EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL 2006. április

Tartalom A PPP konstrukció általános bemutatása Hagyományos PPP területek Miért előnyös a PPP struktúra a közszféra számára Kockázatmegosztás a PPP struktúrában A PPP szereplői az állami szférában

A PPP konstrukció általános bemutatása A PPP (Public—Private Partnership) hagyományosan a közszféra feladatának számító, az Hagyományos PPP területek: infrastruktúra teljes körére kiterjedő beruházá-

⇒

oktatási, kulturális beruházások

⇒

közúti infrastrukturális beruházások

⇒

közmű-, és környezetvédelmi beruházások

finanszírozás magántőkével illetve nagymér-

⇒

sportlétesítmények

tékben banki hitellel való kiváltása.

⇒

önkormányzati infrastruktúra-fejlesztés

A PPP struktúra lényege az, hogy a közszféra

⇒

egészségügyi infrastrukturális beruházások

sok magántőkéből való megvalósításának angolszász

know-how-ra

épülő

finanszírozási

módszere, amelynek alkalmazásával lehetővé válik

a

költségvetésből

történő

beruházás-

csak az általa szükségesnek tartott szolgálta-

tásokat rögzíti, a beruházás minden egyéb paraméterének meghatározása, a tervezés, a kivitelezés,

Hagyományos modell

ez előbbiek finanszírozása és az üzemeltetés megszervezése, valamint az ezekből fakadó kockázatok

PPP modell

A közszféra, mint a szolgáltatások vásárlója, a közcélú szolgáltatások társadalmi igénybevételéért

Jogi biztosítékok

fizet díjat, tehát a közszféra nem, mint a szolgáltatás nyújtója, hanem mint annak vásárlója lép fel.

A PPP szereplői és kapcsolati rendszerük Külföldi példák

viselése a magánszférát terheli.

Ezzel összefüggésben a közszféra kockázata csupán annak eldöntése, hogy az adott beruházásra szükség van-e, vagy sem, illetve a PPP modell alapján a teljes futamidő alatt fizetendő díj alacsonyabb összegű megterhelést jelent-e, mintha a beruházás megvalósítását és hosszú távú üzemelte-

Miért előnyös PPP struktúra a közszféra számára?

A PPP brit kritikája A londoni metró

♦ Nem szükséges magas állami vagy

Magyar Universitas Program

♦ A megvalósítási időt lerövidíti a költ-

MKB Bank—PPP Művészetek palotája Az M5/M56-os autópálya M6: M0– Érdi tető – Dunaújváros

önkormányzati tőkekoncentráció. ségvetési pénzek magántőkével történő kiváltása.

segíti a maastrichti szerződés kritériumainak teljesítését. ♦ A közszféra kötelezettség vállalása feltételes, amely

csak abban az esetben kötelezi pénzügyi teljesítésre,

♦ A kiadások hosszútávon előre tervez-

hetőek. Már a beruházás megvalósításakor figyelembe veszik az üzemeltetés és karbantartás költségeit. ♦A

♦ Kisebb mértékben növeli az államadósságot, és így

privát szféra költséghatékonyabb

beruházásának és – futamidőtől függően – „a whole life costing” elvnek

ha a beruházással és üzemeltetéssel szemben támasztott feltételek teljesülnek.

Kockázatmegosztás a PPP struktúrában

Májusi számunk az Eurostat jelentéssel foglalkozik

valósíthatóak meg a beruházások. ♦ Folyamatos

technológiai

innovációt

•

tervezés

•

építés

megalapozottság

•

üzemeltetés

kidolgozottság

•

finanszírozás

•

politika

•

szabályozás

•

•

köszönhetően az önkormányzati beruházásokhoz képest alacsonyabb áron

Magánszférában:

Állami szektorban: Vis major, külső körülmény

biztosít.

A hírlevelet az Európai Uniós Desk munkatársai készítették. E-mail: [email protected], www.mkb.hu

Az állami és a magánszféra együttműködésének hagyományos modelljei

A PPP szereplői az állami szférában. A szervezési folyamat Szaktárcák és országos hatáskörű szervek, illetve ezek felügyelete alá tartozó

SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSEK

költségvetési szervek Javaslatot tesznek, hogy a hatáskörükbe tartozó állami feladatok ellátásának szükséges

Az állam meghatározott szolgáltatás

fejlesztései közül melyeket tartanak alkalmasnak PPP konstrukcióban való lebonyolításra.

nyújtására bíz meg versenyeztetés alapján egy–egy magántársaságot.

PPP Tárcaközi Bizottság

A szolgáltatás egészének a menedzselése az állami felelősségi körben

A Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és a

marad, a szerződés futamideje álta-

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részvételével létrejött tárcaközi szervezet. Fel-

lában

rövid

a

szolgáltatásnyújtás

teljes időhorizontjához képest.

adata, többek között az elkészült PPP projektterveknek a megfelelő véleményező vagy döntéshozó fórum (Gazdasági Kabinet, Kormány, vagy Országgyűlés) előtti szakmai vé-

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

leményezése.

Az eszköz üzemeltetéséért és menedzseléséért

PPP Titkárság

vállal

is

a

felelősséget.

magántársaság A

beruházási

A GKM Fejlesztési Projektek Főigazgatóságának szervezeti egysége. A Titkárság, amely

döntések és a felelősség továbbra is

koordináló funkciója révén rendelkezik megfelelő információval a struktúra hazai beveze-

az közszférában marad. A szolgálta-

tésének mindenkor aktuális helyzetéről is.

nöz, de a szolgáltatás terjedelmére

tás minőségének javulására ösztöés egyéb reformokra nincs hatással.

Kormány, Országgyűlés A Bizottság véleményezését követően a Gazdasági Kabinet döntése alapján a tervezetet

LÍZINGBE ADÁS

a Kormány elé terjesztik, aki támogatása esetén felhív a tenderezési eljárás lebonyolítá-

Az állami tulajdonban maradó esz-

sára. Ezt követően a javaslattevő kiírja és lebonyolítja a közbeszerzési eljárást. A nyer-

köz működtetéséért és a karbantartásért vállal felelősséget a lízingelő,

tessel megkötött szerződés csak azt követően lép hatályba, hogy a Kormány, illetve az

egyben megveszi a jogot a működ-

50Mrd Ft feletti összértékű szerződés esetében az Országgyűlés azt jóváhagyta.

tetésből

származó

haszonra.

Az

állami partner felelőssége marad a

Magyar Államkincstár

beruházási-,

fejlesztési

meghozatala,

Az éven túli kötelezettségeket éves bontásban tartja nyílván.

a

döntések

magánpartneré

pedig a működés és a működési hatékonyság.

Az állami és a magánszféra együttműködésének PPP modelljei (az amerikai General Accounting Office terminológiája ) BuildOwnOperate

Jogi biztosítékok A befektetői bizalom erősítésére az állam

A konzorcium megépíti és működteti a létesítményt, anélkül hogy annak tulajdonjoga a közszférához kerülne. A magántársaság az állam által meghatározott igényeknek megfe-

helytállási kötelezettségét biztosító szabályozási környezet főbb elemei: ♦ 50 Mrd Ft-os értékhatárt elérő és éven túli fizetési

Build-

lelően megépíti és működteti a létesítményt, amelynek tulajdonjo-

Operate-

ga a futamidő végén az államra száll. A projektet részben vagy

kötelezettségre

Transfer

egészében a magántársaság finanszírozza, a futamidő igazodik a

lépéséhez szükséges, hogy az Országgyűlés jóvá-

finanszírozási konstrukcióhoz. BuyBuildOperate DesignBuildOperate

A tranzakció során az állam értékesíti az eszközöket a magánszférának, a magántársaság vállalja a létesítmény felújítását, illetve bővítését. A magánszféra a megvalósított fejlesztések után költséghatékonyabban tudja továbbműködtetni a létesítményt.

vonatkozó

szerződés

hatályba

hagyja. Az értékhatárok a többéves kötelezettséggel

járó

szerződések

összértékét

jelentik.

[Áht. 22.§] ♦ Tárgyéven

túli fizetési kötelezettségvállalás a

A létesítményt a magántársaság építi és szerződésben rögzített

Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési

ideig működteti. A létesítmény az állam tulajdonában van.

programok esetén a Kormány által meghatározott feltételek szerint történhet. Így az egyes tárcák

Build-

A magántársaság lízingeli vagy megvásárolja a létező állami léte-

Develop-

sítményt, saját finanszírozási forrásokból modernizálja vagy kibőví-

Operate

ti, és a kormányzattal kötött szerződésnek megfelelően üzemelteti.

hatáskörébe tartozó, ámde komoly nagyságrendet képviselő projektek megvalósításához egyedi kormánydöntés szükséges. [Áht. 12/A § (2) bek.]

♦ A tárgyéven túli kötelezettségvállalást magukban foglaló projektek tenderkiírásához kapcsolódóan igazolt fedezet meglétét

várja el a jogszabály (ez alól azonban biztosít kivételeket). [Áht. 12/A § (5) bek.] ♦ Az államnak jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségét még abban az esetben is teljesítenie kell, ha

költségvetési fedezet erre nem áll rendelkezésre, illetve nem elégséges. [Ptk. 28.§ (2)].

2


A PPP szereplői és kapcsolati rendszerük

Külföldi PPP példák Nagy-Britannia, egészségügyi

Franciaország, Németország, Kanada Nagy-Britannia,

felsőoktatás

Franciaország, USA

Autópálya és vasúthálózat Metró Park

A PPP konstrukció brit kritikája

India London New York-i Central Park

A londoni metró első vonala, a Metropolitan Railway 1863-ban kezdte meg működését, bár a rendszert már

A PPP születésének hazájában már számos kritikai vélemény is megfogalmazódott a konstrukcióval kapcsolatban. A piaci tapasztalat szerint a legintenzívebb érdeklődés és profitvárakozás azon projektek iránt jelentkezik, amelyekben a szolgáltatásnyújtási arány minél nagyobb részt tesz ki a vállalt kötelezettségekből. Sokszor a magas beruházási forrásigény biztosítá-

1854-re kidolgozták, ám pénzügyi problémák miatt el kellett napolni a nagyszabású terveket. Londonban valóságos metróépítési láz kezdődött: 1868-ig kiépült a korabeli rendszer valamennyi fontos vonala - a viktoriánus kor legfényesebb időszakának reprezentatív építkezései közé sorolhatjuk e páratlan fejlesztői munkát. Napjaink

térképein

lazacrózsaszínnel

jelölik

a

Hammersmith & City Line vonalát, mely a Metropolitan

sát a finanszírozó az üzemeltetési költségek magasan tartásával

legrégibb része. 1884-re elkészült az úgynevezett

„ellensúlyozza”, ami a tényleges költség – reális ár, végered-

Circle Line, a város belső körének metróhálózata. Ekko-

ményben az „árért – értéket” elv ellenőrzését nehezíti. A tényleges költségek csak 20 – 30 év alatt derülnek ki, és mivel a beruházás tárgya nem marad állami tulajdonban, a költségekben rejlő

riban évente negyvenmillió utast szállított a rendszer. A londoni metró az 1930-as évek elejéig gombamód szaporodó vonalak szövevényévé vált.

kockázatok pusztán szabályozási eszközökkel nem is védhetők ki.

1933-ban jött létre a London Passenger Transport

A konstrukció ismeretlensége, a lezárult projektek tapasztalatai-

közlekedési szolgáltatását. E központosító intézkedés

nak hiánya önmagában elbizonytalanító tényező, ugyanakkor a

hamarosan tragikus helyzetben nyert igazolást: a lon-

„tanulópénz igen drága”, a futamidő alatt a közszférának kilépési joga pedig gyakorlatilag nincs. A szolgáltatás közérdekűségére,

Board, mely lefedte immár a világváros teljes tömeg-

doni metró a II. világháború alatti náci légitámadások idején millióknak szolgált menedékül.

valamint arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatásnyújtással a

Napjainkra a gigászi háló az egész metropolist lefedi.

magánpartner felhagyni semmiféle körülmények hatására nem

Állomásainak száma 274, vonalai teljes hossza 408

jogosult, a tényleges kockázatot jóval meghaladó, a futamidő teljes tartamára előre rögzített árat fizettet az állami szektor

kilométer. A rendszert naponta 2,67 milliónyian veszik igénybe.

megrendelőjével, holott ezen üzemeltetési kockázat a beruházás üzembe helyezésétől fogva fokozatosan csökken és eleve túlméretezett. A magántársaságok hitelbírálata kedvezőtlenebb, hitelhez drágábban jutnak, mint az állam, vagy az önkormányzat. Ezt a PPP konstrukcióban megvalósuló beruházások számának növekedésével nem ellensúlyozza az állam (garanciavállalással és kezességgel nem támogatott) jelenlétének pszichikai támasza. A skót számvevőszék számításai szerint a magáncégek drágább hitelei miatt Nagy-Britanniában ténylegesen 2 – 3%-os kamat-felárral valósulnak meg ezen beruházások. A szerződések előkészítése az eljárás jellege miatt nagyon magas járulékos költségszinten valósul meg: a tanácsadók, szakértők, ügyvédek számára kifizetett díjak a teljes beruházásnak akár 1,5%-ára is rúghatnak. Az így működő szolgáltatásokat igen vegyes lakossági érzelmek kísérik: a tradicionálisan közfeladatnak tekintett funkciókban megjelenő magánszolgáltatók sokszor bizalmatlanságot keltenek. Ráadásul a közfeladatot ellátó intézmények munkavállalóit nem védik ugyanazok a biztosítékok, amelyek az ugyanilyen feladatokat ellátó közalkalmazottakat.

3


Magyar Universitas program

MKB Bank—PPP

A Magyar Universitas Program 2002 és 2008 között a magyar felsőoktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális minőségi fejlesztése, mintegy 250 milliárd forintos befektetési összeggel. Az Európai Unió támogatásával és magántőke bevonásával megvalósuló programot az Oktatási Minisztérium indította el. A fejlesztés az ország minden egyetemi, főiskolai városát érinti, amelyek új és felújított kollégiumi férőhelyekkel, új oktatási épületekkel, színvonalas előadótermekkel, könyvtárakkal, konferenciaközpontokkal, modern kutatási műhelyekkel gazdagodnak. A leromlott műszaki állapotú felsőoktatási intézmények infrastruktúrája, a megnövekedett hallgatói létszám elhelyezése, ellátása gyorsan és jelentős mértékben javul, és európai színvonalúvá válik.

A hazai PPP ügyletek finanszírozásában az MKB Bank továbbra is az egyik vezető szerepet tudhatja magáénak. Az év legnagyobb PPP projektjei mind a Bank részvételével zajlottak. Az első hazai PPP ügyletben, az M6 autópálya finanszírozásában szervező szerepet vállalt az MKB Bank. Sikerügyletnek tekinthető a 2005. tavaszán az MKB Bank vezetésével

Az intézmények és a beruházók vállalták, hogy a magántőke segítségével elindított fejlesztések összértékének 1%-át a létesítmények részét képező új, kortárs képzőés iparművészeti alkoBeruházási konstrukciók és költségek a felsőoktatásban Hagyományos beruházási konstrukció (2002 – 2007)

64 Mrd Ft

Nemzeti Fejlesztési Terv (2005 - 2008)

23 Mrd Ft

PPP konstrukció (2005 – 2008)

141 Mrd Ft

Kollégiumi rekonstrukció 2002-2007 (férőhely)

Új kollégiumi férőhelyek száma 2002-2007

300

3434

PPP konstrukció

20694

9807

Összes fejlesztés

20994

13241

Hagyományos beruházási konstrukció

tások

létrehozására

fordítják. A pályázatok koordinálását, az alkotások

kiválasztását

szakmai zsűri végzi.

lebonyolított Művészetek Palotája

Projekt

refinanszírozása.

2005. végén került aláírásra a Sote részére megvalósítandó oktatási és kutatási központ finanszírozásáról szóló hitelszerződés, mely

alapján

hitelfolyósítás

2006. tavaszától várható.

Művészetek Palotája A Művészetek Palotájához fogható kultu-

A Művészetek Palotájának látványos

A közös tető és az ugyancsak közös,

rális beruházásra 150 éve nem volt példa

épülettömbje több mint 10 000 négy-

impozáns előcsarnok a három fő egy-

hazánkban. A projekt teljes költségvetése

zetméter alapterületen áll a Lágymá-

ség, a Ludwig Múzeum, a Nemzeti

nettó 31,298 milliárd forint, pénzügyi

nyosi híd pesti hídfőjénél, a Nemzeti

Hangversenyterem és a magas akuszti-

konstrukciója az Európai Unióban gyakran

Színház

ház

kai igényeknek is megfelelő színházte-

alkalmazott PPP struktúra. A magán- és a

teljes

64.000

rem, a Fesztivál Színház, valamint ezek

közszféra hatékony együttműködése ré-

négyzetméter. Ha ugyanabban a pil-

kiszolgálórészei

vén megszületett új kulturális létesítmény

lanatban minden részét megtöltené a

programlehetőséget kínáló helyszíneket

ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy Ma-

publikum, egy közepes lélekszámú

foglal egybe: büféket, éttermet, kávé-

gyarország Közép-Európa regionális kul-

falu teljes lakossága, mintegy 4500

házat, internet-kávézót, panorámatera-

turális és turisztikai központjává váljon.

személy lehetne jelen benne.

szokat, ajándék- és könyvesboltokat.

4

szomszédságában. belső

alapterülete

A

mellett

egész

napos


Az M6/M56-os autópálya A római korban a pannóniai limes mentén már kiépített út húzódott dél felé, Aquincumtól – a Duna vonalát követve – egészen a mai Eszékig. Az út, vitathatatlan hadászati jelentősége mellett, a folyó túlpartján élő barbároktól származó áruféleségek szállítását is szolgálta. Egy részét a keresztes hadak is használták, ezért III. Béla uralkodása alatt felújította. Az első világháborúra a mai 6-os utat teljes hosszában makadámpályává építették át. Az út korszerűsítésére 1950–53 között került sor, amikor olyan beton- illetve aszfaltburkolatot kapott, amellyel az út szélessége elérte a 6,5 métert. A 2003-ban átadott szekszárdi Szent István híd tovább növelte az addig is számottevő forgalmat. Az összesen 252 km hosszú M6/56 hat szakaszból áll:

Az M6/56 autópályák a Helsinki V/C közlekedési folyosó részei. Ez a közlekedési folyosó a München – Ankara tengelyből Budapestnél

1.

M0 – Érdi tető: 7,7 km

2.

Érdi tető – Dunaújváros: 52 km

3.

Dunaújváros – Szekszárd : 67 km

4.

Szekszárd – Bóly : 47 km

ágazik ki, és Eszék – Szarajevo – Plocse vonalon éri el az Adriát.

(2x2 sávos autópályává fejleszthető autóút)

Északi megfelelője a Budapest – Krakkó – Katovice – Gdansk vonal a Balti tenger felé. Minden szakaszra elfogadott előzetes környezeti hatástanulmány készült, a közlekedési szaktárca a nyomvonalakat jóváhagyta. A megelőző régészeti feltárások előkészítése megtörtént a teljes hoszszon, hogy a régészeti feltárások és az esteleges leletmentések idő-

5.

Bóly – országhatár (Ivándárda): 23 km

6.

Pécs bekötése: 55 km

ben és pénzügyileg tervezhetők legyenek. A Dunával párhuzamosan futó nyomvonalon (a római "limes" mellett) 2 kilométerenként 3 lelőhellyel lehet számolni, a Baranya megyei szakaszon a lelőhelyek száma lényegesen kisebb.

M6: M0—Érdi tető - Dunaújváros Az M6-os autópálya építésére (első két szakasz) 2004. január végén írta ki

⇒

teljes hossz: 58,70 km

már a kezdetektől PPP konstrukcióban hirdettek meg. A győztes az M6

⇒

10 csomópont

Duna Autópálya Konzorcium lett, melyet tagjai az M6 projekt 22 éves kon-

⇒

irányonként két egyszerű, két komplex pihenő.

⇒

61 híd

⇒

Végleges befejezés: 2006. szeptember 30.

a GKM a pályázatot, mint az első olyan tendert Magyarországon, amelyet

cessziós időszaka alatti beruházási és közútkezelői feladatok ellátásának céljaira hozták létre. A korábbi magyarországi projektektől eltérően az autópálya használói nem

fognak külön pályahasználati díjat fizetni az M6-os autópálya igénybevételéért, mivel az elkészülő autópálya-szakasz, mint az összes többi Magyarországon lévő autópálya, része lesz az egységes hazai matricarendszernek.

Májusi számunk az Eurostat jelentéssel foglalkozik

Felhasznált irodalom: Magyar Bálint: Infrastruktúra fejlesztések a magyar felsőoktatásban, Mecséri Márton: PPP összefoglaló, www.autopalya.hu, www.art-universutas.hu, www.m6-duna.hu, www.muveszetekpalotaja.hu, www.gkm.gov.hu, www.gkm.hu, www.gyism.hu, www.helios-kliniken.de, www.centralparknyc.org, www.pppkht.hu, www.piac-profit.hu, PPP Kézikönyv – A köz- és magánszféra sikeres együttműködése (megjelent a GKM kiadványaként), www.datanet.hu, az MKB Rt. saját dokumentumai,1992. évi XXXVIII. tv. Az Államháztartásról,2003. évi CXXIX tv. A közbeszerzésekről,1959. évi IV. tv. A Polgári Törvénykönyvről, Halász Tamás:METROPOLISOK ÜTŐERE, www.herend.com, www.tfl.gov.uk/tube

5


EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

Recommend Documents