EURÓPAI PARLAMENT
2004
2009
Plenárisülés-dokumentum
VÉGLEGES A6-0053/2007 5.3.2007
JELENTÉS a Bizottság 2005. október 18-i, a jogszerő on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzıi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelésérıl szóló ajánlásáról (2005/737/EC) (2006/2008(INI)) Jogi Bizottság Elıadó: Lévai Katalin
RR\656165HU.doc
HU
PE 380.834v02-00
HU
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3 INDOKOLÁS........................................................................................................................... 12 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL....................... 16 ELJÁRÁS................................................................................................................................. 20
PE 380.834v02-00
HU
2/20
RR\656165HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2005. október 18-i, a jogszerő on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzıi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelésérıl szóló ajánlásáról (2005/737/EC) (2006/2008(INI)) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottság 2005. október 18-i, a jogszerő on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzıi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelésérıl szóló ajánlására (2005/737/EK)1 (a továbbiakban: az „ajánlás”), – tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 95. és 151. cikkére, – tekintettel az Európai Unió alapjogi chartája II. részének 77. és II. részének 82. cikkére, – tekintettel az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerzıdés III. részének 181. cikkére, – tekintettel a zenei jogokról szóló hatályos nemzetközi megállapodásokra, nevezetesen az 1961. október 26-i, az elıadómővészek, a hangfelvétel-elıállítók és a mősorsugárzó szervezetek védelmérıl szóló római egyezményre, az irodalmi és mővészeti alkotások védelmérıl szóló berni egyezményre, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO – World Intellectual Property Organization) 1996. december 20-i, szerzıi jogi szerzıdésére, a WIPO 1996. december 20-i, elıadómővészekrıl és hangfelvételekrıl szóló szerzıdésére, valamint az 1994. április 15-i, a szellemi tulajdonjogok kereskedelemi vonatkozásairól (TRIPS) szóló WTO-megállapodásra, – tekintettel az Európai Közösségnek a zenei jogokra vonatkozó szerzıi és szomszédos jogokról szóló joganyagára („acquis communautaire”), nevezetesen a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzıi joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2, a mőholdas mősorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzıi és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK tanácsi irányelvre3, a szerzıi jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejérıl szóló 2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4, valamint az információs társadalomban a szerzıi és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5, – tekintettel a Bizottság zöld könyvére a szerzıi és szomszédos jogokról az információs társadalomban (COM(1995)0382),
1
HL L 276, 2005.10.21., 54.o. HL L 376, 2006.12.27., 28.o. 3 HL L 248, 1993.10.6., 15.o. 4 HL L 372, 2006.12.27., 12.o. 5 HL L 167, 2001.06.22., 10. o. 2
RR\656165HU.doc
3/20
PE 380.834v02-00
HU
– tekintettel 2003. május 15-i, az audiovizuális területen mőködı elıadómővészek védelmérıl szóló állásfoglalására1, – tekintettel 2004. január 15-i, a szerzıi és szomszédos jogokkal foglalkozó közös jogkezelı szervezetekre irányuló közösségi keretrıl szóló állásfoglalására2, – tekintettel a Bizottság 2004. április 16-i, a szerzıi és szomszédos jogok belsı piaci kezelésérıl szóló közleményére (COM(2004)0261), – tekintettel „A Közösség lisszaboni programja: több kutatás és innováció – befektetés a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: közös megközelítés” végrehajtásáról szóló 2006. július 5-i állásfoglalására3, – tekintettel 2006. július 6-i, az Interneten való véleménynyilvánítás szabadságáról szóló állásfoglalására4, – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, – tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0053/2007), A. mivel a Bizottság az ajánlás elfogadása elıtt nem folytatott átfogó és alapos konzultációt az érintett felekkel és a Parlamenttel; mivel az igazságos és kiegyensúlyozott érdekképviselet biztosítása érdekében minden jogosulttal konzultálni kell az e területre irányuló jövıbeli szabályozó tevékenységekrıl, B. mivel elfogadhatatlan, hogy a Bizottság nem vonja be hivatalosan a Parlamentet, különösen a Parlament fent említett 2004. január 15-i állásfoglalása fényében, hiszen az ajánlás a meglévı szabályok értelmezésénél és kiegészítésénél nyilvánvalóan tovább mutat, C. mivel elfogadhatatlan, hogy a „puha törvények” megközelítés került elfogadásra a Parlament és a Tanács hivatalos bevonása nélkül, megkerülve ezzel a demokratikus eljárást, különösen mivel a kezdeményezés máris kihatott egyes piaci döntésekre, ami esetleg kárt okozhat a versenynek és a kulturális sokszínőségnek, D. tekintettel arra, hogy az ajánlás csak a zenei felvételek on-line eladásának tervezett szabályozására vonatkozik, a pontatlan szöveg alapján azonban más, zenei felvételeket tartalmazó on-line szolgáltatásokra (pl. rádióadások) is alkalmazható lenne; tekintettel arra, hogy az ebbıl eredı, a különbözı engedélyrendszerek alkalmazhatóságával kapcsolatos bizonytalanság jogbizonytalansághoz vezet és különösen az on-line rádiószolgálatok számára jár hátrányokkal, E. tekintettel arra, hogy fennáll az a kockázat, hogy azok a jogosultak, akik az interaktív on1
HL C 67 E, 2004.3.17., 293.o. HL C 92 E, 2004.4.16., 425.o. 3 Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0301 4 Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0324. 2
PE 380.834v02-00
HU
4/20
RR\656165HU.doc
line-jogaikra vonatkozó ajánlást követik, a helyi közös jogkezelıktıl megvonják a többi (pl. a rádióban való sugárzással kapcsolatos) jogot is, és így e jogok használóitól elveszik azt a lehetıséget, hogy különféle jogokat ugyanattól a közös jogkezelıktıl szerezzenek meg, F. mivel elfogadhatatlan, hogy a Bizottság ajánlást kíván elfogadni a magáncélra szolgáló többszörözés méltányos díjazásának a 2001/29/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapított jelenlegi rendszerérıl, ezáltal ismételten megkerülve a szerzıi és szomszédos jogokra vonatkozó szabályozásra alkalmazandó demokratikus folyamatot, G. mivel fontos elkerülni az esetleges kockázatokat, valamint ésszerő egyensúlyt biztosítani az egyes érintettek jogai és érdekei között, H. mivel a zene nem árucikk, és a közös jogkezelık fıként nonprofit szervezetek, és mivel az ellenırzött versenyen alapuló rendszer bevezetése valamennyi jogosult érdekét, illetve a kulturális sokszínőség és a kreativitás elımozdítását szolgálja, I. mivel a nemzeti közös jogkezelıknek továbbra is fontos szerepet kell játszaniuk az új és kisebbségi jogosultak, a kulturális sokszínőség, a kreativitás és a helyi repertoár elımozdításának támogatásában, ami feltételezi, hogy a nemzeti közös jogkezelık kulturális hozzájárulások visszatartására vonatkozó joga megmarad, J. mivel a nemzeti közös jogkezelık már létezı hálózata fontos szerepet játszik, pénzügyi támogatással ösztönözve az új és kisebbségi repertoárokat Európában, és mivel e hálózatot nem szabad elveszíteni, K. mivel az on-line zenei ágazat szerzıi és szomszédos jogainak közös kezelése területén kialakított nagyobb, de ellenırzött verseny az összes résztvevı javát szolgálhatja és alátámaszthatja a kulturális sokszínőséget, feltéve, ha igazságos és átlátható, és a verseny kizárólag a szóban forgó szolgáltatás nyújtásának minıségét és költségét érinti és nincs hatással a jogok értékére, L. mivel az ajánlás néhány rendelkezésének a helyi repertoárokra és a kulturális sokszínőségre gyakorolt esetleges negatív hatásai nyugtalanítóak, hiszen ez támogathatja a jogok nagyobb közös jogkezelık kézben való összpontosulását, és mivel a jogkezelık közötti, a legkifizetıdıbb jogosultak megszerzésére irányuló bármilyen verseny bevezetésére irányuló kezdeményezés hatásait össze kell mérni az ugyanezen megközelítés kisebb jogosultakra, kis- és középmérető közös jogkezelıkre és a kulturális sokszínőségre gyakorolt hatásával, M. mivel a jogosultak azon lehetısége, hogy tartózkodási helyük tagállamától függetlenül választhatnak közös jogkezelıt, az alábbiakhoz van kötve: − kísérjék megfelelı intézkedések a kulturális kifejezés sokszínőségének védelmére és elımozdítására, vagyis a felhasználók számára egy és ugyanazon győjtıtársaságon keresztül legyen elérhetı sokféle repertoár, beleértve helyi és szőkebb körő repertoárokat is és különösen a mősorszóró szolgáltatások globális repertoárját, − minél elıbb biztosítsanak a nemzetiségüktıl, lakóhelyüktıl és az üzleti modelltıl RR\656165HU.doc
5/20
PE 380.834v02-00
HU
függetlenül minden jogosult számára minél közvetlenebb, igazságos részesedést a jogdíjakból, és biztosítsák számukra azt a demokratikus jogukat, hogy részt vehetnek az érintett közös jogkezelıkkel kapcsolatos irányítási kérdésekben, − ne engedjék a legkifizetıdıbb jogosultak számára erıfölényüknek a kevesebbet keresı jogosultak kárára történı erısítését, sem azon jogosultak károsulását, akik mőveiket szabad és nyílt licencek alatt publikálják, − ne ássák alá az összes jogosulttal való méltányos bánásmódot, és mivel az új technológiák megjelenése gazdagította a társadalmat a zenei mővek és más anyagok felhasználásának és terjesztésének új módozatai által, ezért olyan helyzetet kell teremteni, ahol az összes érdekelt felet képviselik és figyelembe veszik, beleértve a végfelhasználót is, N. mivel a kölcsönösségi szerzıdések és a jogdíjak közös beszedésének jelenlegi rendszerét meg kell ırizni annak érdekében, hogy a verseny a közös jogkezelık által nyújtott szolgáltatások hatékonyságára és minıségére, valamint az adminisztratív költségek százalékos részesedésére legyen alapozva, valamint hogy a zenei felvételek on-line értékesítésében részt vevı felhasználók a szerzıi jog egyes felhasználók általi felhasználásának országában esedékes díjak szerint legyenek engedélyezve, és mivel a tagállamoknak a mőholdas mősorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzıi és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK irányelv határokon átnyúló mősorszórásra vonatkozó szabályaival összhangban jogbiztonságot kell teremteniük a pusztán zeneárusításon felüli on-line szolgáltatások számára, és lehetıvé kell tenniük ezen más felhasználók számára a jogi szempontból szükséges engedélyek kérelmezését és a jogosultak minden kategóriájának járó jogdíjak megfelelı, igazságos, méltányos és diszkriminációmentes módon történı kifizetését, O. mivel a kölcsönös képviseleti megállapodások rendszerét fenn kell tartani, ami diszkriminációmentesen valamennyi kereskedelmi és egyéni felhasználó számára lehetıvé teszi a világrepertoárhoz való egyenlı hozzáférést, a jogosultak számára jobb védelmet biztosít, szavatolja a valódi kulturális sokszínőséget és elısegíti a tisztességes versenyt a belsı piacon, P. mivel a közös jogkezelıknek jogosultaknak kell lenniük arra, hogy az Európai Unió területén bárhol élı kereskedelmi felhasználók számára pán-európai és többféle repertoárt tartalmazó engedélyeket adjanak ki határokon átnyúló és on-line használatra (beleértve a mobiltelefonokat és egyéb digitális hálózatokat), amennyiben az engedélyezett jogok használatát megfelelıen tudják kezelni, és mivel az ilyen több területet lefedı engedélyek kiadását igazságosan megtárgyalt feltételekhez kell kötni a felhasználók, illetve a különbözı technológiai platformok közötti interoperabilitás biztosításával, annak érdekében, hogy a közös jogkezelık engedélyezési gyakorlata ne eredményezze a jogok különbözı felhasználói közötti, valamint a különbözı, nem interoperábilis technológiai átviteli módot alkalmazók közötti verseny torzulását, Q. mivel a közös jogkezelık együttmőködésének középpontjában az egyablakos ügyintézıhelyeknek kell állniuk – ahol a kereskedelmi felhasználók a világrepertoárra PE 380.834v02-00
HU
6/20
RR\656165HU.doc
kiterjedı engedélyt szerezhetnek az általuk kívánt területre –, illetve ezzel kapcsolatosan a jogosultak magas szintő védelmének, a forum shopping (a legolcsóbb engedélyeket kínáló közös jogkezelık keresése a felhasználók részérıl) elkerülése révén; mivel az egyablakos ügyintézıhely fenntartása érdekében meg kell ırizni a jogdíjak kölcsönös beszedésének jelenlegi rendszerét, összekapcsolva a jogosultak magas fokú védelmével annak érdekében, hogy a bevételekre gyakorolt kedvezıtlen hatást elkerüljék és egyúttal biztosítsák, hogy az igazságos verseny szempontjából káros, nem kívánatos kizárólagos megbízatásokat ne lehessen kiadni, R. mivel a monopóliumokkal való lehetséges visszaélések tekintetében szükség van néhány közös jogkezelı jobb irányítására azáltal, hogy a szolidaritás, az átláthatóság, a diszkriminációmentesség, a jogosultak különbözı kategóriáinak igazságos és kiegyensúlyozott képviselete és az elszámoltathatóság szabályait vezetik be a tagállamokban megfelelı ellenırzı mechanizmusok kíséretében; mivel a közös jogkezelıknek a hatékonyság, az igazságosság és az átláthatóság három alapelve szerint kell nyújtaniuk szolgáltatásaikat, S. mivel amennyiben közös jogkezelés történik, olyan tisztességes és hatékony vitarendezési mechanizmusokat kell bevezetni a tagállamokban, amelyek biztosítják, hogy a jogosultak és a felhasználók rendelkezzenek a viták rendezéséhez szükséges eszközzel valamennyiük bírósági felülvizsgálathoz való jogának sérelme nélkül, és mivel ennek következtében a tagállamokban minden érintett számára igazságos, pártatlan és hatékony, világos és releváns feltételeken alapuló vitarendezési mechanizmusokat kell bevezetni, T. mivel a Bizottságnak pontos és kimerítı adatokra alapozott alapos hatástanulmányt kell készítenie a megállapodások és rendelkezések kidolgozásáról és végrehajtásáról az on-line szolgáltatások terén bevezetendı, több területre és több repertoárra érvényes engedélyezés lehetséges eredményeinek javítása és kockázatainak értékelése céljából, maradéktalanul figyelembe véve a kulturális, gazdasági és szociális dimenziót, U. mivel közös eszközökre és összehasonlítható paraméterekre, valamint a közös jogkezelık tevékenységi körének összehangolására van szükség, elımozdítva ezáltal a jogkezelık közötti együttmőködést és tekintetbe véve az információs társadalom fejlıdését, V. mivel a belsı piaci verseny serkentésére és az európai zenei alkotások nemzetközi terjesztésének elımozdítására irányuló bármely erıfeszítés üdvözlendı (függetlenül attól, hogy melyik jogkezelı foglalkozik a szerzıi jogokkal), és figyelembe véve, hogy minden repertoárt (akár széles körben ismert, akár nem) egyenlı módon kell kezelni, W. mivel az eredeti szándék szerint az ajánlás csupán a zenei felvételek on-line árusítását foglalja magában, ugyanakkor szövegezése miatt mégis kiterjed az ilyen felvételekbıl származó zenét sugározó más on-line szolgáltatásokra is (így például a mősorszóró szolgáltatásokra), ezekre azonban negatív hatással lenne az ajánlás miatt azzal kapcsolatban kialakuló jogbizonytalanság, hogy az ilyen szolgáltatásokra melyik engedélyezési rendszer vonatkozik, és mivel a belsı piacra alkalmazandó technológiai megoldásoknak a jogtulajdonosokat és a fogyasztókat egyaránt védı nyitottságot és interoperabilitást kell biztosítaniuk, X. mivel a zeneiparban a szerzıi és szomszédos jogok terén folyó nagyobb verseny, ha az RR\656165HU.doc
7/20
PE 380.834v02-00
HU
tisztességes és átlátható, megfelelı körülmények között megvédheti az európai szerzık pozícióját (beleértve a helyi és kisebbségi repertoárokat is) és megerısítheti Európa kulturális sokszínőségét, Y. mivel a Bizottságnak értékelnie kellene azokat a kezdeményezéseket, amelyek biztosítják a folyamatos széleskörő hozzáférést a repertoárokhoz, beleértve a helyi és kisebb repertoárokat is, az UNESCO kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló egyezményével összhangban, tekintettel a digitális kor sajátosságára, ugyanakkor figyelembe véve ennek a szerzık és a kulturális sokszínőség általános helyzetére gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait is, 1. felhívja a Bizottságot annak egyértelmővé tételére, hogy a 2005-ös ajánlás kizárólag a zenei felvételek on-line árusítására vonatkozik, és hogy az érdekelt felekkel való szoros konzultációt követıen, mielıbb nyújtson be javaslatot az Európai Parlament és a Tanács által együttdöntési eljárás keretében meghozandó rugalmas keretirányelvre, a szerzıi és szomszédos jogok közös kezelése érdekében a határokon átnyúló on-line zenei szolgáltatások terén, figyelemmel a digitális kor sajátosságaira és védelmet nyújtva az európai kulturális sokszínőség, a kisebb érdekeltek és a repertoárok számára az egyenlı bánásmód elve alapján; 2. hangsúlyozza, hogy a Bizottság érintett felekkel való konzultációjának a lehetı legszélesebb alapokon kell nyugodnia, miközben a vitának minden más lehetıségre is ki kell terjednie, nem csak a jelenlegi ajánlásban javasolt és a Bizottság 2005. július 7-i „Tanulmány a szerzıi jogok határokon átnyúló kezelésérıl szóló közösségi kezdeményezésrıl” címő munkadokumentumában vázolt különféle lehetıségekre, 3. érti és támogatja azon rendelkezéseket, miszerint a jogosultaknak lehetıségük van közös jogkezelıt választani, meghatározni a rájuk bízott on-line jogokat és azok területi hatályát, valamint jogukban áll visszavonni a jogokat a közös jogkezelıtıl és másik jogkezelıre bízni, valamint hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tekintetbe vegyék a közös jogkezelık közötti együttmőködés hatékonyságát a kisebb és a helyi jogosultak érdekeinek védelme és a kulturális sokszínőség megırzése érdekében; 4. úgy véli továbbá, hogy a szerzık és Európa kulturális sokszínőségének érdekeit a legjobban egy tisztességes és átlátható versenyen alapuló rendszer bevezetése szolgálja, amely mellızi a szerzık bevételeinek csökkentésére irányuló nyomást; 5. felhívja a tagállamokat és a közös jogkezelıket, hogy biztosítsák valamennyi jogosult tisztességes képviseletét a közös jogkezelık által és így kiegyensúlyozott részvételüket a belsı döntéshozatali eljárásban; 6. hangsúlyozza, hogy a javasolt irányelvnek semmilyen módon sem szabad veszélyeztetnie a kreatív vállalkozások versenyképességét, illetve a jogkezelık által nyújtott szolgáltatások hatékonyságát vagy a felhasználó vállalkozások versenyképességét – különös tekintettel a kisebb jogosultakra és felhasználókra –, továbbá a javasolt irányelvnek a következı igényeknek kell megfelelnie: − biztosítson magas szintő védelmet és egyenlı bánásmódot a jogosultak számára, PE 380.834v02-00
HU
8/20
RR\656165HU.doc
− a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó európai jogi keret vagy a közösségi vívmányok részeként biztosítsa, hogy a jogi rendelkezések tényleges, jelentıs és megfelelı hatással legyenek a jogosultak minden kategóriájának hatékony védelmére, amelyet rendszeresen értékelni kell, illetve ahol szükséges, felül kell vizsgálni, − alapuljon a jogosultak közötti szolidaritásra és a megfelelı, igazságos egyensúlyra a jogkezelık között, − hangsúlyozza az alternatív vitarendezés alkalmazását, amely révén egyrészt minden érintett fél elkerülheti a hosszadalmas és költséges jogi eljárásokat, másrészt biztosítja a méltányos bánásmódot mind a szerzıi jogi jogosultak, mind a felhasználók számára, − biztosítson demokratikus, átlátható és elszámolható irányítást a jogkezelıknél, többek között minimális normák felállítása révén a szervezeti felépítés, az átláthatóság, a képviselet, a szerzıi jog és a terjesztésre vonatkozó szabályok, az elszámolás és a jogorvoslati lehetıségek tekintetében, − a közös jogkezelıknél biztosítsa a széleskörő átláthatóságot, különösen a tarifák kiszámításának alapját, az adminisztratív költségeket és a kínálati struktúrát illetıen, ezenkívül e célból adott esetben állapítson meg szabályokat a közös jogkezelık szabályozására és felügyeletére, − segítse elı az alkotókészséget és a kulturális sokszínőséget, − csak tisztességes és ellenırzött versenyt tegyen lehetıvé, területi megszorítások nélkül, de a szükséges és megfelelı minıségi feltételek megszabásával a szerzıi jogok közös kezelése és a jogok értékének megırzése tekintetében, − kerülje el a szerzıi jogdíj szintjének leszorítását azáltal, hogy a felhasználók engedélyezését a szerzıi jog által védett alkotás felhasználásának országában (az ún. „célországban”) esedékes díjak szerint teszi lehetıvé, és segítse, hogy a jogosultaknak fizetendı jogdíjak elérjék a megfelelı szintet, − ırizze meg a közös jogkezelık kulturális és szociális szerepét, biztosítva egyúttal, hogy a lehetı leghatékonyabb módon kezeljék a jogosultak alapjait és nyújtsanak szolgáltatásokat a jogfelhasználók és a jogosultak számára védelmük lehetı legbiztosabb garantálása érdekében, − a hatékonyság érdekében mozdítsa elı az információcserét és tegye kötelezıvé a kereskedelmi felhasználók és producerek részére, hogy szabad hozzáférési alapon olyan kimerítı és pontos tájékoztatást nyújtsanak a közös jogkezelık számára, amely a jogosultak azonosításához és jogaik megfelelı érvényesítéséhez szükséges, − biztosítsa a jogbiztonság magas fokát a felhasználók számára, és az EU-n belül bármely jogkezelıtıl megszerezhetı engedélyek és interoperábilis technológiai platformok révén ırizze meg a globális repertoár lehetıségét, − vegye figyelembe a felhasználók és a piac érdekeit és biztosítsa, hogy a kis- és közepes felhasználók kielégítı jogi védelmet élvezzenek és a vitás kérdések RR\656165HU.doc
9/20
PE 380.834v02-00
HU
alkalmával hatékony vitamegoldó mechanizmusokat hozzanak létre, amelyek költségtakarékosak és nem terhelik a felhasználót aránytalan jogvédelmi költségekkel, − mozdítsa elı a jogosultak azon képességét, hogy a zenékre vonatkozóan az EU-ban kifejlesszék a kollektív használati engedélyezési modellek új nemzedékét, amely jobban alkalmazkodik az on-line környezethez kölcsönösségi szerzıdések és a jogdíjak kölcsönös beszedése alapján, miközben biztosítja, hogy a jogosultak nem élnek vissza helyzetükkel és ássák alá az egész világ repertoárjával kapcsolatos kollektív jogszerzéssel kapcsolatos egyablakos ellenırzést, − használja ki ezen a piacon a jogtulajdonosokat megvédeni képes nyitott és interoperábilis technológiai intézkedéseket és platformokat, lehetıvé téve a legálisan szerzett legális tartalmak rendes használatát a fogyasztó számára és az információs társadalom új kereskedelmi modelljeinek fejlesztését, − elégítse ki megfelelı a modern on-line piac jövıbeli igényeit a tisztességes verseny, a kulturális sokszínőség és a zene értékének veszélyeztetése nélkül, − vegye figyelembe a szabályosan mőködı on-line zenei szolgáltatások különbözı formáit, és állapítson meg a fejlıdésük elımozdítását célzó sajátos szabályokat; − biztosítsa az engedélyezési rendszerek hatékonyságát és koherenciáját (pl. úgy, hogy megnyitja a rádióadók elıtt a jogok megszerzésének lehetıségét azon tagállamok szerzıi jogokra vonatkozó jogszabályaival összhangban, ahonnan a mindenkori adás ered) és egyszerősítse a már meglévı kollektív megegyezéseket, hogy a létezı tartalmak interaktív on-line értékesítési formái is (pl. podcasting) le legyenek fedve, − kerülje a piaci erık és a repertoárok túlzott központosítását oly módon, hogy a legjelentısebb jogosultak ne adhassanak kizárólagos megbízást egyetlen vagy kis számú közös jogkezelınek, és ezáltal biztosítsa, hogy a globális repertoár minden jogkezelı számára rendelkezésre áll ahhoz, hogy engedélyt adhasson ki felhasználóknak, − tegye lehetıvé, hogy a felhasználók a globális repertoárral foglalkozó bármely közös jogkezelıtıl pán-európai engedélyeket kaphassanak, − ırizze meg a jogdíjak kölcsönös beszedésének jelenlegi rendszerét, amelyben a közös jogkezelık járnak el tagjaik nevében, − a versenyt a közös jogkezelık által nyújtott szolgáltatások hatékonysága és minısége, ne pedig a jogosultak részére nyújtott kifizetések szintje alapján ösztönözze; 7. emellett úgy véli, hogy a kölcsönösségi rendszer teljes körő, valamennyi jogosult javára szolgáló mőködésének biztosítása érdekében létfontosságú a jelentısebb jogosultak és közös jogkezelık közötti, a jogdíjak közvetlen beszedésére irányuló kizárólagos megbízások megtiltása valamennyi tagállamban, mivel ez a nemzeti közös jogkezelık gyors megszőnéséhez vezetne és aláaknázná a kisebbségi repertoárok, valamint az európai kulturális sokszínőség helyzetét;
PE 380.834v02-00
HU
10/20
RR\656165HU.doc
8. támogatja azt az ötletet, hogy a közös jogkezelık egész Európára és több repertoárra kiterjedı on-line felhasználási engedélyeket nyújthassanak az Európai Unión belüli székhelyő kereskedelmi felhasználók részére (beleértve a mobiltelefonos felhasználást is), tisztességes és egyedileg megállapított feltételek mellett, a felhasználók közötti diszkrimináció nélkül; felhívja a Bizottságot, hogy az on-line szolgáltatásokra vonatkozó általános engedélyrıl és annak a szerzık gazdasági és társadalmi helyzetére gyakorolt hatásairól készítsen hatástanulmányt; 9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
RR\656165HU.doc
11/20
PE 380.834v02-00
HU
INDOKOLÁS Az elıadó a javaslat érdemeinek tárgyalása elıtt hangsúlyozni szeretné, hogy teljes mértékben támogatja a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményében említett javaslatokat, amelyek közül többet be is épített a jelentéstervezetbe. Bevezetés Az EU GDP-jének 5-7%-át szerzıi és szomszédos jogok által védett javakból és szolgáltatásokból származó jövedelem teszi ki. Ez kiemeli, hogy e jogok megfelelı kezelése és az azoknak való érvényszerzés rendkívüli fontosságú, különösen a mostani digitális korban. 2005. október 18-án az Európai Bizottság az EK-Szerzıdés 211. cikke értelmében ajánlást fogadott el a jogszerő on-line zeneszolgáltatás határokon átnyúló kezelésérıl. McCreevy biztos ezt az ajánlást olyan nem-kötelezı érvényő (soft-law) eszköznek nevezte, amelynek rendeltetése az, hogy a piacot a helyes irányba terelje1. Az ajánlás nagy horderejő következményeket gyakorol a szerzıi jogdíjak piacára, és a piac legfıbb szereplıi már ezen az alapon cselekszenek. Az ajánlás a meglévı szabályok értelmezésénél és kiegészítésénél nyilvánvalóan tovább mutat, és hatása magában foglalja a teljes jogalkotási kezdeményezés minden jellemzıjét. Az ajánlás elsıdleges célja az on-line zenei szolgáltatások szerzıi jogainak közös kezelését azon új technológiák fejlıdéséhez igazítani, amelyek a szerzıi jogok határokon átnyúló kereskedelmi felhasználóinak új generációja (az on-line zeneszolgáltatók) kialakulásához vezettek. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az on-line zenei szolgáltatások szerzıi jogainak kezelésére alkalmazott elvek oda vezethetnek – és a maguk idejében valószínőleg oda is vezetnek majd –, hogy az off-line környezetre, például a mősorszórásra is ki kell azokat terjeszteni. Az on-line környezettel kapcsolatban megvalósított elızmények ekképpen a próbakövet jelenthetik a szerzıi jogok szélesebb piacának jövıbeni fejlıdéséhez. Ez ugyancsak az e területen tett bármely kezdeményezés fontosságát emeli ki. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy aggodalmak léptek fel a kisebb jogkezelık és jogosultak részérıl, mert a gyakorlatban az ajánlást egyértelmő jelzésként fogták fel a nagyobb kiadók számára, hogy az úgynevezett „nemzetközi repertoárt” vonják ki a közös jogkezelı társaságok nemzeti hálózatából, és adják egyetlen vagy rendkívül csekély számú, nagy jogkezelı kezébe, kizárólagos felhatalmazással felruházva azokat e jogoknak az Európai Unió egész területén való képviseletére. Az ajánlás kinyilvánított célja a tisztességes verseny elımozdítása, ez az intézkedés azonban potenciálisan versenyellenes, mivel valószínősíthetıen tényleges oligópóliumhoz vezet, ahol a piaci hatalom néhány nagy jogtulajdonos és szintén kis számú, jelentıs jogkezelı kezében összpontosul. Ez az intézkedés ugyancsak veszélyezteti a kulturális sokszínőséget és 1
05/588 beszéd
PE 380.834v02-00
HU
12/20
RR\656165HU.doc
élénkséget Európában, mert a nemzetközi repertoár kivonása a nemzeti közös jogkezelık hálózatából valószínőleg számos nemzeti jogkezelıt a tevékenysége felszámolására kényszerít, ez pedig káros hatással van a helyi és a kisebbségi repertoárokra. Az ajánlás Bizottság általi elfogadása megfosztotta az Európai Parlamentet és a tagállamokat attól a lehetıségtıl, hogy jelentısen befolyásolják azokat a változásokat, amelyeknek messzire ható következményei lesznek az e téren folyó versenyre és a kulturális sokszínőségre Európában. Az ügy túlságosan fontos ahhoz, hogy az Európai Parlament hivatalos tájékoztatását mellızni lehessen. A Parlament számára biztosítani kell, hogy betölthesse szerepét a demokratikus eljárásban. A Bizottságot ezért fel kell kérni, hogy a lehetı legrövidebb idın belül nyújtson be javaslatot az Európai Parlament és a Tanács által együttdöntési eljárással elfogadandó, kötelezı érvényő jogalkotási eszközre e téren. A piac mőködése A jogdíjakat beszedı társaságok a szerzık és egyéb jogosultak, így például kiadók társaságai. Mőködésük célja a jogosultak megilletı szerzıi jogdíjak csoportos beszedése. A gyakorlatban a jogkezelık (természetes) monopolhelyzetben vannak nemzeti szinten. A jogosultakat saját országukban a jogkezelık közvetlenül képviselik, harmadik országokban pedig választott jogkezelıjük és a többi európai és más országokbeli jogkezelık között kétoldalú tárgyalásokon létrejött kölcsönös megállapodásokon keresztül. Évtizedeken keresztül az európai és nemzetközi zenei szerzıi jogok piaca az ilyen kétoldalú megállapodások hálózatára épült. A „kölcsönös megállapodások rendszere” ebben a formában a szerzıi jogok felhasználói számára „one-stop-shop” rendszert biztosít (azaz egyetlen, a saját nemzeti területén mőködı jogkezelın keresztül a felhasználók hozzáférhetnek a világ bármely repertoárjához), és egyben biztosítja a világpiac megfelelı ellenırzését, annak érdekében, hogy a jogosultak hozzájussanak jogdíjaikhoz, valamint jogérvényesítési mechanizmust biztosít az összes nemzeti és nemzetközi jogosult számára. Ez a rendszer garantálja nem csak a nagy jogosultak, hanem a kis és helyi szerzık megfelelı piaci képviseletét, és a begyőjtött jogdíjakhoz való hozzájutásukat. Piaci változások és a verseny megjelenése Az európai zenei piac további fejlıdésének részeként, az egységes európai piac változásainak, a technológiai fejlıdésnek, az új üzleti modellek megjelenésének, valamint az ezekbıl következı fogyasztói preferenciák és magatartás változásainak történı megfelelés érdekében szükség van az ellenırzött verseny bevezetésére. Az ajánlás célja, hogy lehetıséget biztosítson a jogosultak számára az igényeiket leginkább kielégítı jogkezelı kiválasztására. Más szóval, a jogkezelık közötti verseny alapjául az egyes jogkezelık közötti, a jogosultak megszerzésére irányuló versenynek kellene szolgálnia. Felületesen nézve ez a jogosultak érdekeit látszik szolgálni. A gyakorlatban azonban az a helyzet, hogy a jogosultak már most a saját maguk által választottak jogkezelıket bízzák meg. A valóságban számos példa van arra, hogy a sikeresebb RR\656165HU.doc
13/20
PE 380.834v02-00
HU
szerzık például saját országukon kívül mőködı jogkezelıkkel dolgoznak. A kis jogosultak számára ez a gyakorlatban általában kevéssé kivitelezhetı. Az elıadó megjegyzi továbbá, hogy a kisebb jogkezelık és ügyfeleik aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a nagy kiadók úgy értelmezték az ajánlást, mint lehetıséget arra, hogy az általuk ellenırzött jogokat visszavonják az összes nemzeti jogkezelıtıl, és helyettük kevesebb számú nagyobb jogkezelıt bízzanak meg. Így ez utóbbiak megkerülhetnék a kölcsönös megállapodások rendszerét, és a teljes európai piacon és arra vonatkozóan adhatnának engedélyeket, egyenes arányban csökkentve ezzel a nemzeti jogkezelık forgalmát. A nemzeti jogkezelıknek a nemzetközi szerzıi jogokból begyőjtött jogdíjakkal összefüggı forgalomvesztesége egyre nehezebbé tenné a nemzeti jogkezelık számára a mőködést, ugyanis költségeiket a kisebb számú helyi jogosultakra kellene hárítaniuk. Ha egy nemzeti jogkezelınek be kell fejeznie tevékenységét, nem valószínő, hogy a kis jogosultak ugyanazt a szintő szolgáltatást kapnák egy másik országban mőködı jogkezelıtıl, ahol például még a nyelv is különbözik. A jogok kezelésének ez a fajta megközelítése világosan a nagy és sikeres kereskedelmi jogosultaknak kedvez a helyi és/vagy kisebbségi szerzık kárára. Gyakorlatilag ez a fajta verseny aláaknázná a jogosultak többségének helyzetét, amely nem lehet a Bizottság célja. És mégis, az internet nemzeti határokon túlívelı mőködése miatt, az on-line zeneszolgáltatóknak képesnek kell lenniük olyan páneurópai engedélyek megszerzésére, amelyek két vagy több nemzeti területet fednek le az európai kontinensen. És biztosítani kell számukra azt is, hogy annak alapján, hogy hol kapják a legversenyképesebb szolgáltatásokat, megválaszthassák, hogy honnan szerzik be ezeket az engedélyeket. Ez az egyik olyan helyzet, amelyben a jogkezelık versenyeznek a felhasználókért. Ennek a rendszernek azonban az a veszélye, hogy az új üzletekért folytatott versenyben a nemzeti jogkezelık a jogosultaknak fizetendı jogdíjakra gyakorolnának nyomást. Lehetséges, sıt valószínő, hogy ez a szerzık jövedelmének spirális csökkenéséhez vezetne. Még egyszer, ez a rendszer nem a jogosultak érdekeit szolgálja, és kétségtelenül fordított hatása lenne Európa kulturális sokszínőségére, mivel a kisebb jogosultak jövedelme oly mértékben csökkenne, hogy képtelenné válnának a túlélésre. Kulturális sokszínőség kontra verseny A szerzıi jogok közös kezelésének területén a verseny „ısrobbanáshoz” hasonló bevezetése nem kivitelezhetı, mivel visszafordíthatatlan károkkal járna Európa kulturális sokszínőségére nézve. Inkább oly módon kellene bevezetni a versenyt, amely minden jogkezelı számára biztosítaná az egyenlı indulási alapot. A megoldást egy olyan kompromisszumos alternatíva jelentené, amely erre a kifejezetten európai problémára lenne megoldás. A tisztességes és ellenırzött versenyt oly módon kell bevezetni, hogy elkerüljük a szerzık jövedelmére kifejtett negatív hatásokat, miközben a felhasználók számára lehetıvé kell tenni a jövıt képviselı új üzleti modelleknek megfelelı páneurópai engedélyekhez történı hozzájutást. Erre a célra a legjobb garancia egy olyan rendszer bevezetése, amelyben a szerzık bevételei PE 380.834v02-00
HU
14/20
RR\656165HU.doc
annak az országnak az árfolyamán kerülnének meghatározásra, amelyben a fogyasztó az adott zenedarabot megvásárolja (letölti). A „célország” szerinti tarifa alkalmazása a jogkezelık által kínált szolgáltatások hatékonyságán (különösen a költségcsökkentésen) alapuló, és nem pedig a jogosultak jogdíjainak leszorításán alapuló versenyhez vezet. Ezen kívül, néhányan alapvetınek gondolják megakadályozni azt, hogy a legnagyobb jogosultak kizárólagos megállapodásokat kössenek egyetlen vagy kis számú jogkezelıvel, eltávolítva így a nemzetközi repertoárt az egész rendszerbıl. A Kulturális és Oktatási Bizottság 2006. július 20-i jelentésében kifejezte afelett érzett aggodalmát, hogy az ajánlás negatív hatással lesz Európai kulturális sokszínőségére, mivel befolyásolná a közös megegyezéses rendszer mőködését, ami pedig a jogok nagy jogkezelıknél történı koncentrálódásához vezetne. Ez aláássa a kisebb jogkezelık mőködését, és egyúttal veszélyezteti a kis és helyi szerzık európai pozícióját. Éppen ezért kulcsfontosságú a kétoldalú megállapodások rendszerének fenntartása a repertoárok rendszerbıl történı kivonásának lehetısége nélkül. Nem szabad tehát megengedni a jogosultak és a jogkezelık közötti kizárólagos megbízatásokra vonatkozó megállapodások létrejöttét. Nyomon követés Az európai szerzıi jogi piac megfelelı fejlıdésének érdekében alapvetıen fontos, hogy a hatóságok megfelelı nyomon követést hajtsanak végre. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak a lehetı legrövidebb idın belül fel kell mérnie a több területre és repertoárra érvényes engedélyezésnek az on-line zenei szolgáltatásokra, valamint a kulturális sokszínőségre és a jogosultak gazdasági és társadalmi helyzetére kifejtett hatását. Ezen kívül, a Bizottságnak kritikai elemzést kell végrehajtania a jogok kezelésének bizonyos ágazatokban történı horizontális koncentrációját, valamint e koncentrációnak a jogok felhasználóira és a jogosultakra kifejtett hatását illetıen. Amennyiben szükséges, meg kell tenni a megfelelı intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az on-line zenei szolgáltatások európai piaca oly módon fejlıdhessen tovább, amely nincs káros hatással Európa kulturális sokszínőségére. Jogi keret Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló jelen jelentéstervezet elkészítésekor teljes mértékben figyelembe vettük a létezı európai jogi keretet és a kapcsolódó politikaformáló kezdeményezéseket, valamint a szerzıi és szomszédos jogok területén a zenei jogokra és az ide vonatkozó nemzetközi megállapodásokra is érvényes közösségi vívmányokat. A jogi keret teljes felsorolását lásd az állásfoglalási indítvány preambulumában. Szintén figyelembe vettük a Jogi Bizottság által a Bizottság elé 2006. szeptember 11-én terjesztett, „A közös jogkezelés Európában - A hatékonyság keresése” címő jelentését.
RR\656165HU.doc
15/20
PE 380.834v02-00
HU
20.7.2006 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
a Jogi Bizottság részére a jogszerő on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzıi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelésérıl szóló 2005. október 18-i bizottsági ajánlásról (2005/737/EK) A vélemény elıadója: Manolis Mavrommatis
JAVASLATOK A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat: 1. elismeri a Bizottság ajánlását, és felhívja a Bizottságot, hogy az érdekelt felekkel való konzultációt és a piac alapos vizsgálatát követıen mielıbb nyújtson be megfelelı jogi javaslatot a szerzıi és szomszédos jogok közös kezelésének hatékony szabályozására a zeneiparban, figyelembe véve a digitális korszak sajátosságát és annak szükségességét, hogy Európa kulturális sokszínősége, a helyi repertoárok megırzése, a kreativitás elısegítése, illetve a jogosultak és a kereskedelmi felhasználók érdekeinek védelme között egyensúly alakuljon ki; 2. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ezen ajánlás elfogadása elıtt nem indított átfogó és alapos konzultációs folyamatot az érdekelt felekkel és az Európai Parlamenttel, és hangsúlyozza a jogosultak valamennyi csoportjával való megfelelı konzultáció szükségességét e folyamatban valamennyi jövıbeli jogalkotási tevékenysége során, érdekeik igazságos és kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében; 3. elismeri, hogy a zeneiparban a szerzıi és szomszédos jogok terén folyó nagyobb verseny, ha az tisztességes és átlátható, és megvédheti az európai szerzık pozícióját (beleértve a helyi és kisebbségi repertoárokat is), megerısítheti Európa kulturális sokszínőségét, 4. felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a megfelelı kezdeményezéseket, amelyek biztosítják a folyamatos széleskörő hozzáférést a repertoárokhoz, beleértve a helyi és kisebb repertoárokat is, figyelemmel az UNESCO kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló egyezményére, tekintettel a digitális kor sajátosságára, ugyanakkor figyelembe véve ennek a szerzık és a kulturális sokszínőség PE 380.834v02-00
HU
16/20
RR\656165HU.doc
általános helyzetére gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait is, 5. megerısíti, hogy a zene nem áru, és hogy a közös jogkezelık (CRM) többnyire non-profit szervezetek, valamint hogy emiatt egy korlátlan versenyen alapuló rendszer bevezetése nem lehet a szerzık és Európa kulturális sokszínőségének és a kreativitás elısegítésének érdeke, 6. érti és támogatja azon rendelkezéseket, miszerint a jogosultaknak lehetıségük van közös jogkezelıt választani, meghatározni a rájuk bízott on-line jogokat és azok területi hatályát, valamint jogukban áll visszavonni a jogokat a közös jogkezelıtıl és másik jogkezelıre bízni, valamint hangsúlyozza annak szükségességét, hogy tekintetbe vegyék a közös jogkezelık közötti együttmőködés hatékonyságát a kisebb és a helyi jogosultak érdekeinek védelme és a kulturális sokszínőség megırzése érdekében is, 7. aggodalmát fejezi ki az ajánlásnak a helyi repertoárokról és a kulturális sokszínőségrıl szóló egyes rendelkezéseinek esetleges kedvezıtlen hatásai miatt, mivel ezek azzal a kockázattal járhatnak, hogy a jogok nagyobb közös jogkezelıknél koncentrálódnak; úgy véli, hogy fel kellene mérni a jogkezelık közötti, a legjövedelmezıbb jogosultak vonzásával kapcsolatos verseny bevezetésére irányuló bármely kezdeményezés hatását, 8. úgy véli, hogy a kölcsönös képviseleti megállapodások rendszerét fenn kell tartani, mivel diszkriminációmentesen valamennyi kereskedelmi és egyéni felhasználó számára lehetıvé teszi a világrepertoárhoz való egyenlı hozzáférést, a jogosultak számára jobb védelmet biztosít, szavatolja a valós kulturális sokszínőséget és elısegíti a tisztességes versenyt a belsı piacon, 9. úgy véli, hogy a jogosultak azon jogának, hogy jogkezelıjüket annak tartózkodási tagállamára való tekintet nélkül válasszák ki, a belsı piaci verseny fokozása mellett - megfelelı intézkedésekkel kell kiegészülnie a kulturális kifejezések sokszínőségének megırzésére és elısegítésére, különösen azáltal, hogy a felhasználók számára kiterjedt, sokszínő repertorárokat, fıleg helyi repertoárokat biztosít, - nemzetiségre és tartózkodási helyre való tekintet nélkül valamennyi jogosult számára biztosítania kell, hogy a lehetı leghamarabb tisztességes jogdíjban részesüljön, - nem szabad megengednie, hogy a legjövedelmezıbb jogosultak a kisebb jövedelmő jogosultak kárára erısítsék dominanciájukat, és hogy ezért a következmények alapos felmérése szükséges, 10. úgy véli továbbá, hogy a szerzık és Európa kulturális sokszínőségének érdekeit a legjobban egy tisztességes és átlátható, versenyen alapuló rendszer bevezetése szolgálja, amely mellızi a szerzık bevételeinek csökkentésére irányuló nyomást, 11. üdvözöl minden, a belsı piaci verseny ösztönzésére, valamint az európai zenemővek nemzetközi terjesztésének elısegítésére szolgáló erıfeszítést, tekintet nélkül a szerzıi jogokat kezelı közös jogkezelıre, figyelemmel arra, hogy minden repertoárt, annak ismertségétıl függetlenül azonos bánásmód illet meg, RR\656165HU.doc
17/20
PE 380.834v02-00
HU
12. úgy véli, hogy a nemzeti jogok alapján mőködı közös jogkezelık már létezı hálózatának továbbra is fontos szerepet kell játszania a kisebbségi szerzıknek nyújtott pénzügyi támogatás és a kulturális sokszínőség ösztönzése terén, a fokozottabb verseny feltételi között is, 13. hangsúlyozza, hogy a nemzeti jogok alapján mőködı közös jogkezelık már létezı hálózata fontos szerepet játszik, pénzügyi támogatással ösztönözve az új és kisebbségi repertoárokat Európában, és e hálózatot nem szabad elveszíteni, 14. emellett úgy véli, hogy a kölcsönösségi rendszer teljes körő, valamennyi jogosult javára szolgáló mőködésének biztosítása érdekében létfontosságú a jelentısebb jogosultak és közös jogkezelık közötti, a jogdíjak közvetlen beszedésére irányuló kizárólagos megbízások megtiltása valamennyi tagállamban, mivel ez a nemzeti közös jogkezelık gyors megszőnéséhez vezetne és aláaknázná a kisebbségi repertoárok, valamint az európai kulturális sokszínőség helyzetét, 15. üdvözli a közös jogkezelıknek az átláthatóság javítása, a diszkriminációmentesség és az elszámoltathatósági szabályok általi helyesebb igazgatására vonatkozó felhívást, 16. felhívja a tagállamokat és a közös jogkezelıket, hogy biztosítsák valamennyi jogosult tisztességes képviseletét a közös jogkezelık által és így kiegyensúlyozott részvételüket a belsı döntéshozatali eljárásban, 17. úgy véli, hogy a jogdíjak kölcsönös beszedésének jelenlegi rendszerét meg kell ırizni ahhoz, hogy a verseny a közös jogkezelık által nyújtott szolgáltatások és az általuk felszámított kezelési díjak alapján jöjjön létre, és a felhasználók a zene felhasználási országának közös jogkezelıje által alkalmazott díjszabás alapján jussanak az engedélyhez, felhívja továbbá a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kereskedelmi felhasználók szerezzék be a szükséges jogi hozzájárulásokat és a jogosultak valamennyi csoportja számára fizessék meg a jog szerint járó jogdíjat, 18. úgy véli, hogy amennyiben közös jogkezelés történik, olyan tisztességes és hatékony vitarendezési mechanizmusokat kell bevezetni a tagállamokban, amelyek biztosítják, hogy a jogosultak és a felhasználók rendelkezzenek a viták rendezéséhez szükséges eszközzel, valamennyiük bírósági felülvizsgálathoz való jogának sérelme nélkül, 19. támogatja azt az ötletet, hogy a közös jogkezelık egész Európára és több repertoárra kiterjedı on-line felhasználási engedélyeket nyújthassanak az Európai Unión belüli székhelyő kereskedelmi felhasználók részére (beleértve a mobiltelefonos felhasználást is), tisztességes és egyedileg megállapított feltételek mellett, a felhasználók közötti diszkrimináció nélkül; felhívja a Bizottságot, hogy az on-line szolgáltatásokra vonatkozó általános engedélyrıl és annak a szerzık gazdasági és társadalmi helyzetére gyakorolt hatásairól készítsen hatástanulmányt, 20. úgy véli, hogy a közös jogkezelık együttmőködésének középpontjában az egyablakos ügyintézıhelyeknek kell állniuk – ahol a kereskedelmi felhasználók a világrepertoárra kiterjedı engedélyt szerezhetnek az általuk kívánt területre –, illetve ezzel összekapcsolva a jogosultak magas szintő védelmének, a forum shopping (a legolcsóbb engedélyeket kínáló közös jogkezelık keresése a felhasználók részérıl) elkerülése révén. PE 380.834v02-00
HU
18/20
RR\656165HU.doc
ELJÁRÁS Cím
Vélemény a jogszerő on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzıi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelésérıl szóló 2005. október 18-i bizottsági ajánlásról
Eljárási szám
2006/2008(INI)
Felelıs bizottság
JURI
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
CULT 19.1.2006
Megerısített együttmőködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény elıadója A kijelölés dátuma
Manolis Mavrommatis 13.2.2006
A vélemény korábbi elıadója: Vizsgálat a bizottságban
27.4.200
Az elfogadás dátuma
13.7.2006
29.05.2006
21.6.2006
A zárószavazás eredménye
+: –: 0:
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Maria Badia I Cutchet, Ivo Belet, Guy Bono, Marie-Hélène Descamps, Jolanta Dičkut÷, Věra Flasarová, Hanna Foltyn-Kubicka, Milan Gaľa, Vasco Graça Moura, Lissy Gröner, Luis HerreroTejedor, Ruth Hieronymi, Manolis Mavrommatis, Marianne Mikko, Ljudmila Novak, Doris Pack, Zdzisław Zbigniew Podkański, Christa Prets, Karin Resetarits, Pál Schmitt, Nikolaos Sifunakis, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Henri Weber, Thomas Wise, Tomáš Zatloukal
A zárószavazáson jelen lévı póttagok
Erna Hennicot-Schoepges, Nina Škottová
26 0 1
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)
RR\656165HU.doc
A PPE-DE két póttagja volt jelen, de a zárószavazáson csak egyiküket vették figyelembe.
19/20
PE 380.834v02-00
HU
ELJÁRÁS
Cím
A Bizottság 2005. október 18-i, a jogszerő on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzıi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelésérıl szóló ajánlása (2005/737/EC)
Eljárás száma
2006/2008(INI)
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
JURI 19.1.2006
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
CONT 19.1.2006
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma Megerısített együttmőködés A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Elıadó(k) A kijelölés dátuma
Katalin Lévai 12.12.2005
Korábbi elıadó(k) Vizsgálat a bizottságban
21.3.2006
Az elfogadás dátuma
27.2.2007
19.4.2006
11.9.2006
20.11.2006
27.2.2007
A zárószavazás eredménye
+ 0
A zárószavazáson jelen lévı képviselık
Wolfgang Bulfon, Bert Doorn, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Diana Wallis, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Mladen Petrov Chervenyakov, Adeline Hazan, Barbara Kudrycka, Eva Lichtenberger, Dagmar Roth-Behrendt, József Szájer, Jacques Toubon
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Toine Manders
Benyújtás dátuma
5.3.2007
21 0 2
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)
PE 380.834v02-00
HU
20/20
RR\656165HU.doc