magaslatán állnia, és ráadásul „ellenszélben” kell dolgozniuk. A sprinkler berendezés ugyanis a leginkább „mostohagyermek” (a beruházók, fõvállalkozók, üzemeltetõk sokszor „mûtyúkszemnek”, hatóságilag elõírt csapásnak, felesleges költségnek tekintik a beépített oltóberendezést), ezért minden más, „hasznos” szakág mögé sorolják idõben is és fontosságát tekintve is. Tehát a világítás elektromos kábelei és lámpatestei, a szellõzés, fûtés, klíma, és a többi épületgépészeti szerelvény és nyomvonali berendezés mind megelõzi a sprinklert, de úgy, hogy a legtöbb „fontos” épületgépészeti szerelés a technológiai gépészethez és az építészethez alkalmazkodik, és az alá van rendelve. 10-20 évvel ezelõtt minden szakág részletes diszpozíciós és csõtervvel volt megtervezve, az utolsó alkatrészig, fittingig lerajzolva, kiírva, ahol a szakmák berendezés-elemei és nyomvonali elemei egyeztetve voltak egymáshoz. A generálterv részletes organizációs fejezetet tartalmazott a szakmák együtt-, és egymás után dolgozására, és az összes szakma kivitelezési ütemtervét részletesen összefésülték. Ezzel szemben az elmúlt tizenöt évben (2004-ben) egyetlen részletesen és korrektül megtervezett létesítmény együttes volt: a tiszaújvárosi MOL-TVK Olefin2 VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY

47

A HATÓSÁG DOLGA

Az utóbbi 15 év legnagyobb beruházása (IFEX-Tûzõr Kft.)

Irodaházi mélygarázs (IFEX-Tûzõr Kft.) és Polietilén4 létesítmények több mint százmilliárd forintos beruházási értékkel. A projekt minõségét deklarálja az is, hogy Bánsági Tamás projekt-igazgató annak idején állami kitüntetést kapott érte. Ma már errõl szó sincs, minden terv, köztük a sprinkler is csak olyan mélységû, hogy azzal szerzõdni lehessen a munkára, és létesítési engedélyre be lehessen nyújtani a tûzoltóságnak. A többi szakág még elnagyoltabb tervekbõl dolgozik, és sajnálatos módon mindenki egymás ellen. Aki elõbb odajut, az jobb pozícióban van a berendezés-elemeinek elhelyezéséhez aki kapja, marja elven. Ebben a dzsungelben kell tehát a száraz sprinkler - esetenként több kilométer hosszú - csõvezeték-rendszerét hibamentesen összeszerelni.

A száraz sprinkler-berendezés hatósági engedélyezési munkáit említve el kell ismerni, hogy a beépített oltóberendezést használatba vevõ hivatásos tûzoltóságnak rendkívül nehéz a dolga az engedélyezésénél. A vázlatos jellegû engedélyezési tervbõl nem lehet „megjósolni”, hogy a beépített oltóberendezés megbízhatóan mûködik-e majd, de az I. fokú hatóságnak mégis határozatot kell kiadni az engedélyezési kérelemrõl. Az I. fokú tûzoltóság tekintélyének nem használt a hatósági jogkör önkormányzatnak adása, majd visszavétele. További problémát jelent a beépített oltóberendezésekre vonatkozó elõírások szabályozatlansága, és a meglévõ szabályok korszerûtlensége, a nemzetközi szabványok alkalmazhatóságának egyedi jellege. Az elkészült rendszer megítélése szintén rendkívül nehéz. A tüzivíz ellátás berendezéseit (tartály, szivattyúk, gépházi csõvezetékrendszer) ugyan meg lehet érdemben vizsgálni, de a sprinkler csõhálózat vizsgálata az esetenként 12-17 m magas létesítményben kimerül abban, hogy a mennyezeten lévõ apró sprinkler-alkatrészeket szemrevételezik (esetleg távcsõvel), és ezen kívül a riasztószelep-teszt(ek)et szokták elvégezni az üzembehelyezési procedúrán – tehát semmi lényeges, ami a száraz sprinkler rendszer megbízhatóságára némi garanciát adna. Utoljára 9 éve volt sprinkler berendezésen (ráadásul habsprinkleren) éles próba végrehajtva tudomásom szerint, a MOL-TVK BOPP II. üzemben, ahol a legkedvezõtlenebb védõfelület sprinklereit kicsavarva 5 percig oltottuk a nem égõ tüzet. Ma már ilyenre gondolni sem lehet (talán szerencsére). Mindenesetre a hatóság képviselõit nem szabadna olyan helyzetbe hozni, hogy zsákbamacskára adják a felelõs döntésüket. A fentiekben ismertetett problémák ellenére a száraz sprinkler a legelterjedtebb oltástechnika, akár a beépített oltórendszerrel védett alapterületet, akár a létesítmények légköbméterét vesszük alapul. Egy tökéletesen megszerelt és kivitelezett száraz sprinkler rendszer tökéletes biztonságot nyújt, általában a legalacsonyabb áron, a referenciák már évtizedek óta kifogástalanul mûködnek. És mit hoz a holnap a száraz sprinklerek területén? További fejlõdést! Már dörömböl az új sprinkler-technika egyik csillaga, a „Quell system” ante portas(!), azaz a vadonatúj, jelen pillanatban a legnagyobb oltási kapacitású rendszer bevezetés elõtt áll! Fagyveszélyes magasraktárak védelmében bizonyára széles körben elterjed. (Folytatjuk – szerk.) Kocka Sándor, Csízi Béla ügyvezetõ igazgatók IFEX-Tûzõr Kft., Budapest

VÉDELEM Online – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása

www.vedelem.hu 48

TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

SZÛTS JENÕ

A lángérzékelõk helye a tûzérzékelésben Az éghetõ anyagokat elõállító, feldolgozó, tároló és szállító iparágakban a tüzek általában lángoló fázissal indulnak. Itt a védelem nagyon megbízható és nagyon korai lángérzékelést igényel. Ezeken a területeken az optikai lángérzékelõk a tûz észlelésére legalkalmasabb eszközök, hiszen a kis méretû, még kialakulóban levõ tüzeket is nagy távolságból képesek észlelni.

EXTRÉM KÖRÜLMÉNYEK Ezekben az iparágakban a védendõ területek eleve magas tûzkockázatúak. Mind az ipari területekre jellemzõ extrém környezeti hatások (hõmérséklet, víz, gõzök, jég, dér stb.), melyek a tûz vagy láng érzékelését nehezítik, mind az ilyen területeken megtalálható zavaró sugárforrások, melyek könnyen téves jelzéseket válthatnak ki, csak nagyon megbízható és az adott körülményekhez alkalmazkodni vagy azokat elviselni képes lángérzékelõket igényelnek. Optikai lángérzékelõket a legnagyobb számban az alábbi területeken alkalmazzák: – Olaj- és gázipari létesítmények: kitermelés, finomítás, elõállítás, tárolás – Vegyipar: gyártás, tárolás és szállítás – Energia termelés: generátor helyiségek, turbinák, emberi felügyelet nélküli állomások, gáz- vagy széntüzelésû reaktorok – Gyógyszeripar: automatizált folyamatok, szárítók – Nyomdaipar: oldószer kezelés, nyomtatási és szárítási eljárások – Repülõgép hangárok: szárny-alatti és -feletti védelem – Gépkocsi gyártás: festõ mûhelyek, gyártósorok, nedves technológiák – Robbanó anyagok, lõfegyverek: gyártása és tárolása – Tartályok: fix és úszó tetejû tartályok – Hulladékkezelõ és feldolgozó telepek – Veszélyes anyagok: égetés, feldolgozás és tárolás – Raktárak: éghetõ anyagok tárolására szolgáló tároló és rakodó terek,

A LÁNG ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSA Az összes folyékony és gáznemû, valamint a legtöbb szilárd éghetõ anyag lángképzõdés közben ég el. A láng tehát olyan anyagok égésére jellemzõ, amelyek tûz vagy más gyújtóforrás okozta hõ hatására párologva, vagy gáznemû anyagok fejlõdésével éghetõ elemekre képesek bomlani. A láng az a tér, ahol a gõzök és gázok égése végbemegy. Az éghetõ anyagokból felszabaduló gõzök, gázok nem tartalmaznak oxigént, ezért az égéshez szükséges levegõ oxigénje az égéssel egy idõben hatol be (diffundál) az égési térbe. Lángoláskor az energia döntõ része elektromágneses sugár-

zás formájában közvetítõdik a környezet felé, melynek nagy része hõenergia, azaz az infravörös (IR: InfraRed) tartományba esõ sugárzás, de az ultraibolya (UV: Ultra Violet) és a látható tartományba esõ sugárzás is számottevõ. Sugárzáskor az energia közvetítõ közeg nélkül jut el az egyik testrõl egy távolabb levõ másikra. A sugárforrástól távolodva az észlelhetõ energia a távolság négyzetével csökken, sõt a sugárzás útjában levõ tárgyak a sugárzást visszaverhetik vagy el is nyelhetik. A láng által kibocsátott sugárzási energia a tûz (láng) hõmérsékletével rohamosan növekszik.

A HÕMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS Földünkön minden 0 oK-nál magasabb hõmérsékletû test elektromágneses sugárzást bocsát ki magából. A sugárzás intenzitása alapvetõen csak a test anyagától, hõmérsékletétõl és felületétõl függ az ún. Stefan-Boltzmann törvény szerint. A testek hõállapotával kapcsolatos és a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedõ sugárzást, hõmérsékleti sugárzásnak nevezzük. STEFAN-BOLTZMANN TÖRVÉNY: P=A e ρ T4, ahol P: a kisugárzott teljesítmény (W), A: a sugárzó test felülete (m2), e: a test emisszióképessége (anyagfüggõ: 0 és 1 között) ρ (rho): a Stefan-Boltzmann állandó (5,6699x10-8 Wm-2K-4), T: a test abszolút hõmérséklete (oK)

A képletbõl azonnal két következtetés adódik: 1. A kisugárzott energia (teljesítmény) a test felületével egyenesen arányos, vagyis egy nagyobb méretû tûz, nagyobb energiát bocsát ki. (Ezt a tételt a lángérzékelõk észlelése szempontjából a késõbbiekben módosítjuk, mivel nem a tûz felülete, hanem a lángfront mérete lesz a meghatározó tényezõ.) 2. A hõmérséklet növekedésével a kisugárzott energia rohamosan növekszik. Például egy 1200 oK-os (927 oC) test, mely hõmérséklet megfelel egy tipikus szénhidrogén láng hõmérsékletének, 100-szor akkora energiát bocsát ki, mint egy azonos anyagú és méretû 380 oK-os (107 oC). A törvénynek megfelelõ, különbözõ hõmérsékletekhez tartozó sugárzási görbéket a hullámhossz függvényében az ún. fekete test görbékkel vagy Planck görbékkel szokták bemutatni (ld. 1. ábra). A görbék alapján jól látható, hogy a test által kibocsátott energia (a görbék alatti területek) a hõmérséklet növekedésével milyen mértékben növekszik. A görbéket megnézve egy újabb következtetést is levonhatunk: egy test hõmérsékletét növelve a kibocsátott sugárzás spektrális eloszlása is változik. Minél magasabb egy test hõmérséklete, annál kisebb hullámhosszak felé tolódik el a görbe. A görbe csúcspontját, azaz azt a hullámhosszt, amelyen a legnagyobb intenzitású a test sugárzása egy adott hõmérsékleten, a Wien törvény adja meg: WIEN TÖRVÉNY λm=2,9 10-3 [moK] / T , ahol λm (lambda)= a maximális energia kibocsátás hullámhossza (m) T = a sugárzó test hõmérséklete (oK)

A hõmérséklet növekedésével a görbe a látható fény és az UV tartomány felé tolódik: pl. egy 800-1200 oK közötti szénVÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY

49

Ezen átalakulások során felszabaduló illetve elnyelõdõ energia hatására jönnek létre a látható csúcsok, völgyek a görbén. Az égés folyamán az éghetõ anyag molekuláinak oxidációja során keletkezõ köztes molekulák energiavesztéssel jutnak újra stabil molekuláris állapotba. Ez az energiavesztés adott hullámhosszúságú foton kibocsátásával jön létre. Az égés során az alábbi hullámhossz tartományokban keletkezik jelentõs elektromágneses sugárzás: • az UV tartományban a 0,1–0,35 μm-es sávban, • a látható fény tartományában (a 0,35–0,75 μm-es sávban), és • az IR tartományban a 0,75–220 μm-es sávban.

1. ábra. Az ideális fekete testek energia kibocsátási görbéi különbözõ hõmérsékleteken

Hullámhossz

Kölcsönhatás

λ < 50 μm 50 μm > λ > 1,0 μm 1,0 μm > λ > 0,05 μm 0,3 μm > λ > 0,05 μm

Molekuláris átalakulások Molekuláris vibráció és forgás Vegyérték elektronkötések vibrációja Elektronvesztés és rekombináció

1. táblázat. Hullámhossz függõ anyag-foton kölcsönhatások

2. ábra. A szénhidrogének égésekor keletkezõ láng spektruma és a keletkezett köztes és végtermékek emissziós hullámhosszai hidrogén láng hõmérsékleteken az energia számottevõ része a közepes IR (1-10 μm) sávban keletkezik, de bizonyos intenzitás tapasztalható a látható fény és az UV sávban is. A spektrális eloszlás változásának jó példája az acél hevítése, mely elõször vörös színben világít, majd a további hõmérséklet emelkedés hatására, 700 oK felett már fehéren izzik, azaz a görbe egyre inkább a látható fény és az UV tartomány felé tolódik. Egy hétköznapi szénhidrogén (benzin) égésekor a láng által kibocsátott energia spektruma mégis jelentõsen eltér az 1. ábra Planck görbéitõl. A hullámhossz függvényében ábrázolt spektrális eloszlás itt is a Planck görbéken alapul (azaz minél magasabb a láng hõmérséklete, annál nagyobb lesz a kisugárzott összenergia, és annál kisebb hullámhosszakon is lehet összetevõket találni), de annál jóval összetettebb: néhol erõs csúcsokat, máshol hullámvölgyeket mutat (ld. 2. ábra).

A KÉMIAI VAGY KVANTUMSZERÛ SUGÁRZÁS De miért különbözik ennyire a két görbe? Égéskor a lángban különbözõ kémiai folyamatok játszódnak le, különbözõ köztesés végtermékek keletkeznek az égõ anyagból és az oxidáló szerbõl. 50

TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

Emberi szemmel e hullámhosszak többsége nem érzékelhetõ. Szabad szemmel leginkább csak a sárga-vörös színû lángokat érzékeljük, mely színeket a lángban található szénatomok okozzák. A láthatatlan infravörös (IR) sugárzást hõként érzékeljük. A szenet nem tartalmazó anyagok, pl. a hidrogén égésekor a láng színe világoskék vagy teljesen láthatatlan, és nyilván a CO2 keletkezésre jellemzõ 4,4 μm-es kibocsátás csúcs is hiányzik. Ezek a lángok általában az UV tartományú összetevõik révén detektálhatók. Egy adott anyag égése során keletkezõ hullámhosszak alapvetõen megfeleltethetõk az anyag és az energia közt létrejövõ kvantum-mechanikai kölcsönhatásoknak. Az anyagi részecskék és a foton kölcsönhatásai az 1. táblázat szerinti hullámhossz tartományokkal jellemezhetõk. Általában azoknak az anyagoknak a lángjában, melyek több éghetõ gázból állnak és égésük gáznemû oxidáló hatására jön létre, a kvantumszerû sugárzás dominál. Ilyenek az éghetõ gázok, folyadékok és a lánggal égõ szilárd anyagok. A szilárd halmazállapotban oxidálódó éghetõ anyagok vagy csupán a hõmérsékletük hatására sugárzó testek (pl. szikrák, parázs) ellenben a Planck görbék szerint sugároznak. Ebbe a körbe tartoznak a szén-alapú éghetõ anyagok (szén, faszén, fa, cellulóz szálak) és a hõhatásra (mechanikai hatás vagy súrlódás) felmelegedett fémek. Általában mindenfajta égés során keletkezik Planck-féle sugárzás, mely az égõ anyag hõmérsékletébõl adódik. A szikraérzékelõk, melyeket pont az ilyen jellegû sugárzás észlelésére fejlesztettek ki, általában nem éghetõ anyag-specifikusak. A lángérzékelõk azonban mindig a molekulaszerkezet megváltozásából illetve a gázfázis energiaváltozásából adódó kvantumváltozásokat hivatottak figyelni. Az ezekbõl adódó energia kibocsátások egy-egy adott anyagra jellemzõek. A lángérzékelõk fejlesztõi igyekeznek olyan hullámhossz tartományokat kiválasztani és figyelni, melyek minél több anyag lángjában megjelennek, és lehetõleg más, nem tûztõl származó sugárforrások spektrumából hiányoznak. (Folytatjuk) Szûts Jenõ mûszaki vezetõ, Promatt Elektronika, Budapest

m

ó

d

s

z

e

r

JAMBRIK RUDOLF

Légi támogatás nélkül nehéz lett volna.

Tankolás 3 percenként

2007. júliusában a szokásosnál több erdõ-, bozót- és tarlótûzhöz riasztották a tûzoltókat. Az hatalmas erdõtüzek alakultak ki Kecskemét és Nyárlõrinc között.

ÖSSZEFOGÁS ERDÕTÛZBEN A Kéleshalom és Kunfehértó közötti erdõ, amely zömében fenyves és õsborókás igen nehéz és összetett feladat elé állította a tûzvédelemben dolgozó szakembereket. Az oltásához a földi egységeken kívül a tûzoltóvonatot és helikoptereket is be kellett vetni. A kunfehértói tûzeset minden képzeletet felülmúlt. A megye szinte teljes állománya és azon túl más városok tûzoltó erõi is segédkezetek a tûz megfékezésében: több hivatásos, önkéntes, egyesületi tûzoltóság, a civil lakosság több mint száz fõvel, a MÁV tûzoltóvonata, a Magyar Honvédség két MI-8–as harci helikoptere, az erdõgazdaság emberei és nehézgépei, a budapesti Polgárvédelmi Igazgatóság, Fõvárosi Központi Rendeltetésû Mentõszervezetének szakemberei és nem utolsó sorban a Magyarországi Mentõcsoportok Szövetségével együttmûködõ Forgószárny Kft. MI-2 helikoptere. Tapasztalatból leírhatnám milyen érzés Bristol védõruhában, nyáron 38 Co –os melegben a tûztõl pár méterre hadakozni, de ezt a lap olvasói is tudják. Azt viszont már kevesebben hallották, hogy a tavalyi esztendõtõl kínálkozik a tûzoltók megsegítésére egy hazai fejlesztésû tûzoltó és mentõ helikopter is.

Úton a bevetéshez

TÛZOLTÁS A KISKUNSÁGBAN Kunfehértói tartózkodásunk ideje alatt négy napon keresztül támogattuk az egységek munkáját. Ez idõ alatt a gépünk 316 felszállást, egyben bevetést hajtott végre, átlag 8-900 liter oltóanyaggal, ez majdnem 300 000 liter víz célra juttatását jelenti. A helyszínen folyamatosan mértük a bevetési idõket, ez rendkívül sok tapasztalatot adott a további védekezésekhez. Bármennyire is hihetetlen a kicsi, ámde fürge helikopter 2 perc 10 másodpercenként érkezett a felszállási pontra oltóanyagot tankolni. Ezt

Összehangolt légi és földi oltás

csupán azért érdemes megjegyezni, mert a nagyobbik testvére – akinek a munkája ugyancsak nélkülözhetetlen volt – méreteinél és repüléstechnikai paraméterei miatt ugyanezt a tankolást VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER

51

csak 11,5 perc leforgása alatt volt képes megoldani. A közepes kategóriájú gép, igaz csak a fele töltettel volt képes felszállni, de azt sokkal sûrûbben és nem utolsó sorban tized annyi költséggel tette. Arról már nem is beszélve, hogy a nagyobb gépek a talajszint felett 80-100 méter magasságban voltak képesek a víztömeg kibocsátására, míg a kisebb, fürge gép ugyanezt a mûveletet 20-40 méteren már biztonsággal volt képes megoldani. Nyílván ezért is volt többszörösen hatékony a bevetése és persze a gazdaságosságához sem fér kétség.

LÉGI ELÕZMÉNYEK A hosszú bevezetõ után röviden felvázolnám ezt a kicsi hazai bravúrt, amivel sikerült a sikeres oltáshoz hozzájárulnunk. Immáron közel húsz esztendeje a balatonedericsi tõzegtûznél - annak veszélyessége és szinte leküzdhetetlensége miatt helikoptereket vetett be a tûzoltóság. A légi tûzoltás természetesen nem volt új már akkor sem, azonban az is tény, hogy a Magyar tûzoltóság soha nem rendelkezett légi jármûvekkel. Ilyen esetekben a Honvédség és egyéb légi jármûveket üzembentartókkal, a megkötött együttmûködési megállapodások keretein belül sikerült eredményeket elérni. Nos az említett tõzegtûznél furcsa dolgok derültek ki, mesélte Imreh Lajos. A 2 m3 -es Bambi Buckettel üzemelõ MI-8 helikopterek ugyan erõsek, de lassúak is, üzemidejük akkor sem volt olcsó. Ma 1 millió Ft körül mozog az egy órára vetített költsége. A MI-2 típus ugyan jóval kevesebb, csak a 800 literes Bambi Buckettel tudott beavatkozni, de sokkal 2,5-szer hatékonyabban és az órabérét tekintve tized annyi ráfordítással dolgozott. Ez azonban nem volt kielégítõ a MI-2 személyzete számára, ezért az eddigi tapasztalatokat is felhasználva mára egy új technológiát dolgoztak ki, amely a kunfehértói erdõtûz oltásánál vizsgázott.

VIZSGÁZOTT AZ ÚJ TECHNOLÓGIA A függesztett teherrel repülés bonyolult, az oltóanyag kibocsátás pontossága esetenként a legnagyobb odafigyeléssel is a pontatlan minõsítéssel jellemezhetõ, akkor hol van a megoldás?! A megoldás a kérdés mögött van. A törzs alá függesztett terhet máshová kell beépíteni és a gazdaságosságát is növelni szükséges. Megszületett a terv, a tartályt be kell építeni az utastérbe és egy jól irányzott dobással a tûz fészkét el kell találni. Ez eddig egyszerû, a kivitelezés és kísérletezés már kevésbé volt az. A belsõ tartály kialakítása az utastérben megoldható, csupán az üléseket kell eltávolítani és a megfelelõ formát kell alkalmazni. A kiömlõnyílás kivágása már nem volt ennyire egyszerû. Elõször kicsivel volt nagyobb, mint a Bambi Bucketté. Aztán sok-sok próbálkozás után kiderült, hogy annak a duplája a legideálisabb, vagyis egy 600 mm átmérõjû nyílás már megfelelõ lehet a kiáramlási idõ lehetõ legalacsonyabb elérésére. Ez ma 1,5 mp és ekkor a tartályban lévõ 1000 – 1200 liter oltóanyag a kijelölt helyre szinte egy tömegben dobható. Itt említeném meg az oltóhatás növekedését, a kinetikai erõ kihasználását. A víz ütõhatása és az a tény, hogy nem porlad el, nem szóródik szét, hanem egyszersmind részt vesz az oltásban, mintegy jótékonyan befolyásolják az oltás gazdaságosságát is. 52

MÓDSZER ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM

A BELSÕ TARTÁLY ELÕNYEI Elõnye, hogy a tankolás gyorsan és sokrétûen megoldható, míg a függesztmény esetén természetes tó, folyó, vagy mesterséges vízfelület kialakítása szükséges, addig a belsõ tartályos megoldásnál egy tûzoltó gépjármû, vagy tartálykocsi, de még egy tûzcsap is elegendõ, tehát amennyiben nincs a tûz közelében vízfelület addig is használható. A gép törzse alá akasztott tartályos megoldás következtében a szûkre szabott 800 l, is tovább csökkenhet, hiszen a teljes merítés szinte soha nem valósul meg. A rugalmas falú tartály pulzálása közben értékes literek vesznek kárba. Így az a merítést követõen már csupán a 700 l körül mozog, a repülés, a fordulók további vesztességeket okozhatnak, így mire egy Bambi Buckett odaér a bevetés helyére jó, ha 600-650 liter víz van a tartályában. Ennek a hatékonyságát tovább rontja a kis átmérõn történõ leürítés, a víz porladása és szóródása. A belsõ tartályos szerkezet tehát képes volt önmagát felülmúlni és a sok hibát kiküszöbölve egy sokkal gazdaságosabb rendszert a tûz elleni védekezés szolgálatába állítani. A rendszerrel, a súlypont ideális megválasztása miatt könnyebb a tankolás, a repülés és a manõverezés során sincs vesztesség. Pontosabb a dobás és szinte minden csepp odaér, ahová azt szántuk, terítési hatékonysága 60 – 80 liter/m2. Továbbá van egy eddig el sem képzelhetõ elõnye is: a felszerelt forgószárnyas légi jármû egyszersmind alkalmas mentésre is. A fülkében marad annyi hely, hogy egy légimentõ és a mentéshez elengedhetetlenül szükséges eszközök is elférjenek, így ez a MI-2 helikopter alkalmassá válik arra a feladatra is, amit a modernebb változatok sem képesek produkálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy a beavatkozásban résztvevõ állomány a szél irányának hirtelen változása miatt a lángoló erdõ mélyén veszélybe kerül, úgy a gép egy töltet vízzel odarepül és az oltóanyag megfelelõ helyre történõ kidobásával késleltetve a tûz terjedését azonnal - ismételt rárepülés nélkül - a biztonságos kimenekítést megkezdheti. Egyszerre akár 3 fõ evakuálását is képes megoldani, de a szokásos egyenkénti kiemelés is járható út, amennyiben megfelelõ idõ áll a rendelkezésre. E témában is számtalan megoldás létezik a világon. Akad, ahol a gép törzse alá építik az oltóanyag tartályt, de ha csak a Bambi Bucket befogadóképességét nézzük: létezik 270 litertõl 9840 liter befogadóképességig sok, összesen 18 méret. A fantáziának azonban határt szab a szállítóeszköz, a helikopter teherbíró képessége, a manõverezõ képessége és hát valljuk be, hazánkban a rendszerben lévõ helikopter típusa a mérvadó, mert ellentétben más országokkal egy ilyen kritikus idõszakban sem áll módunkban más országoktól helikoptereteket és repülõket bérelni. Jelen esetben, azt hiszem a sokat említett határok kitolása, a leleményesség és a kombinatív elgondolás találkozott a gazdaságosság oly sokszor egymást elkerülõ fogalmával, és ettõl lett olyan nagyszerû a találmány, amire méltán lehetünk büszkék. Jambrik Rudolf tûzoltó alezredes Tûzoltási osztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest

A cikk teljes szövege a www.vedelem.hu weboldalon olvasható.