Európai Unió kohéziós politikája
Antoni Györgyi
[email protected]
Kohéziós politika az Unióban • Az elnevezés néhány éve használatos, korábbiakban regionális politika, strukturális politika • Alapelvek: programozási ciklusok – 2007-2013 koncentráció – integrált projektek partnerség – együttműködés addicionalitás – önerő szubszidiaritás – a probléma lehető legkisebb szinten történő problémakezelése
Új célrendszer • Versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió • További célok: tudásalapú társadalom társadalmi befogadás fenntartható fejlődés belső piac kiteljesítése 3 prioritás: konvergencia regionális versenyképesség európai területi együttműködés
Támogatási területek • • • •
innováció és a tudásalapú gazdaság infrastruktúra környezetvédelem és kockázat-megelőzés oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése • a munkavállalói mobilitás • a humántőke és a munkaerő-utánpótlás
Támogatási eszközök • Európai Regionális Fejlesztési Alap(ERFA) – infrastrukturális projektek • Európai Szociális Alap(ESZA) – humán projektek • Kohéziós Alap(KA) – környezetvédelmi és nagy infrastrukturális projektek
Megvalósítás keretrendszere • Tagállami szinten meghatározott • EU rendeletekkel szabályozza az intézményi kereteket, ezeken belül azonban nagy fokú tagállami szabadság • EU szinten meghatározott: o Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK): az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatása lásd. Új Magyarország Fejlesztési Terv o Operatív Programok(OP): az NSRK alapján, konkrét pályázati kiírások alapját képezi
Megvalósítás intézménye • Tagállami döntés alapján • Alapvető szervezetek OP- szinten: o
Irányító Hatóság(IH) – lásd NFÜ pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring
o
Közreműködő Szervezetek(KSZ) – lásd MAG Zrt. az IH-tól vesznek át egyes feladatokat
o
Kifizető Hatóság (KH) – lásd Pénzügyminisztérium
a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára
A magyar-modell Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
• • • • •
ÚMFT 22,4 milliárd euró Támogatás felhasználását a kormány határozza meg Döntések itt születnek Cél: foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés Társfinanszírozási forma, az uniós összeg valamelyik Alapból, a fennmaradó részt költségvetési forrásból
Operatív Programok •
• • • •
Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) A GOP a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést, a versenyképesség javításával, a gazdaság bázisának szélesítésével, és az üzleti környezet fejlesztésével segíti. Regionális Fejlesztés Operatív Program ( 7 db NYDOP, DAOP, KMOP stb.) - Célja az ország területi egyenlőtlenségének csökkentése, az elmaradott területek felzárkózása Társadalomi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) - A TÁMOP az ESZA finanszírozásával elsősorban az egyén fejlődésében, fejlesztésében nyújt segítséget Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) - TIOP az ERFA finanszírozásával az intézményrendszerben történő megújulásra ad lehetőséget. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) - Legfontosabb célja az elérhetőség javítása, a természeti és a települési környezet, valamint a klíma védelmének figyelembevételével.
Operatív Programok •
•
Elektronikus Közigazgatás Operatív program (EKOP) és Államreform Operatív Program (ÁROP) - Az államnak a felvállalt feladatok ésszerűsítésén, valamint a azok ellátásának eredményességén és hatékonyságán kell támogatni a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést Végrehajtás Operatív Program (VOP) - 1300 milliárd forint érhető el a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. a program célja a versenyképes, fenntartható fejlődést megalapozó mezőgazdaság megteremtése, életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése, a piaci szemlélet erősítése, és a képzettségi szint emelése
+ Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - 1300 milliárd forint érhető el a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. a program célja a versenyképes, fenntartható fejlődést megalapozó mezőgazdaság megteremtése, életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése, a piaci szemlélet erősítése, és a képzettségi szint emelése
Akciótervek – – – – – –
Gördülő tervezés a végrehajtás ütemezésére Az OP-k prioritásaira külön-külön készül Két éves keretprogram éves értékeléssel és megújítással Pénzalapok szakaszolása Támogatási konstrukciók, pályázati feltételek részletes bemutatása Kiemelt projektek felsorolása
Projekt tervek – – – –
Innovációs szándék Megvalósíthatósági tanulmányok Engedélyezési eljárások Pályázatok előkészítése
Fejlesztési régiók
Regionális Operatív Programok céljai régiónként: Dél-Alföld: tudásipar,agrárium,turisztika Dél-Dunántúl: magas környezeti minőségű modellrégió Észak-Alföld: a régió Kelet-Közép-Európa minőségi élet-, egészség- és rekreációs központja Észak-Magyarország céljai: iparfejlesztés, szolgáltatások, turisztika Közép-Dunántúl: az innovatív megoldások régiója Nyugat-Dunántúl: az észak-déli pannon gazdasági tengely fejlesztése Közép-Magyarország kiemelt fontosságú a lisszaboni célok megvalósítása szempontjából
A hazai intézményrendszer 3 szinten épül fel: KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET
KTK KTKMonitoring MonitoringBizottság Bizottság KTK KTKIrányító IrányítóHatóság Hatóság Kifizető KifizetőHatóság(ok) Hatóság(ok)
OPERATÍV PROGRAM
OP OPMonitoring MonitoringBizottság Bizottság OP OPIrányító IrányítóHatóság Hatóság
PROGRAMON BELÜL
Közreműködő Közreműködőszervezetek szervezetek Végső Végsőkedvezményezettek kedvezményezettek
Irányító Hatóság • • • • •
Általános felelősség az OP-ok megvalósításáért Programkiegészítő dokumentumok kidolgozása Az OP-ok előrehaladásának mérésére szolgáló monitoring információs rendszer kialakítása és működtetése Éves végrehajtási beszámoló készítése az EU Bizottságnak A pályázatok feltételrendszerének kidolgozása, döntés a támogatott pályázatokról és a támogatás összegéről
Monitoring Bizottság • • • • • •
Az OP legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt Elfogadja a támogatásokkal (pályázatokkal) kapcsolatos értékelési szempontrendszert Áttekinti és vizsgálja az egyes intézkedések előrehaladását Jóváhagyja az IH éves végrehajtási beszámolóját Jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat
Közreműködő Szervezetek • • •
Az OP-ok napi végrehajtásáért felelősek Az Irányító Hatóságok megbízásából és irányításával látnak el feladatot a végső kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatokban Feladatdelegálás útján feladatai lehetnek: • • • •
•
A pályázatok begyűjtése, tartalmi és formai értékelése, A megvalósuló projektek monitoringja, A kedvezményezettől kapott jelentések ellenőrzése, Számlák továbbítása az IH számára.
A végső kedvezményezett a Közreműködő Szervezetekkel kerül közvetlen kapcsolatba.
Kifizető Hatóság • • • •
Az EU támogatások lehívása, és továbbítása a végső kedvezményezett felé Fizetési kérelmek pénzügyi ellenőrzése; A következő évre vonatkozó kifizetési kérelmek előrejelzése az EU Bizottság számára Részletes számítógépes nyilvántartás vezetése a kifizetésekről
Fejlesztéspolitika intézményrendszere 2007 - 2013 PARLAMENT
FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYÍTÓ TESTÜLET
KORMÁNY
NEMZETI FEJLESZTÉSI TANÁCS
FEJLESZTÉSPOLITIKAI KORMÁNYBIZTOS NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Irányítóhatóságok 6+1 db ……
Közreműködő szervezetek
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK 7 db …. ….
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) •
az NFÜ felel a pénzügyi alapokból (ESZA, ERFA, Kohéziós Alap) lehívott források magyarországi felhasználásához szükséges intézményi, pénzügyi lebonyolítási, eljárásrendi szabályok kialakításáért, az intézményrendszer működéséért
Kutatás-fejlesztés, innováció Magyarországon
Helyzetkép: • • • • • • • • • • •
GDP 0,95%-a (2005), EU 15. hely, ráfordítások 1/3-át vállalkozások adják, 17 innovatív nagyvállalat adja a ráfordítások felét, ráfordítások 75-80%-a származik külföldi tulajdonú vállalatoktól, 73%-át a feldolgozóipari cégek adják, vállalati K+F műszaki területen koncentrálódik, elaprózott kutatási tevékenység, regionálisan egyenlőtlen, kevés spin- off vállalkozás Szellemi tulajdon védelme nem hatékony (kevés szabadalom)
„A Kormány középtávú (20072013)tudomány,technológiai és innováció-politikai (TTI) stratégiája” • •
Cél: 2013-ra érje el az összesített innovációs mutató(SII) az EU átlagot 3 alapelv: fókuszálás, hasznosítás, regionalitás
Középtávú célok: • a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének bővülése, • nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása, • a régiók kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növelése, • az új ismeret termelésének és a tudás-átörökítésnek a globalizálódása, iparosodása révén olyan tudáspiac kialakítása, mely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén működik, • a kijelölt prioritásoknak megfelelő tudományos nagyberuházások megvalósítása, elsősorban a régióközpontokban és a fejlesztési pólusokban, egyben a régiók közötti különbségek csökkentése (regionális kohézió), • az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése, mindenekelőtt a vállalatok ráfordításai növelésének eredményeként
Kijelölt kulcstechnológiai területek: • • • • • •
infokommunikációs technológiák, élettudományok és biotechnológia, orvostechnikai ipar, anyagtudomány és nanotechnológia, környezeti technológiák, az energiatakarékosság és a megújuló, alternatív energiaforrások technológiái.
Magyarországi K+F és innovációs pályázati rendszer 7 alap: • Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok(OTKA) • Gazdaságfejlesztés Operatív Program pályázatai(GOP) • Regionális Operatív Programok (ROP) • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program(TIOP) • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) • Svájci- Magyar Együttműködési Program • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai(KTIA)
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) • nyílt pályázati rendszer, • új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása • infrastruktúra is • a projekt befejezése után közzéteszik azt a honlapjukon
Prioritásai: • alkalmazás+kutatás fiataloknak, hazatérés elősegítése; • kutatás 6 millió Ft/év alatt; • kutatás 6 millió Ft/év felett; • fiatal, nemzetközi szintű kutató, kutatócsoport létrehozása; • nemzetközi tudományos együttműködés; • nemzetközi együttműködéshez kiegészítés; • publikációs pályázat
Regionális Operatív innovációs prioritásai
Programok
(ROP)
• 7 régió felzárkóztatási programja, • jelentős szerep az innovációs potenciál növelése, • régiós sajátosságok figyelembevételével, • klaszteresedés, inkubáció.
Társadalmi Infrastruktúra Program (TIOP)
Operatív
• felsőoktatási intézmények k+f+i és oktatási tevékenység színvonala emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, • műszerpark fejlesztése, • KM régió kivételével 6 régió vehet részt benne.
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) • kutatóegyetemek létrejöttének segítése, • technológiatranszfer tevékenységek elősegítése, • oktatói-kutatói életpálya támogatása, • kutatók közötti nemzetközi együttműködés elősegítése.
Gazdaságfejlesztési Operatív Program • Új Magyarország Fejlesztési Terven belül (célja a foglalkoztatás és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése) • 4 specifikus cél: – a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése, – a vállalati kapacitások komplex fejlesztése, – az üzleti környezet fejlesztése, – a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése.
K+F és innováció a versenyképességért •
• •
piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése ipari kutatás és kísérleti fejlesztési együttműködésben, innovációs clusterek támogatása, vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése.
Közép-Magyarország Operatív Program • Közép-Magyarország: országos átlagot meghaladó fejlettségi szint, • ágazati politikákból átemelt prioritások, intézkedések, • alacsonyabb támogatási intenzitás.
Svájci- Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás - CH 7. ) • Európai Bizottság és Svájc kétoldalú megállapodása, • gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, • 8,5 millió frank jut a hozzájárulásból kutatásfejlesztésre.
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai • Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) kezeli • Jelentős átalakulás várható (ügynökségszerű működés)
Célok: • • • • • •
„kritikus tömeg” elérése, „ötlettől a piacig” hasznosítás, min. 25% regionális innovációs célokra, vállalkozások részvételének növelése, nemzetközi színvonalú nagyprojektek.
Legfontosabb programjai: 1. Pázmány Péter Program 2. Asbóth Oszkár Program 3. Baross Gábor Program 4. Irinyi János Program 5. Apponyi Albert Program 6. Déri Miksa Program 7. Kozma László Program 8. Öveges József Program 9. Polányi Mihály Program 10. Teller Ede Program
Pázmány Péter Program Regionális (Egyetemi) Tudásközpontok létrehozását, és ezeknek az iparral való együttműködését támogatja. Célja, hogy olyan Tudásközpontok jöjjenek létre, amelyek vállalkozásokkal és más K+F-fel és innovációval foglalkozó szervezetekkel közösen nemzetközi színvonalú, fókuszált K+F és innovációs tevékenységeket tudnak folytatni. Jelenleg 19 támogatott Tudásközpont működik Magyarországon.
Asbóth Oszkár Program Célja nemzetközi jelentőségű innovációs clusterek létrehozásával húzóágazatok kialakulásának meggyorsítása, ehhez a szellemi, infrastrukturális és gazdasági háttér megteremtése. A Program célja továbbá az, hogy az innovációs cluster működése során átfogja a teljes innovációs láncot az ötlettől a hasznosításig. A program ösztönözni kívánja a tudás- és technológiaintenzív vállalkozások létrehozását és letelepedését, a külföldi tőkebefektetéseket, és high-tech cégek betelepülését az innovációs clusterek vonzáskörzetében.
Baross Gábor Program A regionális innováció és K+F támogatására létrehozott program. Célja a regionális egyenlőtlenségek mérséklése, az esélyegyenlőség megteremtése ezen a területen. A program főbb elemei: Regionális Innovációs Ügynökségek létrehozása és működtetése (akik helyi szinten koordinálják a pályázatokat, illetve biztosítják az innovációs szektor szereplőinek a megfelelő képviseletet), az Innocsekk program, illetve a decentralizált innovációs és K+F törekvések elősegítése.
Irinyi János Program Alapvetően az innovatív kis és középvállalkozások létrejöttét és kezdeti működését támogatja, innovatív ötleteik megvalósítását (a Program mottója: „Az ötlettől a piaci termékig”). Több fázisú pályázat, amely a tényleg ígéretes innovatív ötleteket segíti a piacrajutáshoz szükséges szint eléréséig
Jedlik Ányos Program A K+F területén jelentős tudományos és gazdasági áttörést ígérő, hosszú távú stratégiai kutatásokat támogatja. Kiemelten támogatja az ipari és közfinanszírozású kutatóhelyek együttműködését, stratégiai partnerségek kialakítását. Fontos szempontja, hogy a kutatási projektet (illetve az együttműködést) innovatív vállalkozásnak kell vezetnie, csak így kaphat támogatást az adott projekt. Alprogramjai megfelelnek a TTI stratégia kulcságazatainak.
Apponyi Albert Program Támogatást nyújt a technológiai innováció és a K+F társadalmi feltételeinek javításához. A Program keretein belül innovációs konferenciákon való részvétel (előadástartás), innovációs célú konferenciák szervezése, innovációs díjak alapítása és az innováció, K+F társadalmi elfogadottságát, elismertségét növelő tevékenységek támogathatóak.
Déri Miksa Program Támogatást nyújt az EUREKA programban való magyar részvételre. Az EUREKA program az európai piacorientált kutatás-fejlesztési együttműködést kívánja ösztönözni. Kozma László Program Vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs munkahelyeinek létrehozását, illetve fiatal kutatók alkalmazását támogatja.
Öveges József Program Fiatal kutatók nemzetközi tapasztalatcseréjére nyújt lehetőséget. Polányi Mihály Program Kiváló fiatal magyar kutatók támogatása, számukra lehetőség biztosítása a hazatelepülésre, illetve nemzetközi színvonalú kutatócsoport létrehozására. Teller Ede Program Nemzetközi kutatás-fejlesztési nagyprojektekhez nyújt támogatást, olyan kutatóhelyek K+F nagyprojektjeinek támogatása, amelyek interdiszciplinárisak, eredményeik rövid- vagy középtávon hasznosulnak.
Pólus Program • • • • •
Cél: nemzetközi versenyképesség növelése Komoly, innovációs és exportorientált klaszterek támogatása Pólus városok vállalkozási környezetének fejlesztő beruházása Erős kooperáció a vállalatokkal, illetve az önkormányzatok és egyetemek között Pólus városokon keresztül a régiók szerepének erősítése
• • • •
Pólus Program a következő operatív programokat érinti: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Regionális Operatív Programok (ROP)
Pólus városok: MISKOLC
GYŐR
BUDAPEST
DEBRECEN
SZÉKESF.VESZPRÉM
SZEGED
PÉCS
Pólus városaink: Budapest - Innopolisz Győr – Autopolisz Székesfehérvár – Veszprém – Ökopolisz Pécs – Lifepolisz Szeged – Biopolisz Debrecen - Medipolisz Miskolc - Nanopolisz
