F e ls ő s z e n t g y ö rg y i H í rek Jászfelsőszentgyörgy Község Lapja 2 0 0 9 . m á r c iu s – á p r ilis - m á ju s
X III. év f. 2 . sz .
ÉVES A TELEHÁZ 1999. április 16-án nyitotta meg kapuit a Teleház a Községi Könyvtár égisze alatt. Azt hiszem, sokat köszönhet neki a település és az itt élők. 10 évvel ezelőtt még nem volt elterjedve ennyire a számítógépes technika, kevés volt még a településen a számítógép, az Internet kapcsolat meg kuriózumnak számított. Mézes Imre és az általa létrehívott Továbbtanuló Fiatalokért Alapítvány sikeres pályázatának köszönhető, hogy létrejött a teleház. Kezdetben volt két számítógépünk, egy fénymásoló gép, egy színes nyomtató és egy telefonos fax készülék. A szolgáltatásainkat fokozatosan bővítettük és a lakosság igényeihez alakítottuk. Bárki bejöhetett fénymásolni, nyomtatni, dolgozni, írni a számítógépen, tájékozódni az Interneten. A gyerekek és a fiatalok persze, ahogy mai is leggyakrabban a számítógépes játékok miatt keresték fel az intézményt. Jó hely volt ez megbeszélni a legújabb játékokat, az érdekes Internetes oldalakat. Sokan rájöttek az elektronikus levelezés „ízére” – gyors, olcsó és mindig célba ér. Később vásároltunk szkennert, ami újabb lehetőséget biztosított a sokoldalú felhasználáshoz. Ez a technika tette lehetővé a falu újság létrehozását is, és már augusztus 20-ára ki is adtuk az első számot, a korábban megjelent 2 újság folytatásaként. Kezdetben nem volt semmilyen számítógépes ismeretem, csak ősz-
Á r a : 2 5 0 ,- F t / e lő f iz e t ő k n e k 2 0 0 ,- F t
szel hoztunk össze egy alapfokú tanfolyamot az általános iskolában Fülöp Zoltán tanár úr vezetésével. A teleház mindig igyekezett önfenntartó lenni, tehát annyit költhettünk, amennyit a bevételeink engedtek. A teleház működtetője az alapítvány volt egészen 2004. április 1-ig. Ekkor kénytelen volt átadni a fenntartását az önkormányzatnak. Az akkori eszközleltár bizonysága szerint 1 100 090,- Ft értékű eszköz és bútor került átadásra. Hogy bevételeinket növeljük kitaláltunk mindig valami újabb szolgáltatást. Többek között az újság is ezt a célt szolgálta, hogy bevételhez jusson a teleház. Aztán 1999. decemberében meghirdettük a mikulásszolgáltatást. Kezdetben igen nagy volt a sikere. A két mikulás és a krampuszok alig győzték az ajándékok kihordását. A kezdetektől kezdve nagyon sokan álltak a teleház mozgalom mellé. Rengeteg segítőnk akadt az évek folyamán, aki mind társadalmi munkában és valóban önzetlenül segédkezett. Soha nem fizettünk egy fillért sem a gépek karbantartásáért a rendszergazdáinknak pl. A teleház megnyílásával egy csomó addig elképzelhetetlen dolgot is fel tudtam vállalni. Elkezdtünk kiállításokat készíteni. Kezdetben a helyi alkotók műveit mutattuk be, mint Kádas Sándorné, Szolnoki Lászlóné festményeit. 2000-ben kihoztuk a Jász Múzeumból a Török Sándor hagyatékot: dalos füzeteit, kottáit, az emlékérmeit és néhány festményét állítottuk ki. Aztán volt 2 fotókiállítás Faragó László gyönyörű természetfotóiból, ami a Hajtai és a Jászberényi Természetvédelmi Területhez kötődtek. 2001-ben D. Kovács Júlia szintén helyi gyökerekkel rendelkező festőművész kiállítását cso-
dálhatták meg a betérő vendégek. 2002-ben Nagyné Koncz Éva, a Berényi Műhely vezetőjének festményeiből nyílt kiállítás. 2003-ban ismét Szolnoki Lászlóné Erzsike néni újabb képeit állítottuk ki, akkor már a művelődési ház folyosóján. Ez évben került át a könyvtár a szépen felújított művelődési házba és itt ismét szép teret kaptunk kiállítások készítésére. 2006-ban Tar Ildikó jászfényszarusi és Simon M. Veronika székesfehérvári festőművészek hozták el képeiket. Az utóbbi festőtől kedves gesztusként ajándékba kaptuk az intézmény névadójának, József Attilának a portréját. 2007-ben Koncz Eta budapesti és Jancsovicsné Bakosi Mária tápiószelei festőművészek állították ki képeiket és volt még egy nagyon jól sikerült nőnapi kézimunka kiállítás is. 2008-ban húsvéti képeslapok, szalvéták és bélyegek és a Mátyás, az igazságos c. rajzverseny díjazott képeinek kiállítása volt utoljára. A terem újrafestése, felújítása után már nem engedélyezik a kiállításokat, fenntartják az évente néhány alkalommal történő házasságkötések számára a termet, pedig jó lenne egy ésszerű kompromisszumot kötni. Így egy szép színfoltjától és egy remek kulturális rendezvénytől fosztják meg a lakosságot. Másik visszatérő rendezvényünk volt a Teleház Kupa tavaszi és őszi fordulói. Öszszesen 16 alkalommal rendeztem meg. Alkalmanként 4- 5 csapat vett rajta részt, de egyszer 7 csapat is játszott. Jöttek játékosok közelről, távolról, de többségében helyi fiatalokból verbuválódtak a csapatok. Az egyik ilyen Teleház Kupa mérkőzések után még finom vacsorát is szerveztünk az azóta megboldogult Farkas Bélával a Szabó kocsmában. Szabó Imre gyakran kisegített, elvállalva a bírói feladatokat és László Imre is sokat segített a szervezésben. Az évek folyamán több száz fiatallal és idősebb sportrajongóval kerültem kapcsolatba. Remek hangulatú mérkőzések voltak ezek, szinte egyetlen lehetősége volt a fiataloknak a helyi sportolásra. Persze voltak sértődések is, ha nem úgy ment a játék, fogták magukat egyesek és odébb álltak, az eredményhirdetést meg sem várva. De így utólag jobbára csak a szépre emlékezem. Mindenkit, aki segített sajnos nem áll módomban felsorolni, mert betelne vele az újság, de ezúton is kifejezem hálámat és köszönetemet valamennyiüknek. Nélkülük nem tudtam volna elérni ezeket az eredményeket. Még a kezdet kezdetén csatlakoztunk az Országos Teleház Futásba. A Sárkeresztesi Teleház szervezte és nagyon sok teleház bekapcsolódott. A mi teleházunk a 29. település volt, amit a futásuk során érintettek. A díszvendégünk Kovács István, hosszútávfutó
volt. A rendezvényhez egyéb más programok is kapcsolódtak, amit videóra rögzítettünk. A teleház állt az élére a 2001. október 13-án megrendezésre kerülő Önkéntesek ünnepére. A több mint 100 vendégnek Ménkű Miklós polgármester úr díszes emléklapot adományozott és a jászberényi Barkóca Néptánc együttes szórakoztatta az ünnepelteket. A jó hangulatú rendezvény vendégfogadással ért véget. Fontos feladatomnak tartom még a civil társadalom segítését. Ha lehetőség volt rá mindig bekapcsolódtam a pályázatokba. Így nyertünk 2002-ben egy Pentium III. számítógépet és egy nyomtatót. 2004-ben újabb jelentős fejlesztéshez érkeztünk az eMagyarország pályázattal, amikor is 2 db Pentium IV. –es számítógépet és egy multifunkciós fénymásolót nyertünk. Még ma is használjuk ezeket a gépeket, habár már azóta nyertünk újabb két ilyen gépre való pénzt. Jelenleg 5 db modern számítógéppel és 2004 óta szélessávú internet- elérhetőséggel szolgáljuk a betérőket. Ma már sok háztartásban található számítógép és elég sok helyen van már Internet is, de azért még van mit tenni. Az idősebbek idegenkedik ettől a modern technikai csodától, pedig nem kell tőle félni. Nem ördöngősség megtanulni sem a számítógép kezelését és az Interneten való szörfözés pedig maga a csoda. Szabadságot és új távlatokat ad az embernek. Ma már az Internet segítségével a különböző hivatalos ügyeinket is intézhetjük akár otthonról, de a teleházból is. Az ügyfélkapus regisztráció után szinte minden ügyünket intézhetjük az interneten. Benyújthatjuk az adóbevallásunkat, kérhetünk lakcímkártyát, anélkül, hogy be kellene utaznunk Jászberénybe, de ma már a banki vagy az árammal, gázzal kapcsolatos ügyeinket is egy-két kattintással intézhetjük kényelmesen, pénzt és fáradtságot megkímélve. Mindezek használatára megtanítom önöket a Teleház ingyenes tanfolyamain. Csütörtök délelőttönként és szombat délutánonként folyik az oktatás. Most érkezett az értesítés, hogy nyertünk 1 millió Ft-ot a (MEH) Miniszterelnöki Hivatal a „A közösségi internet hozzáférési pontok támogatása” címen meghirdetett KIHOP- 2008 pályázaton az eMagyarország pontunk fejlesztésére és az eKözigazgatás tanfolyamok megtartására. Várom Önt is sok szeretettel: Megyeriné Nagy Magdolna könyvtár- és teleházvezető
KÉPEK A 10 ÉVES TELEHÁZ ÉLETÉBŐL…
Szolnoki Lászlóné családja körében Kádas Sándorné a kiállítása megnyitóján
D. Kovács Júlia a kiállítás megnyitó előtt könyvbemutatót is tartott. Szoleczki Istvánné nyitotta meg a kiállítását.
Egy kis pihenő az egyik Teleház Kupán Útra készen
HELYISMERET 2. rész Az én falum címmel írt szakdolgozatot 2003-ban Kővágó Sándorné Hibácskó Hajnalka, amelyből részleteket közlünk. Ezzel is hozzájárulva, hogy olvasóink jobban megismerhessék településünk történelmét, a korábbi évszázadok eseményeit, a régebben itt élt emberek sorsát. I. Lipót császár a kortársak szerint két kézzel szórta a pénzt, költséges szórakozásaihoz nagy öszszeg kellett. A folytonos csatározások is rengeteg pénzt emésztettek fel, mégis sok várban évekig nem kaptak a katonák zsoldot. Az államadósság mértéke már meghaladta a 40 millió rhénes forintot. A hiány pótlására a kamara először a visszafoglalt, majd hűtlenségi perekben elkobzott birtokokat használta. A kincstári birtokok javarészét áruba bocsátotta. Kolonics érsek 1698-ban létrehozta az Újszerzeményi Bizottságot, amely a tulajdonjogok igazolását írta elő a felszabadult birtokok gazdáinak. Közhírré tették, hogy a legtöbbet ígérőnek adják el. A régi birtokosok a legtöbb esetben nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani a jogcímüket, hiszen sok birtoklevél elveszett a török háborúkban. Ennek következtében az egész Alföld birtokviszonyai megváltoztak. A császár a jászokkal a leggonoszabb dolgot tette, hiszen ez a nép teljesen szétszóródva is kétfelé adózott, holott jogilag szabadnak érezte magát. 1690-ben felhívták a Külső-Szolnok vármegyei földesurakat, hogy igazolják jogcímüket. A vármegye rögtön tiltakozó küldöttséget indított az ellen, hogy földjét fegyverjog alapján szerzet területnek nyilvánítsák. A tiltakozás ellenére a kamara váltságösszeget rótt ki rájuk. 12 000 rhénes forintot kölcsön pénzből leróttak. 1699-ben a kamara mégis elhatározta a Jászkun Kerületek értékesítését. Előbb azonban tudni kellett a terület pontos kiterjedését, gazdasági, népességi adatait, hogy értéke megállapítható legyen. A Pentz-féle összeírás név szerint felsorolta az egyes helységek lakosait, származását, részletezi a helységek gazdasági életét. Pentz János Kristóf egri kamarai prefektus végezte az összeírást. Német származású tisztviselő, aki magyarul is alig tudott, ezért segítségére kirendelték Sőtér Ferenc Pest megyei alispánt, aki 1689 óta a Jászkun kerületek nádori alkapitányi tisztségét viselte. Részt vett még a bejárásban Franyó Mihály jászberényi plébános. 2
A Jászság népsűrűsége 6, 3 fő/km maradt. 1536-tól 1699-ig 20%-os lakosságcsökkenést jegyeztek be. Az összeírás idejére sok idegen is ideköltözött, de jászoknak vallották magukat, hiszen csak akkor lehettek részesei a kiváltságoknak, ami ősi jogon illette a jászokat. Felsőszentgyörgyről a következőket írták:
„A Zagyva (Szagiva) folyó mellett fekvő helység, néhány éve lakott, egy elhagyott temploma van, a lakosok katolikus vallásúak, egy licentiatus tartózkodik itt. Talaja homokos, erdő nincs. Berénytől egy mérföldre fekszik. A fent említett Zagyva (Szagiva) folyón egy köves malom építését kezdték meg. Hogy ez a helység régen a királyi kamarának, vagy azután a ………………………provizorátusnak mit fizetett, nem tudjuk. … A török császár kancelláriájának adó helyett 4 napig ekével szántottak. A nádor őfőméltóságának évente ténylegesen fizettek 40 forintot. A Jászság közös kiváltságlevelére hivatkoznak. Jelenleg 39 gazda van itt…. határai: Szentlőrinckáta nyugatra és északra félóra, Monostor keletre félóra, Udvard egy negyedóra….” A régi időkben állt valamilyen kicsi templom a faluban, de teljesen elpusztult. A visszaköltözés után helyreállítani már nem tudták, de egy kis fatemplomot építettek a lakosok, méghozzá a réginek a romjain. A falu is a templom köré telepedett, az ősi falu helyére. … Lipót császár egy pátenst adott ki külföldön is, amelyben úgymond meghirdette az Újszerzeményi Bizottság által lefoglalt magyarországi földeket. Bárki jelentkezhetett földeket visszaigényelni, aki kellő vagyont kifizetett a kincstár részére. A Német Lovagrend is felelevenítette régi birtokigényét a magyar területekre, különösen a Barcaságra, amelyet egykor a török terjeszkedése előtt birtokoltak. A Lovagrendnek elég régi időkre kellett visszatekinteni, mikor II. András király 1211-ben Erdély délkeleti szögletét a rendnek adományozta. Eredményes és hasznos tevékenységet végeztek, a kun, besenyő támadások ellen védték a területet. Azonban később túl nagy hatalomra, önállóságra törtek, így András király elvette tőlük a Barcaságot, és kiűzte őket az országból még 1225-ben. A török hódítások idején már rég északon, Lengyelország északi részein, a Balti-tenger mellékén éltek önálló állami keretben. A Habsburg császársággal mindig szoros kapcsolatokat tartottak fenn, például 1673-ban I. Lipót császár a lovagrend nagymesterét nevezte ki a meghódított erdélyi Gubernium élére. Gróf Kollonich Lipót bíboros érsek volt a legfőbb támogatójuk a török háborúk után. Az ő javaslatára és közbenjárására a hétszázezer rhénesi forintra becsült koronabirtokot felajánlották a rendnek félmillióért. A nagymester a tárgyalások során szigorú feltételeket szabott, de Kollonicsék azt is elfogadták, csakhogy létrejöjjön az adás-vétel. Az összeg felét Kollonics állta, persze a jó haszon reményében. 1702. március 22-én a király aláírta az adományozásról szóló okiratot. A Jászkunság törvényellenes eladása országszerte nagy megdöbbenést keltett. A beiktatásra az esztergomi káptalant jelölték ki, sőt, még katonai intézkedéseket is foganatosítottak, arra az esetre, ha
a jászok, vagy a kunok ellenszegülnének. A rend nagymestere az előtte megjelent jászkun küldöttségnek megígérte, hogy könnyít a sorsukon. A közigazgatási teendők ellátását Török Andrásra, a volt főkapitányra bízta. Megkapták a parochiális egyházak főkegyúri jogait is, és a plébánosok kinevezési jogát ettől kezdve a lovagrend helyi megbízottja gyakorolta. A szó valós értelmében főkegyúri jogokat gyakorolt a Jászkunság felett.
(folytatása következik)
MÉGEGYSZER HARGITAY ZOLTÁN DOKTOR ÚRRÓL Gyermekkori emlékeim közé tartozik, amit hallottam a szentgyörgyi körzeti orvosról, édesanyám és édesapám beszélgetéseiből. Szerettem hallgatni a régi családi történetekről, szinte belém ivódott a régmúltak emlékei. Csupa jót tudtak róla mondani, tudtommal szókimondó, becsületes ember volt, aki nem tett soha a falu lakosai között különbséget. A munkája során mindig az emberek gyógyításával foglalkozott még akkor is, ha a szegényebbek nem tudtak fizetni, mert úgy volt vele, hogy mindenkit meg kell gyógyítani minden áron. Szüleim úgy mesélték, hogy a fronton katonaorvosként szolgált. Kétszer nősült, az első házasságából két lánya született. A második házassága során egy szentgyörgyi tanítónőt vett el feleségül és született egy fiuk, Zoltán. A lányok már nagyobbak voltak, édesapám mesélte sokszor lejártak a falu gyerekeivel a Zagyvára fürödni és semmilyen társadalmi különbséget nem éreztettek senkivel.
Egy szomorú esetet írok le, amit édesapám mesélt. Talán tíz-tizenkét éves lehetett édesapám, mikor elkapott egy csúnya betegséget has és fej tífuszt, amiben egy hasonló korú barátja Laska Jóska is szenvedett. Nagyon betegek voltak és bekerültek a Jászberényi kórházba. Hetekig próbálták őket gyógyítani, de az orvosok lemondtak róluk és kiadták őket a kórházból a szülőknek, azzal a jelszóval, hogy menthetetlenek. De mit ad Isten, édesapám még a mai napig is él, nyolcvanötödik évét tapossa, és hál’ Istennek korához képest, igen jól bírja magát. Hát igen! Itt van, mert a falunak volt egy igen nagy tudású, munkájában kitartó orvosa, Hargitay doktor úr. Édesapám, már akkor árva volt, nagynénje nevelte nagy szegénységben. De nem volt pardon a doktor úr erélyesen megmondta, hogy én ezt a gyereket talpra állítom akármi lesz is, mert a gyerek élete töb-
bet ér mindennél. De azért hozzá tette, csak a szíve bírja, meg az erős akarata. Egy év is bele tellett mire apu talpra tudott állni és odabotorkált az ablakhoz, úgy nézte, hogy viszik a barátját, Laska Jóskát a temetőbe.”Mert hát az úr így rendelkezett”. A játszótárs nem bírta ki a nagy betegséget és meghalt. Azért a doktor úr sem tudott minden esetben csodát tenni. Csak tette a dolgát önzetlenül és becsületesen. Ezért is emlegették a szegények megmentőjeként a faluban az emberek. Ezek a dolgok, amiről apu mesélt még a háború előtt történtek. Igen szegény volt a falu népe és sok volt a beteg. De volt Dr. Hargitay Zoltán, aki ezeken az embereken sokat segített és sokat adott a falunak. Hadd írjak egy pár sort édesanyám testvéréről, akit Petrik Imrének hívtak Ezt a pár sort nagybátyám önéletrajzából idézem. „Hiába próbáltam állást keresni nem kaptam sehol. 1936-ban ezért haza mentem szülőfalumba, Jászfelsőszentgyörgyre. Ott dolgoztam szüleimmel a vízi malomban, amit béreltek a Zagyva partján. Persze a háború vihara során az is tönkrement.” 1941-ben a Szovjetunió elleni háború megkezdése után a munkásmozgalom harcosainak helyzete válságosra fordult. Nagybátyámat letartóztatták, Jászberénybe vitték, kegyetlenül megkínozták és vallatták, majd végül Kolozsvárra került internáló táborba. Sokat éheztek, a konyhából kidobott káposztaleveleken és hulladékon éltek. Kis helységekbe voltak bezsúfolva, puszta kövön, kis leszórt szalmán aludtak, embertelen körülmények között. Az úgynevezett keretlegények minden héten csak úgy kedvtelésből agyonveretek kilenc-tíz internáltat. Kolozsvárról 1942. augusztus 20-án engedték szabadon, de itthon várta a SAS behívó és 1944. június 6-án Alsódabasra vitték a 410-es különleges munkásszázadba. Bazalt bányában dolgoztatták embertelen körülmények között.
Puskatussal hajszolták őket, mikor már lépni is alig volt erejük. Negyvenkét kilóra lefogyva szabadult a munkatáborból. Nyitott vagonon szállították őket és a nagykátai vonatállomás közelében talált rá az árokparton egy szentgyörgyi ember, aki lovas kocsival volt. Megismerte Imre bácsit és hazavitte Petrik nagyapámékhoz. És itt lép képbe újra a falu doktora, Hargitay Zoltán, aki hosszú hónapokig minden áldott nap ott volt a családi háznál és nagy türelemmel, nagy tudással talpra állította nagybátyámat. Tudnám sorolni még, hogy itt Nagykovácsiban is mennyit tudok egy megbecsült jászsági orvosról, akiről még azt is mondták, biztosan tudom, hisz ő mesélte, hogy apai nagybátyámat Tóth Laci bácsit, aki több mint háromévi kegyet-
len orosz fogságból 1948-ban hazakerült, miképpen gyógyította ki a malária betegségből, és adott egy egészségesebb életet egy három gyerekes családapának. Az én teóriám az, hogy egy áldott jó ember volt, a falu doktora, akit a jászsági nép igen szeretett és nagyra becsült. Tóth Kálmán
EGÉSZSÉGÜNKÉRT „Megelőzés, Védelem, Védőoltás” Az idei évben 2009. április 20-26 között kerül megrende-zésre az Európai Védőoltási Hét, mely-nek alapvető üzenete az, hogy minden gyermeknek szüksége és joga van a védőoltásokra a fertőző betegségek megelőzése és életük védelme érdekében. Noha jelentős eredményeket értünk el a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelemben, az oltottsági arányokban globálisan megfigyelhető hiányosságok azt mutatják, hogy a védőoltások fontosságának hangsúlyozása továbbra is lényeges feladat. A Védőoltási Hét célja az átoltottság növelése. Egy populáció optimális védettségéhez, legalább 95%-os átoltottság szükséges. Sajnos a WHO Európai Régiójában a becslések szerint évente 600 000 csecsemő nem részesül az életkorának megfelelő védőoltásban, amelynek következtében Európában, napjainkban is halnak meg gyermekek védőoltással megelőzhető fertőző betegségben.
A hazai járványügyi helyzet jóval kedvezőbb, és az életkorhoz kötött védőoltások átoltottsági aránya magas. Így ennek tükrében a hazai célkitűzés nem lehet más, mint ezen eredmények megtartása. Miért ilyen fontos ez a cél? A kötelező gyermekkori védőoltások hatására kialakult kedvező helyzet csökkentheti az éberséget, sokakban megkérdőjelezheti a további aktív immunizálás szükségességét. Csak hogy nem mindenhol kötelezőek a gyermekkori védőoltások. Továbbá nem hagyhatjuk figyelmen kívül, azt a tényt sem, hogy felgyorsult világunkban külföldi tartózkodásunk során, illetve külföldiek hazánkba utazása alkalmával itthon
is találkozhatunk rég feledhetőnek vélt kórokozókkal, valamint új fertőző ágensekkel. Erre az esetleges helyzetre időben fel kell készülni. Azt, hogy melyik oltást, mikor kell megkapni, azt az ÁNTSZ az oltási naptárban határozza meg, az oltóorvosok, pedig a védőnők segítségével betartják. Az ÁNTSZ Kistérségi Intézetének a védőnők havonta küldenek jelentést a kötelező oltások teljesítéséről. Az elmúlt öt év alatt a kistérségben a kötelező védőoltások átoltottsági százalékos aránya emelkedő tendenciát mutatott oly annyira, hogy a 2007-es évben elérte a 95-100%-ot, és ezt az eredményt a 2008-as évben is megtartotta. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy a kötelezö védőoltások esetében évente mindösszesen egy-két esetben fordult elő mulasztás a szülők részéről az elmúlt években, ami később hatósági intézkedést igényelt. Önkéntesen igénybevehető térítésmentes oltások terén ígéretes eredményként könyvelhető el a 2006. októbere után született gyermekek pneumococcus elleni védőoltása, ami 2008. októberétől az idei év márciusáig, 68,4%-os átoltottsági arányt ért el. A térítésmentes influenza elleni védőoltás kampányában a Jászság lakosságának 15%-a került oltásra a gyermekek esetében ez az arány 3%. A fentiek alapján a Jászság gyermekeinek szülei fegyelmezettségről tettek tanúbizonyságot. Jelenleg életkorhoz kötött kötelező védőoltással megelőzhető betegségek az alábbiak: Gümőkór (tuberkulósis) Kanyaró (morbilli) Járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz) Rózsahimlő (rubeola) Torokgyík (diphteria) Szamárköhögés (pertussis) Merevgörcs (tetanus) Járványos gyermekbénuás (polyomyelitis epidemica)
Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás Haemophilus influenzae okozta felsőlégúti megbetegedések Megbetegedési veszély elhárítása céljából adható védőoltások: Meningococcus okozta agyhártyagyulladás és vérmérgezés (meningococcus meningitis, septicaemia) Steptococcus pneumoniae okozta agyhártyagyulladás
Rotavírus okozta fertőzés Hepattitis A vírus okozta fertőző májgyulladás Kullancsencephalitis Humán Papillómavírus (méhnyakrák) Varicella (bárányhimlő) Influenzavírus által okozott megbetegedések Miért fontos, hogy a kötelező védőoltásokon túl más egyéb oltásokban is részesítsük a gyermekeinket, illetve magunkat? Sajnos genetikai szinten az egyes vírusok, baktériumok olyan változáson mentek keresztül évtizedek alatt, mint például a bárányhimlőért felelős Varicella-Zoster vírus, hogy egyre több esetben jár súlyos szövődményekkel, amit régebben vagy egyáltalán nem vagy nagyon ritka esetben lehetett tapasztalni. A világon évente 60 millióra becsülik a varicella megbetegedések számát. Minél magasabb ez a számérték a vírusnál annál, magasabb arányban fog előfordulni mutáció, ami egyre súlyosabb szövődményekhez fog vezetni. A Varicella leggyakoribb szövődményeinek megoszlása: 45-57%-ban fordul elő gennykeltő baktériumok (főleg streptococcusok, staphylococcusok ) okozta felülfertőződés, 15-18%-ban központi idegrendszeri komplikációk, 10-14%-ban légúti szövődmények, 4-5%-ban haematológiai jellegű betegségek. Említést kíván még: Humán Papillómavírus (HPV) melynél a „nem rákkeltő” típusok szemölcsöket okoznak a bőrben és a külső nemi szerveken. Ezek jóindulatú elváltozások, de igen nehezen gyógyíthatóak és gyakran visszatérnek. A HPV „rákkeltő” típusai a nemi szervek hámjában felszínes fertőzést és rákos elfajulást is képesek létrehozni. A tartós fertőzés, több év alatt, rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához vezethet. Nem csak méhnyakrákot tud okozni a HPV.
A HPV szerepét bizonyították a férfiak pénisz daganatainak közel felében, a végbél és a szájüregi daganatok jelentős részében. A Streptococcus pneumonae baktérium okozta felsőlégúti megbetegedés során a kórokozó
szervezetbe kerülése után megtelepszik az orrgaratüregben. Később a gyerekközösségre oly jellemző gyakori egyéb más fertőzések kapcsán legyengült szervezetben jelen lévő pneumococcus újból és újból arcüreg, középfül, illetve tüdőgyulladást okoz. Súlyosabb esetben képes átlépni a szervezet védelmi vonalát (nyálkahártya) és közvetlenül bejut a véráramba ily módon okozva agyhártyagyulladást, hashártyagyulladást, vérmérgezést, melyek akár halálhoz is vezethetnek. A pneumococcus évente több mint 700.000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Azokban az országokban, ahol a kisgyermekeknek kifejlesztett védőoltást széleskörűen alkalmazzák, 94%-kal csökkent a súlyos és életveszélyes pneumococcus fertőzések előfordulása, valamint jóval kevesebb gyermeket kell középfülgyulladással kezelni. Hasonlóan súlyos és veszélyes megbetegedéseket vált ki az Influenzavírus behatolása a szervezetbe, ahol másodlagos fertőződéseket indukál. Fokozottan veszélyeztettek életkoruktól függetlenül, de hat hónaposnál idősebb, idült szív-, keringési, légzőszervi, vese-, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, továbbá betegség vagy orvosi kezelés miatt csökkent immunitásúak, különös figyelmet fordítva a 60 éven felüliekre. „ Az immunizáció biztonságos és hatékony eszköz a védőoltással megelőzhető fertőzések, a rokkantság és a halálozás megelőzésében. Veszélyes „oltatlannak”, nem beoltottnak lenni!” Dr. Sárközi Mária kistérségi tisztifőorvos
Továbbtanuló Fiatalokért Alapítvány megköszöni mindenkinek az elmúlt évben nyújtott támogatását, amit teljes egészében 10 továbbtanuló fiatal támogatására használt fel. Ez évben is kérjük önzetlen támogatásukat az SZJA 1 °-át. Az alapítvány adószáma: 18821103-1-16 Eszes Tamásné – a kuratórium elnöke
ANYAKÖNYVI HÍREK
Gasztronómia…
Újszülöttek
Új rovatot indítunk ebben az évben, ahol ételekkel, étkezési szokásokkal kívánunk foglalkozni. Terveim szerint olvasóink is alakíthatják a rovatba kerülő írásokat. Írják meg, miről szeretnének olvasni, mi érdekli Önöket, esetleg a jól bevált finom receptjeiket is megoszthatják velünk. Most a mézről írok, és egy finom mézes sütemény receptjét is megosztom Önökkel.
Március 23. Burai Melissza Szülei: Burai Attila és Danyi Piroska Temető u. 54. Március 24. Radics Emil Krisztofer Szülei: Siroki Tibor és Radics Bernadett Temető u. 63. Március 27. Mézes Petra Szülei: Mézes István és Szellmann Nikolett Malom u. 12. Április 19. Szabó Zoltán Szülei: Szabó Zoltán és Sápi Zsuzsanna Kossuth u. 33. Április 21. Lakatos Fanni Szülei: Lakatos Imre és Toldi Jolán Balaton u. 9. Április 27. Bata István Szülei: Bata István és Magyar Ditta Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk a babáknak és szüleiknek! Házasságot kötöttek: Február 27-én Tóth Ferenc és Burka Gabriella Április 18-án Sass Barna és Bernát Szilvia Sírig tartó boldogságot kívánunk az új pároknak! Halottaink Február 6. Nagy Sándor József élt 3 évet I. körzet 62. február 25. Radics Zoltánné Radics Barbara élt 31 évet Dankó Pista u. 10/a. Március 4. Szolnoki László élt 71 évet Néphadsereg u. 23. Március 15. Polgár Emil élt 79 évet Kossuth u. 50. Március 17. Ézsiás Jánosné Csontos Julianna élt 89 évet Május 1. u. 15. Március 20. Szabó Sándor élt 74 évet Petőfi u. 72. Március 31. Újlakán Gyula élt 21 évet Munkácsi sor 21. Április 21. Radics Ottóné Csemer Magdolna élt 74 évet Fő u. 12. Nyugodjanak békében! Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!
A méz nem csak édesség! Egyesek azt hiszik, hogy a méz csupán nyalánkság, csábító édesség. Nem! Annál sokkal több. Igaz, hogy édes, de cukrai olyanok, amilyenek a gyümölcsökben és a szőlőben találhatók. Egyszerűen, könnyen, az emésztőrendszer különböző helyein felszívódók. A méz nem csak édes, de savas is. A méz szerves savai javítják az étvágyat, az emésztést. A méz illat és aromaanyagai ugyancsak étvágyjavítók, némelyikük fertőtlenítő, fájdalomcsillapító vagy nyugtató. A méz fertőtlenítő hatása a frissességétől, enzimtevékenységétől is függ. A méz előnyösen kombinálható különböző élelmiszerekkel. Javasolható a tej-méz és a dió-méz kúra. A méz és a méhek gyűjtötte virágpor keveréke vitaminokban és aminosavakban gazdag, finom csemege. Nem csak teákban előnyös a méz használata, hanem süteményekben is. A méz felveszi a küzdelmet a baktériumokkal, támogatja az emésztést, a májat, a vízkiválasztást, táplálja az izmokat, nyugtató, enyhe hashajtó. Külsőleg sebkezelésre is alkalmas. Melyik más édesítőszerről lehet mindezt elmondani? :-) Barna töltött sütemény Hozzávalók: 45 dkg liszt, 5 dkg zsír, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 15 dkg cukor, 1 egész tojás, 2 evőkanál méz, kevés tej A kidolgozott tésztát ketté osztjuk és sütőlap hátoldalán megsütjük, majd kettévágjuk, hogy 4 lap legyen belőle. Töltelék: 4 dl tej, 5 dkg porcukor, 5 dkg liszt, 1 csomag vaníliás cukor Ezt sűrű krémmé főzzük és hagyjuk teljesen kihűlni. Majd 20 dkg vajat, 20 dkg porcukorral 2 kávéskanál átszitált kakaóval habosra keverünk, és a főzött krémmel óvatosan összevegyítjük. Ezzel a krémmel töltjük meg a lapokat. A tetejére is jusson valamennyi. Másnapig állni hagyjuk. Ujjnyi széles, hosszúkás szeletekre vágjuk és a szélein félszem meggyel, középen tortadarával díszíthetjük. Jó étvágyat kívánok hozzá!
(a szerk.)
A „NAGY ROBBANÁS” után
N
em tudom az úrnak melyik évében történt, mert az idő kiesett az elmémből. Egyik nap a családom elment itthonról és egyszer csak egy nagy robbanásra lettem figyelmes. Elszürkült az ég, a Nap eltűnt az égről. A garázs előtt kettévált a föld egy méter szélességben és bezuhantam a garázs szerelő aknájába. Nem tudom, meddig fekhettem ezen a helyen. Mikor felébredtem Vanda kutyám feküdt mellettem. Ő egy igazán hűséges kutya volt, ő melegített ebben a fura helyzetemben. Nagy nehezen kikecmeregtünk a szerelő aknából. Az ajtó olyan furcsán ki volt égve, mint a rosta lika. A házunk is elég furcsán nézett ki. Nem volt megégve, de mégis olyan beroskadva álldogált. A kutyusom felé fordultam. No Vanda, most aztán jól nézünk ki. Egyszer csak észrevettem, hogy döglött egerek hevernek az ajtó mellett. Gondoltam, hogy a tette nem Vanda lehetett, mert ő még életében sem fogott meg egyet sem. Kis idő múlva a szomszéd macskáját látom vánszorogni. Kérdem tőle: - No, cica Te is életben maradtál? A lábamhoz dörgölődött, mint hogyha az ő szőre is meg lett volna pörkölődve és kedvesen mutatott az egerek felé, mintha nekem hozta volna. Gondoltam itt a világ vége. Hát a nagy nyílások fölött valahogy átvánszorogtunk a Vandával, hogy megnézzük a szomszédságban életben maradt-e valaki, vagy mi is van most? Kiabálok: - Erzsike, itt vagytok? Nem szólt senki. Elmentünk pár házzal odébb, sehol senki. Valami rémlett, hogy az alsó részben volt egy kis spejzem. Kívülről be tudtam menni. A sok por és törmelék között találtam egy konzervet, sárgaborsót, árpakását, grízt, egy dobozban meg lisztet. Levittem mindezeket a szerelő aknába. Egy rossz kabátfélét is találtam, azt is ledobtam. Gondoltam ez lesz az én helyem ezután az én Vanda kutyusom mal. Egyszer egy kemény tárgyra léptem. Jobban megnéztem, hát egy kés volt az, aminek nagyon megörültem, hiszen most már ki tudtam nyitnia konzervet. Láttam Vanda is nagyon éhes, bár egy-két egér lement neki, ahogy rám nézett szomorú, barna szemeivel. Megosztottam vele a húskonzervet, de aztán meg olyan szomjúság tört rám. Kimentünk az udvarba, tudtam volt ott egy nortonkút, azt kezdtem húzogatni. Nagy nehezen jött ki belőle pár csepp víz. A kiürült konzerves dobozt tettem alá, abból ittam és juttattam Vandának is egy kicsit. Teltek-múltak a napok, az egyforma szürkeség egybeolvasztott mindent. Vanda kutyusommal már nagyon untuk magunkat. Egyet gondoltam, menjünk már el valamerre, hátha találunk vala-
kit, élő embert. Elindultunk hát a Zagyva irányába. Nagyon messzire nem mertünk menni, mert féltünk, hogy megjelenik valaki nem jó szándékkal. A Zagyvahíd valahogy még csak járható volt, egy két nagy repedés volt ugyan rajta, de hát azt átléptük. Víz az sajnos egy szem nem volt a mederben. Talán a Mátra is így járt gondoltam magamban. Egyszer csak megállt előttünk egy jókora, két méter körüli ember, olyan subaszerűség volt a vállán, mellette egy hatalmas kutya. Én köszöntem jó keresztény módjára, de ő nem fogadta. Vanda úgy reszketet a lábamnál, mint a nyárfalevél, mintha mondta volna: - Gyerünk már, a végén még megesznek bennünket. Kérdeztem én mindenről, de nem válaszolt, aztán meg oly hirtelen eltűnt a rét felé, mint ahogy megérkezett. Mi is elindultunk hazafelé. Otthon már várt a cica bennünket, két egérrel és olyan búsan dorombolt és nyávogott, mintha csak azt kérdezte volna: Hol jártatok, engem mért nem vittetek magatokkal? Lepihentünk a vackunkra és egyet aludtunk. Nem tudom, mikor ébredhettünk fel, de talán másnap lehetett. Nagy nehezen felkászálódtam, ki a háztörmelék felé, megbotlottam egy dión. Hiszen ez a padlásról eshetett le. Aztán többet is találtam. Ez aztán a főnyeremény, mert Vanda is igen szerette a diót. Utolsó szemig felkutattuk a diókat. Aztán gondoltunk egyet. Elmegyünk másfelé is. Hát a kövesút is alaposan meg volt rongálódva, de a vonalán el lehetett indulni. Ahogy mendegéltünk, gondolom a Hármas tanya környékén járhattunk, észrevettem, hogy a cica is követ bennünket. Így hát már hármasban mendegéltünk. Én közben minden házba beköszöntem, de nem jött felelet. Elgondolkodtam, hogy vajon mi hogyan maradhattunk életben? Vanda odaszaladt mellém és belém dörgölte csapzott szőrét és nyomban elmúltak a fájó gondolatok. Egyszer mintha a szürkeségben egy napsugár látszódott volna. Megálltunk egy akácfa előtt, hogy megpihenjünk kicsit. Egyszer csak megcsapta az orrom az akácvirág illata. Felnézek, hát az a pici napsugár kicsalta az akácvirágot. Úgy megörültem neki, mint gyermekkoromban és tépkedtem lefelé, és csak ettem meg ettem. Még a kabátom zsebét is teletömködtem. Ez égi manna volt számomra. Ezután hazafelé vettük az irányt hármasban. Nagyon elfáradtam, és ahogy vánszorgok egyszer csak mintha valami éles hangú jármű közeledne felénk a levegőben. Hát én talán el is ájultam. Mikor felébredtem igen fura alakok vizsgálgattak. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Azt sem tudtam élek-e vagy nem. Aztán letettek egy ágyféle dologra és ott elaludtam. Mikor felébredtem valaki csókolgatta a kezemet. Édesanyám! Hát Te meg hol voltál, hogy nem találtunk meg téged is a nagy robbanás után? Kérdezem, hát hol vagyunk? Csak ennyit mondott: - a Föld túlsó oldalán. A két unokám is ott állt, s nekem ennél nagyobb boldogság nem is lehetett volna már.
Vigyázzunk a Földünkre, óvjuk, védjük, hogy LEGYEN HOVÁ HAZA MENNÜNK! Mák Zoltánné
TÖRTÉNELMI KALANDTÁBOR A NYÁRI SZÜNIDŐBEN Lassan, de biztosan közeledik a hosszú nyári szünidő. A művelődési ház színvonalas gyermekprogrammal várja a gyerekeket augusztus 10-től 14-ig, az ötnapos Történelmi Kalandtáborba. A tavalyi, nagysikerű Reneszánsz tábor mintájára szervezzük a rendezvényt és elsősorban a tavalyi résztvevőkre számítunk idén is, de természetesen bárki csatlakozhat hozzájuk, akinek megtetszik a program. A tábor fizetős, a részvételi díj még nincs kiszámolva, de mindenképpen úgy fogjuk kikalkulálni az öszszeget, hogy az ne jelentsen nagy megterhelést a családoknak. A tábor megvalósulása érdekében pályázatot nyújtottunk be a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványhoz. Ha nyer a pályázat, akkor az a következők szerint valósul meg. (lent: részletek a pályázatból) 2009. augusztus 10. hétfő. A jászfelsőszentgyörgyi mamut feltárásának története, ismerkedés a jászsági huszárhagyományokkal, lovas huszárbemutató, „Tábor Kapitánya választás”. 2007-ben mamutcsontokat találtak Jászfelsőszentgyörgy határában. A leglátványosabb részeket – az agyarait és a fejét – sikerült kiemelni. A feltárás – állítólag pénzhiány miatt – azóta szünetel, de a feltáró régészek szerint több jel is utal arra, hogy a területen őskori település lehetett. Meghívjuk a lelőhely felfedezőjét, Kerékgyártó Gyula amatőr régészt, valamint a feltárás vezetőjét, Dr. Kertész Róbert régészt. Első kézből kaphatunk választ sok érdekes kérdésre: Milyen jelek utaltak a leletre? Hogyan zajlott a feltárás? Milyen jelek utalnak kőkori településre? Mi lett a feltárt csontok sorsa? Miért szünetel a feltárás és mikor indul újra? Hogyan lehet elérni, hogy a csontok Jászfelsőszentgyörgyön kerüljenek elhelyezésre? És szeretnénk, ha az előadó olyan kérdésekre is válaszolna, hogy hogyan élt a kőkorszaki ember, hogyan vadászott mamutra, milyen eszközöket használt és milyen volt a társadalma? Az előadást gazdag fotóanyag is színesíti majd. Délután egy nagy időugrással a jászok történelmébe cseppenünk. Babucs Zoltán hadtörténész tart nekünk bemutatóval egybekötött előadást a Jászok történelméről, a hon védelmében évszázadokon keresztül betöltött szerepükről. A Jász Huszárbandérium két tagja – teljes díszben – bemutatót tart a gyerekeknek. Megismerkedünk díszes öltözékükkel, fegyvereikkel. A fegyvereket kézbe lehet venni és természetesen lovagolni is lehet majd. Illusztris vendégünk is lesz ezen a napon. Meghívjuk körünkbe a Jászkapitányt (Az akkor hiva-
talban lévőt június 27-én a Jászok Világtalálkozóján választják meg.) A Jászkapitányt arra kérem, hogy a jászok kiváltságairól meséljen a gyerekeknek, valamint arról, hogy hogyan, milyen érdem szerint és kik választottak régen Jászkapitányt és mi volt a feladata. A jászkapitány választás mintájára mi is választunk Tábor Kapitányát, aki majd másnap lép hivatalba. A Tábor Kapitánya egy díszes medaliont kap, melyet a másnapi választásig viselhet. Egy nap elteltével ugyanis a gyerekek mindig új kapitányt választanak. A kapitányság nem pusztán egy súlytalan cím. A kapitánynak jogában áll bizonyos vitás eseteket eldönteni, igazságot tenni. Döntése minden táborlakó számára kötelező érvényű. Képviseli a táborlakók igényeit, kéréseit a tábor vezetője felé, valahogy úgy, ahogyan azt a Jászkapitány tette ezt valamikor a Jászok igényeivel a mindenkori uralkodó felé. Igyekszik kiváltságokat, előnyös lehetőségeket kicsikarni a táborlakók számára a táborvezetőtől, aki viszont a kiváltságok fejében mindig bizonyos feltételek teljesítését várja el. (Pl. szeretnének egy-egy adag fagylaltot elfogyasztani a „kincstár terhére”. A táborvezető ennek teljesítését feltételhez köti. Pl.: engedélyezi, amennyiben a táborlakók felfegyverzik és kiállítják a bandériumot és ez a bandérium fegyelmezetten felsorakozik és jelentést tesz az „uralkodó” előtt. Más esetben lehet, hogy csak a „az egyes táborlakók közti békétlenkedés beszüntetését” kéri… amennyiben ilyesmit tapasztal.) Minden gyermek lehetőséget kap arra, hogy a kapitányválasztások alkalmával elmondják, hogy ők mivel érdemelnék ki a kapitányságot, mit szeretnének elérni a táborvezetőnél, hogyan kívánnák gyakorolni a hatalmat, stb. A szavazás (szigorúan!!!) titkos módon zajlik majd. A gyerekek érezni fogják, hogy csak a reális célokat kitűző jelöltekre érdemes szavazni, illetve azokra, akik ezeket a célokat határozottan és következetesen tudják majd képviselni – a sokszor a játék kedvéért vonakodni méltóztató – táborvezetés előtt. Demokráciát, érdekérvényesítést, szövetségkötést, sikert és kudarcot tanulnak ezáltal a gyerekek. 2009. augusztus 11. kedd. Gyöngyösi kirándulás A múzeum vadászattörténeti, helytörténeti, ásványi és ősmaradvány gyűjteményének megtekintése. Ezeken túl minket a múzeumban látható mamut csontváz érdekel, hisz Jászfelsőszentgyörgyön is találtak a régészek mamutcsontokat. Az említett felfedezés nagy izgalomban tartotta a lakosságot. Kisebbfajta zarándoklat alakult, távolabbi településekről is naponta érkeztek érdeklődők a feltáráshoz. Ez adta az ötletet és a reményt, hogy talán helyben is lesz lehetőség egy ilyen nagy érdeklődésre számot
tartó lelet kiállítására. Megnézzük tehát, hogy hogyan valósult meg ez Gyöngyösön. Beszélgetünk arról, hogy hol lenne kiállítva a mi mamutunk, milyen épületben, milyen egyéb tárgyakat és díszleteket helyeznénk a lelet köré, hogyan, mi módon csábítanánk a látogatókat községünkbe, hogyan lendítené fel ez az idegenforgalmat. Mindenki lerajzolja, hogy az ő képzeletében hogyan épül fel a kiállítás. A legszebb munkákat jutalmazzuk. Nagy érdeklődéssel állunk a gyöngyösi kirándulás elé, hiszen az önmagában is impozáns csontváz megtekintése számunkra, jászfelsőszentgyörgyiek számára különösen fontos és érdekes. A délutánt a sástói Kalandparkban töltjük, ahol nyári bobpálya és egyéb ügyességi játékok állnak a szórakozni vágyók rendelkezésére. A nap végén új Tábor Kapitányát választunk. 2009. augusztus 12. szerda. Látogatás a jászberényi Jász Múzeumba, délután vendégségben Jászkiséren. Jászfelsőszentgyörgyi lévén fontosnak tartom a jász identitástudat erősítését, a jászok múltjának, szerepének, kiváltságainak minél szélesebb körben történő megismertetését. Sajnos a ma élők nagyon keveset tudnak ezekről. A jászsági lakosok nagy része ismeri és érti az ország történelmét, az ország sok szép múzeumát ismeri, de nem ismeri szűkebb hazája dicső és büszke múltját. A Jász Múzeumban történő látogatás segít megismerkedni őseink múltjával, szabadságszerető és a szabadságért anyagi és - háborúk alkalmával - véráldozatot is vállaló sorsával. Jászberényben ebédelünk, majd továbbutazunk Jászkisérre, ahol a Művelődés Háza és Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény vendégei leszünk. Megismerkedünk a gyűjtemény gazdag néprajzi anyagával. A Helytörténeti Gyűjtemény lehetőséget ad számunkra a népi kismesterségekkel történő beható ismerkedésre, játszóház formájában. A kovácsműhelyben alkalmunk lesz megismerni a kovács szakma szépségeit, az udvaron a fafaragást tanulhatjuk, de belekóstolhatunk a szövés, fonás és az agyagozás tudományába is. Indulás előtt új Tábor Kapitányát választunk. 2009. augusztus 13. csütörtök. Kerékpártúra Kerekudvarra, ismerkedés a majorság történelmével, építészeti emlékeivel, vetélkedő, „kincskeresés”. 9 órakor indul a kerékpártúra a művelődési ház elől. Cél az onnan kb. négy kilométerre lévő Kerekudvar, azon belül is a kápolna. Innen kiindulva bejárjuk a majorságot, megtekintjük a még meglévő épületeket. A séta során megis-
mertetem a gyerekeket Kerekudvar történelmével, a hozzá kapcsolódó legendákkal, az itt folyó mezőgazdasági termelés rendjével, a cselédek, béresek, summások, iparosok, az intéző és az uraság sorsával, életkörülményeivel, lehetőségeivel. Mesélek nekik a majorság utolsó gazdájának, Gosztony Gézának kalandos és fordulatokban gazdag életéről, arról, hogy miként látta gondját a cselédségnek, ezt meghálálva hogyan bújtatták cselédei az orosz megszállás alkalmával, hogyan sikerült megszöknie a megszállt majorságból, hogyan ismerte meg és vette feleségül az egyik cselédje lányát, és hogyan állt helyt igaz magyarként – nemegyszer munkatáborba deportálva - az ötvenes években. Közben megnézzük a kápolna épületét, a kastélyt, a kétszintes gabonatárolót, a tehenészetet, a víztornyot, a dohánypajtákat, a mestersort, az iskolát, a dohányos tanyát, illetve az alsó tanyát. A Kerekudvarról szóló legendák egyike elrejtett kincsekről szól. A séta során „kincskeresést” végzünk a gyerekekkel. Az egyes épületeknél – előre elrejtett – feladatok felkutatása és teljesítése után kapunk újabb és újabb instrukciókat az elrejtett kincs felkutatásához. A séta végén persze rá fogunk lelni a kincsre, de előtte sok érdekes történettel és élménnyel gazdagodunk. A kápolnához visszatérve megebédelünk, délután szabad program majd beszélgetés lesz a látottakról, hallottakról, illetve Tábor Kapitánya választás. 2009. augusztus 14. péntek. Egri kirándulás Eger nagy múltú városában olyan sok a látnivaló, hogy egy szűk nap alatt mindet nem lehet célba venni. Mi is csupán a legismertebbek között fogunk csemegézni. Csak felsorolás jelleggel: Egri Vár, Vármúzeum, Minaret, a Varázstoronyban található Csillagászati Múzeum, Varázsterem, Planetárium és a Camera Obscura. Szeretnénk rendhagyó fizika órát is kérni, de ez még nincs leegyeztetve. Természetesen meglátogatjuk az ország egyik legnagyobb templomát, az egri Főszékesegyházat. A korábbi múzeumlátogatások tapasztalatai azok, hogy a gyerekek szeretik az érthető módon bemutatott, megfelelő és érdekes magyarázattal ellátott – esetleg interaktív lehetőségekkel is bíró – kiállításokat. A fent vázolt program túlnyomó többsége ilyen. Kérem a szülőket és gyerekeket, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel már most jelezzék igényüket a táborra. Jelentkezés és felvilágosítás Ménkű Jánosnál (20 551 8965)
CIVIL HÍREK Epizódok a Községi Polgárőrség életéből Két évvel a rendszerváltás után már nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban a közbiztonság rohamosan romlani fog. Ezért döntött úgy 1992-ben a polgárok egy csoportja, hogy helyi polgárőrséget hoz létre. Ennek a kezdeményezésnek némi vívódás után az akkori polgármester, Ménkű Miklós állt az élére. A szolgálat vezetője Gréczi János lett. Eleinte egészen laza szerveződésben folyt a működés, az első alapszabály alkotásra, bírósági bejegyzésre 1996-ban került sor. Ekkor már Vas Zoltán volt a vezető. 10 év eltelte után, 2006-ban vezetőváltás történt. A tagság Sárközi Zoltánt választotta elnöknek. Az alapszabály is módosításra került. A tagság létszáma jelenleg 36 fő. Az évek során három polgárőrtársunk sajnos végleg eltávozott közülünk – Farkas Béla - 2005., Balogh István - 2007. és ifj. Újlakán Gyula -2009. Ennyit röviden a szervezetről. Ezek után néhány olyan eset, ami polgárőrszolgálatban történt meg, aminek én is részese voltam. Olyan eseteket választottam, ami az idő távlatából már humorosnak tűnhet, de amikor megtörtént nem is volt olyan vicces. Tejkedvelő fiatalok 1997. nyarán az ABC üzletvezetője panaszolta, hogy ismeretlenek rendszeresen dézsmálják a tejszállítók által az éjjeli órákban az üzlet udvarába lerakott tejtermékeket. Három fővel rejtett figyelő szolgálatot szerveztünk az egyik éjszakára. Az alap elképzelés szerint én az önkormányzat épületének padlásán voltam figyelőben, míg Sas Attila és Thuróczy György a bolt udvarán voltak. Az összeköttetést CB rádióval valósítottuk meg. Sajnos a technika rövidesen felmondta a szolgálatot, így nem volt mit tennem a padlásról le, a templomnál le a rétre, majd onnan föl a boltudvarra az ott lévő társaimhoz mentem. Éjjel fél kettőkor meg is jött a tejes kocsi, lepakolta az árut, majd elment. Néhány perc múlva négy személy jelent meg a bolt kerítésének utcai oldalán. Elkezdtek beugrálni. Mikor már ketten benn voltak lecsaptunk rájuk. A másik kettő elszaladt. Az akció végül sikeres lett. Rendőrség, majd bíróság lett a tettesek útja, meg a miénk is, mert tanúkénti kihallgatásra, tárgyalásra kellett járni. Az elkövetőket, mivel fiatalkorúak voltak a bíróság pártolói felügyelet alá helyezte. Dinnyetermelő, akit elkergettünk a saját földjéről Dósa Gábor segítségünket kérte, mert a Kerekudvaron túli területen lévő földjéről rendszeresen lopták a dinnyét. Az akkori rendőri KMB-vel (körzeti megbízott) (Varga Tamás) közösen figyelő szolgálatot szerveztünk egyik éjjel a dinnyeföld köré, amiről a tulajdonos sem tudott. Két gépkocsival, az egyikben Vas Zoli a rendőrrel, a másikban én – összeköttetés CB rádióval, ami most jól működött. Éjfél körül szól Vas a rádión, hogy a dinnyeföldről elindult egy gépkocsi Jászberény felé, Kerekudvarnál álljak az útjába. Ezt túl veszélyesnek tartottam, de mikor a jelzett gépkocsi figyelőpontomhoz ért utána eredtem. Rög-
tön ott lett Vas a rendőrrel, így most már két gépkocsival üldöztük a Hűtőgépgyár felé robogó betyárt. Rövidesen sikerült leszorítással megállásra kényszeríteni az üldözöttet. A gépkocsiból valamennyiünk meglepetésére Dósa Gabi szállt ki, szintén meglepődve. Röviden tisztáztuk a helyzetet és jót nevettünk a baklövésen. Üzenet haza A történet rövid, de elgondolkodtató. A kilencvenes években az akkori rendőr KMB-nek az egyik tanyára kellett kimenni gépkocsival egy ott lakó veszélyes bűnözőt ellenőrizni. Annak ellenére, hogy felajánlottuk a polgárőri segítséget a rendőr egyedül ment ki. Rádión azért tartottuk a kapcsolatot. Mikor a bűnöző tanyájához ért és mielőtt kiszállt a gépkocsiból a következő üzenetet adta rádión: - Ha nem mennék vissza mondjátok meg a feleségemnek, hogy szerettem. Majd kiszállt. Öröknek tűnő percek teltek el majd újból megszólalt a rádiónkon a KMB-és hangja: Minden oké, megyek haza Mire jó egy tsz tehénistállója? Az akkori tél leghidegebb éjszakája volt, Tóth András bátyámmal voltunk szolgálatban. Már este felfigyeltünk egy nőszemélyre, aki a faluban kóborolt. A nőt csak látásból ismertük. Egy rövid ideig lakott az egyik faluhoz közeli tanyán. Vártuk hátha hazamegy, de nem, már éjfélre járt az idő, mikor megláttuk, hogy az ABC-nél lévő buszmegállóban üldögél a padon. Mío nusz 20 C körül volt, valamit tenni kellett. A Jászberényi Rendőrkapitányságot felhívtuk telefonon. Az ügyeletes tiszt azt tanácsolta, hogy vigyük haza a nőt. A mentők is lepasszolták, mivel a nő csak ittas volt és jó szagos, mert becsinálhatott. Olyan ötletünk támadt, hogy kivisszük a nőt a tsz tehénistállójába, mivel a tanyára a rossz út miatt nem tudtunk volna kimenni. Így is történt. A nő be a kocsiba, ki az istállóba. Szerencsére az éjjeli őr befogadta így ott vészelte át az éjszakát. Reggel hazament. A leleplezett rendőr (KMB) Éjszakai rejtett figyelőszolgálatban volt a helyi rendőr, én meg Balogh Istvánnal polgárőr szolgálatban. Elkövettük azt a hibát, hogy szolgálatainkat nem egyeztettük, így nem tudhattunk egymás tevékenységéről. Első körben felfedeztük – bárhogy rejtőzött is – a rendőr gépkocsiját, csak akkor még nem tudtuk, hogy az lesz. Később gépkocsinkat távolabb hagyva gyalog közelítettük meg a „gyanús” gépkocsit. Mint később kiderült a gépkocsiban ülő rendőr is látta a két gyanúsan közlekedő alakot. Még örült is, hogy fogás lesz. Mi is ebben bíztunk. A félreértés rövidesen tisztázódott. Valamennyien csalódással, de megkönnyebbüléssel vettük a történteket. Mézes Imre
VISSZA AZ IDŐBEN… 2. rész „Mögöttem a múlt szép, kék erdősége, Előttem a jövő gyönyörű vetése.” … Magyar Mihály, Farsang Kálmán, Répás József, Rigó Pali, Radics Géza, Ézsiás János, Polgár Emil, Erdődi Károly, Krizsán Jani, Laska Mihály, Novák Rudi, K. Nagy Jani, Cs. Nagy Sanyi, Kovács Jani, Kovács Józsi, Pege Béla – biztos kihagytam valakit… És a lányok, a gyöngyvirágok! Ők is ott voltak, ahol a legények, hol máshol, ha nem ott? Titokban szemet vetettek a falu legényeire és a katonákra, hiszen ősi vágyaik sosem halnak ki belőlük. Lám-lám, példa erre a sok leszármazott: gyerek, unoka, dédunoka; aki olvassa a jelen sorokat, és gondolatban megtiszteli az ősöket. A fiatalok gondolatai a Futura termei körül is jártak, ahol eljátszották kezdetleges színi előadásaikat: A Duda Gyurit, a Sári bírót … Egy-egy kopott forgatókönyvvel, ajándékba kapott díszletekkel, maguk készítette, világot jelentődeszkákkal, lelkesedéssel, tanulni vágyással, élni akarással, kitűnni vágyással. És ki is tűntek, mert ha olvasom a leszármazottak lelkes írásait a Felsőszentgyörgyi Hírekben, rá kell jönnöm az összefüggésre, a kapcsolódásra, a fejlődésre és a rokon-érzelmekre; nem beszélve az ismerős fizimiskákra való rácsodálkozásra Szerethet minket, Jászfelsőszentgyörgyön lakókat az Isten nagyon, ha ennyi tenni, dolgozni vágyó jász embert adott a falunknak. Eltekintve itt a súrlódásoktól, a munka hevében történt megbántástól, az etnikumból adódó viselkedéstől, a vélt sérelmektől, a túlzott érzékenységtől, a minden emberben benne lévő szerepjátszástól, a párthűségtől, az átmeneti fáradtságtól, a szegényedés miatti ingerültségtől, az öregedő test okozta száz bajtól, és a Te érzed jobban – bajtól. Ha apáink, nagyapáink megvívták a mindennapi élet nehéz csatáit, mert megvívták, tőlünk az élőktől is elvárják, annak sikeres folytatását. Nincs megalkuvás, megpihenés, különösen napjainkban, mert fogy a kenyér és „fogy a jász”. Félre kell tennünk a nehezen leküzdhető, emberileg megérthető indulatainkat; egy kicsit forduljunk befelé és így megerősödve az igaz cél érdekében, cselekedjünk. Tiszteljük embertársaink mérsékelt eredményeit is, és a saját magunk által elért, elvégzett munkának is örüljünk. Az Élet a régitől csak jobb lehet; ezt bizonyítják gyermekeink tankönyveinek színvonalas változása és az iskolai követelmények növekedése. Mert a diákot jó szóval és dicsérettel, szinte meg lehet szakítani – az agy befogadóképessége egyre nagyobb és a kreativitás előtör, alkot, értéket teremt és ellensúlyozza objektív-szubjektív gazdasági veszteségeinket. Ha valaki kishitűségével lecsupaszítja egóját, vagy mások leszólásával csökkenti saját erejét és sorsharcosának vitalitását, teljesen frusztrálja kedves környezetét.. Viszont, aki bízik abban, hogy a kiugró szellemiségű ember csodákat tud művelni, az jó úton jár.
Jó úton jártak
katonáink is, amikor kikanyarodtak a Futura-udvarból a Kossuth utcára, mert a vasutat mentek építeni és a gyilkos, alattomos aknákat mentek szedni: félig jóllakva zupával és gyümölcsízzel, rongyolódottan, soványan, de a szentgyörgyi nép szeretetét tudva és érezve. Nyomukban gurult egy kis szöszke négy éves fiúcska, aki próbálta utánozni a katonák vigyázz-menetét. Filmbeillő jelenet kezdett kibontakozni, ami felvillanyozott mindenkit - a villanytalan utcában és a házak ablakaiban. A szakasz élén egy tizedes vezényelt, olyan elánnal, mint egy „jász-tizedes”- pedig békési gyerek volt- úgy hívták, hogy Király Béla! (Nem ugyanaz, mint az ’56-os vezér.) A kis szöszke, e sorok írója (volt) és a 60-as-70-es években már együtt szolgált Béla bácsival Székesfehérváron. Lám-lám milyen kicsi ez az ország, sőt az egész világ - és színész benne minden ember! (Ide nekem az oroszlánt is!) De nem csak nekem, hanem a falum minden lakosának! De nem csak Oroszlán Szonját! Habár ő is előre visz. És minden jó, ami előre visz: írta Goethe. Harcoljunk falunk jólétének kiteljesedéséért, tollal, szóval és szakmánk szerszámaival; vagy mindhárommal együttvéve, mert jellemünk így teljesíti ki egésszé akaratunkat. „Akaratos” énünk így mindig éber lesz és eleven; mely felszínen tart gondolatot, tettet és haladást. Haladjunk csak együtt a menetelő katonai szakasszal és tudjuk meg sovány perspektívájukat és szegény életkörülményeiket, egész embert próbáló harcukat, amely majd erőt ad életünk viteléhez. Nem engedi csalánba hajítani a kámzsát, a reverendát, a csatos imakönyvet, hanem a „Kapcsos könyv” őszi megírására sarkall mindnyájunkat. Vagyis, ha későn, ha csonkán, ha senkinek is, de írjad! Egyéni és nemzeti léted összhangjához tudnod kell, hogy ne szakadozz szét, hogy uralkodni tudj magad felett, hogy ne múljon ki belőled az életöröm. Azt, hogy „Az emberélet nagyszerűt ígér! „Mily szép a nappal, mily nagy az éj S mi? Bár sodródik az Ember Most magával, majd a környezettel.” Goethe Kelt: Alba Regiában, 2009. március idusán, nemzeti ünnepünkön (folytatása következik.) Jász. F. György
KÖNYVTÁRI HÍREK Játékos vetélkedő
történelmi
2009. március 13-án 16 órakor kezdődött a művelődési ház nagytermében 5 négyfős csapat részvételével. Háromfős zsűri értékelte folyamatosan a csapatok teljesítményét. A vetélkedő elején a csapatok csapatnevet választottak majd az 1. feladat kokárdakészítés volt. Ezután képkirakó, majd történelmi totó következett. A Petőfi költészete c. feladatban 5 hiányos versidézetben kellett pótolni a hiányzó szavakat és a vers címét is ki kellett találniuk. Az 5. feladat Mit kíván a magyar nemzet?, a 12 pont közül ötöt kellett kirakni a feldarabolt szavakból. A következő feladat Kik voltak ők?, amelyben 5 jeles személyiség nevét kellett kitalálniuk pl. kit neveztek a „legnagyobb magyarnak”. A 7. feladatban 5 nagy magyar személyiség nevét kellett helyesen leírni. Ez a feladat igen nehéznek bizonyult. Utána egy gyakorlati feladat következett, papírcsákót kellett készíteniük, majd egy 4 soros csatakiáltást kellett írni és felolvasni. Az utolsó 10. feladat az volt, hogy minél több nótát kellett összegyűjteni, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódott és egyet közösen el is kellett énekelniük. Az első három csapat tagjai: I. helyezés PETŐFI csapat – 60 pont (Horváth Alexandra, Rimóczi Alexandra, Benyó Boglárka, Turjányi Dóra) II. helyezés MÁRCIUSI IFJAK – 50 pont (Danyi Georgina, Kanalas Kinga, Lakatos Krisztina, Lakatos Klaudia) III. helyezés Kossuth csapat – 46 pont (András Valentina, Balogh Ferenc, Banya Béla, Horváth Márk) Az első helyezett csapat egy ajándékkosarat nyert, a többi helyezett is kapott ajándékot. Remélem, jól szórakoztak a csapatok és emellett ismereteiket is bővítették a jeles évfordulóhoz kapcsolódóan. Köszönöm mindenkinek a részvételét és a zsűriben helyet foglaló Kővágó Sándorné, Thuróczy György, Eszes Tamásné munkáját.
SZAVALÓ VERSENY A Költészet napi szavalóverseny április 19-én, vasárnap 15 órakor kezdődött. Idén 11. alkalommal rendeztük meg és még soha ennyi versmondó nem jelentkezett. Kitettek magukért az általános iskolások 21 versenyzővel, de az óvodások közül is 10 szavaló indult, míg felnőttek 3-an versenyeztek. Az ünnepség elején Radnóti Miklós költőre emlékeztünk születésének 100. évfordulója alkalmából. Ezt követően meghallgattuk a szebbnél szebb szavalatokat. Igazán mindenki kitett magáért és nagyon kellemes délután részesei lehettünk.
A zsűri nehéz feladatát Kókai Józsefné tanítónő és Molnár Andrea vállalta fel. Köszönöm ezúton is munkálkodásukat. Valamint megköszönöm ifj. Tereba István tanár úr és Terebáné Luzsi Rita óvónő segítségét a gyermekek felkészítésében és segítésében. A végső sorrend így alakult: Óvodások: 1. Danó Kitti, 2. Ménkű Júlia 3. Danyi Liliána, Különdíj: Banya Balázs Általános iskolások: Alsó tagozat: 1. Ménkű Andrea 2. Szarvas Lóránt és Oláh László 3. Tóth Tünde Felső tagozat: 1. Gulyás Mária 2. Rimóczi Alexandra 3. Tóth Zsanett Felnőttek: 1. Thuróczi György 2. Gréczi Imréné 3. Rimóczi Krisztina Valamennyi szavalónak gratulálok és köszönöm, hogy egy délutánra valódi versünnepet varázsoltak a nagyszámú hallgatóságnak. Új könyveinkből… Ernyei Béla: A P@si... Wallace-Halperin: Szerelem & Halál.: Courtney Love és a Nirvanás Kurt Cobain végzetes szerelme A párkapcsolatok iskolája Pénz, karrier, csillogás Gyerekeknek: Békés Pál: Báldor Brezina: Csókkeksz és spagettidili Sohonyai Edit: Le a pasikkal! avagy velem nem stimmel valami? Papagájok, Éghajlat (Mi micsoda) Új nyitva tartás április 1-től! A könyvtár és teleház nyitva tartása megváltozott 2009. április1-től a képviselő-testület döntése értelmében, takarékossági okokra hivatkozva csökkentette munkaidőmet nyolcról hat órára. Így alakult az új nyitva tartás: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
8-12. -
13-18. 13-18. szünnap 13-18. 13-18.
Megyeriné Nagy Magdolna könyvtárvezető
Vöröskereszt Hírek
FELHÍVÁS A helyi Vöröskereszt Alapszervezet a lakosság segítségét kéri. Kérjük, ajánlják fel a feleslegessé vált gyógyászati segédeszközeiket, mint pl. mankó, térdvédő, járókeret, bokarögzítő, szoba WC stb. és azt szervezetünkhöz eljuttatni szíveskedjenek, de szükség esetén, ha kérik, házhoz megyünk érte. Szeretnénk a rászorulóknak segíteni a felajánlott eszközökkel. A gyűjtés helye: Idősek Otthona, Szőlő u. 1. Időpontja: hétfőnként 11-12 óra között. Érdeklődni a 30/2464-978 telefonszámon lehet.
Április 23-án 11-15 óra között Véradást szerveztünk a művelődési házban. Sajnos nagyon kevesen jöttek el, mindössze 15 véradó jelent meg. Vallent MIklósné vöröskeresztes titkár
„IDÉZHETŐ IDÉZETEK” A test a lélek temploma, vigyázni kell tehát rá. Pindroch Csaba Ha válságba vagy zsákutcába kerül az ember, annak egy előnye mindenképpen van: gondolkodásra kényszerít. Dzsaváharlál Nehru A legfontosabb, amit az apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat. Theodore Hesburgh ISMERNI A JÓT KÖNNYEBB, MINT KÖVETNI. Kölcsey Ferenc Az életnek csak akkor van értelme, ha van kivel megosztani az érzéseinket. Paolo Coelho
REJTVÉNY Ebben a négyzetben van 9 pont. Rajzoljon meg két négyzetet úgy, hogy minden pont egyedül álljon a többitől elválasztva!
HUMOR Két székely atyafi üldögél a tábortűz melegénél. Hosszas hallgatás után a fiatalabbik megkérdezi: - Bátyám, van másik nadrágja? - - Van, fiam – jön a válasz fertályóra múlva. - Újabb félóra elteltével a fiatalabbik megszólal: - Hát akkor ez hadd égjen! Kisfiam, tíz perce repült ki az ablakon a papagájod – mondja kétségbeesetten a mama az iskolából hazatérő Pistikének. - Gondoltam – legyint szomorúan a gyerek. - Tegnap, amikor tanultam, a vállamra szállt, és egyfolytában a térképet nézegette. Fiam, hogy tudtál egyszerre öt egyest kapni? - Sok a tanár. Az újság legközelebb aug. 20-ra jelenik meg!
A helyes megfejtéseket a könyvtárba kérjük leadni, május 31-ig! A szerencsés megfejtők közül hárman könyvjutalomban részesülnek. Az 1. számban közölt rejtvény megfejtése: a. állat; b. könyv Könyvjutalomban részesült: Danyi Georgina és Zöllei Sándor. Felsőszentgyörgyi Hírek Jászfelsőszentgyörgy község lapja Szerkesztő: Megyeriné Nagy Magdolna Kiadja: József Attila Művelődési Ház, Könyvtár Teleház Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 63. Tel./ fax: 57/520-010 E-mail:
[email protected] Megjelenik: időszakosan Felelős kiadó: Zelenai Tiborné polgármester
FOTÓK A MŰVELŐDÉSI HÁZ IDEI RENDEZVÉNYEIRŐL
A JÁSZÁROKSZÁLLÁSI SZÍNJÁTSZÓ KÖR NYITOTT ABLAK CÍMŰ ELŐADÁSA 2009. JANUÁR 24-ÉN
SAKKVERSENY 2009. 02. 22. I. HELEZETT NÉMETH ISTVÁN, II. HELYEZETT LACZKÓ TIBOR, III. HELYEZETT CSÍK ISTVÁN
BUDAI ILONA NÉPDALÉNEKES MŰSORA 2009.MÁRCIUS 05-ÉN
MÁRCIUS 15-I KÖZSÉGI ÜNNEPSÉG
A NYUGDÍJAS KLUB MŰSOROS RENDEZVÉNYE 2009. MÁRCIUS 28-ÁN
Csillagászati előadás és bemutató 2009. április 04.
Előadás a cigányság történelméről
Húsvéti gyermekfoglalkozás
Búcsúi bál Nótár Mary-vel 2009. ápr. 25. (A helyi CKÖ rendezvénye)
