EURÓPAI PARLAMENT
2004
2009
Plenárisülés-dokumentum
IDEIGLENES A6-0202/2006 1.6.2006
***I JELENTÉS az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Elıadó: Jerzy Buzek
AD\597848HU.doc
HU
PE 362.659v02-00
HU
PR_COD_1am
Eljárások jelölései * **I. II.
***
***I. II.
III.
Konzultációs eljárás leadott szavazatok többsége Együttmőködési eljárás (elsı olvasat) leadott szavazatok többsége Együttmőködési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához; a Parlament összes képviselıjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához Hozzájárulási eljárás a Parlament összes képviselıjének többsége, kivéve az EKSzerzıdés 105., 107., 161. és 300., valamint az EU-Szerzıdés 7. cikke alá tartozó esetekben Együttdöntési eljárás (elsı olvasat) leadott szavazatok többsége Együttdöntési eljárás (második olvasat) leadott szavazatok többsége a közös álláspont jóváhagyásához; a Parlament összes képviselıjének többsége a közös álláspont elutasításához vagy módosításához Együttdöntési eljárás (harmadik olvasat) leadott szavazatok többsége az együttes szövegtervezet jóváhagyásához
(Az eljárás típusa a Bizottság által javasolt jogalaptól függ.)
Módosító javaslatok jogalkotási szöveghez A Parlament módosító javaslataiban a módosított szöveg félkövér dılt betőkkel van kiemelve. A normál dılt betős kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogalkotási szöveg mely részeiben javasolnak javításokat a végleges szöveg kidolgozásának elısegítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegő javasolt módosításokat egyeztetni kell az érintett osztályokkal.
PE 362.659v02-00
HU
2/360
AD\597848HU.doc
TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE............ 5 INDOKOLÁS......................................................................................................................... 182 VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL........................................ 188 VÉLEMÉNY A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ................................................... 196 VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL... 253 VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ...................... 265 VÉLEMÉNY A MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ................................................................................................................................................ 291 VÉLEMÉNY A HALÁSZATI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ................................................. 306 VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL................................................................ 321 VÉLEMÉNY A NİJOGI ÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ........... 340 ELJÁRÁS............................................................................................................................... 359
AD\597848HU.doc
3/360
PE 362.659v02-00
HU
PE 362.659v02-00
HU
4/360
AD\597848HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) (Együttdöntési eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0119)1, – tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és a 166. cikke (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0099/2005), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, a Jogi Bizottság és a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság véleményeire (A6-0202/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát; 2. felhívja a Bizottságot, hogy a következı pénzügyi keretrendszer elfogadása után, adott esetben, nyújtson be a program pénzügyi referenciaösszegeinek kiigazítására vonatkozó javaslatot; 3. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni; 4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (1) preambulumbekezdés (1) A Közösségnek az a célja, hogy a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait megerısítse és magas szintő versenyképességet biztosítson. E célból a 1
(1) A Közösség azt a célt tőzte ki maga elé, hogy megteremtse a tudásalapú társadalmat a know-how fejlesztésével és a közösségi ipar, ideértve a szolgáltató
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
AD\597848HU.doc
5/360
PE 362.659v02-00
HU
Közösségnek ösztönözni kell minden szükségesnek ítélt kutatási tevékenységet, különösen a vállalkozások – beleértve a kisés középvállalkozásokat (KKV-k) –, kutatóközpontok és egyetemek bátorítását kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeikben.
iparágakat, tudományos és technológiai alapjainak megerısítsével annak érdekében, hogy magas szintő versenyképességet biztosítson. E célból a Közösség felismeri a tudósok felelısségét és függetlenségét a tudás határvonalába tartozó kutatás fı irányainak meghatározásában, és ösztönözni fog minden szükségesnek ítélt kutatási tevékenységet, különösen a vállalkozások – beleértve a kis- és középvállalkozásokat (KKV-k) –, kutatóközpontok és egyetemek bátorítását kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeikben, prioritást biztosítva azoknak a területeknek és projekteknek, ahol az európai támogatás és együttmőködés kiemelkedı fontosságú és hozzáadott értéket képvisel. A tudás határvonalába tartozó kutatás, alkalmazott kutatás és innováció támogatása révén, a Közösség ösztönözni kívánja az európai kutatási szinergiákat és ezáltal szilárdabb alapokat kíván biztosítani az Európai Kutatási Térség számára. Ez pozitívan járul majd hozzá a 25 tagállam társadalmi és gazdasági fejlıdéséhez.
Indokolás A Lisszaboni stratégia újraindítása nem lesz lehetséges az Európai Kutatási Térség – különösen a tudás határvonalába tartozó EU szintő kutatás - jelentıs megerısödése nélkül. A szolgáltatási ágazat részvétele kiemelkedı fontosságú, amennyiben szeretnénk, hogy a Keretprogram a növekedés és munkahelyteremtés révén hozzájáruljon a lisszaboni célkitőzések megvalósításához. Módosítás: 2 (1a) preambulumbekezdés (új) (1a) Az állami támogatású kutatási tevékenység által létrehozott tudás széleskörő terjesztése érdekében ösztönözni kell a kutatókat arra, hogy eredményeiket közzétegyék és a tudományos eredményeiket terjesszék. E célból a „nyílt forrású” fejlesztésen alapuló IKT-kutatás olyan modell, amely az innováció és a fokozott együttmőködés biztosítása terén
PE 362.659v02-00
HU
6/360
AD\597848HU.doc
sikeresnek bizonyult.
Módosítás: 3 (2) preambulumbekezdés (2) A kutatásnak a versenyképesség és a gazdasági növekedés biztosításában betöltött központi szerepét a lisszaboni Európai Tanács ismerte fel, amely kiemelte a tudás és az innováció elsıdleges fontosságát a foglalkoztatás növekedését is magában foglaló gazdasági fejlıdés szempontjából.
(2) A kutatás központi szerepét a lisszaboni Európai Tanács ismerte fel, amely kiemelte a tudás és az innováció kulcsfontosságát és új stratégiai célt tőzött ki maga elé a következı évtizedre: a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható fejlıdésre és céljául tőzi ki a teljes foglalkoztatást, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval.
Indokolás Érdemes említést tenni a lisszaboni “háromszögrıl”.
Módosítás: 4 (2a) preambulumbekezdés (új) (2a) A 7. keretprogram központi fontosságú a lisszaboni stratégia céljának megvalósítása szempontjából, nevezetesen annak, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdasága legyen. A tudás háromszöge – oktatás, kutatás és innováció – a legfıbb eszköz e cél eléréséhez. Módosítás: 5 (2b) preambulumbekezdés (új) (2b) A tudásnak és az immateriális javaknak a gazdasági, társadalmi és kulturális jólét megvalósításában betöltött központi szerepét a lisszaboni Európai Tanács ismerte fel. A tudásalapú társadalomban az innováció és a tudás létrehozását – amely távolról sem „felülrıl lefelé” irányban történik – a AD\597848HU.doc
7/360
PE 362.659v02-00
HU
társadalomban széles körben terjesztik, és ez egyre inkább lentrıl felfelé irányban valósul meg. A Közösség célja, hogy mozgósítsa és megerısítse mindezeket a kutatási és innovációs kapacitásokat.
Módosítás: 6 (3a) preambulumbekezdés (új) (3a) E célból számos tagállamnak, valamint az európai iparnak meg kell növelnie kutatási erıfeszítéseit, annak érdekében, hogy a kutatás ösztönzése sikeresen megvalósuljon a hetedik keretprogramon belül. Indokolás Egyértelmővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az FP7 célkitőzéseinek megvalósítása kizárólag nagyobb anyagi ráfordítással lehetséges.
Módosítás: 7 (3b) preambulumbekezdés (új) (3b) A magánbefektetések eredményesebb vonzása és annak biztosítása érdekében, hogy a kutatás és a fejlesztés a leghatékonyabban járuljon hozzá az európai versenyképesség növeléséhez, a keretprogramon belül meg kell tenni a megfelelı intézkedéseket a szellemi tulajdonjogok védelmére a kutatási folyamat korai szakaszában. Ez különösen fontos a KKV-k számára, amelyek kevesebb mellékes elınnyel rendelkeznek egy verseny alapú piacon. Or. Or. en Indokolás Ez az elıadó eredeti módosításának kiegészítése, amely egyedi KKV-s szükségletekre világít rá.
PE 362.659v02-00
HU
8/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 8 (3c) preambulumbekezdés (új) (3c) A szellemi tulajdon védelme az EKT fejlesztésének alapvetı eleme. Az Európai Szabadalmi Hivatalt megújult jogi alapokra kell helyezni, hogy az tükrözze az európai intézményekben bekövetkezett változásokat. Ezzel egyidıben egyszerősíteni kell eljárási folyamatait egy egységes európai szabvány létrehozása céljából, szoros összefüggésben a monopólium elvével, amely a találmányban rejlı lehetıségek kiaknázásáért jár, annak teljes nyilvánosságra hozásáért, és arra korlátozódik. Támogatni kell a magánszektor részvételét és a tudományos és technikai eredmények kereskedelmi célú kiaknázását, azonban meg kell teremteni az egyensúlyt a szellemi tulajdonjogok és a tudás terjesztése között. Indokolás Alapvetı fontosságú annak biztosítása, hogy a szellemi tulajdonjogok védelmét átlátható és egyszerősített eljárások szolgálják, amelyek többnyire a KKV-k számára elınyösek. Módosítás: 9 (3d) preambulumbekezdés (új) (3d) A keretprogramnak az európai gazdaság versenyképességének biztosításán felül annak biztosítására kell törekednie, hogy a Közösség érdekében, a tudományba való fokozott befektetés révén, amennyiben lehetséges, az EU által finanszírozott tudományos kutatást vegyék igénybe, különösen azokon a területeken, ahol a piac nem végez beruházásokat. Indokolás Az állami támogatásnak, amennyiben lehetséges, hozzá kell járulnia az emberek életének javításához, ki kell elégítenie szükségleteiket, és csökkentenie kell az ıket érintı kockázatokat, valamint javítania kell a gazdaság helyzetén.
AD\597848HU.doc
9/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 10 (3e) preambulumbekezdés (új) (3e) Az adókedvezmények hasznos eszközt jelenthetnek az európai kutatás anyagi forrásai növelése céljából. Indokolás Az adókedvezmények nagyon hatásosnak bizonyultak az Egyesült Államokban, a kutatás fellendítésében, és Európának meg kell fontolnia ennek az eszköznek az igénybevételét. Módosítás: 11 (3f) preambulumbekezdés (új) (3f) A 7. keretprogram elsırendő céljának annak kell lennie, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy az Európai Unió világelsı legyen a kutatás terén. Ez megköveteli, hogy a keretprogram nyomatékosan a világszínvonalú kutatás ösztönzésére és finanszírozására összpontosítson. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az egyedi programok végrehajtása a tudományos kiválóság elvén és ne más prioritásokon alapuljon. Kizárólag a legkorszerőbb kutatási lehetıségek megteremtése révén érhetı el, hogy az Európai Unió világelsı legyen a kutatás terén. Módosítás: 12 4) preambulumbekezdés (4) Az Európai Parlament többször is hangsúlyozta a kutatás, a technológiafejlesztés fontosságát és a tudás megnövekedett szerepét a gazdasági növekedés tekintetében, legutóbb az EU kutatástámogatási politikájára vonatkozó 2005. márciusi iránymutatásaiban.
(4) Az Európai Parlament többször is hangsúlyozta a kutatás, a technológiafejlesztés fontosságát és a tudás megnövekedett szerepét a gazdasági növekedés és a társadalmi és környezetvédelmi jólét tekintetében, legutóbb az EU kutatástámogatási politikájára vonatkozó 2005. márciusi iránymutatásaiban. Indokolás
A lisszaboni célkitőzéseket nem fogjuk elérni, ha a társadalmi és környezetvédelmi jólétet nem tekintjük a gazdasági növekedés elısegítıjének. PE 362.659v02-00
HU
10/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 13 5) preambulumbekezdés Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt körök széleskörő támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-tıl 2013-ig terjedı idıtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitőzéseket; arra kéri a Bizottságot, hogy javaslataiban (2009-es felülvizsgálati záradék) a költségvetés újbóli elosztását ( mind a bevételi, mind a kiadási oldalon), a lisszaboni stratégia célkitőzéseit kiemelt figyelemben részesítsék, és a hetedik keretprogram is részesüljön belıle.
(5) Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt körök széleskörő támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-tıl 2013ig terjedı idıtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitőzéseket.
Indokolás Az FP7, a következı költségvetés alkalmával (2009-es felfüggesztési záradék) történı megfelelı pénzügyi támogatása olyan kulcstényezı, amely segíthet megszüntetni az Unió lemaradását. Tartani kell a 3%-os célkitőzést.
Módosítás: 14 (5a) preambulumbekezdés (új) (5a) Az ipari kutatás szempontjából különösen relevánsak az Európai Technológiai Platformok (TP) és a Közös Technológiai Kezdeményezések (JTI). A TP-k egy, az európai versenyképességet lehetıvé tévı általános eszközzé válhatnak. Indokolás Valamennyi európai vállalat, legyen az kis-, közép-, vagy nagyvállalat egy innovációs erıfeszítésbe való általános bevonása egyértelmően szükséges feldolgozóiparunk versenyképessége céljából. A TP-k és a JTI-k megfelelı eszközt jelentenek ahhoz, hogy valamennyi vállalat részesüljön az innovációra irányuló tudományos és technológiai kutatás elınyeibıl.
AD\597848HU.doc
11/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 15 (6) preambulumbekezdés (6) Ezeknek a célkitőzéseknek a hatodik keretprogram eredményeire kell épülniük az Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében, és tovább kell fejleszteniük ezeket az európai tudásalapú gazdaság és társadalom kifejlesztése érdekében. E célkitőzések közül a következık különösen fontosak:
(6) Ezeknek a célkitőzéseknek a hatodik keretprogram eredményeire kell épülniük az Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében, és tovább kell fejleszteniük ezeket az európai tudásalapú gazdaság és társadalom kifejlesztése érdekében, amely teljesíteni fogja a lisszaboni stratégia célkitőzéseit az összes közösségi ágazati politika területén. E célkitőzések közül a következık különösen fontosak:
Módosítás: 16 (8) preambulumbekezdés (8) Fokozni kell az európai kutatásnak a tudás határainál mutatott dinamizmusát, kreativitását és kiválóságát.
(8) Fokozni kell az európai kutatásnak a tudás határainál mutatott dinamizmusát, kreativitását és kiválóságát. A fentiek értelmében a spekulatívabb alapkutatás finanszírozása a keretprogram egyértelmő prioritása kell legyen.
Módosítás: 17 (9) preambulumbekezdés (9) Erısíteni kell Európában az Emberi erıforrás-potenciált a kutatás és a technológia területén mind mennyiségileg, mind minıségileg.
(9) Erısíteni kell Európában az Emberi erıforrás-potenciált a kutatás és a technológia területén mind mennyiségileg, mind minıségileg; a jobb oktatás és a kutatási lehetıségekhez való könnyebb hozzáférés e cél elérésének fı eszközeit jelentik. E célból a tagállamokat fel kell szólítani az Európai Kutatói Charta és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexe végrehajtására, mivel mindkét eszköz szükséges egy valódi európai kutatói térség létrehozásához. Indokolás
Amennyiben megvalósul egy valódi európai kutatási térség, közös szabályokra lesz szükség. E célból célravezetı lenne, ha a tagállamok elfogadnák az Európai Kutatói Chartát és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexét, hiszen ez nagyobb kutatói mobilitást PE 362.659v02-00
HU
12/360
AD\597848HU.doc
ösztönözne. A kutatások területén a nık a kihasználatlan emberierıforrás-potenciál jelentıs részét alkotják. Módosítás: 18 (9a) preambulumbekezdés (új) ..
(9a) Az európai tudomány és társadalom közötti párbeszédet el kell mélyíteni egy olyan tudományos és kutatási program létrehozása céljából, amely megválaszolja a polgárok kérdéseit, ideértve a kritikai véleményformálás elısegítését, és a közvélemény tudományba vetett bizalmának helyreállítását célozza. Indokolás A közvéleménynek a tudományba és a kutatásba vetett bizalmának helyreállítása érdekében fontos olyan mechanizmusokat létrehozni, amelyek lehetıvé teszi az európai tudósok számára, hogy meghallgathassák a társadalomnak a kutatási projektekkel kapcsolatos aggodalmait. A Bizottság javaslata azt a benyomást kelti, hogy a fı problémát a közvélemény meggyızése jelenti, amely egy „felülrıl lefelé” irányú megközelítéssel érhetı el.
Módosítás: 19 (9b) preambulumbekezdés (új) (9b) Külön figyelmet kell fordítani a kezdı és szakmai karrierjük elején álló kutatókra, hogy elısegítsék tudományos elımenetelüket életük legtermékenyebb szakaszában, lehetıvé téve számukra, hogy jelentıs szerepet játszanak a keretprogram valamennyi tevékenysége során. A kezdı és szakmai karrierjük elején álló kutatóknak az európai tudomány ösztönzıivé kell válniuk. E tekintetben tényleges intézkedéseket kell tenni a keretprogram valamennyi tevékenységében, az „Együttmőködés”, az „Ötletek” és az „Emberi erıforrások” programokban.
AD\597848HU.doc
13/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Az EU-nak szüksége van a kezdı és szakmai karrierjük elején álló kutatókra, ha 2010-ig meg kívánja valósítani a 3%-os kutatási befektetésre vonatkozó célt. A javaslat nem támogatja eléggé a kezdı és szakmai karrierjük elején álló kutatókat. Külön figyelemre és egyértelmő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy vonzó és versenyképes feltételeket teremtsünk a világ minden tájáról érkezı kezdı és szakmai karrierjük elején álló kutatók számára, és fokozzuk az európai kutatási rendszer versenyképességét. Módosítás: 20 (9c) preambulumbekezdés (új) ..
(9c) A hetedik keretprogram innovatív jellege a „tudás határvonalába tartozó” kutatás fogalmában mutatkozik meg, valamint abban a tényben, hogy az e téren nyújtott kiváló teljesítmény annak vezérelve kell legyen; ennek következtében az Unió rendelkezésére álló emberi potenciál a lehetı legjobban kihasználható. Or. en Indokolás Annak értelmében, hogy az európai tudományos kutatás a szó valódi értelmében fejlıdhessen, különleges figyelmet kell szentelni az emberi potenciálnak. Módosítás: 21 (10) preambulumbekezdés
(10) Fokozni kell a kutatási és innovációs képességeket Európa-szerte, és biztosítani kell e képességek legígéretesebb használatát.
PE 362.659v02-00
HU
(10) Fokozni kell a kutatási, innovációs és technológiai átviteli képességeket Európaszerte, és biztosítani kell e képességek legígéretesebb használatát egy „nyílt innovációs”megközelítés elfogadása révén, a világelsı európai kutatás megvalósításának támogatása érdekében. E célból vita megrendezésére kerülhet sor a hetedik keretprogram értelmében a KKVknak odaítélt európai támogatások társasági adója alóli mentességrıl.
14/360
AD\597848HU.doc
Indokolás A tudásból származó növekedés biztosításának fontos új mintája a nyílt innováció. Ez a vállalatok azon törekvését jelenti, hogy belsı és külsı ötletforrásokat vesznek igénybe annak érdekében, hogy az innovációból értékeket hozzanak létre. Azok a vállalatok valószínüleg gyarapodni fognak, amelyek saját vállalatuk fejlıdése érdekében fel tudnak használni külsı ötleteket, ugyanakkor képesek jelenlegi mőveleteiken kívüli belsı ötleteikbıl helyzeti elınyt kovácsolni. Ennek érdekében a nagyvállalatoknak, a KKV-knak, az egyetemeknek és a kutatóintézményeknek szorosan, ökoszisztémákban kell együttmőködniük a nyílt innováció megvalósítása céljából. Az innovációs kapacitások optimális kihasználása nem valósítható meg egy európai szintő adózással kapcsolatos vita megszervezése nélkül. Az EU a technológiák átvitelében a leggyengébb, ezért ezen a téren meg kell ragani minden lehetıséget a segítségnyújtásra. Módosítás: 22 (10a) preambulumbekezdés (új) (10a) A kiváló színvonalú kutatás eredményeinek termékekké, folyamatokká és szolgáltatásokká való alakítását ösztönözni kell. Indokolás Európa kiváló kutatási eredményeket hoz létre, azonban versenytársaihoz képest súlyos problémákkal küzd az eredmények innovációvá alakítása terén. Módosítás: 23 (10b) preambulumbekezdés (új) (10b) A projekt-javaslatok tudományos kiváló voltának kell lennie az európai alapok odaítélésének döntı kritériumának. Indokolás Ki kell hangsúlyozni, hogy a tudományos kiválóság marad az FP7-es források odaítélésének döntı kritériuma. Kizárólag így érhetıek el a keretprogram és a lisszaboni stratégia nagyratörı célkitőzései.
AD\597848HU.doc
15/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 24 (10c) preambulumbekezdés (új) (10c) Az Amszterdami Szerzıdéshez kapcsolódó, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló jegyzıkönyv figyelembevételével az alternatív kísérleti stratégiák kialakítására és különösen a nem-állati kísérleti módszerekre irányuló kutatást valamennyi kutatási területen támogatni és ösztönözni kell annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az állatok felhasználását a kutatás és a kísérletek során azzal a céllal, hogy végleg be lehessen szüntetni az állatokon végzett kísérleteket. Indokolás The Protocol on the Protection and Welfare of Animals requires the Community and the Member States to pay full regard to the welfare requirements of animals in formulating and implementing policies, including research policy. The development and validation of alternatives to animal testing is a priority under Art. 7.2 (a) and (b) of the Sixth Community Environment Action Programme, and Art. 23 of Council Directive 86/609/EEC requires the Commission and Member States to encourage research into the development of alternatives. The objective to promote and enhance the development of non-animal methods and alternative testing strategies should therefore be specifically included, in particular in view of the requirements of Council Directive 76/768/EEC on cosmetic products, as amended, and the objective of the proposed EU chemicals Regulation to promote non-animal testing. Módosítás: 25 12. preambulumbekezdés (12) Az „Együttmőködés” részben az Európai Unión belüli és kívüli transznacionális együttmőködést kell támogatni minden szinten, a tudományos és technológiai fejlıdés olyan fontos területeinek megfelelı témákban, amelyeken a kutatást támogatni és erısíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívásoknak való megfelelés érdekében.
PE 362.659v02-00
HU
(12) Az „Együttmőködés” részben az Európai Unión belüli és kívüli transznacionális együttmőködést kell támogatni a megfelelı szinten, a tudományos és technológiai fejlıdés olyan fontos területeinek megfelelı témákban, amelyeken a kutatást támogatni és erısíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti, közegészséggel kapcsolatos és ipari kihívásoknak való megfelelés, a közjó szolgálata és a fejlıdı országok támogatása érdekében. E program lehetıség szerint fexibilitást biztosít az olyan kiemelt témájú küldetés-orientált programok számára, 16/360
AD\597848HU.doc
amelyek átfogják a tematikus prioritásokat. A programnak biztosítania kell, hogy az EU meg tudja ırizni vezetı szerepét a szociológiai és humán tudományok terén megvalósuló kutatás terén, amely az emberek és az új technológiák közötti kapcsolatot és a társadalom egészének fejlıdését szolgáló technika jelentıségét vizsgálja. Annak biztosítására, hogy a KKV-k érdekeit megfelelelıen figyelembe vegyék a technológiai platformok döntéshozó folyamatai során, képviselni kell azokat mind nemzeti, mind nemzetközi képviselıik által. Indokolás A keretprogramnak lehetıség szerint figyelembe kell vennie a fejlıdı országokban élı emberek szükségleteit. Az együttmőködési programnak ugyanakkor nagyobb flexibilitást kell mutatnia annak érdekében, hogy a több területet is érintı projektek könnyebben jussanak támogatáshoz. Például egy környezetbarát autó kifejlesztése esetén a közlekedési, az energetikai, az IKT- és az új gyártástechnológiai területek mind alkalmazhatóak. Ezt a fajta multidisziplinaritást erıteljesen ösztönözni kell. A KKV-k gyakran nem rendelkeznek megfelelı forrásokkal ahhoz, hogy részt vegyenek a technológiai platformokban, és mivel a részvételük fontos a stratégiai kutatási program létrehozása céljából, megoldást jelentene, ha nemzeti és nemzetközi képviselıik által vonnánk be ıket a döntéshozó folyamatokba. A tudományos felfedezésekbıl származó alkalmazások és technológiák átalakítják mindennapjainkat és etikai szempontból is kihívások elé állítanak bennünket. Ezért a tudomány prioritásként való kezelése politikai döntés kérdése, és a közjó elısegítésére kell összpontosítania. A technológia és társadalom, illetve a társadalom fejlıdésének fıbb általános irányainak a jobb megértése nélkülözhetetlen a technika jelentette elınyök teljes kiaknázása céljából, valamint annak érdekében, hogy a politikák figyelembe vegyék a demográfiai és kulturális változásokat. Ez hosszú távon gazdasági valamint versenyelınyt biztosít Európa számára. Az érintett kutatók tapasztalatai azt mutatják, hogy a kisebb projektek hatékonyabbak és tudományosan termelékenyebbek.
Módosítás: 26 (13) preambulumbekezdés (13) Az „Ötletek” részben a tevékenységek végrehajtását az Európai Kutatási Tanácsnak (ERC) kell végeznie, amelynek nagy fokú önállósággal kell rendelkeznie.
AD\597848HU.doc
(13) Az „Ötletek” részben a tevékenységek végrehajtását az Európai Kutatási Tanácsnak (ERC) kell végeznie, amelynek nagyfokú önállósággal kell rendelkeznie. Kiemelkedıen fontos, hogy EU szinten nagyon magas szintő tudás határvonalába 17/360
PE 362.659v02-00
HU
tartozó kutatás valósuljon meg, amely az európai kiválóságon alapul és tevékenységét a tagállamokban kifejtett tevékenységek felé emeli. Az ERC egy kezdeti szakaszt követıen rendszeres kapcsolatot tart fenn az európai intézményekkel és a tudományos közösséggel, hogy olyan szervezeti módszerben állapodjanak meg, amellyel támogatható az ERC munkája és érdekei elımozdíthatók az állami szférában. Indokolás A tudás határvonalába tartozó kutatás a hetedik keretprogram igazi újítása. Ez az EU szintő kutatás valódi hozzáadott értéket képvisel majd, amely a tudományos közösség valamennyi szereplıjének elınyére válik. Módosítás: 27 (14) preambulumbekezdés (14) Az „Emberi erıforrás” részben az egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni, az európai kutatókat Európában kell marasztalni, Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról és vonzóbbá kell tenni Európát a legjobb kutatók számára.
PE 362.659v02-00
HU
(14) Az „Emberi erıforrás” program célkitőzései a következıek: a tehetségesebb egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni, a képzési módszereknek és azoknak az opcióknak az összehangolásának elısegítése, ahol a kutatók érintettek, amely kiterjed a szerzett készségekre is, biztosítani kell, hogy az európai kutatók Európában maradjanak, vagy azt, hogy térjenek vissza Európába, meg kell könnyíteni a kutatók számára, hogy állami kutatási intézményekbıl magánintézményekbe menjenek át, vagy fordítva, és Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról. Ennek érdekében szükséges javítani a Közösség területén, illetve harmadik országokban megszerzett képesítések és diplomák kölcsönös elismerését. A meglévı eszközökkel folytatni kell a sikeres Marie Curie Programot, amelyet a jelentkezık örömmel fogadtak. Elsıbbséget kell biztosítani a kutatók európai mobilitásának, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a tudás szélekörő elterjesztését és a különbözı disziplinákon belül véghezvitt, a tudás határvonalába 18/360
AD\597848HU.doc
tartozó innovativ kutatás elınyre tegyen szert az elkötelezett és hozzáértı kutatók, valamint a megnövelt pénzügyi források révén. Indokolás A Bizottság szövegezésével összehasonlítva, a (14) preambulumbekezdés új szövegezése nem különösebben változtat a szöveg tartalmán. Ugyanakkor nem csak az „Emberi erıforrás” egyedi program nagyratörı célkitőzéseit juttatja kifejezésre, hanem annak fontosságát is, hogy harmonizálják a kutatók által képzésük során megszerzett készségeket. The European Parliament adopted on 10 March 2005 “Guidelines for future European Union policy to support research” (2004/2150(INI)). In these guidelines, the European Parliament calls on the European institutions to consider as a priority the promotion of women's access and career advancement in the field of research, including means of affirmative action and proposes the launching of European initiatives aimed at removing cultural stereotypes and barriers which discourage women from following a scientific education path (Subheading “Human resources”, point 23). The European Parliament firmly believes that the successful Marie Curie Programme, which has been welcomed by applicants, should be continued with the existing instruments and ought also to ensure that top-level international scientists, including those of the younger generation, will opt for European research work. The European Parliament recognises the success of the Marie Curie actions and recommends a substantial increase in funding for them (Subheading “Human resources”, point 25). Ésszerő megoldásnak tőnik egy célzott program elem létrehozása a kutatók más országokból Európába való visszatérésének ösztönzésére, hiszen így értékes felfedezések és eredmények kerülhetnek vissza Európába. Be kellene továbbá vezetni a “kettıs karrier” fogalmát, a kutatók mobilitása ösztönzése céljából, azaz a magán-, illetve állami kutatás közötti nagyobb átjárhatóság érdekében. Az európai kutatók Európában maradása és a külföldi kutatók idevonzása érdekében alapvetınek tőnik a tagállamokban, illetve külföldön szerzett szakképesítések kölcsönös elismerésének meggyorsítása abból a célból, hogy ne akadályozzuk a kutatók szabad mozgását a Közösség területén.
Módosítás: 28 (14a) preambulumbekezdés (új) (14) Az „Emberi erıforrás”programnak az európai kutatás és technológia emberi potenciáljának minıségi és mennyiségi növelését kell szolgálnia, amely fıként a kutatói “szakma"elismerésével érhetı el. Ez lehetıvé tenné, hogy megtartsuk az alapkutatás kiválóságát, ösztönözzük a technológiai kutatás egyenletes fejlesztését AD\597848HU.doc
19/360
PE 362.659v02-00
HU
és az Európába, vagy Európán kívülre irányuló kutatói mobilitást. Indokolás Ez az új preambulumbekezdés világosabbá teszi az "Emberi erıforrás" program célkitőzéseit, azáltal, hogy bevezeti a kutatás, mint a többi foglalkozással egyenértékő szakma fogalmát.
Módosítás: 29 (14b) preambulumbekezdés (új) (14b) Az „Emberi erıforrás” részben a gyerekek és a fiatalok tudomány iránti figyelmét és érdeklıdését olyan környezetben kell táplálni, amely erısíti a tudományos nevelést minden szinten – beleértve az iskolákat –, valamint elımozdítja a fiatalok körében a tudomány iránti érdeklıdést és az ebben való részvételt.
Módosítás: 30 (15) preambulumbekezdés (15) A „Kapacitások” részben javítani kell a kutatási infrastruktúrák használatát és fejlesztését, erısíteni kell a KKV-k innovatív kapacitását és képességüket a kutatásból származó elınyök kihasználására, támogatni kell a kutatásorientált regionális csoportosulások fejlıdését, fel kell szabadítani az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a kutatási potenciált, a tudományt és a társadalmat egymáshoz közelebb kell hozni a tudománynak és a technológiának az európai társadalomba való harmonikus integrálása érdekében és a nemzetközi együttmőködés támogatására horizontális cselekvéseket és intézkedéseket kell véghezvinni.
PE 362.659v02-00
HU
(15) A „Kapacitások” részben javítani kell a kutatási infrastruktúrák használatát, egyszerősíteni kell a hetedik keretprogram hozzáférhetıségével kapcsolatos eljárásokat, támogatni kell az információ terjesztését a hetedik keretprogram értelmében végrehajtott cselekvésekrıl, erısíteni kell a KKV-k innovatív kapacitását és képességüket a kutatásból származó elınyök kihasználására, támogatni kell a világelsıség potenciáljával rendelkezı kutatásorientált regionális csoportosulások fejlıdését, fel kell szabadítani az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a kutatási potenciált, a tudományt és a társadalmat egymáshoz közelebb kell hozni a tudomány és a terjesztés integrálása által és a nemzetközi együttmőködés támogatására horizontális cselekvéseket és intézkedéseket kell véghezvinni.
20/360
AD\597848HU.doc
Indokolás A kutatás eredményeinek terjesztése alapvetı feltétel annak érdekében, hogy a társadalom a kutatási forrásokból maximálisan részesedjen. Elengedhetelen továbbá, hogy a döntéshozók jobban beleláthassanak abba, hogy mi folyik a tudomány világában. A kutatás eredményeinek nagyobb fokú terjesztése is fontos továbbá, hogy igazolni lehessen a vállalkozások és az állampolgárok felé, hogy mire fordítják az adófizetık pénzét. A hatékonyabb tájékoztatás az FP7 hozzáférhetıségének egyszerősítésével elımozdítaná a kívánt célkitőzések megvalósítását.
Módosítás: 31 (16) preambulumbekezdés (16) A Közös Kutatóközpontnak közvetlen cselekvésekkel és az EU-politikák végrehajtásához nyújtott ügyfélközpontú támogatással hozzá kell járulnia a fent említett célkitőzések megvalósításához.
(16) A Közös Kutatóközpont kulcsfontosságú szerepet tölt be az EUpolitikák életrehívásához, kialakításához és végrehajtásához nyújtott ügyfélközpontú és szakmai támogatás nyújtásával. Folyamatos támogatásban kell részesíteni a KKK-t annak érdekében, hogy a tudomány és a technológia referenciaközpontjául szolgálhasson, amely független a magán- és nemzeti érdekektıl. Erıfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a KKK-k olyan független eszközzé váljanak, amelyek segítségével a Közösség fel tudja mérni az állampolgárokat érintı kockázatokat, különös tekintettel a környezetvédelmi kockázatokra, az élelmiszerbiztonságra és az energetikai hatásvizsgálatokra. Indokolás
Ez a szövegezés teljes mértékben megegyezik a KKK szerepének leírásával, amint arról a Tanács az FP5 esetében határozott, és megerısíti, hogy ez az FP7 esetében is így lesz, csakúgy, ahogyan az a FP6 esetében is történt. Módosítás: 32 (16a) preambulumbekezdés (új) (16a) A Bizottság számos alkalommal1 elismerte, hogy a régiók központi szerepet játszanak az Európai Kutatási Térség létrehozásában. 1 A Bizottság ‘Az Európai Kutatási Térség regionális dimenziója’ (COM(2001)0549) c. közleménye.
AD\597848HU.doc
21/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás A COM (2001)0549 bizottsági közlemény megállapítja, hogy a “regionális kutatási politikák és kezdeményezések biztosíthatják az agglomerációs gazdaságok és a sikeres ipari csoportosulások megjelenéséhez szükséges alapokat”. Mivel a közlemény központi üzenete a fıbb közösségi politikákhoz kapcsolódik és a kutatást ebben az összefüggésben említik, a szükséges eszközöket kell használni annak érdekében, hogy a régiók egy valódi Európai Kutatási Térség részévé válhassanak. Módosítás: 33 (17) preambulumbekezdés (17) A hetedik keretprogram kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket, valamint más közösségi cselekvéseket, amelyek a lisszaboni célkitőzések végrehajtására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükségesek, nevezetesen a strukturális alapok, a mezıgazdaság, az oktatás, a képzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, a foglalkoztatás és a környezetvédelem területére vonatkozó cselekvések mellett.
(17) A hetedik keretprogram kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket, valamint más közösségi cselekvéseket, amelyek a lisszaboni célkitőzések végrehajtására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükségesek, nevezetesen a strukturális alapok, a mezıgazdaság, az oktatás, a képzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, a foglalkoztatás és a környezetvédelem és a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályok területére vonatkozó cselekvések mellett. Következésképpen a keretprogram központi részét alkotó kutatási projektek támogatása mellett alapvetı fontosságú, hogy a hetedik keretprogram támogassa a nemzeti és regionális kutatási politikák és programok összehangolását. Ki kell hangsúlyozni az európai helyi hatóságok jelentıs hozzájárulását a kutatási finanszírozási erıfeszítésekhez és a keretprogramnak lehetıvé kell tennie a regionális politikák és a közösségi tevékenységek közötti szinergiák elmımozdítását. A Bizottság Kutatási Fıigazgatása felelısséggel tartozik annak biztosításáért, hogy a különbözı támogatási programok – ideértve a strukturális alapokat, az EFA-t és a CIP-et – között komplementaritás és szinergia valósul meg. Indokolás
Míg a közösségi dokumentumok támogatják a komplementaritást, kevés szó esik arról, hogyan lehet mindezt elérni és ki a felelıs a megvalósításáért. A kutatási biztosnak kell felelnie az ennek biztosítására szolgáló folyamatok kialakításáért és a különbözı finanszírozási PE 362.659v02-00
HU
22/360
AD\597848HU.doc
programok közötti kommunikációs kultúra elısegítéséért. Ha Európa teljesíteni kívánja a nagyratörı lisszaboni programot, összehangolt szabályokra lesz szüksége a szellemi tulajdonjogok, például a közösségi szabadalom tekintetében. Módosítás: 34 (18) preambulumbekezdés (18) Az e keretprogramban támogatott innovációs és KKV-vonatkozású tevékenységeknek ki kell egészíteniük a versenyképességre és innovációra vonatkozó keretprogram során végzett tevékenységeket.
(18) A hetedik keretprogramnak fıként azt a célt kell kitőznie, hogy a KKV-k megfelelı bevonását biztosítsa valamennyi tevékenysége és programja során. Az e keretprogramban támogatott innovációs és KKV-vonatkozású tevékenységeknek a lehetı legnagyobb szinergiát kell elériük, valamint a lehetı legszorosabb kapcsolatot kell létrehozniuk a versenyképességre és innovációra vonatkozó keretprogram során végzett tevékenységekkel, valamint a többi közösségi programokkal és intézkedésekkel. E célból a szellemi tulajdont biztosabban kell védeni, valamint az európai KKV-k innovációs képességét súlyosan károsító szerzıi jogi kalózkodás és hamisítás ellen folytatott küzdelmet európai szinten kell fokozni.
Indokolás A KKV-k központi szerepet játszanak az európai iparban. Ugyanakkor jól ismert tény, hogy nehézségeik vannak az innovációval kapcsolatos tevékenységek, különösen a kutatási és fejlesztési tevékenységek végrehajtása terén. Ennek megfelelıen specifikusabb és erıteljesebb fellépésre van szükség annak érdekében, hogy arra lehessen ösztönözni a KKV-kat, hogy részt vegyenek a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramban. Évente körülbelül 100 000-re becsülhetı azon munkahelyek száma Európában, amelyek a hamisítás miatt szőnnek meg. Figyelembe kell venni, hogy a szerzıi jogi kalózkodás és a hamisítás káros hatást gyakorol a KKV-kre és a foglalkoztatásra. Ebbıl adódóan ha a szellemi tulajdont biztosabban védenék, akkor a KKV-k versenyképesebbek lehetnének és többet fektethetnének az innovációba. Módosítás: 35 (18a) preambulumbekezdés (új) (18a) A Keretprogramnak hozzá kell járulnia a kölcsönös szinergia és komplentaritás létrehozásához a többi közösségi politikával és programmal, ideértve a versenyképesség és innováció programját, a struktúrális alapokat, a AD\597848HU.doc
23/360
PE 362.659v02-00
HU
szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szabályokat, az állami támogatási szabályokat stb. E szinergiák szem elıtt tartják a kutatás-finanszírozás olyan megerısített és egyszerősített megközelítésének szükségszerőségét, amely különösen fontos a KKV-k számára. Indokolás Törekedni kell a kutatás területén az EU programok és politikák szoros figyelemmel követésére, hogy legyızhetıvé váljon Európa egyik fı gyengéje, az „európai paradoxon”, az a sajátosságunk, hogy kiváló kutatási eredményeket hozunk létre, viszont nem vagyunk képesek ezeket az eredményeket innovációra és kereskedelmi termékek elıállítására váltani. Ez a koordináció megkönnyítené a KKV-k számára a támogatások megszerzését az innovációs projektek tekintetében. Módosítás: 36 (18b) preambulumbekezdés (új) (18b) A keretprogramnak – a tagállamok által az újonnan javasolt, innováción alapuló strukturális alapok keretében megvalósított finanszírozási rendszereken keresztül – ki kell használnia a strukturális alapok viszonylatában meglévı kiegészítı jelleget. Indokolás A kutatás és innováció szerepel a strukturális alapokban, a hetedik keretprogramnak és a versenyképességi és innovációs keretprogramnak kiegászítı jellegőnek kell lennie. Módosítás: 37 (18c) preambulumbekezdés (új) (18c) Meg kell határozni a kis- és középvállalatok (KKV-k) elınyét szolgáló új egyedi kutatási programokat. Módosítás: 38 (18d) preambulumbekezdés (új) (18d) Az üzleti világ részvétele és a tudományos ismeretek valamint technikai készségek kereskedelmi alkalmazása fontos tényezık annak biztosításában, PE 362.659v02-00
HU
24/360
AD\597848HU.doc
hogy a keretprogram hozzájáruljon a lisszaboni stratégiához, valamint a növekedés és munkalehetıségek létrehozásához. Indokolás Felül kell kerekedni Európa egyik kulcsfontosságú gyenge pontján az „európai paradoxonon”: a nagyszerő tudományos ismeret létrehozása, de elégtelen adottság ahhoz, hogy ezt az ismeretanyagot az innovációra és kerskedelmi termékekre váltsák át. Ezért meg kell valósítani a 7. keretprogram és a CIP Programok közötti integrációt. Módosítás: 39 (19) preambulumbekezdés (19) A keretprogram tevékenységeinek széles körben támogatott, kibıvített hatókörére, a finanszírozásnak a nemzeti és magán beruházásaira gyakorolt fellendítı hatására, a Közösségnek az új tudományos és technológiai kihívásokkal való szembenézésének igényére, az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá tételében a közösségi beavatkozás alapvetı szerepére, a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez hozzájáruló szélesebb körő hetedik keretprogramra tekintettel sürgetı szükség van az EU kutatási költségvetésének megkétszerezésére.
(19) A keretprogram tevékenységeinek széles körben támogatott, kibıvített hatókörére, a finanszírozásnak a nemzeti és magán beruházásaira gyakorolt fellendítı hatására, a Közösségnek az új tudományos és technológiai kihívásokkal való szembenézésének, valamint az európai kutatók potenciálja diszkriminációmentes teljes kihasználásának igényére, az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá tételében a közösségi beavatkozás alapvetı szerepére, az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos megoldásokra irányuló erıfeszítésekhez, az európai népesség egészsége érdekében, valamint a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez hozzájáruló szélesebb körő hetedik keretprogramra tekintettel sürgetı szükség van az EU kutatási költségvetésének megkétszerezésére.
Indokolás A kutatási területen az Európai Unió számára prioritást kell élveznie a – mind a nıi, mind a férfi – kutatók potenciálja legjobb kihasználásának. Módosítás: 40 (20) preambulumbekezdés (20) Figyelembe véve a hatodik AD\597848HU.doc
(20) Figyelembe véve a hatodik 25/360
PE 362.659v02-00
HU
keretprogram szerinti új eszközök használatának középtávú felülvizsgálatát és a keretprogram ötéves értékelését egy új megközelítést határoztak meg, amely segítségével az EU-s kutatáspolitika politikai célkitőzései könnyebben, hatékonyabban és rugalmasabb módon érhetı el. E célból a különbözı cselekvések támogatására csökkentett számú, egyszerőbb finanszírozási rendszereket kell használni, önmagukban vagy más finanszírozási rendszerekkel kombinációban, nagyobb rugalmassággal és szabadsággal.
keretprogram szerinti új eszközök használatának középtávú felülvizsgálatát és a keretprogram ötéves értékelését egy új megközelítést határoztak meg, amely segítségével az EU-s kutatáspolitika politikai célkitőzései könnyebben, hatékonyabban és rugalmasabb módon érhetı el. E célból a különbözı cselekvések támogatására csökkentett számú, egyszerőbb finanszírozási rendszereket kell használni, önmagukban vagy más finanszírozási rendszerekkel kombinációban, nagyobb rugalmassággal és szabadsággal és erısebb irányítási autonómiát kell biztosítani a résztvevık számára. Ezeknek a „finanszírozási rendszereknek” olyan szabályokat kell magukban foglalniuk (például egyes költségnemek minimális arányát), amelyekkel megfelelıen csökkenteni lehet az esetleges egyenlıtlenségeket. A résztvevıknek lehetıséget kell biztosítani arra, hogy megválaszthassák az eszközöket, és nagyobb fokú igazgatási autonómiával rendelkezzenek.
Indokolás Meg kell jegyezni, hogy ugyan a tudományos kiválóság továbbra is a legfontosabb kritérium marad, azonban a finanszírozási rendszerek a költségeken alapulnak, nem pedig az értéken. Mivel a bıvítést követıen a költségek nagyon eltérıek lehetnek, ez egyenlıtlenségeket okozhat a tagállamok között, ami veszélyes folyamatokat indíthat el. Az új tagállamokban a régi struktúrák örökségének következményeként a visszatéríthetı infrastrukturális költségek valószerőtlenül alacsonyak, különösen a „mindennapokban szükséges” infrastruktúrák esetében. (Természetesen a nagyobb infrastruktúrák terén tapasztalható egyenlıtlenségek megszüntetésére a Kohéziós Alapot kell használni.) A résztvevıknek nagyobb szabadságot kell biztosítani az eszközök megválasztásában. Nagyobb hatáskört is kell kapniuk annak érdekében, hogy kialakíthassák azokat a projektkoncepciókat, amelyek a kutatási szereplık szempontjából a legalkalmasabbnak tőnnek. A finanszírozási rendszerek egyszerősítése természetesen szükséges a keretprogramban való részvétel bátorításához, különösen a kiscsoportok és a KKV-k esetében. Ez a kutatási cselekvések minden szintjénél fenn kell, hogy álljon, a javaslat megszületésétıl a terv irányításáig. E célból a résztvevıknek meg kell engedni, hogy választhassanak a számos lehetıség közül egyetértésben a Bizottsággal, ami a kutatási cselekvés igazgatási és tudományos vezetését illeti, feltéve, hogy a felelısség garantálására sor kerül. PE 362.659v02-00
HU
26/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 41 (20a) preambulumbekezdés (új) (20a) Figyelembe véve a részvétel igazgatási követelményeit, a keretprogram résztvevıi számára alapvetı fontossággal bír a döntéshez, a szerzıdéskötéshez és a kifizetéshez szükséges idıtartam lerövidítése, valamint a jogszabályok és az Unió pénzügyi kötelezettségvállalásainak átláthatósága, mőködési hatékonysága és egyértelmősége. Indokolás Az Európai Bizottság által javasolt egyszerősítı intézkedések nem biztosítják a javaslatok benyújtása és a döntés meghozatala/támogatások kifizetése közötti várakozási idı lerövidítését. Módosítás: 42 (21) preambulumbekezdés (21) Mivel a Szerzıdés 163. cikkével összhangban elfogadandó cselekvések célkitőzését, azaz az európai tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulást nem lehet a tagállamok által megfelelıen megvalósítani, és ezért közösségi szinten ez jobban megvalósítható, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen a hetedik keretprogram nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.
(21) Mivel a Szerzıdés 163. cikkével összhangban elfogadandó cselekvések célkitőzését, azaz az európai tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulást nem lehet a tagállamok által megfelelıen megvalósítani, és ezért közösségi szinten, az európai régiókkal folytatott szorosabb partnerség keretében ez jobban megvalósítható, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen a hetedik keretprogram nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.
Indokolás A 163. cikknek megfelelıen és az 5. cikk alkalmazásában, valamint a program hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében az európai régiókat nagyobb mértékben kell bevonni. Módosítás: 43 (23) preambulumbekezdés (23) A Közösség bizonyos számú AD\597848HU.doc
(23) A Közösség bizonyos számú 27/360
PE 362.659v02-00
HU
nemzetközi szerzıdést kötött a kutatás területén, emellett törekedni kell a nemzetközi kutatási együttmőködés megerısítésére a Közösségnek a világszintő kutatói társadalomba való további integrálásának érdekében.
nemzetközi szerzıdést kötött a kutatás területén, emellett törekedni kell a nemzetközi kutatási együttmőködés megerısítésére azzal a céllal, hogy kihasználhassa a kutatás és fejlesztés nemzetközivé válásának összes elınyét, hozzájáruljon a globális közjavak elıállításához, továbbá a Közösségnek a világszintő kutatói társadalomba való további integrálásának érdekében. Indokolás
A nemzetközi megállapodások mások mellett a nemzetközi kutatási és fejlesztési együttmőködésre vonatkozó célkitőzések megvalósításának eszközei; e célkitőzések közé tartoznak többek között a tudás és más közjavak elıállításához való hozzájárulás, az európai ipar piacra lépéséenk elısegítése az új, gazdaságilag felemelkedı piacokon, vonzó környezet megteremtése a kutatási és fejlesztési célú külföldi befektetések számára stb. Módosítás: 44 (23a) preambulumbekezdés (új) (23a) Már létezik egy megfelelı tudományos ismerettel rendelkezı jelentıs szerv, amely képes jelentısen javítani a fejlıdı országokban elı emberek életkörülményeit; a keretprogram lehetıség szerint hozzá fog járulni a Millenniumi Fejlesztési Célok 2010-es megvalósításához. Indokolás Az Európai Parlament és a Tanács folyamatosan hangsúlyozta, hogy az EU kutatási tevékenységét a fejlıdı országokban élık javára kell hasznosítani, például a Millenniumi Fejlesztési Célokról szóló határozat keretében a súlyos és elhanyagolt betegségek, valamint az AKCS-EU állásfoglalás keretében a fertızı betegségek elleni küzdelemben. A keretprogramnak ezért az egyik átfogó prioritásként ki kell terjednie a Millenniumi Fejlesztési Célokra.
Módosítás: 45 (23b) preambulumbekezdés (új) (23b) Az Európai Unió kevésbé fejlett régióinak részvétele és a kutatás és a PE 362.659v02-00
HU
28/360
AD\597848HU.doc
technológiai fejlıdés eredményeinek szélesebb körő elterjesztése alapvetı fontossággal bír az európai versenyképesség, a technológiai különbségek áthidalása és a társadalmi kohézió szempontjából.
Módosítás: 46 (24) preambulumbekezdés (24) A hetedik keretprogramnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlıdés és a környezetvédelem ösztönzéséhez.
(24) A hetedik keretprogramnak hozzá kell járulnia a növekedés, a fenntartható fejlıdés és a környezetvédelem ösztönzéséhez, valamint különösen az éghajlatváltozás és az ebbıl következı egyre súlyosabb szélsıséges éghajlati események kezeléséhez.
Indokolás A hetedik kererprogramnak arra kell törekednie, hogy egészében hozzájáruljon a lisszaboni stratégia céljainak megvalósításához. Ezek közül az egyik legnagyobb kihívás a növekedés ösztönzése az EU-ban. Az éghajlatváltozás lassan a fenntartható fejlıdés mint a jövı generációival való szolidaritás metaforájává válik, amit egyre inkább az EU kényszerítı erejő irányadó elvének tekintenek. Módosítás: 47 (25) preambulumbekezdés (25) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvetı etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni.
AD\597848HU.doc
(25) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvetı etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni. Azemberi embriók klónozására, az ember genetikai örökségének módostására, vagy embriók és embrionális ıssejtek tudományos célú felhasználására és elıállítására nem támogathatóak e program keretében. A felnıtt vagy embrionális ıssejteken végzett kutatások 29/360
PE 362.659v02-00
HU
finanszírozhatóak e keretprogram alatt az érintett tagállam tudományos javaslatának és jogi keretének függvényében. Indokolás Funding for research on Embryo stem cells, where it is approved by a Member state must be subject to strict controls. Módosítás: 48 (25a) preambulumbekezdés (új) (25a) A kutatással kapcsolatos közösségi hatásköröket az EK-Szerzıdés 163. és azt követı cikkei határozzák meg; ezek a rendelkezések megállapítják, hogy a Közösségnek ki kell egészíteni a tagállamokban végzett kutatási tevékenységet azzal a céllal, hogy erısítse a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait, ösztönözze nemzetközi versenyképességének fejlıdését, ugyanakkor támogassa a kutatási tevékenységeket. Indokolás A Jogi Bizottság 2003. évi véleményében szerepelt. Módosítás: 49 (25b) preambulumbekezdés (új) (25b) A Közösség kutatással kapcsolatos hatáskörei kiegészítik a tagállamok ilyen hatásköreit, és a Közösségnek elsısorban pénzügyi támogatáson és/vagy nem kötelezı érvényő koordináción, illetve a nemzeti politikai intézkedések támogatásán és kiegészítésén keresztül kell érvényesítenie ezt a kiegészítı jelleget. Mindez soha, még közvetve sem lehet egyenértékő a nemzeti rendelkezések harmonizációjával. Indokolás A Jogi Bizottság 2003. évi véleményében szerepel.
PE 362.659v02-00
HU
30/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 50 (26) preambulumbekezdés (26) A hetedik keretprogramban megfelelı intézkedésekkl aktívan támogatják a nıknek a tudományban és a kutatásban betöltött szerepét, és azt hogy nagyobb számban ösztönözzék ıket az e munkakörnyezetben való részvételre, nem utolsósorban azáltal, hogy megteszik a munka és a családi élet egyensúlyának biztosításához szükséges lépéseket, ahol a barcelonai Európai Tanács következtetéseivel összhangban gyermekgondozási intézmények létrehozását biztosítják. Ezenkívül a kutatási témák megfelelı megválasztásával hozzá kell járulni ahhoz, hogy a nık teljes egyenlıséget élvezzenek a társadalom és a munka minden területén.
(26) A hetedik keretprogramban kellı figyelmet fordítanak a nıknek a tudományban és a kutatásban betöltött szerepére és arra, hogy tovább fokozzák a nık aktív szerepvállalását a kutatásban.
Indokolás Ösztönözni kell a nıi kutatók szakmai integrációját, nem utolsósorban olyan különleges intézkedésekkel, amelyek lehetıvé teszik, hogy a nık anélkül vállalhassanak aktív szerepet a kutatási tevékenységekben, hogy kénytelenek lennének lemondani a családi életrıl. A megfelelı gyermekgondozási intézmények kiépítése döntı fontosságú ahhoz, hogy a nık versenyképesek legyenek a munkahelyen; az Európai tanács 2002-es barcelonai ülésén a tagállamok megállapodtak abban, hogy 2010-ig gyermekgondozási ellátást biztosítanak a 3 éves és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-ának, valamint a 3 év alatti gyermekek legalább 33%-ának. Szükség van a nık támogatására a kutatásban, mind a kutatásban betöltött aktív szerepük, mind pedig a társadalmi helyzetük szempontjából (nıi témák), annak érdekében, hogy ne csak a szakmai elhetıségeik, hanem társadalmi helyzetük terén is megvalósuljon teljes egyenlıségük. Módosítás: 51 (27a) preambulumbekezdés (új) (27a) Ajánlati felhívások a következı évi források rendelkezésére állására is figyelemmel már a megelızı évben AD\597848HU.doc
31/360
PE 362.659v02-00
HU
közzétehetık. A közzététel idıpontjától függetlenül és a költségvetési rendelet 115. cikke ellenére az ajánlati felhívásokban ismertetni kell a támogatás odaítélésére alkalmazandó valamennyi kritériumot (különösen a 93. és 94. cikk szerinti kizárási kritériumokra), amelyek az elıírásokra vonatkozó hivatkozásokat is tartalmazhatnak. Az alkalmazandó kritériumok – a közlemény idıpontjában hatályos változatukban – kötelezı erıvel bírnak a közbeszerzési eljárás idıtartama alatt. Indokolás A megelızı évi közzététel arra szolgál, hogy megakadályozzák a kérelmek felhalmozódását a következı év elején, valamint az ezzel együttjárı késedelmet. Garantálni kell a jogbiztonságot a kérelmezık számára az eljárás során. Azzal, hogy az eljárás során tilos módosítani a kritériumokat, mind a kedvezményezettek, mind pedig a Bizottság szempontjából csökkentik az adminisztratív terhet, felgyorsítják az eljárást, és hozzájárulnak az egységes támogatási politikához. Módosítás: 52 (28) preambulumbekezdés (28) Megfelelı intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelızésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltőnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenırzésekrıl és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.
PE 362.659v02-00
HU
(28) Megfelelı, az Európai Közösségek érintett pénzügyi érdekeivel arányos és minimális bürokrácia melletti intézkedéseket kell hozni mind a megítélt támogatások hatékonyságának, mind pedig e források hatékony felhasználásának nyomon követése érdekében a szabálytalanságok és a csalás megelızésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltőnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenırzésekrıl és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) 32/360
AD\597848HU.doc
által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében. Indokolás Amint közfinanszírozásról van szó, szükség van a kutatási munkára megítélt elıirányzatok hatékonyságának ellenırzésére. Módosítás: 53 (29) preambulumbekezdés (29) Fontos biztosítani a hetedik keretprogram pénzgazdálkodásának hatékonyságát és eredményességét és végrehajtását a lehetı leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon végezni, valamint minden résztvevı számára ehhez könnyő hozzáférést nyújtani. Szükséges biztosítani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek való megfelelést, az egyszerősítés és jobb szabályozás követelményével együtt.
(29) Fontos biztosítani a hetedik keretprogram pénzgazdálkodásának hatékonyságát és eredményességét és végrehajtását a lehetı leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon végezni, biztosítva valamennyi résztvevı számára a jogbiztonságot és a programhoz való hozzáférést. valamint minden résztvevı számára ehhez könnyő hozzáférést nyújtani. Szükséges biztosítani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek való megfelelést, az egyszerősítés és jobb szabályozás követelményével együtt. A hetedik keretprogram végrehajtási eljárásainak egyszerősítése biztosítja, hogy a részvétel szabályai rugalmas végrehajtási intézkedéseket tartalmaznak.
Indokolás A rugalmatlanság megelızése és a bürokrácia csökkentése érdekében lehetıség szerint egyszerősíteni kell az eljárásokat. Módosítás: 54 (29a) preambulumbekezdés (új) (29a) A célszerőség és az elızı preambulumbekezdéssel való összhang érdekében fontos, hogy a 2007–2015 közötti idıszakban a vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a hetedik keretprogram cselekvéseiben való részvételére irányadó szabályok AD\597848HU.doc
33/360
PE 362.659v02-00
HU
megállapításáról és az eredmények terjesztésérıl szóló ... rendelet teljes mértékben tükrözze az egyszerősítés elvét, amellyel összhangban ezt a hetedik keretprogramra vonatkozó javaslatot kidolgozták. Az egyszerősítés alapvetı fontosságú abban, hogy valamennyi érdekelt félnek hozzáférési jogot biztosítsanak a programhoz. Indokolás A bonyolult eljárások a hatodik keretprogram legkomolyabban kritizált szempontjai közé tartoztak. A hetedik keretprogramban figyelmet kell fordítani az ezzel kapcsolatos megjegyzésekre, mégpedig a részvételi szabályok egyszerősítésével, és áltlánosabb összefüggésben az érdekelt felek közötti interakció egyszerősítésével. Módosítás: 55 (29b) preambulumbekezdés (új) (29b) A pénzügyi támogatást odaítélı szerveknek együtt kell mőködniük egy közös testület létrehozásában, amelynek feladata, hogy tájékoztatást és tanácsadást nyújtsanak a pályázóknak. E testület kialakítja különösen a hasonló típusú támogatások igénylılapjaira vonatkozó közös elıírásokat, ellenırzi az igénylılapok terjedelmét és érthetıségét, tájékoztatja a lehetséges pályázókat (különösen szemináriumok szervezésén és kézikönyvek készítéséne keresztül), és egy adatbázist mőködtet a pályázók Bizottság általi értesítése céljából. Módosítás: 56 (29c) preambulumbekezdés (új) (29c) Az odaítélési eljárást alapvetıen több eljárási szakaszra kell felosztani, amelynek során az elsı eljárási szakasznak csupán a benyújtott elfogadható pályázatok gyors értékelésére kell kiterjednie. Amennyiben egy pályázatnak már ezen eljárási szakasz után sincs kilátása a sikerre, errıl 116. cikk (3) bekezdésének megfelelıen tájékoztatni kell a pályázót. Ezt követıen mindegyik eljárási szakaszban egyértelmően el kell PE 362.659v02-00
HU
34/360
AD\597848HU.doc
választani a pályázó által benyújtandó bizonyítékokat az elızıektıl, különösen a terjedelmük és tartalmuk tekintetében. Amennyiben egy pályázótól bizonyíték benyújtását kérik, úgy a bizonyíték eljárásonként csak egyszer kérhetı. Az egyszer már összegyőjtött adatokat egy adatbázisban kell elhelyezni (109a. cikk). Törekedni kell az eljárás gyors lezárására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselınek a 109. cikk (1) bekezdésének alapelvei ellenére az egész eljárás alatt különösen arra kell ügyelnie, hogy egy támogatásra vonatkozóan a pályázó közzététellel, dokumentálással és egyéb bizonyítéknyújtási kötelezettségekkel kapcsolatos ráfordításai ne legyenek aránytalanul magasak a nyújtandó támogatás értékéhez viszonyítva. Indokolás Az eljárás szakaszokra bontásával lehetıvé kívánják tenni az elızetes kiválasztást. Ezzel csökkenthetık az eljárás korai szakaszában a dokumentálással kapcsolatos jelentıs ráfordítások is. Ugyanezt a célt szolgálja az engedélyezésre jogosult tisztviselı ellenırzési hatásköre is.
Módosítás: 57 (29d) preambulumbekezdés (új) (29d) A Bizottság által javasolt új végrehajtó szervek szerepeit és kötelességeit a mobilitás és a KKV specifikus támogatási cselekvések igazgatásában és irányításában a Részvételi Szabályokban egyértelmően le fogják fektetni. Indokolás Az illetékességek összeütközésének veszélye az intézmények között elıfordul. A tevékenységek további fejlıdésének kritikai elemzését az EP végzi.
Módosítás: 58 AD\597848HU.doc
35/360
PE 362.659v02-00
HU
2. cikk (2) bekezdés i) pont i) Biztonság és Világőr.
i) Biztonság; Indokolás
Mivel nincs sok egyértelmő kapcsolat a világőr és a biztonság között, így mint eltérı témákat kell tekinteni ıket.
Módosítás: 59 2. cikk (2) bekezdés ia) pont (új) ia) Világőr. Indokolás Mivel nincs sok egyértelmő kapcsolat a világőr és a biztonság között, így mint eltérı témákat kell tekinteni ıket. Módosítás: 60 2. cikk (4) bekezdés (4) Emberi erıforrás: az Emberi erıforráspotenciál mind mennyiségi, mind minıségi erısítése Európában a kutatás és a technológia területén.
(4) Emberi erıforrás: az Emberi erıforráspotenciál mind mennyiségi, mind minıségi erısítése Európában a kutatás és a technológiafejlesztés és a vállalkozó kedv területén, valamint a kutatók mobilitásának fokozott támogatása Európában.
Módosítás: 61 3. cikk A hetedik keretprogram végrehajtása egyedi programok útján történik. E programok meghatározzák a pontos célokat és végrehajtásuk részletes szabályait.
A hetedik keretprogram végrehajtása egyedi programok útján történik. E programok meghatározzák a pontos célokat és végrehajtásuk részletes szabályait összhangban a 1605/2002/EK, Euratom rendelettel.
Indokolás Az EU költségvetésének a költségvetési rendelet szerint kell megvalósulnia. .
PE 362.659v02-00
HU
36/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 62 4. cikk (1) bekezdés bevezetı rész (1) A hetedik keretprogramban a közösségi pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összege 72 726 millió euro. Ezt az összeget a 2. cikk (2)–(6) bekezdésében említett tevékenységek és cselekvések között a következık szerint osztják el (millió euróban):
(1) A hetedik keretprogramban a közösségi pénzügyi részvétel legnagyobb teljes indikatív összege 50 862 millió euro a 2007. január 1-jével kezdıdı hét éves idıszakra. Ezt az összeget a 2. cikk (2)–(6) bekezdésében említett tevékenységek és cselekvések között a következık szerint osztják el (millió euróban): Indokolás
Standard módosítás annak hangsúlyozására, hogy a javasolt összegeket egy esetleges több éves pénzügyi keretben meg kell erısíteni.Módosítás: 63 4. cikk (1) bekezdés táblázatBizottság által javasolt szöveg Együttmőködés
44432
Ötletek
11862
Emberi erıforrás
7129
Kapacitások
7486
A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei
1817
A Parlament módosításai Együttmőködés
32582
Ötletek
7560
Emberi erıforrás
4927
Kapacitások
4042
A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei
1751
Módosítás: 64 4. cikk (3a) bekezdés (új)
AD\597848HU.doc
37/360
PE 362.659v02-00
HU
(3a) A fent említett összegeket a pénzügyi terv 2011. évi felülvizsgálatakor módosítani kell. Módosítás: 65 4. cikk (3b) bekezdés (új) (3b) A Bizottság elızetes információval szolgál a költségvetési hatóság felé, amennyiben szándékában áll eltérni az Európai Unió általános éves költségvetésére vonatkozó megjegyzésekben és annak mellékletében megállapított kiadási lebontástól. Indokolás A közösségi finanszírozású kutatási tevékenységek pénzügyi ellenırzésének fejlesztése érdekében az elıadó szerint a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a költségvetési hatóságot az egyedi programok végrehajtásáról, és elızetes tájékoztatást kell nyújtania, amennyiben el kíván térni az általános költségvetésben megállapított kiadási lebontástól. Módosítás: 66 6. cikk A hetedik keretprogram alapján végzett (1) A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni. alapelvekkel összhangban kell végezni. (2) A hetedik keretprogram alapján a következı tevékenységek nem finanszírozhatóak: - emberi embriók klónozására irányuló kutatási tevékenységek; - az ember genetikai örökségének módosítására irányuló olyan kutatási tevékenységek, amelyek örökölhetıvé teszik az ilyen módosításokat; - embriók és embrionális ıssejtek tudományos célú felhasználása és elıállítása, mivel az emberi lények önmagukban teljes egészek, és az emberi test, különösen a nıi test nem bocsátható áruba. (3) A felnıtt vagy embrionális ıssejteken végzett kutatások finanszírozhatóak e keretprogram alatt az érintett tagállam PE 362.659v02-00
HU
38/360
AD\597848HU.doc
tudományos javaslatának és jogi keretének függvényében. Az ilyen finanszírozási kérelemnek részleteznie kell azokat az engedélyeztetési és ellenırzési intézkedéseket, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai tesznek meg. Az emberi ıssejtek felhasználását illetıne az intézményeket, szervezeteket és kutatókat az érintett tagállam jogi keretével összhangban álló, szigorú enegedélyeztetésnek és ellenırzésnek kell alávetni. (4) A kutatási területeket e program második szakaszában felül kell vizsgálni a tudományos téren elért haladások fényében. Indokolás A Bizottság az etikai korlátozások kérdésével csak az egyedi programok keretében kíván foglalkozni, ahol a Parlament nem rendelkezik együttdöntési joggal. Ezért fontos, hogy ezt a kérdést a keretprogramban tárgyalják. A módosítás a Bizottság egyedi programokra vonatkozó megfogalmazásán alapul, azonban azt az Európai Parlament 2005. márciusi határozatának és a Jogi Bizottság korábbi véleményének figyelembevételével módosították. A dél-koreai Hwang-ügy következményeit figyelembe véve még fontosabb a szubszidiaritás elvének rendkívül szigorú alkalmazása.
Módosítás: 67 7. cikk, cím és (1) bekezdés Felügyelet, értékelés és felülvizsgálat
Felügyelet, ellenırzés, értékelés és felülvizsgálat 1. A Bizottság – külsı szakértık bevonásával – a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait folyamatosan és szisztematikusan felülvizsgálja, és legalább két idıközi értékelést végez, egyet 2009-ben, egyet 2011-ben, empirikus módszertan alapján; adott esetben módosításokat javasol a célkitőzések és a kutatási tevékenységek tekintetében, hogy növelje hatékonyságukat és eredményeiket, és figyelembe vegye az új kutatási területeket. Új finanszírozási eszközök és részvételi szabályok szintén az értékelés tárgyai
1. Legkésıbb 2010-ben a Bizottság – külsı szakértık bevonásával – idıközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetıen a folyamatban lévı kutatási tevékenységek minısége és a kitőzött célok felé tett lépések szempontjából.
AD\597848HU.doc
39/360
PE 362.659v02-00
HU
egyszerőségük és rugalmasságuk tekintetében. Az értékelés eredményei, ideértve az új cselekvések és struktúrák hatékonyságára vonatkozó megállapításokat is (különösen az ERC és a KTK-k vonatkozásában), továbbá az egyszerősítési eljárások eredményeit, benyújtják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A hetedik keretprogram megkezdését megelızıen azonosítják egy alapos hatásvizsgálati értékelési jelentéshez szükséges adatokat annak biztosítása érdekében, hogy konzisztens adatmódszertanokat alkalmazzanak az adott információk összevetésére. A Bizottság összehasonlítja azokat az adatokat is, amelyek a keretprogram finanszírozásának EU-n belüli megoszlására vonatkoznak. Indokolás Mivel a hetedik kutatási keretprogram idıtartama hosszabb lesz, mint az elızıeké (hét év, szemben a négy évvel), állandó felülvizsgálat alatt kell tartani, és legalább két idıközi értékelést kell végrehajtani számos új vonása mőködésének ellenırzése céljából, illetve adott esetben kiigazító intézkedések alkalmazásával. Az értékelés kulcsfontosságú követelmény, ha a keretprogram eredményeit és mulasztásait érdemi módon kívánjuk vizsgálni. Ehhez meg kell bizonyosodnunk arról, hogy összehasonlítható értékelési módszertant használnak, illetve hogy ezeket a program kezdetén azonosítják, így biztosítva azt, hogy a program végén összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre. Például bejegyzett szabadalmak, publikációk és a technológiatranszfer példái. Egy félidıs értékelésnek is lennie kell, illetve a program eredményét illetıen szükséges egy átfogó értékelés. Két felülvizsgálat túlzott és nem nyújt segítséget. Az idıközi értékelés nem korlátozódhat a hetedik keretprogramra és egyedi programjaira, de – megfelelıen a hetedik keretprogramban a részvételi szabályok alapos egyszerősítése érdekében tett felszólításnak – ki kell terjeszteni azt a finanszírozási eszközökre és a részvételi szabályokra is, különösen az újonnan bevezetett rendelkezésekre. Módosítás: 68 I. melléklet, bevezetés, (1a) bekezdés (új)
PE 362.659v02-00
HU
40/360
AD\597848HU.doc
A program a következı stratégiai irányokat támogatja: az EKT, a KKV-k bevonása, a magánszféra általi finanszírozás, a szakpolitikán alapuló kutatások, a nemzeti politikákkal való kiegészítı jelleg, kutatók vonzása az EU-ba, illetve azok megtartása az EU-ban, valamint a technológiatranszfer. Indokolás Az alapvetı és alkalmazott kutatások közötti különbségeknek nincs jelentıségük a keretprogram kapcsán, amely a kiváló felderítı kutatást és az azt kísérı technológiatranszfert hangsúlyozza. A stratégiai irányoknak tükrözniük kell ezt a hangsúlyt és a többi alapelvet, amelyek a program központi elemei.
Módosítás: 69 I. melléklet, bevezetés, (1b) bekezdés (új) Európának valódi kiválóságra kell törekednie a kutatás terén, hogy a csúcstechnológiás kutatás, a technológiai fejlesztés és a demonstrációs tevékenységek terén vezetı szerepe lehessen. Indokolás A kiválóságnak mindig az európai kutatást irányító legfontosabb elvnek kell lennie, a lisszaboni célkitőzéseknek megfelelıen. Módosítás: 70 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (1) bekezdés A hetedik keretprogramnak ebben a részében a Európai Unión belüli és kívüli transznacionális együttmőködés kap támogatást minden szinten, a tudományos és technológiai fejlıdés olyan fontos területeinek megfelelı témákban, amelyeken a kutatást támogatni és erısíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívásoknak való megfelelés érdekében.
AD\597848HU.doc
A hetedik keretprogramnak ebben a részében a Európai Unión belüli és kívüli transznacionális együttmőködés kap támogatást minden szinten, a tudományos és technológiai fejlıdés olyan fontos területeinek megfelelı témákban, amelyeken a legmagasabb színvonalú kutatást támogatni és erısíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívásoknak való megfelelés érdekében, továbbá az évek során elhanyagolt kutatási területeket is, különös tekintettel a fejlıdı 41/360
PE 362.659v02-00
HU
országok egészségügyi szükségleteire. Indokolás A hetedik keretprogramnak ösztönöznie kell a legjobb munkavégzést az alapvetı és az alkalmazott kutatásban.
Módosítás: 71 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (3) bekezdés Az EU-cselekvésekhez meghatározott kilenc téma a következı: (1) Egészségügy; (2) Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia; (3) Információs és kommunikációs technológiák; (4) Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák; (5) Energia; (6) Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is); (7) Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is); (8) Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok; (9) Biztonság és Világőr.
Az EU-cselekvésekhez meghatározott tíz téma a következı: (1) Egészségügy; (2) Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia; (3) Információs és kommunikációs technológiák; (4) Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák; (5) Energia; (6) Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is); (7) Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is); (8) Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok; (9) Biztonság; (9a) Világőr.
Indokolás A Biztonság és a Világőr külön témákra bontása miatt. Módosítás: CA 72 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (5) bekezdés Külön figyelmet fordítanak a több témát átfogó kiemelt fontosságú kutatási területekre, mint például a tengertudományokra és -technológiákra.
Külön figyelmet fordítanak a tematikai területek közötti összehangolás hatékonyságára, valamint a több témát átfogó kiemelt fontosságú kutatási területekre. Ezért közös felhívásra kerül sor, amely különösen az inter- és multidiszciplináris szempontokra összpontosít azon tematikai prioritásokban, amelyek egyértelmően különféle tudományterületek, mint a
PE 362.659v02-00
HU
42/360
AD\597848HU.doc
társadalomtudományok és a természettudományok összekapcsolódásával járnak. E célból a felhívások az interdiszciplinaritás mértékének értékelésére vonatkozó kritériumokat is tartalmaznak.
Módosítás: 73 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (5a) bekezdés (új) A kis- és középvállalkozások (KKV-k), különösen a tudás alapú KKV-k részvételét gyakorlati támogatási intézkedésekkel kell biztosítani, amelyek mellé az elért célkitőzések mennyiségi és minıségi nyomon követése társul.
Indokolás A KKV-k által az innovációban és a versenyképesség javításában játszott létfontosságú szerepre tekintettel részvételüket biztosítani, illetve értékelni kell a keretprogram részeként. Módosítás: 74 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (7) bekezdés Nevezetesen az ipari vonatkozású területek esetében az egyes témákat – több forrás mellett – a különbözı „európai technológiai platformok” munkájára alapozva választották ki, amely platformokat azokon a területeken állították fel, ahol az európai versenyképesség, gazdasági növekedés és jólét a kutatás és technológia jelentıs középés hosszú távú fejlıdésétıl függ.
Nevezetesen az ipari vonatkozású területek esetében az egyes témákat – több forrás mellett – a különbözı „európai technológiai platformok” munkájára alapozva választották ki, amely platformokat azokon a területeken állították fel, ahol az európai versenyképesség, gazdasági növekedés és jólét a kutatás és technológia jelentıs középés hosszú távú fejlıdésétıl függ. Az európai technológiai platformok összehozzák az érdekelt feleket az ipar vezetésével, a stratégiai kutatási menetrend meghatározása és végrehajtása végett. A hetedik keretprogram hozzájárul e stratégiai kutatási menetrendeknek a megvalósításához, amennyiben ezek tényleges hozzáadott értéket képviselnek Európa számára.
AD\597848HU.doc
43/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 75 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (8) bekezdés A kilenc kutatási téma az EU-politikák megfogalmazásának, végrehajtásának és értékelésének alátámasztásához szükséges kutatásokat is magában foglal, mint például az egészségügy, a biztonság, a fogyasztóvédelem, az energia, a környezetvédelem, a fejlesztési támogatás, a halászat, a tengeri ügyek, a mezıgazdaság, az állatjólét, a közlekedés, az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a kohézió, a bel- és igazságügy területén folyó kutatások, a szabványok minıségének és végrehajtásának javítására vonatkozó, jogi szabályozást megelızı és ezzel egyidejő kutatás mellett.
A kilenc kutatási téma az EU-politikák megfogalmazásának, végrehajtásának és értékelésének alátámasztásához szükséges kutatásokat is magában foglal, folyó kutatások, a szabványok minıségének és végrehajtásának javításával az együttmőködtethetıség és a verseny javítására vonatkozó, jogi szabályozást megelızı és ezzel egyidejő kutatás és független szakértelem mellett.
Indokolás Felesleges listát készíteni az EU politikáiról.
Módosítás: 76 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (9) bekezdés, 1. pont – Újonnan felmerülı igények: egy adott területen és/vagy több terület találkozásánál felmerülı, különösen a jelentıs áttöréssel kecsegtetı új tudományos és technológiai lehetıségek meghatározására vagy további felderítésére vonatkozó spontán kutatási ajánlatok egyedi támogatásán keresztül;
PE 362.659v02-00
HU
– Jövıbeli és újonnan felmerülı technológiák: szükség van az új tudományos és technológiai lehetıségek azonosítására vagy további kutatására irányuló kutatás ösztönzésére egy adott területen és/vagy más fontos területekkel és tudományágakkal kombinálva, spontán kutatási ajánlatok egyedi támogatásán keresztül, ideértve a közös felhívásokat is; szükséges továbbá eredeti elképzeléseket és radikálisan új felhasználásokat támogatni és új lehetıségeket feltárni útitervek formájában, különösen a jelentıs áttöréssel kecsegtetı potenciállal kapcsolatosan; az „Ötletek” programfejezet szerinti tevékenységekkel való megfelelı koordináció szükséges lesz annak megakadályozására, hogy átfedésre kerüljön sor, és lehetıvé váljon a 44/360
AD\597848HU.doc
finanszírozás optimális kihasználása. Indokolás Szükség van az IST tematikus területen a hatodik kutatási és fejlesztési keretprogram szerint szerzett kedvezı tapasztalatok terjesztésére, amelynek része az, hogy minden egyes téma tekintetében a finanszírozás egy részét elkülönítik a jövıbeli és az új technológiák számára. Módosítás: 77 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (10) bekezdés Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában támogatják, többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények, külsı szakértık által nyújott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, nagy nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás. Az etikai elveket és a nemek kérdésének szempontjait is figyelembe veszik.
Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában támogatják, többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények, külsı szakértık által nyújott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket. Különös figyelmet szentelnek a KKV-k megfelelı részvétele biztosításának, különösen a tudás alapú KKV-k esetében, a nemzetközi együttmőködésben. Ezért az „Együttmőködés” programban mindvégig fontos szerepe van a konkrét intézkedéseknek, ideértve a KKV-k számára a külön felhívásokat, a „Nemzeti Feltalálói Díjakat” és a KKV-k részvételét támogató intézkedéseket. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, nagy nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás. Az etikai elveket, a nemek kérdésének szempontjait és a fiatal kutatók bevonását is figyelembe veszik.
Módosítás: 78 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (10a) bekezdés (új)
AD\597848HU.doc
45/360
PE 362.659v02-00
HU
A Közösség támogatja a technológiatranszfer-tevékenységeket, és hozzájárul a kutatás és a kereskedelmi hasznosítás közötti szakadék áthidalásához azáltal, hogy finanszírozást nyújt az Európai Beruházási Alapnak (EBA) egy „technológiatranszfer-eszköz” irányítása érdekében. A Szerzıdés 167. cikkével és az egyedi programokat elfogadó tanácsi határozattal összhangban elfogadott rendelet elfogadására figyelemmel és az abban megállapítandó részletes szabályoknak megfelelıen az eszközbıl finanszírozhatók az egyetemek, a kutatóközpontok vagy a technológiatranszfer területén aktív más jogi személyek technológiatranszfertevékenységei.
Módosítás: 79 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (10b) bekezdés (új) A keretprogram értelmében támogatott tevékenységek sokszínősége miatt elengedhetetlen a tevékenységek megfelelı egységesítése és összehangolása. Az összhang hiányának és az egymást átfedı kompetenciák elkerülése érdekében jobb együttmőködést kell megvalósítani a nemzeti és az európai kutatási programok, illetve a gazdasági szereplık között a hosszú távú kutatási menetrendben. Indokolás A fragmentálódás jelentıs akadály az európai kutatási tervezet sikere elıtt. Módosítás: 80 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, (11) bekezdés, -1. pont (új) Európai technológiai platformok Módosítás: 81 I. melléklet, I. fejezet " Cooperation", (11a) bekezdés (új) Az európai kutatás egyre növekvı PE 362.659v02-00
HU
46/360
AD\597848HU.doc
versenyképessége elıírja, hogy az ERA egészére vonatkozó potenciált teljesen kihasználják. Ezért a tudományos kiválóság biztosítására vonatkozó projektek – valós ERA-nak széleskörő konzorciumok létrehozásával való támogatásával egyidejőleg – feltárják az emberi és pénzügyi erıforrások optimális kihasználásának lehetıségeit.
Módosítás: 82 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, alcím és (11b), (11c), (11d) és (11e) bekezdés (új) Európai technológiai platformok Az európai technológiai platformok (ETPk) olyan mechanizmusok, amelyek révén valamennyi érdekelt fél összehozható saját stratégiai kutatási programjaik (SRA-k) kifejlesztése céljából, továbbá ezek nyomon követésére a feladatok egymás között való tényleges megosztásával. Az ETP-k megkönnyítik az egyedi vállalkozások (fıleg a KKV-k) vagy a vállalkozói csoportok részvételét a saját tevékenységi körükbe tartozó kutatási projektekben. A versenyképességi potenciáljuk teljes kiaknázása érdekében a regionális csoportosulások is csatlakozhatnak az ETPkhez. A pénzügyi intézményeknek tıkét kell mozgósítaniuk annak érdekében, hogy az SRA-kat végrehajtó projektek tekintetében kölcsönöket bocsássanak rendelkezésre, felhasználva valamennyi finanszírozási lehetıséget, ideértve a kockázatmegosztási finanszírozási eszközt is, amely a keretprogram eszköze. Módosítás: 83 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Együttmőködésben végzett kutatás” alcím, (1a) bekezdés (új) Az Európai Kutatási Térség fejlesztésének támogatása érdekében támogatni kell a meglévı intézményeket és egyetemeket a AD\597848HU.doc
47/360
PE 362.659v02-00
HU
tudományos és technológiai kutatás területén a kiválóság alapvetı központjaiként meglévı kapacitásukban azáltal, hogy kiválóságukat fejlesztjük és bıvítjük, a kapcsolódási pontok növelésével és más, nemzeti vagy regionális szinten végrehajtott kutatásokkal. Ennek érdekében új hálózatba szervezéssel és integrációval kapcsolatos feladatokat vezetnek be a kiválósági hálózatok tevékenységi körébe.
Módosítás: 84 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Együttmőködésben végzett kutatás” alcím, (2) bekezdés Ezt az együttmőködésben végzett kutatás különbözı finanszírozási rendszereken keresztüli támogatásával érik el: együttmőködésen alapuló projektek, kiválósági hálózatok, koordinációstámogatási cselekvések (l. III. melléklet).
Ezt a célkitőzést az együttmőködésben végzett kutatás különbözı finanszírozási rendszereken keresztüli támogatásával érik el: a projektek túlnyomórészt együttmőködésen alapuló projektek és kiválósági hálózatok, koordinációstámogatási cselekvések (l. III. melléklet). Az együttmőködésen alapuló projekteknek le kell fedniük a kutatási és demonstrációs tevékenységeket, az eredményeket közelíteniük kell a piachoz, és e cselekvési vonalat a versenyképességi és innovációs program által kínált eszközökkel kell összekötni.
Módosítás: 85 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Közös technológiai kezdeményezések” alcím, (1) bekezdés Néhány, korlátozott számú esetben a KTFcélkitőzés hatóköre és a szükséges források mértéke indokolttá teszi hosszú távú partnerségek közös technológiai kezdeményezések formájában való létrehozását a köz- és magánszféra között. E fıként az európai technológiai platformok munkájából eredı és a területükön egy vagy néhány kiválasztott kutatási szempontot PE 362.659v02-00
HU
Néhány, korlátozott számú esetben a KTFcélkitőzés hatóköre és a szükséges források mértéke indokolttá teszi hosszú távú partnerségek közös technológiai kezdeményezések formájában való létrehozását a köz- és magánszféra között. Ezen új eszközöknek az európai technológiai platformok tevékenységein kell alapulniuk, és a Bizottság feladata a 48/360
AD\597848HU.doc
lefedı kezdeményezések összefogják a magánszférabeli befektetéseket a nemzeti és európai közfinanszírozással, beleértve a kutatási keretprogram támogatásait és az Európai Beruházási Bank kölcsönfinanszírozását. A közös technológiai kezdeményezések elfogadása a Szerzıdés 171. cikke alapján (ebbe beletartozhat egy közös vállalkozás létrehozása is) vagy a Szerzıdés 166. cikke értelmében egyedi programokra vonatkozó határozatok alapján történhet.
stratégiai kutatási menetrendekbıl történı problémamentes átmenet biztosítása. Pontos kritériumokat és iránymutatásokat kell megállapítani a közös technológiai kezdeményezések kiválasztására. Az EKSzerzıdés 171. cikke szerint megvalósított ilyen közös vállalkozásoknak egyesíteniük kell az állami és a magán pénzalapokat. Az EBB-nek tıkét kell mobilizálnia a kockázatmegosztó pénzügyi eszköz keretében nyújtott kölcsönök támogása érdekében. Az EBB és a Bizottság által közösen létrehozott kockázatmegosztó pénzügyi eszközt egy megfelelı vegyes bizottságnak kell irányítani, és a keretprogram egy eszközeként kell szervezni. Jelentést kell készítenie, amely ajánlásokat tartalmaz a KTF-prioritások közötti költségvetési megosztásról a közös technológiai kezdeményezésekben, összhangban a barcelonai prioritásokkal. A tevékenységeket az EBA-val is össze kell hangolni a KKV-nak biztosított pénzügyi erıforrások érdekében.
Indokolás A „tudás alapú társadalom építése” lisszaboni célkitőzés szerint a hetedik kutatási keretprogram alapja az Európai Kutatási Térség (EKT) gondolata. Ennek célja a kiválóság megerısítése, illetve az üzleti világot érdeklı tematikus területek esetében a témákat az egyes európai technológiai platformok által kialakított tevékenységek alapján választották ki. Ezeket olyan területeken állapítják meg, amelyek esetében a versenyképesség és a gazdasági növekedés nagymértékben függ a technológiai kutatás rövid és középtávú eredményeitıl. Az Európai Technológiai Platformok – jelenleg 28 – a PPP-k (állami–magán partnerségek) kiépítésének értékes eszközei, és szükség esetén a 171. cikk szerint közös vállalkozások szervezhetık egyes feladatoknak jól meghatározott szektorokban való ellátása céljából. Mivel az ETP új fogalom, és a KTK új eszköz a hetedik kutatási keretprogramban, egyedi támogatási intézkedéseket, meghatározott döntéshozatali eljárásokat és nyomon követést kell megállapítani. Módosítás: 86 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Közös technológiai kezdeményezések” alcím, (1a) bekezdés (új) Az Európai Technológiai Platformoknak fel kell használni az EUREKAcsoportosulások által győjtött széles körő AD\597848HU.doc
49/360
PE 362.659v02-00
HU
tapasztalatot, amely sikeresen hozzájárult a stratégiai kutatási térségek fejlıdéséhez Európában. Indokolás Ilyen csoportosulásoknak a hetedik kutatási keretprogram szerinti projektek kialakítása, fejlesztése és végrehajtása mentén történı bevonása valószínőleg pozitív szinergiákat teremt majd mind a keretprogram, mind az EUREKA számára.
Módosítás: 87 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Közös technológiai kezdeményezések” alcím, (2) bekezdés A lehetséges közös technológiai kezdeményezéseket a következı kritériumok alapján állapítják meg:
A lehetséges közös technológiai kezdeményezéseket nyílt és átlátható módon állapítják meg számos kritérium alapján:
- az európai szintő kezdeményezés hozzáadott értéke.
–
a kitőzött cél meghatározásának részletessége és érthetısége.
PE 362.659v02-00
HU
50/360
–
valós társadalmi igény és az ipar részérıl elkötelezettség megléte.
–
az európai szintő kezdeményezés hozzáadott értéke, amely a kiválóságon és a határon átnyúló együttmőködésbıl kialakuló szinergiákon alapulva mérhetı.
–
a keletkezı elınyök szerepe a társadalom szempontjából.
–
a létezı eszközöknek a célkitőzés elérésére való alkalmatlansága.
–
az ipari versenyképességre és növekedésre gyakorolt hatása.
–
a vállalkozói kedv ösztönzésére való kapacitás.
–
a kitőzött cél és az eredmények meghatározásának részletessége és érthetısége.
–
az érintett kutatók képzésére
AD\597848HU.doc
vonatkozó program. –
az ipar pénzügyi és erıforrásra vonatkozó elkötelezettségének mértéke.
–
az ipar pénzügyi és erıforrásra vonatkozó elkötelezettségének mértéke.
–
az ipari versenyképességre és növekedésre gyakorolt hatása.
–
a szélesebb körő politikai célkitőzésekhez való hozzájárulás jelentısége.
–
a szélesebb körő politikai célkitőzésekhez való hozzájárulás jelentısége.
–
mennyire képes további nemzeti támogatás megszerzésére és a jelenlegi vagy jövıbeli ipari finanszírozás fellendítésére.
–
mennyire képes további nemzeti támogatás megszerzésére és a jelenlegi és jövıbeli ipari finanszírozás fellendítésére.
–
a létezı eszközöknek a célkitőzés elérésére való alkalmatlansága.
(A francia bekezdések sorrendje megváltozott)
Módosítás: 88 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Közös technológiai kezdeményezések” alcím, (2a) bekezdés (új) A közös technológiai kezdeményezések jellegét egyértelmően meg kell határozni, különös tekintettel az alábbiakkal kapcsolatos kérdésekre: - pénzügyi kötelezettségek; - a résztvevık kötelezettségvállalásának idıtartama; - a szerzıdés megkötésére és felmondására irányadó szabályok; - szellemi tulajdonjogok.
Módosítás: 89 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Közös technológiai kezdeményezések” alcím, (3) bekezdés Különös figyelmet kell fordítani a közös technológiai kezdeményezések és az ugyanazon területre vonatkozó nemzeti programok és projektek globális koherenciájára és összehangolására. AD\597848HU.doc
Tekintettel a közös technológiai kezdeményezések széles alkalmazási körére és különleges összetettségére, komoly erıfeszítéseket tesznek átlátható mőködésük biztosítására, összhangban a 51/360
PE 362.659v02-00
HU
kiválóság elveivel. Különös figyelmet kell fordítani a közös technológiai kezdeményezések és az ugyanazon területre vonatkozó nemzeti programok és projektek globális koherenciájára és összehangolására. Végrehajtási eljárásaiknak tartalmazniuk kell külön útitérképeket a KKV-k és a technológiatranszfer integrálása tekintetében, továbbá a részt vevı kutatók oktatási és képzési programjait. A tagállamoknak és a Bizottságnak közös erıfeszítéseket kell tenniük a koherens koordinációs intézkedések létrehozása és a végrehajtásukhoz szükséges pénzügyi háttér biztosítása érdekében. Indokolás A kiválóság a keretprogram tevékenységeinek fı szempontja kell, hogy legyen. A közös technológiai kezdeményezések kiváló eszközök a KKV-k kutatásban és a technológiai szakadék csökkentésében való részvétele szempontjából. Az egyetemi és az ipari világ közötti együttmőködést meg kell erısíteni. Sohasem szabad alábecsülni a képzés és az oktatás szerepét a kutatók kapacitásának fokozásában. Az „átfogó koherencia és összehangolás” olyan szervezeti és monetáris erıfeszítést jelent, amelynek kiegészítı jellegőnek kell lennie az érintett vállalkozások kiadásai mellett.
Módosítás: 90 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „A nem közösségi kutatási programok összehangolása” alcím, (2) bekezdés, második a. francia bekezdés (új) – A sikeres ERA-STAR modell korlátozott számú területeken történı alkalmazása az európai régiók és a kis vagy közepes nagyságú tagállamok együttmőködésében a GMES-hez (Globális Környezetvédelmi és Biztonsági Megfigyelı Rendszer) hasonló, hosszú távú programok irányítására vonatkozóan. Indokolás Az ERA-STAR egy ERA-NET projekt, amelyben középmérető európai régiók és tagállamok PE 362.659v02-00
HU
52/360
AD\597848HU.doc
vesznek részt, és egymással ígéretes megállapodások keretében mőködnek együtt. Ez a projekt különösen alkalmas olyan programok irányítására, mint a GMES, amelyben az európai régiók igényeit kellıen figyelembe kell venni. Módosítás: 91 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „A nem közösségi kutatási programok összehangolása” alcím, (3) bekezdés, bevezetı rész A Közösségnek a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való részvétele a 169. cikk alapján különösen lényeges az azonos szükségletekkel és/vagy érdekekkel rendelkezı tagállamok közötti nagy léptékő, „változó geometriájú” európai együttmőködés szempontjából. Ilyen, a 169. cikk szerinti kezdeményezéseket indítanak a tagállamokkal szoros együttmőködésben megállapított területeken, beleértve a kormányközi programokkal való esetleges együttmőködést, a következı kritériumok alapján:
A Közösségnek a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való részvétele a 169. cikk alapján különösen lényeges az azonos szükségletekkel és/vagy érdekekkel rendelkezı tagállamok közötti nagy léptékő, „változó geometriájú” európai együttmőködés szempontjából. Ilyen, a 169. cikk szerinti kezdeményezéseket indítanak a tagállamokkal szoros együttmőködésben megállapított területeken, beleértve a kormányközi programokkal, mint például az EUREKA-val való esetleges együttmőködést, a következı kritériumok alapján:
Indokolás Az EUREKA kormányközi kezdeményezés. Mőködésének alapja a 35 nemzeti projektkoordinátor által alkotott hálózat, amelyet kiegészít egy, az Európai Bizottság Kutatási Fıigazgatóságán tevékenykedı koordinátor munkája. Az EUREKA támogatja az erıs európai dimenzióval rendelkezı, határokon átnyúló projekteket, és elıtérbe helyezi az Európai Stratégiai Kutatási Területeket, ezzel fejlıdést és foglalkoztatást biztosítva az adott országnak, az ebbıl eredı pozitív hatások pedig az Európai Közösség egészére kiterjednek. Az EUREKAn és a közösségi programokon belül folytatott szoros együttmőködés során tanácsos elkerülni az erıfeszítések és támogatások megosztását, és az átfedést a legfontosabb témákban. Módosítás: 92 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „A nem közösségi kutatási programok összehangolása” alcím, (3) bekezdés, negyedik a. francia bekezdés (új) – társadalmi és környezetvédelmi hozzáadott érték. Módosítás: 93 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Nemzetközi együttmőködés” alcím, (1) bekezdés, bevezetı rész, 1. pont A keretprogram e részéhez kapcsolódó AD\597848HU.doc
A nemzetközi együttmőködési 53/360
PE 362.659v02-00
HU
nemzetközi együttmőködési cselekvések a következık:
cselekvéseknek egyértelmően azonosított európai hozzáadott értéket kell felmutatniuk. és. A keretprogram e részéhez kapcsolódó ilyen cselekvések a következık:
– a témák keretében végzett minden tevékenység megnyitása harmadik országokbeli kutatók és kutatóintézetek számára, mindent megtéve annak érdekében, hogy ıket/ezeket e lehetıség kihasználására bátorítsák.
– Fokozott részvétel a tematikai területeken harmadik országokbeli kutatók és kutatóintézetek részérıl, a „biztonság” témára vonatkozóan megfelelı korlátozásokkal a titoktartási kérdésekben mindent megtéve annak érdekében, hogy ıket/ezeket e lehetıség kihasználására bátorítsák
Indokolás Sajátos rendelkezésekre van szükség a harmadik országbeli szerveknek a biztonság téma szerinti projektekben való részvétele szabályozására. A nemzetközi együttmőködési projektek tekintetében egyértelmően meghatározott európai hozzáadott értéknek kell mutatkoznia. Módosítás: 94 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Nemzetközi együttmőködés” alcím, (1) bekezdés, 2. pont - egyedi együttmőködési cselekvéseket szánnak minden téma területén harmadik országokkal egy bizonyos témakörben való együttmőködésre kölcsönös érdeklıdés esetén. Kétoldalú együttmőködési megállapodások vagy többoldalú párbeszéd útján szoros kapcsolat alakult ki az EU és ezen országok vagy országcsoportok között, ezek a cselekvések elınyben részesített eszközökként fognak szolgálni az EU és ezen országok közti együttmőködés végrehajtására. A kölcsönös érdekeltségő területek kiszolgálása érdekében az ilyen intézkedéseknek részei kell hogy legyenek a következık: a tagjelölt országok, valamint szomszédos államok kutatási kapacitásainak megerısítését célzó cselekvések és a fejlıdı és felemelkedı országokat célzó együttmőködési tevékenységek, melyek ezen országoknak a sajátságos szükségleteire összpontosítanak például az egészség, különös tekintettel a ritka és elhanyagolt betegségekre, a mezıgazdaság, a halászat és
- egyedi együttmőködési cselekvéseket szánnak minden téma területén harmadik országokkal egy bizonyos témakörben való együttmőködésre kölcsönös érdeklıdés esetén. Kétoldalú együttmőködési megállapodások vagy többoldalú párbeszéd útján szoros kapcsolat alakult ki az EU és ezen országok vagy országcsoportok között, ezek a cselekvések elınyben részesített eszközökként fognak szolgálni az EU és ezen országok közti együttmőködés végrehajtására. Ezek a cselekvések nevezetesen a következık: a tagjelölt országok, valamint szomszédos államok kutatási kapacitásainak megerısítését célzó cselekvések; a fejlıdı és felemelkedı országokat célzó együttmőködési tevékenységek, melyek ezen országoknak a sajátságos szükségleteire összpontosítanak például az egészség, a mezıgazdaság, a halászat és környezetvédelem területén, és amelyeket ezen országok kapacitásához igazodó pénzügyi feltételekkel hajtanak PE 362.659v02-00
HU
54/360
AD\597848HU.doc
végre.
környezetvédelem területén, és amelyeket ezen országok kapacitásához igazodó pénzügyi feltételekkel hajtanak végre. Indokolás
Egyértelmőnek kell lennie, hogy az együttmőködési program szerinti egyedi nemzetközi együttmőködési intézkedéseknek különösen az EU és a harmadik országok számára fontos, kölcsönös érdekő kutatási területekre kell vonatkozniuk. Több figyelmet kell szentelni a ritka és az elhanyagolt betegségeknek. Módosítás: 95 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Nemzetközi együttmőködés” alcím, (2a) bekezdés (új) Egy teljes körő stratégia kerül kidolgozásra a Nemzetközi Együttmőködés számára a keretprogramon belül, meghatározva a célkitőzéseket, európai érdekeket és az országok együttmőködésének egyedi területeit. A stratégia kijelöli azokat a területeket, ahol a harmadik országok részvétele korlátozott lesz, pl. a biztonsági kutatásban. Indokolás A stratégia biztosítani fogja a Nemzetközi Együttmőködés széles területének koherens megközelítését és fejleszti a hatékonyságot. A biztonságot tekintve, a tájékoztatáshoz korlátozott hozzáférés szükséges. Módosítás: 96 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Célkitőzés” alcím Az európai polgárok egészségének javítása és az európai, egészségügyhöz kötıdı ágazatok és vállalkozások versenyképességének növelése, világszintő egészségügyi problémák – beleértve az újonnan fellépı járványokat – megoldásának keresése mellett. Hangsúlyt fektetnek az átültetı kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba való átültetése), az új terápiák kifejlesztésére AD\597848HU.doc
Az európai polgárok egészségének javítása és az európai, egészségügyhöz kötıdı ágazatok és vállalkozások versenyképességének növelése és innovatív kapacitásának fokozása világszintő egészségügyi problémák – beleértve az újonnan fellépı járványokat és az elhanyagolt betegségeket. A kutatás célja mind a betegségmegelızés optimalizálása, mind a hatékony gyógymódok és 55/360
PE 362.659v02-00
HU
és validálására, az egészségjavítási és megelızési módszerekre, a diagnosztikai eszközökre és technológiákra, valamint a fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerekre.
gyógyszerek kifejlesztése, biztosítva egyúttal az állami finanszírozású kutatás eredményeihez való méltányos hozzáférést. Hangsúlyt fektetnek az átültetı kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba való átültetése), az új terápiák kifejlesztésére és validálására, az egészségjavítási és megelızési módszerekre, a diagnosztikai eszközökre és technológiákra, a kutatási alapú legmodernebb kezelési eszközökre, valamint a fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerekre.
Módosítás: 97 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés Az emberi genom szekvenálása és a posztgenomika területén történt legújabb elırelépések forradalmasították az emberi egészségre és betegségekre irányuló kutatást. A nagy mennyiségő adat integrálása és a háttérben lévı biológiai folyamatok megértése kritikus nagyságú különbözı szaktudás és forrás egybefogását igényli, amely nemzeti szinten nem áll rendelkezésre. Az átültetı egészségügyi kutatásban – amely lényegbevágóan fontos az orvosbiológiai kutatások gyakorlati hasznának biztosításához – jelentıs fejlıdés eléréséhez különbözı érdekelt feleket bevonó multidiszciplináris és páneurópai megközelítésekre is szükség van. Az ilyen megközelítések lehetıvé teszik Európa számára, hogy hatékonyabban járuljon hozzá a világszintő jelentıséggel bíró betegségek leküzdésére tett nemzetközi erıfeszítésekhez.
Az emberi genom szekvenálása és a posztgenomika területén történt legújabb elırelépések forradalmasították az emberi egészségre és betegségekre irányuló kutatást. A nagy mennyiségő adat integrálása és a háttérben lévı biológiai folyamatok megértése és az egészségügyi vonatkozású bioiparágak számára kulcsfontosságú technológiák fejlesztése kritikus nagyságú különbözı szaktudás és forrás egybefogását igényli, amely nemzeti szinten nem áll rendelkezésre. Az átültetı egészségügyi kutatásban – amely lényegbevágóan fontos az orvosbiológiai kutatások gyakorlati hasznának biztosításához – jelentıs fejlıdés eléréséhez különbözı érdekelt feleket bevonó multidiszciplináris és páneurópai megközelítésekre is szükség van. Az ilyen megközelítések lehetıvé teszik Európa számára, hogy hatékonyabban járuljon hozzá a világszintő jelentıséggel bíró betegségek leküzdésére tett nemzetközi erıfeszítésekhez.
Indokolás Az elkövetkezı években az innováció legjelentısebb kihívása az egészségügy terén az új technológiák sikeres integrálása az egészségügyi iparágakba, ideértve az új biológiai eljárásokat is. PE 362.659v02-00
HU
56/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 98 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek, az autoimmunitás és a járványos betegségek, az allergiás megbetegedések, az epilepszia, a trauma, a reumás megbetegedések, a légzıszervi betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az osteoporosis, az Alzheimer- és Parkinsonkór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Biológiai kérdések és sejtek új sebészeti megközelítései, továbbá ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
Módosítás: 99 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Indoklás” alcím, (3) bekezdés - Egy erıs EU-szintő orvosbiológiai kutatás segít megerısíteni az európai egészségügyi célú biotechnológiát, orvostechnológiát és gyógyszeripart. Az EU-nak aktív szerepet kell játszani az innovációt elısegítı környezet megteremtésében a gyógyszerészeti ágazatban, nevezetesen a klinikai kutatás sikereinek fokozása érdekében.
AD\597848HU.doc
- Egy erıs EU-szintő orvosbiológiai kutatás segít megerısíteni az európai egészségügyi célú biotechnológiát, orvostechnológiát és gyógyszeripart. Az EU-nak a fejlıdı országokkal való együttmőködése lehetıvé teszi, hogy ezen országok fejlesszék kutatási kapacitásaikat. Az EU-nak aktív szerepet kell játszani az innovációt elısegítı környezet megteremtésében a közegészségügyi kérdésekkel foglalkozó 57/360
PE 362.659v02-00
HU
állami és gyógyszerészeti ágazatokban, nevezetesen a klinikai kutatás sikereinek fokozása érdekében. E célból a MICE program (Gyógyszerkutatás az Európai Gyermekekért) végrehajtását ösztönözni kell. A fı EU-s ionterápiai kutatás (protonok és szénionok) elindul, és tovább fejleszti a már sikeres módszereket a rákkezelés terén, továbbá megerısíti a növénysebészet és a szerkesztés (gyorsítási technológia), valamint az orvostechnológiai iparágak versenyképességét. E területen a klinikai kutatás sikerét is maximalizálni kell. Az európai kutatás és innováció az alternatív tesztelési stratégiák területén, különösen az állatok nélküli módszerekben, biztosítani fogja a globális vezetı szerepet a nyilvánosság és az érintettek aggodalmainak kezelésében az állatok további biomedikai felhasználása terén, és emellett piacot jelenthetnek egyes iparágak számára. Indokolás A rákkezelés ionterápiájában (protonok és szénionok) való fejlıdés ugyanolyan fontos, mint a fejlettebb gyógyszerekkel (kemoterápia) való kezelés. Preklinikai kutatások során ionsugárzásos intézményben végzett alapvetı felfedezések könnyen felhasználhatók ugyanazon intézmény klinikai kutatási osztályán (rákkezelés). A közegészségügyi szükségleteknek prioritást kell adni. A fejlıdı országokkal való együttmőködést ösztönözni kell. A 1768/92/EGK rendeletet, a 2001/83/EK irányelvet és a 726/2004/EK rendeletet módosító, a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszertermékekrıl szóló rendelet.
Módosítás: 100 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Indoklás” alcím, (4) bekezdés A tervezett tevékenységeket, amelyek magukban foglalják a szakpolitikai követelmények szempontjából lényeges kutatást, az alábbi felsorolás tartalmazza. Két stratégiai kérdés, a gyermekegészség és az idısödı népesség egészségének kezelése több tevékenységen keresztül történik. Az PE 362.659v02-00
HU
A tervezett tevékenységeket, amelyek magukban foglalják a szakpolitikai követelmények szempontjából lényeges kutatást, az alábbi felsorolás tartalmazza. Két stratégiai kérdés, a gyermekegészség és az idısödı népesség egészségének kezelése több tevékenységen és témán keresztül 58/360
AD\597848HU.doc
európai technológiai platformok által megállapított kutatási menetrendek, mint amilyen az innovatív gyógyszerekre vonatkozó, szükség szerint támogatást kapnak. E tevékenységek kiegészítésére és az új politikai igények megválaszolására további cselekvések támogathatók, például az egészségpolitikai kérdések, valamint a foglalkozás-egészségügy és a munkahelyi biztonság területén.
történik. Más tekintetben az egészségügyi kutatás prioritást kap a) a betegségterhek jelenlegi és jövıbeli kivetítéseit illetıen európai és globális kontextusban és b) tudományos minıség tekintetében. Az európai technológiai platformok által megállapított kutatási menetrendek, mint amilyen az innovatív gyógyszerekre és a nanogyógyszerekre vonatkozó, szükség szerint támogatást kapnak. E tevékenységek kiegészítésére és az új politikai igények megválaszolására további cselekvések támogathatók, például az egészségpolitikai kérdések, valamint az öregedés, a foglalkozás-egészségügy és a munkahelyi biztonság területén. Indokolás
A kutatásfinanszírozás prioritásainak meghatározását a tudományos minıségre, továbbá a jelenlegi és jövıbeli egészségügyi szükségletekre kell alapozni. A hatodik kutatási keretprogram tapasztalatai rámutattak a nehézségekre és a tudósok körében tapasztalt elégedetlenségre, amelyrıl a támogatások elbírálói is említést tettek, és amely a kutatási területeken az egyenlıség elérésének célkitőzésébıl fakadt a betegségteher és a tudományos minıség tekintetében jelentkezı egyenlıtlenség árán. A nemrég elindított nanogyógyászati európai technológiai platform a molekuláris képalkotás és diagnosztika terén áttöréssel kecsegtetı technológiákkal foglalkozik, amelyek pl. a rák, a cukorbetegség, az Alzheimer- és Parkinson-kór, illetve a szív- és érrendszeri problémák korai diagnosztizálásához és „intelligens” kezeléséhez látványos sikereket kínálnak. A társadalom idıs tagjainak növekvı száma számos politikára van hatással, ideértve az egészségügyet, a társadalombiztosítást, a foglalkoztatást és a közlekedést, és ezért ezt különösen az egészségügyi kutatásban kell figyelembe venni. Módosítás: 101 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, elsı francia bekezdés – Nagy áteresztıképességő (highthroughput) kutatás. Az orvosbiológiai kutatás területén a kísérletezés fejlıdésének gyorsítása az adatgenerálás, -szabványosítás, -szerzés és -elemzés javításával.
AD\597848HU.doc
– Nagy áteresztıképességő (highthroughput) kutatás. A genom-, posztgenomés orvosbiológiai kutatás területén a kísérletezés fejlıdésének gyorsítása új sejtmodell-sebészeti módszerek kialakításával, az adatgenerálás, szabványosítás, -szerzés és -elemzés javításával, ideértve a DNS-értelmezéssel, a bioinformatikával és a strukturális 59/360
PE 362.659v02-00
HU
modellezésre vonatkozó szuperszámítással foglalkozó kutatásokat. Módosítás: 102 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, második francia bekezdés - Felismerés, diagnózis és ellenırzés. A nem invazív vagy kismértékben invazív módszerekre fektetve a hangsúlyt.
- Felismerés, diagnózis és ellenırzés. A nem invazív vagy kismértékben invazív módszerekre fektetve a hangsúlyt, továbbá olyan technológiákra, mint a DNS-chipek, valamint a molekuláris képalkotás és diagnosztika. Prioritást kell adni a terápiához szorosan kötıdı diagnosztikai eszközöknek.
Indokolás A diagnosztika hatalmas fejlıdést ért el az elmúlt években különösen a genetikus betegségek területén, de más betegségekben is, különösen a DNS-szekvenáláson keresztül. Nagy a szakadék a diagnózis és a terápia között. A beteg szempontjából határozottan fontos, hogy ne csak diagnózist kapjon, hanem terápiában is részesüljön. Ezért kell az ezzel a problémával foglalkozó kutatási tevékenységeknek prioritást kapniuk. Módosítás: 103 I. melléklet, I. fejezet "Együttmőködés" 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, harmadik francia bekezdés – A terápiák megfelelıségének, biztonságának és hatékonyságának prognózisa. Biológiai markerek, in vivo és in vitro módszerek és modellek – beleértve a szimulációt, farmakogenomikát –, célzott gyógyászati megközelítések és állatkísérleteket kiváltó megoldások kifejlesztése és validálása.
– A terápiák megfelelıségének, biztonságának és hatékonyságának prognózisa. Biológiai markerek azonosítása és kifejlesztése, számszerősítésük és validálásuk érdekében. A terápiás anyagok hozzáférhetıségének javítása. In vivo és in vitro módszerek és modellek – beleértve a szimulációt, farmakogenomikát, immunológiai nyomon követést, gyógyászati megközelítéseket és állatkísérleteket kiváltó más megoldásokat – kifejlesztése és validálása, különösen az emberszabású majmok alkalmazása helyett; meddıségi kutatások.
Indokolás Érdemes egy betegség (általában emésztıszervi jellegő betegség) egyedi jellemzıjét (azonosítás) egy jobban hozzáférhetı biológiai folyadékban (vér, vizelet) kutatni. Ennek biológiai kontextusban való leírása, értékelése (számszerősítés) és a szintézis (kidolgozás) PE 362.659v02-00
HU
60/360
AD\597848HU.doc
szükséges az elemzést megelızıen a mintanyeréshez. A terápiás eszközök hozzáférhetıségének javítása a gyógyszerek hatékonyságának növelésével jár kisebb adatokban is. Végül az immunológiai vizsgálat elengedhetetlen lépés a terápiáknak az immunrendszerre gyakorolt hatása felmérésekor. Az állatok védelmérıl és jóllétérıl szóló jegyzıkönyv követelményeire és Európában az állatkísérletekkel kapcsolatban meglévı komoly nyilvános aggályokra tekintettel az EU számára elfogadhatatlan az in vivo módszerek és modellek fejlesztésének finanszírozása. Összhangban a 86/609/EGK tanácsi irányelv 23. cikkével és a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program 7.2. cikkének a) és b) pontjával, az EU-nak alternatívákat kell kialakítania és értékelnie az állatkísérletek vonatkozásában. Emellett az Európai Bizottság és a Tanács többször is kifejezte elkötelezettségét az emberszabású majmok kutatási célú felhasználásának csökkentésére és helyettesítésére, például a tudományos célokra felhasznált állatok védelmérıl szóló európai egyezményrıl szóló 1999/575/EK tanácsi határozat preambulumában. Ezt tehát tükröznie kell a keretprogram szerinti EUfinanszírozásnak. Az Európa Tanács által közzétett statisztikák szerint a születések aránya az 1990. évi 1,8-ról 2005-re 1,5-re esett vissza, míg a generációk helyettesítési rátája 2,1. Európa népessége a világon a legöregebb, az átlagéletkor 37,7 év.
Módosítás: 104 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, negyedik francia bekezdés – Innovatív gyógyászati megközelítések és beavatkozás. Több betegség és rendellenesség esetén alkalmazható fejlett terápiák és technológiák további fejlıdésének megszilárdítása és biztosítása.
– Innovatív gyógyászati megközelítések és beavatkozás. Több betegség és rendellenesség (ideértve a gyermekekre vonatkozóakat is) esetén alkalmazható fejlett terápiák és technológiák további fejlıdésének kutatása, megszilárdítása és biztosítása, ideértve az immunterápiát, az új vakcinákat és ezek elıállítási módszereit is, továbbá az innovatív gyógyszereket és az elektronikus implantátumokat, valamint a regeneratív és sejt alapú gyógyászat terápiás eszközeit, a génterápiát, a sejtterápiát, az immunterápiát és a biológiai anyagokat, és a megsérült szövet szomatikus sejtterápia útján való regenerálását.
Módosítás: 105 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, negyedik a. francia bekezdés (új)
AD\597848HU.doc
61/360
PE 362.659v02-00
HU
..
- Biotermelés, beleértve a vektorizálást is: a molekulák elıállítására szolgáló új folyamatok optimalizálása. Indokolás A termelési folyamatok optimalizálására irányuló munka létfontosságú a kutatásról az ipari termelésre való átmenet biztosítására, amely a betegek javát szolgálhatja. A termelés nagyon szigorú szabályozási keretek között történik, amelyek célja a betegbiztonság. A kérdés mind a gyártást, mind az ellenırzést érinti, és létfontosságú a KKV-k számára, amelyek közelrıl érintettek a gyártási folyamatok fejlesztésében.
Módosítás: 106 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, elsı francia bekezdés - Biológiai adatok és folyamatok integrálása: széleskörő adatgyőjtés, rendszerbiológia. A fontos biológiai folyamatokat vezérlı, több ezer génbıl és géntermékbıl álló bonyolult szabályozó hálózatok megértéséhez szükséges nagy mennyiségő adat generálása és elemzése.
- Biológiai adatok és folyamatok integrálása és komplex rendszerek modellezése: széleskörő adatgyőjtés, rendszerbiológia és fiziológia, sejt- és biológiai modellek sebészete. A fontos biológiai folyamatokat vezérlı, több ezer génbıl, mutációikból, géntermékbıl és sejtrendszerekbıl álló bonyolult szabályozó hálózatok (vagyis szinaptikus és sejtreorganizáció). A hangsúly a genomikán lesz, az RNS világán, a proteomikán, a népességgenetikán, az összehasonlító és funkcionális genomikán.
Módosítás: 107 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, második francia bekezdés – Az agyra és betegségeire, az ember fejlıdésére és öregedésére irányuló kutatás A egészséges öregedés folyamatának megismerése, valamint a gének és a környezet és az agyi aktivitás közti interakció, normál körülmények között illetve agybetegségek esetén.
– Az agyra és betegségeire, az ember fejlıdésére és öregedésére irányuló kutatás, a folyamatos degeneratív betegségekre és az epilepszia különbözı formáira összpontosítva. A egészséges öregedés folyamatának megismerése és az idısek életminıségének javítása.
Módosítás: 108 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont , második a. francia bekezdés (új)
PE 362.659v02-00
HU
62/360
AD\597848HU.doc
- Humánetológia. Az ember és a városi, természetes és kulturális környezet tanulmányozása.
Indokolás Az ember és reakciói, illetve a környezethez való alkalmazkodásának ismerete alapvetı követelmény, ha mind viselkedését, mind esetleges diszfunkcióit meg kívánjuk érteni. Módosítás: 109 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, harmadik francia bekezdés – Átültetı kutatás a fertızı betegségek területén Az antimikrobiális gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a HIV/AIDS világmérető fenyegetése, a malária és a tuberkulózis valamint az újonnan fellépı járványok (pl. SARS és az erısen fertızı influenza) elleni küzdelem.
– Átültetı kutatás a fertızı betegségek és a patogén–gazda interakciók területén Az antimikrobiális gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a HIV/AIDS világmérető fenyegetése, ideértve a mikrobiocidok terén végzett kutatást is, a malária, a tuberkulózis, a gombás fertızések és a hepatitis, valamint az újonnan fellépı járványok (pl. SARS és az erısen fertızı influenza vagy az arbovirális betegségek) és más potenciálisan súlyosan fertızı betegségek terén.
Módosítás: 110 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, negyedik francia bekezdés - Átültetı kutatás a súlyos betegségek területén: rák, szív- és érrendszeri betegségek, diabetes/elhízás, ritka betegségek és egyéb krónikus betegségek (például az osteoarthritis). Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelızés a diagnosztika és kezelés területén, a klinikai kutatást is beleértve.
- Átültetı kutatás a súlyos betegségek területén: rák, szív- és érrendszeri betegségek, allergiás és légzıszervi betegségek; diabetes/elhízás; reumás betegségek, ritka betegségek és egyéb krónikus betegségek (például az osteoarthritis). Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelızés a diagnosztika és kezelés területén, a klinikai kutatást és az aktív összetevık terén végzett kutatást is beleértve.
Módosítás: 111 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, negyedik a., negyedik b. és negyedik c. francia bekezdés (új)
AD\597848HU.doc
63/360
PE 362.659v02-00
HU
- Átültetı kutatás a foglalkozási betegségek és a környezeti és munkával kapcsolatos stressztényezık okozta betegségek (asztma, allergiák) terén. Ezen betegségekre és a munkahelyi balesetekre vonatkozóan az adatok elıállítása és elemzése, megelızési stratégiák kialakítása, diagnózis és kezelés (pl. izomzattal és csontvázzal kapcsolatos rendellenességek). - Átültetı kutatás a személyszállító rendszerek és az azok közelében élı lakosok egészségére vonatkozóan. A hosszú távú és a nagymértékő hatások tanulmányozása. - Fájdalomcsillapító gyógyászat: fájdalomterápia és szimptomatikus terápia még nem gyógyítható betegségekre, a beteg tüneteinek lehetı leghatékonyabb kezelése érdekében. Módosítás: 112 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés – A klinikai eredmények átültetése a klinikai gyakorlatba. A klinikai döntéshozatal és a klinikai kutatás eredményeinek klinikai gyakorlatba való átültetési módjának megértése, elsısorban a gyermekek, nık és az idısebb személyek sajátos szempontjainak figyelembevételével.
PE 362.659v02-00
HU
– A klinikai eredmények átültetése a klinikai gyakorlatba. A fejlett számítógépes diagnosztika, a klinikai döntéstámogató rendszerek és más munkafolyamatot javító IT-eszközök tanulmányozása a munkafolyamat javítása, a diagnózis és a kezelés minıségének javítása, a mőhibák számának csökkentése és az alacsonyabb költségek érdekében, továbbá a klinikai döntéshozatal és a klinikai kutatás eredményeinek klinikai gyakorlatba való átültetési módjának megértése, elsısorban a gyermekek, nık, az idısebb személyek és a fogyatékkal élık sajátos szempontjainak figyelembevételével. Telemedikai alkalmazások kialakítása a földrajzilag elszigetelt európai uniós népességek tekintetében, különösen a szigeti és hegyvidéki régiókban.
64/360
AD\597848HU.doc
Indokolás Az egészségügyi szolgáltatásokat gyakran nem alakítják ki megfelelıen annak biztosítására, hogy kellıen hozzáférhetı legyen a fogyatékkal élık és az etnikai kisebbségek számára. Nincs olyan kutatás, amely az egészségügyi ellátásnak az ilyen hátrányos helyzető csoportok által való hozzáférhetıségét vizsgálná, ezért ennek kutatása szükséges. A klinikai döntéstámogató rendszerek és a fejlett számítógépes diagnosztika segíthet az orvosi diagnózis és terápia egyre növekvı bonyolultságának kezelésében. Ezek és más informatikai eszközök révén áttörés érhetı el a kórházi egészségügyi ellátás és a másodlagos ellátás hatékonyságában azáltal, hogy ezek javítják a munkafolyamatot, növelik a diagnózis minıségét, összekötik a résztvevıket a folyamatokkal és az eredményekkel, csökkentik az orvosi mőhibák számát, illetve a költségeket. A távoli EU-térségek (elsısorban a szigeti és hegyi térségek) népességét is bele lehet érteni azon népességcsoportokba, amelyek sajátos jellemzıivel különösen foglalkozni kell az egészségügyi szolgáltatások optimalizálása során. A célkitőzés az, hogy támogassák az Európai Unió távoli lakosságaira vonatkozó telemedikai alkalmazásokat. Módosítás: 113 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, második francia bekezdés – Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévı egészségügyi rendszereket – minısége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe, megfelelı emberi erıforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minıségő egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzájutást befolyásoló tényezık elemzése, beleértve a népesség változásainak elemzését (p. öregedés, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények).
– Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévı egészségügyi rendszereket – minısége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe, a diagnosztikai és terápiás folyamatok „átstrukturálása”, megfelelı emberi erıforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minıségő egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzájutást befolyásoló tényezık elemzése (hátrányos helyzető csoportok tekintetében is), beleértve a népesség változásainak elemzését (p. öregedés, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények) és a kórházi kezelés során fellépı komplikációk.
Módosítás: 114 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, harmadik francia bekezdés A betegségmegelızés javítása és a gyógyszerek jobb használata. Hatékonyabb, az egészséget befolyásoló tényezık szélesebb körét (mint például a stressz, étrend vagy környezeti tényezık) AD\597848HU.doc
A betegségmegelızés javítása és a gyógyszerek jobb használata. Hatékonyabb, az egészséget befolyásoló tényezık szélesebb körét figyelembe vevı közegészségügyi beavatkozások 65/360
PE 362.659v02-00
HU
figyelembe vevı közegészségügyi beavatkozások kidolgozása. Az egészségügyi ellátás különbözı tevékenységi területein végzett sikeres beavatkozások számontartása a gyógyszerek felírásának javítása és e gyógyszerek betegek általi használatának javítása (beleértve a gyógyszermellékhatás-figyelést) céljából.
kidolgozása. Környezeti egészség: három tényezı elemzése: szindrómák és krónikus kitettség, interakció mérgezı anyagokkal és ilyen anyagok keverékeivel; genetikai polimorfizmusok elemzése és immunológiai vizsgálatok, ideértve a limfocitatranszformációra és -aktiválásra vonatkozó vizsgálatokat is. Immunológiai, toxikológiai és járványtani vizsgálatok elvégzése. Az egészségügyi ellátás különbözı tevékenységi területein végzett sikeres beavatkozások számontartása a gyógyszerek felírásának javítása és e gyógyszerek betegek általi használatának javítása (beleértve a gyógyszermellékhatásfigyelést) céljából.
Módosítás: 115 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, negyedik a. francia bekezdés (új) - Tudományosan vizsgált kiegészítı és alternatív gyógyszerek használata. Sikeres beavatkozások azonosítása a kiegészítı és alternatív gyógyászatban az európai polgárok egészségének javítása céljából. Módosítás: 116 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, negyedik b. francia bekezdés (új) - Az új technológiák megfelelı használata. Kapacitás biztosítása a gyors fejlesztésre és a biológiai veszélyekkel és az újonnan felmerülı betegségekkel szembeni egészségügyi lépések gyors megtételére. Indokolás A racionális genomikának az újabb járványok elleni küzdelemhez való hozzájárulása részben az a gyorsaság, amelyet az orvosi módszerek és a biológiai termelési erıfeszítések fejlıdése során biztosít Módosítás: 117 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, negyedik c. francia bekezdés (új) PE 362.659v02-00
HU
66/360
AD\597848HU.doc
- Átültetı kutatás a foglalkozási betegségek és a környezeti és munkával kapcsolatos stressztényezık okozta betegségek (asztma, allergiák) terén. Ezen betegségekre és a munkahelyi balesetekre vonatkozóan az adatok elıállítása és elemzése, megelızési stratégiák kialakítása, diagnózis és kezelés (pl. izomzattal és csontvázzal kapcsolatos rendellenességek). Indokolás Az európai szociálpolitika és a társadalmi párbeszéd kontextusában végzett munka igazolta a munkahelyi betegségek és üzemi balesetek területén a megelızés közös megközelítésének hozzáadott értékét. Szükséges ezt a közös politikai megközelítést azzal is erısíteni, hogy ezen betegségek és balesetek diagnózisára és kezelésére vonatkozó kutatási tevékenységeket is támogatják. Módosítás: 118 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 1. téma: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, negyedik d. francia bekezdés (új) - Az ipari folyamatok és az aktív összetevık fenntartható optimalizálása. Indokolás Az aktív összetevık termelésében a vegyi (erjesztési) rész optimalizálása szükséges az egészségügyi technológiák gazdasági és környezeti fenntarthatóságához. Módosítás: 119 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 2. téma: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Célkitőzés” alcím Az európai tudásalapú biogazdaság felépítése a tudomány, az ipar és más érdekeltek erıfeszítéseinek egyesítésével, az új és kialakulóban lévı kutatási lehetıségek kiaknázásával, amelyek választ keresnek korunk társadalmi és gazdasági kihívásaira: a biztonságosabb, egészségesebb és jobb minıségő élelmiszer és a megújuló biológiai erıforrások felhasználása és elıállítása iránti egyre növekvı igényre; a járványos állatbetegségek és a zoonózis, valamint az élelmiszerekkel összefüggı rendellenességek egyre növekvı AD\597848HU.doc
Az európai tudásalapú biogazdaság felépítése a tudomány, az ipar és más érdekeltek erıfeszítéseinek egyesítésével, az uniós politikák támogatása érdekében, illetve új és kialakulóban lévı kutatási lehetıségek kiaknázásával, amelyek választ keresnek korunk társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira: a biztonságosabb, egészségesebb és jobb minıségő élelmiszer és a megújuló biológiai erıforrások felhasználása, tervezése és elıállítása iránti egyre növekvı igényre; a járványos állatbetegségek és a zoonózis, valamint az 67/360
PE 362.659v02-00
HU
kockázataira; a mezıgazdasági és halászati termelés fenntarthatóságának és biztonságosságának a különösen az éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettségére; valamint a jó minıségő élelmiszer iránti, az állatok jólétét és a vidéki környezetet is figyelembe vevı egyre növekvı keresletre.
élelmiszerekkel összefüggı rendellenességek egyre növekvı kockázataira; a halászati, akvakulturális, mezıgazdasági és állattenyésztési termelés fenntarthatóságának és biztonságosságának a különösen az éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettségére; valamint a jó minıségő élelmiszer iránti, az állatok jólétét és a vidéki és a tengerparti környezetet is figyelembe vevı egyre növekvı keresletre és az egyedi fogyasztói igények teljesítésének módszereire. A kutatás célja az lesz, hogy integrálja a tudományos ismeretek sokféleségét kiegyensúlyozott, fenntartható és társadalmilag elfogadható megoldások és megközelítések kifejlesztése céljából. A polgárok tudatosságát fokozni kell, hogy képesek legyenek tájékozott döntések meghozatalára.
Módosítás: 120 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 2. téma: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés A biológiai erıforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható tervezésére, elıállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innovációk és a kapcsolódó tudás elırehaladása alapot ad új, fenntartható, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezıgazdasági, halászati, élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban elıállított termékek kifejlesztéséhez. Az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégiával összhangban ez segíti új tevékenységek kialakítását és az európai mezıgazdasági és biotechnológiai, vetımag-, és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. A KKV-k részvételének magas szintje különösen ösztönzendı. Az egészséges életmód táplálkozásfiziológiájára, az élelmiszer- és
A biológiai erıforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható elıállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innovációk és a kapcsolódó tudás elırehaladása alapot ad új, fenntartható, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezıgazdasági, halászati, élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban elıállított termékek kifejlesztéséhez. Az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégiával összhangban ez segíti az európai biotechnológiai és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. Az élelmiszer- és takarmányláncok biztonságosságára, az étrenddel összefüggı betegségekre, az élelmiszerek megválasztására, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás egészségre PE 362.659v02-00
HU
68/360
AD\597848HU.doc
gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggı betegségek (például az elhízás vagy az allergiák) és a fertızı betegségek (például a fertızı szivacsos agyvelıbántalom vagy a madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévı politikák végrehajtásában és az új politikák és szabályozás kialakításában a köz-, állat- és növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.
takarmányláncok biztonságosságára, az étrenddel összefüggı betegségekre, az élelmiszerek megválasztására, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggı betegségek (például az elhízás vagy az allergiák) és a fertızı betegségek (például a fertızı szivacsos agyvelıbántalom vagy a madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévı politikák végrehajtásában és az új politikák és szabályozás kialakításában a köz-, állat- és növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.
Indokolás Az élelmiszer nem csupán lehetséges betegségforrás (elhízás, allergia, TSE), hanem az emberi egészséghez is hozzájáruló tényezı. Az európai KKV-k kutatási kapacitásait ki kell használni, és közöttük az információcserét ösztönözni kell. Módosítás: 121 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 2. téma: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Indoklás” alcím, (3) bekezdés Több európai technológiai platform is hozzájárul a közös kutatási prioritások meghatározásához olyan területeken, mint például a növényi genomika és a biotechnológia, az erdészeti és az erdıre alapozott iparágak, a globális állategészségügy, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és az ipari biotechnológia. A kutatás megteremti továbbá azt a tudást, amely alapot ad a közös agrárpolitika, a napirenden lévı mezıgazdasági és kereskedelmi kérdések, az élelmiszerbiztonsági elıírások, a közösségi állategészségügyi, járványvédelmi és jóléti elıírások, valamint a halászat és az akvakultúra fenntartható fejlıdését célzó közös halászati politika támogatásához, a biztonságos tengeri élelmiszertermékekhez és a környezet helyreállításához. Az új politikai szükségletekre vonatkozó rugalmas
Több európai technológiai platform is hozzájárul a közös kutatási prioritások meghatározásához olyan területeken, mint például a növényi genomika és a biotechnológia, az erdészeti és az erdıre alapozott iparágak, a globális állategészségügy, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és az ipari biotechnológia. A kutatás megteremti továbbá azt a tudást, amely alapot ad a közös agrárpolitika, a napirenden lévı mezıgazdasági és kereskedelmi kérdések, az élelmiszerbiztonsági elıírások, a közösségi állategészségügyi, járványvédelmi és jóléti elıírások, valamint a halászat és az akvakultúra fenntartható fejlıdését célzó közös halászati politika támogatásához. Az új politikai szükségletekre vonatkozó rugalmas válaszról is rendelkeznek, különösen az új társadalmi vagy gazdasági AD\597848HU.doc
69/360
PE 362.659v02-00
HU
tendenciák tekintetében.
válaszról is rendelkeznek, különösen az új társadalmi vagy gazdasági tendenciák tekintetében.
Módosítás: 122 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 2. téma: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, racionális reverz genomika, rendszerbiológia, bioinformatika és a mikroorganizmusok (különösen a metagenomikai vizsgálatok tekintetében), a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve a genomikai sebészetet, valamint biodiverzitásuk megırzését és fenntartható használatát; a talaj termékenysége; fejlett haszonnövények: növénytermesztés, növényegészségügy, a növények véletlenszerő transzgenezisének technológiai alternatívái és fejlett termelési rendszerek teljes sokféleségükben, beleértve a biogazdálkodást, a racionális és a megırzı gazdálkodást, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k hatását is; a növényi innovációk (növényfajták, magvak) értékelését és piaci értékesítését; fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; integrált vidékfejlesztés, ideértve a civil társadalomnak a tervezésben és a döntéshozatalban való részvételét; a vízhasználat racionális irányítása, az állategészségügy, állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; ideértve a vakcinák és a diagnosztika terén végzett kutatást; alternatív vizsgálati stratégiák és állatok nélküli módszerek, növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a járványtani tanulmányokat, zoonózisokat és az állati takarmánnyal kapcsolatos
A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk kiaknázását is; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek, beleértve a biogazdálkodást, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k hatását is; fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; vidékfejlesztés; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a zoonózisokat is; az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.).
PE 362.659v02-00
HU
70/360
AD\597848HU.doc
betegségeket; az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.). Módosítás: 123 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 2. téma: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást is; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minıségének, illetıleg vegyi és mikrobiológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerlánc épsége (és ennek ellenırzése); a környezet és az élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon követhetıség.
“A szántóföldtıl a konyhaasztalig, a tengertıl a tányérig”: élelmiszerek, ideértve a tengeri termékeket is, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, kulturális, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást és az allergiát; egyes élelmiszerek és étrendek egészségügyi hasznai; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást is) ); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minıségének, illetıleg vegyi és biológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése, az élelmiszerlánc fenntarthatósága, kockázatértékelése, és ellenırzése; a környezet és a szárazföldi és tengeri élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; az élelmiszerlánc globális változások miatti érintettsége és az azokkal szembeni ellenállása; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); új nyomon követhetıségi módszerek kifejlesztése (mind a GM-, mind a nem GM-szervezetek tekintetében); az állati takarmány és az állatgyógyszerek következményei az emberi egészségre.
Módosítás: 124 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 2. téma: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont AD\597848HU.doc
71/360
PE 362.659v02-00
HU
- A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok és biotechnológia: Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékő termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erıforrások is), beleértve az újszerő gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis; erdészet és fa alapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; környezeti helyreállítás és tisztább feldolgozás.
- A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok, biotechnológia és kémia: Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékő termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erıforrások is), beleértve a biokatalikus biotermelı vagy biokatalikus törzsek és szervezetek új elıállítási módszereit, újszerő gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis, biodegradáció és biohelyreállítás; erdészet és fa alapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; környezeti helyreállítás és tisztább feldolgozás. Tekintettel a mezıgazdasági és erdészeti termékek végfelhasználói körében az esetleges versenyre, külön figyelmet kell szentelni a rendszer olyan célú optimalizálásának, hogy biztosítani lehessen az élelmiszer-, energia- és nyersanyagtermelést.
Módosítás: 125 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Célkitőzés” alcím Európa élenjáró és meghatározó szerepének biztosítása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlıdésében annak érdekében, hogy a társadalom és a gazdaság igényei kielégítést nyerjenek. A tevékenységek megerısítik Európa IKT-s tudományos és technológiai bázisát, segítenek az IKT használatán alapuló innováció serkentésében és irányának meghatározásában, és gondoskodnak arról, hogy az IKT-ben elért elırehaladás gyorsan az európai polgárok, vállalkozások, ipar és kormányok gyakorlati hasznára váljék.
PE 362.659v02-00
HU
Európa élenjáró és meghatározó szerepének biztosítása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlıdésében annak érdekében, hogy a társadalom és a gazdaság igényei kielégítést nyerjenek és az európai ipar versenyképessége fokozódjon. A tevékenységek megerısítik Európa IKT-s tudományos és technológiai bázisát és segítenek az IKT területén világvezetı szerepének megırzésében, segítenek az IKT használatán alapuló termék- és folyamatinnováció és a kreativitás serkentésében és gondoskodnak arról, hogy az IKT-ben elért elırehaladás gyorsan az európai vállalkozások, ipar és a végleges elemzésben valamennyi polgár hasznára 72/360
AD\597848HU.doc
váljék, különösen azok hasznára, akiket fenyeget a társadalmi kirekesztés, vagyis a fogyatékkal élık, az idısek vagy más, az IKT-hez való hozzáférésben sajátos nehézségekkel küzdık. A prioritás a digitális választóvonal csökkentése. Az IKT a lényege a tudás alapú társadalomnak. Módosítás: 126 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés Az információs és kommunikációs technológiák kritikus fontosságúak Európa jövıje szempontjából, és nagyban hozzájárulnak a lisszaboni menetrend valóra váltásához. Gazdaságaink termelékenységnövekedését fele részben az IKT-nak a termékekre, a szolgáltatásokra és az üzleti folyamatokra gyakorolt hatása magyarázza. Az IKT vezetı szerepet játszik az innováció és a kreativitás ösztönzésében és az ipari és szolgáltatási szektor egészére kiterjedıen az értékláncok változásainak ellenırzés alatt tartásában. Az IKT alapvetıen fontos az egészségügyi és szociális ellátás iránti megnövekedett igény kielégítéséhez és a közérdekő szolgáltatások (oktatás, tanulás, biztonság, energetika, közlekedés, környezetvédelem) korszerősítéséhez. Az IKT továbbá katalizátorként is mőködik a tudományok és a technika más területeinek fejlıdésében, mert átalakítja a kutatók munkamódszereit, együttmőködésük és újító tevékenységük módját.
Az információs és kommunikációs technológiák kritikus fontosságúak Európa jövıje szempontjából, és nagyban hozzájárulnak a lisszaboni menetrend valóra váltásához. Gazdaságaink termelékenységnövekedését fele részben az IKT-nak a termékekre, a szolgáltatásokra és az üzleti folyamatokra gyakorolt hatása magyarázza. Az IKT vezetı szerepet játszik az innováció és a kreativitás ösztönzésében és az ipari és szolgáltatási szektor egészére kiterjedıen az értékláncok változásainak ellenırzés alatt tartásában. Az IKT hozzáférhetıséget és a kormányzati és politikai fejlesztési folyamatok átláthatóságát fogja ösztönözni. Az IKT alapvetıen fontos az egészségügyi és szociális ellátás iránti megnövekedett igény kielégítéséhez, amely elsısorban az idısek és bizonyos fogyatékkal élık problémája, és a közérdekő szolgáltatások (oktatás, tanulás, biztonság, energetika, közlekedés, környezetvédelem) korszerősítéséhez. Az IKT fontos szerepet játszik a KTF irányításában és a kommunikációban, és katalizátorként is mőködik a tudományok és a technika más területeinek fejlıdésében, mert átalakítja a kutatók munkamódszereit, együttmőködésük és újító tevékenységük módját.
Módosítás: 127 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés
AD\597848HU.doc
73/360
PE 362.659v02-00
HU
A rohamosan növekvı gazdasági és társadalmi elvárások, valamint az IKT egyre fokozódó elterjedése a mindennapi életben és a technikai határok tágításának igénye, valamint az innovatív, nagy értéket jelentı IKT-alapú termékek és szolgáltatások együtt egyre terjedelmesebb kutatási menetrendet követelnek. A technológiát közelebb hozni az emberek és a szervezetek szükségleteihez annyit tesz, mint: elrejteni a technológia bonyolultságát és funkcionálissá tenni azt; a technológiákat egyszerően használhatóvá, elérhetıvé és megfizethetıvé tenni; olyan új IKT alapú alkalmazásokat, megoldásokat és szolgáltatásokat kifejleszteni, amelyek megbízhatóak, hibamentesek és alkalmazkodnak a felhasználók egyéni igényeihez és elvárásaihoz. A jelenlegi IKTkutatás tárgya fıleg a miniatürizálás, a számítási, kommunikációs és médiatechnológiák konvergenciája kezelése, ideértve a rendszerek együttmőködtethetıségét is, illetve a többi kapcsolódó tudománnyal és kutatási területtel való konvergencia irányítása és a tanulni és fejlıdni képes rendszerek kiépítése területén. A tevékenységek e sokrétőségébıl egy új technológiai hullám látszik kibontakozni. Az IKT-re irányuló kutatási tevékenység továbbá a tudomány és a technológia területeinek szélesebb skálájához is hozzájárul, ideértve a biológiát, kémiát és az élettudományokat, a pszichológiát, a pedagógiát, a kognitív tudományokat és a társadalomtudományokat is, továbbá a bölcsésztudományokat. Az IKT nemcsak új technológiákat eredményez. Az IKT közvetlenül érintett a fejlesztésben. A szolgáltatási szektor, amely erıs növekedést mutat, még mindig jelentıs potenciál birtokában van azáltal, hogy a szolgáltatásnyújtás és az IKT közötti kapcsolatra még nagyobb hangsúlyt lehet fektetni.
A rohamosan növekvı gazdasági és társadalmi elvárások, valamint az IKT egyre fokozódó elterjedése a mindennapi életben és a technikai határok tágításának igénye együtt egyre terjedelmesebb kutatási menetrendet követelnek. A technológiát közelebb hozni az emberek és a szervezetek szükségleteihez annyit tesz, mint: elrejteni a technológia bonyolultságát és a szükségletek függvényében felszínre hozni a funkcionalitást; a technológiákat egyszerően használhatóvá, elérhetıvé és megfizethetıvé tenni; olyan új IKT alapú alkalmazásokat, megoldásokat és szolgáltatásokat kifejleszteni, amelyek megbízhatóak, hibamentesek és alkalmazkodnak a felhasználók egyéni igényeihez és elvárásaihoz. A „többet kevesebbért” elvárás által vezéreltetve az IKT kutatói világszintő versenyben vannak a további miniatürizálás, a számítási, kommunikációs és médiatechnológiák konvergenciája, valamint a többi kapcsolódó tudománnyal és kutatási területtel való konvergencia irányítása és a tanulni és fejlıdni képes rendszerek kifejlesztése területén. A tevékenységek e sokrétőségébıl egy új technológiai hullám látszik kibontakozni. Az IKT-re irányuló kutatási tevékenység továbbá a tudomány és a technológia területeinek szélesebb skálájára támaszkodik, és figyelembe veszi a biológia és az élettudományok, a pszichológia, a pedagógia, a kognitív tudományok és a társadalomtudományok eredményeit is.
PE 362.659v02-00
HU
74/360
AD\597848HU.doc
Indokolás A rendszerek együttmőködtethetısége elısegíti a konvergenciát és a kompatibilitást, és ilyen módon fokozza az információs és kommunikációs technológiák hatékonyságát. A vegyészet komoly ösztönzést adhat az IKT-technológiáknak, és azokból lényegesen profitálhat a versenyképesség szempontjából, így a vegyészetet és az IKT-t kombináló kutatási projektek igen gyümölcsözık lehetnek. A KKV-k Európa jövıbeli prosperitásának motorjai, és az egyetlen munkahelyteremtı eszköz Európában. A KKV-knak a hetedik keretprogramban való erıs jelenlétét biztosítani kell a lisszaboni program elérése érdekében. Fontos az IKT-technológiának a növekedésre, fejlıdésre és foglalkoztatásra gyakorolt ösztönzı hatásainak hangsúlyozása minden ágazatban, és ilyen módon nemcsak a technológiára, hanem a technológiának a társadalomban való felhasználhatóságára is összpontosítani. Módosítás: 128 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Indoklás” alcím, (2a) bekezdés (új) A “nyitott forrás“fejlesztési modellen alapuló IKT kutatási tevékenység az innováció és a növekvı együttmőködés forrásaként bizonyul hasznosnak. Érdemes feltárni, hogy az együttmőködés és innováció ezen modellje bizonyíthatóan hasznos-e más keretprogram tevékenységek számára is. Indokolás A software-re alkalmazva, a nyitott forrás fejlesztési modell a közösség együttmőködésén, az eredményeknek a minimális megszorításokkal való széleskörő terjesztésén, hozzáférésén és újra-felhasználási lehetıségén alapul. Ez a fejlesztési modell segíti a vizsgálatot, az azonos területen dolgozók általi felülvizsgálatot, az újrahasznosítást, és egy nyitott forrással rendelkezı közösségben kialakított és kibocsátott software testreszabását és fejlesztését. A nyitott forrás fejlesztés az IKT szektor innovációjának fı vektora, mely hozzájárul mind a technológiai fejlıdéshez, mind a fokozott versenyhez. Az európai vállalkozások, akár nagyok vagy kisméretőek, egyetemek vagy egyéni fejlesztık, a világ elsıdleges közremőködıi a nyitott forrás software fejlesztések elindításában. Módosítás: 129 I. melléklet, I. fejezet „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák” „Indoklás” alcím, (2b) bekezdés (új) Az IKT-kutatás nem támogathat egyetlen üzleti modellt másokkal szemben. Fontos, hogy számos modell álljon rendelkezésre a kutatási eredmények kereskedelmi AD\597848HU.doc
75/360
PE 362.659v02-00
HU
hasznosításához. Indokolás Fontos megerısíteni a technológiai semlegesség elvét. Módosítás: 130 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Indoklás” alcím, (4) bekezdés Az IKT-ra irányuló kutatási tevékenységek egy átfogó és holisztikus stratégián keresztül szorosan kapcsolódnak az IKT kibontakoztatására irányuló politikai cselekvésekhez és a szabályozó intézkedésekhez. A prioritások meghatározása kiterjedt konzultációkat követıen történt, amelyekbe bekapcsolódott több európai technológiai platform és ipari kezdeményezés többek között a nanoelektronika, a beágyazott rendszerek, a mobil hírközlés, az elektronikus média, a robotika és a szoftverek, a szolgáltatások és a számítóhálózatok (Gridek) területérıl.
Az IKT-ra irányuló kutatási tevékenységek egy átfogó és holisztikus stratégián keresztül szorosan kapcsolódnak az IKT kibontakoztatására irányuló politikai cselekvésekhez és a szabályozó intézkedésekhez. A prioritások meghatározása kiterjedt konzultációkat követıen történt, amelyekbe bekapcsolódott több európai technológiai platform és ipari kezdeményezés többek között a nanoelektronika, a beágyazott rendszerek, a mobil hírközlés, az elektronikus média, a photonika, a robotika és a szoftverek, ideértve a szabad és nyílt forráskódú szoftvereket is, a szolgáltatások és a számítóhálózatok (Gridek) területérıl..
Indokolás A photonikáról szóló Európai Technológiai Platformot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az EU vállalatai a nyílt forráskódú szoftverek (amelyeket gyakran FLOSS-ként említenek) fejlesztésében és fenntartásában világelsık; a keretprogram támogatásának folytatása létfontosságú ahhoz, hogy ez az ágazat megırizze vezetı helyzetét. Módosítás: 131 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, elsı francia bekezdés Nanoelektronika, fotonika és integrált mikro-nano rendszerek: a miniatürizálás, az integrálás, a választék és a sőrőség határainak kitolása; a teljesítmény és a gyárthatóság növelése alacsonyabb költségek mellett; az IKT beépítésének PE 362.659v02-00
HU
Mikro-, nano- és optoelektronika, fotonika, matematika, és integrált mikro-nano rendszerek: a miniatürizálás, az integrálás, a választék és a sőrőség határainak kitolása; a teljesítmény és a gyárthatóság növelése alacsonyabb költségek mellett; az IKT 76/360
AD\597848HU.doc
elısegítése számos alkalmazásban; illesztıfelületek; esetleg új koncepciók kidolgozását is igénylı upstream kutatás.
beépítésének elısegítése számos alkalmazásban; illesztıfelületek; esetleg új koncepciók kidolgozását is igénylı upstream kutatás.
Indokolás A mikro- és optoelektronika alapvetı technológiák az IKT új megoldásai terén az új összetevık, rendszerek és létfontosságú követelmények szempontjából. A matematikai modellezés és a tudományos számítástechnika alapvetı, de gyakran láthatatlan szerepet játszik a bonyolult ipari technológiákban. A modellezés és az absztrahálás nyelve a matematika, amellyel ez a bonyolultság az innováció felé terelhetı. A virtuális laboratóriumok az alapanyagok és termelési folyamatok, továbbá a környezet és a gazdaságok fejlesztésének matematikai eszközei, drága gyakorlati kísérletek nélkül. Európa helyzete igen fejlett az alkalmazott matematika mint olyan kulcsfontosságú technológia terén, amely széles körő hatással van olyan területekre, mint a korszerő acéltermékek tervezése és termelése, illetve a mobiltelefonok hálózatainak megfelelı alkalmazása. Módosítás: 132 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, harmadik francia bekezdés - Beágyazott rendszerek, számítás- és vezérléstechnika: nagy teljesítményő, biztonságos és megosztott számítási és hírközlési rendszerek, amelyek tárgyakba és a fizikai infrastruktúrába beépítve vezérlik környezetüket és alkalmazkodnak ahhoz.
- Beágyazott rendszerek, számítás-, tárolásés biztonságos és megosztott számítási, tárolási és hírközlési rendszerek, amelyek tárgyakba és a fizikai infrastruktúrába beépítve vezérlik környezetüket és alkalmazkodnak ahhoz.
Indokolás Az új tárolási rendszerek és technikák fejlesztése lehetıvé teszi a beágyazott rendszerek javítását. Módosítás: 133 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, hatodik francia bekezdés Szimuláció, megjelenítés, kölcsönhatás és vegyes valóság: innovatív tervezési és kreatív eszközök a termékek, a szolgáltatások és a digitális média számára, illetıleg a természetes, nyelvi közvetítéső és kontextusgazdag kölcsönhatások és kommunikáció terén.
AD\597848HU.doc
Szimuláció, megjelenítés, kölcsönhatás és vegyes valóság: innovatív tervezési, döntéstámogatási és kreatív eszközök a termékek, a szolgáltatások és a digitális média számára, illetıleg a természetes, nyelvi közvetítéső és kontextusgazdag kölcsönhatások és kommunikáció terén.
77/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Fontos az IKT-nak az üzleti irányítás területén történı felhasználását ösztönözni. Módosítás: 134 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, hatodik a. francia bekezdés (új) - a 4. generációs mobil rendszerek felé és azon túlmutató átmenet, illetve a kapcsolódó áttörési technológiák a digitális közvetítés és az antennák terén. Indokolás A negyedik generációs rendszerek vizsgálata és meghatározása Japánban magas szintet ért el. Európa némi késedelmet halmozott fel a negyedik generációhoz vezetı úton. Módosítás: 135 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, hatodik b. francia bekezdés (új) - Optikai kapcsolási és ehhez kötıdı hálózati ellenırzési kapacitás. Indokolás Az új optikai technológiák nagy lehetıségeket kínálnak az európai iparág számára. Az ellenırzési lehetıségek alapvetı fontosságúak a hálózatok mőködtetıi számára, mert lehetıvé teszik, hogy új szolgáltatási konfigurációkat hozzanak létre. Módosítás: 136 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, a francia bekezdéseket követı utolsó bekezdés Az IKT új perspektívái más tudományokra és mőszaki területekre építkezve, beleértve a fizikából, a biotechnológiákból, valamint az anyag- és az élettudományból származó meglátásokat az IKT-eszközöknek az élı szervezetekkel való kölcsönhatásra alkalmas, azokkal összemérhetı méretővé miniatürizálása, a rendszerfejlesztés és az információfeldolgozás teljesítményének növelése, illetıleg az élıvilág modellezése és szimulációja érdekében. PE 362.659v02-00
HU
Az IKT új perspektívái más tudományokra és mőszaki területekre építkezve, beleértve a fizikából, a biotechnológiákból, valamint az anyag- és az élettudományból, valamint a matematikából származó meglátásokat az IKT-eszközöknek az élı szervezetekkel való kölcsönhatásra alkalmas, azokkal összemérhetı méretővé miniatürizálása, a rendszerfejlesztés és az információfeldolgozás teljesítményének növelése, illetıleg az élıvilág modellezése 78/360
AD\597848HU.doc
és szimulációja érdekében. A fenntarthatósági kérdéseket e területen különösen az elektronika terén kell kezelni (az anyagok kisebb mértékő felhasználása, energiafogyasztás, újrafeldolgozás és hulladék, „élettartam vége” megközelítések). Indokolás A fenntarthatósági kérdések egyre fontosabbak az elektronika és az ezzel kapcsolatos európai jogalkotás területén. A bizottsági irányelvek végrehajtásához a termékek teljes életciklusára alapozott megközelítésére van szükség, továbbá megbízható adatokra és módszerekre a külön az elektronikai szektor sajátos jellemzıihez igazított környezet kialakításához. A matematikai modellezés és a tudományos számítástechnika alapvetı, de gyakran láthatatlan szerepet játszik a bonyolult ipari technológiákban. A modellezés és az absztrahálás nyelve a matematika, amellyel ez a bonyolultság az innováció felé terelhetı. A virtuális laboratóriumok az alapanyagok és termelési folyamatok, továbbá a környezet és a gazdaságok fejlesztésének matematikai eszközei drága, gyakorlati kísérletek nélkül. Európa helyzete igen fejlett az alkalmazott matematika mint olyan kulcsfontosságú technológia terén, amely széles körő hatással van olyan területekre, mint a korszerő acéltermékek tervezése és termelése, illetve a mobiltelefonok hálózatainak megfelelı alkalmazása. Módosítás: 137 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, harmadik francia bekezdés – Robotrendszerek: fejlett autonóm rendszerek; tanulási, vezérlési, cselekvési képességek, természetes kölcsönhatás; miniatürizálás.
– Robotrendszerek: fejlett autonóm rendszerek; tanulási, vezérlési, cselekvési képességek, természetes kölcsönhatás és együttmőködés; miniatürizálás. Indokolás
Az „együttmőködés” kifejezés külön utal a robotrendszerek ipari alkalmazására mind a szolgáltatási, mind a gyártási ágazatban, ezért említést érdemel. Módosítás: 138 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés, bevezetı rész – A társadalmi kihívásokra választ adó IKT: A közérdekő területek rendszereinek és szolgáltatásainak minıségi, hatékonysági és hozzáférhetıségi szempontból, valamint a társadalmi integráció szempontjából történı AD\597848HU.doc
– A társadalmi kihívásokra választ adó IKT: A közérdekő területek rendszereinek és szolgáltatásainak minıségi, hatékonysági és a társadalmi integráció szempontjából történı fejlesztése, ideértve a fogyatékkal 79/360
PE 362.659v02-00
HU
fejlesztése; felhasználóbarát alkalmazások; új technológiák és kezdeményezések – mint például a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése – integrálása.
élık számára a hozzáférhetıséget is; új technológiák és kezdeményezések – mint például a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése – integrálása.
Módosítás: 139 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés, -1. francia albekezdés (új) - Az IKT tekintetében új üzleti modellek kitalálása és meghatározása együttmőködésben azon témákkal, ahol az IKT alapvetı szerepet játszik a termeléssel és a szolgáltatásokkal kapcsolatos megközelítés megváltoztatásában (pl. közlekedés, egészség, energia, környezet). [Az e közös kutatásból származó projekteket egyedi helyzetekben kell tesztelni. A közös erıfeszítéseket a témák közötti megközelítéssel kell támogatni, amely az I. mellékletben kerül említésre.] Indokolás Új lehetıségek kínálkoznak az IKT elıtt az új társadalmi–gazdasági–környezeti problémákkal összefüggésben. A közlekedési, az egészségügyi és az energiaszektor különösen profitálhat az IKT-technológiák kiterjedt alkalmazásából. Ezen új alkalmazások lehetıvé tétele szempontjából új üzleti modellek és értékláncok határozandók meg a kapcsolódó innovációs kezdeményezések terén a befektetések ösztönzésére. Módosítás: 140 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés, elsı francia albekezdés - az egészségügy elımozdítása, a betegségek megelızése, a korai diagnózisok és a személyre szabott megoldások fejlesztése; a betegek önrendelkezése, biztonsága és mobilitása; egészségügyi információs tér új ismeretek megszerzésére;
- az egészségügy elımozdítása, a betegségek megelızése, a korai diagnózisok és a személyre szabott megoldások fejlesztése; a betegek önrendelkezése, biztonsága és mobilitása; egészségügyi információs tér új ismeretek megszerzésére; a tudásmenedzsment, ideértve az egészségügyi kiadások racionalizálását is.
Indokolás Az egészségügyi rendszerek hatékonysága és eredményessége többek között mérhetı a tudásmenedzsment és a különféle kormányzati szintek arra vonatkozó kapacitásának PE 362.659v02-00
HU
80/360
AD\597848HU.doc
felhasználásával, hogy a kiadási kapacitást, a szolgáltatások minıségét és az információáramlást fokozza nyomon követési, értékelési és ellenırzési modellek felhasználásával. Módosítás: 141 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma:, „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés, harmadik francia albekezdés – a mobilitás elımozdítása, intelligens, IKT alapú szállítási rendszerek és jármővek, amelyek lehetıvé teszik a személyek és az árucikkek biztonságos, kényelmes és hatékony mozgását.
– a mobilitás elımozdítása, intelligens, IKT alapú szállítási rendszerek és jármővek, továbbá hajók, amelyek lehetıvé teszik a személyek és az árucikkek biztonságos, kényelmes és hatékony mozgását környezetbarát módon.
Indokolás Amellett, hogy az IKT a mobilitást biztonságosabbá és kényelmesebbé teheti, nem feledhetjük el, hogy ezek kulcsfontosságú ökológiai szerepet játszanak a jelenleg a közlekedési rendszerek által okozott nagymértékő szennyezés csökkentésében. A „hajók” szóval történı kiegészítés kibıvíti a tevékenység leírását.
Módosítás: 142 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés” , 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés, ötödik francia albekezdés – a kormányok számára; hatékonyság, nyitottság és számonkérhetıség, világszínvonalú közigazgatás biztosítása és a polgárokkal és a vállalkozásokkal fenntartott kapcsolatok kialakítása, a demokrácia támogatása.
– a kormányok, a regionális és helyi hatóságok, valamint a városok számára; hatékonyság, nyitottság és számonkérhetıség, világszínvonalú közigazgatás biztosítása és a polgárokkal és a vállalkozásokkal fenntartott kapcsolatok kialakítása, a demokrácia támogatása.
Indokolás Kutatási és demonstrációs projektekre van szükség annak meghatározásához, milyen politikák és stratégiák a leggyakorlatiasabbak és leghatékonyabbak a városok számára, hogy betöltsék szerepüket az IKT használatának ösztönzésében, és lehetıvé tegyék az európai állampolgárok és az üzleti kapcsolatok, illetve a közérdek, mint pl. az oktatás, tanulás, biztonság számára a szolgáltatásnyújtás modernizációjának erısebb helyi támogatását. AD\597848HU.doc
81/360
PE 362.659v02-00
HU
A kormányoknak, regionális és helyi hatóságoknak elsı osztályú szolgáltatást kell nyújtaniuk a joghatóságuk alatt álló polgároknak.
Módosítás: 143 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés, ötödik a. francia albekezdés (új) – a biztonság számára, követve a “ Biztonság és Őrkutatás” témák utasításait. Indokolás A lista nem lenne teljes a biztonságra való hivatkozás nélkül, habár ez a téma a keretprogram egy másik részében található. Módosítás: 144 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés, ötödik b. francia albekezdés (új) - a nyilvánosság elıtt nyitva álló munkák és szolgáltatások kiaknázása: a természetes eredető (természeti katasztrófák) vagy emberi eredető (támadások, terrorizmus) válsághelyzetek vizsgálati szimulátorainak megtervezése és kifejlesztése. Indokolás Az IKT hasznos módon járulhat hozzá azokhoz a természeti és emberi eredető válsághelyzetek megelızéséhez és az azokra való hatékony reakcióhoz, amelyek befolyásolhatják a nyilvánosság részére hozzáférhetı munkákat és szolgáltatásokat. Módosítás: 145 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, második francia bekezdés, -1. francia albekezdés (új) - IKT alapú rendszerek a transzfer támogatására, illetve ezek alkalmazása a kulturális örökség forrásai tekintetében. Indokolás Az IKT-alkalmazásoknak Európa egy fontos szektorába, a kulturális szektorba – amely PE 362.659v02-00
HU
82/360
AD\597848HU.doc
konvencionális módon és kevésbé gyorsan reagál az új technológiai lehetıségekre – történı transzferálása nagyon fontos az európai versenyképesség szempontjából, és segít a KKV-k támogatásában, valamint új, nem exportálható munkahelyek létrehozásában. Európai célkitőzés az IKT révén az összes szektorban történı gyors megjelenés. Módosítás: 146 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, második francia bekezdés, elsı francia albekezdés – új paradigmák a médiában és a tartalom új formái; interaktív digitális tartalom létrehozása; gazdagabb felhasználói tapasztalatok; a tartalom költséghatékony eljuttatása.
– új paradigmák a médiában és a tartalom új formái; interaktív digitális tartalom létrehozása mindenki számára hozzáférhetıen; gazdagabb felhasználói tapasztalatok; a tartalom költséghatékony eljuttatása.
Módosítás: 147 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, második francia bekezdés, második francia albekezdés - technológiailag támogatott tanulás; adaptív és a kontextushoz igazított tanulási megoldások; aktív tanulás;
- technológiailag támogatott tanulás, ideértve a tudástranszfert és a tapasztalatcserét; adaptív és konceptuális tanulási megoldások; aktív tanulás;
Indokolás Azon gazdasági szektorokban, amelyek nem tudják könnyen pótolni munkaerejüket – különösen az építıiparban –, annál fontosabb az információs és kommunikációs támogatás fejlesztése a tudás és a tapasztalatcsere ösztönzése érdekében az alap- és a továbbképzés összefüggésében. Módosítás: 148 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, második francia bekezdés, harmadik francia albekezdés – a digitális kulturális erıforrások és javak hozzáférhetıségének és hosszabb idın át történı használatának támogatását többnyelvő környezetben biztosító IKT alapú rendszerek
AD\597848HU.doc
– a digitális kulturális (és tudományos) erıforrások és javak hozzáférhetıségének és hosszabb idın át történı használatának támogatását többnyelvő és multikulturális környezetben biztosító IKT alapú rendszerek
83/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Az Unió sokszínősége nem zárhatja ki a multikulturalizmust, amely egyik legfontosabb értékünk. Módosítás: 149 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, harmadik francia bekezdés, második francia albekezdés – gyártástechnológia: jelentıs mértékben igényre szabott árucikkek gyors és adaptív tervezése, gyártása és szállítása; digitális és virtuális gyártás; modellezési, szimulációs és prezentációs eszközök; kismérető és integrált IKT-termékek;
– gyártástechnológia, ideértve a hagyományos iparágakat is: jelentıs mértékben igényre szabott árucikkek gyors és adaptív tervezése, gyártása és szállítása; digitális és virtuális gyártás; modellezési, szimulációs és prezentációs eszközök; kismérető és integrált IKT-termékek; IKTalapú fejlesztések az ipari folyamatok tekintetében;
Indokolás A matematikai modellezés és a tudományos számítástechnika alapvetı, de gyakran láthatatlan szerepet játszik a bonyolult ipari technológiákban. A modellezés és az absztrahálás nyelve a matematika, mellyel ez a bonyolultság az innováció felé terelhetı. A virtuális laboratóriumok az alapanyagok és termelési folyamatok, továbbá a környezet és a gazdaságok fejlesztésének matematikai eszközei, drága gyakorlati kísérletek nélkül. Európa helyzete igen fejlett az alkalmazott matematika mint olyan kulcsfontosságú technológia terén, mely széles körő hatással van olyan területekre, mint a korszerő acéltermékek tervezése és termelése, illetve a mobiltelefonok hálózatainak megfelelı alkalmazása. A hagyományos iparágak még mindig kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unióban, így nem zárhatók ki az új információs és kommunikációs technológiákhoz való alkalmazkodás folyamatából. Módosítás: 150 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, harmadik francia bekezdés, második a. francia albekezdés (új) - Az üzleti irányítás és teljesítmény valós idejő nyomon követése hatékony és produktív támogatással a vezetıi döntések tekintetében, továbbá adatkövetés, -győjtés és -feldolgozás. Indokolás Fontos az IKT-nak az üzleti irányítás területén történı felhasználását ösztönözni.
PE 362.659v02-00
HU
84/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 151 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, harmadik a. francia bekezdés (új) - az épített örökséget támogató IKT. Indokolás Franciaországban a magánszemélyek vagyonának 70%-a épületekben van. Európa-szerte valószínőleg hasonlóak az arányok. Létfontosságú e közös örökség értékét megırizni, ideértve az információs és kommunikációs technológiák támogatásának felhasználását is (például az épületek azonosító igazolványának bevezetése révén is). Módosítás: 152 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, negyedik francia bekezdés – IKT a bizalom és a megbízhatóság érdekében: személyazonosság-kezelés, hitelesítés és a jogosultságok megállapítása; a személyes érdeket védı technológiák; a jogosultságok és a javak kezelése; védekezés a számítógépes fenyegetések ellen.
– IKT a bizalom és a megbízhatóság érdekében: személyazonosság-kezelés, hitelesítés és a jogosultságok megállapítása; a személyes érdeket védı technológiák; a jogosultságok és a javak kezelése; az interoperabilitásra és a nyílt szabványokra alapozva, a magánélet védelme a számítógépes fenyegetések ellen; a biztonság/ bizalmas ügyek ellenırzése. Indokolás
A titoktartás kockázatát mindaddig nem vesszük figyelembe, amíg nincs speciális bizottság, amely a biztonságot szavatolja; a KKK az az EU testület, amely jogosultnak tőnik egy bizottság ösztönzésére, mivel ez volt a biztonság/titoktartással kapcsolatos ügyek felelıse az elmúlt években. Az európai vállalkozásoknak együttmőködtethetıségi biztosítékokra és nyílt szabványokra van szükségük a személyazonosság-kezelési megoldások teljes körő kihasználása érdekében. E biztosítékok elkerülik a szabad verseny nem kívánatos korlátozását, mind a szoftver-, mind a hardvergyártók tekintetében. A személyazonosság kezelésének internetes veszélyei ellen a magánéletet védik. Módosítás: 153 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 3. téma: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alcím, 4. pont Jövıbeni és kialakulóban lévı technológiák: az emberi tudás határain végzett kutatási AD\597848HU.doc
Jövıbeni és kialakulóban lévı technológiák: az emberi tudás határain végzett kutatási 85/360
PE 362.659v02-00
HU
tevékenység támogatása az IKT-ben magában és más kapcsolódó tudományterületekkel és kutatási területekkel fennálló kapcsolódásaiban; az újszerő ötletek és a gyökeresen új felhasználások felkarolása, valamint az IKT kutatási terveibe felvehetı új lehetıségek felkutatása.
tevékenység támogatása az IKT-ben magában és más kapcsolódó tudományterületekkel és kutatási területekkel fennálló kapcsolódásaiban; az újszerő ötletek, úgymint a kvantuminformációs technológia, és a gyökeresen új felhasználások felkarolása, valamint az IKT kutatási terveibe felvehetı új lehetıségek felkutatása.
Indokolás A kvantuminformációs technológia fontos példája az IKT-szektorban az elıretekintı kutatásnak. Európa világvezetı szerepét tovább kell bıvíteni. Módosítás: 154 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 4. téma: „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák”, „Indoklás” alcím, (1a) bekezdés (új) Különös figyelmet szentelnek majd a kutatási eredmények terjesztésének, hogy ezek hozzáférhetıek legyenek a vállalkozások, különösen a KKV-k, és általában a társadalom számára. Indokolás Létfontosságú e kutatási területen, hogy az ismereteket és az eredményeket megfelelıen reklámozzák, hogy a vállalkozások, különösen a KKV-k hasznosíthassák az eredményeket, és a tudományt közelebb lehessen vinni a társadalomhoz. Módosítás: 155 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 4. téma: „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák”, „Indoklás” alcím, (3) bekezdés A többek között a nanoelektronika, a gyártástechnológia, az acélipar, a vegyipar, a közlekedési ipar, az építıipar, az ipari biztonság, a textilipar, a cellulóz- és papíripar területén mőködı európai technológiai platformok hozzájárulnak a közös kutatási prioritások és célok kitőzéséhez. Az egyes iparágak szempontjából lényeges prioritások és ezek ágazati alkalmazásokba való integrálása mellett foglalkozni kell a felmerülı politikai, szabályozási és szabványosítási, valamint a hatásokkal összefüggı kérdésekkel is, és PE 362.659v02-00
HU
A többek között a nanoelektronika, nanogyógyászat, fotonika, gyártástechnológia, energiatermelés, az acélipar, a vegyipar, az energia, az ásványok, a közlekedési ipar, az építıipar, az ipari biztonság, a textilipar, a kerámiaipar, a cellulóz- és papíripar területén mőködı európai technológiai platformok hozzájárulnak a közös kutatási prioritások és célok kitőzéséhez. Az egyes iparágak szempontjából lényeges prioritások és ezek ágazati alkalmazásokba való integrálása mellett foglalkozni kell a 86/360
AD\597848HU.doc
ennek során rugalmas módon választ kell adni a szakpolitikák szintjén felmerülı új igényekre.
felmerülı politikai, szabályozási és szabványosítási, valamint a hatásokkal összefüggı kérdésekkel is, és ennek során rugalmas módon választ kell adni a szakpolitikák szintjén felmerülı új igényekre.
Módosítás: 156 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 4. téma: „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák”, „Tevékenységek” alcím Nanotudományok, nanotechnológiák
Nanotudományok, nanotechnológiák
– Új tudás létrehozása a felületi és a méretfüggı jelenségek terén; az anyagjellemzık nanoszintő vezérlése új alkalmazások számára; technológiák nanoszintő integrálása; önfelépítı tulajdonságok; nanomotorok; nanogépek és nanorendszerek; nanonagyságrendő jellemzési és manipulációs módszerek és eszközök; vegyipari nano- és nagy pontosságú technológiák; az ember biztonságára, egészségére és a környezetre gyakorolt hatás; metrológia, jelölésrendszer és szabványok; új koncepciók és megközelítésmódok felderítése ágazati alkalmazásokhoz, beleértve a kialakulóban lévı technológiák integrálását és konvergenciáját is.
– Új tudás létrehozása a felületi és a méretfüggı jelenségek terén; az anyagjellemzık nanoszintő vezérlése új alkalmazások számára; technológiák nanoszintő integrálása; önfelépítı tulajdonságok; nanomotorok; nanooptika, nanobiotechnológia, nanogépek és nanorendszerek; nanovektorok; nanonagyságrendő jellemzési és manipulációs módszerek és eszközök; vegyipari nano- és nagy pontosságú technológiák alapanyagok és összetevık gyártása céljából; nanogyógyászat, például regeneratív gyógyászatra irányuló gyógyszerszállítás és -kibocsátás, és nanodiagnosztika, ideértve a képalkotást; a nanotudományoknak az élettudományok terén meglévı vonatkozásai; a nanofenntarthatóság és a nanomegbízhatóság az ember és az állatok biztonságára és egészségére, az élelmiszerláncra és a környezetre vonatkozóan, különösen tekintettel a nanorészecskék élı sejtek genetikai anyagaival való közvetlen érintkezésének lehetıségére; metrológia, nyomon követés és érzékelés, jelölésrendszer és szabványok; új koncepciók és megközelítésmódok felderítése ágazati alkalmazásokhoz, beleértve a kialakulóban lévı technológiák integrálását és konvergenciáját is.
Anyagtudomány
Anyagtudomány
- A kedvezı viselkedési jellemzıkkel
- A kedvezı viselkedési jellemzıkkel
AD\597848HU.doc
87/360
PE 362.659v02-00
HU
rendelkezı anyagokra vonatkozó tudás létrehozása új termékek és folyamatok számára; tudásalapú, igényre szabott jellemzıkkel rendelkezı anyagok; megbízhatóbb tervezés és szimuláció; nagyobb komplexitás; környezeti kompatibilitás; a nano-, a molekula- és a makroszintek integrálása a vegyipari technológiában és az anyagfeldolgozásban; új nanoanyagok, bioanyagok és hibrid anyagok, beleértve gyártásuk tervezését és vezérlését is.
rendelkezı anyagokra vonatkozó tudás létrehozása, különösen összetevık, intelligens anyagok és több alkalmazásnak is megfelelı multifunkcionális felületekkel rendelkezı anyagok tekintetében, továbbá a meglévık javítására/újbóli behelyezésére vonatkozóan; tudásalapú, igényre szabott jellemzıkkel rendelkezı anyagok; megbízhatóbb tervezés és szimuláció; nagyobb komplexitás; környezeti kompatibilitás; a nano-, a molekula- és a makroszintek integrálása a vegyipari technológiában és az anyagfeldolgozásban; új nanoanyagok, bioanyagok, metaanyagok, a biológiai világ által inspirált anyagok (biomimikri) és hibrid anyagok, beleértve gyártásuk tervezését és vezérlését is; az életciklusuk során a kibocsátás csökkentését segítı anyagok tervezése vagy fejlesztése. Az új tulajdonságokkal rendelkezı anyagok kulcsfontosságúak az európai iparág jövıbeli versenyképessége tekintetében, és a technikai fejlıdés alapjai számos területen, úgymint az egészségügy, az elektronika, az energia, a közlekedés és a biztonság területén. Ezt a kulcsfontosságú és technológiai szempontból fontos, Európa ipari kompetenciájának központját alkotó területet különösen meg kell erısíteni.
Új gyártástechnológia
Új gyártástechnológia
- A tudásintenzív gyártás feltételeinek és tárgyi környezetének létrehozása, beleértve a felmerülı ipari igényekre választ adó új paradigmák kialakítását, fejlesztését és validálását is; általános gyártási eszközök fejlesztése az adaptív, hálózatos és tudásalapú gyártás számára; a technológiák (pl. nano-, bio-, információs, kognitív és a vonatkozó mőszaki követelmények) konvergenciáját kiaknázó új mérnöki koncepciók kidolgozása a nagy hozzáadott értékő termékek és szolgáltatások új generációjának kifejlesztéséhez és a változó igényekhez történı alkalmazkodáshoz.
- A tudásintenzív gyártás feltételeinek és tárgyi környezetének létrehozása, beleértve a felmerülı ipari igényekre választ adó új paradigmák kialakítását, fejlesztését és validálását is; általános gyártási eszközök fejlesztése az adaptív, hálózatos és tudásalapú gyártás számára, (ideértve az összetevıket és a biotermelı és biokatalitikus törzsek elıállítását); a technológiák (pl. nano-, bio-, geo-, információs, optikai, kognitív és a vonatkozó mőszaki követelmények) konvergenciáját kiaknázó új mérnöki koncepciók kidolgozása a nagy hozzáadott értékő termékek és szolgáltatások új
PE 362.659v02-00
HU
88/360
AD\597848HU.doc
generációjának kifejlesztéséhez és a változó igényekhez történı alkalmazkodáshoz; magas áteresztıképességő termelési technológiák végrehajtása; a CO² kibocsátásra kisebb hatást gyakorló termelési technológiák ösztönzése. Technológiák integrálása ipari alkalmazásra
Technológiák integrálása ipari alkalmazásra
- A nanoszinten, az anyagtudományban és a gyártástechnológia területén rendelkezésre álló tudás és technológiák integrálása ágazati és ágazatokon átívelı alkalmazásokban, például az egészségügyben, az építıiparban, a közlekedésben, az energetikában, a vegyiparban, a környezetvédelemben, a textil- és ruhaiparban, a cellulóz- és papíriparban és a gépiparban.
- A nanoszinten, az anyagtudományban és a gyártástechnológia területén rendelkezésre álló tudás és technológiák integrálása (pl. matematikai megközelítések és eszközök, ökotechnológiák) ágazati és ágazatokon átívelı alkalmazásokban, például az egészségügyben, az építıiparban, a kerámiaiparban, a közlekedésben, az energetikában, a vegyiparban, az ásványok terén, a környezetvédelemben, a cipıiparban, a textil- és ruhaiparban, a cellulóz- és papíriparban és a gépiparban, továbbá az acélgyártásban.
Indokolás A nanotudományokban, az új alapanyagok és termelési technológiák (NMP) terén Európa erıs tudományos és ipari kompetenciával rendelkezik. Ezen területek rendkívül fontosak Európa technológiai vezetı szerepe szempontjából: kiváló foglalkoztatási és exportpotenciált kínálnak, illetve különösen jól kiegyensúlyozzák a hetedik kutatási keretprogramot a növekedéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulás céljából. A hatodik kutatási keretprogram NMP tematikai prioritásainak felhívásaira való túljelentkezés (az elutasítási arány már 90 %, amivel csökkenhet a részvétel és a potenciál) egyértelmő jele annak, hogy ezen területeken aránytalanul magasabb finanszírozás szükséges. Módosítás: 157 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Célkitőzés” alcím A fosszilis tüzelıanyagokra épülı jelenlegi energetikai rendszer átalakítása fenntarthatóbb, az energiaforrások és a hordozók diverzifikált választékára és nagyobb energiahatékonyságon alapuló rendszerré, amely választ ad az ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással összefüggı égetı kihívásokra és egyúttal növeli az európai energetikai iparágak versenyképességét.
AD\597848HU.doc
A fosszilis tüzelıanyagokra épülı jelenlegi energetikai rendszer 2010-ig a világ legfenntarthatóbb és legenergiahatékonyabb, az energiaforrások és a hordozók diverzifikált választékára alapuló gazdaságává való átalakítása, különös figyelemmel a kevesebb CO2-t kibocsátó vagy anélküli energiaforrásokra, nagyobb energiahatékonysággal, energiamegırzéssel és az üvegházhatás csökkentésével kombinálva, az ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással 89/360
PE 362.659v02-00
HU
összefüggı égetı kihívásokra és egyúttal növeli az európai energetikai iparágak versenyképességét.
Módosítás: 158 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés Az energetikai rendszerek több nagy kihívás elıtt állnak. A megfelelı és idıben érkezı megoldások kidolgozásának sürgısségét a globális energiakereslet riasztó alakulása (az elırejelzések szerint a következı 30 évben a kereslet 60 %-kal növekszik), az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az éghajlatváltozás pusztító hatásainak csökkentése miatt szükséges drasztikus leszorítására vonatkozó igény, az olajárak káros ingadozási hajlama (különösen a közlekedési ágazat szempontjából, amely nagymértékben olajfüggı) és a beszállító régiók geopolitikai instabilitása indokolja. A szükséges kutatási és demonstrációs tevékenység célja azon környezetileg és költséghatékonyság szempontjából legkedvezıbb technológiák és intézkedések megkeresése, amelyek lehetıvé teszik, hogy az EU megfeleljen a Kiotói Jegyzıkönyvben vállalt és az azokat túllépı céloknak és valóra váltsa energiapolitikai elkötelezettségeit, amint azt az energiaellátás biztonságáról szóló, 2000-es zöld könyv meghatározza.
Az energetikai rendszerek több nagy kihívás elıtt állnak. A megfelelı és idıben érkezı megoldások azonosításának és kidolgozásának sürgısségét a globális energiakereslet riasztó forgatókönyvei, a hagyományos olaj- és természetesgáztartalékok nem megújuló jellege és kibocsátásának az éghajlatváltozás pusztító hatásainak csökkentése miatt szükséges drasztikus leszorítására vonatkozó igény, az olajárak káros ingadozási hajlama (különösen a közlekedési ágazat szempontjából, amely nagymértékben olajfüggı) és a beszállító régiók geopolitikai instabilitása indokolja. Az energiakutatás fontos összetevıje annak, hogy polgáraink és a vállalkozások számára megfizethetı energiaárakat garantáljunk. A szükséges kutatási és demonstrációs tevékenység célja azon környezetileg és költséghatékonyság szempontjából legkedvezıbb technológiák és intézkedések megkeresése, Európában és a világ többi részén biztonságosabb nukleárisenergia-alkalmazások megteremtése és olyan intézkedések megállapítása, amelyek lehetıvé teszik, hogy az EU megfeleljen a Kiotói Jegyzıkönyvben vállalt és az azokat túllépı céloknak és valóra váltsa energiapolitikai elkötelezettségeit, amint azt az energiahatékonyságról szóló, 2005. évi zöld könyv és az energiaellátás biztonságáról szóló, 2000-es zöld könyv meghatározza.
Indokolás Érdemes említést tenni az energiahatékonyságról szóló 2005. évi zöld könyvrıl. A nukleáris energia lényeges része marad az energiaellátásnak, és ilyen módon az európai energiaprogramnak is. Ezért szükség van a nukleáris energia biztonságosabb és tartósabb alkalmazásainak létrehozására. PE 362.659v02-00
HU
90/360
AD\597848HU.doc
Az energia iránti igény növekedését az egyre csökkenı számú erıforrások és az éghajlatváltozás összefüggésében kell vizsgálni. Módosítás: 159 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés Európa számos energiatechnológia területén világviszonylatban is vezetı szerepre tett szert. Úttörı érdemei vannak a korszerő megújuló energiaforrásokhoz, például a bioenergiához vagy a szélenergiához kapcsolódó technológiákban. Az EU globális versenytársnak számít továbbá az energiafejlesztési és elosztási technológiák területén, és erıteljes kutatási kapacitásokkal rendelkezik a széndioxid elkülönítésében és megkötésében. Ezeket a pozíciókat azonban komolyan fenyegetik a versenytársak (elsısorban az Egyesült Államok és Japán).
Európa számos energiatermelési és energiahatékonysági területén világviszonylatban is vezetı szerepre tett szert. Úttörı érdemei vannak a korszerő megújuló energiaforrásokhoz, például a napenergiához, a bioenergiához vagy a szélenergiához kapcsolódó technológiákban. Az EU globális versenytársnak számít továbbá az energiafejlesztési és elosztási technológiák területén, és erıteljes kutatási kapacitásokkal rendelkezik a széndioxid elkülönítésében és megkötésében. Ezeket a pozíciókat azonban jelenleg a versenytársak (elsısorban az Egyesült Államok és Japán) fenyegetik. Európa üzleti szektorának a kevésbé szennyezı termelési technológiák fejlesztése terén tett erıfeszítéseit ezért egyedi kutatási projektekkel kell ösztönözni.
Módosítás: 160 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Indoklás” alcím, (3) bekezdés Az energiarendszer gyökeres átalakításához új technológiák szükségesek, amelyekhez azonban túlságosan nagy kockázatok és túlságosan bizonytalan elınyök társulnak, ezért a magánszférától nem várható el, hogy a kutatás, a fejlesztés, a demonstráció és a telepítés valamennyi költségét magára vállalja. Ennek megfelelıen a magánbefektetések mobilizálásában központi szerepet kell adni a köztámogatásoknak, és az európai szintő erıfeszítéseket és erıforrásokat koherens és hatékonyabb módon kell összefogni annak érdekében, hogy a kontinens felvegye a versenyt a hasonló technológiákba erıteljesen és következetesen befektetı gazdaságokkal. Ebben a tekintetben létfontosságúak az európai technológiai platformok, mivel ezek összehangolt módon hozzák mőködésbe a szükséges kutatási AD\597848HU.doc
Az energiarendszer CO2-ot kisebb mértében kibocsátó vagy attól mentes, megbízható, versenyképes és fenntartható energiarendszerré történı gyökeres átalakításához új alapanyagok és új technológiák szükségesek, amelyekhez azonban túlságosan nagy kockázatok és túlságosan bizonytalan profit társulnak, ezért a magánszférától nem várható el, hogy a kutatás, a fejlesztés, a demonstráció és a telepítés valamennyi költségét magára vállalja. Ennek megfelelıen a magánbefektetések mobilizálásában központi szerepet kell adni a köztámogatásoknak, és az európai szintő erıfeszítéseket és erıforrásokat koherens és hatékonyabb módon kell összefogni annak érdekében, hogy a kontinens felvegye a versenyt a hasonló technológiákba erıteljesen és következetesen befektetı 91/360
PE 362.659v02-00
HU
erıfeszítéseket. A célkitőzés eléréséhez szükséges tevékenységeket az alábbi felsorolás foglalja össze. Szerepel a felsorolásban egy, célirányosan az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás kialakítására vonatkozó egyedi tevékenység is, amely támogatást adhat az idıközben felmerülı szakpolitikai igények számára is, például az európai energiapolitikának az éghajlatváltozással összefüggı nemzetközi tevékenységekben betöltött szerepével vagy az energiaellátás és az energiaárak instabilitásával és kimaradásaival kapcsolatban.
gazdaságokkal. Ebben a tekintetben létfontosságúak az európai technológiai platformok, mivel ezek összehangolt módon hozzák mőködésbe a szükséges kutatási erıfeszítéseket. A célkitőzés eléréséhez szükséges tevékenységeket az alábbi felsorolás foglalja össze. Szerepel a felsorolásban egy, célirányosan az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás kialakítására vonatkozó egyedi tevékenység is, amely támogatást adhat az idıközben felmerülı szakpolitikai igények számára is, például az európai energiapolitikának az éghajlatváltozással összefüggı nemzetközi tevékenységekben betöltött szerepével vagy az energiaellátás és az energiaárak instabilitásával és kimaradásaival kapcsolatban.
Módosítás: 161 I. melléklet, I. fejezet. „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont Integrált tevékenység a helyhez kötött, hordozható és közlekedési alkalmazások elıállítására képes, versenyképes uniós üzemanyagcella- és hidrogénipar erıteljes technológiai alapjának kialakítása érdekében. A hidrogénnel és az üzemanyagcellákkal foglalkozó európai technológiai platform ezt a tevékenységet egy integrált kutatási és telepítési stratégiára vonatkozó javaslattal segíti.
Integrált tevékenység a helyhez kötött, hordozható és közlekedési alkalmazások elıállítására képes, versenyképes uniós üzemanyagcella- és hidrogénipar erıteljes technológiai alapjának kialakítása érdekében. A hidrogénnel és az üzemanyagcellákkal foglalkozó európai technológiai platform ezt a tevékenységet egy integrált kutatási és telepítési stratégiára vonatkozó javaslattal segíti, és a biomasszatermelési, -győjtési és -kezelési rendszer megszervezése a közvetlen hidrogéntermelésben.
Indokolás Ez a technológia különösen ígéretes ár és mennyiség szempontjából versenyképes hidrogén biztosításában, akár rövid idı alatt is. Módosítás: 162 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont Az átalakítás globális hatékonyságát növelı technológiák, amelyek leszorítják a helyi megújuló energiaforrásokból történı PE 362.659v02-00
HU
Az átalakítás globális hatékonyságát növelı technológiák, amelyek leszorítják a helyi megújuló energiaforrásokból – ideértve a 92/360
AD\597848HU.doc
villamosenergia-termelés költségét, valamint a különbözı regionális feltételekhez igazodó technológiák fejlesztése és demonstrációja.
hulladékot is – történı villamosenergiatermelés költségét, valamint a különbözı regionális feltételekhez igazodó technológiák fejlesztése és demonstrációja.
Indokolás Itt kell meghatározni a „hulladék biológiailag lebontható típusát”, illetve rendelkezni arról. Módosítás: 163 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés” , alcím 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont Integrált átalakítási technológiák: a megújuló energiaforrásokból elıállított szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú (beleértve a hidrogént is) tüzelıanyagok kifejlesztése és fajlagos költségének leszorítása a szénmentes tüzelıanyagok, különösen a közlekedésben felhasználható folyékony bioüzemanyagok költséghatékony gyártása és felhasználása érdekében.
Integrált átalakítási technológiák: a megújuló energiaforrásokból – ideértve az energianövényeket, a biomasszát és a hulladékot is – elıállított szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú (beleértve a hidrogént is) tüzelıanyagok kifejlesztése és fajlagos költségének leszorítása a szénmentes tüzelıanyagok, különösen a közlekedésben felhasználható folyékony bioüzemanyagok költséghatékony gyártása, tárolása, terjesztése és felhasználása érdekében, ideértve az energianövényeket, amelyeket külön optimalizáltak növénytermesztés során, klasszikus, illetve biotechnológiai módszerek révén, továbbá a villamosenergia-termelést.
Indokolás A teljes értékrıl rendelkezni kell. Az energetikai felhasználásra optimalizált növények drasztikusan növelhetik a hatékonyságot és ilyen módon az alternatív energiaellátás versenyképességét. Ez segíthet új piacok megnyitásában, és ilyen módon az európai mezıgazdaság befektetési, szakosodási és növekedési lehetıségeiben, illetve a vidéki területeken. Érdemes ezen tevékenységek kutatásával foglalkozni, a hidrogén veszélyes jellege miatt. Emellett ezek logikusan illeszkednek a termékciklusba. Módosítás: 164 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 4. pont Megújuló energiaforrásokon alapuló, hatékonyságnövelı és költségcsökkentı főtési és hőtési technológiák és használatuk lehetıvé tétele eltérı regionális feltételek AD\597848HU.doc
Megújuló energiaforrásokon alapuló, hatékonyságnövelı és költségcsökkentı főtési és hőtési technológiák és infrastruktúrák és használatuk lehetıvé 93/360
PE 362.659v02-00
HU
mellett.
tétele eltérı regionális feltételek mellett. Indokolás
A főtés/hőtés tekintetében a táv- és központi főtési rendszerekkel lényegesen emelhetı a megújuló energiák aránya, és ezzel csökkenthetık a költségek. Módosítás: 165 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 5. pont, cím és bekezdés A CO2 elkülönítési és tárolási technológiái a kibocsátásmentes energiatermeléshez
A CO2 elkülönítési és tárolási technológiái, továbbá nyersanyagként való felhasználásra történı átalakítási technológiák a kibocsátásmentes energiatermeléshez A fosszilis tüzelıanyagok felhasználása káros környezeti hatásainak drasztikus csökkentése a CO2 elkülönítését és tárolását megvalósító technológiákat alkalmazó, nagy hatékonyságú, csaknem kibocsátásmentes és/vagy gıztermelı erımővek létrehozásával, különösen föld alatti tárolás és CO2-ban dús légkör a növényi szervezetek növekedésének elısegítése érdekében.
A fosszilis tüzelıanyagok felhasználása környezeti hatásainak drasztikus csökkentése a CO2 elkülönítését és tárolását megvalósító technológiákat alkalmazó, nagy hatékonyságú, csaknem kibocsátásmentes erımővek létrehozásával.
Módosítás: 166 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 6. pont, cím és bekezdés Tisztaszén-technológiák
Tisztaszén-technológiák és más fosszilis tüzelıanyag-technológiák
Az erımővek hatékonyságának, megbízhatóságának és költséghatékonyságának jelentıs mértékő javítása tisztaszén-átalakítási technológiák kifejlesztésén és demonstrációján keresztül.
Az erımővek hatékonyságának, megbízhatóságának és költséghatékonyságának jelentıs mértékő javítása tisztaenergia-átalakítási technológiák kifejlesztésén és demonstrációján keresztül, amelyek alapjai a szén és más fosszilis tüzelıanyagok, gáz vagy folyékony halmazállapotú tüzelıanyagok és alternatív tüzelıanyagok, amelyek fejlett vegyi átalakítási technológiák bevezetését eredményezik az energia-, hı-, vegyianyag- és tüzelıanyagtermelésben.
PE 362.659v02-00
HU
94/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 167 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 7. pont Az európai villamosenergia- és gázrendszerek és hálózatok hatékonyságának, biztonságának és megbízhatóságának fokozása például a jelenlegi elektromos hálózatok interaktív (fogyasztók–üzemeltetık) szolgáltatási hálózatokká alakításával, illetıleg a decentralizált és a megújuló energiaforrások nagybani telepítését és tényleges integrálását gátló akadályok felszámolásával.
Az európai villamosenergia- és gázrendszerek és hálózatok hatékonyságának, biztonságának és megbízhatóságának fokozása például a jelenlegi elektromos hálózatok interaktív (fogyasztók–üzemeltetık) szolgáltatási hálózatokká alakításával, az energiatárolási lehetıségek fejlesztésével, az akadályok eltávolításával, illetıleg távirányítású intelligens mérési rendszerek kifejlesztésével. A decentralizált és a megújuló energiaforrások nagybani telepítését és tényleges integrálását gátló akadályok felszámolása. A „Hidrogén és főtıanyagcellák” témában nem érintett tárolási opciók kifejlesztése. Elképzelések és technológiák a főtési és hőtési hálózatok hatékonyságának és költség–haszon arányának fejlesztésére: integrált technológiák/elképzelések kialakítása a főtési és hőtési hálózatokat alkalmazó ellátás céljaira, illetve a megújuló energiaforrásoknak a főtési és hőtési hálózatokba történı integrálásának ösztönzése.
Indokolás A távirányítású rendszerek fejlıdése létfontosságú az EU-nak az európai villamosenergia- és gázrendszerek és -hálózatok növelésére való célkitőzése eléréséhez. A további tárolási lehetıségekre vonatkozó kutatás fontos szerepet játszik a megújuló energiák részesedésének növelésében. Az intelligens energiahálózatoknak valamennyi tevékenységre ki kell terjednie, ideértve a központi főzést és hőtést, amelyet a villamosenergia- és gázhálózatokkal azonos módon kell kezelni. A hálózatok fokozott hatékonysága, biztonsága és megbízhatósága szintén magában foglalja a hálózatirányítást. A villamosenergia-tárolás lehetıségeinek fejlesztése fontos, különösen a szélenergiából termelt villamosenergia tekintetében. A hidrogén és a főtıanyagcellák többek között lehetséges tárolási formák. Módosítás: 168 AD\597848HU.doc
95/360
PE 362.659v02-00
HU
I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 8. pont Az épületek, a szolgáltatások és az ipar energiahatékonyságának és energiatakarékosságának javítását biztosító új koncepciók és technológiák. Ide tartozik az energiahatékonyságot célzó stratégiák és technológiák integrálása, az új és megújuló energiát hasznosító technológiák használata és az energiakereslet irányítása is.
Az épületek, a szolgáltatások és az ipar energiahatékonyságának javítását biztosító új koncepciók és technológiák, például a világításban, és a végleges és elsıdleges energiafogyasztás további csökkentése az épületek esetén, figyelembe véve az épületek és az építési területek, a közlekedési rendszerek, a szolgáltatások és az ipar életciklusát. Ide tartozik az energiahatékonyságot célzó stratégiák és technológiák integrálása (pl. kogeneráció), az új fogyasztásorientált és megújuló energiát hasznosító technológiák használata és az energiakereslet mérése is, például rugalmas villamosenergia-fogyasztás formájában, továbbá olyan energiafelhasználás-kezelési intézkedésekkel, mint a távirányítású egyedi mérési rendszerek.
Indokolás Európa energiarendszerében az ellátási láncban az elsıdleges energiának a végfelhasználóhoz való eljuttatása során történı átalakulása miatti veszteségek ma kétszer akkorák, mint az elfogyasztott végsı energia mennyisége. Ezért az erıfeszítéseknek nem a kWh-ra, hanem az elsıdleges megtakarított energiára kell összpontosítania. Egy rendszermegközelítésnek része kell, hogy legyen a teljes ellátási lánc az energia átalakításától a végfelhasználókig. Bármely, a környezeti teljesítményre és az épületek energiahatékonyságára alapozott megközelítésnek figyelembe kell vennie az épített környezet életciklusát. Az új elképzeléseknek és technológiáknak nem csupán a végfelhasználók által történı energiamegtakarításra kell összpontosítaniuk, hanem a főtıanyagban az elsıdleges energia minél hatékonyabb kihasználására is. A kogeneráció az egyetlen közös technológia, amely lehetıvé teszi az elsıdleges energiának hasznos hı- és villamos energiában való feldolgozását, gyakran több mint 90%-os hatékonysággal. A kogeneráció technológiája többek között – a 2004/8/EK irányelv (a CHP) végrehajtása miatt széles körben használatos lesz Európában. Emiatt kell támogatni a hatékonyabb megoldások keresésének tevékenységét, mivel e technológia közös felhasználásával az elsıdleges energia Európai felhasználása igen értékes lehet. Franciaországban a magánszemélyek vagyonának 70%-a épületekben van. Európa-szerte valószínőleg hasonlóak az arányok. Létfontosságú e közös örökség értékét megırizni, ideértve az információs és kommunikációs technológiák támogatásának felhasználását is (például az PE 362.659v02-00
HU
96/360
AD\597848HU.doc
épületek azonosító igazolványának bevezetése révén is). Az energiahatékonyság és -megtakarítások például épületekben történı nagymértékő fejlesztése érdekében a Solid State Lighting (SSL, fénykibocsátó diódák és lézerek) jelentıs új lehetıségeket kínál. Az újonnan elindított ETP-fotonika elképzeléseirıl szóló dokumentum szerint az SSL agresszív bevezetésével Európa 2015-re a csúcsidıszakban való villamosenergia-ellátásban 40 000 megawattot vagy 2 milliárd hordónak megfelelı olajat és 50 millió tonna CO2-ot takaríthat meg évente. A keresletkezelési intézkedések fejlesztése, úgymint a távirányított egyedi mérırendszerek fejleszthetik az energiahatékonyságot és az energiamegtakarítást a fogyasztóknak különbözı díjak felkínálása, alacsonyabb csúcsidıszaki kereslet, illetve az ellátásbiztonság javítása révén. Az új energiamegtakarítási rendszerek önmagukban nem ösztönzik az energiaforrások egészének intelligensebb és jobban célzott felhasználását. Ezért szükséges nemcsak az energiakereslet kezelését, hanem az energia racionális felhasználását is ösztönözni az energia fenntartható kezelésének egyedi szervezetek révén való felhasználásával. Módosítás: 169 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 9. pont Az energetikai technológiákkal kapcsolatban felmerülı fı gazdasági és társadalmi kérdések elemzésére, valamint a közép- és hosszú távú irányszámok és forgatókönyvek felállítására szolgáló eszközök, módszerek és modellek kifejlesztése;
Az energetikai technológiákkal kapcsolatban felmerülı fı gazdasági és társadalmi kérdések elemzésére, valamint a közép- és hosszú távú irányszámok és forgatókönyvek felállítására szolgáló eszközök, módszerek és modellek kifejlesztése; az új energiahatékonyság végrehajtása tekintetében jelentıs gyorsulást ígérı politikai eszközök kialakítása, a kínálati oldal kezelése, és a megújuló energiára vonatkozó elképzelések és technológiák fejlesztése.
Módosítás: 170 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 5. téma: „Energia”, „Tevékenységek” alcím, 9a. pont (új) Poligeneráció A végfelhasználó-orientált integrált energiarendszerek kialakítása, amelyek általánosságban igen hatékonyak, és amelyek célja a leginkább hozzáférhetı környezetbarát energiaforrások kiaknázása. Az energiatárolás új formáinak javítása és fejlesztése. A hálózati összeköttetés kezelése a fenti rendszerek tekintetében az általános hatékonyság és a szolgáltatás minıségének javítása céljából. AD\597848HU.doc
97/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás A poligeneráció elınyei alapján valószínő, hogy az energiaátalakítási folyamatok hatékonysága az átalakítási folyamatokat lényegesen emelik, a megújuló vagy viszonylag tiszta energiaforrások tömegesen használatosak lesznek, a fenti (a hagyományos termoelektrikus termelésnél környezetbarátabb) folyamatok termékeit a villamosenergiahálózatok részévé teszik, és csökkennek az infrastrukturális költségek, amelyek végsı soron emelik a versenyképességet. Ezért tekintjük lényegesnek a poligeneráció sajátos kutatási, fejlesztési és demonstrációs területként való kezelését. Módosítás: 171 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Célkitőzés” alcím A környezettel és erıforrásaival való fenntartható gazdálkodás a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztésével, valamint új technológiák, eszközök és szolgáltatások kifejlesztésével a globális környezeti problémák integrált kezelésének érdekében. Kiemelt hangsúlyt kap az éghajlati, ökológiai, földtani és oceanográfiai rendszerek elırejelzése; továbbá a környezeti problémák és kockázatok (beleértve az egészséggel kapcsolatosakat is) folyamatos figyelésére, megelızésére és hatásainak csökkentésére, valamint a természeti és ember alkotta környezet megırzésére alkalmas eszközök és technológiák.
A környezettel és erıforrásaival való fenntartható gazdálkodás az éghajlat, a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztésével, a biodiverzitásra és fenntartható alkalmazására vonatkozó ismeretekkel, valamint új technológiák, eszközök és szolgáltatások kifejlesztésével a globális környezeti problémák integrált kezelésének érdekében. Kiemelt hangsúlyt kap az éghajlati, ökológiai, földtani és oceanográfiai rendszerek elırejelzése; továbbá a környezeti problémák és kockázatok (beleértve az egészséggel kapcsolatosakat is) folyamatos figyelésére, megelızésére, kiigazítására hatásainak csökkentésére, valamint a természeti és ember alkotta környezet megırzésére és helyreállítására alkalmas eszközök és technológiák.
Indokolás A (mind szárazföldi, mind tengeri) biológiai sokféleség és ennek megırzése fontossága egyre egyértelmőbb egy változó környezetben (jelentıs növekedés az ember alkotta környezetben, éghajlatváltozás, új területek felhasználása, városfejlesztés stb.). E területen az elırehaladott tudás lehetıvé teszi, hogy megértsük a különféle ökorendszereket és interakciójukat, és ilyen módon átláthatóbbá válnak a globális változással kapcsolatos változások, a fenntartható fejlıdésnek a polgárok szolgálatában való elérésére figyelemmel. Az interakciók figyelembe vétele során a földi rendszereket nem lehet elszigetelten kezelni, mivel jelentıs visszacsatolási tevékenység zajlik a bioszféra és az atmoszféra között globális szinten, illetve a topográfiailag megkülönböztetett régiókban is. Ezt nem fedi le az, ha az PE 362.659v02-00
HU
98/360
AD\597848HU.doc
éghajlatról az elırejelzési eszközök fejlıdése kapcsán beszélünk. Egyes környezetre nehezedı ártalmas nyomások vagy kockázatok nemigen fordíthatók vissza. Ezért ilyen kockázatoknak az emberiségre és a környezetre gyakorolt hatása csökkentésére irányuló módszereket meg kell vizsgálni. Bár a kockázatmegelızés a környezetvédelem fı módszere, fontos a környezeti megújulásra irányuló kutatási projektek támogatása is, amely esetekben fontos figyelembe venni, hogy a megújulás hosszú idıt, kifinomult technológiákat és a beavatkozásban nagyfokú óvatosságot igényel. Módosítás: 172 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés A környezeti problémák túlmutatnak az államhatárokon, és egész Európára, de gyakran az egész világra kiterjedıen összehangolt megközelítést igényelnek. Földünk természeti erıforrásaira és az ember alkotta környezetre erıs nyomás nehezedik a népesség növekedése, az urbanizáció, a mezıgazdasági, közlekedési és energetikai ágazat folyamatos bıvülése, valamint az éghajlat helyi, regionális és globális változékonysága és a felmelegedés következtében. Európának az ipar megerısítésével és versenyképességének javításával párhuzamosan új, fenntartható viszonyt kell kialakítania a környezettel. A környezetre irányuló kutatás nagyságrendje, terjedelme és nagyfokú összetettsége miatt szükséges kritikus tömeg eléréséhez a teljes EU-ra kiterjedı együttmőködésre van szükség. Ez megkönnyíti a közös tervezést, az összekapcsolt és együttmőködésre képes adatbázisok használatát, illetıleg az összehangolt, nagymérető figyelı és elırejelzı rendszerek kifejlesztését.
A környezeti problémák túlmutatnak az államhatárokon, és egész Európára, de gyakran az egész világra kiterjedıen összehangolt megközelítést igényelnek. Földünk természeti erıforrásaira és az ember alkotta környezetre erıs nyomás nehezedik a népesség növekedése, az urbanizáció, a mezıgazdasági, halászati, közlekedési, építési és energetikai ágazat folyamatos bıvülése, valamint az éghajlat helyi, regionális és globális változékonysága és a felmelegedés következtében. Európának az ipar megerısítésével és versenyképességének javításával párhuzamosan új, fenntartható viszonyt kell kialakítania a környezettel, amelynek alapja a környezetbarát minıség. A környezetre irányuló kutatás nagyságrendje, terjedelme és nagyfokú összetettsége miatt szükséges kritikus tömeg eléréséhez a teljes EU-ra kiterjedı együttmőködésre van szükség. Ez megkönnyíti a közös tervezést, az összekapcsolt és együttmőködésre képes adatbázisok használatát, illetıleg az összehangolt, nagymérető figyelı és elırejelzı rendszerek kifejlesztését.
Indokolás A környezeti követelmények és technológiák fejlesztik az európai iparágak versenyképességét, illetve fenntarthatóbb jövıt biztosítanak. Az építési ágazat a kibocsátások és a környezetre nehezedı ártalmas nyomás egyik fı okozója AD\597848HU.doc
99/360
PE 362.659v02-00
HU
Európában. Módosítás: 173 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés Uniós szintő kutatási tevékenység szükséges egyes nemzetközi kötelezettségvállalások, mint például a Kiotói Jegyzıkönyv, a biológiai sokféleségrıl szóló ENSZegyezmény, a fenntartható fejlıdésrıl szóló 2002-es világszintő csúcstalálkozó célkitőzései, illetıleg az EU vízellátási kezdeményezése (Water for Life) teljesítéséhez, valamint az éghajlat-változási kormányközi panel munkájában és a földmegfigyelésre vonatkozó kezdeményezésben történı részvételhez. Emellett jelentıs mértékő kutatás szükséges a meglévı és kialakulóban lévı uniós szakpolitikák, a 6. környezetvédelmi cselekvési terv és a kapcsolódó tematikus stratégiák, a környezetvédelmi technológiákra, illetıleg a környezetvédelemre és az egészségre vonatkozó cselekvési terv, valamint a vízvédelmi keretirányelv és más irányelvek végrehajtásához.
Uniós szintő kutatási tevékenység szükséges egyes nemzetközi kötelezettségvállalások, mint például az éghajlatváltozásról szóló ENSZ-keretegyezmény (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzıkönyv, a biológiai sokféleségrıl szóló ENSZegyezmény, az elsivatagosodás elleni küzdelemrıl szóló ENSZ-egyezmény, a folyamatosan jelen lévı szerves szennyezıanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény, a fenntartható fejlıdésrıl szóló 2002-es világszintő csúcstalálkozó célkitőzései, illetıleg az EU vízellátási kezdeményezése (Water for Life) teljesítéséhez, az éghajlat-változási kormányközi panel munkájában és a földmegfigyelésre vonatkozó kezdeményezésben történı részvételhez, és a tervezett talajvédelmi program. Emellett jelentıs mértékő kutatás szükséges a meglévı és kialakulóban lévı uniós szakpolitikák, a 6. környezetvédelmi cselekvési terv és a kapcsolódó tematikus stratégiák, a környezetvédelmi technológiákra, illetıleg a környezetvédelemre és az egészségre vonatkozó cselekvési terv, valamint a vízvédelmi keretirányelv és más irányelvek végrehajtásához, és a Natura 2000 hálózat megırzésére vonatkozó mechanizmusok javítására vonatkozó intézkedések.
Módosítás: 174 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Indoklás” alcím, (3) bekezdés Az EU-nak meg kell erısítenie pozícióit a környezetvédelmi technológiák világpiacán. Ezek a technológiák a különbözı nagyságrendő környezeti problémák költséghatékony megoldásának és kulturális PE 362.659v02-00
HU
Az EU-nak meg kell erısítenie pozícióit a környezetvédelmi technológiák világpiacán. Ezek a technológiák hozzájárulnak a fenntartható fogyasztáshoz és termeléshez, és a különbözı nagyságrendő környezeti 100/360
AD\597848HU.doc
örökségünk védelmének lehetıvé tételén keresztül a fenntartható növekedés megvalósításában segítenek. A környezetvédelmi követelmények serkentıleg hatnak az innovációra és üzleti lehetıségeket rejtenek magukban. A vízellátással és a szennyvízzel, illetıleg a fenntartható vegyiparral foglalkozó európai technológiai platformok megerısítették az uniós szintő cselekvés szükségességét, és kutatási menetrendjüket a következıkben felsorolt kutatási tevékenységek figyelembe veszik. Más platformok (például az építésügyi és az erdészeti) részben ugyancsak foglalkoznak környezetvédelmi technológiai kérdésekkel, és véleményüket az alábbiak ugyancsak figyelembe veszik.
problémák költséghatékony megoldásának és kulturális és természeti örökségünk védelmének lehetıvé tételén keresztül a fenntartható növekedés megvalósításában segítenek. A környezetvédelmi követelmények serkentıleg hatnak az innovációra és üzleti lehetıségeket rejtenek magukban, továbbá nagyobb versenyképességet, ugyanakkor fenntarthatóbb jövıt biztosítanak az eljövendı generációk számára. A vízellátással és a szennyvízzel, illetıleg a fenntartható vegyiparral foglalkozó európai technológiai platformok megerısítették az uniós szintő cselekvés szükségességét, és kutatási menetrendjüket a következıkben felsorolt kutatási tevékenységek figyelembe veszik. Más platformok (például az építésügyi és az erdészeti) részben ugyancsak foglalkoznak környezetvédelmi technológiai kérdésekkel, és véleményüket az alábbiak ugyancsak figyelembe veszik.
Módosítás: 175 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, elsı francia bekezdés - A környezetre és az éghajlatra nehezedı nyomás: Az éghajlati és földtani rendszer mőködése; alkalmazkodási és hatáscsökkentési intézkedések; levegı-, talaj- és vízszennyezés; a légkör összetételében és a vízkörforgásban beálló változások; az éghajlat, a földfelszín és az óceán kölcsönhatásai; a biológiai sokféleségre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások.
AD\597848HU.doc
- A környezetre és az éghajlatra nehezedı nyomás: Az éghajlati, földtani és tengeri rendszerek – ideértve a sarkvidéki régiókat is –, mőködése; alkalmazkodási és hatáscsökkentési intézkedések; levegı-, talaj- és vízszennyezés és annak megakadályozása; a légkör összetételében és a vízkörforgásban beálló változások; a légkör, a földfelszín és az óceán globális és regionális kölcsönhatásai a földfelszín és az óceán kölcsönhatásai; a biológiai sokféleségre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások, ideértve a tengerszint emelkedésének hatásait az értékes parti zónákban és partvidéki városokban, illetve a különösen érzékeny területekre – partvidéki és hegyi régiókra – gyakorolt hatások.
101/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 176 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, második francia bekezdés – Környezet és egészség: A környezeti ártalomkeltık és az emberi egészség kölcsönhatása, beleértve a források, a beltéri környezettel való kapcsolódások, valamint az újonnan felmerülı kockázati tényezık hatásainak azonosítását is; a toxikus anyagokra vonatkozó integrált kockázatelemzési módszerek, beleértve az állatkísérleteket kiváltó megoldásokat is; a környezeti egészségi kockázatok és mutatók számszerő kifejezése és költség-haszon elemzése a megelızési stratégiákhoz való felhasználásra.
– Környezet és egészség: A környezeti ártalomkeltık és az emberi egészség kölcsönhatása, beleértve a források, a beltéri környezettel való kapcsolódások, valamint az újonnan felmerülı kockázati tényezık hatásainak azonosítását is; a toxikus anyagokra vonatkozó integrált kockázatelemzési módszerek, beleértve az elıállított sejteket és más állatkísérleteket kiváltó megoldásokat is; a környezeti egészségi kockázatok és mutatók számszerő kifejezése és költség-haszon elemzése a megelızési stratégiákhoz való felhasználásra.
Indokolás A génsebészeti eljárás lehetıvé teszi a sejtvonalak újbóli teljes racionális átalakítását. Lehetıvé teszi teljes géncsoportok kitörlését vagy helyettesítését, a gyógyszerek vagy a táplálék emberi emésztésének utánzását. A sejtvonalakra vonatkozó génsebészeti eljárása a kulcsa a nagy áteresztıképességő szőrés poligenikus kontextusban való alkalmazásának is. Módosítás: 177 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, harmadik francia bekezdés – Természeti veszélyek: A geológiai (például földrengés, vulkanikus tevékenység, szökıár) és az éghajlati (például vihar, árvíz) veszélyforrásokból származó katasztrófákhoz kapcsolódó elırejelzések és integrált veszélyességi, sebezhetıségi és kockázati elemzések fejlesztése; korai elırejelzı rendszerek kialakítása és a megelızı és hatáscsökkentı stratégiák továbbfejlesztése.
PE 362.659v02-00
HU
– Természeti veszélyek: A geológiai (például földrengés, vulkanikus tevékenység, szökıár) és az éghajlati (például vihar, fagy, szárazság, árvíz, tőzvész, lavina, földcsuszamlás, erdıtőz és más szélsıséges jelenségek), veszélyforrásokból, továbbá az ilyen katasztrófák kiváltotta jelenségekbıl származó katasztrófákhoz kapcsolódó elırejelzések és integrált veszélyességi, sebezhetıségi és kockázati elemzések fejlesztése; korai elırejelzı rendszerek kialakítása és a megelızı és hatáscsökkentı stratégiák továbbfejlesztése; a természeti kockázatok és katasztrófák elemzése, többszörös kockázati megközelítések elkészítése, amelyek az egyedi kockázati 102/360
AD\597848HU.doc
stratégiáknak az átfogó tervekkel, eljárásokkal és jegyzıkönyvekkel való kombinálására összpontosítanak. Módosítás: 178 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, elsı francia bekezdés - A természetes és az ember által létrehozott erıforrások megırzése és a velük való fenntartható gazdálkodás: Vízbázisgazdálkodás; hulladékgazdálkodás és megelızés; a biológiai sokféleség védelme és kezelése, talajvédelem, a tengerfenék és a part menti területek védelme, az elsivatagodással és a földek minıségének romlásával szembeszálló megközelítések; erdıgazdálkodás; a városi környezettel való fenntartható gazdálkodás és tervezés, adatkezelési és információs szolgáltatások; a természetes folyamatok elemzése és elıre becslése.
- A természetes és az ember által létrehozott erıforrások megırzése és a velük való fenntartható gazdálkodás: Vízbázisgazdálkodás; hulladékgazdálkodás és megelızés; a biológiai sokféleség védelme és kezelése, ideértve a behatoló idegen fajok ellenırzését, talajmegújítás és védelem, a tengerfenék, lagúnák és a part menti területek védelme, az elsivatagodással és a földek minıségének romlásával szembeszálló megközelítések, a táj megırzése; erdıgazdálkodás és ásványgazdálkodás; a városi környezettel való fenntartható gazdálkodás és tervezés, történelmi források, kulturális örökség és turizmus, adatkezelési és információs szolgáltatások; a természetes folyamatok elemzése és elıre becslése.
Módosítás: 179 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı francia bekezdés - A természetes és az ember által létrehozott környezetre irányuló megfigyelés, megelızés, hatáscsökkentés, alkalmazkodás, szennyezıdésmentesítés és helyreállítás környezetvédelmi technológiái: A vizekre, az éghajlatra, a levegıre, a tengeri, városi és vidéki környezetre, a talajra, a hulladékok kezelésére, az újrafeldolgozásra, a tiszta gyártási folyamatokra, a vegyi anyagok biztonságára, a kulturális örökség és az épített környezet védelmére vonatkozóan.
AD\597848HU.doc
- A természetes és az ember által létrehozott környezetre irányuló megfigyelés, megelızés, hatáscsökkentés, alkalmazkodás, szennyezıdésmentesítés és helyreállítás környezetvédelmi technológiái: A vizekre, az éghajlatra, a levegıre, a tengeri, városi és vidéki környezetre, a talajra, energiára, ásványokra, a hulladékok kezelésére, az újrafeldolgozásra, a tiszta gyártási folyamatokra és a fenntartható termékekre, az energiatermelésbıl származó maradékok vagy hulladékanyagok kezelése és/vagy érdemi újrafelhasználására, a vegyi anyagok biztonságára, a kulturális örökség és az épített környezet védelmére 103/360
PE 362.659v02-00
HU
vonatkozóan. Módosítás: 180 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés” 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, elsı a. francia bekezdés (új) - A kulturális örökség védelme, megırzése és fejlesztése, ideértve az emberi élıhelyet is: a kulturális örökségre vonatkozóan megfelelıbb kárbecslés, az innovatív megırzési stratégiák fejlesztése; a kulturális örökség városi környezetben való integrálásának elısegítése. Indokolás Létfontosságú a kulturális örökségre vonatkozó külön bekezdés beillesztése, mivel ez potenciálisan kihasználható „nyersanyagot” jelent a kutatás tekintetében, új technológiák felhasználásával. Módosítás: 181 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, második francia bekezdés - A technológiák értékelése, ellenırzése és vizsgálata: A folyamatok, technológiák és termékek környezeti kockázat- és életcikluselemzésére szolgáló módszerek és eszközök; a fenntartható vegyiparral, illetıleg a vízellátással és a szennyvízzel foglalkozó platform támogatása; egy jövıbeni európai környezetvédelmi technológai ellenırzési és vizsgálati program tudományos és technológiai vonatkozásai.
- A technológiák értékelése, ellenırzése és vizsgálata: A folyamatok, technológiák és termékek környezeti kockázat- és életcikluselemzésére szolgáló módszerek és eszközök, ideértve az alternatív tesztelési stratégiákat és különösen az állatkísérlet nélküli tesztelési módszereket; a fenntartható vegyiparral, illetıleg a vízellátással és a szennyvízzel foglalkozó platform támogatása; egy jövıbeni európai környezetvédelmi technológai ellenırzési és vizsgálati program tudományos és technológiai vonatkozásai, a harmadik felek értékelési eszközeinek létrehozása és terjesztése.
Indokolás Az állatok védelmérıl és jóllétérıl szóló jegyzıkönyv, a 86/609/EGK tanácsi irányelv 23. cikke és a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program 7.2. cikke a) és b) pontjának követelményeivel és a javasolt EU vegyipari rendeletnek az állatkísérletek nélküli tesztelés ösztönzésérıl szóló célkitőzéseivel összhangban az alternatív vizsgálati stratégiák és különösen a nem állatkísérleti módszerek fejlesztésérıl rendelkezni kell itt. PE 362.659v02-00
HU
104/360
AD\597848HU.doc
A környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése kétségkívül a javasolt intézkedésektıl függ, bár veszélyesnek tőnik, hogy a Bizottság nem ad egyértelmő ösztönzést a harmadik felek értékelési eszközeinek, és nem tesz említést a már meglévıkrıl (EMAS, ECOLABEL), amelyeket nem használtak európai szinten az elvárásoknak megfelelı széles körben. Módosítás: 182 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 4. pont, elsı francia bekezdés Földmegfigyelés: Hozzájárulás a környezeti és fenntarthatósági kérdések kezelésére létrehozott megfigyelı rendszerek fejlesztéséhez és integrálásához a GEOSS projekt keretében; a rendszerek interoperabilitása és az információk optimalizálása a környezeti jelenségek megértése, modellezése és elırejelzése érdekében .
Földmegfigyelés: Hozzájárulás a környezeti és fenntarthatósági kérdések kezelésére létrehozott megfigyelı rendszerek fejlesztéséhez és integrálásához a GEOSS projekt keretében; a rendszerek interoperabilitása és az információk optimalizálása a környezeti jelenségek megértése, modellezése és elırejelzése érdekében, és a természeti erıforrások értékelése, feltárása és kezelése.
Indokolás A földmegfigyelési technológiák igen fontosak a természeti erıforrások értékelése, felkutatása és kezelése terén is. Nagyon fontosak az erdészetben, a talajvédelemben, a mezıgazdaságban, a víz, az energia és az ásványi erıforrások terén. Módosítás: 183 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 6. téma: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alcím, 4. pont, második francia bekezdés – Elırejelzési módszerek és értékelési eszközök: A gazdaság, a környezet és a társadalom közötti kapcsolódások modellezése, beleértve a piac alapú eszközöket, a külsı hatásokat, a küszöbértékeket, valamint a kulcsfontosságú problémákra, mint például a földhasználati és a tengerrel összefüggı kérdésekre vonatkozó tudásalap és módszertan kifejlesztését is; az éghajlatváltozással összefüggı társadalmi és gazdasági feszültségek.
- Elırejelzési módszerek és értékelési eszközök, figyelembe véve a különféle megfigyelési léptékeket: A gazdaság, a környezet és a társadalom közötti kapcsolódások modellezése, beleértve a piac alapú eszközöket, a külsı hatásokat, a küszöbértékeket, valamint a kulcsfontosságú problémákra, mint például a földhasználati és a tengerrel összefüggı kérdésekre vonatkozó tudásalap és módszertan kifejlesztését is; az éghajlatváltozással összefüggı társadalmi és gazdasági feszültségek.
Indokolás Az őr megfigyelésébıl származó adatok és a föld megfigyelésébıl származók közötti kapcsolat AD\597848HU.doc
105/360
PE 362.659v02-00
HU
megteremtése lehetıvé teheti a földi megfigyelések révén egyes őrmodellek reprezentatív vagy megismételhetı voltának értékelését, amelyek egyébként csak szinoptikus képet adnak a felszíni állapotokról és folyamatokról. Számos kutatási lehetıséget is megnyit, különösen a regionális tervezés, a földhasználat változásai, az energia- és a vízáramlás, a környezeti mutatók stb. területén. Módosítás: 184 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Célkitőzés” alcím A technológiai fejlıdésre alapozva integrált, környezetbarátabb és „intelligensebb” páneurópai közlekedési rendszerek kifejlesztése a polgárok és a társadalom javára, a környezet és a természeti erıforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért vezetı szerep biztosítása és tovább javítása.
A technológiai fejlıdésre alapozva integrált, környezetbarátabb, „intelligensebb” és a fogyatékkal élık számára hozzáférhetı páneurópai közlekedési rendszerek kifejlesztése valamennyi polgár és a társadalom javára, a környezet és a természeti erıforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért vezetı szerep biztosítása és tovább javítása, lehetıvé téve továbbá a technológiai szakadékok transzatlanti szinten való lezárását is.
Indokolás A lég közlekedési rendszereknek vannak olyan területei, ahol Európa elveszítette vezetı szerepét (pl. a regionális légi közlekedésben jelenleg a kanadaiak és a brazilok dominálnak). Vannak olyan területek is, ahol Európa megfelelı befektetés nélkül azt kockáztatja, hogy perifériára kerül (pl. tiltrotorok). A fogyatékkal élıknek a fı közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférése központi jelentıségő a legtöbb tagállamban. Lehetıség van arra, hogy az európai kutatási és fejlesztési kezdeményezések támogassák a fejlesztéseket ezen a területen, és összehasonlító adatokat szolgáltassanak, például a hozzáférhetı közlekedés költség–haszon elemzéseit, ideértve a szélesebb társadalmi vonatkozásokat, illetve a hozzáférhetı tervezés vonatkozásában fejlettebb és innovatív megoldásokat is. Módosítás: 185 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés Az EU bıvítése (a szárazföldi terület 25 %os és a népesség 20 %-os növekedése) és gazdasági fejlıdése új kihívásokat jelent az emberek és az áruk hatékony, gazdaságos és fenntartható szállítása szempontjából. A közlekedés továbbá közvetlen hatással van más fıbb szakpolitikákra (kereskedelem, verseny, foglalkoztatás, kohézió, energetika, biztonság, belsı piac). Az uniós közlekedési PE 362.659v02-00
HU
Az EU bıvítése (a szárazföldi terület 25 %os és a népesség 20 %-os növekedése) és gazdasági fejlıdése új kihívásokat jelent az emberek és az áruk hatékony, gazdaságos és fenntartható szállítása szempontjából, és innovatív infrastruktúrák kifejlesztésével jár. A közlekedés továbbá közvetlen hatással van más fıbb szakpolitikákra (kereskedelem, verseny, a környezet, 106/360
AD\597848HU.doc
ágazatba történı kutatás-fejlesztési befektetések a világpiaci technológiai versenyelıny biztosításának elıfeltételét jelentik. Az európai szinten végzett tevékenységek serkentik az érintett iparágak szerkezetének átalakítását is, beleértve az ellátási lánc integrálását, különösen a KKVk szintjén.
foglalkoztatás, kohézió, energetika, biztonság, belsı piac). Az uniós közlekedési ágazatba történı kutatás-fejlesztési befektetések a világpiaci technológiai versenyelıny biztosításának elıfeltételét jelentik. Az európai szinten végzett tevékenységek serkentik az érintett iparágak szerkezetének átalakítását is, beleértve az ellátási lánc integrálását, különösen a KKVk szintjén.
Indokolás A K+F politikának a felszíni infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulását nyilvánvalóan fel kell ismerni, különösen a közlekedési szállítási módok közötti egyensúly helyreállítására és az új tagállamok földrajzi lefedettségének javítására tekintettel. A közlekedés egyértelmően hatással van a környezetre. Módosítás: 186 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Indoklás” alcím, (3) bekezdés Az európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, „közlekedési rendszerekben” gondolkodó nézıpontot célszerő képviselni, amely figyelembe veszi az egyes jármőféleségek, közlekedési hálózatok és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A kutatás-fejlesztési költségek mindezeken a területeken jelentıs mértékben emelkednek, és az EU-szintő együttmőködés alapvetı fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplık elérjék azt a „kritikus tömeget”, amely a méretbıl és a multidiszciplinaritásból eredı kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni, valamint ahhoz, hogy az iparág megfeleljen a kibıvített Unió jövıjének nagy politikai, technológiai és társadalmi-gazdasági kihívásainak, mint amilyen például a jövı „tiszta és biztonságos jármőjére” vonatkozó elképzelés, a rendszerek együttmőködési képessége és az intermodalitás (különös tekintettel a vasútra), a megfizethetıség, a biztonság, a kapacitás, a védelem és a környezeti hatások. A Galileo rendszert és AD\597848HU.doc
Az európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, „közlekedési rendszerekben” gondolkodó nézıpontot célszerő képviselni, amely figyelembe veszi az egyes jármőféleségek vagy hajók, közlekedési hálózatok vagy infrastruktúrák és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A kutatás-fejlesztési költségek mindezeken a területeken jelentıs mértékben emelkednek, és az EU-szintő együttmőködés alapvetı fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplık elérjék azt a „kritikus tömeget”, amely a méretbıl és a multidiszciplinaritásból eredı kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni, valamint ahhoz, hogy az iparág megfeleljen a kibıvített Unió jövıjének nagy politikai, technológiai és társadalmi-gazdasági kihívásainak, mint amilyen például a jövı „tiszta és biztonságos jármőjére” vonatkozó elképzelés, a rendszerek együttmőködési képessége és az intermodalitás (különös tekintettel a vízi közlekedésre és a vasútra), a „fenntartható és biztonságos tengeri
107/360
PE 362.659v02-00
HU
alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai szakpolitikák végrehajtása szempontjából.
ellátás” Európa számára, a megfizethetıség, a biztonság, a kapacitás, a védelem és a környezeti hatások. Egy versenyképes, a közlekedési alkalmazások számára megvalósuló EU-s főtıanyag- és hidrogénipar erıs technológiai megalapozása – ahol a „tiszta és biztonságos jármővek” különösen fontosak. A környezeti kutatásnak része kell, hogy legyen a jövıbeli „tiszta és biztonságos” jármővek kifejlesztése, illetve a forgalom elkerülése, csökkentése és optimalizálása. A Galileo rendszert és alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai szakpolitikák végrehajtása szempontjából. Indokolás
Az üzemanyagcelláknak a közlekedésben történı felhasználása során e prioritástémából származó pénzügyi forrásokat is igénybe kell venni. A szakértık évente 4%-os keresletnövekedésre számítanak a tengeri szállításban: ez 80%-os globális növekedést jelent az áruszállításban 2010-re. Ez a növekedés részben a szállítótartály-forgalom és a teherautó-szállítás növekedésének lesz köszönhetı (a tengeri autóútra vonatkozó elképzelés). A folyékony természetes gázzal (LNG) való közlekedés iránti kereslet különösen emelkedik környezetvédelmi célok és az ellátási források diverzifikálása tekintetében. Módosítás: 187 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, elsı francia bekezdés - A légi közlekedés környezetbarátabbá tétele: a kibocsátások és a zajártalom csökkentése, beleértve a motorokra és a helyettesítı tüzelıanyagokra, a szerkezetekre és új repülıgép-kialakításokra, a repülıterek üzemeltetésére és a légiforgalmi szolgáltatásra vonatkozó munkát is.
PE 362.659v02-00
HU
- A légi közlekedés környezetbarátabbá tétele: technológiák kifejlesztése a kibocsátások és a zajártalom csökkentése céljából, beleértve a motorokra és a helyettesítı tüzelıanyagokra, a szerkezetekre, a könnyebb anyagokra és új repülıgép-kialakításokra – ideértve a rotoros jármőveket (helikopterek és tiltrotorok), a repülıterek üzemeltetésére és a légiforgalmi szolgáltatásra, továbbá a jobb karbantartásra, javításra és generáljavításra vonatkozó munkát is.
108/360
AD\597848HU.doc
Indokolás Míg a „légi jármő” fogalma elég tág ahhoz, hogy minden rögzített szárnnyal rendelkezı jármőtípus ideérthetı legyen (a nagyméretőektıl a regionálisokig), szükséges a rotorral mőködıkrıl (helikopterek és tiltrotorok) is rendelkezni, mivel ma ez a szektor jobban igényli a technológiák környezetbarátabbá tételét. A hangsúly az új (al)rendszerekre vonatkozó technológiák fejlesztésén van. A légi jármővek hosszú élettartama miatt a légi közlekedés környezetbaráttá tétele nagymértékben függ majd a meglévı légiflotta környezetbarátabbá tételén, például a zöld retrofitek, a nemrég kifejlesztett technológiáknak a meglévı flottában való alkalmazása, új javítási technológiák stb. A fenntartásra, a javításra és a generáljavításra fordított külön figyelem jelentıs mértékben hozzájárul a légi közlekedés környezetbarátabbá tételéhez, és elısegíti valamennyi tagállamban a KKV-k részvételét. Az energiafogyasztás jelentıs részben függ a légi jármő súlyától. Aktívan kutatják az ellenállóbb, de könnyebb anyagokat, mivel ezek a kisebb energiafogyasztás mellett nagyobb biztonsági normáknak tesznek eleget. Ez a tengeri közlekedésre is igaz. Módosítás: 188 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, harmadik francia bekezdés A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása: az utasok kényelmének javítása, innovatív fedélzeti szolgáltatások és hatékonyabb utaskezelés; a légi közlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülıgép-választék a széles testő gépektıl a kismérető jármővekig.
A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása: az utasok kényelmének javítása, innovatív fedélzeti szolgáltatások és hatékonyabb utaskezelés; a légi közlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülıgép-választék a széles testő gépektıl a kisebb jármővekig a városok összekötése és bármely regionális alkalmazás céljából (pl. tiltrotorok) , biztosítva ugyanakkor a jobb tervezést a fogyatékkal élıknek a légi jármővekhez való hozzáférését tekintve, amelyet a fogyatékkal élık reprezentatív szervezeteivel konzultálva alakítanak ki.
Indokolás A „kisebb”jobban leírja a széles testő kategória alatti légi jármővek típusait. Javítanunk kell a városközpont–városközpont összeköttetéseket, illetve a regionális összeköttetéseket, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelı infrastruktúra.
AD\597848HU.doc
109/360
PE 362.659v02-00
HU
A fogyatékkal élıknek a fı közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférése központi jelentıségő a legtöbb tagállamban. Lehetıség van arra, hogy az európai kutatási és fejlesztési kezdeményezések támogassák a fejlesztéseket ezen a területen, és összehasonlító adatokat szolgáltassanak, például a hozzáférhetı közlekedés költség–haszon elemzéseit, ideértve a szélesebb társadalmi vonatkozásokat, illetve a hozzáférhetı tervezés vonatkozásában fejlettebb és innovatív megoldásokat is. Módosítás: 189 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, negyedik francia bekezdés A költséghatékonyság javítása: a termékfejlesztés, a gyártás és a fenntartás költségeinek csökkentése a karbantartást nem igénylı repülıgépekre, valamint az automatizálás és a szimuláció kiterjedtebb használatára összpontosítva.
A költséghatékonyság javítása: a termékfejlesztés, a gyártás és a fenntartás költségeinek csökkentése az innovatív és karbantartást nem igénylı repülıgépekre, a javításra és a generáljavításra, valamint az automatizálás és a szimuláció kiterjedtebb használatára összpontosítva. Indokolás
A mőhelyben a karbantartási és a nagyjavítás rendkívül költséges. A légi közlekedési ágazatnak meg kell erısítenie versenyképességét új, integrált és fejlett karbantartási, javítási és nagyjavítási elképzelések bevezetésével. Az e területnek szentelt külön figyelem ösztönzi továbbá valamennyi tagállamban a KKV-k bevonását. Módosítás: 190 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”', 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, hatodik francia bekezdés – Úttörı szerep a jövı légi közlekedésében: a repüléssel kapcsolatos hosszabb távú kihívások megválaszolása a technológiák gyökeresebb, környezetileg hatékony, innovatív, a légi közlekedést jelentıs mértékben elırelendítı ötvözésével.
PE 362.659v02-00
HU
– Úttörı szerep a jövı légi közlekedésében: a repüléssel kapcsolatos hosszabb távú kihívások megválaszolása a technológiák gyökeresebb, környezetileg hatékony, a fogyatékkal élık számára hozzáférhetı, innovatív, a légi közlekedést jelentıs mértékben elırelendítı ötvözésével.
110/360
AD\597848HU.doc
Indokolás A fogyatékkal élıknek a fı közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférése központi jelentıségő a legtöbb tagállamban. Lehetıség van arra, hogy az európai kutatási és fejlesztési kezdeményezések támogassák a fejlesztéseket ezen a területen, és összehasonlító adatokat szolgáltassanak, például a hozzáférhetı közlekedés költség–haszon elemzéseit, ideértve a szélesebb társadalmi vonatkozásokat, illetve a hozzáférhetı tervezés vonatkozásában fejlettebb és innovatív megoldásokat is. Módosítás: 191 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, hatodik a. francia bekezdés (új) - az általános légi közlekedési kutatás, mint az elképzelések és az emberi erıforrásfelhasználás forrásának ösztönzése az egész aeronautikai ágazatban. Indokolás Az általános légi közlekedés régi európai hagyományokkal rendelkezik. Az aeronautikai iparágban számos elképzelés forrása, illetve emberi erıforrás biztosítója. A KKV-k és a kisebb kutatási létesítmények közben könnyebben hozzájárulhatnak a kereskedelmi repülés ezen „kistestvéréhez”. Módosítás: 192 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés” 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, cím Felszíni közlekedés
Fenntartható felszíni közlekedés Indokolás
A címnek a hatodik keretprogramhoz hasonló módon magában kell foglalnia a „fenntartható” szót, mivel a Szerzıdés 6. cikke elıírja a fenntartható fejlıdésnek pl. a kutatási és közlekedési ágazatba való integrálását.
Módosítás: 193 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, elsı francia bekezdés – A felszíni közlekedés környezetbarátabbá tétele: a környezetszennyezés és a zajterhelés csökkentése; tiszta és hatékony motorok AD\597848HU.doc
– A felszíni közlekedés környezetbarátabbá tétele: a környezetszennyezés és a zajterhelés csökkentése; tiszta és hatékony motorok fejlesztése, beleértve a vegyes 111/360
PE 362.659v02-00
HU
fejlesztése, beleértve a vegyes technológiákat és az alternatív tüzelıanyagok közlekedésben való használatát is; az elhasználódott jármővekre és hajókra vonatkozó stratégiák.
technológiákat és az alternatív tüzelıanyagok közlekedésben való használatát is; különösen a hidrogén és üzemanyag-cellákat;az elhasználódott jármővekre és hajókra vonatkozó stratégiák. Indokolás
Az üzemanyag-cellák szállítási területen való alkalmazását szintén ennek az elsıdleges témának a pénzügyi erıforrásaiból kell fedezni. A közlekedési tevékenységek tekintetében a költségeket energetikai szempontból is vizsgálni és értékelni kell.
Módosítás: 194 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés” 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, elsı a. francia bekezdés (új) - A Marco Polo programok célkitőzéseinek ösztönzése: külön kutatás az egészségügyi és környezeti szempontú technikai lehetıségek és elınyök területén, váltás környezetbarátabb közlekedési módok irányába, illetve a forgalom teljes elkerülésére. Indokolás Sok pénzt költenek a Marco Polo I és II programok keretében. Azonban még mindig hiányzik a megfelelı kutatás annak biztosítására, hogy a támogatott intézkedések valóban megfelelnek a célkitőzéseknek. Egyedi magyarázatok és vizsgálatok szükségesek e tekintetben az általános forgalomelkerülési rendszerekre vonatkozóan.
Módosítás: 195 I. melléklet., I. fejezet. „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, második francia bekezdés A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása; a költségek internalizálása; információcsere a PE 362.659v02-00
HU
A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési és logisztikai hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása, továbbá módszerek 112/360
AD\597848HU.doc
jármővek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása.
ezek hatékony mőködési felhasználásának elérése érdekében, együtt a városi és vidéki régiók számára a folyosók és a magasabb szintő közlekedési hálózatok felé közlekedési kapcsolatokat biztosító stratégiákkal; a költségek internalizálása; információcsere a jármővek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; a tengeri infrastruktúrák fejlesztése; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása, ideértve az együttmőködtethetıségi tevékenységeket és a helyi, regionális, nemzeti és európai közlekedési hálózatok mőködési optimalizálását, és az Európai Vasúti Forgalmi Irányítási Rendszerrel kapcsolatos további tapasztalatokat és annak fejlesztését.
Indokolás Az ERTMS fontos a TEN-T-n belül. A szabványosításra, a stabilizálásra és az új tapasztalatokra való további kiegészítı kutatást kell végezni. Az európai kikötıi kapacitás 2020-ban a szakértık szerint megkétszerezıdik (forrás: UPACCIM, Autonóm Kikötık, Kereskedelmi Kamarák és Tengerészeti Kamarák Uniója): az új kikötıi infrastruktúrák kialakításában a tengerpartok védelme miatt meglévı növekvı nehézségek következtében az LNG-szállításban ígért alternatív válasz a tengeri gázinfrastruktúrák nagyobb mértékő javulása a LNG-hordozók szállítása tekintetében. A jelenleg az intermodalitásban való elırehaladás elıtt álló aktuális problémák és a fogyasztás növekedése miatt sürgısen új logisztikai rendszereket kell kialakítani EU-, nemzeti és regionális szinten. Az infrastrukturális intézkedések csak akkor eredményezik a közlekedési helyzet javulását, ha hatékony felhasználásuk egyértelmő. Az intermodális szállítási hálózatok esetében (a mőködtetık részérıl) nagymértékő koordináció és (a felhasználók számára) támogatás kialakítása szükséges annak biztosítására, hogy a keletkezı elınyöket ne haladja meg a rendszerben rejlı inercia. A javasolt változások tartós javulást jelentenek a vasúti közlekedés városi régiókban való jelenléte fokozása szempontjából (vasúti összeköttetés), illetve a fı útvonalakra rá- és azokról levezetı bekötıutak esetében. Különösen a hatodik keretprogramból eredı új technikai és szervezési fejlemények biztosítanak rendkívül ígéretes megközelítést itt. Módosítás: 196 I. melléklet., I. fejezet. „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, harmadik francia bekezdés - A fenntartható városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások (beleértve a tiszta és biztonságos jármőveket is) és szennyezésmentes közlekedési módok, új tömegközlekedési módok és az egyéni AD\597848HU.doc
- A fenntartható és hozzáférhetı városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások (beleértve a tiszta és biztonságos jármőveket is) és alacsonyabb szintő szennyezés, szintén hidrogénre és 113/360
PE 362.659v02-00
HU
közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés és közlekedés.
főtıanyagcellákra alapozva, a csökkent mobilitású személyek számára a hozzáférhetıség növelése, a közlekedési jármővek és az infrastruktúra tekintetében jobb és innovatív megoldások – ezek hozzáférhetıvé tétele a fogyatékkal élık számára, új tömegközlekedési és/vagy kollektív közlekedési módok, összpontosítva a hatékonyságra a teljes mobilitási láncon keresztül (tömegközlekedés/kollektív közlekedés, gépjármőmegosztás és telekocsi, gyaloglás és kerékpározás) és az egyéni közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés, utcai munkálatok és közlekedés, amelyek a teherszállítás tekintetében a környezeti szempontokkal összhangban modális váltást is magukban foglalnak; a megfizethetı rendszerek, a fizikai és infrastrukturális intézkedéseknek a mobilitáskezelési rendszerekkel való kiegyensúlyozása; irányítási eszközök; intelligens szoftver az integrált levegıminıség-, zaj- és forgalommodellezéshez; nagyobb mobilitás a városok és külsı régióik között; a mobilitás irányítása és viselkedésváltozási intézkedések. Indokolás
A fogyatékkal élıknek a fı közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférése központi jelentıségő a legtöbb tagállamban. Lehetıség van arra, hogy az európai kutatási és fejlesztési kezdeményezések támogassák a fejlesztéseket ezen a területen, és összehasonlító adatokat szolgáltassanak, például a hozzáférhetı közlekedés költség–haszon elemzéseit, ideértve a szélesebb társadalmi vonatkozásokat, illetve a hozzáférhetı tervezés vonatkozásában fejlettebb és innovatív megoldásokat is. Az üzemanyagcelláknak a közlekedésben történı felhasználása során e prioritástémából származó pénzügyi forrásokat is igénybe kell venni. Módosítás: 197 I. melléklet., I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, negyedik francia bekezdés - A biztonság és a védelem javítása: amint az a közlekedés rendszerében, a közlekedési PE 362.659v02-00
HU
- A biztonság és a védelem javítása: amint az a közlekedés rendszerében, a közlekedési
114/360
AD\597848HU.doc
mőveletekben a jármővezetık, az utasok, a személyzet, a kerékpárosok és a gyalogosok szempontjából, a jármővek kialakításában, a hajókon és a teljes közlekedési rendszerben megjelenik.
mőveletekben a jármővezetık, az utasok, a személyzet, a kerékpárosok és a gyalogosok, továbbá az áruk (ideértve az LNG-t) szempontjából, a jármővek kialakításában, a hajókon, az infrastruktúrákban és a teljes közlekedési rendszerben megjelenik.
Indokolás A K+F-nek fenntartható gazdálkodással kell támogatnia a LNG-fejlıdést: vagyis hatékony és biztonságos LNG-infrastruktúrákkal és –technológiákkal olyan módon kell foglalkozni, hogy a LNG tulajdonságait jobban megértsük: a LNG-hordozók energiaaránya, a termodinamikus ciklusok, új alapanyagok, új berendezések... Mivel egyre nehezebb LNG-terminálokat kiépíteni Európában fıleg a harmadik felek elvárásai miatt, a LNG-vel kapcsolatos tengeri infrastruktúrák kiépítése ígéretes megoldás az ipari akadályok és a harmadik felek kereslete, továbbá a biztonsági szempontok kombinálása szempontjából. Módosítás: 198 I. melléklet., I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, ötödik francia bekezdés - A versenyképesség megerısítése: a tervezési folyamatok javítása; fejlett hajtási rendszerek és jármőtechnológiák; innovatív és költséghatékony gyártási rendszerek és infrastruktúraépítés; integratív architektúrák.
- A versenyképesség megerısítése: a tervezési folyamatok javítása; fejlett hajtási rendszerek és jármőtechnológiák; innovatív és költséghatékony gyártási rendszerek és infrastruktúraépítés és -fenntartás; integratív architektúrák.
Indokolás A KTF-tevékenységeknek támogatniuk kell a felszíni közlekedési infrastruktúrákat is, mivel ez gyakran igen költséghatékony, ha nem költséghatékonyabb az infrastruktúrák kiépítésénél. Módosítás: 199 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 7. téma: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alcím, harmadik pont • Az európai globális mőholdas navigációs rendszer (Galileo) támogatása: számos ágazatban használható, nagy pontosságú navigációs és idızítési szolgáltatások; a mőholdas irányítás hatékony használata és a második generációs technológiák meghatározásának támogatása.
AD\597848HU.doc
• Az európai globális mőholdas navigációs rendszer (Galileo) támogatása: számos ágazatban használható, nagy pontosságú navigációs és idızítési szolgáltatások; a mőholdas irányítás hatékony használata és a második generációs technológiák meghatározásának támogatása. A konvergencia növelése a Galileo és minden egyéb létezı szállítási rendszer között.
115/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Az EGNOS programnak (Európai Geostacionárius Navigációs Lefedési Szolgáltatás) mint Európának a GNSS (globális navigációs mőholdas rendszerek) elsı generációjához való hozzájárulása, külön támogatást kell kapnia, hogy a jelenlegi légi navigációs rendszerek és az elmúlt évek légi közlekedése erıs növekedésének korlátai legyızhetık legyenek. Szükséges a Galileora vonatkozó igény hangsúlyozása a hang, adat, videó, kommunikáció “négyszeres“ koncepcióját érintı irányhoz való csatlakozás érdekében, így növelve a mindenütt jelenlévı szállítási és kommunikációs rendszerek általános elvét. A Galileo szerepének hangsúlyozása egy integráltabb, biztonságosabb és hatékonyabb közlekedési rendszerben. Módosítás: 200 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Célkitőzés” alcím Mélyreható, széles körben elfogadott ismeretek szerzése az Európa számára kihívást jelentı összetett és egymással is összefüggı társadalmi-gazdasági kérdésekrıl: növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség, társadalmi kohézió és fenntarthatóság, életminıség és globális függetlenség, különösen azzal a céllal, hogy az érintett szakpolitikák számára továbbfejlesztett tudásalap álljon rendelkezésre.
Mélyreható, széles körben elfogadott ismeretek szerzése az Európa számára kihívást jelentı összetett és egymással is összefüggı társadalmi-gazdasági kérdésekrıl: a demográfiai változás, a környezeti kihívások és valamennyi következmény és lehetıség, amelyet a növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség, társadalmi kohézió az interkulturális megértés, integráció és fenntarthatóság, életminıség és globális függetlenség tekintetében jelentenek, különösen azzal a céllal, hogy az ezen területekre vonatkozó szakpolitikák számára továbbfejlesztett tudásalap álljon rendelkezésre, egy modern, teljes foglalkoztatásra alapuló fenntartható társadalom elıfeltételeinek kialakítására vonatkozó egyedi célkitőzéssel.
Indokolás A növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség stb. kihívásai a lisszaboni program pontjai, és nem a kérdéses kihívások. A jelenlegi kérdés az, hogy más fontos változások befolyásolják jelenlegi fogalmainkat a társadalom alapjairól, amelynek a lisszaboni program az eredménye. A kutatást a következmények megértése felé kell irányítani, és nem szabad megfeledkezni a rendelkezésre álló új lehetıségekrıl, illetve arról, hogy az európai döntéshozók számára politikai forgatókönyvet kell kialakítani.
PE 362.659v02-00
HU
116/360
AD\597848HU.doc
A célkitőzés egy mőködı európai társadalmi modell megteremtése a teljes foglalkoztatás megközelítésével. Az európai társadalmak egyes kultúrái közötti kapcsolat Európa egyik legnagyobb kihívása, és létfontosságú mind a társadalmak általános kohéziója, mind Európa versenyképessége szempontjából. Módosítás: 201 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Indokolás” alcím, (1) bekezdés Európa erıteljes és magasan kvalifikált kutatóbázissal rendelkezik a társadalomgazdaságtan és a humán tudományok területén. Az EU-n belül gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális téren jelen lévı eltérı megközelítésmódok különösen termékeny táptalajt jelentenek e területek uniós szintő kutatása számára. Az említett területeken Európa számára felmerülı társadalmi-gazdasági kérdések európai szinten összefogott kutatásában hatalmas többletérték rejlik. Elıször: az érintett kérdések és kihívások különösen fontosak az EU számára, ezért ezekre külön uniós szakpolitikák irányulnak. Másodszor: a több vagy akár az összes uniós tagállamra kiterjedı összehasonlító tanulmányok különösen hatékony eszközt jelentenek és fontos tanulási lehetıséget rejtenek magukban valamennyi ország és régió számára.
Európa erıteljes és magasan kvalifikált kutatóbázissal rendelkezik a társadalomgazdaságtan, a társadalmi-kulturális és a humán tudományok területén. Az EU-n belül gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális téren jelen lévı eltérı megközelítésmódok különösen termékeny táptalajt jelentenek e területek uniós szintő kutatása számára. Az említett területeken Európa számára felmerülı társadalmi-gazdasági kérdések európai szinten összefogott kutatásában hatalmas többletérték rejlik. Elıször: az érintett kérdések és kihívások különösen fontosak az EU számára, ezért ezekre külön uniós szakpolitikák irányulnak. Másodszor: a több vagy akár az összes uniós tagállamra kiterjedı összehasonlító tanulmányok különösen hatékony eszközt jelentenek és fontos tanulási lehetıséget rejtenek magukban valamennyi ország és régió számára..
Indokolás Európa erıs és jó minıségő kutatási alappal rendelkezik a társadalmi–kulturális tudományok terén is, amelyet meg kell említeni ebben a bekezdésben. Módosítás: 202 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Indokolás” alcím, (3) bekezdés Az alábbi felsorolás tartalmazza a támogatandó tevékenységeket; ezektıl várható, hogy jelentıs mértékben hozzájárulnak a szakpolitikák kidolgozásának, megvalósításának, AD\597848HU.doc
Az alábbi felsorolás tartalmazza a támogatandó tevékenységeket; ezektıl várható, hogy jelentıs mértékben hozzájárulnak a szakpolitikák kidolgozásának, megvalósításának, 117/360
PE 362.659v02-00
HU
hatásainak és elemzésének javításához a területek széles skáláján, mint például a gazdaság-, a szociális, az oktatási és képzési, a vállalkozás-, a külkereskedelem-, a fogyasztóvédelmi, a külkapcsolati, a bel- és igazságügyi és a hivatalos statisztikapolitikában. Emellett lehetıség nyílik az idıközben felmerülı társadalmigazdasági kihívások megválaszolására és az új, elıre nem látható szakpolitikai igényekkel kapcsolatos kutatásokra is.
hatásainak és elemzésének javításához a területek széles skáláján, mint például a gazdaság-, a tudományos és technológiai, a szociális, az oktatási és képzési, a kulturális, a nemek egyenlıségére vonatkozó, a vállalkozás-, a külkereskedelem-, a fogyasztóvédelmi, a külkapcsolati, a bel- és igazságügyi és a hivatalos statisztikapolitikában. Emellett lehetıség nyílik az idıközben felmerülı demográfiai és társadalmi-gazdasági kihívások megválaszolására és az új, elıre nem látható szakpolitikai igényekkel kapcsolatos kutatásokra is.
Indokolás Az egyes uniós országok tudományos és technológiai politikáinak összehasonlító értékelése és vizsgálata értékes módja lehet a lisszaboni megállapodás célkitőzései érdekében tett nemzeti erıfeszítések fejlesztésének. A kulturális kutatás fontos és elég kiterjedt ahhoz, hogy a keretprogram szintjén említésre kerüljön, illetve a kultúra valamennyi aspektusára kiterjed. A demográfiai változás és az EU népességének megváltozott korszerkezete a jövıben új politikai kihívásokkal szembesít majd bennünket, amelyeket a keretprogram részeként közelrıl meg kell vizsgálni.
Módosítás: 203 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont •Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban: kutatási tevékenység végzése és integrálása a növekedést, a foglalkoztatást és a versenyképességet érintı kérdésekben, az innovációtól, az oktatástól (beleértve az egész életen át tartó tanulást is) és a tudományos és egyéb tudás szerepétıl egészen a nemzeti intézményi körülményekig terjedıen.
PE 362.659v02-00
HU
• Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban: kutatási tevékenység végzése és integrálása a növekedést, a foglalkoztatást és a versenyképességet érintı kérdésekben, az innovációtól, az oktatástól (beleértve az egész életen át tartó tanulást is) és a tudományos és egyéb tudás szerepétıl egészen a nemzeti intézményi körülményekig; az ismeretek és az immateriális javak központi szerepe a gazdasági, szociális és kulturális jólét, valamint a világmérető szociális és környezeti jólét megteremtésében; a társadalmi és jóléti rendszerek szükséges
118/360
AD\597848HU.doc
reformjához kapcsolódóan az öregedési politikákig terjedıen. Indokolás A tudásalapú gazdaságra vonatkozó lisszaboni célok elérésében a tudásnak központi szerepe van, így biztosítva Európa versenyképességét és növekedését. Ez a környezeti, szociális és kulturális jólétet is elısegíti. Tekintettel a K&F-re és a Társadalom--gazdaságtan és Humán tudományok , a tudás és az immateriális javak segíthetik a kutatási tevékenységet és fejlıdést, különös tekintettel a tudomány népszerőbbé tétele a fiatal kutatók számára és növelve Európa fıbb kutatási kihívásainak tudatosságát. Európa egyik legnagyobb kihívása az elöregedı népesség és a jóléti állam jövıje, ezt kezelni kell, és az alkalmazkodásra vonatkozóan ismeretekre van szükség. Módosítás: 204 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont A gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi célkitőzések egységesítése egy európai perspektívában: a két, egymással szorosan összefüggı kulcsprobléma: az európai társadalmigazdasági modellek folyamatos fejlıdése és a kibıvült EU gazdasági és társadalmi kohéziója vizsgálatával, figyelembe véve a környezetvédelem szempontjait is.
A gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi célkitőzések egységesítése egy európai perspektívában: a két, egymással szorosan összefüggı kulcsprobléma: az európai társadalmigazdasági modellek folyamatos fejlıdése és a kibıvült EU gazdasági, társadalmi és regionális kohéziója vizsgálatával, interdiszciplináris megközelítésbıl, figyelembe véve az európai jogszabályok szocioökonómiai hatását is, továbbá környezetvédelem szempontjait, a fenntarthatóságot, a fenntartható várostervezést, az energetikai kérdéseket és a városok és metropoliszok szerepét.
Indokolás A fenntartható fejlıdés mint sarokkı interdiszciplináris megközelítést, továbbá hatásainak elemzését foglalja magában. Módosítás: 205 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont • Fı társadalmi folyamatok és AD\597848HU.doc
• Fı társadalmi folyamatok és 119/360
PE 362.659v02-00
HU
következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; életstílus, munka, család, a nemek kérdése, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; életstílus, munka, család, a szakmai és a családi élet összeegyeztetése, a nemek egyenlıségének kérdése, egészség és életminıség; a növekvı egyenlıtlenségek, a városi területek, mint komplex öko-rendszerek, városi versenyképesség, köz- és magánszereplık a városok és városi területek tervezésének fejlesztésében, bőnözés; a fogyatékkal élık helyzete és életminısége, különösen a komplex gondozási igénnyel rendelkezı fogyatékkal élık helyzete és fogyatékkal élı személyek, akik európai intézményekben élnek, illetve Európában a független életviteli rendszerek helyzete; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, etnicitás, vallási pluralizmus, kulturális kölcsönhatások, ideértve a fordítást a kulturális kommunikáció elısegítésére, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések, és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem; a kulturális örökség pozitív hatása a városokban és nagyvárosokban az életminıségre; a városok irányítása; innovatív eszközök fejlıdése, megközelítések és képzés a hatékonyabb együttmőködésért a különféle kormányzati szférák és az állami és magánszereplık között a nagyvárosok és városi térségek tervezési folyamatainak fejlıdésében; a gazdasági fejlıdés ellenére jelen lévı egyenlıtlenségek.
Indokolás Az életminıségre vonatkozó kezdeményezések tekintetében fontos a finanszírozás rendelkezésre bocsátása az európai intézményekben élı, fogyatékkal élı személyek helyzetének átfogó és alapos vizsgálatára. Egy nemrégi elızetes vizsgálat szerint, amelyet közösségi finanszírozású kezdeményezés alapján végeztek, nincs sok információnk jelenleg az európai bentlakó intézményekrıl és szolgáltatásokról. A projekt végleges jelentése megállapítja, hogy további vizsgálat szükséges a területen, illetve a kérdéssel az Európai PE 362.659v02-00
HU
120/360
AD\597848HU.doc
Unió jövıbeli kutatási keretében foglalkozni kell. A fentiek mellett sokkal több kutatás szükséges összehasonlító adatok biztosítására arra vonatkozóan, hogy mi található a különbözı EU tagállamokban és a társult országokban a fogyatékosoknak nyújtandó személyes segítség, a közvetlen fizetési tervek és a fogyatékosok számára mőködı független központok tekintetében. Kutatás is szükséges annak érdekében, hogy meg lehessen tudni, hogyan tudnak szabadon választani a fogyatékosok és családjaik a független élet tekintetében. A globális kontextus, amelyben az állami hatóságok gyorsan változtatnak. Az önkormányzatok, régiók és a kormányzat más szférái, továbbá az állami hatóságok és más érintettek közötti viszonyokra vonatkozó innovatív mechanizmusokat kell kialakítani és tesztelni. Az európai várost a társadalmi integrációra való sajátos képesség, a kompakt területfejlesztési minták, a gazdasági tevékenységek koncentrálása és a kormányzás részvételi formája jellemzi. A város ezért nagyon fontos Európa társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi céljainak elérése szempontjából, amint azt például a lisszaboni és gothenburgi stratégiák is leírják. Az életminıségre vonatkozó kezdeményezések tekintetében fontos a finanszírozás rendelkezésre bocsátása az európai intézményekben élı, fogyatékkal élı személyek helyzetének átfogó és alapos vizsgálatára. Egy nemrégi elızetes vizsgálat szerint, amelyet közösségi finanszírozású kezdeményezés alapján végeztek, nincs sok információnk jelenleg az európai bentlakó intézményekrıl és szolgáltatásokról. A projekt végleges jelentése megállapítja, hogy további vizsgálat szükséges a területen, illetve a kérdéssel az Európai Unió jövıbeli kutatási keretében foglalkozni kell. A városi táj formálja a polgárok életét, és megvan benne a potenciál jólétük növelésére. Az erıszak és más problémák gyakran a városi épületek rossz minıségéhez kötıdik. Lényeges, hogy az Európai Közösség kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) része legyen az európai országok és polgárok közötti kölcsönös megértés biztosítása szempontjából létfontosságú fordítás. Ha az Európai Unió optimalizálni kívánja a fordítás folyamatát, amint azt a Bizottság megállapítja „A többnyelvőség új keretstratégiája” címő 2005. november 22-i dokumentumában, létfontosságú, hogy kiterjedt kutatást folytassanak a fordítás terén számos nyelv körében, és a kutatást végzık ilyen projektek finanszírozását igényelhessék. A vallási sokféleség témája jelentıs Európa számára, mivel napirendi kérdés, és kifejezetten említést kell róla tenni. A meglévı és még mindig befolyásos hagyományos európai vallások jelentıs mértékben hozzájárulnak Európa pluralista körülményeinek kialakításához, mivel a vallási szereplık a civil társadalom fontos részesei, ugyanakkor pedig a vallási gondolatok és az etikai rendszerek konfliktushoz vezethetnek, de inspirálhatják a konfliktus megoldását, a párbeszédet és a hídépítést. A növekvı egyenlıtlenségekrıl említést kell tenni a keretprogram szintjén. Az etnikai problémák és aggályok megoldása Európa fı feladata; figyelembe kell venni a keretprogram szintjén. Az európai társadalom elıtt álló egyik legfıbb nehézség az, hogy hogyan egyeztethetı össze a AD\597848HU.doc
121/360
PE 362.659v02-00
HU
szakmai és a családi élet. Emellett a nemek egyenlısége és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem szintén része az EU elıtt álló feladatoknak. Módosítás: 206 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 4. pont Európa a nagyvilágban: a világ régiói közötti változó kölcsönhatások és kölcsönös függıségek, valamint ezeknek az egyes régiókra, különösen pedig Európára gyakorolt következményeinek megértése; az újonnan megjelenı fenyegetések és kockázatok kezelése az emberi jogok, a szabadságjogok és a jólét sérelme nélkül.
Európa a nagyvilágban: a világ régiói közötti változó kölcsönhatások, interkulturális kapcsolatok és kölcsönös függıségek, ideértve a fejlıdı régiók interkulturális kapcsolatait és kölcsönös függését, valamint ezeknek az egyes régiókra, különösen pedig Európára gyakorolt következményeinek megértése, különösen történelmi és nyelvészeti kutatás révén; az újonnan megjelenı fenyegetések és kockázatok kezelése az emberi jogok, a szabadságjogok és a jólét sérelme nélkül.
Indokolás Nem hagyható el a fejlıdı régiók közötti kapcsolatok és interakció tanulmányozása, mivel így jobban megérthetı e régiók fejlıdése, továbbá hatásuk egy globalizált világban, különös tekintettel Európára. A kulturális interakcióknak a történelmen és a nyelveken keresztül történı tanulmányozása hozzájárulhat az Európa és a világ többi része közötti szinergiák fejlesztéséhez. Módosítás: 207 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 5. pont A polgár az Európai Unióban: az EU jövıbeli fejlıdésével összefüggésben a demokratikus „tulajdon” érzetének kialakításával és Európa népei aktív részvételének elımozdításával összefüggı kérdések; hatékony és demokratikus kormányzás, beleértve a gazdasági kormányzást is; az Európában jelen lévı kulturális, intézménybeli, történelmi, nyelvi és értékbeli különbségek és hasonlóságok általános megértésének és tiszteletének kialakítása.
A polgárság az Európai Unióban: az EU jövıbeli fejlıdésével összefüggésben a demokratikus „tulajdon” érzetének kialakításával és Európa népei aktív és egyenlı részvételének elımozdításával összefüggı kérdések; a civil társadalom folyamatos kiépítése a kibıvített Európában; hatékony és demokratikus kormányzás, beleértve a gazdasági kormányzást is.
Indokolás A ma Európájának alapjául szolgáló különbözı kultúrák történelmi alakulásuk és sokféleségük tekintetében való tanulmányozása elég nagy horderejő ahhoz, hogy e téma PE 362.659v02-00
HU
122/360
AD\597848HU.doc
szerint egyedi tevékenységként vegyük figyelembe. Európát széles körben a világ leglátványosabb multikulturális geopolitikai komplexumának ismerik el. Ez a multikulturális azonosság nem csak megırzendı tényezı, hanem ez bıséges betekintést is kínál a lisszaboni gazdasági, társadalmi és környezeti program jövıjébe, továbbá az európai politikai integráció alakulásába. A civil társadalom építésére vonatkozó kutatást a hetedik kutatási keretprogram részévé kell tenni. Az európai kulturális örökség fontossága és egy olyan európai azonosság történelmi alakulása, amely a számunkra európaiakként rendelkezésre álló javak része. A részvételben egyensúlyt kell teremteni a férfiak és a nık között, és a nemek kérdése valamennyi elıremutató gondolkodásnak része kell, hogy legyen. Módosítás: 208 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 5. pont a (új) Európai multikulturális örökség és azonosság: az európai kultúráknak az intézmények, történelem, nyelvek, értékek és gyakorlatok szempontjából való közös megértésének kiépítése; konvergenciáik és divergenciáik, továbbá ezek történelmi tényezıinek tanulmányozása; azon lehetıségek feltárása, amelyekkel az európai kulturális sokféleség és pluralizmus az EU jövıbeli fejlıdésének és integrációjának támogatója lehet. Indokolás A ma Európájának alapjául szolgáló különbözı kultúrák történelmi alakulásuk és sokféleségük tekintetében való tanulmányozása elég nagy horderejő ahhoz, hogy e téma szerint egyedi tevékenységként vegyük figyelembe. Európát széles körben a világ leglátványosabb multikulturális geopolitikai komplexumának ismerik el. Ez a multikulturális azonosság nem csak megırzendı tényezı, hanem ez bıséges betekintést is kínál a lisszaboni gazdasági, társadalmi és környezeti program jövıjébe, továbbá az európai politikai integráció alakulásába. Módosítás: 209 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 7. pont Elırejelzési tevékenységek a tudományok és a technológia fıbb kérdéseire, valamint a kapcsolódó társadalmi-gazdasági kérdésekre vonatkozóan, mint például a demográfia jövıbeni tendenciáira, a tudás AD\597848HU.doc
Elırejelzési tevékenységek a tudományok és a technológia fıbb kérdéseire, valamint a kapcsolódó társadalmi-gazdasági kérdésekre vonatkozóan, mint például a demográfia jövıbeni tendenciáira, a tudás 123/360
PE 362.659v02-00
HU
globalizációjára, a kutatási rendszerek fejlıdésére, illetıleg a fıbb kutatási területeken és tudományágakon belüli és azokat átívelı jövıbeli fejlıdési irányokra.
globalizációjára, a tudás terjesztésére a kutatási rendszerek fejlıdésére, illetıleg a fıbb kutatási területeken és tudományágakon belüli és azokat átívelı jövıbeli fejlıdési irányokra. Indokolás
A tudás globalizálódása létfontosságúvá teszi a tudás terjesztési mechanizmusainak megértését. Módosítás: 210 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 7a. pont (új) Az Európai Unió bıvítése: az EU-bıvítés problémáira irányuló kutatás, beleértve a gazdasági átalakítást, az ipar széttelepítését, a demográfiai változásokat, a migrációt, a betegségek (újbóli) elıfordulását és terjedését, a demokrácia fejlıdését, az önigazgatás fejlıdését, a kulturális örökséget. Indokolás Számos, nagymértékő változás, amely még nem teljes és nem megfelelıen ismert. Az Európai Unió bıvítésére vonatkozó kutatást a 7. keretprogramban folytatni kell. Módosítás: 211 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 7b. pont(új) Az Európai Unió és a világ kontextusában a béke: a béke mint alapvetı érték, pozitív következményei az Európai Unióban és a világ más régióiban, a béke hiánya miatti problémák (háború, bizonytalanság) és a régiók közötti kapcsolatok a béke biztosításának következményeként.
PE 362.659v02-00
HU
124/360
AD\597848HU.doc
Indokolás A béke alapvetı érték, és annak is kell maradnia mind az Európai Unióban, mind a világ többi részén. Számos különféle viszony és (negatív vagy pozitív) eredmény származik a béke meglétébıl vagy hiányából, és ezeknek vizsgálat és kutatás tárgyát kell képezniük. Módosítás: 212 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 8. téma: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alcím, 7c. pont (új) A bölcsészettudományok terén végzett kutatás: nyelvek – a nyelvek rendszere és a nyelvtanulás – irodalom, történelem, mővészettörténet, földrajz és földtudomány, földtörténet, filozófia, illetve kulturális örökség a vizuális mővészetekkel és az iparmővészettel, az építészettel, továbbá a városokkal kapcsolatosan Indokolás Annak megismeréséhez, hogy merre tart az Európai Unió, elıször a kulturális gyökereket kell megismernünk.Módosítás: 213 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9. téma: „Biztonság és világőr”, cím és „Célkitőzés” alcím 9. Biztonság és világőr
9. Biztonság
Célkitőzés
Célkitőzés
A szükséges képességek kiépítését szolgáló technológiák és tudás létrehozása: a polgárok biztonságának szavatolásához olyan fenyegetések vonatkozásában, mint például a terrorizmus vagy a bőnözés, az emberi alapjogok egyidejő tiszteletben tartása mellett; a meglévı technológiák optimális és összehangolt használatának biztosításához az európai biztonság javára; továbbá a biztonsági megoldások szolgáltatói és használói közötti együttmőködés serkentéséhez.
A szükséges képességek kiépítését szolgáló technológiák és tudás létrehozása: a polgárok biztonságának szavatolásához olyan fenyegetések vonatkozásában, mint például a terrorizmus, a természeti katasztrófák vagy a bőnözés, az emberi alapjogok és a magánélet egyidejő tiszteletben tartása mellett; a konfliktusmegelızés ösztönzése és a békés konfliktusrendezés; a meglévı technológiák optimális és összehangolt használatának biztosításához az európai biztonság javára; továbbá a biztonsági megoldások szolgáltatói és használói közötti együttmőködés serkentéséhez, egyúttal biztosítva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, többek között az
AD\597848HU.doc
125/360
PE 362.659v02-00
HU
Európai Parlamenttel konzultálva. A GMES-re és hasonló alkalmazásokra összpontosító európai őrprogram támogatása a polgárok, illetıleg az európai őripar versenyképességének javára. Ez hozzájárul egy európai világőrpolitika kialakításához, amely kiegészíti a tagállamok és más kulcsszereplık, különösen az Európai Őrügynökség erıfeszítéseit.
(A törölt szöveg az új 10. fejezet „ Világőr” szövege lesz.)
Indokolás A törölt szöveg az új 10. fejezet „ Világőr” szövege lesz. Az emberek biztonság iránti igénye nem korlátozódhat az ember által okozott veszélyekre, hanem a természeti katasztrófáknak is ide kell tartozniuk.
Módosítás: 214 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, cím 9.1 Biztonság
törölve
Módosítás: 215 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, „Témák” alcím, 9. téma: „Biztonság és világőr”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés A biztonsághoz kapcsolódó kutatások alapvetı építıkövet jelenthetnek a közös kül- és biztonságpolitika támogatásához, illetıleg a hágai programmal is megerısített, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, az egész EU-ra kiterjedı térségben érvényesülı magas szintő biztonság megvalósításához egyaránt. Hozzájárulnak továbbá más, a közlekedést, a polgári védelmet, az energetikát és a környezetvédelmet érintı európai uniós politikákat támogató technológiák és képességek fejlesztéséhez.
A biztonsághoz kapcsolódó kutatások alapvetı építıkövet jelenthetnek a közös kül- és biztonságpolitika támogatásához, illetıleg a hágai programmal is megerısített, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, az egész EU-ra kiterjedı térségben érvényesülı magas szintő biztonság megvalósításához egyaránt. Hozzájárulnak továbbá más, a közlekedést, a polgári védelmet, az energetikát, környezetvédelmet és az egészségügyet érintı európai uniós politikákat támogató technológiák és képességek fejlesztéséhez.
Módosítás: 216 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, „Indoklás” alcím, (3) PE 362.659v02-00
HU
126/360
AD\597848HU.doc
bekezdés A biztonsággal kapcsolatos jelenlegi európai kutatási tevékenységek az erıfeszítések szétaprózottságától, a mennyiségnek és a tárgykörnek megfelelı kritikus tömeg hiányától és a kapcsolatok és az átjárhatóság hiányától szenvednek. Európának hatékony intézményi megállapodások létrehozásával, valamint a különbözı nemzeti és nemzetközi résztvevık együttmőködésre és tevékenységük összehangolására bátorításával javítania kell erıfeszítései összhangját annak érdekében, hogy elkerülhetı legyen a feleslegesen végzett munka, és lehetıség szerint kihasználhatók legyenek a szinergiában rejlı elınyök. A közösségi szintő biztonsági kutatás olyan tevékenységekre összpontosul, amelyek nemzeti szinten is nyilvánvalóan többletértéket jelentenek. Ennek következtében a közösségi szintő biztonsági kutatás megerısíti az európai biztonsági iparág versenyképességét.
A biztonsággal kapcsolatos jelenlegi európai kutatási tevékenységek az erıfeszítések szétaprózottságától, a mennyiségnek és a tárgykörnek megfelelı kritikus tömeg hiányától és a kapcsolatok és az átjárhatóság hiányától szenvednek. Európának hatékony intézményi megállapodások létrehozásával, valamint a különbözı nemzeti és nemzetközi résztvevık együttmőködésre és tevékenységük összehangolására bátorításával javítania kell erıfeszítései összhangját annak érdekében, hogy elkerülhetı legyen a feleslegesen végzett munka, és lehetıség szerint kihasználhatók legyenek a szinergiában rejlı elınyök. A közösségi szintő biztonsági kutatás olyan tevékenységekre összpontosul, amelyek nemzeti szinten is nyilvánvalóan többletértéket jelentenek. Ennek következtében a közösségi szintő biztonsági kutatás megerısíti az európai biztonsági iparág versenyképességét. A biztonsági kutatásnak hangsúlyoznia kell az Uniónak az ellenırzésre, az információterjesztésre, valamint a veszélyekre és balesetekre vonatkozó kapacitásait, továbbá a jobb értékelési és helyzet-ellenırzési rendszereknek a közös IKT-rendszerek jobb kihasználása révén az egyes mőveletek területén. A kutatást oly módon kell megszervezni, hogy az hozzájáruljon Európában egy közös védelmi piachoz.
Módosítás: 217 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, „Indoklás” alcím, (3a) bekezdés (új) A részvételi szabályok elkészítése során a magas szintő csoport a biztonsági kutatásról szóló 2004. márciusi ajánlása és az Európai Biztonsági Kutatási Tanácsadó Tanács megállapításai is figyelembe veendık. A külön titoktartási követelményeket meg kell erısíteni, de a kutatási eredmények átláthatóságát nem kell szükségtelen mértékben korlátozni. AD\597848HU.doc
127/360
PE 362.659v02-00
HU
Emellett olyan területeket kell azonosítani, amelyek lehetıvé teszik a kutatási eredmények jelenlegi átláthatóságát. Indokolás E módosítás célja a GMES-re vonatkozó félreértés tisztázása, amely félreértés oka az, hogy ezt mőködési programként tartják számon, amely esetében a lehetséges EU-finanszírozás egyetlen forrása a kutatási keretprogramból származó pénz.
Módosítás: 218 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, „Indoklás” alcím, (3b) bekezdés (új) Külön követelményeket kell megállapítani a biztonsági kutatás területén a hetedik keretprogram pénzügyi részvételére a piac strukturált természetébıl adódóan. Az elıkészítı akciónak kell itt iránymutatást adnia. Módosítás: 219 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, „Indoklás” alcím, (4a) bekezdés (új) A KKV-nek a biztonsági kutatási szektorra vonatkozó meghatározása nem méltányos a kisvállalkozások ösztönzésének célkitőzése szempontjából. A részvételi szabályok kialakítása során ebben a szektorban a vállalati struktúrák sokféleségét – összehasonlítva más kutatási területekkel is – figyelembe veszik a foglalkoztatásra és forgalomra vonatkozó számadatok kiigazításával. Módosítás: 220 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont A terrorizmus és a bőnözés elleni védekezés: a fenyegetések (például CBRN) tudatosítására, felderítésére, megelızésére, azonosítására, az ellenük való védekezésre, semlegesítésére, illetıleg a terrortámadások és a bőnözés hatásainak csökkentésére szolgáló technológiai megoldások
PE 362.659v02-00
HU
A terrorizmus és a bőnözés elleni védekezés: a fenyegetések (például CBRN) tudatosítására, felderítésére, megelızésére, azonosítására, az ellenük való védekezésre, semlegesítésére, illetıleg a terrortámadások és a bőnözés hatásainak csökkentésére szolgáló technológiai megoldások létrehozása, ideértve a stratégiai tartalékok 128/360
AD\597848HU.doc
létrehozása
és a stratégiai egészségügyi intézkedések gyors termelési kapacitásának fejlesztését is.
Indokolás A stratégiai válaszadási kapacitás jelenleg technikailag hozzáférhetı. Biológiai, mérgezı vagy vegyi anyagokkal szembeni egészségügyi intézkedésekhez különbözı anyagok termelését végzı (baktérium-) törzsek génsebészeti úton történı elıállítása lehetıvé teszi, hogy olyan stratégiai kapacitás álljon rendelkezésre, amellyel egy esetleges veszélyre gyorsan lehet reagálni, és biztosítható a profilaktukus vagy terápiás intézkedéseknek a nagyobb lakosság számára való elérhetısége. Módosítás: 221 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont A határok biztonsága: Európa szárazföldi és part menti határai biztonságának megerısítéséhez (beleértve a határırizetet és a határok felügyeletét is) szükséges valamennyi rendszer, berendezés, eszköz és folyamat hatékonyságának és mőködıképességének fokozását szolgáló technológiákra és képességekre összpontosítva.
A határok biztonsága: Európa szárazföldi és part menti határai biztonságának megerısítéséhez (beleértve a határırizetet és a határok felügyeletét is) szükséges valamennyi rendszer, berendezés, eszköz, folyamat és gyors azonosítási módszer hatékonyságának és mőködıképességének fokozását szolgáló technológiákra és képességekre összpontosítva.
Indokolás A vegyi anyagok és/vagy házilag gyártott anyagok gyors azonosítására való képesség az alapja a hatékony és azonnali ellenırzésnek. Módosítás: 222 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, „Tevékenységek” alcím, 4. pont - A biztonság helyreállítása válság idején: a veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló különbözı mőveleteket (például polgári védelem, humanitárius és mentési feladatok, a KKBP támogatása) támogató technológiákra, továbbá a szervezetközi koordinációra és kommunikációra, a megosztott architektúrákra, az emberi tényezıre és egyéb hasonló kérdésekre összpontosítva.
AD\597848HU.doc
- A biztonság és a biztonságosság helyreállítása válság idején: a veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló különbözı mőveleteket (például polgári védelem, humanitárius segély, természeti katasztrófák és mentési feladatok, a KKBP támogatása) áttekintı és támogató technológiákra, továbbá a szervezetközi koordinációra és kommunikációra, a megosztott architektúrákra, az emberi tényezıre és egyéb hasonló kérdésekre összpontosítva.
129/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás A módosítás egyértelmő, e kontextusban a biztonság és a biztonságosság nem elválasztható. A közös európai katasztrófa-készenléti egység fontos része a gyors válasz biztosítására tett globális erıfeszítésnek. Ahhoz, hogy hatékonyan kezelhessük a katasztrófahelyzeteket, lényeges, hogy a helyzetrıl a lehetı legjobb áttekintéssel rendelkezzünk. Különösen a természeti katasztrófák vonatkozásában fontos, hogy egy szélesebb területen részletes megfigyelések álljanak rendelkezésünkre, ami az őrbıl lehetséges csupán. Módosítás: 223 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság”, „Tevékenységek” alcím, 5. pont A biztonsági rendszerek integrálása és interoperabilitása: a rendszerek, berendezések, szolgáltatások és folyamatok (beleértve a bőnüldözési információs rendszereket is) interoperabilitását javító technológiákra, valamint az összes tranzakciós és adatfeldolgozási mővelet megbízhatóságára, szervezeti vonatkozásaira, nyomon követhetıségére és az érintett információk bizalmasságának és integritásának védelmére összpontosítva.
A biztonsági rendszerek integrálása, összeköthetısége és interoperabilitása: Hírszerzés, információgyőjtés és nemzetbiztonság, a rendszerek, berendezések, szolgáltatások és folyamatok (beleértve a bőnüldözési információs rendszereket is) interoperabilitását javító technológiákra, valamint az összes tranzakciós és adatfeldolgozási mővelet megbízhatóságára, szervezeti vonatkozásaira, nyomon követhetıségére és az érintett információk bizalmasságának és integritásának védelmére összpontosítva. A fokozott integráció és interoperabilitás prioritás annak érdekében, hogy az Unió teljes mértékben kihasználhassa a fent említett valamennyi területen elért eredményeket.
Indokolás Európa egyik legnagyobb kihívása elöregedı népessége és a jóléti állam jövıje, ezt kezelni kell, és az alkalmazkodásra vonatkozóan ismeretek szükségesek. A biztonsági rendszerek számára fontos együttmőködtethetıség kiaknázása érdekében fontos biztosítani ezek megfelelı összeköttetését. Módosítás: 224 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.1. téma: „Biztonság és világőr”, „Tevékenységek” alcím, 6. pont Biztonság és társadalom: a küldetésorientált kutatás a következı területek társadalmiPE 362.659v02-00
HU
Biztonság és társadalom: a küldetésorientált kutatás a terrorizmus és a bőnözés 130/360
AD\597848HU.doc
gazdasági elemzésére, forgatókönyveinek összeállítására és egyéb tevékenységeire összpontosít: bőnözés, a polgár biztonságérzete, etika, a magánélet védelme és társadalmi elırelátás. A kutatás olyan technológiákra is kiterjed, amelyek fokozottabban védik a magánéletet és a szabadságjogokat, továbbá kiterjed a sebezhetı pontokra és az új fenyegetésekre, valamint lehetséges következményeik kezelésére és hatásvizsgálataira is.
kulturális, politikai és gazdasági dimenzióira és következményeire, az emberi értékek szerepére, politikai iránymeghatározásra, a média hatására és szerepére, a konfliktusok megoldásának elemzésére, forgatókönyveinek összeállítására és egyéb tevékenységeire összpontosít: bőnözés, a terrorizmus pszichológiája és társadalmi környezete, a polgárok biztonságérzete, etika, a magánélet védelme és társadalmi elırelátás. A kutatás olyan technológiákra is kiterjed, amelyek fokozottabban védik a magánéletet és a szabadságjogokat, továbbá kiterjed a sebezhetı pontokra és az új fenyegetésekre, valamint lehetséges következményeik kezelésére és hatásvizsgálataira is.
Indokolás A globális és személyes biztonsági kérdések nem oldhatók meg, ha csupán a technikai megoldásokra összpontosítunk. Az emberi, a kulturális és a társadalmi dimenziók figyelembe vétele is fontos a problémák megoldásában. Ennek részei lehetnek a konfliktusok, a bőnözés és a terrorizmus társadalmi összetevıi, az emberi értékek szerepe; a politikák kialakítása; a média hatása és szerepe; illetve a konfliktusrendezés; a biztonság hiánya és a terrorizmus miatt a csoportokra és a magánszemélyekre vonatkozóan kialakuló sérülékenység és szociálpszichológiai következmények. A társadalomtudományi dimenzió túl gyenge – lásd a Franciaországban 2005. október végén és november elején kialakult helyzetet (utcai erıszak és a magántulajdon meggondolatlan pusztítása), amelyet igen nehéz volt elırejelezni. A jelenlegi szöveg nem ad elég lehetıséget a „rosszléti állam” társadalmi vagy etnikai gyökereinek vizsgálatára. Módosítás: 225 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr” 9.2 Világőr
9a. Világőr Célkitőzés A GMES-re és hasonló alkalmazásokra összpontosító európai őrprogram támogatása a polgárok, illetıleg az európai őripar versenyképességének javára. Ez hozzájárul egy európai világőrpolitika kialakításához, amely kiegészíti a tagállamok és más kulcsszereplık, különösen az Európai Őrügynökség erıfeszítéseit.
AD\597848HU.doc
131/360
PE 362.659v02-00
HU
(Az új 10. fejezet „Világőr” szövege a 9. fejezet törölt szövege helyébe lép.)
Indokolás Az új 10. fejezet „Világőr” szövege a 9. fejezet törölt szövege helyébe lép. Módosítás: 226 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés Az EU ezen a területen a felhasználói követelményeken és a szakpolitikai célkitőzéseken alapuló közös célkitőzések jobb meghatározásához; a feleslegesen végzett munka elkerülése és a minél fokozottabb interoperabilitás érdekében a tevékenységek összehangolásához; valamint a szabványok kidolgozásához járulhat hozzá. Potenciális felhasználóként a közigazgatási szervek és a döntéshozók jöhetnek számításba, és az európai ipar is élvezheti egy jól meghatározott, az európai őrprogramon keresztül megvalósított és részben a javasolt kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekkel támogatott európai világőr-politika elınyeit. Az európai szintő tevékenység az uniós szakpolitikai célkitőzések támogatásához is szükséges például a mezıgazdaság, a halászat, a környezetvédelem, a távközlés, a biztonság és a közlekedés területén, és egyúttal szavatolhatja, hogy Európa mint partner kellı tiszteletben részesüljön a regionális és nemzetközi együttmőködésben.
Az EU ezen a területen a felhasználói követelményeken és a szakpolitikai célkitőzéseken alapuló közös célkitőzések jobb meghatározásához; a feleslegesen végzett munka elkerülése és a minél fokozottabb interoperabilitás érdekében a tevékenységek összehangolásához; valamint a szabványok kidolgozásához járulhat hozzá. Potenciális felhasználóként a közigazgatási szervek és a döntéshozók jöhetnek számításba, és az európai ipar is élvezheti egy jól meghatározott, az európai őrprogramon keresztül megvalósított és részben a javasolt kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekkel támogatott európai világőr-politika elınyeit. Az európai szintő tevékenység az uniós szakpolitikai célkitőzések támogatásához is szükséges például a mezıgazdaság, az erdészet, a halászat, a környezetvédelem, az egészségügy, a távközlés, a biztonság és a közlekedés területén, és egyúttal szavatolhatja, hogy Európa mint partner kellı tiszteletben részesüljön a regionális és nemzetközi együttmőködésben.
Módosítás: 227 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés Az elmúlt negyven év folyamán Európa kitőnı technológiai bázist épített ki. A versenyképes ipar (beleértve a gyártókat, a szolgáltatókat és az üzemeltetıket) új kutatást és új technológiákat igényel. Az PE 362.659v02-00
HU
Az elmúlt negyven év folyamán Európa kitőnı technológiai bázist épített ki. A versenyképes ipar (beleértve a gyártókat, a szolgáltatókat és az üzemeltetıket) új kutatást és új technológiákat igényel. Az 132/360
AD\597848HU.doc
őripar alkalmazásai jelentıs elınyökkel járnak a polgárok számára is.
őripar alkalmazásai jelentıs elınyökkel járnak a polgárok számára is a technológiai melléktermékek révén, és elengedhetetlenek a csúcstechnológiás társadalomban.
Indokolás A mőholdakra alapozott technológiai alkalmazások egyre nagyobb szerepet játszanak a társadalom fejlıdésében. Az őrkutatás olyan terület, amely számos technológiai mellékterméket hoz létre. Sok mindennapos technológia eredetileg az őrkutatás eredményeként jött létre. Emellett az őrkutatás befektetett eurónként a legtöbb megtérülést kínáló területek között van. Módosítás: 228 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Indoklás” alcím, (3) bekezdés Az alábbiakban kitőzött tevékenységek célja: kiaknázni a világőrbe telepített eszközökben rejlı lehetıségeket új alkalmazások, különösen a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) rendszer telepítése és az európai uniós politikákhoz kapcsolódó jogérvényesítı tevékenység támogatása érdekében; a világőr felderítése, ami nemzetközi együttmőködésre és alapvetı technológiai vívmányok elérésére ad lehetıséget; a világőr kiaknázása és felderítése az Európai Unió stratégiai szerepét szavatoló elısegítı tevékenységek támogatásával. Ezeket a tevékenységeket egyéb, a versenyképességi és innovációs keretprogramban, illetıleg az oktatási és képzési programban foglalt cselekvések egészítik ki. Arra is törekedni kell, hogy az alábbiakban kitőzött tevékenységek minél több haszonnal járjanak a közpolitika szempontjából, beleértve az idıközben esetleg felmerülı új szakpolitikai igények támogatását például a fejlıdı országokat segítı, a világőrt is igénybe vevı megoldások kialakításában vagy a világőrbe telepített figyelıeszközöknek és módszereknek a közösségi szakpolitikák elırehaladásához történı felhasználásában.
AD\597848HU.doc
Az alábbiakban kitőzött tevékenységek célja: kiaknázni a világőrbe telepített eszközökben (koordinálva a helyi eszközökkel, ideértve a légieszközöket is) rejlı lehetıségeket új alkalmazások, különösen a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) rendszer telepítése és az európai uniós politikákhoz kapcsolódó jogérvényesítı tevékenység támogatása érdekében; a világőr felderítése és a pályán mozgó szervizelési infrastruktúra, ami nemzetközi együttmőködésre és alapvetı technológiai vívmányok elérésére ad lehetıséget, továbbá költséghatékony missziókra; ; a világőr kiaknázása és felderítése az Európai Unió stratégiai szerepét szavatoló elısegítı tevékenységek támogatásával. Ezeket a tevékenységeket egyéb, a versenyképességi és innovációs keretprogramban, illetıleg az oktatási és képzési programban foglalt cselekvések egészítik ki. Arra is törekedni kell, hogy az alábbiakban kitőzött tevékenységek minél több haszonnal járjanak a közpolitika szempontjából, beleértve az idıközben esetleg felmerülı új szakpolitikai igények támogatását például a fejlıdı országokat segítı, a világőrt is igénybe vevı megoldások kialakításában vagy a világőrbe telepített figyelıeszközöknek és módszereknek a közösségi szakpolitikák 133/360
PE 362.659v02-00
HU
elırehaladásához történı felhasználásában. Indokolás A jövıbeli Galileo és GMES programokban a teljes fejlıdés egyik legfontosabb szempontja a pályán mozgó szervizelési infrastruktúra sikeres letöltése és hasznosítása. Az Európai Őrprogram, amelyet az Európai Őrügynökséggel szoros együttmőködésben dolgoztak ki és hajtottak végre, igen sikeresnek bizonyult. Ez a siker idézte elı az őrpolitikai prioritások megállapításának és a költséghatékony őrutazások fejlesztésének a kihívását, úgy, hogy egyidejőleg nem veszélyezteti Európának az őrbeli tevékenységek biztosítására meglévı kapacitását. Fontos, hogy a helyszínen lehessen ellenırizni a környezet és a biztonság irányítását, továbbá azt, hogy szükség van nagyon nagy felbontást igénylı szolgáltatásokra (például várostérképek elkészítése), amelyek a mőholdak képalkotási képességét meghaladják. Módosítás: 229 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Indoklás” alcím, (3a) bekezdés (új) Az alábbiakban megállapított közösségi akciókat az Európában már meglévı kapacitások felhasználásával kell elvégezni, lehetıleg externalizálás révén. A források elosztása új vállalkozások és irányítási struktúrák céljából elkerülendı. Indokolás Európában már számos fontos szereplıje van őrbeli tevékenységeknek, akik technológiai, tudományos és irányítási kiválóságot tanúsítanak. A hetedik kutatási keretprogram kisebb mértékő őrkutatási kiadásait a tevékenységekre kell összpontosítani, nem pedig párhuzamos intézményépítésre és adminisztratív költségekre. Módosítás: 230 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, elsı francia bekezdés -GMES: mőholdas technológián alapuló figyelırendszerek és technikák kifejlesztése a környezetvédelem és a biztonságpolitika számára és integrálásuk a földfelszínre, hajókra és a légkörbe telepített összetevıkkel; a GMES-adatok és szolgáltatások felhasználásának és a felhasználókhoz való eljuttatásának támogatása PE 362.659v02-00
HU
– GMES: mőholdas technológián alapuló és helyhez kötött figyelırendszerek és technikák kifejlesztése a környezetvédelem és a biztonságpolitika számára és integrálásuk a földfelszínre, hajókra és a légkörbe telepített összetevıkkel; a (mind mőholdas, mind helyhez kötött, ideértve a szárazföldi, a hajó hordozta és a légi változatokat is) GMES-adatok és 134/360
AD\597848HU.doc
szolgáltatások integrálásának, harmonizálásának, felhasználásának és a felhasználókhoz való eljuttatásának támogatása. Indokolás E módosítás célja a környezet és a biztonság irányítása tekintetében a helyszíni ellenırzés fontosságának megırzése: a GMES mind őrbeli, mind helyszíni komponenssel rendelkezik, és a kettı integrálása létfontosságú. Emellett a GMES egyes célkitőzései e szakaszban nem valósíthatók meg őr alapú rendszerekkel, és így a legjobban helyszíni eszközökkel egészíthetık ki. Az őr alapú rendszereknek más technikáktól való elkülönítése a GMES összefüggésében nem célravezetı. Integrációs eszközök szükségesek, mert az integráció nem automatikus, és jelentıs harmonizációs, kiegyenlítı stb. erıfeszítést igényel. Azonban ez az integráció lehetıvé teszi, hogy elkerüljük az erıfeszítés megduplázását, figyelemmel a meglévı rendszerekre, és arra, hogy csak szükség esetén alakítsunk ki újakat. Módosítás: 231 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, harmadik a. francia bekezdés (új) –A világőrbe telepített szolgáltatások kifejlesztése a kockácat megelızésre és kockázatkezelésre és mindennemő vészhelyzet esetére, növelve a konvergenciát a nem- világőr jellegő rendszerekkel. Indokolás Ez a módosítás aláhúzza a Galileo konvergenciára vonatkozó fenti módosítást, és hangsúlyozza a világőr-alapú szolgáltatások kockázatra és civil védelemre összpontosító igényét. Módosítás: 232 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, elsı francia bekezdés - Hozzájárulás a nemzetközi világőrfelderítı kezdeményezésekhez.
AD\597848HU.doc
- A tudományos hozzáadott érték maximalizálása az Európai Őrügynökséggel és a tagállamok őrügynökségeinek kezdeményezéseivel való szinergiák révén az őrkutatás területén; a tudományos adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése.
135/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Számos őrkutatási kezdeményezést alakítottak ki az ESA és a tagállamok nemzeti szinten. A Közösségnek maximalizálnia kell a terület különféle szereplıi közötti szinergiákat, és hozzáadott értéket kell teremtenie, ideértve a tudományos eredményeknek az európai őrkutatási közösség körében való hatékonyabb terjesztését is. Módosítás: 233 I. melléklet, I. fejezet: „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, elsı a. francia bekezdés (új) - Az erıfeszítések összehangolása őrteleszkópok és detektorok kifejlesztése céljából, továbbá adatelemzés az őrtudományokban. Indokolás Az őrmegfigyelési eszközöknek, például a teleszkópoknak és a detektoroknak a fejlıdése az európai őrkutatási politika egyik fı célja kell, hogy legyen, tekintettel az ilyen eszközök által az őrkutatók rendelkezésére bocsátaott adatok mennyiségére és minıségére. Módosítás: 234 I. melléklet, I. fejezet, „Együttmőködés”, 9.2. téma: „Világőr”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont, második francia bekezdés Világőrtudományok, beleértve a világőrbe telepített élet kutatását is
Világőrtudományok, beleértve a biogyógyászatot és a világőrbe telepített élettudományt is
Módosítás: 235 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Célkitőzés” alcím Ez a program fokozni fogja az európai kutatás dinamizmusának, kreativitásának és kiválóságának elımozdítását a tudás határain. Ezeket az európai szinten egymással versenyben álló, egyedülálló kutatócsoportok által bármely területen végzett, a kutatók által javasolt kutatási projektek támogatásával valósítják meg. A projektek finanszírozása a kutatók által a saját választásuk szerinti témákról benyújtott javaslatok alapján történik, értékelésük pedig egyedül a szakértıi értékelés megítélése szerinti kiválóság kritériuma alapján. PE 362.659v02-00
HU
Ez a program fokozni fogja az európai kutatás dinamizmusának, kreativitásának és kiválóságának elımozdítását a tudás határain. Ezeket az európai szinten egymással versenyben álló, egyedülálló kutatócsoportok által bármely területen végzett, a kutatók által javasolt kutatási projektek támogatásával valósítják meg. A projektek finanszírozása a magán- és az állami szektorból érkezı kutatók által a saját választásuk szerinti témákról benyújtott javaslatok alapján történik, értékelésük pedig egyedül a szakértıi értékelés megítélése szerinti kiválóság kritériuma alapján. A kutatási eredményeket minden
136/360
AD\597848HU.doc
esetben kommunikálják és terjesztik. Indokolás Európában gyenge az együttmőködés az állami és a magánszektor között a K+F tevékenységekben. Ezért fontos azt a szerepet hangsúlyozni, amelyet a magán- és az állami szektornak játszania kell a kutatási tevékenységek elvégzésére irányuló európai kapacitás fejlesztésében. Az ezen két rendszer közötti kiterjedt és erıs együttmőködés egyértelmően a program egyik prioritása. Módosítás: 236 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés Annak ellenére, hogy számos területen nagyon sok eredményt és magas szintő teljesítményt ért el, Európa nem használja ki teljes mértékben kutatási potenciálját és forrásait, és több kapacitásra van sürgısen szüksége az ismeretek létrehozásához.
Annak ellenére, hogy számos területen nagyon sok eredményt és magas szintő teljesítményt ért el, Európa nem használja ki teljes mértékben kutatási potenciálját és forrásait, és több kapacitásra van sürgısen szüksége az ismeretek létrehozásához és ennek gazdasági értékké és növekedéssé alakításához.
Indokolás Az Unió lisszaboni stratégiájának végrehajtásához és a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudás alapú gazdaságává váláshoz Európa legfıbb kihívása nem csak a több ismeret megszerzése, hanem az ismereteknek több gazdasági értékké és növekedéssé alakítása is. Módosítás: 237 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Indoklás” alcím, (3) bekezdés Az egyedülálló kutatócsoportok által végzett „felderítı kutatás” Európa-szerte megvalósuló versenyképes finanszírozási mechanizmusa az Európai Kutatási Térség olyan kulcsfontosságú eleme, amely más EU-s és nemzeti tevékenységeket egészít ki. Hozzájárul majd Európa dinamizmusának és vonzerejének erısítéséhez mind az európai, mind a harmadik országbeli legkiválóbb kutatók, valamint az ipari befektetések számára.
AD\597848HU.doc
Az egyedülálló kutatócsoportok által végzett „felderítı kutatás” Európa-szerte megvalósuló versenyképes finanszírozási szerkezete az Európai Kutatási Térség olyan kulcsfontosságú eleme, amely más EU-s és nemzeti tevékenységeket egészít ki. Hozzájárul majd Európa dinamizmusának és vonzerejének erısítéséhez mind az európai, mind a harmadik országbeli legkiválóbb kutatók, valamint az ipari befektetések számára.
137/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Azon ténnyel kapcsolatos félreéertések elkerülése érdekében, hogy az EKT-nak autonóm szervként kell mőködnie, jobb olyan “szerkezetként” utalni rá, amelynek legálisan függetlennek és az EK Szerzıdés 171. cikke szerint alapítottnak kell lennie. Módosítás: 238 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés Ez a cselekvés a legígéretesebb és legtermékenyebb kutatási területekre, valamint a tudományos és technológiai fejlıdés legjobb lehetıségeire fog összpontosítani a különbözı tudományágakon belül és között, beleértve a mőszaki tudományokat, a társadalomtudományokat és a humán tudományokat. Végrehajtása a keretprogram többi részének tematikus irányultságától függetlenül történik, figyelmet fordítva a fiatal kutatókra és új csoportokra, valamint a már kialakult csoportokra.
Ez a cselekvés a legígéretesebb és legtermékenyebb kutatási területekre, valamint a tudományos és technológiai fejlıdés legjobb lehetıségeire fog összpontosítani a különbözı tudományágakon belül és között, beleértve a mőszaki tudományokat, a társadalomtudományokat és a humán tudományokat. Végrehajtása a keretprogram többi részének tematikus irányultságától függetlenül történik, figyelmet fordítva a pályájuk elején levı kutatókra. (Ez a módosítás a szöveg egészére vonatkozik. Elfogadása mindenütt megfelelı változtatásokat tesz szükségessé.)
Módosítás: 239 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Tevékenységek” alcím, (2) bekezdés Az EU „felderítı kutatáshoz” kapcsolódó tevékenységeit egy tudományos tanácsból és az ezt segítı külön végrehajtó struktúrából álló Európai Kutatási Tanács hajtja végre.
Az EU „felderítı kutatáshoz” kapcsolódó tevékenységeit az eredetileg végrehajtási ügynökségként felállított Európai Kutatási Tanács hajtja végre, amely majd a Szerzıdés 251. cikkében megállapítottak szerint együttdöntési eljárással létrehozott független struktúrává válik. Egy tudományos tanácsból és egy igazgatótanácsból áll. A tudományos tanácsot ideiglenes tudományos személyzet támogatja, amelynek tagjait a tudományos tanács tagjai választják ki. Az ERC irányítását vagy ilyen célból felvett személyzet vagy az EU-intézményekbıl kiküldöttek látják el, és csak a tényleges igazgatási szükségletekkel foglalkoznak a stabilitás és a folytonosság biztosítása érdekében, amely szükséges egy hatékony igazgatáshoz.
PE 362.659v02-00
HU
138/360
AD\597848HU.doc
Or. en Módosítás: 240 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Tevékenységek” alcím, (3) bekezdés A tudományos tanács az európai tudományos közösség legmagasabb szintő – személyesen, politikai vagy egyéb érdekektıl függetlenül eljáró – képviselıibıl áll. Tagjait a Bizottság nevezi ki a személyek kiválasztására szolgáló független eljárást követıen. A tudományos tanács többek között áttekinti a finanszírozandó kutatástípusokról szóló határozatokat és tudományos szempontból garantálja az adott tevékenység minıségét. Feladatai közé tartoznak különösen a következık: az éves munkaprogram kidolgozása, a szakértıi értékelési folyamat kialakítása, valamint a program végrehajtásának tudományos szempontból való nyomon követése és minıségellenırzése.
A tudományos tanács az európai tudományos közösség legmagasabb szintő – személyesen, politikai vagy egyéb érdekektıl függetlenül eljáró – képviselıibıl áll. Tagjait a tudományos közösségbıl választja a tudományos taáncs, biztosítva a tudósok kutatási területeinek sokféleségét, az európai jogalkotó által megállapított általános kritériumok alapján, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított együttdöntési eljárással összhangban. A tudományos tanács tagjait négy évre választják, amely egyszer legfeljebb további három évre megújítható, rotációs rendszerben, amely biztosítja a tudományos tanács munkájának folytonosságát. A tudományos tanács többek között teljes mértékben felel a finanszírozandó kutatás típusára vonatkozóan hozott határozatokért, és garantálja a tevékenység minıségét tudományos szemszögbıl, továbbá magatartási kódex elfogadását az érdekütközés elkerülése céljából. Feladatai közé tartoznak különösen a következık: az éves munkaprogram kidolgozása, a szakértıi értékelési folyamat kialakítása, valamint a program végrehajtásának tudományos szempontból való nyomon követése és minıségellenırzése. Or. en
Módosítás: 241 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Tevékenységek” alcím, (4) bekezdés A külön végrehajtó struktúra a programnak az éves munkaprogramban meghatározottak szerinti végrehajtásáért és megvalósításáért felelıs. Feladata nevezetesen a szakértıi értékelési és kiválasztási folyamat AD\597848HU.doc
az éves munkaprogramban meghatározottak szerinti végrehajtásáért és megvalósításáért felelıs. Feladata nevezetesen a szakértıi értékelési és kiválasztási folyamat végrehajtása a tudományos tanács által 139/360
PE 362.659v02-00
HU
végrehajtása a tudományos tanács által megállapított alapelveknek megfelelıen, valamint biztosítani a támogatások pénzgazdálkodását és tudományos irányítását.
megállapított alapelveknek megfelelıen, valamint biztosítani a támogatások pénzgazdálkodását és tudományos irányítását. Az ERC igazgatási és személyzeti költségei (tudományos tanács és a vonatkozó végrehajtási struktúra) az ERC-nek utalt éves költségvetés legfeljebb 3%-át tehetik ki. Indokolás
Az Európai Kutatási Tanács sikere azon múlik, hogy mennyi pénzt fektetnek a projektekbe. El kell kerülni a „fejnehéz” irányítás létrehozását. Módosítás: 242 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Tevékenységek” alcím, (5) és (6) bekezdés A tevékenység végrehajtását és irányítását megfelelı idıközönként felülvizsgálják és értékelik az elért eredmények felmérése, valamint az eljárásoknak a tapasztalatok alapján történı kiigazítása és javítása érdekében.
A tudományos tanács és az igazgatótestület évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tevékenység végrehajtását és irányítását illetıen és hogy értékeljék azokat az elért eredmények felmérése, valamint az eljárásoknak a tapasztalatok alapján történı kiigazítása és javítása érdekében.
Az Európai Bizottság garantálja az Európai Kutatási Tanács teljes autonómiáját és integritását.
Az átmeneti idıszakban az Európai Bizottság biztosítja, hogy az Európai Kutatási Tanács végrehajtása összhangban van a tudományos kiválóság, az autonómia, a hatékonyság és az átláthatóság elveivel, illetve hogy pontosan követi a tudományos tanács által megállapított stratégiát és végrehajtási módszertant. A Bizottság ugyanakkor megteszi a szükséges kezdeményezéseket, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított együttdöntési eljárás szerint, az Európai Kutatási Tanács állandó, jogilag független szerkezetként való végrehajtása érdekében. Az ERC végrehajtását és irányítását folyamatosan felülvizsgálják és értékelik, hogy eredményeit értékelni lehessen, illetve hogy az eljárásokat a tapasztalatok alapján kiigazítsák és fejlesszék. 2008-ig független felülvizsgálatot végeznek az ERC struktúráira és mechanizmusaira vonatkozóan, a tudományos kiválóság, az
PE 362.659v02-00
HU
140/360
AD\597848HU.doc
autonómia, a hatékonyság, az elszámoltathatóság kritériumai alapján és a tudományos tanács teljes körő részvételével. Az értékelést követıen az ERC struktúrái és mechanizmusai módosíthatók. A Bizottság biztosítani fogja, hogy a szükséges elıkészítı munkát a kívánt módosított struktúrák felé való átmenetre figyelemmel végezzék.
Módosítás: 243 I. melléklet, II. fejezet: „Ötletek”, „Tevékenységek” alcím, (6a) bekezdés (új) Az ERC rendelkezik saját stratégiai vizsgálatainak lefolytatására az eszközökkel mőködési tevékenységei elıkészítése és támogatása céljából. Különösen hatásköre van európai, kormányközi és nemzeti kezdeményezéseket felhasználni az európai és nemzeti szintő kutatás kettıs finanszírozásának elkerülése céljából. Indokolás Az ERC-nek saját stratégiákat kell kialakítania a határmenti kutatásra, ideértve egyes vizsgálatok megfelelı szervek által történı elvégzésére való kiszervezését is. Fejlesztenie kell továbbá tevékenységeit, szem elıtt tartva az európai hozzáadott érték célkitőzését, továbbá a más hasonló tevékenységekkel való kiegészítı jelleget az EU-nak az alapvetı kutatásban tett erıfeszítései indokolatlan megduplázása és fragmentálódása elkerülése érdekében. Módosítás: 244 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Célkitőzés” alcím Az európai kutatás és technológia területén az emberi erıforrás-potenciál mennyiségi és minıségi erısítése, az emberek ösztönzésével a kutatói pálya választására, az európai kutatók Európában maradásának támogatásával, valamint az egész világból a kutatók Európába vonzásával, Európát vonzóbbá téve a legkiválóbb kutatók számára. Ennek megvalósítása egy összefüggı „Marie Curie”-cselekvéssorozat bevezetésével történik, amely a karrierjük bármely szakaszában álló kutatóknak szól, a kutatási alapképzéstıl az életen át tartó tanulásig és karrierfejlesztésig. AD\597848HU.doc
Az európai kutatás és technológia területén az emberi erıforrás-potenciál mennyiségi és minıségi erısítése, az emberek ösztönzésével a kutatói pálya választására, az európai kutatók Európában maradásának támogatásával, valamint az egész világból a kutatók Európába vonzásával, Európát vonzóbbá téve a legkiválóbb kutatók számára. Ennek megvalósítása a hatodik keretprogramhoz hasonló eszközök alkalmazásával történik, szükség esetén kisebb kiigazításokkal, egy összefüggı „Marie Curie”-akciósorozat bevezetésével, külön hangsúlyt fektetve az ezek által az 141/360
PE 362.659v02-00
HU
európai kutatási térségre gyakorolt strukturális hatás révén elıállított európai hozzáadott értékre. Az akciók a karrierjük bármely szakaszában álló kutatókat célozzák, a külön fiataloknak szánt kutatási alapképzéstıl az életen át tartó tanulásig és karrierfejlesztésig az állami és magánszektorokban. Erıfeszítésekre kerül továbbá sor annak biztosítására is, hogy a források jelentıs részét a nıi kutatók bevonásának fokozására fordítsák, mivel jelenlétük e területeken még mindig jócskán elmarad a férfiakétól. Indokolás A „humán erıforrás és mobilitás” program igen sikeres, és a tapasztalat szerint a jelenlegi eszközöket a hatodik keretprogramhoz hasonló módon meg kell ırizni. A program résztvevıi értékelik ezt a fajta folytonosságot. Az Európai Parlament 2005. március 10-i, „Iránymutatások a kutatás támogatására vonatkozó jövıbeli európai uniós politika számára” címő (2004/2150(INI)) dokumentumában úgy határozott, hogy az elképzelt intézkedéseket a hatodik keretprogramhoz hasonló módon folytatni kell. Fontos a figyelmet arra a tényre felhívni, hogy a mobilitás ösztönzésére és a kutatók szakmai elımenetelének elımozdítására kialakított intézkedéseknek a szerkezetre is formáló hatása van olyan alapon, hogy segítenek az Európai Kutatási Térségen belül valós európai együttmőködés kialakításában. Hangsúlyozandó, hogy a kutatók szakmai elımenetelét mind az állami, mind a magánszektorban ösztönözni kell. Bár pályájuk bármely szakaszában lévı kutatók számára alakították ki ezeket, fontos, hogy a fiatal kutatókra külön utaljanak, hogy azokat a célkitőzéseket teljesítsék, amelyek révén az „emberi erıforrás” ösztönözni kívánja a kutatással foglalkozó szakembereket tudományos tevékenységük fejlesztésére, illetve hogy ösztönözze ıket abban, hogy az egész Közösségen belül foglalkozhassanak szakmájukkal. Külön erıfeszítésekre is szükség van a nıknek a tudományos világba való integrálására és helyzetük megerısítésére.
Módosítás: 245 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés A jelentıs számú és magasan képzett kutatók megléte szükséges feltétele a tudomány elırehaladásának és az innováció támogatásának, ugyanakkor fontos tényezıje a kutatásokba való állami és magánszervezetek általi befektetések vonzásának és fenntartásának. Míg világszinten a versenyhelyzet egyre fokozódik, a kutatók számára egy nyílt európai munkaerıpiac és a kutatók szakismereteinek és karrierlehetıségeinek PE 362.659v02-00
HU
A jelentıs számú és magasan képzett kutatók megléte szükséges feltétele a tudomány elırehaladásának és az innováció támogatásának, ugyanakkor fontos tényezıje a kutatásokba való állami és magánszervezetek általi befektetések vonzásának és fenntartásának. Míg világszinten a versenyhelyzet egyre fokozódik, a kutatók számára egy nyílt és a megkülönböztetés minden formájától mentes európai munkaerıpiac és a kutatók
142/360
AD\597848HU.doc
diverzifikációja alapvetı fontosságú a kutatók és ismereteik hasznot hozó mozgásának támogatása érdekében Európán belül és világviszonylatban is.
szakismereteinek és karrierlehetıségeinek diverzifikációja alapvetı fontosságú a kutatók és ismereteik hasznot hozó mozgásának támogatása érdekében Európán belül és világviszonylatban is.
Indokolás Az európai kutatási piacnak mentesnek kell lennie minden fajta megkülönböztetéstıl, hogy a lehetı legtöbb személyt vonzza, a nıket is ideértve, és az EU versenyképesebb lehessen a lisszaboni célkitőzéseknek megfelelıen. Módosítás: 246 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Indoklás” alcím, (1a) bekezdés (új) Külön intézkedések kerülnek bevezetésre a fiatal kutatók bátorítására és a tudományos karrier korai szakaszának támogatására, illetve olyan intézkedések, mint például az újra integrálási támogatások kerülnek bevezetésre, amelyek csökkentik az „agyelszívást”. Indokolás Külön figyelem és egyértelmő cselekvések szükségesek nemcsak az európai származású kutatók várható drámai demográfiai hiányának tekintetében, hanem a világ minden részérıl érkezı fiatal kutatók vonzó, versenyképes feltételeinek megteremtésére.
Módosítás: 247 I. melléklet, III. fejezet, „Indoklás” alcím, (1b) bekezdés (új) A keretprogramban elıírt intézkedések külön figyelmet szentelnek a pályájuk elején álló kutatóknak, ugyanakkor rendelkezni kell olyan intézkedésekrıl, amelyek ellensúlyozzák az „agyelszívást”, például támogatások nyújtása a kutatók visszatérésének és újraintegrálásának támogatására. Indokolás A 2010-re 700 000 kutató elérésére vonatkozó célkitőzés érdekében a kutatók felvételét javítani kell, és ugyanakkor külön intézkedések szükségesek az agyelszívás mértékének csökkentésére, az Európát elhagyó kutatók visszatérésének ösztönzésére, illetve a kezdeti AD\597848HU.doc
143/360
PE 362.659v02-00
HU
képzési idıszakukat lezárt kutatók újraintegrálására. A kutatók újraintegrálását célzó külön intézkedések lehetıvé teszik, hogy a kutatók munkát találhassanak e területen.
Módosítás: 248 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés A transznacionális és az ágazatok közötti mobilitás – beleértve az ipari részvétel ösztönzését és a kutatói karrierek és egyetemi állások európai szinten történı elérhetıvé tételét – az Európai Kutatási Térség kulcsfontosságú eleme, és elengedhetetlen az európai kutatási kapacitások és teljesítmények fokozásához.
A transznacionális és az ágazatok közötti mobilitás – beleértve az ipari részvétel ösztönzését és a kutatói karrierek és egyetemi állások európai szinten történı elérhetıvé tételét – az Európai Kutatási Térség kulcsfontosságú eleme, és elengedhetetlen az európai kutatási kapacitások és teljesítmények fokozásához. Az “Emberi erıforrás” programot szorosan összehangolják a képzési és oktatási programokkal, illetve a keretprogram más részeivel. További kulcsfontosságú elem a megfelelı foglalkoztatási feltételek létrehozása, amennyiben a kutatás függetlenségének biztosítása érdekében a legjobb nemzetközi normák szintjére emelik a fizetéseket vagy nagyobb gondot fordítanak annak biztosítására, hogy biztosítsák, hogy a kutatókra vonatkoznak a társadalombiztosítási és biztosítási rendszerek. A kutatói mobilitás növelése és azon intézmények forrásainak megerısítése, amelyek más tagállamokból is vonzzák a kutatókat, ösztönzik a kiválósági központokat, és az említett kiválóságot Európa-szerte terjesztik.
Indokolás A kutatási képzés a Kiválóság Hálózat, az “ Emberi erıforrás” program és több oktatási program eleme. A koordináció és a közös cselekvések hasznosak a kutatók mobilitásának hatékony kihasználásához. Látható kapcsolatot kell kialakítani az Oktatási és Továbbképzési Program között a fiatalok tudományos karrierjének folyamatos fejlıdése biztosítása érdekében. Az Európai Kutatási Térség ösztönzése érdekében, amelynek egyébként az is célja, hogy vonzóbbá tegye a kutatói hivatást, fontos biztosítani, hogy a foglalkoztatás körülményeit felfelé kiigazítják, ugyanakkor a kutatói függetlenséget is biztosítva.
PE 362.659v02-00
HU
144/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 249 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Indoklás” alcím, (2a), (2b), (2c) és (2d) bekezdés (új) A kutatói mobilitás a tudományos és technológiai kutatás valamennyi ágazatára vonatkozik a hetedik keretprogramon belül, ugyanakkor figyelembe veszi a jövıbeli tudományos fejleményeket. Arra a tényre figyelemmel, hogy számos európai országban a tudományos szakmákban kevés a nık aránya, az „Emberi erıforrás” program rendelkezik ezen anakronisztikus nemi egyenlıtlenség kiigazításáról. Az Európai Uniónak és a tagállamoknak európai, nemzeti és regionális szintő intézkedéseket kell indítaniuk olyan szolgáltatások létrehozása érdekében, amelyek lehetıvé teszik a szakmai és a családi élet összeegyeztetését. Ez a társadalompolitika fontos hatással jár a tudományra és a technológiapolitikára is. Azon célkitőzés elérése érdekében, hogy 8 kutató jusson minden 1000 alkalmazottra, intézkedések szükségesek a kurzusok szerkezetének és az oktatási módszerek vonatkozásában, a fiatalok tudományos pálya irnti érdeklıdése felkeltésének céljából. Indokolás A kutatók mobilitása kulcsfontosságú az Európai Kutatási Térség létrehozásában. Fontos olyan eszközöket meghatározni, amelyek elısegítik a férfiak és a nık mobilitását. Rendelkezni kell olyan intézkedésekrıl, amelyek lehetıvé teszik a munka és a családi élet összeegyeztetését, és bár e kezdeti szakaszban csak a nıket érintik, a férfiakra is alkalmazhatónak kell lenniük. A kutatók kritikus tömegének elérése lényeges elıfeltétele egy Európai Kutatási Térség létrehozásának, és intézkedéseket kell tenni az említett cél jobb minıségő kurzusok és oktatási módszerek útján történı elérésére, hogy a fiatalokat vonzza a tudományos pálya. Módosítás: 250 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Indoklás” alcím, (2e) bekezdés (új) A Marie Curie akciókat széles körben a AD\597848HU.doc
145/360
PE 362.659v02-00
HU
keretprogram legjobb részének tekintik, és ezek sikere igen nagy. Azonban a túljelentkezés elrettenthet a Marie Curie programban való részvételtıl, ami hatással van a kutatói közösségre és különösen az üzleti világra. E program költségvetésének jelentıs emelése teljes mértékben indokolt. Indokolás A Parlamentnek hangsúlyoznia kell, milyen sikeresek voltak a keretprogram Marie Curie akciói, amint azt a túljelentkezés is mutatja, és emiatt nem lehet csökkenteni a költségvetést. Módosítás: 251 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, (1) bekezdés Kutatók alapképzése a köz- és a magánszektorban a karrierkilátások javítása – beleértve a kutatók tudományos és általános képességeinek kiterjesztését – és a kutatói pályákra több fiatal kutató vonzása érdekében
Kutatók alapképzése a köz- és a magánszektorban a karrierkilátások javítása – beleértve a kutatók tudományos és általános képességeinek kiterjesztését és beleértve a technológiatranszferrel és a vállalkozói kedvvel kapcsolatosakat is – és a kutatói pályákra több fiatal kutató vonzása érdekében
Indokolás A kutatóknak meg kell tanítani az üzleti lehetıségek minden lehetséges esetben való észrevételét és megragadását. Ez alapvetı képesség kell, hogy legyen valamennyi Marie Curie résztvevı számára. Módosítás: 252 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Tevékenységek” alcím, elsı pont, (2) bekezdés - Ennek végrehajtása a Marie Curiehálózatokon keresztül történik, azzal a fı célkitőzéssel, hogy megakadályozzák a kutatók alapképzésével és karrierfejlesztésével összefüggı tevékenységek szétforgácsolódását, és európai szinten megerısítsék azokat. A transznacionális hálózatok tagjainak integrált képzési programokon keresztül kell hasznosítaniuk egymást kiegészítı szakmai kompetenciáikat. A támogatás a következıkre irányul: kezdı kutatók PE 362.659v02-00
HU
Ennek végrehajtása a Marie Curiehálózatokon keresztül történik, azzal a fı célkitőzéssel, hogy megakadályozzák a kutatók alapképzésével és karrierfejlesztésével összefüggı tevékenységek szétforgácsolódását, és európai szinten megerısítsék azokat. A szakmai hálózatok, amelyek néhány partner között szorosabb integrációt feltételeznek, az Erasmus rendszere alapján kerülnek bevezetésre. A kutatói mobilitást az “Emberi erıforrás” program és a “Kapacitás” program közötti
146/360
AD\597848HU.doc
felvétele, hálózaton kívüli kutatók számára is nyitott képzések szervezése, magas színvonalú tanszékek és/vagy az ipari szektorban az ismeretek átadásával és felügyeletével összefüggı magas szintő álláshelyek.
fokozottabb kommunikáció és kapcsolatok növelésével ösztönzik. A transznacionális hálózatok tagjainak integrált képzési programokon keresztül kell hasznosítaniuk egymást kiegészítı szakmai kompetenciáikat. A támogatás a következıkre irányul: kezdı kutatók felvétele, hálózaton kívüli kutatók számára is nyitott képzések szervezése, magas színvonalú tanszékek és/vagy az ipari szektorban az ismeretek átadásával és felügyeletével összefüggı magas szintő álláshelyek, ugyanakkor átvéve a fıbb jellemzıket az ötödik keretprogram ipari vállalatoktól kapott ösztöndíjaiból. A fiatal kutatók a kezdeti képzési idıszakot követıen újraintegrációs támogatást kaphatnak. Emellett az “Emberi erıforrás” program és a felsıoktatási “Erasmus” program közötti horizontális koordinációra állandó mechanizmust vezetnek be.
Indokolás A szakmai hálózat növelni fogja a fiatal kutatók mobilitását a hasonló területre specializálódott számos központ között, és erısíti a személyzet közötti kapcsolatot. Lehetıséget fognak biztosítani a fiatal kutatók számára, hogy egy anyaintézetben maradhassanak és külföldön szerezzenek gyakorlatot. A szakmai hálózatok lehetıvé teszik, hogy a pályájuk elején járó fiatal kutatók mobilitása kibıvüljön az ugyanazon területre szakosodott központok között, és hogy lehetıség nyíljon számukra egy anyaintézményben maradni és külföldön képezni magukat. A hetedik kutatási keretprogram vonzóbbá tétele a pályájuk elején járó fiatal kutatók számára azt is megköveteli, hogy a reintegráció rendszere ugyanaz legyen valamennyi kutatónak. Szükséges, hogy az oktatási és képzési programokkal szorosan összehangolják az intézkedéseket, hogy a tudásháromszög részeként teljes mértékben megvalósítható legyen az oktatási és kutatási integráció. A hetedik keretprogram barátságosabbá tétele a fiatal kutatók számára megkívánja, hogy az újra-integrálódás terve minden kutató számára ugyanaz legyen. Szükséges az oktatás és a kutatás, mint a tudás háromszög részének integrációja megteremtése. Például, annak a ténynek a szempontjából, hogy a felsıfokú oktatás és a kutatási szektorok átfedhetik egymást (a doktori tanulmányok egyiknek vagy a másiknak a része lehet), szükséges lenne a tevékenységeknek az Oktatási és Továbbképzési Programokkal való szoros koordinálása.
AD\597848HU.doc
147/360
PE 362.659v02-00
HU
Az állami és a magánszektor között mozgó kutatók fontos eszközök a nyílt innovációban. Ezért a kutatóknak az ipari vállalatok és az egyetemek közötti mobilitása támogatását fokozni kell. Emellett az üzleti világban az ötödik keretprogram Marie Curie vállalkozásoknál eltöltött idıre vonatkozó ösztöndíjaival kapcsolatosan szerzett pozitív tapasztalatok alapján ezek fı jellemvonásait a Marie Curie hálózatokban, az ipari vállalatok és az egyetemek közötti átjárhatóságban és a hetedik kutatási keretprogramra javasolt partnerségekben is figyelembe kell venni. A gyors válaszadás fontos, mert különben a jó jelöltek más ajánlatokat fogadnak el. A kutatói közösséggel való fokozottabb kommunikáció a kutatóknak az Unióban hozzáférhetı lehetıségekrıl történı tájékoztatása céljából ösztönözheti a mobilitást, és lelassítja az agyelszívást. Módosítás: 253 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Tevékenységek” alcím, 2. pont Egész életen át tartó tanulás és karrierfejlesztés a tapasztattal rendelkezı kutatók karrierfejlesztésének támogatására. Új készségek és képességek kiegészítése vagy megszerzése céljából vagy az inter/multidiszciplináris és/vagy ágazaton belüli mobilitás javítása érdekében támogatást irányoznak elı a további/kiegészítı képességekre és készségekre sajátos igényt mutató kutatók számára, a megszakítását követıen a kutatói pályát újrakezdı kutatók számára, valamint egy transznacionális/nemzetközi mobilitási tapasztalatot követıen a kutatóknak egy hosszabb idıtartamú európai kutatói állásba való (ismételt) beilleszkedésére Európában, beleértve azt az országot is, ahonnan származnak. Az ilyen irányú cselekvés megvalósítása a közvetlenül közösségi szinten nyújtott egyéni ösztöndíjakon, valamint a regionális, nemzeti vagy nemzetközi programok társfinanszírozásával történik.
PE 362.659v02-00
HU
Egész életen át tartó tanulás és karrierfejlesztés a kutatók karrierfejlesztésének támogatására. Új készségek és képességek kiegészítése vagy megszerzése céljából vagy az inter/multidiszciplináris és/vagy ágazaton belüli mobilitás javítása érdekében támogatást irányoznak elı a legjobb doktorandusz hallgatók számára, akik tapasztaltabb kutatócsoportokhoz csatlakozhatnak doktori munkájuk (PhD) elkészítése céljából, amely tekintetében az ilyen képzés minıségének kölcsönös elismerésére lesz szükség, továbbá az érintett programokkal összefüggésben kiadott oklevelek és más bizonyítványok kölcsönös elismerésére. Támogatást írnak elı a további/kiegészítı képességekre és készségekre sajátos igényt mutató kutatók számára, a megszakítását követıen a kutatói pályát újrakezdı kutatók számára – szülési vagy szülıi szabadság esetére –valamint egy transznacionális/nemzetközi mobilitási tapasztalatot követıen a kutatóknak egy hosszabb idıtartamú európai kutatói állásba való (ismételt) beilleszkedésére Európában, beleértve azt az országot is, ahonnan származnak. Az ilyen irányú cselekvés megvalósítása a közvetlenül közösségi szinten nyújtott egyéni ösztöndíjak révén történik. A Bizottság kísérleti rendszer révén feltérképezi a lehetıségét a regionális, 148/360
AD\597848HU.doc
nemzeti vagy nemzetközi programok társfinanszírozásának, az európai hozzáadott értékkel, az átláthatósággal és a nyitottsággal kapcsolatos kritériumoknak való megfelelésre figyelemmel.
Módosítás: 254 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Tevékenységek” alcím, 2a. pont (új) - Egyetemek autonóm és független hálózatának létrehozása az Európai Kutatási Tanács égisze alatt. Indokolás Európában sürgısen szükség van egy független, autonóm és multidiszciplináris rendszerre, amelyben az egyetemek partnerségben dolgoznak, az agyelszívás megállítása és a kutatók visszavonzása céljából. Egy ilyen szervezetnek osztott erıforrásként kell mőködnie, valamennyi hálózat számára hozzáférhetınek kell lennie, lehetıvé téve, hogy az ERC a kívánt módon hatékonyan mőködjön. Módosítás: 255 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Tevékenységek” alcím, 3. pont •Az ipari vállalatok és az egyetemek közötti átjárási lehetıségek és partnerségek: az egyetemi és ipari szervezetek – különösen KKV-k – közötti hosszabb távú együttmőködési programokhoz nyújtott támogatás célja, hogy javítsa az ismeretek megosztását közös kutatási partnerségek révén, a tapasztalattal rendelkezı kutatóknak a partnerségbe való felvételének támogatásával, a két szektor között az alkalmazottak kiküldetésével, valamint rendezvények szervezésével.
•Az ipari vállalatok és az egyetemek közötti átjárási lehetıségek és partnerségek: az egyetemi és ipari szervezetek – különösen KKV-k – közötti hosszabb távú együttmőködési programokhoz nyújtott támogatás célja, hogy javítsa az ismeretek megosztását közös kutatási partnerségek révén, a tapasztalattal rendelkezı kutatóknak és fiatal kutatóknak a partnerségbe való felvételének támogatásával, a két szektor között az alkalmazottak kiküldetésével, valamint rendezvények szervezésével.
Indokolás Az ipari környezetben történı munkavégzés lehetıségeinek minden fiatal kutató számára rendelkezésre kell állnia. A hagyományos gyártás és a nehézipar hanyatlását az európai intézmény számos közleményben elismerte, ideértve a hetedik keretprogramra irányuló javaslatot is. Ezért logikus, hogy az ezen iparágak által alkalmazott személyeket támogassák kutatásaikban. Az egyetemek és az ipari vállalatok közötti együttmőködés megkönnyítésének AD\597848HU.doc
149/360
PE 362.659v02-00
HU
feladata szükségessé teszi az e szerep betöltésére alkalmas személyeket. Fontos, hogy olyan kutatókat vegyenek fel, akik már rendelkeznek tapasztalattal e téren. A kutatók – mint a hallgatólagos tudás fı hordozói – cseréje és vándorlása az állami és a magánszektor között alapvetı eszközei a nyitott innovációnak. Ezért a kutatói mobilitás a tudományos élet és az ipar között fokozandó. Emellett az iparban az ötödik keretprogram Marie Curie vállalkozásoknál eltöltött idıre vonatkozó ösztöndíjaival kapcsolatosan szerzett pozitív tapasztalatok alapján ezek fı jellemvonásait a Marie Curie hálózatokban, az ipari vállalatok és az egyetemek közötti kapcsolatokban, és a hetedik kutatási keretprogramra javasolt partnerségekben is figyelembe kell venni. Különösen hatékony jellemzı volt annak lehetısége, hogy elıször szerezzék meg a fogadói státuszt, és utána vegyenek fel határozott idıre kutatókat, betartva a támogathatósági és kiválasztási elıírásokat. Mindenesetre a gyors válaszadás fontos, mert különben a jó jelöltek más ajánlatokat fogadnak el. A „kettıs elımeneteli vonal” szlogenjével szintén ösztönözhetı a kutatók mobilitása abból a szemszögbıl nézve, hogy nagyobb interakcióra van mód a magán és az állami kutatás között. A tudományos és a magán kutatás ezen cseréje egyidejőleg a Marie Curie programban részt vevı KKV-k és vállalatok jobb bevonása mellett elısegíthetı. A tapasztalt kutatókat is ösztönözni kell arra, hogy más tevékenységi területeken felmerülı új tudományos kihívásokkal foglalkozzanak.
Módosítás: 256 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Tevékenységek” alcím, 5. pont •Egyedi cselekvések egy valódi európai munkaerıpiac kutatók számára történı létrehozásának támogatása érdekében, a mobilitás elıtti akadályok eltávolításával és a kutatók Európán belüli karrierkilátásainak javításával. Ezenkívül a Marie Curie-cselekvésekrıl és azok célkitőzéseirıl a nyilvánosság tájékoztatásának javítását célzó díjak odaítélésére is sor kerül. .
•Egyedi cselekvések egy valódi európai munkaerıpiac kutatók számára történı létrehozásának támogatása érdekében, a mobilitás elıtti akadályok eltávolításával és a kutatók Európán belüli karrierkilátásainak javításával. Ösztönzı intézkedések a közintézmények számára, amelyek támogatják a mobilitást, minıséget és a kutatók pályáját. Ezenkívül a Marie Curie-cselekvésekrıl és azok célkitőzéseirıl a nyilvánosság tájékoztatásának javítását célzó díjak odaítélésére is sor kerül.
Indokolás A kutatóik mobilitását támogató közintézmények megérdemelnek néhány ösztönzıt, beleértve a pénzügyit, ezen fajta tevékenység további fejlesztésére.
PE 362.659v02-00
HU
150/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 257 I. melléklet, III. fejezet: „Emberi erıforrás”, „Tevékenységek” alcím, az 5. pont után az utolsó bekezdés (új) A kutatói és az (ugyanazon országon belül is) interregionális mobilitás további megkönnyítése érdekében a strukturális alapokból és más eszközökbıl finanszírozottt tevékenységeket a hetedik keretprogramban elvégzettekkel összehangolják. Indokolás A kutatók mobilitását tovább kell ösztönözni a hetedik keretprogram, a strukturális alapok és más programok között. Az interregionális mobilitás fontos eleme az országon belüli és a határon átnyúló mobilitásnak, de ezt csak kevés finanszírozási rendszer teszi lehetıvé.
Módosítás: 258 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés - A kutatásorientált regionális csoportosulások fejlıdésének támogatása.
- A kutatásorientált regionális csoportosulások fejlıdésének támogatása és kutatásvezérelt technológiai pólusok, ideértve az Európai Technológiai Platformok keretében levıket is.
Indokolás Helyénvaló, hogy még a regionális klaszterek is részei legyenek a tágabb európai dimenziónak, hogy teljes mértékben kiaknázhatóak legyenek a kutatás és az innováció hozadékai. A kevésbé fejlett térségek és a strukturális problémákkal küzdı térségek kutatás alapú technológiai pólusokat kell, hogy létrehozzanak, mielıtt a kutatás vezérelte klaszterek léterehozásába kezdenek. A technológiai pólus a kutatási intézmények, az egyetem, az „incubator”, az ipari park, a beruházási ügynökség, a bankok, a kockázatitıke-befektetık és a vállalkozásokra irányuló szolgáltatások helyi koncentrációja. Az ilyen technológiai pólusoknak a regionális innováció motorjainak kell lennie a kevésbé fejlett régiókban. Módosítás: 259 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, (1) bekezdés, ötödik francia bekezdés - A tudomány és társadalom egymáshoz közelítése a tudomány és a technológia európai társadalmon belüli harmonikus integrációja érdekében.
AD\597848HU.doc
- A tudomány és társadalom egymáshoz közelítése a tudomány és a technológia európai társadalmon belüli harmonikus integrációja érdekében; EU-s, nemzeti vagy regionális tájékoztatási pontok esetében annak lehetıvé tétele, hogy ezek a KKV-k, 151/360
PE 362.659v02-00
HU
az ipari és a tudományos intézmények számára minden fontos információt megadjanak a keretprogramról, a versenyképességi és innovációs programról és a strukturális alapokról. Módosítás: 260 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, (1) bekezdés, hatodik francia bekezdés - A nemzetközi együttmőködést támogató horizontális cselekvések és intézkedések.
- A nemzetközi együttmőködést támogató horizontális, határon átnyúló és interregionális együttmőködési cselekvések és intézkedések.
Indokolás Ugyanaz az elv, mint ami a nemzetközi együttmőködésnél használatos, alkalmazandó a határon átnyúló és az interregionális együttmőködés esetén. Módosítás: 261 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, (1) bekezdés, hatodik a. és hatodik b. francia bekezdés (új) - A kutatás és az innováció, illetve az iparág és a KKV-k közötti kapcsolatok. - A jelentıs kiválóságot felmutató európai kutatás láthatóságának növelése Módosítás: 262 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, (2) bekezdés, második francia bekezdés - A kutatással összefüggı állami politikák és ipari stratégiák nyomon követése és elemzése.
- A kutatással összefüggı állami politikák és ipari stratégiák nyomon követése és politikaértékelési elemzése.
Indokolás A kulcsfontosságú teljesítményjelzıket a politikai, technológiai és társadalmi célkitőzésekkel összhangban kell strukturálni. Szükség van a különféle kutatási típusok és szakaszok megkülönböztetésére, illetve arra, hogy az értékelési rendszerek rugalmasak legyenek, és különbséget tudjanak tenni a „K” és az „F” különféle szakaszai és típusai között. A kutatásnak a politikai célkitőzésekhez való kapcsolása létfontosságú, mivel az EU tagállamai egyre többet költenek K+F-re. Módosítás: 263 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés - A kutatási politikák koordinálása, beleértve a nemzeti vagy regionális szinten hozott PE 362.659v02-00
HU
- A kutatási politikák koordinálása, beleértve a nemzeti vagy regionális szinten hozott
152/360
AD\597848HU.doc
közérdekő transznacionális együttmőködési kezdeményezéseket.
közérdekő transznacionális együttmőködési kezdeményezéseket. Külön figyelmet szentelnek (a) a kutatási potenciál fejlesztésében a szinergetikai megközelítésnek, együtt az innováció vezérelte strukturális alapokkal és programokkal (b) közigazgatási és fizikai akadályok csökkentésének a hatékony határon átnyúló együttmőködés tekintetében a különbözı tagállamok között, illetve a kombinált kutatási és innovációs kapacitás növelésének.
Indokolás A regionális politikában a határon átnyúló regionális politika sajátos jellemzıkkel rendelkezik és külön jelentéssel bír az EU-integráció tekintetében, mivel célja a tagállami határok átlépése. A tagállami határokon átnyúló innovatív együttmőködés túl gyakran marad sikertelen. Ennek okai az adminisztratív és területi akadályok. A régiókon és tagállamokon belül e problémák megoldása érdekében történı politikai koordinációban bármely segítséget szívesen fogadnak. Az innováció nem áll meg egy tagállam határánál.
Módosítás: 264 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés A kutatási infrastruktúrák – beleértve a számítástechnikai és hírközlési elektronikus infrastrukturákat – tekintetében egy európai megközelítés kidolgozása és e területen uniós szintő tevékenységek végrehajtása jelentıs mértékben hozzájárulhat az európai kutatási potenciál fellendítéséhez és kiaknázásához.
A kutatási infrastruktúrák – beleértve a számítástechnikai és hírközlési elektronikus infrastrukturákat – tekintetében egy európai megközelítés kidolgozása és e területen uniós szintő tevékenységek végrehajtása jelentıs mértékben hozzájárulhat az európai kutatási potenciál fellendítéséhez és kiaknázásához és hozzájárul az Európai Kutatási Térség fejlıdéséhez Indokolás
A kutatási infrastruktúrák nemcsak magában a kutatásban, hanem a csúcstechnológiás innovációban is fontos szerepet játszanak. Módosítás: 265 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1a) bekezdés (új)
AD\597848HU.doc
153/360
PE 362.659v02-00
HU
A tudás terjesztésének támogatása érdekében a KKV-k számára a tagállami szinten finanszírozott „tudásutalványok” rendszerének alkalmazása hasznos eszköz lehet. A tudás és a know-how, ami könnyen átalakítható innovatív kereskedelmi termékekké, ingyen kínálható a KKV-knak a KKV-k rendelkezésére álló nemzeti vagy helyi „tudásutalvány”-rendszer révén, ily módon erısítve a KKV-k innovációs kapacitását. A tudás terjesztésének támogatása érdekében a KKV-k számára a tagállami szinten finanszírozott „tudásutalványok” rendszerének alkalmazása hasznos eszköz lehet. A „tudásutalványok” EU-finanszírozásban részesülhetnek e keretprogram és a strukturális alapok szerint („regionális versenyképesség és foglalkoztatás”). Indokolás A KKV-k tekintetében a tudásutalványok új támogatási mechanizmust jelentenek a KKV-k számára a már meglévı tudás felhasználásával, illetve ennek innovatív alkalmazásokba történı bevonásával, csökkentve az EU iparágai és vállalkozásai tekintetében a „tudásszakadékot” mint olyat. Igen hasznos mechanizmus lehet, és a hetedik keretprogramhoz vagy a strukturális alapokhoz hasonló pénzügyi eszközökbıl finanszírozandó, ily módon kiegészítve a CIP célkitőzéseit. Módosítás: 266 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2) bekezdés, 1. pont, elsı francia bekezdés -transznacionális hozzáférés annak biztosítása érdekében, hogy az európai kutatók a kutatási tevékenységük elvégzéséhez hozzáférhessenek a legjobb kutatási infrastruktúrákhoz, az adott infrastruktúra elhelyezkedésétıl függetlenül
-transznacionális hozzáférés annak biztosítása érdekében, ideértve az ipar és a KKV-k kutatóit, hogy az európai kutatók a kutatási tevékenységük elvégzéséhez hozzáférhessenek a legjobb kutatási infrastruktúrákhoz, az adott infrastruktúra elhelyezkedésétıl függetlenül
Indokolás A kétségek elkerülése érdekében, illetve valamennyi kutató számára a munkavégzés helyétıl független egyenlı elbánás biztosításáért.
PE 362.659v02-00
HU
154/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 267 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2) bekezdés, 1. pont, második francia bekezdés - integráló tevékenységek az európai szinten egy adott területen belüli kutatási infrastruktúrák mőködésének jobb megszervezhetısége, továbbá következetes használatuk és fejlesztésük ösztönzése érdekében
- integráló tevékenységek az európai szinten egy adott területen – például a gyermekbetegségek klinikai kutatási infrastruktúrái / hálózatai – belüli kutatási infrastruktúrák mőködésének jobb megszervezhetısége, továbbá következetes használatuk és fejlesztésük ösztönzése érdekében
Indokolás Számos tudományos csoport igyekszik sikeres hálózatokat kialakítani gyermekbetegségekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatokra (pl. gyermekonkológia, ahol a gyermekkori rákbetegségek száma miatt nemzetközi szintő együttmőködés szükséges a különféle központok között), és ezeket feladataikban sürgısen támogatni kell. Módosítás: 268 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2) bekezdés, 1. pont, harmadik francia bekezdés - elektronikus kutatási infrastruktúra a nagy kapacitású és nagy teljesítményő kommunikációs és átviteli hálózatok további fejlesztésének és fejlıdésének elımozdítása, az európai magas színvonalú számítástechnikai kapacitások megerısítése, valamint a felhasználói közösségek általi elfogadás elımozdítása érdekében, javítva globális jelentıségüket, hitelességük és megbízhatóságuk szintjét, a GEANT és a GRID infastruktúrák elért eredményeire alapozva.
- elektronikus kutatási infrastruktúra a nagy kapacitású és nagy teljesítményő kommunikációs és átviteli hálózatok további fejlesztésének, fejlıdésének és globális összeköthetıségének elımozdítása, az európai magas színvonalú számítástechnikai kapacitások megerısítése, valamint a felhasználói közösségek általi elfogadás elımozdítása érdekében, javítva globális jelentıségüket, hitelességük és megbízhatóságuk szintjét, a GEANT és a GRID infastruktúrák elért eredményeire, továbbá az együttmőködtethetıség nyílt szabványaira alapozva.
Indokolás Fontos, hogy az EU-nak lehetısége legyen harmadik országokkal is együttmőködni az einfrastruktúrára vonatkozó olyan kutatási projektek kialakítása révén, amelyeknek nemzetközi jelentısége is van. A nyílt szabványokkal biztosítható legjobban az együttmőködtethetıség és a technológiai semlegesség; az együttmőködtethetıség létfontosságú az IKT sikere érdekében.
AD\597848HU.doc
155/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 269 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2) bekezdés, 2. pont, elsı francia bekezdés – új infrastruktúrák kiépítése, illetve a meglévı infrastruktúrák jelentıs korszerősítései az új kutatási infrastruktúrák létrehozásának ösztönzése érdekében, nevezetesen az ESFRI által végzett tevékenységre alapozva, és amirıl a Szerzıdés 171. cikke alapján hozható döntés, vagy az egyedi programokat elfogadó határozatok alapján a Szerzıdés 166. cikkével összhangban.
– új infrastruktúrák kiépítése, illetve a meglévı infrastruktúrák jelentıs korszerősítései az új kutatási infrastruktúrák létrehozásának ösztönzése érdekében, például a tudomány, a technológia és a kulturális örökség ösztönzése érdekében, többek között az ESFRI által végzett tevékenységre alapozva anélkül, hogy ez bármilyen módon is elıfeltétele lenne a támogatás kifizetésének, és amirıl a Szerzıdés 171. cikke alapján hozható döntés, vagy az egyedi programokat elfogadó határozatok alapján a Szerzıdés 166. cikkével összhangban.
Indokolás A hetedik kutatási keretprogram célja egy „európai kulturális örökségre vonatkozó hálózat” létrehozása, amely olyan kutatási infrastruktúrát jelent, amelyben összekapcsolódik az Európa fizikai és szellemi kulturális örökségére vonatkozó kutatás. Nem lenne elegendı, ha az ESFRI listáján való szereplés lenne az új infrastrukturális projektek elindításának egyetlen feltétele. Szükséges annak biztosítása, hogy a listán nem szereplı projektek, amelyeknek a jövıben stratégiai fontossága lehet, ne legyenek kizárva. Módosítás: 270 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2) bekezdés, 2. pont, elsı a. francia bekezdés (új) - Tudományos módszereket tároló szerver kifejlesztése, amely nagymértékben segít a kutatási hatékonyság növelésében, hozzáférhetıvé téve összehasonlítható feltételek szerint egyes kutatási eredményeket.
PE 362.659v02-00
HU
156/360
AD\597848HU.doc
Indokolás Az Európai Parlament által „Hogyan optimalizálható a tudomány és a kutatás hatékonysága, melyek a legfontosabb sikertényezık a csúcstechnológiás gazdaságokban – tudományos módszerek szervere” címen indított STOA-tanulmány (Project EP/IV/A/2003/07/01) következtetései között jelzi, hogy egy ilyen szerver jelentısen növelné a kutatás hatékonyságát. A költségek csökkentése érdekében a kutatók egyes (idıközi) megállapításokra hivatkozhatnak – például laboratóriumi vizsgálatok szerverrıl kapott eredményeire – saját céljaikra. Módosítás: 271 I. melléklet., IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2) bekezdés, 2. pont, második a. francia bekezdés (új) - „A nyitott innováció” központjai, amelyek lehetıvé teszik a nagy kollaboratív ipari K+F projektek egyetlen helyszínen történı végrehajtását, személyzetüket idıszakosan kirendelı partnerekkel és/vagy nyílt hozzáférést biztosítva a kutatási infrastruktúrákhoz és a szolgáltatásokhoz az eszközök megosztása alapján. Indokolás A növekedés tudás alapú biztosítására vonatkozóan fontos új paradigma a „nyitott innováció”. Arra utal, hogy a vállalatok egyre növekvı mértékben építenek belsı és külsı ötletforrásokra az innováció alapján értékek teremtése és a kockázatok megosztása céljából. A külsı ötleteket saját üzletük elıbbvitele érdekében hasznosító, ugyanakkor belsı ötleteiket saját aktuális tevékenységükön kívül alkalmazó cégek valószínőleg boldogulni fognak. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a nagy cégeknek, a KKV-knak, az egyetemeknek és a kutatási intézményeknek szoros együttmőködést kell folytatniuk a „nyitott innováció” ökoszisztémáiban. Módosítás: 272 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (3) bekezdés Az e tekintetben finanszírozásra javasolt infrastrukturális projektek azonosítása számos kritérium alapján történik, beleértve különösen a következıket:
Az e tekintetben finanszírozásra javasolt infrastrukturális projektek azonosítása csak az alábbi kritériumok alapján történik: - Mindenek felett a tudományos kiválóság
– Az EU pénzügyi támogatásának hozzáadott értéke – A tudományos (akadémiai és ipari) közösségbıl származó felhasználóknak kínálható európai szintő szolgáltatásnyújtási AD\597848HU.doc
– Az EU pénzügyi támogatásának hozzáadott értéke – A tudományos (akadémiai és ipari) közösségbıl származó felhasználóknak kínálható európai szintő szolgáltatásnyújtási 157/360
PE 362.659v02-00
HU
képesség – Nemzetközi szintő helytállóság – Technológiai megvalósíthatóság
– A fıbb érdekelt felek lehetıségei európai parnerségre és kötelezettségvállalásra – A becsült felépítési és mőködési költségek.
képesség – Nemzetközi szintő helytállóság – Technológiai és szervezési megvalósíthatóság és a technológiai fejlesztési kapacitás – A fıbb érdekelt felek, az EBB és a strukturális alapok lehetıségei európai parnerségre és kötelezettségvállalásra – A becsült felépítési és mőködési költségek – Hozzájárulás az Európai Kutatási Térséghez – Hozzájárulás a „kutatás alapú kiválósági klaszterek” kialakításának célkitőzéséhez
Módosítás: 273 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások„Kutatási infrastruktúrák” alcím, „Tevékenységek” alcím, (4) bekezdés Ami az új infrastruktúrák felépítését illeti, a közösségi pénzügyi eszközök, a keretprogram és különösen a strukturális alapok hatékony koordinációja biztosított lesz.
Ami az új infrastruktúrák felépítését illeti, a tudományos kiválóságra vonatkozóan a konvergenciarégiókban, továbbá a legkülsı régiókban meglévı potenciált figyelembe kell venni. A közösségi pénzügyi eszközök, a keretprogram és különösen a strukturális alapok hatékony koordinációja biztosított lesz. A helyi és regionális hatóságokat szorosan be kell vonni az ilyen infrastruktúrák létrehozásával és finanszírozásával kapcsolatos döntésekre vonatkozó vitákba.
Módosítás: 274 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím, „Célkitőzések” alcím Az európai KKV-k innovációs kapacitásának és az új technológiákon alapuló termékek és piacok fejlesztéséhez való hozzájárulásának megerısítése, segítve azokat a kutatás kiszervezésében, a kutatási tevékenységeik gyarapításában, hálózataik kiterjesztésében, a kutatási eredmények jobb kihasználásában és a technológiai know-how megszerzésében.
PE 362.659v02-00
HU
Az európai KKV-k innovációs kapacitásának és az új technológiákon alapuló termékek és piacok fejlesztéséhez való hozzájárulásának megerısítése, segítve azokat a kutatás kiszervezésében, a kutatási tevékenységeik gyarapításában, az elıfinanszírozáshoz való jobb hozzáférésben, hálózataik kiterjesztésében, a kutatási eredmények jobb kihasználásában és a technológiai know-how megszerzésében; a kutatás és az innováció
158/360
AD\597848HU.doc
közötti szakadék áthidalásában.
Módosítás: 275 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím, „Indoklás” alcím A KKV-k az európai ipar fontos elemét jelentik. Az innovációs rendszerben és a tudás új termékekké, eljárásokká és szolgáltatásokká való átalakításának láncolatában kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük. A belsı piacon és világviszonylatban tapasztalható növekvı versennyel szemben az európai kis- és középvállalkozásoknak fokozniuk kell a tudás és a kutatás intenzitását, szélesebb piacokra kell kiterjeszteniük üzleti tevékenységeiket és nemzetközivé kell tenniük tudáshálózataikat. A KKV-kre vonatkozó legtöbb tagállami cselekvés nem ösztönzi és nem támogatja a transznacionális kutatási együttmőködést és a technológiaátadást. EU-szintő cselekvések szükségesek a nemzeti vagy regionális szintő cselekevések hatásának kiegészítéséhez és javításához. A fentiekben felsorolt cselekvéseken kívül ösztönözik és megkönnyítik a KKV-k részvételét, és igényeiket figyelembe veszik a keretprogram egészében.
A KKV-k az európai ipar fontos elemét jelentik. Az innovációs rendszerben és a tudás új termékekké, eljárásokká és szolgáltatásokká való átalakításának láncolatában kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük. A belsı piacon és világviszonylatban tapasztalható növekvı versennyel szemben az európai kis- és középvállalkozásoknak fokozniuk kell a tudás és a kutatás intenzitását, a kutatás piaci hozzáférhetıségét lehetıvé tevı projektek kialakításában, szélesebb piacokra kell kiterjeszteniük üzleti tevékenységeiket és nemzetközivé kell tenniük tudáshálózataikat. A KKV-kre vonatkozó legtöbb tagállami cselekvés nem ösztönzi és nem támogatja a transznacionális kutatási együttmőködést és a technológiaátadást. EU-szintő cselekvések szükségesek a nemzeti vagy regionális szintő cselekevések hatásának kiegészítéséhez és javításához. A fentiekben felsorolt cselekvéseken kívül ösztönözik és megkönnyítik a KKV-k részvételét, és igényeiket figyelembe veszik a keretprogram egészében. Amennyiben a KKV-specifikus eszközökre túljelentkezés tapasztalható, az egyes keretprogrameszközöket felülvizsgálják a finanszírozásnak a keresett eszközök felé történı iránytásával. A keretprogram és az EUREKA közötti szinergiák kihasználhatók a nagyvállallatok és a KKV-k közötti partnerségek támogatására.
Módosítás: 276 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, bevezetı rész
AD\597848HU.doc
159/360
PE 362.659v02-00
HU
KKV-támogató egyedi intézkedések a kutatás egyetemekhez és kutatóközpontokhoz való kiszervezését igénylı KKV-k és KKV-k szövetségeinek támogatására: ezek fıként az alacsony és közepes technológiaigényő KKV-k, amelyek kevés kutatási kapacitással rendelkeznek, vagy amelyek egyáltalán nem rendelkeznek kutatási kapacitással. Az olyan kutatásintenzív KKV-k, amelyeknek ki kell szervezniük a kutatást alapvetı kutatási kapacitásuk kiegészítése érdekében, szintén részt vehetnek. A cselekvések a tudomány és technológia egész területét lefedik. A pénzügyi eszközök odaítélése két rendszer segítségével történik:
KKV-támogató egyedi intézkedések a kutatás egyetemekhez és kutatóközpontokhoz való kiszervezését igénylı KKV-k és KKV-k szövetségeinek támogatására: ezek fıként az alacsony és közepes technológiaigényő KKV-k, amelyek kevés kutatási kapacitással rendelkeznek, vagy amelyek egyáltalán nem rendelkeznek kutatási kapacitással. Az olyan kutatásintenzív KKV-k, amelyeknek ki kell szervezniük a kutatást alapvetı kutatási kapacitásuk kiegészítése érdekében, szintén részt vehetnek; ezek kutatásvégzıként szolgálhatnak más projektpartnerek számára. A támogatást megadják a melléktermékek létrehozásának is a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítása lehetıségeként. A cselekvések a tudomány és technológia egész területét lefedik, alulról felfelé történı megközelítést követıen. A cselekvések részei a kutatási és demonstrációs tevékenységek, amelyek az eredményeket közelebb hozzák a piachoz, és ezt a cselekvési vonalat összekötik a versenyképességi és innovációs program által kínált eszközökkel. A pénzügyi eszközök odaítélése az alábbiak szerint történik:
Indokolás A KKV-k versenyképességének fejlesztése érdekében, a bemutatókkal és egyéb tevékenységeket egybekötött kutatás szoros integrációját, mint például az alkalmazást be kell bevezetni. Következı lépésként, össze kell kötni a CIP által nyújtott eszközökkel, ösztönözve a termékek kereskedelmét. Olyan módon kell az intézkedéseket végrehajtani, hogy alapvetı elemük, vagyis a KKV-k mint olyanok és saját kutatási és fejlesztési szükségleteik, továbbá az innováció lehetıvé váljanak. Módosítás: 277 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, elsı francia bekezdés - KKV-k számára végzett kutatás: Innovatív KKV-k kis csoportjainak támogatása közös vagy egymást kiegészítı technológiai problémák megoldásában PE 362.659v02-00
HU
- KKV-k számára végzett kutatás: Innovatív KKV-k kis csoportjainak és az európai kézmőves iparágaknak a támogatása közös vagy egymást kiegészítı technológiai 160/360
AD\597848HU.doc
problémák megoldásában, a keretprogram és/vagy kormányközi finanszírozási rendszerek révén, úgymint a Bizottság, az EBB és az EBRD JEREMIE és JASPER kezdeményezéseibıl. Indokolás A JEREMIE és a JASPER az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Vidékfejlesztési Bank kezdeményezései, amelyeknek sajátos célja valamennyi tagállamban a KKV-k támogatása. A tagálllamok beléphetnek a programba. A finanszírozás célja a finanszírozáshoz való hozzáférés, mivel az utóbbi fontos a KKV-k kutatási fejlesztésében. A Bizottság regionális innovációs politikára vonatkozó stratégiai iránymutatásaira figyelemmel a JEREMIE és a JASPER közötti kiegészítı jelleg fontos. Ami az EUREKA-t illeti: ez egy nemzetközi együttmőködés a tagállamok és a Bizottság között, és támogatást kínál a csúcstechnológiás KKV-k tekintetében. Európa légiipara vezetı fontosságú a munkahelyteremtés szempontjából, és versenyképességét a kutatás révén fokozni kell. A kézmőves iparágak megırzése és korszerősítése egyedi értékesítési javaslat Európa számára a világpiacon, és a lisszaboni folyamat szerint kulcsfontosságú feladat. Az olyan programok, mint a CRAFT, sokat tehetnek e tekintetben. Módosítás: 278 I. melléklet, IV. fejezet" Capacities", „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, második a. francia bekezdés (új) - A CSO-k kutatása: a civil társadalmi szervezetek vagy a civil társadalmi szervezetek hálózatainak támogatása a kutatásnak a kutatásvégzık felıl való kiszervezésére.
Módosítás: 279 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1a) bekezdés (új) Ez a három terv váltja fel a 6. Keretprogramban alkalmazott KKV-k Együttmőködési kutatási tevékenységeit és a Kollektív kutatási tevékenységeket. Ennek megfelelıen, semminemő változás nem történik az igazgatási és gazdálkodási szabályokban, kivéve, ahol az egyszerősítés kedvéért alapvetı.
AD\597848HU.doc
161/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás A folytonosság és az egyszerősítés biztosítása, illetve a program felhasználók számára történı vonzóbbá tétele érdekében.
Módosítás: 280 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1b) bekezdés (új) Továbbá, a “nemzeti kutatási díjak“ tervének támogatást kell juttatni, biztosítva a pénzügyi eszközöket a KKV-k vagy a KKV-khoz kapcsolódó társaságok számára a keretprogram javaslatainak elkészítéséhez. Indokolás Az egyik fennálló akadály eltávolításához, a KKV-knak a 7. keretprogramban való részvételét elıkészítı bevezetı szakaszához nemzeti támogatási intézkedéseket kell biztosítani európai szinten. A nemzeti kutatási díjnak, például, az összekötı találkozók költségeinek és a javaslatok készítésének költségeinek lefedését biztosítania kell. Módosítás: 281 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1c) bekezdés (új) A KKV-knak a keretprogramban való részvételét megkönnyítı intézkedések: a KKV-knak a keretprogram részvételében való segítésére szakosodott szervek létrehozása vagy további fejlesztése. Indokolás A hatodik keretprogram tapasztalatai szerint a KKV-k részvételének mértéke elmarad a várttól. Ennek számos oka van, gyakran a személyzet hiánya. Külön kijelölt „lisszaboni angyalok” segíthetik a KKV-kat a keretprogramban való részvétel érdekében. Módosítás: 282 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A KKV-k javára végzett kutatás” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2) bekezdés A versenyképességi és innovációs program támogatást fog nyújtani a közvetítı hálózatoknak és nemzeti cselekvési PE 362.659v02-00
HU
A versenyképességi és innovációs program támogatást fog nyújtani a közvetítı hálózatoknak és nemzeti és regionális 162/360
AD\597848HU.doc
programoknak a KKV-k keretprogramban való részvételének ösztönzése és megkönnyítése érdekében.
cselekvési programoknak a következı célkitőzésekkel: - a KKV-k részvételének ösztönzése a keretprogramban és az ahhoz való hozzáférésük megkönnyítése; és - annak biztosítása, hogy a KKV-k teljes mértékben kihasználják a keretprogram szerint rendelkezésükre álló finanszírozási lehetıségeket.
Indokolás A hetedik keretprogramban és a CIP-ben tett intézkedéseknek biztosítaniuk kell e KKV-k teljes és széles körő részvételét. Ez elérhetı, ha mindkét program vonzó a felhasználók számára. Egy ilyen megközelítés csökkenti a projekt KKV-k által történı elıkészítésének nehézségeit és elısegíti irányításukat, illetve a pénzügyi igazgatásukat, amelynek révén nı a KKV-k részvétele a kutatási és innovációs programokban. Az EU programjai vonzók a KKV-k számára, ha a projekteknek három fontos dolgot tudnak kínálni: pénz, rövid határidıs döntés és alkalmazás Módosítás: 283 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A tudás régiói” alcím, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés A régiókat egyre fontosabb szereplıként ismerik el az EU kutatási és fejlesztési térképén. A kutatáspolitika és a kutatási tevékenységek regionális szinten gyakran a köz- és magánszférabeli szereplıket tömörítı „csoportosulások” kialakulásától függenek. „A tudás régiói” elnevezéső kísérleti cselekvés bebizonyította ennek a fejlıdésnek a dinamizmusát, valamint azt, hogy szükséges támogatni és ösztönözni az ilyen szervezetek kialakítását.
A régiókat egyre fontosabb szereplıként ismerik el az EU kutatási és fejlesztési térképén. A kutatáspolitika és a kutatási tevékenységek regionális, interregionális és határon átnyúló szinten gyakran a köz- és magánszférabeli szereplıket tömörítı „csoportosulások” kialakulásától függenek. „A tudás régiói” elnevezéső kísérleti cselekvés bebizonyította ennek a fejlıdésnek a dinamizmusát, valamint azt, hogy szükséges támogatni és ösztönözni az ilyen szervezetek kialakítását. Indokolás
A regionális politikában a határon átnyúló és az interregionális politika saját jellemvonásokkal bír, és különösen fontos az EU integrációjában, mivel megpróbál túllépni a tagállami határokon.
AD\597848HU.doc
163/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 284 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A tudás régiói” alcím, „Indoklás” alcím, (2) bekezdés Az e területen végrehajtott intézkedések lehetıvé fogják tenni, hogy az európai régiók megerısítsék a KTF-be való befektetési kapacitásaikat és kutatási tevékenységeket végezzenek, miközben maximálisra növelik a szereplıik európai kutatási projektekben való sikeres részvételének potenciálját.
Az e területen végrehajtott intézkedések lehetıvé fogják tenni, hogy az európai régiók megerısítsék a KTF-be való befektetési kapacitásaikat és kutatási tevékenységeket végezzenek, miközben maximálisra növelik a szereplıik európai kutatási projektekben való sikeres részvételének potenciálját és megkönnyítik a regionális központok és/vagy klaszterek létrejöttét, ily módon ösztönözve Európa regionális fejlesztését, illetve az Európai Kutatási Térség fejlesztését. Indokolás
Valamennyi klasztert arra kell ösztönözni, hogy ne csak a határon átnyúló klaszterek, hanem Európa kutatási kapacitásának fejlıdéséhez is hozzájáruljon. Módosítás: 285 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A tudás régiói” alcím, „Indoklás” alcím, (2a) bekezdés (új) Figyelmet kell szentelni az érintkezı határmenti régiók közötti együttmőködés sajátos esetének, hasonlóan az Interreg III programok szerinti esethez, ahogy azt a területi célkitőzésre vonatkozó szabályok megállapítják. A tudásrégiók programnak tartalmaznia kell a határon átnyúló problémák megoldásait, továbbá olyan mechanizmusokat, amelyekkel ösztönözhetı a határon átnyúló regionális együttmőködés a kutatásban, tekintet nélkül arra, hogy az érintett régiók a konvergenciával vagy a regionális versenyképességgel kapcsolatos célkitőzésbe tartoznak. Indokolás A regionális politikában a határon átnyúló regionális politika sajátos jellemvonásokkal bír, és külön jelentısége van az EU-integrációban. Módosítás: 286 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A tudás régiói” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) PE 362.659v02-00
HU
164/360
AD\597848HU.doc
bekezdés A tudás régiói elnevezéső új kezdeményezés magában foglalja és tömöríti a kutatásban érintett regionális szereplıket: az egyetemeket, a kutatóközpontokat, a ipart, a hatóságokat (regionális tanácsokat vagy regionális fejlesztési ügynökségeket). A projektek magukban fogják foglalni a regionális csoportosulások kutatási ütemtervének közös elemzését (a regionális innovációs csoportosulások szélesebb körő témáját érintı más tevékenységekkel összhangban), valamint egy eszközrendszer kidolgozását annak érdekében, hogy megkereshetıek legyenek egyedi kutatási tevékenységek keretében, beleértve a magasan fejlett régiók által a kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkezı régióknak nyújtott szakmai tanácsadását. Ez tartalmazni fog olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a kutatási hálózatokba szervezıdés és a kutatási finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a kutatásban részt vevı szereplık és intézményeknek a regionális gazdaságokba való jobb integrálódása. E tevékenységek végrehajtása az EU regionális politikájával, a versenyképességi és innovációs programmal, valamint az oktatási és képzési programmal szoros összefüggésben történik.
A tudás régiói elnevezéső új kezdeményezés magában foglalja és tömöríti a kutatásban érintett regionális szereplıket: az egyetemeket, a kutatóközpontokat, a ipart, a hatóságokat (regionális tanácsokat vagy regionális fejlesztési ügynökségeket). A projektek magukban fogják foglalni a regionális innovációs stratégiák végrehajtásának támogatását, a regionális vagy határon átnyúló csoportosulások kutatási ütemtervének közös elemzését (a regionális innovációs csoportosulások szélesebb körő témáját érintı más tevékenységekkel összhangban), valamint egy eszközrendszer kidolgozását annak érdekében, hogy megkereshetıek legyenek egyedi kutatási tevékenységek keretében, beleértve a magasan fejlett régiók által a kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkezı régióknak nyújtott szakmai tanácsadását és a tudás új régióinak közvetlen támogatását. Ez tartalmazni fog olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a kutatási hálózatokba szervezıdés és a kutatási finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a kutatásban részt vevı szereplık és intézményeknek a regionális gazdaságokba való jobb integrálódása. E tevékenységek végrehajtása az EU regionális politikájával (különösen a strukturális alapok felhasználását illetıen), a versenyképességi és innovációs programmal, valamint az oktatási és képzési programmal szoros összefüggésben történik.
Indokolás A regionális innovációs stratégiáknak az ötödik és hatodik kutatási keretprogramban való sikeres fejlesztése lehetıvé teszi, hogy tovább lépjenek a végrehajtási szakaszba. A két ország szomszédos régióinak intézményei érdekeltek lehetnek közös klaszterek létrehozásában. Módosítás: 287 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A tudás régiói” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2) AD\597848HU.doc
165/360
PE 362.659v02-00
HU
bekezdés „A tudás régiói” elnevezéső egyedi tevékenységgel összefüggésben szükséges lesz az EU regionális politikájával való együttmőködési lehetıségek keresése, különösen a konvergenciarégiók és a legkülsı régiók tekintetében.
„A tudás régiói” elnevezéső egyedi tevékenységgel összefüggésben szükséges lesz az EU regionális politikájával és a nagyobb nemzeti és regionális programokkal való együttmőködési lehetıségek keresése, különösen a konvergenciarégiók és a legkülsı régiók tekintetében. Ezen összefüggésben kiegészítı elıirányzatokat biztosítanak a strukturális alapokból és esetleg az EBBcsoport részérıl a regionális technológiatranszfer-struktúrák megerısítésére, különösen a tudományos és technológiai parkok, komplexumok és innovációs területek, inkubátorok és technosejtek tekintetében.
E bekezdésben a nemzeti és regionális programokra történı hivatkozás konzisztenciát teremt a közösségi regionális politikával. Módosítás: 288 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási potenciál” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, 1. pont A konvergencia régiókban kiválasztott szervezetek és egy vagy több partnerszervezet között a kutatók transznacionális, kölcsönös cseréje ; az EU más országaiból bejövı tapasztalt kutatók kiválasztott központok általi felvétele;
A konvergencia régiókban kiválasztott szervezetek és egy vagy több partnerszervezet között a kutatók transznacionális, kölcsönös cseréje; a tagállamokból, a társult országokból, a szomszédos országokból és harmadik országokból bejövı tapasztalt kutatók és igazgatók kiválasztott központok általi felvétele.
Indokolás Fontos, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek irányítóit bevonják az emberierıforráscsere mechanizmusába. Módosítás: 289 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Kutatási potenciál” alcím, „Tevékenységek” alcím, (2a) bekezdés (új) A szinergiákat a versenyképességi és innovációs program keretében is megkeresik, hogy támogathassák a K+F regionális kereskedelmi hasznosítását, az PE 362.659v02-00
HU
166/360
AD\597848HU.doc
ipari vállalatokkal együttmőködve. Módosítás: 290 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Tudomány a társadalomban” alcím, „Célkitőzés” alcím, (1a) bekezdés (új) Különösen a környezetvédelmi politika a találkozási pontja a tudományos ismereteknek és a társadalmi fejlıdésnek. Indokolás A tudományos ismeret és a társadalmi fejlıdés párhuzamosan fejlesztendı. Módosítás: 291 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Tudomány a társadalomban” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, 1. pont Az európai tudományos rendszer erısítése és javítása, beleértve a tudományos tanácsadással és szakértıi véleménnyel kapcsolatos kérdéseket; a tudományos publikációk jövıjét; a visszaélésre okot adó tudományos területeken tett védintézkedéseket; valamint a csalásokat, a bizalmat és az „önszabályozást”.
Az európai tudományos rendszer erısítése és javítása, beleértve a tudományos tanácsadással és szakértıi véleménnyel kapcsolatos kérdéseket; egy európai tudásbank létrehozása; a tudományos publikációk jövıjét; a tudományos publikációk indexálására és megırzésére vonatkozó intézkedéseket, illetve a tudományos publikációknak a nagyközönség azon tagjai részére történı hozzáférhetıbbé tételét, akik ezeket el kívánják érni; a visszaélésre okot adó tudományos területeken tett védintézkedéseket; valamint a csalásokat, a bizalmat és az „önszabályozást”.
Indokolás Az európai kutatás hatékonyabb lehetne, ha a korábbi kutatási eredményeket szélesebb körben közzétennék. Az Európai Tudásbank nyílt hozzáféréső könyvtárként kezelné a kutatási eredményeket a projekt hivatalos lezárását követı embargóidıszak után, hacsak egy projektnek nincsenek alapos indokai ellenkezıképpen cselekedni. A tudomány és a társadalom interakciója kölcsönös megértést igényel, amelyet csak kölcsönös alapon lehet elérni, és amellyel a tudományos publikációk az irántuk érdeklıdı nyilvánosság széles rétege számára elérhetıvé válnak. Módosítás: 292 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Tudomány a társadalomban” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, 2. pont AD\597848HU.doc
167/360
PE 362.659v02-00
HU
A tudománnyal összefüggı kérdések vonatkozásában a kutatók és a széles közönség – beleértve a szervezett civil társadalmat – szélesebb kötelezettségvállalása, a politikai és társadalmi vonatkozású kérdések – beleértve az etikai kérdéseket – megfontolása és tisztázása.
A tudománnyal összefüggı kérdések vonatkozásában a kutatók és a széles közönség – beleértve a szervezett civil társadalmat – szélesebb kötelezettségvállalása, a politikai és társadalmi vonatkozású kérdések – beleértve az etikai kérdéseket – megfontolása és tisztázása, mint például az állatoknak a kísérletekben és kutatásban való felhasználásának problémája.
Indokolás Az európai társadalomban az állatok kísérleti és kutatási felhasználásával kapcsolatos komoly nyilvános aggodalom miatt e kérdést itt külön említeni kell. Módosítás: 293 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Tudomány a társadalomban” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, 3a. pont (új) A kockázatértékelés és az irányítás mint döntéshozatali eszköz.. Indokolás A kockázatértékelés olyan eljárás, amellyel mennyiségi módon összehasonlíthatók különféle opciók. Bármely erıfeszítést meg kell tenni a polgárok tájékoztatására, és ilyen módon csökkenteni kell a döntéshozatal érzelmi velejáróit. Módosítás: 294 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Tudomány a társadalomban” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, 4. pont A társadalmi nemek kutatása, beleértve a kutatás minden területén a társadalmi nemek dimenziójának integrálását, valamint a nıknek a kutatásban betöltött szerepét.
A társadalmi nemek kutatása, beleértve a kutatás minden területén a társadalmi nemek dimenziójának integrálását, valamint a nıknek a kutatásban és a tudományos döntéshozó szervekben való jelenléte ösztönzését.
Indokolás A nık kutatásban kutatóként vagy döntéshozóként való részvételének aktív támogatása szükséges a társadalom által a társadalmi életre gyakorolt hatás növelése érdekében. Módosítás: 295 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, alcím "Science in society", „Tevékenységek” alcím, PE 362.659v02-00
HU
168/360
AD\597848HU.doc
(1) bekezdés, 5. pont A fiatalokban a tudomány iránti figyelemfelkeltı környezet kialakítása, a tudományos nevelés minden szinten – beleértve az iskolákat – való erısítésével, valamint a fiatalok körében a tudomány iránti érdeklıdés és az ebben való részvétel elımozdításával.
A fiatalokban a tudomány iránti, valamennyi elıítélettıl mentes figyelemfelkeltı környezet kialakítása, a tudományos nevelés minden szinten – beleértve az iskolákat – való erısítésével, valamint a fiatalok körében a tudomány iránti érdeklıdés és az ebben való teljes körő részvétel elımozdításával.
Indokolás Fontos egy minden sztereotípiától mentes „tudományos” környezet létrehozása, amelynek célja a fiúk és lányok teljes tudományos részvételének ösztönzése és a tudományos oktatásnak az iskolákon kívül más intézményekben való megerısítése. Módosítás: 296 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Tudomány a társadalomban” alcím, „Tevékenységek” alcím, (1) bekezdés, 7. pont Jobb kommunikáció a tudományos világ és a politikai döntéshozók szélesebb közönsége, a médiák és a nagyközönség között, segítve a tudósokat, hogy munkájukat jobban megismertethessék másokkal, és támogatva a tudományos tájékoztatást és médiákat.
Jobb interkommunikáció és kölcsönös megértés a tudományos világ és a politikai döntéshozók szélesebb közönsége, a médiák és a nagyközönség között, segítve a tudósokat, hogy munkájukat jobban megismertethessék és bemutathassák mások elıtt, és támogatva a tudományos tájékoztatást, a publikációkat és médiákat.
Indokolás A kommunikáció egyirányú kapcsolat. A társadalom bevonására szükség van. A kommunikációnak ki kell terjednie saját elképzeléseink bemutatására, továbbá a külsı vélemények figyelembe vételére is. A kölcsönös megértés nemcsak a szabványos médián át történı kommunikáció segítségével, hanem az eredmények objektív bemutatásával is elérhetı. A támogatás szükséges a szakosodott tudományos publikációk érdekében ennek eléréséhez. Módosítás: 297 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Nemzetközi együttmőködési tevékenységek” alcím, (1) bekezdés A versenyképessé váláshoz és AD\597848HU.doc
A versenyképessé váláshoz és 169/360
PE 362.659v02-00
HU
világviszonylatban vezetı szerep betöltéséhez az Európai Közösségnek erıs és következetes nemzetközi tudományos és technológiai politikára van szüksége
világviszonylatban vezetı szerep betöltéséhez az Európai Közösségnek erıs és következetes nemzetközi tudományos és technológiai politikára van szüksége. Átfogó stratégiát készítenek a keretprogramon belül valamennyi program szerint elvégzett valamennyi nemzetközi intézkedést felölelı nemzetközi együttmőködésre vonatkozóan.
Módosítás: 298 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Nemzetközi együttmőködési tevékenységek” alcím, (2) bekezdés, elsı a. francia bekezdés (új) - A tudás európai termeléséhez való hozzájárulás Európában azáltal, hogy lehetıvé teszik, hogy az egyetemek, a kutatási intézmények és az európai cégek kapcsolatot vegyenek fel harmadik országbeli partnereikkel, és így megkönnyítik számukra, hogy hozzáférjenek a világ más területein végzett kutatásokhoz, és segítsék ıket az európai cégek elıtt külsı piacok megnyitásában. Indokolás A célok nem keverendık az eszközökkel. A stratégiai partnerségeken mint a tudáshoz, az emberi erıforráshoz és a harmadik országok piacaihoz való hozzáférési eszközökön kívül mások is léteznek. Módosítás: 299 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „Nemzetközi együttmőködési tevékenységek” alcím, (5) bekezdés A „Kapacitások” program keretében a nem egy bizonyos egyedi tematikus vagy interdiszciplináris területre összpontosító horizontális támogatási cselekvések és intézkedések végrehajtása történik. A nemzeti tevékenységek koherenciájának javítására erıfeszítéseket tesznek a nemzetközi tudományos együttmőködéssel kapcsolatos nemzeti programok koordinációjának támogatásával. Biztosítják a keretprogram különbözı programjain belüli nemzetközi együttmőködési cselekvések átfogó koordinációját. PE 362.659v02-00
HU
A „Kapacitások” program keretében a nemzetközi tudományos és technológiai együttmőködés európai stratégiájának végrehajtása támogatására vonatkozó intézkedéseket hajtanak végre. Különösen az „Együttmőködés” és „Emberi erıforrás” programokban nem szereplı cselekvéseket és intézkedéseket támogatják és egészítk ki, szükség esetén, kölcsönös érdeklıdésre számot tartó egyedi együttmőködési cselekvésekkel.
170/360
AD\597848HU.doc
A hangsúly a két régióra vonatkozó tudományos és technológiai együttmőködésre helyezıdik, amelynek része a prioritások megállapítása és a tudományos és technológiai együttmőködés politikáinak meghatározása; és a nemzetközi tudományos és technológiai együttmőködésre vonatkozó nemzeti politikák összehangolásának támogatása. Figyelembe véve az INTAS-nál a keleteurópai és közép-ázsiai országokkal való együttmőködés során szerzett tapasztalatot az INTAS nem szőnik meg. Tevékenységeit az „Együttmőködés”, „Emberi erıforrás” és „Kapacitások” programokból finanszírozzák. Biztosítják a keretprogram különbözı programjain belüli nemzetközi együttmőködési cselekvések átfogó koordinációját. Módosítás: 300 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A közös kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei” alcím, „Indoklás” alcím, (1) bekezdés A KKK különleges – magán vagy nemzeti – érdekő függetlensége mőszaki szakértelmével együtt lehetıvé teszi számára, hogy az érdekelt felek (ipari egyesületek, környezetvédelmi cselekvési csoportok, a tagállamok illetékes hatóságai, más kutatóközpontok stb.) és a politikai döntéshozók közötti kommunikáció és konszenzus kialakítása könnyebbé váljon, különösen az EU szintjén.. A tudományos és technológiai támogatáson keresztül a KKK segít az EU politikai folyamatának hatékonyabbá, átláthatóbbá és tudományos szempontból megalapozottabbá tételében.
AD\597848HU.doc
A KKK különleges – magán vagy nemzeti – érdekő függetlensége mőszaki szakértelmével együtt lehetıvé teszi számára, hogy az érdekelt felek (ipari egyesületek, környezetvédelmi cselekvési csoportok, a tagállamok illetékes hatóságai, más kutatóközpontok stb.) és a politikai döntéshozók közötti kommunikáció és konszenzus kialakítása könnyebbé váljon, különösen az EU szintjén.. A tudományos és technológiai támogatáson keresztül a KKK segít az EU politikai folyamatának hatékonyabbá, átláthatóbbá és tudományos szempontból megalapozottabbá tételében. E tekintetben a KKK támogatást nyújt az Európai Parlamentnek, és megerısíti a parlamenti bizottságokkal és tagokkal a kapcsolatát. Az Európai Parlament és a KKK közötti kapcsolódási felületért felelıs munkacsoport révén a tanulmányok iránti kérelmeket és más kérelmeket a Parlament a KKK-nak küldi meg. Bármely, a KKK által végzett kutatást a tematikai prioritások 171/360
PE 362.659v02-00
HU
szerint vállalt kutatással összehangolnak, hogy elkerüljék az átfedést és a megkettızést. Indokolás A KKK-nak aktívan kommunikálnia kell a Bizottsággal a kilenc téma szerinti kutatásról annak biztosítása érdekében, hogy a munkát ne duplázzák. Az EP kulcsfontosságú szereplıje az EU politikai folyamatainak, és független és tudományos tanácsadást igényel, akárcsak a tagállam. Emellett az, hogy ilyen szakértelem rendelkezésre áll az EP számára, javítja a nyilvánosságnak az EU döntései iránti bizalmát. Módosítás: 301 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A közös kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei” alcím, „Indoklás” alcím, (3a) bekezdés (új) A Közös Kutatóközpont megerısíti az Európai Kutatási Térségben meglévı külön pozícióját a tudományos európai kultúra szívében. Azáltal, hogy lehetıvé teszi az eszközeihez az európai és nem európai és különösen fiatal kutatók által való hozzáférést, növeli a más állami és magán kutatási szervezetekkel való együttmőködését, folyamatosan javítva saját tevékenységeinek tudományos minıségét, és tudományosabb módon járulva hozzá a felsıoktatáshoz és a képzéshez, ami a KKK számára fontos prioritás marad. Indokolás A KKK-t öt tagállamban hozták létre, és az utóbbi években sikeresen teremtett hatékony kapcsolatokat az új tagállamokkal és a tagjelölt országokkal. Az európai tudományos kultúra szívében található. Számos egyedi eszköz áll rendelkezésre a KKK-ban. Ezek más kutatók számára is rendelkezésre állnak a projektekhez való csatlakozásra, illetve a fiatal kutatók képzésében fontos szerep betöltésére. Módosítás: 302 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A közös kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei” alcím, „Tevékenységek” alcím, 1. pont, második a. francia bekezdés (új) - A kockázatértékelési és irányítási eljárások döntéshozatali eszközként való kifejlesztése, különösen tekintettel az Európai Parlament, a Bizottság, a Tanács és az ügynökségek feladataira.
PE 362.659v02-00
HU
172/360
AD\597848HU.doc
Indokolás A kockázatértékelés olyan eljárás, amely lehetıvé teszi a különféle választási lehetıségek közötti összevetést mennyiségi módon a döntéshozatal tekintetében. A KKK ezen eljárás további fejlıdésének a központi tényezıje kell, hogy legyen, valamennyi európai intézmény számára. Módosítás: 303 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A közös kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei” alcím, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, harmadik a. francia bekezdés (új) - Szakértelem biztosítása és központi szerep a GMES-kutatási tevékenységekben és e területen új alkalmazások kifejlesztésében. Indokolás E módosítás célja a GMES-re vonatkozó félreértés tisztázása, amely félreértés oka az, hogy ezt mőködési programként tartják számon, amely esetében a lehetséges EU-finanszírozás egyetlen forrása a kutatási keretprogramból származó pénz. Módosítás: 304 I. melléklet, IV. fejezet: „Kapacitások”, „A közös kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei” alcím, „Tevékenységek” alcím, 2. pont, negyedik a. francia bekezdés (új) - Az alternatív stratégiák kifejlesztésének és validálásának ösztönzése és bıvítése, és különösen állatok nélküli módszerekkel, valamennyi fontos kutatási területen (biztonságértékelés, vakcinatesztelés, egészségügyi és biomedikai kutatás stb.) Indokolás Összhangban a módosított 86/609/EGK tanácsi irányelv 23. cikkével és a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program 7.2. cikkének a) és b) pontjával a javasolt EUrendeletnek a nem állatkísérletek ösztönzésére, alternatív tesztelési módszerek kifejlesztésére és különösen a nem állatokon végzett tesztelési módszerekre vonatkozó célkitőzését a KKK tevékenységeinek részévé kell tenni. Módosítás: 305 III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím, (3) bekezdés Amennyiben lehetséges különbözı finanszírozási rendszerek használata, a munkaprogramok meghatározhatják azt a finanszírozási rendszert, amelyet használni kell azzal a témával kapcsolatban, amelyre ajánlatokat várnak. AD\597848HU.doc
Elvileg a finanszírozási rendszerek kiválasztása a kutatói személyzet feladata kell, hogy legyen, és csak nagyon egyedi területeken határozhatják meg a munkaprogramok azt a finanszírozási rendszert, amelyet használni kell azzal a 173/360
PE 362.659v02-00
HU
témával kapcsolatban, amelyre ajánlatokat várnak. Indokolás A hatodik keretprogram tapasztalata alapján a finanszírozási rendszerek végleges kiválasztása a kutatószemélyzet feladata. Módosítás: 306 III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím, (4) bekezdés, (a) pont, 1. pont A különbözı országok résztvevıibıl álló konzorciumok által végrehajtott kutatási projektek támogatása, amelyeknek célja a kutatáshoz új ismeretek, új technológia, termékek vagy közös források fejlesztése. A projektek mérete, alkalmazási köre és belsı szervezete kutatási területtıl és témától függıen változhat. A projektek a kis- és középmérető célzott kutatási cselekvésektıl a nagyobb, egy adott célkitőzés elérése érdekében jelentıs mennyiségő forrást mozgósító integráló projektekig változhatnak.
A különbözı országok résztvevıibıl álló konzorciumok által végrehajtott kutatási projektek támogatása, amelyeknek célja a kutatáshoz új ismeretek, új technológia, termékek vagy közös források fejlesztése. A projektek mérete, alkalmazási köre és belsı szervezete kutatási területtıl és témától függıen változhat. A projektek a kis- és középmérető célzott kutatási cselekvésektıl a nagyobb, egy adott célkitőzés elérése érdekében jelentıs mennyiségő forrást mozgósító integráló projektekig változhatnak. A projektek kisebb projektkonzorciumokat és KKV-kat kell, hogy célozzanak. E célból az egyyszerő, rövid és gyors eljárásokat tartalmazó projektek, a komplex pénzügyi elveket és a szükségtelen jelentéstételt nélkülözı rövid és gyors eljárások kerülnek bevezetésre.
Módosítás: 307 III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím, (4) bekezdés, (a) pont, 4. pont Egyedülálló kutatócsoportok által végrehajtott projektek támogatása. Ez a rendszer fıként az Európai Kutatási Tanács keretében finanszírozott, a kutatóközösség kezdeményezésén alapuló „felderítı kutatási” projekteket támogatná a jövıben
Egyedülálló kutatócsoportok által végrehajtott projektek támogatása. Ez a rendszer fıként az Európai Kutatási Tanács keretében finanszírozott, a kutatóközösség kezdeményezésén alapuló „felderítı kutatási” projekteket támogatná a jövıben hordozható támogatásokkal.
Indokolás A Bizottság és más jogi személyek között támogatási megállapodásokat írnak alá. Azonban PE 362.659v02-00
HU
174/360
AD\597848HU.doc
ha a felelıs kutató másik kutatási intézményhez megy át, a támogatást is át kell, hogy vigye. Módosítás: 308 III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím (4) bekezdés, (a) pont, 5. pont A kutatók képzésének és karrierfejlesztésének támogatása, fıként a Marie Curie-cselekvések végrehajtására.
A kutatók képzésének és karrierfejlesztésének támogatása valamennyi programban, projektben és kezdeményezésben, szintúgy a Marie Curieakciókban. Azon feltételek ösztönzése, amelyekkel megkönnyíthetı, hogy a nık kutatói pályára lépjenek és azt folytassák. Indokolás
A valódi integrációhoz átfogó politikára van szükség, illetve olyan támogatási lehetıségekre, mint a gyermekgondozási központok és a támogatott mobilitás.
Módosítás: 309 III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím, (4) bekezdés, (a) pont, 6. pont. Olyan kutatási projektek támogatása, amelyekben a kutatási tevékenység legnagyobb részét egyetemek, kutatóközpontok vagy más jogalanyok végzik adott csoportok, különösen KKV-k vagy KKV-k szövetségei javára.
Olyan kutatási projektek támogatása, amelyekben a kutatási tevékenység legnagyobb részét egyetemek, kutatóközpontok vagy más jogalanyok végzik adott csoportok, különösen KKV-k vagy KKV-k szövetségei javára. Erıfeszítéseket kell tenni az EBB Csoport kiegészítı támogatásának mobilitására.
Indokolás Mielıtt egy technológiai kezdet finanszírozási pénzt vonzana, elıször az elı-finanszírozási pénzek biztosításának sokkal nagyobb kihívást jelentı feladatát kell végrehajtani. Az elıfinanszírozási pénzeket olyan tevékenységek támogatásáramegalapozására használják, amelynek célja a befektetık meggyızése arról, hogy az új technológiának meghatározott szintő kereskedelmi és technikai életképessége. Ezen tevékenységek gyakran tartalmazzák a következıket: a) egy marketing felmérés lefolytatása, b) mőködı prototípus létrehozása, és c) egyéb tevékenységek, mint például: a konzultánsok jegyzése, kezdeti emberi erıforrások fejlıdésének költségei, segítségnyújtás pályázatíráshoz és segítség támogatók keresésében. Az elıfinanszírozási támogatás nagyon fontos, megköveteli a pontos fejlesztést és szők körben hozzáférhetı a finanszírozási támogatások viszonylatához képest.
Módosítás: 310 AD\597848HU.doc
175/360
PE 362.659v02-00
HU
III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím, (4) bekezdés, (b) pont, (1) bekezdés, 25. lábjegyzet 25. Vagy a Tanács által az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követıen
törölve
Indokolás A támogatási tevékenységet az együttdöntési eljárás alapján kell alkalmazni.
Módosítás: 311 III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím, (4) bekezdés, (b) pont, 2. pont A Közösségi pénzügyi hozzájárulás a fenti 1. pontban meghatározott finanszírozási rendszerek segítségével nem megvalósítható célkitőzések elérése érdekében létrehozott közös technológiai kezdeményezésekre. A közös technológiai kezdeményezések különbözı jellegő és különbözı összetételő – magán és állami, európai és nemzeti – forrásokból származó finanszírozási eszközöket mobilizálnak. Ennek a finanszírozásnak különbözı formái lehetnek, és a források odaítélése vagy mobilizálása változatos mechanizmusok útján valósulhat meg: a keretprogramon keresztül történı támogatás, az Európai Beruházási Bank nyújtotta kölcsönök, a kockázati tıke támogatása. A közös technológiai kezdeményezések a Szerzıdés 171. cikke alapján (amelyek magukban foglalhatják a közös vállalkozások létrehozását) vagy egyedi programokat elfogadó határozatok útján állaptíhatók meg vagy hajthatók végre. A közösségi támogatás nyújtásának feltétele a minden érintett fél hivatalos kötelezettségvállalásain alapuló átfogó pénzügyi terv meghatározása.
PE 362.659v02-00
HU
A Közösségi pénzügyi hozzájárulás a fenti 1. pontban meghatározott finanszírozási rendszerek segítségével nem megvalósítható célkitőzések elérése érdekében létrehozott közös technológiai kezdeményezésekre. A közös technológiai kezdeményezések különbözı jellegő és különbözı összetételő – magán és állami, európai és nemzeti – forrásokból származó finanszírozási eszközöket mobilizálnak. Ennek a finanszírozásnak különbözı formái lehetnek, és a források odaítélése vagy mobilizálása változatos mechanizmusok útján valósulhat meg: a keretprogramon keresztül történı támogatás, az Európai Beruházási Bank nyújtotta kölcsönök, a kockázati tıke támogatása. A közös technológiai kezdeményezések a Szerzıdés 171. cikke alapján (amelyek magukban foglalhatják a közös vállalkozások létrehozását) vagy egyedi programokat elfogadó határozatok útján állaptíhatók meg vagy hajthatók végre. A közösségi támogatás nyújtásának feltétele a minden érintett fél hivatalos kötelezettségvállalásain alapuló átfogó pénzügyi terv meghatározása. A Részvételi Szabályok egyedi intézkedéseket tartalmaznak annak érdekében, hogy, ami a Közös Technológiai Kezdeményezések (KTK-k) alkalmazását illeti, bátorítsák és támogassák a csatlakozást és részvételt a KKV és a kis kutatási csoportok által, 176/360
AD\597848HU.doc
beleértve a megfelelı részvételüket a döntéshozó eljárásokban. Alapításukat követıen KTK-k ezen aspektusai a rendszeres értékelés részének kell lenniük.
Módosítás: 312 III. melléklet, (4a) és (4b) bekezdés (új) A Bizottság támogatja a technológiatranszfer tevékenységeket és segít áthidalni az őrt a kutatás és a kereskedelem között azáltal, hogy biztosítja az anyagiakat az Európai Befektetési Alap (EIF) számára a „technológiatranszfer-eszköz” kezeléséhez. A Szerzıdés 167. cikkének és a külön programokat beiktató Tanácsi döntéseknek megfelelıen beiktatott rendelet által létrehozandó részletezett intézkedések függvényében és azzal összhangban, a létesítmény pénzügyileg támogatja a technológiai átviteli tevékenységeket az egyetemekrıl, kutatási központokból vagy más jogi szervektıl, melyek a technológia átvitel területén aktívak. Indokolás A technológia átvitel helyzete Európában számos strukturális gyengeséggel küszködik, amelyet már számos tanulmány megnevezett (pl. Technológia átvitelt gyorsító tanulmány a DG RTD-tıl, Egyesült Királyság elnökség EU biotechnológia munkacsoport). Annak érdekében, hogy megküzdjenek ezzel a piaci hiányossággal, alapvetı jelentıséggel bír egy külön létesítmény kialakítása, amely fontos szerepet játszhat az egyetemektıl és kutatási központoktól származó projekteknek egy olyan fejlettségi szintre való elvitelében, amelyet követıen például a vállalkozói tıke játszhatna szerepet. A mai napig semmilyen Közösségi eszköz nem foglalkozott ezzel a különleges őrrel, amely alapvetı fontosságú az európai gazdaság versenyképessége és a kutatás kereskedelmivé tétele számára. Tekintettel az említett őr fontosságára, ezt a technológia átviteli létesítmény alkalmazható a hetedik kutatási keretprogramon keresztül és mőködtethetı az Európai Befektetési Alap (EIF) által, amely képes lenne áthidalni az őrt a Versenyképesség és Innovációs Program és a Kutatási Keretprogram között.
AD\597848HU.doc
177/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 313 III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím, (6) bekezdés A résztvevıknek biztosított közvetlen pénzügyi hozzájáruláson felül a Közösség javítani fogja az EBB kölcsöneihez való hozzájutásukat a „kozkázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson” keresztül a Banknak nyújtott támogatással. A közösségi támogatást a Bank a saját forrásainak kiegészítésére használhatja a céltartalékképzési és a kölcsönfinanszírozási tevékenységéhez elosztott tıke fedezésére. A Szerzıdés 167. cikke és az egyedi programokat elfogadó tanácsi határozatok alapján elfogadott rendeletben megállapítandó szabályokra is figyelemmel és azokkal összhangban ez a mechanizmus lehetıvé fogja tenni az európai KTFcselekvésekre (például közös technológiai kezdeményezésekre, nagyobb projektekre, ideértve az EUREKA projektekre, valamint az új kutatási infrastruktúrákra) nyújtott EBB-kölcsönök körének kiterjesztését.
A résztvevıknek biztosított közvetlen pénzügyi hozzájáruláson felül a Közösség javítani fogja az EBB kölcsöneihez való hozzájutásukat a „kozkázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson” keresztül a Banknak nyújtott támogatással. A közösségi támogatást a Bank a saját forrásainak kiegészítésére használhatja a céltartalékképzési és a kölcsönfinanszírozási tevékenységéhez elosztott tıke fedezésére. A Szerzıdés 167. cikke és az egyedi programokat elfogadó tanácsi határozatok alapján elfogadott rendeletben megállapítandó szabályokra is figyelemmel és azokkal összhangban ez a mechanizmus lehetıvé fogja tenni az európai KTFcselekvésekre (például közös technológiai kezdeményezésekre, nagyobb projektekre, ideértve az EUREKA projektekre, valamint az új kutatási infrastruktúrákra és a KKV-k által kezelt projektekre). A regionális fejlesztés szereplıivel is konzultálnak ezen „kockázatmegosztási pénzügyi eszköz” fejlesztésérıl, hogy a K+F projekteket a magánszektor beruházásával egyensúlyozzák ki.
Indokolás A KKV-knak e kutatási létesítményhez (RSFF) való hozzáférése fontos kérdés, mivel az EU szélesíteni kívánja a K+F körét, különösen a magán K+F terén. Az EBB-nak olyan rendszert kell létrehoznia, amellyel a mőveletek a kereskedelmi bankokhoz vagy pénzintézetek szakosodott osztályaihoz delegálhatók, a már alkalmazott globális kölcsönök alapján (amennyiben nincs elég személyzet sok kisösszegő akta kezelésére). Ez a mechanizmus késıbb került volna bevezetésre, így azt csupán elıre kell hozni. Módosítás: 314 III. melléklet, „Közvetett cselekvések” alcím, (7a) bekezdés (új) A Közösség támogatja a technológiatranszfer-tevékenységeket, és hozzájárul a kutatás és a kereskedelmi hasznosítás közötti szakadék áthidalásához azáltal, hogy finanszírozást biztosít az Európai Befektetési Alapnak (EBA) egy PE 362.659v02-00
HU
178/360
AD\597848HU.doc
„technológiatranszfer-eszköz” irányítására. A Szerzıdés 167. cikkével és az egyedi programokat elfogadó tanácsi határozatokkal összhangban elfogadott rendeletben megállapítandó részletes szabályokra figyelemmel és azoknak megfelelıen az eszköz az egyetemek, kutatóközpontok vagy más, a technológiatranszfer területén aktív jogi személyek részérıl való technológiatranszfer-tevékenységeket finanszíroz. Indokolás Európa technológiatranszfer-térképe számos strukturális gyengeséggel küzd, amelyeket számos tanulmányban felismertek (pl. a DG RTD technológiatranszfer-gyorsításról szóló tanulmánya, az egyesült királyságbeli elnökség idején az EU biotechnológiai munkacsoportja). Annak érdekében, hogy ezt a piaci hiányosságot kezelni lehessen, fontos egy olyan lehetıség kialakítása, amely fontos szerepet játszhat az egyetemi vagy kutatóközponti projektek elıkészítésében egy olyan fejlıdési szakasz számára, ahol például a kockázati tıke szerepet játszhat. Mostantól semmilyen közösségi eszköz nem foglalkozik ezzel a bizonyos szakadékkal, ami pedig fontos lenne az európai gazdaság versenyképessége és a kutatás kereskedelmi hasznosítása szempontjából. Az említett szakadék fontossága miatt ez a technológiatranszferlehetıség végrehajtható a hetedik kutatási keretprogram révén, és az Európai Beruházási Alap (EBA) mőködtetheti, amely áthidalhatja a versenyképességi és innovációs, illetve a kutatási keretprogram közötti szakadékot.Amendment 315 II. melléklet: tájékoztató jellegő bontás a programok között A Bizottság által javasolt szöveg Együttmőködés
44432
Egészségügy
8317
Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia
2455
Információs és kommunikációs technológiák
12670
Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák
4832
Energia
2931
Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)
2535
Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)
5940
AD\597848HU.doc
179/360
PE 362.659v02-00
HU
Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok
792
Biztonság és világőr
3960
Ötletek
11862
Emberi erıforrás
7129
Kapacitások
7486
Kutatási infrastruktúrák
3961
A KKV-k javára végzett kutatás
1901
A tudás régiói
158
Kutatási potenciál
554
Tudomány a társadalomban
554
Nemzetközi együttmőködési tevékenységek
358
A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei
1817
ÖSSZESEN
72726
A Parlament módosításai Együttmőködés
32582
Egészségügy
6134
Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia
1935
Információs és kommunikációs technológiák
9050
Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák
3467
Energia
2415
Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)
1886
Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)
4180
Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok
657
Biztonság
1429
Világőr
1429
Ötletek
7560
Emberi erıforrás
4927
Kapacitások
4042
PE 362.659v02-00
HU
180/360
AD\597848HU.doc
Kutatási infrastruktúrák
1708
A KKV-k javára végzett kutatás
1366
A tudás régiói
126
Kutatási potenciál
350
Tudomány a társadalomban
359
Nemzetközi együttmőködési tevékenységek
133
A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei
1751
ÖSSZESEN
50862 Indokolás
A módosítások célja, hogy a keretprogram összhangba kerüljön az Európai Parlament által a költségvetési fegyelemrıl szóló intézményközi megállapodást (beleértve a 2007-2013-ra vonatkozó pénzügyi tervet is) illetıen elfoglalt állásponttal, amit 2006. május 15-én fogadott el a plenáris ülés, valamint hogy feltüntesse a keretprogram pioritásai számára elkülönített elıirányzatokat, amelyekkben az ITRE valamennyi képviselıcsoportja egyetértett.
AD\597848HU.doc
181/360
PE 362.659v02-00
HU
INDOKOLÁS
Európa jobbat érdemel A lisszaboni csúcstalálkozón támogatták a kutatási és innovációs tevékenységeket egész Európában támogató Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozását, a barcelonai Európai Tanács pedig megállapodott abban, hogy az Unió K+F-re fordított összkiadását azzal a céllal kell emelni, hogy 2010-re elérje a GDP 3%-át, az új befektetések kétharmada pedig a magánszektorból érkezzen. A lisszaboni stratégiáról szóló jelentésében a Wim Kok vezette magas szintő csoport1 az öt legfontosabb politikai terület egyikeként határozta meg a tudásalapú társadalom fejlesztését. A következı intézkedéseket javasolták: „kutatási és innovációs térség létrehozása, a K+F-re fordított kiadásoknak a GDP 3%-ára történı növelése; Európa vonzóbbá tétele a vezetı kutatók számára; új technológiák elımozdítása”. Tudomány és technológia – A kutatás támogatására irányuló jövıbeli európai uniós politikára vonatkozó iránymutatások címő állásfoglalásában (Locatelli-jelentés)2 az Európai Parlament egyetértett a hasonló tárgyú bizottsági közleménnyel3, amely szerint e célkitőzések megvalósítása érdekében a hetedik keretprogram költségvetését kétszeresére kell emelni. E stratégiával összhangban a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a hetedik keretprogramban összesen 72,7 milliárd EUR közösségi pénzügyi részvételre kerüljön sor. A javasolt költségvetést komolyan támogatta az Európai Parlament. A kibıvített Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013 címő állásfoglalásában (Boege-jelentés)4. A Locatelli-jelentésben a költségvetési kérdések mellett számos prioritás továbbra is rendkívül fontos az EP számára. A Bizottság hetedik keretprogramra vonatkozó javaslata ezen ajánlások és célkitőzések közül a legtöbbnek megfelel. Így az Európai Parlament nagy vonalakban elfogadja a hetedik keretprogramot. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak a finanszírozásnak az Európai Bizottság és az Európai Parlament által jelzett eredeti szintje megırzése mellett lehetséges az alább említett célkitőzések megvalósulását garantálni. A hetedik keretprogram csökkentése - bármilyen mértékő is - ellentétes a lisszaboni stratégiával, és nem egyeztethetı össze az Európai Unió vezetıinek nyilatkozataival. Ily módon egyértelmő elképzelésekre és erıs vezetésre van szükség. Reméljük, hogy az Európai Tanács határozataiban kitér erre is. Fontos az alapkutatásra összpontosítani, illetve támogatni a „kutatótól függı” alapkutatási tevékenységeket, amelyeket pusztán a tudományos kiválóság kritériumára alapozva választanak ki. Ebbıl az alapkutatás számára európai hozzáadott érték keletkezik, és a legmagasabb szintre fokozódik a kreativitás az egész Európára kiterjedı versenynek köszönhetıen. E területen gyakran hosszú és összetett a kutatási folyamat. Így csak a finanszírozás kritikus tömegébıl származhat végleges siker. A kutatók (minden szinten történı) képzésének és szakmai elımenetelének támogatásával foglalkozó „emberi erıforrás” programnak adott új hangsúlyt különösen üdvözli az EP. 1
http://europa.eu.int/comm/councils/bx20041105/kok_report_en.pdf Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0077. 3 COM(2004)0353. 4 Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0224. 2
PE 362.659v02-00
HU
182/360
AD\597848HU.doc
Figyelembe véve, hogy Európában legalább 700 000 kutatóra lenne szükség, ha 2010-ig 3%os befektetést kívánunk megvalósítani a K+F terén, a fiatal kutatók erıs támogatása szükséges. Ezen új intézkedések mellett a KKV-k egyedi tevékenységei – különösen a KKV-kra és a KKV-szövetségekre a tudomány és technológia teljes területén vonatkozó kutatás – tekintetében a hatodik keretprogrammal való folytonosság nagymértékben megırzendı. A Ramon Marimon professzor vezette magas szintő szakértıi csoport jelentésében1 foglalt ajánlásokat követıen az „Együttmőködés” program nagymértékő folytonosságot mutat a hatodik keretprogrammal a tematikai prioritásokban, továbbá számos fontos új eszközt és kiigazító intézkedést vezet be. Az Európai Parlament szerint az e program alá tartozó valamennyi terület tekintetében megfelelı költségvetést kell biztosítani a kutatási erıfeszítések EU-szintő fokozása és megerısítése érdekében. Létfontosságú az életminıség EU-ban történı emelése, továbbá az európai növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás. Azonban külön figyelmet kell szentelni azon területeknek, amelyeken különösen fontos a hosszú távú kutatási tevékenység, és így lényegesebb az állami szektor támogatása. El sem tudjuk képzelni, hogy az esetleges költségvetési megszorítások hogyan befolyásolják az olyan érzékeny területeket, mint például az egészségügy (tekintetbe véve a népesség elöregedését és számos veszélyes újabb betegséget), az energia (az energetikai problémák fokozódó sürgıssége miatt) vagy a környezet (annak érdekében, hogy az éghajlatváltozásból adódó kihívásokkal szembenézhessünk). A hetedik keretprogram célkitőzései 1. Fokozott együttmőködés az EKT-n belül, ideértve az alapvetı kutatásban folytatott együttmőködést, a nemzeti kutatási költségvetések növelése céljából betöltött kiegyensúlyozó szerepet, a kutatók feltételeinek javítását. 2. Az Európai Kutatási Térség fenntartható fejlıdéséhez való hozzájárulás valamennyi EU-s régióban, új és nagy infrastruktúra kialakítása, a meglévı potenciál optimális kihasználása, a fejlettebb és a konvergenciarégiókból származó tudósok összetoborzása, illetve a strukturális alapoknak az EKT-ben a K+F kapacitás fejlesztésére való felhasználási lehetıségeinek feltérképezése. 3. Magasan képzett emberi erıforrás kialakítása, a kutatói pálya vonzóbbá tétele fiatal kutatók számára, illetve a hetedik keretprogramban való részvételük elısegítése, a kutatói mobilitás fokozása az EKT-ben, és Európa vonzóbbá tétele a külföldi kutatók elıtt; különös figyelmet kell szentelni a kutatás terén a nık bejutásának és pályájának. 4. A kutatási–innovációs szakadék áthidalása a versenyképesség szempontjából fontos területeken a magánbefektetés ösztönzésével, az állami–magán partnerség ösztönzésével, a KKV-knak a közösségi K+F tevékenységekben való részvétele ösztönzésével. 5. Tudásháromszög létrehozása: a lisszaboni program céljainak támogatása közösségi finanszírozású kutatási tevékenységek révén, az európai tudásalapú gazdaságra és társadalomra alapozva.
1
http://www.cordis.lu/fp6/instruments_review/
AD\597848HU.doc
183/360
PE 362.659v02-00
HU
6. Egyszerőbb és átlátható közigazgatási eljárások bevezetése a hetedik keretprogramban való részvétel megkönnyítése céljából.
A hetedik keretprogram eszközei – az Európai Kutatási Térség megerısítése Egy EKT kialakulását a hetedik keretprogram többféleképpen is támogatja. Valamennyi ilyen erıfeszítésnek a hatodik keretprogram eredményei folytatásának kell lennie az EKT megvalósulásának megerısítésekor. A szétaprózódás és az átfedések csökkentése, továbbá annak érdekében, hogy a nemzeti és regionális intézkedésekkel jelentıs integráció legyen biztosítható, a kiválósági hálózatok szerepét bıvítik. A K+F tevékenységek Európa-szerte történı integrációjának fontos szerepét megkapja az ERA-Nets és az EUREKA is. Alapkutatás – Európai Kutatási Tanács A gazdasági fejlıdés szempontjából létfontosságú az alapkutatást európai szinten a tudományos kiválóság alapján támogató Európai Kutatási Tanács létrehozása, amely európai hozzáadott értéket biztosít az egész Európára kiterjedı verseny révén, illetve a tudományos kiválóság legmagasabb szintő ösztönzésével. Az ERC-t megfelelı európai szintő finanszírozásban részesítik, mivel autonóm és független tevékenységei során. Támogatja a tudományos érdemük, illetve a kutatók által alulról felfelé történı megközelítés alapján kiválasztott kutatási projekteket. Az egyedi odaítélési rendszert alkalmazzák, amely egyedi csoportok vagy több csoport együttes jelentkezésére is alkalmas. Ipari kezdeményezéső kutatás – közös technológiai kezdeményezések A globális versenyképesség kihívásainak való megfelelés céljából az európai ipart számos kutatási és demonstrációs projekt támogatja kis együttmőködési projektektıl (CP) kezdve nagy közös technológiai kezdeményezésekig (KTK). Az utóbbiak számára kedvezıek a hosszú távú állami–magán partnerségek, és ezek az európai technológiai platformok (ETP-k) tevékenysége eredményeként jönnek létre, amelyek fontosak valamennyi érdekelt fél (kutatási intézmények, ipar és KKV-k, pénzintézetek és politikai döntéshozók) egész Európából való összetoborzásában. Fontos, hogy az ETP-k hozzájárulnak az EKT integrációjához közös hosszú távú elképzelések kialakításával egy adott kihívás tekintetében, és koherens stratégiát teremtenek az adott elképzelés eléréséhez. Integrálniuk kell továbbá a nemzeti és regionális stratégiákat, különösen a nemzeti technológiai platformok és regionális klaszterek által létrehozottakat. A KKV-k külön szerepét hangsúlyozni kell a CP-kben és a KKK-ben való közvetlen intenzív részvétellel, továbbá külön támogatási intézkedésekkel, úgymint a KKV-k részére külön felhívásokkal, KKV-k vagy a KKV-egyesületek számára a keretprogramban javaslatok tételére finanszírozást biztosító „nemzeti kutatási díjak” odaítélésére vonatkozó rendszerekkel. Emberi potenciál A humán erıforrás fejlesztése, a tudósok között „tömeges jelenségként” a rugalmas mobilitás biztosítása, a fiatal kutatók tudományos elımenetelének megkönnyítése, a nık tudományban betöltött helyzetének fejlesztése, illetve Európa nemzetközi együttmőködés elıtt való
PE 362.659v02-00
HU
184/360
AD\597848HU.doc
megnyitása az „emberi erıforrás” program fı célkitőzései. Erıteljes intézkedések szükségesek Európában a világszintő kutatók odavonzására és megtartására. Külön figyelmet kell szentelni a nemek esélyegyenlıségének – a szülési szabadság és a gyermekgondozás kérdését komolyan mérlegelni kell. A nık és férfiak a tudományos életben meglévı egyenlı indulási esélyei lehetıvé teszik, hogy a kutatás terén állandó emberi potenciál legyen hozzáférhetı. A fiatal kutatók részvételének ösztönzésére vonatkozó külön intézkedések, illetve arra való ösztönzésük, hogy Európában a tudományos pályát válasszák, a hetedik keretprogram valamennyi intézkedésében bevezetésre kerül. Például az „Ötletek” részben külön keresnek olyan fiatal kutatókat, akik az úgynevezett fiatal kutatói kiválósági ösztöndíjban részesültek. Az „Ötletek” részben javasolják „szakmai hálózatok” létrehozását, amelyek néhány partner között szorosabb integrációt feltételeznek, a pályájuk elején tartó kutatók számára külön ajánlattal. Emellett különféle újraintegrációs támogatásokat kínálnak fiatal kutatóknak. Infrastruktúra Az EKT kialakítása szempontjából létfontosságú a rendelkezésre állás, az összehangolás és a hozzáférhetıség fokozása az európai tudományos és technológiai infrastruktúra vonatkozásában. Egy új infrastruktúra kialakítását szorosan összehangolják a strukturális alapokkal és más pénzügyi eszközökkel, amelyek európai és nemzeti szinten hozzáférhetıek. Például a „Kapacitások” hozzájárulhat nagy infrastruktúra nemzeti szintő kialakításához, különösen a strukturális alapok támogatásával, biztosítva annak az EKT-n belüli hozzáférhetıségét és hálózati jellegét. A tudás régiói Az intézkedések megkönnyítik a tudás és az innováció régióinak létrehozását (valamennyi, az oktatás–kutatás–innováció háromszögbe tartozó intézkedéssel), amely hozzájárul az Európai Kutatási Térség létrehozásához. Ennek része a nagyon fejlett régiók és a kevésbé fejlettek között egyfajta „mentori” kapcsolat, továbbá a tudás és az innováció új régióinak támogatása. A KKV-knak a technológiai innovációhoz való jobb hozzáférését támogató intézkedésekre is törekedni kell. Kutatási potenciál A legfontosabb az, hogy a kibıvített Unióban teljesen megvalósuljon az EKT. Szükséges támogatni a már meglévı és a kialakuló, nagy potenciált jelentı központokat, mint a kiválósági központokat és a tudástranszferközpontokat a konvergenciarégiókban. Ezeknek új irányt kell szabni, hálózatba kell ezeket foglalni, továbbá integrálni az EKT-vel. Átalakulásukat a strukturális alapokból is támogatni kell. Tudásháromszög Valamennyi hetedik keretprogram szerinti célkitőzés sikeres megvalósításához a kiváló emberi erıforrások, az alapvetı kutatás és a kereskedelmi megvalósítást eredményezı, illetve az európai ipar versenyképességének növeléséhez hozzájáruló új technológiák fenntartható fejlıdése szükséges. Így integrált tudásháromszöget kell teremtenünk, amelynek részei: oktatás – kutatás – innováció. A siker a tudásháromszög valamennyi elemének fenntartható AD\597848HU.doc
185/360
PE 362.659v02-00
HU
fejlıdésén múlil, továbbá alapos integrálásukon és gördülékeny kapcsolódási felületek mentén történı hálózatba foglalásukon. Oktatás – kutatás Szükség van az egyetemek által a kutatásban betöltött szerep megerısítésére, ha a kutatói pályát a hallgatók között népszerősíteni kívánjuk. A fiatal kutatók a hetedik keretprogramban az egyik legfontosabb szerepet kapják. Az oktatás elsısorban nemzeti ügy, de egyes intézkedések összeköthetik a hetedik keretprogramokat az Európai Felsıoktatási Térség oktatási és képzési programjaival annak érdekében, hogy a fiatalok kutatói elımenetelének zökkenımentességét lehetıvé tegyék. Kutatás – innováció A kutatás és az innováció közötti folytonosságot fenn kell tartani, többek között a közös technológiai kezdeményezések és az európai technológiai platformok révén. Ezek hozzájárulhatnak a hetedik keretprogram tevékenységeinek a versenyképességi és innovációs programmal (CIP) való szoros integrálásához annak érdekében, hogy folyamatos támogatást nyújtsanak a technológiai fejlesztés valamennyi szakaszában a kutatástól a demonstráción át a kereskedelmi felhasználásig. Hosszabb távú együttmőködési programokat terveznek az ipari vállalatok – különösen KKV-k – és az egyetemek szervezetei között, amelyeknek a célja a tudás növelése közös kutatási partnerségek révén, a partnerségbe tapasztalt kutatók felvételével, illetve a két szektor közötti munkaerı-kirendeléssel. Az ipari vállalatok által alkalmazott kutatók ösztöndíjait, illetve az iparban tevékenykedıknek a kutatási tevékenységeit támogató kibıvített intézkedések is szükségesek. A kutatás multidiszciplináris jellegét komolyan támogatni kell, mivel ez az olyan vezetı területek fejlıdésének alapja, mint a biotechnológia és a nanotechnológia. Emellett a kutatási eredmények gazdasági megtérülésének biztosítása érdekében megfelelıen védeni kell a szellemi tulajdonjogokat. Ez különösen fontos kérdés olyan lényeges és dinamikus ágazatban, mint az IKT, ahol más modellekkel együtt adott esetben a nyílt forráskód fejlesztésének modellje is hasznosnak bizonyul az innováció, a fokozottabb együttmőködés és a tudás terjesztése alapjaként. A jövıbeli kutatási és innovációs politika perspektívái A hatodik keretprogram célja az Európai Kutatási Térség kialakítása. Számos sikeres kezdeményezést indítottak útjára és fejlesztettek a hatodik kutatási keretprogram révén. A hetedik kutatási keretprogram végül megerısíti majd az EKT-t új eszközök bevezetése és a régiek integrálása révén. Különösen a hetedik kutatási keretprogramban javasolt Európai Kutatási Tanács létrehozása támogatja erısen az európai szintő alapvetı kutatást. Talán hasonló módszer alkalmazható az alkalmazott kutatás megerısítésére egy Európai Kutatási és Innovációs Térség (EKIT) létrehozásával, amely erıfeszítéseinket a kutatás és az innováció szorosabb integrálása felé tereli, és amely a tudományos ismereteket innovációvá és kereskedelmi termékekké alakítja. Ezt a gondolatot a lisszaboni stratégia és a Kok-jelentés is megfogalmazta, amelyben javasolták a kutatás és az innováció közötti szoros kapcsolat létrehozását. Ennek indoklása annak szükségességébıl fakad, hogy több üzleti finanszírozás és kockázati tıke álljon a kutatási és az innovációs folyamat rendelkezésére, illetve hogy ezen beruházásokból tényleges pénzügyi elınyök származhassanak. Ezért olyan fontos a hetedik PE 362.659v02-00
HU
186/360
AD\597848HU.doc
kutatási keretprogram intézkedéseinek és a CIP-nek a kombinálása. Érdemes azt elemezni, hogy egy olyan struktúra, mint az Európai Technológiai Intézet (ETI) hozzájárulhat-e e két program között a szinergia megteremtéséhez. Így az ETI mint a technológiatranszfer összekötı struktúrája új technológiákat hozhat létre, továbbá ezek közvetlen végrehajtását eredményezi, egyéb hasznos melléktermékeket hoz létre, megkönnyíti a csúcstechnológiás kezdı vállalkozások, a kis- és középvállalkozások mőködését és elindulását, továbbá a tudás terjesztését. Egy ilyen átfogó politika általános sikere természetesen nem garantálható pusztán a kutatási és innovációs keretprogramokkal. Ez makrogazdasági megközelítés kérdése is. A K+F beruházásnak az üzleti világ számára való vonzóbbá tétele teljesen szükséges, és erıteljesebb erıfeszítéseket kíván. Egy megfelelıen integrált európai közös piac így megerısíti a technológiatranszfert, azáltal, hogy széles kapcsolódási felületet hoz létre az ipar és a kutatás között.
AD\597848HU.doc
187/360
PE 362.659v02-00
HU
22.2.2006 VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119– C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) A vélemény elıadója: Marilisa Xenogiannakopoulou
RÖVID INDOKOLÁS I. General Overview of FP 7 As the European Parliament stated lately on 8 June 20051, scientific research, technological development and innovation are at the heart of the knowledge-based economy and are key factors for growth and sustainable development, the competitiveness of companies, employment, and attainment of the objectives of the Lisbon Strategy2. As early as 2003, it had considered that research efforts should be boosted and consolidated towards the target established at the 2002 Barcelona European Council for an increase in R&D expenditure to 3% of EU GDP by 20103. Although the commitment made in Lisbon was reiterated at the occasion of the Barcelona summit in 2002, the Council has constantly tried to cut expenditure for research in all annual budgetary procedures since. 1. Context The new Framework Programme for Research & Development is foreseen for the period 2007-2013 and proposes to double the FP6 budget, rising it to EUR 72,726 billion over the seven years of the programming period, plus the Euratom part, of EUR 3,092 billion (period 2007-2011).
1
European Parliament resolution on Policy Challenges and Budgetary Means of the enlarged Union 2007-2013 (2004/2209(INI)), P6_TA(2005)0224, point 16 2 European Parliament resolution P6_TA(2005)0069 of 9 March 2005 3 European Parliament resolution preparing FP 7 of 18 November 2003 on “Investing in research: an action plan for Europe” (COM(2003) 226 – 2003/2148(INI)), P5_TA(2003)0495.
PE 362.659v02-00
HU
188/360
AD\597848HU.doc
Fortunately, in the Budget 2006 European Parliament was able to defend European Commission's proposals in the Preliminary Draft Budget (PDB) in this last year of implementation of FP 6. The overall cuts intended by Council in its Draft Budget concerned especially the Payments, which amounted to 40 to 45 per cent of all relevant lines. These cuts were not justified as implementation rates for FP 6 had reached constantly 98 per cent in the past years.
2. Legal Constraints Based on Article 166, 164 of the Treaties, the multi-annual Framework Programmes have to serve two main strategic objectives: Strengthening the scientific and technological bases of industry and encourage its international competitiveness while promoting research activities in support of other EU policies. These two objectives are setting the general scene for choosing priorities and instruments. Activities that can better be carried out at national or regional level, i.e. without co-operation across borders are not eligible. FP7 also provides possibilities and funding for organisations from third countries (“international co-operation”). The EU contributes only a certain percentage of the total costs of a project, the co-financing rate is ranging from 35 to 100 %, depending on the type of activity but amounts normally to 50 %. Participants have to mobilise own resources accordingly. FP7 will be financed under Titles 02, 06, 08, 09, 10 and 11 of the EC Budget. Five Commission DGs are jointly managing the budget: Research, Enterprise, Information Society, Energy & Transport and the Joint Research Center (JRC).
3. Structure and timetable COM(2005)119 comprises two legislative proposals, the Community part (EP and Council Decision, in Co-decision procedure) and the Euratom part (Council Decision, in consultation procedure). The Community part of FP7 would consist in four basic components: “Cooperation” (44,432 billion), “Ideas” (11,862 billion), “People” (7,129 billion), “Capacities” (7,486 billion) and Non-nuclear actions of the JRC (1,817 billion). COOPERATION
1
Themes 1
million EUR Health
8317
Food, Agriculture and Biotechnology
2455
Information and Communication Technologies
12670
Nanosciences, Nanotechnologies, Materials and new Production Technologies
4832
Energy
2931
Environment (including Climate Change)
2535
Transport (including Aeronautics)
5940
details for each sub-programme can be found on http://www.cordis.lu/fp7/faq.htm#1
AD\597848HU.doc
189/360
PE 362.659v02-00
HU
Socio-economic Sciences and the Humanities
792
Security and Space
3960
Total COOPERATION
44432
European Research Council
11862
Marie Curie Actions
7129
Research Infrastructures
3961
Research for the benefit of SMEs
1901
Regions of Knowledge
158
Research Potential
554
Science in Society
554
Activities of International Co-operation
358
TOTAL CAPACITIES
7486
Non-nuclear actions of the Joint Research Centre
1817
TOTAL EC
72726
IDEAS PEOPLE
CAPACITIES
On 21 September 2005, the Commission has proposed the seven specific programmes according Article 166, par. 3 TCE, which will be adopted by Council after consultation of EP (article 166, par.4 TCE). Each activity foreseen by FP7 will be implemented through these specific programmes which shall define the detailed rules for implementation, fixing its duration and provide for the means deemed necessary. The sum of the amounts deemed necessary, fixed in the specific programmes, may not exceed the overall maximum amount fixed for the framework programme and each activity. Following these proposals the Commission will, beginning of the year 2006, and according Article 167, 172 and 251 TCE present the two legislative proposals for determining of the rules for the participation of undertakings, research centres and universities, and for laying down the rules governing the dissemination of research results (co-decision). 4. Small and medium enterprises SMEs have more difficulties to access the funds of community Framework Programmes because of the often cumbersome procedures and the heavy paperwork required from then. Therefore, the participation of SMEs must be improved not only by interdisciplinary initiatives under “Co-operation”, “People” and “Capacities”, but also by simplifying of the implementation of the programmes, especially by reducing the obligations of the beneficiaries, e.g. use of the two-stage submission and evaluation procedures (i.e. simpler, first stage) and common standards of control and harmonisation of internal Commission control activities. 5. Renewable energies Renewable energies are an integral feature of an effective strategy to protect the climate; they help achieve the Kyoto objectives; they do not waste resources; they reduce emissions of
PE 362.659v02-00
HU
190/360
AD\597848HU.doc
harmful substances into the air; together with the possibility of sustainable regional development and new employment prospects.
II. Recommendations by the draftswoman 1.
Although Council regularly repeats its commitment to scientific research, technological development and innovation as being at the heart of the knowledge-based economy and as key factors for growth and sustainable development, it has once again, in its Draft Budget 2006 cut payments of the relevant budget lines of the 6th FRP by about 40 per cent. This should not be followed by Parliament.
2.
The agreement reached by the European Council on 15/16 December on a new financial Framework 2007 - 2013 are not satisfying as regards to Research policy. In order to avoid a blockage of legislative work on the new programmes, the Trialogue Parliament, Council, Commission of 18 October, has agreed on a joint declaration “Guidelines for legislative proposals related to the 2007-2013 multi-annual financial framework”. It allows EP and Council to proceed to the legislative work pending an agreement on the IIA. EP should not abandon its legislative work, every time a legislative act has budgetary implications. It should continue “normal' first readings also in the case of FP 7, in accordance with the legislative procedure set out in Article 251 of the Treaty and taking into account the large majority of the resolution of 8 June 2005. Therefore, your draftswoman wishes to maintain the amounts proposed in the Commission proposal in order to be consistent with the EP negotiating position of 8 June 2005.
3.
In order to achieve the Lisbon objectives, your rapporteur is convinced that all has to be done to improve the regulatory environment for SMEs and their access to 7 FP. The ongoing reform of the Financial Regulation1 and its Implementing measures is an opportunity also for FP 7 to lessen bureaucracy and to make life easier for beneficiaries such as SMEs who can not afford to meet with a too heavy administrative burden.
4.
The ongoing volatility of oil prices in the last 2 years and the recent natural disasters linked to global warming do show it very clearly: Europe must become less dependent from oil. Your draftswoman welcomes the proposal of the European Commission to commit attention to activities in modern renewable energy technologies.
MÓDOSÍTÁSOK A Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı módosításokat: Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
Módosítás: 1 1
Proposal COM(2005)0181, report Grässle
AD\597848HU.doc
191/360
PE 362.659v02-00
HU
1 a. pont (új) 1a. rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban 2006 utánra jelzett elıirányzatok a következı többéves pénzügyi keretrendszerrıl szóló döntéstıl függenek;
Módosítás: 2 1 b. pont (új) 1b. felhívja a Bizottságot, hogy a következı pénzügyi keretrendszer elfogadása után, adott esetben, nyújtson be a program pénzügyi referenciaösszegeinek kiigazítására vonatkozó javaslatot; Indokolás Standard módosítás annak hangsúlyozására, hogy a javasolt összegeket egy lehetséges többéves pénzügyi keretben kell jóváhagyni.
A Bizottság által javasolt szöveg1
A Parlament módosításai Módosítás: 3 3. cikk
A hetedik keretprogram végrehajtása egyedi programok útján történik. E programok meghatározzák a pontos célokat és végrehajtásuk részletes szabályait.
A hetedik keretprogram végrehajtása egyedi programok útján történik. E programok meghatározzák a pontos célokat és végrehajtásuk részletes szabályait a költségvetési rendelettel összhangban.
Indokolás Az EU költségvetésének a költségvetési rendelet szerint kell megvalósulnia.
Módosítás: 4 3. cikk (1 a) bekezdés (új) Minden specifikus programnak saját költségvetési tétele lesz az általános költségvetés 3. címsorán belül a pénzügyi megvalósítás nyomon követésének biztosítása, valamint a Bizottság és a 1
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
PE 362.659v02-00
HU
192/360
AD\597848HU.doc
költségvetési hatóság közötti, a keretprogram által finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos jobb információáramlás garantálása érdekében. Indokolás Az elıadó úgy ítéli meg, hogy a tematikus prioritások csökkentése és egy költségvetési címsorba történı koncentrálása kockázattal járhat e projektek átláthatósága és elszámoltathatósága szempontjából. E tevékenységek figyelemmel kísérésének biztosítása érdekében szükséges minden specifikus program számára külön költségvetési címsor felállítása.
Módosítás: 5 4. cikk (1) bekezdés, bevezetı rész (1) A hetedik keretprogramban a közösségi pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összege 72 726 millió euro. Ezt az összeget a 2. cikk (2)–(6) bekezdésében említett tevékenységek és cselekvések között a következık szerint osztják el (millió euróban)
(1) A hetedik keretprogramban a közösségi pénzügyi részvétel legnagyobb indikatív teljes összege 72 726 millió euró a 2007. január 1-jén kezdıdı 7 éves idıszakra. Ezt az összeget a 2. cikk (2)–(6) bekezdésében említett tevékenységek és cselekvések között a következık szerint osztják el (millió euróban) Indokolás
Standard módosítás annak hangsúlyozására, hogy a javasolt összegeket egy lehetséges többéves pénzügyi keretben kell jóváhagyni.
Módosítás: 6 4. cikk (3 a) bekezdés (új) (3a) A támogatáshoz való hozzáférést a benyújtandó dokumentumok tekintetében az arányosság elvének alkalmazása, valamint a pályázatok benyújtásához létrehozandó adatbázis kell, hogy megkönnyítse. Indokolás A módszereket és az eljárásokat meg kell könnyíteni az átláthatóság és a kiválasztási eljárás felgyorsítása, valamint a programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A végrehajtó ügynökség számára elkülönített elıirányzatoknak meg kell felelniük a végrehajtó ügynökséget AD\597848HU.doc
193/360
PE 362.659v02-00
HU
létrehozó magatartási kódex, valamint a közösségi programok kezelése terén bizonyos feladatokkal megbízandó végrehajtó ügynökségek alapszabályait létrehozó 58/2003 tanácsi rendelet rendelkezéseinek. Ez biztosítja majd a program akcióinak megfelelı finanszírozását. Módosítás: 7 4. cikk (3 b) bekezdés (új) (3b) A program teljes adminisztratív költségeinek – ide értve a végrehajtó ügynökségek belsı és vezetési költségeit – arányosaknak kell lenniük az adott programban elvégzett feladatokkal és a költségvetési és jogalkotási hatóságok határozatai tárgyát kell, hogy képezzék.
Indokolás A módszereket és az eljárásokat meg kell könnyíteni az átláthatóság és a kiválasztási eljárás felgyorsítása, valamint a programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A végrehajtó ügynökség számára elkülönített elıirányzatoknak meg kell felelniük a végrehajtó ügynökséget létrehozó magatartási kódex, valamint a közösségi programok kezelése terén bizonyos feladatokkal megbízandó végrehajtó ügynökségek alapszabályait létrehozó 58/2003 tanácsi rendelet rendelkezéseinek. Ez biztosítja majd a program akcióinak megfelelı finanszírozását.
Módosítás: 8 4. cikk (4 a) bekezdés (új) (4a) A Bizottság elızetes tájékoztatást ad a költségvetési hatóságnak, amikor ez utóbbi el kíván térni a kiadásoknak az éves költségvetés megjegyzéseiben és mellékletében meghatározott felosztásától Indokolás A Közösség által finanszírozott kutatási tevékenység pénzügyi ellenırzésének javítása céljából az elıadó úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a költségvetési hatóságot a specifikus programok megvalósításáról és elızetesen tájékoztatnia kell azt minden olyan esetben, ha el kíván térni az általános költségvetésben részletezett kiadásoktól.
PE 362.659v02-00
HU
194/360
AD\597848HU.doc
ELJÁRÁS Cím
Hivatkozások Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD) ITRE BUDG 27.4.2005
Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma
Marilisa Xenogiannakopoulou 9.6.2005
Vizsgálat a bizottságban
22.2.2006 2.2.2006 +: –: 0:
Elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
34 1 0
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Laima Liucija Andrikien÷, Reimer Böge, Simon Busuttil, Paulo Casaca, Gérard Deprez, Valdis Dombrovskis, Brigitte Douay, Bárbara Dührkop Dührkop, James Elles, Szabolcs Fazakas, Louis Grech, Nathalie Griesbeck, Catherine Guy-Quint, Jutta D. Haug, Ville Itälä, Anne E. Jensen, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka,, Gérard Onesta, Giovanni Pittella, Antonis Samaras, Esko Seppänen, Nina Škottová, László Surján, Helga Trüpel, Kyösti Tapio Virrankoski, Ralf Walter, Thomas Wise, Marilisa Xenogiannakopoulou
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Albert Jan Maat, Hans-Peter Martin, Paul Rübig, José Albino Silva Peneda, Margarita Starkevičiūt÷
A zárószavazáson jelen lévı póttagok (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
AD\597848HU.doc
195/360
PE 362.659v02-00
HU
24.2.2006 VÉLEMÉNY A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatára irányuló javaslatról (COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) Fogalmazó: Satu Hassi
RÖVID INDOKOLÁS Sok tekintetben a Bizottságnak a hetedik keretprogramra vonatkozó javaslata pozitív. A javaslat számos, a Parlament által korábbi határozataiban elfogadott álláspontot figyelembe vesz. A javaslat valódi jelentısége azonban mindaddig bizonytalan marad, ameddig a 2007-tıl 2013-ig tartó idıszakra vonatkozó EU Pénzügyi Tervrıl határozat nem születik. Ha az elfogadott átfogó költségvetés a javasoltnál alacsonyabb, fennáll a veszélye annak, hogy a hetedik keretprogram tekintetében rendelkezésre álló elıirányzat jelentısen alatta maradhat az e javaslatban jelzettnél. Az eljárás is kifogásolható, mivel a Bizottság egyes programok tekintetében már közzétette javaslatait, tette ezt 2005. szeptember 21-én annak ellenére, hogy a keretprogramnak az együttdöntési eljárás során történı megvitatása jelenleg is folyamatban van, valamint hogy a keretprogram egyes programok alapjául is szolgál. E megközelítés alkalmazásával a Bizottság jelentıségének nagy részétıl már elıre megfosztja az együttdöntési eljárást. A környezetvédelem és közegészségügy szempontjából a Bizottság javaslata sok pozitív részletet tartalmaz. Az elıadó azok jóváhagyását javasolja, amelyek a szennyezés csökkentésével, a biológiai sokféleség védelmével, az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelemmel, új energiatechnológiák kifejlesztésével és az energiaintelligens Európa megteremtésével foglalkoznak Az elıadó javasolja, hogy világosabb hangsúlyt fektessenek a betegségmegelızésre és az ezen célt támogató kutatásra. Az elıadó a civil társadalom és a nıi jogok szerepének hangsúlyozását is javasolja. PE 362.659v02-00
HU
196/360
AD\597848HU.doc
Az elıadó javasolja, hogy az energiakutatás egyes területei a keretprogramban olyan sorrendben szerepeljenek, amely tükrözi az éghajlatváltozás ellenırzésére és a fenntartható fejlıdés elısegítésére vonatkozó különbözı lehetıségek prioritását, és az egyes energialehetıségek tekintetében külön költségvetési sorok létrehozását javasolja A javaslatban az is szerepel, hogy a széndioxid-befogással és lekötéssel foglalkozó kutatásnak a környezetre gyakorolt hatásával megegyezı figyelmet kell szentelni. Az elıadó azt a nézetet vallja, hogy a tiszta széntechnológiák kutatását a nagy múlttal és jelentıs erıforrásokkal rendelkezı széniparnak kell támogatnia. Az ıssejtek tekintetében az elıadó azt javasolja, hogy a közösségi finanszírozás ne az embrionális ıssejtkutatásban kerüljön felhasználásra, hanem csak a felnıtt ıssejtkutatásban, a köldökzsinór-ıssejtkutatásban, illetve olyan egyéb ıssejtkutatásokban, amelyek nem használnak embriót nyersanyagként. A mezıgazdasági biotechnológia tekintetében az elıadó hangsúlyozza a géntechnológiával nem módosított szervezetek biológiai sokszínősége védelmének és a géntechnológiával módosított szervezetek által a környezetre gyakorolt hatások kutatásának fontosságát. Az elıadó fel kívánja hívni továbbá a figyelmet a javasolt hetedik kutatási keretprogram energiarészlege és a javasolt hetedik Euratom kutatási program közötti aránytalanságra, amely utóbbi nem képezi részét az együttdöntési eljárásnak. Az Euratom-javaslat értelmében nagyobb finanszírozás jutna a fúzióra és az atomenergia egyéb aspektusaira 5 év alatt, mint amennyit az energiakutatás összes egyéb formájára biztosítanának 7 év alatt. Ez számos olyan EU-határozatnak ellentmond, amely megállapította, hogy a globális felmelegedést 2° alatt kell tartani, és ennek elérésében hangsúlyozta az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások szerepét. Az atomenergia nem szerepel az együttesen jóváhagyott prioritások között. Az atomenergia súlyos veszélyeket hordoz magában, és a maghasadás még elméletben sem tölthet be jelentıs szerepet az éghajlatváltozás ellenırzésében, mivel az urániumtartalékok túlságosan korlátozottak. A fúzió ezen idı alatt nem lesz képes évtizedekig használható energiát termelni, és jelenleg valójában nincs garancia arra, hogy valaha is évtizedekig életképes megoldás lesz. MÓDOSÍTÁSOK Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint felelıs bizottságot az alábbi módosításoknak a bizottság jelentésébe történı beillesztésére.
A Bizottság által javasolt szöveg1
A Parlament által javasolt módosítások Módosítás: 1
1
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
AD\597848HU.doc
197/360
PE 362.659v02-00
HU
(1a) preambulumbekezdés (új) (1a) Az államilag finanszírozott kutatásnak elsısorban az állami igényeket és prioritásokat kell szolgálnia.
Indokolás Az államilag finanszírozott kutatásnak olyan kutatási igényekre kell összpontosítania, amelyek a közérdeket szolgálják, és nem szabad engedni, hogy azt elsısorban az ipai versenyképesség irányítsa.
Módosítás: 2 (2) preambulumbekezdés (2) A kutatásnak a versenyképesség és a gazdasági növekedés biztosításában betöltött központi szerepét a lisszaboni Európa Tanács ismerte fel, amely kiemelte a tudás és az innováció elsıdleges fontosságát a foglalkoztatás növekedését is magában foglaló gazdasági fejlıdés szempontjából.
(2) A kutatásnak a versenyképesség és a gazdasági növekedés biztosításában betöltött központi szerepét a lisszaboni Európa Tanács ismerte fel, amely kiemelte a tudás és az innováció elsıdleges fontosságát a foglalkoztatás növekedését is magában foglaló gazdasági és társadalmi fejlıdés szempontjából.
Módosítás: 3 (4a) preambulumbekezdés (új) (4a) Az Európai Parlament felszólította az Uniót, hogy álljon élére a környezetvédelmi technológiák fejlesztésének és alkalmazásának, illetve a fenntartható termelés és fogyasztás biztosításának. A Parlament ismételten hangsúlyozta a kutatás szerepét az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó megoldások megtalálásában. A szükséges mértékő technológiai fejlıdés eléréséhez jelentıs közösségi kutatási erıfeszítésre van szükség. A Parlament hangsúlyozta továbbá a nık kizsákmányolása megakadályozásának szükségességét, és kizárta az emberi klónozás bármilyen Uniós programon PE 362.659v02-00
HU
198/360
AD\597848HU.doc
keresztül történı támogatását és finanszírozását.
Módosítás: 4 (5) preambulumbekezdés (5) Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt körök széleskörő támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-tıl 2013-ig terjedı idıtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitőzéseket.
(5) Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt nem kereskedelmi körök széleskörő támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-tıl 2013-ig terjedı idıtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitőzéseket.
Indokolás Fontos, hogy a Parlament olyan tudományos központokat támogasson, amelyek nem folytatnak semmilyen kereskedelmi tevékenységet.
Módosítás: 5 (10) preambulumbekezdés (10) Fokozni kell a kutatási és innovációs képességeket Európa-szerte, és biztosítani kell e képességek optimálisabb használatát.
(10) Fokozni kell a kutatási és innovációs képességeket Európa-szerte, és biztosítani kell e képességek optimálisabb használatát. Ezzel kapcsolatban kívánatos átgondolni a társasági adó alóli mentességet a KKV-k tekintetében, a 7. kutatás-fejlesztési keretprogram alapjában nyújtott EU támogatásokat illetıen.
Indokolás Az innovációs kapacitások optimális elosztása új közösségi szintő elképzelésekkel járhat az adózás területén.
Módosítás: 6 (12) preambulumbekezdés (12) Az „Együttmőködés” részben az Európai Unión belüli és kívüli transznacionális együttmőködést kell AD\597848HU.doc
(12) Az „Együttmőködés” részben az Európai Unión belüli és kívüli transznacionális együttmőködést kell 199/360
PE 362.659v02-00
HU
támogatni minden szinten, a tudományos és technológiai fejlıdés olyan fontos területeinek megfelelı témákban, amelyeken a kutatást támogatni és erısíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti, és ipari kihívásoknak való megfelelés érdekében.
támogatni minden szinten, a tudományos és technológiai fejlıdés olyan fontos területeinek megfelelı témákban, amelyeken a kutatást támogatni és erısíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti, közegészségügyi és ipari kihívásoknak való megfelelés érdekében.
Módosítás: 7 (14) preambulumbekezdés (14) A „Emberi erıforrás” részben az egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni, az európai kutatókat Európában kell marasztalni, Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról és vonzóbbá kell tenni Európát a legjobb kutatók számára.
(14) A „Emberi erıforrás” részben az egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni, az európai kutatókat Európában kell marasztalni, Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról és vonzóbbá kell tenni Európát a legjobb kutatók számára. Közösségi szinten megfontolandó ezzel összefüggésben az adóügyi harmonizációs intézkedések bevezetése a kutatók tekintetében.
Indokolás Az Európai Unió jogosan aggódik az Ázsiában és Amerikában végbemenı „agyelszívás” miatt, ahol vonzóbbak a munkakörülmények. A Tanács bizonyára be tudna vezetni speciális adóügyi harmonizációs intézkedéseket a magán és az állami szektor kutatói számára.
Módosítás: 8 (15) preambulumbekezdés (15) A „Kapacitások” részben javítani kell a kutatási infrastruktúrák használatát és fejlesztését, erısíteni kell a KKV-k innovatív kapacitását és képességüket a kutatásból származó elınyök kihasználására, támogatni kell a kutatásorientált regionális csoportosulások fejlıdését, fel kell szabadítani az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a kutatási potenciált, a tudományt és a társadalmat egymáshoz közelebb kell hozni a tudománynak és a technológiának az PE 362.659v02-00
HU
(15) A „Kapacitások” részben javítani kell a kutatási infrastruktúrák használatát és fejlesztését; egyszerősíteni kell a 7. keretprogramhoz való hozzáférés folyamatát; elı kell segíteni a 7. keretprogrammal kapcsolatos intézkedésekrıl szóló információk terjesztését; erısíteni kell a KKV-k innovatív kapacitását és képességüket a kutatásból származó elınyök kihasználására, támogatni kell a kutatásorientált regionális és helyi
200/360
AD\597848HU.doc
európai társadalomba való harmonikus integrálása érdekében és a nemzetközi együttmőködés támogatására horizontális cselekvéseket és intézkedéseket kell véghezvinni.
csoportosulások fejlıdését, fel kell szabadítani az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban, többek között a helyi központokban, a kutatási potenciált, a tudományt és a társadalmat egymáshoz közelebb kell hozni a tudománynak és a technológiának az európai társadalomba való harmonikus integrálása érdekében és a nemzetközi együttmőködés támogatására horizontális cselekvéseket és intézkedéseket kell véghezvinni. Indokolás
A 7. kutatási keretprogramhoz való hozzáférési eljárások egyszerőbbé tétele hozzájárul a kitőzött célkitőzések teljesítéséhez Hangsúlyt kell helyezni a helyi központok fejlesztésére, különösen az EU legkülsı régióiban elhelyezkedı központok esetében.
Módosítás: 9 (19) preambulumbekezdés (19) A keretprogram tevékenységeinek széles körben támogatott, kibıvített hatókörére, a finanszírozásnak a nemzeti és magán beruházásaira gyakorolt fellendítı hatására, a Közösségnek az új tudományos és technológiai kihívásokkal való szembenézésének igényére, az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá tételében a közösségi beavatkozás alapvetı szerepére, a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez hozzájáruló szélesebb körő hetedik keretprogramra tekintettel sürgetı szükség van az EU kutatási költségvetésének megkétszerezésére.
(19) A keretprogram tevékenységeinek széles körben támogatott, kibıvített hatókörére, a finanszírozásnak a nemzeti és magán beruházásaira gyakorolt fellendítı hatására, a Közösségnek az új tudományos és technológiai kihívásokkal való szembenézésének igényére, az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá tételében a közösségi beavatkozás alapvetı szerepére, az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos megoldásokra irányuló erıfeszítésekhez, az európai népesség egészsége érdekében, valamint a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez hozzájáruló szélesebb körő hetedik keretprogramra tekintettel sürgetı szükség van az EU kutatási költségvetésének megkétszerezésére.
Módosítás: 10 (24) preambulumbekezdés AD\597848HU.doc
201/360
PE 362.659v02-00
HU
(24) A hetedik keretprogramnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlıdés és a környezetvédelem ösztönzéséhez.
(24) A hetedik keretprogramnak és az általa támogatott projekteknek és technológiáknak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlıdés és a környezetvédelem ösztönzéséhez. Indokolás
A meghatározott programokat, projekteket és technológiákat is értékelni kell a fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulásukat illetıen.
Módosítás: 11 (25) preambulumbekezdés (25) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvetı etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni.
(25) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek elsısorban az emberek javát kell szolgálniuk, és tiszteletben kell tartaniuk az alapvetı etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája, az Európa Tanács emberi jogi egyezménye és az UNESCO bioetikai és emberi jogi egyetemes nyilatkozata tükröz.
Indokolás A kutatási tevékenységeknek nem szabad nagyobb munkanélküliséghez vezetni az EU polgárai között, vagy élılényekben kárt tenni, mint a klónozás vagy a születést megelızı kutatás stb. esetén.
Módosítás: 12 (28) preambulumbekezdés (28) Megfelelı intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelızésére és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltőnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett PE 362.659v02-00
HU
(28) Megfelelı intézkedéseket kell hozni egyrészt a támogatások hatékonysága, másrészt a források hatékony felhasználásnak ellenırzésére, és a szabálytalanságok és a csalás megelızésére és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltőnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet az Európai Közösségek 202/360
AD\597848HU.doc
helyszíni ellenırzésekrıl és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.
pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenırzésekrıl és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.
Indokolás Attól a pillanattól kezdve, hogy az állami forrásokra kötelezettséget vállaltak, ellenırizni kell a kutatási munkákra nyújtott elıirányzatok hatékonyságát.
Módosítás 13 (29) preambulumbekezdés (29) Fontos biztosítani a hetedik keretprogram pénzgazdálkodásának hatékonyságát és eredményességét, és végrehajtását a lehetı leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon végezni, valamint minden résztvevı számára ehhez könnyő hozzáférést nyújtani. Szükséges biztosítani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek való megfelelést, az egyszerősítés és jobb szabályozás követelményével együtt.
(29) Fontos biztosítani a hetedik keretprogram pénzgazdálkodásának hatékonyságát és eredményességét, és végrehajtását a lehetı leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon végezni, valamint minden résztvevı számára ehhez könnyő hozzáférést nyújtani. A hetedik keretprogram egyik legfontosabb jellemzıje az adminisztratív eljárások jelentıs mértékő egyszerősítése, valamint a kutatási projektek tudományos érdemeinek értékelésére helyezett nagyobb hangsúly. Szükséges biztosítani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek való megfelelést, az egyszerősítés és jobb szabályozás követelményével együtt.
Indokolás A projektek értékelésében a hangsúlynak a tudományos érdemen, nem az adminisztratív tulajdonságokon kell lennie.
AD\597848HU.doc
203/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 14 2. cikk (4) bekezdés (4) Emberi erıforrás: az Emberi erıforráspotenciál mind mennyiségi, mind minıségi erısítése Európában a kutatás és a technológia területén.
(4) Emberi erıforrás: az Emberi erıforráspotenciál mind mennyiségi, mind minıségi erısítése Európában a kutatás és a technológia területén. Közösségi szinten megfontolandó ezzel összefüggésben az adóharmonizáció a kutatók számára.
Indokolás Az Európai Unió jogosan aggódik az Ázsiában és Amerikában végbemenı „agyelszívás” miatt, ahol vonzóbbak a munkakörülmények. A Tanács bizonyára tud speciális adóügyi harmonizációs intézkedéseket hozni a magán és állami szektor kutatói számára.
Módosítás: 15 2. cikk (5) bekezdés (5) Kapacitások: az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeinek – mint például a kutatási infrastruktúrák, a kutatásorientált regionális csoportosulások, az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a teljes kutatási potenciál felszabadítása, a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatást, a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témák, a nemzetközi együttmőködés „horizontális” tevékenységei – a támogatása.
(5) Kapacitások: az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeinek – mint például a kutatási infrastruktúrák, a kutatásorientált regionális csoportosulások, az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban, beleértve a helyi kutatóközpontokat, a teljes kutatási potenciál felszabadítása, a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatást, a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témák, a nemzetközi együttmőködés „horizontális” tevékenységei – a támogatása és a tudományos csereprogramok támogatása az EU legkülsı régióiban.
Indokolás Az EU legkülsı régiói közötti együttmőködési és tudományos információcsere-igényeket is figyelembe kell venni.
Módosítás: 16 3. cikk A hetedik keretprogram végrehajtása egyedi programok útján történik. E programok PE 362.659v02-00
HU
A hetedik keretprogram végrehajtása egyedi programok útján történik. E programok 204/360
AD\597848HU.doc
meghatározzák a pontos célokat és végrehajtásuk részletes szabályait.
meghatározzák a pontos célokat és végrehajtásuk részletes szabályait. Az adminisztratív eljárásoknak a korábbi programokhoz képest jelentısen egyszerősödniük kell, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kutatási projektek tudományos érdemeinek értékelésére.
Indokolás A projektek értékelésében a hangsúlynak a tudományos érdemen és nem az adminisztratív tulajdonságokon kell lennie.
Módosítás: 17 6. cikk A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni.
A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az emberek és fejlıdésük javára, az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni, többek között az Európai Unió alapjogi chartájában, az Európa Tanács emberi jogi és a biogyógyászatról szóló egyezményében és az UNESCO bioetikai és emberi jogi egyetemes nyilatkozatában foglaltakkal összhangban kell végezni. Indokolás
A kutatási tevékenységeknek nem szabad nagyobb munkanélküliséghez vezetni az EU polgárai között, vagy élılényekben kárt tenni, mint a klónozás vagy a születést megelızı kutatás stb. esetén.
Módosítás: 18 7. cikk (1) bekezdés (1) Legkésıbb 2010-ben a Bizottság – külsı szakértık bevonásával – idıközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetıen a folyamatban lévı kutatási tevékenységek minısége és a kitőzött célok felé tett AD\597848HU.doc
(1) Legkésıbb 2010-ben a Bizottság – külsı szakértık bevonásával – idıközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetıen a folyamatban lévı kutatási tevékenységek minısége és egy független jelentésben kidolgozott célok felé tett lépések 205/360
PE 362.659v02-00
HU
lépések szempontjából
szempontjából. Indokolás
Tekintetbe véve, hogy a KTF napirendje állandó fejlıdésben van, a hetedik keretprogramot közelebbrıl kell figyelemmel kísérni.
Módosítás: 19 I. Melléklet, I. rész: „Együttmőködés”, harmadik bekezdés, bevezetı rész Az EU-cselekvésekhez meghatározott kilenc téma a következı:
Az EU-cselekvésekhez meghatározott tíz téma a következı: Indokolás
Ezen módosítás célja a következı módosítással való összhang biztosítása.
Módosítás: 20 I. Melléklet, I. rész: „Együttmőködés”, (3) bekezdés 9a) pont (új) 9a) Az alkotók és az ipar között csereprogram létrehozása. Indokolás Az Európai Unión belül sokszor elıfordul az európai kutatók vagy vállalkozók által kigondolt, befejezetlen innováció. Strukturális, költség- és egyéb okok miatt a kreatív elméknek nincs eszközük arra, hogy továbbfejlesszék elképzelésüket. Ez sajnálatos veszteség, mivel sokszor nem tudják, hová forduljanak azzal a szándékukkal, hogy eljárásaikat átengedjék egy olyan intézménynek, amely azokat kiterjedtebb kutatássá, vagy gyakorlatias ipari alkalmazássá változtatja. Az Európai Uniónak kell kiépítenie azokat a hidakat, amelyek az alkotók és az ipar közötti kapcsolat létrejöttéhez szükségesek.
Módosítás: 21 I. Melléklet, I. rész: „Együttmőködés”, ötödik bekezdés Külön figyelmet fordítanak a több témát átfogó kiemelt fontosságú kutatási területekre, mint például a tengertudományokra és -technológiákra.
PE 362.659v02-00
HU
Külön figyelmet fordítanak a több témát átfogó kiemelt fontosságú kutatási területekre, mint például a tengertudományokra és -technológiákra. Ennek a figyelemnek a megfelelı EUpolitika kidolgozását lehetıvé tevı eredmények koordinálásán és
206/360
AD\597848HU.doc
megszerzésén kell alapulnia. Indokolás Az Európai Uniónak megfelelı tengertudományi és -technológiai politika kidolgozására van szüksége. Módosítás: 22 I. Melléklet, I. rész: „Együttmőködés”, ötödik a) bekezdés (új) Biztosítani kell kis- és középvállalatok (KKV-k) – különösen a tudásalapú KKV-k bevonását gyakorlati támogatóintézkedésekkel, amelyeknek együtt kell járniuk az elért célok mennyiségi és minıségi ellenırzésével. Indokolás Figyelembe véve azt a lényeges szerepet, amit a KKV-k az innovációban és a versenyképesség javításában játszanak, a keretprogram részeként biztosítani kell hozzájárulásukat és értékelésüket.
Módosítás: 23 I. Melléklet, I. rész: „Együttmőködés”, ötödik b) bekezdés (új) Támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a tudományos párbeszéd elımozdítása és az eredmények eljuttatása a lehetı legnagyobb közönséghez a tudományos közösségen kívül, annak érdekében, hogy erısítse a civil társadalom szerepét a kutatásban. A nemek közötti egyenlıséget a kutatás minden szintjén elı kell mozdítani. Indokolás Tudásalapú társadalmat kell kialakítani, azon belül a nık jelentette teljes potenciált ki kell aknázni.
Módosítás: 24 I. Melléklet, I. rész: „Együttmőködés”, hetedik bekezdés
AD\597848HU.doc
207/360
PE 362.659v02-00
HU
Nevezetesen az ipari vonatkozású területek esetében az egyes témákat – több forrás mellett – a különbözı „európai technológiai platformok” munkájára alapozva választották ki, amely platformokat azokon a területeken állították fel, ahol az európai versenyképesség, gazdasági növekedés és jólét a kutatás és technológia jelentıs közép- és hosszú távú fejlıdésétıl függ. Az európai technológiai platformok összehozzák az érdekelt feleket az ipar vezetésével, a stratégiai kutatási menetrend meghatározása és végrehajtása végett. E keretprogram hozzájárul e stratégiai kutatási menetrendek megvalósításához, amennyiben azok tényleges hozzáadott értéket képviselnek Európa számára.
Nevezetesen az ipari vonatkozású területek esetében az egyes témákat – több forrás mellett – a különbözı „európai technológiai platformok” munkájára alapozva választották ki, amely platformokat azokon a területeken állították fel, ahol az európai versenyképesség, gazdasági növekedés és jólét a kutatás és technológia jelentıs közép- és hosszú távú fejlıdésétıl függ. Az európai technológiai platformok összehozzák az érdekelt feleket az ipar vezetésével, a stratégiai kutatási menetrend meghatározása és végrehajtása végett.
Indokolás Az ipar stratégiai kutatási menetrendjeinek a szolgálata nem a keretprogram feladata.
Módosítás: 25 I. Melléklet, I. rész: „Együttmőködés”, tizedik bekezdés Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában támogatják, többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények, külsı szakértık által nyújtott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, nagy nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás. Az etikai elveket és a nemek kérdésének PE 362.659v02-00
HU
Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában támogatják, többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények, külsı szakértık által nyújtott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, nagy nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás. Az etikai elveket, a hozzáférés és a nemek
208/360
AD\597848HU.doc
szempontjait is figyelembe veszik.
kérdésének szempontjait megfelelıen és horizontálisan figyelembe veszik minden érintett kutatási témában. Indokolás
Ellenkezı esetben az újonnan kifejlesztett technológiák új akadályokat jelentenek sok európai polgár számára; míg ha ezeket a kérdéseket már a tervezés idıszakában figyelembe veszik, a teljes hozzáférést kisebb beruházással lehet biztosítani (jellemzıen minden új projekt teljes költségvetésének 2-4%-ával).
Módosítás: 26 I. Melléklet, I. rész: „Közös technológiai kezdeményezések”, elsı bekezdés Néhány, korlátozott számú esetben a KTFcélkitőzés hatóköre és a szükséges források mértéke indokolttá teszi hosszú távú partnerségek közös technológiai kezdeményezések formájában való létrehozását a köz- és magánszféra között. E fıként az európai technológiai platformok munkájából eredı és a területükön egy vagy néhány kiválasztott kutatási szempontot lefedı kezdeményezések összefogják a magánszférabeli befektetéseket a nemzeti és európai közfinanszírozással, beleértve a kutatási keretprogram támogatásait és az Európai Beruházási Bank kölcsönfinanszírozását. A közös technológiai kezdeményezések elfogadása a Szerzıdés 171. cikke alapján (ebbe beletartozhat egy közös vállalkozás létrehozása is) vagy a Szerzıdés 166. cikke értelmében egyedi programokra vonatkozó határozatok alapján történhet.
AD\597848HU.doc
Néhány, korlátozott számú esetben a KTFcélkitőzés hatóköre és a szükséges források mértéke indokolttá teszi hosszú távú partnerségek közös technológiai kezdeményezések formájában való létrehozását a köz- és magánszféra között. E fıként az európai technológiai platformok munkájából eredı és a területükön egy vagy néhány kiválasztott kutatási szempontot lefedı kezdeményezések összefogják a magánszférabeli befektetéseket a nemzeti és európai közfinanszírozással, beleértve a kutatási keretprogram támogatásait és az Európai Beruházási Bank kölcsönfinanszírozását. A közös technológiai kezdeményezések elfogadása a Szerzıdés 171. cikke alapján (ebbe beletartozhat egy közös vállalkozás létrehozása is) vagy a Szerzıdés 166. cikke értelmében egyedi programokra vonatkozó határozatok alapján történhet. Minden közös technológiai kezdeményezést külön tanácsi határozatnak kell jóváhagynia, hogy biztosítani lehessen a különbözı tagállamok közötti nagyobb fokú korrektséget (gazdasági és mőszaki értelemben is).
209/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Az ilyen struktúráknak nyújtott támogatás nem vezethet a tagállamok közötti mőszaki és gazdasági különbségek növekedéséhez.
Módosítás: 27 I. Melléklet, I. rész: „Közös technológiai kezdeményezések”, harmadik bekezdés Különös figyelmet kell fordítani a közös technológiai kezdeményezések és az ugyanazon területre vonatkozó nemzeti programok és projektek globális koherenciájára és összehangolására.
Különös figyelmet kell fordítani a KKV-k és a kutatóintézetek részvételére e kezdeményezések során, valamint a közös technológiai kezdeményezések és az ugyanazon területre vonatkozó nemzeti programok és projektek globális koherenciájára és összehangolására. Indokolás
A kis-és középvállalatok részvétele a közös technológiai kezdeményezésben valóban fontos. Ugyanilyen fontos azonban a kutatóintézetek részvétele is, hogy garantálni lehessen, hogy az állami alapokból történı kutatás nem csak ipari, hanem társadalmi és közérdekeket is kielégít. Máskülönben az ipar által irányított közös technológiai kezdeményezések figyelmen kívül hagyhatják például a közlekedés biztonságát a vezetı kényelmével és az eltúlzott méretekkel szemben.
Módosítás: 28 I. Melléklet, I. rész: „Nemzetközi együttmőködés”, (1) bekezdés 2. felsorolási pont • Egyedi együttmőködési cselekvéseket szánnak minden téma területén harmadik országokkal egy bizonyos témakörben való együttmőködésre kölcsönös érdeklıdés esetén. Kétoldalú együttmőködési megállapodások vagy többoldalú párbeszéd útján szoros kapcsolat alakult ki az EU és ezen országok vagy országcsoportok között, ezek a cselekvések elınyben részesített eszközökként fognak szolgálni az EU és ezen országok közti együttmőködés végrehajtására. Ezek a cselekvések nevezetesen a következık: a tagjelölt országok, valamint szomszédos államok kutatási kapacitásainak megerısítését célzó cselekvések; a fejlıdı és felemelkedı országokat célzó PE 362.659v02-00
HU
• Egyedi együttmőködési cselekvéseket szánnak minden téma területén harmadik országokkal egy bizonyos témakörben való együttmőködésre kölcsönös érdeklıdés esetén. Kétoldalú együttmőködési megállapodások vagy többoldalú párbeszéd útján szoros kapcsolat alakult ki az EU és ezen országok vagy országcsoportok között, ezek a cselekvések elınyben részesített eszközökként fognak szolgálni az EU és ezen országok közti együttmőködés végrehajtására. Ezek a cselekvések nevezetesen a következık: a tagjelölt országok, valamint szomszédos államok kutatási kapacitásainak megerısítését célzó cselekvések; a fejlıdı és felemelkedı országokat célzó
210/360
AD\597848HU.doc
együttmőködési tevékenységek, melyek ezen országoknak a sajátságos szükségleteire összpontosítanak például az egészség, a mezıgazdaság, a halászat és környezetvédelem területén, és amelyeket ezen országok kapacitásához igazodó pénzügyi feltételekkel hajtanak végre.
együttmőködési tevékenységek, melyek ezen országoknak a sajátságos szükségleteire összpontosítanak például az egészség, különös tekintettel a ritka, valamint az elhanyagolt betegségekre, a mezıgazdaság, a halászat és környezetvédelem területén, és amelyeket ezen országok kapacitásához igazodó pénzügyi feltételekkel hajtanak végre.
Indokolás Nagyobb figyelmet kell fordítani a ritka, valamint az elhanyagolt betegségekre.
Módosítás: 29 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Célkitőzés” alpont Az európai polgárok egészségének javítása és az európai, egészségügyhöz kötıdı ágazatok és vállalkozások versenyképességének növelése, világszintő egészségügyi problémák – beleértve az újonnan fellépı járványokat – megoldásának keresése mellett. Hangsúlyt fektetnek az átültetı kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba való átültetése), az új terápiák kifejlesztésére és validálására, az egészségjavítási és megelızési módszerekre, a diagnosztikai eszközökre és technológiákra, valamint a fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerekre.
AD\597848HU.doc
Az európai polgárok testi és lelki egészségének javítása és hozzájárulás az európai egészségügyi szektor teljesítményéhez, az egészségügyhöz kötıdı ágazatok és vállalkozások versenyképességének támogatása, világszintő egészségügyi problémák megoldásának keresése mellett, beleértve az újonnan fellépı járványokat, a ritka és elhanyagolt betegségeket. A kutatás mind a betegségek megakadályozását, mind a hatékony kezelési módok és gyógyszerek kifejlesztését célul tőzi ki az államilag finanszírozott kutatás eredményeihez való méltányos hozzáférés mellett. Hangsúlyt fektetnek az átültet kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba való átültetése klinikai szinten és a népesség körében), az új terápiák kifejlesztésére és validálására, az egészségjavítási és megelızési módszerekre, a diagnosztikai eszközökre és technológiákra, az egészséges öregedés technológiáira, valamint a fenntartható, hozzáférhetı és hatékony egészségügyi rendszerekre.
211/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 30 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Indoklás” alpont, második bekezdés Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinsonkór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek, légzıszervi megbetegedések, reumatikus betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimerés Parkinson-kór, és a gyermekegészségügyhöz kapcsolódó, nem fertızı betegségek) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. A betegségek, a molekuláristól a társadalmi szintig terjedı okainak feltárását célzó epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése és e betegségek terén járványügyi kutatások folytatása szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását, beleértve a köldökzsinór-vérbıl származó ıssejtek tárolására szolgáló ıssejtbankokat.
Módosítás: 31 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Indoklás” alpont, harmadik bekezdés Egy erıs EU-szintő orvosbiológiai kutatás segít megerısíteni az európai egészségügyi célú biotechnológiát, orvostechnológiát és gyógyszeripart. Az EU-nak aktív szerepet PE 362.659v02-00
HU
Egy erıs EU-szintő orvosbiológiai kutatás az egészség javítását szolgálja és segít megerısíteni az európai egészségügyi célú biotechnológiát, orvostechnológiát és 212/360
AD\597848HU.doc
kell játszania az innovációt elısegítı környezet megteremtésében a gyógyszerészeti ágazatban, nevezetesen a klinikai kutatás sikereinek fokozása érdekében. A kutatásorientált KKV-k képezik az egészségügyi célú biotechnológia és orvostechnológia fı gazdasági hajtóerejét. Bár Európa ma több biotechnológiai vállalkozással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ezek többsége kicsi és fiatalabb versenytársainál. Az EUszintő köz-magán kutatási erıfeszítések elısegítik ezek fejlıdését. Az EU-szintő kutatás hozzájárul új szabályok és szabványok kifejlesztéséhez is megfelelı jogalkotási keret felállítása céljából az új gyógyászati technológiák számára (pl. regeneratív orvoslás).
gyógyszeripart. . A kutatásorientált KKV-k képezik az egészségügyi célú biotechnológia és orvostechnológia fı gazdasági hajtóerejét. Bár Európa ma több biotechnológiai vállalkozással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ezek többsége kicsi és fiatalabb versenytársainál. Az EUszintő köz-magán kutatási erıfeszítések elısegítik ezek fejlıdését. Az EU-szintő kutatás hozzájárul új szabályok és szabványok kifejlesztéséhez is megfelelı jogalkotási keret felállítása céljából az új gyógyászati technológiák számára (pl. regeneratív orvoslás). Az európai kutatás és innováció az alternatív stratégiák terén és különösen a nem állati módszerek a nemzetközi szinten vezetı szerepet biztosítanak a közösség és az érintettek azon aggodalmának kezelésében, hogy továbbra is állatokat használnak az orvosbiológiai kutatásokban, ezenkívül piacot is biztosíthatnak az ipari ágazatok számára. A szubszidiaritás elvével összhangban a közösségi kutatás finanszírozás a felnıtt ıssejtkutatásra és a köldökzsinórıssejtkutatásra összpontosít, és nem fogja meggátolni, hogy a megsemmisítésre szánt létszám feletti embriókat kezelési célú kutatásra használják fel. Az Európa Tanács, az emberi jogokról és az orvosbiológiáról szóló egyezményének (Oviedói Egyezmény, 1997.) 18. cikke alapján emberi embrió létrehozása kutatás céljából tilos. Ezzel összefüggésben szükség van a MICE (Medicines Investigation for the Children of Europe) program létrehozásának támogatására, a gyermekgyógyászatban használt gyógyszerekrıl szóló, a 1786/92/EGK tanácsi rendeletet, a 2001/83/EK irányelvet és a 726/2004/EK rendeletet módosító …/… /EK rendelete értelmében.
AD\597848HU.doc
213/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Az Európai Unió, 2000 december 7-én Nizzában kiadott Alapjogi Chartája kifejezetten tiltja az eugenika gyakorlatát és a szaporodást célzó klónozást, de nem tesz említést kifejezetten az embriókutatásról (3.cikk) – „(...) az idevonatkozó nemzetközi konvenciókkal és viselkedési kódexekkel – így az Európa Tanács, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én aláírt Egyezményével, valamint ennek az emberi lények klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítı Jegyzıkönyvével - összhangban” Forrás: Commission Staff Working Paper Report On Human Embryonic Stem Cell Research Brussels, 3.4.2003 SEC(2003) 441 Fontos kitartani az Európai Parlament azon álláspontja mellett, amellyel a MICE program létrehozását a 7. kutatási keretprogramon belül kívánja elérni.
Módosítás: 32 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészség”, „Indoklás “ alpont, negyedik bekezdés A tervezett tevékenységeket, amelyek magukban foglalják a szakpolitikai követelmények szempontjából lényeges kutatást, az alábbi felsorolás tartalmazza. Két stratégiai kérdés, a gyermekegészség és az idısödı népesség egészségének kezelése több tevékenységen keresztül történik. Az európai technológiai platformok által megállapított kutatási menetrendek, mint amilyen az innovatív gyógyszerekre vonatkozó, szükség szerint támogatást kapnak. E tevékenységek kiegészítésére és az új politikai igények megválaszolására további cselekvések támogathatók, például az egészségpolitikai kérdések, valamint a foglalkozás-egészségügy és a munkahelyi biztonság területén.
PE 362.659v02-00
HU
A tervezett tevékenységeket, amelyek magukban foglalják a szakpolitikai követelmények szempontjából lényeges kutatást, az alábbi felsorolás tartalmazza. Három stratégiai kérdés, a gyermekegészség, a nık egészsége és az idısödı népesség egészségének kezelése több tevékenységen keresztül történik. Az európai technológiai platformok által megállapított kutatási menetrendek, mint amilyen az innovatív gyógyszerekre vonatkozó, szükség szerint támogatást kapnak. E tevékenységek kiegészítésére és az új politikai igények megválaszolására további cselekvések támogathatók, például az egészségpolitikai kérdések, valamint a foglalkozás-egészségügy és a munkahelyi biztonság területén. Különösen szükség van a népesség alcsoportjai, többek között a fogyatékkal élık, a kisebbségek és a hátrányos helyzetben élık igényeinek vizsgálatára és tanulmányozására.
214/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 33 I.. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 1. alcím: „Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában”, elsı francia bekezdés - Nagy áteresztıképességő (highthroughput) kutatás. Az orvosbiológiai kutatás területén a kísérletezés fejlıdésének gyorsítása az adatgenerálás, szabványosítás, -szerzés és -elemzés javításával.
- Nagy áteresztıképességő (highthroughput) kutatás. Az orvosbiológiai kutatás területén a kísérletezés fejlıdésének gyorsítása az adatgenerálás, szabványosítás, -szerzés és -elemzés javításával. Neurológiai és viselkedésbiológiai, genetikai és genomikai ember- és állategészségügyi alapkutatásokkal.
Indokolás A jelenlegi kutatás bizonyította a neuropszichológiai alapkutatásokba – mint a biológiai tudományok és az emberi lények megismerésének sarokköve – történı beruházások szükségességét.
Módosítás: 34 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészség”, „Tevékenységek” alpont, 1. alcím: „Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában”, második francia bekezdés - Felismerés, diagnózis és ellenırzés. A nem invazív vagy kismértékben invazív módszerekre fektetve a hangsúlyt.
- Felismerés, diagnózis és ellenırzés. A nem invazív vagy kismértékben invazív módszerekre és olyan technológiákra, mint például a DNS-csipek és molekuláris képalkotás és diagnosztikára fektetve a hangsúlyt. A terápiához kapcsolódó, diagnosztikai eszközöket kiemelten kell kezelni.
Indokolás Különösen a genetikai megbetegedéseknél, de más betegségek esetén is, a diagnosztika az elmúlt évek során óriásit fejlıdött, különösen a DNS-szekvenálás miatt. Nagy szakadék található azonban a diagnózis és a terápia között. A beteg szempontjából döntı fontosságú, hogy ne csak a diagnózist állapítsák meg, hanem a beteg kezelésben is részesüljön. Ezért kell elsıbbségben részesíteni azokat a kutatási tevékenységeket, amelyek e problémával foglalkoznak.
Módosítás: 35 AD\597848HU.doc
215/360
PE 362.659v02-00
HU
I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 1. alcím: „Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában”, harmadik francia bekezdés - A terápiák megfelelıségének, biztonságának és hatékonyságának prognózisa Biológiai markerek, in vivo és in vitro módszerek és modellek – beleértve a szimulációt, farmakogenomikát –, célzott gyógyászati megközelítések és állatkísérleteket kiváltó megoldások kifejlesztése és validálása.
- A terápiák megfelelıségének, biztonságának és hatékonyságának prognózisa. Biológiai markerek, in vivo és in vitro módszerek és modellek – beleértve a szimulációt, farmakogenomikát –, célzott gyógyászati megközelítések és egyéb állatkísérleteket kiváltó megoldások kifejlesztése és validálása, különösen a nem emberi fıemlısök helyettesítésére.
Indokolás Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló jegyzıkönyv követelményei és az állatkísérletekkel kapcsolatos komoly európai aggodalmak miatt az EU számára elfogadhatatlan, hogy az in vivo módszerek és modellek fejlesztését finanszírozza. A 86/609/EGK tanácsi irányelv 23. cikke és a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program 7.2 (a) és (b) cikkének megfelelıen az EU-nak állatkísérletetek kiváltó megoldásokat kell kifejleszteni és engedélyezni. Ezenkívül az Európai Bizottság és Tanács többször is kifejtette azt a véleményét, hogy csökkenteni és helyettesíteni kell a kutatásokban a nem-emberi fıemlısök alkalmazását, így a kutatásban használt állatok védelmében tanácsi határozattal hozott 1999/575/EK európai konvenció preambulumában. Ezért ezeket a szempontokat figyelembe kell venni a Keretprogramon belüli EU-finanszírozások során.
Módosítás: 36 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 1. alcím: „Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában”, negyedik francia bekezdés - Innovatív gyógyászati megközelítések és beavatkozás. Több betegség és rendellenesség esetén alkalmazható fejlett terápiák és technológiák további fejlıdésének megszilárdítása és biztosítása.
- Innovatív gyógyászati megközelítések és beavatkozás. Több betegség és rendellenesség esetén, beleértve a gyermekeket érintıket is, alkalmazható fejlett terápiák és technológiák további fejlıdésének megszilárdítása és biztosítása. A felnıtt ıssejteket alkalmazó kutatást elsıbbséggel kell kezelni.
Módosítás: 37 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészség”, „Tevékenységek” alpont, 2. alcím: „Kutatás az emberi egészség szolgálatában”, második francia bekezdés
PE 362.659v02-00
HU
216/360
AD\597848HU.doc
- Az agyra és betegségeire, az ember fejlıdésére és öregedésére irányuló kutatás A egészséges öregedés folyamatának megismerése, valamint a gének és a környezet és az agyi aktivitás közti interakció, normál körülmények között illetve agybetegségek esetén.
- Az agyra és betegségeire, az ember fejlıdésére és öregedésére irányuló kutatás A egészséges fejlıdés és öregedés folyamatának megismerése, valamint a gének és a környezeti tényezık és az agyi aktivitás közti interakció, normál körülmények között illetve agybetegségek esetén.
Módosítás: 38 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 2. alcím: „Kutatás az emberi egészség szolgálatában”, második a) francia bekezdés (új) - Humán etológia. Az ember és a városi, természeti és kulturális környezet tanulmányozása. Indokolás Magának az embernek, valamint a környezettel kapcsolatos reakcióinak és az ahhoz történı alkalmazkodásának megismerése alapvetı fontosságú viselkedésének és az esetleges diszfunkciók megértésének céljából.
Módosítás: 39 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 2. alcím: „Kutatás az emberi egészség szolgálatában”, harmadik francia bekezdés - Átültetı kutatás a fertızı betegségek területén. Az anti-mikrobiális gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a HIV/AIDS, malária és tuberkulózis, valamint az újonnan fellépı járványok (pl. SARS és a fokozottan fertızı influenza) elleni küzdelem.
- Átültetı kutatás a fertızı betegségek területén. Az anti-mikrobiális gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a HIV/AIDS, malária és tuberkulózis, valamint az újonnan fellépı járványok (pl. SARS és a fokozottan fertızı influenza) és az elhanyagolt betegségek elleni küzdelem.
Indokolás Sok, elsısorban a fejlıdı országokat érintı betegség létezik, amelyeket a átültetı kutatás terén elhanyagolnak. Hangsúlyt kell helyezni az elhanyagolt betegségekre, mivel azok kívül esnek a gyógyszeripari kutatások és a fejlesztési erıfeszítések látókörén.
AD\597848HU.doc
217/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 40 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészség”, „Tevékenységek” alpont, 2. alcím: „Kutatás az emberi egészség szolgálatában”, negyedik francia bekezdés - Átültetı kutatás a súlyos betegségek területén: rák, szív- és érrendszeri betegségek, diabetes/elhízás, ritka betegségek és egyéb krónikus betegségek (például az osteoarthritis). Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelızés a diagnosztika és kezelés területén, a klinikai kutatást is beleértve.
- Átültetı kutatás a súlyos betegségek területén: rák, szív- és érrendszeri betegségek, légzıszervi betegségek, tüdıbetegség, diabetes/elhízás, ritka betegségek, elhanyagolt betegségek és egyéb krónikus betegségek (például az osteoarthritis és reumatikus panaszok). Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelızés a diagnosztika és kezelés területén, a klinikai kutatást is beleértve. Indokolás
Több figyelmet kell szentelni a ritka betegségek és az elhanyagolt betegségek, mint pl. a tuberkulózis, malária stb. kezelésére és megelızésére.
Módosítás: 41 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1 pont: „Egészség”, „Tevékenységek” alpont, 2. alcím: „Kutatás az emberi egészség szolgálatában” negyedik a) francia bekezdés (új) - Átültetı kutatás a környezethez és a munkához kapcsolódó stressztényezık által okozott betegségek területén (pl. asztma, allergiák).
Módosítás: 42 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 2. alcím: „Kutatás az emberi egészség szolgálatában” negyedik b) francia bekezdés (új) - Palliatív gyógyászat: a jelenleg még nem gyógyítható betegségek fájdalomcsillapításra irányuló és tüneti kezelése, a beteg tüneteinek a lehetı leghatékonyabb megszüntetése érdekében. Indokolás Számos betegség az elkövetkezendı 7-8 év folyamán nem lesz gyógyítható. Az RFP7 lejárata után is emberek halnak majd meg betegségek következtében . A palliatív medicina célja a szenvedés, fıképpen a fájdalom, valamint az olyan tünetek, mint a szomjúság, viszketés és hányinger megszüntetése, amikor a betegség oka ellen már nem lehet küzdeni. PE 362.659v02-00
HU
218/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 43 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 3. alcím: „Az európai polgárok számára nyújtott otthoni egészségügyi szolgáltatások optimalizálása” elsı francia bekezdés - A klinikai eredmények klinikai alkalmazásokba való átültetése. A klinikai döntéshozatal és a klinikai klinikai kutatás eredményeinek klinikai gyakorlatba való átültetési módjának megértése, elsısorban a gyermekek, nık és az idısebb népesség sajátos szempontjainak figyelembevételével.
- A klinikai eredmények klinikai alkalmazásokba való átültetése. A klinikai döntéshozatal és a klinikai kutatás eredményeinek klinikai gyakorlatba való átültetési módjának megértése, elsısorban a gyermekek, nık, az idısek és a fogyatékkal élık sajátos szempontjainak figyelembevételével.
Indokolás Az egészségügyi ellátás kialakítása sokszor olyan, hogy hozzáférhetısége a fogyatékkal élık számára nem biztosított. Nem állnak rendelkezésre kutatások arról, hogy e hátrányos helyzető csoportokhoz hogyan jut el az egészségügyi ellátás, így vizsgálódásra van szükség ezen a területen.
Módosítás: 44 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 3. alcím: „Az európai polgárok számára nyújtott otthoni egészségügyi szolgáltatások optimalizálása” második francia bekezdés - Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévı egészségügyi rendszereket – minısége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe megfelelı emberi erıforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minıségő egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzájutást befolyásoló tényezık elemzése, beleértve a népesség változásainak elemzését (p. öregedés, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények).
AD\597848HU.doc
- Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévı egészségügyi rendszereket – minısége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe megfelelı emberi erıforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minıségő egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzájutást befolyásoló tényezık elemzése, beleértve a népesség változásainak elemzését (p. öregedés, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények). A népesség hátrányos helyzető csoportjai, többek között a fogyatékkal élık hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz.
219/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Az egészségügyi ellátás kialakítása sokszor olyan, hogy a fogyatékkal élık és az etnikai kisebbségi csoportok számára történı hozzáférhetısége nem biztosított. Nem állnak rendelkezésre kutatások arról, hogy e hátrányos helyzető csoportokhoz hogyan jut el az egészségügyi ellátás, és vizsgálódásra van szükség ezen a területen.
Módosítás: 45 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Egészségügy”, „Tevékenységek” alpont, 3a. alcím (új) • Állatkísérleteket kiváltó stratégiák és a nem állatokon végzett kísérleti eljárások - Fokozott kutatás az állatkísérletek alternatíváinak fejlesztése és jóváhagyása területén. Az állatkísérleteket kiváltó stratégiák, és különösen a nem állatokon végzett kísérleti eljárások humán és állatgyógyászati vakcinakísérletek, a toxikológiai és gyógyszerbiztonsági kísérletek céljából és egyéb kutatási területeken. Különös figyelmet kell szentelni a nem emberi fıemlısök helyettesítésének. Indokolás Az állatok védelmérıl és jólétérıl szóló Jegyzıkönyv, a 86/609/EGK tanácsi irányelv 23. cikke és a 6. közösségi környezetvédelmi cselekvési program 7.2 cikke a) és b) pontja értelmében, az állatkísérleteket kiváltó stratégiák fejlesztését és validálását, valamint különösen a nem állatokon végzett kísérleti eljárásokat az egészséggel és az orvosbiológiai kutatásokkal kapcsolatos tevékenységek közé kell sorolni.
Módosítás: 46 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 1. pont: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Célkitőzés” alpont Az európai tudásalapú biogazdaság felépítése a tudomány, az ipar és más érdekeltek erıfeszítéseinek egyesítésével, az új és kialakulóban lévı kutatási lehetıségek kiaknázásával, amelyek választ keresnek korunk társadalmi és gazdasági kihívásaira: a biztonságosabb, egészségesebb és jobb minıségő élelmiszer és a megújuló biológiai PE 362.659v02-00
HU
Az európai tudásalapú biogazdaság felépítése a tudomány, az ipar és más érdekeltek erıfeszítéseinek egyesítésével, az új és kialakulóban lévı kutatási lehetıségek kiaknázásával, amelyek választ keresnek korunk társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira: a biztonságosabb, egészségesebb és jobb minıségő élelmiszer 220/360
AD\597848HU.doc
erıforrások felhasználása és elıállítása iránti egyre növekvı igényre; a járványos állatbetegségek és a zoonózis, valamint az élelmiszerekkel összefüggı rendellenességek egyre növekvı kockázataira; a mezıgazdasági és halászati termelés fenntarthatóságának és biztonságosságának a különösen az éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettségére; valamint a jó minıségő élelmiszer iránti, az állatok jólétét és a vidéki környezetet is figyelembe vevı egyre növekvı keresletre.
és a megújuló biológiai erıforrások felhasználása és elıállítása iránti egyre növekvı igényre; a járványos állatbetegségek és a zoonózis, valamint az élelmiszerekkel összefüggı rendellenességek egyre növekvı kockázataira; a mezıgazdasági és halászati termelés fenntarthatóságának és biztonságosságának a különösen az éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettségére; valamint a jó minıségő élelmiszer iránti, az állatok jólétét és a vidéki környezetet is figyelembe vevı egyre növekvı keresletre.
Módosítás: 47 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 2. pont „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Indoklás” alpont, elsı bekezdés A biológiai erıforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható elıállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innovációk és a kapcsolódó tudás elırehaladása alapot ad új, fenntartható, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezıgazdasági, halászati, élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban elıállított termékek kifejlesztéséhez. Az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégiával összhangban ez segíti az európai biotechnológiai és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. Az élelmiszer- és takarmányláncok biztonságosságára, az étrenddel összefüggı betegségekre, az élelmiszerek megválasztására, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggı betegségek (például az elhízás vagy az allergiák) és a fertızı betegségek (például a fertızı szivacsos agyvelıbántalom vagy a AD\597848HU.doc
A biológiai erıforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható elıállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innovációk és a kapcsolódó tudás elırehaladása alapot ad új, fenntartható, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezıgazdasági, halászati, élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban elıállított termékek kifejlesztéséhez. Az egészséges élelmiszerek és egyéb termékek fenntartható elıállítása, illetve az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégia segíti az európai biotechnológiai és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. Az élelmiszer- és takarmányláncok biztonságosságára, az étrenddel összefüggı betegségekre, az élelmiszerek fenntartható megválasztására, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggı betegségek (például az elhízás vagy az allergiák) és a 221/360
PE 362.659v02-00
HU
madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévı politikák végrehajtásában és az új politikák és szabályozás kialakításában a köz-, állat- és növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.
fertızı betegségek (például a fertızı szivacsos agyvelıbántalom vagy a madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévı politikák végrehajtásában és az új politikák és szabályozás kialakításában a köz-, állat- és növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.
Indokolás Az innováció területén folytatott kutatást a biogazdálkodás és egyéb kevés inputot igénylı gazdálkodási rendszerek tekintetében.
Módosítás: 48 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 2. pont: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Tevékenységek” alpont, elsı felsorolási pont • A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk kiaknázását is; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek, beleértve a biogazdálkodást, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k hatását is; fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; vidékfejlesztés; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a zoonózisokat is; az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.).
PE 362.659v02-00
HU
• A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve természetes biodiverzitásuk és meglévı genetikus erıforrásaik védelmét és fenntartható kiaknázását is; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek, beleértve a bio- és egyéb fenntartható kis energiaigényő gazdálkodási rendszereket; a markerrel segített tenyésztést, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k környezetre és az emberekre gyakorolt hatásának figyelését és értékelését; fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; integrált vidékfejlesztés, beleértve a civil társadalom döntéstervezésben és -hozatalban való részvételének vonatkozásait; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a zoonózisokat is; az élelmiszertermelés
222/360
AD\597848HU.doc
fenntarthatóságára és élelmiszerellátás biztonságára vonatkozó egyéb fenyegetéseket (beleértve az éghajlatváltozást és az olajlelıhelyek kimerülését); az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása és hasznosítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.). Indokolás E tevékenységnek az élelmiszertermelés fenntarthatóságára és az erıforrás-kezelésre kell összpontosítania.
Módosítás: 49 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 2. pont: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Tevékenységek” alpont, második felsorolási pont • „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást is; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minıségének, illetıleg vegyi és mikrobiológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerlánc épsége (és ennek ellenırzése); a környezet és az élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon követhetıség.
AD\597848HU.doc
• „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, kulturális, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást és allergiákat is; egyes élelmiszerek és étrendek egészségügyi elınyeit; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási, szállítási és kiskereskedelmi technológiák (beleértve a csomagolás és az élelmiszermérföldek csökkentését is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minıségének, illetıleg vegyi és biológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerlánc épsége és fenntarthatósága (és ennek ellenırzése); a környezet és az élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon 223/360
PE 362.659v02-00
HU
követhetıség.
Módosítás: 50 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 2. pont: „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia”, „Tevékenységek” alpont, harmadik felsorolási pont • A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok és biotechnológia: Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékő termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erıforrások is), beleértve az újszerő gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis; erdészet és fa alapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; környezeti helyreállítás és tisztább feldolgozás.
• A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok és biotechnológia: Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékő termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erıforrások is), beleértve az újszerő fenntartható és megújuló energiaalapú gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis; erdészet és fa alapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; környezeti helyreállítás és tisztább feldolgozás.
Módosítás 51 I. Melléklet, I. rész, “Témák” szakasz, 3. pont: “Információs és kommunikációs technológiák”, “Indoklás” alpont, második bekezdés A rohamosan növekvı gazdasági és társadalmi elvárások, valamint az IKT egyre fokozódó elterjedése a mindennapi életben és a technikai határok tágításának igénye együtt egyre terjedelmesebb kutatási menetrendet követelnek. A technológiát közelebb hozni az emberek és a szervezetek szükségleteihez annyit tesz, mint: elrejteni a technológia bonyolultságát és a szükségletek függvényében felszínre hozni a funkcionalitást; a technológiákat egyszerően használhatóvá, elérhetıvé és megfizethetıvé tenni; olyan új IKT alapú alkalmazásokat, megoldásokat és szolgáltatásokat kifejleszteni, amelyek megbízhatóak, hibamentesek és alkalmazkodnak a felhasználók egyéni igényeihez és elvárásaihoz. A „többet kevesebbért” elvárás PE 362.659v02-00
HU
A rohamosan növekvı gazdasági és társadalmi elvárások, valamint az IKT egyre fokozódó elterjedése a mindennapi életben és a technikai határok tágításának igénye együtt egyre terjedelmesebb kutatási menetrendet követelnek. A technológiát közelebb hozni az emberek és a szervezetek szükségleteihez annyit tesz, mint: elrejteni a technológia bonyolultságát és a szükségletek függvényében felszínre hozni a funkcionalitást; a technológiákat egyszerően használhatóvá, elérhetıvé és megfizethetıvé, valamint mindenki, többek között a fogyatékkal élık számára elérhetıvé tenni; olyan új IKT alapú alkalmazásokat, megoldásokat és szolgáltatásokat kifejleszteni, amelyek megbízhatóak, hibamentesek és alkalmazkodnak a 224/360
AD\597848HU.doc
által vezéreltetve az IKT kutatói világszintő versenyben vannak a további miniatürizálás, a számítási, kommunikációs és médiatechnológiák konvergenciája, valamint a többi kapcsolódó tudománnyal és kutatási területtel való konvergencia irányítása és a tanulni és fejlıdni képes rendszerek kifejlesztése területén. A tevékenységek e sokrétőségébıl egy új technológiai hullám látszik kibontakozni. Az IKT-re irányuló kutatási tevékenység továbbá a tudomány és a technológia területeinek szélesebb skálájára támaszkodik, és figyelembe veszi a biológia és az élettudományok, a pszichológia, a pedagógia, a kognitív tudományok és a társadalomtudományok eredményeit is.
felhasználók egyéni igényeihez és elvárásaihoz, az IKT-nek a fenntartható fejlıdésben, különösen a közlekedésirányításban, energiamegırzésben és a természeti erıforrások használatában való alkalmazásával. A „többet kevesebbért” elvárás által vezéreltetve az IKT kutatói világszintő versenyben vannak a további miniatürizálás, a számítási, kommunikációs és médiatechnológiák konvergenciája, valamint a többi kapcsolódó tudománnyal és kutatási területtel való konvergencia irányítása és a tanulni és fejlıdni képes rendszerek kifejlesztése területén. A tevékenységek e sokrétőségébıl egy új technológiai hullám látszik kibontakozni. Az IKT-re irányuló kutatási tevékenység továbbá a tudomány és a technológia területeinek szélesebb skálájára támaszkodik, és figyelembe veszi a biológia és az élettudományok, a pszichológia, a pedagógia, a kognitív tudományok és a társadalomtudományok eredményeit is.
Indokolás A fogyatékkal élık hozzáférése az információs társadalomhoz kétségtelenül alapvetı fontosságú a hátrányos helyzető csoportok társadalmi befogadását célzó lisszaboni célkitőzések teljesítése érdekében. E tekintetben az EFA úgy véli, hogy egy, a Keretprogram általi kétrétő megközelítés elfogadása szükséges, amely magában foglalja mind a segítı technológiák (AT) és a „mindenki számára történı tervezés” elveit. Az e területen végbemenı gyors ütemő innováció és változások miatt alapvetı fontosságú, hogy a fogyatékos felhasználók perspektíváit és hozzájárulásait horizontálisan integrálják az információs társadalommal kapcsolatos projektek többségén belül, mind az árukkal/eszközökkel kapcsolatos IKT-innovációk és -szolgáltatások, mind a segítı technológiák és az univerzális tervezés közti kölcsönhatás tekintetében..
Módosítás: 52 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 3. pont: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Indoklás” alpont, negyedik bekezdés Az IKT-ra irányuló kutatási tevékenységek egy átfogó és holisztikus stratégián keresztül szorosan kapcsolódnak az IKT AD\597848HU.doc
Az IKT-ra irányuló kutatási tevékenységek egy átfogó és holisztikus stratégián keresztül szorosan kapcsolódnak az IKT 225/360
PE 362.659v02-00
HU
kibontakoztatására irányuló politikai cselekvésekhez és a szabályozó intézkedésekhez. A prioritások meghatározása kiterjedt konzultációkat követıen történt, amelyekbe bekapcsolódott több európai technológiai platform és ipari kezdeményezés többek között a nanoelektronika, a beágyazott rendszerek, a mobil hírközlés, az elektronikus média, a robotika és a szoftverek, a szolgáltatások és a számítóhálózatok (Gridek) területérıl.
kibontakoztatására irányuló politikai cselekvésekhez és a szabályozó intézkedésekhez. A prioritások meghatározása kiterjedt konzultációkat követıen történt, amelyekbe bekapcsolódott több európai technológiai platform és ipari kezdeményezés többek között a nanoelektronika, a beágyazott rendszerek, a mobil hírközlés, az elektronikus média, a robotika és a szoftverek, a szolgáltatások és a számítóhálózatok (Gridek) és Európa magas szintő számítástechnikai kapacitásának növelése céljából tervezett releváns infrastruktúra (GÉANT és GRID) területérıl. Indokolás
A GÉANT-ot, a nagysebességő hálózatokat és a GRID technológiákat teljes mértékben támogatni kell, mivel azok a keretprogramok keretében finanszírozott kutatások fı eredményeinek tekinthetık, illetve mivel azok a világszintő IKT-k frontvonalát képviselik – amely státuszt nem szabad kockáztatni.
Módosítás: 53 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 3. pont: „Információs és kommunikációs technológiák”, „Tevékenységek” alpont, „Alkalmazások kutatása” alcím, elsı francia bekezdés - A társadalmi kihívásokra választ adó IKT: A közérdekő területek rendszereinek és szolgáltatásainak minıségi, hatékonysági és hozzáférhetıségi szempontból, valamint a társadalmi integráció szempontjából történı fejlesztése; felhasználóbarát alkalmazások; új technológiák és kezdeményezések – mint például a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése – integrálása.
- A társadalmi kihívásokra választ adó IKT: A közérdekő területek rendszereinek és szolgáltatásainak minıségi, hatékonysági és hozzáférhetıségi szempontból, valamint a társadalmi integráció szempontjából történı fejlesztése, különös tekintettel a hátrányos helyzető csoportokra, ideértve a fogyatékosok hozzáférését az IKT- hoz, felhasználóbarát alkalmazások; új technológiák és kezdeményezések – mint például a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése – integrálása.
Indokolás A fogyatékkal élık hozzáférése az információs társadalomhoz kétségtelenül alapvetı fontosságú a hátrányos helyzető csoportok társadalmi befogadását célzó lisszaboni PE 362.659v02-00
HU
226/360
AD\597848HU.doc
célkitőzések teljesítése érdekében. E tekintetben az EFA úgy véli, hogy egy, a Keretprogram általi kétrétő megközelítés elfogadása szükséges, amely magában foglalja mind a segítı technológiák (AT) és a „mindenki számára történı tervezés” elveit. Az e területen végbemenı gyors ütemő innováció és változások miatt alapvetı fontosságú, hogy a fogyatékos felhasználók perspektíváit és hozzájárulásait horizontálisan integrálják az információs társadalommal kapcsolatos projektek többségén belül, mind az árukkal/eszközökkel kapcsolatos IKT-innovációk és -szolgáltatások, mind a segítı technológiák és az univerzális tervezés közti kölcsönhatás tekintetében.
Módosítás: 54 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 4. pont: „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák”, „Tevékenységek” alpont, „Anyagtudomány” felsorolási pont A kedvezı viselkedési jellemzıkkel rendelkezı anyagokra vonatkozó tudás létrehozása új termékek és folyamatok számára; tudásalapú, igényre szabott jellemzıkkel rendelkezı anyagok; megbízhatóbb tervezés és szimuláció; nagyobb komplexitás; környezeti kompatibilitás; a nano-, a molekula- és a makroszintek integrálása a vegyipari technológiában és az anyagfeldolgozásban; új nanoanyagok, bioanyagok és hibrid anyagok, beleértve gyártásuk tervezését és vezérlését is.
A kedvezı viselkedési jellemzıkkel rendelkezı anyagokra vonatkozó tudás létrehozása új termékek és folyamatok számára, valamint javításuk, korszerősítésük és élettartamuk meghosszabbítása céljára; tudásalapú, igényre szabott jellemzıkkel rendelkezı anyagok; megbízhatóbb tervezés és szimuláció; nagyobb komplexitás; környezeti kompatibilitás; a nano-, a molekula-, a mikro- és a makroszintek integrálása a vegyipari technológiában és az anyagfeldolgozásban; új nanoanyagok, bioanyagok és hibrid anyagok, beleértve gyártásuk tervezését és vezérlését is.
Módosítás: 55 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 4. pont: „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák”, „Tevékenységek” alpont, „Új gyártástechnológia” felsorolási pont A tudásintenzív gyártás feltételeinek és tárgyi környezetének létrehozása, beleértve a felmerülı ipari igényekre választ adó új paradigmák kialakítását, fejlesztését és validálását is; általános gyártási eszközök fejlesztése az adaptív, hálózatos és tudásalapú gyártás számára; a technológiák (pl. nano-, bio-, információs, kognitív és a AD\597848HU.doc
A fenntartható tudásintenzív gyártás feltételeinek és tárgyi környezetének létrehozása, beleértve a felmerülı ipari igényekre választ adó új paradigmák kialakítását, fejlesztését és validálását is; általános gyártási eszközök fejlesztése az adaptív, hálózatos és tudásalapú gyártás számára; a technológiák (pl. nano-, bio-,
227/360
PE 362.659v02-00
HU
vonatkozó mőszaki követelmények) konvergenciáját kiaknázó új mérnöki koncepciók kidolgozása a nagy hozzáadott értékő termékek és szolgáltatások új generációjának kifejlesztéséhez és a változó igényekhez történı alkalmazkodáshoz.
információs, kognitív és a vonatkozó mőszaki követelmények) konvergenciáját kiaknázó új mérnöki koncepciók kidolgozása a nagy hozzáadott értékő termékek és szolgáltatások új generációjának kifejlesztéséhez és a változó igényekhez történı alkalmazkodáshoz.
Módosítás: 56 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 4. pont: „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák”, „Tevékenységek” alpont, „Technológiák integrálása ipari alkalmazásra” felsorolási pont A nanoszinten, az anyagtudományban és a gyártástechnológia területén rendelkezésre álló tudás és technológiák integrálása ágazati és ágazatokon átívelı alkalmazásokban, például az egészségügyben, az építıiparban, a közlekedésben, az energetikában, a vegyiparban, a környezetvédelemben, a textil- és ruhaiparban, a cellulóz- és papíriparban és a gépiparban.
A nanoszinten, az anyagtudományban és a gyártástechnológia területén rendelkezésre álló tudás és technológiák integrálása ágazati és ágazatokon átívelı alkalmazásokban beleértve az ökotechnológiákat is, például az egészségügyben, az építıiparban, a közlekedésben, az energetikában, a vegyiparban, a környezetvédelemben, a textil- és ruhaiparban, a cellulóz- és papíriparban és a gépiparban.
Módosítás: 57 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 5. pont: „Energia”, „Célkitőzés” alpont A fosszilis tüzelıanyagokra épülı jelenlegi energetikai rendszer átalakítása jobban fenntartható, az energiaforrások és a hordozók diverzifikált választékára és nagyobb energiahatékonyságon alapuló rendszerré, amely választ ad az ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással összefüggı égetı kihívásokra és egyúttal növeli az európai energetikai iparágak versenyképességét.
PE 362.659v02-00
HU
A fosszilis tüzelıanyagokra épülı jelenlegi energetikai rendszer átalakítása a világ legenergiahatékonyabb és fosszilis tüzelıanyagoktól legkevésbé függı gazdaságává 2020-ra; ez a fenntartható energiagazdálkodás elsısorban a megújuló energiaforrások és a hordozók diverzifikált választékán és nagyobb energiahatékonyságon és energiamegırzésen alapuló rendszerén alapszik majd, amely választ ad az ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással összefüggı égetı kihívásokra és egyúttal növeli a fenntartható európai energetikai iparágak versenyképességét.
228/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 58 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 5. pont: „Energia”, „Indoklás” alpont, elsı bekezdés Az energetikai rendszerek több nagy kihívás elıtt állnak. A megfelelı és idıben érkezı megoldások kidolgozásának sürgısségét a globális energiakereslet riasztó alakulása (az elırejelzések szerint a következı 30 évben a kereslet 60 %-kal növekszik), az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az éghajlatváltozás pusztító hatásainak csökkentése miatt szükséges drasztikus leszorítására vonatkozó igény, az olajárak káros ingadozási hajlama (különösen a közlekedési ágazat szempontjából, amely nagymértékben olajfüggı) és a beszállító régiók geopolitikai instabilitása indokolja. A szükséges kutatási és demonstrációs tevékenység célja azon környezetileg és költséghatékonyság szempontjából legkedvezıbb technológiák és intézkedések megkeresése, amelyek lehetıvé teszik, hogy az EU megfeleljen a Kiotói Jegyzıkönyvben vállalt és az azokat túllépı céloknak és valóra váltsa energiapolitikai elkötelezettségeit, amint azt az energiaellátás biztonságáról szóló, 2000-es zöld könyv meghatározza.
Az energetikai rendszerek több nagy kihívás elıtt állnak. A megfelelı és idıben érkezı megoldások azonosításának és kidolgozásának sürgısségét a globális energiakereslet riasztó alakulása (az elırejelzések szerint a következı 30 évben a kereslet 60 %-kal növekszik), az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az éghajlatváltozás pusztító hatásainak csökkentése miatt szükséges drasztikus leszorítására vonatkozó igény, az olajárak káros ingadozási hajlama (különösen a közlekedési ágazat szempontjából, amely nagymértékben olajfüggı) és a beszállító régiók geopolitikai instabilitása indokolja. A szükséges kutatási és demonstrációs tevékenység célja azon környezetileg és költséghatékonyság szempontjából legkedvezıbb technológiák és intézkedések megkeresése, amelyek lehetıvé teszik, hogy az EU megfeleljen a Kiotói Jegyzıkönyvben vállalt és az azokat túllépı céloknak és valóra váltsa energiapolitikai elkötelezettségeit, amint azt az energiahatékonyságról szóló 2005-ös zöld könyv és az energiaellátás biztonságáról szóló, 2000-es zöld könyv meghatározza.
Módosítás: 59 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 5. pont: „Energia”, „Indoklás” alpont, második bekezdés Európa számos energiatechnológia területén világviszonylatban is vezetı szerepre tett szert. Úttörı érdemei vannak a korszerő megújuló energiaforrásokhoz, például a bioenergiához vagy a szélenergiához kapcsolódó technológiákban. Az EU globális versenytársnak számít továbbá az energiafejlesztési és elosztási technológiák területén, és erıteljes kutatási kapacitásokkal rendelkezik a széndioxid elkülönítésében és megkötésében. Ezeket a pozíciókat azonban AD\597848HU.doc
Európa számos energiatermelési és energiahatékonysági technológia területén világviszonylatban is vezetı szerepre tett szert. Úttörı érdemei vannak a korszerő megújuló energiaforrásokhoz, például napenergiához, a bioenergiához vagy a szélenergiához kapcsolódó technológiákban. Az EU globális versenytársnak számít továbbá az energiafejlesztési és elosztási technológiák területén, és erıteljes kutatási kapacitásokkal rendelkezik a széndioxid
229/360
PE 362.659v02-00
HU
komolyan fenyegetik a versenytársak (elsısorban az Egyesült Államok és Japán).
elkülönítésében és megkötésében. Ezeket a pozíciókat illetıen azonban mostanra versenyhelyzet jött létre (elsısorban az Egyesült Államok és Japán).
Módosítás: 60 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 5. pont: „Energia”, „Indoklás” alpont, harmadik bekezdés Az energiarendszer gyökeres átalakításához új technológiák szükségesek, amelyekhez azonban túlságosan nagy kockázatok és túlságosan bizonytalan elınyök társulnak, ezért a magánszférától nem várható el, hogy a kutatás, a fejlesztés, a demonstráció és a telepítés valamennyi költségét magára vállalja. Ennek megfelelıen a magánbefektetések mobilizálásában központi szerepet kell adni a köztámogatásoknak, és az európai szintő erıfeszítéseket és erıforrásokat koherens és hatékonyabb módon kell összefogni annak érdekében, hogy a kontinens felvegye a versenyt a hasonló technológiákba erıteljesen és következetesen befektetı gazdaságokkal. Ebben a tekintetben létfontosságúak az európai technológiai platformok, mivel ezek összehangolt módon hozzák mőködésbe a szükséges kutatási erıfeszítéseket. A célkitőzés eléréséhez szükséges tevékenységeket az alábbi felsorolás foglalja össze. Szerepel a felsorolásban egy, célirányosan az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás kialakítására vonatkozó egyedi tevékenység is, amely támogatást adhat az idıközben felmerülı szakpolitikai igények számára is, például az európai energiapolitikának az éghajlatváltozással összefüggı nemzetközi tevékenységekben betöltött szerepével vagy az energiaellátás és az energiaárak instabilitásával és kimaradásaival kapcsolatban.
PE 362.659v02-00
HU
Az energiarendszer fenntartható intelligens energiarendszerré történı gyökeres átalakításához új technológiák szükségesek, amelyekhez azonban túlságosan nagy kockázatok és túlságosan bizonytalan elınyök társulnak, ezért a magánszférától nem várható el, hogy a kutatás, a fejlesztés, a demonstráció és a telepítés valamennyi költségét magára vállalja. Ennek megfelelıen a magánbefektetések mobilizálásában központi szerepet kell adni a köztámogatásoknak, és az európai szintő erıfeszítéseket és erıforrásokat koherens és hatékonyabb módon kell összefogni annak érdekében, hogy a kontinens felvegye a versenyt a hasonló technológiákba erıteljesen és következetesen befektetı gazdaságokkal. Ebben a tekintetben létfontosságúak az európai technológiai platformok, mivel ezek összehangolt módon hozzák mőködésbe a szükséges kutatási erıfeszítéseket. A célkitőzés eléréséhez szükséges tevékenységeket az alábbi felsorolás foglalja össze. Szerepel a felsorolásban egy, célirányosan az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás kialakítására vonatkozó egyedi tevékenység is, amely támogatást adhat az idıközben felmerülı szakpolitikai igények számára is, például az európai energiapolitikának az éghajlatváltozással összefüggı nemzetközi tevékenységekben betöltött szerepével vagy az energiaellátás és az energiaárak instabilitásával és kimaradásaival kapcsolatban.
230/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 61 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 5. pont: „Energia”, „Tevékenységek” alpont, „Hidrogén és üzemanyagcellák” felsorolási pont Integrált tevékenység a helyhez kötött, hordozható és közlekedési alkalmazások elıállítására képes, versenyképes uniós üzemanyagcella- és hidrogénipar erıteljes technológiai alapjának kialakítása érdekében. A hidrogénnel és az üzemanyagcellákkal foglalkozó európai technológiai platform ezt a tevékenységet egy integrált kutatási és telepítési stratégiára vonatkozó javaslattal segíti.
Integrált tevékenység a megújuló energiaforrásokon alapuló helyhez kötött, hordozható és közlekedési alkalmazások elıállítására képes, versenyképes uniós üzemanyagcella- és hidrogénipar erıteljes technológiai alapjának kialakítása érdekében. A hidrogénnel és az üzemanyagcellákkal foglalkozó európai technológiai platform ezt a tevékenységet egy integrált kutatási és telepítési stratégiára vonatkozó javaslattal segíti.
Indokolás Azon EU-célkitőzéssel összhangban, hogy 2050-re megvalósuljon a fenntartható hidrogéngazdálkodás, a kutatásnak a megújuló energiaforrásokból nyerhetı hidrogénelıállításra kell összpontosítania.
Módosítás: 62 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 5. pont: „Energia”, „Tevékenységek” alpont, „A CO2 elkülönítési és tárolási technológiái a kibocsátásmentes energiatermeléshez” felsorolási pont A fosszilis tüzelıanyagok felhasználása környezeti hatásainak drasztikus csökkentése a CO2 elkülönítését és tárolását megvalósító technológiákat alkalmazó, nagy hatékonyságú, csaknem kibocsátásmentes erımővek létrehozásával.
A CO2 elkülönítését és tárolását megvalósító technológiák területén folytatott kutatás a technológia társadalmi, gazdasági, jogi és környezetvédelmi kritériumainak kidolgozására fog irányulni, beleértve a tárolás állandóságát a teljes élettartam során. A szénelkülönítést és -tárolást megvalósító projekteket helyszínenkénti külön tudományos felülvizsgálatnak és ellenırzésnek kell alávetni, az eredményeket pedig teljes körően nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás: 63 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 5. pont: „Energia”, „Tevékenységek” alpont, „Energiahatékonyság és energiatakarékosság” felsorolási pont Az épületek, a szolgáltatások és az ipar energiahatékonyságának és AD\597848HU.doc
Az alacsony energiaigényő, passzív energiaigényő és többlet-energiaigényő 231/360
PE 362.659v02-00
HU
energiatakarékosságának javítását biztosító új koncepciók és technológiák. Ide tartozik az energiahatékonyságot célzó stratégiák és technológiák integrálása, az új és megújuló energiát hasznosító technológiák használata és az energiakereslet irányítása is.
épületek, a szolgáltatások és az ipar energiahatékonyságának és energiatakarékosságának javítását biztosító új koncepciók és technológiák kidolgozása és bemutatása. Ide tartozik az energiahatékonyságot célzó stratégiák és technológiák integrálása, a megújuló és fenntartható energiát hasznosító technológiák használata és az energiakereslet irányítása is.
Módosítás: 64 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 5. pont: „Energia”, „Tevékenységek” alpont, „Az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás” felsorolási pont Az energetikai technológiákkal kapcsolatban felmerülı fı gazdasági és társadalmi kérdések elemzésére, valamint a közép- és hosszú távú irányszámok és forgatókönyvek felállítására szolgáló eszközök, módszerek és modellek kifejlesztése.
Az energetikai technológiákkal kapcsolatban felmerülı fı gazdasági és társadalmi kérdések elemzésére, valamint a közép- és hosszú távú irányszámok és forgatókönyvek felállítására szolgáló eszközök, módszerek és modellek kifejlesztése; új, energiahatékony, kereslet-oldali és megújulóenergia-koncepciók és technológiák megvalósításának jelentıs felgyorsítására szolgáló politikai eszközök fejlesztése.
Módosítás: 65 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Indoklás” alpont, második bekezdés Uniós szintő kutatási tevékenység szükséges egyes nemzetközi kötelezettségvállalások, mint például a Kiotói Jegyzıkönyv, a biológiai sokféleségrıl szóló ENSZegyezmény, a fenntartható fejlıdésrıl szóló 2002-es világszintő csúcstalálkozó célkitőzései, illetıleg az EU vízellátási kezdeményezése (Water for Life) teljesítéséhez, valamint az éghajlat-változási kormányközi panel munkájában és a földmegfigyelésre vonatkozó kezdeményezésban történı részvételhez. Emellett jelentıs mértékő kutatás szükséges a meglévı és kialakulóban lévı uniós PE 362.659v02-00
HU
Uniós szintő kutatási tevékenység szükséges egyes nemzetközi kötelezettségvállalások, mint például az éghajlatváltozásról szóló ENSZ-keretegyezmény (UNFCCC) és Kiotói Jegyzıkönyve, a biológiai sokféleségrıl szóló ENSZ-egyezmény, a fenntartható fejlıdésrıl szóló 2002-es világszintő csúcstalálkozó célkitőzései, illetıleg az EU vízellátási kezdeményezése (Water for Life) teljesítéséhez, valamint az éghajlat-változási kormányközi panel munkájában és a földmegfigyelésre vonatkozó kezdeményezésban történı részvételhez. Emellett jelentıs mértékő 232/360
AD\597848HU.doc
szakpolitikák, a 6. környezetvédelmi cselekvési terv és a kapcsolódó tematikus stratégiák, a környezetvédelmi technológiákra, illetıleg a környezetvédelemre és az egészségre vonatkozó cselekvési terv, valamint a vízvédelmi keretirányelv és más irányelvek végrehajtásához.
kutatás szükséges a meglévı és kialakulóban lévı uniós szakpolitikák, a 6. környezetvédelmi cselekvési terv és a kapcsolódó tematikus stratégiák, a környezetvédelmi technológiákra, illetıleg a környezetvédelemre és az egészségre vonatkozó cselekvési terv, a közösségi higanystratégia, valamint a vízvédelmi keretirányelv és más irányelvek végrehajtásához.
Módosítás: 66 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Indoklás” alpont, harmadik bekezdés Az EU-nak meg kell erısítenie pozícióit a környezetvédelmi technológiák világpiacán. Ezek a technológiák a különbözı nagyságrendő környezeti problémák költséghatékony megoldásának és kulturális örökségünk védelmének lehetıvé tételén keresztül a fenntartható növekedés megvalósításában segítenek. A környezetvédelmi követelmények serkentıleg hatnak az innovációra és üzleti lehetıségeket rejtenek magukban. A vízellátással és a szennyvízzel, illetıleg a fenntartható vegyiparral foglalkozó európai technológiai platformok megerısítették az uniós szintő cselekvés szükségességét, és kutatási menetrendjüket a következıkben felsorolt kutatási tevékenységek figyelembe veszik. Más platformok (például az építésügyi és az erdészeti) részben ugyancsak foglalkoznak környezetvédelmi technológiai kérdésekkel, és véleményüket az alábbiak ugyancsak figyelembe veszik.
Az EU-nak meg kell erısítenie pozícióit a környezetvédelmi technológiák világpiacán. Ezek a technológiák hozzájárulnak a fenntartható fogyasztáshoz és elıállításhoz, és a különbözı nagyságrendő környezeti problémák költséghatékony megoldásának és kulturális örökségünk védelmének lehetıvé tételén keresztül a fenntartható növekedés megvalósításában segítenek. A környezetvédelmi követelmények serkentıleg hatnak az innovációra és üzleti lehetıségeket rejtenek magukban. A vízellátással és a szennyvízzel, illetıleg a fenntartható vegyiparral foglalkozó európai technológiai platformok megerısítették az uniós szintő cselekvés szükségességét, és kutatási menetrendjüket a következıkben felsorolt kutatási tevékenységek figyelembe veszik. Más platformok (például az építésügyi és az erdészeti) részben ugyancsak foglalkoznak környezetvédelmi technológiai kérdésekkel, és véleményüket az alábbiak ugyancsak figyelembe veszik.
Módosítás: 67 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, „Éghajlatváltozás, szennyezés és kockázatok” alcím, elsı francia bekezdés – A környezetre és az éghajlatra nehezedı AD\597848HU.doc
– A környezetre és az éghajlatra nehezedı 233/360
PE 362.659v02-00
HU
nyomás: Az éghajlati és földtani rendszer mőködése; alkalmazkodási és hatáscsökkentési intézkedések; levegı-, talaj- és vízszennyezés; a légkör összetételében és a vízkörforgásban beálló változások; az éghajlat, a földfelszín és az óceán kölcsönhatásai; a biológiai sokféleségre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások.
nyomás: az éghajlati változás és a korábbi változások okai (a „paleontológiai éghajlat”); Az éghajlati és földtani rendszer mőködése; alkalmazkodási és hatáscsökkentési intézkedések; levegı-, talaj- és vízszennyezés; a légkör összetételében és a vízkörforgásban beálló változások; az éghajlat, a földfelszín és az óceán kölcsönhatásai; a mezıgazdaság és az éghajlati változások közötti kapcsolat és a biológiai sokféleségre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások
Módosítás: 68 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, „Éghajlatváltozás, szennyezés és kockázatok” felsorolási pont, második francia bekezdés - Környezet és egészség: A környezeti ártalomkeltık és az emberi egészség kölcsönhatása, beleértve a források, a beltéri környezettel való kapcsolódások, valamint az újonnan felmerülı kockázati tényezık hatásainak azonosítását is; a toxikus anyagokra vonatkozó integrált kockázatelemzési módszerek, beleértve az állatkísérleteket kiváltó megoldásokat is; a környezeti egészségi kockázatok és mutatók számszerő kifejezése és költség-haszon elemzése a megelızési stratégiákhoz való felhasználásra.
- Környezet és egészség: A környezeti ártalomkeltık és az emberi egészség kölcsönhatása, beleértve a források, a biomonitoring, a beltéri környezettel való kapcsolódások, valamint az újonnan felmerülı kockázati tényezık hatásainak azonosítását is; a toxikus és veszélyes anyagokra vonatkozó integrált kockázatelemzési módszerek, beleértve az állatkísérleteket kiváltó megoldásokat is; a környezeti egészségi kockázatok és mutatók számszerő kifejezése és költség-haszon elemzése a megelızési stratégiákhoz való felhasználásra.
Módosítás: 69 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, „Éghajlatváltozás, szennyezés és kockázatok” felsorolási pont, harmadik francia bekezdés - Természeti veszélyek: A geológiai (például földrengés, vulkanikus tevékenység, szökıár) és az éghajlati (például vihar, árvíz) veszélyforrásokból származó katasztrófákhoz kapcsolódó elırejelzések és integrált veszélyességi, sebezhetıségi és kockázati elemzések fejlesztése; korai PE 362.659v02-00
HU
- Természeti veszélyek: A geológiai (például földrengés, vulkanikus tevékenység, szökıár) és az éghajlati (például vihar, erdıtőz, aszály, árvíz) veszélyforrásokból származó katasztrófákhoz kapcsolódó elırejelzések és integrált veszélyességi, sebezhetıségi és kockázati elemzések
234/360
AD\597848HU.doc
elırejelzı rendszerek kialakítása és a megelızı és hatáscsökkentı stratégiák továbbfejlesztése.
fejlesztése; korai elırejelzı rendszerek kialakítása és a megelızı és hatáscsökkentı stratégiák továbbfejlesztése és az érintett területeket érintı társadalmi-gazdasági hatások felmérése. Indokolás
A természeti katasztrófákkal kapcsolatos legfontosabb feladatok egyike az efféle katasztrófáknak a gazdasági tevékenység kontinuitására, illetve a népesség jólétére gyakorolt hatásának a felmérése. Nem lenne értelme többet megtudni a természeti katasztrófákról, ha az nem eredményezné az érintett területek jobb védelmét.
Módosítás: 70 I. Melléklet, I. rész „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, „Fenntartható erıforrás-gazdálkodás” alcím, elsı francia bekezdés - A természetes és az ember által létrehozott erıforrások megırzése és a velük való fenntartható gazdálkodás: ökorendszerek, vízbázis-gazdálkodás; hulladékgazdálkodás és megelızés; a biológiai sokféleség védelme és kezelése, talajvédelem, a tengerfenék és a part menti területek védelme, az elsivatagosodással és a földek minıségének romlásával szembeszálló megközelítések; erdıgazdálkodás; a városi környezettel való fenntartható gazdálkodás és tervezés, adatkezelési és információs szolgáltatások; a természetes folyamatok elemzése és elıre becslése.
- A természetes és az ember által létrehozott erıforrások megırzése és a velük való fenntartható gazdálkodás: ökorendszerek, alkalmazásaik és funkcióik; vízbázis-gazdálkodás; hulladékgazdálkodás és megelızés; a biológiai sokféleség védelme és kezelése, talajvédelem, a tengerfenék és a part menti területek védelme, az elsivatagosodással és a földek minıségének romlásával szembeszálló megközelítések; tájvédelem, erdıvédelem és -gazdálkodás; a városi környezettel való fenntartható gazdálkodás és tervezés, történelmi és kulturális örökségek, adatkezelési és információs szolgáltatások; a természetes folyamatok elemzése és elıre becslése a városfejlesztés és a mezıgazdasági politikák hatásvizsgálatának kritériumai.
Indokolás A környezet tanulmányozását, valamint a kapcsolódó politikákat holisztikus szemszögbıl kell megközelíteni.
Módosítás: 71 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az AD\597848HU.doc
235/360
PE 362.659v02-00
HU
éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, „Környezetvédelmi technológiák” felsorolási pont, elsı a) francia bekezdés (új) - A tengeri környezet fejlıdése: Az emberi tevékenység hatása a tengeri környezetre és erıforrásokra; a regionális tengerek és a part menti vizek szennyezése és eutrofizációja; mélytengeri ökológiai rendszerek; a tengeri élıvilág sokféleségének alakulására, az ökológiai rendszerek folyamataira és az óceáni körforgásra vonatkozó elemzések; a tengerfenék geológiája.
- A tengeri környezet fejlıdése és irányítása: Az emberi tevékenység hatása a tengeri környezetre és erıforrásokra; a regionális tengerek és a part menti vizek szennyezése és eutrofizációja; mélytengeri ökológiai rendszerek; a tengeri élıvilág sokféleségének alakulására, az ökológiai rendszerek folyamataira és az óceáni körforgásra vonatkozó elemzések; a tengerfenék geológiája.
Módosítás: 72 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, „Környezetvédelmi technológiák” alcím elsı a) francia bekezdés (új) - A kulturális örökség, többek között az emberi élıhelyek védelme, megırzése és megerısítése: továbbfejlesztett kárfelmérés a kulturális örökséggel kapcsolatban, innovatív megırzési stratégiák kialakítása, a kulturális örökség, a városi környezetbe történı integrációjának elısegítése. Indokolás A kulturális kutatás során eddig felfedezett környezetvédelmi technológiákat eddig más területeken hasznosították.
Módosítás: 73 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, „Környezetvédelmi technológiák” alcím, második francia bekezdés – A technológiák értékelése, ellenırzése és vizsgálata: A folyamatok, technológiák és termékek környezeti kockázat- és életciklus-elemzésére szolgáló módszerek és eszközök; a fenntartható vegyiparral, illetıleg a vízellátással és a szennyvízzel foglalkozó platform PE 362.659v02-00
HU
– A technológiák értékelése, ellenırzése és vizsgálata: A folyamatok, technológiák és termékek környezeti kockázat- és életciklus-elemzésére szolgáló módszerek és eszközök; a fenntartható vegyiparral, illetıleg a vízellátással és a szennyvízzel foglalkozó platform
236/360
AD\597848HU.doc
támogatása;egy jövıbeni európai környezetvédelmi technológai ellenırzési és vizsgálati program tudományos és technológiai vonatkozásai
támogatása;egy jövıbeni európai környezetvédelmi technológai ellenırzési és vizsgálati program tudományos és technológiai vonatkozásai; a sótalanítási technológiák értékelése és hatása a tengeri környezet és a talaj tekintetében. Indokolás
Ezen módosításban a hangsúlyt a tengervíz sótalanítása – elınyökkel és hátrányokkal járó, ígéretes technológia - sajátosságai mélyebb tanulmányozásának fontosságára helyezték.
Módosítás: 74 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, „Környezetvédelmi technológiák” alcím, második a) francia bekezdés (új) - Matematikai módszerek a szennyezıanyag-kibocsátások gazdasági értékelésére: a mérgezı gázokhoz gazdasági értékeket rendelı modellek kifejlesztése, környezetvédelmi számvitel. Indokolás További erıfeszítésekre van szükség olyan matematikai modellek kifejlesztésére, amelyek a jövıben lehetıvé teszik a környezetszennyezéshez értékek hozzárendelését, azzal a céllal, hogy egy egyszerő könyvelési egységként a környezetszennyezés megjeleníthetı legyen a könyvelésben, amely által az egyéb eszközök is fejleszthetıvé válnak.
Módosítás: 75 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 6. pont: „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)”, „Tevékenységek” alpont, új alcím Biológiai sokszínőség: - A biológiai sokszínőség védelme és az azzal kapcsolatos fenntartható gazdálkodás; a közepes- és hosszú távú irányzatok értékelése; a biológiai sokféleség változásainak környezetvédelmi és társadalmi hatása, valamint a társadalom és a biológiai sokszínőség közti összefüggések.
AD\597848HU.doc
237/360
PE 362.659v02-00
HU
Indokolás Az ökorendszerünk ezredfordulós értékelése rávilágított arra, hogy a gazdálkodás helytelen gyakorlata miatt csökkent a biológiai sokszínőség. A biológiai sokszínőség e csökkenése az emberi történelemben példátlan méreteket ölt és európai szinten komoly kutatási erıfeszítéseket sürget. A biológiai sokszínőség terén mutatkozó komoly kutatási szükségletek nemzetközi kötelezettségeinkbıl származnak, ideértve az éghajlatváltozásról szóló ENSZkeretegyezményt (UNFCCC) és a Kiotói Jegyzıkönyvet, valamint a biológiai sokszínőségrıl szóló ENSZ-egyezményt.
Módosítás: 76 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Célkitőzés” alpont A technológiai fejlıdésre alapozva integrált, környezetbarátabb és „intelligensebb” páneurópai közlekedési rendszerek kifejlesztése a polgárok és a társadalom javára, a környezet és a természeti erıforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért vezetı szerep biztosítása és tovább javítása.
A technológiai és mőködı fejlıdésre alapozva integrált, környezetbarátabb és „intelligensebb” páneurópai, a fogyatékkal élık számára is hozzáférhetı közlekedési rendszerek kifejlesztése minden polgár és a társadalom javára, a környezet és a természeti erıforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért versenyképesség biztosítása és tovább javítása.
Indokolás A fogyatékkal élık hozzáférése az általános közlekedési szolgáltatásokhoz központi fontossággal bír a legtöbb tagállam közlekedéspolitikája területén. Lehetıség nyílik ezen a területen az európai kutatási és fejlesztési kezdeményezések számára a fejlesztések támogatására és összehasonlító adatok - például a hozzáférhetı közlekedés költség/haszon elemzése - rendelkezésre bocsátására, amelyek a hozzáférhetı tervezés tekintetében a területnek szélesebb társadalmi jelentıséget tulajdonítanak, valamint továbbfejlesztett és innovatív megoldásokat tartalmaznak.
Módosítás: 77 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Indoklás” alpont, második bekezdés Az EU bıvítése (a szárazföldi terület 25 %os és a népesség 20 %-os növekedése) és gazdasági fejlıdése új kihívásokat jelent az emberek és az áruk hatékony, gazdaságos és fenntartható szállítása szempontjából. A PE 362.659v02-00
HU
Az EU bıvítése (a szárazföldi terület 25%os és a népesség 20%-os növekedése) és gazdasági fejlıdése új kihívásokat jelent az emberek és az áruk hatékony, gazdaságos és fenntartható szállítása szempontjából. A 238/360
AD\597848HU.doc
közlekedés továbbá közvetlen hatással van más fıbb szakpolitikákra (kereskedelem, verseny, foglalkoztatás, kohézió, energetika, biztonság, belsı piac). Az uniós közlekedési ágazatba történı kutatás-fejlesztési befektetések a világpiaci technológiai versenyelıny biztosításának elıfeltételét jelentik. Az európai szinten végzett tevékenységek serkentik az érintett iparágak szerkezetének átalakítását is, beleértve az ellátási lánc integrálását, különösen a KKVk szintjén.
közlekedés továbbá közvetlen hatással van más fıbb szakpolitikákra (kereskedelem, verseny, foglalkoztatás, környezet, kohézió, energetika, biztonság, belsı piac). Az igényoldali irányítás a közlekedésben alapvetı fontosságú a logisztikai és területrendezési összefüggésben. Az uniós közlekedési ágazatba történı kutatás-fejlesztési befektetések a világpiaci technológiai versenyelıny biztosításának elıfeltételét jelentik. Az európai szinten végzett tevékenységek serkentik az érintett iparágak szerkezetének átalakítását is, beleértve az ellátási lánc integrálását, különösen a KKVk szintjén.
Módosítás: 78 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Indoklás” alpont, harmadik bekezdés Az európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, „közlekedési rendszerekben” gondolkodó nézıpontot célszerő képviselni, amely figyelembe veszi az egyes jármőféleségek, közlekedési hálózatok és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A kutatás-fejlesztési költségek mindezeken a területeken jelentıs mértékben emelkednek, és az EU-szintő együttmőködés alapvetı fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplık elérjék azt a „kritikus tömeget”, amely a méretbıl és a multidiszciplinaritásból eredı kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni, valamint ahhoz, hogy az iparág megfeleljen a kibıvített Unió jövıjének nagy politikai, technológiai és társadalmi-gazdasági kihívásainak, mint amilyen például a jövı „tiszta és biztonságos jármőjére” vonatkozó elképzelés, a rendszerek együttmőködési képessége és az intermodalitás (különös tekintettel a vasútra), a megfizethetıség, a biztonság, a kapacitás, a védelem és a AD\597848HU.doc
Az európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, „közlekedési rendszerekben” gondolkodó nézıpontot célszerő képviselni, amely figyelembe veszi az egyes jármőféleségek, közlekedési hálózatok és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A kutatás-fejlesztési költségek mindezeken a területeken jelentıs mértékben emelkednek, és az EU-szintő együttmőködés alapvetı fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplık elérjék azt a „kritikus tömeget”, amely a méretbıl és a multidiszciplinaritásból eredı kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni, valamint ahhoz, hogy az iparág megfeleljen a kibıvített Unió jövıjének nagy politikai, technológiai és társadalmi-gazdasági kihívásainak, mint amilyen például a jövı „tiszta és biztonságos jármőjére” vonatkozó elképzelés, a rendszerek együttmőködési képessége és az intermodalitás (különös tekintettel a vízi és vasúti közlekedésre), a megfizethetıség, a biztonság, a kapacitás, a
239/360
PE 362.659v02-00
HU
környezeti hatások. A Galileo rendszert és alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai szakpolitikák végrehajtása szempontjából.
védelem és a környezeti hatások. A Galileo rendszert és alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai szakpolitikák végrehajtása szempontjából.
Módosítás: 79 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Indoklás” alpont, negyedik bekezdés Az alábbiakban kitőzött kutatási témakörök és tevékenységek fokozott ipari fontossága mellett az is lényeges, hogy a politikai döntéshozók igényei a közlekedéspolitika gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait egyaránt figyelembe vevı, integrált módon nyerjenek kielégítést. A tervezett tevékenységek támogatják a meglévı és új szakpolitikai igények kielégítését, például a tengerpolitika alakulásához kapcsolódóan.
Az alábbiakban kitőzött kutatási témakörök és tevékenységek fokozott ipari fontossága mellett az is lényeges, hogy a politikai döntéshozók igényei a közlekedéspolitika gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait egyaránt figyelembe vevı, integrált módon nyerjenek kielégítést. A tervezett tevékenységek támogatják a meglévı és új szakpolitikai igények kielégítését, például a tengerpolitika alakulásához vagy az egységes európai légtér megvalósításához kapcsolódóan.
Módosítás: 80 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alpont, „Repüléstechnika és légi közlekedés” felsorolási pont, harmadik francia bekezdés - A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása: az utasok kényelmének javítása, innovatív fedélzeti szolgáltatások és hatékonyabb utaskezelés; a légi közlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülıgép-választék a széles testő gépektıl a kismérető jármővekig.
- A fogyasztók biztonságának biztosítása: a légi közlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülıgép-választék a széles testő gépektıl a kismérető jármővekig, valamint a repülıgépek tervezésének javítása, a fogyatékkal élık hozzáférésének tekintetében, amelyet a fogyatékkal élık képviseleti szervezeteivel történı konzultáció során alakítják ki.
Indokolás A légi közlekedéshez kapcsolódó kutatás EU általi finanszírozása csak az utasbiztonsági kérdések vonatkozásában indokolt. PE 362.659v02-00
HU
240/360
AD\597848HU.doc
A fogyatékkal élık hozzáférése az általános közlekedési szolgáltatásokhoz központi fontossággal bír a legtöbb EU tagállam közlekedéspolitikája területén. Lehetıség nyílik ezen a területen az európai kutatási és fejlesztési kezdeményezések számára a fejlesztések támogatására és összehasonlító adatok – például a hozzáférhetı közlekedés költség/haszon elemzéseinek – rendelkezésre bocsátására, amelyek a hozzáférhetı tervezés tekintetében a területnek szélesebb társadalmi jelentıséget tulajdonítanak, valamint továbbfejlesztett és innovatív megoldásokat tartalmaznak.
Módosítás: 81 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alpont, „Repüléstechnika és légi közlekedés” alcím, hatodik francia bekezdés -Úttörı szerep a jövı légi közlekedésében: a repüléssel kapcsolatos hosszabb távú kihívások megválaszolása a technológiák gyökeresebb, környezetileg hatékony, innovatív, a légi közlekedést jelentıs mértékben elırelendítı ötvözésével.
- Úttörı szerep a jövı légi közlekedésében: a repüléssel kapcsolatos hosszabb távú kihívások megválaszolása a technológiák gyökeresebb, környezetileg hatékony, innovatív, – ideértve a fogyatékkal élık hozzáférését – a légi közlekedést jelentıs mértékben elırelendítı ötvözésével.
Indokolás A fogyatékkal élık hozzáférése az általános közlekedési szolgáltatásokhoz központi fontossággal bír a legtöbb EU tagállam közlekedéspolitikája területén. Lehetıség nyílik ezen a területen az európai kutatási és fejlesztési kezdeményezések számára a fejlesztések támogatására és összehasonlító adatok – például a hozzáférhetı közlekedés költség/haszon elemzéseinek – rendelkezésre bocsátására, amelyek a hozzáférhetı tervezés tekintetében a területnek szélesebb társadalmi jelentıséget tulajdonítanak, valamint továbbfejlesztett és innovatív megoldásokat tartalmaznak.
Módosítás: 82 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alpont, „Felszíni közlekedés” felsorolási pont, cím • Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés
• Fenntartható felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés
Indokolás A 6. Keretprogramhoz hasonlóan a fejlécnek tartalmaznia kell a „fenntartható” kifejezést, mivel az egyezmény 6. cikke kötelezıvé teszi a fenntartható fejlıdésnek pl. a kutatási, közlekedési szektorba történı integrálását. AD\597848HU.doc
241/360
PE 362.659v02-00
HU
Módosítás: 83 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alpont, „Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés” felsorolási pont, második francia bekezdés - A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása; a költségek internalizálása; információcsere a jármővek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása.
- A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: fenntartható, innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása; a költségek internalizálása; információcsere a jármővek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása.
Módosítás: 84 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 7. pont: „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)”, „Tevékenységek” alpont, „Felszíni (vasút, közút és vízi) közlekedés” alcím, harmadik francia bekezdés - A fenntartható városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások (beleértve a tiszta és biztonságos jármőveket is) és szennyezésmentes közlekedési módok, új tömegközlekedési módok és az egyéni közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés és közlekedés.
- A fenntartható városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások (beleértve a tiszta és biztonságos jármőveket is) és szennyezésmentes közlekedési módok, továbbfejlesztett és innovatív megoldások a közlekedési eszközök és infrastruktúrák, a fogyatékkal élık általi hozzáférése terén, új tömegközlekedési módok és az egyéni közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés és közlekedés. Indokolás
A fogyatékkal élık hozzáférése az általános közlekedési szolgáltatásokhoz központi fontossággal bír a legtöbb EU tagállam közlekedéspolitikája területén. Lehetıség nyílik ezen a területen az európai kutatási és fejlesztési kezdeményezések számára a fejlesztések támogatására és összehasonlító adatok – például a hozzáférhetı közlekedés költség/haszon elemzéseinek – rendelkezésre bocsátására, amelyek a hozzáférhetı tervezés tekintetében a területnek szélesebb társadalmi jelentıséget tulajdonítanak, valamint továbbfejlesztett és innovatív megoldásokat tartalmaznak.
PE 362.659v02-00
HU
242/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 85 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 8. pont: „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” alpont, „Fı társadalmi folyamatok és következményeik” alcím • Fı társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; életstílus, munka, család, a nemek kérdése, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
• Fı társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; életstílus, munka, család, a nemek kérdése, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus, az intolerancia és a diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
Módosítás: 86 I. Melléklet, I. rész, „Témák” szakasz, 9a) pont (új): „Platform létrehozása a tervezık és az ipar közötti eszmecsere céljából” 9a) Platform létrehozása a létrehozók és az ipar közötti eszmecsere céljából Célkitőzés: Kapcsolatépítés a kutatás és az ipar között Indoklás: Gyakran találkozhatunk az EU-ban európai kutatók, vagy vállalkozók által elindított, ám befejezetlen innovációval. Strukturális, anyagi, vagy egyéb okokból a tervezık nem rendelkeznek az elképzeléseik továbbfejlesztéséhez szükséges forrásokkal. Ez sajnálatos veszteség, mivel sokszor nem tudják, hová forduljanak azzal a szándékukkal, hogy folyamataikat átengedjék egy olyan intézménynek, amely azokat kiterjedtebb kutatássá, vagy gyakorlati ipari alkalmazássá alakítja át. Az EU-nak ki kell építeni azokat a kötelékeket, AD\597848HU.doc
243/360
PE 362.659v02-00
HU
amelyekre a létrehozók és az ipar közti kapcsolat miatt van szükség. Tevékenységek: - a keresletek és kínálatok közös európai bázisának létrehozása - ezen kapcsolatépítı intézkedés igazgatása és felügyelete
Módosítás: 87 I. Melléklet, II. rész: „Ötletek”, „Tevékenységek” alpont, második bekezdés Az EU „felderítı kutatáshoz” kapcsolódó tevékenységeit egy tudományos tanácsból és az ezt segítı külön végrehajtó struktúrából álló Európai Kutatási Tanács hajtja végre, egy kijelölt alkalmazási struktúra támogatásával.
Az EU „felderítı kutatáshoz” kapcsolódó tevékenységeit egy tudományos tanácsból és az ezt segítı külön végrehajtó struktúrából álló Európai Kutatási Tanács (EKT) hajtja végre, amelyet a Szerzıdés 171. cikkével összhangban hoznak létre. Indokolás
Az EKT-et a Szerzıdés 171. cikke értelmében hozzák létre – ez lévén az egyetlen jogi keretrendszer, amely biztosítja annak tudományos értelemben vett autonómiáját és függetlenségét. A Bizottságnak az EKT végrehajtói struktúrája létrehozására vonatkozó javaslata bürokratikus és nem segíti elı Európa tudományos politikájának ösztönzését.
Módosítás: 88 I. Melléklet, II. rész: „Ötletek”, „Tevékenységek” alpont, negyedik bekezdés A külön végrehajtó struktúra a programnak az éves munkaprogramban meghatározottak szerinti végrehajtásáért és megvalósításáért felelıs. Feladata nevezetesen a szakértıi értékelési és kiválasztási folyamat végrehajtása a tudományos tanács által megállapított alapelveknek megfelelıen, valamint biztosítani a támogatások pénzgazdálkodását és tudományos irányítását.
PE 362.659v02-00
HU
törölve
244/360
AD\597848HU.doc
Módosítás: 89 I. Melléklet, III. rész: „Ötletek”, „Tevékenységek” alpont, 2. felsorolási pont • Egész életen át tartó tanulás és karrierfejlesztés a tapasztattal rendelkezı kutatók karrierfejlesztésének támogatására Új készségek és képességek kiegészítése vagy megszerzése céljából vagy az inter/multidiszciplináris és/vagy ágazaton belüli mobilitás javítása érdekében támogatást irányoznak elı a további/kiegészítı képességekre és készségekre sajátos igényt mutató kutatók számára, a megszakítását követıen a kutatói pályát újrakezdı kutatók számára, valamint egy transznacionális/nemzetközi mobilitási tapasztalatot követıen a kutatóknak egy hosszabb idıtartamú európai kutatói állásba való (ismételt) beilleszkedésére Európában, beleértve azt az országot is, ahonnan származnak. Az ilyen irányú cselekvés megvalósítása a közvetlenül közösségi szinten nyújtott egyéni ösztöndíjakon, valamint a regionális, nemzeti vagy nemzetközi programok társfinanszírozásával történik.
• Egész életen át tartó tanulás és karrierfejlesztés a tapasztattal rendelkezı kutatók karrierfejlesztésének támogatására Új készségek és képességek kiegészítése vagy megszerzése céljából vagy az inter/multidiszciplináris és/vagy ágazaton belüli mobilitás javítása érdekében támogatást irányoznak elı a további/kiegészítı képességekre és készségekre sajátos igényt mutató kutatók számára, a megszakítását követıen a kutatói pályát újrakezdı kutatók számára, valamint egy transznacionális/nemzetközi mobilitási tapasztalatot követıen a kutatóknak egy hosszabb idıtartamú európai kutatói állásba való (ismételt) beilleszkedésére Európában, beleértve azt az országot is, ahonnan származnak. Az ilyen irányú cselekvés megvalósítása a közvetlenül közösségi szinten nyújtott egyéni ösztöndíjakon.
Indokolás A keretprogramot nem szabad olyan projektek támogatására felhasználni, amelyek korábban egyes tagállamoktól már részesültek támogatásban. Elsıdleges fontosságú a közösségi támogatások összegének növelése.
Módosítás: 90 I. Melléklet, III. rész: „Ötletek”, „Tevékenységek” alpont, 5. felsorolási pont • Egyedi cselekvések egy valódi európai munkaerıpiac kutatók számára történı létrehozásának támogatása érdekében, a mobilitás elıtti akadályok eltávolításával és a kutatók Európán belüli karrierkilátásainak javításával. Ezenkívül a Marie Curie-cselekvésekrıl és azok célkitőzéseirıl a nyilvánosság tájékoztatásának javítását célzó díjak AD\597848HU.doc
• Egyedi cselekvések egy valódi európai munkaerıpiac kutatók számára történı létrehozásának támogatása érdekében, a mobilitás elıtti akadályok eltávolításával és a kutatók Európán belüli karrierkilátásainak javításával. Az új, a kutatások mellett elkötelezett munkahelyeket létrehozó egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások támogatása. Külön figyelmet fordítani a 245/360
PE 362.659v02-00
HU
odaítélésére is sor kerül.
nıi kutatók szükségleteire és az ahhoz szükséges szociális támogatása, ha a családi élet mellett tudományos karriert is vállalnak. Ezenkívül a Marie Curieakciókról és azok célkitőzéseirıl a nyilvánosság tájékoztatásának javítását célzó díjak odaítélésére is sor kerül. Indokolás
Sok esetben a nıi tudósokat fékezik azok a nehézségek, amelyeket a munka és a család összeegyeztetése okoz.
Módosítás: 91 I. Melléklet, IV. rész: „Kapacitások”, „Kutatási infrastruktúrák” szakasz, „Tevékenységek” alpont, „A meglévı kutatási infrastruktúrák támogatása” alcím, harmadik francia bekezdés - elektronikus kutatási infrastruktúra a nagy kapacitású és nagy teljesítményő kommunikációs és átviteli hálózatok további fejlesztésének és fejlıdésének elımozdítása, az európai magas színvonalú számítástechnikai kapacitások megerısítése, valamint a felhasználói közösségek általi elfogadás elımozdítása érdekében, javítva globális jelentıségüket, hitelességük és megbízhatóságuk szintjét, a GEANT és a GRID infrastruktúrák elért eredményeire alapozva.
- elektronikus kutatási infrastruktúra a nagy kapacitású és nagy teljesítményő kommunikációs és átviteli hálózatok további fejlesztésének és fejlıdésének elımozdítása, az európai magas színvonalú számítástechnikai kapacitások megerısítése, valamint a felhasználói közösségek általi elfogadás elımozdítása érdekében, javítva globális jelentıségüket, hitelességük és megbízhatóságuk szintjét, a GEANT és a GRID infrastruktúrák elért eredményeire alapozva. A tapasztalatcsere elımozdítása a felhasználóknak a kutatási és fejlesztési projektekbe történı bevonása révén.
Indokolás Az EU korábbi kutatási programjainak egyik gyenge pontja az volt, hogy a felhasználók csekély mértékben vettek részt a projektek kiválasztási, alkalmazási és értékelési folyamataiban. Az utóbbi években a felhasználói részvétel elve megvalósulni látszott és elfogadott megközelítéssé vált a kutatás-fejlesztés területén; a gondolkodásmód terén bekövetkezett e pozitív változásnak meg kell mutatkoznia az új keretprogramban. Annak érdekében, hogy a kutatás és fejlesztés eredményei hatékony gyakorlati alkalmazást tegyenek lehetıvé, el kell ismerni a felhasználói részvétel alapvetı fontosságát. A fogyatékkal élı felhasználók tudatában vannak szükségleteiknek és annak, hogyan biztosítható, hogy az innováció a gyakorlatban, a termék- és szolgáltatásfejlesztés tekintetében a legjobban szolgálja a fogyatékosok szükségleteit.
PE 362.659v02-00
HU
246/360
AD\597848HU.doc
A felhasználói részvétel elvének a Hetedik Kutatás-fejlesztési keretprogram projekttámogatási feltételei szerves részének kell lennie.
Módosítás: 92 I. Melléklet, IV. rész: „Kapacitások”, „Tudomány a társadalomban” szakasz, „Indoklás” alpont A tudomány és technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatása egyre mélyrehatóbbá válik. A társadalmi tevékenység termékeként, illetve tudományos és kulturális tényezıkkel alakítva, a tudomány és a technológia mégis a nagyközönség és a politikai döntéshozók nagy részének mindennapi érdeklıdési körétıl távoli terület marad, és továbbra is félreértések, valamint megalapozatlan remények és félelmek tárgya. A fellendülıben lévı technológiákkal kapcsolatban felmerülı vitás kérdéseket a társadalomnak kell rendeznie megfelelıen tájékozott, helyes választásokhoz és döntésekhez vezetı viták alapján.
A tudomány és technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatása egyre mélyrehatóbbá válik. A társadalmi tevékenység termékeként, illetve tudományos és kulturális tényezıkkel alakítva, a tudomány és a technológia mégis a nagyközönség és a politikai döntéshozók nagy részének mindennapi érdeklıdési körétıl távoli terület marad, és továbbra is félreértések, valamint megalapozatlan remények és félelmek tárgya. A fellendülıben lévı technológiákkal kapcsolatban felmerülı vitás kérdéseket a társadalomnak kell rendeznie megfelelıen tájékozott, helyes választásokhoz és döntésekhez vezetı viták alapján. Az európai kutatáspolitika kizárólag akkor lehet sikeres, ha Európa és a tagállamok társadalma meg van gyızıdve róla, hogy figyelembe veszik az ıt érdeklı kérdéseket és törvényes etikai elvárásait.
Indokolás A Bizottság javaslata azt a benyomást kelti, hogy a fı kérdés a közvélemény meggyızése. Másfelıl kiemelkedı fontosságú, hogy a tudósok figyelembe vegyék a társadalmat érdeklı kérdéseket és tiszteletben tartsák elvárásait.
Módosítás: 93 I. Melléklet, IV. rész: „Kapacitások”, „Tudomány a társadalomban” szakasz, „Tevékenységek” alpont, új felsorolási pont • A tudománnyal összefüggı kérdések vonatkozásában a kutatók és a széles közönség – beleértve a szervezett civil társadalmat – szélesebb kötelezettségvállalása, a politikai és AD\597848HU.doc
• A tudománnyal összefüggı kérdések vonatkozásában a kutatók és a széles közönség – beleértve a szervezett civil társadalmat – szélesebb kötelezettségvállalása, a politikai és 247/360
PE 362.659v02-00
HU
társadalmi vonatkozású kérdések – beleértve az etikai kérdéseket – megfontolása és tisztázása.
társadalmi vonatkozású kérdések – beleértve az etikai kérdéseket – megfontolása és tisztázása. • Kritikai észrevételek a kutatási tevékenységekkel kapcsolatban, az etikailag megalapozott kutatás mércéinek meghatározása céljából, az alapvetı jogok megfelelı figyelembevételével. Indokolás
Nagyobb figyelmet kell szentelni az etikai korlátoknak a program tudományos és társadalmi vonatkozásában.
Módosítás: 94 I. Melléklet, IV. rész: „Kapacitások”, „Nemzetközi együttmőködési tevékenységek” szakasz, (3) bekezdés, harmadik francia bekezdés - Fejlıdı országok, azok sajátos szükségleteire összpontosítva;
- Fejlıdı országok, azok sajátos szükségleteire összpontosítva, például a ritka és elhanyagolt betegségek; Indokolás
A súlyos és elhanyagolt betegségek jelentıs egészségügyi hatással vannak a fejlıdı országokra. E betegségek legyızése a világmérető szegénység elleni harc lényeges elemét képezi.
Módosítás: 95 I. Melléklet, IV. rész: „Kapacitások”, „A közös kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei” szakasz, „Tevékenységek” alpont, „Szolidaritás és a forrásokkal való felelısségteljes gazdálkodás” alcím, negyedik a) francia bekezdés (új) - Az állatkísérleteket kiváltó stratégiák, különösen a nem állatokon végrehajtott kísérleti eljárások kifejlesztésének és engedélyezésének támogatása és elısegítése a kutatás összes érintett területén (például biztonsági értékelés, vakcina-tesztelés, egészségügyi és orvosbiológiai kutatások).
PE 362.659v02-00
HU
248/360
AD\597848HU.doc
Indokolás Az állatok védelmérıl és jólétérıl szóló Jegyzıkönyv, a 86/609/EGK tanácsi irányelv 23. cikke és a 6. közösségi környezetvédelmi cselekvési program 7.2 cikke a) és b) pontja, a kozmetikumokról szóló, módosított, 76/768/EGK irányelv és az újonnan elıterjesztett, a nem állatokon végzett kísérleteket, az állatkísérleteket kiváltó stratégiákat, különösen a nem állatokon végrehajtott kísérleti eljárások kifejlesztését és engedélyezését támogató, vegyi anyagokról szóló EU-rendelet által meghatározott követelmények értelmében, valamint különösen a nem állati kísérleti eljárásokat a KKK tevékenységei közé kell sorolni.
Módosítás: 96 II. Melléklet, A programok indikatív lebontása (millió EUR-ban) Együttmőködés
44432
(millió EUR-ban) Együttmőködés *,
1
47214
Egészségügy
8317
Egészségügy
9099
Élelmiszerek, mezıgazdaság, és biotechnológia
2455
Élelmiszerek, mezıgazdaság, és biotechnológia
2455
12670
Információs és kommunikációs technológiák
11670
Információs és kommunikációs technológiák Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák
4832
Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák
4832
Energia
2931
Energia
3931
Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is
2535
Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)
3535
Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)
5940
Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)
5940
Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok Biztonság és világőr Ötletek
792 3960 11862
Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok Biztonság és világőr
792 3460
Ötletek
10862
Emberek
7129
Emberek
7129
Kapacitások
7486
Kapacitások
7204
Kutatási infrastruktúrák *
3961
Kutatási infrastruktúrák *
3679
Kutatás a KKV-k érdekében
1901
Kutatás a KKV-k érdekében
1901
A tudás régiói
158
A tudás régiói
158
Kutatási potenciál
554
Kutatási potenciál
554
AD\597848HU.doc
249/360
PE 362.659v02-00
HU
Tudomány a társadalomban
554
Tudomány a társadalomban
554
Nemzetközi együttmőködési tevékenységek
358
Nemzetközi együttmőködési tevékenységek
358
A közös kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei
1817
A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei
1817
ÖSSZESíTÉS
72726
72726
ÖSSZESÍTÉS
Indokolás A tervezet elıterjesztıjének igaza van abban, hogy növelni kell az egészségügy, energiaügy és a környezetvédelem támogatását a Hetedik Keretprogram végrehajtása során. Azonban nincs értelme ezzel kapcsolatban az Euratom-támogatások csökkentését javasolni, mivel ez a program nem tartozik az együttes döntéshozási eljárás alá. Ezért a Hetedik Keretprogram keretén belül történı támogatás – amely együttes döntéshozás alá tartozik – újraelosztását a környezetvédelem, az egészség- és energiaügy érdekében.
Módosítás: 97 III. melléklet, „Támogatási programok" szakasz, 5. pont: „A kutatók képzésének és karrierfejlesztésének támogatása" A kutatók képzésének és karrierfejlesztésének támogatása, fıként a Marie Curie-akciók végrehajtására.
A kutatók képzésének és karrierfejlesztésének támogatása, az összes programban, projektben és kezdeményezésben, valamint a Marie Curie-akcióknál. Azon feltételek elımozdítása, amelyek megkönnyítik, hogy a nık kutatási karrierbe kezdjenek és folytassák azt. Indokolás
A valódi integrációhoz átfogó politikára és a gyermekgondozási központok és a támogatott mobilitás támogatására van szükség. Frédérique Ries, Holger Krahmer, Willem Schuth és Jorgo Chatzimarkakis kisebbségi véleménye
Nem osztjuk a Környezetvédelmi Bizottság mai álláspontját, különösen a köldökzsinórıssejtek kutatása tekintetében. Enyhe többséggel valóban elutasítottuk az ilyen típusú PE 362.659v02-00
HU
250/360
AD\597848HU.doc
kutatások európai finanszírozásának megszőntetésére irányuló kísérleteket. Számos módosítás kifejezte ugyanakkor a felnıtt ıssejtek kutatásának elınyben részesítése irányuló szándékot, ugyanezen konzervatív filozófiát hangsúlyozva. Ezen álláspont nem áll összhangban 14 tagállam hatályos jogszabályaival, többek között a cseh parlament 2006. február 1-i határozatával, amely engedélyezi a többletembriókon végzett kutatásokat. Ez kizárólag öt tagállamban tiltott. A mi elveink egyértelmőek: elítéljük emberi lények kizsákmányolásának valamennyi formáját, elítéljük a reproduktív klónozást, és határozottan emlékeztetünk az alapjogi charta 3. cikkére. Azonban továbbra is kitartunk a liberális, humanista és toleráns kutatás mellett, amely nem zárj ki a tudományos kutatás ezen ígéretes területét vallási vagy filozófiai meggyızıdések nevében, amelyeket mi tiszteletben tartunk. Meg kell adni a lehetıséget a tudománynak, hogy megvalósíthassa a sokszázezer új kezelésre váró beteg reményeit Európában.
AD\597848HU.doc
251/360
PE 362.659v02-00
HU
ELJÁRÁS Cím
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007 - 2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatára irányuló javaslat
Hivatkozások
COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD) ITRE ENVI 27.4.2005
Illetékes bizottság Véleménynyilvánításra felkért bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Megerısített együttmőködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma Fogalmazó A kijelölés dátuma Elızı fogalmazó Vizsgálat a bizottságban Módosítások elfogadásának dátuma A zárószavazás eredménye
21.11.2005 23.2.2005 +: 41 –: 4 0: 13
A zárószavazáson részt vevı tagok
Georgs Andrejevs, Liam Aylward, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frederika Brepoels, Hiltrud Breyer, Dorette Corbey, Avril Doyle, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Mary Honeyball, Marie Anne Isler Béguin, Christa Klaß, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Peter Liese, Riitta Myller, Dimitrios Papadimoulis, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Dagmar RothBehrendt, Karin Scheele, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Jonas Sjöstedt, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi
A zárószavazáson részt vevı póttagok
Alfonso Andria, Giovanni Berlinguer, Milan Gaľa, Ambroise Guellec, Kartika Tamara Liotard, Miroslav Mikolášik, Andres Tarand
A zárószavazáson részt vevı póttagok (178. cikk (2) bekezdés)
Simon Busuttil, Giusto Catania, Jorgo Chatzimarkakis, Glyn Ford, Alfred Gomolka, David Hammerstein Mintz, Joel Hasse Ferreira, Anna Hedh, Luis Herrero-Tejedor, Elisabeth Jeggle, Thomas Mann, Ljudmila Novak, Bernd Posselt, José Ribeiro e Castro, Raül Romeva i Rueda, Paul Rübig, Willem Schuth, Henri Weber, Anna Záborská
Megjegyzések (csak egy nyelven hozzáférhetı)
...
RR\617830HU.doc
HU
Satu Hassi 24.5.2005
PE 360.033v03-00
HU
19.10.2005 VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) A vélemény elıadója: Jaromír Kohlíček
SHORT JUSTIFICATION The 7th Framework Programme On 6 April 2005 the Commission presented the Communication 'Building the European Research Area (ERA) of knowledge for growth' and a proposal for a Decision on the Seventh Framework Programme (FP) for research, technological development and demonstration activities (2007 to 2013). The construction of ERA started under the 6th FP and will continue under the 7th. It will help to deliver on the Lisbon objectives, as investing in knowledge is an excellent way to foster economic growth and create more and better jobs. The importance of knowledge to the Lisbon strategy was confirmed by the High Level Group chaired by Wim Kok, and by Parliament's resolution on the report of Mrs Locatelli. The 7th FP is divided into four programmes: • Cooperation: trans-national cooperation in nine thematic research areas, one of which is transport, including aeronautics. • Ideas: promotion of creativity and excellence by funding so called 'frontier research'. The funding will be done through a European Research Council. • People: development of human potential through support to training, mobility and career development. • Capacities: improvement of research infrastructure and further innovation. Regional cooperation, involvement of SMEs and bringing together science and society are its key elements. FP 7 distinguishes itself from the FP 6 by a simplification of procedures and a significant RR\617830HU.doc
253/360
PE 360.033v03-00
HU
increase in its budget. The total budget for seven years is 72.7 billion euro. The respective shares of the four programmes are about 44 billion for Cooperation, 12 billion for Ideas and 7 billion each for People and Capacities. Transport and aeronautics in the 7th Framework Programme FP 6 contained the research area 'Aeronautics and space' and had 'Surface transport' included in the 'Sustainable development' research area. In FP 7 all modes of transport are under a unique theme ' Transport (including Aeronautics)'. Your draftsman welcomes this change, as many problems, like congestion and pollution, are encountered in several modes of transport, which can learn from each other. During the FP 6 period, so called Technology platforms have been established, which bring together companies, research institutions, national research programmes, the financial world and the regulatory authorities at European level to define a common strategic research agenda. Taking their input into account, the Commission proposes that research should concentrate on: For aeronautics and air transport: • the 'greening' of air transport • increasing time efficiency • ensuring customer satisfaction and safety • improving cost efficiency • protection of aircraft and passengers • pioneering air transport of the future For surface transport (rail, road and waterborne): • the 'greening' of surface transport • encouraging modal shift and decongesting transport corridors • ensuring sustainable urban mobility • improving safety and security • strengthening competitiveness FP 7 foresees a budget for Transport (including aeronautics) of 5.9 billion euro, including the possibility of launching “Joint Technology Initiatives” (large-scale projects of common European interest). Under FP 6 the repartition of the budget was 1 billion euro for air transport, 100 million euro for Galileo and 610 million euro for surface transport. Although for FP 7 no formal repartition between modes has been made, your draftsman received indications that air transport and Galileo together might be earmarked to receive again the greater part of the available budget (about two thirds of it) and surface transport the smaller part. Your draftsman notes that this would not reflect the relative economic importance of these sectors. Given the discussion on the new Financial Perspectives, the budget for FP 7 risks being reduced. It seems appropriate that the newly created chapter in the Commission proposal on transport is not affected by such a reduction, given the economic importance of the sector: • Air and surface transport together account for almost 14% of EU GDP PE 360.033v03-00
HU
254/360
RR\617830HU.doc
• The transport sector employs about 19 million people across the EU • Transport expenses account for about 14% of a family's budget While underlining the importance of the sector, your draftsman indicates the relative modesty of the earmarked budget: in fact, 5,9 billion euro in 7 years equals not more than the price of one cup of coffee per person per year for a total population of almost 460 million EU citizens. Amendments Your draftsman is generally satisfied with the proposal of the Commission, especially the creation of a unique chapter for all modes of transport, the accent on safety and environment and the increase of the budget. Still, some improvements could be made: • Surface transport: the greater share of surface transport compared to air transport, in economical terms, should be reflected in the repartition of the budget and the research agendas • Environment: transport prevention and the promotion of non-motorized transport (bicycles) should be added • One system approach: transport should be looked at as an integrated system, where one mode can substitute for another and all modes can learn from each other's technological concepts • Accessibility: improving accessibility in general and for persons with reduced mobility, in particular, needs to underlined • Tourism: tourism as a still growing economic sector that generates a lot of transport should be included in the research agenda • Electronic booking: can help to increase efficiency, in particular when booking systems are interoperable.
RR\617830HU.doc
255/360
PE 360.033v03-00
HU
MÓDOSÍTÁSOK A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı módosításokat: A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 3. szakasz – Információs és kommunikációs technológiák, Alkalmazások kutatása, harmadik francia bekezdés - a mobilitás elımozdítása, intelligens, IKT alapú szállítási rendszerek és jármővek, amelyek lehetıvé teszik a személyek és az árucikkek biztonságos, kényelmes és hatékony mozgását.
- a mobilitás elımozdítása, intelligens, IKT alapú szállítási és logisztikai rendszerek és jármővek, amelyek lehetıvé teszik a személyek és az árucikkek biztonságos, kényelmes és hatékony mozgását. Indokolás
It is absolutely vital to include logistics modernisation as part of efforts to improve transport mobility.
Módosítás: 2 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Célkitőzés A technológiai fejlıdésre alapozva integrált, környezetbarátabb és „intelligensebb” páneurópai közlekedési rendszerek kifejlesztése a polgárok és a társadalom javára, a környezet és a természeti erıforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért vezetı szerep biztosítása és tovább javítása.
A technológiai fejlıdésre alapozva integrált, környezetbarátabb, fogyasztóbarátabb és „intelligensebb” páneurópai közlekedési és logisztikai rendszerek kifejlesztése a polgárok és a társadalom javára, a környezet és a természeti erıforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért vezetı szerep biztosítása és tovább javítása.
Indokolás Given the EU's global geographical location and the development of its transport systems, it is vital for greater efforts to be made to develop new and improved logistical systems that will help both improve mobility and reduce environmental impact. The inclusion of customer satisfaction is in line with the spirit of the Commission proposal. PE 360.033v03-00
HU
256/360
RR\617830HU.doc
Módosítás: 3 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Indokolás (3) bekezdés Az európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, „közlekedési rendszerekben” gondolkodó nézıpontot célszerő képviselni, amely figyelembe veszi az egyes jármőféleségek, közlekedési hálózatok és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A kutatás-fejlesztési költségek mindezeken a területeken jelentıs mértékben emelkednek, és az EU-szintő együttmőködés alapvetı fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplık elérjék azt a „kritikus tömeget”, amely a méretbıl és a multidiszciplinaritásból eredı kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni, valamint ahhoz, hogy az iparág megfeleljen a kibıvített Unió jövıjének nagy politikai, technológiai és társadalmi-gazdasági kihívásainak, mint amilyen például a jövı „tiszta és biztonságos jármőjére” vonatkozó elképzelés, a rendszerek együttmőködési képessége és az intermodalitás (különös tekintettel a vasútra), a megfizethetıség, a biztonság, a kapacitás, a védelem és a környezeti hatások. A Galileo rendszert és alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai szakpolitikák végrehajtása szempontjából.
RR\617830HU.doc
Az európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, „közlekedési rendszerekben” gondolkodó nézıpontot célszerő képviselni, amely figyelembe veszi az egyes jármőféleségek, közlekedési hálózatok és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A kutatás-fejlesztési költségek mindezeken a területeken jelentıs mértékben emelkednek, és az EU-szintő együttmőködés alapvetı fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplık elérjék azt a „kritikus tömeget”, amely a méretbıl és a multidiszciplinaritásból eredı kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni, valamint ahhoz, hogy az iparág megfeleljen a kibıvített Unió jövıjének nagy politikai, technológiai és társadalmi-gazdasági kihívásainak, mint amilyen például a jövı „tiszta és biztonságos jármőjére” vonatkozó elképzelés, a rendszerek együttmőködési képessége és az intermodalitás (különös tekintettel a vasútra), a megfizethetıség, a biztonság, a kapacitás, a védelem és a környezeti hatások. A környezetvédelmi kutatásnak ki kell terjednie a jövı „tiszta és biztonságos jármővének” kifejlesztésére, valamint a forgalom elkerülésére, csökkentésére és optimalizációjára. A Galileo rendszert és alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai szakpolitikák végrehajtása szempontjából.
257/360
PE 360.033v03-00
HU
Módosítás: 4 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, második címsor: Indokolás, (3a) bekezdés (új) A közlekedési kutatás költségvetésének felosztása tükrözni fogja a különbözı közlekedési módok gazdasági jelentıségét. Indokolás As surface transport has in economical terms a far greater share than air transport, this should be reflected in the repartition of the budget and the research agenda's. As the Commission indicates herself, surface transport accounts for 11% of EU GDP and 16 million persons employed, and air transport only for 2.6% and 3.1 million. Módosítás: 5 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, harmadik címsor – Tevékenységek, alcím – Repüléstechnika és légiközlekedés, harmadik francia bekezdés - A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása: az utasok kényelmének javítása, innovatív fedélzeti szolgáltatások és hatékonyabb utaskezelés; a légi közlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülıgép-választék a széles testő gépektıl a kismérető jármővekig.
- A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása: az utasok kényelmének javítása, innovatív fedélzeti szolgáltatások és hatékonyabb utaskezelés, beleértve a nemzeti információs és foglalási rendszerek európai szinten történı interoperábilissá tételét a fuvarozók és a közlekedési módok között; a légi közlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülıgép-választék a széles testő gépektıl a kismérető jármővekig.
Indokolás Better integration of booking systems raises not only customers satisfaction, but also the efficiency of the system as a whole.
Módosítás: 6 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, harmadik címsor: Tevékenységek, Repüléstechnika és légiközlekedés alcím, hatodik „a” francia bekezdés (új) - A légi közlekedésbıl a felszíni PE 360.033v03-00
HU
258/360
RR\617830HU.doc
közlekedésbe, illetve visszafelé történı kapcsolódás elméleteinek alkalmazása, beleértve a jármő életciklus-elveket, a moduláris elméleteket és az aerodinamikát . Indokolás Transport is mainly organised per mode, lacking intermodality, and the same is the case for transport research. Research results and knowledge of one mode, should be passed on to other modes to their benefit. For instance the car industry is ahead in vehicle life cycle concepts. Railway transport experiments with modular concepts, which mean the use of modules (e.g. compartment for passengers or container for goods) that can be adapted to different situations. Air transport's knowledge of aerodynamics can be used in other modes, for instance high speed railways.
Módosítás: 7 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek címsor, Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés, cím ● Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés
Fenntartható felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés
Indokolás Similar as in the 6FPRD, the heading should include the word 'sustainable', as Art. 6 of the Treaty obliges to integrate sustainable development into e.g. the research- and transportsectors.
Módosítás: 8 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek címsor, Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés, elsı francia bekezdés - A felszíni közlekedés környezetbarátabbá tétele: a környezetszennyezés és a zajterhelés csökkentése; tiszta és hatékony motorok fejlesztése, beleértve a vegyes technológiákat és az alternatív ttüzelıanyagok közlekedésben való használatát is; az elhasználódott jármővekre és hajókra vonatkozó stratégiák.
RR\617830HU.doc
- A felszíni közlekedés környezetbaráttá tétele: a környezetszennyezés és a zajterhelés csökkentése; tiszta és hatékony motorok kifejlesztése, beleértve a vegyes technológiákat és az alternatív tüzelıanyagok közlekedésben való használatát is; az elhasználódott jármővekre és hajókra vonatkozó stratégiák, nem motorizált közlekedés, mint például az energiaátviteli mechanizmusok és a kerékpárok anyagainak fejlesztése, a gyalogos és kerékpározási infrastruktúra meglévı helyzetekbe történı integrációja. 259/360
PE 360.033v03-00
HU
Indokolás Non-motorized mobility, for instance walking and cycling, can contribute in a direct and significant way to the greening of transport. Research efforts should concentrateon the improvement of its technology, materials and also on the promotion of their use by adapting infrastructure in favour of walking and cycling.
Módosítás: 9 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek címsor, Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés, második francia bekezdés - A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása; a költségek internalizálása; információcsere a jármővek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása.
- A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési és logisztikai hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása; „egységes rendszerszemlélet” kialakítása, amely kiegyensúlyozottan osztja fel a közlekedési módokat, beleértve a vasúti és belvízi közlekedés, mint a közúti és a rövid távú légi közlekedés alternatívája, támogatását; a költségek internalizálása; információcsere a jármővek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása.
Indokolás A "single system approach" means that transport in a certain area is looked at as one system, and transport needs in that area can be served by the modality that suits best the specific needs of customer, supplier and environment. Research can help to develop technologies and user applications to achieve such an approach, thereby promoting "green” rail and inland waterway transport.Given the current difficulties hampering progress in the field of intermodality and the rise in congestion, it is vital to develop new logistical systems both at Union level and at national and regional level. Módosítás: 10 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek címsor, Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés, második „a” francia bekezdés (új)
PE 360.033v03-00
HU
260/360
RR\617830HU.doc
- A Marco Polo programok céljai elérésének elımozdítása: a „zöldebb” közlekedési módok felé történı elmozdulás és az átfogó forgalomelkerülés mőszaki lehetıségeinek, valamint az egészségügyre és a környezetre gyakorolt kedvezı hatásainak célirányos kutatása.
Indokolás A great deal of money is being expended under the Marco Polo I and II programmes. However, there seems as yet to be a lack of corresponding research to ensure that the measures being subsidised are actually appropriate to the objectives. Particular clarifications and studies are needed in this context on overall traffic avoidance schemes.
Módosítás: 11 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek címsor, Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés, harmadik francia bekezdés - A fenntartható városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások (beleértve a tiszta és biztonságos jármőveket is) és szennyezésmentes közlekedési módok, új tömegközlekedési módok és az egyéni közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés és közlekedés.
- A fenntartható és hozzáférhetı városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások (beleértve a kevésbé szennyezı és biztonságosabb jármőveket is) és a kevésbé szennyezı közlekedési módok, a csökkent mobilitású személyek esetében a hozzáférhetıség javítása, új tömegközlekedési és/vagy csoportos közlekedési módok, amelyek a hatékonyságra összpontosítanak a teljes mobilitási lánc mentén (tömegközlekedés/csoportos közlekedés, autómegosztás vagy közös üzemeltetés, gyaloglás és kerékpározás) és az egyéni közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés és közlekedés.
Indokolás Although accessibility, especially for persons with reduced mobility, is more and more recognised as important, more research on this issue is needed. Special attention can be given to measures that have positive spill over effects to other transport users as well. For instance, lowering doorsteps and creating space in busses for wheel chairs, proves to be beneficial to RR\617830HU.doc
261/360
PE 360.033v03-00
HU
the general user as well (easier access, gain of time at the bus stop, multiple use of space).It is important that the entire Citizens' Mobility Network (intermodal chain) is taken into consideration for making urban transport research more efficient. Módosítás: 12 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek alcím, Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés, harmadik „a” francia bekezdés (új) - A mobilitás minısége és a fogyasztói elégedettség: a szolgáltatások, a hálózatok és az infrastruktúrák fejlesztése azok kényelmesebbé és vonzóbbá tétele érdekében; az integrált rendszerek fejlesztése és az egyének, valamint meghatározott csoportok (idısek, nık stb.) által támasztott kereslethez kapcsolódó szolgáltatások és kapacitások biztosítása
Indokolás In the light of demographic change and the new mobility needs of European society at present, it is important to anticipate changes in the sensitivity and perceptions of surface transport users ( convenience, preferences, etc.).
Módosítás: 13 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek alcím, Felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés, ötödik francia bekezdés A versenyképesség megerısítése: a tervezési folyamatok javítása; fejlett hajtási rendszerek és jarmőtechnológiák; innovatív és költséghatékony gyártási rendszerek és infrastruktúraépítés; integratív architektúrák.
A versenyképesség megerısítése: a tervezési folyamatok javítása a költségek csökkentése és a fogyasztói elégedettség növelése érdekében; fejlett hajtási rendszerek és jarmőtechnológiák; innovatív és költséghatékony gyártási rendszerek és infrastruktúraépítés; integratív architektúrák.
Módosítás: 14 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek alcím, harmadik (a) pont (új) Idegenforgalom: az idegenforgalom közlekedésre gyakorolt hatásainak és a tiszta és hatékony közlekedésnek az PE 360.033v03-00
HU
262/360
RR\617830HU.doc
idegenforgalom fenntartható fejlıdésére gyakorolt hatásainak kutatása; a fenntartható, túlzott közlekedési igények nélküli idegenforgalom fejlesztése; a közlekedés idegenforgalmi ágazatban történı használatának innovatív koncepciói, beleértve az elektronikus foglalást és az integrált jegykiadást.
Indokolás As tourism and transport are closely linked, it is worthwhile undertaking research into the connections between the two sectors. Innovative solutions, such as electronic reservations and integrated ticketing, may be particularly important for the tourist market. Módosítás: 15 I. melléklet, I. rész: Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek alcím, harmadik (b) pont (új) A hatékonyság növelésére, valamint a transzeurópai hálózatok és más európai mobilitási és közlekedési projektek finanszírozásának garantálására szolgáló új rendszerek: innovatív hitelrendszerek, valamint a köz- és a magánszféra együttmőködésének ösztönzése európai szinten.
RR\617830HU.doc
263/360
PE 360.033v03-00
HU
ELJÁRÁS
Cím
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
Hivatkozások
(COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) ITRE
Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Megerısített együttmőködés A vélemény elıadója A kijelölés dátuma Vizsgálat a bizottságban Elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
TRAN 27.4.2005 Jaromír Kohlíček 18.4.2005 12.9.2005 10.10.2005 10.10.2005 +: –: 0:
39 0 3
Inés Ayala Sender, Etelka Barsi-Pataky, Paolo Costa, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Arūnas Degutis, Armando Dionisi, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Mathieu Grosch, Ewa Hedkvist Petersen, Stanisław Jałowiecki, Georg Jarzembowski, DieterLebrecht Koch, Jaromír Kohlíček, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Jörg Leichtfried, Eva Lichtenberger, Patrick Louis, Erik Meijer, Robert Navarro, Seán Ó Neachtain, Willi Piecyk, Luís Queiró, Reinhard Rack, Luca Romagnoli, Gilles Savary, Renate Sommer, Ulrich Stockmann, Gary Titley, Georgios Toussas, Marta Vincenzi, Corien Wortmann-Kool, Roberts Zīle Markus Ferber, Sepp Kusstatscher, Pier Antonio Panzeri, Zita Pleštinská, Hannu Takkula
A zárószavazáson jelen lévı póttagok (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
PE 360.033v03-00
HU
264/360
RR\617830HU.doc
31.1.2006 VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119– C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) A vélemény elıadója: Alyn Smith
RÖVID INDOKOLÁS The European Commission points out in the opening paragraphs of its Explanatory Memorandum "Knowledge is at the core of the Lisbon agenda and underpins all its elements. Research and technology are, together with education and innovation, the components of the Triangle of Knowledge." In the Community Strategic Guidelines the Commission states that synergy between cohesion policy and the Seventh Framework Programme for RTD (FP7) and the Framework Competitiveness and Innovation Programme (CIP) is vital. Structural funds play a substantial role in promoting research, particularly in the areas of building and renovating infrastructures and networks, innovative business start-ups and the modernisation of SMEs. Over the next programming period 2007 -2013 this role will without doubt increase as all policies adapt and fine tune their actions in line with the needs of Lisbon and Gothenburg. However, there is a dichotomy between the aim of regional policy to reduce disparities between the richer and poorer regions of the Union, contribute to the Lisbon strategy and implement the national reform programmes, and the fact that research and high tech activities are highly concentrated within the core regions of the EU. Thus, the Commission tells us1 "approximately half of public and private research expenditure goes to just 30 regions out of a total of 254". Furthermore, disparities between regions in business research expenditure are even wider.
1
Commission Memo /05/209 of 15 June 2005.
RR\617830HU.doc
265/360
PE 360.033v03-00
HU
It is easy to construe these differences as being totally contradictory but to do so would be an error. The two policies are in fact complementary and this becomes clear when one considers the overall purpose of European research policy which is to ensure that Europe is and remains in the forefront of scientific discovery, and advanced technology. These being the aims, investments oriented towards centres of excellence have to take into account that they also depend on the infrastructure and human resources, policy environment and the level of investments by companies and that these can be developed by transnational cooperation. On the other hand, regional policy managers apply diametrically opposed criteria in deciding if and how funds should be spent on research. There is no need for two or more countries to be involved, there is no need for the research centres concerned to be among the top institutes or organisations in Europe. It may even be true to say that the opposite is true. From a regional point of view, research centres lagging behind because of years of under investment and dilapidated infrastructure should qualify for more regional assistance in order to allow them to catch up the more advanced regions, and it is this fundamental principle that militates against any fusion or confusion of regional fund money used for research and the research budget itself. The separation of the two budgets is, in your draftsman's view, indispensable to ensuring the two aims of the Union. Namely, on the one hand to ensure the predominance of European research in the global economy and on the other to assist those regions with a potential for research, to improve their performance through well targeted investment. This two policy approach will enable the Union to expand the number of centres of excellence and thereby increase the overall power of European research to contribute to the restructuring of the European economy, the creation of sustainable jobs, and a clean and sustainable environment. It is therefore your draftsman's opinion that the present budgetary structure should remain unchanged as it is this structure which will ensure that those regions which are lagging behind, particularly in the new Member States but not exclusively, obtain optimal assistance in this important area. The European Commission proposal for the 7th Framework Programme is built on four pillars, namely Cooperation, Ideas, People and Capacities. It is this latter heading with its budget allocation of 7.536bn euro, which is of primary interest to regional policy as it is this programme which specifically deals with measures targeted at: • • • • • •
Research infrastructures Research for the benefit of SMEs Regions of knowledge Research potential of Convergence Regions Science in society International co-operation
Following enlargement and its immediate effects on the distribution of wealth throughout the Union and the geographic repartition of centres of research excellence, measures targeted at developing or investing in the research potential of convergence regions are of prime importance. Actions in this domain will compromise support to: •
Trans-national two-way secondments of research staff in the convergence regions
PE 360.033v03-00
HU
266/360
RR\617830HU.doc
• • •
The acquisition and development of research equipment in selected centres The organisation of workshops and conferences to facilitate knowledge transfer "Evaluation facilities" for research centres in the Convergence Regions to obtain an international independent expert evaluation of their research quality and infrastructures
A total budget of 558m euro has been allocated to this strand representing the major share of Research funds available to the regions. The proposed support however stimulates your draftsman to make the following observation. The development of regions of knowledge by encouraging and supporting the creation of 'regional research driven clusters' can be misunderstood. As explained above the idea of research driven clusters is based on the EU Research policy's principle of excellence. Whilst the existence of such clusters can have an indirect impact upon the proclaimed aims of the EU's regional policy, the regions of knowledge would support this principle of excellence by enabling policy learning and mentoring on cluster development in all regions. Major actions aimed at giving regions benefiting from the regional competitiveness and employment objective, under the proposed new structural funds regulations, still need assistance, in order to be able to continue developing the research capabilities that many of them had successfully launched when they benefited from objective one status under the present regulations and in particular assistance to SMEs. The 7th Framework Programme recognises the need to strengthen the innovative capacity of European SMEs and the contribution they make to the development of new technology based products and markets by helping them outsource research, increase their research efforts, extend their networks, better exploit research results and acquire technological know how. Specific actions to support SMEs will be carried out in the entire field of science and technology, with financial means allocated through two schemes: These are: • •
Research for SMEs to support small groups of innovative SMEs to solve common or complementary technological problems Research for SME associations
This has been allocated a budget of 1.914bn euro. The Competitiveness and Innovation Programme (CIP) will also provide support to networks of intermediaries and national schemes for actions to encourage and facilitate the participation of SMEs in the framework programme, and the participation of SMEs will be encouraged and facilitated, and their needs taken into account, across all parts of FP7. Synergies between FP7 and CIP should promote regional leveraging of research outcomes. Your draftsman is also of the opinion that research on many aspects of urban development is called for in FP7. While your draftsman is generally satisfied with the proposal of the Commission, any diminution in the overall funding levels for the EU's research and development effort whether RR\617830HU.doc
267/360
PE 360.033v03-00
HU
under FP7 or under the EU's regional policy is entirely undesirable because of the long-term significance of R&D for the economic growth of regions, the Member States and the EU collectively. Nevertheless, your draftsman considers that the following improvements could be made:
MÓDOSÍTÁSOK A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı módosításokat: A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (1) preambulumbekezdés (1) A Közösségnek az a célja, hogy a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait megerısítse és magas szintő versenyképességet biztosítson. E célból a Közösségnek ösztönözni kell minden szükségesnek ítélt kutatási tevékenységet, különösen a vállalkozások – beleértve a kisés középvállalkozásokat (KKV-k) –, kutatóközpontok és egyetemek bátorítását kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeikben.
(1) A Közösségnek az a célja, hogy a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait megerısítse és magas szintő versenyképességet biztosítson. E célból a Közösségnek ösztönöznie kell minden szükségesnek ítélt kutatási tevékenységet, az európai társadalom elıtt álló jelentıs kihívásoknak való megfelelés, valamint az innováció és az energiaforrásokat, továbbá az európai demográfiai változásokat érintı kutatások fokozása érdekében, különösen a vállalkozások – beleértve az ipari vállalkozásokat, a kisés középvállalkozásokat (KKV-k) –, kutatóközpontok és egyetemek bátorítását kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeikben.
Indokolás A hetedik keretprogram elsı bekezdésében utalni kell a mai Európa elıtt álló legnagyobb kihívásokra. Módosítás: 2 (2) preambulumbekezdés (2) A kutatásnak a versenyképesség és gazdasági növekedés biztosításában betöltött PE 360.033v03-00
HU
(2) A kutatásnak a versenyképesség és gazdasági növekedés biztosításában betöltött 268/360
RR\617830HU.doc
központi szerepét a lisszaboni Európai Tanács ismerte fel, amely kiemelte a tudás és az innováció elsıdleges fontosságát a foglalkoztatás növekedését is magában foglaló gazdasági fejlıdés szempontjából.
központi szerepét a lisszaboni Európai Tanács ismerte fel, amely kiemelte tudás és az innováció elsıdleges fontosságát a foglalkoztatás növekedését és a területi kohéziót is magában foglaló gazdasági fejlıdés szempontjából. Indokolás
A lisszaboni Európai Tanáccsal összhangban. Módosítás: 3 (5) preambulumbekezdés (5) Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt körök széleskörő támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-tıl 2013-ig terjedı idıtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitőzéseket.
(5) Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és valamennyi európai régió – beleértve a sajátos hátrányokkal sújtott régiókat –, az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt körök széleskörő támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-tıl 2013-ig terjedı idıtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitőzéseket.
Indokolás A program hatékonysága és az európai kutatási térség fejlesztésével együtt járó kutatási igények valamennyi érdekelt fél széleskörő támogatásától függenek, beleértve a regionális szintet is. Módosítás: 4 (15) preambulumbekezdés (15) A „Kapacitások” részben javítani kell a kutatási infrastruktúrák használatát és fejlesztését, erısíteni kell a KKV-k innovatív kapacitását és képességüket a kutatásból származó elınyök kihasználására, támogatni kell a kutatásorientált regionális csoportosulások fejlıdését, fel kell szabadítani az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a kutatási potenciált, a tudományt és a társadalmat egymáshoz közelebb kell hozni a tudománynak és a technológiának az európai társadalomba való harmonikus integrálása érdekében és a nemzetközi együttmőködés támogatására RR\617830HU.doc
(15) A „Kapacitások” részben javítani kell a kutatási infrastruktúrák használatát és fejlesztését, erısíteni kell a KKV-k innovatív kapacitását és képességüket a kutatásból származó elınyök kihasználására, támogatni kell a kutatásorientált regionális csoportosulások fejlıdését, fel kell szabadítani az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a kutatási potenciált, a Szerzıdés 299. cikke (2) bekezdésének megfelelıen, a tudományt és a társadalmat egymáshoz közelebb kell hozni a tudománynak és a technológiának az európai társadalomba való harmonikus integrálása
269/360
PE 360.033v03-00
HU
horizontális cselekvéseket és intézkedéseket kell véghezvinni.
érdekében és a nemzetközi együttmőködés támogatására horizontális cselekvéseket és intézkedéseket kell véghezvinni
Indokolás A Szerzıdés legkülsı régiókra vonatkozó rendelkezéseinek (299. cikk (2) bekezdés) megfelelıen. Módosítás: 5 (17) preambulumbekezdés (17) A hetedik keretprogram kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket, valamint más közösségi cselekvéseket, amelyek a lisszaboni célkitőzések végrehajtására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükségesek, nevezetesen a strukturális alapok, a mezıgazdaság, az oktatás, a képzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, a foglalkoztatás és a környezetvédelem területére vonatkozó cselekvések mellett.
(17) A hetedik keretprogram kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket, valamint más közösségi cselekvéseket, amelyek a lisszaboni célkitőzések végrehajtására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükségesek, nevezetesen a strukturális alapok, a mezıgazdaság, az oktatás, a képzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, a foglalkoztatás és a környezetvédelem területére vonatkozó cselekvések mellett. A keretprogram régiókat érintı tevékenységei a regionális fejlesztés valódi eszközét jelentik. Semmi esetre sem vehetik át a strukturális alapok és a Kohéziós Alap helyét, viszont az utóbbiakat kiegészítve kell, hogy mőködjenek.
Indokolás Fontos kiemelni, hogy a különbözı európai alapok együttes fellépése az európai régiók fejlıdésében központi szerepet játszik. A hetedik keretprogram és a strukturális alapok keretében nyújtott támogatás lényeges regionális hajtóerıt jelent és ösztönözni kell. Módosítás: 6 (18) preambulumbekezdés (18) Az e keretprogramban támogatott innovációs és KKV-vonatkozású tevékenységeknek ki kell egészíteniük a versenyképességre és innovációra vonatkozó keretprogram során végzett tevékenységeket.
PE 360.033v03-00
HU
(18) Az e keretprogramban támogatott innovációs és KKV-vonatkozású tevékenységeknek ki kell egészíteniük a versenyképességre és innovációra vonatkozó keretprogram során végzett tevékenységeket. E célból a szellemi tulajdont biztosabban kell védeni, valamint az európai KKV-k innovációs képességét súlyosan károsító
270/360
RR\617830HU.doc
szerzıi jogi kalózkodás és hamisítás ellen folytatott küzdelmet európai szinten kell fokozni. Indokolás Évente körülbelül 100 000-re becsülhetı azon munkahelyek száma Európában, amelyek a hamisítás miatt szőnnek meg. Figyelembe kell venni, hogy a szerzıi jogi kalózkodás és a hamisítás káros hatást gyakorol a KKV-kre és a foglalkoztatásra. Ebbıl adódóan, ha a szellemi tulajdont biztosabban védenék, akkor a KKV-k versenyképesebbek lehetnének és többet fektethetnének az innovációba. Módosítás: 7 (19) preambulumbekezdés (19) A keretprogram tevékenységeinek széles körben támogatott, kibıvített hatókörére, a finanszírozásnak a nemzeti és magán beruházásaira gyakorolt fellendítı hatására, a Közösségnek az új tudományos és technológiai kihívásokkal való szembenézésének igényére, az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá tételében a közösségi beavatkozás alapvetı szerepére, a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez hozzájáruló szélesebb körő hetedik keretprogramra tekintettel sürgetı szükség van az EU kutatási költségvetésének megkétszerezésére.
(19) A keretprogram tevékenységeinek széles körben támogatott, kibıvített hatókörére, a finanszírozásnak a nemzeti és magán beruházásaira gyakorolt fellendítı hatására, a Közösségnek az új tudományos és technológiai kihívásokkal való szembenézésének igényére, az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá tételében a közösségi beavatkozás alapvetı szerepére, a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez hozzájáruló szélesebb körő hetedik keretprogramra tekintettel sürgetı szükség van az EU kutatási költségvetésének megkétszerezésére. A célnak megfelelı, ambiciózus költségvetés elengedhetetlen a keretprogram célkitőzéseinek megvalósításához, és lehetıvé teszi valamennyi javasolt tevékenység megvalósítását, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja a kutatás regionális dimenziójának erısítése. A regionális politika és a kutatási politika egymást kiegészítı viszonya ilyen módon ösztönözheti a régiók kutatásba való befektetését és hozzájárulhat az európai területek kiegyensúlyozott fejlıdéséhez
Indokolás A hetedik keretprogram tevékenységei kiegészítik az EU többi politikáját, és lényeges szerepet játszanak a régiók fejlıdésében. Bizonyos intézkedések – például a „tudásrégiók” – RR\617830HU.doc
271/360
PE 360.033v03-00
HU
közvetlenül érintik az európai régiókat vagy a KKV-ket érintı cselekvéseket. Ha a hetedik keretprogramra elıirányzott költségvetést csökkentenék, az azt a veszélyt hordozná magában, hogy az ezekre a politikákra szánt elıirányzatok jelentısen csökkennek, vagy akár teljesen meg is szőnnek. Módosítás: 8 (21) preambulumbekezdés (21) Mivel a Szerzıdés 163. cikkével összhangban elfogadandó cselekvések célkitőzését, azaz az európai tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulást nem lehet a tagállamok által megfelelıen megvalósítani, és ezért közösségi szinten ez jobban megvalósítható, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen a hetedik keretprogram nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.
(21) Mivel a Szerzıdés 163. cikkével összhangban elfogadandó cselekvések célkitőzését, azaz az európai tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulást nem lehet a tagállamok által megfelelıen megvalósítani, és ezért közösségi szinten, az európai régiókkal folytatott szorosabb partnerség keretében ez jobban megvalósítható, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen a hetedik keretprogram nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.
Indokolás A 163. cikknek megfelelıen és az 5. cikk alkalmazásában, valamint a program hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében az európai régiókat nagyobb mértékben kell bevonni. Módosítás:9 (24a) preambulumbekezdés (új) (24a) A hetedik keretprogramnak a tagállamok finanszírozási rendszerein keresztül ki kell használnia a strukturális alapok fokozottan kiegészítı jellegét. Indokolás A kutatás és az innováció a strukturális alapokhoz kötıdik, a hetedik keretprogramnak és a versenyképességi és innovációs keretprogramnak ezért ki kell egészíteniük egymást. Módosítás: 10 (24b) preambulumbekezdés (új) PE 360.033v03-00
HU
272/360
RR\617830HU.doc
(24b) A hetedik keretprogram biztosítja az innovációs intézkedésekre vonatkozó európai uniós kezdeményezésekkel (a késıbbi versenyképességi és innovációs keretprogrammal, CIP) való együttmőködést és az egymást kölcsönösen kiegészítı jelleget. Indokolás A kutatás és az innováció a strukturális alapokhoz kötıdik, a hetedik keretprogramnak és a versenyképességi és innovációs keretprogramnak ezért ki kell egészíteniük egymást. Módosítás: 11 2. cikk (2) bekezdés elsı a) albekezdés (új) A transznacionális feltétel nem vonatkozik a konvergenciarégióknak nyújtandó támogatásra, és a statisztikai hatás által érintett régióknak a kutatási képességeik és az infrastruktúrájuk fejlesztéséhez nyújtandó támogatásra sem. Módosítás: 12 2. cikk (5) bekezdés (5) Kapacitások: az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeinek – mint például a kutatási infrastruktúrák, a kutatásorientált regionális csoportosulások, az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a teljes kutatási potenciál felszabadítása, a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatást, a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témák, a nemzetközi együttmőködés „horizontális” tevékenységei – a támogatása.
(5) Kapacitások: az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeinek – mint például a kutatási infrastruktúrák, a kutatásorientált regionális csoportosulások, az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a teljes kutatási potenciál felszabadítása – a Szerzıdés 299. cikke (2) bekezdésének megfelelıen –, a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatást, a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témák, a nemzetközi együttmőködés „horizontális” tevékenységei – a támogatása.
Indokolás Jogi pontosítás a legkülsı régiókra való alkalmazhatóság tekintetében. Módosítás: 13 7. cikk (1a) bekezdés (új) RR\617830HU.doc
273/360
PE 360.033v03-00
HU
(1a) A keretprogram értékelésének és a keretcélok ellenırzésének objektív statisztikákon kell alapulniuk. A Bizottság (az Eurostat) összegyőjti a regionális és országos statisztikákat és eljuttatja az érdekelt intézményeknek, régióknak és tagállamoknak. Indokolás Ösztönözni kell a tagállamokat a regionális versenyképességre és foglalkoztatásra irányuló kutatási és innovációs költségvetés kihasználására. Módosítás: 14 I. melléklet, I. Együttmőködés, (10) bekezdés Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában támogatják, többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények, külsı szakértık által nyújott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, nagy nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás. Az etikai elveket és a nemek kérdésének szempontjait is figyelembe veszik.
PE 360.033v03-00
HU
Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában támogatják, többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, a kutatók nyilvántartásának, a kutatási eredmények nyilvántartásának és a regionális szintő kutatási lehetıségeknek a létrehozása, szemináriumok és rendezvények, külsı szakértık által nyújott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, nagy nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás. Az etikai elveket és a nemek kérdésének szempontjait is figyelembe veszik. A tagállami hatóságokon kívül a regionális hatóságoknak is tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy a területükön mely szervezetek nyújtanak be pályázatot és vesznek részt a programban e hatóságok arra való ösztönzése érdekében, hogy a hetedik keretprogrammal kapcsolatban stratégiai megközelítést alakítsanak ki, beleértve a 274/360
RR\617830HU.doc
gazdasági hasznok elosztását, a regionális programokat kiegészítı jelleg tiszteletben tartását és a programmal kapcsolatos tapasztalatcserét. Indokolás Támogatni kell a regionális szintő nyilvántartások létrehozását is. Módosítás:15 I. melléklet, I. Együttmőködés, A nem közösségi kutatási programok összehangolása, (2) bekezdés, második francia bekezdés - További pénzügyi EU-támogatás nyújtásával azon résztvevık számára, akik közös alapot hoznak létre nemzeti és regionális programjaikra vonatkozó közös ajánlattételi felhívás céljából („ERA-NET PLUS”).
- Egyéb EU-eszközök, például a strukturális alapok mellett további EU-támogatás nyújtásával azon résztvevık számára, akik közös alapot hoznak létre nemzeti és regionális programjaikra vonatkozó közös ajánlattételi felhívás céljából („ERA-NET PLUS”). Indokolás
Ösztönözni kell a tagállamokat a regionális versenyképességi, foglalkoztatási kutatási és innovációs költségvetés kihasználására. Módosítás: 16 I. melléklet, I. Együttmőködés, A nem közösségi kutatási programok összehangolása, (3) bekezdés, ötödik francia bekezdés - kritikus méret, az érintett programok nagyságára és számára, a lefedett tevékenységek hasonlóságára tekintettel;
- kritikus méret, az érintett programok nagyságára vagy regionális kiterjedtségére és számára, a lefedett tevékenységek hasonlóságára tekintettel; Indokolás
A javasolt módosítás figyelembe veszi a lisszaboni stratégia szerinti nagyobb területi kohéziót. Módosítás: 17 I. melléklet, I. Együttmőködés, 1. szakasz: Egészségügy, Tevékenységek, 3. pont, elsı francia bekezdés - A klinikai eredmények átültetése a klinikai gyakorlatba. A klinikai döntéshozatal és a klinikai kutatás eredményeinek klinikai gyakorlatba való átültetési módjának megértése, elsısorban a gyermekek, nık és RR\617830HU.doc
- A klinikai eredmények átültetése a klinikai gyakorlatba. A klinikai döntéshozatal és a klinikai kutatás eredményeinek klinikai gyakorlatba való átültetési módjának megértése, elsısorban a gyermekek, nık és 275/360
PE 360.033v03-00
HU
az idısebb személyek sajátos szempontjainak figyelembevételével.
az idısebb személyek sajátos jellemzıinek figyelembevételével, távgyógyászati alkalmazások kifejlesztése, az Európai Unió földrajzilag elszigetelten élı lakosai, különösen a szigeti és hegyvidéki régiókban élık számára. Indokolás
Az EU külsı régióiban élı népességet (különösen a szigeti és hegyvidéki régiók lakosait) fel lehet venni azon népcsoportok közé, amelyek sajátos tulajdonságait külön figyelembe kell venni, az egészségügyi ellátás optimalizálása érdekében. A cél a távgyógyászati alkalmazások támogatása az EU külsı régióiban élı lakosok számára. Módosítás: 18 I. melléklet, I. Együttmőködés, 1. szakasz: Egészségügy, Tevékenységek, 3. pont, második francia bekezdés - Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévı egészségügyi rendszereket – minısége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe, megfelelı emberi erıforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minıségő egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzájutást befolyásoló tényezık elemzése, beleértve a népesség változásainak elemzését (p. öregedés, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények).
- Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévı egészségügyi rendszereket – minısége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe, megfelelı emberi erıforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minıségő egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzájutást befolyásoló tényezık elemzése, beleértve a népesség változásainak elemzését (pl. öregedés, földrajzi elszigeteltség, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények).
Indokolás A magas szintő orvosi és gyógyszerészeti ellátáshoz való hozzáférés egyenlıségét érintı tényezık között az elöregedésen, a mobilitáson és a migráción kívül mindenképpen meg kell említeni az EU bizonyos régióinak földrajzi elszigeteltségét is. Módosítás: 19 I. melléklet, I. Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek, 2. pont, második francia bekezdés - A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési hálózatok, PE 360.033v03-00
HU
- A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési hálózatok, 276/360
RR\617830HU.doc
infrastruktúra és rendszerek kialakítása; a költségek internalizálása; információcsere a jármővek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása.
infrastruktúra és rendszerek kialakítása; a költségek internalizálása; információcsere a jármővek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása; információs és információ-visszacsatolási mechanizmusok létrehozása a közvetlenül érintett szereplık, nevezetesen a közlekedési vállalatok, az önkormányzati szervek és az érintett magánszemélyek részére, a közlekedés és az infrastruktúra kapacitásainak optimalizálása, továbbá különösen a földrajzilag távol esı európai régióhoz történı hozzáférés fejlesztése. Indokolás
Egy, a közvetlenül érintett szereplık (szállítók, önkormányzati szervek, helyi lakosok szervezetei) felé kiépült állandó információs és információ-visszacsatolási rendszer elısegítheti a közlekedési tengelyek, hálózatok és infrastruktúrák racionális és koherens használatát, figyelembe véve az érdekelt felek – egymással gyakran összeegyeztethetetlen – álláspontjait és érdekeit. A közlekedési infrastruktúra optimalizálása során ezen kívül figyelemmel kell lenni a földrajzilag elszigetelt régiók földrajzi jellegzetességeire is. . Módosítás: 20 I. melléklet, I. Együttmőködés, 7. szakasz: Közlekedés, Tevékenységek, 2. pont, negyedik „a” francia bekezdés (új) - A mobilitás és a felhasználók megelégedettségének növelése; a szolgáltatások, hálózatok és az infrastruktúra fejlesztése azok kényelmesebbé és vonzóbbá tétele érdekében; az integrált rendszerek fejlesztése, valamint az egyedi jellegő vagy meghatározott csoportok (idıskorúak, nık) által támasztott kereslethez igazított szolgáltatások és kapacitások biztosítása. Indokolás Figyelembe véve a demográfiai változásokat és a jelenkori európai társadalom új mobilitási szükségleteit elébe kell vágni a földi közlekedés felhasználóinak érzékenységében és felfogásában (kényelem, preferenciák stb.) beállt változásoknak. RR\617830HU.doc
277/360
PE 360.033v03-00
HU
Módosítás: 21 I. melléklet, I. Együttmőködés, 8. szakasz: Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, Tevékenységek, 3. pont • Fı társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; életstílus, munka, család, a nemek kérdése, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
• Fı társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; a ma létezı Európán belüli régiók fejlıdése, életstílus, munka, család, a nemek kérdése, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
Indokolás A demográfiai változások mellett a „régiók Európájának”fejlıdését is fel kell venni a „fı társadalmi folyamatok”közé. Módosítás: 22 I. melléklet, I. Együttmőködés 8. szakasz: Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, Tevékenységek, (7a) bekezdés (új) •
PE 360.033v03-00
HU
278/360
Városfejlesztési kutatás: a tematikus (környezetvédelmi, közlekedési, társadalmi, gazdasági stb.) és térbeli (városi, regionális) városi interakciók jobb megértése érdekében, (1) a kérdések integrált és fenntartható módon történı megközelítését segítı innovatív tervezési mechanizmusok és (2) a polgárok részvételét és a köz- és magánszereplık együttmőködését erısítı innovatív kormányzási folyamatok kifejlesztése érdekében, az európai városok globális összefüggésben játszott szerepének (városi versenyképesség) jobb megértése érdekében, valamint a helyi hatóságok segítése érdekében, amelyek a társadalmi kohézió javításáért és a kirekesztés ellen küzdenek a városokban, ahol a RR\617830HU.doc
gazdasági fejlıdés ellenére növekednek a különbségek.
Módosítás: 23 I. melléklet, IV. Kapacitások, (1) bekezdés, ötödik francia bekezdés - A tudomány és társadalom egymáshoz közelítése a tudomány és a technológia európai társadalmon belüli harmonikus integrációja érdekében.
- A tudomány és társadalom egymáshoz közelítése a tudomány és a technológia európai társadalmon belüli harmonikus integrációja érdekében. Országos vagy regionális szintő, már létezı EUinformációs szolgálatok oktatása arra, hogy a KKV-k, valamint az ipari és kutatási intézmények által esetleg igényelt, a keretprogramról, a versenyképességi és innovációs programról, továbbá a strukturális alapokról szóló ilyen információkat biztosítsák.
Indokolás A már létezı információs szolgálatoknak útmutatást és tájékoztatást kell kapniuk, hogy segítségére tudjanak lenni a KKV-knak, valamint az ipari és oktatási intézményeknek. Módosítás: 24 I. melléklet, IV. Kapacitások, (1) bekezdés, hatodik francia bekezdés - A nemzetközi együttmőködést támogató horizontális cselekvések és intézkedések.
- A nemzetközi együttmőködést támogató horizontális cselekvések és intézkedések, beleértve a határokon átnyúló együttmőködést és az interregionális szintő intézkedéseket.
Indokolás A nemzetközi együttmőködésre érvényes elvet kell alkalmazni a határokon átnyúló és az interregionális együttmőködésre is. Módosítás: 25 I. melléklet, IV. Kapacitások (1) bekezdés, hatodik „a” francia bekezdés (új) - indító intézkedések, mégpedig „a tudás régiói” kezdeményezés által, amelynek az elsıdleges finanszírozását átvehetnék a RR\617830HU.doc
279/360
PE 360.033v03-00
HU
strukturális alapok. Indokolás A Kapacitások Programnak és különösen „a tudás régiói” programnak összhangban kell állnia a strukturális alapok késıbbi finanszírozási lehetıségeivel. Módosítás: 26 I. melléklet, IV. Kapacitások, Kutatási infrastruktúrák, Indokolás, (3) bekezdés Az EU katalizátor és fellendítı szerepet játszhat és kell játszania azáltal, hogy hozzájárul a különbözı tagállamokban meglévı infrastruktúrák szélesebb körő és hatékonyabb elérhetıségéhez és használatához, ezen infrastruktúrák koordináción alapuló kifejlesztésének ösztönzésével, valamint közép- és hosszú távon a páneurópai érdekeltségő új kutatási infrastruktúrák megjelenésének támogatásával.
Az EU katalizátor és fellendítı szerepet játszhat és kell játszania azáltal, hogy hozzájárul a különbözı tagállamokban meglévı infrastruktúrák szélesebb körő és hatékonyabb elérhetıségéhez és használatához, ezen infrastruktúrák koordináción alapuló kifejlesztésének ösztönzésével, valamint közép- és hosszú távon a páneurópai érdekeltségő új kutatási infrastruktúrák megjelenésének támogatásával. Különös figyelmet kell fordítani a konvergenciarégiók és a legkülsı régiók igényeire. Az ezekbıl a régiókból kiválasztott projektek kiválasztása során megkülönböztetı támogatási rátát kell alkalmazni. Indokolás
A kutatási infrastruktúra kapcsán különös figyelmet kell fordítani a konvergenciarégiók és a legkülsı régiók sajátos körülményeire. Módosítás: 27 I. melléklet, IV. Kapacitások, Kutatási infrastruktúrák, Tevékenységek, 2. pont, elsı francia bekezdés - új infrastruktúrák kiépítése, illetve a meglévı infrastruktúrák jelentıs korszerősítései az új kutatási infrastruktúrák létrehozásának ösztönzése érdekében, nevezetesen az ESFRI által végzett tevékenységre alapozva, és amirıl a Szerzıdés 171. cikke alapján hozható döntés, vagy az egyedi programokat elfogadó határozatok alapján a Szerzıdés 166. cikkével összhangban. PE 360.033v03-00
HU
- új infrastruktúrák kiépítése, illetve a meglévı infrastruktúrák jelentıs korszerősítései az új kutatási infrastruktúrák létrehozásának ösztönzése érdekében, nevezetesen az ESFRI által végzett tevékenységre alapozva, figyelembe véve a konvergenciarégiókban és az elszigetelt régiókban tevékenykedı kutatók igényeit a helyi magas szintő kutatási infrastruktúrák tekintetében, és amirıl a Szerzıdés 171. 280/360
RR\617830HU.doc
cikke alapján hozható döntés, vagy az egyedi programokat elfogadó határozatok alapján a Szerzıdés 166. cikkével összhangban. Indokolás Kiemelkedıen fontos a magas szintő, új infrastruktúra felállítása és a már meglevı infrastruktúra felújítása olyan országokban vagy régiókban, amelyek nem képesek ilyen infrastruktúrát kutatóik rendelkezésére bocsátani az ESFRI közösségi támogatást igénylı európai kutatási infrastruktúrákra vonatkozó útiterve segítségével. Módosítás: 28 I. melléklet, IV. Kapacitások, Kutatási infrastruktúrák, Tevékenységek, 2. pont, (3) bekezdés Ami az új infrastruktúrák felépítését illeti, a közösségi pénzügyi eszközök, a keretprogram és különösen a strukturális alapok hatékony koordinációja biztosított lesz.
Ami az új infrastruktúrák felépítését illeti, a közösségi pénzügyi eszközök, a keretprogram és különösen a strukturális alapok hatékony koordinációja biztosított lesz, különös figyelmet fordítva a megfelelı kutatási infrastruktúrával nem rendelkezı régiók és a kutatás területén fejlettebb régiók közötti konvergencia biztosításának szükségességére.
Indokolás Az új kutatási infrastruktúráknak a keretprogramból és a strukturális alapokból történı finanszírozása azt jelenti, hogy a közösségi keretprogramban is figyelembe kell venni a regionális konvergencia tényezıjét annak érdekében, hogy a megfelelı kutatási infrastruktúrával nem rendelkezı konvergenciarégiók ne távolodjanak el még jobban a kutatás területén fejlettebb régióktól. Módosítás: 29 I. melléklet, IV. Kapacitások, A KKV-k javára végzett kutatás, Tevékenységek, (2a) bekezdés (új) A strukturális alapokról szóló rendelet rendelkezik pénzügyi eszközöknek a KKV-k számára fenntartott támogató rendszerek részére történı felajánlásáról, a néhány tagállamban jelenleg is mőködı tudásutalvány-rendszerekhez hasonlóan. A tudásutalvány-rendszer azon intézkedések egyike, amelyeket a tagállamok a KKV-k kutatási képességeinek fejlesztése RR\617830HU.doc
281/360
PE 360.033v03-00
HU
érdekében hozhatnak meg. Indokolás A strukturális alapok tudásutalványokhoz hasonló felhasználásának lehetıvé tétele a tagállamok és a régiók számára, ahogyan az már jelenleg is mőködik néhány tagállamban, és ahogy azt az Európai Parlament az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló rendeletre vonatkozó állásfoglalásában javasolta. Módosítás: 30 I. melléklet, IV. Kapacitások, A tudás régiói, Indokolás, (1) bekezdés A régiókat egyre fontosabb szereplıként ismerik el az EU kutatási és fejlesztési térképén. A kutatáspolitika és a kutatási tevékenységek regionális szinten gyakran a köz- és magánszférabeli szereplıket tömörítı „csoportosulások” kialakulásától függenek. „A tudás régiói” elnevezéső kísérleti cselekvés bebizonyította ennek a fejlıdésnek a dinamizmusát, valamint azt, hogy szükséges támogatni és ösztönözni az ilyen szervezetek kialakítását.
A régiókat egyre fontosabb szereplıként ismerik el az EU kutatási és fejlesztési térképén. A kutatáspolitika és a kutatási tevékenységek regionális, interregionális és határokon átnyúló szinten gyakran a köz- és magánszférabeli szereplıket tömörítı „csoportosulások” kialakulásától függenek.
Indokolás A regionális politikán belül a határon átnyúló és az interregionális politikáknak elkülöníthetı jellegzetességeik vannak, és kiemelkedı fontosságúak a tagállamok határainak átlépését célzó EU-integrációban.
Módosítás: 31 I. melléklet, IV. Kapacitások, A tudás régiói, Indokolás (1) bekezdés, második albekezdés „A tudás régiói” elnevezéső kísérleti cselekvés bebizonyította ennek a fejlıdésnek a dinamizmusát, valamint azt, hogy szükséges támogatni és ösztönözni az ilyen szervezetek kialakítását.
PE 360.033v03-00
HU
„A tudás régiói” elnevezéső kísérleti cselekvés bebizonyította ennek a fejlıdésnek a dinamizmusát, valamint azt, hogy szükséges támogatni és ösztönözni az ilyen szervezetek kialakítását. Az ERA-NET rendszerrel történı szorosabb összehangolás fejleszteni fogja a „tudás régiói” kezdeményezést.
282/360
RR\617830HU.doc
Indokolás Az ERA-NET rendszer már rendelkezik a regionális együttmőködésrıl.„A tudás régiói” cselekvéseknek a lehetı legnagyobb mértékben ki kell egészíteniük az ERA-NET cselekvések regionális területét.
Módosítás: 32 I. melléklet, IV. Kapacitások, A tudás régiói, Indokolás, (2a) bekezdés (új) Figyelemmel kell lenni a közös határral rendelkezı régiók közötti együttmőködés speciális esetére oly módon, ahogyan az az Interreg III program során is történt, és ahogyan azt a területi célokat megállapító szabályokban meghatározták. „A tudás régiói” kezdeményezésnek megoldásokat kell tartalmaznia a határokon átnyúló problémákra, és tartalmaznia kell olyan mechanizmusokat, amelyek ösztönzik a határokon átnyúló regionális együttmőködést a kutatás területén, függetlenül attól, hogy az érintett régiók a konvergencia vagy a regionális versenyképesség célkitőzésének hatálya alá tartoznak. Indokolás A regionális politikán belül a határokon átnyúló regionális politikának elkülöníthetı jellegzetességei vannak, valamint különös jelentısége van az EU-integráció szempontjából. Módosítás: 33 I. melléklet, IV. Kapacitások, A tudás régiói, Tevékenységek, (2) bekezdés „A tudás régiói” elnevezéső egyedi tevékenységgel összefüggésben szükséges lesz az EU regionális politikájával való együttmőködési lehetıségek keresése, különösen a konvergenciarégiók és a legkülsı régiók tekintetében.
RR\617830HU.doc
„A tudás régiói” elnevezéső egyedi tevékenységgel összefüggésben szükséges lesz az EU regionális politikájával való együttmőködési lehetıségek keresése, különösen a konvergenciarégiók és a legkülsı régiók tekintetében. Ezen együttmőködés összefüggésében kiegészítı pénzügyi forrásokat kell biztosítani a strukturális alapokból, és esetleg az Európai Beruházási Bankból a regionális technológiai transzfer infrastruktúrák, 283/360
PE 360.033v03-00
HU
különösen a tudományos és technológiai parkok, az innovációs központok és övezetek, valamint az „inkubátorok” megerısítése érdekében. Indokolás Kétségtelen tény, hogy hiányosság mutatkozik a technológiai transzferek közvetítı szakaszában, vagyis a kizárólag kutatási tevékenység és e tevékenység eredménye kereskedelmi alkalmazhatóságának megállapítása között. Jelenleg számos, a technológiai transzfert elısegítı regionális intézmény létezik, de ezek súlyos finanszírozási problémákkal küzdenek. A kutatási és strukturális alapokból származó források kombinált felhasználása, valamint az EBB-csoport esetleges hozzájárulása ennek megfelelıen döntı fontosságú a keretprogram célkitőzéseinek megvalósítása tekintetében. Módosítás: 34 I. melléklet, IV. Kapacitások, A tudás régiói, Tevékenységek, (2a) bekezdés (új) Ezek az együttmőködések nem finanszírozzák az azonos támogatható költségeket és ügyelnek az EU regionális politikája kivitelezési mechanizmusainak decentralizált irányítására. A strukturális alapokból történı kutatás- és innovációfinanszírozás középpontjában (1) az infrastrukturális kutatások (innovációs központok, technológiai parkok stb.), és (2) az innovatív projektek (technológiatranszfer, információs technológiák, induló vállalkozások, alkalmazott kutatási projektek, a kutatási eredmények kísérleti vagy innovatív projektekben történı alkalmazása), valamint (3) az innovációs környezet (a hetedik keretprogram és a CIP keretébe nem tartozó kis- és középvállalkozások finanszírozása) áll.
Módosítás: 35 I. melléklet, IV. Kapacitások, A tudás régiói, Tevékenységek, (2a) bekezdés (új) Ezekkel az együttmőködésekkel nem finanszírozzák az azonos támogatható költségeket és ügyelnek az EU regionális politikája finanszírozás-odaítélési PE 360.033v03-00
HU
284/360
RR\617830HU.doc
mechanizmusainak decentralizált irányítására. A strukturális alapokból történı kutatás- és innováció-finanszírozás középpontjában (1) az infrastrukturális kutatások (innovációs központok, technológiai parkok stb.), és (2) az innovatív projektek (technológiatranszfer, információs technológiák, induló vállalkozások, alkalmazott kutatási projektek, a kutatási eredmények kísérleti vagy innovatív projektekben történı alkalmazása), valamint (3) az innováció keretfeltételeinek (a hetedik keretprogram és a CIP keretébe nem tartozó kis- és középvállalkozások finanszírozása) áll. Indokolás Az elıadó módosítási javaslata nagyon helyénvaló. A kutatás és az innováció strukturális alapokból történı finanszírozásának az innovatív projektek tekintetében azonban tartalmaznia kell a kutatási eredmények kísérleti vagy innovatív projektekben történı alkalmazását is. Módosítás: 36 I. melléklet, IV. Kapacitások, A tudás régiói, Tevékenységek, (2b) bekezdés (új) Keresni kell az együttmőködési lehetıségeket a versenyképességi és innovációs programmal is, a K+F iparral és általában véve a magánszektorral kapcsolatos regionális marketingjének támogatása érdekében Indokolás Az elıadó módosítási javaslata nagyon helyénvaló, de tartalmaznia kell a magánszektorral általában véve folytatandó együttmőködést, és nem szabad az iparra korlátozódnia. Módosítás: 37 I. melléklet, IV. Kapacitások, Kutatási potenciál, Tevékenységek, 1a. pont (új) • Az EU konvergenciarégióiban és legkülsı régióiban már létezı és fellendülıben lévı kiválósági központok RR\617830HU.doc
285/360
PE 360.033v03-00
HU
támogatása, beleértve a magas szintő kutatást végzı partnerszervezetek által történı „mentorálásukat” is, mindaddig, amíg a konvergenciarégiók kijelölt központjaiban tevékenykedı kutatók kritikus tömegét elérik. Indokolás A kutatás és az Unió jelenlegi, bıvítést követı helyzete természetébıl adódóan nyilvánvalóan létezik egy szétforgácsolódott kutatási potenciál, amely a szegény régiókba „beszorult”. Ennek megfelelıen hangsúlyt kell fektetni e potenciál meglévı európai kiválósági központok felé irányuló mobilitására, és meg kell erısíteni az EU konvergenciarégióiban és legkülsı régióiban mind a már létezı, mind a fellendülıben lévı kiválósági központokat. Módosítás: 38 I. melléklet, IV. Kapacitások, Kutatási potenciál, Tevékenységek, (1) bekezdés, 4a. pont (új) •
A kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkezı régióknak, a nagyon fejlett kutatási profillal rendelkezı régiók részérıl történı tanácsadás.
Módosítás: 39 I. melléklet, IV. Kapacitások, Kutatási potenciál, Tevékenységek, (2) bekezdés Az EU regionális politikájával szoros együttmőködésre kell törekedni. Az e címen támogatott cselekvések meghatározzák a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból finanszírozható, a konvergenciarégiókban fellendülıben lévı és már meglévı kiválósági központok kutatási kapacitásainak megerısítésével kapcsolatos igényeket és lehetıségeket.
Az EU regionális politikájával szoros együttmőködésre kell törekedni. Az e címen támogatott cselekvések meghatározzák a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból finanszírozható, a konvergenciarégiókban fellendülıben lévı és már meglévı kiválósági központok kutatási kapacitásainak megerısítésével kapcsolatos igényeket és lehetıségeket. A kiválóság fogalma mindazonáltal nem értelmezhetı kizárólag a csúcstechnológia szinonimájaként: a kutatás tekintetében kevésbé kimagasló régiók hagyományos ágazatainak is támogathatóknak kell lenniük.
Indokolás A regionális politikával való együttmőködésre törekvés formáiból adódóan valamennyi ágazatnak támogathatónak kell lennie a hetedik keretprogram keretében. A csúcstechnológiai ágazatok széleskörő támogatást kapnak, a hagyományosabb jellegő, nagy számú munkahelyet PE 360.033v03-00
HU
286/360
RR\617830HU.doc
fenntartó ágazatoknak azonban szintén jogosultnak kell lenniük a támogatásra. Módosítás: 40 I. melléklet, IV. Kapacitások, Kutatási potenciál, Tevékenységek, (2a) bekezdés (új) Szintén cél a versenyképességi és innovációs programmal történı együttmőködés a K+F regionális üzleti alapokra helyezésének támogatása érdekében az iparral együttmőködve. Módosítás: 41 III. melléklet, Közvetett cselekvések, a) pont, (6a) bekezdés (új) (6a) Az európai régiók kutatási potenciálja teljes kiaknázásának támogatása A regionális kutatásalapú csoportosulásoknak és az EU konvergenciarégiói és legkülsı régiói kutatási potenciáljának finanszírozásához való hozzáférés megkönnyítése. A meghatározott mechanizmus részeként kiegészítı források fordíthatók a strukturális alapokból és az EBB-csoport forrásaiból kölcsönök, hitelek, kockázati tıke, kezességek, részvényportfoliók, valamint szervezeti és technikai támogatás formájában. Indokolás Az EBB-csoport kockázatmegosztási mechanizmusok irányításában szerzett tapasztalatai értékesek az európai kutatás pénzügyi támogatásának fokozása tekintetében. A közvetett pénzügyi támogatás mechanizmusai elengedhetetlenek nemcsak a nagy volumenő tudományos munkák (különösen a közös technológiai kezdeményezések) megvalósítása szempontjából, ahogy azt a „kockázatmegosztás új pénzügyi mechanizmusa” elıirányozza, hanem a regionális kutatási és innovációs struktúra, valamint az európai régiók kutatási potenciáljának erısítése szempontjából is. Módosítás: 42 III. melléklet, Közvetett cselekvések, b) pont, (2) bekezdés A Közösség a Szerzıdés 167. cikkével összhangban elfogadott rendelet rendelkezéseinek, a vonatkozó állami támogatási eszközöknek, különösen a kutatás és fejlesztés állami támogatását RR\617830HU.doc
A Közösség a Szerzıdés 167. cikkével összhangban elfogadott rendelet rendelkezéseinek, a vonatkozó, a kutatási és innovációs tevékenységek felé történı orientálódásra összpontosító állami 287/360
PE 360.033v03-00
HU
szabályozó közösségi keretszabályoknak, továbbá az e területen érvényes nemzetközi szabályoknak megfelelıen alkalmazza a finanszírozási rendszereket. E nemzetközi keretnek megfelelıen az e program szerinti pénzügyi hozzájárulás mértékét és formáját eseti alapon szabályozhatóvá kell tenni, különösen, ha más közszférabeli támogatás is rendelkezésre áll, ideértve a közösségi finanszírozás más forrásait is, mint például az Európai Beruházási Bank (EBB).
támogatási eszközöknek, különösen a kutatás és fejlesztés állami támogatását szabályozó közösségi keretszabályoknak, továbbá az e területen érvényes nemzetközi szabályoknak megfelelıen alkalmazza a finanszírozási rendszereket. E nemzetközi keretnek megfelelıen az e program szerinti pénzügyi hozzájárulás mértékét és formáját eseti alapon szabályozhatóvá kell tenni, különösen, ha más közszférabeli támogatás is rendelkezésre áll, ideértve a közösségi finanszírozás más forrásait is, mint például az Európai Beruházási Bank (EBB). Indokolás
Az Európai Bizottságnak az állami támogatások szabályozására vonatkozó új javaslata külön rendelkezik a tagállami kutatási és innovációs tevékenységek felé történı átcsoportosításról. Módosítás: 43 III. melléklet, Közvetett cselekvések, b) pont, (3) bekezdés A résztvevıknek biztosított közvetlen pénzügyi hozzájáruláson felül a Közösség javítani fogja az EBB kölcsöneihez való hozzájutásukat a „kozkázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson” keresztül a Banknak nyújtott támogatással. A közösségi támogatást a Bank a saját forrásainak kiegészítésére használhatja a céltartalékképzési és a kölcsönfinanszírozási tevékenységéhez elosztott tıke fedezésére. A Szerzıdés 167. cikke és az egyedi programokat elfogadó tanácsi határozatok alapján elfogadott rendeletben megállapítandó szabályokra is figyelemmel és azokkal összhangban ez a mechanizmus lehetıvé fogja tenni az európai KTFcselekvésekre (például közös technológiai kezdeményezésekre, nagyobb projektekre, ideértve az EUREKA projektekre, valamint az új kutatási infrastruktúrákra) nyújtott EBB-kölcsönök körének kiterjesztését.
PE 360.033v03-00
HU
A résztvevıknek biztosított közvetlen pénzügyi hozzájáruláson felül a Közösség javítani fogja az EBB kölcsöneihez való hozzájutásukat a „kozkázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson” keresztül a Banknak nyújtott támogatással. A közösségi támogatást a Bank a saját forrásainak kiegészítésére használhatja a céltartalékképzési és a kölcsönfinanszírozási tevékenységéhez elosztott tıke fedezésére. A Szerzıdés 167. cikke és az egyedi programokat elfogadó tanácsi határozatok alapján elfogadott rendeletben megállapítandó szabályokra is figyelemmel és azokkal összhangban ez a mechanizmus lehetıvé fogja tenni az európai KTFcselekvésekre (például közös technológiai kezdeményezésekre, nagyobb projektekre, ideértve az EUREKA projektekre, valamint az új kutatási infrastruktúrákra) nyújtott EBB-kölcsönök körének kiterjesztését. A regionális fejlesztés szereplıivel e „kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus” kialakítása során konzultálni kell a magánszektorból
288/360
RR\617830HU.doc
származó befektetésekkel megvalósítandó K+F projektek ösztönzése érdekében.
Módosítás: 44 III. melléklet, Közvetett cselekvések, b) pont, (4) bekezdés Valamely fejlıdésben lemaradt régióban (a konvergenciarégiókban és a legkülsı régiókban) létrehozott közvetett cselekvés résztvevıi esetében – amikor lehetséges és helyénvaló – a strukturális alapokból kiegészítı finanszírozási lehetıségek mobilizálására kerül sor. A csatlakozni kívánó országok jogalanyainak részvétele esetén az elıcsatlakozási pénzügyi eszközökbıl hasonló feltételek mellett kiegészítı hozzájárulás adható. Ami a 7. keretprogram „Kapacitások” elnevezéső programjának „Kutatási infrastruktúrák” címő részében foglalt cselekvéseket illeti, az ezekhez kapcsolódó részletes finanszírozási rendszerek meghatározásának az a célja, hogy biztosítsák azt, hogy a közösségi kutatási finanszírozási források és más EU-s és nemzeti eszközök, nevezetesen a strukturális alapok hatékonyan kiegészítik egymást.
RR\617830HU.doc
Valamely régióban létrehozott közvetett cselekvés résztvevıi esetében – amikor lehetséges és helyénvaló – a strukturális alapokból kiegészítı finanszírozási lehetıségek mobilizálására kerül sor, figyelembe véve az érintett régió igényeit. Ennek összhangban kell állnia a nemzeti programokban megállapított prioritásokkal, valamint a Bizottságnak a strukturális alapok végrehajtására vonatkozó prioritásaival. A csatlakozni kívánó országok jogalanyainak részvétele esetén az elıcsatlakozási pénzügyi eszközökbıl hasonló feltételek mellett kiegészítı hozzájárulás adható. Ami a 7. keretprogram „Kapacitások” elnevezéső programjának „Kutatási infrastruktúrák” címő részében foglalt cselekvéseket illeti, az ezekhez kapcsolódó részletes finanszírozási rendszerek meghatározásának az a célja, hogy biztosítsák azt, hogy a közösségi kutatási finanszírozási források és más EU-s és nemzeti eszközök, nevezetesen a strukturális alapok hatékonyan kiegészítik egymást.
289/360
PE 360.033v03-00
HU
ELJÁRÁS Cím
Hivatkozások Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
27.4.2005
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
REGI
Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
-
A vélemény elıadója A kijelölés dátuma
Alyn Smith 5.10.2005
Vizsgálat a bizottságban Elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
22.11.2005 24.1.2006 +: –: 0:
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Alfonso Andria, Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Jana Bobošíková, Graham Booth, Bernadette Bourzai, Giovanni Claudio Fava, Hanna Foltyn-Kubicka, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Ambroise Guellec, Zita Gurmai, Gábor Harangozó, Marian Harkin, Jim Higgins, Alain Hutchinson, Carlos José Iturgaiz Angulo, Mieczysław Edmund Janowski, Gisela Kallenbach, Tunne Kelam, Miloš Koterec, Constanze Angela Krehl, Jamila Madeira, Yiannakis Matsis, Miroslav Mikolášik, Francesco Musotto, James Nicholson, Lambert van Nistelrooij, Jan Olbrycht, Markus Pieper, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Alyn Smith, GraŜyna Staniszewska, Margie Sudre, Kyriacos Triantaphyllides, Oldřich Vlasák, Vladimír Železný Simon Busuttil, Ole Christensen, Den Dover, Jillian Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Mirosław Mariusz Piotrowski, László Surján, Manfred Weber
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
A zárószavazáson jelen lévı póttagok (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
PE 360.033v03-00
HU
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD) ITRE
27.10.2005
48 1 0
Adamos Adamou ...
290/360
RR\617830HU.doc
27.1.2006 VÉLEMÉNY A MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119– C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) A vélemény elıadója: Thijs Berman
RÖVID INDOKOLÁS Le 7e programme cadre de l'Union européenne est au cœur de la stratégie de Lisbonne, et on ne peut qu'applaudir à la décision de la Commission européenne de doubler son enveloppe financière à plus de 70 milliards d'euros, pour la période 2007-2013. Ce doublement portera les dépenses publiques totales en R&D de l'Union européenne à 0,96 % du PIB. Loin d'être une extravagance financière, il s'agit tout simplement de respecter les engagements pris par le Conseil européen, qui, à deux reprises, en mars 2002 et en mars 2005, a fixé à 3 % du PIB de l'UE l'objectif de l'effort européen en matière de recherche. Ce montant de 72 milliards représente donc bien un minimum. Or, l'impasse dans laquelle se trouvent les discussions sur les perspectives financières pour la période 2007-2013 fait peser une lourde hypothèque sur cet objectif. Pourtant, il est plus que temps pour les européens de faire des investissements en R&D à la hauteur de leurs ambitions. Le financement de certains des domaines essentiels de recherche par des bailleurs de fonds uniquement privés semble hautement improbable. Leur développement dépend donc bien en grande partie de l'intervention de soutiens publics et, en matière de recherche, plus encore que dans tout autre domaine, l'Europe peut véritablement apporter une plus-value. Cela est particulièrement vrai pour la recherche agronomique. Pour ce secteur, un des principaux sujets de satisfaction – mis à part les améliorations bienvenues que sont la simplification des règles et des mécanismes de financement, la flexibilité accrue ou encore l’approche multidisciplinaire renforcée - c'est de voir l'agriculture reconnue comme un des neuf thèmes sur lesquels portera l'action de l'Union européenne. Dans le 6e programme cadre, la recherche agronomique était presque exclusivement limitée à la qualité et à la sûreté RR\617830HU.doc
291/360
PE 360.033v03-00
HU
alimentaire ou à certains aspects du développement durable. Dans le 7e programme cadre, la Commission européenne offre une vision bien plus large, en proposant désormais de « créer une bioéconomie européenne fondée sur la connaissance (...) afin d'exploiter des perspectives de recherche nouvelles et émergentes qui répondent aux défis sociaux et économiques ». Dès la réforme de 1992, avec l'apparition des aides directes, du deuxième pilier de la PAC et de la nécessité d'inscrire l'agriculture dans le cadre d'un développement durable, il devenait clair que l'activité principale de l'agriculteur ne se résumerait plus seulement à la fonction - évidemment essentielle - de production. Cette tendance se renforce aujourd'hui avec le découplage, l'écoconditionnalité et l'ouverture accentuée vers les marchés. Le métier d'agriculteur subit une transformation profonde qui demande le développement de nouveaux outils, de nouvelles connaissances et un nouveau savoir-faire. De plus, il doit faire face à une série de contraintes nouvelles : renforcement de la concurrence, obligations supplémentaires en matière d'environnement et de bien-être animal, dissociation entre la gestion courante de l'exploitation et la gestion de l'espace rural, évolution du métier et du statut de la profession, évolution du rôle de la ruralité dans la société, etc.. En outre, les nouvelles technologies changent radicalement les potentialités de la production. Optimiser la production, en particulier sur le plan de la qualité et de la sûreté des produits, est devenu désormais une obligation commerciale. La "multifonctionnalité" est désormais devenue le concept clé de l'agriculture européenne. Il appartient désormais à la recherche de favoriser la mise en oeuvre de systèmes de production permettant de concilier à la fois performances économiques, environnementales et sociales. Les grandes lignes mises en avant par le 7e programme cadre dans la partie consacrée à l'alimentation, l'agriculture et la biotechnologie semblent s'inscrire dans cette dynamique. Il est également important de reconnaître le rôle éminent de la recherche européenne pour d’autres continents qui n’ont, souvent, pas les moyens d’investir. La recherche en bio-économie peut bénéficier aux pays en développement, dont l’économie dépend largement de l’agriculture. Il est capital d'insister sur deux points: le développement durable et le développement rural. A cet égard, il est indispensable de reconsidérer les cloisonnements traditionnels qui ont longtemps caractérisé le monde rural. Il est désormais indispensable d'avoir une approche pluridisciplinaire. La recherche doit couvrir des aspects économiques et sociaux, notamment pour voir quelle sera la place de l'agriculture dans le développement des territoires ruraux, urbains et péri-urbains. La recherche doit également couvrir l'ensemble des systèmes de production: quelles innovations techniques ou organisationnelles mettre en place, quelles innovations en matière de prévention phytosanitaire et de santé animale, etc.. Si la recherche doit être tournée vers le futur, elle doit aussi faire l'invention et l'évaluation des outils et instruments existants. Car, il s'agit aussi de donner aux décideurs politiques l'expertise nécessaire dans leurs choix stratégiques. C'est à ce prix que l’agriculture européenne sera à la pointe de la technologie, qu’elle renforcera sa compétitivité et que nos campagnes demeureront un espace vivant. Il s'agit là d'un enjeu qui ne se limite pas aux champs et aux prés, mais qui concerne la société dans son ensemble.
PE 360.033v03-00
HU
292/360
RR\617830HU.doc
MÓDOSÍTÁSOK A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı módosításokat: A Bizottság által javasolt szöveg1
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (5) preambulumbekezdés (5) Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt körök széleskörő támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-tıl 2013-ig terjedı idıtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitőzéseket.
(5) Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt körök széleskörő támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-tıl 2013-ig terjedı idıtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitőzéseket és a pénzügyi forrásokra vonatkozó célkitőzéseket.
Indokolás A 2007-2013 közötti idıszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozó bizottsági javaslatok megtartása alapvetı fontosságú a hetedik keretprogram sikeres és hatékony végrehajtásának elérése érdekében.
Módosítás: 2 (6) preambulumbekezdés (6) Ezeknek a célkitőzéseknek a hatodik keretprogram eredményeire kell épülniük az Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében, és tovább kell fejleszteniük ezeket az európai tudásalapú gazdaság és társadalom kifejlesztése érdekében. E célkitőzések közül a következık különösen fontosak:
1
(6) Ezeknek a célkitőzéseknek a hatodik keretprogram eredményeire kell épülniük az Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében, és tovább kell fejleszteniük ezeket az európai tudásalapú gazdaság és társadalom kifejlesztése érdekében, mely teljesíteni fogja a lisszaboni stratégia célkitőzéseit az összes közösségi ágazati politika területén. E célkitőzések közül a következık különösen fontosak:
HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
RR\617830HU.doc
293/360
PE 360.033v03-00
HU
Módosítás: 3 (20a) preambulumbekezdés (új) (20a) Az integrált projektek nem szükségszerően jelentenek nagy projekteket a résztvevık és/vagy a költségvetés tekintetében. A projekt mérete az alkalmazási körtıl, a célkitőzésektıl és a tárgykörtıl függ. Egy sikeres integrált projekt alapvetıen fontos pontja a szükséges kritikus tömeg mobilizálása.
Módosítás: 4 7. cikk (1) bekezdés 1. Legkésıbb 2010-ben a Bizottság – külsı szakértık bevonásával – idıközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetıen a folyamatban lévı kutatási tevékenységek minısége és a kitőzött célok felé tett lépések szempontjából.
1. Legkésıbb 2010-ben a Bizottság külsı szakértık és a civil társadalom bevonásával, egy közös folyamat keretében, idıközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetıen a folyamatban lévı kutatási tevékenységek minısége és a kitőzött célok felé tett lépések szempontjából. Indokolás
A civil társadalomnak részt kell vennie az értékelési folyamatban az átláthatóság és a demokrácia biztosítása érdekében az EU kutatásra fordítható forrásainak odaítélésére vonatkozó döntések terén.
Módosítás: 5 I. melléklet, elsı rész: Együttmőködés, Témák, 1. Egészségügy, Célkitőzés Az európai polgárok egészségének javítása és az európai, egészségügyhöz kötıdı ágazatok és vállalkozások versenyképességének növelése, világszintő egészségügyi problémák – beleértve az újonnan fellépı járványokat – megoldásának keresése mellett. Hangsúlyt fektetnek az átültetı kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba PE 360.033v03-00
HU
Az európai polgárok egészségének javítása és az európai, egészségügyhöz kötıdı ágazatok és vállalkozások versenyképességének növelése, világszintő egészségügyi problémák – beleértve az újonnan fellépı járványokat – megoldásának keresése mellett. Hangsúlyt fektetnek az átültetı kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba 294/360
RR\617830HU.doc
való átültetése), az új terápiák kifejlesztésére és validálására, az egészségjavítási és megelızési módszerekre, a diagnosztikai eszközökre és technológiákra, valamint a fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerekre.
való átültetése), az új terápiák kifejlesztésére és validálására, az egészségjavítási és betegség-, valamint fogyatékosságmegelızési módszerekre, a diagnosztikai eszközökre és technológiákra, valamint a fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerekre.
Indokolás A fogyatékosságmegelızés ugyanolyan fontos, mint a betegségmegelızés, ezért a keretprogram részét kell képeznie.
Módosítás: 6 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 1. Egészségügy, Indoklás, második albekezdés Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. reumás megbetegedések, rák, szív- és érrendszeri betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
Indokolás Az ízületi gyulladásban szenvedı emberek jelentıs száma (100 millió felett az EU-ban az EULAR szerint) szükségessé teszi, hogy a reumás megbetegedések bekerüljenek a keretprogramba. RR\617830HU.doc
295/360
PE 360.033v03-00
HU
Módosítás: 7 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 1. Egészségügy, Tevékenységek, 2. cím, 4. francia bekezdés - Átültetı kutatás a súlyos betegségek területén: rák, szív- és érrendszeri betegségek, diabetes/elhízás, ritka betegségek és egyéb krónikus betegségek (például az osteoarthritis). Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelızés a diagnosztika és kezelés területén, a klinikai kutatást is beleértve.
- Szervátültetésekre vonatkozó kutatás a súlyos betegségek területén: reumás megbetegedések, rák, szív- és érrendszeri betegségek, diabetes/elhízás, ritka betegségek és egyéb krónikus betegségek (például az osteoarthritis). Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelızés a diagnosztika és kezelés területén, a klinikai kutatást is beleértve. Indokolás
Az ízületi gyulladásban szenvedı emberek jelentıs száma (100 millió felett az EU-ban az EULAR szerint) szükségessé teszi, hogy a reumás megbetegedések bekerüljenek a keretprogramba.
Módosítás: 8 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 2. Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia, Indoklás elsı albekezdés A biológiai erıforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható elıállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innovációk és a kapcsolódó tudás elırehaladása alapot ad új, fenntartható, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezıgazdasági, halászati, élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban elıállított termékek kifejlesztéséhez. Az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégiával összhangban ez segíti az európai biotechnológiai és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. Az élelmiszer- és takarmányláncok biztonságosságára, az étrenddel összefüggı betegségekre, az élelmiszerek megválasztására, valamint az PE 360.033v03-00
HU
A biológiai erıforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható elıállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innovációk és a kapcsolódó tudás elırehaladása alapot ad új, fenntartható, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezıgazdasági, halászati, élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban elıállított termékek kifejlesztéséhez. Az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégiával összhangban ez segíti az európai biotechnológiai és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. Bátorítani kell, hogy a kis- és középvállalkozások mionél nagyobb mértékben vegyenek részt a kutatásban. Az egészséges ember táplálkozási élettanára, 296/360
RR\617830HU.doc
élelmiszerek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggı betegségek (például az elhízás vagy az allergiák) és a fertızı betegségek (például a fertızı szivacsos agyvelıbántalom vagy a madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévı politikák végrehajtásában és az új politikák és szabályozás kialakításában a köz-, állat- és növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.
az élelmiszer- és takarmányláncok biztonságosságára, az étrenddel összefüggı betegségekre, az élelmiszerek megválasztására, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggı betegségek (például az elhízás vagy az allergiák) és a fertızı betegségek (például a fertızı szivacsos agyvelıbántalom vagy a madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévı politikák végrehajtásában és az új politikák és szabályozás kialakításában a köz-, állat- és növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.
Indokolás Az táplálkozást nem csak a betegségek (elhízás, allergia, EST) potenciális forrásának kell tekinteni, hanem az egészséges ember egészségéhez hozzájáruló tényezınek is. Az európai kisés középvállalkozások kutatási kapacitását fel kell használni, és az információ egymás közötti megosztását támogatni kell.
Módosítás: 9 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 2. Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia, Indoklás, második albekezdés Az e területen mőködı európai iparágak sokfélesége következtében – bár ez egyben számos lehetıséget magában rejtı erısség is – a hasonló problémákra egymástól elszigetelt válaszok születnek. A problémák hatékonyabban kezelhetık az együttmőködés és például a változó uniós jogszabályokból eredı új módszerekkel, eljárásokkal és elıírásokkal kapcsolatos szakértelem megosztása révén.
RR\617830HU.doc
Az e területen mőködı európai iparágak sokfélesége következtében – bár ez egyben számos lehetıséget magában rejtı erısség is – a hasonló problémákra egymástól elszigetelt válaszok születnek. A problémák hatékonyabban kezelhetık az együttmőködés és például a változó uniós jogszabályokból eredı új módszerekkel, eljárásokkal és elıírásokkal kapcsolatos szakértelem megosztása révén. A kommunikációs hiányosságok kezelése és az európai mezıgazdasági kutatás területén való együttmőködés javítása érdekében hasznos lenne internetes platform létrehozása és fejlesztése.
297/360
PE 360.033v03-00
HU
Indokolás Az EU-szintő együttmőködés javítására és a szinergiák jobb kihasználására való tekintettel, egy közös internetes platform megfelelı eszköze lehetne a kapcsolatteremtésnek.
Módosítás: 10 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 2. Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia, Indoklás, 2a. albekezdés (új) Hangsúlyt kell fektetni az alkalmazott kutatásra és eredményeinek optimális terjesztésére. Általánosságban elmondható, hogy rendkívül fontos a kutatási eredmények átadásának kérdése, annak érdekében, hogy a kutatók erıfeszítései komoly hozzájárulást jelenthessenek az agrárszektor elıtt álló problémák és kihívások megoldásához. Hasonlóan fontos, hogy a mezıgazdasági területen folytatott kutatás kielégítse a szektor szükségleteit, követelményeit és kihívásait. Indokolás A kutatás és az agrárszektor, valamint a kutatás és a társadalom közötti kommunikáció kérdésének általánosságban kulcsfontosságú vizsgálati témát kell jelentenie a kutatási programok tervezése, végrehajtása és céljainak meghatározása során. A kutatás hiábavaló, ha nem talál választ a gazdák és az ágazat szükségleteire általában, és elszigetelve marad azoktól a kihívásoktól, melyekkel szembe kell néznie.
Módosítás: 11 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 2. Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia, Indoklás, harmadik albekezdés Több európai technológiai platform is hozzájárul a közös kutatási prioritások meghatározásához olyan területeken, mint például a növényi genomika és a biotechnológia, az erdészeti és az erdıre alapozott iparágak, a globális állategészségügy, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és az ipari biotechnológia. A kutatás megteremti továbbá azt a tudást, amely alapot ad a közös agrárpolitika, a napirenden lévı mezıgazdasági és PE 360.033v03-00
HU
Több európai technológiai platform is hozzájárul a közös kutatási prioritások meghatározásához olyan területeken, mint például a növényi genomika és a biotechnológia, az erdészeti és az erdıre alapozott iparágak, a globális állategészségügy, az állattenyésztés, a fenntartható földhasználat, az élelmiszeripar és az ipari biotechnológia. A kutatás megteremti továbbá azt a tudást, amely alapot ad a közös agrárpolitika, a 298/360
RR\617830HU.doc
kereskedelmi kérdések, az élelmiszerbiztonsági elıírások, a közösségi állategészségügyi, járványvédelmi és jóléti elıírások, valamint a halászat és az akvakultúra fenntartható fejlıdését célzó közös halászati politika támogatásához.
napirenden lévı mezıgazdasági és kereskedelmi kérdések, az élelmiszerbiztonsági elıírások, a közösségi állategészségügyi, járványvédelmi és jóléti elıírások, valamint a halászat és az akvakultúra fenntartható fejlıdését célzó közös halászati politika támogatásához.
Módosítás: 12 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 2. Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia, Tevékenységek, 1. cím A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk kiaknázását is; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek, beleértve a biogazdálkodást, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k hatását is; fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; vidékfejlesztés; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a zoonózisokat is; az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.).
RR\617830HU.doc
A talaj, az erdı és a vízi környezet biológiai erıforrásainak fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: A kutatás támogatása, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, metabonomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, ideértve a metagenom tanulmányozását, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk megırzését és fenntartható kiaknázását is; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek teljes sokféleségét, beleértve a bio- és a kevés energiabefektetést igénylı egyéb fenntartható gazdálkodást, a minıségi termelési rendszereket és a GMOk, illetve a nem ıshonos fajok hatását is; a genetikailag módosított, a hagyományos és a biológiai növénykultúrák együttélésére vonatkozó kutatások, fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; vidékfejlesztés integrált vidékfejlesztés, ideértve a civil társadalom tervezésben és döntéshozatalban való részvételének aspektusait; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a járványtani tanulmányokat, kutatásokat a vakcinák és a diagnosztika terén, beleértve a zoonózisokat és az állati takarmányokhoz kapcsolódó betegségeket is; egyéb veszélyek a fenntarthatósággal és az 299/360
PE 360.033v03-00
HU
élelmiszergyártást kiszolgáló élelmiszerellátás biztonságával kapcsolatosan (ideértve a klímaváltozást és az olajforrások kimerülését); az állati eredető hulladék feldolgozása és felhasználása, biztonságos ártalmatlanítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való fenntartható gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára mind Európában, mind a fejlıdı világban szükséges és használt eszközökre vonatkozó kutatás és fejlesztés (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.). Indokolás Ezek a kiegészítések egyértelmővé és konkrétabbá teszik a szöveg tartalmát, többek között azzal, hogy hangsúlyozzák a genetikai, járványtani, valamint állat-egészségügyi kutatás valamennyi aspektusa támogatásának szükségességét. Nagyobb figyelmet kell szentelni a nem ıshonos fajok hatásainak és a genetikailag módosított növények káros hatásaival kapcsolatos problémák regionális és európai szintő kezelési lehetıségeinek. Emellett nem csak a jövıbeni eszközökre vonatkozóan szükséges kutatásokat végezni, hanem a vidékfejlesztés és mezıgazdaság területén már rendelkezésre álló eszközöket és módszereket is értékelni kell.
Módosítás: 13 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 2. Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia, Tevékenységek, 2. cím „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást is; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok PE 360.033v03-00
HU
A szántóföldtıl a konyhaasztalig ”: élelmiszerek, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, kulturális, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást és allergiás megbetegedéseket; valamint bizonyos élelmiszerek és étrendek elınyös hatásait az egészségre; innovatív élelmiszerés takarmányfeldolgozási technológiák 300/360
RR\617830HU.doc
minıségének, illetıleg vegyi és mikrobiológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerlánc épsége (és ennek ellenırzése); a környezet és az élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon követhetıség.
(beleértve a csomagolást is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minıségének, illetıleg vegyi és biológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; beleértve a bioélelmiszerek hatását, minıségét és biztonságát; az élelmiszerlánc épsége és fenntarthatósága (és ennek ellenırzése); a környezet és az élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; az élelmiszerlánc ellenállóés alkalmazkodóképessége a globális változásokhoz (energiaköltség, éghajlatváltozás stb.); a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon követhetıség; rendszerfejlesztés az élelmiszerekre vonatkozó adatok kölcsönös megosztásának harmonizációja érdekében.
Indokolás A biogazdálkodás amellett, hogy a fenntartható mezıgazdaság része, az egészségre és jólétre is jótékony hatással van. Ösztönözni kell az élelmiszeripari ágazat versenyképességének növelését szolgáló adatfeldolgozást és adatcserét.
Módosítás: 14 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 2. Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia, Tevékenységek, 3. cím A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok és biotechnológia: Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékő termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erıforrások is), beleértve az újszerő gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis; erdészet és fa alapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; környezeti helyreállítás és tisztább feldolgozás.
RR\617830HU.doc
A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok és biotechnológia: Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékő termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erıforrások is), beleértve az újszerő gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis; erdészet és fa alapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; környezeti helyreállítás és tisztább feldolgozás, lehetıség szerint figyelmet fordítva arra, hogy mindez miként segítheti elı az innovációt Európában és a
301/360
PE 360.033v03-00
HU
fejlıdı világban. Indokolás A fenntartható nem élelmiszeripari termékek jelentıs gazdasági potenciált jelentenek az EU és a fejlıdı országok számára. A kutatásoknak a mezıgazdaság versenyképességének növelése érdekében ki kell terjedniük többek között a komplementaritásra és a szinergiára.
Módosítás: 15 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 4. Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák, Tevékenységek, 1. cím • Nanotudományok, nanotechnológiák
• Nanotudományok, nanotechnológiák
Új tudás létrehozása a felületi és a méretfüggı jelenségek terén; az anyagjellemzık nanoszintő vezérlése új alkalmazások számára; technológiák nanoszintő integrálása; önfelépítı tulajdonságok; nanomotorok; nanogépek és nanorendszerek; nanonagyságrendő jellemzési és manipulációs módszerek és eszközök; vegyipari nano- és nagy pontosságú technológiák; az ember biztonságára, egészségére és a környezetre gyakorolt hatás; metrológia, jelölésrendszer és szabványok; új koncepciók és megközelítésmódok felderítése ágazati alkalmazásokhoz, beleértve a kialakulóban lévı technológiák integrálását és konvergenciáját is.
Új tudás létrehozása a felületi és a méretfüggı jelenségek terén; az anyagjellemzık nanoszintő vezérlése új alkalmazások számára; technológiák nanoszintő integrálása; önfelépítı tulajdonságok; nanomotorok; nanogépek és nanorendszerek; nanonagyságrendő jellemzési és manipulációs módszerek és eszközök; vegyipari nano- és nagy pontosságú technológiák; az ember és az állatok biztonságára, egészségére, az élelmiszerláncra és a környezetre gyakorolt hatás; metrológia, jelölésrendszer és szabványok; új koncepciók és megközelítésmódok felderítése ágazati alkalmazásokhoz, beleértve a kialakulóban lévı technológiák integrálását és konvergenciáját is.
Indokolás A nanotechnológiák hatással lehetnek mind az ember-, mind az állatgyógyászati technológiákra; a kutatásoknak nem csak az emberek egészségére kellene korlátozódniuk. Ezen kívül idıvel a táplálkozási láncra is jótékony hatással lehetnek a nanotechnológiák.
Módosítás: 16 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 4. Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák, Tevékenységek, 2. cím
PE 360.033v03-00
HU
302/360
RR\617830HU.doc
• Anyagtudomány
• Anyagtudomány
A kedvezı viselkedési jellemzıkkel rendelkezı anyagokra vonatkozó tudás létrehozása új termékek és folyamatok számára; tudásalapú, igényre szabott jellemzıkkel rendelkezı anyagok; megbízhatóbb tervezés és szimuláció; nagyobb komplexitás; környezeti kompatibilitás; a nano-, a molekula- és a makroszintek integrálása a vegyipari technológiában és az anyagfeldolgozásban; új nanoanyagok, bioanyagok és hibrid anyagok, beleértve gyártásuk tervezését és vezérlését is.
A kedvezı viselkedési jellemzıkkel rendelkezı anyagokra vonatkozó tudás létrehozása új termékek és folyamatok számára; tudásalapú, igényre szabott jellemzıkkel rendelkezı anyagok; megbízhatóbb tervezés és szimuláció; nagyobb komplexitás; környezeti kompatibilitás; a nano-, a molekula- és a makroszintek integrálása a vegyipari technológiában és az anyagfeldolgozásban; új nanoanyagok, bioanyagok és hibrid- és a biológia világa által inspirált (bio-mimikri) anyagok, beleértve gyártásuk tervezését és vezérlését is.
Indokolás A kutatást nem csak az új organikus és hibrid termékekre kell kiterjeszteni, hanem a nem organikus termékekre, amelyeknek strukturális és funkcionális jellemzıi mintájául az élı anyagok/szervezetek szolgálnak.
Módosítás: 17 I. melléklet, elsı rész. Együttmőködés, Témák, 6. Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is), cím 6. Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)
6. Környezetvédelem és fenntartható fejlıdés (beleértve az éghajlatváltozást is) Indokolás
A fenntartahtó fejlıdés fogalmát és stratégiáit meg kell említeni ebben a címben, mivel fontos tétet jelent Európa és a világ számára (Göteborg, 2001)
Módosítás: 18 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 6. Környezetvédelem, Indoklás, negyedik albekezdés A következıkben felsorolt tevékenységek jelentıs része közvetlenül kapcsolódik szakpolitikai igényekhez. Ugyanakkor további támogatás biztosítható az idıközben felmerülı új szakpolitikai igényekhez, RR\617830HU.doc
A következıkben felsorolt tevékenységek jelentıs része közvetlenül kapcsolódik szakpolitikai igényekhez. Ugyanakkor további támogatás biztosítható az idıközben felmerülı új szakpolitikai igényekhez, 303/360
PE 360.033v03-00
HU
például az uniós politikák fenntarthatósági hatásvizsgálataihoz, az éghajlatváltozással kapcsolatban a Kiotót követıen szükséges cselekvéshez, valamint az új környezetvédelmi politikákhoz, például a tengerekre vonatkozó politikák, normák és szabályozások terén.
például az uniós politikák fenntarthatósági hatásvizsgálataihoz, az éghajlatváltozással kapcsolatban a Kiotót követıen szükséges cselekvéshez, valamint az új környezetvédelmi politikákhoz (törlés).
Indokolás Ebben a szövegkörnyezetben a tengerre való utalás túl specifikus és félreértésre adhat okot. Ha megemlítjük a tengert, a többi szektor megjelölésével a módosítások hosszú sorát kellene még beszúrnunk.
Módosítás: 19 I. melléklet, elsı rész, Együttmőködés, Témák, 8. Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, Tevékenységek, 3. cím Fı társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; életstílus, munka, család, a nemek kérdése, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
Fı társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt, az urbanizációt és a vidékfejlesztést is; életstílus, munka, család, a nemek kérdése, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
Indokolás A vidéki térségek helyének és szerepének változása erıs tendencia a társadalomban. A vidékfejlesztésnek számos társadalmi, gazdasági és demográfiai kihívással kell szembe néznie. A kutatást fokozni kell ezen kihívások társadalmi következményeinek és az ezekkel szembeni hatásos fellépés eszközeinek tekintetében.
PE 360.033v03-00
HU
304/360
RR\617830HU.doc
ELJÁRÁS Cím
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások
2005/0043(COD) ITRE AGRI 27.4.2005
Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Megerısített együttmőködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma A vélemény korábbi elıadója Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Thijs Berman 19.4.2005 -14.6.2005 13.9.2005
26.1.2005
26.1.2006 +: 33 –: 1 0: 0 Peter Baco, Thijs Berman, Giuseppe Castiglione, Albert Deß, Gintaras Didžiokas, Michl Ebner, Carmen Fraga Estévez, Duarte Freitas, Jean-Claude Fruteau, Ioannis Gklavakis, Bogdan Golik, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, María Esther Herranz García, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Stéphane Le Foll, JeanClaude Martinez, Mairead McGuinness, Neil Parish, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Witold Tomczak, Kyösti Tapio Virrankoski, Bernard Piotr Wojciechowski, Andrzej Tomasz Zapałowski
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Wiesław Stefan Kuc, Vincenzo Lavarra, Véronique Mathieu, Markus Pieper, Zdzisław Zbigniew Podkański, Karin Resetarits
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven közölt adatok)
--
RR\617830HU.doc
--
305/360
PE 360.033v03-00
HU
4.10.2005 VÉLEMÉNY A HALÁSZATI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119– C6-099/2005 – 2005/0043(COD)) A vélemény elıadója: Rosa Miguélez Ramos
RÖVID INDOKOLÁS El Parlamento Europeo siempre ha considerado la investigación científica como una de las prioridades de la Política Común de Pesca, básica para la explotación racional de los recursos marinos y para la correcta gestión de la flota comunitaria. En efecto, la Resolución del Parlamento Europeo, de 17 de enero de 2002, sobre el Libro Verde de la Comisión sobre el futuro de la política pesquera común1, donde se contienen las líneas maestras que deben inspirar la renovación de la actividad de la Unión en este sector, considera que la disponibilidad de datos fidedignos sobre el estado de los recursos es un elemento indispensable para una gestión racional de las pesquerías. En consecuencia, en dicha Resolución se pide una mayor inversión en investigación científica, que permita conocer todas las potencialidades del medio y de los ecosistemas marinos, no sólo en interés de la pesca y de la acuicultura, sino de otros fenómenos tan importantes como la contaminación, el cambio climático y los riesgos naturales, la conservación de la biodiversidad, los progresos en sanidad y farmacología, la alimentación humana y animal y la ordenación de los usos costeros. La citada Resolución del Parlamento Europeo sobre el Libro Verde, que sigue siendo de actualidad, ya lamentaba que en el VI Programa Marco de Investigación la pesca y las ciencias marinas no apareciesen consideradas de forma específica, sino dispersas en distintos Programas y Objetivos, y solicitaba su consideración conjunta y homogénea en los programas comunitarios de I+D.
1
DO C 271 E de 7.11.2002, p. 401.
PE 360.033v03-00
HU
306/360
RR\617830HU.doc
La investigación científica marina también parece ser una preocupación de la Comisión. Así lo declaró el Comisario Börg en su intervención ante la Comisión de pesca con ocasión de las audiencias de los Comisarios, al señalar expresamente que la mejora de la base científica sería una prioridad en el VII Programa Marco.
Programas Marco de Investigación A pesar de los buenos propósitos de las instituciones comunitarias, la evolución de la investigación marina en los sucesivos Programas Marco (PM) resulta desconcertante. En el IV y V PM se incluyeron unos programas específicos de pesca y acuicultura (FAIR) para el sector de la investigación marina aplicada, con una cobertura financiera de 130 y 150 millones de euros respectivamente. En el VI PM, su cuantía se redujo de forma drástica a 60 millones de euros, destinados a la prioridad 8 (Política pesquera) y marginalmente a las 5 y 6 (Alimentación y Medioambiente). La propuesta de la Comisión que recoge la propuesta de Decisión del Parlamento Europeo y del Consejo para el VII PM no contempla como un eje específico ni la pesca ni la acuicultura. Sólo se hace referencia a un Tema 2 "Alimentos, agricultura y biotecnología", que de forma remota y por interpretación extensiva podría cubrir la investigación pesquera. Lo mismo ocurre con el Tema 6 " Medioambiente (incluido el cambio climático)", donde debería figurar de forma explícita la investigación sobre los recursos marinos y la gestión integral de las zonas costeras.
Objetivos de investigación En la investigación científica marina no sólo debe darse prioridad a la investigación dirigida al conocimiento del estado de los recursos: los aspectos económicos y sociales que determinan la gestión de las pesquerías son elementos cruciales. En un período donde parece previsible la introducción de Planes plurianuales de gestión o de recuperación para numerosas especies comerciales, es vital conocer las implicaciones que en la economía local y regional, en el empleo y la ordenación del territorio, puedan tener los diferentes escenarios de reducción de capturas y fijación de niveles de biomasa, de tal forma que no se obstaculice el desarrollo integral de las zonas costeras altamente dependientes de la pesca. Una información científica de calidad no puede sino ayudar a la comprensión de las decisiones, a veces dolorosas para las comunidades costeras, que toman las instituciones comunitarias. También parece necesario apoyar a los organismos científicos internacionales dedicados a la pesca, tanto el ICES como los que dependen de las Organizaciones Regionales de Pesca, promoviendo una investigación científica interdisciplinar, que incluya la biología, la ecología, la economía y las ciencias sociales. Para lograr estos objetivos es necesario un marco financiero propio para la investigación en materia de pesca y medio marino, garantía necesaria para su materialización. Las políticas sin RR\617830HU.doc
307/360
PE 360.033v03-00
HU
presupuesto adecuado se quedan generalmente en meras declaraciones de buenas intenciones.
Conclusiones -1. La ejecución de la nueva política pesquera común exige un amplio refuerzo de la investigación del medio marino, tanto en sus aspectos biológicos y ecológicos como socioeconómicos, puesto que los planes de gestión de la pesca responsable conllevan limitaciones para la flota comunitaria con amplios efectos en las poblaciones litorales de la Unión. -2. El tratamiento que recibe el sector pesquero en el VII Programa Marco se contradice con las declaraciones de las máximas autoridades comunitarias y de los Estados miembros sobre las prioridades para la ejecución de la nueva PCP, y es regresivo si lo comparamos con los precedentes. La dotación presupuestaria de la investigación marina ha ido paulatinamente deteriorándose, a pesar de las declaraciones oficiales. -3. El VII Programa Marco de Investigación comunitario no recoge la investigación sobre pesca, acuicultura y medio marino en programas específicos, por lo que no existe ninguna garantía de que ésta pueda efectivamente llevarse a cabo.
-4. Para el desarrollo y plena eficacia de la Política Común de Pesca se necesitan programas específicos de investigación aplicada y fundamental con la adecuada dotación financiera. A estos efectos, es imprescindible que en el VII PM se incluya una clave de reparto que garantice la financiación.
MÓDOSÍTÁSOK A Halászati Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı módosításokat: A Bizottság által javasolt szöveg1
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 2. cikk (2) bekezdés b) pont (b) Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia;
1
HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
PE 360.033v03-00
HU
b) Élelmiszerek, mezıgazdaság, halászat és biotechnológia;
308/360
RR\617830HU.doc
Módosítás: 2 2. cikk (2) bekezdés ba) pont (új) ba) Halászat és az óceánok fenntartható kiaknázása;
Indokolás El sector de la pesca, por su actual debilidad, y la preservación de los océanos, como prioridad estratégica de la UE, deberán asumir un papel destacado en este nuevo programa marco, por lo que está justificada la inclusión de un nuevo tema que aborde directamente la pesca y los océanos, y no adopte sólo un enfoque transversal.
Módosítás: 3 I. melléklet „Együttmőködés” 2. pont 2. Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia
2. Élelmiszerek, mezıgazdaság, halászat és biotechnológia
Módosítás: 4 I. melléklet I. „Együttmőködés” 2a) pont (új) 2a) Halászat és az óceánok fenntartható kiaknázása;
Módosítás: 5 I. melléklet „Témák” 2) pont cím Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia
RR\617830HU.doc
Élelmiszerek, mezıgazdaság, halászat és biotechnológia
309/360
PE 360.033v03-00
HU
Módosítás: 6 I. melléklet „Témák” 2. pont „Célkitőzés” Az európai tudásalapú biogazdaság felépítése a tudomány, az ipar és más érdekeltek erıfeszítéseinek egyesítésével, az új és kialakulóban lévı kutatási lehetıségek kiaknázásával, amelyek választ keresnek korunk társadalmi és gazdasági kihívásaira: a biztonságosabb, egészségesebb és jobb minıségő élelmiszer és a megújuló biológiai erıforrások felhasználása és elıállítása iránti egyre növekvı igényre; a járványos állatbetegségek és a zoonózis, valamint az élelmiszerekkel összefüggı rendellenességek egyre növekvı kockázataira; a mezıgazdasági és halászati termelés fenntarthatóságának és biztonságosságának a különösen az éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettségére; valamint a jó minıségő élelmiszer iránti, az állatok jólétét és a vidéki környezetet is figyelembe vevı egyre növekvı keresletre
Az európai tudásalapú biogazdaság létrehozása a tudomány, az ipar és más érdekeltek erıfeszítéseinek egyesítésével az Unió politikáinak támogatása és azon új és kialakulóban lévı kutatási lehetıségek kiaknázása érdekében, amelyek választ keresnek korunk társadalmi és gazdasági kihívásaira: a biztonságosabb, egészségesebb és jobb minıségő élelmiszer és a megújuló biológiai erıforrások felhasználása és elıállítása iránti egyre növekvı igényre; a járványos állatbetegségek és a zoonózis, valamint az élelmiszerekkel összefüggı rendellenességek egyre növekvı kockázataira; a mezıgazdasági és halászati termelés (beleértve az akvakultúrát) fenntarthatóságának és biztonságosságának a különösen az éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettségére; valamint a jó minıségő élelmiszer iránti, az állatok jólétét és a vidéki, valamint partmenti környezetet is figyelembe vevı egyre növekvı keresletre.
Módosítás: 7 I. melléklet „Témák” 2. pont „Indoklás”(1) bekezdés A biológiai erıforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható elıállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innovációk és a kapcsolódó tudás elırehaladása alapot ad új, fenntartható, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezıgazdasági, halászati, élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban elıállított termékek kifejlesztéséhez. Az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégiával összhangban ez segíti az európai biotechnológiai és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a PE 360.033v03-00
HU
A szárazföldi és vízi biológiai erıforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható elıállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innovációk és a kapcsolódó tudás elırehaladása alapot ad új, fenntartható, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezıgazdasági, halászati, élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban elıállított termékek kifejlesztéséhez. Az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégiával összhangban ez segíti az európai biotechnológiai és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a 310/360
RR\617830HU.doc
csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. Az élelmiszer- és takarmányláncok biztonságosságára, az étrenddel összefüggı betegségekre, az élelmiszerek megválasztására, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggı betegségek (például az elhízás vagy az allergiák) és a fertızı betegségek (például a fertızı szivacsos agyvelıbántalom vagy a madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévı politikák végrehajtásában és az új politikák és szabályozás kialakításában a köz-, állat- és növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.
csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. Az élelmiszer és takarmányláncok (köztük a természetes táplálékláncok) biztonságosságára, az étrenddel összefüggı betegségekre, az élelmiszerek megválasztására, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggı betegségek (például az elhízás vagy az allergiák), a vegyi szennyezés és a fertızı betegségek (például a fertızı szivacsos agyvelıbántalom vagy a madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévı politikák végrehajtásában és az új politikák és szabályozás kialakításában a köz-, állatés növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.
Módosítás: 8 I. melléklet „Témák” 2. pont „Indoklás”(3) bekezdés Több európai technológiai platform is hozzájárul a közös kutatási prioritások meghatározásához olyan területeken, mint például a növényi genomika és a biotechnológia, az erdészeti és az erdıre alapozott iparágak, a globális állategészségügy, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és az ipari biotechnológia. A kutatás megteremti továbbá azt a tudást, amely alapot ad a közös agrárpolitika, a napirenden lévı mezıgazdasági és kereskedelmi kérdések, az élelmiszerbiztonsági elıírások, a közösségi állategészségügyi, járványvédelmi és jóléti elıírások, valamint a halászat és az akvakultúra fenntartható fejlıdését célzó közös halászati politika támogatásához. Fel kell készülni továbbá arra, hogy az új politikai igényekre rugalmas választ kell adni, különösen az újszerő társadalmi és gazdasági folyamatok tekintetében. RR\617830HU.doc
Több európai technológiai platform is hozzájárul a közös kutatási prioritások meghatározásához olyan területeken, mint például a növényi genomika és a biotechnológia, az erdészeti és az erdıre alapozott iparágak, a globális állategészségügy, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és az ipari biotechnológia. A kutatás megteremti továbbá azt a tudást, amely alapot ad a közös agrárpolitika, a napirenden lévı mezıgazdasági és kereskedelmi kérdések, az élelmiszerbiztonsági elıírások, a közösségi állategészségügyi, járványvédelmi és jóléti elıírások, valamint a halászat és az akvakultúra fenntartható fejlıdését, a tengerbıl származó élelmiszeripari termékek biztonságosságát és a környezet kármentesítését célzó közös halászati politika reformjához. Fel kell készülni továbbá arra, hogy az új politikai igényekre 311/360
PE 360.033v03-00
HU
rugalmas választ kell adni, különösen az újszerő társadalmi és gazdasági folyamatok tekintetében.
Módosítás: 9 I. Melléklet „Témák” 2. pont „Tevékenységek” (1) bekezdés A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk kiaknázását is; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek, beleértve a biogazdálkodást, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k hatását is; fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; vidékfejlesztés; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a zoonózisokat is; az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.).
PE 360.033v03-00
HU
A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk kiaknázását is; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek, beleértve a biogazdálkodást és bioakvakultúrát, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k hatását is; fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; a vidék és a partmenti területek fejlesztése; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a zoonózisokat is; az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság, a halászat és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlatok, a tengeri erıforrások és a partmenti területek kezelésének gyakorlata stb.). E célból különösen a halászat és az akvakultúra területén az alkalmazott kutatásnak kell prioritást élveznie, amelynek elsıdleges célkitőzése azon tudományos adatok javítása, amelyekre a halászati szabályozásnak és a halászat irányításának alapulnia kell, különösen a biológiai kockázatok által leginkább fenyegetett fajok állományának
312/360
RR\617830HU.doc
helyreállítását illetıen.
Indokolás Tanto los responsables políticos, para sus decisiones, como el sector pesquero necesitan especialmente este tipo de investigación de carácter más práctico. Por otro lado, se incluye un objetivo preciso, una de las carencias destacadas de la propuesta. Puesto que el Séptimo Programa Marco tiene una duración mayor, la inclusión de objetivos a cumplir queda más que justificada.
Módosítás: 10 I. melléklet „Témák” 2. pont „Tevékenységek” (2) bekezdés „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást is; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minıségének, illetıleg vegyi és mikrobiológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerlánc épsége (és ennek ellenırzése); a környezet és az élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon követhetıség.
„A konyhaasztaltól a szántóföldig, a tengertıl a tányérig”: élelmiszerek, beleértve a tengeri termékeket, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást is; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minıségének, illetıleg vegyi és mikrobiológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerlánc épsége (és ennek ellenırzése); a szárazföldi és vízi élelmiszerés takarmányláncokra, illetve ezek által gyakorolt környezeti hatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon követhetıség.
Módosítás: 11 I. melléklet „Témák” 2. pont „Tevékenységek” (3) bekezdés
RR\617830HU.doc
313/360
PE 360.033v03-00
HU
A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok és biotechnológia: Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékő termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erıforrások is), beleértve az újszerő gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis; erdészet és fa alapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; környezeti helyreállítás és tisztább feldolgozás.
A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok és biotechnológia: Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékő termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erıforrások is), beleértve az újszerő gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis; erdészet és fa alapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; környezeti helyreállítás (például balesetbıl származó szennyezést követıen) és tisztább feldolgozás.
Módosítás: 12 I. melléklet „Témák” 2) pont „Tevékenységek” (3a) bekezdés (új) Humántudományok: Az ember elsıbbsége a fenntartható és felelıs élelmiszer-termelés homlokterében. A mezıgazdasági és halászati közösségek és régiók fellendítése.
Módosítás: 13 I. melléklet „Témák” 2. pont „Tevékenységek” (3b) bekezdés (új) Az erıforrások megırzésével kapcsolatos intézkedések és a közös halászati politika reformjának végrehajtásához kapcsolódó flottagazdálkodás társadalmi és gazdasági következményei. Módosítás: 14 I. melléklet „Témák” 2a) pont (új) 2a) Halászat és az óceánok fenntartható kiaknázása Célkitőzések – a tudományos fejlıdésen alapuló új modellek alkalmazása a halászati erıforrások kezelésére; – halászati gazdálkodási rendszerek PE 360.033v03-00
HU
314/360
RR\617830HU.doc
megvalósítása a (globális) ökoszisztémák összessége alapján és nem pusztán (egyes) elszigetelt fajok szerint; – az adatgyőjtésbıl valamint a halászat ellenırzésébıl és felügyeletébıl származó információ megbízhatóságának és minıségének javítása; – az akvakultúra fenntartható fejlıdésének támogatása; Indoklás Alapvetı fontosságú olyan folyamatok kidolgozása, amelyek innovatív halászati rendszereken és a meglévı rendszerek javításán keresztül biztosítják a halászati erıforrásokkal történı jobb gazdálkodást, figyelembe véve az ilyen mőveletekre jellemzı ökológiai, technikai, társadalmi, gazdasági és politikai szempontokat. Az óceánok és erıforrásaik számára biztosítandó átfogó javulás az ökoszisztéma emberi tevékenységekkel kapcsolatban számba vehetı valamennyi alkotóelemén (biológiai, kémiai és fizikai) alapuló halászati erıforrások kezelésére irányuló rendszerek alkalmazásával jár. E tevékenységek hatását az ökoszisztémákban, és különösen a tengeri erıforrásokban végbemenı globális változások összefüggésében kell értékelni. Az oceanográfiai tudományok, a halászati biológia és a társadalomtudományok egyesítését célzó, több tudományágat átfogó kutatás elısegítése az állományok kezelésére vonatkozó információs adatbázisok és a gazdasági információ integrációját teszi szükségessé. Az új halászhajó-megfigyelési rendszer integrációja alapvetı fontosságú az ebbıl származó információhoz való hozzáférés meggyorsítása, az óceánok védelme és a költségcsökkentés érdekében. Az akvakultúra tekintetében az ökologikusabb termelési rendszerek használata, új fajok tenyésztése, a táplálék RR\617830HU.doc
315/360
PE 360.033v03-00
HU
minıségének javítása és a genetikai manipuláció révén elérhetı nagyobb termelékenység tanulmányozása érdekében haladéktalanul tudományos támogatást kell elérhetıvé tenni. Tevékenységek – Több információforrásra – TAC rendszer, halászai tevékenység, technikai intézkedések és intézményi módosítások – támaszkodó gazdálkodási mechanizmusok; – a halászati technológiák, a szelektivitás, a társadalmi és gazdasági hatások fontosságának értékelése az irányítási és döntéshozatali folyamatokban; – a bizonytalanság mennyiségi meghatározása a halászatban és a halállományban; – a mélytengeri halászterületek jobb megismerése; – az erıforrások optimális állapotának meghatározása a hasznosítás valamennyi szintjén; – a táplálékláncban lezajló folyamatok alaposabb megismerése, különös tekintettel a tengeri rendszerek termelékenységének változásaira és a szennyezıanyagok táplálékláncokon keresztül történı terjedésére; – biogazdasági modellek kidolgozása és alkalmazása a halászati területek hosszú távú, fenntartható kiaknázásához igazodó irányító intézkedések következményei értékelésének céljával; – a halászterületekre és a környezetre vonatkozó adatgyőjtések koordinációjának megerısítése olyan programok esetében, amelyek célja az adatbázisok felügyelete, létrehozása és fenntartása; – a halászati termékek minıségének és biztonságosságának ellenırzése e termékek jó hírének megırzése érdekében; – az akvakultúrában alkalmazott termelési technológiák javítása (pl.: antibiotikumok PE 360.033v03-00
HU
316/360
RR\617830HU.doc
alkalmazásának csökkentése, integrált rendszerek használata); – az akvakultúrában folyó termeléssel kapcsolatban a genetikára, táplálkozásra, fiziológiára és a környezettel való érintkezésre vonatkozó tudás bıvítése; – feltehetıen mérgezı vegyületek (toxinok, fémek, TMSZSZA) felhalmozódásához kapcsolódó folyamatok és méregtelenítési folyamatok (mérgezı algák a kéthéjú kagylókban) azonosítása; Egyéb. Justificación Fisheries, owing to its current weak position, and the preservation of the oceans, as a strategic priority for the EU, should play a key part in this new framework programme. An objective should therefore be included which deals directly with the theme of fisheries and the oceans, rather than this topic being addressed merely as part of a horizontal approach embracing such an excessively broad theme as food, agriculture and biotechnology.
Módosítás: 15 I. melléklet „Témák” 6. pont „Célkitőzés” A környezettel és erıforrásaival való fenntartható gazdálkodás a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztésével, valamint új technológiák, eszközök és szolgáltatások kifejlesztésével a globális környezeti problémák integrált kezelésének érdekében. Kiemelt hangsúlyt kap az éghajlati, ökológiai, földtani és oceanográfiai rendszerek elırejelzése; továbbá a környezeti problémák és kockázatok (beleértve az egészséggel kapcsolatosakat is) folyamatos figyelésére, megelızésére és hatásainak csökkentésére, valamint a természeti és ember alkotta környezet megırzésére alkalmas eszközök és technológiák.
RR\617830HU.doc
A környezettel és erıforrásaival való fenntartható gazdálkodás a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztésével, valamint új technológiák, eszközök és szolgáltatások kifejlesztésével a globális környezeti problémák integrált kezelésének érdekében. Kiemelt hangsúlyt kap az éghajlati, ökológiai, földtani és oceanográfiai rendszerek elırejelzése; továbbá a környezeti problémák és kockázatok (beleértve az egészséggel kapcsolatosakat is) folyamatos figyelésére, megelızésére és hatásainak csökkentésére, valamint a természeti és ember alkotta környezet megırzésére alkalmas eszközök és technológiák, és a globális éghajlatváltozás következményei a tengeri erıforrások és a halászathoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében. 317/360
PE 360.033v03-00
HU
Módosítás: 16 I. melléklet „Témák” 6. pont „Indoklás” (4) bekezdés A következıkben felsorolt tevékenységek jelentıs része közvetlenül kapcsolódik szakpolitikai igényekhez. Ugyanakkor a közben felmerülı új szakpolitikai igények, mint például az uniós politikák fenntarthatósági hatásvizsgálatai, az éghajlatváltozással kapcsolatban Kiotót követıen szükséges cselekvés, valamint az új környezetvédelmi politikák (például a tengerpolitika), szabványok és jogszabályi elıírások igényeinek kielégítése érdekében további támogatásra is van lehetıség.
A következıkben felsorolt tevékenységek jelentıs része közvetlenül kapcsolódik szakpolitikai igényekhez. Ugyanakkor a közben felmerülı új szakpolitikai igények, mint például az uniós politikák fenntarthatósági hatásvizsgálatai (például a mezıgazdasági és halászati politikák környezeti vonatkozásai, beleértve a partmenti térségek átfogó kezelését); az éghajlatváltozással kapcsolatban Kiotót követıen szükséges cselekvés, valamint az új környezetvédelmi politikák (például a tengerpolitika), szabványok és jogszabályi elıírások igényeinek kielégítése érdekében további támogatásra is van lehetıség.
Módosítás: 17 II. melléklet táblázat „Együttmőködés” Együttmőködés 44432 Egészségügy 8317 Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia 2455 Információs és kommunikációs technológiák 12670 Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák 4832 Energia 2931 Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) 2535 Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) 5940 Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok 792 Biztonság és világőr 3960
PE 360.033v03-00
HU
Együttmőködés 44432 Egészségügy 8317 Élelmiszerek, mezıgazdaság, halászat és biotechnológia 2455 Információs és kommunikációs technológiák 12670 Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák 4832 Energia 2931 Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is), tengeri erıforrások 2535 Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) 5940 Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok 792 Biztonság és világőr 3960 Az elosztás mértéke az egyes politikák fejlesztésére vonatkozó egyéni programon belül kerül meghatározásra.
318/360
RR\617830HU.doc
Indokolás Con el fin de responder a las exigencias de transparencia en la asignación de importes con frecuencia considerables en este sector, es necesaria una clave de reparto previa. Este tipo de clave de reparto refleja claramente las preferencias de la Comunidad y evita una selección discrecional de los proyectos presentados. Además, la clave de reparto podría desalentar en algunos sectores la presentación de proyectos.
.
RR\617830HU.doc
319/360
PE 360.033v03-00
HU
ELJÁRÁS
Cím
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások Illetékes bizottság Véleménynyilvánításra felkért bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD) ITRE PECH 9.6.2005
Megerısített együttmőködés A vélemény elıadója A kijelölés dátuma Vizsgálat a bizottságban A módosítások elfogadásának dátuma A zárószavazás eredménye
28.8.2005 4.10.2005 mellette: ellene: tartózkodás:
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
James Hugh Allister, Elspeth Attwooll, Marie-Hélène Aubert, Iles Braghetto, Luis Manuel Capoulas Santos, David Casa, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Carmen Fraga Estévez, Ioannis Gklavakis, Alfred Gomolka, Pedro Guerreiro, Ian Hudghton, Heinz Kindermann, Henrik Dam Kristensen, Albert Jan Maat, Rosa Miguélez Ramos, Philippe Morillon, Seán Ó Neachtain, Willi Piecyk, Catherine Stihler, Margie Sudre Duarte Freitas
A zárószavazáson jelen lévı póttagok A zárószavazáson jelen lévı póttagok (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
PE 360.033v03-00
HU
Rosa Miguélez Ramos 16.6.2005
320/360
22 0 0
RR\617830HU.doc
10.5.2006 VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119– C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) A vélemény elıadója: Aloyzas Sakalas
MÓDOSÍTÁSOK A Jogi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı módosításokat: A Bizottság által javasolt szöveg1
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (4a) preambulumbekezdés (új) (4a) Nem nyújtható közösségi támogatás olyan kutatási tevékenységekhez, amelyek hozzájárulnak a nık kizsákmányolásához és testük áruba bocsátásához, petesejteknek „nyersanyagként” embriók, embrionális ıssejtek és embrionális ıssejtvonalak elıállításához történı termelésére.
Módosítás: 2 1
HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
RR\617830HU.doc
321/360
PE 360.033v03-00
HU
(4b) preambulumbekezdés (új) (4b) Az emberi klónozás támogatását és finanszírozását ki kell zárni az EU által támogatott programokból, az ENSZ Közgyőlés 2005. március 8-i határozatára (A/RES/59/280) figyelemmel, ami kifejezetten említi az egészségügyi kockázatok elhárításának szükségességét és a nık kizsákmányolásának megakadályozását.
Módosítás: 3 (14) preambulumbekezdés (14) A „Emberi erıforrás” részben az egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni, az európai kutatókat Európában kell marasztalni, Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról és vonzóbbá kell tenni Európát a legjobb kutatók számára.
(14) A „Emberi erıforrás” részben az egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni, az európai kutatókat Európában kell marasztalni, Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról, és vonzóbbá kell tenni Európát a legjobb kutatók számára. Ennek érdekében szükséges javítani a Közösség területén, illetve harmadik országokban megszerzett képesítések kölcsönös elismerését. Indokolás
Az európai kutatók Európában maradása és a külföldi kutatók idevonzása érdekében alapvetınek tőnik a tagállamokban, illetve külföldön szerzett szakképesítések kölcsönös elismerésének meggyorsítása abból a célból, hogy ne akadályozzuk a kutatók szabad mozgását a Közösség területén.
Módosítás: 4 (21) preambulumbekezdés (21) Mivel a Szerzıdés 163. cikkével összhangban elfogadandó cselekvések célkitőzését, azaz az európai tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulást nem lehet a tagállamok által megfelelıen megvalósítani, és ezért közösségi szinten ez jobban megvalósítható, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen PE 360.033v03-00
HU
(21) Mivel a Szerzıdés 163. cikkével összhangban elfogadandó cselekvések célkitőzését, azaz az európai tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulást nem lehet a tagállamok által megfelelıen megvalósítani, és ezért közösségi szinten ez jobban megvalósítható, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen 322/360
RR\617830HU.doc
intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen a hetedik keretprogram nem lépi túl az említett célkitőzések
intézkedéseket fogadhat el. Azonban a tagállamok nem kényszeríthetık arra, hogy az EU költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulásaikkal közvetve részt vegyenek olyan embriókkal és embrionális ıssejtekkel kapcsolatos kutatási tevékenységek társfinanszírozásában, amelyek alapvetı és döntı fontosságú etikai kifogások miatt tiltottak országukban. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen a hetedik keretprogram nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás: 5 (25) preambulumbekezdés (25) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvetı etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni.
RR\617830HU.doc
(25) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvetı etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz, a közösségi joggal összhangban az emberi méltóság és az emberi élet védelmét, a személyes adatok és a magánélet védelmét valamint a környezetvédelmet, a megfelelı nemzetközi szerzıdések és a Helsinki Nyilatkozat legutóbbi változatát, az Európa Tanács 1997. április 4-én Oviedóban aláírt, az emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezményét és annak az ember klónozásának tilalmáról szóló kiegészítı jegyzıkönyvét, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, az UNESCO humán genetikai adatokról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatát, az ENSZ Közgyőlés 2005. március 8-i határozatát (A/RES/59/280), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfelelı határozatait, az emberi petesejtekkel folytatott kereskedelemrıl szóló, 2005. március 10-i európai parlamenti állásfoglalást1 és a biotechnológiai találmányok szabadalmaztatásáról szóló, 2005. október 26-i európai parlamenti állásfoglalást2, valamint az azokban az 323/360
PE 360.033v03-00
HU
országokban érvényes törvényeket és rendeleteket, ahol a szóban forgó kutatási projekteket végrehajtják. _____________________________ 1
HL C 320 E, 2005.12.15., 251. o.
2
Elfogadott szöveg, P6_TA(2005)0407.
Módosítás: 6 (25a) preambulumbekezdés (új) (25a) A kutatással kapcsolatos közösségi hatásköröket az EK-Szerzıdés 163. és azt követı cikkei határozzák meg; ezek a rendelkezések megállapítják, hogy a Közösségnek ki kell egészíteni a tagállamokban végzett kutatási tevékenységet azzal a céllal, hogy erısítse a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait, ösztönözze nemzetközi versenyképességének fejlıdését, ugyanakkor támogassa a kutatási tevékenységeket. Indokolás A Jogi Bizottság 2003. évi véleményében szerepelt.
Módosítás: 7 (25b) preambulumbekezdés (új) (25b) A Közösség kutatással kapcsolatos hatáskörei kiegészítik a tagállamok ilyen hatásköreit, és a Közösségnek elsısorban pénzügyi támogatáson és/vagy nem kötelezı érvényő koordináción, illetve a nemzeti politikai intézkedések támogatásán és kiegészítésén keresztül kell érvényesítenie ezt a kiegészítı jelleget. Mindez soha, még közvetve sem lehet egyenértékő a nemzeti rendelkezések harmonizációjával. Indokolás A Jogi Bizottság 2003. évi véleményében szerepel. PE 360.033v03-00
HU
324/360
RR\617830HU.doc
Módosítás: 8 (25c) preambulumbekezdés (új) (25c) A Közösség kiegészítı hatáskörein alapuló beavatkozása csak a tagállamok intézkedéseinek támogatására vagy összehangolására szorítkozhat. Az ilyen területek közös jellemzıje a hatáskörök negatív korlátozása (pl. egyes területeken a harmonizáció kizárása). A Közösség csak a tagállamok közötti koordináció ösztönzése céljából járhat el, valamint szükség esetén az intézkedéseik támogatása és kiegészítése érdekében. A jogalkotási szabályok elfogadására ezen a területen továbbra is csak a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel, és a közösségi beavatkozás nem vezethet a tagállamok beavatkozásának kizárásához. Indokolás A Jogi Bizottság 2003. évi véleményében szerepel.
Módosítás: 9 (29) preambulumbekezdés (29) Fontos biztosítani a hetedik keretprogram pénzgazdálkodásának hatékonyságát és eredményességét és végrehajtását a lehetı leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon végezni, valamint minden résztvevı számára ehhez könnyő hozzáférést nyújtani. Szükséges biztosítani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek való megfelelést, az egyszerősítés és jobb szabályozás követelményével együtt.
(29) Fontos biztosítani a hetedik keretprogram pénzgazdálkodásának hatékonyságát és eredményességét és végrehajtását a lehetı leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon végezni, biztosítva valamennyi résztvevı számára a jogbiztonságot és a programhoz való hozzáférést. Szükséges biztosítani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek való megfelelést, az egyszerősítés és jobb szabályozás követelményével együtt.
Módosítás: 10 RR\617830HU.doc
325/360
PE 360.033v03-00
HU
2.cikk (5) bekezdés (5) „kapacitások”: az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeinek – mint például a kutatási infrastruktúrák, a kutatásorientált regionális csoportosulások, az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a teljes kutatási potenciál felszabadítása, a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatást, a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témák, a nemzetközi együttmőködés „horizontális” tevékenységei – a támogatása.
(5) „kapacitások”: az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeinek – mint például a kutatási infrastruktúrák, a kutatásorientált regionális csoportosulások, az EU „konvergencia-” és legkülsı régióiban a teljes kutatási potenciál felszabadítása, a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatást, a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témák, ideértve az etikai kérdéseket is; a nemzetközi együttmőködés „horizontális” tevékenységei – a támogatása.
Indokolás A jelenlegi és korábbi keretprogramhoz képest a Bizottság tervezete kisebb prioritást ad az etikai szempontoknak és a kutatás kritikus bírálatának. Ezen a Parlamentnek változtatnia kell.
Módosítás: 11 6. cikk A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni.
A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az emberek személyes integritása, a nemek közötti egyenlıség elvének és az alapvetı etikai alapelvek betartásával összhangban kell végezni.
Módosítás: 12 6. cikk (1a) bekezdés (új) (1a) A hetedik keretprogram alapján a következı tevékenységek nem finanszírozhatóak: - olyan kutatási projektek, amelyeket a tagállamok emberi jogi megfontolásokon és alkotmányos elveken alapuló indokok miatt tiltanak; - olyan kutatási projektek, amelyek veszélyeztetik az emberi méltóság elsıdleges értékeit; - emberi embriók klónozására irányuló kutatási tevékenységek; PE 360.033v03-00
HU
326/360
RR\617830HU.doc
- az ember genetikai örökségének módosítására irányuló olyan kutatási tevékenységek, amelyek örökölhetıvé teszik az ilyen módosításokat; - beavatkozások az emberi csíravonalba; - embriók és embrionális ıssejtek tudományos célú felhasználása és elıállítása, mivel az emberi lények önmagukban teljes egészek, és az emberi test, különösen a nıi test nem bocsátható áruba. A kimérákra irányuló kutatás nem részesülhet sem közvetett, sem közvetlen finanszírozásban. Indokolás A Bizottság az etikai korlátozások kérdésével csak az egyedi programok keretében kíván foglalkozni, ahol a Parlament nem rendelkezik együttdöntési joggal. Ezért fontos, hogy ezt a kérdést a keretprogramban tárgyalják. A módosítás a Bizottság egyedi programokra vonatkozó megfogalmazásán alapul, azonban azt az Európai Parlament 2005. márciusi határozatának és a Jogi Bizottság korábbi véleményének figyelembevételével módosították. A dél-koreai Hwang-ügy következményeit figyelembe véve még fontosabb a szubszidiaritás elvének rendkívül szigorú alkalmazása.
Módosítás: 13 6. cikk (1b) bekezdés (új) (1b) Azokban az esetekben, amikor egy technológia etikai szempontokból vitatható (pl. embrionális ıssejtekre kiterjedı kutatás, a mesterséges megtermékenyítési eljárások számfeletti embriói, gyógymód létezésének hiányában a genetikai adatok felhasználásából adódó kérdések), a Közösség elsıbbséget ad az etikailag vitatható projektekkel szemben helyettesítı megoldásokat kínáló kutatási projekteknek (pl. felnıtt ıssejtekre és a köldökzsinórvérbıl nyert ıssejtekre kiterjedı kutatások, a fogamzóképességgel és nemzıképességgel kapcsolatos rendellenességek kezelése a szükségesnél több embrió létrehozása nélkül, a gyógyítással kapcsolatban végzett genetikai vizsgálatok). RR\617830HU.doc
327/360
PE 360.033v03-00
HU
Indokolás Míg különbözı vélemények lehetnek a kérdéssel kapcsolatban, hogy a vitatott technológiákat az EU-nak támogatnia kell-e, az etikai dilemmát konszenzussal kell áthidalni, mégpedig úgy, hogy az etikailag nem vitatott technológiákat kell támogatni és elınyben részesíteni.
Módosítás: 14 7. cikk (1) bekezdés (1) Legkésıbb 2010-ben a Bizottság – külsı szakértık bevonásával – idıközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetıen a folyamatban lévı kutatási tevékenységek minısége és a kitőzött célok felé tett lépések szempontjából.
(1) Legkésıbb 2010-ben a Bizottság – külsı szakértık és a civil társadalom részvételével – idıközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetıen a folyamatban lévı kutatási tevékenységek minısége és a kitőzött célok felé tett lépések szempontjából.
Indokolás Annak érdekében, hogy biztosítsák az EU kutatások finanszírozására vonatkozó határozatainak átláthatóságát és demokratikusságát, a civil társadalomnak is részt kell vennie az értékelési folyamatban.
Módosítás: 15 I. melléklet, I. rész „Együttmőködés” tizedik bekezdés Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában támogatják, többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények, külsı szakértık által nyújtott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, nagy nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás. Az etikai elveket és a nemek kérdésének szempontjait PE 360.033v03-00
HU
Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában támogatják, többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények, külsı szakértık által nyújtott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, nagy nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás. Az etikai elveket, ideértve az Európai Unió alapjogi 328/360
RR\617830HU.doc
is figyelembe veszik.
chartájában és az Európa Tanács emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezményében tükrözıdı elveket is, és a nemek kérdésének szempontjait is figyelembe veszik.
Módosítás: 16 I. melléklet, I. rész „Együttmőködés”, 2. címsor „Közös technológiai kezdeményezések” második bekezdés elsı a) francia bekezdés (új) - jelentısége a civil társadalom számára.
Módosítás: 17 I. melléklet, I. rész „Együttmőködés”, „Témák” szakasz 1. pont „Egészségügy” második alpont „Indoklás” harmadik bekezdés Egy erıs EU-szintő orvosbiológiai kutatás segít megerısíteni az európai egészségügyi célú biotechnológiát, orvostechnológiát és gyógyszeripart. Az EU-nak aktív szerepet kell játszani az innovációt elısegítı környezet megteremtésében a gyógyszerészeti ágazatban, nevezetesen a klinikai kutatás sikereinek fokozása érdekében. A kutatásorientált KKV-k képezik az egészségügyi célú biotechnológia és orvostechnológia fı gazdasági hajtóerejét. Bár Európa ma több biotechnológiai vállalkozással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ezek többsége kicsi és fiatalabb versenytársainál. Az EU-szintő köz-magán kutatási erıfeszítések elısegítik ezek fejlıdését. Az EU-szintő kutatás hozzájárul új szabályok és szabványok kifejlesztéséhez is megfelelı jogalkotási keret felállítása céljából az új gyógyászati technológiák számára (pl. regeneratív orvoslás).
RR\617830HU.doc
Egy erıs EU-szintő orvosbiológiai kutatás segít megerısíteni az európai egészségügyi célú biotechnológiát, orvostechnológiát és gyógyszeripart. Az EU-nak aktív szerepet kell játszani az innovációt elısegítı környezet megteremtésében a gyógyszerészeti ágazatban, nevezetesen a klinikai kutatás sikereinek fokozása érdekében. A kutatásorientált KKV-k képezik az egészségügyi célú biotechnológia és orvostechnológia fı gazdasági hajtóerejét. Bár Európa ma több biotechnológiai vállalkozással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ezek többsége kicsi és fiatalabb versenytársainál. Az EU-szintő köz-magán kutatási erıfeszítések elısegítik ezek fejlıdését. Az EU-szintő kutatás hozzájárul új szabályok és szabványok kifejlesztéséhez is megfelelı jogalkotási keret felállítása céljából az új gyógyászati technológiák számára (pl. regeneratív orvoslás). A kutatás célja maga az egyén, és az egyének ehhez nem tekinthetık eszköznek. Továbbá hangsúlyozni kell, hogy az EU kutatása az elıvigyázatosság elvét követi, és ennek keretében folyamatosan értékeli az új technológiák teljes mértékben nem elıre jelezhetı hatásaihoz kapcsolódó 329/360
PE 360.033v03-00
HU
kockázatokat.
Módosítás: 18 I. melléklet, I. rész „Együttmőködés”, „Témák” szakasz 1. pont „Egészségügy” harmadik alpont „Tevékenységek”, elsı alcím „Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában” második francia bekezdés – Felismerés, diagnózis és ellenırzés. A nem invazív vagy kismértékben invazív módszerekre fektetve a hangsúlyt.
– Felismerés, diagnózis és ellenırzés. A nem invazív vagy kismértékben invazív módszerekre fektetve a hangsúlyt. Elsıbbséget kell kapnia a gyógyításhoz közvetlenül kapcsolódó diagnosztikai eszközöknek.
Indokolás Különösen a genetikai betegségeknél – de más megbetegedéseknél is – a diagnosztika óriási fejlıdésen ment keresztül az utóbbi években, különösen a DNS-lánccal kapcsolatos eredmények miatt. Nagy fejlıdésbeli ugrás figyelhetı meg a diagnosztika és a gyógyítás között. A beteg számára egyértelmően az a fontos, hogy ne csak diagnosztikai vizsgálatokban, hanem megfelelı gyógykezelésben is részesüljön. Ezért kell elsıbbséget adni az ezzel a problémával foglalkozó kutatási tevékenységeknek.
Módosítás: 19 I. melléklet, I. rész „Együttmőködés”, „Témák” szakasz 1. pont „Egészségügy” harmadik alpont „Tevékenységek”, második alcím „Kutatás az emberi egészség szolgálatában” negyedik a) francia bekezdés (új) - Palliatív gyógyászat: fájdalomcsillapító terápiák és tüneti kezelés a jelenleg még nem gyógyítható betegségek esetében, hogy a lehetı leghatékonyabban kezeljék a beteg tüneteit. Indokolás Több olyan betegség van, amely az elkövetkezı 7–8 évben nem lesz gyógyítható. A hetedik kutatási keretprogram lejártát követıen tehát még fognak emberek meghalni betegség miatt. A palliatív gyógyászat célja, hogy csökkentse a szenvedést, különösen a fájdalmat, de más tüneteket is, például a szomjúságot, a viszketést és az émelygést, amikor magának a betegségnek az okát már nem lehet leküzdeni.
Módosítás: 20 PE 360.033v03-00
HU
330/360
RR\617830HU.doc
I. melléklet, I. rész „Együttmőködés”, „Témák” szakasz 1. pont „Egészségügy” harmadik alpont „Tevékenységek”, harmadik alcím „Az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások optimalizálása” második francia bekezdés – Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévı egészségügyi rendszereket – minısége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe, megfelelı emberi erıforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minıségő egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzájutást befolyásoló tényezık elemzése, beleértve a népesség változásainak elemzését (pl. öregedés, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények).
Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévı egészségügyi rendszereket – minısége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe, megfelelı emberi erıforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minıségő egészségügyi ellátáshoz való egyenlı hozzájutást befolyásoló tényezık elemzése, beleértve a népesség változásainak elemzését (pl. öregedés, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények). A hátrányos helyzető csoportok, köztük a fogyatékkal élık egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutása.
Indokolás Meg kell vizsgálni az olyan kutatások lehetıségeit is, amelyek azzal foglalkoznak, hogy a hátrányos helyzető csoportok miképpen juthatnak hozzá az egészségügyi ellátásokhoz.
Módosítás: 21 I. melléklet, I. rész „Együttmőködés”, „Témák” szakasz 2. pont „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia” harmadik alpont „Tevékenységek” elsı bekezdés • A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk kiaknázását is; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek, beleértve a biogazdálkodást, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k hatását is; fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezıgazdaság és erdészet; vidékfejlesztés; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, RR\617830HU.doc
• A mezei, erdei és vízi környezetbıl származó biológiai erıforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: Elısegítı kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk és a genetikai erıforrások mezıgazdasági üzemekben történı és in situ megırzését és fenntartható felhasználását; fejlett haszonnövények és termelési rendszerek, beleértve a biogazdálkodást és más fenntartható, alacsony energiaráfordítást igénylı gazdálkodási rendszereket, a minıségi termelési rendszereket és a GMO-k hatását; fenntartható, versenyképes és többfunkciós 331/360
PE 360.033v03-00
HU
beleértve a zoonózisokat is; az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.).
mezıgazdaság és erdészet; integrált vidékfejlesztés, beleértve a civil társadalom tervezésben és döntéshozatalban való részvételét; állatjólét, állattenyésztés és állati eredető termékek; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertızı betegségei, beleértve a zoonózisokat is; az élelmiszerelıállítás fenntarthatóságát és az élelmiszerlánc biztonságát fenyegetı egyéb veszélyek (ideértve az éghajlatváltozást és az olajtartalékok kimerülését is); az állati eredető hulladék biztonságos ártalmatlanítása, feljavítása és hasznosítása; az élı vízi erıforrások megırzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés politikai döntéshozói és egyéb szereplıi számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.).
Indokolás Az élelmiszerelıállítás fenntarthatósága és az erıforrás-gazdálkodás e tevékenység központi elemét képezi.
Módosítás: 22 I. melléklet, I. rész „Együttmőködés”, „Témák” szakasz 2. pont „Élelmiszerek, mezıgazdaság és biotechnológia” harmadik alpont „Tevékenységek” második bekezdés • „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást is; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minıségének, illetıleg vegyi és mikrobiológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az PE 360.033v03-00
HU
• „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek, egészség és jólét: Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, kulturális, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggı betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást és az allergiákat is; egyes élelmiszerek és étrendek egészségügyi elınyei; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási, szállítási és kiskereskedelmi technológiák (beleértve a csomagolás és az élelmiszerek szállítási távolságának csökkentését is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok 332/360
RR\617830HU.doc
élelmiszerlánc épsége (és ennek ellenırzése); a környezet és az élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon követhetıség.
minıségének, illetıleg vegyi és biológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerlánc épsége és fenntarthatósága (és ennek ellenırzése); a környezet és az élelmiszerek, illetıleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a halászati termékeket is); nyomon követhetıség.
Módosítás: 23 I. melléklet, I. rész „Együttmőködés”, „Témák” szakasz 8. pont „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok”, „Tevékenységek” cím negyedik bekezdés „Európa a nagyvilágban” • Európa a nagyvilágban: a világ régiói közötti változó kölcsönhatások és kölcsönös függıségek, valamint ezeknek az egyes régiókra, különösen pedig Európára gyakorolt következményeinek megértése; az újonnan megjelenı fenyegetések és kockázatok kezelése az emberi jogok, a szabadságjogok és a jólét sérelme nélkül.
• Európa a nagyvilágban: a világ régiói közötti változó kölcsönhatások és kölcsönös függıségek, valamint ezeknek az egyes régiókra, különösen pedig Európára gyakorolt következményeinek – nevezetesen történeti és nyelvészeti kutatások révén történı – megértése; az újonnan megjelenı fenyegetések és kockázatok kezelése az emberi jogok, a szabadságjogok és a jólét sérelme nélkül.
Indokolás A kulturális kölcsönhatások – a történelem és a nyelvek – tanulmányozása hozzájárulhat az Európa és a világ többi része közötti szinergiák erısítéséhez.
Módosítás: 24 I. melléklet, III. rész „Emberi erıforrás”, „Indoklás” cím második bekezdés A transznacionális és az ágazatok közötti mobilitás – beleértve az ipari részvétel ösztönzését és a kutatói karrierek és egyetemi állások európai szinten történı elérhetıvé tételét – az Európai Kutatási Térség kulcsfontosságú eleme, és elengedhetetlen az európai kutatási kapacitások és teljesítmények fokozásához.
RR\617830HU.doc
A transznacionális és az ágazatok közötti mobilitás – beleértve a Közösség területén és harmadik országokban szerzett diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerését, az ipari részvétel ösztönzését és a kutatói karrierek és egyetemi állások európai szinten történı elérhetıvé tételét – az Európai Kutatási Térség kulcsfontosságú eleme, és elengedhetetlen az európai kutatási kapacitások és teljesítmények fokozásához.
333/360
PE 360.033v03-00
HU
Indokolás Az európai kutatók Európában maradása és a külföldi kutatók idevonzása érdekében alapvetınek tőnik a tagállamokban, illetve külföldön szerzett szakképesítések kölcsönös elismerésének meggyorsítása abból a célból, hogy ne akadályozzuk a kutatók szabad mozgását a Közösség területén.
Módosítás: 25 I. melléklet, IV. rész „Kapacitások” 5. szakasz „Tudomány a társadalomban”, elsı pont „Célkitőzés” A hatékony és demokratikus tudásalapú európai társadalom létrehozásához a cél a tudományos és technológiai törekvéseknek és a kapcsolódó kutatási politikáknak az európai társadalmi hálóba való harmonikus integrációjának ösztönzése, támogatva a tudományról és a technológiáról folyó európai szintő gondolkodást és vitát, valamint azoknak a társadalommal és kultúrával való kapcsolatát.
A hatékony és demokratikus tudásalapú európai társadalom létrehozásához a cél a tudományos és technológiai törekvéseknek és a kapcsolódó kutatási politikáknak az európai társadalmi hálóba való harmonikus integrációjának ösztönzése, támogatva a tudományról és a technológiáról folyó európai szintő gondolkodást és vitát, valamint azoknak a társadalommal és kultúrával való kapcsolatát. Az európai kutatáspolitika csak akkor lehet sikeres, ha az európai társadalom és a tagállamok meggyızıdtek arról, hogy az megfelel érdekeiknek és jogos etikai korlátozásaiknak. Indokolás
A jelenlegi és korábbi keretprogramhoz képest a Bizottság tervezete kisebb prioritást ad az etikai szempontoknak és a kutatás kritikus bírálatának. Ezen a Parlamentnek változtatnia kell.
Módosítás: 26 I. melléklet, IV. rész „Kapacitások” 5. szakasz „Tudomány a társadalomban”, második pont „Indoklás” A tudomány és technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatása egyre mélyrehatóbbá válik. A társadalmi tevékenység termékeként, illetve tudományos és kulturális tényezıkkel alakítva, a tudomány és a technológia mégis a nagyközönség és a politikai döntéshozók nagy részének mindennapi érdeklıdési körétıl távoli terület marad, és továbbra is PE 360.033v03-00
HU
A tudomány és technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatása egyre mélyrehatóbbá válik. A társadalmi tevékenység termékeként, illetve tudományos és kulturális tényezıkkel alakítva, a tudomány és a technológia mégis a nagyközönség és a politikai döntéshozók nagy részének mindennapi érdeklıdési körétıl távoli terület marad, és továbbra is 334/360
RR\617830HU.doc
félreértések, valamint megalapozatlan remények és félelmek tárgya. A fellendülıben lévı technológiákkal kapcsolatban felmerülı vitás kérdéseket a társadalomnak kell rendeznie megfelelıen tájékozott, helyes választásokhoz és döntésekhez vezetı viták alapján.
félreértések, valamint megalapozatlan remények és félelmek tárgya. Az új technológiák – például a biotechnológia – eredményei új, alapvetı fontosságú kérdéseket vetnek fel. Csak akkor kerülhetı el az alapvetı etikai elvek megsértése, ha ezek a kérdések megfelelıen szabályozottak. A fellendülıben lévı technológiákkal kapcsolatban felmerülı vitás kérdéseket a társadalomnak kell rendeznie megfelelıen tájékozott, helyes választásokhoz és döntésekhez vezetı viták alapján. Indokolás
A jelenlegi és korábbi keretprogramhoz képest a Bizottság tervezete kisebb prioritást ad az etikai szempontoknak és a kutatás kritikus bírálatának. Ezen a Parlamentnek változtatnia kell.
Módosítás: 27 I. melléklet, IV. rész „Kapacitások” 5. szakasz „Tudomány a társadalomban”, harmadik pont „Tevékenységek” elsı bekezdés második a) alpont (új) • A kutatási tevékenységek kritikus bírálata, aminek célja, hogy az alapvetı jogok kellı figyelembevételével létrehozza az etikai szempontból tisztességes kutatás viszonyítási pontjait. Indokolás A jelenlegi és korábbi keretprogramhoz képest a Bizottság tervezete kisebb prioritást ad az etikai szempontoknak és a kutatás kritikus bírálatának. Ezen a Parlamentnek változtatnia kell.
Módosítás: 28 I. melléklet, IV. rész „Kapacitások” 7a. címsor (új) ETIKAI SZEMPONTOK E keretprogram és az annak keretében folyó kutatási tevékenységek végrehajtása során tiszteletben kell tartani az alapvetı etikai elveket. Ezek közé tartoznak többek között az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített elvek, köztük a RR\617830HU.doc
335/360
PE 360.033v03-00
HU
közösségi joggal összhangban az emberi méltóság és az emberi élet védelme, a személyes adatok és a magánélet védelme és a környezetvédelem, valamint a megfelelı nemzetközi egyezmények, iránymutatások és kódexek, pl. Helsinki Nyilatkozat legutóbbi változata, az Európa Tanács 1997. április 4-én Oviedóban aláírt, az emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezménye és annak kiegészítı jegyzıkönyve, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, az UNESCO humán genetikai adatokról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozata, az ENSZ Biológiai- és Toxinfegyver-tilalmi Egyezménye (BTWC), az élelmiszeripari és mezıgazdasági növénygenetikai forrásokról szóló nemzetközi egyezmény és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfelelı határozatai. A szubszidiaritás elvével és az Európában létezı megközelítések sokszínőségével összhangban a kutatási projektek résztvevıinek meg kell felelniük az abban az országban érvényes jogszabályoknak, szabályozásoknak és etikai szabályoknak, amelyekben a kutatásokat végzik. Azoknak, akik etikai szempontból kényes kutatási projekteket végeznek vagy ilyenekben vesznek részt, pl. DNS-elemzés embereken, olyan személyeken végzett kutatások, akik nem képesek az elızetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulásra, gerinces állatok szenvedéséhez kapcsolódó kutatás stb., a kutatási és technológia-fejlesztési (KTF) tevékenység megkezdése elıtt be kell szerezniük a megfelelı nemzeti vagy helyi etikai bizottság jóváhagyását. A Bizottság is rendszeres etikai felülvizsgálatot hajt végre az olyan javaslatokkal kapcsolatban, amelyek etikailag kényes kérdéseket érintenek, vagy amelyeknél nem vették kellıen figyelembe az etikai szempontokat. Különleges esetekben az etikai felülvizsgálatra a projekt végrehajtása során kerül sor. A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ezen a területen végzett PE 360.033v03-00
HU
336/360
RR\617830HU.doc
tevékenységérıl, és kérésre információkat bocsát rendelkezésre. A Szerzıdéshez csatolt, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló jegyzıkönyv felszólítja a Közösséget, hogy többek között a kutatáspolitika kialakítása és végrehajtása során teljes mértékben vegye figyelembe az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket. A kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelv1 elıírja, hogy valamennyi kísérletet úgy kell megtervezni, hogy elkerüljék a kísérleti állatok nélkülözését, valamint a kísérleti állatoknak okozott szükségtelen fájdalmat és szenvedést; hogy a lehetı legkevesebb állatot vegyenek igénybe; hogy olyan állatokat vonjanak be a kísérletekbe, amelyeknek a legalacsonyabb a neurofiziológiai érzékenysége; valamint hogy a legkevesebb fájdalmat, szenvedést, nélkülözést és minimális tartós károsodást váltsanak ki bennük. Az állatok genetikai örökségének módosítása és az állatok klónozása csak akkor mérlegelhetı, ha a célok etikailag indokolhatók, és a feltételek olyanok, hogy biztosított az állatok védelme és kímélete, és tiszteletben tartják a biodiverzitás elvét. E program végrehajtása során a Bizottság rendszeresen nyomon követi a tudományos fejlıdést, valamint a nemzeti és nemzetközi rendelkezéseket, hogy figyelembe vehesse az esetleges fejleményeket. Az etikai vonatkozású tudományos és technológiai fejlesztésekre irányuló kutatásokat e program „Tudomány a társadalomban” címő részének keretében hajtják végre. ______________________________ 1
HL L 358., 1986.12.18., 1. o. A 2003/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 230., 2003.9.16., 32. o.) módosított irányelv.
RR\617830HU.doc
337/360
PE 360.033v03-00
HU
Indokolás A Bizottság javaslata szerint ezt a megfogalmazást az egyedi programokba kell beilleszteni. Ebben az esetben a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott együttdöntési eljárás nélkül módosíthatná az egyedi program szövegét, ezért ezt az Európai Parlamentnek a keretprogramba kell beépítenie, együttdöntési eljárás keretében. A Bizottság által javasolt szöveg egy ponton túl homályos, különösen a Parlamenttel szembeni jelentéstételi kötelezettséget kell beépíteni a szövegbe.
Módosítás: 29 III. melléklet, „Finanszírozási rendszerek” szakasz a) pont 6. alpont 6. Adott csoportok (különösen a KKV-k) javára végzett kutatások
6. Adott csoportok (különösen a KKV-k) javára végzett kutatások
Olyan kutatási projektek támogatása, amelyekben a kutatási tevékenység legnagyobb részét egyetemek, kutatóközpontok vagy más jogalanyok végzik adott csoportok, különösen KKV-k vagy KKV-k szövetségei javára
Olyan kutatási projektek támogatása, amelyekben a kutatási tevékenység legnagyobb részét egyetemek, kutatóközpontok vagy más jogalanyok végzik adott csoportok, különösen KKV-k vagy KKV-k szövetségei, illetve civil társadalmi szervezetek javára Indokolás
Azzal, hogy a civil társadalmi szervezeteknek is hozzáférést biztosítanak a tudományos ismeretekhez és tapasztalatokhoz, elısegíthetı az új technológiák közvélemény általi elfogadottsága és megértése.
PE 360.033v03-00
HU
338/360
RR\617830HU.doc
ELJÁRÁS Cím
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások
COM(2005)0119 – C6 0099/2005 – 2005/0043(COD) ITRE JURI 16.3.2006
Illetékes bizottság Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma A vélemény korábbi elıadója Vizsgálat a bizottságban Elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
A zárószavazáson jelen lévı póttagok (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
RR\617830HU.doc
Aloyzas Sakalas 12.12.2005 21.3.2006 3.5.2006 +: 15 –: 8 0: 1 Maria Berger, Rosa Díez González, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Piia-Noora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Marcin Libicki, Hans-Peter Mayer, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Gabriele Stauner, Andrzej Jan Szejna, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka Hiltrud Breyer, Toine Manders, Manuel Medina Ortega, Miroslav Mikolášik, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Michel Rocard, Kathy Sinnott, Andrzej Tomasz Zapałowski Sylvia-Yvonne Kaufmann, Peter Liese, Patrizia Toia, Stefano Zappalà ...
339/360
PE 360.033v03-00
HU
24.1.2006 VÉLEMÉNY A NİJOGI ÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0119– C6-0099/2005 – 2005/0043(COD)) A vélemény elıadója: Britta Thomsen
RÖVID INDOKOLÁS Gender mainstreaming is of essential importance to the competitiveness and economic and social cohesion of the European model, and promoting equality between men and women is included among the Union objectives set out in the Treaties. The targets set as part of the European competitiveness strategy (Lisbon Agenda) include raising the number of women in employment to 60% by 2010. Furthermore it is estimated that we will need to attract and train between 600 000 and 700 000 new researchers by 2010 to meet our research needs. And this does not take account of the expected retirement of many senior researchers over the next ten years. The situation has become urgent. The present proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council concerning the Seventh Framework Programme of the European Community for research, technological development and demonstration activities (2007 to 2013) is designed to respond to the competitiveness and employment needs of the EU. The Commission proposes in particular to double the FP7 budget compared with FP6, rising to EUR 67.8 billion over the period 2007-2013. The political context and objectives for this proposal are set out in the communication “Building the ERA of knowledge for growth” presented at the same time by the Commission, which promises that particular energy will be devoted to attracting younger generations and women to science and technology careers and integrating the gender dimension in research. The Seventh Framework Programme will be organised in four specific programmes, called PE 360.033v03-00
HU
340/360
RR\617830HU.doc
"Cooperation", "Ideas", "People", and "Capacities". For the Committee on Women's Rights and Gender Equality of the European Parliament the third type of activities is of particular interest, since its objective is to reinforce career prospects and mobility for our researchers. Under this item, the Commission suggests that activities supporting individual researchers, referred to as “Marie Curie” actions, will be reinforced with the aim of strengthening the human potential of European research through support to training, mobility and the development of European research careers. The parliamentary Committee is particularly concerned about the fact that in most European countries, the numbers of female graduates are proportionately higher than those of male graduates. In other words women present higher educational attainment than men: the gap between women and men aged 20-24 attaining secondary educational level is 5 percentage points in the EU 2004. Women face obstacles to their scientific work simply because they are women and meanwhile the scientific labour market remains male-dominated. The reasons for this are evident: scientists have the longest period of qualification, high levels of career insecurity and international mobility is a key element of their careers. Not surprisingly, significantly more women professors than male professors live alone and do not have children. To counteract the current under-representation of women in scientific professions, the Seventh Framework Programme has certainly a clear potential to undertake measures to promote female participation in science and technology. In order not to miss this opportunity, the European Union has to ensure gender mainstreaming in its Seventh Framework Programme. It is important that women not are excluded from grants because of their age. Many grants have an age limit of 30 or 35 years which can not be met by many women due to maternative leave and childcare. Insofar knowledge is at the core of the Lisbon agenda, and underpins all its elements, research and technology are, together with education and innovation, the components of the “Triangle of knowledge”. The Seventh Framework Programme should therefore give special attention to gender equality and fully integrate the gender dimension in research, technological development and demonstration activities.
MÓDOSÍTÁSOK A Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következı módosításokat: A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (2) preambulumbekezdés RR\617830HU.doc
341/360
PE 360.033v03-00
HU
(2) A kutatásnak a versenyképesség és gazdasági növekedés biztosításában betöltött központi szerepét a lisszaboni Európai Tanács ismerte fel, amely kiemelte a tudás és az innováció elsıdleges fontosságát a foglalkoztatás növekedését is magában foglaló gazdasági fejlıdés szempontjából.
(2) A kutatás központi szerepét a lisszaboni Európai Tanács ismerte fel, amely kiemelte a tudás és az innováció döntı fontosságát és az Unió számára a következı évtizedre új stratégiai célt határozott meg: az Unió váljon a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes, és célja a teljes foglalkoztatás több és jobb állással, valamint nagyobb társadalmi összetartással.
Indokolás Érdemes megemlíteni a lisszaboni „háromszöget”.
Módosítás: 2 (4a) preambulumbekezdés (új) (4a) Nem biztosítható közösségi támogatás olyan kutatási tevékenységekhez, amelyekhez emberi embriók elpusztítása szükséges, vagy melyek embrióból származó anyagot használnak fel olyan folyamatban, amely az érintett magzat elpusztításával jár. Indokolás Az Európai Parlament több ízben rámutatott a Közösség emberi embriókkal és embrionális ıssejt kutatással kapcsolatos destruktív megközelítésére.
Módosítás: 3 (4b) preambulumbekezdés (új) (4b) Az Egyesült Nemzetek Közgyőlése 2005. március 8-i határozatának (A/59/516/Add. I) fényében, amely nyíltan utal az egészségi kockázatok megelızésének szükségére, a Parlament hangsúlyozza a közösségi programok keretében történı emberi klónozás támogatása és finanszírozása kizárásának szükségességét.
PE 360.033v03-00
HU
342/360
RR\617830HU.doc
Módosítás: 4 (9) preambulumbekezdés (9) Erısíteni kell Európában a Emberi erıforrás-potenciált a kutatás és a technológia területén mind mennyiségileg, mind minıségileg.
(9) Erısíteni kell Európában az emberierıforrás-potenciált a kutatás és a technológia területén mind mennyiségileg, mind minıségileg. Ennek ugyancsak magában kell foglalnia a nık kutatásban való részvételének jelentıs növelését. Indokolás
A kutatások területén a nık a kihasználatlan emberierıforrás-potenciál jelentıs részét alkotják.
Módosítás: 5 (14) preambulumbekezdés (14) A „Emberi erıforrás” részben az egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni, az európai kutatókat Európában kell marasztalni, Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról és vonzóbbá kell tenni Európát a legjobb kutatók számára.
(14) A „Emberi erıforrás” részben az egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni – ami biztosítaná a nık kihasználatlan kutatási potenciáljának jobb kihasználását –, az európai kutatókat Európában kell marasztalni, Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról és vonzóbbá kell tenni Európát a legjobb kutatók számára. Ennek érdekében erıfeszítést kell tenni a Közösségben és harmadik országokban szerzett szakmai képesítések kölcsönös elismerésének felgyorsítására.
Indokolás Az európai kutatók Európában marasztalása és külföldi kutatók megnyerése érdekében alapvetı fontosságú a tagállamokban szerzett képesítések és a külföldön szerzett képesítések kölcsönös elismerésének felgyorsítása, hogy ezzel se gátolják a kutatók Közösségen belüli mozgását. Módosítás: 6 (14a) preambulumbekezdés (új) (14a) Az „Emberi erıforrás” részben a RR\617830HU.doc
343/360
PE 360.033v03-00
HU
gyerekek és a fiatalok tudomány iránti figyelmét és érdeklıdését olyan környezetben kell táplálni, amely erısíti a tudományos nevelést minden szinten — beleértve az iskolákat —, valamint elımozdítja a fiatalok körében a tudomány iránti érdeklıdést és az ebben való részvételt.
Módosítás: 7 (19) preambulumbekezdés (19) A keretprogram tevékenységeinek széles körben támogatott, kibıvített hatókörére, a finanszírozásnak a nemzeti és magán beruházásaira gyakorolt fellendítı hatására, a Közösségnek az új tudományos és technológiai kihívásokkal való szembenézésének igényére, az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá tételében a közösségi beavatkozás alapvetı szerepére, a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez hozzájáruló szélesebb körő hetedik keretprogramra tekintettel sürgetı szükség van az EU kutatási költségvetésének megkétszerezésére.
(19) A keretprogram tevékenységeinek széles körben támogatott, kibıvített hatókörére, a finanszírozásnak a nemzeti és magán beruházásaira gyakorolt fellendítı hatására, a Közösségnek az új tudományos és technológiai kihívásokkal való szembenézésének, valamint az európai kutatók potenciálja diszkriminációmentes teljes kihasználásának igényére, az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá tételében a közösségi beavatkozás alapvetı szerepére, a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez hozzájáruló szélesebb körő hetedik keretprogramra tekintettel sürgetı szükség van az EU kutatási költségvetésének megkétszerezésére.
Indokolás A kutatási területen az Európai Unió számára prioritást kell élveznie a – mind a nıi, mind a férfi – kutatók potenciálja legjobb kihasználásának.
Módosítás: 8 (25) preambulumbekezdés (25) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvetı etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az PE 360.033v03-00
HU
(25) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvetı etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az 344/360
RR\617830HU.doc
Európai Unió alapjogi chartája tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni.
Európai Unió alapjogi chartája és az Európa Tanács emberi jogi és biomedicínáról szóló egyezménye tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni.
Módosítás: 9 (26) preambulumbekezdés (26) A hetedik keretprogramban kellı figyelmet fordítanak a nıknek a tudományban és a kutatásban betöltött szerepére és arra, hogy tovább fokozzák a nık aktív szerepvállalását a kutatásban.
(26) A hetedik keretprogram az Unió egyenjogúsággal és a nemek közötti esélyegyenlıség általános érvényesítésével kapcsolatos döntéseitıl függ, ahogy az az Amszterdami Szerzıdésben és a Bizottságnak a nemek közötti egyenjogúságról szóló munkaprogramjában kifejezésre jut. A hetedik keretprogramban kellı figyelmet fordítanak a nıknek a tudományban és a kutatásban betöltött szerepére és komoly erıfeszítéseket tesznek arra, hogy tovább fokozzák a nık aktív szerepvállalását a kutatásban. Indokolás
Az Amszterdami Szerzıdés 3. cikke (2) bekezdésének megfelelıen a Közösség valamennyi tevékenység folytatása során törekszik az egyenlıtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nık közötti egyenlıség elımozdítására.
Módosítás: 10 2. cikk (4) bekezdés (4) Emberi erıforrás: a Emberi erıforráspotenciál mind mennyiségi, mind minıségi erısítése Európában a kutatás és a technológia területén.
(4) Emberi erıforrás: az Emberi erıforráspotenciál, különösen a nıi potenciál, mind mennyiségi, mind minıségi erısítése Európában a kutatás és a technológia területén.
Módosítás: 11 RR\617830HU.doc
345/360
PE 360.033v03-00
HU
2. cikk (6a) bekezdés (új) (6a) A program minden tevékenységébe integrálni kell a társadalmi nemek dimenzióját, az esélyegyenlıség és a nık és férfiak közötti egyenlı bánásmód elvét, valamint a diszkrimináció minden formája elleni küzdelmet. Indokolás A Szerzıdés 3. cikke (2) bekezdésének megfelelıen a Közösség valamennyi tevékenység folytatása során törekszik az egyenlıtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nık közötti egyenlıség elımozdítására, ideértve a hetedik kutatási keretprogramot is. A Közösség tehát a Szerzıdés 13. cikkével összhangban törekszik a megkülönböztetés minden formájának leküzdésére.
Módosítás: 12 7. cikk (2) bekezdés (1) albekezdés Két évvel a keretprogram befejezése után a Bizottság független szakértıkkel a keretprogram alapjait, végrehajtását és eredményeit vizsgáló külsı értékelést végeztet.
Két évvel a keretprogram befejezése után a Bizottság független szakértıkkel a keretprogram alapjait, végrehajtását és eredményeit vizsgáló külsı értékelést végeztet, különösen tekintettel a nık képességeinek és potenciáljának támogatására, fejlesztésére és kihasználásra. Indokolás
A program értékelése összpontosítson a nık képességeinek és a kutatás területén betöltött növekedı szerepének fejlıdésére is.
Módosítás: 13 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, (8) bekezdés A kilenc kutatási téma az EU-politikák megfogalmazásának, végrehajtásának és értékelésének alátámasztásához szükséges kutatásokat is magában foglal, mint például az egészségügy, a biztonság, a PE 360.033v03-00
HU
A kilenc kutatási téma az EU-politikák megfogalmazásának, végrehajtásának és értékelésének alátámasztásához szükséges kutatásokat is magában foglal, mint például az egészségügy, a biztonság, a 346/360
RR\617830HU.doc
fogyasztóvédelem, az energia, a környezetvédelem, a fejlesztési támogatás, a halászat, a tengeri ügyek, a mezıgazdaság, az állatjólét, a közlekedés, az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a kohézió, a bel- és igazságügy területén folyó kutatások, a szabványok minıségének és végrehajtásának javítására vonatkozó, jogi szabályozást megelızı és ezzel egyidejő kutatás mellett.
fogyasztóvédelem, az energia, a környezetvédelem, a fejlesztési támogatás, a halászat, a tengeri ügyek, a mezıgazdaság, az állatjólét, a közlekedés, az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az egyenjogúság, a kohézió, a bel- és igazságügy területén folyó kutatások, a szabványok minıségének és végrehajtásának javítására vonatkozó, jogi szabályozást megelızı és ezzel egyidejő kutatás mellett.
Módosítás: 14 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 1. Egészségügy, 2. címsor: Indoklás, (2) bekezdés Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
RR\617830HU.doc
Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, chlamydia, szív- és érrendszeri betegségek, csontritkulás, légzıszervi, elmeés idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór, valamint a gyerekeket megtámadó nem fertızı betegségek) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásokat nemcsak gén és molekuláris szinten kell folytatni. Az ilyen kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése és ezeken a ritka betegségeken végzett epidemiológiai kutatómunka szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban — ideértve a köldökzsinórvér-ıssejteket tároló nyilvános bankokat is — tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
347/360
PE 360.033v03-00
HU
Indokolás A chlamydia szexuális úton terjedı közönséges bakteriális fertızés, amely becslések szerint az esetek egyharmadában meddıséghez vezet, és ezzel a fertızésbıl eredı meddıség leggyakoribb oka; Az epidemiológiai kutatásnak sokkal szélesebb körőnek kell lennie a társadalmi szintő közegészségügy tekintetében és nem csak gén és molekuláris szinten kell azt folytatni. Ezzel összefüggésben fokozni kell a köldökzsinórvér-ıssejteket tároló nyilvános bankok létrehozásáról folytatott kutatásokat, hogy kialakítható legyen egy olyan elegendı nagyságú készlet, amelybıl a lehetı legtöbb betegnek biztosíthatók gyógyászatilag nagy valószínőséggel hatékony köldökzsinórvér egységek, amennyiben az klinikailag javallt. A csontritkulás nagy számban sújt nıket Európa-szerte. Az e betegségben szenvedı nık életminıségének javítása érdekében ezért alapvetı fontosságú az e területen végzett klinikai kutatás.
Módosítás: 15 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 1. Egészségügy, Indokolás, (2) bekezdés Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
PE 360.033v03-00
HU
Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór és csontritkulás) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idı alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentıs eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetıvé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.
348/360
RR\617830HU.doc
Indokolás
Módosítás: 16 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 1. Egészségügy, 2. címsor: Indoklás, (4) bekezdés A tervezett tevékenységeket, amelyek magukban foglalják a szakpolitikai követelmények szempontjából lényeges kutatást, az alábbi felsorolás tartalmazza. Két stratégiai kérdés, a gyermekegészség és az idısödı népesség egészségének kezelése több tevékenységen keresztül történik. Az európai technológiai platformok által megállapított kutatási menetrendek, mint amilyen az innovatív gyógyszerekre vonatkozó, szükség szerint támogatást kapnak. E tevékenységek kiegészítésére és az új politikai igények megválaszolására további cselekvések támogathatók, például az egészségpolitikai kérdések, valamint a foglalkozás-egészségügy és a munkahelyi biztonság területén.
A tervezett tevékenységeket, amelyek magukban foglalják a szakpolitikai követelmények szempontjából lényeges kutatást, az alábbi felsorolás tartalmazza. Három stratégiai kérdés, a gyermekegészség, a nık egészségének és az idısödı népesség egészségének kezelése több tevékenységen keresztül történik. Ezen kívül a nemi szempont is belekerül e stratégiai kérdésekbe. Az európai technológiai platformok által megállapított kutatási menetrendek, mint amilyen az innovatív gyógyszerekre vonatkozó, szükség szerint támogatást kapnak. E tevékenységek kiegészítésére és az új politikai igények megválaszolására további cselekvések támogathatók, például az egészségpolitikai kérdések, valamint a foglalkozásegészségügy és a munkahelyi biztonság területén, továbbá az egészségügyi kérdések a nemek szempontjából. Indokolás
E kiegészítés azért szükséges, mert többek között az idısödı népesség fizikai állapota és szociális körülményei nemek szerint nagy eltéréseket mutatnak.
Módosítás: 17 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 1. Egészségügy, 3. címsor: Tevékenységek, 2. pont negyedik francia bekezdés – Átültetı kutatás a súlyos betegségek területén: rák, szív- és érrendszeri betegségek, diabetes/elhízás, ritka betegségek és egyéb krónikus betegségek (például az osteoarthritis). Betegközpontú RR\617830HU.doc
– Átültetı kutatás a súlyos betegségek területén: rák, szív- és érrendszeri betegségek, diabetes/elhízás, ritka betegségek és egyéb krónikus betegségek (például az osteoarthritis és a csontritkulás). 349/360
PE 360.033v03-00
HU
stratégiák kifejlesztése a megelızés a diagnosztika és kezelés területén, a klinikai kutatást is beleértve.
Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelızés a diagnosztika és kezelés területén, a klinikai kutatást is beleértve, figyelembe véve a nemekkel kapcsolatos jellemzıket. Indokolás
A betegségmegelızési és kezelési stratégiák vegyék figyelembe a nık és a férfiak közötti különbségeket.
Módosítás: 18 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 1. Egészségügy, 3. címsor: Tevékenységek, 2. pont (4a) francia bekezdés (új) - Palliatív orvostudomány: fájdalomcsillapító és tüneti gyógymód a ma még gyógyíthatatlan betegségek esetében. A betegek tüneteinek lehetı leghatékonyabb kezelése. Indokolás Számos betegség még az elkövetkezendı hét-nyolc évben sem lesz gyógyítható. A hetedik kutatási keretprogram vége után még mindig halnak meg emberek betegségekben. A palliatív orvostudomány célja a szenvedés, különösen a fájdalom, de egyéb tünetek, mint például a szomjúság, viszketés és hányinger enyhítése, még akkor is, ha a betegség oka már nem kezelhetı.
Módosítás: 19 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 3. Információs és kommunikációs technológiák, 3. címsor: Tevékenységek, 2. pont második francia bekezdés – Otthoni környezetek: kommunikáció, megfigyelés, vezérlés, segítség; valamennyi eszköz zavartalan együttmőködése és használata; interaktív digitális tartalom és szolgáltatások.
PE 360.033v03-00
HU
– Otthoni környezetek: tiltott tartalmak kiszőrése, kommunikáció, megfigyelés, vezérlés, segítség; valamennyi eszköz zavartalan együttmőködése és használata; interaktív digitális tartalom és szolgáltatások.
350/360
RR\617830HU.doc
Indokolás Az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) lehetıvé kell tenniük a folyamatosan — különösen az Interneten — szaporodó tiltott tartalmak, mint például a pornográfia és a gyermekpornográfia kiszőrését.
Módosítás: 20 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 8. Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, 1. címsor: Célkitőzés Mélyreható, széles körben elfogadott ismeretek szerzése az Európa számára kihívást jelentı összetett és egymással is összefüggı társadalmi-gazdasági kérdésekrıl: növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség, társadalmi kohézió és fenntarthatóság, életminıség és globális függetlenség, különösen azzal a céllal, hogy az érintett szakpolitikák számára továbbfejlesztett tudásalap álljon rendelkezésre.
Mélyreható, széles körben elfogadott ismeretek szerzése az Európa számára kihívást jelentı összetett és egymással is összefüggı társadalmi-gazdasági kérdésekrıl: növekedés, jó minıségő foglalkoztatás és versenyképesség, elöregedı népesség, társadalmi kohézió és fenntarthatóság, életminıség és globális függetlenség, különösen azzal a céllal, hogy az érintett szakpolitikák számára továbbfejlesztett tudásalap álljon rendelkezésre.
Indokolás A jövı egyik kiemelt kihívása az elöregedı társadalom.
Módosítás: 21 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 8. Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, 3. címsor: Célkitőzés, 1. pont Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban: kutatási tevékenység végzése és integrálása a növekedést, a foglalkoztatást és a versenyképességet érintı kérdésekben, az innovációtól, az oktatástól (beleértve az egész életen át tartó tanulást is) és a tudományos és egyéb tudás szerepétıl egészen a nemzeti intézményi körülményekig terjedıen.
RR\617830HU.doc
Növekedés, környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlıdés, foglalkoztatás, társadalmi igazságosság, nemek egyenlısége és versenyképesség a tudásalapú társadalomban: kutatási tevékenység végzése és integrálása a növekedést, a versenyképességet és a foglalkoztatást érintı kérdésekben, az innovációtól, az oktatástól (beleértve az egész életen át tartó tanulást is) és a tudományos és egyéb tudás szerepétıl 351/360
PE 360.033v03-00
HU
egészen a nemzeti intézményi körülményekig terjedıen. Indokolás Ne váljék a versenyképesség a társadalom minden területén kívánatos elvvé.
Módosítás: 22 I. melléklet I. rész: Együttmőködés, Témák: 8. Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, 3. címsor: Tevékenységek, 3. pont Fı társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; életstílus, munka, család, a nemek kérdése, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
Fı társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és a migrációt is; életstílus, munka, család, a szakmai és családi élet összeegyeztetése, a nemek egyenlısége, egészség és életminıség; bőnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, kulturális kölcsönhatások, valamint az alapjogok védelméhez és a diszkrimináció minden formája, a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
Indokolás Az európai társadalom egyik legnehezebb feladata a szakmai és a családi élet összeegyeztetése. Ezenfelül a nemek társadalmi egyenlısége és a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szintén az EU elıtt álló megoldandó feladatok közé tartozik.
Módosítás: 23 I. melléklet II. rész: Ötletek, 3. címsor: Tevékenységek (3) bekezdés A tudományos tanács az európai tudományos közösség legmagasabb szintő – személyesen, politikai vagy egyéb érdekektıl függetlenül eljáró – képviselıibıl áll. Tagjait a Bizottság nevezi ki a személyek kiválasztására szolgáló független eljárást követıen. A tudományos tanács PE 360.033v03-00
HU
A tudományos tanács az európai tudományos közösség legmagasabb szintő – személyesen, politikai vagy egyéb érdekektıl függetlenül eljáró – képviselıibıl áll. A tudományos tanács tagjai közül mind a férfiak, mind a nık aránya mindenkor legalább 40% legyen. Tagjait a Bizottság 352/360
RR\617830HU.doc
többek között áttekinti a finanszírozandó kutatástípusokról szóló határozatokat és tudományos szempontból garantálja az adott tevékenység minıségét. Feladatai közé tartoznak különösen a következık: az éves munkaprogram kidolgozása, a szakértıi értékelési folyamat kialakítása, valamint a program végrehajtásának tudományos szempontból való nyomon követése és minıségellenırzése.
nevezi ki a személyek kiválasztására szolgáló független eljárást követıen. A tudományos tanács többek között áttekinti a finanszírozandó kutatástípusokról szóló határozatokat és tudományos szempontból garantálja az adott tevékenység minıségét. Feladatai közé tartoznak különösen a következık: az éves munkaprogram kidolgozása, a szakértıi értékelési folyamat kialakítása, valamint a program végrehajtásának tudományos szempontból való nyomon követése és minıségellenırzése.
Indokolás E kiegészítés azért szükséges, hogy biztosítsa, az Európai Kutatási Tanács megfelel annak az uniós célkitőzésnek, amely a tanácsadó testületekben a nık legalább 40%-os részvételi arányát írja elı.
Módosítás: 24 I. melléklet III. rész: Emberi erıforrás, 2. címsor: Indoklás, (1) bekezdés A jelentıs számú és magasan képzett kutatók megléte szükséges feltétele a tudomány elırehaladásának és az innováció támogatásának, ugyanakkor fontos tényezıje a kutatásokba való állami és magánszervezetek általi befektetések vonzásának és fenntartásának. Míg világszinten a versenyhelyzet egyre fokozódik, a kutatók számára egy nyílt európai munkaerıpiac és a kutatók szakismereteinek és karrierlehetıségeinek diverzifikációja alapvetı fontosságú a kutatók és ismereteik hasznot hozó mozgásának támogatása érdekében Európán belül és világviszonylatban is.
Jelentıs számú és magasan képzett kutató megléte szükséges feltétele a tudomány elırehaladásának és az innováció támogatásának, ugyanakkor fontos tényezıje a kutatásokba való állami és magánszervezetek általi befektetések vonzásának és fenntartásának. Míg világszinten a versenyhelyzet egyre fokozódik, a kutatók számára egy nyílt, a diszkrimináció mindennemő formájától mentes európai munkaerıpiac és a kutatók szakismereteinek és karrierlehetıségeinek diverzifikációja alapvetı fontosságú a kutatók és ismereteik hasznot hozó mozgásának támogatása érdekében Európán belül és világviszonylatban is.
Indokolás A kutatók európai piaca legyen mentes mindenfajta megkülönböztetéstıl, hogy a lehetı legtöbb embert vonzhassa, beleértve a nıket is, és lehetıvé tegye, hogy az EU – összhangban a lisszaboni célokkal – versenyképesebbé válhasson.
RR\617830HU.doc
353/360
PE 360.033v03-00
HU
Módosítás: 25 I. melléklet III. rész: Emberi erıforrás, 2. címsor: Indoklás, (2) bekezdés A transznacionális és az ágazatok közötti mobilitás – beleértve az ipari részvétel ösztönzését és a kutatói karrierek és egyetemi állások európai szinten történı elérhetıvé tételét – az Európai Kutatási Térség kulcsfontosságú eleme, és elengedhetetlen az európai kutatási kapacitások és teljesítmények fokozásához.
A transznacionális és az ágazatok közötti mobilitás – beleértve az ipari részvétel ösztönzését és a kutatói karrierek és egyetemi állások európai szinten történı elérhetıvé tételét – az Európai Kutatási Térség kulcsfontosságú eleme, és elengedhetetlen az európai kutatási kapacitások és teljesítmények fokozásához. A férfiak és a nık számára egyenlı mobilitási lehetıségeket kell biztosítani, ezért a nemre és a családi kötelezettségekre való összpontosítás feltétele a kutatói mobilitás elımozdításának.
Módosítás: 26 I. melléklet III. rész: Emberi erıforrás 3. címsor: Tevékenységek, 2. pont Egész életen át tartó tanulás és karrierfejlesztés a tapasztattal rendelkezı kutatók karrierfejlesztésének támogatására. Új készségek és képességek kiegészítése vagy megszerzése céljából vagy az inter/multidiszciplináris és/vagy ágazaton belüli mobilitás javítása érdekében támogatást irányoznak elı a további/kiegészítı képességekre és készségekre sajátos igényt mutató kutatók számára, a megszakítását követıen a kutatói pályát újrakezdı kutatók számára, valamint egy transznacionális/nemzetközi mobilitási tapasztalatot követıen a kutatóknak egy hosszabb idıtartamú európai kutatói állásba való (ismételt) beilleszkedésére Európában, beleértve azt az országot is, ahonnan származnak. Az ilyen irányú cselekvés megvalósítása a közvetlenül közösségi szinten nyújtott egyéni ösztöndíjakon, valamint a regionális, nemzeti vagy nemzetközi programok társfinanszírozásával történik.
PE 360.033v03-00
HU
Egész életen át tartó tanulás és karrierfejlesztés a tapasztattal rendelkezı kutatók karrierfejlesztésének támogatására. Új készségek és képességek kiegészítése vagy megszerzése céljából vagy az inter/multidiszciplináris és/vagy ágazaton belüli mobilitás javítása érdekében támogatást irányoznak elı a további/kiegészítı képességekre és készségekre sajátos igényt mutató kutatók számára, a – például szülési szabadsággal vagy szülıi szabadsággal való – megszakítását követıen a kutatói pályát újrakezdı kutatók számára, valamint egy transznacionális/nemzetközi mobilitási tapasztalatot követıen a kutatóknak egy hosszabb idıtartamú európai kutatói állásba való (ismételt) beilleszkedésére Európában, beleértve azt az országot is, ahonnan származnak. Az ilyen irányú cselekvés megvalósítása a közvetlenül közösségi szinten nyújtott egyéni ösztöndíjakon, valamint a regionális, nemzeti vagy nemzetközi programok társfinanszírozásával 354/360
RR\617830HU.doc
történik. Indokolás A nıi kutatóknak nincs részük ugyanolyan elımeneteli lehetıségekben, mint a férfi kutatóknak. Ezért a hetedik keretprogramnak elı kell segítenie a nık karrierfejlıdését. Annak is meg kell teremteni a feltételeit, hogy a nık újra munkába állhassanak a szülési szabadság után, illetve, hogy a nık és a férfiak is folytathassák munkájukat a szülıi szabadság után.
Módosítás: 27 I. melléklet IV. rész: Kapacitások, „A KKV-k javára végzett kutatás” címő téma, 2. címsor: Indoklás, (1a) bekezdés (új) A nık ipari kutatásban képviselt aránya növelése érdekében is komoly erıfeszítésekre kerül sor, ahol a nık aránya jelenleg csupán 15%. Indokolás A közszférában a nıi kutatók aránya 30% körüli, de nık ipari kutatásban képviselt aránya csupán 15%. Eddig nem sokat tettek e probléma megoldása érdekében, mivel az iparban hiány van kutatókból. Néhány cég a munkakultúra és a toborzási rendszer megváltoztatásával saját stratégiát dolgozott ki a nık igényeinek való jobb megfelelés érdekében.
Módosítás: 28 I. melléklet IV. rész: Kapacitások, „Tudomány a társadalomban” címő téma, 2. címsor: Indoklás, (1b) bekezdés (új) Az európai kutatási politika csak akkor lesz sikeres, ha a társadalom mind Európában, mind a tagállamokban megbizonyosodott arról, hogy aggodalmait megszüntetik, és hogy az általuk a kutatással szemben meghatározott etikai korlátokat tiszteletben tartják. Indokolás A Bizottság javaslata azt a benyomást kelti, mintha a legfıbb probléma a közvélemény meggyızése volna. Másrészt viszont nagyon fontos, hogy a tudósok odafigyeljenek a társadalom aggodalmaira, és tiszteletben tartsák a korlátokat.
RR\617830HU.doc
355/360
PE 360.033v03-00
HU
Módosítás: 29 I. melléklet IV. rész: Kapacitások, „Tudomány a társadalomban” címő téma, 3. címsor: Tevékenységek, 3a. pont (új) Kritikus gondolkodás a kutatási tevékenységekrıl az etikailag helyes kutatási normák felállítása érdekében, az alapvetı jogok figyelembevétele mellett. Indokolás A program tudományt és társadalmat érintı részében nyomatékosabban kell utalni az etikai korlátokra.
Módosítás: 30 I. melléklet IV. rész: Kapacitások, „Tudomány a társadalomban” címő téma, 3. címsor: Tevékenységek, 4. pont (új) - A társadalmi nemek kutatása, beleértve a kutatás minden területén a társadalmi nemek dimenziójának integrálását, valamint a nıknek a kutatásban betöltött szerepét.
- A társadalmi nemek kutatása, beleértve a kutatás minden területén a társadalmi nemek dimenziójának integrálását, valamint a nık kutatásban való elımenetelét, a kutatási infrastruktúrák/az ERA-hálózat támogatását, a közösségi, regionális és nemzeti kezdeményezések összehangolását.
Indokolás Lásd a 8. módosítás indokolását. Módosítás: 31 I. melléklet IV. rész: Kapacitások, „Tudomány a társadalomban” címő téma, 3. címsor: Tevékenységek, 5. pont (új) A fiatalokban a tudomány iránti figyelemfelkeltı környezet kialakítása, a tudományos nevelés minden szinten — beleértve az iskolákat — való erısítésével, valamint a fiatalok körében a tudomány iránti érdeklıdés és az ebben való részvétel elımozdításával.
PE 360.033v03-00
HU
A fiatalokban a tudomány iránti figyelemfelkeltı, mindennemő sztereotípiától mentes környezet kialakítása, a tudományos nevelés minden szinten — beleértve az iskolákat — való erısítésével, valamint a fiatalok körében a tudomány iránti érdeklıdés és az ebben való teljes részvétel elımozdításával.
356/360
RR\617830HU.doc
Indokolás Fontos a mindennemő sztereotípiától mentes „tudományos” környezet megteremtése, amelynek célja a lányok és fiúk tudományban való teljes részvételének elımozdítása, valamint a tudományos nevelés erısítése nemcsak az iskolákban, hanem egyéb megfelelı intézményekben is.
Módosítás: 32 I. melléklet IV. rész: Kapacitások, „Tudomány a társadalomban” címő téma, 3. címsor: Tevékenységek, 7a. pont (új) Gyermekellátási szolgáltatások garantálása a barcelonai Európai Tanácson elfogadottak értelmében, amely szerint a tagállamok 2010-re gyermekellátást biztosítanak a 3 éves és az iskolaköteles kor között lévı gyermekek legalább 90 %-a részére, illetve a 3 évnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-a részére; Indokolás A megfelelı és elegendı gyermekellátási szolgáltatások különösen a gyermeket nevelı dolgozó nık számára döntı jelentıségőek.
RR\617830HU.doc
357/360
PE 360.033v03-00
HU
ELJÁRÁS
Cím
Hivatkozások Illetékes bizottság
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD) ITRE
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
FEMM 12.5.2005
Megerısített együttmőködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma
nincs Britta Thomsen 20.6.2005
Vizsgálat a bizottságban Elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
28.11.2005 24.1.2006 mellette: ellene: tartózkodás:
24.1.2006
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Edit Bauer, Edite Estrela, Věra Flasarová, Claire Gibault, Lissy Gröner, Zita Gurmai, Anneli Jäätteenmäki, Piia-Noora Kauppi, Urszula Krupa, Pia Elda Locatelli, Doris Pack, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Teresa Riera Madurell, Raül Romeva i Rueda, Amalia Sartori, Konrad Szymański, Corien Wortmann-Kool, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Anna Hedh, Mary Honeyball, Elisabeth Jeggle, Karin Jöns, Christa Klaß, Kartika, Maria Martens, Zita Pleštinská, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Bernadette Vergnaud
27 1 0
A zárószavazáson jelen lévı póttagok (178. cikk (2) bekezdés) Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
PE 360.033v03-00
HU
358/360
RR\617830HU.doc
ELJÁRÁS
Cím
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
Hivatkozások Az Európai Parlamentnek történı benyújtás dátuma Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
COM(2005)0119 – C6-0099/2005 – 2005/0043(COD) 6.4.2005
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
ITRE 27.4.2005 BUDG 27.4.2005
ENVI 27.4.2005
TRAN 27.4.2005
PECH 9.6.2005
JURI 16.3.2006
FEMM 12.5.2005
REGI 27.10.2005
AGRI 27.4.20 05
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma Megerısített együttmőködés A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Elıadó(k) A kijelölés dátuma:
Jerzy Buzek 31.3.2005
Korábbi elıadó(k) Egyszerősített eljárás – a határozat dátuma A jogalap vizsgálata A JURI véleményének dátuma A pénzügyi támogatás módosítása A BUDG véleményének dátuma Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma Konzultáció a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma 21.6.2005 13.7.2005 12.9.2005 4.10.2005 11.10.2005 22.11.2005 29.11.2005 16.1.2005 25.1.2005 20.2.2006 19.4.2006 24.4.2006 4.5.2006 12.5.2006 30.5.2006 Az elfogadás dátuma + 36 A zárószavazás eredménye – 7 0 2 John Attard-Montalto, Jan Březina, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, A zárószavazáson jelen lévı képviselık Joan Calabuig Rull, Pilar del Castillo Vera, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Den Dover, Adam Gierek, Norbert Glante, Umberto Vizsgálat a bizottságban
RR\617830HU.doc
359/360
PE 360.033v03-00
HU
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Substitute(s) under Rule 178(2) present for the final vote Benyújtás dátuma Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)
PE 360.033v03-00
HU
Guidoni, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Vincenzo Lavarra, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Umberto Pirilli, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Alejo Vidal-Quadras Roca María del Pilar Ayuso González, Avril Doyle, Cristina GutiérrezCortines, Edit Herczog, Toine Manders, Lambert van Nistelrooij, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Vittorio Prodi, John Purvis Giovanni Berlinguer (Pia Elda Locatelli), Hiltrud Breyer (Claude Turmes), Kathy Sinnott 1.6.2006 ...
360/360
RR\617830HU.doc
