Európai Unió adópolitikájáról 2. rész (témák: adócsalás elleni küzdelem, elektronikus számlázás bevezetése, jövedéki adókulcsok csökkentése)

Elektronikus hírlevél 2009/16. szám Tartalom: - EU hírek - Eseménynaptár - Aktuális pályázati lehetőségek - Hónap interjúja: Beszélgetés Kovács László, adó- és vámügyi biztossal az Európai Unió adópolitikájáról 2. rész (témák: adócsalás elleni küzdelem, elektronikus számlázás bevezetése, jövedéki adókulcsok csökkentése)

EU hírek Megszületett a döntés az EU új vezető tisztségviselőiről Az európai vezetők a belga miniszterelnököt választották az EU első állandó elnöki posztjának betöltésére. A külügyi tisztséget pedig a brit Catherine Ashton, az EU kereskedelmi biztosa tölti be. A 62 éves kereszténydemokrata Herman Van Rompuy végzetsége szerint közgazdász, és közel egy éve Belgium miniszterelnöke. Sokak szerint az ő érdeme, hogy stabil helyzetet sikerült teremteni az országban a flamand és francia ajkú közösség közötti feszültségek idején. További információ: http://ec.europa.eu/news/eu_explained/091120_hu.htm http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/008-64470-320-11-47-90120091113STO64437-2009-16-11-2009/default_hu.htm Az Európai Bizottság üdvözli a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba. A Bizottság meggyőződése, hogy az új szerződés fontos új előnyökhöz juttatja a polgárokat, és belátható időtávra rendezi az intézmények körüli vitákat. Ezzel lehetővé válik az Európai Unió számára, hogy teljes mértékben a gazdasági és pénzügyi válságból való zökkenőmentes kilábalásra, valamint a környezetbarátabb növekedést célzó 2020-as stratégia előmozdítására koncentrálhasson. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1855&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en

Telekom-csomag: megegyezés az internethozzáférés biztosításáról Az internethozzáférést csak szükség esetén, arányos mértékben, tisztességes és pártatlan eljárás, valamint a felhasználó meghallgatása után lehet korlátozni - ebben állapodtak meg a Európai Tanács és az Európai Parlament képviselői. Ezzel a telekommunikációs jogszabálycsomag utolsó vitás kérdését is tisztázták. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/052-63798-309-11-45-90920091105IPR63793-05-11-2009-2009-true/default_hu.htm http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/058-64461-320-11-47-90920091113STO64409-2009-16-11-2009/default_hu.htm http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1800&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en A karácsonyi égők 30%-a súlyos biztonsági kockázatot jelent, figyelmeztet az EU jelentés A karácsonyi égők 30%-a nyilvánvaló és közvetlen áramütés- és tűzveszélyt jelent az Európai Bizottság új jelentése szerint. A jelentés egy olyan közös piacfelügyeleti projekt következtetéseit mutatja be, amelyben öt tagállam – Magyarország, Németország, Szlovákia, Szlovénia és Hollandia – hatóságai és az Európai Bizottság vett részt. A vizsgálatokat 2007 novembere és 2009 májusa között végezték el különböző időközönként 196 véletlenszerűen kiválasztott, különböző árkategóriájú égősoron. A mintákat több mint 20 közigazgatási és műszaki követelmény szempontjából ellenőrizték. Számos égősor több teszten is megbukott. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1864&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en Az európai munkaerőpiacok a vártnál rugalmasabban reagálnak a válság súlyos hatásaira A krízis szedi az áldozatait az EU munkaerőpiacán, és javarészt visszafordította a 2000 óta elért a foglalkoztatás növekedést, szögezi le az európai foglalkoztatásról szóló 2009. évi jelentés (Employment in Europe Report). A foglalkoztatás szűkülésének terhét leginkább a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak viselik. A válság kezdete óta több mint 4 millió munkahellyel zsugorodott a foglalkoztatás az EU-ban. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1803&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en Államháztartási konszolidáció Egy évvel ezelőtt a legtöbb országban még elképzelhetetlen lett volna, hogy a költségvetési hiány az uniós határérték két-háromszorosa legyen. A gazdasági válság miatt jelenleg számos tagországra ez a jellemző. A rendkívül magas államháztartási deficit miatt azonban félő, hogy Európában ismét megjelenik a recesszió. Az uniós országok államháztartási hiánya egy év alatt átlagosan a GDP 0,8%-ról (2007) 2,3%-ra (2008) nőtt. Idén a hiány várhatóan megháromszorozódik, elérve a 6,9%-ot, jövőre pedig 7,5%-ra emelkedik. További információ: http://ec.europa.eu/news/economy/091112_hu.htm Az EU többet költ kutatásra Az európai vállalatok a gazdasági válság ellenére 2008-ban átlagosan 8,1 %-kal többet fordítanak kutatásra és fejlesztésre, mint tették azt 2007-ben. A 10 legnagyobb K+F beruházó között két uniós cég szerepel (a német Volkswagen és a finn Nokia) és öt egyesült államokbeli

cég (többek között a Microsoft, a General Motors és a Pfizer). A világ vezető befektetője a japán Toyota, 7,61 milliárd euró ráfordítással. További információ: http://ec.europa.eu/news/science/091116_hu.htm http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1716&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en Szerbia hamarosan benyújtja uniós csatlakozási kérelmét Brüsszelnek Vuk Jeremics kifejezte abbéli reményét, hogy kivezetheti hazáját a jelenlegi politikai és gazdasági elszigeteltségből, új lehetőségeket teremtve a szerbek új generációja számára. A tavalyi év végére és az idei év elejére az EU-pártiak aránya elérte a történelmi 85%-ot. Most a lakosság körülbelül 70%-a viszonyul kedvezően az EU-tagsághoz. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/030-63969-327-11-48-90320091106STO63894-2009-23-11-2009/default_hu.htm Élen maradni a változó világban A kreativitás és innováció európai éve (2009) keretében az európai év nagykövetei – neves tudósok, művészek és üzleti vezetők – nagyratörő kiáltványt tettek közzé. A csoport tagjai között szerepel Karlheinz Brandenburg, az mp3 feltalálója, a bűvöskockát megalkotó Rubik Ernő, JeanPhilippe Courtois, a Microsoft International elnöke és Rita Levi-Montalcini, a Nobel-díjas neurológus. A kiáltvány azt fogalmazza meg, hogyan válhat Európa a változás és új elképzelések motorjává. A dokumentum szerint a tudás megszerzése és alkalmazása terén több – magán- és állami – befektetésre van szükség. További információ: http://ec.europa.eu/news/science/091113_hu.htm Az EU konzultációt indít az új uniós polgári kezdeményezésről Az európai polgárok számára hamarosan új lehetőség nyílik arra, hogy a számukra fontos ügyekben cselekvésre ösztönözzék az Európai Bizottságot. A polgári kezdeményezés a közelmúltban hatályba lépett Lisszaboni Szerződés által bevezetett számos vívmány egyike. Az európai polgári kezdeményezés egyes részletei még kidolgozásra szorulnak. A Bizottság ezért nyilvános konzultációt indít annak érdekében, hogy a végső simítások elvégzése előtt kikérje az uniós lakosok véleményét a témával kapcsolatban. További információ: http://ec.europa.eu/news/eu_explained/091111_hu.htm http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1696&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en Éghajlatváltozás: Az EU jó úton halad a Kyotói Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátás csökkentési kötelezettségeinek teljesítése felé A legutóbbi előrejelzések szerint az EU–15 tagállamok el fogják érni a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében vállalt 8%-os kibocsátás csökkentési célt, míg az EU többi 12 tagállama közül 10 egyéni kötelezettségvállalásokat is tett a jegyzőkönyv keretében. Ezek a tagállamok várhatóan 6 – 8%-kal fogják a bázisév szintje alá csökkenteni kibocsátásukat. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1703&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=en http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1710&format=HTML&aged=0&la nguage=HU&guiLanguage=hu

Eseménynaptár 2009. december 7. Brüsszel, Belgium Lifelong Learning Programme 2010-es Információs Napja Helyszín: Európai Bizottság Charlemagne épülete (170 rue de la Loi, Brussels) Regisztráció: http://lllinfodays.teamwork.fr/home.php További információ: http://lllinfodays.teamwork.fr/ http://eacea.ec.europa.eu/llp/infoday10/infoday_2010_en.htm 2009. december 7. Brüsszel, Belgium „Move Together Day” – Együtt haladva a városi mobilitás új kultúrája felé Helyszín: Európai Szociális és Gazdasági Bizottság (rue Belliard 99, Brussels) Regisztráció: [email protected] További információ: http://www.move-together-exhibition.net/ 2009. december 8. Brüsszel, Belgium Magas szintű Európai Szakpolitikai Csúcs – Új ERA a Balkánon Helyszín: Bibliothèque Solvay in Brussels Regisztráció: http://www.friendsofeurope.org/Portals/6/Documents/Registration_Forms/EPS_Balkans_ProgReg _Form_PART.pdf További információ: http://www.friendsofeurope.org/ 2009. december 9. Brüsszel, Belgium Üzleti kapcsolatok Kínával – Tekintsünk előre a következő évtizedre Helyszín: Bibliothèque Solvay,Parc Léopold,Rue Belliard 137, 1040 Brussels További információ: [email protected] http://www.friendsofeurope.org/ 2009. december 9. Brüsszel, Belgium Konferencia az európai gépgyártásról – Gépek Európában Helyszín: Európai Bizottság Charlemagne épülete (170 rue de la Loi, Brussels) Regisztráció: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=3522&lang=en További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/document.cfm?action=display&doc_id=4722&userser vice_id=1&request.id=0 2009. december 10. Brüsszel, Belgium Évzáró Gála – Észak-Magyarországi Régió bemutatkozik Helyszín: Belgiumi Magyar Nagykövetség (Avenue Vert Chasseur 44, Brüsszel) Szervezők: Belgiumi Magyar Nagykövetség, Brüsszeli Kereskedelmi és Iparkamara Regisztráció: [email protected] Pénzügyi válság és kockázatkezelés – konferencia Helyszín: Régiók Bizottsága (rue Belliard 101, Brussels) Szervező: EWLA (European Women Lawyers Association) Regisztráció: [email protected]

További információ: http://www.cor.europa.eu/pages/EventTemplate.aspx?view=detail&id=b8618b5f-957a-4ccd-860a8c7816808449 2009. december 16. Brüsszel, Belgium COST Szeminárium – Európai Egyetemi Együttműködés: Kutatás és Innováció Helyszín: COST Office (Avenue Louise 149, Brussels) Regisztráció: [email protected] További információ: http://www.cost.esf.org/ 2009. december 17. Brüsszel, Belgium A NATO és a hitelválság Helyszín: Le Cercle Gaulois (5 rue de la Loi, Brussels) Regisztráció: [email protected] További információ: http://www.securitydefenceagenda.org/

Aktuális pályázati lehetőségek SEE: A délkelet-európai transznacionális együttműködési program Megnyílt a második pályázati felhívás A Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program (SEE) alapvető célkitűzése a kohézió, a stabilitás és a versenyképesség erősítése a transznacionális együttműködés fokozásával, az integráció növelésével, valamint a fenntartható fejlődés biztosításával. Programtér: 8 EU tagország (Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével), Románia, Bulgária, Görögország) + 8 nem EU tagország (Albánia, BoszniaHercegovina, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Szerbia, Montenegró, Ukrajna (nem teljes területével). November 27-én megjelent a második pályázati kiírás, melynek keretében a következő prioritások nyitottak: I.3, II.2, II.3, II.4, III.1, III.2, III.3, IV.3. A pályáztatás kétlépcsős eljárás keretében történik: Első lépésben:  a pályázóknak meg kell adniuk egy rövid szándéknyilatkozatot (EOI). Az EOI bemutatja a projekt célkitűzéseit, a várt költségvetést, a tevékenységek típusát, a projekt helyét és az együttműködési területet, a tervezett eredményeket és a partnerkapcsolatok szerkezetét. Csak elektronikus úton és csak egyszer lehet feltölteni a dokumentumokat, módosítási lehetőség nincs. Csak a kiválasztási kritériumoknak megfelelő projekteket hívják meg a második fázisba. Második lépésben:  A kitöltött jelentkezési lap benyújtása (AF) – A jelentkezési lapokat külső szakértők bevonásával értékelik. Javasolt a folyamatos kapcsolattartás a felelős nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy sikeresebben összehangolják a javaslatok tartalmát, és ellenőrizzék, hogy megfelelnek a nemzeti és regionális elvárásoknak. A szándéknyilatkozatok leadási határideje 2010. december 21. (elektronikus úton), a teljes pályázati csomagot 2010 áprilisában kell beadni. További információ: www.southeast-europe.net http://www.southeast-europe.net/en/downloads_section/calls/second_call/

Hónap interjúja Beszélgetés Kovács László, adó- és vámügyi biztossal az Európai Unió adópolitikájáról 2. rész (témák: az adócsalás elleni küzdelem, az elektronikus számlázás bevezetése, a jövedéki adókulcsok emelése) Az adópolitika kialakítása hagyományosan a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezért európai uniós szintű szabályozása rendkívül kényes feladat. A közösségi adóharmonizáció megvalósítása kifinomult diplomáciai érzéket igénylő munka, ami csak úgy járhat sikerrel, ha a bonyolult és gyakran ellentétes nemzeti érdekek hálójában sikerül a közös célok felé haladni, és kompromisszumok segítségével mindenki számára előnyös megoldásokat találni. A feladat gyakorlati nehézségeiről, kihívásairól, és az Európai Bizottság elmúlt, öt éves ciklusában a közösségi adópolitika terén elért eredményekről beszélgettünk Kovács László, adó- és vámügyi biztossal (folytatás az előző számból). MKIK: Az uniós adópolitika elmúlt öt évének kiemelkedő eredménye az adócsalások visszaszorítása. Milyen módszerekkel küzd az Európai Bizottság a megtakarítások adózásának kikerülése ellen? KL: Az adócsalás mértéke uniós szinten - a becslések szerint, mivel az adócsalók nem készítenek bevallást a csalásról - évente 200-250 milliárd euró. Ez az összeg az Európai Unió éves költségvetésének a duplája, a közös mezőgazdasági politikára költött összegnek közel négyszerese, a regionális támogatásoknak ötszöröse. Ez persze nem az Unió, hanem a tagállamok vesztesége. Óriási összeg, amelyet fontos célokra lehetne fordítani. Ennek a problémának üzentünk hadat. 2005. július 1-jén lépett életbe a megtakarításokból származó jövedelem adójának kikerülésére vonatkozó direktíva („Savings Taxation Directive”). Ennek célja, hogy ne lehessen kikerülni a megtakarításokból származó jövedelem adóját azzal, hogy nem abban az országban helyezi el bankba valaki a pénzt, amelynek adófizetője, hanem egy másikban, amely viszont a nem ott lakókat nem adóztatja meg. Nyilvánvaló, hogy aki szándékosan egy másik országban kamatoztatja a pénzét, az erről a kamatjövedelemről nem fog bevallást tenni, amikor egy táskában hazaviszi a pénzt. Ezt elkerülendő, a 2005. július 1-jén hatályba lépett direktíva lényege, hogy a kamatot kifizető bankok a kifizetéssel egyidejűleg információt küldenek az adózó saját országa adóhivatalának. Három ország: Belgium, Ausztria és Luxemburg nem egyezett ebbe bele, ugyanis az információ cserét a banktitok sérelmének minősítette. Helyette forrásadót vonnak le, amely kezdetben a kamatjövedelem 15%-a volt, később 20%-ra emelkedett. A következő fokozat, 2011-től már 35% lesz. A visszatartott forrásadó 75 %-át a kedvezményezett megnevezése nélkül átutalják saját országának adóhivatalához. A rendszer úgy léphetett hatályba, hogy öt európai ország, de nem uniós tagállam - Svájc, Liechtenstein, San Marino, Monaco és Andorra külön kétoldalú megállapodással csatlakoztak, aminek értelmében az ő pénzintézeteik is visszatartják a forrásadót. Csatlakozott továbbá tíz adóparadicsomként számon tartott kis sziget, amelyek az információadás helyett szintén a forrásadó levonását vállalták. A rendszer azzal a feltétellel kezdett működni, hogy három év múlva felülvizsgáljuk, megnézzük, vannak-e benne kiskapuk. Kiderült, hogy vannak. A felülvizsgálat még el sem kezdődött, amikor 2008 februárjában, a liechtensteini bankbotrány azt jelezte, hogy adómentes alapítványokon keresztül ki lehet kerülni a szabályozást. Ez fölgyorsította az amúgy csak 2008 második felében esedékes felülvizsgálatot. Ennek során az Európai Bizottság megállapította, hogy az adómentes alapítványokat, trösztöket a rendszer nem érinti, így ilyeneknek a kifizető bank és a kedvezményezett közé történő beiktatásával a forrásadó levonás, vagy az értesítés küldése kikerülhető. A másik kiskapu, hogy a direktíva csak a bankbetétekre vonatkozott, az innovatív pénzügyi termékekre - mint például a tőkegarantált betétekre és az életbiztosításokra – azonban nem. Ezért kezdeményeztük, hogy a

direktíva terjedjen ki a jogi személyekre és az innovatív pénzügyi termékekre is. Ez a javaslat már a Pénzügyminiszteri Tanács asztalán van, december elején fogják tárgyalni. Közben ezekről a módosításokról elkezdtük a tárgyalásokat a rendszerhez 2005-ben csatlakozott öt európai országgal és a tíz szigettel is. Jelezte csatlakozási szándékát Norvégia. Tárgyalásokat kezdtünk a rendszer további földrajzi kibővítéséről is, hogy megakadályozzuk a befektetések Európán kívülre helyezését. Késznek mutatkozik a csatlakozásra a korábban elutasító magatartást tanúsító három ázsiai pénzügyi központ - Hong Kong, Szingapúr és Makaó. MKIK: Hogy halad az adóparadicsomok felszámolása? KL: Az adóparadicsomok legfontosabb jellemzői: az átláthatatlan adórendszer, a tisztességtelen és káros adóverseny, valamint az, hogy kérésre sem adnak banki információt más országok adófizetőiről. Az információcsere elősegítése érdekében első lépésként két uniós direktíva módosítását javasoltam idén februárban. Az egyik a tagállamok adóhatóságai közötti adminisztratív együttműködést javítaná, segítve a saját adófizetők adóköteles jövedelmének pontos felmérését, a másik pedig a kölcsönös segítségnyújtást írja elő az adó behajtásában. Ha a Pénzügyminiszteri Tanács elfogadja a módosításokat, akkor már meg lehet követelni ugyanezt harmadik országoktól is. Az Európai Bizottság, az OECD és a G20 ország csoport összehangolt állásfoglalása és fellépése jelentősen megnövelte a siker esélyét. Ezt jelzi, hogy tavasszal több mint 30, eddig az OECD "fekete" illetve "szürke" listáján szereplő, az információcsere elől kitérő ország jelezte együttműködési készségét. MKIK: Milyen előrelépésre lehet számítani az ÁFA csalás visszaszorítása terén? KL: Az ÁFA csalás egyik módszere, hogy belföldi ÁFA köteles ügyletet hamis számlákkal közösségen belüli, azaz tagállamok közötti ügyletnek, és így ÁFA mentesnek tüntetnek fel, míg a valóságban a terméket a saját nemzeti piacon ÁFA-val adják el, azonban az ÁFÁ-t nem fizetik be. Másik lehetőség a csalásra egy üzlet színlelése hamis számlákkal és a létre sem jött üzlet ÁFÁjának visszaigénylése. Mindkét módszernek fő eleme, hogy néhány nagy összegű ügylet után a csaló cég eltűnik, és valahol máshol újjáalakul. Az ÁFA csalás visszaszorítására még 2007-ben két radikális módszert ajánlottunk. Az egyik az ún. „fordított ÁFA fizetés”, amikor az ÁFÁ-t csak az értékesítési láncban legutolsó, a végső felhasználó cég számlázza, és ő fizeti be, de nem az eladónak, hanem a költségvetésbe, s egyidejűleg vissza is igényli azt. Tehát tulajdonképpen a közösségen belüli kereskedelem végig ÁFA mentes, egészen az utolsó felhasználóig. A másik módszer ennek az ellenkezője: végig ÁFA köteles az ügylet, tehát nincs benne ÁFA mentes rész. Mindegyik módszer esetén pontosan követhető az ÁFA befizetési kötelezettség teljesítése, illetve az ÁFA visszaigénylés jogossága. Mivel egyik javaslat sem kapta meg a szükséges egyhangú támogatást, elővettük a hagyományos módszereket: a nemzeti ellenőrzés szigorítását, a tagországok adóhivatalai közötti együttműködés erősítését és az információcsere gyorsítását, továbbá az elektronikus számlázás elterjesztését. A konkrét javaslatokat kettesével, hármasával terjesztettük a Pénzügyminiszteri Tanács elé. Néhányat közülük, mint pl. az információcsere gyorsítását már el is fogadták. MKIK: Említette, hogy folyamatban van az elektronikus számlázás elterjesztése. Amellett, hogy ez jó eszköz lehet az ÁFA csalás visszaszorítása terén, segítséget jelenthet-e a kis és középvállalkozók mindennapi életének megkönnyítéséhez? KL: Természetesen, mivel egyszerűsíti az ügymenetet és csökkenti a költségeket. A direktíva módosításával az volt a célunk, hogy kötelezővé tegyük az elektronikus és a papíralapú számlák egyenlő kezelését, ezzel készteve a vállalkozásokat arra, hogy térjenek át az elektronikus számlázásra. Amennyiben az áttérés teljes körű lenne, ez évente Uniós szinten körülbelül 2,8 milliárd euró megtakarítást jelentene.

MKIK: Van-e határidő javaslat a teljes körű áttérésre? KL: Nincs, mert ez egyelőre még csak egy lehetőség. Azt biztosítottuk, hogy egyforma legyen a jogállása az elektronikus és a papíralapú számlának. A következő lépés lehet a kötelezővé tétel, de egyelőre ez még nincs napirenden. MKIK: Nagy vihart kavart a jövedéki adókulcsok minimális kulcsainak harmonizálása. Milyen kompromisszum született ebben a témában? KL: Az öt év folyamán többször előkerült a jövedéki termékek, azaz a szeszes italok, a dohányáruk és az energiahordozók minimálisan kötelező adókulcsának emelése. A költségvetési bevételek biztosítása miatt ugyanis elengedhetetlen az infláció követése. 2005-ben a szeszes italok jövedéki adója kötelező minimális mértékének emeléséről nyújtottunk be javaslatot. Az inflációs veszteség ugyanis 1992 óta - amikor a jelenlegi jövedéki adó mértékeket megállapították - 34%-os volt. Ebből következően egy 34%-os emelést javasoltunk, ami ellen az akkori új tagországok tiltakoztak, mondván hogy nekik 1992-ben még semmi közük nem volt az Európai Unióhoz. Végül megállapodtunk egy olyan kompromisszumban, hogy a kiindulópont nem 1992, hanem 2004. május 1., a csatlakozásuk időpontja legyen. Ez 4,5%-ra csökkentette a 34%-os eredeti javaslatot. A javaslat még így sem került elfogadásra, de már közel vagyunk a megegyezéshez. A Pénzügyminiszteri Tanács novemberi ülésén viszont megszületett a szintén évek óta húzódó megállapodás a dohánytermékek jövedéki dójának emeléséről. A megállapodást kétségkívül segíti az a körülmény is, hogy úgy a szeszesitalok fogyasztása, mint a dohányzás korlátozása egészségügyi megfontolásból indokolt. A nagy olajárrobbanás idején több ország is javasolta csökkenteni az üzemanyagok - benzin és gázolaj - jövedéki adóját. Ezzel a Bizottság azért nem értett egyet, mert ha csökken a jövedéki adó mértéke, akkor a gépkocsi tulajdonos nem érzi meg az olajtermelő országok áremelését, mert azt a jövedéki adó csökkentésével kompenzáljuk. Akkor viszont nem kényszerül takarékoskodásra. Ha a fogyasztás változatlan, akkor a fogyasztó országok adóbevételeinek egy része az olajtermelők bevételeit gyarapítja. Ezt belátva a kezdeményező tagállamok végül el is álltak a javaslattól. MKIK: Hogyan értékeli az elmúlt öt évben végzett munkáját, elégedett-e azokkal az eredményekkel, amiket keresztülvitt? KL: Elégedett vagyok. Közel húsz oldalt tesz ki a hivatali időm alatt benyújtott adó- és vámpolitikai javaslataimnak a rövid összefoglalása, s ezek közül csak kettő nem jutott el a végkifejletig. Az egyik a társasági nyereségadó alap kiszámításának egységesítése, amit az írországi népszavazás miatt, a másik az energiaadózási direktívának a megújuló energiafajtáknak előnyt biztosító módosítása, amit pedig a válság miatt vettünk le napirendről. Barroso elnök megígérte, hogy a jövő év elején hivatalba lépő Európai Bizottság mindkettőt napirendre tűzi. A vámpolitika területén az új, egyszerűsített és korszerűsített Közösségi Vámkódex elfogadása, valamint az elektronikus vámügyintézés bevezetése a legjelentősebb eredmény, hiszen ezek a vámeljárást gyorsabbá, hatékonyabbá és ráadásul olcsóbbá teszik. Ugyancsak fontos az állampolgárok biztonságát és egészségét fenyegető hamisított termékek fő forrásával, Kínával kialakított együttműködés, amelynek eredményeként jelentősen csökkent az onnan érkező veszélyes termékek aránya.

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete Dátum: 2009. december 4.