EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL 2006. március

Tartalom Magyarország mint logisztikai központ Transz-Európai Közlekedési Hálózat Országos jelentőségű logisztikai központok

Magyarország mint logisztikai központ Magyarország földrajzi fekvése, az a tény, hogy kiemelten fontos európai közlekedési útvonalak kereszteződésében fekszik, illetve, hogy EU-határországként a közösség keleti, délkeleti kereskedelmi kapuja lesz, kitűnő esélyt kínál, hogy Magyarország a térség meghatározó logisztikai szol-

Országos logisztikai központ

gáltató-központjává váljon. Ennek megfelelően a második Nemzeti Fejlesztési Terv

kritériumai:

(NFT 2) egyik fontos célja, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európa logisztikai központja legyen, a szállítás-logisztika az

♦

minimum 5 haha-os terület;

ország meghatározó iparágává váljon, s

♦

közúti és vasúti kapcsolat

minél

több

hazai

érték

hozzáadásával

(előny légi, vízi);

szolgálják ki az áthaladó szállításokat. ♦

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Kész-

belső infrastruktúra a betelepülők számára;

BILK

letezési Társaság becslései szerint a logisztikai és szállítási tevékenység ma a

♦

biztonság és vagyonvédelem;

Csepeli Szabadkikötő

GDP mintegy 6 százalékát adja, és az

♦

logisztikai alapszolgáltatások biztosítása;

♦

logisztikai kiegészítő szolgáltatások;

♦

egyéb szolgáltatók betelepülésének

Szegedi Logisztikai Központ

arány közel a duplájára, 10-11 százalékra emelhető, de annak megvalósításához az uniós és a kormányzati források nem elegendőek, az üzleti szféra és a helyi önkormányzatok befektetéseire is szükség van.

GVOP 1.2.2 Marco Polo program Autópályák mentén megvalósuló beruházások Logisztika az FMCG szektorban Inverzlogisztika

A logisztikusok sürgetik a logisztikai szem-

biztosítása; ♦

Megyei Területfejlesztési Tanács támogatása.

pontú közlekedési és informatikai infrastruktúra-fejlesztést, amely javítja a jelenlegi közúti hálózatot, növeli a vasút szállítási teljesítményét, valamint a légi és a vízi szállítást is bevonó multimodális rendszereket alakít ki. Olyan befektetés-támogatási programra van szükség, amely a kis- és középvállalatokat bekapcsolja a szolgáltatások nyújtásába, felkelti a multinacionális vállalatok érdeklődését is és ösztönzi a logisztikai szolgáltató központok létesítését. Meg kell teremteni a logisztikai központok alapításának jogszabályi feltételeit, és egy olyan, hatékonyan működő szervezeti-irányítási rendszert kell létrehozni, amely képes a programok koordinálására, a különféle tárcák, illetve régiók eltérő terveinek összehangolására. A programnak csak nemzetközi összefüggésben van értelme, amely szem előtt tartja a sokszor ellentétes érdekű környező országokkal való összehangolt fejlesztést.

Áprilisi számunk a PPP-vel foglalkozik

A hírlevelet az Európai Uniós Desk munkatársai készítették. E-mail: [email protected], www.mkb.hu

A Transz-Európai Közlekedési Hálózat és az országos jelentőségű logisztikai központok Az országos hálózatba tartozó körzetek és a központok: budapesti körzet: Soroksár (BILK) Nagytétény (Harbour Park) Csepel (MAHART Szabadkikötő)

nyugat-dunántúli körzet: Sopron (GYSEV)

dél-dunántúli körzet: Nagykanizsa

észak-dunántúli körzet: Győr

közép-dunántúli körzet: Székesfehérvár

A gazdasági és közlekedési tárca kijelölte azokat a szűkebb országrészeket, amelyek alkalmasak lehetnek egy — Budapest esetében több — logisztikai szolgáltató központ eltar-

dél-magyarországi körzet: Baja

közép-alföldi körzet:

tására, eredményes üzemeltetésére. A koncepcióban európai uniós — és egyben magyar — közlekedéspolitikai elvárás a köz-

Szolnok

lekedési munkamegosztás arányának javítása az energia- és környezetkímélő szállítási

dél-alföldi körzet:

módok javára. Ez a mindennapi gyakorlatban azt jelenti, hogy a közúti áruszállításból minél több feladatot a vasútra illetve a belvízi hajózásra célszerű terelni.

Szeged

délkelet alföldi körzet:

Ennek leghatékonyabb eszköze a kombinált áruszállítás, ahol az áru konténerben,

Debrecen

csereszekrényben, pótkocsiban vagy teljes kamionszerelvényben vasúton, vagy hajón

észak-keleti körzet:

teszi meg a szállítási út nagyobbik részét.

Miskolc

AZ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELVÁRÁSAI A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAIVAL SZEMBEN:

Tiszaújváros

Az országos jelentősé-

észak-tiszántúli körzet:

gű logisztikai közpon-

Záhony

tok esetében alapkövetelmény a bi-, illetve trimodalitás, vagyis a közúti szál-

KÖZÚTI

lítás mellett a vasúti, és ha lehetséges, a vízi kapcsolat. Mindez azt jelenti, hogy közlekedési szempontból elengedhetetlen egy könnyen elérhető vasúti vagy kikötői terminál

LSZK

VASÚTI

VÍZI

megléte. A logisztikai tevékenység körében jelentős a vám tevékenység. Miközben a vámhivatalok száma hazánk uniós csatlako-

LÉGI

zását követően — a tervek szerint — a mai 300-ról a tizedére csökken, a szolgáltatások színvonala emelkedik. Fontos szempont, hogy a vámhivatalok érdeksemleges helyen mű-

Habár mind az OTK, mind az Európai közlekedési fehér ködjenek. Erre kiválóan alkalmasak a logisztikai központok, könyv szorgalmazza a (regionális) repülőterek bekapcso- ezért a 14 országos jelentőségű logisztikai központ egyben a lását az intermodális közlekedésbe, egyelőre minden meghatározó fejlesztési koncepció csak a hagyományos módozatokkal számol.

vámeljárás kiemelt helyszíneként is funkcionál, illetve fog funkcionálni.

LÉGI KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK — ORSZÁGOS HÁLÓZATBA TARTOZÓ LOGISZTIKAI KÖZPONTOK: Debrecen:

nyilvános, nemzetközi, kereskedelmi repülőtér, nyáron menetrend szerint közlekedő repülőjárattal.

Győr—Pér:

nyilvános, kereskedelmi repülőtér, határnyitási joggal.

Szeged:

fejlesztés alatt — cél: nyilvános, nemzetközi, kereskedelmi repülőtér.

2


A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ Kelet-Közép-Európa legnagyobb logisztikai beruházása a BILK, Dél-Pesten, az M0-ás körgyűrű mellett, közel 100 hektáros területen helyezkedik el; a nemzetközi kombinált árufuvarozási rendszer magyarországi központjaként - Sopron és Záhony mellett — fordítókorong szerepet lát el. A BILK egyúttal a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom korszerű műszaki háttérbázisának a szerepét is ellátja. Az Ócsai úti ipari övezet, az M0-ás körgyűrű és a Budapest-Kelebia vasútvonal által határolt területen fekvő BILK-en belül három létesítmény épült: a Soroksár terminálpályaudvar, a BILK Kombiterminál és a BILK Logisztikai Központ. Soroksár terminál-pályaudvar feladata a nemzetközi kombivonatok és a RO-LA vonatok fogadása és

indítása,

valamint

a

logisztikai

raktárbázis

vasúti

kiszolgálása.

A

BILK

Kombiterminál feladata a konténerek, RO-LA szerelvények vasúti-közúti kezelése, teljes körű kombitermináli szolgáltatás nyújtása. A BILK Kombiterminál rendszeresen közlekedő zárt konténervonatokkal közvetlen kapcsolatot tart fenn Európa nagyjelentőségű tengeri kikötőivel és termináljaival (Hamburg, Bréma, Rotterdam, Koper, Bécs, Wels, Trieszt,) A kombiterminál regionális szinten betöltött szerepe miatt ezen útvonalak bővülése várható a FÁK utódállamai és Délkelet-Európa államai felé, ezzel valóra váltva a BILK kelet-nyugati fordítókorong szerepét. A BILK Logisztikai Rt. beruházása 2007 elejéig összesen több mint 200 ezer négyzetméternyi gyűjtő- illetve magas-raktárat, hűtött raktárakat, valamint csaknem 40 ezer négyzetméternyi irodaépületet valósít meg a BILK 100 hektáros területén.

A Csepeli Szabad-kikötő Logisztikai Központ A teljes körű kikötői szolgáltatásokat nyújtó Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. üzemeltetésében levő szárazföldi terület mintegy 108 hektár. Három üzemelő medencéjében összesen 18 hajóálláshely épült. A Kikötő területén 115.000 négyzetméter fedett raktárterület áll rendelkezésre. Az üzemeltető cég saját vasúti és hajóüzemet tart fenn, és a Kikötő területén RO-RO terminál is üzemel, a kikötő 2005-ben országos közforgalmú kikötő minősítést kapott. A Szabadkikötő – a régió fő közlekedési útvonalai találkozási pontjában való – fekvése és elrendezésbeli adottságai lehetőséget teremtenek egy nemzetközileg is jelentős kikötő és logisztikai központ kiépítésére. Tevékenységei: a vízi úton, vasúton, vagy közúton szállított áruk ki- és berakása, tranzit vagy bértárolása; a Kikötő igénybevevőinek és a Kikötőbe tartósan betelepült cégeknek kikötői szolgáltatásokkal való ellátása; a Kikötő infrastruktúrájának fenntartása és fejlesztése, a kikötői rend fenntartása, és a Kikötő működésének biztosítása; ingatlanok és termelő eszközök bérbeadása és üzemeltetése.

A Szegedi Logisztikai Központ A jövő év végére közel 1 milliárd forintos beruházással elkészül a szegedi logisztikai központ első 10 hektáros üteme. Az év végére elkészülő M5-ös autópálya bevezető szakaszánál összesen 45 hektáros területet jelöltek ki a logisztikai bázis felépítésére. A központ fejlesztésére létrehozott Prealog Kft.-ben 51%-os tulajdonrészt szerez a Masped Rt., 26%-os részt a szegedi székhelyű Zoll-Platz Kft., az önkormányzat részesedése 15,2% lesz, és kisebb tulajdonnal rendelkezik a cégben a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. és a MÁV Rt. is. A teljes központ megépítése elérheti a 10 milliárd forintot is. A már megkezdett, illetve a közeljövőben induló fejlesztéseknek köszönhetően a szegedi logisztikai központ az ország egyik legjobb infrastruktúrával ellátott és legnagyobb ipari parkja lesz: az M5-ös és az M43-as autópálya mellett fekvő területet a nyugati elkerülő út köti össze a RO-LA terminállal és a repülőtérrel és várhatóan a tiszai kikötővel. Az öt évre szóló szindikátusi szerződés értelmében az önkormányzat és a vállalkozások közösen keres további befektetőket a központ fejlesztéséhez.

3


GVOP — 1.2.2 nyertes beruházásai Tavaly a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését támogató gvop-s pályázatra (1.2.2-es számon) 38 pályázatot adtak be, közülük 15-re összesen 1,529 milliárd forint támogatást osztottak szét. A kiírás iránt nagy volt az érdeklődés, a pályázók összesen mintegy 16 milliárd forint értékű fejlesztést akarnak megvalósítani, az általuk igényelt összes támogatás 3,6 milliárd forintra rúgott. A végül nyertes projektek mintegy hatmilliárd forint logisztikai beruházást valósítanak meg országszerte. A fejlesztésekkel összesen mintegy másfél száz új munkahelyet és csaknem ötvenezer négyzetméternyi raktárt hoznak létre.

Marco Polo közösségi program Program leírása A teheráru-forgalom terén áthidalhatóvá kívánják tenni a Közösségi strukturális korlátokat, ezek ugyanis akadályozzák a piac hatékony működését. Olyan közlekedési hálózatok létrehozását támogatja a program, melyek a teheráru szállítmányozás folyamatában a közút / autópálya mellett bevonják a vasúti és tengeri / folyami

GVOP-1.2.2. nyerteseinek beruházásai (2004-2005)

szállítmányozást is. Támogatják a rövid távú

38 projekt, 400 új munkahely,

hajó- és vasútforgalmat, a csatornák menti köz-

90000 m2 új raktár

lekedést. Cél, hogy segítsék ezeken a modelleken alapuló közlekedési láncok hatékonyságát.

Érintett szakterületek Szállítmányozás, teheráru szállítás.

Pályázhatnak Nagyvállalatok, szállítmányozó cégek, vasúttár-

Beruházás ~ 1 milliárd Ft

saságok, hajótársaságok, közúti és légi közlekedési vállalatok.

~ 500 millió Ft

13 milliárd Ft beruházás, 2,9 milliárd Ft támogatás ©

~ 100 millió Ft

GKM, Innovációs Főosztály, Gecse Gergely

Egyedi kormánydöntés alapján nyújtott fejlesztési támogatással autópályák mentén megvalósuló beruházások Magyarországon, 2003-2010 SAP (szoftver-fejlesztő központ) 6,5 Mrd Ft, 310 új munkahely Megkötött támogatási szerződések Folyamatban lévő nagyberuházási projektek

ZF (autóalkatrész gyártás) 15,4 Mrd Ft, 750 új munkahely

IBM (regionális szolg.központ) 6,4 Mrd Ft, 700 új munkahely

Bosch (autóalkatrészgyártás) 18,2 Mrd Ft, 985 új munkahely

ExxonMobil (regionális szolg.központ) 11,2 Mrd Ft, 900 új munkahely

Eger

Borsodchem-Linde (vegyipar) 33 Mrd Ft, 95 új munkahely

Kazincbarcika Miskolc

Bosch (autóalkatrészés késziszerszám-gyártás) 16,1 Mrd Ft, 780 új munkahely

Tisza Nyíregyháza

Duna Nokia (mobiltelefongyártás) 20,8 Mrd Ft, 1.200 új munkahely

Komárom

Esztergom

Hatvan

Tatabánya Székesfehérvár

Suzuki (autógyártás) 49 Mrd Ft, 400 új munkahely

Dunavarsá Dunavarsány Michelin (gumiabroncsgyártás) 14,5 Mrd Ft, 300 új munkahely

Bosch (autóalkatrész gyártás) 4,2 Mrd Ft, 275 új munkahely

Asahi (síküveggyártás) 14,7 Mrd Ft, 200 új munkahely Bridgestone (gumiabroncs-gyártás) 49 Mrd Ft, 185 új munkahely

4

Hankook (gumiabroncsgyártás) 132 Mrd Ft, 1.500 új munkahely

Pécs

Denso (autóalkatrész gyártás) 23,3 Mrd Ft, 1.100 új munkahely

www.gkm.hu

Electrolux (hűtőgépgyártás) 16,3 Mrd Ft, 600 új munkahely

Ibiden (autóalkatrész gyártás) 24,5 Mrd Ft, 700 új munkahely

Elcoteq (elektronikai alkatrész gyártás) 13,5 Mrd Ft, 688 új munkahely

Autópálya hálózat 2015-ben Gyorsforgalmi úthálózat 2015-ben Építés alatt álló autóút 2015-ben


Magasak a logisztikai költségek az FMCG szektorban A korábbi termelés-, majd marketingorientált gondolkodásmódról a fejlettebb országokban egyre inkább kezdenek áttérni a logisztikaorientált gondolkodásra, amely szerint a piaci verseny talán legdöntőbb tényezője ma már nem a hatékony termelés, és nem a nagyon jó marketing — mivel ezeket már minden fejlettebb cég bevezette és csak innovációval lehet e területeken újat alkotni –, hanem a logisztikai rendszer tökéletesítése. Egy kutatás során a KPMG több mint száz, az FMCG-szektorban

Fast Moving Consumer Goods (gyorsan forgó fogyasztási cikkek):

működő vállalatot kérdezett meg logisztikai tevékenységéről. A felmérés során négy tevékenységet különítettek el: a hazai szállítást, a raktározást, a külföldi szállítást és a járulékos logisztikai költségeket, például az áruk megromlása miatt. Az egyes adatok a cégek árbevételének százalékában mutatják a logisztikai költségek nagyságát. Az egész szektort figyelembe véve a logisztikai költségek együttesen 11,5%-át adták az árbevételnek, amelyből a hazai szállítás 1,9%-ot, a raktározás 2,6%-ot, a külföldi szállítás 4,2%ot, a járulékos költségek a 2,8%-ot tettek ki. E tevékenységek tehát nagy arányban vannak jelen a szektor költségtényezői között, különös tekintettel a külföldi szállításra. Egy, ezeket az adatokat továbbgondoló elemzés szerint összefüggés van a termékek külső szállítási és raktározási költségei között, mégpedig valószínűleg a logisztikai költségek anyagtulajdonságoktól való függése miatt. A fejlettebb gazdaságokban elterjedt gyakorlat, hogy az azonos anyagtulajdonságú termékek szállításán kívül a raktározásukat is más vállalatra bízzák. Az erre szakosodott társaságok széles körű logisztikai szolgáltatást kínálnak, ugyanakkor igyekeznek úgy szervezni ügyfélkörüket, hogy ugyanolyan fizikai tulajdonsággal rendelkező terméket kezeljenek. A különböző FMCG-termékcsoportok ugyanakkor nem csupán anyagi tulajdonságaik alapján csoportosíthatók, sok cég például nagyon széles termékskálát gyárt és meg tudja oldani a hatékony költségvezetést logisztikai szempontból is.

Az elnevezés különféle élelmiszer (food) és nemélemiszer (non-food) termékeket takar. Szokásosan a kisebb vásárlói döntést jelentő napi-cikkekről van szó, amelyeket forgalmazóik erős támogatással (reklám, promóciók) igyekeznek vonzóvá tenni. A logisztikai ráfordítások között sok úgynevezett trade-off költségpár található, ami azt jelenti, hogy sok az olyan költségtényező, amelyet csak úgy lehet csökkenteni, hogy közben egy másik megnő. Ilyen például a készletek rendelésének a költsége és a raktározási költség. Ha ugyanis például az alacsony raktározási költség a cél, akkor kis tételeket kell rendelni nagy gyakorisággal, hiszen ekkor kevés termék lesz raktáron egy-egy adott pillanatban. Ez viszont azt vonja maga után, hogy sűrűn kell tételeket rendelni, vagyis nőni fog a rendelési költség. Egy újabb,

Áprilisi számunk a PPP-vel foglalkozik

csak a költséganalízisre koncentráló felmérés és a többváltozós módszerek eszköze tehát még sok mindenben segítheti a vállalati döntéshozókat logisztikai dilemmáik megoldásában – vélik a szakemberek.

Inverz-logisztika Az elektronikus szemét begyűjtése és újrahasznosítása az inverz-logisztika egyik jelentős területe. Az EU Bizottság határozott jogi ellenlépésekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot, Észtországot, Finnországot, Görögországot, Máltát, valamint Lengyelországot, mert nem alkalmazták az EU fő direktíváját az elektronikus szemét újrahasznosításával kapcsolatban (Waste Electrical and Electronic Equipment, WEEE). A 2003. januárjában elfogadott WEEE kötelezi az elektromos

A direktíva pontos határidőt állított fel, eszerint 2006. decem-

eszközök gyártóit az életciklusuk végére érkezett készülékek

ber 6-ig az EU tagországoknak — mind a 25-nek — el kell érni-

feldolgozásának finanszírozására. Az elgondolás szerint a

ük a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg elektroni-

gyártók egyénileg lesznek felelősek az általuk 2005. augusz-

kai hulladék-mennyiséget. Meglehetősen kevés idő áll tehát

tus 13-ika után gyártott berendezésekért, míg a korábban

rendelkezésre, és rengeteg a teendő. Nem csoda, ha egyesek

piacra került eszközök hulladékairól közösen kell gondoskod-

nagyjából akkora felfordulást várnak, mint anno az Y2K idején,

niuk.

és óriási logisztikai és technológiai problémákat emlegetnek.

Felhasznált irodalom: www.gkm.hu; www.logsped.hu, www.mav.hu, www.mavcargo.hu, www.mavkombi.hu, www.kti.hu, www.szegedportal.hu, www. Aeroszeged.hu, www.airpostdebrecen.hu, www.logisztika-portal.hu, www.napionline.hu, Tóth László Levente, Fogarasi Márta, Nagy Sándor, Lakat István, Gecse Gergely, Kiss Gyula

5


EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

Recommend Documents