EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum

EURÓPAI PARLAMENT

2004

2009

Plenárisülés-dokumentum

A6-0369/2008 26.9.2008

***I JELENTÉS a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Elıadó: Claude Turmes A vélemény elıadója (*): Anders Wijkman, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (*) Társbizottság – az eljárási szabályzat 47. cikke

RR\744677HU.doc

HU

PE405.949v02-00

HU

PR_COD_1am

Eljárások jelölései * **I **II

***

***I ***II

***III

Konzultációs eljárás leadott szavazatok többsége Együttmőködési eljárás (elsı olvasat) leadott szavazatok többsége Együttmőködési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához a Parlament összes képviselıjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához Hozzájárulás a Parlament összes képviselıjének többsége, kivéve az EKSzerzıdés 105., 107., 161. és 300., valamint az EU-Szerzıdés 7. cikke alá tartozó esetekben Együttdöntési eljárás (elsı olvasat) leadott szavazatok többsége Együttdöntési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához a Parlament összes képviselıjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához Együttdöntési eljárás (harmadik olvasat) leadott szavazatok többsége a közös szövegtervezet jóváhagyásához

(Az eljárás típusa a Bizottság által javasolt jogalaptól függ.)

Módosítások jogalkotási szöveghez A Parlament módosításaiban a módosított szöveget félkövér dılt betőkkel jelölik. A módosító jogi aktusok esetében félkövéren kell jelölni a létezı rendelkezés azon részeit, amelyeket a Parlament módosítani kíván, de amelyeket a Bizottság nem módosított. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következıképpen kell jelölni: [...]. A normál dılt betős kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogalkotási szöveg mely részeiben javasolnak javításokat a végleges szöveg kidolgozásának elısegítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegő javasolt módosításokat egyeztetni kell az érintett osztályokkal.

PE405.949v02-00

HU

2/385

RR\744677HU.doc

TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE............ 5 INDOKOLÁS......................................................................................................................... 172 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL .................................................... 181 VÉLEMÉNY A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL (*)...................................................................... 187 VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ............... 275 VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ................... 287 VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL.. 303 VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ...................... 316 VÉLEMÉNY A MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ................................................................................................................................................ 333 ELJÁRÁS............................................................................................................................... 385 (*) Társbizottság – az eljárási szabályzat 47. cikke

RR\744677HU.doc

3/385

PE405.949v02-00

HU

PE405.949v02-00

HU

4/385

RR\744677HU.doc

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) (Együttdöntési eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0019), – tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére, 175. cikkének (1) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C60046/2008), -

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

– tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0369/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy a helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A megújuló forrásokból elıállított energia felhasználásának növelése fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az RR\744677HU.doc

(1) Az európai fenntartható energiafogyasztás ellenırzés alatt tartása és csökkentése, valamint a megújuló forrásokból elıállított energia 5/385

PE405.949v02-00

HU

Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzıkönyvben foglaltak, és a további, az üvegházhatású gázok 2012 utáni kibocsátását csökkentı európai és nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak. Fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának elımozdításában, a mőszaki fejlıdés támogatásában, foglalkoztatási lehetıségek biztosításában és a regionális fejlesztésben, különösen a vidéki területeken.

felhasználásának növelése – az energiamegtakarítással együtt – fontos részét képezik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzıkönyvben foglaltak, és a további, az üvegházhatású gázok 2012 utáni kibocsátását csökkentı európai és nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak. Fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának elımozdításában, a mőszaki fejlıdés és innováció támogatásában, foglalkoztatási lehetıségek biztosításában és a regionális fejlesztésben, különösen a vidéki és elszigetelt területeken.


Módosítás

(2) A bioüzemanyagok közlekedésben való nagyobb arányú használata az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel a Közösség mérsékelheti az egyik legkritikusabb ellátásbiztonsági problémáját jelentı ásványolajbehozataltól való függıségét, és befolyásolhatja a közlekedési célú üzemanyagok piacát. (3)

(2) A fokozottabb technológiai fejlesztések, a tömegközlekedés bıvítésére és használatára irányuló kezdeményezések, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiák közlekedésben való használata néhány olyan eszköz, amelyekkel a Közösség a leghatékonyabban mérsékelheti a közlekedési ágazat egyik legkritikusabb ellátásbiztonsági problémáját jelentı ásványolajbehozataltól való függıségét, és befolyásolhatja a közlekedési célú üzemanyagok piacát.

Indokolás A közlekedés, amely 98%-ban a benzintıl függ, képviseli az EU energiafogyasztásának 30%át. Nem meglepı tehát, hogy a közlekedés a második helyen áll az EU-ban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának rangsorában. Tehát az EU-nak a megújuló energiaforrásokból származó energia használatának növelésére, a technológiai innovációra és az egyéni PE405.949v02-00

HU

6/385

RR\744677HU.doc

szállítóeszközökrıl a tömegközlekedésre történı áttérés révén a forgalom csökkentésére kellene összpontosítania. Módosítás 3

Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (2a) A közúti közlekedési üzemanyagok alternatíváiról és a bioüzemanyagok támogatását célzó intézkedéscsomagról szóló, 2001. november 7-i bizottsági közlemény 2020-ra az EU számára célul tőzte ki a közúti közlekedési ágazatban használt dízelolaj és benzin 20%-ának kiváltását. A Bizottságnak a megújuló energiák mellett ezen irányelv hatékony kiegészítéseként fontolóra kellene vennie egy külön kezdeményezés javaslatát az olyan tiszta és alternatív üzemanyagok támogatását illetıen, mint pl. a természetes gázokból elıállított szintetikus üzemanyagok. Indokolás

Ez a javaslat csak a megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok támogatására összpontosít, bár egyéb közúti szállítási alternatív üzemanyagok is jelentıs mértékben hozzájárulnak a fenntarthatóság, az ellátás biztonsága és versenyképesség céljainak eléréséhez. Figyelembe véve, hogy ezen irányelv megerısíti a megújuló energiaforrások szerepét a közlekedésben, egy külön kezdeményesben újra kell fogalmazni az egyéb alternatív üzemanyagokra vonatkozó célkitőzéseket. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3a) A szilárd megújuló főtıanyagok, mint amilyen a faenergia, az Európai Unió elsı számú energiaforrásai. Ennek

RR\744677HU.doc

7/385

PE405.949v02-00

HU

ellenére a mai napig nem fogadtunk el közösségi jogszabályt a biomasszát használó főtési vagy hőtési hálózatok szabályozására. Ezért a fásszárú növényekbıl készült biomassza használatát illetıen fenntarthatósági kritériumokat kell meghatározni a magas energiahatékonyságú, kapcsolt energiatermeléső kazánok mőködtetésére és a tartamos erdıgazdálkodásra vonatkozóan.

Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3b) A mezıgazdasági hulladékok, úgymint a szilárd és a folyékony trágya, valamint az egyéb állati eredető, illetve szerves hulladékok biogáz elıállítására történı felhasználása az üvegházhatású gázok kibocsátása terén jelentkezı gazdasági megtakarítások jelentıs lehetıségét tekintve figyelemre méltó környezeti elınyökkel jár mind a hı- és energiatermelés, mind pedig a bioüzemanyag-gyártás terén. Decentralizált jellegüknél és a regionális befektetési szerkezetnél fogva a biogázgyártó beruházások meghatározó módon hozzájárulhatnak a fenntartható fejlıdéshez a vidéki térségekben és a mezıgazdasági termelık számára új jövedelemszerzési lehetıségeket teremthetnek.

Módosítás 6

PE405.949v02-00

HU

8/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A megújulóenergia-útiterv rámutatott, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított energia összarányára vonatkozó 20%-os célkitőzés és a közlekedésben használt megújuló energiára vonatkozó 10% -os célkitőzés megfelelı és megvalósítható feladat lenne, és a kötelezı célkitőzéseket tartalmazó keretnek biztosítania kell az üzleti világ számára a megújulóenergia-ágazattal kapcsolatos ésszerő befektetési döntések meghozatalához szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot.

(4) A megújulóenergia-útiterv rámutatott, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított energia összarányára vonatkozó 20%-os célkitőzés és a közlekedésben használt megújuló energiára vonatkozó 10%-os célkitőzés megfelelı és megvalósítható feladat lenne, és a kötelezı célkitőzéseket tartalmazó keretnek biztosítania kell az üzleti világ számára a megújulóenergia-ágazattal kapcsolatos fenntartható befektetésekhez szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot, amelyek által csökkenthetı a fosszilis üzemanyagok behozatalától való függıség, illetve fokozható az új energetikai technológiák használata. Ezeket a célokat a 2020-ig történı 20%-os energiahatékonysági fejlesztés keretében a Bizottság „Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetıségek kihasználása” címő közleménye1 határozza meg, amelyet elfogadott mind a 2007. márciusi brüsszeli Európai Tanács, valamint 2008. január 31-i állásfoglalásában az Európai Parlament is. ________________________ Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0033.

Indokolás A megújuló energiák területén az Európai Unió képes a nagy horderejő innovációra, amely a függıség és az éghajlatra gyakorolt hatás csökkenését eredményezi. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4a) Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetıséget

RR\744677HU.doc

9/385

PE405.949v02-00

HU

nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújulóenergiatermelés gyakorta múlik helyi vagy regionális KKV-ken. Fontosak azok a növekedési és foglalkoztatási lehetıségek, amelyeket a megújulóenergiaberuházások keltenek valamely tagállamban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújulóenergiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint elı kell mozdítaniuk a strukturális pénzeszközök e területen való felhasználását;

Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (5a) A megújuló energiákat támogató energiamodell eléréséhez szükséges olyan stratégiai együttmőködés létrehozása, amelyben a régiók és a helyi hatóságok a tagállamokkal együtt vesznek részt abból a célból, hogy azokat is bevonják a modell fejlesztésébe.


Módosítás

(6) A kötelezı célkitőzés fı célja a befektetıi kiszámíthatóság biztosítása. Ezért nem helyénvaló a célkitőzés kötelezı jellegérıl szóló döntést elhalasztani addig, amíg egy jövıbeni esemény bekövetkezik. A Bizottság ezért a Tanács 2007. február

(6) A kötelezı célkitőzés fı célja a befektetıi kiszámíthatóság biztosítása és olyan technológiák folyamatos fejlesztésének ösztönzése, amelyek mindenfajta megújuló forrásból állítanak elı energiát. Ezért nem helyénvaló a

PE405.949v02-00

HU

10/385

RR\744677HU.doc

15-i ülésének jegyzıkönyvéhez csatolt nyilatkozatban megállapította, hogy véleménye szerint a célkitőzés kötelezıvé tételével nem szabad addig várni, amíg a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalmazásra alkalmassá válnak. (7)

célkitőzés kötelezı jellegérıl szóló döntést elhalasztani addig, amíg egy jövıbeni esemény bekövetkezik. A Bizottság ezért a Tanács 2007. február 15-i ülésének jegyzıkönyvéhez csatolt nyilatkozatban megállapította, hogy véleménye szerint a célkitőzés kötelezıvé tételével nem szabad addig várni, amíg a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalmazásra alkalmassá válnak. (7) Ebben az összefüggésben jobban kellene támogatni az olyan második generációs bioüzemanyagok fejlesztését, mint pl. a biomasszából készült folyékony üzemanyag (BTL), amely nemcsak az üvegházhatást okozó gázok jelentıs csökkentését teszi lehetıvé, hanem egyéb környezeti hatások szempontjából is elınyös. A bioüzemanyagok tekintetében jelenleg fennálló számos ismeretlen tényezı azonban a korábban tervezettnél óvatosabb megközelítésre ösztönöz. A legfejlettebb technológiákat, mint például a megújuló forrásokból származó villamos energiát és hidrogént, a hulladékból, maradékanyagokból, lignocellulóztartalmú anyagokból és algákból kinyert energiát, illetve az erodált földterületen termelt alapanyagokból elıállított energiát – amely esetében 10 évre visszamenıleg bizonyítani lehet a földhasználatból következı széndioxid-kibocsátásra gyakorolt csökkentı hatást –, támogatni kell a 40%-os célkitőzés részeként, elérhetıségük arányában.


Módosítás (6a) A tagállamok felelıssége lesz a minden ágazatra kiterjedı jelentıs energiahatékonysági fejlesztések végrehajtása a megújuló energiaforrások

RR\744677HU.doc

11/385

PE405.949v02-00

HU

használatára vonatkozó céljaik elérése érdekében, amelyeket a végsı energiafogyasztás százalékos arányában adnak meg. A közlekedési ágazatban nagy szükség van az energiahatékonyságra, mert a megújuló energiákra vonatkozó százalékos arányban megadott kötelezı cél fenntartható módon történı elérése valószínőleg egyre nehezebbé válik, amennyiben a közlekedés energiaszükséglete tovább növekszik. A minden tagállamban elérendı kötelezı 10%-os minimumcélt ezért a közlekedésben felhasznált összenergia azon részeként kell meghatározni, amely a megújuló forrásokból és nem csak a bioüzemanyagokból származik, és azt a közlekedési ágazatban 2020-ra elérendı kötelezı 20%-os energiahatékonysági fejlesztéssel együtt kell elıírni. Indokolás Nehéz feladat lesz a 10%-os cél fenntartható elérése a közlekedésben, amennyiben a közlekedés által fogyasztott energia továbbra is növekszik. A 2020-ig elérendı indikatív, 20%os energiahatékonysági célnak a közlekedési ágazatban történı kötelezıvé tételével elérhetı az ágazat energiaigényének csökkenése, így a 10%-os kvantitatív követelmény is kevesebb lesz. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (6b) Ezen irányelv keretében létfontosságú, hogy az egyes tagállamok a leghatásosabb és leghatékonyabb támogatási rendszereket alkalmazzák a megújuló energiákra vonatkozó célok elérésének megkönnyítése érdekében, figyelembe véve az adott tagállam elektromosáram-piacának sajátosságait.

Módosítás 12 PE405.949v02-00

HU

12/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(7) Az Európai Parlament az európai megújulóenergia-útitervrıl szóló állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy 2007 végéig nyújtson be a megújuló energiák jogi keretérıl szóló javaslatot, és emlékeztetett a megújuló forrásokból elıállított energia uniós és tagállami szintő részesedését illetı célkitőzések meghatározásának fontosságára.

(7) Az Európai Parlament az európai megújulóenergia-útitervrıl szóló 2007. szeptember 25-i állásfoglalásában1 felhívta a Bizottságot, hogy 2007 végéig nyújtson be a megújuló energiák jogi keretérıl szóló javaslatot, és emlékeztetett a megújuló forrásokból elıállított energia uniós és tagállami szintő részesedése meghatározásának fontosságára a villamos energiában, a közlekedésben, a főtésrendszerekben és a légkondicionálásban. __________________________ 1. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0406.

Indokolás A Britta Thomsen európai parlamenti képviselı által készített, a megújuló energiával kapcsolatos európai útitervrıl szóló INI jelentésben (EP állásfoglalás P6- TA(2007)0406, 2007. szeptember 25.) az Európai Parlament is sürgette a világos és kötelezı célok mindhárom ágazat számára történı kitőzését. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság álláspontjának fényében helyénvaló kötelezı célkitőzéseket megállapítani a megújuló energiának az Európai Unió végsı fogyasztásában 2020ra elérendı 20%-os összarányára, és a közlekedésben felhasznált megújuló energiát illetıen 2015-re elérendı 5%-os, 2020-ra pedig 10%-os részarányára, amelynek 2015-re 20%-a, illetve 2020-ra 40%-a megújuló forrásokból származó

(8) A Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament álláspontjának fényében, helyénvaló kötelezı célkitőzéseket megállapítani a megújuló energiának az Európai Unió fogyasztásában 2020-ra elérendı 20%-os összarányára, és a közlekedésben felhasznált megújuló energiát illetıen 10%-os részarányára.

RR\744677HU.doc

13/385

PE405.949v02-00

HU

villamos energia, hidrogén, a hulladékból, maradékanyagokból, lignocellulóztartalmú anyagokból és algákból kinyert energia, illetve a gyengén termı földterületen termelt alapanyagokból elıállított energia – amely esetében 10 évre visszamenıleg bizonyítani lehet a földhasználatból következı széndioxidkibocsátásra gyakorolt csökkentı hatást – használatával kell, hogy megvalósuljon. A 2014-ben sorra kerülı felülvizsgálat során az élelmiszerbiztonságra, a biológiai sokféleségre és a megújuló energiaforrásokból, biogázból termelt villamos energia vagy hidrogén, vagy lignocellulóz-tartalmú biomasszából és algából nyert közlekedési célú üzemanyag rendelkezésre állására gyakorolt hatásra kell összpontosítani. A felülvizsgálat kimenetelének függvényében a 2020-as célkitőzéseket módosítani lehet, azonban a módosítás nem befolyásolhatja a 2020-ra kijelölt átfogó célkitőzést a megújuló forrásból származó energia fogyasztását illetıen.


Módosítás

(9) A tagállamok kiindulópontja, megújulóenergia-adottsága és energiahordozó-összetétele különbözı. A 20%-os átfogó célkitőzést ezért az egyes tagállamok számára egyedi célkitőzésekké kell átalakítani, kellıen ügyelve az elosztás méltányosságára és – az eltérı nemzeti kiindulási pontok és adottságok tekintetbe vételével – megfelelıségére, a meglévı megújuló energiaforrásokat és az energiahordozó-összetételt is beleértve. Ennek keretében helyénvaló megosztani a megújuló forrásokból elıállított energia

(9) A tagállamok kiindulópontja, megújulóenergia-adottsága és energiahordozó-összetétele különbözı. A 20%-os átfogó célkitőzést ezért az egyes tagállamok számára egyedi célkitőzésekké kell átalakítani, kellıen ügyelve az elosztás méltányosságára és – az eltérı nemzeti kiindulási pontok és adottságok tekintetbe vételével – megfelelıségére, a meglévı megújuló energiaforrásokat és az energiahordozó-összetételt, illetve az energiahatékonyság elért szintjét is beleértve. Ennek keretében helyénvaló – a

PE405.949v02-00

HU

14/385

RR\744677HU.doc

használatában megkövetelt összes növekedést a tagállamok között úgy, hogy minden egyes tagállam részaránya a bruttó hazai terméke szerint súlyozottan, a nemzeti kiindulási pontok tükrözése céljából módosítva, és a végsı energiafogyasztás arányában számítva egyenlı mértékben megemelkedik.

tagállamok által a megújuló forrásokból származó energia használatáért a múltban tett erıfeszítések figyelembe vételével – megosztani a megújuló forrásokból elıállított energia használatában megkövetelt összes növekedést a tagállamok között úgy, hogy minden egyes tagállam részaránya a bruttó hazai terméke szerint súlyozottan, a nemzeti kiindulási pontok tükrözése céljából módosítva, és a végsı energiafogyasztás arányában számítva egyenlı mértékben megemelkedik.


Módosítás

(10) Ezzel szemben helyes a közlekedésben használt megújuló energia 10%-os célkitőzését minden tagállam számára azonos szinten megállapítani, hogy a közlekedési célú üzemanyag mőszaki elıírásainak és hozzáférhetıségének egységessége biztosítva legyen. A közlekedési célú üzemanyagokkal könnyő kereskedni, ezért a megfelelı források terén kedvezıtlen adottságokkal bíró tagállamok könnyen beszerezhetik majd máshonnan a megújuló alapon elıállított közlekedési üzemanyagokat. Habár technikailag lehetséges lenne, hogy a Közösség bioüzemanyag-célkitőzését kizárólag belsı termelésbıl teljesítse, valószínő és kívánatos is, hogy azt ténylegesen a belsı termelés és import vegyítésével fogja teljesíteni. E célból a Bizottságnak felügyelnie kell a Közösség bioüzemanyag piacát, és szükség szerint megfelelı intézkedéseket kell javasolnia, hogy a belsı termelés és a behozatal között kiegyensúlyozott megoldás szülessen, figyelembe véve a többoldalú és kétoldalú

(10) Ezzel szemben helyes a közlekedésben használt megújuló energia 5 és 10%-os célkitőzését, valamint a közlekedés energiahatékonyságának kötelezı 20%-os javítását minden tagállam számára azonos szinten megállapítani, hogy a közlekedési célú üzemanyag mőszaki elıírásainak és hozzáférhetıségének egységessége biztosítva legyen. A közlekedési célú üzemanyagokkal könnyő kereskedni, ezért a megfelelı források terén kedvezıtlen adottságokkal bíró tagállamok könnyen beszerezhetik majd máshonnan a megújuló alapon elıállított közlekedési üzemanyagokat. E célból a Bizottságnak felügyelnie kell a Közösség energiaelıállítási célú biomassza-piacát, és szükség szerint megfelelı intézkedéseket kell javasolnia, hogy a belsı termelés és a behozatal között kiegyensúlyozott megoldás szülessen, figyelembe véve a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat, valamint a környezetvédelmi, a társadalmi, a költségeket illetı, az energiabiztonsági és

RR\744677HU.doc

15/385

PE405.949v02-00

HU

kereskedelmi tárgyalásokat, valamint a környezetvédelmi, a költségeket illetı, az energiabiztonsági és egyéb megfontolásokat is.

egyéb megfontolásokat is.


Módosítás (10a) A tagállamoknak törekedniük kell a megújuló energia-összetétel kiszélesítésére valamennyi közlekedési ágazatban. A Bizottságnak 2015. június 1-ig jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, melyben felvázolja a megújuló energia növekvı használatának lehetıségeit az egyes közlekedési ágazatokban. Indokolás

Nem csupán a közúti közlekedésben, hanem a közlekedés valamennyi ágazatában rejlenek lehetıségek a megújuló energia szempontjából, és ezeket fejleszteni kell. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Az átfogó célkitőzések teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak egy, a célkitőzéseik megvalósításához vezetı útvonalat kijelölı ütemtervelıirányzat szerint kell fellépniük, és el kell készíteniük ágazati célkitőzéseiket is magába foglaló nemzeti cselekvési terveiket, annak szem elıtt tartásával, hogy a biomasszának többféle felhasználása van, ezért alapvetıen fontos az új biomassza-források mozgósítása.

PE405.949v02-00

HU

(11) A kötelezı átfogó célkitőzések teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak a kötelezı végsı célkitőzéseik megvalósításához vezetı útvonalat kijelölı kötelezı érvényő minimális átmeneti célkitőzések szerint kell fellépniük. El kell készíteniük a közös célokra irányuló megállapodásokról szóló információkat, a statisztikai referenciaadatokat, a kötelezı végsı és átmeneti nemzeti célkitőzéseket, valamint az ágazati célkitőzéseket is magába 16/385

RR\744677HU.doc

foglaló, megújuló energiával kapcsolatos cselekvési terveiket. Ezenkívül ezen célkitőzések elérésére irányuló intézkedéseiket a végsı energiafogyasztás csökkentését célzó politikák és intézkedések, valamint annak a szem elıtt tartásával kell meghatározniuk, hogy a biomasszának többféle felhasználása van, ezért alapvetıen fontos az új biomasszaforrások mozgósítása. Az megújuló energia elıállítására alkalmazott egyes technológiák várható hozzájárulásáról szóló értékelést, valamint stratégiai környezetvédelmi értékelést is csatolni kell. A tagállamoknak figyelembe kell venniük az energiahatékony technológiák optimális kombinációját a megújuló forrásokkal.


Módosítás (11a) Az energiafogyasztókra és a társadalomra nehezedı terhek minimalizálása érdekében rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a tagállamok politikája és intézkedései költséghatékonyak legyenek. Indokolás

A megújuló energiára vonatkozó politikáknak költséghatékonynak kell lenniük. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 11 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (11b) A biomassza szénraktárként mőködik, mivel a növények növekedésük

RR\744677HU.doc

17/385

PE405.949v02-00

HU

során légköri szén-dioxidot kötnek meg (fotoszintézis), amely csak akkor szabadul ismét fel, ha a növény elég vagy lebomlik. A fa építıanyagként történı felhasználása lehetıvé teszi, hogy a szén megkötött állapotban maradjon a fából készült termék teljes élettartama alatt, ami azt jelenti, hogy – tartamos erdıgazdálkodás esetén – valóságos széncsapda jön létre.


Módosítás

(12) Az ütemterv-elıirányzatnak figyelembe kell vennie azt a lehetıséget, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított energia felhasználása a késıbbi években gyorsuló ütemben növekszik, annak érdekében hogy a mőszaki haladásból és a méretgazdaságosságból fakadó elınyöket ki lehessen használni. Ilyen módon különös figyelmet lehet szentelni a mőszaki haladás és a méretgazdaságosság hiányát aránytalan mértékben elszenvedı és ezért alulfejlett ágazatokra, amelyek mindazonáltal a jövıben jelentısen hozzájárulhatnak a 2020-as célkitőzések eléréséhez.

(12) A kötelezı átmeneti minimumcélkitőzéseknek figyelembe kell venniük azt a lehetıséget, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított energia felhasználása a késıbbi években gyorsuló ütemben növekszik, annak érdekében hogy a mőszaki haladásból és a méretgazdaságosságból fakadó elınyöket ki lehessen használni. Ilyen módon különös figyelmet lehet szentelni a mőszaki haladás és a méretgazdaságosság hiányát aránytalan mértékben elszenvedı és ezért alulfejlett ágazatokra, amelyek mindazonáltal a jövıben jelentısen hozzájárulhatnak a 2020-as célkitőzések eléréséhez. Indokolás

Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a tagállamok tényleges haladása és az, hogy döntéseiket ne hagyják a 2020-as évre, az ütemtervnek kötelezınek kell lennie, és minimumcélokat kell meghatároznia. Módosítás 21

PE405.949v02-00

HU

18/385

RR\744677HU.doc


Módosítás (12a) Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék az ezen irányelv által kitőzött célokat, és különösen a kötelezı átmeneti és végsı célkitőzéseket, valamint a 2020-ra megvalósítandó 20%os átfogó közösségi célkitőzést, továbbá a tagállamok e célok felé haladásának ösztönzése érdekében a jelen irányelvnek közvetlen büntetési mechanizmusokat kell bevezetnie. A büntetéseket a Bizottságnak kell kiszabnia azon tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítik célkitőzéseiket. A fent nevezett büntetésekbıl beáramló összegek egy különleges alap finanszírozására fordítandók (célhoz kötött bevételek), az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel1 összhangban. _____________________________ 1

HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

Indokolás Az Európai Bizottság régóta szabályozza a közös piacot, és ennek keretében a tagállamokra jelentıs terhet rovó termelési kvótákat és adókat vetett ki. Mivel a kvóták most már a környezetvédelmi politika eszközeivé váltak, pénzbüntetéseket kell elfogadni e téren, ösztönzıket bocsátva a tagállamok rendelkezésére a megújuló energiákba való befektetésre, miközben a büntetésekbıl befolyt összegeket ugyancsak a megújuló energiák elterjedésének serkentésére lehet fordítani az Európai Unióban. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12b) A bírságot a tagállam kötelezı átmeneti célkitőzésétıl MWh-ban

RR\744677HU.doc

19/385

PE405.949v02-00

HU

kifejezett megújuló energiában való elmaradása alapján kell kiszámítani, és megfelelı szinten kell megállapítani ahhoz, hogy erıs ösztönzıt biztosítson a tagállamok számára annak érdekében, hogy a nemzeti célkitőzések teljesítése, sıt túllépése céljából beruházzanak a megújuló forrásokból elıállított energiába. Indokolás Az értékelés módszerét és a büntetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy célkitőzéseik teljesítése vagy akár túllépése érdekében valódi és határozott ösztönzıt biztosítson a tagállamok számára a megújuló energiába történı befektetésre, ahelyett, hogy a bírságot kötelezettségeik elkerülésének egyik olcsó módjaként kezeljék. A jelenlegi közgazdasági megfontolások alapján a hiányzó megújuló energia MWh-jáért fizetendı 90 euró a fent említett célkitőzések fényében a büntetés megszabásának megfelelı alapja lehet.

Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12c) A megújuló forrásokból elıállított energia használatának további növelése érdekében egy valóban mőködıképes energiapiacot kell létrehozni, és az energiatermelés és -fogyasztás külsı költségeinek pontosan meg kell felelniük a különbözı energiaforrásoknak. Ha valamennyi társadalmi, környezetvédelmi és egészségügyi költséget megfelelıen figyelembe veszünk, a legtöbb ma hozzáférhetı megújuló forrásból elıállított energia teljes mértékben költséghatékony, és gyakran olcsóbb is, mint a hagyományos forrásból elıállított energia. A megújuló forrásból származó energia támogatási rendszerei ezért a külsı költségek internalizálásának hiányát, valamint a torzult energiapiac

PE405.949v02-00

HU

20/385

RR\744677HU.doc

versenyhátrányát kompenzáló politikai eszközt képeznek. Indokolás Fontos hivatkozni a hagyományos energia a megújuló energiához képesti külsı költségeire. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 12 d preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12d) A Közösségnek és a tagállamoknak jelentıs mennyiségő pénzügyi forrást kellene fordítaniuk a megújuló energia elıállítására alkalmazott technológiák kutatására és fejlesztésére, például az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeibıl. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek kiemelt fontosságot kell tulajdonítania a megújuló energia elıállítására alkalmazott technológiák kutatásának és fejlesztésének.

Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 12 e preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12e) A megújuló energiaforrásból elıállított villamos energia számára nyújtott állami támogatás azon a feltételezésen alapul, hogy az hosszú távon versenyre kelhet a hagyományosan elıállított villamos árammal. Állami támogatás szükséges ahhoz, hogy a Közösség elérje a megújuló energiaforrásból elıállított villamos energia térnyerésével kapcsolatos célkitőzéseit, különösen addig, amíg a belsı piac villamosenergia-árai nem

RR\744677HU.doc

21/385

PE405.949v02-00

HU

tükrözik a felhasznált energiaforrások teljes társadalmi és környezeti költségeit és hasznát. A Közösség környezetvédelemre irányuló állami támogatásaival kapcsolatos iránymutatásainak és politikáinak teljes mértékben figyelembe kell venniük, hogy a tisztességes verseny eléréséig internalizálni kell a villamos energia külsı költségeit. Indokolás A villamosenergia-piac tekintetében a környezetvédelemre irányuló állami támogatások közösségi iránymutatásainak felülvizsgálatakor a Bizottság érdeke az, hogy tisztességes versenyhelyzetet teremtsen valamennyi energiaforrás számára. A fosszilis eredető villamos energia és az atomenergia jelenlegi árai még mindig nem tükrözik a valódi költségeket. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 12 f preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12f) A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni annak a regionális és a helyi fejlesztési lehetıségekre, az exportlehetıségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetıségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, valamint a független energiatermelıkre.


Módosítás

(13) Az útvonal 2005-öt jelöli meg kiinduló pontként, hiszen ez az utolsó év, amelyben a megújuló energiaforrások PE405.949v02-00

HU

(13) Az útvonal 2005-öt jelöli meg kiinduló pontként, hiszen ez az utolsó év, amelyben a megújuló energiaforrások 22/385

RR\744677HU.doc

nemzeti részarányával kapcsolatban megbízható adatok állnak rendelkezésre.

nemzeti részarányával kapcsolatban megbízható adatok állnak rendelkezésre, és ez a „2020-ra 20 %”-os energiahatékonysági célkitőzés alapvonala. Indokolás

Mivel a megújuló energia felhasználására vonatkozó célkitőzés százalékban van megállapítva, elengedhetetlen, hogy a teljes energiaszükséglet csökkentésére vonatkozó intézkedésekkel együtt szemléljük. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (13a) A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosan egyértelmő fogalommeghatározásokra van szükség. Jelen irányelv csak azokról a meghatározásokról rendelkezik, amelyek a megújuló energiának az Eurostat vagy az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) által felállított kategóriájába pontosan beletartoznak. Indokolás

Az irányelv csak a valódi megújuló energiaforrásokra vonatkozik.


Módosítás (13b) A tagállamok ösztönözhetik a helyi és regionális hatóságokat a nemzeti

RR\744677HU.doc

23/385

PE405.949v02-00

HU

célkitőzéseket meghaladó célok meghatározására, valamint bevonhatják a helyi és regionális hatóságokat a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásába és a megújuló energia elınyeinek tudatosításába. Indokolás A megújuló energiáról szóló irányelv számos helyi és regionális szintő tevékenységet foglal magában, ezért a helyi és regionális hatóságokat amennyire csak lehet, be kell vonni a nemzeti tervek kidolgozásába és végrehajtásába. Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 13 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (13c) A tızeg nem tekinthetı megújuló energiaforrásnak. Indokolás

Az IPCC szerint a tızeg külön kategóriába tartozik. Az IPCC a tızeget nem tekinti megújuló energiaforrásnak, és a tızegbıl származó üvegházhatású gázkibocsátást a feleknek a fosszilis tüzelıanyagokból származó kibocsátások részeként jelenteniük kell. Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) A megújuló energiaforrásokból elıállított energia részarányának kiszámítására egyértelmő szabályokat kell megállapítani.

(14) A megújuló energiaforrásokból elıállított energia részarányának kiszámítására átlátható és egyértelmő szabályokat kell megállapítani.

Módosítás 32

PE405.949v02-00

HU

24/385

RR\744677HU.doc


Módosítás (14a) Az üvegházhatást okozó gázok Európai Unión belüli kibocsátásnak és az Európai Unió energiaimporttól való függésének csökkentése érdekében a megújuló energiák fejlesztésének és az energiahatékonyság fokozásának szorosan össze kell függenie egymással. Indokolás

A megújuló energiák jelentıs fejlesztésének elıfeltétele, hogy a teljes energiafelhasználást (kiváltképpen az energiahatékonyság fokozására szolgáló intézkedések révén is) jelentısen csökkentsék. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (15) A vízenergia és a szélenergia részarányának kiszámításakor az éghajlati változásokból eredı hatásokat a normalizálási szabály alkalmazásával ki kell egyenlíteni.

(15) A vízenergia részarányának kiszámításakor, az éghajlati változásokból eredı hatásokat a normalizálási szabály alkalmazásával ki kell egyenlíteni.

Indokolás A vízenergiához hasonlóan a szélenergia is függ az idıjárási feltételektıl. A szélre is alkalmazni kell a normalizálási szabályt. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) A talaj vagy a víz geotermikus erıforrásait, illetve a levegı környezeti RR\744677HU.doc

törölve

25/385

PE405.949v02-00

HU

hıjét használó, a hıenergiát hasznosítható hımérsékleti szintre átalakító hıszivattyúknak a mőködéshez elektromos áramra van szükségük. A levegı környezeti hıjét hasznosító hıszivattyúk gyakran jelentıs mennyiségő hagyományos energiát igényelnek. Ezért csak olyan, a levegı környezeti hıjét hasznosító hıszivattyúkból származó hasznos hıenergiát lehet számításba venni az ezen irányelv által megállapított célkitőzéseknek való megfelelés mérése céljából, amely – a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszerérıl szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban – megfelel a 2007/742/EK bizottsági határozatban a főtési hatásfok tekintetében megállapított minimumkövetelményeknek.


Módosítás (17a) Támogatni kell a decentralizált megújuló technológiák szemléltetési és kereskedelmi forgalomba hozatali szakaszát. A decentralizált energiatermelés felé történı elmozdulásnak számos elınye van, így például a helyi energiaforrások hasznosítása, a rövidebb szállítási távolságok, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségek. Ezen kívül (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elısegíti a közösség fejlıdését, valamint a kohéziót.

PE405.949v02-00

HU

26/385

RR\744677HU.doc


Módosítás (17b) A biomassza, elsısorban a faanyag újrahasznosításának mindig elsıbbséget kell élveznie az energiatermelésre irányuló felhasználással szemben. Indokolás

A biomassza energiatermelésre történı felhasználása nem lehet negatív hatással az újrafelhasználására, különösen a fa esetében. Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 17 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (17c) A biomasszában rejlı valamennyi lehetıség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és a Közösségnek biztosítaniuk kell a meglévı faanyagtartalékok erıteljesebb mozgósítását és az új erdıgazdálkodási rendszerek kifejlesztését. Indokolás

A tagállamokban és az Európai Unióban a biomasszában rejlı lehetıségeknek csupán egy részét hasznosítják, elsısorban a faanyag terén. Fejleszteni kell a szükséges erdıgazdálkodási rendszereket annak érdekében, hogy ebben az ágazatban nıjön a megújuló energia részesedése. Módosítás 38

RR\744677HU.doc

27/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 17 d preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (17d) A mezıgazdaságban a jó minıségő élelmiszer elıállítását célzó felhasználásnak mindig elsıbbséget kell élveznie az energiatermelésre irányuló felhasználással szemben. Indokolás

A biomassza energiatermelés céljából történı felhasználása nem mehet az élelmiszertermelés rovására. Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás törölve

(18) A megújuló energiaforrásokból a Közösségen kívül elıállított importált villamos energiát be lehet beszámítani a tagállami célkitőzésekbe. Mindazonáltal annak elkerülésére, hogy a meglévı megújuló energiaforrások eltérítése és hagyományos energiaforrásokkal való részleges vagy teljes helyettesítése miatt az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása megnıjön, csak az olyan villamos energia jogosult a beszámításra, amelyet az irányelv hatályba lépése után mőködésbe helyezett létesítményben állítottak elı. Annak biztosítására, hogy az ilyen behozatalt nyomon lehessen követni és megbízható módon be lehessen számítani, helyénvaló azt egy származásigaranciarendszer keretébe elhelyezni. Meg kell fontolni harmadik országokkal olyan megállapodások megkötését, amelyek megszervezik a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia kereskedelmét.

PE405.949v02-00

HU

28/385

RR\744677HU.doc


Módosítás (18a) A tagállamok felelısek a megújuló energiaforrásból elıállított energia részarányára vonatkozó egyedi célkitőzéseik teljesítéséért. Különbözı, a megújuló energiaforrásokat támogató nemzeti rendszereket alkalmaznak, köztük zöld tanúsítványokat, befektetési támogatást, adómentességet vagy – csökkentést, adóvisszatérítést és közvetlen ártámogatási rendszereket. Az ezen irányelvben megfogalmazott cél elérésének egyik fontos eszköze – a befektetıi bizalom megtartása érdekében – e rendszerek megfelelı mőködésének szavatolása mindaddig, amíg mőködésbe nem lépnek a közösségi keretek. Indokolás

Néhány, mőködı adminisztrációval kombinált jól kialakított nemzeti támogatási rendszernek köszönhetıen Európa a megújuló energia szempontjából vezetı helyen áll az egész világon. Ezért gondoskodni kell arról, hogy ezek a támogatási rendszerek biztosítsák a megújuló energiaforrások további fejlıdését Európában. Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) Annak érdekében, hogy lehetıség legyen az ezen irányelvben lefektetett célkitőzések teljesítésének költségeit csökkenteni, helyénvaló a tagállamokban a megújuló energiaforrásokból más tagállamban elıállított energia fogyasztását mind elımozdítani, mind lehetıvé tenni, hogy a tagállamok a más tagállamokban felhasznált villamos energiát, főtı- és RR\744677HU.doc

(19) Annak érdekében, hogy lehetıség legyen az ezen irányelvben lefektetett célkitőzések teljesítésének költségeit csökkenteni, a megkövetelt nemzeti erıfeszítéseken túl helyénvaló a tagállamokban a megújuló energiaforrásokból más tagállamban elıállított energia fogyasztását mind elımozdítani, mind lehetıvé tenni, hogy a 29/385

PE405.949v02-00

HU

hőtıenergiát saját nemzeti célkitőzéseikbe beszámítsák. Ezért ezekben az ágazatokban el kell fogadni a származási garanciák rendszerére és átruházására vonatkozó harmonizációs rendelkezéseket.

tagállamok a más tagállamokban felhasznált villamos energiát, főtı- és hőtıenergiát saját nemzeti célkitőzéseikbe beszámítsák. Ezért némi, a tagállamok ellenırzése alatt tartott rugalmasság megengedett. Ez a tagállamok közötti statisztikai átruházás és/vagy közös projektek formáját öltheti.



(20) A származási garanciák kérelemre történı kötelezı kiállítását a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergia esetében korlátozni kell a legalább 5 MWth kapacitással rendelkezı erımővekre a szükségtelenül magas adminisztrációs terhek elkerülése érdekében, amelyet a kisebb, például a háztartásokban lévı, létesítmények bevonása eredményezne.


Módosítás

(21) A tagállamok számára lehetıvé kell tenni, hogy olyan rendszereket hozzanak létre, amelynek révén elızetes engedélyezéshez köthetik a származási garanciák átruházását más tagállamokba, illetve más tagállamokból, ha erre a biztonságos és kiegyensúlyozott energiaellátásról való gondoskodás, a támogatási rendszerüket alátámasztó környezetvédelmi feladatok megvalósítása vagy az ezen irányelvben lefektetett PE405.949v02-00

HU

törölve

30/385

RR\744677HU.doc

célkitőzések teljesítése érdekébe szükségük van. Az ilyen rendszerek nem léphetik túl a cél érdekében szükséges mértéket, és nem válhatnak az önkényes megkülönböztetés eszközévé.


Módosítás

(22) A származási garanciák harmonizált rendszerének kipróbálása után a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e annak további módosítása.

törölve



(23) A meglévı létesítményeknek megadott támogatási rendszerekkel való ütközés és a megújulóenergia-termelık túlkompenzálásának elkerülése érdekében csak azokat a származási garanciákat lehet a tagállamok között átruházni, amelyeket az ezen irányelv hatályba lépése után üzembe helyezett létesítményekben, illetve egy létesítmény megújulóenergiakapacitásának az említett idıpont utáni bıvítésével termelt energia részére állítottak ki.

Módosítás 46

RR\744677HU.doc

31/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(24) Az átlátható szabályok és a különbözı engedélyezési hatóságok közötti együttmőködés hiánya bizonyítottan gátolja megújuló energia elterjedését. Ezért a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak figyelembe kell venniük a megújulóenergia-ágazat sajátos szerkezetét, amikor felülvizsgálják a villamos energiát, a főtı- és hőtıenergiát, illetve közlekedési üzemanyagokat megújuló energiaforrásokból elıállító üzemek építési és mőködési engedélyeinek kiadását szabályozó közigazgatási eljárásaikat. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerősíteni kell a megújuló energiaforrásokból elıállított energiát felhasználó létesítményeknek kitőzött egyértelmő határidıkkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és környezetre kedvezı hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló főtı-, hőtı-, és villamosenergia-berendezéseket.

(24) Az átlátható szabályok és a különbözı engedélyezési hatóságok közötti együttmőködés hiánya bizonyítottan gátolja megújuló energia elterjedését. Ezért a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak figyelembe kell venniük a megújulóenergia-ágazat sajátos szerkezetét, amikor felülvizsgálják a villamos energiát, a főtı- és hőtıenergiát, illetve közlekedési üzemanyagokat megújuló energiaforrásokból elıállító üzemek építési és mőködési engedélyeinek kiadását szabályozó közigazgatási eljárásaikat. Az összes szükséges engedélyezésért felelıs egységes közigazgatási szervet kell létrehozni. Ennek a szervnek a projektekhez legközelebb lévı, lehetıleg önkormányzati vagy regionális szinten kell mőködnie. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerősíteni kell a megújuló energiaforrásokból elıállított energiát felhasználó létesítményeknek kitőzött egyértelmő határidıkkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és környezetre kedvezı hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló főtı-, hőtı-, és villamosenergiaberendezéseket.

Indokolás A megújuló energia elterjedését gyakran akadályozzák a bonyolult eljárások, a döntéshozatal túl sok szintje és a koncentráció hiánya. Kívánatos az egyablakos ügyintézést szorgalmazó felfogás. Ennek azonban nem kell azt jelentenie, hogy az engedélyezési hatóság csak nemzeti szinten mőködhet. Amennyiben az önkormányzatok saját megújulóenergia-fejlesztési tervet készítettek, akkor ösztönözni kell ıket és talán a legközelebbi közigazgatási szinttel együttmőködve nekik kell betölteni a felelıs központi hatóság szerepét. Módosítás 47

PE405.949v02-00

HU

32/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(26) A megújulóenergia-felhasználás minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti és regionális szinten a megújulóenergiafelhasználás jelentıs emelkedéséhez vezettek Ezeket az intézkedéseket, az energiahatékonyabb megújulóenergiaalkalmazásokat elımozdító építési szabályzatokkal és elıírásokkal együtt bátorítani kell a szélesebb európai környezetben.

(26) A megújulóenergia-felhasználás minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti és regionális szinten a megújulóenergiafelhasználás jelentıs emelkedéséhez vezettek Ezeket az intézkedéseket bátorítani kell a szélesebb európai környezetben, az energiahatékonyabb épületek népszerősítésével együtt.

Indokolás A megújuló energiák, köztük a passzív energiák használatát ösztönözni kell az építıiparban. Olyan átfogó megközelítés részeként, melynek célja a teljes energiafogyasztás csökkentése úgy az ágazatban, mint minden egyes épületben, legyen szó újról vagy felújítottról.


Módosítás (26a) Az Európai Parlament 2006. február 14-i megújuló energiaforrásokból történı főtésrıl és hőtésrıl szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó állásfoglalásában1 adókedvezményt, közvetlen befektetési támogatást, szabályozási intézkedéseket és más mechanizmusok bevezetését kérte a megújuló energiarendszerek és a megújuló energiát használó helyi és központi távfőtés/hőtés alkalmazásának elımozdításához.

RR\744677HU.doc

33/385

PE405.949v02-00

HU

_______________________________ HL C 280. E, 2006.11.29., 115. o.

Indokolás A megújuló energiaforrások elımozdításáról szóló 2006. február 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament elismerte a távfőtés/hőtés fontos szerepét a megújuló forrásból származó energia 20%-os részarányára vonatkozó uniós célkitőzés teljesítésében. Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) A képzés fejlesztéséhez összehangolt megközelítésre van szükség, és a kis teljesítményő megújulóenergiaberendezések üzembe helyezıi számára biztosítani kell a megfelelı minısítési rendszert a piac torzulásainak elkerülése, illetve a fogyasztói termékek és szolgáltatások magas színvonaláról való gondoskodás érdekében. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a nemzeti minısítési rendszereket, és azoknak ezért legalább minimális szinten harmonizált elveken kell nyugodniuk, tekintetbe véve az európai mőszaki szabványokat és a megújuló energiát hasznosító berendezések üzembe helyezıinek meglévı képzési és szakképesítési rendszereit. A szakmai képesítések elismerésérıl szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet továbbra is alkalmazni kell az ezen irányelvben nem szabályozott kérdésekre, így az olyan üzembe helyezık szakmai képesítéseinek elismerésére, akik egyetlen tagállamban sem rendelkeznek minısítéssel.

(28) A képzés fejlesztéséhez összehangolt megközelítésre van szükség, és a kis teljesítményő megújulóenergiaberendezések üzembe helyezıi számára biztosítani kell a megfelelı minısítési rendszert a piac torzulásainak elkerülése, illetve a fogyasztói termékek és szolgáltatások magas színvonaláról való gondoskodás érdekében. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a nemzeti minısítési rendszereket, és azoknak ezért legalább minimális szinten harmonizált elveken kell nyugodniuk, tekintetbe véve az európai mőszaki szabványokat és a megújuló energiát hasznosító berendezések üzembe helyezıinek meglévı képzési és szakképesítési rendszereit. Továbbra is a szakmai képesítések elismerésérıl szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek kell vonatkoznia a szabályozott szakmák szakmai képesítéseinek elismerésére. Amennyiben az üzembe helyezı szakmai tevékenységének megkezdése vagy gyakorlása szabályozott, a szakmai képesítés elismerésének elıfeltételeit a 2005/36/EK irányelv tartalmazza; ezek az elıfeltételek a tagállamokban minısítéssel rendelkezı üzembe helyezıkre is vonatkoznak.

PE405.949v02-00

HU

34/385

RR\744677HU.doc

Indokolás A szabályozott szakmák szakmai képesítésének elismerését a 2005/36/EK irányelv szabályozza. Ennek továbbra is vonatkoznia kell azokra az üzembe helyezıkre, akik önként minısítést szereztek a megújuló energiáról szóló irányelvnek megfelelıen. A megújuló energiát használó berendezések üzembe helyezése csak része egy, például főtéstechnikai mérnök munkájának. A szabályozott szakma egy részének végzésére vonatkozó képesítés nem foglalhatja magában a szakma egészének gyakorlására vonatkozó jogot. A szakmai képesítések elismerésének jogalapja az EK-Szerzıdés 47. cikke. Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (28a) A kombinált ciklusú erımővek a lehetı legjobb kombinációját képviselik a különbözı megújuló energiaforrások elınyeinek, miközben ugyanolyan megbízhatók és hatékonyak, mint egy hagyományos nagy erımő. A Bizottságnak ösztönzıket kell rendelkezésre bocsátania a kombinált ciklusú erımővek elterjedése és azok további kutatása érdekében. Ez lehetıvé tenné az európai megújuló energiaforrásból történı növekvı termelés hatékonyabb felhasználását, mivel a kombinált ciklusú erımővek képesek összekapcsolni és becsatornázni az egész Európában a szél-, nap-, biomassza- és vízerımővek által termelt energiát. Indokolás

A kombinált ciklusú erımővek képesek kombinálni a megújuló energiaforrások elınyeit, ugyanakkor kizárják azok hátrányait, úgy, hogy összekapcsolják és szállítják a forrás rendelkezésre állásától függı szél- és naperımővek által termelt energiát a biogázból és a vízerımővek által termelt kiegészítı energiával együtt. Módosítás 51

RR\744677HU.doc

35/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(29) Bár a 2005/36/EK irányelv megállapítja a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó követelményeket, beleértve az építészeket is, további biztosítékokra van szükség annak érdekében, hogy az építészek és tervezık a tervezés és kivitelezés során megfelelıen tekintetbe veszik a megújuló forrásokból elıállított energia alkalmazását. A tagállamoknak ezért világos iránymutatást kell adniuk. Ezt a 2005/36/EK irányelv, és különösen annak 46. és 49. cikkének sérelme nélkül kell megtenniük.

(29) Bár a 2005/36/EK irányelv megállapítja a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó követelményeket, beleértve az építészeket is, további biztosítékokra van szükség annak érdekében, hogy az építészek és tervezık a tervezés és kivitelezés során megfelelıen tekintetbe veszik a megújuló energiaforrások és a magas hatékonyságú technológiák optimális kombinációjának alkalmazását. A tagállamoknak ezért világos iránymutatást kell adniuk. Ezt a 2005/36/EK irányelv, és különösen annak 46. és 49. cikkének sérelme nélkül kell megtenniük. Indokolás

A politikákat az eredményekre vonatkozó kötelezettségek, nem pedig az eszközök révén kell meghatározni. A megújuló energiaforrások és a magas hatékonyságú technológiák optimális kombinációjára van szükség, nem pedig kizárólag az egyikre vagy a másikra. Ezen túlmenıen egy adott épület esetében lehetséges, hogy helyben egyáltalán nincs elérhetı megújuló energiaforrás. Az energiahatékonyság alapvetı szerepet játszik a 2020. évi célkitőzések teljesítésében. Ez az épületek szempontjából a legfontosabb, mivel azok jelentıs energiahatékonysági potenciált hordoznak. Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 29 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (29a) Határozott támogatásra van szükség a megújuló energia távvezeték-hálózatba történı integrációjához, valamint a közbülsı energiatároló rendszerek (például akkumulátorok) használatához az integrált megújulóenergia-termelés érdekében.

PE405.949v02-00

HU

36/385

RR\744677HU.doc

Indokolás A megújuló energia kereslete és kínálata közötti egyenlıtlenség miatt hatékony közbülsı energiatároló kapacitásra van szükség. Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) A megújuló energiaforrást hasznosító új villamosenergia-termelıknek a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolási költségeit objektíven, átláthatóan és megkülönböztetés-mentesen kell megállapítania, továbbá megfelelıen figyelembe kell venni a hasznot, amelyet a hálózatba bekapcsolt villamosenergiatermelık jelentenek a hálózat számára.

(30) A megújuló energiaforrást hasznosító új villamosenergia- és földgáztermelıknek a villamosenergia- és földgázhálózatba való bekapcsolási költségeit objektíven, átláthatóan és megkülönböztetésmentesen kell megállapítani, továbbá megfelelıen figyelembe kell venni a hasznot, amelyet a hálózatba bekapcsolt villamosenergiatermelık jelentenek a hálózat számára, különösen a bekapcsolási költségek megosztására vonatkozó rendszer révén.

Indokolás A rendelkezéseket ki kell terjeszteni a megújuló energiaforrásokból történı gáztermelésre is. Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (30a) Azoknak a villamosenergiatermelıknek, akik a közösségi peremterületek, különösen a szigetek vagy alacsony népsőrőségő területek megújuló energiaforrásait használják ki, ésszerő bekapcsolási költségeket kell biztosítani azért, hogy ne kerüljenek hátrányba azokkal a termelıkkel szemben, akik központibb, jobban iparosodott és sőrőbben lakott területeken mőködnek.

RR\744677HU.doc

37/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás A bizottsági javaslat hangsúlyozza, hogy a hálózatba történı bekapcsolás költségeinek átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie. Ez nem kérdéses, de fennáll a csúszás veszélye, ha a „megkülönböztetésmentességet” rosszul értelmezik. Ha minden politikát betiltunk, amely nem az egyenlı versenyfeltételeket célozza, az elzárt közösségek különleges szükségleteit nem vesszük figyelembe. Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 30 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (30b) A megújuló energiaforrást hasznosító erımővek jóváhagyását, minısítését és engedélyezését felügyelı felelıs közigazgatási eljárásnak az egyes projektekkel kapcsolatos döntések során objektívnek, átláthatónak, megkülönböztetéstıl mentesnek és arányosnak kell lennie. A megújuló energiát elıállító projektekkel kapcsolatos bármilyen visszaélés vagy mesterségesen létrehozott akadály – például a jelentıs egészségügyi kockázatot képviselı létesítmények közé sorolás – elfogadhatatlan. Indokolás

A megújuló energiával szemben alkalmazott indokolatlan adminisztratív akadályok elfogadhatatlanok. Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31) Bizonyos körülmények között nem lehetséges a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását teljes mértékben biztosítani a PE405.949v02-00

HU

törölve

38/385

RR\744677HU.doc

távvezeték-rendszer megbízhatóságának és biztonságának veszélyeztetése nélkül. Ilyen körülmények között helyénvaló lehet, ha az érintett termelık részére pénzügyi kompenzációt nyújtanak. Indokolás Ezt a preambulumbekezdést semmi sem indokolja. Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (33a) A felségvizeken kívüli tengeri területen található szélerımővek által termelt energiát ahhoz a tagállamhoz kell rendelni, amelynek a hálózatába be van kapcsolva. Indokolás

Egyes tagországokban a tengeri területen lévı szélerımővek felségvizeken kívül fekszenek majd. Ezeket az erımőveket is számításban kell venni. Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 33 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (33b) Az Európai Unió és a tagállamok minden lehetséges eszközzel biztosítják, hogy a közlekedési ágazat teljes energiafelhasználása jelentısen csökkenjen. A közlekedési ágazat teljes energiafelhasználása csökkentésének elsıdleges eszközei a közlekedési tervezés, a tömegközlekedés támogatása, az autógyártásban az elektromos autók részarányának növelése, valamint energiahatékonyabb, kisebb mérető és

RR\744677HU.doc

39/385

PE405.949v02-00

HU

motorteljesítményő autók gyártása.


Módosítás

(34) A bioüzemanyagok termelésének környezeti szempontból fenntarthatónak kell lennie. Az ezen irányelvben lefektetett célkitőzéseknek való megfelelés céljára használt, illetve a nemzeti támogatási rendszerek által elınyben részesített bioüzemanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni, hogy megfeleljenek a környezeti fenntarthatóság kritériumainak.

(34) Az energiatermeléséhez használt biomassza termelésének környezeti és szociális szempontból fenntarthatónak kell lennie, továbbá a munkaügyi elıírásoknak meg kell felelnie. Az ezen irányelvben lefektetett célkitőzéseknek való megfelelés céljára használt, illetve a nemzeti támogatási rendszerek által elınyben részesített, energiatermeléséhez használt biomasszával kapcsolatban meg kell követelni, hogy megfeleljen a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kritériumainak, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a munkavállalók jogairól és a munkafeltételekrıl szóló egyezményeinek.

Indokolás A környezeti és szociális fenntarthatósági kritériumokat minden biomassza-felhasználásra alkalmazni kell. A munkaügyi szabályozás tiszteletben tartása alapvetı fontosságú kritérium csakúgy, mint a környezeti fenntarthatóság, ezért ellenırizni kell, hogy ratifikálták és végrehajtották-e az ILO fontosabb munkaügyi normáit. Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 34 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (34a) (34a) Az élelmiszerek árának emelkedésére válaszul az Európai Uniónak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek javítják a mezıgazdasági termékek kínálatát és garantálják az élelmiszerbiztonságot, elsısorban a

PE405.949v02-00

HU

40/385

RR\744677HU.doc

bioüzemanyagok fenntarthatósági feltételeinek, valamint a második és harmadik generációs bioüzemanyagok kifejlesztésének elımozdításával Európában és a világ minden táján, valamint a mezıgazdaság terén folytatott kutatások fokozásával. Indokolás A Bizottság 2008. május 20-án elfogadott egy közleményt, amely politikai intézkedéseket tartalmaz az élelmiszerárak világszintő növekedésével járó következmények enyhítésére. Ezek a szempontok egy hárompontos stratégiába illeszkednek. Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg


(35) A bioüzemanyagokra alkalmazott környezeti fenntarthatósági kritériumok bevezetése a célját nem fogja elérni, ha olyan termékeket eredményez, amelyek nem felelnek meg a kritériumoknak, de bioüzemanyag helyett folyékony bioenergiahordozóként kerülnek felhasználásra a főtés vagy a villamos energia ágazatában. Ezért a környezeti fenntarthatósági kritériumokat a folyékony bio-energiahordozókra is általában alkalmazni kell.

Indokolás A feltételeknek nem csak a folyékony bio-energiahordozókra és bioüzemanyagokra, hanem a főtési és villamosenergia-ágazatában szintén használt biomasszára általában is vonatkozniuk kell. Módosítás 62

RR\744677HU.doc

41/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás (36) Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy valamennyi megújuló energiaforrás használatáról szóló átfogó irányelvre, amely tartalmazhat az energiatermeléséhez használt összes biomassza fenntartható termelését és használatát biztosító kritériumokat és rendelkezéseket. Az irányelvnek ezért tartalmaznia kell ilyen fenntarthatósági kritériumokat. Alapvetıen fontos, hogy összhang legyen ezen irányelv és a 98/70/EK irányelv a biomasszából származó közlekedési üzemanyagra vonatkozó fenntarthatósági kritériumai között az üzleti vállalkozásokra háruló többletköltségek és az ellentmondásos környezetvédelmi szabályok elkerülése érdekében, amely egy nem egységes megközelítéssel járna.

(36) Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy valamennyi megújuló energiaforrás használatáról szóló átfogó irányelvre, amely tartalmazhat a bioenergia fenntartható termelését és használatát biztosító kritériumokat és rendelkezéseket. Ezek a kritériumok egy szélesebb, egységes keret részét alkothatják, amely nemcsak a bioüzemanyagokra, hanem a folyékony bio-energiahordozókra is vonatkozik. Az irányelvnek ezért tartalmaznia kell ilyen fenntarthatósági kritériumokat. Alapvetıen fontos, hogy összhang legyen ezen irányelv és a 98/70/EK irányelv fenntarthatósági kritériumai között az üzleti vállalkozásokra háruló többletköltségek és az ellentmondásos környezetvédelmi szabályok elkerülése érdekében, amely egy nem egységes megközelítéssel járna. Ezenkívül a Bizottságnak 2010-ben felül kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a biomassza egyéb felhasználásait is szabályozni.

Indokolás A jelen irányelv keretében kidolgozott fenntarthatósági kritériumoknak vonatkozniuk kell a biomasszából energiakinyerés céljából elıállított szilárd, gáznemő és cseppfolyós üzemanyagokra. A kritériumoknak összhangban kell lenniük az uniós szabályozással, különösen az üzemanyag-minıségrıl szóló irányelvvel. Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) Ha olyan földterületeket fordítanak bioüzemanyagok vagy egyéb, folyékony PE405.949v02-00

HU

(37) Ha olyan földterületeket fordítanak energiatermeléshez használt biomassza 42/385

RR\744677HU.doc

bio-energiahordozók nyersanyagainak termesztésére, amelyek talajában vagy növényzetében jelentıs szénkészletek vannak, az ott tárolt szén egy része általában kiszabadul az atmoszférába, és szén-dioxiddá válik. Az üvegházhatásúgázkibocsátásra ezáltal gyakorolt negatív hatás – néhány esetben igen nagy különbözettel – semlegesíti a bioüzemanyagok, illetve a folyékony bio-energiahordozók használatából eredı kedvezı hatást. A mővelési ág megváltoztatásának tehát a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt teljes hatását be kell számítani az egyes bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók üvegházhatásúgázmegtakarításába. Ez szükséges ahhoz, hogy az üvegházhatásúgáz-megtakarítás kiszámítása során a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatának a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásainak összességét figyelembe vegyék. (38)

nyersanyagainak termesztésére, amelyek talajában vagy növényzetében jelentıs szénkészletek vannak, az ott tárolt szén egy része általában kiszabadul az atmoszférába, és szén-dioxiddá válik. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra ezáltal gyakorolt negatív hatás – néhány esetben igen nagy különbözettel – semlegesíti az energiatermeléshez használt biomassza használatából eredı kedvezı hatást. A mővelési ág közvetlen vagy közvetett megváltoztatásának tehát a szén-dioxidkibocsátásra gyakorolt teljes hatását be kell számítani az üvegházhatásúgázmegtakarításába.

Indokolás A jelen irányelv keretében kidolgozott fenntarthatósági kritériumoknak vonatkozniuk kell a biomasszából energiakinyerés céljából elıállított szilárd, gáznemő és cseppfolyós üzemanyagokra. A szénkibocsátási küszöbértéket illetıen igen meglepı, hogy a Bizottság csak a biomasszából elıállított folyékony üzemanyagokra vonatkozó karbonkomparátor-értékeket adta meg. Az irányelvben a gáznemő és szilárd biomasszára is meg kell állapítani ezeket az értékeket. Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38) Nem fordíthatók bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére a földterületeknek azok a típusai, amelyek mővelési ágának megváltoztatásakor a szénkészletveszteséget a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók RR\744677HU.doc

(38) Nem fordíthatók energiatermeléséhez használt biomassza termelésére a földterületeknek azok a típusai, amelyek mővelési ágának megváltoztatásakor a szénkészlet-veszteséget az energiatermeléséhez használt biomassza termelésébıl származó üvegházhatásúgáz43/385

PE405.949v02-00

HU

termelésébıl származó üvegházhatásúgázmegtakarítással nem lehet – a éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgısségére tekintettel – ésszerő idın belül ellensúlyozni, hogy ezáltal elkerülhetı legyen a gazdasági szereplık szükségtelenül nagy terhelése a kutatás terén, és hogy az olyan, nagy szénkészletekkel rendelkezı földterületek mővelési ágának megváltoztatására ne kerüljön sor, amelyek visszatekintve nem lettek volna jogosultak a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére. A világ szénkészleteinek felmérései alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a vizes élıhelyeket és az összefüggı erdıterületeket ebbe a kategóriába kell sorolni.

megtakarítással nem lehet – az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgısségére tekintettel – ésszerő idın belül ellensúlyozni, hogy ezáltal elkerülhetı legyen az energiatermeléséhez használt biomassza elıállítóinak szükségtelenül nagy terhelése a kutatás terén, és hogy az olyan, nagy szénkészletekkel rendelkezı földterületek mővelési ágának megváltoztatására ne kerüljön sor, amelyek visszatekintve nem lettek volna jogosultak az energiatermeléséhez használt biomassza alapanyagainak termelésére. A világ szénkészleteinek felmérései alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy többek között a vizes élıhelyeket és az összefüggı erdıterületeket ebbe a kategóriába kell sorolni.


Módosítás (38a) A jelentıs széntartalmú talajjal vagy vegetációval rendelkezı területek nem hasznosíthatók más projektek fejlesztésére a megújuló energiák terén, például szélerımővek és a hozzájuk tartozó – nevezetesen „úszó” és más egyéb – infrastruktúrák létesítésére. Az ilyen projektek eredménye a tızeglápok elkerülhetetlen kiszáradása lenne igen nagy területeken, továbbá a megkötött szén a légkörbe jutna, ami széndioxid képzıdésével járna. Indokolás

A tızeglápok széntároló kutak. A szélerımő-parkok és egyéb infrastruktúrák építése akadályozza a természetes szivárgást, kiszárítja a tızeglápokat, melynek során jelentıs mennyiségő szén jut a légkörbe és nagyobb mennyiségő széndioxid-kibocsátással jár, mint a szélerımő-parkok által elérhetı megtakarítás. PE405.949v02-00

HU

44/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(39) Az ezen irányelvben a bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak nyújtott ösztönzık, illetve a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók iránti kereslet világmérető növekedése nem járhat a biológai sokféleséggel rendelkezı földterületek elpusztításával. Ezeket a számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert kimeríthetı erıforrásokat meg kell ırizni. A Közösség fogyasztói ezenkívül erkölcsileg elfogadhatatlannak tartanák, hogy megnövekedett bioüzemanyag- és egyéb folyékony bioenergiahordozófogyasztásuk a biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületek elpusztítását eredményezheti. Ezért szükséges olyan kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók csak akkor jogosultak az ösztönzıkre, ha garantálni lehet, hogy azok nem biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületekrıl származnak. A választott kritériumok szerint egy erdı biológiai sokféleséggel rendelkezik, ha a jelentıs emberi tevékenységektıl érintetlen (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete és Európai Gazdasági Bizottsága, illetve az európai erdık védelmérıl szóló miniszteri konferencia által használt meghatározást követve) vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Továbbá tekintettel bizonyos gyepterületek magas fokú biológiai sokféleséget képviselı jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekrıl származó nyersanyagokból elıállított bioüzemanyagok nem jogosultak az ezen irányelvben elıírt ösztönzıkben részesülni.

(39) Az ezen irányelvben az energiatermeléséhez használt biomassza tekintetében nyújtott ösztönzık, illetve a biomasszából készülı közlekedési üzemanyagok iránti kereslet világmérető növekedése nem járhat a biológai sokféleséggel rendelkezı földterületek elpusztításával. Ezeket a számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert kimeríthetı erıforrásokat meg kell ırizni. A Közösség fogyasztói ezenkívül erkölcsileg elfogadhatatlannak tartanák, hogy a biomasszából készülı közlekedési üzemanyagok elterjedése a biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületek elpusztítását eredményezze. Ezért szükséges olyan kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók csak akkor jogosultak az ösztönzıkre, ha garantálni lehet, hogy azok nem biológiai sokféleséggel rendelkezı földterületekrıl származnak, vagy azt, hogy a nyersanyagok kinyerése nem hatott kedvezıtlenül a biológiai sokféleségre. A választott kritériumok szerint egy erdı biológiai sokféleséggel rendelkezik, ha a jelentıs emberi tevékenységektıl érintetlen (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete és Európai Gazdasági Bizottsága, illetve az európai erdık védelmérıl szóló miniszteri konferencia által használt meghatározást követve), hacsak nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen emberi beavatkozás intenzív és periodikus volt és lesz a jövıben is, ami megtartja a természetes fajösszetételt és a folyamatokat, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Továbbá

RR\744677HU.doc

45/385

PE405.949v02-00

HU

A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelı kritériumokat és/vagy földrajzi térségeket az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselı gyepterület meghatározásához a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelıen.

tekintettel bizonyos gyepterületek magas fokú biológiai sokféleséget képviselı jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekrıl származó nyersanyagokból elıállított bioüzemanyagok nem jogosultak az ezen irányelvben elıírt ösztönzıkben részesülni, amennyiben betakarításuk módja kedvezıtlenül hat a biológiai sokféleségre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelı kritériumokat és/vagy földrajzi térségeket az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselı gyepterület meghatározásához a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelıen.


Módosítás (40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított, energiatermeléséhez használt biomasszának az EU agrárkörnyezetvédelmi követelményein túl az importkövetelményeknek is meg kell felelnie, és nem szabad az élelmiszertermelést veszélyeztetnie. A bizonyítványok rendszereinek minimumnormákat kell elıírniuk ezen üzemanyagok környezeti szempontból fenntartható elıállítására, és a világszintő fenntarthatóság érdekében a harmadik országokból származó behozatalra is vonatkozniuk kell.

(40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrár-környezetvédelmi követelményeinek is. Ezeknek a kritériumoknak a harmadik országokból származó behozatalra való alkalmazása adminisztratív és technikai szempontból megvalósíthatatlan.

A tagállamoknak továbbá kutatásokat kell végezniük arra nézve, hogy a lignocellulóz-tartalmú növények új fajtáinak mezıgazdasági termesztésbe történı bevonása milyen mértében játszik meghatározó szerepet a környezetvédelmi szabályozás javításának elısegítésében a PE405.949v02-00

HU

46/385

RR\744677HU.doc

közös agrárpolitika ökológiai szempontoknak történı megfelelésre vonatkozó szabályaiban kifejezetten említett szempontokon kívül, például a felszín alatti és felszíni vizek minıségének védelme tekintetében a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23i 2000/60/EK európai parlamenti irányelv1 alapján. 1

HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

Indokolás A harmadik országokból érkezı, illetve az Unióban elıállított biomassza tekintetében azonos fenntarthatósági követelményeket kell támasztani. Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) A környezeti fenntarthatósági kritériumok csak akkor lesznek hatékonyak, ha a piaci szereplık magatartásának megváltozásához vezetnek. A piaci szereplık csak akkor fogják magatartásukat megváltoztatni, ha a kritériumoknak megfelelı bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioüzemanyaghordozók felárra tarthatnak igényt. A megfelelıség ellenırzésére szolgáló tömegmérleg módszer szerint, a kritériumoknak megfelelı bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók termelése és Közösségen belüli fogyasztása között fizikai kapcsolat van, amely megfelelı egyensúlyt hoz létre a kereslet és kínálat között, és nagyobb felárat biztosít, mint ami az ilyen kapcsolattal nem rendelkezı rendszerekben elérhetı. Ezért annak érdekében, hogy a kritériumoknak megfelelı bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat magasabb áron

(41) A környezeti fenntarthatósági kritériumok csak akkor lesznek hatékonyak, ha a piaci szereplık magatartásának megváltozásához vezetnek. A piaci szereplık csak akkor fogják magatartásukat megváltoztatni, ha a kritériumoknak megfelelı, energiatermeléséhez használt biomassza vonatkozásában felárra tarthatnak igényt. A megfelelıség ellenırzésére szolgáló tömegmérleg módszer szerint, a kritériumoknak megfelelı, energiatermeléséhez használt biomassza termelése és Közösségen belüli fogyasztása között fizikai kapcsolat van, amely megfelelı egyensúlyt hoz létre a kereslet és kínálat között, és nagyobb felárat biztosít, mint ami az ilyen kapcsolattal nem rendelkezı rendszerekben elérhetı. Ezért annak érdekében, hogy a kritériumoknak megfelelı, energiatermeléséhez használt biomasszát magasabb áron lehessen értékesíteni, a rendszer integritását

RR\744677HU.doc

47/385

PE405.949v02-00

HU

lehessen értékesíteni, a rendszer integritását fenntartó, de ugyanakkor az ipar ésszerőtlenül nagy terhelését elkerülı tömegmérleg rendszert kell a megfelelıség ellenırzésére használni. Egyéb ellenırzési módszereket is számba kell venni.

fenntartó, de ugyanakkor az ipar ésszerőtlenül nagy terhelését elkerülı tömegmérleg rendszert kell a megfelelıség ellenırzésére használni. Egyéb ellenırzési módszereket is számba kell venni.

Indokolás A megfeleltetésnek az összes, energiatermeléséhez használt biomasszára vonatkoznia kell. Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42) A Közösségnek érdekében áll, hogy elımozdítsa a többoldalú és kétoldalú megállapodásokat és a fönntartható bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók elıállítására vonatkozó normákat megállapító és azok betartását igazoló önkéntes nemzetközi és nemzeti rendszereket. Ezért, rendelkezni kell az ilyen megállapodások és rendszerek megbízható bizonyítékot és adatokat szolgáltató voltával kapcsolatos határozat hozataláról, feltéve hogy a megbízhatóság, átláthatóság és független audit megfelelı követelményeinek megfelelnek.

(42) A Közösségnek érdekében áll, hogy elımozdítsa a többoldalú és kétoldalú megállapodásokat és a fenntartható, biomasszából készülı közlekedési üzemanyagok elıállítására vonatkozó normákat megállapító és azok betartását igazoló önkéntes nemzetközi és nemzeti rendszereket. Ezért rendelkezni kell az annak biztosítására irányuló eljárásokra vonatkozó döntésrıl, hogy az ilyen megállapodások és rendszerek megbízható bizonyítékot és adatokat szolgáltassanak, feltéve hogy megfelelnek a megbízhatóság, átláthatóság és független audit megfelelı követelményeinek.

Indokolás A „bioüzemanyag” meghatározásának módosításával történı egyeztetés. Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43) Egyértelmő szabályokat kell PE405.949v02-00

HU

(43) Megbízható és naprakész fizikai és 48/385

RR\744677HU.doc

megállapítani a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához.

mőszaki adatok alapján egyértelmő szabályokat kell megállapítani az energiatermeléséhez használt biomassza, egyéb folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához.

Indokolás A Bizottság csak a biomasszából elıállított folyékony üzemanyagokra vonatkozó karbonkomparátor-értékeket adta meg. Az irányelvben a gáznemő és szilárd biomasszára is meg kell állapítani ezeket az értékeket, ha le kívánjuk fedni az összes, energiatermeléséhez használt biomasszát. Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 47 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg


(47) A Bizottságnak 2010-ig elemeznie kell a biomasszának a bioüzemanyagoktól és az egyéb folyékony bioenergiahordozóktól eltérı, energia célú felhasználására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeit, tekintetbe véve annak szükségességét, hogy a biomassza forrásokkal való gazdálkodás fenntartható legyen.

Indokolás Nincs rá ok, hogy az energiatermeléséhez használt biomassza fenntarthatósági kritériumainak megállapítására várjunk. A biomasszából származó közlekedési és egyéb folyékony üzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat közvetlenül lehet alkalmazni a szilárd biomasszára. Az energiatermeléséhez használt szilárd biomassza és fosszilisüzemanyag-komparátorai által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás számítását azonban ki kell dolgozni annak érdekében, hogy az energiatermeléséhez használt összes biomassza tekintetében fel lehessen állítani kritériumokat. Módosítás 72

RR\744677HU.doc

49/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás (47a) Ösztönözni kell a biomassza energiaforrásként való költséghatékony és fenntartható használatát. Mivel a biomassza energiatermeléséhez történı felhasználása piaci torzulásokhoz, erdıirtáshoz, a vízkészletek kiapasztásához és emelkedı élelmiszerárakhoz vezethet, a helyi szinten bıségesen rendelkezésre álló biomassza használatát és piaci elıretörését ösztönözni kell. Indokolás

Annak biztosítására, hogy a biomassza energiatermeléséhez történı felhasználása ne vezessen piaci torzulásokhoz, tömeges erdıirtáshoz és vízhiányhoz, a helyi szinten bıségesen rendelkezésre álló biomassza használatát és piaci elıretörését kell ösztönözni. Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 48 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg


(48) A 10%-os bioüzemanyag-részarány elérésének lehetıvé tétele érdekében, szükséges az EN590/2004 szabványnál biodízelt nagyobb arányban tartalmazó dízel-keverék forgalom hozatalának biztosítása.


Módosítás (48a) Külön figyelmet kell szentelni a bioüzemanyagok termelési láncára és

PE405.949v02-00

HU

50/385

RR\744677HU.doc

logisztikájára, nevezetesen a rendelkezésre álló infrastruktúrák, valamint az egész Európai Unióban történı szállítás és elosztás tekintetében. Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló célkitőzésnek történı megfelelés egyik fontos eleme a bioüzemanyag-ellátást lehetıvé tévı logisztikai lánc. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését elsırendő fontosságúnak kell tekinteni. Ezért ösztönözni kell a bioüzemanyagok termelési, logisztikai és elosztási infrastruktúrájának létrehozását, nevezetesen a transzeurópai energiahálózatokat finanszírozó projektek keretében. Indokolás A bioüzemanyagok Európai Unión belüli használatának például a transzeurópai energiahálózatokon keresztül történı befektetésekkel, vagy a termelési, az elosztási és a logisztikai infrastruktúrába történı befektetésekkel kell párosulnia azért, hogy az infrastruktúra hiánya ne késleltesse a célkitőzés megvalósulását. Sıt, a bioüzemanyagok elıállítási és elosztási helyszínei közötti túl hosszú szállítás az üvegházhatású gázkibocsátás forrásává válhat, és veszélyezteti a gázkibocsátás pozitív irányban történt elmozdulását. Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 49 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg


(49) A felhasznált alapanyagok választékát bıvítı bioüzemanyagokat a nemzeti bioüzemanyag kötelezettségekben nagyobb arányban kell szerepeltetni annak biztosítása érdekében, hogy kereskedelmi szempontból életképessé váljanak.

Indokolás Ha a kitőzött fenntartható-energiacélok elérése érdekében megengedjük ezt a könnyítést, az ahhoz az anomáliához vezethet, hogy az összes elıállított fenntartható energiát a könnyítés szintjére redukálják. Az úgynevezett második generációt az üvegházhatású gázkibocsátási RR\744677HU.doc

51/385

PE405.949v02-00

HU

érték legalább 60%-os csökkentésével lehetne ösztönözni, amint azt a jelentés javasolja, a megújuló energiaforrás-célkitőzések veszélyeztetése nélkül. Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 50 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (50a) A tagállamok nemzeti szinten eltérı rendszereket vezettek be a megújuló energiaforrások támogatására, és ez ágazatonként is különbözik. Hosszútávon ki kell dolgozni a megújulóenregiaágazatot ösztönzı összehangolt közösségi támogatási rendszert. [2012 decemberéig] a Bizottság felméri a meglévı támogatási rendszerek hatékonyságát, és javaslatot tesz a piaci alapú, egységes európai megújulóenergia támogatási rendszer kialakítására. Indokolás

A megújulóenergia-célkitőzések megvalósításának költséghatékonynak kell lennie, ugyanakkor ösztönöznie kell a technológiai fejlesztést is. Ma 27 különbözı nemzeti támogatási rendszer létezik, és fennáll annak a kockázata, hogy a tagállamok túllicitálják egymást a célkitőzések megvalósítása érdekében, ami a célok elérését megdrágítja. A beruházási bizalom fenntartása érdekében a nemzeti támogatási rendszereket nem szabad egyik napról a másikra megváltoztatni. Ezért a Bizottságnak fel kell mérnie a jelenlegi támogatási rendszereket és meg kell fontolnia az egységes, piaci alapú rendszer bevezetését. Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 50 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (50b) A megújuló energia folyamatos és szilárd kereteinek biztosítása érdekében a Bizottság 2016-ig megújulóenergiaútitervet tesz közzé a 2020-ig terjedı idıszakra, amelyben a nemzeti támogatási rendszerek egységesítésére, valamint a

PE405.949v02-00

HU

52/385

RR\744677HU.doc

megújuló elektromos áramnak és biogáznak az uniós elektromos áram- és gázpiacba történı tejes integrálására tehet javaslatot. Indokolás A megújulóenergia-ipar új iparág, jelenleg támogatni kell, de idıvel integrálni kell az energiapiacba. A megújulóenergia-iparnak elegendı idıt kell biztosítani arra, hogy a 2020 utáni idıszak szabályozási környezetére felkészüljön. Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 51 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(51) Az ezen irányelv szerint hozott, az EK-Szerzıdés 87. cikke értelmében állami támogatásnak minısülı támogatási intézkedéseket azok végrehajtása elıtt az EK-Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottsághoz jóváhagyásra be kell jelenteni. A Bizottság részére ezen irányelv alapján adott tájékoztatás nem mentesíti a tagállamokat az EK-Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(51) A tagállamok, régiók és helyi hatóságok megteremthetik az állami támogatás lehetıségeit a megújuló energiák támogatása érdekében, mivel azok kezdetben drágábbak annál az energiánál, amelyet kiváltanak, úgy, hogy ebbıl kifolyólag az energiapiacra való behatolásuk ne jelentsen rövid távú kereskedelmi elınyöket a szolgáltatóknak vagy alacsonyabb fogyasztói árakat. Az ezen irányelv szerint hozott, az EKSzerzıdés 87. cikke értelmében állami támogatásnak minısülı támogatási intézkedéseket azok végrehajtása elıtt az EK-Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottsághoz jóváhagyásra be kell jelenteni. A Bizottság részére ezen irányelv alapján adott tájékoztatás nem mentesíti a tagállamokat az EK-Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

Indokolás Az alternatív energiák tagállami támogatásának legjobb módja azoknak az állami támogatások körébe való bevonása, az ilyen energiák népszerősítés érdekében. Módosítás 79

RR\744677HU.doc

53/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(52) Támogatási rendszereik megtervezése során, a tagállamok elısegíthetik a járulékos elınyöket nyújtó bioüzemanyagok használatát, beleértve a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból elıállított bioüzemanyagokat, kellıen tekintetbe véve egyrészt a hagyományos bioüzemanyagokból történı energiatermelés és másrészt a járulékos elınyöket szolgáltató energiatermelés eltérı költségeit. A tagállamok ösztönözhetik az olyan megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe történı beruházást, amelyek versenyképessé válásához idıre van szükség.

(52) Támogatási rendszereik megtervezése során a tagállamoknak elı kell segíteniük a – dokumentált GHkibocsátáscsökkentési képesség alapján keletkezı – járulékos elınyöket nyújtó bioüzemanyagok használatát, beleértve a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból, a lignocellulóz-tartalmú anyagokból, algákból valamint az elsivatagosodás elleni küzdelem érdekében száraz területeken termelt, öntözést nem igénylı növényekbıl elıállított bioüzemanyagokat, kellıen tekintetbe véve egyrészt a hagyományos bioüzemanyagokból történı energiatermelés és másrészt a járulékos elınyöket szolgáltató energiatermelés eltérı költségeit. A tagállamoknak ösztönözniük kell az olyan más megújuló energiatechnológiák kutatásába és fejlesztésébe történı beruházást, amelyek versenyképessé válásához idıre van szükség.


Módosítás

(55) Bizottságra hatáskört kell ruházni különösen annak érdekében, hogy módosítsa a bioüzemanyagokkal és egyéb folyékony bio-energiahordozókkal kapcsolatos környezeti fenntarthatósági kritériumok teljesítésének értékeléséhez szükséges módszertani elveket és értékeket, illetve hogy a tudományos és mőszaki haladáshoz igazítsa a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmát. Mivel

(55) A Bizottságra hatáskört kell ruházni különösen annak érdekében, hogy módosítsa az energiatermeléséhez használt biomasszával kapcsolatos környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumok teljesítésének értékeléséhez szükséges módszertani elveket és értékeket, illetve hogy a tudományos és mőszaki haladáshoz igazítsa a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmát. A

PE405.949v02-00

HU

54/385

RR\744677HU.doc

ezen intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek a módszertani elvek és értékek kiigazításával történı módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a büntetıszankciók végrehajtásához szükséges intézkedéseket fogadjon el. Az intézkedéseket 2010. végéig kell elfogadnia. Az intézkedéseknek meg kell határozniuk a bírságok kiszámításának és beszedésének módszereit, és részletesen kidolgozott rendelkezéseket kell megállapítaniuk a bírságok adminisztratív kezelésérıl és annak az alapnak a létrehozásáról, amelyhez a vonatkozó bevételeket rendelni kell, valamint az alap kezelésérıl és felhasználásáról annak érdekében, hogy támogassa a célkitőzéseiket túlteljesítı tagállamokban a megújuló energiát elıállító projekteket. Az intézkedéseknek általában véve hozzá kell járulniuk a megújuló energiák kutatásának, elıállításának és felhasználásának fokozásához és megerısítéséhez, valamint az energiahatékonyság növeléséhez az Európai Unióban. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvetı fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási eljárással kell elfogadni. Indokolás

A fenntarthatósági kritériumokat, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mérését, a VII. mellékletben megállapított, elfogadott és alapértelmezett értékeket a Bizottságnak az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban rendszeresen felül kell vizsgálnia. Módosítás 81

RR\744677HU.doc

55/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(57) Mivel a javasolt fellépés céljait – nevezetesen a Közösség összes energiafogyasztásában a megújuló energiák 20%-os részarányának, és az egyes tagállamok közlekedési célú benzin- és dízelfogyasztásában a bioüzemanyagok 10%-os részarányának 2020-ra való elérését – a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és így a fellépés nagyságrendje miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, az EK-Szerzıdés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban a Közösség intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvével összhangban – amelyrıl ugyancsak az EK-Szerzıdés 5. cikke rendelkezik – ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket,

(57) Mivel a javasolt fellépés céljait – nevezetesen a Közösség összes végsı energiafogyasztásában a megújuló energiák kötelezı 20%-os részarányának, és az egyes tagállamok közlekedési ágazataiban a megújuló forrásból származó energiák kötelezı 10%-os részarányának 2020-ra való elérését – a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és így a fellépés nagyságrendje miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, az EK-Szerzıdés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban a Közösség intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvével összhangban – amelyrıl ugyancsak az EK-Szerzıdés 5. cikke rendelkezik – ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket,

Indokolás A 2007. márciusi Európai Tanács megállapodott abban a kötelezı célkitőzésben, miszerint a megújuló forrásokból elıállított energiának 2020-ra a végsı fogyasztásban 20%-os részarányt kell betöltenie. Továbbá, ez az irányelv 2020-ra 10%-os célkitőzést szab meg a közlekedési ágazatban a megújuló forrásokból elıállított energiára. A preambulumbekezdést ezért ennek megfelelıen a következetesség érdekében módosítani kell. Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 57 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (57a) A környezetvédelmi intézkedések, mint például a 2000/60EK irányelv egyenkénti átültetése veszélyeztetheti a kiemelkedı környezetvédelmi és energiaügyi célkitőzéseket, beleértve az éghajlat védelmét is. Ezért a jogalkotási programoknak, különösen a környezetvédelem terén, figyelembe kell

PE405.949v02-00

HU

56/385

RR\744677HU.doc

venniük a megújuló energiaforrások használatának következményeit, és a lehetıségekhez képest kerülniük kell az összeférhetetlenséget. Indokolás Az átfogó környezetvédelmi és energiapolitikai stratégia érdekében az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlati célkitőzéseinek végrehajtásához az egymásra hatásokat figyelembe kell venni, és kerülni kell az ellentmondásokat. Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló forrásokból elıállított energia támogatására. Megállapítja a megújuló forrásokból elıállított energiának az energiafogyasztásban betöltendı összarányára és a megújuló energiának a közlekedésben felhasználandó részarányára vonatkozó kötelezı célkitőzéseket. Lefekteti a származási garanciákra, a közigazgatási eljárásokra és a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolásra vonatkozó a megújuló forrásokból elıállított energiával kapcsolatos szabályokat. Megállapítja a környezeti fenntarthatósági kritériumokat a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók számára.

Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló forrásokból elıállított energia támogatására, valamint az Európai Unió belsı energiapiacába történı bekapcsolása tekintetében a már létezı nemzeti tagállami támogatási rendszerek megerısítése érdekében, valamint azért, hogy összekapcsolja a tagállamokat egy harmadik országoktól egyre függetlenebbé váló európai energiapolitikába a nagyobb energiabiztonság, környezetvédelem, versenyképesség és az Európai Unió iparának vezetıképessége révén. Megállapítja a megújuló forrásokból elıállított energiának az energiafogyasztásban betöltendı össz- és átmeneti arányára, és a megújuló energiának a közlekedésben felhasználandó részarányára vonatkozó kötelezı célkitőzéseket. Lefekteti a származási garanciákra, a rugalmassági eszközökre, a közigazgatási eljárásokra és a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolásra vonatkozó, a megújuló forrásokból elıállított energiával kapcsolatos szabályokat az Európai Unióban és az egyes tagállamokban. Megállapítja a fenntarthatósági kritériumokat a biomasszából származó

RR\744677HU.doc

57/385

PE405.949v02-00

HU

energiára vonatkozólag, ideértve a biomasszából készülı közlekedési üzemanyagokat is.

Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) „megújuló energiaforrásból elıállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrások: szél-, nap-, geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkezı gázok, és biogázok energiája;

a) „megújuló energiaforrásból elıállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrások: szél-, nap-, geotermikus, aerotermikus, hidrotermikus, hullám-, árapály-, ozmotikus és vízenergia, biomassza, hó, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkezı gázok, és biogázok energiája;

Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – a pont – 1 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás Ezt a meghatározást a technikai és tudományos fejlıdésnek megfelelıen ki lehet igazítani. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; Indokolás

A megújuló energiáknak a megújulóenergia-irányelven (2001/77) alapuló fogalommeghatározása több energiaforrást és technológiát is figyelmen kívül hagy (például a szennyvíziszapot). Az új technológiák jövıbeli fejlıdésének figyelembevétele érdekében a Bizottságnak lehetıvé kell tennie, hogy a fogalommeghatározást a komitológiai eljárás keretében módosítsák.

PE405.949v02-00

HU

58/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – a a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás aa) „aerotermikus energia”: levegıben hı formájában tárolt energia; Indokolás

Az európai uniós jogszabályok nem rendelkeznek az aerotermikus, geotermikus és a hidrotermikus energiára vonatkozó harmonizált meghatározással. Ezért az irányelvnek kell ilyen meghatározást adnia. Az „aerotermikus energia” a levegıben (a föld légkörében) jelen lévı termikus energiára vonatkozik. Módosítás 87 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – a b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ab) „geotermikus energia”: a talaj felszíne alatt hı formájában található energia; Indokolás

Az európai uniós jogszabályok nem rendelkeznek az aerotermikus, geotermikus és a hidrotermikus energiára vonatkozó harmonizált meghatározással. Ezért az irányelvnek kell ilyen meghatározást adnia. A „geotermikus energia” a talajban (a föld szilárd felszíne alatt) jelen lévı termikus energiára vonatkozik. Módosítás 88

RR\744677HU.doc

59/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – a c pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ac) „hidrotermikus energia”: a felszíni vizekben hı formájában tárolt energia; Indokolás

Az európai uniós jogszabályok nem rendelkeznek az aerotermikus, geotermikus és a hidrotermikus energiára vonatkozó harmonizált meghatározással. Ezért az irányelvnek kell ilyen meghatározást adnia. A „hidrotermikus energia” a felszíni vizekben (folyókban, tavakban, illetve tengerekben) jelen lévı termikus energiára vonatkozik. Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás b) „biomassza”: a mezıgazdaságból (a növényi és állati eredető anyagokat is beleértve), akvakultúrából, erdıgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék és szennyvíziszap biológiailag lebontható, összegyőjtött és leválasztott része;

b) „biomassza”: a mezıgazdaságból (a növényi és állati eredető anyagokat is beleértve), erdıgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) „végsı energiafogyasztás”: a gyáripar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások, a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és

c) „végsı energiafogyasztás”: a gyáripar, a közlekedés, a háztartások, a kiskereskedelem és a szolgáltatások, a

PE405.949v02-00

HU

60/385

RR\744677HU.doc

halászat részére szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hıtermelésre fordított villamosenergia- és hıfogyasztását, és a villamosenergia- és hıelosztásból származó veszteségeket;

mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és halászat részére szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hıtermelésre fordított villamosenergia- és hıfogyasztását, és a villamosenergia- és hıelosztásból származó veszteségeket;

Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – d pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) „távfőtés vagy hőtés”: a gız, melegvíz vagy hőtött folyadékok formájában egy központi termelési egységbıl hálózaton keresztül több épület számára szolgáltatott, helyiség vagy folyamat főtésére vagy hőtésére használt hıenergia;

d) „távfőtés vagy hőtés”: a gız, melegvíz vagy hőtött folyadékok formájában egy központi termelési egységbıl hálózaton keresztül több épület vagy ipari fogyasztó számára szolgáltatott, helyiség vagy folyamat főtésére vagy hőtésére, illetve vízmelegítésre használt hıenergia;

Indokolás Egyértelmőnek kell lennie, hogy ez a meghatározás vonatkozik az ipari fogyasztók által használt főtésre és hőtésre. Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – e pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás e) „energia-elıállítási célból termelt biomassza”: biomasszából elıállított, energiaforrásként használt szilárd, gázhalmazállapotú vagy folyékony üzemanyag;

e) „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából elıállított energiaforrásként használt folyékony üzemanyag;

Indokolás E jogszabály kiterjed minden biomasszából elıállított energiára, nem csak a szállítási ágazatban üzemanyagként használt energiára, illetve a hı- és energia-elıállítás céljából használt folyékony tüzelıanyagra. Ezért elengedhetetlen ennek az átfogó kifejezésnek a RR\744677HU.doc

61/385

PE405.949v02-00

HU

meghatározása. Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) „bioüzemanyagok”: a biomasszából elıállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;

f) „biomasszából elıállított, közlekedési célú üzemanyagok”: a biomasszából elıállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok; Indokolás

Az energia célú biomasszának számos alkalmazási módja van, mint például hı és elektromosság elıállítására, valamint közlekedési célú üzemanyagként is. A meghatározás egyértelmővé teszi a különbséget. Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás fa) „cellulóztartalmú bioüzemanyag”: megújuló biomasszából származó, bármilyen cellulózból, hemicellulózból vagy ligninbıl elıállított bioüzemanyag;

Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás fb) „vizes élıhely”: tartósan vagy az év jelentıs részében vízzel borított, illetve vízzel átitatott földterület;

PE405.949v02-00

HU

62/385

RR\744677HU.doc

Indokolás Ezen irányelvnek meg kell határoznia a vizes élıhely fogalmát. A vizes élıhelyek fontos széntárolók és esetleges átalakulásuk jelentıs mennyiségő üvegházhatást okozó gáz kibocsátását eredményezheti. A nem lecsapolt ısmocsár, mint például a tızeges ısmocsár is egyértelmően e meghatározás alá tartozik. Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f c pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás fc) „erodált földterület”: olyan földterület, amely 1990-óta nem erdı vagy vizes élıhely, nem nagy természetvédelmi értékkel rendelkezı terület, vagy nincs ilyen terület közvetlen közelében, illetve nincs értékes természetvédelmi vagy kormány által védett területen, és amelyet legalább 10 éve nem használnak mezıgazdasági célokra; Indokolás

Ezen irányelvnek meg kell határoznia a használaton kívüli, erodált, vagy gyengén termı földterület fogalmát. A fogalommeghatározásnak egyértelmőnek kell lennie annak biztosítására, hogy ha ezt a területet biomasszából származó, közlekedési célú üzemanyagok elıállítására használják, akkor ne legyen nagy természetvédelmi, vagy nagy szénkészlet értéke, illetve ne használják más minıségben élelmiszer-termelésre. A nagy természetvédelmi érték a biológiai sokféleséget és az ökológiai integritást védı, nemzetközileg megállapított státusz. A Kiotói Jegyzıkönyv szerint 1990 az erdıirtásra megállapított záró határidı. Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – g pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)„származási garancia”: elektronikus dokumentum, amely bizonyítja, hogy az energia egy meghatározott mennyiségét megújuló forrásokból állították elı;

RR\744677HU.doc

g)„származási garancia”: elektronikus dokumentum, amely bizonyítja, hogy az energia egy meghatározott mennyiségét megújuló forrásokból állították elı, és ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban 63/385

PE405.949v02-00

HU

átruházható; Indokolás A származási garanciák átruházhatóságának alapvetı feltételnek kell lennie, hogy a polgárok számára a lehetı legalacsonyabb kiadások mellett tegye lehetıvé az európai uniós célkitőzések elérését. Az olyan esetekre vonatkozó szabályokat, amikor a származási garanciákkal való kereskedelem negatívan befolyásolta egy tagállam ellátásbiztonságát, a 9. cikk tárgyalja. Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – g a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ga) „átruházási igazolás”: különlegesen megjelölt elektronikus dokumentum, amelyet a tagállamok önkéntes alapon alkalmaznak megújuló energiaforrásból elıállított adott mennyiségő energia másik tagállamra – kizárólagosan végfelhasználás céljából – történı átruházására; Indokolás

Ezen irányelv 8. és 9. cikke új, rugalmas módot vezetett be a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célkitőzések elérésére azon tagállamok számára, amelyek részt kívánnak venni egy ilyen rendszerben. Fontos, hogy egyértelmően különbséget lehessen tenni az eredetigazolás, amelyet ha megadnak kizárólag tájékoztatási célú, illetve az átruházási igazolás között, amely kizárólag végfelhasználási célú. Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – h pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h) „támogatási rendszer”: egy tagállam piaci beavatkozásával létrehozott rendszer, amely az energiatermelés költségének csökkentésével, az eladási ár növelésével vagy megújulóenergia-kötelezettség,

h) „támogatási rendszer”: politikai beavatkozással létrehozott rendszer, amely révén ösztönzıket hoznak létre, illetve erısítenek meg a megújuló energiaforrásokból származó energia

PE405.949v02-00

HU

64/385

RR\744677HU.doc

illetve más, a megújuló forrásokból elıállított energia megvásárolt mennyiségét növelı eszköz útján elısegíti, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia piacot találjon;

kiterjesztésére és növekvı felhasználására. A nemzeti támogató rendszereknek különösen tartalmazniuk kell a megújuló energiaforrásokra vonatkozó kötelezettségeket, beruházási támogatást, adómentességet, illetve adókedvezményeket, adóvisszatérítést, illetve közvetlen ártámogatási rendszert, különösen a betáplálási, illetve a prémium rendszert;

Indokolás A „támogatási rendszer” meghatározását egyértelmővé kell tenni. Módosítás 100 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – i a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ia) „biometán”: megújuló forrásokból elıállított, földgázminıségőre javított metán. Indokolás

A biometán (megújuló forrásokból elıállított, földgázminıségőre javított metán) beletartozik a bioüzemanyagok definíciójába, errıl azonban folyamatosan elfeledkeznek. Módosítás 101 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energiának a végsı fogyasztásban betöltött részaránya 2020-ban legalább az átfogó célkitőzésükben erre az évre az I. melléklet A. részében szereplı táblázat harmadik oszlopa szerint megállapított részarány.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energiának a végsı fogyasztásban betöltött részaránya 2020-ban legalább az átfogó célkitőzésükben erre az évre az I. melléklet A. részében szereplı táblázat harmadik oszlopa szerint megállapított részarány annak érdekében, hogy 2020-ig

RR\744677HU.doc

65/385

PE405.949v02-00

HU

megvalósuljon a megújuló energiaforrásoknak a Közösség összes energiafogyasztásában való részarányára vonatkozóan elıírt 20%-os kötelezı célkitőzés. (2) A tagállamok megfelelı intézkedéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya egyenlı vagy meghaladja az I. melléklet B. részében szereplı ütemtervelıirányzatban feltüntetett részarányt.

(2) A tagállamok megfelelı intézkedéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya egyenlı vagy meghaladja az I. melléklet B. részében szereplı kötelezı minimális idıközi célokat. (2a) Mindaddig, amíg nincs átfogó uniós támogatási rendszer, illetve annak érdekében, hogy a nemzeti támogatási rendszerek meg tudják valósítani ezen irányelv célkitőzéseit, a tagállamok eldönthetik, hogy a másik tagállamban megújuló forrásokból elıállított energia milyen mértékben részesülhet – és részesülhet-e egyáltalán – a nemzeti támogatási rendszerük nyújtotta lehetıségekbıl, valamint hogy a saját területükön megújuló forrásokból elıállított energia milyen mértékben részesülhet – és részesülhet-e egyáltalán – a más tagállam nemzeti támogatási rendszere nyújtotta lehetıségekbıl. (2b) A nemzeti támogatási rendszerek mellett és az e cikk szerinti nemzeti célok elérése terén a rugalmasság elısegítése érdekében a tagállamok önkéntes alapon együttmőködhetnek a 9a–9d. cikkben foglaltaknak megfelelıen.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia közlekedésben felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 10%-a.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy:

Az elsı albekezdésben említett közlekedési célú energiafogyasztás kiszámításakor a benzin- és dízelüzemanyagon kívül más kıolajterméket nem lehet beszámítani.

a) az adott tagállamban a közlekedés terén az energiahatékonyság 2020-ig a 2005-ös referenciaértékhez képest legalább 20%kal javul; b) a megújuló forrásokból elıállított energia közúti közlekedésben felhasznált

PE405.949v02-00

HU

66/385

RR\744677HU.doc

részaránya az adott tagállamban 2015-ben legalább a közúti közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 5%-a, továbbá hogy e kitőzött aránynak legalább 20%-a megújuló forrásokból elıállított villamos energia vagy hidrogén, hulladékból, maradékanyagokból és lignocellulóz-tartalmú biomasszából és tartályokban tenyésztett algákból vagy erodált földterületen termelt alapanyagokból elıállított energia, amely esetében 10 évre visszamenıleg bizonyítani lehet a földhasználatból következı szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt kedvezı hatást. c) a megújuló forrásokból elıállított energia közúti közlekedésben felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közúti közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 10%-a, továbbá hogy e kitőzött aránynak legalább 40%-a megújuló forrásokból származó villamos energia vagy hidrogén, hulladékból, maradékanyagokból, illetve lignocellulóz-tartalmú biomasszából vagy tartályokban tenyésztett algákból vagy erodált földterületen termelt alapanyagokból elıállított energia, amelyek esetében 10 évre visszamenıleg bizonyítani lehet a földhasználatból következı szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt kedvezı hatást. A 2020-ra kitőzött célértéket és a c) pontban megállapított arányt egy felülvizsgálat 2014-re értékelni fogja. A felülvizsgálat alapja egy hatásvizsgálat lesz, amely tekintetbe veszi különösen az összes olyan üzemanyagot, amelyet valamennyi közlekedési formában (beleértve a tengeri és légi közlekedést is) használnak, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a technológiai fejlıdést, az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásokat, a biológiai sokféleséget, valamint a megújuló energiaforrásokból nyert villamos áram vagy hidrogén, illetve a fenti RR\744677HU.doc

67/385

PE405.949v02-00

HU

meghatározás szerinti erodált földterületen termelt alapanyagokból elıállított energia kereskedelemben való beszerezhetıségét, továbbá a 15. cikkben foglalt fenntarthatósági kritériumokat. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a b) és c) pontban meghatározott célkitőzésekbe beleszámító energia eleget tegyen a 15. cikk szerinti fenntarthatósági kritériumoknak. A megújuló forrásokból elıállított és bármilyen típusú elektromos jármő által fogyasztott villamos energia részesedését a megújuló villamosenergiainput energiatartalmának kétszeres mértékében veszik figyelembe. A megújuló villamos energia 27 tagú EU-ra vonatkozó átlagos részarányát kell figyelembe venni az elektromos jármővekre vonatkozó megújuló villamosenergia-input kiszámításához valamennyi tagállamban.

Módosítás 102 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3a) Az Európai Bizottság arányos és visszatartó erejő szankciókat szab ki azon tagállamokra, amelyek nem teljesítik a megújuló energiaforrások részarányára meghatározott idıközi célkitőzést. Indokolás

Szankciók nélkül elıfordulhat, hogy a tagállamok nem teljesítik az idıközi célokat, ami a megújulóenergia-piac folyamatos kiépítése ellen hatna, és veszélyeztetné a 2020-as célkitőzések megvalósítását. Módosítás 103

PE405.949v02-00

HU

68/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 b bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3b) A Bizottság 2010. január 1-jére módszertant dolgoz ki a megújuló forrásokból származó villamos energia és hidrogén teljes üzemanyagfelhasználáshoz való hozzájárulásának kiszámítására. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek – annak új elemekkel való kiegészítésével történı – módosítására irányuló intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Indokolás

Az elektromos és a hidrogén jármővek bevezetésének megkönnyítésére szükség van egy olyan módszerre, amely segítségével felmérhetjük a teljes üzemanyag-felhasználáshoz való hozzájárulásukat. Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4 cikk

4 cikk

Nemzeti cselekvési tervek

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervek:

(1) A tagállamok elfogadják nemzeti cselekvési tervüket.

(1) A tagállamok elfogadják a megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervüket.

A nemzeti cselekvési terv megállapítja a közlekedésben, a villamosenergiafogyasztásban, a főtésben és hőtésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia részarányaira vonatkozó célkitőzéseket, és az e célkitőzések elérésére alkalmas, meghozandó RR\744677HU.doc

69/385

PE405.949v02-00

HU

intézkedéseket, beleértve a meglévı biomassza erıforrások fejlesztésére és az új, különféle felhasználásokra szolgáló biomassza erıforrások mozgósítására vonatkozó nemzeti politikákat, és a 12–17. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket. A nemzeti cselekvési terv megállapítja a közlekedésben, a villamosenergiafogyasztásban, a főtésben és hőtésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia részarányaira vonatkozó célkitőzéseket, és az e célkitőzések elérésére alkalmas, meghozandó intézkedéseket, beleértve a meglévı biomassza erıforrások fejlesztésére és az új, különféle felhasználásokra szolgáló biomassza erıforrások mozgósítására vonatkozó nemzeti politikákat, és a 12–17. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket.

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terv megállapítja a közlekedésben, a villamosenergiafogyasztásban, a főtésben és hőtésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia részarányaira vonatkozó célkitőzéseket, és az e célkitőzések elérésére alkalmas, meghozandó intézkedéseket, beleértve a helyi, regionális és nemzeti hatóságok közötti együttmőködést, a meglévı erıforrások fejlesztésére és az új, különféle felhasználásokra szolgáló erıforrások mozgósítására vonatkozó nemzeti politikákat, a végsı energiafogyasztás csökkentésére irányuló politikákat és intézkedéseket, és a 12–17. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket. (1a) Ha egy tagállam a 9a–9d. cikkben említett bármelyik rugalmas eszköz alkalmazásával kívánja célkitőzését teljesíteni, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervében rögzíti a kapcsolódó megállapodások részleteit. A Bizottság által 2012. december 31-ig – a 21. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban – meghatározandó kritériumoknak megfelelıen a tagállamok ismertetik az átruházásokból várható lehetséges bevételek kiutalására alkalmazott módszert. 1b. A Bizottság a megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervek elkészítéséhez 2009. június 30-ig kidolgoz és a tagállamok rendelkezésére bocsát egy mindenkire nézve kötelezı mintát, amely legalább a VII A

PE405.949v02-00

HU

70/385

RR\744677HU.doc

mellékletben szereplı követelményeket tartalmazza. (2) A tagállamok legkésıbb 2010. március 31-ig bejelentik a Bizottságnak nemzeti cselekvési tervüket.

(2) A tagállamok 2010. március 31-ig vagy, ha ez elıbb következik be, ezen irányelv hatálybalépését követı egy éven belül bejelentik a Bizottságnak a megújuló energiákra vonatkozó nemzeti cselekvési tervüket. (2a) A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terv valamely tagállam részérıl a (2) bekezdésnek megfelelıen történı benyújtását követı három hónapon belül a Bizottság azon az alapon, hogy nem tartalmazza az e cikkben és a VII A mellékletben elıírt valamennyi elemet, vagy nem egyeztethetı össze az I. mellékletben kitőzött kötelezı célokkal, visszautasíthatja a tervet vagy annak bármely szempontját. Ebben az esetben a tagállam módosításokat javasol. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terv nem tekinthetı jóváhagyottnak addig, amíg a Bizottság el nem fogadja a tagállam javasolt módosításait. A Bizottság megindokolja, ha a tagállam által javasolt módosításokat elutasítja. (2b) A jóváhagyott nemzeti cselekvési terveket és a Bizottság által készített értékelést elküldik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) Az a tagállam, amelyben a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya a közvetlenül megelızı kétéves idıszakban az I melléklet B. részében szereplı ütemterv-elıirányzatban megállapított részaránynál kevesebb, legkésıbb a következı év június 30-áig új nemzeti cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, és ebben megfelelı intézkedéseket állapít meg annak biztosítására, hogy a jövıben a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya megegyezzen az I. melléklet B. részében szereplı ütemterv-elıirányzattal vagy meghaladja azt. RR\744677HU.doc

(3) Az a tagállam, amelyben a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya a közvetlenül megelızı kétéves idıszakban az I. melléklet B. részében szereplı kötelezı idıközi célértékeknél kevesebb, legkésıbb a következı év március 31-ig a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új nemzeti cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, és ebben megfelelı intézkedéseket állapít meg annak biztosítására, hogy a jövıben a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya az elkövetkezı idıszakban elérje az I. melléklet B. részében szereplı 71/385

PE405.949v02-00

HU

célértékeket.

Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A megújuló forrásokból elıállított energia végsı fogyasztását a következı elemek összeadásával kell kiszámítani.

(1) A megújuló forrásokból elıállított energia végsı fogyasztását a következı elemek összeadásával kell kiszámítani:

(a) a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia végsı fogyasztása,

(a) a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia végsı fizikai fogyasztása,

(b) a megújuló forrásokból elıállított energia főtési és hőtési célú végsı fogyasztása, és valamint

(b) a megújuló forrásokból elıállított energia főtési és hőtési célú végsı fizikai fogyasztása, valamint

(c) a közlekedésben felhasznált megújuló forrásokból elıállított energia.

(c) a közlekedésben a megújuló forrásokból elıállított energia végsı fizikai fogyasztása. Indokolás

A fizikai mennyiség egy fizikai tárgy mérhetı tulajdonsága, amely vagy közvetlenül mérhetı, vagy a mért mennyiségekbıl kiszámítható. Következtetésképpen ez jogi szempontból világosabb meghatározást kínál a megújuló forrásokból származó energia végsı fogyasztásának kiszámítására. Módosítás 106 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Nem lehet figyelembe venni azokat a bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat, amelyek a 15. cikkben szereplı környezeti fenntarthatósági kritériumokat nem teljesítik.

PE405.949v02-00

HU

Nem lehet figyelembe venni azt az energia-elıállítási célú biomasszát, amely a 15. cikkben szereplı környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumokat nem teljesíti.

72/385

RR\744677HU.doc

Indokolás A fenntarthatósági kritériumokat a biomassza minden energiatermelésre történı felhasználására alkalmazni kell. Módosítás 107 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok az alábbi feltételekkel kérelmezhetik a Bizottságtól, hogy az (1) bekezdés céljára a területükön épülı, nagyon hosszú kivitelezési idıt igénylı, megújuló energiaforrást hasznosító erımőveket tekintetbe vehessék:

törölve

(a) a megújuló energiaforrást hasznosító erımő építése 2016-ig megkezdıdött; (b) a megújuló energiaforrást hasznosító erımő termelési kapacitása legalább 5000 MW; (c) az erımővet nem lehetséges 2020-ig üzembe állítani; (d) az erımő 2022-ig üzembe áll. A Bizottság határoz arról, hogy a tagállamnak a megújuló forrásokból elıállított energiára vonatkozó 2020-as részarányát miképpen kell módosítani, tekintetbe véve az építkezés elırehaladottsági állapotát, az üzemnek nyújtott pénzügyi támogatás összegét, és az üzem által a befejezése után egy átlagos évben megtermelendı megújulóenergiamennyiséget. A Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban legkésıbb 2012. december 31-ig kidolgozza az e rendelkezés végrehajtására vonatkozó szabályokat. Indokolás A tagállamoknak komoly erıfeszítéseket kell tenni a 2020-as célok teljesítése érdekében. A RR\744677HU.doc

73/385

PE405.949v02-00

HU

célok a „nagyon hosszú kivitelezési idı” és a „vis major” alapján történı kiigazítása a tagállamok részérıl oda vezethet, hogy vagy felhígítják a célt, vagy elhalasztják teljesítését, vagy akár nem is teljesítik. Ezért ezt törölni kell. A 27 tagállam államfıin keresztül vállalta a kötelezı 2020-as célokat. Nem 2022-es vagy 2024-es célok ezek. A tagállamoknak vállalt kötelezettségeiknek megfelelıen kell teljesíteniük. Módosítás 108 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha egy tagállam úgy véli, hogy vis major következtében nem képes a megújuló forrásból elıállított energiának az I. mellékletben szereplı táblázat harmadik oszlopában a végsı energiafogyasztás tekintetében megállapított 2020-as részarányát teljesíteni, a lehetı leghamarabb értesíti a Bizottságot. A Bizottság határozatot fogad el arról, hogy a vis major bizonyított-e, amely esetében határoz arról is, hogy a tagállam 2020. évi végsı fogyasztását a megújuló forrásból elıállított energia vonatkozásában hogyan kell módosítani.

törölve

Indokolás Az Európai Közösségek Bírósága többször is elismerte a „vis major” elvét az EK-jog részeként, és különbözı összefüggésekben alkalmazta is, így nem szükséges, hogy az EK-jog hivatkozzon rá. Módosítás 109 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló forrásokból elıállított villamos energia végsı fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban elıállított villamosenergia-

(4) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló forrásokból elıállított villamos energia végsı fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban elıállított villamosenergia-

PE405.949v02-00

HU

74/385

RR\744677HU.doc

mennyiségbıl a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által elıállított villamosenergia-termelés kivonásával, és a 10. cikknek megfelelı kiigazítással kell kiszámítani.

mennyiségbıl a korábban felszivattyúzott vízbıl duzzasztótároló-egységekben elıállított villamosenergia-termelés kivonásával, és a 10. cikknek megfelelı kiigazítással kell kiszámítani. Indokolás

A bizottsági javaslatban szereplı duzzasztótároló-egységek által elıállított villamosenergiatermelés kizárása úgy is értelmezhetı, hogy a duzzasztótároló-egységek, köztük a természetes vízfolyások általi összes villamosenergia-termelést kizárják a cél elérése alól. Ezért egyértelmőbben kell megfogalmazni, hogy csak a duzzasztótároló-egységekben elıállított vízenergia-termelés kerül kizárásra. Módosítás 110 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A vízenergiával termelt villamos energiát a II. mellékletben szereplı normalizálási szabálynak megfelelıen kell kiszámítani.

A szél- és vízenergiával termelt villamos energiát a II. mellékletben szereplı normalizálási szabálynak megfelelıen kell kiszámítani.

Indokolás A vízhez hasonlóan a szélnek is mint energiaforrásnak a nagysága évrıl évre jelentısen változhat. A kétéves kötelezı érvényő minimális idıközi céloktól való eltérés elkerülése érdekében a szélteljesítményt „normalizálni” kellene, hogy az EU minimum idıközi céljai összehasonlíthatóvá váljanak. Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a megújuló forrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiára vonatkozó végsı fogyasztást a gyáripar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások, a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és a

(5) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a megújuló forrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiára vonatkozó végsı fogyasztást a tagállamokban megújuló forrásokból biztosított távfőtés és hőtés mennyiségéhez a gyáripar, a

RR\744677HU.doc

75/385

PE405.949v02-00

HU

halászat részére főtés és hőtés céljára szolgáltatott, megújuló forrásokból elıállított energia fogyasztásához a távfőtésben és hőtésben felhasznált megújulóenergia-fogyasztás hozzáadásával, a 10. cikknek megfelelı kiigazítással kell kiszámítani.

háztartások, a szolgáltatások, a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és a halászat részére főtés, hőtés és feldolgozás céljára szolgáltatott, egyéb megújuló forrásokból elıállított energiafogyasztás hozzáadásával, a 10. cikknek megfelelı kiigazítással kell kiszámítani. Indokolás

A Bizottság javasolja, hogy a (megújuló) energia végsı fogyasztása magában foglalja az elosztási veszteségeket: Svédország támogatja ezt, mivel a 6. cikk szerinti származási garanciákat villamos energia, illetve főtı- és hőtıenergia termelésére állítják ki, ennélfogva tartalmazzák az elosztási veszteségeket. Emellett a cikkben hibásan szerepel a közlekedés, mivel azt már tartalmazza az 5. cikk (1) bekezdés c) pontja, ezért ezt törölni kell az 5. cikk (5) bekezdésébıl. Módosítás 112 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a talaj vagy a víz geotermikus energiáját hasznosító hıszivattyúk által termelt hıenergiát tekintetbe kell venni. Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában tekintetbe kell venni a levegı környezeti hıjét hasznosító hıszivattyúk által termelt hıenergiát, feltéve ha azok energiahatékonysága teljesíti az 1980/2000/EK rendelet alapján megállapított, és az említett rendelet szerint felülvizsgált, az ökocímke odaítéléséhez szükséges minimumkövetelményeket, különösen – ha alkalmazni kell – a 2007/742/EK határozatban meghatározott legkisebb főtési hatásfokot.

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az aerotermikus, a geotermikus és a hidrotermikus energiát hasznosító hıszivattyúk által termelt hıenergiát tekintetbe kell venni, feltéve, ha az elsıdleges energiaráfordítás kevesebb, mint a végsı energiakibocsátás. A hıszivattyúkkal termelt megújuló energia kiszámításához csak a környezetbıl (aerotermikus, geotermikus és hidrotermikus energia) származó részt kell beszámítani az alábbi képlet szerint:

E megújuló = Q felhasznált * (1 - 1 / szezonális teljesítmény faktor * adott országban az erımővek átlagos hatékonysága). Az erımővek átlagos hatékonyságát az Eurostat ellenırzött adatai alapján PE405.949v02-00

HU

76/385

RR\744677HU.doc

számítják ki. A szezonális teljesítmény faktor (SPF) kiszámítására vonatkozó részleteket a Bizottság (Eurostat) által felállított, a megújuló energiával kapcsolatos statisztikával foglalkozó állandó munkacsoport dolgozza ki 2010. december 31-ig. E munkacsoport állapítja meg a geotermális, a víz-levegı és a levegı-levegı hıszivattyúkra vonatkozó minimális szezonális teljesítmény faktorokat is. Ameddig e bizottság nem hoz új határozatot, az 1980/2000/EK rendelet alapján megállapított, és az említett rendelet szerint felülvizsgált, az ökocímke odaítéléséhez szükséges minimumkövetelmények, különösen – ha alkalmazni kell – a 2007/742/EK határozatban meghatározott legkisebb főtési hatásfok alkalmazandó.


Módosítás (7a) A tagállamok támogatják és ösztönzik az energiahatékonyságot és energiatakarékosságot a megújuló források aránya növelésének, valamint az ezen irányelvben kitőzött célok könnyebb elérésének hathatós módszereként.

Módosítás 114 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 9 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A megújuló energiaforrásokból harmadik országokban elıállított villamos energiát az ezen irányelvben a nemzeti célokat illetıen meghatározott követelményeknek való megfelelés RR\744677HU.doc

(9) A megújuló energiaforrásokból harmadik országokban elıállított villamos energiát az ezen irányelvben a nemzeti célokat illetıen meghatározott követelményeknek való megfelelés 77/385

PE405.949v02-00

HU

értékelésekor csak a következı feltételek teljesülése esetén lehet figyelembe venni:

értékelésekor csak a következı feltételek teljesülése esetén lehet figyelembe venni:

a) a villamos energiát a Közösségben használják fel;

a) a villamos energiát fizikai értelemben importálják és a Közösségben használják fel; A harmadik országokban megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia fizikai értelemben importált és a Közösségben felhasznált energiának számít, amennyiben az érintett tagállamban az importırök: i. a harmadik országok és a Közösség közötti megfelelı rendszerösszekötı kapacitást egyértelmően lefoglalták; valamint ii. a Közösségen belüli mérlegkörüknél nyilvántartásba vették az importált energiát. aa) a harmadik ország az uniós célkitőzéshez hasonlóan ambiciózus, kötelezı célértékeket fogadott el a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan, és teljes energiafogyasztásában a megújuló energiaforrásokból elıállított energia aránya nem csökken a Közösségbe importált energia miatt;

(b) a villamos energiát olyan létesítményben állították elı, amely az ezen irányelv hatálybalépését követıen kezdte meg mőködését; valamint

b) a villamos energiát olyan létesítményben állították elı, amely az ezen irányelv hatálybalépését követıen kezdte meg mőködését; valamint

(c) a villamos energiához származási garanciát bocsátottak ki, amely az ezen irányelv által létrehozott származásigarancia-rendszerrel egyenértékő rendszer részét képezi.

c) az átruházott villamos energiához származási garanciát bocsátottak ki, amely az ezen irányelv által létrehozott származásigarancia-rendszerrel egyenértékő rendszer részét képezi.


Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a PE405.949v02-00

HU

(1) A tagállamok a tájékoztatás céljából 78/385

RR\744677HU.doc

megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, valamint a legalább 5 MWth kapacitással rendelkezı, megújuló energiaforrásokat hasznosító erımővekben elıállított főtı- vagy hőtıenergia származása ezen irányelv értelmében garanciával rendelkezzen.

biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, valamint a legalább 1 MWth kapacitással rendelkezı, megújuló energiaforrásokat hasznosító erımővekben elıállított főtı- vagy hőtıenergia származása ezen irányelv értelmében garanciával rendelkezzen objektív, átlátható és megkülönböztetéstıl mentes feltételeknek megfelelıen.

Módosítás 116 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ea) az energiaegység elıállításához használt bármilyen támogatási rendszer típusa.

Módosítás 117 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás A származási garanciának azt is meg kell jelölnie, hogy állítottak-e ki átruházási igazolást az energiaegység tekintetében.


Módosítás

Ha a származási garancia elismerését visszautasítják, a Bizottság határozat elfogadásával felszólíthatja a szóban forgó tagállamot a származási garancia

A tagállamok kizárólag akkor tagadhatják meg egy származási garancia elismerését, ha megalapozott kételyük áll fenn a garancia pontossága, megbízhatósága és hitelessége vonatkozásában. Az adott

RR\744677HU.doc

79/385

PE405.949v02-00

HU

elismerésére.

tagállam a kételyekkel kapcsolatos információkat megosztja a Bizottsággal. Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy származási garancia elismerésének visszautasítása indokolatlan, határozat elfogadásával felszólíthatja a szóban forgó tagállamot a származási garancia elismerésére. Amennyiben viszont a Bizottság úgy találja, hogy a származási garancia elutasítása megalapozott volt, más tagállamok is elutasíthatják az érintett tagállamban kiállított hasonló származási garanciák elismerését addig, ameddig megfelelıen el nem oszlatják az azok pontosságára, megbízhatóságára vagy hitelességére vonatkozó kétségeket.


Módosítás (4a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben az (1) bekezdés, valamint a hasznos hıigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belsı energiapiacon való támogatásáról szóló 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezései értelmében egy kapcsolt termelési egységben elıállított megújuló energia termelıje származási garanciára jogosult, valamennyi, ezen irányelv és a 2004/8/EK irányelv szerinti követelmény eleget tevı energiaegységre csak egy származási garanciát állítsanak ki. E származási garanciának egyesítenie kell az ezen irányelvben, valamint a 2004/8/EK irányelvben elıírt különálló származási garanciák összes funkcióját. Ezen cikk értelmében nem állítanak ki származási garanciát a megújuló energia számára, ha esetében kiadtak bármilyen más, a 2003/54/EK irányelv szerinti

PE405.949v02-00

HU

80/385

RR\744677HU.doc

villamos energiára vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget kielégítı tanúsítványt. ___________________ 1

HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

Módosítás 120 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 4 b bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4b) A származási garancia önmagában nem jogosít fel a nemzeti támogatási mechanizmusok igénybevételére.

Módosítás 121 Irányelvre irányuló javaslat 6 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 6a. cikk A megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, főtı- és hőtıenergia átruházási igazolása (1) A 9. cikk (c) bekezdése szerinti rugalmas rendszerrel önként élni kívánó tagállamok olyan rendszert állítanak fel, amely biztosítja, hogy a megújuló energiát elıállító termelı kérésére objektív, átlátható, és diszkriminációmentes szempontok alapján átruházási igazolást állítanak ki. Az átruházási igazolás szabványos mérete 1 MWh. Egy elıállított MWh energiára legfeljebb egy átruházási igazolás állítható ki. (2. Az átruházási igazolás kiállítása, küldése és törlése elektronikus úton történik. Az átruházási igazolást pontos, megbízható és csalásbiztos formában kell

RR\744677HU.doc

81/385

PE405.949v02-00

HU

kiállítani. Az átruházási igazoláson legalább az alábbi információkat kell feltüntetni: a) az energia elıállítására felhasznált energiaforrás és az elıállítás kezdetének és befejezésének dátuma; b) az átruházási igazolás a következık közül melyikre vonatkozik: i. villamos energia; vagy ii. főtı- és/vagy hőtıenergia; c) az energiát elıállító létesítmény neve, elhelyezkedése, típusa és kapacitása, illetve a mőködés megkezdésének dátuma; d) minden egyes átruházási igazolás kiállítási dátuma és országa, valamint egyedi azonosító száma; e) a létesítménynek nyújtott beruházási támogatás összege és típusa; valamint f) az energiaegység elıállításához használt bármilyen támogatási rendszer típusa. Az átruházási igazolásnak azt is meg kell jelölnie, hogy állítottak-e ki származási garanciát az energiaegység tekintetében. (3) A 9. cikk (c) bekezdését alkalmazó tagállamok kötelesek elfogadni ugyanezen cikket alkalmazó más tagállamok által kiállított átruházási igazolásokat ezen irányelvvel összhangban. E bekezdés alapján a tagállamok csak objektív, átlátható és megkülönböztetéstıl mentes kritériumok alapján utasíthatják el egy átruházási igazolás elismerését. A 9. cikk (c) bekezdését alkalmazó tagállamok csak az átruházási igazolás pontosságára, megbízhatóságára és igazságtartalmára vonatkozó megalapozott kétségek esetén utasíthatják el annak elismerését. Az adott tagállam a kételyekkel kapcsolatos információkat megosztja a Bizottsággal. Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy PE405.949v02-00

HU

82/385

RR\744677HU.doc

átruházási igazolás elismerésének visszautasítása indokolatlan, határozat elfogadásával felszólíthatja a szóban forgó tagállamot az átruházási igazolás elismerésére. Amennyiben viszont a Bizottság véleménye szerint egy átruházási igazolás elismerésének megtagadása megalapozott, a 9. cikk (c) bekezdését alkalmazó többi tagállam is megtagadhatja a kiadó tagállamtól származó hasonló átruházási igazolások elismerését, amíg a pontosságra, megbízhatóságra és hitelességre vonatkozó kételyek okainak megfelelı kezelésére sor nem kerül. (4) A tagállamok biztosítják, hogy az egy adott naptári évben elıállított megújuló energia tekintetében kiállítandó összes átruházási igazolás kiállítására legkésıbb a szóban forgó naptári évet követı három hónapon belül sor kerül. (5) Az átruházási igazolás önmagában nem jogosít fel a nemzeti támogatási mechanizmusok igénybevételére.

Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Illetékes szervek és a származási garanciák nyilvántartása

Illetékes szervek és származási garanciák, valamint az átruházási igazolások nyilvántartása

(1) A következı feladatok ellátására minden tagállam egy illetékes szervet jelöl ki:


a) a származási garanciák nemzeti nyilvántartásának létrehozása és fenntartása;

a) A származási garanciák, és amennyiben a 9. cikk (c) bekezdésében említett rugalmassági eszközöket kívánják alkalmazni, az átruházási igazolások nemzeti nyilvántartásának létrehozása és fenntartása;

RR\744677HU.doc

83/385

PE405.949v02-00

HU

b) a származási garanciák kiállítása;

b) a származási garanciák, és amennyiben a 9. cikk (c) bekezdésében említett rugalmassági eszközöket kívánják alkalmazni, az átruházási igazolások kiállítása;

c) a származási garanciák átruházásának nyilvántartása;

c) a származási garanciák, és amennyiben a 9. cikk (c) bekezdésében említett rugalmassági eszközöket kívánják alkalmazni, az átruházási igazolások átruházásának nyilvántartása;

d) a származási garanciák törlése;

d) a származási garanciák, és amennyiben a 9. cikk (c) bekezdésében említett rugalmassági eszközökre támaszkodnak, az átruházási igazolások törlése;

e) a kiállított, a többi illetékes szervtıl vagy szervnek átruházott és a törölt származási garanciák mennyiségérıl szóló éves jelentés közzététele.

e) a kiállított, a többi illetékes szervtıl vagy szervnek átruházott és a törölt származási garanciák, és amennyiben a 9. cikk (c) bekezdésében említett rugalmassági eszközöket kívánják alkalmazni, az átruházási igazolások mennyiségérıl szóló éves jelentés közzététele.

(2) Az illetékes szerv nem végez energia termelı, kereskedelmi, ellátó vagy elosztó tevékenységet.

(2) Az illetékes szerv nem függ termelı, kereskedelmi, ellátó és elosztó tevékenységtıl.

(3) A származási garanciák nemzeti nyilvántartásába bevezetik az egyes személyek birtokában lévı származási garanciákat. Egy származási garancia egyszerre csak egy nyilvántartásban szerepelhet.

(3) A származási garanciák, és amennyiben a 9. cikk (c) bekezdésében említett rugalmassági eszközöket kívánják alkalmazni, az átruházási igazolások nemzeti nyilvántartásába bevezetik az egyes személyek birtokában lévı származási garanciákat és átruházási igazolásokat. Bármely származási garancia vagy átruházási igazolás egyszerre csak egy nyilvántartásban szerepelhet. (3a) Az illetékes nemzeti szerv lesz kizárólag illetékes a származási garanciák, és – ha a tagállam önkéntes módon ezt választja – az átruházási igazolások kezelését, valamint a tagállamban mőködı, megújuló energiát használó összes erımővet illetıen. Az illetékes szerv nem ad ki származási garanciát és átruházási igazolást a más tagállamokban mőködı, megújuló

PE405.949v02-00

HU

84/385

RR\744677HU.doc

energiát használó erımővek részére. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelv értelmében más tagállamban mőködı illetékes szervek hatáskörét ne sértsék.


Módosítás

(1) A szóban forgó energiaegységnek megfelelı származási garanciát törlés céljából be kell nyújtani a 7. cikknek megfelelıen kijelölt illetékes szervnek, ha:

(1) A szóban forgó energiaegységnek megfelelı származási garanciát törlés céljából be kell nyújtani a 7. cikknek megfelelıen kijelölt illetékes szervnek, ha:

(a) egy legalább 5 MWth teljesítményő erımőben megújuló energiaforrásból elıállított egységnyi villamos energia termelése vagy a megújuló energiaforrásból elıállított egységnyi főtı- vagy hőtıenergia termelése támogatást kap betáplálási tarifa, prémium kifizetések, adókedvezmények vagy ajánlati felhívásokból származó kifizetések formájában, ebben az esetben ugyanis a garanciát a támogatási rendszert létrehozó tagállam által kijelölt illetékes szervhez kell benyújtani; (b) egy legalább 5 MWth teljesítményő erımőben megújuló energiaforrásból elıállított egységnyi villamos energiát vagy megújuló energiaforrásból elıállított egységnyi főtı- vagy hőtıenergiát figyelembe veszik annak megállapításához, hogy egy jogalany megfelel-e a megújuló energiaforrásból elıállított energiával kapcsolatos kötelezettségeknek, ebben az esetben ugyanis a származási garanciát a kötelezettséget létrehozó tagállam által kijelölt illetékes szervhez kell benyújtani; or (c) egy energiaszolgáltató vagy RR\744677HU.doc

a 2003/54/EK irányelv szerinti, az 85/385

PE405.949v02-00

HU

energiafogyasztó a származási garancia használatával igazolja, hogy energiaszerkezetében mekkora a megújuló energiaforrásból származó energia részaránya vagy mennyisége, de nem kíván részt venni az a) és b) pont szerinti támogatási rendszerben; ebben az esetben ugyanis a származási garanciát ahhoz az illetékes szervhez kell benyújtani, amelyet az a tagállam jelöl ki, amelyben a szóban forgó energiaszerkezet által leírt energiát felhasználják.

elektromos áramra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés érdekében egy energiaszolgáltató vagy energiafogyasztó a származási garancia használatával igazolja, hogy energiaszerkezetében mekkora a megújuló energiaforrásból származó energia részaránya vagy mennyisége: Ebben az esetben ugyanis a származási garanciát ahhoz az illetékes szervhez kell benyújtani, amelyet az a tagállam jelöl ki, amelyben a szóban forgó energiaszerkezet által leírt energiát felhasználják.

(2) Ha egy üzemeltetı az (1) bekezdés a) vagy b) pontjával összhangban egy vagy több származási garanciát nyújtott be egy illetékes szervhez, akkor az üzemeltetı:

(2) Az illetékes szerv az (1) bekezdés szerint benyújtott származási garanciákat benyújtásukat követıen azonnal törli.

(a) a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban származási garanciát kér az ugyanebben a létesítményben a jövıben megújuló energiaforrásból elıállított minden energia tekintetében; (b) ezeket a származási garanciákat ugyanennek az illetékes szervnek nyújtja be törlés céljából. (2a) Ha az illetékes szerv egy származási garanciát töröl, akkor a villamos energiára, valamint a főtı- és hőtıenergiára vonatkozó, ezen irányelvben elıírt tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés érdekében ezzel megegyezı mennyiségő, megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiséget törölni kell a jegyzékbıl. Egy ilyen törlés megelızi a megújuló energiaforrásból elıállított villamos energiára, főtı- és hőtıenergiára vonatkozó bejelentés kettıs számlálását. (3) A származási garanciákat a kiállításukat követı egy év eltelte után nem lehet törlés céljából benyújtani az illetékes szervnek.

PE405.949v02-00

HU

(3) A származási garanciákat a kiállításukat követı egy év eltelte után nem lehet törlés céljából benyújtani az illetékes szervnek.

86/385

RR\744677HU.doc


Módosítás 8a. cikk Az átruházási igazolások törlésre való benyújtása (1) A 9. cikk c) pontjában említett rugalmassági eszközöket választó tagállamok – mindaddig, amíg ezen eszközökkel élnek – elıírják, hogy a szóban forgó energiaegységnek megfelelı átruházási igazolást törlés céljából be kell nyújtani a 7. cikkel összhangban kijelölt illetékes szervhez, amennyiben: a) egy legalább 1 MWth teljesítményő erımőben megújuló energiaforrásból elıállított egységnyi villamos energia termelése vagy a megújuló energiaforrásból elıállított egységnyi főtı- vagy hőtıenergia termelése támogatást kap betáplálási tarifa, prémium kifizetések, adókedvezmények vagy ajánlati felhívásokból származó kifizetések formájában, ebben az esetben ugyanis a garanciát a támogatási rendszert létrehozó tagállam által kijelölt illetékes szervhez kell benyújtani; b) egy legalább 1 MWth teljesítményő erımőben megújuló energiaforrásból elıállított egységnyi villamos energiát vagy megújuló energiaforrásból elıállított egységnyi főtı- vagy hőtıenergiát figyelembe veszik annak megállapításához, hogy egy jogalany megfelel-e a megújuló energiaforrásból elıállított energiával kapcsolatos kötelezettségeknek, ebben az esetben ugyanis a származási garanciát a kötelezettséget létrehozó tagállam által kijelölt illetékes szervhez kell benyújtani. (2) Az illetékes szerv az (1) és a (3) bekezdés, valamint a 8. cikk (1) bekezdés

RR\744677HU.doc

87/385

PE405.949v02-00

HU

szerint benyújtott átruházási igazolásokat benyújtásukat követıen azonnal törli. (3) Az átruházási igazolásokat a kiállításukat követı két év eltelte után nem lehet törlés céljából benyújtani az illetékes szervnek.


Módosítás

9 cikk

törölve

A származási garanciák átruházása 1. Azok a tagállamok, amelyek esetében a megújuló energiaforrásból elıállított energia részaránya a közvetlenül megelızı kétéves idıszak során az I. melléklet B. részében megállapított ütemterv-elıirányzattal megegyezı vagy azt meghaladja, kérhetik a 7. cikkel összhangban kijelölt illetékes szerveket, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelıen törlésre benyújtott származási garanciákat ruházzák át egy másik tagállamra. Az ilyen származási garanciákat az átvevı tagállam illetékes szerve azonnal törli. 2. A tagállamok elızetes engedélyezési rendszert hozhatnak létre a másik tagállambeli személyektıl átveendı vagy a rájuk átruházandó származási garanciák tekintetében, ha ilyen rendszer nélkül a származási garanciáknak az érintett tagállamtól való átvétele vagy az érintett tagállamra való átruházása valószínősíthetıen csorbítaná ezen tagállamok biztonságos és kiegyensúlyozott energiaellátásra való képességét vagy valószínősíthetıen aláásná a támogatási rendszer által meghatározott környezetvédelmi célkitőzéseik elérését. PE405.949v02-00

HU

88/385

RR\744677HU.doc

A tagállamok elızetes engedélyezési rendszert hozhatnak létre a származási garanciáknak másik tagállambeli személyekre történı átruházására, ha ilyen rendszer nélkül a származási garanciák átruházása valószínősíthetıen csorbítaná ezen tagállamok képességét annak biztosítására, hogy megfeleljenek a 3. cikk (1) bekezdésének vagy hogy gondoskodjanak a megújuló energiaforrásból elıállított energia részarányának az I. melléklet B. részében megállapított ütemterv-elıirányzattal való megegyezésérıl vagy azt meghaladó szintjérıl. Az elızetes engedélyezési rendszer nem szolgálhat önkényes megkülönböztetés eszközéül. 3. A (2) bekezdés alapján elfogadott rendelkezésekre is figyelemmel a származási garanciákat különbözı tagállamokbeli személyek átruházhatják egymásra feltéve, ha a garanciákat a mőködésüket ezen irányelv hatálybalépését követıen megkezdett létesítmények által termelt megújuló energiaforrásból elıállított energia vonatkozásában állították ki. Az ilyen átruházás a származási garancia által lefedett energia átadásával együtt, vagy attól függetlenül történhet. 4. A tagállamok bejelentést küldenek a Bizottságnak ha a (2) bekezdés alapján elızetes engedélyezési rendszert kívánnak hatályba léptetni, és tájékoztatást adnak a rendszer késıbbi módosításairól. A Bizottság közzéteszi ezen információkat. 5. Az adatok rendelkezésre állásának függvényében legkésıbb 2014. december 31-ig a Bizottság értékeli a származási garanciák tagállamok közötti átruházására vonatkozó, ezen irányelvben szereplı rendelkezések végrehajtását és az ebbıl származó költségeket és elınyöket. Adott esetben a Bizottság javaslatokat RR\744677HU.doc

89/385

PE405.949v02-00

HU

terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.


Módosítás 9a. cikk Tagállamok közötti statisztikai átruházás (1) Két vagy több tagállam megállapodást köthet a megújuló energiaforrásokból elıállított energia egymás közötti statisztikai átruházásáról annak nemzeti céljaikba való beszámítása céljából. (2) Az e cikk értelmében egyik tagállam által más tagállamokra átruházható mennyiség felsı korlátja az a megújuló energiaforrásokból elıállított teljes energiamennyiség, amely az adott évben a kérdéses tagállam által mőködtetett támogatási rendszer keretében támogatást kapott. (3) Adott tagállam statisztikailag csak abban az esetben ruházhat át megújuló energiaforrásokból elıállított energiát, ha az átruházás idıpontjában a megújuló forrásokból elıállított energia ráesı részaránya meghaladja az I. melléklet B. részében megállapított ütemtervet. (4) Az e cikk szerinti átruházásoknak legalább 2020-ig érvényben és legalább egy éven át hatályban kell maradniuk. Az átruházások csak azt követıen lépnek hatályba, hogy az összes részt vevı tagállam értesítette a Bizottságot az átruházásról.

Módosítás 127

PE405.949v02-00

HU

90/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 9 b cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 9b. cikk A tagállamok közös projektjei (1) Két vagy több tagállam együttmőködhet a megújuló energiákat felhasználó közös projektek valamennyi típusában, és rendelkezhet a közös projektek szereplık és termelık általi végrehajtásáról. (2) A tagállamok értesítik a Bizottságot a területükön az ezen irányelv hatálybalépését követıen üzembe helyezett, valamint az elsı bekezdés rendelkezéseinek megfelelıen épített létesítményekben elıállított azon megújuló energia arányáról, amely egy másik tagállam nemzeti célkitőzésébe számít, a 3. cikkben foglaltaknak való megfelelés mérése céljából. (3) Az értesítés: a) ismerteti a létesítményt; b) meghatározza a létesítményben termelt megújuló villamos energia, illetve főtés vagy hőtés azon részarányát, amelyet egy másik tagállam nemzeti célkitőzésébe kell beszámítani; c) megnevezi azt a tagállamot, amelynek javára teszik a bejelentést; valamint d) meghatározza azt az idıszakot, amely során a létesítményt úgy kell tekinteni, hogy egy másik tagállam nemzeti célkitőzésébe számít. (4) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott idıpont – attól függıen, hogy melyik a rövidebb – megegyezik a projekt értékcsökkenési idıtartamával vagy 10 év. Teljes naptári években számolják, és 2020 utánra is átnyúlhat. (5) Az e cikk szerinti bejelentést nem lehet megváltoztatni vagy visszavonni az

RR\744677HU.doc

91/385

PE405.949v02-00

HU

értesítı tagállam és a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott tagállam közös megállapodása nélkül. (6) Adott tagállam egy másik tagállam számára statisztikailag csak abban az esetben ruházhat át megújuló forrásból elıállított energiát, ha a közös projektrıl szóló értesítést követı két éven belül a megújuló forrásokból elıállított energia ráesı részaránya a benyújtott bizonyítékok alapján várhatóan legalább az említett közös projekt keretében megújuló forrásokból termelt energia mennyiségével meg fogja haladni az I. melléklet B. részében szereplı kötelezı idıközi célkitőzéseket. (7) A (2) bekezdés szerinti értesítést kibocsátó tagállam a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott idıszak alatti minden egyes év végét megelızı 3 hónapon belül értesítı levelet bocsát ki, amely a következıket tartalmazza: a) a bejelentés tárgyát képezı létesítmény által az adott évben megújuló energiaforrásokból elıállított megújuló villamos energia, illetıleg főtés vagy hőtés teljes mennyisége; valamint b) az adott létesítmény által az adott évben, megújuló energiaforrásokból elıállított megújuló villamos energia, illetıleg főtés vagy hőtés azon mennyisége, amelyet a bejelentés feltételei szerint egy másik tagállam nemzeti célkitőzésébe kell beszámítani; (8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti információt független harmadik fél ellenırzi és erısíti meg. A fenti ellenırzésre, illetve az ellenırzést végzık képzettségére vonatkozó szabályokat a tagállamok vagy illetékes szerveik határozzák meg a 7. cikkben foglaltaknak megfelelıen, és errıl értesítik a Bizottságot. (9) A tagállam értesítést küld annak a tagállamnak, amelynek javára a (2) PE405.949v02-00

HU

92/385

RR\744677HU.doc

bekezdés szerinti bejelentést tette, és a Bizottságnak.

Módosítás 128 Irányelvre irányuló javaslat 9 c cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 9c. cikk Átruházási igazolások (1) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a 6a. cikk (1) bekezdésével összhangban átruházási igazolásokat bocsátanak ki annak érdekében, hogy azok átruházhatók legyenek. Az ilyen átruházások az átruházási igazolás által lefedett energia átadásával együtt, vagy attól függetlenül történhetnek. (2) Az átruházási igazolások különbözı tagállamokbeli személyek közötti átruházása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben: a) az átruházási igazolást kibocsátó tagállam a benyújtott bizonyítékok alapján várhatóan az átruházás érvényességi idıszakát közvetlenül megelızı kétéves idıszakban túllépi az I. melléklet B. részében foglalt kötelezı minimális idıközi célokat, valamint b) az átruházási igazolásokat ezen irányelv hatálybalépése után mőködésbe lépett létesítményekben termelt, megújuló energiaforrásokból elıállított energia vonatkozásában bocsátották ki. (3) A tagállamok elızetes engedélyezési rendszert hozhatnak létre a másik tagállambeli személyektıl átveendı vagy a rájuk átruházandó átruházási igazolások tekintetében, ha ilyen rendszer nélkül valószínősíthetıen csorbulna a biztonságos és kiegyensúlyozott energiaellátásra való képességük,

RR\744677HU.doc

93/385

PE405.949v02-00

HU

veszélybe kerülne a támogatási rendszer által meghatározott környezetvédelmi célkitőzéseik elérése, vagy csorbulna azon képességük, hogy eleget tegyenek a 3. cikk (1) és (2) bekezdésének. Az elızetes engedélyezési rendszer nem szolgálhat önkényes megkülönböztetés eszközéül. (4) A tagállamok bejelentést küldenek a Bizottságnak ha a (3) bekezdés alapján elızetes engedélyezési rendszert kívánnak hatályba léptetni, és tájékoztatást adnak a rendszer késıbbi módosításairól. A Bizottság közzéteszi ezen információkat.

Módosítás 129 Irányelvre irányuló javaslat 9 d cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 9d. cikk A céloknak való közös megfelelés (1) Két vagy több tagállam megegyezhet abban, hogy összevonják célértékeiket, és azok közös elérése érdekében közös támogatási rendszereket dolgoznak ki. (2) Ha két vagy több tagállam önkéntes alapon úgy határoz, hogy együttesen törekszik a 3. cikkben foglalt átfogó célkitőzések, illetve kötelezı idıközi célkitőzések elérésére, a részt vevı tagállamok célkitőzéseit együttesen számítják majd ki az I. melléklet A. és B. részében foglalt egyéni átfogó és idıközi minimális célkitőzéseik átlagaként, amelyet minden egyes részt vevı tagállam 2020-ig évente várható végsı energiafogyasztásával súlyoznak. (3) Az e bekezdésben foglaltak szerint megvalósuló együttmőködést minden érintett tagállam bejelenti a Bizottságnak, és a tagállamok alkotta csoport új

PE405.949v02-00

HU

94/385

RR\744677HU.doc

célkitőzését, valamint a kiszámításához alkalmazott módszert a Bizottságnak jóvá kell hagynia.


Módosítás

A származási garancia törlésének hatásai

A rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának hatásai

Ha egy illetékes szerv olyan származási garanciát töröl, amelyet nem saját maga állított ki, akkor a nemzeti célkitőzésekkel kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés méréséhez ezzel megegyezı mennyiségő megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiséget kell: (a) levonni a származási garanciában szereplı energia termelésének éve vonatkozásában abból a megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiségbıl, amelyet a származási garanciát kiállító illetékes szerv szerinti tagállam követelményeknek való megfelelésének mérése során vesznek figyelembe; valamint (b) hozzáadni a származási garanciában szereplı energia termelésének éve vonatkozásában ahhoz a megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiséghez, amelyet a származási garanciát törlı illetékes szerv szerinti tagállam követelményeknek való megfelelésének mérése során vesznek figyelembe. (1) Amennyiben hatályba lép két tagállam megállapodása a megújuló forrásokból elıállított energia 9a. cikkben foglaltaknak megfelelı, egymás közötti statisztikai átruházásáról, az adott mennyiséget: RR\744677HU.doc

95/385

PE405.949v02-00

HU

a) statisztikailag le kell vonni a megújuló forrásokból származó energia azon mennyiségébıl, amelyet figyelembe vettek a tagállam nemzeti célértékekre vonatkozó 3. cikk követelményeinek való megfelelésének mérése során; valamint b) statisztikailag hozzá kell adni a megújuló forrásokból származó energia azon mennyiségéhez, amelyet figyelembe vettek a másik tagállam nemzeti célértékekre vonatkozó 3. cikk követelményeinek való megfelelésének mérése során. (2) Amennyiben két vagy több tagállam a 9b. cikk értelmében közös projektet indít, a megújuló forrásokból elıállított villamos energia, főtés vagy hőtés 9b. cikk (7) bekezdése szerint bejelentett mennyiségét: a) le kell vonni abból a megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiségbıl, amelyet a nemzeti célértékekre vonatkozó 3. cikk követelményeinek az értesítést a 9b. cikk (7) bekezdésében foglaltak szerint kiadó tagállam általi megfelelés mérése során vesznek figyelembe; valamint b) hozzá kell adni ahhoz a megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiséghez, amelyet a nemzeti célértékekre vonatkozó 3. cikk követelményeinek az értesítést a 9b. cikk (8) bekezdésében foglaltak szerint átvevı tagállam általi megfelelés mérése során vesznek figyelembe. (3) Ha egy tagállam illetékes szerve olyan átruházási igazolást töröl, amelyet egy másik tagállam illetékes szerve állított ki, akkor a nemzeti célkitőzésekkel kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés méréséhez ezzel megegyezı mennyiségő megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiséget kell: a) levonni az átruházási igazolásban PE405.949v02-00

HU

96/385

RR\744677HU.doc

szereplı energia termelésének éve vonatkozásában abból a megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiségbıl, amelyet az átruházási igazolást kiállító illetékes szerv szerinti tagállam követelményeknek való megfelelésének mérése során vesznek figyelembe; valamint b) hozzáadni az átruházási igazolásban szereplı energia termelésének éve vonatkozásában ahhoz a megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiséghez, amelyet az átruházási igazolást törlı illetékes szerv szerinti tagállam követelményeknek való megfelelésének mérése során vesznek figyelembe.


Módosítás 10a. cikk Közvetlen szankciós mechanizmus (1) Ezen irányelv célkitőzéseinek tagállamok általi egyértelmő és biztos teljesítésének garantálása érdekében a Bizottság közvetlen szankciós mechanizmust hoz létre velük szemben. (2) A Bizottság közvetlen szankciókat szab ki azon tagállamokra, amelyek nem képesek megfelelni az irányelv célkitőzéseinek, mivel nem teljesítik az I. melléklet A. és B. részében meghatározott kötelezı idıközi és a 2020-as célkitőzéseket a közvetlenül megelızı kétéves idıszak során a rugalmassági mechanizmus 10. cikk szerinti potenciális alkalmazásának figyelembevételét követıen. Amennyiben két vagy több tagállam a 9d. cikkben foglaltaknak megfelelı közös célkitőzésekrıl állapodott

RR\744677HU.doc

97/385

PE405.949v02-00

HU

meg, és nem képes teljesíteni a közös kötelezı idıközi célkitőzéseket, a Bizottság közös bírságot szab ki valamennyi, a célkitőzéseknek való közös megfelelésrıl szóló megállapodásban részt vevı tagállamra. (3) A Bizottság elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek az (1) bekezdés végrehajtásához és különösen ahhoz szükségesek, hogy legkésıbb 2010 végéig megállapítsák a nem teljesítés esetén kirótt bírságok kiszámításához és beszedéséhez szükséges iránymutatásokat és módszereket, és hogy elfogadják egy olyan különleges alap adminisztratív kezelésére és létrehozására vonatkozó részletes rendelkezéseket, amelyhez az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikke (2) bekezdése (célhoz kötött bevételek) értelmében ezeket a bevételeket rendelni kell. A végrehajtási intézkedéseknek az alap kezelése és felhasználása vonatkozásában rendelkeznie kell arról, hogy az alap támogatja a célkitőzéseiket teljesítı tagállamokban zajló megújuló energiát elıállító projekteket és általában a megújuló energiák kutatásának, elıállításának és felhasználásának fokozását és megerısítését, valamint az energiahatékonyság növelését az Európai Unióban. (4) A Bizottság haladéktalanul elindítja a közvetlen szankciós eljárást, amint valamely tagállam jelentése feltárja, hogy az említett tagállam elmulasztotta a teljesítést, vagy amennyiben bármikor bármilyen bizonyíték merül fel arra nézve, hogy valamely tagállam nem teljesítette kötelezettségeit. (5) A bírságot a tagállam kötelezı célkitőzésétıl MWh-ban kifejezett megújuló energiában való elmaradása alapján kell kiszámítani, és megfelelı szinten kell megállapítani, hogy erıs ösztönzıt biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy a nemzeti PE405.949v02-00

HU

98/385

RR\744677HU.doc

célkitőzések teljesítése, sıt túllépése céljából beruházzanak a megújuló forrásokból elıállított energiába. (6) Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (7) A bírság megfizetése nem mentesíti a tagállamot az I. melléklet B. részében meghatározott kötelezı idıközi célkitőzései és az I. mellékletben szereplı táblázat harmadik oszlopában meghatározott átfogó célkitőzés teljesítésének kötelezettsége alól. Ebben az esetben a 4. cikk (3) bekezdését is alkalmazni kell.


Módosítás A 3. cikk és a 6. cikk (2) bekezdése alkalmazásában a létesítmény kapacitásnövekedésének betudható, megújuló energiaforrásból elıállított energiaegységeket úgy kell kezelni, mintha azokat a mőködését a kapacitásnövekedés idıpontjában megkezdı különálló létesítményben termelték volna.

Az 5. cikk (9) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése és a 9. cikk (3) bekezdése alkalmazásában a létesítmény kapacitásnövekedésének betudható megújuló energiaforrásból elıállított energiaegységeket úgy kell kezelni, mintha azokat a mőködését a kapacitásnövekedés idıpontjában megkezdı különálló létesítményben termelték volna.

RR\744677HU.doc

99/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás 11a. cikk A fogyasztók védelme (1) A megújuló forrásokból elıállított energiát támogató rendszereket mőködtetı tagállamok megkövetelik a támogatott energiatermelésre vonatkozó származási garanciák kiállítását. A tagállamok tisztázzák e származási garanciáknak a végsı energiafogyasztók vagy szállítóik számára történı kiutalásának módját is. (2) Amennyiben az energiaszolgáltatók a megújuló energia környezeti vagy más jellegő elınyeire hivatkozva a fogyasztók számára megújuló energiát kínálnak, a tagállamok elıírják, hogy az energiaszolgáltató bizonyítékkal szolgáljon arra vonatkozóan, hogy az általa értékesített megújuló energia legalább egyharmada túllépi az I. melléklet A. és B. részében meghatározott kötelezı célkitőzések teljesítéséhez szükséges mennyiséget. Ennek érdekében a tagállamok megkövetelik e szolgáltatóktól, hogy az ezen irányelv hatálybalépésének napja után mőködésüket megkezdı létesítményektıl törlés céljából nyújtsanak be olyan származási garanciákat, amelyek megfelelnek az addicionalitás elvárt arányának, és amelyeket olyan energiatermelésre vonatkozóan állítottak ki, amelyet nem vesznek figyelembe annak mérésekor, hogy valamely tagállam teljesíti-e az ezen irányelv nemzeti célértékekre irányuló követelményeit.

PE405.949v02-00

HU

100/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

Közigazgatási eljárások, szabályok és törvények

Közigazgatási eljárások, szabályok, törvények és finanszírozás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, főtıenergiát vagy hőtıenergiát termelı üzemekre és a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, jóváhagyással, minısítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, főtıenergiát vagy hőtıenergiát termelı üzemekre és az ehhez kapcsolódó szállítási és elosztási hálózatok infrastruktúrájára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, jóváhagyással, minısítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek.

A tagállamok mindenekelıtt a következıket biztosítják:

A tagállamok mindenekelıtt a következıket biztosítják:

a) a jóváhagyással, minısítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos eljárások vonatkozásában a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek felelısségi köre világosan meghatározott, és a tervezési és építési kérelmek jóváhagyása tekintetében pontos határidık kerültek meghatározásra;

a) a jóváhagyással, minısítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos eljárások vonatkozásában a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek felelısségi köre világosan meghatározott, beletartozik a földhasználat-tervezés, és a tervezési és építési kérelmek jóváhagyása tekintetében rövid és pontos határidık kerültek meghatározásra; aa) a megújuló energiát elıállító létesítmények jóváhagyásával, minısítésével és engedélyezésével kapcsolatos kérelmek kezeléséért felelıs és a kérelmezık számára segítséget nyújtó egységes közigazgatási szerv létrejött;

b) a közigazgatási eljárások egyszerősítettek és azokat a közigazgatás megfelelı szintjén gyorsan elvégzik;

b) a közigazgatási eljárások egyszerősítettek és azokat a közigazgatás megfelelı szintjén gyorsan elvégzik;

c) a jóváhagyással, minısítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos szabályok objektívek, átláthatóak és megkülönböztetéstıl mentesek és teljes

c) a jóváhagyással, minısítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos szabályok és azok alkalmazása objektívek, átláthatóak, megkülönböztetéstıl mentesek, arányosak

RR\744677HU.doc

101/385

PE405.949v02-00

HU

mértékben figyelembe veszik a megújuló energia elıállítására alkalmazott egyes technológiák sajátosságait;

és szükségesek, és teljes mértékben figyelembe veszik a megújuló energia elıállítására alkalmazott egyes technológiák sajátosságait; A szennyezı tevékenységekre vonatkozó szabályok, mint amilyeneket a környezetszennyezés integrált megelızésérıl és csökkentésérıl szóló 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 (kodifikált szöveg) (az IPPC-irányelv) tartalmaz, nem megfelelık olyan megújulóenergia-létesítmények esetében, amelyek az élettartamuk során nem bocsátanak ki szennyezı hulladékot, és e szabályok az ilyen létesítményekre nem vonatkoznak.

d) világos iránymutatásokat dolgoztak ki a közigazgatási szervek közötti együttmőködésre a határidık, a tervezési és engedélyezési kérelmek átvétele és kezelése vonatkozásában;

d) világos iránymutatásokat dolgoztak ki a közigazgatási szervek közötti együttmőködésre a határidık, a tervezési és engedélyezési kérelmek átvétele és kezelése vonatkozásában; da) az EU különbözı környezetvédelmi jogszabályaiban már meghatározott értékelési, tervezési és engedélyezési eljárásokkal való koherencia biztosítva van, miközben figyelembe veszik a megújuló energiaforrások hozzájárulását az éghajlatváltozással kapcsolatos célok és az ezen irányelvben meghatározott célkitőzések teljesítéséhez nyújtott hozzájárulásukhoz; db) a megújulóenergia-létesítményre vonatkozó tervezési és engedélyezési kérelmek automatikusan jóváhagyottnak tekintendık, amennyiben az illetékes engedélyezı hatóság nem válaszol az elıírt idın belül, illetve ha a kérelmeket nem utasítja el egyértelmően;

e) a fogyasztók, tervezık, építészek, építıipari szakemberek, a berendezések és rendszerek üzembe helyezıi és a szolgáltatók által fizetett közigazgatási díjak átláthatók és a költségarányosak;

e) a fogyasztók, tervezık, építészek, építıipari szakemberek, a berendezések és rendszerek üzembe helyezıi és a szolgáltatók által fizetett közigazgatási díjak átláthatók és a költségarányosak;

f) a kisebb projektek számára könnyített jóváhagyási eljárást dolgoztak ki; valamint

f) a kisebb projektek számára könnyített és egyszerősített jóváhagyási eljárást dolgoztak ki, és a decentralizált megújuló

PE405.949v02-00

HU

102/385

RR\744677HU.doc

eszközök, mint például a fényelektromosságon, a termikus napenergián alapuló eszközök, a kismérető biomassza-kemencék, a kismérető, biogázzal üzemelı kapcsolt energiatermelı mikroegységek esetében pedig a jóváhagyási eljárást az illetékes kormányzati szervnek benyújtott egyszerő bejelentés váltja fel; valamint fa) életbe léptették a megfelelı szabályozási intézkedéseket és adókedvezményeket a megújulóenergiarendszerek és a kapcsolódó főtı- és hőtıhálózatok legköltséghatékonyabb felhasználásának elımozdítása érdekében; g) a jóváhagyások, minısítések és engedélyek kiállításáért felelıs hatóságok és a kérelmezık közötti viták rendezésére közvetítıket jelöltek ki. 2.

g) a jóváhagyások, minısítések és engedélyek kiállításáért felelıs hatóságok és a kérelmezık közötti viták rendezésére közvetítıket jelöltek ki. 2.

(2) A tagállamok világosan meghatározzák azokat a mőszaki elıírásokat, amelyeket a megújuló energiát elıállító berendezéseknek és rendszereknek a támogatás igénybevételéhez teljesíteniük kell. Ahol létezik európai szabvány, beleértve az ökocímkéket, az energiafogyasztást jelölı címkéket és az európai szabványügyi testületek által kidolgozott egyéb mőszaki referencia rendszereket, az említett mőszaki elıírásokat ilyen szabványokra való hivatkozással kell kidolgozni. Az ilyen mőszaki elıírásokban nem határozhatják meg, hogy a berendezéseket és a rendszereket hol kell tanúsíttatni.

(2) A tagállamok világosan meghatározzák azokat a mőszaki elıírásokat, amelyeket a megújuló energiát elıállító berendezéseknek és rendszereknek a támogatás igénybevételéhez teljesíteniük kell. Ahol létezik európai szabvány, beleértve az ökocímkéket, az energiafogyasztást jelölı címkéket és az európai szabványügyi testületek által kidolgozott egyéb mőszaki referencia rendszereket, az említett mőszaki elıírásokat ilyen szabványokra való hivatkozással kell kidolgozni. Az ilyen mőszaki elıírásokban nem határozhatják meg, hogy a berendezéseket és a rendszereket hol kell tanúsíttatni, és nem zárhatnak ki nemzeti piacokat sem.

(3) A tagállamok elıírják a helyi és regionális közigazgatási hatóságoknak, hogy az ipari vagy lakóövezetek tervezése, kivitelezése, építése és felújítása során vegyék figyelembe a megújuló energiaforrásból elıállított főtıenergia, hőtıenergia és villamos energia használatára szolgáló berendezések és rendszerek telepítését a távfőtés és a hőtés

(3) A tagállamok elıírják a helyi és regionális közigazgatási hatóságoknak, hogy az ipari vagy lakóövezetek tervezése, kivitelezése, építése és felújítása biztosítsák a megújuló energiaforrásból elıállított főtıenergia, hőtıenergia és villamos energia használatára szolgáló berendezések és rendszerek telepítését a távfőtés és a hőtés céljára.

RR\744677HU.doc

103/385

PE405.949v02-00

HU

céljára. A tagállamoknak különösen támogatniuk kell a helyi és regionális közigazgatási szerveket, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított főtést és hőtést vonják be az lakosnál nagyobb városok infrastruktúrájának tervezésébe. (4) Az építési szabályokban és törvényekben a tagállamoknak elı kell írniuk a megújuló energiaforrásból elıállított energia minimálisan felhasználandó szintjét az új vagy felújított épület tekintetében. Az ilyen minimális szinttıl való eltérés átlátható módon és az alábbiakkal kapcsolatos kritériumok alapján engedélyezhetı:

(4) Az építési szabályokban és törvényekben a tagállamoknak elı kell írniuk a megújuló energiaforrásból elıállított energia minimálisan felhasználandó szintjét az új és felújított épület tekintetében. A tagállamok engedélyezik e minimális szinteknek többek között a kizárólag megújuló energiákból biztosított távfőtés és távhőtés révén való teljesítését. Az ilyen minimális szinttıl való eltérés a felújított épületek esetében átlátható módon és az alábbiakkal kapcsolatos kritériumok alapján engedélyezhetı:

(a) passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületek alkalmazása; or

a) a felújítás idején az energiaigény legalább 30%-kal alacsonyabb, mint a hasonló új épületekre vonatkozó energiateljesítmény-szabvány;

(b) helyileg korlátozott mértékben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások.

b) a jelenleg rendelkezésre álló legjobb kombinált hı- és villamosenergia-termelı technológiával elıállított energia, amely megújuló forrásokból nyert további hımennyiségekhez vezet; (4a) A tagállamok 2010-tıl kezdve támogatják energiatöbbletet termelı közés magántulajdonú épületek tervezését, és legkésıbb 2015-ben elıírják az energiatöbbletet termelı épületek tervezését. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintő közintézmények épületei 2012-tıl megfeleljenek az energiatöbblet-termelés normáinak. A tagállamok 2014-ig tervet nyújtanak be, amely többek között részletezi, hogy harmadik felek milyen feltételek mellett vehetik igénybe középületek, illetve vegyes tulajdonú közés magánépületek tetızetét megújuló energiát elıállító berendezésekbe történı

PE405.949v02-00

HU

104/385

RR\744677HU.doc

befektetésekhez. (5) Az építési szabályokban és törvényekben a tagállamoknak elı kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett főtı- és hőtırendszerek és a jelentıs energiafogyasztás-csökkenést eredményezı berendezések alkalmazását. A tagállamok az energiafogyasztást jelölı címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy európai szinten kidolgozott megfelelı tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának elımozdítására.

(5) Az építési szabályokban és törvényekben, valamint a megújuló energiaforrásokból főtés és hőtés céljára elıállított energiára vonatkozó támogatási rendszerekben a tagállamoknak elı kell mozdítaniuk és elınyben kell részesíteniük a megújuló energiával üzemeltetett főtı- és hőtırendszerek és a jelentıs energiafogyasztás-csökkenést eredményezı berendezések alkalmazását. A tagállamok az energiafogyasztást jelölı címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy európai szinten kidolgozott megfelelı tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának elımozdítására.

A biomassza esetében a tagállamoknak azokat a konverziós technológiákat kell elımozdítaniuk, amelyek a lakossági és kereskedelmi alkalmazások esetében legalább 85 %-os, az ipari alkalmazások esetében pedig legalább 70 %-os konverziós hatékonysággal mőködnek.

A biomassza esetében a tagállamoknak azokat a konverziós technológiákat kell elımozdítaniuk, amelyek a lakossági és kereskedelmi alkalmazások esetében legalább 85 %-os, az ipari alkalmazások esetében pedig legalább 70 %-os konverziós hatékonysággal mőködnek.

A hıszivattyúk esetében a tagállamok azokat a hıszivattyúkat támogatják, amelyek megfelelnek a 2007/742/EK határozatban az ökocímkék tekintetében meghatározott minimumkövetelményeknek. A napenergia esetében a tagállamoknak a legalább 35%-os konverziós hatékonyságot elérı berendezéseket és rendszereket kell támogatniuk. E bekezdés alkalmazásában a rendszerek és berendezések konverziós hatékonyságának és input-output arányának értékelésekor a tagállamok közösségi vagy ezek hiányában nemzetközi eljárásokat alkalmaznak, amennyiben léteznek ilyenek.

E bekezdés alkalmazásában a rendszerek és berendezések konverziós hatékonyságának és input-output arányának értékelésekor a tagállamok közösségi vagy ezek hiányában nemzetközi eljárásokat alkalmaznak, amennyiben léteznek ilyenek. (5a) Garantálni kell a köz- és magánfinanszírozáshoz, valamint a közösségi érdeket képviselı, megújulóenergia-projektekhez való

RR\744677HU.doc

105/385

PE405.949v02-00

HU

könnyő hozzáférést. Az infrastruktúrák, középületek, ipari létesítmények vagy lakóházak építéséhez, újjáépítéséhez és felújításához nyújtott bármilyen pénzügyi támogatást össze kell kapcsolni az energiatakarékosság elımozdításával és/vagy a megújuló energiaforrásokból elıállított energia felhasználásával. Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a 20 %-os cél elérését, a Bizottság és a tagállamok legkésıbb 2009. december 31ig elemzést és tervet nyújtanak be különösen az alábbi célkitőzésekkel: a) a megújuló energiaforrásokból elıállított energia esetében a strukturális alapok és a keretprogramok jobb kihasználása; b) az Európai Beruházási Bank és más közfinanszírozási intézmények által biztosított pénzeszközök jobb és gyakoribb felhasználása; valamint c) a kockázati tıkéhez való jobb hozzáférés, nevezetesen az EU-ban a megújuló energiaforrásokból elıállított energiába történı befektetésekre vonatkozó kockázat-megosztási pénzügyi mechanizmus megvalósíthatóságának vizsgálata révén, hasonlóan a globális energiahatékonysági és megújulóenergiaalap kezdeményezéshez, amelyet a megújuló energiaforrásokból elıállított energiába és az energiahatékonyságba történı harmadik országokbeli befektetések számára tartanak fenn. (5b) A Bizottság különösen azt fogja elemezni, hogy ezeket az új finanszírozási lehetıségeket miként lehetne az európai érdeket képviselı, megújuló energiaforrásokat hasznosító projektek felgyorsítására felhasználni elsısorban az alábbiak felgyorsításával: a) a 100 %-ban vagy nagymértékben megújuló energiaforrásokat használó közösségek és városok fejlesztése a PE405.949v02-00

HU

106/385

RR\744677HU.doc

„Polgármesterek Szövetsége” kezdeményezés keretén belül; b) a szükséges hálózati infrastruktúra fejlesztése az Európai Unió számos tengeri térsége tengeri szélenergiájában és tengeri energiájában rejlı lehetıségek kiaknázása érdekében; c) az Európai Unió északi és keleti részén a biomassza alapú központi távfőtési és távhőtési hálózatok, a napenergia vagy a geotermikus energia elterjesztése a meglévı épületállományok nagyszabású utólagos felszerelési programjával összekötve; d) a mediterrán országokkal való rendszerösszeköttetés fejlesztése azért, hogy a szélenergiára, a hullámenergiára, az árapály-hullám energiára és a termikus napenergiára épülı villamos energia teljes mértékben elterjedhessen a Földközi-tenger területein és a többi szomszédos országban. (5c) A Bizottság és a tagállamok 2009. december 31-ig elemzést és tervet nyújtanak be a közösségi és nemzeti finanszírozás, valamint egyéb támogatási formák összehangolására, amely a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékony technológiákkal foglalkozó kutatóközpontokat célozza; és különösen az alkalmazott és innovációs áttörést célzó kutatás terén az egyetemekkel és vállalatokkal (elsısorban kkv-kkel) együttmőködı központokat; a technológiai kutatás kiemelt helyen foglakozik a decentralizált és közösségi termeléssel; az erre irányuló kutatások a felhasználással kapcsolatos konfliktusokat (pl. az üzemanyag és élelmiszercélú felhasználás között) kívánják minimalizálni. Az ilyen központok célja emellett a megújuló energiával és különösen az energiatakarékossági intézkedésekkel kapcsolatos tudatosság terjesztése a köztudatban. RR\744677HU.doc

107/385

PE405.949v02-00

HU

1

HL L 24., 2008.1.29., 8. o.


Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljutnak a főtı-, hőtı- és villamos energia berendezéseket és rendszereket és a nagy mennyiségő bioüzemanyagot tartalmazó keverékek vagy tiszta bioüzemanyag használatával kompatibilis jármőveket alkalmazó fogyasztókhoz, építıipari szakemberekhez, üzembe helyezıkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk, valamint a kiszolgáltatott fogyasztók számára készült külön szolgáltatások széles körben eljutnak a főtı-, hőtı- és villamos energia berendezéseket és rendszereket és a megújuló hidrogén által hajtott, hibrid és elektromos jármőveket, valamint a nagy mennyiségő bioüzemanyagot tartalmazó keverékek vagy tiszta bioüzemanyag használatával kompatibilis jármőveket alkalmazó fogyasztókhoz, építıipari szakemberekhez, üzembe helyezıkhöz, építészekhez, a szociális lakásépítéssel foglalkozó társaságokhoz, az ingatlankezelıkhöz, a helyi és regionális döntéshozókhoz és szolgáltatókhoz.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásból elıállított főtı-, hőtı- és villamos energia használatára alkalmas berendezések és rendszerek költség- és energiahatékonyságából származó nettó haszonnal kapcsolatos információkat a berendezés vagy a rendszer szállítója vagy az illetékes nemzeti hatóságok hozzáférhetıvé teszik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásból elıállított főtı-, hőtı- és villamos energia használatára alkalmas berendezések és rendszerek költség- és energiahatékonyságából származó nettó haszonnal kapcsolatos információkat a berendezés vagy a rendszer szállítója és az illetékes nemzeti hatóságok hozzáférhetıvé teszik.

(3) A tagállamok képesítési rendszereket dolgoznak ki a kismérető biomasszabojlerek és -tőzhelyek, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek és a hıszivattyúk üzembe helyezıi számára. Ezek a minısítı rendszerek a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épülnek. Minden tagállam elismeri a más

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a kismérető biomassza-bojlerek és tőzhelyek, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek és a felszíni geotermikus rendszerek üzembe helyezıi számára képesítési rendszerek vagy ezzel egyenértékő minısítési rendszerek álljanak rendelkezésre. Ezek a minısítı rendszerek adott esetben

PE405.949v02-00

HU

108/385

RR\744677HU.doc

tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést.

figyelembe vehetik a meglévı rendszereket és struktúrákat, és a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épülnek. Minden tagállam elismeri a más tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést. (3a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2015-tıl kizárólag a minısítéssel rendelkezı üzembe helyezık által végzett üzembe helyezéseket tekintik úgy, hogy eleget tesznek a 12. cikk (4) bekezdésének.

(4) A tagállamok iránymutatásokat dolgoznak ki a tervezık és az építészek számára annak érdekében, hogy azok az ipari vagy lakóövezetek tervezése, kivitelezése, építése és felújítása során megfelelıen mérlegelni tudják a megújuló energiaforrásokból elıállított energia és a távfőtés és távhőtés alkalmazását.

(4) A tagállamok iránymutatásokat dolgoznak ki a tervezık, a szociális lakásépítéssel foglalkozó társaságok, az ingatlankezelık, a helyi és regionális döntéshozók és az építészek számára annak érdekében, hogy azok az ipari vagy lakóövezetek tervezése, kivitelezése, építése és felújítása során megfelelıen mérlegelni tudják a megújuló energiaforrások és a nagy hatékonyságú technológiák optimális kombinációját. (4a) A tagállamok a helyi és a regionális hatóságok részvételével információs, figyelemfelkeltı, útmutató és képzési programokat fejlesztenek ki, és gondoskodnak arról, hogy a polgárok megfelelı tájékoztatást kapjanak a megújuló energiaforrásból elıállított energia fejlesztésének és használatának elınyeirıl és a gyakorlati szempontokról.


Módosítás

14 cikk

14 cikk

Hozzáférés a távvezeték-hálózathoz

A hálózatokhoz való hozzáférés és az üzemeltetés

(1) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy a távvezeték-hálózatot annak fejlesztésével – beleértve a tagállamok közötti rendszerösszekötıket RR\744677HU.doc

(1) A tagállamok és az illetékes hatóságok – az 1A. és 1B. mellékletekben meghatározott célok elérésének biztosítása céljából – megteszik a szükséges lépéseket 109/385

PE405.949v02-00

HU

is– alkalmassá tegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergiatermelés további növekedésének befogadására.

a szállító- és elosztórendszer infrastruktúrája, az intelligens hálózatok, a tárolóberendezések és az elektromosáram-rendszer fejlesztése érdekében – beleértve a tagállamok közötti és a harmadik országok közötti rendszerösszekötıket is –, hogy alkalmassá tegyék azokat a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergiatermelés további növekedésének befogadására és az elektromosáramhálózat biztonságos mőködtetésére. A tagállamok megteszik továbbá a szükséges intézkedéseket, hogy a hálózati infrastruktúrák engedélyezési eljárásait meggyorsítsák, és azokat összehangolják az ügyintézéssel és a tervezéssel. A megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervekben a tagállamok felmérik a meglévı infrastruktúrák kibıvítésének és/vagy megerısítésének szükségességét a 2020-as nemzeti célok eléréséhez szükséges megújulóenergiamennyiség integrációjának megkönnyítése érdekében, és beszámolnak az engedélyezési eljárás felgyorsítása érdekében hozandó intézkedésekrıl.

(2) A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia-termelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti

(2) A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül, valamint amennyire a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonsága engedi:

PE405.949v02-00

HU

110/385

RR\744677HU.doc

villamosenergia-rendszer biztonsága lehetıvé teszi. a) a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energiához való elsıdleges hozzáférést, kapcsolatot, szállítást és elosztást, továbbá gondoskodnak arról, hogy az illetékes rendszerüzemeltetık a megújulóenergiatermelı megújuló energiaforrásból származó villamos energia elsıdleges kapcsolatának, hozzáférésének, szállításának és elosztásának biztosítására irányuló indokolt kérését követıen optimalizálják, megerısítsék és kibıvítsék a hálózatot; b) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes rendszerüzemeltetık a hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítsék a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, és hogy megtegyék a hálózattal és a piaccal kapcsolatos összes szükséges üzemeltetési intézkedést, hogy a lehetı legkisebbre csökkentsék a hálózati és piaci intézkedéseknek köszönhetı, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiát érintı veszteséget. A szállítórendszer-üzemeltetık lehetıvé tehetik, hogy – amint arról a 2004/8/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése rendelkezik –, a nagy hatásfokú erımővekben termelt hıvolumennek való megfelelés érdekében elıállított elektromos áram a rendszerbe kerüljön. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a nemzeti villamosenergiarendszer biztonságának és az ellátás biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket kell hozni a megújuló energiaforrásból elıállított villamos energia korlátozására, az illetékes rendszer-üzemeltetık haladéktalanul és a nyilvánosság elıtt beszámolnak e kérdésekrıl és a vonatkozó RR\744677HU.doc

111/385

PE405.949v02-00

HU

intézkedésekrıl. (3) A tagállamok kötelezik a szállítórendszer- és az elosztórendszer üzemeltetıit arra, hogy megalkossák és közzétegyék saját szabályzatukat a megújuló energiaforrásokat hasznosító, újonnan belépı energiatermelıknek az összekapcsolt hálózatra történı rákapcsolásához szükséges mőszaki átalakításból (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerısítése) eredı költségek viselésére és megosztására vonatkozóan.

(3) A tagállamok vagy az illetékes nemzeti hatóságok kötelezik a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıit arra, hogy megalkossák és közzétegyék saját szabályzatukat a megújuló energiaforrásokat hasznosító, újonnan belépı energiatermelıknek az összekapcsolt hálózatra történı rákapcsolásához szükséges mőszaki átalakításból (pl. hálózati csatlakozások, a hálózat megerısítése, a hálózat jobb mőködése, illetve a hálózati kódok megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozó szabályok) eredı költségek viselésére és megosztására vonatkozóan. Ezeket a szabályokat 2010. június 30-ig kell közzétenni.

Ezeknek a szabályoknak objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetéstıl mentesnek kell lenniük, különösen figyelembe véve ezeknek a termelıknek a távvezeték-hálózathoz való csatlakozásával járó minden költséget és hasznot, valamint a peremterületek és az alacsony népsőrőségő területek termelıinek különleges körülményeit. A szabályzat többfajta hálózati kapcsolatot is meghatározhat.

Ezeknek a szabályoknak objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetéstıl mentesnek kell lenniük, különösen figyelembe véve ezeknek a termelıknek a távvezeték-hálózathoz való csatlakozásával járó minden költséget és hasznot, valamint a peremterületek és az alacsony népsőrőségő területek termelıinek különleges körülményeit. A szabályzat többfajta hálózati kapcsolatot is meghatározhat, és azt a nemzeti szabályozó hatóságnak kell elkészítenie vagy jóváhagynia. (3a) A tagállamok vagy az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a szállítórendszerek és az elosztórendszerek üzemeltetıitıl, hogy biztosítsanak minden új, a szállító és elosztó hálózathoz csatlakozni kívánó termelı számára a szállítórendszerre vonatkozó átfogó és részletes tájékoztatást, beleértve a már kijelölt és a még rendelkezésre álló szállítási kapacitásra vonatkozó nyilvános információt. (3b) A (3) bekezdésben említett költségek megosztását objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételekre épülı rendszer szabályozza, figyelembe

PE405.949v02-00

HU

112/385

RR\744677HU.doc

véve azokat az elınyöket, amelyekhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolódó termelık, valamint a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi a bekapcsolódásból eredıen jutnak. (4) Adott esetben a tagállamok megkövetelhetik a szállítórendszerek és az elosztórendszerek üzemeltetıitıl a (3) bekezdésben említett költségek teljes vagy részleges felvállalását. A tagállamok legkésıbb 2011. június 30-ig, majd ezt követıen kétévente felülvizsgálják a (3) bekezdésben említett költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keretet és szabályokat és megteszik a szükséges lépéseket ezek javítására, annak érdekében, hogy biztosítsák az új termelık hálózatra való rákapcsolását az említett bekezdésnek megfelelıen.

(4) A tagállamok megkövetelik a szállítórendszerek és az elosztórendszerek üzemeltetıitıl – az 1A. és 1B. mellékletben meghatározott minimális nemzeti célkitőzések teljesítéséhez szükséges – a nagymérető és kismérető megújuló energiaforrások kiterjesztéséhez kapcsolódó hálózati megerısítésbıl származó költségek felvállalását. Ezen költségeket a nemzeti szabályozók engedélyezik és terjesztik ki az összes energiafogyasztóra.

(5) A tagállamok elıírják a szállítórendszerek és elosztórendszerek üzemeltetıi számára, hogy a hálózatba újonnan bekapcsolódni szándékozó villamosenergia-termelık részére készítsenek átfogó, részletes becslést a csatlakozással kapcsolatos költségekrıl. A tagállamok engedélyezhetik a távvezetékhálózatba bekapcsolódni szándékozó, megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelık számára, hogy a hálózathoz való kapcsolódás munkálatainak elvégzésére ajánlati felhívást tegyenek közzé.

(5) A tagállamok és az illetékes szabályozó hatóságok elıírják a szállítórendszerek és elosztórendszerek üzemeltetıi számára, hogy a hálózatba újonnan bekapcsolódni szándékozó villamosenergia-termelık részére készítsék el a következıket.

a) az összekapcsoláshoz kapcsolódó átfogó és részletes költségbecslés; b) hálózatba történı bekapcsolódásra irányuló kérelem beérkezésének és feldolgozásának ésszerő és pontos menetrendje; c) hálózatba történı, két évnél nem hosszabb idıtartamú fizikai bekapcsolódás ésszerő és pontos menetrendje; A tagállamok vagy az illetékes nemzeti RR\744677HU.doc

113/385

PE405.949v02-00

HU

hatóságok rendelkezéseket állapítanak meg az ezen bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított követelmények elmulasztására vonatkozó szankciókra. A tagállamok engedélyezhetik a távvezeték-hálózatba bekapcsolódni szándékozó, megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelık számára, hogy külsı szakértık bevonásával gondoskodjanak a hálózathoz való kapcsolódásuk munkálatairól. (6) A (3) bekezdésben említett költségek megosztását objektív, átlátható és megkülönböztetés mentes feltételekre épülı rendszer szabályozza, figyelembe véve azokat az elınyöket, amelyekhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolódó termelık, valamint a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi a bekapcsolódásból eredıen jutnak.


Módosítás

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítás és az elosztás költségei ne jelentsenek hátrányos megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, különösen a megújuló energiaforrásokból a peremterületeken, például a szigeteken vagy alacsony népsőrőségő területeken elıállított energia tekintetében.

(7) A nemzeti szabályozó hatóságok elıírják, hogy a szállítás és az elosztás költségei ne jelentsenek hátrányos megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia vagy gáz tekintetében, és ne jelentsenek hátrányos megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból a peremterületeken, például a szigeteken vagy alacsony népsőrőségő területeken elıállított villamos energiával vagy gázzal szemben. A Bizottság kivizsgálja e bekezdés feltételezett megsértésének eseteit, és ilyen jogszabálysértés esetén

PE405.949v02-00

HU

114/385

RR\744677HU.doc

meghozza a szükséges szankciókat. Indokolás A tagállamok folyamatosan megsértik ezt a bekezdést, a Bizottság pedig elmulasztott eleget tenni azon kötelezettségének, hogy érvényre juttassa azt. E módosítás keményebb megfogalmazást alkalmaz, hogy az illetékes hatóságok kötelezettségeit teljes mértékben egyértelmővé tegye. Módosítás 138 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (8) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi által a megújuló energiaforrásokat hasznosító erımővekben elıállított villamos energia szállításáért és elosztásért felszámolt díjak tükrözik az erımőveknek a hálózathoz való csatlakozása révén elérhetı kedvezıbb költségeket. Ilyen kedvezıbb költség adódhat a kisfeszültségő hálózat közvetlen használatából.

Módosítás (8) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi által a megújuló energiaforrásokat hasznosító erımővekben elıállított villamos energia vagy gáz szállításáért és elosztásért felszámolt díjak tükrözik az erımőveknek a hálózathoz való csatlakozásából származó költségeket. Ilyen kedvezıbb költség adódhat a kisfeszültségő hálózat közvetlen használatából.


Módosítás (8a) A Bizottság és a tagállamok összehangolt megközelítést alakítanak ki a szélenergia és a tengeri energia kiaknázásának fejlesztésére az Északitengeren, az Ír-tengeren, az Atlantióceánon és a Balti-tengeren. A terv egy egyszerősített engedélyezési eljárásból fog állni, és a szükséges tengeri és szárazföldi hálózati infrastruktúra projektje elsıbbséget fog élvezni a transzeurópai hálózatokra (TEN) vonatkozó

RR\744677HU.doc

115/385

PE405.949v02-00

HU

kezdeményezésben. A Bizottság és a tagállamok összehangolt megközelítést alakítanak ki a szélre és a termikus napenergiára épülı villamosenergia-kapacitás kiaknázásának fejlesztésére a mediterrán térségben a tagállamok területén és harmadik országokban. A szükséges hálózati infrastruktúra és a különféle rendszerüzemeltetık közötti jobb koordináció európai szinten elsıbbséget fog élvezni a transzeurópai hálózatokra (TEN) vonatkozó kezdeményezésben. Indokolás Az Északi-tenger és Balti-tenger tengeri szélenergiájában és tengeri energiájában, valamint a mediterrán térség termikus napenergiára és szélenergiára épülı villamos energiájában rejlı lehetıségek kiaknázását megkönnyíti egy összehangolt megközelítés, és annak elsıbbséget kell élveznie a TEN-kezdeményezésben. Módosítás 140 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 b bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8b) A tagállamok felmérik a meglévı gázhálózat-infrastruktúra bıvítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból elıállított gáz integrálásának megkönnyítése érdekében. Indokolás

A földgázhálózatokat meg kell nyitni a biomasszából elıállított gáz számára a biogáz energetikai felhasználásának maximalizálása érdekében, a biogáznak olyan helyeken történı használatával, ahol főtési és hőtési igények lépnek fel.

PE405.949v02-00

HU

116/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 141 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 c bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8c) A gázhálózat rendszerének megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a területükön mőködı gázhálózatok szállítórendszer- és elosztórendszer-üzemeltetıi szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított gáz szállítását és elosztását. A hálózathoz való kapcsolódás, így a kapcsolódási ponttal való összekapcsolás, a gáznyomásmérı rendszer, a nyomásnöveléshez és a kalibrálható méréshez kapcsolódó berendezések költségeit a hálózatüzemeltetı viseli, és a fogyasztókra terhelik. E követelmény alól mentesség adható, amennyiben a megújuló energiaforrásból származó gázt elıállító létesítmény a legközelebbi elérhetı gázvezetéktıl 15 km-nél messzebb fekszik. A szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi akkor is elsıbbségi hozzáférést biztosítanak a megújuló energiaforrásból elıállított gáz számára a hálózati rendszerhez, amennyiben a gáz kompatibilis a hálózati rendszerrel. Indokolás

A megújuló forrásból származó villamos energia elsıbbségi hozzáféréséhez hasonló rendszert kell kialakítani a megújuló energiaforrásból elıállított gáz számára. Módosítás 142 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 d bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8d) A tagállamok elıírják a területükön

RR\744677HU.doc

117/385

PE405.949v02-00

HU

mőködı szállítórendszer- és elosztórendszer-üzemeltetık számára, hogy tegyék hozzáférhetıvé a megújuló energiaforrásból elıállított gáz hálózati integrációjára vonatkozó, átlátható és megkülönböztetésmentes normákon alapuló minıségi követelményeket. A hálózat üzemeltetıje felelıs a gáz szagosításáért és minıségének méréséért.

Módosítás 143 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 e bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8e) A tagállamok pénzügyi ösztönzıket biztosítanak a főtési hálózatok kiépítésére és bıvítésére a megújuló energiaforrásokból elıállított főtés és hőtés továbbítása érdekében. Indokolás

A megújuló energiaforrásokból elıállított főtés és hőtés nagy mennyiségben történı átvétele a szükséges távfőtési és távhőtési infrastruktúra elérhetıségétıl függ. A nemzeti, regionális és helyi hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszanak e tekintetben. Módosítás 144 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 f bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8f) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy a távfőtési infrastruktúrát annak fejlesztésével alkalmassá tegyék a nagymérető, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekbıl származó távfőtés és távhőtés elıállítása növekedésének befogadására. Nemzeti cselekvési terveikben fel fogják mérni egy új infrastruktúra kiépítésének

PE405.949v02-00

HU

118/385

RR\744677HU.doc

szükségességét a 2020-as nemzeti célok eléréséhez szükséges, központilag elıállított, megújuló energiaforrásokból származó főtés- és hőtésmennyiség integrációjának megkönnyítése érdekében. Indokolás A megújuló energiaforrásokból elıállított főtés és hőtés nagy mennyiségben történı átvétele a szükséges távfőtési és távhőtési infrastruktúra elérhetıségétıl függ. A nemzeti, regionális és helyi hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszanak e tekintetben. Módosítás 145 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 g bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8g) A tagállamok kötelezettségvállalásokat és ösztönzıket dolgoznak ki a meglévı és a létrehozandó távfőtési és távhőtési hálózatok számára a megújuló energiaforrásokból elıállított főtés és hőtés elterjesztésének megkönnyítése érdekében. Indokolás

A főtés és hőtés számára óriási lehetıséget rejt a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia, ezért azokat gyorsabban kell bevezetni a meglévı vagy létrehozandó távfőtési és távhőtési hálózatok infrastruktúráiba. Módosítás 146 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 h bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8h) A tagállamok megteszik a megfelelı intézkedéseket, hogy megvédjék a sebezhetı energiafogyasztókat a (8a) bekezdésben említett költségek teljes mértékő viselésétıl, valamint hogy

RR\744677HU.doc

119/385

PE405.949v02-00

HU

csökkentsék az „energiaszegénységet”. Indokolás A javasolt irányelvbıl fakadó költségnövekedés, valamint a végleges villanyszámla emelkedése valószínősíthetıen nagyon jelentıs lesz az energiaigényes ipari ágazatok és a háztartások számára. Ezért fontos, hogy a Bizottság felmérést készítsen, hogy jobban megértse ezeket a lehetséges költségeket, illetve, hogy a tagállamok megfelelı intézkedésekkel kezelni tudják a sebezhetı és szegényebb fogyasztókat érı lehetséges hatásokat. Módosítás 147 Irányelvre irányuló javaslat 14 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 14a. cikk (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az infrastruktúra fejlesztése során figyelembe vegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló távfőtés és távhőtés termelésének fejlesztését. (2) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a távvezeték-hálózatot annak fejlesztésével – beleértve a tagállamok közötti rendszerösszekötıket is– alkalmassá tegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló gáz további növekedésének befogadására. (3). A gázvezeték-hálózat biztonsága megbízhatóságának sérelme nélkül a nemzeti hatóságok hozzáférési prioritással garantálják a megújuló energiaforrásokból származó gáz bevételét és elosztását. (4) A tagállamok kötelezik a gázhálózatokat felügyelı nemzeti hatóságokat, hogy tegyék közzé a szükséges mőszaki átalakítás érdekében eszközölt beruházásokra vonatkozó irányadó szabályaikat.

PE405.949v02-00

HU

120/385

RR\744677HU.doc

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítási és elosztási díjak kiszabásakor nem történik hátrányos megkülönböztetés a megújuló energiaforrásokból származó gáz tekintetében, és a díjak tükrözik a megújuló energiaforrásból gázt elıállító létesítmények hálózathoz való csatlakozása révén elérhetı kedvezıbb költségeket. Indokolás A főtés és hőtés infrastruktúrájának támogatása ugyanolyan szükséges, mint a 14. cikkben szereplı rendelkezések. A gáz- és energiatermelés biztosítását meg kell tervezni. Módosítás 148 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Környezeti fenntarthatósági kritériumok a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók számára

Az energiatermelésre használt biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok

(1) A bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban felsorolt célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kritériumokat:

(1) Függetlenül attól, hogy az alapanyagot a Közösség területén belül vagy azon kívül termesztették, a biomasszából származó energiát az a)–c) pontban felsorolt célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az teljesíti a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kritériumokat:

a) az ezen irányelvben a nemzeti célkitőzések tekintetében meghatározott követelmények teljesítésének mérése;

a) az ezen irányelvben a nemzeti célkitőzések tekintetében meghatározott követelmények teljesítésének mérése; aa) a benzin és a dízelüzemanyagok minıségérıl szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 meghatározott követelmények közlekedési célú üzemanyagok általi teljesítésének mérése;

b) a megújuló energiák tekintetében fennálló kötelezettségek teljesítésének mérése; RR\744677HU.doc

b) a megújuló energiák tekintetében fennálló kötelezettségek teljesítésének mérése; 121/385

PE405.949v02-00

HU

c) a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság megállapítása.

c) az energiatermelésre használt biomassza fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság megállapítása. 1

HL L 350., 1998.12.28., 58. o.

Módosítás 149 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (2) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatából eredı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítás legalább 35%.

Módosítás (2) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, a biomasszából elıállított közlekedési célú üzemanyagok használatából eredı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítás legalább 45%. 2015. január 1-jétıl az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, a biomasszából elıállított közlekedési célú üzemanyagok használatából eredı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítás legalább 60%. A biomasszából elıállított közlekedési célú üzemanyagok használatával elért, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást a 17. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani.

A 2008 januárjában már üzemelı létesítményekben elıállított bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók esetében az elsı albekezdést 2013. április 1-jétıl kell alkalmazni.


Módosítás 150

PE405.949v02-00

HU

122/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (2a) A termıföld bioüzemanyagok elıállítására történı használata nem szoríthatja háttérbe az élelmiszertermelés céljából történı földhasználatot. Indokolás

Nagyobb gondosságra van szükség annak biztosítására, hogy a bioüzemanyagok használata ne rontsa az élelmiszerhelyzetet. Módosítás 151 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában vagy azt követıen az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

(3) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, energia-elıállítási célból termelt biomasszát nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, kivéve ha az jogszerő és szabályozott hulladékáramból vagy szabályszerő természetvédelmi gazdálkodásból származó fahulladékból származik. A fentiek között szerepelnek azon földterületek, amelyek 2003 májusában vagy azt követıen az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

a) jelentıs emberi tevékenységtıl mentes erdı, azaz olyan erdı, amelyben nem történt ismert jelentıs emberi beavatkozás, vagy amelyben a legutolsó jelentıs emberi beavatkozás elég régen történt ahhoz, hogy a természetes fajösszetétel és a természetes folyamatok helyreállhassanak;

a) elsıdleges erdı és egyéb erdıs terület; ıshonos fajokból álló erdı és egyéb erdıs terület, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmő jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentıs mértékben;

aa) olyan területek, amelyek a RR\744677HU.doc

123/385

PE405.949v02-00

HU

millenniumi ökoszisztéma-értékelésben meghatározott kritikus helyzetben alapökoszisztémáknak nyújtanak segítséget (mint például a vízgyőjtıvédelem, eróziógátlás); b) természetvédelmi célokra kijelölt területek, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyag termelés nem ellentétes az említett célokkal.

b) jogszabály vagy illetékes hatóság által természetvédelmi célokra kijelölt területek, beleértve a nemzetközi egyezmények által elismert ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére szolgáló területeket, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett célokkal; ba) olyan nemzetközi megállapodások által elismert területek, amelyeken általános vagy regionális értelemben jelentıs ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok vannak nagy számban jelen, illetve amelyek a Természetvédelmi Világszövetség „vörös jegyzékén” szerepelnek, hacsak nem bizonyítható, hogy e nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett célokkal,

c) a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselı gyepterület, azaz nagy fajgazdagságot mutató nem trágyázott és nem degradálódott gyepterület.

(c) a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselı gyepterület, azaz a természetes fajösszetételt és ökológiai jellemzıket, valamint folyamatokat fenntartó gyepterület.

A Bizottság meghatározza a kritériumokat, valamint a földrajzi térségeket, amelynek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki a c) pont alkalmazási területe. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság meghatározza a kritériumokat, valamint a földrajzi térségeket, amelynek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki a c) pont alkalmazási területe. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 152

PE405.949v02-00

HU

124/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat nem lehet jelentıs szénkészletekkel rendelkezı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában az alábbi besorolásúak voltak és már nem ilyen besorolásúak:

(4) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, energia-elıállítási céllal termelt biomasszát nem lehet jelentıs szénkészletekkel rendelkezı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2003 májusában az alábbi besorolásúak voltak és már nem ilyen besorolásúak:

a) vizes élıhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentıs részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület, beleértve a tızeges ısmocsarakat is;

a) vizes élıhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentıs részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület; aa) İsmocsarak;

(b) összefüggı erdıterület, azaz több mint 1 hektárra kiterjedı, 5 méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkoronafedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület.

(b) összefüggı erdıterület, azaz több mint 0,5 hektárra kiterjedı, 5 méternél magasabb fákkal és 10%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. ba) szavannák és cserjések, azaz magas széntartalmú fákkal, cserjékkel és főfélékkel vegyesen borított térségek;

E bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terület a nyersanyag kitermelésének idıpontjában a 2008 januárjában meglévı besorolással megegyezı besorolású volt.

E bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terület a nyersanyag kitermelésének idıpontjában a 2003 májusában meglévı besorolással megegyezı besorolású volt.

Módosítás 153 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (5) A Közösségben termesztett és az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére használt RR\744677HU.doc

Módosítás (5) A Közösségben termesztett és az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére használt 125/385

PE405.949v02-00

HU

mezıgazdasági nyersanyagokat az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. mellékletének A. pontjában a „Környezetvédelem” cím alatt felsorolt rendelkezések szerinti követelményeknek és szabványoknak megfelelıen, illetve az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezıgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelıen kell elıállítani.

mezıgazdasági nyersanyagokat az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. mellékletének A. pontjában a „Környezetvédelem” cím alatt felsorolt rendelkezések szerinti követelményeknek és szabványoknak megfelelıen, illetve az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezıgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelıen kell elıállítani. (5a) Függetlenül attól, hogy az alapanyagokat a Közösség területén állították-e elı, az energia-elıállítási célú biomasszát csak akkor lehet figyelembe venni az (1) bekezdésben említett célokra, ha hatékony intézkedések születtek az alábbiak megelızésére: a) vízszennyezés, beleértve a felszín alatti vizek szennyezését is; b) túlzott vízfogyasztás a kevés vízzel rendelkezı területeken; c) levegıszennyezés; d) a talajminıség romlása; valamint e) az Egészségügyi Világszervezet besorolása szerint 1A vagy 1B típusba és 2. osztályba tartozó vagy a Stockholmi és Rotterdami Egyezményben felsorolt, illetve a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezıanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény szerinti jegyzék által ellenırzött vagy azon jegyzékre jelölt mezıgazdasági vegyszerek használata. (5b) Az (5a) bekezdést illetıen az energiaelıállítási célú biomasszát csak az alábbi feltételek mellett lehet figyelembe venni az (1) bekezdésben említett célokra: a) a földhasználat joga igazolható, és azt a helyi közösségek jogszabállyal vagy szokásjoggal igazolható módon jogszerően nem vitathatják; b) nyersanyag nem termeszthetı erıszakos kitelepítéssel szerzett

PE405.949v02-00

HU

126/385

RR\744677HU.doc

földterületen; c) a bioüzemanyagok és más folyékony bio-energiahordozók nyersanyagainak elıállítása során nem alkalmazhatnak és nem támogathatják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 29., 105., 138., 182. egyezményeinek meghatározása szerinti kényszermunkát, beleértve a rabszolga-, illetve gyermekmunkát; d) az összes munkavállalónak szabályos szerzıdéssel kell rendelkeznie, tisztességes munkadíjban kell részesülnie, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 100., 111., 87., 98. egyezményében foglaltaknak megfelelıen rendelkeznie kell többek között a kollektív szervezıdéshez és tárgyaláshoz, valamint a megkülönböztetésmentességhez való joggal. e) teljesíteni kell a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó nemzeti jogszabályokat; f) meg kell felelni az alábbi nemzetközi megállapodások rendelkezéseinek: i. a vadon élı állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérıl szóló egyezmény, ii. a biológiai sokféleségrıl szóló egyezmény, iii. Cartagenai Jegyzıkönyv a Biológiai Biztonságról; valamint iv. az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzıkönyve. Az f) pontban felsorolt nemzetközi szerzıdések tényleges végrehajtásáról az egyes aláíró országoknak a szerzıdések végrehajtási rendelkezéseivel és különösen az e szerzıdések alapján létrehozott, a szerzıdések betartásának nyomon követésével megbízott szervek ajánlásaival összhangban álló végrehajtási eredményeibıl lehet

RR\744677HU.doc

127/385

PE405.949v02-00

HU

meggyızıdni. Ha valamely aláíró ország nem ratifikálta az f) pontban felsorolt szerzıdéseket, azonban a nemzeti hatóság vagy a gazdasági szereplı olyan megbízható információt nyújt a Bizottságnak, amely azt mutatja, hogy az adott ország környezetvédelmi elıírásai az említett szerzıdésekben foglalt elıírásokkal megegyezık, a Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban úgy határozhat, hogy az említett országban elıállított, biomasszából származó közlekedési célú üzemanyagok figyelembe vehetık az (1) bekezdésben említett célokra. (5c) Adott esetben a kisbirtokos mezıgazdasági termelık, a termelıi szervezetek és a szövetkezetek csoportos minısítést igényelhetnek annak érdekében, hogy megvédjék magukat a tervezett vizsgálati eljárások által rájuk rótt aránytalan adminisztratív terhekkel szemben.

Módosítás 154 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 6 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (6) Az e cikknek megfelelıen elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak az (1) bekezdésben említett célokra való figyelembevételét a tagállamok más fenntarthatósági indokok alapján nem utasíthatják el.


Indokolás A tagállamoknak jogukban áll további kritériumokkal kiegészíteni az EU által megszabott kritériumokat.

PE405.949v02-00

HU

128/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(7) A Bizottság legkésıbb 2010. december 31-ig jelentést készít a biomasszának a bioüzemanyagként és egyéb folyékony bio-energiahordozóként való hasznosításától eltérı energia célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeirıl. A jelentést adott esetben a biomassza más energia célú hasznosítását érintı fenntarthatósági rendszerre tett javaslatokkal együtt kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni.

törölve

Indokolás A biomasszából nyert energia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat ennek az irányelvnek kell meghatároznia. Módosítás 156 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó környezeti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenırzése

Az összes energiatermelésre használt biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenırzése

Módosítás 157

RR\744677HU.doc

129/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben a bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat figyelembe veszik a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra, a tagállamoknak elı kell írniuk a gazdasági szereplık számára annak bizonyítását, hogy a 15. cikkben meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumok teljesültek. Ebbıl a célból a gazdasági szereplık számára tömegmérleg rendszer alkalmazását kell elıírni a következık figyelembevételével:

(1) Amennyiben a biomasszát, a bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bioenergiahordozókat figyelembe veszik a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra, a tagállamoknak elı kell írniuk a gazdasági szereplık számára annak bizonyítását, hogy a 15. cikkben meghatározott környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumok teljesültek. Ebbıl a célból a gazdasági szereplık számára tömegmérleg rendszer alkalmazását kell elıírni a következık figyelembevételével:

Módosítás 158 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az eltérı fenntarthatósági jellemzıkkel rendelkezı nyersanyag szállítmányok vagy bioüzemanyagok összekeverése megengedett;

a) az eltérı fenntarthatósági jellemzıkkel rendelkezı nyersanyag szállítmányok vagy bioüzemanyagok összekeverése megengedett, feltéve hogy minden szállítmány megfelel a 15. cikkben elıírt fenntarthatósági kritériumoknak;

Indokolás Valamennyi szállítmánynak meg kell felelnie az említett kritériumoknak, különben nyilvánvalóan fennáll a kockázat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kedvezıtlen mutatókkal rendelkezı bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat kedvezıbb mutatójú anyagokkal kevernek össze, ily módon felelve meg a kritériumoknak. Módosítás 159

PE405.949v02-00

HU

130/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

A Bizottság 2010-ben és 2012-ben jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (1) bekezdésben leírt tömegmérleg ellenırzési módszer mőködésérıl és annak lehetıségérıl, hogy néhány vagy az összes nyersanyag- vagy bioüzemanyag-típussal kapcsolatban más ellenırzési módszereket engedélyezzenek. Az értékelés során a Bizottság olyan ellenırzési módszerek alkalmazását mérlegeli, amelyek keretében a fenntarthatósági jellemzıkkel kapcsolatos információkat nem szükséges fizikailag az egyes szállítmányokhoz vagy keverékekhez rendelni. Az értékelés során figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellenırzési rendszer integritását és hatékonyságát az ipar indokolatlanul nagy terhelése nélkül kell biztosítani. A jelentéshez adott esetben mellékelik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, egyéb ellenırzési módszerek engedélyezésérıl szóló javaslatokat.

A Bizottság 2010-ben és 2012-ben jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (1) bekezdésben leírt tömegmérleg ellenırzési módszer mőködésérıl és annak lehetıségérıl, hogy néhány vagy az összes nyersanyag-, bioüzemanyag-típussal vagy egyéb folyékony bio-energiahordozóval kapcsolatban más ellenırzési módszereket engedélyezzenek. Az értékelés során a Bizottság olyan ellenırzési módszerek alkalmazását mérlegeli, amelyek keretében a fenntarthatósági jellemzıkkel kapcsolatos információkat nem szükséges fizikailag az egyes szállítmányokhoz vagy keverékekhez rendelni. Az értékelés során figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellenırzési rendszer integritását és hatékonyságát az ipar indokolatlanul nagy terhelése nélkül kell biztosítani. A jelentéshez adott esetben mellékelik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, egyéb ellenırzési módszerek engedélyezésérıl szóló javaslatokat.

Indokolás A jövıbeni bizottsági jelentésnek figyelembe kell vennie az egyéb folyékony bioenergiahordozókat is, hogy lefedje az egész spektrumot. Módosítás 160 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás A Bizottság a 2009. évi jelentésében javaslatot tesz a biomasszából származó energia minden formájának a 15. cikk fenntarthatósági kritériumainak való megfelelését ellenırzı rendszerre.

RR\744677HU.doc

131/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás Amellett, hogy javasoljuk a kritériumok kiterjesztését a bioüzemanyagokról az összes biomasszából nyert energiára, szükség van egy szilárd ellenırzési módszerre a bioüzemanyagon kívüli egyéb, biomasszából nyert energiatípusok tekintetében. A Bizottságnak ezért 2009-ben jelentést kell készítenie errıl is. Módosítás 161 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A Bizottság dönthet úgy, hogy a Közösség és harmadik országok között kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokkal kinyilvánítja, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból elıállított bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók megfelelnek a 15. cikk (3) vagy (4) bekezdésében szereplı környezeti fenntarthatósági kritériumoknak.

(4) A Bizottság dönthet úgy, hogy a Közösség és harmadik országok között kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokkal kinyilvánítja, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból elıállított biomassza, bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók megfelelnek a 15. cikk (3) vagy (4) bekezdésében szereplı környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumoknak. Indokolás

Bármely olyan döntés, amely az ebben az irányelvben megállapított fenntarthatósági kritériumok más nemzeti, multinacionális vagy nemzetközi rendszerrel szembeni háttérbe szorítására szolgál, ezen irányelv hatályán túlmutató intézkedést tesz szükségessé, és ezért ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak kell alávetni. Módosítás 162 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság határozhat úgy, hogy a biomassza termékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokat tartalmaznak a 15. cikk (2) bekezdése céljaira vagy bizonyítják, hogy a bioüzemanyag

A Bizottság ösztönzi azt, hogy a biomassza termékek elıállításával kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokat tartalmazzanak a 15. cikk (2) bekezdése céljaira vagy bizonyítsák, hogy az energia-elıállítási céllal termelt

PE405.949v02-00

HU

132/385

RR\744677HU.doc

szállítmányok megfelelnek a 15. cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumoknak.

biomassza-szállítmányok megfelelnek a 15. cikkben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. Ilyen esetekben a szabványok használatának a különbözı szabványosítási rendszerekkel szembeni egyenlı eljáráson kell alapulnia, és nem vezethet hátrányos megkülönböztetéshez a bioüzemanyag-elıállítási lánc egyetlen részében sem.

Módosítás 163 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 6 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (6) A (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az ilyen határozatok legfeljebb 5 éves idıtartamra érvényesek.

Módosítás (6) A (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat, amelyek célja az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítása, a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az ilyen határozatok legfeljebb 5 éves idıtartamra érvényesek, és az Európai Parlament, a Bizottság vagy a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott bizottság kezdeményezésére bármikor visszavonhatók, ha a rendszer megbízhatóságával kapcsolatban jelentıs aggodalom merül fel.


Módosítás

(8) Egy tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja egy bioüzemanyag vagy más folyékony bio-energiahordozó tekintetében a 15. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétıl számított hat hónapon belül – a 21. cikk (2) bekezdésében említett

(8) Egy tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja egy biomassza, bioüzemanyag vagy más folyékony bioenergiahordozó tekintetében a 15. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétıl számított hat hónapon belül – a 21. cikk (2)

RR\744677HU.doc

133/385

PE405.949v02-00

HU

eljárásnak megfelelıen – határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó bioüzemanyagot vagy folyékony bioenergiahordozót figyelembe veheti-e a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra.

bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen – határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó biomasszát, bioüzemanyagot vagy folyékony bio-energiahordozót figyelembe veheti-e a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra.

Indokolás Minden növényi alapú, közlekedésben használt energiahordozót ugyanazon környezetvédelmi fenntarthatósági feltételeknek kell alávetni. A „biomassza” szót be kell illeszteni a „bioüzemanyagok” és a „folyékony bio-energiahordozók” mellé, hogy elejét vegyék a technológia fejlıdésébıl – például biomassza közlekedésben használt hidrogén elıállítására való felhasználásából – fakadó esetleges problémáknak. Módosítás 165 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók üvegházhatást okozó gázokra gyakorolt hatásának kiszámítása

A biomasszából származó közlekedési célú és folyékony üzemanyagok üvegházhatást okozó gázokra gyakorolt hatásának kiszámítása

(1) A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást a 15. cikk (2) bekezdésének céljaira a következık szerint kell kiszámítani:

(1) A biomasszából származó közlekedési célú üzemanyagok használatával elért, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást a 15. cikk (2) bekezdésének céljaira a következık szerint kell kiszámítani:

a) a bioüzemanyagok esetében, ahol a bioüzemanyag elıállítási módra vonatkozó, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítás alapértelmezett értéke a VII. melléklet A. vagy B. részében került meghatározásra, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával; b) a VII. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelıen kiszámított tényleges érték alkalmazásával; vagy

PE405.949v02-00

HU

b) a VII. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelıen kiszámított tényleges érték alkalmazásával; vagy

134/385

RR\744677HU.doc

c) a VII. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelıen a következıképpen kiszámított érték alkalmazásával: az elıállítási folyamat egyes lépéseihez kiszámított tényleges értékek és az elıállítási folyamat többi lépéséhez a VII. melléklet D. vagy E. részében szereplı diszaggregált alapértelmezett értékek összege.

c) a VII. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelıen a következıképpen kiszámított érték alkalmazásával: az elıállítási folyamat egyes lépéseihez kiszámított tényleges értékek és az elıállítási folyamat többi lépéséhez a VII. melléklet D. vagy E. részében szereplı diszaggregált alapértelmezett értékek összege. A földhasználatnak a VII. melléklet C részében említett közvetlen és közvetett megváltozása miatt fellépı kibocsátást is figyelembe kell venni, amennyiben a termelés olyan alapanyagon – például hulladékon – alapszik, amelyhez nincs szükség szántóföldre, legelıre vagy állandó kultúrára.

(2) Legkésıbb 2010. március 31-ig a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében NUTS 2 szinthez tartozó területükön található azon jogi személyek listáját, amelyek esetében a mezıgazdasági nyersanyag termelésébıl származó üvegházhatást okozó jellemzı gázkibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv VII. melléklete D. részének „termelés” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri. A módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzıit, az éghajlatot és a várt nyersanyag hozamokat.

(2) Legkésıbb 2009. december 31-ig a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza azon erodált földterületek jegyzékét, ahol az energianövények termesztése nettó széndioxid-csökkentı hatást eredményez, valamint az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében NUTS 2 szinthez tartozó területükön található azon jogi személyek listáját, amelyek esetében a mezıgazdasági nyersanyag termelésébıl származó üvegházhatást okozó jellemzı gázkibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv VII. melléklete D. részének „termelés” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri. A módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzıit, az éghajlatot és a várt nyersanyag hozamokat.

(3) A bioüzemanyagok vonatkozásában a VII. melléklet A. részében szereplı alapértelmezett értékeket, és a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók vonatkozásában a termelésre megállapított diszaggregált alapértelmezett értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha ezek nyersanyagát a

(3) A biomasszából származó közlekedési célú és folyékony üzemanyagok vonatkozásában a VII. melléklet D. részében a termelésre megállapított diszaggregált alapértelmezett értékek csak akkor alkalmazhatók, ha ezek nyersanyagát a következı területek

RR\744677HU.doc

135/385

PE405.949v02-00

HU

következı területek egyikén termelték:

egyikén termelték:

a) a Közösségen kívül; vagy

a) a Közösségen kívül; vagy

b) a Közösségnek a (2) bekezdésben említett listákban szereplı régióiban.

b) a Közösségnek a (2) bekezdésben említett listákban szereplı régióiban; vagy

A fenti két albekezdés egyikének hatálya alá sem tartozó bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók esetében a termeléshez megállapított tényleges értékeket kell alkalmazni.

A fenti két albekezdés egyikének hatálya alá sem tartozó biomasszából származó közlekedési célú és folyékony üzemanyagok esetében a termeléshez megállapított tényleges értékeket kell alkalmazni.

(4) Legkésıbb 2012. december 31-ig a Bizottság jelentést készít a VII. melléklet B. és E. részének becsült jellemzı és alapértelmezett értékeirıl, különös figyelmet fordítva a közlekedésbıl és a feldolgozásból származó kibocsátásokra, és szükség esetén dönthet az értékek korrekciójáról. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. 2010. december 31-ig, majd azt követıen kétévente a Bizottság független szakértıkbıl álló bizottság bevonásával jelentést készít a VII. mellékletben szereplı jellemzı és alapértelmezett értékekrıl, és felülvizsgálja azokat, különös figyelmet fordítva a termelésbıl származó kibocsátásokra. A termeléssel kapcsolatos jellemzı és alapértelmezett értékek tekintetében a Bizottság 2010. december 31-ig elıterjeszti a regionális és éghajlati feltételeket tükrözı új értékeket. A felülvizsgálati eljárás folyamán egyaránt ki kell kérni a harmadik országbeli és a közösségi termelık, valamint a civil társadalmi szakértık véleményét. A Bizottság ezen túlmenıen értékelést készít – és szükség esetén javaslatot tesz – a fenntartható és organikus mezıgazdasági módszerek jellemzı és alapértelmezett értékeit illetıen. 2010. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely javaslatokat tartalmaz földhasználati és nyersanyag-specifikus tényezıknek a földhasználat közvetett megváltozása miatti, a VII. melléklet C. részében foglalt kibocsátási értékekbe való beleszámítására. E javaslatok a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok független szakértıkbıl álló bizottság általi értékelésén alapulnak. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 31-ig határoznak a Bizottság által benyújtott javaslatokról. Ezt

PE405.949v02-00

HU

136/385

RR\744677HU.doc

követıen kétévente a Bizottság a független szakértıkbıl álló bizottság tanácsa alapján értékeli a további felülvizsgálat szükségességét. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ilyen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (5) A VII. melléklet kiigazítható a mőszaki vagy tudományos fejlıdés figyelembevétele érdekében. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az alapértelmezett értékek VII. mellékletben szereplı listájának módosítása vagy kiegészítése során a következı szabályok betartásával kell eljárni:

(5) A VII. melléklet kiigazítható a mőszaki vagy tudományos fejlıdés figyelembevétele érdekében, és tartalmaznia kell a biomasszából származó közlekedési célú és folyékony üzemanyagok elıállítására vonatkozó értékek bevezetését. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására irányuló ilyen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az alapértelmezett értékek VII. mellékletben szereplı listájának módosítása vagy kiegészítése során a következı szabályok betartásával kell eljárni:

a) ha egy tényezınek a teljes kibocsátáshoz való hozzájárulása kicsi, vagy ha a változás csekély, illetve ha tényleges értékek megállapítása túlságosan költséges volna vagy nehézségekkel járna, az alapértelmezett értékek a normál termelési eljárásokra jellemzı alapértelmezett értékek;

a) ha egy tényezınek a teljes kibocsátáshoz való hozzájárulása 5%-nál kisebb, vagy ha gyakorlatilag nincs változás, az alapértelmezett értékek a normál termelési eljárásokra jellemzı alapértelmezett értékek;

b) minden más esetben az alapértelmezett értékeket nagy óvatossággal kell megállapítani a normál termelési eljárásokhoz képest.

b) minden más esetben az alapértelmezett értékeket a termelési eljárások értékeinek felsı 90%-os százalékarányában kell megállapítani.

RR\744677HU.doc

137/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 166 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bioüzemanyagokkal kapcsolatos különös rendelkezések

A megújuló energia közlekedésben való felhasználásának elımozdításával kapcsolatos különös rendelkezések


Módosítás (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a lakosság részletes tájékoztatást kapjon az összes közlekedési célú megújuló energiaforrás rendelkezésre állásáról és kedvezı környezeti hatásáról. Amikor az ásványolaj-származékokhoz hozzákevert bioüzemanyag százalékos aránya meghaladja a 10 térfogatszázalékot, a tagállamok elıírják ennek feltüntetését az értékesítési pontokon.

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a lakosság tájékoztatást kapjon a bioüzemanyagok és a más megújuló közlekedési célú üzemanyagok rendelkezésre állásáról. Amennyiben az ásványolaj-származékokhoz hozzákevert bioüzemanyag százalékos aránya meghaladja a 10 térfogatszázalékos határértéket, a tagállamok elıírják ennek feltüntetését az értékesítési pontokon.

Indokolás Nem csak a bioüzemanyagokról kell tájékoztatást adni, hanem a közlekedésben használatos valamennyi megújuló energiaforrásról. Módosítás 168 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az V. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelı dízel üzemanyag legkésıbb 2010. december 31-ig hozzáférhetı legyen PE405.949v02-00

HU


138/385

RR\744677HU.doc

minden, legalább két dízel üzemanyagot forgalmazó kúttal rendelkezı töltıállomáson. Indokolás Mivel a zsírsav-metil-észter (FAME) határ nem megfelelı paraméter a levegı minıségének javításához, nincs nyilvánvaló indok a FAME dízel-üzemanyagokra vonatkozó elıírások részeként történı szabályozására. A CEN a megfelelı szerv a „célnak megfelelı” paraméterek technikai feltételeinek megállapítására, mint például a FAME határérték. Ahelyett, hogy új és különálló fokozatú dízel-üzemanyagokat hozna létre (V+VI. melléklet), a hatályos CEN elıírásokon belül felül kell vizsgálni, és emelni kell a FAME határértékeket (EN590). Módosítás 169 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a VI. mellékletben meghatározott elıírásoknak megfelelı dízel üzemanyag vagy legalább 5 térfogatszázalék bioüzemanyagot tartalmazó egyéb dízel üzemanyag legkésıbb 2014. december 31-ig hozzáférhetı legyen minden, több mint két dízel üzemanyagot forgalmazó kúttal rendelkezı töltıállomáson.

törölve

Indokolás Az irányelvnek technológiai szempontból semlegesnek kell maradnia, és nem részesítheti elınyben egyik bioüzemanyagot sem. Továbbá az V. és VI. mellékletben javasolt értékek nem felelnek meg minden esetben, például az északi téli körülmények között nem lehetne ezeket az üzemanyagokat használni. Módosítás 170

RR\744677HU.doc

139/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás (3a) A tagállamoknak a kibocsátás nélküli jármővek számára elegendı üzemanyagtöltési lehetıséget garantáló intézkedéseket kell hozniuk. Indokolás

Az ígéretes technológiai áttörés gyakran az infrastruktúra hiánya miatt ütközik nehézségekbe. Az elektromos vagy hidrogénnel mőködı jármővek üzemanyag-töltési lehetıségeinek hiánya az egyik oka annak, hogy a fogyasztók nem vásárolnak ilyen jármőveket. Módosítás 171 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A gazdasági szereplık vonatkozásában megállapított megújuló energiával kapcsolatos nemzeti kötelezettségeknek való megfelelés megállapításának céljára a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból elıállított bioüzemanyagok hozzájárulását az egyéb bioüzemanyagok hozzájárulásához viszonyítva kétszeresen kell figyelembe venni.

törölve

Indokolás A kettes mutató nem hagyományos bioüzemanyagok hozzájárulására történı alkalmazásának a célja, hogy a (49) preambulumbekezdéssel összhangban növeljék az eredményességet. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben feltételezett kibocsátáscsökkentést alkalmaznak. Más szóval, a számított kibocsátáscsökkentés 50%-át valójában nem érik el. Ez a nem hagyományos bioüzemanyagok javára súlyosan torzítja a bioüzemanyagok között az optimális kibocsátásért folyó versenyt. Módosítás 172

PE405.949v02-00

HU

140/385

RR\744677HU.doc


Módosítás (4a) A tagállamok többek között adóügyi felügyelet mellett, a túlkompenzációt elkerülve, korlátozott ideig és az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályokkal összhangban speciális pénzügyi ösztönzıket biztosítanak a cellulóztartalmú bioüzemanyagok számára az ilyen típusú bioüzemanyagok elıállítási többletköltségeinek kompenzálására. A megújuló forrásból származó energia közlekedési célú felhasználása, valamint a fenntartható közlekedési rendszerek kifejlesztése terén végzett kutatásokat és fejlesztéseket tagállami és közösségi szinten egyaránt erıteljesen támogatni kell, és ezek kiegészítı támogatást is kaphatnak. Indokolás

Ösztönözni kell a legfejlettebb és a legjobb rendelkezésre álló alternatívák fejlesztését a közlekedésben. A cellulóztartalmú bioüzemanyagok támogatása különösen a regionálisan termelt biomassza termelését segíti elı, így csökkentve a környezet terhelését. A cellulóztartalmú bioüzemanyagok támogatásához, valamint legalább a kezdetben magas termelési költségek ellentételezésére a tagállamok külön támogató intézkedéseket tehetnek összhangban az energia adózására vonatkozó rendelkezésekkel és az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályokkal. Módosítás 173 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 4 b bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4b) A tagállamok által a közlekedésben használt megújuló energiaforrások széles körő termelése és használata/fogyasztása érdekében bevezetett támogatási mechanizmusoknak – ideértve a pénzügyi ösztönzıket is – arányosnak kell lenniük

RR\744677HU.doc

141/385

PE405.949v02-00

HU

az üvegházhatású gázok kibocsátásának e mechanizmusok révén bekövetkezı csökkenésével. A megújuló forrásból származó energia közlekedési célú felhasználása, valamint a fenntartható közlekedési rendszerek kifejlesztése terén végzett kutatásokat és fejlesztéseket tagállami és közösségi szinten egyaránt erıteljesen támogatni kell, és ezek kiegészítı támogatást is kaphatnak. Indokolás Ezenkívül, annak ösztönzésére, hogy a közlekedésben a megújulóenergia-használat legjobb lehetıségeit válasszák (beleértve az elektromos áramot és a hidrogént), a tagállamokban a lehetséges támogatási rendszereknek – beleértve a támogatásokat – igazodniuk kell az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében elért megtakarításhoz. Módosítás 174 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 4 c bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4c) A bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának mérlegelése során a hibrid meghatási technológiákat kell támogatni, amelyben a belsıégéső motor és a tölthetı akkumulátoros villanymotor által végzett, egymást kiegészítı energiatermelés jelentısen hozzájárul az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez a közlekedésben. Indokolás

Jelenleg a hibrid elektromos jármővek kilométerenként jelentıs fosszilisüzemanyagfogyasztási megtakarítást jelentenek a közúti közlekedésben használatos jármőveknél. Az ilyen technológiák használatát ezen irányelvben javasolt általános és kitőzött célok elérése eszközének kell tekinteni. Módosítás 175

PE405.949v02-00

HU

142/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok legkésıbb 2011. június 30-ig, majd ezt követıen kétévente a megújuló energiaforrásokból elıállított energia elımozdítása és használata terén elért elırehaladásról szóló jelentést küldenek a Bizottságnak.

(1) A tagállamok 2011. június 30-ig, majd ezt követıen kétévente a megújuló energiaforrásokból elıállított energia elımozdítása és használata terén elért elırehaladásról szóló jelentést küldenek a Bizottságnak.

A jelentésben szerepelnie kell:

A jelentésben szerepelnie kell:

a) a megújuló energiaforrásból elıállított energia ágazati és teljes részaránya a megelızı két naptári évben és a megújuló energia részarányának növelése érdekében nemzeti szinten megvalósított vagy tervezett intézkedések, figyelembe véve az I. melléklet B. részében szereplı ütemtervelıirányzatot;

a) a megújuló energiaforrásból elıállított energia ágazati és teljes részaránya a megelızı két naptári évben és a megújuló energia részarányának növelése érdekében ezen irányelv követelményeivel összhangban nemzeti szinten megvalósított vagy tervezett intézkedések, figyelembe véve az I. melléklet B. részében szereplı kötelezı erejő minimális idıközi célokat; aa) a régiók részvétele a folyamatban, valamint a helyi és regionális szinten hozott intézkedések;

b) a megújuló energiaforrásból elıállított energia elımozdítását szolgáló támogatási rendszerek és egyéb intézkedések bevezetése és mőködése, és a tagállam nemzeti cselekvési tervében meghatározott intézkedésekhez képest az alkalmazott intézkedésekben bekövetkezett változások;

b) a megújuló energiaforrásból elıállított energia elımozdítását szolgáló támogatási rendszerek és egyéb intézkedések bevezetése és mőködése, valamint késıbbi változásai, és a tagállam megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervében meghatározott intézkedésekhez képest az alkalmazott intézkedésekben bekövetkezett változások, a vonatkozó költségekkel és mechanizmusokkal együtt;

c) adott esetben a tagállamok milyen módon strukturálták támogatási rendszereiket, hogy azokban figyelembe lehessen venni az olyan megújuló energia alkalmazásokat, amelyek a többi hasonló alkalmazáshoz viszonyítva ugyan járulékos elınyökkel rendelkeznek, de költségük is magasabb, beleértve a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból

c) adott esetben a tagállamok milyen módon strukturálták támogatási rendszereiket, hogy azokban figyelembe lehessen venni az olyan megújuló energia alkalmazásokat, amelyek a többi hasonló alkalmazáshoz viszonyítva ugyan járulékos elınyökkel rendelkeznek, de költségük is magasabb, beleértve a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból, a

RR\744677HU.doc

143/385

PE405.949v02-00

HU

elıállított bioüzemanyagokat;

tartályban tenyésztett algákból és a száraz területeken az elsivatagosodás elleni küzdelem érdekében termelt, öntözést nem igénylı növényekbıl elıállított bioüzemanyagokat;

d) a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia és a főtı- és hőtıenergia esetében alkalmazott származási garanciák rendszerének mőködése és a rendszer megbízhatóságának és csalás elleni védelmének biztosítása érdekében tett lépések;

d) a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia és a főtı- és hőtıenergia esetében alkalmazott származási garanciák rendszerének mőködése és a rendszer megbízhatóságának és csalás elleni védelmének biztosítása érdekében tett lépések;

(e) a megújuló energiaforrásokból elıállított energia fejlıdését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok megszüntetését célzó közigazgatási eljárások értékelése és javítása terén elért elırehaladás;

(e) a megújuló energiaforrásokból elıállított energia fejlıdését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok megszüntetését célzó közigazgatási eljárások értékelése és javítása terén elért elırehaladás; ea) a várostervezési eljárásokban a megújuló forrásokból származó energia, illetve a megújuló energiaforrásokon alapuló távfőtés és távhőtés fokozott használata terén elért elırelépés;

f) a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállításának és elosztásának biztosítása érdekében és a 14. cikk (3) bekezdésében említett költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keret vagy szabályok javítása érdekében tett intézkedések;

f) a megújuló energiaforrásokból, különösen, adott esetben, a part menti szélenergiából elıállított villamos energia szállításának és elosztásának biztosítása érdekében és a 14. cikk (3) bekezdésében említett költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keret vagy szabályok javítása érdekében tett intézkedések;

g) az energia célú biomassza források rendelkezésre állásának és használatának terén elért fejlıdés;

g) az energia célú biomassza források rendelkezésre állásának és használatának és arányának meghatározása terén elért fejlıdés, beleértve az importált források jellegét, mennyiségét és származási országát;

h) a tagállamban a biomassza és a megújuló energiaforrásból elıállított energia egyéb formáinak fokozott használatából eredıen az árutızsdei árak és a földhasználat tekintetében bekövetkezett változások;

h) a tagállamban a biomassza és a megújuló energiaforrásból elıállított energia egyéb formáinak fokozott használatából eredıen az árutızsdei árak és a földhasználat tekintetében bekövetkezett változások;

i) a hulladékból, a maradékanyagokból, a

i) a hulladékból, a maradékanyagokból, a

PE405.949v02-00

HU

144/385

RR\744677HU.doc

nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból elıállított bioüzemanyagok fejlıdése és részaránya;

nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból, tartályban tenyésztett algákból, valamint a száraz területeken az elsivatagosodás elleni küzdelem érdekében termelt, öntözést nem igénylı növényekbıl elıállított bioüzemanyagok fejlıdése és részaránya;

j) a bioüzemanyag-termelés várható hatása a biológiai sokféleségre, a vízkészletekre, a vízminıségre és a talajminıségre; valamint

j) a biomassza energia-elıállítási célból történı termelésének várható hatása a biológiai sokféleségre, a vízkészletekre, a vízminıségre és a talajminıségre; valamint

k) a megújuló energiaforrásból elıállított energia használatának betudható várható nettó üvegházhatásúgáz-megtakarítás.

k) a megújuló energiaforrásból elıállított energia használatának betudható várható nettó üvegházhatásúgáz-megtakarítás, ideértve a szénkészletekre gyakorolt, a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozásához kapcsolódó hatást. ka) azon intézkedések, amelyek a 12. cikk (4) bekezdésében említett módon elıírják a megújuló energiaforrásokból elıállított energia minimálisan felhasználandó szintjét az új és felújított épületekben; (1a) Továbbá a tagállamok a megújuló forrásokból elıállított energiára vonatkozó támogatási rendszerüket érintı minden változást a vonatkozó változtatás elfogadását követı négy héten belül bejelentik a Bizottságnak. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a megújuló energiára vonatkozó nemzeti, vagy regionális támogatási rendszer valamennyi frissítését, beleértve a támogatás típusát, és adott esetben a különféle technológiák valamilyen mőszaki leírását és a támogatás szintjét.

(2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatásúgázmegtakarítás becsléséhez a tagállamok az (1) bekezdésben említett jelentések céljára felhasználhatják a VII. melléklet A. és B. részében megadott jellemzı értékeket.

(2) A biomasszából elıállított közlekedési célú üzemanyagok használatának betudható nettó üvegházhatásúgázmegtakarítás becsléséhez a tagállamok az (1) bekezdésben említett jelentések céljára felhasználhatják a VII. melléklet A. és B. részében megadott jellemzı értékeket.

(3) Az elsı jelentésben a tagállamok kitérnek arra, hogy tervezik-e a

(3) Az elsı jelentésben a tagállamok kitérnek arra, hogyan és mikor hajtják

RR\744677HU.doc

145/385

PE405.949v02-00

HU

következıket:

végre a következıket:

a) a megújuló energiát elıállító létesítmények jóváhagyásával, minısítésével és engedélyezésével kapcsolatos kérelmek kezeléséért felelıs és a kérelmezık számára segítséget nyújtó egységes közigazgatási szerv létrehozása;

a) a megújuló energiát elıállító létesítmények jóváhagyásával, minısítésével és engedélyezésével kapcsolatos kérelmek kezeléséért felelıs és a kérelmezık számára segítséget nyújtó egységes közigazgatási szerv létrehozása;

b) a megújuló energiát elıállító létesítmények vonatkozásában benyújtott terv- és engedélykérelmek automatikus jóváhagyása, amennyiben az engedélyezésért felelıs szerv a kiszabott határidın belül nem válaszol; valamint

b) a megújuló energiát elıállító létesítmények vonatkozásában benyújtott terv- és engedélykérelmek automatikus jóváhagyása, amennyiben az engedélyezésért felelıs szerv a kiszabott határidın belül nem válaszol; valamint

c) a megújuló energiaforrásból elıállított energia kiaknázására alkalmas földrajzi területek feltüntetése a földhasználattervezés során és a távfőtés és távhőtés kiépítése céljából.

c) a megújuló energiaforrásból elıállított energia kiaknázására alkalmas földrajzi területek feltüntetése a földhasználattervezés során és a távfőtés és távhőtés kiépítése céljából. (3a) A tagállamok minden jelentésben lehetıséget kapnak arra, hogy az elızı évekre vonatkozó adatokat javítsák. A korábbi jelentésekre vonatkozó javításokat külön jelölni kell.


Módosítás

(1) A Bizottság nyomonköveti a Közösségben felhasznált bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók eredetét, az ezek elıállítása által a közösségi földhasználatra gyakorolt hatást és az ellátást biztosító fıbb harmadik országokat. A nyomonkövetés során a tagállamok által a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelıen benyújtott jelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt

(1) A Bizottság nyomonköveti a Közösségben felhasznált bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók eredetét, az ezek elıállítása által a közösségi földhasználatra gyakorolt hatást és az ellátást biztosító fıbb harmadik országokat. A nyomonkövetés során a tagállamok által a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelıen benyújtott jelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt

PE405.949v02-00

HU

146/385

RR\744677HU.doc

figyelembe vesznek. A Bizottság ezen kívül nyomonköveti a biomassza energiaelıállítási célú felhasználásával összefüggı árutızsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást

figyelembe vesznek. A Bizottság ezen kívül nyomonköveti a biomassza energiaelıállítási célú felhasználásával összefüggı árutızsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást

(2) A Bizottság párbeszédet és információcserét tart fenn a harmadik országokkal és a bioüzemanyag termelı és fogyasztó szervezetekkel az ezen irányelv bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó intézkedéseinek általános végrehajtásáról.

(2) A Bizottság párbeszédet és információcserét tart fenn a harmadik országokkal, a bioüzemanyagot termelı és fogyasztó szervezetekkel, valamint a civil társadalommal az ezen irányelv bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó intézkedéseinek általános végrehajtásáról. A Bizottság különös figyelmet fordít a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók termelésének élelmiszerárakra gyakorolt esetleges hatásaira.

(3) A tagállamok által a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelıen benyújtott jelentések és az e cikk (1) bekezdésében említett nyomonkövetés és elemzés alapján a Bizottság kétévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Az elsı jelentést 2012-ben kell benyújtani.

(3) A tagállamok által a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelıen benyújtott jelentések és az e cikk (1) bekezdésében említett nyomonkövetés és elemzés alapján a Bizottság kétévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Az elsı jelentést 2012-ben kell benyújtani.

(4) A bioüzemanyagok használatának betudható üvegházhatásúgázmegtakarításról szóló jelentésben a Bizottság a tagállamok által bejelentett értékeket veszi figyelembe és mérlegeli, hogy a becslés változna-e és milyen irányban, ha behelyettesítési megközelítés alkalmazásának keretében számba vennék a társtermékeket is.

(4) A bioüzemanyagok használatának betudható üvegházhatásúgázmegtakarításról szóló jelentésben a Bizottság a tagállamok által bejelentett értékeket veszi figyelembe és mérlegeli, hogy a becslés változna-e és milyen irányban, ha behelyettesítési megközelítés alkalmazásának keretében számba vennék a társtermékeket is.

(5) Jelentéseiben a Bizottság a következık elemzésére tér ki:

(5) Jelentéseiben a Bizottság a következık elemzésére tér ki:

a) melyek a különbözı bioüzemanyagok relatív környezeti elınyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhetı el;

a) melyek a különbözı bioüzemanyagok relatív környezeti és társadalmi elınyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhetı el;

RR\744677HU.doc

147/385

PE405.949v02-00

HU

b) milyen hatással van a bioüzemanyag iránti fokozott kereslet a fenntarthatóságra a Közösségben és a harmadik országokban;

b) milyen gazdasági, környezeti és társadalmi hatással van a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-üzemanyagok iránti fokozott kereslet a fenntarthatóságra a Közösségben és a harmadik országokban;

c) milyen hatással van az EU bioüzemanyag politikája az exportáló országokban az élelmiszerek rendelkezésre állására, a fejlıdı országok lakossága meg tudja-e fizetni az élelmiszereket és milyen szélesebb értelemben vett fejlesztési vonatkozások fedezhetık fel; valamint

c) milyen hatással van az EU bioüzemanyag politikája az exportáló országokban az élelmiszerek rendelkezésre állására, valamint a nyersanyagok árának alakulására, a hatástanulmánynak különösen ki kell térnie az élelmiszerhiánnyal küzdı alacsony jövedelmő országokra és a legkevésbé fejlett országokra, a fejlıdı országok lakossága meg tudja-e fizetni az élelmiszereket, és hozzáfér-e azokhoz, és milyen szélesebb értelemben vett fejlesztési vonatkozások fedezhetık fel; ca) milyen hatással van az EU bioüzemanyagokkal kapcsolatos politikájának a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására, mennyire becsülhetı az ehhez kapcsolódó széndioxid-kibocsátás, illetve milyen következményekkel jár ez a földhasználati jogok tekintetében;

d) a biomassza iránti fokozott kereslet milyen hatást gyakorol a biomasszát felhasználó ágazatokra.

d) a biomassza iránti fokozott kereslet milyen hatást gyakorol a biomasszát felhasználó ágazatokra. da) milyen mértékben állnak rendelkezésre bármilyen cellulózból, hemicellulózból és ligninbıl, megújuló biomasszából, algákból, valamint száraz területeken az elsivatagosodás elleni küzdelem érdekében termelt, öntözést nem igénylı növényekbıl elıállított bioüzemanyagok;

Adott esetben a Bizottság korrekciós intézkedéseket javasol.

Adott esetben a Bizottság korrekciós intézkedéseket javasol. (5a) Jelentéseiben a Bizottság megvizsgálja azon tagállamok politikáit, amelyekben van lehetıség a part menti szélerımővek fejlesztésére, különösen abban a tekintetben, hogy a tagállamok:

PE405.949v02-00

HU

148/385

RR\744677HU.doc

a) létrehoztak-e a partmenti szélenergiatermelı létesítmények jóváhagyásával, minısítésével és engedélyezésével kapcsolatos kérelmek feldolgozásáért felelıs és a kérelmezık számára segítséget nyújtó egységes közigazgatási szervet; b) felismerték-e a hosszú távú és stratégiai hálózattervezés, ezen belül a partmenti szélerımővekbıl származó nagy mennyiségő villamos energia befogadásához szükséges összeköttetések szükségességét, és létrehoztak-e part menti hálózattámogatási rendszert; c) létrehoztak-e tengeri területrendezési eszközöket a helyszínek optimális kiválasztása érdekében. Adott esetben további jogszabályokat javasol a tengerparti szélerımővek kellı idıben történı telepítésének biztosítása érdekében, és támogatja egy európai part menti szállítórendszer-üzemeltetı bevezetését. (5b) A Bizottság egy internetes honlapot hoz létre, amely a megújuló energiaforrásokból származó energia tagállamokban érvényes nemzeti és regionális támogatási rendszereire vonatkozó részletes és naprakész információkat és azok változásait tartalmazza. A tagállamok részérıl történı 19. cikk (1a) (új) bekezdés szerinti jelentés alapján a Bizottság legkésıbb a jelentés benyújtását követı négy héttel frissíti az adott honlapot. (5c) 2018. december 31-ig a Bizottság a szükséges jogalkotási javaslatokkal együtt közzéteszi a megújuló energiaforrásokra vonatkozó ütemtervet a 2020 utáni idıszakra. Ez az útiterv felmérheti egy harmonizált európai megújulóenergiatámogatási rendszer szükségességét a következık figyelembe vételével: a) a villamosenergia-piacok liberalizációja az egész EU területén;

RR\744677HU.doc

149/385

PE405.949v02-00

HU

b) a megújuló energiaforrások fejlıdésének korlátai az egyes tagállamokban; c) a nem megújuló forrásból elıállított energia külsı költségeinek elismertetésében és a kapott támogatási mechanizmusok szintjében elért elırelépés; d) a harmonizált hálózati hozzáférés, adminisztratív és tervezési eljárások szintje.

Módosítás 177 Irányelvre irányuló javaslat I. melléklet – B. rész – cím A Bizottság által javasolt szöveg B. Ütemterv-elıirányzat

Módosítás B. Kötelezı érvényő idıközi célkitőzésekre vonatkozó ütemterv Indokolás

A 2020-ra tervezett közösségi- és tagállami célok teljesítése érdekében kötelezı érvényő idıközi célokat is el kell fogadni. A jelen I. melléklet B. részében javasolt ütemterv nagyon alacsony értékekrıl indul, és a 2020. évet megelızı évekre ütemezi a megújuló energiák legnagyobb részarányát. Ha ezt az ütemet a tagállamok nem tartják, nehéz lesz a 2020-ra kitőzött célt teljesíteniük. Ezért azt a legalapvetıbb minimumnak kell tekinteni. Módosítás 178 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – B pont – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg A 3. cikk (2) bekezdésében említett ütemterv-elıirányzatnak a megújuló energiaforrásokból elıállított energia tekintetében a következı részarányokat kell betartania:

PE405.949v02-00

HU

Módosítás A 3. cikk (2) bekezdésében említett kötelezı érvényő minimális idıközi céloknak a megújuló energiaforrásokból elıállított energia tekintetében a következı részarányokat kell betartaniuk:

150/385

RR\744677HU.doc

Indokolás A 2020-ra tervezett közösségi és tagállami célok teljesítése érdekében kötelezı érvényő idıközi célokat is el kell fogadni. A jelen I. melléklet B. részében javasolt ütemterv nagyon alacsony értékekrıl indul, és a 2020. évet megelızı évekre ütemezi a megújuló energiák legnagyobb részarányát. Ha ezt az ütemet a tagállamok nem tartják, nehéz lesz a 2020-ra kitőzött célt teljesíteniük. Ezért azt a legalapvetıbb minimumnak kell tekinteni. Módosítás 179 Irányelvre irányuló javaslat II. Melléklet A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

II. melléklet – Normalizálási szabály a vízenergiával termelt villamos energia elszámolásához

II. melléklet –

A. Normalizálási szabály a vízenergiával termelt villamos energia elszámolásához A következı szabályt kell alkalmazni az egy adott tagállamban vízenergiával termelt villamos energia elszámolásához:

A következı szabályt kell alkalmazni az egy adott tagállamban vízenergiával termelt villamos energia elszámolásához:

 N Qi  QN(norm) = CN *  ∑  / 15 i = N −14 Ci 

ahol: N=

 N Qi  QN(norm) = CN *  ∑  / 15 i = N −14 Ci 

ahol: referencia év;

N=

referencia év;

QN(norm) = a tagállam összes vízerımőve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;

QN(norm) = a tagállam összes vízerımőve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;

Qi = az i évben a tagállam összes erımőve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve;

Qi = az i évben a tagállam összes erımőve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve;

Ci = a tagállam valamennyi erımővének összes beépített kapacitása az i évben MWban kifejezve.

Ci = a tagállam valamennyi erımővének összes beépített kapacitása az i évben MWban kifejezve.

RR\744677HU.doc

151/385

PE405.949v02-00

HU

B. Normalizálási szabály a szélenergiával termelt villamos energia elszámolásához A következı szabályt kell alkalmazni az egy adott tagállamban szélenergiával termelt villamos energia elszámolásához:  N Qi  QN(norm) = CN *  ∑  /7 i = N −6 Ci 

ahol: N=

referencia év;

QN(norm) = a tagállam összes szélerımőve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;

Qi = az i évben a tagállam összes erımőve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve; Ci = a tagállam valamennyi erımővének összes beépített kapacitása az i évben MWban kifejezve. Indokolás A vízhez hasonlóan a szélnek is mint energiaforrásnak a nagysága évrıl évre jelentısen változhat. A kétéves kötelezı érvényő minimális idıközi céloktól való eltérés elkerülése érdekében a szélteljesítményt „normalizálni” kellene, hogy az EU minimum idıközi céljai összehasonlíthatóvá váljanak.

Módosítás 180 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 10 sor A Bizottság által javasolt szöveg Hidrogénnel kezelt növényi olaj (termokémiai úton hidrogénnel kezelt növényi olaj) PE405.949v02-00

HU

Módosítás Hidrogénnel kezelt növényi olaj vagy állati zsír (termokémiai úton hidrogénnel kezelt

152/385

RR\744677HU.doc

növényi olaj vagy állati zsír) Indokolás A 18. cikk tekintetében „zöld” benzint vagy dízelt több eljárás útján is lehet termelni, ideértve az állati vagy növényi eredető olajok hidrogénnel történı kezelését, a biomassza FischerTropsch-féle kezelését és a biomasszából származó pirolízis olajok finomítását.

Módosítás 181 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 13 sor A Bizottság által javasolt szöveg Benzin

Módosítás

Fosszilis eredető benzin Indokolás

Pontosítani kell, hogy a benzin milyen forrásból származik.

Módosítás 182 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 14 sor A Bizottság által javasolt szöveg Dízel

Módosítás

Fosszilis eredető dízel Indokolás

Pontosítani kell, hogy a dízel milyen forrásból származik.

Módosítás 183 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 14 a sor (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Fosszilis eredető nehéz főtıolaj

Módosítás 184 RR\744677HU.doc

153/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 13. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok a következık:

Csak a tanúsítási rendszerek esetében kell a 13. cikk (3) bekezdésében említett kritériumokat alkalmazni: Indokolás

Az üzembe helyezık IV. mellékletben szabályozott képesítése csak akkor szükséges, ha a tagállamokban nincs megbízható szakmai képesítés. A gazdasági szereplık szempontjából további kötelezı érvényő – a tartalom és idı szempontjából nagyon igényes szakmai képzéssel párhuzamos – képesítési rendszer csak további felesleges bürokratikus teherhez vezet. Amennyiben további képesítések, illetve továbbképzı tanfolyamok szükségesek, ezeket a piacon megtalálható önkéntes képzés keretében lehet megoldani.

Módosítás 185 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A képesítési eljárás átlátható és azt a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt közigazgatási szerv pontosan meghatározta.

(1) A képesítési eljárás átlátható és azt a tagállamok által (az EN ISO 17024 szabvány szerint) kijelölendı és akkreditálandó minısítı szerv pontosan meghatározza.

Indokolás A személyzet EN ISO 17024 szerinti képesítése biztosítja a folyamatosan aktualizált szakképesítést (az új technológiai elırelépések, illetve szabályok és rendeletek könnyen végrehajthatók). Továbbá az ISO akkreditáció biztosítja az egyértelmő szabályokat, hogy az oktatás, a képesítés és a szakismeretek egész Európában összehasonlíthatók legyenek. E megközelítés lehetıvé teszi az összes tagállamban a szakismeretek kölcsönös elismerését.

Módosítás 186

PE405.949v02-00

HU

154/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (2) A biomassza, a hıszivattyú, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek üzembe helyezıi akkreditált képzési programok keretében vagy akkreditált oktatótól szerezhetnek képesítést.

Módosítás (2) A biomassza, a hıszivattyú, a felszíni geotermikus és a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek üzembe helyezıi lehetıséget kapnak arra, hogy harmadik fél tanúsítsa a képzettségüket. Indokolás

Elengedhetetlen a telepítés minıségének biztosítása.

Módosítás 187 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 2 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a) Az üzembe helyezıi képesítés érvényessége idıben korlátozott, ugyanúgy, mint ahogy a hagyományos főtıberendezések, vagy a fotovoltaikus, illetve hagyományos villamos berendezések üzembe helyezıi tekintetében a képesítési eljárás rendelkezik. Indokolás A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia fejlıdése felesleges korlátozásának elkerülése érdekében a képesítési érvényességi idıket nem szabad szigorúbban megszabni, mint hagyományos berendezések esetében.

Módosítás 188 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (3) A képzési program vagy az oktató RR\744677HU.doc

Módosítás (3) A képzési program vagy az oktató 155/385

PE405.949v02-00

HU

akkreditációját a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt közigazgatási szervek végzik. Az akkreditációt végzı szerv biztosítja, hogy az oktató által kínált képzési program folyamatos, és az egész régióban, illetve országban hozzáférhetı. Az oktató a gyakorlati képzés biztosításához rendelkezik a megfelelı mőszaki eszközökkel, beleértve a laboratóriumi felszereléseket vagy annak megfelelı eszközöket. Az oktató az alapképzésen kívül aktuális témaköröket – beleértve az új technológiákat is – bemutató, rövidebb továbbképzı tanfolyamokat is biztosít, lehetıvé téve az üzembehelyezéssel kapcsolatos élethosszig tartó tanulást. A képzést biztosíthatják a berendezések vagy rendszerek gyártói, illetve intézetek vagy egyesületek.

minıségi akkreditációját tanúsító szervek végzik. E szervek biztosítják, hogy az oktató által kínált képzési program folyamatos, és az egész régióban, illetve országban hozzáférhetı. Az oktató a gyakorlati képzés biztosításához rendelkezik a megfelelı mőszaki eszközökkel, beleértve a laboratóriumi felszereléseket vagy annak megfelelı eszközöket. Az oktató az alapképzésen kívül aktuális témaköröket – beleértve az új technológiákat is – bemutató, rövidebb továbbképzı tanfolyamokat is biztosít, lehetıvé téve az üzembehelyezéssel kapcsolatos élethosszig tartó tanulást. A képzést biztosíthatják a berendezések vagy rendszerek gyártói, illetve intézetek vagy egyesületek.

Indokolás Az akkreditált tanúsító szervek tagállamok által történı kijelölése nagyon egyszerő és hatékony megoldás, míg az egyes képzési központokra vonatkozó akkreditáció szükségessége túl sok bürokratikus követelményt és költséget vonna maga után. Olyan adminisztrációs terhet ró ki, amely lelassítja a megújuló energiák piacának fejlıdését.

Módosítás 189 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 4 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az akkreditált képzési programokon a munkatapasztalattal rendelkezı olyan üzembe helyezık vehetnek részt, akik már elvégezték vagy éppen végzik a következı típusú képzések valamelyikét:

(4) A képzési programokon a munkatapasztalattal rendelkezı olyan üzembe helyezık vehetnek részt, akik már elvégezték vagy éppen végzik a következı típusú képzések valamelyikét:

Indokolás Az akkreditált tanúsító szervek tagállamok által történı kijelölése nagyon egyszerő és hatékony megoldás, míg az egyes képzési központokra vonatkozó akkreditáció szükségessége túl sok bürokratikus követelményt és költséget vonna maga után. Olyan adminisztrációs terhet ró ki, amely lelassítja a megújuló energiák piacának fejlıdését.

PE405.949v02-00

HU

156/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 190 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 4 bekezdés – b a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba) a felszíni geotermikus berendezések üzembe helyezıi számára: szakképesítés a fúrási mőveletek, illetve a csıvezetékszerelés elvégzéséhez, valamint elıfeltétel az alapvetı geológiai ismeret;

Módosítás 191 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 9 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A tanfolyamot vizsga zárja, a vizsgát sikerrel teljesítık szakképesítésrıl szóló bizonyítványt kapnak. A vizsga keretében egy biomassza-bojler vagy -tőzhely, hıszivattyú, fotovoltaikus napenergia vagy termikus napenergia rendszer telepítésének gyakorlati értékelésére kerül sor.

(9) A tanfolyamot vizsga és képesítési eljárás zárja (az ISO 17024 szerint). A vizsga kiterjed a gyakorlati képességek vizsgálatára is. A képesítési eljárás részét képezi egy biomassza-bojler vagy -tőzhely, hıszivattyú rendszer, fotovoltaikus napenergia vagy termikus napenergia rendszer üzembe helyezı által történı sikeres telepítésének vizsgálata is.

Indokolás Vizsga során nehéz helyben vizsgálni egy valódi üzembe helyezést. Lehetséges azonban vizsgálni a meglévı rendszerek üzembe helyezési hibáinak felismerésére vonatkozó gyakorlati képességeket. Ilyen gyakorlati résznek tehát a vizsga részét kell képeznie. Az üzembe helyezési képességek vizsgálatához az üzembe helyezı dokumentumokkal bizonyítja, hogy a valóságban hány rendszert helyezett üzembe.

Módosítás 192 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A melléklet törölve RR\744677HU.doc

157/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás Mivel a zsírsav-metil-észter (FAME) határérték nem megfelelı paraméter a levegı minıségének javításához, nincs nyilvánvaló indok a FAME dízel-üzemanyagokra vonatkozó elıírások részeként történı szabályozására. A CEN a megfelelı szerv a „célnak megfelelı” paraméterek technikai feltételeinek megállapítására, mint például a FAME határérték. Ahelyett, hogy új és különálló fokozatú dízel-üzemanyagokat hozna létre (V+VI. melléklet), a hatályos CEN elıírásokon belül felül kell vizsgálni és emelni kell a FAME határértékeket (EN590).

Módosítás 193 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A melléklet törölve Indokolás Az üzemanyagokra és a bioüzemanyagokra vonatkozó technikai elıírások a CEN felelısségébe tartoznak, és a CEN feladata kidolgozásuk. Az üzemanyagokról szóló irányelvnek vagy a környezeti vonatkozású paramétereket kell megállapítania, vagy a CEN EN228, illetve EN590-es szabványának eleget nem tevı üzemanyagokra elıírt címkézést.

Módosítás 194 Irányelvre irányuló javaslat VII. melléklet – A rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A VII. melléklet A része törölve

Módosítás 195 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – B rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A VII. melléklet B része törölve

PE405.949v02-00

HU

158/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 196 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – C rész – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A közlekedési célú üzemanyagok, a biüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók elıállítása és használata által kiváltott üvegházhatást okozó gázkibocsátást a következık szerint kell kiszámítani:

(1) A biomasszából nyert közlekedési célú üzemanyagok elıállítása és használata által kiváltott üvegházhatást okozó gázkibocsátást a következık szerint kell kiszámítani:

E = eec + el + ep + etd + eu – eccs - eccr – eee,

E = eec + el + eiluc + ep + etd + eu – esca - eccs – eee,

E = az üzemanyag használata során keletkezı összes kibocsátás;


eec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkezı kibocsátások;


el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredı éves kibocsátások;


eiluc = a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredı éves kibocsátások; ep = a feldolgozás során keletkezı kibocsátások;

ep = a feldolgozás során keletkezı kibocsátások;

etd = a szállítás és az elosztás során keletkezı kibocsátások;

etd = a szállítás és az elosztás során keletkezı kibocsátások;

eu = a használt üzemanyagból eredı kibocsátások;


esca = a talajban megkötött szénnek a jobb mezıgazdasági gazdálkodás következtében bekövetkezett felhalmozódásából eredı kibocsátás-megtakarítása eccs = a szén megkötésébıl és tárolásából eredı kibocsátás-megtakarítások;

eccs = a szén megkötésébıl és geológiai tárolásából eredı kibocsátásmegtakarítások; valamint

eccr = a szén megkötésébıl és helyettesítésébıl eredı kibocsátásmegtakarítások; valamint eee = a kogenerációból származó villamosenergia-többletbıl eredı RR\744677HU.doc

eee = a kogenerációból származó villamosenergia-többletbıl eredı 159/385

PE405.949v02-00

HU

kibocsátás-megtakarítások.

kibocsátás-megtakarítások.

A gépek és berendezések gyártása során keletkezı kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.

A gépek és berendezések gyártása során keletkezı kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.


Módosítás

7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredı éves kibocsátások, el , kiszámításához az összes kibocsátásokat egyenlıen el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következı szabályt kell alkalmazni:

(7) A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredı éves kibocsátások, el , kiszámításához az összes kibocsátásokat egyenlıen el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következı szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR – CSA) x MWCO2/MWC x 1/20 x 1/P,


ahol:

ahol:

el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredı éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó energia egy egységére jutó CO2egyenérték tömegeként számítva);

el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredı éves kibocsátások (a közlekedési célú üzemanyagokból származó energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként számítva);

CSR = a referencia földhasználathoz hozzárendelt területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tömegében mérve, beleértve a talajt és a vegetációt is). A referencia földhasználat a 2008 januárjában vagy a nyersanyag elıállítása elıtt 20 évvel aktuális földhasználat, bármelyik is a késıbbi;

CSR = a referencia földhasználathoz hozzárendelt területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tömegében mérve, beleértve a föld alatti és föld feletti biomasszát, a hulladékokat, a talajt, a száraz faágakat és fakitermelésbıl származó termékeket, az IPCC üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi útmutatójának 4. kötetét követve). A földhasználatra vonatkozó referenciaérték a 2003. májusi földhasználat mértéke;

CSA = az aktuális földhasználathoz hozzárendelt területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén

CSA = az aktuális földhasználathoz hozzárendelt területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén

PE405.949v02-00

HU

160/385

RR\744677HU.doc

tömegében mérve, beleértve a talajt és a vegetációt is);

tömegében mérve, beleértve a föld alatti és föld feletti biomasszát, a hulladékokat, a talajt, a száraz faágakat és fakitermelésbıl származó termékeket, az IPCC üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi útmutatójának 4. kötetét követve).

MWCO2 = a CO2 molekuláris tömege = 44,010 g/mol;


MWC = a szén molekuláris tömege = 12,011 g/mol; valamint

MWC = a szén molekuláris tömege = 12,011 g/mol; valamint

P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból és egyéb folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente elıállított energia)

P = a növény produktivitása (a biomasszából származó közlekedési és egyéb folyékony üzemanyagokból egységnyi területen évente elıállított energia).


(8) A 7. pont alkalmazásában a következı értékek használhatók a CSR és a CS esetében.

Módosítás

törölve

földhasználat Alternatív lehetıségként a tényleges értékek használhatók a CSR és a CSA esetében. A P kiszámításához a következı értékek használhatók fel: Táblázat

Módosítás 199

RR\744677HU.doc

161/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – C rész – 8 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8a) A földhasználat megváltozása által közvetett módon okozott szénkészletváltozásokból eredı éves kibocsátások, eiluc, értéke 2011. december 31-ig 0 g CO2eq/MJ. Amennyiben 2011. december 31-ig nem születik döntés a 17. cikkben meghatározott egyes bioüzemanyag elıállítási módok eiluc -értéke tekintetében, az eiluc érték 40g CO2eq/MJ lesz, kivéve, i.ha a biomasszából származó közlekedési célú üzemanyag elıállítása olyan alapanyagból – például hulladékból – történik, amelyhez nincs szükség szántóföldre, legelıre vagy állandó kultúrára, vagy ii. ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bioüzemanyag-termelésnek nincs közvetett hatása a földhasználatra, mely esetben az eiluc értéke 0 lesz.

Módosítás 200 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – C rész – 10 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (10) A szállítás és az elosztás során keletkezı kibocsátásokba, etd, beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és tárolása során keletkezı kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkezı kibocsátások.

PE405.949v02-00

HU

Módosítás (10) A szállítás és az elosztás során keletkezı kibocsátásokba, etd, beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és tárolása során keletkezı kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkezı kibocsátások. A közlekedésbıl és az áruszállításból származó, a 6. pont értelmében figyelembe veendı kibocsátás nem tartozik a 10. pont hatálya alá.

162/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 201 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – C rész – 11 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (11) A használt üzemanyagból eredı kibocsátásokat, eu, a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók esetében nullának kell tekintetni.

Módosítás (11) A használt üzemanyagból eredı kibocsátásokat, eu, a biomasszából elıállított közlekedési célú üzemanyagok esetében nullának kell tekinteni.


Módosítás

(12) A szén megkötésébıl és tárolásából eredı kibocsátás-megtakarításokba, eccs, csak azok a kibocsátott CO2 megkötésével és tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával.

(12) A szén megkötésébıl és tárolásából eredı, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba, eccs, csak azok a kibocsátott CO2 megkötésével és tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával.


(13) A szén megkötésébıl és helyettesítésébıl eredı kibocsátásmegtakarításokba, eccr, csak az olyan CO2 megkötéssel elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredető és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban.

RR\744677HU.doc

Módosítás

törölve

163/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(14) A kogenerációból származó villamosenergia-többletbıl eredı kibocsátás-megtakarításokat, eee, csak az olyan üzemanyag-elıállító rendszerek által termelt többlet villamos energia vonatkozásában lehet figyelembe venni, amelyek kogenerációs elven mőködnek, kivéve, ha a kogenerációhoz használt üzemanyag a mezıgazdasági növény maradványon kívüli társtermék. Ennek a többlet villamos energiának az elszámolásához a kogenerációs egység méretét úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az ahhoz szükséges minimális mérettel, hogy a kogenerációs egység szolgáltatni tudja az üzemanyag termeléshez szükséges hıt. Az ezzel a többlet villamos energiával összefüggésben keletkezı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik azzal a mennyiségő üvegházhatást okozó gázzal, amelyet megegyezı mennyiségő villamos energiának a kogenerációs egységben használttal azonos üzemanyaggal történı elıállítása során bocsátanának ki.

(14) A kogenerációból származó villamosenergia-többletbıl eredı kibocsátás-megtakarításokat, eee, figyelembe kell venni, kivéve, ha a kogenerációhoz használt üzemanyag a közlekedési célú bioüzemanyag-termelés társterméke. Az ezzel a többlet villamos energiával összefüggésben keletkezı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik azzal a mennyiségő üvegházhatást okozó gázzal, amelyet az EU bocsátana ki átlagosan a Közösségben megtermelt villamos energia elıállítása során, és amelyet az EU-n kívül megtermelt villamos energiát elıállító ország bocsát ki átlagosan a villamosenergia-termelés során.


Módosítás

(15) Ha az üzemanyag-elıállítási eljárás kombinálva állítja elı azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több egyéb terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatást

(15) Ha az üzemanyag-elıállítási eljárás kombinálva állítja elı azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több egyéb terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatást

PE405.949v02-00

HU

164/385

RR\744677HU.doc

okozó gázkibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián kívüli társtermékek esetében az alsó főtıértéken kell meghatározni).

okozó gázkibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között a behelyettesítési módszer alapján. A tagállamok rendszeresen felülvizsgált alapértelmezett értékeket határoznak meg a tipikus társtermékek számára.

Módosítás 206 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – C rész – 16 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók esetében minden társterméket, beleértve a 14. pont hatálya alá nem tartozó villamos energiát is, e számításhoz figyelembe kell venni, kivéve a mezıgazdasági növényi maradványokat, ideértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezınek kell tekinteni a számítás során.

A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók esetében minden társterméket, beleértve a 14. pont hatálya alá nem tartozó villamos energiát is, e számításhoz figyelembe kell venni, kivéve a mezıgazdasági növényi maradványokat, ideértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat. Ha mezıgazdasági növényi maradékokból állítanak elı bioüzemanyagot vagy egyéb folyékony bio-energiahordozót, azokat az adott hozzájárulásuk mértékében kell figyelembe venni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezınek kell tekinteni a számítás során.


Módosítás

(17) A bioüzemanyagok esetében a 4. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor EF a legutóbbi rendelkezésre álló tényleges átlagos kibocsátás a Közösségben elfogyasztott benzin és dízel tekintetében a [98/70/EK irányelv] értelmében jelentettek

(17) A biomasszából készülı közlekedési célú üzemanyagok esetében a 4. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor EF a legutóbbi rendelkezésre álló tényleges átlagos kibocsátás a Közösségben elfogyasztott benzin és dízel tekintetében a

RR\744677HU.doc

165/385

PE405.949v02-00

HU

szerint. Ha nem áll rendelkezésre adat a 83,8 gCO2eq/MJ értéket kell alkalmazni.

[98/70/EK irányelv] értelmében jelentettek szerint vagy 83.8 gCO2eq/MJ, attól függıen, hogy melyik érték az alacsonyabb.

Módosítás 208 Irányelvre irányuló javaslat VII a melléklet (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

VII A. melléklet A MEGÚJULÓ ENERGIÁRA VONATKOZÓ NEMZETI CSELEKVÉSI TERV HARMONIZÁLT MODELLJÉRE ÉRVÉNYES KÖVETELMÉNYEK A. RÉSZ: A VÉGSİ ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA a) szilárd tüzelıanyagok, kıolaj, földgáz, megújuló energiaforrások, villamos energia és hı (származtatott hı, távfőtés és -hőtés); megújuló és nem megújuló energiaforrásokból termelt hı- és villamos energia; b) az ipar, a háztartások és a szolgáltatások, valamint közlekedési ágazatok; c) a villamos áram (kivéve a főtésre és hőtésre használt villamos áramot), a hıenergia (beleértve a főtésre és a hőtésre használt villamos áramot) és a közlekedés; megújuló és nem megújuló forrásból egyaránt; B. RÉSZ: A MEGÚJULÓ FORRÁSOKBÓL ELİÁLLÍTOTT ENERGIA RÉSZARÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZİ ÉRVÉNYŐ 2020-AS ÉS IDİKÖZI CÉLKITŐZÉSEK a) az I. melléklet A. részében megállapított, megújuló energiaforrásokból elıállított energiának a 2020. évi végsı energiafogyasztásban PE405.949v02-00

HU

166/385

RR\744677HU.doc

képviselt részarányára vonatkozó, kötelezı nemzeti célkitőzés; b) az I. melléklet B. részében megállapított, kötelezı, nemzeti idıközi célkitőzések; C. RÉSZ: A VILLAMOSENERGIAFOGYASZTÁSBAN A MEGÚJULÓ FORRÁSOKBÓL ELİÁLLÍTOTT ENERGIA RÉSZARÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZİ ÉRVÉNYŐ 2020-AS ÉS IDİKÖZI CÉLKITŐZÉSEK MEGHATÁROZÁSA; FŐTÉS, HŐTÉS ÉS KÖZLEKEDÉS a) a villamosenergia-fogyasztásban a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó kötelezı célértékek: i. az I. melléklet A. részében foglaltak teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a villamosenergia-fogyasztásban a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó, 2020-ra kitőzött nemzeti cél; ii. az I. melléklet A. részében foglaltak teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a villamosenergia-fogyasztásban a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó, idıközi nemzeti cél; b) a főtésben és hőtésben a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó kötelezı célértékek: i. az I. melléklet A. részében foglaltak teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a főtésben és hőtésben a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó, 2020-ra kitőzött nemzeti cél; ii. az I. melléklet A. részében foglaltak teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a főtésben és hőtésben a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó, idıközi nemzeti RR\744677HU.doc

167/385

PE405.949v02-00

HU

cél; c) a közlekedésben a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó kötelezı célértékek: i. az I. melléklet A. részében foglaltak teljesítése érdekében a közlekedésben a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó, 2020-ra kitőzött nemzeti cél; ii. az I. melléklet B. részében foglaltak teljesítése érdekében a közlekedésben a megújuló forrásokból származó energia részarányára vonatkozó idıközi nemzeti célok; iii. I. melléklet A. és B. részében foglaltak teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a közlekedés terén kitőzött nemzeti energiahatékonysági célok; D. RÉSZ: A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ VEZETİ KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK a) a megújuló forrásokból elıállított energia felhasználásának támogatása érdekében tett valamennyi intézkedést áttekintı táblázat; b) a végsı energiafogyasztás csökkentésére és az energiahatékonyság támogatására irányuló általános és egyedi intézkedések, valamint minden érintett ágazat, azaz a villamos energia, a főtés, a hőtés és a közlekedés energiahatékonysága c) a villamosenergia-termelésben a megújuló források felhasználásának támogatását segítı intézkedések: i. általános intézkedések, köztük a megújuló forrásokból származó energia használatát támogató adó-, pénzügy-, jogi és egyéb politikák, különösen távoli, elszigetelt területeken, amelyek jelentıs megújuló forrásokból származó energiapotenciállal rendelkeznek, mint például a ritkán lakott hegyvidékek és a

PE405.949v02-00

HU

168/385

RR\744677HU.doc

szigetek; ii. külön intézkedések a 12., a 13. és a 14. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében; d) a megújuló forrásokból elıállított energia főtésben és hőtésben való felhasználásának támogatását segítı intézkedések: i. általános intézkedések, köztük a megújuló forrásokból származó energia használatát támogató adó-, pénzügy-, jogi és egyéb politikák, különösen távoli, elszigetelt területeken, amelyek jelentıs megújuló forrásokból származó energiapotenciállal rendelkeznek, mint például a ritkán lakott hegyvidékek és a szigetek ii. külön intézkedések a 12. és a 13. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében; e) a megújuló forrásokból elıállított energia közlekedésben való felhasználásának támogatását segítı intézkedések: i. általános intézkedések, ideértve az olyan adó-, pénzügy-, jogi és egyéb politikákat, amelyek támogatják a megújuló forrásokból elıállított energia felhasználását; ii. külön intézkedések a 12. és a 13., valamint a 15., a 16. és a 17. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében; f) külön intézkedések a biomasszából elıállított energia felhasználásának támogatása érdekében: i. általános intézkedések, ideértve az olyan adó-, pénzügy-, jogi és egyéb politikákat, amelyek támogatják a megújuló forrásokból elıállított energia felhasználását; ii. külön intézkedések a biomassza újabb mobilizálására az alábbi elvek RR\744677HU.doc

169/385

PE405.949v02-00

HU

figyelembevételével: iii. a célok eléréséhez szükséges biomassza mennyisége; i. meg kell határozni a biomassza típusát és eredetét; v. a biomassza hozzáférhetıségének/a benne rejlı lehetıségeknek/importjának és a kitőzött célnak egymással összeegyeztethetınek kell lennie; vi. intézkedéseket kell kidolgozni a biomassza hozzáférhetıségének növelése érdekében, figyelembe véve más biomassza-felhasználókat (mezıgazdaság és az erdıgazdálkodáson alapuló ágazatok); E. RÉSZ: ÉRTÉKELÉSEK a) a megújuló energia elıállítására alkalmazott egyes technológiáktól elvárt teljes hozzájárulás a villamosenergiafogyasztásban, a főtésben és hőtésben, valamint a közlekedésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia részarányaira vonatkozó, kötelezı, 2020ig teljesítendı, illetve kötelezı, idıközi célértékek megvalósításához; b) Az energiahatékonysági és az energiatakarékossági intézkedések elvárt teljes hozzájárulása a villamosenergiafogyasztásban, a főtésben és hőtésben, valamint a közlekedésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia részarányaira vonatkozó, kötelezı, 2020ig teljesítendı, illetve kötelezı, idıközi célkitőzések megvalósításához; c) a 2020-ra megállapított bruttó és végsı energiafogyasztás a rendes üzletmeneti várakozások szerinti forgatókönyv és egy hatékonysági forgatókönyv szerint; d) 2001/42/EK (SEA) irányelvben meghatározott stratégiai környezetvédelmi értékelés, amely magában foglalja a megújuló energiaforrásokból elıállított energia felhasználásának

PE405.949v02-00

HU

170/385

RR\744677HU.doc

környezetvédelmi elınyeit és hatásait. e) a költségek, valamint az ökológiai és gazdasági elınyök elemzése.

RR\744677HU.doc

171/385

PE405.949v02-00

HU

INDOKOLÁS

Belépés a megújuló energia századába E jelentés akkor készült, amikor az olaj hordónkénti ára körülbelül 120$ és amikor is a világ kormányai a 2009-es koppenhágai éghajlat-konferenciára készülnek. A világ energiagazdálkodása súlyos válságban van, de ahogy Jeremy Rifkin találóan megállapítja, e válsághelyzet új lehetıségeket teremthet a harmadik ipari forradalom, a napenergia technológia fejlesztése révén. Az Európai Unió három feltétellel válhat e forradalom vezetıjévé: ezen irányelv megfelelı elkészítése révén, a jövıbeni energia és környezetbiztonsági stratégia középpontjába helyezve az energiaforrások intelligens felhasználását és a megújuló energiaforrásokat, illetve keretfeltételeket teremtve négy megújuló energiával foglalkozó európai jelentıségő projekt számára, amelyek a következık: - stratégiai szövetség a progresszív városokkal és régiókkal a számtalan változatos technológia lentrıl felfelé irányuló alkalmazása révén, amint azt az Európai Parlament számára készített „21 megújuló energiatechnológia a XXI. században” címő jelentésnek az „épületek mint erımőcsoportok” része leírja. - a hatalmas mennyiségő tengeri szél és tengeri energiák kitermelésének koordinált megközelítése révén az Északi- és a Balti-tengeren - a közép- és kelet-európai városok nagymértékő felújításának terve révén (épületek, kerületi főtırendszerek, tömegközlekedés) a hatalmas biomassza lehetıségek fokozatos bevonásával - energiahatékonyság és a nap, hı, villamos és szélerımővek létrehozására irányuló partnerség a mediterrán országokkal. E négy projektnek elsıbbséget kell élveznie a TEN-ben, nevezetesen az energia infrastruktúra felülvizsgálata és az európai uniós finanszírozás tekintetében (strukturális alapok, EBB...). Sokan azt fogják mondani, hogy egy ilyen stratégia sokba fog kerülni az Európai Unió gazdasága számára. Akik ezt mondják, azok gyakran alábecsülik az olaj jövıbeni árát, és figyelmen kívül hagyják a közelmúltban született tudományos eredményeket, amelyek a megújuló energia alkalmazásának hatalmas közvetlen elınyeit jelzik, mint például a csökkenı árak a villamosenergia-tızsdén az érdemességi hatás következtében. (Bode & Groscurth 2006 (1 & 2); Sensfuß.- 2008 (3))

Az elıadó véleménye a Bizottság javaslatáról

PE405.949v02-00

HU

172/385

RR\744677HU.doc

Az elıadó üdvözli a javaslatot a célkitőzések megállapítása tekintetében, azaz a célkitőzések mind európai uniós mind pedig a nemzeti szintő kötelezı jellege miatt, illetve hogy végre kiterjed a főtı és a hőtı ágazatra is. Továbbá jó javaslatok készültek a megújuló befektetésekkel és a távvezetékekkel kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentésére is. A javaslat leggyengébb pontjai egyértelmően az ún. eredetigazolások és a bioüzemanyagok területét érintik. A kulcskérdések és az elıadó által javasolt változtatások:

1) A 20% fokozatos megközelítése – a célok jellegének erısítése A 2007-es tavaszi csúcstalálkozón az államfık egyértelmően hangsúlyozták a megújuló energia felhasználására vonatkozó 20% -os cél elérését kitőzı kötelezettségvállalásuk kötelezı jellegét. Azt javasoljuk, hogy a 2020-as, valamint az idıközi célok kötelezı erejének fokozásával tegyük mindezt még egyértelmőbbé. Emellett arra kérjük a Bizottságot, hogy vezessen be egy rendszert, amelynek alapján a túlteljesítı tagállamok pénzjutalmat, az alulteljesítık pedig pénzbüntetést kapnak.

2) A nemzeti keretek fontossága: a megújuló energiaforrásokból származó energiákra vonatkozó nemzeti tervek kulcsszerepe Az EU sikeressége a megújuló energiák terén ma túl kevés olyan országtól függ, amelyek hatékony politikát vezettek be. Az új irányelv sikerét az határozza meg, hogy a pozitív tapasztalatokat megismeri-e valamennyi uniós ország. A megújuló energiák gyors felfejlesztéséhez jól fejlett nemzeti keret szükséges, amelynek része a lehetıségek elemzése, a megbízható támogatási rendszerek, a tervezés, az infrastruktúrákhoz való hozzáférés, de az olyan puha tényezık is, mint a megfelelı engedélyezési eljárás és a tudás/szakértelem. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek kiábrándító eredményei, amelyek a megfelelı irányelv laza megszövegezésébıl következnek, bizonyítják a nemzeti cselekvési tervekben szereplı részletes és nagyra törı tervek fontosságát, amelyek az irányelv szövegén alapulnak és amelyeket az irányelv szövege kényszerít ki. A Bizottság hatáskört kap a megújuló energiaforrásokból származó energiákra vonatkozó, rosszul összeállított nemzeti tervek elutasítására.

3) A jogbizonytalanság és a váratlan nyereségek helyett hatékony rugalmasság Mivel a kormányoknak jogszabályban foglalt kötelezettségük nemzeti céljaik teljesítése, és mivel a célok elsısorban nemzeti erıfeszítésekkel érhetık el, elsıdleges fontosságú, hogy a kormányokat képessé tegyük saját nemzeti támogatási rendszereik ellenırzésének kézben tartására. A bizottsági szövegben bevezetett rugalmassági eszközökbıl adódó, az eredetigazolások megtévesztı és bonyolult fogalmából következı jogbizonytalanságokat részletesen elemezte számos jogi szakértı (Neuhoff és mások 2008 (4); EFET nyílt levél (5)). A 8. cikkben foglaltak alapján az eredetigazolásoknak szánt hármas funkció – közzététel, a nyilvántartás/kereskedelem támogatása és végfelhasználás – jogi nehézségeket okoz és aláássa a nemzeti támogatási rendszereket, mivel létrehoz egy olyan kötelezı árut, amelynek RR\744677HU.doc

173/385

PE405.949v02-00

HU

kereskedelme a 9. cikkben foglaltak értelmében nem korlátozható az EU-Szerzıdés 28. és 30. cikkében garantált alapvetı jogok sérelme nélkül. Az ilyen jogbizonytalanságok a beruházókat érintı további súlyos bizonytalanságokkal járnak. Ugyanakkor a nagy energiatermelık (például EURELECTRIC) és a villamos energiával kereskedı vállalatok (EFET) által támogatott elképzelés, hogy a jogbiztonság megteremtése érdekében hozzák létre az egész EU-ban érvényes megújulóenergia-igazolások piacát, nem jelent elırelépést. Egy ilyen rendszer nemcsak aláásná a létezı nemzeti támogatási rendszereket, de 30 milliárd eurós lehetséges váratlan nyereséget hozna a kereskedık és a termelık számára a technológiaspecifikus átlagár-támogatási rendszerrıl egy marginális piacra történı áttérés következtében, ahol a legdrágább marginális megújulóenergia-igazolás szabná meg az árat. Ez messze meghaladja a Bizottság hatástanulmányában megjelölt 8 milliárd eurós rugalmassági pótlékot. Az uniós igazolások piacának elméletét több tudományos értekezés (Ragwitz, 2008 (6)), a fogyasztók (pl. a német kemikáliaipar) és több kormány is (pl. Lengyelország, Németország, Spanyolország, Görögország, Franciaország) elutasítja. Ennek a jogi kérdésnek a megoldása az, hogy szét kell választani az eredetigazolás három funkcióját: - az eredetigazolásnak az eredeti tájékoztatási funkciót kell ellátnia, amint arról a 2001-es megújulóenergia-irányelv, valamint a környezetbarát elektromos áram jelölésérıl (az elektromos áram belsı piacáról) szóló irányelv rendelkezik. A rendszert fejleszteni kell annak érdekében, hogy az eredetigazolások kétszeres felhasználása elkerülhetı legyen, és hogy biztosítani lehessen a környezetbarát elektromos áram önkéntes vásárlásának „hozzáadottértékét”. Véget kell vetni a fogyasztók oly módon történı félretájékoztatásának, hogy a meglévı vízierımővekbıl származó olcsó elektromos áramot magasabb árért hozzáadottértékkel bíró környezetbarát elektromos áramként árusítsák; - a végfelhasználást nem az eredetigazolásokon keresztül kellene elszámolni, hanem az EUROSTAT adatai alapján. Az energiastatisztikáról szóló uniós rendeletre irányuló legutóbbi megállapodás révén jelentısen javulni fog az adatok hozzáférhetısége és részletessége; - átruházási igazolások használatát kell bevezetni azokban az országokban, amelyek a társaságok és a közös projektek közötti átruházásokon keresztül kívánnak rugalmas környezetet biztosítani. Az átruházási igazolások javasolt használata megegyezik a bizottsági javaslattal, de elkerüli a jogbizonytalanságot.

4) További rugalmasság a célkitőzések megvalósítása érdekében Az irányelvben rögzített rugalmassági rendszereket bıvíteni kell. A tagállamoknak lehetıséget kell kapniuk arra, hogy az energiastatisztikák alapján cseréljék a megújulóenergiamennyiségeket, mivel ez a módszer egyszerő, nagyléptékő, alacsonyabb költségő és mindenfajta megújuló technológiára alkalmazható. Kettı vagy több ország integrált regionális megújulóenergia-piacot hozhat létre a célkitőzések és a támogatási rendszerek megosztása révén. A nem uniós szomszédos országokból történı elektromosáram-behozatalt cserén keresztül, az PE405.949v02-00

HU

174/385

RR\744677HU.doc

eladó ország megújulóenergia-politikájának és energiahatékonysági célkitőzéseinek függvényében kell megvalósítani. Ha a víz- vagy szélenergia behozatala azáltal valósul meg, hogy a szomszédos nem uniós ország szénerımővet épít, az nem szolgálja az uniós éghajlatés energiaellátási politikát. Norvégia, Izland és Liechtenstein, mint EGT-országok az irányelv hatálya alá fognak tartozni. Végezetül fontos rámutatni, hogy a tagállamok számára rendelkezésre álló legfontosabb és legolcsóbb rugalmassági eszköz az épületekben, közlekedésben, iparban és villamosáramhasználatban érvényesített hatékonyság. A kormányoknak össze kell kötniük a hatékonysági és a megújulóenergia-politikáikat.

5) Az infrastruktúrafejlesztés és prioritása kulcsfontosságú a megújuló energia szempontjából Üdvözöljük a megújuló forrásokból származó elektromos áramhoz való kiemelt hozzáférés és elosztás biztosítására irányuló bizottsági javaslatot. Ezt a koncepciót, amely a legmagasabb szintő biomassza-konverziós hatékonyságot teszi lehetıvé, ki kell terjeszteni a gázra is, a biogáz gázvezetékekbe történı betáplálásának támogatása érdekében. Az irányelvnek a megújuló energiaforrásokba beruházókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés egy jelentıs formájával, mégpedig a hálózat megújuló energiaforrásokhoz való adaptálása költségeinek társadalmi át nem vállalásával is foglalkoznia kell. A szárazföldi vagy tengeri szélenergia hatalmas potenciáljának kiaknázása és a rögzített megújulóenergiatermelıktıl származó energia átvétele érdekében a hálózati infrastruktúrát át kell alakítani és bıvíteni kell. Ez jövıbeli energiarendszerünk része. Miért kellene ezt kizárólag a megújuló energiaforrásokba beruházóknak fizetniük, miközben az 1960-as, 70-es és 80-as években az energiavállalatok nem fizettek a nagy központi rendszerek költséges hálózati infrastruktúrájáért? A főtésre és hőtésre használt megújuló energiaforrások fejlesztése két infrastruktúrától függ: a távfőtési rendszerektıl és az épületektıl. A biomassza, a geotermikus energia és a napenergia hatalmas potenciálja a távfőtési és -hőtési rendszerek bıvítésétıl függ. Ezeknek az irányelv középpontjában kell állniuk. Az infrastruktúrafejlesztés fogalmát ki kell terjeszteni az épületekre is. Az építıanyagok, a napenergiára és a biomasszára épülı megújuló energia, az intelligens mérés és hálózatok együttesen paradigmaváltást idéznek elı: az épületek energiatermelıvé válnak. Az építési elıírásokra vonatkozó szigorú kötelezettségek felgyorsítják ezt a folyamatot. A középületek tetızetét a megújuló energiaforrásokba beruházó harmadik felek rendelkezésére kellene bocsátani.

6) Szervezeti innováció a bürokrácia helyett A beruházásokat gyakran szükségtelen és túlbürokratizált eljárások akadályozzák. Az „egymegállós ellenırzés” más politikai területeken szerzett pozitív tapasztalataiból okulva a kormányoknak koordináló hivatalokat kellene létrehozniuk a jóváhagyások lebonyolítására, elsısorban a nagyobb mérető szélenergia- és biomassza-termelı létesítmények számára. Be kell vezetni az engedélyek megadásának maximális határidejét. A kisebb, decentralizált beruházásokat nem kellene a nehézkes jóváhagyási eljárásnak alávetni, ehelyett bejelentéses rendszert kellene bevezetni. RR\744677HU.doc

175/385

PE405.949v02-00

HU

A megújuló energia fejlesztése ismereteket és szaktudást is igényel. Az emberi tényezı fontos, és a képzés és az élethosszig tartó tanulás terén a kormányzatokra rótt, katalizátor szerepét betöltı kötelezettségeket meg kell erısíteni.

7) Áttérés a bioüzemanyag-termelés rosszul kialakított politikájáról a biomasszából származó energia fenntartható használatára irányuló politikára Az elıadó úgy véli, hogy megdönthetetlen bizonyítékok szólnak a megújuló energiaforrásokból elıállított tüzelıanyag 10%-os részarányára vonatkozó kötelezı célkitőzés elvetése mellett. A biomasszából elıállított üzemanyagok vonatkozásában a tisztán mennyiségi szempontok helyett a minıségi szempontokat kell a középpontba állítani. Az ambiciózus és dinamikus fenntarthatósági kritériumok megvalósítása révén a biomassza felhasználásának a nem vitatott területekre, az úgynevezett „megengedett” kategóriákra és az olyan konverziós technológiákra kell irányulnia, mint a hı- és villamos energia termeléséhez használt biogáz és biomassza, amelyek nagyobb hatékonyságot érnek el, mint a biomasszából elıállított elsı és második generációs tüzelıanyagok. Egy ilyen politikának az lesz az elınye, hogy könnyebbé és olcsóbbá teszi a 20%-os általános célkitőzés teljesítését. Egyértelmő hierarchia felállítására van szükségünk az energiatermeléséhez használt biomassza felhasználása tekintetében: A) A „megengedett” kategóriák meghatározása A biomassza használata sok esetben problémamentes, ezért „megengedett” kategóriaként kell meghatározni a szükséges beruházások vonzása érdekében. Ez az alábbiakra érvényes: hulladékáramokból elıállított biomassza (a háztartásokból és az iparból származó szervesanyag-tartalom), (a mezıgazdaságból, a halászatból és az erdészetbıl származó) maradékok, a leromlott (degradálódott) föld felhasználása, a kettıs földhasználat alkalmazása, így például a biodiverzitás/elárasztás vagy az erdıtüzek kezelési rendszerei, valamint új, nem étkezési/takarmány célú nyersanyagok, mint például az algák. B) A „nem megengedett” kategóriák meghatározása Az energia és az élelmiszer/takarmány közötti verseny korlátozása a bioüzemanyaghoz hasonló nem megengedett kategóriák meghatározásával érhetı el. A világ élelmiszerhelyzetétıl függıen a szántóföld energia-elıállításra történı használatának teljes vagy bizonyos mértékő korlátozására lesz szükség. A használat mértékét az EU Bizottsága évenként határozza meg a megfelelı felelıs szervezetekkel, így például a FAO-val, az UNDP-vel és az ENSZ világélelmezési programjával (WFP) konzultálva. C) A „nem megengedett” területek meghatározása A „nem megengedett” terület a felhasználás elmaradásának különleges eseteire utal. A biodiverzitás és a kulturális értékkel rendelkezı tájak védelme kizárólag szigorú lentrıl felfelé építkezı védelmi rendszer révén biztosítható. Ehhez olyan erıfeszítések PE405.949v02-00

HU

176/385

RR\744677HU.doc

megtételére lesz szükség, amelyek kívül esnek ezen irányelv hatályán, és amelyek megerısítik a biológiai sokféleségrıl szóló nemzetközi egyezményt, valamint globális szinten állítják meg az erdıirtást. D) A szigorú fenntarthatósági kritériumok meghatározása Az alábbi fenntarthatósági kritériumok érvényre juttatására van szükség:

-

Be kell vezetni az üvegházhatású gázok (GHG) dinamikus küszöbértékét (az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban elérhetı általános megtakarítás minimumának megkövetelése mellett), amelynek GHG-kibocsátásban 55%-os vagy 60%-os megtakarítást kell elıirányoznia egy olyan, az üzemanyagok minıségérıl szóló irányelvben szereplı hasonló rendszerrel kombinálva, amely pénzügyi ösztönzıket hoz létre a leghatékonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátású üzemanyagok számára. A közvetett földhasználat tekintetében bekövetkezett változásoknak (LUC) ugyancsak e módszer részét kell képezniük.

-

A „jó mezıgazdasági gyakorlatra” vonatkozó minimum követelményeknek pontosabbaknak kell lenniük (nevezetesen a víz, a peszticidek és a mőtrágya használata tekintetében), mint a javasolt kölcsönös megfeleltetési rendszernek. A Bizottságnak a meglévı kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazására vonatkozó javaslata túl pontatlan ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a 27 tagú EU-n kívülrıl importált árucikkekre, és az EU mezıgazdasági termelıit a versenyben hátrányos helyzetbe hozza.

-

Például a harmadik országok kisebb mezıgazdasági termelıinek védelmét biztosító szociális kritériumok.

A fenntarthatósági kritériumok részleteit Wijkman úrral (EPP), a megújuló energiákról szóló ENVI vélemény elıadójával és Corbey asszonnyal (PSE), az üzemanyagok minıségérıl szóló irányelv elıadójával (ENVI bizottság) szoros együttmőködésben határozzák meg

RR\744677HU.doc

177/385

PE405.949v02-00

HU

Hivatkozások: (1) Bode & Groscurth (2006): The effect of the German Renewable Energy Act (EEG) on "the electricity price", HWWA discussion paper 358 (2) Bode & Groscurth (2008): Incentives to invest in electricity production from renewable energy under different support schemes, ARRHENIUS Institute for Energy and Climate Policy, Discussion Paper 1E (3) Sensfuß, F. (2008): Assessment of the impact of renewable electricity generation on the German electricity sector. An agent-based simulation approach. Dissertation. Universität Karlsruhe (TH). Fortschritt-Berichte Reihe 16 Nr. 188. VDI Verlag. Düsseldorf (4) Neuhoff & al, 2008 - The proposed new EU renewables directive: an interpretation (5) EFET – 2008. április 16-i nyílt levél Claude Turmeshez – The risk of Internal Energy Market distortions arising from the Commission proposal for a RES Directive (6) Ragwitz (2008. április) feljegyzés az EP gazdasági és tudományos politikával foglalkozó tematikus osztálya számára.

PE405.949v02-00

HU

178/385

RR\744677HU.doc

RR\744677HU.doc

179/385

PE405.949v02-00

HU

Annex I - List of consulted independent experts & non exhaustive list of stakeholders The Author would like to thank the following list of independent experts for their contributions during the preparation of the draft report, as well as the numerous stakeholders that have been providing their views and suggestions to the rapporteur. Angus Johnston M.A. - Director of Studies in Law, Faculty of Law, Cambridge Bart Dehue - Consultant Bio Energy - Ecofys Netherlands BV Bernard Laponche - independent consultant, France Christiane Egger (Mag.) - deputy manager - O.Oe. Energiesparverband Christof Timpe - Energy & Climate Division - Oeko-Institut e.V. - Institute for Applied Ecology - Germany Jean-Michel Glachant (Prof.) - Head of the Department of Economics - Faculty of Law & Economics - University Paris Sud, France Jorge Vasconcelos - former chairman of the Portuguese Energy Regulator and of ERGEG Karsten Neuhoff - faculty of economics - University of Cambridge, UK Mario Ragwitz - Fraunhofer Institute Systems and Innovation Research Peter Lund (Prof.) - Helsinki University of Technology Uwe Leprich (Prof. Dr.) - Fachbereichsvorsitzender - Fachbereich Wirtschaftsingenieurwesen - Hochschule für Technik und Wirtschaft - Saarbrücken Uwe R. Fritsche - Energy & Climate Division - Oeko-Institut e.V. - Institute for Applied Ecology - Germany Veit Bürger - Energy & Climate Division - Oeko-Institut e.V. - Institute for Applied Ecology - Germany

Other stakeholders consulted (non-exhaustive list) ADEME, BEE-ev (German Renewable Energy Federation), Bundesverband Wind-Energie, Birdlife, Corporate Europe Observatory, Danish Energy Industries Federation, Danish renewable energy resources network, Business Europe, Econcern, EFET, Energie-Control GmbH Austria, EPAGMA, EPIA, EREC, EREF, ESTIF, EUREC, Eurelectric, Eurosolar, EWEA, FoE, Greenpeace, Iberdrola, International Fuel Quality Center (IFQC), Misereor, Oxfam, UEPA, NSF - Bureau of Nordic Family Forestry, Vattenfall, Verbund - Österreichische Elektrizitätswirtschafts-Aktiengesellschaft, WWF, and many more

PE405.949v02-00

HU

180/385

RR\744677HU.doc

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Angelika Niebler Elnök Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság BRÜSSZEL

Tárgy:

Vélemény a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) jogalapjáról

Tisztelt Elnökasszony! 2008. május 29-i levelében Ön az eljárási szabályzat 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tárgyban szereplı európai bizottsági javaslat jogalapjának érvényességét. 2008. június 26-i ülésén a bizottság megvizsgálta a fent említett kérdést. Az Ön levele értelmében az Ön bizottságának elıadója olyan értelmő módosítást nyújtott be, amely a jogalapból törölné az EK-Szerzıdés 95. cikkét, a 175. cikk (1) bekezdését hagyva az egyetlen jogalapnak. A módosítás szerzıje azzal indokolja ezt a lépést, hogy a kettıs jogalapot olyan különleges esetek számára tartják fenn, amikor több, egyformán fontos célt tőznek ki; az irányelvre irányuló javaslat fı célja a környezetvédelem, és a megújuló forrásból származó energiáról szóló irányelvet és a bioüzemanyagokról szóló irányelvet egyaránt a 175. cikk alapján fogadták el. Továbbá az elıadó szerint a bioüzemanyagokról szóló rendelkezéseknek nem alapvetı célja a kereskedelem megkönnyítése – mivel az elıírt szabványok távolról sincsenek harmonizálva – hanem a fenntarthatósági követelmények megállapítása. Jogalap Valamennyi közösségi jogi aktusnak a Szerzıdésben (vagy a végrehajtandó egyéb jogi aktusban) meghatározott jogalapon kell alapulnia. A jogalap határozza meg a Közösség ratione materiae hatáskörét, és ez szabja meg a hatáskör gyakorlásának módját, nevezetesen az alkalmazandó jogalkotási eszköz(öke)t és a döntéshozatali eljárást. Az Európai Bíróság álláspontja szerint a jogalap kiválasztása nem szubjektív kérdés, hanem azt „olyan objektív szempontok szerint kell meghatározni, amelyek bírósági felülvizsgálatot tesznek lehetıvé”1 az adott intézkedés célját és tartalmát illetıen2. Továbbá az intézkedés fı

1 2

45/86. számú ügy, Bizottság kontra Tanács [1987] EBHT 1439. o., (5) bekezdés C-300/89. számú ügy, Bizottság kontra Tanács [1991] EBHT I-287. o., (10) bekezdés

RR\744677HU.doc

181/385

PE405.949v02-00

HU

célkitőzésének kell döntı tényezıként szerepelnie1. Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint a Szerzıdés egy általános cikke elegendı jogi alapot jelent annak ellenére, hogy a kérdéses intézkedés alárendelten bár, de a Szerzıdés egy szőkebb témához kapcsolódó cikke által megjelölt célt is meg kíván valósítani2. Ami a több elembıl álló jogalap alkalmazását illeti, ehhez a megoldáshoz csak akkor szabad fordulni, amikor az intézkedés több párhuzamos, egymáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó, egyenrangú és egyaránt közvetlen célt szolgál3. A Bizottság által javasolt jogalap A Bizottság két jogalap, nevezetesen a 175. cikk (1) bekezdése4 és a 95. cikk1 alkalmazását 1

C-377/98. számú eset, Hollandia kontra Európai Parlament és Tanács [2001] EBHT I-7079, (27) bekezdés. C-377/98. eset, Hollandia kontra Európai Parlament és Tanács, [2001] ECR I-7079., (27)–(28) bek. C-491/01. eset, British American Tobacco (Investments) és Imperial Tobacco [2002] ECR I-11453, (93)–(94) bek. 3 Lásd pl. a C-165/87. esetet, Bizottság kontra Tanács, [1988] ECR 5545., (11) bek. Lásd továbbá: Lenaerts és Van Nuffel (szerk.: Bray), Constitutional Law of the European Union (Az Európai Unió alkotmányjoga), 2005, Sweet & Maxwell, London, 5-013. 4 175. cikk (1) A Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelıen, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen határoz arról, hogy a Közösségnek milyen lépéseket kell tennie a 174. cikkben említett célok elérése érdekében. 2. Az (1) bekezdésben elıírt döntéshozatali eljárástól eltérve és a 95. cikk sérelme nélkül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen egyhangúlag fogadja el: a) az elsıdlegesen adózási természető rendelkezéseket; b) azokat az intézkedéseket, amelyek érintik: – a területrendezést; – a mennyiségi vízkészlet-gazdálkodást, illetve amelyek az e készletek rendelkezésre állását akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolják; – a földhasználatot, kivéve a hulladékgazdálkodást; c) a tagállamok valamelyikének különbözı energiaforrások közötti választását és energiaellátásának általános szerkezetét jelentıs mértékben érintı intézkedéseket. A Tanács az elızı albekezdésben megállapított feltételek szerint meghatározhatja az e bekezdésben említett kérdések közül azokat, amelyekben minısített többséggel kell határozatot hozni. 3. Más területeken a Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelıen, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen fogadja el azokat az általános cselekvési programokat, amelyek az elérendı elsıdleges célkitőzéseket meghatározzák. A Tanács az adott esettıl függıen az (1) vagy a (2) bekezdésben foglaltak szerint fogadja el az e programok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. 4. Egyes közösségi természető intézkedések sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak a környezetpolitika finanszírozásáról és megvalósításáról. 5. Ha az (1) bekezdés rendelkezésein alapuló valamely intézkedés egy tagállam hatóságai számára aránytalanul magas költségekkel járna, a Tanács — a „szennyezı fizet”-elv sérelme nélkül — az ilyen intézkedés elfogadásáról szóló jogi aktusban megfelelı rendelkezéseket állapít meg: – átmeneti eltérés és/vagy – a 161. cikk alapján létrehozott Kohéziós Alapból nyújtott pénzügyi támogatás formájában. 174. cikk 1. A Közösség környezetpolitikája hozzájárul a következı célkitőzések eléréséhez: – a környezet minıségének megırzése, védelme és javítása, – az emberi egészség védelme, – a természeti erıforrások körültekintı és ésszerő hasznosítása, 2

PE405.949v02-00

HU

182/385

RR\744677HU.doc

– a regionális vagy világmérető környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések nemzetközi szinten való ösztönzése. 2. A Közösség környezetpolitikájának célja a magas szintő védelem, figyelembe véve ugyanakkor a Közösség különbözı régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elıvigyázatosság és a megelızés elvén, a környezeti károk elsıdlegesen a forrásuknál történı elhárításának elvén, valamint a „szennyezı fizet”-elven alapul. Ebben az összefüggésben a környezetvédelmi követelményeknek megfelelı harmonizációs intézkedések adott esetben egy védzáradékot foglalnak magukban, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy nem gazdasági jellegő környezetvédelmi okokból közösségi ellenırzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak. 3. Környezetpolitikája kidolgozása során a Közösség figyelembe veszi: – a rendelkezésre álló tudományos és mőszaki adatokat; – a Közösség különbözı régióinak környezeti feltételeit; – a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás lehetséges hasznait és költségeit; – a Közösség egészének gazdasági és társadalmi fejlıdését, valamint régióinak kiegyensúlyozott fejlıdését. 4. A Közösség és a tagállamok hatáskörük keretén belül együttmőködnek harmadik országokkal és a hatáskörrel rendelkezı nemzetközi szervezetekkel. A Közösség által folytatott együttmőködésre vonatkozó részletes szabályok a Közösség és az érintett harmadik felek közötti, a 300. cikknek megfelelıen megtárgyalt és megkötött megállapodások tárgyát képezhetik. Az elızı albekezdés nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy nemzetközi fórumokon tárgyalásokat folytassanak és nemzetközi megállapodásokat kössenek. 1 95. cikk 1. Ha e szerzıdés másként nem rendelkezik, a 14. cikkben meghatározott célkitőzések megvalósítására — a 94. cikktıl eltérve — a következı rendelkezéseket kell alkalmazni. A Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelıen és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követıen elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belsı piac megteremtése és mőködése. 2. Az (1) bekezdés nem vonatkozik az adózásra, a személyek szabad mozgására, valamint a munkavállalók jogaira és érdekeire vonatkozó rendelkezésekre. 3. A Bizottság az (1) bekezdésben elıirányzott, az egészségügyre, a biztonságra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban a védelem magas szintjét veszi alapul, különös figyelemmel a tudományos tényeken alapuló új fejleményekre. Az Európai Parlament és a Tanács saját hatáskörén belül szintén törekszik e célkitőzés megvalósítására. 4. Ha azt követıen, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekrıl a rendelkezésekrıl és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot. 5. Ezenfelül, a (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy harmonizációs intézkedésnek a Tanács vagy Bizottság által történı elfogadását követıen valamely tagállam új tudományos bizonyítékon alapuló, a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos nemzeti rendelkezések bevezetését tartja szükségesnek az adott tagállamra jellemzı olyan probléma miatt, amely a harmonizációs intézkedés elfogadása után merült fel, ezekrıl az elıirányzott rendelkezésekrıl és bevezetésük indokairól értesíti a Bizottságot. 6. A Bizottság a (4) és (5) bekezdésben említett értesítésektıl számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenırizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belsı piac mőködésében. Amennyiben a Bizottság e határidın belül nem hoz határozatot, a (4) és (5) bekezdésben említett nemzeti rendelkezéseket jóváhagyottnak kell tekinteni. Ha az ügy összetettsége indokolja, és az emberi egészséget fenyegetı veszély nem áll fenn, a Bizottság értesítheti az érintett tagállamot arról, hogy az ebben a bekezdésben említett határidı legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. 7. Ha a (6) bekezdés alapján egy tagállamnak engedélyezték valamely harmonizációs intézkedéstıl eltérı nemzeti rendelkezések fenntartását vagy bevezetését, a Bizottság haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasolja-e az adott intézkedés kiigazítását. 8. Ha egy olyan területen, amely korábban harmonizációs intézkedések tárgyát képezte, valamely tagállam különleges közegészségügyi problémát vet fel, errıl

RR\744677HU.doc

183/385

PE405.949v02-00

HU

javasolja. A kettıs jogalap alkalmazását az alábbi, szokatlanul hosszú indokolással támasztotta alá: „A Bizottság a javaslatot az EK-Szerzıdés 175. cikkének (1) bekezdése és a 95. cikke alapján terjeszti be. Habár az egységes jogalap megfelelıbb, a kettıs jogalap elismerten helyes akkor, ha az intézkedés rendelkezései az EK-Szerzıdés különbözı részeire támaszkodnak. Mindkét jogalap az együttdöntési eljárás használatát kívánja meg. A javaslat legnagyobb része az EK-Szerzıdés 175. cikke (1) bekezdésének (környezetvédelem) hatálya alá tartozik. Ez a cikk felhatalmazza a Közösséget, hogy fellépjen a környezet minıségének megırzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, és a természeti erıforrások körültekintı és ésszerő hasznosítása érdekében. Az irányelv ezeket a célokat követi. Mindazonáltal a javaslat 15., 16. és 17. cikke a tagállamokra jogi kötelezettségeket ró a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságát illetıen. Miközben maguk a fenntarthatósági kritériumok nyilvánvalóan a környezetvédelem célját szolgálják, az irányelv megakadályozza azt is, hogy a tagállamok bizonyos, a bioüzemanyagok, illetve nyersanyagok kereskedelmét esetleg hátráltató intézkedéseket fogadjanak el. Az irányelv tehát a bioüzemanyag-fenntarthatóság kritériumainak teljes harmonizálására törekszik, hogy biztosítsa, a tagállamok egyedileg ne fogadjanaknak el olyan kritériumokat, amelyek a köztük megvalósuló kereskedelem akadályát képezhetik. E szempontot illetıen tehát az irányelv elsıdleges céljának a belsı piac tekinthetı. Ezt az értékelést nem változtatja meg, hogy a környezetvédelem is fontos cél, hiszen az EK-Szerzıdés 95. cikkének (3) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy a környezetvédelem magas szintő védelmére kell törekedni a belsı piac megvalósítására irányuló intézkedésekben. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a bioüzemanyag-fenntarthatóság harmonizált szabályairól szóló rendelkezések az EK-Szerzıdés 95. cikkének (belsı piac) hatálya alá tartoznak. Általában a megújuló energia a hagyományos energia közeli helyettesítıje, és szolgáltatása ugyanazon az infrastruktúrán és logisztikai rendszeren keresztül történik. Minden tagállam használ már megújuló energiát és mind eldöntötte már, hogy részarányát növelni fogja. Ezen okoknál fogva a javaslat nem fogja jelentıs mértékben érinteni a tagállamok különbözı energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét, tehát nem tartozik az EK-Szerzıdés 175. cikke (2) bekezdésének hatálya alá.” A rendeletre irányuló javaslat célja és tartalma Az irányelvre irányuló javaslat célja, hogy közös keretet hozzon létre a megújuló forrásokból elıállított energia támogatására. Megállapítja a megújuló forrásokból elıállított energiának az tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasoljon-e megfelelı intézkedéseket a Tanácsnak. 9. A 226. és 227. cikkben megállapított eljárástól eltérve, a Bizottság vagy bármely tagállam közvetlenül a Bírósághoz fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam az e cikkben biztosított hatáskörével visszaél. 10. A fentiekben említett harmonizációs intézkedések indokolt esetben védzáradékot tartalmaznak, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a 30. cikkben említett egy vagy több nem gazdasági okból közösségi ellenırzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak.

PE405.949v02-00

HU

184/385

RR\744677HU.doc

energiafogyasztásban betöltendı összarányára és a megújuló energiának a közlekedésben felhasználandó részarányára vonatkozó kötelezı célkitőzéseket. Lefekteti a megújuló forrásokból elıállított energiával kapcsolatos, a származási garanciákra, a közigazgatási eljárásokra és a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolásra vonatkozó szabályokat. Megállapítja a környezeti fenntarthatósági kritériumokat a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók számára. A jövıbeli irányelv célja, hogy az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányára 20%-os kötelezı általános célkitőzést, a közlekedésben a bioüzemanyagok részarányára egy minden tagállam által elérendı 10%-os kötelezı minimum-célkitőzést, valamint az EU 20%-os célkitőzésével összhangban kötelezı nemzeti célkitőzéseket állapítson meg 2020-ra. Az 57 preambulumbekezdés közül csupán egy, az (53) utal specifikusan a belsı piacra: ez megállapítja, hogy a 15–17. cikkeket úgy kell tekinteni, hogy az EK-Szerzıdés 95. cikkén alapulnak, mivel a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók számára egy bizonyos célból megállapított fenntarthatósági követelmények harmonizálásával biztosítják a belsı piac megfelelı mőködését, ezáltal megkönnyítve a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók kereskedelmét a tagállamok között. A többi preambulumbekezdés és a rendelkezı rész (a jelentéskészítésre, az ellenırzésre, a módosításokra, a hatályon kívül helyezésekre, a komitológiára és a hatályba lépésre vonatkozó záró rendelkezéseket kivéve) a környezet minıségének megırzésével, védelmével és javításával, valamint a természeti erıforrásoknak az EK-Szerzıdés 174. pontjával összhangban álló, körültekintı és racionális kiaknázásával foglalkozik. Még a Bizottság állítása szerint a 95. cikken alapuló 15–17. cikkek is a környezetvédelemmel foglalkoznak. A Bíróság bírálataira tekintettel, amelyek szerint a) a Szerzıdés egyik általános cikke annak ellenére elégséges jogalapot biztosít, hogy a kérdéses intézkedés célja a Szerzıdés egy specifikus cikke célkitőzésének alacsonyabb szinten történı elérése, és b) a több elembıl álló jogalap alkalmazásához csak akkor szabad fordulni, amikor az intézkedés több párhuzamos, egymáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó, egyenrangú és egyaránt közvetlen célt szolgál, a 175. cikk (1) bekezdését lehet használni a rendelet jogalapjaként. 2008. június 27-i ülésén a Jogi Bizottság ennek megfelelıen egyhangúlag1 úgy határozott, hogy a legmegfelelıbb jogalapnak az EK-Szerzıdés 175. cikkének (1) bekezdését javasolja, valamint hogy nincs szükség a 95. cikkre való hivatkozásra.

1

A zárószavazáson az alábbi személyek voltak jelen: Giuseppe Gargani (elnök), Titus CorlăŃean (alelnök), Diana Wallis (a vélemény elıadója), Sharon Bowles, Carlo Casini, Monica Frassoni, Neena Gill, PiiaNoora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Eva Lichtenberger, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Szájer József és Ieke van den Burg.

RR\744677HU.doc

185/385

PE405.949v02-00

HU

Tisztelettel:

Giuseppe Gargani

PE405.949v02-00

HU

186/385

RR\744677HU.doc

15.7.2008

VÉLEMÉNY A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL (*)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) a vélemény elıadója (*): Anders Wijkman (*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

RÖVID INDOKOLÁS A fosszilis üzemanyagok hosszú ideje a társadalom éltetı erejét jelentik. A modernizáció jelenlegi formájában nem mehetett volna végbe, ha nem álltak volna rendelkezésre bıséges tartalékok olcsó olajból, szénbıl és gázból. Ennek az idıszaknak azonban hamarosan vége szakad. Energiabiztonsági és gazdasági szempontok miatt, illetve elsısorban és mindenek elıtt az éghajlatváltozás következtében jelentısen át kell alakítanunk energia- és közlekedési rendszereinket. Az éghajlatváltozásra éveken át fıként mint környezetvédelmi kérdésre tekintettünk. Mára azonban egyre inkább elismert tény, hogy az éghajlatváltozás a társadalom valamennyi ágazatára kihat, és – amennyiben nem lépünk fel határozottan ellene – katasztrofális következményekkel járhat a társadalomra nézve.

Az EU válaszúton Az EU válaszúthoz ért az energia jövıjét illetıen. Az energia és az éghajlat jelentette kihívásra nincs csodaszer – összetett megközelítést kell alkalmaznunk, amelynek fı pillérei: -

a nagyobb energiahatékonyság,

-

a fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonása és

-

jelentıs befektetések az alternatív energiaforrásokra – elsısorban a megújuló energiaforrásokra – irányuló kutatás és fejlesztés, illetve az ilyen energiaforrások felhasználása terén.

RR\744677HU.doc

187/385

PE405.949v02-00

HU

Az Európai Bizottság megújuló energiaforrásokról szóló irányelve a Tanács 2007. márciusi határozatából következik. A javaslat célja, hogy az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányára 2020-ra 20%-os kötelezı általános célkitőzést, a közlekedésben a megújuló energiaforrások részarányára 2020-ra 10%-os kötelezı célkitőzést, valamint az EU 20%-os célkitőzésével összhangban 2020-ra kötelezı nemzeti célkitőzéseket állapítson meg. A Parlament üdvözli a Bizottság javaslatát. A Parlament nemrég több jelentésben is kérte, hogy az EU energiahordozó-összetételében növeljék a megújuló energia arányát, és azt is fontolóra vette, hogy a kötelezı általános célkitőzést 25%-ban határozzák meg. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság e véleménye a megerısített együttmőködésrıl szóló rendelkezés értelmében az illetékes bizottságként eljáró Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsággal együttmőködésben készült. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elıadójával történı megállapodás alapján a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleménye elsısorban a bioüzemanyagok javasolt fenntarthatósági kritériumaival foglalkozik.

Bioenergia – a megoldás része A többi megújuló energiaforráshoz hasonlóan a bioenergia nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az energiabiztonság növeléséhez. A bioenergia két határozott elınnyel rendelkezik. Elıször is, a biomassza tárolt energia; a fosszilis üzemanyagokhoz hasonlóan bármikor hozzáférhetı. Másodszor, a biomassza minden energiafajtával és energiahordozóval el tudja látni a modern gazdaságokat, legyen szó villamos áramról, gázról, folyékony üzemanyagokról vagy hırıl. A bioenergia hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez, és növeli a mezıgazdasági, élelmiszer-feldolgozási és erdészeti ágazat eredményességét. A biomassza-ültetvények hozzájárulhatnak a degradálódott földterületek rehabilitációjához, a megjelenı fák, bokrok és füvek pedig visszafordíthatják a talajkárokat, miközben értékes pluszként energia termelıdik és kerül piacra. A bioenergia ugyanakkor természeténél fogva intenzív földhasználattal jár, környezeti hatásai pedig jelentısek. A legfontosabb aggodalmak e tekintetben az alábbiak: erdıirtás, a biológiai sokféleség elvesztése, a talajtápanyagok kimerülése, túlzott vízhasználat. A pozitív környezeti hatások közé sorolható: a degradálódott földterület rehabilitációja, kiegészítı földhasználati lehetıségek, a rost és egyéb nem energiatermék biztosítása tekintetében jelentkezı szinergiák. A biomassza-finomítók a modern koncepció szerint rendkívül hatékony agráripari létesítmények, amelyek sokféle terméket – élelmiszer, takarmány, üzemanyag, rost stb. – állítanak elı, és ezáltal maximálisan kihasználják a természeti erıforrásokat és a bioalapú anyagokat. Számos olyan hatékony energiaátalakítási technológia áll rendelkezésre, amely biomasszát használ fel, különösen hıenergia- és villamosenergia-termelés terén. Ilyen célokra általában azért használnak szívesen biomasszát, mert az gazdaságilag versenyképes és környezetileg hatékony. Az a tény ugyanakkor, hogy a biomassza hatékonyabban használható fel hıenergia- és villamosenergia-termelés céljából, nem zárja ki azt, hogy közlekedési üzemanyagok gyártásához is alkalmazzuk. A közlekedésbıl származó üvegházhatást okozó gázkibocsátás nehéz kihívás az EU számára, és a legtöbb tagállamban növekvı tendenciát mutat. Annak fényében, hogy az EU általános célkitőzése szerint az üvegházhatást okozó gázok PE405.949v02-00

HU

188/385

RR\744677HU.doc

kibocsátását 2020-ra legalább 30%-kal csökkenteni kell, a közlekedésbıl származó kibocsátások egyszerően nem emelkedhetnek. Alternatív megoldásokat kell keresni, úgymint: -

nagyobb energiahatékonyság, – további erıfeszítések elektromos jármővek, hibridek, hálózatról is tölthetı hibridek, hidrogénnel üzemelı üzemanyagcellás jármővek kifejlesztésére, – a közlekedési módok közötti váltás, elıtérbe helyezve a tömegközlekedést és a vasutat stb., – bioüzemanyagok használata. Bár ígéretesek az olyan alternatív megoldások, mint a hidrogén, az elektromos meghajtás vagy a hibridek, jelenleg senki sem tudhatja, melyik technológia adja a leghatékonyabb választ az energia és éghajlat jelentette kihívásra. Egyetlen lehetıség elıl sem szabad elzárkózni.

A bioüzemanyagok erısödı megkérdıjelezése Néhány évvel ezelıtt egyesek a bioüzemanyagokat tekintették számos, a globális energiaforrásokkal, környezettel és vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdés megoldásának. Ma azonban széles körő vita tárgyát képezik, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén várható megtakarítások tekintetében csakúgy, mint a rengeteg észlelt kedvezıtlen hatás miatt. Ezek között említendı az a félelem, miszerint a bioüzemanyag-termelés fokozódása növeli a talajminıségre, vízkészletre és biológiai sokféleségre nehezedı nyomást. Egyesek amiatt is aggódnak, hogy a bioüzemanyag-termelés elterjedése negatív hatással lesz az élelmiszerbiztonságra, és felgyorsítja az esıerdık pusztulását. Jelenleg csupán 25 millió hektáron folyik bioüzemanyag-termelés, ami a világ összesen 5 milliárd hektárnyi mezıgazdasági területének mintegy 0,5 %-a. Az élelmiszerárakat számos tényezı befolyásolja: kedvezıtlen idıjárási körülmények, a vetımagkészlet csökkenése, kereskedelmi korlátozások, spekulatív árubefektetések, a fellendülıben lévı gazdaságokban jelentkezı növekvı kereslet, a mezıgazdasági inputanyagok magasabb olajárak miatti drágulása stb. A bioüzemanyagok élelmiszerárakra gyakorolt kimutatható hatása tekintetében eddig egyedül azt a meglehetısen vitatható amerikai programot említhetjük, amely során kukoricából etanolt állítanak elı. Általánosan elfogadott, hogy az energianövény-termesztésre esetlegesen rendelkezésre álló földterületek felmérésekor elıször is az élelmiszer- és takarmányszükséglet kielégítését kell szem elıtt tartani. Energianövényeket azonban nem feltétlenül szántóföldön kell termelni. Termelhetıek degradálódott területeken, ezáltal csökkentve a földhasználat terén jelentkezı konfliktusokat. Bizonyos esetekben ugyanazon növénybıl többféle termék is elıállítható: élelmiszer, takarmány, üzemanyag, rost illetve egyebek. Az energianövény-termesztés tekintetében tehát a gazdasági ösztönzıknek lehetıség szerint a degradálódott, elhagyott vagy gyengén termı területekre kell koncentrálniuk, és ösztönözniük kell azt, hogy többféle terméket állítsanak elı. Bár a bioüzemanyag-elıállítás eddig nem volt negatív hatással az élelmiszerárakra, ez nem jelenti azt, hogy a jövıben nem fog hasonló problémákat okozni, amennyiben a bioüzemanyag-termelés aránya jelentısen megnı és/vagy a termelés érzékeny régiókra is kiterjed. Ezenkívül, mivel a világnak a fosszilisüzemanyag-tartalékok kimerülésével és/vagy drágulásával kell szembenéznie – párhuzamosan a lakosság számának emelkedésével és az étkezési szokások megváltozásával –, a földhasználat tekintetében egyértelmően további nyomásra kell számítani. RR\744677HU.doc

189/385

PE405.949v02-00

HU

Komolyan kell venni az egyrészrıl a fokozódó bioüzemanyag-termelés, másrészrıl az élelmiszertermelés, a biológiai sokféleség és az erdıirtás közötti lehetséges feszültséget. Nehéz kompromisszumok várnak ránk. Különleges kihívást jelent majd, hogy ne járuljunk hozzá további erdık kiirtásához. A tevékenységek áthelyezésének kockázata egyértelmő. Abban az esetben például, ha növényi olajokat egyre inkább biodízel elıállítására használnak fel, a trópusi erdıterületek rögtön alternatívaként jelentkeznek. Ilyen nyomások hatékony ellensúlyozásának egyetlen módja az lenne, ha létezne valamilyen kompenzációs rendszer az „elkerült erdıirtásra”.

A trópusi országok elıtt álló nagy lehetıségek A trópusi és szubtrópusi területeken egységnyi területre vetítve átlagosan 4–6-szor nagyobb mennyiségő biomassza termelıdik meg, mint a mérsékelt égövön való termesztés során. Az agrárszektornak nyújtott jelentıs támogatások az OECD országokban negatívan érintették a trópusi országokat. Az agrárreform különösen a legkevésbé fejlett országok számára nyújtana valódi lehetıségeket arra, hogy a bioüzemanyag-termelés elıtérbe helyezésével modernizálják mezıgazdasági ágazatukat. Az észak–déli irányú bioenergia-kereskedelmet elsısorban a produktivitás és a termelési költségek tekintetében jelentkezı jelentıs különbségek indokolják. Ezért magától értetıdı annak elismerése, hogy a hatékony bioüzemanyag-termelés terén számos afrikai és latinamerikai ország hatalmas potenciállal rendelkezik. Az Európai Uniónak elınyben kell részesítenie az e kontinensekrıl történı behozatal lehetıségét, feltéve, hogy a termelés szigorú fenntarthatósági kritériumok mellett történik. A bioüzemanyag-ipar kiépítéséhez azonban a legtöbb alacsony jövedelmő országban jelentıs kapacitásépítésre van szükség. Ennek tökéletes eszköze lehet a legújabb bizottsági kezdeményezés, az éghajlatváltozás elleni globális szövetség.

Óvatos megközelítés E jelentés elıadójának lenni az elıbbiek miatt hatalmas felelısség. A bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokra sürgısen szükség van, kidolgozásuk azonban meglehetısen bonyolult. Megfelelı elıállítás mellett a bioüzemanyagok hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az energiabiztonság növeléséhez. Ellenkezı esetben egyértelmően fenn áll annak a kockázata, hogy a bioüzemanyag-kezdeményezés hatalmas bukással zárul. Jelenleg a bioüzemanyaggal kapcsolatos fejlesztések korai szakaszában járunk. A kiválasztott politikának szorosan integrálódnia kell az üzemanyag-hatékonyság növelésére, illetve az elektromos jármővek és üzemanyagcellák stb. fejlesztésére irányuló erıfeszítésekbe, és nagyban ösztönöznie kell az innovációt a biomassza felhasználása tekintetében. Bár a bioüzemanyagok következı generációjának kifejlesztésére irányuló kutatási erıfeszítések ígéretesek, problémát jelent az idıtényezı. A legtöbb szakértı kételkedik abban, hogy a lignocellulóz alapú technológiák kereskedelmi szempontból életképessé válnak az elkövetkezı 10–15 évben. Amennyiben ez az elırejelzés igaz – és az EU fenntartja a 10%-os kötelezı célkitőzést – a bioüzemanyag-termelés gyorsan ki fog szélesedni, elsısorban agroüzemanyagok alapján. Ez komoly következményekkel járhat az élelmiszerbiztonságra, a biológiai sokféleségre, valamint az esıerdık pusztulásának ütemére nézve.

PE405.949v02-00

HU

190/385

RR\744677HU.doc

A technológiai fejlıdés és a földhasználatban bekövetkezı változások tekintetében jelentkezı ismeretlen tényezık miatt kényszerítı érv szól az óvatosság és a fokozatos megközelítés mellett. A javasolt 10%-os kötelezı célkitőzés túlzottan optimistának tőnik. Nem a célkitőzés mindenáron való elérésére kell törekednünk, hanem arra, hogy olyan politikákat valósítsunk meg, amelyek jelentıs éghajlati elınyökkel járnak.

A Bizottság javaslata – kritikai felülvizsgálat A bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokról szóló bizottsági javaslat egyértelmő erényekkel rendelkezik, azonban jelentıs változtatásokra szorul. Egyvalamit már kezdetben ki kell emelnünk: a fenntarthatósági kritériumok meghatározásával az EU létrehozza a megújuló energiára épülı prémiumkategóriájú közlekedési üzemanyagok piacát. Ebbıl természetesen következik, hogy az EU-nak joga van különleges igényeket meghatározni ilyen üzemanyagok vonatkozásában. Általánosságban azt is meg kell említenünk, hogy az EU nem egyedüliként tesz erıfeszítéseket a megújuló energiára épülı közlekedési üzemanyagok bevezetésének szabályozására. Végsı célként olyan fenntarthatósági kritériumokat kell elfogadni, amelyeket nemzetközileg is széles körben támogatnak. A Bizottságot arra kérjük, hogy szélesítse ki a többi fıbb szereplıvel folytatott párbeszédet, egy olyan megoldás elérése érdekében, amelyet a felek leginkább közösnek éreznek.

A kötelezı célkitőzés felülvizsgálata Az Európai Tanács elsı ízben feltételesen fogadta el a célkitőzést. Erre vonatkozóan három feltételt szabtak: 1) fenntarthatósági kritériumok meghatározása, 2) a második generációs bioüzemanyagok kereskedelemben való elérhetısége, 3) az üzemanyag-minıségrıl szóló irányelv módosítása. A legújabb tudományos jelentéseket figyelembe véve a bioüzemanyagok elterjedésével kapcsolatban számos bizonytalansággal kell számolni. Ezért javasolta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Tudományos Bizottsága és a Közös Kutatóközpont is a 10%os célkitőzés felfüggesztését. Erısen kétséges, hogy s második generációs bioüzemanyagok elérhetıek lesznek-e a kereskedelemben, és hogy a bioüzemanyag-gyártásnak milyen közvetlen és közvetett hatása lesz a földhasználatra. Az ismeretlen tényezık miatt felelısségteljes megoldásnak az tőnik, ha a 10%-os célkitőzésrıl szóló döntést visszavonjuk, és helyette alacsonyabb értéket – például 8% – határozunk meg, illetve az egész politikát – ezzel a célkitőzéssel együtt – rendszeresen felülvizsgáljuk.

A fenntartható megújuló energia kategória bevezetése Az irányelv célja a megújuló energiaforrások használatának elımozdítása. A 20%-os célkitőzés elérése érdekében mindent meg kell tenni a megújulóenergia-termelésre vonatkozó szabályozás egyszerősítésére, beleértve a távvezeték-hálózathoz való hozzáférés biztosítását és a közigazgatási eljárások egyszerősítését. A tervezési szabályokat rugalmasabbá kell tenni, mindenekelıtt az olyan megújulóenergia-projektek esetében, amelyek a priori fenntarthatónak tekinthetıek.

A fenntarthatósági kritériumok kiterjesztése az energiatermelésre használt biomasszára A bioüzemanyag-gyártás tekintetében nagy szükség van fenntarthatósági kritériumokra. Nem logikus azonban, hogy ezek a kritériumok csupán az energiatermelésre használt biomassza RR\744677HU.doc

191/385

PE405.949v02-00

HU

egy részére vonatkozzanak. Ezért javasoljuk a fenntarthatósági kritériumok kiterjesztését az energia célú biomassza-felhasználás valamennyi típusára.

Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére vonatkozó kritériumok Az elıadó véleménye szerint a javasolt 35%-os csökkentés nem elég ambiciózus. Ennyire alacsony célkitőzés esetén a piacon jelenleg megtalálható bioüzemanyagok többsége megfelelne, ami azzal a kockázattal jár, hogy a termelés rossz hatásfokú marad, csekély környezeti elınyökkel, viszont a földhasználatra gyakorolt jelentıs közvetett hatással. Emellett a 35%-os küszöbérték csökkenti a trópusi területek hatékony bioüzemanyag-termelés tekintetében fennálló jelentıs potenciálját. Végezetül pedig a Bizottság javaslata nem tartalmaz valódi ösztönzıket az innovációra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentésére. Annak érdekében, hogy a jövı bioüzemanyagai nagyobb környezeti elınyöket biztosítsanak, az elıadó véleménye szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében 50%-os küszöbértéket kellene meghatározni az irányelv hatályba lépésétıl kezdve. Ezenkívül, annak ösztönzésére, hogy a közlekedésben a megújulóenergia-használat legjobb lehetıségeit válasszák (beleértve az elektromos áramot és a hidrogént), a tagállamokban a lehetséges támogatási rendszereknek – beleértve a támogatásokat – igazodniuk kell az üvegház hatású gázkibocsátás tekintetében elért megtakarításhoz.

A „tiltott területekre” vonatkozó kritériumok A bizottsági javaslat néhány földterületet kizár a bioüzemanyag-termelés alól, és „tiltott területnek” tekinti; ilyenek például a jelentıs emberi tevékenységtıl mentes erdı, a természetvédelmi célokra kijelölt területek, a jelentıs biológiai sokféleséggel rendelkezı gyepterület stb. Mindez pozitívan értékelendı. A „tiltott területek” javasolt listája azonban nem tartalmaz néhány érzékeny területet, ezért kiegészítésre szorul – el lehetne például fogadni nagy természetvédelmi értékkel bíró földterületekre vonatkozó kritériumokat. A földhasználat tekintetében a bizottsági javaslat túlzottan fekete-fehéren látja a világot. A földterületeken vagy teljes körő termelést engedélyez, vagy semmit. A fenntartható gazdálkodást az európai és a trópusi erdıkben egyaránt lehetıvé kell tenni annak érdekében, hogy fel lehessen használni korlátozott mennyiségő biomasszát, feltéve, hogy ez fenntartható módon történik.

Társadalmi kritériumok A bizottsági javaslat nem tartalmaz társadalmi kritériumokat, többek között azért, mert azok ellentétben állnának a WTO-szabályokkal. Ezért ehelyütt azt javasoljuk a Bizottságnak, hogy minden második évben készítsen különjelentést a bioüzemanyagok iránt megnıtt kereslet, illetve a bioüzemanyagok fokozott használata által kiváltott társadalmi hatásokról.

Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének kiszámolására alkalmazott módszer A javasolt üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének kiszámítására alkalmazott módszer a VII. mellékletben bemutatott életciklus elemzés. Ez a módszer elvileg átfogó és kellıen rugalmas, mivel az irányelv elfogadását követıen kiigazítható. A javaslat referencia pontként alapértelmezett értékeket tartalmaz a bioüzemanyagokkal kapcsolatos termelésre, gyártásra és szállításra, valamint a földhasználatban bekövetkezett változásokra. Az alapértelmezett értékek meghatározásakor a földhasználat, a földhasználat megváltozása, illetve a termelés vonatkozásában alkalmazott általánosítás azonban PE405.949v02-00

HU

192/385

RR\744677HU.doc

megkérdıjelezhetı. A bizottsági javaslat azt a logikát látszik követni, hogy bizonyos földhasználat, például gyepterületek termesztése, a termesztés helyétıl függetlenül mindig ugyanolyan üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításhoz és/vagy szénkészlet csökkenéshez vezet. A gyepterületek azonban különbözı mennyiségő szenet tárolnak, ezért nem írhatóak le egyetlen alapértelmezett értékkel. Egyedül Brazíliában hozzávetılegesen tízféle különbözı gyepterület (cerrado) létezik. Tekintettel arra, hogy a bioüzemanyag-termeléssel kapcsolatos tudomány igen összetett, különösen, ami a földhasználat közvetlen vagy közvetett megváltozásából eredı jelentıs lehetséges hatásokat illeti, a regionális különbségeket jobban szem elıtt tartó megközelítésre van szükség. Ezenfelül, a földhasználat megváltozásából eredı kibocsátások tekintetében egy jobb módszert ajánlunk, amely az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport munkáján alapul, és különbözı alapértelmezett értékeket határoz meg az egyes régiókra. Komoly érvek szólnak a munkacsoport által kidolgozott módszer alkalmazása mellett. A módszer nagyobb rugalmasságot tesz lehetıvé, és valószínőleg széles körő támogatásra talál, mivel már most sok helyen alkalmazzák. A talaj szénkészletének szerepét jobban figyelembe kell venni. Bizonyos – elsısorban évelı – növények termesztése növeli a talaj szénkészletét, és ezáltal hozzájárul a degradálódott és gyengén termı területek termelékenyebbé tételéhez. A Bizottság által javasolt módszer nem foglalkozik a földhasználat közvetett megváltozásából eredı üvegházhatású gázkibocsátásokkal, így például az olyan esetekkel, amikor a bioüzemanyag-termelés következtében más területekre helyezıdik át a korábban azon a területen termesztett élelmiszernövények termesztése. Ennek hatásait számos szakértı jelentısnek értékeli. Nem áll azonban rendelkezésre olyan globális modell, amely segítségével pontosan megbecsülhetnénk e hatásokat. Lényegesnek tartjuk, hogy az életciklus-elemzést kiegészítsük egy efféle hatásokra vonatkozó becsléssel. Erre az egyik lehetséges megoldás az Öko-Insisut által kidolgozott módszer lehetne, amely ún. hozzáadott kockázatot határoz meg, vagyis a várható közvetett földhasználat-változásra büntetıpontot alkalmaz, amelyet hozzáadnak a szántóföldön történı bioüzemanyag-termelés tekintetében kiszámított üvegházhatású gázkibocsátás értékéhez.

MÓDOSÍTÁSOK A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı módosításokat:

Módosítás 1

RR\744677HU.doc

193/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 1 bevezetı hivatkozás A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére és 95. cikkére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére és 95. cikkére, a 12. cikk (6) bekezdésével és a 15., 16., és 17. cikkével kapcsolatban,


Módosítás


(2) Az energiahatékonyság javításán túl, a biomasszából és más megújuló energiaforrásból származó energia közlekedési ágazatban történı nagyobb arányú használata az egyike a leghatékonyabb eszközöknek, amellyel a Közösség mérsékelheti az egyik legkritikusabb ellátásbiztonsági problémáját jelentı ásványolajbehozataltól való függıségét a közlekedési ágazatban, valamint az ágazatot egy fenntartható megoldás felé vezetheti.


Módosítás

(4) A megújulóenergia-útiterv rámutatott, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított energia összarányára vonatkozó 20%-os célkitőzés és a közlekedésben használt megújuló energiára vonatkozó 10% -os célkitőzés megfelelı és megvalósítható feladat lenne, és a kötelezı célkitőzéseket tartalmazó keretnek

(4) A megújulóenergia-útiterv rámutatott, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított energia összarányára vonatkozó 20%-os célkitőzés megfelelı lenne, és a kötelezı célkitőzéseket tartalmazó keretnek biztosítania kell az üzleti világ számára a megújulóenergia-ágazattal kapcsolatos ésszerő befektetési döntések

PE405.949v02-00

HU

194/385

RR\744677HU.doc

biztosítania kell az üzleti világ számára a megújulóenergia-ágazattal kapcsolatos ésszerő befektetési döntések meghozatalához szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot.

meghozatalához szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot. Miközben jelentısen erısödtek a megújuló energiaforrásokból elıállított energia összarányára vonatkozó 20%-os célkitőzés mellett szóló érvek, egyre inkább megkérdıjelezıdik a közlekedésben használt megújuló energiára vonatkozó célkitőzés.


Módosítás

(5) A 2007 márciusában Brüsszelben tartott Európai Tanács újra megerısítette a Közösség elkötelezettségét a megújuló energiaforrások 2010 utáni, a Közösség egészében való fejlesztése iránt. Jóváhagyta a 20%-os kötelezı célkitőzést a megújuló energiaforrásoknak a Közösség összes energiafogyasztásában való részarányára vonatkozóan, és a minden tagállam által költséghatékony módon bevezetendı és elérendı kötelezı minimális célkitőzést a bioüzemanyagoknak a közlekedési benzinés dízelüzemanyag legalább 10%-át kitevı részarányára vonatkozóan. Megállapította, hogy a bioüzemanyagokra vonatkozó kötelezı jellegő célkitőzés helyes, feltéve, hogy termelésük fenntartható, a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalmazásra alkalmassá válnak, és a benzin és a dízelüzemanyagok minıségérıl, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanács irányelvet a megfelelı arányokban való üzemanyag-keverés lehetıvé tétele érdekében módosítják.

(5) A 2007 márciusában Brüsszelben tartott Európai Tanács újra megerısítette a Közösség elkötelezettségét a megújuló energiaforrások 2010 utáni, a Közösség egészében való fejlesztése iránt. Jóváhagyta a 20%-os kötelezı célkitőzést a megújuló energiaforrásoknak a Közösség összes energiafogyasztásában való részarányára vonatkozóan, és a minden tagállam által költséghatékony módon bevezetendı és elérendı kötelezı minimális célkitőzést a bioüzemanyagoknak a közlekedési benzinés dízelüzemanyag legalább 10%-át kitevı részarányára vonatkozóan. Megállapította, hogy a bioüzemanyagokra vonatkozó kötelezı jellegő célkitőzés helyes, feltéve, hogy termelésük fenntartható, a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalmazásra alkalmassá válnak, és a benzin és a dízelüzemanyagok minıségérıl, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanács irányelvet a megfelelı arányokban való üzemanyag-keverés lehetıvé tétele érdekében módosítják. Mivel nem tőnik valószínőnek, hogy a második generációs bioüzemanyagok, különösen a lignocellulóz-tartalmú növények kereskedelmi áttörésére 2020

RR\744677HU.doc

195/385

PE405.949v02-00

HU

elıtt sor kerül, egyértelmő annak kockázata, hogy a piacot az agroüzemanyagok fogják uralni, ami akaratlan következményekkel járhat az élelmezésbiztonságra, a biológiai sokféleségre, az erdık kiirtására stb. nézve.


Módosítás

(6) A kötelezı célkitőzés fı célja a befektetıi kiszámíthatóság biztosítása. Ezért nem helyénvaló a célkitőzés kötelezı jellegérıl szóló döntést elhalasztani addig, amíg egy jövıbeni esemény bekövetkezik. A Bizottság ezért a Tanács 2007. február 15-i ülésének jegyzıkönyvéhez csatolt nyilatkozatban megállapította, hogy véleménye szerint a célkitőzés kötelezıvé tételével nem szabad addig várni, amíg a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalmazásra alkalmassá válnak.

(6) A kötelezı célkitőzés fı célja a befektetıi kiszámíthatóság biztosítása és olyan technológiák folyamatos fejlesztésének ösztönzése, amelyek mindenfajta megújuló forrásból állítanak elı energiát. A bioüzemanyagok tekintetében jelenleg fennálló számos ismeretlen tényezı azonban a korábban tervezettnél óvatosabb megközelítésre ösztönöz. A kötelezı célkitőzés ezért felülvizsgálatra szorul.

Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (8) A Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament álláspontjának fényében, helyénvaló kötelezı célkitőzéseket megállapítani a megújuló energiának az Európai Unió fogyasztásában 2020-ra elérendı 20%-os összarányára, és a közlekedésben felhasznált megújuló energiát illetıen 10%-os részarányára.

PE405.949v02-00

HU

Módosítás (8) A Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament álláspontjának fényében, helyénvaló kötelezı célkitőzéseket megállapítani a megújuló energiának az Európai Unió fogyasztásában 2020-ra elérendı 20%-os összarányára, és a közlekedésben felhasznált megújuló energiát illetıen 2015-re elérendı 4%-os, 2020-ra pedig 8-10%-os részarányára, amelynek 2015-re 20%-a, illetve 2020-ra 196/385

RR\744677HU.doc

40-50%-a megújuló forrásokból származó villamos energia, hidrogén, biogáz, vagy lignocellulóz-tartalmú biomasszából és algából nyert közlekedési célú üzemanyag használatával kell, hogy megvalósuljon. A 2020-ra elérendı célkitőzésekrıl 2015ben kell véglegesen dönteni, az élelmiszerbiztonságra, a biológiai sokféleségre és a megújuló energiaforrásokból, biogázból termelt villamos energia vagy hidrogén, vagy lignocellulóz-tartalmú biomasszából és algából nyert közlekedési célú üzemanyag rendelkezésre állására gyakorolt következményeket különösen figyelembe vevı felülvizsgálat függvényében. E célkitőzéseket – az általános szabályozási kerettel és kiváltképpen az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenésének kiszámítására alkalmazott módszerrel együtt – rendszeresen felül kell vizsgálni.


Módosítás

(10) Ezzel szemben helyes a közlekedésben használt megújuló energia 10%-os célkitőzését minden tagállam számára azonos szinten megállapítani, hogy a közlekedési célú üzemanyag mőszaki elıírásainak és hozzáférhetıségének egységessége biztosítva legyen. A közlekedési célú üzemanyagokkal könnyő kereskedni, ezért a megfelelı források terén kedvezıtlen adottságokkal bíró tagállamok könnyen beszerezhetik majd máshonnan a megújuló alapon elıállított közlekedési üzemanyagokat. Habár technikailag lehetséges lenne, hogy a Közösség bioüzemanyag-célkitőzését kizárólag belsı

(10) Ezzel szemben helyes a közlekedésben használt megújuló energia 4%-os célkitőzését minden tagállam számára azonos szinten megállapítani, hogy a közlekedési célú üzemanyag mőszaki elıírásainak és hozzáférhetıségének egységessége biztosítva legyen. A közlekedési célú üzemanyagokkal könnyő kereskedni, ezért a megfelelı források terén kedvezıtlen adottságokkal bíró tagállamok könnyen beszerezhetik majd máshonnan a megújuló alapon elıállított közlekedési üzemanyagokat. Habár technikailag lehetséges lenne, hogy a Közösség a közlekedésben felhasznált megújuló

RR\744677HU.doc

197/385

PE405.949v02-00

HU

termelésbıl teljesítse, valószínő és kívánatos is, hogy azt ténylegesen a belsı termelés és import vegyítésével fogja teljesíteni. E célból a Bizottságnak felügyelnie kell a Közösség bioüzemanyag piacát, és szükség szerint megfelelı intézkedéseket kell javasolnia, hogy a belsı termelés és a behozatal között kiegyensúlyozott megoldás szülessen, figyelembe véve a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat, valamint a környezetvédelmi, a költségeket illetı, az energiabiztonsági és egyéb megfontolásokat is.

energiaforrásokra vonatkozó célkitőzését kizárólag belsı termelésbıl teljesítse, a trópusi területek hatékony bioüzemanyagtermelés tekintetében fennálló lényegesen nagyobb potenciálja, illetve a lehetı legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátásmegtakarítás elérésének célkitőzése amellett szól, hogy ennek jelentıs részét importon keresztül teljesítsük. E célból a Bizottságnak felügyelnie kell a Közösség bioüzemanyag piacát, és szükség szerint megfelelı intézkedéseket kell javasolnia, hogy a belsı termelés és a behozatal között kiegyensúlyozott megoldás szülessen, figyelembe véve a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat, valamint a környezetvédelmi, a költségeket illetı, az energiabiztonsági, az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítással kapcsolatos és egyéb megfontolásokat is.


Módosítás

(10a) A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az összes közlekedési ágazatban változatosabb legyen a megújuló energiaszerkezetet. 2011-ig a Bizottságnak a megújuló energiaforrások minden közlekedési ágazatban történı növelésére irányuló stratégia javaslatot kell benyújtania a Tanács és az Európai Parlament számára. Indokolás Ezidáig a megújuló energiaforrások közúti közlekedésben való alkalmazásán volt a hangsúly, azonban fontos a megújuló energia használatának minden közlekedési ágazatban történı támogatása. 2011-et javasolták határidınek, hogy a javaslat szerepeljen a következı pénzügyi tervben.


HU

198/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(11) Az átfogó célkitőzések teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak egy, a célkitőzéseik megvalósításához vezetı útvonalat kijelölı ütemterv-elıirányzat szerint kell fellépniük, és el kell készíteniük ágazati célkitőzéseiket is magába foglaló nemzeti cselekvési terveiket, annak szem elıtt tartásával, hogy a biomasszának többféle felhasználása van, ezért alapvetıen fontos az új biomassza-források mozgósítása.

(11) Az átfogó célkitőzések teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak egy, a célkitőzéseik megvalósításához vezetı útvonalat kijelölı ütemterv-elıirányzat szerint kell fellépniük, és el kell készíteniük ágazati célkitőzéseiket is magába foglaló nemzeti cselekvési terveiket, valamint a megújulóenergiatechnológiák keresletét és kínálatát elımozdító konkrét intézkedéseket.


Módosítás

(12a) A Közösségnek és a tagállamoknak jelentıs nagyságú pénzügyi forrást kell a megújulóenergia-technológiák kutatására és fejlesztésére fordítaniuk. A finanszírozás egyik kézenfekvı forrása az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébıl származó bevétel. Továbbá az Európai Technológiai Intézetnek elsıbbséget kell biztosítania a megújuló technológiák kutatásának és fejlesztésének.

Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (14) A megújuló energiaforrásokból elıállított energia részarányának kiszámítására egyértelmő szabályokat kell

RR\744677HU.doc

Módosítás (14) A megújuló energiaforrásokból elıállított energia részarányának kiszámítására átlátható és egyértelmő

199/385

PE405.949v02-00

HU

megállapítani.

szabályokat kell megállapítani.


Módosítás

(15) A vízenergia részarányának kiszámításakor, az éghajlati változásokból eredı hatásokat a normalizálási szabály alkalmazásával ki kell egyenlíteni.

(15) A vízenergia és a szélenergia részarányának kiszámításakor, az éghajlati változásokból eredı hatásokat a normalizálási szabály alkalmazásával ki kell egyenlíteni. Indokolás

A szélenergia termelése nagymértékben váltakozik az éghajlat-ingadozás miatt, és ezért normalizálási szabályozásnak kell alávetni.


Módosítás

(28) A képzés fejlesztéséhez összehangolt megközelítésre van szükség, és a kis teljesítményő megújulóenergiaberendezések üzembe helyezıi számára biztosítani kell a megfelelı minısítési rendszert a piac torzulásainak elkerülése, illetve a fogyasztói termékek és szolgáltatások magas színvonaláról való gondoskodás érdekében. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a nemzeti minısítési rendszereket, és azoknak ezért legalább minimális szinten harmonizált elveken kell nyugodniuk, tekintetbe véve az európai mőszaki szabványokat és a megújuló energiát hasznosító berendezések üzembe helyezıinek meglévı képzési és szakképesítési rendszereit. A szakmai képesítések elismerésérıl szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai

(28) A képzés fejlesztéséhez összehangolt megközelítésre van szükség, és a kis teljesítményő megújulóenergiaberendezések üzembe helyezıi számára biztosítani kell a megfelelı minısítési rendszert a piac torzulásainak elkerülése, illetve a fogyasztói termékek és szolgáltatások magas színvonaláról való gondoskodás érdekében. A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a nemzeti minısítési rendszereket, és azoknak ezért legalább minimális szinten harmonizált elveken kell nyugodniuk, tekintetbe véve az európai mőszaki szabványokat és a megújuló energiát hasznosító berendezések üzembe helyezıinek meglévı képzési és szakképesítési rendszereit. Továbbra is a szakmai képesítések elismerésérıl szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai

PE405.949v02-00

HU

200/385

RR\744677HU.doc

parlamenti és tanácsi irányelvet továbbra is alkalmazni kell az ezen irányelvben nem szabályozott kérdésekre, így az olyan üzembe helyezık szakmai képesítéseinek elismerésére, akik egyetlen tagállamban sem rendelkeznek minısítéssel.

parlamenti és tanácsi irányelvnek kell vonatkoznia a szabályozott szakmák szakmai képesítéseinek elismerésére. Amennyiben az üzembe helyezı szakmai tevékenységének megkezdése vagy gyakorlása szabályozott, a szakmai képesítés elismerésének elıfeltételeit a 2005/36/EK irányelv tartalmazza; ezek az elıfeltételek a tagállamokban minısítéssel rendelkezı üzembe helyezıkre is vonatkoznak.

Indokolás A 2005/36/EK irányelv rendelkezik a szabályozott szakmák szakmai képesítéseinek elismerésérıl, amire vonatkozóan átfogó és végleges rendelkezéseket tartalmaz. Ennek továbbra is vonatkoznia kell azokra az üzembe helyezıkre, akik önként minısítést szereztek a megújuló energiáról szóló irányelvnek megfelelıen. A megújuló energiaforrásokat felhasználó berendezések üzembe helyezése továbbra is például a főtéstechnikai mérnökök vagy a tetıfedık munkájának részét képezi.


Módosítás

(30) A megújuló energiaforrást hasznosító új villamosenergia-termelıknek a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolási költségeit objektíven, átláthatóan és megkülönböztetés-mentesen kell megállapítnai, továbbá megfelelıen figyelembe kell venni a hasznot, amelyet a hálózatba bekapcsolt villamosenergiatermelık jelentenek a hálózat számára.

(30) A megújuló energiaforrást hasznosító új villamosenergia-termelıknek a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolási költségeit objektíven, átláthatóan és megkülönböztetés-mentesen kell megállapítani, továbbá megfelelıen figyelembe kell venni a hasznot, amelyet a hálózatba bekapcsolt villamosenergiatermelık jelentenek a hálózat számára, biztosítva a teljes termelési kapacitás kihasználását. A megújuló energiaforrásokból származó gáz új termelıinek a gázhálózatba történı bekapcsolási költségeit objektív, átlátható és megkülönböztetés-mentes módszerrel kell megállapítani.

RR\744677HU.doc

201/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás Rendelkezéseket kell tervbe venni nemcsak a villamosenergia-termelést illetıen, hanem a gáztermeléssel kapcsolatosan is.


Módosítás

(33a) Az Európai Unió és a tagállamok minden lehetséges eszközzel biztosítania kell, hogy a közlekedési ágazat teljes energiafelhasználása jelentısen csökkenjen. A közlekedési ágazat teljes energiafelhasználása csökkentésének elsıdleges eszközei a közlekedési tervezés, a tömegközlekedés támogatása, az autógyártásban az elektromos autók részarányának növelése, valamint energiahatékonyabb, kisebb mérető és motorteljesítményő autók gyártása.


Módosítás

(34) A bioüzemanyagok termelésének környezeti szempontból fenntarthatónak kell lennie. Az ezen irányelvben lefektetett célkitőzéseknek való megfelelés céljára használt, illetve a nemzeti támogatási rendszerek által elınyben részesített bioüzemanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni, hogy megfeleljenek a környezeti fenntarthatóság kritériumainak.

(34) A bioüzemanyagok termelésének a többi megújuló energiaforrásokéhoz hasonlóan környezeti szempontból fenntarthatónak kell lennie. Az ezen irányelvben lefektetett célkitőzéseknek való megfelelés céljára használt, illetve a nemzeti támogatási rendszerek által elınyben részesített bioüzemanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni, hogy megfeleljenek a környezeti fenntarthatóság kritériumainak.

PE405.949v02-00

HU

202/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(39) Az ezen irányelvben a bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak nyújtott ösztönzık, illetve a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók iránti kereslet világmérető növekedése nem járhat a biológai sokféleséggel rendelkezı földterületek elpusztításával. Ezeket a számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert kimeríthetı erıforrásokat meg kell ırizni. A Közösség fogyasztói ezenkívül erkölcsileg elfogadhatatlannak tartanák, hogy megnövekedett bioüzemanyag- és egyéb folyékony bioenergiahordozófogyasztásuk a biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületek elpusztítását eredményezheti. Ezért szükséges olyan kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók csak akkor jogosultak az ösztönzıkre, ha garantálni lehet, hogy azok nem biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületekrıl származnak. A választott kritériumok szerint egy erdı biológiai sokféleséggel rendelkezik, ha a jelentıs emberi tevékenységektıl érintetlen (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete és Európai Gazdasági Bizottsága, illetve az európai erdık védelmérıl szóló miniszteri konferencia által használt meghatározást követve) vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Továbbá tekintettel bizonyos gyepterületek magas fokú biológiai sokféleséget képviselı jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekrıl származó nyersanyagokból elıállított bioüzemanyagok nem jogosultak az ezen irányelvben elıírt ösztönzıkben részesülni.

(39) Az ezen irányelvben a bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak nyújtott ösztönzık, illetve a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók iránti kereslet világmérető növekedése nem járhat a biológiai sokféleséggel rendelkezı földterületek elpusztításával. Ezeket a számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert kimeríthetı erıforrásokat meg kell ırizni. A Közösség fogyasztói ezenkívül erkölcsileg elfogadhatatlannak tartanák, hogy megnövekedett bioüzemanyag- és egyéb folyékony bioenergiahordozófogyasztásuk a biológiai sokféleséggel rendelkezı földterületek elpusztítását eredményezheti. Ezért szükséges olyan kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók csak akkor jogosultak az ösztönzıkre, ha garantálni lehet, hogy azok nem biológiai sokféleséggel rendelkezı földterületekrıl származnak, vagy azt, hogy a nyersanyagok kinyerése nem hatott kedvezıtlenül a biológiai sokféleségre. A választott kritériumok szerint egy erdı biológiai sokféleséggel rendelkezik, ha a jelentıs emberi tevékenységektıl érintetlen (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete és Európai Gazdasági Bizottsága, illetve az európai erdık védelmérıl szóló miniszteri konferencia által használt meghatározást követve) vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Továbbá tekintettel bizonyos gyepterületek magas fokú biológiai sokféleséget képviselı jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekrıl származó nyersanyagokból

RR\744677HU.doc

203/385

PE405.949v02-00

HU

A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelı kritériumokat és/vagy földrajzi térségeket az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselı gyepterület meghatározásához a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelıen.

elıállított bioüzemanyagok nem jogosultak az ezen irányelvben elıírt ösztönzıkben részesülni, amennyiben betakarításuk módja kedvezıtlenül hat a biológiai sokféleségre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelı kritériumokat és/vagy földrajzi térségeket az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselı gyepterület meghatározásához a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelıen.


Módosítás

(39a) Habár biomasszából származó energiát nem szabadna a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl, illetve jelentıs szénkészletekkel rendelkezı földterületekrıl – mint például jelentıs emberi tevékenységtıl háborítatlan erdıkbıl és/vagy összefüggı erdıterületekrıl –származó nyersanyagból elıállítani, a növekvı bioüzemanyagtermelés akaratlan következményeként így is nagy lehet a természetes erdıkre nehezedı nyomás. Abban az esetben például, ha a növekvı biodízel-kereslet következtében megnı a növényi olaj iránti kereslet, az egyik lehetséges következményként szójabab vagy pálmaolaj termesztés céljából erdıterületeket irthatnak ki. Egyes esetekben efféle erdıirtásra annak ellenére is sor kerülhet, hogy az a nemzeti vagy nemzetközi szabályozás értelmében illegálisnak minısül. Ezenkívül, a földhasználat tekintetében jelentkezı bármilyen nyomás elkerülhetetlen következményeként jóformán minden intenzív földhasználattal járó tevékenység PE405.949v02-00

HU

204/385

RR\744677HU.doc

kiterjedése, illetve nagysága emelkedni fog. Ennek ellenére fontos, hogy az EU ösztönzıket biztosítson az ilyen hatások kockázatának minimálisra csökkentésére; az EU-nak prioritásként kell kezelnie különösen a trópusi esıerdık védelmét célzó programokat, például az „elkerült erdıirtásra” vonatkozó kompenzációt.

Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrár-környezetvédelmi követelményeinek is.

Módosítás (40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrár-környezetvédelmi követelményeinek is. Ezenkívül ösztönzik a tagállamokat, hogy végezzenek kutatásokat arra nézve, hogy a lignocellulóz-tartalmú növények új fajtáinak mezıgazdasági termesztésbe történı bevonása milyen mértében játszik meghatározó szerepet a környezetvédelmi szabályozás javításának elısegítésében a Közös Agrárpolitika ökológiai szempontoknak történı megfelelésre vonatkozó szabályaiban kifejezetten említett szempontokon kívül, például a felszín alatti és felszíni vizek minıségének védelme tekintetében a 2000/60/EK irányelv alapján.

Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 47 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (47) A Bizottságnak 2010-ig elemeznie kell a biomasszának a bioüzemanyagoktól RR\744677HU.doc

Módosítás (47) A Bizottságnak 2009-ig elemeznie kell a biomasszának a bioüzemanyagoktól 205/385

PE405.949v02-00

HU

és az egyéb folyékony bioenergiahordozóktól eltérı, energia célú felhasználására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeit, tekintetbe véve annak szükségességét, hogy a biomassza forrásokkal való gazdálkodás fenntartható legyen.

és az egyéb folyékony bioenergiahordozóktól eltérı, energia célú felhasználására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeit, tekintetbe véve annak szükségességét, hogy valamennyi biomassza-forrással való gazdálkodás fenntartható legyen. Ennek végül ki kell terjednie a mezıgazdasági gyakorlatokra is.


Módosítás

törölve

(48) A 10%-os bioüzemanyag-részarány elérésének lehetıvé tétele érdekében, szükséges az EN590/2004 szabványnál biodízelt nagyobb arányban tartalmazó dízel-keverék forgalom hozatalának biztosítása.

Indokolás Összhangban azzal az alapelvvel, mely szerint el kell kerülni a bioüzemanyagok kizárólagos használatát, és a megújuló energiaforrások szélesebb spektrumának kell elsıbbséget élveznie.


Módosítás

(52) Támogatási rendszereik megtervezése során, a tagállamok elısegíthetik a járulékos elınyöket nyújtó bioüzemanyagok használatát, beleértve a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból elıállított bioüzemanyagokat, kellıen tekintetbe véve egyrészt a hagyományos bioüzemanyagokból történı energiatermelés és másrészt a járulékos

(52) Támogatási rendszereik megtervezése során, a tagállamok elısegíthetik a járulékos elınyöket nyújtó bioüzemanyagok használatát, beleértve a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból elıállított bioüzemanyagokat, kellıen tekintetbe véve egyrészt a hagyományos bioüzemanyagokból történı energiatermelés és másrészt a járulékos

PE405.949v02-00

HU

206/385

RR\744677HU.doc

elınyöket szolgáltató energiatermelés eltérı költségeit. A tagállamok ösztönözhetik az olyan megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe történı beruházást, amelyek versenyképessé válásához idıre van szükség.

elınyöket szolgáltató energiatermelés eltérı költségeit. A tagállamoknak ösztönözniük kell az olyan más megújuló energiatechnológiák kutatásába és fejlesztésébe történı beruházást, amelyek versenyképessé válásához idıre van szükség.


Módosítás

(57) Mivel a javasolt fellépés céljait – nevezetesen a Közösség összes energiafogyasztásában a megújuló energiák 20%-os részarányának, és az egyes tagállamok közlekedési célú benzin- és dízelfogyasztásában a bioüzemanyagok 10%-os részarányának 2020-ra való elérését – a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és így a fellépés nagyságrendje miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, az EKSzerzıdés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban a Közösség intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvével összhangban – amelyrıl ugyancsak az EK-Szerzıdés 5. cikke rendelkezik – ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket,

(57) Mivel a javasolt fellépés céljait – nevezetesen a Közösség összes végsı energiafogyasztásában a megújuló energiák kötelezı 20%-os részarányának, és az egyes tagállamokban a közlekedés területén a megújuló energiák kötelezı 4%-os részarányának 2015-ra való elérését – a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és így a fellépés nagyságrendje miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, az EKSzerzıdés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban a Közösség intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvével összhangban – amelyrıl ugyancsak az EK-Szerzıdés 5. cikke rendelkezik – ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket,


Módosítás

(57a) A megújulóenergia-infrastruktúra megfelelı fejlıdésének elısegítése érdekében fontos a 2000/60/EK, 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelv RR\744677HU.doc

207/385

PE405.949v02-00

HU

maradéktalan betartásának biztosítása. Indokolás A megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztéseket a lehetı leggyorsabban és a legkoherensebb módon kell végrehajtani. A megújuló energiák használata gyakran a helyi természeti körülményektıl függ, ezért fontos a létesítmények helyének helyes megválasztása.


Módosítás


Ez az irányelv olyan közös keretet hoz létre a megújuló forrásokból elıállított energia támogatására, amely megerısíti a meglévı nemzeti támogatórendszereket és lehetıvé teszi számukra a fejlesztési célkitőzések elérését. Megállapítja a megújuló forrásokból elıállított energiának az energiafogyasztásban betöltendı összarányára és a megújuló energiának a közlekedésben felhasználandó részarányára vonatkozó kötelezı uniós és nemzeti célkitőzéseket. Lefekteti a származási garanciákra, a közigazgatási eljárásokra és a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolásra vonatkozó a megújuló forrásokból elıállított energiával kapcsolatos szabályokat. Megállapítja a környezeti fenntarthatósági kritériumokat a megújuló energiaforrásokból és különösen a biomasszából elıállított energia számára, és lehetıvé teszi a kötelezı fejlesztési célkitőzések több tagállam általi közös elérését.

Indokolás A fenntarthatósági kritérium alkalmazási körét ki kell terjeszteni a megújuló energia csekély részét kitevı bioüzemanyagokon túlmenıen úgy, hogy az a megújuló energiaforrásokra és a biomasszára is vonatkozzon. A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az PE405.949v02-00

HU

208/385

RR\744677HU.doc

eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tenni számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.

Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – a a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa) A fogalommeghatározást a Bizottság által a 21. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elért mőszaki eredményekhez lehet igazítani; Indokolás A megújuló energiáknak a megújulóenergia irányelven (2001/77) alapuló fogalommeghatározása több energiaforrást és technológiát is figyelmen kívül hagy (például a szennyvíziszapot). Az új technológiák jövıbeli fejlıdésének figyelembevétele érdekében a Bizottságnak engedélyezni kell, hogy a fogalommeghatározást a komitológiai eljárás keretében módosítsa.

Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


b) „biomassza”: a mezıgazdaságból (a növényi és állati eredető anyagokat is beleértve) és akvakultúrából, erdıgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

Indokolás A meglévı meghatározás kizárja a biomasszát az akvakultúra jellegő termékek, mint pl. az algák közül. Továbbá, a biológiailag lebomló hulladékot sokkal jobban lehet újrahasznosítani, illetve komposztálni, a folyamat során termelıdı gázokat pedig energia elıállításra lehet használni. Mivel az ipari és kommunális hulladék biológiailag lebomló része jellemzıen alacsony energiateljesítményő, ezért az irányelvnek az ilyen jellegő hulladék RR\744677HU.doc

209/385

PE405.949v02-00

HU

elkülönítését kell elımozdítania.

Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) „végsı energiafogyasztás”: a gyáripar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások, a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és halászat részére szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hıtermelésre fordított villamosenergia- és hıfogyasztását, és a villamosenergia- és hıelosztásból származó veszteségeket;

c) „végsı energiafogyasztás”: a gyáripar, a közlekedés, a háztartások, a kiskereskedelem és a szolgáltatások, a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és halászat részére szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hıtermelésre fordított villamosenergia- és hıfogyasztását, és a villamosenergia- és hıelosztásból származó veszteségeket;

Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – d pont A Bizottság által javasolt szöveg d) „távfőtés vagy hőtés”: a gız, melegvíz vagy hőtött folyadékok formájában egy központi termelési egységbıl hálózaton keresztül több épület számára szolgáltatott, helyiség vagy folyamat főtésére vagy hőtésére használt hıenergia;

Módosítás d) „távfőtés vagy hőtés”: a gız, melegvíz vagy hőtött folyadékok formájában egy központi termelési egységbıl hálózaton keresztül több épület vagy ipari fogyasztó számára szolgáltatott, helyiség vagy folyamat főtésére vagy hőtésére használt, illetve megújuló energiaforrásból származó hıenergia;

Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – e pont A Bizottság által javasolt szöveg e) „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából elıállított energiaforrásként PE405.949v02-00

HU

Módosítás e) „energia-elıállítási célból termelt biomassza”: biomasszából elıállított, energiaforrásként használt szilárd, gáz210/385

RR\744677HU.doc

használt folyékony üzemanyag;

halmazállapotú vagy folyékony üzemanyag; Indokolás

E jogszabály kiterjed minden biomasszából elıállított energiára, nem csak a szállítási ágazatban üzemanyagként használt energiára, illetve a hı- és energia-elıállítás céljából használt folyékony tüzelıanyagra. Ezért elengedhetetlen ennek az átfogó kifejezésnek a meghatározása.

Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) „bioüzemanyagok”: a biomasszából elıállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;

f) „biomasszából elıállított, közlekedési célú üzemanyagok”: a biomasszából elıállított folyékony vagy gázhalmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;

Indokolás Horizontális módosítás, amelynek célja a „bioüzemanyag” kifejezés kicserélése egy megfelelıbb és pontosabb kifejezésre, azaz a „biomasszából elıállított, közlekedési célú üzemanyagra”. A „bioüzemanyag” kifejezés félrevezetı a fogyasztók számára, hiszen a „bio” elıtagot sok országban a szerves termeléssel és a környezetbarát termékekkel kapcsolják össze.

Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

fa) „vizes élıhely”: tartósan vagy az év jelentıs részében vízzel borított, illetve vízzel átitatott földterület; Indokolás Ezen irányelvnek meg kell határoznia a vizes élıhely fogalmát. A vizes élıhelyek fontos széntárolók és esetleges átalakulásuk jelentıs mennyiségő üvegházhatást okozó gáz RR\744677HU.doc

211/385

PE405.949v02-00

HU

kibocsátását eredményezheti. A nem lecsapolt ısmocsár, mint például a tızeges ısmocsár is egyértelmően e meghatározás alá tartozik.

Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – g a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ga) „végfelhasználási igazolás (TAC)”: különlegesen megjelölt elektronikus dokumentum, amely bizonyítékként szolgál arra, hogy adott mennyiségő energiát megújuló energiaforrásból állítottak elı és a kibocsátó tagállamban vagy más tagállamokban beszámítható a kötelezı erejő célok teljesítésébe; Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.

Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – h pont A Bizottság által javasolt szöveg h) „támogatási rendszer”: egy tagállam piaci beavatkozásával létrehozott rendszer, amely az energiatermelés költségének csökkentésével, az eladási ár növelésével vagy megújulóenergia-kötelezettség, illetve más, a megújuló forrásokból elıállított energia megvásárolt mennyiségét növelı eszköz útján elısegíti, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia piacot találjon;

PE405.949v02-00

HU

Módosítás h) „támogatási rendszer”: olyan rendszer, amely ösztönzıket hoz létre vagy fejleszt tovább a megújuló forrásokból elıállított energia továbbfejlesztésére vagy felhasználására. Az ilyen nemzeti támogatási rendszerek magukban foglalják különösen a zöld tanúsítványokat, a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy kedvezményeket, az adó-visszatérítési és közvetlen ártámogatási rendszereket, különösen a betáplálási térítési és a betáplálási prémium rendszereket;

212/385

RR\744677HU.doc

Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.

Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – i a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ia) „nagy természetvédelmi értékkel rendelkezı terület”: - olyan területek, amelyeken globális, regionális illetve nemzeti szempontból jelentıs biodiverzitás koncentrálódik (pl. endemikus, veszélyeztetett fajok, refugiumok (menedékhelyek)); - globális, regionális illetve nemzeti szempontból jelentıs nagy tájszintő területek, ahol a legtöbb, illetve majdnem az összes természetben elıforduló faj életképes populációja természetes eloszlásban és mennyiségben él; - olyan területek, amelyek ritka, illetve fenyegetett és veszélyeztetett ökoszisztémákban találhatók, illetve azokat tartalmaznak; - olyan területek, amelyek kritikus helyzetben alapvetı természeti szolgáltatásokat nyújtanak (pl. vízgyőjtı védelem, eróziógátlás); - helyi közösségek alapvetı igényeinek kielégítéséhez szükséges területek (pl. megélhetés, egészség); - helyi közösségek hagyományos kulturális identitása számára létfontosságú területek (a kulturális, ökológiai, gazdasági, illetve vallási jelentıségő területeket e helyi közösségekkel együttesen állapítják meg).

RR\744677HU.doc

213/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás A nagy természetvédelmi értékkel rendelkezı terület meghatározására a 15. cikk (3) bekezdése tekintetében van szükség. A nagy természetvédelmi érték keretrendszerét eredetileg az Erdıgondnoksági Tanács (Forest Stewardship Council – FSC) dolgozta ki (és immár része az FSC tanúsítási rendszernek), és szilárd keretet biztosít a nemzeti szabályozás vagy nemzetközi egyezmények szerinti védelemben részesülı vagy nem részesülı, nagy természetvédelmi értékkel rendelkezı területek azonosítására.

Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – -1 bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(-1) A végsı cél a fosszilis energiahordozók felhasználásából származó üvegházhatást okozó gázok fokozatos megszüntetése az Európai Unióban 2050 január 1-jéig. Indokolás Az éghajlatváltozás megállítása érdekében az EU-ban a jövıben a fosszilis energiahordozókból származó kibocsátásokat a nullához közeli szintre kell csökkenteni.


Módosítás

(1a) A szinergikus hatások kihasználása érdekében két vagy több tagállam közösen is teljesítheti az I. melléklet A. részében megjelölt célokat. a) Ebbıl a célból a tagállamok létrehozhatnak egy olyan rendszert, amely lehetıvé teszi a 10. cikk szerint a nemzeti célok teljesítésébe beszámítható „végfelhasználási igazolások” (TAC) harmadik felekre való átruházását. b) Két vagy több tagállam megállapodást köthet a megújuló energiaforrásokból PE405.949v02-00

HU

214/385

RR\744677HU.doc

elıállított energia egymás közötti statisztikai átruházásáról annak nemzeti célértékeikbe való beszámítása céljából. c) A tagállamok megállapodást köthetnek közös projektek megvalósításáról, amelyek során egy vagy több tagállam támogatja a megújuló energiák ösztönzésére irányuló projekteket egy másik tagállamban abból a célból, hogy az így elıállított megújuló energiát arányosan beszámíthassák saját céljaik teljesítésébe. d) Két vagy több tagállam megállapodást köthet a célkitőzések közös teljesítésérıl, különösen határokon átnyúló, közös támogatási rendszerek létrehozása vagy nemzeti rendszereik más tagállamokból származó energia elıtti megnyitása révén. Ebben az esetben közösen kell bizonyítaniuk, hogy a megújuló energia olyan részarányban van jelen végsı energiafogyasztásukban, amilyen részarányt összesen elérnének, ha a rájuk vonatkozó célértékeket egyedül kellene teljesíteniük. Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.


Módosítás

(2) A tagállamok megfelelı intézkedéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya egyenlı vagy meghaladja az I. melléklet B. részében szereplı ütemtervelıirányzatban feltüntetett részarányt.

(2) A tagállamok megfelelı intézkedéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya megfeleljen az I. melléklet B. részében szereplı kötelezı minimális idıközi céloknak vagy meghaladja azokat.

RR\744677HU.doc

215/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás A 2020-ra tervezett EK- és tagállami célok átlagos teljesítése érdekében kötelezı érvényő idıközi célokat is ki kell tőzni. Az I. melléklet B. részében szereplı ütemterv-elıirányzat a megújuló energiaforrások tekintetében kezdetben nagyon lassú, majd a legnagyobb növekedést a 2020 elıtti évre tőzi ki. Ha a tagállamok e követelményeket nem tartják be, akkor nagyon nehéz lesz 2020-ra elérniük saját célkitőzéseiket. Ezért ezt a legalapvetıbb minimumnak kell tekinteni.

Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (3) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia közlekedésben felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 10%a.

Módosítás (3) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia közúti közlekedésben felhasznált részaránya 2015-ben legalább a közúti közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 4%-a, amelynek legalább 20%-a megújuló forrásokból származó villamos energia, hidrogén, biogáz, vagy lignocellulóz-tartalmú biomasszából és algából nyert közlekedési üzemanyag használatával valósul meg, és ez az arány 2020-ra legalább 8-10%, amelynek 40-50%-a a megújuló forrásokból származó villamos energia, hidrogén, biogáz, vagy lignocellulóztartalmú biomasszából és algából nyert közlekedési üzemanyag használatával valósul meg.

A 2020-ra elérendı célkitőzésekrıl 2015ben döntenek a közlekedésben használt megújulóenergia-politika átfogó tapasztalatainak nagyszabású felülvizsgálata függvényében, amely különös figyelmet fordít az élelmiszerbiztonságra, a biológiai sokféleségre, valamint a lignocellulóztartalmú biomasszából és/vagy algából, biogázból nyert közlekedési üzemanyag kereskedelmi elérhetıségére, és a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia vagy hidrogén PE405.949v02-00

HU

216/385

RR\744677HU.doc

használatára gyakorolt esetleges kedvezıtlen következményekre. A tagállamok biztosítják, hogy az elsı és a második albekezdésben meghatározott célkitőzésekbe beleszámító energia eleget tesz a 15. cikk szerinti környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumoknak. A átfogó célkitőzést 2015-tıl kezdıdıen háromévente rendszeresen felülvizsgálják a 20. cikkben meghatározott, a Bizottság által készítendı jelentés alapján.


Módosítás

(3a) Legkésıbb 2010. január 1-jéig a Bizottság egységes fehér könyvet nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amelyben meghatározza a (-1) bekezdésben meghatározott célkitőzések megvalósításához szükséges valamennyi vonatkozó szabályozás átfogó listáját. Indokolás A jogalkotási munka gyakran nem egységes. Egy Bizottság által készített egységes dokumentum, amely ismerteti az összes szükséges szabályozást a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatást okozó gázoknak az Európai Unión belüli fokozatos megszüntetésére vonatkozó célkitőzés elérése érdekében, igen hasznos volna, és az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos jogalkotási munkát jóval átláthatóbbá és világosabbá tenné.

Módosítás 41

RR\744677HU.doc

217/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(3a) A Bizottság 2010. január 1-jéig módszertant dolgoz ki a megújuló forrásokból származó villamos energia és hidrogén teljes üzemanyagfelhasználáshoz való hozzájárulásának kiszámítására. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Indokolás Széles körő aggodalmak terjedtek el azzal kapcsolatban, vajon üdvös-e a 10%-os célkitőzés. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség azt javasolta egy nemrégiben készült jelentésében, hogy az ún. elsı generációs bioüzemanyagok fogyasztását 10% alatt kell tartani. A villamos energiának és a hidrogénnek a megoldás részét kell képeznie. Jelenleg azonban nehezen mérhetı ezen üzemanyagoknak a teljes üzemanyag-felhasználáshoz való hozzájárulása. A villamos energia vagy a hidrogén közlekedési üzemanyagként való használatának megkönnyítése érdekében ki kell dolgozni egy számítási módszertant.


Módosítás

(3) Az a tagállam, amelyben a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya a közvetlenül megelızı kétéves idıszakban az I melléklet B. részében szereplı ütemterv-elıirányzatban megállapított részaránynál kevesebb, legkésıbb a következı év június 30-áig új nemzeti cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, és ebben megfelelı intézkedéseket állapít meg annak biztosítására, hogy a jövıben a megújuló forrásokból elıállított energia

(3) Az a tagállam, amelyben a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya a közvetlenül megelızı kétéves idıszakban az I. melléklet B. részében szereplı kötelezı idıközi célokban megállapított részaránynál kevesebb, legkésıbb a következı év június 30-áig új nemzeti cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, és ebben megfelelı intézkedéseket állapít meg annak biztosítására, hogy a jövıben a megújuló forrásokból elıállított energia

PE405.949v02-00

HU

218/385

RR\744677HU.doc

részaránya megegyezzen az I. melléklet B. részében szereplı ütemterv-elıirányzattal vagy meghaladja azt.

részaránya megegyezzen az I. melléklet B. részében szereplı ütemterv-elıirányzattal vagy meghaladja azt.


Módosítás

(3a) A tagállamoknak ösztönzıket kell biztosítaniuk a közlekedésben használt gázhalmazállapotú üzemanyagokkal kapcsolatos töltıállomás-infrastruktúra fejlesztése tekintetében, valamint rövid és középtávon ösztönzıket kell biztosítaniuk a fent említett üzemanyagokat használó jármővek lehetséges felhasználói számára a széles körő piac elımozdítása és a fenntartható mobilitás feltételeinek megteremtése érdekében. Indokolás Az összes országban, ahol sikeresen bevezették az alternatív gázhalmazállapotú üzemanyagokkal mőködı jármőveket, döntı jelentıséggel bírt a nagy mértékő állami és sok esetben a helyi hatóságoktól származó támogatás. Rövid és középtávon állami támogatás nélkül nehéz megteremteni e jármővek kiterjedt piacát.


Módosítás

(9) A megújuló energiaforrásokból harmadik országokban elıállított villamos energiát az ezen irányelvben a nemzeti célokat illetıen meghatározott követelményeknek való megfelelés értékelésekor csak a következı feltételek teljesülése esetén lehet figyelembe venni:

(9) A megújuló energiaforrásokból harmadik országokban elıállított villamos energiát és a közlekedési ágazatban használt energiát az ezen irányelvben a nemzeti célokat illetıen meghatározott követelményeknek való megfelelés értékelésekor csak a következı feltételek teljesülése esetén lehet figyelembe venni:

a) a villamos energiát a Közösségben

a) azokat fizikai értelemben a Közösségbe

RR\744677HU.doc

219/385

PE405.949v02-00

HU

használják fel;

importálják, és ott használják fel;

b) a villamos energiát olyan létesítményben állították elı, amely az ezen irányelv hatálybalépését követıen kezdte meg mőködését; továbbá

b) azokat olyan létesítményben állították elı, amely az ezen irányelv hatálybalépését követıen kezdte meg mőködését; továbbá

c) a villamos energiához származási garanciát bocsátottak ki, amely az ezen irányelv által létrehozott származásigarancia-rendszerrel egyenértékő rendszer részét képezi.

c) azokhoz származási garanciát bocsátottak ki, amely az ezen irányelv által létrehozott származásigarancia-rendszerrel egyenértékő rendszer részét képezi.

Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 9 bekezdés – b a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba) a harmadik országokban a teljes energiatermelésen belül a megújuló forrásokból származó energia aránya nem csökken a Közösségbe irányuló energiaimport következtében; továbbá Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.

Módosítás

46


Módosítás

(4a) A származási garanciák alternatívájaként a tagállamok önkéntesen végfelhasználási igazolásokat (TAC) bocsáthatnak ki, melyek tekintetében ezen irányelv nem képez jogalapot. A tagállamok biztosítják a TAC-ok (1)–(4) bekezdésekkel való összhangját. A tagállamok biztosítják PE405.949v02-00

HU

220/385

RR\744677HU.doc

továbbá, hogy a TAC-ok kifejezetten így kerülnek megjelölésre, és törlésük elektronikus úton történik. Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.


Módosítás

(4b) A származási garanciák (GO) és a TAC_ok önmagukban nem jogosítanak fel a nemzeti támogatási rendszerekbıl történı támogatásra. Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.

Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – cím és 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Illetékes szervek és a származási garanciák nyilvántartása

Illetékes szervek és a végfelhasználási igazolások (TAC) nyilvántartása



RR\744677HU.doc

221/385

PE405.949v02-00

HU

a) a származási garanciák nemzeti nyilvántartásának létrehozása és fenntartása;

a) végfelhasználási igazolások (TAC) nemzeti nyilvántartásának létrehozása és fenntartása;

b) a származási garanciák kiállítása;

b) TAC-ok kiállítása;

c) a származási garanciák átruházásának nyilvántartása;

c) a TAC-ok átruházásának nyilvántartása;

d) a származási garanciák törlése;

d) TAC-ok törlése;

e) a kiállított, a többi illetékes szervtıl vagy szervnek átruházott és a törölt származási garanciák mennyiségérıl szóló éves jelentés közzététele.

e) a kiállított, a többi illetékes szervtıl vagy szervnek átruházott és a törölt TACok mennyiségérıl szóló éves jelentés közzététele.

(Horizontális módosítás az irányelv egészében a „származási garanciák” kifejezés helyébe a „végfelhasználási igazolások (TAC)” kerül.) Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.

Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (3) A származási garanciák nemzeti nyilvántartásába bevezetik az egyes személyek birtokában lévı származási garanciákat. Egy származási garancia egyszerre csak egy nyilvántartásban szerepelhet.

Módosítás (3) A TAC-ok nemzeti nyilvántartásába bevezetik az egyes személyek birtokában lévı TAC-okat. Egy TAC egyszerre csak egy nyilvántartásban szerepelhet.


Módosítás 50

PE405.949v02-00

HU

222/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(3a) Az illetékes szerv kizárólagos felelısséggel tartozik az érintett tagállamban üzemeltetett valamennyi létesítmény tekintetében. Nem felel a másik tagállam területén üzemeltetett létesítményekbıl származó végfelhasználási igazolások (TAC) kiállításáért. A tagállamok biztosítják, hogy ezen irányelv által a más tagállambeli illetékes hatóságokra ruházott hatáskör nem sérül. Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.


Módosítás

(3a) Azon tagállamok, amelyek nem állítanak ki végfelhasználási igazolást (TAC), az (1) bekezdés szerint határozhatnak a más tagállamokban kiállított TAC-ok törlésérıl. Ebben az esetben kijelölnek egy illetékes szervet, mely teljes körben felel e tevékenységért. Indokolás A tagállamok felelnek nemzeti fejlesztési céljaik eléréséért. Az irányelvnek ezért az eddigiekhez hasonlóan lehetıvé kell tennie számukra, hogy ezeket a célokat megfelelı ösztönzık révén érhessék el.

Módosítás 52

RR\744677HU.doc

223/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 10. cikk – cím és bevezetés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A származási garancia törlésének hatásai

A végfelhasználási igazolások (TAC) törlésének hatásai (1) A TAC-ot kiállító tagállamok a (2) bekezdéssel összhangban jóváírhatják a nemzeti célkitőzéseikhez a más tagállamokból származó TAC-okat.

Ha egy illetékes szerv olyan származási garanciát töröl, amelyet nem saját maga állított ki, akkor a nemzeti célkitőzésekkel kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés méréséhez ezzel megegyezı mennyiségő megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiséget kell:

(2) Ha egy illetékes szerv olyan TAC-ot töröl, amelyet nem saját maga állított ki, akkor a nemzeti célkitőzésekkel kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés méréséhez ezzel megegyezı mennyiségő megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiséget kell:



Módosítás

10a. cikk Közvetlen szankciós mechanizmus (1) Ezen irányelv célkitőzéseinek tagállamok általi egyértelmő és biztos teljesítésének garantálása érdekében a Bizottság közvetlen szankciós mechanizmust hoz létre velük szemben. (2) A Bizottság közvetlen szankciókkal sújtja azokat a tagállamokat, amelyek elmulasztják az irányelv célkitőzéseinek teljesítését azáltal, hogy a közvetlenül megelızı kétéves idıszakban elmaradnak PE405.949v02-00

HU

224/385

RR\744677HU.doc

az I. melléklet B. részében foglalt kötelezı idıközi célkitőzésektıl, és amelyek nem tudják bizonyítani, hogy a 3. és a 9. cikkel összhangban végfelhasználási igazolást kaptak egy olyan harmadik tagállamtól, amely túlteljesítette célkitőzéseit. Két vagy több tagállam közös projektjei vagy közös nemzeti tervei esetében a Bizottság együttes pénzbírságot ró ki azokra a tagállamokra, amelyek részt vesznek a szóban forgó együttes megvalósításban vagy közös tervben, és amelyek elmaradtak az ütemtervben szereplı kötelezı célkitőzésektıl. (3) A Bizottság elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek az (1) bekezdés végrehajtásához és különösen ahhoz szükségesek, hogy legkésıbb 2010 végéig megállapítsák a nem teljesítés esetén kirótt bírságok kiszámításához és beszedéséhez szükséges iránymutatásokat és módszereket, és hogy elfogadják egy olyan különleges alap adminisztratív kezelésére és létrehozására vonatkozó részletes rendelkezéseket, amelyhez az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 18. cikke (2) bekezdése (célhoz kötött bevételek) értelmében ezeket a bevételeket rendelni kell. E végrehajtási intézkedéseknek az alap kezelése és felhasználása vonatkozásában rendelkeznie kell arról, hogy az alap támogatja a célkitőzéseiket teljesítı tagállamokban zajló, megújuló energiát elıállító projekteket és általában a megújuló energiák kutatásának, elıállításának és felhasználásának fokozását és megerısítését, valamint az energiahatékonyság növelését az Európai Unióban. (4) A Bizottság haladéktalanul elindítja a közvetlen szankciós eljárást, amint valamely tagállam jelentése feltárja, hogy az említett tagállam elmulasztotta a RR\744677HU.doc

225/385

PE405.949v02-00

HU

teljesítést, vagy amennyiben bármikor bármilyen bizonyíték merül fel arra nézve, hogy valamely tagállam nem teljesítette kötelezettségeit. (5) A bírságot a tagállam kötelezı célkitőzésétıl MWh-ban kifejezett megújuló energiában való elmaradása alapján kell kiszámítani, és megfelelı szinten kell megállapítani ahhoz, hogy erıs ösztönzıt biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy a nemzeti célkitőzések teljesítése, sıt túllépése céljából beruházzanak a megújuló forrásokból elıállított energiába. (6) Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítéssel történı módosítására irányuló ilyen intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében megállapított ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. (7) A bírság megfizetése nem mentesíti a tagállamot az I. melléklet B. részében meghatározott kötelezı idıközi célkitőzései és az I. mellékletben szereplı táblázat harmadik oszlopában meghatározott átfogó célkitőzés teljesítésének kötelezettsége alól. Ebben az esetben a 4. cikk (3) bekezdése is alkalmazandó. Indokolás Az Európai Közösségek jogában a kvótákat és illetékeket régóta használják szabályozási eszközként; a környezetvédelmi politika részeként mostantól szankciót kell elfogadni, ami teljesítésre ösztönzi a tagállamokat. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy erıs ösztönzıt biztosítson a tagállamok számára arra, hogy célkitőzéseik teljesítése, sıt túlteljesítése érdekében beruházzanak az energia megújuló forrásokból történı elıállításába. A jelenlegi gazdasági megfontolások alapján a hiányzó megújuló energia MWh-jáért fizetendı 90 euró megfelelı büntetési alap lenne.

Módosítás 54

PE405.949v02-00

HU

226/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa) a teljesítést az EU különbözı környezetvédelmi jogszabályaiban már szereplı hatásfelmérési, tervezési és engedélyezési eljárások biztosítják; Indokolás Számos uniós irányelv ír elı hatásfelmérési és engedélyezési eljárásokat. A megújuló energiaforrások zökkenımentes fejlesztése érdekében a megújuló energiaforrásokról szóló új irányelvben szabályozott eljárásoknak összhangban kell lenniük a már létezı elıírásokkal és eljárásokkal.


Módosítás

(2) A tagállamok világosan meghatározzák azokat a mőszaki elıírásokat, amelyeket a megújuló energiát elıállító berendezéseknek és rendszereknek a támogatás igénybevételéhez teljesíteniük kell. Ahol létezik európai szabvány, beleértve az ökocímkéket, az energiafogyasztást jelölı címkéket és az európai szabványügyi testületek által kidolgozott egyéb mőszaki referencia rendszereket, az említett mőszaki elıírásokat ilyen szabványokra való hivatkozással kell kidolgozni. Az ilyen mőszaki elıírásokban nem határozhatják meg, hogy a berendezéseket és a rendszereket hol kell tanúsíttatni.

(2) A tagállamok világosan meghatározzák azokat a mőszaki elıírásokat, amelyeket a megújuló energiát elıállító berendezéseknek és rendszereknek a támogatás igénybevételéhez teljesíteniük kell. Ahol létezik európai szabvány, beleértve az ökocímkéket, az energiafogyasztást jelölı címkéket és az európai szabványügyi testületek által kidolgozott egyéb mőszaki referencia rendszereket, az említett mőszaki elıírásokat ilyen szabványokra való hivatkozással kell kidolgozni. Az ilyen mőszaki elıírásokban nem határozhatják meg, hogy a berendezéseket és a rendszereket hol kell tanúsíttatni, és nem zárhatnak le nemzeti piacokat sem.

Indokolás A nemzeti mőszaki elıírások nem használhatók fel a nemzeti piacok védelmére. A belsı piacon belül létezı korlátozások már most is akadályozzák a megújuló energiaforrások fejlıdését. RR\744677HU.doc

227/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 4 bekezdés – a, b és ba pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületek alkalmazása; vagy

a) passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületek alkalmazása;

b) helyileg korlátozott mértékben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások.

b) helyileg korlátozott mértékben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások; vagy

ba) a gazdasági hatékonysághoz és a technikai megvalósíthatósághoz kapcsolódó feltételek.


Módosítás

ba) a kombinált hı- és villamosenergia erımővekbıl származó hı felhasználása, feltéve, hogy ez a 2004/8/EK irányelvben meghatározottak szerint nagy hatásfokúnak minısül; Indokolás A kombinált hı- és villamosenergia erımővekbıl származó távfőtés jelentısen hozzájárul a nyersanyagok hatékony felhasználásához és a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Mivel a hı nem szállítható nagyobb távolságokra, azokon a helyeken kell teljes mértékben felhasználni, ahol létezik távfőtési hálózat. Ezért a távhı felhasználását nem szabad a megújuló energiaforrások használatának elıírásával korlátozni.

Módosítás 58

PE405.949v02-00

HU

228/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(5a) A tagállamok a területükön nem tiltják meg, nem korlátozzák, illetve nem hátráltatják a piacra bocsátását vagy szolgálatba állítását olyan megújuló energiákkal kapcsolatos technológiáknak, amelyek megfelelnek a CE megfelelıségi jelöléshez vezetı irányelveknek vagy az európai technikai szabványoknak, illetve, amelyeket jogszerően piacra bocsátanak valamely másik uniós tagállamban.

Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (3) A tagállamok képesítési rendszereket dolgoznak ki a kismérető biomasszabojlerek és -tőzhelyek, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek és a hıszivattyúk üzembe helyezıi számára. Ezek a minısítı rendszerek a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épülnek. Minden tagállam elismeri a más tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést.

Módosítás (3) A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre állnak a kismérető biomassza-bojlerek és -tőzhelyek, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek és a hıszivattyúk üzembe helyezıi számára képesítési rendszerek vagy ezzel egyenértékő minısítési rendszerek. A minısítı rendszerek a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épülnek. Minden tagállam elismeri a más tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést; és ez a 2005/36/EK irányelvet nem érinti.

Módosítás 60

RR\744677HU.doc

229/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


Hozzáférés a hálózathoz Indokolás

A hı és energia elıállítására használt biogáz használatán alapuló támogatási rendszernek a távvezetékes szállításra és gépjármővekben való felhasználásra minıségileg alkalmas biometán elıállításához pénzügyileg semleges támogatási rendszerrel kell párosulnia.


Módosítás

(1) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy a távvezeték-hálózatot annak fejlesztésével – beleértve a tagállamok közötti rendszerösszekötıket is– alkalmassá tegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergiatermelés további növekedésének befogadására.

(1) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy a távvezeték-hálózatot annak fejlesztésével – beleértve, ahol ez lehetséges, az adott esetben a tagállamok közötti rendszerösszekötıket is– alkalmassá tegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergiatermelés, és a gázhalmazállapotú, közlekedésben használt üzemanyagok (például a biogáz/biometán), valamint távfőtés és/vagy -főtés további növekedésének befogadására.

Indokolás A hı és energia elıállítására használt biogáz használatán alapuló támogatási rendszernek a távvezetékes szállításra és gépjármővekben való felhasználásra minıségileg alkalmas biometán elıállításához pénzügyileg semleges támogatási rendszerrel kell párosulnia.

Módosítás 62

PE405.949v02-00

HU

230/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(2) A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia-termelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergiarendszer biztonsága lehetıvé teszi.

(2) A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbségi hálózati hozzáférését, szállítását és elosztását. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia-termelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergiarendszer biztonsága lehetıvé teszi.

Indokolás Az elsıbbségi hálózati hozzáférés fontos a megújuló forrásokból származó villamosenergiatermelés 20%-os részarányára vonatkozó cél eléréséhez, amit az alábbiak igazolnak: a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát sújtó hátrányos megkülönböztetés a villamos energia piacon; elhanyagolható határköltségei miatt a szélenergia jótékony hatással van az energiaárakra; ez csak 2006-ban 4,98 milliárd euró megtakarítást jelentett a német villamosenergia-fogyasztóknak (német Környezetvédelmi Minisztérium tanulmánya http://www.erneuerbare-energien.de/inhalt/39649/).


Módosítás

14a. cikk (1) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a RR\744677HU.doc

231/385

PE405.949v02-00

HU

távvezeték-hálózatot annak fejlesztésével – beleértve a tagállamok közötti rendszerösszekötıket is– alkalmassá tegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló gáz további növekedésének befogadására. (2) A gázvezeték hálózat biztonsága megbízhatóságának sérelme nélkül a nemzeti hatóságok hozzáférési prioritással biztosítják a megújuló energiaforrásokból származó gáz bevételét és elosztását. (3) A tagállamok kötelezik a nemzeti gázhálózati hatóságokat, hogy tegyék közzé a szükséges mőszaki átalakítás érdekében eszközölt beruházásokra vonatkozó irányadó szabályaikat. (4) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítási és elosztási díjak kiszabásakor nem történik hátrányos megkülönböztetés a megújuló energiaforrásokból származó gáz tekintetében, és a díjkiszabás tükrözi az erımőnek a hálózatba való bekapcsolódásából származó lehetséges költségelınyöket. Indokolás A gáz- és energiatermelés biztosítását meg kell tervezni.


Módosítás

14a. cikk Fenntartható megújulóenergia-kategóriák (1) Ezen irányelv alkalmazásában a megújuló energiával kapcsolatos projektek akkor minısülnek környezetileg fenntarthatónak, ha azok megfelelnek e cikk rendelkezéseinek. (2) Az ezen irányelv rendelkezéseit PE405.949v02-00

HU

232/385

RR\744677HU.doc

végrehajtó nemzeti tervezési szabályokra figyelemmel az alábbi megújulóenergiakategóriák minısülnek e cikkel összeegyeztethetınek: a) a fényelektromos energia valamennyi formája, kivéve ha a tagállamok olyan – egyetlen tervezési alkalmazás összes egységére számítva 1 MW-nál nem kevesebb – maximális határértéket állapítanak meg, amely felett környezeti hatástanulmány szükséges; b) szélturbinából nyert energia az (5) bekezdés rendelkezéseinek függvényében; c) nagy kiterjedéső koncentrált naperımővek, feltéve, ha nem aktuálisan termı szántóföldön helyezkednek el; a tagállamok azonban környezetvédelmi hatástanulmányt kérhetnek az e cikkben felsorolt érzékeny övezetekben és kis szigeteken található, az 5 MW-os teljesítményt meghaladó erımővek esetében; d) a biomassza bármilyen formáját alkalmazó, 5 MW-nál kisebb teljesítményő kapcsolt hı- és villamos erımővek; e) gazdaságokon elıállított, bármilyen nem fosszilis tüzelıanyagból származó villamos energia a 12. és 14. cikk rendelkezéseinek függvényében; f) szén-dioxid ipari méretekben történı tüzelıanyaggá átalakítása algák alkalmazásával vagy hasonló technológia segítségével, különösen ahol ez fosszilis üzemanyaggal mőködı erımő vagy energiaigényes ipari létesítmény által végzett szén-dioxid-kivonási, felhasználási és tárolási terv szerves részét képezi; Ezen irányelv hatálybalépésekor még nem igazolt olyan új megújúlóenergiatechnológiák, amelyek bizonyíthatóan megfelelnek az e cikkben foglalt kritériumoknak, ideiglenes jelleggel pótlólagosan szerepelhetnek még e bekezdésben a 21. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelıen, ezen RR\744677HU.doc

233/385

PE405.949v02-00

HU

irányelv felülvizsgálatától függıen. (3) Bármilyen növény vagy projekt, amely nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, ennek ellenére úgy tekinthetı, hogy összhangban van e cikk és a 15. cikk feltételeivel olyan környezetvédelmi hatástanulmány függvényében, amely megerısíti, hogy az megfelel e cikk rendelkezéseinek. (4) A 12. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelıen a Bizottság jogszabályjavaslatot terjeszt be a 15. cikk szerint elıállított, a közlekedési ágazatban felhasználandó tüzelıanyagok energiaátalakításának hatékonyságáról. (5) A tagállamok területük bizonyos részeit, például nemzeti vagy regionális parkokat, biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselı földterületeket, madarak vándorlási területeit, kiemelkedı természeti szépségő területeket vagy a nemzeti örökség részét képezı tájakat, valamint az élıhely irányelv vagy más vonatkozó, a biológiai sokszínőségrıl szóló nemzetközi szabályozás alapján kijelölt területeket olyan területekké nyilváníthatnak, amelyek kivételt képezhetnek e cikk végrehajtása alól bármilyen energiaelıállítás vagy konkrét megújuló technológiák tekintetében. Indokolás A bizottsági javaslat gyakorlatilag teljesen negatív módon kezeli a fenntarthatósági kritériumokat, amelyeket „tiltott területek” létrehozásával jellemez. Ezen új cikk célja, hogy ellensúlyozza e negatív megközelítést azáltal, hogy felhívja a figyelmet azon megújulóenergiatechnológiákra, amelyek a léptékükre és elhelyezkedésükre vonatkozó bizonyos feltételek függvényében nem vetnek fel fenntarthatósági kérdéseket, és így megszüntetik a bizonyítási kényszert bizonyos tagállamokban. A tervezetnek nem célja, hogy végleges listát határozzon meg; a tervezet lehetıséget biztosít a fenntarthatóság ugyanazon szintjének megfelelı, már létezı vagy jövıbeli technológiákra vonatkozó tervezés és beruházások felgyorsítására.

Módosítás 65

PE405.949v02-00

HU

234/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


Környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumok a biomasszából elıállított energia számára. Indokolás

A környezetvédelmi fenntarthatósági fenntarthatósági kritériumokra is.

kritériumok

mellett

szükség

van

társadalmi

Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – bevezetés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban felsorolt célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kritériumokat:

(1) A biomasszából származó energiát az a), b) és c) pontban felsorolt célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha teljesíti a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kritériumokat:

Indokolás A fenntartható termelés nem korlátozható a környezeti fenntarthatóságra. A bioüzemanyagok elıállításához kapcsolódó, jól dokumentált szociális problémák és az emberi jogok megsértésének esetei rámutatnak, hogy a társadalmi normáknak be kell kerülniük az EU bioüzemanyagra vonatkozó fenntarthatósági kritériumai közé.

Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa) a közlekedési üzemanyagoknak az üzemanyag-minıségi irányelvben szereplı követelményeknek való megfelelés RR\744677HU.doc

235/385

PE405.949v02-00

HU

mérése; Indokolás A közlekedési ágazatban a bioüzemanyagokra vonatkozó szabályokat harmonizálni kell a megújulóenergia irányelvben és az üzemanyag minıségérıl szóló irányelvben is. Ezért kereszthivatkozásokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy mindkét irányelv értelmében ugyanazon szabályok legyenek alkalmazandóak.


Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatából eredı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítás legalább 35%.

(2) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, a biomasszából származó közlekedési célú üzemanyagok használatából eredı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást a 17. cikk (1) bekezdése alapján kell kiszámítani, és az irányelv hatálybalépésétıl annak el kell érnie legalább a 45%-ot, 2015. január 1-tıl pedig legalább 60%-ot.


A 2009 januárjában már üzemelı létesítményekben elıállított, biomasszából származó közlekedési célú üzemanyag esetében az elsı albekezdést 2013. április 1-jétıl kell alkalmazni.

Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (3) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl származó PE405.949v02-00

HU

Módosítás (3) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, biomasszából elıállított energiát nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, hacsak 236/385

RR\744677HU.doc

nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában vagy azt követıen az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

bizonyítékok nem igazolják, hogy azt fenntartható gazdálkodási gyakorlat alkalmazásával állítják elı, valamint hogy ezen nyersanyag elıállítása és kitermelése nincs negatív hatással a biológiai sokféleségre, és/vagy bizonyítékok igazolják, hogy a természetes fajösszetétel és folyamatok a beavatkozás után viasszaállításra kerülnek. A fentiek között szerepelnek azon földterületek, amelyek 2005 novemberében vagy azt követıen az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

Indokolás A „tiltott területek” javasolt listájáról hiányzik néhány érzékeny területet, ezért ki kellene egészíteni például a nagy természetvédelmi értékkel rendelkezı területekre vonatkozó kritériumokkal. Az eredeti javaslat a földterületeken vagy a bioüzemanyagok teljes körő termelését engedélyezi, vagy megtiltja ezen területek használatát. A fenntartható gazdálkodást Európában és máshol egyaránt lehetıvé kell tenni annak érdekében, hogy fel lehessen használni korlátozott mennyiségő biomasszát, feltéve, hogy ez fenntartható módon történik.

Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – -a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-a) nagy természetvédelmi értékkel rendelkezõ terület; Indokolás Míg a közlekedési célra használt biomasszát az olyan nyersanyagokra kellene korlátozni, amelyek nincsenek hatással a termıföldhasználatra vagy ahol ki lehet mutatni a szénkivonás mértékének javulását, a biomassza más típusú energia-elıállításra való használatát a negatív környezeti hatások elkerülése érdekében szabályozni kell.

Módosítás 71

RR\744677HU.doc

237/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


a) jelentıs emberi tevékenységtıl mentes erdı, azaz olyan erdı, amelyben nem történt ismert jelentıs emberi beavatkozás, vagy amelyben a legutolsó jelentıs emberi beavatkozás elég régen történt ahhoz, hogy a természetes fajösszetétel és a természetes folyamatok helyreállhassanak; hacsak nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen emberi beavatkozás intenzív és periodikus volt és lesz a jövıben is, ami megtartja a természetes fajösszetételt és a folyamatokat;

Indokolás Míg a közlekedési célra használt biomasszát az olyan nyersanyagokra kellene korlátozni, amelyek nincsenek hatással a termıföldhasználatra vagy ahol ki lehet mutatni a szénkivonás mértékének javulását, a biomassza más típusú energia-elıállításra való használatát a negatív környezeti hatások elkerülése érdekében szabályozni kell.

Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) természetvédelmi célokra kijelölt területek, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyag termelés nem ellentétes az említett célokkal.

b) természetvédelmi célokra kijelölt területek, beleértve a nemzetközi egyezmények által elismert ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére szolgáló területeket, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett célokkal;

Indokolás Míg a közlekedési célra használt biomasszát az olyan nyersanyagokra kellene korlátozni, amelyek nincsenek hatással a termıföldhasználatra vagy ahol ki lehet mutatni a szénkivonás mértékének javulását, a biomassza más típusú energia-elıállításra való használatát a negatív környezeti hatások elkerülése érdekében szabályozni kell. PE405.949v02-00

HU

238/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


(4) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, biomasszából származó energiát nem lehet jelentıs szénkészletekkel rendelkezı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2005 novemberében az alábbi besorolásúak voltak és már nem ilyen besorolásúak:


Módosítás

ba) szavannák és cserjések, vagyis magas széntartalmú fákkal, cserjékkel és főfélékkel vegyesen borított térségek; Indokolás Míg a közlekedési célra használt biomasszát az olyan nyersanyagokra kellene korlátozni, amelyek nincsenek hatással a termıföldhasználatra vagy ahol ki lehet mutatni a szénkivonás mértékének javulását, a biomassza más típusú energia-elıállításra való használatát a negatív környezeti hatások elkerülése érdekében szabályozni kell.

Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg E bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terület a nyersanyag RR\744677HU.doc

Módosítás E bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terület a nyersanyag 239/385

PE405.949v02-00

HU

kitermelésének idıpontjában a 2008 januárjában meglévı besorolással megegyezı besorolású volt.

kitermelésének idıpontjában a 2005 novemberében meglévı besorolással megegyezı besorolású volt.


Módosítás

(4a) Függetlenül attól, hogy az alapanyagokat a Közösség területén állították-e elı, az energia-elıállítási célú biomasszát csak akkor lehet figyelembe venni az (1) bekezdésben említett célokra, ha hatékony intézkedések születtek az alábbiak megelızésére: a) a felszíni és felszín alatti vizek minıségének szennyezı anyagok vagy túlzott mennyiségő talajtápanyag bevitele miatt bekövetkezı romlása; b) túlzott vízfogyasztás a kevés vízzel rendelkezı területeken; c) levegıszennyezés; d) a talajminıség rongálása

Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (5) A Közösségben termesztett és az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére használt mezıgazdasági nyersanyagokat az 1782/200317/EK tanácsi rendelet III. mellékletének A. pontjában a „Környezetvédelem” cím alatt felsorolt PE405.949v02-00

HU

Módosítás (5) A Közösségben termesztett és az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, biomasszából származó energia termelésére használt mezıgazdasági nyersanyagokat az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. mellékletének A. pontjában a „Környezetvédelem” cím alatt felsorolt rendelkezések szerinti követelményeknek 240/385

RR\744677HU.doc

rendelkezések szerinti követelményeknek és szabványoknak megfelelıen, illetve az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezıgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelıen kell elıállítani.

és szabványoknak megfelelıen, illetve az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezıgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelıen kell elıállítani.


Módosítás

(7) A Bizottság legkésıbb 2010. december 31-ig jelentést készít a biomasszának a bioüzemanyagként és egyéb folyékony bioenergiahordozóként való hasznosításától eltérı energia célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeirıl. A jelentést adott esetben a biomassza más energia célú hasznosítását érintı fenntarthatósági rendszerre tett javaslatokkal együtt kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni.

(7) A Bizottság legkésıbb 2009. december 31-ig jelentést készít a biomasszának a bioüzemanyagként és egyéb folyékony bioenergiahordozóként való hasznosításától eltérı energia célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági rendszer bármilyen további követelményeirıl. A jelentésnek figyelembe kell vennie a fenntartható erdıgazdálkodásra vonatkozó létezı szabályozásokat, szabványokat és elveket, valamint az azon a területen, a szabványok kialakítása érdekében folyó munkát. A jelentést adott esetben a biomassza más energia célú hasznosítását érintı fenntarthatósági rendszerre tett javaslatokkal együtt kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni.

Indokolás A biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok esetleges kibıvítésének el kell ismerniük a fenntartható erdıgazdálkodásról szóló létezı elveket és szabályozásokat, valamint a fejlesztés alatt álló szabványokat.

RR\744677HU.doc

241/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(7a) Az energiaelıállítási célú biomasszát nem veszik figyelembe az (1) bekezdésben említett célokra, kivéve, ha a gazdasági szereplık képesek kimutatni azt, hogy a nyersanyag elıállítása az alábbi feltételeknek megfelelıen történt: a) a közösségek és a helyi ıslakos népesség földhöz való jogának tiszteletben tartása, amint azt az ENSZ egyezményei, nyilatkozatai és ajánlásai elıírják, többek között: - földhasználat joga igazolható; a földhasználat nem csorbítja más felhasználók jogos, szokásos vagy hagyományos jogait azok önkéntes, elõzetes és információk birtokában történõ hozzájárulása nélkül, b) az ENSZ-tıl eredı, a gyermekvédelemre vonatkozó normák tiszteletben tartása; c) a munkavállalók egészségére és biztonságára, valamint a minimálbérre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak való megfelelés; d) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezményeiben és ajánlásaiban elıírt normák betartása; Az ezen bekezdésben felsorolt kritériumoknak való megfelelést a 16. cikkel összhangban, illetve olyan önkéntes nemzeti és nemzetközi rendszerekben való részvétel révén ellenırzik, amelyek igazolják, hogy az elıállítás eleget tesz az e bekezdésben elıírt szabványoknak. A kistermelık számára kibocsátott csoportos igazolást jóvá kell hagyni.

PE405.949v02-00

HU

242/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(7a) A Bizottság kijelöl egy független szakértıkbıl álló bizottságot, amely kifejleszt egy mechanizmust a bioenergia földhasználati változásokra, valamint a természetes erdık vagy más természetes ökoszisztémák rombolására kifejtett közvetett hatásainak pontos felmérése és kezelése érdekében, amelyet legkésıbb 2010. december 31-ig kell alkalmazni. Különösen fontos az, hogy e mechanizmus a közvetett hatásokat is tartalmazza. Indokolás A fenntartható termelés nem korlátozható a környezeti fenntarthatóságra. A bioüzemanyag elıállításához kapcsolódó, jól dokumentált szociális problémák és az emberi jogok megsértésének esetei rámutatnak, hogy a szociális normáknak be kell kerülniük az EU bioüzemanyagra vonatkozó fenntarthatósági kritériumai közé.

Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (1) Amennyiben a bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat figyelembe veszik a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra, a tagállamoknak elı kell írniuk a gazdasági szereplık számára annak bizonyítását, hogy a 15. cikkben meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumok teljesültek. Ebbıl a célból a gazdasági szereplık számára tömegmérleg rendszer alkalmazását kell elıírni a következık figyelembevételével:

RR\744677HU.doc

Módosítás (1) Amennyiben a biomasszából származó energiát figyelembe veszik a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra, a tagállamoknak elı kell írniuk a gazdasági szereplık számára annak bizonyítását, hogy a 15. cikkben meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesültek. Ebbıl a célból a gazdasági szereplık számára tömegmérleg rendszer alkalmazását kell elıírni a következık figyelembevételével:

243/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

a) az eltérı fenntarthatósági jellemzıkkel rendelkezı nyersanyag szállítmányok vagy bioüzemanyagok összekeverése megengedett;

a) az eltérı fenntarthatósági jellemzıkkel rendelkezı nyersanyag szállítmányok vagy bioüzemanyagok összekeverése megengedett, feltéve hogy valamennyi szállítmány megfelel a 15. cikkben elıírt fenntarthatósági kritériumainak;

Indokolás Valamennyi szállítmánynak meg kell felelnie az említett kritériumoknak, különben nyilvánvalóan fennáll a kockázat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kedvezıtlen mutatókkal rendelkezı bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat kedvezıbb mutatójú anyagokkal kevernek össze, ily módon felelve meg a kritériumoknak.


Módosítás

A Bizottság a 2009. évi jelentésében javaslatot tesz továbbá egy olyan rendszerre, amely lehetıvé teszi annak ellenırzését, hogy a biomasszából származó energiatípusok megfelelnek-e a 15. cikk fenntarthatósági kritériumainak. Indokolás Amellett, hogy javasoljuk a kritériumok kiterjesztését a bioüzemanyagokról az összes biomasszából nyert energiára, szükség van egy szilárd ellenırzési módszerre a bioüzemanyagon kívüli egyéb, biomasszából nyert energiatípusok tekintetében. A Bizottságnak ezért 2009-ben jelentést kell készítenie errıl is.

Módosítás 84

PE405.949v02-00

HU

244/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(4) A Bizottság dönthet úgy, hogy a Közösség és harmadik országok között kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokkal kinyilvánítja, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból elıállított bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók megfelelnek a 15. cikk (3) vagy (4) bekezdésében szereplı környezeti fenntarthatósági kritériumoknak.

(4) A Bizottság két- vagy többoldalú megállapodásokat köt a Közösség és a harmadik országok között annak biztosítása érdekében, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból elıállított biomasszából származó energia megfeleljen a 15. cikk (3), (4), (7a) és (8) bekezdéseiben szereplı környezeti fenntarthatósági kritériumoknak. A megállapodásoknak a KKV-k részvételét biztosító intézkedéseket is tartalmazniuk kell.

A Bizottság határozhat úgy, hogy a biomassza termékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokat tartalmaznak a 15. cikk (2) bekezdése céljaira vagy bizonyítják, hogy a bioüzemanyag szállítmányok megfelelnek a 15. cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumoknak.

A Bizottság határozhat úgy, hogy a biomassza termékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokat tartalmaznak a 15. cikk (2) bekezdése céljaira vagy bizonyítják, hogy a biomasszából származó energiaszállítmányok megfelelnek a 15. cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumoknak.

A Bizottság határozhat úgy, hogy az üvegházhatásúgáz-megtakarítás mérésére létrehozott nemzeti, multinacionális vagy nemzetközi rendszerek a 15. cikk (2) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaznak.

A Bizottság határozhat úgy, hogy az üvegházhatásúgáz-megtakarítás mérésére létrehozott nemzeti, multinacionális vagy nemzetközi rendszerek a 15. cikk (2) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaznak.

Indokolás Összefüggésben áll Anders Wijkmannak a 15. cikk (7a) bekezdésével való kiegészítést javasló 33. módosításával, valamint a 15. cikk (8) új bekezdéssel történı kiegészítésre vonatkozó, Wijkman, Bowis és Corbey által benyújtott módosítással.

Módosítás 85

RR\744677HU.doc

245/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(6) A (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az ilyen határozatok legfeljebb 5 éves idıtartamra érvényesek.

(6) A (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az ilyen határozatok legfeljebb 5 éves idıtartamra érvényesek. Az ilyen határozatok korábban is visszavonhatók, amennyiben a fenntarthatósági szabványokat nyilvánvalóan megsértik, illetve ha a rendszerek vagy megállapodások nem képesek rendszeresen és gyakran, a megbízhatóság, átláthatóság és független audit tekintetében megfelelı szabványokat biztosítani. Indokolás

A 16. cikk (6) bekezdése kimondja, hogy a nemzetközi megállapodásokban és rendszerekben foglalt határozatok legfeljebb egy 5 éves idıszakra érvényesek. Ezeket a határozatokat abban az esetben vonják vissza korábban, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a megállapodások és rendszerek nem tesznek eleget a szükséges követelményeknek vagy a megbízhatóság, átláthatóság és független audit tekintetében megfelelı fenntarthatósági szabványoknak.


Módosítás


A biomasszából származó energia üvegházhatást okozó gázokra gyakorolt hatásának kiszámítása.

Indokolás A földhasználatban bekövetkezett közvetett változások azt jelentik, hogy ha valamely földterületet élelmiszertermelés helyett bioüzemanyag-elıállításra használnak, valahol máshol a világon az élelmiszertermelés megnövekszik a trópikus erdık vagy más, nem mezıgazdasági területek kárára, az elveszített élelmiszertermelés pótlása érdekében. Ennek PE405.949v02-00

HU

246/385

RR\744677HU.doc

negatív következményei vannak a bioüzemanyagok üvegházhatású gázokkal kapcsolatos teljesítményére, amit a Bizottság figyelmen kívül hagy. Emiatt szükséges egy olyan mutató bevezetése, amely csökkenti a bioüzemanyagok alapértelmezett vagy jelenlegi üvegházhatású gáz-értékeibıl eredı közvetett földhasználati változások hatását. E mutató ösztönzi majd a termények hatékonyabb felhasználását, és a földterületek hatékonyabb használatát.


Módosítás

(1) A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást a 15. cikk (2) bekezdésének céljaira a következık szerint kell kiszámítani:

(1) A biomasszából származó energia használatával elért, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást a 15. cikk (2) bekezdésének céljaira a következık szerint kell kiszámítani:

Indokolás A földhasználatban bekövetkezett közvetett változások azt jelentik, hogy ha valamely földterületet élelmiszertermelés helyett bioüzemanyag-elıállításra használnak, valahol máshol a világon az élelmiszertermelés megnövekszik a trópikus erdık vagy más, nem mezıgazdasági területek kárára, az elveszített élelmiszertermelés pótlása érdekében. Ennek negatív következményei vannak a bioüzemanyagok üvegházhatású gázokkal kapcsolatos teljesítményére, amit a Bizottság figyelmen kívül hagy. Emiatt szükséges egy olyan mutató bevezetése, amely csökkenti a bioüzemanyagok alapértelmezett vagy jelenlegi üvegházhatású gáz-értékeibıl eredı közvetett földhasználati változások hatását. E mutató ösztönzi majd a termények hatékonyabb felhasználását, és a földterületek hatékonyabb használatát.


a) a bioüzemanyagok esetében, ahol a bioüzemanyag elıállítási módra vonatkozó, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítás alapértelmezett értéke a VII. melléklet A. vagy B. részében került meghatározásra, ennek az alapértelmezett értéknek az RR\744677HU.doc

Módosítás

törölve

247/385

PE405.949v02-00

HU

alkalmazásával; Indokolás A jelenlegi értékek használatát kell elınyben részesíteni. A diszaggregált alapértelmezett értékek használata csak a termelési folyamat bizonyos lépéseinél lehetséges.

Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca) A földhasználatnak a VII. melléklet C részében említett közvetett megváltozása miatt fellépı kibocsátást is figyelembe kell venni, amennyiben a termelés olyan alapanyagon – például hulladékon – alapszik, amelyhez nincs szükség szántóföldre, legelıre vagy állandó kultúrára. Indokolás A földhasználat közvetett megváltozásából származó kibocsátásokra a bizottság javaslata nem vonatkozik. A legújabb kutatások szerint ezek a kibocsátások jelentısek lehetnek. Ezért ezeket a kibocsátásokat hozzá kell adni az alapértelmezett értékekhez, valamint a számított értékekhez.


Módosítás

(2) Legkésıbb 2010. március 31-ig a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében NUTS 2 szinthez tartozó területükön található azon jogi személyek listáját, amelyek esetében a mezıgazdasági nyersanyag termelésébıl származó üvegházhatást okozó jellemzı

(2) Legkésıbb 2010. március 31-ig a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében NUTS 2 szinthez tartozó területükön található azon jogi személyek listáját, amelyek esetében a mezıgazdasági nyersanyag termelésébıl származó üvegházhatást okozó jellemzı

PE405.949v02-00

HU

248/385

RR\744677HU.doc

gázkibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv VII. melléklete D. részének „termelés” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri. A módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzıit, az éghajlatot és a várt nyersanyag hozamokat.

gázkibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv VII. melléklete D. részének „termelés” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri.

Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (3) A bioüzemanyagok vonatkozásában a VII. melléklet A. részében szereplı alapértelmezett értékeket, és a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók vonatkozásában a termelésre megállapított diszaggregált alapértelmezett értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha ezek nyersanyagát a következı területek egyikén termelték:

Módosítás (3) A bioüzemanyagok vonatkozásában a VII. melléklet A. részében a közlekedési bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók vonatkozásában a termelésre megállapított diszaggregált alapértelmezett értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha ezek nyersanyagát a következı területek egyikén termelték

Indokolás Lehetıleg a tényleges értékeket kell használni. A diszaggregált alapértelmezett termelési értékeket csak akkor szabad használni, amikor a nyersanyagok harmadik országból, illetve a (2) bekezdésben említett használaton kívüli, erodált vagy gyengén termı földterületekrıl származnak.

Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (4) Legkésıbb 2012. december 31-ig a Bizottság jelentést készít a VII. melléklet B. és E. részének becsült jellemzı és alapértelmezett értékeirıl, különös figyelmet fordítva a közlekedésbıl és a RR\744677HU.doc

Módosítás (4) A Bizottság ezen irányelv hatálybalépésétıl kezdve háromévente felülvizsgálja a VII. melléklet jellemzõ és alapértelmezett értékeit, különös figyelmet fordítva a termesztésbõl származó 249/385

PE405.949v02-00

HU

feldolgozásból származó kibocsátásokra, és szükség esetén dönthet az értékek korrekciójáról. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

kibocsátásokra. A Bizottságnak a termeléssel kapcsolatos jellemzõ és alapértelmezett értékek tekintetében olyan értékeket kell elıterjesztenie, amelyek tükrözik a regionális és klimatikus feltételeket. A felülvizsgálati eljárás folyamán egyaránt ki kell kérni a harmadik országok és a Közösség termelıinek véleményét. A Bizottság ezen túlmenıen értékelést készít – és szükség esetén javaslatot tesz – a fenntartható és organikus mezıgazdasági módszerek jellemzı és alapértelmezett értékeit illetıen. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A földhasználat közvetett megváltozása miatt fellépõ kibocsátási értékeket a VII. melléklet C. részében meghatározottak szerint háromévente, a legújabb tudományos tények alapján felülvizsgálják, és a földhasználatra és/vagy alapanyagra vonatkozó különleges értékekhez igazíthatók.

Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 5 bekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg b) minden más esetben az alapértelmezett értékeket nagy óvatossággal kell megállapítani a normál termelési eljárásokhoz képest.

Módosítás b) minden más esetben az alapértelmezett értékeket a termelési eljárások értékeinek 90%-ában kell megállapítani.

Indokolás Az alapértelmezett értékeket következetes szabály alapján, nagy óvatossággal úgy kell megállapítani, hogy az ne kedvezzenek a legrosszabbul teljesítıknek.

PE405.949v02-00

HU

250/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg A bioüzemanyagokkal kapcsolatos különös rendelkezések

Módosítás A megújuló energia közlekedésben való felhasználásának elımozdításával kapcsolatos különös rendelkezések

Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a lakosság tájékoztatást kapjon a bioüzemanyagok és a más megújuló közlekedési célú üzemanyagok rendelkezésre állásáról. Amennyiben az ásványolaj-származékokhoz hozzákevert bioüzemanyag százalékos aránya meghaladja a 10 térfogatszázalékos határértéket, a tagállamok elıírják ennek feltüntetését az értékesítési pontokon.

Módosítás (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a lakosság részletes tájékoztatást kapjon az összes közlekedési célú megújuló energiaforrás rendelkezésre állásáról és kedvezı környezeti hatásáról. Amennyiben az ásványolajszármazékokhoz hozzákevert bioüzemanyag százalékos aránya meghaladja a 10 térfogatszázalékot, a tagállamok elıírják ennek feltüntetését az értékesítési pontokon. Indokolás

Nem csak a bioüzemanyagokról kell tájékoztatást adni, hanem a közlekedésben használatos valamennyi megújuló energiaforrásról.


Módosítás

(1a) Amennyiben az üzemanyagban a bioüzemanyag aránya eléri vagy meghaladja az 50%-ot, és a felhasznált hidrogén nem kıolajból származik, a RR\744677HU.doc

251/385

PE405.949v02-00

HU

tagállamok „EuroBio benzinnek” vagy „EuroBio dízelnek” nevezik azokat a benzin- és dízelüzemanyagokat, amelyek hidrogénnel kezelt növényi olajokból és állati zsírokból, illetve biomasszából nyert pirolízis olajokból származnak, és amelyek kémiai szempontból, valamint teljesítményüket tekintve egyenértékőek a fosszilis eredető üzemanyagokkal, vagy meghaladják azokat. Indokolás Az ólommentes benzin nyolcvanas és kilencvenes években történı bevezetése óta, illetve az olajtársaságok és üzemanyagforgalmazók által azt követıen végzett piackutatások alapján nyilvánvaló, hogy a fogyasztók kedvezı és gyors választ adnak a „zöld” üzemanyagok bevezetésére. A bekezdés célja, hogy a jelentıs fogyasztói igényt a kıolaj legjobb és leginkább fenntartható alternatívái felé irányítsa, elismerve ugyanakkor, hogy az üzemanyaggyártóknak idıre lesz szükségük a teljesen „zöld” termelési normák eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy az üzemanyag-keverékekben a nem fosszilis üzemanyag részaránya 50-100% legyen.


Módosítás

(1b) A tagállamok „EuroBio benzinkeveréknek” és „EuroBio dízelkeveréknek” nevezik azokat az (1a) bekezdésben említett benzin- és dízelkeverékeket, amelyek a bioüzemanyag-tartalma 10 és 50% közötti. E bekezdés tekintetében a felhasznált bioüzemanyag részarányát a 15. cikk (2) bekezdésében foglalt elıírásoknak megfelelıen növelik.

PE405.949v02-00

HU

252/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az V. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelı dízel üzemanyag legkésıbb 2010. december 31-ig hozzáférhetı legyen minden, legalább két dízel üzemanyagot forgalmazó kúttal rendelkezı töltıállomáson.

törölve


Módosítás

(3) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a VI. mellékletben meghatározott elıírásoknak megfelelı dízel üzemanyag vagy legalább 5 térfogatszázalék bioüzemanyagot tartalmazó egyéb dízel üzemanyag legkésıbb 2014. december 31-ig hozzáférhetı legyen minden, több mint két dízel üzemanyagot forgalmazó kúttal rendelkezı töltıállomáson.

törölve


Módosítás

(3a) A tagállamoknak a kibocsátás nélküli jármővek számára elegendı tüzelıanyagtöltési lehetıséget biztosító intézkedést kell hozniuk RR\744677HU.doc

253/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás Az ígéretes technológiai áttörés gyakran az infrastruktúra hiánya miatt ütközik nehézségekbe. Az elektromos vagy hidrogénnel mőködı jármővek tüzelıanyag-töltési lehetıségeinek hiánya az egyik oka annak, hogy a fogyasztók nem vásárolnak ilyen jármőveket.


(4) A gazdasági szereplık vonatkozásában megállapított megújuló energiával kapcsolatos nemzeti kötelezettségeknek való megfelelés megállapításának céljára a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból elıállított bioüzemanyagok hozzájárulását az egyéb bioüzemanyagok hozzájárulásához viszonyítva kétszeresen kell figyelembe venni.

Módosítás

törölve


Módosítás

(4a) A tagállamok által a közlekedésben használt megújuló energiaforrások széles körő termelése és használata/fogyasztása érdekében bevezetett támogatási mechanizmusoknak, ideértve a pénzügyi ösztönzıket is, arányosnak kell lenniük az üvegházhatású gázok kibocsátásának e mechanizmusok révén bekövetkezı csökkenésével. A közlekedésben használatos megújuló energiaforrások, valamint a fenntartható közlekedési rendszerek kifejlesztése terén végzett kutatásokat és fejlesztéseket tagállami és közösségi szinten egyaránt erıteljesen PE405.949v02-00

HU

254/385

RR\744677HU.doc

támogatni kell, és ezek kiegészítı támogatást is kaphatnak. Indokolás Ezenkívül, annak ösztönzésére, hogy a közlekedésben a megújulóenergia-használat legjobb lehetıségeit válasszák (beleértve az elektromos áramot és a hidrogént), a tagállamokban a lehetséges támogatási rendszereknek – beleértve a támogatásokat – igazodniuk kell az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében elért megtakarításhoz.

Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a megújuló energiaforrásból elıállított energia elımozdítását szolgáló támogatási rendszerek és egyéb intézkedések bevezetése és mőködése, és a tagállam nemzeti cselekvési tervében meghatározott intézkedésekhez képest az alkalmazott intézkedésekben bekövetkezett változások;

b) a megújuló energiaforrásból elıállított energia elımozdítását szolgáló támogatási rendszerek és egyéb, különösen a polgárok, a megújuló energiaforrások elérhetıségérıl szóló tájékoztatását szolgáló intézkedések bevezetése és mőködése, és a tagállam nemzeti cselekvési tervében meghatározott intézkedésekhez képest az alkalmazott intézkedésekben bekövetkezett változások;

Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés – k pont A Bizottság által javasolt szöveg k) a megújuló energiaforrásból elıállított energia használatának betudható várható nettó üvegházhatásúgáz-megtakarítás.

RR\744677HU.doc

Módosítás k) a megújuló energiaforrásból elıállított energia használatának betudható várható nettó üvegházhatásúgáz-megtakarítás, ideértve a szénkészletekre gyakorolt, a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozásához kapcsolódó hatást.

255/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (3) Az elsı jelentésben a tagállamok kitérnek arra, hogy tervezik-e a következıket:

Módosítás (3) Az elsı jelentésben a tagállamok kitérnek arra, hogy tervezik-e és ha igen, mikor a következıket:


Módosítás

(2) A Bizottság párbeszédet és információcserét tart fenn a harmadik országokkal és a bioüzemanyag termelı és fogyasztó szervezetekkel az ezen irányelv bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó intézkedéseinek általános végrehajtásáról.

(2) A Bizottság párbeszédet és információcserét tart fenn a harmadik országokkal, környezetvédelmi és társadalmi nem kormányzati szervezetekkel és a bioüzemanyag termelı és fogyasztó szervezetekkel az ezen irányelv az energiatermelésre használt biomasszára vonatkozó intézkedéseinek általános végrehajtásáról.

Módosítás 107 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 5 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg a) melyek a különbözı bioüzemanyagok relatív környezeti elınyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhetı el;

PE405.949v02-00

HU

Módosítás a) melyek a különbözı bioüzemanyagok relatív környezeti és társadalmi elınyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhetı el;

256/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 108 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 5 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) milyen hatással van az EU bioüzemanyag politikája az exportáló országokban az élelmiszerek rendelkezésre állására, a fejlıdı országok lakossága meg tudja-e fizetni az élelmiszereket és milyen szélesebb értelemben vett fejlesztési vonatkozások fedezhetık fel; továbbá

c) milyen hatással van a biomasszával kapcsolatos EU-politika a fejlıdı országok élelmiszer-biztonságára, ideértve az élelmiszerhiánnyal küzdı alacsony jövedelmő országokat és a legkevésbé fejlett országokat is, illetve hogyan hat élelmiszer-ellátására és az élelmiszerekhez való hozzáférésre az exportáló országokban, és milyen szélesebb értelemben vett fejlesztési vonatkozások fedezhetık fel; továbbá

Módosítás 109 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 5 bekezdés – c a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca) az EU bioüzemanyagokkal kapcsolatos politikájának a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására gyakorolt hatása, valamint a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó becslés és

Módosítás 110 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 5 bekezdés – d pont A Bizottság által javasolt szöveg d) a biomassza iránti fokozott kereslet milyen hatást gyakorol a biomasszát felhasználó ágazatokra.

RR\744677HU.doc

Módosítás d) az EU bioüzemanyag politikája milyen hatást gyakorol a termıfölddel kapcsolatos konfliktusokra és a lakosság helyváltoztatására az exportáló országokban.

257/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás A Bizottság a társadalmi hatásokat egyáltalán nem veszi figyelembe az ellenırzés során. Továbbá az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatások megfontolásakor fontos különbséget tenni a bioüzemanyag uniós exportjára termelı országok és olyan harmadik országok között, amelyekre a nyersanyagok globális áremelkedése kihatással lehet.

Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 5 bekezdés – d a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

da) a hulladékból, maradékanyagokból, algákból, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és lignocellulóz-tartalmú anyagokból elõállított bioüzemanyagok elérhetõsége és az ezekhez kapcsolódó kutatások, valamint ezen bioüzemanyagok használatával kapcsolatos fenntarthatósági kérdések, figyelembe véve a hulladékhierarchiát. Indokolás A második generációs bioüzemanyagok valószínőleg fenntarthatósági kérdéseket vethetnek fel. Számos bioüzemanyag az invazív fajok közé tartozik, illetve nagy vízigényő. A hulladékból elıállított bioüzemanyagok fenntarthatósági kérdéseket vethetnek fel, azaz további talajerózióhoz vezethetnek, mivel a hulladékot gyakran a tápanyagok és a szén földbe történı visszajuttatására használják. A hulladékhierarchia az energia célú használattal szemben elsıbbséget élvezı újrafelhasználás és újrafeldolgozás elvét vezérelvként kellene szem elıtt tartani. Jelenleg igen behatárolt a hulladékból származó bioüzemanyag elıállításával kapcsolatos technológia, úgyhogy van idı annak tisztázására, hogy mely hulladékok és maradékanyagok jöhetnek szóba és milyen intézkedéseket kell hozni ezen anyagok fenntartható kitermelésének biztosítására.


Adott esetben a Bizottság korrekciós PE405.949v02-00

HU

Módosítás

Bármilyen negatív környezeti vagy társadalmi hatás beálltakor a Bizottság 258/385

RR\744677HU.doc

intézkedéseket javasol.

korrekciós intézkedéseket javasol a biomassza cél kiigazítására a 3. cikkben megállapítottak szerint. Azonnal felfüggeszti a célkitûzést, ha az EU bioüzemanyagokra vonatkozó célkitûzése a c) pontban említett kedvezõtlen hatást váltja ki. A Bizottság az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezetével (FAO) való konzultációt követõen közleményt ad ki, amelyben felsorolja azokat a különleges feltételeket, amelyek mellett a célkitőzés felfüggeszthetõ. Indokolás

Egyértelmőnek kell lennie, hogy az élelmiszer-termelés elsıbbséget élvez a bioüzemanyagtermeléssel szemben

Módosítás 113 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – B pont – cím és bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

B. Ütemterv-elıirányzat

B. Kötelezı érvényő idıközi célkitőzésekre vonatkozó ütemterv

A 3. cikk (2) bekezdésében említett ütemterv-elıirányzatnak a megújuló energiaforrásokból elıállított energia tekintetében a következı részarányokat kell betartania:

A 3. cikk (2) bekezdésében említett kötelezı érvényő idıközi célkitőzésekre vonatkozó ütemtervnek a megújuló energiaforrásokból elıállított energia tekintetében a következı részarányokat kell betartania: Indokolás

A 2020-ra tervezett EK- és tagállami célok átlagos teljesítése érdekében kötelezı érvényő idıközi célokat is el kell fogadni. A jelen I. melléklet B. részében javasolt ütemterv nagyon alacsony értékekrıl indul, és a 2020. évet megelızı évekre ütemezi a megújuló energiák legnagyobb részarányát. Ha ezt az ütemet a tagállamok nem tartják, nehéz lesz a 2020-ra kitőzött célt teljesíteniük. Ezért azt a legalapvetıbb minimumnak kell tekinteni.

RR\744677HU.doc

259/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 114 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 8 sor A Bizottság által javasolt szöveg

Biodízel (növényi vagy állati eredető olajból elıállított, dízelüzemanyag minıségő, bioüzemanyagként felhasználható metilészter)

Módosítás

FAME (növényi vagy állati eredető olajból elıállított, dízelüzemanyag minıségő, bioüzemanyagként felhasználható metilészter) Indokolás

A biodízel egyik formája a zsírsav-metil-észter (FAME), ezért az EU-szabályozás tekintetében nem szabad ezt az egyet a többinél kedvezıbb helyzetbe hozni.

Módosítás 115 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 10 sor A Bizottság által javasolt szöveg Hidrogénnel kezelt növényi olaj (termokémiai úton hidrogénnel kezelt növényi olaj)

Módosítás Hidrogénnel kezelt növényi olaj vagy állati zsír (termokémiai úton hidrogénnel kezelt növényi olaj vagy állati zsír) Indokolás

A 18. cikk tekintetében „zöld” benzint vagy dízelt több eljárás útján is lehet termelni, ideértve az állati vagy növényi eredető olajok hidrogénnel történı kezelését, a biomassza FischerTropsch-féle kezelését és a biomasszából származó pirolízis olajok finomítását.

Módosítás 116 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 13 sor A Bizottság által javasolt szöveg Benzin

Módosítás

Fosszilis eredető benzin Indokolás

Pontosítani kell, hogy a benzin milyen forrásból származik. PE405.949v02-00

HU

260/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 117 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 14 sor A Bizottság által javasolt szöveg Dízel

Módosítás

Fosszilis eredető dízel Indokolás

Pontosítani kell, hogy a dízel milyen forrásból származik.

Módosítás 118 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 14 a sor (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Fosszilis eredető nehéz főtıolaj

Módosítás 119 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg A 13. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok a következık:

Módosítás

Csak a tanúsítási rendszerek esetében kell a 13. cikk (3) bekezdésében említett kritériumokat alkalmazni: Indokolás

Az üzembe helyezık IV. mellékletben szabályozott képesítése csak akkor szükséges, ha a tagállamokban nincs megbízható szakmai képesítés. A gazdasági szereplık szempontjából további kötelezı érvényő – a tartalom és idı szempontjából nagyon igényes szakmai képzéssel párhuzamos – képesítési rendszer csak további felesleges bürokratikus teherhez vezet. Amennyiben további képesítések, illetve továbbképzı tanfolyamok szükségesek, ezeket a piacon megtalálható önkéntes képzés keretében lehet megoldani.

RR\744677HU.doc

261/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 120 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az V. melléklet törölve Indokolás Ezeket a szabványokat a CEN határozza meg.

Módosítás 121 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A VI. melléklet törölve Indokolás Ezeket a szabványokat a CEN határozza meg.

Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – A rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A VII. melléklet A) pontja törölve Indokolás Az üvegházhatású gázkibocsátás számításának valós értékeken kell alapulnia az üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésével kapcsolatos innováció elısegítésére. Diszaggregált értékeket különbözı lépésekhez bizonyos feltételek között lehet használni.

Módosítás 123

PE405.949v02-00

HU

262/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – B rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A VII. melléklet B) pontja törölve Indokolás Fıként a biomasszából elıállított folyékony üzemanyagok új generációja tekintetében az üvegházhatású gázkibocsátás számításának valós értékeken kell alapulnia az üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésével kapcsolatos innováció elısegítésére. A kereskedelmi forgalomban nem hozzáférhetı termékeket illetıen az irányelvben megkérdıjelezhetı az alapértelmezett értékek beállítása, amely csak a rosszabb teljesítménynek kedvez és a fogyasztókat valamint a politikát súlyosan félrevezeti.


Módosítás

(1) A közlekedési célú üzemanyagok, a biüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók elıállítása és használata által kiváltott üvegházhatást okozó gázkibocsátást a következık szerint kell kiszámítani:

(1) A közlekedési célú üzemanyagok, a biüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók elıállítása és használata által kiváltott üvegházhatást okozó gázkibocsátást a következık szerint kell kiszámítani:

E = eec + el + ep + etd + eu – eccs - eccr – eee, ahol

E = eec + el + eiluc + ep + etd + eu – esca – eccs – eccu – eee, ahol







eiluc = a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredı éves kibocsátások; ep = a feldolgozás során keletkezı kibocsátások;

ep = a feldolgozás során keletkezı kibocsátások;

etd = a szállítás és az elosztás során

etd = a szállítás és az elosztás során

RR\744677HU.doc

263/385

PE405.949v02-00

HU

keletkezı kibocsátások;

keletkezı kibocsátások;



esca = a talajban megkötött szénnek a jobb mezıgazdasági gazdálkodás következtében bekövetkezett felhalmozódásából eredı kibocsátásmegtakarítások eccs = a szén megkötésébıl és tárolásából eredı kibocsátás-megtakarítások;

eccs = a szén megkötésébıl és geológiai tárolásából eredı kibocsátásmegtakarítások;

eccr = a szén megkötésébıl és helyettesítésébıl eredı kibocsátásmegtakarítások; és

eccu = a szén megkötésébıl és használatából eredı kibocsátásmegtakarítások; és

eee = a kogenerációból származó villamosenergia-többletbıl eredı kibocsátás-megtakarítások.

eee = a kogenerációból származó villamosenergia-többletbıl eredı kibocsátás-megtakarítások.


Módosítás





ahol:

ahol:

el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredı éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó energia egy egységére jutó CO2egyenérték tömegeként számítva);

el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredı éves kibocsátások (a biomassza-energiából származó üzemanyag egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként számítva);

CSR = a referencia földhasználathoz hozzárendelt területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén

CSR = a referencia földhasználathoz hozzárendelt területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén

PE405.949v02-00

HU

264/385

RR\744677HU.doc

tömegében mérve, beleértve a talajt és a vegetációt is). A referencia földhasználat a 2008 januárjában vagy a nyersanyag elıállítása elıtt 20 évvel aktuális földhasználat, bármelyik is a késıbbi;

tömegében mérve, beleértve a föld alatti és föld feletti biomasszát, a hulladékokat, a talajt, a száraz faágakat és fakitermelésbıl származó termékeket, az IPCC üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi Útmutatójának 4. kötetét követve). A földhasználatra vonatkozó referenciaérték a 2008. januári földhasználat mértéke.

CSA = az aktuális földhasználathoz hozzárendelt területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tömegében mérve, beleértve a talajt és a vegetációt is);

CSA = az aktuális földhasználathoz hozzárendelt területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tömegében mérve, beleértve a föld alatti és föld feletti biomasszát, a hulladékokat, a talajt, a száraz faágakat és fakitermelésbıl származó termékeket, az IPCC üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi Útmutatójának 4. kötetét követve).



MWC = a szén molekuláris tömege = 12,011 g/mol; és

MWC = a szén molekuláris tömege = 12,011 g/mol; és

P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból és egyéb folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente elıállított energia)

P = a növény produktivitása (a biomasszából származó közlekedési és egyéb folyékony üzemanyagokból egységnyi területen évente elıállított energia)

Amennyiben a talaj és a légkör közötti széncsere jelentıs része CH4 formájában történik, ezt figyelembe kell venni a széncsere e részével kapcsolatos számítások módosításával. E célra a CO2 molekuláris tömegét a CH4 (MWCH4) molekuláris tömegével kell helyettesíteni, és meg kell szorozni a CH4 (5) bekezdésben szereplı CO2-egyenértékével (MWCH4 = a metán molekuláris tömege = 16,043 g/mol;) Indokolás

RR\744677HU.doc

265/385

PE405.949v02-00

HU

A metán erıs üvegházhatású gáz, 23-szor erısebb, mint a CO2. Amennyiben a metánkibocsátás nagy részben megfelel a földhasználat megváltozása által okozott teljes üvegházhatásgáz-kibocsátásoknak, akkor ezen kibocsátásokat figyelembe kell venni. Nem kell újra feltalálni a kereket. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) 2006. évi ülésének az üvetgházgáz-kibocsátással kapcsolatos jelentéskészítésrıl szóló iránymutatásai meghatározták az egységnyi területenként kibocsátott széndioxidra vonatkozó értékeket. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alapján a tagállamok ezeket az értékeket használják.


Módosítás

(8) A 7. pont alkalmazásában a következı értékek használhatók a CSR és a CSA esetében.

(8) A 7. pont alkalmazásában az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport által kiadott, az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006-os Útmutatóban szereplı értékek használhatók a CSR és a CSA esetében.

Földhasználati táblázat

A táblázat törölve

Alternatív lehetıségként a tényleges értékek használhatók a CSR és a CSA esetében.

Alternatív lehetıségként a tényleges értékek használhatók a CSR és a CSA esetében.

A P kiszámításához a következı értékek használhatók fel:

törölve

Táblázat

A táblázat törölve

Alternatív lehetıségként használhatók a tényleges értékek.

A P esetében a tényleges értékeket kell használni. Indokolás

A földhasználat megváltozásából eredı kibocsátások tekintetében javított módszert javaslunk. Az IPCC már 1996-ban bemutatott egy részletes, ám fokozatosan bevezethetı módszert a földhasználat megváltozására vonatkozóan, amelyet már használnak a Kiotói Jegyzıkönyv értelmében készített jelentésekhez. E módszer alkalmazása a földhasználat megváltozása miatt fellépı kibocsátások kiszámítására komoly elırelépést jelentene az eljárásban. Komoly érvek szólnak a munkacsoport által kidolgozott módszer alkalmazása mellett. A módszer nagyobb rugalmasságot tesz lehetıvé, és valószínőleg széles körő támogatásra talál, mivel már most sok országban alkalmazzák szerte a világban.

PE405.949v02-00

HU

266/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 127 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – C rész – 8 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8a. A földhasználat közvetett megváltozása miatt fellépı kibocsátás, eiluc, értéke 0, amennyiben a biomasszából származó közlekedésiüzemanyag-termelés olyan alapanyagon – például hulladékon – nyugszik, amelyhez nincs szükség szántóföldre, legelıre vagy állandó kultúrára. Minden más esetben az eiluc értéke legalább 10g CO2/MJ.


Módosítás

(9) A feldolgozás során keletkezı kibocsátásokba, ep, beletartoznak a feldolgozás során keletkezı kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredı kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek elıállítása során keletkezı kibocsátások.

(9) A feldolgozás során keletkezı kibocsátásokba, ep, beletartoznak a feldolgozás során keletkezı kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredı kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek elıállítása során keletkezı kibocsátások, a növényi maradványok elégetésébıl származó kibocsátások nélkül.

Módosítás 129 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – C rész – 10 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (10) A szállítás és az elosztás során keletkezı kibocsátásokba, etd, beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és tárolása során RR\744677HU.doc

Módosítás (10) A szállítás és az elosztás során keletkezı kibocsátásokba, etd, beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és tárolása során 267/385

PE405.949v02-00

HU

keletkezı kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkezı kibocsátások.

keletkezı kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkezı kibocsátások. A közlekedésbıl és az áruszállításból származó, a 6. pont értelmében figyelembe veendı kibocsátás nem tartozik a 10. pont hatálya alá. Indokolás

A közlekedésbıl és az áruszállításból származó kibocsátás magában foglalja a nyersanyagok szállításából és tárolásából származó kibocsátást is. Ez a meghatározás lehetetlenné teszi, hogy egyértelmően különbséget tegyenek ezek, valamint a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkezı, a 6. pontban tárgyalt kibocsátások között. A mezıgazdasági alapanyag-termesztésbıl származó üvegházgáz-kibocsátást a csak ebben a szakaszban kell figyelembe venni annak érdekében, hogy azokat ne kétszeresen számítsák be.


Módosítás

(12) A szén megkötésébıl és tárolásából eredı kibocsátás-megtakarításokba, eccs, csak azok a kibocsátott CO2 megkötésével és tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával.

(12) A szén megkötésébıl és tárolásából eredı, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba, eccs, csak azok a kibocsátott CO2 megkötésével és tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával.


Módosítás

(13) A szén megkötésébıl és helyettesítésébıl eredı kibocsátásmegtakarításokba, eccr, csak az olyan CO2 megkötéssel elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredető és azt a fosszilis CO2

(13) A szén megkötésébıl és felhasználásából eredı kibocsátásmegtakarításokba, eccu, csak az olyan CO2 megkötéssel elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredető és azt a fosszilis CO2

PE405.949v02-00

HU

268/385

RR\744677HU.doc

helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban.

vagy fosszilis eredető üzemanyagok helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban. Indokolás

A megkötött CO2 helyettesítheti a fosszilis forrásokból származó CO2-t, de fosszilis üzemanyag-helyettesítés részét is képezheti, például ha alga bioüzemanyag-termeléshez használják fel.


Módosítás

(14) A kogenerációból származó villamosenergia-többletbıl eredı kibocsátás-megtakarításokat, eee, csak az olyan üzemanyag-elıállító rendszerek által termelt többlet villamos energia vonatkozásában lehet figyelembe venni, amelyek kogenerációs elven mőködnek, kivéve, ha a kogenerációhoz használt üzemanyag a mezıgazdasági növény maradványon kívüli társtermék. Ennek a többlet villamos energiának az elszámolásához a kogenerációs egység méretét úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az ahhoz szükséges minimális mérettel, hogy a kogenerációs egység szolgáltatni tudja az üzemanyag termeléshez szükséges hıt. Az ezzel a többlet villamos energiával összefüggésben keletkezı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik azzal a mennyiségő üvegházhatást okozó gázzal, amelyet megegyezı mennyiségő villamos energiának a kogenerációs egységben használttal azonos üzemanyaggal történı elıállítása során bocsátanának ki.

(14) Amennyiben az üzemanyag-termelési eljárás során jelentkezı hasznos hıigényt elégítenek ki, a kogenerációból származó villamosenergia-többletbıl eredı kibocsátás-megtakarításokat, eee, az üzemanyag-termelési eljárás során keletkezı hıfeleslegbıl elıállított villamos energiát figyelembe kell venni, kivéve, ha a kogenerációhoz használt üzemanyag a közlekedési célú bioüzemanyag-termelés társterméke. Az ezzel a többlet villamos energiával összefüggésben keletkezı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik azzal a mennyiségő üvegházhatást okozó gázzal, amelyet az EU bocsátana ki átlagosan a Közösségben megtermelt villamos energia elıállítása során, illetve amelyet az EU-n kívül megtermelt villamos energiát elıállító ország bocsát ki átlagosan a villamosenergia-termelés során.

RR\744677HU.doc

269/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás Az üvgházhatást okozó gázok kibocsátása terén a többlet villamos energia kapcsán jelentkezı megtakarításokat az átlagos kibocsátás alapján kell kiszámítani, alternatív módon a marginális megközelítést alkalmazva. Ellenkezı esetben, csakúgy mint a COM javaslatban, az irányelv a fosszilis üzemanyagokat alkalmazó erımőveket a biomasszát alkalmazó erımővekkel szemben, mivel az elıbbi a magas hatékonyságú kogenerációért jelentıs forrásokban részesülne. Ehelyett az alacsonyabb üvegházhatást okozó gázkibocsátású energiaforrásokat kell jutalmazni.


Módosítás

(15) Ha az üzemanyag-elıállítási eljárás kombinálva állítja elı azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több egyéb terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatást okozó gázkibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián kívüli társtermékek esetében az alsó főtıértéken kell meghatározni).

(15) Ha az üzemanyag-elıállítási eljárás kombinálva állítja elı azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több egyéb terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatást okozó gázkibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián, főtésen vagy hőtésen kívüli társtermékek esetében az alsó főtıértéken kell meghatározni). 16.

A Bizottság legkésıbb 2010. január 1-ig értékeli, hogy az elsı albekezdés alkalmazásában szükség van-e helyettesítı módszer használatára. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság javaslatot tehet a szükséges változtatásokra. Indokolás

A társtermékekbıl származó kibocsátás-megtakarításokat a COM-dokumentum által javasolt energiaalapú módszerrel lehet kiszámítani. A társtermékek egy másik folyamatban is jelentıs szerepet játszhatnak, ahol csökkenthetik a kibocsátást anélkül, hogy feltétlenül magas „alsó főtıértékkel” rendelkeznének. A módosítás felszólítja a Bizottságot annak értékelésére, hogy az energiaalapú módszer felváltható-e az összetettebb behelyettesítési megközelítéssel, amely valósabb képet adhat a tényleges kibocsátáscsökkentésrıl. PE405.949v02-00

HU

270/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(16) A 15. pontban említett számítás alkalmazásában a szétosztandó kibocsátások az eec + el, + az ep, etd és eee azon hányada, amelyre az elıállítási folyamat azon lépésében kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elı. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbensı üzemanyag termékhez kiosztottak.

(16) A 15. pontban említett számítás alkalmazásában a szétosztandó kibocsátások az az eec + el, + az ep, etd és eee azon hányada, amelyre az elıállítási folyamat azon lépésében kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elı. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbensı üzemanyag termékhez kiosztottak.


A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók esetében minden társterméket, beleértve a 14. pont hatálya alá nem tartozó villamos energiát is, e számításhoz figyelembe kell venni, kivéve a mezıgazdasági növényi maradványokat, ideértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat. Amennyiben a bioüzemanyaggyártás társtermékei magas fehérjetartalommal rendelkeznek, a kibocsátási tömegnak a szárazanyag-tartalom alapján történı meghatározására szolgáló módszert kell arányosan alkalmazni ezen társtermékek esetében a számítás során.

A hulladékokat, a mezıgazdasági növény maradványokat, beleértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, és a nem bioüzemanyag feldolgozó sorokról származó olyan maradékokat, amelyeknek nincs potenciális élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználási módja, az életciklus alatti üvegházhatást okozó

A hulladékokat, a mezıgazdaságinövénymaradványokat, beleértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, és a talajból visszanyert, nem bioüzemanyagfeldolgozó sorokról származó maradékokat az üvegházgáz-kibocsátásnak az ásványi eredető mőtrágyák a késıbb termesztett növényekkel kapcsolatban történı

RR\744677HU.doc

271/385

PE405.949v02-00

HU

gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyőjtési folyamatáig.

csökkentett mértékő felhasználásának köszönhetı arányos csökkenése alapján kell figyelembe venni

A finomítókban elıállított üzemanyagok esetében a 15. pontban említett számítás alkalmazásában az elemzés egysége a finomító.

A finomítókban elıállított üzemanyagok esetében a 15. pontban említett számítás alkalmazásában az elemzés egysége a finomító.

A „társtermék” kifejezést a bioüzemanyaggyártási folyamat alapján kell meghatározni. „Társtermék” minden olyan termék, amely a bioüzemanyaggyártáshoz szükséges összetevıknek az alapanyagból való kivonásából származik. Indokolás A Bizottság úgy véli, hogy a hulladékokból vagy növényi maradványokból készített bioüzemanyagok üvegházgáz-kibocsátása szintén a nullával egyenlı. Ugyanakkor ha a növényeket, például a szalmát bioüzemanyaggyártási alapanyagként termesztik, nem helyénvaló növényi maradványként kezelni ıket. Az energiaérték-meghatározási módszert kell arra használni hogy a mezıgazdasági termelésbıl származó kibocsátást felosszák a szalma és a gabonanövények között. A „társtermék” Bizottság által javasolt fogalommeghatározása nem egyértelmő.


Módosítás


A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók esetében minden társterméket, beleértve a 14. pont hatálya alá nem tartozó villamos energiát is, e számításhoz figyelembe kell venni, kivéve a mezıgazdasági növényi maradványokat, ideértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, kivéve, ha a bioüzemanyagokat ilyen növényi maradványokból készítik.

PE405.949v02-00

HU

272/385

RR\744677HU.doc

Indokolás A növénymaradványok tervezett kivétele a melléktermékekre vonatkozó kibocsátásmeghatározás alól, illetve a zéró kibocsátás alkalmazása esetükben módszertani szempontból megalapozottnak tőnik, amennyiben ezek a maradványok a rendszerben maradnak, például beszántják ıket. Ugyanakkor ha a növényeket, például a szalmát specifikusan bioüzemanyaggyártási alapanyagként termesztik, nem helyénvaló növényi maradványként kezelni ıket. Ebben az esetben a biüzemanyaggyártási alapanyagként szolgáló szalmát és a kukoricát két külön kategóriába kell helyezni.


Módosítás

(17) A bioüzemanyagok esetében a 4. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor EF a legutóbbi rendelkezésre álló tényleges átlagos kibocsátás a Közösségben elfogyasztott benzin és dízel tekintetében a [98/70/EK irányelv] értelmében jelentettek szerint. Ha nem áll rendelkezésre adat a 83,8 gCO2eq/MJ értéket kell alkalmazni.

(17) A biomasszából készülı közlekedési üzemanyagok esetében a 4. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor EF a legutóbbi rendelkezésre álló tényleges átlagos kibocsátás a Közösségben elfogyasztott benzin és dízel tekintetében a [98/70/EK irányelv] értelmében jelentettek szerint vagy 83.8 gCO2eq/MJ, amelyik érték az alacsonyabb.

ELJÁRÁS Cím

Megújuló energiaforrásokból termelt energia

Hivatkozások

COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)

Illetékes bizottság

ITRE

Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI 19.2.2008

Megerısített együttmőködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

10.4.2008

A vélemény elıadója A kijelölés dátuma

Anders Wijkman 5.3.2008

RR\744677HU.doc

273/385

PE405.949v02-00

HU

Vizsgálat a bizottságban

26.2.2008

Elfogadás dátuma

7.7.2008

A zárószavazás eredménye

+: –: 0:

A zárószavazáson jelen lévı tagok

Adamos Adamou, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Dorette Corbey, Magor Imre Csibi, Chris Davies, Jill Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Alessandro Foglietta, Matthias Groote, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Urszula Krupa, Peter Liese, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Vittorio Prodi, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Kathy Sinnott, María Sornosa Martínez, Salvatore Tatarella, Thomas Ulmer, Anders Wijkman, Glenis Willmott

A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)

Inés Ayala Sender, Christofer Fjellner, Erna Hennicot-Schoepges, Johannes Lebech, Bart Staes, Claude Turmes

A zárószavazáson jelen lévı póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

Bilyana Ilieva Raeva

PE405.949v02-00

HU

24.4.2008

2.6.2008

23.6.2008

36 0 8

274/385

RR\744677HU.doc

25.6.2008

VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Parlament és a Tanács megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló irányelvre irányuló javaslatáról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) a vélemény elıadója: Béla Glattfelder

RÖVID INDOKOLÁS Amint azt a Parlament számos állásfoglalásában, köztük a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésein alapulókban elismerte, a megújuló energia és az energiahatékony technológiák elımozdítása fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az EU külsı energiaforrásoktól való függésének csökkentésében. A kereskedelempolitika jelentıs mértékben hozzájárulhat az új, környezetbarát technológiák terjesztéséhez és annak biztosításához, hogy a megújuló energia a lehetı legnagyobb számú vállalat és háztartás számára rendelkezésre álljon, ésszerő költség mellett. Mindazonáltal a kereskedelempolitika hozzájárulása alapvetıen támogató jellegő – a szükségtelen korlátok elkerülését és az energiafüggıség mérséklését jelenti. Ezért a vélemény szerényen közelít a kérdéshez, a bizottsági javaslat nemzetközi kereskedelem szempontjából legfontosabb vonatkozásaira korlátozódik. Néhány módosítás célja, hogy átfogó politikai iránymutatást nyújtson, mindeközben elismerve, hogy az egyes célkitőzések teljesítéshez többféle úton is el lehet jutni. Ezekben az esetekben nem tőnt praktikusnak vagy hasznosnak az összes lehetséges szükségszerő módosítás átvezetése. A legfontosabb azonban az, hogy – annak elismerése mellett, hogy a megújuló energia jelentıs mértékben hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez – a vélemény kiindulópontja az „elsısorban ne árts” alapelve.

Bioüzemanyagok E tekintetben világos, hogy a helyzet jelentısen megváltozott 2007 januárja óta, amikor a Bizottság a megújuló energiának a benzin és dízelüzemanyaghoz képesti részarányára 10%-os kötelezı célkitőzést javasolt 2020-ra. Az élelmiszerárak magasra szöktek (a Világbank RR\744677HU.doc

275/385

PE405.949v02-00

HU

átlagosan 83%-ra becsüli az emelkedést az elmúlt három évben), emellett számos fejlıdı országnak egyre nagyobb gondot jelent, hogy lakosságát megfelelı élelmiszerellátáshoz juttassa. Robert Zoellick, a Világbank elnöke nemrégiben megjegyezte: „Az emelkedı élelmiszerárak és ennek az éhezésre, alultápláltságra és a fejlıdésre gyakorolt hatása azzal fenyeget, hogy 100 millió ember süllyed további szegénységbe. A magas élelmiszerárak több mint 2 milliárd ember számára jelentenek mindennapi küzdelmet és áldozatot, köztük többeknek a túlélésért folytatott harcot, kilátásban lévı segítség nélkül. Az alultápláltság nem csak ezt, hanem a következı generációt is fenyegeti.” Ezen felül az ENSZ az élelemhez való jogról szóló, egymást követı jelentéseiben kifejezésre jutott az aggodalom, hogy az élelmiszer üzemanyagelıállításra történı fordítása az alultápláltság növekedésének veszélyét rejti magában. Ugyanakkor becslések szerint 2007-ben az Egyesült Államok kukoricatermelésének közel egynegyedét bioüzemanyag-elıállításra használták, míg a Science folyóirat felvetette, hogy a kukoricából elıállított etanol miatt 30 év alatt kétszeresére nı az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Ezért igen fontos a kötelezı 10%-os célkitőzés felülvizsgálata, valamint emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Tanács 2007. márciusi következtetéseiben e célkitőzést a második generációs (inkább hulladékból, mint élelmiszernövényekbıl származó) bioüzemanyagok kereskedelemi forgalmazásra alkalmassá válásának feltételéhez kötötte. A vélemény ezért a 10%-os célkitőzés teljesítési határidejének elhalasztását javasolja, valamint felülvizsgálati záradék bevezetését annak érdekében, hogy a célkitőzés a második generációs üzemanyagok fejlıdésének fényében felülvizsgálható legyen. A vélemény törekszik a Bizottság által javasolt fenntarthatósági követelmények szigorítására, elkerülendı azt az abszurd helyzetet, amelyben az éghajlatváltozás elleni küzdelmet magában foglaló politika az erdıirtás ösztönzésének révén ellentétes hatást ér el. Ezzel elismeri, hogy noha a tanúsítás fontos dolog, hatékonysága korlátozott. A probléma nem csupán az, hogy elkerüljük az érintetlen erdık bioüzemanyag-termelésre való felhasználását – amit a Bizottság sem tart kívánatosnak – hanem az is, hogy elkerüljük a létezı mezıgazdasági területek bioüzemanyag-termelésre való átállítását, úgy hogy közben a korábbi élelmiszernövény-termesztés vagy állattenyésztés más, környezetvédelmi szempontból érzékeny területre helyezıdik át. Ezért a tanúsítási eljárásnak a bizottsági javaslatban foglaltaknál sokkal átfogóbbnak kell lennie. Végezetül az is fontos, hogy a bioüzemanyagok szállítása vagy az elıállításukhoz felhasznált nyersanyagok ne okozzanak oly mértékő üvegházhatást okozó gázkibocsátást, amely aláássa az általános környezeti elınyt. Ennek legtalálóbb példája az úgynevezett „splash and dash” kereskedelem, amelynek során a bioüzemanyagot az Egyesült Államokba exportálják, hogy onnan kis mennyiségő ásványi olaj hozzáadása után újra exportálják, ily módon szert téve többféle támogatásra is. Azonban, mivel a létezı dömping elleni és támogatás elleni szabályok lehetıvé teszik az ilyen gyakorlat elleni fellépést, szükségtelennek tőnik e célból különleges módosítások beterjesztése.

Egyéb kérdések Míg a bioüzemanyagok és ezek mezıgazdasági kereskedelemre és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatása a legfontosabb, nemzetközi kereskedelmet érintı probléma, melyet a javaslat PE405.949v02-00

HU

276/385

RR\744677HU.doc

felvet, nem szabad megfeledkezni a megújuló energiával kapcsolatos technológiák fejlıdése által nyújtott kereskedelmi elınyökrıl. Már akad példa olyan európai vállalatokra, amelyek elsıként cselekvıként elınyös helyzetbe kerültek a szél- vagy napenergia-technológia terén, mely szilárd alapot teremtett számukra a szabadalmaztatási és exportüzletekhez. A megújuló energiára vonatkozó 20%-os általános célkitőzés továbbra is ösztönzést biztosít a kutatáshoz és technológiai elırelépéshez. Mindazonáltal gondoskodni kell arról, hogy az energiaügyi és éghajlatváltozási csomag egyik eleme se ássa alá a tagállamok betáplálási tarifa alkalmazására való képességét, mely már bizonyította hatékonyságát a megújuló energia elımozdítása terén. Megfontolást érdemel továbbá a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalások folyatása a megújulóenergia-technológiák terén tett elırelépések legszélesebb körben való terjesztése érdekében.

MÓDOSÍTÁSOK A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı javaslatokat:


Módosítás

(6) A kötelezı célkitőzés fı célja a befektetıi kiszámíthatóság biztosítása. Ezért nem helyénvaló a célkitőzés kötelezı jellegérıl szóló döntést elhalasztani addig, amíg egy jövıbeni esemény bekövetkezik. A Bizottság ezért a Tanács 2007. február 15-i ülésének jegyzıkönyvéhez csatolt nyilatkozatban megállapította, hogy véleménye szerint a célkitőzés kötelezıvé tételével nem szabad addig várni, amíg a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalmazásra alkalmassá válnak.

(6) A növekvı élelmiszerárak és élelmiszerhiány, különösen a kiszolgáltatott helyzető fejlıdı országokban, a második generációs bioüzemanyagok 2020-ig bekövetkezı kereskedelmi forgalomba kerülésével kapcsolatos kételyekkel együtt elegendı okot szolgáltatnak a kötelezı 10%-os célkitőzés helytállóságának megkérdıjelezéséhez.

Indokolás Az Európai Tanács határozata, mely a bioüzemanyagra vonatkozó célkitőzést a fenntartható fejlıdés és kereskedelem szempontjából megfelelı második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalomba kerülésének feltételéhez kötötte, a szükséges „biztonsági szelep” RR\744677HU.doc

277/385

PE405.949v02-00

HU

szerepét töltötte be, ennek fontossága pedig még nyilvánvalóbbá vált a termékek árának emelkedésével. A Bizottság eltökélten ragaszkodik a célkitőzés megtartásához, tekintet nélkül a megváltozott körülményekre, ez pedig nem fogadható el.


Módosítás

(8) A Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament álláspontjának fényében, helyénvaló kötelezı célkitőzéseket megállapítani a megújuló energiának az Európai Unió fogyasztásában 2020-ra elérendı 20%-os összarányára, és a közlekedésben felhasznált megújuló energiát illetıen 10%-os részarányára.

(8) A Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament álláspontjának fényében, helyénvaló kötelezı célkitőzést megállapítani a megújuló energiának az Európai Unió fogyasztásában 2020-ra elérendı 20%-os összarányára, és a közlekedésben felhasznált megújuló energia részarányára vonatkozó összes célkitőzést felülvizsgálni 2015-ig. Indokolás

Lásd az elızı indokolást.


Módosítás

(10) Ezzel szemben helyes a közlekedésben használt megújuló energia 10%-os célkitőzését minden tagállam számára azonos szinten megállapítani, hogy a közlekedési célú üzemanyag mőszaki elıírásainak és hozzáférhetıségének egységessége biztosítva legyen. A közlekedési célú üzemanyagokkal könnyő kereskedni, ezért a megfelelı források terén kedvezıtlen adottságokkal bíró tagállamok könnyen beszerezhetik majd máshonnan a megújuló alapon elıállított közlekedési üzemanyagokat. Habár technikailag

(10) Ezzel szemben helyes a közlekedésben használt megújuló energiára vonatkozó célkitőzést minden tagállam számára azonos szinten megállapítani, hogy a közlekedési célú üzemanyag mőszaki elıírásainak és hozzáférhetıségének egységessége biztosítva legyen. A közlekedési célú üzemanyagokkal könnyő kereskedni, ezért a megfelelı források terén kedvezıtlen adottságokkal bíró tagállamok könnyen beszerezhetik majd máshonnan a megújuló alapon elıállított közlekedési üzemanyagokat. Habár technikailag

PE405.949v02-00

HU

278/385

RR\744677HU.doc

lehetséges lenne, hogy a Közösség bioüzemanyag-célkitőzését kizárólag belsı termelésbıl teljesítse, valószínő és kívánatos is, hogy azt ténylegesen a belsı termelés és import vegyítésével fogja teljesíteni. E célból a Bizottságnak felügyelnie kell a Közösség bioüzemanyag piacát, és szükség szerint megfelelı intézkedéseket kell javasolnia, hogy a belsı termelés és a behozatal között kiegyensúlyozott megoldás szülessen, figyelembe véve a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat, valamint a környezetvédelmi, a költségeket illetı, az energiabiztonsági és egyéb megfontolásokat is.

lehetséges lenne, hogy a Közösség bioüzemanyag-célkitőzését kizárólag belsı termelésbıl teljesítse, valószínő és kívánatos is, hogy azt ténylegesen a belsı termelés és import vegyítésével fogja teljesíteni. E célból a Bizottságnak felügyelnie kell a Közösség bioüzemanyag piacát, és szükség szerint felülvizsgált célkitőzést és/vagy megfelelı intézkedéseket kell javasolnia, hogy a belsı termelés és a behozatal között kiegyensúlyozott megoldás szülessen, figyelembe véve a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat, valamint a környezetvédelmi és szociális költségeket illetı, az energiabiztonsági és egyéb megfontolásokat is.


Módosítás

(35a) A bioüzemanyagok éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulásának maximalizálása érdekében intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a nyersanyagként szolgáló növényeket az üzemanyagot elıállító üzemekhez a lehetı legközelebb termesszék; Indokolás A nyersanyag és a bioüzemanyag az elıállító üzemekhez történı szállítása további üvegházhatást okozó gázkibocsátást eredményez. Ez elkerülhetı a lehetı legközelebbi elıállító üzem használatával.

RR\744677HU.doc

279/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrár-környezetvédelmi követelményeinek is. Ezeknek a kritériumoknak a harmadik országokból származó behozatalra való alkalmazása adminisztratív és technikai szempontból megvalósíthatatlan.

(40) A bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrárkörnyezetvédelmi követelményeinek.

Indokolás A Bizottság javaslata az európai mezıgazdasági termelıket versenyhátrányba kényszeríti és csökkenti a bioüzemanyagokra való átállás általános környezeti elınyeit. Noha nem lehetséges minden esetben a harmadik országbeli exportıröktıl az európai normáknak való megfelelést megkövetelni, ezt a megközelítést mégsem lehet eleve elvetni.


Módosítás

3. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energiának a végsı fogyasztásban betöltött részaránya 2020-ban legalább az átfogó célkitőzésükben erre az évre az I. melléklet A. részében szereplı táblázat harmadik oszlopa szerint megállapított részarány.

3. A 20%-os átfogó célkitőzés elérése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energiának a végsı fogyasztásban betöltött részaránya 2020-ban legalább az átfogó célkitőzésükben erre az évre az I. melléklet A. részében szereplı táblázat harmadik oszlopa szerint megállapított részarány.

Indokolás Bár a Tanács 2007. március 8–9-i brüsszeli ülésén egyetértés született a megújuló forrásokból elıállított energiának 2020-ra a végsı fogyasztásban betöltött 20%-os részarányával mint kötelezı átfogó uniós célkitőzéssel kapcsolatban, ez célkitőzés nem jelenik meg egyértelmően a Bizottság javaslatában. PE405.949v02-00

HU

280/385

RR\744677HU.doc


Módosítás


(3) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia közlekedésben felhasznált részaránya 2025-ben legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 10%-a.

Indokolás A 2020-as célkitőzés már nem tőnik megfelelınek, tekintettel a gyorsan növekvı élelmiszerárakra, a sok fejlıdı országban gondot jelentı megfelelı élelmiszerellátásra és a második generációs bioüzemanyag kereskedelmi szempontból életképes forgalmazása megvalósulásának kétséges dátumára.


Módosítás

3a. cikk A második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalomba kerülésének felülvizsgálata A Bizottság 2015. szeptember 1-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi szempontból életképes forgalmazásával kapcsolatos elırelépésrıl, mely tartalmazza a 3. cikk (3) bekezdésének elsı albekezdésében foglalt célkitőzés szükség szerinti felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot.

RR\744677HU.doc

281/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás Mivel a 2007 márciusában Brüsszelben rendezett Európai Tanács a 10%-os célkitőzést a fenntartható második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalomba kerülésének feltételéhez kötötte, kívánatosnak tőnik a felülvizsgálati záradék bevezetése, hogy a technológiai fejlıdés fényében a célkitőzés kiigazítható legyen.


Módosítás

4a. cikk A nemzeti cselekvési tervek felfüggesztése A tagállamok módosíthatják nemzeti cselekvési terveiket és felfüggeszthetik a 3. cikk (3) bekezdésének való megfelelési kötelezettségüket, ha az élelmiszer- és takarmányárak jelentıs mértékben emelkednek. Indokolás A mezıgazdasági nyersanyagok növekvı használata nem vezethet az élelmiszer- és takarmányárak jelentıs mértékő növekedéséhez.


Módosítás

E bekezdés alkalmazásában a rendszerek és berendezések konverziós hatékonyságának és input-output arányának értékelésekor a tagállamok közösségi vagy ezek hiányában nemzetközi eljárásokat alkalmaznak, amennyiben léteznek ilyenek.

E bekezdés alkalmazásában a rendszerek és berendezések konverziós hatékonyságának és input-output arányának értékelésekor a tagállamok nemzetközi eljárásokat, vagy ezek hiányában közösségi eljárásokat alkalmaznak, amennyiben léteznek ilyenek.

Indokolás A nemzetközi szabványok elınyben részesítése kisebb valószínőséggel okoz problémát a Kereskedelmi Világszervezet kereskedelem mőszaki akadályairól szóló megállapodása PE405.949v02-00

HU

282/385

RR\744677HU.doc

tekintetében. A közös nemzetközi szabványok elımozdítása nagyságrendi megtakarításokat tenne lehetıvé, ösztönözve ezáltal a bevált technológiák gyors átvételét nemzetközi szinten.


Módosítás

(3) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában vagy azt követıen az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

(3) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat csak fenntartható forrásból lehet elıállítani, és követelmény, hogy a tüzelıanyag forrása visszakövethetı legyen, hogy a felhasznált vagy hozzáadott fosszilis üzemanyag a lehetı legközelebbi elıállító üzembıl származzon, és hogy a termelési láncok tanúsítvánnyal rendelkezzenek, valamint biztosítsák, többek között, a következıket:


a) nincs semmilyen jelentıs negatív hatás a biológiai sokféleségre;

aa) nem történik közvetett erdıirtás annak eredményeként, hogy az elızıleg élelmiszer-termesztésre használt földterületet használják bioüzemanyagtermelésre úgy, hogy közben a korábbi tevékenység más, környezetvédelmi szempontból érzékeny területre, például erdıkre helyezıdik át; b) természetvédelmi célokra kijelölt területek, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett célokkal.

RR\744677HU.doc

b) a nyersanyag nem származik természetvédelmi célokra kijelölt területekrıl, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett célokkal;

283/385

PE405.949v02-00

HU

c) a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselı gyepterület, azaz nagy fajgazdagságot mutató nem trágyázott és nem degradálódott gyepterület.

c) a nyersanyag nem származik a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselı gyepterületrıl, azaz nagy fajgazdagságot mutató nem trágyázott és nem degradálódott gyepterületrıl;

ca) nincs semmilyen jelentıs negatív hatás a vízkészletekre. A Bizottság meghatározza a kritériumokat, valamint a földrajzi térségeket, amelynek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki a c) pont alkalmazási területe. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság meghatározza a kritériumokat, amelynek figyelembevételével megállapítható, hogy mely nyersanyagokra terjed ki az a), aa), c) és ca) pont alkalmazási területe. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Indokolás Hogy biztosak legyünk a környezetre gyakorolt pozitív hatásban, a bioüzemanyagoknak meg kell felelniük a fenntarthatósági követelményeknek. A bizottsági javaslat pontjait ki kell egészíteni a meglévı élelmiszer-termelés környezeti szempontból érzékeny területre történı áthelyezıdése veszélyének kezelése érdekében. A vízfelhasználás is rendkívül fontos kérdés, ha az élemiszer-biztonságot kell biztosítani.


Módosítás

(4a) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat nem lehet az ezekre az árukra exportadót vagy mennyiségi korlátozást alkalmazó, vagy nemzetközi élemiszersegélyben részesülı, vagy a Bizottság által indított dömpingellenes, illetve támogatásellenes vizsgálat alatt álló harmadik országból importálni, vagy onnan importált

PE405.949v02-00

HU

284/385

RR\744677HU.doc

nyersanyagból elıállítani; Indokolás A megújuló energiáról szóló irányelv gondoskodni fog ösztönzıkrıl – magasabb árak formájában – az EU és harmadik országok bioüzemanyag-elıállítói számára. Azonban azoknak az országoknak, amelyek már gazdasági hasznot húznak exportadók vagy korlátozások révén, nem szabad második gazdasági ösztönzıt biztosítani az európai adófizetık költségére történı európai piacra jutás révén.


(6) Az e cikknek megfelelıen elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak az (1) bekezdésben említett célokra való figyelembevételét a tagállamok más fenntarthatósági indokok alapján nem utasíthatják el.

Módosítás

(6) Az (1) bekezdésben említett célokra való tekintettel, fenntarthatósági indokok alapján a bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó szigorúbb védintézkedéseket bevezetni kívánó tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az intézkedések megfelelnek a szerzıdéseknek, továbbá ezekrıl értesíteniük kell a Bizottságot. Indokolás

A fenntarthatósági normák hatékonyságának bizonytalansága miatt a tagállamok számára lehetıséget kell biztosítani, hogy szigorúbb normákat szabjanak meg, a szubszidiaritás elvének megfelelıen, hogy a bevált gyakorlatokból való tanulás folyamata megvalósulhasson. Ez nem torzítja a piacot, hiszen mindenkinek továbbra is meg kell felelnie a módosított 3. cikk (3) bekezdésében leírt kötelezettségeknek. E megközelítés összhangban van a Szerzıdés 176. cikkében megállapított lehetıséggel.


Módosítás

(8a) A Bizottság évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak RR\744677HU.doc

285/385

PE405.949v02-00

HU

a 4. bekezdésnek megfelelıen elfogadott megállapodásokról. Indokolás A nyitottság és átláthatóság érdekében rendszeres jelentésekre van szükség, továbbá annak érdekében is, hogy az európai mezıgazdasági termelık bízzanak abban, hogy a Bizottság által köthetı megállapodások elınyeit élvezı harmadik országok termelıivel egyenlı feltételek mellett versenyeznek.

PE405.949v02-00

HU

286/385

RR\744677HU.doc

ELJÁRÁS Cím

Megújuló energiaforrások felhasználásával elıállított energia

Hivatkozások

COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)


ITRE


INTA 19.2.2008


Béla Glattfelder 25.3.2008


8.4.2008

Elfogadás dátuma

24.6.2008


+: –: 0:


Francisco Assis, Graham Booth, Carlos Carnero González, Daniel Caspary, Françoise Castex, Christofer Fjellner, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Jacky Hénin, Syed Kamall, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, David Martin, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool


Vittorio Agnoletto, Eugenijus Maldeikis, Jan Tadeusz Masiel, Salvador Domingo Sanz Palacio

A zárószavazáson jelen lévı póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

Małgorzata Handzlik

28.5.2008

24 0 3

5.6.2008

VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) A vélemény elıadója: Mariela Velichkova Baeva

RR\744677HU.doc

287/385

PE405.949v02-00

HU

RÖVID INDOKOLÁS A megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló irányelvre irányuló javaslat igen fontos jogszabályt készít elı. Az irányelv célja, hogy biztosítsa a rugalmas, piaci alapú mechanizmusok lehetı legnagyobb kihasználását annak érdekében, hogy megvalósíthatóak legyenek a megújuló forrásokból elıállított energia teljes energiafogyasztásban betöltött részarányára vonatkozó ambiciózus célkitőzések. Az energiaágazatra kiható tényezık – kínálat, kereslet, a források szőkössége, valamint a velük való ésszerő és hatékony gazdálkodás –, továbbá a környezeti és éghajlati hatások, hogy csupán néhányat említsünk, szükségessé teszik az alternatív energiatermelési módok alkalmazását és beépítését az energiaellátó rendszerekbe. A megújuló energiatechnológiák segítenek megoldani az elégtelen mennyiségő belföldi fosszilis üzemanyagok problémáját, és hosszú távon folyamatos gazdasági fejlıdést vonnak maguk után. Az energiapolitikák uniós szintő összehangolása és egyeztetése igen bonyolult folyamatnak bizonyul, és a támogatások és beruházások kritikus tömegét igényli. Az érdekelt felek világos, egységes és összehangolt közös politikát támogatnak, amelynek célja orvosolni az egyes nemzeti normákból, elıírásokból és gyakorlatokból eredı hiányosságokat. A megújuló energiaforrások piacának fejlesztését ösztönzi többek között a speciális pénzügyi támogatási eszközök létrehozása. A származási garanciák európai piacának gondolata egy olyan támogatási mechanizmust tesz lehetıvé, amely – megırizve a nemzeti támogatási kereten belüli kötelezettségvállalásokat –kiegészíti a nemzeti támogatási rendszereket, és az egyedi, helyi megújuló energiaforrás-felhasználásokra összpontosítja a nemzeti hatóságok figyelmét, továbbá biztosítja a megújuló energiaforrások fejlesztését, és egyúttal a lehetı legkevésbé terheli a nemzeti költségvetéseket; ezenkívül európai szinten – a piac hatékony mőködésének köszönhetıen – a legalacsonyabb költségek mellett gondoskodik a megújuló energiaforrások fejlesztésérıl. A javasolt irányelv célja, hogy biztosítsa e támogatási mechanizmus megfelelı mőködését. A javaslat módosításainak célja ezért, hogy megteremtsen bizonyos szükséges feltételeket egy jól mőködı származásigarancia-piac létrejöttéhez, amelyet megfelelı idı múlva felül kell vizsgálni. A származásigarancia-rendszer valamennyi megújuló forrásra kiterjedhet. A piacon a különbözı típusú származási garanciák egymással felcserélhetık és áruba bocsáthatók lesznek (a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia (RES-E), a megújuló energiaforrásokon alapuló főtés- és hőtés (RES-H), valamint a szállításban felhasznált megújuló energiaforrások (RES-T)). A származási garanciák révén, a lehetı legjobban mérhetıek lesznek a megújuló forrásokból elıállított energia részarányai a tagállamokon belül, az egyes tagállamok ágazatok (villamos energia, főtés és hőtés, szállítás) közötti általános célkitőzései és a kötelezettségvállalások lehetséges felosztása az ágazatok között – így például a közlekedési ágazat finanszírozhatná a megújuló forrásokból származó

PE405.949v02-00

HU

288/385

RR\744677HU.doc

villamosenergia-fejlesztéseket azáltal, hogy a villamosenergia-ágazattól a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges származási garanciákat vásárol. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó ambiciózus európai célkitőzés úgy is teljesíthetı, ha az irányelv megfelelıen leküzdi a megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztések és az energiaellátó rendszerekbe való integrálásuk útjában álló fı akadályokat, megfelelıen figyelembe véve egyúttal a hálózatok fizikai kapacitását is. Az ellátásbiztonság, amely fontos tényezı a teljes energialáncban, valamint a szállítórendszeren belüli összetett kölcsönhatások olyan tényezık, amelyeket figyelembe kell venni a megújuló forrásokból származó energia betáplálásánál, a hagyományos energiatermelı létesítmények átgondolt elhelyezési mechanizmusa révén. Figyelembe kell venni azt a feltételezést, amely szerint a megújuló forrásokból származó villamos energia elıállítása költségesebb a más forrásból származó energia elıállításánál annak érdekében, hogy a villamosenergia-termelés közvetlen többletköltségei különválaszthatók legyenek a szállító- és elosztórendszer szükséges infrastrukturájának kiépítésével kapcsolatos közvetett többletköltségektıl. Nemzeti szinten a megújuló forrásokból származó villamos energiával kapcsolatos fejlesztések további helyi beruházásokat tesznek szükségessé a hálózatra történı csatlakozások kivitelezésénél, valamint a hálózatok bıvítésénél és megerısítésénél. Megoldást kell keresni az új energia-infrastuktúrák tervezéséhez, engedélyezéséhez és megépítéséhez szükséges hosszadalmas folyamatok problémájára, és lehetıség szerint egyszerősíteni kell ıket, illetve lerövidíteni idıtartamukat. Európai szinten ösztönözni kell a határokon átnyúló szállítási hálózatok szükséges infrastruktúráiba való beruházásokat. Annak érdekében, hogy a megújuló forrásokból származó villamosenergia-potenciál a fogyasztói területeken kívül is elérhetı legyen, az új hálózati infrastruktúrának nagy mennyiségő energiát kell szállítania a megújuló forrásokból származó villamos energiát elıállító területekrıl a fogyasztói területekre. Ezenkívül, mint már említettük, a megújuló energiaforrások fejlesztésének közvetett és közvetlen költségei is vannak (pl. villamosenergia-hálózatok megerısítése stb.). Egy jól mőködı európai származásigarancia-piac nagy mértékben hozzájárul majd a közvetlen többletköltségek minimálisra csökkentéséhez. Másrészt viszont a közvetett többletköltségek olyan specifikus ösztönzı intézkedéseket tesznek szükségessé, amelyeket a származásigarancia-piac nehezen biztosíthat. A szolidaritás elvével összhangban mérlegelni kell a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap fokozottabb igénybevételét, vagy pedig a megújuló energiaforrások támogatására szolgáló uniós alap létrehozását. Az alternatív energiaforrások nem jelentenek csodaszert, és önmagukban nem lesznek elegendıek ahhoz, hogy egyensúlyba hozzák a keresletet és a kínálatot. Fejlesztésük ugyanakkor hozzájárul az élet fenntarthatóságához és minıségéhez. A következetes energiapolitika hosszú távon kifizetıdı, és alapvetı feltétele a politikák közötti szinergia.

RR\744677HU.doc

289/385

PE405.949v02-00

HU

MÓDOSÍTÁSOK A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás

1


Módosítás

(2) A bioüzemanyagok közlekedésben való nagyobb arányú használata az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel a Közösség mérsékelheti az egyik legkritikusabb ellátásbiztonsági problémáját jelentı ásványolajbehozataltól való függıségét, és befolyásolhatja a közlekedési célú üzemanyagok piacát.

(2) A fenntartható és második generációs bioüzemanyagok közlekedésben való nagyobb arányú használata az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel a Közösség mérsékelheti az egyik legkritikusabb ellátásbiztonsági problémáját jelentı ásványolajbehozataltól való függıségét, és befolyásolhatja a közlekedési célú üzemanyagok piacát.


Módosítás

(9) A tagállamok kiindulópontja, megújulóenergia-adottsága és energiahordozó-összetétele különbözı. A 20%-os átfogó célkitőzést ezért az egyes tagállamok számára egyedi célkitőzésekké kell átalakítani, kellıen ügyelve az elosztás méltányosságára és – az eltérı nemzeti kiindulási pontok és adottságok tekintetbe vételével – megfelelıségére, a meglévı megújuló energiaforrásokat és az energiahordozó-összetételt is beleértve. Ennek keretében helyénvaló megosztani a megújuló forrásokból elıállított energia használatában megkövetelt összes

(9) A tagállamok kiindulópontja, megújulóenergia-adottsága és energiahordozó-összetétele különbözı. A 20%-os átfogó célkitőzést ezért az egyes tagállamok számára egyedi célkitőzésekké kell átalakítani, kellıen ügyelve az elosztás méltányosságára és – az eltérı nemzeti kiindulási pontok és adottságok tekintetbe vételével – megfelelıségére, a meglévı megújuló energiaforrásokat és az energiahordozó-összetételt is beleértve. Ennek keretében helyénvaló – a tagállamok által a megújuló forrásokból származó energia használatáért a múltban

PE405.949v02-00

HU

290/385

RR\744677HU.doc

növekedést a tagállamok között úgy, hogy minden egyes tagállam részaránya a bruttó hazai terméke szerint súlyozottan, a nemzeti kiindulási pontok tükrözése céljából módosítva, és a végsı energiafogyasztás arányában számítva egyenlı mértékben megemelkedik.

tett erıfeszítések figyelembe vételével – megosztani a megújuló forrásokból elıállított energia használatában megkövetelt összes növekedést a tagállamok között úgy, hogy minden egyes tagállam részaránya a bruttó hazai terméke szerint súlyozottan, a nemzeti kiindulási pontok tükrözése céljából módosítva, és a végsı energiafogyasztás arányában számítva egyenlı mértékben megemelkedik.

Indokolás Garantálni kell a tagállamok korábbi elkötelezettségének figyelembe vételét.


Módosítás

(30) A megújuló energiaforrást hasznosító új villamosenergia-termelıknek a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolási költségeit objektíven, átláthatóan és megkülönböztetés-mentesen kell megállapítnai, továbbá megfelelıen figyelembe kell venni a hasznot, amelyet a hálózatba bekapcsolt villamosenergiatermelık jelentenek a hálózat számára.

(30) A megújuló energiaforrást hasznosító új villamosenergia-termelıknek a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolási költségeit objektíven, átláthatóan és megkülönböztetés-mentesen kell megállapítani, továbbá megfelelıen figyelembe kell venni a hasznot, amelyet a hálózatba bekapcsolt villamosenergiatermelık jelentenek a hálózat számára. A költségeket a hálózathoz csatlakozásra váró termelıknek kell állniuk.

Indokolás Az átláthatóság, az objektivitás, a megkülönböztetés kerülése és a gazdasági logika elve kulcsfontosságú az európai villamosenergia-piac hatékony mőködése szempontjából. A hálózathoz való kapcsolódás („utolsó mérföld”) csupán az illetı villamosenergia-termelık javát szolgálja, és nem a többi hálózati fogyasztóét. Ezenkívül az új energiatermelık csatlakozási költségei mindenekelıtt az energiatermelés helyszínétıl függ, amelyet az energiatermelık határoznak meg.

RR\744677HU.doc

291/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(31) Bizonyos körülmények között nem lehetséges a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását teljes mértékben biztosítani a távvezeték-rendszer megbízhatóságának és biztonságának veszélyeztetése nélkül. Ilyen körülmények között helyénvaló lehet, ha az érintett termelık részére pénzügyi kompenzációt nyújtanak.

(31) Bizonyos körülmények között nem lehetséges a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását teljes mértékben biztosítani a távvezeték-rendszer megbízhatóságának és biztonságának veszélyeztetése nélkül. Ilyen körülmények között helyénvaló lehet a betáplált energiamennyiség bármiféle pénzügyi kompenzáció nélküli korlátozása.

Indokolás A megújuló energia szállítását és elosztását korlátozza a hálózatok fizikai kapacitása. Ezért bizonyos körülmények között csökkenteni kell az energiatermelést, ha ezt a hálózat fizikai korlátai szükségessé teszik. A korlátozás oka a Kirchhoff-törvényekben keresendı. A megújuló energia termelıi által termelt energiát saját terhükre kell csökkenteni. Ugyanez történik a hagyományos erımővek esetében is. Nem helyénvaló semmiféle kompenzációs kifizetés.

Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (33) Az országok közötti összeköttetés megkönnyíti a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia rákapcsolását a hálózatra. Az ingadozás kiegyenlítése mellett, az összeköttetés csökkentheti a kiegyenlítés költségeit, elımozdítja az árak csökkentését eredményezı valódi versenyt, és elısegíti a hálózatok fejlıdését. Az szállítási kapacitások megosztása és optimális használata elkerülhetıvé teheti a túl sok új vezeték építésének szükségességét.

PE405.949v02-00

HU


292/385

RR\744677HU.doc

Indokolás Az elgondolás nem helyénvaló. Az ingadozásokat a szabályozási zónán belül kell kezelni, és a zónák szerkezete az energiaellátó rendszer részét képezi. Az energiaingadozásokat túlnyomóan helyi szinten kell kiegyensúlyozni. Amennyiben az energia hosszú utat tesz meg, szabad kapacitásokat kell fenntartani, mivel nem jelezhetı elıre, mennyire lesz sürgıs ellensúlyozni az ingadozásokat. A hálózatfejlesztés többek között beruházási ösztönzıkön alapul. Mivel az üzemeltetık kötelessége a megújuló energia szállítása, a betáplált energia csúcsmennyiségét figyelembe véve meg kell erısíteniük a hálózatot. Ezt a fejlesztést kell jól felbecsülni.

Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrár-környezetvédelmi követelményeinek is. Ezeknek a kritériumoknak a harmadik országokból származó behozatalra való alkalmazása adminisztratív és technikai szempontból megvalósíthatatlan.

Módosítás (40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrár-környezetvédelmi követelményeinek is, és nem szabad az élelmiszertermelést veszélyeztetniük. Ezeknek a kritériumoknak a harmadik országokból származó behozatalra való alkalmazása adminisztratív és technikai szempontból megvalósíthatatlan. Indokolás

A bioüzemanyagok termelését óvatosan kell megközelíteni a növekvı élelmiszerárak és a globális kihívások összefüggésében.

Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (41) A környezeti fenntarthatósági kritériumok csak akkor lesznek hatékonyak, ha a piaci szereplık magatartásának megváltozásához vezetnek. A piaci szereplık csak akkor RR\744677HU.doc


293/385

PE405.949v02-00

HU

fogják magatartásukat megváltoztatni, ha a kritériumoknak megfelelı bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioüzemanyaghordozók felárra tarthatnak igényt. A megfelelıség ellenırzésére szolgáló tömegmérleg módszer szerint, a kritériumoknak megfelelı bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók termelése és Közösségen belüli fogyasztása között fizikai kapcsolat van, amely megfelelı egyensúlyt hoz létre a kereslet és kínálat között, és nagyobb felárat biztosít, mint ami az ilyen kapcsolattal nem rendelkezı rendszerekben elérhetı. Ezért annak érdekében, hogy a kritériumoknak megfelelı bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat magasabb áron lehessen értékesíteni, a rendszer integritását fenntartó, de ugyanakkor az ipar ésszerőtlenül nagy terhelését elkerülı tömegmérleg rendszert kell a megfelelıség ellenırzésére használni. Egyéb ellenırzési módszereket is számba kell venni. Indokolás A bioüzemanyagoknak meg kell felelniük a környezetvédelmi fenntarthatóság kritériumainak.


Módosítás

(50) Rendszeres jelentéstételre van szükség ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztése folyamatosan a figyelem középpontjában maradjon nemzeti és közösségi szinten.

(50) Rendszeres, bürokráciától mentes jelentéstételi követelményre van szükség ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztése folyamatosan a figyelem középpontjában maradjon nemzeti és közösségi szinten.

Indokolás A jelentéstételnek bürokráciamentesen kell lezajlania. PE405.949v02-00

HU

294/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – a pont A Bizottság által javasolt szöveg (a) „megújuló energiaforrásból elıállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrások: szél-, nap-, geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkezı gázok, és biogázok energiája;

Módosítás (a) „megújuló energiaforrásból elıállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrások: szél-, nap-, levegı-, szárazföldi, geotermikus, hullám-, árapály, vízenergia, biomassza, hulladéklerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkezı gázok, és biogázok energiája; Indokolás

A levegı, a víz és a szárazföld a hıszivattyúk által széles körben használt energiaforrások, amelyeket a hıszivattyúk ökocímkézésének kritériumai elismernek. A hıszivattyúk mőszaki tulajdonságainak köszönhetıen az ilyen források nagyon hatékony hısugárzást tesznek lehetıvé, éppen ezért a meghatározásnak ezekre az energiaközegekre való kiterjesztése érzékeltetni fogja a kiaknázandó lehetıségeket. Ezen kívül a hıszivattyúknál alkalmazott specifikus technológia lehetıvé teszi a levegıbıl, vízbıl vagy talajból származó energia átvételét, ez utóbbiak hımérsékletének főtésre vagy hőtésre való használatával. A 2020-ig 20%-nyi megújuló energiaforrásra való hagyatkozás célkitőzése jegyében a bizottsági javaslatnak a megújítható erıforrások kimerítıbb listáját kellene tartalmaznia. Ennek fényében a bizottsági szövegnek tartalmaznia kell a vizet, levegıt és szárazföldet is.

Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg A megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, főtı- és hőtıenergia származási garanciája

Módosítás A megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, főtı- és hőtıenergia és a szállítás származási garanciája Indokolás

A származásigarancia-rendszernek valamennyi megújuló forrásra ki kell terjednie.

RR\744677HU.doc

295/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont – i alpont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(i) villamos energia; or

(i) villamos energia;

Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii alpont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(ii) főtı- és/vagy hőtıenergia;

(ii) főtı- és/vagy hőtıenergia; or

Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont – i i a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (iia) szállítás. Indokolás

A származásigarancia-rendszernek valamennyi megújuló forrásra ki kell terjednie.

Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 1. Azok a tagállamok, amelyek esetében a megújuló energiaforrásból elıállított energia részaránya a közvetlenül megelızı kétéves idıszak során az I. melléklet B. részében megállapított ütemtervelıirányzattal megegyezı vagy azt meghaladja, kérhetik a 7. cikkel PE405.949v02-00

HU

Módosítás 1. Azok a tagállamok, amelyek esetében a megújuló energiaforrásból elıállított energia részaránya a nemzeti cselekvési tervükkel összhangban az I. melléklet B. részében megállapított ütemtervelıirányzattal megegyezı vagy azt meghaladja, kérhetik a 7. cikkel 296/385

RR\744677HU.doc

összhangban kijelölt illetékes szerveket, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelıen törlésre benyújtott származási garanciákat ruházzák át egy másik tagállamra. Az ilyen származási garanciákat az átvevı tagállam illetékes szerve azonnal törli.

összhangban kijelölt illetékes szerveket, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelıen törlésre benyújtott származási garanciákat ruházzák át egy másik tagállamra. Az ilyen származási garanciákat az átvevı tagállam illetékes szerve azonnal törli.

Indokolás A nemzeti cselekvési terveknek a tagállamok összehasonlító mércéjeként kell szolgálniuk.

Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 2. A tagállamok elızetes engedélyezési rendszert hozhatnak létre a másik tagállambeli személyektıl átveendı vagy a rájuk átruházandó származási garanciák tekintetében, ha ilyen rendszer nélkül a származási garanciáknak az érintett tagállamtól való átvétele vagy az érintett tagállamra való átruházása valószínősíthetıen csorbítaná ezen tagállamok biztonságos és kiegyensúlyozott energiaellátásra való képességét vagy valószínősíthetıen aláásná a támogatási rendszer által meghatározott környezetvédelmi célkitőzéseik elérését.


A tagállamok elızetes engedélyezési rendszert hozhatnak létre a származási garanciáknak másik tagállambeli személyekre történı átruházására, ha ilyen rendszer nélkül a származási garanciák átruházása valószínősíthetıen csorbítaná ezen tagállamok képességét annak biztosítására, hogy megfeleljenek a 3. cikk (1) bekezdésének vagy hogy gondoskodjanak a megújuló energiaforrásból elıállított energia részarányának az I. melléklet B. részében megállapított ütemterv-elıirányzattal való RR\744677HU.doc

297/385

PE405.949v02-00

HU

megegyezésérıl vagy azt meghaladó szintjérıl. Az elızetes engedélyezési rendszer nem szolgálhat önkényes megkülönböztetés eszközéül. Indokolás A személyek általi kereskedelem ellenkezne a nemzeti támogatási stratégiákkal és megnövelné a megújítható energiaforrások használatának árait, jelentıs energiaár-inflációhoz vezetve.


Módosítás

4. A tagállamok bejelentést küldenek a Bizottságnak ha a (2) bekezdés alapján elızetes engedélyezési rendszert kívánnak hatályba léptetni, és tájékoztatást adnak a rendszer késıbbi módosításairól.

törölve

A Bizottság közzéteszi ezen információkat. Indokolás A személyek általi kereskedelem ellenkezne a nemzeti támogatási stratégiákkal és megnövelné a megújítható energiaforrások használatának árait, jelentıs energiaár-inflációhoz vezetve.


Módosítás

1. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy a távvezeték-hálózatot annak fejlesztésével – beleértve a tagállamok közötti rendszerösszekötıket is– alkalmassá tegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergiatermelés további növekedésének befogadására.

1. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy a távvezeték-hálózatot annak fejlesztésével – beleértve a tagállamok közötti rendszerösszekötıket is– alkalmassá tegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergiatermelés további növekedésének befogadására, továbbá ösztönzik a

PE405.949v02-00

HU

298/385

RR\744677HU.doc

fejlesztést. Indokolás A hálózatok üzemeltetıinek kötelessége és feladata, hogy az országos ellátás biztosítása érdekében a leghatékonyabb hálózati topológiáról gondoskodjanak. A nemzeti szabályozó hatóság által elbírált hatékonyság függvényében elınyökben részesülnek. A további rendszerösszekötık megerısítik a kereskedelmi forgalmat. Ezeket a pozitív hatásokat mindazonáltal a szabályozó hatóságnak kell felismernie.


Módosítás

2. A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia-termelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergiarendszer biztonsága lehetıvé teszi.

2. A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását, az ellátás biztonságának garantálása mellett. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezetékhálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia-termelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergiarendszer biztonsága lehetıvé teszi.

Indokolás Az ellátás biztonságát nem szabad kockáztatni.

RR\744677HU.doc

299/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

3. A tagállamok kötelezik a szállítórendszer- és az elosztórendszer üzemeltetıit arra, hogy megalkossák és közzétegyék saját szabályzatukat a megújuló energiaforrásokat hasznosító, újonnan belépı energiatermelıknek az összekapcsolt hálózatra történı rákapcsolásához szükséges mőszaki átalakításból (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerısítése) eredı költségek viselésére és megosztására vonatkozóan.

3. A tagállamok kötelezik a szállítórendszer- és az elosztórendszer üzemeltetıit arra, hogy megalkossák és közzétegyék saját szabályzatukat a megújuló energiaforrásokat hasznosító, újonnan belépı energiatermelıknek az összekapcsolt hálózatra történı rákapcsolásához szükséges mőszaki átalakításból (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerısítése) eredı költségek viselésére és megosztására vonatkozóan. A hálózatra való csatlakoztatás (az „utolsó mérföld”) költségei a villamosenergiatermelıt terhelik.

Indokolás A hálózatok üzemeltetıinek ki kell jelölniük a technikai szempontból legmegfelelıbb csatlakozási pontokat. Az utolsó szakasz („utolsó mérföld”) csak a villamosenergia-termelı céljaira szolgál. A hagyományos energiatermelıkre vonatkozó szabályok szerint tehát ez a megújuló energiaforrásokra és a kombinált hı- és villamosenergia-termelésre is érvényes. Amennyiben egy villamosenergia-termelı bármilyen okból leállítja a létesítmény mőködését, az „utolsó mérföld” kihasználatlanul marad. A költségeknek tehát az energiatermelı üzleti tervében kell megjelenniük, és nem terhelhet másik felet.


Módosítás

4. Adott esetben a tagállamok megkövetelhetik a szállítórendszerek és az elosztórendszerek üzemeltetıitıl a (3) bekezdésben említett költségek teljes vagy részleges felvállalását. A tagállamok legkésıbb 2011. június 30-ig, majd ezt követıen kétévente felülvizsgálják a (3) bekezdésben említett költségek viselésével

4. Adott esetben a tagállamok megkövetelhetik a szállítórendszerek és az elosztórendszerek üzemeltetıitıl a szükséges hálózaterısítések (3) bekezdésben említett költségeinek teljes vagy részleges felvállalását. Ezek a költségek beépíthetık a hálózatok üzemeltetıi által megszabott hálózati

PE405.949v02-00

HU

300/385

RR\744677HU.doc

és megosztásával kapcsolatos keretet és szabályokat és megteszik a szükséges lépéseket ezek javítására, annak érdekében, hogy biztosítsák az új termelık hálózatra való rákapcsolását az említett bekezdésnek megfelelıen.

díjakba, és semmilyen ösztönzı jogszabály tárgyát nem képezik. A tagállamok legkésıbb 2011. június 30-ig, majd ezt követıen kétévente felülvizsgálják a (3) bekezdésben említett költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keretet és szabályokat és megteszik a szükséges lépéseket ezek javítására, annak érdekében, hogy biztosítsák az új termelık hálózatra való rákapcsolását az említett bekezdésnek megfelelıen.

Indokolás Amennyiben a különbözı energiaforrásokat támogató politikai akarat további beruházásokat tesz szükségessé a hálózat üzemeltetıje részérıl, ezeket a költségeket adottnak kell tekinteni kell függetlenül attól, hogy milyen ösztönzı jogszabályrendszer van hatályban. Mivel a hálózat üzemeltetıi által kidolgozott megvalósítási tervnek hatékonynak kell lennie, a szabályozó hatóságnak ajánlatos elızetes ellenırzést végeznie.

Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 6. A (3) bekezdésben említett költségek megosztását objektív, átlátható és megkülönböztetés mentes feltételekre épülı rendszer szabályozza, figyelembe véve azokat az elınyöket, amelyekhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolódó termelık, valamint a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi a bekapcsolódásból eredıen jutnak.

Módosítás 6. A (3) és (4) bekezdésben említett költségek megosztását objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételekre épülı rendszer szabályozza, figyelembe véve azokat az elınyöket, amelyekhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolódó termelık, valamint a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi a bekapcsolódásból eredıen jutnak, továbbá az új létesítményeknek az Unió klímaváltozás terén kitőzött céljainak eléréséhez való hozzájárulását.

Módosítás 22

RR\744677HU.doc

301/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban felsorolt célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kritériumokat:

1. A bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban felsorolt célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kritériumokat:

Indokolás Új kritérium meghatározása miatt szükséges változás.


Módosítás 1a. A bioüzemanyagok és más biofolyadékok gyártásának céljára történı földhasználat nem szoríthatja háttérbe az élelmiszertermelés céljából történı földhasználatot. Indokolás

Különleges figyelmet kell fordítani arra, hogy a bioüzemanyagok használata miatt ne súlyosbodjék az élelmiszerügyi helyzet.

PE405.949v02-00

HU

302/385

RR\744677HU.doc

ELJÁRÁS Cím


Hivatkozások

COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)


ITRE


ECON 19.2.2008


Mariela Velichkova Baeva 11.3.2008


5.5.2008

Az elfogadás dátuma

3.6.2008


+: –: 0:


Mariela Velichkova Baeva, Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Manuel António dos Santos, Jonathan Evans, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, JeanPaul Gauzès, Donata Gottardi, Benoît Hamon, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Piia-Noora Kauppi, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Guntars Krasts, Kurt Joachim Lauk, Andrea Losco, Astrid Lulling, Florencio Luque Aguilar, Hans-Peter Martin, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Dariusz Rosati, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūt÷, Ivo Strejček, Ieke van den Burg, Cornelis Visser


Mia De Vits, Harald Ettl, Margaritis Schinas, Theodor Dumitru Stolojan

2.6.2008

35 3 0

26.6.2008

VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD))

RR\744677HU.doc

303/385

PE405.949v02-00

HU

A vélemény elıadója: Inés Ayala Sender

RÖVID INDOKOLÁS I. Az irányelvjavaslat rendelkezései a közlekedési ágazatban A Bizottság 2008. január 23-án az éghajlatváltozás elleni harccal kapcsolatban egy sor kezdeményezést nyújtott be, amelynek a megújuló forrásokból elıállított energia felhasználásának támogatásáról szóló jelen irányelvjavaslat is részét képezi. A Bizottság a megújuló forrásokból elıállított energia felhasználásának támogatására egy olyan keretet javasol, amely a villamosenergia, a főtési, a hőtési és a közlekedési ágazatot célozza meg. Az irányelv a közlekedéssel kapcsolatban megállapítja a megújuló forrásokból elıállított energia felhasználására vonatkozó meghatározott célokat, különösen a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók tekintetében, amelyek használatának 2020-ig el kell érni a 10%-ot. Ez lehetıvé tenné annak biztosítását, hogy az üzemanyagok mőszaki elıírásai és hozzáférhetısége egységes legyen, valamint az ellátás biztosítását a hazai termelés és a behozatal révén egyaránt, a kıolajtól való függıség csökkentését, illetve a bioüzemanyagok jelenleg magas termelési költségeinek köszönhetı, igen gyenge európai termelés ösztönzését. Az irányelvjavaslat ezen kívül egy olyan rendszert vezet be, amely a bioüzemanyagok környezeti fenntarthatóságát egy sor olyan kritérium (15. cikk) által garantálja, amelyek feltételeket szabnak a bioüzemanyagoknak az irányelv számszerősített célkitőzéseiben történı figyelembe vétele, valamint a pénzügyi támogatásra való jogosultságuk tekintetében: -

az üvegházhatást okozó gázkibocsátás legalább 35%-os csökkentése;

-

nagy értékő földterületen (emberi beavatkozástól mentes erdıkben, természetvédelmi területnek nyilvánított helyeken vagy a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselı gyepterületen) megtermelt alapanyagok kizárása;

-

nagy szénkészlettel rendelkezı földek (nedves, erdıs területek) bioüzemanyagelıállító területté történı átalakításának kizárása.

A 16. cikk egy olyan rendszert vezet be, amely a fenti kritériumokat ellenırzi az Unióban termelt, és az oda behozott bioüzemanyagok tekintetében. A 17. cikk a bioüzemanyag ágazatra vonatkozóan az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének számítási módját a VII. mellékletben szereplı értékeknek és módszereknek megfelelıen határozza meg, figyelembe véve a földek átalakításából eredı pozitív és negatív hatásokat is, például a talajban található szén egy részének kompenzáció nélküli, légkörbe történı bocsátását. A 18. cikk megköveteli a tagállamoktól, hogy a nyilvánosság számára megfelelı tájékoztatást nyújtsanak a közlekedésben használt bioüzemanyagok hozzáférhetıségérıl (az értékesítési pontokon fel kell tüntetni, ha az ásványolajokhoz hozzákevert bioüzemanyag aránya meghaladja a 10%-ot). Valamennyi, legalább két kúttal rendelkezı töltıállomás 2010 PE405.949v02-00

HU

304/385

RR\744677HU.doc

december 31-ig köteles legalább 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó dízel üzemanyagot is értékesíteni, illetve 2014. december 31-ig legalább 10 térfogatszázalékút.

II. A vélemény elıadójának álláspontja Az elıadó próbált válaszolni a bioüzemanyagok közlekedésben történı használatára, illetve azok környezeti és gazdasági fenntarthatóságára vonatkozó kérdésekre, figyelembe véve a jelenlegi helyzetet mind a nagyvilágban, ahol részben a bioüzemanyagoknak tulajdonított nyersanyagár-emelkedés jellemzı, mind pedig Európában, ahol egyes tagállamok bioüzemanyag-termelésük felfüggesztésérıl határoztak. A 10%-os célérték így egyre inkább kérdésessé válik. A bioüzemanyagoknak jelentısen csökkenteniük kell az üvegházhatást okozó gázkibocsátást, ám meg kell felelniük a mezıgazdasági ágazat környezeti és társadalmi követelményeinek, valamint a közlekedés sajátos gazdasági követelményeinek is. Ezen kívül a bioüzemanyagok használatának a jövıben valamennyi közlekedési módra ki kell terjednie, ideértve a tengeri és a légi közlekedést is, nem csupán a közúti közlekedés vonatkozásában. A bioüzemanyagokkal kapcsolatos cikkek vonatkozásában az elıadó a következı pontokkal kíván elsı sorban foglalkozni:

•

Azon 2020-ra vonatkozó célkitőzés, hogy a közlekedésben használt összes üzemanyag 10 %-a bioüzemanyag legyen, nem érhetı el a jelentıs környezeti és társadalmi problémát jelentı, elsı generációs bioüzemanyagok nagyarányú használata nélkül. A második generációs bioüzemanyagok tekintetében még mindig vannak technikai és gazdasági bizonytalanságok azok 2020 elıtt történı használatát illetıen. Tehát e 10%os célkitőzés eléréséhez rugalmas és fokozatos megközelítést javaslunk.

•

A környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumok vonatkozásában az elıadó szeretné, ha azok összeegyeztethetıek lennének a 2007. december 6-án az ENVI bizottság által elsı olvasatban elfogadott jelentést követı, az üzemanyagok minıségérıl szóló 98/70/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatban szereplı jelenleg tárgyalt kritériumokkal. A jogalkotás tökéletesítésének érdekében szükségesnek látszik, hogy mindkét javaslatban azonos, magas fokú, társadalmi és környezeti védelmet biztosító kritériumok szerepeljenek.

•

A javaslatba a bioüzemanyagokon kívüli egyéb energiaforrások beillesztése is szükséges.

•

A komitológiát illetıen, a nemzetközi egyezményeknél a fenntarthatóság kritériumok vonatkozásában az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárást kell alkalmazni.

MÓDOSÍTÁSOK

RR\744677HU.doc

305/385

PE405.949v02-00

HU

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következı módosításokat:

Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg A bioüzemanyagok közlekedésben való nagyobb arányú használata az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel a Közösség mérsékelheti az egyik legkritikusabb ellátásbiztonsági problémáját jelentı ásványolajbehozataltól való függıségét, és befolyásolhatja a közlekedési célú üzemanyagok piacát. (3)

Módosítás A megújuló energiaforrásból elıállított energia, nevezetesen a bioüzemanyagok és a megújuló energiaforrásból – például üzemanyagcellából – elıállított hidrogén közlekedésben való nagyobb arányú használata az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel a Közösség mérsékelheti az egyik legkritikusabb ellátásbiztonsági problémáját jelentı ásványolajbehozataltól való függıségét, és befolyásolhatja a közlekedési célú üzemanyagok piacát. Indokolás

A bioüzemanyagot nem egyedüli technológiaként kell számításba venni a közlekedési ágazatban a 10%-os megújuló energiaforrásból elıállított energia-részarány kiszámításánál. Más technológiákat, mint például a hidrogént is ösztönözni kell.


Módosítás

(14a) Az üvegházhatást okozó gázok Európai Unión belüli kibocsátásnak és az Európai Unió energiaimporttól való függésének csökkentése érdekében a megújuló energiák fejlesztésének és az energiahatékonyság fokozásának szorosan össze kell függenie egymással.

PE405.949v02-00

HU

306/385

RR\744677HU.doc

Indokolás A megújuló energiák jelentıs fejlesztésének elıfeltétele, hogy a teljes energiafelhasználást (kiváltképpen az energiahatékonyság fokozására szolgáló intézkedések révén is) jelentısen csökkentsék.


Módosítás

36. Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy valamennyi megújuló energiaforrás használatáról szóló átfogó irányelvre, amely tartalmazhat a bioenergia fenntartható termelését és használatát biztosító kritériumokat és rendelkezéseket. Ezek a kritériumok egy szélesebb, egységes keret részét alkothatják, amely nemcsak a bioüzemanyagokra, hanem a folyékony bio-energiahordozókra is vonatkozik. Az irányelvnek ezért tartalmaznia kell ilyen fenntarthatósági kritériumokat. Alapvetıen fontos, hogy összhang legyen ezen irányelv és a 98/70/EK irányelv fenntarthatósági kritériumai között az üzleti vállalkozásokra háruló többletköltségek és az ellentmondásos környezetvédelmi szabályok elkerülése érdekében, amely egy nem egységes megközelítéssel járna. Ezenkívül a Bizottságnak 2010-ben felül kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a biomassza egyéb felhasználásait is szabályozni.

(36) Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy valamennyi megújuló energiaforrás használatáról szóló átfogó irányelvre, amely tartalmazhat a bioenergia fenntartható termelését és használatát biztosító kritériumokat és rendelkezéseket. Ezek a kritériumok egy szélesebb, egységes keret részét alkothatják, amely nemcsak a bioüzemanyagokra, hanem a folyékony bio-energiahordozókra is vonatkozik. Az irányelvnek ezért tartalmaznia kell ilyen fenntarthatósági kritériumokat. Alapvetıen fontos, hogy ezen irányelv fenntarthatósági kritériumai és a 98/70/EK irányelv kritériumai azonosak legyenek az üzleti vállalkozásokra háruló többletköltségek, a jobb közösségi szabályozás és az ellentmondásos környezetvédelmi szabályok elkerülése érdekében, amely egy nem egységes megközelítéssel járna. Ezenkívül a Bizottságnak 2010-ben felül kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a biomassza egyéb felhasználásait is szabályozni.

Indokolás A Bizottság által javasolt környezeti fenntarthatósági kritériumoknak azonosaknak kell lenniük az üzemanyagok minıségérıl szóló 98/70/EK irányelvben szereplıkkel, amelynek elsı olvasata a jelen javaslatnál elıbbre tart. El kell kerülni az azonos ágazatot érintı elıírásokkal kapcsolatos, és az eltérı gondolkodásmódból eredı, bármilyen ellentmondást mindkét irányelvben. RR\744677HU.doc

307/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 48 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 48. A 10%-os bioüzemanyag-részarány elérésének lehetıvé tétele érdekében, szükséges az EN590/2004 szabványnál biodízelt nagyobb arányban tartalmazó dízel-keverék forgalom hozatalának biztosítása.

Módosítás (48) A közlekedési ágazatban a 10%-os megújuló energiaforrásból elıállított energia-részarány elérésének lehetıvé tétele érdekében, a bioüzemanyagok tekintetében szükséges az EN590/2004 szabványnál biodízelt nagyobb arányban tartalmazó dízel-keverék forgalom hozatalának biztosítása. Indokolás

A bioüzemanyagot nem egyedüli technológiaként kell számításba venni a közlekedési ágazatban a 10%-os megújuló energiaforrásból elıállított energia-részarány kiszámításánál. Más technológiákat, mint például a hidrogént is ösztönözni kell.


Módosítás

(48b) Külön figyelmet kell szentelnünk a bioüzemanyagok termelési láncára és logisztikájára, nevezetesen a rendelkezésre álló infrastruktúrák tekintetében, valamint az egész Európai Unióban történı szállítására és elosztására. Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló célkitőzésnek történı megfelelés egyik fontos eleme a bioüzemanyag-ellátást lehetıvé tévı logisztikai lánc. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését elsırendő fontosságúnak kell tekinteni. Ezért ösztönözni kellene a bioüzemanyagok termelési, logisztikai, elosztási PE405.949v02-00

HU

308/385

RR\744677HU.doc

infrastruktúrájának létrehozását, nevezetesen a transzeurópai energiahálózatokat finanszírozó projektek keretében. Indokolás A bioüzemanyagok Európai Unión belüli használatának például a transzeurópai energiahálózatokon keresztül történı befektetésekkel, vagy a termelési, az elosztási és a logisztikai infrastruktúrába történı befektetésekkel kell párosulnia azért, hogy az infrastruktúra hiánya ne késleltesse a célkitőzés megvalósulását. Sıt, a bioüzemanyagok elıállítási és elosztási helyszínei közötti túl hosszú szállítás az üvegházhatású gázkibocsátás forrásává válhat, és veszélyezteti a gázkibocsátás pozitív irányban történt elmozdulását.


Módosítás

A megújuló forrásokból elıállított energiának a közlekedési ágazatban képviselt részaránya kiszámításakor figyelembe kell venni az olyan alternatív energiákat, mint a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók, vagy a megújuló energiaforrásokból, például az üzemanyagcellából és az elektromos áramból elıállított hidrogén. Indokolás A bioüzemanyagot nem egyedüli technológiaként kell számításba venni a közlekedési ágazatban a 10%-os megújuló energiaforrásból elıállított energia-részarány kiszámításánál. Más technológiákat, mint például a hidrogént is ösztönözni kell.


Módosítás

A közlekedési ágazatban a nemzeti cselekvési tervek a fenti albekezdésben RR\744677HU.doc

309/385

PE405.949v02-00

HU

említett intézkedések mellett a megújuló energiák termelési és logisztika láncára vonatkozó specifikus intézkedésekre is kiterjednek, beleértve a bioüzemanyagokat, a gáznemő üzemanyagokat (mint például a biometán), a hidrogént és a megújuló forrásokból származó elektromos áramot. Ezek a transzeurópai energiahálózatok keretében támogatható intézkedések az infrastruktúrába történı beruházásokkal támogatják az egész Európai Unió területén a megújuló energiák termelését és szállítását, valamint a fogyasztókhoz történı közvetlen eljuttatását. A széles körben elterjedı fenntartható mobilitás feltételeinek megteremtése érdekében a tagállamoknak ösztönzıket kell biztosítaniuk a töltıállomásinfrastruktúrák fejlesztése tekintetében. Indokolás A megújuló forrásokból történı energiatermelésnek a termelési, elosztási és logisztikai infrastruktúrába történı – többek között a transzeurópai energiahálózatok keretében finanszírozott – beruházásokkal kell együtt járnia annak érdekében, hogy a fejlıdésüket ne fékezze a nem megfelelı infrastruktúra.


Módosítás


Hozzáférés a hálózathoz Indokolás

A hı és energia elıállításra használt biogáz használatán alapuló támogatási rendszernek a távvezetékes szállításra és gépjármővekben való felhasználásra minıségileg alkalmas biometán elıállításához pénzügyileg semleges támogatási rendszerrel kell párosulnia .

PE405.949v02-00

HU

310/385

RR\744677HU.doc


Módosítás


Környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumok a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók számára

Indokolás Szükséges lenne a 15. cikkbe az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága által, az üzemanyagok minıségérıl szóló 98/70/EK irányelv felülvizsgálatáról szóló, elsı olvasatban elfogadott jelentéssel összhangban a társadalmi kritériumokra vonatkozó követelményeket a két irányelvben szereplı kritériumok egységesítésére belefoglalni. El kell kerülni az azonos ágazatot érintı elıírásokkal kapcsolatos, és az eltérı gondolkodásmódból eredı, bármilyen ellentmondást mindkét irányelvben.

Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk - cím A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó környezeti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenırzése

A bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenırzése

Indokolás A bioüzemanyag-elıállítás súlyos társadalmi és környezeti problémákat okozhat az elıállítás helyszínein, különösen a harmadik országokban. A kritériumok a tagállamok és a Bizottság által történı ellenırzésének a bioüzemanyag-elıállítás valamennyi környezeti és társadalmi aspektusára ki kell térnie.

Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 3. A tagállamok megbízható információk RR\744677HU.doc

Módosítás (3) A tagállamok a bioüzemanyagok és 311/385

PE405.949v02-00

HU

benyújtását követelik meg a gazdasági szereplıktıl, illetve elıírják számukra, hogy kérésre bocsássák a többi tagállam rendelkezésére az információk elıállításához használt adatokat. A tagállamok elıírják a gazdasági szereplık számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelı normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplık által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az elıírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét és az adatok megbízhatóságát.

egyéb folyékony bio-energiahordozók környezeti és társadalmi fenntarthatóságára vonatkozó megbízható információk benyújtását követelik meg a gazdasági szereplıktıl, illetve elıírják számukra, hogy kérésre bocsássák a többi tagállam rendelkezésére az információk elıállításához használt adatokat. A tagállamok elıírják a gazdasági szereplık számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelı normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplık által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az elıírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét és az adatok megbízhatóságát.

Indokolás A bioüzemanyag-elıállítás súlyos társadalmi és környezeti problémákat okozhat az elıállítás helyszínein, különösen a harmadik országokban. A kritériumok a tagállamok és a Bizottság által történı ellenırzésének a bioüzemanyag-elıállítás valamennyi környezeti és társadalmi aspektusára ki kell térnie.

Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 6 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 6. A (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az ilyen határozatok legfeljebb 5 éves idıtartamra érvényesek.

Módosítás (6) A (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat a 21. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az ilyen határozatok legfeljebb 5 éves idıtartamra érvényesek. Indokolás

A Parlamentet az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás révén be kell vonni annak ellenırzésébe, hogy a két- és többoldalú megállapodások megfelelnek-e a környezeti fenntarhatósággal és a társadalmi aspektusokkal kapcsolatos kritériumoknak. PE405.949v02-00

HU

312/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(3a) A (2) és a (3) bekezdés a bioetanol tartalmú benzinre vonatkozik. Indokolás A bioüzemanyag-célkitőzés eléréséhez elengedhetetlen a bioüzemanyag-tartalmú benzin minden töltıállomáson való széles körő elérhetısége.

Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 5 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg a) melyek a különbözı bioüzemanyagok relatív környezeti elınyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhetı el;

Módosítás a) melyek a különbözı bioüzemanyagok relatív környezeti és társadalmi elınyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhetı el; Indokolás

A Parlamenthez és a Tanácshoz intézett jelentéseiben a Bizottságnak a környezeti kritériumokon túl tekintetbe kell vennie a fent említett társadalmi kritériumokat is.

Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg Adott esetben a Bizottság korrekciós

RR\744677HU.doc

Módosítás Adott esetben, az a)–d) pontokban említett információkat figyelembe véve a Bizottság 313/385

PE405.949v02-00

HU

intézkedéseket javasol.

korrekciós intézkedéseket javasol a közlekedési ágazatban használt, megújuló forrásból elıállított energiahordozók részarányára, illetve a bioüzemanyagok környezeti és társadalmi kritériumaira vonatkozóan. Indokolás

Pontosítani kell, hogy milyen természető korrekciós intézkedésekre kerülhet sor egyrészt a megújuló forrásból elıállított energiahordozók közlekedési ágazatban elérendı részaránya (amely a piac alakulása és a tudományos fejlıdés függvényében változhat), másrészt a betartandó környezeti és társadalmi kritériumok tekintetében.

Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 2 sor – 1 oszlop A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Bioetanol (biomasszából elıállított etanol)

Bioetanol (biomasszából és/vagy hulladékok biológiailag lebomló részébıl elıállított, és bioüzemanyagként használt etanol)

Indokolás Az irányelv mellékletében a bioetanolt a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának elımozdításáról szóló 2003/30/EK irányelv definíciójának megfelelıen kell meghatározni, utalva ugyanakkor a hulladékhasznosítás bioüzemanyag-termelésben játszott szerepére.

PE405.949v02-00

HU

314/385

RR\744677HU.doc

ELJÁRÁS Cím


Hivatkozások

COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)


ITRE


TRAN 19.2.2008


Inés Ayala Sender 26.2.2008


29.5.2008


24.6.2008


+: –: 0:


Gabriele Albertini, Inés Ayala Sender, Etelka Barsi-Pataky, Paolo Costa, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Arūnas Degutis, Christine De Veyrac, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Francesco Ferrari, Brigitte Fouré, Mathieu Grosch, Georg Jarzembowski, Timothy Kirkhope, Dieter-Lebrecht Koch, Jaromír Kohlíček, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Seán Ó Neachtain, Josu Ortuondo Larrea, Paweł Bartłomiej Piskorski, Reinhard Rack, Brian Simpson, Renate Sommer, Dirk Sterckx, Silvia-Adriana łicău, Yannick Vaugrenard


Margrete Auken, Philip Bradbourn, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Maria Eleni Koppa, Helmuth Markov, Rosa Miguélez Ramos, Vural Öger, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Corien Wortmann-Kool

A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Ioannis Gklavakis, Helmut Kuhne, Maria Petre, Eoin Ryan

RR\744677HU.doc

24 17 2

315/385

PE405.949v02-00

HU

27.6.2008

VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Parlament és a Tanács megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló irányelvre irányuló javaslatáról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) A vélemény elıadója: Samuli Pohjamo

RÖVID INDOKOLÁS A 2007-es „európai megújulóenergia-útitervrıl” szóló, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság számára készített véleményében a Regionális Fejlesztési Bizottság sürgette az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb tegyen javaslatot egy, a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó irányelvre, amely magában foglal a megújuló energia támogatásának eszközeire, a technológiaátadásra, illetve az efféle energiaforrások jelentette lehetıségek kihasználása során alkalmazott legjobb gyakorlatok terjesztésére vonatkozó javaslatokat is. Emlékeztetnünk kell arra is, hogy a Bizottság támogatta azt az általános célkitőzést, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya 2020-ra érje el a 25%-ot, és hogy egyértelmő kötelezı célkitőzéseket határozzanak meg az elektromos áram, a közlekedés, a főtés és a hőtés ágazatokra. A Bizottság felszólította az EU-t, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelıen tisztázza, milyen szerepet töltenek be, illetve milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a regionális és helyi hatóságok a politika megvalósításában. Az új európai energiapolitikát támogatni kell, mivel teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok energiaösszetétel tekintetében fennálló választását, valamint az elsıdleges energiaforrások feletti szuverenitásukat, ugyanakkor a tagállamok közötti szolidaritáson alapul, annak érdekében, hogy biztosítsa az éghajlatváltozás és a környezetvédelmi fenntarthatóság elımozdítása jelentette kihívás integrált megközelítését. Hangsúlyoznunk kell, hogy a megújuló energiaforrásokat használó energiapolitika a regionális lehetıségek kihasználásán és a régiók igényeinek kielégítésén keresztül lehetıvé teszi a decentralizált energiapolitikát. Az illetékes hatóságok számára ezért meg kell adni az ezen célkitőzések eléréséhez szükséges eszközöket. Fontos, hogy a tagállamok valamennyi lehetséges PE405.949v02-00

HU

316/385

RR\744677HU.doc

megújulóenergia-technológia alkalmazását fontolóra vegyék. A Bizottságot fel kell kérni arra, hogy – amennyiben mőszakilag megvalósítható – tegye kötelezıvé a kapcsolt energiatermelést, ha biomasszából megújuló energiát állítanak elı. A Bizottságnak továbbá tanulmányoznia kellene, milyen hatással vannak a fatüzeléső kazánokkal kapcsolatos projektek a faágazat helyi és fenntartható fejlıdésére, mivel ez az ágazat fontos szerepet játszik a regionális fejlıdésben és a vidéki gazdaságok dinamizálásban. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak és a régióknak támogatniuk kellene a megújuló energiaforrások fejlesztésében résztvevı valamennyi helyi szereplı – helyi és regionális hatóságok, mezıgazdasági és erdészeti gazdálkodók, vállalkozók és területrendezık, egyetemek, kutatók és magánszemélyek – kezdeményezéseit és tevékenységeit. Ezenkívül támogatniuk kell a köz- és magánszféra partnerségek kialakulását, és fejleszteniük kell az elıállított megújuló energia ellátási és forgalmazási láncát. A regionális és helyi hatóságoknak példáként kell szolgálniuk az európai polgárok elıtt azáltal, hogy épületeikben megújuló energiaforrásokat felhasználó technológiákat alkalmaznak, támogatják jármőveikben a bioüzemanyag használatát, és energia-megtakarítást érnek el energetikailag hatékony berendezések üzembe állítása révén. Hangsúlyoznunk kell, hogy a megújuló energiaforrások használata, illetve a berendezések és gépek elıállítása Európa-szerte számos régióban fejlıdési lehetıségeket kínál, különösen ott, ahol a munkahelyteremtési lehetıségek korlátozottak. Továbbra is jelentıs mértékő kutatásra, termékfejlesztésre, reklámozásra és a legjobb gyakorlatok kicserélésre van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk a megújuló energiaforrásokat. Erıteljesen hangsúlyozni kell a megújuló energiaforrások regionális szempontból fennálló értékét. Ezért fontos, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása olyan célt szolgáljon, amely egyértelmően rendelkezik hozzáadott értékkel.

MÓDOSÍTÁS A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı javaslatokat:


Módosítás

5a. A megújuló energiákat támogató energiamodell eléréséhez szükséges olyan RR\744677HU.doc

317/385

PE405.949v02-00

HU

stratégiai együttmőködés létrehozása, amelyben a régiók és a helyi hatóságok a tagállamokkal együtt vesznek részt abból a célból, hogy azokat is bevonják a modell fejlesztésébe.


Módosítás

38a. A mély, lecsapolatlan, magas széntartalmú talajjal vagy növényzettel borított földterületet sem szabad más, olyan megújulóenergia-projektek kifejlesztésére használni, mint amilyen a szélerımővek építése és az azokhoz vezetı utak – ideértve az ideiglenes utakat is – és egyéb infrastruktúra megépítése. Az ilyen fejlesztéseknek az ısmocsarakra gyakorolt hatása elkerülhetetlenül a tızegmocsarak nagy területének kiszáradásához vezetne és így a légkörbe kerülne a talajban tárolt szén, ami széndioxid-képzıdést eredményezne. Indokolás A tızeges földerület széncsapda. A szélerımőparkok, ideiglenes utak és más infrastruktúra megépítése a természetes vízelvezetés zavarához és a tızeges földterületek kiszáradásához vezet, ezáltal hatalmas mennyiségő szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, így több szénkibocsátást eredményezve, mint amennyit a szélerımőpark valaha is kivált.

Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 45 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (45) Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag-elıállítási módokhoz meg PE405.949v02-00

HU

Módosítás (45) Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag-elıállítási módokhoz meg 318/385

RR\744677HU.doc

kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét. A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók mindig jogosultak az üvegházhatásúgázmegtakarítás jegyzékben megállapított szint jóváírására. Ha egy elıállítási módra megállapított üvegházhatásúgázmegtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatásúgázmegtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelıknek bizonyítaniuk kell, hogy az elıállítási folyamatukból eredı tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél.

kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét. A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók mindig jogosultak az üvegházhatásúgázmegtakarítás jegyzékben megállapított szint jóváírására, mindamellett, hogy az semmi esetre sem járhat azon tagállamok és régiók hátrányos megkülönböztetésével, amelyek területei a talaj jellege, az éghajlat és a nyersanyagok miatt viszonylag kevéssé termékenyek. Ha egy elıállítási módra megállapított üvegházhatásúgázmegtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatásúgázmegtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelıknek bizonyítaniuk kell, hogy az elıállítási folyamatukból eredı tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél. Indokolás

A tagállamok és harmadik országok közötti megkülönböztetés megelızésére.


Módosítás

(51) Az ezen irányelv szerint hozott, az EK-Szerzıdés 87. cikke értelmében állami támogatásnak minısülı támogatási intézkedéseket azok végrehajtása elıtt az EK-Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottsághoz jóváhagyásra be kell jelenteni. A Bizottság részére ezen irányelv alapján adott tájékoztatás nem mentesíti a tagállamokat az EK-Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(51) A tagállamok, régiók és helyi hatóságok megteremthetik az állami támogatás lehetıségeit a megújuló energiák támogatása érdekében, mivel azok kezdetben drágábbak annál az energiánál, amelyet kiváltanak, úgy, hogy ebbıl kifolyólag az energiapiacra való behatolásuk ne jelentsen rövid távú kereskedelmi elınyöket vagy alacsonyabb fogyasztói árakat. Az ezen irányelv szerint hozott, az EK-Szerzıdés 87. cikke értelmében állami támogatásnak minısülı támogatási intézkedéseket azok

RR\744677HU.doc

319/385

PE405.949v02-00

HU

végrehajtása elıtt az EK-Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottsághoz jóváhagyásra be kell jelenteni. A Bizottság részére ezen irányelv alapján adott tájékoztatás nem mentesíti a tagállamokat az EK-Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. Indokolás Az alternatív energiák tagállami támogatásának legjobb módja azoknak az állami támogatások körébe való bevonása, az ilyen energiák népszerősítésére.


Módosítás

51a. Elismert tény, az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetıséegt nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújulóenergiatermelés gyakorta múlik helyi vagy regionális KKV-ken. Fontosak azok a növekedési és foglalkoztatási lehetıségek, amelyeket a megújulóenergiaberuházások keltenek valamely tagállamban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújulóenergiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint elı kell mozdítaniuk a strukturális pénzeszközök e területen való felhasználását;

PE405.949v02-00

HU

320/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat Article 3 − paragraph 3 − subparagraph 1 A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia közlekedésben felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 10%-a legyen.

3. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból és fenntartható tızeglelıhelyekbıl elıállított energiának a közlekedésben felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 10 %-a legyen.

Indokolás A fenntartható tızeg regionális és helyi szinten számos tagállamban fontos hı-és áramtermelési forrás, amely kielégíti a decentralizált és sokféleséggel jellemezhetı energiarendszerek igényeit. A tızegbıl elıállított közlekedési üzemanyag teljesítené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos követelményeket, az éghajlatra ugyanis ugyanolyan pozitív hatása van, mint a többi bioüzemanyagnak. A tızegbıl elıállított közlekedési üzemanyag elısegítené a második generációs Fischer Tropsch technológia kereskedelmét is. A tızegbıl elıállított közlekedési üzemanyag ezenkívül csökkentené az EU importtól és olajtól való függıségét.

Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat Article 4 − paragraph 1 A Bizottság által javasolt szöveg 1. A tagállamok elfogadják nemzeti cselekvési tervüket.

RR\744677HU.doc

Módosítás 1. A tagállamok elfogadják helyi és regionális szinten kidolgozott, a területfejlesztési és terület-felhasználási politikákhoz igazodó energia cselekvési tervek alapján kidolgozott nemzeti cselekvési tervüket; a tagállamok a nemzeti cselekvési tervek elıkészítésének korai szakaszában aktív konzultációt folytatnak a helyi hatóságokkal és a regionális tervezés szakembereivel, és

321/385

PE405.949v02-00

HU

bevonják ıket ebbe. A nemzeti cselekvési terv megállapítja a közlekedésben, a villamosenergiafogyasztásban, a főtésben és hőtésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia részarányaira vonatkozó célkitőzéseket, és az e célkitőzések elérésére alkalmas, meghozandó intézkedéseket, beleértve a meglévı biomassza erıforrások fejlesztésére és az új, különféle felhasználásokra szolgáló biomassza erıforrások mozgósítására vonatkozó nemzeti politikákat, és a 12–17. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket.

A nemzeti cselekvési terv megállapítja a közlekedésben, a villamosenergiafogyasztásban, a főtésben és hőtésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia részarányaira vonatkozó célkitőzéseket, és az e célkitőzések elérésére alkalmas, regionális illetve helyi szinten meghozandó intézkedéseket, beleértve a meglévı biomassza erıforrások fejlesztésére és az új, különféle felhasználásokra szolgáló biomassza erıforrások mozgósítására vonatkozó nemzeti és regionális politikákat, és a 12– 17. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket.

1a. A Bizottság részletes iránymutatást nyújt a helyi és regionális hatóságoknak a nemzeti cselekvési tervek végrehajtásában betöltendı aktív szerepükrıl és hatásköreikrıl, a megújulóenergiafelhasználás létezı bevált gyakorlatokon alapuló használatának gyakorlati példái mintájára. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat Article 12− − paragraph 1 − point e a (new) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(ea) a nemzeti jogszabályok és igazgatási eljárások lehetıvé teszik és támogatják a köz- és magánszféra partnerségeket, valamint – a lisszaboni stratégia szellemében – regionális innovációs csoportosulások kialakulása érdekében támogatják a vállalatok, az állami szektor, az iskolák és az egyetemek közötti kölcsönös együttmőködési lehetıségeket.

PE405.949v02-00

HU

322/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat Article 12 − paragraph 1 – subparagraph f A Bizottság által javasolt szöveg (f) a kisebb projektek számára könnyített jóváhagyási eljárást dolgoztak ki; továbbá

Módosítás (f) könnyített jóváhagyási eljárást dolgoztak ki a kisebb projektek számára, valamint a decentralizált megújuló eszközök számára, mint például a fényelektromosságon, a termikus napenergián alapuló eszközök, a kismérető biomassza-kemencék, a kismérető, biogázzal üzemelı kapcsolt energiatermelı mikroegységek, amelyek esetében a jóváhagyási eljárást az illetékes kormányzati szervnek benyújtott egyszerő bejelentés váltja fel; továbbá Indokolás

A nehézkes jóváhagyási eljárás helyett alkalmazott egyszerő bejelentés felgyorsítja a megújuló energia elıállítására szolgáló, kismérető és decentralizált eszközök elterjedését.

Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat Article 12 − paragraph 4 − point a A Bizottság által javasolt szöveg

(a) passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületek alkalmazása; or

Módosítás

(a) olyan épületenergia-hatékonyság, amelynek fı jellemzıi a szigetelési elıírások és a használt főtési technológia – ideértve a kombinált hı- és villamosenergia-termelést – kombinálása. Indokolás

Az új épületek építésekor a megújuló energiák használata sok esetben megvalósítható jelentıs többletköltségek nélkül. De további technológiai választási lehetıségeknek is nyitva kell állniuk a befektetık elıtt, mivel azok gyakorta még költséghatékonyabban járulnak hozzá az ellátás biztonságának és az éghajlat védelmének céljaihoz. A meglévı épületek esetében azonban gyakran magas többletköltségekkel jár a megújuló energiák használatához szükséges berendezések késıbbi beszerelése, és e költségek esetenként változnak. Itt a kormányzati pénzügyi támogatásnak nagyobb értelme van, mint az építkezési szabályozásoknak, amelyek RR\744677HU.doc

323/385

PE405.949v02-00

HU

jelentısen emelnék a költségeket a meglévı épületek esetében és bürokratikus ellenırzési eljárásokkal járnának.

Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat Article 12 − paragraph 5 – sub-paragraph 1 A Bizottság által javasolt szöveg 5. Az építési szabályokban és törvényekben a tagállamoknak elı kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett főtı- és hőtırendszerek és a jelentıs energiafogyasztás-csökkenést eredményezı berendezések alkalmazását. A tagállamok az energiafogyasztást jelölı címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy európai szinten kidolgozott megfelelı tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának elımozdítására.

Módosítás 5. Az építési szabályokban és törvényekben a tagállamoknak elı kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett főtı- és hőtırendszerek és a jelentıs energiafogyasztás-csökkenést eredményezı berendezések alkalmazását, fıleg a városi térségekben, ahol ezeket a rendszereket különösen használják. A tagállamok az energiafogyasztást jelölı címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy európai szinten kidolgozott megfelelı tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának elımozdítására.

Indokolás Az EU regionális politikája szempontjából kulcsfontosságú kihangsúlyozni a megújuló energiaforrások városi dimenzióját, a megújuló energiával üzemeltetett főtı- és hőtırendszerek népszerősítésével összefüggésben.

Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat Article 13 − title A Bizottság által javasolt szöveg Tájékoztatás és képzés

PE405.949v02-00

HU

Módosítás Tájékoztatás, képzés és kutatás

324/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat Article 13 − paragraph 4 a (new) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4a. A tagállamok támogatják a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatást, valamint a kutatási központok és az ipar közötti, az új technológiák megvalósításának elısegítésére és a termékfejlesztés elımozdítására irányuló kapcsolatok kialakítását.

Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat Article 13 − paragraph 3 A Bizottság által javasolt szöveg 3. A tagállamok képesítési rendszereket dolgoznak ki a kismérető biomasszabojlerek és -tőzhelyek, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek és a hıszivattyúk üzembe helyezıi számára. Ezek a minısítı rendszerek a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épülnek. Minden tagállam elismeri a más tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést.

Módosítás 3. A tagállamok képesítési rendszereket dolgoznak ki – amennyiben azok még nem állnak rendelkezésre a vonatkozó nemzeti képzési programokban – a kismérető biomassza-bojlerek és -tőzhelyek, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek és a hıszivattyúk üzembe helyezıi számára. Ezek a minısítı rendszerek a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épülnek. Minden tagállam elismeri a más tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést. Indokolás

A szakképzés magas színvonalára figyelemmel a legtöbb tagállamban ez a javasolt tanúsítási rendszer túl sok tényezıre kiterjed.

RR\744677HU.doc

325/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat Article 13 − paragraph 4 a (new) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4a. A tagállamok megállapodnak a regionális és helyi hatóságok bevonásával zajló együttmőködés elveinek kialakításában, hogy lehetıvé tegyék ez utóbbiak számára a teljes részvételt az információs, figyelemfelkeltı, útmutató és képzési programok kifejlesztésében. Indokolás A regionális és helyi hatóságok fontos szerepet töltenek be az oktatásban és képzésben, és egyre gyakrabban fordulnak hozzájuk a polgárok azzal a kéréssel, hogy javítsák a jelenleg nyújtott információk színvonalát.

Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat Article 14 − paragraph 2 A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia-termelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia-

2. A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia-termelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia-

PE405.949v02-00

HU

326/385

RR\744677HU.doc

rendszer biztonsága lehetıvé teszi.

rendszer biztonsága lehetıvé teszi, és amennyiben a kombinált hı- és villamosenergia termelı erımővek mőködését ez nem érinti. Indokolás

A megújuló energiák, valamint a kombinált hı- és villamosenergia-termelés népszerősítésének és használatának egyaránt célja az ellátás biztonságának fokozása és az éghajlat védelme, és azokat egyformán fontos eszköznek kell tekinteni e célok teljesítésében. Egyedi esetekben az érintett erımő ellátás biztonságához és éghajlat védelméhez való hozzájárulását értékelni kell, egyidejőleg figyelembe véve a gazdasági vonatkozásokat is.

Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat Article 15 − paragraph 3 A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 3. Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat nem lehet az alábbi területekrıl származó nyersanyagból elıállítani:

3. Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában vagy azt követıen az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

(a) jelentıs emberi tevékenységtıl mentes erdı, azaz olyan erdı, amelyben nem történt ismert jelentıs emberi beavatkozás, vagy amelyben a legutolsó jelentıs emberi beavatkozás elég régen történt ahhoz, hogy a természetes fajösszetétel és a természetes folyamatok helyreállhassanak; (b) természetvédelmi célokra kijelölt területek, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyag termelés nem ellentétes az említett célokkal.

(a) törvény által természetvédelmi célokra kijelölt területek, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyag termelés nem ellentétes az említett célokkal.

(c) a biológiai sokféleség szempontjából

(b) a biológiai sokféleség szempontjából

RR\744677HU.doc

327/385

PE405.949v02-00

HU

nagy értéket képviselı gyepterület, azaz nagy fajgazdagságot mutató nem trágyázott és nem degradálódott gyepterület.

nagy értéket képviselı gyepterület, azaz nagy fajgazdagságot mutató nem trágyázott és nem degradálódott gyepterület.

(c) olyan területek, amelyek esetében a földhasználatot illegális módon megváltoztatták, vagy az eredeti vizes élıhelyeket elpusztították, ami a talaj szénkészletének kimerüléséhez vezethet. A Bizottság meghatározza a kritériumokat, valamint a földrajzi térségeket, amelynek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki a c) pont alkalmazási területe. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Indokolás A „jelentıs emberi tevékenységtıl mentes erdı”15. cikk (3) bekezdés a) pont szerinti eredeti meghatározása nem pontos, fıként statisztikai célokra használt terminust tartalmaz, amelynek következtében nem értelmezhetı egyértelmően, mely erdık tartoznak ebbe a kategóriába. Egyes esetekben a fenntartható erdıgazdálkodás alatt álló, rendes gazdasági használatban lévı erdıket érintetlen, biológiai sokféleséggel jellemezhetı erdıknek lehet tekinteni, amelyek viszont így kimaradnak a bioüzemanyagokra meghatározott 10%-os célkitőzés alól.

Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat Article 15 − paragraph 4 A Bizottság által javasolt szöveg 4. Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat nem lehet jelentıs szénkészletekkel rendelkezı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában az alábbi besorolásúak voltak és már nem ilyen besorolásúak:

4. Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók elıállítására használt nyersanyagokat a következı forrásokból kell beszerezni:

(a) vizes élıhelyek, azaz tartósan vagy az

(a) olyan erdık, amelyek az MCPFE

PE405.949v02-00

HU

Módosítás

328/385

RR\744677HU.doc

év jelentıs részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület, beleértve a tızeges ısmocsarakat is;

fenntartható erdıgazdálkodásra vonatkozó kritériumainak vagy más regionális erdıgazdálkodási politika keretében kidolgozott hasonló kritériumoknak megfelelı gazdálkodás és kitermelés alatt állnak; b) a nemzeti erdészeti- és környezetvédelmi szabályozásnak megfelelı erdık; or

(b) összefüggı erdıterület, azaz több mint 1 hektárra kiterjedı, 5 méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkoronafedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület.

E bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terület a nyersanyag kitermelésének idıpontjában a 2008 januárjában meglévı besorolással megegyezı besorolású volt.

(c) vizes élıhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentıs részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület, beleértve a tızeges ısmocsarakat is; az (1) bekezdésben említett célokra kitermelt tızeg mennyisége nem haladhatja meg annak éves természetes képzıdését. Indokolás

Az európai erdıvédelmi miniszteri konferencia (MCPFE) jelentıs számú kritériumot és indikátort határozott meg a fenntartható erdıgazdálkodás vonatkozásában, amelyekrıl valamennyi aláíró félnek be kell számolnia. E kritériumok nemzeti szinten is bevezetésre kerültek, és ma már számos uniós tagállamban a nemzeti erdészeti szabályozás fontos részét képezik. A világ más részein is létrehoztak ennek megfelelı kritériumokat és indikátorokat, amelyeket az Európán kívüli, erdıbıl származó nyersanyagok esetében alkalmazni kell.

Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat Article 19 − paragraph 1 − point a a (new) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(aa) a régiók, valamint a helyi és regionális szinten hozott intézkedések bevonása a folyamatba;

RR\744677HU.doc

329/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat Article 19 − paragraph 1 − subparagraph c a (new) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(ca) állami támogatás ezen energiák támogatására, amibe beletartozhat a strukturális alapok energiatechnológiai kutatás és fejlesztés céljaira történı felhasználása, az európai stratégiai energiatechnológiai tervvel összhangban. Indokolás A közösségi eszközök – mint például a strukturális alapok – felhasználásának erısítenie kell ezeken a területeken a kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitást.

Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat Article 19 − paragraph 1 − subparagraph k a (new) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(ka) a megújulóenergia-beruházások regionális fejlesztési célokra gyakorolt, becsült hatása.

Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat Article 20 − paragraph 5 − point a A Bizottság által javasolt szöveg (a) melyek a különbözı bioüzemanyagok relatív környezeti elınyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhetı el;

Módosítás a) melyek a különbözı bioüzemanyagok relatív környezeti elınyei és költségei, különös figyelmet szentelve a termelésükbe, forgalmazásukba és használatukba bevont régiók gazdasági helyzetére gyakorolt hatásuknak;

(aa) milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen PE405.949v02-00

HU

330/385

RR\744677HU.doc

ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhetı el;

Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat Article 20 − paragraph 5 − subparagraph d a (new) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(da) a tagállami és regionális megújulóenergia-termelésbe történı beruházások regionális növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatása.

RR\744677HU.doc

331/385

PE405.949v02-00

HU

ELJÁRÁS Cím


Hivatkozások

COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)


ITRE


REGI 19.2.2008


Samuli Pohjamo 26.3.2008


8.4.2008


25.6.2008


+: –: 0:


Emmanouil Angelakas, Stavros Arnaoutakis, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Jana Bobošíková, Victor Boştinaru, Wolfgang Bulfon, Antonio De Blasio, Petru Filip, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Ambroise Guellec, Jim Higgins, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Mieczysław Edmund Janowski, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Constanze Angela Krehl, Sérgio Marques, Miguel Angel Martínez Martínez, Miroslav Mikolášik, James Nicholson, Maria Petre, Markus Pieper, Giovanni Robusti, Wojciech Roszkowski, Elisabeth Schroedter, Kyriacos Triantaphyllides, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák


Bernadette Bourzai, Jan Březina, Jill Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Ramona Nicole Mănescu, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Zita Pleštinská, Samuli Pohjamo, Christa Prets, Richard Seeber, László Surján, Iuliu Winkler


Anneli Jäätteenmäki, Glenis Willmott

PE405.949v02-00

HU

29.5.2008

29 5 11

332/385

RR\744677HU.doc

26.6.2008

VÉLEMÉNY A MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) A vélemény elıadója: Bernadette Bourzai

RÖVID INDOKOLÁS Azt követıen, hogy a 2006. és 2007. márciusi Európai Tanács felszólított egy európai energiapolitika kidolgozására és az éghajlatváltozás megfékezésére a megújuló energiák alkalmazását elımozdító politika révén, a Bizottság javaslatot dolgozott ki a megújuló energiákra vonatkozó útitervre, amelynek jogszabályi formába öntése a jelen irányelvjavaslat.

Az irányelvjavaslat tartalma A mai napig léteztek ugyan különálló irányelvek a megújuló energiaforrásokból elıállított elektromos áramra és a bioüzemanyagokra vonatkozóan, nem volt azonban jogszabály az ilyen úton történı főtés és hőtés tekintetében. A jelen irányelvjavaslat lefekteti azokat az elveket, amelyek szavatolják, hogy 2020-ra az Európai Unióban a végsı energiafogyasztás 20%-a megújuló energiaforrásokból származzon, és minden tagállam számára átfogó nemzeti célokat határoz meg, meghagyva nekik a döntés jogát afelett, hogy milyen arányban járuljon hozzá e nemzeti cél eléréséhez a három kiemelten megcélzott ágazat: az áramtermelés, a főtés-hőtés és a közlekedés. Mindazonáltal kiköti, hogy a közlekedésben a megújuló energiaforrások részesedésének (elsısorban bioüzemanyagok formájában) kötelezıen el kell érnie a 10%-ot. Két rugalmassági mechanizmus segít kiegyensúlyozni a tagállamok erıfeszítéseit „természet adta” lehetıségeikhez mérten: – a származási garanciák EU-n belüli kereskedelme – megújuló energiák behozatala harmadik országokból. A vélemény elıadójának álláspontja Elıször is a vélemény elıadója sajnálja, hogy a jelen irányelvjavaslat nem foglalkozik külön a faenergia kérdésével és fenntartható alkalmazásának kritériumaival. RR\744677HU.doc

333/385

PE405.949v02-00

HU

Úgy véli, amennyiben az EU mérsékelni szeretné energiafüggıségét és javítani kívánja növényi fehérjékkel való ellátottságát, egyensúlyba kell hoznia a belsı elıállítást és a behozatalt. Mindazonáltal elı kell mozdítani a megújuló forrásokból származó energia decentralizált és helyi termelését és az olyan rövid gazdasági körfolyamatok kialakítását, amelyek elısegítik a kedvezıbb környezeti és területi energiaegyensúly létrejöttét és a munkahelyteremtést a vidéki térségekben. Az EU-nak egyébiránt azonos fenntarthatósági kritériumokat kell alkalmaznia a helyben elıállított és a behozott termékekkel szemben. Úgy véli, az áremelkedések és az élelmiszerválság jellemezte jelenlegi helyzetben kerülni kell a különbözı – élelmezési és energetikai célú – felhasználási formák ütközését. Ezért javasolja a 10%-os cél kötelezı jellegének törlését, és kéri, hogy e célt elsısorban nem élelmiszercélú megújuló szerves anyagok felhasználása révén érjék el, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy inkább a második generációs bioüzemanyagok kutatását és fejlesztését támogassa. Ami a bioüzemanyagok elıállítására alkalmazandó kritériumokat illeti, azoknak a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság elveire kell épülniük. Végül a vélemény elıadója emlékeztet rá, hogy mivel a kötelezıen elérendı legfıbb célkitőzés a teljes energiafogyasztás 20%-a, szorgalmazni kell a fosszilis energiák fogyasztásának 2020-ra történı stabilizálását, majd csökkentését annak érdekében, hogy mind a számlálóban (a rendelkezésre álló megújuló energia), mind a nevezıben (az összes végsı energiafogyasztás valamennyi felhasználási formát együttvéve) szereplı tényezıt ellenırzés alatt tudjuk tartani.

MÓDOSÍTÁSOK A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı javaslatokat:


Módosítás

(1) A megújuló forrásokból elıállított energia felhasználásának növelése fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzıkönyvben foglaltak, és a további, az üvegházhatású gázok 2012 utáni kibocsátását csökkentı európai és nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges

(1) Az európai energiafogyasztás ellenırzés alatt tartása és csökkentése, valamint a megújuló forrásokból elıállított energia felhasználásának növelése fontos részét képezik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzıkönyvben foglaltak, és a további, az üvegházhatású gázok 2012 utáni kibocsátását csökkentı európai és

PE405.949v02-00

HU

334/385

RR\744677HU.doc

intézkedéscsomagnak. Fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának elımozdításában, a mőszaki fejlıdés támogatásában, foglalkoztatási lehetıségek biztosításában és a regionális fejlesztésben, különösen a vidéki területeken.

nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak. Fontos szerepet játszanak az energiaellátás biztonságának elımozdításában, a mőszaki fejlıdés támogatásában, foglalkoztatási lehetıségek biztosításában és a regionális fejlesztésben, különösen a vidéki területeken.


Módosítás


(2) Mivel a közlekedési ágazatban növekszik a leggyorsabb ütemben az üvegházhatású gázok kibocsátása és itt mutatkozik meg legmarkánsabban az EU energiafüggısége, javítani kell a közlekedési célú üzemanyagok minıségét, csökkenteni kell az egyes üzemanyagok szén-dioxid-kibocsátását, olyan üzemanyagokat kell kifejleszteni, amelyeket nem fosszilis, megújuló szerves anyagokból állítanak elı, és elı kell mozdítani a fenntarthatóbb és energiatakarékosabb közlekedési módokat, például a tömegközlekedést és a vasúti közlekedést.


Módosítás

(3a) A szilárd megújuló főtıanyagok, mint amilyen a faenergia, az Unió elsı számú energiaforrásai. Ennek ellenére a mai napig nem dolgoztak ki európai jogszabályt a biomasszát használó főtési vagy hőtési hálózatok szabályozására. Ezért a fásszárú növényekbıl készült RR\744677HU.doc

335/385

PE405.949v02-00

HU

biomassza használatát illetıen fenntarthatósági kritériumokat kell meghatározni a magas energiahatékonyságú, kapcsolt energiatermeléső kazánok mőködtetésére és a tartamos erdıgazdálkodásra vonatkozóan.


Módosítás

(3b) A mezıgazdasági hulladékok, úgymint a szilárd és a folyékony trágya, valamint az egyéb állati eredető, illetve szerves hulladékok biogáz elıállítására történı felhasználása az üvegházhatású gázok kibocsátása terén jelentkezı gazdasági megtakarítások jelentıs lehetıségét tekintve figyelemre méltó környezeti elınyökkel jár mind a hı- és energiatermelés, mind pedig a bioüzemanyag-gyártás terén. Decentralizált jellegüknél és a regionális befektetési szerkezetnél fogva a biogázgyártó beruházások meghatározó módon hozzájárulhatnak a fenntartható fejlıdéshez a vidéki térségekben és a mezıgazdasági termelık számára új jövedelemszerzési lehetıségeket teremthetnek.


Módosítás

(4a) A megújuló és megtérülı energiaforrások fejlesztésével járó kutatás elımozdításának Európában a múlthoz képest sokkal inkább a második és PE405.949v02-00

HU

336/385

RR\744677HU.doc

harmadik generációs bioüzemanyagok, valamint az üvegházhatású gázok mennyiségét erısen csökkentı egyéb bioüzemanyagok fejlesztését kell célul kitőznie.


Módosítás

(6 bis) Az élelmiszertermékek árának emelkedése számos tényezı együttes hatása, úgymint a mezıgazdasági termékekkel bonyolított határidıs ügyletek körüli eddig példátlan mértékő tızsdei spekuláció, a feltörekvı országok keresletének növekedése, a bioüzemanyagok fejlıdése, valamint a szélsıséges idıjárási viszonyok miatti terméskiesés. Mivel a helyzet rendkívül aggasztó, az Unió felelıssége, hogy ne alakulhasson ki verseny az élelmezési és az energetikai célú termesztés között, és az élelmiszer-ellátás biztonsága maradjon az elsıdleges cél.


Módosítás

(6b) Ezzel összefüggésben helyénvaló a Bizottságnak azon javaslata, hogy a közös agrárpolitika állapotfelmérése keretében el kellene törölni az energianövénytermesztés ösztönzésére nyújtott hektárankénti 45 eurós támogatást. Az így megtakarított pénzt a második generációs bioüzemanyagok kutatásának és fejlesztésének finanszírozására kellene

RR\744677HU.doc

337/385

PE405.949v02-00

HU

fordítani.


Módosítás

(11) Az átfogó célkitőzések teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak egy, a célkitőzéseik megvalósításához vezetı útvonalat kijelölı ütemterv-elıirányzat szerint kell fellépniük, és el kell készíteniük ágazati célkitőzéseiket is magába foglaló nemzeti cselekvési terveiket, annak szem elıtt tartásával, hogy a biomasszának többféle felhasználása van, ezért alapvetıen fontos az új biomasszaforrások mozgósítása.

(11) Az átfogó célkitőzések teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak egy, a célkitőzéseik megvalósításához vezetı útvonalat kijelölı ütemterv-elıirányzat szerint kell fellépniük, és el kell készíteniük ágazati célkitőzéseiket is magába foglaló nemzeti cselekvési terveiket, annak szem elıtt tartásával, hogy a biomasszának többféle felhasználása van, ezért alapvetıen fontos az új biomasszaforrások mozgósítása. Ugyanakkor az új biomassza-erıforrásoknak meg kell felelniük az Európai Unió területén elıírt környezetvédelmi szabványoknak.

Indokolás Meg kell tiltani a biomassza és bioüzemanyag azon országokból történı behozatalát, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió területén megkövetelt szabványoknak. E behozatal nem indokolt és az Európai Unió energiamérlegében a megújuló energiaforrások részarányának növelésére irányuló célkitőzésnek a közösségi potenciált kell alapul vennie.


Módosítás

(11a) A biomassza szénraktárként mőködik, mivel a növények növekedésük során légköri szén-dioxidot kötnek meg (fotoszintézis), amely csak akkor szabadul ismét fel, ha a növény elég vagy lebomlik. A fa építıanyagként történı felhasználása PE405.949v02-00

HU

338/385

RR\744677HU.doc

lehetıvé teszi, hogy a szén megkötött állapotban maradjon a fából készült termék teljes élettartama alatt, ami azt jelenti, hogy – tartamos erdıgazdálkodás esetén – valóságos széncsapda jön létre.


Módosítás

(14a) Az üvegházhatású gázkibocsátás, valamint az energiabehozataltól való függıség csökkentése érdekében gondoskodni kell egyrészt a megújuló energiák fejlesztésérıl, másrészt pedig az energiahatékonyság növelésérıl. Indokolás A megújuló energiák jelentıs fejlesztése a globális energiafogyasztás jelentıs csökkentését feltételezi (mindenekelıtt az energiahatékonyság fokozására irányuló intézkedések révén).


Módosítás

(18) A megújuló energiaforrásokból a Közösségen kívül elıállított importált villamos energiát be lehet beszámítani a tagállami célkitőzésekbe. Mindazonáltal annak elkerülésére, hogy a meglévı megújuló energiaforrások eltérítése és hagyományos energiaforrásokkal való részleges vagy teljes helyettesítése miatt az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása megnıjön, csak az olyan villamos energia jogosult a beszámításra, amelyet az irányelv hatályba lépése után mőködésbe helyezett létesítményben állítottak elı. Annak biztosítására, hogy az ilyen

(18) A megújuló energiaforrásokból a Közösségen kívül elıállított importált villamos energiát be lehet beszámítani a tagállami célkitőzésekbe. Mindazonáltal annak elkerülésére, hogy a meglévı megújuló energiaforrások eltérítése és hagyományos energiaforrásokkal való részleges vagy teljes helyettesítése miatt az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása megnıjön, csak az olyan villamos energia jogosult a beszámításra, amelyet az irányelv hatályba lépése után mőködésbe helyezett létesítményben állítottak elı. Annak biztosítására, hogy az ilyen

RR\744677HU.doc

339/385

PE405.949v02-00

HU

behozatalt nyomon lehessen követni és megbízható módon be lehessen számítani, helyénvaló azt egy származásigaranciarendszer keretébe elhelyezni. Meg kell fontolni harmadik országokkal olyan megállapodások megkötését, amelyek megszervezik a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia kereskedelmét.

behozatalt nyomon lehessen követni és megbízható módon be lehessen számítani, helyénvaló azt egy származásigaranciarendszer keretébe elhelyezni. Csak azon harmadik országokkal szabad magállapodások megkötését megfontolni, amelyek eleget tesznek az Európai Unió területén hatályos környezetvédelmi szabványoknak. Indokolás

A biomassza és bioüzemanyag harmadik országokból való behozatala közepes költséghatékonyságú és negatívan hat a környezetre, annál is inkább, mivel e harmadik országok egy része a fenntarthatósági követelményeket figyelmen kívül hagyva állítja elı ezeket az alapanyagokat.


Módosítás

(34a) Az élelmiszerek árának emelkedésére válaszul az Európai Uniónak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek javítják a mezıgazdasági termékek kínálatát és garantálják az élelmiszerbiztonságot, elsısorban a bioüzemanyagok fenntarthatósági feltételeinek, valamint a második és harmadik generációs bioüzemanyagok kifejlesztésének elımozdításával Európában és a világ minden táján, valamint a mezıgazdaság terén folytatott kutatások fokozásával. Indokolás A Bizottság 2008. május 20-án elfogadott egy közleményt, amely politikai intézkedéseket tartalmaz az élelmiszerárak világszintő növekedésével járó következmények enyhítésére. Ezek a szempontok egy hárompontos stratégiába illeszkednek.

PE405.949v02-00

HU

340/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(36) Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy valamennyi megújuló energiaforrás használatáról szóló átfogó irányelvre, amely tartalmazhat a bioenergia fenntartható termelését és használatát biztosító kritériumokat és rendelkezéseket. Ezek a kritériumok egy szélesebb, egységes keret részét alkothatják, amely nemcsak a bioüzemanyagokra, hanem a folyékony bio-energiahordozókra is vonatkozik. Az irányelvnek ezért tartalmaznia kell ilyen fenntarthatósági kritériumokat. Alapvetıen fontos, hogy összhang legyen ezen irányelv és a 98/70/EK irányelv fenntarthatósági kritériumai között az üzleti vállalkozásokra háruló többletköltségek és az ellentmondásos környezetvédelmi szabályok elkerülése érdekében, amely egy nem egységes megközelítést eredményezne. Ezenkívül a Bizottságnak 2010-ben felül kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a biomassza egyéb felhasználásait is szabályozni.

(36) Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy valamennyi megújuló energiaforrás használatáról szóló átfogó irányelvre, amely tartalmazhat a bioenergia fenntartható termelését és használatát biztosító kritériumokat és rendelkezéseket. Ezek a kritériumok egy szélesebb, egységes keret részét alkothatják, amely nemcsak a bioüzemanyagokra, hanem a folyékony bio-energiahordozókra is vonatkozik. Az irányelvnek ezért tartalmaznia kell ilyen fenntarthatósági kritériumokat. Alapvetıen fontos, hogy összhang legyen ezen irányelv és a 98/70/EK irányelv fenntarthatósági kritériumai között az üzleti vállalkozásokra háruló többletköltségek és az ellentmondásos környezetvédelmi szabályok elkerülése érdekében, amely egy nem egységes megközelítést eredményezne. Ezenkívül a Bizottságnak a jelen irányelv végrehajtása elıtt fenntarthatósági kritériumokat kell meghatároznia a biomassza egyéb felhasználásai vonatkozásában, és fel kell mérnie a felhasználási módok közötti esetleges ütközéseket, különös tekintettel a fa ipari célú hasznosítására.

Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (38) Nem fordíthatók bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére a földterületeknek azok a RR\744677HU.doc

Módosítás (38) Nem fordíthatók bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére a földterületeknek azok a 341/385

PE405.949v02-00

HU

típusai, amelyek mővelési ágának megváltoztatásakor a szénkészletveszteséget a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésébıl származó üvegházhatásúgázmegtakarítással nem lehet – a éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgısségére tekintettel – ésszerő idın belül ellensúlyozni, hogy ezáltal elkerülhetı legyen a gazdasági szereplık szükségtelenül nagy terhelése a kutatás terén, és hogy az olyan, nagy szénkészletekkel rendelkezı földterületek mővelési ágának megváltoztatására ne kerüljön sor, amelyek visszatekintve nem lettek volna jogosultak a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére. A világ szénkészleteinek felmérései alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a vizes élıhelyeket és az összefüggı erdıterületeket ebbe a kategóriába kell sorolni.

típusai, amelyek mővelési ágának megváltoztatásakor a szénkészletveszteséget a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésébıl származó üvegházhatásúgázmegtakarítással nem lehet – a éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgısségére tekintettel – ésszerő idın belül ellensúlyozni, hogy ezáltal elkerülhetı legyen a gazdasági szereplık szükségtelenül nagy terhelése a kutatás terén, és hogy az olyan, nagy szénkészletekkel rendelkezı földterületek mővelési ágának megváltoztatására ne kerüljön sor, amelyek visszatekintve nem lettek volna jogosultak a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére. A világ szénkészleteinek felmérései alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a vizes élıhelyeket és az elsıdleges erdıterületeket ebbe a kategóriába kell sorolni.


Módosítás

(38a) A jelentıs széntartalmú talajjal vagy vegetációval rendelkezı területek nem hasznosíthatók más projektek fejlesztésére a megújuló energiák terén, például szélerımővek és a hozzájuk tartozó – nevezetesen „úszó” és más egyéb – infrastruktúrák létesítésére. Az ilyen projektek eredménye a tızeglápok elkerülhetetlen kiszáradása lenne igen nagy területeken, továbbá a megkötött szén a légkörbe jutna, ami széndioxid képzıdésével járna. Indokolás A tızeglápok széntároló kutak. A szélerımő-parkok és egyéb infrastruktúrák építése akadályozza a természetes szivárgást, kiszárítja a tızeglápokat, melynek során jelentıs PE405.949v02-00

HU

342/385

RR\744677HU.doc

mennyiségő szén jut a légkörbe és nagyobb mennyiségő széndioxid-kibocsátással jár, mint a szélerımő-parkok által elérhetı megtakarítás.


Módosítás

(39) Az ezen irányelvben a bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak nyújtott ösztönzık, illetve a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók iránti kereslet világmérető növekedése nem járhat a biológai sokféleséggel rendelkezı földterületek elpusztításával. Ezeket a számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert kimeríthetı erıforrásokat meg kell ırizni. A Közösség fogyasztói ezenkívül erkölcsileg elfogadhatatlannak tartanák, hogy megnövekedett bioüzemanyag- és egyéb folyékony bioenergiahordozófogyasztásuk a biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületek elpusztítását eredményezheti. Ezért szükséges olyan kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók csak akkor jogosultak az ösztönzıkre, ha garantálni lehet, hogy azok nem biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületekrıl származnak. A választott kritériumok szerint egy erdı biológiai sokféleséggel rendelkezik, ha a jelentıs emberi tevékenységektıl érintetlen (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete és Európai Gazdasági Bizottsága, illetve az európai erdık védelmérıl szóló miniszteri konferencia által használt meghatározást követve) vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Továbbá tekintettel bizonyos gyepterületek magas fokú biológiai sokféleséget képviselı jellegére,

(39) Az ezen irányelvben a bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak nyújtott ösztönzık, illetve a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók iránti kereslet világmérető növekedése nem járhat a biológai sokféleséggel rendelkezı földterületek elpusztításával. Ezeket a számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert kimeríthetı erıforrásokat meg kell ırizni. A Közösség fogyasztói ezenkívül erkölcsileg elfogadhatatlannak tartanák, hogy megnövekedett bioüzemanyag- és egyéb folyékony bioenergiahordozófogyasztásuk a biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületek elpusztítását és az élelmiszerbiztonság megsemmisülését eredményezheti a tagállamokban és az exportáló harmadik országokban. Ezért szükséges olyan kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók csak akkor jogosultak az ösztönzıkre, illetve akkor hozhatók be az Unióba, ha garantálni lehet, hogy azok nem biológiai sokfélességgel rendelkezı földterületekrıl származnak, vagy nem befolyásolják a termelı országban az élelmiszerbiztonságot. A választott kritériumok szerint egy erdı biológiai sokféleséggel rendelkezik, ha a jelentıs emberi tevékenységektıl érintetlen (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete és Európai Gazdasági Bizottsága, illetve az európai erdık védelmérıl szóló miniszteri

RR\744677HU.doc

343/385

PE405.949v02-00

HU

helyénvaló, hogy az ilyen területekrıl származó nyersanyagokból elıállított bioüzemanyagok nem jogosultak az ezen irányelvben elıírt ösztönzıkben részesülni. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelı kritériumokat és/vagy földrajzi térségeket az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselı gyepterület meghatározásához a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelıen.

konferencia által használt meghatározást követve) vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Továbbá tekintettel bizonyos gyepterületek magas fokú biológiai sokféleséget képviselı jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekrıl származó nyersanyagokból elıállított bioüzemanyagok nem jogosultak az ezen irányelvben elıírt ösztönzıkben részesülni. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelı kritériumokat és/vagy földrajzi térségeket az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselı gyepterület meghatározásához a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelıen.

Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrár-környezetvédelmi követelményeinek is. Ezeknek a kritériumoknak a harmadik országokból származó behozatalra való alkalmazása adminisztratív és technikai szempontból megvalósíthatatlan.

Módosítás (40) Az Európai Unióban termesztett nyersanyagból elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-üzemanyaghordozóknak meg kell felelniük az EU agrár-környezetvédelmi követelményeinek is. A bizonyítványok rendszereinek minimumnormákat kell elıírniuk ezen üzemanyagok ökológiai szempontból fenntartható elıállítására, és a harmadik országokból származó behozatalra is vonatkozniuk kell a világszintő fenntarthatóság érdekében.

Módosítás 18

PE405.949v02-00

HU

344/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(46a) Ahhoz, hogy a bioüzemanyagok elıállítása tartósan növekedjen az Európai Unióban, minél elıbb véget kell vetni a kötelezı területpihentetés rendszerének, vagyis el kell törölni a 1782/20031/EK rendeletet1. E rendelkezés mellett a biodiverzitást garantáló egyéb intézkedések is szükségesek. ________ 1

HL L 270., 2003.10.21., 56.o. A legutóbb a 479/2008/EK rendelettel (HL L 148., 2008.6.6., 1. o.) módosított rendelet.

Indokolás A közös mezıgazdasági politika keretében alkalmazott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályait megállapító 1782/2003/EK rendelettıl való eltérésre vonatkozó 2007. szeptember 26-i 1107/2007/EK tanácsi rendelettel összhangban véget kell vetni a kötelezı területpihentetésnek.


Módosítás

(47) A Bizottságnak 2010-ig elemeznie kell a biomasszának a bioüzemanyagoktól és az egyéb folyékony bioenergiahordozóktól eltérı, energia célú felhasználására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeit, tekintetbe véve annak szükségességét, hogy a biomassza forrásokkal való gazdálkodás fenntartható legyen.

(47) A Bizottságnak e rendelet végrehajtása elıtt elemeznie kell a biomassza energia célú felhasználásának a fenntarthatóságra és az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásairól szóló vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket, tekintetbe véve annak szükségességét, hogy a biomasszaforrásokkal való gazdálkodás fenntartható legyen.

Módosítás 20

RR\744677HU.doc

345/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(47a) Az EU mezıgazdasága és erdıgazdasága jelentısen hozzájárult az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez, amint ezt az agrárágazat üvegházhatású gázkibocsátásának csökkenése is mutatja, amely 1990 és 2004 között a 15 tagú EUban 10%kal csökkent, 2010-ig pedig várhatóan az 1990-es szintnél 16%-kal alacsonyabb lesz. Ugyanakkor semmilyen lehetıséget nem szabad mellızni az új hatékony termelési módok elımozdítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentése érdekében, mindenekelıtt az e célok elérését szolgáló beruházások és kutatások finanszírozásával.


Módosítás

(47b) 1997. november 26-i, „Energia a jövıért:a megújuló energiaforrások – Fehér Könyv a közös stratégiáról és cselekvési tervrıl” címő közleményében (COM(1997)0599) a Bizottság rámutat, hogy az energia-összetételben a megújuló energiaforrások részarányának növelésére irányuló célkitőzés elérése érdekében a biomasszából elıállított energiamennyiségnek legalább a kétszeresére kellene emelkednie.

Módosítás 22

PE405.949v02-00

HU

346/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 47 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47c) 2008. március 12-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el „A fenntartható mezıgazdaságról és a biogázról:felül kell vizsgálni a közösségi jogszabályokat” címmel (2007/2107(INI))1, amelyben rámutatott, hogy igen nagy potenciál áll rendelkezésre a biogáz elıállításának jelentıs növelése céljából, és elsısorban meg kell vizsgálni azokat a lehetıségeket, amelyeket a kedvelt alapanyagok terén az állattenyésztés (állattenyésztési melléktermékek), az iszapok, a hulladékok és azok a növények kínálnak, amelyek nem alkalmasak sem emberi élelem, sem pedig állati takarmány elıállítására. E lehetıség kiaknázása céljából koherens biogáz-politikára van szükség az Unióban, ami az érintett európai politikák – különösen a megújuló energiákra vonatkozó politika, a közös agrárpolitika és a regionális és vidékfejlesztési politika – összehangolását feltételezi. A biogázlétesítmények építésére és népszerősítésére szolgáló intézkedések – nemzeti vagy regionális hatásfelmérés után – szükségesek azon létesítmények ösztönzéséhez, amelyek nemzeti és/vagy regionális szinten környezeti szempontból a legelınyösebbek, gazdaságilag pedig a legmőködıképesek. Amennyiben a regionális és vidékfejlesztésre vonatkozó rendelkezések nem teszik lehetıvé ilyen rendelkezések finanszírozását, akkor azokat módosítani kell. A tagállamoknak nemzeti és regionális tervezést kellene kialakítaniuk a jogi és adminisztratív akadályok csökkentése céljából. El kellene kerülni a földgáz és egyéb fosszilis főtıanyagok elıtérbe helyezését azon régiókban, amelyekben a helyi szolgáltatók számára biogázból származó hıenergia is értékesíthetı. A célkitőzések RR\744677HU.doc

347/385

PE405.949v02-00

HU

megvalósításának nyomon követése végett a mezıgazdasági eredető biogáz elıállításáról éves statisztikákat és jelentéseket kell készíteni. __________ 1 A fenti napon elfogadott szövegek, P6_TAPROV(2008)0095.

Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 1. cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló forrásokból elıállított energia támogatására. Megállapítja a megújuló forrásokból elıállított energiának az energiafogyasztásban betöltendı összarányára és a megújuló energiának a közlekedésben felhasználandó részarányára vonatkozó kötelezı célkitőzéseket. Lefekteti a származási garanciákra, a közigazgatási eljárásokra és a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolásra vonatkozó a megújuló forrásokból elıállított energiával kapcsolatos szabályokat. Az irányelv célja az agroüzemanyagok és más folyékony bioüzemanyagok, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergia fenntarthatósági követelményeinek teljes harmonizálása.

Indokolás Az irányelvnek a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra vonatkozó követelményeket kell tartalmaznia.

Módosítás 24

PE405.949v02-00

HU

348/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


b) „biomassza”: a mezıgazdaságból (a növényi és állati eredető anyagokat is beleértve), erdıgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok része, valamint az ipari és települési hulladék része, akár biológiailag lebontható, akár nem;

Indokolás Az irányelvnek pontosítania kell a biomassza meghatározását oly módon, hogy elkerülje a biológiailag lebonthatóság és egy termék megújuló eredete közötti keveredést, mivel nem megújuló termékek is lehetnek biológiailag lebonthatóak.

Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – f pont A Bizottság által javasolt szöveg f) „bioüzemanyagok”: a biomasszából elıállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;

Módosítás f) „bioüzemanyagok”: a biomasszából elıállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok; a következı termékek tekintendık bioüzemanyagoknak:

i) „bioetanol”: a 2207 10 00 vámtarifaalszám alá tartozó etanol a vám- és a statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet1 rendelkezései szerint, amelynek alkoholtartalma legalább 99 %/vol., és olyan biomasszából és/vagy biológiailag lebontható hulladékrészekbıl állítják elı, amelyek tulajdonságai eleget tesznek legalább az EN 15376 szabványnak, és amelyet bioüzemanyagként használnak; ii) „biodízel”: dízel minıségő metil-éter, amelyet növényi vagy állati eredető RR\744677HU.doc

349/385

PE405.949v02-00

HU

olajból állítanak elı és bioüzemanyagként használnak; iii) „biogáz”: éghetı gáz, amelyet biomasszából és/vagy hulladékok biológiailag lebontható részébıl állítanak elı, a földgázéval azonos minıségőre tisztítják és bioüzemanyagként használják, illetve fából elıállított gáz; iv) „biometanol”: biomasszából elıállított metanol, amelyet bioüzemanygként használnak; v) „biodimetiléter”: biomasszából elıállított dimetil-éter, amelyet bioüzemanygként használnak; vi) „bio-ETBE”: bioetanolból elıállított etil-terc-butiléter (47 %/vol. bio-ETBE tartalmú bioüzemanyag); vii) „bio-MTBE”: biometanolból elıállított metil-terc-butiléter (36 %/vol. bio-MTBE tartalmú üzemanyag); viii) „szintézissel elıállított bioüzemanyag”: biomasszából elıállított szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogének keveréke; ix) „biohidrogén”: biomasszából és/vagy hulladékok biológiailag lebontható részébıl nyert hidrogén, amelyet bioüzemanyagként használnak; x) „tiszta növényi olaj”: olajos magvú növényekbıl préseléssel, kivonással vagy egyéb hasonló eljárással kinyert nyers vagy finomított – de kémiai módosításoktól mentes – olaj, azon esetekben, amikor felhasználása megfelel a motortípusnak és a vonatkozó kibocsátási követelményeknek. __________ 1

HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 360/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 111., 2008.4.23., 9. o.) módosított rendelet.

Indokolás A 2003/30/EK irányelv 2. cikkének meghatározásait át kell venni a koherencia és a jogi PE405.949v02-00

HU

350/385

RR\744677HU.doc

egyértelmőség biztosítása érdekében. A bioetanol meghatározását a hatályos nomenklatúrához kell igazítani.


Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energiának a végsı fogyasztásban betöltött részaránya 2020-ban legalább az átfogó célkitőzésükben erre az évre az I. melléklet A. részében szereplı táblázat harmadik oszlopa szerint megállapított részarány.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energiának a végsı fogyasztásban betöltött részaránya 2020-ban legalább az átfogó célkitőzésükben erre az évre az I. melléklet A. részében szereplı táblázat harmadik oszlopa szerint megállapított részarány, azzal a feltétellel, hogy az egyes tagállamoknak erıfeszítéseket kell tenniük az energiahatékonyság terén is.


Módosítás

(2) A tagállamok megfelelı intézkedéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya egyenlı vagy meghaladja az I. melléklet B. részében szereplı ütemtervelıirányzatban feltüntetett részarányt.

(2) A 15. és a 18. cikkekben foglalt feltételek betartása mellett a tagállamok megfelelı intézkedéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia részaránya egyenlı vagy meghaladja az I. melléklet B. részében szereplı ütemterv-elıirányzatban feltüntetett részarányt.

Indokolás Az irányelvnek pontosítania kell, hogy a 10%-os bioüzemanyag-arányra irányuló célkitőzésre a 15. cikkben meghatározott fenntarthatósági feltételek vonatkoznak, valamint az a második generációs bioüzemanyagok 18. cikk (4) bekezdésében meghatározott használatához kötött.

Módosítás 28

RR\744677HU.doc

351/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás


(3) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból elıállított energia közlekedésben felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végsı energiafogyasztás 10%-a. E rendelkezést mindenekelıtt a közösségi lehetıségek alapján kell végrehajtani.


Módosítás

(1) A tagállamok nemzeti cselekvési tervet fogadnak el.

(1) A tagállamok nemzeti cselekvési tervet fogadnak el.

A nemzeti cselekvési terv megállapítja a közlekedésben, a villamosenergiafogyasztásban, a főtésben és hőtésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia részarányaira vonatkozó célkitőzéseket, és az e célkitőzések elérésére alkalmas, meghozandó intézkedéseket, beleértve a meglévı biomassza erıforrások fejlesztésére és az új, különféle felhasználásokra szolgáló biomassza erıforrások mozgósítására vonatkozó nemzeti politikákat, és a 12–17. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket.

A nemzeti cselekvési terv elıször is felméri a biomassza terén rendelkezésre álló nemzeti erıforrásokat, majd megállapítja a közlekedésben, a villamosenergia-termelésben, a főtésben és hőtésben felhasznált, megújuló forrásból elıállított energia 2020-ig elérendı részarányaira vonatkozó célkitőzéseket. Leírja továbbá az e célkitőzések elérésére alkalmas, meghozandó intézkedéseket, beleértve a meglévı biomasszaerıforrások fejlesztésére és az új, különféle felhasználásokra szolgáló biomasszaerıforrások fenntartható kiaknázására vonatkozó nemzeti politikákat, és a 12–17. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket.

Módosítás 30

PE405.949v02-00

HU

352/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(1a) A nemzeti cselekvési tervekben szerepel az energia elıállításához szükséges alapanyag-részarány és a megújuló enegiaforrásokból, kizárólag a nemzeti vagy közösségi szinten rendelkezésre álló erıforrásokkal elıállított energia-részarány is. Ezeknek az energiaforrások minden egyes tagállamban a megújuló energiaforrásokból elıállított energia végsı fogyasztásának 80%-át teszik ki. Indokolás A tagállamoknak meg kell tudniuk jelölni nemzeti cselekvési terveikben, hogy a célkitőzést hogyan és milyen eszközökkel kívánják elérni tiszta energiaforrások és nemzeti és/vagy közösségi eredető alapanyagok használatával, megkülönböztetve ezeket az EU-n kívülrıl behozott alapanyagokból nyert energiától.

Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa) az erımő mőködéséhez szükséges alapanyagok vagy természeti erıforrások legalább 80 %-a nemzeti vagy közösségi területen található; Indokolás Egyértelmővé kell tenni a tagállamok által vállalt azon kötelezettséget, mely szerint elınyben részesítik a tiszta erıforrásokat és/vagy nyersanyagokat, és ennek értelmében gondoskodnak arról, hogy e kötelezettségvállalás teljesítésérıl a Bizottság tudomást szerezzen és vegye azt figyelembe.

RR\744677HU.doc

353/385

PE405.949v02-00

HU


Módosítás

(3) Ha egy tagállam úgy véli, hogy vis major következtében nem képes a megújuló forrásból elıállított energiának az I. mellékletben szereplı táblázat harmadik oszlopában a végsı energiafogyasztás tekintetében megállapított 2020-as részarányát teljesíteni, a lehetı leghamarabb értesíti a Bizottságot. A Bizottság határozatot fogad el arról, hogy a vis major bizonyított-e, amely esetében határoz arról is, hogy a tagállam 2020. évi végsı fogyasztását a megújuló forrásból elıállított energia vonatkozásában hogyan kell módosítani.

(3) Ha egy tagállam úgy véli, hogy vis maior következtében vagy a felhasználást érintı olyan jelentıs ütközés miatt, amely veszélyezteti az élelmiszer-ipari termelést és a hagyományosan fát használó ipari tevékenységeket, nem képes a megújuló forrásból elıállított energiának az I. mellékletben szereplı táblázat harmadik oszlopában a végsı energiafogyasztás tekintetében megállapított 2020-ig elérendı részarányát teljesíteni, errıl a lehetı leghamarabb tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság határozatot fogad el arról, hogy a vis maior vagy a felhasználást érintı jelentıs ütközés bizonyított-e, amely esetében határoz arról is, hogy a tagállam 2020. évi végsı fogyasztását a megújuló forrásból elıállított energia vonatkozásában hogyan kell módosítani.


Módosítás

Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló forrásokból elıállított villamos energia végsı fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban elıállított villamosenergiamennyiségbıl a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által elıállított villamosenergia-termelés kivonásával, és a 10. cikknek megfelelı kiigazítással kell kiszámítani.

Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló forrásokból elıállított villamos energia végsı fogyasztása a megújuló energiaforrásokból a tagállamban elıállított villamosenergiamennyiség, figyelmen kívül hagyva a biomasszát használó, nem kogenerációs főtıhálózatok és a felszivattyúzott vizet használó szivattyúturbinák által elıállított villamos energiát, a 10. cikknek megfelelı kiigazítással.

PE405.949v02-00

HU

354/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, valamint a legalább 5 MWth kapacitással rendelkezı, megújuló energiaforrásokat hasznosító erımővekben elıállított főtı- vagy hőtıenergia származása ezen irányelv értelmében garanciával rendelkezzen.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, valamint a legalább 5 MWth kapacitással rendelkezı, megújuló energiaforrásokat hasznosító erımővekben elıállított főtı- vagy hőtıenergia származása ezen irányelv értelmében garanciával rendelkezzen. A tagállamok a létezı támogatási rendszerek alapján mentességet vezetnek be az 5 MWth alatti teljesítményő, biomasszából villamos energiát és hıt elıállító erımővek esetében.

Indokolás A módosítás célja annak elkerülése, hogy a Bizottság által a létesítmények teljesítményére javasolt korlát esetleg kizárja az energia mezıgazdasági és erdıgazdálkodási eredető biomasszából történı elıállítását.


Módosítás

Ugyanakkor az elsı két albekezdéstıl eltérıen a tagállamok indokolt esetben alkalmazhatnak alacsonyabb mennyiségi küszöböket ott, ahol a megújuló energiaforrásokat használó helyi energitermelés jelentıs szerepet tölt be a régió fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlıdésének elımozdításában.

Módosítás 36

RR\744677HU.doc

355/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa) a felhasznált nyersanyagok összetétele és eredete, ha a Közösség területén kívülrıl származnak, a 4. cikkel összhangban; Indokolás A származási garanciák rendszerében a köztes termékek és/vagy nyersanyagok eredetét a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban szabályozni kell.


Módosítás

(3a) A tagállamok elkészítik a megújuló energiaforrásokból elıállított energia közepes vagy nagy távolságra történı, tagállamok közötti szállításának átfogó energiamérlegét. A lehetı legnagyobb mértékben elınyben részesítik a megújuló forrásokból származó energia decentralizált és helyi termelését és az olyan rövid gazdasági körfolyamatokat, amelyek elısegítik a kedvezıbb környezeti és területi energiaegyensúly megteremtését és a munkahelyteremtést a vidéki térségekben.

Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (3) A tagállamok képesítési rendszereket PE405.949v02-00

HU

Módosítás (3) A tagállamok, amennyiben a 356/385

RR\744677HU.doc

dolgoznak ki a kismérető biomasszabojlerek és -tőzhelyek, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek és a hıszivattyúk üzembe helyezıi számára. Ezek a minısítı rendszerek a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épülnek. Minden tagállam elismeri a más tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést.

vonatkozó nemzeti képzési programokban még nem szerepel, képesítési rendszert dolgoznak ki a kismérető biomasszabojlerek és -tőzhelyek, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek és a hıszivattyúk üzembe helyezıi számára. Ez a rendszer a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épül. Minden tagállam elismeri a más tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést. Indokolás

Tekintettel kisiparosok magas képzettségére a legtöbb tagországban , a javasolt képesítési rendszer túlzott mértékő.


Módosítás


Hozzáférés a villamosenergia- és gázhálózathoz


(1) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy a távvezeték-hálózatot annak fejlesztésével – beleértve a tagállamok közötti rendszerösszekötıket is – alkalmassá tegyék a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés további növekedésének befogadására.

RR\744677HU.doc

Módosítás

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hálózati infrastruktúrák fejlesztésére – beleértve a tagállamok közötti rendszerösszekötıket is –, hogy azok lépést tartsanak a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia- és gáztermelés további növekedésével.

357/385

PE405.949v02-00

HU

Indokolás Tekintettel a földgáz iránti kereslet 2020-ig várható növekedésére, az irányelvre irányuló javaslatnak tartalmaznia kellene egy fejezetet a biogáznak a gázhálózatba történı bevezetésérıl, a megújuló erıforrásokból elıállított villamos energiára vonatkozó rendelkezések mintájára.


Módosítás

(2) A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia szállítását és elosztását. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia-termelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonsága lehetıvé teszi.

(2) A távvezeték-hálózatok megbízhatósága és biztonsága mértékének csökkentése nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia és gáz szállítását és elosztását. Rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózatokhoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia és gáz elsıbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetıi a villamosenergia- és gáztermelı létesítményektıl érkezı hálózati terhelés elosztása során a hálózat üzemeltetıi elınyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelı létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia- és gázrendszer biztonsága lehetıvé teszi.



HU

358/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(3) A tagállamok kötelezik a szállítórendszer- és az elosztórendszer üzemeltetıit arra, hogy megalkossák és közzétegyék saját szabályzatukat a megújuló energiaforrásokat hasznosító, újonnan belépı energiatermelıknek az összekapcsolt hálózatra történı rákapcsolásához szükséges mőszaki átalakításból (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerısítése) eredı költségek viselésére és megosztására vonatkozóan.

(3) A tagállamok kötelezik a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıit arra, hogy megalkossák és közzétegyék saját szabályzatukat a megújuló energiaforrásokat hasznosító, újonnan belépı villamosenergia- és gáztermelıknek az összekapcsolt hálózatokra történı rákapcsolásához szükséges mőszaki átalakításból (pl. hálózatokhoz történı csatlakozások és a hálózatok megerısítése) eredı költségek viselésére és megosztására vonatkozóan.

Ezeknek a szabályoknak objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetéstıl mentesnek kell lenniük, különösen figyelembe véve ezeknek a termelıknek a távvezeték-hálózathoz való csatlakozásával járó minden költséget és hasznot, valamint a peremterületek és az alacsony népsőrőségő területek termelıinek különleges körülményeit. A szabályzat többfajta hálózati kapcsolatot is meghatározhat.

Ezeknek a szabályoknak objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetéstıl mentesnek kell lenniük, különösen figyelembe véve ezeknek a termelıknek a távvezeték-hálózatokhoz való csatlakozásával járó minden költséget és hasznot, valamint a peremterületek és az alacsony népsőrőségő területek termelıinek különleges körülményeit. A szabályzat többfajta hálózati kapcsolatot is meghatározhat.


Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (5) A tagállamok elıírják a szállítórendszerek és elosztórendszerek üzemeltetıi számára, hogy a hálózatba újonnan bekapcsolódni szándékozó RR\744677HU.doc

Módosítás (5) A tagállamok elıírják a szállítórendszerek és elosztórendszerek üzemeltetıi számára, hogy a hálózatba újonnan bekapcsolódni szándékozó 359/385

PE405.949v02-00

HU

villamosenergia-termelık részére készítsenek átfogó, részletes becslést a csatlakozással kapcsolatos költségekrıl. A tagállamok engedélyezhetik a távvezetékhálózatba bekapcsolódni szándékozó, megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelık számára, hogy a hálózathoz való kapcsolódás munkálatainak elvégzésére ajánlati felhívást tegyenek közzé.

termelık részére készítsenek átfogó, részletes becslést a csatlakozással kapcsolatos költségekrıl. A tagállamok engedélyezhetik a távvezeték-hálózatba bekapcsolódni szándékozó, megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia- vagy gáztermelık számára, hogy a hálózathoz való kapcsolódás munkálatainak elvégzésére ajánlati felhívást tegyenek közzé.



Módosítás

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítás és az elosztás költségei ne jelentsenek hátrányos megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia, különösen a megújuló energiaforrásokból a peremterületeken, például a szigeteken vagy alacsony népsőrőségő területeken elıállított energia tekintetében.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítás és az elosztás költségei ne jelentsenek hátrányos megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia vagy gáz, különösen a megújuló energiaforrásokból a peremterületeken, például a szigeteken vagy alacsony népsőrőségő területeken elıállított villamos energia vagy gáz tekintetében.


Módosítás 45

PE405.949v02-00

HU

360/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi által a megújuló energiaforrásokat hasznosító erımővekben elıállított villamos energia szállításáért és elosztásért felszámolt díjak tükrözik az erımőveknek a hálózathoz való csatlakozása révén elérhetı kedvezıbb költségeket.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetıi által a megújuló energiaforrásokat hasznosító erımővekben elıállított villamos energia vagy gáz szállításáért és elosztásért felszámolt díjak tükrözik az erımőveknek a hálózathoz való csatlakozása révén elérhetı kedvezıbb költségeket.




Módosítás

Fenntarthatósági kritériumok a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioenergiahordozók, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergia tekintetében

Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (1) A bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban felsorolt célokra csak abban RR\744677HU.doc

Módosítás (1) A bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított 361/385

PE405.949v02-00

HU

az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kritériumokat:

főtı- és hőtıenergiát az a), b) és c) pontban felsorolt célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kritériumokat:

Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 – bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az ezen irányelvben a nemzeti célkitőzések tekintetében meghatározott követelmények teljesítésének mérése;

a) az ezen irányelvben a nemzeti célkitőzések tekintetében meghatározott követelmények teljesítésének mérése, beleértve a nemzeti vagy Közösségen belüli termelés és az importált mennyiség részarányai elosztásának betartását, a Közösségen kívülrıl behozott alapanyagokra és a köztes termékekre is kiterjedıen; Indokolás

A folyékony és szilárd bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményei között figyelembe kell venni a használt termékek származás szerinti részarányának betartását is, beleértve a felhasznált nyersanyagokat és a köztes termékeket is.

Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság megállapítása.

c) a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergia fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság megállapítása.

PE405.949v02-00

HU

362/385

RR\744677HU.doc

Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (2) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatából eredı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı megtakarítás legalább 35%.

Módosítás (2) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett, a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatából eredı, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkezı csökkenés legalább 50%. Indokolás

Tekintettel a felhasználás terén lehetséges versenyre, a biomasszát a lehetı legnagyobb hatékonysággal kell kiaknázni, különösen éghajlati szempontból. Biztosítani kell tehát, hogy a korlátozott támogatások az éghajlat védelméhez nagyban hozzájáruló megújulóenergiafelhasználókat támogassák.

Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A biomassza esetében a tagállamoknak azokat a konverziós technológiákat kell elımozdítaniuk, amelyek a lakossági és kereskedelmi alkalmazások esetében legalább 85%-os, az ipari alkalmazások esetében pedig legalább 70%-os konverziós hatékonysággal mőködnek.

Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (3) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat RR\744677HU.doc

Módosítás (3) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat, 363/385

PE405.949v02-00

HU

nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában vagy azt követıen az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiát nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában vagy azt követıen az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


a) jelentıs emberi tevékenységtıl mentes erdı, azaz olyan erdı, amelyben nem történt ismert jelentıs emberi beavatkozás, vagy amelyben a legutolsó jelentıs emberi beavatkozás elég régen történt ahhoz, hogy a természetes fajösszetétel és a természetes folyamatok helyreállhassanak, hacsak nincsen bizonyíték arra nézve, hogy az emberi beavatkozás olyan intenzitású és gyakoriságú volt, illetve ekképpen folytatódik, hogy az a kitermelés teljes folyamata alatt lehetıvé teszi az erdıkitermelés szintjén a természetes fajok biodiverzitásának folyamatos megóvását;

Indokolás Noha lehetıvé kell tenni a rendelkezésre álló biomassza – elsısorban az elmúlt idıkben jelentıs méretekben hasznosított erdık – kiaknázását, ezt csak rendkívül szigorú feltételek mellett szabad megengedni, a biodiverzitás hosszú távú megırzésének maradéktalan figyelembevételével.

Módosítás 54

PE405.949v02-00

HU

364/385

RR\744677HU.doc

Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca) mezıgazdasági övezetek, amelyek magas fokú biodiverzitásuk folytán biztosítják az emberi élelmezéshez és az állati takarmányozáshoz nélkülözhetetlen mezıgazdasági termékek szükséges változatosságát. Indokolás Meg kell ırizni a mezıgazdasági termelésbe bevont területeket, amelyeknek biodiverzitása biztosítja a szükséges emberi élelmezést és az állati takarmányozást, a különbözı regionális növénykultúrák és sajátosságok – az élelmiszerellátással azonos alapon történı – védelme mellett.


Módosítás

A Bizottság meghatározza a kritériumokat, valamint a földrajzi térségeket, amelynek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki a c) pont alkalmazási területe. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé azon kritériumokról, valamint földrajzi térségekrıl, amelyeknek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki a c) pont alkalmazási területe.

Indokolás E cikk a Bizottság hatásköreinek túlzott kiterjesztésérıl rendelkezik. A kiválasztási feltételekre és a védendı övezetekre vonatkozó döntéshozatal az Európai Unió döntéshozó szerveire, vagyis a Parlamentre és a Tanácsra tartozik.

RR\744677HU.doc

365/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


(4) Az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiát nem lehet jelentıs szénkészletekkel rendelkezı földterületekrıl származó nyersanyagból elıállítani, azaz olyan földterületekrıl, amelyek 2008 januárjában az alábbi besorolásúak voltak és már nem ilyen besorolásúak:

Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa) tızeglápok;

Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) összefüggı erdıterület, azaz több mint 1 hektárra kiterjedı, 5 méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkoronafedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület.

b) összefüggı erdıterület, azaz több mint 1 hektárra kiterjedı, 5 méternél magasabb fákkal és 10%-ot meghaladó lombkoronafedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület.

Indokolás

PE405.949v02-00

HU

366/385

RR\744677HU.doc

A Bizottság által javasolt erdımeghatározás ugyan megfelel az éghajlatra vonatkozó tárgyalásokon elfogadottnak (Kiotói Jegyzıkönyv), azonban az alkalmazás során nehézséget okoz, mivel megnyitja az utat a szavannák mővelésbe vonása elıtt. E helyzet kiküszöbölése érdekében a legszigorúbb, a Marrákesi Megállapodások 11/CP.7 határozata mellékletében szereplı meghatározást kell alapul venni (FCCP/CP/2001/13/Add.1): „Az erdı olyan, legalább 0.05-1.0 hektár közötti, 10–30 %-nál nagyobb mértékben (vagy ennek megfelelı állománysőrőségi szintő) lombkoronával fedett földterület, ahol a fák magassága termıhelyükön a vágásérett korban legalább az 5 métert eléri.” Ezért van szükség a 10%-os ismérv elfogadására.


Módosítás

(5) A Közösségben termesztett és az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére használt mezıgazdasági nyersanyagokat az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. mellékletének A. pontjában a „Környezetvédelem” cím alatt felsorolt rendelkezések szerinti követelményeknek és szabványoknak megfelelıen, illetve az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezıgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelıen kell elıállítani.

(5) A Közösségben termesztett és az (1) bekezdésben említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók, valamint megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergia termelésére használt mezıgazdasági nyersanyagokat az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. mellékletének A. pontjában a „Környezetvédelem” cím alatt felsorolt rendelkezések szerinti követelményeknek és szabványoknak megfelelıen, illetve az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezıgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelıen kell elıállítani, az együttes mőködésre vonatkozó hatályos követelmények betartása mellett.

Módosítás 60

RR\744677HU.doc

367/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Unión kívül megtermelt szilárd bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bioüzemanyagokat, amelyeket az (1) bekezdésben meghatározott célkitőzésekben figyelembe vettek, azonos szabályok szerint állították elı. Abban az esetben, ha az azonos szabályok nem alkalmazandók, az (1) bekezdésben meghatározott szilárd és egyéb folyékony bioüzemanyag elıállítására használt, az Unión kívül elıállított és a világ természeti erıforrásaira hatást gyakorló mezıgazdasági alapanyagok termelése az alábbi követelmények mellett történik: a) a savasodás, eutrofizáció vagy ózonlebontás elıidézésére alkalmas vagy mérgezı kibocsátások jelentısnek nevezhetı mértékben nem növekednek; b) semmilyen jelentıs károsodás nem éri a talajmőködést vagy a talaj termékenységét (például a szervesanyagszintek megırzése vagy az erózió elleni küzdelem); c) semmilyen jelentıs romlást nem idéz elı a vízminıségben vagy a vízkészletekben; d) a mőtrágyák és rovarirtószerek környezetileg ésszerő használata. A nemzeti hatóságok és/vagy a gazdasági szereplı megbízható információkat nyújtanak a Bizottságnak, amelyek tanúsítják, hogy az érintett országban a környezetvédelmi követelmények megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Indokolás Az irányelvnek egyenlı versenyfeltételeket kell létrehoznia a KAP környezetvédelmi feltételeinek harmadik országokra történı kiterjesztésével.


HU

368/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(5a) A harmadik országokban elıállított szilárd bioüzemanyagok és egyéb folyékony bioüzemanyagok tekintetében az alábbi feltételek alkalmazandók: a) A szilárd bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bioüzemanyagokat az (1) bekezdésben meghatározott célkitőzésekben csak akkor veszik figyelembe, ha az a harmadik ország, amelyben megtermelték ıket, ratifikálta és ténylegesen végrehajtotta az alábbi környezetvédelmi szerzıdések mindegyikét: - a vadon élı állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérıl szóló egyezmény, - a biológiai sokféleségrıl szóló egyezmény, - az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzıkönyv. E szerzıdések tényleges végrehajtásának megállapítása az érintett harmadik országokban történı végrehajtásról szóló jelentések alapján történik a szerzıdések végrehajtási rendelkezéseinek értelmében, és különösen az e szerzıdések keretében a megfelelés ellenırzésére létrehozott szervek által kiadott ajánlásokra. b) Ha valamely harmadik ország nem ratifikálta az a) pontban felsorolt szerzıdéseket, de a nemzetközi hatóságok vagy a gazdasági szereplı a Bizottságnak megbízható információkat nyújt arról, hogy az érintett harmadik országban a környezetvédelmi követelmények megegyeznek a szerzıdésben foglaltakkal, a Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében elıírt eljárást követve határozhat úgy, hogy a harmadik országban elıállított szilárd és egyéb folyékony bioüzemanyagok az (1) bekezdés célkitőzéseiben figyelembe vehetık. RR\744677HU.doc

369/385

PE405.949v02-00

HU

c) a Bizottság kétévente jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a növekvı bioüzemanyag-szükséglet által a Közösségben és a harmadik országokban a társadalmi fenntarthatóságra kifejtett hatásokról, az Unió bioüzemanyagokra vonatkozó politikájából az exportır harmadik országok élelmiszer-ellátására gyakorolt hatásokról, a fejlıdı országok népességének az élelmiszerekhez való hozzájutásáról és a fejlıdés szélesebb körő kérdéseirıl. Az elsı jelentés 2012-ben készül el. Tárgya a földhasználati jog tiszteletben tartása lesz. A jelentés minden egyes olyan harmadik ország esetében, ahonnan az Unióban felhasznált bioüzemanyagok elıállításához jelentıs nyersanyagforrások származnak megállapítja, hogy a harmadik ország ratifikálta-e a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alábbi egyezményeit: i) egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról (138. sz.); ii) a gyermekmunka legsúlyosabb formáinak betiltására és felszámolására irányuló azonnali fellépésrıl szóló egyezmény (182. sz.); iii) a kényszermunka eltörlésérıl szóló egyezmény (105. sz.); iv) a kötelezı vagy kényszermunkáról szóló egyezmény (29. sz.); v) egyezmény a férfi és a nıi munkaerınek egyenlı értékő munka esetén járó egyenlı díjazásáról (100. sz.); vi) egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredı hátrányos megkülönböztetésrıl ( 111.sz.) vii) egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelmérıl (87.sz.); viii) egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról (98. sz.). A Bizottság adott esetben módosító intézkedést javasol. Indokolás Az irányelvnek tartalmaznia kell a társadalmi fenntarthatóság követelményeit. PE405.949v02-00

HU

370/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(6) Az e cikknek megfelelıen elıállított bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak az (1) bekezdésben említett célokra való figyelembevételét a tagállamok más fenntarthatósági indokok alapján nem utasíthatják el.

(6)A tagállamok megtagadhatják az olyan bioüzemanyagoknak és egyéb folyékony bio-energiahordozóknak, valamint megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiának az (1) bekezdésben említett célokra való figyelembevételét, amelyek elıállítása során nem tartották tiszteletben a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumokat, és amelyek termelése súlyos ütközésekhez vezet a különbözı felhasználási módok között és veszélyezteti az élelmiszer-ellátás biztonságát.


Módosítás

(7) A Bizottság legkésıbb 2010. december 31-ig jelentést készít a biomasszának a bioüzemanyagként és egyéb folyékony bioenergiahordozóként való hasznosításától eltérı energia célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeirıl. A jelentést adott esetben a biomassza más energia célú hasznosítását érintı fenntarthatósági rendszerre tett javaslatokkal együtt kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni.

(7) A Bizottság a jelen irányelv végrehajtása elıtt jelentést készít a biomassza bioüzemanyagként és egyéb folyékony bio-energiahordozóként, valamint megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiaként való hasznosításától eltérı energetikai célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeirıl. A jelentést adott esetben a biomassza más energetikai célú hasznosítását érintı fenntarthatósági rendszerre tett javaslatokkal együtt kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni.

RR\744677HU.doc

371/385

PE405.949v02-00

HU

Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg A bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó környezeti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenırzése

Módosítás A bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiára vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenırzése

Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (1) Amennyiben a bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat figyelembe veszik a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra, a tagállamoknak elı kell írniuk a gazdasági szereplık számára annak bizonyítását, hogy a 15. cikkben meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumok teljesültek. Ebbıl a célból a gazdasági szereplık számára tömegmérleg rendszer alkalmazását kell elıírni a következık figyelembevételével:

Módosítás (1) Amennyiben a bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiát figyelembe veszik a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra, a tagállamoknak elı kell írniuk a gazdasági szereplık számára annak bizonyítását, hogy a 15. cikkben meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumok teljesültek. Ebbıl a célból a gazdasági szereplık számára tömegmérleg rendszer alkalmazását kell elıírni a következık figyelembevételével:

Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 16. cikk (1) bekezdés - bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg (1) Amennyiben a bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat figyelembe veszik a 15. cikk (1) PE405.949v02-00

HU

Módosítás (1) Amennyiben a bioüzemanyagokat és egyéb folyékony bio-energiahordozókat figyelembe veszik a 15. cikk (1) 372/385

RR\744677HU.doc

bekezdésében említett célokra, a tagállamoknak elı kell írniuk a gazdasági szereplık számára annak bizonyítását, hogy a 15. cikkben meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumok teljesültek. Ebbıl a célból a gazdasági szereplık számára tömegmérleg rendszer alkalmazását kell elıírni a következık figyelembevételével:

bekezdésében említett célokra, a tagállamoknak elı kell írniuk a gazdasági szereplık számára annak bizonyítását, hogy a 15. cikkben meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumok, valamint a nemzeti vagy közösségi termelés és a Közösségen kívülrıl származó import közötti megoszlási követelmények teljesültek. Ebbıl a célból a gazdasági szereplık számára tömegmérleg rendszer alkalmazását kell elıírni a következık figyelembevételével: Indokolás

A tagállamok vállalják, hogy ellenırzik a nemzeti és/vagy közösségi termékekre és az Európai Unión kívülrıl behozott termékekre megállapított követelmények és küszöbértékek betartását.

Módosítás 67


Módosítás

A Bizottság határozhat úgy, hogy a biomassza termékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokat tartalmaznak a 15. cikk (2) bekezdése céljaira vagy bizonyítják, hogy a bioüzemanyag szállítmányok megfelelnek a 15. cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott környezeti fenntarthatósági kritériumoknak.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a biomassza termékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokat tartalmazzanak a 15. cikk (2) bekezdése céljaira vagy bizonyítsák, hogy az energia elıállításához szükséges biomasszaszállítmányok megfelelnek a 15. cikkben meghatározott környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumoknak.

Módosítás 68

RR\744677HU.doc

373/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg A Bizottság határozhat úgy, hogy az üvegházhatásúgáz-megtakarítás mérésére létrehozott nemzeti, multinacionális vagy nemzetközi rendszerek a 15. cikk (2) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaznak.

Módosítás A Bizottság határozhat úgy, hogy az üvegházhatásúgáz-megtakarítás mérésére létrehozott nemzeti, multinacionális vagy nemzetközi rendszerek a 15. cikk céljaira pontos adatokat tartalmaznak, a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzött szabályozási eljárás alapján.

Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 6 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (6) A (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az ilyen határozatok legfeljebb 5 éves idıtartamra érvényesek.

Módosítás (6) A (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı bizottsági szabályozási eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az ilyen határozatok legfeljebb 5 éves idıtartamra érvényesek. A határozatok visszavonhatók a Bizottság, a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott bizottság vagy az Európai Parlament kezdeményezésére bármikor, ha a program hitelessége megkérdıjelezıdik.


Módosítás

(8) Egy tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja egy bioüzemanyag vagy más folyékony bio-energiahordozó tekintetében a 15. cikk alkalmazását, és a kérelem

(8) Egy tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja egy bioüzemanyag vagy más folyékony bio-energiahordozó, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított

PE405.949v02-00

HU

374/385

RR\744677HU.doc

beérkezésétıl számított hat hónapon belül – a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen – határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó bioüzemanyagot vagy folyékony bioenergiahordozót figyelembe veheti-e a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra.

főtı- és hőtıenergia tekintetében a 15. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétıl számított hat hónapon belül – a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen – határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó bioüzemanyagot vagy folyékony bioenergiahordozót, valamint megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergiát figyelembe veheti-e a 15. cikk (1) bekezdésében említett célokra.


Módosítás


A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók, valamint a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergia üvegházhatást okozó gázokra gyakorolt hatásának kiszámítása


Módosítás

(2) Legkésıbb 2010. március 31-ig a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében NUTS 2 szinthez tartozó területükön található azon jogi személyek listáját, amelyek esetében a mezıgazdasági nyersanyag termelésébıl származó üvegházhatást okozó jellemzı gázkibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv VII. melléklete D. részének „termelés” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához

(2) Legkésıbb 2010. március 31-ig a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza azon területeik övezeteinek listáját, amelyek esetében a mezıgazdasági nyersanyag termelésébıl származó üvegházhatást okozó jellemzı gázkibocsátás (N²O) várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv VII. melléklete D. részének „termelés” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri. A módszernek figyelembe kell

RR\744677HU.doc

375/385

PE405.949v02-00

HU

alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri. A módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzıit, az éghajlatot és a várt nyersanyag hozamokat.

vennie a talaj jellemzıit, az éghajlatot és a várt nyersanyag hozamokat.

Indokolás Az irányelvnek a legfıbb üvegházhatást okozó gázra, a N²O-ra kell korlátoznia a régiónkénti kibocsátásfelmérés kötelezettségét, a megkövetelt földrajzi pontosság szintjének kötelezıvé tétele nélkül, a túlzott adatgyőjtési és nyomonkövetési költségek elkerülése végett.


Módosítás

Legkésıbb 2010. március 31-ig a Bizottság benyújtja azon harmadik országok listáját, amelyekben várhatóan a mezıgazdasági alapanyag-termesztésbıl származó normális üvegházhatású gázkibocsátás alacsonyabb vagy megegyezik a VII. melléklet D. részében a „Termelés” címszó alatt jelzett értékekkel, lehetıség szerint mellékelve a lista elkészítéséhez használt módszertan és adatok leírását is. A Bizottság adott esetben jelentéséhez csatolja a VII. mellékletben szereplı értékekre vonatkozó javaslatokat. Indokolás Az irányelvnek ki kell terjesztenie a harmadik országokra az N²O-kibocsátások régiószintő pontos felmérésére vonatkozó kötelezettséget.

Módosítás 74

PE405.949v02-00

HU

376/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(4)Legkésıbb 2012. december 31-ig a Bizottság jelentést készít a VII. melléklet B. és E. részének becsült jellemzı és alapértelmezett értékeirıl, különös figyelmet fordítva a közlekedésbıl és a feldolgozásból származó kibocsátásokra, és szükség esetén dönthet az értékek korrekciójáról. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) Legkésıbb 2012. december 31-ig, majd pedig kétévente a Bizottság jelentést készít a VII. melléklet B. és E. részének becsült jellemzı és alapértelmezett értékeirıl, különös figyelmet fordítva a közlekedésbıl és a feldolgozásból származó kibocsátásokra, és korrigálja az értékeket. Az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Indokolás E módosítás célja a referenciaadatok rendszeres értékelésének elérése.

Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 5 a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5a) A jelen irányelv végrehajtása elıtt a Bizottság adatokat tesz közzé az üvegházhatású gázok kibocsátásának a megújuló energiaforrásokból elıállított főtı- és hőtıenergia használatából eredı csökkenésérıl az alkalmazott nyersanyagok szerinti bontásban.

Módosítás 76

RR\744677HU.doc

377/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat 17 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17a. cikk A behozott azonos termékekre vonatkozó kötelezettségek 1. A bioüzemanyagok fenntartható elıállításához és a megújuló források fenntartható használatához kapcsolódó, a közösségi termékekre alkalmazandó kötelezettségeket – a származási országok által vállalt kötelezettségek alapján – az importált azonos termékek esetében is figyelembe kell venni. 2. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket a származási ország nem teljesíti, a Bizottság vám- vagy egyéb intézkedéseket alkalmaz a behozatalra és/vagy felhatalmazza a tagállamokat, hogy olyan vám- vagy egyéb intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek biztosítják a közösségi preferenciát és elejét veszik a közösségi termékek és az importált termékek közötti bármilyen tisztességtelen versenynek . Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

(4) A gazdasági szereplık vonatkozásában megállapított megújuló energiával kapcsolatos nemzeti kötelezettségeknek való megfelelés megállapításának céljára a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból elıállított bioüzemanyagok hozzájárulását az egyéb bioüzemanyagok hozzájárulásához viszonyítva kétszeresen PE405.949v02-00

HU

Módosítás

törölve

378/385

RR\744677HU.doc

kell figyelembe venni. Indokolás Nem lehet objektíven indokolni ezt az eljárást a nem hagyományos bioüzemanyagok jobb megtérülésének szükségességével. Az éghajlat védelme csak a kibocsátások valós csökkentésével biztosítható. Jogi szempontból nehezen igazolható az eljárás, mert a fiktív kibocsátás-csökkentésekre való hivatkozás révén a versenytársakra mért csapás önkényes jelleget kapna.


Módosítás

18a. cikk Az üzemanyagok eltérı adóztatása A tagállamok az üzemanyagok eltérı adózására dinamikus rendszert vezethetnek be a (bio)üzemanyagok és egyéb folyékony (bio)üzemanyagok 17. cikk szerint számított üvegházhatást okozó gázkibocsátásának megtakarításai alapján. Ez a rendszer elıírja azon bioüzemanyagok és folyékony bioüzemanyagok adójának fokozatos csökkentését, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legnagyobb mértékő megtakarítását teszik lehetıvé. Kizárólag a 15. cikkben meghatározott környezetvédelmi fenntarthatósági követelményeknek megfelelı szilárd és folyékony bioüzemanyagok lehetnek a rendszer kedvezményezettjei. E rendszer célja a költségvetési semlegesség biztosítása. Azok a tagállamok, amelyek ilyen rendszert vezetnek be, tájékoztatják errıl a Bizottságot. Indokolás A tagállamok az üzemanyagok eltérı adóztatására további intézkedést hozhatnak, hogy elımozdítsák általában a bioüzemanyagok és elsısorban a leghatékonyabb bioüzemanyagok használatát. Egy ilyen rendszer bevezetése a gyártókat és a fogyasztókat arra fogja RR\744677HU.doc

379/385

PE405.949v02-00

HU

ösztönözni, hogy hatékonyabb bioüzemanyagokat gyártsanak és használjanak (lehetıvé téve az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyobb mértékő csökkentését). Ez gyorsítani fogja a bioüzemanyagok második generációjára való áttérést és ezáltal csökkenti a bioüzemanyagok elıállítása és az élelmezési célú termelés közötti versenyt.

Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – g pont A Bizottság által javasolt szöveg g) az energia célú biomassza források rendelkezésre állásának és használatának terén elért fejlıdés;

Módosítás g) a biomassza források rendelkezésre állásának és különbözı felhasználásai terén elért fejlıdés;


Módosítás

(1) A Bizottság nyomon követi a Közösségben felhasznált bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók eredetét, és azt, hogy ezek elıállítása milyen hatással van a földhasználatra a Közösségen belül és a fıbb beszállító harmadik országokban. A nyomon követés során a tagállamok által a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelıen benyújtott jelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe vesznek. A Bizottság ezen kívül nyomonköveti a biomassza energiaelıállítási célú felhasználásával összefüggı árutızsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást

(1) A Bizottság nyomon követi a Közösségben felhasznált bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók eredetét, és azt, hogy ezek elıállítása milyen hatással van a földhasználatra a Közösségen belül és a fıbb beszállító harmadik országokban. A nyomon követés során a tagállamok által a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelıen benyújtott jelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe vesznek. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energetikai célú felhasználásával összefüggı árutızsdei árváltozásokat, valamint az élelmezésbiztonságra és a hagyományos ipari tevékenységekre gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.

PE405.949v02-00

HU

380/385

RR\744677HU.doc


Módosítás

(2a) A Bizottság ellenırzi az energiacélú, harmadik országokból származó biomassza és bioüzemanyag behozatalát, valamint azt, hogy e termékek elıállítása megfelel-e az Unióban hatályos környezetvédelmi szabályoknak.


Módosítás

(15) Ha az üzemanyag-elıállítási eljárás kombinálva állítja elı azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több egyéb terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatást okozó gázkibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián kívüli társtermékek esetében az alsó főtıértéken kell meghatározni).

(15) Ha az üzemanyag-elıállítási eljárás kombinálva állítja elı azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több egyéb terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatást okozó gázkibocsátást objektíven meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián kívüli társtermékek esetében elvileg az alsó főtıértéken kell meghatározni).

Indokolás Ugyanakkor a jelenısebb ráhagyással kiválasztható rendszerkorlátozásokkal kombinálva, adott esetben az üvegházhatású gázokra vonatkozó eredmények komoly torzulásához vezethet, mivel a teljes rendszer kibocsátását nem az egyes termékekre vonatkozó folyamat függvényében állapítják meg. Egyes esetekben tehát (nedves vagy száraz lepárlási maradékok) lehetıvé kell tenni a megfelelı kiosztást, például speciális rendszerkorlátozások vagy a tápértéknek megfelelı szárazanyag-tartalom alapján.

Módosítás 83

RR\744677HU.doc

381/385

PE405.949v02-00

HU

Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet - C rész – 16 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás


A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók esetében minden társterméket, beleértve a 14. pont hatálya alá nem tartozó villamos energiát is, e számításhoz figyelembe kell venni, kivéve a szántóföldön maradó mezıgazdasági növényi maradványokat, ideértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezınek kell tekinteni a számítás során.

Indokolás Az irányelvnek figyelembe kell vennie a szalma és a mezırıl elvihetı növényi maradványok energetikai értékét.

Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet - C rész – 16 bekezdés – 3 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hulladékokat, a mezıgazdasági növény maradványokat, beleértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, és a nem bioüzemanyag feldolgozó sorokról származó olyan maradékokat, amelyeknek nincs potenciális élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználási módja, az életciklus alatti üvegházhatást okozó gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyőjtési folyamatáig.

A hulladékokat, a mezıgazdasági növény maradványokat, beleértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, és a nem bioüzemanyag feldolgozó sorokról származó olyan maradékokat, amelyeknek nincs potenciális élelmiszer-, takarmányvagy energiacélú felhasználási módja, az életciklus alatti üvegházhatást okozó gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyőjtési folyamatáig.

PE405.949v02-00

HU

382/385

RR\744677HU.doc

Indokolás Az irányelvnek figyelembe kell vennie a szalma és a mezırıl elvihetı növényi maradványok energetikai értékét.

RR\744677HU.doc

383/385

PE405.949v02-00

HU

ELJÁRÁS Cím


Hivatkozások

COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)


ITRE


AGRI 19.2.2008


Bernadette Bourzai 25.2.2008


6.5.2008


25.6.2008


+: –: 0:


Vincenzo Aita, Bernadette Bourzai, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Albert Deß, Gintaras Didžiokas, Carmen Fraga Estévez, Ioannis Gklavakis, Lutz Goepel, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Esther Herranz García, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Stéphane Le Foll, Véronique Mathieu, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, James Nicholson, Neil Parish, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Alyn Smith, Petya Stavreva, Donato Tommaso Veraldi, Janusz Wojciechowski, Andrzej Tomasz Zapałowski


Katerina Batzeli, Ilda Figueiredo, Wiesław Stefan Kuc, Astrid Lulling, Maria Petre, Markus Pieper, Brian Simpson


Paulo Casaca, Brigitte Fouré, Helga Trüpel

PE405.949v02-00

HU

26.5.2008

25.6.2008

34 3 1

384/385

RR\744677HU.doc

ELJÁRÁS Cím


Hivatkozások

COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)

Az Európai Parlamentnek történı benyújtás dátuma

23.1.2008

Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE 19.2.2008

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA 19.2.2008

ECON 19.2.2008

REGI 19.2.2008

AGRI 19.2.2008

Társbizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI 10.4.2008

Elıadó(k) A kijelölés dátuma

Claude Turmes 25.2.2008

A jogalap vizsgálata A JURI véleményének dátuma

JURI


28.5.2008

25.6.2008

ENVI 19.2.2008

TRAN 19.2.2008

16.7.2008

1.9.2008

10.9.2008 Az elfogadás dátuma

11.9.2008


+: –: 0:


Jerzy Buzek, Dragoş Florin David, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, András Gyürk, Fiona Hall, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Anne Laperrouze, Patrick Louis, Eugenijus Maldeikis, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Aldo Patriciello, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Britta Thomsen, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras


Ivo Belet, Dorette Corbey, Avril Doyle, Göran Färm, Juan Fraile Cantón, Neena Gill, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Toine Manders, Pierre Pribetich, Vittorio Prodi, Esko Seppänen, Lambert van Nistelrooij


Giovanna Corda, Árpád Duka-Zólyomi, Johannes Lebech

RR\744677HU.doc

50 2 0

385/385

PE405.949v02-00

HU

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum

Recommend Documents