EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL 2005. szeptember

Tartalom Merre tart a világ? A fenntartható fejlődés állomásai A magyar fenntartható fejlődés stratégia Ökológiai láblenyomat Októberben záró pályázatok A fenntartható fejlődés főbb indikátorai REACH Megújuló energiaforrások Környezetvédelmi politika Magyarországon Ivóvízminőségjavítás Az EU környezetpolitikai alapelvei Pályázatok

Októberi számunk a turizmussal foglalkozik

Merre tart a világ? A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó műve váltotta ki, amelyben a szerző összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása. A Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen, és az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse - fogalmazta meg 1984ben a Brundtland-jelentés. Figyelembe véve a XXI. század első negyedére prognosztizált népességet, illetve azt a jogosan igényelt életszínvonal-emelkedést, ami az alapvető szükségletek kielégítésére irányul a fejlődő országokban, globális méretekben mintegy négy - ötszörös termelés növelésre lenne szükség ötven év alatt. Ha mindez a jelenlegi technológiákkal és termelési eljárásokkal valósul meg, akkor elkerülhetetlenül ökológiai katasztrófa következik be.

Tehát változások szükségesek az erőforrások hasznosításában, a technológiák környezeti hatásaiban, a népesség növekedési ütemében, a gazdasági élet célkitűzéseiben és az egész társadalom értékrendjében.

A fenntartható fejlődés állomásai 1972 Stockholm - az ENSZ első környezetvédelmi világértekezlete. 1984 "Brundtland Bizottság" - a fenntartható fejlődés fogalmának és három fő pillérének meghatározása. A fenntartható fejlődés a környezeti, gazdasági és szociális pilléreken nyugszik, amelyek mindegyikét mérlegelni kell a konkrét intézkedések, cselekvések során. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A középpontban az ember áll, aki életszükségleteit úgy elégíti ki, hogy egyúttal a jövő generációk hasonló érdekeit is figyelembe veszi.

1992 Rio de Janeiró „Közös jövőnk” jelentés.

-

A jelentés szerint a fenntartható fejlődéshez szükség van politikai rendszerre, amely lehetővé teszi a hatékony állampolgári részvételt a döntéshozatalban; gazdasági rendszerre, amely képes arra, hogy terméktöbbleteket és műszaki ismereteket önállóan és fenntartható módon állítson elő; szociális rendszerre, amely lehetőséget ad a diszharmonikus fejlődésből eredő feszültségek feloldására; termelési rendszerre, amely tiszteletben tartja azt, hogy meg kell őrizni az ökológiai alapokat a fejlődés érdekében; technológiai rendszerre, amely folyamatosan keresi az új megoldási lehetőségeket; nemzetközi rendszerre, amely a kereskedelmi és a pénzügyi eljárások fenntartható módszereit részesíti előnyben; adminisztratív rendszerre, amely rugalmas és képes az önkorrekcióra.

1997 New York - az ENSZ elkészítette saját fenntartható fejlődés programját. 2001 Göteborgi csúcs - az EU a gazdasági és társadalmi fejlődéssel egy szintre helyezte a fenntartható fejlődést, és elfogadta ennek stratégiáját. 2002 Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia. A konferencia nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója. Johannesburgban elfogadták azt a végrehajtási tervet, amely főbb pontjai a következők voltak: közegészségügy; energia; halászat; vegyi anyagok; egészségügy; nők helyzete; segélyek; biológiai sokféleség; szegénység . 2002 óta újabb világkonferenciára nem került sor, de a fenntartható fejlődés továbbra is prioritásként szerepel az egyes országokban. A magyar Fenntartható Fejlődés Stratégia tervezete várhatóan az év végére készül el.

A hírlevelet az Európai Uniós Desk munkatársai készítették. Tel: (06)-(1)268-7195, www.mkb.hu

A magyar fenntartható fejlődés stratégia A Kormány 2005. április 8-án megtárgyalta és elfogadta azt a Kormányhatározatot, amelynek értelmében az illetékes minisztériumoknak 2005. októberéig el kell készítenie Magyarország Fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiáját.

II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013

Település fejlesztés

A következő időszak fejlesztéspolitikájának egyik meghatározó célja a takarékos és megfontolt környezetgazdálkodás, a természeti és épített értékek, a környezeti, táji és a kulturális értékek megóvása. A környezetbiztonság javulása jelentősen hozzájárul az emberi egészség és életminőség javulásához, a társadalmi jólét növekedéséhez. A versenyképesség meghatározó eleme a környezetés természetbarát, minőségi szolgáltatásokat nyújtó, illetve az anyag- és energiatakarékos technológiákon alapuló gazdaság elterjedése. Az ipari parkok és létesítmények „ipari ökoszisztéma” alapon történő szervezése és az ökoinnováció terjedése mellett kiemelten fontos az elmúlt időszakban felhalmozódott környezeti károk felszámolása is.

Egészséges társadalom

Kohézió

Tudásalapú társadalom Okos társadalom

Regionális, területi bontás Intézményfejlesztés

Környezet fejlesztés Fenntartható fejlődés

Aktív társadalom

Vidékfejlesztés

Információs társadalom

Gazdaság fejlesztés

Verseny képesség

A fenntartható fejlődés témaköre az NFT II. egyik kulcseleme, ezért a stratégiaalkotás tudományos feladatainak koordinálására a Nemzeti Fejlesztési Hivatal az ELTE keretein belül létrehozta a Fenntartható Fejlődés Programirodát, illetve műhelybeszélgetéseket szervez a témában. Az ezeken elhangzottak alapján pontosításra, kiegészítésre kerülő szakterületi stratégiák segítségével fog elkészülni a nemzeti fenntartható fejlődés stratégia tervezete, melynek széleskörű társadalmi vitájára 2005 végén kerül majd sor.

A fenntartható fejlődés jellemező mutatószáma—az ökológiai láblenyomat Még 1991-ben két kanadai tudós (W. Rees és M. Wackermagel) nagyon kifejező mértékszámot talált a fenntarthatóság jellemzésére: az úgynevezett ökológiai láblenyomatokat. Mi is az ökológiai láblenyomat? Egy személy vagy egy közösség nemcsak azt a teret használja szükségletei kielégítéséhez, amelyen él, hanem jókora terület kell a javak megtermeléséhez, előállításához. De nemcsak a létezésünkhöz szükséges erőforrásokat vesszük el a környezetünktől, hanem hulladékainkat is oda juttatjuk vissza. Az ökológiai láblenyomat egy olyan mérhető kiterjedésű tér, amelyet egy-egy ember vagy közösség a létezése során felhasznál.

Etiópia

0,5

Ausztrália

9,0

Magyarország

3,1

USA

10,3

Franciaország

4,1

Németország

5,3

A század elején egy nyugat-európai ember átlagosan 1 hektáros láblenyomatot hagyott bolygónkon, ám még 5,6 hektár nagyságú, ökológiai termékeny földterület állt rendelkezésre fejenként. Ma az átlagos érték: egy földlakónak a láblenyomata 2,3 hektár de csak 1,8 hektár ökológiailag produktív terület áll rendelkezésre. Ha mindenki úgy szeretne élni, mint egy USA állampolgár, akkor már 1991-ben három bolygóra lett volna szükségünk. A világ népessége együttesen 30 százalékkal meghaladja a Föld eltartó képességét.

Természeti tőkefelhasználás és környezetterhelés (2004) EU 15 átlag Kohéziós országok átlaga Visegrádi országok átlaga

Egy főre

Növényi és

Teljes

Terület-

Teljes

Ökológiai

eső teljes

állati erede-

energia

használati

biokapaci-

deficit

ökológiai

tű felhasz-

lábnyom

lábnyom

tás

lábnyom

nálás lábnyom

2

EU 23 ( kivéve Málta, Ciprus )

Magyarország Forrás: Global Planet Report

Októberben záró pályázatok 2005.10.15. ♦ HEFOP 3.1.3 Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra ♦ HEFOP 3.1.4 A kompetenciaalapú oktatás elterjesztése 2005.10.17. ♦ HEFOP 2.3.1 Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása ♦ HEFOP 2.3.2 Fejlesztésközpontú alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások 2005.10.28. ♦ HEFOP 2.1.8 Egyiskolás települések többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskoláinak fejlesztése


A fenntartható fejlődés főbb indikátorai Gazdasági mutatószámok

Intézményi mutatószámok

egy főre jutó GDP

Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia

beruházások aránya GDP-ben

a ratifikált globális megállapodások végrehajtása

adósság a GNP arányában

1000 lakosra jutó internet előfizetések száma

egy főre jutó éves energiafogyasztás

1000 főre jutó telefonvonalak száma

megújuló energia források felhasználási aránya

kutatásfejlesztésre fordított összeg a

A REACH A törvénytervezet a következő vegyszereket tartja kiemelten veszélyesnek: ♦ ♦ ♦ ♦

karcinogén, mutagén, reproduktív vegyszerek; ellenálló, a szervezetben felhalmozódó mérgező anyagok; nagy mértékben ellenálló és felhalmozódó anyagok; a hormonháztartást felborító vegyszerek.

A REACH, az EU vegyszertörvény tervezete nagymértékben hozzájárulhat a vegyszerek használatával járó kockázatok csökkentéséhez azzal, hogy azonosítják és kivonják a forgalomból a különösen ártalmas vegyszereket. Mozaikszó, amely magyarul a vegyszerek nyilvántartását (Registration), értékelését (Evaluation), valamint engedélyezését (Authorisation) jelenti. Amennyiben elfogadják a törvényt, az Európai Unió minden tagállamában automatikusan hatályba lép.

Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. Az energiahordozók hasznosításához szükséges technológiák rendelkezésre állnak, de technikai fejlesztésük ma is folyamatos. Forrás

Felhasználás

Terület

energiafelhasználási intenzitás

GDP %ában

Napenergia

Fűtés, melegvíz-készítés, szárítás, aszalás, villamosenergiatermelés

Lakosság, mezőgazdaság, egyéb hőtermelés

veszélyes anyagok, hulladékok

gazdasági

Geotermikus energia

Fűtés, melegvíz-készítés, villamosenergia-termelés

Mezőgazdaság, lakosság, gyógyturizmus, egyéb hőtermelés

hulladék újrahasznosítás és újra használat

természeti

Száraz biomassza

Melegvíz-készítés, gőztermelés, fűtés, szárítás

Mezőgazdaság, lakosság, ipar, egyéb hőtermelés

Folyékony és gáznemű biomassza

Motorhajtás, termikus hasznosítás, villamosenergia-termelés

Közlekedés, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás

és emberi veszteség katasztrófák következtében

A magyar szikes talaj energiafüve

Napenergia Jelentősége miatt kiemelten foglalkozunk a napenergia témakörének bemutatásával. Az emberiséget mindig érdekelte, hogy a Nap energiaforrásának mi az oka. Az ókorban úgy képzelték, hogy a Nap melege a Napon égő tűztől származik. Kant, német filozófus a XVIII. században úgy gondolta, hogy a Nap éghető anyagból áll, és az égitesten lévő oxigénnel történő egyesüléssel, égéssel adja melegét. Robert Mayer 1848ban arra gondolt, hogy a Nap hőenergiáját a beléhulló meteorok táplálják. Helmholtz, német fizikus azt feltételezte, hogy a Napnak a saját anyaga zuhan egyre az égitest középpontja felé, és az ebből származó energiaváltozás alakul át hővé. A megoldást Albert Einstein elmélete adta meg, mely szerint bármely nyugalmi tömegű testben igen nagy energiamennyiség van elraktározva. Ez az energiamennyiség felszabadulhat sugárzási energiává. Ilyen energiaforrás fedezheti a Nap sugárzási energiáját is. A napenergia hasznosítása napkollektorok, naptűzhelyek, napelemek formájában történik.

3

Az energiafű immáron ténylegesen is komoly versenytársa lehet a közeljövőben az elektromos áram előállításában még mindig meghatározó szerepet betöltő fosszilis tüzelőanyagoknak. Egy július közepi bejelentés szerint nekünk magyaroknak sem kell aggódnunk: a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nak ugyanis olyan energiafüvet sikerült nemesítenie, amely akár az Alföld száraz és szikes talaján is képes megélni és jelentős terméshozamot produkálni. A szarvasi kutatók által kifejlesztett növény gyökere akár 2-2,5 méter mélyre is lehatol. További előnyeként emlegetik, hogy 10-15 évig nyugodtan termeszthető egy helyben, csak ezt követően meríti ki saját igénye szerint a földet. A nemrégiben beindult energiafű-program célkitűzése szerint optimális esetben 2015-re akár 1 millió hektáron is hajladozhatnak energiafüvek, amely 10 tonnás hozammal számolva a magyarországi energiafelhasználás 15 százalékát is képes fedezni.


A fenntartható fejlődés főbb indikátorai Környezetvédelmi mutatószámok

Szociális mutatószámok

Környezetvédelmi politika Magyarországon A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) rövid, közép és hosszú távon fogalmazza meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a magyar környezetpolitika uniós elvárásoknak is megfelelő fejlődési menetét határozzák meg.

üvegházhatású gázok kibocsátása

születéskor várható élettartam

ózonkárosító anyagok használata

megfelelő szennyvíz elhelyezés

légszennyező anyagok koncentrációja

biztonságos ivóvíz-ellátás

művelhető és folyamatosan művelt terület

alapfokú orvosi ellátás

műtrágyák, növényvédő szerek használata

egy főre jutó lakásterület

erdőterületek aránya

a szegénységi szint alatt élő népesség %-a

♦

fakitermelés intenzitása

jövedelmi egyenlőtlenség indexe

♦

városias települések területe

munkanélküliségi ráta

♦

éves vízkivétel a felszíni és felszín alatti vizekből

felnőttek írniolvasni tudási aránya

♦

„kulcs” ökoszisztémák területe

100 ezer főre jutó regisztrált bűnesetek

védett területek aránya

a népesség növekedési rátája

„kulcs” fajok gazdagsága

városi népesség aránya

Lakások száma össze-

4134

sen ( ezer )

Egy lakásra jutó népes-

2,49

ség összesen

Budapest

2,04

Egy szobára jutó népesség

0,95

Közművel ellátott lakások aránya

vízvezetékkel

csatornával

közcsatornával

vezetékes gázzal

Az EU-taggá válás Magyarország számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között:

♦ ♦

♦ ♦ ♦

Az EU környezetpolitikájának hazai megismertetése; Intézményfejlesztés; Beruházási programok; A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése; A lakosság környezeti tudatosságának növelése; A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása; Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe; Az EU 6. Környezeti Akcióprogramjának (KAP) hazai megvalósítása; Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel (2002-ben csatlakozott Magyarország az ügynökséghez);

Ivóvízminőség-javítás

Magyarországi adatok Megnevezés

Az NKP-nak megfelelő kereteket kell teremtenie az Európai Unió 2010-ig szóló, a tagországokra nézve jogilag kötelező 6. Környezetvdelmi Akcióprogram megvalósíthatóságához.

90,9%

91,3%

56,1%

68,9%

Az EU környezetpolitikai alapelvei ♦

Magas szintű lem elve.

környezetvéde-

♦

Elővigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyező anyagok termelésének elkerülése.

♦

Megelőzés elve: a lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni.

♦

A „szennyező fizet” elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez az elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szenynyezés által okozott károk megtérítését.

♦

Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplők (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív részvételével kerül sor.

♦

Partnerség elve: párbeszédre és együttműködésre kell törekedni az önkéntes, az üzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében.

♦

Integrálás alapelve: a környezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja.

Magyarországon két és fél millió ember iszik olyan ivóvizet, amelyben bizonyos vegyületek és nyomelemek aránya túllépi az európai uniós határértéket. A természetes vízszennyeződés mellett az elöregedett, repedezett vezetékek felelősek a veszélyes anyagok magas koncentrációjáért. Az észak- és dél-alföldi régióban különösen rossz a helyzet, az ivóvíz arzén-, ammónia-, vas- és mangánkoncentrációja is magasabb a megengedettnél. A hamarosan induló, 140 milliárd forinttal gazdálkodó ivóvízminőség-javító program keretében megtisztítják, illetve lecserélik az ország több ivóvízhálózatát. A program az észak-alföldi régió rendezésével indul, ennek első üteme 6 milliárd 224 millió forintba kerül. Az Unió Kohéziós Alapjából fedezik a költségek háromnegyedét, a hiányzó összeget az állam és az érintett önkormányzatok fizetik ki. A munkálatok az év végén, a közbeszerezési eljárás lefolytatása után kezdődnek. 2007-től a DélAlföldre terjed majd ki a program, erre a térségre 88 milliárd forintot szánnak. Két év múlva indulhat az észak-alföldi program második üteme.

A többi magyarországi régió pályázói a Nemzeti Fejlesztési Terv környezetvédelmi és infrastruktúra operatív programjának (KIOP) tenderein jelentkezhetnek támogatásért. "A vízminőség javítása" című intézkedés 2006 végéig összesen 14,4 milliárd forint támogatást tesz lehetővé. Önkormányzatok és állami vízközművek pályázhatnak rossz vízminőségű kutak megszüntetésére, vízátvétel műszaki feltételinek biztosítására és új technológiák bevezetésére, mindössze öt százalék saját erővel. A KIOP társfinanszírozásával még az idén megkezdődik Dombóváron egy 500 millió forintos ivóvízminőség-javító program.

KSH 2004

4


Pályázatok KIOP 1.2.0 Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása Cél: Az állati hulladék gyűjtésére és feldolgozására szolgáló átfogó, komplex regionális rendszerek kialakítása, a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése. Kedvezményezettek köre: önkormányzatok, önkormányzati társulások, többségi állami/önkormányzati tulajdonban lévő közcélú feladatot ellátó szervezetek. Forrás összege: 3.191 millió Ft Támogatás mértéke: 50% Támogatás maximum összege: 1.300 millió Ft Beadási határidő: 2006.08.31. KIOP 1.7.0 Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Cél: A hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, széndioxid kibocsátás csökkentése, ezáltal a vidéki régiók gazdasági fejlődésének előmozdítása különös tekintettel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való előállításának növelésére. A tudatos és ésszerű energiafelhasználás elősegítése az energiahatékonyság növelés és a légszenynyező kibocsátások csökkentése. Kedvezményezettek köre: központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzati szerv és intézményei, közhasznú társaságok, önkormányzati, illetve állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok, alapítványok, szövetségek, egyházak, köztestületek, egyesületek és belőlük alakult non-profit konzorciumok. Forrás összege: 4.400 millió Ft Támogatás mértéke: 20-50% Támogatás maximum összege: 300 millió Ft Beadási határidő: 2006.01.31. INTELLIGENS ENERGIA - Európa Az EU 2003-2006-ra vonatkozó energiahatékonysági és megújuló energiát ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységet támogató pályázati programja. Cél: az Európai Unió energia politikájának támogatása, a fenntartható fejlődés energetikai vonatkozásainak ösztönzése. A program négy területre koncentrál: SAVE: energiahatékonyság javítását és racionális energiafelhasználást célozza, különös tekintettel az épület és ipari szektorra. ALTENER: új és megújuló energiaforrások alkalmazását ösztönzi centralizált és decentralizált villamos áram és hő termelésére, valamint azok integrálását helyi energiarendszerekbe. STEER: a közlekedés minden energetikai aspektusára irányuló kezdeményezés ösztönzése. COOPENER: azon kezdeményezéseket támogatja, amelyek a megújuló energiák használatát, valamint az energiahatékonyságot célozzák a fejlődő országokban. Az általános cél az európai gazdaság és piac hatékonyságának javítása, amelynek érdekében az alábbi célokat tűzi ki a program: ♦ az energiahatékonyság javítása évente 1%-kal; ♦ a megújuló energiák arányának növelése 6-ról 12%-ra 2010-re; ♦ a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos áram arányának növelése 22,1%-ra; ♦ kogenerációval termelt elektromos áram mennyiségének növelése; ♦ a megújuló energiaforrás-potenciál fejlesztése.

KIOP 1.4.0 Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására Cél: A felszín alatti vizek tényleges és potenciális szennyeződésének csökkentése a legsúlyosabban szennyezett területek kármentesítésével, és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek szennyeződési kockázatának csökkentése. Kedvezményezettek köre: gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévőket. Forrás összege: 6.513 millió Ft Támogatás mértéke: 100% Támogatás maximum összege: 3.000 millió Ft Beadási határidő: 2006.08.31. LIFE III. A LIFE három fő tevékenységi területet felölelő eszközrendszer, ezek a következők: környezetvédelem, a természet megőrzése és harmadik országok. Miközben mindhárom terület a környezet javítását célozza, megvannak a saját prioritásaik is. A program lendületet ad a környezetvédelmi ipar és szakértői háttér fejlődésének, megerősödésének. Támogatott tevékenység/cél: ♦ innovatív tevékenységek és bemutatók az ipar számára, bemutatók, promóció és műszaki támogatás a helyi hatóságok számára, a közösségi törvényhozást és politikákat támogató előkészítő tevékenységek; ♦ az EU érdekkörébe tartozó, a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységek; ♦ technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi adminisztratív szervezet létrehozásához, és a tartós fejlődést elősegítő természetvédelmi tevékenységek, bemutatók a Mediterrán- és Balti-tenger térségében. Támogatás mértéke: A maximális támogatási arány a LIFE programban a jogos költségek 50%-a (kivételek: - jövedelemtermelő tevékenységek esetében a jogos költségek 30%a, a jogos költségek 75%-a a 92/43/EEC sz. irányelv szerint prioritást élvező természetes élőhelyek vagy fajok esetében, illetve a kihalás szélén álló madárfajok esetében). Kedvezményezettek köre: A LIFE egyaránt nyitva áll természetes és jogi személyek előtt. Ennek előnye, hogy a LIFE figyelmet tud fordítani a kis léptékű, helyi színtű, nem kormányzati kezdeményezések társfinanszírozására. Ily módon olyan szervezetek is uniós támogatáshoz juthatnak, amelyek a Kohéziós Alap által nyújtott támogatásokat nem vehetik igénybe. Közreműködő szervezet: A pályázati felhívást Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban működő LIFE iroda teszi közzé és ő segíti a magyar pályázók munkáját. Beadási határidő: A környezetvédelmi témájú pályázatok esetén 2005. október 20.

Októberi számunk a turizmussal foglalkozik

Felhasznált irodalom: Dr. Gálvölgyi Mária: Környezetvédelem az EU-ban; Dr. Havas Péter: Helyzetkép és értékelés a fenntartható fejlődésről-Rió+5 után; MEH—Tegyük sikeressé Magyarországot, Új távlatok hazánk fejlődése előtt; www.ff3.hu; www.fn.hu; www.greenfo.hu; www.gkm.gov.hu; www.internettudakozo.hu; www.korlanc.ngo.hu/cikk6.htm; www.kovet.hu/tavoktatas/okolabnyom.html; www.euoldal.hu; www.mindentudas.hu; www.nfh.hu; www.oth.gov.hu/eupik; www.portal.ksh.hu; www.euvonal.hu; www.wwf.hu; www.zoldtech.hu; www.zold.silent.hu;

5


EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

Recommend Documents