EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL 2005. augusztus

Információs társadalom

Tartalom Az információs társadalom fogalmának - kiterjedtsége

Információs társadalom Az információs társadalom legfontosabb kategóriái Internet és információs társadalom ITI rangsor Információs társadalom-e Magyarország? Áttörünk vagy leszakadunk? Eseménynaptár i2010: az új stratégia Pályázatok Versenyképes társadalom eMagyarország pontok Szolgáltató közigazgatás fejlesztés Contact 3. Szakkiállítás Szeptemberi számunk a fenntartható fejlődés témakörével foglakozik

miatt - nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (IKT) alkalmazása. Az információs társadalom legfontosabb kategóriái Internet

Tanulásalapú társadalom

kultúra

Fordított szocializáció lehetősége

Nyitott

Kölcsönös Táv-

Virtuális

Hálózat-

összekapcsolha-

tanulás

könyvtárak

állam

tósággal párosuló demokrácia

Internet és információs társadalom Az internetről és ezen keresztül az információs társadalomról, valamint annak mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról szinte mindenki véleményt alkot — még akkor is, ha konkrét számítástechnikai ismeretekkel nem rendelkezik. Az ellenzők szerint az internet erőszakra buzdít és gyűlöletet kelt, nem beszélve arról, hogy az internetező függővé, magányossá és kommunikációképtelenné válik. Sokszor az emberek akaratlanul is félnek az ismeretlentől, az újtól és a változástól. Gyakran véleményt nyilvánítanak arról is, amit nem ismernek és nem is kívánnak megismerni. Az internet pont olyan, mint maga a világ, ami körülveszi. Folyamatosan változik, az élet negatív és pozitív lenyomata is visszaköszön benne. Az internet és az információs társadalom közé nem tehető egyenlőségjel. Míg az első egy számítógépes világhálózat, addig a második egy társadalmi együttélési formáció. Aki az első alapján utasítja el a másodikat, az elhamarkodottan ítél olyasvalamiről, amit meg sem ismert. A technológiai fejlődés nem old fel minden társadalmi egyenlőtlenséget, nem csak nyertesei, hanem vesztesei is lesznek a folyamatnak. Kialakul az ún. digitális szakadék: a fejlődés egyesek számára előnyös, mások számára kedvezőtlen változásokat hoz.

Az ún. Athén-modell képviselői, a technofilek szerint a technológia felszabadító erejű és az ember jólétét fogja növelni, ennek végeredménye pedig egy új elektronikus demokrácia. De ki az, aki a közvetlen demokrácia érdekében idejének egy jó részét „politikai döntések” meghozatalára szánná, ha erre esetleg nincs is feltétlenül szükség? Nem minden ember szeretne ezen mindennapi döntésekben aktívan részt venni. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az elektronikus nyilvánosságon keresztül bárki kifejthesse véleményét, de nem szerencsés politikai rendszert csinálni belőle. Az ellenzők, az Orwell-modellhez tartozó technofóbok szerint az új technológia az emberek teljes alávetését teszi lehetővé, hiszen mindenki megfigyelhetővé válik. Az állam egyre inkább olyan eszközök birtokába jut, amelyek révén az állampolgárok ellenőrizhetővé válnak. Eközben ugyanez az állampolgár egyre könnyebben jut információhoz, a korábbiakhoz képest átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váló államról. Növekszik az állampolgár szabadsága és az állam transzparenciája – vagyis ugyanazokat az eszközöket egymásnak ellentétes célokra is fel lehet használni.

s A hírlevelet az Európai Uniós Desk munkatársai készítették. Tel: (06)-(1)268-7195, www.mkb.hu

Információs társadalom index (ITI) rangsor

Információs társadalom-e Magyarország? Magyarország a tudományos megközelítés szerint már információs társadalom, a politikai szerint pedig most zajlik az átalakulás, az utópikus felfogás viszont azt sugallja, hogy ettől még távol állunk, hiszen a technológia még nem járta át a társadalom egészét. A helyzetet bonyolítja, hogy információs társadalomból sem csupán egyetlen egy van, hanem ahogyan társadalmak sokasága létezik a Földön, úgy többfajta információs társadalomról, információs társadalmak sokaságról is beszélhetünk.

1.

Dánia

2.

Svédország

3.

Egyesült Államok

4.

Svájc

5.

Kanada

6.

Hollandia

7.

Finnország

8.

Korea

9.

Norvégia

10.

Egyesült Királyság

11.

Hong Kong

12.

Ausztrália

13.

Szingapúr

14.

Ausztria

15.

Németország

16.

Belgium

17.

Új-Zéland

18.

Japán

19.

Franciaország

20.

Tajvan

21.

Spanyolország

22.

Izrael

23.

Írország

24.

Olaszország

25.

Portugália

26.

Szlovénia

27.

Csehország

28.

Magyarország

29.

Chile

30.

Görögország

31.

Horvátország

32.

Egyesült Arab Emírségek

33.

Lengyelország

34.

Dél-Afrika

35.

Szlovákia

36.

Malajzia

37.

Argentína

38.

Brazília

39.

Mexikó

40.

Bulgária

41.

Oroszország

42.

Thaiföld

43

Kolumbia

44.

Kína

45.

Venezuela

46.

Egyiptom

47.

Szaúd-Arábia

48.

Románia

49.

Fülöp-szigetek

50.

Törökország

51.

India

52.

Vietnam

53.

Indonézia

Internet hozzáférők és felhasználók Magyarországon (ezer fő)

Castells és Himanen 2002-ben megjelent könyve szerint több út lehetséges ahhoz, hogy egy társadalom információs társadalommá váljon:

2 500

⇒ Finn-modell:

1 500

nyitott, információs társadalom

jóléti

⇒ Szilícium-völgyi modell: piac-vezérelt, nyitott információs társadalom

⇒ Szingapúri-modell: autoriter,

2 000

1 000 500 0

államilag vezérelt információs társadalom

2000

2001

Hozzáférők

Ernest J. Wilson szerint az állam, a magánszektor, a civil szféra és a kutatói-egyetemi világ között minden irányban nyitott kommunikációs háló jön létre, amit gyémánt-struktúrának nevezett el. Az átmenet akkor sikeres, ha ez a gyémánt ki tud alakulni, vagyis többirányú kommunikáció alakul ki a szereplők között.

2002

2003

2004

Felhasználók

A felhasználók a hozzáférők százalékában

80% 70% 60% 50% 2000 2001 2002 2003 2004

Az internet használók települések szerinti megoszlásban

35%

30%

25%

20%

15%

10%

5%

0% 2000 2001 2002 2003 2004

Budapest Megyeszékhely Város Község

Magyarország nem sorolható egyértelműen egyik castellsi kategóriába sem, nem tisztán piaci, pláne nem autoriter, de nem is jóléti az itthon tapasztalható információs fejlődés. Sokkal inkább elmondható, hogy egy sajátos kelet-közép-európai útról van szó, egy kettős átmenetről: ami egyszerre célozza a demokráciát és a kapitalizmust (politikai és gazdasági rendszerváltás), illetve, ami egyre inkább a globális információs társadalomban kapja meg a maga helyi értékeit és keretét. Így az információs kapitalizmus egy helyi, kelet-közép-európai változata jön létre. Ebben meghatározó a Wilson-gyémántban szereplő négyes közötti viszonyrendszer, az állam kezdeti túlsúlya, a gazdaság és a (multinacionális) tőke megerősödése, a társadalom bizalmatlansága és egyúttal lelkesedése az átalakulásért, a civil társadalom lassú erősödése és a kutatói, akadémiai szféra marginalizáltsága, valamint a négy szereplő közötti kommunikáció nehézkessége.

Forrás: IDC – World Times (2004)

2

A hírlevelet az Európai Uniós Desk munkatársai készítették. Tel: (06)-(1)268-7195, www.mkb.hu

INFOKOMMUNIKÁCIÓ: Áttörünk, vagy leszakadunk Provokatív jelentés látott napvilágot 2004 végén az Unióban: ha az EU az USA egyik tagállama lenne, a legszegényebbek közé tartozna.

Az áttörés tíz pontja

A holland elnökség felkérésére a PwC azt vizsgálta, milyen pontok mentén kellene átgondolni a tagállamok infokommunikációs technológiai fejlesztéseinek irányait. A tanulmány tíz kitörési pontot jelölt meg és megállapítása szerint az európai növekedés ösztönzésének kulcsa az infokommunikációs technológia (IKT). Európa ezen a területen lemaradt, Korea, India, Kína, Japán és az Amerikai Egyesült Államok sokkal intenzívebb növekedést értek el.

2.

Ma már nincs olyan része a társadalomnak, amely az információtechnológia nélkül működne, vagy valamilyen formában ne profitálna belőle, az IKT jelentős gazdasági növekedést indukál. Az ágazatban a beruházások - az OECD becslése szerint - 0,3 és 0,8 százalék közötti éves GDP-növekedést generáltak az elmúlt évtizedben, de önmagának a szektornak a bővülése is jelentős gazdasági fejlődést vált ki: például Koreában, Írországban vagy Finnországban évente egy százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez. Ráadásul azok a cégek, amelyek fejlett technológia alkalmazásával növelik hatékonyságukat, szintén komoly gazdasági növekedést produkálnak.

10. Az e-esélyegyenlőség fókuszának áthelyezése a "hozzáférés mindenkinek"

A referencia országok - India, DélKorea, Kína, Japán és az Amerikai Egyesült Államok - komoly haladást értek el néhány elkötelezett döntés eredményeképpen. Európa, bár jól megalapozott IKT-szektorral, erős eszközparkkal és jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, teret vesztett ezekkel az országokkal szemben. A referencia országokban tapasztaltak alapján a cégek újraszervezésébe, az adminisztrációba és a szakértelembe kell beruházni.

1.

Az e-business és az e-kormányzati politika fókuszának áthelyezése az öszszekapcsolhatóságról a komplex IKT-alkalmazások bevezetésére. Az európai IKT-környezetek szabványosítása az új vállalkozások elindítása és működőképessé tétele érdekében.

3.

Az átütő technológiák bevezetésének felgyorsítása.

4.

"Bármilyen tartalom, bármikor, bárhol, bármilyen platform”.

5.

Vezető hely az IKT-iparágban.

6.

Stratégiai válasz kidolgozása az alacsony bérekkel fellépő országokba irányuló munkahely-áttelepítésekre.

7.

Az innovatív európai elektronikus kommunikációs szektor fejlődése előtt álló akadályok eltávolítása.

8.

A frekvencia kiosztás új és rugalmas modellje.

9.

Valódi megoldások a fogyasztói bizalomért és biztonságért. elvről a "szakértelem mindenkinek" elvre.

Európában ugyanis lassabban terjednek el az új technológiai alkalmazások, és nehezebben alakulnak át a szervezeti struktúrák is, mint az Egyesült Államokban. A termelékenység növekedése számos tényezőtől függ, és ez nem feltétlenül a számítógépek rendelkezésre állása vagy a távközlési infrastruktúra megléte. Ezekben nincs hiány a legtöbb európai országban. Az IKT-felhasználás szintjében legalább ilyen fontos szerepe van a szakértelemnek, a munkaerőpiac rugalmasságának, valamint a tudás és az úgynevezett legjobb gyakorlatok terjesztésének. Ezek mindegyikében jobbak a referencia országok mutatói. Másik, a fejlődést gyorsító terület a globális platform irányítás. Az Intel és a Microsoft sikere is bizonyítja, hogy az egész világra kiterjedő platformvezetés az egyik legversenyképesebb erő. A társadalmi részvétel összefügg a gazdaságival, vagyis befolyásolja a gazdasági növekedést. A "hozzáférés mindenkinek" stratégia kiegészül a "készségek mindenkinek" politikával.

Szeptemberben záró pályázatok 2005.09.15. ♦ KIOP 1.1.1 Ivóvízminőség javítását célzó beruházások 2005.09.16. ♦ GVOP 2.1.1 Kkv-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 2005.09.30. ♦ GVOP 2.1.2 Kkv-k számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása ♦ GVOP 2.2.2 Kkv-k részére emeltszintű, szakma-specifikus tanácsadás nyújtása ♦ GVOP 2.3.1 Kkv-k közötti együttműködés szervezésének támogatása ♦ GVOP 2.3.2 Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása (2005)

3

A PwC tanulmány javasolja: az Európai Bizottság ösztönözze a tagállamokat, hogy dolgozzák ki saját nemzeti szabályozásukat a legjobb gyakorlatról a közös gyakorlatra való átállást felgyorsító tevékenységek európai szintű elterjesztésére, a K+F-eredmények alkalmazásának támogatására, a vállalatok - különösen a kkv-k - IKT-beruházásainak ösztönzésére. A szakértelem fejlesztésére történő ráfordítás, valamint a legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelelő működőképesség elérése szintén a támogatandó területek közé tartozik. Az innovatív állami szolgáltatások kialakítása példaértékű lehet az üzleti szektor számára is. Az unió egyik feladata tehát a közeli jövőben, hogy a hangsúlyt az IKT felhasználására helyezze át. A tanulmány e téren külön kiemeli a kkv-k támogatásának fontosságát. Európa a szabványosítás terén is elmaradt, pedig ahhoz, hogy az iparágak és szervezetek nyitottá váljanak az újabb technológiák alkalmazására, a legmodernebb IKT-környezetre van szükség. Ehhez az elektronikus hitelesítésre, az efizetésekre és a biztonságra kidolgozott páneurópai megoldások adhatnak lendületet, hiszen a bizalom bármely megoldásban alapvető követelmény, így az IKT növekedésnek is az egyik fő ösztönzője. A tartalom és az internet kapcsolatának fontossága is kirajzolódott a referencia országok fejlődése és a szakértői interjúk alapján. Európában történelmi szempontból a kapcsolat gazdasági értéke még mindig nagyobb, mint az általa szállított tartalomé. Ebben az áttörést a szélessávú internet jelentheti; új lehetőségeket kínálva a régió tartalomszolgáltató ipara számára.


i2010: az új stratégia Az Európai Bizottság 2005. június 1-jén nyilvánosságra hozta az "i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért" elnevezésű stratégiai dokumentumot. Az ötéves stratégia központi eleme az információs társadalom és a médiaipar fellendítése. A cél a digitális gazdaság fejlődésének elősegítése, az ehhez szükséges szabályozási háttér kialakítása, a stratégiai kutatások támogatása, az iparral történő együttműködés ösztönzése. A Bizottság a feladatok között tartja számon a szélessávú internet népszerűsítését és gazdag, változatos tartalmak megjelenését ígéri a felhasználóknak. Az i2010 finanszírozása a 802 millió eurós költségvetésű ICT Policy Support Programme, valamint a stratégiai kutatásokra 1,8 milliárd eurót fordító 7. Keretprogram IST (Information Society Technologies) programja terhére történik majd. A Bizottság az információs társadalommal és médiával kapcsolatos politikák terén három fő prioritást jelöl ki: 1. Egységes Európai Információs Tér létrehozása

Mitől lesz egy térség/település intelligens? 1.

Egyéni és közösségi (szélessávú) hozzáférés.

2.

A globális technológiai forradalom eredményeinek

3.

Tudásalapú gazdaság, tudáspiac és K+F.

folyamatos adaptálása. 4.

A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése.

5.

Lokális tudásközpontú társadalom és kohézió.

6.

A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres

7.

Virtuális önkormányzás.

kezelése. 8.

Az alsó és középszintű közigazgatás átalakulása eközigazgatássá.

9.

A helyi e-demokrácia létrejötte.

10.

A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödé-

11.

Az új tudás térségi megteremtésének és alkalmazá-

12.

A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való

se és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása. sának növekedése.

A célkitűzések szerint növelni kell a sebességet (szélessávú internet), gazdagítani kell a tartalmat, elő kell segíteni az interoperabilitást (a rendszerek, alkalmazások együttműködését, átjárhatóságát), és fokozni kell a biztonságot (a bizalom növelése; az internetes csalások és a káros, illegális tartalom elleni küzdelem).

13.

2. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás-fejlesztésbe irányuló beruházás növelése

15.

A térségek/települések sikeres felzárkózása és sze-

Európa hagyományosan jó eredményeket ér el a kutatás terén, azonban nem mindig jellemző rá a sikeres innováció és a kutatások gazdasági megtérülése. A K+F beruházások, a versenyképesség növelése érdekében a Bizottság többek között - 80 %-kal növelné az IKT kutatások támogatását, a kutatások fókuszát a fejlesztés szempontjából szűk keresztmetszetnek számító területekre irányítaná, a 7. Keretprogramon belül prioritást biztosítana a stratégiai IKT kutatásoknak, valamint e-business szakpolitikák megfogalmazását sürgeti az IKT elterjedésének útjában álló akadályok legyőzése érdekében.

16.

A tudástársadalomban az egyházak, a civil szerve-

3. Befogadó európai információs társadalom létrehozása Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó előnyökből. Az i2010 révén a Bizottság biztosítani kívánja, hogy az IKT nyújtotta előnyök mindenki számára egyformán elérhetővé váljanak. A közszolgáltatásokat hatékonyabbá, olcsóbbá és akadálymentessé kívánja tenni, hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az IKT valóban sokak életminőségén tudjon javítani.

Az internet használat céljának változása 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2002 2003

in fo rm

ác i

ók ,h le íre ve k le z ta é s n ul ás

m j ch un ka á té a t, k tá vég rs z ke é s re o sé ns h li ne iv a t v ta , r li ád vá ió sá o nl in rlá s e b an k

2004

4

bemutatása. A regionális politikai-gazdasági elit személyes felkészülése a korszakváltásra. 14.

A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése. replése a kontinentális térversenyben. zetek és szolgáltatásaik alapvetően megváltoznak.

Csengőhang a digitális szakadék fölött Sürgősen be kell temetni a digitális szakadékot, különben nem zárkózhatnak fel a szegényebbek. Igaz ez a szegény országokra is? Zanzibárban nem tudnak róla. A digitális szakadék betemetésének jelszava egyesíti a technooptimizmust és a szociális érzékenységet. Sokak szerint az ázsiai és afrikai országok demokratizálódása is az interneten áll vagy bukik. A közgazdászok és gazdasági újságírók azonban egyre kevésbé hatódnak meg a lelkesítő szlogentől. Mindinkább felismerik, hogy a digitális szakadék csak tünete más, sokkal súlyosabb bajnak, mint például az éhínségnek, a rossz egészségi állapotnak, vagyis a szegénységnek. A szegény országokban rengeteg az írástudatlan, és sokhelyütt áram sincs. Ezért nem sokra mennek a számítógépekkel és az internettel. A tüneti kezelés helyett inkább magát a szegénységet kellene enyhíteni. Ebben pedig nagy szerepe lehet a mobiltelefon elterjedésének. A BBC riporterei beutazták az afrikai országokat, és mindenütt belenéztek a digitális szakadékba. Simon Hancock Tanzániában járt, s áthajózott Zanzibár szigetére is, ahol a halászat az egyik fő jövedelemforrás. Azt tapasztalta, hogy a halászok mobiltelefonon tájékozódnak a piaci árakról. Ha Zanzibárban túl sok a hal, a főváros, Dar es Salaam felé veszik az útjukat, ahol jobb árat érnek el. Egész Tanzánia le van fedve, a lakosság 97 százaléka számára elérhető a mobilkapcsolat. Olyan nagy a lefedettség, hogy nem lehet számítani a vezetékes hálózat kiépülésére. „Azt szokták mondani – írja Hancock –, hogy ebben nagy veszély rejlik, a digitális szakadék veszélye. Amióta az első internet-guruk előbukkantak a ködből, azóta prédikálják, hogy az internet nélkülözhetetlen a gazdaság növekedéséhez és az üzlet virágzásához. Elvégre így van ez Nyugaton is. Vezetékes hálózat híján nem lesz internet-hozzáférés, s mindenféle gazdasági rémségekre lehet számítani.” A szegény zanzibáriaknak azonban senki sem telefonálta meg a szörnyű hírt, ők vígan mobiloznak tovább.


Pályázatok GVOP-2005-4.1.1

GVOP-2005-4.1.2

Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek

Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése

"A" pályázati cél:

Az integrált üzleti rendszerek bevezetésének,

"A" pályázati cél: Elektronikus piactér létesítése: olyan üzleti és tech-

korszerűsítésének, illetve bővítésének támogatása, és ezáltal a

nológiai rendszer kialakítása, melynek révén a kkv-nak lehetősége nyílik

hatékonyság növelésének, működési költségek csökkenésének elő-

tevékenységeikhez szükséges eszközök, anyagok, szolgáltatások elektro-

segítése

nikus úton történő beszerzésére, illetve értékesítésére, beleértve a fel-

a

vállalkozások

belső-üzleti,

ügyviteli

folyamataiban.

"B" pályázati cél: A vezetői döntéstámogató, illetve üzleti intelli-

merülő logisztikai, pénzügyi és egyéb adminisztrációs feladatok ellátását

gencia rendszerek bevezetésének támogatása, és ezáltal a döntés-

is.

hozatali folyamatok felgyorsulása révén javulás elősegítése a ter-

"B" pályázati cél: Vállalati elektronikus értékesítési és ügyfélszolgálati

melékenység, ajánlattételi, szerződéskötési és teljesítési határidők,

rendszer létrehozása: a pályázó kkv-k elektronikusan értékesíthetik a

működési költségek terén, továbbá, a vállalati folyamatok átlátha-

termékeit, szolgáltatásait, és az ügyfeleinek online ügyfélszolgálati szol-

tóbbá, a vezetés által naprakészen követhetővé tétele.

gáltatást nyújthat.

"C" pályázati cél: A munkafolyamat-irányítási, elektronikus iratke-

"C" pályázati cél: Vállalatközi elektronikus üzletviteli rendszer kialakítá-

zelési rendszerek bevezetésének támogatása, és ezáltal a vállalati

sa: a hazai kkv-k egymásközti és/vagy a nagyvállalatokkal folytatott

belső menedzsmenti és adminisztratív folyamatok felgyorsulásának,

rendszeres kereskedelmi tevékenységének elektronikus megoldására

átláthatóbbá válásának elősegítése, a működési költségek, teljesíté-

szolgáló rendszerek fejlesztése, illetve ilyen rendszerek beszerzése és

si határidők csökkentése, így a termelékenység javítása, továbbá, a

bevezetése.

dokumentációhoz felhasznált papírmennyiség

"D" pályázati cél: Csatlakozás elektronikus piacterekhez: a kkv-knak

így a környezetre

gyakorolt káros hatások mérséklése.

lehetőségük nyílik az üzleti tevékenységükhöz szükséges eszközök,

Kedvezményezettek köre: kis- és középvállalkozások

anyagok, szolgáltatások e-piactéren keresztüli beszerzésére.

Forrás összege: 2500 millió Ft

Kedvezményezettek köre: kis- és középvállalkozások, kamarák

Támogatás mértéke: 50%


Támogatás maximum összege: A cél: 50 millió Ft; B cél: 20


millió Ft; C cél: 20 millió Ft

Támogatás maximum összege: A cél: 50 millió Ft; B cél: 40 millió Ft;

Beadási határidő: 2005.12.31.

C cél: 50 millió Ft; D cél: 5 millió Ft Beadási határidő: 2005.12.31.

GVOP-2005-4.2.1

GVOP-2005-4.2.2

Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kkv-k számára

Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése

Cél: Új, on-line tartalmak létrehozása és szolgáltatása; meglévő

Cél: Közcélú, közérdekű üzleti, tudományos és kulturális tartalmak

tartalmak on-line hozzáférhetővé tétele, szolgáltatása, a hozzáférés

online elérhetővé tételének, szolgáltatásának, kereskedelmének, újrafel-

javítása.

használásának elősegítése.

Kedvezményezettek köre: kis- és középvállalkozások, kamarák,

Kedvezményezettek köre: kis- és középvállalkozások, kamarák, egye-

egyesületek, szövetségek, alapítványok, közalapítványok, köztestü-

sületek, szövetségek, alapítványok, közalapítványok, köztestületek, köz-

letek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények; állami és non-

hasznú adatbázisokat kezelő intézmények; állami és non-profit szerveze-

profit szervezetek

tek





Támogatás maximum összege: 100 millió Ft




GVOP-2005-4.4.2 Szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támo-

szág üzletileg kevésbé vonzó településein

gatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein

Cél: Szélessávú internet-ellátottság növelése azokon a kisebb,

Cél: Szélessávú internet-ellátottság növelése azokon a kisebb, jelenleg

jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó települé-

még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a

seken, ahol a szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában

szélessávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami tá-

csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki. Magyarország más

mogatás hiányában csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki.

tervezési-statisztikai régióiban csupán a 15.000 fő lakosságszám

Magyarország más tervezési-statisztikai régióiban csupán a 15.000 fő

alatti településeken megvalósuló pályázat támogatható.

lakosságszám alatti települések, illetve ilyen települések társulásai jogo-

Kedvezményezettek köre: regisztrált elektronikus hírközlési szol-

sultak támogatásra.

gáltató kis- és közepes vállalkozások

Kedvezményezettek köre: önkormányzatok









s

GVOP-2005-4.4.1 Szélessávú internet-infrastruktúra támogatása Magyaror-

eEUROPE közösségi program

További közösségi programok

eCONTENT—

Safer

IDA—hatóságok

eTEN— e-

EU6 K+F és

E-learning—oktatási

MEDIA PLUS—

digitális tarta-

Use of

közötti adatfel-

szolgáltatások

demonstrációs

és képzési rendszer-

audiovizuális fejleszté-

lomfejlesztés

Internet

dolgozás

terjesztése

keretprogram

fejlesztés

sek és politikák

5


Versenyképes társadalom gazdaság régiók állampolgárok közigazgatás

Î Î Î Î

vállalkozásfejlesztés

Az Eu által előírt szolgáltató

infrastruktúra-fejlesztés humán erőforrás fejlesztés szolgáltató közigazgatás fejlesztés

eMagyarország pontok ♦

40 eÖnkormányzati projekt

♦

900 település

♦

14 Mrd Ft

közigazgatás fejlesztés Állampolgároknak Jövedelemadó

Szociális juttatások

Álláskeresés

Közkönyvtárak

Egészségügyi

Építési engedély

szolgáltatások

kérelem

Személyi

Születési és házassági

dokumentumok

bizonyítványok

euro támogatás

Elektronikus cégeljárás Magyarországon Szeptember 1-jétől indul élesben az elektronikus cégeljárás. Ettől az időponttól nyújthatók be elektronikus úton is a részvénytársaságok cég- és változásbejegyzési, illetve a kft-k egyes változásbejegyzési kérelmei. A cég- és a társasági törvény módosításának alapjául szolgáló koncepció elvei alapján az új jogszabályok egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb cégalapítást tesznek majd lehetővé. 2007-től pedig a tervek szerint elektronikus cégbejegyzésre is lehetőség lesz.

Az e-cégeljárás lépései ♦

2005. január: iratok digitalizálása

♦

2005. szeptember: rt. bejegyzése (e-másolat, e-illetékezés)

♦

2006: e-mérleg (kft. teljes körű bejegyzése)

Gépkocsi nyilvántar-

Felsőbb oktatásba

tásba vétele

történő jelentkezés

Költözés

Rendőrségi

bejelentése

bejelentések

Vállalkozásoknak Cégbejegyzés

Közbeszerzés

Társasági adó

Vámnyilatkozat

Általános

Környezetvédelmi

forgalmi adó

engedélyek

Munkavállalóknak

Adatközlés a

nyújtott hozzájárulás

statisztikai hivatalnak

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a 2005. szeptember 13-15. között megrendezésre kerülő CONTACT 3. Beszállítóipari Szakkiállítást és Üzleti Fórumot. A rendezvényen külön standdal képviselteti magát az MKB Bank, ahol személyesen is megismerkedhetnek az Európai Uniós Desk és a Bank békásmegyeri és szentendrei fiókjának munkatársaival.

Szeptemberi számunk a fenntartható fejlődéssel foglalkozik

Helyszín: SYMA Rendezvénycsarnok Budapest XIV., Ifjúság útja 2.

Felhasznált szakirodalom: A Bizottság közleménye: „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért”, Brüsszel 2005.06.01.; Dr. Bakonyi Péter (IHM): A tartalomfejlesztés szerepe a Magyar Információs Társadalom Stratégiában és az NFT-ben; Juhász Lilla (ITTK): A Bangemann-jelentés, 2005. április; Juhász Lilla (ITTK): World Progress Report 2004, 2005. április; Juhász Lilla (ITTK): A magyar információs politika rövid története, A magyar információs társadalom modellje, 2005. április; Kovács Kálmán (IHM): Modern Magyarország - Információs Társadalom, 2005. június; Magyar Információs Társadalom Stratégia; Pajna Sándor (IHM): Tudásalapú Gazdaság és Társadalom—A II. Nemzeti Fejlesztési Terv kialakítása; 2005. június, Levendel Ádám (Szonda-Ipsos), Pintér Róbert: Információs társadalom (2004), Sebők Orsolya: Infokommunikáció, Metazin: Csengőhang a digitális szakadék felett Internet: www.bankweb.hu; www.itktb.hu; www.euoldal.hu; www.gkm.gov.hu (pályázati felhívások); www.europa.eu.int

6


EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

Recommend Documents