Éves Jelentés. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás PÉNZMOSÁS ELLENI INFORMÁCIÓS IRODA

2015

Éves Jelentés

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás PÉNZMOSÁS ELLENI INFORMÁCIÓS IRODA

Éves Jelentés Tartalom 1

Bevezető .......................................................................................................................................... 2

2

Statisztikai tájékoztatás ................................................................................................................... 2

3

Terrorizmus finanszírozásának megelőzése .................................................................................. 10

4

Bejelentés tipológia ....................................................................................................................... 12

5

Tranzakció-felfüggesztés ............................................................................................................... 17

6

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda felügyeleti tevékenysége.................................................. 20

7

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda elérhetőségei.................................................................... 26

Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 1

Éves Jelentés 1 Bevezető Jelen dokumentum a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda (a továbbiakban: Pénzmosás Elleni Információs Iroda vagy FIU) 2015. évre vonatkozó éves jelentése. Az éves jelentés készítésével a Pénzmosás Elleni Információs Iroda a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 23. § (8) és a 29. § (5) bekezdésében megjelenő tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget. Így az éves jelentéssel tájékoztatást nyújt az általa vezetett statisztikai mutatókról, továbbá a Pmt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatókat (a továbbiakban: szolgáltatók) a bejelentés tipológiában megjelenő támpontokkal, indikátorokkal, a bejelentés módját érintő információkkal, a Pénzmosás Elleni Információs Iroda egyéb feladatainak bemutatásával kívánja segíteni.

2 Statisztikai tájékoztatás A 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig terjedő időszakban a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 8 369 db szolgáltatók által – a Pmt. 23. § alapján – beküldött bejelentést fogadott pénzmosás és terrorizmus finanszírozása tárgyában. 2015. évben a határvámhivataloktól „cash control” tárgyában1 361 db tájékoztatás, a Pmt. 25. §-a alapján a felügyeletet ellátó szervektől 6 db tájékoztatás, külföldi pénzügyi információs egységektől 1128 db megkeresés, tájékoztatás, válasz, valamint a nyomozó hatóságoktól és egyéb szervektől 572 db megkeresés érkezett a Pénzmosás Elleni Információs Iroda részére. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Kit.) 10. §-a alapján nem érkezett bejelentés, 11. §-a alapján 162 db értesítést, illetve 3 db engedély kérelmet fogadott a Pénzmosás Elleni Információs Iroda. A Pmt. alapján a szolgáltatók által tett bejelentések, valamint a fentiekben meghatározott adatszolgáltatások számának a havi bontását – a 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan – az alábbi diagram mutatja.

A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdése alapján az Pénzmosás Elleni Információs Irodához érkezett tájékoztatások. 1


Oldal 2

Éves Jelentés Bejelentések megoszlása 2015. évben

Forrás: a Pénzmosás Elleni Információs Iroda által vezetett adatbázis

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tárgyában érkezett bejelentések szolgáltatói kör szerinti megoszlását a következő diagram szemlélteti. Bejelentések megoszlása a szolgáltatók között.


A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tárgyában érkezett bejelentések túlnyomó részét – az előző évek statisztikájához hasonlóan – a banki bejelentések képezik.


Oldal 3

Éves Jelentés A legtöbb bejelentést küldő bankok bejelentéseinek száma 2015. évben


A bejelentésekből mindösszesen 38 db érkezett nem-pénzügyi szolgáltatóktól. A szolgáltatók által küldött bejelentések számát 2010-2015. évek vonatkozásában az alábbi táblázat, illetve diagram mutatja meg. Bejelentések száma 2010.2015. évek tekintetében Szolgáltató Bank Biztosítási szolgáltató Befektetési szolgáltató Pénzváltó Takarékszövetkezet Egyéb hitelintézet Egyéb pénzügyi szolgáltató Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár Árutőzsdei szolgáltató Postai szolgáltató Kaszinó Ingatlanügyleti tevékenységet folytató szolgáltató Nemesfém kereskedő Ügyvéd Közjegyző Könyvelő Könyvvizsgáló Bizalmi vagyonkezelő Adószakértő Árukereskedő Összesen:

2010 6315 155 72 352 210 26 42 0 0 0 0 1 0 7 1 1 1

2011 5401 223 32 225 213 26 38 1 0 1 0 4 0 7 1 3 2

2012 6753 194 57 257 252 34 108 2 0 0 0 3 2 3 3 10 2

0 2 7185

0 7 6184

0 3 7683

2013 11443 539 53 119 350 57 253 5 0 10 0 3 0 3 4 16 0 0 0 12855

2014 8055 543 136 148 241 72 384 3 0 3 0 5 0 6 4 13 3 0 1 1 9618

2015 6967 357 109 173 170 23 498 19 0 15 1 4 0 2 8 23 0 0 0 0 8369



Oldal 4

Éves Jelentés Bejelentések száma 2010-2015. évek tekintetében


A bejelentések és a tájékoztatások következőképpen alakult.

százalékos

megoszlása tárgyi

időszakban a

Bejelentések és a tájékoztatások megoszlása 2015. évben


Az FIU számára megküldött tájékoztatások, megkeresésék alakulást a 2010-2015. évek viszonylatában a következő táblázat, illetve diagram szemlélteti. Tájékoztatások, megkeresések mutatói 2010-2015. évek vonatkozásában Cash control tájékoztatás Külföldi FIU-k által küldött megkeresés, tájékoztatás Nyomozó hatóságoktól egyéb hatóságoktól érkezett megkeresés Felügyeleti szervek tájékoztatása Összesen:

2010 22

2011 171

2012 204

2013 253

2014 262

2015 361

257

288

292

292

438

607

123

117

117

191

185

572

18

16

8

5

8

6

420

592

621

741

893

1546



Oldal 5

Éves Jelentés Tájékoztatások, megkeresések összesített adatai 2010-2015. évek vonatkozásában


A különböző hatóságoktól érkező megkeresések megoszlását a következő ábra szemlélteti. Megkeresések esetszáma 2015. évben


A tárgyi időszakban az FIU részéről 502 esetben került sor a külföldi pénzügyi információs egység megkeresésére, 168 esetben tájékoztatására, valamint a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 306 esetben válaszolt meg megkeresést. 432 alkalommal adta meg Pénzmosás Elleni Információs Iroda előzetes hozzájárulását – információ továbbítása céljából – külföldi pénzügyi információs egységnek. Nemzetközi információcsere alakulása 2012-2015. évek vonatkozásában Érkezett megkeresés Érkezett tájékoztatás Küldött megkeresés Küldött tájékoztatás

2012 164 128 164 60

2013 172 120 253 70

2014 208 230 226 149

2015 282 325 502 168



Oldal 6

Éves Jelentés Nemzetközi információcsere alakulása 2012-2015. évek időszakában


Az FIU által – a Pmt. 26. § (1) bekezdése és a 26/A. § (1) bekezdése alapján – 2015. évben teljesített információ-továbbítások során megküldött bejelentések számának alakulását az alábbi diagram mutatja be. Információ-továbbítás alakulása 2015. évben


2015. évben proaktív információ-továbbítás céljából 613 esetben 979 db bejelentés, reaktív információ-továbbítás céljából 645 esetben 2 186 db bejelentés került megküldésre. A külföldi pénzügyi információs egységek részére információ-továbbítás keretében 583 db bejelentés megküldése valósult meg.


Oldal 7

Éves Jelentés Információ-továbbítás címzettjei 2015. évben esetszám és a megküldött bejelentések száma szerint


A Pmt. 24. §-a alapján 322 alkalommal került sor ügyleti megbízás felfüggesztésére (tranzakció-felfüggesztésre). Az ügyleti megbízások felfüggesztéseinek esetszáma és az a biztosított összeg is jelentős emelkedést mutat az elmúlt öt év adatait elemezve. Felfüggesztések esetszámai és a biztosított értékek mutatói 2010-2015. év vonatkozásában Év

Ügyleti Eredményes ügyleti megbízások megbízás felfüggesztésének felfüggesztésének száma száma

2010 2011

46 27

10 8

2012

45

15

2013

92

30

2014

152

37

2015

322

171

Biztosított érték

N/A N/A 73 181 516 HUF 115 988 EUR 217 500 USD 334 139 484 HUF 9 751 651 EUR 477 276 USD 1 642 955 287 HUF 3 598 474 EUR 181 512 240 462 HUF 33 587 082 EUR 2 963 771 USD 126 104 GBP 96 276 NOK 3 049 CHF

FIU ügyleti FIU eredményes ügyleti megbízás megbízás felfüggesztéseinek felfüggesztéseinek száma száma

Biztosított érték

2 1

2 0

N/A N/A

4

2

7 120 EUR

19

14

32

22

334 139 484 HUF 9 703 844 EUR 188 000 USD 1 642 955 287 HUF 1 248 396 EUR 181 476 982 104 HUF

183

148

33 587 082 EUR 2 577 538 USD 126 104 GBP 96 276 NOK 3 049 CHF



Oldal 8

Éves Jelentés Eredményes felfüggesztés esetszáma 2010-2015. év vonatkozásában.


A tranzakció-felfüggesztés eredményessége 2010-2015. évben



Oldal 9

Éves Jelentés 3 Terrorizmus finanszírozásának megelőzése Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés és a terrorizmus elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések (célzott pénzügyi szankciók)2 végrehajtása továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézményrendszer szereplői számára. A pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, vagy azok rendelkezésre bocsátásának megakadályozása jogalapját az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai, valamint az Európai Unió vonatkozó rendeletei, határozatai adják. A pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztásának eljárási szabályait a Kit. határozza meg. Ugyanakkor a hatályos törvényi szabályozás (Pmt., Kit.) kötelezővé teszi azt is, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek e témával összefüggésben rendelkezésükre álló minden információt a Pénzmosás Elleni Információs Iroda számára bejelentsenek. Az Európai Unió által meghatározott pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedések intézményrendszere minden esetben követi az ENSZ BT által bevezetett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket. Ugyanakkor a terrorizmus elleni globális fellepésben kiemelt jelentőséggel bír, hogy már az ENSZ BT határozatának a kihirdetését követően, de az uniós szintű végrehajtást megelőzően is érvényesüljenek e pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések. Így tehát a Pénzmosás Elleni Információs Iroda azokat az ENSZ BT határozatok által bevezetett terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket is közzéteszi, amelyek alapján módosul azon személyek, szervezetek köre, akik terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések alanyának minősülnek, viszont még nem szerepel az uniós szintű pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések között. Amennyiben a szolgáltató olyan személlyel, szervezettel kapcsolatban rendelkezik információval, amely személy, szervezet szerepel az ENSZ BT határozata által bevezetett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések rendszerében, de az uniós végrehajtás az észleléskor még nem történt meg, akkor a szolgáltató a Pmt. 23. §-a alapján terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése miatt köteles bejelentést tenni. Amennyiben a szolgáltató olyan adatot, tényt, körülményt észlel, amely arra utal, hogy az ENSZ BT határozat által bevezetett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, és befagyasztásnak vagy rendelkezésre bocsátás tilalmának lenne helye, ha azt uniós jogi aktus rendelte volna el, akkor köteles a Pmt. 24. § (1) bekezdése alapján – a befagyasztás és a rendelkezésre bocsátás tilalmának az elősegítése érdekében – a felmerülő tranzakciókat felfüggeszteni és bejelentést tenni. E kötelezettségek a tömegpusztító fegyverek proliferációja és annak finanszírozása elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések esetén is alkalmazandóak.

Az angol nyelvű szakirodalom terminológiája alapján használt kifejezések a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre: „financial restrictive measures”; „financial sanctions”; „targeted financial sanctions”; „smart sanctions”. 2


Oldal 10

Éves Jelentés Külföldi harcosok Az ENSZ BT 2178(2014)-es számú határozata alapján külföldi terrorista harcos (foreign terrorist fighter, FTF, foreign fighter; külföldi harcos) az a természetes személy, aki a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől vagy állampolgárságától, nemzetiségétől különböző államba abból a célból utazik, hogy ott  terrorista cselekményt kövessen el vagy annak elkövetését megtervezze;  terrorista cselekményt előkészítsen vagy annak elkövetésében részt vegyen;  (terrorista) kiképzést nyújtson vagy azt igénybe vegyen. A 2178(2014)-es számú ENSZ BT határozat azt is kifejezi, hogy a külföldi harcosok veszélyt jelentenek arra az államra, amelyből indultak, amelyeken keresztül utaznak, amelybe utaznak, valamint a célországgal (konfliktuszónával) szomszédos államokra is. A külföldi harcosok beazonosítása, felderítése érdekében kockázatértékelésre és a rendelkezésre álló információk elemzésére van szükség, ugyanakkor a kialakítandó profilok nem alapulhatnak sztereotípiákra épülő megkülönböztetésen. E határozat egyben felhívja az egyes államokat arra, hogy a bűnüldözési, felderítési érdekek sérelme nélkül akadályozzák meg a beazonosított külföldi harcosoknak az állam területén történő átutazását és a határokon történő átlépését. Az ENSZ BT 2253(2015)-ös számú határozata megerősíti a nemzetközi közösség célzott pénzügyi szankciós rezsimét, továbbá kiterjeszti azt és az ún. „Al-Kaida Szankciós Listát” az Iraki és Levantei Iszlám Államra (Islamic State of Iraq and Levant; a továbbiakban: ISIL) 3, így annak elnevezését is megváltoztatta „ISIL (Da’esh) és Al-Kaida Szankciós Listára”. A 2253(2015)-ös számú BT határozat felhívja a figyelmet a hatóságok és a pénzügyi intézmények közötti együttműködés fontosságára. A pénzügyi intézményekkel meg kell osztani a terrorizmus finanszírozása kockázatával összefüggő információkat annak érdekében, hogy azok hatékonyabban hozzájáruljanak a terrorizmus finanszírozásával összefüggő tevékenységek beazonosításához. Továbbá a hatóságok közötti együttműködés, koordináció fokozását érintően kiemeli, hogy pénzügyi információk szélesebb körű felhasználására, kiaknázására van szükség a bűnüldöző szervek, titkosszolgálatok és a pénzügyi információs egység (financial intelligence unit; FIU) között. Számos szakmai dokumentum, nyilvánosan elérhető tanulmány foglalkozik a külföldi harcos jelenséggel, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi információk jellemzőivel. Tom Keating az „Identifying Foreign Terrorist Fighters” című tanulmányában 4 részletesen elemzi a pénzügyi információk (financial intelligence; FININT) szerepét a külföldi harcosok beazonosításában. A pénzügyi információk fontos szerepet játszhatnak azon személyek korai beazonosításában – így a terrorizmussal kapcsolatos cselekmények megelőzésében –, akik az ISIL által ellenőrzött területre készülnek elutazni, vagy azoknak a felderítésében, akik úton vagy az ISIL területén vannak. A pénzügyi információ vagy más elnevezéssel élve pénzügyi lenyomat” (financial footprint) lehet például pénzküldési szolgáltatón keresztül küldött

Az ISIL további elnevezései: Iraki és Szíriai Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and Syria; ISIS), Da’esh, Iszlám Állam. Tom Keating: Identifying Foreign Terrorist Fighters, The Role of Public-Private Partnership, Information Sharing and Financial Intelligence; http://www.cfcs.london/wp-content/uploads/2015/07/201506_OP_Identifying_Foreign_Terrorist_Fighters.pdf (International Centre for Counter-Terrorism – The Hague) 3

4


Oldal 11

Éves Jelentés pénzösszeg, ATM-ből történő készpénzfelvétel, nemzetközi átutalás, megtakarítások utazás előtti felszámolása vagy akár egy repülőjegy vásárlása, gépjármű bérlése. A terrorizmus helyzetét vizsgáló Europol-jelentés5 szerint az Európai Unió számára e területen jelenleg a legnagyobb veszélyt az Unióból a konfliktuszónákba utazó és ott az extrémista, terrorista csoportokkal harcoló vagy harcolni szándékozó személyek jelentik. Az Europol adatai szerint az Unióból az afgán/pakisztáni régióba, Csecsenföldre, Líbiába, Maliba, Szomáliába, Jemenbe, és a legtöbben pedig az iraki-szír területekre utaznak. Törökország tekinthető továbbra is a fő tranzit-központnak azon külföldi harcosok számára, akiknek ISIL által ellenőrzött területek az úti céljuk. A pénzügyi információk fontos szerepet játszhatnak azon személyek korai beazonosításában – így a terrorizmussal kapcsolatos cselekmények megelőzésében –, akik az ISIL által ellenőrzött területre készülnek elutazni, vagy azoknak a felderítésében, akik úton vagy az ISIL területén vannak. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén is szorosan együttműködik a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, valamint a külföldi társhatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel.

4 Bejelentés tipológia Az alábbiakban a Pénzmosás Elleni Információs Iroda azon bejelentések jellemző elemeit, indikátorait sorolja fel, amelyek az elemző-értékelő tevékenységet követően eredményesen járultak hozzá a Pmt. 26. § (1) bekezdése szerinti információ-továbbítási tevékenységhez vagy egyéb okból jellemző indikátornak tekinthetőek.  A bejelentésből megállapítható, hogy egy gazdasági társaság fizetési számlájáról a jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalják.  Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között, vagy az adott időszak alatt a bejövő és kimenő tételek összege közel azonos. Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakció-sorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Több esetben a fenti tranzakció-sorozat során külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak. A racionális gazdasági tevékenységre utaló jellemzők hiányoznak [pl. nincs bérkifizetés, nincsenek működési költségek (telefon, közüzemi díjak, stb.)].  Egy természetes személy rendszeresen, jelentős összegeket vesz fel készpénzben (akár banki kifizetés, kiszállítás útján, akár ATM-en keresztül) olyan gazdasági társaságok fizetési számláiról, amelyeknek általában vezető tisztségviselője és/vagy tagja (tulajdonosa), illetve a gazdasági társaság fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult. A számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja. (A beérkező összegeket azonnal vagy rövid időn belül készpénzben felveszi.) A gazdasági társaság tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működő gazdasági társaság vagy társaságok ÁFA-, 5

Europol, TE-SAT 2015,


Oldal 12

Éves Jelentés illetve társasági adófizetési kötelezettségének minimalizálására irányul. A kezdő- és végpont között általában további gazdasági társaságokat építenek be, illetve több szálon történik a számlakibocsátás és a pénzmozgás. Ez a tevékenység elsősorban az alábbi területeken jellemző: média-, reklám-marketingszolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás, őrzővédő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épület-üzemeltető, takarító szolgáltatás.  A pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás szolgáltatóként tett bejelentése szerint általában több személy, jelentős összegben, rendszeresen vált valutát forintra, forintot valutára. Az nem állapítható meg, hogy valójában milyen tevékenység állhat a váltások mögött, illetve nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek a nevében járnak el.  A bejelentésekben gyakran megjelennek ügyvédi letéti számlákkal kapcsolatban olyan adatok, amelyek olyan tényekre, adatokra, körülményekre utalnak, hogy az elvégzett tranzakciók nem az ügyvédi letéti számla alapfunkciójához kötődnek.  Befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés megkötését követően a szerződő fél részleges vagy teljes visszavásárlást kezdeményez úgy, hogy a visszavásárlásnak nincs racionális indoka. A külföldön bejegyzett szervezetekkel összefüggésben felmerült kockázatok A szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása, így az azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, illetve a monitoring tevékenység során fordítsanak fokozott figyelmet a külföldön, különösen az ún. offshore területeken bejegyzett szervezetek tekintetében. A bejegyzés helyétől függetlenül indokolt a külföldön bejegyzett szervezet Magyarországon történő számlanyitásának indokoltságát vizsgálni. Természetesen számos esetben gazdaságilag, pénzügyileg indokolt és racionális, hogy a külföldi szervezet magyarországi székhelyű szolgáltatóval létesít üzleti kapcsolatot. Szükséges ugyanakkor az üzleti kapcsolat fokozott és folyamatos figyelemmel kísérése, monitorozása ezekben az esetekben. A bejelentésekben szereplő információk és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda elemzőértékelő tevékenysége alapján, különösen az ún. offshore területeken bejegyzett szervezetekkel összefüggésben az alábbiak állapíthatóak meg. Az ún. offshore társaságok, egyéb szervezetek (továbbiakban: offshore társaság) alkalmazásának, felhasználásának alapvető céljai:  az adófizetési kötelezettség elmulasztása vagy a fizetendőnél jelentősen kisebb mértékben történő teljesítése;  az anonimitás biztosítása;  az offshore társaságok fizetési számláin megjelenő pénzeszközök forrásának, így különösen bűncselekményből való származásának elfedése;  a bűncselekményekből származó pénzeszközök visszajuttatása a gazdasági tevékenységbe. A gyakorlati tapasztalatok alapján a magyarországi székhelyű hitelintézeteknél vezetett fizetési számlák tekintetében az offshore területen bejegyzett társaságok alkalmazásának két alapvető formája figyelhető meg. Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 13

Éves Jelentés I. Az első forma az ún. tranzit fizetési számla alkalmazása, ebben az esetben a magyarországi székhelyű hitelintézetnél vezetett fizetési számla átmenő számlaként funkcionál. Az átutalások jellemzően külföldi székhelyű hitelintézetek által vezetett fizetési számlákról érkeznek, illetve általában a küldő országtól eltérő országban (elsősorban pénzügyi központokban) bejegyzett, de külföldi székhelyű hitelintézethez utalják tovább az összegeket. A továbbutalások általában változatlan összegben rövid időn belül történnek, vagy az összegeket strukturálás, többszöri átvezetés után utalják tovább. (Az átvezetések általában offshore társaságok fizetési számlái között történnek.) A magyarországi székhelyű hitelintézetnél vezetett fizetési számla felett általában külföldi állampolgárok jogosultak rendelkezni, néhány esetben magyarországi lakóhellyel rendelkező meghatalmazott személyt bíznak meg. A számlanyitást követően gyakori, hogy a külföldi állampolgárokkal a hitelintézet nem tudja felvenni a kapcsolatot, személyes azonosításuk a továbbiakban nem biztosított, a Pmt. rendelkezései szerint esetlegesen szükséges ismételt ügyfél-átvilágítás nem hajtható végre. Az ügyleti megbízásokat általában elektronikus úton nyújtják be. Racionális gazdasági indok az átutalások mögött nem azonosítható, nincs valós gazdasági tevékenységre utaló tranzakció, a fizetési számlára érkező és onnan átutalt összegek egy adott időszakban azonosak vagy közel azonosak. Néhány esetben megfigyelhető, hogy ún. alvó számlaként használják az offshore társaság fizetési számláját. A jóváírt összeg néhány hónapig vagy akár évekig a fizetési számlán akár lekötés nélkül található, majd változatlan összegben kezdeményezik az átutalását vagy készpénzben történő felvételét. A közleményrovat általában nem kerül kitöltésre, vagy általános hivatkozást tartalmaz (pl. kölcsön, hitel, szerződés szerint). A Pénzmosás Elleni Információs Iroda álláspontja szerint az üzleti kapcsolat létesítésekor körültekintően kell eljárni az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása során. Lehetőség szerint meg kell állapítani, hogy milyen racionális gazdasági indok áll fenn a Magyarországon kezdeményezett fizetési számla megnyitás mögött, például az adott társaság kért-e adószámot az adóhatóságtól a Magyarországon történő gazdasági tevékenység végzése érdekében. Amennyiben racionális gazdasági indok nem állapítható meg, a tényleges tulajdonos személye kétséges, a fizetési számla felett rendelkező személyek nem tudnak magyarázatot adni a Magyarországon történő számlanyitás indokát illetően, és a számlanyitáskor vagy később a hitelintézet monitoring eljárása során ezt észleli, az üzleti kapcsolat létesítésének elutasítása vagy megszüntetése indokolt. Feltételezhető, hogy a pénzmosás alapbűncselekményét ezekben az esetekben külföldön követik el, a Magyarországon vezetett fizetési számla alkalmazása a bűncselekményből származó pénzeszközök eredetének elfedésére, leplezésére szolgálhat. II. A másik jellemző alkalmazási forma belföldi személyekhez, szervezetekhez kapcsolódik. Belföldi adóügyi illetőségű adózó tevékenységével összefüggésbe hozható offshore társaságok fizetési számláit a gyakorlati tapasztalatok alapján rendszerint külföldi székhelyű hitelintézeteknél nyitják meg az offshore társaság részére, azonban számos esetben magyarországi székhelyű hitelintézetnél történik a számlanyitás. Az offshore társaságokkal létesített üzleti kapcsolat, az offshore társaságokkal összefüggő ügyleti megbízások végrehajtása – az offshore társaságok alkalmazásának, felhasználásának fentiekben felsorolt alapvető céljaiból következően – jelentős kockázatot jelent abban az esetben is, amennyiben a szolgáltató ügyfele az offshore társaság, vagy abban az esetben is, ha a belföldi személy, szervezet fizetési számlájára offshore társaságtól érkezik jóváírás vagy offshore társaság részére történik átutalás. Ebben a tekintetben kiemelést érdemel az üzletvezetés, tényleges irányítás helyének meghatározása. A tényleges tulajdonos azonosítása is döntő jelentőségű, azonban a gazdasági Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 14

Éves Jelentés tevékenység végzésének tényleges helye határozza meg alapvetően az ügyletek megítélését és ennek következtében a jogkövetkezményeket. A szolgáltató a legtöbb esetben nincs olyan információk birtokában, amelyek alapján el tudná dönteni, hogy valamilyen alapbűncselekmény – jellemzően költségvetési csalás – vagy pénzmosás bűncselekmény elkövetése valószínűsíthető. Az üzleti kapcsolat létesítéséhez szükséges továbbá a racionális gazdasági indok megléte, amelynek megállapítására többek között lehetőséget biztosít a Pmt. 9. § (2) bekezdésében foglalt pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásának kérése. A kockázatot növeli, amennyiben az offshore társaság nem rendelkezik Magyarországon adószámmal, mivel a magyar adóügyi illetőségű személyek által irányított és Magyarországon fizetési számlával rendelkező társaság esetében nem életszerű, hogy Magyarországon nem végez ténylegesen gazdasági tevékenységet. A magyarországi (belföldi) operatív irányítást, az üzletvezetés magyarországi helyét, illetve valamely alapbűncselekmény vagy pénzmosás bűncselekmény elkövetésének lehetőségét az alábbi körülmények igazolják, támasztják alá. (Ezen indikátorok konkrét ügyek elemzésének eredményei, következtetései.) Amennyiben az alábbi adatok, tények, körülmények felmerülnek, a jelentős kockázat miatt az üzleti kapcsolat megszüntetése indokolt lehet. 1) Az offshore társaság fizetési számláival kapcsolatos valamennyi banki műveletet egy vagy több magyarországi székhelyű gazdasági társaság (több esetben cégcsoport) magyarországi lakóhellyel rendelkező tagjai és/vagy cégjegyzésre jogosult személyei végezték napi szinten. Az offshore társaság fizetési számláihoz a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok vezetői rendelkeznek teljes jogú hozzáféréssel. Ehhez a tevékenységhez az offshore társaságnak a szükséges személyi, strukturális és technikai feltételek (pl. bankszámla, kihelyezett banki terminál hozzáférés, aláírásra jogosult vezető tisztségviselő) Magyarországon álltak rendelkezésre. A fent hivatkozott banki műveletek az offshore társaság és a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok, illetve más üzletfeleik között jellemzően az alábbiak voltak:  kölcsön nyújtása,  tulajdonosi hitel nyújtása,  törzstőke befizetése,  betét lekötése,  osztalék, osztalék-előleg átutalása,  üzletrészek vételének, eladásának kiegyenlítése,  követelésvásárlás,  kamatjóváírások (kamatbevételek) realizálása, újra befektetése. A fentiekből következően az offshore társaság tényleges tevékenysége a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok, adott esetben a cégcsoporton belüli források allokálása, a cégcsoport tagjainak finanszírozása volt (holding). A tényleges (pénzügyi) tevékenység valamennyi lényeges elemét az offshore társaság Magyarországon végezte. 2) A bankszámlakivonatok adatai alapján azok egy magyarországi könyvelő iroda címére vagy olyan gazdasági társaság címére kerültek megküldésre, amelyben az offshore társaság számlái felett rendelkezésre jogosult magyarországi lakóhellyel rendelkező személy tag és/vagy cégjegyzésre jogosult. 3) Az offshore társaság alapító okirata alapján a társaság a teljes tényleges üzleti tevékenységét a bejegyzés helyén kívül fejti ki. 4) Az offshore társaság alapító okirata alapján az igazgatótanács igazgatókból és elnökből áll: A névleges igazgató mellett egy magyarországi székhelyű gazdasági Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 15

Éves Jelentés

5)

6) 7) 8)

9)

társaság cégcsoportjához tartozó személyek az igazgatók és a magyarországi székhelyű gazdasági társaság vezető tisztségviselője az offshore társaság elnöke. Az offshore társaság alapító okirata alapján a névleges tulajdonos és vezető tisztségviselő valamennyi lényeges döntés tekintetében felhatalmazást ad a magyarországi lakóhellyel rendelkező személynek az offshore társaság tényleges irányítására. Az alábbiakban néhány példa szerepel a tényleges irányítás jellemzőire vonatkozóan. A meghatalmazó (névleges tulajdonos) felhatalmazza és kifejezetten megbízza meghatalmazottat, hogy a társaság nevében és képviseletében elhatározzon, megtervezzen és végrehajtson minden olyan jogügyletet, melyet célszerűnek ítél meg a társaság optimális működése érdekében, beleértve a szigorúan szakmai illetékességbe tartozó jogügyleteket is, anélkül, hogy az offshore társaság Igazgatósága részéről előzetes, kiegészítő meghatalmazásra vagy utólagos megerősítésre lenne szükség. A meghatalmazás gyakorlatilag teljesen önálló ügyvezetői jogkörökkel ruházza fel a meghatalmazottat. A meghatalmazás további részeiben foglaltak alapján:  a társaság javait eladhatja, megvásárolhatja, jelzáloggal terhelheti, elcserélheti, stb.,  a társaság nevében jogi és természetes személyekkel szerződést köthet,  bármilyen személyi vagy dologi jogot követelhet, mellyel a társaság harmadik személyekkel szemben rendelkezik, és ebben az esetben a társaságot a hatóságok előtt képviselheti,  bankszámlákat nyithat a társaság nevében bármely országban és aláírhat az említett számlák terhére,  általa megfelelőnek tartott tisztségviselőket nevezhet ki, fizetést, jutalékot állapíthat meg,  meghatalmazottként jogosult bármely ügyletet végrehajtani a társaság nevében és képviseletében. Az offshore társaság székhelye szerinti államban kiállított közjegyzői okirat adatai alapján általában a névleges tulajdonos és cégjegyzésre jogosult személy általános meghatalmazást ad a tényleges tulajdonosnak. Ezek a tények arra utalnak, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy önállóan, külső befolyás nélkül valamennyi operatív és stratégiai döntés meghozatalára jogosult, így az offshore társaság üzletvezetési helye belföld, Magyarország területe. A cégcsoport (amelynek az offshore társaság is tagja) konszolidált éves beszámolóit a magyarországi anyavállalat vezérigazgatója írta alá. Az offshore társaság fizetési számláihoz a névleges igazgatóknak nem volt hozzáférésük. Az offshore társaság fizetési számlájáról folyamatosan utaltak át pénzösszegeket a bejegyzés helyén működő – adótervezéssel és székhelyszolgáltatással foglalkozó – társaság részére, számla (INVOICE) hivatkozással. Mindez arra utal, hogy az offshore társaság a bejegyzés helyén tényleges iroda helyett kizárólag székhelyszolgáltató társaság útján rendelkezett képviselettel, elérhetőséggel (valódi gazdasági jelenlét hiánya). A társaság bejegyzés szerinti tényleges gazdasági jelenlétének hiányára utalt továbbá az a körülmény, hogy külföldi székhelyének címére a céginformációs adatbázis adatai alapján, további közel 300 Magyarországon bejegyzett vállalat tulajdonosának van a székhelye.


Oldal 16

Éves Jelentés 10) Az offshore társaság magyarországi lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen Magyarországon élő vezetői egy magyarországi székhelyű gazdasági társaságban ügyvezetői pozíciót töltöttek be. Az internetes adatok, cikkek, interjúk alapján nevezett személyek életvitelszerűen Magyarországon tartózkodtak, itt volt az állandó lakóhelyük, létérdekük központja is Magyarország. 11) További fontos információforrás, a tényleges irányítást végző személyek lakossági fizetési számláinak forgalmi adatai. A fizetési számla forgalmi adatai alapján, az életvitelszerű Magyarországon tartózkodásra vonatkozó információk állapíthatóak meg. 12) A magyarországi anyavállalat vezetői a cégcsoportban működő társaságok, így az offshore társaság tényleges tulajdonosai (beneficial owners). 13) Az offshore társaság a cégcsoporthoz tartozó társaságok üzletrészeinek értékesítésekor olyan gazdasági magatartást tanúsított, amely egy független, önálló befektető vállalat esetében gazdaságilag irracionális lett volna (üzletrészeknek mélyen a névérték alatti értékesítése, amely jelentős veszteséget eredményezett). 14) Döntő jelentőségű szempont, hogy az offshore társaság fizetési számlája tekintetében az ügyleti megbízásokat hogyan nyújtják be. Papír alapú megbízásnál fontos a megbízást benyújtó, illetve aláíró személye, elektronikus úton benyújtott megbízásnál az IP cím, illetve a fizetési számla felett rendelkezni jogosultak, meghatalmazottak valamennyi elérhetőségi adata. 15) Döntő szempont az is, hogy kizárólag vagy jellemző módon az offshore társaság és a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok között történnek pénzügyi tranzakciók. 16) Az offshore társaságnak külföldön vezetnek számlát és a magyarországi székhelyű társasággal rendszeresek a pénzügyi műveletek. Az offshore társaságokkal létesített üzleti kapcsolat önmagában is jelentős kockázatot hordoz. A kockázatot növeli amennyiben további kockázati tényezők, például készpénz ki- és befizetése történik az offshore társaság fizetési számlájáról/számlájára.

5 Tranzakció-felfüggesztés A Pmt. 24. § (1) bekezdése alapján a szolgáltató köteles az ügyleti megbízás (tranzakció) teljesítését felfüggeszteni, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és ezen adat, tény, körülmény ellenőrzéséhez az FIU azonnali intézkedését látja szükségesnek. Ekkor a szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy a bejelentésében a felfüggesztésre okot adó körülményeket, előzményeket minél részletesebb bemutassa, valamint a tranzakció jogcímére vonatkozó, vagy a szokatlan, gyanús ügylethez egyéb módon kapcsolódó iratokat, szerződéseket megküldje. 2014-ben a Pénzmosás Elleni Információs Iroda elemző-értékelő tevékenysége során vizsgált ügyek között is megjelent az ún. „social engineering” jellegű csalás és az ahhoz kapcsolódó pénzmosás. Ezen ügyek során a külföldön (az Európai Unión belül és kívül egyaránt) bejegyzett gazdasági társaság külföldön bejegyzett hitelintézet által vezetett fizetési számlájáról jelentős összeg kerül átutalásra egy összegben vagy több nagyobb tételben. Az átutalások Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, külföldi vagy magyar állampolgársággal rendelkező természetes személy magyarországi hitelintézet által vezetett fizetési számlájára kerülnek jóváírásra. E számlán az átutalások jóváírását megelőzően vagy nem, vagy teljesen más jellegű forgalom tapasztalható, a számla tulajdonosa általában frissen Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 17

Éves Jelentés alapított gazdasági társaság vagy korábban bejegyzett, de tényleges tevékenységet nem folytató ún. „alvó cég”. A gazdasági társaság általában nem végez tényleges tevékenységet, a képviseletében eljáró személy viselkedése és megjelenése nem összeegyeztethető a fizetési számlára érkező jóváírások volumenével. A SWIFT üzenetben a kedvezményezett neve néhány esetben nem volt összhangban a fizetési számla tényleges ügyfelének nevével. A fizetési számlára érkezett összegek jelentős része továbbutalásra kerül rövid időn belül, jellemzően távol-keleti székhelyű hitelintézeteknél vezetett fizetési számlákra, valamint kisebb részben készpénzfelvétel valósul meg. A fizetési számlákat néhány esetben több szolgáltatónál is megnyitják. Ezekben az ügyekben különösen fontos, hogy a szolgáltató haladéktalanul (a továbbutalást megelőzően) bejelentést tegyen, valamint a bejelentés megtételével egyidejűleg az ügyleti megbízások felfüggesztése is megtörténjen. Ilyen jelentős összegeket érintő felfüggesztés esetén a szolgáltató és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda között a szoros együttműködés és kommunikáció is kiemelten indokolt. A hatékony elemzőértékelő tevékenység érdekében már a bejelentésben indokolt a forrásszámla és a célszámla pontos megjelölése, az ügyfél számlanyitásával kapcsolatos információk leírása (dokumentumok bejelentéshez csatolása), valamint a releváns SWIFT üzenetek csatolt megküldése. A külföldön elkövetett bűncselekményből származó pénzösszeg biztosítása tekintetében döntő jelentőségű lehet, hogy a külföldön elkövetett alapbűncselekményről (jellemzően csalás bűncselekményről) milyen információk állnak a rendelkezésre. Így rendkívül hasznos információként szolgál a küldő fél számlavezető bankjával folytatott kommunikációból származó olyan adat, tény, körülmény, amely az alapbűncselekménnyel bármilyen összefüggésben áll. Nagyon fontos annak egyértelmű meghatározása, az átutalt összeg jóváírásra került-e a célszámlán, továbbá hogy az ügyfél kezdeményezett-e bármilyen tranzakciót a jóváírt összegre vonatkozóan. Esetpélda Bejelentés érkezett egy pénzügyi szolgáltatótól, amelynek információtartalma alapján feltételezhető volt, hogy a szolgáltató által vezetett fizetési számlára csalás bűncselekmény elkövetéséből származó pénzeszközöket utaltak át. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda elemző-értékelő tevékenysége alapján tett megállapítása megerősítette, hogy az érintett belföldi gazdasági társaság (amelynek részére a bejelentő szolgáltató fizetési számlát vezet) ún. „social engineering” csalás résztvevője. Ezt követően újabb bejelentés érkezett a szolgáltatótól, amely szerint az előbbi társaságon kívül egy másik belföldi gazdasági társaság is érintett az ügyben. A bejelentések részletesek, alaposak voltak, a kapcsolódó dokumentumok megfelelően alátámasztották a bejelentett tranzakciókat, és további, az ügy szempontjából fontos információkat tartalmaztak. Kiemelést érdemel, hogy korábban jelentéktelen forgalom volt a fizetési számlán, majd később érkeztek külföldről a bejelentett nagy összegű átutalások, közel 6 millió euró jóváírása történt meg az érintett számlán. Ezen összeg jelentős részét a fizetési számla felett rendelkezni jogosult személy azonnal tovább kívánta utalni több részletben. A részletekben történő továbbutalással kívánta az eredeti összeget strukturálni a fizetési számla felett rendelkezni jogosult személy. A belföldi gazdasági társaságot székhelyszolgáltató címére jegyezték be, a cégjegyzésre jogosult személy külföldi állampolgárságú volt, aki önállóan nem tudott a banki ügyintézés során eljárni, ezért folyamatosan ismeretlen személy irányította a tranzakciók kezdeményezése során. A számlák felett rendelkezésre jogosult személy korábban már felmerült a Pénzmosás Elleni Információs Iroda elemző-értékelő tevékenysége során mint stróman személy. Az átutalást indító bank SWIFT üzenetben tájékoztatta a magyar szolgáltatót a csalásról, és a teljes összeg zárolását és visszautalását kérte. A szolgáltatótól folyamatosan kapott információk megerősítették, hogy az ügyben a sértett külföldön feljelentéssel élt a külföldi Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 18

Éves Jelentés nyomozó hatóságnál. A külföldi társhatósággal folytatott gyors és folyamatos információcsere során hivatalosan is megerősítésre került, hogy az ügy egy nagy volumenű, összefüggő, külföldi gazdasági társaság sérelmére elkövetett csalássorozat része. A gyors elemző-értékelő tevékenységnek, valamint a bankkal folytatott szoros együttműködésnek köszönhetően az érintett összegek tekintetében valamennyi ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztésére került sor, így a bűncselekmény elkövetéséből származó, és még meglévő pénzeszközök biztosítása megtörtént. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda a rendelkezésére álló információk alapján pénzmosás gyanúja miatt büntetőeljárás elrendelését kezdeményezte, amely alapján nyomozás elrendelésére került sor Magyarországon. A teljes összegből a felfüggesztés eredményeként visszatartott egész összeg lefoglalásra került a büntetőeljárás során. A Pmt. 24. § (3) bekezdése szerint a Pénzmosás Elleni Információs Iroda is kezdeményezheti az ügyleti megbízás felfüggesztését azáltal, hogy az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről vagy körülményről írásban értesíti a szolgáltatót, amely alapján a szolgáltató köteles – az FIU ellenkező rendelkezése hiányában – az ügyleti megbízás végrehajtását felfüggeszteni. A kialakított gyakorlat szerint az ügyleti megbízások felfüggesztésének Pénzmosás Elleni Információs Iroda által történő kezdeményezése esetében az írásbeli tájékoztatás (ügyleti megbízás felfüggesztésének kezdeményezése) – az ügy halaszthatatlanságára tekintettel – általában a Pénzmosás Elleni Információs Iroda központi telefax számáról kerül megküldésre a szolgáltató által a kijelölt személy bejelentésekor kapcsolattartásra megadott telefax számra. Az ügyleti megbízások felfüggesztése esetén a szolgáltatókkal történő szoros együttműködés rendkívül fontos. A felfüggesztés viszonylag rövid határidejére tekintettel szükséges lehet a felfüggesztéssel érintett tranzakciók hátterének, körülményeinek teljes körű feltárása érdekében kiegészítő információk soron kívüli megküldése, beleértve például a felfüggesztéssel érintett fizetési számlák aktuális egyenlegének az FIU számára történő megküldését a felfüggesztés időtartama alatt. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda által kezdeményezett tranzakció-felfüggesztések áttekintése alapján megállapítható, hogy a felfüggesztések általában a fizetési számlák egyenlegének csökkentésére irányuló ügyleti megbízások végrehajtásának korlátozására vonatkozott. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a gyakorlat szerint az ügyleti megbízás felfüggesztése – a fizetési és értékpapír-számlákon folytatott terheléssel járó tranzakciók felfüggesztése mellett – kiterjedhet a széfszolgáltatást igénybevevő ügyfél által a széfhez történő hozzáférés (mint ügyleti megbízás) időszakos korlátozására is, amennyiben az FIU az ügyleti megbízás felfüggesztésének kezdeményezésére vonatkozó írásbeli értesítésébe ezt belefoglalta. Esetpélda A nyomozó hatóság a Btk. 310. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást folytatott. A büntetőeljárás megindításához a Pénzmosás Elleni Információs Iroda is továbbított releváns információt, amely a pénzügyi szolgáltatók pénzmosás-gyanús bejelentésein, valamint a társhatóságokkal folytatott nemzetközi információcserén alapultak. Az ügyben eljáró nyomozó hatóság az eljárás későbbi szakaszában megkereste a Pénzmosás Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 19

Éves Jelentés Elleni Információs Irodát a bűncselekményből származó jövedelem (proceeds) felderítése és annak a büntetőeljárás számára történő biztosítása érdekében. A nyomozó hatósággal együttműködve a Pénzmosás Elleni Információs Iroda számos szolgáltatót, valamint külföldi társhatóságot megkeresett. E megkeresések célja az volt, hogy az ÁFÁ-ra elkövetett költségvetési csalásból származó jövedelmet felderítse, valamint az így beazonosított fizetési és értékpapír-számlákon lévő pénzeszköznek, értékpapírnak a büntetőeljárás keretében történő biztosítását – a Pmt. 24. §-ában meghatározott tranzakció-felfüggesztés alkalmazásával – elősegítse. A felfüggesztéssel érintett, valamint a külföldön beazonosított pénzeszköz, értékpapír együttes összege elérte a 14 millió eurót, amely összeget a nyomozó hatóság a büntetőeljárás keretében biztosított. A büntetőeljárás az alapbűncselekmény (költségvetési csalás) mellett az ebből származó jövedelemre vonatkozóan elkövetett pénzmosás bűncselekmény gyanúja miatt folyik. Fontos az ügyleti megbízás felfüggesztése határidejének számítására, valamint a belföldi vagy nem belföldi (nemzetközi) jellegének megállapítására vonatkozó egységes jogértelmezés, és gyakorlat kialakítása. Természetesen nem beszélhetünk belföldi tranzakcióról abban az esetben, ha külföldi fizetési vagy értékpapír-számla bármilyen tekintetben felmerül. Továbbá a Pénzmosás Elleni Információs Iroda nem tekinti belföldinek az ügyleti megbízást, így a négy munkanapra történő felfüggesztés határidő alkalmazását kéri a szolgáltatótól, amennyiben az ügyleti megbízásban érintett valamelyik fél nem magyarországi lakcímmel rendelkező természetes személy, vagy nem magyarországi székhellyel rendelkező szervezet. Az ügyleti megbízás felfüggesztése határidejének számításánál a kezdő időpontként a szolgáltató által tett bejelentés esetében a bejelentés megtételének napját, illetve az FIU által kezdeményezett felfüggesztés esetében az ügyleti megbízás felfüggesztésének kezdeményezéséről szóló írásbeli értesítés kézhezvételének napját kell tekinteni, határideje pedig ezt a napot követő második munkanap, illetve negyedik munkanap végéig tart. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda az ügyleti megbízás felfüggesztésének határidejét (ugyancsak írásban, telefax útján) mindkét esetben három munkanappal meghosszabbíthatja. Az ügyleti megbízás a felfüggesztés határidejének lejárta előtt teljesíthető, amennyiben a Pénzmosás Elleni Információs Iroda erről írásban tájékoztatja a szolgáltatót. Ha a Pénzmosás Elleni Információs Iroda nem küldött írásbeli értesítést, akkor az ügyleti megbízás a határidő lejártát követően teljesíthető.

6 A Pénzmosás Elleni Információs Iroda felügyeleti tevékenysége A Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a Pénzmosás Elleni Információs Iroda felügyeleti tevékenysége során biztosítja, hogy a felügyelete alá tartozó szolgáltatók a Pmt. rendelkezéseinek megfeleljenek. A leírtakon túl a Pmt. 2013. július 1-jétől hatályos módosításával a Pmt. 35/B. §-a értelmében a Kit. valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelés hatósági ellenőrzése is a felügyeleti tevékenység részét képezi. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda felügyeleti jogköre a Pmt. 5. § g) pontja alapján az alábbi szolgáltatókra vonatkozik:  ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók [Pmt. 3. § h) pontja], Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 20

Éves Jelentés 

könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók [Pmt. 3. § j) pontja].

A felügyelet ellátása során a Pénzmosás Elleni Információs Iroda a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) alapján jár el. Hatósági ellenőrzés A Pénzmosás Elleni Információs Iroda a hatósági ellenőrzéseket helyszíni ellenőrzés, illetve kérdőíves ellenőrzés [a Ket. 89.§ a) pontja szerinti adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés] módszerével folytatta le. 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig bezárólag a Pénzmosás Elleni Információs Iroda a felügyeleti tevékenységi jogkörében eljárva összesen 29 db helyszíni és 136 db kérdőíves ellenőrzést folytatott le. Helyszíni ellenőrzés és a vizsgált témakörök A hatósági ellenőrzést megelőzően a szolgáltató részére az eljárás megindításáról szóló Értesítőlevél kerül kiküldésre a Ket. 29.§ (3) alapján, amelyben az ellenőrzéssel kapcsolatban minden fontos információ megtalálható. (jogszabályi hivatkozások, konkrét időpont, időpont módosításának módja, vizsgált témakörök elérhetőség stb.) Az ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyv készül, ami alapul szolgál a további eljárás lefolytatásához, illetve az ellenőrzés lezárásához. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda, mint a Pmt. 5. §-a szerinti felügyeletet ellátó szerv által végrehajtott hatósági ellenőrzések alkalmával az alábbi témaköröket a következő szempontok tekintetében vizsgálja: 1) A szolgáltató tevékenysége körében:  mióta végzi a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatást;  pontosan milyen Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységeket végez;  hány fő végez a szolgáltatónál Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet;  „alvállalkozóként” dolgozik-e a szolgáltató, illetve „alvállalkozót” foglalkoztat-e a szolgáltató a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységében;  egyéni vállalkozó esetében főállásban végzi-e a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységét;  hol folytatja a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységét (székhely, telephely, lakhely, stb.);  az ügyfeleivel milyen módon köt szerződést a szolgáltató (írásban, szóban);  ügyfél-lista kérése teljességi nyilatkozattal (élő, megszűnt szerződések), amelyben a szolgáltató nyilatkozik arra vonatkozóan is, hogy a lista tartalmazza-e azokat az ügyfeleit, akiknek „szívességi alapon” nyújt Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatást;  az átadott ügyfél-lista adataiból kiválasztásra kerülnek olyan ügyfelek, amelyek tulajdonosa, tagja külföldi lakóhellyel rendelkezik, illetve amelynek a tagjai között gazdasági társaság, vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság van.


Oldal 21

Éves Jelentés 2) Belső szabályzat megléte, tartalma körében:  az ellenőrzés időpontjában rendelkezik-e a szolgáltató belső szabályzattal;  a szabályzat vonatkozásában átdolgozási, vagy készítési kötelezettség terhelte a szolgáltatót;  a tevékenység megkezdésének alapul vételével – történt-e jóváhagyás, – aktualizálásra került-e;  hatályos szabályzat áttekintése és tartalmi vizsgálata, abból a célból, hogy az megfelel-e a Pmt. rendelkezéseinek és a 35/2007. (XII. 29.) PM rendeletben foglaltaknak. A szolgáltató tevékenységi körére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a belső szabályzat tükrözi-e a szolgáltatóra jellemző belső eljárási rendet. 3) Kijelölt személy bejelentése körében:  kijelölésre került-e azon személy, akinek a feladata a bejelentések továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság felé;  bejelentésre kerültek-e a kijelölt személy adatai a pénzügyi információs egységként működő hatóság felé;  amennyiben igen, akkor mikor és milyen módon, nemleges válasz esetén az elmaradásnak mi volt az oka;  ki a kijelölt személy (beosztás), történt-e változás a kijelölt személy vonatkozásában. 4) Ügyfél-átvilágítási intézkedések körében:  mikor és milyen módon végzi el az ügyfél-átvilágítást a szolgáltató;  hogyan hívja fel ügyfelei figyelmét a szolgáltató a rögzített adatokban bekövetkezett változás bejelentésére. Az előzetesen kért és a helyszíni ellenőrzés során átadott partnerlista alapján 3-5 ügyfél szúrópróbaszerűen kiválasztásra kerül. A kiválasztott ügyfelek vonatkozásában ellenőrzésre kerül, hogy:  a szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a szabályzatban meghatározott módon, adatlapon végzi-e;  az adatok teljeskörűen felvételre kerültek-e;  az adatok aktuálisak-e;  a korábbi, de már nem aktuális adatlapok megőrzésre kerültek-e;  a felvett adatok a Pmt. vonatkozó rendelkezéseinek betartása céljából kerültek-e rögzítésre (bérszámfejtéshez szükséges adatok bemutatása). 5) Bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata körében:  amennyiben megállapításra kerül, hogy a jegyzőkönyvben nyilatkozatot tevő személy egyben a kijelölt személy is, a bejelentés körülményeivel és módjával tisztában van-e;  a kijelölt személy a bejelentés megtételéhez szükséges ügyfélkapu regisztrációval rendelkezik-e, amennyiben nem, annak mi az oka;  az ellenőrzés időpontjáig tett-e bejelentést a szolgáltató, ha nem, annak mi volt az oka; Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 22

Éves Jelentés  a szolgáltató képviselője (kijelölt személy) tisztában van-e azzal, hogy milyen esetben kell bejelentést tennie, ismeri-e a szabályzat tipológiai elemeit;  ismeri-e azokat a jelzéseket, amelyek pénzmosás, illetve azzal összefüggésben megvalósuló pénzügyi, gazdasági bűncselekményekre utalnak;  az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben meghatározott kötelezettségek ismerete. A bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a szolgáltató ügyfelei működése vonatkozásában 10-15 kérdést tesznek fel az ellenőrzést végzők. Ezek a kérdések a pénzügyi információs egységként működő hatóság által közzétett mintaszabályzat tipológiai elemein alapulnak. 6) Adatok megőrzése, esetlegesen felfedési tilalom rendelkezéseinek ellenőrzése:  Pmt. rendelkezései alapján keletkező iratok megőrzési helye;  esetlegesen keletkező védett adatokat tartalmazó iratok megőrzési lehetőségei. 7) Belső ellenőrző és információs rendszer, oktatás ellenőrzése:  A vállalkozásában ellenőrzési jogkörrel felruházott személy(ek), milyen módon, mélységben és időközönként vizsgálják felül az ügyfél-átvilágítás megtörténtének teljeskörűségét, a felvett adatok karbantartását, a bejelentésre okot adó tények, körülmények felismerését az alkalmazottak által végzett tevékenység során, továbbá a Pmt. alapján vezetett nyilvántartások naprakészségét. 8) A szolgáltató közreműködése az ellenőrzés során:  tevékenységének megismeréséhez maximálisan hozzájárult-e;  a kellő tájékoztatást megadta-e;  a megállapításokhoz szükséges okmányokat átadta-e;  az ellenőrzéshez szükséges körülményeket biztosította-e. A felsorolt témakörök és kérdések a felügyeleti ellenőrzés bázisát alkotják, amelyek természetesen az előzetes információk, illetve a helyszínen tapasztaltak alapján változhatnak. A helyszíni hatósági ellenőrzés során feltárt leggyakoribb hiányosságok A Pénzmosás Elleni Információs Iroda által végrehajtott hatósági ellenőrzések során megállapított leggyakoribb hiányosságok: 1) A szolgáltató által az ellenőrzés során átadott ügyfél-lista nem tartalmazza valamennyi partnerét, amelyek vonatkozásában ügyfél-átvilágítási kötelezettség terheli. 2) A szolgáltató belső szabályzata nem hatályos, nincs aktualizálva. A szolgáltató belső eljárási rendjét nem tükrözi a belső szabályzata a 35/2007. (XII. 29.) PM rendeletben foglaltak szerint. 3) A Pmt. 23. § (3) bekezdése szerinti kijelölt személy adatai (adatainak változásai) nem kerültek bejelentésre a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy nem rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval. Ezáltal nem tud eleget tenni a bejelentési kötelezettségének. 4) Az ügyfelek adatai nem, vagy nem a Pmt.-ben foglalt kötelezettség teljesítése céljából kerülnek felvételre. Nem a belső szabályzatban meghatározott módon és formában Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 23

Éves Jelentés végzik az ügyfél-átvilágítást. Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató nem a Pmt. 7. § (1), (4), (6) és (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. A Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatok nem kerülnek teljeskörűen rögzítésre az ügyfélátvilágítás során. A Pmt. 8. §-ában meghatározott tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok nem kerülnek rögzítésre, illetve nem valamennyi azonosítási kötelezettség alá eső tényleges tulajdonos kerül meghatározásra. Az ügyfél-átvilágítási adatlapok nem az aktuális állapotot tükrözik, illetve a korábbi állapotot tükröző adatlapok nem őrzik meg a szolgáltatónál. 5) A kijelölt személy nincs tisztában a bejelentés körülményeivel és végrehajtásának módjával. A belső szabályzatban felsorolt bejelentésre okot adó körülmények felsorolását a kijelölt személy illetve a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységben foglalkoztatott személyek nem ismerik. A szolgáltató képviselője az ellenőrzés során az ügyfeleik működési körére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alkalmával szembesül azzal, hogy egyes ügyfelei tevékenysége, működési körülményei bejelentési kötelezettség alá tartozik. A könyvviteli szolgáltató illetve ügyfele nem tartja be a bizonylati fegyelmet, amely miatt a szolgáltató nem tudott eleget tenni a monitoring kötelezettségének, amelynek következtében a bejelentésre okot adó tények, adatok körülmények nem kerültek feltárásra. 6) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében a szolgáltató nem oktatja alkalmazottait, illetve a konszolidációs listában nem ellenőrzi ügyfeleit. 7) A kijelölt személy/vezető tisztségviselő a Pmt.-ben foglalt kötelezettségeit, illetve a pénzmosásra a terrorizmus finanszírozására utaló körülményeket (tipológiai elemek) nem, vagy csak részben ismeri, azonban az alkalmazottak oktatását mégis is ő tartja a bemutatott oktatási napló szerint. A kérdőíves ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatok 1.) A kérdőíves ellenőrzéssel megkeresett szolgáltatóknál gyakori, hogy nem rendelkeznek hatályos, a felügyeleti szerv által jóváhagyott szabályzattal és a kijelölt személy bejelentési kötelezettségüknek sem tettek eleget. A kérdőív visszaküldésével egyidejűleg pótolják az elmulasztott kötelezettségeiket. 2.) Mindkét szolgáltató csoportnál, de különösen az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőknél jellemző, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy a tevékenységük alapján a Pmt. hatálya alá tartoznak, ezáltal a Pmt. rendelkezéseit sem ismerik. Intézkedések Az ellenőrzések során a Pénzmosás Elleni Információs Iroda – a Pmt. rendelkezéseinek megsértése, valamint a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt – a következő intézkedéseket alkalmazta. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 55 alkalommal kötelezte a szolgáltatót a szabályzat meghatározott határidőn belüli, megadott szempontok szerinti átdolgozására, illetve egyéb jogsértések abbahagyására. Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 24

Éves Jelentés A Pmt. 35. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 54 esetben kisebb hiányosságok miatt figyelmeztetésben részesítette a szolgáltatót. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda a Pmt. 35.§ (1) bekezdés a) és b) pontja alapján 13 alkalommal élt a felhívás és 2 alkalommal a javaslattételi lehetőséggel. A felügyeletet ellátó szervnek a Pmt. 35. § (1) bekezdés f) pontja alapján önállóan, vagy az előbb említett intézkedések mellett lehetősége van bírság kiszabására. 2015. évben a Pénzmosás Elleni Információs Iroda – a súlyosabb jogsértések, valamint hiányosságok miatt – 8 esetben élt a bírságolás intézményével, amelynek során összesen 2 110 000 forint összegű bírságot szabott ki. Belső szabályzat A szabályzat elkészítéséhez segítséget nyújtó, és az NGM által jóváhagyott kötelezően közzétett mintaszabályzat a www.nav.gov.hu/nav/penzmosás honlapon a Felügyeleti tevékenység/ Mintaszabályzatok almenüpontja alatt található. A jóváhagyásra benyújtott szabályzatokkal kapcsolatos negatív tapasztalatok: 1) Annak ellenére, hogy a Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján közzétételre került a mintaszabályzat, többféle forrásból beszerzett szabályzatot küldenek be a szolgáltatók elbírálásra, amelyek nem felelnek meg a jelenleg hatályos Pmt. rendelkezéseinek. 2) A könyvelők nem egyszer a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó szabályzatot próbálják a saját működésükre átformálni és azt küldik meg jóváhagyásra. 3) Még mindig előfordul, hogy a korábbi jogszabály (2003. évi XV. tv.) alapján készített szabályzatot küldenek be jóváhagyásra, amelyben még az ORFK szerepel. 4) Leggyakoribb probléma, hogy a szabályzat nem tükrözi a szolgáltató egyéni működési rendjét. 5) Gyakori hiányosság, hogy a szabályzat nem tartalmazza a 35/2007. PM. rend. által előírt kötelező tartalmi elemeket, illetve mellékletet. 6) Gyakori probléma az is, hogy olyan szolgáltatók is beküldik elbírálásra a szabályzatukat, akik 2007. december 15 előtt kezdték meg a tevékenységüket és a Pmt. hatálybalépésekor csak átdolgozási kötelezettség terhelte őket. 7) A kijelölt személy bejelentése hiányzik, amely a szabályzatnak is kötelező tartalmi eleme. Amennyiben az alábbi négy feltételt teljesítik a szolgáltatók a kérelem benyújtása során, azzal az eljárás menetét gyorsíthatják és a kérelem érdemi elbírálását segíthetik: 1) Kérelem nyomtatvány kitöltve. Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Oldal 25

Éves Jelentés 2) A mintaszabályzat alapján elkészített, aktualizált belső szabályzat. 3) Eljárási illeték megfizetésének igazolása. 4) Kijelölt személy bejelentésére szolgáló nyomtatvány kitöltve. A kérelmi ív, valamint a kijelölt személy bejelentésére szolgáló formanyomtatványok a Felügyeleti tevékenység menüpont alól letölthetőek.

7 A Pénzmosás Elleni Információs Iroda elérhetőségei Név: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Pénzmosás Elleni Információs Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Postafiók: 1300 Budapest, Pf: 307 Telefon: 06 1/4309-466 Fax: 06 1/4309-305 E-mail: [email protected] Honlap: http://nav.gov.hu/nav/penzmosas


Oldal 26

Éves Jelentés. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás PÉNZMOSÁS ELLENI INFORMÁCIÓS IRODA

Recommend Documents