European Road Safety Tunes Módszertani Útmutató

European Road Safety Tunes Módszertani Útmutató

A Safety Tunes projekt a MOVE/C4-2014/298 sz. kiírás alatt az Európai Unió és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósult meg.

WP 2 Safety Tunes módszertani irányelvek 1 Bevezetés A legtöbb autósiskolában és szakiskolában a rendőrség vagy a tanárok legtöbbször csak kognitív módon tanítják a vezetés során fellépő kockázatok és közvetlen veszélyek kezelését. Azonban kizárólag a tények és számok (pl. baleseti adatok) bemutatásával általában nem lehet hatást gyakorolni a fiatalok és a kezdő autóvezetők célcsoportjaira. A Safety Tunes választott módszere egy megelőző stratégia, amely a közlekedésbiztonság témakörével foglalkozva interaktív és kreatív megközelítéssel próbálja elérni a fiatalokat, nem csak kognitív szinten, de érzelmi szinten is. A Safety Tunes jól illeszkedik a fiatalok életkörülményeihez: a zene, a szabadság, a kifejezés és az öröm fontos szerepet játszanak mindennapi életükben. A kreativitás nyelvét használva (zene, tánc, színjátszás, költészet, stb.) a Safety Tunes a közlekedés során a felelős és közösségi viselkedés valódi megértését és átérzését képes kommunikálni. Ilyen módon a Safety Tunes innovatív módszereket fejleszt ki, amelyek a fiatalokra jellemző és szórakoztató módon gondolják újra a komoly témákat. A projektben a „kortárs-csoport-oktatás” (“Peer-group-education”) (=egyenrangú személyekkel ismertetni valamit) sikeresen bevált módszerét alkalmazták. Amennyiben a hírnököt befogadják, nagyobb lesz az akarat az üzenet befogadására is. Mindenesetre elfogadottabb lesz, mint az olyan intézmények által közvetített kérések, mint például a szülők, az iskolák vagy a társadalmi szervezetek. A Safety Tunes ezt a megközelítést szeretné közvetíteni a vezetési viselkedés és a baleset1 megelőzés területén. A tanárok és a diákok a Safety Tunes nagyon értékes vonatkozásaiként nevezték meg a csapatmunkát, a vállalkozó szellemet, a kreativitást, a módszerek változatosságát, a tények és az érzelmek kombinációját, a vetélkedőket és a peer-to-peer (kortárs) oktatást.

1

Fontos terminológia. A közlekedésbiztonsági szakemberek meglehetősen egyértelműek a következő terminológiával kapcsolatban: nincs olyan, hogy közúti baleset. Nem igaz, hogy az ütközések „véletlenül” következnek be. Inkább ütközésről kell beszélnünk. Míg a balesetek elkerülhetetlenek, az ütközések elkerülhetők. Az ütközéseket akár nevezhetnénk „incidenseknek” is. A Safety Tunes határozottan ajánlja ezt a terminológiát, még beszélgetés közben is.

2

Tartalom 1

Bevezetés ....................................................................................................................................2

2

Célok...........................................................................................................................................6

3

Célcsoport....................................................................................................................................6

4

Témák .........................................................................................................................................9

5

4.1

A kortársak nyomása, avagy „Hogyan mondjunk nemet?” .............................................................9

4.2

Gyorshajtás ...........................................................................................................................9

4.3

Alkohol/drogok/zavart vezetés/fáradtság ....................................................................................9

4.4

Vasút ....................................................................................................................................9

4.5

Figyelemelterelés (okostelefon, zene, sms) ................................................................................9

4.6

A biztonsági öv használata .................................................................................................... 10

4.7

Kerékpáros viselkedés .......................................................................................................... 10

Módszertan ................................................................................................................................ 11 5.1 5.1.1

Kizárólagosság létrehozása............................................................................................ 11

5.1.2

Érvek az iskolák meggyőzéséhez .................................................................................... 11

5.1.3

Használd a kapcsolatrendszered..................................................................................... 11

5.1.4

Telefonhívás ................................................................................................................ 12

5.1.5

Jelentkezési lap ............................................................................................................ 12

5.2

Előkészületek az iskolával ..................................................................................................... 12

5.2.1

Az időpont kiválasztása ................................................................................................ 12

5.2.2

A csoport kiválasztása ................................................................................................... 13

5.2.3

Tájékozódj! .................................................................................................................. 13

5.3 6

A résztvevő iskolák toborzása ................................................................................................ 11

Értékelés............................................................................................................................. 13

Az „Érezd!” - „Tudd!” - „Tedd!” - „Terjeszd!” workshop megközelítés .................................................... 14 6.1

„Érezd!”............................................................................................................................... 15

6.1.1

Tartsd tiszteletben az összes véleményt és tedd fel a megfelelő kérdéseket! ......................... 15

6.1.2

Lehetséges gyakorlatok ................................................................................................. 16

6.1.3

További javaslatok ........................................................................................................ 21

6.2

Tudd................................................................................................................................... 21

6.2.1

Tények ........................................................................................................................ 22

6.2.2

Lehetséges gyakorlatok a tények és adatok megismeréséhez ............................................. 22

6.3

„Tedd!”................................................................................................................................ 23

6.3.1

A témakör kiválasztásától a kreatív termék/kampány létrehozásáig ...................................... 23

6.3.2

MINDENT-EGYBEN-MÓDSZER: Hozd létre! - Dumáld rá! - Pénzeld! ................................... 26

6.3.3

Legyél oktató ............................................................................................................... 28 3

6.3.4 6.4

Valósítsd meg! ............................................................................................................. 28 Terjeszd! ............................................................................................................................. 28

6.4.1

Készíts tervet! .............................................................................................................. 29

6.4.2

Legyél oktató!............................................................................................................... 29

6.4.3

Vidd hírét! .................................................................................................................... 29

7

A verseny és a kiválasztási eljárás ................................................................................................. 30

8

Coaching: Néhány általános módszer és utasítás az oktatók számára................................................. 31 8.1

Iskolák oktatása ................................................................................................................... 31

8.2

Munka a fiatalokkal és a megfelelő kommunikáció: .................................................................... 31

8.3

A verseny integrálása (lásd a 7. fejezetben) ............................................................................. 32

8.4

Tulajdonjog és peer-to-peer megközelítés ................................................................................ 32

9

Értékelés.................................................................................................................................... 33

10

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 34 10.1

1. MELLÉKLET: MUNKA A FIATALOKKAL ÉS JAVASLATOK AZ OKTATÓK SZÁMÁRA . .............................. 34

Utasítások a mentorok számára......................................................................................................... 34 10.2

2. MELLÉKLET: SZÓKRATÉSZI MÓDSZER/PÁRBESZÉDEK ............................................................... 35

1. A megbeszélés és a párbeszéd közötti különbség............................................................................. 35 2. A moderátor ................................................................................................................................ 36 3. Hét kulcsfontosságú szó a moderátornak, hogy a megfelelő kérdéseket tehesse fel ............................... 37 4. Néhány fontos szabály, Gustav Heckmann szerint ............................................................................ 38 10.3

3. MELLÉKLET: DILEMMA KVÍZ ................................................................................................. 39

10.4

4. MELLÉKLET: A DILEMMA TÖRTÉNET ( RÖVID VERZIÓ) ................................................................ 43

A társak közül kikerülő mentorok oktatása ............................................................................................... 43 A történettel való munka folyamata..................................................................................................... 43 Utasítások a mentorok számára......................................................................................................... 45 10.5

5. MELLÉKLET: A DILEMMA TÖRTÉNET ( HOSSZÚ VERZIÓ) ............................................................. 47

BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 47 A „Dilemma történet” projekt fázis – a részletes eljárás .............................................................................. 49 1. szakasz – A történet (a kérdés bemutatása) ..................................................................................... 49 2. szakasz – A stratégia kiválasztása .................................................................................................. 50 II – 1

A történet befejezése – egyéni munka ............................................................................. 50

II – 2

A történet befejezése – csapatmunka .............................................................................. 50

II – 3

A történet befejezése – összegzés .................................................................................. 51

3. szakasz – A kockázatok azonosítása és megismerése ...................................................................... 53 III – 1

A diákok kijelölik a leginkább kockázatos megoldást .......................................................... 53

III – 2

A diákok felírják az összes stratégia következményeinek és kockázatainak a listáját ............... 53

III – 3

A táblán lévő felsorolás befejezése a kockázatok felsorolásával .......................................... 54

III – 4 Más résztvevők az esemény előtt/alatt/után ................................................................................ 55 4

IV. szakasz – Az indítékok és az érzelmek felkutatása .......................................................................... 56 IV – 1 A csoportban a diákok elemzik azokat az érzelmeket, amelyek arra motiválták a főszereplőt, hogy az adott stratégiát válassza ............................................................................................................... 56 IV – 2

A táblán lévő felsorolás befejezése .................................................................................. 56

V. szakasz – Azonosítás, önazonosítás, önreflexió ............................................................................... 58 V–1

A saját viselkedés és a főszereplő viselkedésmintája közötti kapcsolat keresése.................... 58

V – 2 Fokozatosan átváltunk azokra a kérdésekre, amelyek a főszereplővel való azonosulást eredményezik ................................................................................................................................................. 58 A Gestalt terápia elveinek hasznosítása .............................................................................................. 59 10.6

6. MELLÉKLET: A HATÁRVONAL ÁTLÉPÉSE ................................................................................. 61

A határvonal átlépése/belépés a dobozba ............................................................................................... 61 Utasítások a mentorok számára......................................................................................................... 62 10.7

7. MELLÉKLET: A SEBESSÉG- ZAVARÁS -KERÉKPÁROZÁS -BIZTONSÁGI ÖV ADATLAPOK ....................... 63

10.8

8. MELLÉKLET: FGM KVÍZ: EGY OSZTRÁK KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI WORKSHOP LEÍRÁSÁNAK PÉLDÁJA 68

10.9

9. MELLÉKLET: KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KAMPÁNYOK ................................................................ 69

10.10

10. MELLÉKLET: PÉLDÁK KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK EREDMÉNYEIRE ............................................ 70

10.11

11. MELLÉKLET: HÉT MÓD A KREATIVITÁS ÁRAMLÁSÁNAK FENNTARTÁSÁRA ................................ 74

10.12

12. MELLÉKLET: EGY TERV PÉLDÁJA .................................................................................... 78

10.13

13. MELLÉKLET: EGY FOLYAMAT ADATLAP PÉLDA BELGIUMBÓL ................................................ 80

Rövid leírás ........................................................................................................................................ 80 Eredmények:....................................................................................................................................... 80 10.14

14. MELLÉKLET: PEER- TO- PEER MEGKÖZELÍTÉS .................................................................... 82

1.

Bevezetés ............................................................................................................................... 82

2.

Cél ......................................................................................................................................... 82

3.

Módszertan ............................................................................................................................. 82

5

2 Célok Az általános stratégiai cél az, hogy a fiatal autó- és moped vezetőket, valamint motorosokat érzékennyé tegyék a felelős és közösségi viselkedés iránt. Emellett fel kell hívni a kerékpárosok és a gyalogosok figyelmét a mind a saját viselkedésük, mind a többi úthasználó veszélyes viselkedésének a kockázataira. Még egy csoport, amelyet nem szabad elfelejtenünk a projekt során: az autók utasai. Ennek a csoportnak a sorsa a vezető tapasztalatától és viselkedésétől függ. Másrészről az autók utasai mind pozitív, mind negatív értelemben véve is befolyásolhatják a vezetőt. A projekt innovatív és kreatív megközelítéssel: - felhívja a figyelmet a közlekedési kockázatokra; - megváltoztatja a közlekedés során tanúsított viselkedést; - arra törekszik, hogy csökkentse az utakon a fiatal és a kezdő autóvezetők körében a haláleseteket és a súlyos sérüléseket. A workshopok során a fiatalokat szembesítik az autó-, motorkerékpár-, mopedvezetés, kerékpározás ás gyaloglás kockázataival. Tanulnak a közösségi viselkedésről a közlekedés során, valamint a többi védtelen közlekedő, mint például a gyerekek, az idősek, a többi kerékpáros és autó utas iránti felelősségről. Elgondolkodnak a figyelemelterelés kockázatairól. A Safety Tunes célja, hogy kreatív, művészi módon alakítsa át kampány termékké a fiatalok közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ötleteit, gondolatait és aggodalmait. A termék célja, hogy a saját osztálynál, évfolyamnál vagy iskolánál nagyobb közösségeket tegyen érzékennyé. Amikor a fiatalok az üzeneteken, szlogeneken, műtárgyakon, zenén dolgoznak, énekelnek, elérhetővé válnak az érzelmek és rögzíthető a fenntartható, felelős viselkedés. A diákok kiválaszthatják kortársaik számára a saját üzenetüket és azt a művészeti formát (társadalmi-művészeti produkciót), amellyel az üzenetet közvetítik. A peer-to-peer folyamatot a résztvevő diákok indítják el, ha lehetséges, annak érdekében, hogy lehetőleg hosszabb távon növeljék a hatásait az iskolában és azon kívül. Ennek a célnak az elérése érdekében diák projekt csoportokat indítanak, amelyet támogat valaki az iskola tanári karából. Ennek a projekt csoportnak a célja a többi diák érzékenyebbé tétele, különösen az iskolán belül.

3 Célcsoport A Safety Tunes a fiatal vezetőkre összpontosít (15-24 éves kerékpárosokra, motorkerékpárosokra, moped-, és autóvezetőkre) és a közlekedésbiztonság témaköreihez a fiatalokra jellemző, kreatív és érzelmi módon közelít. Miért éppen ez a célcsoport? Ebben a korcsoportban, a fiatal férfiak körében Európában a fő halálozási ok a közlekedési baleset. Ebben a korcsoportban a fiatal nők is sokkal sérülékenyebbek, mivel többnyire ők az utasok a kormánynál ülő fiatal férfiak mellett. Különösen a fiatal férfi vezetőkre jellemző, hogy hajlamosabbak kockáztatni. Sajnálatos módon ennek a viselkedésnek az alapja a fiziológiai fejlődés és érés. Az agyunk nagy változásokon megy keresztül életünk második évtizedében. Az orvosi világ hosszú ideig meg volt arról győződve, hogy az agy fejlődése 15 évesen

6

válik teljessé, de ma már tudjuk, hogy a prefrontális kéreg érése csak 21-25 éves kor között válik teljessé, és többnyire a nőknél hamarabb fejeződik be, mint a férfiaknál. Weinberger, Elvevag & Giedd 2 szerint a prefrontális kéreg a felelős a következő feladatokért és végrehajtó funkciókért:             

Impulzus kontroll A nem megfelelő viselkedés megakadályozása A megfelelő viselkedés kezdeményezése A munkamemória elérhetősége A majdnem kész feladatok felfüggesztése A viselkedés megváltozása Szervezés Viselkedési stratégiák kialakítása és viselkedés tervezés A különböző feladatok és célok közötti prioritások meghatározása Döntéshozatal Empátia Visszajelzésekre való érzékenység (told és húzd) Ösztönös megérzés

Az agy érzelmi rendszere hamarabb fejlődik ki teljes mértékben, mint a prefrontális kéreg. Ha a közlekedésről van szó, a közlekedési reakciók ebben a korban főleg érzelmi reakciókra épülnek, míg a végrehajtó funkciók, amelyek még nem teljesen fejlettek, csak kisebb mértékben játszanak azokban szerepet. Az agyi érés mellett a hormonális érés is teljes mértékű a fiatal férfiaknál és nőknél, de más léptékben. A tesztoszteron szint és az agresszív viselkedés között bizonyított a pozitív korreláció. A lányok tesztoszteron szintje 16 éves korban a gyermekkori szint megközelítőleg négyszerese. A fiúknál ez a szorzó 20. Lehetetlen tagadni, hogy mind az agyi, mind a hormonális érés befolyásolja a közlekedésben tanúsított viselkedést és még a figyelemfelkeltő kampányokra való fogékonyságot is, különösen fiúk esetében. Emiatt szükséges a megújuló technikák és kampányok kutatása. Mivel a fiatalok sokkal fogékonyabbak a kortársaik befolyásolására, a Safety Tunes két okból dolgozik ezen a témán:  

A fiataloknak meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a kortársaik befolyását és akár a kortársaik által rájuk gyakorolt nyomást is. A fiatalok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy kortársaikat pozitív módon befolyásolják, akár a közlekedésbiztonság terén is

A célcsoportban a fiatalok abban a korban vannak, amikor nagy jelentőséget tulajdonítanak az identitásuknak. Fontos számukra, hogy figyeljenek a kortársaikra és gyakran másolják vagy elítélik azokat a dolgokat, amelyeket kortársaik tesznek. Szeretnének egy csoporthoz tartozni, és emiatt úgy akarnak viselkedni és úgy kell viselkedniük, ahogyan azt kortársaik teszik. Ez az identitás kialakítási folyamat mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolja a viselkedést. Az önbizalom felépítése kulcsfontosságú a fiatalok számára annak érdekében, hogy egy csoporthoz tartozhassanak, de azt tehessék, amit helyesnek gondolnak, akkor is, ha a kortársaik másképpen gondolják. 2

A serdülő agy: A Work in Progress Daniel R. Weinberger, M.D. Brita Elvevåg, Ph.D Jay N. Giedd, M.D. June 2005

7

Ebben a korcsoportban minden lehetséges módot meg kell ragadni a figyelemfelkeltésre. A fiatal vezetők körében gyakrabban fordul elő autóbaleset. Sok oka van annak, hogy miért érintettek gyakrabban közlekedésbiztonsági kérdésekben. Néhányat már fentebb ismertettünk. Más tényezők is befolyással bírnak: kevés tapasztalat, a kortársak nyomása (mind pozitív, mind negatív hatással), a szülők hatása, a saját kompetencia túlértékelése és pozitív kép az olyan kockázatok vállalásával kapcsolatban, mint a gyorshajtás vagy a zavart vezetés. (A zavart vezetés az alkohol, drogok, gyógyszerek, fáradtság vagy egyéb figyelemelterelő zavaró tényezők (mint például telefonálás) hatása alatti vezetést jelent.) Végül, nem feledkezhetünk meg a felnőttek példamutató szerepéről, akár már gyerekkorban. Ha a szülők megszegik a szabályokat, legtöbbször akárcsak kisebb mértékben túllépve a sebességhatárt, azt a gyerekek észreveszik és megtanulják, hogy ez így rendben van, nem veszélyes, mivel ritkán tapasztalnak negatív következményeket.

8

4 Témák A program több különböző típusú kockázatos viselkedésen dolgozik, a diákok szerinti fontosságától függően. A következő lista a lehetséges témákat mutatja, amelyeken dolgozhatnak:

4.1

A kortársak nyomása, avagy „Hogyan mondjunk nemet?” o

4.2

Gyorshajtás o

o

4.3

A gyorshajtás az ütközések egyik befolyásoló tényezője. A sérüléssel járó komolyabb ütközéseknél gyakran ez a helyzet. Minél nagyobb egy jármű sebessége, annál nagyobb az esélye a komoly sérüléseknek, ha az ütközés bekövetkezik. Nem mindig a sebesség az oka az ütközésnek, de ha a vezető nem hajtott volna gyorsan, nagyobb valószínűséggel vette volna észre korábban a lehetséges ütközést, több lehetősége lett volna reagálni, és a kormányt is könnyebben kezelhette volna, stb. A gyorshajtás nem kizárólag az autóvezetők problémája, motorkerékpárral vagy mopeddel, de akár kerékpárral, Pedelec és S-Pedelec kerékpárral is lehet gyorsan hajtani.

Alkohol/drogok/zavart vezetés/fáradtság o

o

4.4

A fiatalokat (és sok felnőttet is) kortársaik nyomása irányít sok helyzetben. Arra való törekvésük során, hogy egy csoporthoz tartozzanak, hezitálnak, ha saját döntéseket kell hozniuk és inkább más csoporttagok vagy barátok irányítják őket választásaik során. Az olyan viselkedés, mint a zavart vezetők melletti utazás, a piros lámpánál való átkelés, a nagymértékű alkoholfogyasztás, stb. gyakran az illető akarata ellenére, a kortársak nyomására következik be.

Vasút o

Gyakran az alkoholos vagy drogos befolyásoltság melletti zavart vezetés az oka az ütközésnek. Európán belül meglehetősen eltérő a zavart vezetés mértékének a megítélése. Különösen a kognitív képességek romlanak nagyon gyorsan alkohol vagy drogok használata során, a prefrontális kéreg, amely a döntéshozatalért és az impulzus kontrollért felelős, kábult. A zavart vezetés ezen következményeinek a kombinációja természetesen rendkívül negatív hatást gyakorol a vezetési képességekre, különösen tapasztalatlan, fiatal vezetők esetén. Ha a részeg vezetésről van szó, a felnőttek példája fontos szerepet játszik, mivel a fiatalok megtanulhatják, hogy a zavart vezetés nem olyan nagy probléma, hiszen szüleikkel is előfordul. A fáradtság okozta zavart vezetést gyakran alábecsülik. A vezetési képességekre való hatása hasonló az alkohol okozta zavart vezetéshez. Mivel a fiatalokkal gyakran hétvégi éjszakákon történnek komoly ütközések, a fáradtság is fontos szerepet játszhat.

A lezárt vasúti kereszteződéseken való áthajtás, sietségből vagy szórakozásból.

4.5 Figyelemelterelés (okostelefon, zene, sms) o

o

A vezetők figyelme gyakran és könnyedén elterelődik. Az autóban az utasokkal való beszélgetés máris megzavarja a vezetőt, mivel az agyi kapacitásának egy nagyobb részét fogja használni a társalgás fenntartására. Ez az agyi kapacitás nem lesz elérhető az autóvezetés nagyon bonyolult és intenzív agyi aktivitásához, amely a közlekedés során kisebb mértékű éberséghez vezet. A figyelem elterelődése még inkább jellemző az utóbbi néhány évben elterjedt eszközök használata során: a telefonbeszélgetések (még kihangosítóval is), az sms, a GPS, a rádió, a 9

o o

4.6

A biztonsági öv használata o

o

4.7

fülhallgatós zenehallgatás, az okostelefonok használata, üzenet írás, a közösségi média használata (pl. Twitter, Facebook, stb.), az internetes böngészés, az autón belüli szelfik és valószínűleg még sok más. A figyelem elterelődése hasonló az autóvezetőknél, a kerékpárosoknál, de még a gyalogosoknál, akik úgy kelnek át az úttesten, hogy semmi kapcsolatuk nincs a körülöttük lévő körülményekkel. A kutatások azt mutatták, hogy az üzenetírás és a vezetés sokkal veszélyesebb, mint az 0,8-es véralkohol szinttel (BAC) történő alkoholos befolyásoltság melletti zavart vezetés. A figyelem elterelésének egy fontos tényezője az autó utasainak a viselkedése: a hangos beszélgetés a vitázás, a cigarettázás, stb. mind zavarják a vezetőt.

Az autógyártók azért szerelik fel az autókat biztonsági övekkel, mert azok életeket mentenek. Habár ebben nem mindenki hisz. Egy friss ETSC tanulmány egy pán-európai felmérés alapján kimutatta, hogy 3-ból 1 európai bevallja, nem használ biztonsági övet a hátsó ülésen, holott egy másik ETSC jelentés hivatkozott több ország hivatalos adataira, miszerint az autópályán balesetben elhunytak 60%-a nem használt biztonsági övet. Különösen a hátsó üléseken nagyon alacsony a biztonsági öv használatának az aránya. Még egyszer, a szülők viselkedése gyermekeik gyermekkorában és a kortársak nyomása nagyon nagy hatással bír. Néhányan azért utasítják el ennek az életmentő eszköznek a használatát, mivel félnek, hogy azzal megkérdőjelezik a vezető vezetési képességeit. Ha a felnőttek mindig használnak biztonsági övet, a gyerekeik valószínűbb, hogy ugyanígy tesznek és ugyanez igaz ellenkező esetben is. A biztonsági öv használata nagyon fontos, ha kimozdul az ember.

Kerékpáros viselkedés o

o

o

A kornak, az agy fejlődésének és a hormonális érésnek megfelelően, a fiatalok kerékpározási szokásaira is érdemes vetni egy pillantást. Nem figyelnek, kockázatvállaló a viselkedésük, kifejezetten keresik a veszélyt, nem látják a biztonságos kerékpározás fontosságát, üzenetet írnak, fülhallgatón zenét hallgatnak kerékpározás közben, nem megfelelően gyorsítanak, áthajtanak a piros jelzésen, kerékpárlámpa nélkül kerékpároznak, stb., mindezek a fiatalok fiziológiai érésének a (normális) hatásai. Ez a fajta viselkedés nagyon veszélyes lehet és az autóvezetők meglehetősen aszociális viselkedésnek tekintik. Észben kell tartanunk, hogy a fiatalok nem mindig tehetnek erről. Ugyancsak tudjuk, hogy a veszély ismerete még nem jelenti azt, hogy nem fogják vállalni az említett kockázatokat. A veszélykereséssel vagy a megengedett dolgok határvonalát súrolva talán az izgalmat keresik. A közlekedési szabályok korlátozott ismerete azt sugallhatja, hogy a kerékpárosok rossz döntéseket hoznak a közlekedés során, habár ők úgy gondolják, helyesen viselkednek.

10

5 Módszertan A Safety Tunes olyan módszer, amely workshopok sorozatát foglalja magába kreatív, kortárs megközelítéssel érve el a fiatal vezetők célcsoportját. Képzett Safety Tunes csapatok minden partner országban workshopokat rendeztek szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben, hogy közlekedésbiztonsággal kapcsolatos üzeneteket hozzanak létre különböző művészeti formák segítségével. Egy nemzeti és európai versenyre került sor. A Safety Tunes csapat közlekedésbiztonsági szakemberekből (konzorciumi partnerekből), művészekből, tanárokból, szociális munkásokból ás diákokból állt, akik ezeket a workshopokat vezették. Bár az egyes partner országokban levezetett workshopok eltérő művészeti formákat tartalmaztak, mégis ugyanazt a megközelítést követték a következő módszertani részeknek megfelelően, amelyek a fiatal célcsoport életmódjához igazodnak. A Safety Tunes módszertana egy 3 modulból álló moduláris rendszert követ: „Érezd!”, amelyben az érzések és a saját viselkedésre adott válaszreakció kulcsfontosságú. „Tudd!”, amelyben a diákok megtanulnak néhány tényt és adatot a választott témakör(ök)ben és általánosságban a közlekedésbiztonság témakörében. „Tedd!”, amelyben a diákok kreatív kimeneteken dolgoznak. Mivel a Safety Tunes célja a kortársak érzékennyé tétele a biztonságos közlekedési viselkedés fontossága iránt, hozzáadtak egy negyedik, a „Terjeszd!” modult, amelyben a diákok a kreatív termékeiket egy kampány alapjaként használják és tervet alakítanak ki az üzenetük kortársaik és mások számára történő terjesztésére. A teljes projekt alatt a Safety Tunes oktató coaching szerepet tölt be. A tanárokat és a diákokat tanítja arra, hogyan lehet kialakítani egy ötletből egy egész kampányt.

5.1

A résztvevő iskolák toborzása

Néhány példa a résztvevő iskolák elérésére:

5.1.1 Kizárólagosság létrehozása Az iskolák gyakran túlterheltek olyan kampányokkal és tevékenységekkel, amelyekben részt lehet venni. Társadalmi marketing szempontjából sokkal érdekesebb a kizárólagosság létrehozása, mint meggyőzni őket, hogy ez „az” a kampány, amelyben részt kell venniük. Hogyan lehet kizárólagosságot létrehozni? Küldj ki egy üzenetet a Safety Tunesról, amelyben elmagyarázod a kampányt és azt mondod, hogy csak néhány iskolának lesz lehetősége ahhoz csatlakozni. Kérd meg őket, hogy ismertessék, miért ők „azok”, akikkel dolgoznod kellene. Ilyen módon teljes mértékben motivált iskolákat találhatsz. 5.1.2

Érvek az iskolák meggyőzéséhez a. Használd a tanulási célokat az iskolák meggyőzésének eszközeként: Sok országban a közlekedési oktatás a nemzeti tanulási célok része. Ez a közlekedésbiztonsági projekt jó lehetőség az iskolák számára, hogy elérjék ezt a célt. Más tanulási célokat is elérhetnek a diákok az ilyen típusú projektben való részvétellel: kreativitás, vállalkozó szellem, állampolgárság, felelősség, kommunikációs képességek és még sok más. b. Hivatkozz az iskola régiójának/régióinak, vagy a célcsoport(ok)nak a tényeire és adataira, stb. c. Az iskolai közösségben és a sajtóban való láthatóság d. Hivatkozz a helyi önkormányzat vagy az iskola közlekedésbiztonsági alapszabályaira

5.1.3 Használd a kapcsolatrendszered Ha ismersz embereket, akik szakközépiskolában dolgoznak, nem nagy feladat megkérni őket, hogy vegyenek részt a projektben. Nekik pedig valószínűleg vannak olyan korábbi iskolatársak, vagy kollégák az ismeretségi 11

körükben, akik más iskolákban dolgoznak. Megkérheted őket, hogy terjesszék az üzenetet a saját kapcsolatrendszerükben. 5.1.4 Telefonhívás Egyszerűen hívd fel az iskolákat. Kérdezz rá, hogy érdekelné-e őket a projektben való részvétel. Konkrétan, világosan és ne túl hosszan beszélj a projektről. Amennyiben nem érdekli az iskolát, lépj tovább a következőre. 5.1.5 Jelentkezési lap Készíts egy egyszerű és felhasználóbarát jelentkezési lapot egy honlapon, ahol az iskolák azonnal regisztrálhatnak. A regisztrált iskolákat telefonon lehet tájékoztatni a további információkkal és a gyakorlati intézkedésekkel kapcsolatban. Ajánlott magyarországi példa: Azokban az iskolákban, ahol a telefonhívások nem működnek, vagy nem megfelelőek, a workshopokra való regisztrációhoz egy jelentkezési lapot és az időpont(ok) megválasztását lehet felajánlani. Ez az elképzelés ajánlott azoknál az iskoláknál, amelyek idő hiányában, vagy túlterheltség miatt elutasítják a közvetlen telefonhívást, mint első kapcsolati lehetőséget.

5.2

Előkészületek az iskolával

5.2.1 –

Az időpont kiválasztása Egynapos rendezvény (+ a művészeti ág megválasztása). Az egynapos rendezvények világos célt kínálnak. Reggel az oktató bemegy az iskolába, és mire távozik, a termék elkészül. Ez a munkamódszer azt feltételezi, hogy az oktató képes a közlekedésbiztonság témakörében a célcsoportot moderálni éppúgy, mint a kreatív folyamatban.

–

Több összejövetel/workshop Az „Érezd!”, „Tudd!”, „Tedd” workshopok különböző munkamenetekre oszthatók szét. Ilyen módon az év során hosszabb ideig lehet foglalkozni a témával, így a diákok hosszabb ideig gondolkozhatnak rajta és több időt tölthetnek a kreatív folyamattal.

–

Coaching Sok tanárnak már érdekes tervei vannak a megvalósítással kapcsolatban, de esetleg nincsenek meg az eszközeik vagy a képességeik ahhoz. A coaching vagy a tanácsadás segíthet a tanároknak és a diákoknak a projektek kiterjesztésében és új szintre emelésében.

Az egyes országokban eltérő módszerek alkalmazására lehet szükség. Például Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban és Spanyolországban a Safety Tunes workshopok jól működnek néhány órás események keretein belül, ahol a diákok létrehoznak egy művészeti terméket. Előnyök: A diákok egyetlen nap alatt egy kész terméket kapnak, sok diákot el lehet érni rövid idő alatt is és könnyen elérhető az iskolák számára is (nem vesz el túl sok időt a szokásos iskolai programokból). Például Belgiumban a diákok és a tanárok egy programindító workshoppal induló hosszú programban vesznek részt, amely során hetekig vagy hónapokig tart a kampányuk létrehozása és fejlesztése. Előnyök: A diákoknak megvan arra a lehetőségük, hogy egy teljes, a kreatív termékre alapozott kampányt fejlesszenek ki, a diákoknak tulajdonjoguk van és rengeteg tanulási lehetőséget kapnak, különböző szinteken: kreativitás, vállalkozó szellem, kommunikáció (pl. szponzorok keresése, stb.), projekt menedzsment, magas szintű elkötelezettség és hosszú távú folyamat nagy hatásfokkal.

12

5.2.2

A csoport kiválasztása

–

Egy osztály: Kisebb diákok csoportja, akik elég jól ismerik egymást. Ennek megvannak a maga előnyei és hátrányai is, a csoportdinamikától függően.

–

Több osztály: Nagyobb csoportok, több diákkal, akik lehetséges, hogy nem ismerik egymást olyan jól. Nehezebben lehet szóba hozni a kényesebb témákat.

–

Különböző osztályokba/évfolyamokba járó diákok csoportja: Az ilyen csoportok összeállítása jó lehetőség lehet. A diákok önkéntesen csatlakozhatnak a projekthez, arra alapozva, hogy érdekli őket a téma, vagy valamilyen módon érintettek abban. Ha összehozzák őket, az emelni fogja a diákok motivációját. Mivel a diákok különböző osztályokba és évfolyamokra járnak, ez megkönnyítheti a terjesztést az iskolában és azon túl is.

5.2.3

Tájékozódj!

–

Fontos előre megismerni az iskolát, a tanárt és a csoportot is. Legfontosabb annak kiderítése, hogy mi motiválja őket a részvételre? Ezt meg lehet kérdezni a toborzási szakaszban is, de lehet a tájékozódás része is. Kérdezd meg, hogy ki kezdeményezte a részvételt: az iskolaigazgató, a tanár vagy a diákok? És miért? Vannak esetleg közúti balesetekkel kapcsolatos tapasztalataik? Kedvelik a kreatív projekteket? stb.

–

Kulcsfontosságú, hogy tudjuk, ha egyes diákoknak a résztvevő csoportban vannak közúti balesetekkel kapcsolatos tapasztalataik, akár úgy, hogy a barátaik, családtagjaik között fordult elő halálos baleset, akár úgy, hogy ők maguk sérültek meg közúti balesetben.

5.3

Értékelés

Annak érdekében, hogy képesek legyünk mérni és értékelni a Safety Tunes hatását, szükség lehet egy előértékelésre. Ennek mérnie kell a résztvevők közlekedési biztonsággal kapcsolatos tudását, véleményét és viselkedését. Ezt az értékelést még a célcsoporttal való közlekedésbiztonsági munka kezdete előtt, vagy legkésőbb annak kezdetekor el kell végezni. Mindez komoly kihívást jelenthet, mivel már az is hatással lehetett a célcsoportra, amikor a tanárok felajánlották a diákoknak a projektben való részvételt. Mindamellett a csoport(ok) kiválasztása előtt lehetetlen az előértékelés lefolytatása. A kiválasztás után viszont minél hamarabb végzik el az előértékelést, annál jobb. Mivel a projekt céljai hatással lesznek az iskola összes diákjára, jó ötlet lehet az előértékelést az egész iskolában lefolytatni. Ha az előértékeléshez nyomtatványokat használnak, javasolt minél rövidebb és egyszerűbb kérdőíveket létrehozni. A célcsoport többnyire nem túl lelkes, ha (hosszú) kérdőíveket kell kitöltenie, sőt, néhány diák számára még az írás is túl nagy feladat lehet. A projekt végén pedig mindenképpen szükséges egy utóértékelés. Az elő- és utóértékelés adatainak összehasonlítása képet ad majd a Safety Tunes hatásairól. A projekt időtartama alatti mérés túl bonyolult és időigényes lenne.

13

6 Az „Érezd!” - „Tudd!” - „Tedd!” - „Terjeszd!” workshop megközelítés o

Az „Érezd!” tényező vörös fenyegetésként fut végig a Safety Tuneson. A diákok beszélnek a tapasztalataikról, érzéseikről és véleményezik saját viselkedésüket és nézeteiket. Társadalmi kérdésekkel foglalkoznak, közösen alkotnak, közösen lépnek fel, és megpróbálják befolyásolni társaikat. A projektnek mindezek olyan vonatkozásai, amelyek nem csak a diákok fejét, de a szívüket és a kezüket is megszólítja.

o

A Safety Tunes egy 3 modulból álló moduláris rendszert ajánl: „Érezd!”, amelyben az érzések és a saját viselkedésre adott válaszreakció kulcsfontosságú. „Tudd!”, amelyben a diákok megtanulnak néhány tényt és adatot a választott témakör(ök)ben és általánosságban a közlekedésbiztonság témakörében. „Tedd!”, amelyben a diákok kreatív kimeneteken dolgoznak.

o

Mivel a Safety Tunes célja a kortársak érzékennyé tétele a biztonságos közlekedési viselkedés fontossága iránt, hozzáadtak egy negyedik, a „Terjeszd!” modult, amelyben a diákok a kreatív termékeiket egy kampány alapjaként használják és tervet alakítanak ki az üzenetük kortársaik és mások számára történő terjesztésére.

o

Az egyes modulokat felcserélhetően lehet alkalmazni a workshopok során, a tervezett struktúrától, az adott időtartamtól és a diákok érdeklődésétől függően. Ugyancsak fontos a létrehozott termékek és kampányok értékelése. Külön motivációt jelenthetne egy verseny, amely során részletesen értékelni lehetne az egyes kampányokat különböző szempontok alapján: a Safety Tunes workshopjainak és kimeneteleinek folyamata, eredményei, fenntarthatósága, stb. A versenyekről és a kiválasztási folyamatról további információk a 7. fejezetben, a 33. oldalon találhatók.

o

Ez a dokumentum mindegyik workshop modulhoz módszertani példákat és javaslatokat kínál.

14

6.1

„Érezd!”

Célok:  Érezd és tapasztald meg a nem biztonságos viselkedés következményeit! 4.4.1.1.Készülj a hormonokra érzelmekre Mondjfel véleményt a saját és és az a mások életével kapcsolatos felelősségedről!  Beszélj az érzelmekről és a cselekvésre buzdító motivációról!

A hormonok és az érzelmek nagymértékben befolyásolják a fiatalokat. Az olyan komoly témával való munka kezdetekor, mint amilyen a közlekedésbiztonság, fontos, hogy megragadjuk a figyelmüket. Ezt megtehetjük úgy, hogy engedjük a diákokat, hogy véleményt mondjanak egy balesetnek érzelmi következményeiről az áldozat, a barátok, a szülők, a szeretteik, stb. szemszögéből. Annak érdekében, hogy beszélni tudjanak a tapasztalataikról és érzelmeikről, fontos, hogy amennyire lehetséges, biztonságos pszichológiai környezetet teremtsünk számukra. Jó lenne megtudni a tanároktól, ha van olyan diák, aki ismer közúti balesetben érintett embereket, mivel ez érzelmileg telített szituációkhoz vezethet, vagy egyes diákok esetleg kizárhatják magukat a csoportfolyamatból. Másrészt azok a fiatalok, akik elég erősek ahhoz, hogy a valódi balesetekkel kapcsolatos tapasztalataikról és az érzelmeikről beszéljenek, komoly pozitív hatással lehetnek a folyamatra. A konkrét célcsoport tapasztalatainak előzetes ismerete nagyon érdekes lehet. Az oktatónak, a mentornak vagy a megvalósító partner(ek)nek tájékozódniuk kell ezzel az információval kapcsolatban, amikor kapcsolatba kerülnek a kiválasztott csoportokkal, osztályokkal vagy iskolákkal. Mint mentor, jó, ha odafigyelünk arra, hogy pl. a baleseteken és a következményeiken történő nevetés csak a valós érzelmek elfedése vagy elrejtése lehet. Természetesen az is előfordulhat, hogy az empátia hiányának az eredménye. A diákok viselkedésének különbségeit amilyen mértékben csak lehetséges, fel kell mérni. 6.1.1 Tartsd tiszteletben az összes véleményt és tedd fel a megfelelő kérdéseket! Az oktató kulcsfontosságú feladata az alábbiakban ismertetett módszerek során nem a vita, hanem a párbeszéd elősegítése. A Safety Tunes „Érezd!” részének célja az, hogy megértse a fiatalok viselkedését és megpróbálja meghatározni, mi motiválja őket egy bizonyos viselkedésre. Általában véve a Safety Tunes oktató feladata:      

Biztonságos környezetet teremteni és párbeszédet kezdeményezni. Lehetővé tenni a különböző szempontok integrálását és az arról való beszélgetést. Elősegíteni azt, hogy minden olyan diák, aki szeretne beszélni, megkapja a lehetőséget. Tiszteletben tartani azokat a diákokat, akik csak csendben figyelnének. Feltenni a megfelelő kérdéseket, nem a viták, hanem a párbeszéd ösztönzésére. Tiszteletben tartani az eltérő véleményeket, elkerülni az ítélkezést.

Az 1. és 2. mellékletekben a 37. és a 38. oldalakon találhatsz néhány utasítást és javaslatot egy jó csoportos beszélgetésre. LÁSD AZ 1. MELLÉKLETBEN: MUNKA A FIATALOKKAL ÉS JAVASLATOK AZ OKTATÓK SZÁMÁRA LÁSD A 2. MELLÉKLETBEN: Szókratészi módszer/párbeszédek

15

Ajánlott spanyolországi példa: Nagy figyelmet kell szentelni a workshop fejlődésére és ritmusára! A diákoknak érdeklődőnek és aktívnak kell maradniuk! Így a tevékenységek időtartamát nem az óra, hanem a diákok arckifejezése és viselkedése fogja behatárolni. Ha érdeklődőek, akkor a tervezettnél hosszabb ideig is tarthat. Ha úgy érzed, a diákok elveszítik az érdeklődést, jöhet a következő tevékenység.

Ajánlott magyarországi példa: Ragadd meg a diákok érdeklődését a „Darwin - megközelítéssel” Az úgynevezett „Darwin-megközelítés” alkalmazásával fokozhatod a diákoknak a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos érdeklődését. Ennek a gyakorlatnak a célja a témáról való beszélgetés megkönnyítése.    

Az oktató megkérdezi a diákokat, mit gondolnak, milyen módon fognak majd meghalni? A válaszok eltérőek lehetnek, pl.. Szívroham, mérgezés, baleset, drogok, alkohol, rák, stb. Ezeket a válaszokat a táblára írják fel. A válaszok összegyűjtése után az oktató elmondja, hogy sok dolog vezethet halálhoz, például az emberek butasága, ahogy azt a Darwin díjak is mutatják. Ezután Darwin díjas példákat lehet mutatni, mint pl. a következők: o Pokemon-Go http://darwinawards.com/stupid/stupid2016-01.html o Autóverseny http://darwinawards.com/darwin/darwin2014-13.html o Tiltakozás http://darwinawards.com/darwin/darwin2011-03.html

Lábjegyzetben: A Darwin Díj üdvözli az emberi genom javítását azzal, hogy elismeri azokat, akik véletlenül kivonják magukat a forgalomból ... További információk és történetek a következő weboldalon: http://darwinawards.com/darwin/

6.1.2 Lehetséges gyakorlatok Az alábbi szövegben néhány lehetséges gyakorlatot, módszert és ajánlást kínálunk a mentorok számára a Safety Tunes „Érezd!” moduljában való munkához. Több gyakorlatot is el lehet végezni, a csoport/osztály/iskola számára megfelelő, és - ugyancsak nagyon fontos - számára sem kényelmetlen gyakorlat kiválasztásáról a megvalósító partner vagy az oktató dönt. Az alábbiakban a gyakorlatok közül 5 példát kínálunk és írunk le. A jelen szövegben hivatkozott 2-6. mellékletekben további magyarázatok találhatók. 

AJÁNLÁSOK: Ahogy a diákok belépnek az osztályba, megkérik őket, hogy írják le egy balesetnek a részleteit, amely velük vagy egy baráttal ismerőssel történt. (Pl. Mi történt a baleset során? Milyen sérülések történtek? Volt valamilyen kapcsolatod a baleset áldozataival? Mik voltak a jogi következmények? Mit változtatott meg a baleset az érintett személyek életében? stb.). A csoport megbeszélést a baleset részleteire lehet alapozni, de azt, hogy a diákok a saját történetükről beszéljenek, lehetőségként és nem kötelezettségként kell kezelni. A diákok csak akkor beszéljenek a történetükről, ha készen állnak rá és biztonságban érzik magukat. Ha a csoport/osztály jól működik, és pár diák szabadon beszél a saját történetéről, akkor a többiek is követni fogják. Ilyen módon ezek a diákok a többiek számára ajánlásként működnek. Oktatóként fontos lehet feljegyezni ezeknek az 16

elmesélt történeteknek néhány fontosabb részletét. Ha ugyanazokkal a diákokkal dolgozol több alkalommal, érdekes lehet elővenni ezeket a feljegyzéseket. 

DILEMMA KVÍZ : A dilemma kvíz egy olyan vetélkedő, amely lehetőséget ad a diákoknak két cselekvés vagy két megoldás közötti választásra. A dilemma segítségével a diákok megismerik saját döntéseiket és azoknak a következményeit is. Ennek a módszernek az alapja a diákok motiválása a saját gondolkodási folyamataikban. A dilemma történetek kevésbé fontos, akár humoros dolgokkal is kezdődhetnek, majd a történetek foglalkozhatnak balesetekkel kapcsolatos dolgokkal, így egyre inkább komoly és erkölcsi témákat feszegetve. Az erkölcsi kérdéseket mindenképpen bele kell foglalni, mivel a közlekedésbiztonság éppen arról az erkölcsi kérdésről szól, hogy egy közlekedő fog vagy nem fog úgy viselkedni, amellyel veszélyezteti saját magát, ismerősöket vagy ismeretleneket akár. A dilemma kvízhez nyilatkozat példák találhatók a 3. mellékletben a 42. oldalon. LÁSD A 3. MELLÉKLETBEN: Dilemma kvíz Ajánlott példa Belgiumból, dilemma kvíz: A dilemma-kvíz jó módszer a jég megtörésére a csoportban/osztályban, valamint arra, hogy az oktató megismerje a csoportot. Az alábbi felsorolásban néhány ajánlás olvasható: -

-



Figyelj oda arra, hogy a diákoknak minden esetben választaniuk kell egy lehetőséget, akkor is, ha mindkét példa lehetőség bonyolult, vagy erkölcsileg negatív (pl. választás a lábak elvesztése vagy a megvakulás között, stb.). Az erkölcsi kérdések felvetésekor a mentornak vagy az oktatónak észre kell vennie, ha a diákok a társadalmilag elvárt válaszokkal reagálnak. Beszéljétek meg a különböző választásokat és kérdezd meg a diákokat, miért éppen az adott lehetőségre esett a választásuk. Tudasd velük, hogy a közlekedés során sok döntést gondolkodás nélkül hoznak meg. A választásuk is érdemes arra, hogy reagáljanak rá. A közlekedés során hozhatsz döntéseket, de tudatában kell lenned, hogy a választásaidnak következményei lesznek más közlekedőkre is. Ha rossz döntéseket hozol, a többi résztvevő a közlekedésben nem biztos, hogy megkapja a lehetőséget arra, hogy helyesen reagáljon vagy, hogy egyáltalán döntést hozzon a saját érdekében. A diákokban tudatosítani kell a saját közlekedési viselkedésüket és annak következményeit más közlekedőkre. A dilemma-kvízzel való munka során vedd figyelembe a csoport nyomásának a hatását. A diákok meggondolhatják magukat csak amiatt, mert a barátaik vagy más diákok másképpen döntöttek. Ez a jelenség, a választások és a vélemények megváltoztatása, értékes lehetőség a csoportnyomásról való beszélgetésre, amely szorosan kapcsolódik a fiatalok közlekedésbiztonsági kérdéseihez.

SZEMLÉLETVÁLTÁS: Ez a módszer válaszként született meg a dilemma-kvíz belga tapasztalatainak a hiányosságaira. Ebben a módszerben kulcsfontosságú, hogy tudatában legyünk más szempontoknak is. Tudatában kell lenni annak, hogy valójában minden autóvezető egyben gyalogos is, ez néha megváltoztatja az emberek gondolkodását. Egy olyan autóvezető, aki gyalogosként gondolkozik, másképpen cselekszik és reagál. Ez a módszer mindössze a tárgy és a kisebb tények megváltoztatásáról szól ugyanabban a történetben.

17

Ajánlott példa Belgiumból, szemlélet- váltás: 1. helyzet: Jason bulizni megy. A barátja, a sofőr, túl sokat ivott. Jason mégis beszáll az autóba. Az autó egy zebra felé közeledik. Egy gyalogos szeretne átmenni. Kérdések: Mi történik? Mit érez Jason? Mit gondol Jason? 2. helyzet: Jason bulizni megy. A buli után hazagyalogol. Egy zebrához ér és megkezdi az átkelést. Lát egy autót, amint éppen felé közeledik. Kérdések: Mi történik? Mit érez Jason? Mit gondol Jason? 3. helyzet: Isabelle bulizni megy és hamar hazaér. De még ébren van, mivel a barátja Jason még nem ért haza. Kérdések: Mi történik? Mit érez Isabelle? Mit gondol Isabelle?



DILEMMA TÖRTÉNET A dilemma történet egy olyan módszer, amelyben a diákok kapnak egy befejezetlen történetet. A diákok megírhatják a saját befejezésüket a történethez. A dilemma történet egy átfogó és nagyon értékes módszer, amely azonnal célba veszi a közlekedésbiztonság témakörét. A módszer a kivetítésre és a szemléletváltásra alapoz. A résztvevők kivetítik a saját érzéseiket, gondolataikat és tapasztalataikat a dilemma történet főszereplőjére, ilyen módon felfedve saját magukat. Ez lehetőséget kínál a résztvevőknek arra, hogy viszonylag biztonságban beszélhessenek, mivel úgy tűnhet, nem saját magukról beszélnek. A dilemma történet módszert a Cseh Köztársaságban dolgozták ki részletesen és nagy figyelmet fordítanak a Safety Tunes módszertan „Érezd!” részére. A dilemma történet a Gestalt elméletre épül. A módszertan részletes leírása a 4. és 5. mellékletben a 46. és 50. oldalon található. A „dilemma munka” didaktikus megközelítése révén megpróbálják a diákokat a saját értékeik, viselkedési mintáik, valamint saját érzéseik felismerése felé irányítani. Ha megismerik saját magukat, problémás helyzetekben képesek lesznek a tudásuknak megfelelően cselekedni. Önállóan fognak cselekedni, és felelősséget fognak vállalni magatartásukért. LÁSD A 4. MELLÉKLETBEN: A DILEMMA TÖRTÉNET ( RÖVID VERZIÓ) LÁSD A 5. MELLÉKLETBEN: A DILEMMA TÖRTÉNET ( HOSSZÚ VERZIÓ)

18

Ajánlott példa a Cseh Köztársaságból: A rendelkezésre álló térnek és az oktatók számának a figyelembe vétele a módszertan kiválasztásánál Ha a dilemma történet megközelítést alkalmazod, amelyet a Gestalt elméletre alapoztak, az optimális csoport méret 10-12 fő, amennyiben elég interaktív a csoport. Megvalósítható 2 fős minimális létszám és körülbelül 20 fő maximális résztvevő (diák) mellett is. Több, mint 20 diák esetén az ilyen pszichológiai módszerek nem célravezetőek. Ez a megközelítés kisebb helyet igényel (egy rendes iskolai osztályterem teljesen OK). Ha nagyobb terem áll rendelkezésre, mint például egy tornaterem vagy hasonló, a munka nehezebben megvalósítható lesz. A diákok kényelmetlenül érzik magukat. Hasonló tapasztalataink vannak más projektekkel kapcsolatban is, bármely korcsoportból.



SZEMTANÚK: Fiatal áldozatok és balesetek okozói érkeznek a diákokhoz, hogy elmeséljék történetüket az osztályban. Ha ezt a technikát választod, győződj meg arról, hogy olyan szervezeteket alkalmazol, amelyek az ilyen fajta workshopokra specializálódtak. Ennek a módszertannak az alkalmazása esetén mindig fontos a megfelelő bemutatás, hogy felkészítse a diákokat arra, ami következik, bár az azt követő általános megbeszélés még fontosabb. Ha a diákok csak hallanak egy történetet, de nincs lehetőségük arra, hogy saját magukhoz és társaikhoz kapcsolják azt, a hatások nem tartanak sokáig. Megtagadhatják a történetet, mint olyasvalamit, ami sem velük, sem senkivel a környezetükben soha nem történhet meg. Egy megbeszélés során a diákok kifejezhetik érzelmeiket, gondolataikat és véleményeiket. Ez egy elmélkedési folyamat kezdete lehet, aminek sokkal nagyobb hatása lehet, mint kizárólag a szemtanúknak, és amely a szemtanúkat sokkal értékesebbé teszi. A szemtanúk nagyon erősek. Nemcsak elszenvedtek egy balesetet, de elfogadták és túljutottak a következményeken és elég erősek ahhoz, hogy meggyőzzék a hallgatóságot a kockázatos magatartás témakörében. Egy szemtanú története mindig meglehetősen erős „Érezd!” tényezőt jelent, és ez a tényező jól fog működni, ha a szemtanú történetét megfelelő keretbe foglalják. Ajánlott példa Ausztriából szemtanú videó, és megbeszélés: Ausztriában a Safety Tunes egy fiatal autóvezető fiúról szóló videót használ, aki balesetet okozott. Beszél a tapasztalatairól, a baleset negatív társadalmi és gazdasági következményeiről. A videó után az oktató párbeszédet kezdeményez, amelyben a diákok a saját tapasztalataikról és a közlekedésben tanúsított viselkedésükről beszélnek. A fő téma a más közlekedők irányában tanúsított felelősség.



PÁRBESZÉD: „MINDIG KÖVETNED KELL A SZABÁLYOKAT ?”: Ez egy olyan kérdés, amely a témák és kontextusok széles körében érvényes. A közlekedésbiztonság az egyik olyan témakör, ahol ez a kérdés meglehetősen kulcsfontosságú. Egy olyan kérdés, amelyet speciális példákkal és valós életből vett tapasztalatokkal tudsz megválaszolni. Ugyanakkor ezt a kérdés meg tudod válaszolni nagyon filozofikusan is. A kérdés vizsgálatakor más kérdések is felmerülnek: Pl. Mik a szabályok? A szabályok egy keretet adnak, amelyen belül az emberek mozoghatnak vagy választhatnak, vagy szigorú kötelezettségek és tiltások? Ezzel a kérdéssel bevezetheted a közlekedésbiztonság témakörét az iskolában. Ez egy jó módja annak, hogy rávedd a diákokat a beszédre, a napi életükből vett témákkal indítva, majd lassan rávezetve őket a 19

közlekedésbiztonság kérdésére. A 2. mellékletben, a 38. oldalon a Szókratészi módszeren belül utasításokat és néhány jó ötletet találhat ahhoz, hogy nyílt és értékes csoporton/osztályon belüli párbeszédet vezessen. LÁSD A 2. MELLÉKLETBEN: Szókratészi módszer 

BESZÉLGETÉS CSOPORTBAN: HOLLAND PÉLDA a tudáson és a hozzáálláson való munkáról. Kisebb csoportokban és egy a társaik közül kikerülő nevelővel beszélgetnek a diákok a saját közlekedési tapasztalataikról. A tapasztalataikról való beszélgetés közben világos lesz a csoport társadalmi normája. A nevelő összefoglal és következtet a beszélgetés során (pl. a következő kérdés feltevésével: Ez a fajta viselkedés/ez a jelenség/ez a helyzet kívánatos vagy nem?). Így egy pozitív társadalmi norma, a közlekedés során biztonságos viselkedés létrehozásán dolgozik. Az ilyen párbeszédek alatt lehetőség van különböző cselekvési módok felkínálására: pl. milyen módon lehetne úgy cselekedni, hogy az biztonságos viselkedésnek minősüljön?



A HATÁRVONAL ÁTLÉPÉSE : Ez egy figyelemfelkeltő gyakorlat, amely – szimbolikus módon – rávesz arra, hogy „átlépd a határvonalat”. Alkalmazhatod ezt a gyakorlatot a közlekedésbiztonságra úgy, hogy konkrét közlekedésbiztonsági helyzetekre többféle állítást kínálsz. Azok a diákok, akik egyetértenek, vagy aki már voltak ilyen helyzetben, átlépik a szimbolikus vonalat. Ennek az ülésnek a célja egymás megismerése, de tökéletesen alkalmazható egy bizonyos témakörre is, mint például a közlekedésbiztonság. Az ülések után a diákok sokkal nyitottabbak lesznek a különböző és közös véleményekre, érzésekre és mások érzéseire. Ez meglehetősen ellentmondásos, de felszabadító is. Bepillantást nyerhetsz a kérdésekbe, ha a diákok felkészültek arra, hogy kiszolgáltatott módon megnyíljanak. A következő YouTube linkeken példákat találhatsz az ilyen módon történő munkákra: https://www.youtube.com/watch?v=aovDBfTKUvE (kiváltságos séta) https://www.youtube.com/watch?v=W2U6azSrePc A határvonal átlépése gyakorlathoz nyilatkozat példák találhatók a 6. mellékletben a 64. oldalon. LÁSD A 6. MELLÉKLETBEN: A határvonal átlépése

Ajánlott spanyolországi példa : Ahogy Spanyolországban megvalósították, az oktatók/mentorok a közlekedésbiztonsági kampányokkal ellentétes autóhirdetésekről szóló vitát is alkalmazhatnak. Új szemszögből nézve újraolvasni egy autóhirdetést érdekes szempontokhoz és eredményekhez vezethet a diákoknál.

20

6.1.3 További javaslatok - Hasznos lehet, ha az oktatót előre megkérik, hogy engedje a diákokat magukban dolgozni a Safety Tunes workshop alatt. Habár lehetséges, hogy az oktató jól megérti magát a diákjaival, mégis lehet, hogy ő lesz az akadálya a szabad beszélgetésnek. - Egyes csoportokban lehetséges az emotikonok alkalmazása az érzelmek kifejezésére (pl. harag, szomorúság, frusztráltság, zavarodottság, stb.). Egyes csoportokban lehetséges a különböző kifejezési formákkal dolgozni, pl. a rajzolás, a tánc, vagy az érzelmek kifejezésének más módjai. Nem minden diák képes szavakban kifejezni az érzelmeit. Oktatóként tudatni kell velük, hogy nem a szavak jelentik az érzelmek közlésének és kifejezésének egyetlen módját.

6.2

Tudd

Célok:  Ismerj meg néhány közlekedésbiztonsági tényt!  Ismerd meg és fontold meg a nem biztonságos viselkedés következményeit!

A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos vélemények és tapasztalatok mindenhol jelen vannak. De a közlekedésbiztonságról való alapos és korrekt beszéd segít, hogy megismerj néhány tényt és adatot. A Safety Tunes „Tudd!” részét a projekt workshopok kezdőpontjaként lehet alkalmazni. Ebben az esetben a közlekedésbiztonság több témaköréről beszélgetsz a diákokkal. Ennek a résznek a módszereit alapként is használhatod ahhoz, hogy a közlekedésbiztonsági üzenet megfelelő módon érjen célba. Egy jó (közlekedésbiztonsági) kampány megfelelő és helyes üzenetet hordoz. Emiatt fontos, hogy a diákok megismerjék a témakörrel kapcsolatos tényeket, amit a kampány alapjaként kiválasztottak. A fiatalok különböző forrásokból kapják meg az üzeneteiket. Fiatalabb korban a legfontosabb információforrás a szülő. De tinédzserként ezeket az információkat már megkérdőjelezik vagy akár nevetnek rajtuk a társaikkal. A társaktól származó információk emiatt nagyon fontos szerepet játszanak a fiataloknál. Számukra gyakran nehéz nyíltan feltenni egy kérdést, vagy ellenőrizni az információkat. Jó kezdet lehet megkérdezni a diákokat a közlekedésbiztonsággal, balesetekkel és áldozati statisztikákkal kapcsolatos tudásukról. Mindezek után fontos, hogy valódi, helyes és határozott adatokat soroljunk fel, amelyek felnyithatják a diákok szemét és hozzásegíti az oktatót, hogy kompetensnek tűnjön. Ajánlott példa Szlovéniából: autóvezetési alkalmazás a szülők viselkedésének követéséhez: A diákokat megkérik, hogy beszéljenek szüleikkel azok autóvezetési tapasztalatairól, és hogy figyeljék meg utasként, gyalogosként, kerékpárosként vagy moped-vezetőként, hogy mi folyik a közlekedésben. Ugyancsak megkérheted a diákokat, hogy kövessék a közlekedési, közlekedésbiztonsági témákat, baleseteket, stb. a médiákban és figyeljék meg a közvéleményt ezekkel a cikkekkel kapcsolatban. A szlovének kooperációja egy biztosítási céggel lehetővé teszi egy autóvezetési applikáció alkalmazását, amellyel a diákok megfigyelhetik a szülők vezetés közben tanúsított viselkedését. Mindezek a felismerések képezik az alapját a további munkának és eredményeknek a Safety Tunes során (pl. előadások kidolgozása, vázlatok, stb., mint Szlovéniában).

21

6.2.1 Tények Bizonyosodj meg arról, hogy oktatóként rendelkezel némi tudással a közlekedésbiztonság terén. Ha fejben még nincs ez meg, legyen emlékeztető a kezedben vagy a zsebedben. A 7. mellékletben a 66. oldalon a sebesség, a figyelem megzavarása, a kerékpározás és a biztonsági öv használata témakörökkel kapcsolatos tényeket tartalmazó adatlapot találsz. Továbbá győződj meg arról, hogy az országodban rendelkezésére állnak balesetekkel kapcsolatos adatok (autóbalesetek, sérüléssel járó balesetek, stb.), információk az Európai adatokról, nemzeti adatok a halálos balesetek számának növekedéséről vagy csökkenéséről az évek során, az okokról, mert mindezek segíthetik az ismeretek elmélyítését és a tudatosságot. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Traffic Safety Council (ETSC)) kiemelt jelentései segíthetik a megfelelő információk megszerzését. Lásd a következő linket: http://etsc.eu/9th-annual-road-safety-performance-index-pin-report/ LÁSD A 7. MELLÉKLETBEN: Példák az adatlapokra

6.2.2 

Lehetséges gyakorlatok a tények és adatok megismeréséhez KVÍZ: Ismertetheted az országod közlekedésbiztonsági tényeit és adatait kvíz formájában is: pl. vedd rá a diákokat, hogy saccolják meg a balesetek/sérüléssel járó balesetek/fiatalokkal történt balesetek, stb. számát. A 8. mellékletben a 71. oldalon egy osztrák ajánlott példát találhatsz. LÁSD A 8. MELLÉKLETBEN: Kvíz a tényekkel és adatokkal kapcsolatban (egy osztrák közlekedésbiztonsági workshop példa)



TAPASZTALAT (AZ ÖNREFLEXIÓ ÖSZTÖNZÉSÉRE): Tedd lehetővé, hogy a diákok saját maguk megtapasztaljanak néhány közlekedésbiztonsággal kapcsolatos tényt! Pl.: Törésteszt: Néhány szervezet úgynevezett törésteszteket kínál, hogy a diákok a valóságban, mégis kontrollált módon tapasztalhassák meg az ütközést. Érezhetik a sebesség és a biztonsági öv nélküli vezetés hatását. Megtanulják a biztonsági öv használatának a fontosságát még kis sebességnél történő ütközés esetén is. Pl. Figyelem megzavarása: Rengeteg videó áll rendelkezésre az interneten, amely a figyelem megzavarásának a hatását mutatja meg. Egy nagyon jó példa a Whodunnit (Kitette?) film, amelyet egy közlekedésbiztonsági kampány keretein belül készítettek: https://www.youtube.com/watch?v=ubNF9QNEQLA. Ebben a rövidfilmben humorosan mutatják be a figyelem fontosságát és azt, hogy milyen könnyen meg lehet zavarni az emberek figyelmét.



Szakértőkkel való beszélgetés: Meg lehet hívni szakértőket az iskolába, pl. rendőröket, közlekedésbiztonsági intézetek kutatóit, de akár orvosokat vagy sürgősségi szolgáltatások alkalmazottait is.



ONLINE KUTATÁS (ICT TANULÁSI CÉLOK): Vedd rá a diákokat, hogy egy adott közlekedésbiztonsági témát kutassanak az interneten! Javaslat: Feloszthatod az osztályt kisebb csoportokra, és mindegyik csoport kiválaszt egy adott közlekedésbiztonsági témakört, amelyet kutatni fog. Ezek után készíteniük kell egy előadást az adott témáról (pl. PowerPoint, videó, poszter, stb.).



Poszterek: Készítsenek az adatokból attraktív posztereket, amelyekkel fel lehet díszíteni az osztályt. Használd ezeket a posztereket oktatási anyagként. Engedd a diákokat a közelbe, hogy kapjanak némi betekintést! 22



TANÍTÁS: A tudás átadásának régi módja egy másik módszer. Készíts előadást vagy csak beszélj a tényekről és az adatokról! Ajánlott példa Hollandiából: Kis kártyákat készíthetsz a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos tényekről és adatokról, a Safety Tunes workshop „Tudd!” részének alapját képezve.

6.3

„Tedd!”

Célok/ellenőrő lista: Válassz egy témakört a kampányodhoz! Ragadd meg jól az üzenetet! Válaszd ki a módot! Élesítsd a fegyvereidet! Légy kreatív! Készíts tervet! Valósítsd meg!

6.3.1

A témakör kiválasztásától a kreatív termék/kampány létrehozásáig

Mielőtt elkezdenéd a Safety Tunes kreatív kampány részét, fontos, hogy elegendő időt fektess ennek a résznek az előkészítésébe. A megfelelő előkészítés a siker kulcsa! A Safety Tunes célja, hogy kreatív, művészi módon alakítsa át kampány termékké a fiatalok közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ötleteit, gondolatait és aggodalmait. A termék célja, hogy a saját osztálynál, évfolyamnál vagy iskolánál nagyobb közösségeket tegyen érzékennyé. Válassz témakört Mindeddig a diákok a saját közlekedésbiztonsági tapasztalataikról beszéltek, kifejezték az érzéseiket és reagáltak a saját, közlekedésben tanúsított viselkedésükre. Sőt, megtanultak néhány közlekedésbiztonsággal kapcsolatos tényt és adatot. Egy megfelelő termék vagy kampány kialakításához fontos egy vagy több témakör kiválasztása.

A témakör kiválasztásának lehetséges módja 

SZAVAZÁS 23

-

-

Tegyél nagy papírokat a falra! Minden diák írjon rá egy olyan témát, amelyet érdekesnek találna egy kampány készítéséhez! A következő kérdéseket lehet feltenni: milyen témáról kellene szerinted kampányt készíteni a társaid számára? Melyik téma a legfontosabb, amiről beszélni kellene a társaiddal? Melyek a balesetek leggyakoribb okai fiatalok esetén? Mindegyik diák pontosítja a saját témakörét, azaz pl. nem „figyelemelterelés”, hanem „figyelemelterelés üzenetírással”, nem „alkohol és drogok”, hanem „marihuánás cigi elszívása utáni vezetés” Mindegyik diák három különböző témát választ a gyűjteményből (pl. post-itek ráragasztásával, vonallal, színjelöléssel...). Végül megnézitek, megszámoljátok és összegzitek: kiválasztjátok a 3 kedvenc témakört. Javaslat: egy olyan csoportban, ahol nagy a társak nyomása, hasznos lehet anonim módon végrehajtani a szavazást.

Ragadd meg jól az üzenetet! Miután egy vagy több témát kiválasztottatok egy vagy több kampány céljára, a diákoknak jól meg kell ragadniuk a kampányuk üzenetét. Mi a kampány központi üzenete? Ez egy bonyolult feladat. Fontos, hogy a diákoknak legyen lehetőségük megismerni, milyen a jó kampány. Milyen a jó kampány? Miért van az, hogy egyes kampányok jól működnek, mások pedig nem? Melyek a jó kampány összetevői?

Lehetséges módszerek a jó kampányokról való ismeretszerzésre 

 

KEDVELÉS: Engedd a diákoknak, hogy példákat hozzanak olyan kampányokra, amelyet kedveltek és/vagy nem kedveltek! Ez lehet reklám, videó, poszter, szórólap, rádióreklám. Itt ne beszélj a közlekedésbiztonságról! A diákok olyan kampány témákat hozhatnak fel, amilyeneket akarnak: kampány a biztonságos szexről, autó-, joghurt-, parfümreklámok, vagy a droghasználattal és alkoholfogyasztással kapcsolatos kampány. Beszéljetek arról, hogy bizonyos kampányok miért jók és mások miért nem, egyes kampányoknak miért van jó hatása, másoknak miért nem! BESZÉLGETÉS SZAKÉRTŐKKEL: Hívj meg egy szakértőt, hogy beszéljen a kampányokról: egy kommunikációs szakembert, valakit, aki egy kommunikációs/kampány cégnél dolgozik! NÉZZETEK MEG ÉS BESZÉLGESSETEK KAMPÁNYOKRÓL: Válassz ki néhány közlekedésbiztonsági kampányt, amelyek különböző módokon érik el az embereket: egy sokkoló kampányt, egy érzelmi kampányt és egy humoros kampányt. A 9. mellékletben a 72. oldalon néhány közlekedésbiztonsági kampányra láthatsz példát. LÁSD A 9. MELLÉKLETBEN: Közlekedésbiztonsági kampányok

„Ragadd meg jól az üzenetet” Hollandiában: A Figyelmeztető Csapat azt a feladatot adja a diákoknak, hogy fejezzenek ki egy közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szándékot. Ezt a szándékot felírják egy függőre. A szándék megfogalmazása mindig „Ha én ..., akkor ...” legyen. Például, „Ha túl sokat iszom, akkor gyalog megyek haza.” A szándék egy kívánatos viselkedésről szól és pozitív módon van megfogalmazva.

24

SZABADON VÁLASZTHATÓ A téma kiválasztásának és az üzenet megfelelő átadásának a részében fontos, hogy megismerd a kiválasztott témával kapcsolatos tényeket. Egy termék vagy egy kampány, amelyet rossz információk alapján építenek fel, nem lesz jó kampány, kivéve, ha a túlzás vagy az alábecslés kifejezetten arra hivatott, hogy kihívást jelentsen a nyilvánosság számára. Emiatt integrálni lehet ide a Safety Tunes „Tudd!” részét. Válaszd ki a módot/eszközeidet! A megfelelő üzenet meghatározásával és végelegesítésével együtt kulcsfontosságú annak a módnak a kiválasztása és meghatározása, ahogyan az üzenetet továbbítani szeretnéd. Ez lehet egy művészeti forma, vagy több művészeti forma és/vagy kommunikációs eszköz kombinációja: videó, graffiti (falakon, autóroncsokon, kerékpárokon...), költészet, poszterek, szórólapok, dalok, vígjáték, tánc, szobor, flashmob, festmények, felturbózott közlekedési lámpák, rádióreklámok. Még egyszer: a művészeti ág kiválasztása a gyümölcsöző kampány eszközeként egy meglehetősen bonyolult feladat. A diákok hajlamosak eléggé nyilvánvaló művészeti formák kiválasztására. Az emberek gyakran azok közül választanak, amit ismernek. Fontos, hogy kiszélesítsük a diákok művészettel és az ezernyi lehetőséggel kapcsolatos szemléletét. Meg kell mutatni nekik a különböző művészeti formákat. Nem csak breaktánc létezik, hanem modern tánc is, nem csak graffiti, hanem portré- vagy tájképfestészet is. Természetesen fontos, hogy a diákok olyan módot válasszanak, amelyet kedvelnek, és amelyről úgy gondolják, tetszeni fog társaiknak is. De a szemléletmód kiszélesítése a kreatív folyamat része!

MEGYJEGYZÉS: Gyakorlati vagy egyéb okokból dönthetsz úgy, hogy csak néhány művészeti formával dolgozol. Például Ausztriában az FGM a rap művészeti forma mellett döntött, mivel az oktató ezzel a speciális képességgel rendelkezett. Ebben az esetben a diákok eldönthették, melyik csoportban használják ki a tehetségüket: szöveget írnak, zenélnek vagy inkább egy vita-posztert készítenek. Hollandiában a Figyelmeztető Csapat a posztert választotta fő kreatív terméknek, „A Te üzeneted” projekt megvalósítása miatt, amely korábban nagyon jól működött. Szlovéniában a cél egy kép létrehozása volt. Spanyolországban a diákok választhattak a videók, a képregények, a mémek és a rapdalok között. A művészeti formák közötti választásnak az időgazdálkodásra, valamint az oktatók számára gyakorolt következményei Tapasztalat a Cseh Köztársaságból: A workshopokon használt HBH forgatása precíz időgazdálkodást kíván meg. Az osztályteremben felhasználható idő behatárolt és nem mindegyik diák dolgozik igazán aktívan. Így a HBH-nak finoman, de hatékonyan kell menedzselni a csoportokat. Ez minél több munkatárs közreműködését követeli meg. Négy fő lenne optimális egy 20-25 diákból álló csoporthoz. Tapasztalat Lengyelországból: A diákok megkapták a lehetőséget, hogy kiválasszák kedvenc művészeti formájukat. Posztereket, verseket, mémeket, stb. készítettek vagy filmforgatókönyvet képregényt vagy dalt írtak. Ugyanakkor előkészítették a választott művészeti formájuk vagy termékük terjesztésének stratégiáját. Annak a csoportnak a kivételével, akik a

25

videó-készítést választották, a diákok képesek voltak a workshop 4-5 órájának a végére egy készterméket előállítani. Tapasztalat Belgiumból: Mobiel 21 úgy döntött, hogy engedi a diákoknak, hogy kiválasszák azt a művészeti formát, amelyet használni szeretnének. Mobiel 21 végigvezette a diákokat a megfelelő üzenet és a művészeti ág kiválasztásának a kreatív folyamatán. Viszont a gyakorlati megvalósításhoz már szakértőket hívott Mobiel 21. Egyes csoportok úgy döntöttek, hogy saját maguk, segítség nélkül végeznek el minden feladatot, míg mások számára egy professzionális művész workshopja nagy motivációt jelentett a folyamat során. A választás szabadsága miatt a belga eredmények rendkívül változatosak. A 10. mellékletben, a 73. oldalon különböző országok eredményei találhatók. Lásd a 10. mellékletben: Példák különböző országok eredményeire Élesítsd a fegyvereidet! Egy jó kampány létrehozásához tudnod kell, ki a célcsoport: csak az iskolában a diákokat akarod elérni vagy a szomszédjaikat, tanáraikat, szüleiket, gyerekeket, idősebbeket, stb.... is? A Safety Tunes elsődleges célja a társak elérése, de egy apróság hozzáadásával vagy adaptálásával, vagy egy párhuzamos kampány létrehozásával az emberek sokkal szélesebb körét elérheted. Mindez feltehetően a diákok sikerélményére hatással lesz.

6.3.2 MINDENT-EGYBEN-MÓDSZER: Hozd létre! - Dumáld rá! - Pénzeld! Ezt, az előző lépéseket integráltan kombináló módszert Belgiumban tesztelték és nagyon értékesnek és kellemesnek bizonyult az ezzel való munka. -

A diákokat 3 csoportra osztották: mindegyik csoport választott egy témát (vagy az általános témát már korábban kiválasztották). Mindegyik csoport elkezdett a kampány létrehozásán dolgozni: o HOZD LÉTRE: a 3 csoport létrehoz egy kampányt, 3 kérdésre alapozva:  Mi az üzeneted?  Ki a közönséged?  Hogyan fogod közölni az üzeneted?  JAVASLAT: Engedd, hogy a diákok lerajzolják a saját ötleteiket! Ez sokkal konkrétabbá és kézzelfoghatóbbá teszi az egészet! o DUMÁLD RÁ: a 3 csoportnak 1-1- perce van az ötleteik bemutatására a társaik számára (vagy egy, a társaik, tanárok, szülők, ... köréből alakult külső zsűri számára), mintha marketingesek lennének, akik szeretnének megnyerni egy szerződést. o PÉNZELD: mindegyik diák kap 2000 (játék) Eurót, hogy a kedvenc kampányát finanszírozhassa.  1. lehetőség: A nyertes kampányt továbbfejlesztik.  2. lehetőség: Lehetnek értékes ötletek, amelyeket érdemes kombinálni.  3. Lehetőség: A csoport úgy dönt, hogy több kampányt fejleszt tovább.

26

Légy kreatív! A témaválasztásnak, az üzenet megfogalmazásának és az üzenetátadás módja kiválasztásának teljes folyamatában a kreativitás fontos tényező. Egy jó kampány létrehozásához fontos, hogy képes legyél szabadon, kreatív módon gondolkozni. Ez az oka annak, hogy azt javasoljuk, mutass be néhány kreatív gyakorlatot annak érdekében, hogy áramoljon a kreativitás, lazuljon az elme és elősegítsd az új és őrült ötletek megszületését! Azaz kezdj a kreativitással a megvalósítás előtt! Ezek a gyakorlatok arra is jók, hogy megragadd a diákok figyelmét azzal, hogy valami egészen más dolgot teszel. A 11. mellékletben, a 77. oldalon általános javaslatok találhatók a kreativitás áramlásának fenntartására. LÁSD A 11. MELLÉKLETBEN: A kreativitás áramlásának fenntartásának hét módja

A projektnek ettől a részétől – tervezés, létrehozás, terjesztés - az oktató coaching szerepe egyre fontosabbá válik. A Safety Tunes célja, hogy a lehető legnagyobb felelősséget adja a diákoknak. A Safety Tunes oktató támogatja a tanárokat ás a diákokat a tervek fejlesztésében, a költségvetés előteremtésében, művészek megkeresésében, a sajtóval és a politikusokkal való kapcsolatteremtésben, ... . Készíts tervet! Mint korábban említettük, a megfelelő előkészítés a kreatív folyamat része. Nem készíthetsz graffiti falat graffiti nélkül (vagy kréta, vagy moha, vagy ... nélkül) vagy fal nélkül (vagy autó, vagy közlekedési lámpa, vagy padló, vagy ... nélkül). Nem vehetsz fel egy dalt mikrofon vagy berendezés nélkül (vagy okostelefon nélkül). És nem kampányolhatsz anélkül, hogy tudnád, mikor, hol és kinek. Mielőtt elkezdesz valamit létrehozni, fontos, hogy készíts tervet. Mint Safety Tunes oktató, felkészíted a tanárt és a diákokat a terv elkészítésére és segíted őket annak megvalósításában. Mindig több mód áll rendelkezésre a terv fejlesztéséhez és a terv kivitelezésének a támogatásához és felépítéséhez. A listakészítés nagyon egyszerű és világos módja a tervkészítés megkezdésének. Fontos, hogy különböző kategóriákra oszd a listát. Ez könnyebb áttekintést biztosít. Több kiindulási pont létezik a lista felépítéséhez. Indíthatsz azoknak a dolgoknak a listájával, amelyekre szükség van, majd hozzáadhatod a feladatokat. Vagy indíthatsz azoknak a feladatok listájával, majd hozzáadhatod a neveket. A 12. mellékletben, a 81. oldalon egy olyan tervre találhatsz példát, amelyet a diákok elkészíthetnek, és egy alapanyag áttekintést, amire feltételezhetően szükségük lehet a különböző művészeti formákban. A következő fontos kérdéseket kell feltenni: -

Mire van szükség? Hogyan kaphatjuk meg? Ki fogja megtenni? Mikor lesz rá szükségünk?

Lásd a 12. mellékletben: egy terv példája

27

6.3.3 Legyél oktató Az a legfontosabb, hogy a folyamat tulajdonosai maguk a diákok: ők döntenek arról, hogy mire van szükségük, hogy kivel akarnak kapcsolatba lépni, ők szerveznek és terveznek, ... . A Safety Tunes oktatójaként a feladatod a folyamat elősegítése, a diákok támogatása és a tanácsadás. Támogatod a diákokat a következőkben: -

Költségvetés előteremtése Szponzori levelek megírása A megfelelő információk megtalálása Egy művész megkeresése Az ötletelés elősegítése …

6.3.4 Valósítsd meg! A megfelelő előkészítés után kezdődhet a megvalósítási folyamat!

6.4

Terjeszd!

Célok:      

Egy kampány fejlesztése és végrehajtása A kampány elindítása a társak (és mások) részére A társak inspirálása és a közlekedés során tanúsított viselkedésük befolyásolása Büszkeség A kreativitás áramlásának fenntartása Élvezet

A Safety Tunes ezen utolsó és kulcsfontosságú szakaszában a diákok kifejlesztik és elindítják a saját kampányukat. Az előző szakasz kreatív terméke egy dolog, most az a lényeg, hogy hogyan érjük el, hogyan inspiráljuk, és hogyan befolyásoljuk a lehető legtöbb társunkat ezzel az alkotással. MEGJEGYZÉS Gyakorlati és egyéb okokból olyan igényesen alakíthatod ki ezt a részt, ahogy csak szeretnéd. Vagy úgy döntesz, hogy támogatod a diákokat a kampányuk kifejlesztésében, vagy úgy döntesz, hogy oktatóként vagy szervezetként terjeszted a különböző csoportok kreatív termékeit egy és ugyanazon csatornán keresztül. Példa Ausztriából: Az egyes résztvevők rap dalait a Facebookon, az Instargramon vagy a Soundcloudon terjesztették. Példa Hollandiából: A workshopok alatt az összes kis csoport bemutatja a poszter-kampányát. A legjobb poszter-kampányt professzionális módon is megvalósítják. A nyertes csoport gadgeteket (kütyüket) és posztereket nyer, amellyel terjeszthetik üzeneteiket. Példa Belgiumból: 28

A Safety Tunes oktató támogatja a diákokat a kampányuk fejlesztésében. A diákok keresnek szponzorokat, ők kutatják fel a szükséges anyagokat, ők kérnek árajánlatokat, sajtóanyagokat írnak, politikusokat hívnak meg, nyitórendezvényeket szerveznek, ... . 6.4.1 Készíts tervet! A készítőkből lesznek a kampányolók. A projekt kreatív részében újra nagyon fontos, hogy legyen egy terv a kampány elindításához. A következő kérdéseket kell feltenni és a diákokkal együtt megválaszolni: -

Kit akarunk elérni? Hogyan fogjuk elérni a nyilvánosságot? Mikor akarjuk elérni a nyilvánosságot?

6.4.2 Legyél oktató! Még egyszer, nagyon fontos, hogy a diákok a tulajdonosai ennek a folyamatnak: ők döntenek arról, hogy fogják terjeszteni az üzenetet. A Safety Tunes oktatójaként a feladatod a diákok támogatása és a tanácsadás. Előmozdítod és támogatod a diákokat a következőkben: 6.4.3

A sajtóval való kapcsolatfelvétel Javaslat terjesztési tevékenységek Kapcsolatfelvétel a helyi politikusokkal Közösségépítés Az ötletelés elősegítése … Vidd hírét!

Lehetőségek: o o o o o o o

Mobilitási nap az iskolában/a közösségben/... Iskolarádió Intranet Iskolaújság Sajtóközlemények és konferenciák Fontos emberek meghívása ...

Egy hasznos tipp Szlovéniából Szlovéniában a diákok vázlatokat készítettek megfigyelésekre, tényekre és érzésekre alapozva. A vázlatok több mint egy alkalommal történő bemutatása nagyon fontos volt a diákok számára abban, hogy hozzászokjanak a közönség előtti előadásokhoz.

29

Rövid áttekintés

7 A verseny és a kiválasztási eljárás A Safety Tunes projektet nemzeti, de európai kontextusban történő megvalósításra építették fel. Minden ország kiválasztotta a győztest, akit elküldtek a záró konferenciára, hogy képviselje országát és a győztes kampányt. Az országos győztesek kiválasztásához több módszert alkalmaztak. A verseny és a kiválasztási eljárás megtervezésekor két kulcsfontosságú kérdés merült fel. -

Kik fogják kiválasztani a győztes kampányt? Melyek a kiválasztás kritériumai? A kampányokat országos szinten mutatják be?

1. példa Ausztria Ausztriában az FGM választja ki a legjobb rap-et. Az FGM oktatója profi zenész és támogatta a diákokat a rapdal létrehozásának folyamata alatt. Ismeri a diákokat és végigkövette a folyamatot. A legjobb helyzetben van ahhoz, hogy kiválassza a győztest. 2. példa Szlovénia Szlovéniában a záró eseményt országos szinten szervezték meg. Az összes vázlatot bemutatták az eseményen. A záróeseményt lefilmezték és több videó is készült róla. A legjobb vázlatot választják ki és fordítják le angolra. 3. példa Belgium A Biztonsági oktatók mindegyik kampányhoz készítenek egy folyamat adatlapot. A 13. mellékletben, a 83. oldalon egy üres folyamat adatlap található. Ezekben a folyamat adatlapok következő témákat tárgyalják: a folyamatot (mi volt a diákok motivációja? Tanultak a folyamat alatt? Hogyan fejlődtek a diákok? Átvették a kezdeményezést? Kezdeményeztek másokkal együttműködést? ...), a terméket (Mit hoztak létre? Melyek a kampány szempontjai (videó, gadgetek (kütyük), poszterek, facebook oldal, ...), az üzenetet (Mi volt a fő üzenet?), az elérést (Hány embert sikerült elérni a kampányukkal? Kit értek el?), és a fenntarthatóságot (Él még a kampány? A diákok aktívak még a projekt után is?) Ezeket a folyamat adatlapokat elküldték mindegyik résztvevő csoportnak. Mindegyik csoport kiválaszt 2 olyan kampányt, amelyikről úgy gondolja, megnyerhetik a versenyt. A Safety Tunes oktatói választják ki a harmadik lehetséges nyertest. A három nevezett kampányt meghívják a hivatalos választótestület elé, amely mobilitási szakértőkből, szponzorokból, a keresztapából, a keresztanyából és Safety Tunes oktatókból áll. Az összes kampányt bemutatják összes résztvevő diák számára egy záró rendezvényen/záró bulin és kihirdetik az országos győztest. Lásd a 13. Mellékletben: egy folyamat adatlap példa Belgiumból

30

8 Coaching: Néhány általános módszer és utasítás az oktatók számára 8.1 Iskolák oktatása o o o o o o o o

Mindegyik lépésben az oktató feladata az iskolák, a tanárok és a fiatalok csoportjainak az oktatása Segíteni megtalálni egy művészt, pénzügyi támogatást, vagy levelet megírni, ... Javaslatokat tenni a cselekvésekre, és nyitva tartani a szemléletmódot. Terjesztési csatornákat ajánlani Ellátni az iskolákat a közlekedésbiztonságról szóló információkkal Elősegíteni az ötletelést. Kommunikálni, kérdéseket feltenni és visszajelzéseket adni végig a folyamat során Közösen keresni a megfelelő együttműködést a különböző osztályok és tanárok között. Például a sajtót követő osztály szponzori levelet ír, a fotós osztály pedig a képekért lesz felelős.

Utánkövetés - kommunikáció a folyamat során Különösen hosszabb távon nagyon fontos, hogy szoros kapcsolatban maradj az iskolával és szánj időt a minőségi utánkövetésre A kommunikációt lehet e-maileken vagy telefohívásokon keresztül lebonyolítani a tanárral, de érdekes lehet a diákokkal történő közvetlen kommunikáció is. Példa Belgiumból Több iskolában a diákok létrehoztak egy zárt facebook csoportot, amelybe meghívtak minket. Ez egy tökéletes kommunikációs csatorna arra, hogy visszajelzést adjanak az ötletekről, vagy az első elképzelésekről. Cseten keresztül azonnal és bármikor követheted a teljes folyamatot. Példa Lengyelországból Az ITS oktatói ösztönözték, hogy a diákok a közösségi médiák csatornáin és más csatornákon keresztül kampányoljanak, valamint, hogy telefonon tartsák a kapcsolatot a csoportvezetőkkel és a tanárokkal, hogy azok figyelemmel kísérhessék a művészeti munkájuk fejlődését.

8.2 Munka a fiatalokkal és a megfelelő kommunikáció: o o o

Munka a fiatalokkal és javaslatok az oktató számára, lásd az 1. mellékletben. Szókratészi párbeszéd: lásd az 2. mellékletben. A DICSÉRETEK , VALAMINT A TELJESÍTMÉNY ÉS A MEGERŐSÍTÉS ÉRZÉSE NAGYON FONTOS A DIÁKOK SZÁMÁRA . A SAFETY TUNES SORÁN KÜLÖNÖSEN HOSSZÚ TÁVON FONTOS , HOGY A DIÁKOK MOTIVÁLTAK MARADJANAK , ÉS HOGY GRATULÁLJANAK NEKIK , NEM CSAK AZ EREDMÉNYHEZ , HANEM A KEZDEMÉNYEZÉSHEZ ÉS A KAMPÁNYUK ELINDÍTÁSÁÉRT TETT LÉPÉSEIKHEZ IS .

31

Magyaroszágon a KTI leveleket küldött a diákoknak, hogy motiválja és ösztönözze őket. Belgiumban a Mobiel 21 rövid videókat készített, amelyben Kürt Rogiers színész, a projekt keresztapja gratulált a diákoknak és felszólította őket, hogy hozzanak létre kreatív termékeket.

8.3 A verseny integrálása (lásd a 7. fejezetben) o o

8.4

A verseny működik! Ha lehetséges, próbálj meg versenyeket integrálni (az iskolában, az osztályban, a résztvevő iskolák között, ...) Pl. a Figyelmeztető Csapat: minden negyedévben kiválasztották a legjobb posztert. Ebből egy grafikus tervező profi plakátot készített.

Tulajdonjog és peer-to-peer megközelítés

Fontos, hogy a diákok a tulajdonosai a teljes folyamatnak. Ők választják meg a témát, határozzák meg az üzenetet és ők döntenek arról, hogy milyen művészeti formát választanak, és hogyan kampányolnak. Oktatóként a feladatok a folyamat ösztönzése, a tanárok és a diákok támogatása. Kezdetben, az „Érezd!” és a „Tudd!” részek alatt sokkal inkább jelen vagy az osztályban és sokkal közvetlenebb módon dolgozol a diákokkal. A tervkészítés és a kreatív majd kampány résektől kezdve viszont sokkal inkább a háttérből tevékenykedsz irányítóként. Ilyen módon a diákok megszerzik a tulajdonjogot, és valószínűbb, hogy sokkal inkább foglalkoznak majd a projekttel. Mindennek az lesz a következménye, hogy büszkék leszek arra, amit létrehoztak és lelkesen vágnak bele a kampányolásba és terjesztik majd a létrehozott üzenetet. A 14. mellékletben, a 85. oldalon több információ található a peer-to-peer megközelítésről Lásd a 14. mellékletben: Peer-to-peer megközelítés

32

9 Értékelés Értékelés Mivel a diákok a teljes folyamat tulajdonosai, értékelniük kell a folyamatot. Az iskolaév végén a diákok értékelik munkájukat és tevékenységüket, és eldöntik, ki és hogyan folytatja a következő iskolaévben. Mérés A hallgatóknak mérniük kell az eredményeiket. Ilyen módon követhetik az erőfeszítéseik hatását a társaikra, a családjukra, a barátaikra, ... Megszámolhatják a facebook like-okat, az oldalak megtekintését, a videókra való kattintásokat, az eseményeken a résztvevők számát, a petíciók támogatóit, stb. Amikor összegyűjtötték ezeket az adatokat, képesek lesznek értékelni a lehetséges cselekedeteiket, és ha van hozzá kedvük, vezethetnek egy hosszabb kampányt is.

33

10 MELLÉKLETEK 10.1 1. MELLÉKLET: MUNKA A FIATALOKKAL ÉS JAVASLATOK AZ OKTATÓK SZÁMÁRA. Közvélemény, társadalmi elfogadás, csoporthoz tartozni, nem kívülállónak lenni. Szinte mindegyik fiatal életében ezek a legfontosabb tényezők. Sokuk számára nem könnyű nyitottnak és őszintének lenni másokkal szemben. Néha magukban kell tartaniuk dolgokat, hogy egy csoporthoz tartozhassanak. A fiatalok számára pszichológiai szinten az osztálycsoportok nem mindig a legbiztonságosabb helyek. Az osztálycsoportokban gyakran kerülnek össze olyan emberekkel, akiket nem ismernek. Az ő korukban nagyon könnyen zaklatás áldozatává válhatnak. Emiatt nem túl lelkesek, ha nyitott megbeszélésről van szó, ahol arra kérik őket, hogy mondják el saját véleményüket és mutassák meg magukat. Az, hogy diszkréciót kérünk, nem azt jelenti, hogy mindenki meg fogja tartani az ezzel kapcsolatos ígéretét. Csak kérhetjük ezt. Sok fiatal csak a csoport vezetőjének a szavait fogja ismételni, vagy nem mond semmit, vagy egyszerűen egyetért a többiekkel, akkor is, ha valójában nem ez a helyzet. A társak nyomása és a társadalmi elfogadás befolyásolja ezt a folyamatot. Másrészről, ha valaki azt mondja, egyetért, vagy nem mond saját véleményt, az nem azt jelenti, hogy nem is gondolt bele. Bármit is mondanak a csoport vezetői, a mentor feladata, hogy megmutasson más gondolatokat, cselekedeteket és nézeteket is.

Utasítások a mentorok számára  Tiszteld a diákok személyiségét és különbözőségét, valamint a korcsoport jellegzetes tulajdonságait!  Ne értékelj, ne becsmérelj!  Fogadd el a diákok nézeteit; tartsd tiszteletben mindenki jogát arra, hogy saját véleménye legyen!  Tarts tiszteletben minden (az előadásra vonatkozó) javaslatot, mint a diákok személyiségének egy megnyilvánulását!  Ne moralizálj, ne oktass!  A véleményedet csak a saját nézetedként add elő; ne úgy, mintha az lenne az egyetlen létező igazság!  Támogasd a vélemények kinyilvánítását; becsüld meg a diákok saját nézeteit!  Hozz létre egy biztonságos helyet a vélemények megosztásához!  Légy érdeklődő a véleményekkel és ötletekkel kapcsolatban!  Ellenőrizd, hogy jól értetted, amit mondtak!  A párbeszédeket a beszélgetőpartner szintjén vezesd!  Jelen időben, a jelenlegi érzésekkel és érzelmekkel dolgozz!  Legyél tisztában a saját előítéleteiddel és az introjekcióval (magába-vetítéssel)!  Legyél tisztában azzal, hogy a leckékben nem az a cél, hogy a helyes megoldást megkeressük, hanem, hogy: o foglalkozzunk a saját életünk iránti felelősség témakörével, o foglalkozzunk azzal a témakörrel, hogy egy adott helyzetben mindenkinek többféle viselkedési lehetősége van, o megosszuk a különböző véleményeket és nézeteket egy adott helyzettel kapcsolatban, és o tisztában legyünk a saját viselkedési mintáinkkal.  Mindez annak felismeréséhez vezet, hogy a hős nem a helyzet áldozata, hanem felelős a saját döntéseiért.

34

10.2 2. MELLÉKLET: SZÓKRATÉSZI MÓDSZER/PÁRBESZÉDEK A kérdezés művészete – ötletek a jó beszélgetéshez. ©Kristof Van Rossem

SZÓKRATÉSZ: „Egyetlen dolgot tudok, azt, hogy nem tudok semmit.” A megbeszélés/tárgyalás a leggyakoribb módja a fontos, aktuális kérdésekről való beszélgetésnek. A megbeszélés gyakran erős állásfoglalásokhoz és megalapozatlan állításokhoz vezet. Az emberek hatásos képeket használnak, csapatot választanak és céljuk az álláspontjuk megvédése. A túl sok megbeszélés eredménye a nem figyelés, a saját pozíció megvédése, akár egymás sértegetése is. A ’gondolkodó tér’ nagyon keskeny lesz, a kérdést leszűkítik egyetlen képre, ahol csak egyetlen lehetséges megoldás van. De a Safety Tunesnak egyáltalán nem ez a célja. A Safety Tunes célja a viselkedés megváltoztatása. Az emberek viselkedését nem lehet meggyőzéssel megváltoztatni. Az egyetlen, aki meg tudja változtatni valakinek a viselkedését, az maga a cselekvő. Nézd meg ezt a dohányzásról való leszokásnál! Kizárólag a tények és a számok, mások prédikálása, ez nem segít. De támogathatod a dohányzót a megfelelő kérdések feltevésével, hozzásegítve ezzel, hogy megismerje a saját viselkedését. A viselkedés megismerése azt jelenti, hogy véleményeket és előítéleteket keresünk, és megpróbáljuk megérteni, honnan származnak ezek az előítéletek. Egy viselkedés megismerése valójában a viselkedés alapjának a megkeresése. Szókratész ennek a mestere volt. A saját munkáját a szülésznők művészetéhez hasonlította: segített az embereknek abban, hogy megszüljék a rejtett tudásukat, támogatta őket az önismeret megtalálásában, mindössze azzal, hogy a megfelelő kérdéseket tette fel. Nem mutatjuk be a szókratészi módszert részletesen, de van néhány dolog, amelyet eltanulhatunk Szókratésztől és a beszélgetési módjáról: a párbeszéd. A párbeszéd nem az időjárásról való társalgás, de nem is egy politikai vita. Ez egy explicit vizsgálat, vélemények motivációit/okait keresi, a viselkedés magyarázatát, az állítás mögötti történetet. Miért cselekszik valaki így? Miért ilyen vagy olyan egy ember véleménye? Egy jó párbeszédhez időre és nyitottságra van szükség. A párbeszéd az értékek és az éleslátás szintjén történő beszélgetés, nem egy problémamegoldó módszer. A párbeszéd oka nem egy probléma megoldásának a megtalálása, hanem egymás véleményének és viselkedésének a megértése. A jó párbeszéd alapjai a jó kérdések. Azok a jó kérdések, amelyek igazán számítanak, azok a kérdések, amelyeket néha nehéz megválaszolni, amelyek szembeállítják a válaszadót saját magával.

1. A megbeszélés és a párbeszéd közötti különbség

Megbeszélés

Párbeszéd

cél: döntések meghozatala és cselekvések elindítása

cél: betekintést nyerni a véleményeink értékeibe

35

Megbeszélés

Párbeszéd

álláspont elfoglalása

odafigyelni magadra és másokra

a saját pozíció megvédése, mások támadása

kutatás és ellenőrzés, különböző vélemények elfogadása

annak bizonyítása, hogy igazad van, meggyőzéssel

az igazság keresése kutatással

véleményalkotás

a véleményalkotás elhalasztása

a válaszokra fókuszál

a kérdésekre fókuszál

2. A moderátor -

távolságot tart nem bírál semleges marad tekintélyelvűség ellenes nem vesz részt a beszélgetésben

36

3. Hét kulcsfontosságú szó a moderátornak, hogy a megfelelő kérdéseket tehesse fel a. álláspont: Az egyik résztvevő elmondja az álláspontját. Ha nincs álláspont, nincs mit megvizsgálni. A kérdéssel kapcsolatos álláspontot világosan és egyszerűen kell megfogalmazni. -

Mit gondolsz erről? Egyetértesz ... -val/vel? Ki nem ért egyet ... -val/vel? Mi az pontosan, amivel nem értesz egyet? Az a vagy a b választ választod? Mit gondolsz erről a vitáról? …

b. konkretizálás: ha az egyik résztvevő valamit gondol valamiről vagy valakiről, azt be kell mutatnia egy tapasztalat segítségével. Az emberek álláspontjának utalnia kell a valóságra. -

pontosan mit értesz ezalatt? tudnál erre példát mondani? mi történt akkor? ki mondta ezt? pontosan mikor történt ez? hogyan nézett ki? …

c. megmutat/demonstrál: az álláspontot egy tapasztalattal vagy egy példával kell támogatni. Az álláspont/vélemény vitát igényel, én így gondolom ... mert .... -

milyen okokra gondolhatsz? helyes az indoklás? Mit gondolsz, miért van ez így? Mit akarsz mondani ezzel a példával? …

d. figyel: aki nem figyel arra, hogy a másik mit mond, nem tud rész venni a közös párbeszédben. A jól figyelés azt jelenti, hogy tudjuk, egy adott pillanatban éppen melyik álláspontról/vitáról beszélünk és képesek vagyunk azt a lehető legpontosabban elismételni. Egymásra figyelés. Az ismétlés nem összefoglalás. Mert az összefoglalás magában foglalja az értelmezést is. -

... ugyanazt mondta, mint ... ? mit mondott ... ? el tudod ismételni, amit ... mondott? mi a válasz ... a kérdésére? …

e. vizsgál: kitartás az igazság keresésében azzal kapcsolatban, amit valaki mond vagy gondol, az ítéletek és vélemények helyességének a keresése. Ez történik, ha valaki megvizsgálja a saját és mások véleményét, ítéleteit. - mit értesz ezalatt? 37

f.

milyen okból kellett ... -nak ezt mondania? ... egyetért ...-val/vel? és mit gondolsz (egy másik példáról)? ennek mi köze a kérdéshez? …

ironizál: a szavak és a tettek közötti eltérés. Mint résztvevő, és mint moderátor, érzékeny vagy a különbségre aközött, amit valaki mond és aközött, amit valaki a viselkedésével mutat. Ennek a különbségnek a megkérdőjelezése egy elenchus-tapasztalathoz vezet (egyesek ítéletének megszégyenítése), például: ’Meglehetősen csendes ember vagyok - mondta valaki, aki sokat beszélt a megbeszélés alatt’ -

te x-et mondasz, de x-et is cselekedsz? te y-t mondasz, de valóban így érted? Ebben a példában te ezt mondtad, de most meg azt mondod, hogy ... …

g. szervez: egy jó moderátornak szüksége van rugalmasságra és kreativitásra. A szervezés egyben részvétel is a csoportok munkájában. A szókratészi beszélgetésben a moderátor távolságot tart és a résztvevők a beszélgetés kezdetétől a saját lábukon állnak. mindenki beszéljen bárki félbeszakíthatja a beszélgetést, ha valamit mondani szeretne mindenki meghatározza a kérdést a beszélgetést meg lehet állítani, ha észreveszed, hogy valaki nem tudja követni, vagy konfliktusok lépnek fel - … -

(A szavaknak nincs fontossági sorrendje, bármilyen sorrendben alkalmazhatóak)

4. Néhány fontos szabály, Gustav Heckmann szerint -

ne használj tekintélyszemélyeket vagy más embereket ne legyen hipotetikus beszélgetés ne legyenek monológok a kommunikáció ellenőrzése: próbáld megérteni a többieket konkrét/jellegzetes: mindig a valóságból vett példákkal szemléltess Próbálj meg egyetértésre jutni: a beszélgetésnek addig nincs vége, amíg vannak következetlen vélemények - módszertani megközelítés: az állítások megfogása strukturális módon

38

10.3 3. MELLÉKLET: DILEMMA KVÍZ Cél A dilemma kvíz célja az, hogy a fiatalokban elindítson egy elmélkedési folyamatot és megpróbálja elérni, hogy megfogalmazzák és megkérdőjelezzék a saját véleményüket. A kvíz végén több balesettel kapcsolatos dilemma felmerül, érintve különböző lehetséges közlekedésbiztonsági témákat. A fő cél az, hogy tudatosítsa a fiatalokban a tényt, hogy ŐK VÁLASZTHATNAK, hogy mindig az övék a felelősség. Ők döntenek úgy, hogy nem ülnek be az autóba, hogy nem isznak még egy sört, ... Az egész arról szól, hogy vigyázol a saját testedre/életedre és másokéra is. Fontos megjegyzés: Ebben a módszerben gyakoriak a társadalmilag elfogadott válaszok. De ez már önmagában is értékes ötlet ahhoz, hogy a csoportnyomásról beszéljünk. Módszertan Ehhez a módszertanhoz a bizalom nagyon fontos. Szükséges lehet, hogy a diákok a kezdetektől tudják, hogy amit elmondanak, azt nem vihetjük ki az osztálytermen kívülre, hacsak nem életveszélyes. Ez lehetőséget ad a diákoknak, hogy szabadon beszéljenek a saját, esetleg veszélyes viselkedésükről a közlekedésben. Megkérhetjük az összes többi diákot, hogy kezeljék nagyon diszkréten azokat az információkat, amelyekről a többiek beszélnek. Az oktatónak van egy listája a lehetséges dilemmákról, amelyekről megkérdezi a diákokat. A kvíz első részében az oktató a humorosabb vagy rövidebb dilemmákkal kapcsolatban tesz fel kérdéseket. Egy idő után az erkölcsi jellegű dilemmákról kérdez, és többnyire olyanokról, amelyek érintik a közlekedésbiztonság témaköreit. Az oktatók hozzáadhatnak vagy törölhetnek dilemmákat a szövegben. Azok csak példák. A csoport számára sokkal megfelelőbb dilemmák létezhetnek vagy merülhetnek fel. Az oktató feltesz egy kérdést a diákoknak és válaszként két lehetőséget ajánl fel. A diákoknak választaniuk kell egyet a két lehetőség közül, tudva, hogy a másik is nagyon értékes lehetne, és hogy az emberek megsérülhetnek vagy elveszíthetnek valamit vagy valakit. A diákoknak kell választaniuk a két lehetőség közül és érvelni a választásuk mellett. Ha az első diáknak problémát okoz a választása mellett érvelni, más diákokat meg lehet kérni, hogy mondják el a véleményüket és érvelésüket. Az oktató segíthet a következőhöz hasonló kérdésekkel: Mi történhet? Mi történhet, ha meglát a rendőrség, mi lehet a probléma? A szüleid mérgesek lennének, ha tudnák, mit tettél? Megengednék a saját gyerekeidnek ezt, amikor felnőnek? Mik lehetnek a lehetséges veszélyek, vannak egyáltalán veszélyek? Próbálj olyan nyitott kérdéseket feltenni, amilyet csak lehetséges! Ez megnyitja a diákokat is, hogy elgondolkodjanak a saját viselkedésükön. Anélkül, hogy észrevették volna, elindult a gondolkodási folyamat. Még akkor is, ha a dilemmát nem kifejezetten nekik címezték, át fogják gondolni. Nagyon fontos, hogy az oktató ne ítélkezzen sem az ötleteik, sem a diákok nem biztonságos viselkedése felett. Az ítélkezést hagyjuk meg a bíróknak. Másrészről az oktatónak további kérdéseket kell feltennie és a diákok válaszát akár ellenük is fordíthatja, ilyen kérdések feltevésével: mi történhet? Hogy érzed magad emiatt, mikor ... ? Miért reagáltál így? A legjobb barátod mit gondolna a cselekedeteidről? A szüleid hogyan reagálnának? Mások iránt nagyobb felelősséget érzel, mint saját magad iránt? Senkinek nem fog fájni, ha megölöd magad egy ütközésben? (barát/barátnő, szülők, barátok, család) Mások hogyan látják ezt (a csoportban)? Mit gondolsz erről? Mi lenne, ha valaki bántaná a nagymamádat (barátodat/barátnődet, testvéredet)? Pl. ha az egyik diák azt mondja, hogy a zavart vezetést elkövetőket keményen meg kellene büntetni, megkérdezhetjük, milyen büntetés legyen, és hogyan kellene azt végrehajtani, mi lenne a büntetés célja. Végül kiderülhet, hogy a diák saját maga is elkövetett néhány közlekedési vétséget és megkérdezhetjük, hogy milyen büntetést érdemelne...

39

A dilemmák megvitatása és megkérdőjelezése során más lehetséges megoldások is felmerülhetnek, mint amit eredetileg beállítottak. Kezdetben az oktatónak el kell ezeket hallgatnia, különösen a humorosabbakat. A diákok csak két adott lehetőség közül választhatnak. Ha sikerül elérni az összetettebb állításokat és témákat, kell hagyni egy kis teret a többi lehetőségnek is. Ez segíti rávenni a hallgatókat a gondolkodásra, hogy kreatívabb és valóságosabb lehetőségeket keressenek. Ez a módszertan a másik módszertanhoz vezethet, amely a diákok saját tapasztalatait és történeteit használja, amelyet a baleset szemtanújaként, áldozataként vagy elkövetőjeként szereztek. Végül az oktatónak olyan témakörökhöz kell vezetnie a csoportot, amely a diákok csoportja számára a legfontosabb, így azt a témakört sokkal mélyebben meg lehet vizsgálni, annak érdekében, hogy elkezdjenek a kreatív folyamaton/terméken gondolkodni, amelyet az adott téma köré szeretnének létrehozni. Adatlapokat lehet használni annak érdekében, hogy pontos információkat kínáljunk, és ha szükséges, elkerüljük a városi legendákat. Néhány érdekes példa: http://www.friesian.com/valley/dilemmas.htm Az oktató megkérheti a diákokat, hogy meséljék el, szerintük hogyan cselekedne egy ’hős’. Így az oktató álcát kínál a diákok számára, ami mögé bújva elmesélhetik, ők hogyan cselekednének, anélkül, hogy észrevennék, a saját viselkedésükről beszélnek. Az dilemmák alatt megemlített lehetséges következmények csak útmutatók az oktató számára. Az ötlet az, hogy a diákok saját maguk találják meg ezeket a következményeket, de az oktató segíthet a megfelelő kérdések feltevésével, de természetesen nem adja meg a válaszokat. Könnyű dilemma            

Édes vagy sós Egy hét telefon nélkül vagy egy hónap internet nélkül Életed szerelme vagy a barátaid Vincent Kompany vagy Dries Mertens Megfulladni vagy élve elégni Lady Gaga vagy Miley Cyrus Foci vagy kerékpározás Buli vagy tovább aludni reggel Kerékpár vagy séta Gazdag és boldogtalan vagy szegény és boldog Kerékpározás és izzadás vagy autóvezetés és szennyezed a levegőt, amit belélegzel …

Bonyolult dilemma, de nem közlekedéssel kapcsolatos  A legjobb barátodat megcsalja a párja: megmondod a legjobb barátodnak vagy nem?  Az egyik maradhat életben: anya vagy apa?  Betegség sújt: Elveszíted mindkét lábad vagy megvakulsz?  … Közlekedési dilemma  A vasúti lámpa pirosra vált. Nem látod a vonatot közeledni. Ha átmész, eléred az éppen érkező vonatot. Átmész a piroson és a sorompón vagy sem? o Eltérő verzió: a sorompó már nyílik, de még piros a jelzés. Már átmész vagy nem?

40

Lehetséges következmények vagy előnyök: eléred a vonatot, bírságot kapsz, elüt a vonat, lehet, hogy megbotlasz, és a sínekre esel, ... Néhány barátoddal beugrasz egy italra az autópálya melletti bárba. Látod, hogy nem fogsz hazaérni időben és félsz a büntetéstől. Annak érdekében, hogy időben hazaérj, átvághatsz az autópályán, egyébként egy nagyobb kerülőt kell tenned, a hidat használva. Időben érsz haza, vagy inkább választod a büntetést? (Cseh igaz történet) o Lehetséges következmények vagy előnyök: büntetés, prédikálás, szobafogság egy hónapig, időben hazaérkezés, megsérülsz, egy barátod megsérül, egy barátod meghal, te magad meghalsz. A barátaiddal autóval mentek egy buliba. A kijelölt sofőr nem tartja magát az ígéretéhez és többet iszik a megengedettnél (de nem egyértelműen részeg). Ha nem szállsz be az autóba a kijelölt sofőr mellé, a barátaid ki fognak nevetni és egy sokkal bonyolultabb és feltehetően kényelmetlenebb módot kell, hogy találj a hazajutáshoz. Beszállsz a kocsiba, vagy inkább nevessenek ki a barátaid. o Lehetséges következmények vagy előnyök: megsebesülsz, megállítanak a rendőrök közúti ellenőrzés során, és sok időt veszítesz, mivel a sofőr nem vezethet tovább, meghalsz autóbalesetben (a zavart vezetők nagyobb kockázatot jelentenek az ütközéseknél), könnyen és biztonságban hazaérsz, ideges szülők, mivel késtél, boldog szülők, akik aggódtak, de boldogok, hogy megbízhatóan viselkedtél, későn kerülsz ágyba, a hidegben több, mint egy órát kellett várni egy sofőrre, fel kellet ébresztened a szüleidet (akik valószínűleg amúgy is ébren vannak), fizetned kellett a taxiért, bajba kerülsz, miközben keresel valakit, hogy biztonságban hazavigyen, ...) Késel a hobbidról és 2 Eurós bírságot kell fizetned a klubban az 5 perc késésért. Apukád visz el autóval a klubba és 20 km/h-val túllépi a sebességet, hogy odaérjetek időben. Ez egy 10 perces út egy külvárosi területen. Nem akarod befizetni a bírságot, de azt sem akarod, hogy apukád túllépje a sebességet. Kifizeted a bírságot vagy hagyod, hogy apukád túllépje a sebességet? o Lehetséges következmények vagy előnyök: 2 eurót kell fizetned, kinevetnek vagy megbüntetnek a klubban, engeded, hogy apukád rossz példát mutasson, engeded, hogy apukád veszélyeztesse a többi közlekedőt, engeded, hogy apukád saját magát és téged veszélyeztessen, rendőrségi bírságot kockáztatsz gyorshajtásért, időt nyersz (tényleg nyerhetsz időt ilyen távon, vagy nyerhetsz időt anélkül, hogy másokat veszélyeztetnél, vagy anélkül, hogy más vétségeket is elkövetsz, a gyorshajtás mellett), képes vagy hencegni az apukád vezetési képességeivel... Iskola után egy barátoddal beugrasz egy nem alkoholos italra. Amikor hazaindultok, lekéste a buszt és még egy órát kell várnia a következőre. A barátod azt javasolja, hogy vidd haza a mopeded hátsó ülésén. Mivel még nem érted el azt a korhatárt, nem teheted és nincs nálad másik bukósisak sem. A barátod azt mondja, rossz barát vagy, ha nem viszed haza. Hazaviszed a barátod, megszegve a törvényeket és ráadásul nem viselsz bukósisakot (mert a tiédet odaadod a barátodnak) vagy kockáztatod a barátságot? o Lehetséges következmények vagy előnyök: a jogosítványod kockáztatása, egy bíróval való megbeszélés kockáztatása, a mopeded elvesztésének kockáztatása, a barátság kockáztatása? Milyen barátság ez? Egy autóbaleset kockáztatása, annak kockáztatása, hogy megsérülsz, annak kockáztatása, hogy a barátod megsérül, és részben fizetned kell majd az orvosi költségeket, a barátság kockáztatása, amikor a barátod (vagy a szülei) téged tartanak majd felelősnek a balesetért, hazajutni baj nélkül és nevetni rajta, bírság kockáztatása (a barátod fog majd ezért fizetni?) … A kerékpárod hátsó lámpája nem működik (elszakadt a kábel, lemerült az elem, elhagytad a lámpát, stb.). Beszélned kellett egy barátoddal, és később fejeztétek be, mint terveztétek, és már sötét van. El kell hagynod a várost és kitekerni vidékre. Soha nem vezettél még autót, és fogalmad sincs, milyen hatással vannak a fények az autóvezetőkre. Hazatekersz világítás nélkül vagy veszel egy éjszakai boltban még egy világítás szettet (5 Euróba kerül és már 4 szetted van otthon)? o











41

Lehetséges következmények vagy előnyök: hazaérsz biztonságban, bármiféle incidens nélkül, 65 Eurós bírságot kapsz, az autóvezetők rád villognak minden alkalommal, ami nagyon idegesít, a barátod egy kicsit tovább marad, hogy együtt elmenjetek és vegyetek kerékpárvilágítást, szerelembe estek és boldogan éltek együtt, majdnem összeütközöl valakivel, az egyik autónak nagyon erősen kellett fékeznie, hogy ne üssön el, egy autó elüt és megsérülsz, tolókocsiban végzed, a rendőrség kell, hogy elmondja a szüleidnek, hogy borzalmas balesetet szenvedtél, neked kell elmondanod a szüleidnek, hogy balesetet szenvedtél, egy autóvezető éppen csak ki tudott téged kerülni, de közben balesetet szenvedett emiatt (az autó összetört, a vezetője megsérült, ...), ... Buliba mész és találkozol egy barátoddal. A barátod nagyon részeg és nem képes vezetni (autót, mopedet, kerékpárt, ...). A barátod viszont úgy gondolja, még képes vezetni. Meggyőzöd a barátod, hogy ne vezessen (mindent bevetsz (megpróbálod elvenni a kulcsait, beszélsz, könyörögsz, leereszted a gumikat, ...)) vagy a barátodra hagyod a felelősséget. o Lehetséges következmények vagy előnyök: A barátod részegsége nem a te felelősséged, ő kell, hogy vigyázzon magára, így te tovább bulizhatsz, kiállsz a barátod mellett, bármit is kell tennie, bármit is akar tenni, vagy nem engeded, hogy kárt tegyen magában, nem akarod bűnösnek érezni magad utólag, mindent megtettél, amire lehetőséged volt, bűnösnek érzed magad utólag, még akkor is, ha semmi baja nem lett a barátodnak, a barátod leesett a kerékpárról, a barátodnak balesete volt, összetört az autó, a barátodnak balesete volt, amelyben a másik autóban megsérült egy kisbaba, hazaviszed a barátodat biztonságban és a barátod örökre hálás lesz neked holnap, .... Barátaiddal buliba mentél. Mindegyik barátod, beleértve a sofőrt is, részegek és nem alkalmasak autóvezetésre. Nincs jogosítványod, de tudsz vezetni. Te vezeted az autót, vagy hagyod a zavart vezetőt vezetni? Utas vagy egy autóban a buliból hazafelé. A barátod elüt egy kerékpárost. A kerékpáros még mindig mozdulatlan az úton. A sofőr rémült. Nem ivott ma, de marihuánát szívott. Még friss a jogosítványa és meg van rémülve, hogy bajba kerül a rendőrséggel. El akar menekülni. Megállítod és megvizsgálod a kerékpárost vagy te is rettegsz a rendőrségtől, mivel te adtad a barátodnak a marihuánát? Mindegyik barátodnak van mopedje, akárcsak neked. Minden éjjel te és a barátaid egy helyi téren lógtok a mopedekkel. Ma éjjel két csinos lány is jött és az egyikük tetszik neked. Nagyon odavannak a mopededért és kíváncsiak, milyen gyorsan megy. A barátod utcai versenyt javasol. Most, éjjel 3-kor abszolút nincs forgalom. Mit teszel? Szeretnéd a versennyel lenyűgözni a lányt, aki tetszik neked, vagy lebeszéled róla a barátaidat? Már volt egy autóbaleseted, éppen amikor megszerezted a jogosítványod. Ma éjjel csak nekikoccantál a szomszéd autójának, akik éppen nyaralnak. A tükör összetört és az autót megkarcoltad. Úgy gondolod, körülbelül 700 Euróba fog kerülni. Úgy gondolod, senki nem látta az ütközést. Mit teszel? Távozol és elfeded a saját károdat, vagy hívod a rendőrséget? o











42

10.4 4. MELLÉKLET: A DILEMMA TÖRTÉNET (RÖVID VERZIÓ)

A társak közül kikerülő mentorok oktatása 1)

Saját tapasztalat gyakorlat – minta lecke a történettel való munkáról

2)

A gyakorlat a mintaleckével kezdődik, amely tartalmazza a „történettel való munkát”.

3)

Folyamat elemzés Mindegyik cselekvési fázist át kell beszélni a mentorokkal, hogy meg tudják határozni a helyes eljárást. Kérdéseket kell feltenni, hogy észrevegyék az egyes lépések jelentését. (Mit tettünk? Hogyan folytatjuk? Milyen kérdéseket tettünk fel?)

4)

Az önálló tapasztalat gyakorlat során nyert tapasztalattal kapcsolatos elmélet értelmezése a)

Megismerni a projektet, azaz a projekt céljait, a tervezett kimeneteket, a baleseti gyakorisági adatokat, stb.

b)

Megismerni a Gestalt hozzáállás elveit   

Hogyan működik? Mit kell elkerülni? Hogyan működnek a Gestalt alapelvek és hogyan befolyásolják a viselkedést?

A történettel való munka folyamata 1) Nyitott végű történet – „Dilemma történet” 

  

Felolvassuk a diákoknak a történetet. Megjegyzés: A történet felolvasásakor egy dallamot, egy zenei aláfestést lehet alkalmazni, amelyhez később a diákok szöveget írhatnak. A történet egy helyzetet fog leírni, amely több megoldási változatot tartalmaz. A narrátor megállítja a történetet abban a pillanatban, amikor a hős bonyolult helyzetbe keveredik, amelyet nehéz megoldani. Például: Egyetértenek abban, hogy a hős egy barátjával együtt autóval megy haza a diszkóból. De az autóban többen ülnek, mint amennyi biztonsági öv van benne. Nem maradt biztonsági öv a hősünknek. (A történetet lehet variálni, pl. hogy a sofőr tudatmódosító szert fogyasztott, stb.) Ebben a pillanatban befejezzük a történetet, és a következő munkafázisban a diákok javaslatokat tesznek arra, hogy a hős hogyan folytatja. Az oktató (vagy a társ mentor) nem javasol semmit, hogy ne befolyásolja a diákokat. Több megoldási változat lehetséges és a diákokra hagyjuk, hogy melyiket választják. Így ez nem egy általános dilemma, amelyben csak két megoldás lehetséges.

2) A történet befejezése, hogyan folytatja a hős (a történet hősének a kiválasztási stratégiája)  

Megengedjük a diákoknak, hogy javaslatot tegyenek arra, hogy a hős mit fog cselekedni. Nem befolyásoljuk a diákokat. 43



   

A diákok nem olyan megoldást javasolnak, hogy ők hogyan viselkednének ebben a helyzetben. Egy ilyen megoldást befolyásolna az a törekvésük, hogy „megmutassák magukat” az iskolatársaik, a tanáruk, stb. előtt. Emiatt csak a hős nevében javasolnak megoldást. A javasolt megoldásokba, a leginkább valószínű módon, a diákok beépítik a saját viselkedésmintáikat. Ez a „kivetítés” folyamata, ahol az emberek átruházzák másokra a saját érzelmeiket és mind a kívánatos, mind a nemkívánatos viselkedési mintákat kivetítik. Így mindegyik, a diákok által javasolt megoldás nagyon fontos lesz a későbbi munkában. Fontos: Nem nevetjük ki és nem kritizáljuk egyik megoldást sem! A történet hősén keresztül a diákok fokozatosan megismerik a magatartásukat, a saját kapcsolatukat az életükkel, az értékekkel, az érzelmeikkel, amelyek a viselkedésüket irányítják. (Megjegyzés: Az érzelmek befolyásolják mind a viselkedésünket, mind a döntéshozatalt. Például a félelem az saját magunk expozíciójától, vagy attól, hogy félreállítanak minket egy csapatból, stb., kockázatos viselkedést és a negatív minták ismétlését eredményezheti.)

3) Különböző eljárások (stratégiák) felírása a táblára      

Minden változatot sorban felírunk a táblára (csak szlogeneket, szimbólumokat lehet felírni, például: taxi, gyalog, szülők telefon, beszállás az autóba, valakit kidobni az autóból, rendőrség kihívása), Elfogadunk, pozitív módon, minden véleményt, minden a diákok által javasolt eljárást. Így támogatjuk az őszinteségüket és a biztonság érzését a véleménynyilvánítás során. Még a legveszélyesebb megoldások is megfelelőek a további munkához. Fontos tudatosítani, hogy ez egy valószínű viselkedés, amely közel áll a diákokhoz. Hasonló módon viselkednek, vagy ismernek ilyen viselkedést a környezetükben, és ez minta lehet a számukra. A diákoknak nem szabad felismerniük, hogy felfedik saját magukat. Másképpen bezárnak és nem fognak együttműködni.

4) Vitacsoportok létrehozása (csoportokra osztás az átvett stratégiának megfelelően); egy bizonyos döntés indokait le kell írni: miért döntött úgy a hős, hogy egy adott módon viselkedik.   

A diákokat csoportokra osztjuk a megoldások szerint (ajánlott stratégia) A csoportokban okokat keresnek arra, hogy miért javasolták, hogy a hős egy adott stratégiát alkalmazzon. A következő kérdésekre keresnek válaszokat: Mi vette rá, hogy ezt a lehetőséget válassza? Milyen előnyöket látott? Milyen érzelmek befolyásolták? Mitől félt? Minek örült? Milyen kockázatokat látott más megoldásokban?

5) Az ajánlott stratégia megvédése  

Mindegyik csoport egy képviselője elmagyarázza, a hős miért alkalmazta az ő stratégiájukat. Diákok minden csoportból javaslatokat tesznek arra, hogy az átvett stratégiák milyen kockázatokkal járnak (a kockázatokra azok a tagok is javaslatokat tesznek, akik a stratégiát javasolták).

44

 

Az összes kockázat közös megbeszélése, ahol a diákok (a társak) emelik ki az ilyen kockázatokat, a veszélyek felismerését eredményezi. Sorban átfutjuk a diákok által javasolt stratégiák összes változatát.

6) Azonosítás    

Az azonosítási szakaszban a diákok a saját viselkedési mintáikról szereznek információkat. Feltettük a következő kérdéseket: Találkoztál már bármi hasonlóval, amikor ilyen érzelmek (amilyenek a hős viselkedését befolyásolták) jelentős mértékben befolyásolták a viselkedésedet? Hogyan oldottad meg a helyzetet? (Ezeket az interjúkat még két ember biztonságos párbeszéde alatt vezetjük le. Az érdekel minket, hogy a diákok felismerik-e a viselkedési mintáikat; habár nem kívánjuk, hogy megbélyegezzék, vagy egyáltalán leleplezzék őket. Csak nagyon biztonságos csoportokon belül engedhetjük, hogy a diákok előadják a saját történetüket az egész csoport előtt.)

7) A diákok kreatív tevékenysége 



A diákok a közlekedési környezetből különböző helyzeteket vetnek fel, ahol a társaik egy dilemmában végződő kockázatos helyzettel kerülhetnek szembe. Két lehetőségük van, vagy biztonságosan viselkednek a közlekedésben, de egy kellemetlen helyzetben lesz részük, vagy a veszélyes megoldást választják. Mindegyik diák, vagy egyedül, vagy csoportban, rövid történetet fog írni (képességeinek megfelelően), amely dilemmával végződik.

8) Keress más lehetőségeket arra, hogy hogyan befolyásolhatod a biztonságot és a társak viselkedését a közlekedési környezetben. 



A diákok javaslatokat tesznek olyan megoldásokra, amelyekkel a társaik viselkedését befolyásolhatják a közlekedési környezetben. Például: Egy képregény, egy fotó-történet, egy videó részlet, színházi etűd, egy dal, egy társasjáték, egy poszter vagy egy vizuális prezentáció, egy tájékoztató, egy PC-játék, stb. Mindegyikük választ egy olyan formát, amely közel áll hozzá és tervez egy tanulságos dokumentumot.

Utasítások a mentorok számára 1)

Tiszteld a diákok személyiségét és különbözőségét, valamint a korcsoport jellegzetes tulajdonságait!

2)

Fogadd el a diákok nézeteit; tartsd tiszteletben mindenki jogát arra, hogy saját véleménye legyen!

3)

Tarts tiszteletben minden (az előadásra vonatkozó) javaslatot, mint a diákok személyiségének egy megnyilvánulását!

4)

Ne moralizálj, ne oktass!

5)

A véleményedet csak a saját nézetedként add elő; ne úgy, mintha az lenne az egyetlen létező igazság!

6)

Támogasd a vélemények kinyilvánítását; becsüld meg a diákok saját nézeteit!

7)

Hozz létre egy biztonságos helyet a vélemények megosztásához! 45

8)

Ne értékelj, ne becsmérelj!

9)

Légy érdeklődő a véleményekkel és ötletekkel kapcsolatban!

10) Ellenőrizd, hogy jól értetted, amit mondtak! 11) A párbeszédeket a beszélgetőpartner szintjén vezesd! 12) Jelen időben, a jelenlegi érzésekkel és érzelmekkel dolgozz! 13) Legyél tisztában a saját előítéleteiddel és az introjekcióval (magába-vetítéssel)! 14) Legyél tisztában azzal, hogy a leckékben nem az a cél, hogy a helyes megoldást megkeressük, hanem,

hogy:    

foglalkozzunk a saját életünk iránti felelősség témakörével, foglalkozzunk azzal a témakörrel, hogy egy adott helyzetben mindenkinek többféle viselkedési lehetősége van, megosszuk a különböző véleményeket és nézeteket egy adott helyzettel kapcsolatban, és tisztában legyünk a saját viselkedési mintáinkkal.

15) Mindez annak felismeréséhez vezet, hogy a hős nem a helyzet áldozata, hanem felelős a saját döntéseiért.

46

10.5 5. MELLÉKLET: A DILEMMA TÖRTÉNET (HOSSZÚ VERZIÓ)

BEVEZETÉS A dokumentumban leírt módszer pszichoterápiás alapelveket kombinál didaktikus vitamódszerekkel. A legnagyobb hatással a Gestalt pszichoterápiás alapelvek voltak erre a módszerre. A „dilemma munka” didaktikus megközelítése révén megpróbáljuk a diákokat a saját értékeik, viselkedési mintáik, valamint saját érzéseik felismerése felé irányítani. Ha saját maguk megismerik saját magukat, problémás helyzetekben képesek lesznek a tudásuknak megfelelően cselekedni. Önállóan fognak cselekedni, és felelősséget fognak vállalni magatartásukért. A következő szövegben a kockázati viselkedés elsődleges megelőzési programját fogjuk ismertetni. A szakaszt optimális sorrendben ismertetjük, de nem szükséges ezt a sorrendet fenntartani. Inkább az a fontos, hogy a diákok aktuális igényeire reagáljunk, a reakcióikra, a csapatmunkára, stb. Különösen a „Más résztvevők” szakaszt lehet bármelyik program szakaszba bevonni (pl. amikor a diákok szeretnének saját magukban a felelőtlen döntések családtagokra gyakorolt hatásairól beszélgetni a folyamat tragikus végén). Ahol az iskola csak kevesebb tanórát biztosít és az oktatónak nincs elég ideje az összes programszakasz kibontakoztatására, ajánlott a kihagyni a „Más résztvevők” tevékenységet és inkább a saját viselkedési minták és érzelmek azonosításának a szakaszait előnyben részesíteni. A program során több vonalon fejlődünk, pl. „tudatosítunk” és „észlelünk” amelyeket teljesen külön is össze lehet állítani, de össze is lehet vonni. A) A stratégia kiválasztása A tudatosító folyamat: Minden konfliktushelyzetnek több megoldása lehet. B) A kockázatok felismerése A tudatosító folyamat: Mindegyik megoldás (különböző súlyossági szintű) kockázattal jár és a felelőtlen viselkedés komoly következményekkel járhat. C) Az érzelmek befogadása A tudatosító folyamat: Az érzelmek befolyásolják a döntéshozatal folyamatát és fontos, hogy tudatában legyünk a saját érzelmeinknek és tájékozódjunk azokkal

Megjegyzés: Általános iskolás diákok esetén az érzelmi és a kockázat felismerési vonalat külön építjük. Középiskolás diákok sokkal gyorsabban tájékozódnak a kérdésben és nem okoz számukra problémát a „kockázatok” és az „érzelmek” egyidejű feldolgozása. De mivel nem ismerjük a csapatot, azt ajánljuk, hogy először elemezzük az egyes stratégiák „kockázatait” a diákokkal és az „érzelmeket” majd egy későbbi fázisban vizsgáljuk meg, amikor a diákok már megtanultak nyíltan beszélgetni veled és félelmek nélkül megosztják a véleményüket. Ahol egy diák már az első szakaszban belekezd az érzelmek elemzésébe, javasolt bekapcsolódni ebbe a tevékenységébe és az ún. csapat-hangolást alkalmazni.

kapcsolatban. D) A saját viselkedési minták tudatosítása és az előnyben részesített értékek A tudatosító folyamat: A saját viselkedési minták megismerése pozitívan befolyásolhatja a döntéshozatali folyamatokat. E) A döntések emberek nagyobb csoportjára való hatásának tudatosítása

Ebben a korcsoportban nagyon fontos, hogy mindig az osztályban kapott válasznak megfelelően dolgozzunk a diákokkal és a valódi igényeikre válaszoljunk. Ahol a csapat kevésbé aktív, nem kommunikatív, ne próbáljuk végigvinni az összes program szakaszt. Nem erőszakolhatjuk a csapatmunkát a diákokra ott, ahol érezzük, hogy a kapcsolatok zavartak, vagy ahol nem tudják, hogyan kell csapatban együtt dolgozni. Ilyen helyzetekben engedhetjük, hogy a diákok egyedül dolgozzák ki a témaköröket.

47

A tudatosító folyamat: Mindegyik döntés egy későbbi helyzet kialakulását befolyásolja és közel álló, vagy ismeretlen emberek nagyobb csoportjának életére van hatással. Az egyes szakaszok vázlata

48

A „Dilemma történet” projekt fázis – a részletes eljárás 1. szakasz – A történet (a kérdés bemutatása) 10.5.1.1 A konfliktushelyzet bemutatása  Felolvassuk a diákoknak a történetet.  Tájékoztatjuk a diákokat arról, hogy ez egy valós történeten alapul, amely a barátunkkal történt, aki tűzoltó, és akit közlekedési baleseteknél szoktak bevetni.  Egy rövid történet segítségével a diákok megismerik a helyzetet, amellyel a történet főszereplője szembesült.  Ez a cselekedet nem kínál megoldást, de felhoz egy olyan témát, amely a lehetőségek széles körét nyitja meg azzal kapcsolatban, hogy a diákok hogyan észlelik a helyzetet és hogyan oldják meg.  A történet cselekménye abban a pillanatban végződik, amikor a főszereplőnek meg kell hoznia egy döntést azzal kapcsolatban, hogy melyik stratégiát válassza a helyzet megoldására.

Egy példa történet Buli a nyaralóban A buli igazán vadul sikerült. Nem láttunk semmi extrát, de igazán nem várom, hogy lássam majd a facebookon a pillanatfelvételeket. Mert majd csak akkor fogom megtudni, mit tettem. „Hát, csak lépj tovább!” - kuncogott Mirek és megpróbálta bedugni a kulcsot az indítóba. De nem tűnt egyszerűnek a feladat. Nyilvánvalóan nem volt rendben. „Biztos vagy benne, hogy jó ötlet így vezetni?” Nincs abban semmi különös, ha használsz valamit a hangulatod javítása érdekében; legalább egy jointot. Ahogy ismerem Mireket, már megtette; valószínűleg nem is csak egy kicsit. Egy pillantás az autóba... Csordultig tele van. Ó basszus, hova üljek? A csomagtartóba? Vagy üljek valakinek az ölébe? Péterébe vagy Terezáéba? De mi lesz a biztonsági övvel? Mindegy! Nincs más esélyem, mint ez az autó, több kilométerre élek innen és taxi itt az őserdőben, na, az nincs. Most mi legyen? Utazzak keresztül az erdőn, az út mellett, a vasút mellett, vagy üljek fel Ondra kerékpárjára...? Vagy tanuljak meg repülni? A francba! Mirek kibámult az ablakon, homályos szemekkel rám nézett és összevissza hablatyolt: „Szállj be, szállj be, azonnal indulunk. Majd meglátod, micsoda sportautót tuningoltam ebből a kis kocsiból.”

49

2. szakasz – A stratégia kiválasztása II – 1

A történet befejezése – egyéni munka

 Kártyákat osztunk ki a diákoknak (a mi esetünkben öntapadó matricákat, 105 × 75 mm-es méretekben, azaz A4-es laponként 8 darabot).  Mindegyik diák javaslatot ír a kártyájára, hogy a történet főszereplője hogyan fog egy adott helyzetben viselkedni és hogyan fogja azt megoldani.  A diákok eltakarják egymás elől a kártyáikat, hogy senki ne tudja elolvasni, mit írtak rá. Előfordulhat olyan leleplezés, amely a workshop végén kényelmetlen lehetne a diák számára (az egész workshopnak inkább biztonságos környezetben kellene zajlania)  Fontos, hogy mindegyik diák a főszereplő nevében oldja meg a helyzetet, nem a saját nevében. Így az úgynevezett „kivetítési” alapelvet alkalmazzák: !

A tanulóknak nem szabad olyan megoldást keresniük, ahogyan saját maguk viselkednének. Egy ilyen megoldást befolyásolna az a törekvésük, hogy „jobban viselkedjenek” az iskolatársaik vagy a tanáruk, stb. előtt. A hős javasolt megoldásába feltehetően átviszik a saját tapasztalataikat és a saját viselkedési mintáikat.

 A főszereplőn keresztül a diákok fokozatosan megismerik a saját magatartásukat, az élethez és az élet értékeihez való viszonyukat.  Így mindegyik, a diákok által javasolt megoldás nagyon fontos lesz a későbbi munkában.

II – 2

A történet befejezése – csapatmunka

 A diákok kis csoportokra osztódnak (javasolt, hogy a diákok saját maguk alkossanak csoportokat az oktatók közbeavatkozása nélkül; így sokkal jobban tudnak majd egymással kommunikálni és együttműködni).  A diákok papírlapokat és filctollakat kapnak (esetünkben 462 × 635 mm-es, öntapadó sarkokkal ellátott flipchart lapokat, amelyekkel a lapokat bármilyen felületre fel tudták ragasztani; a workshop után a lapokat a terem falaira lehet rögzíteni és folytatni lehet velük a munkát).  A diákok felrajzolják annak az összes lehetséges változatát, ahogy a főszereplő a helyzetet megoldhatja, és ahogyan arra reagálhat.  A diákoknak csak egy meghatározott számú megoldás felrajzolását engedjük, így mindenki kifejezheti a véleményét, javasolhat egy megoldást. A meghatározott számú megoldás keresésekor a kevésbé magabiztos diákok is hoznak megoldást; nem hallgattatják el őket a sokkal „dominánsabb” egyének.  A diákok a megoldásokat egymás alá írják a lap közepére, így a bal és a jobb oldalt marad hely a stratégiákkal való munka következő oldalai számára.

Fontos: Egyetlen javasolt megoldást (stratégiát) sem szabad értékelni, kifejteni, kritizálni vagy akár helyteleníteni!!! A minősítő vélemény megállítja az önfenntartó folyamatot. A diákok többé nem lesznek nyitottak és őszinték. Valószínűleg befelé fordulnak, és nem nyilvánítanak véleményt.

50

10.5.1.2 Megfelelő kérdés: A következő kérdéseket csak ihletnek szánjuk. A kérdések feltevésekor mindig aktuális helyzetekre és az osztályban a diákok reakcióira reagálunk.  Hogyan fogja megoldani a helyzetet?  Hogyan fog reagálni?  Mit gondolsz, mit fog tenni?  Hogyan fog viselkedni?  Milyen lehetőségek vannak?  Mit tehet?  Hogyan teheti meg?  Mi segítene?  Képes kezelni a helyzetet?  Hogyan tudja kezelni a helyzetet?  Hogyan fog tovább fejlődni a cselekvés?  Mi történhet esetleg?

Figyelmeztetés: A kérdések javasolt formája a „MI...”, „HOGYAN...”, és nem ajánlott a „MIÉRT…” kérdés bevezető forma. A „Miért”-tel kezdődő kérdések a diákokat arra vezetik, hogy átruházzák a felelősségüket környezeti hatásokra, külső okok keresésére, és alibi keresésére. Másrészről a „Mi” és a „Hogyan” forma segít a belső pozíciók feltárásában, a kockázati magatartás belső motívumainak feltárásában és a saját erőforrások azonosításának fejlesztésében, amely személyes növekedést eredményez.

II – 3

A történet befejezése – összegzés

 Írjátok fel együtt a diákok által javasolt stratégiák felsorolását a táblára. o

Mindegyik csoport sorban hozzárendel egy stratégiát a közös listához. A csoportok addig váltakoznak, amíg mindegyik stratégia felkerül a listára.

 Az oktató (társ mentor) sorban felírja az összes stratégiát a táblára, amelyet ajánlottak, és amelyet a diákok felvázoltak a csoportokban, azaz létrehozza az összes megoldás felsorolását.  A stratégiákat rövid szlogenekkel lehet leírni. Pl.: taxi, gyalog (az út mentén), vasút (az út rövidítése a sínek mentén), erdő (az út rövidítése az erdőben), telefon (a szülőknek, ismerősöknek), beszállás (az autóba), kirúgás (valakit az autóból), rendőrség (kihívása), vezetés (átvétele a sofőr helyett), stoppolás, tolvajlás (egy másik autót ellopni), stb.

51

Példa: csomagtartóban

ölben

autóval

padlón

tetőcsomagtartón

saját maga vezet

a vasút mentén

az erdőn keresztül gyalog az út mentén

a kerékpáros ösvényen

szülők

barát

barátnő

fiútestvér telefon taxi

rendőrség

nagyszülők

mentő

 Minden véleményt és minden eljárást, amelyet a diákok ajánlottak, pozitív módon fogadunk el (pl.: Ez egy érdekes megoldás). Így támogatjuk az őszinteségüket és a biztonság érzését a véleménynyilvánítás során.  Mindegyik, még a nagyon veszélyes megoldás is megfelelő a további munkához. Fontos megérteni, hogy ez a viselkedés valószínűleg kérdéses, amely közel áll a diákokhoz. Lehet, hogy hasonlóan viselkednek, vagy ismernek ilyen viselkedést a környezetükben, mint az adott eset, és ez minta lehet számukra.

52

Fontos: Ne moralizálj, ne oktass, ne adj tanácsot! Hagyd, hogy a diákok szabadon döntsenek arról, hogy milyen megoldást választ a főszereplő! Időről időre előfordulnak a valósághoz nem túl közel álló megoldások is, amelyek humorosak, ugyanakkor segítik a feszültségoldást és megnyitják az utat más javaslatok előtt. Amikor elfogadjuk ezeket a humoros megoldásokat (pl. felnyergelni a lovat, vagy a szarvast) a diákok úgy érzik, partnerek lehetnek a munkában. Megértik, hogy a mi viselkedésünk nem felettes jellegű és elfogadjuk a korosztályuk specialitásait és egyedi természetét. Ezután, a következő munka során nyitottabbak lesznek.

3. szakasz – A kockázatok azonosítása és megismerése III – 1 A diákok kijelölik a leginkább kockázatos megoldást  Mindegyik diák eldönti, melyik stratégiát tartja a leginkább kockázatosnak.  A diákok csoportokban a táblához mennek és megjelölik a kiválasztott legkockázatosabb változatot (jelet (vonalat/keresztet) tesznek a kiválasztott stratégia mellé).  A csoportos kijelölésnek megvan a maga jelentése. Ha egyedül mennének a táblához, az egész osztály felügyelete alatt dolgoznának, ami befolyásolhatná a döntéseiket.  A kijelölési folyamat felfedi a legkockázatosabb stratégiát, amelyikkel kapcsolatban megmutatjuk a diákoknak, hogyan haladjanak tovább a későbbi munka során. Megvitatjuk a kiválasztott stratégia kockázatait, és hogy a kiválasztott megoldás milyen következményekkel járhat.

III – 2

A diákok felírják az összes stratégia következményeinek és kockázatainak a listáját

 Kisebb csoportokban a diákok felírják egy adott stratégiával kapcsolatosan az összes ellenérvet, a stratégiák oszlopától jobbra. Megbetegíti.

Megsérült/meghalt balesetben.

Autóval

Csomagtartó ban

Halálra égett, mivel senki nem tudott róla.

Megfulladt a saját hányásától.

Elvitték őket a rendőrök.

53

 A diákok dolgozhatnak ugyanabban a csoportban, vagy akár teljesen új munkacsoportokat alakíthatnak.  Változat: Diákok csoportja papírt cserél, azaz mindegyik csoport olyan papíron dolgozik, amelyen korábban egy másik csoport dolgozott. 10.5.1.3 Megfelelő kérdések A következő példa-kérdéseket csak ihletnek szánjuk. A kérdése feltevésekor mindig aktuális helyzetekre és az osztályban a diákok reakcióira reagálunk.  Milyen kockázatokkal jár a választott stratégia?  Mit történhet vele?  Milyen következményekkel járhat?  Milyen kockázatokat rejt mások számára?  Feltehetően hogyan fog végződni a történet?

III – 3

A táblán lévő felsorolás befejezése a kockázatok felsorolásával

 A táblán, ahova felírták az összes stratégiát, a diákok az oktató (társ mentor) segítségével felírják az összes kockázatot, amely egy választott stratégiával kapcsolatban felmerült. o

Minden stratégia kockázatos, különböző mértékű súlyossággal.

 Ebben a szakaszban a diákok érveit kiegészítik baleseti statisztikák kemény adataival, pl.: o

Az olyan balesetek száma, amelyek egészségügyi, vagy halálos következményekkel jártak egy adott időszakra vonatkozóan; a tudatmódosító szerek hatására bekövetkezett balesetek száma,

o

az egészségügyi, vagy halálos következményekkel járó balesetek száma, ha a rögzítő rendszert nem használták,

o

a testtömeg és a tárgyak tömegének megsokszorozása egy autóban a különböző sebességek hatására,

o

tapasztalatlan vezetők gyorshajtása,

o

túlterhelt jármű kezelhetetlen vezetése,

o

a gyalogosok balesetei rossz megvilágítás mellett,

o

jellemző baleseti helyszínek és a balesetek megelőzése ezeken a helyeken, stb.

o

A mi esetünkben a megismerési szakaszt a Skoda vállalat töréstesztjeinek a videóival teljesítették; az autóban lévő személyek és tárgyak biztonsági övvel és anélkül, a jármű fékezési távolsága 10; 20 és 30 km/h sebesség mellett, ha egy gyerek a kocsi elé fut (egy gyerek makettet ütöttek el, a gyerek mozgását és esését vizsgálták az ütközés után).

 Megjegyzés: Idő hiányában a diákok azokat a stratégiákat elemezték, amelyekkel a diákok a leginkább azonosulni tudtak.

54

Változat: A kockázat megismerés szakaszát a társ-felelősségvállalás fejlesztésével lehet befejezni.

III – 4 Más résztvevők az esemény előtt/alatt/után  Kire lesz hatással, ha a helyzet tragikusan végződik?  Ennek a tevékenységnek a célja, hogy kiemelje, hogy mind felelősek vagyunk más emberek egészségéért és életéért is. A kockázatos viselkedés komoly következményekkel járhat az emberek széles körére nézve. Időbeli okok miatt valószínűleg ez a fázis nem fér bele a programba és a megismerési fázishoz sem feltétlenül szükséges. Csak akkor tartjuk meg, ha több lecke is elérhető a projekt számára, és ha a diákok saját maguk elkezdenek beszélni másokról.  A diákok sorban felírják az összes személy nevét, akit megemlítenek a történetben. Ezután elkezdik felírni mindenki másnak a nevét, aki a cselekvés helyén vagy a jövőbeni baleset helyén lehet. A felsorolást kiegészítik más emberek nevével, akiket a tragikus esemény érinthet. Mindezek a szemtanúk, a baleset más résztvevői, a mentőszolgálatok alkalmazottai, a rokonok, ismerősök, barátok, iskolatársak, tanárok, stb. Meglehetősen széleskörű ezeknek az embereknek a csoportja. Beszélhetünk a diákokkal arról is, hogy a baleset milyen módon sújtja ezeket az embereket, milyen érzelmeket tapasztalnak, hogyan befolyásolja az életüket.

10.5.1.4 Megfelelő kérdések A következő példa kérdéseket csak ihletnek szánjuk. A kérdések feltevésekor mindig aktuális helyzetekre és az osztályban a diákok reakcióira reagálunk.  Mely személyekre fog az esemény tragikus vége lesújtani, hogy fogja befolyásolni az életüket?  A történetben szereplő emberek mit éreznek majd?  Bármi boldoggá teszi őket?  Mi teszi őket boldoggá?  Miért aggódnak?  Mi teszi őket boldogtalanná?  Mit tapasztalnak?  Mit éreznek az emberek a balesetkor (résztvevők, szemtanúk, tűzoltók, orvosok, rendőrök)?  A túlélők milyen érzelmeket tapasztalnak meg?  Vannak a környezetedben olyan emberek, akik ilyen érzéseket tapasztaltak meg?  Mit sajnálnának?  Kik viselkednek a környezetedben hasonlóan (kockázatosan)?  Aggódsz a hozzád közelállókért?  Mire alapozod ezeket az aggodalmakat?

55

IV. szakasz – Az indítékok és az érzelmek felkutatása IV – 1 A csoportban a diákok elemzik azokat az érzelmeket, amelyek arra motiválták a főszereplőt, hogy az adott stratégiát válassza  Ebben a szakaszban a diákok a kockázatos viselkedés indítékait kutatják, és azon töprengenek, hogy a főszereplő mit tapasztalhat a döntéshozatala pillanatában.  A diákok visszatérnek a csoportjaikba és a papírlapjaikhoz és megbeszélik, valamint felírják azokat az érzelmeket, amelyeket a főszereplő érez az azzal kapcsolatos döntése meghozatalakor, hogy hogyan oldja meg a helyzetet.  Pl.: A főszereplő úgy dönt, hogy beszáll az autóba, akkor is, ha ismeri a kockázatát annak, hogy nem visel biztonsági övet és hogy egy lehetséges balesetnek komoly egészségügyi vagy akár halálos (személyes) következményei lehetnek.

A döntés indítékai (beszállni az autóba)

Érzelmek, amelyek a döntéshozatal folyamatát befolyásolják

Nem szeretné, ha kicsúfolnák.

Félelem a barátok reakcióitól és a leleplezéstől.

Nem szeretne elkésni (félelem a szülőktől).

Aggodalom és félelem a szülők reakciójától.

Szeretne a fiúk/lányok között ülni.

Annak öröme és vágya, hogy a reflektorfénybe kerüljön.

Szeretné azt mutatni, hogy semmitől sem fél.

Azt szeretné, hogy egyedi és elismert legyen.

 Ez a szakasz eléggé bonyolult, mivel az emberek számára általában bonyolult feladat az érzelmek megnevezése. De ez egy jelentős szakasza saját magunk megértésének és azonosításának. Az érzelmek kezdeményeznek minden döntést, amit meghozunk. Azoknak az érzelmeknek a megértése, amelyek a döntéshozatali folyamatunkat befolyásolják, kritikus helyzetekben segíti az önkontrollt és az öngondoskodás elérését.  A diákok a csoportokban felírják az érzelmeket a lapokra, a stratégiáktól balra.

IV – 2

A táblán lévő felsorolás befejezése

 Ezután a körülírt érzelmeket felírjuk a táblára (nem csak a választott stratégiákhoz). Végül, a következő felsorolást hoztuk létre a táblán: o

Érzelmek, amelyek a stratégiák kiválasztásához vezetnek,

o

az összes azonosított stratégia, és

o

a kockázatok és következmények felsorolása, amelyhez az egyes stratégiák vezettek.

56

Példa: A döntés érzelmei és indítékai

Stratégia

Félelem, hogy a barátok kicsúfolnak

Stratégia

Kockázatok és következmények

Halál ütközéskor Autó

Félelem attól, hogy egyedül legyél az erdőben

Biztonsági öv nélkül beszállni Elvisz a rendőr

 A diákok láthatják, hogy minden döntés a belső érzéseknek az eredménye, és ahol a helyzetet felelőtlenül és meggondolatlanul oldották meg, az eredmények fatálisak lehetnek.

10.5.1.5 Megfelelő kérdések A következő példa kérdéseket csak ihletnek szánjuk. A kérdése feltevésekor mindig aktuális helyzetekre és az osztályban a diákok reakcióira reagálunk.  Mit gondolsz, mi volt az, ami rávette az adott megoldás alkalmazására?  Mit gondolsz, mit érez a történettel kapcsolatban?  Mitől fél?  Mit tapasztal?  Hogyan tapasztalja azt meg?  Mi teszi őt boldoggá?  Hogyan befolyásolja a viselkedését a félelem?  Honnan ered a félelem?  Haragszik bármi miatt?  Aggódik bármi miatt?  Mi miatt boldogtalan?  Mi ad neki bátorságot?  Mi az, ami aggasztja őt?  Mit szeretne elérni a megoldással?  Mit szeretne azzal megakadályozni?  Mi befolyásolja őt?  Mit zavarja őt?  Mi készteti arra, hogy ezt a viselkedést alkalmazza?

57

 Hol követ el hibát?  Mit eredményez ez számára?  Mik az előnyök?

V. szakasz – Azonosítás, önazonosítás, önreflexió V–1

A saját viselkedés és a főszereplő viselkedésmintája közötti kapcsolat keresése

 A diákok vesznek egy kártyát, amire a workshop elején felírtak egy stratégiát (lásd a II – 1 szakaszt, a történet bemutatása után).  Mindegyik diák felírja a kártyájára, a választott stratégiához, hogy a főszereplő miért pont ezt a stratégiát választotta.  A sorozatos kérdésfeltevésekkel a diákokat a főszereplő viselkedése és érzelmei közötti párhuzam felismerése felé irányítjuk, olyan érzelmekkel, amelyek a diákokat befolyásolják a konfliktus-helyzetekben való döntéshozatalukban.  Ebben a szakaszban felmerül annak a tudatossága, hogy az általuk a történet főszereplője számára kiválasztott stratégia azonos a saját általános viselkedésmintájukkal. Ez a tudatosság nagyon fontos, mivel ez az alapvető forrása a folyamat megkezdésének, amely a viselkedés megváltozását eredményezi. Ebben a szakaszban nagyon érzékeny módon haladunk, hogy megakadályozzuk a belső becsmérlést. Néha elég, ha a diákok elfogadják az információt, hogy nyomás alatt néha nagyon kockázatosan viselkednek és ez a viselkedés nincs összhangban a vágyukkal, a céljaikkal és az álmaikkal. Az előző tevékenységekben ők maguk szerezték meg az információt azzal kapcsolatban, hogy az ilyen viselkedés milyen kockázatokkal jár. A főszereplő viselkedésének az elemzésével megismerték a saját erősségeiket és gyengeségeiket, hogy milyen értékeket ismertek fel és mi volt fontos számukra. Így fontos alapanyagot szereztek a személyes növekedésükhöz és a viselkedésük megváltoztatásához.  A saját viselkedésmintáik megismerését a diákok egyedül oldják meg, és nem kérjük tőlük, hogy hangosan megosszák az érzéseiket. Olyan csoportokban, amelyeket az oktató jól ismer, esetleg párokban megoszthatják a diákok az érzéseiket. A megbeszélésnek a diákok számára biztonságosnak kell lennie.

10.5.1.6 Megfelelő kérdések:  A IV – 2. szakasz összes kérdése megfelelő.

V – 2 Fokozatosan átváltunk azokra a kérdésekre, amelyek a főszereplővel való azonosulást eredményezik A következő példa kérdéseket csak ihletnek szánjuk. A kérdések feltevésekor mindig aktuális helyzetekre és az osztályban a diákok reakcióira reagálunk.  Érted, hogy ő mit tapasztalt meg (szégyen, félelem, düh, stb.)?  Érted, hogy mitől fél?  Érted, hogy ő fél valamitől?  Megérted őt ebben?  A történetből bárkinek a viselkedése ismerős számodra?

58

 Tapasztaltál bármikor hasonlót?  Tapasztaltál bármikor hasonló érzelmeket olyan helyzetben, amit bonyolult volt megoldani?  Hogyan befolyásoltak ezek?  Hogyan döntöttél?  Sajnáltál valamit, vagy dühös voltál valami miatt? Sajnálsz valamit, vagy dühös vagy most valami miatt?  Ha most arra gondolsz, mi miatt aggódsz, vagy mi tesz boldoggá?  Milyen az?  Mondj róla valamit!  Az mit jelent?  Mi okoz kényelmetlenséget?  Ha magadra a történet főszereplőjeként gondolsz, mi támad téged?  Mennyire aggódsz?  Ez érdekes. Mire következtetsz ebből?  Mit kedvelsz/nem kedvelsz ebben?  Mit gondolsz erről?  Mit hozott ez számodra?  Mit érzel most?

Figyelmeztetés: Többnyire nyitott kérdéseket teszünk fel, de néhány zárt kérdés segít elmagyarázni, mit szeretnénk a diákoktól. Pl. a következő kérdés: „Érted, hogy mi miatt aggódik?” - ez egy zárt kérdés és a diákok valószínűleg röviden fognak rá válaszolni: „Igen”. De ez a kérdés jelentéssel bír, mivel más kérdések követhetik, úgy, hogy a diákok ki tudják dolgozni a kockázatos viselkedést eredményező érzelmek és indítékok tudatosítását. A zárt kérdéssel elindítjuk a témát, amelyet tovább fejlesztünk nyitott kérdésekkel és fejlesztjük a diákok tudatosságának folyamatát is.

 Mit gondolsz azokról az érzelmekről, amelyek a történetben feltűntek?  Szoktál hasonló érzelmek alapján dönteni?  Elégedett vagy a hasonló helyzetben hozott döntéseiddel?  Mit gondolsz, milyen érzelmek befolyásolják a viselkedést, a helyzet érzékelését, stb.?  Mit gondolsz magadról, hogyan viselkednél ebben a helyzetben?  Hogyan viselkednél a történet többi résztvevője szerepében?

A Gestalt terápia elveinek hasznosítása Kivetítés

Hagyjuk a hős, vagy a társak helyett a diákokat beszélni. Az alapelvet arra a feltételezésre alapozzák, hogy az emberek akaratlanul is másokra vetítik a helyzetüket, érzelmeiket, nézeteiket, stb. Itt és most Megpróbálunk a diákokkal jelen időben beszélni a pillanatnyi érzéseikről. Mindenki sokkal inkább tudatában van annak, hogy mit tapasztal éppen most, mint annak, hogy mit tapasztalt a múltban. Ha egy helyzetet megbeszélünk a diákokkal, ami a múltban történt, az érzelmek ebben az esetben is azonnaliak és jelen vannak. Hasznosabb azzal dolgozni, hogy éppen most mit tapasztalok. 59

Dolgozz motívumokkal Megengedjük a diákoknak, hogy bemutassák nézeteiket és stratégiáikat. Ezek az úgynevezett „motívumok”, amelyek az egyes személyeknél különbözőek lehetnek. Az egyik diák a történet fő motívumának azt tartja, hogy a sofőr valószínűleg valamilyen anyag hatása alatt állt, míg a másik azt érzékeli fő motívumként, hogy Honza nem kapcsolata be a biztonsági övet, stb. A változás paradoxelmélete Nem próbáljuk meg újraoktatni a diákokat. A visszatartó magatartás és a moralizálás nem eredményez változást a viselkedésben. Paradox módon annak tudatosítása, hogy általában hogyan viselkednek, sokkal jelentősebb hatással van a viselkedésük megváltoztatására. Térelmélet A térben mindennek van jelentése, és minden befolyásol mindent és hatással van mindenre. Ne hanyagoljuk el a részleteket, azt sem, ami nem látszik fontosnak számunkra, fogadjunk be mindent, amit a diákok hoznak a csoportba, úgy, mint egy fontos ihletet a következő munkánkhoz! Együttműködés a kölcsönösen támogató és szívélyes kapcsolatok keretében Ez egy fontos elv. A diákoknak biztonságban kell érezniük magukat. Viszont ez nem jelenti azt, hogy jóváhagyjuk a véleményüket, csak azt, hogy megértjük őket, megértjük az érzéseiket, problémáikat. Nem gúnyolódunk, és nem teszünk közzé véleményeket! Olyan kommunikációs blokádot hoznánk létre, amely nem állítható helyre.

60

10.6 6. MELLÉKLET: A HATÁRVONAL ÁTLÉPÉSE

A határvonal átlépése/belépés a dobozba Ennek a gyakorlatnak a célja, hogy megismerjük egymást, egymás tapasztalatait és gondolkodásmódját a közlekedésbiztonsági kérdésekben. ÁLTALÁNOS  Részt veszel a közlekedésben minden nap?  Egyedül jöttél ma iskolába? (Azaz a szüleid nélkül?)  Anélkül jöttél ma iskolába, hogy valamilyen módon kommunikáltál volna a barátaiddal?  Egyetértesz azzal, hogy a barátaink befolyással vannak a viselkedésünkre?  Követtél már el bármilyen hibát a közlekedésben a barátaid nyomására? (Pl. áthajtani a piros lámpán) ZAVARÁS  Ittál, dohányoztál vagy ettél már járművezetés (kerékpár/moped/autó) közben?  Ránéztél valaha az okostelefonodra járművezetés (kerékpár/moped/autó) közben?  Szenvedtél már el balesetet azért, mert egy barátod megzavart?  Sodortál már másokat veszélybe a közlekedésben azzal, hogy zavartál valakit? ÁLLANDÓ FIZIKAI TÉNYEZŐK  Gondolod, hogy van olyan állandó fizikai tényező, amely befolyásolja a viselkedésed a közlekedésben (színvakság, rossz látás, epilepszia, ...)?  Tüsszentettél vagy ásítottál már járművezetés közben?  Ültél már fáradt sofőr mellett?  Ismersz olyat, aki úgy okozott balesetet, hogy elaludt a volánnál?  Ismersz olyat, aki nem képes autót vezetni állandó fizikai tényezők miatt? KÜLÖNBÖZŐ SZEREK HASZNÁLATA  Vezettél már alkohol, drogok vagy gyógyszerek hatása alatt?  Ismersz olyat, akivel olyan baleset történt, amiben az alkohol, a drogok vagy a gyógyszerek fontos szerepet játszottak?  Láttál valaha beszállni olyan embert egy autóba, aki nem volt képes autót vezetni, mert részeg volt, vagy be volt drogozva?  Kértél már meg valakit, hogy ne üljön a volán mögé, mert az illető részeg volt vagy be volt drogozva? ÁLTALÁNOS  Láttál már valaha balesetet?  Ismersz olyat, aki balesetben sérült meg?  Voltál már baleset áldozata?  Ismertél olyat, aki meghalt balesetben?  Ismertél olyat a szűkebb családodban, aki meghalt balesetben?

61

Utasítások a mentorok számára  Tiszteld a diákok személyiségét és különbözőségét, valamint a korcsoport jellegzetes tulajdonságait!  Ne értékelj, ne becsmérelj!  Fogadd el a diákok nézeteit; tartsd tiszteletben mindenki jogát arra, hogy saját véleménye legyen!  Tarts tiszteletben minden (az előadásra vonatkozó) javaslatot, mint a diákok személyiségének egy megnyilvánulását!  Ne moralizálj, ne oktass!  A véleményedet csak a saját nézetedként add elő; ne úgy, mintha az lenne az egyetlen létező igazság!  Támogasd a vélemények kinyilvánítását; becsüld meg a diákok saját nézeteit!  Hozz létre egy biztonságos helyet a vélemények megosztásához!  Légy érdeklődő a véleményekkel és ötletekkel kapcsolatban!  Ellenőrizd, hogy jól értetted, amit mondtak!  A párbeszédeket a beszélgetőpartner szintjén vezesd!  Jelen időben, a jelenlegi érzésekkel és érzelmekkel dolgozz!  Legyél tisztában a saját előítéleteiddel és az introjekcióval (magába-vetítéssel)!  Legyél tisztában azzal, hogy a leckékben nem az a cél, hogy a helyes megoldást megkeressük, hanem, hogy:  foglalkozzunk a saját életünk iránti felelősség témakörével,  foglalkozzunk azzal a témakörrel, hogy egy adott helyzetben mindenkinek többféle viselkedési lehetősége van,  megosszuk a különböző véleményeket és nézeteket egy adott helyzettel kapcsolatban, és  tisztában legyünk a saját viselkedési mintáinkkal.  Mindez annak felismeréséhez vezet, hogy a hős nem a helyzet áldozata, hanem felelős a saját döntéseiért.

62

10.7 7. MELLÉKLET: A SEBESSÉG-ZAVARÁS-KERÉKPÁROZÁS-BIZTONSÁGI ÖV ADATLAPOK SEBESSÉG

Nevezd meg a gyorshajtás összes lehetséges előnyét:  Időt nyersz (az az érzésed, hogy időt nyersz, ha megelőzöl másokat; valójában csak akkor nyersz időt, ha hosszú távon nagyon magas átlagsebességgel vezetsz. Ha 140 km/h átlagsebességet akarsz, akkor az autópályán 140-nel kell hajtanod, amikor csak lehetséges. Rövidtávon időt nyerni szinte lehetetlen vétségek elkövetése nélkül.)  Jobb a koncentrációd (Meddig? A koncentrálás elhasználja az energiád és fáradtabb, kevésbé koncentrált leszel. Csak néhány percig tudunk nagyon erősen fókuszálni.)  Mert szórakoztató! (Ezt senki nem tagadhatja)  Sokkal gördülékenyebb (sűrű forgalomban a leginkább gördülékeny 80 km/h sebesség mellett)  Imázs felépítése (ok, azt hiszed király vagy, ha padlóig nyomod a gázt) Nevezd meg a gyorshajtás összes hátrányát:  Valószínűbb, hogy balesetet szenvedsz (amiatt) o Hosszabb megállási távolság  Hosszabb fékút  Hosszabb reakciótávolság (a reakcióidő ugyanaz) o Csőlátás o Túlkormányzási reakciók o A többi úthasználó nem megfelelő reakciói a gyorshajtó vezetőkre o A kormányzás bonyolultabbá válik  Káros a környezetre  Ütközés esetén sokkal komolyan sérülések léphetnek fel  Több használat  Valószínű a büntetés  Valószínű a jogosítvány elvétele  Társadalmilag nem elfogadott A sebesség fizikája  A féktáv exponenciálisan növekszik a sebesség megduplázódásával (2 × sebesség = 4× féktáv)  A reakciótávolság hosszabb lesz nagyobb sebesség esetén. Az átlagos reakcióidő 1 másodperc.

63

Kék: reakcióidő alatt megtett távolság (átlagos reakcióidő normál forgalomban) Zöld: féktáv száraz útfelületen Kék + zöld: Megállási távolság Ha 30 km/h-val vezetünk, akkor 9 m/s-mal utazunk. A reakció 1 másodpercig tart, ami alatt 9 m-t teszünk meg. 120 km/h-val utazva az 36 m/s-mal egyenlő, példa: az egyik autó 120 a másik 140 km/val halad. Egy váratlan 64

akadály miatt mindkét sofőr lenyomja a féket 1 másodpercen belül. Az első megáll 108 m-en belül, a második az akadálynak ütközik 79 km/h-val.  Védtelen közlekedők (gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárosok, gyerekek, idősek) o 30 km/h-val ütközve egy védtelen közlekedőnek 5% esélye van arra, hogy meghal. o 50 km/h-nál ez 45%-ra emelkedik. o 65 km/h-nál a túlélés esélye nagyon kicsi: 85% a halál esélye  Ha 50-nel megyünk ahol csak 30 a megengedett: o Ha egy váratlan védtelen közlekedő tűnik fel, miközben az autó 30 km/h-val halad, az autó 12,5 m-en belül fog megállni. o Ha 50 km/h-val halad, 12,5 m után az autó még 50 km/h-val halad, mivel a reakciótávolság 13,8 m, így a VRU-t 50 km/h-val fogja elütni és 55% lesz a túlélés esélye. A német „Gib Acht im Verkehr” weboldal néhány szépen felépített digitális modult mutat arról, hogy hogyan is működik mindez: http://www.gib-acht-im-verkehr.de/0006_medien/module.htm Elérhető angolul és hollandul is. Emellett próbálj különbséget tenni az úgynevezett jobb koncentráció és a reakcióidők között (0,5 másodperc nagyon gyors!), ha 120-szal vagy 140-nel haladsz. Le kell írnod a megállási távolságot 1 és 0,5 másodperc esetén. Ha az előnyökre és a hátrányokra pillantunk, nagyon könnyen belátható, hogy a gyorshajtás egyetlen előnye a szórakoztató faktor. Nem az összes hátrány merül fel minden alkalommal, csak ha valami nem jól sikerül, komoly következményekkel járhat.

KERÉKPÁROZÁS 

     

  

A statisztikák szerint a kerékpárosok sérülnek meg a legkomolyabban a következő ütközésekben: o Lámpás kereszteződésekben (áthajtáskor + holt térben) o Körforgalmakban (autók és teherautók holt terében) o Egyenrangú (jobbkéz-szabályos) kereszteződésekben Ha egy kerékpáros sötét ruhákat visel, fények vagy fényvisszaverő anyagok nélkül akár a ruháján, akár a kerékpáron, csak 20 m távolságból vehető észre. Egy autó megállási távolsága 50 km/h sebesség mellett körülbelül 26 m. A kerékpáros ütközések kb. 50 %-ában nincs másik tényező. Ha zöld a lámpa, az nem azt jelenti automatikusan, hogy biztonságos az átkelés Az aktív élet csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A megtett távolságra vonatkoztatott halálos balesetek számát tekintve a kerékpárok sokkal veszélyesebbek. Az időegységre vonatkoztatott halálos balesetek számát tekintve viszont a különbségek sokkal kisebbek. A tartós károsodáshoz vagy halálhoz vezető komoly sérülések szinte mindig fejsérülések eredményei. A kerékpárosok és a gyalogosok nem jelentenek túl nagy veszélyt egymásra nézve. Halálozás: A kerékpározás sok embert segít hozzá hosszú időre az egészséges élethez, még akkor is, ha számolunk az áldozatokkal és a komoly sérülésekkel.

A BIZTONSÁGI ÖV    

A biztonsági öv használatának aránya az első ülésen 59% és 96% között mozog az európai országokban. A hátsó ülésen ez az arány 21% és 90% között mozog. Az európai autópályákon halálos balesetet szenvedett emberek 60%-a nem viselt biztonsági övet. 80%-kal kevesebb fejsérülés történne az első ülésen ülőkkel, ha mindenki becsatolná magát az autóban.

65

      

    



A rögzítetlen utasok 44%-a kirepült, részben, vagy teljesen a járműből, míg a rögzített utasoknak csak 5%-ával történt ez. A biztonsági öv használata nélkül ötszöröse annak az esélye, hogy kirepülsz az autóból. Ha csak 20 km/h sebességgel ütközöl, máris megvan annak az esélye, hogy biztonsági öv nélkül belehalsz. Biztonsági övvel még 100 km/h mellett is van esélye a túlélésnek, de ez az ütközés típusától függ. Annak meglehetősen nagy az esélye, hogy komolyan megsérülsz. A biztonsági öv kisebb sebességek mellett a leghatékonyabb. A megfelelő használat érdekében tedd a biztonsági övet a csípődre és figyelj oda arra, hogy nincs megcsavarodva. Sok légzsák nem működik, ha a biztonsági öv nincs becsatolva. Ha az nincs becsatolva, a légzsák gyorsabban és erősebben üt meg, mint Mike Tyson. A légzsákok kiegészítő védelmet nem jelentenek, nem a biztonsági öv használatát helyettesítik. A légzsákok és a biztonsági övek biztosítják a legnagyobb védelmet felnőtteknek. Egyszerű és olcsó a biztonsági öv használatára figyelmeztető rendszer kikapcsolása. De miért tennéd? A biztonsági öv fő célja az, hogy egy ütközés során az autóban tartson minket. Annak sincs semmi akadálya, hogy az állapotos nők bekapcsolják a biztonsági övet. Ha a biztonsági övet megfelelően alkalmazzák, az mind az anyát, mind a gyereket megvédi. Csak néhány szerencsés ember élt túl amiatt ütközést, mert nem viselt biztonsági övet. Viszont világszerte milliókat mentett már meg az, hogy bekapcsolták a biztonsági övet. A biztonsági övet nem viselő emberek egy ütközés során megsebesíthetik azokat, akik az első ülésen bekapcsolják magukat: ha nem viseled az övet, komolyan megsebesítheted azokat, akiket a legjobban szeretsz (többnyire éppen azok, akikkel a legtöbbször utazol). Nevezz meg 5 jó okot arra, hogy miért érdemes viselni a biztonsági övet/és nevezz meg 5 ’jó’ okot arra, hogy miért nem!

ZAVARÁS

Az üzenetírás, az okostelefonok, a beszélgetés, a telefonhívás, a GPS, a zenehallgatás fülhallgatóval  



    

  

Nem az a lényeg, hogy a kezek hol vannak, hanem, hogy a fej hol jár! Automatikus (pedálok, sebességváltó, kormányzás, biztonsági öv) és kognitív vezetési feladatok (koncentrálás, nézés, látás, idő/tér kapcsolatának megítélése, az érzékek alkalmazása, a tapasztalatok alkalmazása, gondolkodás, a tudásra (jog, tapasztalat, ...) alapozott észlelés, közlekedési szabályok megértése) Ha megzavarnak, az automata vezetési feladatok nem igazán jelentenek problémát, de a kognitív feladatok problémát okoznak (ha nem kihangosított a telefon, valószínűleg az automatikus vezetési feladatok is problémásak lesznek). Ha kihangosítva telefonálunk és vezetünk, 4 útjelző táblából 1-et nem veszünk észre. Ha kihangosítás nélkül, telefonnal a kézben telefonálunk és vezetünk, 10 útjelző táblából 4-et nem veszünk észre. Telefonálás közben csőlátás lép fel, anélkül, hogy észrevennéd Telefonálás közben túl sok agyi kapacitást fordítasz a beszélgetésre Üzenetírás közben rá kell nézned a telefon kijelzőjére ahhoz, hogy be tudd gépelni. Lehetetlen egyszerre az utat és a kijelzőt is figyelni. Az üzenetírás sokkal veszélyesebb, min a 0,08%-os véralkohol szint melletti zavart vezetés. Az okostelefon használat melletti vezetés még veszélyesebb. Üzenet olvasásakor a kijelzőre kell koncentrálnod. Lehetetlen egyszerre az útra és a kijelzőre koncentrálni. Több másodpercen keresztül nem fogsz az útra nézni. Ha a GPS-be táplálsz be üzenetet, lehetetlen az útra is koncentrálni. 66



  



 





Ha a többi utassal beszélgetsz az autóban, nehezebb az útra koncentrálni, de ezek az utasok talán észreveszik a veszélyt és abbahagyják a beszélgetést vagy figyelmeztetik a sofőrt. (Ha (kihangosítva) beszélsz a telefonon, akkor nem ez a helyzet.) Egy interjúra vagy riportra figyelni sokkal zavaróbb, mint zenét hallgatni. Ha zenét hallgatsz az autóban és (nem túl hangosan) együtt énekelsz vele, az még növeli is a koncentrációt. A telefonáló autóvezetők lassabban vezetnek (túl lassan) és problémát okoz nekik a megfelelő távolságok tartása, összevissza fognak ingázni az úton és késleltetett lesz a reakcióidejük (ezt az autópályákon könnyen észre lehet venni). A fülhallgatók és a túl hangos zene vagy beszélgetés elvágja az autóvezetőket a közlekedés zajaitól és nehezebbé teszi a forgalomban való biztonságos részvételt (pl. a szintbeli vasúti csatlakozások hangjelzésének a meghallása). Az összes ütközés 10-12 %-ában a zavarás fontos szerepet játszik. A multitasking rontja a teljesítményt (nem csak férfiak esetén). Lehetséges a multitasking, de egy feladatot sokkal jobban lehet végrehajtani, ha egyszerre csak egy dologra koncentrál az ember. Figyelembe kell venni, hogy a forgalom önmagában is megkívánja a multitaskingot. Kutatások azt mutatják, hogy még a gyalogosok sem figyelik elég hatékonyan a biztonság érdekében a környezetüket, amikor telefonon beszélnek. (Sokan csak úgy átvágnak az úton, anélkül, hogy felnéznének az okostelefonjuk képernyőjéről). A mobilon beszélgető sofőrök figyelemvakságban szenvednek: hajlamosak ’nézni’, de nem ’látni’ a tárgyakat.

67

10.8 8. MELLÉKLET: FGM KVÍZ: EGY OSZTRÁK KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI WORKSHOP LEÍRÁSÁNAK PÉLDÁJA

 Idő: 4 szakiskolai óra – 4*45 perc  Rugalmas szünetek közben  Először kiküldjük a tanárt az osztályból! 1 Üdvözlési kör: Rövid kör arról, hogy kik vagyunk, megkérdezzük a diákokat, hogy kinek van már jogosítványa autóra vagy mopedre. 2 „Tudd!” – Tények a közlekedésbiztonságról Ausztriában  A sérüléssel járó balesetek száma Ausztriában évente --> kérdezd meg a körben a diákok javaslatait, és írd le - majd kérdezd meg őket újra, milyen következtetéseket tudunk levonni a felsorolásból, amikor már csak egy szám hiányzik!  A sérültek száma --> kérdezd meg a körben a diákok javaslatait, és írd le - majd kérdezd meg őket újra, milyen következtetéseket tudunk levonni a felsorolásból, amikor már csak egy szám hiányzik!  A 2 előző kérdéssel kapcsolatban megkérdezzük a diákokat, mit gondolnak növekedett vagy csökkent a balesetek száma az elmúlt 15 évben, majd indokolják állításaikat .  Melyik korosztályban fordul elő a legtöbb baleset ?  A férfiak/nők közti különbség  A balesetek 5 fő oka o Speciális figyelem és az első megbeszélés az alkohollal és drogokkal kapcsolatban 3. Saját tapasztalat a részeg vezetéssel, vagy gyorshajtással kapcsolatban Nagyon nyitott és szabad vitafórum. Van egy személyes történetem a háttérben a bemelegítéshez – ha szükséges. Minden osztályban előjön több történet, néha csak egy kicsit várni kell, hogy elkezdjenek beszélni.  Nagyon fontos, hogy a tanár ne legyen az osztályban! 4. Mindenkivel megtörténhet! Már érzed  Megmutatsz egy 4 perces közeli videót – egy fiatal, balesetet szenvedett sofőr, aki a negatív tapasztalatait írja le a részeg vezetéssel kapcsolatban és beszél a következményekről (sérülés, barátok halála, bírságok, börtön, barátok elvesztése, állás és lakás elvesztése)  Ezek utána következmények megbeszélése következik: a diákok gyakran nem gondolnak a balesetek következményeire – Ez egy nagyon fontos rész. A 3. és a 4. pontok rugalmasak, néha először a videót mutatom meg, és aztán beszélünk a tapasztalatokról – az osztályon múlik. 5. Aktivizálódás – „Érezd!” – Dalszerzés Oszd fel az osztályt 4-5 csoportra: 1× zeneszerző csoport 2× szövegíró csoport – megírják a dalszöveget 1-2× csoport a poszterhez – a diákoknak át kell gondolniuk, hogyan lehet a Safety Tunes ötleteket a barátok és más kortársak között terjeszteni 6. Összegzés és visszajelzés Az értékelő űrlap kiosztása és egy utolsó kör a diákokkal

68

10.9 9. MELLÉKLET: KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KAMPÁNYOK 1. Kutatás A legismertebb közlekedésbiztonsági kampány kutatás a CAST: http://www.cast-eu.org/. Ezt a kutatást a tömegmédia kampányokról készítették és nem a közvetlenül, kisebb csoportokra célzott kampányokról. http://www.erscharter.eu/sites/default/files/CastRoadSafetyCommunicationcampaigns.pdf 2. Videó példák https://www.youtube.com/watch?v=nUPfD_FobwM https://www.youtube.com/watch?v=a8QxZJZfU5Q https://www.youtube.com/watch?v=BpZRxo3EWAc https://www.youtube.com/watch?v=H5EyOnccJLg https://www.youtube.com/watch?v=HbMRmQiNudQ https://www.youtube.com/watch?v=qJL8SdRCHfA https://www.youtube.com/watch?v=otR8V7rlnjA https://www.youtube.com/watch?v=7l5Wa94ynss 3. Vélorution https://www.youtube.com/watch?v=3M05VQpQgqs Ez a videó egy kerékpáros kampányról szól. Több érdekes szempontot tartalmaz az üzenet terjesztésről és a kampányolásról:  Világos üzenet  Logó  Zene  Humor  Lehetséges a viselkedés megváltozása

69

10.10 10. MELLÉKLET: PÉLDÁK KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK EREDMÉNYEIRE BELGIUM

Filmek a Safety Tunes YouTube csatornán: https://www.youtube.com/playlist?list=PLuMjS902Ht82blnj88LOoC5sRj7lsXc9y

Rap dalok: https://www.youtube.com/watch?v=f8eAL94A1uA

https://www.facebook.com/SJITielt/videos/1164896283621140/

Facebook oldalak High Five for a safe drive A day to remember Letters for life The traffic gang Don’t scream, it’s just a dream Klik

Poszterek:

70

Pólók és más kütyük

71

Közlekedésbiztonsági hajvágás

Reklámanyagok

72

Graffiti falak

Kampánytervek

73

10.11 11. MELLÉKLET: HÉT MÓD A KREATIVITÁS ÁRAMLÁSÁNAK FENNTARTÁSÁRA Mindegyik tanárnak van ilyen tapasztalata: órákat töltesz kreatív, új megközelítéssel, művészi szempontokkal és egyedi módszerekkel. Viszont ahogy megmutatod a diákoknak, szembesülsz az érdeklődés hiányával. Úgy bámulnak rád, mintha egy délutáni tévé show-t közvetítenél újra. Megtöltik a termet a „de én nem tudok” megjegyzések. „Nem tudok rajzolni, festeni, új ötleteken gondolkozni.” Azt kérik, hogy matekozzatok vagy sportoljatok, bármit, csak elkerüljék a fehér vászonnal történő szembesítés tortúráját. És a legrosszabb, hogy el is hiszik. Valamilyen okból kifolyólag az emberek nagy része egyik vagy másik ponton eldönti, hogy ő nem kreatív. Egyszerűen nem tudnak rajzolni, énekelni, táncolni vagy bármit. És természetesen mindenki más kreatív. Éppen csak velük fordult az elő, hogy valaki leszívta az agyukat és kiszívta onnan a kreativitásukat. Hogy az emberek miért ilyen bizonytalanok a kreativitással kapcsolatban, ezt a kérdést a pszichológia még nem vizsgálta meg alaposan. De minden szülő bizonyíthatja, hogy a gyermekük totyogóként még nagyon lelkesedett a papírra (vagy akár a nappali falára) való rajzolás iránt. Nem féltek, egyszerűen csak a festékekkel és a mozdulatokkal való kísérletezés abszolút örömét érezték. És egyszer csak jött a szörnyű kérdés: „Rajzolsz nekem egy kutyát? Mert én nem tudok”. Vagy a szülő volt az, aki azt mondta a fiának, hogy gitárleckékkel nem fog tudni pénzt keresni? Vagy egy másik gyerek nevette ki a banánfejet, amit rajzolt. Vagy egy féltékeny iskolatárs volt? Egy buta kolléga vagy csak a belső hangod suttogta, hogy „Ez nem elég jó, ez nem elég jó” ... Isten tudja, miért vagyunk ennyire tele bizonytalansággal. Az tény, hogy mindegyik nagy művész bizonytalannak érzi magát néha. Az írók leblokkolásának is több formája és módja van. És az egyetlen módja a belső démon legyőzésének ... ha csinálod. Néhány javaslat, ami az osztályt mozgásban tartja: 1. A művészet nem a valóság másolata Ha azt mondod a diákoknak, hogy rajzoljanak egy lovat, bepánikolnak. Mindegyikük fejében megjelenik a „fekete szépség” és azon fognak töprengeni, hogyan tudnának lerajzolni egy ilyen csodálatos teremtményt. A dolog lényege, hogy egy lónak nem kell feltétlenül jól formált díjugrónak lennie. Lehet egy négyzet 4 lábbal és egy pálcika fejjel. Nem kell megpróbálnod lemásolni a valóságot, a művészet ennél sokkal több. Bármi, ami csak távolról is úgy néz ki, mint egy ló, megfelel, az agyunk ki fogja tölteni a hiányzó információkat. Isten áldja a „Gestalt” pszichológiát, amiért felszabadít minket! 2. Mindig melegíts be! Mivel a művészetnek nem kell valóságosnak lenni, ehelyett próbáljatok kimásolni egy lovat egy természetkönyvből. Kisebb játékokat javasolhatsz bemelegítésként. Például rajzoljunk a bal kezünkkel (jobbkezesek esetében). A gyerekes formák mókásak, és hirtelen nem kell Picasso-nak lenned, mivel a bal kezeddel rajzolsz! Elmúlik a nyomás és helyet ad a szórakozásnak! A balkézzel rajzolás után megpróbálhatsz vakon, a lábaiddal, a fogaiddal - bármivel, ami komolytalan rajzolni. Körbeadhatod a papírokat, egyik diák rajzol egy fejet, egy másik lábakat, és hamarosan őrült rajzok születnek, és képzeld, senkinek sem kell művésznek lennie! A táncórán a Cha Cha Cha lépéseinek memorizálása helyett sétálhatsz az osztályteremben lassan vagy gyorsabban, vagy ritmusra. Ezután sétálhatsz, mint egy kutya, egy beteg macska, egy állapotos nő... vagy mint egy részeg állapotos nő. És mielőtt észrevennéd, máris nevetgélsz és mozogsz a zenére, ami szerintem már tánc! 3. Kísérlet Amíg nem próbáltad, nem fogod megtudni, hogy tehetséges vagy valamiben, vagy sem. Különösen a művészeti formákra igaz ez. Ismerned kell az anyagot! Ismerned kell minden formájában az anyagot! Mint egy párkapcsolatban is, nem házasodsz az első randi után. Hanem kísérletezel. A magasabb fokú művészeti oktatásban egy egész tantárgyad van a kísérletezésre. Egy egész félévben csak pontokat kell rajzolnod, a következő félévben csak vonalakat, és ha jó vagy, az utolsó félévben már lehet geometriai formákat. De természetesen nem mindig szürke ceruzával papírra. Nem, a pontok mindenhol jelen 74

vannak! Homok a papíron, vér a konyhai törlőkendőn, bármi, amit találsz. És pontokat látsz mindenhol, ahova mész. Természetesen ebben a projektben nincs időnk hónapokig kísérletezgetni, de engedheted őket 20 percig kísérletezni, ami magabiztossá teszi őket. 4. A gyakorlat teszi a művészetet A tipikus az alsósoknál, hogy adsz nekik egy festékszórót és rögtön úgy gondolják, hogy azonnal ablak széles graffitikat fognak készíteni. Míg a valóságban, ha két hét után már nem csöpög a festék, igazi zseni vagy! Tény, hogy ahhoz, hogy jól csináld, el kell köteleződnöd, hogy jól csináld, gyakorolnod kell! Mielőtt felveszel egy dalt, adj arra lehetőséget, hogy mindenki gyakorolhasson egy kicsit. Még fél óra is nagy különbséget jelent! 5. Menjetek ki! Egyre népszerűbbé válik ez a módszer a menedzsmentben. Az igazgatók sétáló étkezéseket, sétáló gyűléseket tartanak... A mozgás az agyat is frissen tartja. Ha a diákok leblokkolnak, unatkoznak, vagy félúton vannak az elalvás felé, csak menjetek ki és vegyetek egy mély lélegzetet! Semmi sem hasonlítható egy egészséges oxigénlökethez, ami felturbózza az agyatokat! 6. Másolj, hogy fejlődj A reneszánsz alatt a művészeti diákok áthajóztak Olaszországba, hogy a legnagyobb mesterektől tanulhassanak. Ez legtöbbször csak annyit jelentett, hogy le kellett másolni a „nagy mester” műveit, hogy fejlesszék a képességeiket. Egy idő után olyan jól csinálták, hogy javíthattak a mester munkáján és kifejleszthették saját személyes stílusukat. Adj a diákjaidnak példákat, hozz könyveket, mutasd meg online, vedd rá őket, hogy kutassanak. Nincs szégyen, csak haszon! 7. Amit adsz, azt kapod vissza Ne beszéljünk arról, hogy ez egy fizikai törvény, vagy egy spirituális mondás, hiszen mindenki elismeri, hogy visszakapod azt, amit adsz. Ha energia és szenvedély nélkül állsz a csoport elé, lemásolják és azonnal az okostelefonjaikért nyúlnak. Ha szereted, amit csinálsz, akkor viszont megfertőzöd őket ezzel. 8. Hozz példákat! Nem engedheted meg, hogy válogassanak a művészeti formák között, ha fogalmuk sincs, hogy egy adott művészeti formában milyen lehetőségek rejlenek. Ha a táncra gondolnak, Beyoncé fog eszükbe jutni, a balett vagy a breaktánc, de például a modern tánc nem olyan népszerű, viszont nagyon érdekes egy történetet a modern tánc nyelvére lefordítani. Ezért jó, ha könyveket, YouTube videókat, weboldalakat, magazinokat mutatsz nekik. Mindig példákkal teli kofferrel érkezz. Ne határold be magad egyetlen művészeti formába, hozz mindenfélét, ez valóságosabbá teszi a választás lehetőségét.

Mindez elméletben jó, de mi legyen a tanteremben, hogyan kezdjünk? A megbeszélések, vallomások stb. után ... eljött az idő a cselekvésre... Engedd, hogy az osztály döntse el, melyik üzenetre szeretnének fókuszálni! Az osztályod a „befolyásoltság melletti vezetés”-t választja ki. És igazán szeretnének egy graffiti falat készíteni az iskola külső, utcára néző falán.

75

Egy graffiti fal elkészítése nem öt perc, nem lehet csak úgy egyszerűen felfújni festékszóróval, hogy „Ne igyál!” és kész. Lépésről lépésre fel kell építeni, anélkül, hogy engednéd kiesni azokat a diákokat, akik bizonytalanok a kreativitásukban.

1. lépés: Bemelegítés rajzoláshoz... Helyezz mindenkit egy hosszú asztal köré, mindenki kap maga elé egy papírt. Kérj meg mindenkit, hogy rajzoljon egy kört! Adják tovább a papírt balra, majd mindenki rajzoljon még egy kört! Újra adják tovább a papírt, majd rajzoljanak egy paralelogrammát. Újra adják tovább, kapcsolják össze a formákat! Újra adják tovább, rajzoljanak egy fiút! Újra adják tovább, nézzenek a rajzra és tisztázzák, hogy mit csinál a fiú! Tegyék le a ceruzát és mutassák meg az osztálynak, amit a papíron láttak, meséljék el röviden a „történetet”! Ismételd meg ezt a típusú gyakorlatot! Kicsit változtasd meg a gyakorlatokat! Soha ne csináld ugyanazt a gyakorlatot kétszer! Hasznos lehet, ha autót rajzoltatsz velük, vagy autót kerestetsz velük az irkafirkák között, mivel az autók kapcsolódnak a témához. Adj mindenkinek egy új papírlapot, mindenki kapjon festéket és néhány őrült tárgyat, mint a fogkefe, kanál, fogpiszkáló, régi kefe, szivacs...! Adj nekik három percet, hogy leteszteljék a szerszámokat festékkel! Új papír, csinálják meg a fenti gyakorlatot festékkel! A fiú hozzáadása helyett adjanak hozzá szavakat, egy színt, egy érzelmet, stb... ! Új papír, szivacsozzanak egy hátteret! Hagyják megszáradni, majd rajzoltass velük bal kézzel egy autót! Majd egy üveg whiskey-t! Most bekeretezhetik a rajzukat jobb kézzel. Ilyen kis bemelegítő gyakorlatokat addig dolgozz ki addig, amíg érzed, hogy a diákoknak szükségük van rájuk! 2. lépés: Ötletek keresése! Természetesen sok könyvet és művészeti magazint hoztál magaddal. És papír alapú autóreklámokat. Engedd nekik, hogy körülnézzenek és papírlapokat/post it-eket tegyenek azokhoz a lapokhoz, amelyeket inspirálónak találnak! Rendezd őket kisebb csoportokba és vázold fel az ötleteiket a falra! (Néhány csoportnak meg kell mutatnod a béna vázlataidat, hogy biztosítsd őket arról, nem kell Picassónak lenniük. Az ötlet az, ami számít!) Mindegyik csoport röviden bemutatja az ötletét. Jegyezz fel vagy (ha azt szeretnéd) rajzolj fel mindent a táblára! Kérd meg őket, hogy szavazzanak, melyik a legjobb ötlet! Válassz ki egy motiváló mondatot! Építsd fel a falat, engedd, hogy az egyes részek egymásba áramoljanak, egy egésznek kell látszania! 3. lépés: Hangold az ötleted! Megvan az ötlet, most dolgozz vele! Helyezd át, keretezd be, gyakorold, hangold tökéletesre! Újra oszd szét az osztályt csoportokra, adj nekik egy-egy falrészt, hogy rajzoljanak rá! És engedd, hogy megrajzolják részletesen! Vedd rá őket, hogy belenézzenek a könyveikbe és az ötleteikbe újra, hogy szép színkombinációkat, stb. ... válasszanak! Válassz szép betűtípust, ami nagyon fontos a graffitik esetében! Ha van profi graffiti művészed, aki segíthetne, kezdhet az ötletek hangolásával is akár. 76

4. lépés: Festékszóró gyakorlat Ha te, az oktató már készítettél graffitit, tudod, hogy az nem olyan egyszerű, némelyik dolog sok gyakorlatot igényel. Engedd, hogy a diákok kísérletezzenek egy darab fán vagy kartonon! Adj nekik különféle fejeket, színeket és távolságokat, hogy gyakorolják a festékszórást! Ha nincs gyakorlatod, kézenfekvő lehet egy művész meghívása. Ő elmesélheti a részleteket és hasznos tanácsokat adhat. 5. lépés: Csak csináld! Oszd szét a feladatokat: néhány diák az alapréteget készíti, néhány diák a sablonokat vágja ki. Építsd fel a színeket rétegenként! Várd meg, míg az egyes rétegek megszáradnak! Hagyd, hogy a művész csinálja a részleteket! Az utolsó simításokat lehet ecsetekkel is végezni. Szánj rá időt, légy türelmes, ne siess, ezeket a mantrákat ismételd a diákjaidnak.

77

10.12 12. MELLÉKLET: EGY TERV PÉLDÁJA Lehetséges kimenetek és szükséges anyagok: 







 

Videó o o

Kamera és okostelefon Számítógép és videó-szerkesztő

szoftver

vagy

okostelefon

alkalmazás

Rap dal o Mikrofon o Felvevő berendezés és felvevő szoftver o Számítógép mikrofon bemenettel és felvevő szoftverrel o Ritmusgép o Papírok és tollak o … Slam poetry (előadó költészeti verseny) o Normális esetben csak egy mikrofon és egy erősítő kell, de mivel mindenki meg akarja nyerni az európai versenyt, jó ötlet volna felvenni videóra, vagy videó riportot készíteni az iskola slam poetry versenyéről az iskola színpadán, amelyet a Safety Tunes résztvevői szerveztek. (Szóval, nézd meg a videót!) Graffiti o Festék o Fal o Papír és műanyag o Művész o Állványzat Poszter …

A tervkészítésre példa Egy videoklip készítése a következő üzenettel: ne igyál alkoholt, ha vezetsz! Mire van szükség? költségvetés

részletesen egy művész megfizetése a dal stúdiófelvételéhez kamerának

Mit kell Ki? tennünk? egy szponzori levél megírása kapcsolatfelvétel Lisa a helyi cégekkel

Mikrofon felvevő berendezés kamera

Mi az alternatíva?

használd az okostelefonod

egy esemény megszervezése Anyagok

határidő

15/04 kérj kölcsön a barátoktól vagy a családtól vegyél egyet

Joey

kérj meg egy üzletet, hogy 78

szöveg ritmus helyszín a felvételhez

szponzoráljon szöveget írni biztosítani a ritmust jó helyszínt keresni a dal felvételéhez, a helyszín lefoglalása

mi magunk beatboxolunk 8/04

képek vagy fényképek részeg sofőrökről ruhák emberek

egy művész, aki irányít minket

szövegíró

kamera csapat

művész megkeresése, egy jó levél megírása, kapcsolat a művésszel szövegírót keresni, felvenni vele a kapcsolatot kamera csapat keresése, felvenni velük a kapcsolatot

79

10.13 13. MELLÉKLET: EGY FOLYAMAT ADATLAP PÉLDA BELGIUMBÓL

[CÍM] Az iskola kapcsolattartói adatai: Diákok száma: xx Év és kurzus: A közlekedésbiztonsági kampány tárgya: 1 kép/képek gyűjteménye, ami egyértelműen kapcsolódik az eredményhez

Rövid leírás Eredmények: 1. Folyamat (a projekt indulása, együttműködések, szponzorok, a diákok elköteleződése és saját kezdeményezései, a diákok aktív részvétele a projekt alatt, ...)

2. Fő üzenet

80

3. Termékek (mit fejlesztettek ki? Illusztrációkkal, képekkel, facebook linkekkel, videókkal, ...) 1. termék

2. termék

3. termék

4. termék

5. termék

6. termék

4. Elérés (hány embert sikerült elérni? Milyen csatornákon keresztül? Tevékenységek az iskolákban, más helyeken, sajtó, ...) 1. kép

2. kép

3. kép

5. Fenntarthatóság és függetlenség a projekt után (él még a kampány a tanárokban és a diákokban, milyen hatással volt a diákokra, másképpen viselkednek a forgalomban, él még az eredménye a kampánynak?)

81

10.14 14. MELLÉKLET: PEER-TO-PEER MEGKÖZELÍTÉS 1. Bevezetés „A Peer-to-peer kölcsönhatások feltehetően a viselkedés megváltoztatásának legelhanyagoltabb mozgatórugói, bár komoly bizonyítékok és elméletek állnak rendelkezésre arról, hogy ezek működnek. A társak felbecsülhetetlenek a viselkedés megváltoztatásának terjesztésében az olyan nagyobb szervezetekben, mint amilyenek az iskolák. STARS Europe Peer-to-Peer guidance. A társak egymást befolyásolják. Ez a befolyás lehet pozitív, de akár negatív is. A STARS Europe projekt megmutatta, hogy a peer-to-peer megközelítés működik, de előre soha nem lehetünk abban biztosak, hogy így lesz. De ha mégis, akkor sokkal erősebb, mint bármi, ami a felnőttektől (tanároktól, szülőktől, nevelőktől, ...) származik. Emiatt a Safety Tunesban extrának számít, ha az iskolában a fiatalok veszik kezükbe a projektet és a társak közötti elköteleződés szintjére viszik. Ugyancsak reméljük, hogy a társak közötti elköteleződés lehetősége hosszú távon hatással lesz, ha az iskola képes minden évben újra fiatalokat beszervezni a közlekedésbiztonság melletti elköteleződéshez, közlekedésbiztonsági akciókat vezetve minden évben. 2. Cél A peer-to-peer elköteleződés elindítása az iskolán belül, diákok egy csoportja által. A diákokkal akciók futtatása és a társak érzékenyítése az SBF zászlaja alatt; Safety Buddy Forever (Biztonsági haver örökké). A fiatalok megígérik, hogy egy választott személynek segítenek az iskolájukban, abban az esetben, ha ennek a személynek nagyobb közlekedésbiztonságra van szüksége egy adott pillanatban. 3. Módszertan Az iskola képviselőjével való felvételi megbeszéléskor már meg lehet beszélni a peer-to-peer megközelítés lehetőségeit. Ezek után a lehetőségeket összegezni kell az iskola képviselőjével való következő kapcsolatba lépéskor. A peer-to-peer megközelítés csak akkor fog működni, ha valaki az iskolából biztosítja a társak közötti cselekvési csoport után-követését. Legalább egy kismértékű után-követésre szükség van, különben nem fog működni. A Safety Tunes gyűléseken jó alapot lehet építeni a diákokkal, hogy hosszú távra elindíthassuk ezt a megközelítést. A peer-to-peer elindítása csak akkor lehetséges, ha a diákok saját maguk is szeretnék elindítani ezt a megközelítést. Kis csoportot alakíthatnak, nagyköveteknek nevezve magukat, vagy valami menőbb, saját maguk által kiválasztott megnevezéssel. A gyakorlatban a diákok kampányt és akciókat vezetnek a társaik között a közlekedésbiztonságra való figyelemfelhívás érdekében. Egyik lehetséges akció a fentebb leírt SBF (Safety Buddy Forever). Fel lehet hívni a figyelmet erre az elköteleződésre, abban a reményben, hogy minél több társ akar majd részt venni az SBF-ben. Egy SBF alapszabály aláíró eseményt lehet szervezni, pl. ahol a résztvevő diákok hivatalosan aláírják elköteleződésüket és a nagykövet csoport támogatja a szervezést, ... 4. Peer-to-peer a gyakorlatban -

-

Más kurzusok más diákjainak bevonása a projektbe (szponzori levelek megírása, logókészítés, ...) A sikeres tapasztalatok nagyon fontosak az erős csoportdinamika felépítéséhez. Erős csoportdinamikára van szükség a kezdeményező társ csoportban. Facebook munka: o A folyamat és az eredmények képei és videói. A diákok nagy közösségi média hálózattal rendelkeznek, és nagy jelentőséget tulajdonítanak a like-oknak és a reakcióknak  nyomás, ami motivál o Chat csoportok a projekt kialakításakor Egy erős coach akinek jó a kapcsolata a diákokkal: pl. egy jó tanár 82

o o

A motiváció fenntartása Az ötletek megvalósításának támogatása

83