Európai uniós választások 2014

XVI. évfolyam • 2014. 5. szám

Európai uniós választások 2014 A meg nem oldott konfliktusok visszatükröződtek az eredményekben Továbbra is a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt jelenti majd az Európai Parlament (EP) legerősebb frakcióját, de eközben a kontinens számos országában előretörtek az EU-ellenes, euroszkeptikus erők. KeletKözép-Európában nagyon lecsökkent a részvételi arány – ezek a legfőbb tanulságai az európai parlamenti választásoknak. A Fidesz–KDNP 51,49 százalékos győzelme egyébként az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládján belül a legjobb eredmény az egész EU-ban. Az Európai Néppárt a szavazatok 28,1 százalékát kapva 211 képviselővel rendelkezik majd a 751 tagú Európai Parlamentben. Ez jóval kevesebb, mint eddigi létszámuk, de így is megelőzik a nagy rivális szocialistákat (25,7 százalék – 193 mandátum). Ami a többi politikai erőt illeti, a harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,85 százalékos szavazataránnyal 74 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,72 százalékkal, 58 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 6,26 százalékkal, 47 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek. A konzervatívok 5,19 százalékkal 39 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,39 százalékkal 33 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 40, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 56 lesz.  

A választás legnagyobb tanulsága az volt, hogy előretörtek az euroszkeptikusok Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti választásokat, s 23-25 képviselői helyet,

a francia helyek harmadát kaphatja meg a strasbourgi parlamentben. Az FN először ért el ilyen jó eredményt, s elnöke máris előrehozott parlamenti választások kiírását követelte. „Ez a választás meggyőződésem szerint több, mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás…” – ismerte el Manuel Valls miniszterelnök. Nagy-Britanniában pedig a legnagyobb EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését és valószínű győzelmét jelezték. Már ezekből is az látszott, hogy a UKIP jelentősen növelte támogatottságát, és 29-30 százalék körüli szavazataránnyal vezeti a mezőnyt. A UKIP elsődleges politikai célkitűzése NagyBritannia kivonulása az Európai Unióból, és ezzel együtt az EU-ból érkezők szabad nagy-britanniai bevándorlásának és munkavállalásának felszámolása. De előretörtek az euroszkeptikus erők például Dániában is, ahol a populista Dán Néppárt nyerte meg a választást. Ausztriában a sokak által szélsőjobbolda-

linak mondott Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett 20,5 százalékkal – jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el. S Hollandiában végül az előre jelzettnél jobban szerepelt Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV).

Keleten kevesen járultak az urnákhoz Az unió keleti felében a voksolás legfőbb tanulsága a nagyon kis részvételi arány. Míg az EU szintjén átlagosan 43,11 százalékos volt a részvétel, s ez valamivel még jobb is az előző választáshoz képest, addig a kelet-közép-európai régióban a szavazók aránya csak 22,7 százalékos volt – s ezen belül Szlovákiában csak 13 százalékos, ami a legalacsonyabb érték az egész EU-ban. De a szomszédos Csehországban is csak a választópolgárok 18,2 százaléka ment el az urnákhoz. Folytatás a 24. oldalon ➤

Gazdasági

Kamarai élet

2

Hírtükör

Emelkedett az EU-tagállamok felé irányuló export

Továbbra is növekvő pályán maradt Magyarország külkereskedelme Magyarország külkereskedelmi forgalma továbbra is növekvő pályán áll: idén februárban a kivitel 8 százalékkal, a behozatal pedig 7,8 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához képest. A növekvő teljesítménynek köszönhetően hazánk külkereskedelmi többlete 112 millió euróval több volt, mint egy évvel korábban, azaz csaknem 760 millió eurót tett ki. Az idei év második hónapjában a kivitel értéke 6,9 milliárd euró, a behozatalé 6,1 milliárd euró volt. Az év első két

hónapjában a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének importja 8,6, míg exportja 6,7 százalékkal emelkedett. Mindkét relációban a növekedés fő hajtóereje továbbra is a közúti jármű árucsoport teljesítménye volt: a közúti jármű kivitele és behozatala mintegy másfélszeresével emelkedett 2013 azonos időszakához képest. Az import növekedésében az energiafejlesztő gépek, míg az exportban továbbra is a gépjárművek voltak a meghatározó termékcsoportok. A feldolgozott termékek exportja 7,5 százalékkal emelkedett, importjuk pedig

Meghívó

10 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek forgalmában is élénkülés volt tapasztalható: a kivitel 16, míg a behozatal 7,8 százalékkal nőtt 2013. január-februárhoz képest. 2014 első két hónapjában a kivitel 79,5, a behozatal 75 százalékát bonyolítottuk le az Európai Unió tagállamaival. Az EU-tagállamok felé irányuló exportunk 9 százalékkal, a behozatalunk ezekből az országokból pedig 15 százalékkal emelkedett 2013. január-februárhoz képest.

A tartalomból

a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 

♦ Széchenyi Kártya kamarai tagoknak kedvezményesen .............. 5

Külső tanácsadók szerepe a hazai vállalkozások életében

♦ Vitarendezési lehetőség az építésügyben ............................... 6

című rendezvényére Időpont: 2014. június 24. (kedd) 9.00 óra

• Csökkentenem kellene a működési

♦ Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai iroda .....................................8 dunaszerdahelyi iroda...................... 9

Helyszín: PMKIK Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ 2045 Törökbálint, Kazinczy u. 124/B. GPS koordináta: 47.446941,18.895429

•

♦ Hazánk rendezheti a 2018-as szakmunkás EB-t .......................... 12

A rendezvény programja: 8.30 – 9.00: Regisztráció 9.00 – 11.00: Nincs, akivel egyeztethetne a vállalkozása életét meghatározó kérdésekben? A cégvezetők többségét napjainkban az alábbi kérdések foglalkoztatják: Növelni szeretném a bevételeimet. Hogyan nyerjek meg új ügyfeleket? Üzleti terv, marketingterv, kommunikációs terv, pénzügyi terv.  Fontos lenne, de hogyan kezdjek hozzá? Évekig működött, most miért nem jött be? Valami megváltozott. De mi?

• • •

költségeimet, a hatékonyság megtartása mellett. Hogyan kezdjem el? Úgy érzem nem elégedettek az ügyfeleim. Hogyan felelhetek meg jobban az elvárásaiknak?

A választ megadja  Rózsahegyi Attila ügyvezető igazgató, CégTuning Kft. Interaktív beszélgetés keretében bemutatásra kerül a nemrégiben elkészült kutatás eredménye is. A rendezvényen való részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött. Amennyiben kérdéseink és a rendezvény tematikája felkeltették érdeklődését, kérem, hogy részvételi szándékát jelezze 2014. június 15-ig Farkas Mária kézműipari tagozati titkárnál a [email protected] e-mail címen.

♦ Így változtak a lakáscélú munkáltatói támogatás szabályai az idei évben .................................. 14 ♦ Válaszokat kaphattunk a jövő kérdéseire ............................ 17 ♦ A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések szabályairól .................18 ♦ Mi mindenre figyel 2014-ben a NAV? ............................................21 ♦ Mikor üzletszerű az internetes értékesítés? .................................... 22 ♦ A PMKIK adótanácsadói.................. 23

y

Gazdasági

Hírtükör

Kamarai élet – Szolgáltatás

3

Ősszel érkezik az EXIM Mikrohitel Kártya Májusban Pest megye három városában Gödöllőn, Vecsésen és Törökbálinton került meghirdetésre az Eximbank és a PMKIK közös rendezvénye. Kamarai térségi klubprogramjaink első részében kamaránk elnöke dr. Vereczkey Zoltán tartott előadást az integráció és a nemzetállam kérdéseiről, valamint kamarai szemmel értékelte 10 éves EU-tagságunkat.

dr. Vereczkey Zoltán

A rendezvény második felében az egyre inkább a kisvállalkozók széles körének finanszírozására koncentráló EXIMBANK mutatta be Exportélénkítési Hitelprogramját. A program célja elsősorban az exportáló kkv szektor versenyképességének erősítése, az exportcélú beruházások ösztönzése, valamint a kkv-k hazai beszállítói tevékenységének finanszírozási hátterét is meg kívánják erősíteni a programmal. Az EHP a magyar bankrendszer hitelezési képességét és készségét is erősíti. A refinanszírozási kamat 0,1 százalék, a hitelintézetek maximum 4 százalékos marzsot tehetnek rá erre – tavaly átlagosan 2,05 százalék volt az átlagos marzs, azaz ehhez a forráshoz 2,15 százalékos kamat mellett juthattak hozzá átlagosan a cégek, ez a piaci források árának mintegy harmada. Az EHP exporthoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozáshoz és beszállítói tevékenységhez vehető igénybe mikro, kis- és középvállalatoknak – bár a beszállítók erősítése érdekében egyedi konstrukciókban nagyvállalatoknak is nyújtható.

Kamata fix, futamideje fél évtől 10 évig terjedhet; használható hitelkiváltásra és átvállalásra is – ezzel pedig csökkenthető a magyar kkv-k finanszírozási költsége. A hitelt alapvetőben euróban veszik igénybe, de dollárban vagy forintban is elérhető, és 2012 óta akár feldolgozott mezőgazdasági termékek finanszírozására is használható. Összességében a beruházástól, befektetéstől a beszerzésen, termelésen és kiszállításon át az árbevétel-realizálásig minden export-fázist lefed az EHP. A megjelenő mikro- kis- és középvállalkozók tájékoztatást kaptak a hitelprogram keretében elérhető MEHIB biztosítási termékekről is, melyek fedezetet nyújtanak rövid, közép- és hosszú lejáratú exportügyletekhez kapcsolódóan elsősorban külföldi kereskedelmi és politikai kockázatok lefedésére. Május 22-én a PMKIK törökbálinti helyszínén megtartott rendezvény külön aktualitása volt, hogy ezen a napon jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy az NGM az Eximbank közreműködésével bevezeti az EXIM Mikrohitel Kártyát az exportáló, vagy exportőrnek beszállító hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára. Így dr. Szabó László az EXIM Bankkapcsolatok és Refinanszírozás üzletág Igazgatója már a legfrissebb információkkal szolgált az ősszel induló mikrohitel programmal kapcsolatban. Ez a kedvezményes hitel elsősorban azt az exportőr kört célozza meg, amely nem veheti igénybe a nagysikerű Széchenyi Kártyát. Az EXIM Mikrohitel program a kisvállalkozások külpiacra lépését, likviditási helyzetük kezelését szeretné elősegíteni a kedvezményes kamatozású folyószámla hitelkeret és az ehhez kapcsolódó bankkártya igénylésének lehetőségével.

dr. Szabó László

A mikrohitel – megújítási lehetőséggelegy éves futamidőre vehető fel, minimum 10 ezer és maximum 200 ezer euro, illetve 3 millió és 60 millió forint közötti összegben. A hitel kamatának maximális mértéke 4,1 százalék, és a hitelköltség a garancia díjjal együtt sem haladja meg az évi 6,1 százalékot. Az új mikrohitel program szervesen kapcsolódni fog az Eximbank exportélénkítési hitelprogramjához, amely jelenleg 1 milliárd eurós kerettel működik, és amelyhez már 21 hitelintézet csatlakozott. A kedvezményes forrást az Eximbank nyújtja a programban részt vevő hitelintézeteknek, így ösztönözve és támogatva a bankokat, hogy csatlakozzanak a most meghirdetett mikrohitel programhoz, mely lehetőség minden hitelintézet számára nyitott. A vállalkozók a hitelintézetek fiókjaiban igényelhetik majd a kártyát, mely várhatóan ősztől lesz elérhető.

4

Gazdaság

Változatos konstrukciók a kisvállalkozóknak

Célokhoz igazított hitelek Számos esetben lehet szüksége külső források bevonására a vállalkozásoknak, a pénzintézetek pedig különböző hiteltermékekkel igyekeznek kielégíteni az igényeket. Azonban a hitel felvétele előtt érdemes mindenkinek alaposan mérlegelni, mert az egyes hitelfajták alapvetően más és más helyzetekre kínálnak pénzügyi megoldást a vállalkozásoknak. Az OTP Business egy összefoglaló cikk keretében mutatja be a leggyakoribb hitelfajtákat, a következő lapszámokban pedig az egyes konstrukció típusokat részletesen is meg kívánja ismertetni az érintettekkel. „Beruházási hitelre, vagy forgóeszközhitelre van szüksége?” – Számos vállalkozó szembesült már ezzel a kérdéssel, amikor pénzügyi segítségért fordult bankjához. A válasz tisztázása fontos, hiszen a vállalkozások rendszerint nem egyszerűen hitelt keresnek, hanem egy optimális megoldást finanszírozási problémáikra. Nagyban megkönnyíti tehát a bankok ajánlatai közötti eligazodást annak végiggondolása, hogy milyen célra kell a kölcsön: átmeneti pénzhiányt kell orvosolni, vagy növekedni szeretne az adott cég, esetleg egy nagyobb fejlesztést kíván megvalósítani. A kisvállalkozások körében a leggyakoribb hiteltípus a folyószámlahitel. Ennek felhasználását a bank általában nem ellenőrzi, ám ezt a hitelfajtát kizárólag a vállalkozások likviditásának a biztosítására célszerű igénybe venni. Ugyanis a folyószámlahitel alapvetően egy, a bevételek és a kiadások között felmerülő kisebb időbeli – legfeljebb néhány hónapos – különbségek, valamint az éven belüli üzleti szezonalitás kezelésére szolgáló rugalmas hitelkeret. Az OTP Business szakértői szerint a folyószámlahitel-keretet semmiképpen sem javasolt felhasználni beruházásokra, gépbeszerzésekre, vagy éppen tartós forgóeszköz finanszírozásra. Ugyanis amennyiben a vállalkozás számlaforgalma és árbevétele csökken, akkor az éves fordulónapon a legtöbb bank csökkenti a hitelkeret összegét, ami nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozást. A felsorolt hitelcélokra ezért az azoknak megfelelő hiteltípusokat ajánlott felhasználni. Ugyanakkor a folyószámlahitel esetében – megfelelő felhasználás mellett – könnyebbséget jelent, hogy nem kell hozzá ingatlan vagy más tárgyi fedezet. A hitel biztosítékául a többségi cégtulajdo-

nos magánszemély, valamint a garanciaszervezetek készfizető kezessége, illetve számlaforgalmi megállapodás szolgálhat. A hitelkamatot csak az igénybe vett összeg után kell megfizetni. A hitellel kapcsolatos költségek a vállalkozásban elszámolhatók, a hitelösszeg felhasználását pedig nem kell számlával igazolni. A folyószámlahitelek futamideje maximum egy év, összege jellemzően 500 ezer és 25 millió forint között változik. A hitelkeret lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a bevételeit és a fizetési kötelezettségeit össze tudja hangolni. A forgóeszközhitel kifejezetten a vállalkozás készleteinek bővítésére szolgál. Új tevékenység beindítása, új termékek bevezetése, új vevői kapcsolatok létesítése, a beruházások utáni kapacitásnövekedéssel kapcsolatos forgóeszközigény finanszírozására vagy új egység készleteinek feltöltésére használható. Így a kölcsön segítségével a forgóeszköz-hitelt felvevő vállalkozás fizetési haladékot adhat vevőinek, vagy a megszokottnál nagyobb árukészletet vásárolhat, amivel több megrendelést tud elvállalni. A forgóeszközhitel futamideje 1-3 év, a hitelösszeg pedig jellemzően 1 és 25 millió forint közötti a kisebb vállalkozások esetében. Alapvetően más konstrukciót kínálnak a pénzintézetek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a versenyképességük megőrzése, hatékonyságuk javítása vagy a további növekedés érdekében fejlesztésre, beruházásra készülnek. A legfontosabb különbség, hogy a beruházási hitel futamideje igazodik a megtérülés idejéhez, így elérheti a 8-10 évet is; a hozzá kapcsolódó türelmi idő alatt pedig a vállalkozásnak nincs tőketörlesztési kötelezettsége. A beruházási hitel célja lehet új és használt eszközök (gépek, berendezések, ingatlan) beszerzése és egyéb infrastrukturális beruházások finanszírozása. A hitel jellemzője, hogy a vállalkozásnak valamilyen – bankonként változó – mértékű saját erőt is biztosítania kell, általában a nettó bekerülési költségek 20 és 30 százalékának megfelelő összeget. A hitel csak a megadott fejlesztési cél finanszírozására használható fel, így a bank a kölcsön öszszegét számlák ellenében folyósítja, a felhasználás módját folyamatosan ellenőrizve. Csonka Tibor ügyvezető igazgató

Gazdasági

Hírtükör

Tisztelt Vállalkozásvezető! Figyelmébe ajánlom a KÜRT Zrt. szakmai rendezvényét, amelynek címe: Informatika és információbiztonság új utakon a felhőben – Kihívások és lehetőségek a KKV szektorban. A rendezvényen szó lesz néhány új lehetőségről és megoldásról, illetve az ezekhez kötődő partneri lehetőségekről. A rendezvényt dr. Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára nyitja meg. A részvétel ingyenes, de a férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, a http://www. kurt.hu/esemeny-regisztracio weboldalon regisztráljon.

IDŐPONT: Június 18. (szerda), regisztráció 8:30-tól

HELYSZÍN: A KÜRT Zrt. budaörsi székházában található rendezvényközpont. (H-2040 Budaörs, Szabadság út. 301.)

PROGRAM: 8:30 – Regisztráció 9:00 – A PMKIK megnyitója 9:10 – KÜRT Zrt. megnyitója Márton Miklós, üzleti vezérigazgatóhelyettes 9:15 – Féljünk-e a felhőtől? Spilák Viktor, KÜRTCloud termékmenedzser 9:45 – Hibrid felhő és licenszelési kérdései. Hogyan tudok spórolni KKV-ként? Kovács Nóra, Microsoft, Hosting Partner Account Manager 10:05 – Kávészünet 10:15 – Mi az a Big Data? Hogyan hasznosítható a KKV szektorban? Nagy Zsolt, LogDrill Kft., ügyvezető 10:45 – Információbiztonsági kihívások: törvényi megfelelés és működési hatékonyság növelés Klement Gábor, key account manager 11:15 – Kávészünet 11:25 – A KKV szektor új piacokra való belépésének lehetőségei Vatamány Bella, KÜRT, channel manager 11:40 – Kérdések 12:00 – Szendvicsebéd

REGISZTRÁCIÓ: http://www.kurt.hu/esemenyregisztracio

Gazdasági

Gazdaság

Hírtükör

5

Széchenyi Kártya kamarai tagoknak kedvezményesen A Széchenyi Kártya továbbra is a legkedvezőbb lehetőség vállalkozása átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására. A Széchenyi Kártya a már működő mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami kamat- és garanciadíj-támogatásban részesített hitelkonstrukció. Kedvező, hiszen a kamat mértéke jelenleg havi 1% alatt van, rövid idő alatt (2 hét) akár 25 millió Ft hitelhez juthat, gyors és egyszerűsített hitelbírálat, csökkentett adminisztráció, akár ingatlanfedezet nélkül, használható átutalással, illetve a MasterCard üzleti bankkártyával készpénzfelvételre, bankkártyás vásárlásra. A Széchenyi Kártyát minden olyan KKV igényelheti, amely egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként, illetve az Üzletszabályzatban meghatározott gazdasági társaságként vagy szövetkezet formájában legalább egy éve (10 millió Ft feletti hitelkeret igénylése esetén két éve) működik. Igénylési feltétel továbbá, hogy a vállalkozásának ne legyen lejárt köztartozása, valamint megfeleljen a Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatban meghatározott egyéb feltételeknek.

• • • • •

Széchenyi Forgóeszközhitel Miért előnyös Vállalkozása számára a Széchenyi Forgóeszközhitel Konstrukció? Nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb, akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök finanszírozására alkalmas. A maximális futamidőn belül Ön határozhatja meg Vállalkozása számára az optimális futamidőt, így kívánsága szerint tervezheti Vállalkozása pénzügyeit. Az igényelhető hitel 1 millió Ft-tól maximum 25 millió Ft-ig 100.000 forintonként emelkedő, így rugalmasan alkalmazkodik az Ön vállalkozásának finanszírozási igényeihez. Államilag támogatott kedvező kondíciójú hitelhez juthat. A biztosítékok köre szinte azonos a Széchenyi Kártya Konstrukciónál megszokottakkal, így Forgóeszközhitel esetében is a Vállalkozás tulajdonosának (ill.

egyéni vállalkozó esetén a vállalkozótól különböző magánszemély) személyes garanciája (kezességvállalása) a fő fedezet.

Széchenyi Beruházási Hitel A Hitel felhasználható ingatlan vásárlásra, építésére, fejlesztésére, új és akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, illetve a beruházásához kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is. Az igényelhető hitel minimum 1 millió Ft, majd 100.000 forintonként emelkedő összegű egészen 50 millió Ft-ig. A Széchenyi Beruházási Hitel esetében az Igénylőnek a tervezett beruházás összköltsége min. 20%-ának megfelelő saját erővel szükséges rendelkeznie. A Hitel futamideje minimum 12, maximum 120 hónap. A rendelkezésre tartási idő maximum 18 hónap, a türelmi idő tartama legalább rendelkezésre tartási idővel azonos és maximum 24 hónap lehet. A hitel fő biztosítéka a beruházás tárgya (de a beruházás tárgya mellett attól eltérő ingóság illetve ingatlan is bevonásra kerülhet a bank által). Igényléskor szükséges egyszerűsített Üzleti terv benyújtása, ennek tartalma lesz az egyik fő szempont a minősítésnél.

• • • • • •

Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel

•

•

• • •

• •

Amennyiben az Ön vállalkozása utólagos finanszírozású támogatást nyert el, úgy a vállalkozásnak szinte a teljes beruházást önerőből kell megvalósítania, és csak a befejezést követően jut hozzá a támogatáshoz. A Támogatást Megelőlegező Hitel segítségével a vállalkozása a várt támogatás összegének előfinanszírozását kérheti. A hitel a később beérkező támogatásból kerül törlesztésre. A hitel összege 500 ezertől 50 millió Ft-ig terjedhet, a két érték között 100 ezer forintonként emelkedő öszszeggel igényelhető, így rugalmasan alkalmazkodik az Ön vállalkozásának finanszírozási igényeihez.

megítélt támogatás akár 100%-ának • Akérheti az előfinanszírozását (a hitele-

• •

ző Bank ennél alacsonyabb hitelöszszeget is jóvá hagyhat). A maximális futamidőn belül Ön határozhatja meg vállalkozása számára az optimális futamidőt, így kívánsága szerint tervezheti vállalkozása pénzügyeit. A hitel biztosítékaként nem szükséges tárgyi fedezetet felajánlani, azonban alapvető biztosíték a jövőben befolyó támogatás összegének a hitelező bankra történő engedményezése.

Széchenyi Kártya konstrukció A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. A már egy éve működő vagy a régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez juthatnak.

A Széchenyi Kártya ügyintézés helyszínei PMKIK Széchenyi Kártya Iroda

PECZ LAJOSNÉ 1056 Budapest, Váci utca 40., IV. emelet Tel.: +36 1 311 2480 E-mail: [email protected] Budaörsi Ipartestület

BLÁGA PIROSKA 2040 Budaörs, Budapesti út 81. Tel.: +36 23 424 720, +36 70 384 5896 E-mail: [email protected] Vuk Tanácsadó Iroda

KOVÁCS ÁGNES 2600 Vác, Görgey A. u. 1. 1. emelet Tel.: +36 27 502 485 E-mail: [email protected] „Széchenyi Pont”

GÖNNERT ENIKŐ Irodavezető Tel.: +36 20 288 7260; +36 1 239 2262 Ferencsák Hajnalka – koordinátor XIII. Budapest, Viktor Hugo utca 11-15. Telefon: +36 1 239 2262 E-mail: [email protected]

Gazdasági

Gazdaság

6

Hírtükör

Tájékoztató a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működéséről

Vitarendezési lehetőség az építésügyben A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 2014. május 14-én rendezvényt tartott, Vitarendezési lehetőség az építésügyben címmel. Az előadó Csermely Gábor a TSZSZ vezető-helyettese volt, aki bemutatta a résztvevőknek a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működését és tájékoztatta a vállalkozókat a tavaly augusztus óta működő Szerv eddigi tapasztalatairól.

zonyítási eljárás lefolytatása. Nincs lehetősége a másik féltől adatok, dokumentumok bekérésére, tanuk meghallgatására stb.

Mire használható a szakvélemény?

Előzmények A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozását az építőipari kintlévőségek nagysága (amely egyes becslések szerint meghaladja a 400 MrdFt-ot), és a lánctartozások beruházás-visszafogó hatása indokolta. Magyarország Kormánya 2013. márciusban törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez egy olyan, a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében létrehozandó szerv felállításáról, amely a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését gyorsítja meg. A TSZSZ ezen eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki.

A Szerv működését szabályozó jogszabályok, rendeletek 2013.évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről

Ügyrend A Tszszt. és a Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, 2013. július 1-jei hatállyal létrejött a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ). A működéséhez elengedhetetlenül szükséges személyi feltételek biztosítását követően, a Szerv 2013. augusztus 12-én kezdte meg a működését. Szakértői létszám 2013. augusztus 12től 155 fő volt, 2014. február 1-re a szer-

Mihók Viktória (jobbra), a kamara szakembere

vezet szakértőinek száma 185 főre emelkedett. A TSZSZ szakértői a 9/2006.(II.27.) IM rendelet szerinti főszakterületeken tevékenykednek: Tűzvédelem területén 9 fő, Közlekedés:16 fő, Környezetvédelem: 15 fő, Vízügy: 16 fő, Építésügy: 153 fő. Az első kérelem befogadására 2013. augusztus 28–án került sor.

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működéséről Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői vélemény kiadására jogosult független szervezet, melynek célja: a teljesítésigazolás visszatartásában, ki nem adásában gyökerező lánctartozások kialakulásának megakadályozása, a bíróságot elkerülő vitarendezés lehetőségének biztosításával. A TSZSZ Szakértői Tanács feladata, a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyszíni szemle alapján annak megítélése, hogy a vállalkozó által elvégzett munka megfelel-e illetve milyen mértékben felel meg a szerződésben vállalt kötelezettségének. Az eljárás célja: hogy a szakvéleményben tett megállapítások, és a megállapított összeg segítse a felek megállapodását, és minél jobban közelítsen a végső elszámoláshoz. (Amennyiben ez szükségessé válik, segítse a bírósági ítéletet.) A Tanácsnak azonban nem feladata a bi-

Célja a felek közötti megállapodás elősegítésére. Amennyiben a peren kívüli mediáció eredménytelennek bizonyul, lehetőség van kiemelt jelentőségű kereset indítására (a szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül). A keresetlevélhez csatolni kell a TSZSZ szakvéleményét, annak kézbesítési időpontját igazoló dokumentumot, a felek nyilatkozatait, vagy a jogvita peren kívüli elintézésének megkísérlését. Ideiglenes intézkedés kérhető a szakvélemény alapján megállapított és teljes bizonyossággal teljesített tervezési, építési és kivitelezés munkák szerződés szerinti értékére, 400 MFt-ot meg nem haladó összegig. Ebben az esetben a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése vagy hatályon kívül helyezése esetén, annak visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezett. Lehetősége van az ügy indítójának, un: építési regisztrációval kapcsolatos szankciót kezdeményezni a (191/2009. (IX.15.) Korm. Rendelet 40/B§(2) szerint). A kérelmező nemfizetési jelzéssel élhet az MKIKnál. Az MKIK határidőt ad a nemfizető félnek a tartozás kiegyenlítésére, amenynyiben ez határidőre nem történik meg, és a kötelezett nem jelzi, hogy bírósági eljárás van folyamatban, az MKIK törli az Építőipari Kivitelezői Nyilvántartásból a nem fizető céget, így az kivitelezési munkát a továbbiakban jogszerűen nem vállalhat. Az eddigi tapasztalatok szerint hathatós segítséget jelent a Szerv a vitás ügyek rendezésében. Egyes esetekben a felek még az eljárás során megegyeztek. Május elejéig 97 kérelem érkezett be, a TSZSZ-hez, amelyből 79 zárult le eddig (6 ügy esetén a felek még az eljárás során megegyeztek.) Az ügyek megoszlása: 84%-a magasépítés, 9% mélyépítés, 6% útépítés és 1% tervezés.

Gazdasági

Hírtükör

A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében összesen a vitatott összegek 85%-át állapították meg a szakértők. Az ügyek legnagyobb hányadát (55 eset) az alvállalkozó, 31 esetben a fővállalkozó, 5 illetve 4 esetben a tervező valamint a megrendelő kezdeményezte. Az kezdeményezett eljárások egyharmada a vitatott összeg mértéke szerint az 1 – 5 millió forint közötti és ugyancsak egyharmaduk a 10 – 50 millió forint közötti kategóriába esett. A kérelmek száma Budapest után Pest megyében volt a legmagasabb, mind a kérelmező székhelye, mind pedig a vitatott teljesítés helyszíne szerint. Az eddigi tapasztalatok szerint a Szakértői Tanács a kérelmező számára kedvező szakvéleménye alapján, jellemzően megállapodásra került sor. Például a felek hiánypótlási szakaszban megállapodtak vagy a helyszíni szemle során, a szakértők jelenlétében állapodtak meg, illetve a szakvélemény alapján a Bíróság a kérelmező számára kedvező ítéletet hozott. Azonban voltak olyan esetek is, amikor a Szakértői Tanács a kérelmet nem tudta befogadni, így nem tudott véleményt alkotni. Jellemző okként említhetőek a következők:

Gazdaság – az eljárási díj nem lett befizetve, – a szerződés műszaki tartalma nem volt egyértelmű, – a hiányzó dokumentumok bekérését a kérelmező a TSZSZ-től várta – nem volt írásos szerződés (jellemzően a pótmunkánál), – a kérelmező az átadás-átvételi jegyzőkönyvet aláírta, de azt utólag vitatta, – a kérelmezővel szerződő fél jogutód nélkül megszűnt (cégnyilvántartásban nem szerepelt) A Szerv munkája során az alábbi tipikus építőipari problémákkal találkozott: Egyoldalú szerződéses feltételek elfogadása – Nem egyértelmű a szerződések – Pótmunkák írásos megrendelésének, szerződés-módosításának hiánya – Átadás-átvételi eljárás jogszabály szerinti lefolytatásának hiányosságai (), pl. hiánypótlási jegyzőkönyv hiánya. (lásd: 191/2009. (IX.15.) Korm. Rendelet)

7 ződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, a kérelem űrlap kitöltésével és az ügy indítójának álláspontját alátámasztó dokumentumok becsatolásával. (Lehetőség van hiánypótlásra.) Amennyiben a TSZSZ az ügyet befogadja, Szakértői tanácsot rendel ki akik amennyiben szükséges helyszíni szemle után, szakvéleményt készítenek. Az eljárás végén a Szakvéleményt az érintett felek (az ellen érdekelt fél is) megkapják. TSZSZ eljárás kezdeményezése: MKIK: Tel.: 06-1-474-5118 / 06-20-277-3133 E-mail: [email protected] Vezető: Máté Miklós Vezető-helyettes: Csermely Gábor

TSZSZ eljárás kezdeményezése

PMKIK: Tel.: 70/3399940 E-mail: [email protected] Ügyintéző: Mihók Viktória

A TSZSZ eljárása a kérelem benyújtásával kezdeményezhető, az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szer-

További információk: www.mkik.hu www.pmkik.hu

Biztató lakáskörkép Közép-Magyarországról A közép-magyarországi régióban első negyedében megállt a lakásépítések számának visszaesése. A térségben – a tavalyi év azonos időszakának alacsony bázisához viszonyítva – 89,4 százalékkal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, míg országosan a lakásépítések száma ennél kisebb mértékben, 50,7 százalékkal nőtt – derül ki Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett tájékoztatóból. Idén január-márciusban a kiadott új építési engedélyek száma is emelkedett, 36,8 százalékkal; ez is jelentősen meghaladja az országos, 19,6 százalékos bővülést.  Budapesten 2014 első negyedévében 529 új lakás épült, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Az építtetői körön belül a vállalkozások térnyerése jelentős volt, míg a tavalyi első negyedévben az új lakások 34,6 százalékát, az év első három hónapjában 82,6 százalékát a megbízásukból építették. Ezzel párhuzamosan a természetes személyek szerepvállalása lényegesen, 65-ről 15,5 százalékra esett vissza. Ezek a változások az építési célokban is nyomon követhetőek, mivel

jóval több lakást szántak értékesítésre, hányaduk a tavalyi első negyedévi 37,9 százalékról 2014. első negyedévében 85,6 százalékra emelkedett.  Az átadott lakások építési forma szerinti összetételében többszintes, többlakásos épületekben voltak a meghatározóak. Arányuk a tavalyi első negyedévi 52,5 százalékról 84,7 százalékra nőtt, míg a családi házasoké 44,1-ről 13,8 százalékra csökkent. A KSH adatai szerint az idei év első három hónapjában az új lakások átlagosan 59 négyzetméter alapterülettel épültek. Az építésügyi szakhatóságok 2014 első negyedévében 239 lakás építését engedélyezték, 8,1 százalékkal többét, mint tavaly ilyenkor. Pest megyében az idei év első három hónapjában 350 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, 56,3 százalékkal több, mint egy éve ilyenkor. Az építtetők többsége 71,7 százaléka természetes személy, 28 százaléka vállalkozás volt, előbbiek aránya 4,7 százalékponttal emelkedett, utóbbiaké pedig hasonló mértékben mérséklődött. 

Az építési célok közel azonos mértékű változást mutatnak: a saját használatra készült lakások hányada kismértékben 68,3 százalékra bővült, ugyanakkor az értékesítés céljából épülteké 31,1 százalékra mérséklődött. Az átadott lakások szobaszám szerinti összetétele kissé módosult, így tavalyi első negyedévihez képest a 2 szobával épültek aránya emelkedett, a háromszobásoké pedig némileg csökkent. Az új lakások átlagosan 118 négyzetméterrel épültek, ami 5 négyzetméterrel maradt el az előző évitől. A megyei építésügyi szakhatóságok az év első három hónapjában 374 lakás építését engedélyezték, 64,8 százalékkal többét, mint egy éve ilyenkor – írja a KSH. Régóta vártunk arra, hogy elemzők bejelentsék: megmozdult valami a lakáspiacon. Ez ugyanis a legbiztosabb jele a válság kapitulációjának. A makrogazdasági statisztikák ugyanis – bár biztatóak lehetnek – nehezen teszik kézzelfoghatóvá a tényt, hogy közeledik a recesszió vége. A fagyott ingatlanpiac lassú olvadása viszont egyértelmű jelzés az átlagembernek is: a pozitív változások már elkezdődtek.

8

Együttműködés

Gazdasági

Hírtükör

Másfél éve működik a Felvidéken a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodája

Folyamatosan bővülő szolgáltatások A Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodája a 2012 decemberi nyitását követően egyik legfontosabb, stratégiai feladatának tekintette, hogy megismertesse önmagát illetve szolgáltatásait azokkal a lehetséges szakmai partnerekkel, akikkel hosszú távú együttműködés kialakítása is lehetséges. A kitűzött cél elérése érdekében a kassai iroda a 2013-as évben 165 konkrét tárgyalást és megbeszélést folytatott különböző intézményekkel, szakmai szervezetekkel. Stratégiai szövetséget sikerült kialakítani Magyarország Kassai Főkonzulátusával illetve Kassa Megye Önkormányzatával. Sikeres kapcsolatfelvétel történt a Kassai Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint közreműködött a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara és a Kassa Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködési megállapodás aláírásának az előkészítésében is. Ezen kívül az iroda sikeres tárgyalásokat folytatott további kereskedelmi és iparkamarákkal, régiófejlesztési ügynökségekkel, önkormányzatokkal, EGTC-kel, Leader-csoportokkal, ipari parkokkal, megyei önkormányzatokkal és egyéb intézményekkel. Az iroda elsődleges feladata továbbra is segítséget nyújtani a Kárpát-medence területén működő kis- és középvállalkozások számára, hogy minél hatékonyabban tudjanak üzleti kapcsolatokat kiépíteni, bővíteni illetve fejlesztéseket megvalósítani a térségben. Az iroda gazdasági információkat nyújt az érdeklődő ügyfelek számára, amelyek a következők lehetnek: partnerkeresés és közvetítés, befektetési lehetőségek ismertetése, exportlehetőségek feltárása, tájékoztatás a helyi piacról, termékekre vonatkozó előírásokról való tájékoztatás, elemzések készítése a régió gazdasági és munkaerő-piaci viszonyairól, fejlődési tendenciáiról, pályázati kiírások közvetítése, közbeszerzési és privatizációs lehetőségek feltárása, cégalapításhoz szükséges segítségnyújtás, üzleti, adózási és jogi tanácsok nyújtása, beszállítói együttműködési lehetőségek feltárása, tájékoztatás a CORVINUS Nemzetközi Befektetési Zrt. valamint az EXIM programjairól. A 2013-as adatok alapján 475 vállalkozó kereste fel az kassai irodát. Elmondható tehát, hogy jelentős érdeklődés volt a magyarországi és szlovákiai vállalkozók

melyek összértéke meghaladja 330 milió forintot. A szakmai partnerekkel való kapcsolattartás továbbra is intenzív. Természetesen további új partnerekkel is igyekszik az iroda felvenni a kapcsolatot illetve megismertetni szolgáltatásait. Több rendezvényen is részt vettek már 2014 első négy hónapjában az iroda munkatársai, amelyek közül kiemelkedik az Érdi Nyitnikék című kiállítás Mihók Gábor irodavezető az egyik rendezvényen ismerteti és vásáron való a kassai iroda által nyújtott szolgáltatásokat részvétel, ahol a Kárpát Régió Üzkörében az iroda szolgáltatásai iránt, de leti Hálózat kassai irodája saját standján volt a Kárpát-medence más térségéből további nyolc felvidéki vállalkozót is képérkező megkeresés is. A vállalkozóktól viselt. Az idei esztendőben a kassai iroda kapott visszaigazolás alapján több konk- tovább kívánja folytatni saját rendezvérét üzletkötésekhez is sikerült segítséget nyeinek szervezését, és reméli, hogy a nyújtania a kassai irodának, ezek értéke töretlen vállalkozói érdeklődésnek kömeghaladta a 170 millió forintot. Az üzlet- szönhetően további gazdasági sikerekről kötések a következő ágazatokban történ- számolhat majd be. tek: építőipar, idegenforgalom, megújuló energia, állateledel, borkereskedelem, gépalkatrészek, nyomdai szolgáltatások, A kassai iroda elérhetőségei kábeldobkészítés. A kassai iroda ezen kívül több magyarországi és szlovákiai rendezvényen Cím: is részt vett, ahol igyekezett népszerűCsáky-Dessewffy Palota, síteni az irodahálózatot, valamint 13 sa04001 Kassa, Fő utca 72. ját rendezvényt is megvalósított, ezeken (ul. Hlavná 72.) mintegy félezren vettek részt. A rendezvények között volt szakmai képzés, több Telefon: konferencia illetve üzletember-találkozó, +421 905 525 710 valamint érdemes kiemelni a Wekerle Irodavezető: Vállalkozói Kört, amely elsősorban a helyi Mgr. Mihók Gábor vállalkozókat igyekszik segíteni. E-mail: A 2014-es év első négy hónapját [email protected] kintve elmondható, hogy továbbra is élénk érdeklődés övezi az iroda által Asszisztens: nyújtott szolgáltatásokat. Ezalatt az idő Major Imre alatt több mint 150 vállalkozó kereste E-mail: már fel az irodát, és már ebben az évben [email protected] is a vállalkozóktól kapott visszaigazolások alapján konkrét üzleteket kötöttek,

Gazdasági

Hírtükör

Együttműködés

9

Bemutatkozik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat dunaszerdahelyi irodája

Elősegítik az ismerkedési lehetőségeket A Kárpát-medencében szükség van az összefogásra, mely elősegíti az összmagyar régió gazdasági felemelkedését. Ennek szellemében alakult meg a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. A hálózatnak 13 irodája van, melyből kettőt (Dunaszerdahely, Kassa) a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, szoros napi együttműködésben üzemeltet. Szlovákia dél-nyugati régiója jogosan tekinthető az ország egyik gazdasági motorjának. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a régióban Pozsony, mint főváros, Európa egyik legmeghatározóbb üzleti központjává nőtte ki magát. Ezen régiót határolja Nagyszombat megye a maga három, többségében magyarlakta járásával, Dunaszerdahely, Galánta, Vág-Selye. Ezekben a járásokban jelentős ipar telepedett meg, Galántán például a Samsung LTD illetve a magyar érdekeltségű JasPlastik-SK spol. s.r.o. Nagyon jelentős még azon kis- és közepes vállalkozások száma is, amelyek autóipari beszállítóként dolgoznak. Ezt indokolja három nagy autógyár, mely a régióban dinamikus fejlesztéseket végzett. (Volkswagen Slovakia a.s. – Pozsony, Peugeot – Nagyszombat, Audi Hungária – Győr). Amennyiben tovább haladunk a térségben keletre, Nyitra megyébe érve két, többségében magyarlakta járásba érünk (Komárom, Érsekújvár), melyeknek jellemzője inkább a mezőgazdaság. Komárom iparát meghatározza az építőipar illetve a mostanában, állami támogatással újjáéledő hajógyár. Párkányban a valamikor virágzó papírgyár már nem tündöklik régi fényében, mivel az Európa Unióból beáramló gazdasági érdekcsoportoknak és a szlovák kormánynak sem az érdeke a régió egyik legnagyobb gyárát üzemeltetni. A Párkányi régió egyik legjelentősebb munkaadója a magyar oldalon lévő Suzuki autógyár és a gyárba beszállító vállalkozások. Dunaszerdahely mezőváros, környéke apróbb falvakra tagozódik, ellentétben Komárommal, ahol jelentősebb a városi centralizáció. Mindkét járásban jelentős a mezőgazdaság. Ezt a két járást 15 évvel ezelőtt Szlovákia éléskamrájának nevezték. Az elmúlt 15 év alatt az üzlethálózatok megtelepedése után a mezőgazdasági kistermelés hanyatlani kezdett. Ma már Szlovákia egykor legnagyobb cukorgyárának a falait sem lehet megtalálni,

mert porig rombolták. Megtelepedett viszont több nagyvállalkozás, mint például a Metrans s.r.o., melynek tulajdonosi összetételében benne van a hamburgi kikötőt is üzemeltető vállalatcsoport. Így Dunaszerdahely ipari parkjában üzemel Közép-Európa legnagyobb konténer logisztikával foglalkozó szállítmányozási cége. Ezen vállalkozásra épül több, közúti forgalmazással foglalkozó fuvarozó társaság, valamint szervizüzem. Dunaszerdahely másik jelentős vállalkozása, mely Európa egyik legnagyobb mozgólépcsőt gyártó külföldi tőkével alakult vállalata, a Schindler. A Dunaszerdahelyi járásban megtelepedett 132 olyan vállalkozás, mely 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztat, nagyon széles vállalkozási területen.

Mint vállalkozásfejlesztést ösztönző és elősegítő iroda, szívesen segítünk kapcsolatot teremteni a két ország vállalkozásai között. A Szlovákia déli részén működő legtöbb vállalkozásban megvan az a potenciál, hogy elérjenek geográfiai, kapcsolati és nyelvi előnyök miatt akár Csehországba is és viszont. A cseh és a szlovák gazdaság mind a mai napig kereskedelmileg nagymértékben függ egymástól. Némely Szlovákiában működő multinacionális vállalatnak Prágában van a kereskedelmi irányítási, beszerzési központja. Irodánk fő tevékenysége a kapcsolatépítés elősegítése. Amennyiben olyan vállalkozása van, mely ki szeretne jutni a külpiacra, illetve valamely tevékenységhez akár speciális beszállítót keres, szívesen segítünk.

Bödők Károly irodavezető:

Széles kapcsolati tőke A dunaszerdahelyi iroda vezetője Bödők Károly. 2014. március 17-től tölti be az irodavezetői munkakört. Felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és ismeri a helyi vállalkozási viszonyokat. 2000-től van vállalkozói tapasztalata. 2004-től 2010ig a kis- és közepes vállalkozásokat támogató Újkézfogás Közalapítvány, majd később a Corvinus Zrt. dunaszerdahelyi irodájának vezetője volt. Számos rendezvényt szervezett KKV-k részére. Széles kapcsolati tőkével rendelkezik. Részt vett a Baross Gábor felvidéki gazdasági terv előkészítésében, mint szakértő. Tervei között szerepel a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkítése, kapcsolatteremtés, kapcsolatépítő, vállalkozásokat fejlesztő rendezvények szervezése. Amennyiben nyelvi akadályok merülnének fel az üzleti kommunikáció során, úgy aktívan segít a nyelvi akadályok leküzdésében is. Asszisztense, Bugár Brigitta immár 7 éve dolgozik a KKV-szektorban. Jelentős tapasztalatokat szerzett a jogi, gazdasági ügyvitel terén. Szintén rendelkezik helyi piaci ismeretekkel és természetesen jártas a helyi nyelv gyakorlati ismeretében is. Az iroda a partnerközvetítési tevékenysége ingyenes a vállalkozók részére. A Kárpát Régió Zrt. Dunaszerdahelyen működő irodáját megtalálja a 92901 Dunaszerdahely, Alžbetinské námestie 1203 címen. Telefonos elérhetőség: 00421 948 997749. e-mail: [email protected]. Az irodahálózat tevékenységéről, rendezvényekről, üzleti lehetőségekről bővebb információt talál a www.crbnetwork.eu oldalon.

Gazdasági

Külgazdaság

10

Hírtükör

Magyarország továbbra is az ötödik legnagyobb exportőr

Szerbia gazdasága belülről nézve (I. rész) Néhány fontos alapadat: Hivatalos megnevezés

Szerb Köztársaság

Államforma

köztársaság

Főváros

Belgrád

Terület

77 474 km2

Népesség

7 310 000 fő

Nemzetiségi megoszlás

szerb (82,9%), magyar (3,9%), roma (1,4%), jugoszláv (1,1%), bosnyák (1,8%), egyéb (8%)

Vallási megoszlás

ortodox (85%), római katolikus (5,5%), muzulmán (3,2%), protestáns (1,1%), egyéb (5,2%)

Hivatalos nyelv

szerb

Klíma

kontinentális

Államfő

Tomislav Nikoic

Miniszterelnök

Ivica Dacic

Hivatalos pénznem

szerb dinár (RSD)

Jelentősebb városok

Újvidéki (Novi Sad), Nís, Kragujevac, Szabadka (Subotica)

A 2010-ben (1,0%) és 2011-ben (1,6%) regisztrált mérsékelt növekedést követően, 2012-ben a szerb gazdaság teljesítménye 2,0%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ennek legfőbb oka a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása, melynek következtében elmarad a szerb export bővülése, illetve a mezőgazdasági teljesítményének az előző évi magas bázishoz viszonyított – az aszálykárok miatt bekövetkezett – jelentős visszaesése. Az egy főre jutó GDP (3  967 EUR) regionális összehasonlításban is alacsony. A korábbi évekhez hasonlóan a szerb gazdaság legfőbb problémái továbbra is a magas infláció (2012-ben 12,2%) és a jelentős munkanélküliség (22,4%). A szerb költségvetés helyzete jelentősen romlott 2011-hez képest (a költségvetési hiány a GDP 7,35- a volt), ennek egyik legfőbb oka a 2012-es parlamenti és önkormányzati választás és az azt megelőző jelentős költekezés volt. Az újonnan megalakult szerb kormány azonban stabilizálni tudta a büdzsét. 2012 nyarán még úgy tűnt, hogy Szerbiának komoly pénzügyi gondjai lehetnek, azóta viszont belföldön és külföldön is több sikeres állampapír kibocsátásra került sor. Egy év alatt jelentősen nőtt az ország GDP-hez viszonyított államadóssága (48,7%-ról 61,5%-ra) és az elkövetkező né-

hány évben sem lehet javulásra számítani ezen a téren. A 2013. évre a szerb kormány kb. 2%os GDP növekedést vár, ennek teljesülése leginkább három tényezőtől függ. Ezek a nemzetközi gazdasági környezet alakulása (a legfontosabb szerb felvevőpiacok, elsősorban Németország és Olaszország helyzete), az idei mezőgazdasági szezon és a tervek szerint 160 ezer gépkocsit gyártó kraguljevaci Fiat-gyár teljesítménye. Ez utóbbi termelésének felfutásától Szerbia jelentős exportvolumen-bővülést vár, hiszen az autók döntő többségét külföldre szállítják. 2013-ra a szerb kormány 3,6%-os GDParányos költségvetési hiányt tervez, azonban az elemzők és a Költségvetési Tanács már az első két hónap adatai alapján arra figyelmeztetnek, hogy jelenlegi tendenciák folytatódása esetén ez a mutató akár 5%-ra is felkúszhat. A külkereskedelmi forgalom árukészletét tekintve Szerbia exportjában a 2012. évben a következő árucsoportok voltak meghatározók: gabona és gabonakészítmény (651,8 millió EUR), villamos gép, készülék és műszer (647.1 millió EUR), színesfém (523,8 millió EUR), közúti jármű (469,9 millió EUR), zöldségféle és gyümölcs (421,4 millió EUR). Ennek az öt árucsoportnak az exportja tette ki a teljes szerb kivitel 307%-át 2012-ben. Az importban a következő árucsoportok voltak a legjelentősebbek: kőolaj és kőolajtermék (1  457,6 millió EUR), közúti jármű (909,3 millió EUR), természetes és mesterséges gáz (843,3 millió EUR), villamos gép, készülék és műszer (636,5 millió EUR), gyógyszer és gyógyszerészeti termék (550,6 millió EUR). Ezek az árucsoportok Szerbia teljes behozatalának a 29,8%-át adták 2012-ben. 2012-ben Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnerei az exportban: Németország (1023 millió EUR, a teljes szerb kivitel 11,6%-a), Olaszország (933,2 millió EUR, 10,6%-a), Bosznia-Hercegovina (842,6 millió EUR, 9,5%-a), Románia (727,6 millió EUR, 8,2%-a) és Oroszország ( 675,8 millió EUR, 7,6%) voltak. Az importban a legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Németország (1608,0 millió EUR, a teljes szerb behozatal 10,9%-a), Oroszország (1608,8 millió EUR, 10,9%), Olaszország (1431,9 millió EUR, 9,7%), Kína (1078,9 millió EUR, 7,3%) és Magyarország (728,2 millió EUR, 4,9%) voltak.

Jelasity Radovan, a Szerb Jegybank egykori elnöke, most az Erste Bank Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Sokat tett és tesz a szerbmagyar gazdasági kapcsolatok élénkítésért

Szerbia külkereskedelmi forgalmának túlnyomó részét azokkal az országokkal bonyolítja, melyekkel kereskedelmi megállapodással rendelkezik. Az EU-s tagállamok a teljes külkereskedelmi forgalom több mint felét teszik ki (az export 58,1%-a és az import 58,2%-a). A legnagyobb deficit a Kínával (elsősorban a mobiltelefonok és hordozható számítógépek behozatala miatt) és Oroszországgal (az energiahordozók, mindenekelőtt a kőolaj és földgáz importja miatt) folytatott kereskedelemből származik. Ezt követően Németországgal, Olaszországgal és Magyarországgal szemben a legnagyobb Szerbia külkereskedelmi hiánya.

Magyarország és Szerbia külkereskedelmi kapcsolatai A 2012. évre vonatkozó adatok alapján, Magyarország továbbra is az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában (Németország, Oroszország, Olaszország és Kína után), Szerbia exportpiacai között pedig a 11. helyet foglaljuk el. A tavalyi évben tovább nőtt a Szerbiával folytatott kereskedelemben elért többletünk, amely a KSH adatai szerint 886,5 milli EUR-t tett ki (2011-ben 705,8 millió EUR). Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok: A magyar vállalatok számára elsősorban azokban az ágazatokban kínálkoznak jó exportpiaci lehetőségek Szerbiában, melyekben az elmúlt néhány évben komoly beruházások történtek. Ezek közül feltét-

Gazdasági

Külgazdaság

Hírtükör

lenül ki kell emelni az autóipart, hiszen a Fiat megjelenésének köszönhetően több külföldi beszállító is megjelent Szerbiában. Az országban számos infrastruktúrafejlesztési projekt van folyamatban vagy tervezés alatt (pl. autópálya építések, vezetékhálózat építések, energetikai és környezetvédelmi beruházások), amelyek ugyancsak jó lehetőséget kínálnak a magyar exportőröknek. A mezőgazdaság területén elsősorban a korszerű technológiák, a sikeres magyar cégek. Szerbia behozatalában jelentős súlyt tesz ki a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek importja, így ebben a szegmensben is javulhat a magyar cégek exportteljesítménye.

A szerb kereskedelmi piac legfontosabb jellemzői Külkereskedelemi engedélyezési rendszer: Szerbiában a külkereskedelmet a Külkereskedelemi Törvény szabályozza. Nem minden termék engedély-köteles, a szabad árumozgás Magyarországhoz hasonlóan biztosított, azonban bizonyos termék-csoportokra kötelező engedélyt kérni, így a katonai és rendőrségi eszközökre, fegyverekre és lőszerekre, antik termékekre, képzőművészeti termékekre, nemesfémekre, hulladékokra, drogokra és narkotikumokra, illetve az ózonra káros anyagokra. A veszélyes hulladék importja nem engedélyezett. Az engedélyeket az áru típusától függően az érintett szerb minisztérium adja ki, pl. gyógyszerek és orvosi segédeszközök esetén a szerb Egészségügyi Minisztérium. Egyes árufajtákra a belső piac védelme érdekében importkvóta rendszer van érvényben. Az élelmiszeripari termékek, az egyes mezőgazdasági termékek és a jószágok növény- és állategészségügyi vizsgálaton esnek át a határon való átlépéskor, ez a procedúra egyes esetekben hosszabb ideig is eltarthat, valamint nagyobb költségekkel jár. Például egyes tejtermékek behozatala emiatt körülményes, hiszen gyakran a ter-

11

méknek már szinte lejár a szavatossága, mire a bevizsgálási folyamat befejeződik. A növényvédő szerek, tápoldatok, műtrágyák külön növényegszségügyi vizsgálaton esnek át, melyért a szerb Mezőgazdasági Minisztérium Növényegészségügyi hatósága felel. Az egyéb vegyszerek (pl. tisztítószerek, mosópor) importját is engedélyeztetni kell, ehhez pedig a vegyipari Ügynökséghez kell fordulni. A kozmetikumok is bevizsgáláson esnek keresztül, melyek a szerb Egészségügyi Minisztérium végez.

törvény szabályozza és ezen jogok nem korlátozhatók egyéb törvényekkel vagy előírásokkal, rendeletekkel. az áruk behozatala és kivitele a vámszabad területre/ről, mentes a vám és gazdaságpolitikai korlátozásoktól, kontingensektől, stb. Nem szükséges a behozatali és kiviteli engedélyezés sem. A magyar határhoz legközelebb lévő 3 vámszabad terület honlapjai: www.szsu.co.rs (Szabadka), www.szns.co.rs (Újvidék), www.slobodnazonazrenjanin.com (Nagybecskerek).

•

Speciális vámszabályok, vámtarifák A Magyarország és Szerbia közötti kereskedelemre a Szerbia és az Európai Unió között létrejött átmeneti kereskedelmi megállapodás rendelkezései vonatkoznak. http://www.europa.rs/upload/ documents/key_documents/2008/ Interim_agreement_trade.pdf A hatályos vámszabályok ás vámtarifák, illetve a Szerbia által megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodások megtalálhatóak a Szerb Vámigazgatóság honlapján. (www.upravacarina.rs)

Vámszabad területek Szerbiában jelenleg 11 vámszabad terület található (Pirot, Szabadka,Újvidék,Nagy becskerek,Sabac,Kragujevac,Uzice,Smeder evo, Nis, Krusevac és Sviljanac) A vámszabad területekre az alábbi előnyök vonatkoznak: az áruk és szolgáltatások behozatala a vámszabad területre, valamint kivitele a vámszabad területről, vám és adómentes. a behozott nyersanyagok és alkatrészek, melyek később kész vagy félkész termékként exportra kerülnek, vám és adómentesek. a behozott alapeszközök, berendezések, gépek valamint épület anyagok vám és adómentesek. a vámszabad területen üzemelők jogait a vámszabad területekre vonatkozó

•

• • •

A magyar-szerb külkereskedelem áruszerkezete (millió euró) KIVITEL

BEHOZATAL

EGYENLEG

2011

2012

2011

2012

2011

2012

Összesen

1070,0

1239,4

364,2

352,9

705,8

886,2

Élelmiszer, ital, dohány

46,9

63,6

53,5

70,8

–6,6

–7,2

Nyersanyagok

36,3

53,4

26,2

10,7

10,1

42,7

Energiahordozók

429,2

503,0

146,6

120,6

282,6

382,4

Feldolgozott termékek

330,8

401,6

104,2

106,8

226,6

294,8

Gépek,gép berendezések

226,8

217,9

33,8

43,9

193,6

174,0

Szerbia 2014. évre tervezett legjelentősebb és legismertebb nemzetközi szakvásárai Szabadka, 2014. június 4–8. Szabadkai Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár Szabadka, Szerbia Nagybecskerek, 2014. augusztus 28–30. Inocoop Nemzetközi Gazdasági Vásár Nagybecskerek, Szerbia Packtech Expo Balkan, 2014. szeptember 10–13. Nemzetközi Csomagolástechnikai Szakkiállítás Belgrád, Szerbia Fair of Horticulture, 2014. október 1–6. Nemzetközi Kertészeti Kiállítás Újvidék, Szerbia Fair of Hunting, Fishing and Sport, 2014. október 3–6. Nemzetközi Vadászati, Halászati és Sport Kiállítás Újvidék, Szerbia EcoFair, 2014. október 13–16. Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállítás Belgrád, Szerbia Grafima, 2014. október 26 – november 2. Nemzetközi Grafikai és Nyomdaipari Kiállítás Belgrád, Szerbia Educational Equipment Fair, 2014. október 26 – november 2. Modern Oktatási Eszközök Nemzetközi Vására Belgrád, Szerbia Furniture fair, 2014. november 10–16. Nemzetközi Bútoripari Szakkiállítás Belgrád, Szerbia Business Base, 2014. november 26–28. Nemzetközi Vállalkozói Kiállítás Belgrád, Szerbia

Oktatás

12

Gazdasági

Hírtükör

A EuroSkills Budapest versenyt a kormány teljes körűen támogatja

Hazánk rendezheti a 2018-as szakmunkás EB-t Magyarország rendezheti 2018-ban a fiatal szakemberek európai bajnokságát, a EuroSkills versenyt, a WorldSkills Europe nemzetközi szervezet közgyűlésének döntése szerint. A bajnokságot minden második évben tartják meg más-más tagországban. A 2018-as versenyre Norvégia és Magyarország pályázott, és a döntés alapján 17:8 arányban Magyarország nyerte el a rendezési jogot. A fiatal magyar szakemberek 2008 óta vesznek részt ezen a megmérettetésen, legutóbb Belgiumban öt arany, egy ezüst és öt bronzérmet nyertek el a magyar versenyzők. Az idei verseny a franciaországi Lille-

ben lesz október elején, 2016-ban pedig a svédországi Göteborgban rendezik a bajnokságot, ahol szintén népes csapattal vesznek majd részt a magyarok. A magyar kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) között 2010-ben kötött szakképzési keretmegállapodás értelmében 2011-től a WorldSkills (szakmák olimpiája) és a EuroSkills (fiatal szakemberek európai bajnoksága) versenyekkel kapcsolatos feladatokért az MKIK a felelős. A kamara a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a gazdaság szereplőinek bevonásával 2011-2013 között teljes körű reformot hajtott végre a szakképzés rendszerében,

Elhunyt Nagy István 1942–2014 Nagy István 1942-ben született Budapesten. 1957-ben került a Margitszigeti Nagyszállóba. A vendéglátós szakmában elismert Schitta Sámuelt tekintette példaképének, 2006-ban meg is kapta a Schitta Sámuel Gasztronómiai életműdíjat. 1967-től a Hotel Cifracsárda vendéglátó egységének vezetője lett Nagykőrösön. 1968-tól a Magyar Szakács és Cukrászszövetség, illetve a Cukrász Világszövetség tagja volt. 1990-ben teljesült nagy álma, megszerezte a Cifracsárda tulajdonjogát. Élete végéig vezette a vendéglőt. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara egyik alapító tagját veszítette el személyében. A kereskedelmi tagozat küldötte, a Nagykörősi Kamarai Klub elnöke, és az Oktatási Bizottság oszlopos tagja volt. A szakma iránti elkötelezettségét mutatja, hogy 1974-től kezdve folyamatosan foglalkozott tanulók képzésével. Több száz szakács és pincér köszönheti neki szakmája ismeretét, szeretetét. A vállalkozása vezetése mellett, aktív szerepet vállalt a kamara hivatalos képviseletében is. Szakmai vizsgákon, mestervizsgákon elnökként felügyelte a szakmai és törvényességi feltételek betartását, ezen kívül részt vett a mesterszakács vizsgaanyag elkészítésében is. Számos kitüntetés birtokosa: Aranykoszorús Vendéglős, Belker kiváló dolgozója, Kiváló munkáért kitűntetés, Miniszteri és Magyar Szakács és Cukrász Szövetség aranyérem. Szakmája szeretetével mindenki elismerését kivívta, munkássága sokak számára szolgálhat követendő példaként. A család fájdalmában őszinte szívvel osztoznak a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara küldöttei, elnöksége, választott tisztségviselői és munkatársai

így például 2013 szeptemberétől bevezették a duális szakképzés rendszerét Magyarországon – hangsúlyozta az MKIK. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közölte, hogy hazánk Belgiumban a 23 ország közül a 6. helyen végzett. A dobogós versenyzők teljesítményük elismeréseként miniszterelnöki ösztöndíjat kaptak. A belgiumi sikerekre építve, a szakképzésben jelenleg is zajló változások, valamint a szakmunkás pálya népszerűsítésének egyik eszközeként a kamara 2013 decemberében, a térségben elsőként pályázta meg a 2018-as EuroSkills megrendezésének jogát. A EuroSkills Budapest 2018 verseny a magyar kormány teljes körű támogatásával valósul meg.

Mesterlegényeket támogat a kormány Tény, hogy a fenti cikkben okvasható versenyt, a fiatal szakemberek Európa-bajnokságát (EuroSkills) 2018-ban a magyar kormány támogatni fogja. A „versenyfelelős” házigazda a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Így van ez jól. Sokan mostanában kezdték és kezdik el hazánkban szakmájukat tanulni azok közül, akik négy év múlva megméretnek Budapesten, a EuroSkillsen. A duális szakképzés okán jóval több lesz a gyakorlati tapasztalatuk, és remélhetően legalább megismétlik elődeik belgiumi sikerét (legalább egy focicsapatnyi, azaz 11 érem.). Hogy utána mi lesz velük? A mai helyzetet figyelembe véve legtöbben szerencsét próbálnak külföldön is. Aztán remélhetően sok tapasztalattal (és sok euróval) gazdagodva hazatérnek, majd itthon bizonyítják: egy jó szakma felér egy diplomával. Abban is lehet bizakodni, hogy öt-hat év múlva már olyan Magyarországra térnek haza, ahol nemcsak szlogen lesz a kijelentés, hanem magától értetődő. A mesterlegény mesterré válik, aki teszi a dolgát, mellette tanít is. Még sok víz lefolyik a Dunán addig. Sok dolga lesz a kamarának és a kormánynak, az elméletet és a gyakorlatot oktatóknak. Higgyék el, higgyük el, megéri erre pénzt és időt áldozni. (mórocz)

Gazdasági

Hírtükör

Oktatás

13

Az iskolai oktatókkal együttműködve készítik fel a diákokat

Képzések a ceglédi Próbafülkében Akár a divat, a ruházati kereskedelem világa, akár a finom ételek, a konyhai fortélyok érdeklik, az iparkamara együttműködésével találhat magának olyan tanfolyamot vagy képzést, amely megfelel orientációjának. A Próbafülke, működő ruházati kabinet Cegléden, a Mária utca és a Liliom utca sarkán üzemel, a Liliomházban (Liliom utca 15 szám alatt). A bolti eladó és kereskedő tanulóknak nyújt munkahelyi képzést. A szakmai gyakorlati oktatást Csonka Jánosné, egyéni vállalkozó biztosítja, kiváló szakemberekkel együttműködve. A bolti eladó és a kereskedő képzésnél feltétel a befogadó nyilatkozat, majd ezt követően az érvényes tanulószerződés. Ez azt jelenti, hogy az iskola azokat a tanulókat veheti fel, ezzel biztosítva elméleti oktatásukat, akik a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi Iparkamara (PMKIK) által engedélyezett munkahelyen a szakmai gyakorlati képzésüket biztosítják. A szakiskolásokat a Bolti eladó szakmai képesítésre a 11. és a 12. évfolyamon

készíti fel részben az iskola, részben a munkahely. A szakmai gyakorlati órák aránya a képzési óraszám egészének 70%-a. A kereskedőképzés érettségire épülő, jelenleg kétéves képzés, amelynek munkahelyi gyakorlata legalább 40%. A képzőhely az iskolai oktatókkal jól együttműködve felkészít a szintvizsgára, a szakmai vizsgára, a tanuló pozitív együttműködése, hozzáállása esetén versenyképes tudást biztosít. A munkahelyi gyakorlat során a szakma elismert szaktekintélyei tartanak előadásokat, konzultációkat, tréningeket. A vállalatok megtekintése, valamint a kereskedelmi egységek látogatásának célja a szakmai tapasztalatok bővítése. Évente néhány alkalommal részt vesznek a tanulók kiállításokon, vásárokon, szakmai konferenciákon. Valamennyi rendezvényen való megjelenés célja: a problémamegol-

dó képesség, a kommunikáció fejlesztése, továbbá, hogy az üzleti életben minél több közvetlen tapasztalatot szerezzenek piaci körülmények között.

Boszorkánykonyha – Főzőiskola hangulatos kurzusokkal A Boszorkánykonyha Főzőiskolát azért hoztuk létre, mert szeretünk finom ételeket enni, imádunk  főzni és úgy gondoltuk, hogy ezt a szenvedélyt másokkal is meg kell osztanunk. Azt szeretnénk  bebizonyítani, hogy a sütés-főzés nem boszorkányság, hanem egy izgalmas, kreatív tevékenység, ami pihentet, szórakoztat, jó hangulatot teremt, és aminek eredményképpen csodálatos fogások kerülnek a tányérokra. Nálunk bárki főzhet ismerőssel, ismeretlennel, egyedül, párban, baráti és céges társasággal, kollégákkal, hivatalos események, meetingek és tréningek alkalmával is! Tanfolyamaink alkalmával rengeteg hasznos dolgot tanulhat mindenki ön-

magáról, másokról, a világról és a különböző kultúrákról. Kurzusaink, amelyeknél már a névválasztással is igyekeztünk hangulatot és pontos témamegjelölést adni a következők. 1. Tanulj az alapoktól! 2. Nemzetek konyhái (angol, balkán, baltikumi, dél-amerikai, francia, japán, magyar, német, skandináv, olasz, orosz) 3. Ehető virágok (levendula és társai) 4. Charlie és a csokigyár (csokoládékészítés) 5. Vaduljunk! (vadétkek) 6. Színes macaron (süteménykészítés) 7. Ünnepeld nálunk… 8. Leánybúcsú 9. Gyerekzsúr 10. Ajándékozz! 11. Vállalati-, céges-, munkahelyi közös sütés-főzés.

14

Gazdaság

Gazdasági

Hírtükör

Így változtak a lakáscélú munkáltatói támogatás szabályai az idei évben Nagy érdeklődést kiváltó jogszabályváltozás, hogy 2014. januártól a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást a munkáltató munkavállalóinak, a korábban is adható, közvetlenül lakásvásárláshoz, építéshez nyújtott vissza nem fizetendő kölcsön mellett. 2014. január 1-jétől változott az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma, módosult a személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja. A korábbi szabályok – változatlanságuk mellett – kiegészültek a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatással. A módosítással a munkáltató által lakás célú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás adómentességének feltételei változtak meg, és ezzel lehetővé vált, hogy a munkáltató adómentes támogatást adjon munkavállalójának hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakás célú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is. Adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, ha a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. Az adómentes lakáscélú támogatás meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújtható, a méltányolható lakásigényre illetve a lakás értékére vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza az ide vonatkozó szabályokat. A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, 16. életévet be nem töltött gyermek vagy nappali tagozaton tanuló 25. életévét még be nem töltött gyermek vagy 16. életévet betöltött legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy, valamint munkavállaló vagy

A munkáltató hiteltörlesztési támogatás ez idáig gyakorlatilag nem tudott elindulni a gyakorlati megvalósítás részletszabályainak hiánya miatt. Számos nyitott kérdés volt, melyek akadályozták a támogatások megindulását, annak ellenére, hogy sok munkáltató hajlandóságot mutatatott munkavállalói ily módon történő támogatására. Nem voltak világosak a hitelintézetek befogadásának feltételei, nem volt tiszta, hogy a méltányolható lakásigény és a lakás értéke megállapítása szempontjából milyen időpont a mérvadó. Nem volt egyértelmű a bankok igazolási és adatszolgáltatási kötelezettsége sem, hiányzott a munkáltatói támogatás igazolására szolgáló bizonylatoknak, a kiállítandó igazolások tartalmának Dr. Crespo Zsuzsanna cafetéria szakértő tartott előadást és feltételeinek Minden további személy esetében fél szabályozása, valamint NAV felé teljesítenlakószobával nő a lakásigény mértéke. dő adatszolgáltatás sem volt egyértelmű. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél Az adómentes munkáltatói lakáscélú a lakásigény mértékének alsó határa fél támogatás folyósításának szabályairól lakószobával, de legfeljebb három lakószóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szobáig nő, felső határa egy lakószobával Az NGM rendelet 2014. 04. 04-től hanő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként tályos, és tartalmazza azokat a részletkell figyelembe venni. A lakásigényhez rendelt árakat a szabályokat, melyek lehetővé teszik a táGazdasági és Közlekedési Minisztérium az mogatások nyújtásának megindulását. A építési átlagköltségek alapján határozza rendelet rögzíti, hogy a támogatás adómeg, és közzéteszi a Magyar Közlönyben, mentességének feltételeit a munkáltatóamely az ingatlanárak szempontjából kü- nak kell vizsgálni. A munkavállalónak a lönbséget tesz fővárosi és vidéki ingatla- saját lakásával kapcsolatos körülményeket okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni a nok között. munkáltatója felé. A munkáltatói lakáscélú támogatás Gyakorlati problémák a munkáltatói adómentességét egyrészt a hitelintézet támogatás megvalósításában vagy a Magyar Államkincstár által kiállított A lakáshitel törlesztés adómentes tá- igazolás, másrészt a magánszemély által a mogatása lehetőséget biztosít arra, hogy munkáltató részére átadott, a saját lakáa munkavállalók igen kedvező feltételek sával összefüggő körülményeket igazoló mellett tudják törleszteni akár forint-, akár okiratok, bizonylatok igazolják. A magánszemély saját lakásának minődeviza hitelüket. A munkáltató hozzájárulása esetén az új adómentes támogatással sül az a lakás, amelyben a magánszemély a munkavállalók havi hiteltörlesztési terhei bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. könnyebbé válhatnak. házastársa szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű) számától függően a következő: a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Gazdasági

Gazdaság

Hírtükör A dokumentációk átadásának határideje

A rendelet rugalmasságot biztosít a dokumentációk beszerzésére. A munkavállaló az előírt okiratokat, nyilatkozatokat köteles a munkáltatónak átadni: a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig. A munkáltató saját döntése alapján ezt a határidőt meghosszabbíthatja a követő év május 31-ig, illetve lakás építése, építtetés, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig. Ebben az időpontban fog majd az is eldőlni, hogy a juttatás adómentes lesz, vagy 20 százalékkal növelt összegben jövedelemként adózik. A támogatásra való jogosultság elbírálásához azonban korábban is kérheti a dokumentumokat a munkáltató. Sőt, a munkáltatónak az az érdeke, hogy a szükséges dokumentációk beszerzéséről időben gondoskodjon. Egyébként is problémát jelenthetne az év közben megszűnő munkaviszony esetén a dokumentumok utólagos beszerzése, hiszen ebben az esetben is az előbbi időpontok érvényesek a dokumentációk átadására.

• • •

Az adómentes támogatáshoz szükséges dokumentumok A munkáltató által beszerezni szükséges dokumentumok a támogatás felhasználásának céljától függően eltérőek, az alábbiak szerint: Lakásvásárlásnál az érvényes szerződés és földhivatali bejegyzést igazoló okirat vagy tulajdoni lap, a támogatás összegének felhasználását igazoló okirat szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év március 31. közötti időszakra vonatkozhat. Lakásépítésnél, bővítésnél a jogerős építési engedély, a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az

•

•

15

megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásNagy volt az érdeklődés a Lurdy Konferenciaközpontban, igény feltételének több mint félszázan vettek részt a rendezvényen való megfelelés azt követő év december 31. közötti vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakidőszakra vonatkozhat. címét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezeLakáskorszerűsítésnél a támogatás tő hatóság által kiállított igazolás igazolja. összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartoA támogatás adómentességi zója nevére szóló számla szükséges, mértékének vizsgálata amely a folyósítást megelőző 6 hónap A támogatás összegének és a vételárés az azt követő év december 31. könak, illetve az építési költségnek max. 30 zötti időszakra vonatkozhat. Lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafi- százalékos arányának vizsgálata is fontos, zetéséhez a hitelszerződés szükséges, amit a lakásvásárlás és lakáscélú célú hitel amelyben a munkavállaló adós vagy esetén az érvényes szerződéssel, lakásadóstárs, a támogatás összegének fel- építés, bővítés, korszerűsítés és ilyen célú használását, a hitel törlesztését igazoló hitel esetén az összeg felhasználását is okirat, pl. folyószámla-kivonat, amely a igazoló okiratokkal vagy a költségvetésfolyósítás évére vonatkozhat. sel kell igazolni. Hiteltörlesztés vagy hitel Lakáscélú felhasználásra felvett hitel- visszafizetés támogatása esetén a hitelnek minősül a Hpt. tv. szerinti lakáscélú szerződés is elfogadható, amennyiben az hitel, az olyan hitelszerződés, amelyből tartalmazza a vételárra vagy építési költmegállapítható, hogy az Szja tv. 1. mellék- ségre vonatkozó adatot. let 9.3.1. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vették fel, vagy az olyan hitelszerKorábbi támogatás összegének ződés, amelyet hitel visszafizetése céljából vizsgálata vettek fel. A munkáltatónak vizsgálnia kell azt is, hogy a folyósítás évében vagy az azt megA méltányolható lakásigény előző 4 évben más munkáltató adott-e már vizsgálata adómentes lakástámogatást az érintett A méltányolható lakásigény feltétele a munkavállalónak. Ezt a munkavállaló ertámogatás folyósítása évének első nap- re vonatkozó nyilatkozatának bekérésével jától a dokumentumok átadására előírt biztosíthatja a támogatást nyújtó munkálidőpontig bármely napra vizsgálható, de a tató, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. több részletben történő folyósítás esetén évi XCII. törvény 46. már vizsgálta a lakáscélú állami támoga- § (5) bekezdése szerint a munkaviszony tásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. ren- megszűnésekor kiadott igazolás igazoldelet szerinti feltételeket a méltányolható ja. Ha a magánszemély munkaviszonya lakásigényre vonatkozóan, és megállapí- év közben megszűnik, a munkáltató az tásra került azok teljesülése, akkor az erről adóévben általa kifizetett jövedelemről szóló dokumentum másolata is megfe- és a levont adóelőlegekről szóló bizonylalelő, nem kell újra vizsgálni a feltételek tot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony meglétét az adott állapot szerint. A méltányolható lakásigénynek való Folytatás a 16. oldalon ➤

•

•

Gazdasági

Gazdaság

16 ➤ Folytatás a 15. oldalról megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.

Hová utalható a munkáltatói támogatás? A munkáltató a támogatás összegét a munkavállalónak a hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet központi hitel elszámolási számlájára utalhatja. A munkáltatónak nyilatkoznia kell a hitelintézet felé az átutalt összeg céljáról, vagyis arról, hogy munkáltatói lakáscélú támogatás az átutalás célja. Ezen kívül a támogatásban részesülők nevéről és adóazonosítójáról is nyilatkozni kell.

• •

A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár igazolást állít ki a munkáltató részére támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig. Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának a számla számáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató az adatait a hitelintézet részére átadja. A magánszemély a nyilatkozatában a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.

Adatszolgáltatási kötelezettség A hitelintézet, illetve a kincstár adatszolgáltatási kötelezettsége a korábbiak

Hírtükör

szerint továbbra is fennáll a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról az állami adóhatóság felé.

Szankciók az adómentességet igazoló dokumentumok hiánya esetén Ha az előírt határidőben a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, dokumentumokkal, nyilatkozatokkal, a támogatás 20 százalékkal megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme lesz. A jövedelem megszerzésének időpontja folyósítás évét követő év május 31-e. Ha a munkáltató az adómentes, vissza nem fizetendő támogatás feltételeit nem tudja a szükséges dokumentumokkal igazolni, a folyósított támogatást bérként kell kezelni, és az adóterhet utólagosan meg kell fizetni mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak. Így a munkáltatónak érdemes a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni az adómentes támogatás előírt feltételeinek vizsgálata és dokumentálása terén.

Közbeszerzés: Tájékoztató az előzetes piackutatásban rejlő lehetőségekről

Mire és hogyan lehet ajánlatot kérni? A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez tartozik az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése. A törvény semmilyen előírást, szabályozást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként kell történnie a helyzet- és piacfelmérésnek, így például nincs meghatározva, hogy hány gazdasági szereplőtől kell árajánlatot kérni, és mire kell vonatkoznia a helyzet- és piacfelmérésnek. A Kbt. rögzíti, hogy nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan gazdasági szerepelő részvétele az eljárásban akitől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag

a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. Mindez tehát azt jelenti, hogy piackutatásban résztvevõ gazdasági szereplő a későbbiekben lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárásban részt vehet ajánlattevőként, a helyzet- és piacfelmérés készítése nem eredményez összeférhetetlenségi okot. A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérők nem fektetnek kellő hangsúlyt a piackutatásra. Általánosságban elmondható, hogy egy-két gazdasági szereplőtől kérnek ajánlatot, és mindezt kizárólag az ajánlati árra vonatkozóan. Amennyiben több gazdasági szereplőt vonnának be a helyzet- és piacfelmérés során, és az ajánlatkérés nem pusztán árajánlat adására vonatkozna, lehetőség lenne a lefolytatandó eljárások során alkalmazható technológiák közötti választásra, a zöld közbeszerzési szempontok figyelembe vételére, illetőleg azok érvényre juttatására. Az ajánlatkérők több gazdasági szereplő megkeresésével, már az eljárás

megindítása előtt árversenyt generálhatnának. Ezzel elérhetnék, hogy a legkedvezőbb, leggazdaságosabb és legmodernebb technológiát válasszák ki, a lehető legalacsonyabb áron. A Magyarországon még kevés eljárásban előírt zöld közbeszerzési szempontoknak jelentős pozitív hatásai lehetnének. Széleskörû alkalmazása ösztönzőleg hatna a környezetbarát technológiák elterjedésére, környezetbarát termékek, szolgáltatások piacának fejlődésére, és nem utolsósorban jelentős költségmegtakarítást is eredményezhetne az ajánlatkérőknek. Természetesen ezen eljárási cselekmény alkalmazásának is van egy negatívuma: az amúgy sem rövid idő alatt lefolytatható közbeszerzési eljárások időtartama még az előkészítési szakaszban valamivel meghoszszabbodna. Az a gazdasági előny viszont, amit egy alaposan kidolgozott, nem kizárólag árbekérésre irányuló, tényleges helyzetés piacfelméréssel el lehetne érni, sokszorosa az eljárás időtartamának néhány héttel történő meghosszabbodásából adódó hátránnyal szemben. Dr. Schäffer Kinga, dr. Sándor Ügyvédi Iroda

Gazdasági

Hírtükör

Gazdaság

17

Solarexpo: Milánóban láttuk, hogy van új energiaforrás a Nap alatt

Válaszokat kaphattunk a jövő kérdéseire Milánóban rendezték meg ez év május 7. és 9. között a Solarexpo Szakkiállítást, amelyre napenergiával foglalkozó vállalkozások, minimális térítés ellenében kiutazhattak. A Nemzetgazdasági Minisztérium jóvoltából a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara egyedülálló utazási lehetőséget kínált tagjai számára. Kamaránk térítette a szakkiállításra jelentkezők teljes szállásköltségét (3 éjszaka) reggelivel háromcsillagos szállodában, a kiállítási belépőt, valamint a buszköltség 50%-át. A résztvevőket csupán az útiköltség 50%-a terhelte. A Solarexpora, amely a világ 3 legmeghatározóbb szakmai kiállításai közé tartozik, a Komárom-Esztergom Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozóival együtt utaztunk. A szakmai seregszemlén a napenergia szektor legmeghatározóbb szereplői mellett az összes vezető nemzetközi, napenergiához kapcsolható vállalat képviseltette magát. A velünk utazó vállalkozók elmondták, hogy a Magyarországon üzemelő napkollektoros rendszereket elsősorban használati meleg víz előállításra, fűtésrásegítésre és medencefűtésre alkalmazzák. Viszont a kiállításon megtekinthettük a külföldön már elterjedt napkollektoros rendszereket, amelyek képesek eltárolni a nyár folyamán felmelegített vizet az épület alatt lévő hatalmas méretű tartályokban. Megismerkedhettünk a napkollektorfajtákkal, a levegőt, illetve a folyadékot melegítő napkollektorokkal. A legkorszerűbb technológiákat szakemberek magyarázták el, és láthattunk speciális megoldásokat is.

Az egyik ilyen egyedi megoldás egy hatalmas tükörrendszer volt, amelynek forgását számítógéppel vezérelték úgy, hogy a tükrök fókusza mindig a Nap felé

legyen, és a napsugárzást egy helyre koncentrálja. Ez a fajta napkollektor rendkívül magas hőfok elérése képes. Egy ilyen rendszer akár gőzturbinák működtetésére is alkalmas. A SOLAREXPO másik élménye a 2009-es Frankfurti Autószalonon először bemutatott elektromos kisautó, a Twizy volt. Az oldalt nyitott elektromos modellt mi is kipróbáltuk. A fürge, vidám kisautó, két ülése egymás mögött található. Ha elterjed, minden bizonnyal megváltoztatja majd a városi közlekedést. Összességében elmondható, hogy rendkívül hasznos, színvonalas kiállítást láttunk. Az út során vállalkozóink egymással is megismerkedhettek, és a szakmai vitán túl, mind a hazai, mind olasz-magyar szinten új üzleti-baráti kapcsolatok születtek. A Pest megyei vállalkozókat fogadta a vásár olasz marketing igazgatója és magyarországi képviselője.

Gazdaság

18

Gazdasági

Hírtükör

Tájékoztató a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendeletről I. rész 2014. június 13-án lép hatályba a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, amely fogyasztók jogairól szóló 2011/83 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja. Az új kormányrendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) Korm. rendeletet és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendeletet váltja fel, és, ezáltal egységes jog lesz alkalmazandó az üzleten kívüli és a távollévők között kötött fogyasztói szerződések terén. Emellett a kormányrendelet a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatás és teljesítés egyes általános szabályait is rögzíti.

A kormányrendelet részletes bemutatása 1. Általános rendelkezések, hatály A kormányrendeletet kizárólag a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre kell alkalmazni, tehát a szabályozás nem érinti a vállalkozások egymás közötti ügyleteit. A kormányrendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói szerződések) vonatkozó általános szabályok mellett az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti fogyasztói szerződésekre állapít meg speciális szabályokat a vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége, a szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények, valamint a fogyasztót megillető elállási (felmondási) jog tekintetében. Összesen 14 ágazatban viszont nem kell alkalmazni a kormányrendelet szabályait. E területek kivételét főként az indokolja, hogy e területekre már jelenleg is részletes, speciális fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak, illetve e területek speciális jellege miatt a rendelet szabályai nem lennének megfelelőek. A hatályos szabályokhoz képest az új kormányrendelet tovább bővíti a kivett ágazatok körét, ide tartoznak: a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások, a szerencsejáték ügyletek, a pénzügyi szolgáltatások,

• • • •

ingatlan tulajdonjogának megszer• azzésére irányuló ügyletek, a lakóépület lakáscélú bérbeadására • irányuló szerződések, utazási szerződések • aza szálláshely időben megosztott hasz• nálati jogára vonatkozó szerződések, a közjegyzői okiratba foglalt szerző• dések, és egyéb mindennapi fo• élelmiszer gyasztásra szánt terméknek a fogyasztó lakóhelyére történő gyakori és rendszeres szállítása, az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződések, az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás igénybevétele útján annak igénybevétele céljából, vagy telefon-, internet- vagy telefaxösszeköttetés egyszeri igénybevétele céljából kötött szerződések. Lényeges változás továbbá, hogy míg a 2014. június 13-ig hatályos kormányrendeleteket az építési (kivitelezési) szerződésekre egyáltalán nem kell alkalmazni, az új kormányrendelet csak azon kivitelezési szerződésekre nem terjed ki, amelyek új épület építésére vagy meglévő épületek jelentős átalakítására irányulnak. Azt, hogy mi minősül jelentős átalakításnak a kormányrendelet maga definiálja. Ide tartoznak a meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett, építési tevékenységek közül építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység, hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek közül – az építményen az összes építményhomlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység; vagy – az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység. A személyszállítási szolgáltatásokra (ideértve a légi személyszállítást is) kizárólag a rendelet két rendelkezését kell alkalmazni: a fizetési eszköz használati díjára vonatkozó szabályokat [7. §] és az elektro-

• •

• •

nikus szerződésekre vonatkozó szabályokat [15. § (1) és (2) bekezdés]. A kormányrendelet szabályaitól a szerződő felek csak akkor térhetnek el, ha az eltérés a fogyasztó javára történik. 2. Fogalmak Fogyasztó és vállalkozás fogalma A kormányrendelet az új Polgári Törvénykönyv „fogyasztó” és „vállalkozás” fogalmához igazodva, koncepcionális változást eredményez a fogyasztó fogalma tekintetében: az új szabályozás értelmében fogyasztónak csak természetes személy minősülhet, tehát jogi személy még akkor sem tekinthető fogyasztónak, ha szakmája vagy üzleti tevékenységi körén kívül jár el. Termék Terméknek minősül minden ingó dolog, valamint a víz, gáz, villamos energia, amennyiben tartályban, palackban, vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal van kiszerelve. Tartós adathordozó Bármely eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz például a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél. Távollévők között kötött szerződés, távollevők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszköz Ide tartoznak azok a szerződések, melyeket: – szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy – a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. A kormányrendelet értelmében távolevők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződés megkötése érdekében szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz

Gazdasági

Gazdaság

Hírtükör

például a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett megrendelőlappal ellátott hirdetés, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz is. Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés, üzlethelyiség A kormányrendelet a legjelentősebb változást az üzleten kívül kötött szerződés meghatározásában hozza. Ide az alábbi helyzetek tartoznak: – a vállalkozás és a fogyasztó egyidejű jelenlétében a vállalkozás üzlethelyiségén kívül megkötött szerződések; – az olyan szerződések, amelyre a fogyasztó tesz ajánlatot a felek egyidejű jelenlétében a vállalkozás üzlethelyiségén kívül (függetlenül attól, hogy később a szerződést már az üzlethelyiségben kötik-e meg); – olyan szerződések, amelyeket közvetlenül azt követően kötnek meg az üzlethelyiségben vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszköz útján, hogy a vállalkozás a fogyasztóval személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett az üzlethelyiségétől eltérő helyen; – a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja termékek vagy szolgáltatások fogyasztók számára történő értékesítése vagy népszerűsítése. A hatályos kormányrendelet az üzlethelyiség fogalmát nem definiálja, az új kormányrendelet ezen a téren is változást hoz, pontosan meghatározva az üzlethelyiség fogalmát. Üzlethelyiségnek minősül: – minden olyan ingatlan, ahol a vállalkozás állandó jelleggel folytatja tevékenységét vagy – minden olyan ingó dolog, ahol a vállalkozás szokásos jelleggel folytatja tevékenységét. Fontos kivétel, hogy a rendelet alkalmazásában nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és a közterületen történő értékesítés. 3. A vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége A kormányrendelet valamennyi fogyasztói szerződés vonatkozásában részletesen meghatározza, hogy a szerződés megkötése előtt a vállalkozás miről és milyen formában köteles tájékoztatni a

fogyasztót. A tájékoztatás tartalmát és formáját tekintve lényeges a különbség az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők között kötött, valamint az ezektől eltérő szerződések között. 3.1. A tájékoztatási kötelezettség az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti szerződésektől eltérő szerződések esetén Az üzlethelyiségen kívüli és a távollevők közötti szerződésektől eltérő szerződések körében a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót: a termék/szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, és az elektronikus levelezési címéről, az árról és minden egyéb járulékos költségről, vagy, ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel, a teljesítési feltételekről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról - a kellék-, termékszavatosság fennállásáról és a jótállás, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások meglétéről és feltételeiről, a határozott idejű szerződés időtartamáról (valamint ha határozatlanná alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről), a határozatlan időre szóló szerződés esetén a megszüntetés feltételeiről, ha a szerződés tárgya digitális adattartalom, annak működéséről, az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésekről, valamint a hardverrrel és szoftverrel való bármilyen együttműködési képességéről, a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

• • • • • •

•

•

A tájékoztatási kötelezettség körében fontos új előírás, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni az őt megillető kellékszavatossági és jótállási jogról olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos legyen e két jog tartalma közötti különbség. E tájékoztatás megadásához nyújt segítséget a kormányrendelet mellékletében szereplő mintatájékoztató, amely áttekinthető, érthető módon ad tá-

19 jékoztatást a kellék/termékszavatossági és a jótállási jog lényeges elemeiről. A fenti tájékoztatási kötelezettség alól a vállalkozás két esetben mentesül: – olyan információk esetén, amelyek a körülmények alapján nyilvánvalóak; – olyan mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződések esetén, amelyet a szerződéskötés időpontjában teljesítenek. 3.2. Tájékoztatási kötelezettség az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti szerződések esetén E szerződések esetén sokkal részletesebb tájékoztatási kötelezettséget ír elő a kormányrendelet, így a 3.1. pontban szereplő információkon kívül még az alábbiakról köteles tájékoztatást adni a vállalkozás: vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár, a vállalkozás üzleti tevékenységének helyéről (ha az nem egyezik meg a székhelyével), határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról, a szerződéskötéshez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül, az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a kormányrendelet 2. melléklete szerinti nyilatkozatmintáról arról, hogy az elállás esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztó viseli, kivéve ha a vállalkozás vállalta e költségek viselését, valamint távollévők között kötött szerződések esetén a termék visszaküldésének a költségéről (ha a termék postai küldeményként nem küldhető vissza), arról, hogy a fogyasztó köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a szolgáltatás nyújtására irányuló Folytatás a 20. oldalon ➤

•

• •

• • •

•

Gazdasági

Kitekintő

20

Hírtükör

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések szabályai ➤ Folytatás a 19. oldalról

• • •

• • •

szerződés esetén a fogyasztó a teljesítés megkezdését követően gyakorolja felmondási jogát azokról az esetekről, amikor a kormányrendelet alapján a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog, vagy elveszíti azt; az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról, arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról, a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról, a fogyasztó által biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről, a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, és az ehhez való hozzáférés módjáról.

Ha a vállalkozás nem ad tájékoztatást az ár mellett felmerülő egyéb járulékos költségekről, illetve arról, hogy elállás esetén a termék visszaküldésének a költségeit a fogyasztónak kell viselnie, a fogyasztó később nem köteles megfizetni ezen költségeket. Az elállási/felmondási jogról való tájékoztatási kötelezettségének a vállalkozás a kormányrendelet mellékletében található elállási/felmondási mintatájékoztató kitöltésével is eleget tehet. A tájékoztatás a szerződés részét képezi és nem módosítható, kivéve, ha a felek erről kifejezetten megállapodnak. A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli. 3.3. Speciális tájékoztatási követelmények 3.3.1. Az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti szerződések körében az alábbi esetekben a kormányrendelet nem kívánja meg a vállalkozástól a 3.2. alpontban felsorolt valamennyi információról való tájékoztatást: Olyan üzlethelyiségen kívül kötött szerződések körében, ahol fogyasztó kifejezetten kérte a vállalkozás javítási, karbantartási szolgáltatását és a felek a szerződést azonnal teljesítik, feltéve, hogy a fogyasztó által fizetett ellenér-

•

•

•

ték nem haladja meg a 200 eurónak megfelelő forintösszeget; előzetesen elegendő tájékoztatni a fogyasztót a vállalkozás nevéről és elérhetőségeiről, az ellenszolgáltatás teljes összegéről vagy annak kiszámítási módjáról a teljes összegre vonatkozó becsléssel együtt. Tájékoztatást kell adni továbbá a termék/szolgáltatás lényege tulajdonságairól, az elállási/felmondási jogról, valamint arról, ha e jog a fogyasztót nem illeti meg, vagy elveszíti azt. Azonban ha fogyasztó kifejezetten beleegyezik, ezen utóbbi információkról nem kell papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a fogyasztót. Olyan távollévők közötti szerződések körében, amelyeket olyan eszköz alkalmazásával kötnek meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre (pl.: mobiltelefonok kijelzője, vagy televíziós hirdetések), előzetesen elegendő tájékoztatni a fogyasztót a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, az ellenszolgáltatás teljes öszszegéről, az elállási/ felmondási jogról, és a határozott idejű szerződés időtartamáról, a határozatlan időre szóló szerződés esetén a megszüntetés feltételeiről. 3.3.2. További speciális szabályok: az olyan elektronikus szerződések esetén, amelyek a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztetnek, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó

•

•

szerződési nyilatkozatának megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a kormányrendelet 11. § (1) bekezdés a), e), f), p), q) és r) pontjában meghatározott információkra. Ilyenkor továbbá a vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás e kötelezettségének nem tett eleget, az így megkötött szerződés semmis. az internetes honlappal rendelkező vállalkozás köteles legkésőbb a fogyasztó szerződéses ajánlatának megtételekor egyértelműen és olvashatóan feltüntetni az esetleges fuvarozási korlátozásokat és az elfogadott fizetési módokat. Ha a vállalkozás távollevők közötti szerződés megkötését telefonon kezdeményezi, a telefonbeszélgetés megkezdésekor tájékoztatja a fogyasztót a vállalkozás nevéről, illetve annak a vállalkozásnak a nevéről, akinek a nevében telefonál, valamint arról, hogy a telefonhívás szerződés megkötésére irányul.

Fekete-szürke helyett átlátható gazdaság – Hogy nem ad számlát egy vállalkozó? Nem értem, amit mond… – nézett rám nagyra nőtt szemekkel a bajor kamara egyik vezetője húsz évvel ezelőtt Münchenben. Bólintottam. Nálunk van ilyen. Ő rázta a fejét. Náluk ez elképzelhetetlen. Mondtam, Magyarországon ez előfordul… Na jó, ez a jellemző. Miért is? Az okok boncolgatása messzire vezetne. Egy biztos: a kormány rendeleteivel gátat szeretne szabni az úgynevezett fekete- vagy szürkegazdaságnak. Már nem tűr tovább. Tilt vagy büntet. Ezt persze többféleképpen is meg lehet ítélni. Az sem biztos, hogy a törvények – rendeletek, szabályzók, határozatok – betartása rövid távon mindenkinek jó. Uram bocsá’, senkinek sem jó, állítják sokan. Érthető, mi több, elfogadható érvek. De… A gazdaság „kifehérítése” – a többi között a fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződések szabályozásával – közös érdek. Akkor, ha nem akarunk Európa szégyenpadjára kerülni. Akkor, ha elhisszük, hogy egy nagy serpenyő egyik oldalán helye van a becsületnek, a tisztességnek, a törvénytiszteletnek. Elhisszük? Hofi Géza szavait idézem: „Akinek inge, ne vegye magára. De akinek inge, az öltözzön már föl!”. (mórocz)

Gazdasági

Hírtükör

Kitekintő

21

Mi mindenre figyel 2014-ben a NAV? Nyilvánosságra hozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hogy aktuálisan mely területek jelentik a legnagyobb kockázatot a költségvetési bevételekre. Ezek a jelenségek, illetve gazdasági tevékenységek fokozott figyelmet követelnek a hivataltól. A NAV feladata továbbra is az, hogy biztosítsa a költségvetési bevételek teljesülését. Ennek egyik eszköze az adózói kör szélesítése, azaz, hogy olyanokat is sikerüljön bevonni a közteherviselésbe, akik eddig szándékosan kikerülték adókötelezettségeiket. A kieső adóbevételek tettenérésében idén is meghatározó szerep jut az ellenőrzésre való kiválasztásnak, a kockázatelemzésnek. Ennek alapján biztos, hogy kiemelt figyelmet kap a mezőgazdaság, azon belül a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás valamint a malomipari termékek gyártása. A szolgáltatások közül egyebek mellett a gépjárműjavítás, az alkatrészkiskereskedelem kerül a középpontba. Az online pénztárgépek bevezetése az egyik legkényesebb területen, a számla- és nyugtaadás ellenőrzésében jelent előrelépést, de ez nem jelenti azt, hogy az adóhivatal ellenőrei feladnák a hagyományos forgalomszámlálásos módszert. Továbbra is fontos feladat a fantomcégek kiszűrése, amihez már az előző évben is jó eszköznek bizonyult az adóregisztráció. A gazdasági társaságok közül az ellenőrzésre nagyobb eséllyel számíthatnak például azok, amelyek gyakran változtatják székhelyüket, netán korábban fiktív számlás ügyletbe keveredtek. A személyi jövedelemadó terén az ellenőrzések célja továbbra is a szándékosan eltitkolt jövedelmek feltárása, ennek kapcsán is a jelentős kockázatot hordozó társaságok tagjait vizsgálhatják. Különösen gyanús, ha a vállalkozások számlájáról rendszeresen jelentős összegű készpénzt vesz fel valaki, miközben ezt a vállalkozás tevékenysége nem indokolja. A vám és jövedéki szakterületen kiemelt ellenőrzési cél a jövedéki termékek forgalma. A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések célterülete többek között a vendéglátás, a mérnöki tevékenység és a műszaki tanácsadás. A dohánygyártmányok illegális kereskedelmének visszaszorítása és megakadályozása érdekében a NAV vámszervei 2014-ben az ukrán és szerb közúti és vasúti határátkelőhelyeken röntgenberendezésekkel, szigorított vizsgálatok keretében

ellenőrzi a személy-, illetve teherforgalmat, továbbá rendszeres és eseti ellenőrzéssorozatok keretében zöldhatár-ellenőrzéseket hajt végre a nem EU tagországokkal határos földrajzi területeken. Az adózatlan jövedéki termékek (szeszesitalok, bor, cigaretta, vágott, szárított, fermentált dohány, üzemanyagok, vagy jogellenesen üzemanyagként felhasznált termékek) felderítése érdekében a NAV közúti ellenőrzéseket végez, továbbá ellenőrzi a rendszeres és alkalmi vásárok, piacok, pályaudvarok, állomások területét, a tömegközlekedési csomópontok, idegenforgalmilag frekventált helyszínek, éjszakai szórakozóhelyek, oktatási intézmények környékét. A szezonális időszak alatt az idegenforgalom szempontjából frekventált földrajzi területeken (Balaton-part, stb.), és rendezvényeken (nagy tömeget vonzó fesztiválok stb.) a NAV vámszerve jövedéki ellenőrzéseket hajt végre.

Fémkereskedelem ellenőrzése Természetes személy a saját ingatlanán maximum 3 köbméter fémhulladékot tárolhat. Amennyiben a NAV (fémkereskedelmi hatóság) ellenőrzése során több fémhulladékot talál, úgy felszólítja az ingatlantulajdonost, hogy a 3 köbmétert meghaladó mennyiséget adja le, melynek megtörténtét ellenőrzi. Ettől eltérően az egyéni vállalkozó az ingatlanán termelődött gyártási hulladékot birtokban tarthatja, azonban az így keletkezett fémhulladék a vállalkozó tevékenységi köréhez köthetően keletkezhet és annak jogszerű birtokban tartását köteles bizonyítani.

Érzékeny fémhulladékok értékesítése Érzékenyek az alábbi „FAJ kódos” anyagok és azok fémhulladékai: 2. csatornafedél, csatornarács, vízelvezető csatornaelem 7. ipari elektronikai berendezés, villanyoszlop, trafóház, elektromos betápláló transzformátor, elosztó szekrény 8. emléktábla 10. építőipar segédeszközei (állvány, zsalu) 14. ipari és mezőgazdasági vízépítési berendezés és alkatrész, zsilip, árvízvédelmi berendezés és alkatrészei 17. ipari eredetű kábel, ólomköpeny, légkábeltartó acélsodrony, nagyfeszültségű kábel (háztartási és irodai gépből származó kábelhulladék kivételével)

18. közlekedési műtárgy (híd, hídkorlát, felüljáró) 20. vasúti alkatrész (sín, síncsavar, kapcsoló, váltó), vasúti berendezés 21. szobor/műtárgy (öntvény/szerelt), kegyeleti dísztárgy 22. tűzcsap és szerelvénye 23. telekommunikációs szolgáltató eszközei, berendezései (pl. antenna, távközlési berendezés, aknafedél) 24. bálázott, préselt fémhulladék Ezek az anyagok kizárólag a NAV-hoz történő előzetes bejelentéssel, illetve visszaigazolással értékesíthetők. A bejelentést az ingatlantulajdonos lakhelye, székhelye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz köteles megküldeni. Az épületbontás során kinyert érzékeny FAJkódos anyagok az épületbontó által is csak előzetes bejelentéssel és visszaigazolással értékesíthetőek, akinek a bontás helye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz kell benyújtania bejelentését. A bejelentéseket a NAV megküldi a rendőrség részére annak érdekében, hogy a fémhulladék nem lopott-e. Az előzetes bejelentés elmulasztása pénzbírság kiszabásával jár. Amennyiben a fémkereskedő a NAV visszaigazolása nélkül vesz át érzékeny FAJ kódos fémhulladékot, úgy bírsággal sújtható, vagy akár az engedélye is visszavonható. A fenti listában nem szereplő fémhulladékok a normál értékesítés szabályai szerint adhatók le. A természetes személyek kivételével a gazdálkodó fémhulladékot kizárólag szigorú számadású szállítólevéllel szállíthat. Égetett kábelt természetes személy semmilyen formában sem adhat le! A szabályok betartásának ellenőrzésére a NAV a magánszemély ingatlanára is bemehet, és ellenőrzést tarthat. A más jogszabály alapján lopásnak minősített „lomizás” lehetősége a fémkereskedelmi szabályozásban megszűnt.

Külföldi gépjármű – magyar illeték A külföldön vásárolt gépjármű után vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha a külföldön vásárolt gépjárművet a nyilvántartásba vétel előtt hazánkban értékesítik, akkor a járművet külföldön megvásárló valamint a megszerző személynek is illetéket kell fizetni, melynek mértékét a motor teljesítménye, és kora alapján kell meghatározni. Forrás: NAVinfó 2014

Közelkép

22

Gazdasági

Hírtükör

Mikor üzletszerű az internetes értékesítés? A Kúria jogegységi határozatában a Vaterán és más internetes kereskedéssel foglalkozó oldalakon keresztül értékesített ingóságokra vonatkozó adózási szabályok értelmezésérhez ad iránymutatást. A határozat szerint a 2011. december 31-ig hatályos adójogi szabályozás szerint gazdasági tevékenység keretében folytatott ingó vagyontárgy értékesítés üzletszerű, és utána az adózónak akkor is az Szja. tv. 58. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kell - önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint - személyi jövedelemadót fizetni, ha az áfa alanyaként való bejelentkezést elmulasztotta, és így az áfa levonási joga nem nyílt meg. A 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szól. A határozat szerint a 2011. december 31-ig hatályos adójogi szabályozás szerint gazdasági tevékenység keretében folytatott ingó vagyontárgy értékesítés üzletszerű, és utána az adózónak akkor is az Szja. tv. 58. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kell - önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint – személyi jövedelemadót fizetni, ha az áfa alanyaként való bejelentkezést elmulasztotta, és így az áfa levonási joga nem nyílt meg.

Nem egyértelmű értelmezések A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem szabályainak egységes értelmezésére. Indítványozta továbbá az ingó vagyontárgy átruházási tevékenységhez kapcsolódó, az általános forgalmi adóról szóló – többször módosított – 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa. tv.) és a 2007. évi CXXVII. törvény (új Áfa. tv.) vonatkozó szabályainak értelmezését is, valamint, hogy a jogegységi tanács foglaljon állást abban a kérdésben is, hogy az előzőekben felhívott adójogszabályok alapján 2005-2008. évekre milyen módon határozhatók meg az adóéven belüli na-

gyobb számú ingó vagyontárgy átruházás jogkövetkezményei mindkét adónemben, milyen módon értelmezhető a személyi jövedelemadó körében az üzletszerűség fogalma. A kezdeményezés indokaként rögzítette, hogy az ingók értékesítését lehetővé tevő weboldalak elterjedése lényegesen megváltoztatta az ingó vagyontárgyak adásvételének lehetőségeit és megkönynyítette az ilyen vagyontárgyak nagyobb tömegű és rendszeres áruba bocsátását. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel a személyi jövedelemadóban már az adórendszer 1988-as bevezetését követően is jövedelemnek számított, illetőleg az általános forgalmi adóban is – bizonyos feltételek teljesülése esetén – adókövetkezményeket vont maga után. Az internetes oldalakon történő értékesítések adókövetkezményeit az adóhatóság magánszemélyek esetében vizsgálta és jellemzően 2005-2008. évek közötti időszakra – mindkét adónemben – adókülönbözetet és járulékait állapított meg. A Kúria két pénzügyi ítélkező tanácsa – azonos időszakra nézve és azonos jogszabályi keretek között – érdemben eltérően határozta meg az ugyanolyan jellemzőket mutató ingó átruházás adókövetkezményeit.

Bejelentkezett-e az adózó? A Legfőbb Ügyész az indítványra tett írásbeli nyilatkozatában kifejtette, hogy az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget nem befolyásolta, hogy az adózó bejelentkezett-e vagy sem az általános forgalmi adó hatálya alá tartozók nyilvántartásába. A személyi jövedelemadó kötelezettség vonatkozásában ugyanakkor rögzítette, hogy az ingó vagyontárgy ellenérték fejében történő rendszeres átruházása akkor minősülhet üzletszerűnek, ha e tevékenységet végző az általános forgalmi adó adóalany nyilvántartásába bejelentkezett. Az üzletszerűség megállapításának további feltétele az adóalany adólevonási jogának megnyílása az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályi előírások szerint. Az üzletszerű ingó átruházást végző magánszemély személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem üzletszerű az ingó vagyontárgy rendszeres értékesítése, ha a magánsze-

mély az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó adózók nyilvántartásába nem jelentkezett be, vagy az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályok szerint adólevonási joga nem nyílt meg. Ilyen esetben a magánszemély adókötelezettségére az Szja. tv. egyes különadózó jövedelmekre vonatkozó 58. § (1)-(7) bekezdését kell alkalmazni. A jogegységi tanács az elé tárt jogkérdésben összefoglalva a következők szerint foglalt állást: Az áfa. tv. rendszeres gazdasági tevékenységhez fűzi a forgalmi adó fizetési kötelezettséget. Fel sem merül, hogy ez alól mentesülhetne valaki azért, mert nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A bejelentkezést nem tartalmi, hanem formai követelményként minősíti (adminisztráció). A rendszeres gazdasági tevékenység objektív voltához kötődik ex lege az adófizetési kötelezettség (akkor is fizet, ha nem jelentkezett be), ugyanakkor a bejelentkezés elmulasztásának értelemszerű következménye, hogy az adólevonási jog nem fogja megilletni, mert az ezt megalapozó dokumentumok (számlák) hiányoznak. Az Szja. tv. a saját szabályrendszerében felhívja az Áfa. tv.-t, amikor az üzletszerűség fogalmát az áfa hatálya alá tartozással írja le. Márpedig az áfa fizetési kötelezettség a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység után akkor is fennáll, ha az adózó jogkövető módon bejelentkezett és akkor is, ha jogsértően ezt nem tette meg, de meg kellett volna tennie. Tény, hogy az szja. tv. az áfa alá bejelentkezés fogalmát használja, de a bejelentkezés egy adminisztratív aktus (Art. 16. §). Rendszeres gazdasági tevékenység folytatása esetén az adózó mindenképp az áfa hatálya alá kerül.

A jogalkalmazói értelmezés keretei Az Szja. tv. az üzletszerűséget visszavezette az Áfa. tv.-hez, de ez tartalmi és nem formai okból volt szükséges. Alapvető jogállami elvekkel lenne ellentétes, ha a törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyó jogalany egy adminisztratív kötelezettség önkényes megszegésével, az előírt bejelentkezés elmulasztásával a törvényi rendelkezés célját meghiúsíthatná. E ponton a tételes jogi norma tartalmának – az alapelvekkel összhangban álló jogértelmezés útján való megállapítása – nem lép túl a jogalkalmazói jogértelmezés elfogadott keretein.

Gazdasági

Innováció

Hírtükör

23

A PMKIK adótanácsadóinak jegyzéke regisztrált Pest megyei vállalkozók számára Vuk Adóiroda Képviselő: KOVÁCS ÁGNES Tevékenység: adószakértés, pénzügyi tanácsadás, üzletviteli tanácsadás Telefon: (30) 335-5751; (27) 312-419 Fax: (27) 312-419 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2600 VÁC, Görgey Artúr u. 1. Ügyfélfogadás időpontja: H – Cs.: 7.30 – 15:30, P.: 7.30 – 14:00 óráig

Lami Kft. Képviselő: DR. LAMI MÁRIA Tevékenység: adótanácsadás Telefon: (20) 942-4872 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2040 Budaörs, Kikelet u. 24. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján.

ABONIT Pénzügyi Szolgáltató Bt. Képviselő: LEIPÁN TIBOR Tevékenység: adótanácsadás, adószakértés, adótanácsadás (szja, TAO, EVA, áfa, nemzetközi áfa, önrevízió, adójogi képviselet, munkaügy, bér, TB) Telefon: (30) 210-5011 • Fax: (23) 422-646 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2040 Budaörs, Orgona utca 24. Ügyfélfogadás időpontja: Hétfő: 15:00 – 18:00; szerda: 15:00 – 18:00

B.S. 94 Bt. Képviselő: DR. SÁRKÖZI ETELKA Tevékenység: adótanácsadás könyvelés, adószakértés, árszakértés Telefon: (23) 416-225 • Fax: (23) 428-141 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2040 Budaörs, Szellő utca 31. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján.

KISGYÖRGY ILONA Tevékenység: Adótanácsadás társasági adó, személyi jövedelemadó, adózás rendje, számviteli törvény és társasági adó törvény kapcsolata, egyszerűsített vállalkozói adó témakörökben Telefon: (30) 894-3139 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1041 Budapest, Görgey Artúr utca 75. Ügyfélfogadás időpontja: hétfő 10:00 – 16:00; kedd: 10:00 – 16:00; szerda: 10:00 – 16:00

Duplex Kft. Képviselő: SZEMES FERENC Tevékenység: adótanácsadás (szja, TAO, áfa,

IPA), gazdasági tanácsadás (alapítás, átalakulás, csődeljárás, végelszámolás, felszámolás), számviteli tanácsadás (könyvelés, könyvvizsgálat), pénzügyi, üzletviteli tanácsadás (Üzleti tervezés, befektetés, hitelképesség) Telefon: (30) 940-2724 • Fax: (1) 240-5304 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 44. Platánusz, 244. szoba Ügyfélfogadás időpontja: páros héten szerdánként 16:00 – 18:00, telefonos egyeztetés alapján

Mérészné Szántó Irén Tevékenység: adótanácsadás, könyvelés, könyvvizsgálat, vállalkozások pénzügyi tervezése, pályázatfigyelés, vállalkozások ellenőrzése. Telefon: (20) 334-7602 • Fax: (1) 204-0162 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1117 Budapest, Galambóc u. 41. Ügyfélfogadás időpontja: hétfőtől szerdáig: 9:00 – 16:00

§

Társ-Go Kft. Képviselő: BODNÁR ANIKÓ Tevékenység: adótanácsadás TB tanácsadás, számviteli tanácsadás Telefon: (1) 212-0157 • Fax: (1) 212-0157 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1122 Budapest, Magyar Jakobinusok Tere 4/b. Ügyfélfogadás időpontja: H–P.: 10:00 – 15:00, telefonos egyeztetés szerint.

Law on Conto Képviselő: KRISTÓF JÁNOSNÉ

Tevékenység: adótanácsadás, pályázat figyelés, könyv-, adó-, és járulék szakértés, könyvelés, bérszámfejtés, belső ellenőrzés, vagyonértékelés, átalakulás Telefon: (30) 997-0481 • Fax: 1/351-9408 E-mail: [email protected] Honlap: www.lawonconto.hu Ügyfélfogadás helye: 1074 Budapest, Rákóczi út 68. I/9. és 2100 Gödöllő, Hegedűs Gyula u. 2/a Ügyfélfogadás időpontja: Hétfőtől péntekig 8:00 – 17:00

Ördög Ferencné Tevékenység: adótanácsadás – bér, TB Telefon: (20) 962-7348 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2700 Cegléd, Köztársaság utca 14/B II. em. 8. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján.

Minőségi Könyvelők Klubja Egyesület Képviselő: HARKAI ISTVÁN Tevékenység: adótanácsadás, üzletviteli, gazdasági, könyvelési tanácsadás Telefon: (23) 365-666 • Fax: (23) 365-666 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2030 Érd, Angyalka u 1/A, „B” lph. 2. em 7. Ügyfélfogadás időpontja: e-mailes egyeztetés alapján.

Auditor 1997 Könyvvizsgáló Kft. Képviselő: BÚTI EMESE Tevékenység: adótanácsadás Telefon: (30) 304-9118 • Fax: (1) 352-6160 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1154 BUDAPEST, Bercsényi Miklós u. 139. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján.

Káta Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Képviselő: MAGOSS GYÖRGY LÁSZLÓ Tevékenység: könyvelés, könyvvizsgálat, bérszámfejtés, adótanácsadás, vállalkozások ellenőrzése Telefon: (20) 928-8792 • Fax: 29/440-624 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2760 Nagykáta, Árpád u. 1/a Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján *** A PMKIK kiemelt adótanácsadói a tanácsadást a kamarai regisztrációs díj fejében, külön térítés nélkül nyújtják regisztrált Pest megyei vállalkozói részére. A tanácsadáson túli iratszerkesztés, képviselet, adótanácsadóinknál tagjaink által kedvezményesen vehető igénybe. A PMKIK-nál regisztrált gazdálkodó szervezetek a kamara által kiállított „Igazolás” elnevezésű dokumentummal tudják igazolni a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamarához való tartozásukat. Részletes tájékoztatást a www.pmkik.hu honlapon találhatnak. További Információ:

PMKIK 1056 Budapest, Váci u. 40. Tel.: 317-7666 www.pmkik.hu

24

Gazdasági

Gazdaság

Hírtükör

Európai uniós választások 2014 ➤ Folytatás az 1. oldalról Romániában a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt és két kisebb szövetségese magabiztosan győzött a voksok több mint 37 százalékával. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatottsága meghaladta a 6 százalékot és így várhatóan három képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Szlovákiában a Robert Fico vezette kormánypárt nyerte a voksolást, a Magyar Közösség Pártja és a Most–Híd szlovák– magyar vegyes párt egy-egy mandátumot szerzett. A szélsőjobboldali szlovák nemzeti párt viszont a rekordalacsony részvétellel zajló választáson nem érte el a parlamenti küszöböt. Lengyelországban a kormányon lévő jobbközép Polgári Platform szerezte a legtöbb szavazatot, 19 képviselőjük jut ki Brüsszelbe. Mindössze egy százalékkal maradt le az ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság, amely így szintén 19 mandátummal rendelkezik majd. A harmadik helyet a szociáldemokrata Baloldali Demokratikus Szövetség szerezte meg, negyediknek pedig egy eddig parlamenten kívüli formáció, az élesen unióellenes Új Jobboldali Kongresszus futott be. Az unió legfiatalabb tagállamában, Horvátországban az ellenzéki konzervatívok arattak fölényes győzelmet. A horvát demokrata párt 41, míg a kormánypárti szociáldemokraták 29 százalékot kaptak. Fontos állomás lehetett ez az EPválasztás a magyar politikai paletta átrendeződésében. A Közép-Európához hasonlóan nálunk is alacsony részvétel mellett rendezett választáson hat párt is bejutott az EP-be, és gyakorlatilag az MSZP az egyetlen, amely valóban vesztesnek tekinthető. A végeredmény sokatmondó: Fidesz-KDNP: 51,49% – 12 mandátum Jobbik: 14,68% – 3 mandátum MSZP: 10,92% – 2 mandátum DK 9,76% – 2 mandátum Együtt-PM: 7,22% – 1 mandátum LMP: 5,01% – 1 mandátum A Haza Nem Eladó: 0,52% SMS: 0,4% Pest megyében: Fidesz-KDNP: 52,62% Jobbik: 14,64% DK: 9,95% MSZP: 8,41% Együtt-PM: 7,88% LMP: 5,56%

Miért alacsony a részvételi hajlandóság? Nem csak a politikusokat, de a politikatudomány művelőit is régóta izgatja a kérdés, hogy miért lényegesen alacsonyabb a részvételi arány az EP-választásokon, mint amikor a szavazóknak saját országuk vezetéséről kell dönteniük. A kutatásokban leggyakrabban szereplő érv az, hogy a két nemzeti választás közötti időszakban a választók jellemzően kevésbé támogatják az éppen kormányzó politikai erőt, az ellenzéki pártok viszont még nem tudják olyan intenzitással mobilizálni a szavazókat, mint az országgyűlési választásokon. Magyarán a kormányzó erőket támogató választók a kiábrándultság miatt kevésbé aktívak, az ellenzék pedig nem akarja ellőni a puskaport a politikailag jelentősebb nemzeti választási forduló előtt. Tovább csökkenti a részvételi hajlandóságot, hogy a választók politikai érdeklődése a nemzeti választások idején a legmagasabb. A pártok is erre az eseményre koncentrálnak, és ekkor folytatják a legintenzívebb kampányt. A kormányzati ciklus félideje körül ezért nehezebb felkelteni a választók érdeklődését. Nick Clark, az Indianai Egyetem politikatudomány kutatója a 2009-es EP-választás adatainak elemzése nyomán azt állítja, hogy azok, akik az Európai Parlamentet gyengének és jelentéktelennek tartják pártpreferenciától függetlenül inkább hajlamosak távol maradni a választásoktól. Ha mégis szavaznak, akkor döntésüket hajlamosak alárendelni a tagállami politikának, tehát a belügyek megítélése mentén ikszelnek az EP-képviselők megválasztásakor. Egy 2008-as kutatás szerint viszont az alacsonyabb részvétel a közhiedelemmel ellentétben nem kérdőjelezi meg a polgárok bizalmát a választási rendszerben, és nem is feltétlenül jele az eurószkepticizmusnak. Ezt példázza a rekordalacsony szlovákiai részvétel is, ahol a választók alapvetően bíznak az EU-ban, és a többség pozitívan értékeli az ország uniós tagságát, mégis tömegesen maradnak távol a szavazástól. A távolmaradás oka a tanulmány szerint inkább az, hogy a választók úgy gondolják, szavazatukkal nem képesek befolyásolni az intézmény működését, tehát a szavazati jog nem jelent valódi hatalmat a politikai döntéshozók felett. Az elemzés

azt is jól mutatja, hogy a szavazásokon legkevésbé aktív társadalmi csoportok, például a fiatalok, az alacsonyan képzettek, és a szegények a legrosszabbul reprezentáltak Brüsszelben.

Végül álljon itt néhány kutatók által felvetett ötlet a részvételi arány javítására Kötelező szavazás: Belgium, Luxembourg, Görögország és Ciprus kötelezi választópolgárait a szavazásra, de ezek közül egyedül Luxembourgban szabnak ki bírságot a távolmaradókra. Nem csoda, hogy az országban jellemzően 90 százalék körül alakul a részvétel az összes választáson. Sokak szerint a kötelező szavazás egyáltalán nem jó megoldás, mert a szavazóknak meg kell adni a jogot ahhoz is, hogy távolmaradásukkal fejezzék ki véleményüket. Egy időben tartani a nemzeti választásokkal: A leggyakrabban felmerülő ötlet, hogy az EP-választásokat egy időben kell tartani a nemzeti választással. Ezzel csak az a probléma, hogy nemzeti választásokat általában négy évente, míg EP-választást ötévente rendeznek. Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek mandátumhosszát egyébként pont azért tolták el, hogy a nemzeti politika ne befolyásolja az európai ügyekben való véleménynyilvánítást. Online szavazás Technikailag nem jelentene akadályt ma már az online vagy akár sms-ben történő szavazás. Erre egyelőre nagyon kevés országban van lehetőség, a pozitív példa Észtország, ahol a szavazatok közel negyedét online adják le az észt választók. A bizottsági elnök és a biztosok közvetlen választása Időről időre felmerül, hogy azzal lehetne javítani az EP-választási hajlandóságon, ha a tagállamok által az Európai Bizottságba delegált biztosokat is közvetlenül szavaznák meg a polgárok. Ettől azért ódzkodnak a tagállami vezetők, mert az így legitimált választott vezetőket sem az Európai Tanács sem az Európai Parlament nem utasíthatná vissza. Ráadásul otthon is teljes mellszélességgel kellene felvállalni a biztosokat. Vereczkey Zoltán