EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL 2005. november

Tartalom „Befektetés az emberbe” Munkaerőmobilitás Foglalkoztatáspolitika Magyarországon Távmunka Magyarországon Decemberben záró pályázatok A Bolognai folyamat ERASMUS Egész életen át tartó tanulás A legújabb tanulási és oktatási formák Pályázatok és közösségi programok

„Befektetés az emberbe” A második Nemzeti Fejlesztési Terv három kulcsterülete a „befektetés a gazdaságba”, a „befektetés az emberbe” és a „befektetés a környezetbe”. Az úgynevezett „befektetés az emberbe” prioritáscsoport az NFT I-ben használt aktív társadalom fogalomkör folytatásának tekinthető, amely kiemelten kezeli az emberi erőforrást, mint a gazdasági versenyképesség és ezáltal a tartós növekedés meghatározó tényezőjét. A „Befektetés az emberbe”prioritáscsoport elemei: 1.) A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása. ♦ A munkavállalás segítése és a mobilitás ösztönzése. 2.) Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel. ♦ Az oktatás korszerűsítése a „minőség, hozzáférés, hatékonyság” hármas jegyében. 3.) A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás megvalósítása. ♦ A vállalati képzés ösztönzése és a K+F-hez kapcsolódó készségek és szaktudás fejlesztése.

4.) Társadalmi és területi zárványok oldása. ♦ A gazdasági, társadalmi és területi hátrányokat halmozottan megjelenítő téregységek összehangolt fejlesztése.

7.) Korszerű népegészségügyi szakmapolitika kialakítása. ♦ Egészségtudatos életmód, egészséges társadalmi, gazdasági, természeti környezet kialakítása.

5.) Az oktatáshoz, képzéshez és a műveltséghez való hozzáférés, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása. ♦ A piacképes tudást nyújtó képzés és az egyéni tanulási utak szakmai és módszertani kereteinek elérhetővé tétele mindenki számára.

8.) Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének korszerűsítése. ♦ Többfunkciós regionális és kistérségi közösségi központok kialakítása.

6.) A társadalmi és a kulturális tőke erősítése. ♦ Az egyéni és közösségi öngondoskodás, az egészség– és környezettudatosság erősítése, a kulturális örökség védelme, az egymás iránti tolerancia növelése.

9.) A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése. ♦ A közigazgatási szolgáltatások, az intézményi– és a finanszírozási rendszer korszerűsítése, IKT technológiák igénybevételének növelése és fokozatos regionalizáció.

Munkaerő-mobilitás Foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták az EU-ban és Magyarországon, 2004 80,0%

64,6%

63,3%

60,0%

Januári számunkban az NFT II.

56,0%

56,8%

40,0% 20,0%

8,0%

9,0%

14,1%

5,9%

0,0% EU15

Foglalkoztatási ráta

EU25

Új tagállamok

Magyarország

Munkanélküliségi ráta

A munkaerő mobilitása, mind az állások, mind az országok között jelentősen hozzájárul a gazdasági és szociális előrelépéshez, a foglalkoztatottság szintjének emeléséhez, valamint a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődéshez. A mobilitás egyrészt segíti az európai gazdaság, a foglalkoztatás és munkaerő könnyebb és hatékonyabb alkalmazkodását a változó körülményekhez, másrészt a változás hajtóereje.

A hírlevelet az Európai Uniós Desk munkatársai készítették. E-mail: [email protected], www.mkb.hu

Foglalkoztatáspolitika Magyarországon A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása nem a munkanélküliség, hiszen az uniós viszonylatban is alacsonynak mondható, hanem sokkal inkább az alacsony foglalkoztatási ráta és a magas inaktivitás. Szintén nehézséget jelent, hogy jelentős munkaerőpiaci egyenlőtlenségek vannak az egyes régiók között, valamint nem szabad elfeledkezni a diplomás munkanélküliség problematikájáról sem.

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

♦

60,0%

56,8%

64,4%

57,6%

52,3%

40,0% 20,0%

18,5%

8,3%

5,9% Magyarország

Munkahelyteremtés: a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével, kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával és kiegyensúlyozott, a teljesítmények növekedéséhez igazodó bérpolitikával. A munkanélküliek és az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása. A foglalkoztatás rugalmasságának növelése (pl. távmunka-lehetőségek biztosítása). Az ellátó- és szolgáltató rendszereket átalakítása az álláskeresés ösztönzése érdekében. Az oktatás és a felnőttképzés minőségének javítása. Az oktatás-képzés és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése. Az innováció és a K+F területén a vállalkozások és a kutatási intézmények közötti együttműködés erősítése. A hátrányos helyzetűek, az idősebb munkavállalók és a fogyatékos emberek munkalehetőségeinek segítése.

Csehország

Lengyelország

Foglalkoztatási ráta

17,6%

Szlovákia

Munkanélküliségi ráta

A 15-64 éves népesség foglalkoztatottsági státuszok szerint

5000

4000

4554

4312

4500

4141

3897

2003. 2010.

3500 ezer fő

♦

80,0%

0,0%

Célok: ♦

Foglalkoztatás és munkanélküliség a visegrádi országokban, 2004

2695

3000

2305

2500 2000 1500 1000 244

500

242

0 Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Gazdaságilag

Gazdaságilag

aktívak

inaktívak

Távmunka Magyarországon Decemberben záró pályázatok 2005. 12.31. ♦

AVOP 3.5 LEADER+

♦

GVOP

1.1.1

Technológiai

korszerűsítés

támogatása ♦

GVOP 1.1.2 Regionális vállalati központok létesítésének támogatása

♦

GVOP

1.1.3

Beszállítói

integrátorok

számának növelése és megerősítésük ♦

GVOP

1.1.3/B.

Klasztereknek

nyújtott

szolgáltatások fejlesztésének támogatása ♦

GVOP 2.3.2 Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása

♦

HEFOP

2.1.5

Halmozottan

hátrányos

helyzetű tanulók integrált nevelése ♦

HEFOP

2.1.7

Iskolai

szegregáció

csökkentése ♦

ROP 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi

szereplők

erősítése

2

együttműködésének

Az Európai Unió a lisszaboni irányelvekkel összhangban támogatja az e-munkások számának a növekedését. Ezt támasztja alá, hogy 2001-ben az Institute for Employment Studies által készített EMERGENCE tanulmány például a távmunkások számának megháromszorozódását jósolta 2010-re az Unióban, 27 millió emunkással számolva. Az otthon végezhető munka sokszor csak az egyetlen elhelyezkedési lehetőség nagycsaládos édesanyák, felsőoktatásban tanuló diákok és megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozottak számára.

A PwC felmérést végzett a távmunkát illetően a magyarországi vállalatvezetők körében. A megkérdezettek 7%-a tervez távmunkást foglalkozni, 53%-a pedig lehetségesnek tartja a közeljövőben távmunka alkalmazását.

Magyarországon az elterjedést gátolja, hogy az otthonoknak csak kis százalékában van személyi számítógép. Ráadásul ezeknek jelentős része nem is alkalmas az otthoni munkavégzésre, mivel elavultak, vagy alkalmatlanok a gyors adatcserére. Pedig a hálózati technológiák és a számítástechnikai alkalmazások fejlődése mára elért arra a pontra, hogy tökéletesen kiszolgálja a távoli munkavégzést.

A megkérdezett vállalatok 42 %-a használ erőforrás-kihelyezést, 1414%-a bérszámfejtését, 5%-a könyvelését, 4-4%-a kereskedelmi, illetve HR-tevékenységét, 2%a marketing-, 1%-a pedig a K+F tevékenységét helyezi ki.

A válaszadók 60%-a nem ismeri a távmunkára vonatkozó jogi szabályozást, 70%-a nem jártas adatbiztonsági kérdésekben, 66%-a az adóvonatkozásokat, 44%-a a távmunka alkalmazásának infrastrukturális igényeit, 54%-a pedig a HR-vonatkozásokat nem ismeri kellően.

A megkérdezettek véleménye szerint leginkább az ügyfélszolgálatos, telefonos ügyfélszolgálati, termékmenedzseri, adatrögzítő, könyvelői és számviteli tevékenységek végezhetők távmunkában.


A Bolognai folyamat Az európai felsőoktatás minőségének javítását és vonzerejének növelését célzó páneurópai összefogást 1998-ban a francia, a német, az olasz és a brit oktatási miniszter kezdeményezte. Az általuk aláírt Sorbonne-nyilatkozat adta meg a lökést egy évvel később az "egységes európai felsőoktatási térség" 2010-ig történő létrehozására irányuló önkéntes kormányközi együttműködés, az úgynevezett bolognai folyamat elindításához. A bolognai elképzelés szerint a diákok 2010-től szabadon vándorolhatnak az európai egyetemek között, és ideális esetben nemcsak az európai kreditszámítási rendszer (ECTS) szerint megszerzett minősítő pontjaikat (kreditjeiket) "vihetnék magukkal", hanem az ösztöndíjukat s a tanulmányaik folytatásához saját országukban esetleg felvett kölcsönt is. A legfontosabb bolognai elvek: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

könnyen összehasonlítható végzettségek rendszere az európai felsőoktatásban, kétszintű képzés (alapképzés—undergraduate és egyetemi képzés—graduate), egységes kreditrendszer, oklevélmelléklet-rendszer, a mobilitás támogatása, a hallgatók és a felsőoktatási intézmények bevonása az európai felsőoktatási térség kialakításának folyamatába, együttműködés ösztönzése a minőségbiztosítás terén, az oktatás és a gazdaság kapcsolatának szorosabbra fűzése, a felsőoktatásban az európai dimenziók támogatása, az élethosszig tartó tanulás elterjedésének segítése, az európai oktatási térség vonzerejének és versenyképességének növelése.

Ausztria például 2000ben kezdte el az áttérést az új - ahogy ott nevezik: bakkalaureat - rendszerre, az első végzősök 2003-ban kerültek ki a padokból; a tapasztalatok roppant sokfélék. Ausztriában az OECD-átlagnál jóval alacsonyabb a felsőfokú képzettségűek aránya, világbajnok viszont az ország a felsőfokú tanulmányaikat megszakítók között. Az új rendszer bevezetése óta számottevően megnőtt - mindegyik fokozat esetében - a végzettek száma, a 20032004-es tanévben 20 237-en zárták le sikeresen tanulmányaikat, 7 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Németországban a felsőoktatás tartományi hatáskör, a bolognai rendszerre való áttérés a 16 tartományban eltérő ütemben halad. Berlinben a közelmúltban kötötte meg a megállapodást a szenátus a három nagy egyetemmel (Humboldt, Freie Universität és Technische Universität), hogy 2006-ra állnak át a kétlépcsős képzésre, azaz az akkortól beiratkozók már csak a bachelor-master rendszerben tanulhatnak. A módosítástól egyrészt a tanulmányi idő csökkentését várják, hiszen ott eddig nem volt ritka, hogy az nyolc-tíz évig is elhúzódott, másrészt a minőség javulását, hiszen a bachelor szint után nem lesznek folytathatók automatikusan a tanulmányok. Ugyanakkor félelmek is megfogalmazódtak, hogyha valaki a bachelor után otthagyja az egyetemet, s elmegy dolgozni, de egy-két év múlva mégis megszerezné a mester fokozatot, az esetleg már nem első képzésnek számít majd, s lehet, hogy tandíjköteles lesz.

ERASMUS (European Community Action Schemes for the Mobility of University Students) 1995-ben indult az Európai Unió SOCRATES programja, amely az oktatás minden szintjét támogatja. Ezen belül az ERASMUS program a felsőoktatási intézmények fejlesztési törekvéseit segíti. A program magyarországi koordinációját a Tempus Közalapítvány keretén belül működő SOCRATES Nemzeti Iroda látja el. Mit kínál az ERASMUS az intézményeknek? ♦ Anyagi támogatást, ha tantervi kínálatukat európai partnerintézményekkel együttműködve közös tantervfejlesztési projekt keretében új szakkal vagy szakiránnyal kívánják bővíteni, vagy a már kifejlesztett tantervet Intenzív Program keretében szeretnék a gyakorlatban megvalósítani. ♦ Lehetőséget, hogy hallgatóik és oktatóik külföldi tanulmányutakon vegyenek részt, amihez ERASMUS támogatást kaphatnak, és szerteágazó kapcsolatrendszert építhetnek ki. Mit kínál az ERASMUS az oktatóknak? ♦ Oktatói megbízást: anyagi támogatást, ha pedagógiai és szakmai ismereteiket valamely európai felsőoktatási intézmény diákjaival és oktatóival szeretnék megosztani a partnerintézmény tantervébe illeszkedő oktatási tevékenységek keretében. Az oktatás időtartama min. 8 munkaóra vagy 5 munkanap, max. 8 hét.

3

♦

♦

Intenzív programokon való részvételt: ha az egyetem jóváhagyott Intenzív Programmal rendelkezik, ennek keretében az oktatónak lehetősége van min. 10 nap, max. 3 hónap időtartamú külföldi tartózkodásra, melynek során részt vesz a Programhoz kapcsolódó oktatási tevékenységben. Lehetőséget, hogy az európai egyetemekkel kialakult szakmai és személyes kapcsolataikat intézményük hasznára fordítsák.

Mit kínál az ERASMUS a hallgatóknak? ♦ Külföldi részképzést: a program keretében féléváthallgatásra, szakdolgozat elkészítésére, nyelvi előkészítő kurzus, illetve a szakos tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat elvégzésére van lehetőség. A részképzés időtartama min. 3 hónap (vagy legalább egy szemeszter/trimeszter), max. 10 hónap. A részképzés célja, hogy a külföldön végzett tanulmányok teljes egészében kiváltsanak itthoni tantárgyakat és további követelmények teljesítése nélkül beszámíthatóak legyenek az itthoni képzési programba. ♦ Intenzív Programokon való részvételt: ha az egyetem jóváhagyott Intenzív Programmal rendelkezik, ennek keretében a hallgatónak lehetősége van min. 10 nap, max. 3 hónap időtartamú külföldi tartózkodásra.


Egész életen át tartó tanulás (life-long learning) Az Európai Unió által előirányzott tudástársadalomban az oktatási és képzési rendszerek átfogó megújítása, az egységes európai oktatási térség kialakítása alapvető feladat. Ezen belül az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében. A life-long learning rendkívül fontos eszköz a tudástársadalom létrehozásában, és hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön annak társadalmi és gazdasági előnyeiből. Ezért az Európai Unió előirányozta, hogy 2006ra minden tagállam dolgozza ki a nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiáját. Magyarországon is elkészült az erre vonatkozó stratégia, melyet a Kormány 2005 szeptemberében fogadott el. Az egész életen át tartó tanulás egy új tanulási kultúra kialakítását, a kompetencia alapú oktatás elterjesztését helyezi a középpontba. Felöleli a korai szocializációtól és az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig az egyén teljes életciklusát. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli. Tehát tanulásnak tekinti a hétköznapi élet bármely színterén - például médián keresztül, a munkahelyen vagy a családban - történő személyiségformáló tapasztalatszerzést is.

A Magyar Kormány egész életen át tartó tanulásról szóló stratégiájának tervezete egyfelől rövidtávon igyekszik javítani a jelenlegi oktatási rendszert a munkaerőpiaci elvárások azonnali kielégítése érdekében (felnőttképzésben való növekvő részvétel, alacsonyképzettségűek képzése- és továbbképzése, 55 év felettiek képzése), másfelől hosszútávon elősegíti egy kompetencia-alapú képzésre épülő új tanulási kultúra kialakítását össztársadalmi szinten. A magyar stratégia az oktatási és képzési rendszer számos kulcsterületén kínál fejlesztő lépéseket: ♦

♦ ♦

♦ ♦

az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztése (beleértve idegennyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.); egész életen át tartó pályaorientáció és pályatanácsadás rendszerének fejlesztése; tanulási lehetőségek kiszélesítése és a végzettségek elismerése - beszámítás rendszerének kiépítése (beleértve munkahelyi tanulás, alternatív tanulási formák, távoktatás); szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés továbbfejlesztése munkaerőpiaci és egyéni igényekhez alkalmazkodva; tanuláshoz való hozzáférés szélesítése minden korosztály és társadalmi csoport számára, különös tekintettel a tanulás szempontjából hátrányos helyzetű és a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportokra.

A legújabb tanulási és oktatási formák Kilenc nemzetközi (angol, bolgár, francia, görög, olasz és svéd) cég, illetve intézmény mellett egy magyar is részt vesz abban a nemzetközi Leonardo da Vinci programhoz kapcsolódó kétéves, Chiron nevű projektben, amely épp az ulearninget bemutató szakmai tanulmány elkészítésére fókuszál. A program az új oktatási formához kapcsolódó kutatási és kísérleti eredményeket foglalja össze. A projekt keretein belül felmérés készül például arról, hogy jelenleg hol és hogyan tanulnak az emberek, és ha sorba vesszük az elmúlt évek technikai-technológiai lehetőségeit, hol és milyen eszközökön keresztül lehet most, illetve a jövőben tanulni. A számítógép, a különböző mobileszközök (a mobiltelefon vagy a PDA), sőt akár a televízió is használható lesz az oktatáshoz. Nem mindegy azonban, hogy ezeken keresztül milyen formában jelenik meg az ismeretanyag, amelyet az egyénnek el kell sajátítania. A tananyagot mindig az adott kommunikációs eszközre kell szabni, attól függően, hogy melyik mire a legalkalmasabb; szövegközlésre, animációk-szimulációk megjelenítésére, hanganyagok lejátszására vagy épp videó-anyagok sugárzására. A Chiron projekt feladata a különböző technikai-technológiai eszközökre alkalmas tananyagok oktatás-módszertani kérdéseinek lefektetése, a tananyagkészítéshez szükséges fejlesztő eszközrendszer kidolgozása. A tananyagok tartalmi, szerkezeti, módszertani felépítése a tanulási folyamat szempontjából kulcsfontosságú. Korunkban a tanulás szerepe, az ember életútjában betöltött helye gyökeresen megváltozott, a tanulás mondhatni életformává vált. Ma már azonban ehhez nem szükséges iskolapadban ülni.

4

E-learning: electronic learning – elektronikus távoktatás, hálózat alapú (interneten vagy intraneten keresztül zajló), számítógépen futó elektronikus tananyagok felhasználásával folyó oktatás. T-learning: television learning – interaktív tanulás televízión keresztül, amelynek feltétele a digitális televíziós technológia. U-learning: ubiquitous learning – „mindenütt jelen lévő” oktatás, amikor a legmodernebb technikaitechnológiai eszközök adta lehetőségeket kihasználva bárki bármikor, bárhol, bármilyen körülmények között tanulhat, számítógépen, mobileszközön, televízión stb. keresztül. A helytől, időtől független tanulás lehetőségének megjelenése és az ezt megvalósító eszközrendszer kiszélesedése olyan szabadságot tesz lehetővé, amely által a kényszernek érzett képzés helyébe egyre inkább a szabadon választott önképzés lép. A tanulónak pedig szabad döntése és egyre tágabb eszközrendszere van azt illetően is, hogy hol, mikor, hogyan és milyen módszerrel tanul. A hagyományos oktatáshoz szükséges tanterem, tanár, kellenek tankönyvek, az e-learning esetében azonban már elég egy számítógép a tanuláshoz, illetve a számtalan különböző elemet (például szövegeket, képeket, jegyzeteket, animációkat, videókat) integráló elektronikus tananyag. A tanulás technikai-technológiai fejlődésének új állomása a t-learning, vagyis a televízión keresztüli tanulás, az u-learning pedig szervesen integrálja a legmodernebb technológiai eszközöket, megteremtve ezáltal a tanulás teljes szabadságát.


Pályázatok és közösségi programok HEFOP 3.4.1 A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása Cél: Az alkalmazottak és a vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében olyan képzési programok támogatása, amelyek fejlesztik a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások alkalmazkodó képességét. ♦

♦

Általános képzés: amely olyan képesítést ad, amely többnyire hasznosítható más vállalatoknál vagy munkaterületen, és így lényegesen növeli a munkavállaló foglalkoztathatóságát. Szakosított képzés: amely olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalatoknál vagy más munkaterületen.

Kedvezményezettek köre: egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, szövetkezetek. Forrás összege: 7.000 millió Ft Támogatás mértéke: 35-90% Támogatás maximum összege: 50 millió Ft Beadási határidő: 2006. december 31.

Ifjúság 2000-2006 Program

Az Európai Bizottság 1994-ben indított együttműködési programja a szakképzés területén. Az 1999. december 31-én lezárult első szakaszt 2000. január 1-jétől kezdődően új, hétéves szakasz követi. A program többek között elősegíti az oktatás / képzés és a gazdaság közötti együttműködés fejlődését, ezáltal kiválóan szolgálja a szakmai képzés gyakorlati jellegének erősítését. Célok: ♦ a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése; ♦ a szakmai továbbképzés minőségének fejlesztése, és az élethosszig tartó képzés jegyében mind szélesebb társadalmi rétegek bevonása ezen képzési formákba; ♦ a szakmai képzéssel kapcsolatos újítások (innováció) támogatása, különösen a versenyképesség fejlesztése, a vállalkozói kedv bátorítása és új foglalkoztatási lehetőségek ösztönzése. A Leonardo II pályázattípusai: ♦ mobilitási projektek; ♦ kísérleti projektek; ♦ nyelvi készségek fejlesztése; ♦ nemzetközi hálózatok létrehozása; ♦ referenciaanyagok kidolgozása.

SOCRATES Program

Az Ifjúság 2000-2006 Program mindenek előtt az ifjúsági mobilitást támogatja, és lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy aktívan részt vegyenek a harmadik évezred Európájának építésében. Célja, hogy hozzájáruljon "a tudás Európájának" és a nem formális nevelésen alapuló európai szintű ifjúságpolitikai együttműködések kialakításához. A program bátorítja az élethosszig tartó tanulást, azoknak a készségeknek és a jártasságoknak a fejlesztését, amelyek az aktív európai polgárrá válást elősegítik. Támogatott alprogramok: ♦ Nemzetközi Ifjúsági Cserék és Ifjúsági Találkozók; ♦ Európai Önkéntes Szolgálat; ♦ Ifjúsági Kezdeményezések (fejlesztő projekt, szakmai gyakorlat, előkészítő találkozó, partnerkereső szeminárium, tanulmányút, szeminárium, képzés, ifjúsági információ, nemzetközi együttműködés és hálózat); ♦ támogató projektek. A résztvevők az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (Izland, Lichtenstein, Norvégia) országaiból, illetve ún. harmadik országokból (Mediterráneum, Latin-Amerika) kerülhetnek ki. A program költségvetése 520 millió euró a 2000-2006-ig terjedő költségvetési időszakra. Közösségi Kezdeményezések a Munkavállalás területén (EIM) A fő célkitűzése ennek a programnak, hogy hozzájáruljon a stratégiai célok megvalósításához, amelyet a Lisszaboni Európa Tanács alkotott. A program egy operációs eszköz, amely az Európai Munkavállalási Stratégiát (EMS)dolgozza ki az alábbi célokkal: ♦

LEONARDO DA VINCI Program

a kooperáció elősegítése a tagállamok között ,a kutatás és a munkapiac politika figyelemmel követése, a legjobb gyakorlatok kiaknázása, információáramlás és –csere.

Az Európai Unió legfontosabb oktatási programja, amely - lefedve az oktatás minden szintjét - ösztönzi a diákok külföldi tanulását, mobilitását, a diákok és tanárok utazását, cseréjét, a nyelvek oktatását, az információ és tapasztalatcserét. A SOCRATES program 1995-ben indult, jelenleg a második szakaszában tart, amely 2000. január 1-jén kezdődött és 7 évre szól. A program két központi eszmét támogat: az élethosszig tartó tanulást valamint a "Tudás Európájának" megteremtését. Célok: az oktatás európai dimenziójának fejlesztése; az európai nyelvek ismeretének javítása; az oktatási együttműködések és mobilitások elősegítése; az oktatási újítások támogatása; az egyenlő esélyek biztosítása az oktatás minden területén.

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Ki nyújthat be pályázatot? minden diák, hallgató vagy egyéb tanulmányokat folytató hallgató; ♦ oktatási szakemberek valamennyi csoportja; ♦ oktatásért felelős helyi és regionális önkormányzatok, nemzeti hatóságok; ♦ oktatási intézményekkel kapcsolatban álló állami és magánszervezetek, kutatóközpontok, vállalatok, szociális partnerek, stb. ♦

A program költségvetése 1.850 millió euró a 2000-től 2006-ig terjedő időszakra.

Januári számunkban NFT II.

Felhasznált irodalom:Dr. Kovács Tibor: A 2007-2013 közötti programozási időszak tervezési munkálatai; Csizmár Gábor: Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005-2008; Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Célok és eszközök a sikeres Magyarországért; www.bgf.hu; www.cheesedip.com;www.euoldal.hu; www.exel.co.uk/graphics; www.fn.hu; www.kisalfold.hu; www.nfh.hu; www.om.hu; www.oth.gov.hu/eupik; www.softplex.com/images; www.uni-miskolc.hu; www.vg.hu; www.wga.hu;

5


EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

Recommend Documents