EURÓPAI PARLAMENTI MEGHALLGATÁSOK A BIZTOSJELÖLTEK KÉRDÉSSORRA ADOTT VÁLASZAI Mariann FISCHER BOEL (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) B. rész – Szakterületre vonatkozó kérdések
Prioritások 1. Melyek lesznek prioritásai az elkövetkezendő öt évben? Először is, a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának terén el kell érni a célkitűzéseket, emellett pedig hatékonyan és eredményesen akarok foglalkozni minden megoldatlan problémával, illetve nehézséggel. Ennek végrehajtása kiemelt fontosságú, és szigorúan figyelemmel fogom kísérni a különböző eszközök bevezetését. A cukor azon utolsó fő ágazatok egyike, amely reformra szorul. A legmagasabb prioritást fogom számára biztosítani. A Parlament és a Tanács a vita legfontosabb partnerei a termelők, a feldolgozók és fogyasztók, valamint a kereskedelmi partnereink, különösen a fejlődő országok mellett. A Bizottság a gyümölcs és zöldség Közös Piaci Szervezetének (KPSZ) egyszerűsítéséről szóló jelentést fogadott el. Az e jelentésről szóló vita eredményétől függően jogalkotási javaslatok készülhetnek belátható időn belül. A bor KPSZ-t jelenleg a lehetséges reformkövetelmények fényében vizsgálják. Kellő időben egyéb kiigazításokra lehet szükség az általános fejlődési tendenciák alapján. Másodsorban a Vidékfejlesztési Politika kapcsán fontosnak tartom, hogy az EU szilárd és jövőorientált jogszabályokat alkosson. A vidékfejlesztésre vonatkozó bizottsági javaslat létrehozza az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot és a többek között az Európai Parlament és a salzburgi konferencia által támogatott politikai irányvonalat követi. A polgárok környezetvédelemre, élelmiszerbiztonságra és minőségre koncentráló igényeire való tekintettel a Bizottság azt akarja, hogy az EU vidékpolitikája fontosabb szerepet játsszon az új, megreformált KAP-ban és a vidéki területek fejlesztésében. Ezzel a megközelítéssel a mezőgazdaság fontos lépéseket tehet annak érdekében, hogy eleget tegyen a társadalommal és a fenntarthatóság követelményével szemben fennálló kötelezettségeinek, miközben egyensúlyt tart a gazdasági és szociális dimenziók között.
DV\539144HU.doc
HU
PE 348.076
HU
Harmadsorban négy tagjelölt ország érintett bővítéssel, a Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság pedig az előcsatlakozási szakaszban van. A Bulgáriával és Romániával a mezőgazdasági fejezetről folytatott tárgyalásokat 2004-ben lezárták, és elő fogom készíteni 2007-re tervezett csatlakozásukat. Végül a WTO kapcsán a 2004. júliusi keret-megállapodás részletes tartalommal való kitöltését célzó tárgyalásokra kell koncentrálnunk. A júliusi megállapodás óriási teljesítmény volt. Aktívan és konstruktívan fogok részt venni a Dohai Kört lezáró folyamatban. A közös agrárpolitika reformja és jövője 2. Ön szerint milyen lesz az európai mezőgazdaság arculata 2013 küszöbén? Vajon a multifunkcionalitás elve még akkor is vezérvonala lesz-e a KAP-nak? Vajon akkor is lesz-e életterük a családi vállalkozásoknak? Milyen módon lehet majd megkönnyíteni a fiatal mezőgazdasági termelők letelepedését? Boldog vagyok, hogy az új reform pozitívan kezeli a társadalom élelmiszerminőséggel, állatjóléttel és környezetvédelemmel kapcsolatos növekvő igényeit. Ez a fenntarthatóságról szóló lisszaboni következtetések irányvonalát követi. Az olyan új politikai eszközök, mint rugalmasság, kereszt-megfelelés és moduláció nagyobb piacorientáltsághoz vezet, jobban figyelembe veszi a minőséggel kapcsolatos fogyasztói aggodalmakat és a környezetet, valamint hatékonyabb lesz a gazdaságok jövedelemtámogatása terén. Erősödni fog a mezőgazdaság többfunkciós jellege, ami a rugalmasságnak köszönhetően nagyobb szabadságot biztosít a mezőgazdasági termelőknek a termelés területén és nagyobb lesz a vidékfejlesztés által ösztönzött diverzifikáció. Ebben a tekintetben úgy gondolom, hogy a vidékfejlesztési politikáról szóló előterjesztett jogalkotási javaslat ugyanolyan fontos. A három fő cél a következő: versenyképesség növelése, a környezet- és a vidék helyzetének javítása, valamint a diverzifikáció és az élet minőségének javítása a vidéki térségekben. Moduláció útján növekedni fognak a második pillér pénzügyi forrásai. Nagy fontosságot tulajdonítok a vidékfejlesztési politikának — rendkívül lényeges lehet többek között az újító ötleteknek nyújtott támogatás, nem csak a gazdálkodó ágazat számára, hanem általában a vidéki térségek számára is. Ezek az intézkedések hozzájárulnak az egész kibővített Unióban tiszteletben tartott európai sokszínűséghez, és a családi gazdálkodás európai modellje védelemben részesül. Már megerősítésre kerültek a fiatal mezőgazdasági termelők letelepedésével kapcsolatos meglévő intézkedések. A vidékfejlesztés keretén belül a rendelkezésre álló támogatás legfeljebb 30 000 eurós tevékenység megkezdéséhez nyújtott juttatást, legfeljebb 25 000 euró tőkésített értékig hiteltámogatási kamatot és további 10%-os beruházási támogatást foglal magában (más mezőgazdasági termelőkhöz képest). A tagállamok emellett végrehajthatják az új egyszeri kifizetést és a nemzeti tartalékot oly módon, amely megkönnyítheti az új mezőgazdasági termelőknek e rendszerben való részvételét. PE 348.076
HU
2/18
DV\539144HU.doc
3. Miképp tervezi a fiatal gazdálkodók élethosszig tartó szakmai képzésének elősegítését a célból, hogy megkönnyítsék alkalmazkodásukat a még számos fejlődés előtt álló mezőgazdaság igényeihez? A gazdaságok tanácsadói szolgálatainak elve új és a KAP reform részét képezi, és fontossággal bír majd a kereszt-megfelelés vonatkozásában. Általában véve úgy hiszem, hogy szükség van arra, hogy a mezőgazdasági termelők különböző lehetőségeket kapjanak képességeik továbbfejlesztésére, ha az élelmiszerbiztonság, minőség, környezetvédelem terén növekvő követelményekkel és az egyre erősödő globalizációval kell megküzdeniük. Erre a szektor egésze valamint az egyéni gazdaságok életképességének biztosítása érdekében van szükség. A szakképzés fontos azért, hogy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelők számára azt, hogy alkalmazkodjanak az állandóan fejlődő mezőgazdasághoz és a megreformált KAP-hoz. A jelenlegi vidékfejlesztési rendelet egy intézkedési csomagot irányoz elő, amelyben szerepel a "képzés". A célkitűzések a következők: a mezőgazdasági termelők felkészítése a termelésnek a környezet, állatjólét és minőség mentén történő átalakítására, keresztmegfelelési követelményekkel összeegyeztethető termelési gyakorlatok alkalmazására, és azon készségek megszerzésére, amelyek szükségesek ahhoz, hogy gazdaságilag életképes gazdaságot működtethessenek. A képzés 15 EU tagállamból 12 tagállam 2000-2006. évi vidékfejlesztési programjában szerepel, és a költségvetés 0,7%-át képezi erre az időszakra. Hét új tagállam szerepeltette a képzést a költségvetés 0,4%-ának erejéig. A képességekre, a gazdaságok tanácsadói szolgálataira és a képzésre vonatkozó igényt több vidéki érdekelt is említette a meghosszabbított hatásvizsgálatról szóló konzultatív folyamat során, amelyet az új vidékfejlesztési rendeletre vonatkozó javaslattal együtt terjesztettek elő. A KAP reform tartalmazza a mezőgazdasági termelők piaci igényekre való átállítását, hogy a mezőgazdasági termelőket olyan vállakozókként kell kezelni, akiknek alkalmazkodniuk kell a piaci igényekhez. A reform utáni új helyzet a mezőgazdasági termelőktől nagyobb erőfeszítéseket követel majd, és szükségessé teszi, hogy a képzési kurzusokra vonatkozó megfelelő rendelkezés szerepeljen a 2007-2013. évi jövőbeli vidékfejlesztési programokban. 4. Tekintettel a 2002. októberi Európai Tanács során meghatározott pénzügyi keretre, vajon nem áll-e fenn annak veszélye, hogy tanúi lehetünk annak, hogy a piactámogatási politika fokozatosan visszakerül nemzeti szintre? Ilyen körülmények között hogyan garantálhatóak az igazságos jövedelem feltételei a gazdálkodók között, amikor a huszonötök Európájában ismételten növekedett a jövedelemkülönbség? Nem hiszem, hogy a 2002. októberi csúcstalálkozón elhatározott költségvetési plafon a KAP fokozatos újraállamosításához, vezet. Még ha több rugalmasságot is kapnak a tagállamok, ennek a rugalmasságnak nemzeti szinten egyértelmű költségvetési korlátokat kell DV\539144HU.doc
3/18
PE 348.076
HU
tiszteletben tartania, meg kell felelnie a szabályozási kötelezettségvállalásoknak, és a Bizottság szigorú ellenőrzése mellett zajlik. Ezért minden tagállamnak egy közös keretben kell dolgoznia. A költségvetés vonatkozásában nemzeti felső határt határoztak meg az egyszeri gazdaságoknak történő kifizetés összegéről (az 1782/2003 tanácsi rendelet VIII. Melléklete és az 583/2004 tanácsi rendelet VIIIA melléklete). Ha egy adott évben a referenciaösszegek összege magasabb, mint ez a nemzeti felső határ, az egyes referenciaösszegeket csökkentik. Függetlenül attól, hogy a tagállam milyen végrehajtási rendszert választ, az átlagos támogatás nem térhet el fokozatosan a tagállamok között. A vidékfejlesztésről szóló továbbított javaslat emellett világos közösségi keretet állapít meg. 5. Hogyan ítéli meg a Tanács által 2003 júniusában és 2004 áprilisában hozott, a Közös Agrárpolitikára vonatkozó reformot? Úgy véli-e Ön, hogy ezek a reformok elegendőek ahhoz, hogy a KAP, ne lépje túl a 2007-2013-as pénzügyi tervet? Vajon figyelembe veszik-e ezek a reformok Bulgária és Románia 2007-re előirányzott csatlakozását? A költségvetési fegyelem milyen jellegű kihatását várja Ön a Közös Agrárpolitikára? Véleményem szerint a KAP legutóbbi két reformja pozitív volt a mezőgazdasági termelők, valamint általában a társadalom számára. Az eredmények gazdasági, szociális és környezeti szempontból fenntarthatók. A 2003/2004-es KAP reform, összeegyezteti a mezőgazdasági termelőinknek nyújtott támogatást a társadalom igényeivel. A termelést is jobban egyensúlyba hozza a piaci igényekkel. A jövedelemtámogatás legnagyobb részét a termelési mennyiségektől függetlenül fizetik ki. A közvetlen kifizetéseket a kereszt-megfelelési szabványok betartásához kötik. A moduláció több pénzt bocsát a környezetvédelmi, minőségi vagy állatjóléti intézkedésekre. Pénzügyi fegyelmi mechanizmust vezettek be a költségvetési plafon betartására. Biztos vagyok a reform eredményességében és kedvező hatásában. Igaz, hogy a Bizottság többek között a reformdöntések hatását is magába foglaló KAP-ra vonatkozó kiadási előjelzései azt mutatják, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a brüsszeli plafonokat 2007-tők kb. 500 millió euróval haladják meg, ami 2013-ra kb. 950 millió eurót ér el. Ha azonban a pénzügyi fegyelem megbomlik, ez csak a vidékfejlesztés fontosságát hangsúlyozza, ami a különböző régiókban található valamennyi mezőgazdasági üzem versenyképességének javítását helyezi középpontba. A 2002-es brüsszeli csúcstalálkozón meghatározott felső határok csak a 25 tagállamból álló EU-ra vonatkoztak. A Bizottság a 2007-2013. évi pénzügyi tervezet keretében felfelé történő kiigazítását javasolta Bulgária és Románia 2007-től történő csatlakozásának maradéktalan figyelembe vétele érdekében.
PE 348.076
HU
4/18
DV\539144HU.doc
6. Hogyan tervezi elkerülni a konkurencia torzulásait, amelyek a rugalmas támogatások mechanizmusának a tagállamok és a régiók szerinti eltérő alkalmazásából fakadhatnak? A 2003-as reformmal a KAP közvetlen támogatás nagy részét rugalmas támogatással hajtják végre, amely természeténél fogva független a termelés mennyiségétől; ennek az a célja, hogy a termelés jobban igazodjon a piac igényeihez, ezért nem érinti a versenyt. A reform átfogó végrehajtásán belül azonban a tagállamok úgy határozhatnak, hogy bizonyos fokig fenntartják a közvetlen támogatások részleges rugalmasságát. E lehetőség korlátozott mértéke a priori nem vonja maga után jelentős problémák lehetőségét a részleges rugalmasságot alkalmazó országok/régiók valamint a teljes rugalmasságot alkalmazó országok/régiók közötti verseny torzulását tekintve. Meg kell jegyezni, hogy az 1782/2003 rendelet 64.3 cikke előirányozza, hogy legkésőbb 2009. december 31-ig jelentést kell készíteni a részleges végrehajtás piacokra és strukturális fejlődésekre gyakorolt hatásairól. 2004. augusztus 1. előtt az érintett tagállamok értesítették a Bizottságot a végrehajtási intézkedésekről. Úgy tudom, hogy ez nem keltett aggodalmat a szolgálatoknál (Mezőgazdasági Főigazgatóság). 7. Mely termékek közös piacaira szándékozik bevezetni a KAP új mechanizmusait, és milyen ütemezésben? Tervezi-e a borpiac közös szervezésének átalakítását? Ehhez hogyan tervezi a minőségi termelés ösztönzését a célból, hogy a közösségi borászati örökség képes legyen felvenni a versenyt a nemzetközi konkurenciával? Teljes mértékben támogatom a Bizottság cukor-rendszer reformjára vonatkozó javaslatát, és valamennyi érintett fél aktívan együtt fog dolgozni azért, hogy erről megállapodás szülessen, és ez végrehajtásra kerüljön. A megállapodás megvalósításának feladata nem lesz könnyű — egy reform sok kérdést rejt magában és nem tartalmaz kiforrott válaszokat. A tárgyalások valamennyi résztvevő számára nagy kihívást jelentenek majd, de meg kell találnunk a megfelelő kompromisszumot. Tisztában vagyok azokkal a nehézségekkel, amelyekkel néhány tagállam a bor-KPSZ egyes rendelkezéseinek végrehajtása során szembesül; ilyenek például az engedély nélküli telepítések szabályozása és az EU jogszabályoknak nem megfelelő telepítések ellenőrzése. Tudatában vagyok a harmadik országokból származó borok által kifejtett nyomásnak és erős versenynek. A helyzetet részletesen elemezni fogjuk; levonjuk a következtetéseket és szükség esetén reformjavaslattal állunk elő. A minőség-meghatározási és a borok elrendezésére és forgalmazási szabványaira vonatkozó európai rendszereket több tagállamban kifejleszettték. Ezek a minőségrendszerek nem mindig jelentenek garanciát olyan fokú homogenitásra, amely a fogyasztók részéről elvárható. Az új bortermelő országok jobban érdeklődnek a fajtákról és azok homogenitásáról szóló információk iránt. Az EU borpolitikájának természetesen figyelembe kell vennie ezt, és olyan stratégiát kell kifejlesztenie, amely ötvözi az EU DV\539144HU.doc
5/18
PE 348.076
HU
borhagyományainak markáns elemeit a szükséges rugalmassággal. A versenyképesség egyik fontos eleme a fogyasztó által megkövetelt minőség javítása, amelyre konkrét új eszközöket vezetett be a KAP reform a vidékfejlesztés keretében. A helyzetet esetenként fogom elemezni, azon más közös KPSZ-ek esetében, amelyeknek reformjára még nem került sor. 8. Milyennek látja Ön a vidékfejlesztési politika jövőjét, és kapcsolatát a piaci támogatásra irányuló politikával? Milyen módon tervezi e vidékfejlesztési politikának az alkalmazását a régi, valamint az új tagállamokban? A reformok jelentősen megerősítették a KAP két pillére közötti kapcsolatokat. A vidékfejlesztési politika nem korlátozódhat a továbbiakban a gazdálkodási ágazatra, és emiatt fontos, hogy a KAP vidékfejlesztési faktorát megfelelően hangoljuk össze az Európai Kohéziós Politikával, amelynek a területfejlesztés a fő feladata az Unióban. A vidékfejlesztési politikának ki kell terjednie a 2007-2013. évi javasolt pénzügyi tervben meghatározott három fő célkitűzésre, ugyanakkor jelentősen hozzá kell járulnia a kohéziós politikához, azaz a versenyképesség javításához, a környezet helyzetének földmenedzsment lévén történő fejlesztéséhez, az élet minőségének javításához és a tevékenységek sokszínűbbé tételéhez. A helyi részvétel vidékfejlesztési intézkedésekben történő bevonásának (a LEADER megközelítés úgynevezett mainstreamingje) ezt a szélesebb hatókört kell támogatnia és e politikai területen lényegesen javítania az irányítást. Egy stratégiai dokumentum van előkészületben annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti/regionális programok ezekre a prioritásokra koncentráljanak. Három tengelyt határoznak meg; első tengely: versenyképesség javítása, második tengely: a környezet és a vidék helyzetének javítása „land menedzsment” támogatással és harmadik tengely: az élet minőségének javítása és a tevékenységek sokszínűbbé tétele. Kiegyensúlyozott program biztosítása céljából az új tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat a három tengely mindegyikére minimális finanszírozást ír elő. Ez a megközelítés hozzájárul egy életképes vidék fenntartásához és elegendő rugalmasságot biztosít nemzeti vagy regionális szinten. A jövőbeli vidékfejlesztési politikát egyetlen finanszírozási és tervezési eszközzel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal és egyetlen pénzgazdálkodási és ellenőrzési szabály alapján hajtják végre. Ezeket a szabályokat, amelyek lehetőség szerint megegyeznek a piaci támogatási politikára alkalmazandóakkal, egyetlen egy olyan rendelettervezetben csoportosítják, amelynek hatálya kiterjed a Közös Agrárpolitika mindkét alapjának finanszírozására. Maradéktalanul támogatom ezt a megközelítést. Több hangsúlyt fektet a stratégiai tervezésre és a kézzelfogható eredmények előteremtésére. Egyszerűsíti és karcsúsítja az intézkedések tartalmát, és ezáltal növeli a politika átláthatóságát, illetve javítja az irányítást.
PE 348.076
HU
6/18
DV\539144HU.doc
Harmonizációra kerül sor a régi és az új tagállamok között a 2006. évet követő tervezési időszak politikai végrehajtása során (két éves átmeneti időszakot követően). Az új tagállamok azonban profitálni fognak a magasabb összegekből és a magasabb társfinanszírozási tételekből, mivel azok nagy részét fedezi a jövőbeli kohéziós politika konvergencia célkitűzése. 9. A Bizottságnak a kohéziós politika nagyszabású átalakítására tett javaslatával kapcsolatban hogyan látja Ön e politika, valamint a vidékfejlesztési politika közötti tagolódást? Úgy gondolja, hogy a Bizottság által ebben az új keretben javasolt vidékfejlesztési Alap elegendő lesz egy életképes társadalomszerkezet fenntartásához az Európai Unió vidéki régióiban? A lisszaboni és a gothenburgi napirendeket tükrözik a kohéziós politikára vonatkozó javaslatok, amelyek valójában három célkitűzést tartalmazó lényegi reformra terjednek ki: (1) konvergencia, (2) regionális versenyképesség és foglalkoztatás és (3) európai területi együttműködés. A javaslatok a döntéshozatali rendszer fontos egyszerűsítését eredményeznék, mégpedig a közösségi támogatási keretek és programkiegészítők kiküszöbölésével és a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott felelősség hangsúlyozásával. A vidékfejlesztés az EU valamennyi vidéki térsége számára nyitott, három fő célkitűzéséről pedig a 8. kérdésre adott válaszomban teszek említést. Ez a megközelítés kiegészíti a kohéziós politika erőfeszítéseit. Mivel a kohéziós politika szerinti intervenció a nemzeti konvergenciára és a regionális gazdaság versenyképességére koncentrál, a vidékfejlesztési programok a helyi fejlesztésen alapulnak (helyi források jobb felhasználása) és a vidéki közösségek a vidéki környezet igényeit célozzák majd, valamint a KAP reform által előidézett változásokat kísérik. A politikai célkitűzések közötti ezen egyértelmű megkülönböztetés tükröződik a javasolt új pénzügyi terv struktúrájában. Külön rendelkezések beillesztésére került sor annak biztosítása érdekében, hogy ne legyen átfedés a strukturális alapok és a vidékfejlesztés finanszírozása között, különösen a mikrovállalkozások, a turizmus és a vidéki térségek alapvető szolgáltatásainak támogatása terén. A vidéki térségek életképes szociális szövetéhez való hozzájárulás a vidékfejlesztés egyik alapvető célja, annak valamennyi elemével együtt. Az új alapra javasolt költségvetés — 88 750 millió euró 2004-es árakon a következő pénzügyi időszakra — jelentős mértékben hozzá fog járulni ehhez, amelyet erősít majd a kohéziós politika is. Biztos vagyok benne, hogy ezzel a költségvetéssel képesek leszünk arra, hogy elérjük a vidékfejlesztési politika fő céljait és természetesen hozzá fog járulni az EU vidéki térségeinek szociális szövetének fenntartásában más EU politikák és nemzeti kezdeményezések mellett.
DV\539144HU.doc
7/18
PE 348.076
HU
10. Mi az Ön álláspontja a GMSz-ekkel kapcsolatban, ideértve a hagyományos-, bio-, valamint a géntechnológiával módosított kultúrák egyidejű létezésének, továbbá a bio-vetőmagok GMSz-ekkel történő szennyezésének kérdését? Ön milyen küszöbértéket ajánl majd? Milyen mértékben tervezi a biogazdálkodás támogatását? Síkra száll-e majd egy minőségi élelmiszeripar védelméért, hogy megvédje mind a fogyasztók egészségét, mind pedig a jellegzetes európai konyhai hagyományokat, s vajon folytatja-e majd a tájjellegű termékek népszerűsítésének politikáját az oltalom alatt álló eredet-megjelölés (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) rendszereken keresztül? Úgy hiszem, hogy a mezőgazdaság egyik formája sem zárható ki (GMSz vagy nem-GMSz) az EU-ban ("egyidejű létezés") a jövőben. A kihívás annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági termelők választhatnak a GMSz és a nem GMSz növényi kultúrák között, mindamellett, hogy megfelelnek az EU címkézési és azonosíthatósági követelményeinek. A GMSz és a nem-GMSz termelést nem lehet természetesen elkülöníteni; intézkedéseket kell hozni, hogy valamennyi szakaszban megelőzzük keveredésüket. Az együttélés nem a GMSz engedélyezési eljárás során tárgyalt, emberi egészséget fenyegető vagy környezeti kockázatokat magában rejtő, hanem a GMSZ-ek véletlenszerű, nem GM növényekre való átterjedése által okozott lehetséges gazdasági kárt, valamint a megfelelő és költséghatékony, a keveredés csökkentését célzó intézkedéseket érintik. A véletlen jelenlétet csak úgy, mint minden más GMSZ szabályozási kérdést, a tudományos tanácsok alapján kell kezelnünk, és biztosítanunk, hogy megközelítésünk eléggé szilárd ahhoz, hogy hatékonyan szabályozzuk, azt, ami a valós világban történik. Hivatalos EU-s tudományos források támasztják alá, hogy szigorú szabályozási küszöbértékeken belül nagyon alacsony szintű tűréshatár fogadható els a véletlen jelenlétre. Az lenne a kihívás, hogy ezen küszöbértékek véglegesítésre kerüljenek oly módon, amely összeegyezteti a biztonságos bio- és hagyományos mezőgazdasági termesztéshez fűződő igényünket, és a mezőgazdasági termelők azon igényét, hogy elegendő vetőmaggal rendelkezzenek, versenyképes áron. A biogazdálkodás fontos szerepet játszik a környezetbarát és a minőségi termelés elősegítésében. A biogazdálkodók a KAP első pilléréből kaphatnak támogatást. Ez teljes egészében bele van ágyazva a vidékfejlesztési politikába, azaz a KAP második pillérébe és kiemelkedő helyen szerepel az agrárkörnyezeti intézkedésekben. A KAP reform biztosította eddig a biogazdálkodás jövőbeli fejlesztésének keretét és egy sor eszközt bocsátott a tagállamok rendelkezésére. A Bizottság közzétette a " Bioételekre és gazdálkodásra vonatkozó európai cselekvési tervet". Ezzel a közleménnyel az a szándéka, hogy felmérje a helyzetet, és hogy átfogó stratégiai képet alkosson a biogazdálkodásról. Az OEM/OFJ rendszernek köszönhetően (oltalom alatt álló eredet-megjelölés és oltalom alatt álló földrajzi jelzés) többletérték adható azon termékekhez, amelyek természetes és termelési feltételekhez, valamint az emberi know-how-hoz kötött sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez a névvédelem valós eszköz a vidékfejlesztéshez és fogyasztói igényt is kielégít. Én védelmére fogok kelni ennek a rendszernek. Lehetővé kell tenni az európai PE 348.076
HU
8/18
DV\539144HU.doc
szinten védelemben részesített termékek kizárólagos használatát azoknak a termelőknek és feldolgozóknak, akik hajlandóak ilyen korlátozások mellett termelni, és akik megfelelnek az ellenőrzési szabályoknak, valamint az általános élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi követelményeknek. 11. Mit gondol Ön a KAP keretén belül a megújuló energiákról (környezetbarát üzemanyag, biomassza, stb.)? Közösségi szinten milyen intézkedések hozhatóak e fejlődés előmozdítása érdekében? Az Európai Unió a megújuló források növekvő felhasználását támogatja, az energiaimporttól való függés csökkentése valamint a környezeti célok megvalósítása érdekében (kiotói jegyzőkönyv), valamint a vidékfejlesztés támogatása céljából. 2000 óta jelentős számú jogi eszközt javasolt a Bizottság illetve fogadott el a Tanács. A legfontosabbak a bioüzemanyag irányelv, amely a bioüzemanyagok részesedésére vonatkozó referenciacélokat határozza meg, valamint az energia adózásáról szóló irányelv, amely többek között közös szabályokat határoz meg a bioüzemanyagok adómentessége vonatkozásában. Számos vidékfejlesztési intézkedés már most hozzá tud járulni a megújuló energia fejlesztéséhez, például a gazdaságokba vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásába és forgalmazásába történő beruházási támogatás keretében. A 2003-as KAP reformmal speciális, energianövényekre vonatkozó támogatást vezettek be. Legfeljebb 1,5 millió hektáros garantált területre hektáronként 45 eurós támogatás áll majd rendelkezésre. Ez az új rendszer a Bizottság által 2006. december 31-re elkészítendő jelentéstől, valamint a bioüzemanyagok kezdeményezésének végrehajtását figyelembe vevő szükséges javaslatoktól függ majd. E mellett a pihentetett föld továbbra is jogosult kifizetésekre, ha azt nem élelmiszertermelésre használják fel. Jelen pillanatban nincs arra vonatkozó szándék, hogy további intézkedésekre történjen javaslat, mivel az új energianövény-támogatást először végre kell hajtani. Az ezzel összefüggésben előirányzott jelentés lehetőséget biztosít az új rendszer hatásának elemzésére és szükség esetén módosításokat, vagy új eszközöket javasol. 12. Az előző évek során bekövetkezett járványok (szivacsos marhaagyvelő-gyulladás, fertőző száj-és körömfájás) és természeti katasztrófák (szárazság, áradások) nyilvánvalóvá tették, hogy milyen mértékben ki vannak szolgáltatva a termelők a hirtelen fellépő és súlyos válságokkal szemben. Továbbá, a termelők a mezőgazdasági piacok ingadozásainak is áldozatai egyben, amivel szemben az egyes termékek piacának közös szervezései elégtelennek bizonyultak. Mely kezdeményezéseket javasol majd a Biztosok Testületének mindezen, a mezőgazdasági tevékenységgel járó kockázatok elleni fellépés céljából, továbbá az európai termelők számára egyfajta biztonság megteremtése érdekében?
DV\539144HU.doc
9/18
PE 348.076
HU
A KAP reformfolyamat, amely 1992-ben kezdődött, a közvetlen kifizetéseket tette a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálását és támogatását célzó kulcsfontosságú eszközzé. Ezért a gazdálkodók családi jövedelmének nagy része függetlenné vált a termelési és árkockázattól. A KAP reform fontos célkitűzése, hogy az EU mezőgazdasági termelése jobban piacorientált legyen. Az EU tagállamokban és a világ más részein több eszközt fejlesztettek ki abból a célból, hogy támogassák a mezőgazdasági termelőket a kockázatok leküzdésében. A Bizottság egy 2004 végére elkészítendő jelentésben a KAP reformról szóló 2003-as megállapodásnak megfelelően egyeztetett összefüggésében fogja elemezni a válság- és kockázatkezelés különböző eszközeinek előnyeit és hátrányait. Ez az elemzés és a Tanácsban és az Európai Parlamentben ezt követően folytatandó vita lesz az alapja a lehetséges jogszabály javaslatoknak. Ennek kapcsán meg szeretném említeni a Szolidaritási Alap 2002-ben való létrehozását, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson olyan természeti katasztrófák során, mint az áradások vagy a földrengések. A Bizottság általában azt a nézetet képviseli, hogy más megoldásokat találjon a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak és a mezőgazdasági termelőknek történő segítségnyújtás érdekében (előlegezett kifizetések, területpihentetéssel kapcsolatos rugalmasság, stb.). A közös agrárpolitika és a bővítés 13. Hogyan látja a mezőgazdaság fejlődését az új tagállamokban, valamint e folyamat beépülését a KAP-ba? Létre kellene-e hozni további eszközöket e integráció megkönnyítése céljából? A mezőgazdaság az új tagállamokban fontos gazdasági tevékenység és megvan az egyértelmű potenciális igény a fejlesztésére. Ennek megvalósításához strukturális kiigazításra van szükség. A Csatlakozási Okmányban szereplő megállapodás szerinti strukturális és vidékfejlesztési alapok támogatást nyújtanak majd ehhez a kiigazításhoz. Az új tagállamok profitálni fognak a szükségleteikhez igazított vidékfejlesztési csomagból, amely külön kiegészítő intézkedéseket és a 15 tagú EU-ra alkalmazott feltételeknél kedvezőbb feltételeket tartalmaz. A közvetlen kifizetések és a piaci intézkedések vonatkozásában elfogadtak bizonyos eszközöket, valamint az időszakokra történő felosztást, amelyek a következőket foglalják magukba: - Közvetlen kifizetésekre vonatkozó egyszerűsített rendszer, melynek neve "Egyszeri Térségi Kifizetési Rendszer" (SAPS), amely legfeljebb öt évig alkalmazható, amely időszakot követően az új tagállamok kötelesek áttérni a SAPS-ról a közvetlen kifizetések szabványrendszerének regionalizált modelljére (egyszeri kifizetési rendszer), - Közvetlen támogatások időbeosztása 2004 és 2013 között, annak lehetőségével együtt, hogy ezen kifizetéseket megnöveljék, - Különleges intézkedések a félig önellátó gazdaságok életképessé tétele érdekében,
PE 348.076
HU
10/18
DV\539144HU.doc
- A KAP piaci intézkedések teljes és haladéktalan megismerése, amely hozzájárul jövedelmük stabilizálásához, - Az azon legutóbbi referenciaidőszakokhoz rendelt termelési támogatások és kvóták, amelyekre adatok álltak rendelkezésre. - Az új tagállamokra nem alkalmazható pénzügyi fegyelem és moduláció, amíg közvetlen kifizetéseik bevezetése el nem érte az EU-s szintet. - Külön-külön az új tagállamokra tervezett több intézkedés, amelyek a változások követésére hivatottak. Ezek például a termelői csoportok vagy a félig önellátó mezőgazdasági termelők támogatását foglalják magukba. Ez az intézkedéscsomag véleményem szerint lehetővé teszi az új tagállamok számára, hogy zökkenőmentesen lépjenek a megreformált KAP-ba. Optimista vagyok a kibővített Közösség középtávú kilátásai kapcsán. A nemrégiben közzétett "Mezőgazdasági piacok és jövedelem középtávú kilátásai az Európai Unióban 2003-2010" egyértelművé teszi, hogy jelentős potenciális haszonnal számolhatnak az új tagállamok. A mezőgazdasági ágazat kilátásai rendkívül pozitívak, a 2002-es évhez képes magasabb hatékonyság, jövedelemnövekedés előreláthatólag 35%-os . 14. Tekintettel a közép- és kelet európai országok még ki nem aknázott lehetőségeire, vajon nem kellene-e támogatni az Európai Unióban a mezőgazdasági termelés egy szélesebb körű formáját? 2003-as KAP reform szerinti rugalmas jövedelemtámogatás azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők képesek lesznek termelésüket a termeléshez kötött támogatások helyett a piaci követelményekhez igazítani. A mezőgazdasági piacok középtávú kilátásait illetően a Bizottság azt várja, hogy a reform eredményeképpen a pihentetett területek nagysága nő. Az 15 tagú EU-ban pedig a gabonafélék és az olajosmagvak területe valamivel tovább csökken. A marhatenyésztés szintén fokozatosan csökken a KAP reform miatt, ezért az átfogó hatás különösen a 15 tagú EU-ban a mezőgazdasági termelés kiterjesztése lesz. A kiterjesztés külön regionális követelményei továbbá a vidékfejlesztési programok keretén belül oldhatók meg. Az ennek támogatását célzó legjelentősebb intézkedés az agrárkörnyezet. Ezért úgy gondolom, hogy jelenleg elegendő eszköz áll a rendelkezésünkre a jelenlegi jogszabályaink között a kiterjesztéssel kapcsolatos kérdések megoldására (gazdálkodás kevésbé intenzív formái). 15. Vajon elő kell-e irányozni szociális intézkedéseket ezekben az országokban a mezőgazdasági ágazat újjászervezésének megkönnyítése érdekében? A vidékfejlesztési politikának eddig is fontos szerepe volt a szociális aspektusok terén és ez ezután is így lesz. Szerepe kiterjed mind az első pilléren belüli változások figyelemmel kísérésére, mind az 1. célkitűzésben szereplő gazdasági és szociális kohézióhoz, valamint a jövőbeli konvergencia régiókhoz való hozzájárulásra.
DV\539144HU.doc
11/18
PE 348.076
HU
A vidéki térségek szociális szövetére jelentős hatással vannak az olyan intézkedések, mint a mezőgazdasági termelők korkedvezményes nyugdíja, a fiatal mezőgazdasági termelők munkába állítása, képzés, a hátrányos helyzetű térségek támogatása és a vidéki térségekben az életminőség javítását célzó olyan intézkedések mint a faluhelyreállítás és -fejlesztés és a vidéki lakosságnak nyújtott alapvető szolgáltatások biztosítása. Céljuk azonban az, hogy gazdasági jellegű intézkedésekkel segítsék a lakosságot abban, hogy az érintett területeken maradjanak a stabilizációhoz való hozzájárulás, illetve a foglalkoztatás és a jövedelmek növelése révén. Emellett a fiatal mezőgazdasági termelők a vidékfejlesztési politika külön célcsoportját alkotják, míg a nemek közötti egyenlősséggel kapcsolatos kérdésekkel szintén foglalkoznak programok, például a nők szervezetének ellenőrző bizottságba való kiválasztási kritériumán vagy részvételén keresztül. A fentiekből egyértelmű, hogy a vidékfejlesztési intézkedéseknek fontos hatásuk van a társadalmi stabilitásra a vidéki térségekben, noha természetüknél fogva nem csak szociális jellegűek. A jövőben a vidékfejlesztési politika továbbra is hozzá fog ehhez járulni. 16. Hogyan látja Ön a KAP jövőbeli tagállamokra – Bulgária, Románia és Horvátország – történő kibővítését, valamint ennek a közösségi költségvetésre gyakorolt kihatását? Bulgáriában és Romániában a mezőgazdasági ágazat GDP-ben és teljes foglalkoztatásban meglévő részesedése lényegesen magasabb, mint az új közép- és kelet-európai tagállamok többségében. Mindkét ország strukturális nehézségekkel is küzd, amit az önellátó és félig önellátó gazdaságok nagy száma és kedvezőtlen mezőgazdasági helyzete is jelez. Mindenféleképpen szükség van egy erős és jól megszabott vidékfejlesztési politikára, e két ország integrálása érdekében. Az EU csatlakozási szakaszban a SAPARD program járul hozzá e célkitűzés megvalósításához. A 2007-2009. évi időszakra kb. 3000 millió eurós pénzügyi csomagot javasolunk mindkét ország vidékfejlesztésére. A piaci politikával kapcsolatos kiadások vonatkozásában ugyanazon paramétereket és elveket határozták meg, mint a tíz új tagállamra. A pénzügyi csomag szilárd és kiegyensúlyozott alapnak tűnik ahhoz, hogy lehetővé tegye, hogy a mezőgazdasági ágazatok megfelelő támogatást kapjanak, és hogy hatékonyan struktúrát váltsanak. A Bulgáriára és Romániára vonatkozó költségeket teljes mértékben figyelembe veszik a 2007-2013. évi javasolt pénzügyi tervezetben. Maradéktalan végrehajtása esetén a két országgal kapcsolatos költségek a 27 tagú EU piaci és közvetlen támogatási kiadásai teljes összegének kb. 6%-át teszik ki. Horvátországban a mezőgazdaság jelentősége szintén továbbra is viszonylag nagy. A mezőgazdaság teljes bruttó értéke a teljes GDP mintegy 10%-át tette ki 2001-ben. Horvátország mezőgazdaságát túlnyomó részt családi gazdaságok alkotják, ahol az önellátás és a fél-önellátás fontos szerepet játszik a mezőgazdasági és vidéki gazdaságokban.
PE 348.076
HU
12/18
DV\539144HU.doc
A Bizottság Horvátország vonatkozásában előcsatlakozási stratégia elkészítését kezdeményezte a 2005-2006. évi időszakra. Szükségesnek vélem egy átfogó mezőgazdasági előcsatlakozási stratégia megalkotását, amely kiterjed minden alapvető fontosságú politikai területre, beleértve a koherens vidékfejlesztési politika fejlesztését is, ahogyan az a többi tagjelölt ország esetében le is zajlott. Eddig még nem készültek pontos becslések a Horvátország csatlakozásával kapcsolatos lehetséges kiadásokról. A Bizottság szolgálatai jelenleg részleteiben vizsgálják a statisztikai adatokat. 17. Vajon a Bizottság felmérte-e a Törökország esetleges Európai Uniós csatlakozásával járó többletköltségeket, amennyiben a decemberi Európai Tanács úgy döntene, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat ezzel az országgal? Másrészről, vajon felbecsülte-e a Bizottság egy ilyen túlnyomóan mezőgazdasági országnak – ahol a munkaerő költsége nagyon alacsony – csatlakozásából adódó következményeket tagállamaink mezőgazdaságára, továbbá a fölközi-tenger medencéjének partner országaira, melyekkel a mezőgazdasági termékek cseréje valósul meg? A Parlament által felvetett valamennyi kérdést tárgyalja bizonyos mértékben a nemsokára elfogadásra kerülő, a török csatlakozás hatásának előzetes felméréséről szóló bizottsági jelentés. Bízom benne, hogy ez a jelentés kielégítő válaszokat ad a Parlament kérdéseire és továbbra is a Parlament rendelkezésére állok minden további pontosítás ügyében. Érthető okokból nem tudok előzetes információval szolgálni a jelentés tartalmával kapcsolatban. Szívesen megvitatom azonban a kérdést részleteiben, amint a jelentést közzéteszik. A közös agrárpolitika és külkereskedelmi vonatkozásai 18. Mely erővonalak köré rajzolódhatna a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) konferenciáján létrejövő megállapodás a mezőgazdasági termékekről? Biztosítja majd a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól kötött (TRIPS) megállapodás vívmányainak végrehajtását, különösen egy bor és szeszipari termékek földrajzi jelzését tartalmazó multilaterális nyilvántartás létrehozása tekintetében? Rendkívül sikeresek voltak a július végén Genfben lezajlott WTO tárgyalások, amelyek során 2004. július 31-én olyan keretek elfogadására került sor, amely a dohai forduló következtetései szempontjából kulcsfontosságúak. Pozitívan tekintek a jövőbeli WTO tárgyalások elé Mandelson biztossal együttműködésben, és mindent meg fogok tenni azért, hogy ezek sikerrel záruljanak. A keret a KAP közelmúltbéli reformjainak biztosít hátteret. Biztosítja, hogy a leginkább kereskedelemtorzító hazai támogatások átfogó szintjét lényegesen csökkenteni kell, mindemellett, hogy a Kék és Zöld dobozokat meg kell őrizni. Az exportverseny terén az EU feltételes ajánlatát arra használta fel, hogy a kiegyenlítésre szolgáló exporttámogatásokat megszüntesse az összes kereskedelemtorzító elem megszüntetéséért cserébe oly módokon, ahogyan mások támogatni szokták a saját exportjaikat; így például bizonyos fajta exporthitelekkel, élelmiszertámogatásokkal és állami kereskedelmi vállalatokkal (STE-k). Ami a piacra jutást illeti, a Közösségnek sikerült eleget tennie leküzdenie aggodalmait, DV\539144HU.doc
13/18
PE 348.076
HU
vagyis az EU-s mezőgazdasági termelők érzékeny termékei és a közös mezőgazdasági politika eszközeinek biztosítása terén. Ezek lesznek egy megállapodás fő elemei. Ami a földrajzi jelzéseket illeti, a Bizottság keményen kiállt amellett, hogy ez a kérdés napirenden maradjon annak ellenére, hogy más WTO tagok annak elvetésére tettek kísérletet. Ennek következtében a keretrendszer egyértelműen kimondja, hogy folytatni kell a TRIPS megállapodás 23. cikkében meghatározott földrajzi jelzések védelmének boron és szeszesitalon kívüli termékekre történő kiterjesztéséről szóló vitákat, és hogy a WTO Tanácsa vizsgálja felül a folyamatot és tegyen meg minden szükséges intézkedést legkésőbb 2005. júliusáig. A földrajzi jelzések szintén szerepelnek a mezőgazdasággal foglalkozó keret A mellékletében. A Bizottság továbbra is védelemben részesíti a KAP ezen fontos elemét. 19. Úgy gondolja, hogy megszüntethető a mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó valamennyi támogatás? Milyen feltételek mellett kerülhetne sor e támogatások megszüntetésére? Véleménye szerint elegendő a fejlett országok mezőgazdasági támogatásainak megszüntetése a fejlődő országok problémáinak megoldásához? Az EU exporttámogatások rendkívül jelentős mértékben csökkentek az elmúlt néhány évben és a szigorúbb elbánás vált jellemzőbbé velük kapcsolatban. Emellett az EU a közelmúltban további reformokat hajtott végre a KAP-ben, ami lehetővé teszi, hogy az EU tovább csökkentse a kereskedelemtorzító támogatást. Ezt tovább erősíti a cukor reform. Ez az oka annak, hogy Lamy és Fischler biztosok WTO partnereikhez intézett 2004. május 19-i levelükben felajánlották, hogy az EU fokozatosan megszünteti exporttámogatásait, feltéve, hogy teljes mértékű párhuzamot vonnak az exportverseny eszközeinek valamennyi formája között. Ezt a célkitűzést a keret elfogadásával érték el: nem csak az exporttámogatásokat, hanem a 180 napot meghaladó exporthiteleket is megszüntetik, a még megállapodás tárgyát képező végső időpontra. A 180 napos és ennél rövidebb futamidejű exporthitelek, valamint az STE-k szigorú szabályozásnak lesznek kitéve a támogatásnak minősülő valamennyi elem tekintetében. A kereskedelemtorzító exporttámogatások vagy gyakorlatok megszüntetése és szigorítása kétségtelenül hozzá fog járulni a mezőgazdasági termékek kereskedelmében egyenlő lehetőségének elvének kialakításában a fejlődő országok javára. Ha azonban a kereskedelem felpörgetése egyik alapvető eleme annak, hogy segítse a fejlődő országok gazdaságainak felvirágzását — és a WTO keret ezen cél megvalósításának helyes irányába halad — a kereskedelempolitikát más politikáknak is támogatnia kell, a fejlődéshez való maradéktalan hozzájárulás érdekében. Ezért úgy gondolom, hogy lehet párhuzamon alapuló kiegyensúlyozott megoldást találni.
20. Elkötelezi-e magát a mellett, hogy megvédje a fogyasztóvédelmi kritériumokat, valamint a szociális, környezetvédelmi, állatvédelmi normákat a mezőgazdasági PE 348.076
HU
14/18
DV\539144HU.doc
termékek kereskedelmével, különös tekintettel azok importálásával szemben oly módon, hogy elkerülhetővé váljanak a konkurencia eltorzulásai és a vállalatok külföldre telepítése? Az élelmiszerbiztonság és élelmiszerminőség magas szintje a KAP egyik alapvető jellemzője és az mindig is a Bizottság politikájának részét képezte, hogy ezt az alapvető jellemzőt meg kell őrizni és elő kell segíteni. Ezt az irányvonalat követjük a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásaink során is. A múlt júliusban Genfben a közelmúltban lezajlott tárgyalások során sikerült elérnünk, hogy a keret bevezető részében a nem kereskedelmi aggodalmakat szintén figyelembe veszik a tárgyalások záró szakaszában a rendelkezések kidolgozása során. Az Európai Bizottság figyelembe fogja venni azokat a nem kereskedelmi aggodalmakat, amelyeket a KAP közelmúltbéli reformja során maradéktalanul elismertek — azaz környezetvédelem, vidékfejlesztés, állatjólét — miközben előkészíti az EU tárgyalási pozícióját. 21. Továbbra is síkra száll majd az eredet-megjelölési politikáért mind az Unión belül, mind pedig a harmadik országokkal szemben? Mind az Európai Unión belül, mind a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatainkban politikánk egyik pillérét a minőségfejlesztés és különösen annak a fejlesztése képezi, ami nemzetközi nyelvezetben az agrár-élelmiszeri termékek "földrajzi jelzéseként" ismert. Harmadik országok viszonylatában rendkívüli módon ügyelünk arra, hogy valamennyi WTO tag helyesen alkalmazza a WTO TRIPS megállapodásban szereplő, a földrajzi jelölések védelmére vonatkozó kötelezettségét. Más megoldásokat is keresünk annak biztosítása érdekében, hogy a külső piacokon az eredetet feltüntető termékeink megfelelő védelemben részesüljenek, és hogy jövőbeli exportlehetőségeiket fejlesszék és megőrizzék egy olyan környezetben, amely a lehető leginkább mentes a jogbitorlástól. E célok megvalósításához eszközök széles tárházát használjuk fel, amelyek közé a WTO összefüggésében alkalmazott intézkedések jelenlegi és jövőbeli kétoldali megállapodások, harmadik országokkal folytatott politikai együttműködés és természetesen a harmadik ország piacain végzett promóciós és információs tevékenységek tartoznak. 22. Milyennek látja az együttműködés, valamint a mezőgazdasági kereskedelmének fejlődését a) a Földközi-tenger medencéjének országaival, b) a Mercosur országokkal, c) az új szomszédságpolitikában részesülő országokkal, valamint d) az AKCS országokkal?
DV\539144HU.doc
15/18
termékek
PE 348.076
HU
A Földközi-tenger medencéje vonatkozásában a Barcelonai Nyilatkozat a partnereket arra kötelezi, hogy szabadkereskedelmi térséget hozzanak létre 2010-re. Ami a mezőgazdasági termékeket illeti, ez fokozatos, kölcsönös liberalizáción alapul. A számadatok mutatják, mennyire fontosak az EU szomszédságában található exportpiacok. A partnerországok részéről a további liberalizációt csak akkor lehet megvalósítani, ha az fokozatosan a kísérő intézkedésekkel párhuzamosan megy végbe. Az EU-nak biztosítania kell a felgyülemlett tapasztalatot és szakértelmet. Ezt az Euro-mediterrán mezőgazdaság miniszterek támogatják. A nyitásra való hajlandóság foka a mezőgazdasági ágazatban lévő alacsony átlagjövedelemtől és attól függ, hogy a mezőgazdaság mennyiben részesedik a GDP-ből, a kifejtett munkából és a lakosság hány százaléka él vidéken. A Mercosurral 1999-ben kezdődtek a tárgyalások. Felismerem azt, hogy mennyire jelentős az EU, mint egész számára nézve a fontosságuk A tárgyalások előrehaladása azt vetíti előre, hogy 2004. októberében kerülhet sor lezárásukra. A megállapodás liberalizálná a mezőgazdasági kereskedelem nagy részét, bizonyos vámkontingensek fenntartása mellett. Ez az EU által előterjesztett legnagyratörőbb ajánlat kétoldalú vonatkozásban. A két partner közötti kereskedelem rendkívül kiegyensúlyozatlan. Az éves EU importok meghaladják a 12 000 millió eurót, az export pedig kb. 0,5 milliárd eurót tesz ki. A Mercosur országok versenyképessége érinti a nyersanyagokat és a kis mértékben feldolgozott anyagokat. Az EU ugyanis feldolgozott magas hozzáadott értékű termékekkel foglalkozik. Véleményem szerint nagyon fontos szempont annak biztosítása, hogy ne "fizessünk kétszer" a Mercosurral kötött megállapodás keretein belül és a dohai forduló során. Az Európai Szomszédsági Politika (ENP) a gazdasági és politikai integráció fontos intézkedését célozza, amely nagyobb stabilitást, biztonságot és jólétet fog eredményezni. A közeli földrajzi fekvésből eredő kölcsönös érdekeken alapuló kitüntetett kapcsolatokat kíván folytatni. A javasolt módszer cselekvési tervekben szereplő prioritáscsomag meghatározásából áll, amelyek közös, de az egyes szomszédok jellegzetességeit figyelembe vevő módon különböző elveken alapulnak. A déli szomszédokkal fenntartott kapcsolatok már eléggé fejlettek az euro-mediterrán partnerség miatt. A kibővített Unió keleti szomszédai számára prioritást jelentenek az egészségügyi és növény-egészségügyi ágazatok. Az Oroszországgal fenntartott stratégiai kapcsolatokat külön partnerség felépítése révén kell fejleszteni. Várakozásaink szerint az áru és mezőgazdasági termékek kereskedelmének további liberalizációjával számolunk, és azzal, hogy javul a szabványok harmonizációja, illetve további együttműködésre kerül sor más politikai területeken. A gazdasági partnerségi megállapodásokat (GPM) AKCS (afrikai, karibi és csendes-óceáni) partnereinkkel folyatott tárgyalások során hozzuk létre, amely valószínűleg 2008. január 1PE 348.076
HU
16/18
DV\539144HU.doc
jén lépnek hatályba. A célkitűzések a következők: az AKCS országok fenntartható fejlődése, regionális integrációjuk, a világgazdaságba történő integrációjuk. A GPM-eknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a WTO-val. Hivatalos regionális tárgyalások kezdődtek az alábbiakkal: - Közép-Afrika (CEMAC). - Kelet- és Dél-Afrika (ESA). - Az AKCS államok karibi fóruma (CARIFORUM). - A dél-afrikai fejlesztési közösség (SADC). A csendes-óceáni régióval 2004. szeptemberére tervezünk tárgyalásokat. Az AKCS államok profitálnak a külön mezőgazdasági piacra való jutás feltételeiből. Az EU messze a legnagyobb importőr a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokból származó mezőgazdasági termékek terén és egymaga az afrikai mezőgazdasági exportok kb. 85%-át nyeli el. Ha szubszaharai Afrikából származó nem-trópusi termékek importját vesszük alapul, az EU hétszer annyit importál, mint a többi fejlett ország. Míg a többek között a mezőgazdasági termékek piacra jutása lesz az európai partnerségi tárgyalások egyik fontos aspektusa, arra is erőfeszítéseket kell tenni, hogy ebben az ágazatban javuljon az AKCS regionális és világkereskedelembe történő integrációja. 23. Hogyan ítéli meg a „Bármit, csak fegyvereket ne” c. kezdeményezést? A „Bármit csak fegyvereket ne” (EBA) a legkevésbé fejlett országokból származó, a fegyverek és muníciók kivételével valamennyi termék vonatkozásában vám- és kvótamentes piacrajutást biztosít. Bevezető időszak van előirányozva három mezőgazdasági termékre, a banánra, a rizsre és a cukorra. Véleményem szerint fontos kezdeményezést vállalt az EU, amely követendő például szolgál a többi fejlett országnak is, amelyeket az EU már többször felszólított erre. Ez a dohai fejlesztési körre vonatkozó WTO tárgyalások fényében is alapvető fontosságú kérelem. Az EU valójában messze a legnagyobb importőr a fejlődő és legkevésbé fejlett országokból származó mezőgazdasági termékek terén. Intézményi kérdések 24. Hogyan látja Ön az együttdöntési eljárás megvalósulását a KAP területén az Alkotmány hatályba lépésekor? Addig is kész-e arra, hogy a legmesszebbmenőkig figyelembe vegye az Európai Parlament által jóváhagyott módosításokat, és hogy síkra szálljon azokért a Tanácsnál? Az együttdöntés KAP-ba történő bevezetése óriási teljesítmény. Az Alkotmány most már egyértelműen rendelkezik az együttdöntés mezőgazdasági ágazatban történő alkalmazásáról. Ez az Európai Parlament nagyobb részvételét teszi lehetővé a jogalkotási folyamatban.
DV\539144HU.doc
17/18
PE 348.076
HU
A tagállamok azonban megállapodnak abban, hogy ezen eljárás alkalmazását kizárják a KAP-nak a mezőgazdasági ágazat III-231. cikkében (korábbi 37. cikkében) szereplő bizonyos vonatkozásaiban (árak, illetékek, támogatás és mennyiségi korlátok meghatározása). A Bizottság és én személyesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Parlament hatékony részvételét biztosítsuk az eljárás során. Ami a Parlament módosításait illeti, az Alkotmány hatályba lépésének időpontjáig biztosíthatom Önöket arról, hogy a Bizottság továbbra is folytatja jelenlegi gyakorlatát, amely a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a Parlament módosításait és védelmébe veszi őket a tanácsi szinten folytatott tárgyalások során. 25. Úgy ítéli-e meg, hogy a KAP Európai Alkotmányban szereplő célkitűzései továbbra is helytállóak, avagy kívánatosnak tartotta volna, hogy a Konvent tagjai, valamint a kormányközi konferencia aktualizálják azokat, figyelembe véve egyrészt a KAP utóbbi fejlődését, másrészt pedig a mezőgazdaság helyzetének fejlődését a világon? Az Alkotmány III-227. cikkének a KAP célkitűzéseit részletező szövegezése megegyezik az EK-Szerződés 33. cikkének szövegezésével. Ezért a célkitűzések jegyzéke továbbra is az 1950-es évek háború utáni helyzetét tükrözi, amikor a KAP eredeti célja az volt, hogy az európai lakosságnak megnövelt mezőgazdasági termelékenységgel biztosítsa az ellátást.
A Konvent és a Kormányközi Konferencia (IGC) keretén belül a Bizottság támogatta az Unió politikáiról szóló rendelkezések, mégpedig a KAP célkitűzéseinek aktualizálását, annak érdekében, hogy helyes kép alakuljon ki a KAP jelenlegi szerepéről, és azokról a területekről, amelyeken az a legutóbbi évtized reformjai, és különösen az Agenda 2000 és a 2003-as reform eredményeképpen működik. A Bizottság hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a célkitűzések között hivatkozni kell a vidékfejlesztésre, illetve említést kell tenni olyan megfontolásokról, mint a környezetvédelem, a közegészségügy, a termékminőség és állatjólét. Sajnálattal tölt el, hogy a Konventnek és az IGC-nek nem volt ideje arra, hogy az Unió politikájáról szóló rendelkezések aktualizálását véghezvigye, elégedettséggel tölt el azonban az, hogy ezek ugyanazon célkitűzések, amelyeket mi, vagyis a Bizottság és a Parlament munkánk során szem előtt tartunk a mezőgazdasági politika és a vidékfejlesztés kialakítása során.
PE 348.076
HU
18/18
DV\539144HU.doc
