Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az állaMadósság kezelésérôl

2004

ÁLLAMi garanciával

Elôszó

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez a fontos esemény mind az ország, mind annak állampolgárai számára új helyzet kiindulópontját jelentette. A gazdaság szereplôi bel- és külföldön már évek óta készültek erre az eseményre. A konvergenciafolyamat során többek között a befektetôk fokozatosan beárazták a magyar csatlakozást mind a forint, mind a deviza állampapírok megvásárlása során. A konvergenciafolyamat pozitív hatásait azonban átmenetileg megtörték a 2003. év pénz- és tôkepiaci fejleményei, amelyek hatására a jegybank több lépésben jelentôs kamatemelésre kényszerült. E folyamatokhoz képest 2004 a stabilizáció és a konszolidáció éve volt mind a belföldi állampapírpiac, mind pedig az állampapírok hozamai, valamint hozamfelárai alakulását tekintve. A stabilizáció és konszolidáció olyan körülmények között következett be, amelyek némelyike elôsegítette, némelyike viszont hátráltatta azt. Nehezítette a helyzet javulását többek között a költségvetési hiány és az államadósság alakulása. A központi kormányzat költségvetési hiánya a megelôzô két évhez hasonlóan jelentôsen meghaladta az elôirányzatot, amely folyamattal párhuzamosan az államadósság dinamikus növekedése következett be nominálisan. Segítette ugyanakkor az állampapírpiac konszolidációját egyfelôl az a tényezô, hogy a belföldi állampapírpiac a korábbi évekhez képest csökkentett nettó forintkibocsátás következtében jóval kisebb kínálati nyomásnak volt kitéve, mint a megelôzô években. Ezt a változást az tette lehetôvé, hogy a központi költségvetés hiányát a nettó forintkibocsátás mellett jelentôs részben nettó devizakibocsátás is finanszírozta. Ugyancsak az állampapírpiac stabilizálódását elôsegítô tényezô volt az a korábbi években is alkalmazott kibocsátási gyakorlat, amelynek értelmében az adósságkezelô a bruttó kibocsátások stabil szinten tartására törekszik, illetve ha a piaci kereslet azt indokolja, akkor a megemelt értékesítési összegek segítségével finanszírozási tartalékot képez. Fontos fejlemény volt 2004-ben az adósságkezelési stratégia átdolgozása, amelyet több éves szakmai megalapozó munka elôzött meg. A kidolgozott optimális portfóliómodell segítségével lehetôvé vált a piaci kihívásoknak és ugyanakkor a tulajdonosi elvárásoknak is jobban megfelelô adósságkezelési politika és teljesítménymutatói rendszer kidolgozása. A 2004. évben megvalósított finanszírozási terv már elôzetesen részben figyelembe vette az átdolgozott stratégia egyes elemeit, ami jelentôs mértékben hozzájárult a már említett állampapírpiaci konszolidációhoz.

Szarvas Ferenc vezérigazgató

tartalomjegyzék

I.

II.

Az államadósság-kezelés intézményrendszere és feladatai

5

Az állampapírok értékesítésének szervezeti rendszere

7

III.

Makrogazdasági folyamatok 2004-ben

10

IV.

A 2004. évre érvényes adósságkezelési stratégia

17

A tervezett és megvalósult finanszírozási igény

21

A finanszírozás alakulása

28

Az államadósság alakulása 2004 folyamán

35

Új feladat 2004-ben - a likviditáskezelési tevékenység

42

Az állampapírok másodlagos piaca

46

Az ÁKK Rt. információszolgáltatása

49

Függelék

51

V. VI. VII. VIII.

IX. X.

I. Az államadósság-kezelés intézményrendszere és feladatai Az államadósság-kezelés legfôbb jogi kereteit az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) határozza meg. E jogszabály a pénzügyminisztert hatalmazza fel többek között arra, hogy gondoskodjon a költségvetés végrehajtásáról, a hiány finanszírozásáról, az állami költségvetés fizetôképességének folyamatos fenntartásáról, a központi költségvetés adósságainak és adósságterheinek nyilvántartásáról, valamint az adósságok törlesztésérôl. Az éves költségvetési törvények e felhatalmazást pontosítják azáltal, hogy összegszerûen meghatározzák az adott évi finanszírozási igényt. A pénzügyminiszter az említett körbe tartozó feladatait az Áht. rendelkezése alapján az Államadósság Kezelô Központ Részvénytársaság (ÁKK Rt.) útján látja el.1 Az ÁKK Rt. 2001. március 1-jén jött létre az Áht. rendelkezése alapján, a korábban azonos feladatokat ellátó költségvetési szerv jogutódjaként. Az önálló gazdasági társasági formában mûködô szervezet cégbíróságon bejegyzett egyszemélyes részvénytársaság, részvényei forgalomképtelenek, kizárólagos és tartós tulajdonosa a Magyar Állam, amelynek nevében a tulajdonosi jogokat a mindenkori pénzügyminiszter gyakorolja. Mûködésének kereteit részben a létrehozásáról rendelkezô Áht., részben a gazdasági társaságok mûködését szabályozó általános jogszabályok határozzák meg. Ennek megfelelôen a társaságot az ÁKK Rt. Igazgatósága irányítja, a mûködés kontrollját pedig – a társasági státusból következôen – a felügyelôbizottság és a könyvvizsgáló végzi. E belsô irányítási és ellenôrzési mechanizmusok mellett az adósságkezelés folyamatát az Állami Számvevôszék is rendszeresen felülvizsgálja. Az ÁKK Rt. tevékenysége illeszkedik a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár mûködéséhez. A szervezetek összehangolt szakmai irányítása a pénzügyminiszter személyén keresztül valósul meg. A döntéshozatali rend szerint az ÁKK Rt. által elkészített államadósság-kezelési stratégiát, az éves finanszírozási tervet, valamint az adósságkezelés során érvényesítendô teljesítménymutatókat (benchmarkokat) az Igazgatóság jóváhagyását követôen a Pénzügyminiszter fogadja el.

Az ÁKK Rt. feladatköre Az Áht. 113/A. §-a rendelkezései alapján az ÁKK Rt. tevékenysége többek között az alábbi fôbb feladatköröket foglalja magában: A gazdaságpolitikával összhangban lévô hosszú távú finanszírozási stratégia kidolgozása, amely meghatározza az adósságkezelés célját és a megvalósítás eszközeit. Az éves költségvetési törvény alapján a stratégiával összhangban a költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervének elkészítése, és az éves kamatkiadások megtervezése. A szükséges belföldi és nemzetközi forrásbevonási mûveletek végrehajtása, azaz az állampapír aukciók és jegyzések megszervezése és lebonyolítása, külföldi kötvénykibocsátások és hitelfelvételek. Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése és az azzal való gazdálkodás (likviditáskezelési tevékenység). Az adóssággal kapcsolatos kamatfizetések, törlesztések lebonyolítása. Az állampapírpiac intézményrendszerének (az elsôdleges forgalmazói rendszer, értékesítési csatornák, másodpiac stb.) szervezése, folyamatos fejlesztése. Közremûködés az állami kezességvállalás mellett történô hitelfelvételek véleményezésében és lebonyolításában; egyedi kezességvállalások esetén, a véleményezésen felül, kérésre a szóban forgó ügyletek lebonyolítása (a törvényen alapuló kezességvállalások esetében szerepe kisebb); az elsôdleges nyilvántartó Magyar Államkincstár mellett az állam által vállalt kezességek állományáról adatbázis vezetése.

1

A hiány finanszírozásával, az államadósság-kezeléssel és az ÁKK Rt.-vel kapcsolatos 2004 végén hatályos jogszabályi háttér megtalálható a Függelék 4. pontjában.

5

I. Az államadósságkezelés intézményrendszere és feladatai

I. Az államadósságkezelés intézményrendszere és feladatai

Az ÁKK Rt. feladatköre 2004-ben elsôsorban az aktív likviditáskezeléssel bôvült (lásd VIII. fejezet), a másik jelentôs új tevékenység a devizapiaci ügyletekhez kapcsolódik. 2004 második félévétôl az ÁKK Rt. a Magyar Nemzeti Bank technikai közremûködése nélkül, önállóan köt deviza- és kamatláb swap ügyleteket. A swap üzletkötések során az ÁKK Rt. és a vele immár közvetlenül kapcsolatba kerülô felek között ún. ISDA keretszerzôdések és ún. ISDA Mark-to-market fedezeti megállapodások kerülnek megkötésre, amelyek rendelkezései szerint – többek között – a felek a pozíciók értékének változása szerint betéteket kötelesek elhelyezni a partnernél.

Az ÁKK Rt. megalakulása és szervezeti felépítése Az Államadósság Kezelô Központ Rt. 2001. március 1-jén alakult meg a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelô Központ költségvetési szerv általános jogutódjaként. Az Államadósság Kezelô Központ (ÁKK) 1995 májusában a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt kezdte meg munkáját, majd 1996-ban a Magyar Államkincstár elnökének felügyelete alá került. Az ÁKK Rt. megalapításáról rendelkezô Áht.módosítás lehetôvé tette, hogy az államadósság-kezelés a korábbinál rugalmasabb, a követelményekre gyorsabban reagálni képes piacközeli szervezeten belül valósuljon meg. Az elkülönült intézmény létrehozásának célja a kitûzött stratégia egyértelmû felelôsségi és számonkérési, valamint gyors döntési rendszerben történô megvalósítása volt. Az ennek megfelelôen kialakított rendszerben a pénzügyminiszter dönt évente egyszer a stratégia felülvizsgálatáról, az adott évre vonatkozó teljesítménymutatókról, valamint a központi költségvetés éves finanszírozási tervérôl. Az ily módon kialakított kereteken belül – meghatározott limitrendszer erejéig – az ÁKK Rt. Igazgatósága, illetve ügyvezetése (Finanszírozási Bizottság) rendelkezik a szükséges döntési jogosítványokkal. A társaság szervezeti felépítése hasonló a bankokéhoz, illetve befektetési szolgáltatókéhoz, azaz a piaci mûveleteket az üzleti terület (front office), azok elszámolását és lebonyolítását a back office végzi; a tervezés, kockázatkezelés, valamint a piaci és gazdaságpolitikai folyamatok elemzése pedig a két területtôl elválasztott fôosztály (middle office) feladata.

6

II. Az állampapírok értékesítésének szervezeti rendszere Az állampapírok értékesítését az ÁKK Rt. közvetítôkön keresztül végzi. A forint állampapírok közel 90%-át az ún. elsôdleges forgalmazók közvetítésével értékesíti a Magyar Állam.

Az elsôdleges forgalmazói rendszer Az állampapírok elsôdleges forgalmazói rendszere 1996 januárjában jött létre azzal a céllal, hogy a költségvetési hiány finanszírozása biztosabb alapokra kerüljön, annak költségei a piaci mechanizmusok mûködése révén csökkenjenek, valamint javuljon a másodlagos állampapírpiac átláthatósága és likviditása. 2004. május 1-je óta bármely olyan, az EU-ban bejegyzett befektetési vállalkozás, illetve hitelintézet elsôdleges forgalmazó lehet, amely megfelel a szerzôdéses feltételeknek, és megköti az ÁKK Rt.-vel az elsôdleges forgalmazói szerzôdést. Az elsôdleges forgalmazói státusz számos kötelezettség mellett természetesen kizárólagos jogokat is biztosít a szerzôdést aláírók részére.

Az elsôdleges forgalmazói kör 2004 végén: CIB Bank Rt. Citibank Rt. Deutsche Bank Rt. Dresdner Bank (Hungaria) Rt. Erste Bank Befektetési Magyarország Rt. HVB Bank Hungary Rt. ING Bank (Magyarország) Rt.

Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.

7

II. Az állampapírok értékesítésének szervezeti rendszere


Az elsôdleges forgalmazók egyik kiemelt feladata és egyben kizárólagos joga, hogy rendszeres aukciós ajánlattétellel aktívan részt vegyenek a nyilvánosan kibocsátott államkötvények és diszkont kincstárjegyek forgalomba hozatalában (aukcióin); az ÁKK Rt. e téren minimális aukciós részesedési követelményt ír elô a számukra. Az elsôdleges forgalmazók másik fontos feladata, hogy az állampapírok meghatározott körére nyilvánosan árakat jegyezzenek, ezzel biztosítva a piac likviditását és átláthatóságát, az állampapírokhoz való folyamatos befektetôi hozzáférést. Az árjegyzési kötelezettség a nyilvánosan kibocsátott, 90 napnál hosszabb hátralévô futamidejû államkötvényekre és diszkont kincstárjegyekre vonatkozik. Célja, hogy mind a tôzsdén, mind a tôzsdén kívüli piacon folyamatosan eladási és vételi árat jegyezzenek, és azokon azonnali üzletet kössenek. Az elsôdleges forgalmazóknak az ÁKK Rt. részére hetente kell jelentést küldeniük az általuk bonyolított állampapírforgalomról, valamint elôírt rendszerességgel tájékoztatást kell nyújtaniuk a pénzügyi helyzetükrôl. Kizárólag az elsôdleges forgalmazók jogosultak 1. közvetlenül ajánlatot tenni az ÁKK Rt. által szervezett kötvény és diszkont kincstárjegy kibocsátási aukciókon, valamint a kötvény-visszavásárlási aukciókon; 2. közvetlenül nem-kompetitív ajánlatot tenni az aukciókon; 3. rendelkezésre állási repó2 ajánlatot tenni; 4. részt venni az ÁKK Rt. által szervezett információs megbeszéléseken; 5. az „elsôdleges forgalmazó” megkülönböztetô elnevezést használni. Aukciós ajánlatot természetesen bárki benyújthat, ám ezt közvetetten, egy elsôdleges forgalmazónak adott megbízás révén teheti meg. Az elsôdleges forgalmazók – amennyiben rendelkeznek széles terjesztôhálózattal – külön megállapodást köthetnek az ÁKK Rt.-vel az egyik lakossági állampapír3, a kamatozó kincstárjegyek forgalmazására vonatkozóan is.

A lakossági elsôdleges forgalmazók 2004 végén: CIB Bank Rt. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.

Az elsôdleges forgalmazók mellett az Államadósság Kezelô Központ Rt. a Magyar Államkincstár fiókhálózatát és a Magyar Postát is igénybe veszi állampapírok forgalmazására.

A Magyar Államkincstár fiókhálózata Az állampapír-forgalmazással összefüggésben a kincstári fiókhálózat legfontosabb feladata a lakossági és kisbefektetôi értékesítés lebonyolítása; célja, hogy Budapesten kívül is növekedjen az állampapírok hozzáférhetôsége. A budapesti és a megyeszékhelyeken található fiókokban az ÁKK Rt. szervezésében folyamatosan vételi árat jegyeznek a kisbefektetôk részére a nyilvánosan kibocsátott államkötvényekre, diszkont kincstárjegyekre és kamatozó kincstárjegyekre a lejáratukat megelôzô harmadik munkanapig, illetve eladási árat jegyeznek a nyilvánosan kibocsátott államkötvényekre és diszkont kincstárjegyekre, ha azok hátralévô futamideje több mint 14 nap. 2

A rendelkezésre állási repó ügyletek keretében az ÁKK Rt. repópartnereinek – kérésükre – állampapírt biztosít egyhetes futamidôre. Bôvebben lásd a IX. fejezet Piacfejlesztés c. pontját. 3 A lakossági állampapírok kifejezetten a kisbefektetôk számára kifejlesztett és értékesített instrumentumok (kamatozó kincstárjegy és kincstári takarékjegyek), amelyek folyamatosan elérhetôek a befektetôk számára, a kibocsátásukhoz kapcsolódó költségeket az állam viseli.

8

A Magyar Posta Rt. fiókhálózata A Magyar Posta Rt. a kifejezetten lakossági kisbefektetôk számára kialakított, nyomdai úton elôállított kincstári takarékjegyek forgalmazásával vesz részt az állampapírok értékesítésében. Az egyéves kincstári takarékjegy és a kétéves kincstári takarékjegy II. olyan állampapírok, amelyek 2004 végén országszerte mintegy 2800 postán voltak megvásárolhatóak és visszaválthatóak.

Nemzetközi kibocsátások forgalmazói A Magyar Köztársaság devizakötvényei esetében sem az elsôdleges, sem a másodlagos piacon nincsen kiemelt forgalmazói kör. Minden kibocsátást egyedileg, tranzakciónként külön kiválasztásra kerülô fôszervezô befektetési bankok, illetve hitelintézetek, valamint az általuk összeállított konzorciumok bonyolítanak le.

2004-ben e fôszervezô pénzintézetek a következôk voltak*: BNP Paribas Citigroup Daiwa Securities SMBC Deutsche Bank Dresdner Kleinwort Wasserstein HSBC JP Morgan Lehman Brothers Morgan Stanley Nomura Securities * 2004-ben 5 devizakötvény-kibocsátásra került sor, ügyletenként 2-2 fôszervezôvel.

9


III. Makrogazdasági folyamatok 2004-ben


Reálgazdaság A magyar gazdaság növekedése 2004-ben számottevô mértékben gyorsult; a GDP növekedési üteme 4,2%-ra emelkedett, ami meghaladja a 2003-as növekedést, s jelentôsen felülmúlja a nyugat-európai értékeket. A gazdaság motorja a dinamikusan bôvülô export és a beruházások voltak. 2004-ben összességében a növekedés szerkezete egészségesebbé vált a 2003-as évhez képest: az export növekedési üteme már túlszárnyalta az importét, s a vállalati beruházások a GDP növekedési ütemét meghaladó mértékben élénkültek. A kedvezô reálgazdasági folyamatokat mutatja az ipari termelés 8% fölötti növekedése, valamint a feldolgozóipari beruházások gyors emelkedése is. Kínálati oldalon említésre méltó még a mezôgazdasági termelés 30 százalékot meghaladó éves növekedése, amely fôként a kedvezô idôjárás miatti jó termésnek tulajdonítható.

Forrás: KSH, Eurostat

A lakossági fogyasztás növekedése ellenben mindössze 2,8%-os volt, mely 1997 óta a legalacsonyabb értéket jelenti. Ezt egyrészt a tendenciájában csökkenô bérdinamika, másrészt a mérséklôdô lakossági hitelezés eredményezte. Az év során a reálbér 1%-kal mérséklôdött az elôzô évhez képest4, amiben jelentôs szerepet játszott a kormányzat szigorú bérpolitikája. A bruttó vállalati felhalmozás 2004-ben a GDP-nél gyorsabban, 6,9%-kal bôvült. A beruházások élénkülését részben az autópályák és gyorsforgalmi utak építésével kapcsolatos kiadások és a lakásberuházások jelentôs mértékû növekedése magyarázza. 2004 egészét tekintve a belföldi felhasználás 3,3%-kal, a GDP növekedési üteménél alacsonyabb mértékben bôvült. A gazdasági növekedés 2004. évi gyorsulását alapvetôen az erôteljes külsô kereslet okozta, ami fôként a javuló globális konjunktúrával volt összefüggésben. A kivitel és a behozatal volumene dinamikus, 16–20%-os ütemben bôvült 2004 elsô felében az elôzô félév azonos idôszakához képest. Az export és import növekedése a második félévben azonban 10% körüli értékre csökkent az európai országok romló konjunkturális helyzetének hatására. Az év második felében az ipari termelés, a beruházások növekedése is markánsan visszaesett. 4

Ezt részben a 2004. évi 13. havi bér kifizetésének (0. havi bérként) 2005 januárjára történô halasztása okozta.

10


Monetáris folyamatok Az állam finanszírozási igénye jelentôs volt 2004-ben is5. Könnyítette azonban a finanszírozási helyzetet, hogy 2004-ben a lakosság nettó finanszírozási képessége az év során fokozatosan javult. A nettó finanszírozási képesség utolsó negyedévben tapasztalt megugrása a lakáshitelezés visszaesésének és a fogyasztásnövekedés lassulásának tulajdonítható. Ugyanakkor a vállalati szektor nettó finanszírozási igénye – a beruházások növekedésének hatására – a 2003-as évhez képest a duplájára növekedett. Összességében a belföldi szektorok konszolidált finanszírozási igénye az év egészét tekintve a GDP 8,5%-át érte el. A magas külföldi finanszírozási igényt mutatja, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 7,1 milliárd eurót ért el. A külsô finanszírozási szükséglet biztosításában a tartós külföldi forrásbevonás (FDI, visszaforgatott vállalati nyereség) részaránya a tavalyi évhez képest jelentôsen nôtt, s megközelítette a külsô finanszírozási igény 50%-át. Az ország nettó külfölddel szembeni adóssága így 4,5 milliárd euróval emelkedett, s 20,1 milliárd eurót tett ki 2004 végén. A 2004-ben a jegybankot óvatos kamatpolitika jellemezte. 2004 tavaszán – a forint erôsödésével párhuzamosan – az év eleji igen magas, 12,5%-os jegybanki alapkamat fokozatos csökkentésébe kezdett. A nyár folyamán az inflációval és a költségvetési hiánnyal kapcsolatos kockázatok ellensúlyozása érdekében szinten tartotta az alapkamatot, s csak ôsztôl folytatta a kamatok kis lépésekben megvalósított csökkentését. Ezt az infláció kedvezô alakulása és a forint erôsödése tette lehetôvé, melyet a kedvezô nemzetközi pénzpiaci környezet, azaz a felerôsödô globális kockázatvállalási hajlandóság is alátámasztott. A jegybank az év további részében 50 bázispontos lépések taktikáját követve az év végéig 9,5%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat a forint gyengülése és jelentôsebb mértékû tôkekiáramlás nélkül. A 2004. év egészét tekintve a hazai pénzpiaci folyamatok stabilizálódtak az igen turbulens 2003-as évhez képest. Az árfolyam- és hozamvolatilitás az elôzô évhez képest mérséklôdött, a forintinstrumentumok hozamfelára pedig jelentôsen csökkent. Az irányadó jegybanki kamatláb az év során összesen 300 bázisponttal (három

Forrás: MNB

százalékponttal) csökkent, miközben a hazai valuta több mint 6 %-kal erôsödött. Ez a stabilizáció részben a kedvezô nemzetközi környezetnek, részben pedig a nemzetközi és a belföldi kamatszintek jelentôs különbségének tudható be.

5

A nettó finanszírozási igény összetevôit részletesen bemutatja a V. fejezet.

11


Az infláció a 2004. év elsô felében növekedett, ami a növekvô olajáraknak, a regulált árak emelésének és az adóváltoztatásoknak (ÁFA és jövedéki adó emelésének) volt tulajdonítható. Az év egészében az infláció összességében emelkedett, a 2003-as 4,7%-kal szemben az éves átlagos infláció 2004-ben 6,8% volt. Az év második felében azonban mérséklôdött az árszínvonal növekedési üteme, s az év végén a 12 havi árindex már csak 5,5%-os szinten állt. A második félévi erôteljes dezinfláció részben az árfolyam erôsödésének és az – EU csatlakozással is összefüggésben – a verseny fokozódásának a következménye. A lakossági fogyasztás visszafogott bôvülése szintén fontos antiinflációs tényezônek bizonyult. Az infláció csökkenésének irányába hatottak a visszafogottan emelkedô bérek mellett a kiemelkedôen jó mezôgazdasági termés miatt kedvezôen alakuló élelmiszerárak is.

Forrás: KSH

Az állampapírpiaci folyamatok alakulása Az év egészét tekintve jelentôs hozamcsökkenés ment végbe az állampapírpiacon. A rövid oldali referenciahozamok – a jegybank összesen 300 bázispontos kamatcsökkentéseit követve – 2004 végén az egy évvel korábbihoz képest 253–303 bázisponttal alacsonyabban álltak. Az éven túli hozamok csökkenése mérsékeltebb, a lejárattal arányosan csillapodó mértékû volt, ám még a 10 éves lejáratnál is 90 bázispontos hozamcsökkenés volt tapasztalható az egész évet tekintve.

12


A hozamok alakulása rövid oldalon elsôsorban a jegybanki kamatlépések hatását tükrözi, a hosszabb oldali hozamokat viszont a nemzetközi pénzfolyamatok és a hazai gazdaság megítélésének változásai mozgatják. Így a hosszú oldalon gyakori együttmozgást figyelhetünk meg a forintárfolyam alakulásával.

Forrás: MNB és ÁKK Rt.

A nemzetközi pénzpiacok hatását jól tükrözi a forint-felárak és a feltörekvô országok kötvényindexébôl számított felár (EMBI Global felár) szoros együttmozgása. A globális piacokra jellemzôen nagy hatással van az amerikai kamatpolitika, illetve az erre vonatkozó piaci várakozások. Ez 2004-ben kiváltképp megfigyelhetô volt az EMBI felár és a magyar

13


hozamalakulásban is. A példátlanul alacsony nemzetközi kamatszintek és magas likviditás mellett a fejlôdô piacokra történô tôkebeáramlás meglódult, így az itteni kockázati felárak történelmi minimumuk közelébe süllyedtek. 2004 tavaszán az amerikai jegybank szerepét betöltô FED elnökének beszédébôl a piac jelentôs amerikai kamatemelésre következtetett, ez hirtelen tôkekiáramlást gerjesztett a feltörekvô piacokról, és az EMBI felár megugrását is eredményezte. Ez a hatás azonban nem bizonyult tartósnak, s a 2004. év második fele a fejlôdô piacokon általában újból komoly feláresést hozott. Alapjában e mozgások vezérelték a hazai hozamfelár-alakulást is, igaz az EMBI spread megugrását jóval alacsonyabb mértékben követték a magyar felárak. A magyar 10 éves felár a 2003 végi 3,7% körüli értékrôl 2004 végére 3,37%-ra mérséklôdött.

Forrás: MNB, ÁKK Rt., Bloomberg

A magyar kötvénypiac jól teljesített 2004-ben: a kötvény- és diszkont kincstárjegy piacot lefedô MAX Composite index az év végén 13,4%-kal haladta meg egy évvel korábbi értékét, és a befektetôk egy része a nagy hozamcsökkenések idején jelentôs nyereséggel zárta pozícióját. Az erôteljes hozammérséklôdés és a kötvényárfolyamok fokozatos erôsödése mellett egyes gazdasági fundamentumok viszonylagos gyengesége (költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg hiánya) ellenére a külföldi befektetôk jelenléte – kisebb visszaesésekkel tarkítva – tartósan fennmaradt a forint állampapírpiacon. A külföldi tulajdonban levô forintállampapír-állomány 2004-ben mintegy 287 milliárd forinttal gyarapodott, és az év végén elérte a 2510 milliárd forintot.

14


Forrás: KELER Rt.

2004 folyamán a közép-európai régió felé megnyilvánuló befektetôi bizalom erôsödése volt jellemzô, melyet fôként a kedvezô nemzetközi befektetôi környezet eredményezett. A vezetô nemzetközi hitelminôsítô intézetek (Fitch Ratings, Moody's, Standard & Poor's) 2004-ben nem változtattak a Magyar Köztársaság adósságának minôsítésén és a kilátásokon sem. (A Magyar Köztársaság hitelminôsítésének alakulását részletesen bemutatja a Függelék 2. pontja.)

Részvénypiac A magyar részvénypiac 2004-ben kiugró teljesítményt mutatott. A magyar részvényárfolyamok mozgása fôként a kedvezô nemzetközi befektetôi környezet hatását tükrözi, az EU-csatlakozást követôen a régió tôkepiacai különösen kedveltté váltak, s így a magyar tôzsdén is jelentôs tôkebeáramlás volt megfigyelhetô.

15


Forrás: ÁKK Rt., Bloomberg

Az év során a világgazdasági konjunktúra felívelése mellett a kockázatviselési hajlandóság növekedése, a régió igen kedvezô megítélése, illetve a – mind világszerte, mind Magyarországon – csökkenô hozamok hatására a régió többi tôzsdéjéhez hasonlóan szárnyalt a Budapesti Értéktôzsde (BÉT) irányadó indexe, a BUX. A jelentôs mennyiségû tôkebeáramlás mellett az ipar jó és a pénzügyi szektor kiemelkedô teljesítménye is alátámasztotta a részvények áremelkedését. Az utolsó negyedévben a BUX történelmi magasságokba, 15 000 pont közelébe is emelkedett, így éves szinten kiemelkedôen magas, 57%-os hozamot nyújtott.

16

IV. A 2004. évre érvényes adósságkezelési stratégia Az ÁKK Rt. a finanszírozási mûveleteit a pénzügyminiszter által jóváhagyott, évente felülvizsgált adósságkezelési stratégia alapján határozza meg. A 2004. évre eredetileg érvényes államadósság-kezelési stratégia lényegében a megelôzô évekével megegyezô célkitûzéseket és alapelveket fogalmazott meg. Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozása az Európai Unióhoz önmagában nem hozott jelentôs változást e téren, mivel az ÁKK Rt. már jóval korábban megkezdte a felkészülést e lépés hatásaira és követelményeire. Az ÁKK Rt. feladata az, hogy a költségvetés finanszírozási szükségletét hosszú távon minimális költséggel, elfogadható kockázatok vállalása mellett egységes szemléletben finanszírozza. A stratégiának arra kell irányulnia, hogy ezt minél teljesebben valósítsa meg a gazdaságpolitikai környezet keretein belül. Az ÁKK Rt. számára az államadósság nagysága alapvetôen a gazdaságpolitika által meghatározott külsô adottság, akárcsak a költségvetés finanszírozási szükséglete, amit biztosítania kell. Ezek nagyságát az ÁKK Rt. érdemben nem befolyásolhatja, csak az adósság költség-kockázat arányának megfelelô választása hathat e mutatókra. A költségek és kockázatok egyidejû optimalizálásának célja olyan adósságszerkezet kialakítása, ahol a költség-kockázat arány hosszú távon a legkedvezôbb. A hosszú táv kifejezi, hogy a fenti cél értelmében nem végezhetô olyan mûvelet, amely rövidtávú (költség)elônyökért késôbbi magas költségeket vagy nagyobb kockázatokat vállal.

A legfontosabb kockázati tényezôk: A finanszírozási kockázat a lejáró adósság megújításából adódik, valamint a nettó finanszírozási igény biztosításának kockázatából tevôdik össze. A finanszírozási kockázat mögött szélsôséges esetben a likviditási kockázat (fizetésképtelenség), egyébként pedig kamatkockázat áll. A kamatkockázat az állampapír-hozamszintek változásából adódik. A költségvetés likviditási kockázata a költségvetés pénzáramainak ingadozásával összefüggésben, valamint az adósságkezelés pénzpiaci mûveleteivel kapcsolatban merül fel. Az árfolyamkockázat a forint és az euró, valamint a különbözô idegen devizák egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásaiból fakad. 2004-tôl kezdôdôen a hitelkockázat, azaz a partnerkockázat is hangsúlyos kockázati tényezôvé lépett elô a devizapiaci partnerekkel közvetlenül kötött fedezeti mûveletek, valamint a forintpiacon a likviditáskezelési mûveletek esetében.

Bizonyos kockázatok között átváltás van, vagyis egymás terhére növelhetôk/csökkenthetôk (például aktuálisan a forintés devizafinanszírozás kapcsán a kamat- és árfolyamkockázat esetében), bizonyos elemek között pedig együttes mozgás van, azaz, ha az egyik kockázat nô, akkor a másik is (például a finanszírozási és kamatkockázat között). A kockázatok és költségek együttes számbavételével az ÁKK Rt. a tevékenységének egyes szegmenseire a stratégiai célokat tükrözô ún. benchmarkokat (referenciamutatókat) dolgozott ki. A benchmarkok a stratégiai célok számszerûsítését, azaz a köztes célok megfogalmazását is jelentik. A 2004. évben az ÁKK Rt. a megváltozott befektetôi környezet, valamint a kiterjesztett optimális portfólió modell alapján átdolgozta az adósságkezelési stratégiát, amelynek keretében a korábbiaknál szélesebb körben és pontosabb értékekkel határozott meg referenciamutatókat. Az így kidolgozott célkitûzéseknek – amelyeket decemberben hagyott jóvá a pénzügyminiszter – 2004 végén megfelelt a központi költségvetés adóssága.

17

IV. A 2004. évre érvényes adósságkezelési stratégia


1. Forint-/devizaadósság arány Az 1997–2003 közötti idôszakban a forint- és devizafinanszírozás, illetve a forint- és devizaadósság arányára legnagyobb hatással a stratégia azon alapelve volt, mely szerint a forintadósság törlesztése forintkibocsátásokból, a devizaadósság törlesztése pedig gazdaságpolitikai megfontolásoktól függôen döntôen devizakibocsátásokból valósul meg. E stratégiától azonban több évben is eltérés volt tapasztalható: 2000-ben a stratégia alapján meghatározottnál kisebb mértékû volt a devizakibocsátás, 2002-ben pedig kizárólagos forintfinanszírozásról született döntés, devizában csak projektfinanszírozó hitelek kerültek lehívásra. 2004-ben a pénzügyminiszter – az egyéb gazdaságpolitikai célok figyelembevételét lehetôvé tevô kitétel alapján – ellenkezô irányban tért el az általánosan alkalmazott alapelvtôl, elsôsorban a forint állampapírpiac 2003. évi volatilis folyamatait követôen a piac stabilizálása és a hazai állampapírpiac tehermentesítése érdekében. Ennek megfelelôen a pénzügyminiszter az állam devizaadósságának 2004-ben lejáró részét meghaladó mértékû, összesen 3 milliárd euró

összegû devizaforrás-bevonás mellett döntött. A megelôzô évek trendjének – a devizaadósság aránya csökkenésének – megfordítását többek között a belföldi megtakarítások 2003-ban tapasztalt csökkenése, és a befektetôi kör szélesítése és diverzifikálása is célszerûvé tette. Az adósságkezelési stratégia 2004. évi felülvizsgálata során – az optimális portfóliómodell alapján – megváltozott a forint- és devizafinanszírozás közötti összefüggés. Az esetleges kamat- és árfolyamváltozásokból származó kockázatok csökkentése stabil forint-deviza arány kialakítását tette szükségessé a teljes adósságon belül. Az új 25–32% közötti devizaarány benchmark célkitûzést teljesítette a devizaadósság 2004. végi 25,7%-os részaránya.

2. A devizaadósság devizaszerkezete A devizaárfolyam-kockázat mérséklésére az ÁKK Rt. továbbra is a forintárfolyam devizakosarának összetételét, azaz 100% eurót tûzött ki a devizaadósság deviza-összetételére. E benchmark meghatározás a devizaadósság devizakeresztárfolyam mozgásából adódó árfolyamveszteségének minimalizálását célozza. Amennyiben nem euróban, hanem más devizában von be forrást az állam, akkor azokat az ÁKK Rt. deviza-csereügyletek (swapok) révén átalakítja euró kötelezettségekre. 2004 végén a benchmarknak megfelelôen a devizaadósság 100%-ban euróban állt fenn.

18

3. A devizaadósság fix/változó kamatozású összetétele A devizakamatláb benchmark kialakításánál a cél az optimális fix-változó arány meghatározása volt a devizaadósságon belül a kamatkiadások csökkentése és ezzel egyidejûleg a túlzott kamatkockázat elkerülése érdekében. A devizaadósság kamatösszetételének megfelelô beállítására az ÁKK Rt. kamatswap-ügyleteket is alkalmaz. A devizaadósságon belül a fix kamatozású elemek 2004. végi aránya megfelelt a referenciaként kitûzött 66%-nak.

4. A forintadósság fix/változó kamatozású összetétele A forintportfólióra kitûzött fix/változó arány benchmark 2004 decemberében került elôször számszerûsítésre. E téren az ÁKK Rt. – miután változó kamatozású kötvényeket 2002 óta nem értékesít, és a hazai kamatswappiac illikviditása miatt nehézségekbe ütközik a szükséges mértékû swapok alkalmazása – elsôsorban a rövid és hosszú futamidejû instrumentumok súlyának változtatásával tudja befolyásolni a forintportfólió kamatösszetételét. 2004 végén a forintadósság fix elemeinek 66,7%-os aránya a kitûzött 61–83%-os sávon belül volt.

5. Futamidô célkitûzések Az államadósság átlagos hátralévô futamideje két szempontból meghatározó: egyrészt a rövid idôn belül nagy összegben lejáró adósság finanszírozási (megújítási) kockázatot hordoz; másrészt az átlagos futamidô kifejezi az adósság átárazódását, a kamatváltozásoknak való kitettséget is. Pontosítva, az adósságportfólió vizsgálatakor nemcsak az egyszerû átlagos hátralévô futamidôt, hanem annak súlyozott változatát, az ún. durációt számítják ki, ez utóbbi mutatja a kamatérzékenységet, egy kamatváltozás által kiváltott átárazódást. Rövid futamidô és változó kamatozás mellett a nagyobb hozammozgások hamarabb megjelennek a kamatkiadásokban, ezért a magasabb kamatvolatilitás a kamatkiadások ingadozását is jelentôsen emeli. A duráció hosszabbítása esetén a kamatok mozgása csak tompítottan, de egyenletesen jelenik meg a kamatkiadásokban, így komoly stabilizáló szerepet kaphat a fiskális folyamatokban is, a kamatkiadások jobban tervezhetôvé is válnak. Igaz ugyan, hogy a kamatkonvergencia által is meghatározott mérséklôdô kamatszint így csak fokozatosan jelenik meg a kamatkiadások csökkenésében, viszont jelentôsen tompítja az esetleges emelkedô trendet követô kamatperiódusok hatását. Az ÁKK Rt. megfogalmazott stratégiai célja 2004. decembertôl, hogy a forintadósság durációja a 2,5 +/- 0,5 éves sávban alakuljon, ami teljesült az év végén.

6. A KESZ optimális állománya A stratégia megfogalmazta a KESZ-en lévô pénzeszközállomány biztonságos szintjének fenntartását, továbbá új elemként bekerült az állami likviditáskezelési tevékenység is. Ennek kapcsán az ÁKK Rt. meghatározta a KESZ optimális állományát, amely körül egy +/- 50 milliárd forintos sávban célozta tartani a KESZ nap végi állományát. A likviditáskezelést részletesen a VIII. fejezet mutatja be.

7. További benchmarkok és stratégiai célkitûzések Az ÁKK Rt. a legtöbb külföldi államadósság-kezelô intézményhez hasonlóan az egyszerûség, átláthatóság, likviditás hármas célrendszere alapján határozza meg az alkalmazott finanszírozási eszközöket és azok értékesítési technikáját. Az egyszerûség és átláthatóság keretében az ÁKK Rt. viszonylag kevés számú, a befektetôk által ismert és könnyen kezelhetô instrumentumot bocsát ki piackonform, transzparens módon.

19



A likviditás terén törekszik arra, hogy az alkalmazott instrumentumoknak kellôen likvid másodpiaca is legyen, ez ugyanis kihat a további kibocsátásaira is. A befektetôk számára kiemelten fontos szempont, hogy a tulajdonukban lévô állampapírokat könnyen értékesíteni is tudják lejárat elôtt, illikvid eszközök megvásárlásáért jellemzôen felárat követelnek meg. Az elsôdleges forgalmazói rendszer létrehozása a likvid másodpiac kialakítására is irányult, a kötelezô és maximált spread melletti vételi és eladási árjegyzés révén a befektetôk a kereskedési idôben folyamatosan valós piaci árak mellett adhatnak el, illetve vehetnek állampapírokat. A megfelelô likviditáshoz az ÁKK Rt. a kellôen nagy volumenû állampapír-sorozatok felépítésével is hozzájárul. A nagy volumenû sorozatok felépítésének technikája az adott sorozatok újranyitása (rábocsátások alkalmazása), amikor az állam egy adott sorozatba illeszkedôen bocsát ki kötvényeket és diszkont kincstárjegyeket. A megkívánt sorozatnagyság kötvények esetében 250–400 milliárd forint körül van, azaz kb. 1–1,5 milliárd eurónak megfelelô összeg. Az átláthatóság érdekében a forintkötvényeket és a diszkont kincstárjegyeket aukciókon értékesíti a Kibocsátó, egy évre elôre közzétett, rögzített kibocsátási naptár alapján. Hosszú ideje az ÁKK Rt. stratégiájában szerepelnek folyamatos célkitûzések is, ezek: a kibocsátási technikák fejlesztése, a piacok és a közvetítôi rendszer korszerûsítése, a termékfejlesztés és az értékesítési csatornák biztosítása.

20

V. A tervezett és megvalósult finanszírozási igény Az ÁKK Rt. a 2004. évi finanszírozási stratégiáját és tervét „A központi költségvetés finanszírozása – 2004” címû kiadványában ismertette, amely a Pénzügyminiszter által elfogadott, 2004 januárjában készített finanszírozási terven alapult. E terv megvalósulását foglalja össze a jelen és a következô fejezet.

A finanszírozási igény összetevôi A 2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérôl és az államháztartás hároméves kereteirôl (a továbbiakban: 2004. évi költségvetési törvény) az ún. kincstári kör 2004. évi pénzforgalmi szemléletû egyenlegére 996,3 milliárd forint összegû deficitet irányzott elô. A kincstári kör – vagy az Áht.-ben szereplô elnevezés szerint az állami költségvetés – egyenlege (bevételeinek és kiadásainak különbsége) három államháztartási alrendszer összesített egyenlegét jelenti, ezek: a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok (Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap), valamint az elkülönített állami pénzalapok (Központi Nukleáris Alap, Munkaerôpiaci Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap). Az ÁKK Rt. a kincstári kör hiányának finanszírozásáért felelôs, a negyedik nagy államháztartási alrendszer, a helyi önkormányzatok hiányának finanszírozása nem feladata, mivel a helyi önkormányzatok kívül esnek a kincstári körön, önállóan felelôsek költségvetésükért, finanszírozásukért és adósságkezelésükért. Finanszírozási szempontból a pénzforgalmi szemléletû hiányszám a releváns, ez mutatja a tényleges pénzügyi finanszírozási igényt, továbbá ez határozza meg alapvetôen az államadósság adott évi növekedését. Magyarország EUtagságából adódóan azonban az ún. ESA'95 szerinti elszámolású, eredményszemléletû hiányadatok is bemutatásra kerülnek különbözô fórumokon, ezen adatok részben kiszûrik a pénzforgalmi áthúzódások hatását az adott idôszakok folyamatainak más szempontú közgazdasági megítélése érdekében.

Pénzforgalmi és eredményszemlélet Pénzforgalmi szemléletben tekintve a kiadásokat és bevételeket, azok abban az idôszakban kerülnek kimutatásra, amikor ténylegesen megvalósulnak, függetlenül attól, hogy tartalmukat tekintve melyik idôszakra vonatkoznak. Eredményszemléletben kimutatva viszont egy tartalmában több viszonyítási idôszakot érintô kiadás vagy bevétel összege idôszakarányos felosztásra kerül. Az államadósság-kezelés szempontjából a legjelentôsebb ilyen tételek a kamatkiadások. Egy éves kuponfizetésû kötvény esetében naptári éves kimutatási idôszakokat tekintve pénzforgalmi szemléletben az adott éves teljes kamatkiadás-összeg arra az évre kerül kimutatásra, amelyben ténylegesen ki lett fizetve. Eredményszemléletben viszont a kamatösszeg két részre bontásra kerül, és attól függôen terheli egyik, valamint másik évet, hogy a kamatperiódus mekkora hányada esett az egyik és másik évre.

A kincstári kör finanszírozása alapvetôen a Kincstári Egységes Számlán (KESZ) lévô pénzállomány olyan szinten való folyamatos biztosítását jelenti, amely elegendô a kincstári kifizetések lebonyolításához, azaz az állam fizetôképességének fenntartásához, valamint emellett biztonságot is nyújt az elôre nem látott finanszírozási sokkok (pl. nemzetközi pénzügyi válságok) esetére. A KESZ-t a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezeti. Az Európai Unió (EU) maastrichti szerzôdésében lefektetett alapelv szerint a jegybank nem nyújthat finanszírozást a költségvetésnek, azaz a központi banknál vezetett államháztartási számlák együttes egyenlege nem lehet negatív, az ugyanis jegybanki hitelnyújtást jelentene.

21

V. A tervezett és megvalósult finanszírozási igény


A megfelelô KESZ-egyenleg biztosítását az ÁKK Rt. a saját és külsô prognózisai alapján alapvetô adósságkezelési mûveletekkel – elsôsorban állampapír-kibocsátások, kis mértékben hitellehívások révén – végzi, ezen túl azonban a KESZ-en lévô átmenetileg szabad pénzeszközök kezelése is feladata, e tevékenységet és 2004. évi megvalósulását részletesen bemutatja a VIII. fejezet.

A teljes éves nettó finanszírozási igény a kincstári kör egyenlegének és egyéb, speciális elszámolású, költségvetésen kívüli átutalások (privatizációs bevételek, EU-transzferek, MNB tartalékfeltöltés stb.) összegeként adódik. A teljes bruttó finanszírozási igény ezenfelül magában foglalja az adósságtörlesztéseket, amelyek a rövid futamidejû adósságok éven belüli megújítása következtében a legnagyobb tételt teszik ki. Mind a hiány, mind az adósságadatok elôzetes adatoknak számítanak addig, amíg az Országgyûlés el nem fogadja az adott évre vonatkozó zárszámadási törvényt, az éves költségvetés végrehajtását. Erre az Áht. rendelkezése alapján a vizsgált évet követô év negyedik negyedévében kerül sor. A 2004. évi adatok e kiadvány elkészültekor hivatalosan még mind elôzetes adatoknak minôsülnek. A pénzforgalmi szemléletû finanszírozási igény az elmúlt években az alábbiak szerint alakult:

A pénzforgalmi szemléletû finanszírozási igény alakulása 2000–2004. között 2000 2001 A központi költségvetés egyenlege* -367,8 -402,9 TB alapok egyenlege -81,9 -28,8 Elkülönített állami alapok egyenlege 2,1 -2,3 Kincstári kör egyenlege -447,6 -434,1 Az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése 0,0 0,0 Privatizációs bevételek és tôkemûveletek egyenlege 0,9 0,0 Az EU EMOGA alapjától érkezô kifizetések elôfinanszírozása 0,0 0,0 Nettó finanszírozási igény -446,7 -434,1 Rövid futamidejû adósságelemek (kincstárjegyek) törlesztése -2 024,0 -2 004,5 Éven túli futamidejû adósságelemek törlesztése -984,2 -990,9 Bruttó finanszírozási igény -3 454,8 -3 429,4

2002 -957,7 -100,9 1,4 -1 057,1 -250,2 0,0 0,0 -1 307,3 -2 888,6 -1 053,4 -5 249,3

*2002-ben nem tartalmazza a december végi hitelátvállalások és kötvényátadások 512 milliárd forintos összegét

22

Milliárd forint 2003 2004 -733,6 -890,0 -342,9 -422,9 18,8 27,9 -1 057,7 -1 285,1 -82,9 0,0 42,0 166,5 0,0 -12,8 -1 098,6 -1 131,3 -3 635,2 -4 277,7 -1 809,6 -1 253,2 -6 543,4 -6 662,2


A nettó finanszírozási igény A kincstári kör 2004. évi pénzforgalmi szemléletû hiánya – hitelátvállalással együtt – 1285,1 milliárd forintot tett ki (amely a GDP 6,3%-a volt elôzetes adatok szerint), a teljes nettó finanszírozási igény ennél alacsonyabb, 1131,3 milliárd forint volt. (Az ESA '95 módszertannal történô elszámolásban azonban a konszolidált mutatóban elszámolhatóak a társadalombiztosításból magánnyugdíjpénztárakba átkerülô járulékösszegek, így az európai uniós metódus szerint eredményszemléletben a kormányzati szektor 2004. évi hiánya a GDP 4,4%-át tette ki.) A tényleges nettó finanszírozási igény – az elôzô két évhez hasonlóan – jelentôsen meghaladta mind a 2004. évi költségvetési törvényben jóváhagyott elôirányzatot, mind a 2004 januárjában közzétett várható igényt, amely az akkor publikált éves finanszírozási terv alapját képezte. A 2004. januári tervekhez képest a pénzforgalmi szemléletû nettó finanszírozási igény mintegy 7,8%-kal magasabb volt 2004-ben, a teljes bruttó finanszírozási szükséglet viszont a kincstárjegyek alacsonyabb törlesztése következtében a tervek szerint alakult.

Az eredetileg nyilvánosságra hozott finanszírozási terv szerinti és a tényleges pénzforgalmi finanszírozási igény 2004 januári terv (mrd Ft) A központi költségvetés egyenlege -874,3 TB alapok egyenlege -321,8 Elkülönített állami alapok egyenlege 17,5 Kincstári kör egyenlege -1 178,6 Privatizációs bevételek és tôkemûveletek egyenlege 146,2 Az EU EMOGA alapjától érkezô kifizetések elôfinanszírozása -17,2 Nettó finanszírozási igény -1 049,6 Rövid futamidejû adósságelemek (kincstárjegyek) törlesztése -4 413,6 Éven túli futamidejû adósságelemek törlesztése -1 206,1 Bruttó finanszírozási igény -6 669,2

2004. tény (mrd Ft) -890,0 -422,9 27,9 -1285,1 166,5 -12,8 -1131,3 -4277,7 -1253,2 -6 662,2

2004. évi tények a tervekhez képest 101,8% 131,4% 159,5% 109,0% 113,9% 74,3% 107,8% 96,9% 103,9% 99,9%

A központi költségvetés hiánya lényegében az eredeti elôirányzatnak megfelelôen alakult, miközben a kincstári kör hiány-elôirányzatának túllépését a társadalombiztosítási alapok hiányának terven felüli növekedése okozta. Bizonyos tételek a kincstári körön kívül kerülnek elszámolásra, azonban befolyásolják a teljes nettó finanszírozási igényt. 2004 második felében az EU-csatlakozást követôen egy új jogcímmel bôvült e tételek csoportja, az Európai Unió Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alapjától (EMOGA) érkezô transzferek elôfinanszírozásával. A költségvetés elôre kifizeti az arra jogosultaknak e juttatásokat, majd az EU ezt utólag fizeti meg a költségvetésnek, azaz ilyen címen jellemzôen nettó finanszírozási igény keletkezik. A privatizációs bevételek 2004-ben kiugróan nagy összegûek voltak az elmúlt évekhez képest, s a terveket kis mértékben meg is haladták. Két nagy részletben a novemberi és decemberi finanszírozási igényt csökkentették.

23


A nettó finanszírozási igény éven belüli lefutása egyenetlen volt, az év elsô felében az egyes hónapok jelentôs negatív szaldóval zártak. A második félévben a havi finanszírozási szükségletek jóval alacsonyabbak voltak, decemberben pedig több mint 200 milliárd forintos többlet alakult ki.

Törlesztések Az adott évi törlesztések bruttó nagysága javarészt a korábbi idôszakok adósságmûveleteinek függvénye, a tárgyévi finanszírozásból egyedül az éven belül megújítandó instrumentumok értékesítése módosítja összegét. Kisebb mértékben, de szintén befolyásolja a finanszírozandó törlesztések nagyságát a lakossági állampapírok és a kincstári hálózatban egyéb állampapírok lejárat elôtti – következô évrôl elôrehozott – visszaváltása is. E téren ugyanis az ÁKK Rt. elfogadó magatartású, azaz a lakossági vásárlási, illetve visszaváltási szándék alapján alakul mind az értékesítés, mind a visszafizetés összege. A forintadósságon belül a korábbi évekhez hasonlóan az éven belüli többszörös megújítás következtében a diszkont kincstárjegyek tették ki az 5197 milliárd forintra rúgó törlesztések mintegy háromnegyedét, a többi instrumentum jóval alacsonyabb hányadot ért el.

24


Az összes törlesztés a januárban tervezettnél alacsonyabb összegben valósult meg.

A bruttó törlesztések megvalósulása 2004-ben Milliárd Ft 2003 4 775,9 838,7 3 118,5 583,2 235.4 668,9 0,0 668,9 5 444,8

Forintadósság törlesztése Államkötvények Diszkont kincstárjegyek Lakossági állampapírok (lakossági kötvényekkel együtt) Hitelek Devizaadósság törlesztése Államkötvények Hitelek Összes törlesztés

2004 tervezett 5 361,4 795,9 3 900,6 553,5 111.5 258,2 130,0 128,2 5 619,6

2004 tény 5 196,6 741,0 3 792,2 534,9 128.5 333,1 127,0 206,1 5 529,7

Az államkötvények tervezettnél alacsonyabb törlesztését elsôsorban a tervtôl elmaradó összegû kötvényvisszavásárlások eredményezték. A diszkont kincstárjegyek esetében a törlesztések ennél kisebb mértékben, de ugyancsak elmaradtak a tervtôl, ez azt tükrözi, hogy év közben az ÁKK Rt. a korábban tervezettnél kisebb mértékben élt a legrövidebb futamidejû likviditási kincstárjegy kibocsátásával, így csökkent ennek visszafizetési szükséglete is. Az összesen 333,1 milliárd forintnyi devizatörlesztés legnagyobb hányadát egy 500 millió euró összegû kötvény (127,0 milliárd forint) és egy 400 millió euró összegû szindikált hitel (99,6 milliárd forint) lejárata adta. Elôtörlesztések (lásd késôbb) révén a tervet jelentôsen meghaladó mértékû, összesen 82,0 milliárd forint volt az MNB-vel szembeni devizahitel törlesztése.

25


A törlesztések esetében a korábbi idôszakokban felvett adósságok szerzôdés szerinti lejáratán felül az ÁKK Rt. aktívan is tudja alakítani az adott évi adósság-visszafizetéseket. A kötvények lejárat elôtti visszavásárlásával, valamint hitelek elôtörlesztésével az ÁKK Rt. kockázat- és likviditáskezelési tevékenységet végzett.

Kötvény-visszavásárlások Az egy összegben lejáró nagy kötvénysorozatok kockázatot jelentenek az ÁKK Rt. számára, azok refinanszírozására idôben fel kell készülni, ám elôre nem tudható, hogy ez milyen költségek mellett tehetô meg. E megújítási kockázat csökkentésére jelent részben megoldást, ha az adott kötvénysorozatból a lejáratot kb. fél-egy évvel megelôzôen több alkalommal visszavásárol az állam, olyan idôszakokban, amikor likviditásfelesleggel rendelkezik. Ezáltal az ÁKK Rt. a nagy összegû lejáratokat hosszabb idôszakra szét tudja teríteni. 2004-tôl a késôbb részletesen bemutatásra kerülô likviditáskezelési tevékenység keretében az ÁKK Rt. a korábbi évekhez képest jóval aktívabb kötvény-visszavásárlási tevékenységet végzett. Míg 2003-ban 11 alkalommal, mintegy 87,1 milliárd forint összegben hajtott végre visszavásárlásokat, addig 2004-ben már 20 alkalommal, összesen 183,1 milliárd forint összegben vett vissza kötvényeket tulajdonosaiktól lejárat elôtt. A 2004. évi visszavásárlások 68%-a 2004 után lejáró kötvényeket érintett, azaz segítette a lejáratok évek közötti simítását is.

A kötvény-visszavásárlások között szerepel az ún. gázközmû-kötvények januári és júliusi visszavásárlási aukciója is, amelyeket az ÁKK Rt. törvényi kötelezettség alapján hajtott végre. A gázközmûvagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezésérôl a 2001. évi LVI. és a 2002. évi LXIII. törvények rendelkeznek. Az ezirányú önkormányzati igényeket az állam részben készpénzben, részben pedig erre a célra az 1998. évi és a 2002. évi költségvetési törvények alapján az ÁPV Rt. rendelkezésére bocsátott, zárt körben kibocsátott, szabadon átruházható ún. gázközmû-államkötvényekkel elégítette ki, amely kötvényekbôl évente két alkalommal visszavásárlást tart az ÁKK Rt. 2004-ben összesen 6,2 milliárd forint összegben történt visszavásárlás e kötvényekbôl.

26


Hitel-elôtörlesztések Az ÁKK Rt. elsôsorban költségmegtakarítási célból az állam által felvett vagy átvállalt hiteladósságból is tud elôtörleszteni, a legtöbb hitelszerzôdés tartalmazza ennek lehetôségét. Ez fôleg az átvállalt hitelek esetében jár közvetlen haszonnal, ezek ugyanis általában kedvezôtlenebb feltételûek, mint amelyek mellett az állam közvetlenül hitelhez tud jutni, így megtakarítás érhetô el e hitelek elôtörlesztésével és más adósságból történô refinanszírozásával. Likviditásfelesleg esetén a hitel-elôtörlesztés annyiban elônyösebb a kötvény-visszavásárlásoknál, hogy összege biztos, míg a visszavásárlási aukción elfogadható összeg függ a benyújtott ajánlatok nagyságától és a kötvénytulajdonosok által elvárt hozamtól. 2004 decemberében a finanszírozási igény sajátos lefutása révén a KESZ-en tartós likviditásfelesleg keletkezett, amelyet az ÁKK Rt. csak részben tudott állampapír-mûveleteivel kezelni, így a likviditásfelesleg egy részét az államadósság csökkentésére, hitelek elôtörlesztésére fordította. Az MNB által külföldön kibocsátott egyes devizakötvények feltételeivel megegyezô devizahitel-állományból decemberben 65,0 milliárd forint összegû elôtörlesztésre került sor, amely csökkentette a központi költségvetés 2005. évi törlesztési kötelezettségeit. Az év utolsó hónapjában továbbá összesen 73,8 milliárd forintot tett ki a forinthitelek elôtörlesztése. Ezek legnagyobb hányadát – 27,9 milliárd forintot – az 1990 elôtt keletkezett MNB-vel szembeni forinthitelek visszafizetése eredményezte, melynek következtében állományuk teljes mértékben megszûnt. A forinthitelek esetében az állam ezenfelül 2,75 milliárd forint értékben elôtörlesztette a Sportfólió Kht.-tôl decemberben átvállalt hiteleket is, azok kedvezôtlen feltételei miatt.

27

VI. A finanszírozás alakulása


A 2004. évi állampapír-kibocsátások és hitelfelvételek megtervezése és megvalósítása a jóváhagyott adósságkezelési stratégia és referenciamutatók figyelembe vételével történt. Ugyanakkor az aktuális makrogazdasági és állampapír-piaci helyzet és annak változásai, valamint a pénzügyminisztérium által adott finanszírozási igény prognózisok eltérô megvalósulása külsô adottságként jelentôsen befolyásolták az adósságkezelési tevékenységet. Többek között a belföldi megtakarítások 2003-ban tapasztalt csökkenése, valamint a forint állampapírpiacra nehezedô nyomás enyhítése és a külföldi befektetôi kör szélesítése és diverzifikálása érdekében a 2004. évi finanszírozási terv fô feltételeinek meghatározásakor a pénzügyminiszter az állam devizaadósságának 2004-ben lejáró részét meghaladó mértékû, összesen 3 milliárd euró összegû tôkepiaci devizaforrás-bevonás mellett döntött. A jelentôs összegû nettó devizakibocsátás a lejáró forintadósság részbeni finanszírozását szolgálta, amelynek hatására a belföldi forint állampapírpiac a teljes nettó finanszírozási szükségletnél lényegesen kisebb nettó kibocsátást érzékelt. Mind a forint-, mind a devizahitelek állománya csökkent, elsôsorban azért, mert az ÁKK Rt. 2004-ben nem alkalmazott tôkepiaci hitelfelvételeket finanszírozási célból. (A forinthiteleket tekintve ez a hosszabb ideje alkalmazott gyakorlat folytatását jelenti.) Az egyedüli kivétel a nemzetközi fejlesztési intézmények által nyújtott, egyes projektek (pl. árvízvédelem) finanszírozását biztosító hitellehívások voltak. További sajátos, a hitelállományt befolyásoló mûvelet volt 2004-ben a hiány részeként elszámolt, a parlament döntése alapján az éves költségvetési törvényben elôírt hitelátvállalások megvalósítása, melyek összesen 31,6 milliárd forintot tettek ki 2004-ben. Ezek azonban önfinanszírozó tételek, hiszen az átvállalt hiteleket valamely hitelintézet már folyósította, azaz nem jelentenek pótlólagos finanszírozási igényt. 2004 során az ÁKK Rt. összesen 5858,6 milliárd forint összegben vont be forintforrásokat és 901,1 milliárd forint értékben bocsátott ki devizaadósságot (hitelátvállalások nélkül). A törlesztéseket levonva ezen értékekbôl a nettó forintfinanszírozás 661,9 milliárd forintot, a nettó devizakibocsátás 566,7 milliárd forintot tett ki, azaz a teljes nettó kibocsátás 1228,6 milliárd forint volt. A nettó finanszírozás fô eszközei – mind a deviza-, mind a forintkibocsátásokat tekintve – 2004-ben is az államkötvények voltak. A forintkibocsátásokban ugyanakkor hagyományosan fontos szerep jutott a kifejezetten lakossági kisbefektetôk számára értékesített lakossági állampapíroknak, amelyek értékesítése fontos stratégiai cél, mivel a lakossági állampapírok alkalmazása csökkenti a finanszírozás kockázatát. (Ennek sajátosságai késôbb részletesen bemutatásra kerülnek.) A diszkont kincstárjegyekbôl kis mértékû negatív nettó értékesítés valósult meg, azaz ezen – alapvetôen likviditáskezelési célú – instrumentumok gyakorlatilag saját lejáró állományukat újították meg, a hiány finanszírozásában nem vettek részt.

28


A tervezett és megvalósult bruttó és nettó forintfinanszírozás A bruttó forintkibocsátás összességében a 2004. januári tervnek megfelelôen valósult meg. Ezen belül a forintkötvények aránya kis mértékben magasabb lett, míg a lakossági állampapírok értékesítése a tervhez képest némileg elmaradt. Mind a kötvények, mind a diszkont kincstárjegyek törlesztése ugyanakkor elmaradt a tervben számítottól, így a tényleges nettó forintkibocsátás a januári prognózist (498,7 milliárd forintot) 33%-kal haladta meg.

A bruttó kibocsátás megvalósulása 2004-ben Milliárd Ft 2003 5 828,0 2 048,0 3 224,2 555,7 720,6 497,74 222,84 6 548,5

Forint-instrumentumok kibocsátása Államkötvények Diszkont kincstárjegyek Lakossági állampapírok (kötvényekkel együtt) Devizaadósság kibocsátása Államkötvények Hitelek Összes kibocsátás

2004 tervezett 5 860,1 1 484,8 3 722,5 652,8 882,2 780,0 102,2 6 742,2

2004 tény 5 858,6 1 515,1 3 713,5 629,9 901,1 813,5 87,6 6 759,7

Államkötvények Az ÁKK Rt. 2004-ben a megelôzô évhez hasonlóan 3, 5, 10 és 15 éves futamidejû forint államkötvényeket bocsátott ki, kivétel nélkül fix kamatozással. A kötvények aukcióira 2004-ben is kéthetente került sor, minden kötvénybôl négyhetente volt aukció, a 15 éves kötvényt kivéve, ez utóbbi nyolchetente került értékesítésre. Az aukciókon összesen 1 486,0 milliárd forint értékû államkötvény-értékesítés valósult meg. Technikailag a tôkeindexált államkötvény (2005/D) kamattôkésítése is a kötvénykibocsátások összegét növelte, továbbá a kincstári hálózatban, valamint a másodpiaci benchmark árjegyzéshez kapcsolódóan az ÁKK Rt. saját számláról is adott el kötvényeket. Így az összes 2004. évi forint

29


államkötvény-értékesítés 1515,1 milliárd forintot tett ki. Az összesen 741,1 milliárd forint összegû államkötvénytörlesztés eredményeként a nettó forint kötvénykibocsátás 774,1 milliárd forint volt 2004-ben (kerekített összegek). Ezen mennyiségek jól mutatják, hogy a 2003. évben értékesített összeghez (2048 milliárd forintos bruttó és 1 209 milliárd forintos nettó kötvénykibocsátás) képest a jelentôs nettó devizakibocsátás következtében lehetôség nyílt mind a bruttó, mind a nettó forintkötvény-értékesítés mérséklésére 2004-ben, az ÁKK Rt. csökkentette az aukciós mennyiségeket a megelôzô évhez viszonyítva. 2004-ben a 3, 5 és 10 éves kötvényekbôl két-két sorozatot értékesített az ÁKK Rt., míg a 15 éves kötvénybôl egyet. Az alacsonyabb forintkibocsátási igény révén a korábbiaknál kisebb kötvénysorozatok épültek fel, azonban még így is olyan méretûek, amelyek megfelelô másodpiaci likviditást biztosítanak. A megkívánt sorozatnagyság a kötvények esetében a stratégia szerint 250–400 milliárd (kb. 1–1,5 milliárd euró) körül van. 2004 végén öt államkötvény-sorozat volumene érte el a 400 milliárd forintot.

A 2004. év során kibocsátott kötvénysorozatok (mrd Ft)

2007/F 2007/G 2009/C 2009/D 2014/C 2015/A 2020/A

Futamidô

Aukciók száma

3 év 3 év 5 év 5 év 10 év 10 év 15 év

6 7 5 8 6 7 6

Aukciós kibocsátás az év során 290 350 167 259 155 180 85

Év végi sorozatnagyság* 298 353 302 259 400 181 85

* Repók nélkül

Az egyes aukcionált mennyiségek és felépített sorozatnagyságok gyakorlatilag a januárban közzétett tervhez hasonlóan alakultak, az ÁKK Rt. összesen 16 milliárd forinttal értékesített többet ily módon a tervezett mennyiségnél. A bruttó kötvénykibocsátás futamidô szerinti szerkezete gyakorlatilag megegyezett a megelôzô évivel, azaz az összértékesítés 2003. évihez képest megvalósult visszafogása futamidônként egyenletesen valósult meg.

30

A nettó értékesítés futamidô szerinti megoszlása jól mutatja, hogy az ÁKK Rt. a kötvények kibocsátási szerkezetének kialakításával a piaci forintadósság futamidejének növelését célozta.

Diszkont kincstárjegyek A 3, 6 és 12 hónapos futamidejû diszkont kincstárjegyek (DKJ) alapvetôen likviditáskezelési célú rövid futamidejû instrumentumok, amelyek kibocsátási összegének növelésével az ÁKK Rt. simítani tudja a finanszírozási igény éven belüli ingadozásai okozta likviditási kilengéseket. A stratégia ennek megfelelôen ezen állampapírok éven belüli kibocsátási mennyiségének aktív mozgatását fogalmazta meg, valamint egy új, még rövidebb futamidejû ún. likviditási diszkont kincstárjegy kibocsátását vezette be. Ez utóbbi jellemzôit a VIII. fejezet ismerteti. 2004-ben összesen 3713,5 milliárd forint értékben értékesített diszkont kincstárjegyeket az ÁKK Rt., 3512,9 milliárd forint értékben aukciókon, 184,7 milliárd forint összegben a kincstári hálózatban, a maradék 15,9 milliárdnyi eladás benchmark árjegyzéshez kapcsolódó technikai jellegû tétel volt. A rövid futamidôbôl eredô többszörös éven belüli megújítás miatt azonban a diszkont kincstárjegyek esetében a nettó értékesítés tendenciáját célszerû vizsgálni a bruttó kibocsátás helyett. Az eredeti finanszírozási terv szerint a diszkont kincstárjegyek állománya (nettó értékesítése) 178 milliárd forinttal csökkent volna. A tényleges állománycsökkenés ezzel szemben – az év közben megnövekedett finanszírozási igény miatt – 78 milliárd forint volt. Mindenestre, a korábbi évekkel ellentétben, 2004-ben a diszkont kincstárjegyek már nem vettek részt a tényleges finanszírozásban, saját törlesztéseiket finanszírozták.

31



Lakossági állampapírok A kifejezetten a lakossági kisbefektetôk számára kialakított állampapír-konstrukciók értékesítése az ÁKK Rt. egyik kiemelt stratégiai célja. Ezen instrumentumok révén a háztartások könnyebben bevonhatóak a finanszírozásba, mint a nagybani befektetôk számára kialakított állampapírtípusok (államkötvények és diszkont kincstárjegyek) segítségével. A lakossági állampapírok sajátos terjesztési hálózatuk révén országszerte könnyen hozzáférhetôek, az ÁKK Rt. ezáltal biztosítja a teljes lakosság számára a legbiztonságosabb befektetésnek minôsülô állampapírok megvásárlásának lehetôségét. E speciális konstrukciók segítségével egy olyan alternatív piacot ér el az ÁKK Rt., amelynek viselkedése jól kiegészíti az egyéb piacok értékesítési eredményeit. Stratégiai szempontból azért jelentôs a lakossági állampapírok szerepe, mert az irántuk megjelenô kereslet az ÁKK Rt. sokéves tapasztalata alapján éppen ellentétesen mozog a tôkepiaci állampapírokéval. Amikor ugyanis a hozamok emelkedésnek indulnak, az a nagybefektetôk kivárását tükrözi, és ilyenkor jellemzôen csökken az állampapír-piaci kereslet a megszokotthoz képest. Ebben a helyzetben viszont az elsôsorban a nominális kamatra érzékeny kisbefektetôk a hozamemelkedést kísérô emelkedô lakossági állampapírkamatok hatására növelik keresletüket ez utóbbiak iránt. Hozamcsökkenéskor a tendencia fordítva játszódik le. A két különbözô állampapírtípus együttes alkalmazása tehát kiegyensúlyozottabbá teszi a finanszírozást.

32


A 2000-2004 közötti idôszakot tekintve 2004-ben növekedett a lakossági állampapírok állománya a legjelentôsebben (95 milliárd forinttal). Ebben az évben a kamatozó kincstárjegybôl 283,3 milliárd forintot, kincstári takarékjegybôl 346,6 milliárd forintot értékesített az ÁKK Rt. A piaci hozamok hektikus változása (fôleg az év elsô felében tapasztalt drasztikus csökkenése) 2003-ban rossz hatással volt a lakossági állampapírok értékesítésére, a 2004. év eleji magas kamatok ellenben pozitív hatást eredményeztek e téren. Az eredeti tervekhez hasonló volt a megvalósult nettó értékesítés összege, azonban az értékesítés szerkezete megváltozott. A kamatozó kincstárjegyek állománya a tervezettnél mintegy 40 milliárd forinttal alacsonyabb volt, amelyet azonban ellensúlyozott a kincstári takarékjegyek értékesítésének tervet meghaladó mértékû állománynövekedése.

A tervezett és megvalósult bruttó és nettó devizafinanszírozás Hitelátvállalás nélkül 566,7 milliárd forint (mintegy 2 milliárd euró) összegû nettó devizaértékesítés valósult meg 2004-ben, ami elmarad a januári finanszírozási tervben elôirányzott 624,0 milliárd forintos nettó devizaértékesítéstôl. Az elmaradást elsôsorban a kisebb összegben megvalósult fejlesztési célú devizahitel lehívások és az év végi hitelelôtörlesztések okozták. 2004 folyamán a Magyar Köztársaság nevében az ÁKK Rt. 5 alkalommal lépett ki a nemzetközi tôkepiacokra, összesen 813,5 milliárd forint összegben vonva be forrásokat:

A Magyar Köztársaság által 2004-ben kibocsátott devizakötvények jellemzôi Eredeti devizanem EUR GBP JPY EUR

Eredeti kibocsátási összeg 1 000 000 000 500 000 000 50 000 000 000 1 000 000 000

Kibocsátás dátuma 2004. 01. 29. 2004. 05. 06. 2004. 06. 18. 2004. 10. 28.

Lejárat dátuma 2014. 01. 29. 2014. 05. 06. 2009. 06.18. 2011. 10. 28.

Futamidô (év) 10 10 5 7

USD

100 000 000

2004. 12. 15.

2006. 12. 15

2

33

Kamatozás 4,5% 5,5% 1,09% 3,625% 3 hónapos USD LIBOR +0,03%


A devizakibocsátások során az ÁKK Rt. folyamatosan törekszik a befektetôi kör bôvítésére, vagyis a kibocsátott kötvényeket mind földrajzilag, mind befektetôi szektorok között széles körben kívánja teríteni. Az új befektetôi szegmensek megnyerésének egyik módja a fô kibocsátási devizától, az eurótól eltérô pénznemben, más piacon történô megjelenés.

Az éves devizafinanszírozási terv teljesítését követôen lebonyolított 100 millió USD-s kibocsátást technikai okok indokolták, az USA-beli tôkepiaci bejegyzés, az ún. shelf regisztráció megújítása miatt volt szükséges. A 2004. évi tôkepiaci devizakibocsátások összesen 3,2 milliárd eurót tettek ki. A devizaportfólió pénznem szerint összetételére vonatkozó benchmark (100% euró) elérése érdekében az ÁKK Rt. az újonnan kibocsátott, nem euróban denominált kötvényekre devizaswapokat kötött. Az elôtörlesztésekkel együtt 1,2 milliárd eurót kitevô piaci devizatörlesztések révén a 2004. évi nettó piaci devizakibocsátás 2,0 milliárd euró volt, amely összeg kismértékben elmarad a januári finanszírozási tervben szereplôtôl. A kisebb nettó kibocsátás a tervezettet meghaladó bruttó értékesítés és a többletkibocsátást is meghaladó többlettörlesztés eredménye volt. A többlettörlesztés döntôen az év végén jelentkezô túlfinanszírozás csökkentését szolgálta, amely miatt december folyamán az ÁKK Rt. kettô, 2005-ben lejáró, MNB-vel szemben fennálló devizahitelt teljes egészében, illetôleg részben elôtörlesztett. A nemzetközi pénzügyi szervezetektôl 2004-ben 87,6 milliárd forint (354 millió euró) értékben került sor projektfinanszírozó devizahitel-lehívásra (bruttó hitelfelvétel). A januári finanszírozási tervben ennél valamivel nagyobb, mintegy 102 milliárd forint (kb. 390 millió euró) összegû lehívás szerepelt. Az Európai Beruházási Banktól (EIB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától (CEB) lehívott hitelek többek között a vasúti és közúti infrastruktúra, az árvízvédelem, Tisza-szabályozás, bérlakás-program és környezetvédelmi projektek finanszírozására irányultak. A nemzetközi pénzügyi intézményektôl a nettó hitelfelvétel – a törlesztéseket is figyelembe véve – 2004-ben 71,0 milliárd forintot (mintegy 285 millió eurót) tett ki.

34

VII. Az államadósság alakulása 2004 folyamán Az Államadósság Kezelô Központ Rt. a kincstári kör finanszírozásából adódóan annak adósságát kezeli. Tekintettel arra, hogy az elkülönített alapok szufficittel rendelkeznek, a TB-alapok hiányát pedig jogszabály alapján a központi költségvetés automatikusan finanszírozza, a kezelt adósság a központi költségvetés adóssága (a továbbiakban: államadósság, adósság).

Az államadósság kiszámításának hazai módszertana Az ÁKK Rt. az államadósságot a hazai számviteli elôírások alapján mutatja ki, ennek alapelvei a következôkben foglalhatók össze: Az államkötvények és lakossági állampapírok névértéken kerülnek kimutatásra, a tôkeindexált kötvény (2005/D) a tôkenövekménnyel együtt. A diszkont kincstárjegyek ún. átlagos eladási áron – diszkontértéken – vannak nyilvántartva, amely az adott értékpapír minden tranzakcióját követôen módosul. A szállításos repóügyletek – irányuktól függôen – ténylegesen csökkentik vagy növelik az államadósságot. A devizaadósság elemei a devizaswapügyletekkel korrigáltan, a hónap végi hivatalos MNB deviza-középárfolyamon forintra átszámítva kerülnek kimutatásra. Az ÁKK Rt. által számított adósság a központi költségvetés adósságát tartalmazza (azaz az önkormányzatokét nem) és nem konszolidált mutató (azaz a különbözô állami vállalatok adósságát sem foglalja magában). Az ÁKK Rt. által a magyar és nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelôen közölt adósság eltér az Európai Unió által figyelembe vett adósságszámoktól, amely utóbbiak más alapelvek szerint készülnek, és alapjában véve statisztikai számítások. Az ESA'95 elvek szerint kalkulált adósságadatok elôállítását és szolgáltatását – részben az ÁKK Rt. adataira támaszkodva – a Pénzügyminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a MNB megosztva végzik.

35

VII. Az államadósság alakulása 2004 folyamán


A központi költségvetés adósságának tényleges gazdasági terhét kifejezô, azt az ország gazdaságának teljesítményéhez mérô adósság/GDP mutató (adósságráta) 1993-ban érte el a legmagasabb értékét, majd az 1990-es évek közepén a gazdaságpolitikai stabilizációt követôen indult erôteljes csökkenésnek. 2004-ben a 2003. végi 57,5%-ról 57,0%-ra csökkent az adósság/GDP értéke. A maastrichti módszertan szerinti számítások során bizonyos egyéb tényezôk módosítják az adósságráta értékét, ám mind 2003-ban, mind 2004-ben a nyugdíjpénztári járulékkiadásokkal korrigálva a maastrichti mutató nagysága közel azonos volt, mint a magyar adósságráta. Az államadósság 2004 végén a januárban tervezett 11715 milliárd forintnál alacsonyabb, 11592,4 milliárd forint lett. Az adósságállomány 2003. év végéhez hasonlítva – hitelátvállalással és repózással együtt – 1004,7 milliárd forinttal (9,5%-kal) nôtt, miközben a teljes nettó finanszírozási igény hitelátvállalásokkal és privatizációs bevételekkel együtt ennél nagyobb, 1131,3 milliárd forint volt. Az államadósság alakulását az adósságtörlesztések, azok finanszírozása, a devizaadósság forintra számításakor jelentkezô árfolyamváltozás, valamint egyéb tételek (pl. adósság-átvállalások, vizsgált idôponton átnyúló repózás) befolyásolják. Az éves finanszírozási szükséglet és a megvalósult finanszírozás különbözete a KESZ egyenlegének változásában csapódik le.

A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2004-ben Milliárd Ft Forintadósság Hitelek Államkötvények Diszkont kincstárjegyek Lakossági állampapírok Devizaadósság Hitelek Államkötvények Összesen

2003 8 008,7 117,9 5 815,9 1 541,4 533,5 2 579,0 1 084,1 1 494,9 10 587,7

75,6% 1,1% 54,9% 14,6% 5,0% 24,4% 10,2% 14,1% 100,0%

2004 8 608,8 4,7 6 512,5 1 463,3 628,4 2 983,5 916,8 2 066,8 11 592,4

74,3% 0,0% 56,2% 12,6% 5,4% 25,7% 7,9% 17,8% 100,0%

Változás 600,2 -113,3 696,7 -78,1 94,9 404,5 -167,4 571,9 1 004,7

A forintadósság jellemzôi Az államadósság mintegy háromnegyedét kitevô forintadósság 2004 során 600,2 milliárd forinttal (7,5%-kal) 8608,8 milliárd forintra nôtt. Ezen állományon belül elsôsorban a nagy összegû elôtörlesztések eredményeként a hiteladósság minimálisra csökkent. A forintadósság több mint 75%-át forint államkötvények tették ki 2004 végén, amelyek állománya kiugró mértékben, közel 700 milliárd forinttal emelkedett. A diszkont kincstárjegyek állománya és forintadósságon belüli súlya egyaránt csökkent az év során megvalósított negatív nettó értékesítés eredményeképpen. A lakossági állampapírok állománya növekedett. A nem piaci forintadósság mind összegében, mind arányában tovább csökkent 2004-ben is. A nem piaci értékesítésû államkötvények év végi állománya 743,6 milliárd forint volt, amely – a kis összegû forinthitelekkel együtt – a teljes forintadósságnak mindössze a 8,7%-át tette ki. A 2004. év végi forintadósság-állomány 35%-a járt le egy éven belül, további 16,6%-a a második évben; közel egyharmada (30,2%-a) azonban legalább 5 év múlva volt esedékes.

36


2004 végén a fix kamatozású állampapírok részaránya a forint állampapírokon belül a benchmarknak megfelelôen alakult: 66,7% volt a fix, és 33,3% a változó kamatozású elemek hányada, míg ugyanez a megoszlás az elôzô év végén 62,6% és 37,4% volt. Az év folyamán alkalmazott kibocsátási szerkezet - a hosszú futamidejû kötvények nettó értékesítésének növelése, a diszkont kincstárjegyek állományának csökkentése - következtében a forintadósság átlagos hátralévô futamideje csak kismértékben hosszabbodott, jelentôsebb hatást a forintadósság durációjára gyakorolt, amely azonban így is a meghatározott benchmark sávban alakult. A teljes forintadósság portfólió durációja a 2003. év végi 2,09 évrôl 2,28 évre nôtt 2004. december végére, átlagos hátralévô futamideje pedig 3,44 évrôl 3,46 évre módosult.

37


2004 végén a forintadósság mintegy háromnegyedét (6512,5 milliárd forint) 46 kötvénysorozat tette ki. A kötvények átlagállománya 141,5 milliárd forint volt, közülük 12 sorozat rendelkezett 250 milliárd forintnál (1 milliárd eurónál) nagyobb állománnyal. Összehasonlításképp egy évvel korábban az 5815,5 milliárd forint összegû kötvényállomány 50 sorozatból állt, amelybôl 9 sorozat nagysága haladta meg a 250 milliárd forintot, az átlagállomány 116,3 milliárd forintot tett ki. A kötvények állománya tehát tovább koncentrálódott 2004-ben. Diszkont kincstárjegybôl 20 sorozat volt a piacon 2004 végén, átlagosan 73 milliárd forintos állománnyal. A likviditásnövelési törekvés a diszkont kincstárjegyeket is érintette, mivel 8 sorozat állománya is meghaladta a 100 milliárd forintot.

A devizaadósság jellemzôi A központi költségvetés devizában fennálló bruttó adóssága összességében 404,5 milliárd forinttal növekedett 2004-ben, és az év végén 2983,5 milliárd forintot (12,1 milliárd eurót) tett ki. A teljes bruttó államadósságon belül így a devizaadósság részaránya 25,7% volt 2004. végén, amely arány megfelelt a benchmarknak. A devizaadósság növekedése elsôsorban a jelentôs összegû pozitív nettó piaci devizakibocsátásnak volt köszönhetô. A devizakötvények értékesítésével bevont 813,5 milliárd forint jóval meghaladta a szerzôdés szerinti törlesztésekre és a december végén megvalósított elôtörlesztésekre fordított összegeket. Ezek mellett a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséhez kapcsolódó hitelekbôl devizahitelt is vállalt át a költségvetés, ez 16,4 milliárd forinttal növelte az adósságot. A forint árfolyamának erôsödésébôl adódó árfolyamnyereség következtében a teljes devizaadósság forintban kifejezett összege 178,5 milliárd forinttal volt kisebb 2004 végén 2003. december 31-hez képest. A devizakötvények állománya 2066,8 milliárd forintot ért el év végén, a devizaadósságon belüli súlyuk jelentôs növekedést mutatott 2004-ben. Míg 2003 végén a devizaadósság 58,0%-át, addig 2004 végén 69,3%-át tették ki a devizakötvények. Az 1999-tôl – azaz az ÁKK Rt. által – kibocsátott devizakötvény-adósság 2004. december 31-én 11 kötvénybôl állt, melybôl 7 kötvény euró, 2 kötvény USD, egy kötvény angol font és szintén egy kötvény japán jen denominációjú volt. (Swapmûveletek révén – a stratégiának és a benchmarknak megfelelôen – valamennyi nem euróban kibocsátott kötvény euróban fennálló fizetési kötelezettséggé lett átalakítva.) A devizaadósságon belül a sorozatos lejáratok következtében folyamatosan csökkenô hányadot tesz ki az 1997-ben az MNB-vel szembeni kamatmentes adósság lecserélésével létrejött – az MNB által külföldön kibocsátott egyes devizakötvények feltételeivel megegyezô devizahitel-állományból és az erre kötött árfolyam-fedezeti ügyletekbôl keletkezett – devizaadósság állománya. 2004. év végén ezen adósságelem 355,7 milliárd forintot, azaz a devizaadósság 11,9%-át tette ki. Az egyéb devizahitelek aránya a devizaadósságon belül – elsôsorban a szindikált hitel lejáratának következtében – 23,9%-ról 18,8%-ra csökkent 2004-ben. Az ÁKK Rt. 2004-ben is rendelkezett készenléti deviza-hitelkeret megállapodással. Az 500 millió euró összegû keretbôl 2004. végén nem állt fenn állomány.

.

38


A devizaadósság jellemzôje volt 2004 végén is, hogy fedezeti mûveletek segítségével, a benchmarknak megfelelôen gyakorlatilag minden kötelezettség euróban állt fenn, az egyéb devizák (USD, GBP) részaránya elenyészô, 0,1% alatti volt. Az ÁKK Rt. nemcsak a devizarészarány beállítására, hanem a devizaadósság kamatozásának optimalizálása érdekében

is alkalmaz swapügyleteket. Ezekkel együtt 2004 végén 65%-ban fix kamatozású, 35%-ban pedig változó kamatozású elemek tették ki a teljes devizaadósságot. Ezáltal a kamatozás szerinti összetétel megfelelt a 2004 végén jóváhagyott benchmarknak, a 2003 végi 73,6% fix – 26,4%-os változó arányhoz képest a változó kamatozású adósság arányának jelentôs növelése valósult meg ennek érdekében az év végére.

39


A forintadóssághoz hasonlóan a devizaportfólió durációja is növekedett, döntôen a jelentôs összegû 2004. évi nettó devizakibocsátás következtében, 3,4 évrôl 3,8 évre, míg az átlagos hátralévô futamideje az év eleji 4,8 évrôl év végére 5,6 évre emelkedett.

Az államadósság tulajdonosi szerkezete Az MNB állampapír-tulajdonosi statisztikái alapján 2004-ben folytatódott a korábbi éveket jellemzô tendencia a forint állampapírok tulajdonosi megoszlásában. Ami a forint állampapír-állomány tulajdonosi szerkezetét illeti, legnagyobb részaránnyal továbbra is a külföldi befektetôk rendelkeznek, ôket követik a biztosítók és pénztárak, valamint a hitelintézetek és pénzpiaci alapok. Szemben a korábbi csökkenô trenddel, a háztartások tulajdonosi részaránya 2004-ben nem változott, így továbbra is ôk a negyedik legnagyobb állampapír-birtokosi csoport.

Forrás: MNB, KELER Rt.

A külföldiek kezében lévô állampapír-állomány 2004 során 286,5 milliárd forinttal (kb. 1,2 milliárd euróval) 2509,9 milliárd forintra növekedett. Az általuk vásárolt forint állampapírok durációja az elôzô év végi 3,02 évrôl 2,80 évre, az átlagos hátralévô futamidô pedig 3,66 évrôl 3,54 évre csökkent 2004-ben, ez azonban még mindig jelentôsen meghaladja a teljes piaci forintadósság hasonló mutatóit, azaz a külföldiek elsôsorban a hosszabb futamidejû kötvényeket vásárolták. A külföldi befektetôk nominálisan kevesebb kötvényt vásároltak 2004-ben, mint az azt megelôzô két év bármelyikében, ám 2002–2003-ban a teljes nettó forint kötvénykibocsátás is jelentôsen meghaladta a 2004. évit (a nettó devizakibocsátás pedig lényegesen elmaradt attól). Ezzel együtt, a külföldiek részaránya az összes forint államkötvény és diszkont kincstárjegy állományon belül nemhogy csökkent, de több mint 1 százalékponttal emelkedett is 2004-ben: 31,5%-ra a 2003. végi 30,2%-ról. A biztosítók és pénztárak jelentik a legnagyobb befektetôi csoportot a külföldiek után a forint állampapírpiacon. Részesedésük folyamatosan növekszik, a birtokukban lévô állampapír-állomány meghaladja a 2000 milliárd forintot.

40

Mind a biztosítók, mind a nyugdíjpénztárak portfóliójuk jelentôs hányadát hagyományosan állampapírba fektetik. 2004 végén a nyugdíjpénztárak vagyonának mintegy 73%-át, a biztosítók befektetéseinek mintegy 80%-át állampapírok tették ki. A háztartások 2002 óta folyamatosan évi 80–100 milliárd forinttal növelik állampapír-állományukat, 2004-ben e növekedés döntô részét a lakossági állampapírok vásárlása eredményezte. Így nem véletlen, hogy a háztartások állampapír-állományának legnagyobb részét a kifejezetten lakossági állampapírok tették ki, ám jelentôs diszkont kincstárjegy- és államkötvény-tulajdonnal is rendelkeztek.

Forrás: MNB, ÁKK Rt.

41


VIII. Új feladat 2004-ben – a likviditáskezelési tevékenység VIII. Új feladat 2004-ben a likviditáskezelési tevékenység

Az Államháztartási törvény 2003. évi módosítása6 az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelését és az azzal való gazdálkodást az ÁKK Rt. feladatává tette, amelyhez kapcsolódóan új eszközök használata (pl. repózás) is lehetôvé vált. Az ÁKK Rt. 2004 elejétôl folytat aktív likviditáskezelési tevékenységet.

A likviditáskezelés szükségessége és célja A költségvetési bevételek és kiadások alakulásának sajátos ciklikusságából adódóan, valamint a tôkemûveletek (adósságtörlesztések, adósságfelvételek) hatása következtében a KESZ-en lévô pénzállomány napi változása folyamatosan jelentôs (akár 100 milliárd forintot is meghaladó) ingadozást mutat.7

A jegybank által vezetett KESZ-en keresztül megvalósuló ki- és befizetésekkel naponta jelentôs mennyiségû pénz kerül be a gazdaságba, illetve szûnik meg. Ennek következtében jelentôsen módosul a bankrendszerben lévô szabad likviditás nagysága is. Ezen ingadozás csökkentése jelentôsen hozzájárulhat a finanszírozás kockázatainak mérsékléséhez. A stabilabb és kiszámíthatóbb pénzpiaci likviditás eredményeként növekszik a költségvetés finanszírozásának biztonsága, továbbá a rövid futamidejû kamatok ingadozásának mérséklôdésével csökkenhetnek a finanszírozás költségei is. A KESZ jelentôs volatilitása ugyanis a bankrendszer likviditására gyakorolt hatása révén hat a likviditás „árára” a rövid futamidejû (egynapos, overnight) kamatokra, a kevésbé ingadozó KESZ-állomány ezáltal kevésbé befolyásolja az overnight kamatszintet. A pénzpiaci kamatszint és a KESZ-állomány közötti kapcsolat a gyakorlatban a döntôen hó végi adóbefizetések, valamint a hónap eleji kincstári kifizetések idején a legerôsebb. Adóbefizetések idején a bankrendszerben lévô szabad 6 7

Áht. 113/A. § (1) bekezdés b) pont. Az elsôdleges költségvetési kiadások és bevételek összehangolása, valamint ezek összesített napi egyenlegének elôrejelzése a Magyar Államkincstár feladata.

42

likviditás lecsökken, a KESZ-állomány nô, a piaci likviditás csökkenése következtében a rövid futamidejû kamatok ugyancsak megemelkednek. Elméletileg tehát a növekvô KESZ-állomány terhére megvalósított pénzkihelyezés visszapótolja a hiányzó likviditást a pénzpiacon. Ennek eredményeként egyáltalán nem vagy csak kisebb mértékben emelkednek meg a bankközi rövid kamatok. Csökkenô KESZ-állomány (pl. hónap eleji bérfizetés) idején történô pénzbevonás esetében ez a folyamat fordítva játszódik le. Az EMU tagországok jelentôs része a jegybanknál vezetett kincstári számla nap végi állományát alacsony szinten tartja, így éri el, hogy annak ingadozása is kis mértékû legyen. Az alacsony jegybanki számlaállomány azonban nem azt jelenti, hogy az állam kevés szabad pénzeszközzel rendelkezik, hanem azt, hogy a teljes készpénzállomány döntô többsége a pénzpiacon rövidtávra befektetésre kerül, és szükség esetén az állam rendelkezésére áll. Részben a hazai pénzpiac terjedelme és fejlettségi szintje, továbbá a költségvetéshez kapcsolódó tervezési és likviditáskezelési rendszer sajátosságai következtében az ÁKK Rt. csak középtávú célként határozta meg az említett példákban szereplôhöz hasonlóan kis összegû KESZ-szint tartását a jegybanknál. Ezért a KESZ simítási tevékenysége és a szabad pénzeszközökkel való gazdálkodás során az ÁKK Rt. azt a közbensô célt tûzte ki, hogy a KESZ nap végi állománya a benchmark szerinti optimális szintet érje el, illetve akörül egy viszonylag szûk sávban mozogjon. A KESZ célsávban tartásának módja, hogy a felsô határ feletti állomány kihelyezésre kerül a pénzpiacra, illetve, ha az alsó célérték eléréséhez további források szükségesek, akkor azokat az ÁKK Rt. bevonja a pénzpiacról. A kezdetben meglévô kockázatok és bizonytalanságok következtében e rendszer gördülékeny mûködése csak egy hosszabb fejlôdési, fejlesztési folyamat eredménye lehet, amely a partnerkör kiépítése, a technikai és jogi feltételek kialakításához szükséges idô miatt akár több évig is eltarthat.

Az alkalmazott eszközök A stratégiát bemutató részben említettek alapján az ÁKK Rt. 2004-ben egy viszonylag széles, ám a korábbi évek ingadozását már jelentôsen csökkentô, a meghatározott optimális KESZ-állomány körüli +/- 50 milliárd forintos sávon belül szándékozott tartani a KESZ tényleges szintjét. A sáv meghatározásakor azonban figyelembe kellett venni, hogy léteznek olyan adósságmûveletek, amelyek bár a KESZ állományát akár tartósan is megemelik, a bankrendszer likviditását mégsem befolyásolják. Ilyenek például a külföldi devizaforrás-bevonásból vagy az MNB-vel szembeni tranzakciókból eredô pénzmozgások. A KESZ simítása érdekében az ÁKK Rt. legpontosabban az adósságmûveletek okozta ingadozásokat tudja kezelni. E tényezôk KESZ-re gyakorolt hatására teljes rálátása van, pontos prognózisokkal rendelkezik azok nagyságára és idôpontjára vonatkozóan. Az adósságmûveletek okozta kilengések kezelésére, valamint a nap végi KESZ-állomány célsávba igazítása érdekében 2004-tôl kezdve az ÁKK Rt. a következô eszközöket alkalmazza: a korábbinál aktívabban használt kötvény-visszavásárlások, melyek elszámolása immár azonos értéknapon történik a kötvény- és diszkont kincstárjegy kibocsátásokkal, a 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós mennyiségének aktív változtatása, az igény szerint rugalmasan kibocsátható, jellemzôen 6 hetes, ún. likviditási diszkont kincstárjegyek értékesítése, aktív és passzív állampapír-repóügyletek, hitellehívás készenléti devizahitel-keretbôl. Ezen eszközök alkalmazása szervesen összefügg, az instrumentumok rendszert alkotnak. Alkalmazásuk attól is függ, hogy milyen idôtávú ingadozást kíván kezelni az ÁKK Rt. Hosszabb futamidejû ingadozások simítására a kötvényvisszavásárlások és a 3 és 6 hónapos állampapírok, a negyedéven belüli kiigazításokra a likviditási diszkont kincstárjegyek alkalmasak. Az egészen rövid futamidejû cél eléréséhez (a KESZ sávban tartására) az ÁKK Rt. repóügyleteket alkalmaz. A felsô célérték feletti állomány esetében az ÁKK Rt. aktív repóval (pénzkihelyezéssel, állampapír-bevonással), az alsó határ alatti várható állomány esetében pedig passzív repó mûvelettel (pénzbevonással, állampapír-kihelyezéssel) él. Az alkalmazott repók futamideje 1 nap (tom-next, spot-next) illetve 7 nap (spot-week).

43

VIII. Új feladat 2004-ben a likviditáskezelési tevékenység


A készenléti (stand-by) devizahitel-keretbôl történô hitellehívások az Európai Uniótól érkezô transzferekkel, illetve a devizaadóssággal kapcsolatos kifizetések idôbeli eltéréseinek áthidalására alkalmasak. Az egyes eszközöket az ÁKK Rt. fokozatosan kezdte alkalmazni 2004-ben. A diszkont kincstárjegyek kibocsátási mennyiségének korábbinál aktívabb változtatása nem igényelt adminisztratív jellegû újításokat, a likviditási diszkont kincstárjegy bevezetése is könnyen megvalósult. Ez utóbbi egy, már piacon lévô 3 hónapos diszkontkincstárjegysorozat újranyitását jelenti, amely a hazai piacon régóta ismert megoldás a 6 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek és a kötvények esetében is. A likviditási diszkont kincstárjegyek kibocsátása azonban nem rögzített naptár szerint történik, az ÁKK Rt. csupán fenntartja a jogot, hogy a likviditási helyzettôl függôen bármelyik héten meghirdethessen likviditási diszkont kincstárjegy aukciót. Az aukciók lebonyolítására jellemzôen hétfôn, teljesítésére pedig szerdán kerül sor. A likviditási diszkont kincstárjegyek futamideje sem állandó, általában 6 hetes, de ettôl lehet eltérés. Az elsô likviditási diszkont kincstárjegy kibocsátásra 2004. január 21-én került sor. 2004-ben az ÁKK Rt. a korábbi évekhez képest sûrûbben alkalmazott kötvény-visszavásárlásokat, továbbá egységesítésre került a diszkont kincstárjegy- és kötvénykibocsátások, a diszkont kincstárjegy lejáratok és a kötvényvisszavásárlások pénzügyi teljesítésének idôpontja is, valamennyi tranzakcióra szerdán kerül sor. Korábban a kötvény-visszavásárlások, illetve a kötvénykibocsátások elszámolása két egymást követô napon történt. Az egységes elszámolási nap jelentôsen megkönnyíti mind az ÁKK Rt., mind a piaci többi szereplôje számára a likviditáskezelést. A repózás megkezdése igényelte az ÁKK Rt. részérôl a legtöbb felkészülést, a repópiacra történô belépése azonban több szempontból is áttörést jelentett a magyar pénzpiacon. Ezek közül az egyik legfontosabb a repóügyletek egységes jogi hátterének és dokumentációjának megteremtése volt. A nemzetközi piaci standardokat figyelembe véve az ÁKK Rt. a Banking Federation of the European Union által kidolgozott és támogatott European Master Agreement (EMA) alkalmazása mellett döntött, melynek magyar fordításáról és használatának engedélyeztetésérôl a Magyar Bankszövetséggel együtt gondoskodott. Az ÁKK Rt.-nek csak azon partnerei vehetnek részt a repó rendelkezésre állásban, valamint a likviditáskezelési célú repó ajánlattételben, illetve üzletkötésben, amelyek aláírták az EMA szerzôdést. A repózás bevezetése 2004 elsô felében azért is indult lassan, mert a piaci partnerkör csak fokozatosan tett eleget ennek a követelménynek. Az ÁKK Rt. ezért nemcsak az elsôdleges forgalmazókat, hanem egyéb, elismert pénzintézeteket is befogadott a repó partneri körébe. További hátráltató tényezô volt a likvid repópiac kialakításában, hogy a Tôkepiaci törvény korábbi rendelkezése szerint a bankoknak az ÁKK Rt.-vel kötött repóügyletek után ún. felügyeleti díjat kellett fizetni. Ez az indulás elsô félévében nagy hátrányt jelentett, késôbb azonban az ÁKK Rt. részérôl kezdeményezett jogszabály-módosítással megszûnt az ÁKK Rt. ebbôl fakadó hátrányos helyzete.

Eredmények, tapasztalatok Az ÁKK Rt. 2004-ben összesen 20 alkalommal hirdetett meg likviditási diszkont kincstárjegy aukciót, ebbôl 17 tenderen fogadott el ajánlatokat, összesen 388 milliárd forint névértékben. A KESZ célsávba igazításának legfôbb eszköze már 2004-ben is a likviditási repóügyletek alkalmazása voltak. Ezek révén tudta az ÁKK Rt. „finomhangolni” a nap végi KESZ-állomány értékét. Az elsô likviditási repóügylet 2004. február 5-i értéknappal valósult meg, amelyet követôen összesen 112 értéknapon került sor repóügylet megkötésére 2004-ben, 2209 milliárd forint összegben. Míg 2004-ben likviditáskezelés nélkül a KESZ a február 5.-tôl számított 232 munkanapból csupán 91 napon (39%) lett volna a sávon belül, addig repózás segítségével a tény KESZ 111 napon (48%) teljesítette ezt a kívánalmat. A repók futamideje (1, illetve 7 nap) következtében pedig összesen 128 napon volt a sávhoz közelebb a tény KESZ, mint hogyha nem lettek volna repókötések. 2003-ban, az aktív likviditáskezelés megkezdését megelôzô évben a KESZ-állomány volatilitása (átlaghoz képesti szórása) mintegy 115 milliárd forint volt, amellyel megegyezett volna a 2004. évi szórásérték is, repózás nélkül. A tényleges

44

KESZ-állomány volatilitása azonban a repózási tevékenység révén nagymértékben javult, a szórás 20%-kal 92 milliárd forintra csökkent. A relatív szórás (átlaghoz képest nézett szórásérték) nagysága a 2003. évi 37%-ról 27%-ra csökkent 2004-ben. A 2004. évi tapasztalatok vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez az év a likviditási repótevékenység megkezdésének, a partnerkör kialakításának éve volt. Az ÁKK Rt. fokozatosan bôvítette repópartneri körét, a tagok száma kezdetben 4–5 volt, amelyet az év végére 11-re növelt. A meghirdetett repózás tapasztalatait elemezve elmondható, hogy az ÁKK Rt. repózási szándékaiban igazodott az overnight kamatok alakulásának trendjéhez – magas kamatok esetén kihelyezési ajánlatkéréssel és vice versa. A megvalósult repók iránya szintén megfelelô volt a piaci likviditásszint szempontjából nézve, az összegük azonban a már említett okok miatt még sokszor elmaradt a tervezettôl. Mindent egybevetve, az ÁKK Rt. belépése a hazai repópiacra sikeres volt, már az elsô évben több mint duplájára növelte a repópiac napi átlagos repóforgalommal mért méretét. Az ÁKK Rt. a 2004. évi a likviditáskezelési tevékenység tapasztalatai alapján a repózás hatékonyságának növelésére és a céljai jobb elérése érdekében kulcsfontosságúnak tartja a piac további fejlesztését, elsôsorban a külföldi partnerkör felé való nyitással és a napi szintû repópiaci aktivitással.

45


IX. Az állampapírok másodlagos piaca


A forint állampapírok másodlagos piaca Forgalmi adatok Az elsôdleges forgalmazók mind a Budapesti Értéktôzsde kereskedési rendszerén (MMTS), mind a befektetôk felé közvetlenül, a tôzsdén kívüli (OTC) piacon vételi és eladási árat jegyeznek az elsôdleges forgalmazói rendszer keretében kibocsátott állampapírokra. A korábbi évekhez hasonlóan a másodlagos állampapír-forgalom döntô hányada az OTC piacon zajlott 2004-ben is. A Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) adatai alapján összesen 23874 milliárd forint értékû OTC piaci állampapír-forgalmat bonyolítottak le 2004-ben, ennek 82%-át tették ki az államkötvények és 18%-át a diszkont kincstárjegyek. Viszonyításképpen: a 23874 milliárd forint összegû forgalom azt jelenti, hogy a 2004. év végén fennálló, közel 8000 milliárd forint összegû – másodpiacon forgalmazható – forint állampapír állomány az év során átlagosan három alkalommal gazdát cserélt. (A forgalomban lévô állampapírok egy része akár ennél többször is, míg más része ennél kevesebb alkalommal vagy egyáltalán nem cseréltek gazdát.) A másodpiaci forgalom dinamikus növekedése 2004-ben is folytatódott, a 2004. évi érték 3 255 milliárd forinttal, azaz közel 16%-kal haladta meg a 2003. évi forgalmat. A Budapesti Értéktôzsdén (BÉT) jóval alacsonyabb összegben, mintegy 145 milliárd forint értékben cseréltek gazdát az állampapírok 2004-ben.

Forrás: KELER Rt., BÉT Rt.

Az elsôdleges forgalmazók 21564 milliárd forintos magyarországi állampapír-forgalmat bonyolítottak, azaz a teljes forgalom döntô hányada a közvetítésükkel valósult meg. Az állampapír-forgalmuk mintegy 33%-át külföldi befektetôkkel bonyolították le, amely jelentôs emelkedést mutat a 2003. évi 25%-hoz képest.

46


Az elsôdleges forgalmazók másodpiaci állampapír-ügyleteinek átlagos nagysága – a háztartásokkal való üzletkötést nem számítva – 283 millió forint volt 2004-ben. Hagyományosan ez évben is a külföldi befektetôk vettek részt a legnagyobb egyedi tételnagyságokkal a kereskedésben, átlagosan 561 millió forintos ügyletekkel. Az év folyamán a legnagyobb forgalmú állampapírok az 5 éves lejáratú 2009/C (1372 milliárd forinttal), a 3 éves lejáratú 2007/F és a 10 éves lejáratú 2014/C jelû kötvények voltak, amelyek egyben a legnagyobb piaci állományt érték el 2004ben. Ezek közül a legnagyobb sorozatnagysággal az év végén a 2014/C rendelkezett, az állománya 400 milliárd forintot tett ki. 2005 februárjában az ÁKK Rt. nyilvánosságra hozta az elsôdleges forgalmazók, illetve repópartnerkör tagjainak 2004. évi tevékenysége alapján felállított ranglistát. A rangsor megtekinthetô az ÁKK Rt. honlapján a Sajtóközlemények rovatban. A díjakat az alábbi kategóriákban ítélte oda az ÁKK Rt.: a legnagyobb elsôdleges piaci részesedést elért elsôdleges forgalmazó a Magyar Államkötvények, illetve Diszkont Kincstárjegyek aukcióin; a legnagyobb másodlagos piaci részesedést elért elsôdleges forgalmazó; az ÁKK Rt. legnagyobb forgalmú repópartnere; valamint az elsôdleges piaci részesedését legdinamikusabban növelô elsôdleges forgalmazó. Az egyes kategóriákban elért teljesítmények összegzése alapján elôször került kiosztásra az „Az év elsôdleges forgalmazója” díj, amelyet 2004. évre az ING Bank Rt. érdemelt ki.

Piacfejlesztés Az ÁKK Rt. nem csupán likviditáskezelési célból végzett repómûveleteket 2004-ben, hanem a másodpiac fejlesztése érdekében is. E célra tekintettel bevezette a „repó rendelkezésre állás” intézményét az elsôdleges forgalmazói árjegyzés támogatása céljából, az állampapírügyletek zavartalan lebonyolításának, valamint a forgalom növelésének elôsegítésére. Amennyiben egy elsôdleges forgalmazónak ilyen okokból szüksége van árjegyzés alatt lévô állampapírra, ám azt a piacon nem, vagy csak aránytalanul magas költségek mellett tudja megszerezni, akkor a repó keretszerzôdés aláírását követôen az ÁKK Rt.-hez fordulhat, amely megfelelô fedezet mellett rendelkezésre bocsátja az adott értékpapírt egyhetes repóügylet keretében.

47


A repó rendelkezésre állási lehetôség már 2004-ben is sikeres volt, az elsô január végi kötést követô 11 hónap alatt összességében mintegy 300 ügylet keretében, 64,2 milliárd forint értékben született adott célú repóüzlet. A piaci szereplôk visszajelzései is pozitívak voltak ezzel kapcsolatban. Az árjegyzés ilyen módon történô támogatása az árjegyzés további fejlôdésének, ezzel együtt az árjegyzési mennyiségek növelésének és a jegyzett vételi és eladási árak közti különbségek (spreadek) szûkítésének fontos feltétele.

A külföldi devizában kibocsátott állampapírok másodlagos piaca A Magyar Köztársaság devizakötvényei esetében egyelôre még nem alakult ki szervezett formában mûködô kiemelt másodlagos piaci forgalmazói kör. Az ÁKK Rt. – a belföldi piachoz hasonlóan – itt is törekszik az adott devizapiacon likvidnek minôsülô sorozatnagyságok kibocsátására. A legfontosabbnak minôsülô európiacon az alapvetô minimum sorozatnagyság 1 milliárd euró, a nagy kibocsátók azonban inkább az 5 milliárd eurót meghaladó sorozatnagyságokat részesítik elônyben. Ez utóbbi sorozatméret a minimális követelmény az európai szuverén kibocsátók számára a páneurópai elektronikus kereskedési rendszerben, az EuroMTS-ben való részvételre is. Tekintettel arra, hogy a 2004-ben újonnan csatlakozott 10 EU-tagállam ezt a sorozatnagyságot – méreténél és gazdasági teljesítményénél fogva – nem tudja teljesíteni, ezért ezen országok számára indították útjára a NewEuroMTS platformot, amelyen a szuverén kibocsátók legalább 1 milliárd euró nagyságú, 2 évnél nem régebben kibocsátott eurókötvényei foroghatnak. 2004 végén a Magyar Köztársaságnak négy, Lengyelországnak 3, Csehországnak, Litvániának és Szlovákiának pedig 1–1 eurókötvényével lehetett kereskedni a NewEuroMTS-en. E platformon magyar eurókötvényekkel az év során 4,4 milliárd euró összegben kereskedtek.

48

X. Az ÁKK Rt. információszolgáltatása

Az ÁKK Rt. törvényben rögzített kötelezettsége a széles nyilvánosság tájékoztatása az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól, amelynek számos csatornán tesz eleget. Az aktuális, napi adatok közzétételét az ÁKK Rt. internetes oldalain és egyéb elektronikus hírközlô rendszereken valósítja meg.

Az ÁKK Rt. internetes honlapja 2004. március 1-jétôl az Államadósság Kezelô Központ Rt. által mûködtetett www.akk.hu site8 új külsôvel és megújult tartalomszolgáltatással segíti az állampapírpiac és az államadósság iránt érdeklôdô felhasználókat. A website megújításakor az ÁKK Rt. egyik célja az volt, hogy a legfontosabb aktuális információk már a kezdôoldalon megtalálhatóak legyenek, így többek között ott szerepelnek az aktuális hírek, az államadósság nagysága, a legutolsó aukciók fô adatai, a napi árjegyzési adatok, valamint a lakossági állampapírok aktuális kamatozása. A többi oldalon megtalálhatóak a legfontosabb információk az ÁKK Rt.-rôl, az állampapírok jellemzôi, külön szekciót kaptak a lakossági állampapírok, széleskörû információk találhatóak az állampapír-forgalmazásról. Az „Állampapírok” menüben minden forgalomban lévô állampapír cash-flow táblája megtalálható, valamint hozzáférhetôek a legfrissebb nyilvános ajánlattételek és felhívások is. A „Piaci információk” menüben a kibocsátási naptárak mellett az állampapír-kibocsátások, -visszavásárlások eredményei tekinthetôk meg, valamint a legfontosabb másodpiaci adatok. Az adatokat historikus adatbázisok tartalmazzák, azaz múltbeli adatok, adatsorok is lekérdezhetôek. Az „Elemzések, statisztikák” menüben érhetôk el az ÁKK Rt. kiadványai elektronikus (pdf) formában, továbbá számos statisztikai adatsor, többek között az államadósságról és az egyes instrumentumtípusok állományáról. Itt találhatóak továbbá az ÁKK Rt. által készített publikus elemzések is. Az ÁKK Rt. egyéb jogszabályi kötelezettségeit is a honlapján teljesíti, egyrészt az ún. üvegzseb-rendelkezések alapján közzéteszi az elôírt értékhatárt elérô szerzôdéseit, és fôbb gazdálkodási adatait, másrészt a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott referenciahozamokat. Az oldal egyik szolgáltatása a regisztrált felhasználók számára az aktuális információk hírlevélben történô kiküldése. Ennek révén az oldalra való felkerülés pillanatában az adott tartalmat e-mail üzenetben is megkapja a felhasználó, illetve értesítést kap a tartalom közzétételérôl. A honlapon történô regisztráció és a hírlevelek rendelése ingyenes.

Egyéb elektronikus platformok Honlapja mellett az ÁKK Rt. elsôsorban az aukciós és árjegyzési adatait a Bloomberg, a Moneyline-Telerate és a Reuters információs oldalain is közzéteszi.

8

Az oldal elérhetô a www.allampapir.hu címen is.

49



Sajtótájékoztatók, sajtómegjelenések Az ÁKK Rt. az éves finanszírozásról, az elsôdleges forgalmazói rangsorról, valamint egyéb kiemelt témákban sajtótájékoztatókat is tart. A lakossági állampapírok értékesítésének ösztönzését marketingtevékenységgel támogatja, valamint a külföldi befektetôk felé PR-cikkeket is megjelentet.

Kiadványok Az ÁKK Rt. rendszeres, ingyenes kiadványokban is tájékoztatja az érdeklôdôket. Nyomtatott formában, illetve a honlapról letölthetô módon is elérhetôek az Éves jelentések (a tárgyévet követô év közepétôl) Finanszírozási terv kiadványok (a tárgyév elejétôl) Negyedéves kiadványok (a tárgynegyedévet követô második hónaptól) Asztali kibocsátási naptár (a tárgyévet megelôzô év decemberétôl) A havi kiadványok 2004-tôl azonban csak elektronikus formában érhetôek el, azok megtekinthetôk, illetve letölthetôk az ÁKK Rt. honlapján a tárgyhónapot követô hónap végétôl. A kiadványokkal kapcsolatban további információkkal szolgálnak az ÁKK Rt. munkatársai: Huszti Edit és Mohai Ádám H-1255 Budapest Pf. 248. Telefon: (06-1) 488-9438, illetve (06-1) 488-9436 Fax: (06-1) 488-9445 E-mail: [email protected], [email protected]

50

Függelék

Függelék 1. Az államadósság összetevôi A központi költségvetés adósságának összetevôi 2004. 12. 31-én (millió Ft-ban) Forintadósság Magyar Államkötvények Lejárat 2005/A 2005. 12. 20. 2005/C 2005. 08. 11. 2005/D 2005. 03. 12. 2005/E 2005. 05. 12. 2005/F 2005. 08. 24. 2005/G 2005. 04. 12. 2005/H 2005. 08. 12. 2005/I 2005. 10. 12. 2006/A 2006. 02. 28. 2006/B 2006. 01. 24. 2006/C 2006. 07. 24. 2006/D 2006. 08. 12. 2006/E 2006. 05. 12. 2006/F 2006. 04. 12. 2006/G 2006. 08. 24. 2007/A 2007. 12. 31. 2007/B 2007. 12. 12. 2007/C 2007. 08. 12. 2007/D 2007. 06. 12. 2007/E 2007. 08. 12. 2007/F 2007. 04. 12. 2007/G 2007. 10. 12. 2008/A 2008. 10. 24. 2008/B 2008. 08. 12. 2008/C 2008. 06. 12. 2009/A 2009. 08. 12. 2009/B 2009. 02. 12. 2009/C 2009. 06. 24. 2009/D 2009. 10. 12. 2010/A 2010. 08. 12. 2011/A 2011. 02. 12. 2012/A 2012. 12. 31. 2013/A 2013. 03. 20. 2013/C 2013. 12. 20. 2013/D 2013. 02. 12. 2014/A 2014. 05. 02. 2014/B 2014. 12. 20. 2014/C 2014. 02. 12. 2015/A 2015. 02. 12. 2016/A 2016. 12. 31. 2016/B 2016. 01. 02. 2017/A 2017. 11. 24. 2020/A 2020. 11. 12. 2026/A 2026. 02. 28. 2026/B 2026. 04. 24. 2026/C 2026. 10. 24. Lejárt, de be nem váltott állampapírok Összesen: Ebbôl: év végén fennálló államkötvényrepó együttesen

Kamatozás 19,00% Változó Változó 9,25% Változó 7,75% 7,00% 8,50% Változó Változó Változó Változó 8,50% 7,00% 6,50% 8,40% Változó Változó 6,25% Változó 9,00% 9,25% Változó Változó 6,25% Változó 9,50% 7,00% 8,25% Változó 7,50% 8,40% Változó Változó 6,75% Változó Változó 5,50% 8,00% Változó Változó 6,75% 7,50% Változó Változó Változó

Diszkont Kincstárjegyek Kamatozó Kincstárjegyek Kincstári Takarékjegyek Kincstári Takarékjegy II. Forinthitelek Egyéb

Piaci állomány 221,02 1 126,66 26 575,60 215 516,68 46 332,40 203 787,25 222 859,98 316 342,50 38 572,57 77 968,17 77 968,18 2 210,20 336 177,63 457 976,24 385 334,81 12 000,00 13 888,66 2 265,72 407 688,18 4 119,07 298 061,51 353 428,07 55 022,33 2 415,18 403 872,53 2 469,97 97 526,12 302 213,67 260 165,72 2 468,51 208 475,85 7 132,15 58 208,28 79 416,65 434 991,30 27 580,28 16 612,00 400 201,22 180 530,14 40 080,00 9 000,00 202 936,22 85 481,73 51 165,00 80 000,00 3 975,04 132,34 6 512 493,33 -77 257,16 1 463 272,24 282 717,03 270 961,79 74 699,15 4 662,37 25,15

51

Függelék

Devizaadósság Összeg millió Ft-ban 122 965,00

Összeg millió EUR-ban 500,00

Nemzetközi fejlesztési intézményektôl felvett hitelek*

326 698,42

1 328,42

Átvállalt devizahitelek*

111 435,97

453,12

Összeg millió Ft-ban 122 965,00 172 180,94

Összeg millió EUR-ban 500,00 700,12

Szindikált devizahitel

1999-tôl kibocsátott devizakötvények* Kódszám Eredeti devizanem Lejárat 105 EUR 2009. 02. 16. 109 USD 2006. 04. 19.

Eredeti futamidô (év) 10 7

111

EUR

2005. 11. 10.

6

112 113 114 115 116 117 118

EUR EUR EUR EUR GBP JPY EUR

2011. 06 .27. 2013. 02. 06. 2010. 09. 27. 2014. 01. 29. 2014. 05. 06.. 2009. 06. 18. 2011. 10. 28.

10 10 7 10 10 5 7

119

USD

2006. 12. 15.

2

Kamatozás 4,375% 6,50% 3 hónapos EUR LIBOR+0,5% 5,625% 4,50% 4,00% 4,50% 5,50% 1,09% 3,625% 3 hónapos USD LIBOR +0,03%

Összesen Ebbôl: devizaswapok összesen Az 1997. évi adósságcsere révén az MNB-vel szemben fennálló devizahitel* Ebbôl: devizaswapok összesen A Magyar Királyság által 1924-ben kibocsátott ún. Népszövetségi devizakötvények* A központi költségvetés adóssága mindösszesen

245 930,00

1 000,00

245 930,00 245 930,00 245 930,00 245 930,00 185 234,48 92 223,75 245 930,00

1 000,00 1 000,00 1 000,00 1 000,00 753,20 375,00 1 000,00

18 496,40

75,21

2 066 680,56 53 054,06

8 403,53

355 658,07 24 188,87 83,98 11 592 353,07

* Devizaswapokkal együtt

52

Függelék

2. A Magyar Köztársaság hosszú futamidejû adósságainak hitelminôsítése Devizaadósság Változás dátuma 1992. 04. 20. 1993. 12. 27. 1996. 04. 25. 1996. 10. 28. 1996. 12. 19. 1997. 06. 24. 1998. 05. 08. 1998. 12. 11. 1999. 06. 25. 1999. 10. 29. 2000. 02. 02. 2000. 11. 14. 2000. 11. 29. 2000. 12. 19. 2002. 11. 12.

Moody's Ba1 Ba1 Ba1 Baa3 Baa3 Baa2 Baa2 Baa1 Baa1 Baa1 A3 A3 A3 A1

Standard and Poor's BB+ BB+ BB+ BBBBBBBBBBBBBBB BBB BBB BBB+ BBB+ BBB+ AA-

Fitch Ratings BBBBBBBBBBBB BBB BBB BBB BBB+ BBB+ BBB+ AAA-

A Fitch Ratings hitelminôsítési kilátása 2004-ben végig negatív volt, a másik két intézményé stabil. Forintadósság Változás dátuma 1996. 04. 25. 1996. 10. 28. 1997. 06. 24. 1998. 06. 22. 1998. 07. 02. 1998. 12. 11. 2000. 11. 29. 2000. 12. 19. 2002. 11. 19.

Moody's A1 A1 A1 A1 A1 A1

Standard and Poor's AAAAA A A+ A

53

Fitch Ratings BBB+ BBB+ AAA A A+ A+ A+

Függelék

3. Az elsôdleges forgalmazók és a kincstári fiókok címei Az elsôdleges forgalmazók központjai Elsôdleges forgalmazó

Cím

CIB Közép-Európai Bank Rt. Citibank Rt. Deutsche Bank Rt. Dresdner Bank AG ERSTE Bank Befektetési Magyarország Rt. HVB Bank Hungary Rt. ING Bank Rt. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. OTP Bank Rt.

Bp., 1027 Medve utca 4–14. Bp., 1051 Szabadság tér 7. Bp., 1054 Hold u. 27. Bp., 1132 Váci út 20–26. Bp., 1075 Madách Imre út. 13–15. Bp., 1054 Akadémia u. 17. Bp., 1068 Dózsa György út 84/b. Bp., 1052 Vigadó tér 1. Bp., 1056 Váci u. 38. Bp., 1122 Pethényi köz 10. Bp., 1051 Nádor u. 16.

A Magyar Államkincstár fiókhálózata (állampénztári irodák) Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság • 1139 Budapest, Váci út. 71., Tel.: 452-8666 Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóság • 7621 Pécs, Apáca u. 6., Tel.: (72) 213-388, Fax: (72) 213-391 Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatóság • 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1., Tel.: (76) 487-365, Fax: (76) 415-870 Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatóság • 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1., Tel.: (66) 447-344, Fax: (66) 447-122 Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Igazgatóság • 3525 Miskolc, Hôsök tere 3., Tel.: (46) 513-000, Fax: (46) 357-064 Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatóság • 6720 Szeged, Vár u. 5., Tel.: (62) 488-411, Fax: (62) 425-383 Magyar Államkincstár Fejér Megyei Területi Igazgatóság • 8000 Székesfehérvár, Ôsz u. 11., Tel.: (22) 329-901, Fax: (22) 318-588 Magyar Államkincstár Gyôr-Moson-Sopron Megyei Területi Igazgatóság • 9022 Gyôr, Czuczor Gergely u. 26., Tel.: (96) 314-066, Fax: (96) 314-966 Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatóság • 4026 Debrecen, Hatvan u. 15., Tel.: (52) 447-866, Fax: (52) 448-338 Magyar Államkincstár Heves Megyei Területi Igazgatóság • 3300 Eger, Eszterházy tér 5., Tel.: (36) 520-300, Fax: (36) 413-946 Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Igazgatóság • 5000 Szolnok, Magyar u. 8., Tel.: (56) 422-555, Fax: (56) 371-102

54

Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatóság • 2800 Tatabánya, Fô tér 32., Tel.: (34) 310-611, Fax: (34) 310-012 Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Területi Igazgatóság • 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15., Tel.: (32) 410-722, Fax: (32) 314-063 Magyar Államkincstár Somogy Megyei Területi Igazgatóság • 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3–4., Tel.: (82) 419-411, Fax: (82) 419-850 Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Igazgatóság • 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3., Tel.: (42) 418-888, Fax: (42) 314-740 Magyar Államkincstár Tolna Megyei Területi Igazgatóság • 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7., Tel.: (74) 416-411, Fax: (74) 315-754 Magyar Államkincstár Vas Megyei Területi Igazgatóság • 9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 20., Tel.: (94) 311-410, Fax: (94) 323-434 Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Területi Igazgatóság • 8200 Veszprém, Budapest u. 4., Tel.: (88) 429-466, Fax: (88) 423-907 Magyar Államkincstár Zala Megyei Területi Igazgatóság • 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7., Tel.: (92) 330-750, Fax: (92) 310-095

55

Függelék

Függelék

4. Az ÁKK Rt. jogállását szabályozó és az államadósságkezeléshez kapcsolódó jogszabályok kiemelt részei*

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (…) 18/F. § (1) Az ÁKK Rt. egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁKK Rt. részvényei névre szólók és forgalomképtelenek. (2) Az ÁKK Rt. alapítója a pénzügyminiszter. (3) Az ÁKK Rt. alapítására és mûködésére – e törvény eltérô rendelkezései kivételével – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelôen alkalmazni. (4) Az ÁKK Rt. mûködése során az alapítói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. (5) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelôsségérôl szóló 1997. évi LXXIX. törvényben meghatározott állami vezetôk az ÁKK Rt. igazgatóságában és felügyelô bizottságában tisztséget viselhetnek. 18/G. § (1) Az ÁKK Rt. vagyonával a vonatkozó jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik. (2) Az ÁKK Rt. bevételei: a) az államadósság kezelésével összefüggésben az éves költségvetési törvényben e célra megállapított elôirányzat, amelyet havi egyenlô részletekben kell az ÁKK Rt. rendelkezésére bocsátani, b) egyéb bevételek. (3) (4) Az államadósság kezeléséhez kapcsolódó kamatokat, jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket az ÁKK Rt. a költségvetési törvény mindenkori, államadósságra vonatkozó fejezetének terhére számolja el és fizeti ki. (5) Az ÁKK Rt. a jogok és kötelezettségek tekintetében a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelô Központ általános jogutódja. (6) Az ÁKK Rt. az (1)–(3) bekezdésben szereplô mûködése körében az MNB-nél pénzforgalmi számlát vezet. (7) Az ÁKK Rt. a 113/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához a KELER Rt.-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát vezet. (8) Az ÁKK Rt. a 113/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához az MNB-nél devizaszámlát nyithat. (…) 110. § Az államadósság minden olyan hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik alrendszerét terheli. 111. § Az államháztartás alrendszerei az ôket terhelô adósságból eredô kötelezettségek nyilvántartásáért, kezeléséért és teljesítéséért önállóan felelôsek. 112. § (1) Az államadósságot az államháztartás alrendszereire bontva kell nyilvántartani, és az Országgyûlés részére bemutatni. (2) Az államadósságon belül a központi költségvetést terhelô államadósságot a 124. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtása után egységesen kell kezelni és nyilvántartani. (3) Az államháztartás alrendszerei államadósságának összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében elôírt és jelentendô mutatóval: a kormányzati szektor adósságával (maastrichti adósságmutató). 113. § Az alrendszereknek adósságaikat elkülönítetten kell kezelniük és nyilvántartaniuk. 113/A. § (1) A pénzügyminiszter az ÁKK Rt. útján a) az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti elôrejelzés figyelembevételével gondoskodik az állami költségvetés fizetôképességének fenntartásáról; b) gondoskodik a központi költségvetést terhelô adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelésérôl és az azzal való gazdálkodásról; c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelô államadósságot. * 2004 végén hatályos rendelkezések

56

(2) E feladatkörében az ÁKK Rt. a) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját; b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat; c) gondoskodik az államadósság terheinek kifizetésérôl; d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot; e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveleteket végez, állampapírokat ad el, vásárol és kölcsönöz, repóügyleteket köt, valamint az államadósság kezelése körében az árfolyam- és kamatkockázat csökkentése érdekében azonnali és határidôs, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el; f) elemzi az állami adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait; g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól; h) az állam által garantált értékpapírok kibocsátásával, hitelek felvételével és kezelésével kapcsolatos feladatokat láthat el; i) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit; j) hitel-betét mûveleteket végez. (3) Az ÁKK Rt. a 18/G. § (6) bekezdésében meghatározott számlák elkülönített alszámláin forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül olyan hitelviszonyt megtestesítô értékpapír-állományt hozhat létre, amely a (2) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek tárgya lehet. (4) Az ÁKK Rt. és a Kincstár az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással garantált, hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervezô és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapírszámlavezetési, ügyfélszámla-vezetési, továbbá értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végezhet. Az ÁKK Rt. és a Kincstár e tevékenységeire a tôkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérôl és az államháztartás hároméves kereteirôl (…) 7. § (1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 5. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a KESZ folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Kincstár által kezelt követeléseit kezelje.

57

Függelék

Függelék

5. Az ÁKK Rt. mérlege, eredménykimutatása, vezetô tisztségviselôi I. MÉRLEG Eszközök

I. 4. II. 3. 5. III. 5. I. II. 1. 5. III. IV. 1. 2. 2.

A) Befektetett eszközök Immateriális javak Szellemi termékek Tárgyi eszközök Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek Beruházások, felújítások Befektetett pénzügyi eszközök Egyéb tartósan adott kölcsön B) Forgóeszközök Készletek Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevôk) Egyéb követelések Értékpapírok Pénzeszközök Pénztár, csekk Bankbetétek C) Aktív idôbeli elhatárolások Költségek, ráfordítások aktív idôbeli elhatárolása Eszközök összesen Források

I.

I. II. III. 4. 6. 8. 2.

D) Saját tôke Jegyzett tôke E) Céltartalékok F) Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hosszúlejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek áruszállításból és szolg. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll. Egyéb rövid lejárató kötelezettségek G) Passzív idôbeli elhatárolások Költségek, ráfordítások passzív idôbeli elhatárolása Források összesen

Elôzô év 2003 134 779 81 909 81 909 47 660 42 744 4 916 5 210 5 210 326 886 4 784

adatok ezer forintban Tárgyév 2004 111 889 49 259 49 259 54 020 29 674 24 346 8 610 8 610 308 061

4 784

5 719 1 750 3 969

322 102 482 321 620 7 419 7 419 469 084

302 342 529 301 813 7 029 7 029 426 979

Elôzô év 2003 300 000 300 000

Tárgyév 2004 300 000 300 000

160 858

118 462

160 858 44 946 52 268 63 644 8 226 8 226 469 084

118 462 38 802 39 835 39 825 8 517 8 517 426 979

Budapest, 2005. március 30.

Szarvas Ferenc vezérigazgató s.k.

58

Függelék

II. EREDMÉNYKIMUTATÁS Tétel megnevezése 01 I. II. III. 05 06 07 09 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A) 15 16 17 VIII. 21 IX. B) C) X. XI. D) E) XII. F) 23 G)

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegû ráfordítások Bérköltség Személyi jellegû egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi(üzleti) tevékenység eredménye Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott kamatok, kamatjellegû bevételek Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei Pénzügyi mûveletek bevételei Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mûveletek ráfordításai Pénzügyi mûveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás elôtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény

Elôzô év 2003 819 000 819 000

Tárgyév 2004 773 000 773 000

1 786 8 789 175 729 3 143 257 187 918 349 402 50 905 123 930 524 237 73 188 153 35 290 29 239 202 320 29 761 117 117 29 644 64 934

2 691 7 381 162 057 3 368 54 172 860 350 379 47 264 123 595 521 238 65 526 6 825 9 242

158 -158 64 776 12 508 52 268 52 268 0

38 218 178 38 396 216 216 38 180 47 422

47 422 7 587 39 835 39 835 0

Budapest, 2005. március 30.

Szarvas Ferenc vezérigazgató s.k.

59

A Társaság vezetô tisztségviselôi 2004 végén: Az Igazgatóság tagjai: Dr. Radnai György elnök Dr. Terták Elemér Pichler Ferenc Kovács Álmos Király Péter Szarvas Ferenc Dr. Borbély László András

A Felügyelô bizottság tagjai: Sághy Zoltán elnök Romhányi Balázs Dr. Jónás Béla Dr. Várfalvi István

60

1027 Budapest, Csalogány utca 9–11. 1255 Budapest, Pf. 248 Telefon: (06-1) 488-9488 Fax: (06-1) 488-9405 E-mail: [email protected] További információ: www.akk.hu, 06 40 24 24 24

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Recommend Documents