Éves JlentésÉ. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda ÉVES JELENTÉS év

Éves JlentésÉ

ÉVES JELENTÉS 2014. év

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Éves Jelentés

Tartalomjegyzék 1 Bevezető .................................................................................................................................. 2 2 Statisztikai tájékoztatás ........................................................................................................... 3 3 Cash control akciósorozat ....................................................................................................... 6 4 Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés, pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések ..... 8 5 Bejelentés tipológia ................................................................................................................. 9 6 A Pénzmosás Elleni Információs Iroda szolgáltatókat érintő gyakorlati tapasztalatai, illetve javaslatai ........................................................................................................................................ 12 6.1 Bejelentési kötelezettség teljesítése ................................................................................ 12 6.2 A széfszolgáltatás mint kockázati tényező ..................................................................... 13 6.3 Az ún. stróman személy felhasználásával történő számlanyitás .................................... 14 6.4 Offshore társaságok tranzit jellegű fizetési számlái ....................................................... 15 6.5 Az ügyleti megbízás felfüggesztése ............................................................................... 16 7 A Pénzmosás Elleni Információs Iroda felügyeleti tevékenysége ........................................ 18 7.1 Hatósági ellenőrzés ......................................................................................................... 18 7.2 Intézkedések ................................................................................................................... 23 7.3 Belső szabályzat ............................................................................................................. 23 8 Egmont Csoport munkacsoporti ülés .................................................................................... 25 9 A Pénzmosás Elleni Információs Iroda elérhetőségei ........................................................... 25

Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Féléves Tájékoztató

Oldal: 1

Éves Jelentés 1

Bevezető

Jelen dokumentum a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda (FIU) 2014. évre vonatkozó éves jelentése. Az éves jelentés készítésével a Pénzmosás Elleni Információs Iroda a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 23. § (8) és a 29. § (5) bekezdésében megjelenő tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget, valamint tájékoztatást nyújt az általa vezetett statisztikai mutatókról, továbbá a Pmt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatókat (a továbbiakban: szolgáltatók) a bejelentés tipológiában megjelenő támpontokkal, indikátorokkal, a bejelentés módját érintő információkkal, a Pénzmosás Elleni Információs Iroda egyéb feladatainak bemutatásával kívánja segíteni.



Oldal: 2

Éves Jelentés 2 Statisztikai adatok

Statisztikai tájékoztatás

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig terjedő időszakban a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása tárgyában 9 618 db szolgáltatók által a Pmt. 23. § alapján beküldött bejelentést fogadott. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2014. évben az Európai Unió külső határán működő vám- és pénzügyőri igazgatóságaitól „cash control” tárgyában1 262 db tájékoztatást, a Pmt. 25. §-a alapján a felügyeletet ellátó szervektől 8 db tájékoztatást, külföldi pénzügyi információs egységektől 438 db megkeresést, tájékoztatást, nyomozó hatóságoktól és egyéb szervektől 185 db megkeresést fogadott. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban Kit.) 10. §-a alapján 1 db bejelentés, a Kit. 11. §-a alapján 124 db értesítés, illetve 2 db engedély kérelem érkezett a Pénzmosás Elleni Információs Iroda részére. Szolgáltatók által tett bejelentések megoszlása

Forrás: a Pénzmosás Elleni Információs Iroda által vezetett adatbázis *Az egyéb pénzügyi szolgáltatók adatai között a Magyar Államkincstár által tett bejelentések is szerepelnek.

1

A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdése alapján a Pénzmosás Elleni Információs Irodához érkezett tájékoztatások



Oldal: 3

Éves Jelentés

Statisztikai adatok

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tárgyában érkezett bejelentések túlnyomó részét – az előző évek statisztikájához hasonlóan – a banki bejelentések (84 %) képezik. Az alábbi diagram a legtöbb bejelentést megküldő bankok által tett bejelentések számát mutatja.

A legtöbb bejelentést küldő bankok bejelentéseinek a száma 495 515 575

2750

1. 2. 3.

1506

4. 5.

Forrás: a Pénzmosás Elleni Információs Iroda által vezetett adatbázis

A bejelentésekből mindösszesen 33 db érkezett nem-pénzügyi szolgáltatoktól. A terrorizmus finanszírozásának tárgyában a Kit. 10. §-a és a Pmt. alapján 5 db bejelentés érkezett a Pénzmosás Elleni Információs Irodához. A tárgyi időszakban a Pénzmosás Elleni Információs Iroda részéről 226 esetben került sor külföldi pénzügyi információs egység megkeresésére, 149 esetben tájékoztatására, valamint a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 235 esetben válaszolt külföldi pénzügyi információs egység megkeresésére. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 319 alkalommal adta meg az előzetes hozzájárulást – információ-továbbítás céljából – külföldi pénzügyi információ egységnek. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda a Pmt. 25/A. § (7) bekezdése alapján 64 esetben kezdeményezett eljárást.



Oldal: 4

Éves Jelentés

Statisztikai adatok

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda által – a Pmt. 26. § (1) bekezdése és a 26/A. § (1) bekezdése alapján – 2014. évben teljesített információ-továbbítások során megküldött bejelentések számának alakulását az alábbi diagram mutatja be.

483

662 proaktív információtovábbítás reaktív információtovábbítás külföldi FIU-k részére információ-továbbítás

2813


2014. évben proaktív információ-továbbítás céljából 185 esetben 662 db bejelentés, reaktív információ-továbbítás céljából 525 esetben 2 813 db bejelentés került megküldésre. A külföldi pénzügyi információs egységek részére információ-továbbítás keretében 384 esetben 483 db bejelentés megküldése valósult meg.




Oldal: 5

Éves Jelentés

[Ide írhatja a széljegyzet tartalmát. A Statisztikai adatok széljegyzet a fődokumentum különálló kiegészítője. Általában az oldal bal vagy jobb szélén, illetve az alján vagy a tetején jobb található. A széljegyzet-szövegdoboz formázását a Rajzeszközök lapon módosíthatja. Ide írhatja a széljegyzet tartalmát. A széljegyzet a fődokumentum különálló kiegészítője. Általában az oldal bal vagy jobb szélén, illetve az alján vagy a tetején található. A széljegyzet-szövegdoboz formázását a Rajzeszközök lapon módosíthatja.]

A Pmt. 24. §-a alapján 152 alkalommal került sor az ügyleti megbízás felfüggesztésére az alábbiak szerint. Ügyleti megbízás felfüggesztése Összesen 152 eset Szolgáltató által 135 eset kezdeményezett Pénzmosás Elleni Információs 17 eset Iroda által kezdeményezett Érdemi 37 eset intézkedés történt Biztosításra került összeg

3.598.474,73 EUR 1.642.955.287,98 HUF


3

Cash control akciósorozat

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információkat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott elemző-értékelő tevékenysége során felhasználja. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda meghatározott célországokra fókuszáló akciósorozat végrehajtását kezdeményezte a külső vámhatáron működő szervek részére. Az első akcióval kapcsolatos feladatok végrehajtásával érintett határátkelőhely a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a második helyszín Röszke, Közúti Határátkelőhely, míg a harmadik Záhony, Közúti Határátkelőhely volt. Az akciók időtartama alatt a bejelentett készpénzmozgás mellett a be nem jelentett készpénzmozgások ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordítottak az ellenőrzést végzők. A következő diagramok a cash control ellenőrzés módja és az ellenőrzött személyek állampolgársága, illetve a cash control tájékoztatások vonatkozásában információ-továbbítás keretében megküldött tájékoztatások száma közötti összefüggést mutatja be.



Oldal: 6

Éves Jelentés

Cash Control





Oldal: 7

Éves Jelentés

Terrorizmus finanszírozás

4 Terrorizmus finanszírozása elleni fellépés, pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés és a terrorizmus elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések (pénzügyi szankciók)2 végrehajtása továbbra is kiemelt jelentőséggel bír a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézményrendszer szereplői számára. A pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, vagy azok rendelkezésre bocsátásának megakadályozása jogalapját az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai, valamint az Európai Unió vonatkozó rendeletei, határozatai adják. Eljárási szabályait a Kit. határozza meg. Ugyanakkor a hatályos törvényi szabályozás (Pmt., Kit.) kötelezővé teszi azt is, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek e témával összefüggésben rendelkezésükre álló minden információt a Pénzmosás Elleni Információs Iroda számára bejelentsenek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés fokozása érdekében elfogadott határozatai az Iszlám Állam [Iraki és Levantei Iszlám Állam (Islamic State in Iraq and the Levant; ISIL); Iraki és Szíriai Iszlám Állam (Islamic State in Iraq and Syria; ISIS)] és a Al-Nuszra Front ellen irányuló fellépés szükségességét fogalmazzak meg. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait az Európai Unió rendeletei és határozatai által végrehajtja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a terrorista személyek, terrorista csoportok anyagi eszközökkel való támogatásával összefüggő vagy terrorizmus finanszírozásához bármilyen módon kapcsolódó információnak a Pmt. vagy a Kit. alapján pénzügyi szolgáltatók, nem-pénzügyi szolgáltatók és a vagyoni nyilvántartást vezető szervek által történő haladéktalan továbbítása a terrorista cselekmények, a terrorizmus finanszírozását megvalósító cselekmények megelőzését, felderítését, megakadályozását szolgálhatja. 2014-ben folyamatosan változtak mind a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő, mind az e tárgyba nem tartozó európai uniós pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések, valamint újak is bevezetésre kerültek (például Ukrajnával vagy Jemennel kapcsolatban), így kiemelten fontos a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések által meghatározott listáknak folyamatos figyelemmel kísérése.

2

Az angol nyelvű szakirodalom terminológiája alapján használt kifejezések a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre: „financial restrictive measures”; „financial sanctions”; „targeted financial sanctions”; „smart sanctions”.



Oldal: 8

Éves Jelentés 5 Tipológia

Bejelentés tipológia

 Az alábbiakban a Pénzmosás Elleni Információs Iroda azokat a bejelentéseket foglalta össze tipológiaként, amelyek az elemző-értékelő tevékenységet követően sikeresen járultak hozzá a Pmt. 26. § (1) bekezdése szerinti információ-továbbítási tevékenységhez vagy egyéb okból jellemző bejelentés-típusnak tekinthetőek.  A bejelentésből megállapítható, hogy egy gazdasági társaság a fizetési számláján jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja.  Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között, vagy az adott időszak alatt a bejövő és kimenő tételek összege közel azonos. Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakciósorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Több esetben a fenti tranzakció-sorozat során külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak. A racionális gazdasági tevékenységre utaló jellemzők hiányoznak [pl. nincs bérkifizetés, nincsenek működési költségek (telefon, közüzemi díjak, stb.)].  Egy természetes személy rendszeresen, jelentős összegeket vesz fel készpénzben (akár banki kifizetés, kiszállítás útján, akár ATM-en keresztül) olyan gazdasági társaságok fizetési számláiról, amelyeknek általában vezető tisztségviselője és/vagy tagja (tulajdonosa), illetve a gazdasági társaság fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult. A számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja. (A beérkező összegeket azonnal vagy rövid időn belül készpénzben felveszi.) A gazdasági társaság tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működő gazdasági társaság vagy társaságok ÁFA, illetve társasági adófizetési kötelezettségének minimalizálására irányul. A kezdő- és végpont között általában további gazdasági társaságokat építenek be, illetve több szálon történik a számlakibocsátás és a pénzmozgás. Ez a tevékenység elsősorban az alábbi területeken jellemző: média-, reklám-marketingszolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás, őrzővédő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épület-üzemeltető, takarító szolgáltatás.  Egy természetes személy folyamatosan nagy összegű készpénzt fizet be forintban vagy más pénznemben saját, illetve más természetes személyek lakossági fizetési számláira, majd a befizetett összegek különböző, jellemzően külföldi székhelyű gazdasági társaságoknak kerülnek továbbutalásra. Az átutalások mögött vélhetően gazdasági események állnak. A rendszeres és üzletszerű tevékenységre utal az átutalt pénzösszegek nagysága,



Oldal: 9

Éves Jelentés

Tipológia

valamint az átutalások közlemény rovatai is árumozgásra utalnak (pl. goods, invoice nr.).  Egy természetes személy – aki gazdasági társaságban tag és/vagy vezető tisztségviselő – a saját lakossági fizetési számlájára utaltat rendszeresen pénzösszegeket a vállalkozás partnereitől annak érdekében, hogy a gazdasági társaság számlájára kibocsátott azonnali beszedési megbízás teljesülését megakadályozza.  A pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (gazdasági társaság) tagja és/vagy vezető tisztségviselője a saját lakossági fizetési számláján (üzletszerű tevékenységnek minősülő) napi rendszerességgel jelentős összegű pénzváltást folytat. A lakossági fizetési számla forgalmi adatainak vizsgálta során gyakori a többféle devizaszámla használata, illetve a rendszeres – akár napi szinten megvalósuló – konverziók és készpénzbefizetések, készpénzfelvételek.  A pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás szolgáltatóként tett bejelentése szerint általában több személy, jelentős összegben, rendszeresen vált valutát forintra, forintot valutára. Az nem állapítható meg, hogy valójában milyen tevékenység állhat a váltások mögött, illetve nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek a nevében járnak el.  A bejelentésekben gyakran megjelennek ügyvédi letéti számlákkal kapcsolatban olyan adatok, amelyek olyan tényekre, adatokra, körülményekre utalnak, hogy az elvégzett tranzakciók nem az ügyvédi letéti számla alapfunkciójához kötődnek.  Az elkövetők interneten hirdetnek megvételre különböző termékeket (leggyakrabban mobiltelefont, mp3-lejátszót, személygépkocsit), amelyek leszállítását a vételár egészének vagy meghatározott részének az általuk megadott fizetési számlára érkezését követően ígérik. A sértettek az összeget a megadott fizetési számlára átutalják, azonban az áru leszállítása részükre a megbeszélt napon és időben nem történik meg. A sértettek megpróbálják pénzüket visszaszerezni, és számlavezető bankjuktól – csalásra hivatkozva – kérik a már elutalt összeg visszahívását. Általában ez nem lehetséges, mivel addigra az átutalás kedvezményezettjének számlájára az összeg jóváírása megtörtént, sőt számos esetben az elkövetők készpénzben felvették a „csalárd” módon megszerzett összegeket. Az átutalásban kedvezményezettként feltüntetett fizetési számlát vezető magyarországi hitelintézetet az átutalást végrehajtó külföldi székhelyű hitelintézet SWIFT üzenet formájában értesíti a csalásról (csalás jellegű tevékenységről), illetve annak gyanújáról.  Befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés megkötését követően a szerződő fél részleges vagy teljes



Oldal: 10

Éves Jelentés

Tipológia

visszavásárlást kezdeményez úgy, hogy a visszavásárlásnak nincs racionális gazdasági indoka.  Magyarországi lakossági fizetési számla felhasználásával, jutalék ellenében tranzit átutalásokat hajtanak végre különböző országokban vezetett fizetési számlák között.  Alacsony adókulcsot alkalmazó területekre bejegyzett gazdasági társaságok (offshore társaságok) magyarországi hitelintézetnél vezetett fizetési számláira külföldről érkeznek jóváírások, illetve e számlákról külföldre történnek átutalások. Rendszerint a számla az összegek tranzitálását szolgálja. Jellemzően a számla felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személyek valamely kelet-európai állam állampolgárai.  2014-ben a Pénzmosás Elleni Információs Iroda elemzőértékelő tevékenysége során vizsgált ügyek között is megjelent az ún. „social engineering” jellegű csalás és az ahhoz kapcsolódó pénzmosás. Ezen ügyek során az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett gazdasági társaság ugyanazon államban bejegyzett hitelintézet által vezetett fizetési számlájáról több százezer euró kerül átutalásra egy összegben vagy több nagyobb tételben. Az átutalások Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság magyarországi hitelintézet által vezetett fizetési számlájára kerülnek jóváírásra. E számlán az átutalások jóváírását megelőzően vagy nem, vagy teljesen más jellegű forgalom tapasztalható, a számla tulajdonosa általában frissen alapított gazdasági társaság vagy korábban bejegyzett, de tényleges tevékenységet nem folytató ún. „alvó cég”. A gazdasági társaság általában nem végez tényleges tevékenységet, a képviseletében eljáró személy viselkedése és megjelenése nem összeegyeztethető a fizetési számlára érkező jóváírások volumenével. A SWIFT üzenetben a kedvezményezett neve néhány esetben nem volt összhangban a fizetési számla tényleges ügyfelének nevével. A fizetési számlára érkezett összegek jelentős része továbbutalásra kerül rövid időn belül, jellemzően távol-keleti székhelyű hitelintézeteknél vezetett fizetési számlákra, valamint kisebb részben készpénzfelvétel valósul meg. A fizetési számlákat néhány esetben több szolgáltatónál is megnyitják. Ezekben az ügyekben különösen fontos, hogy a szolgáltató haladéktalanul (a továbbutalást megelőzően) bejelentést tegyen, valamint a bejelentés megtételével egyidejűleg az ügyleti megbízások felfüggesztése is megtörténjen. Ilyen jelentős összegeket érintő felfüggesztés esetén a szolgáltató és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda között a szoros együttműködés és kommunikáció is indokolt.



Oldal: 11

Éves Jelentés

Javaslatok

6 A Pénzmosás Elleni Információs Iroda szolgáltatókat érintő gyakorlati tapasztalatai, illetve javaslatai 6.1

Bejelentési kötelezettség teljesítése

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda által végzett elemzőértékelő tevékenység tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a szolgáltatók által megküldött bejelentések jellemzően a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény tekintetében egyre inkább részletesebbek, nem egy-egy tranzakció kerül bejelentésre, hanem adott esetben összetettebb ügyféli magatartás leírása, továbbá egyéb kiegészítő információk, dokumentumok megküldése is megtörténik, amelyek az elemzőértékelő tevékenység és a bűnüldözés eredményességét is elősegítik. Megállapítható azonban, hogy a szolgáltatói csoportok között a bejelentések számát és minőségét tekintve jelentős különbségek vannak. Az erre vonatkozó statisztikai adatok a II. fejezetben kerültek ismertetésre. Továbbra is vannak olyan szolgáltatói csoportok, illetve konkrét szolgáltatók, amelyek alacsony számban küldenek bejelentést a Pénzmosás Elleni Információs Iroda részére. A bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezést a Pmt. 23. § (1) bekezdése tartalmazza, amely szerint a szolgáltató köteles pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén haladéktalanul bejelentést tenni. Az elemző-értékelő tevékenység során a bejelentési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban megállapításra került, hogy a szolgáltatók által megküldött bejelentések nem tartalmazzák minden esetben teljes körűen a Pmt. 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, illetve a c) pontban meghatározott dokumentumokat. Ezen adatoknak, dokumentumoknak a Pmt.-ben meghatározottak szerinti továbbítása jelentős mértékben elősegítheti az elemző-értékelő tevékenység gyors, hatékony és eredményes elvégzését. Az FIU álláspontja a bejelentések megtételének gyakoriságára vonatkozóan továbbra is az, hogy amennyiben a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény bejelentése megtörtént, azonban az ügyfél a már bejelentett ügyleti megbízással azonos ügyleti megbízásokat kezdeményez rövid időközönként, átutalások, készpénz tranzakciók esetén azonosak a kedvezményezettek, a megbízásokban érintett számlák, akkor célszerű 30 naptári napon belül teljesíteni egy csoportos bejelentést a Pénzmosás Elleni



Oldal: 12

Éves Jelentés

Javaslatok

Információs Iroda részére. Az így tett bejelentés nem sérti a Pmt. 23. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség haladéktalan teljesítésére vonatkozó bűnüldözési érdeket. A szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségét a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülését követően haladéktalanul megtett bejelentésével teljesíti. Az ezt követő – a fenti feltételeknek megfelelő – ügyleti megbízások bejelentése során a haladéktalanság követelménye nem mérvadó, mivel az FIU már rendelkezik az ügyfél magatartását, tranzakcióit jellemző információval. Az FIU által végzett elemző-értékelő tevékenység eredményessége szempontjából annak van jelentősége ezekben az esetekben, hogy a bejelentett tranzakciók, magatartások nem egyedi, hanem ismétlődő jellegűek. Ennek megállapításához azonban a javasolt 30 naptári napon belül teljesített bejelentés megfelelő információt biztosít. Amennyiben a szolgáltató a Pénzmosás Elleni Információs Iroda azonnali intézkedését látja szükségesnek, akkor haladéktalanul köteles bejelentést tenni, azaz a fentebb hivatkozott csoportos bejelentési lehetőség a Pmt. 24. § (1) bekezdésében szabályozott kötelezettség teljesítésére nem vonatkozik.

6.2 A széfszolgáltatás mint kockázati tényező Az FIU által végzett elemző-értékelő tevékenység alapján megállapítást nyert, hogy több esetben is a hitelintézetek által biztosított széfszolgáltatás pénzmosás szempontjából kockázati tényezőként értékelhető. A széfek használatára vonatkozó feltételeket jellemzően az általános szerződési feltételek tartalmazzák, amelyek szerint a széfek a bérlők értéktárgyainak, okmányainak, iratainak elhelyezésére és megőrzésére vehetők igénybe. A széfben nem helyezhető el gyúlékony, robbanó vagy más tűzveszélyes anyag vagy egyéb olyan tárgy sem, ami tüzet, robbanást, egyéb kárt idézhet elő. Nem helyezhetőek el továbbá más személyek tulajdonát vagy biztonságát veszélyeztető tárgyak, illetve romlandó anyagok vagy olyan tárgyak, amelyek bérlő általi birtoklása jogszabályba ütközik. A szolgáltatónak – a szolgáltatás jellegéből adódóan – nincs ismerete arról, hogy a széfben milyen tárgy kerül elhelyezésre, az ott elhelyezett dolgok eredete is ismeretlen, így a széf nagy összegű készpénz, egyéb vagyoni értékkel bíró dolog elhelyezésére is alkalmas, amelynek eredete nem ellenőrizhető, adott esetben bűncselekmény elkövetéséből is származhat.



Oldal: 13

Éves Jelentés

Javaslatok

Ugyanakkor a széfszolgáltatás nyújtása pénzügyi szolgáltatásként a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenység, így a szolgáltatónak e pénzügyi tevékenység nyújtása során is folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a széfszolgáltatás igénybevételét. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda – a széfszolgáltatás jelentős szintű kockázata miatt – megfontolandónak tartja, hogy a szolgáltató a bejelentése megtételekor arról is tájékoztatást adjon, hogy az ügyfél igénybe vesz-e széfszolgáltatást is.

6.3 Az ún. stróman személy felhasználásával történő számlanyitás Az ún. stróman személy felhasználásával történő számlanyitás észlelése esetén a szolgáltatók részéről szükséges intézkedések megtétele tekintetében nincs egyértelmű rendelkezés a Pmt.-ben, a mintaszabályzatokban, illetve egyéb jogszabályban. A stróman személy felhasználásával történő számlanyitás elsősorban vállalati számlákat érint, lakossági számlák esetében ritkábban fordul elő. Az ún. stróman személy felhasználásával történő fizetési számla nyitása során a gazdasági társaság cégjegyzésre jogosultja a gazdasági társaság alapvető adatainak, tevékenységének, üzleti tervének, üzletfeleinek, alkalmazottainak tekintetében semmilyen ismerettel nem rendelkezik (esetenként megjelenését tekintve hajléktalan személy benyomását kelti vagy a cégvezetésre más okból tűnik alkalmatlannak). A számlanyitás során feltett kérdésekre önállóan nem tud válaszolni. Általában önmagát nem azonosító személy/személyek kíséri(k), akik helyette nyilatkoznak, vagy amennyiben a banki ügyintéző ezt nem engedi, folyamatosan instrukciókkal látják el a stróman személyt. A szolgáltatónál már ügyfélkapcsolattal rendelkező gazdasági társaságok esetében előfordul, hogy a korábbi tevékenységet folytatják, azonban a tagok és/vagy a vezető tisztségviselők személye megváltozik, amelynek következtében stróman személyek kerülnek a tagok és/vagy vezető tisztségviselők helyére. A szolgáltató több esetben az irányító személyét más gazdasági társaságokhoz is tudja kötni. Jelenleg nincs egységes gyakorlat a fenti esetekben az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása tekintetében. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda javasolja, hogy a szolgáltató a számlanyitás során vagy az ügyfél-átvilágítási adatokban bekövetkező változás esetén legalább minimális mértékben ellenőrizze az információkat arra vonatkozóan, hogy a társaság nevében eljáró személy alapvető ismeretekkel rendelkezik-e a társaságról, annak tevékenységéről. Az ellenőrző kérdések vonatkozhatnak – többek között – olyan adatok



Oldal: 14

Éves Jelentés

Javaslatok

ismeretére, mint a gazdasági társaság székhelye, tevékenysége, üzletfelei, üzleti terve. Amennyiben a társaság nevében eljáró személy önállóan ezekre a kérdésekre nem tud választ adni, a Pénzmosás Elleni Információs Iroda javasolja az üzleti kapcsolat létesítésének megtagadását, vagy megszűntetését. A számlanyitás során nem korlátozható a jelen levő személyek köre, ugyanakkor a cégjegyzésre jogosult személytől elvárható, hogy önállóan nyilatkozzon a társaság alapvető adatairól, működéséről. Az ún. stróman személlyel kapcsolatban az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása nem kizárólag pénzügyi szolgáltatóknál szükséges. A Pmt. hatálya alá tartozó nempénzügyi szolgáltatók, szintén észlelhetik az ún. stróman személy alkalmazását, akár a cégalapítás, akár egyéb üzleti kapcsolat létesítése során.

6.4 Offshore társaságok tranzit jellegű fizetési számlái A gyakorlati tapasztalatok alapján a magyarországi székhelyű hitelintézeteknél az alacsony vagy 0 % adókulcsot alkalmazó államokban, területeken (a továbbiakban: offshore terület) bejegyzett társaságok (a továbbiakban: offshore társaság) részére vezetett ún. tranzit fizetési számlák az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:  Az átutalások jellemzően külföldi székhelyű hitelintézetek által vezetett fizetési számlákról érkeznek;  Általában a küldő országtól eltérő országban (elsősorban pénzügyi központokban) bejegyzett, de külföldi székhelyű hitelintézethez utalják tovább az összegeket;  A továbbutalások általában változatlan összegben rövid időn belül történnek, vagy az összegeket strukturálás, többszöri átvezetés után utalják tovább (az átvezetések általában offshore társaságok fizetési számlái között történnek);  Racionális gazdasági indok az átutalások mögött nem azonosítható;  A fizetési számlán a jóváírások és terhelések összege közel azonos, az offshore társaság a gazdasági racionalitással ellentétesen nyereség elérésére láthatóan nem törekszik;  A közlemény általában nem tartalmaz hivatkozást, vagy általános jellegű hivatkozást tartalmaz (pl. kölcsön, hitel, szerződés szerint);  A magyarországi székhelyű hitelintézetnél vezetett fizetési számla felett általában külföldi állampolgárok jogosultak rendelkezni, néhány esetben magyarországi lakóhellyel rendelkező meghatalmazott személyt bíznak meg;  A számlanyitást követően gyakori, hogy a külföldi állampolgárokkal a hitelintézet nem tudja a továbbiakban



Oldal: 15

Éves Jelentés

Javaslatok

felvenni a kapcsolatot, a Pmt.-ben meghatározott esetekben szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása nem lehetséges, mivel személyes megjelenésük nem biztosított;  Az ügyleti megbízásokat általában elektronikus úton nyújtják be. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda álláspontja szerint a fent felsorolt jellemzőkkel rendelkező ún. tranzit fizetési számlák használata lehetővé teszi a pénzmosás és a hozzá kapcsolódó alapbűncselekmények elkövetését, valamint alkalmas lehet a terrorizmus anyagi eszközökkel történő támogatására is, Az üzleti kapcsolat létesítése során körültekintően kell eljárni az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásakor. Az FIU álláspontja szerint az üzleti kapcsolat létesítésének elutasítása vagy megszüntetése indokolt, amennyiben a hitelintézet akár a számlanyitáskor, akár monitoring eljárása során azt észleli, hogy az offshore társaság tényleges tulajdonosának személye kétséges, a fizetési számla felett rendelkező személyek nem tudnak magyarázatot adni a Magyarországon történő számlanyitás indokát illetően vagy az offshore társaság számlaforgalmában megjelenő tranzakciók racionális gazdasági indoka nem állapítható meg.

6.5

Az ügyleti megbízás felfüggesztése

A Pmt. 24. § (1) bekezdése alapján a szolgáltató köteles az ügyleti megbízás (tranzakció) teljesítését felfüggeszteni, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és ezen adat, tény, körülmény ellenőrzéséhez az FIU azonnali intézkedését látja szükségesnek. Ekkor a szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy a bejelentésében a felfüggesztésre okot adó körülményeket, előzményeket minél részletesebb bemutassa, valamint a tranzakció jogcímére vonatkozó, vagy a szokatlan, gyanús ügylethez egyéb módon kapcsolódó iratokat, szerződéseket megküldje. A Pmt. 24. § (3) bekezdése szerint a Pénzmosás Elleni Információs Iroda is kezdeményezheti az ügyleti megbízás felfüggesztését azáltal, hogy az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről vagy körülményről írásban értesíti a szolgáltatót, amely alapján a szolgáltató köteles – az FIU ellenkező rendelkezése hiányában – az ügyleti megbízás végrehajtását felfüggeszteni. A kialakított gyakorlat szerint az ügyleti megbízások felfüggesztésének Pénzmosás Elleni Információs Iroda által történő kezdeményezése esetében az írásbeli tájékoztatás (ügyleti megbízás felfüggesztésének kezdeményezése) – az ügy



Oldal: 16

Éves Jelentés

Javaslatok

halaszthatatlanságára tekintettel – általában a Pénzmosás Elleni Információs Iroda központi telefax számáról kerül megküldésre a szolgáltató által a kijelölt személy bejelentésekor kapcsolattartásra megadott telefax számra. Az ügyleti megbízások felfüggesztése esetén a szolgáltatókkal történő szoros együttműködés rendkívül fontos. A felfüggesztés viszonylag rövid határidejére tekintettel szükséges lehet a felfüggesztéssel érintett tranzakciók hátterének, körülményeinek teljes körű feltárása érdekében kiegészítő információk soron kívüli megküldése, beleértve például a felfüggesztéssel érintett fizetési számlák aktuális egyenlegének – –az FIU számára történő megküldését a felfüggesztés időtartama alatt. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda által kezdeményezett tranzakció-felfüggesztések áttekintése alapján megállapítható, hogy felfüggesztés általában a fizetési számlák egyenlegének csökkenésére irányuló ügyleti megbízások végrehajtásának korlátozására vonatkozott. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a gyakorlat szerint az ügyleti megbízás felfüggesztése – a fizetési és értékpapír-számlákon folytatott terheléssel járó tranzakciók felfüggesztése mellett – kiterjedhet a széfszolgáltatást igénybevevő ügyfél által a széfhez történő hozzáférés (mint ügyleti megbízás) időszakos korlátozására is, amennyiben az FIU az ügyleti megbízás felfüggesztésének kezdeményezésére vonatkozó írásbeli értesítésébe ezt belefoglalta. Fontos az ügyleti megbízás felfüggesztése határidejének számítására, valamint a belföldi vagy nem belföldi (nemzetközi) jellegének megállapítására vonatkozó egységes jogértelmezés, és gyakorlat kialakítása. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda nem tekinti belföldinek az ügyleti megbízást, így a négy munkanapra történő felfüggesztés határidő alkalmazását kéri a szolgáltatótól, amennyiben az ügyleti megbízásban érintett valamelyik fél nem magyarországi lakcímmel rendelkező természetes személy, vagy nem magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy. Az ügyleti megbízás felfüggesztése határidejének számításánál a kezdő időpontként a szolgáltató által tett bejelentés esetében a bejelentés megtételének napját, illetve az FIU által kezdeményezett felfüggesztés esetében az ügyleti megbízás felfüggesztésének kezdeményezéséről szóló írásbeli értesítés kézhezvételének napját kell tekinteni, határideje pedig ezt a napot követő második munkanap, illetve negyedik munkanap végéig tart. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda az ügyleti megbízás felfüggesztésének határidejét (ugyancsak írásban, telefax útján) mindkét esetben három munkanappal meghosszabbíthatja. Az ügyleti megbízás a felfüggesztés határidejének lejárta előtt teljesíthető, amennyiben a Pénzmosás Elleni Információs Iroda erről írásban tájékoztatja a szolgáltatót. Ha a Pénzmosás Elleni Információs Iroda nem küldött írásbeli



Oldal: 17

Éves Jelentés

Felügyeleti tevékenység

értesítést, akkor az ügyleti megbízás a határidő lejártát követően teljesíthető.

7 A Pénzmosás Elleni Információs Iroda felügyeleti tevékenysége A Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a Pénzmosás Elleni Információs Iroda felügyeleti tevékenysége során biztosítja, hogy a felügyelete alá tartozó szolgáltatók a Pmt. rendelkezéseinek megfeleljenek. A leírtakon túl a Pmt. 2013. július 1-i módosításával a Pmt. 35/B. §-ában új elemként került bevezetésre, hogy az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseknek és a Kit.-nek való megfelelés hatósági ellenőrzése is a felügyeleti tevékenység részét képezi. A felügyelet ellátása során a Pénzmosás Elleni Információs Iroda a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) alapján jár el. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda felügyeleti jogköre a Pmt. 5. § g) pontja alapján a Pmt. 1. § (1) bekezdés f) és h) pontjaiban meghatározott alábbi szolgáltatókra vonatkozik:  ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatók [Pmt. 3. § h) pontja],

tevékenységet

folytató

 könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók [Pmt. 3. § j) pontja].

7.1

Hatósági ellenőrzés

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2014. év során a felügyeleti ellenőrzések tekintetében a helyszíni ellenőrzések mellett folytatta a Ket. 89.§ a) pontja szerinti adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzést (továbbiakban: kérdőíves ellenőrzés). 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig bezárólag a Pénzmosás Elleni Információs Iroda a felügyeleti tevékenységi jogkörében eljárva összesen 28 db helyszíni és 243 db kérdőíves ellenőrzést folytatott le. Helyszíni hatósági ellenőrzés során vizsgált témakörök A Pénzmosás Elleni Információs Iroda mint a Pmt. 5. §-a szerinti felügyeletet ellátó szerv által végrehajtott hatósági ellenőrzések alkalmával az alábbi témaköröket vizsgálja: 1. A szolgáltató tevékenysége körében  Mióta végzi a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatást;



Oldal: 18

Éves Jelentés

[Ide írhatja a széljegyzet tartalmát. A Felügyeleti tevékenység széljegyzet a fődokumentum különálló kiegészítője. Általában az oldal bal vagy jobb szélén, illetve az alján vagy a tetején található. A széljegyzet-szövegdoboz formázását a Rajzeszközök lapon módosíthatja. Ide írhatja a széljegyzet tartalmát. A széljegyzet a fődokumentum különálló kiegészítője. Általában az oldal bal vagy jobb szélén, illetve az alján vagy a tetején található. A széljegyzet-szövegdoboz formázását a Rajzeszközök lapon módosíthatja.]

 Pontosan milyen Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységeket végez;  Hány fő végez a szolgáltatónál Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet;  Másik szolgáltató megbízásából végzi-e a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet;  egyéni vállalkozó esetében főállásban végzi-e a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységét;  Hol folytatja a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységét (székhely, telephely, lakhely, stb.);  Az ügyfeleivel milyen módon köt szerződést a szolgáltató (írásban, szóban);  Ügyfél-lista kérése teljességi nyilatkozattal (élő, megszűnt szerződések), amelyben a szolgáltató nyilatkozik arra vonatkozóan is, hogy a lista tartalmazza-e azokat az ügyfeleit, akiknek „szívességi alapon” nyújt Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatást;  Az átadott ügyfél-lista adataiból kiválasztásra kerülnek olyan ügyfelek, amelyek tulajdonosa, tagja külföldi lakóhellyel rendelkezik, illetve amelynek a tagjai között gazdasági társaság, vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság van. 2. Belső szabályzat megléte, tartalma körében  Az ellenőrzés időpontjában rendelkezik-e a szolgáltató belső szabályzattal (Egyidejűleg annak megállapítása, hogy szabályzat vonatkozásában átdolgozási, vagy készítési kötelezettség terhelte a szolgáltatót);  A tevékenység megkezdésének alapul vételével - történt-e jóváhagyás, - aktualizálásra került-e  Hatályos szabályzat áttekintése és tartalmi vizsgálata, abból a célból, hogy az megfelel-e a Pmt. rendelkezéseinek és a 35/2007. (XII. 29.) PM rendeletben foglaltaknak. A szolgáltató tevékenységi körére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a belső szabályzat tükrözi-e a szolgáltatóra jellemző belső eljárási rendet. 3. Kijelölt személy bejelentése körében  Kijelölésre került-e azon személy, akinek a feladata a bejelentések továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság felé;  Bejelentésre kerültek-e a kijelölt személy adatai a pénzügyi információs egységként működő hatóság felé; Ha igen, akkor mikor és milyen módon történt. Nemleges válasz esetén az elmaradásnak mi volt az oka;  Ki a kijelölt személy (beosztás), történt-e változás a kijelölt személy vonatkozásában.



Oldal: 19

Éves Jelentés 4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések körében [Ide írhatja a széljegyzet tartalmát. A Felügyeleti tevékenység széljegyzet a fődokumentum különálló kiegészítője. Általában az oldal bal vagy jobb szélén, illetve az alján vagy a tetején található. A széljegyzet-szövegdoboz formázását a Rajzeszközök lapon módosíthatja. Ide írhatja a széljegyzet tartalmát. A széljegyzet a fődokumentum különálló kiegészítője. Általában az oldal bal vagy jobb szélén, illetve az alján vagy a tetején található. A széljegyzet-szövegdoboz formázását a Rajzeszközök lapon módosíthatja.]

 Ügyfelei milyen módon találják meg a szolgáltatót (ajánlás, ismerős, hirdetés);  Mikor és milyen módon végzi el az ügyfél-átvilágítást a szolgáltató;  Hogyan hívja fel ügyfelei figyelmét a szolgáltató a rögzített adatokban bekövetkezett változás bejelentésére;  Az előzetesen kért és a helyszíni ellenőrzés során átadott ügyfél-lista alapján 3-5 ügyfél szúrópróbaszerűen kiválasztásra kerül.  A kiválasztott ügyfelek vonatkozásában ellenőrzésre kerül, hogy:  A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a szabályzatban meghatározott módon, adatlapon végzi-e;  Az adatok teljes körűen felvételre kerültek-e;  Az adatok aktuálisak-e;  A korábbi, de már nem aktuális adatlapok megőrzésre kerültek-e;  A felvett adatok a Pmt. vonatkozó rendelkezéseinek betartása céljából kerültek-e rögzítésre (bérszámfejtéshez szükséges adatok bemutatása). 5. Bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata körében  Amennyiben megállapításra kerül, hogy a jegyzőkönyvben nyilatkozatot tevő személy egyben a kijelölt személy is, a bejelentés körülményeivel és módjával tisztában van-e;  A kijelölt személy a bejelentés megtételéhez szükséges ügyfélkapu regisztrációval rendelkezik-e. Ha nem, annak mi az oka;  Az ellenőrzés időpontjáig tett-e bejelentést a szolgáltató, ha nem, annak mi volt az oka;  A szolgáltató képviselője (kijelölt személy) tisztában vane azzal, hogy milyen esetben kell bejelentést tennie, ismeri-e a szabályzat tipológiai elemeit;  Ismeri-e azokat a jelzéseket, amelyek pénzmosás, illetve azzal összefüggésben megvalósuló pénzügyi, gazdasági bűncselekményekre utalnak;  Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben, valamint a Kit.-ben meghatározott kötelezettségek ismerete. A bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a szolgáltató ügyfelei működése vonatkozásában 10-15 kérdést tesznek fel az ellenőrzést végzők. Ezek a kérdések a Pénzmosás Elleni Információs Iroda által közzétett mintaszabályzat tipológiai elemein alapulnak.



Oldal: 20

Éves Jelentés


6. Adatok megőrzése, esetlegesen felfedési tilalom rendelkezéseinek ellenőrzése  Pmt. rendelkezései alapján keletkező iratok megőrzési helye;  Esetlegesen keletkező védett adatokat tartalmazó iratok megőrzési lehetőségei. 7. Belső ellenőrző és információs rendszer, oktatás ellenőrzése A vállalkozásában ellenőrzési jogkörrel felruházott személy(ek), milyen módon, mélységben és időközönként vizsgálják felül az ügyfél-átvilágítás megtörténtének teljeskörűségét, a felvett adatok karbantartását, a bejelentésre okot adó tények, körülmények felismerését az alkalmazottak által végzett tevékenység során, továbbá a Pmt. alapján vezetett nyilvántartások naprakészségét. 8. A szolgáltató közreműködése az ellenőrzés során  Tevékenységének megismeréséhez maximálisan hozzájárult-e;  A kellő tájékoztatást megadta-e;  A megállapításokhoz szükséges okmányokat átadta-e;  Az ellenőrzéshez szükséges körülményeket biztosította-e. A felsorolt témakörök és kérdések a felügyeleti ellenőrzés bázisát alkotják, amelyek természetesen az előzetes információk, illetve a helyszínen tapasztaltak alapján változhatnak. A helyszíni hatósági ellenőrzés során feltárt hiányosságok A Pénzmosás Elleni Információs Iroda által végrehajtott hatósági ellenőrzések során megállapított leggyakoribb hiányosságok:  A szolgáltató által az ellenőrzés során átadott ügyfél-lista nem tartalmazza valamennyi partnerét, amelyek vonatkozásában ügyfél-átvilágítási kötelezettség terheli.  A szolgáltató belső szabályzata nem hatályos, nincs aktualizálva. A szolgáltató belső eljárási rendjét nem tükrözi a belső szabályzata a 35/2007. (XII. 29.) PM rendeletben foglaltak szerint.  A Pmt. 23. § (3) bekezdése szerinti kijelölt személy adatai (adatainak változásai) nem kerültek bejelentésre a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy nem rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval. Ezáltal nem tud eleget tenni a bejelentési kötelezettségének.  Az ügyfelek adatai nem, vagy nem a Pmt.-ben foglalt kötelezettség teljesítése céljából kerülnek felvételre. Nem a belső



Oldal: 21

Éves Jelentés


szabályzatban meghatározott módon és formában végzik az ügyfél-átvilágítást. Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató nem a Pmt. 7. § (1), (4), (6) és (7) bekezdéseiben meghatározottak szerint jár el. A Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatok nem kerülnek teljes körűen rögzítésre az ügyfél-átvilágítás során. A Pmt. 8. §-ában meghatározott tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok nem kerülnek rögzítésre, illetve nem valamennyi azonosítási kötelezettség alá eső tényleges tulajdonos kerül meghatározásra. Az ügyfél-átvilágítási adatlapok nem az aktuális állapotot tükrözik, illetve a korábbi állapotot tükröző adatlapok nem őrzik meg a szolgáltatónál.  A kijelölt személy nincs tisztában a bejelentés körülményeivel és végrehajtásának módjával. A belső szabályzatban felsorolt bejelentésre okot adó körülmények felsorolását a kijelölt személy illetve a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységben foglalkoztatott személyek nem ismerik. A szolgáltató képviselője az ellenőrzés során az ügyfeleik működési körére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alkalmával szembesül azzal, hogy egyes ügyfelei tevékenysége, működési körülményei bejelentési kötelezettség alá tartozik. A könyvviteli szolgáltató, illetve ügyfele nem tartja be a bizonylati fegyelmet, amely miatt a szolgáltató nem tudott eleget tenni a monitoring kötelezettségének, amelynek következtében a bejelentésre okot adó tények, adatok körülmények nem kerültek feltárásra.  Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések, valamint a Kit. által meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében a szolgáltató nem oktatja alkalmazottait, illetve a konszolidált szankciós listában nem ellenőrzi ügyfeleit.  A kijelölt személy/vezető tisztségviselő a Pmt.-ben foglalt kötelezettségeit, illetve a pénzmosásra a terrorizmus finanszírozására utaló körülményeket (tipológiai elemek) nem, vagy csak részben ismeri, azonban az alkalmazottak oktatását mégis is ő tartja a bemutatott oktatási napló szerint. A kérdőíves ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatok 1.) A kérdőíves ellenőrzéssel megkeresett szolgáltatóknál gyakori, hogy nem rendelkeznek hatályos, a felügyeleti szerv által jóváhagyott szabályzattal és a kijelölt személy bejelentési kötelezettségüknek sem tettek eleget. A kérdőív visszaküldésével egyidejűleg pótolják az elmulasztott kötelezettségeiket. 2.) Mindkét szolgáltatói csoportnál, de különösen az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőknél jellemző, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy a tevékenységük alapján a Pmt. hatálya alá tartoznak, ezáltal a Pmt. rendelkezéseit sem ismerik.



Oldal: 22

Éves Jelentés


7.2

Intézkedések

Az ellenőrzések során a Pénzmosás Elleni Információs Iroda – a Pmt. rendelkezéseinek megsértése, valamint a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt – a következő intézkedéseket alkalmazta. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 42 alkalommal kötelezte a szolgáltatót a szabályzat meghatározott határidőn belüli, megadott szempontok szerinti átdolgozására, illetve egyéb jogsértések abbahagyására. A Pmt. 35. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 67 esetben kisebb hiányosságok miatt figyelmeztetésben részesítette a szolgáltatót. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda a Pmt. 35.§ (1) bekezdés a) és b) pontja alapján 14 alkalommal élt a felhívás és 2 alkalommal a javaslattételi lehetőséggel. A felügyeletet ellátó szervnek a Pmt. 35. § (1) bekezdés f) pontja alapján önállóan, vagy az előbb említett intézkedések mellett lehetősége van bírság kiszabására. 2014. évben a Pénzmosás Elleni Információs Iroda – a súlyosabb jogsértések, valamint hiányosságok miatt – 45 esetben élt a bírságolás intézményével, amelynek során összesen 4 510 000 forint összegű bírságot szabott ki.

7.3

Belső szabályzat

A szabályzat elkészítéséhez segítséget nyújtó, és az NGM által jóváhagyott kötelezően közzétett mintaszabályzat a www.nav.gov.hu/nav/penzmosás honlapon a Felügyeleti tevékenység/Letölthető dokumentumok almenüpontja alatt található. A belső szabályzat jóváhagyásának eljárása az ügyfél kérelmére induló, illetékköteles eljárás. A kérelem illetéke 3.000.-Ft, amelyet átutalással kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg 10032000-01037423 számú NAV vámhatósági illeték bevételi számla javára megfizetni. A jóváhagyásra benyújtott belső szabályzatok száma 2014. évben összesen 751 db volt, ugyanakkor 2014-ben jelentős számú, még az előző év végén benyújtott kérelem (2 500 db) elbírálása vált szükségessé. A jóváhagyásra benyújtott szabályzatok elbírálása során a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 482 esetben élt javaslat tételi lehetőségével.



Oldal: 23

Éves Jelentés


A jóváhagyásra benyújtott belső szabályzatokkal kapcsolatos negatív tapasztalatok 1.) Annak ellenére, hogy a Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján közzétételre kerültek a mintaszabályzatok, többféle forrásból beszerzett szabályzatot küldenek be a szolgáltatók elbírálásra, amelyek nem felelnek meg a jelenleg hatályos Pmt. rendelkezéseinek. 2.) A könyvelők nem egyszer a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó szabályzatot küldik meg jóváhagyásra, amelyben a könyvviteli tevékenységre jellemző tipológiai elemek nem kerülnek feltüntetésre. 3.) Még mindig előfordul, hogy a korábbi pénzmosás elleni törvény (2003. évi XV. tv.) alapján készített szabályzatot küldenek be jóváhagyásra, amelyben még az ORFK szerepel. 4.) Leggyakoribb probléma, hogy a szabályzat nem tükrözi a szolgáltató egyéni működési rendjét. 5.) Gyakori hiányosság, hogy a szabályzat nem tartalmazza a 35/2007. PM. rendelet által előírt kötelező tartalmi elemeket, illetve mellékletet. 6.) Gyakori probléma az is, hogy olyan szolgáltatók is beküldik elbírálásra a szabályzatukat, akik 2007. december 15. előtt kezdték meg a tevékenységüket és a Pmt. hatálybalépésekor csak átdolgozási kötelezettség terhelte őket. 7.) Hiányosságként említhető, hogy a szolgáltatók az eljárás kezdeményezésekor nem fizetik meg az eljárási illetéket, illetve az illeték megfizetését nem igazolják. 8.) A kijelölt személy bejelentése szabályzatnak is kötelező tartalmi eleme.

hiányzik,

amely

a

9.) Gyakran nem töltik ki a kérelem nyomtatványt, amelyből kiderülnének a szabályzat elbírálásához a legszükségesebb adatok (pl. mióta végzik a tevékenységet, van-e alkalmazott, stb.). Amennyiben az alábbi négy feltételt teljesítik a szolgáltatók a kérelem benyújtása során, azzal az eljárás menetét gyorsíthatják és a kérelem érdemi elbírálását segíthetik: 1. Kérelem nyomtatvány kitöltve 2. A mintaszabályzat alapján elkészített, aktualizált belső szabályzat 3. Eljárási illeték megfizetésének igazolása 4. Kijelölt személy bejelentésére szolgáló nyomtatvány kitöltve



Oldal: 24

Éves Jelentés

Egmont Csoport

A kérelmi ív, valamint a kijelölt személy bejelentésére szolgáló formanyomtatványok a Felügyeleti tevékenység/Letölthető dokumentumok almenüpont alól letölthetőek.

8

Egmont Csoport munkacsoporti ülés

Az Egmont Csoport munkacsoporti ülésének megrendezésére 2014. február 16-20. között került sor Budapesten. Az Egmont Csoport a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem egyik központi nemzetközi szervezete, amelynek az egyes pénzügyi információs egységek, az FIU-k a tagjai. A munkacsoporti ülésre 86 országból 232 fő regisztrálta magát. Az Egmont Csoport tag-FIU-inak képviselői mellett megfigyelőként több nemzetközi szervezet is részt vett az Egmont-rendezvényen, így – többek között – a Világbank, az ENSZ Kábítószer és Bűnügyi Hivatala, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. A budapesti Egmontülés programja tekintetében is különlegesnek tekinthető, mivel a rendezvény keretei között került sor a 2013 júliusában elfogadott és az FIU-k között megvalósuló információcsere kereteit meghatározó új Egmont Alapokmányról és Egmont Alapelvekről szóló szeminárium megtartására. Továbbá az Egmont Csoport fokozott ütemű bővítése miatt első alkalommal tartott együttes ülést a Bővítési és a Jogi Munkacsoport.

9

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda elérhetőségei

Név: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Postafiók: 1300 Budapest, Pf: 307 Telefon: +36 1 43 09 466 Fax: +36 1 43 09 305 E-mail: [email protected] Honlap: http://nav.gov.hu/nav/penzmosas



Oldal: 25

Éves JlentésÉ. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda ÉVES JELENTÉS év

Recommend Documents